:D.C.:,,^^B.: líajz: Gali J

PSoTSRZSÉBSTI VASAo

MÜVSLŰDÍJI

KAKTÜSZK3DV.2LOK

T

A s t r o p h y t u m ornatum

KÖZ"'C:'T

SZAKKÖRE

Á

J

É

K

/:D.C.:,

O

Z

T

A

T

Ó

,^^B.:

\

líajz: G a l i J

L Piijsaí?;::zsri;3:i«.'i

VASAS

LC;VVLÖDÍ.SI

ICAI;;TUSZ:C3DV::ÍLÖK

SZÍGCÖRB

T

A

Á

J

É

X

0

Z

T

T

Ó

VIII.6vf
J

K:;ZPOÍVT

A

3. s z i n

1 9 7 1 .

T c r t c l o r i ó c

g y z é k ;

I , old c l 1 . oldcl 3. o l d c l

I . g z c k u c i tAÓjí.kA2ti:íó. G y u l c y Mihály: Albiné növán:,,-k Cs ololllUífiUk, Szrbó Dávid: M c g v j t i s i r.ódszcroa 6s töf^jlszcrclóscn. g,^^

«. o l d c l

K ^ r n Püt.r-Molnár P l t . r : Kc.ktuezn^nz.tség i s n e i r tv^tjSu. Eisoccctus I I . Sz e k k o r i hirv;k:_

8, o l d c l

II_I_^Sj:;^Ótj5s_z^nl^^^ 9. o l d c l 10.

oldcl

-Êcktuey" 70 No 5- I s u . r t o t i : K . r n Pitét. -Kckteen und cnderc S u k k u l e n t e n " 1971.II*.í2ain. I s n e r t ^ t i : Keucnes Ernő V . t ' e i f . l e z . : . - . i : c . k Szcbó Uávid c i k k i-hez.

Sn.rkosztö: dl', Szrbó Miklós szakkör vezv-to

li

Irtar

SZA:V^LAI

TÁX"."IOZTATÓ

Gj'ulay í.'ihálj'- kertészmérnök

Az utóbbi időben egyre gyakrabban l e h e t találkozni a 3;^niót6k körében albinó növénj-ek előálLitásat célzó kísérletekkel, és néha ei'edményak ke], i s , S z z e l k a p c s o l a t b a n s z e r e t n e k néhány alapv.tő d o l g o t t i s z t á z n i és a h e l y t e l e n nézeteket e l o s z l a t n i , A növények szinénsk kialakításában különböző szinü ée funkciójú s z i h anyagok vesznek részt. Ezek a színanyagok egyrészt a növényi s e j t élő alkotórészei, u a l y e k az életfolyamatokban a k t i v a n résztvesznek, és a s e j t speciális ké^.zödminj-eiben, a s z i n t e s t e k b e n / p l a s z t i s z o k b a n fo:;'dulnak elő. Llási'észt o l y a n élettelen anyagok, msljêket az élő s e j t alkotórészek t e r m e l n e k és a s e j t n e d v b e n o l d o t t állapotban van nak

jelen.

A f ö l d i élet a l a p v e t s z e r v e s a n y s g termelő fol3'-amata a fotoszintézis, a zöld s z i n t e s t e k b e n / k l o r p p l a s z t i s z o k b a n / megy végbe, a h o l vizből és széndioxidból fényen r g i a hatásii-'a c u k r o k , i l l e t v e kemén;'itő k é p ződik. Ezek a növényi t e c t alapvető é_itökövei. A növénj'-ek zöld szín anyaga a k l o r o p l a s z t i s s o k b a n lévő k l o r o f i l , minoen fotoszintézisre be r e n d e z e t t nővén;- asszimiláló szarvébeo / l e v é l b e n , kaktuszoknál a növénj^testben/ j e l e n v a n . ^ A k l o r o p l e s z t i s z o k b e n k l r o f i l m e l l e t t sárga színanyagok i s vannak, • /kerotin, ::antofil/ iJgyee esetekben nem képződik a növényben vagy eg^'es s z e r v e i b e n , szöveteiben k l o : : o f i l , il3'-enkor a s i g a színanyag d o minál . / P l .pincében csirázó burgonya hajtásában a fény h i á n y á b a n , de ez a jelenség fejlődési rendellenesség következménye i e l e h e t , Máe esetekbe:, v i s z o n t , p l . őszi lombszineződés esetén, v a l a m i n t termések érésekov- c már me.^'J.óvö k l o r o f i l e l b o m l i k . A csak sárga s z m ü festékan3â3okat tartalmazó s z i n t e s t e k t - . k r o i a o p l a s z t i s z o k n a k nevezzük. Az oldütt élettelv-n szinanyagOiC ^özul l e g n e v e z e t e s e b b e k $z antociá— nok, melyek E z i r o m l . V v . l v , k , terwések, v a l a m i n t p l . egyes k a k t u s z f a j o k ^xiiósaG ibolyáé vug: lúk s z i u e c oicoij^ák, Szinük &z olőet :v.émhatásától függ. Az antoeiánok ^-elenléto o növényben l e h e t örökletes t u l a j d o n sára, ez e s e t b e n állandóan s t e b i l c n j e l e n vannak, de körnj-ezeti beha tások következtében i s ké ződhetn..:.: átmen t i l e g . A különböző színanyagok előfordulását és a:L'ányát tekJUitv^ -aagy különb ségek vannak a növények között és ez szembetűnő éppen a kaktuszfélék családjában. Ism..':'eteE, ho;:^ a ivlammilláriák általában zöld t c s t s z i nüek, mig a c h i l e i fejűk nai^y része, m i n t psldául a GymnocGlycium m i h a n o v i c h i barna testű növenj, utóbbiaknak azért barnás s z i n ü a t a e t ü k , mert zöld színanyagon kivül p i r o s és sárga színanyagot i s tartalmaz, Nagyobb menr-yiségü növ'ányanyagban előfo.:-dűlnek o l y a n e g y e d e k , melyok>ből valam l y e n ''véletlen ' fejlődési r e n d e l l : . n e E E é g következteben h i án^'-zik a zöld s z i n a n y a g . .Ezek-:t e z e g y e d e k e t albinók.iek nevezzük, / I s m e r e t e s e k az állatok, sőt a z emberek között i s albinó egj'cdek, a m i k o r i s a bőr j e l l e g z e t e s színanyaga, a pigment hiányzik./"Ha eg3', e r e d e t i l e g b a r n c tectü növénj^ből hiányzik a zöld sziuai.yeg,. akkor a p i r o s s z i n dombnál, m i n t p l , a Gymnocalj-cium »ihcnovichi f . r u b f a ese tében. Ha zöld t.stü növényből, p l , eg^^ Msmmillá:.'iából hiányzik a zöld szinan;;ag, a k k o r a nevény sárga s z i n t mvitat, vúert a sárga s z i n anyag marad m^g benn^ , am-jZlyet a normális f.:jlőd'.EÜ ^jgyedben a zöld elnj'ôm.

