Da Ponte - Mozart Don Giovanni
Leporello -
Donna Anna Don Giovanni Donna Anna Don Giovanni Leporello Don Giovanni Kormányzó Don Giovanni Kormányzó -
Éjjel-nappal munka vár, Hogyha szól, hát futhatok, mikor zápor hull reám. Rossz a szállás, rossz a koszt. Lennék én is úriember! Szolgálni már nem fogok. Ez a kedves, tisztelt úr kedvesével ott van benn, míg én állok őrségben. De úgy hallom, jönnek. Baj lesz, hogyha itt találnak. Ne reméld! Nem hagylak futni. Hacsak engem meg nem ölsz. Őrült nő! Hiába kergetsz. Álarcom nem feded föl. Ki véd meg az árulótól? Csend! És remegj haragomtól! Gonosztevő! Ostoba nő! Hogyha innen nem szököm, még majd baj ér engemet. Ez őrület! Milyen zűrzavar! Úgy űz, kerget, mint a végzet. Még majd baj ér engemet. Hagyd ot, ne bántsd! Velem küzdj inkább! Nem tisztességes küzdeni véled. Szökni akartál talán? Harcolj!
Don Giovanni Kormányzó Don Giovanni Kormányzó Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Donna Anna Don Ottavio Donna Anna -
Szerencsétlen! Nyomorult! Várj! Most meghalsz hát! Ó, segítség... a gyilkos kiontja vérem! A boldogtalan lelke messze száll. Lelkem messze száll. Leporello, hol vagy? Itt, bár ne volnék. S ön? Itt. Ki halt meg, az öreg? Ostoba kérdés! Az öreg. Jól végezte dolgát! Ledöfte a lányt s az apját. Maga hívta ki sorsát. Donna Anna kit hívott? Hallgass! És lódulj, mert te is kaphatsz! Nem szóltam semmit. Gyorsan, baj ne érje apám! Minden csepp vérem, ha kell, érte ontom. De hol van a bűnös? Itt van még talán. Irgalmas ég, mily szörnyű látvány!
Mit kell látnom! Apám! Édesapám! Gyilkos fegyver ölte meg. Mily véres, sebe tátong, mily sápadt. Nincs benne élet, kilehelte lelkét! Nem lélegzik már, a keze is hideg. Kedves apám, drága apám! Nem bírom, meghalok! Don Ottavio -
Donna Anna Don Otta vio Donna Anna Don Ottavio -
Donna Anna Don Ottavio -
Segítsetek, barátaim, drága kincsem! Menjetek, hozzatok valami szert, hogy életre keljen! Donna Anna! Drágám, szerelmem! E szörnyű bánat megöli az árvát. Segítsetek! Újra éled! Apám! Tüntessétek el e borzalmas látványt! Lelkem, vigasztalódj, ébredj már! Átkozott, távozz tőlem, mert ő már halott, nékem az élet nem kell! Hallgass hát, ó szívem! És nézz reám egy percre! Szerelmesed beszél veled, aki érted él, csak érted! Te vagy az, bocsáss meg nékem, a gyötrelmem szólt, a szégyen. Ó, én jó apám, hol lehet? Apád hagyd, ó drága lelkem, és megnyugszik majd szíved. Apád s férjed én leszek.
Donna Anna Don Ottavio Ketten -
Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni -
Apám! Esküdj hát e vérre, bosszút állsz majd érte! Esküszöm! Esküszöm, e könnytől ázott szemre, esküszöm szerelmemre! Halld az esküt, Isten, most, e szörnyű percben, százszor megfogadjuk, bosszút állunk érte! Esküdj hát e vérre! Esküszöm e könnytől ázott szemre, szerelmemre! Halld az eskünk, Isten, most e szörnyű percben! Százszor megfogadjuk, bosszút állunk érte! Nos, hát, rajta, bökd ki bátran! Nagyon fontos kérdés. Elhiszem. Rettentő fontos. Még jobb, kezdj bele! Esküdjék, hogy nem lesz mérges! Hitemre esküszöm! Ha nem a kormányzóról szólsz. Egyedül vagyunk? Látod. Senki sem hallja? Rajta!
Leporello Don Giovanni Leporello -
Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni -
Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni -
Őszintén szólhatok? Igen. Akkor hát mondanám, kedves jó gazdám, ahogy ön él, az bizony gazság. Pimasz! No, várj csak... És az eskü? Mit fecsegsz? Hallgass, mert aztán... Nem szólok többet. Kedves barátom, tudod-e, miért vagyok itt? Nem tudok semmit, de későre jár egy újabb hódításhoz, hogy bővítse a listám. Micsoda elme! Elmondom hát, egy dáma beszélt velem, a drága, s eljönne hozzám még ma éjjel. Érzem az asszony illatát. Micsoda orra van! Érzem, hogy szép. És a szeme! Várjunk egy kissé, és lessük meg őt.
Leporello Donna Elvira -
Don Giovanni Donna Elvira Don Govanni Donna Elvira Don Giov anni Leporello Donna Elvira Don Giovanni Donna Elvira Leporello Don Giovanni Donna Elvira -
Lángol már ismét. Hol van, ki mondja meg, hol van az átkozott, aki lángra gyújtott, szerelmet hazudott? Ha megtalálom őt, és nem tér vissza már... szívem eltaposta, de rajta bosszút áll. Hallod, szegény árva, elhagyott leányka! Szívem eltaposta, de rajta bosszút áll. Szegény árva! De rajta bosszút áll! Gyere, vigasztaljuk, nézd, hogy szenved! Így vigasztalt meg már nyolcszázat és ezret. Ki az? Kit látok? Ez Donna Elvira! Te vagy, te gaz csaló! Nem hízeleg, kiismerte végre. Csillapodj, drága, hadd mondjam el... Mit mondhatsz még bűnödről? Házamba lopakodtál, és hazug esküvel csaltál, hogy elnyerd szívem, megszerettelek, kegyetlen, hogy asszonyod legyek, de eget-földet megtagadtál, és három napra rá
elhagytad Burgost, és elhagytál engem, elfutottál, míg én sírtam, megbüntettél, mert szerettelek. Leporello Don Giovanni Donna Elvira Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Donna Elvira Leporello Donna Elvira Leporello Donna Elvira -
Mintha olvasná! Fontos dolgok jöttek közbe. Nagyon fontosak. Csupán a léhaságod, de Isten megsegített, és rád találtam, hogy bosszút álljak. Légy okos! Szörnyen unom. Ha nekem nem, higgy e tisztes úrnak! Így igaz. Rajta, beszélj! Mit mondjak? Mindent. Jó, de gyorsan. Valójában az a baj, hogy a négyszög nem kerek. Kigúnyolod fájdalmamat? Elmenekült, én nyomorult! Merre futhat? Hagyja csak, méltatlan önhöz. A gonosztevő, elhagyott!
