CZIMÉSLAKJEGYZÉK A BEJELENTÉSI HIVATAL

448

27 SZÁM. 1883. xxx.

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

A Franklin-Társulat hirlap-kiadóhivatalában Budapest, egyetem-utcza 4. sz. alatt a

Nyaralókba, utazásra és Sport-ezikJJ

Durranás nélküli F l . t b e r t - f e g r v / v e r czcl- és madár jrolofc el 1.20 Kerti gyertyaiartó frt l í . lövészethez ft 7, 7. IC, IC. 12, lü, 24. Flobert-pisztoly ft ti— ti—14. U Csinost—.tu—2.—. Csinos]—.10—2.—. Japáni kerti napernyő*] napernyő ] .ll. - ! "*''A® nickel légpisztoly golyóval és nyíllal frt 7.80. V n s l i é n y erős íárral 5.85—12.80. Konyhaberend l ' Z é l t a b l n kiugró bohó :zczalft 3—5,bohóczczal . - s l s i i l y i l l é r l e s r 10 kilói,; 6 — Komfort' mozsárral ft 8—10. K e m é n y f a k u g l i z d b a b l l k ' 1 0 . M l . Aneol evőeszközök. Vas míneorlí kel r>0 - •Kézi 2.50. L l i r m i m - N n i l ^ l l i m golyó 1.50—4. '•-••— « • - - • palarzk.lu-t.siiVi".•!*-».-« • " " " t ."?«* < r o q u o i - j . t l i k frt .1—1 —20. U J U w » fcu« l l o r d O N Z A U halok megromlása ellen, " ' S 111. évfolyam. V A S Á R N A P I Ú J S Á G « X . évfolyam T e n i i l N - j á t c k It r 9 . Karikajáték mezatja 1.8li. dö dugaszhuzo - . 8 0 - 3 . - . í z o b a p a d l ó - f é n y ^ r A I c c t . r d e o n t r e i n o l o concertharmonika trom Divatos liosszu mongramm fenérnemü-j l7ésh * ° ^ •iia-díszszel ^ ^ ^ ^ ^ ft^ 7—11. ^ ^ ^ M ^ z^ a ^j h^a r^ m^o ^i i ^i k ^a ^ csen ^ Ragasztószer üveg, porczellánaoz — 85 önmr szépirodalmi és ismeretterjesztő hetilap ; hasábjain a legjelesebb írók műkődnek közre; a fölmertiUi i'etyü-kisérettel 1 50. Uj meglepő változatos coiall több egerekre —.70—1.—. Jótállás mell T személyi és tárgyi nevezetességeket alaposan magyarázott képekben, az érdekes eseményeket hírrovatá­ atósyrén-bugóft 1. Dominó-játék 1.25—5. Gum- 70 kr. Torpedó a betörőt durranással elriaszd ban lehető let/gyorsabban és teljesen közli ; béltartalom, külcsín, mennyiségre nézve a világ ballonok (Vf• o < £ l^l . ^| ^< 30 k r . Tornaczipök gummitalppal 1.30 Léggel tölthetól aszó-öv tanuláshoz 8—10. — . Két vívókészlet: kard, keztyű, larcz 2S.50. Súlyos athleta-bot 2.50—5.—, athleta box-keztyül: Kt?i- és i n t y kofferek a. —35.—. Be4 drb frt 8. India llífííírt h i n t a - rendezeti útitáska 18—TS.~. Práktíku-á (XXIX. évfolyam.) a g y 2.70, 4.50, 6..-.U, széjjclfeszitö san szilárd tárgyakkal berendezett utiH léczekkel 14.50. Szines l a m p i O ' toilette-tekercs li. —. Plaid-, ruha-, bot­ sem pártoktól, sem kormányhatalomtól nem «befolyásolt*, teljesen független politikai lap, mely a " O k kerti ünnepélyekhez 20, 30,esernyőtartó tekercs h—l.—. Berende-j hét eseményeit fontosságukhoz képest bővebben vagy rövidebben, de semmit ki nem feledve, összegezve, 40 kr. Papír léghajó —.75, 1—2, zeu pinczetok 5—7 üveggel 9 11, I l'artós háromkerekű e y e r m e k - v e l « - | l í i . i ..r> . i l k o / r t - k f S í l . l I lm Heifil kellő magyarázattal ellátott gondos és hű összeállításban tárja az olvasó elé s a közönség egy fitt találja 22.50, 2 7 — 3 1 . 5 ^ ^ ^ ^ függeszthető táska fehéWmíínek is fctnortofa benne mindazt, a mi napi lapokban elszórtan megjelen, — a mely ekként kivált oly vidéken, hol a hiányos A n g o l <JÍNZUóbo> n y e r e g frt 15—35. Egyes szárú 4.Ő0. Uii ivópohár —.411—1 :,íi Kttla portajárás a napi értesülést különben is megnehezíti, a napi lapokat is lehetőleg pótolja. — kantár 2.65—4.—, kettős szárral csók 1.20—5.—. Bot-szék 4.5(1— i — A Politikai Újdonságok ujabban „ M a g r y a r O a s e t l a " czim alatt havonként kétszer megjelenő 4 80—8.—. Kengyel-zíijak 2.50— Kanóczos gyufatartó —.85. Távcső 7 &S& K-ngycIvasalc 1.60— ~>.U\KErős zsebkés 1—3 —. Vízmentes 1 gazdasági kenés lappal van bővitve. Ri/ionságirugóval kengyelvas ft 1 £, oldalán hordható ft lu, 12, 14 K(, " s l k t t p e n y , •;s-köpeny ft i 5 " 7 1 Politikai Újdonságok előfizetési ára évnegyedre 1 frt 50 kr. a < Világkrónikával• együtt 2 frt. nyereg terhel Öli frt '^—7 L J l e r -Utón | és háznál kényelmes, őzbo-r-1 bevont loszSr'ír"' I K'ÍŐ oiiiiníUiMlő s z o r í t ó ­ ATasámapitíjság ésPolitikai Újdonságok együtt évnegyedre 3 frt,a« Világkrónikával3 frt50kr. fejpárna 6.S0. Tyúkszemkarika doboz 24 30 k r n° " v a l ft 7. Izzasztó 2.75—6.— Fe­ hér mosható izzasztó 4.50. Zabla frt «, 10, 12, Tomor formájú, erős lövésfl R,,iu ™* 1.80—3.—. Divatos nagy karikás fr. 10. 11, . 2 . Revolver-feg^-er , 0 íövésü 5 5 ___ _ trenzü 1 50, felcsatolható sarkan­ zsebboxer 1.—. J o erős, pontosan járó remontoir ~ E tyú frt 8. Lovagló-ka masnik világos és sötét bőrből 4.50—^ 8.—. Rhinocerosbor ostor lóidomitáshoz—.60—3.—. Nyerrg- Kipróbált ébresztő-óra 5.50. Zsebbeli a Pos_ Barnita i izappan 1 doboz 85 kr. Peg-ot I < í s « o ' r i i y i r ó o l l ó 5.—. Ruganydrót hajkefe ft 1, 1.50, 2.—. Plaid-szíjjak 58kr' Lófrottirozó keztyű 90 kr. l ' j < l r ó t l ó v a k a r ó 1.15. Rugany lóláb sebmentő 2 — Kocsibor- és szerszám-•uh.jó zsír —.60—1.—.ffi i b i A n B l a i ' l i i t i i r h ö r l a c k — 30 O/hor kocsivas dati :isztitáshoz 1. —. R é / , e^iist és egyéb éreztisnitó por 25—50 kr. .ókerékkc', két késsel, tökéletes 1 8 . - . D o h á n S t * . 1 a dohány nyirkosán marad 4 J Í 0 - 6 - . Hibáüaa tateS co«mopolite egészségi 80- Legjobb HOOHMJ , szépenfapip; szívódik, ezüst kupakkal g-TS A z e g é s z s é g f e i i t a r t a N A h o z D . Fév-j Rákoczy-forma cigaretta-parii' p H M i ' « 1.—1.S0. Legjobb HrmkUl. re paris- tartós szódavíz-gép tiszta iidito szódavíz szopókával hároml 4 ön készítéséhez 2 4 6 8 10 mesielyes, nagyságban, rajzi 2 frt 7. 10, 12, 14.50, 17. szerint 100-a 35 k r . " " ^ " a Legjobb borkő és szóda csomagja 2.—. V í z - | tömő hozzá 30 kr. — Autómat eígarettakészitő ü cs» s z í í r o ' egészségtelen víz tisztításához 2.50, 3.50/ dobányszelencze, a fedél egyszerű betevése által k& ej 5— Italhüsitő iP-dencze 1.60, 2.20, 2.75! rettát nyerünk 2.—. K ö z s é g e k n e k tartós réxoldaiá X. évfolyam. R E P E S IVÉPLAP X. évfolyam. Fagvlaltkészitő gép receptekkel hirdetési dob frt 15. Postatáska két kulcscsal 8—10.50. 6 12 adagra 3 a kevésbbé tehetős osztály vasárnapi njsága és politikai hírlapja, a legolcsóbb és legelter­ Meg nem feiel6 tárgyakat visszavess, m frt 7,5u, 11.50, 16.50, jedtebb néplap a hasában; közöl közhaszna elmélkedéseket, elbeszéléseket, mulatságos kétféle fagylaltra frt 15—2?. Vajdelniéiiytioz képes árjegyzéket mellékel és tanulságos történeteket, érdekes leírásokat képekkel, s e mellett hétről-hétre figyelemmel készítő vas hajtókerékkel 4.50— és sajt-tányérok üvegfedövel kíséri az előforduló nevezetesebb eseményeket. „Politikai Híradó" czimű rovatában a bel- és külföldi Sodrony ételboritó legyek ellen politikai eseményeket velős rövidséggel előadja, pártatlan, elfogulatlan igazságszeretettel, s mindenkor -.50—1.80. Et./ei- és olajtartó 1.80—10.— . Cis borsőrlö asztalra, a bors fr^ n e m p 4_ teljesen független meggyőződéssel értelmeziB u d a p e n i t , D o r o t t y a - n t e z a 1. n .

