DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK
KÖZMŰVELŐDÉSI ÉS KÖZGYŰJTEMÉNYI KONCEPCIÓJA
2005-2010
Tartalom 1.
BEVEZETŐ ..................................................................................................................... 3
1.1 A KONCEPCIÓ ELKÉSZÍTÉSÉNEK INDOKAI ............................................................. 3 1.2 A KONCEPCIÓ CÉLJA ..................................................................................................... 5 1.3 A KONCEPCIÓ FELADATAI........................................................................................... 5 2. A KONCEPCIÓ TARTALMA .............................................................................................. 7 2.1
A TELEPÜLÉS JELENLEGI HELYZETE ................................................................. 7
2.1.1 A KÖZMŰVELŐDÉS INTÉZMÉNYEI ......................................................................... 7 2.1.1.1 KOSSUTH MŰVELŐDÉSI KÖZPONT...................................................................... 7 2.1.1.2
SÁRI FALUHÁZ ................................................................................................. 13
2.1.1.3 HALÁSZ MÓRICZ KÚRIA........................................................................................ 16 2.1.1.4 DABASI-SZŐLŐK MŰVELŐDÉSI HÁZ................................................................. 18 2.1.1.5 TÁJHÁZAK ÉS EMLÉKSZOBÁK............................................................................ 21 2.1.2 A HELYI KÖZMŰVELŐDÉS EGYÉB SZÍNTEREI................................................... 22 2. 1.2.1 A HIVATAL KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGE........................................... 22 2.1.2.2 SPORTCSARNOK ...................................................................................................... 23 2.1.2.3 CIVIL SZERVEZETEK .............................................................................................. 24 2.1.2.3.1 DABASI KULTURÁLIS KÖZALAPÍTVÁNY....................................................... 24 2.1.2.3.2 „EGYÜTT KÖNNYEBB” VAKOK ÉS GYENGÉN LÁTÓK KLUBJA................ 24 2.1.2.3.3 NYUGDÍJAS KLUBOK........................................................................................... 24 2.1.2.3. 4 HELYI MÉDIA........................................................................................................ 25 2.1.3 A KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGE . 26 2.1.3.1 SZLOVÁK KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT........................................................ 26 2.1.3.2 CIGÁNY KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZAT ........................................................... 27 2.2 A TELEPÜLÉS KÖNYVTÁRAINAK HELYZETE ........................................................ 28 2.2.1 HALÁSZ BOLDIZSÁR VÁROSI KÖNYVTÁR .......................................................... 28 2.2.2 ISKOLAI KÖNYVTÁRAK............................................................................................ 32 2.4 A HÁTTÉR JOGANYAG BEMUTATÁSA ..................................................................... 34 2. 5 ALAPELVEK ................................................................................................................... 37 2. 6 ALAPVETŐ CÉLOK ....................................................................................................... 38 2.7 FELADATOK .................................................................................................................... 39 2.7.1 AZ ÖNKORMÁNYZAT FELADATAI ......................................................................... 39
1
2.7.2 AZ INTÉZMÉNYEK ÉS AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖZÖS FELADATAI ................. 40 2.7.3 AZ INTÉZMÉNYEK FELADATAI .............................................................................. 43 2.7.4 FINANSZÍROZÁSI ELVEK .......................................................................................... 43 3. ZÁRSZÓ, ÖSSZEGZÉS ...................................................................................................... 44
2
1. Bevezető Egy városi polgárnak a kulturálódás ugyanolyan alapvető érdeke és joga, mint bármely más, a városi civilizáció adta infrastrukturális lehetőség igénybevétele. A városi ember komfortérzetének megteremtése korszerű kultúra, és ennek igénybevételi lehetőségei nélkül elképzelhetetlen. Európaiságunk értelme és záloga a minőség és a pluralitás. Az intézményfenntartásnak és az önkormányzati támogatásnak ezen elvek érvényesítését kell szolgálniuk. A piaci viszonyok kialakulásának korában óvni kell azokat a kulturális értékeket, amelyekre a piac törvényszerűségei nem érvényesíthetők. A közművelődés terén segíteni kell az egyéni kezdeményezéseket,
az
önszerveződő
csoportokat,
egyesületeket,
alapítványokat,
a
kiemelkedő tehetségeket. A kultúrát az emberi lét megjelenési formájaként is értelmezve, olyan döntési mechanizmusok kialakítása szükséges, amelyek lehetővé teszik a mindennapi élet környezetének, a VÁROSnak a kulturált át- és kialakítását. Legyen ennek első lépése ez a koncepció.
1.1 A koncepció elkészítésének indokai A koncepció elkészítését több dolog indokolja. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról, és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 76. §-nak (1) bekezdése a települési önkormányzat kötelező feladatává tette a helyi közművelődési tevékenység szervezését, koordinálását, irányítását. A törvény tehát a közművelődésre vonatkozóan. A helyi önkormányzatokról szóló, 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében felsorolt önként vállalt feladatot kötelezővé tette. Dabas Város Önkormányzata 2000-ben alkotott egy rendeletet a város közművelődési feladatairól /12/2000. (IV. 27.) sz. rendelet./. A rendelet megalkotása előtt azonban nem készült tényfeltáró vizsgálat, hosszabb távra szóló kulturális koncepció. A rendelet előírásai törvényesek, ennek ellenére a rendelet módosításra szorul. A kulturális koncepció elkészítésének legfontosabb indoka tehát az, hogy támpontokat nyújtson a helyi közművelődési rendelet módosításához.
3
Alapos indok az is, hogy a közelmúltban két részletes szakfelügyeleti vizsgálat is készült Dabas városában, melyek a közművelődés széles sávját fogják át. A vizsgálat mellett a közművelődési intézmények maguk is elkészítették beszámolóikat, amelyek az önkormányzat kérdéseire feltett válaszokat tartalmazzák. Célszerű, hogy ezek az anyagok a koncepció megalkotása során felhasználásra kerüljenek, mert egyrészt a városi közművelődés aktuális helyzetét elemzik, másrészt értékes támpontokat adnak a koncepció elkészítéséhez. Figyelmen kívül hagyásuk felelőtlenség. 2004-ben
általános,
részletes
vizsgálat
készült
Dabas
önkormányzatának
közművelődési feladatellátásáról. A vizsgálatot a megbízó, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Közművelődési Főosztálya a szakfelügyeletről szóló 5/1999. (III. 26.) NKÖM rendelet alapján rendelte el. A város tagja az Ország Közepe Településfejlesztési és Területfejlesztési Önkormányzati Társulásnak, ezért a szakfelügyelet a kistérségi vizsgálat része volt. A vizsgálat célja az volt, hogy részletes képet alkosson Dabas önkormányzata közművelődési feladatellátásának színvonaláról, megismerje az önkormányzat rendeletalkotó tevékenységét, a hivatal jogszabályokon alapuló munkáját és az önkormányzat által fenntartott illetve az önkormányzat területén működő intézmények tevékenységét. A szakfelügyeleti vizsgálat számos olyan dologra világított rá, amelyek figyelembe vétele elkerülhetetlen a koncepció, illetve az önkormányzati rendelet megalkotásánál. Az Oktatási Minisztérium által meghirdetett SZAK 2004-es pályázat keretében elkészült az önkormányzat fenntartásában működő iskolai könyvtárak szakértői vizsgálata. Szintén indokolt ennek a vizsgálatnak a megállapításait szem előtt tartani, egy hiteles, szakmailag megalapozott koncepció elkészítéséhez. Ehhez természetesen nem elhanyagolható a Halász Boldizsár Városi Könyvtár által az önkormányzat részére megküldött beszámoló bevonása sem. Beszámolók rendelkezésre állnak a városi óvodák és iskolák részéről is, illetve néhány civil-szervezet oldaláról. A koncepció elkészítését indokolja az is, hogy idén Dabas városa egy új, nagyszabású létesítménnyel, a Sportcsarnokkal gazdagodott. A létesítmény alkalmas nagyobb volumenű kulturális események megtartására, a lakosság kulturális ellátásának színvonalasabb biztosítására. A tervezésnél tehát számolni kell ezzel a létesítménnyel is.
4
1.2 A koncepció célja Segítséget adjon a helyi közművelődési rendelet olyan irányú módosításához, amely a magasabb
szintű
körülményeknek,
jogszabályi
követelményekkel
viszonyoknak
megfelelő
összhangban
előírásokat
a
helyi
tartalmaz.
igényeknek, A
rendelet
megfogalmazásánál mindenképpen a hitelességre kell tehát törekedni, ehhez pedig egy alaposan kidolgozott koncepció szükséges. A megalkotandó/módosítandó rendeletnek konkrétan és logikusan elő kell írnia az önkormányzat és az intézmények közművelődéssel kapcsolatos feladatvállalását. A koncepció elkészítése szükséges ahhoz, hogy a város középtávú közművelődési politikájához megfelelő iránymutatást nyújtson, behatárolja az elkövetkező 5-7 év feladatait az aktuális helyzet alapján. A koncepciónak, amennyire lehetséges, le kell írnia a jövőbeni szándékolt állapothoz vezető utat, a kezdeti sürgető lépéseket, a távlati célokat. A koncepció tehát nem csupán iránymutatás, hanem a szükségletek, a feladatok, a megoldási módozatok számbavétele oly módon, hogy a meglévő értékek megőrizhetők, a hiányosságok pótolhatók, és a város kultúrájának sokszínű fejlődési tendenciái továbbra is biztosíthatók legyenek.
1.3 A koncepció feladatai Elsődleges feladata, hogy a cél elérése érdekében, nyújtson egy tényfeltáró elemzést a város közművelődésének aktuális helyzetéről, a rendelkezésre álló dokumentumok alapján. A minél precízebb elemzés elkészítésébe lehetőség szerint be kell vonni az intézmények vezetőit, dolgozóit. A
koncepciónak
a
törvényesség
biztosítása
érdekében
ismertetnie
kell
a
közművelődési terület hatályos jogi hátterét. A koncepciónak ki kell jelölnie azokat az alapelveket, távlati célokat, amelyek a város jövőbeni közművelődési politikájának vezérfonalát alkotják. Az így kijelölt céloknak összhangban kell lenniük az általános fejlesztési célokkal. A koncepciónak tartalmaznia kell az elkövetkező 5-7 év kulturális fejlesztésének tervét, konkrét feladatokat kell megfogalmaznia. A feladatok között meg kell említeni a sürgősen megoldásra váró problémákat, melyek elsősorban az intézményrendszer működéséhez, fenntartásához köthetők, és az állandóan szem előtt tartandó, főleg a kultúra
5
ápolásával kapcsolatos teendőket. A feladatok egy részének megoldása kizárólag az Önkormányzat kötelezettsége, más részének rendezését az intézményeknek kell vállalniuk, a legtöbb cél, feladat azonban csak tudatosan együttműködve, közösen érhető el, oldható meg. A koncepciónak jeleznie kell, hogy milyen elveket követ a kultúra-finanszírozással kapcsolatban, ennek konkrét tervezése a változások előrelátásának hiányában azonban nem lehetséges. A koncepció feladata, nem utolsó sorban, hogy nyújtson egy kezdeti iránymutatást a módosítandó rendelet tervezetéhez.
