d. HUNGARY Tel: Fax:

ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai–magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 • Fax: 212-9626 email: [email protected]

NEMZETI MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI CSELEKVÉSI TERV háttértanulmánya

„D” kötet

MAGYARORSZÁG 2020-AS MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI TERV PROGRAM-JAVASLATA, MS EXCEL KÖZELÍTŐ MODELL, GREEN-X EXTRÉM VÁLTOZATOK KOMBINÁLT MÓDSZERE, VÁLTOZATOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS RANGSOROLÁSA

Készítette: a PYLON Kft. és munkacsoportja Témafelelős: Dr. Unk Jánosné ügyv.ig.

2010. július

ÉPÍTÉSI ÉS KERESKEDELMI amerikai–magyar Kft. 1126 BUDAPEST, Istenhegyi út 9/d. HUNGARY Tel: 355-4614 • Fax: 212-9626 email: [email protected]

„D” kötet

MAGYARORSZÁG 2020-AS MEGÚJULÓ ENERGIAHASZNOSÍTÁSI TERV PROGRAM-JAVASLATA, MS EXCEL KÖZELÍTŐ MODELL, GREEN-X EXTRÉM VÁLTOZATOK KOMBINÁLT MÓDSZERE, VÁLTOZATOK OSZTÁLYOZÁSA ÉS RANGSOROLÁSA

A szaktanulmányban részt vett szakértők és cégek: Dr. Unk Jánosné szakértő, ügyv.ig., PYLON Építési és Kereskedelmi Kft. Kapros Zoltán szakértő, egyéni vállalkozó

TARTALOMJEGYZÉK A GREEN-X EXTRÉM VÁLTOZATOK ALAPJÁN KIDOLGOZOTT MS-EXCEL – HUNRES – MODELL AZ OPTIMÁLIS CSELEKVÉSI TERVVÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSÁRA I. II.

3

A GREEN-X extrém változatok (I., II., III. jelű) optimalizálása és kombinációja

3

AZ MS EXCEL KÖZELÍTŐ MODELL JAVASOLT ARÁNYOK SZERINTI PRÓBAFUTTATÁSA, LESZŰRHETŐ EREDMÉNYEI FELVETT VÁLTOZATOK: a 2020-ig tartó MEGÚJULÓ ENERGIA PROGRAMRA

9

II.1

GREEN-X SZERINTI EXTRÉM KÍNÁLATI GÖRBÉK SZERINTI KOMBINÁCIÓ ..... 9

II.2

GREEN-X SZERINTI EXTRÉM VÁLTOZAT PORTFÓLIÓK ARÁNYOSÍTÁSA ...... 10

II.3

VEGYES VÁLTOZAT: GREEN-X SZERINTI EXTRÉM KÍNÁLATI GÖRBÉK ÉS GREEN-X SZERINTI EXTRÉM VÁLTOZAT PORTFÓLIÓK ARÁNYOSÍTOTT VÁLTOZATA ...................................................................................................... 11

II.4

TOVÁBBI PÉLDÁK FUTTATÁSA MÁS-MÁS ARÁNYOKKAL SÚLYOZVA. 1. SZ. PÉLDA ............................................................................................................... 12

II.5

TOVÁBBI PÉLDÁK FUTTATÁSA. 2. SZ. PÉLDA ................................................... 13

II.6


II.7


II.8


III. EXTRÉM KOMBINÁLT VÁLTOZATOK FŐBB INDIKÁTORAI A DÖNTÉS CÉLSTRUKTÚRÁHOZ

19

IV. 60 FÉLE INPUT BEÁLLÍTÁSSAL – 60 DB KÜLÖNBÖZŐ KOMBINÁCIÓVAL ELŐÁLLÍTOTT, OPTIMALIZÁLT TERVVÁLTOZAT KIDOLGOZÁSA 5 FŐ INDIKÁTOR ALKALMAZÁSÁVAL 27

MEH–PYLON Kft.: Magyarország 2020-as megújuló energiahasznosítási terv programjavaslata. „D” kötet. 2010

I

II


A GREEN-X EXTRÉM VÁLTOZATOK ALAPJÁN KIDOLGOZOTT MS-EXCEL – HUNRES – MODELL AZ OPTIMÁLIS CSELEKVÉSI TERV-VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSÁRA

I.