következő hetilapokat lehet megrendelni:

H

Utazóknak, touristáknsi

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK

Az előfizetések a Franklin-Társulat hirlap-kiadóh ivatalához, Budajtest, egyetem-utcza 4. szám czimzendők. A t. ez. gyűjtőknek egyszerre beküldött tíz előfizető után az illető lapokból egy ingyenpéldánynyal szolgálunk.

;czi

Legolcsóbb hetilap a magyar nép számára

KE R T É S Z TÓD0E

Takaró papiros

minden nagyságban, kapható H «Franklin-Társulat» könyv­ VII. évfolyam. V I L Á G K R Ó N I K A VII. évfolyam. kiadó-hivatalában, Budapest, képes heti közlöny ; mióta bővített terjedelemben jelen meg, eddigi közleményei mellett IV.. egyetem-utcza 4. sz. I. e. á l l a n d ó a n n a g y o b b e l b e s z é l é s e k e t é s r e g é n y e k e t is nyújt olva­ sóinak, í g y Térne Gyula kitűnő franczia írónak már két érdekfeszítő uj regényét közölte s »2 ö legújabb regényét közli jelenleg ÍS. (Egy-egv ily illusztrált regény külön kötetben alig szerezhető meg annyiért, a mennyi e képes heti közlöny egész évi előfizetési ára: á frt.) —• A Világkrónika ezen felöl, mint hetilapjaink közleményeinek kiegészítője, a hazai és kül­ A legjobb szer, földi általánosabb érdekű eseményeket, az azokban kiválóan szereplő személyiségeket nép­ az arezszín tisz- . szerű nyelven irt magyarázatokkal kisen, képekben mutatja be ; közöl tájékoztató GZÍkketasága és ket, nti rajzokat, nép- és tájismertetéseket, szemléltető jelentéseket, a hazai és külföldi köz szépség-ének / iSf^ érdekű mozzanatokról, találmányokról, fölfedezésekről, ugy szintén mulattató apró közle­ meg-tartá- X ^YJ '

! SZÉPSÉG!

ményeket, közhasznn tudnivalókat stb.

