DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE ( )

Dabas Város középtávú intézkedési terve

DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE (2004 - 2008)

2008. január 1.

1


TARTALOMJEGYZÉK

HELYZETELEMZÉS .................................................................................................................................... 3 BEVEZETÉS ......................................................................................................................................................... 4 DABAS ÉS KÖRNYÉKE...................................................................................................................................... 7 DEMOGRÁFIAI HELYZET PEST MEGYÉBEN................................................................................................. 9 A DABASI KISTÉRSÉG OKTATÁSI HELYZETE PEST MEGYÉBEN ........................................................ 11

OKTATÁSI HELYZETKÉP DABASON .............................................................................................. 22 ÓVODAI NEVELÉS ...................................................................................................................................... 23 1. SZ. NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA.............................................................................................. 26 2. SZ. NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA.............................................................................................. 27 3. SZ. NAPKÖZIOTTHOS ÓVODA .................................................................................................... 29 AZ ISKOLAI OKTATÁS ........................................................................................................................... 31 II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA ............................................................................. 33 KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA ..................................................................................... 36 GYÓNI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA.............................................................................................. 38 KOSSUTH ZSUZSANNA SZAKKÉZŐ ISKOLA ........................................................................... 40 FEJLESZTÉSI TERV ................................................................................................................................. 43 ALAPVET

CÉLKIT

ZÉSEK.............................................................................................................. 44

ELKÉPZELÉSEK AZ INTÉZMÉNYRENDSZER EGÉSZÉRE VONATKOZÓAN ...... 45 AZ ÓVODAI NEVELÉS-ELLÁTÁS ...................................................................................................... 51 AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS-NEVELÉS ..................................................................... 54 GYÓGYPEDAGÓGAI NEVELÉS-OKTATÁS, NEVELÉSI TANÁCSADÁS ......................... 58 A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS............................................................................................................................. 60

2008. január 1.

2


DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

KÖZÉPTÁVÚ INTÉZKEDÉSI TERVE

I. HELYZETELEMZÉS

2008. január 1.

3


BEVEZETÉS Napjainkban a világgazdaság globalizációja, a hagyományos iparágak és a tömegfoglalkoztatást lehetővé tevő ágazatok leépülése és a rugalmas szolgáltatások felfutása a fejlett országokban, maga után vonja a tanulás felértékelődését. A tanulás az ezredfordulót követően nem egyszerűen a foglalkoztatás, a társadalmi felemelkedés eszköze, hanem a tanulás az egyetlen biztonságot és viszonylagos kiszámíthatóságot nyújtó eszköz a folyamatosan változó munkaerőpiacon. Az új oktatáspolitikai megközelítés- az EU megfogalmazásában- ún. tudásgazdaságok kiépítést tűzte ki célul, melynek kulcsa a versenyképes tudás átadása és a társadalmi kohézió biztosítása. A versenyképes tudás megszerzésének követelménye átértelmezi az oktatáspolitikát is. Stratégiai kérdéssé nem az oktatási szolgáltatások nyújtása (az ún. „tanítás”) válik, hanem a felkínált tudás elsajátításának minősége (az ún. „tanulás”). A 90-es évek oktatáspolitikája Magyarországon a kínálati oldal gazdagítására összpontosított, azzal a feltevéssel, hogy ha a kínálat minősége javul, akkor már csak a pedagógusok dolga a hatékony és eredményes tanulási helyzet létrehozása. Ezt az alapfeltevést három szempont kérdőjelezte meg: -

-

A PISA_mérések magyarországi eredményei azt mutatják, hogy a közoktatási rendszer - fenntartók, intézmények, pedagógusok - által működtetett tanulási környezet nem megfelelő, nemzetközi összehasonlításban viszonylag gyenge eredményt produkál. A kínálattól jelentős mértékben függetlenül létezik egy keresleti probléma is, amelynek erős hatása van a tanulók motiváltságára is. A kereslet vezérelte felnőtt tanulásról - elsősorban annak piaci világáról - ma igen keveset tudunk. Az élethossziglani tanulás rendszerének kiépítésében szerzett európai és nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve, Magyarország teljes alrendszerekkel adós a tanulás társadalmi rendszerének kiépítésében, teljes fejlesztési területek hiányoznak az oktatáspolitika tervezőasztaláról.

A globális gazdaság keretei között csak azok rendelkeznek saját életvezetésük feletti kontrollal, akik tudnak, akarnak és – lehetőség szerint - szeretnek tanulni. Magyarország számára elsősorban azért kiemelt cél az élethossziglani tanulás rendszerének a kiépítése, mivel az alacsony születési ráták, a lakosság rossz egészségügyi állapota és a korai halálozás gyakorisága miatt egy európai összehasonlításban is kedvezőtlen szerkezetű népességre hárul majd a közszolgáltatások, a társadalombiztosítás és a nyugdíjrendszer működtetése. A nehézségeket csak a felnőttek és időskorúak minden eddiginél hatékonyabb foglalkoztatásával lehet mérsékelni.

2008. január 1.

4


Az oktatáspolitikai átalakulásának a közoktatást érintő legfontosabb elemei az alábbiak: 1. A tanulási alapok megerősítése a közoktatásban, értve ezalatt a mindenkitől számon kérhető tudást, készséget és képességet (beleértve az információs és kommunikációs technológiák használatát), valamint a tanulással kapcsolatos pozitív motivációt. A tanulási alapok megerősítéséhez az alábbiak szükségesek: - A személyiségfejlesztésre alapozó iskola-előkészítés színvonalának javítása - A mindenki számára kötelező tudáselemekre és kulcskompetenciákra összpontosító országos mérési és értékelési rendszer kiépítése a közoktatásban - Az információs és kommunikációs technológiák használatának alapkövetelménnyé tétele - A középiskola záró évfolyamainak átalakítása a projekt alapú tanulás biztosításával, és a választható elemek radikális megnövelésével - Az új tanulási módszerek megjelenése az értékelési és vizsgakövetelményekben 2. A szakképzésben széles és gazdag kínálatot kell kialakítani, egységes képzési útra, pályaorientációra és tanácsadásra épülő tanulási utak kiépítésével. A tanulási utak kiépítéséhez az alábbiak szükségesek: - Egymásra épülő kimenetek az oktatási szakképzési rendszerben, ami azt jelenti, hogy az egyes kimeneteknek van csatlakozása a következő iskolafokhoz, vagy a hasonló szakmai végzettségek megszerzéséhez. Ez a feltétel csak akkor teljesülhet, ha az oktatási és képző intézmények az együttműködésben érdekeltek, és nem létérdekük a diákokért folytatott versenyből adódóan tanulási utak korai lezárása, egycsatornássá tétele. - A vállalati szférában, illetve az iskolarendszeren kívüli oktatásban, képzésben (informális, nonformális keretek között) szerzett ismeretek, kézségek és képességek elismerése, beszámítása az iskolarendszerű oktatásban megszerezhető végzettségekbe. Ez a feltétel csak akkor teljesülhet, ha meghatározzuk, hogy az egyes szakmai vagy általános képzések mely kompetenciákat, milyen szinten fejlesztenek, a szakmai képzések tananyaga modulrendszerűen épül egymásra, amely modulok beszámítását akkreditációs rendszerek segítik. - Megbízható, rendszeres információs és tanácsadói rendszer, amely segíti a tanulási út és a karrier tervezését, a szakemberek, tanárok, oktatók folyamatosan képesek segítséget nyújtani diákoknak, hallgatóknak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 85.§-ának (4) bekezdése írja elő a feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terv (önkormányzati intézkedési terv) elkészítésnek kötelezettségét. Az intézkedési terv célja, hogy segítse a fenntartót feladatai megszervezésben, döntései előkészítésében. A terv végrehajtást a törvény alapján a fenntartó köteles kétévenként értékelni, és szükség szerint azt felülvizsgálni. A 2004. január 31-étől hatályos önkormányzati intézkedési terv tartalmazta, hogy az önkormányzat a kötelező feladatait hogyan, milyen módon látja el, illetve milyen nem kötelező feladatokat kíván a helyi önkormányzat ellátni. Tartalmazta továbbá az intézményrendszer működtetésével, fenntartásával, fejlesztésével, átszervezésével összefüggő elképzeléseket. 2008. január 1.

5


Az intézkedési terv 2006-os felülvizsgálata a 2004. évi tervre épül. A felülvizsgált terv tartalmazza, hogy a 2004-ben meghatározott feladatok, elképzelések közül melyek azok, amelyek megvalósultak, illetve részben valósultak mely, melyek a folyamatban lévő, megvalósítandó feladatok, és melyek azok, amelyek egyáltalán nem valósultak meg, de továbbra is az önkormányzat megvalósítandó céljai között (tervezett intézkedések) szerepelnek. A célok közé bekerültek az újabb igényekkel kapcsolatban felmerült teendők is. A közoktatási törvény 2006. évi módosítás új esélyegyenlőségi szempontok beépítését tette kötelezővé, így a Kt. 85.§ (4) bekezdése alapján az intézkedési tervnek tartalmaznia kell, gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. A 2007-es felülvizsgálat ilyen szempontok alapján történt, az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések bekerültek a tervbe. A helyzetelemzési részbe bekerültek a város oktatásában három év alatt történt változások. A demográfiai helyzet és a Pest megyei, illetve kistérségi helyzetkép mely a 2005-ös viszonyokat tartalmazza, és melynek elkészítését döntően Pest Megye Önkormányzatának 2006. január 27-én elfogadott Feladatellátási, Intézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terve segítette. A megyei intézkedési terv elkészítése során a megye szakemberei felmérték valamennyi település helyzetét, a kérdőíves felmérésben önkormányzatunk is részt vett. A bevezető és a konkrét fejlesztési feladatok megfogalmazásnál nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy azok összhangban legyenek a megye céljaival, elképzeléseivel. Tekintve, hogy Dabas Város Önkormányzatának elsődleges feladata a helyi intézmények fenntartása, működtetése, a tervet saját intézményeinkre konkretizáltuk. Az fenntartói munkát nagymértékben meghatározó másik dokumentum, az önkormányzati minőségirányítási program. A program az önkormányzati közoktatási rendszer egészére határozza meg a fenntartó elvárásait, az egyes intézmények a fenntartói elvárásokkal kapcsolatos feladatait, a közoktatás rendszerének más ágazatokhoz való kapcsolódását (gyermek- és ifjúságvédelem, egészségügy, közművelődés, szociálpolitika, munkaerőgazdálkodás), a szakmai, törvényességi, pénzügyi ellenőrzések rendjét, a tervezési és irányítási folyamatokat. A két dokumentum alkalmazása, a mindennapos gyakorlatban való megjelenése hozzájárulhat az intézmények valóságos, minőségi működéséhez, valamint a fenntartó és az iskolák, óvodák közötti kapcsolat szorosságának erősödéséhez. A közös munka pedig segíti az elvárások megvalósulását, melyeket központi és regionális szinten jelentkeznek a közoktatás szereplői felé.

2008. január 1.

6


DABAS ÉS KÖRNYÉKE A város Budapesttől és Kecskeméttől is félórányi autózásra, mintegy 40 km-re, az ország földrajzi középpontjától – Pusztavacstól - 20 km-re található. Közúton az 50-es számú főúton, illetve az M5-ös autópályán, vasúton a Budapest-Lajosmizse-Kecskemét vonalon érhető el. Dabas a Dél-Pest megyei térség egykori járási székhelye, jelenleg is kistérségi regionális központ, vonzáskörzetének lakosságszáma több mint 50.000 fő. A térségbe 10 település tartozik, ezek 1996-ban létrehozták területfejlesztési önkormányzati társulásukat, mely többcélú kistérségi társulássá alakult. Az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás keretében a települések igyekeznek egységesen fellépni érdekeik védelmében. A város körzeti feladatokat is ellátó intézményei: Dr. Halász Géza Szakorvosi Rendelőintézet, Idegbeteggondozó Intézet, Mentőszolgálat, Tűzoltóparncsnokság, Bíróság, Ügyészség, Rendőrkapitányság, Munkaügyi Központ, Gyámhivatal. Dabason a lakónépesség száma 16.111 fő, az élve születettek száma 153 fő, az elhaltak száma 210 fő volt 2005-ben. A dabasi helyzet hasonló az összes Pest Megyei településhez: az évről évre történő lakosságszám növekedés sajnos nem a születésekből adódik, hanem a Dabasra való beköltözésekből, mely a környező falvakból és a fővárosból történő kiköltözést jelenti. A városnak nincs bölcsődéje, amely elsősorban az elszegényedő családoknak okoz problémát, hiszen a családok nagy része arra kényszerül, hogy mindkét szülő munkát vállaljon. Nem "engedhetik meg maguknak", hogy egyik szülő kiszálljon a családfenntartásból. Óvodák tekintetében kielégítő módon ellátott a város, 7 óvodaépületben átlagosan 20-23-as csoportlétszámmal dolgoznak az óvónők. A 7-14 éves gyermekek napközbeni ellátásáról a 3 általános iskola, 1 nyolcosztályos gimnázium, és egy alapítványi általános iskola, illetve az ott működő napközi otthonok gondoskodnak. Az egészségügyi ellátást a jól felszerelt Szakorvosi Rendelőintézet, 3 gyermekorvos és 5 háziorvos oldja meg. Szintén jól működik a szociális alapellátás keretében a szociális étkeztetés, házi segítségnyújtás, a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat, mely 2006-tól társulási fenntartásba került át, a kistérség jelentős részére kiterjesztve a szolgáltatásnyújtást. A település alapfokú oktatási ellátásáról a három városrészben három állami és egy egyházi (katolikus), illetve egy alapítványi általános iskola gondoskodik. A középfokú oktatást két középiskola végzi: a megyei fenntartású Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola, valamint az önkormányzat fenntartásában működő Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium. A térség művészeti oktatását a megyei fenntartású Sugár Rezső Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, és az alapítványi fenntartású Múzsák Alapfokú Művészetoktatási intézmény látja el.

2008. január 1.

7


A közművelődési intézmények működése a sajátos településszerkezethez igazodik. Mindhárom településrészen működik művelődési ház, Dabason található a Kossuth Művelődési Központ és a Halász Boldizsár Városi Könyvtár. Mind a térség, mind a város helyzetében speciális az agrárgazdaság dominanciája, a mezőgazdasági foglalkoztatottak magas aránya miatt, amely a rendszerváltás előtt évtizedekben éppúgy jellemzője volt a településnek, mint a rendszerváltás után. A helyi ipar nem, vagy jelentéktelen mértékben telepedett meg, és ebben a vonatkozásban joggal beszélhetünk a térség kiszolgáltatottságáról, a fővárosi munkaerőpiactól való függőségéről. Annak, hogy Dabason a mezőgazdaság a kilencvenes években is stratégiai ágazatnak bizonyul, a fővárosi piacra való árutermelés erőssége mellett a helyi erős ipar hiánya az oka. A térségi gazdaság átalakulásának egyik fontos jeleként fogható fel, hogy a fővárosba való ingázás mértéke a nyolcvanas évek szintjének harmadára csökkent. A vizsgálatok szerint Dabason a gazdaság még nem stabilizálódott, az új szerkezet lassan épül ki. A város számára elsőrendű feladat a helyi gazdaság élénkítése, amelynek két pillérét a helyi vállalkozások erősítése és új, tőkeerős beruházók „becsalogatása” jelenti. Ez utóbbi területen a város fejlődést mutat, hiszen a városközpontban új üzlethát épült, ahová folyamatosan költöznek a vállalkozások. Dabas Város Önkormányzatának Képviselő-testülete ipari terület és ipari park kialakításával biztosít helyet és lehetőséget a gazdaság dinamikus fejlődésére. A város közlekedés-földrajzi fekvése igen kedvező (5-ös út és M5 autópálya), ami a hazai és külföldi befektetők letelepedése szempontjából előnyös, ezt már több nagy cég is kihasználja, valamint a város és a térség termelő-, szolgáltató vállalkozásait köti össze a nagyobb felvevő képességű piacokkal.

2008. január 1.

8


DEMOGRÁFIAI HELYZET PEST MEGYÉBEN Pest megye demográfiai folyamatainak meghatározó jellemzői lényegesen eltérnek más megyékétől, és a sajátosságok hatást gyakorolnak a közoktatás feltételrendszerének alakulására is. - A megye lakónépessége folyamatosan emelkedik, szemben az országosan jellemző csökkenéssel. Ez elsősorban nem a természetes népmozgalomnak köszönhető, hanem a vándorlásokból következik. A 1990-2004 között a vándorlásokból eredő népességgyarapodás 1000 lakosra jutó értéke 12,4 fő volt, ami nemcsak kiegyenlítette a természetes népességfogyást, hanem számottevő lakosságszám-növekedést is eredményezett. A megyébe vándorlók száma minden kistérségben meghaladta az elvándorlást. A népmozgalmi arányszámokat az alábbi táblázat mutatja: Népmozgalmi arányszámok, 1990-2004

Kistérség neve élve születés

Aszódi Budaörsi Ceglédi Dabasi Dunakeszi Gödöllöi Gyáli Monori Nagykátai Pilisvörösvári Ráckevei Szentendrei Szobi Váci Veresegyházi Pest megye összesen

10,7 11,1 10,9 10,9 10,2 11,1 11,1 11,2 10,9 11,4 11,3 10,6 9,7 10,4 11,7 11,0

1000 lakosra jutó halálozás természetes szaporodás ill. fogyás (-) évi átlagos száma 13,3 -2,7 10,6 0,5 14,7 -3,8 13,5 -2,5 11,1 -0,9 12,8 -1,7 12,9 -1,8 13,9 -2,8 15,6 -4,7 11,2 0,2 12,7 -1,4 11,1 -0,5 18,0 -8,3 13,4 -3,0 13,3 -1,6 12,8 -1,9

belföldi vándorlási különbözet 3,7 17,0 2,8 7,7 15,1 13,7 8,2 12,9 8,8 19,8 16,3 19,3 4,5 5,5 34,4 12,5

Forrás: KSH adatai

-

A demográfiai folyamatok értékelése során a természetes népmozgalom adatai mellett a népesség korösszetételének alakulása jelenthet fontos információt a közoktatási középtávú fejlesztési terv szempontjából. A korösszetételt azonban nem csupán az élve születések és halálozások számának alakulása, hanem a vándorlási különbözet is erőteljesen – más megyéktől nagyobb mértékben- befolyásolja. A közoktatás szempontjából a 20 évnél fiatalabb népesség arányának és megoszlásának van kiemelt jelentősége, melyet az alábbi táblázatból ismerhetünk meg.

2008. január 1.

9


A lakónépesség száma korcsoport szerint, 2005. január 1.