A GREEN-X EXTRÉM VÁLTOZATOK (I., II., III. JELŰ) OPTIMALIZÁLÁSA ÉS KOMBINÁCIÓJA

A megelőző munkák (A, B, C kötet) eredménye; a 3 különböző (az I., II., III. jelű) extrém változat 3 kínálati görbe segítségével volt jellemezhető és ábrázolható (a C kötetben). A görbék „x” tengelyén a megújuló energiával elért bruttó végsőenergia-felhasználás szerepel, míg „y” tengelyen egy meghatározott olyan fajlagos érték, amely az egyes benchmark projekttípusok hatékonyságát jellemzi az adott cél szempontjából. A görbéken a projekttípusok hatékonyság szerint sorba rendezve szerepelnek, oly módon, hogy egy-egy projekttípus 2020-ig elérhető fenntartható potenciálját egy szakasz hossza határozza meg. Így a teljes kínálati görbe minden extrém változat szerint 0 ≤ x ≤ 42 557,3 GWh/év közötti tartományban van, ahol a maximális érték – a szerzők által 2020-ig fenntartható módon biztosítható – megújuló energia alapú bruttó hő- és villamos energiát jelenti. A Magyarország számára 2020-ig elérendő célként kijelölt 13%-os megújuló energetikai részarány 18 727,8 GWh/év értéket jelent. A kínálati görbét a célértékre állított merőleges kettévágja úgy, hogy a merőlegestől balra a megjelölt szempont szerint megvalósítandó, míg jobbra a nem megvalósítandó, de megvalósítható technológiák; hasznosítási módok szerepelnek. A fenti módon 3 db extrém portfólió jött létre (lásd 1.ábra, 2. ábra, 3. ábra, ami azonos a C kötet 51., 52., 53. ábráival a 113., 115. és 117. oldalakon), amelyeket a célok szerint súlyozva kell optimalizálni a feladat értelmében.

Forrás: PYLON Kft., Kapros Z.

1.ábra: Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása, kínálati görbéje


3

Forrás: PYLON Kft. Kapros Z.

2. ábra: A II. munkahelynövelő hatékony forgatókönyv szerint kiválasztott technológiák kínálati görbéje


3. ábra: III. éghajlat és környezetkímélő forgatókönyv szerint kiválasztott technológiák kínálati görbéje

4


A kínálati görbék alatti terület matematikailag is jellemzi a célkitűzés elérésére vonatkozó jellemző mutatószámot. Az extrém portfóliót kijelölő merőleges egyenestől balra, a kínálati görbe alatti terület így meghatározza a portfólióval elérhető döntési szempont (költség, munkahelyteremtés, ÜHG kiváltás) maximumát, míg a merőlegestől jobbra, a kínálati görbe alatti terület a 13%-os célkitűzés növelése esetén is megmutatja a további lehetőségeket. A szerzők 2020-ig a maximális elérhető fenntartható potenciált 29,54%-ra becsülték (a vállalt 13% illetve a későbbi 20%-kal szemben). Az extrém változatok adott súlyozás szerinti összeillesztését több különböző transzformációval lehet megvalósítani, azonban az eltérő transzformációk eltérő végeredményeket hoznak a kombinált portfólióban. Kétféle alapvető transzformációs módszert volt célszerű alkalmazni, melyek eredményei szabadon választott mértékben érvényesülnek a végeredményben. Az első változatban a transzformáció a merőleges balra mozgatásával szűkíti le a kombinált portfólióba jutott projektek számát. Abban az esetben, ha egy célszempont fontossága (pl. a legkisebb költség) például: 40%, a komplex portfólióba csak a célszempont szerinti kínálati görbéből az X=18 727,8 x 40% = 7491,1 GWh/év összértékű, a merőlegestől balra eső projektek kerülnek és emellett helyet adnak más projektnek. Így biztosított az, hogy a célkitűzést legjobban segítő projekttípusok is megvalósításra kerülhetnek az optimalizált portfólióba az eredeti kínálati görbe változatlansága mellett.

1. változat


4. ábra: Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása, kínálati görbéje, 40%-os szűkítés, 1. módszer

Mivel vannak olyan benchmark projekttípusok, amelyek több szempont szerint is beleférnek az optimalizált portfólióba, de abban csak a fenntartható potenciál mértékéig szerepelhetnek, a kínálati görbék módosított metszéseinek összege nem adja ki az energiafelhasználás célértékét, ilyenkor a merőlegeseket arányosan jobbra tolva, addig bővítjük az optimális portfólió nagyságát, amíg a 18 727,8 GWh/év bruttó végenergia felhasználás nem teljesül. Ekkor – maximum 3 projekttípust kivéve – a kombinált portfólióba bekerült minden típus a 2020-ig elérhető fenntartható potenciál 100%-os értékével szerepel A kombinálás első változata tehát az extrém változatok extrémitását tovább növeli a kínálati görbe alatti területek maximális méretét biztosítja és így ad megoldást. Előnye a módszernek, hogy súlyozások szerint a három döntési szempontok értékét biztosítva, optimum kapható,


