DATA
ON T H E FOOD BIOLOGY OF HOUSE S P A R R O W (PASSER DOMESTICUS) NESTLINGS Dr. Rékási
József
A l t h o u g h food biological studies are o f great i m p o r t a n c e from the p r a c t i c a l and scientifical p o i n t o f v i e w , the Hungárián special literature d e a l i n g w i t h t h i s t o p i c is rather poor (Gyurkó et a l . , 1959; Rékási, 1968,). T h e economic i m p o r t a n c e o f the u r b a m z e d s t a t i o n a r y house sparrows o w i n g to their huge p o p u l a t i o n m u s t n ' t be undervalued. a n d i t ' s essential to k n o w the m a i n features o f the nestlings' food biology. T h e article gives d a t a o n the above-mentioned topic. Materials and Metods The s t u d y was m a d e w i t h i n the scope o f the I n t e r n a t i o n a l B i o l o g i c a l P r o g ramme - I B P (Pinowski—Kendeigh, 1911) i n 1968 a n d 1969. T h e e x p e r i ments were c o n d u c t e d b y using ligature (a) a n d a l l - d a y Observation o f the parents feeding t h e i r nestlings (b). a) Use of ligature. T h e esophagus was t i e d w i t h a p l a s t i c t h r e a d g i v e n b y the Institute o f E c o l o g y o f t h e P o l i s h A c a d e m y o f Sciences. G o o d care was t a k e n not to h u r t the trachea a n d c e r v i c a l vertebrae. T h e t h r e a d was left o n the neck o f the nestling for an h o u r so we were enabled to analyze the feed (data on meteorological c o n d i t i o n were p u t d o w n as well). T h e experiments were conducted on the d wellers o f the nests located under eaves o f a cart-shed (owned b y the Bácsalmás C o o p e r a t i v e F a r m — 46° 10' N ; 19° 20' E ) . A l l the nests were o n the same level (2.4 ms from the soil). T h e nests chosen for the experiments differed from each other i n the l o c a t i o n ( o u t s i d e a n d c e n t r a l ones) a n d the n u m b e r o f nestlings per nest. I n the farmstead — s u r r o u n d e d w i t h pastures - - there were granaries, m a i z e sheds. cow-sheds a n d pigsties and d u n g h i l l s . T h e experiments were conducted e a r l y i n the m o r n i n g , at noon and i n the evening d u r i n g the Ist (in M a y a n d J u n e ) n a d 3 r d (in A u g u s t ) b r o o d . T h e nestlings d w e l t the nest N o . 9 were e x a m i n e d three times a d a y . b) All-day Observation of the feeding activity of parents. O n 18th M a y a n d 22nd J u n e 1969 d u r i n g the Ist a n d 2nd broodwe succeeded i n o b s e r v a t i n g the feeding a c t i v i t y o f the house sparrow parents l i v e d i n the nest N o . 32. The Observation lasted from f i v e a. m . t i l i a quarter past seven p . m . I n the nest there were 4 n i n e - d a y - o l d n e s t l i n g s d u r i n g the Ist a n d 5 t e n - d a y - o l d nestlings d u r i n g the 2nd b r o o d . W e a t h e r c o n d i t i o n s : o n I 8 t h M a y from 5 t i l i 7 i n the m o r n i n g there was a t h u n d e r s t o r m then i t cleared u p a n d temperature rose t o 20 °C. O n 22nd J u n e it was c l o u d y i n the m o r n i n g b u t later i t cleared up a n d the temperature rose to 22 °C. O u r O b s e r v a t i o n post was 30ms a w a y from the nest N o . 32 a n d m y 151
y o u n g fellőw-observators ( m y p u p i l s at the g r a m m a r - s c h o o l ) - a r m e d w i t h fieldglasses-relieved each other e v e r y 2 n d hour. D u r i n g the Ist b r o o d between 6 a n d 7 i n the m o r n i n g a n d i n the e v e n i n g e x p e r i m e n t s were c o n d u c t e d using l i g a t u r e as w e l l . Results a) Use of ligature. E x p e r i m e n t s were c o n d u c t e d once i n M a y (3 one-week-old nestlings), t w i c e i n J u n e (4 one-week-old nestlings) d u r i n g the Ist b r o o d a n d nine times i n A u g u s t (3 one-week-old, 4 t e n - d a y - o l d a n d 4 t w e e v e - d a y - o l d nestlings) d u r i n g the 3 r d b r o o d . T h e nestlings d w e l t the nests N o . 