Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja II. ütem

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem Akcióterületi Terv

Készítette: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft Debrecen, 2012. szeptember

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem

Akcióterületi Terv

Tartalom 1. Vezetői összefoglaló ............................................................................................ 4 2. Az akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása .............................................. 7 2.1. Az akcióterület lehatárolása..................................................................................... 7 2.2. Jogosultság igazolása.............................................................................................14

3. Helyzetelemzés ................................................................................................... 22 3.1. A szabályozási terv akcióterületre vonatkozó előírásai........................................23 3.2. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása az akcióterületen.....30 3.3. Az akcióterület társadalmi és gazdasági jellemzői................................................41 3.3.1. Demográfiai viszonyok............................................................................................ 41 3.3.2. Gazdasági helyzet .................................................................................................. 42 3.3.3. Társadalmi helyzet.................................................................................................. 48 3.4. A Belváros AT környezeti adottságai, jellemzői ....................................................51 3.4.1. A természeti környezet állapota.............................................................................. 51 3.4.2. A természeti és az épített környezet értékei ........................................................... 54 3.4.3. Közigazgatási és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények ............................... 60 3.4.4. A közbiztonság helyzete az akcióterületen ............................................................. 60 3.5. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzői...................................63 3.5.1. A közlekedési hálózat helyzete............................................................................... 63 3.5.2. A közműhálózat jellemzői az akcióterületen ........................................................... 69 3.5.3. Lakáshelyzet ........................................................................................................... 73 3.6. Funkcióelemzés.......................................................................................................76 3.6.1. Közszféra funkciók.................................................................................................. 76 3.6.2. Közösségi funkciók ................................................................................................. 80 3.6.3. Gazdasági funkciók................................................................................................. 84 3.6.4. Városi funkciók........................................................................................................ 85 3.7. Tulajdonviszonyok értékelése ................................................................................87 3.8. Piaci igények, lehetőségek felmérése ....................................................................90 3.8.1. Kérdőíves piaci igényfelmérés ................................................................................ 90 3.8.2. Interjú a tervezett fejlesztések piaci igényekhez való illeszkedéséről..................... 96 3.8.3. A Régi városháza külső felújításával kapcsolatos piaci igényfelmérés .................. 99 3.9. Lakossági igényfelmérés ......................................................................................106 3.10. A Régi városháza külső felújításának alátámasztása .......................................109 3.10.1. Interjú a Régi városháza épületének állapotáról................................................. 109 3.10.2. Kihasználtsági terv – Régi városháza................................................................. 112 3.11. Helyzetfeltárás összegzése.................................................................................118

4. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai ........................................ 121 4.1. A Belváros AT fejlesztésének céljai .....................................................................121 4.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége....................................................................................................124

2



4.3. Az akcióterületen tervezett beavatkozások .........................................................125 4.3.1. A Regionális Operatív Program városrehabilitációs célú pályázat tartalma.......... 128 4.3.1.1. Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztések bemutatása.................................... 129 4.3.1.2. Kapcsolódó „soft” tevékenységek bemutatása ......................................................... 138 4.3.1.3. Szinergia vizsgálat..................................................................................................... 153 4.3.1.4. Bevonandó partnerek a pályázat tárgyát képező projektben.................................... 154 4.3.1.5. Az Önkormányzat által ellátott feladatok a pályázat tárgyát képező projektben....... 156 4.3.1.6. A projekt indikátorainak bemutatása ......................................................................... 158

4.3.2. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései ny. .... 162 4.3.2.1. Magánszféra által, az akcióterületi fejlesztéssel párhuzamosan megvalósuló fejlesztés bemutatása ............................................................................................................................. 162 4.3.2.2. Az akcióterületi fejlesztés hatásaként megvalósítani tervezett magánberuházások 163

4.3.3. A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen.................................................................................................................. 165 4.4. A tervezett fejlesztések várható hatásai...............................................................167 4.4.1. Társadalmi-gazdasági hatások............................................................................. 167 4.4.2. Esélyegyenlőségi hatások .................................................................................... 169 4.4.3. Környezeti hatások ............................................................................................... 170 4.5. Kockázatok elemzése ............................................................................................171 4.5.1. A pályázati projekt előkészítése és megvalósítása során felmerülő kockázatok.. 171 4.5.2. A pályázati projekt fenntartására vonatkozó kockázatok ...................................... 176 4.5.3. Az akcióterületi egyéb (pályázathoz nem kapcsolódó) fejlesztések kockázatai ... 178 4.6. Partnerség az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során ..................178 4.7. A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve ........................................180

5. Pénzügyi terv .................................................................................................... 183 5.1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve .............................................183 5.2. Az akció megvalósításának részletes pénzügyi terve.........................................188

6. A megvalósítás intézményi kerete .................................................................. 189 6.1. Előzmények, a városfejlesztés helyi sajátságai...................................................189 6.1.1. DMJV Önkormányzatának vagyonkezelési gyakorlata......................................... 189 6.1.2. Alapelvek, a városfejlesztő társasággal szemben támasztott elvárások .............. 190 6.2. Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása ........................................191 6.2.1. A városfejlesztő társaság szervezete, kompetenciái ............................................ 192 6.2.2. A városfejlesztő társaság munkatársai ................................................................. 193 6.3. A projektmenedzsment szervezet feladatai és működése..................................194 6.3.1. A kijelölt akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek ..................... 194 6.3.2. Az akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatmegosztás .......................... 196 6.3.3. Külső szakértők feladatai ...................................................................................... 199 6.3.4. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje ................................. 199 6.4. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, tájékoztatás ..........202 6.5. Üzemeltetés és működtetés..................................................................................204

Ábrajegyzék .......................................................................................................... 208 Táblázatok jegyzéke ............................................................................................. 209

3



1. Vezetői összefoglaló Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata 2008-ban Közgyűlési határozattal elfogadta a Debrecen Megyei Jogú Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a javasolt funkcióbővítő városrehabilitációs akcióterületek között első helyen nevezi meg a Belváros Akcióterületet, ahol a tervezett fejlesztések megvalósításának támogatására az Önkormányzat pályázatot nyújt be az ÉAOP-5.1.1/B1-12 pályázati kiírására. A tervezett projekt szorosan kapcsolódik a 2012. őszén záruló „Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja” projekthez, amely szintén a Belváros Akcióterületen valósult meg. A Belváros Akcióterület Debrecen központi belterületének városközponti részén helyezkedik el, amelyet a következő közterületek határolnak: Mester utca – Hunyadi János utca – Rákóczi utca – Csapó utca – Liszt Ferenc utca – Kossuth utca – Batthyány utca – Szent Anna utca – Piac utca – Petőfi tér – Erzsébet utca – Nyugati kiskörút nyomvonala által határolt terület (a Nyugati kiskörút nyomvonalától nyugatra eső területet is beleértve egy telekmélységig). A 82,6 ha területű, 5.804 fős lakónépességű akcióterület a szabályozási terv szerint településközpont vegyes zóna (Vt) és központi vegyes zóna (Vk) besorolású területen helyezkedik el, amely terület Debrecen történelmi városközpontjának jelentős részét teszi ki, ahol számos központi funkció koncentrálódik. Az akcióterület fejlesztése az egész városra, sőt a megyére és a régióra is hatással van, hiszen az itt található intézmények által biztosított központi funkciókat nemcsak a város lakossága veszi igénybe. A népesség a város egészével összevetve elöregedő jellemzőket mutat, ahol különösen alacsony a fiatalkorú (0-14 éves) korosztály aránya, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya kiemelkedő. A 2001. évi népszámlálási adatok szociális és társadalmi mutatói még rosszabbak voltak a városi átlagnál, viszont a városközpontban mintegy másfél évtizede elkezdődött rehabilitációs beavatkozások eredményeként az akcióterület társadalmi összetétele megváltozott, a hátrányos helyzetű lakosság jelenléte jelentősen csökkent. Infrastrukturális szempontból az akcióterület teljes körűen ellátott, ez a város egyik tömegközlekedési gócpontja is. Az utak és közterületek állapota számos beruházás eredményeként javult az elmúlt években, de még mindig több út és tér szorul sürgős rekonstrukcióra, illetve a Belváros forgalmi terheltsége is jelentős. Számos értékes műemlék, vagy helyileg védett, városképi szempontból is jelentős épület található itt, amelyek közül több rekonstrukcióra szorul. Debrecen belvárosa nemcsak a közszolgáltatások és közigazgatás tekintetében bír kiemelkedő jelentőséggel, hanem a gazdasági funkciók terén is. Az akcióterületen a termelő vállalkozások alárendelt szerepet játszanak, viszont a kiskereskedelem, a vendéglátás és az üzleti szolgáltatások terén regionális és országos összevetésben is jelentős központ, amelynek vonzáskörzete az ország északkeleti területein kívül a keleti országhatáron túlra is kiterjed. Az akcióterület fejlesztésének átfogó célja a következő:

4



A regionális központi szerepkörhöz kapcsolódó funkciók erősítése, az ehhez szükséges feltételek magasabb szintre emelése, minőségi életfeltételek biztosítása a lakosság számára A Belváros Akcióterület sajátosságaira és fejlesztési szükségleteire alapozva a következő specifikus célok kerültek kijelölésre: 1. 2. 3. 4. 5. 6.

Új gazdasági, kereskedelmi, vállalkozások, befektetések vonzása, a meglévők ösztönzése Idegenforgalmi szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése A városi élettér minőségének javítása, zöldfelületek fejlesztése Az akcióterület közlekedési rendszerének fejlesztése A közszféra által nyújtott szolgáltatások fejlesztése Közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat erősítése

Az átfogó cél elérését mérő egyik legfontosabb indikátor a megvalósult fejlesztésekkel elégedett lakosság aránya (célérték 75%), hiszen a lakosság életfeltételeinek javítása fontos prioritás. Ehhez szorosan kapcsolódik az új, vagy megújult közterületek száma (célérték 3 db), amely szintén nagyban hozzájárul az életfeltételek javításához, valamint elősegíti a központi szerepkörhöz tartozó funkciók erősítését. A felújított regionális jelentőségű intézmények száma (célérték 1 db) a regionális szerepkör erősödését mutatja. A specifikus célok elérését mérő indikátorok részletesebben az ATT 4.1. fejezetében kerülnek bemutatásra. Az akcióterületi fejlesztés összefoglalása, tartalma A Belváros funkcióbővítő fejlesztésének célja a városi, a közszféra, illetve a gazdasági funkciók megerősítése. A tervezett beavatkozások megvalósítása révén javul az akcióterület megközelíthetősége, csökkenthető forgalmi terheltsége (Nyugati kiskörút 2. üteme), a városi funkciók fejlesztése által olyan minőségi közterületek létrehozása a cél (Simonffy utca díszburkolása, Ady park rekonstrukciója), amely a helyi lakosok és a városba látogatók számára egyaránt tartalmas kikapcsolódási lehetőséget, esztétikus környezetet teremt. Fontos cél a közszféra által nyújtott szolgáltatások minőségének javítása és elérhetőségének megkönnyítése is (Régi városháza külső rekonstrukciója és akadálymentesítése, ügyfélirányító és fogadó tér kialakításával), illetve a Belváros településképének fejlesztése, amelyhez valamennyi tevékenység számottevően hozzájárul. A városrehabilitáció folyamatába – a korábbi évek gyakorlatának megfelelően – továbbra is fontos a magánszféra bevonása, az akcióterület fejlesztési céljaihoz illeszkedő magánerős beruházások ösztönzése. A Belváros funkcióbővítő városrehabilitációjának II. üteme keretében DMJV Önkormányzata a jelen pályázat segítségével a következő fejlesztések megvalósítását tervezi: • • • • •

A Nyugati kiskörút 2. ütemének megvalósítása (Arany J. u. – Erzsébet u. között) – városi funkció A Régi városháza főépületének külső felújítása és tetőrekonstrukciója – közszféra funkció A Csokonai Színház mögötti tér (Ady park) rekonstrukciója – városi funkció A Simonffy utca díszburkolása a Hal köz és a Nyugati kiskörút között – városi funkció kiegészítő kisléptékű elemek („soft” tevékenységek) megvalósítása

5



A városrehabilitációs projektek kötelező fontos elemei az ún. „soft” tevékenységek, amelyek célja, hogy segítsenek megismertetni és elfogadtatni a tervezett fejlesztéseket, aktivizálni és bevonni a helyi lakosokat, civil szervezeteket. A projekthez kapcsolódó rendezvények, közösségi akciók, kulturális programok által segítséget nyújtanak a közösségformálásban, a helyi identitás erősítésében, és a környezettudatos gondolkodás helyi szintű erősítésében egyaránt, emellett hozzájárulnak az eredmények közép- és hosszútávon történő társadalmikörnyezeti fenntartásához is. A projekthez kapcsolódó „soft” elemek tervezése és lebonyolítása a pályázati felhívás elvárásainak megfelelően két részre oszlik: a ROP által közvetlenül támogatott „soft” elemek a helyi közösség erősítését célozzák (kulturális rendezvények, szabadtéri fotókiállítás, utcaművészeti programok stb.), amelyeket a hasonló programok terén nagy tapasztalatokkal rendelkező Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. valósít majd meg konzorciumi partnerként. A „soft” elemek másik része pedig közvetett támogatás (Programalap) keretében kerül majd továbbpályáztatásra mindenekelőtt helyi civil szervezetek számára, ezzel is erősítve a helyi részvételt. A „soft” tevékenységek helyszínei túlnyomórészt a projektben megvalósuló beruházások helyszínei lesznek. Az akcióterület fejlesztési céljai között szerepel a gazdaság ösztönzése, bár jelen konstrukció keretében DMJV Önkormányzata gazdasági funkcióra támogatást nem igényelhet. A cél elérése és a pályázati felhívásban rögzített magánbefektetésre előírt feltétel teljesítése érdekében az Önkormányzat megállapodást kötött a Héliker Invest Zrt-vel, aki vállalta, hogy magánerős beruházásként legkésőbb a projekt fenntartási időszakának végéig (2020) a Kálvin tér 4-8 szám alatt összesen nettó 850 millió Ft értékben megvalósítja az ott található Centrum Hotel korszerűsítését. A tervezett magánberuházás az Idegenforgalmi szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése specifikus akcióterületi célhoz kapcsolódik. Ütemezés és költségek A funkcióbővítő városrehabilitációs célú fejlesztés infrastrukturális beruházásainak tervezett időtartama 2013. III. és 2015. I. negyedév közötti időszak, míg a „soft” tevékenységek a projekt megkezdésétől 2015. I. negyedévéig tartanak. Mindezt 2009. őszétől kezdődő előkészítési szakasz előzte meg, melynek során elkészült a pályázati dokumentáció alapjaként szolgáló Akcióterületi Terv, engedélyes és kiviteli tervdokumentációk, valamint partnerségi kapcsolatok kiépítésére és a lakosság, valamint a civil és gazdasági szereplők tájékoztatására is sor került. A projekt tervezett összköltsége bruttó 2.489.321.578,- Ft, amelyhez 2.230.000.000,- Ft vissza nem térítendő (az elszámolható költségek vonatkozásában 100 %-os mértékű) támogatás elnyerése érdekében nyújt be pályázatot az Önkormányzat. Az el nem számolható, saját forrásból biztosítandó költség mértéke bruttó 259.321.578,- Ft.

6



2. Az akcióterület kijelölése, jogosultság igazolása 2.1. Az akcióterület lehatárolása Debrecen Megyei Jogú Város Közgyűlése 2008-ban fogadta el a város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, amelynek 7. fejezete a 2007-2013-as időszakra vonatkozóan 9 fejlesztendő akcióterületet jelölt meg, amelyek közül 5 a funkcióbővítő, 4 pedig a szociális típusú városrehabilitáció potenciális helyszínét képezi. Az IVS a következő sorrendet állapítja meg a megjelölt akcióterületek vonatkozásában: Funkcióbővítő akcióterületek:

Szociális típusú akcióterületek:

1.

Belváros AT

1.

Nagymacs AT

2.

Nagyállomás környéke AT

2.

Nagysándortelep–Vulkán telep AT

3.

Nagyerdő AT

3.

Dobozikert AT

4.

Déli ipari terület AT

4.

Sóház AT

5.

DE – Tudományos, Technológiai és Innovációs Park AT

Az IVS-ben felsorolt akcióterületek közül DMJV Önkormányzata jelen akcióterületi terv keretében a Belváros Akcióterületen (Belváros AT) kíván funkcióbővítő városrehabilitációs beavatkozásokat megvalósítani az ÉAOP-5.1.1/B1-12 konstrukció forrásainak igénybevételével. Az akcióterület Debrecen központi belterületének városközponti részén helyezkedik el, a szabályozási tervben településközpont vegyes zóna (Vt) és központi vegyes zóna (Vk) besorolású területen. Az akcióterület az IVS-ben megjelölt Belváros városrész Piac utcától nyugatra eső részét, illetve ahhoz kelet felől csatlakozva a Rákóczi – Csapó – Liszt Ferenc – Batthyány – Szent Anna – Piac utcák által határolt területet foglalja magába. Ez a terület Debrecen történelmi városközpontjának jelentős részét teszi ki, ahol számos központi funkció koncentrálódik. Az akcióterület fejlesztése az egész városra, sőt a megyére és a régióra is hatással van, hiszen az itt található intézmények által biztosított központi funkciókat nemcsak a város lakossága veszi igénybe. A Belváros AT kiterjedése 82,6 ha, amely Debrecen teljes belterületének (5.963,8 ha) 1,38%-át, központi belterületének (4.958,3 ha) pedig 1,67%-át teszi ki. A Belváros AT lakónépessége az önkormányzati népesség-nyilvántartás 2012. július 9-ei adatai alapján 5.804 fő volt, amely Debrecen teljes népességének (209.419 fő) 2,77%-át tette ki. Az akcióterület állandó népességének száma ennél alacsonyabb volt (5.230 fő), a város állandó népességének (203.424 fő) 2,57%-át tette ki. Az akcióterület városon belüli elhelyezkedését a következő ábrák szemléltetik: 1. ábra: A Belváros AT elhelyezkedése Debrecen teljes területén belül 2. ábra: A Belváros AT és az IVS-ben megjelölt városrészek viszonya 3. ábra: A Belváros AT elhelyezkedése telekhatáros földhivatali alaptérképen 4. ábra: A Belváros AT közterületneveket tartalmazó térképvázlata

7



1. ábra. A Belváros AT elhelyezkedése Debrecen teljes területén belül

8



2. ábra. A Belváros AT és az IVS-ben megjelölt városrészek viszonya

9



3. ábra. A Belváros AT elhelyezkedése telekhatáros földhivatali alaptérképen

10



4. ábra. A Belváros AT közterületneveket tartalmazó térképvázlata

11



A Belváros Akcióterületet a következő közterületek határolják: Mester utca – Hunyadi János utca – Rákóczi utca – Csapó utca – Liszt Ferenc utca – Kossuth utca – Batthyány utca – Szent Anna utca – Piac utca – Petőfi tér – Erzsébet utca – Nyugati kiskörút nyomvonala által határolt terület (a Nyugati kiskörút nyomvonalától nyugatra eső területet is beleértve egy telekmélységig). Az akcióterület a határoló utcákkal együtt összesen 55 különböző közterületet érint, illetve foglal magába (1. táblázat). Jellegüket tekintve a közterületek közül 44 utca, 8 tér, 2 köz, 1 pedig park. Az akcióterület jelentős területi kiterjedése miatt a telekhatárokat és az építmények körvonalát is tartalmazó földhivatali alaptérképen való ábrázolás nehézkessé teszi a közterületek neveinek nyomon követését, emiatt az akcióterület funkcióinak és a tervezett beavatkozásainak bemutatása a földhivatali alaptérkép alapján készült közterületeket ábrázoló térképvázlat segítségével történik.

12



1. táblázat. A Belváros Akcióterülethez tartozó közterületek Közterület neve ADY ANTALL JÓZSEF ARANY JÁNOS BAJCSY-ZSILINSZKY BALTAZÁR DEZSŐ BARNA BATTHYÁNY BETHLEN BOLDOGFALVA CSAPÓ CSEREPES CSÓK CSOKONAI DARABOS DÉRI DÓSA NÁDOR ERZSÉBET FŰVÉSZKERT GAMBRINUS GARAI HAL HATVAN HUNYADI JÁNOS ISKOLA JÁSZAI MARI JÓKAI KÁLVIN KÁPOLNÁSI KOSSUTH KOSSUTH LISZT FERENC MESTER MIKLÓS MÚZEUM NEMZETŐR PÁSTI PERÉNYI PÉTERFIA PETŐFI PIAC RÁKÓCZI RÉVÉSZ RÓZSA SAS SIMONFFY SZALKAI SZÉCHENYI SZENT ANNA TISZA ISTVÁN TÖRÖK BÁLINT VÁR VÁROSHÁZ VÁSÁRY ISTVÁN VÖRÖSMARTY ZAMENHOF

Közterület jellege

Páratlan oldal

Páros oldal

park utca utca utca tér utca utca utca utca utca utca utca utca utca tér tér utca utca köz utca köz utca utca utca tér utca tér utca tér utca utca utca utca utca utca utca utca utca tér utca utca tér utca utca utca utca utca utca utca utca utca utca utca utca utca

összes szám összes szám 1-37 1-43 összes szám 1-19 összes szám 1-25 összes szám 1-5 összes szám összes szám 1-9 1-11 összes szám összes szám 1-9 összes szám összes szám összes szám összes szám 1-33 összes szám összes szám összes szám 1-15 összes szám összes szám összes szám 1-17 összes szám 1-33 összes szám összes szám összes szám összes szám 1-7 1-9 összes szám összes szám összes szám összes szám 1-33 összes szám 1-31 összes szám 1-13 összes szám összes szám összes szám összes szám összes szám

összes szám összes szám 2-40 2-40 összes szám 2-12 2-34 összes szám 2-38 20-28 összes szám 2-8 2 összes szám összes szám összes szám összes szám összes szám összes szám 2-38 összes szám összes szám 2-12 összes szám összes szám összes szám 2-10 2-20 2-28 összes szám összes szám összes szám összes szám 2-4 2-8 2-48 2-18 összes szám összes szám összes szám 2-32 összes szám 2-32 2-10 összes szám 2-14 összes szám összes szám összes szám összes szám összes szám

13



2.2. Jogosultság igazolása A Belváros Akcióterület teljesíti a tervezési felhívásban a funkcióbővítő városrehabilitáció akcióterületeivel szemben elvárt követelményeket: •

A Belváros Akcióterület teljes területe a város központi belterületén, Debrecen városközpontjának nyugati részén, közösségi, társadalmi és gazdasági szempontból egyaránt súlyponti területen helyezkedik el.

•

Az akcióterületen a ROP pályázat keretében tervezett beavatkozások (Nyugati kiskörút Arany J. u. és Erzsébet u. közötti szakaszának megépítése, a Városháza főépületének külső felújítása és tetőrekonstrukciója, az Ady park (Csokonai Színház mögötti tér) rekonstrukciója, valamint a Simonffy utca díszburkolása a Hal köz és a Nyugati kiskörút között egymásra szinergikus hatást gyakorolva, és a korábbi városrehabilitációs fejlesztésekhez is szervesen kapcsolódva illeszkednek az akcióterület és a város fejlesztési céljaihoz, elképzeléseihez.

•

A város településszerkezeti és szabályozási terve alapján a Belváros Akcióterület vegyes területfelhasználási egységben helyezkedik el (településközpont vegyes zóna /Vt/ és központi vegyes zóna /Vk/), amelybe közpark zóna /Z/, illetve általános közlekedési zóna /Köá/ besorolású területek is ékelődnek.

•

A Belváros Akcióterület minden tekintetben jelentősen túlteljesíti a pályázati útmutatóban a városközpontokra vonatkozó számszerűsített jogosultsági feltételeket: Közösségi, közigazgatási, vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma minimum:

6 db

A kijelölt akcióterületen található:

48 db

Kereskedelmi és vendéglátó-ipari szolgáltatóegységek, illetve üzleti szolgáltatásegységek (pl. pénzügyi) száma minimum:

30 db

A kijelölt akcióterületen összesen található:

Ebből

1227 db

kiskereskedelmi üzlet:

951 db

nagykereskedelmi üzlet:

12 db

kölcsönző:

22 db

vendéglátóhely:

164 db

bank, takarékszövetkezet:

25 db

turisztikai szolgáltatás (utazási iroda):

33 db

fogyasztási cikk javító szolgáltatás:

20 db

14



A Belváros AT kiemelt helyét jelzi a városon belül a közösségi, a közigazgatási és a közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények magas száma, amelyek elsősorban az akcióterület északi részén koncentrálódnak (5. ábra). A közigazgatással foglalkozó, illetve az államszervezettel kapcsolatos különféle intézmények közül többek között itt található DMJV Polgármesteri Hivatala, a Debreceni Törvényszék, a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség, a Debreceni Ítélőtábla, a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség, a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Ugyancsak az akcióterületen helyezkedik el az Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége, a Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága, de van itt telephelye a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal számos intézményének is (pl. Munkaügyi Felügyelőség, Munkavédelmi Felügyelőség, Kulturális Örökségvédelmi Iroda, Igazságügyi Szolgálat). A város közösségi és közszolgáltatási funkciót ellátó intézményeinek jelentős hányada szintén az akcióterületen található. Ezek közé sorolható például a Belvárosi Közösségi Ház (amely egyszersmind otthont ad a város közművelődési alapintézményének számító Debreceni Művelődési Központnak is), az Ifjúsági Ház, a Csokonai Színház, az Alföld Színpad, vagy a Vojtina Bábszínház. A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ az Észak-alföldi Régió legnagyobb művészeti galériája, amelynek összesen 4.650 m2 alapterületű, háromszintes épülete mintegy 3.000 m2 kiállítótérrel rendelkezik. A névadó Déri Frigyes hagyatékát őrző Déri Múzeum Magyarország egyik leggazdagabb kulturálisművészeti gyűjteménye, a Debreceni Református Kollégium Múzeumában pedig többek között Iskolatörténeti és Egyházművészeti Állandó Kiállítás látható. A Kölcsey Központ, Kelet-Magyarország legnagyobb konferenciaközpontja, számos kiállítás, zenei és más művészeti esemény helyszíne. Az akcióterület egyszersmind Debrecen vallási és egyházi központja is, két református és egy unitárius egyházközség, evangélikus gyülekezet és zsidó hitközség egyaránt megtalálható itt. Több akcióterületen található egyházi épület áll műemléki védelem alatt, amelyek közül a legismertebb a város egyik jelképének számító Református Nagytemplom, valamint a Református Kistemplom (Csonkatemplom). Az akcióterület oktatási szerepe is jelentős, 11 oktatási intézmény található itt: 2 óvoda, 3 általános iskola, 4 középiskola, valamint a Debreceni Református Hittudományi Egyetem és a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola. A Belváros oktatásban betöltött kitűntetett szerepét jelzi, hogy az akcióterület szomszédságában számos további oktatási intézmény található (pl. Debreceni Református Kollégium Dóczy Gedeon Gimnáziuma, Fazekas Mihály Gimnázium, Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskola, Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon, Szent József Gimnázium és Kollégium, Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Általános Iskolája).

15



5. ábra. Közösségi, közigazgatási, vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények a Belváros AT-en

16



JELMAGYARÁZAT (5. ábra) Közösségi, közigazgatási, vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények 1

DMJV Önkormányzata

Piac u. 20., Kálvin tér 11.

2

Debreceni Törvényszék

Széchenyi u. 9.

3

Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség

Széchenyi u. 9.

4

Debreceni Ítélőtábla

Széchenyi u. 24

5

Debreceni Törvényszék Cégbírósága

Perényi u. 1.

6

Debreceni Fellebbviteli Főügyészség

Antall J. u. 4.

7

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája

Darabos u. 9-11.

8

Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Hatvan u. 16

9

Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége Debreceni Városi Bíróság Végrehajtói Irodája

Miklós u. 4.

Hatvan u. 8-10.

15

Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Debreceni Kirendeltség és Szolgáltató Központ Magyar Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság

16

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Hajdú-Bihar Megyei Területi Iroda

Darabos u. 9-11.

17

Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Hajdú-Bihar megyei kirendeltség

Darabos u. 9-11.

18

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata

Piac u. 42-48.

19

Belvárosi Közösségi Ház (DMK)

Kossuth u. 1

20

Csokonai Színház

Kossuth u. 10.

21

Alföld Színpad

Bethlen u. 14.

22

Vojtina Bábszínház

Kálvin tér 13.

23

MODEM (Modern és Kortárs Művészeti Központ)

Baltazár Dezső tér 1.

24

Ifjúsági Ház

Simonffy u. 21.

25

Déri Múzeum

Déri tér 1.

26

Delizsánsz Kiállítóterem

Múzeum u. 3.

27

Debreceni Református Kollégium Múzeuma

Kálvin tér 16.

28

Apolló Mozi

Miklós u. 1.

29

Tiszántúli Református Egyházkerület és Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára

Kálvin tér 16.

30

Debreceni Városi Könyvtár Zenei Könyvtára

Piac u. 26/a.

31

Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Nyitott Ajtó Otthona

Múzeum u. 2.

32

Debreceni Evangél kus Gyülekezet

Miklós u. 3.

33

Unitárius Egyházközség

Hatvan u. 24.

34

Debreceni Zsidó Hitközség

Bajcsy Zsilinszky u. 26.

35

Debreceni Református Egyházmegye Debrecen-Kistemplom Anyaegyházközség

Révész tér 1.

36

Debreceni Református Egyházmegye Debrecen-Nagytemplom Anyaegyházközség

Kossuth tér

37

„A vasút a gyermekekért” Alapítvány Debreceni Óvodája

Boldogfalva u. 3/a.

38

Debreceni Waldorf Óvoda

Boldogfalva u. 3/a.

39

Debreceni Református Kollégium Általános Iskolája

Fűvészkert u. 2.

40

Fazekas Mihály Általános Iskola

Vásáry I. u. 10.

41

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája

Hunyadi u. 17.

42

Ady Endre Gimnázium

Liszt F. u. 1.

43

Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola

Piac u. 8.

44

Debrecen Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona

Kálvin tér 16.

45

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközép-iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézm.

Vár u. 1.

46

Debreceni Református Hittudományi Egyetem

Kálvin tér 16.

47

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

Péterfia u. 1-7.

48

Kölcsey Központ

Hunyadi u. 1-3.

10 11 12 13 14

17

Piac u. 42-48. Piac u. 42-48. Perényi u. 1.

Piac u. 42-48. Hatvan u. 15.



Az akcióterületre jellemző a kereskedelem és a különféle szolgáltatások nagyfokú koncentrációja. A Belváros AT a kiskereskedelem legforgalmasabb központja a városban, ahol a számos kis üzlet mellett több bevásárlóközpont is várja a vásárlókat, amelyek mindenekelőtt az akcióterület északkeleti részén, a Piac utca – Kálvin tér – Péterfia utca – Hunyadi J. utca – Rákóczi utca – Csapó utca által határolt területen találhatók. Ilyen a 2007ben átadott Pulykakakas Üzlet- és Irodaház, amelyben üzletek és szolgáltató egységek, lakások és irodák is helyet kaptak, a 2008-ban átadott új Piaccsarnok, valamint a 120 üzletet magába foglaló Debrecen Fórum. A Piac utca a kiskereskedelem tradicionális központja Debrecenben, csaknem minden Piac utcai épület földszintjén üzletek találhatók. Emellett Batthyány utcán, valamint a Piac utcára merőleges utcák Piac utcához közeli szakaszain is átlagon felüli a kiskereskedelmi üzletek tömörülése. A kereskedelmi és a vendéglátó-ipari szolgáltatóegységek nagy száma miatt nehézkes elhelyezkedésük térképvázlaton történő szemléletes ábrázolása, emiatt a 2. és a 3. táblázatban kerül mindez bemutatásra az akcióterülethez tartozó közterületenként. A kiskereskedelmi egységek száma az akcióterületen DMJV Polgármesteri Hivatalának nyilvántartás szerint 951, amelyből 114 (12%) az élelmiszer-, vagy élelmiszer jellegű üzletek száma. A textil-, ruházati- és lábbeli üzletek aránya 40,9%, a bútor-, műszaki- és vasáruszaküzleteké 11,6%, a könyv-, újság-, papíráru- és írószerüzletek aránya pedig 5,7%. A nagykereskedelmet fő tevékenységként megjelölő üzletek száma az akcióterületen 12. Az akcióterületen található vendéglátóhelyek (164 db) 19,5%-a étterem, 15,3%-a pedig munkahelyi vendéglátóhely. A vendéglátóhelyek csaknem harmada (29,6%) a Piac utcán, 11%-a pedig a Csapó utcán van. Kölcsönzési tevékenységet folytató szolgáltatóegységek (mindenekelőtt ruha) száma 22, a fogyasztási cikkek javításával foglalkozó üzletek száma pedig 20. Az akcióterületen turisztikai szolgáltatást nyújtó egységként jelennek meg az utazási irodák, amelyek száma 33. A pénzügyi szolgáltatások tekintetében a kereskedelemhez hasonló, s a városban működő 30 bankfiók kétharmada (20 db), a 10 takarékszövetkezeti fióknak pedig fele az található akcióterületen (6. ábra). A 20 bankfiók 13 pénzintézet között oszlik meg, az OTP Bank 4, a Budapest Bank, a CIB Bank, az Erste Bank és az MKB Bank pedig 2-2 fiókot üzemeltet. A terület bankjegykiadó automatákkal (ATM) történő ellátottsága is kiemelkedő, a városban található 102 ATM közül 37 található a Belváros AT területén. A bankfiókok mellett számos közintézményben is működik bankjegykiadó automata, a legtöbb ATM-et az OTP Bank (10 db) és az Erste Bank (7 db) üzemelteti. Az akcióterületen ezen kívül még számos pénzügyi szolgáltatást nyújtó iroda található (pl. biztosítók, hitelközvetítők, pénzügyi tanácsadó irodák), viszont ezekről nem áll rendelkezésre megfelelően pontos nyilvántartás, így ezeket nem vettük figyelembe a jogosultság igazolásához.

18



2. táblázat. Kiskereskedelmi egységek a Belváros akcióterületen Közterület neve


ADY park ANTALL JÓZSEF utca ARANY JÁNOS utca BAJCSY-ZSILINSZKY utca BALTAZÁR DEZSŐ tér BARNA utca BATTHYÁNY utca BETHLEN utca BOLDOGFALVA utca CSAPÓ utca CSEREPES utca CSÓK utca CSOKONAI utca DARABOS utca DÉRI tér DÓSA NÁDOR tér ERZSÉBET utca FŰVÉSZKERT utca GAMBRINUS köz GARAI utca HAL köz HATVAN utca HUNYADI JÁNOS utca ISKOLA utca JÁSZAI MARI tér JÓKAI utca KÁLVIN tér KÁPOLNÁSI utca KOSSUTH tér KOSSUTH utca LISZT FERENC utca MESTER utca MIKLÓS utca MÚZEUM utca NEMZETŐR utca PÁSTI utca PERÉNYI utca PÉTERFIA utca PETŐFI tér PIAC utca RÁKÓCZI utca RÉVÉSZ tér RÓZSA utca SAS utca SIMONFFY utca SZALKAI utca SZÉCHENYI utca SZENT ANNA utca TISZA ISTVÁN utca TÖRÖK BÁLINT utca VÁR utca VÁROSHÁZ utca VÁSÁRY ISTVÁN utca VÖRÖSMARTY utca ZAMENHOF utca Belváros AT összesen

Élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyesüzlet

2

1 3 1 12

Nem élelmiszer kisker. üzlet összesen

Textil-, ruházati és lábbeli üzlet

Bútor-, műszaki- és vasáruszaküzlet

10 27

2 16

3 4

6 32 11 3 127 2

2 14 4 1 78 1

2 3 2 1 7

Könyv-, újság-, papíráru- és írószer üzlet

Egyéb

5 7 1 4

6

1

1

3

2 2 27 2

1 11 5 1 36 1

1

1

1

3 1

1 1 9 1 1 3 14

1 9

1 6

1 9 59

3 39

2 5

1 1

19 6 4 3

1

1

17 2

1

38 8 5 28

1 10

4

11

1

16

3

5

1

7

9 25

4 14 227

1 7 97

3 31

3 1 17

3 82

2

4

1

1

2

1 9

4 66

2 26

1 11

1 3

26

29 7

16 3

4

2

2

9 2

31

5

2

22

6

1 1

4

32 1

114

0 60 0 1 2 0 837

19

1 1

1 389

110

54

284

Kisker. üzlet összesen 0 0 10 29 0 6 33 14 4 139 2 0 0 1 0 3 0 0 0 2 2 33 2 0 1 10 60 0 0 42 8 5 29 0 0 17 0 4 23 252 0 6 0 5 75 0 29 9 0 0 92 0 2 2 0 951



ADY park ANTALL JÓZSEF utca ARANY JÁNOS utca BAJCSY-ZSILINSZKY utca BALTAZÁR DEZSŐ tér BARNA utca BATTHYÁNY utca BETHLEN utca BOLDOGFALVA utca CSAPÓ utca CSEREPES utca CSÓK utca CSOKONAI utca DARABOS utca DÉRI tér DÓSA NÁDOR tér ERZSÉBET utca FŰVÉSZKERT utca GAMBRINUS köz GARAI utca HAL köz HATVAN utca HUNYADI JÁNOS utca ISKOLA utca JÁSZAI MARI tér JÓKAI utca KÁLVIN tér KÁPOLNÁSI utca KOSSUTH tér KOSSUTH utca LISZT FERENC utca MESTER utca MIKLÓS utca MÚZEUM utca NEMZETŐR utca PÁSTI utca PERÉNYI utca PÉTERFIA utca PETŐFI tér PIAC utca RÁKÓCZI utca RÉVÉSZ tér RÓZSA utca SAS utca SIMONFFY utca SZALKAI utca SZÉCHENYI utca SZENT ANNA utca TISZA ISTVÁN utca TÖRÖK BÁLINT utca VÁR utca VÁROSHÁZ utca VÁSÁRY ISTVÁN utca VÖRÖSMARTY utca ZAMENHOF utca Belváros AT összesen

1

1 1

1 1 1

3

3

1

1 1

1

1

1 4

2

3

3

2

1 1 1

2

10

5

5 1

1 1 2

1 1

2

1

4

2

1

1

6

1 12

22

20

20

33

0 3 13 0 1 1 6 0 18 0 0 0 2 0 1 0 0 0 0 1 2 7 0 0 0 10 0 0 5 3 1 6 0 0 0 1 5 3 48 0 3 0 2 6 0 5 0 0 0 8 0 2 1 0 164

1 2

Munkahelyi

Egyéb

Bár, borozó, italüzlet

Cukrászda

Ebből: Étterem

Vendéglátóhel y összesen

1 1

2 1

utazási iroda

javítás


kölcsönzés

Közterület neve

Nagyker. üzlet

3. táblázat. Vendéglátóhelyek, nagykereskedelem és szolgáltatóegységek az akcióterületen

2 11 1 1 4

4

1

2

13

2 1

1 1 6

1 1

2

1

1

2 1 3

3

3

3 1

2

3

1 5 2 12

1

5

1 28

2

3 1 1

1

1

1 3

1

2

3

5

2 2 1

32

3

10

94

25



6. ábra. Bankfiókok és takarékszövetkezetek az akcióterületen

21



3. Helyzetelemzés Az akcióterületre vonatkozó helyzetértékelés elkészítése során többféle adatbázis is felhasználásra került. Az akcióterületi terv egyrészt támaszkodik az Integrált Városfejlesztési Stratégia város és városrész szintű elemzéseire, Debrecen egészét illetően az elérhető legfrissebb TEIR adatbázisra, de alapvetően speciálisan az akcióterületre vonatkozó számos forrásból származó adatok elemzését foglalja magában. Az akcióterületre vonatkozó statisztikai adatok nagy részét Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának illetékes osztályai szolgáltatták, emellett igénybe vettük a Debreceni Körzeti Földhivatal, a Cívis Ház Zrt., a KSH adatbázisait is (4. táblázat). A statisztikai adatok mellett alapvető információk (pl. beépítettség, közterületek állapota) származnak a terület többszöri helyszíni bejárásából, saját adatgyűjtésből. 4. táblázat. Az akcióterületi adatok forrása Téma

Adatok forrása

Kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatóegységek és vendéglátóhelyek adatai

DMJV PH Igazgatási Osztály

Szociális segélyben részesülők adatai

DMJV PH Szociális Osztály

Az akcióterületre vonatkozó demográfiai adatok

DMJV PH Okmányosztály

Az akcióterületen működő vállalkozások adatai

KSH Cég Kód Tár adatbázis

Debreceni műemlékek jegyzéke

Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Iroda

Debrecen építészeti örökségének és természeti értékeinek helyi védelme

DMJV PH Városépítési Osztály

Közterületi műalkotások

http://www.dbvk.hu/szoborpark/

Szálláshelyek adatai

Tourinform

Közlekedés, utak állapota, kerékpárutak, parkolók, zöldterületek

DMJV PH Városüzemeltetési Osztály

Intézményhálózat adatai

DMJV honlapja (www.debrecen.hu)

A lakosság végzettségi és foglalkoztatottsági adatai, lakásállomány (2001. évi Népszámlálás)

KSH Népességstatisztikai Osztály

Debrecen egészére vonatkozó KSH adatok

www.ksh.hu

Bankfiókok, ATM-ek adatai

www.bankkartya.hu, saját adatgyűjtés

Bérlakás állomány adatai

Cívis Ház Zrt.

Megelőző városrehabilitációs beavatkozások Az akcióterület tulajdonviszonyai Közbiztonságra vonatkozó adatok

DMJV PH Városépítési Osztály Cívis Ház Zrt. saját adatgyűjtés DMJV PH Vagyonkezelési Osztály Debreceni Körzeti Földhivatal Debreceni Rendőrkapitányság

22



Itt kell megjegyezni, hogy a KSH által szolgáltatott 2001. évi népszámlálási adatok nagyobb területre vonatkoznak, mint a kijelölt akcióterület. Mindez abból adódik, hogy a Belváros AT nyugati határát kijelölő Nyugati kiskörút nyomvonala nem mindenhol halad a már a népszámlálás idején is meglévő utcákon. A népszámlálás adatai csak ún. népszámlálási tömbönként értelmezhetők, az akcióterület nyugati határa pedig több esetben metszi ezeket a tömböket. Emiatt a népesség nyilvántartásból származó 2012-es adatok nem minden esetben vethetők össze a KSH 2001. évi adataival (pl. népesség számának változása).

3.1. A szabályozási terv akcióterületre vonatkozó előírásai DMJV Közgyűlése 8/2003. (V. 23.) Kr. szám alatt fogadta el Debrecen Megyei Jogú Város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről szóló rendeletét, amely jelenleg többszöri módosításával együtt van érvényben (a figyelembe vett legutóbbi módosítás 2012. augusztus 1-én lépett hatályba). A zónaelőírások fajtái szerint a szabályozási terv Debrecenben a következő zónákat jelöli ki: a) rendeltetési b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő zónák) c) környezetvédelmi

d) értékvédelmi e) tilalmi és korlátozási f.) várospolitikai

Az akcióterület gyakorlatilag teljes egészében vegyes területfelhasználási egységeken lett kijelölve, amelybe közlekedési célú területek és zöldterületek ékelődnek. A város szabályozási tervében előforduló rendeltetési zónák közül az akcióterület az alábbiakat érinti: A) horizontális rendeltetési zónákat 1. a beépítésre szánt területen: b.) vegyes:(V) ezen belül: - településközponti vegyes (Vt) - központi vegyes (Vk) e.) különleges:(K) ezen belül: - különleges közhasználatú építményi (Ki) 2. a beépítésre nem szánt területen: a.) közlekedési és közmű:(Kö) ezen belül: - általános közlekedési (Köá) b.) közpark (Z), Az akcióterületen a közpark (Z) zónába a Kossuth tér és a Piac utca gyalogosövezetté alakított részének zöldfelületei, a Déri tér parkja, az Ady park (Csokonai Színház mögött), valamint a Ref. Nagytemplom mögött elhelyezkedő Emlékkert tartoznak (7. ábra) A különleges közhasználatú építmények (Ki) közé pedig a Református Nagytemplom és a Csokonai Színház sorolhatók.

23



7. ábra. Az akcióterület elhelyezkedése DMJV településszerkezeti tervlapján

Forrás: DMJV településszerkezeti tervlapja alapján saját szerkesztés

A Debreceni helyi Építési Szabályzat és szabályozási terv (továbbiakban: DÉSZ) a vizsgált belvárosi – a DÉSZ megfogalmazásában: városközponti - területegységre sorrendben, az alábbi előírásokat tartalmazza: Az akcióterületet érintő rendeltetési zónák előírásai:

24



“7. § Vegyes zóna (V) (1) Településközpont vegyes zóna (Vt) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen - lakóépület - melyben a kiskörút tervezett nyugati szakasza mentén a közterülettel határos épületszárny földszintjén lakást létesíteni nem szabad -, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, üzemanyagtöltő, továbbá - különleges esetben nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára, lakások az épületek földszintjén a közterülettel határos épületszárnyban nem helyezhetők el. (2) Központi vegyes zóna (Vk) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magába foglaló központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. b) A területen elhelyezhető igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, továbbá a közterülettel határos épületszárny földszintjének kivételével lakások, különleges esetben üzemanyagtöltő. c) A területen nem helyezhető el önálló parkoló terület és garázs 3,5 t önsúlynál nehezebb gépjárművek és az ilyeneket szállító járművek számára.” …………. „10. § Különleges zónák …………. (2) Különleges közhasználatú építményi zónák (Ki) a) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. c) A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli eltérő kizárólagos használatot is rögzíthet az egyes építési helyekre, illetve alövezetekre írt rendeltetés meghatározásával.” ……….

25



“11. § Közlekedési és közmű zóna (Kö) (1) Általános közlekedési zóna (Köá) a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. b) A területen a vasutak, a légi közlekedés építményeit kivéve - az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű-várakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közművek és a hírközlés építményei. - a zóna közlekedés, parkolás céljára szolgáló létesítménnyel térszint alatt beépíthető. Az így kialakított építmények a telekhatárokon keresztül összekapcsolhatók a szomszédos zónák pinceszintjeivel, és számukra közös lejárat is biztosítható. - a közlekedést kiszolgáló közlekedési építmények, különleges esetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület helyezhető el. c) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület a közlekedési és közműterület 2%-át, az újonnan elhelyezendő építmények magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg.” …………… “12. § Közpark zóna (Z) (1) Közparkok céljára kijelölt terület. A terület min. 75%-át zöldfelülettel, illetve vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben részletes szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak létesíthetők. (2) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.), különleges esetben vendéglátó épület, a terület fenntartásához szükséges épület helyezhető el. (3) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (4) Az újonnan elhelyezhető épületek építmény magassága legfeljebb 4,5 m lehet és az általa elfoglalt terület nem haladhatja meg a telekterület 2%-át. (5) A területen terepszint alatti garázsok elhelyezhetők, ha a garázsok felett legalább 80 cm földtakarás létesül a növények telepítéséhez, és a terület legalább 10%-a nagyméretű fák egyenletes elosztásban való ültetésére is alkalmas aktív zöldfelület marad.”

Az építési zónák akcióterületre vonatkozó előírásai: „22. § Belvárosi karakterű zónák közös előírásai (1) A zónába a jellemzően belvárosi karakterű kialakult, illetve nem kialakult karakterű területek tartoznak.

26



(2) Ha sajátos előírás másként nem rendelkezik, újonnan az utcavonalon magas tetős, legalább 8,5 m és legfeljebb 25 m építménymagasságú épületek helyezhetők el. (3) Újonnan előkert nem alakítható ki. Az épület utcai homlokvonala az utcai telekhatár irányába különleges esetben léphet vissza, de ez esetben az utcai telekhatár és az épület közötti területeken a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni, és azt a közforgalom céljára át kell adni. (4) Újonnan kialakítható telekterület 450 m2-nél és mélysége 25 m-nél kisebb nem lehet. (5) Új építményeket zártsorú-általános vagy zártsorú-keretes beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. (6) A telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség. (7) A gépjárművek elhelyezését új építés, bővítés, rendeltetés változás esetén az önkormányzati parkolási rendeletben előírtak szerint kell biztosítani. Az előírt számú gépjármű elhelyezését épületben vagy terepszint alatt kell biztosítani. (8) A melléképítmények közül nem helyezhető el: húsfüstölő, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett anyag-, és folyadék- és gáztároló, szabadonálló és 6 méternél magasabb szélkerék.“ A DÉSZ a város egy-egy részére érvényes sajátos előírások fejezetéből a Belváros AT-re vonatkozó részeket emeljük ki: „43. § Városközpont területe (V) érvényes sajátos előírások (1) A sajátos előírások hatálya a Mester u. – Hunyadi u. – Rákóczi u. – Burgundia u. – Klaipeda u. – Sumen u. – Wesselényi u. – Erzsébet utca –– Kiskörút tervezett nyugati szakasza által határolt területre terjed ki. (2) A környezetbe illeszkedés vagy a környezet terhelési határértékek teljesítésének igazolására az építésre szánt területeken új épület építése, vagy meglévő épület teljes rekonstrukciója, illetőleg közterületi építmény esetében a főépítész véleményét be kell szerezni, kivéve, ha az épület tervezését építészeti tervpályázat előzi meg és a pályadíjas mű valósul meg. (3) Az utcai épületet (épületeket) a telek közterület határán, telekhatártól telekhatárig építve kell elhelyezni, s az a hátsó telekhatárra is befordulhat, továbbá keresztszárny is építhető. A 28. § (6) bekezdésében előírtakat nem kell alkalmazni. Az épületek közötti távolság bármekkora lehet, ha azok az I-III. tűzállósági fokozatba tartoznak, és az egymást átfedő szembefekvő homlokzatok közül legalább az egyik tűzfal és a másik homlokzaton helyiségként 0,4 m2 nyíló felületnél a nyílások nem nagyobbak. (4) Az építési telkeken önállóan, vagy épület alatt is elhelyezhetők térszint alatti építmények, illetve építményrészek. Utóbbiak az építési helyen szabadon túlnyúlhatnak a legkisebb zöldterület megtartása mellett, s tőlük és közöttük sem telepítési-, sem tűztávolságot nem kell tartani (a szomszédos telkek építményei vonatkozásában sem), feltéve, hogy a kérdéses

27



irányban nincs nyílásuk. A fölöttük kialakítható zöld felületet, a tetőkert tényleges zöldfelületét a telek zöld területének kell tekinteni. (5) Az utcai telekhatáron álló új épületek között 3 méternél nagyobb magasságkülönbség nem lehet (függetlenül attól, hogy azok egy telken, vagy a szomszédos telkeken állnak egymás mellett), ettől eltérni csak különleges esetben lehet, kivéve, ha védett épülethez való igazodás megköveteli, illetőleg a foghíjtelek beépítése esetén, vagy ha a szomszédos épület magassága eltér az előírásoktól. (6) A szabályozási tervlapon jelölt központi vegyes rendeltetési zónákban a DÉSZ 7. § (2) bekezdésében előírtaktól eltérően építmények az OTÉK 17. § (2) és (4) bekezdése szerint helyezhetők el az alábbiak kivételével: a.) többszintes parkolóházhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő csak egy kútoszlopos lehet, b.) nem zavaró hatású egyéb (termelő) gazdasági építmény nem helyezhető el, c.) a tulajdonos, használó és a személyzet számára szolgáló lakásokon kívül más lakások Az OTÉK 17. § (3) bekezdés szerinti építmények (üzemanyagtöltő és lakóépület) kivételesen sem helyezhetők el. (7) A szabályozási tervlapon jelölt településközpont vegyes rendeltetési zónákban a DÉSZ 7. § (1) bekezdésében előírtaktól eltérően a.) az OTÉK 16. § (2) és (4) bekezdése szerint helyezhetők el építmények a 7. pontban felsoroltak kivételével. A 7. pont szerinti üzemanyagtöltő önállóan nem, csak parkolóház kiegészítő rendeltetéseként helyezhető el, és csak egy kútoszlopos lehet. b.) Az OTÉK 16. § (3) bekezdése szerinti építmények (nem zavaró hatású egyéb gazdasági-, valamint termelő kertészeti építmények) kivételesen sem helyezhetők el. (8) Újonnan kialakítandó II. rendű közlekedési célú közterületeken kiemelt szegélyű útburkolatot létesíteni nem lehet, azokat gyalogos, illetve vegyes forgalmú útként kell kialakítani, faltól-falig burkolattal, zöldfelületekkel, és legalább egyoldali fásítással. (9) A szabályozási tervlap szerinti tervezett árkádok (tömbbejáratok) telkét önállóan, 100%os beépítettséggel, a telekterületre vonatkozó beépítettségi előírás figyelmen kívül hagyásával, vagy a szomszédos telekhez csatolva is be lehet építeni, a gépjárműkapuáthajtó biztosítása mellett. Önálló beépítése esetén a parkolóigény teljes egészében a telkeken kívül is biztosítható. (10) A telek közterület felé eső telekhatárain, - kivéve a tömbfeltáró utak mentén megvalósuló épületeket, telekhatáronként maximum két kapu, vagy garázsbehajtó alakítható ki. Ezek összes szélessége nem lehet több az utcai homlokvonal 1/3-ánál, illetve 6,60 m-nél (11) Amennyiben a beépítéssel érintett telekkel szomszédos ingatlanon a meglévő és megtartandó beépítés indokolttá teszi, úgy a környezethez való illeszkedés céljából a Főépítész előzetes véleményezésével az építménymagasság vonatkozó előírásától egy építménymagassági kóddal kisebb és nagyobb mértékben el lehet térni. (12) A területen azokban a már kialakult telektömbökben, ahol a szabályozási terv nem irányoz elő tömbfeltárást, az általános előírást (30,00 m-t) meghaladó beépítési mélység is

28



alkalmazható, de az nem lehet több a szabályozás után visszamaradó telekmélység 60%ánál. (13) Az épület fő tömegének tető-hajlásszöge 30-40°-os lehet. Ettől eltérő tetőformát csak különleges esetben lehet kialakítani. A DÉSZ mellékletei közül az 1. sz. mellékletet képező belterületi szabályozási tervlapok érintik az akcióterületet (konkrétan a 12-4/c és a 18-2/a jelű szelvények). A szabályozási tervlapokon jól azonosíthatók azok az akcióterület azon részei, amelyek közterületek rendezésére irányulnak (pl. Nyugati kiskörút kialakítása, díszburkolat tervezett helyszínei, stb.). A vonatkozó szabályozási tervlapok az akcióterületi terv 1. mellékletét képezik.

Debrecen Belváros akcióterület fejlesztési akcióinak listája I. A pályázat (ÉAOP-5.1.1/B1-12) keretében tervezett fejlesztések: •

A Nyugati kiskörút kialakításának II. üteme, az Arany J. u. és az Erzsébet u. közötti szakasz megépítése (irányonként 2 forgalmi és 1 tömegközlekedési sáv, középen fásított zöld sávval elválasztva)

•

A Városháza főépületének (Piac u. 20.) külső felújítása és tetőrekonstrukciója,

•

Az Ady park (Csokonai Színház mögötti tér) rekonstrukciója

•

A Simonffy utca díszburkolása a Hal köz és a Nyugati kiskörút között

•

A Centrum Hotel korszerűsítése a Kálvin téren (támogatásban nem részesülő, kapcsolódó magánberuházás)

II. Tervezett egyéb fejlesztések (nem lezárt lista): •

Ady Endre Gimnázium fejlesztése

•

A Városháza Piac utca felőli épületének belső felújítása és a Sas utca felőli épület teljes felújítása

•

A sétálóövezet kiterjesztése

•

A kerékpáros közlekedés feltételeinek javítása

•

valamint több, kisebb egyéb, a fentiekhez kapcsolódó fejlesztés.

A DÉSZ akcióterültre vonatkozó előírásait, illetve az ÉAOP pályázat segítségével megvalósítani tervezett városrehabilitációs beavatkozásokat összevetve megállapítható, hogy ezek összhangban vannak, illetve, - a két témakör kidolgozottsági mélységének különbségéből adódóan – összhangba hozhatók, megvalósíthatók a DÉSZ módosítása nélkül. A Belváros AT-en hosszabb távon megvalósítandó felvázolt egyéb fejlesztési elképzelései jelenleg nincsenek olyan szinten paraméterezve, hogy tételesen összevethetőek lennének a helyi szabályozási előírásokkal (pl. építménymagasság, beépítési és zöldfelületi %, szintterület sűrűségi mutató, stb.). Ezért, célszerűen ezeket úgy feltételezzük, hogy igazíthatók az érvényben levő DÉSZ előírásokhoz.

29



3.2. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása az akcióterületen Debrecen belvárosának fejlesztési szemléletű megújítását DMJV Önkormányzata folyamatosan prioritásként kezeli, amelyet alátámasztanak az elmúlt évtized során az akcióterületen realizálódott, illetve jelenleg folyamatban lévő fejlesztések. A Csokonai Színház 2000-ben befejezett külső rekonstrukciójától kezdődően napjainkig több mint 60 városrehabilitációs célú beruházás valósult már meg, illetve áll jelenleg megvalósítás alatt az akcióterületen (5. táblázat, 8. ábra), amelyek között városi, közszféra, közösségi és gazdasági funkciók egyaránt megtalálhatók (az 5. táblázatban piros betűvel kiemelve találhatók a folyamatban lévő beavatkozások). A legtöbb beruházás megvalósítója az Önkormányzat, illetve a város önkormányzati tulajdonú ingatlanjait hasznosító Cívis Ház Zrt., de a város vezetése fontos eszköznek tekinti a városrehabilitációs célú magánberuházásokat is. A fejlesztési szemléletmód sikerességét igazolja, hogy az elmúlt évtizedben az Önkormányzat és Cívis Ház fejlesztései mellett számos jelentős magánberuházás valósult már meg az akcióterületen 10 milliárd Ft-ot jóval meghaladó értékben (pl. Pulykakakas Üzlet- és Irodaház, Új Piaccsarnok, Debrecen Fórum, Apolló Tömb). A magánberuházások fontos közös jellemzője, hogy azok az Önkormányzattal köttetett megállapodások alapján valósulnak meg, ezáltal biztosítva a kívánatos funkciók és városkép elérését. Az akcióterületen közelmúltban megvalósult fejlesztések közül kiemelkedik a Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja nevű, több, mint 2 milliárd Ft összköltségű projekt, amelynek megvalósításához DMJV Önkormányzata sikeresen pályázott az Északalföldi Operatív Program 5.1.1/B konstrukciójának előző pályázati felhívására. A projekt keretében a Nyugati kiskörút 1. szakasza (Hatvan és Arany J. utcák között) épült meg, megtörtént a Hal köz teresedésének rekonstrukciója, a Nagytemplom mögött található Emlékkert, Romkert és Verestorony megújítása és fejlesztése, valamint a Simonffy utcai egykori általános iskola épületének Ifjúsági közösségi ház céljára átalakítása. A folyamatban lévő városrehabilitációs magánberuházások közül legjelentősebb a részben már megvalósult Apolló tömb rekonstrukciója (parkolóház és irodák elkészültek), de a gazdasági válság miatt az eredetileg kb. 7 milliárd Ft költséggel tervezett beruházás további folytatása egyelőre bizonytalan. Összefoglalva megállapítható, hogy DMJV Önkormányzata az akcióterület városrehabilitációs szempontú funkcióbővítő fejlesztését az elmúlt évtizedben prioritásként kezelte, a beavatkozások során pedig fontos eszköz a magántőke irányított bevonása.

30



5. táblázat. Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása (térképi ábrázolás: 8. ábra) Projekt megnevezés Csokonai Színház külső rekonstrukció

Projekt leírás Tető- és homlokzat-felújítás

Projekt helyszín Kossuth u.10.

1

2

Az épület felújításával egyrészt a rendeltetésszerű használat elősegítése, és az üzemeltetési költségek csökkenése, másrészt a városképi illeszkedés erősítése

2000

2

3

Piac u. sétálóövezet kialakítása – 1. ütem (nyugati oldal)

A Piac utca Széchenyi utcától északra lévő szakaszán forgalommentesített, gyalogos zóna kialakítása díszburkolattal, utcabútorokkal, szökőkutakkal

Piac u.-Kossuth tér gyalogos övezet 2.ütem (keleti oldal)

Burkolt felület 11.094 m , , 2010 m növényzet nyilvános WC újjáépítése

Piac u.Kossuth tér

Rendezett, városképbe illeszkedő közösségi terek létrehozása

2000-2001

Új Városháza kialakítása (ingatlanvásárlással együtt)

A Kálvin téri ingatlan megvásárlása és az épület rekonstrukciója, átalakítás polgármesteri hivatali funkciók ellátására

Kálvin tér 11.

Mester u. Csemete u. – Hunyadi utcát érintő útépítés Vojtina bábszínház kialakítása

Útburkolat korszerűsítése: 18.500 m 2 új útburkolat készítése: 6.500 m új jelzőlámpás csomópont építése: l db

Az épület felújításával egyrészt a rendeltetésszerű használat elősegítése, és az üzemeltetési költségek csökkenése, másrészt a városképi illeszkedés erősítése Belváros megközelíthetőségének javítása, közterületek minőségének fejlesztése Az épület felújításával egyrészt a rendeltetésszerű használat elősegítése, és az üzemeltetési költségek csökkenése, másrészt a városképi illeszkedés erősítése A közlekedés javítása és a közterületek minőségének javítása.

5

6

2

2

2

2

Alapterülete: 1623 m nézőtér: 216 férőhely

Piac utca

Mester u., Csemete u., Hunyadi u. Kálvin tér 13.

7 2

8

Piac u.- Szent Anna Útkorszerűsítés: 4 688 m 2, u.-Miklós u. új burkolat: 29 m lámpás csomópont 1 db csomópont átalakítása

Piac u., Szent A. u., Miklós u.

31

Az épület és környezetének rendezésével a városképi illeszkedés erősítése Rendezett, városképbe illeszkedő közösségi terek létrehozása

Projekt ütemezés 1998 1999

Csokonai színház Burkolt felület: 1667 m 2 külső tér rekonstrukció parkfelület: 265 m

4

Kossuth u.10.

Hatása

Költségek 28 168 eFt 62 845 eFt ebből címzett támogatás: 40 000 eFt 45 830 eFt ebből címzett támogatás: 22 126 eFt

2000-2001.

64 554 eFt

2000

2001

684 882 eFt ebből támogatás (Magyar Millennium Kormánybiztossága) a Kossuth szobor 10 500 eFt 746 584 eFt A DKV Rt. beruházásában 64 000 eFt önkormányzati támogatással villamospálya átépítés KAC támogatás 161 460 eFt 1 246 196 eFt

2001

338 305 eFt

2001-2002

címzett támogatás: 177 000 eFt

2001

100 000 eFt


Projekt megnevezés 9

Déri tér rekonstrukciója Simonffy u. felső szakasz felújítása

Projekt leírás Megújult a téren lévő hét bronzszobor, egy kőszobor, a csobogó, és újra készítették a szobortalapzatokat, a padokat 2 és tereplépcsőket is. Terület: 8200 m A gyalogos zóna kiterjesztése nyugati irányban díszburkolat lefektetésével, utcabútorok és fasor telepítésével a Simonffy utca Piac utca és a Hal-köz közötti szakaszán. A Hal-köz forgalomcsillapítása, gyalogos zónává alakítása, díszburkolattal történő lekövezése, fásítása. A Széchenyi utca Piac utca - Hal-köz közötti szakaszán a meglévő járda felbontása, díszburkolattal való lefedése, utcabútorok elhelyezésével. A Széchenyi utcában a 2005-re megépült igazságügyi palota, amely a Táblabíróságnak, Fellebbviteli Főügyészségnek, valamint a Városi Bíróságnak ad helyet, helyszínének biztosítása ingatlanszerzéssel és bontással. Kongresszusok, konferenciák: A plenáris terem és a szekciótermek valamint az előcsarnok és a foyerek területén rendezendők. A nagyterem 750 fő elhelyezését biztosítja, a szekciótermekben 8 x 90 fő dolgozhat egy időben, tehát a plenáris létszám teljes mértékben szétszórható ezekben. Egyes kongresszusokat kiállításokkal együtt szerveznek. Ez a lehetőség is adott, az előcsarnokban kialakítható kiállítási pavilonsorral, illetve ugyanúgy az emeleti foyer területén. A plenáris terem férőhely száma a ráfűzött 4 db földszinti szekcióterem flexibilis falai mozgatásával 1100 főre bővíthető. A bővítési területen ferde síkúvá emelhető a padozat. A Kongresszusi Központ ezen kívül alkalmas Civil szervezetek állandó összejövetelei, klubok, Koncertek, színpadi produkciók, Kiállítások, vásárok megrendezésére. környezet és parkrendezés

Akcióterületi Terv Projekt helyszín Déri tér

Hatása Rendezett, városképbe illeszkedő közösségi terek létrehozása

Projekt ütemezés 2002

Támogatás BIOGÁL Zrt

Költségek

Simonffy u.

Rendezett, városképbe illeszkedő közösségi terek létrehozása

2004

50 000 eFt

Széchenyi utca

Modern közösségi funkciót ellátó, akadálymentes épület létrejötte

2006

350 000 eFt

Hunyadi u. 1- Magas színvonalú, korszerű technikával 3. ellátott rendezvénycsarnok kialakítása következtében turisztikai vonzerő növekedése, konferenciaturizmus meghonosítása, az esélyegyenlőség jegyében az akadálymentesítés biztosításával

2004

1 273 109 eFt Széchenyi terv támogatás 933 000 eFt 4 850 000 eFt Széchenyi terv támogatás: 933 000 eFt

Hunyadi u. 1- Rendezett, városképbe illeszkedő 3. közösségi tér létrejötte

2007

költség 11 095 eFt

ART mozi kialakítása Eszközbeszerzési támogatás az Apolló moziban Apolló mozi fejlesztése Tető felújítása 15 légkondicionálás kiépítése

Miklós utca 1. Miklós utca 1.

2004

Debrecen 2-es számú 16 villamos vonal tervezése

Debrecen északnyugati része

75 500 eFt Támogatás: 36 800 eFt 2 250 eFt 1 700 eFt Cívis Ház költsége 110 000 eFt (ebből 99 000 eFt támogatás NFT ROP 2.1.3)

10

Debreceni Ítélőtábla 11 támogatása Kongresszusi központ építés

12

Kölcsey Központ 13 környezet, park + közvilágítás 14

A projekt átfogó célja a villamos hálózat bővítése, amely a helyi tömegközlekedés jobb elérhetőségét és magasabb színvonalát eredményezi a tervezett beruházás

32

Korszerű filmvetítő eszközök a versenyképes szolgáltatás érdekében Az épület felújításával a rendeltetésszerű használat elősegítése, és az üzemeltetési költségek csökkenése A 2-es villamos vonal kiépítése főleg a város északnyugati részein (Sestakert, Újkert, Vénkert) élő, gépkocsival nem

2005

2005. 2006. 2005-06-04 2006-11-01


Projekt megnevezés

Projekt leírás

Piac utca 31. 20 homlokzat felújítás

megvalósulása után. A projekt elsődleges célcsoportja a városközponton észak-dél irányban keresztül haladó tömegközlekedést igénybe vevő mintegy 80 000 lakos, de a villamos hálózat bővítése a város környéki területekről naponta ingázó, csaknem 20 000 munkavállaló munkába jutását is elősegíti majd. A beruházás eredményeként 4550 méter új villamos pálya jött létre, melyből 2850 méter kétvágányú és 1700 méter egyvágányú. A korábban elkezdett belvárosi, városképi szempontból meghatározó jelentőségű épületek homlokzat felújítási programjának folytatásaként 2006. évben került sor a Piac u. 19. sz. épület földszinti utcai homlokzat és portálok felújítására. Piac utca 21. szám alatti lakóépület külső homlokzatának teljes rekonstrukciója Homlokzat felújítás, Tetőfelújítás Homlokzat felújítás A Cívis Ház kezdeményezésére és bonyolításában az épület teljes homlokzatának felújítása megtörtént. Portálfelújítás A földszinten a mészkőborítást lebontották, amelynek helyére az egész részt beborító réz-fém-ólomüveg szerkezetű portál került. A homlokzaton az üzletek reklámfeliratai egységes formában a portál felső részén kialakított üvegrész mögött kapnak helyet. Piac utca 31. szám alatti lakóépület külső homlokzatának teljes rekonstrukciója

Piac u. 39. homlokzat felújítás Bajcsy Zsilinszky u. 7. 22 homlokzat felújítás

Piac utca 39. szám alatti lakóépület külső homlokzatának teljes rekonstrukciója Bajcsy Zsilinszky u. 7. szám alatti lakóépület külső homlokzatának teljes rekonstrukciója

Piac u. 19. portál felújítás 17

Piac u. 21. homlokzat 18 felújítás

19

Az Első Takarékpénztár homlokzatának és portáljának felújítása

21

Fischer ház homlokzat Piac u. 61. szám alatti lakóépület külső homlokzatának teljes 23 felújítás rekonstrukciója Bajcsy Zsilinszky utca 33. teljes körű 24 rekonstrukciója

A Bajcsy Zsilinszky utca 33. szám alatti hagyományos cívisházban lévő lakások használhatatlan állapotban voltak. 2004-ben a Cívis Ház Zrt. az épület belső részeit felújította, és igényes bérlakásokat alakított ki.