5

ami azt jelenti, hogy a cselekvési tervben a munkahelyteremtés, az ÜHG kiváltás és a költség valamelyikének input célértéke csak úgy javítható, ha ugyanakkor legalább egy másik célérték romlik. Több a támogathatóság határán lévő projekttípus megvalósítása viszont totálisan gátolva lenne az ilyen optimumra alapozott cselekvési terv esetén. Figyelemmel arra, hogy a 2020-ra vállalt 13%-os célkitűzés nem tekinthető elégséges és végleges mértéknek, nagyobb távon a további évekre, a megújulók további növelésének hazai technológiai megalapozottsága kérdésessé válna, így hosszú távon a megújulók fejlesztése nagyobb költségekkel és szinte kizárólag import módon történhetne. Az alkalmazott transzformáció másik típusánál nem csak a határpontokat kijelölő merőlegest mozdítjuk balra, hanem arányosan lecsökkentjük a görbe megrajzolásánál eredetileg figyelembe vett fenntartható potenciál adatokat is. Ebben az esetben tehát lehetővé válik, hogy minden olyan projekttípus, amely az eredeti extrém változat portfóliójában már szerepelt, biztosan bekerüljön az extrém változatok kombinált portfóliójába is, bár nem feltétlenül a teljes fenntarthatósági potenciál mennyiségében (lásd 5. ábra).


5. ábra: Legkisebb költség szerint kiválasztott technológiák meghatározása, kínálati görbéje, 40%-os szűkítés, 2. módszer

A második módszer előnye, hogy a cselekvési terv teljesülésének több lábon állása biztosítható, a hosszú távon is sikeres innováció megalapozható. Ugyanakkor a döntés a három fő cél súlyai között hatékonyan érvényre juthat a cselekvési tervben. Hátránya, hogy nem ad matematikailag optimális megoldást. A szerzők által (HUNRES) javasolt vegyes módszerben a költség – munkahelyteremtés – ÜHG kibocsátás csökkentés – célrendszer fontossága közötti súlyok megadása után mind a két felvázolt módszer szerint meghatározták a Green-X modell szerinti cselekvési terv célportfóliót. Majd a két módszer eredményét különböző mértékben figyelembe véve volt célszerű meghatározni a súlyoknak megfelelő kombinált cselekvési terv számait. A kapott végeredményt bizonyos mértékig korrigálni kell, ugyanis a projekttípusok között szerepelnek olyan nagy kapacitásúak, melyekhez tartozó bruttó végenergia felhasználás nem

6


osztható bizonyos nagyságnál kisebb egységekre (diszkretizálás – 6. ábra). Így ezek esetében, ha 0-nál nagyobb értékkel szerepelnek a portfólióban legalább 1 projektnek megfelelő végenergia felhasználás a korrigálás után is biztosítva van, illetve 1-nél nagyobb projekt szám esetém kerekítéssel meghatározni a projekt számát. A fenti korrigálások miatt a 18 727,8 GWh/év végösszegként csak úgy teljesülhetett, ha a legnagyobb potenciált jelentő, 1.1 projekttípus (családi biomassza) korrigálása is megtörtént.


6. ábra: Diszkretizálás szemléltetése nagy teljesítményű projektek esetén

Így az input súlyszámok megadásával az output eredményindikátorok változásával modellezhető például az egységnyi költségváltozások hatása a munkahelyteremtésre, vagy ÜHG kiváltásra stb.


7

8


II.

AZ MS EXCEL KÖZELÍTŐ MODELL JAVASOLT ARÁNYOK SZERINTI PRÓBAFUTTATÁSA, LESZŰRHETŐ EREDMÉNYEI FELVETT VÁLTOZATOK: A 2020-IG TARTÓ MEGÚJULÓ ENERGIA PROGRAMRA

II.1

GREEN-X SZERINTI EXTRÉM KÍNÁLATI GÖRBÉK SZERINTI KOMBINÁCIÓ

ALAPOK

Módszertan: A 3 extrém változatot egy-egy kínálati görbe jellemzi. A változatok kombinációjánál meghatározzuk azt a bruttó végenergia felhasználási értéket, amelyeket az egyes kínálati görbék esetében figyelembe veszünk. Így a három extrém változat kombinációja egy sajátos korrigált eredményt hoz létre (lásd 1. Táblázat).