- 2 Bárki megfigyelhobtvi^. hogy a zöld teatü növényc-k különböző környeze t i hatások-a, p l . szavazón tartá^ra, vagy e r o i o b b riapsugárzáa hatása r a barnás, p i r o s a s s z i n t vesznek f e l . Eg^'' sárga albinó növény hason ló esetben többé-kevésbé élénk pi-"0£-.:a Fz-.nezőöik. Skkor dobban meg az újdonsült nemesitők s z i v e , mert egy u j a b b '"'piros'' növényt h i s z n e k magukénak. Jrömük azonban nem sokáig t a r t , mert a p i r o s s z i n t kiváltó, többnyire általuk nem i s m e r t körn3'ezeti ténjezö hatásának megszűné sével a nővén;- isiiiét kisárgul, Ezidáig a t i s z t a albinólcról v o l t szó. A gj'-akorlatban azonban a magon c a i n k között a részleges a l b i n i z m u s e s e t e i v e l találkozunk a legtöbb e s e t b e n , Ane.ál i s inlcább, mert a t e l j e s e n albinó növények k l o r o f i l hiányában nem t u d n a k asszimilálni, életképtelenek, Szek a kikelés után hamarosan e l p u s z t u l n a k , ezek csak a d d i g élnek, amig a magban lévő tartalék tápanj-agok c nem f o g y n a k . A t i e z t a albinó magoncok f e l n e v e lésére a l k a l m a s n a k látszik a P e ' j r e s k i o p s i s r a való oltás, melyről azon"ban g y c k o r l c t i t a p . j s z t c l a t a i m n i n c s e n e k , A vetéeekben ezért csak o l y a n növényekkel találkozunk, auieljêkben azért egy kevés zöld s z i n a n y a g i s van. Ezek cz átlagosnál l a s s a b b a n fejlődnek, ás amennyiben albinó növény előállítása a célunlc, ajánlatos ezeket minél előbb f e l o l t a n i . Az i l y e n u n , v a r i e g a t a növényekben a maglévő kevés zöld s z i n a n y a g több n y i r e nem e g y e n l e t e s e n o s z l i k meg, hanem többe-kevésbé elhatárolt c s i kókban, sávokban. A növénynek l e h e t o l y a n része, amelj-ben a k l o r o f i l eléri a normális koncentrációt, más részekben csak nyomokban találha tó, eg s részeiből v i s z o n t t e l j e s e n k l o r o f i l m e n t e s részéből kényszeritünlc k i s a r j a t , ez már e l v i l e g nem f o g k l c r o f i l t t a r t a l m a z n i . Per sze a már t e l j e s e n k l c r o f i l m e n t e s n e k h i t t növén-yben i s akadhat egy ke-, vés zöld s z i n a n y a g , a m i előbb-utóbb megmutatkozi'.:. Többszörös kiválo gatással, a l a p o s megfigjêlés és értékelés m e l l e t t n:.indig a l e g k l o r o f i l m e n t e s e b b g c r j c k a t k e l l tovább szaporítani és huzamosabb i d e i g t a r tó ellenőrzésnek alávetni, mig a kivánt eredményt e l nem érjük. Az albinó növényieket m i n d i g magasabb, p l . Ce;eu£ a l a n y o n neveljük, mert csak a zöld testű a l a n y képes azokat az ascziöiilátákat előállítani, • melyek a nemes életbenmaratSásához és fejlődéséhez nélkülözhetetlenek, A Züld alapszínű növényekből f e n t i módszerrel csak sárga albinó növé n y e k e t l e h e t előállítani a f e n t e b b e m i i t e t t e k m i a t t . Ha ezekből tartó san p i r o s növényeket akarnánk kinemesíteni, cz már örökletes t u l c j d o n ságok megváltoztatását jelentené. A mai korszerű növény-nemesitő m ó d s z e r e k k e l dolgozó szakemberek számára ez i s reegoldha :ó f e l a d a t , de a gyűjtők szerényebb körülményiéi között nem. Nem ördöngőség tehát cz albinó növények előállitáso, bárki megkísérel h e t i . Gondos munlcával és egy k i s szerencsével egy u j r b b albinó növény birtokába f u t h a t . Az albinó növények fejlődési rendellenesség követ kezményei es m i n t il;-enek meglehetősen ritkák. Jgy^-egy' példányuk, m i n d i g c gyü-jtemenyek feltűnő kuriózumai közé t a r t o z i k . Előállításuk érdekes és tanulságos l e h e t , azonban ugy^ gondolom, hogy a kaktuszgy". j tők számára Îsősorbe.n a normális, egészséges növények felnevelése, gyűjtése és eredménye^ felnevelése l e h e t a fő cél.

- 3 iikQ\:7:jôi

L;ÓD::Z^T::"IÍ

Í3

V:Í,TÖP.Í;L3Z"

n.íij^ssi;!

1 , Bjvezc-t6s Magot nc:jyon sokxúloke.iipcn l e h e t v e t n i - . - ::én.rl'''..l:oiii i t t - c Icheteé---g^-iióds-zxirQket i s m e r t e t n i , de futólcg órint.lc néhánya, ez enyhémtől eltérő módot. Hindenl:inek iiugvcn c nicgc "bevált módsz^/^, Láttcm o l y a n t ^ a k i a villanyóra sz>.la?6n:,'t t a r t o t t a a l..gmogfolv. lőbbnek ós a hom..3kra szórt rúa.^vakrc szabályosan ráfektv^tte az üv.glcpot^ Külön s z e k t a pat^ntüvcgeseké. Láttam o l y a n t i s , hejy- eg- cipóskatulya zárt sötét jéből huztc. k i v e . l e k i a vetőtálcácskáit és a sötétben vcló csiráztatásra esküdött. Sokan az elszóródott racgokból cz üvegházi klímában k i k e l t magencokct n e v e l i k tovább és i g y a véletle;irc bizzálc c mcgvetéctc Megint mások itetóspcpir közé vetnek, vc-jj fóliczccskóvcl zárt vetést c l k c l m c z n a k . És még sorolhatnám c sók-sok egyéni ui^goldást. Feltétlenül m i n d e g y i k n e k van a l a p j a , másképp nem rageszkodnánck hoz zá. Az eredményes keltetés cél jából'eiégis a z t t a r t o m kiváncoosnck, hogy leh.tőség s z e r i n t b i z t o s a l a p r a helyêzzül: módszerünketr M i v e l nem c k c r o k egészen e l v ^ e z n i c s o k f e l e módszer ÍEa..;.tet^sében, elmondom, hogycn vet>.k én. Röviden c mcgoicról, H n d e n k i t u d j a - h o g y magot s z e r e z n i nem könryü, En e z t ugy oldom Uv-g távlctilcg, hegy leh>-tőleg lejtánrént két, vagy több növényt t a r t o k . Addig mig saját magtermő növényeim l e s z n e k ^ bc k _ l l érnem c h a z a i forrásokkal. Magt jrmásre törekedni la ndenké.;pen kiváneéos, E-^zel kepcsolctbc.n csak az a/m-gj^gyzésem, hog;;- jó magot, jó erőb.n lévő növén^'^től l e h ^ t várni< ^z c mcgxorrás sokszor s c j a o s nem i s lehetséges, n e r t aaonos fajú növenyheink r.em mieidlg • nyílnak azonos időpontben.. Különösen óz egy napos virágoknál p r o b l ^ m e t i k u s c m.,gporzás-^ .'ízen ügy- E ; g i t : k , hogy k i s müanyagfólia dcrebkába zárom a virágport, és beteszem a hűtő szekrénybe. A z t a c s e l t i s mjgceine'iltam, hogy a 4-5 napra b e t e t t e m a késleltetni kivánt növényt a hűtőbe. Ez persze né-'.iileg kockázatos do l o g . Sokan u.'_;y vélek^dnekj hogy egnzerübb genue2,on. belül bái'mit öazs z e p o r o z n i , és a t^rmonöveny-ről elkér..sztelnl a magot., Ez nagyon ké nyelmes i g y , de önmagunk becEcpását j e l e n t i , nembêsélve arról,- ha az ily-en h i b r i d magot továbbcdjuk,ffiásokct i s becscpunk. Ha különb.ző f c j u növényekről f o g u n k mcgot, m i n d i g f e l k . l l tűntet n i , hogy mxt kevertünk össze. A megfelelően érett mcgvckct jeLílni és listázni . ^ 1 1 , Tárolni hűvös, száraz h e l y e n cjánlctos. Szólni k e l l c magvak utóé/éséről i s , A t e l j e s e n f r i s s meg n^m m i n d i g csírá z i k mv^gf.lelően. Pe.jonlcént k e l l e n e tisztázni, ho;p mikor optiuális a csirázókészcég.. Sajnos ezen a tér^n esak szóbeszédre ve.gyunk u t o l v a ^ • Pl., a Fraileáról a z t tartják, hogy csak akkor csírázik jól, ha az érés után mindjárt elvetjük, A példa uást n u u c t . Az előadáson bemu t a t o t t tálakban kizáróleg t a v a l y i érécü . F r c i l c c magokat v e t e t t e m , és a jelenlévők láthatták elég jó credmérny^l, Az b i z t o s , hogy 1 6v e l teltével f o k o z c t o s c n osökken a ei^ gok csircképessége, de ez más f a j o k r a i s érv-lnyes- Az i.eodalom f u r c s a uód, c magok többnepos, sőt több hetee áztatásáról i r . S z e r i n t e m a magol; áztatása majdnv,m b i z t o s a n a magok b.;dögl '>i •' " ^ '^•'^ ív^-h-î-c '-'^ •" . P Í V - Í Z A P ror;"-<- - I T Í génszülcségl^tére u t a l o k , . •• • A. ' . . •.. - - r i : -ei i v i l vc-

