Dabas és Környéke Vízügyi Kft

Dabas és Környéke Vízügyi Kft.

A DAKÖV Kft. víziközművekkel kapcsolatos felújítási és beruházási tevékenységének

SZABÁLYZATA

Hatályos: 2015. január 01-től Jóváhagyta: Jasper Lóránt ügyvezető

Ritecz György ügyvezető

TARTALOMJEGYZÉK

1. A szabályozás célja 2. A víziközmű beruházásokhoz kapcsolódó jogszabályi előírások, ajánlások 2.1. 2000. évi C. törvény a számvitelről 2.2. 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról 2.3. 2011. évi CCIX törvény a víziközmű-szolgáltatásról (Vksztv.) 2.4. 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX törvény egyes rendelkezésének végrehajtásáról (Vhr.) 2.5. 24/2013 (V.29.) NFM rendelet a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról 3. A víziközmű vagyon elemek felújítási munkáinak meghatározása Felújítások általános meghatározása Épületek, építmények Épületek Épület felújításnak minősülő munkák Építmények Építmény felújítás rekonstrukció Fejlesztés, beruházás 3.I. Felszín alatti vízkivétel a. Mélyfúrású kút, hagyományos átmérővel: i. Épület, építmény i.i. Gép, berendezés i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. b. Kút, nagy átmérővel (parti szűrésű kút) c. Galéria d. Bányavíz kivétel e. Egyéb vízkivétel (pl. forrásfoglalás) 3. II. Felszíni vízkivétel 3. III. Vízműtelep és vízkezelő létesítmények a. Vízműtelep i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás b. Vízkezelő létesítmények i. Épület, építmény i.i. Gép, berendezés i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás 3. IV. Vízelosztás a. Ivóvízhálózat i. Építmény i.i. Gép, berendezés i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. 2

oldal 5 5 5 6 7 10 13

16 16 16 16 19 20 20 21 21 21 21 23 25 27 27 28 28 28 28 28 28 29 29 29 29 30 31 31 31 31 32 32

b. Víztárolók: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. c. Nyomásfokozók: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. 3. V. Szennyvízelvezetés a. Szennyvízcsatorna (gravitációs): i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. b. Szennyvízvezetékek (kényszeráramoltatású): i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. c. Szennyvízátemelők: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. 3. VI. Szennyvíztisztítás a. Szennyvíztisztító-telep i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás b. Egyedi szennyvízkezelő létesítmény c. Természetközeli szennyvíztisztítók d. Egyedi zárt szennyvíztároló 3. VII. Egyedi víziközmű-létesítmények a fenti típusokba be nem sorolható víziközmű elemek i. Épület, építmény i.i. Gép, berendezés i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás 3. VIII. Földterületek 4. A víziközmű felújítás és beruházás pénzügyi-gazdasági vonatkozásai 5. Eljárásrend a víziközmű-szolgáltató által elvégzett víziközmű-fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatban 5.1. A Vksztv. 30. § 1. bekezdés szerint: Hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozások 5.2. A Vksztv. 30. § (2) bekezdés szerint: Olyan beavatkozások, amelyek elmaradása az ellátás Biztonságát veszélyeztetné, vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget. 3

32 32 33 33 33 33 33 33 33 33 34 34 34 34 34 35 36 36 36 36 36 36 36 36 37 41 41 41 42 42

42 42 48 48 52 52 56

5.3. A Vksztv. 11. § (1)-(6) bekezdése szerint: A 15 éves időtávra szóló gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási, valamint beruházási tervében jóváhagyott feladatok 5.4. A Vksztv. 72. § (1)-(2) bekezdés szerint: A beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulásból elvégzett beruházások 6. Bérleti-üzemeltetési szerződések módosítása 6.1. A bérleti-üzemeltetési szerződés kiegészítése –jelen szabályzat alapjána víziközmű felújítási és beruházási munkákra vonatkozóan 6.2. A bérleti-üzemeltetési szerződéseket a hivatkozott jogszabályok és a jelen szabályzat alapján az alábbiakkal javasoljuk kiegészíteni: 7. A szabályzat hatálya MELLÉKLETEK 1. A DAKÖV Kft. számlarendjéhez kapcsolódó U (üzemkód rendszer) 2. Ivóvízhálózat hibafelvételi és hibaelhárítási lap 3. Ivóvízhálózat létesítmények hibafelvételi és hibaelhárítási lap 4. Szennyvízátemelők (vákuum) gépházak hibafelvételi és hibaelhárítási lap 5. Szennyvíz-csatorna hálózat hibafelvételi és hibaelhárítási lap 6. Szennyvíztisztító telep hibafelvételi és hibaelhárítási lap 7. Fizetős munkalap a megrendeléses és egyéb munkák elvégzéséhez 8. „Ügyvezetői utasítás: víziközmű-fejlesztési hozzájárulás jogszabály szerű nyilvántartásáról, számlázásáról és felhasználásáról”

1. A szabályozás célja: 4

57

59 59 59 59 61 62

A DAKÖV Dabas és Környéke Víz ügyi Kft. az illetékes hatóságtól a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivataltól 2145/2013. számú határozattal víziközmű-szolgáltatói működési engedélyt kapott, amelyben egyúttal az egyes víziközmű-rendszerekre, az ellátásért felelős önkormányzatokkal kötött bérleti-üzemeltetési szerződéseket is jóváhagyta. A bérleti-üzemeltetési szerződésben rögzítésre került, hogy a víziközmű-szolgáltató végzi az üzemeltetésre átadott és átvett víziközművek rendeltetésnek megfelelős szakszerű működtetését az ellátásért felelős önkormányzat pedig gondoskodik a víziközmű fejlesztés megvalósításáról. Az üzemeltetési és felújítási, valamint beruházási feladatok egyértelmű elkülönítése miatt, szükséges ezen fogalmak szabályzatban történő meghatározása. 2. A víziközmű beruházásokhoz kapcsolódó jogszabályi előírások, ajánlások: Jelen szabályzat összeállításánál az alábbi jogszabályok előírásait vettük figyelembe: 1. 2000. évi C. törvény a számvitelről 2. 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról 3. 2011. évi CCIX törvény a víziközmű-szolgáltatásról (továbbiakban: Vksztv.) 4. 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX törvény egyes rendelkezésének végrehajtásáról (továbbiakban: Vhr.) 5. 24/2013 (V.29.) NFM rendelet a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról Ajánlások: A szabályzat elkészítésénél figyelembe vettük a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (továbbiakban: MEKH) 1/2014. számú ajánlását, melyet a víziközmű-szolgáltató és az ellátásért felelős számára a gördülő fejlesztési tervek összeállításával, elkészítésével kapcsolatban adott ki. Szintén figyelembe vettük a Magyar Víziközmű Szövetség 2014/2 számú szakmai ajánlását is, különösen annak 1. sz. mellékletét a víziközmű-objektum csoport bontásra. A későbbiekben mindkét ajánlás jogszabályként is megjelent, így azokkal a továbbiakban nem kell foglalkozni. A hivatkozott jogszabályok előírásai a víziközművekkel kapcsolatos beruházásokra: 2.1. 2000. évi C. törvény a számvitelről Értelmező rendelkezések, fogalmak 3. § (4) E törvény alkalmazásában 7. beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését 5

eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt; 8. felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli; a tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti; nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától; 9. karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi; Számviteli alapelvek 14. § (3) A törvényben rögzített alapelvek, értékelési előírások alapján ki kell alakítani és írásba kell foglalni a gazdálkodó adottságainak, körülményeinek leginkább megfelelő – a törvény végrehajtásának módszereit, eszközeit meghatározó – számviteli politikát. (4) A számviteli politika keretében írásban rögzíteni kell – többek között – azokat a gazdálkodóra jellemző szabályokat, előírásokat, módszereket, amelyekkel meghatározza, hogy mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá meghatározza azt, hogy a törvényben biztosított választási, minősítési lehetőségek közül melyeket, milyen feltételek fennállása esetén alkalmaz, az alkalmazott gyakorlatot milyen okok miatt kell megváltoztatni. Megjegyzés: A vállalkozás akkor jár el helyesen, ha a számviteli politikájában –a számviteli törvény egészének, alapelveinek figyelembevételével- rögzíti, hogy az egyes tárgyi eszközökkel kapcsoaltos tevékenységek közül melyeket minősíti beruházásnak, felújításnak, fenntartásnak. 2.2. 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról 1. § (1) E törvény szabályozza az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: nemzeti vagyon) megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit. (2) Nemzeti vagyonba tartozik: a) az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok, 6

2. Az önkormányzati vagyon 5. § (5)22 A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi a) a helyi önkormányzat tulajdonában álló közmű, 4. A vagyongazdálkodás alapelvei 7. § (1)32 A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását és e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. (2) A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése. 2.3. 2011. évi CCIX törvény a víziközmű-szolgáltatásról (Vksztv.) 1. Alapelvek 1. § (1) A víziközmű-szolgáltatás alapelvei: c) az ellátási felelősség elve: e törvényben meghatározottak szerint az állam vagy a települési önkormányzat (a továbbiakban együtt: ellátásért felelős) kötelessége és joga gondoskodni a közműves ivóvízellátással és a közműves szennyvízelvezetéssel és -tisztítással kapcsolatos víziközmű-szolgáltatási feladatok elvégzéséről, d) a szolgáltatói felelősség elve: a víziközmű-szolgáltató a 15. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti szerződés (a továbbiakban együtt: üzemeltetési szerződés) hatálya alatt az ellátási területen a víziközmű-szolgáltatás nyújtásáról e törvény előírásai szerint gondoskodik; a szolgáltatói felelősség körében a víziközmű-szolgáltató a rábízott víziközmű-szolgáltatás keretében – a víziközmű-rendszer teljesítő képességének mértékéig – fogadja a víziközmű-rendszerre rácsatlakozni kívánó természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok igényeit, a felhasználóknak ivóvizet szolgáltat, elvégzi a felhasználási helyen keletkező szennyvizek összegyűjtését, elvezetését és tisztítását,

2. Értelmező rendelkezések 2. §2 E törvény alkalmazásában: 8. gördülő fejlesztési terv: hosszú távú, felújítási és pótlási, valamint beruházási tervrészből álló terv,

20. víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely 7

a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy b) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja, 21. víziközmű-fejlesztés: víziközműre irányuló olyan beruházási vagy felújítási tevékenység, mely célja szerint új víziközmű létesítését, a meglévő víziközmű bővítését, rekonstrukcióját és pótlását is magába foglalhatja, 26.4 víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel, különösen a víziközmű műszaki értelemben vett napi üzemben tartása, karbantartása és javítása, közszolgáltatási szerződés-kötés, számlázás, ügyfélszolgálat működtetése, 2.4. A víziközművek tulajdonjoga 6. §13 (1) Víziközmű kizárólag az állam és települési önkormányzat tulajdonába tartozhat. 7. § (1) A víziközmű-tulajdonos tulajdonába tartozó rendszerfüggetlen víziközmű-elem a víziközmű-szolgáltatás hatékonyabb megszervezése érdekében a víziközmű-tulajdonossal üzemeltetési szerződést kötött víziközmű-szolgáltató részére elidegeníthető, a víziközműszolgáltató tulajdonában állhat. (2) A víziközmű-szolgáltató a tulajdonában lévő rendszerfüggetlen víziközmű-elemet számviteli elszámolásaiban az egyéb saját tulajdonú eszközeitől elkülönítetten tartja nyilván, és gondoskodik a szükségessé váló felújításáról, pótlásáról. 4. A víziközmű-fejlesztés 10. § (1) A víziközmű-fejlesztés megvalósításáról – ha e törvény másként nem rendelkezik – az ellátásért felelős gondoskodik. (2)16 Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató végzi, akkor a víziközmű az üzembe helyezésének napjával az ellátásért felelős tulajdonába kerül, és az ellátásért felelős jogosult arra vonatkozó vízvezetési szolgalmi jog alapítására. 11. §18 (1) A víziközmű-szolgáltatás hosszú távú biztosíthatósága érdekében – a fenntartható fejlődés szempontjaira tekintettel – víziközmű-szolgáltatási ágazatonként tizenöt éves időtávra gördülő fejlesztési tervet kell készíteni. A gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási tervből, valamint beruházási tervből áll. (2) A (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel a felújítási és pótlási tervet a víziközmű-szolgáltató, a beruházási tervet az ellátásért felelős készíti el, és nyújtja be minden év szeptember 15-ig a Hivatalhoz. (3) Bérleti-üzemeltetési szerződés alapján végzett víziközmű-működtetés esetében a felújítási és pótlási tervet az ellátásért felelős, építési koncessziós szerződés alapján végzett víziközműműködtetés esetében a beruházási tervet a víziközmű-szolgáltató készíti el és nyújtja be. (4) Az az ellátásért felelős vagy víziközmű-szolgáltató, aki nem minősül az adott víziközműrendszerre vonatkozó felújítási és pótlási terv, vagy beruházási terv tekintetében benyújtásra 8

kötelezettnek, annak tartalmára nézve véleményezési joggal rendelkezik. Az írásba foglalt véleményeltérés a jóváhagyásra benyújtott terv mellékletét képezi. (5) Amennyiben a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési jogviszony tartalma szerint nem kötelezettje, vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján nem kivitelezője a víziközműre irányuló beruházásnak, vagy a tervszerű rekonstrukciós, felújítási és pótlási munkáknak, kötelezettsége azok bonyolítási feladatait a víziközmű-szolgáltatás érdekében felmerülő tevékenységei részeként elvégezni. 5. A víziközművek vagyonértékelése, nyilvántartása 12. § (1)19 A víziközmű tulajdonosa a 16. § szerinti pályázat kiírását – ennek hiányában az üzemeltetési szerződés megkötését – megelőzően a tulajdonában lévő víziközmű vonatkozásában vagyonértékelést végeztet. A vagyonértékelés költségei a víziközmű-rendszer üzemeltetésbe adásából származó bevételek terhére is finanszírozhatóak. (2) A vagyonértékelés az üzemeltetési szerződés mellékletét képezi. 10. A bérleti-üzemeltetési szerződés 29. § (3) A víziközmű-fejlesztésről a bérleti-üzemeltetési szerződés fennállása alatt az ellátásért felelős gondoskodik. (4) Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató végzi – ide nem értve a 30. § szerinti eseteket –, az kizárólag a víziközmű-üzemeltetési jogviszonytól elkülönülten, önálló vállalkozási szerződés alapján végezhető. 30. § (1) Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a víziközmű-szolgáltató elvégzi azokat a hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozásokat, amelyek a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Szt.) rendelkezései értelmében az értéknövelő felújítások körében számolhatók el. (2) A víziközmű-szolgáltató – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – elvégez a felújítás körébe tartozó bármely olyan beavatkozást is, amely elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget. (3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelős esetleges mulasztásától függetlenül eleget tesz. (4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti felújítási beavatkozások szükségének felismerését követően a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelőst haladéktalanul tájékoztatja. Az ellátásért felelős az elvégzett munkálatok indokolt költségeit megtéríti. 21. Víziközmű-fejlesztési hozzájárulás 69. § (1) A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizet 72. § (1)112 A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kizárólag azon település víziközmű-fejlesztési igényeivel összefüggésben – ide nem értve a felhasználó részére kiépítendő ivóvíz- vagy szennyvíz-bekötővezetéket – használható fel, ahol a hozzájárulás megfizetésével érintett felhasználási hely található. (2) Ha az üzemeltetési szerződés alapján a víziközmű-szolgáltatót olyan víziközmű-beruházási kötelezettség terheli vagy – amennyiben annak megvalósítása már megtörtént – terhelte, amely műszaki értelemben összefügg a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást megfizető felhasználó igényeivel, akkor a víziközmű-szolgáltató jogosult a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást e kötelezettség teljesítéséhez szükséges mértékig felhasználni. Egyéb esetben a víziközmű9

