Deák János A KATONAI STRATÉGIA VÁLTOZÁSAI NAPJAINK KATONAI MŰVELETEIBEN
ZMNE Hadtudományi Doktori Iskola 2008 1
2
HÁBORÚK, KATONAI KONFLIKTUSOK A HIDEGHÁBORÚ UTÁNI IDŐSZAKBAN 90-100 ORSZÁG RÉSZVÉTELE
Több mint 120 HÁBORÚ
10-12 MILLIÓS EMBERVESZTESÉG 3
A hálózatközpontú és hatásalapú hadviselés, illetve a „kontaktus nélküli” hadviselés egyes elemeinek megjelenésével, az ún. „össze nem függő harctér”-en vívott fegyveres küzdelem a polgári lakosság és az anyagi javak jelentős veszteségét eredményezte. Az I. világháború áldozatainak 90%-a volt a frontokon harcoló katona; a II. világháborúban a civil veszteségek megközelítették, egyes országokban meghaladták a katonai veszteségeket; az ezredfordulón a halottak és sebesültek 80%-a polgári személy. 4
A kutatók szerint a ' 90-es évek végén a háborúk maximum 10%-a felelt meg a háború klasszikus definíciójának, mintegy 40%-a a fennálló rezsim ellen folyt, több mint 30%-a szeparatista jellegű volt, illetve kb. 20%-a jellegét nem lehetett egyértelműen definiálni. Ugyanakkor a legutóbbi időszakban az aszimmetrikus jellegtől függetlenül - a legmodernebb és lepusztítóbb fegyverek bevetése általánossá vált. 5
KATONAI MŰVELETEK NEM HÁBORÚS MŰVELETEK
HÁBORÚS MŰVELETEK VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK FEGYVERES MŰVELETEK ÁLT.-S NAGY MÉRETŰ HÁBORÚ
REGIONÁLIS (HADSZÍNTÉRI) HÁBORÚ
SZUBREG -IS (HELYI) HÁBORÚ
BELSŐ (POLGÁR) HÁBORÚ
FEGYV-S KONFL.
BÉKE (TÁMOGATÓ) MŰVELETEK
TERROR ELLENI KÜZDELEM, SZAB.-SÁG KITERJESZTÉSÉNEK KAT.TÁM
BELSŐ REND HELYREÁLLÍTÁSA
ÁLLANDÓ (BÉKEIDŐSZAKI) MŰVELETEK
FEGYVER NÉLKÜLI MŰVELETEK KATASZTRÓFÁK ELHÁRÍTÁSÁBAN RÉSZVÉTEL
(BE)FOGADÓ NEMZETI TÁMOGATÁS
POLG-I KAT-I (CIMIC) MŰV-EK MIGRÁCIÓ KEZELÉS KAT-I TÁMOG.
KUTATÁS – MENTÉS
HUMANITÁRIUS SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
LÉGTÉR ELLENŐRZÉS
FEGYV. ELLENŐRZÉSI FELADAT
INFORMÁCIÓS (FELDERÍTŐ) MŰV-EK INFORM. VÉDELMI (DEFENZÍV) MŰV-EK
6
A katonai erő szerepe és jelentősége a hidegháborút követő időszakban nem csökkent, továbbra is az államok egyik legfontosabb érdekérvényesítő, hatalmi eszköze maradt.