Leporello -
Zerlina -
Vigasztalódjon, nem ön az első, és nem is az utolsó. Nézze, e könyv, nem éppen kicsiny, telve azok nevével, kiket a világot járva meghódított. Ezt a katalógust írtam. Gazdám kedveseit beleírtam. A leghívebb névsor, íme, itt van: Olvassuk át, ha tetszik. Olaszhonban szeretett hatszáznegyvenet, és pontosan egyszázharmincegy németet. Török ötven és francia száz. De Spanyolország: itt ezerhármat lát. Voltak köztük parasztlányok, szolgálók és pincérlányok, grófkisasszony, baronesszek, és herceg lánya, egyre megy. Minden forma, minden kor. Hogyha szőke, olyat kerget, olyan neki, mint egy gyermek. Hogyha barna, nyugvást keres. Hogyha őszes, az oly kedves. Mikor tél jön, vágyik teltre, vékonyt kíván nyárra kelve. Mert ha telt jön, oly fenséges, és a csöppnyi bájos-édes. Vénebbektől vissza nem lép, hogy a listám gyorsan teljék. De a kedvenc csemegéje gyenge szüzek megnyerése. Ifjat, vénet mind letépett, nem nézte, hogy csúfat, szépet. Lényeg az, hogy szoknyát hordjon, tudja ön, hogy mit csinál. Gyertek, lányok, forduljatok, mert az öröm gyorsan száll. Ha szívetek gyorsan dobog, itt van rá az orvosság. Itt a jókedv, itt van már.
Masetto -
Zerlina Don Giovanni Leporello Don Giovanni Zerlina Don Giovanni MasettoDon Giovanni Leporello Zerlina Don Giovanni Zerlina Don Giovanni Masetto -
Gyertek, fiúk, forduljatok, táncra keljen minden láb. Énnekem most szűk az ünnep, tréfa, móka, vége már. Gyere, örüljünk együtt, a táncba vígan menjünk! Hál' isten, ez elment! Nézd csak, mily szépek a lányok! Itt nekem is jut valami. Barátaim, jó reggelt! Folytassátok a táncot, muzsikát, vígasságot! Ez lakodalom? Igen, uram, az enyém. Gratulálok. A vőlegény? Szolgálatára. Szolgálatomra! Mily nemes lélek. A férjek általában. Masettónak jó szíve van. Mint nékem. Legyünk barátok! A neve? Zerlina. És a tiéd? Masetto.
Don Giovanni Leporello Don Giovanni -
Leporello Masetto Don Giovanni Masetto Leporello Don Giovanni Zerlina Masetto Zerlina Masetto Don Givanni -
Kedves Masettóm, és kedves Zerlina! Fogadjátok el pártfogásom. Mit csinálsz, te átok? Gazdám, a pártfogásom... Gyorsan, vezesd őket a házamba, kapjanak csokoládét, kávét, bort, mutasd meg a kertet is, a szobám, érezze jól magát Masetto! Érted? Értem. Menjünk! Uram! Mi az? Zerlina nem marad nélkülem. Őkegyelmessége pótol téged, ismeri ő a szereped. Egy lovag kezében hagyod. Menj, és megyünk mi is. Menj, ne félts egy lovag kezében! És aztán?! Csak nem kételkedsz... Nélkülem innen... Fejezzük be a vitát, ha nem mész azonnal, Masetto, vigyázz, még megbánod!
Masetto -
Don Giovanni Zerlina Don Giovanni -
Zerlina Don Giovanni -
Zerlina Don Giovanni Zerlina Don Giovanni -
Értem én azt, jó uram. Fejem hajtom lábaidhoz, az lesz, amit te akarsz. Mint egy lovag, úgy teszel, bennem nincsen kétkedés, meghódít e kedvesség. Ó, te csaló, útonálló, néked ezt meg nem bocsátom. Én hát megyek, te csak maradj! Bizony szépen illesz hozzá, maradj lovagoddal hát! Egyedül vagyunk végre! Zerlinácska, kedves, enyém vagy, tegyük, mi kell. A vőlegényem... Ki? Egy tisztességes, nemes lovag nem hagyja, hogy ezt az arany-arcot, ezt a cukros arcot egy durva fickó érinthesse. Azt ígértem, hozzá megyek. Ez semmit sem jelent, nem illesz közéjük, parasztokhoz. Ezek az ajkak, e csillagos szempár másra vár. Ezek az illatos kezek, olyanok szinte, mint a rózsák. De mégis... Mit mégis? Végül becsap. Pedig tudom, mit ér az úr hűsége a nőkhöz. Ez csak szóbeszéd. A nemesség a szemekbe van írva.