Akcióterületi Terv Projekt helyszín

Hatása

Projekt ütemezés

Költségek

rendelkező, alacsonyabb jövedelmű rétegeknek biztosít jobb utazási feltételeket

Piac u. 19.

Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja

2006

7 972 eFt Cívis Ház költsége

Piac u. 21.

Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja

1999


2006 1998-1999

2 428 eFt Cívis Ház költsége 35 000 eFt Társasház + Cívis Ház költsége 45 000 eFt Cívis Ház Költsége

Piac utca 22.

2005

Piac utca 31.

Piac u. 39. Bajcsy Zsilinszky utca 7. Piac u. 61.

Bajcsy Zsilinszky utca 33.

33

Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét javítja Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Az épület felújításával egyrészt a rendeltetésszerű használat elősegítése, és az üzemeltetési költségek csökkenése, másrészt a városképi illeszkedés erősítése

2000

1 700 eFt Cívis Ház Költsége

2000

1 600 eFt Cívis Ház Költsége 1 500 eFt Cívis Ház Költsége

2003

2003

2004

53 460 eFt Önkormányzat és Cívis Ház költsége 40 000 eFt Önkormányzat és Cívis Ház költsége


Projekt megnevezés

Projekt leírás

Piac u. 63. homlokzat felújítás

A belvárosi, városképi szempontból meghatározó jelentőségű épületek portál- és homlokzat felújítási programjának részeként 2006. évben került sor a Debrecen, Piac u. 63. sz. társasház épület földszinti utcai homlokzat és portálok felújítására.

Piac u. 67. portálok külső felújítása

Piac u. 77. homlokzat 27 és tető felújítás

A korábban elkezdett belvárosi, városképi szempontból meghatározó jelentőségű épületek homlokzat felújítási programjának részeként került sor a Debrecen, Piac u. 67. Miklós u. 2. sz. alatti saroképület tulajdonunkban lévő portáljainak felújítására, egységes utcaképi megjelenés kialakítására 2007. évben. Piac u. 77. szám alatti lakóépület külső homlokzatának és a tető teljes rekonstrukciója

Hatvan u. 30. 28 homlokzat felújítás

Hatvan u. 30. szám alatti lakóépület külső homlokzatának teljes rekonstrukciója

25

26

29

Simonffy u. 1-2. tornyok rekonstrukciója és homlokzat, valamint tető felújítása

Kossuth u. 8. homlokzat felújítás

30

Akcióterületi Terv Projekt helyszín Piac u. 63.

Piac u. 67.

Hatása Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja


Költségek 9 100 eFt Cívis Ház Zrt. saját költségvetése


2007


Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Hatvan u. 30. Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Simonffy u. Rendezett, energia hatékony épület, 1-2. mely a belváros városképét jelentősen javítja

2000


2004

3 000 eFt Társasház + Cívis Ház költsége 57 000 eFt Társasház + Cívis Ház költsége

Piac u. 77.

Tető és homlokzat felújítás Az eklektikus stílusú bérházak a századfordulón épültek az akkoriban jellemző nyerstégla homlokzattal. Az épületek Piac utca felőli sarkait egykoron saroktornyok díszítették, amelyek a II. Világháborúban elpusztultak. A rossz állapotú épületek felújítása 2003. tavaszán kezdődött. Tornyok rekonstrukciója A tornyokat a Cívis Ház Zrt. Reszler Antal okleveles építészmérnök és tervei és Kőszeghy Attila kiviteli tervei alapján rekonstruálja. Homlokzat felújítás Kossuth u. 8. A Csokonai Színház és a Sas utca közötti saroktelken 1909ben épült fel a Kölcsönös Segélyező Egylet Székháza. A szecessziós stílusú épületet Stégmüller Árpád debreceni építész tervezte. Az épület földszintjén bankhelyiségek kaptak helyet a két emeleten pedig luxus bérlakások helyezkedtek el. 2001 év novemberéig a METESZ és más üzlethelyiségek működtek az utcafronti üzletekben. A homlokzat felújítását követően a METESZ saját tulajdonú új építésű székházba költözött, ezt követően ízlésesen kialakított egységes megjelenésű üzletek nyíltak, amelyek jól illeszkednek a Színház felújított környezetébe. Üzletek kialakítása

34

2003-2004



2001

17 300 eFt Társasház + Cívis Ház költsége

17.500 eFt Cívis Ház költsége


Projekt megnevezés

Projekt leírás

Akcióterületi Terv Projekt helyszín Kossuth u. 9.

Kossuth u. 9. 31 homlokzat felújítás

Kossuth utca 9. szám alatti lakóépület külső homlokzatának teljes rekonstrukciója

Szalkai u. 8. 32 homlokzat felújítás

Szalkai u. 8. szám alatti lakóépület külső homlokzatának teljes rekonstrukciója

Szalkai u. 8.

Debrecen belvárosának egyik legrégebbi városi palotája - az 1820-as években klasszicista stílusban épült - Podmaniczkyház homlokzatát újította fel a Cívis Ház Zrt. Az épület nevét gróf Dégenfeld József, Hajdú Vármegye és Debrecen főispánja feleségéről, Podmaniczky Annáról kapta. A homlokzat- és tetőfelújítás 2004 decemberében kezdődött és 2005. június 30-án fejeződött be. Az épület Piac utcai része teljesen új tetőt kapott, amely az eredeti forma alapján készült el. Széchenyi u. 7. szám alatti lakóépület külső homlokzatának teljes rekonstrukciója

Széchenyi utca 1.

Podmaniczky-ház felújítás

33

Széchenyi u. 7. homlokzat felújítás + 34 tetőfelújítás

Kölcsey Központ parkoló vásárlás 35

Modern művészeti 36 galéria kialakítása (MODEM) Rákóczi-Hunyadi u. Debrecen Fórum-Piac közútcsatlakozás 37 átépítése

38

39

Új piac berendezési tárgyai

Rákóczi-Hunyadi u. Debrecen Fórum-Piac

Kongresszusi központ üzemeltetésének elősegítése érdekében parkoló vásárlás

Hatása Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja

Széchenyi u. 7.

Az épület felújításával egyrészt a rendeltetésszerű használat elősegítése, és az üzemeltetési költségek csökkenése, másrészt a városképi illeszkedés erősítése Hunyadi u. 1- Az idegen tulajdonban álló épület alatti 3. 180 db parkolót vásárolta meg a város, ezáltal az épület környezetében szabályozottá tudta tenni városkép érdekében a parkolást Baltazár A városközpontban kialakítandó Dezső tér 1. múzeumi negyed és a turizmus fejlesztése érdekében jelentős lépés. Rákóczi u. 1- Az önkormányzat tulajdonában álló új 3. nagypiac megközelítésének korszerűsítése érdekében, mely a terület közlekedésfejlesztését oldotta meg.

Múzeumi és modern művészeti galéria funkcióra alkalmas építmény beszerzése. 4119 m2 alapterülettel Új piac felé aszfaltozás Főbb mennyiségek: Jelzőlámpa átépítése: 1 db Útszélesítés: 1590 m2 Járdaépítés: 509 m2 Meglevő felületen szőnyegezés 3900 – 4000 m2 Beszerzésre kerülnek bútorok, számítástechnikai eszközök, Vár utca 5. telefonközpont, az új piaccsarnok bekamerázása, egyéb eszközök (vizes helyiségek felszerelése, feliratozás, kuka edények, hulladéktárolók, kerékpártárolók, pihenőpadok, stb.) Hunyadi-Rákóczi –Piac tömb csomópont átépítése II. ütem Rákóczi utca u. 1-3.

35


2005

Költségek 1 988 eFt Társasház és Cívis Ház költsége 3 511 eFt Cívis Ház költsége

2004-2005

42 433 eFt Önkormányzat és Cívis Ház költsége

2004


2006

240 000 eFt önkormányzati forrás

2006

2 857 000 eFt önkormányzat költsége

2007 245 800 eFt Önkormányzat költsége

Az új piaccsarnokban az üzemeltetés korszerűbbé tétele .

2007

24 132 eFt önkormányzati forrás.

Az önkormányzat tulajdonában álló új nagypiac megközelítésének

2008

105 053 eFt önkormányzat költsége


Projekt megnevezés

Projekt leírás


közútcsatlakozás átépítése Panelprogram Piac u. 40 7-9. Panelprogram Batthyány u.5-7-9.41 Jászai 7-9. sz Belterületi kerékpárút építése a 33.sz. főút mentén Debrecenben a Füredi u. 57-59 42 számú ingatlantól a Rákóczi út/Csapó u. csomópontjáig (ÉAOP 3.1.3 pályázat) Gyalogos övezet kialakítása a Csapó 43 utcán

Társasház energiatakarékos felújítása, utólagos homlokzati hőszigetelés Piac u.7-9.

Piac u.7-9.

Batthyány Batthyány u.5-7-9.-Jászai 7-9. sz. energiatakarékos felújítása, u.5-7-9.utólagos homlokzati hőszigetelés Jászai 7-9. sz Az Európai Unió támogatásával (ÉAOP 3.1.3 pályázat) 2009 A Belváros nyarán megvalósult projekt a Jerikó utca – Füredi út AT csomópontjából kiindulva (és a Bartók Béla úti, illetve vonatkozásá Csigekert utcai kerékpárutakhoz kapcsolódva) a Füredi út ban a Egyetem sugárút – Bethlen utca – Hunyadi utca – Rákóczi út Hunyadi nyomvonalon át éri el a Csapó utcai végpontját (a kerékpárút János és hossza 2150 m) Rákóczi utca

Hatása korszerűsítése érdekében, mely a terület közlekedésfejlesztését oldotta meg. Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja

Költségek

2008 59 512 eFt 2008 41 116 eFt 2009

109 620 eFt (ebből 81.795 eFt támogatás az ÉAOP 3.1.3 konstrukcióra benyújtott pályázatból)

Csap utca, Rendezett, városképbe illeszkedő Rákóczi u. és közösségi terek létrehozása Vár utca közötti szakasza Csapó utca 19. szám alatti épület külső homlokzatának teljes Csapó utca Rendezett, energia hatékony épület, rekonstrukciója, kapcsolódva a 2009-ben kialakított Csapó 19. mely a belváros városképét jelentősen utcai sétáló övezethez. A kivitelezés 2009-ben kezdődött, javítja. 2010 tavaszán befejeződik.

2009

Piac u. 39. homlokzatrekonstrukci 45 ó

A műemlék épület homlokzatainak, térburkolatának felújítása, funkcióváltással együtt: a lakásbérleményekből irodahelyiségek kerültek kialakításra.

Piac utca 39.

Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja.

2000, 2009

Piac u. 41. teljes homlokzatrekonstrukci 46 ó

A műemlék épület homlokzatainak rekonstrukciója, az udvari üzlethelyiségek reklámhordozóinak teljes megújításával, fűtéskorszerűsítéssel egyidejűleg.

Piac utca 41.


2009-2010

215 160 eFt Az Önkormányzattal történt megállapodás alapján a Dexium Kft által finanszírozott munka 6.016 EFt + áfa + tervezési ktsg: ~300 eFt. A tervezési ktsg-et a Cívis Ház finanszírozta, a kivitelezést a társasház viselte tulajdoni hányad arányában: Cívis Ház 20%, Önkormányzat 47%, magántulajdonosok 33% 2000-ben. 1.600 e Ft 2009-ben: 18.100 eFt Cívis Ház Zrt finanszírozásában 29.940 eFt, (a kivitelezés folyamatban) Cívis Ház Zrt finanszírozásában

Csapó u. 19. homlokzatrekonstrukci ó

A kerékpárút a város északnyugati részén már meglévő kerékpárúthálózathoz kapcsolódva segíti elő a Belváros kerékpáron történő megközelíthetőségét.

Projekt ütemezés

A terület 17900 m2 ahol Térburkolat építése szökőkút kialakítása, utcabútorok elhelyezése, növényzet telepítése történt meg.

2009-2010

44

36


Projekt megnevezés Kossuth u. 3-5. Gambrinus átjáró – Piac u. 26. 47 rekonstrukciója

Piac u. 77. Inkubátorház 48 kialakítása

Széchenyi u. 31. 49 irodaház építése Bajcsy-Zs. u. 24. 50

51

Piac 16. portálfelújítás (Gusta)

Batthyány utca 1. 52

Projekt leírás


Gambrinus A Gambrinus átjáró Kossuth utca felőli részének teljes rekonstrukciója: burkolatcsere, új kirakati felületek nyitása, átjáró térvilágítás kialakítása, homlokzatfelújítás, antigraffiti bevonat. Az átjáró Piac utca felőli részén az alagsori üzletekhez tartozó felépítmények (korlátok, esővédő tetők) felújítása, valamint a teljes reklámrendszer megújítása. Az ingatlanban található bérlakások kiürítését követően a Piac utca 77. felszabadult területen inkubátorház kialakítása EU támogatással

A kialakítás alatt lévő Nyugati tehermentesítő út I. szakasza 2 mentén épült a 3640 m -es, 6 szintes irodaház, melyet a tulajdonos Cívis Ház Zrt. bérbeadás útján hasznosít. A belváros rehabilitációjába illeszkedően 24 lakást és 1 üzletet tartalmazó társasház építése. A projekt előkészítését a Cívis Ház Zrt. végezte, a megvalósítás magánberuházásként történik. A kivitelezés megkezdődött. Az egykori bankfiók helyén élelmiszer áruház kialakítása történik. Ehhez kapcsolódóan kerül megújításra a földszinti portál üzlethez tartozó szakasza, de tervezésre került a teljes földszinti épületrész, melynek kivitelezésére később kerül sor. Az épület teljes homlokzati felújításán túl funkcióváltással a régi könyvtárfiók helyén üzlethelyiségek kerültek kialakításra.

Piac utca 79.

Projekt ütemezés

Költségek

Rendezett, városképbe illó közösségi terek létrehozása.

2009-2010

21.454. eFt Cívis Ház Zrt finanszírozásában

2009-2011

Széchenyi utca 31.

Az épület felújításával egyrészt a rendeltetésszerű használat elősegítése, és az üzemeltetési költségek csökkenése, másrészt a városképi illeszkedés erősítése Modern közösségi funkciót ellátó, akadálymentes épület létrejötte.

420.000 eFt (ebből EU támogatás: 229.649 eFt, ÉAOP 1.1.1/B.) Cívis Ház Zrt. költsége A kivitelezés folyamatban. 868.323 eFt Cívis Ház költsége.

BajcsyZsilinszky utca 24.


2009-2012

~460.000 eFt Magánbefektető költsége

Piac utca 16.


2009-2010

Tervezési költség: 375 eFt Cívis Ház Zrt. viselte

Batthyány u. 1.

Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja. Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja. A 63 férőhelyes parkolóház megvásárlásával az önkormányzat szabályozottá tudta tenni a városkép érdekében a parkolást.

2003-2004.

35.953 eFt. Cívis Ház Zrt. költsége

2003-2005.

93.684 eFt Cívis Ház Zrt. költsége

2005-2006.

519.730 eFt Cívis Ház Zrt. majd önkormányzat költsége

2007.


2009.


Az épületben található önkormányzati bérlakások kiürítését követően a Cívis Ház Zrt. korszerű irodákat alakított ki, melyeket bérbeadás útján hasznosít. Debreceni Ítélőtábla A Debreceni ítélőtábla működéséhez, valamint a belvárosi melletti mélygarázs parkolási gondok enyhítéséhez szükséges volt egy terepszint 54 alatti parkoló építése. A Cívis Ház Zrt. 63 férőhelyes mélygarázst épített, melynek tulajdonjogát az önkormányzat ingatlancsere útján megszerezte. Piac u 67. (Miklós u. 2) A teljes földszinti homlokzat megújítása, új portálszerkezetek 55 portálfelújítás és reklámhordozók kialakítása.

Piac utca 79.

Piac u. 69. 56 portálfelújítás

Piac utca 69.

53

A teljes földszinti homlokzat megújítása, új portálszerkezetek és reklámhordozók kialakítása.

Hatása

Széchenyi utca

Piac utca 67.

37

Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja Rendezett, energia hatékony épület, mely a belváros városképét jelentősen javítja

2008-2010


Projekt megnevezés Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja (ÉAOP-5.1.1/B-200957 0002 azonosító számú projekt)

Nagypiac kialakítása

58

Pulykakakas Üzlet- és Irodaház kialakítása 59

Fórum Debrecen Bevásárlóközpont 60

Apolló tömbrehabilitáció

61

Projekt leírás 57/1. Nyugati kiskörút 1. szakasz megépítése (Hatvan u. – Arany J. u) 57/2. Emlékkert, Romkert Verestorony rekonstrukciója 57/3. Halköz tér megújítása 57/4. Ifjúsági ház kialakítása a Simonffy utcán

DMJV Önkormányzata a korszerűtlenné vált és esztétikailag is erősen kifogásolható piactömb rekonstrukcióját magánbefektető bevonásával oldotta meg oly módon, hogy a nettó 1,6 milliárd Ft értékű, kb. 20.000 négyzetméter nagyságú földterületért cserébe a befektető felépítette a Nagypiac új épületét és átadta azt az Önkormányzatnak. Emellett elvállalta az egész terület rehabilitációját, itt épült meg a Pulykakakas Üzlet- és Irodaház a Debrecen Fórum bevásárlóközpont parkolóházzal. A belvárosi piactömb-rekonstrukció első ütemében készült el az a négyezer négyzetméteres Pulykakakas Üzlet- és Irodaház, amelyben üzletek és szolgáltató egységek, bérlakások és irodák is helyet kaptak. A projekt kapcsolódik a piactömb rekonstrukcióhoz. 2008. novemberében nyitotta meg kapuit a város legnagyobb bevásárlóközpontja, amelynek 31 ezer négyzetméterén 120 üzlet és 800 férőhelyes parkolóház került kialakításra. A projekt kapcsolódik a piactömb rekonstrukcióhoz.

Akcióterületi Terv Projekt helyszín - új nyomvonal feltárt területen - Kálvin tér - Hal köz. - Simonffy 21

Vár u. 3

Projekt ütemezés A jelenleg magvalósítás alatt álló projekt 2010-2012 eredményeként javul a Belváros megközelíthetősége és csökken belső útjainak forgalma. A kiskörút által feltárt terület vonzóbbá válik a befektetők számára. A minőségi közterek és zöldfelületek kialakítása vonzóbbá teszi a Belvárost a látogatók és élhetőbbé a lakosság számára. Az Ifjúsági közösségi ház kihasználatlan és leromlott épületnek ad új, eddig hiányzó funkciót. A régi, korszerűtlen és leromlott 2006-2007 állapotú vásárcsarnok helyén modern, minden igényt kielégítő csarnok épült, amelynek autóval történő megközelítése is megoldódott. Hatása

Csapó u. 28.

A korábban itt álló korszerűtlen üzletek helyén modern, városképileg megfelelő, energia hatékony épület létrejötte.

Csapó u. 30.

A városképbe nem illő, korábbi leromlott 2006-2008 piactömb épületeinek helyén korszerű jóval nagyobb bevásárlóközpont jött létre, amelynek parkolóháza jelentős mértékben hozzájárul a terület parkolási problémáinak kezeléséhez is. Megújuló, korábban leromlott állapotú 2008-2013 tömb felújítása a városkép megtartásával a belvárosban új gazdasági funkciókkal. A jelentős kapacitású parkolóház enyhít a városrész parkolási problémáin.

A Piac u. – Miklós u. tömb (Apolló tömb) rekonstrukciója, Miklós utca feltárása. A tervezett épület egészségügyi, kereskedelmi, és Piac utca parkolóházi funkcióval kerül megépítésre (25000 m2 bruttó sarki tömb alapterületű üzlet és irodaház, valamint 16000 m2 parkolóház). A beruházás homlokzati kialakításával, tetőformájával illeszkedik a Miklós és a Piac utca kialakult építészeti karakterébe. A beruházás összhangban van az önkormányzat belvárosi tömb-rehabilitációs tervével, melynek célja az öregedő városrész újjáépítése az utcai főépületek megtartásával, a belváros hangulatának megőrzésével.

38

2006-2007

Költségek 2.014.388 e Ft (ebből 1.528.359 eFt támogatás az ÉAOP-5.1.1/B konstrukcióján nyert pályázat eredményeként)

Kb. 1.000.000 e Ft Önkormányzattal történt megállapodás alapján a Dexium Kft által finanszírozott munka

Kb. 600.000 e Ft Önkormányzattal történt megállapodás alapján a Dexium Kft által finanszírozott munka Kb. 10.000.000 e Ft Önkormányzattal történt megállapodás alapján a Dexium Kft által finanszírozott munka kb. 1.300.000 eFt értékben a parkolóház és egészségügyi épület valósult meg az SCD Holding Zrt. az önkormányzattal történt megállapodás alapján


Projekt megnevezés

62

Piac u. 75. portálfelújítás

Projekt leírás A teljes külső homlokzat megújítása, új portálszerkezetek és reklámhordozók kialakítása.

Bajcsy-Zsilinszky u. A Bajcsy-Zsilinszky utca Piac utca felőli részén a Hal köz elejének díszburkolása magasságáig mintegy 750 m2 útfelület lávavörös színű antikolt térkővel került leburkolásra melyből 100 m2 összfelületen összesen öt növényszigetet is kialakítottak. A 63 terület ezzel a Piac utcai sétálóövezet részévé, oly módon, hogy a Piac utca mellett a Bajcsy-Zsilinszky u. és Simonffy u. közötti tömbbelsőn keresztül a Hal közzel is közvetlen összeköttetésbe került. Tócóskerti kerékpárút A Hatvan u. északi oldalán található járda, az ÉAOP-3.1.4/Abelvárosba történő 09-2010-0009 jelű projekt keretében elkészülő Tócóskerti 64 bevezetése kerékpárút belvárosba történő bevezetésének részeként egyesített gyalog- és kerékpárútként fog funkcionálni.

Akcióterületi Terv Projekt helyszín Piac u. 75.

Hatása A Belváros városképét jelentős mértékben javító beruházás.


BajcsyZsilinszky u. Piac u. felőli része

Rendezett, városképbe illeszkedő közösségi terek létrehozása, sétálóövezet kiterjedése

2012

Hatvan u.

A kerékpárút a város délnyugati részén már meglévő kerékpárút-hálózathoz kapcsolódva segíti elő a Belváros kerékpáron történő megközelíthetőségét.

2012

Forrás: DMJV Polgármesteri Hivatal és Cívis Ház Zrt. adatszolgáltatása

39

Költségek 2.600 eFt portálfelújítás a Cívis Ház Zrt. költségén 3.000 eFt homlokzat felújítás társasház költségén 25.500 eFt DMJV Önkormányzat saját forrásból

131.614 eFt (ebből 89.710 EU támogatással az ÉAOP3.1.4/A-09-2010-0009 projekt részeként)



8. ábra. Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek helyszínei (számozás az 5. táblázat alapján)

40



3.3. Az akcióterület társadalmi és gazdasági jellemzői 3.3.1. Demográfiai viszonyok A demográfiai viszonyok szemléltetéséhez a KSH 2001. évi Népszámlálásból származó adatai mellett a városi népesség nyilvántartásból származó 2012. július 9-re vonatkozó adatait használjuk fel. Mint azt ahogyan már a helyzetelemzés elején – az adatok forrását bemutató részben – is említettük, a népszámlálás adatai az akcióterületnél nagyobb területre vonatkoznak, ebből kifolyólag a népesség számának változására nem lehet következtetéseket levonni. Debrecen az ország második legnépesebb városa, a városi népesség-nyilvántartás szerint a lakónépesség száma 2012. július 9-én 209.419 fő volt. A Belváros AT lakónépessége ugyanebben az időpontban 5.804 főt tett ki, amely a város lakosságának 2,77%-át jelenti. A 82,6 hektáros, elsősorban többemeletes lakóházakkal beépített akcióterület a város sűrűn lakott területei közé tartozik, a népsűrűség 7.026,6 fő/km2, amely több, mint tizenötszörösen múlja felül a városi értéket (453,6 fő/km2). A történelmileg a Belvárosra koncentrálódó és itt terjeszkedő, bővülő központi funkciókból adódóan megfigyelhető tendencia, hogy a lakófunkció fokozatosan egyre kisebb szerepet kap. Az akcióterület népességének korstruktúrája közel sem kiegyensúlyozott, más magyarországi nagyvárosok központi területeihez hasonlóan elöregedő társadalom képét mutatja. A városi átlagnál jóval alacsonyabb a 0-14 éves korosztály aránya, nem éri el a lakónépesség tizedét sem. Ezzel szemben jentősen túlreprezentáltak az időskorúak, a 60 év felettiek aránya meghaladja a lakosság negyedét, és több mint 6 százalékponttal magasabb a városi értéknél. A 2001. évi népszámlálás óta ezen a téren még kedvezőtlenebb lett a helyzet, Debrecen egészéhez hasonló tendencia figyelhető meg. Az akcióterületen a városi átlagot meghaladó mértékben csökkent a fiatalkorúak és a 15-59 évesek aránya, az időseké viszont annál kisebb mértékben emelkedett. Az öregedési index értéke is jelentősen növekedett 2001-hez képest, az akcióterületen az idősek aránya több mint háromszorosa a fiatalokénak, miközben ez az érték Debrecen esetében csupán 1,6-szeres (6. táblázat). Az akcióterület lakosságának iskolai végzettségével kapcsolatban megállapítható, hogy 2001-ben a városi átlagnál jóval (5 százalékponttal) magasabb volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a népesség csaknem negyede rendelkezett valamilyen felsőfokú végzettséggel. Az aktív korúak között a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya viszont gyakorlatilag megegyezik a városi értékkel (7. táblázat). Az akcióterületen a népesség korösszetételéből és képzettségéből arra lehet következtetni, hogy a természetes fogyás a város egészéhez képest fokozottabban van jelen, a terület lakóhelyként elsősorban a magasan képzett egyedülállók, illetve gyermeket nem nevelő párok által kedvelt, míg a nagycsaládosok és a képzetlenek inkább kitelepülnek a Belvárosból. Ezt a tendenciát támasztja alá, hogy miközben 2001 óta az időskorúak aránya alig változott, a fiatalkorúak (0-14 éves) aránya jelentősen csökkent. Emellett 2001 óta

41



jelentős tömbfeltáró tevékenység is lezajlott az akcióterületen, amely az addig elsősorban a képzetlen réteg által lakott leromlott állapotú lakásállományt érintette. 6. táblázat. Debrecen és a Belváros AT lakónépességének korösszetétele 2001

2012

Mutató megnevezése Debrecen

Akcióterület

Debrecen

Akcióterület

Lakónépesség száma (fő)

211.034

7.033

209.419

5. 804

0-14 évesek aránya (%)

15,8

11,8

13,5

9,1

15-59 évesek aránya (%)

66,8

60,7

64,8

63,0

60-x évesek aránya (%)

17,4

27,5

21,7

27,9

1,10

2,33

1,61

3,05

Öregedési index

Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás, DMJV PH népesség nyilvántartás 2012.07.09.

7. táblázat. A lakosság iskolai végzettsége 2001-ben Mutató megnevezése

Debrecen

Akcióterület

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

21,5

21,4

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában (%)

19,1

24,6

Forrás: KSH 2001. évi népszámlálás

A demográfiai viszonyokról összességében megállapítható, hogy az akcióterület népessége a város egészével összevetve elöregedő jellemzőket mutat, ahol különösen alacsony a fiatalkorú (0-14 éves) korosztály aránya, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya kiemelkedő.

3.3.2. Gazdasági helyzet Debrecen belvárosa nemcsak a közszolgáltatások és közigazgatás tekintetében bír kiemelkedő jelentőséggel, hanem a gazdasági funkciók terén is. Az akcióterületen a termelő vállalkozások alárendelt szerepet játszanak, viszont a kiskereskedelem, a vendéglátás és az üzleti szolgáltatások terén regionális és országos összevetésben is jelentős központ, amelynek vonzáskörzete az ország északkeleti területein kívül a keleti országhatáron túlra is kiterjed. Az akcióterületen regisztrált székhellyel működő társas vállalkozások száma a KSH adatai szerint 2009. novemberében 933 db volt (KSH Cégkódtár, 2009. IV. negyedév), amely a Debrecenben működő vállalkozások 7,33 %-át jelentette. Az akcióterületen – vélhetően a városközpont-jellegből adódóan is – magas a vállalkozássűrűség, a 10.000 főre jutó vállalkozások száma 1.657,8, amely 2,75-szörösen múlja felül a városi értéket (603,7).

42



Az akcióterületen található vállalkozások tevékenységei köreit vizsgálva megállapítható a különböző gazdasági szolgáltatást végző vállalkozások túlsúlya, amelyek együttesen az összes vállalkozás 54%-át teszik ki (szám szerint 504 db). A gazdasági szolgáltatások 36,1%-át (összesen 162 db vállalkozás) képviselik az ingatlanügyletek (ebből az ingatlanok bérbeadása és üzemeltetésével 99, ingatlankezeléssel pedig 63 cég foglalkozik). Az ingatlanforgalmazással foglalkozó vállalakozások aránya a gazdasági szolgáltatásokon belül 15,5% (78 db). A gazdasági szolgáltatók másik nagy részét az „egyéb gazdasági szolgáltatássokkal” foglalkozó vállalkozások teszik ki, melyeken belül nagyobb súllyal szerepelnek a jogi (68 db), a számviteli és adószakértői vonatkozású tevékenységet folytató vállalkozások (38 db), valamint az üzletviteli tanácsadók (26 db). A mérnöki tevékenységgel, tanácsadással foglalkozó cégek száma 24 db, ezen túlmenően az akcióterület a marketingkommunikációs és fordító vállalkozások viszonylag magas számával jellemezhető (9. ábra). 9. ábra. Az akcióterületi vállalkozások tevékenységi kör szerinti megoszlása

2,7%

3,0%

3,3%

1,1%

4,6%

3,9%

18,6%

5,3% 0,6%

54,0% 2,9% Mező- és erdőgazdá kodás

Ipar

Építőipar

Kereskedelem, javítás

Szálláshely szolg., vendéglátás

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

Pénzügyi tevékenység

Gazdasági szolgáltatás

Oktatás

Egészségügyi és szociális ellátás

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

Forrás: KSH Cég-Kód-Tár (2009. IV. negyedév) adatai alapján saját szerkesztés

Az akcióterületen a termelő tevékenységet folytató vállalkozások száma és aránya alacsony: a mező és erdőgazdálkodást 10, az ipart 17, az építőipart pedig 36 cég képviseli. Elmondható, hogy tényleges termelési tevékenység nem az akcióterületen folyik, csupán a cégek székhelye települt ide, amelyek között a térség több jelentős nagyvállalkozása is megtalálható (pl. Hajdúsági Gabonaipari Zrt., Debmut Rt.).

43



Az összes vállalkozáson belül a kereskedelem, javítás 18,6%-os részesedéssel képviselteti magát. Ezen belül is a kiskereskedelem túlsúlya figyelhető meg: 121 kiskereskedelmi vállalkozás székhelye van az akcióterületen. Emellett 41 nagykereskedelemmel foglalkozó cég központja is megtalálható itt A vállalkozások nagyságát tekintve a foglalkoztatottak létszáma (10. ábra) és az árbevétel kategória (11. ábra) ad információt. Az akcióterületi vállalkozásokat általában véve az alacsony árbevétel és alkalmazotti létszám jellemzi, amely elsősorban a jellemzően a kisvállalkozási kategóriába eső kiskereskedelmi vállalkozások jelentős arányával magyarázható. Az akcióterületen működő vállalkozásoknak csak kevesebb, mint 7%-a foglalkoztat legalább 10 főt, az egy főt foglalkoztatók aránya 31,3 %, a két főt foglalkoztatóké pedig 13,2%. Debrecen egészét vizsgálva is hasonlóan alakul a vállalkozások foglalkoztatotti létszáma: a legalább 10 főt foglalkoztatók aránya 6,2%, az egy, vagy két főt foglalkoztatóké pedig 36,6%, illetve 12,4%.

300 250 292 200 150 186 100 123

113

50

86

16

69

18

30

50

fő

fe

9 -4

9 -1 10

le tt

fő

fő

fő -9 5

3

-4

fő

fő 2

fő 1

fő 0

Is m

er e

tle n

0

20

Vállalkozások száma (db)

10. ábra. A vállalkozások nagysága az akcióterületen a foglalkoztatottak létszáma alapján


Az árbevételi kategóriák alapján vizsgálva az akcióterület vállalkozásait megállapítható, hogy – a városi adatokhoz hasonlóan – a vállalkozások 2/3-a (65,7%) a 20 millió Ft alatti kategóriába tartozik, 2,7%-uk pedig az 500 millió Ft feletti kategóriába sorolható (ugyanezek az értékek Debrecen esetében 64,2%, illetve 2,2%).

44



11. ábra. A vállalkozások nagysága az akcióterületen az árbevétel alapján

Vállalkozások száma (db)

700 600 500

613

400 300 200 100

103

25

9

101

82

0

Is

re t me

le n 0-

20

ll ió mi

Ft 21

-5

i lli 0m

óF

t 51

0 30

l lió mi

Ft 130

0 50

ll ió mi

Ft 1 50

t l et t fe F l lió mi


Az akcióterületen székhellyel rendelkező vállalkozásokat gazdálkodási formák szerint elemezve látható, hogy a városi értékekhez hasonlóan az összes vállalkozás több mint felét a Kft-k teszik ki (12. ábra), viszont a betéti társaságok aránya viszont 20% alatt marad, holott Debrecen esetében a Bt-k több, mint 1/3-os arányt képviselnek. Egyértelműen az akcióterület központi szerepét jelzi, hogy az ügyvédi irodák aránya többszöröse a városi átlagnak (a debreceni ügyvédi irodák 39,1%-a található az akcióterületen), valamint a részvénytársaságok aránya is kétszerese a debreceni értéknek. Az akcióterületen székhellyel rendelkező Rt-k között számos regionálisan is jelentős cég található (pl. Hajdúsági Gabonaipari Zrt., Debreceni Vízmű Zrt.). A területen elhelyezkedő többlakásos lakóépületek számottevő jelenlétére utal a társasházak magas aránya, amely csaknem 5 százalékponttal múlja felül a városi átlagot.

12. ábra. A vállalkozások megoszlása az akcióterületen gazdálkodási forma szerint 0,7 51,8

Debrecen

36,1

1,4 8,6

1,5

1,5

Belváros AT

55,5

0%

10%

20%

30%

19,7

40%

50%

60%

13,4

70%

80%

7,3

90%

Korlátolt felelősségű társaság

Betéti társaság

Részvénytársaság

Társasház

Ügyvédi iroda

egyéb


45

2,6

100%



Az akcióterületen székhellyel rendelkező kiskereskedelmi vállalkozások száma nem ad pontos képet a kiskereskedelem helyzetéről, mivel a legtöbb itt működő kiskereskedelmi egységet üzemeltető vállalkozás központja nem a belvárosban található, illetve egy vállalkozás gyakran több üzletet is üzemeltet. DMJV Polgármesteri Hivatalának nyilvántartás szerint a kiskereskedelmi egységek száma az akcióterületen 951 db, amelyek közül 114 (12%) az élelmiszer-, vagy élelmiszer jellegű üzletek száma. A textil-, ruházati- és lábbeli üzletek aránya 40,9%, a bútor-, műszaki- és vasáruszaküzleteké 11,6%, a könyv-, újság-, papíráru- és írószerüzletek aránya pedig 5,7%. A nagykereskedelmet fő tevékenységként megjelölő üzletek száma az akcióterületen 12. A Belváros AT a kiskereskedelem legforgalmasabb központja a városban, az üzletek az egész területen megtalálhatók, de természetesen megfigyelhetők jelentősebb koncentrációk. A kiskereskedelmi egységek területi megoszlását a 2.2. fejezetben található 2. táblázat szemlélteti. A kiskereskedelem tradicionális központja Debrecenben a Piac utca, ahol csaknem minden épület földszintjén üzletek találhatók. Emellett Batthyány utcán, a Kálvin téren, valamint a Piac utcára merőleges utcák Piac utcához közeli szakaszain is átlagon felüli a kiskereskedelmi üzletek tömörülése. A Piac utca „korzó” jellege elsősorban a gyalogos forgalmú részen domináns, délfelé haladva a kereskedelmi-, szolgáltató- és a vendéglátóhelyek száma fokozatosan csökken. Az akcióterületen a számos kis üzlet mellett több bevásárlóközpont is várja a vásárlókat, amelyek mindenekelőtt az akcióterület északkeleti részén, a Piac utca – Kálvin tér – Péterfia utca – Hunyadi J. utca – Rákóczi utca – Csapó utca által határolt területen találhatók. Ilyen a 2007-ben átadott Pulykakakas Üzlet- és Irodaház, amelyben üzletek és szolgáltató egységek, lakások és irodák is helyet kaptak, a 2008-ban átadott új Piaccsarnok, valamint a 120 üzletet magába foglaló Debrecen Fórum.

Mivel az akcióterület a város üzleti életének meghatározó központja is egyben, természetes, hogy a területen igen jelentős számú irodahelyiség található, sőt az utóbbi évtizedben több irodaház is létesült. Az három legjelentősebb irodaház együttesen jelentős, kb. 12.200 m2 irodaterületet kínál, amely értékben a Nyugati kiskörút nyomvonala mellett, a Széchenyi u. 31. szám alatt álló 2009 végén átadott irodaépület is benne van, amelyet jelenleg az ÉARFÜ Nonprofit Kft. bérel. A 2007-ben adták át az egykori Debrecen Áruház helyén álló Pulykakakas Üzlet- és Irodaházat, amely mint a neve is mutatja nemcsak irodaként üzemel. A Bethlen utca elején található Carion Business Center Debrecen több mint 7.500 m2 irodaterülettel rendelkezik, az egykori APEH székház épületében 2008-ban kialakított Belvárosi Irodaház hasznos irodaterülete pedig meghaladja 2.000 m2-t (8. táblázat). Emellett meg kell még említeni a Péterfia és a Hunyadi utcák sarkán álló irodaházat, amelyet több tulajdonos üzemeltet, esetenként pedig saját tulajdonú irodák is találhatók benne. Az irodaházak kihasználtsága változó, a jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetben is általában 60 % körül mozog. Az irodák átlagos bérleti díja 1800-2500 Ft + ÁFA körül alakul üzemeltetési költség nélkül, de természetesen ettől felfelé és lefelé is jelentős elmozdulások lehetnek az iroda konkrét adottságainak függvényében (elhelyezkedés, felszereltség,

46



alapterület stb.). A felsorolt irodaépületek mellett természetesen az akcióterületen még számos irodahelyiség működik, elsősorban a Piac és a Csapó utcán.

8. táblázat. Irodaházak az akcióterületen Irodaház

Cím

Irodaterület 2 (m )

Átlagos nettó havi bérleti díj 2 (Ft/m )

Üzemeltető Carion Befektetési Alapkezelő Zrt

Carion Business Center Debrecen

Bethlen u. – Múzeum u. sarok

7540

2200-2300

Széchenyi u. új irodaház

Széchenyi u. 31.

2700

-

Belvárosi Irodaház

Piac u. 42-48.

2028

1800-2500

Pulykakakas Üzlet- és Irodaház

Csapó u. 28.

Péterfia u. 2-4.

Péterfia u. Hunyadi u. sarok

nincs információ nincs információ

Cívis Ház Zrt. Lévai Új Ingatlan Kft.

nincs információ

VI-SI Kft.

nincs információ

több tulajdonos

A vendéglátás terén nem figyelhető meg olyan mértékű koncentráció, mint a kiskereskedelem vonatkozásában, az akcióterületen működő 164 vendéglátóhely mintegy 15%-a a városban található összes vendéglátóhelynek. A vendéglátóhelyek szempontjából is a Piac utca a legforgalmasabb hely (itt található az egységek 29,6%-a), mindazonáltal a vendéglátóhelyek a kisebb utcákban is megjelentek (3. táblázat a 2.2. fejezetben). A Csapó utcán 18 (főként a bevásárlóközpontokban), a Bajcsy-Zsilinszky utcán 13, a Kálvin téren pedig 10 vendéglátóhely üzemel. A városközpont jellemzően magasabb színvonalú vendéglátóhelyeknek és szórakozóhelyeknek ad otthont, gyakorlatilag a szektor minden típusú üzlete megtalálható az akcióterületen. DMJV Polgármesteri Hivatalának adatai szerint az akcióterületen 32 étterem és 3 cukrászda működik, a vendéglátóhelyek több mint fele pedig (94 db, 57,3%) az egyéb vendéglátóhelyek kategóriájába sorolható. A bárok, borozók és italüzletek száma 10, a közintézmények fokozott jelenléte miatt pedig a munkahelyi büfék és éttermek száma is viszonylag magas (25 db). Debrecen központi területe a Nagyerdő mellett hagyományosan a szállásadás egyik legfontosabb térsége is egyben. Az akcióterületen 6 kereskedelmi szálláshely található, amely a város összes kereskedelmi szálláshelyeinek mintegy 22%-át teszi ki. Az összes kereskedelmi szállásférőhely száma 974, amely a városi érték 16%-át jelenti. A szállodai férőhelyek tekintetében még kedvezőbb az akcióterület helyzete, hiszen az itt található 915 szállodai férőhely Debrecen szállodai férőhelyeinek csaknem felét (47,5%) teszik ki. A legismertebb szálláshely a Cívis Grand Hotel Arany Bika három, illetve négycsillagos szobákkal (434 férőhely), amelynek műemlék épülete eredetileg Hajós Alfréd tervei alapján épült. Az akcióterületen található legújabb és egyben legkorszerűbb szálloda a Kölcsey Központ mellett épült, 2006-ban átadott négycsillagos Hotel Lyceum (192 férőhely). A Kálvin téren található továbbá a háromcsillagos Centrum Hotel (159 férőhely, felújítása hamarosan kezdődik), valamint a Barna utcán az alacsonyabb komfortfokozatú 130 férőhelyes Hotel

47



Főnix is. A szállodák mellett két panzió is működik az akcióterületen: a Play pub panzió 27, míg a Stop panzió 32 férőhellyel rendelkezik. A tervek szerint a Nyugati kiskörút mellett új 100 szobás szálloda is létesül a Széchenyi utcán (a pinceszint már készen van). A Belváros Debrecen gazdasági központja is egyben, az itt kijelölt akcióterületen is számos gazdasági funkció található, amelyet többek között a városi átlagot 2,75-szörösen felülmúló vállalkozássűrűség, vagy a nagyszámú irodahelyiség is igazol. A termelő tevékenységek gyakorlatilag teljes egészében hiányoznak, viszont az akcióterület a kiskereskedelem, a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás kitűntetett centruma.

3.3.3. Társadalmi helyzet Az akcióterület társadalmi helyzetének vizsgálata a DMJV Polgármesteri Hivatalának Szociális Osztálya által rendelkezésre bocsátott segélyezési adatok mellett jelentős részben a KSH 2001. évi népszámlálási adatai alapján történt. Meg kell jegyezni, hogy a KSH által szolgáltatott adatok a kijelöltnél valamivel nagyobb akcióterületre vonatkoznak (mivel a KSH által használt népszámlálási tömbök nem esnek egybe az akcióterület határaival), ezzel együtt a KSH által megadott arányok jól tükrözik a Belváros AT 2001. évi állapotát. A 2001es állapotokhoz képest az akcióterületi lakosság társadalmi helyzete javult, mivel az elmúlt évtizedben folyamatok (pl. tömbfeltárások, új korszerű társasházak építése, illetve ezzel párhuzamosan az ingatlanok felértékelődése) a hátrányosabb helyzetű lakosság fokozatos elvándorlását eredményezte. A Belváros AT lakosságának iskolai végzettség szerinti megoszlását elemezve megállapítható, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya jelentősen, míg a max. általános iskolát végzettek aránya kismértékben volt kedvezőbb 2001-es a városi átlagnál. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül 21,4%-ot tett ki, amely gyakorlatilag megegyezett a Debrecenben regisztrált értékkel (21,5%). Mindez valószínűleg összefüggésbe hozható az akcióterület népességének idős korszerkezetével, hiszen 2001-ben a 60 éves és idősebb népesség aránya az akcióterületen (27,5%) mintegy 10 százalékponttal haladta meg a városi átlagot. Az öregedő korstruktúra esetén nem ritka jelenség az általános iskolai végzettséget nem meghaladó iskolai végzettség nagyobb gyakorisága. A felsőfokú végzettségűek 25 éves és idősebb népességen belüli aránya az akcióterületen kiemelkedően magas volt (24,6%), amely nem csak a városi átlagnál (19,1%) volt jelentősen kedvezőbb, de Debrecen városrészei közül is jellemzően csak az egyetem közelében elhelyezkedő frekventált lakónegyedekben regisztráltak ennél magasabb értékeket.

A Belváros AT foglalkoztatottsági viszonyai a 2001. évi népszámlálás adatai alapján egyértelműen kedvezőtlenek voltak, mind a három mutató értéke jelentősen rosszabb a városi átlagnál: a foglalkoztatottak aránya alig érte el a 15-64 éves korosztály 45%-át, a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya meghaladta az aktív korú

48



lakosság felét, és a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is 50% felett volt (9. táblázat). Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya 22,5% volt. 9. táblázat. A Belváros AT és Debrecen foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai 2001-ben Mutató megnevezése

Belváros AT

Debrecen

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül (%)

45,2

51,2

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül (%)

51,5

45,9

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya (%)

52,8

39,5

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya a lakónépességen belül (%)

65,7

59,2

Forrás: KSH Népszámlálás 2001.

A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterület lakónépességének csaknem 2/3át tette ki, miközben Debrecen egészében ez az arány 60% alatt maradt. A foglalkoztatási helyzetre vonatkozó adatok arra engednek következtetni, hogy az akcióterület társadalmában a városi átlaghoz képest 2001-ben markánsan jelen voltak a leszakadó és hátrányos helyzetű csoportok.

Az akcióterület lakosságának szociális és jövedelmi helyzetére utal a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül (szegregációs mutató), amely a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 15,4% volt, amely bár kismértékben meghaladta a városi átlagot (13,9%) nem tekinthető magas értéknek. Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt 11,1%-ot tett ki. Mivel a 2001. évi népszámlálás adatai nem adnak pontos képet az akcióterület lakosságának jelenlegi szociális helyzetéről, a város és akcióterületi lakosság társadalmi státusz szerinti megoszlásának vizsgálatára direkt módon nincs lehetőség, ezért csak közvetetten, bizonyos társadalmi státuszra utaló indikátorok segítségével lehet ilyen vonatkozású következtetéseket levonni. Az elemzésnél DMJV Polgármesteri Hivatala Szociális Osztályának 2010-es szociális segélyezési adataira támaszkodunk, amely az aktuális helyzetet pontosabban mutatja, mint a 2001. évi adatok. A város öt fő segély, illetve támogatási típusra vonatkozó adatközlésére támaszkodva (10. táblázat) megállapítható, hogy az akcióterület társadalma segélyezettségi rászorultságát tekintve kedvezőbb helyzetben van, mint az Debrecen város egészében tapasztalható. A lakásfenntartási támogatás különféle formáiban és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők 1000 főre vonatoztatott értéke jelentősen alacsonyabb a városi értékeknél, a rendelkezésre állási támogatásban és az adósságcsökkentési támogatásban részesülők 1000 lakosra jutó értéke pedig a debreceni átlag körül alakul. Egyedül a

49



rendszeres szociális segélyezettek ezrelékben kifejezett értéke haladja meg a városi átlagot, de ez mindösszesen 33 főt, azaz az összes akcióterületi segélyezett alig több mint 10 %-át jelenti. Az akcióterületen összesen 309 volt a különféle segélytípusokban részesülők száma, amely 1000 főre vetítve 54,9-es értéket jelent, amely nem éri el a debreceni átlag 70%-át, mindez pedig kedvezőbb társadalmi összetételre enged következtetni. 10. táblázat. Az egyes segélytípusokban részesülők száma 2010. január 1-én Szociális segély típusának megnevezése

Belváros AT db

%

Debrecen 1000 főre

db

%

1000 főre

121

39,2

21,5

4.650

28,0

22,1

Rendszeres szociális segély

33

10,7

5,8

587

3,5

2,8

Lakásfenntartási támogatás

57

18,4

10,1

3.149

19,0

14,9

Rendszeres gyermekvédelmi támogatás

86

27,8

15,3

7.757

46,8

37,8

Adósságcsökkentési támogatás

12

3,9

2,1

446

2,7

2,1

309

100,0

54,9

16.589

100,0

78,7

Rendelkezésre állási támogatás

Összesen:

Forrás: DMJV Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály.

Az egyes segélytípusok megoszlása viszont jelentősen eltér az akcióterületen és a város egészében. Míg a folyósítások számát tekintve Debrecenben a meghatározó segélytípus a rendszeres gyermekvédelmi támogatás (46,8%), amelyet a rendelkezésre állási támogatás követ (28%), addig ez az akcióterület esetében fordított (27,8%, illetve 39,2%). Mindez elsősorban a Belváros AT jelentősen idősebb korstruktúrájával magyarázható. A lakásfenntartási támogatás hasonló arányt képvisel, a rendszeres szociális segélyezés előfordulása az akcióterületen viszont csaknem háromszor gyakoribb. Debrecen városközpontjában különösen az utóbbi évtizedben jelentős, erőteljes funkcionális terület- és épülethasznosítási formákban bekövetkező változással járó rehabilitációs tevékenységek a 1990-es évek második felétől kezdve a népesség folyamatos csökkenése mellett, az alacsonyabb státuszú lakosság kiszorulását eredményezik az akcióterületről. Az alacsonyabb státuszú népességnek otthont adó épületek szanálását követően felépülő komplexumok a korábbi arányokhoz képest csak kisebb részben lakó, sokkal inkább kereskedelmi és iroda funkciójúak. A korábbinál némileg intenzívebb beépítés és funkcióváltás tehát az akcióterület társadalmában jelentős változásokat idézett elő. A létrejövő új lakóépületek nagyrészt már a korábbi árszínvonalat jóval meghaladó piaci szegmenst képviselik, amely a társadalmi összetétel jelentős átalakulására enged következtetni a 2001-es népszámlálás során regisztrálthoz képest.

50



A Belváros AT társadalmi viszonyairól összefoglalóan megállapítható, hogy a 2001. évi népszámlálás adati szerint az akcióterületi lakosság körében egyszerre figyelhető meg a magasan képzettek (felsőfokú végzettségű) nagyarányú jelenléte és a legfeljebb általános iskolai végzettségűek viszonylag magas száma. A 2001. évi foglalkoztatottsági és szociális mutatók egyértelműen kedvezőtlenek, városi átlagnál rosszabbak voltak. Az önkormányzati segélyezési adatok viszont a debreceni átlagnál jóval kedvezőbb társadalmi összetételre utalnak, egyáltalán nem igazolják a legutóbbi népszámlálás adatait. A városközpontban mintegy másfél évtizede elkezdődött rehabilitációs beavatkozások eredményeként az akcióterület társadalmi összetétele megváltozott, a hátrányos helyzetű lakosság jelenléte jelentősen csökkent.

3.4. A Belváros AT környezeti adottságai, jellemzői 3.4.1. A természeti környezet állapota Debrecen belvárosának talaj- és földtani adottságai nem érintenek a városi élet szempontjából meghatározó tényezőket; a városközponti területein a természetes talajtakaróról gyakorlatilag nem beszélhetünk. Talajtani szempontból a belvárosi talajok a rosszabb minőségű homoktalajok körébe tartoznak, az intenzív beépítés és tájhasználat miatt a természetes talajtakaró itt már csak nyomokban lelhető fel, a közterek zöldfelületeinek termőrétege jellemzően kertészeti földkeverék. A talajok hasznosítása a az akcióterületen a parkok, zöldfelületek altalajaként, illetve a még beépítetlen tömbbelsőkben termőtalajként történik, a beépített területeken a talajok természetes funkciói erőteljesen korlátozottak. Az intenzív területhasználat (nagyrészt burkolt és beépített területek, intenzíven hasznosított zöldfelületek, számottevő talajterhelés) nagymértékben meghatározza a talajok minőségét és egyéb jellemzőit. A talajvédelmi szempontból legjelentősebb probléma az akcióterületen a burkolt felületek igen nagy aránya, illetve ebből adódóan a nagyvárosi jellegű textúrában a zöldfelületek kis kiterjedése. A jelentős forgalommal terhelt belvárosi akcióterületen a közlekedési eredetű levegőszennyezés másodlagos hatásaként a nedves és száraz ülepedés az amúgy is túlhasznált talajok szennyezését eredményezi, amely elsősorban a nehézfémek, a szénhidrogén származékok esetében jelentkezik. A talajok védelme szempontjából kiemelkedően fontos az akcióterületen a zöldfelületek arányának növelése, illetve a közlekedési eredetű terhelés lehetőségekhez mért minimalizálása.

Az akcióterület levegőminőségéről, a légszennyezettség mértékéről több összetevő vonatkozásában közvetlen adatok nem állnak rendelkezésre, mivel az akcióterületen automata mérőállomások nem működnek. A Dósa Nádor térre telepített manuális mérőállomás vonatkozásában pedig csak a NO2 koncentrációra vonatkozó adatok állnak rendelkezésre 2010. november közepéig. Ezek alapján 2010-ben mindössze 4 napon

51



(október 30, illetve november 2-3, valamint 15.) haladta meg kismértékben a nitrogén-dioxid koncentrációja a 24 órás egészségügyi határértéket (>85 µg/m3). Debrecenben az országos légszennyezettségi mérőhálózat három automatikus mérőállomása (a Hajnal utcán, a Kalotaszeg téren és a Klinikák területén) működik, amelyek nyomon követik, hogy a városban hogyan alakul a levegő minősége, regisztrálva a kéndioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid, szén-monoxid, ózon és szálló por tíz mikron alatti frakciójának mennyiségét. A mérőállomások a belvárosi területeket 3 oldalról veszik körbe, adataik csak indikatív jellegűek az akcióterület levegősminősége szempontjából. A többi hazai nagyobb városhoz hasonlóan Debrecenben is a közlekedés és fűtés a légszennyezettség alapvető meghatározói, ezen túlmenően pontszerű források (pl. termelő üzemek) léphetnek fel szennyezőként. Az akcióterület szempontjából a pontforrásoknak szerepe nincs jelentős szerepe, hiszen a városközpontban nem működnek jelentősebb termelő üzemek, vagy állattartó telepek. Tekintettel arra, hogy Debrecenben városi szinten is kis számban vannak jelen a potenciális pontszerű szennyező-források a transzmisszió szempontjából sem jelentkezik probléma. A belvárosi területeken a fűtésből származó szennyezések is kismértékűek, mivel a sűrű beépítésű területeken a légszennyezés szempontjából kedvező gázfűtés és távfűtés a legelterjedtebb, azt erősíti meg a jellemzően a korszerűtlen fűtési módokból származó szennyezők (pl. a kén-dioxid) alacsony koncentrációja. A belváros levegőminőségét alapvetően tehát a közlekedés szabja meg, amelyet az automatikus mérőállomások eredményei is alátámasztanak (11. táblázat). 11. táblázat. Légszennyezettségi index és határérték túllépések Debrecen automatikus mérőállomásain 2009-ben és 2011-ben Határérték* túllépések (db)

Szennyező

Hajnal u. 2009

2011

Kalotaszeg tér 2009

2011

éves átlagos index

Klinika 2009

2011

2009

2011

SO2

n.a

0

0

0

0

n.a.

Kiváló

Kiváló

NO2

79

105

1

19

149

170

Jó

Jó

NOx **

342

-

50

-

80

-

Jó

Jó

CO

0

0

0

0

0

0

Kiváló

Kiváló

O3 (ózon)

n.a.

n.a.

26

31

34

17

Jó

Jó

PM10 (szálló por)

25

58

29

47

27

55

Jó

Megfelelő

Benzol

n.a.

n.a.

9

11

n.a.

n.a.

Összesen

Jó

Jó

Jó

Megfelelő

* az SO2, az NO2, NOx és CO esetében az 1 órás, az ózon esetében a 8 órás, a szálló por és a benzol esetében pedig a 24 órás határértékek alapján ** A nitrogén oxidok tekintetében 2011-ben nem közöltek határérték átlépési adatokat Forrás: Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai (www.kvvm.hu)

A kén-dioxid és a szén-monoxid vonatkozásában a légszennyezettségi index kiváló értéket mutatott mindkét vizsgált évben, egyik mérőállomás esetében sem történt határértéktúllépés. A többi komponens esetében 2009-ben a 2. kategóriába (jó) sorolták Debrecent az

52



ötfokozatú skálán, amelyhez képest 2011-ben a szálló por tekintetében visszaesés történt, már csak megfelelő besorolást kapott a város. Ennek megfelelően a város levegőminősége az összesített légszennyezettségi index alapján a 2009-es „jó” helyett 2011-ben a „megfelelő” kategóriába került (mivel a légszennyezettségi index meghatározásánál a legmagasabb indexű komponenst veszik figyelembe). A határértékek átlépése a nitrogénoxidok, a szálló por és az ózon (elsősorban közlekedési eredetű) esetében volt a leggyakoribb. A szálló por tekintetében romlott a helyzet 2009-hez képest, amit jól mutat, hogy a 24 órás egészségügyi határérték (PM10: 50 µg/m3) túllépések száma mindhárom debreceni mérőállomáson meghaladta a megengedett 35 db-ot. A szálló por esetében 2011ben a tájékoztatási (PM10: 75 µg/m3) és riasztási (PM10: 100 µg/m3) küszöb átlépések száma a három mérőállomáson összesen 56, illetve 22 alkalommal történt, miközben 2009-ben csupán 19, illetve 6 esetben. A levegőszennyezettség napi eloszlása – tekintettel arra, hogy közlekedési eredetű szennyezőkről van szó – a forgalom napi eloszlásának megfelelően alakul, a reggeli-délelőtti csúcs után enyhén csökken, majd a délutáni időszakban újra megnövekszik, a késő délutáni esti óráktól pedig folyamatosan csökken. A belvárosban a közlekedési eredetű légszennyezés csökkenésében igen fontos szerepet játszott a Piac utca északi részének gyalogosövezetté való átalakítása, amely jelentősen csökkentette az akcióterület átmenő forgalmát. Ezzel párhuzamosan viszont a forgalom megnövekedett az akcióterületet elkerülő körúton. A forgalom – és így a légszennyezettség – változását jelentősen befolyásolja a belvárosban és környékén lévő intézmények, kereskedelmi egységek által generált forgalom. A levegő szennyezettségének leginkább kitett területek a legnagyobb forgalmat lebonyolító kereszteződések: a Hunyadi u. és a Péterfia u. kereszteződése, valamint a Piac u. és az Erzsébet u. találkozása.

A vizek állapotát vizsgálva elmondható, hogy az akcióterület – Debrecen egészéhez hasonlóan – felszíni vizekben szegény, területén sem folyó,, sem pedig állóvíz nem található. A város viszont gazdag felszíni vizekben, különösen a rétegvizek számítanak kiemelt környezeti erőforrásnak. Debrecen városa vízbázisvédelmi védőterületen fekszik, a terület kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi terület. A talajvizek és a felszíni vizek tisztasága hosszú távon ezen védett vízbázisok minőségét is befolyásolják, a terület ún. leáramlási zónában fekszik, a homokos-kavicsos földtani rétegeken keresztül a talajvizek a rétegvizekbe is eljuthatnak. Ezek alapján az akcióterület a vízi erőforrásokat leginkább érintő tényezője talajvíz, a városközpont esetében pedig a csapadékvizek és a lakossági szennyvizek határozzák meg az ezzel kapcsolatos problémákat. A csapadékvizek az akcióterületen teljes körűen kiépített egyesített csatornarendszeren keresztül jutnak a városi szennyvíztisztító telepre, majd a befogadóba. A nedves és száraz ülepedés légköri folyamatai, és a burkolt felületekről elfolyó csapadékvizek önmagukban is nehézfémekkel és szénhidrogén-származékokkal szennyezettek lehetnek. A szennyvizek tekintetében elmondható, hogy az akcióterületen teljes körű a csatornázottság. A felszín alatti vizek minőségére várhatóan már középtávon is kedvező hatást gyakorol a közelmúltban befejezett ISPA nagyprojekt, amelynek keretében kiépült, illetve megújult a debreceni csatornahálózat és a debreceni szennyvíztisztító telep is fejlesztésre került.

53



A természeti környezetről összefoglalóan megállapítható, hogy az akcióterületen az intenzív beépítés és tájhasználat miatt a természetes talajtakaró már csak nyomokban fordul elő, a közterek zöldfelületeinek termőrétege pedig jellemzően kertészeti földkeverék. Debrecen belvárosának levegőminősége az ország nagyobb városainak átlagához képest kismértékben jobb, de itt is a közlekedési eredetű szennyezések dominálnak, amelyek a városszerkezeti beavatkozásoknak köszönhetően nem növekednek jelentősen. Az akcióterületet elkerülő szakaszokon viszont az elmúlt időszakban megvalósított kereskedelmi-szolgáltató szektort érintő fejlesztések hatására növekedett a közlekedési eredetű terhelés, illetve városszerte a szálló por terhelés. Az akcióterület felszíni vizekkel nem rendelkezik, a csatornázottság teljes körű.

3.4.2. A természeti és az épített környezet értékei Debrecen város és környezete jellegzetes alföldi kultúrtáj, amelyet a természetes élőhelyek viszonylag kis száma és területi kiterjedése jellemez. A város fontos védett természetes élőhelyei közé tartozik Magyarország első védett területe, a Nagyerdő, illetve emellett a természetes vegetációból még megmaradt egyéb pusztai és homoki tölgyes foltok. A természetes élőhelyeknek és vegetációnak napjainkban már nyomát sem nagyon lehet felfedezni Debrecen belvárosában, ahol évszázadok óta jelen van az egyre fokozódó beépítéssel járó intenzív tájhasználat. Ennek ellenére az akcióterületen is találhatók védett természeti értékek, amelyeket elsősorban a tudatos városalakítást jelző egy-egy fa, fasor, vagy cserje képvisel. A helyi jelentőségű természeti értékek védelméről DMJV Önkormányzatának 24/2006. (VIII. 14.) számú rendelete rendelkezik, amely egy helyi jelentőségű védett területet (Kálvin téri Emlékkert), illetve 6 természeti emléket sorol fel az akcióterületen (13. ábra). Az akcióterületen található természeti értékek elsősorban városképi és kultúrtörténeti szempontból jelentősek. Közülük is kiemelkedik a Kálvin téri ördögcérna, amely kultúrtörténeti jelentősége mellett (a cserje „eredetmondája” a hazai reformáció fejlődésével hozható összefüggésbe) a faj hazánk egyik legidősebb és legnagyobb termetű egyede. A másik legismertebb természeti érték a Ref. Kollégium előtt elhelyezkedő Emlékkert, amelyhez a Nagytemplom helyén egykor álló András-templom romjait konzerváló Romkert is csatlakozik. A régóta elhanyagolt állapotú Emlékkert és Romkert 2010-ben újult meg EU támogatással DMJV Önkormányzatának Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja programjának részeként (ÉAOP-5.1.1/B-2009-0002 számú projekt). A Belváros AT területén található egyéb jelentős parkok és zöldfelületek is helyi védelemben részesülnek a város „Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről szóló 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelete” szerint: • Kálvin tér park és romkert 5.283 m2 (az Emlékkert védett természeti terület) 4.500 m2 • Déri tér • Kossuth tér, Piac u. sétálóöv. 4.350 m2 980 m2 • Liszt F. tér

54



13. ábra. Műemlékek, helyileg védett természeti- és építészeti értékek az akcióterületen

55



RÉSZLETES JELMAGYARÁZAT (13. ábra) Közterületi alkotások műalkotás neve

1

2

Műemlékek

készítette

készítés ideje

A Déri téren található műalkotások

1

Arany J. u. 1. (Piac u. 49-51.)

Lakóház

2

Bajcsy-Zs. u. 26.

Zsinagóga

3

Bethlen u. 4.

Lakóház, patika

4

Csapó u. 20. (Vár u. 1.)

Zeneművészeti Szakközépiskola Volt Zenede palota

5

Déri tér

Déri Múzeum

6

Hatvan u. 5-7.

Postaigazgatóság épülete

7

Hatvan u. 23.

Lakóház

Allegórikus aktok (Művészet, Tudomány, Néprajz, Régészet)

Medgyessy Ferenc

1930

Déri tér

Debreceni Vénusz (Fésülködő)

Medgyessy Ferenc

1981

Déri tér

Dr. Nagy Lajos síremléke

Somogyi Sándor

1916

Déri tér

Móricz Zsigmond szobor (Magyar Buddha)

Medgyessy Ferenc

1960

Déri tér

Merengő szobor (Ülő leányakt)

Debreczeny Tivadar

1931

Déri tér

Táncosnő szobor

Medgyessy Ferenc

1981

Déri tér

8

Kálvin tér

Ref. Nagytemplom

1906

Kálvin tér (Emlékkert)

9

Kálvin tér 16.

Ref. Kollégium

10

Kálvin tér

Csokonai-szobor

Bocskai István szobor

Holló Barnabás

3

Gályarabok emlékoszlopa

Gerenday Béla

1895

Kálvin tér (Emlékkert)

4

Csokonai Vitéz Mihály szobor

Izsó Miklós

1871

Kálvin tér (Új Városháza)

11

Kálvin tér 17.

Ref. püspöki hivatal

5

Emlék

Váró Márton

1989

Kálvin tér (Udvarház)

12

Kossuth u. 4.

egykori városi tanács

6

Harangos díszkút

Varga Nándor

1991

Kálvin tér (Udvarház)

13

Kossuth u. 10.

Csokonai Színház

7

Lakóház

Rátonyi József

1977

Péterfia utca 1-7.

14

Kossuth u. 13.

Kölcsey Ferenc szobor

15

Pásti u. 6.

Ortodox Zsinagóga

8

Diószegi - Fazekas emlékmű

Somogyi Sándor

1907

Perényi utca 1.

16

Péterfia u. 7.

Ref. Tanítóképző Főiskola

9

Szabó Lőrinc szobor

Lestyán Goda János

2002

Kossuth tér

17

Piac u. 4.

Lakóház

10

Kossuth-szoborcsoport

Margó Ede, Pongrácz Szigfrid

1914

Kossuth tér

18

Piac u. 6.

Lakóház

11

Mozaik városcímer

Cs. Uhrin Tibor

2000

Kossuth tér

19

Piac u. 8.

egykori Kereskedelmi Akadémia

12

Zenélő szökőkút

Pázmándi Antal

2004

Kossuth tér

20

Piac u. 11-15.