szolgáltató – mint az ellátásért felelős megbízottja – a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást az ellátásért felelős javára szedi be, és az így beszedett összeget – az üzemeltetési szerződésben meghatározottak szerinti elszámolást követően – az ellátásért felelős részére legalább évente átadja. 25. Átmeneti rendelkezések 78. §135 (1) A 2012. július 15-én meglévő üzemeltetési szerződés tekintetében – az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott szempontok szerint – vagyonértékelést kell végeztetni 2015. december 31-ig. 2.4. 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX törvény egyes rendelkezésének végrehajtásáról (Vhr.) A VÍZIKÖZMŰ-FEJLESZTÉSI HOZZÁJÁRULÁS ALKALMAZÁSÁNAK SZABÁLYAI 90. § (1) A nem lakossági felhasználó által kért bekötés megvalósításához vagy a részére nyújtott víziközmű-szolgáltatás mennyiségének növeléséhez, illetve minősége igényelt javításához – a (2) bekezdésben rögzítettek kivételével – a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű-fejlesztési hozzájárulást kell fizetni. (4) A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő, és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható. 35. A gördülő fejlesztési terv elkészítése 90/A. § (1) A gördülő fejlesztési terv (a továbbiakban: Terv) a víziközmű-szolgáltatási ágazaton belül víziközmű-rendszerenként és fejlesztési ütemenkénti bontásban tartalmazza az elvégzendő beruházási, felújítási és pótlási feladatokat. (2) A Terv célja, hogy a víziközmű-szolgáltatási ágazat közművagyonának műszaki állapota megfelelő színvonalú legyen ahhoz, hogy a víziközmű-szolgáltatás folyamatosan és költséghatékonyan biztosítható legyen. 90/B. § (1) Ha a víziközmű-rendszeren több ellátásért felelős is tulajdonnal rendelkezik, a víziközmű-rendszerre vonatkozó Terv elkészítésének kötelezettsége a Vksztv. 9. § (3) bekezdése szerint meghatározott ellátásért felelős képviselőt terheli. (2) A képviselő az általa képviselt ellátásért felelősnek legalább 15 napos véleményezési határidőt biztosít. (3) Ha a véleményezésre jogosult határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a Tervet elfogadta. (4) A Terv elkészítésének költségeit a Vksztv. 11. §-a szerint a gördülő fejlesztési terv készítésére és benyújtására kötelezett viseli. Több kötelezett esetén az ellátásért felelősök egyetemlegesen viselik a Terv elkészítésének költségeit. 90/C. § (1) A beruházási terv, valamint a felújítási és pótlási terv az alábbi felsorolás szerinti bontásban tartalmazza a benyújtás évét követő 15 évre vonatkozó elvégzendő feladatokat: a) I. ütem: részletes műszaki terv és ez alapján készült költségkalkuláció (1. év), b) II. ütem: megalapozó műszaki terv és költségbecslés (2–5. év), c) III. ütem: távlati műszaki terv és költségbecslés (6–15. év). 10

(2) A Hivatal a terv készítésére kötelezett indokolt kérelmére az I. ütemben előirányzott feladatok átütemezéséhez az alábbiak szerint járulhat hozzá: a) a feladatok megvalósítása valamilyen külső oknál fogva ellehetetlenült, vagy b) a Terv készítése óta bekövetkezett változás miatt más víziközmű-fejlesztés megvalósítása kap elsőbbséget. (3) A II–III. ütemek esetén a következő Terv benyújtásakor van lehetőség a szükséges átütemezés végrehajtására. 90/D. § (1) A beruházási tervnek a tervezett új víziközművek megvalósításával, a meglévő víziközművek bővítésével kapcsolatos célokat és feladatokat kell tartalmaznia. (2) A felújítási és pótlási tervnek a meglévő és üzemelő víziközművek felújítási, pótlási és rekonstrukciós jellegű feladatait kell tartalmaznia. (3) A beruházási tervnek, illetve a felújítási és pótlási tervnek víziközmű-szolgáltatási ágazatonként és azon belül víziközmű-rendszerenként és fejlesztési ütemenként tartalmaznia kell: a) az elvégzendő feladatokat víziközmű-objektumonkénti csoportosításban, fontossági sorrendben, a főbb műszaki paraméterekkel; b) a felújítás, pótlás, beruházás szükségességét alátámasztó műszaki indokolást; c) az I–III. fejlesztési ütemekben ismertetett feladatok becsült költségeit, a Terv I. ütemben alkalmazott árszintet bázisnak tekintve; d) a felújítások, pótlások, beruházások megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat, az ellátásért felelősök, illetve a víziközmű-szolgáltató által biztosított, illetve külső (pályázati) források szerinti bontásban; valamint e) annak bemutatását, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat a leginkább indokolt fejlesztésekre ütemezte. (4) A tervezési időszakban előre nem látható körülmények miatt a) a rendkívüli helyzetből adódó azonnali feladatok elvégzésére az előzetes költségterv 1–5 százalékát kell tervezni, b) az a) pont szerinti feladatokon túlmenően az egyes ütemek között a források átcsoportosítása az előzetes költségterv ba) 15 százalékáig a Hivatal egyidejű tájékoztatásával, bb) 15 százalékát meghaladó mértékben a Hivatal előzetes hozzájárulásával végezhető el. (5) A beruházási terv, valamint a felújítási és pótlási terv kialakításánál figyelembe kell venni az alábbiakat: a) a bírósági, hatósági határozatból vagy jogszabályból eredő kötelezettséget; b) a szerződésben vállalt kötelezettséget; c) a víziközmű-fejlesztési programban való részvételt vagy az ahhoz való csatlakozást; d) a fejlesztés elmaradásával járó kockázat következményeit, mértékét; e) az üzemeltetési költség jelentős csökkenésével járó fejlesztést; f) a vagyontárgyak beszerzésének időpontját, anyagát, építési körülményeit, jelenlegi műszaki állapotát, várható élettartamát, illetve a műszaki amortizáció mértékét; g) a működtetési költségek várható alakulását a tervezett fejlesztések megvalósulása függvényében; h) a hibastatisztikát és a hibaelhárítások költségelemzését; i) a rendkívüli helyzetből adódó azonnali feladatokat; valamint j) az illetékes népegészségügyi szerv által jóváhagyott vízbiztonsági tervet. 11

(6) A közműves ivóvízellátást érintő Tervnek aktuális adatokat tartalmazó vízigény-számításon, illetve – ha a fejlesztés indokolja – hálózathidraulikai modellezésen kell alapulnia. (7) A közműves szennyvízelvezetést és -tisztítást érintő fejlesztési terv készítésénél a) a terheléseket elsődlegesen a víziközmű-rendszerre jellemző ivóvízigényekre alapozva kell meghatározni, b) a keletkező nyers szennyvíz minőségét és a vízvédelmi hatóság által meghatározott, a tisztított szennyvízre előírt kibocsátási határértékeket is figyelembe kell venni. (8) Egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékterhelés számításához külön hidrológiai és hidraulikai számítást kell csatolni. (9) A Tervben figyelembe kell venni a területrendezési tervekben és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben megfogalmazott fejlesztési igényeket, illetve be kell mutatni azok teljesítését. (10) A fejlesztéseknél alkalmazott technológiáknak, a fejlesztésekhez felhasznált anyagoknak és eszközöknek meg kell felelniük a víziközmű-szolgáltatás körében az elérhető legjobb technológiák, anyagok és eszközök színvonalának azzal, hogy előnyben kell részesíteni: a) az energiahatékony, biztonságos üzemeltetést lehetővé tevő, egységes rendszert képező és hosszú élettartamú megoldásokat; b) a víziközmű várható élettartama alatt az üzemeltetés egy évére vonatkoztatott legkisebb beruházási és üzemeltetési költségeket biztosító megoldásokat; valamint c) a környezeti elemek kíméletére, takarékos használatára, továbbá a hulladékkeletkezés csökkentésére, a természetes és az előállított anyagok visszaforgatására és újrafelhasználására törekvő megoldásokat. (11) A Tervben meg kell határozni azokat a beruházással kapcsolatos feladatokat, amelyek megvalósításához a vízügyi hatóság előzetes véleménye alapján vízjogi engedélyt kell beszerezni. 36. A Terv pénzügyi forrásai 90/E. § (1) A víziközmű-szolgáltatás biztonságát meghatározó felújítások, pótlások és rekonstrukciók fedezetének forrásait elsődlegesen a szolgáltatási díjban érvényesített díjhányad biztosítja. (2) A víziközművek megvalósításának és a meglévő víziközművek bővítésének pénzügyi fedezetét a vagyonkezelési, koncessziós vagy bérleti-üzemeltetési szerződés alapján elsősorban a fejlesztésre kötelezett ellátásért felelős vagy víziközmű-szolgáltató biztosítja. (3) A víziközmű-szolgáltató feladata annak alátámasztása, hogy az új víziközművek ráfordítási igényei nem veszélyeztetik a meglévők felújítási és pótlási feladatait. 37. A Terv felülvizsgálata 90/F. § (1) A Hivatal a Terv jóváhagyását megtagadja, ha a) a bemutatott pénzügyi források alapján a Terv végrehajtása nem biztosított; b) a tervezett beruházás megvalósítása jogszabályokkal ellentétes. (2) A Hivatal a Terv jóváhagyását megtagadhatja, ha a) a benyújtott Terv nem felel meg a 90/D. § szerinti tartalmi követelményeknek; b) a pénzügyi források bemutatása hiányos; c) a bemutatott felújítások és pótlások tervezett költsége és a szolgáltatási díjban ezen feladatok ellátása érdekében érvényesített díjhányadból számított forrás nagysága nincs összhangban. 90/G. § (1) A Hivatal a jóváhagyott beruházási tervben, valamint a felújítási és pótlási tervben foglaltak végrehajtását ellenőrzi. (2) Az elvégzett beruházások, felújítások és pótlások megvalósítását, műszaki, gazdasági és jogi eseményeit, adatait dokumentálni szükséges. 12

(3) Az elvégzett beruházások, felújítások és pótlások dokumentációjának tartalmaznia kell legalább: a) eszköz beszerzésére, szolgáltatás elvégzésére vonatkozó eljárás esetén az ajánlattevők adatait és az ajánlatuk tartalmát; b) ajánlattételi felhívást, illetve dokumentációt; c) az eszköz, szolgáltatás megrendelésének igazolását; d) a teljesítés igazolását; e) a felmerült költséget igazoló számla másolatát; f) a műszaki átadás-átvétel dokumentumait; g) a beépítés tényét, szolgáltatás elvégzését igazoló képanyagok dokumentációját; h) a terv- és megvalósulási dokumentáció eltérését bemutató, indokolással ellátott értékelést; i) engedélyköteles vízilétesítmény esetén a jogerős vízjogi üzemeltetési vagy vízjogi fennmaradási engedélyt, ennek hiányában legalább az engedély kiadására irányuló eljárás megindításáról szóló igazolást. (4) A Hivatal az elvégzett fejlesztések értékarányosságát is jogosult ellenőrizni.

2.5. 24/2013 (V.29.) NFM rendelet a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról I. FEJEZET ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 1. § E rendelet alkalmazásában: 4. víziközmű-objektum: minden olyan azonosítható víziközművagyon-elem, amelynek pótlási költsége műszaki költségkalkulációval alátámasztható, pontos műszaki tartalma meghatározható, és legalább az alábbi feltételeknek megfelel: a) térbeli elhelyezkedése meghatározható, b) az adott eszközhöz legalább épület, építmény, gép, berendezés, irányítástechnika, energiaellátás bontásban az élettartam hozzárendelése lehetséges és c) pótlási költségét meghatározó műszaki jellemzőit tekintve homogén egységet képez; 5. víziközműobjektum-csoport: egy adott technológiai funkciónak megfelelő, műszakilag összefüggő víziközmű-objektumok összessége; 6. víziközművagyon-leltár: a víziközmű-rendszernek vagy a víziközmű-rendszer alkotóelemeinek olyan objektum szintű, ágazatonként és víziközműobjektum-csoportok szerint strukturált kimutatása, amely alkalmas a víziközmű-objektumok számviteli törvényben meghatározott eszközcsoportokhoz történő hozzárendelésére.

2. A vagyonértékelés előkészítése 13

3. § (1) A vagyonértékeléshez szükséges víziközművagyon-leltár előállításáért, teljes körűségéért, továbbá annak folyamatos aktualizálásáért a víziközmű tulajdonosa felel. (4) Ha a víziközművagyon-leltár nem teljes, a vagyonértékelés adatigényéhez szükséges kiegészítését, ideértve az esetleges műszaki felméréseket is, a víziközmű-tulajdonos költségére kell elvégezni. 4. A vagyonértékelés végrehajtása avulással korrigált újraelőállítási költségalapú módszer esetén 5. §

(2) A víziközművagyon-leltárban az 1. melléklet szerinti struktúrában kell szerepeltetni a víziközmű-objektumot.