Zerlina Don Giovanni -
Zerlina -
Don Giovanni Zerlina Don Giovanni Zerlina Don Giovanni Együtt Donna Elvira Don Giovanni Donna Elvira -
Vesztegetjük az időt. Most hát legyél az enyém! Az öné? Persze! Itt e házban, kedves, mi leszünk ketten, és itt, édes lelkem, az enyém leszel. Add a kezed most, édes, mondd nekem azt, hogy jó. Itt vagyok én melletted, s ez oly megnyugtató. Menjek vagy nem, úgy félek, most kell a józan ész, oly boldog lennék, érzem, de pórul járhatnék. Jöjj, vár egy boldog álom! Csak Masettót sajnálom. Itt vár már a sorsod, jöjj! Érzem, már elgyöngülök. Jöjj! Menjünk hát, menjünk, gyere, a szívünk máris telve ártatlan szerelemmel. Állj, gazember! Hallottam hitszegésed, és időben jöttem, hogy ezt az ártatlant kiragadjam karmaidból. Drágám, csak szórakozunk. Szórakozik! Tudom, hogy szórakozol te!
Zerlina Don Giovanni Donna Elvira -
Don Giovanni Don Ottavio Don Giovanni Donna Anna Don Giovanni Don Ottavio Don Giovanni -
Donna Elvira -
Lovag úr, ez igaz? Ez a szegény nő szerelmes belém, hitegettem kissé, én szerencsétlen, mert jó a szívem. Hagyd itt az árulót, ne hagyd, hogy szóljon, hogy ajka hazudjon, szeme becsapjon. Tanultam a kínból, és most már féltelek, bajt hoz szívedre. Tán az ördög szórakozik, hogy elrontsa kedvem. Rosszul megy minden. Most, kedvesem, könny már nem kell. A bosszúról szóltunk... Don Giovanni! Csak ez hiányzott! Uram, jó, hogy találkoztunk: bátor ön és nagylelkű? Mit súgott neki az ördög? Micsoda kérdés!? Miért? Számítunk barátságára. Megnyugtató. Parancsoljon: ez a kéz, ez a kard, javaim és vérem az öné, Donna Anna, de sír, mi végre? Ki volt a kegyetlen, ki felkavarta? Itt vagy, te szörnyeteg, végre megtaláltalak! Ne hallgass rá, szerencsétlen, mert a szíve gonosz!
És hidd el, elhagy majd téged, engem is becsapott! Donna Anna, Don Ottavio Don Giovanni Donna Elvira Don Giovanni Donna Elvira Donna Anna, Don Ottavio Don Giovanni Donna Elvira Donna Anna, Don Ottavio Don Giovanni Donna Anna Don Ottavio -
Egek, mily büszke nő ez! Mily nemes lélek! Oly sápadt, a könnyei szánalmat keltenek. Ez a szegény leány őrült, barátaim, hagyjátok őt velem, megnyugszik majd talán. Ne higgyetek az álnoknak! Vigyázni rá én fogok. Vele ne hagyjatok! Kinek higgyünk? Őrült. Ne higgyetek a hűtlennek! Higgyünk a gyötrelemnek? Reszketek és félek. Meghatja a szívet. Látva itt e hölgyet, nem tudom, mit higgyek. Azt mondja, áruló, mit higgyek, nem tudom. Nem mehetek innen, míg e dolgot meg nem értem.
Donna Anna Don Giovanni Donna Elvira Don Ottavio Don Giovanni Donna Anna Donna Elvira Don Giovanni Donna Elvira Donna Anna, Don Ottavio Don Giovanni Donna Elvira -
Don Giovanni Donna Anna Don Ottavio Donna Anna Don Ottavio -
Ilyen hanggal, ilyen arccal őrült bizony nem lehet. Ha elmegyek, bennük gyanút kelthetek. E sötét lelket ítéljétek meg. Mit mond róla? Azt, hogy őrült. Mit mond a nő? Azt, hogy csalfa ő. Boldogtalan. Hazug ember. Semmi kétség. Csendet, mert még megszólják az emberek! Nem tart vissza, te gazember, semmi szégyen, semmi gát, vétkedet hogy elterjesszem, néma nem marad e száj. Szegény asszony, követem őt, baj érné talán. Bájos Donna Anna, szolgálatára állok, várom a házamban. Minden jót, barátaim! Don Ottavio, meghalok! Mi történt? Segíts, kérlek! Bátorság, szerelmem!
Donna Anna Don Ottavio Donna Anna Don Ottavio Donna Anna -
Don Ottavio Donna Anna -
Don Ottavio Donna Anna Don Ottavio Donna Anna -
Istenem! Ez az ember apámnak gyilkosa. Mit mondasz! Semmi kétség, ezek a szavak, a hangja szíven ütött, ez az ember volt a szobámban. Egek! És ő ajánlott barátságot! Mondd el, hogy történt! Este volt, már kora éjjel. Szobámba lépett, hol egyedül voltam, belépett egy köpenyes ember. Első pillanatban azt hittem, te vagy, de meglepve láttam, hogy tévedtem. Tovább! Hozzám lépett, és csókolni akart. Ellöktem, de átölelt. Kiáltok, nem jön senki. Egyik kezével befogta számat, míg a másikkal szorosan fogott, mozdulni sem tudtam. Álnok! És aztán? Ekkor a rémület új erőt adott, és harcolni kezdtem véle, téptem, ütöttem, hogy szabaduljak. Ó, újból élek! Ahogy visszatért erőm, kiáltozni kezdek, fut a bűnös, kergetem az utcán, üldöző lesz az áldozatból.
Jött apám, észrevette a becstelent. Ő meg látva, hogy erősebb, a szegény öreget megölte. Ki volt, most látod már, mily becstelen tört rá, milyen gaz gyilkosság ölte meg jó apám. Gyilkos bosszút kérek a szívedtől érte. Emlékezz, hogy sértett, a becstelen, a gaz, emlékezz a vérre, mi gazságból fakadt. A dühből keljen benned gyilkos szenvedély. Don Ottavio -
Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello -
Don Giovanni -
Mit gondoljak most már, hogy szörnyű álnokság, mit e lovag művelt? Biztosat kell tudnom, hogy higgyek, kutatnom. Szívemtől ezt várja a nő és a barát. Ez a kötelesség: szívem mindent tisztáz, vagy rajta bosszút áll. Ha békére lel, az én békém is lesz, mert néki adnám, ha kérné, életem. Bánata, könnye halálba visz. Hogyha ő sóhajt, sóhajtok én is. Haragja bennem haragot szít. És gyötrődik szívem, ha gyötri a kín. Őrült a gazdám, el kell hagynom már. Mintha nem történt volna semmi. Minden rendben. Minden veszve. Mi a baj? Hazahoztam őket, ahogy kívánta. Ahogy öntől tanultam, a szokott hazugságokkal itt tartottam őket. Nyugtattam Masettót, a féltékenységét. Gratulálok!
Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni -
-
Itattam őket, énekeltek és táncoltak, közben töltöttek. Minden jól ment, mikor látom, hogy jön. Zerlina. És jön vele... Donna Elvira. És mondott... csúnya dolgokat. Nagyszerű! És mit tettél? Semmit. És ő? Szidta erősen. És te? Csendben vártam, hogy csituljon. Majd az ajtóhoz csaltam, bezártam, és kinn maradt az utcán. Jobban nem mehetne. Nemsokára vége, de itt ez a lány, szórakozzunk, mert rövid az éjjel! Folyjon a bor, és tartson az ünnep, míg lenn a téren lányra találsz. Mindenki táncol, mindenki várja, hogy párra talál. Én pedig közben megkapom csöndben, mi nékem kijár.
Leporello Zerlina Masetto Zerlina Masetto -
Zerlina -
Masetto Don Giovanni Zerlina Masetto -
Reggelre listám bővebb lesz már. Masetto, kérlek! Ne nyúlj hozzám, hűtlen! Te kegyetlen! Ezt nem érdemlem tőled. Te vádolsz engem? Amikor azzal az emberrel elmentél házasságunk napján. Én meg itt maradtam szégyenemre. Ha nem félnék a botránytól, akkor... Nem történt semmi, nem vagyok vétkes. Nyugodj meg, drágám, nem is ért hozzám. Nem hiszed? Hálátlan. Csak töltsd ki a dühöd rajtam, én Masettóm, békét akartam. Verd meg, verd meg, szép Masetto, a te szegény Zerlinádat! Úgy állok itt, mint egy bárány, üss csak, üss reám! Hagyom azt, hogy hajam tépjed, hagyom, hogy szemem kiszúrd, akkor is a kezed megcsókolnám. Látom már, nincsen szíved. Legyen béke, édes lelkem, egyetértés, boldogság, töltsük így az éjszakát! Ez a kis boszorkány kifog rajtam. Készüljünk az ünnepre! Hallod a lovagot? Miért?
Zerlina Masetto Zerlina Masetto -
Zerlina -
Masetto Zerlina Masetto, Zerlina -
Don Giovanni -
-
Jön. Csak jöjjön! Tudnám, hová bújjak! Miért félsz? Elsápadtál! Értem. Félsz talán, hogy rájövök végre, mi történt közted és közte. Gyorsan, gyorsan, mire itt lesz, el kell bújnom, ne vegyen észre. Szépen, csendben meglesem. Ne rejtőzz el, Masetto, hallgass reám. Baj lesz, hogyha megtalál, nem tudod, hogy mit teszel. Úgy tegyél majd, ahogy kéri. Nem csak szó kell most már néki. Beszélj csak, hogy én is halljam! Ez a szeszély bajt kavar. Megtudom, hű-e hozzám. Milyen gonosz, bajt hoz reám. Ilyen módon megtudom, mennyi gondot zúdít rám. Rajta, kezdjük, legyen jókedv. Rajta, bátran, itt van már az őrült játék, kacagás, mindenkinek boldogság. Házam nyitva mindenkinek, mindenkire bőség vár.
Zerlina Don Giovanni Zerlina Don Giov anni Zerlina Don Giovanni Zerlina Don Giovanni -
Masetto Don Giovanni -
Donna Elvira Don Ottavio Donna Anna -
Elbújok e fának árnyán, remélem, itt nem talál rám. Zerlinácska, kedvesem, csak nem futsz éppen tőlem el? Nagyon kérem, hagyjon mennem! Drága gyöngyöm, maradj velem! Legyen szánalom szívében! Csak szerelem, csak azt érzem. Jöjj csak, most hogy rád találtam, szerencsédet hoztam már. Ha megtalálna itt a párom, tudom jól, hogy mit tenne ő. Miért bujkálsz erre? Zerlinád, a bájos, nélküled magányos, éppen téged keres. Értem, uram. Akkor gyertek hát, hallgassuk a muzsikát! Igen, menjünk együtt! Táncra várnak minket. Mert itt van már az ünnep. Bátorság kell nékünk, drága barátaim, hogy e gonosz tettet felderítsük végül. Jól beszéltél, így van, csak bátorság kell már, űzzük el hát gyorsan a gondot, rettegést. Lépésünk veszélyes, én téged féltelek, ezért fog el most engem oly kínzó rettegés.
Leporello Don Giovanni Donna Anna, többiek Leporello Donna Anna, többiek Leporello Don Ottavio Leporello Don Ottavio Leporello Donna Anna, Don Ottavio Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Masetto -
Nézze, jó uram, álarcosok jönnek! Hívd meg őket rögvest, tiszteljenek meg! Ez az alak és a hangja hasonlít az árulóra. Álarcosok! Csak szóljon! Álarcosok! Mit kíván? A bálra meghívást küld a gazdám. Köszönjük a meghívását, elfogadjuk társaságát. Ha jó barát jön, szíves vendég itt. Tekintsünk most föl az égre, szíveinket erősítse. Pihenjenek, bájos hölgyek. Fiatalúr, pihenjen meg. Azután majd táncra kelnek. Kávét! Csokoládét! Zerlina, légy okos!