.ára a / V j Q ífZ

csomagja ) lappal c ak70kr. Használ, utasit i s s a l . FóL t é t e m • Boschan, Wien* Jaaomirgolttjtr. Nr. 6.

Az előfizetések a Franki in-Társalat léirl'a p-kiaslóh ivatalához, Budapest, efft/etem-ateza 4. szám czimzendők. A t. ez. gyűjtőknek egyszerre beküldött tiz előfizető után az illető lapokból így ingyenpélilánynyal szolgálunk.

Kopaszság, a haj őszülése és korpaképződá ellen a naponként érkező bizonyítványok éa köszönóá tok tanúsága szerint egyedüli jónak bizonyult i w

TANNIN-OLAJ Dr.Mórástól. TiBztelí gyógyszerész ur I Szíveskedjék számomra Dr. Moras Tumifi^' ból még egy nagy palaczkkal küldeni. E szer hatása oly kitűnő, hogy a hajiak. lása teljesen megszűnt, s a sürtí ntán-nővés immár látható is. B é c s , 1880 január 5. Wagner Tilat* Furat J . gyógyszerész árnak Prágában. Szerencsésnek érzem magin* '•'• nel közölhetni, hogy Dr. Moras Tannin-olaja hajamnak két ér óta tarló k * teljesen megszüntette. Remélem, hogy e szer segítségével előbbi szép hajamii» visszanyerem. M a r i e n b a d 1879. ang. 18-án. Zarenba Jár* Tekintetes Uram I Harminczéves embernek kopasz fejjel birni aeffl ™* lellemetes. H a dr. Moras Tannin-olaját nem használtam volna, ma ifin aggwP volnék. E szer néhány hét alatt csodát t e t t rajtam, mit mindazok, Uk iae* Mzcnyitanak. Ennélfogva kérem stb., stb. B n k o w a , 1880 jan. 3-án. Drtikol Jarosl jószágkeui K a p h a t ó 2 é s 1 frtos palaczkekban. F ő l e t é t M a g y a r o r s z á g s z á m á r a T ö r ö k J . SS"t' • z e r t á r a B u d a p e s t , k i r a l y - n t e z a . P o z s o n y b a n Pi«t^ F e l l x g y ó g y s z e r t . , T e m e s v á r o n T a r c z a y J ó z s e f g7•I^ -zert., Z á g r á b o n M i t t e l b a e h Z s i g m , gyógyszert.

A .Franklin-Taiíiiilat,. kiadásában Budapesten megjelent s minden könyvárusnál kapható: A •Franklin-Társulat» kiadásiban Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:

A gazdasági termelés terén

BUDAPESTI

1883.

mutatkozó

amerikai versenynek jelentősége és valódi okai. Szabadon fordította

1881.

CZIMÉSLAKJEGYZÉK A BEJELENTÉSI HIVATAL

Irta

SEMMLERHENRIÉ

HITELES ADATAI A L A P J A *

TOMSITS ISTVÁN.

Harmadik évfolyam, 1883-1884.

Ára fűzve 2 frt.

BUDAPEST FŐVÁROS TERVRAJZÁVAL-

TARTALOM. Az éjszakamerikai gazdasági viszonyokról eddig közzétett jelenté­ sek hiányai. — Az Egyesült-Államok talajviszonyai. — A gazdaság általános helyzete Észak-Amerikában. — Falusi állapotok társadalmi és gazdasági szem­ pontból. — Viszonyok a város és falu között. — A vasút-ügy. — Cooperatió a gazdaság szolgálatában. — A gazdasági lendület egyéb emeltyűi. — Ama ne­ hézségek, melyekkel az éjszakamerikai gazdaságnak küzdenie kell.

Blűfizetéri

Ára fitzve 5 frt, vászonba k ö t v e 5 f r t 8 0 k r . TARTALMA: I. Utczák, utak és terek lajstroma sével. — II. Házjegyzék.

egyletek stb. — IV. Ipar- és kereskedelmi VI.

a régi uteza-n evek

megjegyze"

(Belterület és külterület). — III. Hatóiágok, intézete ,

Hirdetések.

Franklin-Társulat nyomdáia. (Budapest egyetem-utcza 4-ik szám.)

czímjegyzék.