1. melléklet a 24/2013. (V. 29.) NFM rendelethez A víziközművagyon-leltár részletezése I. Felszín alatti vízkivétel a. Mélyfúrású kút, hagyományos átmérővel: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. b. Kút, nagy átmérővel (parti szűrésű kút): i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. c. Galéria: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. d. Bányavíz kivétel: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. e. Egyéb vízkivétel (pl. forrásfoglalás): i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. II. Felszíni vízkivétel i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. III. Vízműtelep és vízkezelő létesítmények a. Vízműtelep: 14

i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. b. Vízkezelő létesítmények: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. IV. Vízelosztás a. Ivóvízhálózat: i. Építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. b. Víztárolók: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. c. Nyomásfokozók: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. V. Szennyvízelvezetés a. Szennyvízcsatorna (gravitációs): i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. b. Szennyvízvezetékek (kényszeráramoltatású): i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. c. Szennyvízátemelők: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. VI. Szennyvíztisztítás a. Szennyvíztisztító-telep: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. b. Egyedi szennyvízkezelő létesítmény: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. c. Természetközeli szennyvíztisztítók: 15

i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. d. Egyedi zárt szennyvíztároló: i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. VII. Egyedi víziközmű-létesítmények: a fenti típusokba be nem sorolható víziközmű elemek i. Épület, építmény; i.i. Gép, berendezés; i.ii. Irányítástechnika, energiaellátás. VIII. Földterületek

3. A víziközmű vagyon elemek felújítási munkáinak meghatározása Felújítások általános meghatározása Épületek, Építmények Épület vagy építmény az ideiglenes vagy végleges rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű tárgyi eszköz, amely csak talajjal való egybeépítés (alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre, a talajtól csak anyagaira, szerkezeteire szétbontás útján távolítható el, ezáltal azonban eredeti rendeltetésének megfelelő használatra alkalmatlanná válik.

Épületek Az épületeknél gyakran előfordul, hogy több funkciót látnak el, ilyenkor az épületet egy leltárfelvételi egységként, aszerint a funkció szerint kell felvenni, amelyik az épület legnagyobb részére terjed ki. Egy épületet több leltárfelvételi egységként csak akkor kell felvenni, ha az épület részei között (pl. az eredeti és a toldaléképület között) az elhasználódási idejük (leírási kulcsuk) tekintetében lényeges különbség van. Az épületeket elhasználódási idejük alapján három csoportba soroljuk. Ezek a következők: - Hosszú élettartamú épületek Melyek felmenő (függőleges) teherhordó szerkezetei beton, vasbeton, tégla, kő, kohó-vagy habsalak, egyéb szilárd falazó elem vagy acél szerkezetűek, anyagúak. A kitöltő (nem teherhordó) falazatai tégla, blokk, panel, öntött falazatok, fémlemez, szendvics, gipsz üvegbeton és profilüveg felületek. A vízszintes teherhordó szerkezetei (közbenső és tetőfödémei, illetve egyesített teherhordó és térelhatároló tetőszerkezetei) előre gyártott vagy monolit vasbeton födémek, acéltartók kitöltő elemekkel vagy boltozott födémek. - Közepes élettartamú épületek 16

Melyek felmenő teherhordó szerkezetei könnyű acél és egyéb fémszerkezetek, gázszilikát szerkezetek, bauxitbeton szerkezetek, tufa és salakblokk szerkezetek, fűrészelt fa szerkezetek, vályogfalak szigetelt alapokon. Kitöltő falazatai azbeszt, műanyag és egyéb függönyfalak (szendvics szerkezetek). Vízszintes teherhordó szerkezetei fagerendás, borított és sűrűgerendás Mátrai födémek, könnyű acél födémek, illetve egyesített acél tetőszerkezetek könnyű kitöltő elemekkel.

- Gyorsan elhasználódó épületek A felmenő teherhordó szerkezetek szerfás és deszkaszerkezetek, vályogvert falszerkezetek, ideiglenes téglafalazatok. Kitöltő falazatai deszkafalak, lemezkeretbe sajtolt lapfalak. Vízszintes teherhordó szerkezetei szerfás, tapasztott és egyéb födémek vagy könnyű szerkezetek.

A DAKÖV Kft. kezelésébe adott épületeket az alábbi csoportba sorolhatjuk: ·

Igazgatási épületek

·

Üzemviteli épületek - kezelő épületek - labor épületek

·

Nyomásfokozó és/vagy technológiai épületek - szivattyúházak - technológiai berendezések épületei - POLIDOM műanyag, és acél konténerházak

·

Műhely és szerviz épületek

·

Raktár és tároló épületek - raktárak - szabadtéri raktárak, nyitott színek - garázsok - önálló tároló állványzatok

·

Üzemi célú szociális épületek - öltözők, fürdők,

·

Speciális célú épületek - transzformátorházak - elektromos mérő, elosztó, kapcsoló és vezérlő házak - kazánházak - kutak felépítményei 17

- klórozó épületek - porták - iszapkezelés épületei - egyéb tevékenységet szolgáló épületek - tároló zárkamrák Az épület fő részei: - falazat, - nyílászárók, - padló, - födém, - fedélszék, - héjazat, - vízvezeték, - gázvezeték, - központi fűtés, - csatorna, - elektromos és hírközlő vezeték, - személyfelvonó berendezések és gépházak, (teherfelvonó – technológia része – kivételével) - az egész épület használhatóságát és ellátását biztosító szellőző- és klímaberendezések, - szemétledobó. Nem része az épületnek, ezért külön tárgyi eszközként kell kimutatni: -

-

az épületen belüli technológiai rendeltetésű vezetékeket, a riasztó berendezéseket, a teherfelvonót és gépészeti berendezéseit, az épületben elhelyezett olyan központi fűtőberendezést (kazánt), amely az adott épület fűtésén és melegvíz-ellátásán kívül: - az épületben folyó technológiai célú tevékenység hőenergiával való ellátását, - más épületek fűtését, meleg víz ellátását is biztosítja. az épületben elhelyezett technológiai rendeltetésű gépek, berendezések, egyedi légkondicionáló berendezések elektromos vezérlő szekrények.

még akkor is, ha az egész épületre kiterjed, vagy ha korszerűbb formában, módszerrel történik a javítási munka (például meszelés helyett festés, vagy tapétázás, vagy falburkolat elhelyezése, vagy szőnyegpadló helyett parketta vagy fordítva). -

Tetőszerkezet javítása, részleges cseréje. Lapostető-szigetelés javítása, cseréje. Az épület talajnedvesség elleni szigetelése, injektálása. A szellőző-, légüdítő- (légállapot-szabályozó) berendezések részleges cseréje, A személyfelvonó, 18

-

A mozgólépcső, egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje A szemétledobó, egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje A központi antenna, egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje A kaputelefon, egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje A lépcsőházi levélszekrény egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje. A villamos energia, a víz-, a gáz-, a hő ellátás vezetékeinek, berendezéseinek részleges cseréje. A meglévő épület olyan átépítése, átalakítása, amelynek eredményeként az épület egészének, vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése nem változik meg (például célszerűségi okokból az épületen belüli válaszfalak, szociális helyiségek áthelyezése).

Épület felújításnak minősülő munkák: Ha az egész épületre kiterjed, vagy ha korszerűbb formában, módszerrel történik a javítási munka (például meszelés helyett festés, vagy tapétázás, vagy falburkolat elhelyezése, vagy szőnyegpadló helyett parketta vagy fordítva), akkor felújításnak minősül.

-

Felújítások továbbá az alábbiak: Tetőszerkezet részleges cseréje. Lapostető-szigetelés cseréje. Az épület talajnedvesség elleni szigetelése, injektálása. A szellőző-, légüdítő- (légállapot-szabályozó) berendezések részleges cseréje, A kaputelefon, egyes darabjainak, alkotórészeinek cseréje A villamos energia, a víz-, a gáz-, a hő ellátás vezetékeinek, berendezéseinek részleges cseréje. A meglévő épület olyan átépítése, átalakítása, amelynek eredményeként az épület egészének, vagy az épület egy részének funkciója, rendeltetése nem változik meg (például célszerűségi okokból az épületen belüli válaszfalak, szociális helyiségek áthelyezése).

-

A meglévő épületnél a födémcsere és az azzal együtt elvégzett munkák. A meglévő épület szellőző-, légüdítő- (légállapot-szabályozó) berendezés teljes cseréje (a teljes cserébe beletartozik a központi és a helyi berendezések, a vezetékek cseréje is).

-

A meglévő központi fűtőberendezések (kazánok) cseréje. Fűtéskorszerűsítésnél minden olyan munka, amely a szilárd tüzelőanyagú központi fűtésről olaj- vagy gázüzemű központi fűtésre, olajtüzelésű központi fűtésről gáztüzelésű központi fűtésre, központi fűtésről távfűtésre való átállással kapcsolatos.

Építmények 19

Építménynek nevezzük azon – jellemzően nem épület jellegű – tárgyi eszközöket, amelyek a talajjal való egybeépítés (például kút, vezeték stb.), vagy a talajhoz való kapcsolódás (például légvezeték, híd, térvilágítás stb.), vagy éppen a talajból való kialakítás (például töltés, védterület stb.) révén jönnek létre. A vízellátás, a csatornázás épületeit gyakran egybeépítik olyan építménnyel, amely az együttes létesítmény nagyobb részét képezi. Ilyenek a kutak fölé épített kútaknák, kútkezelő épületek, a víztisztítás műtárgyai, a homokfogó-, ülepítő-, derítő-, szűrő és tisztavíz medencéket magukba foglaló épületek, a szennyvíztisztítás egyes műtárgyai feletti épületek. Ezek az alattuk lévő építménnyel egy leltárfelvételi egységet alkotnak, és ezért ezeket az építmények között kell nyilvántartani.

Építmény felújítás, rekonstrukció A felújítás az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz (hátralévő) élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az adott eszköz használata jelentősen javul, és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amelynek elhasználódottsága már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. A rekonstrukció az a beruházási folyamat, amely a meglévő tárgyi eszköz technikai megújítására, részleges vagy teljes újralétesítésére, átépítésére, illetve cseréjére irányul. Célja, hogy a tárgyi eszköz eredeti teljesítőképessége részben, vagy egészben az eredeti állapotra helyreálljon. Rekonstrukciónak, felújításnak számít az a felújítási igény miatt elvégzett beavatkozás is, ahol a technikai fejlődésnek köszönhető korszerűbb anyagok, eljárások alkalmazása révén, a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeljük.

A felújítási, rekonstrukciós tevékenység során a leltárban szereplő tárgyi eszköz fizikai valóságában változatlanul fellelhető, de műszaki paraméterei az elhasználódás miatt már nem alkalmasak a vele szemben támasztott minőségi követelmények teljesítéséhez. A nagyjavítás fogalma: Időszakonként, rendszeresen visszatérő, a tárgyi eszköz újra előállítási értékéhez viszonyítva általában jelentős költséggel járó helyreállítási munka. így a leltárfelvételi egység eredeti műszaki állapota vagy megközelítően, vagy teljesen helyreáll. A felújítások speciális esetei: 20

Ha az építmény, technológia berendezés vagy rendszer újonnan kerül át üzemeltetésre és az üzemeltetésbe átvett, hozzá kapcsolódó technológiai eszközök műszaki állapota nem alkalmas a biztonságos, szakszerű és gazdaságos üzemeltetésre, akkor a DAKÖV Kft. elvégezheti ezen felújítási munkálatokat, amelyet előzetesesen egyeztet az adott víziközmű rendszer tulajdonosával. Ezek felújítási munkálatoknak számítanak, ide értve az elvégzendő munkafolyamatok, anyagok, alkatrészek és az ehhez szükséges mérési, felmérési,tervezési munkálatok, logisztikai tevékenységekkel együtt. Ebben az esetben nem számít a felújítandó, cserélendő alkatrészek számossága és összegszerűsége, hanem az hogy a funkcióját biztonságosan, szakszerűen és gazdaságosan ellássa az eredeti műszaki tartalomnak, funkciónak megfelelően. Ha a javítás költsége meghaladja a javítandó tárgyi eszköz értékének 50%-át, akkor minden esetben felújításnak tekintendő, nyomvonalas létesítmények esetében a gyártási hosszt meghaladó vagy legalább 6 méteres volumenben történő szakaszcsere is.

Fejlesztés, beruházás A beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, eredeti élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező, vagy új tárgyi eszköz létesítését, beszerzését szolgáló állománynövelő tevékenység. Beruházásnak minősül: a meglévő tárgyi eszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, kapacitásának növelése A beruházásokat vagy egyedileg kell leltárfelvételi egységenként kezelni, vagy a tárgyi eszköz értékét kell növelni. Beruházások körébe tartozik az önkormányzati víziközmű vagyontárgyak kapacitásának bővítése, új, korszerűbb technológiák létesítése, új nyomvonalas létesítmények építése.

3.I. Felszín alatti vízkivétel a. Mélyfúrású kút, hagyományos átmérővel: i. Épület építmény; Ide tartoznak a: csőkutak, mélyfúrású kutak, megfigyelő kutak. 21

Felújításnak minősül: Az eredeti vízadó képesség visszaállítása érdekében végzett: szűrőcső csere, kutak vízzáródása (cementezés), mélyítés ráfúrással. A Felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. Az épületek, rendszeres használata következtében leromlott állapot helyreállítását szolgáló tevékenység. Ennek során sem az eredeti hely (elhelyezés), sem az eredeti alapterület, sem az eredeti rendeltetési cél nem változik meg. A szerkezeti elemek megváltoztatása azonban a munka felújítási jellegét nem befolyásolja. Az építési felújítás kétféle lehet: az egész területre, építményre kiterjedő teljes felújítás, az épület, vagy építmény legalább egy fő részére kiterjedő részleges felújítás. Az épület részleges felújításának az a munka minősül, amely az épület fő részei közül legalább egyre teljes egészében, vagy túlnyomó részben kiterjed. Az épület fő részei: falazat, nyílászáró szerkezet, fedélszék, héjazat, födém, álmennyezet központi fűtés, vízvezeték, felvonó, világítási hálózat, csatorna. A felújítás olyan, időszakonként rendszeresen visszatérő, tárgyi eszköz újraelőállítási értékhez képest általában jelentős költséggel járó nagyjavítás, amely a tárgyi eszköz eredeti műszaki állapotát megközelítően vagy teljesen visszaállítja. A felújítási munkák elhatárolását azonban csak a költségek nagyságrendje alapján megítélni nem szabad.

Épület felújítás • Meglévő épületnél a födémcsere és az azzal együtt elvégzett munkák. • Meglévő épület szellőző-, légüdítő-berendezés teljes cseréje (a teljes cserébe beletartozik a központi és a helyi berendezések, a vezetékek cseréje is). • Külön-külön is a villamos energia, a víz-, a gáz-, a hőellátás vezetékeinek és berendezéseinek együttes és teljes cseréje. • A meglévő központi fűtőberendezések (kazánok) cseréje. • Fűtéskorszerűsítésnél minden olyan munka, amely a szilárd tüzelőanyagú központi fűtésről olaj-, vagy gázüzemű központi fűtésre, olajtüzelésű központi fűtésről gáztüzelésű központi fűtésre, központi fűtésről távfűtésre való átállással kapcsolatos és nem minősül mennyiségi növekedéssel nem járó épület beruházásnak. Teljes vakolatcsere épület részenként is 22

i.i

Gép, berendezés;

Áramfejlesztő gépek Ide tartoznak a: mobil (hordozható, áttelepíthető), stabil (telepített) hálózatpótló berendezések. Fő egységeik: meghajtó motor, generátor, gerjesztő, szabályozó rendszer.

