Daganatos betegek pszichoterápiás megsegítése
„A Damoklész kardja” szindróma pszichológiai kezelése Riskó Ágnes Országos Onkológiai Intézet Klinikai szakpszichológusok szinten tartó továbbképzése Semmelweis Egyetem ÁOK Klinikai Pszichológiai Tanszék
Multidiszciplináris onkológiai csapat
Vázlat 1.
2. 3. 4. 5. 6.
Tények. A daganatos betegek onkológiai kezelésének és gondozásának pszichoszociális vonatkozásai PTSD sajátosságai daganatos betegeknél A Damoklész kardja szindróma Terápiás lehetőségek Poszttraumás növekedés (PTN) A jövő: a pszichoszociális rehabilitáció integrálása a komplex szomatikus betegellátásba
A daganatos betegek onkológiai kezelésének, gondozásának pszichoszociális vonatkozásai
Tények: Magyarországon az új betegek száma évi kb. 80.000 fı, és egyszerre kb. 300 ezren szenvednek daganatos betegségben. Évente kb. 35.000-en haltak meg daganatos betegség következtében. A daganat a második leggyakoribb haláloki tényezı. Gyermekek: új beteg évi kb. 300 fı, gondozottak száma kb. 2500 fı. Forrás: Nemzeti Rákellenes Program, 2006
Nemzeti Rákellenes Program, 2006
Cél:összetett, összehangolt, minden érintett szakterületet átfogó és minden érintett csoportot megszólító társadalmi összefogás. Módszer:az érvényes gyakorlatot átalakítva komplex onkológia szemlélet megvalósítása, kiegyenlített betegellátást biztosító, hatékony ellátórendszer kialakítása és működtetése.
Nemzeti Rákellenes Program, 2006
Pszicho-onkológiai munkacsoport:
a daganatos beteg fizikai panaszain túl pszichés problémákkal is küzd. Fontos az erre rászoruló betegek pszichés problémáinak feloldása. Feladat: a kezelés alatt, és után a betegek gondozása, a társadalomba való visszatérés segítése. A foglalkozások formája: egyéni- és csoportpszichoterápia, életvezetési tanácsadás, támaszcsoport vezetés, kreatív műhelyfoglalkozás.
Nemzeti Rákellenes Program, 2006
9.2.1. Pszichológusképzés
Az onkológiai osztályok kevesebb, mint egyharmadában foglalkoztatnak pszichológust, a centrumok esetében sem haladja meg az arány az 50%-ot. A pszichológusok többsége általános pszichológus, onkopszichológusként igen kevés szakember dolgozik. Az alapfokú képzés során fel kell készíteni a pszichológushallgatókat a helyes egészségmagatartás népesség szintű kialakítására, a komplex onkoterápiában és rehabilitációban résztvevő egészségügyi dolgozók köreiben a „kiégési szindróma” megakadályozására és a betegek lelki támogatására. A komplex rehabilitáció megvalósítása érdekében az onkológiai központok mindegyikében biztosítani kell a betegek és hozzátartozóik számára a pszichológiai segítségnyújtás lehetőségét. Határidő: 2007. január 1-jétől folyamatosan
A komplex onkoterápia elemei
Sebészet, sugárterápia, gyógyszeres terápia, szükség esetén palliatív kezelés, mindvégig szomatikus és pszichoszociális rehabilitáció. A diagnosztika, a kezelés és a gondozás egyénre szabott, multidiszciplináris team-munkát igényel.
Pszichoszociális reakciók (kié?)
Félelem az egyedülmaradástól, a haláltól Félelelem a sejtek, a testrészek, a test és a testfunkciók feletti kontroll elvesztése miatt Félelem a lehetséges veszteségek miatt: egészség, épség, egyes identitás tényezők, kapcsolatok, hivatás, munka, stb. Félelem a beavatkozásoktól, kezelésektől, azonnali/késői mellékhatásoktól Félelem a csillapíthatatlan fájdalmaktól
A PTSD sajátosságai daganatos betegek esetében (J. C. Holland)
A már korábban kialakult (baleset, terrorizmus, természeti katasztrófa, háború, Holocaust áldozatok= kontrollvesztés az élet felett) szorongásos tünetek könnyen aktiválódnak diagnózis/visszaesés közlés, ill. onkoterápia idején. Pszichodiagnosztikai kivizsgálás, egyénre alakított kezelés és folyamatos állapotkövetés javasolt. Terápia: támogatás, a traumatizáló esemény (mőtét elıtti altatás, fájdalmas beavatkozásra várakozás egyedül, speciális vizsgálóberendezések, stb.) lereagálásának biztosítása, gyógyszeres kezelés.