2, 4, 9 a n d 10. T h e feed was r e m o v e d from the m o u t h c a v i t i e s o f nestlings a n d a n a l y z e d . T h e results are g i v e n i n T a b l e 1. T h e v i c i n i t y o f the g r a n a r y was p r a c t i c a l l y covered w i t h wheat d u r i n g the corn-sifting, the members o f 3 insects species were collected f r o m the n e a r b y cornfield (Eurygaster maura) a n d pastures (Calliptamus italicus, Decticus verrucivorus). A l i the insects belonged to h a r m f u l species. W h i l e the smallest insects - f l y l a r v a e — were c o n s u m e d i n the m o r n i n g , the biggest ones — Tettigonia, the v e r y h a r m f u l Calliptamus a n d Decticus — w e r e eaten u s u a l l y i n the e v e n i n g a n d cool c l o u d y d a y s , b u t the m o s t v a r i e d feed was g i v e n at n o o n . 72.2 percent o f the e x a m i n e d nestlings were fed w i t h f l y l a r v a e . I t demonstrates p l a i n l y t h a t house sparrows l i v i n g i n the n e i g h b o u r h o o d o f pigsties, cow-sheds a n d d u n g h i l l s d e c i m a t e the f l y p o p u l a t i o n , so t h e species is i m p o r t a n t from the h y g i e n i c p o i n t o f v i e w as w e l l . T h e r e was a r e m a r k a b l e difference i n q u a l i t y between the feed g i v e n to the nestlings o f the Ist a n d 2 n d b r o o d . W h i l e the feed o f the first b r o o d c a n be c h a r a c t e r i z e d b y the v e r y h a r m f u l apple ermels, Eurygaster a n d leatherw i n g e d beetles, f l y l a r v a e a n d Calliptamus italicus d o m i n a t e d i n the feed o f the 3rd b r o o d . O n l y one pebble was f o u n d i n the feed o f the 18 nestlings. b) All-day Observation. D u r i n g the Ist b r o o d 4 n i n e - d a y - o l d nestlings a n d 1. táblázat Table 1 Composition of feed removed from the oral cavities of tiouse sparrow (Passer domesticus) nestlings A házi veréb fióka inak szájüregéből nyert táplálék összetétele Feed-itein
Usefvl grains: T r i t i c u m aestivum Zea mays Insects: M u s c a domestiea (larvae) ('allipl amus italicus Tettigonia viridissima D i p t e r a sp. Eurygaster m a u r a (lantharis fusca Decticus verrucivorus Laspeyresia pomonella (iastrolite: I'ebble 152
No. of incidences
Percentaae
No. of pieces
1 1 1
61,1 5,5
16 1
13 7 2 2 1 1 1 1
72,2 38,8 11,1 11,1 5,5 5,5 5,5 5,5
32 8 2 2 2 2 1 1
1
5,5
1
d u r i n g the 2 n d b r o o d 5 t e n - d a y - o l d nestlings a n d their parents were observed. T h e Observation lasted 15—15 hours. T h e results are s u m m a r i z e d i n T a b l e 2. a n d s h o w n on F i g . 1. W h i l e d u r i n g the Ist b r o o d the parents fed their nestlings 157 times — a v e r a g e l y 10.5 tim.es per h o u r — d u r i n g the 2 n d b r o o d the n u m b e r o f feedings was lower — 140, a v e r a g e l y 9 times per h o u r — t h o u g h there were 5 nestlings i n the nest. D u r i n g the Ist b r o o d the female fed 2.5 times as m u c h as d i d the male, b u t d u r i n g the 2 n d b r o o d the ratio was lower 1.3. So d u r i n g the 2 n d b r o o d the female a n d the m a l e r o u g l y h ^ l v e d the task. W h i l e d u r i n g the Ist b r o o d the m a x i m u m n u m b e r o f feedings d i d n ' t o u t n u m b e r 21 - - the female fed 14 times i n the m o r n i n g a n d 16 times i n the afternoon, the m a l e fed 4 times a n d 5 times d u r i n g the same periods a n d the parents fed j o i n t l y 3 t i m e s . D u r i n g the 2nd b r o o d t h e m a x i m u m n u m b e r o f feedings reached 32 - - the female fed 23 times a n d the m a l e fed 9 t i m e s . D u r i n g t h e Ist b r o o d the female left the nest at 5.07 at d o w n a n d fed tbe nestling for the first t i m e at 5.55. D u r i n g the 2 n d b r o o d i t was the m a l e who left tbe nest first at 5.28 b u t it was the female a g a i n who fed the nestlings for the first t i m e at 6.42. D u r i n g the feedings the parents spent a m i n u t e or so i n the nest (but once the female t o o k 23 minutes to feed her nestlings). T h e feeding a c t i v i t y c a n be c h a r a c t e r i z e d w i t h three peaks, the first berween 9 a n d 10 a. m . (21.80 feedings), the second between 1 a n d 2 p. m . (21.14 feedings) a n d the last between 6 a n d 7 i n the e v e n i n g (7.32 feedings) ( F i g . 1). C o n t i n u o u s line — Ist b r o o d , b r o k e n line — 2 n d b r o o d . T h e m a l e u s u a l l y escorted the female on her w a y to the nest a n d w a t c h e d over d u t i n g the feeding. T h e n o o n d a y hours were c h a r a c t e r i z e d b y c o l l e c t i v e feedings. t h o u g h 2. táblázat Table 2 All-day Observation on feeding activity of house sparrow (Passer domesticus) parents Egész napos megfigyelés a házi veréb táplálkozási aktivitásáról No. of feedings Time o'elock