Felújításnak minősül A fő egységek cseréje, vagy a generátor áttekercselése. Kazánok, fűtési berendezések Ide tartoznak a.: fűtési és technológiai célú szén, tüzelőolaj, földgáz, PB gáz üzemű gőz, vagy melegvíz előállítására szolgáló kazánok és kiszolgáló berendezéseik. Fő egységeik: égőfej, kazántest, csővezetékek és szerelvényeik, szivattyú, kazán felügyeleti rendszer.

Felújításnak minősül: Az égőfej cseréje. Tagos kazánok teljes cseréje. A szivattyú felújítása, vagy cseréje. SZIVATTYÚK, VENTILÁTOROK, KOMPRESSZOROK, Légkompresszorok Ide tartoznak a: turbófúvók és turbókompresszorok, dugattyús kompresszorok, rotációs és forgódugattyús kompresszorok. A légkompresszorok (stabil, vagy mobil) fődarabjai: 23

a kompresszor, a meghajtó motor, és a légtartály, tartozékai pedig: a biztonsági szerelvények, akkumulátor, gépalap, vagy futómű, üzemanyag tartály, elektromos berendezések, tömlők, vezetékek. Felújításnak minősül: A kompresszornak, vagy fődarabjainak (ház, tengely, járókerék, dugattyú, csavar,...) cseréje. A meghajtómotor, vagy fődarabjainak cseréje. A légtartály cseréje. A futómű komplett cseréje. A biztonsági és szabályozószerelvények komplett cseréje. Szivattyúk Ide tartoznak a: térfogat kiszorításelvén működő szivattyúk (örvény szivattyúk), A szivattyúk fődarabjai: szivattyú és a meghajtó motor tartozékai lehetnek: nyomócső, elzáró szerelvények, visszacsapó szelep és a vízmérő. Köpenybe (csőtartályba) telepített búvárszivattyús kútgépészet a fenti tartozékokon kívül kiegészül még a csőtartállyal is.

Felújításnak minősül: A szivattyú fődarabjainak cseréje: járó és vezetőkerekek szivattyúház, tengely. A motor, vagy fődarabjainak cseréje: álló és forgórész. A fent felsoroltak közül bármelyik cseréje.

Ventilátorok 24

Ide tartoznak azok a gázt (levegőt, vagy más légnemű anyagot) szállító munkagépek, melyeknél a gáz még összenyomhatatlannak tekinthető. Felépítésük hasonlít a szivattyúkéhoz, ezért a felújítások meghatározásánál az ott leírtakat kell figyelembe venni. i.ii

Irányítástechnika, energiaellátás.

Ide tartoznak a: PC-k, PLC-k, folyamatirányító számítógépek, perifériális illesztő egységek, modemek. Felújításnak minősül: a számítógép fő egységeinek (alaplap, processzor, Winchester, tápegység) cseréje. Értéknövelő felújításnak minősül minden olyan tevékenység, mely a számítógépes konfiguráció fődarabjainak (alaplap, processzor, Winchester) cseréjét okozza, ha azok kapacitása bővül. Ide tartoznak az: erősáramú légvezetékek, erősáramú földkábelek, jelző és távműködtető (vezérlő) kábelek, katódvédelem kábelei és létesítményei, hírközlési légvezetékek, hírközlési földkábelek, kábelcsatornák és azok aknái.

Felújításnak minősül: Légvezetékek és földkábelek szakaszos (minimum két oszlop, vagy ellenőrző akna közötti), vagy teljes hosszban történő cseréje. Oszlopcsere. Szigetelő, vagy szigetelő lánc csere teljes hosszon. Lámpatestek és áramkörök teljes cseréje. Ide tartoznak a: telepek, udvarok és tároló terek önálló áramkört képező köz- és díszvilágítási berendezései, az ezekhez tartozó vezetékek, kábelek, oszlopok, lámpatestek és kapcsolók. Transzformátorok és áramátalakítók Ide tartoznak a: középfeszültségű, kisfeszültségű energetikai célú transzformátorok, váltóáramú (forgógépes, vagy félvezetős) berendezések. Felújításnak minősül: Transzformátorok újratekercselése. 25

Forgó gépes áramátalakítóknál az álló, vagy forgórész újratekercselése. Félvezetős áramátalakítóknál a félvezető egységek teljes cseréje. Villanymotorok Ide tartoznak a: - váltakozó áramú forgógépek, úgy mint egy vagy háromfázisú aszinkron motorok.

Felújításnak minősül: Az állórész vagy a forgórész cseréje. Villamos készülékek Megszakítók Ide tartoznak a: kisfeszültségű olaj, vagy légszigetelésű erőátviteli célú berendezések.

Felújításnak minősül: A főérintkezők teljes cseréje. A tartó, tám- és elválasztó szigetelők cseréje. Hajtás komplett cseréje (pl. motoros) Szakaszolók Ide tartoznak a: középfeszültségű, kisfeszültségű erőátviteli készülékek.

berendezések

feszültségleválasztására

szolgáló

Felújításnak minősül: Az érintkező rendszer teljes cseréje. A tartó, tám- és elválasztó szigetelők cseréje. Frekvencia szabályozók Ide tartoznak a: technológiai célú villamos berendezéseket berendezések, hajtásszabályozások. Fő egységei: hálózati egyenirányító, váltóirányító inverter, vezérlő egység. 26

változó

frekvenciával

ellátó

Felújításnak minősül A fő egységek cseréje.

Fázisjavító berendezések Ide tartoznak az: erősáramú berendezések meddőenergia kompenzálására szolgáló egyedi, csoportos, központi kézi és automatikus vezérlésű berendezések. Fő egységeik: kondenzátor(ok), vezérlő készülékek.

Felújításnak minősül: A beépített kondenzátor egységek meghibásodás miatti cseréje. A vezérlő készülék cseréje. Erősáramú villamos szekrények Ide tartoznak: azok az erősáramú és irányítástechnikai készülékeket magukba foglaló, a technológiai szerves részét képező egységek, amelyek a villamos energia elosztását, a kapcsolódó fogyasztók védelmét, működtetését biztosítják. Felújításnak minősül: Az elosztószekrényeknek és készülékeik teljes cseréje.

b. Kút nagy átmérővel (parti szűrésű kút): A DAKÖV Kft. nem üzemeltetet ilyen kutakat, ezért a szabályozás nem szükséges.

c. Galéria: A DAKÖV Kft. nem üzemeltetet ilyen kutakat, ezért a szabályozás nem szükséges.

d. Bányavíz kivétel: A DAKÖV Kft. nem üzemeltetet ilyen kutakat, ezért a szabályozás nem szükséges.

27

e. Egyéb vízkivétel (pl. forrásfoglalás): A DAKÖV Kft. nem üzemeltetet ilyen kutakat, ezért a szabályozás nem szükséges.

3.II. Felszíni vízkivétel A DAKÖV Kft. nem üzemeltetet ilyen kutakat, ezért a szabályozás nem szükséges.

3.III. Vízműtelep és vízkezelő létesítmények a. Vízműtelep: i. Épület építmény; Építési felújítás az épületek, építmények rendszeres használata következtében leromlott állapot helyreállítását szolgáló tevékenység. Ennek során sem az eredeti hely (elhelyezés), sem az eredeti alapterület, sem az eredeti rendeltetési cél nem változik meg. A szerkezeti elemek megváltoztatása azonban a munka felújítási jellegét nem befolyásolja. Az építési felújítás kétféle lehet: - az egész épületre, építményre kiterjedő teljes felújítás, - az épület vagy építmény legalább egy fő részére kiterjedő részleges felújítás. Az épület részleges felújításának az a munka minősül, amely az épület fő részei közül legalább egyre teljes egészében vagy túlnyomó részben kiterjed. Az épület fő részei: falazat, nyílászáró szerkezet, fedélszék, héjazat, központi fűtés, vízvezeték, felvonó, világítási hálózat, csatorna. Épület felújításnak minősülnek az alábbi munkák: • Az épület elhasználódott tetőszerkezetének teljes cseréje. • Kemény héjalású tetők teljes cseréje. • Lágyfedésű tetők teljes felületének cseréje (szigetelése) • Az épület teljes homlokzatának felújítása, külső hőszigetelése. • A meglévő központi fűtőberendezések (kazánok) cseréje. • Fűtéskorszerűsítésnél minden olyan munka, amely a szilárd tüzelőanyagú központi fűtésről olaj-, vagy gázüzemű központi fűtésre, olajtüzelésű központi fűtésről gáztüzelésű központi fűtésre, 28

központi fűtésről távfűtésre való átállással kapcsolatos és nem minősül mennyiségi növekedéssel nem járó épület beruházásnak • Meglévő épület tetőszerkezetének teljes cseréje. • Teljes vakolatcsere épület részenként is i.i

Gép, berendezés;

ERŐGÉPEK ÉS ELEKTROMOS BERENDEZÉSEK Áramfejlesztő gépek mint a 3.I. fejezetnél. SZIVATTYÚK, VENTILÁTOROK, KOMPRESSZOROK, mint a 3.I. fejezetnél. i.ii


mint a 3.I. fejezetnél.

b.Vízkezelő létesítmények i.

Épület építmény;

Ide tartoznak a: gerebek és szitaszűrük építményei, ülepítők, sűrítők, flotációs eljárások építményei, derítők műtárgyai, különböző szemcsés szűrők építményei, zárt gyorsszűrők, ioncserélők tartályai, légüstök, légtartályok és hidroforok, gáztalanítók műtárgyai, vas- és mangántalanítás, lágyítás, nitrátmentesítés és azréneltávolítás építményei, oxidációs és fertőtlenítő eljárások építményei, iszapkezelés építményei.

Felújításnak minősül: Az elhasználódott műtárgyakon (teljes körűen, vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, melyek az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása. A vezetékek szakaszos vagy teljes hosszban történő cseréje, ha csak a vezetéket cserélik. 29

Monolit csatornák esetén két ellenőrző akna, vagy két műtárgy közötti csatornaszakasz cseréje. Csatornák, vagy nyomóvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna, vagy műtárgy közötti távolságban. Aknák teljes körű felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése, aknafedlap cseréje). Csőköteges, vagy lemezes ülepítők betéteinek teljes cseréje. Acélszerkezetű tartályok valamennyi acélszerkezetének teljes felújítása. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. i.i

Gép, berendezés;

Áramfejlesztő gépek mint a 3.I. fejezetnél. Szivattyúk Ide tartoznak a: térfogat kiszorítás elvén működő szivattyúk (dugattyús, membrán, szárny-, lengőtolattyús, forgódugattyús és csavarszivattyúk), körforgó szivattyúk (örvény-, csatornás, szabadsugár szivattyúk), egyéb elvek alapján működő szivattyúk (mamutszivattyú, sugárszivattyú, csigaszivattyú), különféle keverők. A szivattyúk fődarabjai: szivattyú és a meghajtó motor (villany, diesel, vagy benzin üzemű). tartozékai lehetnek: gépalapok, alvázak, szívó- és nyomóoldali tolózárak, mérőműszerek, visszacsapó szelep, lábszelep, szívó- és nyomócső. Felújításnak minősül: A szivattyú fődarabjainak cseréje: járó és vezetőkerekek szivattyúház, tengely. A motor, vagy fődarabjainak cseréje: álló és forgórész. A fent felsoroltak közül bármelyik cseréje.

Ventilátorok 30

Ide tartoznak azok a gázt (levegőt, vagy más légnemű anyagot) szállító munkagépek, melyeknél a gáz még összenyomhatatlannak tekinthető. Felépítésük hasonlít a szivattyúkéhoz, ezért a felújítások meghatározásánál az ott leírtakat kell figyelembe venni.

i.ii



3.IV. Vízelosztás a. Ivóvízhálózat i.

Épület építmény; Kútcsoportok gyűjtővezetékei, telepen belüli vezetékek Szállítóvezetékek Elosztóvezetékek Bekötővezetékek Műtárgyak

Ide tartoznak a: különböző átmérőjű és anyagú védterületen belüli (szivattyúk szívó és nyomócsövei és azon kívüli fővezetékek (távvezetékek) és elosztóvezetékek, bekötővezetékek, védőcsatornák (védőcsövek), csőhidak, az ivóvízhálózaton lévő különböző funkciójú aknák, elzáró és szabályozó szerelvények, légtelenítők, közkifolyók, tűzcsapok, szivacsbehelyező és mosató idomok. A vízvezeték hálózatnak az azonos anyagú, rendeltetésű, átmérőjű szakaszai egy leltárfelvételi egységet alkotnak. Közös leltárfelvételi egységet alkotnak az összefüggő, egyforma leírási kulcsú vezetékszakaszok. A hálózathoz tartoznak a főnyomó-, gerinc és elosztóvezetékek, a bekötővezetékek, ezek szerelvényei, a tolózárak és egyéb zárszerkezetek, ezek meghajtó motorjai, tűzcsapok, közkifolyók, locsolócsapok, ürítők, légtelenítők, csőtörést jelzők, berendezések (nyomásmérők, 31

sebességmérők, regisztrálók, stb.), mindezek aknái továbbá a nem járhatószelvényű védőcsatornák, védőcsövek és csőhidak. A vízvezeték hálózathoz tartoznak a kutak vizét a gyűjtőmedencékbe vezető szifonvezetékek, gravitációs vezetékek ezeknek a kutakba lenyúló ágai, a szivattyúk szívó- és nyomócsövei is.

Felújításnak minősül: Meglévő vízvezeték szakasz cseréje, hibajavítása, ha a cserélendő csőhossz meghaladja a cső gyártási hosszát. A vezetékek szakaszos, csomópontok közötti szakaszon, de legalább egy gyártási hosszt, vagy 6 métert meghaladó hosszban vagy teljes hosszban történő cseréje, vagy ha a cserét csak vákuumos vízszintsüllyesztéssel lehet megvalósítani, és ha csak a vezetéket cserélik. A csomópontok szerelvényeinek cseréje (vízmérő aknák szerelvényei, elzáró szerelvények, szivacsbehelyező, mosató hely, tűzcsap, közkifolyó). A bekötővezetékek cseréje. Vízvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása, aknák teljes körű felújítása.

i.i

Gép, berendezés;

mint a 3.I. fejezetnél. i.ii



b. Víztárolók; i.