Zerlina, Masetto Don Giovanni Zerlina Don GiovanniMasetto Zerlina Leporello Masetto Leporello Don Giovanni többiek Don Giovanni Leporello Donna Elvira Donna Anna Don Ottavio Don Giovanni, Leporello, Masetto -
Ártatlannak indul, de keserűség lesz a vége. Zerlina, csupa báj. Kedves! Jól érzi magát. Elveszti fejét mindjárt. Masetto, ez bolondság. Jól érzi magát. Elveszti fejét mindjárt. Jöjjenek hát, kedves maszkok! Nyitva a ház, éljen a szabadság! Donna Anna, Milyen kedves vendéglátás! Éljen a szabadság! Kezdődjék a zene! Minden pár a tánchoz! Táncra hát! Ez a kis parasztlány. Meghalok. Légy erős!
Minden jól megy. Jól megy hát.
Don Giovanni Leporello Don Giovanni Masetto Leporello Donna Anna Donna Elvira, Don Ottavio Leporello Zerlina Leporello Donna Anna, többiek Zerlina Donna Anna, többiek Zerlina Donna Anna, többiek Zerlina -
Segítsd Masettót! Miért nem táncolsz? Én vagyok a párod, Zerlina, gyere már! Nem táncolok, látod. Táncolj csak, barátom! Érzem, már nem bírom. Elég, ha színleled. Táncolja csak, barátom! Tedd, mit a többiek. Ó, Isten, elvesztem! Ez balszerencse. Úgy látszik, nincs menekvés, csapdába csalta már. Emberek, segítség! Mentsük meg szegényt! Átkozott! Innen kiált, most meg ott! Törjük akkor rá az ajtót! Segítsetek! Segítsetek, meghalok!
Donna Anna, többiek Don Giovanni Leporello Don Giovanni Donna Anna, többiek Don Giovanni Donna Elvira Don Giovanni Don Ottavio Donna Anna mindenki Don Giovanni -
mindenki Don Giovanni Leporello Don Giovanni -
Nem kell félned, itt vagyunk. Itt a bűnös, ki bántotta. Mert megsértetted, meghalsz most! Mit akar tenni? Ne reménykedj! A csalást látjuk, ki a vétkes, tudjuk már. Donna Elvira! Én, te gonosz! Don Ottavio! Én, uram! Áruló! Mindent értünk, mindent már. Reszkess, reszkess, gonosz ember! Alaposan megkavartak. Nem tudom, hogy mit teszek, mint a vihar, kergetnek. Bátorságom el nem vesztem. Halld a dörgést! És a szívem meg nem retten! Átkunk lesújt, mint a mennykő. Mi bajod velem, te pojáca? Nem, gazdám, nem maradok tovább. Barátom, figyelj rám!
Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni -
Leporello Don Giovanni -
-
Nem, megyek már. Mit tettem, miért akarsz elhagyni? Csak annyit, hogy meg akart ölni. Menj már, hisz tréfa volt az egész. Megyek, mert nekem ebből elég. Gyere, kössünk békét. Mennyi? Négy dukát! Pillanatnyilag egyetértek, de nem szokásom, hogy pénzért béküljek, mint a hölgyek. Hagyjuk ezt! De megkérlek valamire. Ha békét hagy a nőknek. Hagyni a nőket? Békét a nőknek? Hisz fontosabb nekem, mint hogy kenyeret egyek, mint hogy levegőt vegyek! És megcsalja őket. Szeretem mindet. Mert ki egyhez hűséges, megcsalja a többit. Ezért szeretem mindet. A nők ezt nem értik, jóságom hűtlenségnek vélik.
Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni -
Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Donna Elvira -
Leporello Don Giovanni Donna Elvira Don Giovanni Donna Elvira -
Sosem hittem volna, hogy ilyen jó! Mit kíván? Ismered Donna Elvira szolgálóját? Nem. Nem is láttál szebbet nála. Kedves Leporello, arra gondoltam, hogy ma este jobban célhoz érnék, ha veled ruhát cserélnék. De az öné elegánsabb. Egy ilyen lány túlbecsülne. Siess! Uram, gondoljon... Ne ellenkezz! Hallgass, hazug szívem, hallgass, ne dobogj keblemben érte. Mert becstelen ő és aljas, szánalmat nem érez soha. Ez Donna Elvira. Ez az ő hangja. Az alkalmat megragadom. Te pedig állj ide! Elvira, bálványom... Ez talán ő lehet? Igen, én vagyok, életem, és szánalmat kérek. Egek, micsoda érzelmek, melyek keblemben ébrednek!
Don Giovanni -
Donna Elvira Don Giov anni Leporello Don Giovanni Donna Elvira -
Don Giovanni Leporello Don Giovanni -
Leporello Don Giovanni Donna Elvira Don Giovanni -
Jöjj le, ó, drága gyémánt, nézd azt, ki téged imád. Ki szerelmedért eseng, megbánva minden vétkét. Nem hiszek, te barbár! Higgy nekem! Meggyilkolsz! Ha lejön, viccnek is rossz. Bálványom, jöjj hát! Mi a bizonyíték, mondjad! Nem tudom, menjek, maradjak. Védj meg a hiszékenységtől. Mi a biztosíték, mondjad? Lejön, ehhez értek, nem tehet ő semmit már. Barátom, mit gondolsz? Hogy önnek kőszíve van. Te tökfej, menj csak és figyelj: ha jön, átkarolod, a hangom utánozod, és finoman elcsalod innen. Szót se többet! Ha rám ismer? Nem fog, ha te... Jön! Légy óvatos! Itt vagyok! Lássuk, mi lesz!
Donna Elvira -
Leporello Donna Elvira Leporello Donna Elvira Leporello Donna Elvira Leporello Donna Elvira Leporello Donna Elvira Leporello Donna Elvira Leporello Donna Elvira Leporello Don Giovanni -
Megszántad hát könnyeim és szerelmes szívem? Szeretett Don Giovannim, visszahozott a szerelem? Igen, szerelmem. Kegyetlen! Szántad könnyeim és a tenger sóhajt, mit ontottam. Igen, életem. Te. Szegénykém, úgy sajnálom! Nem hagysz el többé? Nem, egérkém! Örökre enyém maradsz? Örökre. Drágám. Drágám. Egyébként tetszik. Kincsem. Vénuszom. Lángra gyúlok. Elhamvadok. A gazember fűti.