6
2. A koncepció tartalma 2.1 A település jelenlegi helyzete A város több település összenövéséből alakult ki, Sári, Gyón, Dabas, Dabas-Szőlők egyesüléséből. A településszerkezetből adódóan minden település saját intézményekkel rendelkezik.(pl. óvodák, iskolák, közművelődési és egészségügyi intézmények). A lakosság létszáma jelenleg 15.870 fő. A magyarországi településekhez képest létszáma nem csökken, hanem évről évre nő. Pest megye déli régiójában Dabas felszívó városnak számít, ahová szívesen költöznek be az emberek. A település fejlődését szolgálja, hogy at önkormányzat a Dabason élő nagycsaládosok részére kedvezményes telket juttat. Az Önkormányzat arra törekszik, hogy rang legyen ebben a városban élni. A lakosság számára ma a megélhetést nemcsak a mezőgazdaság biztosítja, hiszen mára jellemző Dabason az iparosodás, a településen 1300 vállalkozó dolgozik, s ad munkát másoknak is. A legnagyobb foglalkoztatók az ipari park területén találhatók: Dabasi nyomda, szállítmányozási cégek, kereskedelmi vállalkozások. A fentiek alapján bátran kijelenthető, hogy Dabas város a kistérségi régió központja.
2.1.1 A közművelődés intézményei 2.1.1.1 Kossuth Művelődési Központ Az intézmény Dabas városában központi helyet foglal el a tevékenységek súlyát illetően is és földrajzi értelemben is. Az intézménynek egy telephelye van, a Kossuth -Ház Galéria. Intézményi adatok: Az intézmény neve: Kossuth Művelődési Központ Intézményvezető neve: Tapodi Katalin Székhelye: 2370, Dabas, Szt. István u. 58.. Működésének területe: Dabas városa Alapításának éve: 1950 Fenntartója. Dabas Város önkormányzata Az alapítás célja: közművelődési feladatok ellátása Telephelye: Kossuth-Ház Galéria, 2370 Dabas, Kossuth László u. 19.
7
A működés tárgyi feltételei. Mind a Kossuth Művelődési Központ, mind a Kossuth-Ház Galéria műemlék, komoly kulturális értéket képviselnek. Az épületek állaga közepes, 2000-ben illetve 1999-ben lettek felújítva. Eredetileg nem közművelődési célra épültek, a központ úri kaszinónak épült 1836ban, a galéria pedig lakóháznak az 1700-as években. A „nagyterem” és a színpad kicsiny, elsősorban pódium-műsorok megtartására alkalmas, a galéria kiállító „termei „lakószoba” méretűek.(viszont funkcionálisan jól tagolhatóvá teszik a teret). A kaszinó régi épülete minden igyekezet ellenére vizesedik, vakolatát ledobja, külső felújításra szorul, épületét évente meszelni kellene. Mind a művelődési központ, mind a galéria kertje szép, rendezett. Ezek a gondozott, karbantartott terek nem öncélúak, sok szabadtéri programnak adnak helyet. Az intézmény kiválóan felszerelt a közművelődési feladatellátáshoz ma már nélkülözhetetlen eszközökkel, melyek hosszú évek tervszerű beszerzéseinek és a remekül kihasznált pályázati lehetőségeknek köszönhetőek. (Jó állapotú eszközök: 9 számítógép, 5 nyomtató, 2 videó-magnó, 2 keverőpult, 3 erősítő, 3 Hi-fi, 4 hangfal, 4 televízió, 1 pianínó, 1 fénymásoló, 2 CD játszó, 2 beépített hangosító, 1 projektor, 1 égetőkemence) Ezeken kívül a nagyterem színpada nagyméretű, felcsévélhető vetítővászonnal és motoros függönyhúzóval is rendelkezik, továbbá van egy szabadtéri eseményekhez kiváló mobil színpada. Jelentős értéket képviselnek: a kiállító terem installációja, az egyedileg gyártott, összecsukható tárgyalóasztalok, az egyedi hirdetőtábla.
Az épület saját, belső
kábeltelevíziós hálózattal rendelkezik, mely lehetővé teszi, hogy az épületben zajló jelentősebb eseményeket az épület minden termében látni lehessen. A délutánonként működő internetes helyiség kiválóan felszerelt, az Internet hozzáférés ADSL vonalon történik, az intézménynek van saját e-mail címe. Az épület riasztórendszerrel gondoskodik a vagyonvédelemről. Az épület a művelődési központon kívül két szervezetnek ad otthont: a Galéria Alapítványnak és a Pest Megyei Népművelők Egyesületének. A galéria céljára átalakított Kossuth-ház kiváló installációval rendelkezik, mely részben saját tervezésű, egyedileg legyártott. Az épület szintén része a kábeltelevíziós hálózatnak, riasztóval és füstjelzővel is felszerelt. 8
Az intézmény minden működéshez szükséges dokumentummal rendelkezik. Előző évi munkájáról
beszámolót
készít,
és
éves
munkaterv
alapján
dolgozik.
Ezeket
a
dokumentumokat évente az Oktatási és művelődési Bizottság hagyja jóvá. Elemzései az éves statisztikai jelentés alapján készülnek. Feladatainak megtervezését az önkormányzat programjához kapcsolja, /2004 az Egészség és a sport éve/, ehhez csatlakozik a témához kapcsolódó előadásokkal. Az év kiemelt rendezvényei közé tartozik a Dabasi Napok többnapos programsorozat, melynek megvalósítása a Kabinetiroda és az intézmény közös feladata,
miként a március 15-i
ünnepségek megszervezése is. A népi kultúra ápolásának kiemelkedő eseménye a regionális Népzenei Találkozó, melynek megrendezésére harmadik alkalommal kerül sor. A művelődési központ citera szakköre a megyei minősítőn Arany fokozatot ért el. A művelődési központ kiemelkedő közművelődési tevékenysége: Megnevezés Népzene, néptánc
Citera kör, nyugdíjas népdalkörök, gyermek néptánc csoportok, Regionális Népzenei Találkozó Családi rendezvények Családi klub- Játék délután Kézműves kultúra Családi klub - Játék délután, óvodákba kihelyezett kézműves ápolása foglalkozások Mozgáskultúra tánctanfolyamok Falunap, népünnepély Dabasi Napok Kiállítások időszaki és állandó kiállítások Pl.:„Pillanatképek a Rákóczi szabadságharcról” c. pályázat Építészeti értékek Dabason A magyar népi iparművészet értékei Garajszki József iparművész életmű kiállítása Irodalmi kultúra Kistérségi vers, mese és prózamondó találkozó ápolása Irodalmi délutánok Budapesti és kecskeméti színházlátogatások szervezése Zenei kultúra ápolása Zeneszalon megszervezése a helyi zeneiskolával közösen Zeneiskolai hangversenyek Városi rendezvény Március 15. városi ünnepségének megszervezése Táborok nyári kézműves tábor Vásárok Húsvéti és karácsonyi kézműves vásárok Termékbemutatók és vásárok Szabadidős programok eMagyarország pont működtetése Szórakoztató táncos rendezvények Civil szervezet, külső Dabas Város Nyugdíjas Klub szervezetek Dinnyés Lajos Nyugdíjas Klub rendezvényei Együtt Könnyebb- Vakok és Gyengén látók Klubja Politikai gyűlések, rendezvények (terembérlet)
9
Az egyes kultúraterületen kifejtett tevékenységek szakmai kuriózumnak, eredeti ötletnek minősülnek Ilyenek különösen: A Vakok és Gyengén látók Klubjának segítése; a portréfotó kiállítás a dabasi 55 év feletti lakosokról; a Régi dabasiak családi fotókon c. kiállítás; a Zeneszalon tevékenysége; Dabas egyházi értékei c. kiállítás; A klasszicista kúriák múltja és jelene c. kiállítás; a versklub, a fogyatékkal élők számára ünnepi műsor és kiállítás; FŐNIX Egyesület: „Mai Nagyasszony” kitűntető cím odaítélése. A művelődési központ a különböző kultúraterületek szinte mindegyikén igyekszik a lakosság megfelelő ellátására. Nyitva tartása igazodik a lakosság szabadidejéhez. A galéria hétvégi látogathatósága praktikus: az otthoni ügyeletet tartó munkatárs mobil telefonon bármikor elérhető, és pillanatok alatt az érdeklődők rendelkezésére áll. Az intézmény dolgozói létszáma: Az intézmény dolgozóinak létszáma a jelenlegi tevékenységhez képest is alultervezett. A munkatársak leterheltsége igen nagy. A művelődési központban 4,5 álláshely betöltött, a galériában pedig két részmunkaidős dolgozót foglalkoztatnak. Az állományból egy fő - az igazgatónő - rendelkezik felsőfokú szakképzettséggel, és egy munkatárs szakirányú középfokú végzettséggel.
Az
intézmény támogatja a középfokú végzettséget szerzett kolléga felsőfokú szakirányú továbbtanulását. Egyéb foglalkoztatott 3 fő (kiscsoport-vezető). Az intézmény évente továbbképzési tervet készít a normatív hozzájárulás felhasználásával kapcsolatban.
Költségvetés: Az intézmény önállóan gazdálkodó költségvetési szervezet. A költségvetés sajátossága, hogy a művelődési központon és telephelyén (Kossuth-Ház Galéria) kívül még egy intézmény, a Dabasi-szőlők Művelődési Ház költségeit is tartalmazza, ez az intézmény
10
azonban nem szerepel a művelődési központ alapító okiratában, mint telephely, vagyis a jelenleg a Dabasi-szőlők Művelődési Ház mint részben önálló költségvetési szerv működik. Az önkormányzati támogatás a személyi kiadásokat, valamint az intézmények fenntartási, karbantartási és működtetési költségeit fedezik. Az intézmény a szakmai programokra pályázati úton igyekszik pénzt szerezni, az elmúlt években igen sok sikeres pályázata volt. A város minden évben él a Nemzeti Kulturális Örökség miniszterének rendeletében szabályozott pályázati lehetőséggel, az önkormányzatok érdekeltségnövelő pályázatán. A pályázatokat minden alkalommal a művelődési központ igazgatónője készíti el. Amennyiben a pályázati feltételek kikötik, hogy csak civil szervezetek indulhatnak, az intézmény előkészíti a Galéria Alapítvány pályázatait, segíti azok lebonyolítását.