_ 4 egyben f i g ^ - c l r a w S t ^ t i s c. zárt s t . r i l v«,t.£ Liv-1^.^.. i e - A - - • • g j 'I'epli h;;- c'cctj.S' vcgj'- 0punti£. o c g v c k c t áztctAs : t t in.eább reszelővel n e g k w l l £é:.t-niy hO:^ c. keuén;.' ncghé:?"; vizziró '.'.ctácé.t negczüntessük, i.z érett c c g v c k c t l e i k i s a e r e t e s e n iieg k e l l t i e z t i t c n i c b.raés mercdváivyokról, u . i - t v,z>.kből gombcfv..etözée i n d u l n c t k i és c. döglött vxgonc o k c t tár hiábc s i r c t j u k . o s t érték:xndbv.n szólok c különb, ző v..töed..n: ^kről. -iég.bb^:: c f d á di'.:c v o l t cz e l tv-.'O.. c-t és legkönn; ebbv.n elérhető vetőtal. S g ^ s z . r s niinc'. c l e g r o s G z c b b i s . A f c rothcc., gombásodik, tisztátelcn.. Az égetés és" fertőtlenítő á z t c t á s nénil.g j c v i t e z e n . A fóli-ávcl b é l e l t fcládikc Liáj u o d ^ r n vető^dény, mert cz u,j t i s z t e f ó l i c s t . r i l n e k t-kinthető, Lz cgycgtál V C , J 3 - ez cgycgcs^rép p o r o z i t A c r ée c fertőzésveszély n i c t t s z i n t i n nen r i.gjobb., E z ^ k b - n ..g;;enlet.. c i . . . eve se é g . : t t e r t c n i c l i g l e h e t , Pólicbéléssel' v.zek i s V-oe .rnizálhctó.e. Fenédén ek köÉiül cz c l u u m i u n g^'o.vscn korirodál, c rozsdásodó konzervdobozok p ^ d i g neia széfekennek ellenére sokr.n s z - r . t i k c f énedényeket, y é b c űiücnyc;'; .cl r o k o n , jé t u l c j d o n s i r c i k a i c t t . Én nücnycgtálccskákrt hcsználokj e z e k -óng y - . n vcnnck, jól tisztithctók, vizz-ár-óck, tetszetősek- v. gyihctásokn c k ellenálióck. Tisztításukét hároc léocsőben végzem' Slöszor i s c tú rót a - g ^ E s z ü k belőle. Ultrás v i z ^ e - kimosoai, hr.£z.uálet .lőtt m é g b e n z i n e s , ve - c l k o h o l o s vcttávrl cz s . t l - ^ g e s ' z s i r n ; or.oket letisztítom, mcjd hyp.rmcögános vizren'm„gusztctom., E z t egyébként c v e t é s eg; éb eszközeivel i s cjánlctos végigját£.6cnei. A mrgok f , r t ő t l e n i t : & ét k ö z v e t l e n ü l c V e t é s .,lőtt végzőn, A b e l ::ezeirbe szórt mcgok eny-hc C h i n o s o l , ITeoncgnol ve,;; Ilypermcngán o l d c t o t csep p e n t e k és tompcvégü késsel d ö r z s ö l g . t j m , a c j d itctóörc vcg: pc.pirzsebk.ndőre kenem leéssel c mcgokct, szárcdásig, u c r t szórni -"pláne egyen l e t e s e n - c £ C k E z i r c z mcgvckct l e h e t . Az i r o d e l o n s z i n t é n e^y-két n c pos f e r t ő t l e n i t Ő E áztctást . m l e g e t h.lyenként,. E z t c z o n b c n mi nem 'veszszük b e , ;?.e-t t u d j u k , h o g y m i n d e n fertőtlenítőszer eg;,-ben t ö b b j - k . vés- ' bé 'urirázásgátló i s , líem cjánlom c tönrény f ertőtl.. uitűeZer>,ket és r o s s z t c p c s z t c l c t o m ven cz O r t h o c i d d c l k c p c s o l c t b c n i s . Egyesek s z e r i n t non gátol j c c csírázást 5 s z e r i n t e m i g e n és czonkivül 16 l'^duló p o i i t j c c n r j o n c o k cjmentllód.rsánck. I t t vetem köz.ee , h o g ; mind nedVe s i t é s r e , mind fertőtlenítésre ckár iicgról, tálckról vcgy" üVe.xeilcia^ól vr.n szó, szürőpcpiron á t e n g e d e t t esővizet hcsználok. A v i z V e Z e t é k i v/iz e r ő s e n c e mentálod ;.£t i n d i h e t e l . T e k i n t ; ' e , hogy k e m é n y és v . g y i e n y c ;űket t c r 3z

tclmczt V e é é s tclcjául e g y x o r u c

A

£ i . é r r e l hcsználhrtunk f i n o m m o E o d t t sódertj normál nen t r á g y á s , nem nütrág: ás régi kcktur-Éföldet, k e r t i földet, h c kísérletesen hc£z;..álhctónck b i i 0 n 3 e . l t . "Ujebbcn b r d i t c p r l i t , m i n t s t e r i l k ő Z e g r A téglcderr. esek n é v l e g s t e r i l és c z o n k i v i i l többnyire me tszés i s , A V e t ő t c l c j scvcnyitását Pedigne-m cj.ánlon, u e r t e scvmcrcdv á n 3 ' ű k c u : g o k , i l l . c s i r c s e j t e k p r o t o p i •'Í-^^'-Í-^ck p u s z t u l \ ^ ' - t o k o z h c t ják. E z t egyébként lúgos t e l c j , tulvae l e g e d és o'"! gé.-iM nny, tulhülls i s k i válthctjc. Okát nem i s u e .'eir, de c t : . l c j l i 0 : í k e v e r t fcszén i s ce.lrázísg á t l ó gycnus, En rostált, .losótt, f i n o u eódert h c E z n . i l o k ; liosáskor eső v í z z e l k e V e r g e ó e m , •••u^jd l e öntöm cz i s z r p o s v j . z e t . E z t többször isné';l e a , L i . g r lebegő szemcsék k i nem mosódnék c s ó d e r b ó l .