Aranybika Szálloda és mozi

13

Debreceni család

Pátzay Pál

1968

Piac utca 16.

21

Piac u. 18.

MÁV igazgatóság épülete

14

Horváth Árpád mellszobor

Berky Nándor

1964

Kossuth utca 10.

22

Piac u. 20.

Városháza

1991

Kossuth utca 10.

23

Piac u. 22-24.

Irodaépület, volt Első Takarékp.

1991

Sas utca (Régi városháza)

24

Piac u. 23.

Lakóház

25

Piac u. 29.

egykori Kisdebrecen étterem

26

Piac u. 35.

Ref. Kistemplom

27

Piac u. 39.

Rickl-ház és ún. Lábasház

28

Piac u. 41

Lakóház

29

Piac u. 45-47.

Lakóépület, egykori Hitelbank

30

Révész tér 2.

Ref. Lelkészi hivatal

31

Széchenyi u. 1.

Lakóház, un. Podmaniczky-ház

32

Széchenyi u. 4.

Lakóház

33

Széchenyi u. 6.

Vendéglő, un. Diószegi-ház

34

Széchenyi u. 7.

Lakóház

35

Széchenyi u. 9.

Megyei Bíróság

36

Széchenyi u. 10.

Lakóház, egykori Simonffy-ház

15 16

Téry Árpád mellszobra Mackós kút

Török Richárd Medgyessy Ferenc

Helyi jelentőségű védett természeti értékek természeti érték neve

Típusa

védetté nyilvánítás ideje (határozat száma)

1

Kálvin téri Emlékkert

természetvédelmi terület

1975

(175/1975. (XII. 16.) VB határozat)

2

Déri téri kocsányos tölgy

természeti emlék

1975


3

Déri téri piramistölgyek (7 db)

természeti emlék

1975


4

Tiszafák (Fűvészkert u. 6.)

természeti emlék

1981

(12/1981. (I. 6.) VB határozat)

5

Kálvin téri ördögcérna (lícium)

természeti emlék

1975


6

Péterfia utca 1-7. alatti tiszafák

természeti emlék

1975


7

Piramis kocsányos tölgyfa sor

természeti emlék

2006

(24/2006. (VIII. 14.) DMJV rendelet)

Műemléki környezetek

37

Széchenyi u. 11.

Lakóház

I.

Ref. Nagytemplom és kollégium műemléki környezete

38

Széchenyi u. 13.

Irodák, egykori lakóház

II.

A Városháza a Csokonai Színház, valamint a Széchenyi u. 1. és 7. sz. épületek műemléki környezete

39

Széchenyi u. 15.

Lakóház

III.

A Szent Anna templom és a volt vármegyeháza műemléki környezete

56



A védett parkokon és zöldfelületeken túlmenően több kisebb kiterjedésű zöldfelület is található a városközpontban, amelyek a sűrűn beépített területen jelentős városképi és városökológiai szereppel. A zöldfelületek városökológiai funkciók közül ki kell emelni a zajcsökkentésben és a levegőminőség javításában játszott szerepét, illetve részben a rekreációs funkciót, amelyet azonban csak részlegesen képesek betölteni, tekintettel a közlekedési funkciókkal való keveredésre. A városközpont jelentős zöldfelületei: • Jászai M. tér 3.100 m2 • Batthyány u. 903 m2 • Baltazár D. tér 7.500 m2 • Hatvan u. 2.800 m2 1,740 m2 • Kossuth u. • Barna u. 5.850 m2 • Bethlen u. 610 m2 • Széchenyi u. 3.112 m2 • Dósa N. tér 1.544 m2 • Új Városháza és környéke 2.200 m2 A 2012. őszén lezáruló Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja (azonosító: ÉAOP-5.1.1/B-2009-0002) projekt részeként összesen 6.346 m2 új zöldfelület létesült (ebből 6000 m2 a Nyugati kiskörút 1. szakasza és a keresztező utcák felújítással érintett szakaszai mentén), illetve az Emlékkertben 3928 m2 zöldfelület újult meg. A zöldfelületek közül a rekreációs funkció elsősorban a játszóterek esetében domináns. A városközpontban két kisebb területű kiépített játszótér található, ezek a helyi lakosság igényeinek éppen megfelelnek. A Jászai téri játszótér felújítására és szabványosítására nemrégiben került sor, a Barna utcai játszótér felújítása viszont még várat magára. A zöldfelületek állapota igen vegyes képet mutat. Azon zöldfelületei elemek, amelyek részesei voltak valamely az elmúlt évtizedben megvalósult jelentősebb városi fejlesztésnek, fiatalnak és jó állapotúnak mondhatók (ilyenek jellemzően az Új Városháza környéke, a Piac utca zöldfelületei, illetve a felújításon átesett útszakaszok utcafásításai, zöldszegélyei). A jelentősebb területű városi közparkok állapota már korántsem kielégítő, a fenntartásra fordított láthatóan jelentős összegek ellenére a legtöbb jelentősebb zöldfelület növényállománya elöregedett. Különösen hangsúlyosan jelentkezett ez a probléma a Kálvin tér zöldfelületei esetében, amelyek központi elhelyezkedése miatt amúgy is igen jelentős igénybevételnek vannak kitéve a városi lakosság, a közlekedés, illetve a városba látogatók részéről. Emiatt került bele az Emlékkert megújítása a jelenleg megvalósítás alatt álló városrehabilitációs programba. Az akcióterület védett természeti értékei az intenzív tájhasználatból fakadóan nem fennmaradt természetes élőhelyek, hanem inkább egyedileg védett fák, cserjék, fasorok, amelyek elsősorban kultúrtörténeti és városképi szempontból jelentősek. Az akcióterületen található egyéb zöldfelületekről elmondható, hogy azok a közelmúlt városfejlesztési beavatkozásainak helyszínein jó állapotúak, másutt viszont erősen túlhasználtak, egyes esetekben pedig leromlottak.

57



Debrecen belvárosa és az itt kijelölt akcióterület számos építészeti értékkel rendelkezik, noha történelme során többször újjá kellett építeni. Debrecen nevét 1235-ben említik először írásos források, amely a tatárjárást követő évtizedekben több falu egyesülésével indult fejlődésnek. Az egybeolvadással új településközpont alakult ki, a városfejlődés felgyorsult, ekkor alakultak ki Debrecen központjának térszerkezetét a mai napig meghatározó sugár-, ill. keresztirányú utcák. 1811-12-ben készül el Debrecen első városrendezési terve, amely nyomán nagyszabású utca- és térrendezés és középület tervezés következetik be. 1857-ben pedig a vasút kiépülése, ad új fejlesztési lehetőségeket. A XIX. század végére Debrecen nagyvárossá fejlődik, véglegesül mai belvárosa is. A belvárosban XIX. század második felétől szecessziós szellemben épültek fel a bérházak, majd a századfordulón a már meglévőkhöz jellegzetes debreceni puritán épületek csatlakoztak. A városközpont a II. világháború során jelentősen károsodott, az újjáépítés pedig általában nem követte a korábbi stílusjegyeket, ezért a városkép építészetileg meglehetősen vegyes jellegű. A Belváros AT a város műemlékekben leggazdagabb területe, itt található az országos műemlékjegyzékben szereplő debreceni műemlékek közel fele (39 db), továbbá ki kell emelni, hogy az akcióterület legnagyobb része valamelyik műemléki környezethez tartozik, amely alól csupán a Vásáry István utcától délre eső terült, valamint az északkeleti kis rész jelent kivételt (13. ábra). Az akcióterület műemlékeinek sorából kiemelkedik a város jelképének számító Nagytemplom és Református Kollégium, de széles körben ismert az Arany Bika szálló, a Ref. Kistemplom (Csonkatemplom), a Ref. Tanítóképző Főiskola, a Déri Múzeum, vagy éppen a városháza épülete. A műemlékek elsősorban a Kálvin téren, a Piac utca Arany J. utcától északra eső részén, illetve a Széchenyi és a Kossuth utcák elején koncentrálódnak. A Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről szóló 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelet 2. számú melléklete 274 védelem alatt álló helyi építészeti értéket tartalmaz, amelyek közül 66 található az akcióterületen. A helyi védelem alatt álló épületek mintegy harmada a Piac utcán található, emellett számos védett épület fordul még elő a Kossuth, a Hatvan és az Arany J. utcákon is (13. ábra). Az akcióterületen található köztéri műalkotások mindenekelőtt a Belváros AT észak részén koncentrálódnak, kiemelten a Kossuth tér, a Kálvin tér és a Déri tér környékén. Ezek közül a legrégebbi és egyik legismertebb alkotás az Új Városháza előtt álló Csokonai Vitéz Mihály szobor, amelyet 1871-ben készített Izsó Miklós és amely szerepel az országos műemlékjegyzékben is. A 13. ábrán szereplő műalkotások mellett az akcióterület közterületeiről még számos további neves művész által jegyzett szobor, vagy relief látható, amely egy-egy épület homlokzatának részét képezi (pl. Csokonai Színház, Ref. Kollégium).

A jelen városrehabilitációs pályázat keretében tervezett beruházások közül kettő érint közvetlenül valamilyen akcióterületen található védett értéket: egyrészt a Csokonai Színház mögötti tér rekonstrukciója az Ady park megújítására irányul, amelyet a „Debrecen építészeti örökségének helyi védelméről” szóló 35/2004. (IX. 10.) Kr. rendelet a védett parkok közé sorol, másrészt a pályázat egyik legfontosabb eleme az országos

58



műemlékjegyzékben szereplő Városháza főépületének külső felújítása és tetőrekonstrukciója (Piac u. 20). A Csokonai Színház mögötti tér rekonstrukciója során teljesen megújításra kerül az Ady park infrastruktúrája (térvilágítás, közlekedők, ülőbútorok) és növényzete, a rekonstrukció révén pedig a jelenleg elhanyagolt állapotú, régóta megújításra szoruló park a város egyik esztétikailag kiemelkedő közterévé válik, amely egyben méltó környezetet teremt a Csokonai Színház szobrokkal gazdagon díszített, XIX. századi romantikus műemlék épületének is. A tervezett rekonstrukció során a Liszt Ferenc utca díszburkolatot kap a Kossuth utcától a Blaháné utcáig (ez az utcaszakasz jelenleg sem bonyolít aktív forgalmat, csak parkolóhelyek találhatók itt). A Piac u. 20. szám alatt található Városháza főépületének külső felújítása és tetőrekonstrukciója már régóta sürgető feladat. A belváros egyik legjellegzetesebb épülete 1838 és 1843 között épült klasszicista stílusban Ságody József tervei alapján, aki Povolny Ferenc terveit eredetileg copf stílusú terveit gondolta tovább. Az impozáns timpanonosárkádos épület ma műemlék, a klasszicizmus puritán ízlésének megfelelően timpanonját egyetlen dísz ékesíti: a város címere. A Régi városháza azonban nemcsak építészeti, hanem történelmi szempontból is jelentős emlék, hiszen 1849-ben lakott itt Kossuth Lajos is a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala is, sőt a „titkos levéltár”-ban őrizték a magyar Szent Koronát a menekítése közben. Az egyemeletes épületet a XIX. század végére a város hivatala kinőtte, felvetődött az épület teljes átépítése is, amely azonban végül meghiúsult. Ehelyett az épületet átalakították: nyitott árkádsorát fallal és ablakokkal zárták le, amely mögött új helyiségek kerültek kialakításra, egyszerűsítették az épület feljáróját, emellett függőfolyosóval kötötték össze a szomszédos épülettel, amelyben akkor adóhivatal működött (emiatt kapta a folyosó a sóhajok hídja elnevezést). A Városháza mai formáját az 1960-as években nyerte el, azóta komolyabb felújítás nem történt. Az épület tetőszerkezete egységes komplex felújításon még nem esett át, nagy része még a XIX. század közepén beépített anyagokat tartalmazza. A tetőszerkezet mára jelentősen meggyengült, több helyen beázik, egyes elemei kifejezetten veszélyes állapotban vannak, emiatt a teljes tetőrekonstrukció (tetőszerkezet, tetőhéjazat, bádogozások, villámvédelmi rendszer) igen sürgető feladat. Az épület külső homlokzatának megújítása során a homlokzati falak és lábazatok mellett az elavult nyílászárók cseréje is megtörténik, amely az eredeti homlokzati megjelenés biztosítása mellett korszerű, hőszigetelt nyílászárók beépítését jelenti. Az épület földszintjén egy ügyfélfogadó és ügyfélirányító helyiség kerül kialakításra, amely eddig nem volt jelen az épületben és jelentősen megkönnyíti majd az épületben az ügyintézést. A felújítás során megvalósul az épület komplex akadálymentesítése, a közterületen parkoló kialakításával. Ehhez kapcsolódóan az épület északi (Rózsa utca felőli) homlokzatának földszintjén újra megnyitásra kerül a jelenleg lezárt kapu, amelynek 50 m-es körzetében akadálymentes parkoló kerül kialakításra a Rózsa utcán. Az épület környezetében a járdák, gyalogutak kialakítása akadálymentes módon, sík felülettel történik. Az épület belső terében akadálymentes közlekedők, lépcsőfeljárók, lift és akadálymentesen megközelíthető WC-

59



mosdó helyiség kerül kialakításra. Természetesen valamennyi felújítási munka az épület műemlék státuszának figyelembe vételével történik.

3.4.3. Közigazgatási és közösségi szolgáltatást nyújtó intézmények Az akcióterületen számos közösségi, közigazgatási, illetve egyéb igazgatási és közszolgáltatást nyújtó intézmény található, amelyek részletesen a Funkcióelemzés fejezetben (4. fejezet) kerülnek bemutatásra.

3.4.4. A közbiztonság helyzete az akcióterületen A 2011. évi statisztikai adatok szerint Magyarországon a százezer lakosra jutó regisztrált bűncselekmények száma (4.518) több mint 9%-al volt alacsonyabb az Észak-alföldi Régióban regisztrált értéknél (4.978). Hajdú-Bihar megyében viszont az országban a legmagasabb (6.594) volt 2011-ben ez az érték, amely csaknem másfélszerese az országos átlagnak. Az országostól eltérően (56,8%) a régióban és megyében a bűncselekményeknek csak kevesebb mint fele (48,9%, illetve 43,7%) tartozott a vagyon elleni bűncselekmények közé. Megállapítható, hogy Hajdú-Biharban százezer lakosra vetítve a vagyon elleni bűncselekmények száma 12%-al, a személy elleni bűncselekmények száma pedig 42%-al magasabb, a közrend elleni bűncselekmények száma viszont csaknem 5%-al alacsonyabb volt az országos átlagnál (KSH, STADAT adatbázis, 2012). Magyarországon általánosan megfigyelhető jelenség, hogy a városok, azon belül is elsősorban a nagyobb városok a bűncselekmények által jobban fertőzött településtípusok közé tartoznak. Debrecenben az összes ismertté vált bűncselekmények száma 2009-ben 9.788 volt, amelyek között dominánsan a közrend elleni bűncselekmények (19%), valamint a vagyon elleni bűncselekmények (60%), ezen belül is a lopás (34%) domináltak. A városban a bűncselekmények száma az utóbbi években enyhén csökkenő tendenciát mutat, 2009-ben a bűncselekmények száma az előző évinek 88%-a volt. Valamennyi kategóriában csökkent a bűncselekmények száma, egyedül a házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűnesetek száma növekedett az előző évi érték hatszorosára, amely minden bizonnyal egy komolyabb bűncselekmény-sorozat felderítésére vezethető vissza (12. táblázat). A 2009-ben elkövetett bűnesetek ismertté vált elkövetőinek száma 2.567 fő, amelyből majdnem 9% fiatalkorú (228 fő) és 2% (51 fő) gyermekkorú volt. Az elkövetők mintegy 37%-a büntetett előéletű.

60



12. táblázat. Debreceni bűncselekmény statisztika 2008, 2009 A bűncselekmények típusa szerinti megoszlás Személy elleni bűncselekmény Közlekedési bűncselekmény Házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény Államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmény Közrend elleni bűncselekmény Gazdasági bűncselekmény Vagon ellen bűncselekmény, ebből: Lopás Betörés Rablás Összesen

2009 (db)

%

2008(db)

%

2009/2008 (%)

603 350

7 4

728 499

7 5

83 70

677

8

112

1,1

604

20

0,2

33

0,3

61

1716 164 5258 3025 1198 89

19 2 60 34 14 1

1976 184 6447 3455 1324 103

20 2 65 35 13 1

87 89 82 88 90 86

8788

100

9979

100

88

Forrás: Debreceni Rendőrkapitányság, 2010.

A Debreceni Rendőrkapitányság 2009. évi bűnelkövetési statisztikája alapján a Belváros AT Debrecen bűncselekmények által leginkább fertőzött területének számít. 2009-ben összesen 1.976 bűncselekményt követtek el az akcióterületen, amely az összes ismertté vált debreceni bűncselekmény 22,5%-át tette ki. Debrecen 35 legfertőzöttebb utcájából/teréből (ahol minimum 10 elkövetést regisztráltak) 27 érintette az akcióterület, a 10 bűnelkövetés által leginkább érintett közterület közül 8 található itt (13. táblázat). A bűnelkövetésekről megállapítható, hogy azok mindenekelőtt az akcióterület északi részén, illetve a legforgalmasabb, kereskedelmi és egyéb nem lakófunkcióval zsúfolt területeken koncentrálódnak, míg az akcióterület déli-délnyugati részének csendesebb lakókörnyezetében a bűnözés kevésbé jellemző. A valóságban nem annyira rossz a helyzet, mint arra a statisztika következtetni enged, ugyanis a bűnelkövetési adatok az adott közterületek teljes hosszára vonatkoznak, a legfertőzöttebb területeknek pedig többnyire csak kisebb része tartozik az akcióterülethez (tipikusan ilyen terület pl. a Petőfi tér, amely csak határolja az akcióterületet). Az összes akcióterületen elkövetett bűncselekmény 58%-a személyes javak ellen irányult, a közrend elleni elkövetések aránya 25,5%-ot tett ki. Az akcióterület közbiztonságáról a bűnelkövetési statisztikák alapján összességében elmondható, hogy a Belváros AT a bűnözéstől egyik leginkább sújtott térsége a városnak, ahol különösen a forgalmas részeken a közrend és a személyes javak elleni bűncselekmények száma emelkedik ki. Az akcióterületen belül a legtöbb közbiztonsági probléma a terület északi részén, illetve a forgalmasabb helyeken fordul elő, a csendesebb lakóutcák viszonylag kedvezőbb helyzetben vannak.

61



13. táblázat. Az akcióterületen elkövetett bűncselekmények száma 2009-ben

Közterület neve Petőfi tér Piac Csapó Péterfia Kálvin tér Hatvan Kossuth utca Széchenyi Bethlen Bajcsy-Zsilinszky Darabos Szent Anna Hunyadi János Vár Erzsébet Batthyány Kossuth tér Mester Rákóczi Simonffy Miklós Barna Gambrinus Jászai Mari Arany János Liszt Ferenc Jókai Boldogfalva Füvészkert Hal Perényi Cserepes Csokonai Török Bálint Dósa Nádor tér Pásti Múzeum Nemzetőr Sas Révész Vörösmarty Baltazár Dezső Garai Vásáry István Iskola Kápolnási Rózsa Szalkai Összesen:

Ebből:

Elkövetett bűncselekmények száma összesen

Közrend elleni bűncselekmények

308 258 222 133 101 100 97 79 63 54 53 47 46 42 37 31 28 28 24 23 22 16 16 13 12 12 11 9 9 9 9 8 8 7 6 6 5 4 4 3 3 2 2 2 1 1 1 1 1976

63 72 35 38 75 33 26 26 12 12 11 9 9 13 1 5 11 3 4 4 7 7 6 1 1 2 2 3 1 2 2 2 2 1

1

Személyes javak elleni bűncselekmények 198 146 151 70 16 49 56 38 42 27 34 30 30 24 32 22 11 16 13 13 13 6 7 11 9 9 9 5 4 8 7 4 7 5 2 5 5 4 2 3 3 2 2

1

503

Forrás: Debreceni Rendőrkapitányság, 2010.

62

1 1 1152



3.5. Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzői 3.5.1. A közlekedési hálózat helyzete A Belváros AT a város kereskedelmi és pénzügyi központja is egyben, valamint területén számos közigazgatási és egyéb fontos intézmény is található igen fontos, egyben speciális szerepet tölt be Debrecen közlekedésében. Az akcióterület első számú közlekedési tengelyét sokáig az észak-déli Péterfia utca – Piac utca – Petőfi tér vonal jelentette egészen az évezred elejéig, amikor a Piac utca Széchenyi utcától északra eső szakaszát sétálóövezetté minősítették, amely jelenleg csak villamosközlekedést bonyolít. A Piac utca Széchenyi utcáig terjedő déli része ma is meghatározó jelentőségű városi főforgalmi út, napjainkban az akcióterület egyetlen jelentős észak-déli összeköttetést biztosító útvonala, amely mellett csak az akcióterület északkeleti részén található Bethlen utca biztosít ilyen irányú jelentős forgalmat. Az akcióterület kelet-nyugat irányú megközelíthetősége több nyomvonalon is biztosított, bár mindegyik útvonal jelentős forgalmat bonyolít. A Belváros AT északi határát képező Rákóczi, Hunyadi és Mester utcák a kiskörút részeként jelentős forgalmat bonyolító városi főforgalmi utak. Az akcióterületet középen szeli át a Kossuth u. – Széchenyi u. tengely, amelynek a városi tömegközlekedés szempontjából is kiemelt jelentősége van. A Szent Anna utca – Miklós utca útvonal is meghatározó eleme a város központján kelet-nyugat irányban átmenő közúti forgalomnak, amelyet a tömegközlekedés alig érint. Az akcióterület déli határát az Erzsébet utca jelenti, amely állami főforgalmi útként a 4. számú főút része, de emellett a nagykörút és a kiskörút déli szakaszát is képezi, kiemelkedően nagy forgalmat bonyolít. A Csapó utca – Hatvan utca tengely a Ref. Nagytemplom előtt elhaladva sokáig meghatározó jelentőségű volt a város központján átmenő forgalom szempontjából, de a Piac utca északi részének sétálóövezetté alakítása óta megszakadt a két utca közötti kapcsolat, viszont a központi területek megközelíthetősége szempontjából e két utca szerepe ma is meghatározó, számos tömegközlekedési vonal is itt fut. A Belváros AT nyugati határát az úgynevezett Nyugati kiskörút, vagy más néven nyugati tehermentesítő út adja, amely funkciójából eredően a kiskörút nyugati szakaszaként városi főforgalmi út lesz. Az út megvalósítását hosszú idő óta tervezi a város (az 1935-ös rendezési tervben már szerepelt a létesítése), amely irányonként 2-2 forgalmi, valamint 1-1tömegközlekedési sávval történő megépülése jelentős forgalmi terheléstől tudja majd megszabadítani a város központját. A Nyugati kiskörút első (Hatvan utca – Arany János utca közötti) szakasz 2012. augusztusában készült el, a második szakasz megvalósítása az Arany János és Erzsébet utcák között pedig részét képezi a jelen ROP pályázatnak. DMJV szabályozási terve is tartalmazza a Nyugati kiskörút megépítését, amelynek két végpontja az Erzsébet utca – Boldogfalva u. csatlakozásánál, illetve a Mester u. – Csemete u. csomópontjánál található. A Nyugati kiskörút szabályozási szélessége átlag 30 m és az út teljes hossza teljes 1525 m.

63



A Nyugati kiskörút két végpontja két nagy forgalmú úthoz csatlakozik. Az Erzsébet utca része a 4-es számú főút Debreceni átkelési szakaszának, a Mester - Csemete u. csomópontjánál pedig a Mester u. a városba jövő 35-ös számú főutat köti össze a belvárossal, a Csemete utca pedig a Vénkerti lakótelep gyűjtőútja (belterületi másodrendű főúti besorolással) mely a Dózsa György útban folytatódik, ami szintén gyűjtőúti funkciót lát el a Libakerti lakótelep vonatkozásában. Az akcióterületet érintik a Belváros fő tömegközlekedési tengelyei is, amelynek meghatározó szakaszai a Piac u. – Péterfia u. tengely, a Széchenyi u. – Kossuth u. vonala, a kiskörút akcióterületet érintő szakaszai (Erzsébet utca, Mester u. – Hunyadi u. – Rákóczi u.), a Csapó u., a Hatvan u. – Bethlen u. vonal és meghatározó csomópontként a Petőfi tér (14. ábra). 14. ábra. Debrecen belvárosának tömegközlekedési térképe

Forrás: www.dkv.hu

64



A városközpont déli határán csatlakozik az akcióterülethez a vasútállomás (Nagyállomás) és itt (a Petőfi tér Erzsébet utcától délre eső részén) található Debrecen egyetlen villamosvonalának végállomása is. A villamosvonal (a tömegközlekedési térképen 1. számmal és sárga színnel jelölve) nagyon fontos, és az egész városra jellemző utazási igényt elégít ki, a vasútállomást, a megyei és a városi közigazgatási intézményeket és az egyetemi városrészt köti össze. A 2. villamos tervezett nyomvonala is ezen a vonalon halad majd a Petőfi tér és a Hunyadi utca között, majd innen ágazik el és halad tovább a Hunyadi – Csemete – Dózsa Gy. – Nádor – Thomas Mann – Mikszáth utca nyomvonalon az Újkert lakótelep északi részéig, ahol egy hurkot leírva fordul vissza. A trolibuszközlekedés az akcióterületet a Széchenyi u. – Kossuth u. vonalában, illetve déli határán az Erzsébet utcai megállókkal érinti. A legtöbb helyi autóbuszvonal a Széchenyi és a Kossuth utcák vonalán, valamint a Piac utcán érinti az akcióterületet, emellett meghatározó vonal még a Hatvan u. – Bethlen u. nyomvonal, illetve a körút akcióterületet érintő szakaszai. Debrecen helyi közösségi közlekedésének irányítása és üzemeltetése 2009 nyara óta egységesen a DKV Zrt. feladata, amely az autóbusz járatok útvonalain kizárólag új, Euro-5 besorolású, dízel üzemű Volvo buszokat közlekedtet. Helyközi és távolsági buszközlekedés az akcióterület belső úthálózatát nem terheli, a buszpályaudvar a Külsővásártéren található. A város elképzelései szerint a jövőben a Nagyállomás mellett lenne a helyszíne annak a multimodális tömegközlekedési központnak, amely biztosítaná a vasúti, a helyközi és távolsági autóbusz közlekedés, valamint a helyi tömegközlekedés összekapcsolását. Az akcióterület úthálózatának állapota meglehetősen vegyes képet mutat (14. táblázat). A városi főforgalmi utak többsége a forgalom által túlterhelt, a burkolat kevés kivétellel rossz állapotú, nagyrészük sürgősen felújításra szorul. Ezzel szemben a lakóutcák forgalmi viszonyai kevés kivételtől eltekintve megfelelőek, a burkolat állapota az utcák kb. felén jó minőségű, felén viszont felújításra szorul. A lakóutcák esetében általában a keskeny keresztmetszet, a zsúfolt parkolók és a hiányzó, vagy rendezetlen zöldfelület jelent problémát, míg a főforgalmi utakon a zsúfoltság, a buszsáv hiánya és a zöldfelületek állapota okoz gondokat. Az akcióterületen forgalomcsillapított övezetek is jelen vannak: a Petőfi tér, Miklós u., Erzsébet u., illetve a Bethlen u., Hatvan u., Mester u., Csap u. által határolt területek 30 km/h csökkentett sebességű zónába tartoznak. Emellett sétálóövezetként jelenik meg a Piac u. északi szakasza, a Kossuth tér, a Baltazár Dezső tér, a Simonffy u. és a Bajcsy-Zsilinszky u. eleje, a Hal köz, a Batthyány utca, valamint a Csapó utca eleje és a Vár és Burgundia utcák közötti szakasza. Az akcióterület megközelíthetőségét biztosító főbb utak állapotáról elmondható, hogy a burkolatuk kivétel nélkül rossz állapotban van, a forgalom szempontjából pedig a Miklós utca kivételével mindegyik túlterhelt. A Hatvan, a Kossuth, a Széchenyi és a Szent Anna utcák teljes hosszán indokolt lenne a 2x2 sáv kiépítése (amely a Széchenyi és Hatvan utcák nyugati kiskörúthoz csatlakozó részein már megvalósult), emellett buszsávok és új jelzőlámpás csomópontok létesítése is több utcán indokolt (15. táblázat).

65



14. táblázat. Az akcióterületi utak főbb jellemzői Közterület neve Közterület jellege

Közterület kategória

Burkolat állapota

Forgalomi viszonyok

Egyéb jellemző, probléma

Felújításra szorul-e?

parkolók parkoló száma ház

ADY

park

park, zöldterület

rossz

megfelelő

elhanyagolt növényzet és környezet

sürgősen

ANTALL JÓZSEF

utca

városi főforgalmi út

jó állapotú út

megfelelő

Nyugati kiskörút részét képezi

nem

ARANY JÁNOS BAJCSYZSILINSZKY

utca

lakóutca

jó állapotú út

megfelelő

zsúfolt parkolók, nincs növényzet, zöldterület

nem

34+85

utca

lakóutca, eleje sétáló

jó állapotú út

megfelelő

zsúfolt parkolók, kevés zöldterület

nem

38+71

megfelelő

rendben

nem

-

megfelelő

54 34 40 13 22 91 24 84 30 -

tér

lakóutca

BARNA

utca

lakóutca

díszburkolat jó felülettel jó állapotú út

rendben

nem

BATTHYÁNY

utca

sétáló övezet

felújítandó díszburkolat túlterhelt

zsúfolt

nem

BETHLEN

utca


rossz

túlterhelt

rendben

sürgősen

BOLDOGFALVA

utca

lakóutca

jó állapotú út

megfelelő

keskeny

igen

CSAPÓ

utca

lakóutca, sétáló övezet

rossz, jó díszburkolat

túlterhelt

zsúfolt parkolók

igen

CSEREPES

utca


jó állapotú út

megfelelő

rendben

nem

CSÓK

utca


jó állapotú út

megfelelő

rendben

nem

BALTAZÁR DEZSŐ

CSOKONAI

utca

lakóutca

jó állapotú út

megfelelő

keskeny

nem

DARABOS

utca

lakóutca

jó állapotú út

megfelelő

keskeny

nem

tér

sétáló övezet

rossz

megfelelő

zsúfolt parkolók

igen

tér

igen

DÉRI DÓSA NÁDOR

lakóutca

rossz

túlterhelt

zsúfolt parkolók, zöldterület rendezetlen

ERZSÉBET

utca

állami főforgalmi út

rossz

túlterhelt

4. főút elkerülő hiánya

igen

FŰVÉSZKERT

utca

lakóutca

rossz

megfelelő

rendben

igen

GAMBRINUS

köz

sétáló övezet

rossz

megfelelő

rendben

igen

GARAI

utca

lakóutca

jó állapotú díszburkolat megfelelő

rendben

nem

HAL

köz

sétáló övezet


rendben

nem

HATVAN

utca


nagyrészt jó

túlterhelt


részben

HUNYADI JÁNOS

utca


rossz

túlterhelt

buszsáv hiányzik

sürgősen

ISKOLA

utca

lakóutca

jó állapotú út

megfelelő

rendben

nem

tér

lakóutca

rossz

túlterhelt

zsúfolt

igen

utca

lakóutca

jó állapotú út

megfelelő

rendben

nem

sétáló övezet

felújítandó díszburkolat túlterhelt

zsúfolt, zöldterület rendezetlen

igen

lakóutca

jó állapotú út

rendben

nem

JÁSZAI MARI JÓKAI KÁLVIN KÁPOLNÁSI

tér utca

megfelelő

66

85 45+113 27 92 -

63

100 -

300 94 800 -

-

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem Közterület neve Közterület jellege KOSSUTH

tér

KOSSUTH

utca


Burkolat állapota

Akcióterületi Terv Forgalomi viszonyok


Felújításra szorul-e?

sétáló övezet


rendben

nem


rossz

zsúfolt, buszsáv hiányzik

sürgősen

túlterhelt

parkolók parkoló száma ház -

LISZT FERENC

utca

lakóutca

rossz

túlterhelt

zsúfolt parkolók, keskeny

igen

MESTER

utca


rossz

túlterhelt

sürgősen

30 85

MIKLÓS

utca


rossz

megfelelő

sürgősen

33

MÚZEUM

utca

lakóutca

rossz

megfelelő

zsúfolt, buszsáv hiányzik zsúfolt, buszsáv hiányzik, zöldterület rendezetlen zsúfolt parkolók, zöldterület rendezetlen

igen

NEMZETŐR

utca


jó állapotú út

megfelelő

rendben

nem

PÁSTI

utca

lakóutca

rossz

megfelelő


igen

PERÉNYI

utca

lakóutca

rossz

megfelelő


igen

PÉTERFIA

utca

városi főforgalmi út városi főforgalmi út, lakóutca, park

rossz

túlterhelt


nem

31 17 17 9 38

rossz

megfelelő

rendben

igen

41

megfelelő

rendben

igen

64

PETŐFI

tér

PIAC

utca

RÁKÓCZI

utca

RÉVÉSZ

tér


rossz út, jó díszburkolat jó állapotú út

lakóutca

jó állapotú út

városi főforgalmi út, sétáló övezet

túlterhelt

zsúfolt, buszsáv hiányzik

nem

megfelelő


nem

RÓZSA

utca

lakóutca

rossz

túlterhelt


igen

SAS

utca

lakóutca

rossz

túlterhelt


igen

SIMONFFY

utca

lakóutca, sétáló övezet

jó állapotú út

megfelelő


nem

SZALKAI

utca


megfelelő


nem

SZÉCHENYI

utca


túlterhelt

zsúfolt út, nincs növényzet, zöldterület

sürgősen

SZENT ANNA

utca


jó állapotú út rossz, NyK csatlakozásnál jó rossz

túlterhelt

zöldterület rendezetlen

igen

TISZA ISTVÁN

utca


jó állapotú út

megfelelő

Nyugati kiskörút részét képezi

nem

TÖRÖK BÁLINT

utca

lakóutca

jó állapotú út

megfelelő

keskeny

nem

VÁR

utca

lakóutca

rossz

túlterhelt


igen

VÁROSHÁZ

utca

lakóutca

jó állapotú út

megfelelő

rendben

nem

VÁSÁRY ISTVÁN

utca

lakóutca

rossz

megfelelő

zsúfolt parkolók, zöldterület nincs

igen

VÖRÖSMARTY

utca

lakóutca

rossz

megfelelő

keskeny, zsúfolt parkolók, zöldterület nincs

igen

ZAMENHOF

utca

lakóutca

rossz

túlterhelt

keskeny, zsúfolt parkolók, zöldterület nincs

igen

Forrás: DMJV Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatása

67

18 40 6 -

-

501

-

7 6 21 -

-



15. táblázat. Az akcióterület megközelítését biztosító főbb utak állapota Közterület neve



Burkolat állapota

Forgalomi viszonyok


BETHLEN

utca


rossz állapotú főút

túlterhelt

CSAPÓ

utca



túlterhelt

ERZSÉBET

utca

állami főforgalmi út


túlterhelt

HATVAN

utca


nagyrészt jó állapotú főút

túlterhelt

KOSSUTH

utca



túlterhelt

MESTER

utca



túlterhelt

Buszsáv hiányz k

MIKLÓS

utca



megfelelő

zöldterület rendezetlen

PÉTERFIA

utca



túlterhelt

SZÉCHENYI

utca


részben rossz állapotú főút

túlterhelt

SZENT ANNA

utca



túlterhelt

Buszsáv hiányzik, új forgalmi sávok kellenek Jelzőlámpás csomópontok építése 4. főút elkerülő hiánya 2x2 sáv kiépítése a teljes hosszban 2x2 sáv kiépítése a teljes hosszban

Jelzőlámpás csomópontok építése 2x2 sáv kiépítése teljes hosszban 2x2 sáv kiépítése

Felújításra szorul-e? igen igen sürgősen igen igen sürgősen igen nem sürgősen igen

Forrás: DMJV Polgármesteri Hivatal adatszolgáltatása

A közlekedési szempontból problémás területek közül az alábbiak emelhetők ki: • • • •

felszíni parkolók zsúfoltak: Dósa nádor tér, Barna u., Hatvan u., Füvészkert u., Jászai Mari tér és ezen utak, terek közvetlen környezete, belvárosi üzletek árufeltöltése, rakodása nem biztosított, jelenleg fizető parkolóban, illetve szabálytalanul (pl. járdán) állnak meg a tehergépjárművek, a forgalom számára szűk keresztmetszetek alakultak ki a Miklós u. – Szent Anna u. – Piac u. csomópontban, valamint Széchenyi u. – Kossuth u. – Piac u. csomópontban, az akcióterület teljes területén lévő aszfalt és betonlap burkolatú járdák rossz minőségűek.

Az akcióterületen található parkolási kapacitás számottevő, amelynek folyamatos fejlesztését a nagyszámú kereskedelmi üzlet és intézmény mellett a Piac utca felső szakaszának forgalommentessé tétele is megköveteli. A közterületen található parkolóhelyek száma 1.176 (ez a Cívis Ház városközpont programjának részeként az Arany J. utca, a Bajcsy-Zsilinszky utca és a Jászai Mari tér egy-egy telkén összesen további 269 parkolóhellyel bővült ideiglenesen), emellett mélygarázsokban és parkolóházakban még további 1.858 parkolóhely áll rendelkezésre. Az akcióterület teljes egészében a fizetős zónába tartozik, a fizetős felszíni parkolókat és a mélygarázsokat a DKV Zrt. üzemelteti. Mélygarázsok találhatók a Hal köz üzletház alatt (94 férőhely), az Igazságügyi Centrum alatt az Arany J. utcán (63), a Kölcsey Központban (300) és a Bethlen utcai mélygarázsban (100). Emellett a Debrecen Fórum bevásárlóközpontban kapott helyett egy 800 férőhelyes parkolóház, valamint a Miklós utcán létesült egy 501 férőhelyes parkolóház, amelyek üzemeltetése magánkézben van. A Bajcsy-Zsilinszky utcán is tervben szerepel egy mélygarázs létesítése.

68



A Belváros AT összeköttetését a város kerékpárút-hálózatával az Európai Unió támogatásával (ÉAOP 3.1.3 pályázat) 2009 nyarán megvalósult beruházás eredményeként létrejött útvonal biztosítja, amely a Jerikó utca – Füredi út csomópontjából kiindulva (és a Bartók Béla úti, illetve Csigekert utcai kerékpárutakhoz kapcsolódva) a Füredi út – Egyetem sugárút – Bethlen utca – Hunyadi utca – Rákóczi út nyomvonalon át éri el a Csapó utcai végpontját. Az akcióterületen ezen kívül jelen pillanatban még nincs kiépített kerékpárút, de a Hatvan utcán folyamatban van egy építése, amely a Tócóskerti lakóteleppel biztosít összeköttetést. DMJV közgyűlése 2007-ben fogadta el Debrecen fenntartható városi közlekedési koncepcióját, melynek része az integrált és kibővített kerékpárút-hálózat megvalósításának tanulmányterve. A terv javaslatot fogalmaz meg összesen 48 kilométernyi új kerékpárforgalmi létesítmény kialakítására, mely több ütemben, több éves program során valósítható meg. A tanulmányterv a városi kerékpárút-fejlesztések 2. ütemében (Péterfia u. – Piac u. – Petőfi tér, Fűvészkert u., Csapó u., Hatvan u.) és 3. ütemében (Kossuth u. – Széchenyi u., illetve Szent Anna u. – Miklós u.) tervezi az akcióterületet érintő kerékpárutak létesítését. Az akcióterület közlekedési hálózatáról összefoglalóan megállapítható, hogy a tömegközlekedési szempontból is csomóponti területen a főforgalmi utak általában túlterheltek, a burkolat többnyire rossz állapotban van, számos esetben felújításra szorul és mindez még fokozottabban igaz a Belváros AT megközelítését biztosító főbb utakra. A Nyugati kiskörút megépítése sürgető feladat, hiszen ezáltal jelentős mértékben tehermentesíthetők a belváros útjai. A városközpont parkoló-kapacitása az elmúlt évtizedben jelentős mértékben fejlődött, több mélygarázs és parkolóház is létesült, illetve továbbiak létesítése van tervben. A belső kerékpárút-hálózat kiépítetlen, fejlesztésre szorul.

3.5.2. A közműhálózat jellemzői az akcióterületen Az akcióterület mindenfajta közművel teljes körűen ellátott (mivel távhőszolgáltatás és gázszolgáltatás is jelen van az akcióterületen, ebből kifolyólag ha e kettő közül a terület valamely részén az egyik hiányzik, akkor az még nem minősül el nem látott területnek). A fejezetben a Belváros AT területén tervezett fejlesztések szempontjából leginkább releváns, a tervezési útmutató által is elvárt energia (áram, gáz és hőszolgáltatás), valamint vízi közművek (ivóvíz, szennyvíz) általános állapotának bemutatása történik a jelenleg ismert fejlesztési igények és a problémák megjelölésével. A Belváros AT-en lényeges időbeli eltéréssel megépült vezetékek szolgálják az ivóvízellátást: a területen található öntöttvas vezetékek egy része 1945 előtt létesült, emellett működnek az 1950-es, 60-as és 80-as években épült azbesztcement vezetékek, KM PVC vezetékek (amelyekkel a 80-as években az öntöttvas vezetékek egy részét váltották ki), továbbá működnek acélvezetékek és PE anyagú vezetékek is. A vezetékek – az acélvezetékek és az acélidomok kivételével – állapotuktól függetlenül még hosszú távon képesek szolgálni a városközpont ivóvíz ellátást. A csővezetékek anyagai ezt lehetővé teszik, gondot és problémát az egyes vezetékszálak összekötését biztosítani hivatott szerelvények és az acél anyagú idomok korróziója jelenti. Ezek javítása legtöbbször pontszerű feltárásait igénylik a vezetékeknek, amely feltárások a burkolatok bontásával és a

69



forgalom átmeneti akadályoztatásával, zavarásával jár. A PVC anyagú vezetékek gyártási élettartamuk szerint még hosszú ideig szolgálhatják az ivóvízellátást a területen, ezeknek a csöveknek a tárolása, szállítása és a fektetési technológia be nem tartásából adódhatnak helyi hibák. Az egyes ingatlanokhoz tartozó megtápláló bekötővezetékek között a belvárosban még nagy számban találhatók ólomanyagú bekötővezetékek. Az akcióterületen a frissen elkészült Nyugati kiskörút Hatvan és Arany J. utcák közötti 1. szakaszán új gerincvezeték létesült, illetve a kapcsolódó meglévő utcák ivóvíz vezetékei is felújításra kerültek a város ivóvízellátását biztosító Debreceni Vízmű Zrt. beruházásában. Az akcióterületen tervezett beavatkozások igényelhetik az ivóvízvezetékek és azok szerelvényeinek fokozott védelmét, amelyek pontos műszaki tartalmának szolgáltatóval történő leegyeztetése a városrehabilitációs beavatkozások műszaki terveit készítő tervezők szerződésben vállalt kötelezettsége, amelyekről részletesebb leírást a tervdokumentumok tartalmaznak. Problémás területnek a tervezett fejlesztések helyszínei közül a Csokonai Színház melletti és mögötti vízvezetékek tekinthetők, amely azbesztcement anyaga és a környezeti körülmények miatt rekonstrukcióra szorulnak, amelyek ütemezését a beruházáshoz célszerű igazítani. Emellett rövid időn belül szükségessé válik az ún. Bika parkírozó (Arany Bika szálloda mögött) alatt üzemelő alap és fokozott nyomású acélvezetékeknek a cseréje korrózió miatt. A Belváros AT és az egész város ivóvízellátó hálózatára alapvetően a körvezeték jelleg jellemző, ebből adódóan az akcióterületet több fővezeték is táplálja. A város szerkezetéből adódóan ezen a területen vezetnek át nagy kapacitású szállítóvezetékek: NA 600-as vezeték a Csapó utcán, Kossuth téren, Hatvan utcán, Petőfi téren és Erzsébet utcán, NA 400-as vezeték a Kossuth utcában, és NA 300-as vezetékek a Miklós utcában, Szent Anna utcában és a Piac utcán, Rákóczi, Hunyadi és Mester utcán. Az NA 600-as vezetékek anyaga azbeszt cement és az 1980-as években épült. Az NA 400-as és 300-as vezetékek anyaguk szerint szürke öntvény és azbeszt cement anyagúak, az 1950-es, 60-as, 70-es és 80-as években épültek. Valamennyi felsorolt csővezeték anyaga szerint még hosszú távú megoldást jelentenek, kapacitásuk megfelelő, esetenként túlméretezett. Az akcióterület ivóvízellátását biztosító fő- és egyéb vezetékek kapacitása megfelelő a jelenlegi vízigényekhez, sőt hasonlóan az egész városhoz a belváros ellátást biztosító megtápláló fővezetékek túlméretezettek. A ROP pályázat keretében tervezett fejlesztések közül a Nyugati kiskörút alatt létesül majd új gerincvezeték, a Csokonai Színház mögötti tér megújításához kapcsolódóan pedig el kell végezni a vezetékek rekonstrukcióját is.

Debrecen szennyvízelvezető rendszerének működtetését az ivóvízellátáshoz hasonlóan a Debreceni Vízmű Zrt. végzi. Az akcióterület ezekkel a közművekkel is teljes körűen ellátott, az szennyvízcsatorna-hálózat gerincvezetékei a közelmúltban kerületek felújításra az Európai Unió támogatásával. Az akcióterületen a nagyszabású debreceni ISPA program keretében a szennyvíz elvezető hálózat gerinc és gyűjtővezetékei, több helyen pedig bekötő vezetékei is modern technológia alkalmazásával felújításra kerületek, a hálózatot kapacitási gondok az akcióterületen nem jellemzik.

70



A ROP pályázat segítségével megvalósítani tervezett fejlesztések vonatkozásában a Nyugati kiskörút 2. szakaszán, a Csokonai Színház mögötti téren, valamint a Simonffy utca megújítandó szakaszán is egyesítetett szennyvízelvezető rendszer üzemel, amelyből szintén az ISPA beruházás keretében felújításra kerültek a szennyvíz gyűjtő és bekötő vezetékek. Ezek állapota és kapacitása megfelelő, rekonstrukciót ezeken a vezetékeken nem tervez a szolgáltató. A felújított egyesített rendszerhez tartozó csapadékvíz elvezető műtárgyak és bekötő vezetékek (víznyelő aknák, víznyelő bekötő vezetékek, tetőlefolyó bekötő vezetékek) felújítását az ISPA program nem tartalmazta, így ezek felújítása a pályázat részét képező tervezett akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan 3 projektelemnél indokolt, egyedül a Városháza külső rekonstrukciója nem igényli csapadék- és a szennyvíz-elvezető rendszer felújítását. Az akcióterület szennyvízcsatorna-hálózatáról összefoglalva megállapítható, hogy annak fő gerinc-, gyűjtő- és fontosabb bekötő vezetékei ISPA program keretében nemrég kerültek felújításra. A csapadékvíz elvezető műtárgyak és bekötő vezetékek felújítására viszont csaknem minden ROP pályázat segítségével megvalósítani tervezett beruházás esetében szükség van.

Az akcióterület jelentős része csatlakozik a városi távhőszolgáltatást biztosító hálózatra: a Piac utcától keletre eső, számos közintézményt magába foglaló területen gyakorlatilag mindenütt elérhető a távhőszolgáltatás, míg az akcióterület nyugati részén elsősorban a Piac utca és a Petőfi tér mentén, valamint a Hatvan – Bethlen – Mester – Hunyadi – Péterfia utcák által közrezárt területen domináns a távhőszolgáltatás. Debrecen távhőszolgáltatását biztosító Debreceni Hőszolgáltató Zrt.-től kapott tájékoztatás szerint az akcióterületen meglévő vezetékhálózat kapacitása mind a gerinc-, mind pedig az elosztó- és bekötő vezetékek vonatkozásban megfelelő. A szolgáltató az akcióterületen található vezetékek felújítását 2012 és 2015 között az alábbi ütemezésben és helyszíneken tervezi: •

2012: Csokonai Színház mögötti vezeték (projektelemet érint), valamint a Hatvan utca felső szakaszán és a Darabos utcán található vezetékek felújítása

•

2013: A Péterfia és Hunyadi utcák sarkán található vezeték felújítása

•

2015: A Barna utca elején található lakótömbök ellátását biztosító vezetés felújítása

A vezeték felújítások mellett a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. a Nyugati kiskörút nyomvonalán tervezi távhővezeték létesítését, amelyek közül a Nyugati kiskörút 1. szakaszához kapcsolódó vezeték létesítése már megtörtént (ennek kapcsán a keresztező Hatvan, BajcsyZsilinszky és Simonffy utcák felújítandó szakaszai alatt is történt vezetéklétesítés). A jelen ROP pályázat részét képező Nyugati kiskörút 2. szakaszának nyomvonala (Arany J. és Erzsébet utcák között) alatt is távfűtési gerincvezeték létesítését tervezi a szolgáltató, valamint tervben van a Simonffy utca elején a Halköz térig meglévő vezeték összekötése a Nyugati kiskörúttal. Ez utóbbi két vezetéklétesítést a ROP pályázat részét képező 2 projektelemhez (Nyugati kiskörút 2. ütem, Simonffy utca díszburkolás a Hal köz és a Nyugati

71



kiskörút között) kapcsolódóan tervezi a hőszolgáltató. A városrehabilitációs beavatkozások műszaki terveit készítő tervezők szerződésben vállalt kötelezettsége a közműszolgáltatókkal való egyeztetés annak érdekében, hogy a fejlesztések egymáshoz igazítva, szinergikus hatásokat erősítve valósulhassanak meg. Az akcióterület távhőellátásáról megállapítható, hogy a meglévő vezetékek kapacitás és állapota megfelelő. A hőszolgáltató felújítási tervei a Csokonai Színház mögötti tér rekonstrukciója, míg vezeték létesítési tervei a Nyugati kiskörút 2. üteme és a Simonffy utca díszburkolása esetében érintik a ROP pályázat projektelemeit.

Az akcióterület gázellátása a Tigáz – DSO Földgázelosztó Kft. Debreceni Üzemeltetési Egysége, mint a településen található gáz-elosztóvezeték hálózat tulajdonosa és üzemeltetője szolgáltatási körébe tartozik. A szolgáltató tájékoztatása szerint Debrecen belvárosi terület részén elsősorban kisnyomású (0,03 bar) hálózat található. A kisnyomású hálózat üzemi nyomását több körzeti nyomás-szabályozó állomás biztosítja, amelyek egyike a Ref. Nagytemplom mögötti Emlékkert területén egy aknás kivitelű 2002 évben rekonstrukciós munkák során felújított nyomás-szabályozó állomás. Az elkövetkezendő években állagmegóvási munkákon kívül egyéb kapacitásnövelési, illetve rekonstrukciós beavatkozást az állomáson nem tervez a szolgáltató. Az elosztóvezeték-hálózat acél, valamint két féle műanyagból (ÜPVC, PE) épült ki. Az acél hálózat a rehabilitációval érintett területen passzív korrózió védelemmel rendelkezik. Az akcióterületen acél gázelosztó vezeték található a Széchényi, Erzsébet, Bethlen, Vörösmarty, Szent Anna, Hunyadi utcákon. A vezetékek átlag életkora 30 évnél több, korróziós meghibásodásból eredő hibaelhárításra számítani lehet a későbbiekben. A Tigáz – DSO négy éves rekonstrukciós tervet készít, melyet évente felülvizsgál és szükség szerint módosít az előző év üzemeltetési tapasztalatai alapján. Az érintett területen több éve tervezik a Széchényi utca mindkét oldalán található gázvezeték cseréjét az utca egy oldalára elhelyezve, amely 2010-ben megtörtént. A jelenlegi, 2014 évig készülő rekonstrukciós tervek között szerepel még a Szent Anna, illetve a Vörösmarty utcai acél anyagú vezetékek cseréje. Az akcióterületen lévő ÜPVC, PE anyagú vezetékek cseréjét egyelőre nem tervezi a szolgáltató, az ÜPVC vezetékeknél a leágazásoknál, illetve a kötéseknél lehet esetlegesen hiba előfordulására számítani, különösen azokban az esetekben amikor a vezetéket sorozatos dinamikus terhelés éri. ÜPVC vezetékek vannak a Garai, Jókai, Hatvan, Csapó, Iskola, Csók utcákon. A gázellátás színvonala az akcióterületen megfelelő, a tervezett vezetékcserék nem érintik közvetlenül a pályázat tartalmát, a Tigáz a ROP pályázat által érintett beavatkozás miatt kapacitásnövelést közmű vezetékein nem tervez. Debrecen villamos energia ellátása – a Tiszántúl nagy részéhez hasonlóan – az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. szolgáltatási körébe tartozik. A szolgáltató adatközlése szerint a Belváros AT-en közép- és kisfeszültségű hálózat üzemel, amely jellemzően földkábeles hálózatot jelent. Légvezetékes hálózat csak néhány, az akcióterület nyugati peremét érintő

72



utcában, illetve azok egyes szakaszain fordul elő (Boldogfalva, Szalkay, Török Bálint, Iskola, Vörösmarty, Garai, Csokonai, Jókai és Cserepes utcák). A hálózatot kiszolgáló transzformátor állomások felépítménye (néhány speciális kivételtől eltekintve) épített házas, vasházas, vagy kompakt vasbetonházas állomások. A szolgáltató közelmúltban elvégzett beruházásainak köszönhetően az akcióterületen a villamos energia hálózat állapota jónak tekinthető, az E.ON Tiszántúli Áramhálózati Zrt. jelenleg nem tervez olyan karbantartási munkálatokat, amelyek a pályázat részeként megvalósítani tervezett fejlesztéseket akadályoznák. Az egyes projektelemek megvalósítása kisebb hálózatot érintő beavatkozásokkal járhat, a Nyugati kiskörút 2. szakaszának megépítése kapcsán az egyes érintett szakaszokon meglévő hálózat kiváltására van szükség. A tervezett projekt villamos energia hálózatot érintő részeinek konkrét leegyeztetése az engedélyes és kiviteli terveket készítő tervezők feladatkörébe tartozik és az ezzel kapcsolatos igények a műszaki tervekben rögzítésre kerülnek. A szolgáltató szerint a rendelkezésre álló kapacitás megfelelő a jelenlegi igények kiszolgálásához, de a jövőben jelentkező, jelenleg előre nem látható energiaigények alapján nem zárható ki, hogy a jövőben akár nagyobb hálózati beavatkozások is szükségessé válhatnak, de ezek figyelembe vétele csak a konkrét igények jelentkezése után lehetséges. Az akcióterületen tervezett projektelemek kivitelezési munkálatai során (elsősorban a tér és útépítéssel, rekonstrukcióval érintett területeken) kiemelten fontos a szakfelügyeletek, feszültségmentesítések megrendelése az esetleges károk és balesetek megelőzése érdekében. A Belváros AT villamos energia ellátásáról összefoglalóan elmondható, hogy a meglévő hálózat (amely túlnyomó része földkábeles) állapota és kapacitása megfelelő a jelenleg ismert igények kiszolgálására, a szolgáltató nagyobb beavatkozást a területen jelenleg nem tervez.

3.5.3. Lakáshelyzet Az akcióterületen található lakások száma az 1990-es és a 2001-es népszámlálás közötti időszakban erősen csökkent. A 2001-es adatok alapján, az akcióterületen a város 83.423 darabos lakásállományának csak töredéke, 4,6%-a (3.852 db) található. Az akcióterületi lakásállományban az alacsony komfortfokozatú lakások aránya 10,5% volt, amely gyakorlatilag megegyezett a 10,7%-os debreceni átlaggal, viszont jóval kedvezőbb, mint a magyarországi városok 13,6%-os átlaga. A lakónépesség számát összevetve az akcióterület lakásállományával megállapítható, hogy egy lakásra 1,9 lakos jutott, amely jóval kedvezőbb érték, mint a Debrecen esetében regisztrált 2,5 lakos/lakás mutató. Ez a mutató is alátámasztja azt a folyamatot, ami a belváros lakófunkciójának fokozatos csökkenését és központi szerepkörének markánsabbá válását eredményezi.

73



Az akcióterületen az újonnan épült lakások energiahatékonysági szempontból megfelelnek a hatályos előírásoknak, a régebben épült épületek állapota azonban változó. Házgyári technológiával épült házak nem, de a 19.-20. század fordulója táján, illetve a 20. század közepén épült bérházak szép számmal vannak a területen. E koros épületek számos épületgépészeti és egyéb problémával (pl. elavult nyílászárók, szigetelés, statikai problémák) küzdenek. Lakótelepek nincsenek az akcióterületen, a több-családos lakóépületek tulajdonlási formája többségében társasházi. DMJV Önkormányzata 2000. szeptemberében fogadta el a város lakáskoncepcióját, amelyet 2005. szeptemberében módosított. A lakáskoncepció többek között kimondja, hogy az Önkormányzat a tulajdonában lévő lakások esetében törekszik az összkomfortos és komfortos lakások arányának növelésére; részt kíván venni a Belvárosi tömb-rehabilitációs területek kiépítésében, pénzeszközöket biztosít az épületek felújítására. A lakáskoncepció lakhatással kapcsolatos irányelveiben többek között szerepel: új bérlakások létesítése; piaci lakbérhez közelítő bérleti díj alkalmazása; a szociálisan rászoruló bérlők támogatása a bérbeadó részéről. Az önkormányzati tulajdonú bérlakás állomány kezelését a Cívis Ház Zrt. végzi, a lakások bérbeadása pályázati úton történik. Pályázni mind szociális támogatás igénybevételével, mind annak igénybevétele nélkül lehetséges. Debrecen önkormányzati bérlakás-állománya 2010-ben összesen 3.344 db (melyből 3.122 lakott és 222 üresen álló). A lakott bérlakások 6,8%-a (214 db) található az akcióterületen, amelyek 89,2% tartozott komfortos, vagy összkomfortos kategóriába, amely valamivel elmarad a 92,5%-os városi átlagtól. Az alacsony komfortú bérlakások városi átlagnál magasabb jelenlétét jórészt az magyarázza, hogy az akcióterületen található bérlakás-állomány a beépítettség jellegéből adódóan idősebb és ezáltal korszerűtlenebb épületekben található, mint a város más részein. Az akcióterület lakott bérlakásaira vonatkozó adatokat a 16. táblázat foglalja össze. Az akcióterületi bérlakás-állomány ötöde a Piac utcán, található, emellett a Piac utcából nyugatra leágazó utcák (Hatvan, Bajcsy-Zsilinszky, Simonffy, Széchenyi, Arany J., Miklós) rendelkeznek jelentősebb bérlakás-állománnyal. A Piac utcán és a fent felsorolt utcákon található az akcióterület lakott bérlakásainak 72,4%-a. Az akcióterületen Debrecen lakásállományának mindössze 4,6%-a található, az egy lakásra jutó lakosok száma (1,9) kedvezőbb a városi értékénél. A lakásállomány nagy része társasházi lakásokban található, a lakóépületek jelentős hányada idős és ebből fakadóan korszerűtlen. Az itt található önkormányzati bérlakás-állomány az összes debreceni bérlakás 6,8%-át jelenti, amelyek elsősorban a Piac utcán és az akcióterület nyugati részén koncentrálódnak. A bérlakások 10,8%-a tartozik alacsonyabb komfort fokozatba, amely a városi átlag mögött csak kevéssel marad el.

74



Arany János u. 6, 10, 11, 14, 20, 22 Bajcsy-Zsilinszky u. 3-5, 7, 8, 12, 33, 35-37, 43 Barna u. 2, 8

Szükséglakás

komfort nélküli

Félkomfortos

komfortos

Utca, házszám

Összkomfortos

16. táblázat. Az akcióterület lakott bérlakás-állományának jellemzői

Összes bérlakás

1

8

1

2

0

12

7

12

1

1

0

21

0

2

0

0

0

2

Bethlen u. 14

0

3

1

0

0

4

Csapó u. 2-4, 5, 26

1

2

0

0

0

3

Darabos u. 9, 11

5

0

0

0

0

5

Fűvészkert u. 6

0

3

0

0

0

3

Garai u. 8, 10, 17 Hatvan u. 25, 27, 28, 30, 31 Iskola u. 6, 8

0

2

0

1

0

3

1

12

0

2

0

15

0

1

0

2

1

4

Jászai Mari u. 1, 6

2

0

0

0

0

2

Jókai u. 8

0

3

0

0

0

3

Kálvin tér 13

0

1

0

0

0

1

Kossuth u. 3, 3/A, 7

5

0

0

0

0

5

Liszt Ferenc u. 1, 9

0

4

0

0

0

4

Miklós u. 2, 10, 21, 23, 27

2

17

1

2

1

23

Petőfi tér 7/A Piac u. 16, 19, 21, 22/A, 23, 28/B, 31, 36, 39, 41, 43/B, 45-47, 53, 69, 71, 75, 77 Sas u. 4

0

1

0

0

0

1

37

5

2

0

0

44

0

2

0

0

0

2

Simonffy u. 1/A, 1/B, 2/B, 7, 11, 13, 32

0

11

2

1

0

14

Szalkay u. 8

0

1

0

0

0

1

14

11

0

0

1

26

Szent Anna u. 10-12

3

2

0

0

0

5

Vár u. 2

0

1

0

0

0

1

Vásáry István u. 1, 4, 5, 8

0

7

1

0

0

8

0

2

0

0

0

2

78

113

9

11

3

214

Széchenyi u. 1, 7, 17, 19, 23

Vörösmarty u. 2, 8 Összesen Forrás: Cívis Ház Zrt., 2010.

75



3.6. Funkcióelemzés 3.6.1. Közszféra funkciók A Belváros AT Debrecen városközpontjának jelentős részét magába foglalja, területén a közszféra funkciók széles skálája megtalálható, amelyek többségének hatóköre jelentősen túlmutat az akcióterület határain. A funkciók elhelyezkedését a 15. ábra mutatja. A közigazgatási feladatokat ellátó intézmények között első helyen Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalát kell megemlíteni. A hivatal székhelye a Piac u. 20. alatt található, amely mellett még 5 telephellyel is rendelkezik az intézmény (Kálvin tér 11, Iparkamara u. 2, Hatvan u. 23, Péterfia u. 31, Felsőjózsai u. 9.). A telephelyek közül a legfontosabb a szintén az akcióterületen, a Kálvin tér 11. szám alatt elhelyezkedő Új Városháza, ahol a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási szolgáltatásainak legnagyobb része található. Az Építésügyi Főosztály az akcióterület közvetlen szomszédságában, az Iparkamara utca elején működik. A Polgármesteri Hivatal illetékessége Debrecen teljes közigazgatási területére kiterjed, a jegyző körzetközponti és kiemelt építésügyi, gyámügyi hatósági feladatokat ezen túl is ellát más településeken a jogszabályokban meghatározottak szerint. A hivatal feladatát és hatáskörét az Ellenőrzési Osztály, valamint főosztályok útján látja el osztályok és csoportok szerinti tagozódásban. Az akcióterületen helyezkedik el továbbá a Debrecen-Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Irodája (Piac u. 28/C), illetve az akcióterület közvetlen szomszédságában található a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat és a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal épülete (Piac u. 54.). Az egészségügyi ellátás intézményei közül az akcióterületen a legjelentősebb az Egészségügyi Járóbeteg Központ Nonprofit Kft. (EJK) Bethlen u. 11-17. szám alatt található járóbeteg-ellátó központja, ahol számos felnőtt és gyermek szakrendelés található (fül-orrgége, belgyógyászat, szemészet, pulmonológia, ideggyógyászat, nőgyógyászat, ortopédia, proctológia, urológia, ultrahang). Emellett az EJK üzemelteti a bőr- és nemibeteg gondozót (Bajcsy-Zsilinszky u. 3-5.), valamint a gyermek kardiológiai szakrendelést (Fűvészkert u. 4.) is. A város lakosainak járóbeteg szakellátását az Egészségügyi Járóbeteg Központ Szolgáltató Nonprofit Kft végzi, és az alapellátáshoz tartozó ügyeleti ellátás megszervezésével is ezt a szervezetet bízta meg DMJV Önkormányzata. DMJV Önkormányzata a háziorvosi alapellátást 1993 óta területi ellátási kötelezettséggel vállalkozóként működő háziorvosok által biztosítja. Az akcióterületen felnőtt háziorvosi ellátás 2 helyen található (Sas u. 2, Vásári I. u. 9-11.), ahol összesen 6 ellátási körzet működik, ház gyermekorvosi ellátás pedig a Bajcsy-Zsilinszky u. 32. szám alatt található (4 körzet). Területi ellátási kötelezettséggel az Arany J. u. 6. szám alatt működik fogorvosi rendelő. A háziorvosi és fogászati ellátás hatásköre mindenekelőtt az akcióterületre és közvetlen környezetére terjed ki, a szakorvosi ellátás hatósugara viszont városi, sőt egyes rendelések esetében azon jóval túlmutató.

76

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem 15. ábra. Közszféra funkciók az akcióterületen

77




JELMAGYARÁZAT (15. ábra) Közigazgatási és közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények 1


Piac u. 20., Kálvin tér 11.

2

Debreceni Törvényszék

Széchenyi u. 9.

3

Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség

Széchenyi u. 9.

4

Debreceni Ítélőtábla

Széchenyi u. 24

5

Debreceni Törvényszék Cégbírósága

Perényi u. 1.

6

Debreceni Fellebbviteli Főügyészség

Antall J. u. 4.

7

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája

Darabos u. 9-11.

8

Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség

Hatvan u. 16

9

Észak-alföldi Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelősége Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelősége Debreceni Városi Bíróság Végrehajtói Irodája

Miklós u. 4.

Hatvan u. 8-10.

15

Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központ Debreceni Kirendeltség és Szolgáltató Központ Magyar Államkincstár Észak-alföldi Regionális Igazgatóság Debrecen

16

Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Hajdú-Bihar Megyei Területi Iroda

Darabos u. 9-11.

17

Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Hajdú-Bihar megyei kirendeltség

Darabos u. 9-11.

18

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata

Piac u. 42-48.

19

Debrecen-Mikepércs Többcélú Kistérségi Társulás Kistérségi Iroda

Piac u. 28/C.

20

Egészségügyi Járóbeteg Központ (szakrendelések)

Bethlen u. 11-17.

21

Gyermek Kardiológia (szakrendelés)

Fűvészkert u. 4.

22

Bőr- és Nemibeteg Gondozó, Bőrgyógyászati allergológia (szakrendelés)

Bajcsy-Zsilinszky u. 3-5.

23

Háziorvosi ellátás (4 körzet)

Sas u. 2.

24

Háziorvosi ellátás (2 körzet)

Vásáry István u. 9-11.

25

Házi gyermekorvosi ellátás (4 körzet)

Bajcsy-Zsilinszky u. 32.

26

Fogászati ellátás

Arany J. u. 6.

27

Belvárosi Gondozó Szolgálat Vörösmarty Utcai Idősek Klubja

Vörösmarty u. 21.

28

„A vasút a gyermekekért” Alapítvány Debreceni Óvodája

Boldogfalva u. 3/a.

29

Debreceni Waldorf Óvoda

Boldogfalva u. 3/a.

30

Debreceni Református Kollégium Általános Iskolája

Fűvészkert u. 2.

31

Fazekas Mihály Általános Iskola

Vásáry I. u. 10.

32

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája

Hunyadi u. 17.

33

Ady Endre Gimnázium

Liszt F. u. 1.

34

Bethlen Gábor Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközépiskola

Piac u. 8.

35

Debrecen Református Kollégium Gimnáziuma és Diákotthona

Kálvin tér 16.

36

Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközép-iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézm.

Vár u. 1.

37

Debreceni Református Hittudományi Egyetem

Kálvin tér 16.