— V. Lakjegyzék

CHAMBORD GRÓF. X-ik Károlyt, az utolsó Bourbon királyt 1830-ban taszitá le trónjáról a júliusi forradalom. E forradalom előkészítésében és a király elűzé­ sében épugy része volt rokonának, Lajos Fülöp akkori orleansi herczegnek, — mint a hogy része volt nem egészen négy évtizeddel előbb XVI. La­ jos vérpadra juttatásában Egalité Fülöpnek, az akkori orleansi herczegnek, ki szintén királyi bátyja kivégeztetésére szavazott. Egalité Fülöp pár évvel utóbb ugyanazon guillotine alatt veszett el, mely XVI. Lajos véres fejét porba löké. Fiar, Lajos Fülöp azonban a modern eszméknek, az alkotmánynak, a polgári osztálynak fogadott eskü árán elnyerte azt a trónust, mely után atyja oly hiába áhítozott. De utolérte őt is a nemezis. Ugyanazon módon, mint X-ik Károlyt, kit ő is segített trón­ járól letaszítani, hogy aztán helyét ő foglalja el, — ugyanazon módon fosztá meg trónjától őt is az 1848-iki forradalom. X-ik Károly, mielőtt elhagyta volna hazá­ ját, 1830 augusztus á-án még egyszer össze­ gyűjtő híveit s azok táborában ünnepélyesen lemondott a trónról, második fiától, az 1820-ban gyilkos kéz alatt elesett Berry herczegtől szüle­ tett unokája javára, kit ugyanakkor V. Henrik névvel királynak kiáltatott ki, reá ruházván a franczia trónhoz isten kegyelméből nyert min­ den jogait, s bitorlónak bélyegezvén mindenki mást, a ki a «legitim királya daczára fejére merné tenni Francziaország koronáját. Lajos Fülöpöt, a volt orleansi herczeget ez intézkedés nem igen háborgatta. Érvénytelen­ nek jelentette ki az egészet, isten kegyelme he­ lyett a nép akaratára alapitá jogát, a legitim öröklési rend helyett a forradalomra hivatko­ zott és a parlament végzéséből király is lett, mig a trón legitim ura számkivetésben élte napjait. Mikor aztán a nemzet akaratából lett első király nem egész tizennyolez évi uralkodás után ugyanarra a sorsra jutott, a mire az isten akaratából lett utolsó király: ő is épen ugyan­ azt tette, a mit ez: 1848 február á4-én szintén lemondott a trónról, és pedig ugyancsak uno­ kája, Lajos Fülöp orleansi herczeg javára. Ettől kezdve Francziaországnak két trón­ örököse volt: a koronát a legitimitás alapján követeié V. Henrik, vagyis Chambord gróf és a trónhoz igényt a parlament által királylyá vá­

évfolyam.

BUDAPEST, JÚLIUS 15.

föltételei! : VASÁBNAPI ÚJSÁG és | egész évre 1 2 frt Csnpán a VASÁBNAPI ÚJSÁG : POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre — 6 «

I>oIiányzóknak. ^

Vadászat össze* kellékei.

A Képes Néplap előfizetési ára félévre csak 1 frt, — a t Világkrónikával • ogyütt félévre 2 frt. évnegyedre 1 frt. (Csupán a nKépes Néplap»-ra évnegyedre előfizetést nem fogadhatunk el.) A «Képes Néplap» melléklapja: a

28-ik szám 1883.

egész évre 8 frt Caapan a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : ' * * * " *'" ® ' " I f é l é v r e - 4 ' avzavBvza t félévre -- 3 • (

lasztott atyja jogára támasztó Lajos Fülöp orleansi herczeg, ki azonban e czimet nem viselé, hanem párisi grófnak neveztetett. Francziaország pedig a két eleven trónpretendens mellett volt azóta köztársaság, aztán császárság, aztán megint köztársaság és nem sokat gondolt vele, hogy neki két király közt is volna módja válogatni, ha akarná. A két trónkövetelő egyike se in birta érvé­ nyesíteni jogát. Francziaország tényleges állam­ formái mellett még ők is utjokat állották egy­ másnak. Egymástól oly távol eső álláspontok mellett, a minőket ők elfoglaltak és oly múlt után, mely családjaikat elválasztá: nehéz is volt

KulfSWi eJónzetéaekhez a íjoetailag meghatározott viteldíj i s csatolandó.

egy akaratra jutniok. Chambord gróf nagy­ atyját Lajos Fülöp segített trónjától megfosz­ tani, Chambord gróf helyét Lajos Fülöp foglalta el a trónuson: Chambord gróf szemében tehát Lajos Fülöp nem lehetett kisebb forradalmár, mint maga a forradalom, nem kisebb pártütő, mint maga a pártütés. Sőt volt oka, hogy őt és monarkhiáját még jobban gyűlölje a respubli­ kánál is, — mert ez csak jogától fosztotta őt meg, de Lajos Fülöp azonfelül még a vérköte­ lék ellen is vétséget követett el. Megegyezésre jutni, noha többször meg­ kísértették, soha nem sikerült. Chambord gróf mereven állott legitim joga mellett, fölkivánta

CHAMBORD

GRÓF.