7
A HADTUDOMÁNY MEGHATÁROZÁSA „A hadtudomány az emberiség létét és
biztonságát fenyegető kihívások és veszélyek ellen alkalmazott katonai erők és eszközök sikerét meghatározó elméleti tételek és gyakorlati tapasztalatok összefoglaló ismeretrendszere”
Az MTA Hadtudományi Bizottsága és köztestületi tagsága II. Tudományos konferenciájának állásfoglalása Hadtudomány, 2007/1. 14. oldal 8
A FEGYVERES KÜZDELEM ÁLTALÁNOS HIERARCHIÁJA Háború Hadjárat Hadművelet Ütközet/harc Összecsapás Akció Tűzpárbaj
(war); (campaign); (operation); (battle); (engagement); (action); (duel). 9
A HÁBORÚRÓL „…Der Krieg ist also ein Akt der Gewalt, um den Gegner zur Erfüllung unseres Willens zu zwingen…” „…A háború tehát erőszak alkalmazása, hogy ellenfelünket saját akaratunk teljesítésére kényszerítsük…” Carl von Clausewitz
10
A HÁBORÚK, VÁLSÁGREAGÁLÓ MŰVELETEK FŐBB JELLEMZŐI ¾ összhaderőnemi műveletek; ¾ kiterjednek minden földrajzi térre; ¾ szövetségi, illetve koalíciós műveletek; ¾ hálózatközpontú műveletek; ¾ megjelentek a hatásalapú műveletek.; ÖSSZEGEZVE: 1. új műveleti fajták, formák és módok; 2. újtípusú szervezetek; 3. új technológiák. 11
A HÁBORÚ A fegyveres küzdelem állapota, amely harci jellegű műveletek végrehajtásában fejeződik ki két "fél", illetve államok, nemzetek, koalíciók, vagy erőcsoportosítások között. Az ellenségeskedések a szembenálló felek között formális hadüzenet megküldésével, vagy anélkül is megkezdődhetnek. A háborút meghatározott és kinyilvánított politikai, valamint gazdasági (és más) célok érdekében egymással szembenálló dominancia érvényre juttatása érdekében, illetve ellen folytatják. 12
A HADJÁRAT A háború egy fázisa, amely időben és térben egymáshoz kapcsolódó hadműveletekből és' ütközetek sorozatából áll, amelyek egy önálló, meghatározott stratégiai cél teljesítése, vagy a háborús végkifejlet érdekében kerülnek végrehajtásra. A hadjáratot egy önálló hadszíntéren vagy egy meghatározott, körülhatárolható területen hajtják végre. A hadjárat néhány hétig, hónapokig, vagy akár egy 13 évig is eltarthat.
A HADMŰVELET Fegyveres küzdelem két nagyobb kötelék között, amely a szemben álló fél törekvéseivel szemben egy meghatározott cél érdekében kerül végrehajtásra. A hadművelet igen gyakran a hadjárat részét képezi, és ütközetek, harcok sorozatából állhat. A hadművelet, azon belül az ütközet azzal fejeződik be, hogy az egyik fél teljesíti küldetését, illetve azzal, hogy egyik sem. A hadműveletek igen rövidek is lehetnek, esetleg csak napokig tartanak, de néhány naptól hetekig is 14 elhúzódhatnak.
A hadművelet a harctevékenységek egyik formája, a csapatok cél, feladat, hely és idő szerint összehangolt ütközeteinek, harcainak, csapásainak összessége, melyeket egyidejűleg, vagy egymás után egységes elgondolás és terv alapján hadműveleti, vagy hadműveleti-harcászati feladatok megoldása érdekében meghatározott területen, adott idő alatt hajtanak végre. 15
AZ ÖSSZECSAPÁS Harc két kötelék között, ahol egyik fél sem nagyobb hadosztálynál, de nem is kisebb szakasznál és mindegyik köteléknek megvan a saját küldetése. Az összecsapás általában az ütközet részét képezi. Az összecsapás általában azzal végződik, hogy az egyik (aktív) fél teljesíti küldetését, vagy abbahagyja az arra irányuló kísérleteit, illetve új összecsapást kezdeményez. Az összecsapás általában egy-két napig tart. (Néhány órától mintegy öt napig húzódhat.) 16
A HARC A harc a küzdő felek magasabb egységeinek, egységeinek és alegységeinek (repülőerőinek, hajóinak) szervezett fegyveres összeütközése. A harc az ellenség megsemmisítése vagy fogságbaejtése, csoportosításának szétzúzása, továbbá fontos körzetek (terepszakaszok, objektumok) birtokbavétele, illetve megtartása érdekében folyik. 17
AZ AKCIÓ Harc két fél között, ahol egyik sem nagyobb egy zászlóaljnál és nem kisebb egy rajnál. Mindkét fél rendelkezik elérendő, vagy teljesítendő harcászati célokkal. Az akció azzal végződik, hogy a támadó elfoglalja a cél-körzetet, illetve az egyik, vagy mindkét fél visszavonul, illetve befejezi a harcot. Az akció igen gyakran része az összecsapásnak, illetve az ütközetnek. Az akció néhány órás időtartamtól egy napig tarthat. 18
A TŰZPÁRBAJ Harc két személy, vagy két harcjármű, illetve két repülő eszköz, hajó, valamint egy harceszköz és az elhárítására létrehozott ellenfegyver között. A tűzpárbaj azzal kezdődik, hogy az egyik fél tüzet nyit, és azzal fejeződik be, hogy az egyik oldal, vagy mindkettő képtelen a tüzelést folytatni (megsemmisült, harcképtelenné válik), illetve abbahagyja azt. A tűzpárbaj általában az akció részét képezi és mindössze néhány percig tart. (A tüzérségi "tűzpárbaj" nem tartozik e fogalom körébe, minthogy ez az. "akció", az "összecsapás", 19 illetve az "ütközet" részét képezi.)