Az intézmény kapcsolatrendszere, különös tekintettel a kistérségen betöltött szerepére: A közművelődési intézményekkel (kivéve a Dabasi-szőlők Művelődési Házat) a központ akkor veszi fel a kapcsolatot, amikor a Kabinetiroda nagyrendezvényt szervez. Jó kapcsolatot alakított ki a környék óvodáival, iskolával, és kiváló a kapcsolatuk a nyugdíjas klubokkal, illetve az egészségügyi szervekkel is. A művelődési központ a kistérségben már most meghatározó szerepet játszik, ennek elsősorban személyi okai vannak. Az intézmény igazgatója a Népművelők Egyesülete megyei szervezetben kiemelkedő munkát végez, a térség művelődési házait felmérő adatgyűjtésnek a településeken kezdeményezője és kivitelezője. 2004-ben jelentős siker volt az intézmény által szervezett Kistérségi Közművelődési Konferencia. Dabasnak reális esélye lehet arra, hogy a közművelődés, kulturális szolgáltatások terén az „Ország közepe” önkormányzati társulásban jelentős szerepre tegyen szert. Reklám, propaganda, kiadványok: A művelődési központ már külső képével is egyfajta közművelődési propagandát végez. A műemlék épület homlokzatán kulturált felirat jelzi jelenlegi funkcióját. Évente 50-60 rendezvényhez készítenek szórólapot, meghívót, összesen 5000 példányban.
11
Az intézmény programjait minden hónapban közli a Dabasi Újság és a Patrióta c. helyi lap. A Dabas Tévé rendszeresen közvetít az intézmény programjaiból, hírt ad a tervezett eseményekről. Az intézményi kiadványok közül a legszebb az Építészeti értékek Dabason - a klasszicista kúriák múltja és jelene” c. igényes kivitelű magas szakmai színvonalú album, melyet az impresszum a Galéria Alapítvány és Dabas Város Önkormányzata nevével jelez, de elkészülte a művelődési központ munkatársait dicséri. Az utóbbi évek katalógusaiból tartalmi igényességével és szép kiállításával kitűnik még a „Tájak, hegyek, emberek” Szendrő Szabolcs hegymászó fotóit bemutató tárlat katalógusa.
12
2.1.1.2 Sári Faluház Intézményi adatok Az intézmény neve: Dabas-Sári Faluház Pontos címe: 2371 Dabas, Szt. János u. 112. Működésének területe: Sári Településrész közművelődési feladatellátása Alapításának éve: 1992 Fenntartója: Dabas Város Önkormányzata Működtető: Exigens Bt. /Ügyvezetője: Jarábik Tünde Az alapítás célja: Sári településrész közművelődési feladatainak ellátása, különös tekintettel a szlovák nemzetiségi kultúra ápolására A faluház működtetése jelenleg egy 10 évre kötött megállapodás alapján történik, melynek aláírásra 1997. január 24-én került sor. A megállapodás inkább bérleti szerződésnek minősíthető, mint közművelődési megállapodásnak, bár vannak konkrétan a közművelődési feladatellátásra vonatkozó pontjai, felülvizsgálata mégis indokolt. A működés tárgyi feltételei: A Faluház 1992-ben épült, eredeti rendeltetése is művelődési ház, így kiválóan alkalmas a településrész klubházi funkcióinak ellátására. Az épület maga, valamint berendezése, eszközei önkormányzati tulajdonban vannak, melyeket a ház 12 évvel ezelőtti megnyitásakor vásároltak. (Jó állapotú eszközei: 2 magnó deck, 3 televízió, 1 CD lejátszó, 2 videómagnó, 1 lemezjátszó, 1 fénymásoló, 1 pianínó, 1 projektor- ez utóbbi a Szlovák Önkormányzat tulajdona. ) A faluház termei kiválóan megfelelnek a közművelődési funkcióknak, a helyiségek egymástól jól szeparálhatóak, a kihasználtság így növelhető. Nagytermi rendezvények megtartására a faluház nem alkalmas, nyaranta erre a kert és a szabadtéri színpad ad lehetőséget.
13
A közművelődési tevékenység: Az intézmény tevékenységét vállalkozási formában végzi, vállalkozási szerződés alapján. Munkájáról beszámolót készít, és éves munkaterv alapján dolgozik, mely dokumentumokat évente a kulturális bizottság hagyja jóvá. Munkájáról nem vezet statisztikát, statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget.(magyarázat: a Polgármesteri Hivatal nem küldte meg a statisztikai jelentőlapot). Megnevezés Népzene, néptánc Mozgáskultúra Falunap, népünnepély Kiállítás Zenei kultúra ápolása Irodalmi kultúra ápolása, előadások Városi nagyrendezvény Táborok Szabadidős programok Civil szervezetek, külső szervezetek programjai
Rozmaring Asszonykórus gyermek citera kör tánctanfolyamok, torna, hastánc, karate (utóbbi 2 terembérletes) Mazsorett csoport Sári búcsú, szüreti felvonulás, téltemetés évente 3-4 kiállítás dabasi Zeneiskola fellépései Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, Szlovák Egyesület programjai Augusztus 20-ai ünnepség megszervezése Családsegítő szolgálat nyári tábora Meghívott táncegyüttesek fellépései Szlovák Kisebbségi Önkormányzat Szlovák Egyesület Dabas Összefogásáért Egyesület helyi polgárőrség , helyi sportegyesületek rendezvényei
A Szlovák Kisebbségi Önkormányzat, illetve a Szlovák Egyesület jelenléte hagyományosnak tekinthető az intézményben. Az intézmény jelentős, kuriózumnak számító rendezvényei: a Sári Búcsú, melyre a testvér településeket is meghívják, a szüreti felvonulás és a téltemetés, a Mazsorett- csoport fellépései. Az állami ünnepek megszervezésében a Kabinetiroda koordinációjával Sári rendezi az augusztus 20-i ünnepséget. Sajátos feladat, hogy az intézmény évente kb. 10 alkalommal házasságkötő teremként funkcionál.
14
Az intézményi létszám: Az Exigens bt. ügyvezetője, Jarábik Tünde táncoktatói végzettséggel rendelkezik. A bt. kültagjának, Újvári Tibornak középfokú közművelődési végzettsége van. Az üzemeltető eseményfüggően alakítja ki dolgozói létszámát, általában 2-12 főig. Az önkormányzat nem kötötte ki, hogy a bt. alkalmazza a 2/1993 (I. 30.) MKM rendelet követelményeit a szakalkalmazott munkatárssal kapcsolatban. Költségvetés: Az intézmény működtetéséhez az önkormányzat évi 2 millió forint körüli összeggel járul hozzá. A költségvetési beszámolóban a bt. más bevételt nem tüntetett fel (pl. terembérlet bevételei, tanfolyamok bevételei). A működtető Exigens bt.-nek nincs módja pályázatok beadására, mivel a bt., mint üzemeltetési forma gyakran kizáró ok. Amennyiben közművelődési megállapodásban szabályoznák az intézmény működtetésének feltételeit, akkor e helyszín fejlesztésén is lehetne az érdekeltségnövelő pályázat segítségével javítani. Kapcsolatrendszer: Az intézmény elsősorban a sportegyesületekkel, valamint az önkormányzat sportbizottságával és a családsegítő szolgálattal valamint a civil szervezetekkel van jó kapcsolatban. Kiváló az együttműködés a szlovák önkormányzattal és egyesülettel
Reklám, propaganda: A faluház funkcióját nem jelzi semmilyen tábla. Csak a kiemelkedő eseményekről készül plakát, hirdetéseiket a Dabas TV-ben is közzéteszik.
15
2.1.1.3 Halász Móricz Kúria Intézményi adatok: Az intézmény neve: Halász Móricz Kúria (Gyóni Faluház) Pontos címe: 2373 Dabas, Kossuth L. u 7. Működés területe: Gyón településrész közművelődési feladatellátása Alapításának éve: 1998 Fenntartója: Dabas Város Önkormányzata Működtető: Montázs-kör Bt./ Ügyvezető: Háda Csaba Az alapítás célja: a gyóni településrész közművelődési feladatainak ellátása A kúria működtetésére 2000. június 14-én kötött az önkormányzat egy tíz évre szóló bérleti jellegű megállapodást, melynek vannak közművelődési vonatkozásai, de mégsem közművelődési megállapodás. A működés tárgyi feltételei: A klasszicista épület 1821-ben épült, eredeti rendeltetése lakóház-kúria. Ápolt parkban áll, a földszintjén találhatók a közművelődési célokat szolgáló helyiségek, az emeleten pedig „kastélyszállóként” idegenforgalmi szálláshelyeket lettek kiualakítva. Az épület felújítására 2001-ben került sor, bútorzata karbantartott, technikai felszereltsége megfelelő. Közművelődési tevékenység: Az intézmény tevékenységét vállalkozási formában végzi, az önkormányzattal kötött megállapodás alapján. Munkájáról beszámolót készít, éves munkaterv alapján dolgozik, e dokumentumokat
az
Oktatási
és
Művelődési
Bizottság
hagyja
jóvá.
Statisztikai
kötelezettségeit nem rendszeresen teljesíti (magyarázat: a Polgármesteri Hivatal nem rendszeresen küldött statisztikai adatlapot. ). Nyitva tartása hétköznap délután rendszeres, délelőttönként pedig előre bejelentett igények, illetve rendezvények szerint történik. Az állami ünnepek megszervezésében a Kabinetiroda koordinációjával rendezik az október 23-i ünnepséget. Az intézmény kiemelt, kuriózumnak számító feladata a Gyóni Napok megrendezése, valamint a szüreti felvonulás. 16
Megnevezés Családi rendezvények Mozgáskultúra Falunap, népünnepély Kiállítás Irodalmi kultúra ápolása, előadások Városi nagyrendezvény Táborok Szabadidős programok Civil szervezetek, külső szervezetek programjai
Baba-klub foglalkozásai Gyermeknap egészség megőrző torna, intim tora Gyóni Napok szüreti felvonulás évente 3 kiállítás Gyóni Géza emléknap, egészséges életmóddal kapcsolatos előadások természetjáró előadások Október 23-ai ünnepség megszervezése nyári alkotótábor fiatalok klubja MNOSZ helyi tagozatának ülései Gyóni Géza Nyugdíjas klub összejövetelei (farsang) „Együtt” családsegítő szolgálat előadásai fiatalok részére EU előadássorozat Egyebek: biológia tanárok találkozója, rajztanárok továbbképző tábora helyi roma szervezet évzáró ülése dabasi MSZP összejövetelei helyi kézilabda egyesület összejövetelei
A kúriában hagyománya van a polgári esküvők megtartásának. Ennek jegyében készültek a nagyterem falának „naiv freskói.” Intézményi dolgozók: A kúriát működtető bt.-ben senki nem rendelkezik szakirányú közművelődési végzettséggel. A megállapodás megkötésekor az önkormányzat nem kötötte ki, hogy a bt. alkalmazza a 2/1993 (I. 30.) MKM rendelet követelményeit a szakalkalmazott munkatársakkal kapcsolatban. Költségvetés: Az intézmény pénzügyi elszámolásából nehéz megállapítani, a közművelődésre ténylegesen fordított kiadásokat.