1. Táblázat: GREEN-X szerinti extrém kínálati görbék szerinti kombináció


9

II.2

GREEN-X SZERINTI EXTRÉM VÁLTOZAT PORTFÓLIÓK ARÁNYOSÍTÁSA

ALAPOK

Módszertan: A 3 extrém változat egy-egy kínálati portfóliót alkotott meg a GREEN-X módszertan szerint. A létrejött portfóliókban lévő benchmark projekt típusok mindegyike megmarad a kombinált portfólióban is, azonban az egyes projekttípusok által kijelölt kihasználtsága megváltozik (lásd 2. Táblázat).

2. Táblázat: GREEN-X szerinti extrém változat portfóliók arányosítása

10


II.3

VEGYES VÁLTOZAT: GREEN-X SZERINTI EXTRÉM KÍNÁLATI GÖRBÉK ÉS GREEN-X SZERINTI EXTRÉM VÁLTOZAT PORTFÓLIÓK ARÁNYOSÍTOTT VÁLTOZATA

ALAPOK

Módszerek súlyaránya: GREEN-X szerinti extrém kínálati görbék szerinti módszer: GREEN-X szerinti extrém változat portfóliók szerinti módszer:

60,0% 40,0%

Módszertan: Az extrém változatok kombinációját két módszer szerint elvégezve eltérő eredményt kapunk. Az eltérő eredmények súlyozott átlagai adják meg a projekttípusokra a végleges célkitűzést. A korrigált végeredmény itt is figyelembe veszi, hogy nagyobb teljesítményű rendszerek esetében az adódott célértékeket diszkretizálni kell. Az emiatt az összesen sorban jelentkező különbségeket a 1.1. projekttípus korrigálásával kezeljük. (lásd 3. Táblázat).

3. Táblázat: Vegyes módszer: GREEN-X szerinti extrém kínálati görbék ill. GREEN-X szerinti extrém változat portfóliók arányosítása


11

II.4

TOVÁBBI PÉLDÁK FUTTATÁSA MÁS-MÁS ARÁNYOKKAL SÚLYOZVA. 1. SZ. PÉLDA

Extrém változatok kombinációja. Vegyes módszer: GREEN-X szerinti extrém kínálati görbék illetve GREEN-X szerinti extrém változat portfóliók arányosítása ALAPOK


65,0% 35,0%


12


II.5

TOVÁBBI PÉLDÁK FUTTATÁSA. 2. SZ. PÉLDA



50,0% 50,0%



13

II.6




70,0% 30,0%


14


II.7




30,0% 70,0%



15

II.8




40,0% 60,0%


16


A példaként felvetett próbafuttatások számításai nagy általánosságban már jóval kiegyensúlyozottabb nagyságrendeket és azon belüli kedvezőbb összetettebb struktúrákat eredményeznek a három extrém (a „C” kötetben dokumentált) alapváltozathoz képest. Osztályozva a bemutatott nyolc változatot, fele részük (a 2., 3., 7. és 8. sz.) „jó” minősítést kapott, első közelítésben, a hagyományos szakértői javaslat (1) változatához (a „C2” kötetben dokumentált) képest. Ezek között a következő alapok arányai preferálhatók:

2 3 7 8

I. Legkisebb kts. súlyértéke

II. Legtöbb munkahely súlyértéke

40% 40% 40% 40%

30% 30% 30% 30%

III. Legnagyobb ÜHG megtak. súlyértéke 30% 30% 30% 30%

Extrém kínálati göbe szerinti arány – 60/ 30% 40%

Extrém változat portfóliók szerinti arány – 40% 70% 60%

A másik felvett 4 db példa „közepes” osztályzatot kapott, ezek az előzőekben bemutatott 1., 4., 5., 6. sz. példákkal jellemezhetők, ahol az extrém kínálati görbék szerinti arányok 45, 50, 65-70% között, az extrém változat portfóliók szerinti arányok 55-50, 35-30% között mozognak.


17

18


EXTRÉM KOMBINÁLT VÁLTOZATOK FŐBB INDIKÁTORAI A DÖNTÉS CÉLSTRUKTÚRÁHOZ

III.