V

Utána a l a p o E s n átfőzöm. átsLlLöm az cgóezet -'"^F: r.iá'.- '--."C'i-uálliacó i s . A tálak aljára UG^-anilysn módon elkészített diirvr.b'b sódcrréteget t e s z i k kb-, 1 cmc vastagságbant Ebbe állítom b e l e az öntözésre szolgá ló müan;-agcsövat. majd feltöltöm a finomabb anyag a l a tálat-j annyi-r a , bogy 1 c m - r e l mélyebb a sóder s z i n t j e a tál pereménélr. Az i t a tóson száradó és már számtáblákkal .ellátott magokat a.z ü V 3 g . vagy müanyagcglLoki.al b e o s z t o t t tálakba szórom, szórótá''.ca ée tcícsér s e gítségével r I t t i s , m. n t már a n n y i s z o r vigyáz;êûnk, h o r y a megfelelő maghoz a megfelelő szám, vagy névtábla kerüljön,- Keveredés esetén a növények azoncisitása e s e t l e g évekre, e s e t l e g örük'.'e lehetetleniié vá l i k , L k. szórt magokat tompavégü radacskával kissé benyomkodhatjük a t a l a j b a , Külcnöse.n a nag-^ obb magoknál ajánlatos ez, A magok takará sát általában nem t a r t o m szükségesnek, de L Z eg-jenletes nedvesség k i vánaeos és hozzá májas 80-90 ^. relatív páratartalom, A csírázáshoz nappal 2'^-28°, éjjel 10° körüli hőmérséklet vált be nálam legi.nlíább, A k csírázott'magoncok c e l y e m p a p i r r a l szűrt napos h e l y e n fejlődnek a legdnnamiknsabban, Jó körülmények között az egy h e t ^ s magoncok már hozzák első . tüs::;é jüket ^, amihez erőteljes gyök-érf e jlődés i s társul. Tulmelegedéstől 5 befülledéstől lyVegőzt .rt&ssel és n a p i a l a p o s k j . s z e l lőztetés'el védjük a magv.. tést.. L n s z e r e t e m a január '"gi vagy f e b ruári vetést, mert a hőmérsékletet es p - r a t . r t a l m a t ugy szabályozha tom il--cnko.r, ahogy akarom. Próbálja íreg vclciíi e z t eg;- h i r t e l e n má j u s i vagy j u n i u . q i forrósá.gbannem beszélve arról, k o ' y nem állha t u n k m i n d i g a me;ôncok m e l l e t t . Ha v ^ d a k i gondoskodik fűthető telelő helyről és az eléggé világos i s , akkor az őszi augusztus, s z e p t e m b e r i vetés i s jó eredményt hczhat« Az ily-en őszi magoiacokat 1"^- 14 -on jó t e l e l t e t n i , kevés nedvesítéssel ét: •.•.•.ages párntartal rar.ial. Legtöbb h i v c a t a v a s z i mároiu.-î--májusi vetésnek v a n , mert .ilyenkor már a t e r mészet gondoskodik a fatésről, pótvilá.gitásra nL.iirs sr^ü'Tség,. Legegy szerűbb f e l s z e r lés és minimális.gondozás elegendő hozzá> J u n i u i - j u l i u s b a n t u d j u k legkevésbé szabályozni a hőt.^ér séklet . t . , i l y e n k o r t e nyésznek a f onálgon-.b.ák. 11 "énkor sül-föl meg a vctée a legkönnyêb-ben. Csak a szűkség i n d o k o l h a t j a ebben az időszakban vetést.- Ke f e l e j t sük e l , •"'.o.y üveg a l a t t z-árt h e l y e n minőig jóval melegebb v a n , m..nt a szabad levegőn, A csierázás általában több szakeszban f o l y i l c ' l e , több héttel a vetés után i s l e h e t n e k még csirázó mago.ncok_, de általá ban a 10 nap körül kezdenek tömegesen cs-'-ráznl a m^gok.- Kivétel a Proilea- nemzetség, A P r a i l e a mcgok 12-24 óra után má.''- ^íirázr.ak. A castenea és cataph::acta kivételesen l a s s a b b a n ; kb > 1 <-\'.zi2 csírázik. ICgyes kemény, nag^Teagvu f a j t a p l , T e p l i r o c a c t u s j- Cpur i;ia csjecázása több h . t után i n d u l meg. A v e t j s gondozása tehát hőszabályczásból levegőztetésből, nedvesen tartásból, árnyékolás, i l l . szűkség s s e r j n t pé . vJ i í gitásbói áll..Gombafertőzésre mind megelőző- mind v é d e k e S j permetezésre l e g j o b b a n a C h i n o s o l vált be,. Megfelelő' töménys égü Z i n e b , xâgy O l p i z a n i s hatá sos. Cementálódás e l l e n az e c e t s . v a s esővíz használható p.b-4--r k.-rü11 töménységben, ^de csak cîráz.is után. Az> algák i s kemény el.1 •^•:!f él-n_k Uzó.nyui nnk En a z t t a r t o m , h o r y az a l g a összefüggő rétege a l a t t 3 megrekedt nedve?-'g és leve^jC+^l enség következtében elszaporodó m i l i r o organizmus ok és go'-^b-ák r fő re:->-v;^^. Sajnos a l g a el""--^ nem i s - merek hatásos s z . r t . Ajánlj-ák u'yan a s _ ,.^msav Yc^-^^'->^ kcLÍ-T-i :Îda^ tát, de én e z t még nem t a p a s z t f ] t a m elég haté .-r^"

- 6 Jüluoristál: c T r i p a f l c v t n njhány -szreU-kes oldatát cgánlják a l g c o l l c n . A ncgoncokct tüzdellietójiic, hc már néhái}::^ t.ii£k4áiiX ven. Ha földbe Vetettük, akkor t-*"iiéEZ«itesen várhatunk ckár egy éves k o r i g i s a tűzdeluKsel^lia jgy-éb ok nea cátszik köz:.e. P l . gombaffiTtőzés, vagy- t u l sűrű vetás. A tűzdelós t a l c j a nen trárjyás, fólne vcs régi kaktuEzföld, f i n o m a b b r a rostálva, A tűzdelt növényeket 1-2 nap után öntözzük be. Megfelelően árnyékoljuk, szikség esetén pótfűtésscl b i e t o s i t j u k cz egy-^nletes fejlődést. ICLső eVben kát^ oax. három clkalom.'.al kombinált mütrá'^ya o l d a t o s öntözés jó h a t a "'sa l e h e t , ha ege ebként a t a l a j soványsága m i a t t nem fejlőidnek k i elégítően a magoncok, A kellően megerősödött egynyaras magoncokat egymtt t e l e l t thetjűk idősebb növényeiníekel, de hc van világosabb helyünk, e z t k o r a i indulásukkal meghálálják. A nagyon apró magoncolcat fólia vagy üvegtaka'.ásecl védhetjük c kiszáradástól. Még rö v i d e n E e g e m l i t e m , hogy ajánlatos b e e z e r a z n i 1égnedvességmérőt, mjuni-maximérőt és indikátorpapírt, ^zok nélkül az eszközök nélkül érzékeiiiicre vagyunk b i z v a . Azok p e d i g tudvulevőleg c s a l n a k . B i z t o s vagyok bem.c» ho-y sok gyűjtőtársnak náia-4 jóval nagyobb t a p a s z t a l a t t a l b i r ezen c téren. Én inkább a kezdőknek kívántam segítséget nyújtani ebben a nen i s t u l egyszerű kérdésben. S i k e r e s magVetésfckivinok! Szabó Dávid • . B p e s t j X V . , S i n u.17.