• Ide tartoznak a: • vasbeton és falazott szerkezetű mély- és magas ivóvíztárolók, • acélszerkezetű víztornyok, hidroglóbuszok, aquaglóbuszok, hidrohengerek, acéltartályok, • tűzivíztároló és egyéb funkciójú víztároló medencék, • és ezekkel az építményekkel egy leltárfelvételi egységet képező zárkamrák, csőkamrák, bejárati, szellőző és ellenőrző helyiségek. Felújításnak minősül: Az elhasználódott műtárgyakon (teljes körűen, vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, melyek az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptatóréteg felhordása. Acélszerkezetű víztornyok héjazatának és/vagy hőszigetelésének teljes felújítása. Acélszerkezetű víztornyok valamennyi acélszerkezetének teljes felújítása. 32

A vezetékek teljes hosszban történő cseréje. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. Szellőző berendezések teljes felújítása. i.i

Gép, berendezés;




c. Nyomásfokozók i.


Idetartoznak az mélyépítményei.

ivóvíz

szivattyútelepek

(nyomásfokozó

és

nyomástartó),

magas

és

Felújításnak minősül: Az elhasználódott műtárgyakon teljes körűen végzett olyan munkák, melyek az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza. Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró, vagy koptató réteg felhordása. A vezetékek teljes hosszban történő cseréje. Nyomóvezetékek kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két csomópont közötti távolságban. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. i.i

Gép, berendezés;


i.ii



3.V. Szennyvízelvezetés a. Szennyvízcsatorna (gravitációs): i.

Épület építmény; 33

Gyűjtőcsatornák Bekötőcsatornák Szállítóvezetékek (szívó, nyomó) A csatornahálózaton lévő különböző műtárgyak, elzáró és szabályozó szerelvények Felújításnak minősül: A vezetékek szakaszos cseréje, ha a cserélendő csatorna szakasz hossza meghaladja a cső gyártási hosszát és a 4 métert, vagy a vezetékcserét csak vákuumos vízszintsüllyesztéssel lehet megvalósítani. Bekötőcsatornák cseréje. Csatornák kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna közötti távolságban. A csatornaakna megsüllyedésének javítása, ha az, az akna újjáépítésével jár együtt. Aknák teljes körű felújítása. i.i

Gép, berendezés;




b. Szennyvízvezetékek (kényszeráramoltatású): i.

Épület építmény; Gyűjtőcsatornák Bekötőcsatornák Szállítóvezetékek (szívó, nyomó) Nyomott, illetve vákuumos szennyvízcsatorna hálózatok. Házi szennyvízátemelők nyomóvezetékei az aknában lévő elzáró szerelvényekkel. Szennyvízátemelők Szagtalanítók A csatornahálózaton lévő különböző műtárgyak, elzáró és szabályozó szerelvények Felújításnak minősül: A vezetékek szakaszos cseréje, ha a cserélendő csatorna szakasz hossza meghaladja a cső gyártási hosszát és a 4 métert, vagy a vezetékcserét csak vákuumos vízszintsüllyesztéssel lehet megvalósítani. Bekötőcsatornák cseréje. Csatornák kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna közötti távolságban. 34

A csatornaakna megsüllyedésének javítása, ha az, az akna újjáépítésével jár együtt. Aknák teljes körű felújítása · · · · · · · · i.i

Szennyvíz bekötőcsatornák esetében a gerincvezetéktől a legközelebbi tisztítóaknáig, tisztítóidomig vagy a telekhatárig terjedő szakasz cseréje. Monolit vagy 2,0 fm és annál rövidebb gyártási hosszúságú csatornák esetén két ellenőrző akna, vagy két műtárgy közötti vezetékcsere. Elzáró és szabályozó szerelvények komplett cseréje, ha nem hibaelhárítás miatt került rá sor. Aknák teljes körű felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése, aknafedlap cseréje). Szennyvíz átemelők teljes körű felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése, aknafedlap cseréje). Szennyvíz átemelők szerelvényeinek cseréje Szagtalanító fűtötestének cseréje Szagtalanító egyéb fődarab cseréje

Gép, berendezés;

Szivattyúk Ide tartoznak a: térfogat kiszorításelvén működő szivattyúk (dugattyús, membrán, szárny-, lengőtolattyús, forgódugattyús és csavarszivattyúk), körforgó szivattyúk (örvény-, csatornás, szabadsugár szivattyúk), egyéb elvek alapján működő szivattyúk (mamutszivattyú, sugárszivattyú, csigaszivattyú), különféle keverők. A szivattyúk fődarabjai: szivattyú és a meghajtó motor (villany, diesel, vagy benzin üzemű). tartozékai lehetnek: szívó- és nyomóoldali tolózárak, mérőműszerek, visszacsapó szelep, lábszelep, szívó- és nyomócső. Felújításnak minősül: A szivattyú fődarabjainak cseréje: járó és vezetőkerekek szivattyúház, tengely A motor, vagy fődarabjainak cseréje: álló és forgórész A fent felsoroltak közül bármelyik cseréje.

35

i.ii



c. Szennyvízátemelők i.


Idetartoznak a: szennyvíz szivattyútelepek (átemelő, beemelő), magas és mélyépítményei. Felújításnak minősül: Az elhasználódott műtárgyakon (teljes körűen, vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, melyek az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza vagy a műtárgyak vezetékei teljes hosszban történő cseréje. Betonfelületek teljes javítása és vízzáró vagy koptató réteg felhordása. Aknák teljes körű felújítás. A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. i.i

Gép, berendezés;




3.VI. Szennyvíztisztítás Szennyvíztisztító telep i.


Ide tartoznak a: - különböző típusú szennyvíztisztító tavak - gyökérzónás szennyvíztisztítók építményei - különböző szennyvíz és csapadékvíz tározók - mechanikai tisztítást végző műtárgyak (zsír-és olajfogók, rácsaknák, homokfogók, ülepítők, sűrítők, különböző oldó medencék) - biológiai tisztítást végző műtárgyak (biológiai csepegtetőtestek, eleveniszapos szennyvíztisztítás építményei, egyéb szennyvíztisztító kisberendezések) - kémiai tisztítást végző műtárgyak (vegyszeres kicsapatást biztosító műtárgyak, fertőtlenítő medencék) - iszapkezelés építményei (különböző rothasztók, iszapkondicionálók, iszapvíztelenítők, iszaptárolók, komposztálók, egyéb iszapkezelők pl. iszapégetők, granulálók) 36

Felújításnak minősül: · A töltések vízzáróságának, stabilitásának helyreállítása. · A töltések és földművek burkolatainak teljes (500 m2-ig ) vagy részleges (500 m2 felett a burkolat 50 %-át meghaladóan) cseréje. · Zsilipek gépészeti berendezéseinek teljes cseréje. · Csőátereszek teljes hosszban történő csőbélelése. · Az elhasználódott műtárgyakon (teljes körűen vagy szakaszos ütemezésben) végzett olyan munkák, melyek az adott létesítmény eredeti állapotát állítják vissza. · Betonfelületek teljes javítása, új vízzáró vagy koptató réteg felhordása. · A telepen belüli csatornák (2,0 fm-nél nagyobb gyártási hosszt meghaladó mértékű) szakaszos, 6 fm-t meghaladó vagy teljes hosszban történő cseréje. · 6 fm-nél nagyobb gyártási hosszal rendelkező (pl. KPE, acél) szennyvíz nyomóvezetékek esetében 6 fm-t meghaladó vezetékszakasz cseréje. · Monolit vagy 2,0 fm és annál rövidebb gyártási hosszúságú csatornák esetén két ellenőrző akna, vagy két műtárgy közötti vezetékcsere. · A telepen belüli csatornák kitakarás nélküli technológiákkal végzett javítása minimálisan két ellenőrző akna, vagy műtárgy közötti távolságban. · Aknák teljes körű felújítása (betonfelületek javítása, vízzáró vakolat készítése, aknafedlap cseréje). · Elzáró és szabályozó szerelvények komplett cseréje, ha nem hibaelhárítás miatt került rá sor. · Iszaprothasztók hőszigetelésének vagy kupolájának teljes körű felújítása. · A felépítményeknél azok a munkák, melyek az épületek felújításai közé sorolandók. · A szennyvíztisztítási technológia részét képező műtárgyak teljes felületi felújítása, · A szennyvíztisztítási technológia részét képező műtárgyak teljes hőszigetelésének felújítása i.i

Gép, berendezés; Szivattyúk

Ide tartoznak a: - térfogat kiszorítás elvén működő szivattyúk (dugattyús, membrán, szárny-, lengőtolattyús, forgódugattyús és csavarszivattyúk), - körfogó szivattyúk (örvény-, csatornás, szabadsugár szivattyúk), - egyéb elvek alapján működő szivattyúk (mamutszivattyú, sugárszivattyú, csigaszivattyú), - különféle keverők. - zagy- és iszapszivattyúk - sav- és lúgálló szivattyúk és vegyszer szivattyúk A szivattyúk fő darabjai: - szivattyú és a - meghajtómotor (villany, diesel vagy benzin üzemű), 37

Tartozékai lehetnek: - gépalapok, alvázak - szívó- és nyomóoldali tolózárak - mérőműszerek - visszacsapó szelep - lábszelep - szívó- és nyomócső - burkolatok Felújításnak minősül: · · · · · · · · · · · · ·

A szivattyúk és egyéb gépek fődarabjainak cseréje A járókerék cseréje A járókerékház cseréje A szivattyúház cseréje A tengely cseréje Szívófedél cseréje Nyomófedél cseréje A csapágyház cseréje A talpcsapágy cseréje A meghajtómotor vagy fődarabjainak cseréje. Csővezetékeknek és egyéb tartozékoknak cseréje. Az állórész vagy a forgórész cseréje, Újratekercselés. Iszapeltávolító és kotróberendezések

Ide tartoznak a különböző ülepítő és sűrítő műtárgyak gépei: - szivattyús, - mamutszivattyús, vízsugárszivattyús, - kaparóláncos, vonóláncos, - kotróhidas és - tolópajzs-soros kotró és iszapeltávolító gépészeti berendezései. Felújításnak minősül: · · · ·

Az egyedi tárgyi eszköznek minősülő berendezések (pl.: szivattyú, villanymotor, hajtómű) cseréje, Az egyedi tárgyi eszköznek minősülő berendezések (pl.: szivattyú, villanymotor, hajtómű) fődarab cserével egybekötött rekonstrukciója. Láncok és kaparók komplett cseréje. Királytengely cseréje 38

· · ·

Kotróhíd, kotrószerkezet cseréje Kotróhíd, kotrószerkezet teljes körű feljavítása. Sínpálya cseréje.

Iszapvíztelenítő berendezések Ide tartoznak a: - vákuumdob-szűrők, - kamrás szűrőprések, - szalagszűrő-prések, - csavarprések, - centrifugák és - vákuumos iszapágyak. Felújításnak minősül: ·

Az egyedi tárgyi eszköznek minősülő berendezések (pl. szivattyú, vegyszerbekeverő,) cseréje, fődarab cserével egybekötött nagyjavítás.

· · · · · · · · · · · · ·

Víztelenítő berendezések fődarabjainak cseréje, dob csere, tengely csere, hajtómű csere, centrifuga szállító csigájának cseréje, szűrőszövet cseréje, munkahenger cseréje (Pl. pneumatikus) mosató fúvókák cseréje 10 db-tól, vészleállító rendszer cseréje, présszalag cseréje, zippzározás, 5db-ot meghaladó görgő csere, 5db-ot meghaladó csapágy csere,

Levegőztető berendezések Ide tartoznak a: - merülőtárcsás szennyvíztisztítók gépészeti berendezései, - forgókefék, - rotorok, - injektorok, - légbefúvó berendezések (pl. Messner-panel, Flygt elemek,…) Felújításnak minősül: 39

· · · · · · · · · · · · ·

Merülőtárcsák elemeinek cseréje, 10 db felett. Hajtómű cserék. Tengely cserék. Kefesor cserék. Rotor cserék. Szivattyú cserék. Injektor cserék. Keverő cserék. Kompresszor cserék Villanymotor cserék Légelosztó berendezések (diffúzorok, szaniterek) elemeinek cseréje, 10 db felett. Levegő elosztó hálózatnak, a cső gyártási hosszát meghaladó cseréje. Elzáró és szabályozó szerelvények cseréje.

Oxidációs és fertőtlenítős berendezések Ide tartoznak a: - klórgáz adagoló berendezések, - nátrium-hipoklorit adagoló berendezések, - klórdioxidot előállító és adagoló berendezések, - ózongenerátorok, - káliumpermanganát adagolók, - UV sugárzók. Felújításnak minősül: · · · · · · · ·

Az egyedi tárgyi eszköznek minősülő berendezések (pl. szivattyú, hajtómű,…) cseréje, fődarab cserével egybekötött javítása. Injektorok cseréje. Adagolófejek fődarab cserével (membrán, kengyel, rotaméter) egybekötött javítása. Vezérlő, szabályozó egységek cseréje. Adagoló szivattyúk fődarab cserével (szivattyú, villanymotor, közlőmű) egybekötött javítása. Ózonos fertőtlenítő berendezések fődarab cserével (generátor, bekeverő rendszer, folyamatirányító) egybekötött javítása. Vegyszerszállító vezetékek és elzáró szerelvények cseréje. Klórdioxid előállító berendezések fődarab cserével egybekötött javítása.

Rácsok Ide tartoznak a: 40

-

szennyvíztisztításnál használt rácsok, rácsszemét prések és aprítók.

Felújításnak minősül: · · · · · · · ·

Meghajtó motorok cseréje, fődarab cserével egybekötött javítása. Rács pálcák, láncok, fogaskerekek teljes cseréje. Görgők, tengelyek cseréje. Aprítódobok cseréje. Hajtómű cserék. Hidraulikus munkahenger cserék. Vezérlő, szabályozó szerelvények cseréje. Fagyvédelemi elemek teljes cseréje.

Rothasztók Ide tartoznak a: - fűtő és keverő berendezések, - hőcserélők, szivattyúk, - gázharangok és gázfáklyák, - kazánok. Felújításnak minősül: · · · i.ii

Az egyedi tárgyi eszköznek minősülő berendezések (pl. szivattyú, keverő) cseréje, fődarab cserével egybekötött javítása. Csővezetékek gyártási hosszt meghaladó cseréje. Elzáró, szabályzó szerelvények cseréje.



Egyedi szennyvízkezelő létesítmény: A DAKÖV Kft. nem üzemeltetet ilyen kutakat, ezért a szabályozás nem szükséges. Természetközeli szennyvíztisztítók: A DAKÖV Kft. nem üzemeltetet ilyen kutakat, ezért a szabályozás nem szükséges. Egyedi zárt szennyvíztároló A DAKÖV Kft. nem üzemeltetet ilyen kutakat, ezért a szabályozás nem szükséges. 41

3.VII. Egyedi víziközmű-létesítmények; a fenti típusokba be nem sorolható víziközmű elemek i. Épület, építmény Minden üzemeltetett víziközmű-rendszerre kötelező az „Üzemeltetési Szabályzat” elkészítése. Az ebbe a kategóriába tartozó víziközmű-létesítmények felújítási munkáit az Üzemeltetési Szabályzatban részletezzük. ii. Gép, berendezés Szállítószalagok Ide tartoznak a: - szennyvíztisztító telepen beépített szállító szalagok - vontatott szállítószalagok - állványos, gumihevederes szalagok Felújításnak minősül: · A meghajtást biztosító robbanómotor, villanymotor, hajtómű, lánc és lánckerekek, valamint a görgők, szállító szalagok teljes feljavítása, cseréje.