Első közelítésben mintegy 7 db főbb indikátor kiválasztása történt, amelyek kellő komplexitással jellemzik az adott programot. Ezek: a beépített kapacitások (MWe, ill. MWth) a beruházási költségigény 2010–2020 között (MFt) a beruházási támogatás 2010–2020 között (MFt) a működési támogatási kassza 2020-ban (MFt/év) az összes kifizetett támogatás 2010–2020 között (MFt) az értékesíthető szén-dioxid kvóta 2020-ban (kt/év) a fenntartható új munkahelyteremtés 2020-ig (emberév/10 év) Az indikátorok ellenőrzésére 3 db kombinált Minta-változat futtatása készült el (lásd 9. Táblázat súlyozott változatainak input adatait). Sorszám

Legkisebb költség súlya

Legtöbb munkahely-teremtés súlya

Legnagyobb ÜHG megtakarítás súlya

Extrém portfólió típusok szűkítésével kombináció

Extrém portfólió típusok megőrzése melletti kombináció

1 2 3 .

45% 30% 55%

30% 55% 10%

25% 15% 35%

40% 65% 50%

60% 35% 50%

9. Táblázat: Extrém változatok input adattáblái

A futtatások eredményeinek dokumentált összesítését a csatolt Minta-1, Minta-2, Minta-3 ADATLAP-ok és a vonatkozó jellemző diagramok tartalmazzák. *

*

*

A kapott eredmények értékelése során a kutatói team az indikátorok redukálása ill. kiegészítése mellett döntött, mivel a döntéshozó politikusok és az érdekelt befektetők legfeljebb 5 markáns szempont (indikátor) szerint hozzák meg döntéseiket, miközben a beruházási költségigényt (0. sorszámmal), mint jellemző indikátort is ismerniük kell. Ezek: 1. Összes kifizetett támogatás 2010–2020 között (a politikusok döntési szempontja) 2. Működési támogatási kassza 2020-ban (politikusok és vállalkozók döntési szempontja) 3. Fenntartható munkahely-teremtés 2020-ig (politikusok döntési szempontja) 4. Értékesíthető széndioxid kvóta (politikusok és vállalkozók döntési szempontja) 5. Nettó vállalkozói befektetés 2010–2020 között (politikusok és vállalkozók döntési szempontja) Az egyes kombinált programváltozatok további értékelését a vázolt indikátorok számított eredményei határozzák, ill. alapozzák meg a továbbiakban, a mintegy 60-féle input beállítások futtatása során.


19

ADATLAP sorszám: Minta - 1 Döntési célstruktúra Legkisebb költség 45,0%

Legtöbb munkahely-teremtés 30,0%

Legnagyobb ÜHG megtakarítás 25,0%

Kombinációs módszerek súlya

GREEN-X szerinti kínálati görbék szerinti elfogadott projekttípusok további szűkítéseinek kombinációja: GREEN-X szerinti extrém változat portfóliók típusainak megőrzése melletti kombinációs módszer:

40,0% 60,0%

INDIKÁTOROK Megújuló energia típusa

Mindösszesen Villamos energia és kapcsolt Vízenergia Geotermikus energia Fotovillamos napenergia Szélenergia Szilárd biomassza Biogáz Hő- és hidegenergia Geotermikus Napenergia Biomassza Hőszivattyú

Beépített teljesítmény 2020-ban összes MWe ill. MWth

Beruházási költségigény 2010 - 2020 között

Beruházási támogatás 2010 - 2020 között

Működési Összes kifizetámogatás tett támogakassza 2020- tás 2010-2020 ban között

MFt

MFt

MFt/év

2 745 971

791 629

2 728

1 562 823

158

Értékesíthető szén-dioxid kvóta 2020-ban

Fenntartható új munkahelyteremtés 2020-ig

MFt

kt/év

Emberév/ 10 év

177 376

1 748 184

6 434

104 568

163 608

135 997

1 076 803

2 841

21 726

57 800

6 069

2 379

18 129

161

837

95

79 288

5 490

5 832

51 020

326

753

572

488 152

0

20 035

286 929

415

7 799

1178 724 169

751 709 78 630 107 245

143 342 1 913 6 794

84 454 10 742 12 556

517 464 77 822 125 439

1 249 290 399

3 689 2 861 5 786

6 632

1 033 148

398 248

41 378

671 380

3 097

108 926

1 129 1 736 2 719 1 048

106 146 408 618 454 110 64 275

37 151 143 016 195 584 22 496

159 10 061 26 743 4 415

37 615 208 895 382 038 42 832

393 526 1 818 361

1 484 28 062 76 438 2 943

Cselekvési program főbb adatai

20


Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés összesen

Jellemző diagramok Megújuló energia alapú villamosenergia termelés összesen 8000

Önfogyasztással csökkentett termelés [GWh/év]