17
A bevételek között első helyen szerepel az önkormányzat támogatása, ez 2003-ban 2.400.000 Ft. Kapcsolattartás: Az intézmény jó kapcsolatot alakított ki a településrész oktatási intézményeivel és civil szervezeteivel. Idegenforgalmi profiljából adódóan a környezet- és természetvédelmi szervezetekkel épített ki hatékony munkakapcsolatot. Reklám, propaganda: A kúria rendezvényeire meghívókat készít. Plakátjait a település forgalmas helyein helyezi el. Hirdetéseiket a Dabas TV-ben is közzéteszik, a jelentősebb eseményekről pedig a helyi lapok is beszámolnak.
2.1.1.4 Dabasi-szőlők Művelődési Ház Intézményi adatok: Intézmény neve: Dabasi-szőlők Művelődési Ház Intézményvezető neve: Zadunajszkiné Gergelyfi Julianna Pontos címe: 2370 Dabas Tinódi u. Működésének területe:a közigazgatásilag Dabas városhoz tartozó Dabasi Szőlők településrész Alapításának éve: 1980-as évek Fenntartója: Dabas Város Önkormányzata Az alapítás oka: művelődési feladatok ellátása A Dabasi-szőlők Művelődési Ház nem rendelkezik alapító okirattal, és szervezeti és működési szabályzattal. Gazdálkodási feladatait Kossuth Művelődési Központ intézi, de ez nincs megállapodásban szabályozva. A jelenlegi helyzetben a Dabasi-szőlők Művelődési Ház mint részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv szerepel. Az intézmény költségvetését a Kossuth Művelődési Központ költségvetése tartalmazza, a ház azonban nem szerepel a központ alapító okiratában, mint telephely. Jogi helyzete így eléggé zavaros. 18
A működés tárgyi feltételei: Az intézmény tiszta, a nagyteremben újak a függönyök és viszonylag újak a székek és asztalok. Ennek ellenére a helyiség nem túl barátságos. A kisterem inkább raktár, mint klubhelyiség, a funkciója az, hogy a helybeli fiatalok itt várják be a busz indulását. Az épület pincehelyiségét a fiatalok maguknak alakították ki, kifestették, berendezték saját lehetőségükhöz
mérten.
A
pincébe
vezető
lépcsőfokok
azonban
csorbák,
ami
balesetveszélyes. Az épület szinte semmiféle technikai eszközzel nem rendelkezik. (Eszközök: 2 televízió. 1 kondicionáló gép, 1 pingpongasztal) Közművelődési tevékenység: Az intézmény munkájáról készült beszámoló, munkaterv, de a statisztikai kötelezettségeinek ez az intézmény sem tesz maradéktalanul eleget. /magyarázat: nem kaptak statisztikai adatlapot a Polgármesteri Hivataltól/. Az intézményt szinte kizárólag a helyi nyugdíjas klubok használják. A településrésznek két nyugdíjas klubja van, a Bátki János Nyugdíjas klub, melynek tevékenységéből kiemelhetők a torna és a Mamorett csoport táncpróbái (Ez utóbbi kuriózum). A másik nyugdíjas klub a Dinnyés Lajos Klub, mely hetente itt tartja énekkari próbáit. Ezekhez és a többi rendezvényhez az intézmény csak helyszínt biztosít. A ház saját rendezvénye évente a sportpályán megtartott majális, gyereknap, és a szüreti felvonulás bállal egybekötve. A rendezvényekről azonban nincsenek adatok. Megnevezés Mozgáskultúra Falunap, népünnepély Családi programok
Zenei kultúra ápolása Egyéb rendezvények Civil szervezetek, külső szervezetek programjai
táncpróba /Mamorett-csoport próbái/, torna, Majális, szüreti felvonulás Nagycsaládosok rendezvényei: Húsvét, karácsony megünneplése óvodások farsangi bálja, szülők bálja Dinnyés Lajos Nyugdíjas Klub énekkari próbái fiatalok összejövetelei szilveszter pótszilveszter Bátki János Nyugdíjas Klub Dinnyés Lajos Nyugdíjas Klub
19
Intézményi létszám: Az intézményvezető jelenleg egy személyben lát el minden feladatot a takarítástól a gondnoki teendőkön át az intézményvezetésig, heti 20 órás munkaviszonyban, munkavállalási szerződés alapján melyet az önkormányzattal köt. Célszerű lenne, ha a szakmai munka irányítását a Művelődési Központ végezné. Költségvetés: A ház 2004. évi költségvetése 1326000 Ft volt. Az intézmény költségvetése leginkább a „részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv” gazdálkodására hasonlít, mivel nincs saját gazdasági szervezete, pénzügyeit a Kossuth Művelődési Központ intézi. Az intézmény semmilyen saját bevétellel nem rendelkezik, erre nem is törekszik. Csak a fenntartótól kap támogatást, pályázatokon nem vesz részt. Kapcsolattartás: Az intézményvezető rendszeresen tartja a kapcsolatot a Kossuth Művelődési Központ vezetőjével, mivel itt végzik a művelődési ház könyvelését. Szakmai kapcsolata más intézményekkel nincs, a Polgármesteri Hivatallal is esetleges a kapcsolata. Jó kapcsolata alakult ki a területen működő óvodával, a nyugdíjas klubokkal és a nagycsaládosok egyesületével. Reklám: Semmiféle propagandaanyag nem készült évek óta, az épület funkcióját nem jelzi semmi, annak sincs jele, hogy közintézmény.
20
2.1.1.5 Tájházak és emlékszobák Dabas területén jelenleg Gyónon működik tájház, s egyet terveznek építeni a sári-i településrészen. A gyóni Tájház Gyón legrégebbi háza, 1836-ban épült, két éve nyitották meg. A Tájház berendezése a Gyóni Géza Nyugdíjas Klub érdeme, a régi odaillő dolgokat folyamatosan gyűjtik. A Halász- Szánthó Emlékszoba 2004. január 22-én került átadásra Dabas város díszpolgára, dr. Halász Mihályné végakaratának beteljesüléseként. Az emlékszoba egy korhű nemesi-polgári miliőt tükröz, berendezésében szakértelmével a város segítségére volt dr. Novák László, a nagykőrösi Arany János Múzeum igazgatója. A családi bútorok helyreállítását Burka István nagykőrösi restaurátor végezte. Az emlékszoba megvalósítása első lépése a Halász-hagyaték elhelyezésének, még számos nagyértékű emléktárgy vár restaurálásra. A feltételek adottak egy múzeum létrehozásához. A Gyóni Géza Emlékszoba Gyóni Géza emléktáblával ellátott szülőházában lett kialakítva. A ház jelenleg evangélikus gyülekezeti ház. A szobában Gyóni Géza költővel kapcsolatos dokumentáció, a költő alkotásai tekinthetők meg a bejelentkezők igénye szerint. A szobát a helyi iskolák tanulói látogatják, különösen nagy az érdeklődés a Gyóni Géza-verseny alkalmával, melyet a költő születésnapján rendeznek.
21
2.1.2 A helyi közművelődés egyéb színterei 2. 1.2.1 A hivatal közművelődési tevékenysége A hivatal e tevékenységét elsősorban a Kabinetirodán keresztül látja el, melynek vezetője Kapui Ágota. A Kabinetiroda elsősorban a polgármester munkáját segíti, de emellett: - tervezi, szervezi és koordinálja a Dabasi Újság megjelentetését, - szervezi a városi színtű önkormányzati ünnepségek lebonyolítását, a képviselőtestület és a Polgármesteri Hivatal tevékenységével kapcsolatban, - közreműködik a Városháza arculatának kialakításában, kiadványok készítésében, - tervezi, figyeli és elemzi a Képviselő-testület és szervei megjelenítését a helyi és országos sajtóban, - közreműködik az önkormányzat nemzetközi kapcsolatainak szervezésében, a külföldi delegációk fogadásának tervezésében és lebonyolításában, illetve a városi delegációk külföldi kiutazásának szervezésében, - bonyolítja a Városháza protokoll rendezvényeit, - szervező munkával segíti a Városházán tartott konferenciák, szakmai tanácskozások lebonyolítását. A Kabinetiroda 2004-ben a költségvetésben megszavazott 18 millió forinttal gazdálkodik. Ebbe a keretbe tartoznak a Dabasi Újsággal kapcsolatos kiadások (5,5 millió Ft.), 1,5 milliót a nemzetközi kapcsolatok ápolására, 1 milliót az önkormányzati címek adományozásával kapcsolatos kiadásokra, 700 ezer forintot pedig az egyéb költségekre szánnak. A helyi rendezvényekre 8,8 millió forint jut 2004-ben: Ezek a rendezvények: Magyar Kultúra napja (jan. 22.) (a Kossth Művelődési Központ közreműködésével) Nemzeti Ünnep március 15.(a Kossuth Művelődési Központ közreműködésével) Vállalkozói fórum Újszülöttek köszöntése és ligete ( évi 2 alk.) Föld Napja(április vége) Városi Majális és Megyei Tűzoltónap Európa napok a csatlakozás alkalmából Gyermeknap Pedagógusnap Gyóni Géza évforduló
Palacsinta-party Köztisztviselők Napja Szent István Ünnepe (a Sári Faluház közreműködésével) Dabasi Napok Aradi vértanúkra emlékezés Köztáraság Napja (október 23.)(a gyóni Halász M. Kúria közreműködésével) Városi Mikulás Nyugdíjas Karácsony Évzáró Ünnepi Est Városi Szilveszter
22
A hivatal tehát szervezi az állami ünnepek alkalmából tartandó helyi rendezvényeket, társadalmi eseményeket, egyes kulturális és közösségi programokat, a helyi értékek bemutatását segítő nagyobb alkalmakat. A Kabinetiroda tehát jelentős program- és rendezvényszervezői, koordináló és szerkesztői munkát végez.