KASTUSZIÎSMZBTSgGEK ISISETSTESS I r t a : K e r n •'•-'éter i s lAolnát Péter kertészmérnök, S u b f a m i l i a "C=' Cercoidoae K.Schum T r i b u s " C I " L e p t o c e r e a e F.Buxbaum T r i b u s •'CII"HyiocerGae P.Buxbaum, S u b t r i b u s -'Cila" N y c t o c e r c i n a e P.run'.cüm. S u b t r i b u s ='CIIb" H y l o c e r c i n a e B r d t t . e t iôse ei.iend F.Buxbcum S u b t r i b u s " C I I c " E p i p h y l l i n c e F.Eu2bcum. S u b t r i b u s ' ' C l l d " D i s o c ^ c t i n c e F.l:u-.:''..cnm. Nopnli:ochic B r i t t . e t .:ose/ incl.Lobéira A l e x , / C h i c p o s i c B r i t t . e t Sose, Disoccctus Lindl./incl•Bj3^y^c_z_ia_St^cM , e t o t c y e r E u / Gis-/el'ot.: {iFént/ külonb"ö"zT. " / S z i n o n i m elnevezése: P h y l l o c a c t u s / LG.1 őhelye : Hondur o s ,Guct a u c l a. R u l a l a k j a ' : Egy-es hajtások h o s s z u c k , körkeresztreetszetüek,melyeken spirálisan e l h e l ; - . :';kecő creolák vennék. Az creolákon . . ^ y c p j a s f i l c , apró p i k k e l y e k i s apró, f e k e t e sörtetövi-*. sek vannak. Ilások levilszerűek, to-apák, f e l f e l i hajlék,; , vagy nyélszerűek és hegyesek. Az utóbbiak rovctkázottak, vagy fürlezee szélüek l e h e t n e k , erős középérrel. Az a?eolák c íürészfogck közötti bemélyedésekben h e l y e z k e d n e k C l , és ritkán v e n r c j t u k sörte. A hcjtások tömör, élénk levélzöld sziűück.

Virág:

Ternég:

- 7 Az u j hcjtások •bcrnásak, vcgy lDr-ous^viJsÁicX^--Ai^^^-'dl^ volságc: 1-2,5 c n , A s-okdíû cpifita-JiÖJüSia: Ji..ÍjáU^ c l c t t tclálhctó. j e l e n t á k t v . l e n , k c r c c u és k i c s i v i : ág hosszc nc3c, 7-8 c n , A legfelsöoh hcjtásokon j e l e n i k r: g. ITcppcl virágzik,^ e g y s z e r r e 3-4 dk, cLiel;- c l e l s o creolálfeól ^ r e d . A csé sze csöVe cránylcg rövid. A tckcrólev^lek keskenyek,hcg^.ezettek, és kixelé szétterpeszkedők, A 3»5 m a ^ és l o nn hosszú p e r i c c r p e l l u m s z i n e zöld, c i l i n d r i k u s j c csé sze csöve felé kissé befüzodött és f i n o a c n p i k k e l j ^ . z e t t . A p i k k e l y e k egészen p i c i k és sötétvörösek, A r e c e p t c c u l u n 2.5 nra széles, 25 m hosszú k e r u r n p i r o s , . I s z i g ^ t e L t , erösvn rásiauló pikkél^'ekkel. A k. r n i n p i . ' o s tckcrólevclek 35 QI- hosszuck, vékonynak és enyhe i v j ^ n szélesednek c v i rág közepéig. í:cjd r _ j g i n t összeszűkülnek és c toroknál 4 rir.i J?. Száltcl képződik c h e r a c t i k u e c n zárt virágtckcró, n e l y n e k szélessége 8 - l o nű. A k i s szánu, különböző hosszu•ságu porzós.álck / l o - 1 2 / p i r o s sainüek, O d c f o r r t c k c csé sze per..niGheZ. A p o n t o k k i c s i és fehér, A virágból l o nm-re kilógnck c porzók, Golyóalcku, v c g y ovális, 1 eve., hosszú. Szine cz áttetsző fehértől p i r o s i g t - r j e d . E a j t r keVésszánu p i k k e l y , A rö v i d r e c e p t a c u l u a k u r t a toldalékot ké^-cz, ctielytől a pe-, rianthua-cső ce.rcdvái-yc éleSeie e l k ü l ö n ü l t , Pulpc fehér.

M 0 ,g t

A kisszámú iicg 1 r.u hosszú, jöubölyKi, k i h e g y e z e t t h i l u n u c l , i;s pahc, fénynélküli,' £Ötétbc:.nc-piostól c f e k e t é i g t e r j e d ő , erős aélj-édesekkel ellátott t e S t á v c l , A haszs z u , vékony köldökzsinórok külön állnak.

F e j ok;

DÍ5occ.ctus b I f or a r s L I n d l e y: " "

e i c h l c a i i / W e i n g t / L r i t t . e t k o s e. q u e t z c l t e c u s S t c n d l . e t Steyerncn:':,

Kulturápc:Hc lehet,üvegházban tartandó. Xön: .yü,huau£i:os, savanyu t c l a j t igényel, aeelyhez egy- kevés gphagnua/ezfagnua/tő zeget i s adagolunk, Szobábcn i s l e h e t t e r t c n i , v i z k u l t u - • rábcn. Szcporitásc ixgról, vcgy^ scrjról, pH 5.5-pH6, A ci:;kben előfo;.. • d u l 6^ A^>.a- A kifejezések RC-j^y^p^z^SJ^ /A szövegrészben ezért hcsználjuk cz i d e g e n kifejezéseket és nen czoknck c a c g y c r aegfelelöit, n e r t czok, c k i k c tírgykörrcl b e h c t ó b bcn kivánnck f o g l a l k o z n i , c külföldi s z c k i r o d c l o n b c n inkább idegen kifejezéseket találnak, a i n t s e a ezeknek c.z a n g o l , vagy néaet a e g f e lelőit. G o n d o l j u k , hogy munkájukat e z z e l -.r.gkönnyitjülc!/ Areola = cilindrikus = epiphyta / e p i f i t a / hilum í perianthiun = pcriccrpelluB £ pulpe = receptcculun = sphcgnec^szfcgnuE!/ teste =

tö •Ispárnc hengeralakú, ff.nlakc, köldök, virágtckcró, terméskezdemény gyünölcshus/te-rr.éshus/ vacok egy mohc nemzetség ncghéj

SzakíJOQcIon:' E n d l e r - B u ^ c u c u n : - ' P f l c n Z e n f c r . i i l i o d^r K c l i t c c n . " Krc.inz-Bu::bcua-Andrcac+--Frcnk-in.cdi\vc: ='Diű Kcktccn''. B a c k c b c r 3 : 'Div; C a c t a c e a c ,

3.1-'gy .6s;

L c i k k a Buör.peSti Vasas Ivlüvclődisi Központ ''Tájé koztatója'' s^.ánára készült, és csak a szerzők c n g G délyévjl közölhető, II.

SZAKirÖHI

H I F. 5 K

Február 22.-én Szabó Dávid tagtársunk a nagvetési aóclEzerét és eszközeit i s n e r t j t t e . -;ajzban b e c i u t a t t a az általa s z e r k e s z t e t t fűthető fóliaszekrényt, nelyben' a t é l i megvetéshez szükséges k l i L i a t i k u s viszonyí-úkat biztosítja a c g o n c a i riszére. Sok h a s z n o s i s m e r e t e t közölt a m a g v e t é s s e l k c p c s o l c t b c n , különösen czok részére, c k i k c télvégi, i l l , k o r a t a v a s z i hónapokban v e t i k e l m c g j c i k c t . Március 8.-án k l u b n c p p t t a r t o t t u n k . Helyesbítési Előző számunk lO.oldclán elírás történt, k h e l y e s cim: Hcrtmuí S c h o l z , DDI?.75o5 V/cldheim,Hcuptstresse 29« Mcgckció; Akciónla?c magot küldtek: Nóvák János Sátoraljaújhely, E s z t T.u.y, V i c z e n t h y Tihamér BudapeSt, XX. Fás u. 50. A küldött magokért ezúton mondunk köszönetet, - l e j e b b f o l y t a t j u k K ö s^z öne t n y 11V án i t á s :• Ezutóh mondunk köszönetet a Buc'.ap-st L k ^ r . I n g e t l c n k e Z e l ő VállcI c t Ve z..t ős éginek, T.Nagy Kálmán igazgctó S l v t e r s n a k és Csonka Sándorné főkönyvelő Blvtársnőnek, c k i k l^h-tővé t e t t é k , ho,gy Tájékoztctónlc jól olvcshctó formában k e r ü l j ö n t e g j c i n k h o z . Vezetőség! J c l v é n y r e n d e 1 éÊj_

