Az ÚMFT mögött meghúzódó fejlődési elméletek és feltevések VERSENYKÉPESSÉG GLOBALIZÁCIÓ, A FEJLESZTÉS MEGHATÁROZÓ KERETEI
Dávid János 2008 szeptember
II. Új regionális folyamatok Magyarországon A rendszerváltozás következményei –
gazdaság nagyfokú leépülése új folyamatokat indított el: •
•
• •
–
állami tulajdonú gazdasági szervezetek, mgtsz-ek átalakulása ⇓ területileg eltérő módon? vidéki részlegek bezárása! (1986-92: 50 %) újabb iparszerkezet lassan épül ki → válságrégiók kialakulása → "a fejlett ipari vidékek"-ből, → falusi régiók. területi egyenlőtlenségek az életkörülményekben fokozódtak, jelenleg egy dinamikus régió típus határolható el: Budapest-Bécs tengely (Nyugat - Magyarországon) + néhány nagyváros (a korábbi gazdasági körzetrendszer eltűnése)
a magángazdaság elterjedése •
• •
jóval kevesebb települést tart előnyösnek, mint az állami (10.000 főre vetítve: Bp. → 1/2-e Komárom - Esztergom, Győr – Mosón – Sopron megye) okai: kereskedelem + szolgáltatásban jelenik meg külföldi tőkeberuházások is a fővárosban összpontosul (50 %)
II. Új regionális folyamatok Magyarországon Az európai térfolyamatok megjelenése –
1970-es években a világgazdaságban új, hosszú távú technológiai ciklus kezdődött meg → új gazdasági terek: • • •
– – – –
a termelés földrajzi dekoncentrációja szellemi tevékenységek és döntéshozatal földrajzi koncentrációja jellemző
megerősödött a nagyvárosok szerepe megváltozott a város-vidék viszonya megváltozott a gazdasági körzet hagyományos építkezése Ny-i határ nyitottsága: közvetlen kapcsolódás a nyugat-európai térfolyamatokhoz
III. Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon A posztfordizmus gazdasági tere – A magyar gazdaság felzárkózási feladata kettős: • a piacgazdaság tulajdoni, szervezeti, működési viszonyainak átvétele a Ny-on 20 éve kibontakozott gazdasági ciklus követése.
– A fordizmus jellemzői: • • • •
szabványosított ipari termelés, állam erőteljes beavatkozása, tőkebefektetések nagy része a nagy ipari ágazatokba, nagy vállalatok uralma. (folyt. köv. dia)
III. Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon A posztfordizmus gazdasági tere – A fordizmus jellemzői: • bővülő anyag- és energiafogyasztás, • társadalmi szerkezet: nagyüzemi munkásság kistulajdonosi, nagytőkés, alkalmazotti csoportok elkülönülése, • foglalkozási átrétegződés mezőgazdaságból az iparba, • vállalati vertikális integrációk: beszállítói kapcsolatok • nemzeti keretek, • területi szervezetek a gazdaságban: földrajzi koncentrációs hajlam, agglomerációs előnyök, nyersanyagforrás, nagy tömegű munkaerő, nagy fogyasztópiac, szállítási útvonalak kombinációjából felépülő gazdasági körzetek, városnövekedés.
– Államszocialista tér: a fordizmus/fordista térszerveződés szélsőséges esete.
III. Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon A posztfordizmus gazdasági tere –A posztfordista gazdaság : Ny-on az 1970-es évektől • gazdaság szerkezeti átalakulása (tercier, kvaterner szektor), • gazdasági tevékenység átalakulása (funkcionális fejlesztés: gyártás - forgalom - elosztás/fogyasztás és a szabályozás), • telephelyválasztás szempontjai megváltoztak: – munkaerő minősége – települési környezet – információs hálózathoz való kapcsolódás • vállalati szervezet átalakulás: transznacionális társaságok horizontális kiterjedése - vertikális dezintegráció (beszállítói hierarchiák: a szokásos telephelyes nagyvállalat helyébe a sok alvállalkozót foglalkoztató nagyvállalat lép).
III. Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon A posztfordizmus gazdasági tere – A vállalati központ a gazdasági kapcsolatok térhálóját alakítja ki maga körül. A kis- és középvállalkozások megerősödésének ez a beszállítói rendszer a fő forrása, – technológia változásai a regionális folyamatra a dekoncentrált telepítést teszi lehetővé → dezurbanizációs jelenségeket indított, • társadalmi szerkezet: felsőfokú szakemberszükséglet + iskolázott, de szakképzetlen munkaerő → a hagyományosan képzett szakmunkások iránti kereslet csökkent, • osztálytagozódás elmosódik: kiszélesedik a középosztály, másfelől erős tőkekoncentráció megy végbe, • jelentős munkanélküliség, a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése.
III. Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon A posztfordizmus gazdasági tere – változások: • a korábbi gazdasági körzetek átalakultak • földrajzi dekoncentráció + (munkaerő + információ) + nagyvárosok megerősödése (transz. vállalati központ, pénzintézeti központ) • vesztesek a régi ipari körzetek • a térkapcsolatok átlépik az országhatárokat (globalizáció) • ugyanakkor a csoportidentitások megerősödése • nemzeti terek leértékelődése ⇓ Az átmenet térszerkezete
III. Az új gazdasági tér formálódása Magyarországon Az átmenet térszerkezete –
– – – –
Területi differenciálódás, a regionális különbségek növekedése → jelzőszámokkal mérhető (területi bontás szükséges), a szerkezeti átalakulás úgy megy végbe, hogy közben piacvesztés, recesszió következik be, a gazdasági megújulás elemei területileg erősen koncentráltan jelennek meg, Ny – K-i országrész megosztottsága újjáéled, a regionális fejlődés nagy változatosságot mutathat (alaptényezői: emberi tőke, innovációs készség vagy vállalkozási hajlam).
IV. A regionális folyamatok alakulásának lehetséges forgatókönyvei - A regionális fejlődés elemei 1. A gazdasági növekedés 2. A gazdasági szerkezet • mezőgazdasági övezetekben (korábbi regionális funkció elvesztése) • export orientált marad-e? • iparban: tudósigényes ágazatok → nagyvárosi koncentráció bér – munkaigényes fogyasztási cikkgyártás → szétszórtabb település transznacionális vállalatok szerepe kisvállalatok → helyi gazdaságban • tercier szektor: kutatásfejlesztés szolgáltatás export → idegenforgalom → háztartási szolgáltatások • fekete gazdaság: nagyvárosokban K-i periférián szezonális munkaerőt foglalkoztató intenzív agrár-körzet idegenforgalmi körzet 3. A népesség • 2005-ig 2-3 %-kal tovább fogy elöregedik földrajzi eloszlása koncentrálódást mutat → lefékeződik
Mi a versenyképesség • „Egy nemzet versenyképessége annak a fokmérője ( azzal mérhető) hogy tökéletes versenyfeltételek mellett mennyire képes a világpiacon (is) eladható termékeket és szolgáltatásokat létrehozni , miközben az ország állampolgárainak reáljövedelme nő” (USA elnökének ipari versenyképességgel foglalkozó bizottsága által kidolgozott definició)
Vita a versenyképesség definíciójáról Két megközelítés • Output (eredmény) kereskedelmi mérleg alakulása és/vagy csúcstechnológiai iparágak kibocsátásában való világpiaci részesedés • Input: (ami a legerősebb hatással van a versenyképességre: termelékenység,beruházási ráta, kutatás fejlesztési kiadások, oktatás színvonala,
A versenyképesség „típusai” • • • • •
Vállalati Iparági Helyi, regionális, Nemzeti, Globális
Porter gyémánt modellje a nemzeti versenyképesség meghatározóira Belső tényezők • Tényezőellátottság (tőke, munka- vállalkozói kultúra) + infrastruktúra(fizikai és informatikai ) • Keresleti viszonyok • Kapcsolódó és beszállítói iparágak létezése • Vállalti struktúrák (stratégia, szerkezet, rivalizálás) Külső tényezők • Kormányzati szabályozási keretek • Véletlen
Krugman • Nem fogadja el a versenyképesség nemzeti szintű értelmezését ( nem: vesztes-nyertes játék) • Szerinte: megfelelő munkamegosztás mellett minden ország lehet nyertes: • Krugman , szemben Porterrel figyelemmel van a globális vállalatokra is.