2.1.2.2 Sportcsarnok 2004. április 3-4-én került átadásra, ezen többfunkciós létesítmény, igazgatója Csapó György. Az intézmény közel 3000 fő befogadására alkalmas, így kulturális nagyrendezvények színtereként kiválóan funkcionálhat. A csarnok alkalmas nagy koncertek rendezésére, bemutató moziként is üzemelhet:. Konferenciaterme (110 fős) ugyanis alkalmas filmklub beindítására, előadások megtartására, akusztikája alkalmassá teszi hangversenyek megtartására, egy forgószínpad beszerzése mellett esetleg bérletes színházi előadások is szervezhetők benne. Eddigi rendezvények, koncertek: Városi Majális és megyei Tűzoltónap, Polgári Körök rendezvényei, Dabasi Napok, Karthagó koncert, Republic koncert, Charlie koncert, Trianon c. film vetítése, beszélgetés Koltai Gáborral.
23
2.1.2.3 Civil szervezetek 2.1.2.3.1 Dabasi Kulturális Közalapítvány Az alapítvány fő tevékenysége a tehetséges diákok támogatása. Aktuális feladata jelenleg a II. világháborús emlékhely kialakítása. Viszonylag kevés pénzből gazdálkodik, fix bevételük az önkormányzattól kapott évi támogatás (jelenleg 200 ezer Ft.) és a lakosság 1%-os adófelajánlásai.
2.1.2.3.2 „Együtt könnyebb” Vakok és Gyengén látók Klubja A Klub 1993. november 12-én , vezetője Erdélyi Lajosné. A klub jelenleg 25-30 tagot számlál, dabasiak és Dabas vonzáskörzetében élő gyengén látó emberek látogatják. Minden hónapban tartanak klubnapot, ahol megbeszélik problémáikat, információkat adnak át egymásnak. A klub jó kapcsolatot tart fenn a Vakok és Gyengénlátók Szövetségével. Rendezvényeik helyszíne a Kossuth Művelődési Központ.
2.1.2.3.3 Nyugdíjas klubok 1. Idősek és Mozgáskorlátozottak Klubja 2. Városi Nyugdíjas Klub 3. Gyóni Géza Nyugdíjas Klub 4. Dinnyés Lajos Nyugdíjas Klub 5. Bátki János Nyugdíjas Klub A nyugdíjas klubok az időskorú lakosság leginkább szervezett, és így legjobb érdekérvényesítő rétegét jelentik, a város közművelődési életében. Szinte kizárólagos használói a Dabasi-szőlők Művelődési Háznak, de a többi intézményben is igen aktív életet élnek. A hagyományos klubformán, népdalkörön kívül, mely szinte minden településen megszokott, helyi specialitás az idős hölgyek mazsorett klubja, a „Mamorett” csoport. Az Oktatási és Művelődési Bizottság a nyugdíjas klubokat rendszeres anyagi támogatásban részesíti.
24
A fentieken kívül részt vesznek a közművelődés feladatellátásában a – elsősorban a gyermek korosztály számára szervezett programokkal a dabasi óvodák és általános iskolák, az ifjúság számára rendezett programokkal a Kossuth Zsuzsanna Szakképző iskola.
2.1.2.3. 4 Helyi média Sajtó: Dabason a városi újságot (Dabasi Újság) a Kabinetiroda szerkeszti, kiadását is szervezi. Egyéb Dabas területén megjelenő időszaki lapok például: a Patrióta, a Szegfű, az Odafigyelő stb. Elektronikus média: A Dabas TV 6 éve kezdte meg a rendszeres műsorszolgáltatást Dabason, a Monor Telefontársaság csatornáin keresztül. A televízió az ORTT által kereskedelmi tv. kategóriába sorolt, magántulajdonban van., tulajdonosa és felelős műsorszolgáltatója Juhász Sándor. A dabasi önkormányzattal kötött szerződés alapján heti kétszer fél órás műsort készít, műsorkészítési díj ellenében. A TV egyéb bevételeket reklám tevékenységéből szerez, illetve a külső megrendelőktől kapott térítésekből. Heti két alkalommal jelentkeznek új műsorral (kedden és pénteken), a többi napon adásaikat ismétlik. A műsorok folyamatosan fejlődtek az elmúlt évek során. A híreket Híradóban teszik közzé, illetve az Aktuális c. hírmagazinban. Egyéb műsorok: Sziréna, Sport, Várlak kisherceg (meseműsor), Múltidéző, A jogász válaszol, Polgármesteri fórum, Képviselő Úr Öné a szó, Gazdák fóruma, Mozivarázs stb. A televízió műsorát ma Dabason túl még hét településen közvetíti a Monor Telefontársaság. Technikai felszereltségük jó, kezdettől fogva digitális rendszerben dolgoznak, van számítógépes munkahelyük, manuális lineáris munkahelyük, a stúdióban nézőtér ( 70 fős). A munkatársak zöme profi szakmai területről kerültek ki, a sorozatok vezetői szakirányú diplomával rendelkeznek. A televízió nézettsége eléri a 30000 főt.
25
2.1.3 A kisebbségi önkormányzatok közművelődési tevékenysége 2.1.3.1 Szlovák Kisebbségi Önkormányzat A helyi szlovákság ősei az 1700-as években települtek le Sáriban. Helyi becslések alapján 3-4 ezer fő tekinthető szlováknak. A helyi közösségi életet 1999-től egyesületi keretek között szervezték, az egyesületet 2000-ben vették nyilvántartásba. Az egyesület jelenleg is fő partnere a már megalakult szlovák önkormányzatnak. A DabasSári Szlovák Egyesület keretén belül működik a népdalkör, jelenleg 60 fős tagsággal. Három éve a gyerekek részére citeraoktatást és szakkört szerveznek, Tóth Béla Ottó vezetésével.. Műsoraikkal rendszeresen fellépnek a településrészi, városi és régiós műsorokban. Maguk is szerveznek találkozókat a Sári búcsúhoz kapcsolódva. Erre az alkalomra meghívják a Szlovákok Regionális Egyesületének a tagjait, közösségeit. Szoros kapcsolatot alakítottak ki az ecseri és a szarvasi egyesületekkel. Szervezik a helyi szüreti felvonulást, bált. Törekednek arra, hogy minél több helyi népszokást összegyűjtsenek, és azt a mai fiatalokkal megismertessék. A 2002-ben alakult szlovák önkormányzat 5 tagú, vezetője Sikariné Cserkész Erzsébet. Az önkormányzat költségvetése a központi és önkormányzati támogatásokból, pályázatokkal elnyert pénzekből tevődik össze. Éves keretük 1,3-1,5 millió forint, kiadásaik egy részét a nyelvtanulás elősegítésére és támogatására fordítják, de hirdetnek tanulmányi versenyeket gyerekeknek, népzenei fesztivált rendeznek, és kulturális eseményekre utaznak. A kisebbségi önkormányzat nagy gondot fordít arra, hogy a nemzetiségi intézmények jól működjenek, és hogy az őket érintő ügyekben a törvény biztosította jogaikkal éljenek, Bázishelyük a faluház, a működtetővel jó kapcsolatban vannak.
26
2.1.3.2 Cigány kisebbségi önkormányzat A helyi cigányság becsült száma 600 fő, a város egész területén élnek kisebb-nagyobb közösségekben. Az önkormányzat vezetője Lakatos Sándor, aki egyben képviselő, az Ifjúsági, Sport és Idegenforgalmi, Népjóléti- és Szociális Bizottság tagja. A kisebbségi önkormányzat jó kapcsolat kialakítására törekszik a helyi oktatásinevelési intézményekkel, hogy a cigánygyermekek iskoláztatását segíteni tudja. Emellett segítik munkaképes romák munkához jutását, és bekapcsolódnak a különböző felnőttképzési formákba. Minden városi rendezvényen részt vesznek, maguk is szerveznek találkozókat. Ezek között legjelentősebb a Roma Nap, amelyre meghívják a kistérségbe tartozó többi településen élő kisebbségieket. A legutóbbi ilyen alkalommal 12 csapat mérte össze tudását labdarúgásból, de volt egyéb sportversenyszám és ezek mellett vers és prózamondás, éneklés. Költségvetésük nagyobb tételét (714 ezer Ft) központi támogatásból kapják. A helyi önkormányzat ebben az évben 300 ezer forinttal járul hozzá működésükhöz, A cigány kulturális hagyományokat egy helyi zenekar és egy táncegyüttes ápolja. Nagy problémát jelent számukra, hogy nincs állandó próbahelyük. Pályázatokat
gyermekek
táboroztatására,
nyelvi
képzés
elősegítésére
és
a
foglalkoztatásuk érdekében adnak be. Alkotó tevékenységet többen is végeznek, van közöttük kézműves, rajzoló, festő.
27
2.2 A település könyvtárainak helyzete 2.2.1 Halász Boldizsár Városi Könyvtár Intézményi adatok: Az intézmény neve: Halász Boldizsár Városi Könyvtár Intézményvezető neve: Ferenczi Margit Pontos címe: 2370 Dabas, Bajcsy -Zsilinszky E. u. 11. Működésének területe: Dabas városa elsősorban Alapításának éve: 1959 Fenntartója: Dabas Város Önkormányzata Az alapítás célja: Az állampolgárok művelődési valamit szakirodalmi igényeinek kielégítése
Az intézmény története: A mai könyvtár elődjének az 1959-ben megnyitott Járási Könyvtárat tekintjük, mely a volt Járási Művelődési Házban működött. A könyvtár 1962-ben költözött mai helyére, az 1825 körül épült Halász Antal (Jenő) kúriába.A közel 200 éves épület fölújítás után még sokáig hirdetheti a dabasi elődök nagyszerűségét. 1959-ben kb. az épület felét kapta meg a könyvtár, majd 1975-ben több más intézmény kiköltözése után az egész épületet. Ekkor ez a maga 210 nm. területével megfelelt a korszerű könyvtárral kapcsolatos követelményeknek. 1984-ben a megnövekedett feladatok miatt a gyermekkönyvtár a szemben lévő kúriába költözött. Az intézmény szervezeti tagozódásán ez semmit sem változtatott, egy intézményként működik azóta is. A munkafolyamatok és az állomány szerves egységet alkot, feltételezik egymás jelenlétét. A 100 nm-es bővülés kedvezőbb elhelyezést biztosított az egész intézménynek. Más szempontból viszont kényszermegoldás az elkülönítés, kívánatos lenne a könyvtárat egy blokkban elhelyezni.
28
Az intézmény 2000-től Halász Boldizsár Városi Könyvtár néven szerepel. Halász Boldizsár jogász, politikus, kultúra-szervező és támogató személyiség. 1806-tól 1882-ig v. 1888-ig élt.