Kistérség 0-14 éves 15-19 éves 20-29 éves 30-64 éves 65-X éves Összesen neve létszámuk/fő létszámuk/fő létszámuk/fő létszámuk/fő létszámuk/fő létszámuk/fő Aszódi 5 786 2 293 5 292 16 794 5 116 35 281 Budaörsi 25 405 8 811 22 175 72 839 17 622 146 852 Ceglédi 20 759 8 182 18 683 55 928 18 561 122 113 Dabasi 7 565 2 956 6 652 20 694 5 608 43 475 Dunakeszi 10 499 3 865 9 855 32 079 8 116 64 414 Gödöllöi 18 729 6 635 16 588 51 476 13 592 107 020 Gyáli 12 273 4 557 10 950 36 086 9 627 73 493 Monori 15 862 5 620 13 505 43 507 12 146 90 640 Nagykátai 10 575 3 812 9 038 29 080 8 914 61 481 Pilisvörösvári 15 555 5 185 12 325 41 394 10 540 84 999 Ráckevei 22 205 7 274 19 938 62 150 16 592 127 619 Szentendrei 12 716 4 312 10 670 36 029 9 355 73 082 Szobi 2 093 702 1 768 6 085 2 354 13 002 Váci 10 886 4 382 10 612 33 070 9 847 68 467 Veresegyházi 6 148 1 838 4 564 15 497 3 645 31 691 196 704 70 905 172 688 552 373 150 959 1 143 629 Pest megye összesen 1 579 697 634 328 1 533 863 4 772 062 1 577 599 10 097 549 Országosan Forrás: KSH adatai

A népesség korösszetételét tekintve a gyermekkorúak (0-14 évesek) aránya kistérségenként 17-19 % között, a felnőtt korúaké (15-64 évesek) 66-71 % között, az időskorúaké 12-18 % között szóródik. A vándorlás sajátosságaiból következően a kistérségek közül a fővároshoz közeli, nagy lélekszámú települések alkotta kistérségek rendelkeznek a legkedvezőbb korstruktúrával. A peremhelyzetű és az aprófalvas kistérségek sajátosságai az alföldi megyékkel egyezőek. A közoktatás tágan értelmezett feltételrendszere megközelítésében a korösszetétel adatait nagyon óvatosan kell kezelni. A közoktatás döntően önkormányzati fenntartású intézményrendszerében a településméret, a megye gazdasági fejlettsége, a foglalkoztatottság szintje és az átlagos családnagyság összefüggéseinek keretében célszerű a száz felnőtt korúra jutó gyermeklétszámot értelmezni. Pest megyében a települések átlagos mérete, a gazdasági aktivitás, a foglalkoztatottság szintje az országos átlagot lényegesen meghaladja. Ebből következően a települések eltartó képessége az önkormányzat bevételein keresztül kedvező hatást gyakorol az önkormányzati intézmények fenntartására.

2008. január 1.

10


A DABASI KISTÉRSÉG OKTATÁSI HELYZETE PEST MEGYÉBEN Pest megye településszerkezet közoktatási megközelítésben az országosnál sokkal kedvezőbb, az intézményhálózat működtetése, formálása szempontjából. Az óvodai feladatellátás Pest megyében, a Dabasi kistérség helyzete: Az óvodai feladatellátás tükrözi a demográfiai helyzetet, az óvodába járó gyermekek száma az elmúlt négy nevelési évben Pest megyében kis mértékben emelkedett, megközelítve a 40 000es értéket. Jellemzően a települési önkormányzati fenntartású intézményeket veszik igénybe a szülők, de megjelentek kistérségi társulási formában, illetve a nem önkormányzati fenntartásban működtetett óvodák is. Az óvodai ellátás adatait kistérség szerint vizsgálva megállapítható, hogy a Dabasi kistérségben nőtt a gyermekek létszáma. Az óvodai feladatellátást igénybe vevő gyermekek száma Pest megyében és a Dabasi kistérségben: Nevelési év 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005

Óvodás gyermekek létszáma Pest megyében összesen 39 060 38 505 39 115 39 686

Dabasi kistérségben 1 429 1 382 1 442 1 493

Az óvodai csoportok száma a fenntartó típusa szerint: Fenntartó típusa 2001/2002

Dabasi kistérség Nevelési év 2002/2003 2003/2004

2004/2005

nem önkormányzati települési önkormányzatok Pest megyében összesen (mindkét típus)

2008. január 1.

3

1

1

6

59

62

65

60

1835

1661

1684

1697

11


A nem önkormányzati fenntartású óvodai feladatellátási helyek gyermeklétszáma Pest megyében és a Dabasi kistérségben: Óvodás gyermekek létszáma a nem önkormányzati intézményekben Nevelési év Pest megyében összesen Dabasi kistérségben 2001/2002 2 526 75 2002/2003 2 072 17 2003/2004 2 625 15 2004/2005 3 073 157 Megállapítható, hogy a nem önkormányzati fenntartású intézmények a Dabasi kistérségben is megjelentek, de az általuk ellátott gyermeklétszámot összehasonlítva az óvodás gyermekek kistérségi összlétszámával megállapítható, hogy még mindig a települési önkormányzatok által fenntartott óvodákat veszik zömében igénybe a szülők. Az óvodai csoportok feltöltöttsége a Dabasi kistérségben az országos átlaghoz áll közelebb, a törvényi átlaglétszámot kis mértékben meghaladja, de nem éri el a maximumot: Nevelési év 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005

Óvodai csoportok átlaglétszáma Országos átlag Megyei átlag 22,0 21,3 22,0 23,2 22,1 23,2 n/a 23,4

Dabasi kistérség átlaga 23,0 21,9 21,8 22,6

Az általános iskolai feladatellátás Pest megyében, a Dabasi kistérség helyzete: Az általános iskolai feladatellátás szintén tükrözi a demográfiai helyzetet, az általános iskolába járó tanulók száma az elmúlt négy tanévben Pest megyében a 102 000-es értéket körüli szinten maradt. Jellemzően a települési önkormányzati fenntartású intézményeket veszik igénybe a szülők, de megjelentek kistérségi társulási formában illetve a nem önkormányzati fenntartásban működtetett általános iskolák is. Az általános iskolai ellátás adatait kistérség szerint vizsgálva megállapítható, hogy a Dabasi kistérségben a tanulók létszáma kis mértékben ugyan, de csökkent: Az általános iskolai feladatellátást igénybe vevő tanulók száma Pest megyében és a Dabasi kistérségben: Tanév 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005

2008. január 1.

Általános iskolás tanulók létszáma Pest megyében összesen Dabasi kistérségben 102 477 4 665 102 776 4 369 102 686 4 292 101 230 4 178

12


A nem önkormányzati intézmények az általános iskolai feladatellátás területén főleg a gazdasági központokban és a gazdaságilag jobb helyzetben lévő kistérségben erősek. Az általános iskolai csoportok száma a fenntartó típusa szerint a Dabasi kistérségben, illetve Pest megyében összesen: Fenntartó típusa 2001/2002

Dabasi kistérség Tanév 2002/2003 2003/2004

2004/2005

nem önkormányzati települési önkormányzatok Pest megyében összesen (mindkét típus)

8

8

8

8

214

202

205

205

4693

4621

4652

4617

A nem önkormányzati általános iskolák tanulólétszámáról Pest megyében és a Dabasi kistérségben egyaránt elmondható, hogy csökkenő tendenciát mutat: Általános iskolák tanulólétszáma a nem önkormányzati intézményekben Tanév Pest megyében összesen Dabasi kistérségben 2001/2002 10 011 318 2002/2003 8 852 134 2003/2004 10 276 136 2004/2005 8 454 123 Az általános iskolai csoportok feltöltöttsége országosan, Pest megyében és a Dabasi kistérségben: Tanév 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005

Általános iskolai osztályok (csoportok) átlaglétszáma Országos átlag Megyei átlag Dabasi kistérség átlaga 20,7 21,8 20,4 20,9 22,3 20,8 20,8 22,1 20,2 n/a 21,9 19,6

A fenti adatokat vizsgálva megállapítható, hogy a Dabasi kistérségben az osztályok feltöltöttsége csökken, a kistérség helyzete az országos átlaghoz közelít, és a törvényi átlag alatt marad. Az általános iskolai feladatellátás helyzetét legjobban az első évfolyamok beiskolázási helyzete mutatja. Az első évfolyamos beiskolázás hosszú évekre meghatározza a feladatellátás finanszírozási helyzetét. Az első évben alacsony feltöltöttségben elindított csoportok létszáma 8 éven keresztül csökkennek, valamint a 4-6 évfolyamos gimnáziumok is erőteljesen befolyásolják a későbbi csoportlétszámot. Így szükségszerűen előfordulhat a csoportok kényszerű összevonása, amely a szülők és a tanulók részéről, illetve a pedagógusok részéről is problémát jelenthet.

2008. január 1.

13


A beiskolázás helyzete kifejezetten romlik a Dabasi kistérségben is, amint azt az alábbi táblázat mutatja. Általános iskolai csoportok átlaglétszáma a Dabasi kistérségben Tanév Dabasi kistérség átlaga Megyei átlag 2001/2002 17,8 21,7 2002/2003 18,6 21,5 2003/2004 17,4 21,1 2004/2005 18,0 20,8 Az általános iskolai feladatellátás értékeléséhez elengedhetetlen a 6-8 évfolyamos gimnáziumok elszívó hatásának vizsgálata. Megyei szinten elmondható, hogy a 8 évfolyamos gimnáziumok elszívó hatása a tanulók 3 %-át, azonban a 6 évfolyamos gimnáziumoké már a tanulók 5,5-6 %-át érinti. Az említett értékek mellett jelentős a 8. évfolyamra lépők lemorzsolódása is (4 %). Az utóbbi a Dabasi kistérséget is jelentős mértékben érinti, 8,30 %ot mutat az érték kistérségünkben. Gimnáziumi feladatellátás Pest megyében, a Dabasi kistérség helyzete: A gimnáziumi feladatellátást igénybe vevő tanulók száma a megyében az elmúlt négy tanévben 17 000 fő körüli szintre emelkedett. A gimnáziumi feladatellátás megyei feladat, ezért a megyei intézmények már nagyobb mértékben szerepelnek a feladatellátásban. Dabas város területén a Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola szintén megyei fenntartásban működik A gimnáziumi feladatellátást igénybe vevő tanulók száma Pest megyében összesen és a Dabasi kistérségben: Tanév 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005

Gimnáziumi feladatellátást igénybe vevő tanulók száma Dabasi kistérség Pest megye összesen 247 16 100 458 16 805 510 17 094 595 17 029

A táblázat adatai alapján megállapítható, hogy egyre több tanuló veszi igénybe a gimnáziumot, mind a megyében, mind a kistérségben. A gimnáziumi csoportok átlagos feltöltöttsége fenntartó-típusonként vizsgálva az alábbi képet mutatja a Dabasi kistérségben: Gimnáziumi csoportok feltöltöttsége a Dabasi kistérségben fenntartó típusa szerint Tanév Települési Megyei Megyei átlag Települési átlag önkormányzatok önkormányzatok 2001/2002 n/a 30,9 29,4 29,7 2002/2003 37,0 30,1 30,0 29,5 2003/2004 40,5 26,8 29,4 29,8, 2004/2005 33,0 28,9 29,3 n/a

2008. január 1.

14


A Dabasi kistérségről megállapítható, hogy mind a települési mind a megyei önkormányzatok által fenntartott gimnáziumokban csökkent az átlaglétszám, és az utóbbi két évben alacsonyabb a megyei és az országos átlagnál is. Az értékékekből arra lehet következtetni, hogy a tanulólétszám csökkenésével párhuzamosan megerősödött a fővárosi gimnáziumok elszívó hatása. Szakiskolai feladatellátás Pest megyében és a Dabasi kistérségben: A szakiskolai feladatellátást igénybe vevő tanulók száma a megyében az elmúlt négy tanévben enyhe ütemben, a 75000-as érték körüli szintre csökkent. A tanulók jellemzően megyei önkormányzati intézményekbe járnak, a feladatellátás megyei kötelező feladat. A szakiskolai feladatellátás lényegében nappali munkarend keretében zajlik. A szakiskolai feladatellátást igénybe vevő tanulók száma Pest megyében összesen, illetve a Dabasi kistérségben az alábbiak szerint alakult: Tanév 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005

Szakiskolai feladatellátást igénybe vevő tanulók száma Dabasi kistérség Pest megye összesen 591 7 767 640 8 004 753 7 731 689 7 512

A dabasi szakiskolai tanulók száma tehát nőtt a Dabasi kistérségben, térségünk egyike a szakiskolai képzés regionális központjainak (Cegléd, Gödöllő, Pilisvörösvár, Ráckeve, Vác). A szakiskolai feladatellátást - Dabasi kistérségben - igénybe vevő csoportok átlaglétszámának alakulását az alábbi táblázat a fenntartó típusa szerinti bontásban tartalmazza: Szakiskolai csoportok átlaglétszáma a Dabasi kistérségben a fenntartó típusa szerint Tanév Települési Megyei Megyei átlag önkormányzatok önkormányzatok 2001/2002 32,9 26,2 24,3 2002/2003 30,8 24,7 24,7 2003/2004 29,8 26,6 25,3 2004/2005 28,6 25,3 24,2 Megállapítható, hogy a településin önkormányzatok esetében a feltöltöttség szinte maximális, meghaladja a megyei önkormányzat fenntartásában lévő iskolák átlagát, sőt a Pest megyei átlagot is. A speciális szakiskolai ellátás döntően megyei önkormányzati feladat. A megyében az elmúlt négy évben 25 %-kal nőtt a speciális szakiskolai ellátás kiterjedtsége. Szakközépiskolai feladatellátás a Dabasi kistérségben és Pest megyében: A szakközépiskolai feladatellátást igénybe vevők száma a megyében - enyhe ütemben - a 15 400 körüli szintre emelkedett. A tanulók többsége megyei fenntartású intézménybe jár, a középfokú ellátás megyei kötelező feladat. 2008. január 1.

15


A szakiskolai csoportok átlaglétszáma évfolyam-típusonként, a fenntartó típusa szerint az alábbiak szerint alakult a Dabasi kistérségben: A szakközépiskolai csoportok átlaglétszáma a Dabasi kistérségben évfolyam-típusonként és a fenntartó típusa szerint Évfolyamtípus Fenntartó típusa Tanév 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2006 26,1 28,1 30,9 30,8 Szakmai Települési előkészítés önkormányzatok 27,8 27,8 26,8 28,7 Megyei önkormányzat 20,0 n/a 19,0 19,7 Szakképző Települési évfolyamok önkormányzatok 29,0 22,0 20,0 24,5 Megyei önkormányzatok A táblázat adatai mutatják, hogy a Dabasi kistérségben a szakmai előkészítést igénybe vevők száma a települések esetében meghaladja a megyei önkormányzati intézmények átlagát, viszont ez az arány a szakképző évfolyamok esetében megfordul. Szakmaszerkezet alakulása a megyében: A szakmacsoportok alakulásáról a megyében megállapítható, hogy a szakképzés az egyéb szolgáltatások, az építészet, a gépészet, az informatika, kereskedelem-marketing, mezőgazdaság és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportokra épül. A szakmakínálat átstrukturálódása az elmúlt két évben megindult, a korábbi slágerszakmák (kereskedelem-marketing, egyéb szolgáltatások, ügyvitel, közgazdaság, informatikai szakmacsoport) súlya jelentős mértékben csökkent, míg megerősödött a faipari, az építészeti, a gépészeti, a vendéglátási-idegenforgalomi, valamint a művészeti képzések szerepe. Stabilizálódott a mezőgazdasági és az elektrotechnikai szakképzés helyzete. A gépészeti és kereskedelmi szakmacsoport szerepét hosszú távon erősíti, hogy a megyében az Európai Unió segítségével két Térségi Integrált Szakképző Központ került kialakításra 2005-ig. A közoktatási és a szakképzési törvény 2007-es változásai lehetővé teszik, sőt szorgalmazzák más jogi konstrukcióban is TISZK-ek létrehozását. Bejáró tanulók Pest megyében és a Dabasi kistérségben: A szabad iskolaválasztás lehetősége megteremti, hogy a diákok ne lakóhelyükön vegyék igénybe az oktatási szolgáltatást. A bejáró/vándorló tanulók befolyásolják az oktatás helyzetét. Pest megye esetében ez különösen igaz, hiszen az ország középpontjában található, tömegközlekedés fejlett. Másrészt fontos azon tanulóknak a száma is, akik megyei lakosként a fővárosi feladatellátásban vesznek részt. A Dabasi kistérségbe jellemzően Bács-Kiskun megyéből járnak be tanulók, számuk az elmúlt négy évben 120-160 között mozgott. Pest megyében lakó tanköteles tanulók közül minden hatodik tanuló a fővárosi intézményhálózatot veszi igénybe, számuk az elmúlt négy évben 43.000-re emelkedett, a fővárosi önkormányzat elszívó ereje az elmúlt négy évben megerősödött. 2008. január 1.

16


Gyógypedagógiai nevelés, oktatás: Az elmúlt évek változásai következtében egyre erősebb társadalmi igényként jelentkezik a különleges gondozást, speciális ellátást igénylő gyermekek nevelése–oktatása a megfelelő intézmények keretében. A törvényi változások azt tűzték ki célul, hogy a többségi intézmények az integrált oktatás keretében elégítsék ki az igény egy részét, az integráltan nevelt tanulók száma folyamatosan nő az óvodában és az általános iskolában. A Dabasi kistérségben kifejezetten magas az integráltan neveltek száma, a 2004/2005-ös tanévben 215 fő volt. A hátrányos helyzet kezelése: A megyében 1600 körüli állami nevelt tanul, míg a tanulás és magatartás nehézséggel küzdő tanulók száma meredeken emelkedik (36 %). A nevelési tanácsadók esetszámait vizsgálva a tanulók körében kétszeresére nőtt a tanulási nehézséggel, és másfélszeresére a magatartási nehézséggel jellemezhető tanulók száma. A tehetséggondozásban résztvevő tanulók száma 30%-al nőtt. Alapfokú művészetoktatás Pest megyében és a Dabasi kistérségben: Az alapfokú művészetoktatási feladatellátás kiterjedtsége az elmúlt négy évben 30 %-kal nőtt. Az alapfokú művészetoktatásban résztvevők száma a fenntartó típusa szerint a Dabasi kistérségben és Pest megyében az alábbiak szerint alakult az elmúlt négy évben: Alapfokú művészetoktatásban résztvevők fenntartó típusa szerint a Dabasi kistérségben Fenntartó típusa Tanév 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 0 0 321 355 Nem önkormányzati 410 451 457 477 Települési önkormányzatok 286 304 297 292 Megyei önkormányzat 23 087 24 028 26 481 29 395 Pest megyében összesen (mindhárom típusú fenntartás) A Dabasi kistérségben nőtt az alapfokú művészetoktatásban résztvevők száma az elmúlt négy évben. Napköziotthonos nevelés: A napköziotthonos feladatellátás a tehetséggondozás, felzárkóztatás, valamint a nevelés egyik lehetséges színtere, az elmúlt négy évben 5 %-os növekedési ütemet produkált a megyében. A napköziotthonos ellátás növekedését az iskolaotthonos ellátás (23 %) magyarázza, mely

2008. január 1.