4.V) azt tartani csorbitatlanul s mit sem akart hal­ lani a (forradalomnak" teendő amaz engedmé­ nyekről, melyeket az Orleans herczegek a kor­ szellem elengedhetetlen, szükségszerű követel­ ményeinek tartottak. Csak 1873-ban történt némi közeledés köztük, a midőn az Orleansok, pártjuk nagy boszuságára, elismerték Chambord grófot a legilletékesebb trónkövetelőnek s csak annyit kívántak viszontengedményül, hogy őket Chambord gróf is, miután ugy sincs gyermeke, elismerje kompetens pretendensekül, természe­ tesen csak maga után. De ezt 3em sikerült kinyerniök. S az 187;>-ki sikertelen kísérlet után nem is vették föl többé forma 3zerint az alkudozásokat. Mind a két trónkeresö visszavonult magányába s igyekezett minél kevesebbet hallatni maga felöl. Most egyszerre híre jön, hogy Chambord gróf napjai meg vannak számlálva: s ime a párisi gróf megjelen haldokló bátyjánál, átvenni örökül azt a «legitim jogot», melyet pedig nagy­ atyja el nem ismert, megtagadott s melynek megtapodásával hágott a Bourbonok trónjára. Mondják, hogy az utolsó Bourbon szívé­ lyesen fogadta halálos ágyánál megjelenő unokaöcscsét, keblére szorította s ott tartotta, mi alatt érdeklődéssel tudakozódott az Orleansház es tagjainak viszonyairól. Arról azonban, hogy halála esetére ráruházta volna a franczia trónhoz való jogczimét, — mélységesen hallgat a krónika. Chambord gróf betegségének köszönhet­ jük, hogy Lajos Fülöp orleansi herczeg és pá­ risi gróf, legidősb nagybátyja, Nemours herczeg s ennek fia Alencon herczeg kíséretében meg­ látogatták hazánkat is, több napot töltöttek a fővárosban 3 kirándultak Alcsuthra is, József föherczeg családjához, melyhez őket többszörös rokoni kötelek fűzi. Chambord gróf ágya körül az alatt aggódva számlálják a perezeket, melyek az ország nél­ küli király eletéből még hátra vannak. A gyo­ morbaj, melyben régóta szenved, oly előre j haladott stádiumba jutott, hogy emberi segítség | lehetőségéről nem is beszélnek már. A nélkül j fog meghalni, hogy fejére tehette volna ősei ko­ ronáját s rav.itala fölött megfordíthatják czimeres pajzsát a Bourbon-ház idősb ágának, mely­ nek ö vele utolsó sarja is kihal. Csöndes remetelak hol az utolsó Bour­ bon lelket kileheli. Chambord gróf formaszerinti udvart tartott ugyan benne, mint egy igazi király; de ez udvarnál semmi sem volt meg a versaillesi udvarok zajos, jókedvtől pezsgő, pompától ragyogó életéből, mely egykor ízlésre, társadalmi csínra, előkelő finom modorra, fény­ űzésre tanitá a világot. Csak a régi formák van­ nak megtartva szigorúan. Régi fehér kastély, körülvéve évszázados fákkal. Meglátszik rajta, hogy nem a mai korban építették. Szabályos négyszöget mutat, majdnem minden diszités nélkül. Összesen két emelete van, az első tágas és magas, a másik szűk és kicsiny. Félre esik a világtól is, mintha el akarna bújni kíváncsi szem elől. De ha megközelítjük a haldokló «roy» szék­ helyét, nyomban észreveszszük, hogy az nem közönséges kastély. A kaput óriási kőczimer dí­ szíti a Bourbonok liliomaival s fölötte hatalmas királyi koronával. S a mit benne találunk, az mind a Bourbon-ház emlékeivel van tele, mint valami múzeumban. Minden, minden a múlté itten, csak egy szerény kis szoba ott a második emeleten, az a •— jövendőé. Az ország nélküli király miniszterének szállóhelye, tele a falakról lógó térképekkel, az asztalon hírlapokkal. Ez is olyan jövendő, mely soha nem jövend el. E csendes, ez elvonult helyen lakott több mint egy negyedszázad óta, e helyen haldoklik