A versenyképességi elméletek csoportosítása: Török Ádám Közgazdaságtani Kínálat Komparatív (erőforrások előnyök input)
Vezetéstudományi Kompetitív előny
Keresleti (output) i)
Porter féle gyémán modell
Structure conduct performance
További fogalmak •
Abszolút előny (A. Smith) , ha valamely országnak a nemzetközi kereskedelemben egyes termékek esetében előnye van az alábbi területeken – Munkatermelékenység – Költségek
• Komparatív előny: ha valamely országnak a nemzetközi kereskedelemben egyes termékek esetében más országokhoz viszonyítva , tehát relatív előnye van az alábbi területeken – Munkatermelékenység – Költségek
• Ezen elméleteket bírálják, különösen azért, mert túl sok a megszorító feltel : tökéletes piaci működés, vámok és szállítási költségek nélkül)
Kompetitív előny (Porter) • A termelés -versenytársakkal szembentartósan fenntartható tényezői : „abban van előnyöm, amiben kompetitív vagyok” (Porter versenytényezői) – Új belépő – Helyettesíthetőség fenyegetettsége – A vevők alkupozíciója – Szállítók alkupozíciója – Iparági versenytársak vetélkedése
Structure conduct performance elmélet , amely egy-egy ország vagy régió vizsgált iparágát helyezi a középpontba Az iparági szerkezet, a vállalati magatartás és –teljesítmény alapján értékel • Iparági szerkezet Vállalatok száma, mérete, piaci be és kilépés feltételei • Vállalati magatartás: ahogyan az iparági vállalatok döntéseket hoznak • Teljesítmény , annak alapján ítélhető meg, ha az alábbiak vonatkozásban pozitív döntéseket hoznak szempontok a köv.
A teljesítmény megítélésének szempontjai • Hozzájárulnak e a vállalatok a gazdasági jólét növekedéséhez? • Hatékonyan dolgoznak-e, kerülik-e a pazarlást? • Allokációs szempontból hatékonyak-e , megfelelő árucikket megfelelő mennyiségben állítanak-e elő? • Hatékonyak-e a foglalkoztatás előmozdítása és a gazdasági növekedés szempontjából?
A fejlődés regionális dimenziója • A fejlődés és növekedés – a tőke koncentrációja mellett – regionális szinten történik • A régiók fejlődésének dimenziói: – A termelési tényezők optimális kihasználása és célszerű fejlesztése – A helyi gazdasági szerkezet –ágazati- adaptációja : az erőforrások koncentrációja okán csupán néhány ágazat fejlődhet – Versenyképes technológia és stratégiai menedzsment centrikus változások, illetve új vállalatok megjelenése, létrejötte – A „mag” vállalatok világpiaci sikerét elősegítő szolgáltató vállalatok megjelenése, létrejötte
A fejlődés regionális dimenziója (2) – Infrastruktúrát hozzáigazítják az igényekhez – Közszolgáltatások gyorsaságának és minőségének javítása – Oktatás, képzési szerkezet (és tartalom) hozzáigazítása a kereslethez – Szélessávú humán erőforrás fejlesztés: az előző szerkezet hasztalanná vált elemeinek új funkciók szerinti fejlesztése – Vállalkozói szellem fejlesztése, erősítése
Porter (versenyképességi) gyémánt modellje (újra)
Kormányzati politika
Váll. Stratégia struktúra és verseny Keresleti viszonyok
Tényező ellátottság Munkaerő, Természeti erőf. Tudás Tőke Infra
Kapcsolódó-, és Beszállítói háttér
A véletlen
Megfigyelések, elméletek a versenyképességről és a gazdaság térbeli szerveződéséről, azaz a regionális versenyképességről 1. Általános folyamatok: területi dekoncentráció- lokális koncentráció : nemzeti nemzetközi nemzetek feletti " Multi és transznacionális vállalatok vezetési filozófiáinak típusai A , fokozatosan koncentrált termelés hierarchikusan egymás beszállítójává szervezett egységek B, önálló – egymással is, versenytársaival is versengő egységek
Megfigyelések, elméletek a versenyképességről és a gazdaság térbeli szerveződéséről, azaz a regionális versenyképességről 2. • • • • • •
1. termelési tényezők változó szerepe 2. munkaerő és technológia változó szerepe 3. méretgazdaságosság 4. termékciklus 5. pólusok : erőforrások koncentrációja 6. pólusok rendszerének működtetése : nemzeti/nemzetköz • 6. beszállítói piramisok kialakítása 7. klaszterek működése