17


tartalmilag különbözik a napköziotthonos ellátástól, de a közoktatási törvény, a normatíva azonos csoportba sorolja. A napköziotthonos feladat ellátása az alábbiak szerint alakult a Dabasi kistérségben, illetve a megyében az elmúlt négy évben. Napköziotthonos /tanulószobai/iskolaotthonos ellátásban résztvevők száma Tanév Dabasi kistérség Pest megye összesen 2001/2002 927 36 255 2002/2003 890 37 328 2003/2004 1043 37 636 2004/2005 1108 38 122 A fenti táblázatból megállapítható, hogy a napköziotthonos ellátást igénybe vevők száma folyamatosan nőtt térségünkben. Kollégiumi nevelés: A kollégiumi feladatellátással kapcsolatban általános megállapítás a megyében, hogy a kollégiumi nevelésben résztvevők száma a tömegközlekedés fejlődésével párhuzamosan csökkent. Térségenként vizsgálva a kollégiumi feladatellátást, megállapítható, hogy az lényegében a Ceglédi és a Váci kistérségekre koncentrálódik a megyében. A kollégiumi ellátásban résztvevők száma az elmúlt négy évben az alábbiak szerint alakult a megyében illetve a Dabasi kistérségben. Tanév 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005

Kollégiumi nevelésben résztvevők száma Dabasi kistérség Pest megye összesen 113 2 457 109 2 439 109 2 451 110 2 143

Nemzetiségi és idegen nyelvű oktatás: A nemzetiségi oktatás aránya a települési önkormányzatok fenntartásában lévő intézményekben folyamatosan nőtt a megyében az elmúlt két évben. Ezzel párhuzamosan a cigány kisebbségi oktatás súlya folyamatosan csökken. A nemzetiségi oktatásban résztvevők száma a megyében és a Dabasi kistérségben az alábbiak szerint alakult az elmúlt négy évben. Tanév 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005

2008. január 1.

Nemzetiségi oktatásban résztvevők száma Dabasi kistérség Pest megye összesen 1 048 15 467 669 15 581 799 15 475 675 16 403

18


A táblázatból megállapítható, hogy bár a megyében nőtt a nemzetiségi oktatásban résztvevők száma, térségünkben csökkent. A kétnyelvű oktatás adatait vizsgálva megállapítható, hogy a legtöbben német nyelvű képzésben vesznek részt, de nőtt a szlovák és angol nyelvű képzések aránya is. A cigány kétnyelvű oktatás marginális jellegű a megyében. A kétnyelvű képzésben résztvevők száma a Dabasi kistérségben az alábbiak szerint alakult: Tanév 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005

Kétnyelvű oktatásban résztvevők a Dabasi kistérségben angol német szlovák 18 0 158 0 261 183 0 0 165 0 0 182

A táblázatból megállapítható, hogy a „legnépszerűbb” a szlovák nyelv térségünkben. Felzárkóztatás, tehetséggondozás: A tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulók számának növekedésével párhuzamosan nő a felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásban résztvevők száma, valamint csökkent a tehetséggondozásra fordított idő. A felzárkóztatásban és a tehetséggondozásban résztvevők számának változása kistérségünkben az alábbiak szerint alakult (százalékos meghatározás): Felzárkóztatásban és tehetséggondozásban résztvevők számának változás (2001/2002 = 100 %) Felkészítés Tanév 2002/2003 2003/2004 2004/2005 % % % -8,14 0,63 8,68 Felzárkóztató foglalkozás -46,10 130,85 43,05 Fejlesztő foglalkozás -36,16 -3,31 4,76 Tehetséggondozás A tehetséggondozásban résztvevők száma tehát csökkent térségünkben. Iskolai könyvtárak működése, számítástechnikai eszközökkel való ellátottság: A könyvtárak működése az olvasási kultúra fejlesztésének fokmérője. A könyvtárba beiratkozott tanulók száma a Dabasi kistérségben és Pest megyében az alábbiak szerint alakult: Tanév 2001/2002 2002/2003 2008. január 1.

Iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók száma Dabasi kistérség Pest megye összesen 4 245 99 959 4 079 95 863 19


2003/2004 2004/2005

4 668 4 689

98 868 103 154

A könyvtári állomány gyarapodását vizsgálva kitűnik, hogy ennek elenyésző hányada az elektronikus kiadvány. A számítástechnikai eszközökkel való ellátottságra jellemző, hogy az elmúlt években az országos közoktatási politika előtérbe helyezte a számítástechnikai eszközökkel való ellátottságot, ennek jogszabályi megjelenési formája a 3/2005. (III. 3.) OM rendelet volt, mely az informatikai normatíva felhasználását szabályozta. A Dabasi kistérségben és a megyében a számítógépek állománya az alábbiak szerint alakult: Tanév 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005

Számítógépek állománya Dabasi kistérség 354 397 390 472

Pest megye összesen 9 649 10 602 11 508 12 557

Pedagógusok végzettsége: A pedagógusok a megyében jellemzően nők (84,8 %), a fenntartó szerint vizsgálva ez az arány a települési önkormányzatoknál magasabb (87-88%), míg a nem önkormányzati és a megyei önkormányzat intézményeiben alacsonyabb (67-70 %). A nyugdíjasok aránya kis mértékben csökkent az elmúlt három évben (4 %-ról 3,8%-ra ), fenntartónként vizsgálva azonban ez az arány a települési önkormányzatoknál csökkent (3,9 %-ról 3,3 %-ra), viszont a nem önkormányzati és a megyei önkormányzati intézményekben növekedett (az előbbi esetében 3,8 %-ról 4,6 %-ra, az utóbbi esetben 5,5 %-ról 6,9 %-ra). A pedagógiai képesítéssel nem rendelkezők aránya folyamatosan csökken. Pedagógusok végzettségének megoszlását az alábbi táblázat mutatja a Dabasi kistérségben:

2008. január 1.

20


Végzettség Középiskolai tanár

Pedagógusok végzettsége a Dabasi kistérségben Tanév 2002/2003 2003/2004 92 96

2004/2005 100

Általános iskolai tanár

172

165

176

Tanító

71

76

61

Tanító speciális képesítéssel

84

88

98

Gyógypedagógus

12

14

14

Felsőfokú végzettségű óvodapedagógus

107

114

115

Középfokú végzettségű óvodapedagógus

8

8

8

Szakoktató

10

9

8

Pedagógiai képesítéssel rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező egyéb felsőfokú végzettségű Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező középfokú végzettségű Pedagógiai képesítéssel nem rendelkező szakmai tárgyra képesített Összesen

4

15

9

11

9

9

13

13

13

6

2

2

590

609

613

Ebből felnőttoktatás

2

18

Ebből kisebbségi nevelés

38

21

Ebből összes gyógypedagógiai nevelés

11

15

37

Ebből összes nő

488

514

518

Ebből összes nyugdíjas

33

33

29

2008. január 1.

21


OKTATÁSI HELYZETKÉP DABASON Dabas Város Önkormányzata az elmúlt években számos beruházást hajtott végre a közoktatás terén. Gyónon iskola és óvoda, Dabason tanuszoda épült, Sáriban szintén új óvoda épült és bővült az általános iskola is. A több mint tíz éve kistérségi közoktatási feladatokat ellátó Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola is új, tágas, impozáns épületbe költözött. Elmondható tehát, hogy Dabas minden városrésze fejlődött, korszerűsödött. A településen, minden városrészben, a lakosság igényeinek megfelelően található általános iskola és óvoda, a gyerekeknek nem kell egyik városrészből a másikba utazni nap mint nap, hanem helyben, lakóhelyük közelében vehetik igénybe az oktatási szolgáltatásokat. Dabas-Sáriban működik az 1. sz. Napköziotthonos Óvoda két tagintézménnyel (Napsugár és Szivárvány Óvoda), melyből a Szivárvány Óvoda a kilencvenes években épült, igen korszerű, modern, tágas épület. Itt működik a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola, melynek éppen 2003. szeptemberében adták át új tantermeit. Az általános iskola épületében működik a Szent János Katolikus Általános Iskola is, mely egyházi fenntartásban üzemel. 2005-ben mindkét általános iskola tetőtere beépítésre került, a 2006/2007-es tanévben a tanulók már az új tantermekbe is járhatnak. Dabas, tehát a központi városrész oktatási képe a leggazdagabb. Itt működik a 2. sz. Napköziotthonos Óvoda három tagintézménnyel (Bóbita, Kipp-Kopp és Tátika Óvoda), a Kossuth Lajos Általános Iskola két épületben, tanuszodával ellátva. A városrész oktatási képét tovább gazdagítják a középiskolák is: a Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a Táncsics Mihály Gimnázium, Szakközépiskola, mely megyei fenntartás alatt áll. Itt helyezkedik el a Sugár Alapfokú Művészetoktatási Intézmény is, mely szintén megyei fenntartású alapfokú művészetoktatási intézmény. A 2004/2005-ös tanévben megkezdte működést a Kincsesház Alapítvány fenntartásában lévő Kincsesház Általános Iskola, mely tanulási- és magatartási zavarokkal küzdő tanulók oktatást látta el 5-8 fős csoportokban, az önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás alapján. A Kincsesház Általános Iskola megszűnése miatt, az Önkormányzat új alapítványi fenntartóval, az Igazgyöngy Közhasznú Alapítvány a Gyermekekérttel köztött hasonló tartalmú közoktatási megállapodást. Az Igazgyöngy Általános Iskola arra törekszik, hogy a megyei feladatellástában is részt vegyen, és egységes pedagogia szakszolgálati intézményként működjön. Dabas-Gyónon az oktatási feladatokat a 3. sz. Napköziotthonos Óvoda, három tagintézménnyel, melyből a Lurkó Óvoda teljesen új, modern épületben működik 2003. szeptemberétől. A Dabas-szőlősi Óvoda az ottani lakosság igényeit hivatott kielégíteni. A Gyóni Géza Általános Iskola szerepe kiemelkedő volt a város oktatási rendszerében, mivel ez az intézmény végezte a fogyatékos, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek kisegítő iskolai oktatását. A 2006/2007-es tanévtől a tanulók integrált oktatásának bevezetése történt meg. E tanévtől kezdődően a diákok már az iskola új, beépített tetőterű tornatermét vehették igénybe. Nagy előrelépés, hogy a 2007/2008-as tanévben az óvodákben is beveztésre került a sajátos nevelési igényű tanulók egy részének oktatása. Az Önkormányzat fenntartásban lévő közoktatási intézményeinek gyermek/tanuló létszámát illetve a pedagógusok létszámát az alábbi táblázat mutatja:

2008. január 1.

22


Dabas Város közoktatási intézményeinek gyermek/tanuló, valamint pedagógus létszáma Tanulók Pedagógusok 1.sz. Napköziotthos Óvoda 152 18 2.sz. Napköziotthos Óvoda 193 20 3.sz. Napköziotthos Óvoda 193 22 II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola 254 21 Kossuth Lajos Általános Iskola 474 43 Gyóni Géza Általános Iskola 550 42 Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola 963 65 ÓVODAI NEVELÉS Dabas Város Önkormányzata a település méreteihez igazodva, több óvodát tart fenn, így mindhárom városrészben működik olyan önálló alapfokú oktatási intézmény, óvoda, amely kielégíti a helyi lakosság igényeit. A három óvoda, a gyermeklétszám figyelembe vételével, több telephellyel, illetve feladatellátási hellyel rendelkezik: 1. sz. Napköziotthonos Óvoda  Szivárvány Óvoda (2371 Dabas, Mánteleki út 6.)  Napsugár Óvoda (2371 Dabas, Szent János út 277.) 2. sz. Napköziotthonos Óvoda  Bóbita Óvoda (2370 Dabas, Táncsics Mihály út 2.)  Tátika Óvoda (2370 Dabas, Erkel Ferenc út 1.)  Kipp-Kopp Óvoda (2370 Dabas, Ravasz László út 1.) 3. sz. Napköziotthonos Óvoda - Mesevár Óvoda (2373 Dabas, Benedek E. u. 2.)  Lurkó Óvoda (2373 Dabas, Óvoda u. 2.)  Szőlőkert Óvoda (2373 Dabas-Szőlő, Tinódi út 51.) Az emberiség jövőjének alakulása szempontjából óriási jelentősége van annak, hogy a települések, falvak, városok önkormányzatai hogyan viszonyulnak a nevelés, oktatás kérdéséhez, milyen döntéseket hoznak, mennyire elkötelezetten teljesítik a közoktatás-ellátási kötelezettségüket. Dabas Város Önkormányzata ezért igyekszik a lehető legtöbb gondot fordítani a lehetőségeihez mérten, a nevelés, ezen belül az óvodai nevelés színvonalára. Ez megnyilvánul a folyamatos párbeszédben a fenntartó, valamint az intézmények között, valamint az előrelátó, gondos és pontos tervezési gyakorlatban. Az iskolai nevelés mellett nagyon fontos szerepet tölt be az óvodai nevelés, hiszen ezen szakaszban valósul meg a gyermek személyiségének sokoldalú és harmonikus fejlesztése, illetve itt készülnek fel a gyermekek az iskolás életre, mind testileg, mind szellemileg. Ezért érdemes kiemelt figyelmet fordítani e területre, éppúgy, mint az iskolai oktatásra, hiszen a két terület együtt határozza meg a település ifjúságának jövőjét, életét. Az óvodai nevelés középpontjában a gyermek áll, a gyermek személyisége, mint indivíduum. Ez az a szakasz, amikor még igen sokat lehet fejleszteni a személyiségen, de igen sokat lehet ártani is, mivel a gyermek még sérülékeny. Ezért nagyon fontos a megfelelően felkészült pedagógus, óvodai személyzet, hogy a gyermeki lét lehetőségeit a lehető legmegfelelőbben aknázzák ki. 2008. január 1.

23


Az óvoda nevelési-oktatási intézmény, melynek feladata, a gyermek személyiségének, lényének fejlesztése. Ez nemcsak passzív részvételt feltételez, hanem aktív közreműködést igényel, így tudatosan szervezi, irányítja a folyamatot. Erre szolgál a nevelési program, mely tartalmazza ezen munka főbb irányait, mérföldköveit, céljait és a szervezet stratégiáját. Ezen dokumentum alapján világossá válik az érintettek, a fenntartó, a szülők, a személyzet részére, hogy hol tart az intézmény, milyen célt tűzött ki maga elé, és ezt hogyan akarja elérni. Dabas városa, akár a többi település, igyekszik intézményeit a lehető legjobban felszerelni, felújítani, hogy azok megfeleljenek a hazai és az uniós követelményeknek. Az elmúlt években jelentős beruházások valósultak meg az oktatás-nevelés mindkét területén. Nemcsak új iskola épült, és a régiek bővülnek folyamatosan, hanem új óvodák is épültek. Az 1. sz. Napköziotthonos Óvoda Szivárvány tagóvodája 1998-ban végre az új, modern, tornatermes épületbe költözhetett, valamint a 3. sz. Napköziotthonos Óvoda is új épületben fogadja a gyermekeket. A sorból már csak a 2. sz. Napköziotthonos Óvoda hiányzik, de a város településfejlesztési céljai között szerepel az új épület megépítése a közeljövőben, hogy a nevelés helyiségei megfelelő számban és minőségben biztosítottak legyenek. Összességében elmondható, hogy a város nevelési szolgáltatást nyújtó intézményeinek, vagyis az óvodáknak úgy fenntartói, mint intézményi szintű működtetése minőségi alapokon nyugszik. Az egész nevelési-oktatási rendszert a helyi igények differenciált kielégítésének szándéka jellemzi. A város óvodahálózata neveléstartalmi szempontból színes és változatos, az eltérő felhasználói igényeket figyelembe vevő, és azokra adekvát pedagógiai válaszokat adó. A település ugyanakkor az óvodák működtetésével, szervezésével kapcsolatban az egységes európai képhez közelít. A minőségelvű működés egyik legalapvetőbb megnyilvánulási formája az együttműködés szorossága az intézmények és a fenntartó között. Ez az együttműködés nemcsak a finanszírozási kérdésekben mutatkozik meg, hanem a mindennapos párbeszéd folyamán, mely az intézmények és a hivatal között zajlik. Ez az alap, hiszen csak a folyamatos információ csere révén lesz képes egy intézmény megfelelni az elvárásoknak, illetve csak így lesz képes munkáját a követelményeknek megfelelően végezni. Az óvodák belső világa, szűkebb és tágabb értelemben vett környezete, tehát maga a város harmonikus egységet alkot. Ez megteremti a kívánatos feltételrendszert a nevelés folyamatának kedvező alakulásához. Kiemelendő az óvodák egymással való szoros szakmai együttműködése is. A nevelés megfelelő színvonalú végzéséhez elengedhetetlen a megfelelő humán erőforrás. Ez napjaink leginkább hangoztatott, legtöbbet vitatott kérdése. Végső soron, minden munka, tevékenység és folyamat alapvető meghatározója a munkát végző ember. Sajnos a szervezetek nagy része nem fordít kellő gondot a munkatársak fejlesztésére, képzésére. Ez szerencsére városunkban nem így van. Az óvodai nevelést tekintve az alapvető hangsúly a személyeken, a gyermekekre felügyelő óvónőkön van, akik nagyban meghatározzák a gyermekek fejlődését. Az óvónők fejlesztése nemcsak igény, hanem tényleges tevékenység is, melyre a garanciát a törvényi előírások is megteremtik. Ennek eredményeként elmondható, hogy a városban dolgozó óvónők magas színvonalon képzettek, óriási elhivatottsággal, felkészültséggel és profizmussal végzik a munkájukat. Az intézményi dokumentumokat nézve, minden esetben megmutatkozik az óriási munka, mely a sorok mögött van, és amely az óvónők, a segítő munkatársak több napos, kitartó munkáját tükrözi. Az alkotás folyamatában az óvoda vezetők irányítása mellett az 2008. január 1.