38

Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola

Péterfia u. 1-7.

10 11 12 13 14

Piac u. 42-48. Piac u. 42-48. Perényi u. 1.

Piac u. 42-48. Hatvan u. 15.

A szociális ellátás intézményei közül az akcióterületen DMJV Városi Szociális Szolgálata által üzemeltetett 60 fő ellátását biztosító Belvárosi Gondozó Szolgálat Vörösmarty Utcai Idősek Klubja működik (Vörösmarty u. 21.) a házi segítségnyújtásban és étkeztetésben az ügyfelek számára heti 6 napon át nyitva álló helyiségként.

78



A Belváros AT oktatási szerepe is jelentős, 11 oktatási intézmény található itt: 2 óvoda, 3 általános iskola, 4 középiskola, valamint 2 felsőfokú oktatási intézmény. Az oktatási intézmények hatóköréről megállapítható, hogy azok számos esetben jelentősen túlnyúlnak az akcióterületen, sőt egyes etetekben a város és a régió határain is. Tipikusan akcióterületen túlmutató hatáskörrel jellemezhetők a középiskolák, a felsőfokú oktatási intézmények pedig regionális, sőt a Hittudományi Egyetem országos és határon átnyúló vonzerővel rendelkezik. Az akcióterületen önkormányzati fenntartású óvodai intézmény nincs, ugyanakkor két alapítványi óvoda működik a terület dél-nyugati határán (Boldogfalva utca 3/a). Az egyik „A Vasút a gyermekekért" Alapítvány Óvodája, amely tevékenységközpontú óvodai nevelési programjának megvalósításával fejleszti a gyermekek képességeit. A másik intézmény a Debreceni Waldorf Óvoda, amely 2007 szeptemberében vegyes életkorú csoporttal kezdte meg működését a Waldorf pedagógiai módszer elvárásainak megfelelően igényesen kialakított, egészséges környezetben. Az akcióterületen önkormányzati működtetésű általános iskola a Fazekas Mihály Általános Iskola (Vásáry István u. 10.), amely mellett egyházi fenntartású intézményekként működnek a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolája és a Debreceni Református Kollégium Áltanos Iskolája (Hunyadi u. 17, illetve Fűvészkert u. 2.). Az oktatási intézmények közül az akcióterületen a középiskolák jelennek meg a legnagyobb számban. Ezek közül legismertebb a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma, amely évszázadok óta a város egyik meghatározó középiskolája. Az akcióterület keleti részén a Csokonai Színház szomszédságában működik az Ady Endre Gimnázium, amely elsősorban az élő idegen nyelveket és a művészeti nevelést tekinti kiemelt műveltségi területnek. A Bethlen Gábor Közgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola (Piac utca 8.) három közgazdasági szakirányú intézményegységből áll: a nappali, a felnőtt tagozat és a Móricz Zsigmond tanintézményben tanított ügyviteli szakmacsoport, valamint szakiskola között választhatnak a diákok. Emellett a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközép-iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény található még az akcióterületen (Vár u. 1.). A nagy múltú Debreceni Református Hittudományi Egyetem – mint a Debreceni Kollégium egyetemi szinten szerveződött tagozata – a Tiszántúli Református Egyházkerület által fenntartott, de államilag akkreditált egyetem, amely elfogadott doktori (PhD) programmal és országhatáron túlnyúló vonzáskörrel rendelkezik. Ugyancsak egyházi fenntartású az akcióterület másik felsőoktatási intézménye, a Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola (Péterfia utca 1-7.), amely a Debreceni Református Kollégium kereteiből kinőve 1976-ban kapta meg a főiskolai rangot. Az államszervezettel és egyéb közszolgáltatással kapcsolatos különféle intézmények közül többek között az akcióterületen található a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodája, a Debreceni Törvényszék, a Hajdú-Bihar Megyei Főügyészség, a Debreceni Ítélőtábla, a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség, a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Ugyancsak itt helyezkedik el A Magyar

79



Államkincstár Hajdú-Bihar Megyei Igazgatósága, és a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata, de van itt telephelye a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkaügyi Felügyelőségének és Munkavédelmi Felügyelőségének is.

3.6.2. Közösségi funkciók A város legfontosabb hagyományos önkormányzati, kereskedelmei és civil kezdeményezésben működő kulturális és közművelődési intézményeinek jelentős része koncentrálódik az akcióterületen, amelyek részben turisztikai látványosságként és vonzerőként is számon tarthatók. Mindenekelőtt a kulturális intézmények vonzereje jelentős, számos esetben túlnyúlik a város határán is. A közösségi funkciók akcióterületi elhelyezkedését a 16. ábra mutatja. A belváros színvonalas színházi és zenei életéről több intézmény gondoskodik. Debrecen országszerte ismert kiemelkedő kulturális intézménye a Debreceni Csokonai Színház (Kossuth utca 10.), amelynek jelenlegi műemlék épületét 1865-ben avatták fel. A dráma, tácés operatagozattal működő színház és közvetlen környezetének külső rekonstrukciója 2000ben fejeződött be. Az intézmény befogadóképessége a nagyszínház esetében 544 fő, a stúdiószínház esetében 70-90 fő. A színház Kamaraszínháza a Bajcsy-Zsilinszky utca 1.sz alatt található, befogadó képessége 368 fő. A színházhoz színészlakások is tartoznak, amelyek a főépület közvetlen közelében a Liszt Ferenc tér 7. sz. alatt találhatók. A város színházi életének egyik fontos alkotóműhelye az 1971-ben alapított Alföld Színpad, amely a Bethlen u. 14. szám alatt található. Az Alföld Színpad jelenleg az Érzelmek iskolája nevű közalapítvány szervezeti keretein belül működik, az elmúlt harminc évben bemutatott előadásaik nagyon sokszínű és sokirányú profilra utalnak. Az akcióterület északi részén a Polgármesteri Hivatal új épületének közvetlen közelében működik a Vojtina Bábszínház (Kálvin tér 13.). A Bábszínház korábban mozi épület volt, amelyet a 2000-es évek elején alakítottak át az 1960-as évektől működő társulat számára. A színház befogadó képessége 224 fő, míg a játszóházban 25-50 fő foglalkoztatható egy időben. A bábszínház tevékenységei közé tatoznak a színházi előadások mellett a játszóházi foglalkozások, kiállítások, alkalmi jelleggel egyéb kulturális programok, irodalmi estek, konferenciák. A színpadi előadások kategóriájába sorolhatóak a zenei előadások is. A Debreceni Filharmonikus Zenekar és Kodály Kórus székhelye az akcióterület nyugati területén a Simonffy u. 1/c. alatt található. Másik telephelyük a (Debreceni Kodály Kórus) Széchenyi u. 1. alatt van. Mindkét telephely a próbatermeket és az irodákat foglal magába. Az 1953-ban megalakult Hajdú Néptáncegyüttes székhelye Hatvan u. 32.-ben található. A telephelyen (ami egyben székhely is) 2 táncterem, 2 egyéb terem van. A telephelyen művészeti alapoktatás és közművelődési feladatok ellátása történik.

80



Közösségi ház, mozi, könyvtár. A debreceni kulturális élet egyik legfontosabb szereplője a FŐNIX Rendezvényszervező Nonprofit Kft. Az általa működtetett három létesítményből kettő, a Kölcsey Központ (Hunyadi u. 1-3., amely egyben a Kft. székhelye is) és az art moziként is funkcionáló Apolló mozi (Miklós utca1.) az akcióterületre esik. A Kölcsey Központ 13.000 m2 alapterületű multifunkcionális reprezentatív épület. Nagytermének befogadó képessége 800 – 1150 fő, a bálteremé pedig 350 fő. Emellett Galéria és négy szekcióterem is található a komplexumban. Funkciója elsősorban kulturális rendezvények, konferenciák, kiállítások szervezése. Az akcióterületen található az ún. Bartók terem (Piac u. 11/A.), a város egyik legfontosabb és nevesebb szállodájának, az Arany Bika Szállónak az első szintjén. A Debreceni Művelődési Központ (Kossuth u. 1.) intézményi központja a Belvárosi Közösségi Ház. Az elmúlt évtizedben felújított patinás, 1075 négyzetméteres impozáns belső terekkel rendelkező épület már korábban is fontos kulturális helyszín volt. A jelenben a helyi kulturális, művészeti értékek bemutatására hivatott. A közművelődési tevékenységeket folytató épületben a pódium terem befogadó képesség: 200 fő, emellett galéria, előadóterem is található itt. Az Ifjúsági Ház (Simonffy u. 21.) 2011. szeptemberétől kezdte meg működését. Az egykor a Fazekas Mihály Általános Iskolának otthont adó épület már több éve üresen állt, amikor a Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja nevű projekt keretében átalakításra került ifjúsági ház céljára. Az épületben pezsgő élet van, itt található többek között a Rocksuli, a Csomópont Drogprevenciós Iroda, a Mezon Információs Pont, vagy a TarkaBarka Kézműves Műhely. Kiválóan alkalmas a ház galériája a tehetséges fiatal diákok, művészek számára a bemutatkozásra, ifiklubja 25 fős csoportok részére képzések, szemináriumok, tréningek megtartására, termei civil szervezetek, informális csoportok számára, nagyterme pedig számos rendezvény megszervezésére. Már a megnyitás évében számos program került megrendezésre az épületben hagyományteremtő céllal: Sport- és Egészségnap, Belvárosi Adventi Délután, RockMikulás, kéthavonta megrendezésre kerülő akusztikus est, vagy a kéthetente csütörtökönként tartott Táncház. A Belváros AT területén két könyvtár található. Az egyik a Tiszántúli Református Egyházkerületi és Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára, amely a nagy múltú Debreceni Református Kollégium részeként a Kálvin tér 16. sz. alatt működik. A könyvtár hagyományos könyvtári tevékenység mellett közművelődési tevékenységet is folytat, az olvasókönyvtár 90 fő, az oratórium terem 260 fő, a nagykönyvtár 100 fő befogadására képes. A könyvtár mellett történeti anyagokban gazdag levéltár is működik. A másik könyvtár a Debreceni Városi Könyvtár Zenei Könyvtára, amely a Piac utca 26. szám alatt található.

Múzeumok, galériák, kiállítóhelyek. Az akcióterület és egyben Debrecen város országos hírű múzeuma, a névadó Déri Frigyes hagyatékát őrző Déri Múzeum a Kollégium közvetlen közelében a Déri tér 1. szám alatt található, speciális városszövetbe ágyazva szigetszerűen elkülönülő környezetben. Hagyományos múzeumi kiállító- és gyűjtemény gondozó

81



tevékenysége mellett, tudományos kutatások színhelye is, de időszaki kiállítások, közművelődési tevékenységek zajlanak benne. Az épületben a kiállítótéren kívül kutatóhelységek, és egy 205 fő befogadására alkalmas díszterem is található. A többek között gazdag néprajzi gyűjteményt és a híres Munkácsy képeket bemutató múzeum egyben a Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Igazgatóságának székhelye is. A Debreceni Református Kollégium Múzeuma két részből áll: egy iskolatörténeti és egy egyházművészeti állandó gyűjteményből. A kiállításon látható kelyhek és kannák a hazai ötvösművészet remekei, az úrasztali terítők a magyar hímzőművészet ritka alkotásai. a Debreceni Református Kollégium Múzeumában pedig többek között Iskolatörténeti és Egyházművészeti Állandó Kiállítás látható. Az akcióterület további kiállítóhelye a Delizsánsz Kiállítóterem a Múzeum u. 3. alatt. A Magyar Posta Rt. Debreceni Igazgatósága épületének földszintjén 1995-ben megnyílt kiállítás a magyar posta- és távközléstörténet debreceni jellegzetességeit mutatja be a terem közepén kialakított kis "postahivatal" körül elhelyezett postai tárgyak, dokumentumok és tablók segítségével. A kiállítás érdekes színfoltja a Soó Rezső emlékszoba, ahol kétszeres Kossuth-díjas botanikus professzor városra hagyományozott 225 ezer darabos filatéliai gyűjteménye tekinthető meg évről évre megújuló válogatásaiban. A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ az Észak-alföldi Régió legnagyobb művészeti galériája, amelynek összesen 4.650 m2 alapterületű, háromszintes épülete mintegy 3.000 m2 kiállítótérrel rendelkezik, ahol számos olyan kiállítás került megszervezésre az elmúlt években, amely Magyarországon csak itt volt látható (pl. az igazi Da Vinci 2007-ben). Templomok, egyéb egyházi intézmények. Az akcióterület a hitélet központja is a református egyház templomai mellett a Zsidó hitközség, Evangélikus és Unitárius egyháznak is találhatók itt ima- és közösségi helyei. A Katolikus Egyház belvárosban található jelentős templomai az akcióterületen kívül esnek (Szent Anna templom, Vörös templom). A vallásiközösségi életet szolgáló objektumai közül az akcióterületen a következők találhatók: •

A Debreceni Református Nagytemplom (Kossuth tér) Befogadó képessége: 2000 fő, a kiállító terem: 60 fő. Ma a templomban minden hétköznap reggel áhítat, vasárnapokon és ünnepnapokon három istentisztelet van. Emellett otthont ad számos nemzetközi egyházi rendezvénynek, s az egyházkerület ünnepélyes alkalmainak. Orgonakoncerteket, hangversenyeket tartanak benne, a nagytemplomi galériában kiállításokat rendeznek.

•

Debreceni Református Kistemplom - Csonka templom (Révész tér 2.) istentiszteletek mellett szintén kulturális rendezvényeknek (koncerteknek) ad helyet.

•

Debreceni Zsidó Hitközség (Bajcsy Zs. u. 26.). A Hitközséghez tartozó idősek klubjának befogadó képessége 20 fő, a kultúrteremé 100 fő.

•

Debreceni Evangélikus Gyülekezet (Miklós u. 3.) A gyülekezetben filmklub, komolyzenei koncertek, heti két istentisztelet, gyülekezeti bibliaóra, hitoktatás, ifjúsági biblia kör, gyülekezeti énekkar, angol nyelvi oktatás folyik.

•

Az Unitárius Egyházközség Debrecenben a Hatvani út 24. szám alatt található

82


16. ábra. Közösségi funkciók az akcióterületen

83




JELMAGYARÁZAT (16. ábra) Közösségi funkciót ellátó intézmények 1

Belvárosi Közösségi Ház (DMK)

Kossuth u. 1

2

Kölcsey Központ

Hunyadi u. 1-3.

3

Apolló Mozi

Miklós u. 1.

10

Ifjúsági Ház

Simonffy u. 21.

4

Csokonai Színház

Kossuth u. 10.

5

Alföld Színpad

Bethlen u. 14.

6

Vojtina Bábszínház

Kálvin tér 13.

7

Debreceni Filharmonikus Zenekar

Simonffy u. 1/c.

8

Debreceni Kodály Kórus

Széchenyi u. 1.

9

MODEM (Modern és Kortárs Művészeti Központ)

Baltazár Dezső tér 1.

11

Déri Múzeum

Déri tér 1.

12

Delizsánsz Kiállítóterem

Múzeum u. 3.

13

Debreceni Református Kollégium Múzeuma

Kálvin tér 16.

14

Tiszántúli Református Egyházkerület és Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára

Kálvin tér 16.

15

Debreceni Városi Könyvtár Zenei Könyvtára

Piac u. 26/a.

16

Debrecen-Nagytemplomi Református Egyházközség Nyitott Ajtó Otthona

Múzeum u. 2.

17

Debreceni Evangél kus Gyülekezet

Miklós u. 3.

18

Unitárius Egyházközség

Hatvan u. 24.

19

Debreceni Zsidó Hitközség

Bajcsy Zsilinszky u. 26.

20

Debreceni Református Egyházmegye Debrecen-Kistemplom Anyaegyházközség

Révész tér 1.

21

Debreceni Református Egyházmegye Debrecen-Nagytemplom Anyaegyházközség

Kossuth tér

3.6.3. Gazdasági funkciók Az akcióterület gazdasági funkcióit vizsgálva a kereskedelem és a különféle szolgáltatások nagyfokú koncentrációja figyelhető meg. A Belváros AT a kiskereskedelem legforgalmasabb központja a városban, ahol a számos kis üzlet mellett több bevásárlóközpont is várja a vásárlókat, amelyek mindenekelőtt az akcióterület északkeleti részén, a Piac utca – Kálvin tér – Péterfia utca – Hunyadi J. utca – Rákóczi utca – Csapó utca által határolt területen találhatók. Ilyen a 2007-ben átadott Pulykakakas Üzletés Irodaház (Csapó u. 28.), amelyben üzletek és szolgáltató egységek, lakások és irodák is helyet kaptak, a 2008-ban átadott új Piaccsarnok (Vár u. 3.), valamint a 120 üzletet magába foglaló Debrecen Fórum (Csapó u. 30.). A Piac utca a kiskereskedelem tradicionális központja Debrecenben, csaknem minden Piac utcai épület földszintjén üzletek találhatók. Emellett Batthyány utcán, valamint a Piac utcára merőleges utcák Piac utcához közeli szakaszain is átlagon felüli a kiskereskedelmi üzletek tömörülése. A vendéglátó-ipari egységek tekintetében is jól ellátott az akcióterület, jóval városi átlag feletti sűrűség jellemző. A kereskedelmi és a vendéglátó-ipari szolgáltatóegységek nagy száma miatt nehézkes elhelyezkedésük térképvázlaton történő szemléletes ábrázolása, emiatt ezek területi megoszlása a 2.2. fejezetben (Jogosultság igazolása) található a 2. és a 3. táblázat szemlélteti.

84



A pénzügyi szolgáltatások tekintetében a kereskedelemhez hasonló, s a városban működő 30 bankfiók kétharmada (20 db), a 10 takarékszövetkezeti fióknak pedig fele az található akcióterületen (6. ábra, 2.2. fejezet). A 20 bankfiók 13 pénzintézet között oszlik meg, az OTP Bank 4, a Budapest Bank, a CIB Bank, az Erste Bank és az MKB Bank pedig 2-2 fiókot üzemeltet. A terület bankjegykiadó automatákkal (ATM) történő ellátottsága is kiemelkedő, a városban található 102 ATM közül 37 található a Belváros AT területén. A bankfiókok mellett számos közintézményben is működik bankjegykiadó automata, a legtöbb ATM-et az OTP Bank (10 db) és az Erste Bank (7 db) üzemelteti. Az akcióterület gazdasági funkcióit reprezentáló létesítmények közül a kereskedelmi szálláshelyek (6 db), irodaházak, illetve a mélygarázsok és parkolóházak emelhetők még. A szálláshelyek és az irodaházak jellemzőit és területei elhelyezkedését a 3.3.2. Gazdasági helyzet fejezetben foglaltuk össze, míg a mélygarázsok és parkolóházak vonatkozásában a 3.5.1. fejezet (A közlekedési hálózat helyzete) ad tájékoztatást. A szálláshelyek egy része minőségi szempontból már nem felel meg a kor követelményeinek, ezért azok fejlesztése mindenképp indokolt. A Belváros AT területén működő gazdasági funkciókat ellátó intézmények és létesítmények hatókörüket tekintve jelentős mértékben túlnyúlnak az akcióterület határain, az általuk biztosított szolgáltatások a város egésze számára vonzerőt jelentenek. A szálláshelyek minőségének további fejlesztése indokolt.

3.6.4. Városi funkciók Az akcióterület városi funkcióit tulajdonképpen a közterületek és az itt található épületek adják, amelyek megfelelő környezetet, az ország második legnagyobb városához méltó városközpontot teremtenek az itt élők és az ide látogatók számára. Debrecen belvárosának adottságai (számos jellegzetes műemlék épület, történelmi nevezetességek és emlékhelyek, parkok, közterületek) a folyamatos fejlesztésekkel alkalmasak arra, hogy a terület magas szinten lássa el az élhető városközpont szerepét. DMJV Önkormányzata kiemelt prioritásként kezeli a vonzó és magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó városközpont fejlesztését, amelynek érdekében az elmúlt évtized során számos városrehabilitációs tevékenységet valósítottak meg. Ezek közé tartozik például a közterületek rekonstrukciója és a sétálóövezet kialakítása, a közösségi, közszféra és gazdasági szolgáltatásokat nyújtó intézmények fejlesztése és megújítása, a műemlékek és más építészeti értéket képviselő épületek felújítása, tömbfeltárások megvalósítása, vagy a zöldfelületek fejlesztése. Az akcióterületen történt megelőző és jelenleg folyamatban lévő városrehabilitációs beavatkozásokat és azok területi elhelyezkedését a 3.2. fejezet mutatja be részletesen, míg az akcióterületen található legértékesebb városi funkciókat (műemlékek és helyileg védett épületek, természeti értékek, sétálóövezet, közterületi műalkotások) a 3.4.2. fejezet szemlélteti. Mivel az akcióterület a város történelmi központjában helyezkedik el, amelynek szolgáltatásait naponta igen jelentős számú ember veszi igénybe, a városi funkciókon belül kiemelkedő jelentősége van a közlekedésnek, illetve pontosabban a közlekedést biztosító

85



úthálózatnak, amelyet jelentős forgalom terhel. A városközpont „élhetősége” szempontjából igen fontos, hogy az úthálózat ne legyen túlterhelt. A Piac utca északi részének és az akcióterületen található más útszakaszoknak sétálóövezetté való átalakítása egyrészt nagyban hozzájárult a nyugodtabb belváros megteremtéséhez, másrészt viszont a gépjárműforgalom elől elzárt, korábban jelentős forgalmú utcák hiánya nagyobb terhelést ró a többi útra. Az Önkormányzat a közterületek zsúfoltságát egyrészt az akcióterület peremén kialakított mélygarázsok és parkolóházak kialakításával, illetve kialakításának ösztönzésével próbálja kezelni (továbbiak építése is tervben van), másrészt viszont elkerülhetetlen a városközpont elkerülését biztosító kiskörút nyugati szakaszának megépítése, amely egyben javítja az akcióterület megközelíthetőségét is. Fejlesztendő funkcióként jelennek meg az akcióterületet elérő a kerékpárutak, amelyek ugyan az akcióterület északkeleti részén biztosítják az összeköttetését a városi hálózat egy részével (Csapó u. – Rákóczi u. sarokig), viszont a többi városrész bekötése és összekapcsolása még hiányos. Az akcióterületen belüli kerékpáros közlekedés a sétáló övezet kerékpáros övezetté nyilvánításával jelentősen javulhat. Mint ahogyan a közelmúltban befejezett, a belváros funkcióbővítő rehabilitációját célzó projekt (ÉAOP-5.1.1/B-2009-0002), úgy az ahhoz szervesen kapcsolódó jelen akcióterületi tervvel alátámasztott pályázat is kiemelt figyelmet fordít az akcióterület városi funkcióinak erősítésére. A projektelemek közül a Nyugati kiskörút Arany J. u. és Erzsébet u. közötti szakaszának megépítése, az Ady park (Csokonai Színház mögötti tér) rekonstrukciója, valamint a Simonffy utca díszburkolása a Hal köz és a Nyugati kiskörút között egyértelműen az akcióterület városi funkcióit erősítik, emellett azonban közvetve a Városháza főépületének külső felújítása és tetőrekonstrukciója is hozzájárul a városi funkciók erősödéséhez. Debrecen Megyei Jogú Városának központjának (amelynek jelentős részét az akcióterület lefedi) városi funkciói igen kiterjedt hatókörrel rendelkeznek, hiszen olyan szolgáltatások és tevékenységek számára teremtik meg az alapot, amelyet a város teljes lakossága és az ide látogatók is igénybe vesznek. Egyrészt attrakcióként szolgál maga az épített környezet is (sétálóövezet, történelmi emlékhelyek, műemlékek, stb.), másrészt a városi funkciók olyan tevékenységeknek szolgálnak alapjául, amelyek vonzereje messze túlmutat a város határain (pl. az akcióterület közterületei számos kulturális esemény, köztük a Virágkarnevál helyszínei is egyben). Kiemelt jelentősége van a jelentős átmenő-forgalom elvezetésének, amelynek fontos eleme a kiskörút nyugati szakaszának megépítése.

86



3.7. Tulajdonviszonyok értékelése A Belváros AT tulajdoni viszonyait DMJV Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztályának adatai (az önkormányzati tulajdonra vonatkozóan), illetve a Debreceni Körzeti Földhivatal adatai alapján vizsgáltuk. Az önkormányzati, az egyházi, illetve a magyar állam tulajdonát képező ingatlanok területi elhelyezkedését a 17. ábra szemlélteti. Az akcióterületen természetesen DMJV Önkormányzata rendelkezik a legnagyobb tulajdoni hányaddal: összesen 258 külön helyrajzi számmal jelölt ingatlanban rendelkezik valamilyen tulajdonnal, amelyek területe együttesen eléri a 439.413 m2-t, azaz az akcióterület 53,2%-át. Az Önkormányzat 140 ingatlan esetében rendelkezik kizárólagos tulajdonnal (293.872 m2), amelyek közül 35 forgalomképes, 89 forgalomképtelen, 16 pedig korlátozottan forgalomképes. A teljes egészében önkormányzati tulajdonú ingatlanok területének 76,6%-át a forgalomképtelen (szinte kizárólag közterületeket), 11,3%-át a korlátozottan forgalomképes (pl. önkormányzat telephelyei, iskolák, színház), míg a fennmaradó 12,1%-át pedig a forgalomképes ingatlanok teszik ki. Az önkormányzat mellett az egyházi tulajdon is számottevő arányban van jelen az akcióterületen, az összesen 64 ezer m2 egyházi ingatlantulajdon meghaladja az akcióterület teljes területének 10%-át. Az egyházi ingatlanterületek 83%-t a református egyház birtokolja, amelyek elsősorban a Nagytemplom és a Kistemplom körül koncentrálódnak. Egyebek mellett ezek közé tartozik a Református Kollégium, a püspöki palota, a kollégium általános iskolája, a Református Tanítóképző Főiskola, valamint több lakóingatlan. A Debreceni Zsidó Hitközség 6 ingatlant birtokol az akcióterületen, amelyek a Pásti és a Bajcsy-Zsilinszky utcán található zsinagógák mellett csoportosulnak. A Debreceni Evangélikus Egyházközösség tulajdonában 2, míg a Magyarországi Unitárius Egyház, valamint az Út és Erény Közössége 1-1 ingatlannal rendelkezik. A római katolikus egyház is számottevő tulajdonnal rendelkezik a belvárosban, de ingatlanjai az akcióterületen kívül, attól keletre találhatók, elsősorban a Szent Anna és a Varga utcákon. A részben, vagy teljesen állami tulajdonú ingatlanok összterülete alig haladja meg az akcióterület 3%-át. Az állam által tulajdonolt ingatlanok a legtöbb esetben valamilyen közfunkciót ellátó intézménynek adnak otthont, amelyek általában valamelyik irodaépületben találhatók. A Dósa Nádor téren az ÁNTSZ regionális intézete, a Darabos utcán az Észak-alföldi Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Hajdú-Bihar megyei kirendeltsége és a Magyar Nemnzeti Vagyonkezelő Zrt. Területi Irodája, a Hatvan utcán a Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Piac utca 42-48 szám alatt pedig a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal több szerve helyezkedik el. Emellett a állami tulajdonú ingatlanon található a Déri Múzeum, valamint a Debreceni Törvényszék Cégbírósága is. Az akcióterület tulajdonviszonyairól összefoglalva megállapítható, hogy domináns önkormányzati tulajdon (elsősorban közterületek, középületek, bérlakások) mellett az egyházi tulajdon is markánsan megjelenik (kb. 10%), az állami tulajdonú ingatlanok aránya pedig 3% körül mozog. A magántulajdonban lévő ingatlanok elsősorban lakóingatlanokat, illetve üzleti-szolgáltató egységeket jelentenek. A város ingatlangazdálkodása arra irányul,

87



hogy erősítse az akcióterület szolgáltató, üzleti jellegét, így a tulajdonviszonyokon lényeges változtatást nem tervez. 17. ábra. Az akcióterület tulajdonviszonyai

88



A ROP pályázat támogatásával megvalósítani tervezett projektelemek helyszíneinek tulajdonviszonyai az alábbiak szerint alakulnak: A Városháza főépületének külső felújítása és tetőrekonstrukciója: A projekt tárgyát a Régi városháza Piac u. 20 szám alatt található főépületének homlokzati és tetőrekonstrukciója képezi, amely teljes egészében DMJV Önkormányzatának tulajdona. A felújítás a Rózsa utcát is érinti akadálymentes parkoló kialakítása révén, amely szintén DMJV Önkormányzatának 100%-os tulajdonát képezi. Helyrajzi számok: 8515, 8516

Az Ady park (Csokonai Színház mögötti tér) rekonstrukciója: A jelenleg elhanyagolt állapotú tér rekonstrukciója kizárólag önkormányzati tulajdonú közterületet érint. Helyrajzi szám: 8498

A Simonffy utca díszburkolása a Hal köz és a Nyugati kiskörút között: A Simonnfy utca önkormányzati tulajdonú közterület, a beavatkozás emellett a csatlakozás miatt kis területen a szintén önkormányzati tulajdonú közterület Kápolnási utcát is érinti. Helyrajzi számok: 8712, 8732

A Nyugati kiskörút Arany J. u. és Erzsébet u. közötti szakaszának megépítése: A Nyugati kiskörút Arany J. és Erzsébet utcák között létesítendő 2. szakasza folytatása a jelenleg megvalósítás alatt álló, a Hatvan és az Arany J. utcák között épülő 1. szakasznak. A megvalósítás több helyrajzi számot érint, amelyek 3 kivételével valamennyi az Önkormányzat közvetlen tulajdonában áll. A 9372 és a 9369/1 ingatlanok az Önkormányzat által 100%-ban tulajdonolt Debreceni Vagyonkezelő Zrt. tagvállalata, a Cívis Ház Zrt. tulajdonában állnak, akik hozzájárulásukat adták a fejlesztés megvalósításához és fenntartásához. A 9437/2 helyrajzi számú ingatlan (a 4. sz. főút részét képező Erzsébet utca, amelyhez a nyugati kiskörút déli vége fog csatlakozni) a Magyar Állam (vagyonkezelő: Magyar Közút Nonprofit Zrt.) tulajdonában áll. A pályázati felhívásnak megfelelően a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal megtörtént a kapcsolatfelvétel, aki a Magyar Közút Nonprofit Zrt-t jelölte meg közreműködőnek. Ezzel párhuzamosan az előzetes hozzájárulás is beszerzésre került. Helyrajzi számok: 9542, 9352/1, 9353, 9354, 9355, 9356, 9357, 9373, 9372, 9371, 9370/1, 9369/1, 9368, 9367, 9239, 9240/A/1, 9240/A/2, 9224/B/1, 9224/B/2, 9224/B/3, 9224/B/4, 9224/B/5, 9224/B/6, 9224/B/7, 9241, 9223, 9222, 9183, 9184, 9185, 9186, 9187, 9142, 9143, 9437/2, 9437/3, 9437/1, 9385, 9358, 9374, 9258, 9242, 9221, 9188, 9115.

89



3.8. Piaci igények, lehetőségek felmérése A piaci igények elemzése az akcióterületen több forrásra is támaszkodik. Egyrészt 2008. júniusában elkészült egy kérdőíves felmérés, amelyben az akcióterületen telephellyel rendelkező 80 vállalkozás fejthette ki véleményét a városrehabilitációval kapcsolatban feltett kérdésekről, amely felmérés eredményeinek megállapításai a mai napig is helytállóak. Másrészt a jelenlegi helyzet minél pontosabb feltérképezése érdekében interjú készült a önkormányzati tulajdonú ingatlanok, üzlethelyiségek, lakások, irodák hasznosítását végző, ebből kifolyólag a magánbefektetőkkel és egyéb piaci szereplőkkel Cívis Ház Zrt. szolgáltatási igazgatójával. A Cívis Ház sikeresen működteti a Városközpont Klubot, amelynek keretében napi szintű kapcsolatban állnak a Belváros kereskedelmi egységeivel, ebből következően kitűnően ismerik az igényeiket is. Harmadrészt a Városháza alatti üzlethelyiségek bérlőinek körében kérdőíves felmérés készült 2012. augusztusában, amelyben elsősorban a Városháza külső felújításával kapcsolatos szempontjaik, véleményük került monitorozásra.

3.8.1. Kérdőíves piaci igényfelmérés A felmérés célja az volt, hogy egyrészt felmérje a fejlesztés támogatottságát a vállalkozások körében, másrészt, hogy információt gyűjtsön a tervezett projekt ingatlanárakra, illetve a vállalkozások versenyképességére gyakorolt hatásáról, harmadrészt pedig, hogy azonosítsa azokat a potenciális kapcsolódási pontokat, melyeken keresztül a vállalkozások részt tudnak vállalni a projekt megvalósításában a közszféra és a magánszféra partnerségének jegyében. A vállalkozások ezen kívül elmondhatták véleményüket arról is, hogy milyen fejlesztési elemeket látnának szívesen a városközpont rehabilitációs programban. A vállalkozás telephelyén végzett fő tevékenységre vonatkozó kérdésre válaszoló belvárosi vállalkozások ágazat, tevékenység szerinti megoszlása a következő: • kiskereskedelem: 63% (50 db vállalkozás) • pénzügyi szolgáltatás (pénzintézeti tevékenység, biztosítás, könyvelés, pénzügyi tanácsadás): 13% (10 db vállalkozás) • idegenforgalom (szállodai szolgáltatás, utazásszervezés és -értékesítés): 6% (5 db vállalkozás) • vendéglátóipar (kávézók, éttermek, sörözők): 8 % (6 db vállalkozás) • egyéb szolgáltatások (ingatlanközvetítés, szoftverfejlesztés és tanácsadás, fényképészet, fodrászat, autókölcsönzés): 10 % (8 db vállalkozás)

90



18. ábra. A vállalkozások indulás szerinti megoszlása

15% 35%

10%

22%

18%

több, mint 20 év

15-20 év

10-15 év

5-10 év

kevesebb, mint 5 év

A megkérdezett vállalkozások 35%-a kevesebb, mint 5 éve működik az akcióterületen, ami arra utalhat, hogy a belváros, mint telephely vonzó az utóbbi években indult vállalkozások számára, és bőven van lehetőség az akcióterületen új üzletek, telephelyek vásárlására, illetve bérlésére. Egyben ez azt is jelenti, hogy a megkérdezett vállalkozások 65%-a már több mint 5 éve működik az akcióterületen, ami arra enged következtetni, hogy a vállalkozások többsége megtalálja a belvárosban számítását. Jól mutatja ezt, hogy a több mint 5 éve a belvárosban működő vállalkozások csoportján belül kiemelkedően magas a 1510 éve telephellyel rendelkezők aránya (22%), és viszonylag nagy a több mint 20 éve működő cégek részesedése is (15%). 19. ábra. A vállalkozások tervezett működése szerinti megoszlása

67%

17% 0-3 év

15% 3-6 év

több, mint 6 év

2% nem tudja

A vállalkozások többségének a belvárossal, mint telephellyel való megelégedettségét támasztja alá az is, hogy a működés tervezett időtartamára vonatkozó kérdésre válaszoló cégek 2/3-a hosszú távra tervezi tevékenységét jelenlegi telephelyén. Azon vállalkozások között, amelyek nem tervezik hosszú távon telephelyüket fenntartani a belvárosban, viszonylag magas (15%) azon cégek aránya, akik 3 éven belül meg kívánják szüntetni belvárosi telephelyüket, vagy különböző, a telephellyel kapcsolatos, vagy azzal kapcsolatban

91



nem álló okok (például a forgalom visszaesése) miatt nem gondolkodnak ennél hosszabb távon. 20. ábra. A vállalkozások telephely típusa

27%

73% saját ingatlan

bérlemény

A 80 vállalkozás közül 25 nevezett meg olyan tevékenységeket, amelyek a telephely fejlesztése tekintetében jelentkeznek a következő 2-3 évben. Ez a viszonylag alacsony arány összefüggésben áll azzal, hogy a megkérdezett vállalkozások többsége (73%-a) bérli a telephelyet, így vagy nem gondolnak hosszú távon, vagy nem kapnak a tulajdonostól garanciát arra vonatkozóan, hogy számukra ez a befektetés megtérül. A megnevezett fejlesztések nagy részét kisebb felújítási, karbantartási tevékenységek, illetve gépek, irodaszerek beszerzése teszi ki, és a 25 telephelyét fejlesztő vállalkozásnak csak 1/3-a nevezett meg ennél jelentősebb volumenű telephely-bővítési vagy -fejlesztési terveket, illetve nagyobb irodába történő átköltözést a belvároson belül. A fejlesztő vállalkozások között nagy arányban találhatók a pénzügyi szolgáltatásban, vendéglátásban és idegenforgalomban tevékenykedő cégek. 21. ábra. Telephely ingatlan ára (Ft/m2)

57% 150 001 - 200 000 200 001 - 250 000

14%

250 001 -

29% A megkérdezett saját tulajdonú telephellyel rendelkező vállalkozások többsége (57%-a) szerint a telephelyül szolgáló ingatlan piaci értéke 250 000 Ft/m2 felett van, mindössze 14% az aránya azon saját telephellyel rendelkező cégeknek, amelyek ingatlanának értéke nem haladja meg a 200 000 Ft/m2-t.

92



22. ábra. Telephely bérleti díja (Ft/m2) 62%

0-500 Ft 501-1000 Ft 1001-1500 Ft 1501-2000 Ft 2001-2500 Ft

4%

8% 12%

2501- Ft

8%

8%

A vállalkozások által bérelt ingatlanok bérleti díja ennél jóval nagyobb szóródást mutat. A tevékenységtől, a telephely elhelyezkedésétől és a bérleti konstrukciótól függően van köztük olyan telephely, amelynek havi bérleti díja nem éri el az 500 Ft/m2-t, ugyanakkor a bérelt telephelyek 62%-a esetében meghaladja a bérleti díj a 2500 Ft/m2/hó-t is. A felmérés óta eltelt időszakban a gazdasági válság miatt a bérleti díjak nem növekedtek az akcióterületen, sőt – vélhetően csak ideiglenes jelleggel – kisebb mértékű csökkenés figyelhető meg.

23. ábra. A vállalkozások piaci fejlődése az elmúlt 5 évben 14% 32%

39% 15% dinamikusan fejlődő

fejlődő

stagnáló

romló

A felmérés eredményei alapján a vállalkozások eltérően ítélik meg piaci fejlődésüket az elmúlt öt évre vonatkozóan. A kérdőív idevonatkozó kérdésére választ adó vállalkozások több mint fele fejlődőnek (39%) vagy dinamikusan fejlődőnek (14%) találta vállalkozása utóbbi években mutatott piaci teljesítményét. Magas ugyanakkor azon cégek aránya is, amelyek szerint vállalkozásuk piaci helyzete és üzleti eredményei romlottak az elmúlt években (32%), és további 15%-ot tesz ki a saját bevallásuk szerint stagnáló vállalkozások aránya. Összességében tehát az látható, hogy az akcióterületen többségben vannak a fejlődő, bővülő vállalkozások, azonban számuk – feltehetően elsősorban a rossz makrogazdasági helyzetnek betudható csökkenő fizetőképes kereslet miatt – nem sokkal múlja felül a hanyatló vagy stagnáló cégekét. A vállalkozások piaci fejlődését ágazatok szerint vizsgálva megállapítható, hogy a két leginkább fejlődő ágazat a pénzügyi szolgáltatás és a vendéglátóipar. A pénzügyi szektor 10 megkérdezett vállalkozása közül 9 dinamikusan

93



fejlődőnek vagy fejlődőnek ítélte meg piaci helyzetét, a 6 megkérdezett vendéglátó-ipari vállalkozás közül pedig 5 a „fejlődő” kategóriába sorolta magát. A többi vizsgált ágazatban vegyes az összkép: mind az utazásszervezésben, idegenforgalomban, mind a kiskereskedelemben, mind pedig az egyéb szolgáltatásokban tevékenykedő vállalkozások között nagy arányban találhatók fejlődő, illetve stagnáló és romló piaci helyzetű cégek is. Különösen sok stagnáló és romló piaci helyzetű vállalkozás koncentrálódik a ruházati kiskereskedelemben. A felmérés óta eltelt időszakban az általános gazdasági válság következtében a vállalkozások helyzete is romlott, gyakrabban cserélődnek a belvárosi üzletek bérlői is, viszont ennek ellenére a városközpont frekventált pontjain nem jellemzőek a hosszú ideig üresen álló üzleti bérlemények.

24. ábra. A vállalkozások véleménye arról, hogy a városrehabilitáció mennyiben növeli a használt ingatlan értékét

37% 25%

jelentős mértékben közepes erősséggel kismértékben nem növeli

12% 5%

csökkenti

22%

A megkérdezett vállalkozások csaknem ¾-e szerint a városrehabilitációs program növelni fogja az általuk használt ingatlan értékét. A megkérdezettek csaknem fele szerint ez az érték-növekedés legalább közepes mértékű, azaz minimum 10% lesz, ezen belül 12% azok aránya, akik szerint az általuk használt ingatlan értékének növekedése eléri a 25%-ot.

25. ábra. A vállalkozások vélekedése a városrehabilitáció üzleti eredményekre gyakorolt hatásáról

40%

20%

jelentős mértékben közepes erősséggel kismértékben nem segíti elő

2% 32%

csökkenti

7%

Arra a kérdésre, hogy a városrehabilitációs program elősegíti-e a vállalkozás üzleti eredményei javulását, szintén igennel válaszolt a megkérdezettek többsége (59%-a). Ezen belül 39% azon cégek aránya, akik szerint a városrehabilitációs program hatására közepes vagy jelentős mértékben javulnak majd az üzleti eredmények. A megkérdezettek 42%-a

94



szerint ugyanakkor a fejlesztések nem lesznek pozitív hatással a vállalkozás üzleti eredményére. A szkeptikusok viszonylag magas aránya mögött egyrészt a már említett kedvezőtlen makrogazdasági helyzet, a fizetőképes kereslet csökkenése és az üzleti eredmények utóbbi években bekövetkező romlása húzódik meg. Ezen felül azonban egyéb tényezők is szerepet játszanak a sok vállalkozásnál tapasztalható pesszimista hangulat kialakulásában, melyek közül a korábbi fejlesztésekkel kapcsolatos negatív tapasztalatokat (pl. a főtér sétálóövezetének kialakítása a forgalom elterelése és a parkolás megoldatlansága miatt jelentősen csökkentette egyes üzletek forgalmát) és bizonyos fejlesztések elhúzódását (pl. a Gambrinusz köz átjárójának rendezése) lehet kiemelni. Összességében azonban látható, hogy a vállalkozások túlnyomó többsége számára kedvezőnek ítéli meg a tervezett fejlesztéseket, és csak 2% azon cégek aránya, akik szerint a fejlesztések csökkenteni fogják üzleti eredményeiket. A tervezett fejlesztések közül a legtöbben (a megkérdezettek 20%-a) a nyugati kiskörút megépítését jelölték meg a cégükre legkedvezőbb hatást kifejtő projektelemként. Emellett fontosnak tartják a közterületek fejlesztését és a városképileg meghatározó jelentőségű épületek rekonstrukcióját. Annak ellenére, hogy a válaszadók többsége pozitívan ítéli meg a városrehabilitációs program keretében tervezett fejlesztéseket, igen kevés vállalkozás – a megkérdezettek mindössze 15%-a – szándékozik anyagilag is hozzájárulni a fejlesztésekhez. Azok a vállalkozások, amelyek anyagilag hozzá kívánnak járulni a fejlesztésekhez, elsősorban a saját telephelyük előtti közterület, út, köztér felújításának finanszírozásában vennének részt, és különösen érdekeltek a köztisztaság javításában, a zöldterületek rendezésében.

26. ábra. A vállalkozások hajlandósága a városrehabilitációs tevékenységek anyagi támogatására

9%

3%

jelentős összeggel hajlandó támogatni

12% 7%

kisebb összeggel hajlandó támogatni elviekben hajlandó, de nincs rá forrása nem hajlandó támogatni

69%

nem tudja eldönteni

A vállalkozások a belvárosi városrehabilitációs program általuk szükségesnek vélt elemei között leggyakrabban az alábbiakat említették: 1. Közúti közlekedés fejlesztése a Belvárosban: o utak minőségének javítása, útfelújítások o a Piac utcáról leágazó utcák rendbetétele, elkerülő utak megépítése o Széchenyi és Kossuth u. közlekedésének javítása, a Széchenyi u. 2x2 sávossá tétele

95

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem o o


a forgalomszervezés felülvizsgálata a Belvárosban, különös tekintettel az átépítési munkák idejére környezetkímélő buszok forgalomba helyezése

2. A városközpont köztisztasági helyzetének javítása: szemetesek és padok kihelyezése, nyilvános WC-k építése, a köztisztaság javítása a főtéren kívüli területeken is 3. Parkosítás, zöldterületek arányának növelése, fák telepítése a levegő minőségének javítására 4. Parkolási problémák kialakításával

megoldása

parkolóházak

építésével,

parkolóhelyek

5. Város-rehabilitáció a Bajcsy Zs., Hatvan és Bethlen utcákon és környékükön, régi épületek felújítása, illetve lebontása, Piac utcai lakóépületek felújítása 6. A Gambrinusz köz felújítása, átépítése, a Kossuth utcára vezető átjáró rendbetétele 7. Kulturális programok kínálatának bővítése, több fesztivál és rendezvény szervezése 8. A város régi arculatának megőrzése, tradíciók ápolása 9. Reklámtáblák egységesítése 10. Járdák, járdaszegélyek hiányosságainak pótlása 11. Kerékpárutak építése 12. Az autóbusz-állomás és környékének fejlesztése 13. Éjszakai buszjáratok indítása 14. Víz- és csatornahálózat fejlesztése 15. Szelektív hulladékgyűjtés megoldása 16. Extrém sport centrum létrehozása a városban

3.8.2. Interjú a tervezett fejlesztések piaci igényekhez való illeszkedéséről Interjú alanya:

Tóth Sándor szolgáltatási igazgató (Cívis Ház Zrt. szolgáltatási igazgató) Interjú helyszíne: Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. tárgyalója (4025 Debrecen Piac u. 79.) Az interjú időpontja: 2012. július 5. 14:00 óra

Az interjú megkezdése előtt ismertetésre kerültek a tervezett projekt elemei, köztük a Városháza külső felújítása is. 1. Milyen tevékenységeket lát el a Cívis Ház Zrt. milyen kapcsolatban állnak Önök a Belvárosban a potenciális befektetőkkel, a magánberuházókkal.

96



A Cívis Ház Zrt. Debrecen Megyei Jogú Város önkormányzati tulajdonú ingatlanok, üzlethelyiségek, lakások, irodák hasznosításával foglakozik. Részben kezeli az önkormányzati tulajdonban lévő lakásállományt és a hozzá tartozó ingatlanokat, részben pedig hasznosítja a saját tulajdonában lévő 900 db nem lakás célú helyiséget, amelynek jelentős részét frekventált környezetben lévő üzletek, illetve irodák képezik. Több esetben saját projekteket is megvalósítunk, illetve magánbefektetők bevonásával is végzünk fejlesztéseket. A kezelt ingatlanok jelentős része a Debrecen belvárosában található, ebből kifolyólag cégünk napi kapcsolatban áll a Belvárosban tevékenykedő piaci szereplőkkel, potenciális befektetőkkel. 2. Milyen igényei, elvárásai vannak a piaci szereplőknek a Belvárosban az Önök tapasztalata alapján, hogyan fogadják a már megvalósult, illetve tervezett városrehabilitációs beavatkozásokat? A Cívis Ház Zrt. egyrészt az üzlethelyiségek és irodák bérbeadása révén, másrészt különböző belvárosi projektek (pl. Gambrinus-köz tervezett rekonstrukciója) kapcsán folyamatosan kapcsolatot tart a piaci szereplőkkel, potenciális befektetőkkel. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a piaci szereplők részéről kedvező fogadtatása van az eddigi városrehabilitációs tevékenységeknek. A nyugati kiskörút megnyitása nem csak közlekedési szempontból kedvező, hanem lehetőséget teremt a Belváros megnyitására is, hiszen a nyomvonal mentén keletkező foghíj-telkek hasznosítására van igény, amit már elkészült (pl. Széchenyi u. 31. szám alatti irodaház), vagy folyamatban lévő (szálloda és irodaház építése a Széchenyi utcán) beruházások is alátámasztanak. Számos ötlet és tervezett projekt kapcsolódik még a nyugati kiskörút menti telkek hasznosításához (pl. lakóházak, irodaház, vegyes funkciójú épületek), viszont a jelenlegi gazdasági recesszió hátrányosan érintette az építőipart, illetve fokozott óvatosságra intette a befektetőket, akik a bizonytalan feltételek mellett inkább kivárnak a tervezett beruházásokkal. A bankok is óvatosabbak lettek, ezért nagyon nehéz kedvező feltételekkel finanszírozást találni a fejlesztésekhez. Ezzel együtt elmondható, hogy van érdeklődés a belvárosi fejlesztési lehetőségek, befektetések iránt, viszont a jelenlegi gazdasági környezetben a kivárás jellemző, nem merik elkezdeni a tervezett beruházásokat, viszont a magánbefektetők a megszerzett telkeket nem akarják eladni, biztonsági tartalékként kezelik azokat. Telkek értékesítésére a Belvárosban jellemzően akkor kerül sor elvétve, ha valamelyik telektulajdonos gazdaságilag nagyon nehéz helyzetbe kerül és kénytelen megválni az ingatlanától. A már elvégzett városrehabilitációs beavatkozások közül azonban nem csak a nyugati kiskörút talált kedvező fogadtatásra a piaci szereplők körében. Korábban Debrecen belváros „egyutcás” településközpont volt, ami azt jelentette, hogy a Piac utcától akárcsak kisebb mértékben eltávolodva jóval értéktelenebbek (nem Ft-ban, hanem forgalomban) voltak az ingatlanok, az üzlethelyiségeket pedig csak jóval alacsonyabb áron lehetett bérbe adni. Az olyan városrehabilitációs beavatkozások révén mint például a sétálóövezet kiterjesztése, vagy a Halköz rekonstrukciója kinyílt a Belváros, amit a lakosság és a turisták is használnak, ezt érzékelve pedig a piaci szereplők is egyre nagyobb érdeklődést mutatnak. Például a lakosság által kedvelt Halközben a beruházás elkészülése után számos új vendéglátóipari egység és üzlet nyílt, a térre kinyitott teraszokkal, amit igénybe is vesznek.

97



A piaci szereplők befektetéseinek ösztönzéséhez elengedhetetlen a számukra megfelelő környezet biztosítása. Fontos a jó megközelíthetőség (megfelelő úthálózat, tömegközlekedési lehetőség, bezárt fejlesztésre alkalmas telkek megnyitása), a parkolási feltételek megléte, illetve a megfelelő közmű ellátottság, bár ez utóbbi a Belvárosban mindenütt biztosított. A nyugati kiskörút kiépítése nagyban hozzájárul a Belváros a belső elzárt telkek megnyitásához, a közlekedési helyzet javításához, és mivel külön tömegközlekedési sávokkal készül el a tömegközlekedéssel való elérhetőséget is javítja. Az elmúlt években számos parkolóhely fejlesztés is történt (mélygarázsok, parkolóházak) a város központjában, ami szintén kedvező. Emellett igény van a rendezett, esztétikus városkép további fejlesztésére, hiszen a megújított környezet is egyértelműen kedvező a befektetők számára. 3. Milyen típusú beavatkozásokat tartanak a piaci szereplők, illetve Önök fontosnak a Belvárosban? A piaci szereplők, de a lakosság és a turizmus szempontjából is (hiszen ezek szorosan kapcsolódnak) olyan városrehabilitációs beavatkozásokra van szükség a Belvárosban, amelyek elősegítik a belvárosi terek további megnyitását, biztosítva ezzel a funkciók kiterjedését és bővülését is. Erre jó eszköz a nyugati kiskörút folytatása, a mellette keletkező foghíj telkek hasznosítása, illetve a kisebb városi terek revitalizációja, amelyre jó példa például a Halköz, vagy az Emlékkert. Minél inkább élhető, tetszetősebb képet nyújt egy belváros, annál inkább szívesen látogatják és használják a turisták és a helyi lakosság, ez pedig a piaci szereplők (pl. vendéglátók, kereskedők, szolgáltatók) számára is kedvező feltételeket teremt. Ezért szükség van a helyi adottságokra alapozva a tetszetős és arculatba illeszkedő városkép kialakítására, további fejlesztésére gondozására, amelybe a műemlék, vagy egyéb városképi szempontból jelentős épületek rekonstrukciója éppúgy hozzátartozik mint a portálfelújítások, vagy a zöldfelületek fejlesztése és megújítása. A régi műemlék épületek közül a sétálóövezetben jelenleg a Régi városháza épülete, illetve az Aranybika szálló és az ahhoz kapcsolódó épületek vannak a legrosszabb állapotban. Különösen a Régi városháza épületén szembetűnő már kívülről is az elhanyagolt állapot. A nyugati kiskörút lehetővé teszi majd a zsúfolt Piac utca tehermentesítését, illetőleg összeköttetést teremt a Petőfi téren tervezett Multimodális Közlekedési Központtal, ezzel ösztönzi a Petőfi tér fejlesztését is. 4.

Hogyan befolyásolják az ingatlanárakat a tervezett városrehabilitációs fejlesztések?

A Belváros Akcióterületen a válság ellenére sem beszélhetünk a fejlesztésre potenciálisan alkalmas ingatlanok esetében elértéktelenedéstől, ugyanis ezeknek az ingatlanoknak a tulajdonosai nincsenek eladási kényszerben, nem értékesítik áron alul az ingatlanjaikat, inkább kivárják a kedvező feltételeket a beruházásra, vagy esetleg értékesítésre. A jelenlegi általános gazdasági válság elmúltával az ingatlan árak reálissá válnak majd, illetve a városrehabilitációs fejlesztéseknek is köszönhetően felértékelődés várható. A belvárosban sok helyen jellemző a vegyes tulajdon (pl. lakóépületek, vegyes funkciójú épültek esetében), ahol többek között cégek, magánszemélyek, Önkormányzat, Cívis Ház is

98



tulajdonosok. Ezeknek az ingatlanoknak a fejlesztése igen hosszadalmas és körülményes előkészítést igényel a vegyes tulajdonosi szerkezet miatt. 5. Milyen hatással vannak az városrehabilitációs beavatkozások?

akcióterületen

lévő

üzlethelyiségek

bérlőire

a

A Belvárosban évek óta a leginkább keresett üzlethelyiségek a Piac utca városmaghoz közeli részén vannak, illetve újabban ehhez csatlakoznak a megújított közterek melletti üzletek (pl. Halköz, Simonffy utca eleje). Ezeken az üzlethelyiségek bérletére folyamatosan van érdeklődés, bár kétségtelen, hogy a gazdasági válság hatására gyakrabban cserélődnek a bérlők, de sok üzlethelyiség magánkézben is van. Sokáig üresen álló üzletek nem jellemzőek, bár a változó bérlők és ennek következtében változó igények miatti átalakítások hosszabb időt is igénybe vehetnek az engedélyeztetési eljárások elhúzódása, illetve a forrásszerzés nehézségei miatt. A városrehabilitációs fejlesztések pozitív hatást gyakorolnak az üzlethelyiség bérbeadására is, hiszen megújított, szebb, és jobban megközelíthető környezetben több a látogató, a potenciális vásárló, illetve a szolgáltatásokat igénybe vevő is. Azon üzlethelyiségek esetében, amelyek egy városrehabilitációs fejlesztéssel érintett ingatlanban találhatók ezen túl olyan közvetlen hatások is jelentkezhetnek mint pl. a kicserélt nyílászárók miatti alacsonyabb rezsiköltségek. 6.

Van-e egyéb hozzáfűzni valója, megjegyzése a témával kapcsolatban?

A városrehabilitációs beavatkozások tervezésekor Debrecen Belvárosa esetében nem csak a belvárosban élő lakosság igényeit kell figyelembe venni a beavatkozások tervezésekor, hanem azt is, hogy a Belváros régió központjának, az ország második legnagyobb városának a központja is egyben, amit nemcsak a ó helyben élők, hanem a tágabb értelemben vett város és régió lakosai, valamint a turisták is használnak. Ezért olyan megközelíthetőség, terek, funkciók és szolgáltatások kialakítása szükséges, ami az ő igényiket is szolgálja.

3.8.3. A Régi városháza külső felújításával kapcsolatos piaci igényfelmérés DMJV Önkormányzata a ROP pályázat segítségével megvalósuló városrehabilitációs beavatkozások részeként tervezi végrehajtani a Régi városháza Piac u. 20. szám alatt található műemlék épületének külső felújítását és tetőrekonstrukcióját. A Városháza építésének 1843-ban történt befejezése óta az épület tetőszerkezete komplex felújításon még nem esett át, rendkívül rossz állapotban, de ez a külső homlokzatról is elmondható. Az épület nagyobb esők alkalmával rendszeresen beázik, a nyílászárók rosszul szigetelnek, emiatt az üzemeltetési költségek nagyon magasak. Az épület állapota már-már a benne folyó tevékenységek ellátását is veszélyezteti. Az épület földszintjén utcafronti üzlethelyiségek találhatók, amelyeket bérbeadás útján hasznosít az Önkormányzat. Mivel a külső felújítás az üzlethelyiségeket is érinti, 2012. augusztusában kérdőíves igényfelmérés készült az üzlethelyiségek bérlői körében. A felmérés alapjául szolgáló kérdőív az ATT 2. mellékletét képezi.

99



A vizsgálat célja a Régi városháza külső felújítása szükségességének, illetve a felújítással kapcsolatos bérlői szempontok és vélemények felmérése volt az üzlethelyiségek bérlőinek körében. A lekérdezés kérdezőbiztos által történt, a válaszadók a Régi városháza földszinti üzlethelyiségeit bérlő vállalkozások üzletvezetői, vagy tulajdonosai voltak. A lekérdezés időpontjában az épületben található 11 üzlethelyiség közül egynek éppen nem volt bérlője, egy üzletben pedig nem töltötték ki a kérdőívet, így összesen 9 kérdőív került kitöltésre. A mintában szereplő egységek közül 3 ékszerüzlet, 2 ajándéküzlet, 1-1 pedig turisztikai információs iroda, fodrászüzlet, vendéglátóipari egység, illetve multinacionális mobilszolgáltató debreceni márkaképviselete. A válaszadók egyharmada férfi, kétharmada pedig nő volt, kor szerinti megoszlásukat tekintve pedig egyharmaduk 30-39 év közötti, további egyharmaduk pedig 50-59 év közötti volt, míg ketten a 40-es, egy fő pedig a 60 évesnél idősebb korosztályból került ki. Végzettségüket tekintve egy kivétellel valamennyi megkérdezett felsőfokú, konkrétan főiskolai, vagy egyetemi végzettséggel rendelkezett (27. ábra).

27. ábra. A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége 11,1% gimnázium 44,4% főiskola

egyetem 44,4%

Forrás: Kérdőíves felmérés adatai alapján saját szerkesztés

Az üzletek bérlői körének állandóságát mutatja, hogy a válaszadók több mint felének már legalább 10 éve működik üzlete a Régi városháza földszintjén, viszont vélhetően a gazdasági válság hatásának tudható be, hogy a bérlők harmadának egy évnél kevesebb ideje, vagy 1-2 éve működik csak itt üzlete (28. ábra). Az üzlethelyiségeket bérlők többségének (55,6%) a Városhaza épületében működik az egyetlen üzlete, míg a többi válaszadó ezen kívül máshol is üzemeltet üzlethelyiséget, vagy irodát a város másik részén, illetve más településen. A több üzlethelyiséggel rendelkezők fele vélekedett úgy, hogy ez a Régi városháza alatti üzletükben kedvezőbbek a lehetőségek a kiemelten frekventált elhelyezkedés miatt, egy válaszadó (25%) szerint nincs számottevő különbség üzletei között, míg további egy fő állította, hogy az épület másik üzlethelyiségéhez viszonyított rossz állapota rontja a versenyképességét.

100



28. ábra. Mióta van üzlete/irodája jelenlegi helyén, a Régi Városházában? (%)

22,2

0%

11,1

20%

kevesebb, mint egy éve

11,1

55,6

40% 1-2 éve

60% 3-5 éve

80%

100%

6-10 éve

10 évnél régebben


A válaszadók több mint fele rossznak tartja a Régi városháza épületének állapotát, harmaduk szerint pedig csupán elfogadható a jelenlegi helyzet, jó minősítést mindössze egyvalaki adott, nem meglepő módon kiválónak pedig senki sem minősítette az épületet. Nagyon rossz minősítést sem adott senki, aminek hátterében az állhat, hogy valamennyi üzlethelyiség földszinti, ezért közvetlenül nem veszélyeztetettek pl. az épületben elég gyakran előforduló beázások által (29. ábra). A bérlők 88,9%-a szerint szükség van az épület külső felújítására, mindössze egy tulajdonos szerint nincs csak erre szükség. 29. ábra. Milyennek értékeli a városháza épületének jelenlegi állapotát? (%) 11,1% 1. nagyon rossz 2. rossz 3. elfogadható 55,6% 33,3%

4. jó 5. kiváló


Az épület felújítását indokoltnak vélők körtében rákérdeztünk, hogy véleménye szerint miért van szükség a Régi városháza külső felújítására. A legtöbb válaszadó szerint a külső rekonstrukció azért szükséges, mert az épület az egyetlen hiányzó fontos eleme a főtér megújításának és jelen állapota rontja a városközpont megjelenését, illetve a Városháza Debrecen egyik jelképe is egyben. Emellett fontos szempontként jelentkezik az üzlettulajdonosok körében, hogy a már felújított környezetben üzlettel rendelkező versenytársak előnyösebb helyzetben vannak, de megjelenik a felújítás okai között a magas

101



rezsiköltség, illetve a bérlő által az üzlethelyiség közelmúltban megtörtént belső felújításával rossz összkép is (30. ábra). 30. ábra. Miért szükséges az épület külső felújítása (az összes válasz százalékában)

10,0%

rontja a városközpont megjelenését

10,0%

30,0%

a Városháza Debrecen egy k jelképe a felújított környezetben lévő versenytársak előnyösebb helyzetben vannak

20,0%

magasabbak a rezsiköltségek

30,0%

közelmúltban felújított üzletével rossz összképet ad


A válaszadók szerint az épület jelenlegi állapota befolyásolja a benne rejlő lehetőségek tényleges kiaknázását is. Egy válaszadó (11,1%) szerint a Városháza állapota egyáltalán nem, két válaszadó szerint (22,2%) pedig csak kis mértékben teszi lehetővé a benne rejlő lehetőségek kihasználását, a többség viszont (66,7%) úgy vélekedett, hogy az épület állapota befolyásoló tényező ugyan, de nem ez az alapvető probléma (az üzletek bérlőinek elmondása szerint a gazdasági válság miatt lecsökkent fizetőképes kereslet ennél súlyosabb probléma). A bérlők harmada szerint az épület állapota egyáltalán nem befolyásolja az ő tevékenységét, kétharmaduk viszont úgy gondolja, hogy az épület állapota közvetett hatást gyakorol tevékenységükre, de nem befolyásolja azt érezhetően. A bérlők többségének véleménye szerint az épület állapotából eredeztethetően valamilyen konkrét hátrányuk is származik. Egyrészt a rossz épületállapot csökkenti a szolgáltatások minőségének fejlesztési lehetőségeit, másrészt érezhetőek a versenyhátrányok a városközpont más részén fekvő konkurenciával szemben, harmadrészt pedig az ügyfelek számát is hátrányosan befolyásolja (31. ábra). A Régi városháza épületében található üzlethelyiségek bérbevétele szempontjából a leginkább meghatározó tényező a központi fekvés volt (ezt a lehetőséget mindenki bejelölte), amit a nagy ügyfélforgalom lehetősége, majd a jó megközelíthetőség és presztízs követett. Egy-egy válaszadó ítélte csak fontosnak a szolgáltatása illeszkedését az épület funkciójához, illetve az egyéb lehetőségeket (32. ábra).

102



31. ábra. Származik-e esetleg konkrét kára az épület állapotából eredeztethetően? 100% 90% 80%

nem

44,4

70% igen, csökkenti az ügyfelek számát

60% 50%

11,1 igen, érezhetők a versenyhátrányok a városközpont más részén fekvő konkurenciával szemben

40% 30%

22,2

igen, csökkenti a szolgáltatások minőségének fejlesztési lehetőségeit

20% 10%

22,2

0% Forrás: Kérdőíves felmérés adatai alapján saját szerkesztés

32. ábra. Miért választotta üzlethelyisége/irodája megnyitásakor a Régi városháza épületét? (az összes válasz százalékában) egyéb

4,8

a szolgáltatás illeszkedik az épület funkcióihoz

4,8

nagy ügyfélforgalom lehetősége

23,8

presztízs

9,5

jó megközelíthetőség

14,3

központi fekvés

42,9 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45 %


A bérlők üzletnyitáskor támasztott elvárásai az eddig eltelt időszakban átlagban hozzávetőlegesen teljesültek: egyaránt 33-33% volt azoknak az aránya, akik kis mértékben, hozzávetőlegesen, vagy nagy mértékben látták beigazolódni előzetes elképzeléseiket. Nem volt olyan válaszadó, aki a két szélső lehetőséget (egyáltalán nem, illetve igen nagy mértékben) választotta volna. A bérlői vélemények szerint az épület külső rekonstrukciója egyértelműen javíthatja az elvárások teljesülését, és a többség legalább érezhető mértékű javulást vár, nemleges vélekedés pedig egyáltalán nem volt (33. ábra).

103



33. ábra. Véleménye szerint javít-e elvárásain az épület külső rekonstrukciója? (%) 11,1%

1. egyáltalán nem

11,1% 2. kis mértékben

44,4%

3. érezhetően 4. nagy mértékben 5. igen nagy mértékben 33,3% Forrás: Kérdőíves felmérés adatai alapján saját szerkesztés

A Városháza külső rekonstrukciójának szélesebb körben vett hatásai közül a megkérdezettek közül legtöbben a városközpont megjelenésének egységesebbé válását emelték ki, illetve négy bérlő szerint a felújítás által javul majd a közvetlen szolgáltatásiműködési környezete is. Mindössze ketten vélekedtek úgy, hogy a külső rekonstrukciónak nem lesz érdemleges hatása, nem meglepő módon ezek a válaszadók az előző kérdésnél is úgy vélekedtek, hogy elvárásaikat csak kismértékben befolyásolhatja a rekonstrukció (34. ábra). 34. ábra. Véleménye szerint milyen hatása lesz a rekonstrukciónak? (az összes válasz százalékában) javítja a közvetlen szolgáltatási-működési környezetünket

25,0

növekszik a látogatottság

12,5

egységesebbé válik a városközpont megjelenése

37,5

javul Debrecen megítélése

12,5

nem lesz érdemleges hatása

12,5 0

5

10

15

20

25

30

35

40 %


A tervezett felújítás adott vállalkozásra gyakorolt hatásait tekintve a többség (55,6%) szerint csak közvetett hatások várhatók, mindössze egy válaszadó (11,1%) vélte, hogy a felújítás egyáltalán nem fogja befolyásolni az ő tevékenységét, illetve szintén egyvalaki (11,1%) szerint járhat majd ez konkrét anyagi haszonnal. Az egyéb kategóriát ketten jelölték meg (22,2%), az egyik pozitív (javul az üzlet megítélése és ezáltal a forgalom is növekedhet), a másik pedig negatív (forgalom visszaesés a felújítás esetleges elhúzódása miatt) véleménnyel. A várt konkrét hasznot tekintve megoszlanak a vélemények, de a legtöbben forgalomnövekedést remélnek a Régi városháza külső felújításától (35. ábra).