Termelési tényezők változó szerepe • Természeti erőforrások: szerepe csökken, helyébe lép a környezeti értékeket szem előtt tartó termelés (ISO 14 000) • Tőke: szerepe növekszik, ugyanakkor : dekoncentrációs folyamatok a beruházások és a termelés finanszírozás terén: beszállítókra terhelt, egyúttal önállóságukat is biztosító önfinanszírozás
Multi- és transznacionális vállalatok Hálózati elv – beszállítói piramisok I. • Új kihívások: változékony, nehezen kalkulálható piaci helyzet – Termékek életciklusa lerövidült (a fogyasztói társadalom fogyasztási ciklusa változott jelentősen)
– Felértékelődött a K+F funkció (de itt is a hatékonyság áll a középpontban)
– A versenyképesség kulcsa az árverseny és kiváló minőség együttes megjelenése – A vevők viselkedése, fogyasztói magatartása megváltozott (fogyasztás és környezettudatos magatartása, civil attitűd erősödése, identitás-pozicionáló magatartás)
Multi- és transznacionális vállalatok Hálózati elv – beszállítói piramisok II. • A nagyvállalatok figyelmének középpontjában a hatékonyság növelése áll: – Kezdetben termelés, pénzügy – Később marketing, informatika – Az elmúlt évtizedben a logisztika
A logisztika, mint kulcsfontosságú vezetési funkció jelenik meg – sok esetben a csökkenő piaci részesedés
ellensúlyozásaként
(5%-os beszerzési költségcsökkenés kb. 25%-os forgalomnövekedéssel egyenértékű)
Multi- és transznacionális vállalatok Hálózati elv – beszállítói piramisok III. • A jelenlegi főirány: a hálózati elvet megvalósító termelés-szervezés – Alvállalkozók és fővállalkozók együttműködése (Toyotizmus)
Piramisszerű hálózatba szervezett beszállítók együttműködése, a csúcson elhelyezkedő ‘anyavállalattal’
Multi- és transznacionális vállalatok Hálózati elv – beszállítói piramisok V. • A hálózati kapcsolatrendszer legfontosabb elemei: – A bekapcsolt cégek a fejlesztéseket is együtt végzik – Ez hosszú távú kapcsolatot feltételez és eredményez – A piaci szereplők e rendszerben nem elszigetelt aktorok, hanem beszállítók és ‘végszerelők’ hálózatai – A hálózat ‘lépcsős’: lefelé egyre kiterjedtebb, a csúcson csak néhány nagyvállalat van
Multi- és transznacionális vállalatok Hálózati elv – beszállítói piramisok IV. •
V égső ö s s z e s z e r e lő
Ï E ls ő s z in t F ő r é sz e g y s é g g y á r tó k F ü g g e tle n e k
1 1 v á lla la t (T o y o ta , N is s a n , H ond a, M azd a, M i t s h u b i s h i , F u ji , D ia h a ts u , Is u z u , S u z u k i, H in o , N is s a n D ie s e l)
1 6 8 vá lla la t * (2 0 ,5 % )
L e á n y v á lla la to k
Ï M á s o d ik s z in t R észeg y sé g g y á rtó k
4 7 0 0 vá lla la t * (8 8 ,5 % )
G é p i m e g m u n k á lá s é s p r é s e lé s
Ï H a r m a d ik /a ls ó s z in t A lk a tr é s z g y á r tó k F é m ö n té s é s b u r k o lá s e s z te r g á lá s , f o r g á c s o lá s , e tc .
*
A
k is é s k ö z é p v á lla lk o z á s o k a rá n y a a z a d o tt v á lla la tc s o p o rto n b e lü l
A lk a k m a z o tta k s z á m a 1 -9 1 0 -2 9 3 0 -9 9 1 0 0 -2 9 9 3 0 0 -9 9 9 1000+
V á lla la to k % -b a n 6 5 ,1 1 9 ,8 9 ,1 3 ,6 1 ,7 0 ,7
3 1 6 0 0 vá lla la t * (9 7 ,5 % )
Multi- és transznacionális vállalatok Hálózati elv – beszállítói piramisok VI. • A hálózati kapcsolatrendszerre jellemzői, néhány példa (lehetőségek és veszélyek): – Jelentősen csökken a közvetlen beszállítók száma a nagyvállalatok gyakorlatában – A vállalaton belüli teljes vertikális integráció egyre ritkább, így – Egyre gyakoribb a külső szervezetektől való beszerzés, beszállítás – Európai és Japán (+amerikai) cégek gyakorlata eltér • Japánban átlagosan 220 közvetlen beszállító, Németországban 1200 • Németországban a beszállítók többsége helyi (német(, csak 5-20% közötti az import) • De e téren nagy eltérések vannak (az amerikai cégek vegyes gyakorlatot alkalmaznak)
Multi- és transznacionális vállalatok Hálózati elv – beszállítói piramisok VII. • A nagyvállalati szektor szereplői – Globalizált ‘végső’ gyártók (összeszerelők). Gyakran multi- és transznacionális vállalatok (GE, GM, IBM, STB.)