24


intézmények minden dolgozója részt vett, így az elkészült dokumentumokat magukénak érzik, és készek a leírtak gyakorlati megvalósítására és véghezvitelére. Az önkormányzat részéről a tavalyi évben megtörtént, ezen dokumentumok felülvizsgálata, a dokumentumok módosítására, a hibák kijavítására történő felhívás. A dokumentumok folyamatos karbantartása, a változások figyelemmel kísérése, azok bevezetése azonban állandó feladta maradt mind az intézményeknek, mind a fenntartónak. A minőségelvű működés további megnyilvánulási formája, az együttműködés és a megfelelő humán erőforrás mellett, a minőségbiztosítási rendszer kiépítése és működtetése. Az intézmények a rendszert 2004-re kiépítették és bevezették, 2006-ra a kezdeti nehézségek leküzdése után mindez jól működő rendszerré vált. A minőségbiztosítás „team-jei” minden intézményben kialakultak. A változó igények alakulásának vizsgálata, elemzése ma már többnyire része az óvodák életének, úgy a vezetés, mint a csoportpedagógiai menedzsment szintjén. A megfelelő munkavégzéshez elengedhetetlen a megfelelő információ. Ez az információ származhat a fenntartó képviselőjétől, valamint a médiából, szaklapokból. Mindez nagyon fontos kritériuma úgy a szervezetfejlesztő, mint a minőségelvű munkának. Az információ két forrásból érkezhet, lehet belső, minek következtében az óvónők magas szinten tájékozottak a szakmai kérdésekben, illetve lehet külső, amely a fenntartótól érkezik, és helyi szintű híreket tartalmaz. A működés kapcsán nem hagyható figyelmen kívül a gyermeki érdek, a családok helyzete. Az óvodák kapcsolatait a gyermeki érdekek mindenkori figyelembe vétele és a helyi nevelési programokban megfogalmazott sajátos célok megvalósulásának elősegítése jellemzi. Elsődleges partnereknek a családokat tekintik, a velük való kapcsolat alakulását és alakítását kiemelt figyelemmel kezelik. Az óvodák nagy gondot fordítanak a szakmai és egyéb kapcsolatok építésére. Jó az együttműködés a település más intézményeivel, az óvodákkal és iskolákkal is. Mindez a hatékony működés egyik fontos jellemzője. Az óvodák kapcsán hiányosság az, hogy nem rendelkezik minden intézmény speciális szakembergárdával, a fejlődési rendellenességek kezelésével. Ezen hiányosságok miatt fokozatosan szükség lenne olyan speciális szakemberek nevelésbe való bekapcsolására, mint a logopédus, fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, stb. Ilyen segítő hálózattal a dabasi óvodai intézmény rendszer csak korlátozottan rendelkezik. Minden óvodában tevékenykedik logopédus, akik, mivel a körzetben működő általános iskolák logopédiai feladatait is ellátják, nagyon leterheltek. Előrelépés mutatkozik továbbá a gyógypedagógus-ellátottság területén is. A város adottságainak függvényében, a fejlesztés irányvonalának kijelölésében ez egy kiindulópont lehet. Javasolható a segítő szakemberek minél nagyobb arányú, konkrét igényeknek megfelelő városi szintű biztosítása. Esélyegyenlőség biztosítása az óvodákban: Az óvodákban van elegendő férőhely, azaz elviekben biztosított a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos státuszú családok a gyermekeik 3 éves korától való óvodáztatása. A szülők azonban nem mindig élnek ezzel a lehetőséggel. A 2007/2008-as nevelési évtől a sajátos nevelési igényű gyermekek egy részének ellátást is felvállalták a nevelési intézmények, mely feladatok ellátásához fokozatosan teremtődnek meg a feltételek. 2008. január 1.

25


1. SZ. NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA Az óvoda működési területe Dabas-Sári, vagyis a szlovákok lakta városrész. A településrész hagyományai már egyre inkább kezdenek eltűnni, ezért a lehető legnagyobb gondot kell fordítani az ott élő gyermekek nemzetiségi nevelésére. Az óvoda fő célja ez, tehát megőrizni a régi, mintegy 400 éves múltra visszatekintő szlovák hagyományokat. A gyermekek szűk családi körben is találkoznak a szlovák nyelvvel. Sajnos a ma beszélt nyelv már nem tiszta, keverednek benne a szlovák és a magyar szavak. A szülők, a régi hagyományokkal ellentétben már nem beszélgetnek a gyermekeikkel szlovákul, sőt, ők maguk sem beszélik a nyelvet. A nagyszülők viszont igen, ők sokat segítenek a tradíciók őrzésében. A szülők ezen sajátosság miatt, szívesen hozzák gyermekeiket az óvodába, segítőkészek és érdeklődők, mert fontosnak tartják azt a nevelő hatást, melyet az óvoda fejt ki a gyermeki személyiség fejlődésére. Az óvoda mindkét tagintézménye tükrözi a tradicionális kultúrát, a szokásokat. Az óvodai, iskolai, valamint a nemzeti ünnepeken megjelenik a helyi népviseleti öltözék. Az óvoda két tagintézménnyel működik Dabas-Sáriban. A Napsugár Óvoda 1976-ban épült, jelenleg 4 csoporttal működik, és 76 gyermek nevelését látja el. Az óvoda felszerelése folyamatos fejlesztésre szorul, különösen a gyermekjátékok, bútorok. A Szivárvány Óvoda 1998-ban épült, négy csoporttal működő óvoda, és jelenleg 76 gyermekről gondoskodik szintén 4 csoportban. A helységek kialakítása korszerű, a mai igényeknek megfelelőek. Az épület külleme is esztétikus, modern. Az óvoda udvara parkosított, ahol jó idő esetén szívesen játszadoznak a gyermekek. Az óvoda adatait az alábbi táblázat tükrözi: Az 1. sz. Napköziotthonos Óvoda adatai (2007) Feladatellátási hely 2 Gyermeklétszám 152 Pedagógusok száma 18 Csoportszoba 8 Csoportok száma 8 Az óvoda kiemelt feladata, hogy a Dabas-Sári városrészben közreműködjön a hagyományok megőrzésében, a nemzeti identitás kialakításában. Ehhez megfelelő személyi feltételek kellenek. Ezért nagyon fontos, hogy az óvónők folyamatosan fejlesszék magukat, és legyenek igényesek a munkájukkal kapcsolatban. Az óvodapedagógus létszám ebben az intézményben folyamatosan nő, tekintve, hogy egyrészt növekszik a gyermeklétszám, másrészt a fenntartó biztosítani kívánja, hogy az átfedési időben csoportonként 1-1 pedagógus foglalkozzon a gyermekekkel. Az adminisztratív munka megkönnyítése érdekében bővült az óvoda technikai állománya is egy fő óvodatitkárral.

2008. január 1.

26


Az óvoda nevelési céljai:  Az óvodások nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése.  A 3-7 éves korosztály eltérő fejlődési ütemének figyelembevételével a sokoldalú személyiségfejlesztés.  A gyermekek kisebbségi identitástudatának kialakítása és fejlesztése, a szlovák nemzetiségi nyelv megismertetése.  Megfelelő nyelvi környezet biztosítása a gyermekek számára.  Az önazonosság kialakítása, fejlesztése, a hagyományok átörökítése és a másság elfogadására nevelés.  Beszédmegértés készségének kialakítása.  Beszédkészség megalapozása szlovák nyelven.  Az óvodai dolgozók is beszéljék a szlovák tájnyelvet.  A lakóhelyhez, szülőföldhöz fűződő pozitív érzelmek erősítése, a helyi népszokások felelevenítésével és átörökítésével. Az óvoda feladatai:  Óvodai nevelés, beleértve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése  A sajátos nevelési igényű gyermekek közül azon gyermekek ellátása, akik az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye szerint a többi gyermekkel együtt nevelhetők, és akiknek a testi fogyatékossága mozgáskorlátozottság, érzékszervi fogyatékossága látás- vagy hallássérülés, beszédfogyatékosok, vagy enyhe fokban értelmi fogyatékosok.  Nemzetiségi nyelven folyó oktatás, nevelés  Logopédiai foglalkozások biztosítása  Kulturális programok szervezése  Egyéb foglalkozások szervezése  A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete  Helyiségek bérbeadása  Táborozás, kirándulások szervezése  Óvodai intézményi közétkeztetés  Intézményi vagyon működtetése  Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai 2. SZ. NAPKÖZIOTTHONOS ÓVODA Az óvoda Dabas központjában, három épületben működik. Az óvoda központi épülete a legújabb, mely 1980-ban épült. Ebben az épületben 4 csoport elhelyezésére van lehetőség, és jelenleg 86 gyermek nevelését látják el. Itt végzi a munkáját az óvoda vezetése. A város központjától néhány métere működik a Tátika Óvoda, mely 1976-ban épült, jelenleg 3 csoportban 61 gyerekről gondoskodnak. Az intézmény elsősorban a lakótelepen élő családok érdekeit szolgálja. A legrégebbi tagintézmény a Kipp-Kopp Óvoda, mely még a múlt században épült régi kúria, ma műemlék jellegű épület. 1942 óta üzemel mint óvoda korábbi, 3 csoportjából már csak 2 csoport működik, a szükségteremként nyilvántartott termet már nem működtetik. Legutóbb 1993-ban került sor a felújítására. Jelenleg 48 gyermekről gondoskodik az intézmény.

2008. január 1.

27


Mindhárom tagóvoda jó adottságokkal rendelkezik. A legfontosabb a hatalmas udvar, mely a gyermekek szempontjából mindenképpen előnyös. Lehetővé válik a rendszeres mozgás, a szabad levegőn tartózkodás, valamint a mozgáskészség fejlesztése. Az óvoda gyermekeinek összetétele vegyes, akár a város szociális tagozódása. Jelen vannak a konszolidált családi körülmények közül érkező gyermekek, és jelen vannak a csonka családok gyermekei, illetve a cigány kisebbség is. Az óvoda nevelése kapcsán a gyermekközpontúságot tartja szem előtt. A gyermekközeli szemléletmód kialakításával, a kötöttségek oldásával, a komplex foglalkozások, a munkáltatás, a tapasztalatszerzés középpontba állításával kívánják a gyermeki személyiséget fejleszteni, segíteni a társadalomba való illeszkedésüket. Az óvoda főbb adatait az alábbi táblázat tükrözi: A 2. sz. Napköziotthonos Óvoda adatai (2007) Feladatellátási hely 3 Gyermeklétszám 195 Pedagógusok száma 20 Csoportszoba 9 Csoportok száma 9 Az óvoda nevelési céljai:  A gyermek sajátos, testi, lelki szükségleteinek kielégítése.  A teljes gyermeki személyiség fejlesztése változatos tevékenységekkel.  Kooperációs és kommunikációs képességeik kialakítása és fejlesztése.  Az életre való felkészítés.  Az óvoda nyitottságának biztosítása.  A partneri igények reális kielégítése. Az óvoda feladatai:  Óvodai nevelés, beleértve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése  A sajátos nevelési igényű gyermekek közül azon gyermekek ellátása, akik az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye szerint a többi gyermekkel együtt nevelhetők, és akiknek a testi fogyatékossága mozgáskorlátozottság, érzékszervi fogyatékossága látás- vagy hallássérülés, beszédfogyatékosok, vagy enyhe fokban értelmi fogyatékosok.  Logopédiai foglalkozások biztosítása  Kulturális programok szervezése  Egyéb foglalkozások szervezése  A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete  Helyiségek bérbeadása  Táborozás és kirándulások szervezése  Óvodai intézményi közétkeztetés  Intézményi vagyon működtetése  Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai

2008. január 1.

28


3. SZ. NAPKÖZIOTTHOS ÓVODA Az intézmény a dabas-gyóni városrészben működik. Ellátási körzete a gyóni városrészen kívül a dabas-szőlősi kerületre is kiterjed. Az intézmény elmondhatja magáról, hogy Dabas Város legújabb épületével rendelkezik, hiszen 2003-ban került átadásra az új óvoda a gyóni városrészben. Az új épület átadásáig az intézmény négy feladatellátási hellyel rendelkezett. Jelenleg 3 épületben működik. Az óvoda gyermek összetétele vegyes, akár a családok életkörülményei. Vannak nagyon jó anyagi körülmények között élő családok, és van nagyon sok, a létminimumon élő család is. Emellett jelentős a roma gyerekek aránya is, 5-7%. Az utóbbi időben megfigyelhető a városrész kulturális hagyományainak feléledése. Ez egyéni arculatot adhat az óvodának. A hagyományok őrzését rendkívül fontosnak tartják (Mihály nap, Szüret, Advent, Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Pünkösd). Az óvoda két tagintézményben látja el feladatát, 193 gyermek neveléséről gondoskodik 10 csoportban, 22 óvodapedagógussal. Az óvoda 2003. novemberétől megkapta a „művészeti óvoda” nevet, ezt programjukban, hitvallásukban, tevékenységükben meg is jelenítik. Az óvoda legfontosabb adatairól az alábbi táblázat informál: A 3. sz. Napköziotthonos Óvoda adatai (2007) Feladatellátási hely 3 Gyermeklétszám 193 Pedagógusok száma 22 Csoportszoba 10 Csoportok száma 10 Az óvoda nevelési céljai:  A gyermekek nyugodt, élménygazdag, harmonikus fejlődésének elősegítése  Sokoldalú képességfejlesztéssel a személyiség fejlődésének biztosítása  A gyermekek művészetekhez való kötődésének kialakítása  Nyugodt, családias légkör megteremtése az egészséges fejlődéshez  Tartalmas óvodai programok szervezése  Mindennapos testmozgás az egészséges fejlődéshez  A társas kapcsolatok fejlesztése  Szociális érzékenység kialakítása  Az esztétikus, szép mozgás, öltözködés kialakítása  A művészeti tevékenységek iránti befogadó képesség kialakítása  Érzelmi alapigények biztosítása (biztonság, szeretet, védettség)  Kommunikációs készségek fejlesztése  Kíváncsiság fokozásával a valóság megismertetése

2008. január 1.

29


Az óvoda feladatai:  Óvodai nevelés, beleértve a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelése  A sajátos nevelési igényű gyermekek közül azon gyermekek ellátása, akik az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye szerint a többi gyermekkel együtt nevelhetők, és akiknek a testi fogyatékossága mozgáskorlátozottság, érzékszervi fogyatékossága látás- vagy hallássérülés, beszédfogyatékosok, vagy enyhe fokban értelmi fogyatékosok.  Logopédiai foglalkozások biztosítása  Kulturális programok szervezése  Egyéb foglalkozások szervezése  A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyelete  Helyiségek bérbeadása  Táborozás, kirándulás szervezése  Óvodai intézményi közétkeztetés  Intézményi vagyon működtetése  Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai

2008. január 1.

30


AZ ISKOLAI OKTATÁS A dabasi gyermekek oktatását három intézmény látja el. Az intézmények minden városrészben kielégítik a gyermekek és a szülők igényeit. Emellett a város rendelkezik egy modern, korszerű szakképző iskolával is, mely a 2002/2003-as tanévtől kezdte meg működését az új, modern, korszerű épületében. Dabas Város oktatási intézményei:  II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola (2371 Dabas, Rákóczi u. 2.)  Kossuth Lajos Általános Iskola (2370 Dabas, Iskola u. 1.)  Gyóni Géza Általános Iskola (2373 Dabas, Szőlő u. 2.)  Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola (2370 Dabas, József A. u. 107.) A városban működik még egy középfokú oktatási intézmény, a Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola, de ez megyei fenntartás alá tartozik. Az intézmény a város oktatási képéhez szorosan kapcsolódik, színesebbé, változatosabbá teszi a kínálatot. A két középiskola regionális szinten látja el a középfokú oktatást. A felsorolt intézmények megoldják az alapfeladatukon kívül a nemzetiségi oktatást, a testi, valamint az enyhén szellemi fogyatékos gyermekek iskolai oktatását, a gyógytestnevelést, valamint a felnőttoktatást. A közoktatási törvény (1993. évi LXXIX. törvény) 86.§-a kimondja, hogy a középiskolai ellátás biztosítása nem a helyi, hanem a megyei (fővárosi) önkormányzat feladata. A város vezetősége azonban tudatosan vállalta a középiskola fenntartását a jelentős anyagi áldozatok ellenére, azért, hogy a dabasi, és a Dabas környéki gyermekeknek minél színesebb képet kínáljon a továbbtanulási lehetőségek terén. A középfokú oktatás helyi szintű megszervezése, a feltételek biztosítása pedig jelentősen növeli a város népességmegtartó képességét. Jelenleg a szakképzés átalakítása folyik, a városi szakképző iskola szakképzés-szervezési társulás részeként szeretne TISZK-ké válni. A tanulói létszámok alakulását az általános iskolában az alábbi táblázat mutatja: Tanulói létszámok az általános iskolákban a 2007/2008 tanévben: 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 7.évf. 1. Gyóni G. 63 62 78 76 70 71 63 2. Kossuth L. 52 75 60 59 55 54 54 3. Rákóczi F. 40 30 27 34 34 23 31 Összes: 155 167 165 169 159 148 148

1. 2. 3.

8.évf. 67 65 35 167

Tanulói létszámok az általános iskolában a 2007/2008 tanévben: 1-4. évf. 5-8. évf. 1-8. évf Gyóni G. 279 271 550 Kossuth L. 246 228 474 Rákóczi F. 131 123 254 Összes: 656 622 1278

2008. január 1.

31


A táblázat megmutatja, hogy a három alapfokú oktatási intézményből jelenleg a Sári városrészben elhelyezkedő, II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola és a dabasi Kossuth Lajos Általános Iskola a legkevésbé leterhelt, mondhatni kihasználatlan. Ez finanszírozási szempontból többletköltséget jelentene az önkormányzat részére, de a Sáriban található iskola az egyetlen intézmény, ahol szlovák nemzetiségi nyelvoktatás is folyik, és ebben az esetben a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. tv. 3. számú mellékletének 2. pontja eltérést enged az osztályok, csoportok szervezésére vonatkozó „általános” szabályoktól. A dabasi iskola pedig a központi városrészben található lakótelepek családjainak gyermekeit látja el, központi szerepet tölt be az oktatásban. A szakképző iskola speciális helyet foglal el az oktatási helyzetképen belül. Az itt tanuló diákok döntő többsége nem Dabasról jár be. Az iskola vonzáskörzete igen tág, akár Budapestre is kiterjed. Az iskola a 2002-es tanévtől kezdte meg működését új, korszerű, modern épületében. Az iskolában a szakmák oktatásán, a felnőttképzésen kívül a 2002/2003as tanévtől indult a felsőfokú akkreditált szakképzés a Szolnoki Főiskolával együttműködésben. A 2004/2005-ös tanévtől kezdődően megindult az intézményben a felzárkóztató oktatás azon diákok részére, akik az általános iskola 7-8 osztályát nem fejezték be. (A TISZK-ké lakulásról már a korábbiakban volt szó.) Nevelési célok mindhárom alapfokú oktatási intézmény esetében:  Az élet tisztelete, védelme  A testi, lelki egészség megőrzése  Önismeret kialakítása  Emberi kapcsolatok kialakítása  Család tisztelete  Kulturált magatartás és kommunikáció  A világ megismertetése  Magyarország megismertetése, szeretete  A rend, a törvény tisztelete Az iskolák különös gondot fordítanak a személyiség fejlesztésére (értelmi, erkölcsi, akarati, nemzeti nevelés), a közösségfejlesztésre (tanulói közösségek szervezése, diákönkormányzat), a gyermek és ifjúság védelemre, valamint a különféle csoportok együttműködésére. Az iskolák pedagógiai alapelvei:  Otthonos légkör biztosítása  Tanuló személyiségének fejlesztése, ismeretek, készségek kialakítása  A település életébe való szerves bekapcsolódás  A megfelelő tanulói emberkép kialakítása (humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt)

2008. január 1.