104



35. ábra. Vár-e konkrét hasznot az épület felújításából adódóan? (az összes válasz százalékában)

8,3%

nem, a felújítás egyáltalán nem befolyásolja a tevékenységünket

16,7%

nem, véleményem szerint csak közvetett hatásai lesznek 16,7%

igen, de ez nem anyagiakban realizálódik

41,7% igen, forgalomnövekedést remélek tőle 16,7% igen, a rezsiköltségek csökkenését várjuk


A válaszadók eltérő mértékben ugyan, de tartanak attól, hogy az épület felújítása kellemetlenségekkel jár majd, ami számukra is zavaró lehet. A többség (55,6%) szerint csak kisebb kellemetlenséggel járnak majd a munkálatok, de érdemben nem lesz majd zavaró számukra, egy-egy válaszadó szerint pedig érezhető lesz a hatása, de a problémák áthidalhatók, illetve egyértelműen megéri kivárni. Az egyik nagy kirakattal rendelkező üzlet bérlője egyéb kategóriát jelölt be a kérdésnél, ahol azt az álláspontját fejtette ki, hogy a sokáig elhúzódó felújítás, konkrétan pedig a hosszú időn át felállványozott homlokzat és eltakart kirakat káros hatást fejthet ki, ugyanis elriasztja a potenciális vásárlókat. Ezért a homlokzati rekonstrukció során tanácsos úgy ütemezni a felújítást, hogy egy-egy homlokzat ne legyen túl hosszú időre letakarva (36. ábra). 36. ábra. Tart-e attól, hogy a felújítási munkálatok időszaka befolyásolja tevékenységüket? (%)

55,6

0%

10%

20%

30%

11,1

40%

50%

60%

11,1

70%

11,1

80%

kisebb kellemetlenségekkel járhat, de érdemben nem zavaró érezhető hatása lesz, de a problémák áthidalhatók érezhető hatása lesz, de egyértelműen megéri egyéb (sokáig eltakart homlokzat hátrányos) nem válaszolt Forrás: Kérdőíves felmérés adatai alapján saját szerkesztés

105

11,1

90%

100%



Az épületben található üzlethelyiség elhagyását a válaszadók kétharmada még sohasem tervezte (fele-fele arányban azért mert nem tartják olyan rossznak az állapotát, illetve azért mert az állapot okoz ugyan nehézségeket, de azokat még mindig felülmúlják a hely által kínált előnyök). A jelenlegi bérlők harmada már fontolgatta az üzlet elhagyását, mivel úgy véli, hogy a magas fenntartási költségek nem állnak arányban a helyszínből fakadó előnyökkel, a jelenlegi gazdasági helyzetben nehéz a magas bérleti díjat kigazdálkodni. Összességében a Régi városháza üzlethelyiségéből fakadó előnyök még mindig nagyobbak, mint a hátrányok, legalábbis erre enged következtetni, hogy a külső rekonstrukció esetleges elmaradása esetén a jövőben egyik bérlő sem tervezi az üzlethelyiség elhagyását.

Összességében a Régi városháza földszintjén található üzlethelyiségek bérlőinek körében végzett kérdőíves felmérés eredményeiről elmondható, hogy az épület állapota a bérlők többsége szerint is rossz, 88,9%-uk szerint szükséges a külső felújítása, amit a városképi és történelmi jelentőség mellett az üzleteket érintő gazdasági tényezők (versenyhátrány az épület állaga miatt, magas rezsi) is indokolnak. A bérlők többségének véleménye szerint az épület állapotából eredeztethetően valamilyen konkrét hátrányuk is származik, a helyben rejlő lehetőségek kiaknázása az állapot miatt sem lehet teljes, a felújítás révén pedig érezhetően javíthatja elvárásaik teljesülését. A külsőleg megújult Városházától a legtöbben a forgalmuk növekedését remélik.

3.9. Lakossági igényfelmérés Az akcióterületi terv tervezése kapcsán a piaci igények felmérése mellett lakossági kérdőíves igényfelmérésre is sor került 2012. augusztusában, melynek eredményei egyértelműen alátámasztják a tervezett fejlesztéseket. Ebben a fejezetben csak a lakossági igényfelmérés összegzése kerül bemutatásra, a részletes elemzés az ATT 3. mellékletében található. A felmérés alapján az akcióterületi lakosság 53%-a elégedett a lakókörnyezetében az életkörülményekkel, míg az Akcióterület jelenlegi állapotával elégedettek aránya 41,6%, emellett a részben elégedettek aránya is számottevő. Örvendetes viszont – és a korábbi fejlesztések elfogadottságára is utal –, hogy a nemmel válaszolók aránya minkét esetben alacsony (17. táblázat). A lakosság elégedettségét elemezve az egyes területek szerint megállapítható, hogy a legtöbben az akcióterületi utak állapotával elégedetlenek (46,2%), de a válaszadók mintegy ötöde nem elégedett a zöldfelületek, parkok és közterek állapotával, a középületek akadálymentes megközelíthetőségével, illetve az „Akcióterület” járműforgalommal, tömegközlekedéssel való elkerülését biztosító lehetőségekkel sem. A megkérdezettek több mint fele csak a kulturális és szórakozási lehetőségekkel, illetve a tömegközlekedéssel volt elégedett (17. táblázat).

106



17. táblázat. A lakosság elégedettsége az akcióterület állapotával

Forrás: Lakossági kérdőíves felmérés adatai 2012.

A felmérésben résztvevő akcióterület lakosok öt fokozatú skálán értékelték az egyes lehetséges fejlesztések fontosságát, ahol az 1-es válasz a legkevésbé, az 5-ös pedig a leginkább fontosnak tartott fejlesztéseket jelentette. Nem meglepő, hogy az elégedettséget vizsgáló kérdésekre adott válaszokkal összhangban az útburkolat minőségének javítását a válaszadók 63,7%-a nagyon fontosnak ítélte, de csaknem ilyen arányban (58,9%) tartották kiemelten fontosnak a zöldfelületek és parkok megújítását is. A megkérdezettek legalább 43,6%-a a legmagasabb kategóriába sorolta (azaz tartotta nagyon fontosnak) a hivatalok akadálymentes elérhetőségének biztosítását, a városképileg meghatározó épületek felújítását, az akcióterület tehermentesítését a gépjárműforgalomtól, a közterek megújítását. Illetve a Nyugati kiskörút építésének folytatását. A lakosság több mint fele emellett közepesnél magasabb kategóriába sorolta, azaz fontosnak tartja a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendszerének továbbfejlesztését, valamint a külön buszsávok kialakítását is. Egyedül a kulturális és szórakozási lehetőségek bővítését nem tartja különösebben fontosnak a lakosság, ami az elégedettséget vizsgáló kérdéssel összhangban az akcióterület ilyen irányú lehetőségeinek fejlettségére utal (18. táblázat). Az Akcióterülethez kapcsolódó fejlesztések fontosságát nyitott kérdéssel vizsgáltuk. Arra kértünk választ, hogy az előző kérdéssorban megadott tíz fejlesztésen túl milyen más fejlesztéseket várnának el a lakosok. Minden megkérdezettől egy, az általa legfontosabbnak vélt fejlesztést fogadtunk el válaszként. A megkérdezettek ötöde (20,4%) szerint a tervezett fejlesztéseken túl más típusú fejlesztések már nem fontosak az Akcióterületen és csak néhány százalékkal marad el ettől azok aránya (16,2%), akik nem tudtak érdemi választ adni

107



kérdésre. A főbb kategóriák közül a városrendezési, épület-felújítási témakör érte el a legnagyobb – 9%-os – említési arányt, de csak kevéssel marad el ettől a szabályozási kérdések, a parkolás, a parkosítás / fásítás, a közterületek közbiztonsága és a kerékpárutak 6-7%-os eredménye, a további témakörök pedig 4-5%-os említési aránnyal következnek (19. táblázat). 18. táblázat. Az akcióterületi fejlesztések fontossága a lakosság szerint


19. táblázat. A lakosság által fontosnak tartott egyéb fejlesztések az Akcióterületen


108



A lakossági kérdőíves igényfelmérés eredményeit összefoglalva megállapítható, hogy a lakosság az Akcióterületen az utak, a közterületek és a zöldfelületek állapotával a legkevésbé elégedett. A válaszadók az útburkolat minőségének javítása és a zöldfelületek és parkok megújítása mellett (63,7%, illetve 58,9%) nagyon fontosnak tartja a hivatalok akadálymentes elérhetőségének biztosítását, a városképileg meghatározó épületek felújítását, az akcióterület tehermentesítését a gépjárműforgalomtól, a közterek megújítását. Illetve a Nyugati kiskörút építésének folytatását is. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy a lakosság részéről megalapozott igény mutatkozik az akcióterületen tervezett közterületi beavatkozások (Nyugati kiskörút 2. ütem, Ady park rekonstrukciója, Simonffy utca díszburkolása) és városképi jelentőséggel is bíró közszféra funkciójú fejlesztések (Régi városháza külső felújítása és tetőrekonstrukciója) megvalósítása iránt.

3.10. A Régi városháza külső felújításának alátámasztása 3.10.1. Interjú a Régi városháza épületének állapotáról A Régi városháza külső felújítása és tetőrekonstrukciója nem csupán az épület történelmi jelentőségű műemlék mivolta és a lakosság által is alátámasztott városképi jelentősége miatt fontos, de állapota a benne folyó hivatali munkát és ügyfélfogadást is veszélyezteti, sőt még balesetveszélyes is. Az épület külső felújításának szükségessége több aspektusból sem látható „kívülről”, emiatt interjút készítettünk egy olyan személlyel, aki közvetlenül foglalkozik az épület üzemeltetésével, külső állapotának problémáiból eredő következményekkel tisztában van.

Interjú alanya:

Nagy István Ellátó Csoport vezetője (DMJV Polgármesteri Hivatal Ellátási Osztály) Interjú helyszíne: DMJV Polgármesteri Hivatal Új városháza (4026 Debrecen Kálvin tér 11. 6. emelet), az interjú alanyának irodája Az interjú időpontja: 2012. augusztus 22. 15:00 óra

Előzmények: Az interjú elkészítésének céljából megkerestük Debrecen Megyei Jogú Város jegyzőjét, Dr. Szekeres Antalt, aki Nagy István ellátási csoportvezetőt jelölte ki az interjú alanyaként, mint a Városháza üzemeltetésével közvetlenül foglalkozó személyt. Az interjú megkezdése előtt ismertetésre kerültek a tervezett projekt elemei, köztük a Városháza külső felújítása is.

109



1. Milyen tevékenységeket lát el Ön a Polgármesteri Hivatalon belül, mi az oka, hogy Önt jelölte DMJV jegyzője az interjúra. A Polgármesteri Hivatalon belül a Szervezési és Jogi Főosztály Ellátási Osztályához tartozik az általam irányított Ellátó Csoport, amelynek feladata többek között a Hivatal és a helyi kisebbségi önkormányzatok által használt épületek üzemeltetésével, az igazgatási feladatok anyagi és technikai feltételeinek megteremtésével, a jóléti jellegű tevékenységekkel, a kisegítő jellegű és egyéb pénzügyi lebonyolítási és elszámolási feladatokkal kapcsolatos pénzügyi, gazdasági teendők ellátása. A Régi városháza épületének üzemeltetése is hozzánk tartozik, ebből kifolyólag részletes ismeretekkel rendelkezünk az épülettel, annak állapotával és problémáival kapcsolatban. 2.

Milyen állapotban van a Régi városháza épülete jelenleg?

A Régi városháza Piac u. 20. szám alatt lévő főépületének állapota a legtöbb szempontból rendkívül rossznak minősíthető: a tető szerkezetében a szarufák, egyes helyeken a gerendák állapota igen rossz, sok a korhadt, nem megfelelő elem, a tető héjazata is erősen felújításra szorul, többször volt az elmúlt években beázás, a cserepek pótlása pedig csak szakaszosan történt meg a legszükségesebb helyeken, az épület időnként jelenleg is több helyen beázik, a beázás pedig további problémákat generál (pl. két éve előfordult, hogy az egyik alpolgármesteri irodában csaknem a teljes mennyezet leszakadt), a tetőn a bádogos elemek elöregedtek, cserére szorulnak, a villámvédelmi rendszer nagyon rossz állapotban van, több helyen sérült, a külső nyílászárók (kapcsolt gerébtokos régi fa ablakok) rosszul zárnak és szigetelnek, gyakorlatilag befúj rajtuk a szél, illetve esős és szeles időben gyakori a nyílászárókon át történő beázás, emellett nagy a hőveszteség télen, a csatornarendszer lefolyói több helyen sérültek, emiatt a homlokzat is károsodik, foltokban többször fordult már elő a homlokzat leválása, a régi lábazat repedezett, javításra szorul, statikai probléma is jelentkezett egy helyen, belül indokolt lenne a teljes gépészeti rekonstrukció (víz, fűtés, áram, szennyvíz, vizesblokkok stb.), az elektromos rendszer is túlterhelt, nem ezekre a feladatokra lett méretezve (sok elektromos irodai és informatikai berendezés) teljes belső festés elvégzésére is szükség lenne. 3.

Biztosított-e jelenleg az épület akadálymentes elérése?

Jelenleg az épület akadálymentesítése egyáltalán nem biztosított (sem mozgássérültek, sem más célcsoport vonatkozásában), pedig szükség lenne rá, mivel az épületben több ügyfélfogadás is zajlik, amelyek egyenlő esélyű hozzáférését biztosítani kellene. A műemlék épület teljes körű és komplex akadálymentesítése nem oldható meg annak jellege miatt, viszont indokolt lenne egy ügyfélfogadásra kialakított akadálymentes tér kialakítása, annál is

110



inkább, mivelhogy az épület jelenleg ügyfélfogadást végző helyiségeinek jelentős része, nem, vagy csak korlátozottan alkalmas ügyfélfogadásra. 4.

Mik azok a legsürgősebb felújítási feladatok, amelyeket az épületen el kellene végezni?

Számos sürgető feladat van, amit minél el kellene végezni, de előre kell sorolni azokat, amelyek megakadályozzák az épület további lepusztulását: tető rekonstrukciója a csatorna és villámvédelmi rendszerrel együtt (beázások megakadályozása, balesetveszély elhárítása) külső nyílászárók cseréje (energia-megtakarítás, illetve a beázás elkerülése) elektromos rendszer korszerűsítése gépészeti rekonstrukció akadálymentesítés homlokzat felújítása, statikai javítások 5.

Miért a külső felújítás a legfontosabb feladat? Milyen hátrányokat okozna a külső rekonstrukció további halogatása?

Egyrészt azért, mert a tető felújítása a csatornával és a villámvédelmi rendszerrel együtt alapvető feltétele annak, hogy ne károsodjon tovább az országos jegyzékben szereplő műemlék épület, másrészt balesetek kialakulásának esélyét is csökkenti. A külső nyílászárók cseréje szintén megszüntetné az alkalmi beázásokat és a falak, padló nedvesedését, az amúgy is terhelt elektromos rendszer beázásának veszélyét, másrészt viszont jelentős energia-megtakarítást is eredményezne. A homlokzat felújításával a homlokzat-leválások valószínűsége jelentősen csökkenne, ezáltal pedig megelőzhetőek a balesetek. A külső rekonstrukció hiánya több szempontból is hátrányos: a beázások miatt egyre romlik az épület állapota, sokszor kell „tűzoltó jelleggel” kisebb-nagyobb halaszthatatlan javításokat végezni, amely rendkívüli mértékben megnöveli az üzemeltetési költségeket, ugyancsak magas üzemeltetési költségeket eredményez a nyílászárók rossz állapota, a homlokzat és a villámvédelmi rendszer hiányosságai növelik a balesetek kockázatát, a jelenlegi gyakori sürgős karbantartások a munkavégzést is akadályozzák, időkiesést okoznak, minél tovább halasztjuk a külső felújítást, annál inkább romlik az épület állapota, a későbbiekben pedig ez jóval nagyobb felújítási költségeket fog eredményezni. 6.

Hogyan befolyásolná az üzemeltetési költségeket a felújítás?

Egyértelműen pozitív hatást gyakorol majd a külső felújítás az üzemeltetési költségekre, egyrészt a hőszigetelt nyílászárók általi energia-megtakarítás révén, másrészt a beázások miatti karbantartási költségek csökkenése által. A beázások miatt többször volt már

111



áramszünet, amelyek idején csak igen korlátozott munkavégzés lehetséges, az idő pedig pénz. Az így keletkező megtakarítás révén pedig több forrás jutna az épület más üzemeltetési, karbantartási feladataira. 7.

Az épület külső felújítása milyen szempontból fontos még Ön szerint?

A Régi városháza épülete nem csupán egy városirányítási funkciónak helyet adó épület, hanem egyben országos jelentőségű történelmi műemlék is, amelyhez méltatlan a jelenlegi állapota, azaz a külső rekonstrukció egyúttal műemléki épület állagának megóvásához is hozzájárul. Debrecen belvárosában az elmúlt évtizedben számos fejlesztés történt (pl. sétálóövezet kialakítása, tér- és épületrekonstrukciók, stb.), de a Régi városháza épülete a főtér legrosszabb állapotú épületei közé tartozik, ami Városképi szempontból is kedvezőtlen. A Régi városháza épülete a város irányításának színtere is, ahol számos magas rangú ember, tisztségviselő, külföldi vendég megfordul, azaz protokoll eseményeknek is helyet kell hogy adjon.. Az épület jelenlegi állapotában véleményem szerint méltatlan az ország második legnagyobb városához, a régió központjához. 8.

Van-e egyéb hozzáfűzni valója, megjegyzése a témával kapcsolatban?

Véleményem szerint a Belváros városrehabilitációs tevékenységei közül az egyik legsürgetőbb feladat a Régi városháza rekonstrukciója, amely az Ellátó Csoport által üzemeltetett épületek közül egyértelműen a legrosszabb állapotban van.

3.10.2. Kihasználtsági terv – Régi városháza Az Útmutató az akcióterületi terv készítéséhez című dokumentum szerint a közszféra által fejlesztett gazdasági funkcióhoz, közszféra funkcióhoz és közösségi funkcióhoz kapcsolódóan szükséges az igényfelmérés és kihasználtsági terv elkészítése is. Ezek közül jelen projekt a közszféra funkcióhoz kapcsolódóan tartalmaz fejlesztést a Régi városháza épületének külső felújítása és tetőrekonstrukciója révén. Az igényfelmérés eredményének figyelembe vétele A Városháza Piac u. 20. szám alatt található épületének külső felújítását a projekthez készített több igényfelmérés is egyértelműen indokolja. A lakossági igényfelmérésből kiderült, hogy a városképileg meghatározó épületek állapotával és a középületek akadálymentes megközelítésével a válaszadóknak csak kevesebb, mint 40%-a elégedett (39,6%, illetve 37,3%). A lakosság 73,7%-a tartja fontosnak, vagy nagyon fontosnak a városképileg meghatározó épületek felújítását, 77,9%-a a hivatalok akadálymentes elérhetőségének biztosítását, 53,2%-a pedig a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendszerének fejlesztését.

112



A Régi városháza földszintjén található üzlethelyiségek bérlőinek körében végzett kérdőíves felmérés eredményeiből kiderül, hogy az épület állapota a bérlők többsége szerint is rossz, 88,9%-uk szerint szükséges a külső felújítása, amit a városképi és történelmi jelentőség mellett az üzleteket érintő gazdasági tényezők (versenyhátrány az épület állaga miatt, magas rezsi) is indokolnak. A bérlők többségének véleménye szerint az épület állapotából eredeztethetően valamilyen konkrét hátrányuk is származik, a helyben rejlő lehetőségek kiaknázása az állapot miatt sem lehet teljes, a felújítás pedig 55,6%-uk szerint érezhetően javíthatja elvárásaik teljesülését. A külsőleg megújult Városházától a legtöbben a forgalmuk növekedését remélik. A Polgármesteri Hivatalon belül az épület üzemeltetését végző Ellátó Csoport vezetőjével készült interjú szerint egyértelművé vált, hogy az épület akadálymentes megközelíthetősége jelenleg egyáltalán nem lehetséges, emellett az épület tetőszerkezetének és külső állapota olyan rossz, hogy az sokszor már a hivatalban folyó munkát is veszélyezteti: a tető szerkezetében a szarufák, egyes helyeken a gerendák állapota igen rossz, sok a korhadt, nem megfelelő elem, a tető héjazata is erősen felújításra szorul, többször volt az elmúlt években beázás, a cserepek pótlása pedig csak szakaszosan történt meg a legszükségesebb helyeken, az épület időnként jelenleg is több helyen beázik, a beázás pedig további problémákat generál, előfordult, hogy az egyik irodában csaknem a teljes mennyezet leszakadt, a tetőn a bádogos elemek elöregedtek, cserére szorulnak, a villámvédelmi rendszer nagyon rossz állapotban van, több helyen sérült, a külső nyílászárók rosszul zárnak és szigetelnek, gyakorlatilag befúj rajtuk a szél, illetve esős és szeles időben gyakori a nyílászárókon át történő beázás, emellett nagy a hőveszteség télen, a csatornarendszer lefolyói több helyen sérültek, emiatt a homlokzat is károsodik, foltokban többször fordult már elő a homlokzat leválása, a régi lábazat repedezett, javításra szorul. Az interjú során kiderült, hogy a tető felújítása a csatornával és a villámvédelmi rendszerrel együtt egyrészt alapvető feltétele annak, hogy ne károsodjon tovább az országos jegyzékben szereplő műemlék épület, másrészt balesetek kialakulásának esélyét is csökkenti. A külső nyílászárók cseréje szintén megszüntetné az alkalmi beázásokat és a falak, padló nedvesedését, az amúgy is terhelt elektromos rendszer beázásának veszélyét, másrészt viszont jelentős energia-megtakarítást is eredményezne. A homlokzat felújításával a homlokzat-leválások valószínűsége jelentősen csökkenne, ezáltal pedig megelőzhetőek a balesetek. A Régi városháza épületének jelenlegi és tervezett funkciói A Régi városháza jelen projekt által érintett Piac u. 20. szám alatti épülete a város irányításának központja, számos funkciónak ad otthont, amelyek közül a legfontosabbak a következők: Önkormányzat működésével kapcsolatos jelenlegi funkciók

113

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem • • • • • • •

•

•

• •


Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata székhelye Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának székhelye Polgármester és alpolgármesterek irodái és titkársága itt található, itt fogadják a városba látogató delegációkat, potenciális befektetőket DMJV Önkormányzatának Közgyűlése itt tartja üléseit Jegyző és aljegyző itt végzi munkáját (a különféle jogszabályban meghatározott feladatok ellátása is részben itt történik) Gazdálkodási Főosztály és szervezeti egységei itt találhatók (Pénzügyi Osztály, Vagyonkezelési Osztály) Szervezési és Jogi Főosztály itt működik (Szervezési Osztály, Jogi Osztály), amelynek feladati többek között a közgyűlési ülések előkészítése és a döntéseinek nyilvántartása, közzététele, választásokkal és népszavazással kapcsolatos teendők ellátása, jogi feladatok ellátása, humánpolitika, iktató működtetése stb. Ellenőrzési Osztály a jegyző irányítása alatt (Önkormányzat belső ellenőrzése, önkormányzati intézmények és önkormányzati tulajdonú társaságok és szervezetek ellenőrzése, stb.) Polgármesteri Kabinet (pályázatok előkészítése és megvalósítása, gazdaságfejlesztési és térségi kapcsolati feladatok ellátása, protokolláris és rendezvényszervezési feladatok, idegenforgalmi feladatok, városmarketing) Ügyfélfogadások helyszíne (az itt található szervezeti egységek, vezetők) Egyéb önkormányzati és hivatali funkciók (pl. Állampolgári eskütétel helyszíne, bizottsági ülések, frakcióülések, stb. helye)

Az épület jelenlegi egyéb funkciói • Városképi jelentőség, műemlék funkció – az országos jegyzékben szereplő műemlék épület a Piac utca és a városközpont meghatározó eleme, történelmi emlék (az országot is irányították innen rövid ideig, illetve a Szent Koronát is őrizték az épületben) • Rendezvények helyszíne (az épület udvara rendszeresen helyszíne kulturális eseményeknek) • Gazdasági funkció (földszintjén üzlethelyiségek találhatók, amelyeket bérbeadás útján hasznosít az Önkormányzat) Az épület tervezett funkciói • Az épületben jelenleg működő valamennyi funkció továbbra is megmarad a felújítás után, az ügyfélfogadások akadálymentes elérhetőségének biztosítása mellett • Új funkcióként jelenik meg az ügyfélfogadó és ügyfélirányító helyiség kialakítása a földszinten, megteremtve az átláthatóbb és hatékonyabb ügyintézés lehetőségét Célcsoportok elemzése A projektelem célcsoportját a Régi városháza épületében dolgozók, a városháza szolgáltatásait igénybe vevő lakosság és szervezetek, fogyatékkal élők, az épület földszintjén üzlethelyiséget bérlő vállalkozások jelentik. Közvetve a városképi jelentőséggel bíró megújulás miatt a turisták, az Akcióterületen turisztikai szolgáltatást nyújtó szervezetek, a Piac utca sétálóövezetében kikapcsolódó emberek.

114


Közvetlen célcsoport

Közvetett célcsoport


Akcióterületi - az Akcióterületen élő, a Városháza szolgáltatásait igénybe vevő lakosság - az épület szolgáltatásait igénybe vevő civil és egyéb szerveztek, vállalkozások - fogyatékkal élő akcióterületi lakosok - az épület földszintjén üzlethelyiséget bérlő vállalkozások

Városi és regionális szint - Debrecen lakossága, akik igénybe veszik a Városháza szolgáltatásait - az épületben dolgozók - civil és egyéb szervezetek, vállalkozások - fogyatékkal élők

Országos, nemzetközi - a Városházát hivatalos céllal felkereső delegációk, üzletemberek

- az Akcióterület teljes lakossága (5.804 fő) - a földszinti üzlethelyiségek vásárlói - az Akcióterületen turisztikai szolgáltatást nyújtó szervezetek

- turisták - a Piac utca sétálóövezetében kikapcsolódó emberek - földszinti üzletek beszállítói

- turisták

A közvetlen célcsoport a Városháza épületének szolgáltatásait igénybe vevők, az épületben dolgozók, üzlethelyiséget bérlők, amely területileg további három nagyobb csoportra bonthatók. -

Az első csoportba a Városháza szolgáltatásait igénybe vevő Akcióterületen élő lakosok és fogyatékkal élők, itt működő civil szervezetek, vállalkozások és az épületben üzlethelyiséget bérlők tartoznak.

-

A második csoportba a Városháza szolgáltatásait igénybe vevő Debrecenben, illetve a régióban élő lakosok és fogyatékkal élők, itt működő civil szervezetek, vállalkozások, valamint az itt dolgozó személyeket soroltuk.

-

A harmadik csoportot a Városházát hivatalos céllal felkereső az országból, vagy külföldről érkező delegációk, üzletemberek alkotják, akik a város vezetését keresik itt fel.

A közvetett célcsoport: -

Akcióterület teljes lakossága akik lakókörnyezetük minőségi megújítása által érintettek; a földszinti üzlethelyiségekben vásárlók akik szebb környezetben vehetik igénybe a szolgáltatásokat; az Akcióterületen turisztikai szolgáltatást nyújtó szervezetek és vállalkozások, akik szebb, megújított, turisták és látogatók számára vonzóbb környezetben tevékenykedhetnek.

-

Települési és regionális szinten a közvetett célcsoport a Piac utca sétálóövezetében kikapcsolódó emberek, a városközpontba látogató turisták (évente több ezer fő) és az épület földszintjén található üzlethelyiségek beszállítói jelentik.

-

Országos és nemzetközi szinten a Debrecen központjába látogató turisták érintettek közvetett célcsoportként (több ezer fő évente).

115



Az akcióterület lakosságának, mint legfontosabb közvetlen célcsoportnak legfőbb jellemzői az alábbiakban foglalhatók össze: Az Akcióterület lakónépességének száma 2012-ben 5.804 fő volt, amely 2001-hez képest (7.033 fő) közel 18%-os csökkenést jelentett, de napjainkra a csökkenés megállt. Az adatok alapján a lakosság korösszetétele a város egészével összevetve elöregedő jellemzőket mutat: a 0-14 éves korosztály aránya, nem éri el a lakónépesség tizedét sem, ezzel szemben a 60 év felettiek aránya meghaladja a lakosság negyedét (utóbbi több mint 6 százalékponttal magasabb a városi értéknél). a város egészénél kedvezőbb képet mutat, bár 2001-hez képest nőtt az időskorúak aránya. Az öregedési index értéke is jelentősen növekedett 2001-hez képest, az akcióterületen az idősek aránya több mint háromszorosa a fiatalokénak, miközben ez az érték Debrecen esetében csupán 1,6-szeres. Az akcióterület lakosságának iskolai végzettségével kapcsolatban megállapítható, hogy 2001-ben a városi átlagnál jóval (5 százalékponttal) magasabb volt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya, a népesség csaknem negyede rendelkezett valamilyen felsőfokú végzettséggel. A 2001. évi foglalkoztatottsági és szociális mutatók egyértelműen kedvezőtlenek, városi átlagnál rosszabbak voltak. Az önkormányzati segélyezési adatok viszont a debreceni átlagnál jóval kedvezőbb társadalmi összetételre utalnak, egyáltalán nem igazolják a legutóbbi népszámlálás adatait. A városközpontban mintegy másfél évtizede elkezdődött rehabilitációs beavatkozások eredményeként az akcióterület társadalmi összetétele megváltozott, a hátrányos helyzetű lakosság jelenléte jelentősen csökkent. Az egyes célcsoportoknak szóló tevékenységek jellemzői Célcsoport Közvetlen célcsoport

A Városháza szolgáltatásait igénybe vevő - akcióterületi és a városi lakosság, - civil és egyéb szervezetek, vállalkozások, - fogyatékkal élők az épület földszintjén üzlethelyiséget bérlő vállalkozások az épületben dolgozók

Célcsoportnak szóló tevékenységek jellemzői A városháza épületében működő funkciók ügyfélfogadásainak elérhetősége biztosított a lakosság, a civil és egyéb szervezetek, valamint a vállalkozások számára, amelyek új ügyfélfogadó és irányító helyiségen keresztül, hatékonyabban vehetők igénybe. A fogyatékkal élők számára is elérhetővé válnak ezek a szolgáltatások a tervezett akadálymentesítés által.

Az üzlethelyiségek bérlői számára a külsőleg megújított városháza vonzóbb üzleti környezetet jelent majd, megszűnik az épület leromlott állapotából eredő versenyhátrányuk a városközpont más épületeiben működő társaikkal szemben A felújítás révén biztonságosabbá válik a munkavégzés, megszűnnek a beázások miatti rendkívüli karbantartások és az ezekkel járó munkaidő kiesés. Az ügyfélfogadás egyszerűbbé és átláthatóbbá válik az új ügyfélirányító és fogadó tér révén.

116

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem Célcsoport

Közvetett célcsoport

a Városházát hivatalos céllal felkereső delegációk, üzletemberek Az Akcióterület teljes lakossága

a földszinti üzlethelyiségek vásárlói az Akcióterületen turisztikai szolgáltatást nyújtó szervezetek és vállalkozások - turisták - a Piac utca sétálóövezetében kikapcsolódó emberek földszinti üzletek beszállítói


Célcsoportnak szóló tevékenységek jellemzői A Városházát hivatalos céllal felkereső vendégek, delegációk és üzletemberek fogadása méltó környezetben történik majd, biztosítva az esetlegesen szükséges akadálymentes megközelítést is. A felújított Régi városháza hozzájárul az akcióterületi lakosság minőségileg megújult lakókörnyezetének megteremtéséhez. A lakosság számára az ügyfélfogadások mellett továbbra is elérhetők az itt szervezett kulturális rendezvények. A külsőleg megújult épület az üzletek működésére is kedvező hatást gyakorol, akik ezáltal képesek lehetnek magasabb színvonalú szolgáltatásokat nyújtani a vásárlók részére. A turisztikai szolgáltatást nyújtók profitálhatnak Debrecen egyik legfontosabb műemlék épületének felújításából, amely pozitív hatást gyakorolhat az ide látogató vendégek számára. Az egységesebb képet nyújtó, esztétikus városközpont, mint turisztikai attrakció vonzereje erősödik. A külsőleg felújított történelmi műemlék épület önmagában is jelentős turisztikai látványosság, emellett a városközpont arculatát is jelentősen javítja. Ezáltal vonzóbb környezetet teremt az ide látogató turisták és a város központjában kikapcsolódók számára. A külsőleg megújult épület az üzletek működésére is kedvező hatást gyakorol, amelytől forgalmuk növekedését várják az üzemeltetők, ez pedig a beszállítóknak is forgalom növekedést jelenthet.

Tervezett éves szintű kihasználtság bemutatása A Régi városháza önkormányzati és hivatali funkciót biztosító helyiségei, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb helyiségek (közlekedők, mosdók, tároló helyiségek) folyamatos és teljes kihasználtsága a hétvégék és a munkaszüneti napok kivételével egész évben biztosított, kihasználatlan irodahelyiségek nincsenek az épületben. A kialakítandó ügyfélirányító és ügyfélfogadó helyiség a hivatal többi részével azonos nyitvatartási idővel és kihasználtsággal üzemel majd. A földszinti üzlethelyiségek kihasználtsága független a hivatali helységektől, a 11 kiadható üzlethelyiség közül az igényfelmérés pillanatában csak 1-nek nem volt bérlője, de a korábbi tapasztalatok alapján az üzlethelyiségek jól hasznosíthatók, így éves szinten 90% feletti kihasználtsággal lehet számolni. Az üzletek munkanapokon átlagban 9, míg szombatonként 4 órát tartanak nyitva. Az üzlethelyiségek bérbeadásakor a célcsoportot kiskereskedelmi egységeket, illetve szolgáltatásokat működtető vállalkozások, szerveztek jelentik. Az igényfelmérés időpontjában 3 ékszerüzlet, 2 ajándéküzlet, 1-1 pedig turisztikai információs iroda, fodrászüzlet, ruházati bolt, vendéglátóipari egység, illetve multinacionális mobilszolgáltató debreceni márkaképviselete. A bérlők több mint felének már 10 évnél régebben működik itt üzlete, a két évnél kevesebb ideje bérlők száma pedig 3 volt. Az üzletek bérbeadásakor szempont, hogy a bérlő az épület és a városközpont arculatához illő

117



tevékenységet folytasson, de új bérbeadásra csak a jelenleg élő szerződések eseteleges megszűnése miatt lehet számítani. Tervezett nyitvatartási idő, működési idő: Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal esetében: a munkavégzésre használt területeket az épületben dolgozók munkanapokon hétfő és szerda között 8-16 óra között, csütörtökön 8-18 óra között, pénteken 8-14 óra között használják. Bárki számára igénybe vehető lakossági ügyfélfogadási idő szerdán 8-12 óra, csütörtökön pedig 13-17 óra között biztosított, amely éves szinten mintegy 260 napos üzemelést jelent. Az épületben állandó, 24 órás portaszolgálat működik az év minden napján. Földszinti üzletek esetében: hétköznapokon általában 9-18 óra között, szombaton 9-13 óra között tartanak nyitva a földszinti üzlethelyiségek egész évben (a vendéglátó egység minden nap 12-04 óra között), amely éves szinten több, mint 300 napos üzemelést jelent

Éves szintű várható kihasználtság: Az Önkormányzat és a Polgármesteri Hivatal esetében: munkanapokon az épület hivatali helyiségeinek munkaidőben történő teljes kihasználtságával kell számolni az ott folyó munkavégzés miatt. Földszinti üzletek esetében: az üzlethelyiségekben működő boltokban és egyéb egységekben a napi forgalom változó. A tapasztalatok szerint nyitvatartási napokon összesen átlag 1200 vásárlóval/látogatóval lehet számolni naponta, ami éves szinten összesen megközelítőleg 320.000-360.000 vásárló/látogató. A valós vásárlói létszámról az üzlethelyiségeket bérlők tudnak majd forgalmi adatokat szolgáltatni.

3.11. Helyzetfeltárás összegzése A Belváros Akcióterület Debrecen központi belterületének városközponti részén helyezkedik el, a szabályozási tervben településközpont vegyes zóna (Vt) és központi vegyes zóna (Vk) besorolású területen. A 82,6 ha területű, 5.804 fős lakónépességű akcióterület az IVS-ben megjelölt Belváros városrész Piac utcától nyugatra eső részét, illetve ahhoz kelet felől csatlakozva a Rákóczi – Csapó – Liszt Ferenc – Batthyány – Szent Anna – Piac utcák által határolt területet foglalja magába. Ez a terület Debrecen történelmi városközpontjának jelentős részét teszi ki, ahol számos központi funkció koncentrálódik. Az akcióterület fejlesztése az egész városra, sőt a megyére és a régióra is hatással van, hiszen az itt található intézmények által biztosított központi funkciókat nemcsak a város lakossága veszi igénybe. DMJV Önkormányzata az akcióterület városrehabilitációs szempontú funkcióbővítő fejlesztését az elmúlt évtizedben prioritásként kezelte, a beavatkozások során pedig fontos eszköz a

118



magántőke irányított bevonása. A 2000 óta a már megvalósult városrehabilitációs beavatkozások volumene az akcióterületen jóval meghaladja a 10 milliárd Ft-ot. A népesség a város egészével összevetve elöregedő jellemzőket mutat, ahol különösen alacsony a fiatalkorú (0-14 éves) korosztály aránya, miközben a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya kiemelkedő. A 2001. évi népszámlálási adatok szociális és társadalmi mutatói még rosszabbak voltak a városi átlagnál, viszont a városközpontban mintegy másfél évtizede elkezdődött rehabilitációs beavatkozások eredményeként az akcióterület társadalmi összetétele megváltozott, a hátrányos helyzetű lakosság jelenléte jelentősen csökkent. A Belváros Debrecen gazdasági központja is egyben, az itt kijelölt akcióterületen is számos gazdasági funkció található, amelyet többek között a városi átlagot 2,75-szörösen felülmúló vállalkozássűrűség, vagy a nagyszámú irodahelyiség is igazol. A termelő tevékenységek gyakorlatilag teljes egészében hiányoznak, viszont az akcióterület a kiskereskedelem, a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás kitűntetett centruma. Az akcióterület védett természeti értékei az intenzív tájhasználatból fakadóan nem fennmaradt természetes élőhelyek, hanem inkább egyedileg védett fák, cserjék, fasorok, amelyek elsősorban kultúrtörténeti és városképi szempontból jelentősek. Az akcióterületen található egyéb zöldfelületekről elmondható, hogy azok a közelmúlt városfejlesztési beavatkozásainak helyszínein jó állapotúak, másutt viszont erősen túlhasználtak, egyes esetekben pedig leromlottak. Az akcióterület számos értékes építészeti emlékkel rendelkezik, melyek közül több műemlék (pl. Nagytemplom, Református Kollégium, Arany Bika szálló stb.). A főforgalmi utak általában túlterheltek, a burkolat többnyire rossz állapotban van, számos esetben felújításra szorul és mindez még fokozottabban igaz a Belváros AT megközelítését biztosító főbb utakra. A Nyugati kiskörút megépítése sürgető feladat, hiszen ezáltal jelentős mértékben tehermentesíthetők a belváros útjai. A városközpont parkoló-kapacitása az elmúlt évtizedben jelentős mértékben fejlődött, több mélygarázs és parkolóház is létesült, illetve továbbiak létesítése van tervben. A belső kerékpárút-hálózat kiépítetlen, fejlesztésre szorul. Tömegközlekedési szempontból az adottságok kiválóak (busz, villamos és troli egyaránt áthalad a területen), a közműhálózat kiépítettsége teljes körű. A Belváros AT Debrecen városközpontjának jelentős részét magába foglalja, területén a közszféra és a közösségi funkciók széles skálája megtalálható, amelyek többségének hatóköre jelentősen túlmutat az akcióterület, sőt a város határain is. A városi funkciók szintén igen kiterjedt hatókörrel rendelkeznek, hiszen olyan szolgáltatások és tevékenységek számára teremtik meg az alapot, amelyet a város teljes lakossága és az ide látogatók is igénybe vesznek. Egyrészt attrakcióként szolgál maga az épített környezet is (sétálóövezet, történelmi emlékhelyek, műemlékek, stb.), másrészt a városi funkciók olyan tevékenységeknek szolgálnak alapjául, amelyek vonzereje messze túlmutat a város határain (pl. az akcióterület közterületei számos kulturális esemény, köztük a Virágkarnevál helyszínei is egyben). Kiemelt jelentősége van a jelentős átmenő-forgalom elvezetésének, amelynek fontos eleme a kiskörút nyugati szakaszának megépítése. Az akcióterület gazdasági

119



funkciói esetében a kereskedelem és a különféle szolgáltatások nagyfokú koncentrációja figyelhető meg. A Belváros AT területén működő gazdasági funkciókat ellátó intézmények és létesítmények hatókörüket tekintve jelentős mértékben túlnyúlnak az akcióterület határain. A tulajdonviszonyokat tekintve domináns az önkormányzati tulajdon (elsősorban közterületek, középületek, bérlakások) mellett az egyházi tulajdon is markánsan megjelenik (kb. 10%), az állami tulajdonú ingatlanok aránya pedig 3% körül mozog. A magántulajdonban lévő ingatlanok elsősorban lakóingatlanokat, illetve üzleti-szolgáltató egységeket jelentenek. Az elkészült igényfelmérésekből kiderül, hogy mind a lakosság, mind a vállalkozások részéről jelentős igény mutatkozik az úthálózat fejlesztése, a közparkok és zöldfelületek megújítása iránt, emellett fontosnak tartják még a városképi szempontból meghatározó épületek felújítását is.

120



4. Az akcióterület fejlesztési céljai és beavatkozásai 4.1. A Belváros AT fejlesztésének céljai Debrecen az ország második legnagyobb városa, az Észak-alföldi Régió központja. Egyes funkciók hatásterülete a határon túli térségekre is kiterjed, mely tendencia erősítése nem csak helyi és regionális, hanem országos, nemzeti érdek is. Ennek érdekében a város regionális és nemzetközi funkcióinak, meglévő logisztikai szerepének növelését szolgáló beruházások, fejlesztések szükségesek, a nagytérségi közlekedési hálózati kapcsolatok és a regionális intézményrendszer fejlesztésével együtt. Ennek megfelelően Debrecen fejlesztésének Integrált Városfejlesztési Stratégiájában megfogalmazott átfogó célja: „A város földrajzi elhelyezkedésére, jól mobilizálható és megújulni képes természeti, gazdasági és humán erőforrásaira támaszkodó, szolgáltatásai révén a határon is túlnyúló befolyással rendelkező regionális központ és tudáscentrum, valamint magyarországi és nemzetközi szinten is versenyképes, az értékek megőrzésével és fenntartható használatával az itt élők számára a minőségi élet feltételeit hosszú ideig biztosító gazdaság kialakítása”. A Debrecen városközpontjának nagyobb részét magában foglaló akcióterületen koncentrálódik a város regionális és azon túlmutató funkcióinak meghatározó része, amelyet az akcióterületi terv helyzetelemzés része is egyértelműen megerősít. Ennek megfelelően a város fejlesztési dokumentumaiban és az IVS-ben megfogalmazott célrendszerhez igazodva az akcióterületi célok meghatározásakor fontos szempont a regionális szerepkör megtartását és erősítését biztosító funkciók fejlesztésének szem előtt tartása, az ehhez szükséges feltételek magasabb szintre emelése. Az akcióterület egyben a város egyik meghatározó látványossága, idegenforgalmi célpontja is, ezért a célok között az itt található természeti és épített értékek megőrzésének, illetve fejlesztésének is szerepet kell kapnia. A város hagyományos közlekedési szerkezetéből és a városrész központi funkciói által indukált forgalomból adódó zsúfoltság ugyanakkor megnehezíti az akcióterület szolgáltatásainak elérését és az idegenforgalom, illetve a minőségi életfeltételek adottságait is rontja. Az ország történelmében is többször jelentős szerepet játszó intézmények (Kálvin tér, Nagytemplom, Ref. Kollégium, Városháza) funkciói a városszerkezet sajátosságából eredő nagy közúti forgalom miatt az utóbbi évekig nem érvényesülhettek a városlakók igényeinek megfelelően. A közúti forgalomtól elzárt területek elmúlt évtizedben történt bővítése révén a lakosság és a látogatók által igénybe vehető közösségi terek aránya növekedett, amely a tendenciának a folytatását a közlekedési terhelés csökkentésével együtt szükséges tovább folytatni a lakosság igényeinek és szükségleteinek figyelembe vétele mellett. Mindezek figyelembevételével került megahatározásra az akcióterület fejlesztésének átfogó célja: A regionális központi szerepkörhöz kapcsolódó funkciók erősítése, az ehhez szükséges feltételek magasabb szintre emelése, minőségi életfeltételek biztosítása a lakosság számára

121



Az akcióterület fejlesztésének specifikus céljai – illeszkedve a korábban elfogadott Integrált Városfejlesztési Stratégia, mint irányadó stratégiai dokumentum célrendszeréhez és az akcióterület helyzetelemzéséből levont következtetésekre alapozva – elsősorban a gazdasági, a városi és a közszféra funkciók erősítésére irányulnak, emellett közvetve a közösségi funkciók fejlődését is elősegítik. Az egyik leghangsúlyosabb elem a városszerkezet átalakítása a közlekedési rendszer fejlesztésével és a történelmi városkép megőrzése az itt található épületek rekonstrukciója és minőségi közterületek kialakítása révén, kiemelt figyelemmel a zöldterületekre. A regionális központ városi funkciójának erősítése a lakosság minőségi életfeltételeinek biztosítása, a gazdaság-, a szolgáltatás- és a környezet fejlesztésével. A városrehabilitációs akciók megvalósítása által a vállalkozások, beruházók, azaz magántőke aktivizálása. Az akcióterület fejlesztésének sikerét megsokszorozza a területére letelepedni szándékozó gazdasági társaságok, befektetők, szolgáltatások által képviselt gazdasági erő és színvonal, ezért a városrehabilitációs célok között hangsúlyozni kell a gazdasági és ezen belül az idegenforgalmi fejlődés/fejlesztés cél fontosságát. A fentiekkel összhangban az akcióterület fejlesztésének specifikus céljai a következők: 1. Új gazdasági, kereskedelmi, vállalkozások, befektetések vonzása, a meglévők ösztönzése 2. Idegenforgalmi szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése 3. A városi élettér minőségének javítása, zöldfelületek fejlesztése 4. Az akcióterület közlekedési rendszerének fejlesztése 5. A közszféra által nyújtott szolgáltatások fejlesztése 6. Közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat erősítése

Az akcióterület fejlesztése csak az egyenlőség és fenntarthatóság biztosítása mellett lehet sikeres és hatékony, ezért a terv horizontális célkitűzésként tartalmazza azokat, mint minden fejlesztést átfogó célokat. A fenntarthatóságot biztosítja a közlekedési rendszer és városszerkezet egymással összefüggő fejlesztése, az általa a városközpontban kialakuló nyugodt, esztétikus, egészségesebb városias környezet, a fentiekben felvázolt és elsősorban a magántőkére alapozott és ezek partnerségében megvalósuló gazdasági fejlődés. Az egyenlőség célkitűzés biztosítja, hogy minden tervezett középület- és közterület rekonstrukciós, valamint közlekedésfejlesztési beruházásnál kiemelt figyelmet fordítsanak az akadálymentesítésre és a fogyatékkal élők közlekedésének és a szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének megteremtésére.

122



Az akcióterület fejlesztési céljaihoz kapcsolódó indikátorok: Indikátor megnevezése

Adatok forrása

Kiindulási érték

Célérték (2015)

ÁTFOGÓ CÉL A regionális központi szerepkörhöz kapcsolódó funkciók erősítése, az ehhez szükséges feltételek magasabb szintre emelése, minőségi életfeltételek biztosítása a lakosság számára Új, vagy megújult városi közterületek száma (db) Önkormányzat 0 3 Felújított regionális jelentőségű intézmények száma (db) Önkormányzat 0 1 Az akcióterületi lakosság elégedettsége (%) Önkormányzat 41,6 75 SPECIFIKUS CÉLOK 1. Új gazdasági, kereskedelmi, vállalkozások, befektetések vonzása, a meglévők ösztönzése Az akcióterületen letelepedett új vállalkozások száma (db) Önkormányzat 0 10 A megvalósult magánerős beruházások volumene (eFt) Önkormányzat 0 1.079 2. Idegenforgalmi szolgáltatások és infrastruktúra fejlesztése Új, vagy fejlesztett turisztikai funkciók száma (db) Önkormányzat, Internet 0 3 3. A városi élettér minőségének javítása, zöldfelületek fejlesztése 2 A díszburkolattal ellátott új útszakaszok területe (m ) Önkormányzat Felújított városképileg jelentős épületek száma (db) Önkormányzat 2 Új, vagy megújított zöldfelületek kiterjedése (m ) Önkormányzat

0 0 0

1900 1 2780

4. Az akcióterület közlekedési rendszerének fejlesztése A városrészt tehermentesítő új útszakaszok hossza (m)

Önkormányzat

0

537

5. A közszféra által nyújtott szolgáltatások fejlesztése Új közszféra által nyújtott szolgáltatások száma (db)

Önkormányzat

0

1

6. Közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat erősítése Megvalósított új közösségi akciók száma (db) Önkormányzat Az új közösségi programokban résztvevők száma (fő) Önkormányzat

0 0

15 29000

123



4.2. Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége Debrecen Megyei Jogú Város az ország kiemelkedő funkciógazdag regionális központja, amelynek stratégiájában megjelölt legfontosabb prioritásai közé tartozik a versenyképes gazdaság, az oktatás és K+F, valamint az idegenforgalom fejlesztése. A sikeres fejlesztések egyik fontos feltétele, hogy Debrecenről pozitív és vonzó kép alakuljon ki a befektetők, a turisták, a város szolgáltatásait igénybe vevők látogatók (pl. diákok, különféle rendezvények iránt érdeklődők, azt egészségügyi ellátórendszert használók stb.), valamint a lakosság tudatában. Ennek érdekében az Önkormányzat tudatosan szervezett kommunikációs tevékenységet (városmarketing) folytat a különböző célcsoportok (pl. helyi és vonzáskörzeti lakosság, civilek, befektetők, turisták) irányába egyebek mellett a városrehabilitációs beavatkozások tekintetében is. Az EU-támogatás igénybevételével 2012. őszén befejeződő belvárosi városrehabilitációs program megvalósításával kapcsolatban például a különböző médiákon keresztül és az Önkormányzat honlapjának külön felületéről is tájékoztatják a közvéleményt. A városrehabilitációs tevékenységek tudatos tervezése a város szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának rendszeres felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása formájában is megjelenik, amely például már régóta tartalmazza a Nyugati kiskörút teljes nyomvonalát. DMJV Önkormányzata egyrészt közvetlenül, másrészt pedig az Önkormányzat cégeit tömörítő Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül folyamatosan kapcsolatban áll a városban beruházást tervező magánbefektetőkkel és egyéb szervezetekkel (pl. Debreceni Egyetem) annak érdekében, hogy a beruházó igényei összeegyeztethetők legyenek a város fejlesztési szempontjaival. Ha a város érdeke úgy kívánja, az Önkormányzat a magánbefektetők által megvalósított beruházásokért, rehabilitációs tevékenységekért cserébe különböző engedményeket tesz (pl. belvárosi földterület átadása a régi Piac tömb teljes rekonstrukciójáért cserébe, amelynek eredményeként új bevásárlóközpont, iroda- és üzletház, valamint a városi tulajdonba átadott új piaccsarnok létesült). Az önkormányzat a városrehabilitációs beavatkozások tervezése és megvalósítása során előnyben részesíti a funkcióvesztett, használaton kívüli épületek hasznosítását. Ilyen projekt például a 2011-ben elkészült ifjúsági közösségi ház kialakítása a Simonffy utcai egykori általános iskola használaton kívüli épületében. A különféle hatóságokkal (pl. közlekedési, környezetvédelmi) az Önkormányzat rendszeresen kapcsolatban áll annak érdekében, hogy a fejlesztési elképzeléseket a szakágazati tervekkel, lehetőségekkel összehangolják. A jelenleg folyamatban lévő, vagy nemrég lezárult nagyprojektek (2. villamos vonal létesítése, ISPA) például tipikusan ilyen, nagy körültekintést és sokszintű egyeztetést igénylő beruházások.

124



4.3. Az akcióterületen tervezett beavatkozások Az integrált városfejlesztés lényege, hogy olyan fejlesztési elemeket fog össze egy projektté, melyek egy adott probléma megoldása vagy fejlesztési cél megvalósítása érdekében több funkció szinergikus egymásra-hatásával a lehető legkisebb forrásigény mellett a legjobb eredmény érhető el. Az akcióterület lehatárolása a tervezett projekteket funkcionálisan és szerkezetileg is a város célkitűzéseihez illeszkedő, egységbe foglaló elven történt. A tervezett beavatkozások elsősorban a városközpont regionális szerepkörének szélesítését és erősítését, a városközpont pozíciójának hangsúlyozását, illetve a minőségi városi környezet fejlesztését szolgálják. Az akcióterületi terv a ROP városrehabilitációs pályázat keretében kétféle funkcióhoz kapcsolódóan négy beruházás, valamint „soft” elemek megvalósítását tervezi, emellett az akcióterületen magánberuházás is megvalósul, valamint további beruházások is körvonalazódnak. Az akcióterületen tervezet fejlesztéseket a 20. táblázat összesíti, a beavatkozások területi elhelyezkedését pedig a 37. ábra szemlélteti. 20. táblázat. A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése

Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként

Magánforrásból

ROP támogatással

Beava tkozás típusa

Projekt neve

Kapcs. specifikus cél

Megvalósítás feltétele

1. Városháza külső rekonstrukciója

5, 3.

Kiviteli terv készítése

2. Az Ady park (Csokonai Színház mögötti tér) rekonstrukciója

3.

-

3. Simonffy u. díszburkolása

3.

-

5. Nyugati kiskörút kialakítása - 2. ütem

4.

Kiviteli terv készítése

Kapcsolódó „Soft” tevékenységek

6.

Projektelem ek

A Centrum (párhuzamos beruházás)

2, 3.

Hotel


5.

Pályázati forrás

A Városháza Piac utca felőli épületének belső felújítása és a Sas utca felőli épület teljes felújítása

5, 3.

Pályázati forrás

Kerékpárutak létesítése a Belvárosban

4.


3.

Nyugati kiskörút 1-2

125

2013 1. f.év

2014 2. f.év

1. f.év

2015 2. f.év

1. f.év

2016 2. f.év

1. f.év

2. f.év



37. ábra. Az akcióterületen tervezett fejlesztések elhelyezkedése

A Városháza főépületének külső felújítása és tetőrekonstrukciója legszorosabban a közszféra által nyújtott szolgáltatások fejlesztése specifikus célhoz kapcsolódik egyrészt az ügyfélorientált szolgáltatások fejlesztése (ügyfélirányító és fogadó helyiségek létesítése), másrészt a komplex akadálymentesítés által. A projektelem emellett a városi élettér minőségének javítása, zöldfelületek fejlesztése specifikus célhoz is kapcsolódik, hiszen az épület külső megújítása a Piac utca gyalogosövezetté alakított részének évek óta sürgető feladata, amely kiemelkedő jelentőségű a városkép szempontjából. Az Ady park (Csokonai Színház mögötti tér) rekonstrukciója és a Simonffy utca díszburkolattal történő ellátása a közterületek minőségi fejlesztése révén járul hozzá a

126



városi élettér minőségének javítása, zöldfelületek fejlesztése specifikus cél megvalósulásához. A Simonffy utca díszburkolása a Hal köz és a Nyugati kiskörút között a városképi hatás mellett abból a szempontból is kiemelkedő jelentőségű, hogy a 2012. őszén befejeződő városrehabilitációs projekt elemeit (Nyugati kiskörút 1. szakasz, Hal köz tér rekonstrukciója, Ifjúsági ház) köti össze a Piac utca egy évtizede sétálóövezetté alakított szakaszával, ezáltal egybefüggő rehabilitált terület alakul ki. A Csokonai Színház mögötti tér rekonstrukciója pedig különféle programok megrendezésére is alkalmassá válik, kapcsolódó „soft” tevékenység helyszíne is lesz, hozzájárulva ezzel a 6. specifikus cél megvalósulásához is. A Nyugati kiskörút 2. szakaszának kiépítése (Arany J. és Erzsébet utcák között) az elkészült 1. szakaszhoz kapcsolódva az akcióterület közlekedési rendszerének fejlesztése specifikus cél elérését szolgálja a Belváros belső úthálózatának tehermentesítése által. A nyomvonalán megvalósuló zöldfelület-fejlesztés révén hozzájárul a 3. specifikus cél eléréséhez is. A projekthez kapcsolódó „soft” tevékenységek megvalósítása a közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat erősítése specifikus cél elérését szolgálja a városrehabilitációs tevékenységet bemutató és népszerűsítő programok, a kulturális események, illetve a programalapból megvalósuló akciók (pl. környezettudatosság, prevenció, közösségépítés) által. A magánerős beruházás 2. és részben a 3. specifikus célok elérését támogatja az akcióterületen található Centrum Hotel felújítása, ezáltal a turisztikai szolgáltatások fejlesztése révén, amely a városi élettér minőségének javítása cél eléréséhez is hozzájárul. A közszféra pályázaton kívüli tervezett akcióterületi fejlesztései közül az Ady Endre Gimnázium megújítása és a Városháza Sas utcai épületének rekonstrukciója az 5. és a 3, a sétálóövezet kiterjesztése a 3. és a 4, míg a kerékpárút építése a 4. specifikus cél eléréséhez járul hozzá. Az akcióterületen tervezett fejlesztések vonatkozásában a logikai kapcsolatok bemutatása annak felvázolását jelenti, hogy az egyes projektelemek megvalósításának milyen előfeltételei vannak. A ROP támogatásával megvalósítani kívánt fejlesztések közül a Nyugati kiskörút 2. ütemének megvalósítása logikailag az 1. ütem után következik. A Városháza felújításának és a Nyugati kiskörút folytatásának előfeltétele még a kiviteli tervek elkészítése. A „soft” elemek közül a Csokonai Színház mögötti térre tervezett „Vers-szín-tér” program megvalósítása a tér rekonstrukciójának befejezése után következhet. A közszféra fejlesztések közül a sétálóövezet déli kiterjesztése a Szent Anna utcáig a Nyugati kiskörút 1. és 2. szakaszának megépítése után következhet, amely biztosítja a Piac u. tehermentesítését. A közszféra jelen pályázatból nem támogatott fejlesztései közül az Ady Endre Gimnázium fejlesztéséhez és a Városháza felújításának 2. üteméhez is szükségesnek látszik pályázati forrás bevonása.

127



4.3.1. A Regionális Operatív Program városrehabilitációs célú pályázat tartalma 21. táblázat. Összefoglaló táblázat a ROP pályázat keretében tervezett beavatkozásokról Tevékenység típusa

Gazdasági célú

Finanszírozó strukturális alap A Városháza főépületének külső felújítása és tetőrekonstrukciója Piac u. 20. Hrsz.: 8515, 8516 Az Ady park (Csokonai Színház mögötti tér) rekonstrukciója Liszt Ferenc u., Ady Park Hrsz.: 8498 A Simonffy utca díszburkolása a Hal köz és a Nyugati kiskörút között Simonffy u. Hal köz és Ny. kiskörút között Hrsz.: 8712, 8732 A Nyugati kiskörút kialakításának 2. üteme Új nyomvonal az Arany J. és az Erzsébet utcák között Hrsz.: 9542, 9352/1, 9353, 9354, 9355, 9356, 9357, 9373, 9372, 9371, 9370/1, 9369/1, 9368, 9367, 9239, 9240/A/1, 9240/A/2, 9224/B/1, 9224/B/2, 9224/B/3, 9224/B/4, 9224/B/5, 9224/B/6, 9224/B/7, 9241, 9223, 9222, 9183, 9184, 9185, 9186, 9187, 9142, 9143, 9437/2, 9437/3, 9437/1, 9385, 9358, 9374, 9258, 9242, 9221, 9188, 9115 A Centrum Hotel korszerűsítése Kálvin tér 4.8. Hrsz.: 8402/4, 8401 SOFT „Vers-szín-tér” SOFT „A megújult Belváros” SOFT „Generációk utcája” SOFT Programalap tevékenységei

ERFA

Városi funkciót erősítő ERFA

Közösségi célú ERFA

Közszféra funkcióit erősítő ERFA

Lakás célú

„Soft” tevékenység

ESZA-típusú tevékenység

ERFA

ERFA

ESZA

Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Nem támogatott

X

X

X

X

X X X X X

128



Az akcióterületi tervben a ROP pályázat keretében tervezett fejlesztések a tervezési felhívás és útmutató előírásainak megfelelően két csoportba sorolhatók: •

infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztések: két funkcióhoz kapcsolódóan négy önállóan támogatható tevékenység megvalósítása;

•

kiegészítő „soft” elemek: ez közvetlenül támogatott „soft” elemekre és a programalapon keresztül közvetett támogatású részre oszlik.

4.3.1.1. Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztések bemutatása

22. táblázat. A ROP által támogatott infrastrukturális, beruházás jellegű tevékenységek bemutatása 1. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

A Városháza főépületének külső felújítása és tetőrekonstrukciója DMJV Önkormányzata

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

A tervezett projektelem helyszíne DMJV Önkormányzatának 100%-os tulajdonában van.

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

Utca: Piac u.

Házszám: 20

Helyrajzi számok: 8515, 8516

A Régi városháza Piac u. 20. szám alatt található épülete DMJV Önkormányzatának székhelye, amelynek külső felújítása és tetőrekonstrukciója a tervezési útmutató szerint közigazgatási funkciót ellátó épület rekonstrukciójának minősül Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztés ERFA A Városháza műemlék épületének külső felújítása, a meggyengült tetőszerkezet rekonstrukciója, ezáltal a történelmi városkép fejlesztése, az épületben lévő funkciók ellátásának biztosítása. A Városháza épületében folyó ügyintézés megkönnyítése, az ügyfél-tájékoztatás magasabb szintre való emelése az épület földszintjén egy új ügyfélfogadó és ügyfélirányító helyiség kialakítása által. Az épület komplex akadálymentesítése által az érintett célcsoportok ügyintézésének megkönnyítése. Akadálymentes felvonó létesítése (db), célérték 1 db Új ügyfélfogadó és ügyfélirányító helyiség kialakítása (db), célérték 1 db Külsőleg felújított műemlék épületek száma (db), célérték 1 db A Piac u. 20. szám alatt található Városháza főépületének külső felújítása és tetőrekonstrukciója már régóta sürgető feladat. A belváros egyik legjellegzetesebb épülete 1838 és 1843 között épült klasszicista stílusban Ságody József tervei alapján, aki Povolny Ferenc terveit eredetileg copf stílusú terveit gondolta tovább. Az impozáns timpanonosárkádos épület ma műemlék. A Régi városháza azonban nemcsak építészeti, hanem történelmi szempontból is

129



jelentős emlék, hiszen 1849-ben lakott itt Kossuth Lajos is a családjával, s itt volt a Honvédelmi Bizottmány hivatala is, sőt a „titkos levéltár”-ban őrizték a magyar Szent Koronát a menekítése közben. Az egyemeletes épületet a XIX. század végére a város hivatala kinőtte, felvetődött az épület teljes átépítése is, amely azonban végül meghiúsult. Ehelyett az épületet átalakították: nyitott árkádsorát fallal és ablakokkal zárták le, amely mögött új helyiségek kerültek kialakításra, egyszerűsítették az épület feljáróját, emellett függőfolyosóval kötötték össze a szomszédos épülettel, amelyben akkor adóhivatal működött (emiatt kapta a folyosó a sóhajok hídja elnevezést). A Városháza mai formáját az 1960-as években nyerte el, azóta komolyabb felújítás nem történt. Az épület tetőszerkezete egységes komplex felújításon még nem esett át, nagy része még a XIX. század közepén beépített anyagokat tartalmazza. A tetőszerkezet mára jelentősen meggyengült, több helyen beázik, egyes elemei kifejezetten veszélyes állapotban vannak, emiatt a teljes tetőrekonstrukció (tetőszerkezet, tetőhéjazat, bádogozások) igen sürgető feladat. Az épület külső homlokzatának megújítása során a homlokzati falak és lábazatok mellett az elavult nyílászárók cseréje is megtörténik, amely az eredeti homlokzati megjelenés biztosítása mellett korszerű, hőszigetelt nyílászárók beépítését jelenti. Az épület földszintjén egy ügyfélfogadó és ügyfélirányító helyiség kerül kialakításra, amely eddig nem volt jelen az épületben és jelentősen megkönnyíti majd az épületben az ügyintézést.

Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége

A felújítás során megvalósul az épület komplex akadálymentesítése, a közterületen parkoló kialakításával. Ehhez kapcsolódóan az épület északi (Rózsa utca felőli) homlokzatának földszintjén újra megnyitásra kerül a jelenleg lezárt kapu, amelynek 50 m-es körzetében akadálymentes parkoló kerül kialakításra a Rózsa utcán. Az épület környezetében a járdák, gyalogutak kialakítása akadálymentes módon, sík felülettel történik. Az épület belső terében akadálymentes közlekedők, lépcsőfeljárók, lift és akadálymentesen megközelíthető WC-mosdó helyiség kerül kialakításra. Természetesen valamennyi felújítási munka az épület műemlék státuszának figyelembe vételével, a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával történik. A projektelem célcsoportját a Régi városháza épületében dolgozók, a városháza szolgáltatásait igénybe vevő lakosság és szervezetek, fogyatékkal élők, az épület földszintjén üzlethelyiséget bérlő vállalkozások jelentik. Közvetve a városképi jelentőséggel bíró megújulás miatt a turisták, az Akcióterületen turisztikai szolgáltatást nyújtó szervezetek, a Piac utca sétálóövezetében kikapcsolódó emberek. Az épület tetőszerkezet mára jelentősen meggyengült, több helyen beázik, egyes elemei kifejezetten veszélyes állapotban vannak, ezért már középtávon is veszélyezteti az ott folyó munkát, ügyintézést. A nyílászárók cseréjét azok elöregedett állapota mellett az épület energiafelhasználásának csökkentése is indokolja. Az épületben eddig nem üzemelt ügyfélirányító és fogadó helyiség, amelynek létesítése hatékonyabbá teszi majd az ügyintézést és a tájékoztatást. A közel 160 éves épület szolgáltatásainak igénybevétele a fogyatékkal élők számra eddig nehézkes volt, az épület komplex akadálymentesítése által viszont számukra is könnyebb lesz az ügyintézés. Emellett a külső felújítás az épület földszintjén üzlethelyiséget bérlő vállalkozások számára is kedvező. Az épület teljes kihasználtsággal működik, megújítását az igényfelmérés szerint is szükséges (a lakosság 73,7%-a tartja fontosnak a városképileg meghatározó épületek felújítását, 53,2%-a pedig a Polgármesteri Hivatal ügyfélfogadási rendszerének fejlesztését). Év: 2014 Hónap: május Nap: 1 Év:2014

Hónap: október

130

Nap: 31

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek


370.551.250

349.370.034 349.370.034

100%

21.181.216 A saját forrás a felhívás szerint nem része az elszámolható költségeknek, mivel gazdasági funkciójú részre esik (földszinti üzlethelyiségekre eső homlokzat és tető), ezért nem támogatható tevékenység és nem lehet elszámolható költség.