Emelő és rakodógépek – emelőszerkezetek Ide tartoznak a: - gépi, kézi csörlők - villanymotoros futómacskák - építési kis anyagfelvonók, - kötélvonszolók, - egyéb emelőszerkezetek. Felújításnak minősül: · · · · · · · ·

Futómacskák esetében: A teljes feljavítás, Az állvány cseréje, A vízszintes mozgatóegység cseréje, A függőleges mozgató egység cseréje Az emelőszerkezet cseréje, Az emelőkötél cseréje, Az elektromos irányváltás, automatika cseréje. 42

Daruk Ide tartoznak a: - kézi mozgatású futódaruk - egyéb daruk Felújításnak minősül: · A teljes feljavítás, · Az állvány cseréje · A futópálya cseréje · A gém cseréje · A villanymotor cseréje · A fékberendezés és az elektromos vezérlő egység cseréje · A láncok és a kötélzet és az emelőhorog cseréje. Járműves daruk Ide tartoznak az: - autódaruk Felújításnak minősül: ·

Autódaruk esetén a teljes feljavítás, illetve az alap szállító járművön végzett vezető fülke, első-hátsó futóművek, kormány, komplett motor, sebességváltómű, differenciálmű, féltengely, alváz együttes cseréje, valamint a daru felépítmény teljes feljavítása, illetve a kezelőfülke, hidraulika tömb, vezérlőegység, hidraulikus hengerek, forgózsámoly, gém, emelőkötélzet, csigás emelőhorog együttes cseréje. · Autóra szerelhető daruk /pl. KCR, TICO, stb,/ teljes feljavítása, illetve az előzőekben leírt daru felépítményre vonatkozóan leírtak. Rakodógépek Ide tartoznak a: - gumikerekes forgórakodók (elsősorban szennyvíztelepi iszaprakodásra) Felújításnak minősül: ·

a teljes feljavítás, illetve a fődarabok együttes cseréje (motor, sebességváltó, féltengelyek, kormánymű, hidraulika szivattyú, hidraulikus vezérlő tömb, hidraulikus munkahengerek, emelőkasok, emelővillák), valamint a forgózsámoly és fordítószerkezet cseréje, továbbá a rakodókanál nagyobb űrtartalmúra való cseréje. Univerzális földmunkagépek

Ide tartoznak a: - traktoralapú gumikerekes, 43

-

lánctalpas univerzális földmunkagépek.

Felújításnak minősül: ·

A teljes feljavítás, valamint a fődarabok együttes cseréje. A motor, a sebességváltó, a differenciálmű, féltengelyek, az első híd, a kormánymű, a komplett hidraulikus berendezés, a markoló és rakodó kanál, valamint a lánctalpak cseréje. Pótkocsik Ide tartoznak a: - normál pótkocsik, nyerges pótkocsik, hosszú anyagszállító pótkocsik. Felújításnak minősül: ·

A teljes feljavítás, illetve a rakfelület, a futóművek, a hidraulikai munkahenger/ek együttes cseréje. · Nyerges pótkocsi esetén az előbb leírtak és a nyeregszerkezet cseréje. Szippantó gépjárművek Felújításnak minősül: ·

A teljes feljavítás, valamint a fődarabok cseréje. A motor, a sebességváltó, a kormánymű, az első-hátsó híd, az alváz, a vákuum szivattyú, a tartály együttes cseréje.

Tehergépjárművek Ide tartoznak a: - zárt rakfelületű és nyitott rakfelületű gépkocsik, - fix rögzítésű és billenőplatós gépkocsik, - különleges felépítményű gépkocsik. Felújításnak minősül: · · · ·

A teljes feljavítás, valamint a fődarabok együttes cseréje. Alapgépek esetén a motor, a sebességváltó, a kormánymű, az első-hátsó híd, a rakfelület, a vezetőfülke együttes cseréje. Billenőplatós esetén az előző pontban leírtak, valamint a hidraulikai munkahenger/ek/ együttes cseréje. Különleges felépítményű gépkocsik esetén az előzőekben leírtak, valamint a felépítmény teljes feljavítása, cseréje.

Utánfutók 44

Ide tartoznak a: - csőszállító utánfutók, - vízszállító utánfutó (1m3-es)

Felújításnak minősül: · a teljes feljavítás, illetve a fődarabok együttes cseréje. · Csőszállító esetén a tengely/ek/, az állítható vonó rudazat, a forgózsámoly együttes cseréje. · Vízszállító utánfutó esetén a futómű/vek/, a rakfelület, a vonófej cseréje. Vegyes használatú gépjárművek Ide tartoznak: - azok a gépkocsik, amelyek személyek és rakomány együttes szállítására alkalmasak. Zárt és nyitott kivitelűek. Felújításnak minősül: · · ·

A teljes feljavítás, valamint a fődarabok együttes cseréje. A motor, a sebességváltó, a kormánymű, az első-hátsó futómű, az alváz cseréje. Zárt esetén az előbb leírtak, valamint a karosszéria (vezetőfülke a rakodótérrel) együttes cseréje. Nyitott esetén az előzőekben leírtak, valamint a vezetőfülke és rakfelület együttes cseréje.

Vízi járművek Ide tartoznak a: - csónakok - hajók Felújításnak minősül: ·

A teljes feljavítás, valamint a fődarabok együttes cseréje. A motor vagy hajótest cseréje

Vízszállító gépjármű Felújításnak minősül: ·

A teljes feljavítás, valamint a fődarabok együttes cseréje. A motor, a sebességváltó, a kormánymű, az első-hátsó híd, az alváz, a vezetőfülke, a magasnyomású kéziszivattyú, a víztartály cseréje. 45

Vízszállító tartályok Felújításnak minősül: ·

A fém- és műanyagtartályok teljes feljavítása, valamint cseréje (ugyanolyan anyagra és űrtartalomra).

Vontatók, traktorok, kerti traktorok Felújításnak minősül: · ·

A teljes feljavítás, valamint a fődarabok együttes cseréje, a motor, a sebességváltó, a differenciálmű, féltengelyek, az első híd, kormánymű, vezetőfülke, a komplett hidraulikus berendezés, csörlő berendezés csere. Kerti traktorok esetén a teljes feljavítás, valamint a motor, a sebességváltómű együttes cseréje.

WOMA, és mélyszívó gépjárművek Felújításnak minősül: ·

A teljes feljavítás, valamint a fődarabok cseréje. A motor, a sebességváltó, a kormánymű, az első-hátsó híd, az alváz, a közlőmű, a vezetőfülke, a víztartály, a vákuum szivattyú és a magasnyomású szivattyú cseréje. Komposztáló és iszapszállító berendezések, járművek Ide tartoznak a különböző típusú, iszapszállítására és komposztálási technológia végzésre szolgáló gépek, járművek. Felújításnak minősül: · ·

Gépek, járművek teljes feljavítása, valamint a fődarabok cseréje. A motor, a sebességváltó, a hidak együttes cseréje. A jármű felépítményének feljavítása, cseréje.

Üzemi bútorok Ide tartoznak a: fémből és fából készült bútorok. Felújításnak minősül: a bútorok leltáregységenkénti cseréje.

46

Klíma berendezések Felújításnak minősül: A kompresszor, hűtőaggregát és elpárologtató, valamint a ventilátor motor együttes cseréje. Raktárberendezések Ide tartoznak a: kézi polcrendszerek, mérlegek, kézi hidraulikus anyagmozgatók, targoncák és hozzá tartozó polcrendszerek Felújításnak minősül: · · ·

A polcrendszer teljes cseréje. A gépi raktári polcrendszernél az elektromos emelőszerkezet teljes feljavítása, illetve a fődarabok cseréje. A targonca, az elektromos motor, a húzóállvány, a vezetősín, a közlekedő sín, elektromos vezérlő tömb együttes cseréje. Kézi hidraulikus anyagmozgatónál a teljes feljavítás, illetve a hidraulikus emelő tömb, valamint a villák egyidejű cseréje.

Tűzoltó berendezések Ide tartoznak a: automatikus aktív berendezések, érzékelő (füst, hő, láng), tűzjelző központok (hagyományos, félinteligens, inteligens), oltórendszerek (gáz, CO2, hab). Felújításnak minősül. Érzékelők, központok feljavítása, teljes cseréje azonos típusra. Térképek A vásárolt térképeket az önkormányzatnál a tárgyi eszközök között kell nyilvántartani. Aktiválandó: új vezeték felvitele a térképszelvényre, a meglévőtől más léptékre történő átszerkesztés, új térkép vásárlás, reambulálás (térképek javítása). 47

Figyelem: nem számít beruházásnak, illetve fenntartásnak a víziközmű-szolgáltató kötelezettségeként előírt hálózati nyilvántartás vezetése. i.ii Irányítástechnika, energiaellátás mint a 3.I. fejezetnél.

3.VIII. Földterületek Ide tartoznak a: földterületek, ezen belül a kisajátítási tervek, kisajátított földterületek, kezelésbe átvett földterületek, védterületi tervezések és kialakítások, vagyoni értékű jogok, különböző minőségű telepi bevezető és belső utak, tárolóterek, kerítések, kapuk, sorompók, parkfelületek, Felújításnak minősül: A védőterületi tervekkel nem rendelkező védőterületek tervezése. A meglévő utak, térburkolatok olyan helyreállítása, amikor az út, a térburkolat kapacitása, átbocsátó képessége nem nő, a felvitt koptatóréteg vastagsága átlagosan meghaladja a 6 cm-t, felülete pedig megegyezik a teljes burkolt felülettel. A meglévő kerítések, korlátok betéteinek, dróthálózatának, lábazatának teljes cseréje Ültetvények (parkfelületi növényzet) korszerűsítése, cserjék, vagy fák telepítése. Parkfelületek humuszrétegének, kavicsfeltöltésének teljes cseréje.

4. A víziközmű felújítás és beruházás pénzügyi-gazdasági vonatkozásai A víziközmű-szolgáltató DAKÖV Kft. csak önkormányzati tulajdonú víziközműveket üzemeltet. (Víziközművek ezen kívül állami tulajdonban lehetnek, de ilyenekre nem kötöttünk üzemeltetési szerződést). A DAKÖV Kft. –a Vksztv-ben részletezett üzemeltetési szerződési formák közül- kizárólag bérleti-üzemeltetési szerződéseket kötött. Egy önkormányzattal sem került sor vagyonkezelési szerződés megkötésére. Valamennyi önkormányzat –amellyel mint víziközmű ellátásért felelőssel- bérleti-üzemeltetési szerződést kötöttünk, a DAKÖV Kft. tulajdonosa, így a szerződés megkötéséhez nem volt szükség közbeszerzési eljárás lefolytatására. A DAKÖV Kft. víziközmű-üzemeltetésre kiírt koncessziós pályázaton nem vett részt, ilyen jellegű szerződést nem kötött. A bérleti-üzemeltetési forma rögzíti azt is, hogy az üzemeltetésre átadott, illetve átvett víziközművek a tulajdonos önkormányzat vagyonaként, annak könyveiben vannak nyilvántartva. A DAKÖV Kft. a korábban tulajdonában volt víziközműveket a Vksztv. előírása szerint térítésmentesen átadta az önkormányzatoknak. 48

Tekintettel arra, hogy a víziközmű-szolgáltató könyveiben a víziközmű vagyon nincs nyilvántartva, így a víziközmű-szolgáltatónál a víziközművekre amortizáció sincs elszámolva, felújításra, beruházásra fordítható ÉCS nem keletkezik. A Vksztv. megengedi, hogy a rendszerfüggetlen víziközmű elemek –melyek lehetnek mérők, szivattyúk, irányítástechnikai berendezések, helyükről elmozdíthatók, más rendszerbe is beépíthetők- lehetnek az önkormányzat tulajdonában, de lehetnek a víziközmű-szolgáltató tulajdonában is. A bérleti-üzemeltetési szerződés megkötésekor az önkormányzatok vagyonnyilvántartásában nem volt elkülönítve a víziközmű vagyon és a rendszerfüggetlen vagyonelem, így külön rendszerfüggetlen elemeket nem vettünk át. A DAKÖV Kft. 2015. január 01-től hatályos számlarendjének „1. Befektetett eszközök” számlaosztálya nem tartalmaz rendszerfüggetlen elemeket, így jelenleg azok után sem számolunk el ÉCS-t.