Donna Elvira Leporello Donna Elvira Leporello Don Giovanni -
Masetto Don Giovanni Masetto Don Giovanni Masetto Don Giovanni Masetto -
Nem csapsz be többé? Nem, biztosan! Esküdj! Esküszöm e kézre, mit csókolok és e szemre... Úgy látom, szerencsém van: most hát, éppen ez az ablaka, kezdjük a nótát. Jöjj ki az ablakba, édes, ó, én drága kincsem. Jöjj, én vigaszt kérek, mert bajban van szívem. Ha eltaszítasz, s nálad vigaszt nem talál, szemeid előtt ér el majd itt a halál. Te, kinek édes ajka édesebb a méznél, ki édes cukrot hordasz a szívednek mélyén, nem, te, drága gyöngyöm, nem lehetsz kegyetlen, legalább látni engedd az én szerelmemet. Valaki van az ablaknál. Ne adjuk fel. Úgy érzem, megtaláljuk. Valaki beszél. Állj meg! Valaki mozdult épp. Ha nem tévedek, Masetto. Ki van ott? Nem válaszol. Bátorság! Ki van ott? Nincs egyedül. Barátaim!
Don Giovanni Masetto Don Giovanni Masetto Don Giovanni Masetto Don Giovanni -
Masetto Don Giovanni Masetto Don Giovanni Masetto -
Nem ismert meg. Csak nem Masetto? Éppen az. És te? Don Giovanninál szolgálok. A hitvány szolgája. Bizony, a gazemberé. Ez a becstelen... Mondd csak, hol leljük, mert jöttünk, hogy megöljük. Semmiség! Nagyon jó, Masetto! Engedd meg, hogy segítsek! Egy pillanat, adnék egy ötletet. Menj csak szépen erre, a többi arra, de csendben menjetek, senki meg ne hallja. Egy lány és egy férfi az ablak alatt áll: azt kell jól elverni, az lesz a gazdám. Fején tollas kalpag, bárki rátalál, sötét köpeny rajta, kard az oldalán. Induljatok gyorsan, te meg jöjj velem! Mi ketten várjunk itt, míg céljukat elérik. Hallgasd csak! Kiváló! Most megölik. Biztos. Elég lenne annyi, hogy a csontja összetörjön. Nem, meg fogom ölni, száz darabra vágom! Fegyvered van? Van puskám és pisztolyom.
Don Giovanni Masetto Don Giovanni -
Masetto Zerlina Masetto Zerlina Masetto Zerlina Masetto Zerlina Masetto Zerlina Masetto Zerlina Masetto -
És? Nem elég? Elég! Itt van ezt a puskádért, ezt meg a pisztolyért! Csend vagy meghalsz! Ezt minden darabért a százból, te gazember, te kutya! Jaj, a fejem, jaj, a vállam! Masettót hallom. Zerlina, segíts! Mi történt? A gonosztevő összetörte a csontom. Szegénykém! Ki? Leporello. Vagy egy ördög, hozzá hasonló. A kegyetlen! Mondtam én, a féltékenység bajba juttat téged. Hol fáj? Itt. Még? És itt... És máshol? Fáj a lábam kicsit meg a karom meg a kezem.
Zerlina -
Leporello Donna Elvira Leporello -
Donna Elvira -
Leporello -
Don Ottavio -
-
Nem baj, meggyógyulsz. Gyere be a házba, s ha elfelejted a féltékenységet, meggyógyítlak, drága férjem. Meglátod, édes, csupa jó vár, jó lesz a gyógyszer, mit kedvesed ad. Az természetes, hogy nem fog fájni, az orvos sem tesz ilyen csodát. Csodás a balzsam, mit nálam találsz, rég néked adtam, amit kívánsz. Megtudhatod, hová tettem. Nézd, hogy dobog, fogd a kezem! Ott fáklyákat látok, maradjunk rejtve itt. Miért bujkálunk, drágám? Semmi. Csak óvatosság. Megnézem, elmentek-e már. Hogy meneküljek? Maradj itt, lelkem! Ne hagyj itt! Egyedül e sötét helyen, érzem, hogy dobog a szívem, itt talál majd a halál. Végre itt van, megtaláltam, itt van végre hát az ajtó. Gyorsan, hogy megtaláltam, itt az idő futni már. Töröld le a könnyeidet, és múljon el a bánat. Látja atyádnak árnya, hogy fáj neked nem látni őt.
Donna Anna Donna Elvira Leporello Donna Elvira, Leporello Zerlina, Masetto Donna Anna, Don Ottavio mindenki Donna Elvira mindenki Leporello mindenki Leporello mindenki Zerlina -
Hagyd, a kínom egyre mélyebb, megnyugvást én nem lelek. Csak a halál állítja el könnyeim. Hová tűntél, drága férjem? Ha megtalál itt, elvesztem. Egy ajtót látok itt, csöndben erre kijutok. Állj, gazember, hová mész? Itt a bűnös! Mit keres itt? Áruló, halál rád azért, mert becsaptál. A férjem. Kegyelem! Donna Elvira! Halál! Bocsánatot kérek, tisztelt, jó urak, más vagyok, tévednek, mit a látszat mutat. Hagyjanak élni hát, kérem szánalmukat! Leporello! Rászedett a csaló. Elképesztő, hogy történhetett! A bajból jól kijutott, az a vihar megkavart, csoda, ha szabadulok. Egek, ilyen napot! Milyen furcsa meglepetés. Te vagy hát, ki Don Giovanninak látszottál?