T 3 v e Z e V t ô'eTvenb'áinlo.-'e cz e d d i g beérkezett igénylések számc még nem t e S Z i lehetővé c jelvény legyártását, A n c n n y i b c n t a g j a i n k kö zül m é g igénylők v c n n c k , kérjük, ho ;y igénylésüket KOVÁCS ÁBPÁ7) EUEiJ>EST X I I . Márvány u . 3 1 . V.9, c i n r e s z i V e s k e d j e n e k mielőbb megküldeni. Magakció: Az alábbi személyektől i s érkeztek magvak szakkörünk magakcioga száma ezúton mondunk köszönetet n e k i k : Max S c h e r n i o h , 875 A s c h a f f e n b u r g , Ruhrstrásse 5.N.SZ,K, "New Mexico Cactus Researoh", Mr.Horst Kuenzler,P.O.Box 757. New Mexico 87oo2, USA, "

i

- 9 -

.-

Jen fíiha: '''Noollr.ydin d u b c n s i s B r i t t . e t F.osc .V-<>^--löaôX4-.,2.-4^>W A E Z o r z ? cz 1944 ótc e l t ű n t n e k vélt f e j t , hosszú kereSgélús után, igwn k i s terűié t - n u j r c tcláltc;—^..növ4n:í\:K k u l t u r i j c i g e n hehéz, d r , B o h u u i l Schűt z: • ' C h i l 0 or e eut ic'' lie 13 e s e n: "Ne opor t e r i c , K r c i n z : Dic :Cckteen='l.VII.1966/-lo9-116.old,17 ábrc. A név P i ' i c t o l sacre.czik, - i t . e r , , c k i u l i s . i e r t c e z t , s c j n o s hián3 0 £ , l - c t i n n j - ^ e l v u ' d i c g n ó z i s c k c t közölt. jJzeknél c növun:éknél korább, n érik c u c g , L i i n t c t e r n é s . S z e r z ö hí.tái'ozó k u l c s o t elkötött, Dr.H.NER.Vit Hrcbe; "Uj F r c l l e c fcáok"/116-119.old. 5 ábrr/ Sz.rzö közli cz F . k i t t . r ált-./l c •Succulcntc-' 8,füzetében publikált u j Frcileák I c t i n l e i r á s á n c k csehny-elvü fordít s : . t , I n g . J , S k l e n k c : "A k a k t u s z o k vizkulturájánek sBUjeztrátunei''/119-iy•« o l d . 1 táelizct, 6 . ^ y : r f i l c on./ A gyűjtő á l t c l b e s z itzhető s z u b s z t r i t u a o k - t é g l c b o n o k , f o l y c n i hoLiok s t b . Az u j o n r c n b e s z . •:-Ze ot ezubsztrátűnő k e t nosás d l t c l . : e l l c ben...ük o l d e t t veg3ii cnjagoktél és eg3^éb s z e n n j e z ő d é s e k t ő l L i e g s z c b c d i t c n i , Ez ötszöri Qosás á l t e i e l é r h e t ő , J o s e f Jeliaek: ''Notoccctus ujdonságük='-/124-128.old.9.ábrc/-ciueri i s nierteti c z c l á l vicIret-rl'otoccctuE W e r d j r r i c n n i c n u s , N. s u c i n e U s , N . . l u i n i n g l i i , N , r c u s c h i i , N . f u s c u s , N . c r c c h n i t i s , N . ^ r e n i t i c u s , N , s c o p c v.rruosus,N,horst i i V,juvenrliforais, D r . B o h u s i i l Schütz: 'A k c k t u s z k e d V e l ő éélen."/128-29,old./-téli s z c k tcnácsok. I n g . F r c n t i a o k Ncuucnr.:-'A k c k t u s z n e v . l é s eptirális feltételei''./129-: 1 3 0 . o l d , / A szerző c napféj^'-£Ugárzás,vizcdcgolás, h ő m é r s é k l e t és tcvé.bM f c k t o r o k b.folj'-ását t c g láljc, J o s e f Jclin,<J::"l6r-er-e b e n n ü n k , t l ? /130-I32,old./-úevez..tés c k c k t u . szok rendszerébe, RNDR.Vit Hrebc: N c v c j o c / h e l y e s e n : Touueyc B r i t t , r t , R o s e . K r c i n z r ' D i o . K c k t c c n " l . V I I . 1 9 6 6 . / P o e b l e s i c n c . " A szerző k é t , nálc virágzó p é l d á n y t n u t c * be / 1 3 2 , p l d . / I n g . F r c n t i l o k Ncuuenní'-'A k c k t u s z o k hazsnc és j e l e n t ő s é g e , ' ' / 1 3 3 - 1 3 5 r old,/Szerző b e n u t c t j c c n ö v é n y e k hcs7">ocitását hczájukbcn. és be szél ezek I w l e k t c n i hctásáról azt európci országokben. Majd íosef: J e l i n e k i s m e r t e t i c -'Kckte.n obd -'^der Su,:kulenten=' 19GS» évfolycmát, 1.

s z i n e s illusztráció.

KAKTSEH UED AleEERE SU^rTULENTEN W.Andrcce; M c u c i l l c r i c . d i x c i i t h o c o n t r o n , E i t k c . és i'eltünően szép tovisruliázctbcn ponpázó növlriy. Egy virágzó példányról készült kitűnő s z i n e s fénykép c i n d c n leírásnál többot nond. E, JclonrLobivic. n i g r i s p i n c c Kistornetü. de ncgyvirágu l o b i v i a , Külclckjc rendkívül véltozctos, ckárcsck virágcjánck s z i n c , c n i e l y sárgától c vérvörösig u i n d e n árnyaI c t b a n előfordul. E e n t i c k clátácasztásái-a a szerző a Backoberg-féle neghctározással párhuzarban IcáJTja saját növényeinek jcllenzőit. 1.fénykép, H.Oetken: E b i p s a l i s f a s c i c u l a t e . Az érdekes b r a z i l l a l GpiphytéJról leírás és ápolási u t r i u t ; tást nyújt a szerző, A két fénykúp -.gyike a virá;T2ó, uásika a termésekben d i s z lő növényt u u t j . t j a , F. Buxbauu és G,Frank: A Gyxmooalyciuu nemzetség tagozódása. Lásd: Táj ékoztrtónlc f.év január k a v i számát, K . S c h r e i e r : R i t k a Mar-uilláriák nyomában, a mexikói Oaxában, A t a r t o mány területe majdnem akkora m i n t Ivâgyarország, A maGSfCs hegységek és a G o l f áram idő j ii'ásformáló hatására szélsőséges csapadékviszonyôk és változatosan gazdag, növényzet a l a k u l t k i , A b o t a n i k u s t nem látott völ gyiek még szémos i s u . r e t l e n k a k t u s z és bromélic. f e j t r e j t e n e k , A c i l c k iró EZ''mos Mau; lillár i a ritkaságon kivül/hua juapensis-, a l b i d u l a , m i x t e n sis,casűi, p o l y e dr a s t b . / G or y p h a n t áka t , V / i l l c oxiák a t , C j r e usf él éke t és Broméliákat talált.11.fénykép. H.Hecht:lTövényvédelem ma: A tclajlal.ó kaktaszkárositók hanyatlás-je lensége . Megfigyelték, hogy a kácteVŐk, m.gjelenésük után b i z o n y o s idő e l t e l tével elszaporodnék, e z z e l arányosan a növéi:y károsodása növekszik és' fejlődése l a n y h u l . csúcspont elérése után mindez csökkenni k e z d és a növény több-kevesebb negatív eltéréssel m.gközeliti a korábbi egész séges állapotoő. Magyarázat: A kártevőkkel e i j y a i t t megjelennek e l l e n ségeik i s , r i e l y e k őket szrporodésukban korláté-. ,ák. Következésképpen ezt a hanyatlá:»;i f o l y a m a t o t nem szabcdna i.ieg.-.zakitrni. Azonban minden védekezési módszjr e z t t e s z i . Ami akkcr v o l n a h ^ l y e S , ha a kártevő k e t t e l j e s e n és mcrrdéktelanul ké^-esek lennénk k i i r t a n i . Ez azonban csak nagy-on ritlán lehetséges. lúeggondolendó, hogy nem k e l l e n c - c a fent l e i r t s a g y a k o r l a t b c n b.vált hatást a l k a l r i a z n i , még akkor i s , ha k a k t u s z a i n k nem egészen •"'ideálisan-'fejlődnének.Ne felejtsük, hogy ez a hanyatlás jelenség csak a gyökérkárt .vőlc.e v o n a t k o z i k . Ezekre v o n a t k o z t a t v a f e l k e l l t e n n i a kérdést, hogy nem job:.-e semmit sem t e n n i , m i n t v a l a m i t félig vegy hibásai., t e i n r i ? 2,ábra, /A fordító megjegj-zése: Egészen na. :y .gyűjtemin ékben va.jy kertészetek ben minden b i z o n n y a l érvényesül a ''hany-atlás jelenség-' és' több-keve sebb áld z a t órán/ ami o t t c s r k eZrelékbeU fejezhető k i /helyreáll a biológiai egyensúly . uc oly\^n gyűytőnek, a k i n e k egy r i t k a és értékes fajból 2-3 példánya van és ezen kirtjvőt észlel, a z t tanácsolom, nc fohászkodjon a ''hanyatlás jelenséghez'-'hanen haladéktalanul lépjen közbe növényvédőszerrel, f r i s s földbe átültetésí.elj,vagy ujragyökercztetéssel... Bár e g y szép kaktusztemetés i s fele'.elő d o l o g . /