2000 1800

Energia termleés [ktoe/év]

7000

6000

5000

4000

3000

2000

1000

1600 1400 1200 1000 800 600 400 200

0 2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

0 2010

2020

2011

2012

2013

2014

2015

Év Biomassza (szilárd)

Biogáz

Geotermikus energia

2016

2017

2018

2019

2020

ÉV

Szélenergia

Napenergia

Biomassza (szilárd)

Vízenergia

Biogáz

Geotermikus energia

Napenergia

Hőszivatttyú

Forrás: PYLON Kft. Kapros Z. Új beruházásokkal termelt projekt alapon validálhatóan és értékesíthtően kiváltott szén-dioxid egység Minta-1/2. ábra: Megújuló energia alapú hőés hidegenergia termelés összesen

Forrás: PYLON Kft. Kapros Z. támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) Éves

Minta-1/1. ábra: Megújuló energia alapú villamosenergia-termelés összesen 300000

7000

6000

emisszió csökkentés [kt/év]

Támogatás [MFt/év]

250000

200000

150000

100000

50000

0 2010

5000

4000

3000

2000

1000

0

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

2010

2011

2012

2013

2014

2015


Biogáz

Geotermikus energia

Szélenergia

2016

2017

2018

2019

2020

Év

Év Napenergia

Vízenergia

Hőszivatttyú


Minta-1/3. ábra: Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési)



Biogáz

Geotermikus energia

Szélenergia

Napenergia

Vízenergia

Hőszivatttyú


Minta-1/4. ábra: Új beruházásokkal termelt projekt alapon validálhatóan és értékesíthetően kiváltott szén-dioxid egység

21






65,0% 35%







MFt

MFt

MFt/év

2 654 051

877 910

2 728

1 396 427

158



MFt

kt/év

Emberév/ 10 év

177 721

1 957 325

6 434

104 568

169 276

103 543

929 300

2 500

18 559

55 455

4 897

2 318

16 607

154

746

95

79 288

5 490

5 832

51 020

326

753

572

426 323

0

17 705

247 473

361

6 731

1 145 724 169

695 352 64 093 75 916

152 635 638 5 617

60 399 8 551 8 739

458 986 64 946 90 267

1 158 222 278

3 576 2 614 4 139

6 632

1 257 624

519 673

74 178

1 028 026

3 246

169 498

1 129 1 736 2 719 1 048

120 940 486 644 607 070 42 970

42 329 170 325 291 979 15 040

179 11 343 58 969 3 686

42 852 245 738 707 903 31 532

446 644 2 006 149

1 681 35 031 131 095 1 691


22



Jellemző diagramokMegújuló energia alapú villamosenergia termelés összesen 2000 7000


1800 Energia termleés [ktoe/év]

6000

5000

4000

3000

2000

1600 1400 1200 1000 800 600 400 200

1000

0 2010

0 2010 2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2011

Biogáz

Geotermikus energia

2013


Szélenergia

Napenergia

2014

2015

Vízenergia

2016

2017

2018

2019

2020

ÉV


2012

2020

Biogáz

Geotermikus energia

Napenergia

Hőszivatttyú



Új beruházásokkal termelt projekt alapon validálhatóan és értékesíthtően kiváltott

Minta-2/1. ábra: energia alapú(Beruházási villamosenergia-termelés összesen ÉvesMegújuló támogatási igények összesen és üzemeltetési)

Minta-2/2. ábra: Megújuló energia alapú egység hő- és hidegenergia termelés összesen szén-dioxid 7000

300 000


6000


250 000

200 000

150 000

100 000

5000

4000

3000

2000

1000

50 000 0

2010 0 2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Év

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020


Biogáz

Geotermikus energia

Szélenergia

Napenergia

Vízenergia

Hőszivatttyú


Minta-2/3. ábra: Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési) MEH–PYLON Kft.: Magyarország 2020-as megújuló energiahasznosítási terv programjavaslata. „D” kötet. 2010