A FEGYVERES KÜZDELEM TERÜLETEI
20
A fegyveres küzdelem katonai stratégiai szintje Katonai stratégiai szinten a fegyveres erőket egy átfogó politikai elgondolás keretében – összehangoltan más, nem katonai jellegű műveletekkel (diplomáciai, gazdasági) – alkalmazzák abból a célból, hogy teljesítsék stratégiai küldetésüket. Vezetőjük: Harcoló parancsnok (combatant commander), illetve alárendelt összhaderőnemi, vagy harerőnemi parancsnok (subordinate unified or component commander); Kategóriája: Hadjárat (campaign), illetve alárendelt hadjárat, vagy nagyobb hadművelet (subordinate campaign or major operation); Területe: Hadszíntér; (theater),háborús térség (the ater of war); Fegyveres ereje: alárendelt összes erő, illetve 21 hadseregcsoport.
A fegyveres küzdelem hadműveleti szintje Hadműveleti szinten a fegyveres erőket úgy vonultatják fel és úgy is alkalmazzák, hogy ezáltal teljesíthetők legyenek egy kijelölt felelősségi körzeten belül a stratégiai és/vagy hadjárati célkitűzések. Vezetője: haderőnemi parancsnok (component commander), vagy Összhaderőnemi Alkalmi Harci Kötelék (CJTF) parancsnoka. Kategóriája: Nagyobb hadművelet, hadművelet, ütközet Területe: Hadműveleti színtér (theater of war), illetve hadműveleti terü,let (area of operation). Fegyveres ereje: Hadseregcsoport, Hadsereg, Hadtest, Összhaderönemi Alkalmi Harci Kötelék (Combined Joint Task Force - CJTF) 22
A fegyveres küzdelem harcászati szintje Harcászati szinten a csapatokat azért alkalmazzák, hogy katonai feladatokat hajtsanak végre és célkörzeteket foglaljanak el, illetve területeket, objektumokat tartsanak meg. A katonai célok teljesülése hozzájárul a hadműveleti sikerhez. Vezetőjük: magasabbegység, egység, alegység parancsnoka, illetve a harcosok, fegyverirányítók (pl.: repülőgép vezető); Kategóriája: ütközet, harc (battle), összecsapás (engagement), akció (action), tűzpárbaj (duel-fire fight); Területe: harcmező (battlefield), harcterület (battle area), légtér; Fegyveres ereje: hadtest, hadosztály, dandár, zászlóalj, század, szakasz, raj, két személy, két harceszköz, két 23 automata fegyverrendszer.