Engedélyes tervek rendelkezésre állnak -

2. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

Az Ady park (Csokonai Színház mögötti tér) rekonstrukciója DMJV Önkormányzata

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható


Utca: Liszt Ferenc u., Ady park

Házszám: -

Helyrajzi számok: 8498

A Csokonai Színház és az Ady Endre Gimnázium között elhelyezkedő tér rekonstrukciója a tervezési útmutató szerint közterek, közparkok, zöldfelületek felújítása kategóriába tartozik (közterületek fejlesztése)

131

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja


Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan


Közterületek fejlesztését (városi funkció) szolgáló tevékenység ERFA A jelenleg leromlott állapotú park teljes rekonstrukciója által attraktív közterület kialakítása megújított zöldfelülettel, amely méltó környezetet teremtve a Csokonai Színház műemlék épületének. Élhetőbb városközpont kialakítása, az épített környezet minőségének fejlesztése. A megújított közterek száma (db), célérték 1 db A megújított zöldfelületek nagysága (m2), célérték 547 m2 A jelenlegi térsüllyesztés továbbra is megmarad, de a Csapó utca felől szükséges átlós átközlekedés karakteresen megteremtődik: a két sarok rámpákkal és olaszlépcsővel lesz rávezetve a térre. A legnagyobb gyalogosforgalom felől további lépcsőkön egy alsó burkolt területre lehet jutni. A tér északnyugati részén fa burkolatú, trapéz alakú podesztek kerülnek kialakításra, amely térkompozíciós elemek ücsörgő felületek, napozóteraszok, színpad előtti lelátók is egyben, jó rálátással a multifunkciósan színpadként is használható térrészre. A tér keleti falát képező cukrászda melletti térrész asztalos-kiülős terasz kialakítására alkalmasan készül el. A beavatkozás során teljesen megújításra kerül a park infrastruktúrája (térvilágítás, közlekedők, ülőbútorok) és növényzete, a rekonstrukció révén pedig a jelenleg elhanyagolt állapotú, régóta megújításra szoruló park a város egyik esztétikailag kiemelkedő közterévé válik, amely egyben méltó környezetet teremt a Csokonai Színház szobrokkal gazdagon díszített, XIX. századi romantikus műemlék épületének is. A tervezett rekonstrukció során a Liszt Ferenc utca díszburkolatot kap a Kossuth utcától a Blaháné utcáig (ez az utcaszakasz jelenleg sem bonyolít aktív forgalmat, csak parkolóhelyek találhatók itt), emellett a járdák is díszburkolattal lesznek ellátva. A Belváros városrész, Debrecen város és vonzáskörzetének lakossága, művészeti csoportok, civil szervezetek, a városba látogató turisták A Csokonai Színház mögött elhelyezkedő park jelenlegi állapota erősen leromlott, a zöldfelületek, a térburkolat és az utcabútorok egyaránt rossz állapotban vannak, amely környezet méltatlan a Csokonai Színház műemlék épületéhez. A közterület jelenlegi állapotában nem alkalmas arra, hogy betöltse funkcióját, gyakran csoportosulnak területén hajléktalan emberek, tovább rontva állapotát. A park megújítása és kis kulturális események lebonyolítására alkalmas kialakítása a lakosság és a közelben elhelyezkedő intézmények (Csokonai Színház, emelt szintű dráma és ének-zene képzést folytató Ady Endre Gimnázium) részéről egyaránt megalapozott igény, és a környező üzletek tulajdonosainak, bérlőinek szempontjából is kedvező. A zöldfelületek, parkok megújítását a lakosság 74,7%-a, míg a közterek megújítását 68,7%-a tarja fontosnak. Év: 2013 Hónap: szeptember Nap: 1 Év: 2013

Hónap: december

198.867.851

132

Nap: 31

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

3. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú


198.867.851 198.867.851

100%

0 0%

Kiviteli tervek rendelkezésre állnak -

A Simonffy utca díszburkolása a Hal köz és a Nyugati kiskörút között DMJV Önkormányzata Utca: Simonffy u.

Házszám: a Hal köz és a Nyugati Helyrajzi számok: 8712, 8732 kiskörút közötti szakasz A tervezett projektelem helyszíne DMJV Önkormányzatának 100%-os tulajdonában van. A Simonffy utca Hal köz és Nyugati kiskörút közötti szakaszának díszburkolattal való ellátása a tervezési útmutató szerint a közlekedési fejlesztések kategóriába tartozik (gyalogos zónák, sétálóutcák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása) Közterületek fejlesztését (városi funkció) szolgáló tevékenység ERFA

133

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem tevékenység Tevékenység célja



Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek


A Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja projekt első ütemében megvalósult három beavatkozás (Hal köz, Ifjúsági Ház és Nyugati kiskörút 1. szakasza) összeköttetését biztosító Simonffy utca díszburkolása, ezáltal összefüggő rehabilitált közterület létrehozása a Piac utcától a Nyugati kiskörútig. A fejlesztés révén a Belváros városképének fejlesztése és javítása, minőségi környezet megteremtése. A zöldfelületek rekonstrukciója. A megújított és új zöldfelületek nagysága (m2), célérték 96 m2 Az új díszburkolattal ellátott felületek nagysága (m2), célérték 1900 m2 A Simonffy utca díszborkolással érintett szakasza belterületi mellékút, lakóutca besorolású („d” hálózati funkcióval és „C” jelű környezeti körülménnyel), ahol a tervezési sebesség 30 km/h. A Hal köz és a Kápolnási utca közötti szakasza zsákutca, teherforgalom csak célforgalomra veheti igénybe. A meglévő 6,00 méter szélességű burkolat helyett – a jobb oldali burkolatszél megtartása mellett – 5,50 méter szélességűre kerül összeszűkítésre az utca érintett szakasza. Az útszakaszt jelenleg mindkét oldalon kiemelt szegély határolja, amely elbontása mellett, új „K” vízelvezető szegély kerül kialakításra. A Simonffy utca Hal köz és Nyugati kiskörút közötti díszburkolása során az utca forgalmi sávja 8 cm vastag beton térkő (pályaszintemelésnél 10 cm vastag beton kiskockakő), a járdafelület pedig 6 cm, a Kápolnási utcától a Hal közig 8 cm vastag beton térkő burkolatot kap. Az utcák csapadékvíz elvezetésére a meglévő zárt csapadékvíz elvezető rendszerbe történik, a meglévő víznyelők szintbeemelésével. A növényzet rekonstrukciója is megtörténik, a kivágandó 10 fa helyett 24 új fa ültetésére kerül sor, emellett 96 m2 zöldfelület kerül kialakításra, illetve megújításra. A projektelem keretében 1900 m2 díszburkolat lerakása történik, 96 m2-en újul meg a zöldfelület, A Belváros városrész, Debrecen város és vonzáskörzetének lakossága, civil szervezetek, a városba látogató turisták. Az Ifjúsági Ház szolgáltatásait igénybe vevők. A projektelem megvalósítását a korábban megvalósult (Piac u. sétálóövezet, Simonffy u. Hal közig tartó szakaszának rekonstrukciója), illetve a Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja projekt első ütemében megvalósult beavatkozások (Hal köz rekonstrukciója, Ifjúsági Ház kialakítása a Simonffy utca 21. szám alatt, Nyugati kiskörút 1. szakaszának megépítése) összekapcsolása indokolja. A Simonffy utca Nyugati kiskörútig történő díszburkolásával összefüggő rehabilitált, minőségi közterület jön létre, a jelenleg rossz minőségű aszfalt burkolattal rendelkező utca és járda esztétikus, a városközpont arculatához illeszkedő megjelenést kap. A megújult közterület elősegíti az Ifjúsági Ház jobb kihasználtságának elérését. A lakossági igényfelmérés szerint a lakosság 46,2%-a nem elégedett az Akcióterületen található utak állapotával, ezzel összhangban 63,7%-uk nagyon fontosnak tartja az utak felújítását. Év: 2013 Hónap: szeptember Nap: 1 Év: 2013

Hónap: december

44.679.076

44.679.076

134

Nap: 31

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

4. Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai


44.679.076

100%

0 0%

Kiviteli tervek rendelkezésre állnak -

A Nyugati kiskörút kialakításának 2. üteme (Arany J. u. és Erzsébet u. közötti szakasz) DMJV Önkormányzata Utca: új nyomvonal kialakítása az Arany J. és Erzsébet utcák között

Házszám: -

Helyrajzi számok: 9542, 9352/1, 9353, 9354, 9355, 9356, 9357, 9373, 9372, 9371, 9370/1, 9369/1, 9368, 9367, 9239, 9240/A/1, 9240/A/2, 9224/B/1, 9224/B/2, 9224/B/3, 9224/B/4, 9224/B/5, 9224/B/6, 9224/B/7, 9241, 9223, 9222, 9183, 9184, 9185, 9186, 9187, 9142, 9143, 9437/2, 9437/3, 9437/1, 9385, 9358, 9374, 9258, 9242, 9221, 9188, 9115

A Nyugati kiskörút 2. szakaszának megépítése - a Hatvan és Arany J. utcák közötti 1. szakaszhoz csatlakozva - új nyomvonalként valósul meg több helyrajzi számon, amelyek tulajdoni viszonyai a pályázat benyújtásakor az alábbiak szerint alakultak: ..- 9369/1, 9372: Cívis Ház Zrt. 1/1 tulajdonában áll, aki a beruházáshoz hozzájárulását adta ..- 9437/2: a Magyar Állam tulajdona, a kezelő KKK előzetes hozzájárulását adta (a 4. sz. főút részét képező Erzsébet utcát takarja ez a hrsz, amihez csatlakozik majd a Nyugati kiskörút déli vége és ehhez a csomópont átépítésére van szükség) - valamennyi további érintett helyrajzi szám DMJV Önkormányzatának 1/1 tulajdonában áll

135

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja





Városi funkciókat támogató tevékenység, amely a tervezési útmutató szerint közlekedési fejlesztésnek minősül (az akcióterület tehermentesítése érdekében új utak kialakítása) Városi funkciót erősítő tevékenység ERFA Az akcióterület és az egész Belváros gépjárműforgalom által túlterhelt útjainak tehermentesítése, az átmenő forgalom csökkentése. Az akcióterület és a városrész megközelíthetőségének javítása, közlekedési hálózatának fejlesztése, minőségi közterület kialakítása zöldfelülettel. A Belváros nyugati részére jellemző kedvezőtlen településszerkezet oldása az új nyomvonal által megvalósuló tömbfeltárás által, amely a városközponti funkciók nyugati irányú kiterjesztésének lehetőségét is megteremti. A Nyugati kiskörút Arany J. és Erzsébet utcák között megépített szakaszának hossza (m), célérték: 537 m A Nyugati kiskörút 2. szakaszán megépült csobogók száma (db), célérték: 24 db A megújított és megnövekedett zöldfelületek nagysága (m2), célérték: 2.137 m2 A Nyugati kiskörút 2. szakasza – a már elkészült 1. szakaszhoz csatlakozva – az Arany J. u. és a jelenleg a 4. számú főút részét képező Erzsébet u. között kerül kialakításra, biztosítva az akcióterület és a városközpont útjainak tehermentesítését, egyúttal jobb megközelíthetőségét. Az útszakasz városi főforgalmi útként, 2x2 forgalmi sávval és két oldalon 1–1 tömegközlekedési sávval készül majd el, teljes hossza 537 m. A főbb csomópontokban jelzőlámpák kerülnek elhelyezésre, melyek a forgalom szabályozását végzik és biztonságát erősítik. Az engedélyezési terv lényeges eleme az út csapadékvíz elvezetése, illetve a korszerű közvilágítás kiépítése. Környezetvédelmi és esztétikai szempontok figyelembevételével - ahol a rendelkezésre álló terület szélessége lehetővé teszi - középre és a járdák mellett fasorral betelepíthető zöldsáv létesül, melyben öntözőrendszer és a középső zöldsávban 24 kisebb szökőkút (csobogó) is helyet kap. A projekt révén megújítandó és új zöldfelületek nagysága összesen 2.137 m2. A Nyugati kiskörút 2. szakasza az Erzsébet utcai kapcsolattal, a Nyugati kiskörút 1. szakaszához való csatlakozással, illetve a keresztező Miklós utcán át szervesen illeszkedik a város keleti és nyugati részét összekötő úthálózathoz. Az akcióterület, a Belváros városrész és a városközpont szolgáltatásait igénybe vevő vonzáskörzet (város, kistérség, megye, régió) lakossága, kkv-k, civil szervezetek, a városba látogató turisták. A város tömegközlekedését üzemeltető DKV. A Nyugati kiskörút megvalósítását hosszú idő óta tervezi a város (az 1935-ös rendezési tervben már szerepelt a létesítése), nyomvonala Debrecen szabályozási tervében már régóta jelen lévő határvonal. A létesítését egyrészt a városrész megközelíthetőségének javítása (mint neve is utal rá ez lesz az Erzsébet - Sumen – Klaipeda – Burgundia – Rákóczi - Hunyadi – Mester utcák nyomvonalán futó ún. kiskörút nyugati szakasza) és a belső úthálózatának tehermentesítése indokolja. Másrészt a Belváros nyugati részén megfigyelhető, nehezen megközelíthető tömbbelsők feltárása által a beruházás megteremti a lehetőséget a városközpont funkcióinak nyugati irányú kiterjesztésére, amely elősegíti a beruházások idevonzását, ezáltal a városrész további fejlődését. A fejlesztés iránt a helyi és a belváros szolgáltatásait igénybe vevő lakosság részéről, valamint a befektetők oldaláról egyaránt igény mutatkozik, amelyet a piaci és a lakossági igényfelmérés is megerősít. A beruházók részéről a kiskörút mentén kialakuló foghíjtelkek hasznosítása iránt jelentkezik igény, amelyet a már feltárt 1. szakasz mellett megvalósult és folyamatban lévő beruházások is alátámasztanak (pl. irodaház a Széchenyi u. 31. szám alatt, folyamatban lévő

136


Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek


szállodaépítés, stb.). A lakossági igényfelmérés szerint a lakosság 46,2%-a nem elégedett az Akcióterületen található utak állapotával, 20,9%-a pedig a az Akcióterület járműforgalommal, tömegközlekedéssel való elkerülését biztosító lehetőségekkel. Ezzel összhangban a Nyugati kiskörút építésének folytatását a megkérdezett lakosság 43,6%-a, az Akcióterület gépjárműforgalomtól való tehermentesítését 46,5%-a, az utak felújítását pedig 63,7%-a nagyon fontosnak tartja. Év: 2014 Hónap: május Nap: 1 Év: 2015

Hónap: március

Nap: 31

1.263.343.759

1.032.932.325 1.032.932.325

100%

230.411.434 A saját forrás a felhívás szerint nem része az elszámolható költségeknek, mivel állami közutat érintő részt érint, illetve olyan közműveket, amelyek nem támogatható tevékenységnek minősülnek és nem képezhetik az elszámolható költségek részét.

Engedélyes tervek rendelkezésre állnak Kiviteli tervek elkészíttetése, együttműködési megállapodás kötése a Magyar Közút Zrt-vel a végrehajtásra vonatkozóan.

137



4.3.1.2. Kapcsolódó „soft” tevékenységek bemutatása Az DMJV Önkormányzata az akcióterület integrált funkcióbővítő rehabilitációja keretében az infrastrukturális fejlesztéseket kísérő, azokat kiegészítő kisléptékű, ún. „soft” jellegű tevékenységeket is megvalósít a projekthez szorosan kapcsolódva, azt alátámasztva, segítve. Ezek a tevékenységek a városfejlesztési projekt kapcsán a lakosság, a civil szféra számára segítséget nyújtanak a közösségformálásban, a helyi identitás erősítésében, és a környezettudatos gondolkodás helyi szintű erősítésében egyaránt. Az ilyen jellegű tevékenységek hozzájárulnak a városfejlesztés eredményeinek közép és hosszú távon történő társadalmi-környezeti fenntartásához. A projekthez kapcsolódó „soft” elemek tervezése és lebonyolítása a tervezési útmutató elvárásainak megfelelően két részre oszlik. A pályázatból közvetlenül támogatott „soft” elemek tervezésébe a különféle „soft” jellegű tevékenységek szervezése terén jelentős tapasztalatokkal rendelkező Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. került bevonásra. Az ifjúsági és kulturális programok és rendezvények lebonyolításában nagy tapasztalatokkal rendelkező Ifjúsági Szolgáltató működteti a Simonffy utcán található Ifjúsági Közösségi Házat és kellő felkészültséggel rendelkezik a közvetlenül támogatott „soft” elemek megvalósításához. Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. konzorciumi partnerként lesz a megvalósítója a Debrecen Belvárosának rehabilitációját átfogóan bemutató „Megújult Belváros” című fotókiállításnak és a hozzá kapcsolódó programoknak, a Csokonai Színház mögötti megújítandó téren (Ady park) megrendezésre kerülő „Vers-szín-tér” rendezvénysorozatnak, valamint a Simonffy u. –Hal köz tér, Arany János és Erzsébet u. környékére tervezett „Generációk utcája” utcaművészeti programoknak. A „soft” programelemek másik fele közvetett módon, programalap keretében kerül továbbpályáztatásra az akcióterületi beruházásokhoz és a fejlesztési célokhoz illeszkedő kiírások által.

138



A ROP pályázat közvetlen támogatásával az alábbi 3 „soft” programelem valósul meg a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. szervezésében és lebonyolításában: Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

VERS-SZÍN-TÉR Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. (együttműködő partner: Csokonai Színház)

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez


Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja


Debrecen, Ady park

Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű tevékenységeket kiegészítő („soft”) elemek: Az érintett lakosság bevonását, a városrehabilitációs tevékenységek helyi elfogadtatását célzó akciók, a helyi kötődést és identitást erősítő akciók szervezése infrastrukturális, beruházás jellegű tevékenységeket kiegészítő („soft”) elemek ERFA Közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat erősítése az akcióterületen. Egy eddig különösebb funkcióval nem bíró, kevéssé rendezett tér, új funkciót kaphat, ezzel növeli az itt lakók komfortérzetét, valamint a kulturális programozással, egy olyan szabadtéri közösségi tér jön létre, amely vonzza a városba látogató turistákat is. Emellett komplex művészeti értékkel bíró produkciókat láthatnak az érdeklődők, amely azon túl, hogy kulturális élményt nyújt, újabb művészeti produkciókat és művészi együttműködéseket generálhat. Megvalósult programsorozatok száma (output, db): 1 db A programokon résztvevők száma (fő): 4000 fő A tevékenység az Ady park (Csokonai Színház mögötti tér) rekonstrukciója projektelemhez kapcsolódik. A program szakmai koordinátora a Csokonai Színház lesz, amely mint a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. együttműködő partnere lesz jelen a pályázatban. A színházban dolgozó szakemberek, a hozzájuk kapcsolódó oktatási intézmények, stúdiók és kapcsolatrendszer garantálja azt, hogy a megvalósulásra kerülő több hónapos rendezvénysorozat minőségi és tartalmas szórakozást fog nyújtani a város lakosainak és az ideérkező látogatóknak. A programokat 2014 tavaszától indítjuk és egész nyáron át zajlanak. A tervezett időpontok mindenképpen a hétvégi ill. a hétvégéhez közel eső napok, (péntek délután, szombat délelőtt – este. Terveink szerint a következő programokra kerül sor •

Irodalmi beszélgetések, felolvasások az Alföld folyóirat közreműködésével A programon elsősorban a kortárs irodalom helyi képviselőit mutatjuk be, de közreműködők azok alkotók, akik a városhoz több szállal kötődnek,

139



különös tekintettel azokra, akik a színház művészi munkáját is gazdagítják. •

Improvizációk, amelyek a helyi amatőr színházak, csoportok tagjainak közreműködésével jönnek létre, spontán akciók részeseiként lehetősége lesz az utca emberének is bekapcsolódni. A program épít az Ady Gimnázium drámatagozatos diákjaira

•

Közönségtalálkozók kortárs írókkal, költőkkel. A találkozókon a színház munkatársai, valamint a helyi média képviselői folytatnak a nyilvános beszélgetéseket a kortárs irodalom alkotóival.

•

Szabadtéri színházi előadások, amelyek kifejezetten alkalmazkodnak a térhez, annak adottságaira alapoznak, beépített színházi kellékek és technikai feltételek nélkül.

•

Stúdiódarabok, alternatív színházi produkciók is megjelennek a téren, szabadtérre „adaptálva”.

•

Utcaszínházi produkciók interaktív színházi elemekkel. Az utcaszínház, mint művészi kifejezési forma mindig is jelen volt a debreceni művészeti életben. Olyan csoportok, társulatok a képviselői, amelyek több évtizede dolgoznak együtt, járják az országot, sőt Európát a darabjaikkal. Az ő produkcióikat midig is jellemezte a közönség bevonása, a néző egyben részesévé is válhat a darabnak. Az ő részvételük a programban éppen ezért nagyon fontos, hiszen egy ősi műfaj részesei lehetnek azok, akik a megújult téren ellátogatnak az utcaszínházi előadásokra.

•

Az Ady Gimnázium drámatagozatos fiataljainak bevonása a programba , a fiatal kísérletező produkciók megjelenését is jelenti a téren. Olyan innovatív elemek és próbálkozások, amelyek figyelemfelkeltőek, érdekesek, egyediek..

•



A program szerves részét alkotja a kortárs gyermek és ifjúsági irodalom képviselőivel való közönségtalálkozó. Az általuk teremtett mesevilág és a beletartozó szereplők nagyon népszerűek a kisebbek és nagyobbak között, előszeretettel forgatják gyermekek és szülők egyaránt műveiket. Ezért a programsorozatban mindenképpen helyet kell kapniuk, hiszen könyveiken és történeteiken keresztül a gyermek eljut a „felnőtt” irodalom és színház világához is. Az akcióterület teljes lakossága. A programok időbeli ütemezése figyelembe veszi a generációk szokásait. Fiatalok és idősebbek, gyerekek és családok részvétele egyaránt jellemző lehet. A speciális műfajra való tekintettel feltehetően nagyobb számban lesz jellemző a városban tanuló egyetemisták, főiskolások valamint a kortárs művészetet kedvelő lakosság. Az akcióterület fejlesztésének specifikus céljai közül a következők elérését segíti a tevékenység: 6. Közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat erősítése. A megújult debreceni közterek a kulturális és közösségi rendezvények meghatározó színtereivé váltak Debrecenben, lehetőséget biztosítva különféle amatőr és profi művészeti tevékenységek bemutatásának. A nagyobb zenés produkciók színtere a Főtér, a kisebb produkciók helyszínei a Hal köz és a Csapó utcai sétáló övezet lettek. A meghittebb, prózai műfajok közösségi szabadtéri színterei azonban még jellemzően nincsenek jelen a városban, ezért a Csokonai Színház és az Ady Endre Gimnázium által körbeölelt területnél aligha lenne alkalmasabb tér a városban azokra a produkciókra, amelyeket ebben a programelemben tervezünk. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakosság kedveli az olyan intimebb, csöndesebb, de közösségi együttlétekre mégis alkalmas tereket, ahol egy-egy művészeti esemény mellett találkozhatnak egymással egyének és alkotóközösségek. Ennek, egy funkciójában is új tere lehet a projektben felújításra kerülő Ady park. A helyen megvalósuló programokat,

140



valamint szakmai megvalósításban közreműködők körét „determinálja” az a két intézmény, amely a város színházi életében meghatározóak: a Csokonai Színház és az Ady Endre Gimnázium. Emellett helyet kell, hogy kapjanak azok az alternatív színjátszó csoportok, bábcsoportok is akik szintén jelen vannak a város művészeti életében. A város irodalmi élete is meghatározó, több szinten szervesen kapcsolódik a színházművészethez. A jövőben az irodalom népszerűsítésének egyik meghatározó helyszínévé válhat az Ady park.


A megújult Ady park lehetőséget ad arra, hogy a bemutatkozó művészek által közvetített értékek még több debreceni polgárhoz eljuthassanak, még többen megismerkedjenek a remek kortárs előadóművészekkel, írókkal ,költőkkel. így a kortárs debreceni művészek ismertségét is növelni lehet. Év: 2014 Hónap: május Nap: 1 Év: 2014

Hónap: július

4 699 000 Ft

4 699 000 Ft 4 699 000 Ft

100%

-

Programtervezet készen áll Tevékenységek megszervezése, végrehajtása

141

Nap: 31



Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

A MEGÚJULT BELVÁROS – SZABADTÉRI FOTÓKIÁLLÍTÁS (Debrecen- cívisközpont múltja és jelene) Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft.





Debrecen, Városháza és a Nagytemplom közötti sétálóövezet

Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű tevékenységeket kiegészítő („soft”) elemek: Az érintett lakosság bevonását, a városrehabilitációs tevékenységek helyi elfogadtatását célzó akciók, a helyi kötődést és identitást erősítő akciók szervezése infrastrukturális, beruházás jellegű tevékenységeket kiegészítő („soft”) elemek ERFA A kiállítással az a célunk, hogy a Debrecen Belvárosában eddig megvalósult városrehabilitációs tevékenységeket együtt mutassuk be a nagyközönségnek úgy, hogy az előző állapotot és az új funkciót is megjelenítjük. Közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat erősítése az akcióterületen. Megvalósult programok száma (output, db): 1 db A programokon résztvevők száma (fő): 17000 fő A tevékenység valamennyi infrastrukturális projektelemhez kapcsolódik. A tevékenység keretében tervezett programok a következők: Fotódokumentáció-tablók a megújult Debrecenről A fotódokumentáció elkészítésére a 60 éves, helyi alkotóközösséget, a kimagasló művészeti tevékenységet végző Debreceni Fotóklub tagjait kérjük fel, akik garanciát jelentenek egy minőségi kiállítási anyag elkészítésére. A programelem részeként a kiállítás helyszínén „Véleményfalat” állítunk fel, ahol az érdeklődő lakosság kifejezheti, leírhatja gondolatait a kiállításról a fejlesztésekről. A programot 2013 őszétől indítanánk, a projekt kezdeti szakaszától folyamatosan meg lehetne tekinteni a fotókat, így sok emberhez juthat el a kiállítás üzenete. A fotódokumentáció mellett közérthető módon tablókon bemutatjuk az egyes beruházások tervét és a fejlesztések alapjául szolgáló Akcióterületi Tervek anyagát is. A kiállítás a projektidőszakon túl is több alkalommal látható majd városközpontban, valamint bemutatásra kerül a város oktatási és közművelődési intézményeiben is. „Kincskeresés a Belvárosban” városismereti játék A kiállítást kiegészítjük egy társadalmi aktivitásra alapozó ún. felfedező játékkal Kincskeresés a Belvárosban címen, ahol családok, közösségek játékosan ismerkedhetnek meg a Belváros értékeivel, újra felfedezhetik azt, ezzel is erősítve a Debrecenhez való kötődésüket. „Ahogy mi látjuk...” Mivel a fotózás igen népszerű a fiatalok körében is, ezért a szabadtéri kiállítással párhuzamosan fotókiállítást

142




Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható


szervezünk A fiatal fotósok egy másfajta látásmóddal, érdekesen, újszerűen mutatják be a város egyes pontjait, „rejtett” szépségeit. Az akcióterület és a város teljes lakossága, az ide látogató turisták. Mivel a tárlat valamennyi projektelemhez kapcsolódik, a helyszínét is ennek megfelelően, a Városháza és a Nagytemplom előtti sétálóövezetbe terveztük, a Piac u.- Rózsa u. ill. a Piac u.- Csapó u. sarkára. Ez az övezet több szempontból kiemelt övezete a Belvárosnak, többek között itt található a legtöbb turisztikai látnivaló, üzleti és közigazgatási központ, a legnagyobb köztér, itt zajlanak a városi nagyrendezvények, amelyek jelentős turisztikai vonzerőt képviselnek a helyi lakosok és az idelátogatók körében egyaránt. Az akcióterület fejlesztésének specifikus céljai közül a következők elérését segíti a tevékenység: 6. Közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat erősítése. Az elmúlt évek Belváros rehabilitációs projektjei alapvetően megváltoztatták Debrecen addig megszokott arculatát. A megszépült környezet, a kialakított kisebb- nagyobb terek, új szabadidős, minőségi szórakozási lehetőségeket biztosítanak a helyieknek, új szokások kialakulását is maguk után vonják. A változó épített környezet is a városi kultúra része, fontos ezeknek az értékeknek a bemutatása, valamint a jövőbeni tervek megismertetése és tudatosítása a városlakókkal és az idelátogatókkal. Egy reprezentatív, mindent átfogó szabadtéren is látható tárlat jöjjön létre. Év: 2013 Hónap: szeptember Nap: 1 Év: 2015

Hónap: március

2 921 000 Ft

2 921 000 Ft 2 921 000 Ft

100%

-

143

Nap: 31

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek




GENERÁCIÓK UTCÁJA (Utcaművészeti programok) Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft.





Debrecen, Simonffy u. –Hal köz tér, Arany János és Erzsébet u. környéke

Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű tevékenységeket kiegészítő („soft”) elemek: Az érintett lakosság bevonását, a városrehabilitációs tevékenységek helyi elfogadtatását célzó akciók, a helyi kötődést és identitást erősítő akciók szervezése infrastrukturális, beruházás jellegű tevékenységeket kiegészítő („soft”) elemek ERFA A program elsődleges célja, hogy az eddig megvalósult belvárosi rehabilitációs beruházások /Hal köz/ és a jelenlegi beruházás helyszínét /Simonffy u./ szervesen összekapcsolják, valamint az itt élők a programok által minőségi és értékközpontú szabadidős szokásokkal találkozzanak Megvalósult programok száma (output, alkalom): 10 alkalom A programokon résztvevők száma (fő): 10*500 fő, összesen 5000 fő A tevékenység a Simonffy u. díszburkolása, valamint a Nyugati kiskörút 2. üteme projektelemekhez kapcsolódik. A tevékenység keretében tervezett programok a következők: •

Szabadtéri kiállítások: melybe a környéken található galériákat, valamint a városban található festőiskolákat is bevonjuk.

•

Mural painting: közösségi festés. A mural painting (közösségi falfestés) egy komplex közösségfejlesztő módszer, melyet 2007 óta alkalmaznak Magyarországon elsősorban hátrányos helyzetű gyerekek és fiatalok közösségeivel. A módszer alapja a nagy felületen, nagy méretben való közös festés, melynek célja a résztvevők gátlásoktól való felszabadítása, kreativitásuk felélesztése és önkifejezési készségük fejlesztése színek és formák egyénre jellemző sajátos használatával, ami által önmagukat is jobban megismerhetik. Az egyéni rajzolás és

144



festés, a szabad önkifejezéstől páros és kiscsoportos festésen és rajzoláson keresztül vezet el egy nagyméretű, közösen tervezett csoportos alkotás létrehozásáig, melyet az összes résztvevő közösen készít el, ami tükrözi gondolataikat, érzéseiket a csoportmunka során feldolgozott témákról. Az alkotás során az egyéni képességeket tiszteletben tartva, azokat folyamatos visszajelzéssel megerősítve sajátíthatják el a résztvevők a lényegkiemelő, szimbolikus képi nyelvet, mellyel nemcsak manuális önkifejezési készségük, hanem képzeletük, vizuális belső látásuk is fejlődik. A rajzok és festmények különböző fajta papírokra, lepedővászonra készülnek, majd a csapatépítéssel, nem-formális elemekkel történő témafeldolgozás és a festési technika elsajátításának folyamatát egy hatalmas falfestmény mint nyilvános közösségi műalkotás megalkotása zárja. A közösségi falfestés ezen formája a közösség tagjainak teljes bevonására, a közös alkotáson keresztül való sikerélmény nyújtására helyezi a hangsúlyt, mely által a résztvevő gyerekek és fiatalok felismerhetik és megerősödhetnek saját értékeikben. •

Utcai performance, akciófestészet

•

Közösségi akciók, villámcsődület (flash mob),

•

Utcai bábjátékra, bábkészítésre - ebben a programelemben különösképpen támaszkodunk azokra a működő csoportokra a városban, amelyek leginkább a színjátszás utcaszínházi műfaját űzik. Az ő közreműködésük kiegészíti a területen megvalósításra kerülő képzőművészeti produktumokat.

•

Gyermekek bevonása a festés folyamatába A programban résztvevő gyermekeket szakemberek segítik a technikák elsajátításában.

•

A street art kedvelői és helyi művelői is meg mutathatják mit tudnak a rendelkezésükre bocsátott installációkon, amelyeket aztán a beruházás Arany János utcai helyszínén is fel lehet használni 2014 nyarától 2015 márciusáig. A program megvalósításához képzőművészeti alkotótábort szervezünk, amelynek résztvevőit egyrészt a helyi fiatal és tehetséges alkotók, valamint Debrecen testvérvárosaiból is hívunk olyan fiatal képzőművészeket, akik ebben az új, de magának egyre nagyobb teret és elismerést kiváltó művészeti ágban is maradandót szeretnének alkotni. A szakmai program vezetésére ismert és elismert helyi képzőművészeket kérünk fel. Az elkészített művészi installációkat a Generációk utcája programsorozat idején, valamint az akcióterületen állítjuk ki a beruházás végéig.


A képzőművészeti programok kísérőjeként utcazenészek, akusztikus produkciók teszik még hangulatosabbá és emlékezetesebbé a programokat. Ezeken a tereken is Véleményfal felállításáról gondoskodunk, ahol a lakosságnak ismét lehetősége nyílik a véleménynyilvánításra a fejlesztésekről. A szakmai program lebonyolításában együttműködünk a helyi galériákkal, festőiskolával, civil szervezetekkel és középiskolákkal. Az akcióterület és a város teljes lakossága, az ide látogató turisták, művészek. A Simonffy utcán található Ifjúsági Ház révén sok fiatal megfordul a helyszínen, emellett a Hal köz tér kedvelt találkozási helye lett a családoknak, baráti társaságoknak, művészeknek. Az itt élő lakosság körében pedig magas arányban van jelen az idősebb korosztály. A város lakóinak széles spektruma képviselteti magát itt, azt lehet mondani, hogy a helyiek túlnyomó többsége megfordul ezen viszonylag kicsinek mondható területen.


Az akcióterület fejlesztésének specifikus céljai közül a következők elérését segíti a tevékenység: 6. Közösségi akciók megvalósítása, helyi identitástudat erősítése. Az elmúlt években a Belváros rehabilitációs projektjének köszönhetően ennek a városrésznek egy sajátos arculata,

145




funkciója alakult ki. A Hal köz tér kedvelt találkozási pontja lett a művészeknek, több galéria nyitotta meg a kapuit, nyaranta utcazene szól, és egyre több kávézó és terasz várja az érdeklődőket. A városlakók mellett a turisták kedvelt helye lett ez az övezet, szinte minden korosztály talál kedvére való elfoglaltságot és programot. Ezt a jellegzetességet figyelembe véve olyan komplex programsorozat megvalósításában gondolkodunk, amellyel minden generáció megszólítható. A hely jellegéből adódóan -festők, művészek találkozási pontja- a képzőművészet és az ehhez kapcsolódó társművészeti ágak kapnak központi szerepet a programelemben. Év: 2014 Hónap: június Nap: 1 Év: 2014

Hónap: szeptember

6 350 000 Ft

6 350 000 Ft 6 350 000 Ft

100%

-


146

Nap: 30



A közvetett támogatással, programalapból megvalósuló kiegészítő kisléptékű elemek a „soft” tevékenységek költségeinek több mint felét (bruttó 15.875.000 Ft) teszik ki. A Programalap kezelője a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. lesz, amely szervezet megfelel a „Közvetett támogatások útmutató” című dokumentum 4.1. pontjában a pályázatban a „soft” elemekre allokált költségkeret feletti közvetítő szervezetre vonatkozó humánerőforrással szemben támasztott kritériumoknak. A közvetett támogatási rendszer célja olyan pályázói körök bevonása a pályázati rendszerbe, amelyek a standard pályázati eljárások keretében nem lennének képesek támogatási forrásokhoz jutni, ahhoz hogy a helyi közösség bevonását célzó kisebb közösségi programokat valósítsanak meg, amelyek erősítik a helyi társadalom kohézióját. A programalap keretében a következő tevékenységcsomagok megvalósítását tervezzük a közvetett támogatások útmutatójának megfelelően mini projektek helyi szervezetek felé történő továbbpályáztatása által (a programalap tevékenységeinek részletesebb bemutatása a 4. mellékletben található): •

Közösségépítést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő programok

•

Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók (kiemelt figyelemmel a közlekedés biztonságára és a környezettudatos közlekedésre)

•

Alternatív, szociális, gyermekjóléti szolgáltatások

A programalap tervezett tevékenységei a közvetett támogatások útmutatójának megfelelően mini projektek formájában kerülnek majd tovább pályáztatásra a helyi szervezetek (címzettek) felé. Közvetett támogatások 12 tervezett tevékenységét az alábbi három csoportba soroltuk: I. Közösségfejlesztést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, helyi identitást erősítő programok II. Helyi környezettudatosság erősítése III. Alternatív szociális, gyermekjóléti szolgáltatások kialakítása

147




Közvetett eljárásrend szerinti (programalap keretében megvalósítandó) „soft” elemek DMJV Önkormányzata A Programalap kezelője: Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. Debrecen Belváros akcióterület





Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű tevékenységeket kiegészítő („soft”) elemek: Közösségépítést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő programok Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók infrastrukturális, beruházás jellegű tevékenységeket kiegészítő („soft”) elemek ESZA, ERFA Debrecen közösségi funkcióinak erősítése, a helyi identitás és környezettudatosság erősítése, a veszélyeztetett korosztály számára prevenciós szolgáltatások nyújtása, értékközpontú, igényes szórakozási és szabadidőt töltési szokások kialakítása, a nagyvárosi életformát kísérő és kiegészítő kulturális kínálat megjelenítése, különös tekintettel a helyi képviselőikre. Civil szféra bevonása. A programelemek megvalósításánál elsődleges szempont, hogy a megvalósítás az akcióterületre korlátozódjon. Megvalósult mini projektek száma (output, alkalom): 12 alkalom A programokon résztvevők száma (fő): 3000 fő A tevékenység valamennyi projektelemhez kapcsolódik. Tervezett tevékenységek: I. Közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, helyi identitást erősítő programok Az akcióterületen élő lakosok, valamint az ide látogatók számára nagyon fontos, hogy a folyamatosan értesülhessenek a környezetükben élő és közösségükért dolgozó szervezetek tevékenységéről. Ezért a programalap kiváló lehetőséget nyújt arra, hogy a helyi non-profit szektorban dolgozó közösségfejlesztő szakemberek által szervezett programok, szolgáltatások kerüljenek e programelem által előtérbe. 1. Hagyományőrző programok interaktív módon Elengedhetetlen része a helyi közösségi programoknak. Fontos gyökereink ismerete ahhoz, hogy jövőképünk legyen. Debrecenben több olyan csoport van, amely aktívan ápolja hagyományainkat, ezért leginkább rájuk számítunk elsősorban, de nem csak a bemutatás, hanem a tevékenységbe való bevonás, a tudás átadás által. Az alábbi hagyományőrző programokat terveztük: kézműves foglalkozások tartása (fazekasság, kosárfonás, fafaragás, nemezelés), jurta építés, néptánc és népzenei foglalkozások, táncház tartása.

148



2. Civil – utca Helyi civilek részvételével egy-vagy több napos fieszta, ahol a közvetlen találkozásra nyílik lehetőség, előadásokra, workshopokra. Debrecenben számos olyan civil szervezet végzi tevékenységét, mely több figyelmet érdemel a helyi lakosok részéről. Ennek érdekében helyi standok alakulnak ki egy-egy kitelepülés alkalmával. Kiváló alkalmak ezek arra, hogy a helyi lakosok megismerjék e civil szervezetek munkáit. Ideális esetben Debrecen valamennyi jelentős civil szervezete képviselteti magát, egyfajta börzeszerűen. Kiváló lehetőség ez egyben civil szervezetek találkozására is. 3. Szabadidős tevékenységek, lehetőségek bővítése különböző foglalkozások, rendezvények által gyermekek és fiatalok számára Ezen pályázat alkategóriába tartozik minden olyan jellegű program, tevékenység, mely a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja, alternatívát nyújtva az akcióterületen élő lakosok, fiatalok számára. Előtérbe helyezzük a közösségi jellegű programokat, ahol a tudásátadás és a személyes kompetenciafejlődés történik. A célcsoport ebben az esetben a gyermek- és fiatalkorúakból tevődik ki. Az ő igényeikre épülnek a programok, rendezvények. 4. Kultúrák- ízei Gasztronómiai és kulturális kalandozások Debrecenben. A program folyamán „belekóstolhatunk” az itt élő kisebbségek konyhájába, az érdeklődőknek lehetőséget nyújtanak az egyes ételek elkészítésének elsajátításához is. Városunkban több olyan szervezet és csoport él, akik gazdag gasztronómiai kultúrával rendelkeznek. Célunk ezek megismertetése a helyi lakossággal különböző akciók szervezése által. A gasztronómia az egyik legjobb eszköz a helyi lakosok bevonásával, ezáltal csökken bennük az esetleges előítélet, jobban megismerik az adott kultúrát. II. Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók, programok Az akcióterület lakossága nagyvárosi környezetben él, ahol a zöldfelületek nagysága korlátozott, ezért még fontosabb a környezet megóvása, a tudatosság a szokásokban, a környezet tehermentesítésében. A belvárosban több közintézmény, oktatási intézmény található, ezért fontos az ő bevonásuk is a programokba, hiszen a közösségi közlekedés népszerűsítésnek leginkább ők a célcsoportja. 1. Bringázz okosan! A kerékpáros közlekedés szabályairól – előadássorozat, bemutatók a helyi közoktatási intézményekben Egyre elterjedtebb közlekedési forma nálunk is a biciklizés, azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy a biztonságos kerékpáros közlekedés szabályaira még nem figyelnek eléggé oda a két keréken közlekedők. Ennek érdekében egy figyelemfelkeltő, akciókkal dúsított előadássorozatra, bemutatókra kerülne sor a város több oktatási intézményében. Ez részben kapcsolódik az II. ponthoz, összefügg célkitűzéseivel. Debrecenben nem olyan rég óta fejlesztették a kerékpár utakat, újakat hoztak létre. A forgalmas időszakokon bárki megtapasztalhatja, mennyire kihasználtak ezek az utak. Ugyanakkor az is észrevehető, sokan nincsenek tisztában az alapvető KRESZ-szel a kerékpározás kapcsán. Nem beszélve arról, hogy sok köztük a gyermek, a fiatal korú. Őket céloztuk meg e tevékenységünkkel, hogy a

149



jövőben kellő tájékozottsággal és figyelmesen közlekedjenek a kerékpárutakon, valamint a közutakon. Ugyanez vonatkozik a kerékpár tárolására, a biztonsági előírásokra, a láthatóságra, a kerékpár felszerelésére is. 2. Képzőművészeti pályázat a kerékpáros szubkultúra és biciklis életforma bemutatására Több olyan képzőművészeti kísérlet is zajlott a városban, mely a kerékpáros kultúrát népszerűsítette. Az Autómentes Napon volt például lomszobor kiállítás kerékpár alkatrészekből. Szeretnénk hagyományt teremteni ebből is, hogy a kerékpáros életformát népszerűsítsük. Továbbá azon tehetséges fiatal alkotók munkáiból összeállított kiállítás is várható, ahol a művészet többi ága is megjelenik (festészet, grafika, egyéb szobrászat). 3. Kreatív hulladékhasznosítás – akció a helyi általános és középiskolákban Az elkészült remekművek kiállítása az Ifjúsági Házban, a legügyesebb alkotások jutalmazása. A Debreceni Ifjúsági Szolgáltató és elődje, a Mezon Ifjúsági Iroda életében hagyományosnak mondható rendezvényünk volt a ’Művirág Karnevál’, melyen hulladékból készített installációkat vonultattunk fel a belvárosban. Ezzel próbáltuk felhívni a lakosság figyelmét a hulladékhasznosításra, a szelektív hulladékgyűjtésre és a környezettudatos gondolkodásra. Ezt a hagyományt szeretnénk folytatni jelen pályázati alkategória kiírásával civil szervezete részéről. Természetesen egyéb kreatív kezdeményezést, illetve programot is szívesen látunk, melyek a helyi általános- és középiskolásokat szólítják meg. 4. Élj tudatosan! Életmódnap, amelyen a háztartás zöldítéséről, a komposztálásról, a tudatos fogyasztói szokások kialakításáról hallhatunk. Debrecen kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkezik. Fontosnak tartjuk, hogy a helyi lakosság körében szélesedjen mindazon ismeretanyag, mely hozzásegíti őket, hogy tudatosabban éljenek. A háztartásban felhalmozódott bio hulladék hasznosítása, a komposztálás nagyban hozzájárul a környezettudatos életvitelhez. Ehhez szervesen kapcsolódik a fogyasztói szokások akár gyökeres megváltoztatása, mely nemcsak környezetünket, de pénztárcánkat is jobban megkímélheti. 5. Figyelemfelkeltő rövidfilm készítése környezetünk megóvásáról Az elkészült kisfilm a közösségi oldalakon megosztható lenne, így még több embert be lehet vonni a szemlélet alakítás folyamatába. Debrecenben több olyan civil szervezetről is tudomásunk van, akik a média területén tevékenykednek. Ezen túl a fiatalok körében is egyre népszerűbb forma a rövidfilm készítés. A témaválasztás természetesen szorosan összefügg a fenti alkategóriákkal. Cél ugyanaz, a környezetünk megóvás érdekében figyelemfelkeltő akciók létrehozása, jelen esetben rövidfilmek készítése. III. Alternatív szociális, gyermekjóléti szolgáltatások kialakítása A programok célja a foglakozások, szolgáltatások révén a fiatalok minél szélesebb körben történő elérése, bevonása. A szabadidős foglakozások révén a gyermekek, fiatalok megtapasztalják a közösség megtartó és formáló erejét. A csoport foglalkozások szervezése a célcsoport pszichés, magatartási és kommunikációs problémáit segíti, vagy ezek révén a megfelel szakemberhez juttatja.

150



Tehát olyan szolgáltatások, szakemberek bevonása itt a cél, akik a fiatalok széles körét szólítja meg, aktívan bevonja őket. 1. Szabadidős – kreatív program Ide tartoznak azon programok, melyek közvetlenül szólítják meg a fiatalokat, sőt aktívan be is vonja őket az adott tevékenységbe: sportnap, plakátrajz verseny, vetélkedő, tematikus klub szervezése és tartása. Cél a bevonás mellett a szabadidő hasznos eltöltése is a fiatal korosztály körében. 2.Tematikus csoportfoglalkozások A program keretein belül a szakembereknek lehetőségük lesz drámapedagógiai és/vagy kommunikációs csoport és/vagy önismereti csoport és/ vagy pályaorientációs csoport kialakítására. Szerencsére több olyan szakember, illetve csoport is működik aktívan a városban, akik a fenti területen hasznos eredményeket értek már el eddig is. Az eszköz egészen újszerű, de annál hatékonyabb. Ezt egyre több helyen ismerik már el és ismerik fel az országban és külföldön egyaránt. 3. Prevenciós programok A programon belül lehetőség nyílik egészségre nevelő, szenvedélybetegségekről, függőségekről szóló, felvilágosító programelemek szervezésére.


Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége

Végül egy igen fontos terület, melyet természetesen nem állt szándékunkban kihagyni az alkategóriák közül. Igen nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a megelőzésre, a prevenciós tevékenységekre, tekintettel arra a tényre is, hogy napjaink egyik legnagyobb kihívása eme problémakörre való reagálás. Célunk, hogy a helyi lakosok, kiemelten pedig a fiatalok körében ártalomcsökkenés mehessen végbe és hogy hosszú távon alternatívát tudjunk felmutatni az egészséges életmód irányába. Az akcióterület teljes lakossága, civil szervezetek, fiatalok. Az Ifjúsági Ház létrehozása előtt önkéntesek segítségével lakossági felmérésre került sor a környék lakosságát megkérdezve. Ebből a kitöltött kérdőívek alapján az alábbi igények jelentkeztek: - A helyi közösségnek kevés lehetőségük adódik közösségi programokon részt venni. A belvárosban található intézmények ugyan rendelkezésre állnak, viszont több alternatív jellegű közösségi program hiányterületként jelenik meg. Ezek betöltésére szolgál jelenlegi projektünk. - Az élhetőbb környezet megteremtése érdekében változatosabb szolgáltatások igénye merült fel. - Előtérbe kell helyeznünk a környezettudatos gondolkodást, a belváros élhetőbb környezetté változtatását. - Az aktív állampolgárság jegyében be kell vonnunk a helyi lakosságot a civil szervezetek által kínált programokba, szolgáltatásokba. A projektet szándékosan úgy állítottuk össze, hogy a belvárosban található helyszínek és azok adottságai igazodjanak a fenti igényekhez. Igyekeztünk kreatív és a lakosság igényeire épülő programtervet kialakítani. Szem előtt tartottuk az eltérő generációk által megfogalmazott igényeket is. Próbáltunk úgy formázni a programtervet, hogy lehetőleg minden nemzedék otthon érezze magát az egyes programokon. Reményeink szerint ezzel a generációk közti párbeszédhez is hozzá tudunk járulni. Év: 2013 Hónap: június Nap: 1 Év: 2015

Hónap: március

151

Nap: 31

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete

Adminisztratív és eljárási kötelezettségek


15 875 000 Ft

15 875 000 Ft 15 875 000 Ft

100%

-

A programalap tervezett tevékenységei, mini projektjeinek témái és elvárt eredményei kijelölésre kerültek. A programalap megvalósításának dokumentumai elkészültek (működési kézikönyv, pályázati útmutató és felhívás, stb.). A programalap kezelője kiválasztásra került. Programalap pályázatainak kiírása, beérkező pályázatok elbírálása, a mini projekteket megvalósító szervezetek kiválasztása és szerződések megkötése. A mini projektek megvalósítása és a megvalósítás folyamatos nyomon követése, monitoringja.

152



4.3.1.3. Szinergia vizsgálat A ROP pályázat keretében megvalósítani tervezett beruházások (ezek közé értve a kapcsolódó, párhuzamosan megvalósuló magánerős fejlesztést is) szorosan illeszkednek Debrecen városfejlesztési elképzeléseihez és a városrész fejlesztési céljaihoz, emellett szinergikusan kapcsolódnak az akcióterületen az elmúlt évtizedben megvalósított, illetve a jelenleg megvalósítás alatt álló városrehabilitációs tevékenységekhez. A jelen ROP pályázatból megvalósítani tervezett fejlesztések a 3.2. fejezetben részletezett megelőző városrehabilitációs beavatkozások közül az alábbiakkal állnak a legszorosabb kapcsolatban (a kapcsolódó korábbi beavatkozások a 5. táblázat szerinti sorszámmal):

A Városháza főépületének külső felújítása és tetőrekonstrukciója (Piac u. 20.) Kapcsolat a korábbi fejlesztésekhez: 3. Piac u. sétálóövezet kialakítása – 1. ütem (nyugati oldal) 4. Piac u.-Kossuth tér gyalogos övezet – 2.ütem (keleti oldal) 19. Az Első Takarékpénztár homlokzatának és portáljának felújítása (Piac u. 22-24.)

A Városháza külső rekonstrukciója Debrecen egyik emblematikus történelmi épületeként, a Piac utca sétálóövezetének kapujában elhelyezkedve szorosan kapcsolódik a sétálóövezet korábbi kiépítéséhez. A műemlék épület megújítása nélkülözhetetlen eleme Debrecen központi városképének, amely a Piac utca északi részén található valamennyi városképi szempontból jelentős épülethez szinergikusan kapcsolódik (ilyen különösen a szomszédos egykori Első Takarékpénztár felújított épülete). A Városháza külső megújítása tovább erősíti Debrecen városközpontjának karakteres jellegét. A Csokonai Színház mögötti tér rekonstrukciója (Ady park) Kapcsolat a korábbi fejlesztésekhez: 1. Csokonai Színház külső rekonstrukciója 2. Csokonai színház külső tér rekonstrukció

A Csokonai Színház és az Ady Endre Gimnázium között található tér megújítása a Csokonai Színház és külső környezetének az elmúlt évtized elején megkezdett rekonstrukciója folytatásának tekinthető, amely méltó környezetet teremt majd Debrecen egyik legszebb műemlék épületének, tovább erősítve a megelőző rehabilitációs beavatkozások hatását. A Simonffy utca díszburkolása a Hal köz és a Nyugati kiskörút között Kapcsolat a korábbi fejlesztésekhez: 3. Piac u. sétálóövezet kialakítása – 1. ütem (nyugati oldal) 4. Piac u.-Kossuth tér gyalogos övezet – 2.ütem (keleti oldal) 10. Simonffy u. felső szakasz felújítása 29. Simonffy u. 1-2. tornyok rekonstrukciója és homlokzat, valamint tető felújítása 57/1. Nyugati kiskörút 1. szakasz megépítése (Hatvan u. – Arany J. u) 57/3. Halköz tér megújítása 57/4. Ifjúsági ház kialakítása a Simonffy utcán

153



A Simonffy utca Hal köz tér és Nyugati kiskörút közötti díszburkolása az egyik utolsó hiányzó eleme a Piac utca északi részén kialakított sétálóövezet és az épülő Nyugati kiskörút közötti összefüggő rehabilitált közterület létrejöttének. Ez a projektelem fűzi fel egy sorba az elmúlt évtizedben ezen a szakaszon megvalósított, illetve jelenleg megvalósítás alatt álló városrehabilitációs beavatkozásokat, ezáltal erősíti azok hatását. A beavatkozás logikailag és időrendileg is illik a sorba, hiszen a Simonffy utca ezen szakasza a korábbi beavatkozások megvalósítása során az egyik felvonulási területként szolgált. A Nyugati kiskörút kialakításának 2. üteme (új nyomvonal az Arany J. u. – Erzsébet u. között) Kapcsolat a korábbi fejlesztésekhez: 49. Széchenyi u. 31. irodaház építése 54. Debreceni Ítélőtábla melletti mélygarázs 57/1. Nyugati kiskörút 1. szakasz megépítése (Hatvan u. – Arany J. u)

A Nyugati kiskörút kialakításának 2. üteme a legszorosabban az 1. ütemhez kapcsolódik, hiszen annak folytatásaként épül meg. Közvetve kapcsolódik a Nyugati kiskörút 1. szakasza mentén már megvalósult (irodaház, Ítélőtábla), illetve megvalósítás alatt álló (az előző városrehabilitációs program kapcsolódó magánerős szállodaépítése) beruházásokhoz is. A beavatkozás közvetve gyakorlatilag az összes akcióterületi városrehabilitációs fejlesztéshez kapcsolódik, hiszen a belső úthálózat tehermentesítése, illetve ezáltal az tisztább és élhetőbb városi környezet révén igen jelentős hatást gyakorol majd. A Centrum Hotel korszerűsítése Kapcsolat a korábbi fejlesztésekhez: 5. Új Városháza kialakítása (Kálvin tér 11.) 4. Piac u.-Kossuth tér gyalogos övezet – 2.ütem (keleti oldal)

A Centrum Hotel korszerűsítése egyrészt a városképet javítja, másrészt pedig az Új Városházához és a Piac utca északi részén és a Kossuth téren kialakított sétálóövezethez is közvetlenül kapcsolódik a korábbi beruházások közül. A projetk keretében tervezett többi beavatkozáshoz közvetett módon kapcsolódik a minőségi tursisztikai szolgáltatások fejlesztése révén, hiszen valamennyi projektelem is hozzájárul ehhez a célhoz a városkép és a közlekedési feltételek javítása, a minőségi közterületek kialakítása, illetve a műemlék épületek felújítása által.

4.3.1.4. Bevonandó partnerek a pályázat tárgyát képező projektben A projekt gazdájaként DMJV Önkormányzata a párhuzamosan megvalósuló magánerős beruházást, a projekt menedzsmentjét és a „soft” elemek megvalósítását kivéve valamennyi projektelem tervezésében, előkészítésében és végrehajtásában részt vesz. A projekt végrehajtását DMJV Önkormányzata a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft.-vel konzorciumban kívánja megvalósítani, aki a közvetlenül támogatott „soft” tevékenységek megvalósítója és a Programalap kezelője is lesz egyben. A projekt menedzsmentjét a Városfejlesztő Társaság szerepét ellátó Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. végzi.

154



23. táblázat. A konzorciumi partnerek bemutatása Konzorcium vezetője: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben?

Partner szerepe a tervezésben:

Partner szerepe a végrehajtásban: Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben: Partner szerepe a végrehajtásban:

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata Önkormányzat 2.473.764.078 Ft Igen 2.214.442.500 Ft Igen 259.321.578 Ft a párhuzamosan megvalósuló magánerős beruházást, a projekt menedzsmentjét és a „soft” elemek megvalósítását kivéve valamennyi tevékenység Fejlesztési elképzelések és keretek meghatározása Szükséges ingatlanok megszerzése Tervek elkészíttetése, engedélyek beszerzése Szabályozási tervben szükséges módosítások Terület előkészítési feladatok Szükséges vezetői és közgyűlési döntések Közbeszerzések lefolytatása kivitelezők kiválasztására Kivitelezőkkel megbízói jogviszonyban van Felügyeli a végrehajtást A támogatással megvalósuló valamennyi projektelem fenntartója és üzemeltetője Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft Nonprofit Kft. 15.557.500 Ft (ebből 1.587.500 a Programalap menedzsmentjének költsége) Igen 15.557.500 Ft Nem Közvetlenül támogatott „soft” elemek megvalósítása Programalap közvetítő szervezete A „soft” programcsomag tervezése, Programalap dokumentumainak összeállítása Program alap kezeléséhez kapcsolódó tevékenységek ellátása Közvetlenül támogatott „soft” elemek megavalósítása Fenntartási jelentések elkészítésében aktív közreműködés, adatok szolgáltatása indikátorok méréséhez, kapcsolattartás

További partnerek (nem konzorciumi tagok) és szerepük a projekt megvalósításában: •

Városfejlesztő Társaság

A Városfejlesztő Társaság szerepét az Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. látja el, aki a pályázat előkészítésében és megvalósításában egyaránt részt vesz. Előkészítéshez kapcsolódó feladatai: o Akcióterületi Terv és a pályázat elkészítésének koordinációja, kapcsolattartás Végrehajtáshoz kapcsolódó feladatai:

155

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem o


Projektmenedzsmenti feladatok ellátása (a projekt koordinálása, kifizetési kérelmek összeállítása és benyújtása, a projekt előrehaladási jelentések és a záró projekt jelentés elkészítése és benyújtása a Közreműködő Szervezet felé)

Fenntartáshoz kapcsolódó feladatai: o Fenntartási jelentések elkészítésében aktív közreműködés, kapcsolattartás

•

Héliker Invest Zrt.

A Centrum Hotel korszerűsítése megnevezésű, nettó 850 millió Ft értékű magánberuházás megvalósítója. Végrehajtáshoz kapcsolódó feladatai: o Magánberuházás megvalósítása (Centrum Hotel korszerűsítése) Fenntartáshoz kapcsolódó feladatai: o Fenntartási jelentések elkészítéséhez adatok szolgáltatása

•

Programalap forrásaira pályázó, „soft” tevékenységeket megvalósító szervezetek

A résztvevő szervezet köre még nem ismert, pályázati úton kerülnek kiválasztásra és a vállalt „soft” tevékenység megvalósítása a feladatuk.

4.3.1.5. Az Önkormányzat által ellátott feladatok a pályázat tárgyát képező projektben A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok Ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatokat az Önkormányzat látja el, amely jelen pályázat keretében a Nyugati kiskörút 2. ütemének megvalósítása esetében releváns. A többi projektelem mindegyike önkormányzati tulajdonban áll, megvalósításuk telekalakítást nem igényel. Terület-előkészítési feladatok A Nyugati kiskörút 2. ütemének nyomvonalának kialakítása jár együtt jelentős területelőkészítési tevékenységgel (bontások, földmunkák), amely szintén Önkormányzati kompetenciába tartoznak. Az akcióterületen belüli út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok A jelen pályázat keretében a Nyugati kiskörút 2. üteme, illetve a Simonffy utca minősül útfejlesztésnek, amelyhez kapcsolódóan közműalakítás is történik. Az utak terveit készítő tervezők feladata a közműszolgáltatókkal való egyeztetés a szükséges felújítások és

156



fejlesztések ügyében, amelynek költségei a tervekben pontosan beépítésre kerülnek. A többi projektelem közműfejlesztést nem igényel. Az akcióterületet feltáró út- és közműhálózat (infrastruktúra) felújításával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok Jelen pályázat keretében tervezett tevékenységek esetében nem releváns.

illetve

A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok Jelen pályázat keretében jelentősebb zöldfelület fejlesztés az Ady park (Csokonai Színház mögötti tér) rekonstrukciója esetében történik, illetve a Nyugati kiskörút 2. ütemének nyomvonalán, ahol középen zöld sáv kerül kialakításra és járdák mellett is történik zöldfelület fejlesztés. A feladatokat az Önkormányzat látja el. A kármentesítési tevékenység Jelen pályázat keretében tervezett tevékenységek esetében nem releváns. Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények (szuperstruktúrák) rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok Jelen pályázat keretében tervezett tevékenységek esetében nem releváns. Önkormányzati tulajdonú lakóépületek rehabilitációja Jelen pályázat keretében nem releváns. Az önkormányzati lakóingatlanok kezelését és szükség szerinti felújítását Debrecenben a Cívis Ház Zrt. végzi, amely a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. 100%-os tulajdonában áll. Építési, telekalakítási feladatok Jelen pályázat keretében tervezett tevékenységek esetében nem releváns. Akadálymentesítés a 253/1997. kormányrendelet szerint A Városháza külső rekonstrukciója esetében releváns, amelyhez kapcsolódóan komplex akadálymentesítés is megvalósul. Azbesztmentesítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában Jelen pályázat keretében tervezett tevékenységek esetében nem releváns. Energiahatékonysági korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában Ilyen jellegű tevékenység a pályázat keretében a Városháza Piac u. 20. szám alatt található épületének külső rekonstrukciója. Az erre vonatkozó tervek készíttetését, a kivitelező kiválasztását DMJV Önkormányzata (pontosabban DMJV Polgármesteri Hivatala) végzi, ő köt vele szerződét, azaz a feladat egyértelműen az önkormányzat kompetenciája

157



4.3.1.6. A projekt indikátorainak bemutatása Mutató neve

Mutató típusa (output/ eredmény)

Mértékegység

Bázisérték

Minimálisan elvárt célérték,

Célérték elérésének időpontja

Célérték a Célérték az 5 megvalósítási éves kötelező időszak fenntartási végén időszak végén

Mutató forrása

Mutató mérésének módszere és gyakorisága (a közétett indikátor definíciós adatlapokban leírtak szerint)

ÁLTALÁNOS KULCSINDIKÁTOROK A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken

eredmény

db

0

6

2020. 03. hó

0

10

output

ha

0

-

2015. 03. hó

82,6

-

output

Fő

5804

1000

2015. 03. hó

5804

-

Megtartott munkahelyek száma

eredmény

Fő

626

-

2015. 03. hó

626

626

Teremtett munkahelyek száma

eredmény

Fő

0

2

2020. 03. hó

1

2

Teremtett munkahelyek száma – nők

eredmény

Fő

0

-

2020. 03. hó

1

1

A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma

eredmény

Fő

0

-

-

0

0

Kedvezményezett adatszolgáltatása Kedvezményezett adatszolgáltatása Önkormányzat nyilvántartása Kedvezményezetti adatszolgáltatás NAV felé történő kimutatás alapján Kedvezményezetti adatszolgáltatás NAV felé történő kimutatás alapján Kedvezményezetti adatszolgáltatás NAV felé történő kimutatás alapján

A fejlesztés által érintett akcióterületen új telephellyel rendelkező válla kozások száma; ZPEJ, PFJ, ZPFJ A fejlesztéssel érintett akcióterület nagysága; PEJ, ZPEJ A fejlesztéssel érintett akcióterület nagysága; PEJ, ZPEJ A megtartott, vagy az újonnan teremtett munkahelyeken foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma FTE-ben számítva; PFJ; ZPFJ Az újonnan teremtett munkahelyeken foglalkoztatottak létszáma FTE-ben (tényérték - bázisérték); PEJ, ZPEJ, PFJ, ZPFJ; Az újonnan teremtett munkahelyeken foglalkoztatottak létszáma FTE-ben (tényérték - bázisérték); PEJ, ZPEJ, PFJ, ZPFJ;

TOVÁBBI SZAKMAI INDIKÁTOROK Új városi funkciók betelepedése / a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) új típusú szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen

eredmény

db

0

-

2020. 03. hó

2

2

Kedvezményezett adatszolgáltatása

A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett akcióterületen

eredmény

db

0

-

2015. 03. hó

3

-


output

m2

0

-

-

0

0

output

2

0

-

-

0

0

Létrehozott munkavégzésre használt szintterületek nagysága Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága

m

158

A projekt keretében az akcióterületen végrehajtott fejlesztés eredményeként újonnan betelepedő új városi funkciók, elérhetővé váló új típusú szolgáltatások száma; ZPEJ, PFJ, ZPFJ A projekt keretében az érintett akcióterületen, településen végrehajtott fejlesztés eredményeként megerősített, bővített, minőségileg fejlesztett funkciók, megőrzött szolgáltatások száma; PEJ, ZPEJ

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem Mutató neve

A fejlesztés következtében felhagyott ingatlanok újrahasznosítása A támogatott projektek eredményeként elért energia megtakarítás (csak a Városháza külső felújítása esetében releváns)


Mutató típusa (output/ eredmény)

Mértékegység

Bázisérték

Minimálisan elvárt célérték,

Célérték elérésének időpontja

output

m2

0

-

-

Célérték a Célérték az 5 megvalósítási éves kötelező időszak fenntartási végén időszak végén 0

Mutató forrása

0

eredmény

TJ

0

-

2016. 12. hó

-

0,1872


Akadálymentesített épületek száma

output

db

0

-

2015. 03. hó

1

-


Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma

output

fő

0

-

2015. 03. hó

29000

-


A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma

output

db

0

-

2015. 03. hó

1

-


A fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága

output

m2

0

-

2015. 03. hó

3,5

-


Azbesztmentesített épületek száma

output

db

0

-

-

0

0

Megnövekedett zöldfelületek nagysága

output

m2

0

-

2015. 03. hó

556,5

-


Megújított zöldfelületek nagysága városrehabilitáció

output

m2

0

-

2015. 03. hó

2223,5

-


Támogatásból felújított tárgyi, építészeti, műemléki értékek száma

output

db

0

-

2015. 03. hó

1

-


output/ eredmény

ha

0

-

-

0

0

output

km

0

-

-

0

0

output

km

0

-

-

0

0

output

km

0

-

-

0

0

eredmény

%

ki kell számolni

75

2020. 03. hó

-

75


0

-

2020. 03. hó

-

1079,5


Funkcióváltással felújított barnamezős területek nagysága Megépített kerékpáros utak hossza Meglévő kerékpárforgalmi létesítmény korszerűsítése A kijelölt egyéb kerékpárforgalmi létesítmények hossza A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen

Beruházásba bevont magántőke nagysága eredmény/hatás millió Ft

159

Mutató mérésének módszere és gyakorisága (a közétett indikátor definíciós adatlapokban leírtak szerint)

A fejlesztések eredményeként megtakarított energia mértéke (Éves energiafelhasználás megvalósítás előtt – Éves energiafelhasználás megvalósítás után); PFJ, ZPFJ Az akcióterületen a támogatás keretében akadálymentesített épületek száma; PEJ, ZPEJ A tevékenység keretében meghirdetett valamennyi program esetében a résztvevők számának összege; PEJ, ZPEJ Az akcióterületen a támogatás keretében felújított épületek száma, PEJ, ZPEJ Az akcióterületen a támogatás keretében kialakított új épületrész nagysága; PEJ, ZPEJ

A fejlesztés következtében kialakított zöldfelületek nagysága az akcióterületen; PEJ, ZPEJ A projekt keretében rehabilitált zöldfelületek nagysága az akcióterületen; PEJ, ZPEJ Az akcióterületen a támogatás keretében felújított műemléki építmények száma; PEJ, ZPEJ

A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosok aránya kérdőíves felmérés alapján; ZPFJ Az akcióterület fejlesztési céljaihoz illeszkedő megvalósult magánberuházás nagysága; ZPFJ



Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok: Esélyegyenlőségi vállalások A projekt A projekt A projekt benyújtásakor befejezésekor fenntartás végén érvényes érték tervezett érték tervezett érték I I I

Esélyegyenlőségi intézkedések 2. Esélyegyenlőségi terv (foglalkoztatási ET) megléte (I/N) 3. Hasonló/azonos munkakörben dolgozó munkatársak azonos bérezésben részesülnek (I/N)

I

I

I

Fenntarthatóság érvényesítése A fenntarthatóság kötelező indikátorai

Mutató neve

teljes vízfelhasználás Fajlagos vízfelhasználás termelés v. mértéke szolgáltatás egysége teljes energiafelhaszFajlagos energiafelhasználás nálás mértéke termelés v. szolgáltatás egysége Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) Ártalmatlanításra kerülő Ártalmatlanításra kerülő hulladék hulladék arányának mértéke összes hulladék mennyisége Kistérségben A kistérségben élők élő foglalkoztafoglalkoztatottságának tottak száma mértéke a foglalkoztatottak száma

Típus Bázis(output/ érték Mértékeredmény) egység

Minimálisan elvárt célérték

Célértéke Célérték a Célérték a elérésének projekt fenntartási időpontja megvalósítási időszak időszak végén végén

Mutató forrása

m3

output

7404

7033

2015

7033

7033

Kedvezményezett adatszolgáltatás

fő

output

626

626

2015

626

626


kWh

output

65158

61900

2015

61900

61900


fő

output

626

626

2015

626

626


t/év

output

127

114

2014

2015

114


t

output

64

64

2015

64

64


t

output

80

80

2015

80

80


fő

output

562

562

2015

562

562


fő

output

626

626

2015

626

626


160

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem Tudásmegosztásban A fenntarthatósággal résztvevők kapcsolatos száma tudásmegosztáson részt vett össz munkavállalók száma munkavállalói létszám Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma Akadálymentesített épületek száma


fő/év

output

0

0

2015

0

0


fő/év

output

636

636

2015

626

626


db

output

0

1

2015

1

1


db

output

0

1

2015

1

1


Fenntarthatósági vállalások I. Környezettudatos menedzsment és tervezés Pályázat Projekt Projektfenntartás Mérték-egység benyújtásakor befejezésekor végén tervezett érvényes érték tervezett érték érték

Fenntarthatósági szempontok 11. Környezeti szempontokat alkalmaz az eszközök, termékek, alapanyagok, szolgáltatások beszerzésénél 22. A zöldfelület kialakítás során az őshonos növényfajokat, a tájegységnek megfelelő fajkompozíciók előnyben részesítése

161

I/N

N

I

I

I/N

N

I

I



4.3.2. Magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán 4.3.2.1. Magánszféra által, az akcióterületi fejlesztéssel párhuzamosan megvalósuló fejlesztés bemutatása Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

A Centrum Hotel korszerűsítése Héliker Invest Zrt.