– Helyi, lokális végszerelő (Videoton, Bakony Művek, stb.) – Közvetlen nagybeszállítók (Denso, Knorr Bremse, Lear, stb.)
– Jelenlegi, vagy potenciális integrátor szervezetek, gyártók (Videoton, Bakony Művek, stb.) TÉZIS: A HELYI GYÁRTÓK (KKV-K) SZÁMÁRA A VÉGSŐ ÖSSZESZERELŐK/GYÁRTÓK ELÉRHETETLENEK
Multi- és transznacionális vállalatok Hálózati elv – beszállítói piramisok VIII. • A nagyvállalati szektor szereplőinek érdekeltsége a helyi együttműködésben: – Folyamatos versenyhelyzet – folyamatos költségcsökkentési igény – Ez termelés-kihelyezéssel, beszállítók számának növekedésével érhető el – A végső gyártás, összeszerelés egyre inkább a felvevő piacok közelébe kerül - logisztikai költségek csökkennek DE!! A NAGYVÁLLALATOK DÖNTÉSI CENTRALIZÁLTAK ÉS GLOBÁLISAK. NEMZETKÖZI HÁLÓZATBA KERÜLNI LÉNYEGESEN KOMOLYABB KIHÍVÁS, MINT A HAZAI PIACOKNAK VALÓ MEGFELELÉS
Multi- és transznacionális vállalatok Hálózati elv – beszállítói piramisok IX. • A nagyvállalatok viselkedése, elvárásai: – Egységes rendszerek, ehhez való kapcsolódás képessége (szabványosítás, sztenderd megoldások alkalmazása)
– Folyamatos fejlesztés, megújulás (hatékonyság, folyamatok, rendszerek)
– Just in time rendszerek alkalmazása (a hálózati alapelv mellett)
– Fejlett vezetési kultúra (ISO, Üzleti Kiválóság modell ismeretekés alkalmazása, stb.)
– IT rendszerek alkalmazása és kapcsolódási képesség (logisztikában: e-marketplace, cég-irányításban: ERP rendszerek)
Multi- és transznacionális vállalatok Hálózati elv – beszállítói piramisok X. Nagyvállalati elvárások összességében – – – – – –
Kiváló minőség Modern menedzsment Jelentős fejlesztési potenciál Stabil kapacitás Pontos szállítás Kemény pénzügyi feltételek (csúsztatott fizetési határidő)
A területi koncentráció modelljei 1. Központi telephely elmélet (Christaller, Lösch) •Az egyes termékek természetes piac-körzetei eltérőek (méretgazdaságosság, szállítási költségek) •a piac-körzetek méret szerinti hierarchiája leképeződik a hierarchikus városszerkezetben •hatszög-rácsos térszerkezet Agglomerációs externáliák (méret -, lokalizáció- és urbanizáció-gazdaságosság)
Klaszterdefiníció Porter: Klaszter - egymás mellé települt és egymással kapcsolatban álló (ipari) vállalkozások, önkormányzati szervek, kutatóhelyek, felsőoktatási intézmények, pénzügyi intézmények együttese, amelyek tevékenységüket azonos, szélesebb értelemben vett iparágban fejtik ki, és egymást kiegészítő tulajdonságokkal rendelkeznek.
1. A vállalat missziója, célrendszere
4. Stratégiai akcióváltozatok
2. Környezetelemzési lehetőségek, veszélyek
Felső vezetés: a stratégia irányítója (stratégiai funkció és felelősség)
5. Az akciók várható eredményeinek átfogó értékelése
3. A vállalat átfogó értékelése: erős és gyenge pontok 7. Erőforrás és akciótervezés. egységek stratégiai, funkcionális stratégiák
8.Szervezetfejlesztés 6.Összehasonlítások és döntések
9. A stratégia megvalósítás emberi feltételei, vállalati kultúra építés
A telephelyválasztások főbb tényezői „A” változat
-
A telephelyválasztások komplex döntési problémák, mindig a különböző tényezők és szempontok kombinációit veszik alapul. Főbb tényezői: természeti környezet; termelési tényezők (föld – munkaerő – tőke); kereslet, szállítás és térbeli kapcsolatok; technológia; szervezeti, politikai és társadalmi tényezők.