PTSD és a „rák-élmény”
1990-es évektől: PTSD a diagnózis közlés idején 3-4%, 35 % a kezelés befejezése után „részleges” PTSD a kezelés elején 20%, végén 80% (Knobf, 2007; NCI; Shelby, Golden-Kreutz, & Andersen, 2008)
Félelem, szorongás, reménytelenség érzés általános Félelem a visszaeséstől, rémálmok a betegség és kezelés miatt , irritáltság, düh gyakori A traumatikus élmény időtartama hosszú: dg közléstől a kezelés végéig, majd gondozás alatt
PTSD kockázati tényezık daganatos betegeknél
A betegség (diagnózis, diagnózis közlés, felvilágosítás a kezelésről, a kezelések – intenzitás, időtartam, kontrollálhatatlanság, bizonytalanság (Smith et al., 1999) Testi és lelkiállapot Pszichiátriai betegségek (szorongás, depresszió) a páciens premorbid életében, a családban, rákbetegség a családban Szociodemográfiai adatok: fiatal életkor, nem (nők), rossz anyagi körülmények, nem megfelelő iskolázottság, a társas támogatás hiányosságai (Knopf, 2007; NCI; Shelby et al., 2008; Smith et al.) Elkerülő magatartás, megküzdés (Kwekkeboom & Seng, 2002; National Cancer Institute [NCI], 2009; Palmer, Kagee, Coyne, & DeMichele, 2004; Smith et al., 1999)
Damoklész kardja
Az állandóan fenyegető veszély jelképét arról a kardról nevezték el, amely egy szőrszálra függesztve lógott a dúskálódó ókori kegyenc, Damoklész fe je felett. Richard Westall festménye
A Damoklész kardja szindróma jellegzetességei rákos betegeknél
Az onkológián elkerülhetetlen bizonytalanság arra hajlamos embereknél állandó fenyegetettség érzéshez, szorongásos-depresszív tünetképzéshez vezethet. Jellemző: önerőből uralhatatlan félelemben élés, gyakori orvoshoz járás, indokolatlan vizsgálatok türelmetlen kérése, megnyugvás nélkül, nem segít a „józan ész”. Kik hajlamosak e szindróma kialakulására? Korai traumát átéltek, éretlen személyiségűek, gyenge megküzdési képességűek, kevés segítő emberi kapcsolattal rendelkezők
Terápiás lehetőségek
Nem elég a daganatos beteg testét meggyógyítani, és kezelését, testi-lelki rehabilitációját a hozzátartozók, valamint a szakemberek életminőségének figyelmen kívül hagyásával megtervezni. Bizonyossá vált, hogy az egész betegségfolyamat során, majd a sikeres túlélés alatt a komplex onkológiai gondozás fontos része a pszichoszociális szemlélet, és a betegek által elfogadott, bizonyítékokon alapuló pszichoszociális intervenciók alkalmazása. A daganatos betegek 20-25 százaléka igényel speciális, adekvát pszichoszociális intervenciót, pszichoterápiát onkológiai kezelése/gondozása folyamán.
Terápiás lehetőségek
Az állapotfelmérés alapján alkalmazott pszichoszociális intervenciók célja a krízishelyzet oldása, a traumatikus élmény érzelmi feldolgozása és elfogadása, az élettörténetbe való integrációja támogató kapcsolatok keretei között. (állapotkövetés!) Meta-analízisek igazolták, hogy a következő pszichoszociális intervenciók hatékonyak a PTSD kezelésében: kognitív viselkedésterápia, deszenzitizáció, stressz-kezelő tréningek: progresszív relaxáció, irányított imagináció, érzelmek kifejezésének támogatása, problémamegoldás fejlesztése. Saját tapasztalataink alapján az egyéni szupportív , psa orientált pszichoterápia kedvező fogadtatásra talál betegekben, az elért eredmények biztatók.
Poszttraumás növekedés (PTN) fogalma
A traumákkal, veszteségekkel, betegségekkel való küzdelem pozitív személyiségfejlődéshez vezethet. Ennek során az értelmi és az érzelmi feldolgozás növekedéssé alakulhat át, az adott személyben optimistább életszemlélet, pozitívabb életfilozófia alakulhat ki.
PTN sajátos következményei onkológiai betegek esetében
A daganatos betegek három területen tapasztalnak kifejezett, speciális (nem az általános fejlődésnek tulajdonítható), kedvező változást betegségükkel való megküzdésük eredményeként: emberi kapcsolatok, személyiség-jellemzők és megküzdési képesség.
A jövő: a pszichoszociális rehabilitáció integrálása a komplex szomatikus betegellátásba
Az onkológia területén dolgozó, egyre felkészültebb klinikai szakpszichológusok, pszichoterapeuták, pszichiáterek és szociális munkások arra törekszenek, hogy minél hamarabb felismerjék és megfelelő lelki-, és szükség esetén pszichofarmakonokkal történő kezelésben is részesítsék – mintegy érzelmi erőforrásokként az aktív onkoterápiában részesülő, illetve sikeresen túlélő betegeket. Mindez elképzelhetetlen az onkológiai team tagjaival történő folyamatos együttműködés és az oktatás bővítése nélkül.
Köszönöm a figyelmet!
www.bencium.hu/
onkopszichologia
[email protected]