A katonai stratégia (hadászat) fogalma • A katonai stratégia (hadászat) a szövetséges és nemzeti Fegyveres Erők, valamint a fegyveres küzdelemben, illetve a békeműveletekben résztvevő más erők és eszközök létrehozásával, fenntartásával, felkészítésével és alkalmazásával kapcsolatos elvek és gyakorlati tevékenységek összessége a nemzeti és szövetségi stratégiai célok megvalósítása érdekében. • A katonai stratégia (hadászat) egyben az állami vezetés, illetve a szövetségi irányítás, valamint a felső katonai parancsnokságok és vezérkarok gyakorlati tevékenységének megnyilvánulása, mely során megvalósul a nemzeti és szövetségi erők felkészítése és részvétele a fegyveres küzdelemben, illetve a békeműveletekben. • A katonai stratégia (hadászat) a hadtudomány vezető tudományszaka, a fegyveres küzdelem és a békeműveletek egészére vonatkozó nézetek tudományos rendszere. 24
KATONAI STRATÉGIA a nyugati hadtudományi értelmezés szerint A katonai stratégia a politikai, gazdasági és lélektani erőforrások, valamint a katonai erők kifejlesztésének és alkalmazásának tudománya és művészete béke és háború idején abból a célból, hogy fegyveres konfliktusokban, háborúkban maximális támogatást nyújtsunk a politika számára a győzelem eléréséhez. 25
A KATONAI STRATÉGIA HELYE A HADTUDOMÁNYBAN A katonai stratégia vezető, fő helyet foglal el a hadtudományban. A hadtudomány keretei között a katonai stratégia határozza meg a követelményeket: - a hadműveleti elmélet és gyakorlat, valamint - a harcászat irányában. Ezzel együtt a harcászat és a hadműveleti elmélet a katonai stratégia számára alapokat szolgáltat, visszahatnak a katonai stratégiára.
26
A KATONAI STRATÉGIA KUTATÁSI ÉS GYAKORLATI MEGVALÓSULÁSÁNAK TERÜLETE, A HÁBORÚ LEGFŐBB, LEGSPECIFIKUSABB MEGJELENÉSI FORMÁJA
A FEGYVERES KÜZDELEM 27
A FEGYVERES KÜZDELEM VISSZATÜKRÖZI: ¾ a háború politikai- és hadászati tartalmát és jellegét; ¾ a háború főbb mutatóit (strukturális elemeit): • a háború indításának módját, • a háború hadászati céljait, • a háború során végrehajtandó hadászati feladatokat, • a háború méreteit, • az alkalmazandó fegyverek fajtáit, • a haditevékenységek formáit és jellegét.
28
A KATONAI STRATÉGIA TARTALMA I. 1. A korszerű háborúk valószínű jellegének, hadászati tartalmának feltárása és elemzése. 2. A fegyveres erők feladatainak meghatározása a háborúk, a fegyveres konfliktusok időszakában. 3. A szükséges erőforrások számvetése és biztosítása. 4. A háborúra való felkészülés elméleti megalapozása. 5. A fegyveres erők alkalmazásának megtervezése a valószínűsíthető háborúkra. 29
A KATONAI STRATÉGIA TARTALMA II. 6. A fegyveres erők fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos követelmények kidolgozása. 7. Az ország (állam), szövetség katonai védelmére (háborúra) történő felkészítése követelményeinek meghatározása. 8. Hadászati felderítés és információszerzés, illetve szolgáltatás az állami - katonai felső vezetés számára. 9. A háború és a hadászati műveletek végrehajtása. 10. A fegyveres erők irányítása és vezetése békeidőszakban és háborúban.
30
A HADMŰVELETI MŰVÉSZET A katonai erő olyan hatékony, mesteri alkalmazása stratégiai és/vagy hadműveleti célok teljesítése érdekében, amely hadszíntéri stratégiai műveletek, hadjáratok, főbb hadműveletek, hadműveletek, ütközetek és harcok megtervezésén; megszervezésén és végrehajtásán keresztül valósul meg. A hadműveleti művészet a stratégiai célokat olyan hadműveleti tervvé alakítja át, amely ennek eredményeként úgy kapcsolja össze és integrálja a harcászati szintű összecsapásokat és ütközeteket, hogy azok teljesítésével elérhetőek lesznek a 31 stratégiai célkitűzések.