Az intézmény látogatottsága és az olvasói kör összetétele: Ha az intézmény látogatottságáról a számszerű adatoknál többet akarunk megtudni, akkor összehasonlító adatokat kell néznünk. Egy könyvtár működését legjobban egy másik könyvtárral történő összehasonlítás mutatja. Helység
Lakos
Reg. Olvasó
1 olvasóra jutó évi látogatás
Albertirsa
11,319
1603 fő
11 fő
Dabas
15,510
1578 fő
45 fő
Pécel
13,232
1722 fő
68 fő
Pomáz
13,091
1367 fő
7 fő
Ezek az adatok azt mutatják, hogy hasonló olvasói létszám mellett, az 1 olvasóra jutó évi látogatás igen eltérő lehet. Dabason 1 olvasó átlagosan a 280-300 évi nyitvatartási napon 45 alkalommal fordul meg az intézményben, hogy valamilyen szolgáltatást igénybe vegyen. A szolgáltatások közül a legközismertebb a kölcsönzés, az újságolvasás, kevésbé ismert a helyben
használat,
a
csoportos
foglalkozás,
a
rendezvény
és
az
elektronikus
információkeresés. Ezekből a tevékenységekből a könyvtár a következőket vezeti számszerűen:(2003. évi adatok) Kölcsönző:
15,000 fő
Helyben használó:
30.000 fő
Számítógépek használói:
6.000 fő
Foglalkozásokon, rendezvényeken résztvevő:
20.000 fő
14 év alatti regisztrált olvasó:
789 fő
14 év feletti reg. olvasó:
789 fő
29
Végzettségi és részletesebb kor szerinti adatokat nem vezetnek. Általános tapasztalat, hogy a könyvtárat ma már elsődlegesen nem a szórakoztató olvasmányok, hanem az ismeretterjesztő és szakirodalom beszerzése céljából keresik fel a látogatók. A valamilyen képzési rendszerben résztvevők előbb-utóbb hozzájuk fordulnak. Felkeresnek őket azok is, akik nem vásárolják meg a megjelenő új könyveket, de az olvasás élményétől nem fosztják meg magukat. Jelentkeznek az újság olvasó emberek, akik kedvelik a szélesebb kínálatot és szeretnek több lapban is böngészni. Jönnek azok a látogatók, akik nem tudják beköttetni a ma még drága ADSL Internet vonalat és napi szinten igénylik a számítógép adta előnyöket. Kisgyermekes szülők szeretik a videofilm állományt. Ebben a gyűjteményben időtálló, értékeket képviselő filmek vannak: népmesék, kötelező olvasmányok, magyar és külföldi díjnyertes alkotások, ismeretterjesztő filmek reprezentáns darabjai A zenei anyag, bár közel sem teljes, de jelentős. Hosszabb időre visszatekintő, az előzőekben leírt szempontok szerint válogatott gyűjtemény. Helyi használatához azonban hiányzik a technikai fölszereltség. A könyvtári állomány összetétele: A könyvtári állomány jelenleg 55.384 db. Arányait tekintve a következő összetételű: 35% gyermekkönyvtári állomány, 35% ismeretterjesztő irodalom és 30% szépirodalom. Általában 50 féle újságra, folyóiratra tud előfizetni az intézmény. A meglévő állomány azonban nem kielégítő a látogatók számára. A tapasztalat azt mutatja, hogy sokkal szélesebb a keresett kiadványok köre, mint amivel az intézmény rendelkezik. Ehhez nagyobb beszerzési keret biztosítása lenne szükséges. Az intézmény könyvtárközi kérésekkel tudja a hiányt pótolni, de sok kiadványhoz így sem jutnak hozzá a dabasi lakosok. Az intézmény egyéni arculata Az egyéni arculat kialakítása terén, az intézmény a helytörténeti tevékenységének igyekezett egyedi jelleget kölcsönözni: 1. Elindították a Dabas Természeti értékei könyvsorozatot, melynek első kötete 2002-ben jelent meg. Az anyagi támogatást az önkormányzat biztosította. 2. Több helytörténeti kiadvány tervük is van, pl. album, melyek elsősorban a meglévő fedezeten múlnak.
30
3. A gyermekkönyvtári munkában elsőbbséget biztosítanak, a helyi jellegzetességek természeti értékek stb. bemutatásának. A nyári olvasótáboroknak ez az egyik kiemelt programja. 4. Helytörténeti gyűjteményükben megtalálható néhány korabeli, ritka, féltve őrzött kiadvány. Ezek főként Dinnyés Lajos hagyatékából származnak és a Gyóni Géza gyűjtemény darabjai. 5. A Gyóni Géza irodalmi emlékszobában több eredeti emlék a könyvtár tulajdona, melyet kiállítás céljára kölcsönöztek. Az intézmény jelenlegi személyi állománya.: A 4 fő szakalkalmazottból 2 fő diplomás, szakképzett, 2 fő pedig középfokú végzettségű, szakképzett. Itt dolgozik még 1 fő részmunkaidős takarítónő. Speciális gyűjtemények: Az intézménynek gazdag Gyóni Géza gyűjteménye van, melyet részben a könyvtárban, illetve az irodalmi emlékszobában helyeztek el. Dinnyés Lajos hagyatékából szintén állandó kiállítás van a könyvtárban. Együttműködés más szervekkel, intézményekkel: Az intézmény Elsősorban az oktatási intézményekkel alakított ki jó kapcsolatot. A gyermekkönyvtárnak az óvodákkal és az általános iskolákkal, a felnőtt részlegnek a középiskolákkal van együttműködése. A gyermekkönyvtárban, 2003-ban 28 programot tartottak. Ezek között: Szép magyar szó c. szavaló és prózamondó verseny. Szép magyar tájak c. rajzpályázat. Nyári olvasótábor Óvodás aszfalt rajzverseny „Az én ovim” címmel. Régi könyvek, régi játékok csereberéje. Könyvtárhasználati és könyvtárbemutató foglalkozások. Óvodás irodalmi foglalkozások.
31
A felnőtt részlegben versíró pályázatot magyar és történelem órákat, valamint könyvtárhasználati és könyvtárbemutató foglalkozásokat tartottak.(Szakórákat pedagógusok tartották) A Halász Móricz kúriával az intézmény többször tartott már közös helytörténeti programot, melyet a jövőben is folytatni kívánnak. Kapcsolatuk van a Pest megyei szakmai szervezetekkel és egyesülettel. Valamint tartják a kapcsolatot a volt járás több könyvtárosával is. Technikai felszereltség, számítógépes ellátottság: Jelenleg 8 db. Internetes géppel rendelkezik a könyvtár, ezeket pályázaton nyerték, összesen kb. 3.000.000 Ft. értékben. Ezek a gépek két éve működnek. Van még ezeken kívül 3 db. régi elavult számítógép is, ezeket feldolgozásra használják. Fénymásoló, fax, scannel, webcamera, szintén az olvasók rendelkezésre áll.
2.2.2 Iskolai könyvtárak Dabas Város Önkormányzata mint fenntartó, részt vett a SZAK 2004 pályázatban, mely az iskolai könyvtárak működésének kivizsgálására vonatkozott. A vizsgálatba bevont intézmények az önkormányzat által fenntartott iskolák és középiskola voltak: II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola Gyóni Géza Általános Iskola Kossuth Lajos Általános Iskola Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola Az első három oktatási intézményben a könyvtárak alapvető működési feltételei a törvény alapján nem biztosítottak. A törvényi előírások szerint a nyolc évfolyamot működtető iskolákban könyvtárat kell létesíteni. E három intézményben csak könyvtárszoba van, nem önálló használatú helyiség. A könyvtárosok végzettsége sem mindenhol megfelelő, s a könyvtárosok óraszáma sem kielégítő, mert az ilyen létszámú iskolák könyvtári ellátását 5 órában nehéz megoldani. A könyvtárak költségvetése is minimális, ezen a területen is változtatásra van szükség.
32
A könyvtárak állománya szegényes, főleg tankönyvekből áll, a leltárkönyvek nem tükrözik az állományt, nem készül katalógus, könyvtárismereti órákat nem tartanak. A Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola könyvtára ezzel szemben kifogástalanul működik, rendelkezik megfelelő teremmel, költségvetéssel, könyvtári szoftverrel, és könyvtárossal. A könyvtárakra vonatkozó alapdokumentumok minden intézményben elkészültek, viszont egyetlen intézmény alapító okirata sem utal a könyvtár létére. Ezt az önkormányzatnak kell pótolnia.
33
2.4 A háttér joganyag bemutatása A Magyar Köztársaság alkotmányáról szóló, többször módosított 1949. évi XX. törvény 70/F. §-nak (1) bekezdése szerint: „A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.” A (2) bekezdés szerint: „A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép és felsőfokú oktatatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg.” A közművelődéshez való jog tehát az állampolgárok alapvető joga, a közművelődés közügy. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) preambuluma szerint: „Az Országgyűlés
- követve hazánk haladó önkormányzati
hagyományait, továbbá az Európai Önkormányzati Karta alapkövetelményeit - elismeri és védi a helyi közösségek önkormányzáshoz való jogát. A helyi önkormányzás lehetővé teszi, hogy a választópolgárok helyi közössége – közvetlenül, illetőleg a választott helyi önkormányzata útján – önállóan és demokratikusan intézze a helyi érdekű közügyeit.” A preambulumból is kiolvashatóan a decentralizáció mellett Magyarországon is érvényesül az önkormányzás európai követelménye, a szubszidiaritás, azaz hogy a lakossághoz lehetőleg legközelebb eső közhatalmi színtéren intézzék a közügyeket, tehát hogy abban a ténylegesen érintettek vegyenek részt. Európában ezt a követelményt, az Európai Uniót létrehozó Maastrichti szerződés (1992) fogalmazta meg legelőször. Az Ötv. 8. §-nak (3) bekezdése alapján: „Törvény a települési önkormányzatokat kötelezheti arra, hogy egyes közszolgáltatásokról és közhatalmi helyi feladatok ellátásáról gondoskodjanak. E kötelezettségek a település nagyságától, a lakosságszámtól, és egyéb feltételektől függően eltérően is megállapíthatók.”