32


II. RÁKÓCZI FERENC ÁLTALÁNOS ISKOLA Az iskola Dabas-Sári városrészben működik, amely szlovák nemzetiségi hagyományokkal rendelkezik. Az iskola jelenlegi épülete 1962-től tölti be funkcióját. 1988-ban megépült a tornaterem, és felépült az új szárny. Ezt megelőzően három épületben folyt a tanítás, igen nehéz feltételek mellett. 1993-ban megtörtént a szétválás, így azóta két iskola működik egy épületen belül (a II .Rákóczi Ferenc Általános Iskola és a Szent János Katolikus Iskola ). 2005-ben beépítették mindkét iskola tetőterét, növelve így az iskolai tantermek számát. Dabas városának ezen városrésze a legspecifikusabb, ugyanis itt folyik nemzeti, kisebbségi nevelés szlovák nyelven. Az itt élő családok büszkék hagyományaikra, és mindent megtesznek nyelvük megőrzéséért. Ebben az iskola is nagy segítségre van, a tanórákon kívül más foglalkozásokat is szerveznek. A rendszeres szlovák szakkörök segítenek abban, hogy a tanulók jobban megismerjék a szlovák nyelvet, valamint a régi hagyományokat. Emellett nyelvi táborokat, kirándulásokat is szerveznek. A szlovák mellett más idegen nyelvek oktatására is nagy gondot fordítanak. A cél, hogy a nyelvvizsgához elegendő tudásanyagot szerezzenek a tanulók. Az informatika oktatására is nagy gondot fordítanak. Az iskola fontosnak tartja a gyengébb tanulók felzárkóztatását, és a kiemelkedő tanulók fejlesztését is. Számukra korrepetálást és tehetséggondozást szerveznek. Az iskola személyi feltételei adottak a minőségi munkavégzéshez. A személyi feltételek egy plusz pedagógus státusszal bővültek 2007/2008-tól. A meglévő ismeretek gyarapítása azonban nagyon fontos, amely továbbképzések formájában valósul meg. A minőségi munka végzéséhez azonban nemcsak a jó pedagógus a fontos, hanem a megfelelő előfeltételekkel rendelkező gyermek csoport is. Ennek érdekében rendszeresen konzultálnak az óvodával, tapasztalatot cserélnek, és megbeszélik a felmerülő problémákat. Az iskola legfontosabb adatait az alábbi táblázatok mutatják: A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola adatai (2007) Feladatellátási hely 1 Tanulólétszám 254 Pedagógusok száma 21 Osztályterem 15 Osztályok száma 13 Számítógép összesen 14 Könyvtári kötetek összesen 4200

2008. január 1.

33


1. 2000/2001 2. 2001/2002 3. 2002/2003 4. 2003/2004 5. 2004/2005 6. 2005/2006 7. 2006/2007 8. 2007/2008

Tanulói létszámok, valamint az indított osztályok száma az általános iskolában az egyes tanévekben: 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 33 32 28 19 22 29 2 1 1 1 1 1 31 37 28 31 29 21 2 2 1 1 1 1 26 31 35 30 33 27 1 2 2 1 1 1 33 23 31 35 30 33 2 1 2 2 1 1 33 32 24 33 32 30 2 2 1 2 2 1 26 33 35 26 27 32 1 1 2 1 1 1 30 23 33 36 20 28 2 1 2 2 1 1 40 30 27 34 34 23 2 2 1 2 2 1 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

7.évf. 22 1 22 1 21 1 25 1 31 1 30 1 32 2 31 1

8.évf. 28 1 30 1 22 1 23 1 25 1 29 1 28 1 35 2

Az összes tanulói létszám: 2000/2001 210 2001/2002 229 2002/2003 225 2003/2004 233 2004/2005 240 2005/2006 238 2006/2007 230 2007/2008 254

A táblázatokból kitűnik, hogy a tanulói létszám az iskolában 2001-től folyamatosan nő. A növekedés azonban speciális, mivel a megnövekedett létszám az egyes évfolyamokon még mindig nem akkora, hogy azért érdemes lenne két osztályt indítani. Viszont egy 30 főt meghaladó osztálylétszám mellett már igen nehéz oktatni, sőt a törvény is meghatározza a maximális kereteket, ezért itt célszerű az osztálybontás. Így előtérbe kerül az iskolák közötti együttműködés fontossága az ilyen esetekben. Finanszírozási szempontból célszerű lenne ezt a kapcsolatot erősíteni.

2008. január 1.

34


Az iskola feladatai:  Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás beleértve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatását  Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása, amennyiben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői vélemény alapján, a tanuló a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható, és a tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatokban tartósan és súlyosan akadályozott, vagy enyhe fokban értelmi fogyatékos.  Nemzetiségi nyelvoktatás, ezen kívül két idegen nyelv oktatása  Napközi otthoni és tanulószobai ellátás  Iskolai intézményi közétkeztetés  Sporttevékenység  Intézményi vagyon működtetése  Önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai  Logopédiai foglalkozások biztosítása  Kulturális programok szervezése  Egyéb tanórán kívüli foglalkozások  Tanfolyamok szervezése  Táborozás, kirándulások szervezése  Tanulók tankönyvvel való ellátása  Tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete  Hitoktatás szülői igények szerint  Helyiségek bérbeadása  Úszásoktatás  Hasznos hulladék gyűjtése, értékesítése

2008. január 1.

35


KOSSUTH LAJOS ÁLTALÁNOS ISKOLA A Kossuth Lajos Általános Iskola Dabas Város központi részének oktatási feladatait látja el. Az iskola két épületben működik, és 8 évfolyamon végzi a tanulók oktatását. A beiskolázási körzetben lévő családok szociális, anyagi és kulturális adottságai igen különbözőek, amely minden intézmény tekintetében igaz. Ehhez kell az oktató-nevelő munkát igazítani. Az iskola fontos feladatának tartja, hogy foglalkozzon a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatásával, de ugyanilyen fontosnak tartja a tehetséges tanulók fejlesztését is. Az iskola a város központi részében helyezkedik el, alig néhány méter távolságra a Táncsics Mihály Gimnáziumtól. Ez igen hátrányos az iskolára nézve, mivel erőteljesen érződik a gimnázium 8 osztályos képzésének elszívó hatása az iskola felső tagozatán. Az iskola legfontosabb adatait az alábbi táblázatok tükrözik: A Kossuth Lajos Általános Iskola adatai (2007) Feladatellátási hely 2 Tanulólétszám 474 Pedagógusok száma 43 Osztályterem 27 Osztályok száma 22 Számítógép összesen 21 Könyvtári kötetek összesen 13240 Tanulói létszámok, valamint az indított osztályok száma az általános iskolában az egyes tanévekben: 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 1. 2000/2001 80 81 60 102 93 71 4 3 3 4 4 3 2. 2001/2002 70 81 83 60 74 93 3 3 3 3 3 4 3. 2002/2003 63 72 80 77 54 71 3 3 3 3 3 3 4. 2003/2004 76 68 71 81 69 53 3 3 3 3 3 3 5. 2004/2005. 57 71 70 73 72 76 3 3 3 3 3 3 6 2005/2006 58 57 73 70 60 73 3 3 3 3 3 3 7. 2006/2007 71 59 56 68 52 60 3 3 3 3 2 3 8. 2007/2008 52 75 60 59 55 54 2 3 3 3 3 2

2008. január 1.

7.évf. 85 4 73 3 93 4 72 3 54 3 73 3 66 3 54 3

8.évf. 55 3 84 4 69 3 87 4 69 3 53 3 71 3 65 3

36


Az összes tanulói létszám: 1. 2000/2001 627 2. 2001/2002 618 3. 2002/2003 579 4. 2003/2004 577 5. 2004/2005 542 6. 2005/2006 516 7. 2006/2007 503 8. 2007/2008 474 A táblázat alakulása megmutatja, hogy az iskola létszáma folyamatosan csökken 2000-től kezdődően. Ez elsősorban a gimnázium elszívó hatásának tudható be. A nagyarányú gimnáziumi felvételek az iskola alsó tagozaton végzett szakmai munkásságát méltatják. Az iskola feladatai:  Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás beleértve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatását  Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása, amennyiben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői vélemény alapján, a tanuló a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható, és a tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatokban tartósan és súlyosan akadályozott, vagy enyhe fokban értelmi fogyatékos.  Egy idegen nyelv oktatása 4. osztálytól emelt szintű rendszerben  Számítástechnika oktatás 5. osztálytól csoportbontásban  7.-8. osztályban a matematika és magyar tantárgyak oktatása csoportbontásban  Úszásoktatás  Szakkörök, korrepetálás, felzárkóztató foglalkoztatás szervezése  Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás  Iskolai intézményi közétkeztetés  Sporttevékenység  Intézményi vagyon működtetése  Önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai  Logopédiai foglalkozások biztosítása  Kulturális program szervezése  Egyéb tanórán kívüli foglalkozások  Tanfolyamok szervezése  Táborozás, kirándulások szervezése  Tanulók tankönyvvel való ellátása  Tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete  Hitoktatás szülői igények szerint  Helyiségek bérbeadása  Hasznos hulladék gyűjtése, értékesítése Az iskola egyéni tevékenysége, arculata megmutatkozik az alapító okiratában foglalt tevékenységek vonatkozásában is. Az iskola próbál egyéni arculatot kialakítani az emelt szintű nyelvoktatással, a számítástechnika, valamint a matematika és a magyar nyelv oktatásával. Ez később, középiskolában és a felsőfokú oktatás során mindenképpen a diákok hasznára válik. 2008. január 1.

37


GYÓNI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Az iskola Gyón városrészben látja el az iskolai nevelés alapfeladatát. Az intézmény kisegítő oktatás keretében ellátta a fogyatékos gyermekek oktatását az egész településre kiterjedően. A 2006/2007-es tanévtől kezdődően azonban a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása felváltja a kisegítő iskolai oktatást. A városrész is számos, értékes népszokással, hagyománnyal rendelkezik, ezek megőrzését az iskola is fontosnak tartja, és méltó módon meg is ünnepli. Az iskola beiskolázási körzetében élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól jelentősen eltér. Ezen hatások kompenzálása óriási kihívást jelent a pedagógusok számára. A településen viszonylag magas a roma népesség aránya, ezt szintén figyelembe kell venni az oktatás szervezése során. Az intézmény megpróbál segíteni a tanórán és a tanórán kívüli foglalkozásokon a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, de kiemelt fontosságúnak tartja a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. Az iskola legfontosabb adatait az alábbi táblázat tartalmazza: A Gyóni Géza Általános Iskola adatai (2007) Feladatellátási hely 2 Tanulólétszám 550 Pedagógusok száma 42 Osztályterem 26 Osztályok száma 24 Számítógép összesen 27 Könyvtári kötet összesen 25990

1. 2000/2001 2. 2001/2002 3. 2002/2003 4. 2003/2004 5. 2004/2005 6. 2005/2006 7. 2006/2007 8. 2007/2008

2008. január 1.

Tanulói létszámok, valamint az indított osztályok száma az általános iskolában az egyes tanévekben: 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. 5.évf. 6.évf. 79 70 82 81 64 79 3 3 3 3 3 3 76 73 73 89 71 68 4 3 3 3 3 3 80 71 70 75 87 71 4 3 3 3 3 3 71 73 69 71 78 81 4 3 3 3 3 3 72 74 74 75 82 83 4 3 3 3 3 3 79 75 64 75 67 69 4 3 3 3 3 3 81 75 64 75 67 72 3 3 3 3 3 3 62 77 74 65 77 65 3 3 3 3 3 3

7.évf. 72 3 80 3 69 3 70 3 80 3 70 3 67 3 70 3

8.évf. 60 3 67 3 69 3 65 3 71 3 76 3 76 3 63 3

38


1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Az összes tanulói létszám: 2000/2001 587 2001/2002 597 2002/2003 592 2003/2004 578 2004/2005 611 2005/2006 592 2006/2007 577 2007/2008 550

A táblázat alapján levonható a következtetés, miszerint a tanulói létszám itt is hol csökken, hol emelkedik. Sajnos az idei évben is csökkenés figyelhető meg, ami hatékonysági szempontból nem kifizetődő. A kisegítő oktatás megszűnése további létszámcsökkenést vonhat maga után. Az iskola feladatai:  Általános iskolai nappali rendszerű nevelés, oktatás beleértve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatását  Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű általános iskolai nevelése, oktatása, amennyiben az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői vélemény alapján, a tanuló a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható, és a tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján pszichés fejlődési zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatokban tartósan és súlyosan akadályozott, vagy enyhe fokban értelmi fogyatékos  Egy idegen nyelv oktatása 4. osztálytól emelt szintű rendszerben  Technika és számítástechnika oktatás 5. osztálytól csoportbontásban  7.-8. osztályban a matematika és magyar tantárgyak oktatása csoportbontásban  Úszásoktatás  Szakkörök, korrepetálás, felzárkóztató foglalkoztatás szervezése  Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás  Iskolai intézményi közétkeztetés  Sporttevékenység  Intézményi vagyon működtetése  Önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások elszámolásai  Logopédiai foglalkozások biztosítása  Kulturális program szervezése  Egyéb tanórán kívüli foglalkozások  Tanfolyamok szervezése  Táborozás, kirándulások szervezése  Tanulók tankönyvvel való ellátása  Tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete  Hitoktatás szülői igények szerint  Helyiségek bérbeadása  Hasznos hulladék gyűjtése, értékesítése 2008. január 1.

39


KOSSUTH ZSUZSANNA SZAKKÉZŐ ISKOLA A Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola 1990 óta működik, de története 1945-ig vezethető vissza. A működés első szakasza 1982-ig tartott, majd 1989-ben alapították meg újra, mint a városi igény kielégítésére alkalmas szakmunkásképző iskolát 6 pedagógussal és 77 tanulóval. A rendszerváltás után, a gazdaság fejlődése és átalakulása következtében egyre nőtt az igény egy korszerű szakképző intézmény iránt. Az eltelt évtizedben az önkormányzat, a minisztériumok, alapítványok segítségével, valamint pályázati források feltárásával az intézmény jelentős fejlődésnek indult, így mára már a régió meghatározó intézményévé vált. Ezt a tanuló létszámok alakulása szemlélteti a legjobban. A tanulók számának alakulása 1990-2000 között 1990 77 1991 196 1992 450 1993 435 1994 558 1995 639 1996 696 1997 730 1998 780 1999 729 2000 733 A táblázat megmutatja, hogy a tanulói létszám rohamosan megnőtt az elmúlt 10 év alatt. Ha az induló létszámot nézzük, akkor ez a növekedés szinte tízszeres. Az iskola diákjai azonban nemcsak Dabasról kerülnek ki, hanem nagy számban érkeznek a környező településekről is (a bejáró diákok aránya 60-70%). A 2007/2008 tanévben a tanulói létszám 963, ebből 505 tanuló szakiskolába, 136 tanuló gimnáziumba, 322 szakközépiskolába jár. A létszám növekedése, és a képzési profil bővülése hamarosan kinőtte az intézmény lehetőségeit, így egyre sürgetőbbé vált egy új, tágas, modern iskolaépület felépítése. Az elképzelések és az igények 2002-ben meg is valósultak, hiszen ekkor vehette át az intézmény a mostani épületét, mely országos viszonylatban is a legkiválóbbak közé tartozik. Az iskola képzési profiljával is igyekszik megfelelni a környék, valamint a gazdaság, a munkaerőpiac igényeinek. Az oktatott szakmák az igényeket széles körűen lefedik.

2008. január 1.

40


Az iskola képzési formái: 1. Szakmai előkészítő oktatás 2. Szakiskolai képzés.  élelmiszer és vegyi áru kereskedő  fodrász  kőműves  karosszéria lakatos  nőiruha-készítő  szerkezetlakatos  bolti eladó  irodai asszisztens 3. Szakközépiskolai képzés: - idegen nyelvi előkészítő osztály  közlekedés szakmacsoport  kereskedelem-marketing és üzleti adminisztráció szakmacsoport 4. Akkreditált felsőfokú szakképzés  kereskedelmi szakmenedzser  Európai Uniós üzleti szakügyintéző  külgazdasági üzletkötő  nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző 5. Gimnáziumi felnőttoktatás - esti tagozat - nappali tagozat 6. Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás: - Idegen nyelv tanfolyami oktatása - ECDL oktatás 7. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás: - gépíró és szövegszerkesztő - számítástechnikai szoftver üzemeltető - szállítmányozási ügyintéző - logisztikai ügyintéző - marketing és reklámügyintéző - irodai asszisztens Az intézmény ezen kívül iskolarendszeren kívüli oktatást szakmai (gépíró és szövegszerkesztő, számítógép kezelő, számítástechnikai szoftver üzemeltető) és nem szakmai oktatás (idegen nyelv tanfolyami oktatása, ECDL oktatás) bevezetését is tervezi, hogy ezáltal is ki tudja elégíteni a munkaerő-piaci igényeket. Az iskola legfontosabb adatait az alábbi táblázat mutatja: A Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola adatai (2007) Feladatellátási hely 4 Tanulólétszám 963 Pedagógusok száma 65 Osztályterem 30 Osztályok száma 34 Kollégisták száma 26 Számítógép összesen 172 Könyvtári kötet összesen 12038 2008. január 1.

41


Az iskola feladatai:  Általános középfokú oktatás  Gimnáziumi felnőttoktatás  Nappali rendszerű szakközépiskolai nevelés, oktatás  Szakközépiskolai felnőttoktatás  Szakiskolai oktatás, szakképzés  Nappali rendszerű, szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás  Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai felnőttoktatás  Diákotthoni, kollégiumi szálláshelynyújtás  Iskolai intézményi közétkeztetés  Intézményi vagyon működtetése  Önkormányzatok valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai  Iskolarendszeren kívüli nem szakmai oktatás, vizsgáztatás  Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás  Napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás  Sporttevékenység

2008. január 1.

42


DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK

KÖZÉPTÁVÚ INTÉZKEDÉSI TERVE

II. FEJLESZTÉSI TERV

2008. január 1.