„ …a hadművészet a legmagasabb álláspontján politikaivá válik …” Carl von Clausewitz
32
Megfogalmazódott kérdések Helyes úton jár-e a hadtudomány? Képes-e a hadtudomány, illetve a katonai stratégia a helyes irányt mutatni, hatni a politikára? Prognózist tud-e adni a hadtudomány és a katonai stratégia a belátható jövőben bekövetkező háborúk és fegyveres konfliktusok jellegére? Amennyiben prognózissal nem tud a hadtudomány szolgálni, képes-e legalább tendenciákat megfogalmazni a jövő fegyveres küzdelmeit illetően? 33
A vezető katonai hatalmak, szövetségek az aszimmetrikus jellegű műveletekre történő egyidejű felkészülés mellett fenntartják és fejlesztik képességeiket a stratégiai szinten összemérhető erejű és fejlettségű államokkal, államcsoportokkal szemben lehetséges fegyveres küzdelem esetére.
34
„…A Szövetség hadseregének képesnek kell lennie hatékony elrettentésre és védelemre… fenn kell tartania képességét a közös védelemre akkor is, amikor a nem 5. cikk szerinti válságkezelési műveleteket hajt végre…” A Szövetség stratégiai koncepciója
35
VÁRHATÓ NATO AMBÍCIÓSZINTEK MG ’03
MG ’06
Méret
3 MJO (hadtest)
2 MJO (Hadtest) + 6 SJO (4 ho/dd. méretű), beleértve 1 Légi nehéz és egy Haditengerészeti nehéz
Egyidejűség
2 hónap az MJO-k kezdeti szakasza között
MJO MJO SJO
Intenzitás
Nem esik szó
50 % Magas Intenzitású (harci tevékenység) 50 % Alacsony Intenzitású
Távolság
Nem esik szó
Szomszédos terület; 5.000 km Brüsszeltől Stratégiai távolság; 15.000 km Brüsszeltől (alacsony méret)
Környezet
Nem esik szó
50 % zord, fejletlen infrastruktúra és nincs Befogadó Nemzeti Támogatás (HNS)
MJO 6 hónap SJO 2 hónap SJO 2 hónap
36
FORRÁS: SZÉP LÁSZLÓ – NATO AMBÍCIÓSZINT VÁLTOZÁSOK, VÉDELMI KÖVETELMÉNYEK FELÜLVIZSGÁLATA
BRUSSELS
5.000 KM Max MJO+ range
8.000 KM Max MJO range
8.000 KM Max MJO range
12.000 KM Max SJO range
Távolság:
12.000 KM Max SJO range
Szomszédos körzet: 5.000 km Brüsszeltől 15.000 KM Max SJO (minus) range Stratégiai távolság: 15.000 km Brüsszeltől (alacsony intenzitású mind a méretét, mind a természetét illetően) 37
FORRÁS: SZÉP LÁSZLÓ – NATO AMBÍCIÓSZINT VÁLTOZÁSOK, VÉDELMI KÖVETELMÉNYEK FELÜLVIZSGÁLATA
KÉPESSÉGKÖVETELMÉNYEK A SZÖVETSÉGBEN WASHINGTON (1999)
PRÁGA (2002)
•az erők bevethetősége és mozgékonysága;
•vegyi-, biológiai-, radiológiaiés nukleáris támadások elleni védelem;
•a csapatok fenntarthatósága és logisztikai támogatása; •az erők túlélőképessége és a feladatok eredményes végrehajtásának képessége; •a vezetés – irányítási és informatikai rendszerek korszerűsége; •egységes harc-, hadműveleti eljárások.