Ist
2nd
Female fed Ist
boord
5— 6 6— 7 7— 8 8— 9 9— 10 10— 11 11— 12 12— 13 13— 14 14— 15 15— 16 16— 17 17— 18 18— 19 19— 20
10 5 6 9 21! 7 5 9 21! 7 19 14 17 7 157
5 3 8 8 12 3 14 14 5 4 18 13 32! 1 140
2nd
Male fed Ist
2nd
Female-male fed jointly Ist
2nd brood
brood
6 3 5 3 14 5 3 6 16 4 14 11 11 5 106
— 2 2 4 3 6 — 8 6 2 3 6 10 23 1 76
4 2 — 6 4 1 2 1 5 3 5 3 5 1
3 1 4 5 6 2 3 7 2 1 12 3 9
1
—
3 1 — 2 — —
— 1 3 1 1
42
58
9
1 1 6 153
40
j
No. of feedings per hour
o'elock
/. Number of feedings during a day. A napi etetések sz
72.2 per cent o f the nestlings were given f l y larvae. D u r i n g the broods the c o n s u m p t i o n of harmful insects conipcnsated the damage made t o the cultures a n d stroed crop. 5. T h e feeding a c t i v i t y o f parents was also observed. W h i l e d u r i n g the Ist brood the parents fed their nestlings 10.5 times per hour, the 2nd brood can be characterized by 9 f e e d i n g s per hour, though d u r i n g the 2 n d brood the m a x i m u m number of feedings per hour was much higher (32) t h a n i t was d u r i n g the Ist brood (21). Author's Address: D r . J . Rékási P a n n o n h a l m a , Vár u . 2 . H—9090 References — Irodalom Gyurka et. al. (1959): Megfigvelések néhány verébidomú madár fiókáinak etetéséről. A q u i l a . 66. p . 25—39. Keve, A. (i960): Magyarország m a d a r a i n a k névjegyzéke — N o m e n c l a t o r a v i u m Hungá riáé. Madártani Intézet Kiadványa, Budapest, p . 1—89. Pinowski, J. (1967): D i e A u s w a h l des B r u t b i o t o p s beim Feldsperling (Passer montanus inontttuns). K k o l . P o l . A . 15. p. 1—30. Pinowski, .7.—Kendeigh, S. C. (1977): G r a n i v o r o u s birds in ecosystems I B P 12. C a m b r i d g e — L o n d o n — N e w Y o r k — M e l b o u r n e , p . 1—413. Rékási, •/. (1968): D a t a o f the food biology o f Passer d. domesticus. I n t e r n a t i o n a l Studios on Sparrows, W a r s z a w a . p . 25—39. Rékási, •/. (1972—1973): D a t a to F o o d B i o l o g y o f House Sparrows (Passer domesticus) of Szeged. Móra Ferenc Múzeum E v k ö n y v e , 1975. p . 237—245. Rékási, -1. (1973—1971): Neuere D a t e n z u r Ernährungsbiologie des H a u s s p e r l i n g e s (Passer domesticus). A q u i l a . 80—81. p . 199.—213.
Adatok a háziveréb-fiókák (Passer domesticus) táplálkozásához Dr. Rékási József A táplálkozásbiológiai vizsgálatok m i n d tudományos, m i n d g y a k o r l a t i szempontból nagy jelentőségűek. Mégis igen kevés dolgozat jelent meg e faj táplálkozásáról (Gyurka et. a l . , 1959; Rékási, 19(58,). N e m szabad alábecsülni e nagy populációban élő, urbanizálódott, állandóan i t t tartózkodó házi verebek jelentőségét, és fontos megismerni tápláléku kat. A n y a g és módszer A táplálkozásbiológiai vizsgálatokat a Nemzetközi Biológiai P r o g r a m ( I B P ) keretén belül végeztük 1908—19fi9-ben (Pinowski—Kendeigh, 1977). A háziveréb-fiókák táplál kozását nyakelkötéses — ligatura — módszerrel (a), és egész napon át történő fiókaetetés megfigyelésével végeztük (b). a) A fiókák nyelőcsövét a Lengyel Tudományos Akadémiától kapott műanyag zsineggel szorítottuk le. Vigyáztunk, hogy ne sérüljön meg a légcső és a gerincoszlop, f g y lehetővé vált a szülők által egy óra a l a t t hordott táplálék elemzése. A meteorológiai a d a t o k a t is mindenkor feljegyeztük. A vizsgálatokat a Bácsalmási T s z (4(i°10' N ; 19°20' E) majorjá nak kocsiszín falán, 2,4 m magasan fészkelő háziveréb-fiókákon végeztük el egy 24 fészek ből álló kolóniában. A tsz-major udvarán búzamagtárat, kukoricagórét, tehénistállót, sertésólakat, trágyadombot, közvetlen közelében pedig szántóföldet és legelőt találtunk. b) ^4 fiókaetetés aktivitását az első és a második költés idején a 32. sz. fészekben sike rült megfigyelnünk 1969. V . 18-án és V I . 22-én. Időjárás: május 18-án reggel 5 órától 7 óráig vihar volt, de utána k i t i s z t u l t és a hőmérséklet 20 °C-ra emelkedett. A 32. sz. fé szektől 30 m-re helyezkedtünk el, s távcsővel figyeltük egész n a p o n át a fiókaetetést.