A telephelyválasztások főbb tényezői: természeti tényezők Csoportosításuk: a) szűkösségük szerint: • ubikvitás, a mindenhol előforduló és könnyen felhasználható javak • kommonalitások, a viszonylag széles körben elérhető és felhasználható javak • ritka javak, amelyek csak néhány helyen fordulnak elő • unikális javak, amelyek csak egy-két meghatározott helyen találhatók b) kiaknázás szerint c) megújíthatóság szerint
A telephelyválasztások főbb tényezői: termelési tényezők A gazdasági tevékenységek inputját a térben egyenlőtlenül eloszló termelési tényezők alkotják. a) a föld A föld területhasznosítása szempontjából: termőföld és egyéb hasznosítású ingatlanok. b) a munkaerő • mobilitás (ingázás – migráció); • a főbb gazdasági ágakban foglalkoztatottak száma, aránya; • a munkaképes korú lakosság aránya; • a munkaerő típusa (a nemek és a képzettség szerinti térbeli megoszlás); • strukturális és globális munkanélküliség; • bérköltség (a munkaerő ára); c) a tőke • fizikai (reál-) tőke • pénztőke
A telephelyválasztások főbb tényezői: kereslet, szállítás, térbeli kapcsolatok a) Kereslet A piaci kereslet szintje (nagysága) és szerkezete (összetétele) elsősorban a gazdasági fejlettségtől, azaz a felhasználók, a fogyasztók fizető-képességétől függ • végső fogyasztók • termelő felhasználók b) Szállítás • állandó költségek • változó költségek, az aktuális nyersanyag, termék jellemzőitől, távolságtól függő kiadások A legfontosabb szállítási módok: közúti, vasúti, vízi és légi szállítás, illetve speciális anyagoknál csővezeték. c) Térbeli kapcsolattartás • üzleti partnerek közötti kapcsolatok, ill. "közönségkapcsolatok„
A telephelyválasztások főbb tényezői: technológia A technológia olyan eljárást jelent, ahogyan és amelynek során az inputból a termék vagy a szolgáltatás előáll: a know-how és az információ. Az innovációk csoportosítása: • folyamatos • radikális (új termékek vagy szolgáltatások megjelenése) • technológiai (az egész gazdaságra kiható változások) A termékek és a technológiák életciklusa: • kutatás, fejlesztés (a termék bevezetése) • az érettség szakasza (konkurencia) • hanyatlási periódus
A telephelyválasztások főbb tényezői: szervezeti, politikai és társadalmi tényezők a) Szervezeti tényezők: kettős tendencia: • a tömegtermékek piacát birtokló világcégek kialakulása, • néhány fős kisvállalkozások gyakori létrejötte és megszűnése b) Politikai tényezők c) Társadalmi tényezők
Telepítési tényezők a gazdasági tevékenység jellege szerint, „B” változat (1) • 9 9 9 9 9 • • -
Üzleti tényezők a nemzeti piac közelsége az egységes európai piac közelsége a hasonló cégek jelenléte a támogató szolgáltatások / kutatóintézetek jelenléte rendelkezésre álló telek Nemzeti és helyi jellemzők A vállalatok adóztatása Kommunikációs lehetőségek A kormányzat magatartása, viselkedése Pénzügyi támogatás Foglalkoztatási tényezők Rendelkezésre állás Minőség / képzettség Munkakapcsolatok / beállítottság
Telepítési tényezők a gazdasági tevékenység jellege szerint (2) • Költségtényezők - telek- és épületköltségek - bérköltségek • Infrastruktúra - Közutak / vasutak minősége - Kikötő közelsége - Repülőtér közelsége - A távközlés minősége • Életminőség, személyi tényezők - Kulturális tényezők - Nemzetközi iskolák - Oktatási intézmények - Szabadidő / sportlétesítmények - A térség általános vonzereje
A versenyképesség útjai , fokozatai • Erőforrásokon-teljesítményen alapuló-, • Beruházásokon alapuló • Innováció vezérelt-,