Biogáz

Geotermikus energia

Szélenergia

Napenergia

Vízenergia

Hőszivatttyú



23






50% 50%







MFt

MFt

MFt/év

2 693 532

773 764

2 728

1 879 608

158



MFt

kt/év

Emberév/ 10 év

156 390

1 627 485

6 302

90 157

223 785

140 314

1 233 553

3 454

24 780

57 776

6 057

2 378

18 113

161

836

95

79 288

5 490

5 832

51 020

326

753

572

525 960

0

21 500

317 120

457

8 493

1178 724 169

954 826 139 702 122 057

206 391 2 550 3 296

76 501 20 348 13 755

582 739 130 831 133 730

1 539 534 438

4 731 3 680 6 287

6 632

813 923

294 128

16 076

393 932

2 848

65 377

1 129 1 736 2 719 1 048

122 312 302 978 341 329 47 303

42 809 106 042 128 720 16 556

184 7 375 6 106 2 410

43 346 154 485 167 890 28 211

453 392 1 632 371

1 706 21 021 40 167 2 482


24


Megújuló energia alapú villamosenergia termelés összesen


Jellemző diagramok 9000


2000 1800

7000

1600

Energia termleés [ktoe/év]

8000

6000

5000

4000

3000 2000

1000

1400 1200 1000 800 600 400 200

0 2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

0 2010

2020

2011

2012

2013

2014

2015


Biogáz

Geotermikus energia

2016

2017

2018

2019

2020

ÉV

Szélenergia

Napenergia

Vízenergia



Biogáz

Geotermikus energia

Napenergia

Hőszivatttyú


Minta-3/1. ábra: energia alapú(Beruházási villamosenergia-termelés összesen ÉvesMegújuló támogatási igények összesen és üzemeltetési)

Minta-3/2. ábra: Megújuló energia alapú hő- és hidegenergia termelés összesen Új beruházásokkal termelt projekt alapon validálhatóan és értékesíthtően kiváltott szén-dioxid egység

300 000 7000

250 000



6000

200 000

150 000

100 000

50 000

5000

4000

3000

2000

1000

0 2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

0

2010

Év

2011

2012

2013

2014

2015

2016

2017

2018

2019

2020

Év


Biogáz

Geotermikus energia

Szélenergia

Napenergia

Vízenergia

Hőszivatttyú


Minta-3/3. ábra: Éves támogatási igények összesen (Beruházási és üzemeltetési)



Biogáz

Geotermikus energia

Szélenergia

Napenergia

Vízenergia

Hőszivatttyú



25

26


IV.

60 FÉLE INPUT BEÁLLÍTÁSSAL – 60 DB KÜLÖNBÖZŐ KOMBINÁCIÓVAL ELŐÁLLÍTOTT, OPTIMALIZÁLT TERVVÁLTOZAT KIDOLGOZÁSA 5 FŐ INDIKÁTOR ALKALMAZÁSÁVAL

Az MS-EXCEL közelítő modell működőképességének legpregnánsabb bizonyítéka, hogy számtalan, de jelen tanulmányban is rengeteg változat, így az 5 csoportba sűrített kombinált változatok mindegyikéhez 12-12 alváltozati arányt rendelve, összesen 60 db tervváltozat futtatása készült el, azaz a következő csoportokra, ezen belüli kombinált arányokra: 1) Green-X extrém kínálati görbék szerinti Green-X extrém változat portfóliók szerinti

30% és 70% arányokra;

2) Green-X extrém kínálati görbék szerinti Green-X extrém változat portfóliók szerinti







70% és 30% arányokra.

A 12-12 alváltozatnak a 3 forgatókönyv szerinti aránymegoszlásai azonosak, a jobb összehasonlíthatóság érdekében. Táblázatos összeállítás készült a 60 cselekvési tervváltozatra, mindegyik esetében a választott 5 főbb indikátor meghatározásával, ill. kiszámításával (lásd 10. Táblázat).


27

10. Táblázat: A 60+1 db MS-Excel modell szerinti Cselekvési Tervváltozat számított indikátorainak összesítése

28


10. Táblázat folytatása


29

A kapott eredmények értékelését pontozással volt célszerű külön-külön, minden egyes indikátorra elvégezni, így az egyes változatok (sorszám szerint megkülönböztetve) kaptak egy-egy pontszámot minden egyes indikátorra. A pontozásnál az alábbiak szerint volt célszerű eljárni: I. Abban az esetben, ha a legalacsonyabb érték a legkedvezőbb (1. beállítás) I.1

A legalacsonyabb érték (Xmin) kapja a legmagasabb pontszámot, azaz

I.2

A legmagasabb érték (Xmax) a legalacsonyabbhoz képest arányosan kevesebb, de legalább egy pontot kap, azaz Ymin = [max(1; {(Ymax*Xmin) / Xmax})]

I.3

A köztes értékek (Xközt) pontszáma a legjobb és a legrosszabb elem által kijelölt egyenesre illeszkedik azaz,