A víziközmű-szolgáltató által a felhasználóktól szedett víz és csatornadíj nyújt fedezetet a víziközművek működtetési költségeire, amelyeket víziközmű-rendszerenként az alábbiakban részletezettek szerinti csoportosításban hármas bontásban gyűjtünk: üzemeltetés hibajavítás fenntartás. A működtetett víziközműveket a „7. Tevékenységek közvetlen költségei” számlaosztályban az alábbiak szerint különítettük el: 71 711 712 713 714 715

Ivóvízszolgáltatás Ivóvízkezelés Ivóvíztermelés Távvezeték Átvett ivóvíz Ivóvíz elosztás

72 721 7211 7212 722 7221 7222

Szennyvízelvezetés, -tisztítás Szennyvíztisztító telep Szennyvíztisztítás Iszaplerakás Szennyvízhálózat Távvezeték Gyűjtővezeték

A Vksztv. engedélyezi, hogy a víziközmű szolgáltató alaptevékenysége sérelme nélkül a víziközművekkel másodlagos tevékenységet és építési (vállalkozási) tevékenységet folytasson. E tevékenységek költségeit is a 7-es számlaosztályban számoljuk el az alábbi főkönyvi számokon: 49

73 731 7311 7312 7313

Másodlagos tevékenység Szolgáltatás Gép-, gépjármű bérbeadás Ivóvízzel kapcsolatos Szennyvízzel kapcsolatos

732 7321 7322 7323

Építés Víz-, csatornabekötés Építőipari munka Egyedi építőipari munka, további bontása „X” kóddal

E főkönyvi számlák további bontásával tudjuk a felmerült felújítási, beruházási munkák költségeit gyűjteni, melyeket az önkormányzati bérleti díj terhére kívánunk elszámolni. Számlarendünkben lehetőséget biztosítottunk arra, hogy a „8. Értékesítés elszámolt önköltsége” és ráfordítása számlaosztályban 814 főkönyvi számon elkülönítsük a bérleti díjban továbbszámlázásra kerülő tételeket. A „9. Értékesítés árbevétele és bevételek” számlaosztályban a 92132 Vállalkozási munkák árbevétele főkönyvi számon belül 921323 Egyéb építés, fenntartás, közműegyeztetés, főkönyvi számon tudjuk nyilvántartani azon munkák árbevételét, melyeket az önkormányzatnak fizetendő bérleti díj terhére végzünk el. A felmerült költségeket és bevételeket víziközmű-rendszerenként tartjuk nyílván, kialakítottuk azt ezt lehetővé tévő U (üzemkód) rendszert, melyet 1. sz. mellékletként csatolunk. Minden könyvelt költséghez és bevételhez hozzárendeljük ezt az U kódot, mely egyértelműen kimutatja, hogy a felújítási, beruházási tevékenységet melyik víziközmű-rendszeren végeztük. A víziközmű-szolgáltató víz- és csatornadíj árbevétele nem nyújt fedezetet a víziközmű fejlesztési feladatokra. Ha a víziközmű-fejlesztést a víziközmű-szolgáltató végzi, az kizárólag a víziközmű-üzemeltetési jogviszonytól elkülönülten önálló vállalkozási szerződés alapján végezhető. A víziközmű-szolgáltatóra és az ellátásért felelős önkormányzatra tehát a Vksztv. szerződéskötési kötelezettséget ír elő, minden olyan víziközmű-fejlesztési munkára, amelyet az ellátásért felelős önkormányzat a víziközmű-szolgáltatónál rendel meg, illetve végeztet el. A Vksztv. viszont nevesít két olyan esetet, amikor a víziközmű-szolgáltató a törvény előírására végez el értéknövelő felújításokat, illetve a felújítás körébe tartozó bármely beavatkozást. Az egyik ilyen eset: a Vksztv. 30.§. (1) bekezdése alapján a víziközmű-szolgáltató elvégezheti a hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozásokat, amelyek a számvitelről szóló törvény rendelkezései értelmében az értéknövelő felújítások körében számolhatók el. A másik ilyen eset: a Vksztv 30.§. (2) bekezdésében részletezett olyan felújítás körébe tartozó bármely beavatkozás, melyet a víziközmű-szolgáltató -az előbbi (1) bekezdésen, a hibaelhárításon 50

túl- azért végez el, mert annak elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné, vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget. A Vksztv. azt is előírja, hogy az előzőekben részletezett elvégzett kétfajta felújítási munka indokolt költségeit az ellátásért felelős megtéríti a víziközmű-szolgáltatónak. A Vksztv. azon előírását, hogy „a víziközmű-szolgáltató fenti felújítási beavatkozások szükségének felismerését követően az ellátásért felelőst haladéktalanul tájékoztatja”, egyetlen esetben sem mulaszthatja el. Az ellátásért felelős önkormányzat jogosan utasítja el a víziközműszolgáltató költségtérítési igényét, ha az a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A Vksztv. 30 § (1) és (2) pont alapján elvégzett felújítási munkák költségét a víziközműszolgáltató gyakorlatilag megelőlegezi az önkormányzatnak, de az ilyen jellegű munkák elvégzését követően a víziközmű-szolgáltató „Fizetős munkalap” aláíratásával igazoltatja az ellátásért felelős önkormányzattal és haladéktalanul benyújtja számláját az ellátásért felelős önkormányzatnak, melyet Ő a számlán feltüntetett határidőn – de legalább 30 napon- belül kiegyenlít. A víziközmű-szolgáltató a bérleti-üzemeltetési szerződéssel üzemeltetésre átvett víziközművek használatáért az ellátásért felelős önkormányzat részére bérleti díjat fizet. Az önkormányzatnak a fizetett bérleti díj nyújt fedezetet a Vksztv. 30. § (1) és (2) bekezdésben leírt munkák költségeinek megtérítésére. Lehetőség van arra, hogy az ellátásért felelős önkormányzat bérleti-díj számláját azonos összegben állítsa ki, mint a víziközmű-szolgáltató a 30. § (1) és (2) bekezdés alapján elvégzett felújítási munkáiról kiállított számlájának összege. Ez esetben a számlák –pénzmozgás nélkülkompenzációs megállapodással is kiegyenlíthetők. A víziközmű-szolgáltatót a Vksztv. felhatalmazza arra, hogy a nem lakossági felhasználóktól víziközmű-fejlesztési hozzájárulást szedjen. Ennek mértékét az ellátási felelőssel kötött bérletiüzemeltetési szerződésben kell rögzíteni. A Vksztv. előírása szerint, 2016. évtől mértékét már a MEKH határozatban állapítja meg. A Vksztv. felhatalmazza a víziközmű-szolgáltatót, hogy a beszedett víziközmű fejlesztési hozzájárulást olyan víziközmű-fejlesztésre, illetve beruházásra felhasználja, amely műszaki értelemben összefügg a víziközmű-fejlesztési hozzájárulást megfizető felhasználó igényeivel, illetve lehetővé teszi a víziközmű-fejlesztési igényt bejelentő felhasználó bekötését a szolgáltatásba. Az így létrehozott új víziközműveket a víziközmű-szolgáltató térítésmentesen az ellátásért felelős tulajdonába adja. Ha az üzemeltetési szerződés megszűnik a víziközmű-szolgáltató az ellátásért felelőssel a beszedett, de víziközmű fejlesztésre fel nem használt víziközmű fejlesztési hozzájárulás összegével elszámol és azt részére átadja. 5. Eljárásrend a víziközmű-szolgáltató által elvégzett víziközmű-fejlesztésekkel, beruházásokkal kapcsolatban 51

A víziközmű-szolgáltató víziközmű-fejlesztést, illetve beruházást az alábbiak szerint végezhet: 1. A Vksztv. 30. § (1) bekezdés szerint: Hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozások 2. A Vksztv. 30. § (2) bekezdés szerint: Olyan beavatkozások, amelyek elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné, vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget. 3. A Vksztv. 11. § 1-6 bekezdése szerint: A 15 éves időtávra szóló gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási, valamint beruházási tervében jóváhagyott feladatok 4. A Vksztv. 72. § 1-2 bekezdés szerint: A beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulásból elvégzett beruházások Fenti felújítási, beruházási feladatok elvégzésére a DAKÖV Kft. az alábbi eljárásrendet alakítja ki: A fejlesztési ill. víziközmű beruházási munkát végző üzemigazgatóság gazdasági vezetője minden fent részletezett víziközmű-fejlesztési, illetve beruházási munkára a DAKÖV Kft. könyvelésében az elvégzett (elvégzendő) munkát egy önálló X kóddal (munkaszámmal) jelöli meg, mely lehetővé teszi, hogy minden munka felmerült költséget majd árbevételet egy főkönyvi számon belül látni lehessen és a megrendelő kérésére e főkönyvi szám kivonatát a megrendelő részére a számlához mellékletként kell csatolni. 5. 1.

A Vksztv. 30. § 1. bekezdés szerint: Hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozások

A víziközmű-rendszer hibáiról a víziközmű-szolgáltató értesülhet: - a felhasználó bejelentése alapján, - hatósági bejelentésre (rendőrségtől, katasztrófavédelemtől), - polgári védelemtől, - ellenőrzést végző saját munkavállalójától, - a hibát észlelő bármely magánszemélytől. A DAKÖV Kft-nél a hibabejelentést fogadja a szolgálatban lévő diszpécser, vagy ügyfélszolgálati időben az ügyfélszolgálati munkatárs. A bejelentett hibákról haladéktalanul „Hibabejelentő lapot” kell felvenni. A DAKÖV Kft. a műszaki információs rendszerében az alábbi 5 hibafelvevő lapot rendszeresítette, melyeken a bejelentett, észlelt hibát azonnal rögzíteni kell: 1. Ivóvízhálózat hibafelvételi és hibaelhárítási lap (2. sz. melléklet) 2. Ivóvízhálózat létesítmények hibafelvételi és hibaelhárítási lap (3. sz. melléklet) 3. Szennyvízátemelők (vákuum) gépházak hibafelvételi és hibaelhárítási lap (4. sz. melléklet) 4. Szennyvíz-csatorna hálózat hibafelvételi és hibaelhárítási lap (5. sz. melléklet) 5. Szennyvíztisztító telep hibafelvételi és hibaelhárítási lap (6. sz. melléklet) Az egyes hibafelvételi és hibaelhárítási lapokon az alábbi adatokat kell rögzíteni: 52

1. Ivóvízhálózat hibafelvételi és hibaelhárítási lap Üzemigazgatóság, ezen belül üzem megnevezése Munkaszám: (víziközmű rendszer üzemkódjával) Tevékenység: Ivóvíztermelés, Ivóvízkezelés, Távvezeték, Ivóvízelosztás, Átvett ivóvíz. Hibajavítás kezdete A gépkocsi rendszáma, típusa Munkagép rendszáma, típusa Szerelők neve és munkaideje Vezeték fajtája Hiba helye Vezeték anyaga Vezeték, szerelvény, mérő átmérője Hiba oka Elvégzett munka leírása Hibajavítás befejezése Felhasznált munkaidő összesen Felhasznált anyag megnevezése, mennyisége 2. Ivóvízhálózat létesítmények hibafelvételi és hibaelhárítási lap Üzemigazgatóság, ezen belül üzem megnevezése Munkaszám: (víziközmű rendszer üzemkódjával) Tevékenység: Ivóvíztermelés, Ivóvízkezelés, Távvezeték, Ivóvízelosztás, Átvett ivóvíz. Hibajavítás kezdete A gépkocsi rendszáma, típusa Munkagép rendszáma, típusa Szerelők neve és munkaideje Hiba fajtája Vezeték, szerelvény, mérő átmérője Érintett szivattyú megnevezése Kiszerelt szivattyú típusa, gyári száma Beszerelt szivattyú típusa, gyári száma Érintett berendezés megnevezése Kiszerelt berendezés típusa, gyári száma Hiba oka Elvégzett munka leírása 53

Hibajavítás befejezése Felhasznált munkaidő összesen Felhasznált anyag megnevezése, mennyisége 3. Szennyvízátemelők (vákuum) gépházak hibafelvételi és hibaelhárítási lap Üzemigazgatóság, ezen belül üzem megnevezése Munkaszám: (víziközmű rendszer üzemkódjával) Tevékenység: Szennyvízelvezetés Távvezeték Hibajavítás kezdete A gépkocsi rendszáma, típusa Munkagép rendszáma, típusa Csatornázási üzem karbantartói Hiba oka Érintett szivattyú megnevezése Kiszerelt szivattyú típusa, gyári száma Beszerelt szivattyú típusa, gyári száma Érintett berendezés megnevezése Kiszerelt berendezés típusa, gyári száma Javítás leírása Hibajavítás befejezése Felhasznált munkaidő összesen Felhasznált anyag megnevezése, mennyisége 4. Szennyvíz-csatorna hálózat hibafelvételi és hibaelhárítási lap Üzemigazgatóság, ezen belül üzem megnevezése Munkaszám: (víziközmű rendszer üzemkódjával) Tevékenység: Szennyvíz gyűjtővezeték Szennyvíz távvezeték Hibajavítás kezdete A gépkocsi rendszáma, típusa Munkagép rendszáma, típusa Csatornázási üzem karbantartói Hiba oka Hibajavítás befejezése Felhasznált munkaidő összesen Felhasznált anyag megnevezése, mennyisége

5. Szennyvíztisztító telep hibafelvételi és hibaelhárítási lap Üzemigazgatóság, ezen belül üzem megnevezése Munkaszám: (víziközmű rendszer üzemkódjával) Tevékenység: 54

Szennyvíztisztítás Iszaplerakás, mezőgazdasági elhelyezés Iszaplerakás rekultivációs céllel Komposztálás Hibajavítás/karbantartás kezdete Hiba/karbantartás helye Tisztítótelepen belüli hálózat Műtárgy Védterület Berendezés Hiba/karbantartás jellege Hiba/karbantartás leírása részletesen Hibajavítás/karbantartás befejezése Felhasznált munkaidő összesen Felhasznált anyag megnevezése, mennyisége

Abban az esetben, ha a rögzített hiba miatt ivóvíz-, illetve szennyvízelvezetési szolgáltatás kiesés várható, arról a DAKÖV Kft. www.dakov.hu honlapján a felhasználókat értesíteni kell, megjelölve, hogy a szolgáltatás kiesés mely területeket (utcákat) érinti és várhatóan meddig tart. Amennyiben a hibaelhárítás túlnyúlik az előre közzétett időponton a víziközmű-szolgáltató köteles a közzétett időpont lejárta előtt az új időpontot közölni. A hibaelhárítási munkacsoport hibahelyre történő megérkezésekor szemrevételezéssel, vagy feltárást követően állapítható meg, hogy az észlelt hiba elhárítása a víziközmű működtetés „hibajavítás” költségeként számolandó el, vagy a Vksztv. 30 § (1) bekezdés szerint hibajelleggel váratlanul felmerülő értéknövelő felújítás körébe tartozik. A szabályzat 3. számú fejezetében részletesen leírjuk, hogy a „hibajavítás” mikor változik át „felújítás” munkává. A fenti átminősítést a hibaelhárítást irányító üzemegység vezető, üzemvezető, üzemfőmérnök, főmérnök, szolgáltatási főmérnök, ügyvezető (a felsorolás sorrendjében) állapíthatja meg. Abban az esetben, ha az illetékes vezető a hibaelhárítást felújításnak minősíti, akkor az alábbiakat kell elvégeznie: 1. A megkezdett hibalapon felül meg kell nyitnia a „Fizetős munkalap a megrendeléses és egyéb munkák elvégzéséhez” című munkalapot, (7. sz. melléklet) majd a hibaelhárítási munkára vonatkozóan ezt végig ki kell töltenie. 2. A hibalap megnyitását követően haladéktalanul az ellátásért felelős önkormányzat bérletiüzemeltetési szerződében megjelölt felelős képviselőjét (ennek hiányában, vagy változás esetén) az önkormányzat polgármesterét írásban (email-ben, vagy sms-ben) tájékoztatja. A lényeg, hogy a tájékoztatás írásban történjen meg, és az értesítésben kérni kell a hibabejelentés visszaigazolását, tudomásulvételét. Amennyiben írásos visszaigazolás az önkormányzat képviselőjétől nem érkezik, abban az esetben az írásos hibabejelentést –a hibaelhárítást követő első munkanapon- tértivevényes levélben meg kell ismételni. 55