VASÁRNAPI ÚJSÁG

á8

SZÁM. I S 8 3 . XXX. ÉVFOLYAM

az utolsó Bourbon. Élete is ily csendes vala: harmad-negyed napra már csak távolról merte álom inkább, mint igazi élet. De halála törté­ egy-egy vakmerő a kedvencz mutatót kerülgetni, neti esemény jelentőségével birand s nevezetessé a min Balázs ur roppant méregbe s aggoda­ fogja tenni Ausztria e jelentéktelen helyét, mely­ lomba jött, hogy ime, csókák hiányában, már ről e nélkül alig tudta volna a világ, hogy eme szép harczias foglalkozásnak is mindjárt Frohsdorfnak is hívják a föld egy pontját vege lesz. Ebbeli felháborodásában aztán nem nézte többé: csóka-e vagy veréb, galamb avagy valahol. fecske, — mihelyt valamely élő állat a mutató­ nak vagy czimernek csak irányában merészelt is elrepülni, azonnal odadurrantott, s ha a ITTHON. madár ép bőrrel menekült is, de az óra-szám­ Vásznát teregetve hol Nausika játszik, lap meg a czimer mindig kapott néhány szem A mosolygó mennybolt hol messzire látszik, Égiek álmától hol balzsamos a lóg: sörétet, elannyira, hogy a számlap végre máiÜtt élni, oh Hellász, öleden ohajtnék ! rostának sem lett volna jó, s a czimeren sem ejtett volna az idő foga egy századig sem annyi Őszfürtü Honiért ott, örök-ifjat dalra, . sebet, mint a Balázs ur fegyverei e pár napi Szelíden megkérném : nekem egyet dallna, irtó hadjárat alatt. S míg zengene édest a dalok királya. Sehogy sem volt ínyére e dolog a nemes Szivem átifjodnék, hallgatva reája. tanácsnak, látván az iszonyatos rombolást, me­ Színék szerelemből tiszta izü mézet, lyet Balázs ur elkövet. Hiszen a csókák végkép Lelkem' lebüvölné bűbájos igézet, elvadultak volna, de mihaszna, ha Balázs még S pillámra lopódzva fél-szender a daltul, jobban puskázik ? Mert ugy bele jött már a vérSzárnyán tova szállnék, a csillagokon tul. ontásba, hogy többé a szuuyograj sem biztos Hol ősi vitéz nép riad riadóra, felőle : nem duplázik-e közé. S ég arcza a harczra, ha üt a nagy óra, — Mi a mennykőt is kellene már ezzel a Hol szent a szabadság s szent, hírneved, óh hon: bolond Balázszsal csinálni, — mond Jakab ur Ott volna nekem csak, ott, drága az otthon ! i tanakodás közben. — Bár veszett volna inkább Némulj, te sóvár szív, mert megver az isten: a tanyáján. Hiszen bizonyos, hogy elzavarta a Nem gyönyör-e élned még búval is itten ? csókát, de már meg a tornyot is szétlövöldözi, s Áldjad a teremtőt s légy büszke reája, ha nem kap már más lőni valót, még utoljára Hogy honod ez a föld: magyarok hazája ! ránk keriti a sort. Nézzétek meg, mivé tette már SÁNTHA KÁROLY. az órát! a czimerbeli párduczot is szerteszét lövöldözte, azon sincs már emberi ábrázat. annak is csak a helye van már meg! De ki HADAS BALÁZS UR. mondja meg neki, hogy ne lövöldözzön már? — tudjátok milyen: — pedig még ma reggel Irta S Z I V O S B É L A . is három pihent puskát hozott megint hazulról. (Folytatás.) Láttam. Én nem tudom, hová legyünk vele! Másnap még alig pitymallott, Hadas Balázs — Már pedig a tornyot ne rongálja tovább, már elfoglalta állomását a magtárban, mely , — mond hadnagy uram. — Majd megmondom voltakópen a templomot övező régi várfal egyik ! én neki szőrmentén, vagy akár amúgy is, csak bástyája volt, azonban e szomorú békés idők­ jöjjön elő. ben, Balázs urnák nagy szívbeli fájdalmára, Balázs ur épen jött is; megvető arczczal eklézsia magtárává degradáltatott. Itt ütötte az asztalra dobván ket verebet. tehát fel hivatalát, s a vén bástya láttára a — Nesztek! ezek is a czimer körül őgye­ múlt, harczias korba visszakópzelvén magát, — legtek, de fogadom, hogy nemsokára annyira hősies érzelmektől áthatott szívvel rendezte kéz­ kerüli a mi tornyunkat minden madár, a meny­ ügyre fegyvertárát, melyet kocsisával együtt nyire belátja. szállított a történendő nagy tettek helyére. — Hiszen jól van hé, nesze na, igyál, — Nemsokára megperezent a hajnal. A sötét, szól a hadnagy, egy csorba szájú kancsót vedlett falak mind jobban szürkültek, a torony Balázs ur markába nyomván, — de az a baj egyre jobban kezdett a homályból kibontakozni. pajtásom, hogy mind tönkre teszed az órát, A csókák is mozogni kezdettek, hallott egy-egy ] meg a czimert, száz veréb sem érne fel «csák-csák» kiáltás s repülésük nesze is, a mint — Micsoda?! — kiált Balázs ur, majd egyik a másikat leverte valamelyik párkányról. megsemmisülve bámultában, — hát így köszö­ Balázs ur szive lázas örömben dobogott, — nitek ti meg az en emberségemet, hogy meg­ mint tán őseié sem jobban, mikor Diószeg alatt mentettem a város becsületét ? Még kisebbíte­ a németet megnyomták — s egyszer csak, — tek, még gáncsoskodtok az én munkámban T oh öröm! -— a vékony szürkületen keresztül Tudjátok meg, hogy engem senki ne oktasson, világosan kivehető lett az óramutatón gubbasz­ ha jobban tudjátok mint ón: csináljatok. Itt kodó csóka. Dirr-durr! Mire vagy három nagy áldjon meg benneteket az Isten rakáson! Meg­ kalimpálva leesik, a többi pedig a párkányokról lehetünk egymás nélkül. Hanem aztán, ha baj roppant csákogással fölrebben, s felleg gyanánt lesz, én rám ne szoruljatok! — Ezzel a kancsót kavarog bódultan össze-vissza a levegőben. az asztalhoz csapva, büszkén eltávozott, maga Erre megindult az irtó háború : ropogott a után ugy bevágva az ajtót, hogy majd kihullott puska, káromkodott Balázs ur, hullott a csóka, a falból. ugy hogy mire megvirradt, egy egész sereg — Hál' Istennek! — monda hadnagy feküdt halva, vagy vergődött szárnyaszegetten uram, — a csókától is megszabadultunk, Ba­ a puskafojtással, tollal és vérrel borított csata­ lázstól Í3. Megszuszszant most, megint kimegy téren, a megmaradtak pedig nagy lármával mérgében a tanyájára, majd meglássátok újra kihúzódtak a mezőre. nem látjuk vagy hat hétig szinét sem. Na, majd Ekkor parancsot kapott a kocsid, hogy az megbékül a maga kenyerén! elhullott csókák fejét vagdalja le s szedje ka­ Tehát e hősi munkájában is inegháborittalapjába, mely parancs csakhamar foganatosít­ tott s végig keserittetett szegény Balázs ur, 8 tatván, már reggeli harangozásra a vitézlő nem végezhetett vele oly szépen, mint a nála Balázs ur egy tetés kocsiskalap csókafejet ön­ sokkal kevesebb érdemű Herkules a maga vas­ tött ki a tanács asztalára. orrú madaraival! így ment e dolog pár napig, azonban Tógre Hiába! a csókák is belátták, hogy több kettőnél s

28. SZAM; 1883.

xxx.

ÉVFOLYAM.

Egy teli délután, ugy este felé, együtt ta­ nyáztak a városházánál az «okosok*, s roppant füstött csapva öblös pipáikból, döntötték a világ sorját s a város ügyeit-bajait. Ott volt a nemes tanács, a pap, a doktor, néhány 50—60 holdas birtokos ur, közte Balázs bátyánk, mind csupa jól megtermett kemény nezesü nemes ur. Közü­ lök csak a sovány doktor, meg a hosszú nyakú czingár fiskális, Tollas Péter uram váltak ki, kik­ nek klientúrájuk még soványabb volt, mint ma­ guk, mert szükség épen nem volt rájuk. Beteges­ kedni az a kemény faj nem szokott, meghalni meg doktor nélkül is megtudtak. Perelni még kevésbbé szoktak. Kinek mi baja volt, eligazí­ totta szépen, barátságos utón ólmos bottal meg vasvillával, a hol pedig ez sem használt: hát hiszen mire való lett volna a nemes tanács ? Eligazított az egy pillantás alatt salamoni bölcseséggel mindent. Hiszen épen ebben a nyom­ ban hoztak tisztába, pipaszó mellett, egy szer­ fölött fogós ügyet, megdöbbentő rövidséggel és kifogástalan tapintattal.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