Ymax = 100

Yközt = [{(Xmax – Xközt) * (Ymax – [max(1; {(Ymax*Xmin) / Xmax})])} / (Xmax – Xmin)] + + [max(1; {(Ymax*Xmin) / Xmax})] A pontozást a 7. ábra szemlélteti:

7. ábra: Pontozás szemléltetése, ha a legalacsonyabb érték a legkedvezőbb

30


11. Táblázat: A főbb indikátorok döntési szempont szerint rangsorolt pontszámai. 1. beállítás esetén MEH–PYLON Kft.: Magyarország 2020-as megújuló energiahasznosítási terv programjavaslata. „D” kötet. 2010

31


32


II. Abban az esetben, ha a legmagasabb érték a legkedvezőbb (2. beállítás) II.1

A legmagasabb elem (Xmax) kapja a legmagasabb pontszámot, azaz

II.2

A legalacsonyabb elem a legmagasabbhoz képest arányosan kevesebbet, de legalább 1 pontot kap, azaz Ymin = [max(1; {(Ymax*Xmin) / Xmax})]

II.3

A köztes elem (Xközt) pontszáma a legjobb és a legrosszabb elem által kijelölt egyenesre illeszkedik, azaz Yközt = [(Xközt – Xmin) * (Ymax – [max(1; {(Ymax*Xmin) / Xmax})]) / (Xmax – Xmin)] + [max(1; {(Ymax*Xmin) / Xmax})]

Ymax = 100

A pontozást a 8. ábra szemlélteti.

8. ábra: Pontozás szemléltetése, ha a legmagasabb érték a legkedvezőbb


33

12. Táblázat: A főbb indikátorok döntési szempont szerint rangsorolt pontszámai. 2. beállítás esetén

34




35

Mind az 5 output- vagy eredményindikátor szerint minden beállítás 5 db részpontszámot kapott, amely így kifejezi az egyes szempontok szerinti hatékonyságát a beállításnak. Az egyes részpontszámok a szempont fontosságát kifejező súlyszázalékkal való szorzatainak összege meghatározza minden egyes beállítás pontszámát. E pontszám alapján a különböző beállítások rangsorolhatóvá váltak. A beállításoktól függően a legjobb tervváltozatok rangsorolására is eltérő eredmények kaphatók, azaz: 1. beállítás esetén a legjobb 5 tervváltozat: az 54, 51, 39, 42 és 27. sorszámú változatok, amelyek értékelési pontszáma: 48, 48-49, 49 között változik (lásd 13. Táblázat) 2. beállítás esetén a legjobb tervváltozatot: a 25, 49, 16, 37 és 4. sorszámú változatot érték el, amelyek értékelési pontszáma 56, 57, 58-59 között változik (lásd 14. Táblázat) A kapott eredmények közül az első öt helyen rangsoroltak kifejezik azokat a megoldásokat, amelyek a cselekvési terv szempontjából legfontosabb döntési szempontokat a leghatékonyabban szolgálják. A cselekvési terv véglegesítésénél elsősorban a legelőrébb rangsorolt változatok közül érdemes választani, azonban mivel lehetnek olyan egyedi szempontok illetve szándékok, amelyek érvényesítését a cselekvési tervben is véglegesíteni kell (például innovációs minta vagy modell üzemű projektek), a döntéshozónak meg kell adni a lehetőséget az indokolt módosításnak. Azonban tisztában kell lenni azzal, hogy a módosítások nagy valószínűséggel a kiemelt döntési szempontok érvényesülésének a hatékonyságát rontják. Az 1. beállítás rangsorolásában a hagyományos PYLON változat a 45. helyre szorult, viszont a 2. beállítás rangsorolásában a 12. helyezést érte el, 53 pontértékkel.

36


13. Táblázat: Döntési szempontok szerinti pontszámok összesítője. 1. beállítás


37

14. Táblázat: Döntési szempontok szerinti pontszámok összesítője. 2. beállítás

38


A LEGJOBB CSELEKVÉSI TERVVÁLTOZATOK (1. sz. beállítás 1–5. változata és a 2. sz. beállítás 1–5. változata) TELJES CSELEKVÉSI TERV-PROGRAM SZÁMÍTÁSAI, TÁBLÁZATOS EREDMÉNYEI terjedelmük, és kiemelt fontosságuk miatt, külön kötetben (az „E” kötetben) kerültek dokumentálásra, külön, pótlólagos megrendelés alapján végzett teljesítéssel


39

d. HUNGARY Tel: Fax:

Recommend Documents