I f J. V;.AiarLdt7í Emlékezés vâlter Muncttaâ* A NeMet Kak1^^sJ^rt^^:••1sasáLg alapitíó t a g j a , aüiatur gyűjtő, a k i e^y B c l i i i i o p s i s — a l k e z d t n és 5 O . O O G példányse:ámu gyűjteményt épített f e l . Egész eletébi^n a kaktuszhobby t e r j e s z t e s s e n fáradozott. Enl.>kot a MaMmillaria.minad— íCeraenes Ernő ; i i és a L i t h o p s m u n d t i i őrzi-. 3-f t^nykép 19.71' .^7! magjegyzék 2,Agavé u t a h e n a i s v--kaibabensis l.Acanthocalycium violaceum 4.Arequipa e r e c t o c y l i n d r i c a 3.Agavé v l c t o r i a e regináé 6cAstrophytum myriostigma 3«Ast.ropliytaia a s t e r i a s 8,Aylostera f i e b r i g i i 7 . A y l o s t e r a deminuta lo.Azureocereus v i r i d i s 99Azureocer3us i i e r t l i n g i a n u s 12,Bolivicereus êtispinus ll.Blossfeldia liliputana 14.Cereus i s m e r e t l e n 13.,Ceplialocereus s e n i l i s 15/a.Gleistocactus smaragdifloruS 15.Cleistocactus baumii 17. " viridiflorus IB.Cleistocactus s t r a u s i i 19;Cr'piapoa h u m i l i s IS.Copiapoa c i n e r e a 21;.Corypnantha andreae 2o,Goryphanth.a a l v e r s o n i i 23. bumamma 22. " arizonica 25.Echinocereus armatus v . h u a s t e c a 24-vSciiinocactus g r u b o n i i 27. " Jfendlerii 26.Echinocereus v m e r a s c e n s fitchii 29 • " míflanocentrus 23. lecrinatus 31, " p e n t a l o p h u s v.procumbens 30. reicnenbachii 33i scheeri 32. t r i g l o c l i i d i a t u s 35. E c h i n o f 0 3 'eulocac tus c r i s p a t u s 34-: 37«Eriocactu3 m a g n i f icus 36«Echinofossulocac'tas vegj'es 44/a,SriocereuE m a r t inii 42/c , E r i o c e r e u s bonjjíplandii ^SeEsipostoa m i r a b i l i s 43.Espostoa l a t i c o r n u a 48. " ritteri , 4-7.üIsposcoa nana 50.Perocactus viridescens 49.í'erocactus o r k u t t i i 5 2 . E r a i l e a a l a criportana 51.- " különféle egyes adag c a t a phracta 53,Erailea cestanea Vcasterioides34: g r a c illima 55. columbiana p u m i l a 57. grahliana 53, pygiiiaea 59» schilinzkyana 6Ű« 6 1 c Gymnoc a l y c ium mihan o v i c h ü 60/a vegyes 63. " quehlianum •62.Gyi]inocalycium b a l d i a n u m 64, " d amsii 65/a " brucbii denudatum 66, " g i : osum 65. leanuaa 68.Hamatocactus s etispinus 67 * "mihanovich4i v-pirazetenze7o.Gymnrmihanovichii v.stenogonum 69. 72,Haageoo€reus a l b i s pinus vegyes 71. c h a s i c ensis 74,Haageocereus 73,Háageocereus c h a l a e n s i s 76. " elegáns 75. " chrysacanthus 78. "marksianus/dichromus:/ 77, " pseudomelonostele 8 0 . H e l i a n t h o c e r e u s pasacana 79. " vegyes 82;Hox'ridocactu3 armatus S l . H o r r i d o c a c t u s aconcaguensis 84.Lcbivia famitimensls • 8 3 , " t u b e r i s u l c a t u s v.minor 86.:Loxanthocereus FS.173. 8 5 i L o b i v i a különf ..egyes adagok 88.MalacocarpuPí e r i n a c e r e u s 87,Loxanthocereus s.^rga virág 9c • M a m m i l l a r i a briohmamiii 89.Malacoc arpus f r i c i i 9ci/ai.vIammillarT a bocas..;.na cSarnea 91. 92.Mammillaria e ' - n t r i c i r r h a 93^ electracantha fuliginosa 94. 95^ îgantea hahniana 97' 96. hidalgensis ti ti ICOlTerlana 99. 98,iKSaiat l a n a t a íuarksiana 1)1, lOOo mazatlanensis