451

— Csak tessék biztatni nemzetes uramek ! — Meg a juhot a farkas. — Haj, haj, de bizony tán mozdulnánk is — vág közbe egyszerre a két kofa, — dehogy már hazafelé, mert meg egyben itt nyom az idő i nem bántották! Sokat tud ez, de hogy ilyen bennünket. i urak előtt még nem állott, halálra ijedt, azért — Bizony haladjunk, — mondának töb- nem mer beszélni. Beszélj lányom, nem esznek j ben s már egyik-másik nagy nyújtózkodva nemzetes uramek meg, szintolyan becsiiletes kászolódni is kezdett, midőn a hajdú kikelt emberek azok, a k a r . . . arczczal belép: — Ne fecsegjetek! mert mindjárt a csiz­ — Istállóm nemzetes uramek, két asszony mámba húzlak! — ordit fel Balázs ur dühösen a kemencze mellől, — Gyurka! hányd ki innen volna itt, m e g . . . . — Micsoda asszony ? — mordul rá had- ezt a két szószátyárt, ne lábatlankodjanak itt. | nagy uram, — mondjad nekik, hogy jöjjenek — Ugyan hallgass már, Balázs, az Isten ; reggel, az ördög hozza őket ilyenkor. áldjon meg, — szól csititólag hadnagy uram, — — Engedelmet istállók, tojásos kofák azok, hiszen tetőled ijed holtra ez a kis leány, azért ! de nagy bajuk volna, m e r t . . . nem mer beszélni! Mondjad csak, kis leányom, — Na hát ha bajuk van, tedd be őket reg­ bátran: ki kis lánya vagy, honnan jösz most, ki­ gelig a hűvösre, majd kiheverik ott, reggel aztán bántott, mit láttál? — Ne félj, mig engem látsz semmitől, nem bánt téged senki, itt va­ i ereszd őket szélnek. — Menjünk, komáim ! — De engedelmet istállók, emberhalált gyok én! • emlegetnek azok, egy vén zsidó megölte a . . . A kis leány e szép szavakra abban­ — Micsoda a, mi a? — kiált e szóra Ba­ hagyta a sírást s kötőjével megtörölgetvén sze­ lázs ur, felugorva a boglya-kemencze mellől, meit, elkezdett beszélni, eleinte ugyan szepegve Délután két fazekas tót érkezett a városba, hol eddig teljes apáthiában pipázott, — mit fe- és habozva, de mind jobban neki bátorodott, a másnapi hetivásárra, de a jámborok valamin csegsz-locsogsz itt? Haladj izibe, hajtsd be azo­ végre ugy dőlt belőle a szó, mint a folyó víz. összevesztek s rövid dulakodás után felczibál- kat a kofákat! Elsőrangú szónok vagy fiskális veszett el benne. ták egymást a biró elébe, hol roppant siránko­ S a nemes társaság valóban nagy izga­ — Hát ugy volt az, hogy én a Czigány zásuk és melldöngetések közt igyekeztek egy­ lomba jött; rögtön letett minden hazameneteli Péter édes apám lánya vagyok, kigyelmetek szol­ mást ékes tót nyelven mentől jobban bemár­ szándékról s elkezdett újra rátöltögetni. gálatára, ott lakunk a Szigeti János uramek tani. Hadnagy uram és a nemes társaság egy Az ajtó imhol nyílik, s a hajdú tuszkol be kertje lábjában, édes apám meg cseléd a nem­ 6zót sem értett ugyan az atyafiak beszédéből, de rajta két szégyenkező vén kofát, meg egy 10— 1 -2 zetes Váczi András uram tanyáján. azért végig hallgatták műértő arczczal és példás esztendős kis leányt, a ki egy zöld korsót szo­ — Ismerem az apját! — szólának többen béketűréssel a gravameneket. Midőn jól kibe­ rongatott a markában. közbe, s elkezdték volna már minden iját-fiját szélték magukat a tótok, s mindenik szentül A kofák a füstben nemileg tájékozván ma­ rendre elősorolni, ha Balázs ur egy mérges hitte, hogy ókesszólásával kétségtelenül maga gukat, elkezdtek nagy czeremoniával hálálkodni: közbe kiáltással el nem hallgattatja őket. részére nyerte a birót, — hadnagy uram pipá­ — Szerencsés ió estét kivánunk nemzetes — Egyszer, egy este haza küldött édes ját kivervén, odaszól a hajdúnak : uraméknak, mind közönségesen! hasznos be- apám a tanyáról egy fazék tejjel, hogy hozzam — György! vágjon kend ezekre a tótokra 1 szelgetóst kivánunk. Engedelmet is istállunk, haza gazduraméknak. El is jöttem. Aztán a vagy tizenkettőt, azután hadd menjenek isten hogy ilyen későn orczátlankodunk, de a sorja mint a dűlő utat elhagyom, látom, hogy ehol hírével. jön egy szekér a Kornyó felöl. A szekéren egy j ugy esett, hogy György kibaktatván a megint neki tüzesedő Balázs ur mintha tüskén állott volna e nagy szakálu zsidó ült, aztán a mint engem tótokat, mihamar végre is hajtá rajtuk a bölcs haszontalan beszed hallatára, nem is állotta meglátott, leugrott a szekérről, megfogott, az­ tán beborított egy ponyvával, aztán kihúzott ítéletet, ugy hogy mire hadnagy uram pipáját tovább, hanem mérgesen belemordult: megtöltötte, már a két tót visszarohant a — Ne fecsegjetek annyit! Mi bajotok, kit egy kést, azzal fenyegetett, hogy