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

A beruházó tulajdonában van

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége (év, hónap, nap) Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében

Utca: Kálvin tér

Házszám: 4-8

Helyrajzi számok: 8402/4, 8401

Gazdasági funkciót szolgáló tevékenység, szolgáltató egységek felújítása

Gazdasági funkció ERFA A Centrum Hotel rekonstrukciója által minőségi szálláshelykínálat és turisztikai szolgáltatások fejlesztése a Belvárosban, a városkép javítása Elkészült hotel rekonstrukció (db), célérték: 1 db

A Centrum Hotel teljes körű rekonstrukciója a hotel szobái mellett a kiszolgáló egységeket, a gépészetet, nyílászárókat, stb. is beleértve. Debrecenbe látogató turisták. A lakossági és piaci igényfelmérés is alátámasztja az városképi jelentőségű épületek felújításának szükségességét. Év: 2012

Hónap: október

Nap: 1

Év: 2013

Hónap: december

Nap: 31.

850.000.000 Ft + ÁFA

0 0

162

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (Támogatás összege/összes elszámolható költség) (%) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (Saját forrás összege/összes elszámolható költség) (%) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek


0

850.000.000 Ft + ÁFA 100%

A beruházás indításra kész, a szükséges tervek és engedélyek rendelkezésre állnak. -

4.3.2.2. Az akcióterületi fejlesztés hatásaként megvalósítani tervezett magánberuházások

Projekt neve

Projekt rövid leírása

1. Társasház építés, üzlethelyiségek kel, teremgarázzsal.

Az építési telek értékesítésére előszerződést kötöttünk. A rendelkezésre álló jogerős építési engedély alapján teremgarázst, 1 üzletet és 9 lakást tartalmazó, összesen 2 mintegy 1300 m területű társasház építhető. A tervek alapján becsülhető beruházási önköltség (telek + kivitelezési költség) nettó 320 millió forint. Az ingatlan értékesítését előszerződés alapján 2008-ra tervezzük. A rendelkezésre álló jogerős építési engedély alapján a pinceszinten teremgarázst, a földszinten galériás üzlethelyiséget, az első emeleten irodát, a második emeleten pedig 5 lakást tartalmazó, összesen mintegy 1900 2 m területű társasház létesíthető. A projekt becsült beruházási költsége (telek + kivitelezési költség) nettó 422 millió forint.

2. Teremgarázs, irodák, üzlethelyiségek kialakítása

Projekt helyszíne

Projektgazda

Előkészítettség

Boldogfalva utca 6. Hrsz: 9369/2

Gambrinusz Projekt Kft. Kapcsolattartó: Modrovics József 06-20-209-3729

Jogerős építési engedély, előszerződés telek értékesítésre

Simonffy utca 33. Hrsz: 8698

Gambrinusz Projekt Kft. Kapcsolattartó: Modrovics József 06-20-209-3729

Jogerős építési engedély, előszerződés

163

Megvalósítás lehetséges kezdete vége 2013 2015

2013

2015


Projekt neve 3. Üzletek, teremgarázs, irodák kialakítása

4. Üzletek, lakások, teremgarázs kialakítása 5. Szálloda vagy irodaház kialakítása

6. Irodaház, üzletek, parkolóház

7. Társasház kialakítása teremgarázzsal

8. 88 lakás és 30 üzlet kialakítása

9. Üzletház és parkolóház építése

Projekt rövid leírása Dinamikusan fejlődő környezetben található, egy saroknyira a nemrég átadott Kölcsey Kongresszusi Központtól. A telekre a pinceszinten teremgarázst, földszinten üzleteket az emeleti részeken pedig irodákat tartalmazó, összesen 2 mintegy 2500 m területű épület engedélyeztetése folyik. Az ingatlant előszerződés alapján 2008. évben tervezzük értékesíteni, a tervek szerinti épület beruházási becsülhető költsége (telek + kivitelezési költség) nettó 910 millió forint. A Körút menti saroktelek értékesítése folyamatban van, arra vázlatterv szinten teremgarázst, üzleteket és 18 lakást 2 tartalmazó, összesen mintegy 2800 m területű épületet terveztünk. Mivel a végleges beépítés teljességgel a vevő szándékaitól függ. Szintén Körút menti saroktelekről van szó, melynek 2 értékesítését 2008. év végére tervezzük. A mintegy 4500 m területű beépítés profilja az ingatlan vevőjének szándékától függ (szálloda vagy irodaház), így beruházási költséget itt sem áll módunkban megadni. Az ingatlanra üzleteket és irodákat is tartalmazó, de fő profiljában parkolóházat tartalmazó épület engedélyével 2 rendelkezünk. Az összesen mintegy 9000 m területű beruházás elindításáról döntés még nem született, annak tervek szerinti nettó költsége (telek + kivitelezési költség) 1 milliárd 776 millió forint. A belvárosi saroktelekre teremgarázst, földszinten üzletet, 2 valamint 24 lakást tartalmazó, összesen mintegy 2400 m területű társasház jogerős építési engedélyével rendelkezünk. Az ingatlan értékesítését előszerződés alapján 2008-ra tervezzük. Beruházási költsége (telek + kivitelezési költség) kb. nettó 550 millió forint. A projekt értékesítésére előszerződéssel rendelkezünk, a végleges szerződést 2008-ban szeretnénk megkötni. A szerződő fél előzetes számításai szerint a 88 lakást és 30 üzletet tartalmazó beruházás megvalósítási költsége nettó 2,7 milliárd forint lesz. 2 2 A 21000 m alapterületű üzletház és a 11000 m alapterületű parkolóház építése 2008. április végén kezdődött.


Projekt helyszíne Mester utca 16. Hrsz: 8109/4

Projektgazda nem nyilvános adat

Simonffy utca 27. Hrsz. 8695

Előkészítettség Engedélyeztetés van folyamatban. előszerződés telek értékesítésre


A telek értékesítése folyamatban van.

2013

2015

Hatvan utca 33. Hrsz: 8244

nem nyilvános adat

Telek értékesítése folyamatban van.

2013

2015

Bajcsy-Zsilinszky utca 11-13. Hrsz: 8536

nem nyilvános adat

Építési engedély

2013

2015

Bajcsy-Zsilinszky utca 24. Hrsz: 8731

nem nyilvános adat

Építési engedély, értékesítési előszerződés a telekre.

2013

2015

Gambrinusz köz Hrsz: 9042/2; 9042/5; 9042/8; 9004

nem nyilvános adat

Előszerződés a telekre.

2013

2015

Apolló üzletház (Piac u. 57-61. és Miklós u. 513.) Hrsz: 9162 és 9169/2

nem nyilvános adat

Építési, kivitelezési szakaszban van.

2013

2015

164



4.3.3. A pályázaton kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen

Projekt neve


Projekt helyszíne


A beruházás főbb műszaki célkitűzései - Az intézmény északi épületszárnyának bővítése a 22 osztály egyenlő esélyű, 21 századi színvonalú elhelyezése érdekében. - Eddig hiányzó közösségi tér kialakítása egy többfunkciós nagyelőadó/színházterem létrehozásával. - Az iskolai szolgáltatások teljes körének egyenlő esélyű elérhetővé tétele mindenki (diákok, szülők, dolgozók, látogatók) számára komplex akadálymentesítéssel. - A főépület energiatakarékos, környezetkímélő rekonstrukciója. - Balesetmentes tornaterem, hozzá higiénikus, civilizált kiszolgáló egységek. - A bővítéssel létrejövő új tantermek, nyelvi labor, előadóterem felszerelése új, korszerű eszközök beszerzésével, valamint az IKT eszközök fogadására alkalmas környezet kialakításával a kompetencia alapú oktatás kiterjesztéséhez. Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának Piac utca 20. szám alatti Városháza épületének külső rekonstrukciója része a tervezett ROP pályázatnak. A közel 160 éves műemlék épület átfogó belső rekonstrukcióját (gépészet, a vizesblokkok, a fűtés, belső nyílászárók stb.) célozná a projekt. A Polgármesteri Hivatal által használt régi épületet a Piac u. 20 szám alatti Városházával függőfolyosó köti össze. Az épület több szempontból (energiahatékonyság, gépészet, tető, stb.) szintén átfogó külső és belső rekonstrukcióra szorul.

Liszt Ferenc tér 3. hrsz: 8500

Debrecen MJV Önkormányzata

Megvalósíthatósági tanulmány, engedélyes terv szintű tanulmánytervek és költségszámítások rendelkezésre állnak

Piac u. 20. hrsz: 8515


Sas u. 1. hrsz: 8513



A Piac utca sétálóövezeti részének kiterjesztése déli irányba a Szent Anna utca kereszteződéséig


A kerékpáros közlekedés feltételeinek

DMJV közgyűlése 2007-ben fogadta el Debrecen fenntartható városi közlekedési koncepcióját, melynek része az integrált és kibővített kerékpárút-hálózat

Piac utca Kossuth és Szent anna utcák közötti szakasza Péterfia u. – Piac u. – Petőfi tér, Fűvészkert u., Csapó u., Hatvan u.

Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány, vázlatterv, előzetes költségbecslés rendelkezésre áll Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány, vázlatterv, előzetes költségbecslés rendelkezésre áll Tanulmányterv

A Városháza Piac utca felőli épületének belső felújítása

A Városháza Sas utca felőli épület teljes felújítása

165

Projektgazda


Előkészítettség

Tanulmányterv


2016

2018

2015

2016

2015

2017

2013

2015


Projekt neve javítása



Projekt helyszíne

megvalósításának tanulmányterve. A városi kerékpárútfejlesztések 2. ütemében (Péterfia u. – Piac u. – Petőfi tér, Fűvészkert u., Csapó u., Hatvan u.) és 3. ütemében (Kossuth u. – Széchenyi u., illetve Szent Anna u. – Miklós u.) tervezi az akcióterületet érintő kerékpárutak létesítését.

166

Projektgazda

Előkészítettség

Megvalósítás lehetséges kezdete vége



4.4. A tervezett fejlesztések várható hatásai 4.4.1. Társadalmi-gazdasági hatások Debrecen város akcióterületén végrehajtott város-rehabilitációs tevékenységnek jelentős közvetlen, de még inkább közvetett ráhatása van a foglalkoztatási és munkaerő-piaci helyzetre, valamint a munkakörülményekre. A teljes beavatkozás csak bizonyos elemeiben közvetlen munkahelyteremtő jellegű. A Városházán kialakítandó ügyfélirányító és tájékoztató helyiség 2 fő új alkalmazott foglalkoztatását jelenti DMJV Önkormányzatánál. Közvetett munkahelyteremtő hatása valamennyi a pályázat keretében tervezett beavatkozásnak van. A fejlesztések nyomán olyan megújult, minőségi környezet és szolgáltatások jönnek létre, amelyek kedvező hatást gyakorolnak az akcióterületen elhelyezkedő szolgáltatások, irodák, üzletek számára, mindez pedig fontos közvetett munkaerő-piaci hatást eredményez. A Városháza külső rekonstrukciója révén vonzóbb környezetet jelent az épület földszintjén elhelyezkedő üzlethelyiségek tulajdonosai és az üzletet látogató vásárlók számára. A kiskörút megnyitása lehetővé teszi annak mentén számos iroda és szolgáltató egység (kiskereskedelem és egyéb szolgáltatások) megjelenését. A Csokonai Színház mögötti tér rehabilitációja és a Simonffy utca díszburkolása eredményeként a kiskereskedelmi egységek nagyobb számú megjelenése várható. Ez a hatás a munkahelyek számában kifejezve előre nem becsülhető, de különösen a kiskörút kapcsán érhet el számottevő értéket. Mindezeken túl az akcióterületen tervezett összes beavatkozás együttes hatásaként jelentős változás áll be Debrecen akcióterületén. A vonzó településkép, a rendezett közterületek és funkcionálisan megkomponált városkép vonzerőt jelent az üzleti és turisztikai céllal ide érkező látogatók számára ezáltal további kapcsolódó szolgáltatások megjelenését generálja. Ezen keresztül belátható, hogy a közvetlen munkahelyteremtéssel is bíró beavatkozásoknak a városkép tartalmi megváltozásán keresztül jelentős közvetett hatása is van. A Nyugati kiskörút kialakítása révén a fejlesztések az akcióterület és a városrész közlekedésére gyakorolják a legnagyobb hatást. Az irányonként 2 forgalmi és 1 tömegközlekedési sávval új nyomvonalon kialakításra kerülő Nyugati kiskörút új észak-déli irányú összeköttetést teremt Debrecen Belvárosában, amely jelentős tehermentesítő hatást gyakorol egyrészt az akcióterület belső úthálózatára, másrészt a Nyugati utcától is jelentős forgalmat vehet át. Emellett a kiskörút nyugati szakasza biztosítja a városközpont jobb elérhetőségét, amely a Piac utca északi részének sétálóövezetté való átalakítása óta különösen fontos szempont. Az út közvilágítási hálózatát alkotó oszlopokat úgy tervezték meg, hogy akár felsővezeték hordására is alkalmasak legyenek, ezáltal későbbi – akár néhány év üzemelés utáni – döntés lehet az is, hogy busz helyett trolibusz közlekedjen a Nyugati kiskörúton. A nagyobb forgalmú keresztező utcák esetében (Hatvan, Széchenyi, Miklós utcák) a Nyugati kiskörút irányából külön balra kanyarodó sáv lett megtervezve és ezekkel, valamint a csomópontban tervezett jelzőlámpák a közlekedés biztonságát növelik. Amennyiben a körút teljes hosszban kiépül, a gépjárművel közlekedőknek rövidebb útvonal

167



áll majd rendelkezésre a Mester/Csemete és Erzsébet utca között, és ezáltal rendszeres használattal jelentős költségcsökkentés érhető el az üzemanyag-fogyasztás terén. A magasabb minőségű városi tér irányában a társadalom egyes tagjai sok esetben nem éreznek kellő felelősséget, ezáltal a város közösségi használatban lévő területei többször esnek a vandalizmus és nemtörődömség áldozatául. Az ember-környezet viszony meghatározottságának érvényessége – miszerint jelen állapot szerint az ember környezetére nagyobb hatással van, mint a környezet az emberre – a magas minőségű terek megteremtésén keresztül tompul, azaz az igényesen kialakított és használható tér pozitívan hat használóira. Az emberek felelősséget kezdenek érezni iránta, ugyanakkor fontos, hogy a lakosság felkészült legyen az új, a jobb befogadására. A helyi lakosság szívesen használ olyan tereket, amelyeket nem készen kap, hanem részt vállal azok formálásában. A jelen projekt keretében tervezett beruházások jellege nem teremti meg annak a lehetőségét, hogy a lakosság közvetlenül részt vegyen a közösség által is használt terek építésében, ezért különösen fontos, hogy a nyilvánosság különféle elemein keresztül megfelelő kapcsolat legyen a lakossággal. Rendszeresen és pontosan tájékoztatást kapjon arról a lakosság, hogy a vársorehabilitáció keretében mi, miért és milyen következményekkel zajlik a az akcióterületen, amely kommunikációs tevékenység elősegíti, hogy a lakosság minél jobban sajátjának érezze a fejlesztéseket, növelve azok elfogadottságát. Lényeges ezen kapcsolat későbbiek során történő fenntartása is, amikor már az új közösségi terek közhasználatban vannak. A projekt közszférát érintő gazdasági hatásai. A településközpont rehabilitáció túlnyomórészt az Önkormányzat által üzemeltetett, illetve kezelt közterületeket, és közfunkciót betöltő objektumokat érint, ezért a fejlesztéseknek közvetlen, vagy közvetett módon számos következményük van a város gazdálkodására nézve. A projekt megvalósulásával az önkormányzati költségvetésben új bevételek és költségmegtakarítások jelennek meg, de ezzel párhuzamosan új kiadási tételek is jelentkeznek. A projekt eredményeként közvetlenül megjelenő bevételek elsősorban a felújított Városháza fenntartási költségeinek csökkenéséhez kötődnek. Ez a hatás az átalakítás során használt energiatakarékos megoldásokhoz (nyílászárók cseréje) kötődik. A további beruházások (mindenekelőtt a Nyugati kiskörút és kiesebb mértékben a megújított Csokonai Színház mögötti tér) újabb fenntartási költséget generáló tételt jelentenek. Az önkormányzati fenntartású nyugati kiskörút üzemeltetése, kiegészülve a nyomvonalon kialakított új zöldfelületek és a Csokonai Színház mögötti park rendszeres gondozásával és karbantartásával járó feladatokkal új terheket ró az önkormányzati költségvetésére. Az Önkormányzat pénzügyi helyzetét közvetetten befolyásoló hatások révén felmerülő járulékos hasznok közül a város és térsége befektetővonzó képességének javulásából származó bevételeket kell elsőként megemlíteni. A városközpont megújulása vonzóbbá teszi a befektetők és turisztikai céllal ide érkezők számára Debrecent, amely a beruházói érdeklődés megnövekedésében és a megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódóan új munkahelyek létrejöttében is kifejeződik. A nyugati kiskörútnak jelentős gazdasági tevékenységet generáló hatása várható, ami elsősorban annak mentén megjelenő fejlesztések közvetlen hatásaként (építőipar) és az épültekben zajló értéktermelő

168



tevékenységek eredményeként jelentkeznek. A beruházás közvetett hatására a turizmusból származó bevételek megnövekedése is prognosztizálható. A vonzó településkép, a felújított építészeti értékek, valamint a pihenő és rekreációs lehetőségek kínálatának bővülése a turistaforgalom megnövekedését, a turisztikai szektorban új munkahelyek létrejöttét, s ezen keresztül a turisztikai bevételek megnövekedését eredményezi. Mindez az adóbevételeken, valamint az idegenforgalmi adón keresztül növeli az önkormányzati bevételeket. Debrecen akcióterületi beavatkozásai közvetlen és közvetett módon is pozitívan hatnak a városközpont ingatlanpiaci viszonyaira, különös tekintettel a rehabilitált területen található ingatlanokra. A beavatkozások hatásaként jelentősen emelkedik az önkormányzati tulajdonú ingatlanok értéke, viszont megdrágulnak a későbbiek folyamán az önkormányzat ingatlanvásárlásait. Jóllehet a településközpont rehabilitáció közvetlenül főként a közszférát érinti, a magánszférát érintő gazdasági hatások is számottevőek. A beruházás hasznaiból legnagyobb mértékben a városközpont rehabilitáció által érintett területen tevékenykedő vállalkozások profitálhatnak, akiknek piaci pozíciójuk és sikerességük – a folytatott tevékenység jellegének függvényében – kisebb-nagyobb mértékű javulását lehet előre vetíteni. A fejlesztés pozitív gazdasági hatásai és a vállalkozói aktivitás megélénkülése elsősorban a kiskereskedelem és a vendéglátóipar területén fog jelentkezni. Az ingatlanok iránti kereslet megnövekedése és az ebből adódó értéknövekedés természetesen a városközpont és környezetének valamennyi ingatlanját érinti, így a lakóingatlanokat, s a vállalkozások telephelyeit is. A pozitív hatások kiteljesedését jelenleg a gazdasági válság gátolja. A fentieket összegezve kijelenthető, hogy ugyan a beruházás kapcsán az externális bevételek mellett externális költségek is felmerülnek, azok mértéke mind a közszféra, mind pedig a magánszféra tekintetében jelentősen elmarad a hasznok mértéke mögött. A projekt megvalósításával, a multiplikátor és szinergikus hatások révén, össztársadalmi szinten megjelenő externális hasznok tehát biztosítják hosszú távon az Önkormányzat által finanszírozott saját erő megtérülését.

4.4.2. Esélyegyenlőségi hatások Az akcióterület a város legforgalmasabb, szinte minden város- és térséglakó által bizonyos sűrűséggel használt területeit érinti. A városrehabilitációs tevékenységek egyik elsődleges „küldetése” hogy hozzájáruljon a fejlesztésekkel érintett társadalom (akcióterületi, a városi és térségi lakosság valamint a városba látogatók, és ezen belül minden kor és társadalmi helyzetű csoport) életminőségének javulásához. Az akcióterületen belül a közintézmények, új és rehabilitált közterületek, valamint az új és megerősített funkciók olyan módon kerülnek kialakításra, hogy az esélyegyenlőség szempontjai maximálisan érvényre jussanak. Ez a mozgásukban korlátozottak és a közösségi beilleszkedésükben egyébként is nehézségekkel küzdő, testi fogyatékkal élők számára megkönnyíti a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést. A fejlesztések az akcióterület

169



érintett közterületein való könnyebb, akadálymentes mozgást, a gyalogjárdák könnyebb megközelíthetőségét, az azokon történő akadálytalan haladást eredményezik. A Városháza külső rekonstrukciójával együtt megvalósul az épület komplex akadálymentesítése is. A Nyugati kiskörút mentén járdák és a buszmegállók akadálymentes megközelíthetőség figyelembe vételével kerülnek kialakításra. Az Ady park (Csokonai Színház mögötti tér) új kialakítása is akadálymentes lesz. Az érintett társadalmi csoportok a fejlesztések hatásaként egyenlő eséllyel férnek hozzá közterületekhez (parkok, gyorsabb megközelítést biztosító forgalmi összeköttetések, közterek), intézményekhez és helyi látnivalókhoz, így az új fejlesztések napi tevékenységük részévé válnak. Az ilyen irányú beavatkozások egyértelműen ezen hátrányos helyzetű csoportok fizikai védelmét és esélyegyenlőségének biztosítását is jelentik, ezzel elősegítve a jelenleginél fokozottabb társadalmi integrációjukat. A fejlesztések által a városrész egyrészt magas minőségű közterületekhez jut, amelyek alkalmasak valódi agóra (találkozóhely) funkció betöltésére és a lakosokat integráló szerephez jutnak, másrészt a napi forgalom lebonyolítását megkönnyítő új útkapcsolat alakul ki, ami enyhíti a forgalmi problémákat és az ezáltal generálódó társadalmi feszültségeket. Harmadrészt az Városháza akadálymentesítése és ügyfélirányító funkciója szintén elősegíti az esélyegyenlőség érvényesülését, a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés megkönnyítése által. Az akcióterületi fejlesztések nem eredményezik az alacsony státuszú lakosság háttérbe szorítását, az akcióterületről való tömeges elvándorlását. Az alacsony státuszú lakosság számára továbbra is biztosított az akcióterületen a fizikai infrastruktúra és a szociális szolgáltatások elérhetősége, sőt bizonyos szolgáltatások esetében kifejezetten javul (pl. Nyugati kiskörút a városrész eddig feltáratlan területein is elérhetővé teszi majd a tömegközlekedést). A Nyugati kiskörút kialakítása a környéken az ingatlanárak emelkedésével járt ugyan, de mivel a kiskörút nyomvonala már régóta közismert (az ingatlanok felértékelődése is korábban lezajlott és fejlesztésekhez szükséges telkek legnagyobb része már korábban önkormányzati tulajdonba került), a mostani fejlesztés nem okozza majd az alacsony státuszú népesség elvándorlását. (Annál is inkább, mivel a Belváros felértékelődése és ezzel együtt az amúgy sem jellemző néhány alacsony státuszú család elköltözése az 1990-es években jórészt már spontán lezajlott). A projekt megvalósítása és kommunikációja során az érintett szervezetek kiemelt szempontként kezelik az esélyegyenlőség érvényesülését, nem közvetítenek szegregációt és törekednek az előítélet csökkentésére. Emellett a „soft” programelemek is esélytudatosságot közvetítenek.

4.4.3. Környezeti hatások A komplex város-rehabilitáció eredményeként a jelenleginél magasabb esztétikai kvalitással bíró, élhetőbb belváros alakítható ki Debrecenben, amely a társadalmi és gazdasági hozadékon túl pozitív, és bizonyos mértékben negatív hatást is gyakorol a települési környezetre. Az adottságokhoz alkalmazkodó és a használók igényeit kiszolgáló új, vagy megújuló zöldfelületek (Nyugati kiskörút, Ady park) egészségesebbek, könnyebben

170



fenntarthatók, egyben hozzájárulnak a lakosság környezettudatosságának fokozódásához. A városi zöldfelületek növelése kedvező hatást gyakorol a szennyezőanyagok megkötésével és a városklíma befolyásolásával. A zöldfelületi elemek fejlesztése, átalakítása, elősegíti ezek egészségesebb működését, így a levegőminőségre gyakorolt kedvező hatások fokozódnak. A zöldfelületek rekonstrukciója során a térségnek megfelelő növényfajták kerülnek telepítésre, amelyek elsősorban az őshonos fajtákból kerülnek kiválasztásra. A fejlesztések közül a település levegőminőségére a közlekedési rendszer fejlesztése bír a legfontosabb befolyással. A Nyugati kiskörút megnyitása várhatóan jelentős közlekedési áramlást generál, ami jelentős növekedést eredményez a nyomvonalán a légszennyezettséget és a zajt illetően, ugyanakkor az akcióterület és a város más részein jelentős forgalomcsökkentő hatása lesz. A közvetett hatás közömbösítése érdekében az összesen a külön tömegközlekedési sávokkal tervezett út a tervek szerint középen fásított zöld sávval lesz elválasztva. A Nyugati kiskörút kiépítés összességében az akcióterületi átmenő forgalom elvezetését, ezáltal pedig a terület belső részein a levegő- és zajszennyezettség csökkenését eredményezi. A tisztább levegő élhetőbb környezetet teremt, ami hosszú távon befolyásolja az itt élők és az ide látogatók közérzetét. A város-rehabilitációs program a burkolt területek arányának növekedésével jár (nyugati kiskörút), amely területfoglalásával a talajra, talajéletre kedvezőtlen hatást gyakorol. A zöldfelületek fejlesztése (a borítással érintett terület közepén), rehabilitációja mindazonáltal kedvezően befolyásolja a talajok vízháztartását, oxigénellátottságát és anyagcseréjét.

4.5. Kockázatok elemzése 4.5.1. A pályázati projekt előkészítése és megvalósítása során felmerülő kockázatok Kockázat megnevezése

1. A műszaki tervek nem felelnek meg a minőségi elvárásoknak

2. A projekt komplexitása miatt a kiviteli tervek nem lleszkednek egymáshoz kellően 3. Régészeti feltárás elhúzódása miatti csúszás 4. A közbeszerzési eljárás sikertelen 5. Műszakikivitelezési problémák felmerülése

Valószínűség Hatás (1-7)* (1-7)*

2

6

2

4

2

4

2

4

3

5

A kockázat kezelésének módja

Projekt/tevékenység, amire a kockázat vonatkozik

MŰSZAKI KOCKÁZATOK Megfelelő referenciákkal és szakmai tapasztalattal rendelkező tervezők kiválasztása. Gyakori egyeztetések, és A műszaki tartalom és az elvárások egyértelmű kommunikációja biztosítja a a tervezési feladat megrendelőnek való megfelelést. Az engedélyezéshez összetettsége miatt kapcsolódó kockázatok megfelelő előkészítéssel, a elsősorban a Nyugati szükséges információk időben és megfelelő minőségben kiskörút történő biztosításával, valamint az elkészült anyagok szakértői átvizsgálásával csökkenthetők. Valamennyi Tervezői művezetés megbízással a szakági kiviteli tervek projektelem, de közötti összhang hiánya miatt fellépő problémák gyorsan összetettsége miatt kezelhetők. elsősorban a Nyugati kiskörút Elsősorban Nyugati Az Önkormányzat és a feltáró régészek közötti optimális kiskörút az új együttműködés, rendszeres egyeztetések. nyomvonal miatt Közbeszerzési szakértő alkalmazásával és a közbeszerzés Valamennyi alapos előkészítésével a kockázat minimálisra csökkenthető. projektelem Az önkormányzat és a projektmenedzsment szervezet a Valamennyi projekt előkészítése során előtérbe helyezi a megfelelő tartalék időkkel bíró ütemezés összeállítását, valamint a projektelem rendelkezésre álló finanszírozási források összehangolását.

171


Kockázat megnevezése


6. Nem megfelelő műszaki teljesítés kockázata

3

4

7. A kivitelezők nem tartják be a vállalt határidőt

3

3

8. Előre nem látható problémák felmerülése a megvalósítás során

2

5


A kockázat kezelésének módja A közbeszerzési kiírások során a kivitelezők és a szolgáltatást nyújtók olyan referenciák bemutatására és garanciák vállalására kötelezése, amely elősegíti a megfelelő műszaki minőség biztosítását. Megfelelő végrehajtási ütemterv megállapítása. A kivitelezővel kötött vállalkozási szerződésben a befejezés csúszása miatt olyan kötbért kell meghatározni, ami fedezi az Önkormányzatnak a projekt tervezettek szerint történő ezárása elmaradásából származó kockázatát. A projekt ütemezésének és költségvetésének kalkulálása a ehetőségekhez képest olyan legyen, hogy lehetőséget teremtsen az előre nem várt helyzetek kezelésére is.


Valamennyi projektelem

Valamennyi projektelem Valamennyi projektelem, de összetettsége miatt elsősorban a Nyugati kiskörút

JOGI KOCKÁZATOK 9. A vonatkozó ogszabályok és eljárásrendek dőközi változása miatt a projekt nem esz azokkal összhangban

3

4

10. A lakossági ellenállás a projekt megvalósításával szemben

2

5

11. A belváros forgalmának tartós akadályozása

4

3

12. Társadalmi szervezetek ellenállása

3

4

13. A pályázati elemek végrehajtásában részt vállaló partnerek (civil szervezetek, vállalkozások, Önkormányzat) kapcsolata megromlik 14. A programalapból meghirdetett pályázati konstrukciókban alacsony részvétel

A jogi, eljárásrendi és tartalmi követelményeket meghatározó ntézményekkel való folyamatos kapcsolattartás, illetve a vonatkozó jogszabályok és eljárásrendek módosításainak folyamatos figyelemmel kísérésével a kockázat jelentősen csökkenthető.


TÁRSADALMI KOCKÁZATOK A lakosság folyamatos és részletes tájékoztatása, illetve az előkészítés / tervezés folyamán a lakosság érdekeinek Valamennyi figyelembe vétele miatt bekövetkezésének valószínűsége projektelem csekély. Folyamatos jó kommunikációval és az érintett felek, civil szervezetek bevonásával csökkenthető a kockázat. A kivitelezéssel összefüggő környezeti terhelések, és a ogisztikai torlódások megelőzése érdekében az akcióterületen rendszeres tájékoztatás szükséges a megvalósítás ütemezéséről, az ellenérzés kialakulásának Nyugati kiskörút ellensúlyozására. A projekt megvalósítása során a kivitelező ogisztikai ütemtervet készít, amely lehetővé teszi a egmegfelelőbb kivitelezéssel összefüggő tevékenységek (deponálás, felvonulás, szállítás stb.) összehangolását. A potenciálisan szóba jöhető társadalmi szervezetek Elsősorban a Nyugati (elsősorban zöld szervezetek, környezetvédők, városvédők) kiskörút és a bevonása a projekt előkészítésébe, hatékony Csokonai Színház társadalmasítás mögötti park

2

4

A kezelésének módja 3 részből áll: - olyan társadalmi szervezetek/intézmények bevonása, amelyek helyi beágyazottsága erős, ugyanakkor referenciákkal bírnak az Önkormányzattal való kapcsolatban - a partnerekkel kötendő megállapodások megfelelő jogi szabályozása - a programalap használata során megfelelő kritériumrendszer alkalmazása

2

3

A programalaphoz kapcsolódó pályázati kiírások céljainak körültekintő, az akcióterület problémáira és a helyi társadalom igényeire egyaránt reagáló definiálása.

15. Az előkészítésre szánt források szűkössége

2

16. Pályázati forrás rendelkezésre állása

3

PÉNZÜGYI, GAZDASÁGI KOCKÁZATOK A kockázat jelentős mértékben csökkenthető a költségek pontos tervezésével és ütemezésével. Az esetlegesen 4 felmerülő kisebb többletköltségek saját forrásból vagy hitelből biztosíthatók, így a kockázat elkerülhető. Lehetséges további pályázati lehetőségek feltárása, 6 magánbefektetők felkutatása. A projekt elemeinek más

172

„Soft” elemek

„Soft” elemek

Valamennyi projektelem Valamennyi projektelem


Kockázat megnevezése





beruházásokhoz kapcsolódó megvalósításának viszgálata. 17. Engedélyek beszerzésének hiánya miatt a TSZkötés meghiúsul 18. A projekt költségei meghaladják az előzetesen meghatározott értéket 19. Önerő nem elegendő mértéke 20. A projekthez kapcsolódó magánerős beruházás nem valósul meg 21. Rugalmatlan projektmenedzsment szervezet, amely nem képes alkalmazkodni az előre nem látható helyzetekhez 22. A projekt rányításában és /vagy ebonyolításában érintett szervezetek átfogó strukturális átszervezése

7

Egyeztetések a támogatóval és annak képviselőivel a projekt tartalmát és kidolgozását érintő kérdésekben, a projekt alapos és körültekintő kidolgozása és az engedélyek megszerzése.


3

5

Az előkészítés során figyelemmel kell lenni az előzetes költségbecslésekre és a költséghatékony megoldások alkalmazására. A kockázat a megfelelően kiírt közbeszerzésekkel és a körültekintően megkötött szerződésekkel csökkenthető.


2

5

2

3

1

1

A projektgazdának megfelelő forrásokat kell felszabadítani az önerő biztosítására. Lehetőség nyílik továbbá külső forrásbevonásra (hitel, kötvény) A tervezett magánberuházás meghiúsulása esetén a projekthez kapcsolódóan új, a tervezési útmutatóban előírt 6 mértékű magánberuházás bevonása az akcióterületen. az akcióterület lehetséges magántőkés fejlesztéseinek folyamatos figyelése. INTÉZMÉNYI, SZERVEZETI KOCKÁZATOK

Valamennyi projektelem Magánerős beruházás közvetve pedig valamennyi elem

4

A projektmenedzsment szervezet modellje alapos előkészítés eredményeként, a kockázatok és azok kezelési ehetőségeinek számbavétele után kerül kidolgozásra, törekedve arra, hogy az előre nem látható helyzetekben is rugalmasan alkalmazkodni képes szervezet kerüljön felállításra.


3

A Polgármesteri Hivatal esetleges átszervezése előre tervezhető folyamat, az irányításért és a lebonyolításért felelős egységek és személyek szerepköre más egységek számára átadható. A projekt menedzsmentjét bonyolító szervezet átalakulása esetén a szerződésben ki kell térni az lyen esetekre.


* 1 – leggyengébb, 7 - legerősebb

Az előkészítés és megvalósítás során felmerülő lehetséges kockázatok várható hatásainak szöveges bemutatása: 1. A műszaki tervek nem felelnek meg a minőségi elvárásoknak Ha a műszaki tervek nem megfelelő minősége még a kivitelezés megkezdése, illetve a kivitelező kiválasztásának megkezdése előtt kiderül, a tervek átdolgozása válik szükségessé, amely késlelteti a megvalósítás folyamatát. Ha nem megfelelő minőségű műszaki tervek készülnek és kerülnek kivitelezésre, az az építmények gyenge minőségét eredményezhetik, amely nehezebb és költségesebb fenntarthatóságot eredményezhet. Súlyosabb esetben az építmény nem tudja teljes körűen betölteni funkcióját, sőt balesetveszélyes is lehet. Olyan hatása is lehet, hogy a hatóság nem adja ki az építmény használatbavételi engedélyét, ebben az esetben pedig jelentős többlet saját erőt igényelhet a megfelelőség biztosítása. 2. A projekt komplexitása miatt a kiviteli tervek nem illeszkednek egymáshoz kellően Ha a kiviteli tervek nem megfelelő illeszkedése még a kivitelezés megkezdése, illetve a kivitelező kiválasztásának megkezdése előtt kiderül, a tervek átdolgozása válik szükségessé, amely késlelteti a megvalósítás folyamatát.

173



Amennyiben egymáshoz nem illeszkedő kiviteli tervek alapján kezdődik meg a kivitelezés, az számos bonyodalmat okozhat, részbeni áttervezést tehet indokolttá, ami megakaszthatja a kivitelezés folyamatát. 3. Régészeti feltárás elhúzódása miatti csúszás Amennyiben a régészeti feltárás elhúzódik, az az építés folyamatát nagyban hátráltathatja. Mivel régészet csak a Nyugati kiskörút esetében releváns, előfordulhat, hogy csak szakaszosan áll fenn emiatt akadályoztatás, emiatt a hatás kisebb lehet, de mindenképp jelentős, mert a régészet a földmunkákat akadályozza, a többi folyamat pedig erre épül. 4. A közbeszerzési eljárás sikertelen Ha nem sikerül elsőre lefolytatni a közbeszerzési eljárást, az a projekt megvalósításának csúszását eredményezheti. A „soft” tevékenységek nagy részének helyszínt biztosító közösségi ház esetében a kiegészítő kisléptékű elemek megvalósítását késlelteti, azok egymásra torlódását, az ütemezés áttervezését eredményezheti. 5. Műszaki-kivitelezési problémák felmerülése A műszaki-kivitelezés problémák felmerülése a legtöbb esetben a megfelelő műszaki megoldás megtalálásig, az esetleges többlet forrás előteremtéséig, vagy a megfelelő kivitelező megtalálásáig (ha a munkát elkezdő kivitelező nem képes teljesíteni a vállalt feladatait) a projekt időbeli megvalósítását hátráltatják. Amennyiben nem sikerül megoldást találni az adott projektelem megvalósítását is megakadályozhatják. 6. Nem megfelelő műszaki teljesítés kockázata A nem megfelelő műszaki teljesítés hatásai a nem megfelelő minőségű műszaki terveknél (1. sz. kockázat) már leírt hatásokhoz hasonlóak, költségesebb fenntartást, több saját erőt, balesetveszélyt eredményezhetnek. 7. A kivitelezők nem tartják be a vállalt határidőt Ennek hatása egyértelműen az időbeli csúszás, amely megfelelő szerződés alkalmazásával (pl. kötbér) csökkenthető. Szélsőséges esetben új kivitelező bevonására lehet szükség, amely további időbeli csúszást okozhat. 8. Előre nem látható problémák felmerülése a megvalósítás során A megvalósítás helyszínén olyan előre nem látható akadályokba ütközik a kivitelezés (pl. régészeti jelenség, közművek nem a leegyeztetett állapotnak megfelelően helyezkednek el a felszín alatt), amely eredményezheti a tervek módosítását, az építkezés felfüggesztését, többlet műszaki megoldás alkalmazását teheti szükségessé. Mindez megnövelheti a kivitelezés időtartamát, illetve többlet forrás bevonását teheti szükségessé. 9. A vonatkozó jogszabályok és eljárásrendek időközi változása miatt a projekt nem lesz azokkal összhangban A jogszabályi változások miatt (pl. ÁFA mértékének növekedése, építési előírás, vagy környezeti szabályozás módosulása) a projektet át kell tervezni, amely egyrészt pénzügyi áttervezést jelent, másrészt műszaki tartalom módosulást is eredményezhet. Mindez időigényes és adott esetben többlet forrás bevonását is szükségessé teheti. 10. A lakossági ellenállás a projekt megvalósításával szemben

174



A projekt, vagy egyes projektelemek megvalósítását is megakadályozhatja, vagy fenntarthatóságát teheti kétségessé ha a lakosság a fejlesztéssel nem ért egyet, fellép annak megvalósítása ellen. Jelen projektnél ez nem merülhet fel, hiszen a fejlesztések a lakossági igényfelméréssel összhangban vannak, a lakosság támogatja azok megvalósítását. 11. A belváros forgalmának tartós akadályozása A belváros forgalmának tartós akadályozása a kivitelezés során lakossági ellenállást válthat ki. Jelen projektnél ennek kicsi a valószínűsége, mivel a nyugati kiskörút építése jól szakaszolható. 12. Társadalmi szervezetek ellenállása A kockázat várható hatásai a 8. kockázatnál (lakossági ellenállás) leírtakhoz hasonlóak, a társadalmi szervezetek a lakosság véleményét is befolyásolják. 13. A pályázati elemek végrehajtásában részt vállaló partnerek (civil szervezetek, vállalkozások, Önkormányzat) kapcsolata megromlik Az egyes végrehajtó partnerek lecserélése, újak bevonása válhat szükségessé a projekt „soft” elemeinek megvalósítása érdekében. Az új partner bevonása időbeli csúszást eredményezhet. 14. A programalapból meghirdetett pályázati konstrukciókban alacsony részvétel Alacsony részvétel esetén a programalap pályázatait újra meg kell hirdetni, nagyobb figyelmet fordítva a felhívások nyilvánosságára, a potenciális pályázók minél szélesebb köréhez való eljuttatására. Az ismételt meghirdetés a vonatkozó projektelemek, szélső esetben az egész projekt végrehajtásának csúszását eredményezik. 15. Az előkészítésre szánt források szűkössége A források szűkössége miatt nem készülnek el időben és/vagy megfelelő minőségben a szükséges megalapozó dokumentumok, műszaki tervek, ezért azok átdolgozása válik szükségessé amely időbeli csúszást okoz. Szélsőséges esetben a pályázat csökkentett költségvetéssel kerül elfogadásra. 16. Pályázati forrás rendelkezésre állása Amennyiben a pályázat nem áll rendelkezésre a projektgazda a teljes projektet elegendő saját forrás hiányában nem tudja megvalósítani. A projektelemek csak részben, időben eltérő ütemben történő megvalósítása jelentős mértékben rontja a projekt hatásfokát, az egyes elemek közötti szinergikus kapcsolatokat. 17. Engedélyek beszerzésének hiánya miatt a TSZ-kötés meghiúsul Amennyiben az engedélyek hiánya miatt a TSZ megkötése meghiúsul, a projekt megvalósítása kétségessé válik. Új, hasonló tartalmú kiírás megjelenése esetén a pályázat újból beadható, de az időbeli eltolódás miatt késik annak kedvező hatása is. Új kiírás hiányában a projekt nem, vagy csak részben valósul meg. 18. A projekt költségei meghaladják az előzetesen meghatározott értéket Második fordulós pályázat esetén már nincs mód a támogatás növelésére, ezért a saját forrás növelése szükséges, amely a projektgazda aktuális gazdasági helyzetétől függően kezelhető. A projekt céljainak megtartása mellett bizonyos keretek között lehetséges a műszaki és egyéb tartalom csökkentése is. Szélsőséges esetben a

175

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem megnövekedett költségek egy adott megvalósítását megakadályozhatják.

projektelem,

Akcióterületi Terv vagy

az

egész

projekt

19. Önerő nem elegendő mértéke A projekt forrásainak áttervezését és időbeli csúszást eredményezhet amennyiben a projektbe sikerül az önerő mértékét saját forrás átcsoportosításával, vagy külső forrás bevonásával megteremteni. Amennyiben az önerő mértéke nem előteremthető és a projekt lehetővé teszi a projekt csökkentett szakmai tartalommal valósulhat meg időbeli csúszást is feltételezve. Szélső esetben az önerő hiánya miatt a projekt nem valósul meg. 20. A projekthez kapcsolódó magánerős beruházás nem valósul meg Ebben az esetben új magánberuházás bevonása válik szükségessé, amely jelen gazdasági helyzetben nem egyszerű feladat. Az akcióterületen jelenleg több beruházás is előrehaladott előkészítettségi állapotban van, csak kedvezőbb gazdasági feltételekre várnak a kezdéshez, így nagy valószínűséggel megoldható az új szereplő bevonása. 21. Rugalmatlan projektmenedzsment szervezet, amely nem képes alkalmazkodni az előre nem látható helyzetekhez A projekt időbeli csúszását eredményezi a menedzsment rugalmatlansága, előre nem tervezett külső szakértők bevonását teheti szükségessé. 22. A projekt irányításában és /vagy lebonyolításában érintett szervezetek átfogó strukturális átszervezése Az átszervezés és az esetleges személycserék miatt a projekt időbeli csúszást szenvedhet, mivel a megváltozott szervezeti rendszerben időre van szükség a projekt megfelelő lebonyolítását biztosítani képes megfelelő kapcsolatrendszer és személyek biztosításához.

4.5.2. A pályázati projekt fenntartására vonatkozó kockázatok Kockázat megnevezése


1. A lakosság és a civil szervezetek elégedetlensége a projekt eredményével

1

5

2. A fenntartási költségek jelentős mértékben emelkednek

3

4

3. A gyakori rongálások miatt a megújított/új közterületek állapota gyorsan romlik.

2

5

4. A lakosság nem használja a fejlesztéseket

2

4



A célcsoport igényeinek pontos feltérképezése a pályázat benyújtása előtt. A helyi lakosság és a civilek bevonása a projekt Valamennyi előkészítésébe, a projekt tartalmának megismertetése velük. projektelem A projekt teljes ciklusa során hatékony kommunikáció megvalósítása. Korszerű, a fenntarthatóságot elősegítő technológiák Valamennyi alkalmazása a tervezés és a kivitelezés során, tartós, projektelem, könnyen karban tartható anyagok használata. energiahatékonyság Energiahatékonyság szem előtt tartása a tervezés és esetében főleg a kivitelezés során. Városháza Fokozottabb közterület-felügyelői jelenlét biztosítása, együttműködés a rendvédelmi szervekkel és a civil szervezettekkel. Az érintett közterületek bevonása a kamerával megfigyelt Közterületek városi rendszerbe. A lakosság figyelmének felhívása a megújított közterületek értékeire, ehhez kapcsolódó programok szervezése. Alapos igényfelmérés az előkészítés során. Valamennyi Jó kommunikáció a projekt teljes életciklusában. projektelem A fejlesztéseket népszerűsítő programok szervezése.

176


Kockázat megnevezése 5. Nem megfelelő kivitelezés miatti minőségromlás

6. A megújított/új zöldfelületek gyors degradációja


2

2

6

5


A kockázat kezelésének módja A közbeszerzés gondos előkészítése, megfelelő referenciákkal rendelkező kivitelező kiválasztása. Megfelelő garanciális feltételek beépítése a szerződésbe. Gondos műszaki ellenőrzés a kivitelezés során. A városi klímát, a közlekedési és egyéb terhelést jól tűrő, honos növényfajok tervezése a közterületeken. A növénytelepítés a legalkalmasabb időben történjen. Megfelelő garanciális biztosítékok beépítése a kivitelező szerződésébe. A gondozás körültekintő megtervezése. Jó kommunikáció és preventív programok a rongálások megelőzése érdekében.



Valamennyi projektelem, elsősorban közterületek.

* 1 – leggyengébb, 7 - legerősebb

A projekt fenntartására vonatkozó lehetséges kockázatok várható hatásainak szöveges bemutatása: 1. A lakosság és a civil szervezetek elégedetlensége a projekt eredményével A fenntarthatóságot teheti kétségessé ha a lakosság a megvalósult fejlesztéssel nem elégedett. Jelen projekt esetében a lakosság és a civil szféra a pályázat benyújtását megelőzően tájékoztatást kapott a projektről, a tervezett fejlesztések a lakossági igényfelméréssel összhangban vannak, a lakosság támogatja azok megvalósítását. Ebből kifolyólag a kockázat bekövetkezésének valószínűsége csekély. 2. A fenntartási költségek jelentős mértékben emelkednek A fenntartási költségek (pl. energia- és üzemanyagárak emelkedése miatti) jelentős növekedése tetemes többletkiadásokat eredményezhet a fenntartó részéről, amelynek előteremtése gondot jelenthet. A fenntartás alulfinanszírozottsága az építmények állapotának leromlását okozhatja, amely az esztétikai megjelenésre és a használhatóságra is negatívan hat, emiatt előfordulhat, hogy a célcsoportok nem használják majd a fejlesztéseket, ez pedig lakossági elégedetlenséghez vezethet. 3. A gyakori rongálások miatt a megújított/új közterületek állapota gyorsan romlik. A rongálások nyomainak eltűntetése, az eszközök esetleges pótlása a fenntartó részéről jelentős többletkiadásokat okozhat. Másrészt ha a rongálások nyomait a lehető legrövidebb időn belül nem sikerül eltűntetni, az a közterületek esztétikai minőségét és eredeti célnak megfelelő használatát is rontja, ami akár szélsőséges esetben azt is okozhatja, hogy nem veszik igénybe a lakosok. 4. A lakosság nem használja a fejlesztéseket Ha a lakosság nem veszi igénybe a projekt eredményeként megvalósuló beruházásokat, az azt jelenti, hogy a fejlesztés nem érte el a célját, és a forrásokat nem sikerült a megfelelő módon felhasználni. Ez a város élhetősége és a városvezetés megítélése szempontjából egyaránt kedvezőtlen. A kockázat a lakosság bevonását figyelembe vevő tervezéssel és a fejlesztések jó kommunikációjával, marketingjével jelentősen csökkenthető. 5. Nem megfelelő kivitelezés miatti minőségromlás A nem megfelelő minőségű kivitelezés elsősorban a fenntartási költségek megnövekedésén keresztül fejti ki leginkább negatív hatásait, de szélsőséges esetben a használhatóságot is akadályozzák. Mindez jelentősen ronthatja a fejlesztések célcsoport általi megítélését is.

177



6. A megújított/új zöldfelületek gyors degradációja A zöldfelületek degradációja az esztétikai hátrányok és az ebből fakadó városképromlás mellett környezeti szempontból is kedvezőtlen, amely a karbantartási költségeket növeli, szélsőséges esetben új növényfajok telepítését is jelentheti. Emellett a fejlesztések használhatóságát is korlátozhatja, a lakókörnyezet minőségét rontja.

4.5.3. Az akcióterületi egyéb (pályázathoz nem kapcsolódó) fejlesztések kockázatai Az egyéb akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolatos kockázatok és azok kezelésének módja hasonló a ROP pályázat támogatásával megvalósítani tervezett projektelemek esetében leírtakhoz. Emiatt azokat táblázatos formában külön nem részletezzük, amelyet az akcióterületi fejlesztések hatásaként megvalósuló tervezett beruházások száma és az előkészítettség eltérő állapota is indokol. Ebben a fejezetben a kapcsolódó beruházásokra átfogóan jellemző kockázatokat emeljük ki. Az akcióterületi fejlesztések hatásaként megvalósuló, tervezett magánberuházásokra különösen nagy hatást gyakorol a helyi és az azzal szorosan összefüggő makrogazdasági helyzet. A jelenleg tapasztalható, az építőipart különösen érzékenyen érintő gazdasági válság hatása növeli a beruházások kockázatát, mivel egyrészt a megtérülés időtartama növekszik, másrészt a hitelhez jutás feltételei is romlottak. A közszféra tervezett kapcsolódó beruházásaira is hatással van a kedvezőtlen gazdasági helyzet, mivel általában ilyenkor csökkenek az önkormányzatok adóbevételei, amelyeket költségvetési elvonások is tetéznek, amely által csökken a beruházásokra fordítható saját források mértéke. Ebben a helyzetben azoknak a beruházásoknak kedvezőbb a helyzete, amelyek megvalósításához pályázati források vehetők igénybe, illetve sikerül azokat megszerezni.

4.6. Partnerség az akcióterületi terv elkészítése és végrehajtása során Debrecen Megyei Jogú Város a korábbi partnerség alapú tervezési gyakorlatának megfelelően kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a helyi társadalmat bevonja a városrehabilitációs tervezés folyamatába. Már a városrehabilitáció stratégia alapjainak kidolgozásakor, az Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008-as elkészítése kapcsán is történtek partnerségi egyeztetések, illetve a jelen Akcióterületi Terv kidolgozásába és az abban foglaltak megvalósításába is bevonásra került a helyi társadalom és szakmai szervezetek. Amellett, hogy az Önkormányzaton belül a különböző szakterületek képviselőinek konzultációja folyamatos, már a tervezés kezdetekor megtörtént a legfontosabb partnerségi csoportok azonosítása és a partnerség céljainak meghatározása. Az Akcióterületi Terv elkészítése kapcsán több szinten is történtek partneri egyeztetések: egyrészt a helyi lakossággal és civil szervezetekkel, másrészt az akcióterületen működő

178



vállalkozásokkal a tervezett beruházások, fejlesztési szándékok bemutatása, véleményezése és a helyi igények megismerése céljából. A közműszolgáltatók is bevonásra kerültek a partnerség folyamatába, ahol egyrészt ismertetésre kerültek az akcióterületen tervezett fejlesztések, másrészt ezekhez kapcsolódóan a közműszolgáltatók felmerülő igényei (pl. szükséges megalapozó fejlesztések, esetleges közműkiváltások, közművek védelem alá helyezése), illetve az általuk az akcióterületen tervezett felújítások ütemezése. Mivel az akcióterület igen jelentős hányada műemléki környezet része, illetve a Városháza tervezett felújítása műemlék épületet érint, a tervezett beruházások vonatkozásában a Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal Észak-alföldi Irodájával is történtek egyeztetések. Az akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódó, kötelezően bevonandó magánerős beruházás kapcsán több magánbefektető megkeresése is megtörtént a fejlesztésekhez leginkább illeszkedő beruházás megtalálásának érdekében. Debrecen Belvárosának rehabilitációja nem a jelen pályázat segítségével megvalósuló projekttel kezdődik, hanem már több mint egy évtizede zajló folyamat. Az ÉAOP megyei jogú városok számára 2007-ben közétett kiírására is nyújtott be pályázatot a város, amely beruházások 2012. őszén befejeződtek. A jelen akcióterületi tervben tervezett beavatkozások a megkezdett rehabilitáció folytatásának tekinthetők, amely gyakorlatilag ugyanazon az akcióterületen valósulnak meg. Az előző pályázat apropójából az akcióterületen működő vállalkozások direkt megkeresése is megtörtént 2008 nyarán egy kérdőíves felmérés formájában az együttműködési szándékok feltérképezése érdekében, amelynek megállapításai most is érvényesek és beépítésre kerületek az akcióterületi tervbe. A pályázat keretében tervezett fejlesztések közül többet már régóta tervez a város, így ezek ma beruházások régóta benne vannak a köztudatban. A Nyugati kiskörút kiépítésének koncepciója évek óta napirenden van, és az ezzel kapcsolatos tervek, koncepció társadalmasítása folyamatosan zajlik. A zsúfolt Belvárost tehermentesítő Nyugati kiskörút elfogadottsága a lakosság részéről jelentős. A Régi városháza műemlék épületének felújítását is régóta tervezi már a város, amely városképi szempontból a Piac utca sétálóövezetté alakított részének legsürgősebben felújításra szoruló épülete. A Debrecen egyik legismertebb épületének rekonstrukciója a lakosság által is ismert és támogatott igény. A projekthez kapcsolódó „soft” elemek tervezése és lebonyolítása a tervezési útmutató elvárásainak megfelelően két részre oszlik. A pályázatból közvetlenül támogatott „soft” elemek tervezésébe a különféle „soft” jellegű tevékenységek szervezése terén jelentős tapasztalatokkal rendelkező Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. (DISZ) került bevonásra. Az önkormányzati tulajdonú DISZ üzemelteti a Simonffy utcán található Ifjúsági Házat, és konzorciumi partnerként ő lesz a megvalósítója a Debrecen Belvárosának rehabilitációját átfogóan bemutató „Megújult Belváros” című vándorkiállításnak és a hozzá kapcsolódó programoknak, a „Generációk utcája” utcaművészeti rendezvényeknek, valamint az Ady parkban megrendezendő „Vers-szín-tér” rendezvénynek. A „soft” programelemek másik fele közvetett módon, programalap keretében kerül továbbpályáztatásra, amely tématerületeinek kidolgozásába a civil szervezetek is bevonásra kerültek. A „soft” elemek megvalósítása maga is szolgálja a partnerség építését és a helyi társadalommal való kapcsolatok erősítését, növeli a beruházások elfogadottságát.

179



Az akcióterületi terv elkészítése során lezajlott partnerségi egyeztetések: •

közműszolgáltatókkal való egyeztetés: 2010. március 12., Régi városháza 63. terem;

•

lakossági, civil és vállalkozói fórum: 2012. augusztus 28., Ifjúsági Ház földszinti Galéria (a kapcsolódó dokumentumok az akcióterületi terv 5. mellékletét képezik)

A partnerségi egyeztetések és a kétirányú kommunikáció Debrecenben már a tervezett fejlesztések előkészítő lépései során is működő, megkezdett folyamat, amelyet mind nagyobb hatékonysággal és szélesebb körre kiterjesztve folytatni kell a megvalósítás és az üzemeltetés, illetőleg a terület további fejlesztései kapcsán is. Ezt szolgálják a korábbi fejezetekben már bemutatott, a beruházásokat kísérő „soft” tevékenységek megvalósítása, a projektindító és záró rendezvények, illetve a projekthez kapcsolódó egyéb kommunikációs felületek (nyomtatott és elektronikus sajtó, szóróanyagok, kiadványok, honlap, információs szám). A projekt megvalósítása során minden fontos eseményről tájékoztatjuk a sajtó képviselőit (sajtóközlemények és sajtótájékoztatók), illetve DMJV honlapjának külön felületén is elérhetők lesznek a megvalósítással kapcsolatos információk. A honlapon és a szóróanyagokon a vélemények fogadására alkalmas elérhetőségek feltüntetésre kerülnek.

4.7. A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve A Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem nevű projekt előkészítése már 2010-ben elkezdődött az akcióterület kijelölésével, az Előzetes Akcióterületi Terv helyzetelemzésének elkészítésével, illetve a lehetséges beavatkozások meghatározásával. Az ATT és mellékleteinek véglegesítése 2012. júliusától 2012. szeptemberéig tartott. Az Ady park kiviteli terve 2011-ben készült el, a Városháza és a Nyugati kiskörút engedélyes terveit 2010ben készítették. Hátra van még a Városháza és a Nyugati kiskörút kiviteli terveinek elkészítése, amelyekre a közbeszerzés 2013. áprilisában kerülhet kiírásra, a tervek pedig 2013. novemberben készülhetnek el. A kivitelező kiválasztására irányuló közbeszerzési eljárások lefolytatását a TSZ megkötését követően, tervezetten 2013. 2. illetve 4. negyedévében tervezi a projektgazda. Az ingatlanvásárlás a Nyugati kiskörúthoz kapcsolódóan már 2010-11-ben befejeződött. A lőszermentesítésre a TSZ mekötését követően, 2013. 2. negyedévétől kerülhet sor (kb. 1 hónap), akárcsak a régészeti feltárás kezdetére (utóbbi tervezetten 2013. év végéig tart). A lakossági igényfelmérés 2012. augusztusában zajlott le. A végrehajtás során a nyilvánosság és projektmenedzsment a TSZ megkötését követően indul és a projekt befejezéséig tart, a műszaki ellenőrzés az építési tevékenységekhez, a könyvvizsgálat pedig a projekt végéhez igazodik majd. Az építési beruházások közül a Simonffy u. díszburkolása és az Ady park rekonstrukciója indulhat elsőként (2013. szeptember), a sort pedig a kiskörút zárja tervezetten 2015. márciusi befejezéssel. A magánerős beruházásként tervezett szálloda-korszerűsítés még 2012-ben kezdetét veszi és előreláthatólag 2013. év végéig tart. A „soft” elemek előkészítése a TSZ megkötését követően elindul és a megvalósítás tervezetten 2015. márciusáig tart. Ezt követi a projekt zárása.

180


181




24. táblázat. A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve

Már rendelkezésre áll

2010

A tevékenységek ütemezése 2012 2013

2011 I.

II.

III.

IV.

I.

II.

III.

2014 IV.

Előkészítés IVS ATT Műszaki tervek CBA Ingatlanvásárlás Igényfelmérés Közbeszerzés Lőszermentesítés Régészet Végrehajtás Nyilvánosság Műszaki ellenőr Könyvvizsgálat Projektmenedzsment Közszféra funkció Városháza Városi funkció Ady park Simonffy u. Ny. kiskörút Gazdasági funkció (kapcsolódó magánberuházás) Centrum Hotel Kiegészítő „soft” elemek (ERFA) Kiegészítő „soft” elemek Kiegészítő „soft” elemek (PROGRAMALAP) PROGRAMALAP

182

I.

II.

III.

2015 II.

I.

II.

III.



5. Pénzügyi terv 5.1. Az akció megvalósításának átfogó pénzügyi terve A projekt tervezett összköltsége bruttó 2.489.321.578,- Ft, amelyhez 2.230.000.000,- Ft vissza nem térítendő (az elszámolható költségek vonatkozásában 100 %-os mértékű) támogatás elnyerése érdekében nyújt be pályázatot az Önkormányzat. Az el nem számolható, saját forrásból biztosítandó költség mértéke bruttó 259.321.578,- Ft. A Beruházási költségeket a négy projektelemre (Városháza, Ady park, Simonffy utca, Nyugati kiskörút), a „szoft” tevékenységekre (közvetlenül támogatott és Programalap) valamint egy általános (nem megosztott) elemre bontva mutatjuk be az 25. táblázatban. A beruházási költségeket bruttó összegben határoztuk meg, mert a támogatás címzettje az ÁFÁ-t a jogszabályok szerint nem igényelheti vissza. Mivel a projektben szereplő Régi városháza épületének földszintjén bérbeadás útján hasznosított üzlethelyiségek is találhatók, amelyek a felhívás szerint gazdasági funkciójú nem támogatható tevékenységnek minősülnek, ezért az épület külső felújítása és tetőrekonstrukciója kapcsán a közös homlokzat és tetőre eső költségek arányosításra kerültek a pályázati felhívásban közölt módszertan szerint. Az építési költségek mellett az engedélyes és kiviteli tervek, valamint a műszaki ellenőrzés költségei is. Az arányosítási számításokat az ATT 7. melléklete tartalmazza. A projekt beruházási költségei alapvetően 6 fő csoportba sorolhatóak be, mely csoportok tartalma a következőképpen alakul: •

Előkészítési költségek: Ide tartozik minden olyan költség, amely a fejlesztések megvalósításához szükséges projekt-előkészítési tevékenység kapcsán felmerült. A műszaki tervezés, engedélyeztetés, kiviteli tervezés, valamint a közbeszerzési eljárások előkészítési és meghirdetési költségei, az akcióterületi terv, az igényfelmérés és a költség-haszon elemzés elkészítése. Debrecen Megyei Jogú Város végrehajtott már városrehabilitációs projektet, így rendelkezik városfejlesztő társasággal, a menedzsmentre vonatkozó előkészítési költségek nem kerülnek elszámolásra. A Nyugati kiskörút kapcsán felmerülő ingatlanvásárlások is itt szerepelnek. A tételek között 267.606.863 Ft a pályázat benyújtásáig felmerült, 114.407.651 Ft ezt követően felmerülő költség. Ez utóbbiak között a Nyugati kiskörút és a Városháza kiviteli terveinek elkészítése, közbeszerzési eljárások lefolytatásának költsége, az útépítés kapcsán lőszermentesítés és régészeti ásatások költsége szerepel.

•

Menedzsment költségek: A menedzsment költségek között a kiemelt projekt városfejlesztő társasági szerepét ellátó Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. (53.340.000 Ft), és a Programalap kezelését végző konzorciumi tag, a Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft. kapcsolódó költségei (1.587.500 Ft) kerülnek elszámolásra.

•

Szolgáltatások igénybevételének költségei: a kapcsolódó szolgáltatásokon értjük a minden olyan szolgáltatást, melyet harmadik féltől rendel meg a projektgazda, és amely a

183



projekt tevékenységeihez szorosan kapcsolódik. Ide tartoznak a műszaki ellenőrzésnek, a könyvvizsgálatnak, valamint a tájékoztatás és nyilvánosság biztosításának elszámolható költségei összesen 26.764.480 Ft összegben. •

Építési költségek: Építési költségek közé tartoznak azok a költségek, amely a Városháza, az Ady park, Simonffy utca és a Nyugati kiskörút II. szakaszának fejlesztéséhez szükségesek. Az építési költségek között szerepelnek az építési, felújítási és akadálymentesítési költségek.

•

Az infrastrukturális beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő „soft” tevékenység költségei: Ezek között egyrészt a közvetlenül támogatott 3 „soft” programelem („Megújult Belváros” című fotókiállítás és a hozzá kapcsolódó programoknak, „Vers-szín-tér” rendezvénysorozatnak, valamint „Generációk utcája” utcaművészeti programoknak) megvalósításának a költségei kerülnek elszámolásra (13.970.000 Ft). A „soft” programelemek másik fele közvetett módon, a Programalap keretében merül fel és kerül elszámolásra (15.875.000 Ft).

•

Tartalék: A projekt elszámolható költségei arányában maximum 5%-ot kitevő tartalék, mely várhatón a DMJV Önkormányzat által megvalósított tevékenységek kapcsán merül fel, tervezett összege

A beruházási költségeket a következő táblázatokban mutatjuk be. A 25. táblázat a projekt megvalósításához szükséges valamennyi (elszámolható és nem elszámolható) költséget bemutatja. A következő 26. táblázat az összes elszámolható beruházási költséget majd a 27. táblázat a nem elszámolható költséget tünteti fel. A nem elszámolható költségek részét képezik a projekt összköltségének, azonban nem részei a projekt elszámolható költségének. A projekt nem elszámolható költségei a Városháza felújítása és a Nyugati Kiskörút II. ütemében megépülő új szakasz megvalósítása kapcsán merül fel a tervezés, a kivitelezés és az igénybe vett szakmai szolgáltatás terén mindösszesen 259.321.678 Ft összegben. A nem elszámolható, így nem támogatható beruházási költséget a Projektgazda éves költségvetése terhére, nem hitelből és nem kötvénykibocsátásból kívánja fedezni. A projekt keretében elszámolható illetve nem elszámolható költségek megbontását a pályázati felhívás projekt tartalmára vonatkozó speciális előírások fejezetének a helyiségek, épületrészek költségeinek arányosítására vonatkozó iránymutatás szerint került meghatározásra. Az ATT 7. mellékleteként csatolásra kerül a költség-arányosítás számítási módja, és az ez alapján elvégzett konkrét költségszámítást is. A projekt megvalósítása 3 pénzügyi évet érint. A beruházási költségek tervezése is három évet a 2013-as, a 2014-es és a 2015-es évet fogja át. A költségek egyes évek közötti megosztását a projekt ütemtervnek megfelelő előrehaladása szerinti elszámolás időszak határozza meg, melyet az 28. táblázat szemléltet.