43


ALAPVET

CÉLKIT

ZÉSEK

A közoktatás rendszere az elmúlt években jelentős változásokon ment keresztül. Intézmények szűntek meg, alakulták át. Ez új feladatok elé állította az intézményeket és a fenntartókat egyaránt. Megjelent a minőség fogalma, ami nagyon sokáig csak szépen hangzó szó volt. A minőség iránti igényt megköveteli ezt az Európai Unióhoz való csatlakozásunk is, mely nem pusztán egy formális politikai aktus volt. Mélyebbre tekintve itt a nemzet egészét érintő felzárkózási kényszerről van szó, mely a csatlakozással nem fejeződött be. A cél, hogy megfeleljünk a nyugat-európai gazdasági és kulturális követelményeknek. A felzárkózási folyamatban az iskola kiemelkedő szerepet tölt be. Feladata, hogy felkészítse a népességet a magasabb színvonalú, vagy a korábbitól eltérő jellegű, minőségű gazdasági és kulturális kihívásoknak való megfelelésre, a más nemzetekkel kialakuló versenyben történő helytállásra, presztízsének megőrzésére és megerősítésére, tehát végső soron a gazdasági és kulturális talpon maradásra, helytállásra. Ezek létfontosságú feladatok, amelyeknek csak a teendőit világosan meghatározni tudó, nem csupán a véletlenek által befolyásolt iskola képes megfelelni. Ezen követelmények alapján fogalmaztuk meg alapvető célkitűzéseinket. 1. Versenyképes tudás átadása társadalmi kohézió biztosítása, az ún. „tudásgazdaság” megteremtése 2. Élethossziglani tanulás feltételeinek megteremtése 3. Biztos tudás alapjainak megerősítése a közoktatásban 4. Széles és gazdag kínálat a szakképzésben és a felnőttkori tanulásban 5. Tanulási utak kiépítése, pályaorientáció és tanácsadás 6. Az esélyegyenlőség biztosítása az oktatásban A felsorolt tényezők manapság egyre nagyobb teret nyernek a mindennapi élet terén, hiszen a globalizálódó világunkban a tanulás az egyetlen biztonságot nyújtó tevékenység, mely képessé teszi az egyént a munkaerő-piacon való elhelyezkedésre, a folyamatosan változó igényeknek való megfelelésre, a térbeli és foglalkozásbeli mobilitásra.

2008. január 1.

44


ELKÉPZELÉSEK AZ INTÉZMÉNYRENDSZER EGÉSZÉRE VONATKOZÓAN 

 

  













  

Az intézményrendszer egészének tekintetében a 12. osztály végéig minden tanuló számára biztosítjuk a rendszer rugalmas átjárhatóságát. A lehetséges tanulási utak követésével, az intézményi szintek együttműködésének koordinálásával biztosítjuk az átjárhatóság és folytathatóság-továbblépési lehetőség elvének érvényesülését az oktatási intézmények között. Az intézmények rendelkezzenek a diákok fogadásához programmal, működjenek együtt az átjárhatóság biztosításában. Valamennyi intézmény készüljön fel és valósítsa meg az integrációt, alakítson ki megfelelő módszertant és feltételrendszert az integráció megvalósítására. Biztosítjuk a pályaorientációt az alapfok 5–8. évfolyamán és középfokon is a tanulói képességek, készségek figyelembe vételével az intézmény belső értékelési rendje alapján. Ennek eredményeképpen a szakképzésben tartani kell a jelenlegi városi beiskolázási arányokat. 2010-ig növeljük a felsőoktatásba felvettek arányát, a kétszintű érettségire való hatékony felkészítéssel. Emeljük a magasabb szintű szakmai képzésben résztvevők és sikeresen végzők arányát. A mindenkori munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakképzési és szakiskolai kínálatot alakítunk ki, melynek eredményeképpen csökkenni fog az igények és a meglévő szakképzettség közti eltérés. Alap- és középfokon egyaránt növeljük az idegen nyelv és az informatika oktatás hatékonyságát. Az alap- és középfokú intézmények idegen nyelvi és informatikai programjainak összehangolásával növeljük a tanulók magasabb szintű kimeneti képzettségét. A nyelvoktatás hatékonyságának növelése érdekében megvizsgáljuk a nyelvi előkészítő oktatás, valamint az általános iskolában az angol -német nyelvű emelt szintű képzés bevezetésének lehetőségeit. A város hagyományainak megfelelően működtetünk szlovák nemzetiségi óvodát és alapfokú iskolai képzést, mert a térség értekeinek megtartása szempontjából a nemzetiségi hagyományok őrzését, valamint a régi hagyományok felelevenítését fontosnak tartjuk. Lényegesnek tekintjük, hogy nagyobb számban jussanak be a hátrányos helyzetű gyermekek 3 éves korban az óvodába, az óvodában működő iskola előkészítő funkciók erősítésével az alapfokú oktatásba lépés feltételeit javítjuk. A középfok képzési kínálatának tervezésekor figyelembe vesszük a térség helyi felsőoktatási intézményeinek kínálatát, a főváros közelségét, és az összhang megteremtése érdekében rendszeres egyeztetést folytatunk. Hatékony információs rendszert működtetünk a fenntartó és az intézmények között, továbbá gondoskodunk a különböző szinteken keletkező információk cseréjéről, megismerhetőségéről. A fejlesztéseket a jelenlegi önkormányzati intézményszerkezet eredményeire, hatékonyságára vonatkozó adatok elemzése, értékelése alapján, illetve a partnerekkel együttműködve indítjuk. A művészeti (zenei) képzést alap- és középfokon egymásra épülő rendszerként működtetjük, azokban a művészeti ágakban, ahol ez az együttműködés biztosítható. Törekedjünk arra, a városi oktató uszoda biztosításával, hogy a 6. évfolyam végéig minden gyermek megtanuljon úszni. A lehetőségek függvényében valósuljon meg a 6–12 éves korosztály mindennapos testnevelése.

2008. január 1.

45


   















   

Kidolgozzuk az egészségnevelés stratégiai programját, annak érdekében, hogy az adott korosztály egészségi mutatói javuljanak. A működéshez szükséges feltételek biztosítása érdekében pályázati önrészt biztosítunk az intézmények számára a költségvetés függvényében. Biztosítjuk az akadálymentesítés kötelező feltételeit meghatározott ütemezés szerint minden közoktatási intézményben. A minőségi szakmai munka érdekében a szakos ellátottság jelenlegi helyzetét megtartjuk, növeljük a képzettségi szintet a képzési kínálatnak megfelelően, munkaerő-gazdálkodási rendszert vezetünk be. A szabad férőhelyek figyelembevételével és a finanszírozás lehetőségeinek mérlegelésével biztosítjuk az önkormányzati intézményhálózat keretei között a nem dabasi gyerekek és tanulók fogadását. A megyei fejlesztési terv végrehajtásáról rendszeresen egyeztetünk Dabas Város és Pest Megye Önkormányzata között. Keressük az együttműködést a megyei és a kistérségi intézményekkel, a nem önkormányzati intézményekkel, különösen a szakképzés tekintetében. A városi kollégiumi férőhelyek működtetésével törekszünk a mindenkori igények kielégítésére, szabad kapacitás esetén lehetőséget biztosítunk nemcsak a középiskolás halmozottan hátrányos helyzetűek, hanem az általános iskolás hátrányos helyzetű, (dabasi) tanulóknak is a beköltözésre. A szociális támogatások körében megfogalmazott önkormányzati rendeletben foglalt támogatási formákat fenntartjuk, azokat a költségvetési lehetőségeinkhez képest folyamatosan kiegészítjük. Arra törekszünk, hogy minden rászoruló gyermek, tanuló részesüljön ingyenes étkezésben, tankönyvellátásban. Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásában városi szintű koordinációt, együttműködést biztosítunk, előkészítjük az integrált nevelés intézményi feltételeit. Közoktatási megállapodás keretében teret engedünk nem önkormányzati fenntartású intézmény(ek)nek is, a hatékonyabb ellátás biztosítása érdekében. Segítjük az intézményeket, hogy a fenntartó által meghatározott célok elérése érdekében megfelelő szakmai szolgáltatásokat vehessenek igénybe, és rendszeresen használhassanak. Városi szintű intézmény-működtetési, valamint szakmai ellenőrzési és értékelési rendszert működtetünk, amely az intézményi önértékelésekre épül. Rendszeresen ellenőrizzük és értékeljük az intézmények munkáját. Emellett elkészítjük, és alkalmazzuk ellenőrzési tervünket. A teljesítményértékelés rendszerét is beépítjük. Segítjük az öntevékeny szakmai műhelyek városi szintű koordinációját és együttműködését. Intézményközi vezetői információs rendszert alakítunk ki és tartunk fenn. Szabályozott ágazatközi kapcsolatrendszert működtetünk. A gyógypedagógiai és logopédiai feladatok ellátást hatékonyabbá tesszük, bevonjuk a kistérségi önkormányzati társulást is, tekintettel arra, hogy az felvállalta a közös, térségi szintű ellátást.

2008. január 1.

46




TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK: 2004. január 1-t

l:

1) Tárgyi feltételek:        

Az 1. sz. Napköziotthonos Óvodában tornaterem építése A 2. sz. Napköziotthonos Óvoda részére új épület építése A 3. sz. Napköziotthonos Óvoda részére eszközök és felszerelések beszerzése A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában korszerűsítés (ablakcsere, felújítás, tornaterem felújítása) A Kossuth Lajos Általános Iskolában korszerűsítés, eszközfejlesztés A Gyóni Géza Általános Iskolában a kisegítő iskola integrálása, a tornaterem tetőterének beépítése (bővítve ezzel a tantermek számát) A Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolában eszközfejlesztés Azok az intézmények, melyek még nincsenek a szennyvízhálózatra kötve, csatlakoztatás a rendszerhez

2) Személyi feltételek:    

A Kt. szerinti pedagóguslétszám biztosítása A differenciált jutalmazás kritériumainak kidolgozása Az intézményekben működő szervezetek diákönkormányzat) hatékony működtetése Pályakezdő pedagógusok foglalkoztatása

(szülői

munkaközösség,

3) Egyéb:                

Hatékony és költségtakarékos tanulócsoport kialakítás Körzethatárok rugalmas kezelése a hatékony csoportlétszám kialakítás érdekében Az intézmények közötti együttműködés szorosabbá tétele Jól működő információs rendszer kiépítése a fenntartó és az intézmények között Ellenőrzési rendszer kidolgozása az intézmények felé Minimális osztálylétszám meghatározása A szakképző iskolában a kollégiumi férőhelyek optimalizálása Intézmények közötti versenyhelyzet teremtése Sajátos arculat kialakítása az intézményekben (pl. speciális tagozatok) Nyitottság a korszerű ismeretek befogadására Dokumentumok naprakész nyilvántartása, átláthatósága A szakképzőben a munkapiac igényeinek megfelelő szakmák oktatása Az oktatási-nevelési munka minőségi fejlődése A partneri elégedettség növelése (szülő, gyerek) Gazdaságos működtetés A hatékony munkához a megfelelő feltételrendszer biztosítása

2008. január 1.

47




MEGVALÓSULT INTÉZKEDÉSEK: 2007. decemberéig: 1) Tárgyi feltételek:

     

A 3. sz. Napköziotthonos Óvoda részére eszközök és felszerelések beszerzése A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában korszerűsítés, tetőtér beépítése, új osztálytermek átadása A Kossuth Lajos Általános Iskolában korszerűsítés, eszközfejlesztés (ablakok cseréje) részben A Gyóni Géza Általános Iskolában a tetőtér beépítése, új osztálytermek átadása, kisegító iskola leépítése, tanulók integrálása új modern épületbe A Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolában eszközfejlesztés Azoknak az intézmények a szennyvízhálózatra csatlakoztatása, amelyek esetében ez még nem volt megoldott. 2) Személyi feltételek:

   

A Kt. szerinti pedagóguslétszám biztosítása Az intézményekben működő szervezetek (szülői diákönkormányzat) működtetése Pályakezdő pedagógusok foglalkoztatása Gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok foglakoztatása

munkaközösség,

3) Egyéb:           

   

Az esélyegyenlőség, mint szemléletmód elterjesztése, annak figyelembe vétele a csoport- osztályszervezésnél, a halmozottan hátrányos helyzet tudatosítása Hatékony és költségtakarékos tanulócsoport kialakítás részben Körzethatárok rugalmas kezelése a hatékony csoportlétszám kialakítás érdekében Az intézmények közötti együttműködés szorosabbá tétele, hogy egységes elvek, szempontok alapján működjön a dabasi közoktatás Jól működő információs rendszer kiépítése a fenntartó és az intézmények között Átlaglétszámtól eltérő osztálylétszám meghatározása, figyelemmel a fenntartói kapacitásokra Intézmények közötti versenyhelyzet teremtése Sajátos arculat kialakítása az intézményekben (pl: speciális tagozatok) Nyitottság a korszerű ismeretek befogadására Dokumentumok naprakész nyilvántartása, átláthatósága A szakképzőben a munkapiac igényeinek megfelelő szakmák oktatása, felnőttképzés, iskolarendszeren kívüli képzések, integrált pedagógiai rendszer bevezetése Az oktatási-nevelési munka minőségi fejlődése A partneri elégedettség növelése (szülő, gyerek) Gazdaságos működtetés A hatékony munkához a megfelelő feltételrendszer biztosítása

2008. január 1.

48


TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK: 2008. januárjától: 1) Tárgyi feltételek:      



Az 1. sz. Napköziotthonos Óvodában tornaterem építése A 2. sz. Napköziotthonos Óvoda részére új épület építése, világítás korszerűsítés folytatása A II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában vizesblokk cseréje, nyelvi laborok telepítése A Kossuth Lajos Általános Iskolában a tetőtér beépítése, eszközfejlesztés A Gyóni Géza Általános Iskolában műfüves pályák kialakítása, ezzel elősegítve, hogy az iskola sportiskolává váljon A Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskolában eszközfejlesztés, kétszintű érettségihez kapcsolódó eszközök fejlesztése, digitális eszközök, tananyag beszerzése, segítve ezzel az iskola TISZK-ként való működését Minden intézményben a számítógépes ellátottság bővítése, hardverek, szoftverek biztosítása az informatikai normatíva hatékony felhasználásával, az óvodákban az Internet-használat korszerűsítése 2) Személyi feltételek:

   

A Kt. szerinti pedagóguslétszám biztosítása, a szakos ellátottság növelése különös tekintettel a gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok foglalkoztatására A differenciált jutalmazás kritériumainak kidolgozása, a teljesítményértékelés jól alkalmazható rendszerének bevezetése Az intézményekben működő szervezetek (szülői munkaközösség, diákönkormányzat, iskolaszék) hatékonyabb működtetése Pályakezdő pedagógusok foglalkoztatása, a foglalkoztatás során a munkaügyi kedvezmények lehetőség szerinti kihasználása, munkaidőkeret alkalmazása, gyakornoki munkájuk mentori segítése, jól használható szabályzat alapján

3) Egyéb:   



Hatékony és költségtakarékos tanulócsoport kialakítás A csökkentett átlaglétszám folyamatos növelése, a költségtakarékos osztálylétszámok elérése érdekében Körzethatárok felülvizsgálata a hatékony és diszkriminációmentes osztály, és csoportlétszámok kialakítása érdekében, ahol megfelelő arányban vannak a hátrányos és a nem hátrányos helyzetű tanulók A szakképző iskolában a kollégiumi férőhelyek optimalizálása, hátrányos helyzetű (általános iskolás, középiskolás) diákok számára lehetőség szerinti férőhely biztosítás

2008. január 1.

49






    





 

    

Az intézmények közötti együttműködés szorosabbá tétele, nyílt napok, óralátogatások szervezésének ösztönzése, szakmai munkaközösségek találkozóinak szervezése Jól működő információs rendszer kiépítése a fenntartó és az intézmények között, intézményvezetői-értekezletek szervezése, belső elektronikus adatbázisok kialakítása Ellenőrzési rendszer kidolgozása az intézmények felé Intézmények közötti versenyhelyzet teremtése, önkormányzat által szervezett városi versenyek, felmérések szervezése Sajátos arculat kialakítása az intézményekben (pl. speciális tagozatok, sportiskola) Nyitottság a korszerű ismeretek befogadására Dokumentumok naprakész nyilvántartása, átláthatósága, folyamatos ellenőrzésük, jogszabályi változások hatékonyabb követése, tanügyi adminisztrációs szoftverek bevezetése, működtetése A szakképzőben a munkapiac igényeinek megfelelő szakmák oktatása, törekvés arra, hogy a regionális fejlesztési tervben meghatározottak szerint az iskola TISZKként működjön a közép-magyarországi régió déli részén Felnőttképzés, felzárkóztató oktatás, iskolarendszeren kívüli képzés megteremtése a szakképző iskolában a tanulás klasszikus folyamatából kirekedtek számára, piacképes képzések beindítása Az oktatási-nevelési munka minőségi fejlődése, a minőségbiztosítási rendszerek hatékony működtetése, továbbképzések, átképzések támogatása A partneri elégedettség további növelése (szülő, gyerek), annak folyamatos mérése az intézményi minőségirányítás keretében, annak beépítés az intézményi önértékelésbe Az országos mérések eredményeinek figyelembe vétele, probléma esetén intézkedések megtétele Gazdaságos működtetés, az intézményi létszámhatárok folyamatos figyelemmel kísérése A hatékony munkához a megfelelő feltételrendszer biztosítása, folyamatos korszerűsítés, eszközbeszerzés révén a tárgyi feltételek megteremtése Pályakövetési rendszer kialakítása (általános iskolából középiskolába, középiskolából munka világába) Elektronikus nyilvántartási rendszer és adatbázis kiépítése, mely megkönnyíti a fenntartó és az intézmények munkavégzését

2008. január 1.