- 1?. - . l o 2 j i i a m i i i i J L U i r i a neumamiiana lo3 •Mammillaria o c c i d e n t a l i s lo4e. " J'enispinosa lo3, " perbella loSí " pseudoperbella lo7» " rhodantha lo8. " spijQosissima lo9. " sv/inglei llür, " vagaspina 111. " woodsii 112» " zeilmanniana 115. " különf.egyes adagok l l 7 * M e l o c a c t u 3 vegyes 118.Mediolobivia steinmannii 119i " ismeretlen 12ocNeochilenia aerocarpa 1 2 1 . K e o c i i i l e n i a gl?ucescens 122jussiéul 123. " napina 124. " odieri 12.5.Heoloydia o d o r a t a 126.Notocact iS a p r i c u s 127#Notocactus concinnus 128.Wotocactus f l o r i c o m u s 129.graesnerii 13o. " iiaselbergii I3I0 " iierteri 132, " leninghausii 133/: " maiiimulosus 134. " cttonis 135• ''ottonis V t e n u i s p i n u s • 136. "ottonis v.tortuosus 137o " pampeanus 133i " rutilans 139 :•. " sciiumannianus 14o. •' sellowii 141 r " • submammulosus 142; " tabui-iris 143<" különféle 144,0reocer(eus c e l s i a n u s 145,0reocereus t r o l l l i 146,Paródia auífreicentra 147„Paródia a u r e i s p i n a 148, " mutabilis 149 o " ayopayana 1^0. scopaoides 131r "kever J k l o o S2<,5.-Ft i32.Pozsga.sok lí.egyes adagok 133'Pyrrhocactus p a u c i c o s t a t u s 134.Paródia h y b r i d 153,Paj:odia microsperma 136, " sanguiniflora 137. " m o n a ^ c i s t r a c a n t h a 16o/aRebutia c h r y s a c a n t h a v.elegáns 164,Hebutia m i n u s c u l a 164/a " pseudominuscula I63, " senilts 163/a " senilis v.iseliana 163/b^ " s e n i l i s v . . v i o l a c i f l o r a 166 ^ " violaciflora 166/a " xanthocarpa 167.''a " keverék 169 ^'Seticereus icosagonus 17o . S e t i e c h i n o p s i s m i r a b i l i s 17ÍoTriciiocereus huascna 172,Tricliocereus s k o t t e b e r g i i A megrendeléseket a sorszáanok közlésevei kérjük Esztergályos Ferenc magfelelös, Buaapest, XI.Bükköny u,23» cimre küldeni, A magok lo-2o szemes a d a g o n k i n t l.-Ft térítés e l l e n e b e n a p o s t a költség felszmitása m e l l e t t ^ utánvétel kerülnek postázásra. Kisebb mennyiséget bérmentve küldünk és kérjük az ellenérték es portó p o s t a bélyegben való meglcüldesot a magfelelös elmére-. Bu..apesti gyűjtők a magokat összejövsteleinken személyesen, készpénzfizetés ellenében v e h e t i k át, A magvakat a készlethez képest küldjükn E l f o g y o t t magok h e l y e t t más hasonlót csak a k k o r küldünk, ha a megrendelő e z t k i f e j e z e t t e n kéri* Kezdőknek, vagy a k i k először v e t n e k magot j a v a s o l j u k , hogy a könnyebben felnevelhető f a j o k k a l kezdjék munkájukat./:Hebutia, Mam m i l l a r i a , Cymjaocalycium, N o t o c a c t u s s t b , : / Vezetőség Megijegyzés: A z t a szokást követtük eddig,hogy a jmagvakat az adományo zó "aítal közölt névvel jelentettük meg. T e k i n t e t t e l a r r a , h o g y a gyűjtő e^y része a Backeberg r e n d s z e r s z e r i n t i , e g y másik része a Buxbeium f e l e f i l o g e n e t i k a i r e n d s z e r s z e r i n t i elvnevezést használja,itt közöl jük az előbbieket záxiêlben,és az utóbbiakat ennélkül,azok számára, a k i k a f i l o g e n e t i k a i e.lnevezéseket kívánják használni./Krainz:"Die Xakteen" l,VII*19€6<:Francleh'sche V e r l a g s b u c h h a n d l t m g S t u t t g a r t alapján/ / A y l o s t e r a 3p€g,/=Rebutia KvSchum./Azurocereus Ack,-etjohn/=:Browningia / B o l i v i c e r e u s Card.,/=Borzicactus R . / E r i o c a c t u s Back./=Notocactus B e r ^ . / H e l i a n t h o c a r e u s B9.ck./=Zb?iah£K>e'?U^ /Ho r i d o c a c t u s Back,/=Neopártéria /Loxanthocereus Bac ' •. ^ - 3 o r z i a c a c t u s Aíalacocarpus Salm-Dyk non F i s c h Kfc

M e d i o l o b i v i a Back./=Rebutia K.Sch, • e t Mey = W i g s i n s i a DM.Porter/=lTotoo, N e o c h i l e n i a Back./=iTeo_Jorteia 3 , e t r . / S e t i c e r e u s Back./=3orziacacfcus E i c c . / S e t i e c h i n o p s i s Back./=:Ártli3Z70cereus Borg*

S U M M Á E Y " A l b i n o " - p l a n t s and t h e luaking o f •L-keir.; 3j'. Syûlai Mihály Tho " a l b i n o - ' - p l a n t s , as u n d s r s t o o d b j t h e a u t h o r a r e : d e s t i t u d e o f • l e a f - g n e e n / c h l o r o p h y - l / p l a n t s . The a u t h o r v T i t e s about t h e v e g e t a b l e • c h o o s i n g o f t h e coloiroed s p r o u t s o f t h e c a c t i . t'y sov;ing methods a^nd : : - . r n i t u r e s ; E3-: Szabó Dávid. The s u t k o r t e l i v e r y i n t e r e s t i n g c o r c e p t i o n s on t h e base o f h i s ovm ob« s e r v a t i o n s . The i l l u s t r s u i o n t o t h i s a r t i c l e v/as dre7;n by M r . G a l i János The genera o f t h e Gactaceae on t h e base o f t k a p l i y l o g e n i v t i c system fr>Dm P r o f . D r , Pranz Buzbaun-Disocactus ífeifx; Byr: K e r n Péter, v / i t h e s s i s tance o f Molnár Péter i n g . a g r . The a u t h o r s p r e s e n t i n p h y l o g e n e t i c nanner a d e t a i l e d d s e c r i p t i o n f r o n t h e outv;ard f o r m , t h e f l o w e r , t h e f r u i t j t h e seed. t h e c u l t i v c t i o n , t h e originál hoiae, and f r o m t h e 'Spe':iu,ey..'qf. thícS

gêniLe.

Co.r:-.ented, b y j K e r n Pétor ZUSÁI3GNPASSÜÍÍG •'Alhino'- P f l a n z e n unáihira H e r s t e l l u n g ; Von: Q'r-ilt% Kihály. Unter " A l b i n o ^ - i x l a n z e n v/erden d i e c h l o r o p h y l l - a r m e n P f l a n z e n vöm A u t h o r g e m e i n t . Der A t h o r s c i i r e i b t über d i e vegetatíve Ausv/ahl der f a r bigen Kakteensprossa. Meine Aressat-Methoden

und Werkzeuge, Von: Szabó Dávid

Der.Author erzáhlt, auf_Grund s e i n e r e i g e n e n BeobacHtungen sehr i n t e r e s sante P o l g e r u n g e n . 'Die I l l u s t r a t i o n zu dieseia A r t i k e l 'vmrde v o n G a l i János g e a e i c h n e t . D i e Genera der Gactaceae a u f Grundlege des phylogenet i s c h e n Sy-steHiS v o n Jrk-of. Dr.Pranz Buxbaum-Disocsűtus P f e i f f ; Vo.i: K e r n Péter, .mter Ivlltwirkung von Molnár Péter I n g . s g r . D i e A u t h o r e n gebén a u f p h y l o g e n e t i s c h j A r t e i n e b i s i n s E i n z p l n e gehende BeschrQlbung des Gest-iarithíoitus, d e r Blume, der P r u c h t , des -Samens-, der K u l t u r ^ dara Stanctort^ und dér Species d i e s e s Genus, Kommentiert von: K e r n Péter

I

VETŐoZiüKRiiNIK]

^,,...,.,.«>.,< w

::-S:?:vr::^'!^r,:^"n 5 2

kapcsoló

i

hőérzékélő ^ r'C3

\

I^Hír.îí-:";

.C2.I2SÍJ n 1

^

5

tálak

4

ablak

2 párologtató

2

X

75 /V

KAPCSOLÁSI VÁZLaT

( ^ j 60 W

_^2L^

-VVV'

égő

—-

1 i

]

I

/

;

pákabetét

VETŐ TÁL ' BEKEN DiZVi]]

^JViGLAP -T i

légréteg f i n o m sóder ön töző cső Rajz

ÍVV...Í-/.-.. ^-

M

H

---\::::::-:-::;;r::!f:;::í:z

Gzabó Dávid cikkéhez.

I

//

I

f i n o m sóder ^

St,sz,:12r5-1219.-is P l d , s z , : 35^

:D.C.:,,^^B.: líajz: Gali J

Recommend Documents