Don Ottavio Donna Elvira Zerlina Masetto Leporello -
Donna Elvira Masetto Don Ottavio -
-
Te vagy, ez újabb árulás! Meg kell büntetni hát. Majd én. Öljük meg ezért. Kegyelmes uraim, kegyelmet! Igazuk van kegyelmeteknek, de bűn lenne, mit elkövetnek. Az én gazdám egy zsarnok, ha jajgatok, hiába. Donna Elvira, irgalom! Ön érti ezt jól. Masettóval soha semmi... Ez ifjú hölgy tudja jól, egy órája velem volt. Egy órát sétáltam vele. Uram, ön pedig... nem szólok semmit. A balsors talán... félelmet kelt bennem, benn sötét, kinn meg e fények, a fal... kezem ajtót érez, és... én... félek... rejtőznék el... innen gyorsan hogy jutok ki... Elég, te álnok! A gazember meglépett. Ért hozzá, hogy mentse magát. Barátaim, hiába, nem kételkedhetünk már, Don Giovanni volt-e kegyetlen gyilkosa Donna Anna atyjának. Maradjatok e házban... Az igazság azt kívánja, hogy bosszút álljak, mert ez a kötelesség, a kegyelet s a szeretet. Kincsemet, kérlek, vigasztaljátok meg, szárítsátok fel a könnyet szeméről! Mondjátok meg neki, bosszúért megyek, vért és halált hozok, ha visszatérek majd.
Donna Elvira -
Don Giovanni -
Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello -
Micsoda súly, egek, mily szörnyű vétek nyomja szegény lelkét. Az Ég bosszúja nem késhet, az igazság nem késhet! Látom már, hogy mélybe hull. Szegény Elvira, micsoda érzelmek ébrednek benned! A gyötrelemtől mily sóhajok kelnek! E hűtlen téged, szerencsétlen, semmivé tett! Becsapva és elhagyva szánalmat érzel. Mikor elhagyott, bosszút lihegett, de most a bajban e szív érte dobog. Jól van, kereshettek! Micsoda éj! A nappal sem fényesebb. Ilyenkor kell lányok után járni. Késő? Még csak két óra van. Jó lenne tudni, hogy végződött Leporello és Donna Elvira között. Ha okos volt... A pokolba juttat. Ő az! Leporello! Ki szólít? Nem ismersz meg? Nem gondoltam, hogy... Milyen? Csibész? Ön az? Bocsánat. Mi történt? Majd' megöltek ön miatt.
Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni -
Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello -
Dicső vég. Önnek adom. Csak gyorsan, gyere, nagy dolgokról mesélek. Mit akar tenni itt? Annyi minden történt, mióta elmentél. Majd elmesélem. Fontosabb, mit mondanék. Nőügy? Persze! Egy csinos lánykát fogtam az utcán. Kézen fogom hát, mire tudod, kinek hitt a lány? Nem tudom. Leporellónak. Hogy én? Hogy te. Ez jó! Majd ő fog kézen... Egyre jobb. Átölel, csókol. Drága Leporellóm! Akkor jöttem rá, hogy a tiéd. Ó, kárhozat!
Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Kormányzó Don Giov anni Leporello Don Giovanni Kormányzó Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni -
Kihasználtam a tévedést, de fölismert végre, kiáltozott, én meg átmásztam a falon, ide. Csak úgy mondja! Miért ne? S ha a feleségem volt? Még jobb lett volna. Nem nevetsz majd, ha itt a hajnali óra. Ki szólt? Szellem talán, aki ismeri. Csend, bolond! Ki van ott? Bűnös, arcátlan, hagyd békén a holtat! Én szóltam! Valaki tréfálkozik. Ez a kormányzó szobra? Olvasd a felírást! Bocsánat, holdfénynél nem tudok. Olvasd! „Ki halálba küldött, a gyilkosra itt vár a bosszú.” Reszketek. Öreg bohóc. Mondd neki, hogy várom vacsorára.
Leporello -
Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello -
Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Kormányzó Leporello -
Őrültség. Gondolja... Istenem, hogy néz! Úgy látszik, él. Rajta, mert ez acélnak szíveden lesz nyoma! Milyen szeszélyes! Nagyon mulatságos ez. Megfagy a kezem, a lábam is remeg. Tisztelt szobor, ki márványból állsz itt... Gazdám! Éppen ránk néz. Meghalsz! Ne, várjon! Uram, a gazdám, rám nem tartozik, meghívja magához ma vacsorára. Ó, egek, bólint rája! Rajta, bohóc, rajta! Nézze csak, nézze csak! Mit kell néznem? A márványfej úgy csinál, hogy így. Beszélj, ha értesz! Jössz vacsorára? Igen. Mozdulni sem tudok. Az erőm elhagyott. Szánjon meg, kérem, és menjünk el már.
Don Giovanni Don Ottavio Donna Anna Don Ottavio -
Donna Anna Don Ottavio Donna Anna -
Don Giovanni -
Leporello -
Ez tényleg jó jelenet, ülni az öreg mellett. Készüljön föl hát, és menjünk innen el. Nyugodj meg, bálványom! Nemsokára megtaláljuk a gonosztevőt, és bosszút állunk. De atyám, Istenem! Nyugodj meg az egek bölcsességében. Ébredj, drágám, bánatod holnapra már édes vigasz törli le. E szív és e kezek, szerelmem véd majd téged. Miről beszélsz te e szomorú percben? Bánatom növeled a késedelemmel. Kegyetlen! Kegyetlen! Nem, szerelmem. Nekem is hosszú a várakozás, hogy a boldogságtól még messze vagyunk. De a világ, ó, Istenem... próbára teszi türelmét érző szívemnek. Szívem szerelemről beszél. Ne mondd hát, szerelmem, hogy kegyetlen vagyok hozzád. Tudod, hogy a szívem hű marad hozzád. Nyugodjon kínod, vagy megöl a bánatod. Az egek talán egyszer megszánnak engem. Az asztal tehát készen áll. Rajta, zenét, barátaim! Ha sikerül jól mulatni, megfizetlek gazdagon. Leporello, ide hozzám! Szolgálatára, itt vagyok.
Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello -
„Cosa rara”! Tetszik a koncert? Ahogy fizet, olyan lesz. Ez az étel csodás. Milyen barbár étvágy! Hatalmas a falat: elájulok rögvest. Nézi, hogy eszem. Elájul ő rögvest. A következőt! Tessék! Szép ez a régi dal. Tölts bort! Szép bordói! Ez a fácán nekem tetszik, csendben ezt most elkapom. Zabál már a bandita. Úgy teszek, hogy nem látom. Ezt a dalt is hallottam. Leporello! Gazdám! Beszélj úgy, hogy én is halljam! Uram, a torkom beteg, a beszéd nehezen megy. Mialatt eszem, fütyülj nekem. Nem tudok.
Don Giovanni Leporello Donna Elvira Don Giovanni Donna Elvira Don Giovanni Donna Elvira Leporello Don Giovanni Donna Elvira Don Giovanni Donna Elvira Don Giovanni -
Leporello Don Giovanni -
Miért? Bocsánat, a szakácsa oly remek, ellenállni nem lehet. Szerelmem végső próbája, eljöttem megtenni veled. Emlékszem még az árulásra, de a szánalom... Leporello! Mit mond? Nem várok hűséget, nem kérek kegyelmet. Meglepsz. Mit kívánsz? Én is térdre essek? Ne gúnyold fájdalmam! Rögtön sírva fakad. Mit kívánsz hát? Hogy megváltozz. Szívtelen. Hagyj hát enni, és egyél velem! Maradj tovább a szennyben a bűn szörnyű példájaként! Éljen a nő s a bor, az emberi természet ereje és dicsősége! Leporello! Miért kiabál? Ördögit kiáltott. Leporello, mi az?
Leporello -
Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Don Giovanni Leporello Kormányzó Don Giovanni Leporello Don Giovanni Kormányzó -
Don Giovanni -
Uram... Istenre kérem... most oda ki ne menjen! Egy ember... kőből... Gazdám... reszketek! A látványtól szíve verne. Ebből semmit sem értek, megbolondult, azt hiszem. Hallja hát? Kopogtatás. Nyisd ki! Remegek. Nyisd ki! Amíg megfejted a rejtvényt, az ajtót majd kinyitom én. Ezt én már nem nézem tovább. Don Giovanni, meghívtál engem, itt állok hát, hozzád eljöttem. Ezt azért nem hittem, hogy itt lesz velem. Leporello, gyorsan, kell még egy teríték. Gazdám, ez már a vég. Siess már! Csak várj. Nem táplál már földi étek, az égben csak vétked érzed. Más a gond, minek súlya nyom, másnak vágya, mi ide vonz. Beszélj tehát, mit kérsz, mit kívánsz?
Kormányzó Don Giovanni Leporello Kormányzó -
Leporello Don Giovanni Kormányzó Don Giovanni Kormányzó Leporello Don Giovanni Kormányzó Don Giovanni Kormányzó Don Giovanni Kormányzó -
Mondom, figyelj, nem tart soká. Beszélj, figyelek rád! Még a lelkem is reszket, mintha láz bújna bennem. Vacsorára hívtál. A dolgod hát tudod. Válaszolj! Vacsorára jössz-e velem? Nem ér rá, sajnos. Gyávasággal soha nem vádoltak engem. Felelj! Feleltem. Jössz? Mondja, hogy nem! A szívem megáll, reszket, de nem félek, megyek. Add a kezed erre! Itt van. Mi az? Mintha jeget fogna. Bűnbánat még segíthet, vagy itt van már a véged.
Don Giovanni Kormányzó Don Giovanni Kormányzó Don Giovanni démonok Don Giovanni Leporello Don Giovanni mindenki Donna Anna Leporello mindenki Leporello mindenki -
Nem bánok semmit sem, ez távol áll tőlem. Bűnbánat, te gonosz! Nem, öreg bolond! Az időd lejárt. Mi szörnyű reszketés ez, mi lelkem támadja meg? Mily borzalmas tűz fénye lobog fel itt? Bűnödért ez nem sok. Jöjj, mi eddig volt, semmi! Lelkemet ki gyötri? Ki tépi így ereim? Hogy kiált, hogy szenved, gyötri a rettenet. Pokol! Rettenet! Hol az aljas ember? Hol a becstelen? Haragom most eltemet. Ha majd láncra verve látom őt, kínom nem gyötör, megnyugszom akkor. Ne reméljétek megtalálni őt. Lelke már messze jár. Mi történt? Szólj! Jött egy óriás... Gyorsan mondd tovább!
Leporello mindenki Leporello mindenki Leporello mindenki Don Ottavio -
Donna Anna Don Ottavio, Donna Anna Donna Elvira Zerlina, Masetto Leporello Zerlina, Masetto, Leporello -
De nem tudom már... Gyorsan, gyorsan, mondd! Tűz és füst tört föl. Egy ember kőből. És jött az ördög, és elvitte őt. Egek, mit hallok! Igaz, mit mondok. A szellem volt, biztos. Drága kincsem, most vége hát, égi bosszú elérte már. Adj hát, adj hát vigasztalást: ne epekedjek tovább! Várj csak, drága, egy évet tovább, míg a bánat messze száll. Ezt a kívánságot, ha kell, teljesíti hű szerelmem. Egy klastrom csendje vár, életemnek vége már. Mi, Masetto, menjünk haza. A vacsorán csak mi leszünk. Én meg mit tehetnék most már, keresek majd egy jobb gazdát. A gonosz kínja nem múló, társa Proserpina és Pluto.
Most pedig, mind, jó emberek, énekeljük örvendezve a régi dalt, mely így szól: mindenki -
Vége annak, ki rosszat tesz, a rosszal végez a halál, és örökké győz az élet.