34
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló, 1997. évi CXL. törvény (továbbiakban CXL. tv.) 76. §-nak (1) bekezdése előírja: „A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása.” A CXL. tv 78. §-a előírja.: „(1) A települési önkormányzat a közművelődési tevékenységek folyamatos megvalósíthatósága érdekében közösségi színteret, illetve közművelődési intézményt biztosít. (2) Megyei jogú városban, városban, fővárosi kerületbenaz (1) bekezdésben foglalt feladat ellátása során közművelődési intézményt biztosít. Községekben az önkormányzat közösségi színteret illetve közművelődési intézményt biztosít. (3) Az önkormányzat a közösségi színtér vagy közművelődési intézmény fenntartójaként, illetve a közösségi intézmény működtetésére irányuló közművelődési megállapodásban biztosítja, hogy a településen a lakosság önszerveződő közösségei megfelelő rendszerességgel és időtartamban vehessék igénybe a színtér vagy az intézmény szolgáltatásait, és az igénybevétel idejére a minimális működési feltételek rendelkezésre álljanak.” E törvény tehát ezt a feladatot kivette az Ötv. 8. §-nak (1) bekezdésében felsorolt fakultatív helyi közszolgáltatások köréből, és kötelezővé tette. A CXL. tv. 79. §-a előírja: „(1) A települési önkormányzat az önkormányzati rendeletben meghatározott közművelődési feladatok megvalósítására az e törvény követelményeinek megfelelő jogi személlyel, magánszeméllyel közművelődési megállapodást köthet, (2) a közművelődési megállapodásnak tartalmaznia kell: a) az elvégzendő közművelődési szolgáltatást és annak díját, b) a közművelődési tevékenységben érintettek körét, c) az ingyenesen vagy térítési díjért igénybe vehető szolgáltatásokat, d) a közművelődési szolgáltatás igénybevételi lehetőségeinek minimális időtartamát és rendszerességét, a közösségi színtér, illetve közművelődési intézmény közművelődési célú minimális nyitvatartását, e) a megállapodás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, f) közművelődési
feladat
megvalósításában
közreműködőktől
megkívánt
szakképzettséget. (3) A közművelődési megállapodást a helyben szokásos módon kell közzétenni.”
35
A helyi önkormányzatok könyvtári és közművelődési érdekeltségnövelő támogatásáról szóló 4/ 2004. (II. 20.) NKÖM rendeletalapján, a helyi önkormányzat részt vehet az érdekeltségnövelő pályázatban, abban az esetben, ha megfelel az 1. § követelményeinek. „ A rendelet hatálya kiterjed azokra a helyi önkormányzatokra, amelyek nyilvános könyvtárakat, közművelődési intézményeket és közösségi színtereket tartanak fenn, illetve ezen intézmények működtetésére tárgyévben – vagy azt megelőző években – közművelődési megállapodást kötöttek.” A 6. § (1) bekezdése alapján: „A könyvtári támogatásokra rendelkezésre álló összeg elsősorban a települési és megyei könyvtárak állománygyarapítási kereteinek fejlesztésére használható fel,
legfeljebb 30 százaléka azonban a könyvtárak technikai, műszaki
eszközeinek berendezési tárgyainak gyarapítására is felhasználható.” A 8. § (1) A közművelődési támogatásra rendelkezésre álló összeg a helyi önkormányzat által fenntartott, illetve az önkormányzattal kötött közművelődési megállapodás alapján a működő
közművelődési
intézmények,
közösségi
színterek
technikai,
műszaki
eszközállományának, berendezési tárgyainak a gyarapítására használható fel.” A helyi önkormányzat által fenntartott intézmények mellett tehát a közművelődési megállapodások keretében működtetett közművelődési intézmények előtt is megnyílik e pályázati lehetőség. A CXL. tv. 64. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy: „A települési és a megyei könyvtári ellátás (közkönyvtári ellátás) biztosítása a helyi önkormányzatok kötelező feladata.” A 67. § (1) bekezdése előírja, hogy: „Városokban elsődlegesen önálló intézményben kell a nyilvános könyvtári ellátást biztosítani.” A törvény kötelezővé teszi ennek a feladatnak az ellátását is helyi szinten. A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint az egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköréről szóló, többször módosított 1991. évi XX. törvény 107- 128 §§-ai a közművelődés területén a helyi önkormányzatoknak kötelező feladatot állapított meg. Ezek közül a legfontosabb rendelkezések. „107. § A település önkormányzat a lakosság művelődése érdekében köteles biztosítani a közművelődési tevékenység és szolgáltatások színteréül szolgáló helyet. 108. § (1) A helyi önkormányzat a felnőtt lakosságnak, az ifjúságnak és a nemzetiségeknek általános nyilvános könyvtári szolgáltatást köteles biztosítani. 36
111. § (1) A közművelődési, közgyűjteményi és művészeti tevékenységgel kapcsolatos helyi irányítási ellenőrzési feladatokat a képviselőtestület, illetőleg a közgyűlés látja el. (2) A képviselőtestület, illetőleg a közgyűlés az önkormányzati közművelődési, közgyűjteményi, művészeti, egyéb szervezetek tekintetében a fenntartással és működtetéssel kapcsolatos feladatokat lát el.” A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 29. §-nak (1) bekezdése alapján: „A helyi közoktatás, a helyi média, a helyi hagyományápolás és kultúra, valamint a kollektív nyelvhasználat kérdéskörében a kisebbségi lakosságot e minőségében érintő települési önkormányzati rendeletet a képviselő-testület csak az e lakosságot képviselő helyi kisebbségi önkormányzat egyetértésével alkothatja meg.”
2. 5 Alapelvek 1. A közművelődéshez kapcsolódó jogok érvényesítése során az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell tartani. 2. A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. 3. A helyi önkormányzati fenntartású könyvtár és közművelődési intézmény nem lehet elkötelezett egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem. 4. Mindenkinek joga, hogy: a) megismerhesse a kulturális örökség javait, és ezek jelentőségét a történelem alakulásában, a nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi önismeret formálásában, valamint az ezek védelmével kapcsolatos ismereteket a könyvtári szolgáltatások, az oktatás, a közművelődés, az ismeretterjesztés, a sajtó és a tömegtájékoztatás útján, b) igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a közművelődési intézmények szolgáltatásait, c) műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa, közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, s külön jogszabályban meghatározottak szerint szervezetet alapítson, működtessen, d) művelődési céljai megvalósításához közművelődési közösségi színteret, szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon. 5. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy közművelődési jogairól, azok gyakorlásának helyi lehetőségeiről folyamatosan tájékoztatást kapjon különösen a helyi média, sajtó útján.
37
2. 6 Alapvető célok 1. Annak a kulturális sokszínűségnek a megőrzése, amely Dabas térbeli és hagyománybeli tagoltságából adódik, és amely önmagában is érték. 2. Dabas kulturális-közművelődési feladatainak ellátása érdekében, a helyi társadalom művelődési és kulturális igényeinek figyelembevételével – a helyi hagyományok, lehetőségek és sajátosságok alapján - Dabas Város Önkormányzata közművelődési feladatainak meghatározása, újragondolása. 3. Az önkormányzat által támogatott közművelődési tevékenységi kör meghatározása során annak áttekintése, hogy a jelenlegi feladat-ellátás, annak szervezeti, szakmai és finanszírozási elvei megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek. 4. A közösségi művelődéshez illetve a város hagyományainak ápolásához méltó, esztétikus környezet és infrastruktúra biztosítása, ennek lehetőség szerinti folyamatos fejlesztése. 5. A helyi társadalom közösségei, személyiségei szerepének növelése, tevékenységük elismerése (pl. díjakkal), a lokálpatriotizmus, a helyi értékek védelmének erősítése, a helyi kulturális nyilvánosság és tájékoztatás fejlesztése. 6. A saját fenntartású intézmények működtetése, a szakmai szolgáltatás folyamatos fejlesztése. A városi alapellátás, a könyvtári szolgáltatás bővítése és színvonalasabbá tétele. 7. A többfunkciójú, de meghatározóan közművelődési feladatokat is ellátó új intézmény, a Sportcsarnok integrálása a város közművelődési tevékenységrendszerébe. 8. A közművelődési feladatokat ellátó intézmények egymás közötti, és az önkormányzat felé irányuló kommunikációjának hatékonyabbá tétele, az együttműködés feltételeinek erősítése. 9. A közművelődési feladatok ellátása során folyamatos kapcsolattartás és együttműködés a Kabinetirodával, a civil szervezettekkel, a kulturális célú tevékenységet végző gazdasági vállalkozásokkal, az egyházi szervekkel, a helyi médiával, az egyéni és helyi közösségi kezdeményezésekkel. 10. A lakosság közművelődési tájékoztatása és közművelődési képviseletének elősegítése. 11. A feladatvállalás anyagi hátterének biztosítása az önkormányzati költségvetési keretén belül, lehetőség szerint. 12. Dabas kistérségben betöltött kulturális szerepének növelése
38
2.7 Feladatok 2.7.1 Az önkormányzat feladatai 1) Az intézményi működés személyi és tárgyi feltételeinek javítása. 2) A közművelődési intézményrendszer működési kereteinek áttekintése. 3) A közművelődési intézmények által készített munkatervek, beszámolók évenkénti megtárgyalása az Oktatási és Művelődési Bizottság által. 4) A közművelődési beszámolóknak illetve munkaterveknek alapján az Oktatási és Művelődési Bizottság által készített javaslat figyelembevétele az önkormányzat éves költségvetési rendeletének megalkotásánál, illetve a végrehajtásáról szóló rendelet elfogadásánál. 5) Programfinanszírozási elvek kidolgozása az Oktatási- és Művelődési Bizottság által. 6) Az intézményi költségvetési beszámoló szempontrendszerének egységesítése. 7) A humánpolitika erősítése, az intézményi dolgozók továbbképzésének támogatása, erre a területre vonatkozó pályázatok figyelemmel kísérése. 8) A Sportcsarnok integrálása a közművelődési feladatellátás rendszerébe. 9) Egy közművelődési, közgyűjteményi archívumszoba létesítése az e témakörbe tartozó dokumentumok, egyéb tárgyak gyűjtésére. 10) Az igény szerint létrejövő közművelődési tanács munkájának támogatása.
39
2.7.2 Az intézmények és az önkormányzat közös feladatai A működés feltételeinek áttekintéséhez, javításához köthető feladatok: 1) A Kossuth Művelődési Központ, a Halász Boldizsár Városi Könyvtár alapító okiratainak illetve SZMSZ-üknek a képviselő –testület általi felülvizsgálata, illetve az e területen bekövetkezett jogszabályi módosításoknak megfelelő megváltoztatása, illetve megalkotása (ha valamely dokumentum hiányzik). 2) A Dabas-szőlők Művelődési Ház működtetésének szabályozása, alapító okirattal, szervezeti- és működési szabályzattal történő ellátása. Az intézmény gazdálkodási feladatait jelenleg a Kossuth Művelődési Központ látja el, de erre vonatkozóan nem kötöttek megállapodást. Az erről szóló dokumentumot a képviselőtestületnek jóvá kell hagynia.