•védett vezetés és információs fölény biztosítása; •az alkalmazásra kerülő erők interoperabilitása és a harci hatékonyság javítása; •gyors bevethetőség és a harcoló erők fenntartása. 38
A KATONAI ERŐ MEGELŐZŐ ALKALMAZÁSA • Az Egyesült Államok és más katonai hatalmak, így az Oroszországi Föderáció is a katonai erő megelőző alkalmazását nem csupán megengedhetőnek, de egyes esetekben szükségesnek tartja. • Különbséget kell tenni a PROAKTIV (Pre-emptive), illetve a PREVENTIV katonai beavatkozások között. PROAKTIV (PRE-EMPTIVE)
PREVENTIV 39
A legutóbbi háborúk, válságreagáló műveletek ütemei I. 1. A többnemzeti, összhaderőnemi, koalíciós erők hadászati átcsoportosítása, a műveletek politikai, katonai, logisztikai előkészítése. 2. A légi (kozmikus) és tengeri (óceáni) fölény, illetve uralom megteremtése (kivívása) és fenntartása. 3. A katonai műveletek térsége felett a hadászati, illetve hadműveleti felderítés bevezetése. 4. A különleges erők műveleteinek végrehajtása. 40
A legutóbbi háborúk, válságreagáló műveletek ütemei II. 5. Csapások végrehajtása a nagy pontosságú fegyverrendszerek minden fajtájával. 6. A csapatok (erők) határozott előretörése. 7. A katonai műveletek körzetének elszigetelése, a létfontosságú infrastruktúra, a kommunikáció, valamint a közigazgatásipolitikai központok ellenőrzés alá vétele. 8. A nagyobb katonai műveletek beszüntetése, a politikai rendezés, valamint a stabilizáció és gazdasági újraszerveződés, a békeállapot visszaállítása feltételeinek katonai támogatása. 41
Új képesség - követelmények (2004. évi USA nemzeti katonai stratégia) • szervezetek,fegyver rendszerek, vezetési rendszerek teljes integrációja; • expedíciós képesség fejlesztése; • tervezés, centralizációja – végrehajtás decentralizációja;
• hálózatközpontúság; • adaptációs képesség fejlesztése; • időbeniség, az ellenség megelőzése a döntések meghozatalánál; • magasfokú pusztító erő.
42
43
USA stratégiai koncepciók és hadműveleti elvek (1997 USA NKS) Stratégia koncepciók: • Hadászati agitálás (Strategic Agility); • Tengerentúli jelenlét (Overseas Presence); • Erő kivetítése (Power Protection); • Döntő erő (Decisive Force);
Hadműveleti elvek: • Uralkodó manőver (Dominent Maneuver); • Pontos végrehajtás (Precision Engagemant); • Teljeskörű oltalmazás (Full-dimensional Protection); • Fókuszált logisztika (Focused Logistics) 44
VÁRHATÓ VÁLTOZÁSOK AZ OROSZ KATONAI DOKTRÍNÁBAN
1. A hadászati visszatartás mellett az orosz állam érdekeinek védelme a nemzeti határokon kívül. 2. Összerők együttes alkalmazása, felhasználása. 3. Megelőző csapásmérés dekralálása, akár nukleáris eszközökkel is. 4. Az „aszimmetria” új, „orosz” értelmezése. 45
46
ÁLTALÁNOS KÖVETKEZTETÉSEK 1. A jelenleg folyó katonai konfliktusok, háborúk tapasztalatait figyelembe kell venni. 2. Ugyanakkor a jelenlegi konfliktusok nem tekinthetők a jövő háborúi prototípusainak. 3. Ma nincs domináns típusa a fegyveres küzdelemnek, ezért a felkészítésnek rugalmasnak kell lennie.
47
A KATONAI STRATÉGIA FEJLŐDÉSÉNEK TENDENCIÁI • A hadászati és hadműveleti szétbontakozás (felvonulás, átcsoportosítás) időtartamának csökkentése. • A támadó tevékenységek tovább előtérbe kerülése, különös tekintettel a légtérben és a kozmikus térségben végrehajtandó műveletekre. • A háborúban, hadműveletekben azok az erők kapnak prioritást, amelyek képesek pusztítani az ellenség potenciáljának legfontosabb komponenseit. • Az összhaderőnemi és összfegyvernemi erők közül a kiemelt céllal bevetett csapatok erők- és eszközfölényt képezve-, más erők maximálisan széttagolva hajtják végre feladataikat. • A csapatok (erők) mobilitása stratégiai szinten is jelentősen nőni fog. 48
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
49