Globalizáció- globális és lokális Golbális: • a tőke, a termelés és a piacok világméretű összefonódása • A világ népeinek erősödő kapcsolatrendszere • Az információk gyorsuló áramlása • A tőke és társadalom nemzeti határainak lebomlása • Technológiai /termelési/irányítási egységesülés • Globalizásciót (is) elősegítő technológiák terjedése • Mulitkulturalizmus elterjedése • Nemzetek fölötti verseny kialakulása, működése
• Lokális: • Vállalatok- iparágak –beszállítói hálózatokK+F, tudáscentrumok „helyi „klasztereinek kialakulása -
Egyetem és regionális gazdaság
Összegző: az egyetem-bázisú regionális fejlesztéspolitika lehetőségei és korlátai • Konzisztens és pozitív hatás a regionális innovativitásra • Konzisztens és pozitív eredmény a K+F lokációra, új technológiai vállalatok alapítására, határozott szektorális különbségekkel • Bizonytalan hatás a régió általános csúcstechnológiai gazdasági aktivitásra - elsősorban nem-rutin termelési funkciók • Szektorálisan, regionálisan igen változékony lokáció-hatás • Igen erős agglomerációs hatás • Egyetem-alapú regionális gazdaságfejlesztés: nagyszámú kísérlet (USA, EU, Ázsia); a siker/sikertelenség faktorainak meghatározása a közgazdaságtan „forró” kutatási területe
Pólus program • Hosszú távú célok: – – – –
Innovációvezérelt, tudásbázisú gazdaság megteremtése; fejlődőképes hazai kis- és közepes vállalatok megerősítése; nemzetközi versenyképesség növelése; a fővárosközpontúság csökkentése
• Elvárt eredmények: – K+F ráfordítások arányának növekedése a GDP-hez viszonyítva; – KKV szektor megerősödése, nemzetközi versenyképesség (export) és beszállítói képesség növekedése; – a hazai innovációs rendszer területi kiegyensúlyozottsága
• Finanszírozás: – 40-50 konstrukció Æ 4-600 mrd Ft 4 operatív programban (GOP, TIOP,TÁMOP, ROP + KMOP) – Hazai k+f források (innovációs alap) + Magántőke
KKV-k fejlesztésének forrásai • Gazdaságfejlesztési Operatív Program • Regionális operatív programok • Társadalmi megújulás OP • Környezet és energia OP •
+
• A „vidéki” vállalkozások támogatása az ÚMVP-ből
KKV-k fejlesztésének eszközei az UMFT - ben ROP- források , regionális gazdaságszervezés •
• • • • •
A gazdaságfejlesztés eszközei közül a regionális operatív programokban kapnak helyet:
vállalkozások együttműködését támogató konstrukciók klaszterek, inkubáció, hálózatosodás új technológiai transzfer irodák kiépítése és működtetése a KKV-k kialakulását támogató inkubációs szolgáltatások létrehozása, illetve a vállalkozói tanácsadás és információ ellátás támogatása ipari parkok, telephelyek támogatása turisztikai vonzerő- és termékfejlesztés, kereskedelmi szálláshelyfejlesztés
KKV-fejlesztési eszközök részletesen (1) • K+F és innováció a versenyképességért – Az egyetemek, kutatóintézetek és a vállalkozások közötti innovációs, K+F együttműködések ösztönzése – Innovációs és technológiai parkok, klaszterek támogatása – A vállalkozások önálló innovációs és K+F tevékenységének ösztönzése • Vállalkozások (kiemelten a KKV-k) komplex fejlesztése – Vállalkozások technológiai korszerűsítése – Vállalati szervezet-fejlesztés, korszerű folyamatmenedzsment ösztönzése
KKV-fejlesztési eszközök részletesen (1) • A modern üzleti környezet erősítéséért – Korszerű infokommunikációs infrastruktúra kiépítése – Logisztikai központok és szolgáltatásaik fejlesztése – Vállalatok részére információ és üzleti és piacfejlesztési tanácsadás nyújtása (pl. pénzügyi programokhoz kapcsolódóan) • Pénzügyi eszközök – Hitelintézetek és szakosodott mikrofinanszírozó szervezetek által nyújtott mikrohitelek – Portfoliógarancia – Kockázati tőkealapok
KKV-k támogatási szint
25-10 % (KMop-20011 30% 40% 50%