184



25. táblázat. A projekt összes beruházási költsége adatok Ft-ban Költségfaj ták I. Proj ekt előkészítési költségei 1. Akcióterületi terv Egyéb kötelezően előírt hátértanulmányok 2. (igényfelmérés, költség-haszon elemzés) Engedélyezési, kivitelezési dokumentumtok, 3. műszaki tervek, hatósági díjak 4. Közbeszerzési költségek 5. Ingatlan váráslás II. Proj ekt menedzsment költségek Projekt menedzsment költség (Városfejlesztő 1. társaság) Programlap kezelésének költsége (Konzorciumi 2. tag) III. Szolgáltatások igénybev ételének költségei 1. Műszaki ellenőr 2. Könyvvizsgálat 3. Nyilvánosság IV. Építés Nyugati kiskörút 2. szakasz megépítése az Arany 1. J. és Erzsébet u. között Ady park (Csokonai Színház mögötti tér) 2. rekonstrukciója Városháza főépületének külső felújítása és 3. tetőrekonstrukciója 4. Simonffy utca díszburkolattal történő ellátása V. Sof tev ékenységek Közvetlenül támogatott soft elemek 1. VERS1. SZINT ÉR - Konzorciumi tag végzi Közvetlenül támogatott soft elemek 2. Megújult belváros - szabadtéri fotókiállítás - Konzorciumi 2. tag végzi Közvetlenül támogatott soft elemek 3. 3. Generációk utcája - Konzorciumi tag végzi 4. Programalap - Konzorciumi tag kezeli VI.Tartalék Mindösszesen:

Összesen

Közszféra funkció

Nem megosztható költségek

Városi funkció

"Soft" tev ékenységek

385 991 092 5 000 000

6 844 040 5 000 000

26 289 500 0

5 546 344 0

262 500 0

Nyugati kiskörút 347 048 708 0

1 844 040

1 844 040

0

0

0

361 000 691 500

0 0 0 54 927 500

25 979 500 310 000 0 0

5 316 344 230 000 0 0

53 340 000

53 340 000

0

1 587 500

1 587 500

830 300 800 730 936

Városháza

Ady park

Simonffy utca

ESZA

Programalap 0 0

0 0

0

0

0

182 500 80 000 0 0

123 676 017 460 000 222 912 691 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

6 018 530 0 3 987 800 2 030 730 0

3 771 900 3 771 900 0 0 370 551 250

2 159 000 2 159 000 0 0 198 867 851

660 400 660 400 0 0 44 679 076

17 907 000 17 907 000 0 0 1 263 343 759

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

1 263 343 759

0

0

0

0

1 263 343 759

0

0

198 867 851

0

0

198 867 851

0

0

0

0

370 551 250 44 679 076 29 845 000

0 0 0

370 551 250 0 0

0 0 0

0 44 679 076 0

0 0 0

0 0 13 970 000

0 0 15 875 000

4 699 000

0

0

0

0

0

4 699 000

0

2 921 000

0

0

0

0

0

2 921 000

0

0 0 0 67 790 070

0 0 0 400 612 650

0 0 0 206 573 195

0 0 0 45 601 976

0 0 0 1 628 299 466

6 350 000 0 0 13 970 000

0 15 875 000 0 15 875 000

155 1 222 54

30 24 3 2 1 877

6 15 110 2 489

154 080 912 927

516 498 987 030 441

350 875 599 321

000 000 220 578

185



26. táblázat. A projekt összes elszámolható beruházási költsége adatok Ft-ban Költségfaj ták I. Proj ekt előkészítési költségei 1. Akcióterületi terv Egyéb kötelezően előírt hátértanulmányok 2. (igényfelmérés, költség-haszon elemzés) Engedélyezési, kivitelezési dokumentumtok, műszaki 3. tervek, hatósági díjak 4. Közbeszerzési költségek 5. Ingatlan váráslás II. Proj ekt menedzsment költségek 1. Projekt menedzsment költség (Városfejlesztő társaság) 2. Programlap kezelésének költsége (Konzorciumi tag) III. Szolgáltatások igénybev ételének költségei 1. Műszaki ellenőr 2. Könyvvizsgálat 3. Nyilvánosság IV. Építés Nyugati kiskörút 2. szakasz megépítése az Arany J. és 1. Erzsébet u. között 2. Ady park (Csokonai Színház mögötti tér) rekonstrukciója Városháza főépületének külső felújítása és 3. tetőrekonstrukciója 4. Simonffy utca díszburkolattal történő ellátása V. Sof tev ékenységek Közvetlenül támogatott soft elemek 1. VERS-SZINTÉR 1. Konzorciumi tag végzi Közvetlenül támogatott soft elemek 2. Megújult belváros 2. - szabadtéri fotókiállítás - Konzorciumi tag végzi Közvetlenül támogatott soft elemek 3. Generációk utcája 3. - Konzorciumi tag végzi 4. Programalap - Konzorciumi tag kezeli VI.Tartalék Mindösszesen:

Összesen



Városi funkció

"Soft" tev ékenységek

382 014 514 5 000 000

6 844 040 5 000 000

22 312 922 0

5 546 344 0

262 500 0

Nyugati kiskörút 347 048 708 0

1 844 040

1 844 040

0

0

0

Városháza

Ady park

Simonffy utca

ESZA

Programalap 0 0

0 0

0

0

0

151 1 222 54 53 1

177 080 912 927 340 587

783 000 691 500 000 500

0 0 0 54 927 500 53 340 000 1 587 500

22 002 922 310 000 0 0 0 0

5 316 344 230 000 0 0 0 0

182 500 80 000 0 0 0 0

123 676 017 460 000 222 912 691 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

26 20 3 2 1 625

764 745 987 030 849

480 950 800 730 286

6 018 530 0 3 987 800 2 030 730 0

3 194 550 3 194 550 0 0 349 370 034

2 159 000 2 159 000 0 0 198 867 851

660 400 660 400 0 0 44 679 076

14 732 000 14 732 000 0 0 1 032 932 325

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

1 032 932 325 198 867 851

0 0

0 0

0 198 867 851

0 0

1 032 932 325 0

0 0

0 0

349 370 034 44 679 076 29 845 000

0 0 0

349 370 034 0 0

0 0 0

0 44 679 076 0

0 0 0

0 0 13 970 000

0 0 15 875 000

4 699 000

0

0

0

0

0

4 699 000

0

2 921 000

0

0

0

0

0

2 921 000

0

0 0 0 67 790 070

0 0 0 374 877 506

0 0 0 206 573 195

0 0 0 45 601 976

0 0 0 1 394 713 032

6 350 000 0 0 13 970 000

0 15 875 000 0 15 875 000

6 15 110 2 230

350 875 599 000

000 000 220 000

186



27. táblázat. A projekt el nem számolható beruházási költségei adatok Ft-ban Költségfaj ták I. Proj ekt előkészítési költségei 1. Akcióterületi terv Egyéb kötelezően előírt hátértanulmányok (igényfelmérés, 2. költség-haszon elemzés) Engedélyezési, kivitelezési dokumentumtok, műszaki tervek, 3. hatósági díjak 4. Közbeszerzési költségek 5. Ingatlan váráslás II. Proj ekt menedzsment költségek 1. 2.

Projekt menedzsment költség (Városfejlesztő társaság) Programlap kezelésének költsége (Konzorciumi tag)

III. Szolgáltatások igénybev ételének költségei 1. Műszaki ellenőr 2. Könyvvizsgálat 3. Nyilvánosság IV. Építés Nyugati kiskörút 2. szakasz megépítése az Arany J. és Erzsébet 1. u. között 2. Ady park (Csokonai Színház mögötti tér) rekonstrukciója 3. Városháza főépületének külső felújítása és tetőrekonstrukciója 4. Simonffy utca díszburkolattal történő ellátása V. Sof tev ékenységek Közvetlenül támogatott soft elemek 1. VERS-SZINT ÉR 1. Konzorciumi tag végzi Közvetlenül támogatott soft elemek 2. Megújult belváros 2. szabadtéri fotókiállítás - Konzorciumi tag végzi Közvetlenül támogatott soft elemek 3. Generációk utcája 3. Konzorciumi tag végzi 4. Programalap - Konzorciumi tag kezeli VI.Tartalék Mindösszesen:


Összesen


Városi funkció

Városháza

Ady park

Simonffy utca

Porgramalap

ESZA

Nyugati kiskörút

3 976 578 0

0 0

3 976 578 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

3 976 578 0 0 0

0 0 0 0

3 976 578 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

0 0

3 752 350 3 752 350 0 0 251 592 650

0 0 0 0 0

577 350 577 350 0 0 21 181 216

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

3 175 000 3 175 000 0 0 230 411 434

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

230 411 434 0 21 181 216 0 0

0 0 0 0 0

0 0 21 181 216 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

230 411 434 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 259 321 578

0 0 0 0

0 0 0 25 735 144

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 0 233 586 434

0 0 0 0

0 0 0 0

187



28. táblázat. A beruházási költségek ütemezése adatok Ft-ban Beruházási költségek Projekt előkészítés

2013

2014

2015

2016

2017

Összesen

267 606 863

114 407 651

0

0

0

6 932 960

27 535 920

20 458 620

0

0

54 927 500

Építés, felújítás, bővítés

0

663 546 927

962 302 359

0

0

1 625 849 286

Immateriális javak beszerzése Projektmegvalósításhoz igénybe vett szakmai szolgáltatások Projektmegvalósításhoz igénybe vett marketing és nyilvánosság Projektmegvalósításhoz igénybe vett egyéb szolgáltatások

0

0

0

0

0

0

0

8 819 400

11 926 550

0

0

20 745 950

1 096 010

561 340

373 380

0

0

2 030 730

0

0

3 987 800

0

0

3 987 800

0

20 000 000

9 845 000

0

0

29 845 000

0

110 599 220

0

0

110 599 220

834 871 239 1 119 492 929

0

0

2 230 000 000

233 586 434

0

0

259 321 578

860 606 383 1 353 079 363

0

0

2 489 321 578

Projekt menedzsment

"Szoft" tevékenység Tartalék

0

Összes elszámolható költség Nettó nem elszámolható költség és a nettó nem elszámolható költség vissza nem igényelhető ÁFA-ja Összes költség

275 635 833

0 275 635 833

25 735 144

382 014 514

5.2. Az akció megvalósításának részletes pénzügyi terve A pályázat részletes pénzügyi terve a 8. mellékletben található az útmutató által előírt excel táblázat formájában.

188



6. A megvalósítás intézményi kerete 6.1. Előzmények, a városfejlesztés helyi sajátságai 6.1.1. DMJV Önkormányzatának vagyonkezelési gyakorlata DMJV Önkormányzata forgalomképes vagyona jelentős részének kezelésére 1994-ben egyszemélyes gazdasági társaságként megalapította a Cívis Ház Kft-t, a mai Cívis Ház Zrt. jogelődjét. A közgyűlés döntésével összhangban megkötésre került a felek között a kezelés jogi és pénzügyi kereteit szabályozó Vagyonkezelési Szerződés. Az Rt-vé alakuláskor a korábban kezelésbe adott lakás- és nem lakás célú ingatlanok döntő részét az Önkormányzat apportálta a társaság vagyonába, így az saját tulajdonaként funkcionál. A kezelésébe átadott /döntően korlátozottan forgalomképes/ ingatlanokat a társaság idegen tulajdonként, a tulajdonos mindenkori döntései alapján kezeli, kivéve a külön szabályozott eseteket. A Cívis Ház kezelésébe át nem adott, illetve a társaságba be nem apportált önkormányzati forgalomképtelen, illetve részben forgalomképtelen vagyon (pl. közterületek, közintézmények) kezelési feladatait DMJV Polgármesteri Hivatal Vagyonkezelési Osztálya látja el. A Cívis Ház Zrt. 2000-ben a Debreceni Vagyonkezelő Rt. – a városi tulajdonú gazdasági társaságokat magába tömörítő holdingszervezet – tagvállalata lett, és az ingatlanfejlesztési profil ettől kezdve kiemelt jelentőségűvé vált. A cég tevékenységi köre az évek folyamán fokozatosan bővült, és a kezdeti városi és közcélú feladatok ellátásán túl mára Debrecen ingatlan- és városfejlesztésében fontos szerepet betöltő szervezetté vált. DMJV Önkormányzata a jogszabályokkal és szerződésekkel szabályozott, jelenleg jól működő vagyonkezelési rendszerébe kívánja illeszteni a városrehabilitációs projektek megvalósítását. Az Önkormányzat a városfejlesztő társaságot direkt módon vagyonkezelői jogosítvánnyal nem kívánja felruházni, a társaságnak viszont koordinációs szerepet kell ellátnia az akcióterület fejlesztéssekkel érintett vagyonelemeinek vonatkozásában. A Belváros Akcióterületen jelen pályázat keretében fejlesztéssel érintett vagyonelemek kezelése és fenntartása is DMJV Önkormányzat feladata, mivel ezen vagyonelemek tulajdonosa és kezelője az Önkormányzat. Az akcióterületen több olyan ingatlan található, amelyek a Cívis-Ház kezelésében áll, viszont ezek nem érintettek a jelen pályázat keretében. Az akcióterületi fejlesztések szinergiája azáltal biztosított, hogy a vagyongazdálkodási kompetenciával rendelkező Polgármesteri Hivatal és Cívis Ház Zrt, valamint az akcióterületen koordinációs szerepet betöltő városfejlesztő társaság egyaránt a stratégia irányait kijelölő DMJV Önkormányzatának felügyelete alatt áll.

189



6.1.2. Alapelvek, a városfejlesztő társasággal szemben támasztott elvárások •

A városfejlesztő társaság az Önkormányzat nevében hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az Önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelölője.

•

A hatékony önkormányzati irányítás és ellenőrzés biztosításának érdekében városfejlesztő társaság 50% feletti arányban közvetlenül DMJV Önkormányzatának tulajdonban legyen.

•

A városfejlesztő társaság feladata az Akcióterület stratégiai fejlesztései céljainak és programjának operatív érvényesítése, a horizontális elemek, azaz a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség, illetve a nyilvánosság biztosítása.

•

Az önkormányzat az ATT alapján megbízási szerződést köt a városfejlesztő társasággal a városfejlesztési akció megvalósítására, a városfejlesztő társaságnak az ATT minden egyes éves szakasza teljesítéséről beszámolót kell készítenie a megbízó felé, amelyet a közgyűlés fogad el.

•

A városfejlesztő társaságnak az önkormányzat hivatala felé történő rendszeres (negyedéves) jelentéstételi kötelezettsége legyen, amely biztosítja az önkormányzat számára a folyamatos ellenőrzés, és a társaság irányításába történő beavatkozás lehetőségét.

•

A városfejlesztő társaságnak napi kapcsolatban kell állnia DMJV Polgármesteri Hivatalának illetékes osztályaival (elsősorban Városfejlesztési Főosztály, Pénzügyi Osztály, Városfejlesztési szakmai főtanácsadó) a közvetlen, projekt-szintű felügyelet biztosítása érdekében

•

A támogatási szerződés alapján vállalt kötelezettségnek megfelelően a városfejlesztő társaságnak könyveléstechnikailag külön kell nyilvántartania mind a bevételt, mind a felhasználást. A társaság pénzügyi, könyvelési rendszerei lehetőséget kell, hogy biztosítanak a városfejlesztési tevékenység eredményeinek folyamatos követésére.

•

A városfejlesztő társaság feladatait ellátó társaság úgy készíti el üzleti tervét, hogy abban önálló fejezetként jelenjen meg a városfejlesztési társasággal kapcsolatos valamennyi tevékenység és annak pénzügyi háttere.

•

A városfejlesztő társaságnak nem feladata a vagyongazdálkodás, viszont a városrehabilitációs forrásokból támogatott akcióterület ingatlanfejlesztéseinek esetében koordinációs szerepet kell ellátnia. Az akcióterület fejlesztési céljainak megvalósítása érdekében már az akcióterületi tervek elkészítésétől kezdődően be kell vonni a projekt lebonyolításának folyamatába a DMJV Önkormányzat ingatlanvagyonát kezelő Cívis Ház Zrt, a forgalomképtelen és a korlátozottan forgalomképes önkormányzati ingatlanvagyont érintő beruházások esetében pedig DMJV Polgármesteri Hivatalának (Városfejlesztési Főosztály, Vagyonkezelési Osztály) szakembereit is. Ugyanezen célok elérésének érdekében az önkormányzat vagyonkezelői által az Akcióterületen tervezett fejlesztések esetében egyeztetniük kell a városfejlesztő társasággal is.

•

A városfejlesztő társasággal szemben elvárás a piaci szemléletű menedzsment és eredményorientált működés.

190



•

A városfejlesztő társaság az akcióterület vonatkozásában a fejlesztési szemléletet kell, hogy előtérbe helyezze a „fiskális” megközelítéssel szemben, azaz az akcióterületen városrehabilitációs forrásokból támogatott projektelemekből származó bevételeket további rehabilitációs célokra kell fordítania.

•

A városfejlesztő társaság szerepét betöltő társaságnak szervezeti és működési szabályzatát úgy kell átalakítania, hogy abban önálló fejezetben kerüljön megfogalmazásra a városfejlesztő társasági feladatok ellátására vonatkozó SZMSZ. Ennek a fejezetnek tartalmaznia kell: a döntéshozatali eljárásrend, az igazgató és a munkatársak hatásköreinek és feladatainak bemutatását, a városfejlesztő által biztosított és a szolgáltatásvásárlással biztosított kompetenciákat.

•

Projekttársaság létrehozását igénylő, befektető bevonásával megvalósuló akcióterületi projekt esetén a közszféra (önkormányzat) nevében a projekttársaságban lehetőség szerint a városfejlesztő társaság vesz részt.

6.2. Az akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása A Városfejlesztési kézikönyv, valamint a Tervezési útmutató a Megyei Jogú Városok városrehabilitációs témájú kiemelt projektjavaslataihoz c. dokumentumok a megyei jogú városok számára kötelezően írja elő városfejlesztő társaság létrehozását. DMJV Önkormányzata a jelenleg megvalósítás alatt álló, a ROP előző kiírásán nyertes városrehabilitációs pályázatához kapcsolódóan egy már működő nonprofit gazdasági társaságot (Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft.) bízott meg a városfejlesztő társaság feladatainak ellátásával, amely az Önkormányzat többségi tulajdonában van, és amely már korábban is számos város- és területfejlesztési feladatot látott el. DMJV Önkormányzata az elmúlt években a városfejlesztéssel kapcsolatos feladatok egy jelentős részét delegálta az Euro-Régió Ház Kft-hez. Az alábbi típusú városfejlesztési tevékenységek számottevő részének ellátása valósult meg ilyen formában: •

Településfejlesztési dokumentumok készítése, a tervezés koordinálása (településfejlesztési koncepció, stratégia, operatív program, Debrecen Fejlesztési Pólus Programja, stb.);

•

Konkrét településfejlesztési akciókhoz kötődő tervezési tevékenység, koordináció (pl. DMJV Integrált Városfejlesztési Stratégiájának elkészítése, Akcióterületi Terv véleményezése, az Európai Neutronkutató Központ magyarországi pályázatához a Debrecent érintő feladatok koordinálása);

•

Forrásfeltárás és projektgenerálás DMJV Önkormányzata számára (az ÚMFT operatív programjai akcióterveinek értékelése és összefoglalása, a DMJV Önkormányzata szempontjából releváns konstrukciók megjelölése, a konstrukciók folyamatos nyomon követése, konkrét projekt elképzelések összegyűjtése az önkormányzat szakosztályaitól, projektcsatornázás);

•

Pályázatírás DMJV Önkormányzata számára számos témában (kerékpárút fejlesztés, oktatás, kultúra, intézményfejlesztés, képzés stb.);

191

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem •


Projektmenedzsment tevékenységek ellátása (többek között jelentős infrastrukturális beruházás menedzsment feladatainak ellátása).

DMJV Önkormányzata a városfejlesztő társaság feladatait ellátó Euro-Régió Ház Nonprofit Közhasznú Kft-t 2009 januárjában közé tett nyílt közbeszerzési eljárás eredményeként választotta ki. A városfejlesztő társaság és az Önkormányzat között 2009. április 30-án megkötött alapszerződés részletesen tartalmazza az akcióterületi városrehabilitációs tevékenység alapelveit, meghatározza az Önkormányzat feladatait, valamint a városfejlesztő társaság saját erőforrásai, illetve külső szolgáltatások igénybevételével ellátandó feladatait. 6.2.1. A városfejlesztő társaság szervezete, kompetenciái Igazgató Feladata: a szervezet irányítása Az igazgató felelős az akcióterületi tervek elkészítéséért, és az akcióterületi fejlesztések megvalósításáért. Ez magában foglalja az Önkormányzat számára az akcióterületi fejlesztéssel/rehabilitációval kapcsolatos előkészítő munkát, és a fejlesztések végrehajtását, menedzsmentjét is. Az igazgató előterjesztési jogot gyakorol a hatáskörébe tartozó akcióterületek vonatkozásában. Az igazgató gyakorolja a munkáltatói jogokat. Beszámolási kötelezettséggel rendelkezik az Önkormányzat felé. Projektmenedzser Feladata: projektvezetés A projektmenedzser felelős a projektben az irányítása alá tartozó munkatársak tevékenységeinek összehangolásáért és a projekt-elemek megvalósulásáért. A projekt vezetője tapasztalatai révén átlátja a projekt előkészítés és megvalósítás technikai és pénzügyi feladatait, képes a beosztottakat irányítani, ellenőrizni, motiválni, továbbá az előkészítésben résztvevő vállalkozókkal szemben érvényesíteni tudja a projektgazda érdekeit, a szerződések előírásait és a jogszabályok betarttatását. A projektmenedzser felügyeli a projektmenedzsment szervezetben résztvevő szakemberek munkáját. Beszámolási kötelezettséggel tartozik az igazgató felé. Műszaki ügyintéző Feladata: a projekt műszaki ellenőrzése A műszaki menedzser felelős a beruházás szakmai ellenőrzéséért, a műszaki szempontok érvényesüléséért, a beruházási elemek időben, megfelelő minőségben történő előállításáért. A tervezés-előkészítés során proaktív kapcsolatban van a tervezőkkel. A generálkivitelező kiválasztására kiírt közbeszerzés előkészítő szakaszában részt vesz a kiírások műszaki tartalmának összeállításában, a beruházás megvalósítása során a műszaki ellenőrrel közösen fogja felügyelni a kivitelezési szerződések megállapodás szerinti teljesítését. Beszámolási kötelezettséggel tartozik a projektmenedzser felé.

192



Pénzügyi ügyintéző Feladata: a projekt pénzügyi ellenőrzése A pénzügyi menedzser felelős a beruházás pénzügyi lebonyolításért, a pénzügyi beszámolók elkészítéséhez szükséges adatszolgáltatásért. Feladatai közé tartozik a projekt költségvetésének, elszámolásának, gazdaságossági számításainak, finanszírozási formáinak az ellenőrzése, valamint a kifizetési kérelmek előkészítésében, elkészítésében való közreműködés. A pénzügyi szakember bevonását a projekt összetett cash-flowjának folyamatos biztosítása, valamint az elszámolások nyomon követése teszi szükségessé. Beszámolási kötelezettséggel tartozik a projektmenedzser felé. „Soft” elemek lebonyolításért felelős (a támogatási szerződés megkötésével kerül alkalmazásra) A projektben meghatározott kiegészítő kisléptékű projektelemek lebonyolításának koordinálása, felügyelete, melyek magukban foglalhatnak városmarketing akciókat, környezetvédelmi szemléletváltással kapcsolatos rendezvényeket is. A városfejlesztési társaságon belül alkalmazásra kerül egy megfelelő végzettségű „soft” elemek lebonyolításáért felelős munkatárs, akinek feladata a Kulturális Osztállyal és „soft” elemek megvalósítását végző szervezetekkel (Debreceni Ifjúsági Szolgáltató Nonprofit Kft., civil szervezetek) való szoros együttműködés a „soft” elemek lebonyolításában. Feladata továbbá a fejlesztés európai uniós társfinanszírozásának a nyilvánossággal történő megismertetése, illetve a projekt lebonyolítása alatt a lakosság tájékoztatása. Területi tervező Feladata a városrehabilitációs tevékenységet megalapozó tervezési dokumentumok (pl. IVS, ATT) elkészítésének, karbantartásának irányítása. A területi tervező bevonását az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterület teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek egy köre indokolja (IVS és ATT felülvizsgálata, új ATT készítése, azok illeszkedésének biztosítása a város egyéb fejlesztési dokumentumaihoz stb.). 6.2.2. A városfejlesztő társaság munkatársai Név: Beosztás: Kompetencia: Végzettség: Foglalkoztatás formája: Ellátandó feladat:

Név: Beosztás: Kompetencia: Végzettség: Foglalkoztatás

Dancs László az Euro-Régió Ház Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője Igazgató menedzseri kompetencia, területi tervező kompetencia Debreceni Egyetem - Tájvédő szakgeográfus, Területfejlesztő szakgeográfus Földrajz szakos középiskolai tanár határozott munkaviszony, melynek meghosszabbításáról a taggyűlés dönt a szervezet irányítása, projektvezetés

Berki-Dobi Katalin Projektmenedzser pénzügyi, közgazdasági kompetencia Debreceni Egyetem – okleveles agrármérnök Debreceni Egyetem – okleveles közgazdász határozatlan idejű munkaszerződés

193

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem formája: Ellátandó feladat:

Név: Beosztás: Kompetencia: Végzettség: Foglalkoztatás formája: Ellátandó feladat:

Név: Beosztás: Kompetencia: Végzettség:

Foglalkoztatás formája: Ellátandó feladat:


pénzügyi ellenőrzés, előkészítés, kifizetési kérelmek összeállítása

Vámos Mariann területfejlesztési és pályázati projektmenedzser térségi/települési tervezői kompetencia Debreceni Egyetem – tájvédő- és területfejlesztő geográfus Angol-magyar szakfordító határozatlan idejű munkaszerződés a városrehabilitációs tevékenységet megalapozó tervezési dokumentumok elkészítésének, karbantartásának irányítása

Tóth Tamás műszaki ügyintéző műszaki szakértői kompetencia Debreceni Egyetem – településmérnök Felelős műszaki vezetők névjegyzékében szerepel Felsőfokú műszaki ellenőri képesítés megbízási szerződés a projekt műszaki szempontú ellenőrzése, koordinációja

6.3. A projektmenedzsment szervezet feladatai és működése 6.3.1. A kijelölt akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek A városfejlesztő társaság az önkormányzat nevében hajtja végre a városfejlesztési akciót, vagyis az önkormányzat a városfejlesztés gazdája, stratégiai irányainak kijelölője. A Városfejlesztő Társaság feladata az akcióterület stratégiai fejlesztései céljainak és programjainak operatív érvényesítése, különösen a horizontális elemek tekintetében, azaz a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség biztosításában, illetve a nyilvánosság biztosításában. Az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterület teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó tevékenységek: •

Közreműködés az aktualizálásában.

•

Akcióterületi terv felülvizsgálata, aktualizálása önállóan vagy partner bevonásával.

•

Közreműködés a program végrehajtás 2013-ig terjedő időszakhoz tartozó ütemeihez szükséges stratégiai döntések előkészítésében.

•

Közreműködés a program végrehajtás 2013-ig terjedő időszakhoz tartozó ütemeihez szükséges Akcióterületi tervek készítésében, műszaki és tervezési előkészítésében. A projekt előkészítés munkáinak koordinálása (közreműködés tervek elkészíttetésében, kivitelezési munkák pályáztatásában a következő ütemekhez szükséges egyéb dokumentációk megrendelésében).

Integrált

Városfejlesztési

194

Stratégia

felülvizsgálatában,



•

Befektetőkkel való tárgyalás, rehabilitáció érdekében.

•

Gazdaságfejlesztési elemek integrációja, a jelen projekt keretén túlmutató magánberuházások ösztönzési-, koordinálási-, és tájékoztatási célú, befektetőkkel történő, tárgyalások lebonyolításával.

•

Egyéb források felkutatása.

•

A projekthez kapcsolódó magánberuházói, építési tevékenységének koordinálása a támogatási szerződés teljesülése érdekében.

•

A gazdasági, civil, közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja az akcióterületi terv(ek)ben megfogalmazott szervezeti keretek között a tulajdonos (Önkormányzat) képviselőinek, szervezeti egységeinek és külső szakértőknek a bevonásával

•

Lakosság bevonása

•

A fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések (programok) megvalósítása önállóan vagy partner illetve szakértő bevonásával.

•

Megvásárlandó ingatlanok adásvételének, szükség esetén kisajátításának az előkészítése (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése) az önkormányzat nevében, javára, és költségvetésének terhére.

•

A tárgyi projekthez tartozó terület előkészítési munkáinak irányítása (bontások, közműépítési munkák egyeztetése, elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében).

•

Közreműködés a beruházók közbeszerzés útján történő kiválasztásában, a vállalkozói szerződések megkötésében a Polgármesteri Hivatal illetékes szakosztályaival. A közbeszerzések lefolytatása a Polgármesteri Hivatal Közbeszerzési Osztályának feladata.

•

Az ajánlat dokumentációk és a szerződések elkészítése.

•

A projekt megvalósításának műszaki irányítása.

•

A munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele, a Polgármesteri Hivatal illetékes osztályai, illetve szükség szerint külső szakértők (pl. független mérnök) közvetlen közreműködésével. (A közterületek-, közterületi infrastruktúra kiépítésével kapcsolatos feladatokat jelenleg a Polgármesteri Hivatal megfelelő osztályai végzik. Ezen ügyekben közreműködésük továbbra is szükséges, és megkerülhetetlen).

•

A projekt pénzügyeinek koordinálása (a megvalósítás költségeihez kapcsolódó számlák előkészítése, koordináció DMJV Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Osztályával, kifizetési kérelmek elkészítése).

•

A projekt dokumentáció, jelentések elkészítése.

szerződéskötés

előkészítése

adminisztrációs feladatainak

195

az

ellátása,

akcióterületi

előrehaladási



•

Adminisztratív, információs, kapcsolattartási feladatok ellátása (kapcsolattartás a Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal),

•

Projektfenntartás koordinációja, a beszámolók előírt rendszerességgel történő elkészítése a támogatással megvalósult projektek esetében.

•

Koordináció, kapcsolattartás és egyeztetések megszervezése a projektben szerepet vállaló és érintett összes céggel, szakértővel, felügyeleti és engedélyezési hatóságokkal, minisztériumokkal, intézményekkel, az engedélyeztetésben, tervezésben, jóváhagyásban, tenderfolyamatokban, építés-felügyeletben és üzembe helyezési eljárásokban érintett felekkel.

•

Értekezletek, rendezvények emlékeztetők készítése.

•

A projekthez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági feladatok biztosítása.

•

Az Akcióterületen megvalósuló „soft” projektelemekkel való összhang megteremtése.

•

Programalap kezelése.

•

Az akcióterületen városrehabilitációs forrásokból támogatott származó bevételek visszaforgatása további rehabilitációs célokra.

megszervezése,

lefolytatása

és szükség

esetén

projektelemekből

6.3.2. Az akcióterületek fejlesztéséhez kapcsolódó feladatmegosztás DMJV Önkormányzatának Közgyűlése a rehabilitáció stratégiai irányait határozza meg. A projektek koncepcionális-stratégiai irányítását a fejlesztésekért felelős Gazdasági Alpolgármester végzi. Az operatív irányítás a belső projektmenedzsment kompetenciájába tartozik, együttműködve a Polgármesteri Hivatalban lévő Városfejlesztési szakmai főtanácsadóval és az illetékes osztályok szakembereivel. A Városfejlesztő Társaság feladatkörét ellátó munkaszervezet önálló szervezeti és pénzügyielszámolási egységként működik, a DMJV Önkormányzatával kötött Alapszerződés, illetve a konkrét akcióterületi beavatkozások megvalósítására kötött rehabilitációs szerződés alapján. A városfejlesztő társaság a projekthez kapcsolódó tevékenységeit a „Debrecen Belváros funkcióbővítő rehabilitációja” tárgyú projekt megfelelő költségvetési sorainak terhére végzi, számlákkal történő elszámolás szerint. DMJV Önkormányzatának feladatai: •

A városfejlesztés stratégiai irányainak kijelölése, az IVS elfogadása

•

Az akcióterületek meghatározása és az akcióterületeken belül az egyes fejlesztések, projektek kijelölése, az ATT elfogadása

•

A Városfejlesztő Társaság tevékenységének irányítása

•

A projekt előkészítés munkáinak koordinálása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése)

196

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja – II. ütem •


A fejlesztések irányításában, a közbeszerzések lefolytatásában és a projektelemek tervezésében, a beruházások kivitelezésében való operatív részvétel a Polgármesteri Hivatal illetékes szakosztályainak közreműködésével valósul meg: o

Közbeszerzési Osztály – kapcsolódó közbeszerzések lefolytatása

o

Várostervezési Osztály, Főépítész – IVS, ATT és rendezési terv összhangja

o

Városfejlesztési Főosztály – projektelemek kiválasztásában, tervezésében való közreműködés, kivitelezés felügyelete, üzemeltetés, koordináció a PH érintett szakosztályaival és a Városfejlesztő Társasággal

o

Kulturális Osztály – „Soft” elemek kereteinek meghatározása

o

Városfejlesztési szakmai főtanácsadó – IVS kidolgozásáért felelős, közreműködik az akcióterületek kijelölésében, nyomon követi a fejlesztéseket

o

Pénzügyi Osztály – számlák befogadása, számlakifizetések, az önkormányzat saját erejének folyósítása

A Városfejlesztő Társaság önállóan ellátandó feladatai: A projektmenedzsment szervezet feladatai közé tartozik az akcióterület stratégiai fejlesztései céljainak és programjainak érvényesítése, különösen a horizontális elemek tekintetében, azaz a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség biztosításában, illetve a nyilvánosság biztosításában. Közreműködik a projektek megvalósulásában a stratégiai döntéseket előkészítésében és a projektek koncepcionális – stratégiai irányításában. Kapcsolatot tart a hatóságokkal, a lakossággal és a helyi civil és érdekképviseleti szervezetekkel, valamint a vállalkozókkal. •

Az IVS karbantartásában való közreműködés,

•

A meglévő akcióterületi tervek felülvizsgálata, karbantartása,

•

Közreműködés a stratégiai döntések előkészítésében, új akcióterületi tervek elkészítésében

•

A gazdasági, civil, közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja az akcióterületi terv(ek)ben megfogalmazott szervezeti keretek között a tulajdonos (Önkormányzat) képviselőinek, szervezeti egységeinek és külső szakértőknek a bevonásával

•

Befektetőkkel való tárgyalás, rehabilitáció érdekében

•

A beruházók közbeszerzés útján történő kiválasztásának, a vállalkozói szerződések megkötésének előkészítése

•

A projekt munkafolyamatainak ellenőrzése, koordinációja, a projekt előrehaladásának ellenőrzése

•

A pályázati program esetleges változásainak, a lebonyolítást érintő módosításoknak a nyomon követése, és beavatkozás a projekt megvalósítási folyamatába.

•

Közreműködés a pénzügyi menedzsmentben, kifizetési kérelmek készítése, ellenőrzése és jóváhagyása, közreműködés a végső pénzügyi elszámolás és a záró beszámoló elkészítésében.

szerződéskötés

197

előkészítése

az

akcióterületi



•

A Támogató felé történő előrehaladási és záró jelentéseket, kifizetési kérelmek ellenőrzése, jóváhagyása.

•

Részvétel a kedvezményezett képviseletében a pályázatkezelő szervezetek helyszíni ellenőrzésein.

•

Projektfenntartás koordinációja, a beszámolók előírt rendszerességgel történő elkészítése a támogatással megvalósult projektek esetében.

•

Adminisztratív, információs, kapcsolattartási feladatok ellátása (kapcsolattartás a Polgármesteri Hivatal ügyosztályaival, lakossággal, vállalkozókkal)

•

Koordináció, kapcsolattartás és egyeztetések megszervezése a projektben szerepet vállaló és érintett összes céggel, szakértővel, felügyeleti és engedélyezési hatóságokkal, minisztériumokkal, intézményekkel, az engedélyeztetésben, tervezésben, jóváhagyásban, tenderfolyamatokban, építés-felügyeletben és üzembe helyezési eljárásokban érintett felekkel.

•

Megbeszélések, rendezvények megszervezése, lefolytatása és szükség esetén emlékeztetők készítése.

•

Lakosság bevonása

•

A projekthez kapcsolódó tájékoztatási, nyilvánossági feladatok biztosítása (projekt szintű marketingkommunikáció, kapcsolattartás a helyi médiával)

•

Koordináció a soft elemek lebonyolításában

•

További pályázati források felkutatása.

A Városfejlesztő Társaság külső erőforrás bevonásával ellátandó feladatai: •

Egyéb (pl. befektetői, hitel) források felkutatása.

•

A megvásárlandó ingatlanok adásvételének, szükség esetén kisajátításának előkészítése (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése, megkötése) az önkormányzat nevében, javára és költségének terhére.

•

Magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása az ingatlanfejlesztési projektek előkészítése és megvalósulása során (építészeti és funkcionális tervezés, megvalósítási kötelezettség melletti projektértékesítés, megvalósulás ellenőrzése, felügyelete, stb.)

•

A terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében);

•

A kivitelezési munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele

•

A projekt szakmai felügyelete a támogatási szerződésben szereplő időpontig (monitoring, belső értékelési rendszer kialakítása, minőségbiztosítás, könyvvizsgálat stb.)

•

A kötelező nyilvánossági szolgáltatások biztosítása

198



6.3.3. Külső szakértők feladatai Építész, mérnök Az Akcióterületi Tervben meghatározott projektelemek megvalósítása során lát el szakértői tevékenységet az esetlegesen felmerülő műszaki jellegű változásokkal, módosításokkal kapcsolatban. Műszaki ellenőr A projekt lebonyolításánál az építési munkák szakszerűségét, a beruházások műszaki megvalósulásának nyomon követését végző független szakértő. Független könyvvizsgáló Feladata a projekt lebonyolításával összefüggő pénzügyi folyamatok számviteli megfelelőségének vizsgálata és a támogató felé történő igazolása a projekt megvalósítása közbeni kifizetési igényléseknél és zárást követően.

6.3.4. A döntéshozatal, információáramlás és végrehajtás rendje A városrehabilitációs fejlesztésekhez kapcsolódó stratégiai döntéseket az Önkormányzat Közgyűlése, illetve a Tulajdonosi Bizottság hozza meg. A döntések előkészítéséért a városfejlesztő társaság, azon belül a projekt menedzsere és a társaság igazgatója a felelős. A projektmenedzser a döntéshozó testület, valamint DMJV Önkormányzat Városfejlesztési Főosztálya és a városfejlesztő társaság közötti kapcsolattartást is biztosítja, amellett, hogy a projekt operatív irányítását végzi. A projekt megvalósításának mechanizmusát a 38. ábra szemlélteti. A városrehabilitáció megvalósítását koordináló és operatív szervezete a kijelölt városfejlesztő társaság lesz, amely a projektmenedzsment feladatokat is ellátja. A városfejlesztő társaság felügyeletét a polgármester és a Közgyűlés látja el. A városfejlesztő társaság a projekt előkészítésének és megvalósításának teljes folyamata alatt fennáll, illetve a projekt megvalósítását követően is a városrehabilitációs tevékenység alapszervezete marad (pl. JESSICA konstrukciók lebonyolítása, középtávú forrás- és tervezési koordináció). A projekt lebonyolítása során keletkező információkat a projekt menedzsment szervezet tagjai átadják a városfejlesztési társaság vezetője számára, aki referál a városfejlesztő társaság felügyeletét ellátó polgármester, valamint a Közgyűlés felé. Egyéb operatív ügyekben a projekt menedzsere és a szervezet többi tagja szükség esetén a Polgármesteri Hivatal más tisztviselőivel, szakosztályaival konzultál.

199



38. ábra. A városrehabilitációs projekt megvalósításának projektmenedzsment ábrája DMJV Közgyűlése, Gazdasági alpolgármester (vezetői felügyelet, irányítás)

Pénzügyi Osztály Számlakifizetések, igazolások

Városfejlesztő társaság

Városfejlesztési Főosztály Kivitelezés felügyelete, operatív kapcsolattartás a Városfejlesztő Társasággal, a PH osztályai közötti koordináció a projekt vonatkozásában, üzemeltetés

Projektmenedzser

Szakmai együttműködők (helyi és kistérségi civil szervezetek)

Műszaki ügyintéző Pénzügyi ügyintéző

Támogatói Csoport („soft” programok tervezésének támogatása, társadalmasítás)

Területi tervező Soft elemek koordinátora

Főépítész Várostervezési Osztály

Építész, mérnök

Kulturális Osztály „soft” elemek tervezésében való közreműködés

Vagyonkezelő

Műszaki ellenőr Közbeszerzési Osztály közbeszerzések lebonyolítása

DMJV ingatlan hasznosítója Cívis Ház Zrt.

200

Könyvvizsgáló

Külső szakértők

DMJV Polgármesteri Hivatal (PH)

Városfejlesztési szakmai főtanácsadó

Támogató Hatóság



Önkormányzaton belüli felelősségek és kompetenciák: Képviselő-testület

A döntéshozatal fő szereplője. A képviselő-testület fogadja el az integrált városfejlesztési stratégiát, a többéves akcióterületi tervet és pénzügyi megvalósíthatósági tervet, valamint ezek éves és negyedéves lebontásait, az éves tervet módosító lebontásokat, melyek az operatív munka alapjait képezik. Éves szinten kötelezettségvállalást tesz, melyet érvényesít az éves költségvetési rendeletben. Egyben elfogadja az éves és több éves megvalósulásokat is. Személyi és társasági ügyekben döntést hoz. Képviselheti a polgármester, vagy a Képviselő-testület által kijelölt személy (Gazdasági alpolgármester). Főépítész, Véleményezi az integrált városfejlesztési stratégiát, a többéves Várostervezési Osztály akcióterületi tervet és megvalósíthatósági tervet, valamint ezek éves és negyedéves lebontásait már a tervezés során. Az IVS és az ATT összahngját biztosítja a település rendezési tervével és építési szabályzatával. Városfejlesztési Az integrált városfejlesztési stratégia kidolgozásáért felelős, annak szakmai főtanácsadó nyomon követése, felülvizsgálata tartozik a kompetenciájába. Az akcióterületi terv kidolgozásában közreműködik, annak IVS-hez való illeszkedését vizsgálja, nyomon követi, hogy mely akcióterületi fejlesztések valósultak meg, és újabb akcióterületek kijelölését javasolja. Városfejlesztési A városfejlesztési iroda kétoldalú információáramlást és egyeztetést Főosztály lát el: a Hivatal irányában és a Városfejlesztő Társaság irányában. Jegyzői utasítás alapján eljárási jogokat gyakorol: egyeztet, döntés előkészítésben részt vesz. A Városfejlesztő Társasággal operatív kapcsolattartás. Koordinálja az önkormányzat ágazati irodáit/ osztályait, és összegyűjti a szükséges inputokat, valamint a városfejlesztő társaságnál jelentkező kérdések/ problémák megoldásában az önkormányzati részlegek koordinációját látja el. Véleményezi az akcióterületi tervet, és annak éves és negyedéves lebontásait. Pénzügyi Osztály A Pénzügyi Osztály feladatai közé tartozik a kedvezményezett pénzügyi teljesítésének biztosítása és igazolása a projekt megvalósításával kapcsolatban. Közbeszerzési Osztály A kapcsolódó közbeszerzési eljárások kiírása, lebonyolítása

201



6.4. Az akcióterületi terv megvalósításának nyomon követése, tájékoztatás A képviselőtestület és a projektmenedzsment szervezet folyamatosan nyomon követi a fejlesztési projekt megvalósítását. Ennek érdekében a projekt elindítását követően a városfejlesztő társaság negyedéves jelentések keretében beszámol az Önkormányzatnak a megvalósult eredményekről, a felmerült problémákról, a pénzügyi előrehaladásról, lehetséges kockázatokról, illetve a projekttervben szükséges módosításokról. Amennyiben szükséges, a városfejlesztő társaság DMJV Önkormányzatával együttműködve javaslatot tesz a projekt megvalósításának átütemezésére, illetve a Támogatási Szerződés módosítására, a jogszabályok adta kereteken belül. Az Önkormányzat tájékoztatása mellett kiemelt hangsúlyt kell fektetni a városfejlesztés által érintett egyéb partnerek tájékoztatására is, lehetővé számukra véleményük javaslataik kifejtését is. A folyamatos partnerségi együttműködés elősegítéséhez alkalmazott eszközök az igény- és szükségletfelmérés, a projekt előkészítő tervezői munkacsoportok, lakossági-, civil- és vállalkozói fórumok, folyamatos tájékoztatás és nyilvánosság. A városrehabilitációs projekt által érintett partnerek a következők: Partnerek Lakosság Civil szervezetek Szakhatóságok, hatóságok Az Önkormányzat különböző szakterületeinek képviselői Vállalkozások

Partnerség fő célja elfogadottság, identitás elfogadottság, identitás, városfejlesztési akciókban való közös részvétel szakpolitikai engedélyezés szakmai megalapozottság biztosítása magántőke mobilizálása

Az Önkormányzat szakterületeinek képviselőivel a kapcsolattartás folyamatos, hiszen az IVS és az Akcióterületi Terv megalapozásához szükséges szakmai koncepciók és tervek, valamint a szükséges önkormányzati adatbázisban rendelkezésre álló adatok biztosítása mellett véleményezik is a dokumentumokat. Több alkalommal került sor önkormányzati egyeztetésekre, illetve az egyes szakterületek képviselőivel egyéni konzultációkra. A helyi lakosság a projekt elsődleges célcsoportja, esetükben a folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség a projekt sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok annak függvényében, hogy milyen mértékben, formában és területen érintik a fejlesztések, eltérően reagálhatnak az egyes tervezett projektekre. A fejlesztések társadalmi elfogadottságát megalapozandó folyamatosan tájékoztatni kell a helyi lakosságot, ennek elsődleges eszköze a helyi média (www.debrecen.hu, Debrecen TV, Hajdú-Bihari Napló, HAON, Dehir), amelyeken keresztül rendszeresen beszámolnak a tervezés állásáról és a város rehabilitációs program aktualitásairól. A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének legfontosabb formálói közé tartoznak. Véleményük a városfejlesztési programmal és az egyes konkrét fejlesztésekkel kapcsolatosan azért is megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek

202



közvetetten projekt fő célcsoportját, a lakosságot – illetve annak egyes csoportjait – képviselik. A partnerség a város és a civil szervezetek között rugalmas, szervezett és aktív formában valósul meg. Az önkormányzat a fejlesztésekhez kapcsolódó „soft” elemek egy részét közvetett támogatási konstrukcióban valósítja meg, azaz programalapot hoz létre, és ezen keresztül pályáztatja tovább a kidolgozott szempontok mentén a „soft” tevékenységeket. A folyamatban a civil szervezetek egyrészt potenciális pályázókként vehetnek részt, másrészt a programalap céljainak meghatározásához is figyelembe vesszük a véleményüket. A vállalkozókkal történő kapcsolattartás a kisebb vállalkozások esetében egyrészt igényfelmérést, másrészt pedig tájékoztatást jelent, mivel ők a fejlesztésekbe csak korlátozottan vehetnek részt (pl. saját akcióterületbe tartozó üzleteik felújítása, bővítése), inkább a létrehozott új kapacitások lehetséges felhasználóiként jelennek meg. Mivel a megyei jogú városok funkcióbővítő városfejlesztései esetében elvárás a magántőke bevonása, ezért fontos elem a tőkeerős potenciális befektetők mobilizálása, amely már személyes jellegű kapcsolattartást igényel. A tervezett fejlesztések volumene és komplexitása szükségessé teszi, hogy az érintett hatóságok és szakhatóságok (katasztrófavédelmi, építési, munkaügyi, természetvédelmi stb.) is tájékoztatást kapjanak a tervezés és a megvalósítás folyamatáról. A műszaki terveket készítő tervezők szerződésben rögzített feladata a tervek valamennyi hatósággal és szakhatósággal való leegyeztetése.

Partnerek Lakosság Civil szervezetek Szakhatóságok Az Önkormányzat különböző szakterületeinek képviselői Vállalkozások

Partnerség fő célja elfogadottság, identitás elfogadottság, identitás, városfejlesztési akciókban való közös részvétel szakpolitikai engedélyezés szakmai megalapozottság biztosítása magántőke mobilizálása

Az Önkormányzat szakterületeinek képviselőivel a kapcsolattartás folyamatos, hiszen az IVS és az Akcióterületi Terv megalapozásához szükséges szakmai koncepciók és tervek, valamint a szükséges önkormányzati adatbázisban rendelkezésre álló adatok biztosítása mellett véleményezik is a dokumentumokat. Több alkalommal került sor önkormányzati egyeztetésekre, illetve az egyes szakterületek képviselőivel egyéni konzultációkra. A helyi lakosság a projekt elsődleges célcsoportja, esetükben a folyamatos tájékoztatás és a rendszeres konzultációs, véleménynyilvánítási lehetőség a projekt sikerességének alapvető feltétele, mivel a lakosok annak függvényében, hogy milyen mértékben, formában és területen érintik a fejlesztések, eltérően reagálhatnak az egyes tervezett projektekre. A fejlesztések társadalmi elfogadottságát megalapozandó folyamatosan tájékoztatni kell a helyi lakosságot, ennek elsődleges eszköze a helyi média (www.debrecen.hu, Debrecen TV,

203



Hajdú Bihari Napló, HAON, Debrecen Online), amelyeken keresztül rendszeresen beszámolnak a tervezés állásáról és a város rehabilitációs program aktualitásairól. A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének legfontosabb formálói közé tartoznak. Véleményük a városfejlesztési programmal és az egyes konkrét fejlesztésekkel kapcsolatosan azért is megkerülhetetlen, hiszen a civil szervezetek közvetetten projekt fő célcsoportját, a lakosságot – illetve annak egyes csoportjait – képviselik. A partnerség a város és a civil szervezetek között rugalmas, szervezett és aktív formában valósul meg. Az önkormányzat a fejlesztésekhez kapcsolódó „soft” elemek egy részét közvetett támogatási konstrukcióban valósítja meg, azaz programalapot hoz létre, és ezen keresztül pályáztatja tovább a kidolgozott szempontok mentén a „soft” tevékenységeket. A folyamatban a civil szervezetek egyrészt potenciális pályázókként vehetnek részt, másrészt a programalap céljainak meghatározásához is figyelembe vesszük a véleményüket. A vállalkozókkal történő kapcsolattartás a kisebb vállalkozások esetében egyrészt igényfelmérést, másrészt pedig tájékoztatást jelent, mivel ők a fejlesztésekbe csak korlátozottan vehetnek részt (pl. saját akcióterületbe tartozó üzleteik felújítása, bővítése), inkább a létrehozott új kapacitások lehetséges felhasználóiként jelennek meg. Mivel a megyei jogú városok funkcióbővítő városfejlesztései esetében elvárás a magántőke bevonása, ezért fontos elem a tőkeerős potenciális befektetők mobilizálása, amely már személyes jellegű kapcsolattartást igényel. A tervezett fejlesztések volumene és komplexitása szükségessé teszi, hogy az érintett szakhatóságok (katasztrófavédelmi, építési, munkaügyi, természetvédelmi stb.) is tájékoztatást kapjanak a tervezés és a megvalósítás folyamatáról. A műszaki terveket készítő tervezők szerződésben rögzített feladata a tervek valamennyi hatósággal és szakhatósággal való leegyeztetése.

6.5. Üzemeltetés és működtetés Az üzemeltetés, működtetés költségei az ÉAOP-5.1.1/B1-12 kódszámú felhívás mellékletét képező Excel alapú költségvetési táblázatban kerülnek részletesen bemutatásra. A fejlesztés tárgyát képező 2 funkció 4 beavatkozási terület teljes működési költségei az Európai Uniós módszertannak megfelelően három fő kategória alapján kerültek meghatározásra: • Üzemeltetési költségek • Karbantartási, fenntartási költségek • Pótlási, felújítási költségek (későbbi évek beruházás jellegű költségei) A működési költségek meghatározására a DMJV Polgármesteri Hivatal Városüzemeltetési Osztályának a megkötött takarítási, közüzemi, karbantartási szerződések alapján készített kimutatása szolgál. Az üzemeltetési, karbantartási és pótlási költségek a műszaki tervek figyelembe vételével, az üzemeltetett hasonló létesítmények adataiból lettek kalkulálva.

204



A Városháza főépületének külső felújítása és tetőrekonstrukciójának működési költségei - Az épület üzemeltetése a DMJV PH a Szervezési és Jogi Főosztály Ellátási Osztályához tartozik. - Az épület földszinti helyiségeit érintő beruházási, működési költségek és bérleti díjak, mivel azok a gazdasági funkcióhoz tartoznak a pályázati elemzésnek nem részei. A költségek meghatározásánál ezért arányosításra volt szükség. - A Városháza épületének üzemeltetési és karbantartási költségei között a takarítás, a villamos energia, a távhő, az ivóvíz, a felső gépészeti rendszerek karbantartása és általános karbantartás 2011. évi költségei kerültek számbavételre összesen 45.160.190 Ft/év összegben. Az eseti javítások, tető folytonossági hiányok javítása, beázások javításának költségei (pótlás) évente átlagosan 5.000.000 Ft-ot tesznek ki a lezárt év adatai alapján. - A közszféra funkción belül a Városháza felújítása 2014.05.01.-2014.10.31. között 6 hónap alatt történik, ezért a megváltozott működési költségek a 2014. november hónaptól kerülnek becslésre. A 2014. évi működési költségek becslése a 2011. évi adatok alapján az éves várható inflációk figyelembevételével arányosítással került meghatározásra. Az éves becsült költség 4/12 része a változatlan műszaki állapotú épület, 2 hónap a rekonstruált épület megváltozott becsült működési költségeit tartalmazza. A felújítás alatt nem számolunk működési költséggel. - Az új ügyfélfogadó és ügyfélirányító helyiség kialakítása 2 fő munkahelyteremtéssel jár, így működési költségnövekedést eredményez. Ennek összege 2015-2018 között bruttó 200 eFt/fő/hó, 2019-2022 között 220 eFt/fő/hó, 2023-2026 között 250 eFt/fő/hó, 2027-ben 270eFt/fő/hó. - A felújítás során megvalósul az épület komplex akadálymentesítése, a közterületen parkoló kialakításával, melyeket a DKV Zrt üzemeltet. A Városháza műemlék épületének külső felújítása és tető rekonstrukciója a távhő költségek csökkenését és a pótlási költségek csökkenését eredményezi, melyeket a következő táblázat negatív előjelű különbözetei mutatnak. A 2014-ben jelentkező költségcsökkenés oka, egyrészt, hogy a felújítás alatt működési költséggel nem számolunk, másrészt 2014. november hónaptól, a felújítást követően az energetikailag E kategóriájú épületben évente 51,99 MKWh (évente 5199 KWh) energiamegtakarítás keletkezik. Mindezek 2015-től évente közel 7MFt költségcsökkentést okoznak. A két teremtett munkahely éves költsége 2015-től felmerül a vizsgált időszak végéig. 2015-ben ennek összege 6.096.000 Ft, mely a műszaki felújítás kapcsán elért költségmegtakarítást visszafogottá teszi. (részletesen lásd Költséghaszon elemzés 8. sz. táblázata).

Az Ady park (Csokonai Színház mögötti tér) működési költségei - A közpark üzemeltetését a DMJV PH Városüzemeltetési Osztálya végzi. - Az Ady park felújítása 2013.09.01.-2013.12.31. között 4 hónap alatt történik, ezért 2013ban a becsült éves működési költségek arányos, 8 hónapra jutó része szerepel az elemzésben. A megváltozott működési költségek a 2014. január hónaptól kerülnek feltüntetésre a DMJV PH Városüzemeltetési Osztályának becslése alapján. A költségek

205


-


hasonló felületmérettel rendelkező, már meglévő játszóterek és parkok éves szinten felmerülő költségeinek az arányításával került kalkulálásra. Az Ady park 5200 m2 teljes területéből a zöldfelület 736 m2-ről 547 m2-re csökken, melynek gondozása érdekében öntözőrendszer alakítanak ki. Az Ady Park működési költségei között a takarítás, a zöldfelület fenntartás, az út, a tábla és a jelzőlámpa üzemeltetés költségei, az öntözőrendszer, az utcabútorok és a táblák karbantartási költségei, valamint a fák, a táblák és a zöldfelület pótlási költségei kerültek figyelembe vételre. 2011. évi költségei kerültek számbavételre összesen 295.466 Ft/év összegben.

A 2013. évben negatív előjelű működési költségek jelentkeznek, amelynek oka, hogy a felújítás időtartama alatti 4 hónapban működési költségek nem kerültek figyelembe vételre. A 8 hónapra jutó költségek meghatározása arányosítással történt. Az alábbi táblázatban szereplő többnyire pozitív értékek azt jelentik, hogy az Ady park felújítása a Város számára működési költség növekedést eredményez. A legjelentősebb költségnövelő tényező az új öntözőrendszer fenntartása és karbantartása. Kizárólag a zöldfelület csökkentéséből származó zöldfelület fenntartási költségek csökkennek (részletesen lásd Költség-haszon elemzés 9. sz. táblázata).

A Nyugati kiskörút II. szakaszának működési költségei - A belterületi út fenntartását és üzemeltetését a DMJV PH Városüzemeltetési Osztálya végzi. - A Nyugati kiskörút II. ütemében érintett szakasza megépítésének 2014.05.01.2015.03.31. között 11 hónap alatt történik. - Az új szakasznak nincs jelenleg működési költsége, a kiskörutat keresztező, felújítandó utcákra lehet értelmezni működési költséget. - 2014-ben a beruházás kezdetéig a becsült éves működési költségek arányos, 4 hónapra jutó része szerepel az elemzésben. A megváltozott működési költségek a 2015. április hónaptól kerülnek feltüntetésre a DMJV PH Városüzemeltetési Osztályának becslése alapján. A költségek hasonló felületmérettel rendelkező, már meglévő utak, utcák éves szinten felmerülő költségeinek az arányításával került kalkulálásra. - A működési költségek között a takarítás, a zöldfelület fenntartás, a csobogó, az út, a tábla és a jelzőlámpa üzemeltetés költségei, a csobogó és a táblák karbantartási költségei, valamint a fák, a táblák és a zöldfelület pótlási költségei kerültek figyelembe vételre. 2011. évi költségei kerültek számbavételre összesen 612.123 Ft/év összegben. A 2014 és 2015 évet érintő működési költségek időarányosan kerültek meghatározásra. Az útszakasz építésének időtartama alatti 11 hónapban működési költségekkel nem számoltunk. A döntően pozitív értékek azt jelentik, hogy a Nyugati kiskörút II. szakaszának megépítése a fenntartó számára 2015. évtől évi legalább 1.500.000 Ft működési költség növekedést eredményez. A legjelentősebb költségnövelő tényező az új csobogókfenntartása és karbantartása (részletesen lásd Költség-haszon elemzés 10. sz. táblázata).

206



A Simonffy utca működési költségei - A belterületi út fenntartását és üzemeltetését a DMJV PH Városüzemeltetési Osztálya végzi. - A Simonffy utca érintett szakaszának felújítása 2013.09.01.-2013.12.31. között 4 hónap alatt történik, ezért 2013-ban a becsült éves működési költségek időarányos, 8 hónapra jutó része szerepel az elemzésben. A megváltozott működési költségek a 2014. január hónaptól kerülnek feltüntetésre a DMJV PH Városüzemeltetési Osztályának becslése alapján. A költségek hasonló felületmérettel rendelkező, már meglévő utak, utcák éves szinten felmerülő költségeinek az arányításával került kalkulálásra. - A működési költségek között a takarítás, a zöldfelület fenntartás, az út, a tábla és a jelzőlámpa üzemeltetés költségei, a táblák karbantartási költségei, valamint a fák, a táblák és a zöldfelület pótlási költségei kerültek figyelembe vételre. 2011. évi költségei kerültek számbavételre összesen 233.863 Ft/év összegben. - Az utca felújítása kismértékű működési költségnövekedést nem eredményez (részletesen lásd Költség-haszon elemzés 11. sz. táblázata). A bemutatott számítások alapján látható, hogy a fejlesztését célzó projekt megvalósítása a fenntartó Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzatának működési kiadásainak emelkedésével jár. A Városháza rekonstrukciójának köszönhetően a költségek növekedése kissé mérséklődik.

207



Ábrajegyzék 1. ábra. A Belváros AT elhelyezkedése Debrecen teljes területén belül ................................................ 8 2. ábra. A Belváros AT és az IVS-ben megjelölt városrészek viszonya.................................................. 9 3. ábra. A Belváros AT elhelyezkedése telekhatáros földhivatali alaptérképen.................................... 10 4. ábra. A Belváros AT közterületneveket tartalmazó térképvázlata..................................................... 11 5. ábra. Közösségi, közigazgatási, vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények a Belváros AT-en ............................................................................................................................................................... 16 6. ábra. Bankfiókok és takarékszövetkezetek az akcióterületen........................................................... 21 7. ábra. Az akcióterület elhelyezkedése DMJV településszerkezeti tervlapján .................................... 24 8. ábra. Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek helyszínei (számozás az 5. táblázat alapján) 40 9. ábra. Az akcióterületi vállalkozások tevékenységi kör szerinti megoszlása ..................................... 43 10. ábra. A vállalkozások nagysága az akcióterületen a foglalkoztatottak létszáma alapján ............... 44 11. ábra. A vállalkozások nagysága az akcióterületen az árbevétel alapján ........................................ 45 12. ábra. A vállalkozások megoszlása az akcióterületen gazdálkodási forma szerint.......................... 45 13. ábra. Műemlékek, helyileg védett természeti- és építészeti értékek az akcióterületen .................. 55 14. ábra. Debrecen belvárosának tömegközlekedési térképe .............................................................. 64 15. ábra. Közszféra funkciók az akcióterületen..................................................................................... 77 16. ábra. Közösségi funkciók az akcióterületen .................................................................................... 83 17. ábra. Az akcióterület tulajdonviszonyai ........................................................................................... 88 18. ábra. A vállalkozások indulás szerinti megoszlása ......................................................................... 91 19. ábra. A vállalkozások tervezett működése szerinti megoszlása ..................................................... 91 20. ábra. A vállalkozások telephely típusa ............................................................................................ 92 2 21. ábra. Telephely ingatlan ára (Ft/m ) ................................................................................................ 92 2 22. ábra. Telephely bérleti díja (Ft/m ) .................................................................................................. 93 23. ábra. A vállalkozások piaci fejlődése az elmúlt 5 évben ................................................................. 93 24. ábra. A vállalkozások véleménye arról, hogy a városrehabilitáció mennyiben növeli a használt ingatlan értékét ...................................................................................................................................... 94 25. ábra. A vállalkozások vélekedése a városrehabilitáció üzleti eredményekre gyakorolt hatásáról ..... 94 26. ábra. A vállalkozások hajlandósága a városrehabilitációs tevékenységek anyagi támogatására .. 95 27. ábra. A válaszadók legmagasabb iskolai végzettsége.................................................................. 100 28. ábra. Mióta van üzlete/irodája jelenlegi helyén, a Régi Városházában? (%)................................ 101 29. ábra. Milyennek értékeli a városháza épületének jelenlegi állapotát? (%) ................................... 101 30. ábra. Miért szükséges az épület külső felújítása........................................................................... 102 31. ábra. Származik-e esetleg konkrét kára az épület állapotából eredeztethetően? ........................ 103 32. ábra. Miért választotta üzlethelyisége/irodája megnyitásakor a Régi városháza épületét?.......... 103 33. ábra. Véleménye szerint javít-e elvárásain az épület külső rekonstrukciója? (%) ........................ 104 34. ábra. Véleménye szerint milyen hatása lesz a rekonstrukciónak? ............................................... 104 35. ábra. Vár-e konkrét hasznot az épület felújításából adódóan? ..................................................... 105 36. ábra. Tart-e attól, hogy a felújítási munkálatok időszaka befolyásolja tevékenységüket? (%) ........ 105 37. ábra. Az akcióterületen tervezett fejlesztések elhelyezkedése ..................................................... 126 38. ábra. A városrehabilitációs projekt megvalósításának projektmenedzsment ábrája .................... 200

208



Táblázatok jegyzéke 1. táblázat. A Belváros Akcióterülethez tartozó közterületek ................................................................ 13 2. táblázat. Kiskereskedelmi egységek a Belváros akcióterületen........................................................ 19 3. táblázat. Vendéglátóhelyek, nagykereskedelem és szolgáltatóegységek az akcióterületen............ 20 4. táblázat. Az akcióterületi adatok forrása ........................................................................................... 22 5. táblázat. Megelőző város-rehabilitációs tevékenységek bemutatása (térképi ábrázolás: 8. ábra)... 31 6. táblázat. Debrecen és a Belváros AT lakónépességének korösszetétele ........................................ 42 7. táblázat. A lakosság iskolai végzettsége 2001-ben .......................................................................... 42 8. táblázat. Irodaházak az akcióterületen.............................................................................................. 47 9. táblázat. A Belváros AT és Debrecen foglalkoztatási és munkanélküliségi viszonyai 2001-ben...... 49 10. táblázat. Az egyes segélytípusokban részesülők száma 2010. január 1-én................................... 50 11. táblázat. Légszennyezettségi index és határérték túllépések Debrecen automatikus mérőállomásain 2009-ben és 2011-ben................................................................................................ 52 12. táblázat. Debreceni bűncselekmény statisztika 2008, 2009 ........................................................... 61 13. táblázat. Az akcióterületen elkövetett bűncselekmények száma 2009-ben.................................... 62 14. táblázat. Az akcióterületi utak főbb jellemzői................................................................................... 66 15. táblázat. Az akcióterület megközelítését biztosító főbb utak állapota............................................. 68 16. táblázat. Az akcióterület lakott bérlakás-állományának jellemzői ................................................... 75 17. táblázat. A lakosság elégedettsége az akcióterület állapotával .................................................... 107 18. táblázat. Az akcióterületi fejlesztések fontossága a lakosság szerint........................................... 108 19. táblázat. A lakosság által fontosnak tartott egyéb fejlesztések az Akcióterületen ........................ 108 20. táblázat. A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése.............................................. 125 21. táblázat. Összefoglaló táblázat a ROP pályázat keretében tervezett beavatkozásokról.............. 128 22. táblázat. A ROP által támogatott infrastrukturális, beruházás jellegű tevékenységek bemutatása ............................................................................................................................................................. 129 23. táblázat. A konzorciumi partnerek bemutatása ............................................................................. 155 24. táblázat. A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve ..................................................... 182 25. táblázat. A projekt összes beruházási költsége ............................................................................ 185 26. táblázat. A projekt összes elszámolható beruházási költsége ...................................................... 186 27. táblázat. A projekt el nem számolható beruházási költségei ........................................................ 187 28. táblázat. A beruházási költségek ütemezése ................................................................................ 188

209

Debrecen Belváros funkcióbővítő városrehabilitációja II. ütem

Recommend Documents