3. A hibaelhárítást követő első munkanapon el kell készíteni a felmerült költségek összesítését, mely áll: - munkadíj - felhasznált anyagok költsége - munkagép költség (földmunkagép és egyéb gépek: szivattyú, aggregátor, döngölő st.) - gépjármű költség - esetlegesen igénybevett (igénybe venni kívánt) alvállalkozó költsége - későbbiekben felmerülő helyreállítási költség. Ha lehetőség van rá, a hibaelhárítási munkákról fényképfelvételeket is kell készíteni és a munkalaphoz csatolni. 4. A hibaelhárítás befejezését követően a kitöltött fizetős munkalapot az ellátásért felelős önkormányzat képviselőjével –mint megrendelővel- alá kell íratnia. A megrendelői aláírás a fizetős munkalap alábbi szövegét igazolja: „A megrendelt munka elvégzését igazolom, számlázható. Gondoskodom a számla fizetési határidőre történő teljesítéséről.” 5. Az elvégzett felújítás körébe tartozó hibaelhárítási munkáról ki kell állítani az ellátásért felelős önkormányzat részére a számlát, legkésőbb 30 napos átutalási határidővel. A hibaelhárítási munkát irányító vezetőnek az ellátásért felelős önkormányzatnak küldött írásos értesítőn túl meg kell kísérelni, hogy az illetékes vezetővel (polgármesterrel) telefonon is beszéljen, lehetővé téve ezzel, hogy a hibaelhárítási munkát a helyszínen ellenőrizzék. Amennyiben azonnali ellenőrzésre nincs lehetőségük, de igénylik az utólagos ellenőrzés lehetőségét, -ha a munkaterület ezt lehetővé teszi és nem jár indokolatlan forgalomkorlátozással, vagy további szolgáltatás kieséssel- akkor ezt a hibaelhárítást követő 3 munkanapon belül lehetővé kell tenni. Az ellátásért felelős képviselője a hibaelhárításhoz kapcsolódó valamennyi dokumentum megtekintésére jogosult. Felhívjuk a figyelmet, hogy a gördülő fejlesztési terv készítésére vonatkozó jogszabály azt is előírja, hogy a tervezési időszakban előre nem látható körülmények miatt, a rendkívüli helyzetből adódó azonnali feladatok elvégzésére az előzetes költségterv 1-5 %-át lehet tervezni. Törekedni kell tehát arra, hogy a hibaelhárítás jellegű felújítási költségek ezt az összeget ne haladják meg. 5.2. A Vksztv. 30. § (2) bekezdés szerint: Olyan beavatkozások, amelyek elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné, vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget. A szabályzat 3. számú fejezetében részletesen leírjuk, hogy melyek azok a felújítás körébe tartozó beavatkozások, amelyek elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné, vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyegetne. Tekintettel arra, hogy a Vksztv. rendelkezése szerint, a Vhr. módosítás részletesen előírja a gördülő fejlesztési terv elkészítését és tartalmát, törekedni kell arra, hogy a jelen fejezet címében előirányzott munkák fokozatosan beépüljenek a gördülő fejlesztési tervbe. 56

Természetszerűleg felmerülhetnek olyan munkák, amelyek elvégzése még 1 év halasztást sem tűr meg, ezért azokat függetlenül attól el kell végezni, hogy a gördülő fejlesztési terv tartalmazza-e vagy sem. Az előírányzott költségtervhez képest lehetőség van –a MEKH egyidejű tájékoztatásával- a források 15 %-ig átcsoportosításra. 15 %-ot meghaladó mértékű átcsoportosítás a MEKH előzetes hozzájárulásával végezhető el. Törekedni kell tehát arra, hogy a váratlanul felmerülő felújítási munkák költsége ne haladja meg az éves előirányzat 15 %-át, de halaszthatatlan, nagyobb forrást igénylő munkák esetén a víziközmű-szolgáltatónak be kell szereznie a MEKH előzetes hozzájárulását. A váratlanul felmerülő felújítási munkákra –lehetőség szerint- részletes műszaki tervet és ez alapján költségkalkulációt kell készíteni, melyet jóváhagyásra meg kell küldeni az ellátásért felelős önkormányzat illetékes képviselőjének, (változás esetén, vagy ha a személy nincs megjelölve) a polgármesternek, kérve az üzemeltető által halaszthatatlanul elvégzendőnek ítélt felújítási munka jóváhagyását a költségkalkuláció szerinti költségkeret biztosítását az üzemeltető által fizetendő bérleti díjból. Lehetőség szerint a halaszthatatlan felújítási munkát azt követően kell elkezdeni, amint az ellátásért felelős önkormányzat jóváhagyása (későbbiekben igazolható módon) megérkezik. A jóváhagyást követően az előző pontban részletezettek szerint, a „Fizetős munkalapot” meg kell nyitni, az elvégzett munkáról azt kitölteni, majd a megrendelővel a munkavégzést igazoltatni kell. A továbbiakban is az előzőekben fent részletezettek szerint kell eljárni, elkészítendő az utólagos költségkalkuláció, majd a számla. Ha az önkormányzat az elvégzett felújítási munka számlájával azonos összegben állítja ki bérleti díj számláját, abban az esetben a számlák kiegyenlítése pénzmozgás nélkül kompenzációs megállapodással is történhet. 5.3. A Vksztv. 11. § (1)-(6) bekezdése szerint: A 15 éves időtávra szóló gördülő fejlesztési terv felújítási és pótlási, valamint beruházási tervében jóváhagyott feladatok A gördülő fejlesztési terv készítésére és az abban előirányzott munkák elvégzésére a Vhr-ben részletes szabályok jelentek meg. Ezen munkák az ellátásért felelős önkormányzat és a víziközmű-szolgáltató közt létrejött vállalkozási szerződés alapján –a tervben előirányzott költségkeret terhére- végezhetők. A GFT-ben a víziközmű-szolgáltató által fizetendő bérleti díjon felüli forrásokat is figyelembe kell venni, tehát az így elvégzendő fejlesztések, beruházások meghaladhatják a fizetendő bérleti díj összegét is. Az európai uniós pályázatok a 2014-2021 évi következő 7 éves fejlesztési periódusban is elsősorban az önkormányzatok részére biztosítanak pályázati lehetőséget, a víziközműszolgáltató csak akkor pályázhat, ha az általa üzemeltetett állami tulajdonú víziközmű rendszeren kíván felújítást végrehajtani, illetve azt kívánja beruházással bővíteni. 57

A víziközmű-szolgáltató az önkormányzati pályázat készítéshez szakmai segítséget nyújt, elősegítve ezzel a sikeres pályázást. A bérleti-üzemeltetési szerződés rögzíti, hogy az ellátásért felelős önkormányzat elsősorban a vele szerződéses viszonyban, valamint résztulajdonában lévő víziközmű-szolgáltatóval végezteti el az esedékes víziközmű-fejlesztési, illetve beruházási feladatokat. Az ellátásért felelős pályáztatás nélkül is –a Kbt. előírásait mellőzve- megbízhatja a víziközműszolgáltatót ezen munkák elvégzésével. Pályázati eljárásban –azonos ajánlatok esetén- az ellátásért felelős a víziközmű-szolgáltatót részesíti előnyben. A DAKÖV Kft. vállalkozási szerződés alapján végzett építőipari munkákról köteles Építési Naplót (E-naplót) vezetni. A megkötött vállalkozási szerződésben kerül rögzítésre a megrendelő önkormányzat ellenőrzési lehetősége, annak kötelező gyakorisága. A megrendeléses munka eredményeként létrehozott víziközmű az önkormányzat tulajdonába kerül, azt könyveibe a vagyonértékelésnél részletezett csoportosításban tartja nyilván. A bérleti-üzemeltetési szerződés tartama alatt az önkormányzat tulajdonába kerülő új víziközművek üzemeltetésére is kiterjed a szerződés, tehát egy-egy új mű üzembehelyezését követően a szerződést nem kell módosítani. Ha a víziközmű-szolgáltató az üzemeltetési jogviszony tartalma szerint nem kötelezettje, vagy egyéb szerződéses jogviszony alapján nem kivitelezője a víziközműre irányuló beruházásnak, vagy a tervszerű rekonstrukciós, felújítási és pótlási munkáknak, kötelezettsége azok bonyolítási feladatait a víziközmű-szolgáltatás érdekében felmerülő tevékenységei részeként elvégezni. A DAKÖV Kft. mindenkor eleget tesz fenti törvényi kötelezettségeinek, természetesen szeretne a víziközmű felújítási, rekonstrukciós, illetve beruházási feladatok kivitelezője lenni, de ha az önkormányzat nála jobb ajánlatot tévő kivitelezővel köt szerződést, akkor az önkormányzat megbízásából vállalja a bonyolítási feladatokat. A DAKÖV Kft. ezen feladatok elvégzésére megfelelő műszaki vezetői, műszaki ellenőri, FIDIC mérnöki képesítéssel rendelkező főállású munkavállalókkal, szakemberekkel rendelkezik.

5.4. A Vksztv. 72. § (1)-(2) bekezdés szerint: A beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulásból elvégzett beruházások A DAKÖV Kft. a beszedett víziközmű-fejlesztési hozzájárulások nyilvántartásáról, felhasználásáról külön utasítást készített az alábbi címen: „Ügyvezetői utasítás: víziközmű-fejlesztési hozzájárulás jogszabály szerű nyilvántartásáról, számlázásáról és felhasználásáról” 58

mely jelen szabályzat 8. mellékletét képezi. Jelen szabályzatban újabb előírásokat nem kell tenni, de ezen munkákra is vonatkozik, hogy minden egyes munkát a DAKÖV Kft. főkönyvi könyvelésében külön X-kóddal (munkaszámmal) kell ellátni és az elvégzett munkák költségeit itt kell külön-külön gyűjteni.

6. Bérleti-üzemeltetési szerződések módosítása 6.1. A bérleti-üzemeltetési szerződés kiegészítése –jelen szabályzat alapján- a víziközmű felújítási és beruházási munkákra vonatkozóan A DAKÖV Kft. által megkötött bérleti-üzemeltetési szerződések általánosságban a víziközművek felújítására, beruházására vonatkozóan az alábbiakat tartalmazzák: „Az ellátásbiztonság fenntartása érdekében a Bérlő elvégzi azokat a hibajelleggel, váratlanul felmerülő beavatkozásokat, amelyek a számvitelről szóló törvény (a továbbiakban: Sztv.) rendelkezései értelmében az értéknövelő felújítások körében számolhatók el. A Bérlő ezen túl elvégez a felújítás körébe tartozó bármely olyan beavatkozást is, melynek elmaradása az ellátás biztonságát veszélyeztetné vagy egyéb kárveszély felmerülésével közvetlenül fenyeget. Kötelezettségének a Bérlő az ellátásért felelős esetleges mulasztásától függetlenül is eleget tesz. A felújítási beavatkozások szükségességének felismerését követően a Bérlő a Bérbeadót haladéktalanul tájékoztatja. Bérbeadó az elvégzett munkálatok indokolt költségeit -a fizetendő bérleti díjat csökkentve- megtéríti Bérlő részére. Ha a Bérlő jelen szerződés alapján víziközmű-fejlesztést végez, akkor a víziközmű az üzembehelyezésének napjával a Bérbeadó tulajdonába kerül, vagy a Bérbeadó jogosult arra vonatkozó vízvezetési szolgalmi jog alapítására. Bérlő viziközmű-szolgáltatási ágazatonként (külön a vízre, külön a szennyvízre) köteles minden év szeptember 15-ig -első alkalommal 2014-ben- a Bérbeadóval közösen elkészítendő gördülő fejlesztési terv részeként felújítási és pótlási tervet készíteni. Köteles a Magyar Energia Hivatal /a továbbiakban: Hivatal/ jóváhagyását követően a tervben előirányzott felújítási, illetve pótlási munkákat elvégezni, melyet a Bérbeadó, illetve a Hivatal ellenőriz. Bérbeadó kiköti, hogy Bérlő részére a viziközmű-üzemeltetési jogát bérleti díj fizetése ellenében engedi át, melyet Bérlő csak a bérleti díj megfizetése ellenében gyakorolhat. Bérbeadó a bérleti díjból származó bevételét köteles elkülönítetten kezelni és azt kizárólag a víziközmű fejlesztés finanszírozására -ideértve a viziközmű-fejlesztés céljára igénybevett hitellel összefüggő adósságszolgálat teljesítését is- használhatja fel. Bérlő jogosult a nem lakossági felhasználóktól -a Vksztv.-ben felsorolt mentességeket kivéve- viziközmű fejlesztési hozzájárulást beszedni. 59

Bérlő a beszedett viziközmű fejlesztési hozzájárulást jogosult -a Vksztv.-ben részletek szerint- a viziközmű fejlesztési beruházásokra felhasználni, annak érdekében, hogy a nem lakossági felhasználók igényeit kielégítse. A Bérlő javaslatot tesz Bérbeadó részére a beszedett összeg felhasználására és együttműködik Bérbeadóval a jóváhagyott beruházás megvalósításában. Szerződő felek a szerződés hatálya alatt rendszeres és folyamatos kapcsolatot tartanak és minden lényeges körülményről tájékoztatják egymást.”

6.2. A bérleti-üzemeltetési szerződéseket a hivatkozott jogszabályok és a jelen szabályzat alapján az alábbiakkal javasoljuk kiegészíteni: „…………………………………………………………….(település) Önkormányzata -mint víziközmű ellátásért felelős tulajdonos- és a DAKÖV Dabas és Környéke Vízügyi Kft. -mint víziközmű szolgáltató- a .......év …..hó……. napon kötött „VÍZIKÖZMŰ BÉRLETIÜZEMELETETÉSI SZERZŐDÉS”-t az alábbi ……… számú ponttal egészítik ki. Szerződő felek a víziközművek felújításával és az azokra irányuló beruházási tevékenységgel kapcsolatban mindkét részről betartják a 2015. január 1-től hatályos „A DAKÖV Kft. víziközművekkel kapcsolatos felújítási és beruházási tevékenységének SZABÁLYZAT”-át

BÉRBEADÓ

BÉRLŐ

………………………………. polgármester ……………………………..Önkormányzat

…………………………. a DAKÖV Kft. ügyvezetője „

7. A szabályzat hatálya: Jelen szabályzat a DAKÖV Kft. által üzemeltetett, önkormányzati tulajdonban lévő víziközművek -esetlegesen rendszerfüggetlen elemek- felújításával, beruházásával kapcsolatos előírásokat tartalmazza. Ezen szabályzat előírásait a DAKÖV Kft. tulajdonában lévő üzemeltetési eszközökre –egyéb vagyonelemekre- alkalmazni nem kell, erre vonatkozóan a módosított számvitel politika megalkotását követően külön beruházási szabályzat készül. A szabályzat előírásait 2015. január 01-től alkalmazni kell. 60

Jelen szabályzatot jóváhagyta:

Jasper Lóránt ügyvezető

61

Ritecz György ügyvezető

Dabas és Környéke Vízügyi Kft

Recommend Documents