50


AZ ÓVODAI NEVELÉS-ELLÁTÁS Az óvoda hároméves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig, de legfeljebb 7 éves korig nevelő intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében zajlik. A gyermek, ha a törvény másképp nem rendelkezik, abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi négy órát köteles óvodai nevelésben részt venni. Az óvodai nevelés meghatározó tényezői:  Népesedési és demográfiai viszonyok alakulása  A közoktatási törvény, és annak változásai  Foglalkoztatási és munkaerő-piaci helyzet  Az intézményfenntartók pénzügyi-gazdasági lehetőségei  A költségvetés pénzügyi-gazdasági lehetőségei 2004. január 1-jén megfogalmazott fejlesztési feladatok, elképzelések Általános fejlesztési feladatok és elképzelések:  A nevelési programok megvalósításához szükséges feltételek folyamatos biztosítása  Szakmai segítségnyújtás (szakértők, szaktanácsadók bevonásával)  Az óvodák fejlesztése, bővítése, a feladatok minél tökéletesebb ellátása érdekében  Az óvodák személyi és tárgyi feltételeit figyelembe véve különös figyelmet kell fordítani a munka minőségére  Nemzeti, kisebbségi csoportok beindítása, ehhez szakirányú végzettség biztosítása  Nemzetiségi nyelvoktatás feltételeinek kialakítása, továbbképzési rendszer  A Közoktatási törvény szerinti csoport és pedagógus létszám biztosítása  Szülői szervezet, közalkalmazotti szervezet hatékonyabb működtetése  Partnerközpontú működés elindítása, bevezetése  Szennyvízhálózatba bekötés, ahol még ez hiányzik Elvárások az óvodákkal kapcsolatban:  Épüljön ki a minőségirányítási rendszer, elsősorban a programbeválás minőségirányítási filozófiájával.  Erősödjön meg a szlovák és/vagy roma nyelvi program. Mindenképpen működjön nemzetiségi nyelvű óvoda. 2007. decemberéig megvalósított intézkedések Általános fejlesztési feladatok és elképzelések:  A nevelési programok megvalósításához szükséges feltételek folyamatos biztosítása, részben, valamennyi óvodai csoportban két óvodapedagógus biztosításával  Szakmai segítségnyújtás, szakértő bevonásával  Az óvodák fejlesztése, bővítése, a feladatok minél tökéletesebb ellátása érdekében, részben, folyamatos fűtés-, világítás korszerűsítés, eszközfejlesztés révén  Az óvodák személyi és tárgyi feltételeit figyelembe véve folyamatosan nőtt a munka minősége, a minőségbiztosítási teamek hatékony működtetésével  Nemzeti, kisebbségi csoportok beindítása, ehhez szakirányú végzettség biztosítása  Nemzetiségi nyelvoktatás feltételeinek kialakítása, továbbképzési rendszer 2008. január 1.

51


 A Közoktatási törvény szerinti csoport és pedagógus létszám biztosítása  A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodán belüli felmérése, a felmérés folyamatos aktualizálása  A sajátos nevelési igényű gyermekek egy részének integrált oktatása, minden intézményben, melyhez a szükséges szakemberek biztosítása folyamatban van  Szülői szervezet, közalkalmazotti szervezet hatékonyabb működtetése  Partnerközpontú működés elindítása, bevezetése  Szennyvízhálózatba bekötés, ahol még ez hiányzott Folyamatosan megvalósult elvárások az óvodákkal kapcsolatban:  Kiépült a minőségirányítási rendszer, elsősorban a programbeválás minőségirányítási filozófiájával.  Erősödött a szlovák nyelvi program, működik szlovák nemzetiségi nyelvű óvoda. 2008. januárjától tervezett fejlesztési feladatok, elképzelések Általános fejlesztési feladatok és elképzelések:  A nevelési programok megvalósításához szükséges feltételek folyamatos biztosítása, továbbképzések finanszírozása  Szakmai segítségnyújtás szakértők, pedagógiai szakszolgálatok folyamatos bevonásával  Az óvodák fejlesztése, bővítése, a feladatok minél tökéletesebb ellátása érdekében, a 2. sz. Napköziotthonos Óvoda számára új épület megépítése, fűtés-, világítás korszerűsítése, valamennyi óvodában eszközfejlesztés (pályázati lehetőségek bevonása)  Az óvodák személyi és tárgyi feltételeit figyelembe véve különös figyelmet kell fordítani a munka minőségére, a minőségbiztosítási teamek további működtetése révén  Nemzeti, kisebbségi csoportok fenntartása, szem előtt tartva a megfelelő végzettségű pedagógus utánpótlást  Nemzetiségi nyelvoktatás feltételeinek kialakítása, továbbképzési rendszer finanszírozása  A Közoktatási törvény szerinti csoport és pedagógus létszám biztosítása, figyelembe véve a demográfiai változásokat, a csökkenő gyereklétszámot  Szülői szervezet, közalkalmazotti szervezet hatékonyabb működtetése továbbra is  Partnerközpontú működés folytatása, nyílt napok, szakmai napok szervezésének támogatása  Esélyegyenlőség megteremtése, annak elérése, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekből egyre többen iratkozzanak be az óvodákba, ennek érdekében jól működő, és folyamatosan hatályos nyilvántartás létrehozása  Annak elérése, hogy 2010-ig valamennyi településen élő gyermek a helyi óvodákban megkapja az óvodai ellátást, ne kelljen másik településre utaznia, mely cél érdekében a gyógypedagógus létszámot folyamatosan bővíteni kell  A városon belül el kell érni, hogy a halmozottan hátrányos családok gyermekeik beíratásánál ne kizárólag az óvoda lakhelytől való távolságát vegyék figyelembe, amely cél érdekében fejleszteni kell a városi tömegközlekedést, és az óvodák felszereltségét

Elvárások az óvodákkal kapcsolatban:

2008. január 1.

52


 A minőségirányítási rendszer működtetése továbbra is, biztosítani az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatásának elősegítését az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével  A nemzetiségi óvoda működtetése, erősítése. Igény szerint roma nyelvi program kiépítése.  Törekedniük kell arra, hogy a tanköteles (6-7 éves korú) gyermekek közül kevesebben maradjanak vissza az óvodában, csökkentve így a túlkoros iskolakezdők számát  A hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermekek fokozott figyelemmel kísérése  Törekedni kell a 3 éves korban történő beíratások növelésére a hátrányos helyzetű, és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esetében, melynek érdekében közreműködnek a városi nyilvántartás vezetésében, és vonzóvá teszik az ilyen családok számára is az óvodát  Közreműködés a sajátos nevelési igény korai felismerésében, és az integráltan oktatható gyermekeknek folyamatos segítségnyújtás, a nem integráltan oktatható gyermekek esetén kapcsolatfelvétel a megfelelő intézményekkel  Törekedni kell arra, hogy a gyermekeket már egészen pici kortól a másság elfogadására neveljék, ezt a szemléletet a pedagógusok folyamatosan közvetítsék nevelő-oktató munkájuk során  Az átmenet (óvodából iskolába) megkönnyítése érdekében növeljék a két intézménytípus (óvoda iskola) együttműködését

2008. január 1.

53


AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS-NEVELÉS A helyi önkormányzatokról szóló törvény értelmében a helyi önkormányzatok kiemelkedő szerepet töltenek be a közoktatás feladatainak ellátásában. A feladatokhoz felelősség és széles irányítási jogkör tartozik. Az elmúlt időszakban a helyi önkormányzati intézményfenntartók sokszor erejüket meghaladó módon, magas színvonalon tettek eleget feladat ellátási kötelezettségüknek. Az országban végbemenő társadalmi-gazdasági folyamatok azonban ráirányították a figyelmet arra, hogy a közoktatás pedagógiai, szakmai érdekei mellett nagyon fontos a gazdaságilag is hatékony működés, a kiemelt teljesítmény és a minőség. Dabas Városa is hasonló módon szervezte a település közoktatását. Mindig igyekeztünk szem előtt tartani a helyi igényeket, melyek a leginkább szolgálják a felnövő nemzedék érdekeit. Sajnos a pénzszűke Dabast sem hagyta érintetlenül, ezért a jelenlegi demográfiai és gazdasági viszonyok mellett elkerülhetetlen, hogy időnként felülvizsgáljuk a közoktatási feladatok ellátásának módját és kereteit. Az általános iskolai oktatást befolyásolja:  A közoktatási törvény, annak módosításai  A gyermeklétszám változása  A gyermekek térségi elhelyezkedése  A közoktatás költségvetési finanszírozása  A fenntartók finanszírozási kötelezettségei  Foglalkoztatási és munkaerő-piaci helyzet 2004. január 1-jén megfogalmazott fejlesztési feladatok, elképzelések Általános fejlesztési feladatok és elképzelések:  A tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása valamennyi gyerek számára  Az iskolák jelenlegi színvonalának megtartása, emelése  Mérlegelni az osztott csoportok megtartásának lehetőségét  A szakos ellátottság hiányának megszüntetése érdekében át és továbbképzések szervezése,  Az intézmények közötti együttműködés fejlesztése a szakos ellátottsági problémák megoldása érdekében  A nemzeti és etnikai oktatás érdekében ki kell dolgozni a fejlődést szolgáló programokat mind az intézményeknek, mind a fenntartónak  Támogatni kell a nemzetiségi és kisebbségi osztályok indítását, az ehhez szükséges képzettség megszerzését  Biztosítani az intézményeknek (ahol szükséges) a fejlesztő pedagógust, logopédust és pszichológust  Biztosítani az intézmények számára a kötelező eszközjegyzékben szereplő, oktató-nevelő munkához szükséges eszközöket  A gyermek egészséges fejlődése érdekében biztosítani kell a mindennapos testedzést, annak feltételeit  Több figyelmet kell fordítani a szabadidő hasznos eltöltésére  Be kell vezetni a tanulás hatékonyságát segítő programokat, módszereket 2008. január 1.

54


 Ki kell alakítani az önfejlesztés iránti igényt  A meglévő intézmények korszerűsítése  Az intézmények gazdasági szempontból a lehető leghatékonyabb működtetése, a színvonal megőrzése mellett  Az egészségügy és az intézmények jobb együttműködése a gyermekek minél alaposabb szűrésével kapcsolatban (esetleges betegségek megelőzése)  Biztosítani a gyógytestnevelés lehetőségét minden intézményben Elvárások az általános iskolákkal szemben:  Legyen hatékony az együttműködés az iskolák között.  Erősödjön meg a szlovák nemzetiségi nyelvoktatás, tárgyi és személyi feltételek vonatkozásában. Elsősorban az 1-8. éves tanulók számára.  Elsősorban továbbképzési szempontból gondolja át az iskola a jövőbeli irányokat, melyek ma léteznek, de esetleg a csökkenő születési létszám miatt nem fognak megvalósulni  Működjön hatékonyan a nyelvi tagozat.  Az uszoda karbantartásával és üzemeletetésével segítse a gyermekek egészséges fejlődését  Állítsák meg a tanulólétszám fogyatkozását.  Induljon meg a partnerközpontú működés intézményi modellje.  Történjen meg a három épület színvonalas összehangolása  A gyógypedagógiai csoport helyett a kis létszámú SNI-t lehetőleg integrált programmal vonják be a közösségbe  Az integrált oktatáshoz keressenek pályázatokat, pályázzanak az elérhető forrásokra.  Keressék meg a kapcsolódó pályázati lehetőségeket  Az intézményi dokumentumokat tartsák napra készen 2007. decemberéig megvalósított intézkedések Általános fejlesztési feladatok és elképzelések:  A tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása valamennyi gyerek számára folyamatosan megvalósul, az önkormányzati fenntartású intézmények mindegyike ellátja a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő, illetve a sajátos nevelési igényű gyermekek egy részének oktatását. E faladat ellátásában közoktatási megállapodás alapján nem önkormányzati fenntartású intézmény is részt vesz.  Az iskolák jelenlegi színvonalának megtartása, emelése folyamatosan megvalósul, korszerűsítések, beépítések, eszközfejlesztés révén  Az osztott csoportok megtartásának lehetőségét mérlegeltük, azok megtartását ésszerű határokon belül engedélyezzük, figyelemmel a finanszírozási lehetőségekre  A szakos ellátottság hiányának megszüntetése érdekében át és továbbképzések szervezése folyamatosan megvalósul  A nemzetiségi és kisebbségi osztályok indításának támogatása, az ehhez szükséges képzettség megszerzésének finanszírozása folyamatosan megvalósul  Biztosítottunk az intézményeknek a logopédust, ahol szükséges volt, a fejlesztő pedagógust, és gyógypedagógust  Folyamatosan biztosítjuk az intézmények számára a kötelező eszközjegyzékben szereplő, oktató-nevelő munkához szükséges eszközöket (pályázati lehetőségek fokozott kihasználásával)  A gyermekek egészséges fejlődése érdekében folyamatosan biztosítjuk a mindennapos testedzést, annak feltételeit, sportszakkörök finanszírozásával is 2008. január 1.

55


 Több figyelmet fordítottunk a szabadidő hasznos eltöltésére, a GYIÖK programkínálatának bevonásával szélesítettük a lehetőségeket  A meglévő intézmények korszerűsítése folyamatosan megvalósult egyrészt új osztálytermek építésével, másrészt a fűtés- és világítás korszerűsítésével is  Az intézmények gazdasági szempontból a lehető leghatékonyabb működtetése, a színvonal megőrzése mellett folyamatosan megvalósítandó feladat  Az egészségügy és az intézmények jobb együttműködése a gyermekek minél alaposabb szűrésével kapcsolatban (esetleges betegségek megelőzése), folyamatosan megvalósul Folyamatosan megvalósuló elvárások az általános iskolákkal szemben:  Hatékonyabbá vált az intézmények közötti együttműködés (nyílt napok, szakmai napok szervezése, kooperáció)  Erősödött a szlovák nemzetiségi nyelvoktatás  Racionalizálódott a továbbképzés  Beindult a nyelvi tagozat hatékony működése  Folyamatban van a három épület színvonalas összehangolása  Nőtt az intézménynek részéről a kapcsolódó pályázati lehetőségeket kihasználása  Az intézményi dokumentumok napra készen tartása iránt kialakult egy igény 2008. januárjától tervezett fejlesztési feladatok, elképzelések Általános fejlesztési feladatok és elképzelések:  A tankötelezettség teljesítéséhez szükséges feltételek biztosítása valamennyi gyerek számára, a sajátos nevelési igényű, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek számára is biztosítani kell annak a lehetőségét, hogy Dabason vegyen részt a közoktatásban (integráció, nem önkormányzati fenntartású intézmények bevonása)  Az integrált pedagógiai rendszer bevezetése, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyomon követése, számukra ingyenes étkezés, tankönyvellátás biztosítása  Az iskolák jelenlegi színvonalának megtartása, emelése mind a személyi, mind a tárgyi feltételek lehetőség szerinti biztosítása, finanszírozása  Az osztott csoportok, illetve az alacsony létszámú csoportok megtartást minden esetben egyedileg mérlegelni, ne legyen ez egy általános tendencia a városban  A még hiányzó szakos ellátottság megszüntetése érdekében át- és továbbképzések szervezése, a továbbképzések ésszerűsítése, elsősorban azoknak a pedagógusoknak a finanszírozása, akik a hiányszakok pótlása céljából vesznek részt továbbképzésen  Az intézmények közötti együttműködés fejlesztése a szakos ellátottsági problémák megoldása érdekében, a pedagógus átjárhatóság feltételeinek megteremtése, ösztönzése  A nemzeti és etnikai oktatás érdekében ki kell dolgozni a fejlődést szolgáló programokat mind az intézményeknek, mind a fenntartónak  Támogatni kell továbbra is a nemzetiségi és kisebbségi osztályok indítását, az ehhez szükséges képzettség megszerzését  Biztosítani az intézményeknek továbbra is, ahol szükséges, a fejlesztő pedagógust, logopédust, a gyógypedagógust kistérségi társulás által biztosított szakszolgáltatások hatékonyabb kihasználása mellett  Biztosítani az intézmények számára a kötelező eszközjegyzékben szereplő, oktató-nevelő munkához szükséges eszközöket, törekedni kell a pályázati lehetőségek hatékony kihasználására

2008. január 1.

56


 A gyermek egészséges fejlődése érdekében biztosítani kell a mindennapos testedzést, annak feltételeit  Több figyelmet kell fordítani a szabadidő hasznos eltöltésére, városi programok, GYIÖK által szervezett programok szervezésével  Be kell vezetni a tanulás hatékonyságát segítő programokat, módszereket  Ki kell alakítani az önfejlesztés iránti igényt, ezt ösztönözni kell városi szintű versenyek, felmérések segítségével is  A meglévő intézmények korszerűsítését, a dabasi iskola tetőterének beépítése, a sári iskola vizesblokkjának korszerűsítése, a gyóni iskolában műfüves pályák kialakítása  Az intézmények gazdasági szempontból lehető leghatékonyabb működtetése, a színvonal megőrzése mellett továbbra is cél  Az egészségügy és az intézmények együttműködésének javítása, a gyermekek minél alaposabb szűrése érdekében, esetleges betegségek megelőzése céljából  Biztosítani a gyógytestnevelés lehetőségét minden intézményben. A kistérségi társulás által biztosított szakszolgáltatás hatékonyabb kihasználásával Elvárások az általános iskolákkal szemben:  Legyen hatékony az együttműködés az iskolák között, szervezzenek nyílt napokat, szakmai napokat, kooperáljanak  Erősödjön meg még inkább a szlovák nemzetiségi nyelvoktatás, tárgyi és személyi feltételek vonatkozásában. Elsősorban az 1-8. éves tanulók számára.  A továbbképzési legyen még racionálisabban megszervezve, elsődleges cél a szakos ellátottság biztosítása legyen  Működjön hatékonyan a nyelvi tagozat, a szakos ellátottság biztosításának megteremtésével  Az uszoda karbantartásával és üzemeletetésével segítse a gyermekek egészséges fejlődését  Állítsák meg a tanulólétszám fogyatkozását, az általános iskolai oktatás legyen ugyanolyan vonzó felső tagozaton is, mint a gimnáziumi oktatás  Induljon meg és működjön a partnerközpontú működés intézményi modellje.  A gyógypedagógiai csoport helyett a kis létszámú SNI-t lehetőleg integrált programmal vonják be a közösségbe, elsősorban helyi pedagógusok lássák el a tanulási és magatartási zavarokkal küzdő gyermekek oktatást városi szinten  Az integrált oktatáshoz keressenek pályázatokat, pályázzanak az elérhető forrásokra.  Használják ki nagyobb intenzitással a kapcsolódó pályázati lehetőségeket  Az intézményi dokumentumokat tartsák napra készen, kövessék a jogszabályi változásokat  A teljesítményértékelés, a munkaerő-gazdálkodás és a gyakornokot segítő szabályzatok kidolgozása és hatékony alkalmazása  A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fokozott figyelemmel kísérése, együttműködés gyermekjólét szerveivel  Országos mérések eredményeinek beépítése az intézményfejlesztésbe  Pályakövetési rendszer kialakítása

2008. január 1.