155
Eredmények r
a) A z első költés idején májusban 3 egyhetes fiókáv al egy esetben, júniusban 4 egyhetes fiókával két esetben és a h a r m a d i k költés idején augusztusban 3 egyhetes, 4 tíznapos és 4 tizenkétnapos fiókával kilenc a l k a l o m m a l végeztük a megfigyelést. A szájüregben egy órán át összegyűlt táplálék elemzését az 1. táblázatban m u t a t j u k be. A magtár előtti talajon sok elhullott búzaszem volt, és innen hordták a fiókáknak a táp lálékot. A káros r o v a r o k a t a közeli kukoricaföldről (mórpoloska) és legelőről (olaszsáska) szedték össze a házi verebek. A fészkelési időben óriási hasznot hajtanak a növénytermesz tésnek a káros r o v a r o k pusztításával. A légylárvákat inkább reggel, a n a g y o b b termetű zöld lombszöcskét, a káros sáskafajokat általában a hideg, esős időben, a legváltozatosabb táplálékot a déli órákban hordták a fiókáknak. A 72,2%-os légylárva-fogyasztásuk köz egészségügyi szempontból is jelentős. h) A z első költés alkalmával 4 kilencnapos, a második költés alkalmával 5 tíznapos fiókát és ezeket etető szülőegyedeket figyeltünk meg 15—15 órán keresztül. A z eredmé nyeket a 2. táblázatban és az 1. ábrán m u t a t j u k be. A z első költés alkalmával a szülők 157 a l k a l o m m a l , óráidvént 10,5-szer, a második költés idején 140-szer, óránként csak 9-szer etettek, noha most 5 fióka volt a fészekben. A z első költés alkalmával a tojó 2,5-szer többet etetett, m i n t a hím, a második költés alkalmával megközelítőleg egyforma intenzitással etetett mindkét szülő. A z első költés alkalmával az óránkénti etetések m a x i m u m a : 21, a második költéskor: 32. A z első költéskor a tojó 5 -kor h a g y t a el a fészket, és 5 - k o r etetett először. A második költéskor a hím h a g y t a el először a fészket, 5,- -kor, de a tojó etetett most is először, (i -kor. A z etetések alkalmával a szülők általában egy percet töltöttek a fészekben. A fiókaetetést napi három m a x i m u m jellemzi. A z első 9—10 óra között (21,80 etetés), a második 13—14 óra között (21,14 ete tés) és az utolsó 18—19 óra között (7,32 etetés) volt és az 1. ábra m u t a t j a be. A hím általában a tojót elkísérte a fészekhez, és vigyázott az etetés alatt. A déli órákban inkább közösen etet tok. H a a szülők egyszerre érkeztek a fészekhez, i l y e n k o r m i n d i g a tojó etetett először. A legkisebb gyakorisággal az óránkénti e t e t é s II 12 óra köz öt t volt. A z etetések csúcsidejében az élelem felkutatása 2—3 percet vett igénybe és csak néhány másodpercet az etetés; a késő reggeli órákban 20—30 percek v o l t a k az etetések között. E s t e a tojó h a g y t a előbb abba a f i ó k a e t e t é s t (1 8- ; 18"' ), a hím a fiókák etetése befejezése után elszállt vizet i n n i egy közeli pocsolyához, és néhány perc múlva ő is a fészekbe szállt éjszakai pihenésre. Tanulmányon i m a 1 o j e l e n t ő s madárfaj fiókáinak táplálkozásbiológiai vizsgálatához kí vántam a d a t o k a t szolgáltatni, és ezzel az I B P magevő m a d a r a k k a l foglalkozó csoport munkáját magyarországi a d a t o k k a l igyekeztem segíteni. 07
55
8
12
9
1