Megoldás lenne az is, ha az intézményt a Kossuth Művelődési Központ
telephelyévé minősítené az önkormányzat. 3) A Kossuth Művelődési Központ és a Halász Boldizsár Városi Könyvtár
dolgozói
létszámának lehetőség szerinti növelése, figyelembe véve növekvő feladatellátásukat. 4) A Sári Faluház és a Halász Móricz Kúria bérlőivel igény esetén közművelődési megállapodás
megkötése,
a
jelenlegi
bérleti
jellegű
szerződések
beépítése
a
megállapodása. A közművelődési megállapodásnak tartalmaznia kell: a) az elvégzendő közművelődési szolgáltatást és annak díját, b) a közművelődési tevékenységben érintettek körét, c) ingyenesen vagy térítési díjért igénybe vehető szolgáltatásokat, d) a közművelődési szolgáltatás igénybevételi lehetőségének minimális időtartamát, és rendszerességét, a közösségi színtér, illetőleg közművelődési intézmény közművelődési célú minimális nyitvatartását, e) a megállapodás személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, f) a közművelődési feladat megvalósításában közreműködőktől megkívánt szakképzettséget A közművelődési megállapodást a helyben szokásos módon közzé kell tenni. 5) Az iskolák alapító okiratának felülvizsgálata a könyvtárakra vonatkozó pontok beiktatása. 6) A nem kielégítően működő iskolai könyvtárak helyzetének rendezése, hogy azok megfeleljenek a törvényben előírt követelményeknek.
40
7) Statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése. 8) A képviselő-testület által adományozható díjak, elismerések odaítélésére javaslat készítése, és azok odaítélése az arra méltó személyeknek. 9) Külső források elnyerése érdekében pályázatok figyelése, elkészítése. Megfelelő pályázati önrész kialakítása a részvétel anyagi feltételeinek biztosítása érdekében. 10) A
számítástechnikai
ellátottság
növelése
valamennyi
településrész
művelődési
centrumában. Erre a területre vonatkozó pályázati lehetőségek kihasználása. 11) A könyvtári állomány bővítése, a számítástechnikai és egyéb technikai felszerelés bővítése. Könyvtári szoftverek beszerzése, elektronikus könyvtári fejlesztések 12) Folyamatos kapcsolattartás, a jól tájékozottság, az intézmények zavartalan működésének biztosítása, a fejlesztési irányvonalak kijelölése érdekében. 13) A közösségi színtérül szolgáló épületek, különösen a műemlékvédelem alá eső kúriák karbantartása, állagának megóvása, illetve a biztosított anyagi lehetőségeknek megfelelő fejlesztése. 14) A városi könyvtár épületének bővítése, fejlesztése, hogy megfeleljen a városi elvárásoknak, igényeknek.
A kultúra ápolásához köthető feladatok: 15) A szlovák kisebbségi kultúra ápolása, a nemzetiségi öntudat erősítése, hagyományőrzés, a helyi kulturális örökség feltárása, bemutatása, tájház megnyitása. A testvér településekkel történő kapcsolattartás segítése, erősítése. 16) A roma kisebbség kulturális kibontakozásának segítése, támogatása. 17) A helyi értékek felkutatása, ápolása, lehetőségteremtés a helyi értelmiségieknek, alkotóknak, civil társulásoknak, hogy közösségi színtéren bemutatkozhassanak, előadásokat tartsanak egy –egy közérdekű témában. 18) A helyi ifjúság, amatőr művészek, előadók bevonása a helyi kulturális életbe, fellépési lehetőségek, versenyek szervezése számukra. 19) Olyan egyedi ötletek megvalósításának támogatása, melyek kuriózumnak számítanak, növelik a város kulturális hírnevét. 20) A civil szervezetek (nyugdíjas klubok) előadócsoportjai (népdalkörök, Mamorettek) helyi és térségi szereplésének támogatása, a Sportcsarnokban lehetőség szerint filmvetítés bevezetése. 21) Lehetőség biztosítása a város külföldi testvérvárosaiban élő előadóknak, művészeknek, hírességeknek, hogy bemutatkozzanak Dabason, illetve a dabasi kulturális értékek
41
bemutatása, terjesztése. A különböző kultúrák sajátosságainak és közös pontjainak felkutatása, tapasztalatszerzés a partnerség jegyében. 22) A dabasi közművelődési tevékenység hangsúlyosabbá tétele a helyi média által. 23) A kistérségben betöltött kulturális szerep erősítése, annak megalapozása, hogy a régióban illetve az „Ország közepe” önkormányzati társulásban Dabas a közművelődés, kulturális szolgáltatások terén vezető szerepre tegyen szert.
42
2.7.3 Az intézmények feladatai 1) A közművelődési közszolgáltatás megfelelő színvonalú, lakossági igényeket kielégítő módon történő biztosítása. 2) Éves munkaterv és beszámoló megfelelő elkészítése és határidőre történő benyújtása. Programfinanszírozási
igények
esetén
a
programokat,
azok
ütemezését
minél
pontosabban, előre tűntessék fel. 3) A közművelődési dolgozók továbbképzésének szervezése. 4) Pályázatok folyamatos figyelemmel kísérése. 5) A programok szervezése során kapcsolattartás egymással illetve az önkormányzattal, különös tekintettel a városi nagyrendezvények szervezése során a Kabinetirodára. 6) A helyi könyvtárosok egymás munkáját elvi, gyakorlati támogatással segítsék, a jövőben esetleg felmerülő igény és szükség esetén a könyvtárosok alakítsák meg szakmai testületüket. 7) Reklám, propaganda tevékenység segítségével, a helyben szokásos módon folyamatosan tájékoztassák a lakosságot a közművelődés lehetőségeiről. 8) Továbbra is működjenek együtt a közoktatási intézményekkel, a civil szerveződésekkel, a kulturális feladatokat ellátó egyéb szervezetekkel.
2.7.4 Finanszírozási elvek Az
állam
kulturális
monopóliumának
megszűnésével
az
Önkormányzat
intézményfenntartó szerepe még nem csökken. Az Önkormányzat továbbra is feladatának tekinti, hogy megteremtse az anyagi, tárgyi és személyi feltételeket a város közművelődési igényeihez. Az Önkormányzat ezen kívül egy meghatározott költségvetési keretet különít el, amelyből a kulturális feladatokat is finanszírozza, támogatja. A keret elosztásáról átruházott hatáskörben évente az Oktatási és Művelődési Bizottság határoz.
43
Az intézmények finanszírozásában azonban erősíteni kell azok többszektorúvá válását. Az önkormányzati források mellett pályázatokkal, alapítványi pénzek bevonásával, szponzori támogatásokkal kell és lehet az alapfeladatokon túli, de azokhoz kötődő kulturális tevékenységeket megvalósítani. A finanszírozás elvei kapcsán nem szabad figyelmen kívül hagyni a fenntartási költségek
infláció-követő
biztosítását,
valamint
a
feladat
finanszírozás
elvét
/programfinanszírozás/. A különféle kulturális vállalkozások jelentős mértékben gazdagíthatják a város kulturális arculatát, ezért az Önkormányzat- kölcsönös érdekek alapján ezekkel együtt kíván működni. A város a kultúra támogatás eszközeként továbbra is díjakkal jutalmazza a kiemelkedő kulturális tevékenységet ellátó személyeket.
3. Zárszó, összegzés Dabas város a régió kistérségi központja, több település összenövéséből alakult ki. Sári, Gyón, Dabasi- szőlők régebben önálló települések voltak, egyesülésük után alakult ki a város mai arculata, Dabas központtal. Ennek megfelelően minden településrés rendelkezik saját közösségi színtérrel. A város önkormányzata fontosnak tartja, hogy a kulturális élet eddig elért eredményei megmaradjanak és folytatódjon a város fejlődése. Ezt a célt fogalmazza meg a 2003-2006-ig tartó ciklus gazdasági programjában. E program írja elő az egyes ágazatok fejlesztési terveinek előkészítésé, egyebek mellett a közművelődési koncepció megalkotását. Dabas város önkormányzata a helyi közművelődési feladatellátás személyi és tárgyi feltételeit folyamatosan biztosította. A képviselőtestület szervezeti és működési szabályzata több lehetőséget biztosít arra, hogy az állampolgári és közösségi kezdeményezés által a közművelődés, mint szélesebb réteget érintő közügy az ellátandó feladatok között ténylegesen megjelenjen. A képviselő-testület a közművelődési, könyvtári feladatok ellátásához éves költségvetésének négy év átlagában 1,1 %-át fordítja. Az utóbbi évben arra törekedett a képviselő- testület, hogy a művelődés tárgyi, technikai feltételei javuljanak. Saját erőből több fejlesztés is végrehajtottak, s az elmúlt években pályáztak a 4/2004. (II. 20.) NKÖM
44
rendeletben meghirdetett érdekeltségnövelő pályázatra. Ezeket a törekvéseket a jövőben is szem előtt kell tartani. Felépült a Sportcsarnok, működése elkezdődött. Át kell gondolni, hogy integrálása a helyi közművelődési rendszerbe milyen változásokat okoz. A közművelődési munka irányítása, koordinálása, és segítése a Hivatal szervezetén belül működő Titkárság feladataihoz tartozik. A szakterülettel az Oktatási és Művelődési Bizottság foglalkozik. A bizottság munkáját segítendő célszerű lenne egy külön irodát létrehozni, ahol a tevékenység ellátásához megfelelő képzettséggel rendelkező tisztségviselők foglalkoznak, s a jogi feladatok szakszerű (jogász általi) ellátása is biztosított. A Hivatalon belül működő Kabinetiroda jelentős program és rendezvényszervezői, koordináló és szerkesztői munkát végez, különösen a városi nagyrendezvények kapcsán valósítja meg az intézmények tervszerű együttműködésének koordinálását. Az intézmények tevékenységében elsősorban a használók köre és az ő igényeik a meghatározók.(pl. nyugdíjas közösségek)./ Célszerű lenne a használók körét kiterjeszteni az ifjúságra is./ Ez alól kivételként kell kezelni a Kossuth Művelődési Központot, mely intézmény tevékenységét számtalan eredeti ötlet, kuriózum jellemzi, s mely intézmény a kistérségben már most meghatározó szerepet játszik. A közkönyvtári ellátást elsősorban a városi könyvtár biztosítja a lakosság számára, kielégítő módon, Az iskolai könyvtárak fejlesztése elkerülhetetlen, annak érdekében, hogy az ifjúság képzése teljesebb legyen. Összességében megállapítható, hogy az önkormányzat közművelődési feladatellátását intézményein keresztül megfelelően oldja meg. A város területén nincsenek ellátatlan körzetek, csak az ellátás színvonala különböző, de ez egy szakszerű intézményvezetés mellett kiegyenlíthet.
Kőszegi Zoltán polgármester
45