57


GYÓGYPEDAGÓGAI NEVELÉS-OKTATÁS, NEVELÉSI TANÁCSADÁS Pest Megyében az országos statisztikai adatok szerint a fogyatékos gyerekek aránya 3,59% a tanköteles korban, és 0,4% az óvodában. Az arány az országos átlagnak megfelelő. Az előrejelzések szerint ez az arány lényegesen nem fog változni, de a jelenlegi ellátórendszer fejlesztésével, korszerűsítésével számolni kell a jövőben is. Dabason a gyógypedagógiai ellátást jelenleg egy intézmény végzi, a Gyóni Géza Általános Iskola. A kisegítő iskola 15-20 tanuló oktatásáról gondoskodik. Az iskola jelenleg különálló épületben működik, kifogásolható körülmények mellett. A beilleszkedési, tanulási és/vagy magatartási nehézség a gyermek, a szülő, a pedagógus és a környezet számára is jellegzetes tünetek, panaszok képében jelenik meg. E gyermekek fejlesztésében a tartalmilag és módszertanilag sokszínű és differenciált oktatási programok mellett - az időben történő felismeréssel és a szükséges terápia megkezdésével meghatározó szerepet tölthetnek be a pedagógiai szakszolgálatok, melyek körébe a nevelési tanácsadás is tartozik. Dabas Város területén működő, 2004/2005-ös tanévtől Pest Megye Önkormányzatának fenntartásában lévő Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet jelentősen járul hozzá szakszolgálati feladatok ellátásához. A nevelési tanácsadó feladata a beilleszkedési, tanulási nehézségekkel, magatartási rendellenességekkel küzdő gyermek problémáinak feltárása, ennek alapján szakvélemény készítése, a gyermek rehabilitációs célú foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával, továbbá az óvoda megkeresésére szakvélemény készítése az iskolakezdéshez, ha a gyermek fejlettsége, egyéni adottsága ezt szükségessé teszi, a problémás gyermekek fejlesztésének segítése. Az Ország Közepe Többcélú Kistérségi Társulás és a Pest Megyei Önkormányzat között 2005-ben létrejött megállapodás szerint a mindenkori normatíva 20%-nak fejében a megye által fenntartott dabasi székhelyű nevelési tanácsadó ellátja a szakmai felügyeletet, koordinálja a térségben dolgozó logopédusok munkáját.

2004. január 1-jén megfogalmazott fejlesztési feladatok, elképzelések Általános fejlesztési elképzelések, feladatok:  Törekedni kell, hogy minden rászoruló gyermek nevelése-oktatása, habilitációs, és rehabilitációs ellátása minél tökéletesebben valósuljon meg.  A gyógypedagógiai intézményhálózat kapjon kiemelt figyelmet a fenntartói elképzelésekben  Támogatni kell az integrált oktatásra irányuló szakmai kezdeményezéseket, meg kell teremteni az ehhez szükséges feltételeket (taneszközök, segédeszközök, szakemberek)  Folytatni kell a SNI tanulók szakiskolai képzését.  Segíteni kell az oktatásból kikerülő tanulók foglalkoztatását.  Törekedni kell arra, hogy a gyerekek mellett legyen fejlesztő pedagógus  Segíteni kell a speciális felzárkóztató programok indítását

2008. január 1.

58


2007. decemberéig megvalósított intézkedések A Gyóni Géza Általános Iskolában a 2006/2007-es tanévtől megszűnik a kisegítő iskola, folyamatosan megvalósul a tanulók integrált oktatása, nemcsak a gyóni, hanem a dabasi és sári városrészben található óvodákban és iskolákban. Dabas Város Önkormányzata biztosított egy iskolaépületet az Igazgyöngy Közhasznú Alapítvány a Gyermekekért által fenntartott „Igazgyöngy” Általános” Iskolának, ahol sajátos nevelési igényű és tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulók oktatása folyik, 5-8 fős létszámú csoportokban. Az intézmény folyamatosan igyekszik felvállalni az egységes pedagógiai szolgáltatás feladatait is. A Dabasi kistérség települési önkormányzatai társulási megállapodás keretében vállalták a pedagógiai szakszolgálatok közül a gyógytestnevelés és a logopédiai feladatok ellátását. Gyógytestnevelés esetében az ellátó Dabas Város Önkormányzata fenntartásában működő Dabasi Szakorvosi Rendelőintézet. A Dabason működő megyei fenntartású Nevelési Tanácsadó vállalta, hogy koordinálja a logopédusok munkáját. Jelenleg mindhárom óvoda rendelkezik logopédussal, akik az általános iskolákban is ellátnak logopédiai feladatokat, ezért igen leterheltek, folyamatban van a szükséges gyógypedagógus létszám biztosítása A Kossuth Zsuzsanna Szakképző iskolában beindult a felzárkóztató oktatás, amelynek keretében valamilyen szakmát tanulhatnak azok a diákok is, akik esetlegesen tanulási zavarokkal küzdöttek, és emiatt nem tudták elvégezni a nyolc osztályt. 2008. januárjától tervezett fejlesztési feladatok, elképzelések -

-

Továbbra is támogatni kell az integrált oktatásra irányuló szakmai kezdeményezéseket, meg kell teremteni az ehhez szükséges feltételeket. Városi, akár kistérségi szinten olyan pedagógusokat kell bevonni a szakmai munkába, akik elsajátították a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatáshoz szükséges speciális ismereteket. A megvalósításhoz igénybe kell venni a megyei szakszolgálati intézmény segítségét. Támogatni kell az Igazgyöngy Általános Iskolát, keresni kell az együttműködést az iskola pedagógusaival. Segíteni kell a fogyatékkal élők képzést, akár iskolai, akár iskolarendszeren kívüli képzések szervezésével. A társulás által ellátott pedagógiai szakszolgáltatások kiszélesítése, a meglévők tökéletesítése. Az adódó pályázati lehetőségek kihasználása az eszközfejlesztés érdekében. Hatékonyabb együttműködés a megyei fenntartású Nevelési Tanácsadóval, illetve a ceglédi illetve budapesti szakértői és rehabilitációs bizottságokkal. Segíteni kell az oktatásból kikerülő tanulók foglalkoztatást.

2008. január 1.

59


A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS A középfokú oktatás, képzés az általános iskola befejezését követően kezdődik. A középfokú oktatás intézményeit két szempont szerint lehet csoportosítani, hogy általános vagy szakképzést nyújtanak-e, illetve, hogy felkészítenek-e az érettségire (illetve a felvételire) vagy sem. A közoktatási törvény hatására a magyar közoktatásban olyan iskolaszerkezeti modell jött létre, amely tantervi értelemben nem határozza meg pontosan az alapfokú oktatás időtartamát, azaz többféle életkorban teszi lehetővé a középfokú oktatásba való átlépést. Megszűnt tehát az iskolahálózatok közötti merev határvonal, tehát lehetővé vált, hogy egyidejűleg, egymástól eltérő vertikális szerkezeti megoldások alakuljanak ki. A közoktatási törvény azt is kimondja, hogy a középfokú oktatás a megyei önkormányzat kötelező feladata, abban az esetben, ha ezt a települési önkormányzat nem képes vállalni. Dabason mindkét forma létezik: a szakképző iskola helyi fenntartásban, míg a gimnázium megyei fenntartás alatt működik. A törvény 1999. évi módosításának középpontjában a minőség áll. E célt három eszköz szolgálja:  A tartalmi szabályozás kerettantervekkel történő kiegészítése  Az országos minőségbiztosítási és értékelési rendszer kialakítása  A finanszírozás területén az állami szerepvállalás erősödése A magyar iskolarendszerre az expanzív növekedés volt a jellemző az elmúlt években. A hagyományosan 18 éves korig tartó oktatás szakasza kitolódott, elhúzódott. Megjelentek a különféle középfokú és felsőfokú képesítések, az akkreditált képzések. Megjelentek a hat és nyolc osztályos gimnáziumok is. Az iskolahálózat tehát jelentősen átalakult, ami jelentős kihívásokat jelentett az intézmények számára. A terjeszkedés során, az egyre élesebb verseny közepette azonban nem szabad megfeledkezni a minőségről, vagyis a növekedésnek ne legyen egyenes következménye a minőség romlása. Az oktatási expanzió, ha együtt jár a minőség fejlesztésével, akkor segíti az egyenlőtlenségek mérséklését is.

2008. január 1.

60


2004. január 1-jén megfogalmazott fejlesztési feladatok, elképzelések Fejlesztési célok és feladatok a középfokú oktatás terén:  A kerettantervek felhasználásával kiegészített pedagógiai programok jogszabály szerinti bevezetése, beválásuk ellenőrzése  Erősíteni kell a minőségi képzést a középiskolában, biztosítva a felvételi tantárgyak magasabb óraszámban történő oktatatását  Az együttműködés erősítése a helyi általános iskolák, valamint a hasonló profilú iskolák között  Az intézményi szintű minőségbiztosítás kialakítása  A kétszintű érettségi vizsga bevezetésére való felkészülés, az intézményi együttműködés kialakításával  A kötelező eszközjegyzékben foglaltak beszerzése, a hiányzó oktatási feltételrendszer megszervezése  A térségi együttműködés fejlesztése a minél hatékonyabb működés érdekében  A pedagógusok minőségi munkájának elősegítése érdekében továbbképzések szervezése  Az intézmény legyen képes rugalmasan alkalmazkodni a gyorsan változó gazdasági környezethez (a képzési kínálatot és a gazdálkodást tekintve)  Az esetleges oktatáspolitikai irányváltások követése, és az azt követő korrekciók végrehajtása Fejlesztési elképzelések a kollégiummal kapcsolatban:  A kollégiumi férőhelyek racionális kihasználása a hatékonysági mutatóknak megfelelően  Biztosítani a megfelelően képzett pedagóguslétszámot Fejlesztési elképzelések a szakképzéssel kapcsolatban:  A kapacitás felmérése és a kihasználtsági állapot alapján az intézmények működési paramétereinek racionalizálása  A felnőtt korú lakosság átképzési igényeinek figyelembe vétele az igények minél alaposabb kielégítése érdekében  Erősíteni kell a munkaügyi központ és az iskola közötti együttműködést  Az iskolai műhelyek, gyakorlóhelyek korszerűsítése  Az emelt szintű érettségire való felkészülés feltételeinek megteremtése, az ehhez szükséges csoportbontások biztosítása  Az idegen nyelv tanításának erősítése  A mérnöktanárok, szakelméleti oktatók fizetésének versenyképessé tétele a fluktuáció csökkentése érdekében  A gyakorlati oktatók fizetésének versenyképessé tétele a fluktuáció csökkentése érdekében  A szakképzés és a helyi vállalkozói szféra közötti kapcsolatot, az ebből fakadó előnyök kihasználása érdekében  A munkaerő-piaci igények figyelembe vételével kialakítani a megfelelő szakmastruktúrát

2007. decemberéig megvalósított intézkedések 2008. január 1.

61


Fejlesztési célok és feladatok a középfokú oktatás terén:  A kerettantervek felhasználásával kiegészített pedagógiai programok jogszabály szerinti bevezetése, beválásuk ellenőrzése folyamatosan megvalósul.  A minőségi képzés erősítése a középiskolában, biztosítva a felvételi tantárgyak magasabb óraszámban történő oktatatását folyamatosan megvalósul.  Az együttműködés erősítése a helyi általános iskolák, valamint a hasonló profilú iskolák között folyamatosan megvalósul, az iskola külföldi kapcsolatokkal is rendelkezik (testvériskolák).  Az intézményi szintű minőségbiztosítás kialakítása folyamatosan megvalósul.  A kétszintű érettségi vizsga bevezetése, biztosítása, az intézményi együttműködés kialakításával folyamatosan megvalósul.  A kötelező eszközjegyzékben foglaltak beszerzése, a hiányzó oktatási feltételrendszer megszervezése nagy részben megtörtént.  A térségi együttműködés fejlesztése a minél hatékonyabb működés érdekében folyamatosan megvalósul.  A pedagógusok minőségi munkájának elősegítése érdekében továbbképzések szervezése részben megtörtént.  Az intézmény folyamatosan alkalmazkodik a gyorsan változó gazdasági környezethez a képzési kínálatot és a gazdálkodást tekintve.  Az esetleges oktatáspolitikai irányváltások követése, és az azt követő korrekciók végrehajtása  Az iskolában megvalósult az IPR rendszer bevezetése, ennek támogatása érdekében képesség-kibontakoztató és egyéb, ezt segítő normatívákat igényeltek Fejlesztési elképzelések a kollégiummal kapcsolatban:  A kollégiumi férőhelyek racionális kihasználása a hatékonysági mutatóknak megfelelően kis részben megtörtént.  Biztosítani a megfelelően képzett pedagóguslétszámot megtörtént. Fejlesztési elképzelések a szakképzéssel kapcsolatban:  A kapacitás felmérése és a kihasználtsági állapot alapján az intézmények működési paramétereinek racionalizálása  A felnőtt korú lakosság átképzési igényeinek figyelembe vétele az igények minél alaposabb kielégítése érdekében  Erősíteni kell a munkaügyi központ és az iskola közötti együttműködést  Az iskolai műhelyek, gyakorlóhelyek korszerűsítése  Az emelt szintű érettségire való felkészülés feltételeinek megteremtése, az ehhez szükséges csoportbontások biztosítása folyamatban van.  Az idegen nyelv tanításának erősítése részben megtörtént.  A mérnöktanárok, szakelméleti oktatók fizetésének versenyképessé tétele a fluktuáció csökkentése érdekében részben megtörtént.  A gyakorlati oktatók fizetésének versenyképessé tétele a fluktuáció csökkentése érdekében részben megtörtént.  A szakképzés és a helyi vállalkozói szféra közötti kapcsolatot, az ebből fakadó előnyök kihasználása érdekében részben erősödött.  A munkaerőpiaci igények figyelembe vételével kialakítani a megfelelő szakmastruktúrát folyamatosan megvalósul.

2008. január 1.

62


2008.januárjától tervezett fejlesztési feladatok, elképzelések Fejlesztési célok és feladatok a középfokú oktatás terén:  A pedagógiai programok folyamatos felülvizsgálata, beválásuk ellenőrzése  Továbbra is erősíteni kell a minőségi képzést a középiskolában, biztosítva az érettségi, felvételi tantárgyak magasabb óraszámban történő oktatatását  Az együttműködés erősítése a helyi általános iskolák, valamint a hasonló profilú iskolák között  Az intézményi szintű minőségbiztosítás működtetése  A kétszintű érettségi vizsgára hatékony felkészítés, a szervezési, adminisztrációs rendszer erősítése  A felmerülő igény alapján támogatni kell a nemzetiségi, kisebbségi oktatás bevezetését  A kötelező eszközjegyzékben foglalt, még hiányzó eszközök beszerzése, a számítástechnikai ellátottság folyamatos bővítése, korszerűsítése  A térségi együttműködés fejlesztése a minél hatékonyabb működés érdekében  A pedagógusok minőségi munkájának elősegítése érdekében továbbképzések szervezése, ezáltal csökkenteni az általános iskolai tanárok számát a középfokú oktatásban  Az intézmény továbbra is legyen képes rugalmasan alkalmazkodni a gyorsan változó gazdasági környezethez a képzési kínálatot és a gazdálkodást tekintve  Az esetleges oktatáspolitikai irányváltások követése, és az azt követő korrekciók végrehajtása Fejlesztési elképzelések a kollégiummal kapcsolatban:  A kollégiumi férőhelyek racionális kihasználása a hatékonysági mutatóknak megfelelően, más intézmények diákjainak férőhely-biztosítás szabad kapacitás esetén.  A kollégiumi férőhelyeket elsőrban a halmozottan hátránmyos helyzetű tanulóknak kell felajánlani  Biztosítani a megfelelően képzett teljes pedagóguslétszámot (kihasználtság függvényében)  Foglalkozások szervezése a kollégiumban Fejlesztési elképzelések a szakképzéssel kapcsolatban:  A kapacitás felmérése és a kihasználtsági állapot alapján az intézmények működési paramétereinek racionalizálása továbbra is  A felnőtt korú lakosság átképzési igényeinek figyelembe vétele az igények minél alaposabb kielégítése érdekében, a felnőttoktatás, felsőfokú szakképzés erősítése együttműködve főiskolákkal  Továbbra is erősíteni kell a munkaügyi központ és az iskola közötti együttműködést  Be kell vezetni a kisebbségi, nemzetiségi nyelven történő oktatás lehetőségét, amennyiben erre szükség van, valamint a megfelelő pedagógusállomány biztosítása  Az iskolai műhelyek, gyakorlóhelyek korszerűsítése  Az idegen nyelv tanításának erősítése továbbra is  A mérnöktanárok, szakelméleti oktatók fizetésének versenyképessé tétele a fluktuáció csökkentése érdekében  A gyakorlati oktatók fizetésének versenyképessé tétele a fluktuáció csökkentése érdekében  Továbbra is erősíteni kell a szakképzés és a helyi vállalkozói szféra közötti kapcsolatot, az ebből fakadó előnyök kihasználása érdekében  Az intézmények készítsék fel a diákokat az élethosszig tartó tanulásra  A munkaerő-piaci igények és a regionális fejlesztési tervben foglaltaknak figyelembe 2008. január 1.

63


vételével kialakítani a megfelelő szakmastruktúrát  Annak elérése, hogy az iskola a közép-magyarországi régió déli részén térségi integrált szakképzés keretében folytassa működését  Az integrált pedagógia rendszer további működtetése, működésének hatékonyabbá tétele  Pályakövetési rendszer kiépítése

A dokumentum felülvizsgálata segíti a fenntartót abban, hogy belássa, hogy egy hosszú fejlesztési folyamatban éppen melyik stáción áll, milyen feladatok ellátására kell koncentrálnia. A dokumentum felülvizsgálata arra enged következtetni, hogy Dabas Városában is elindult egy olyasfajta tendencia, amely a hatékonyság és a minőség felé vezet mind az önkormányzat, mind az intézmények esetében, az esélyegyenlőség elveinek fokozott figyelembe vételével. Mindez azonban koránt sem jelenti azt, hogy a fejlesztésre ezen túl nem kell még rengeteg energiát fordítaniuk, mind az önkormányzatnak, mind az intézményeknek.

2008. január 1.

64


Felhasznált irodalom: 1. Dabas Város közoktatási koncepciója 2. Pest Megye közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési terve 3. Az intézmények nevelési és pedagógiai programjai 4. Az intézmények alapító okiratai 5. A SZAK 2003 pályázat értékelései Az alapdokumnetumot készítette: Kocsir Ágnes oktatási referens

Közremüködtek: 1. Kőszegi Zoltán polgármester 2. Szandhofer János alpolgármester 3. Az Oktatási és Művelődési Bizottság tagjai

Hatályba lépés: 2004.január 31.

Elsö felülvizsgálat: 2006.január 31. Az elsö és az esélyegyenl

ségi felülvizsgálatot készítette: dr. Kozák Beatrix oktatási referens

Felhasznált dokumentumok: 1. Pest Megye Önkormányzatának FeladatellátásiIntézményhálózat-működtetési és Fejlesztési Terve (Felülvizsgálatának elfogadása: 2006. január 27.) 2. Intézmények alapító okiratai 3. OKTKT Közoktatási Intézkedési Terv (Hatályba lép: 2006. március 1.) 4. Dabas Város Önkormányzatának közoktatási esélyegyenlőségi programja Hatályba lépés: 2008. január 1.

2008. január 1.

65


Második felülvizsgálat: 2008. szeptember 1.

2008. január 1.

66

DABAS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT- MŰKÖDTETÉSI ÉS FEJLESZTÉSI TERVE ( )

Recommend Documents