megöl, ha kiáltani merek. En nagyon megijedtem, a szatanácsházba s hálás, alázatos arczczal kezet ! öltek, mit öltek? azt mondjátok ! csókolt a hadnagynak, s diadalmas arczaik— Jaj, gráczia fejünknek! nagy sor ez i vam is elállott, de hogy aztán egy kicsit ocsudból világosan látszott, hogy tökéletesen meg nemzetes uram, nem is jöttünk volna mi ide, j tam, egy lyuk volt a ponyván, azon néztem vannak az ítélettel elégedve, s mindenik de hát jótett lélek nem nézheti ezt a szörnyű : kifele, hogy merre megyünk. Hát meg is ismerszentül hiszi, hogy az ő részére dőlt el az ! gonoszságot. Megkövetem érdemes szemelyöket, ' tem az utat, hogy D. felé megyünk. Ha csak egyet igazság, mert a maga «tizenkettő »-jével egyik m é l t ó . . . . mozdultam is, a zsidó mindjárt fölemelte a sem gondolt, — mindenik csak annak örült, Balázs urat már a guta környékezte, s ponyvát s a nagy késsel fenyegetett. hogy a másik kikapott. Alig lehetett őket elfojtott méreggel a hadnagyhoz fordult: — Hej csak oft lettem volna! — mordult a nagy hálálkodástól az ajtón kitolni, még akkor — Beszelj már velők komám, mert mind- fel Balázs ur, — ugy vágtam volna össze azt a is megint visszaakartak kézcsókra rohanni. zsidót, hogy kolbászba sem lett volna jó. Hej, í járt megöl a boszuság. A hadnagy aztán nagy nehezen kivette a hogy nem is tud az ember olyankor ott l e n n i ! . . . — Na, ezeknek ugyancsak kivetted a ha— Nem hiába hallottam, hogy keresztény bókját komám! — kaczag a doktor, — majd kofákból, hogy ők tulaj donkepen nem tudnak gyermek véréréi keresztelkednek a zsidók, — semmit, hanem ez a kis lány, ez tud sokat. Ok megbolondul mind a kettő örömében ? — Hát mit csinálnál ? — mond egykedvü- itt érték utol a város alatt, a hogy D-ből jöttek, jegyzé meg a mezőbiró — még édes anyám be­ leg hadnagy uram, rágyújtva, — nagyapám sem 6 akkor beszélte nekik a rettenetes gyilkosságot, szélte, hogy — Ugyan, mezőbiró uram, szólt közbe tudott tótul, sem a tiétek. Mit tudom en, mi bajuk I ők aztán ugy hozták fel a kis lányt a törvényvolt ? De hát mind a kettőnek hibásnak kellett i látó urak szine elébe. Máskülönben ők sem a pap, — micsoda beszéd már ez ? hogy hihet lenni, különben nem vesztek volna össze. Üsse i látói, sem hallói nem voltak a dolognak, nem j már okos ember ilyen haszontalan mende-monkö ! mindenik megkapta a maga porczióját, örül is mondanak semmit, isten mentse őket, hogy ' dákat ? Még ezer szerencse, hogy valami idegen I nem hallja. is neki, de azért nem hiszem, hogy többet pa­ még tanúskodásba keveredjenek miatta! naszra jönne egyik is, inkább kibékülnek. Mi­ Előállították aztán a kis leányt, ki szepegve — De Krisztus az apám, már akárki mit nek is az a sok per-patvar ? Végezzék egymás sodorgatta foszladozott kötőjének egyik sarkát. beszel, csak nem mozog a levél, ha a szel közt! — Na, beszélj kis lányom! — mond had­ nem fújja! — Ugyan az isten áldja meg komám uraA társaság tökéletesen osztozott e vélemény­ nagy uram, nagy megelégedéssel látván, hogy ben, s e kis intermezzo után ismét visszatértek Balázs ur ismét visszaült, ineregtől elfuladva, a mekat. hallgassanak már, hiszen igy ítéletnapig az elébb félbe hagyott komolyabb tárgyra, hogy kemencze mellé. — Mit tudsz ? ne félj semmit, sem megyünk végére! — szóJ csititólag a dok­ tor, mire aztán a kis lány nagy nehezen ismét a Kis János uram bikáját vegyék-e meg a vá­ nem bántunk mi. Mondjad! A kis leány bevezetésül keserves sírásra szóhoz jut. rosnak, vagy a Dóró Balázsét. — Hát azután osztán, kérem szívesen, egy­ Közben azonban öreg este lett, s az idő is fakadt, s minduntalan az ajtó fele tekingetvén, szer csak beértünk a városba, de már tán éjfél is nagy zokogással el kezdett beszelni: ugyancsak keményen kezdte fogni. Éles muszka volt, mert senki sem járt az utczán. A zsidó meg­ — Jaj, engedelmet kérek, nemzetes uramek, szél kerekedett s panaszosan füttyözött befele a állott egy ház előtt, aztán zörgetett, aztán a zsidó ne tessék megharagudni; hiszen nem is akar­ korhadt ablakfák eresztékein. asszony kinyitotta a kaput. De egy ablaka sem tam én idejönni, csak ez a ket asszony hozott — ASisvaitelénsemdudáltaszellkülönben. volt a háznak az utcza felől. A zsidó aztán le­ ide erővel. Nem bántott engem senki, csak az — Bizony jó disznó-ölös idők járnak. vett a szekérről, bevitt a házba. Hát ott volt utón az a másik két asszony, a kikkel elébb — Meg is eszi az idén a juh a harmadévi már 12 kis lány, aztán mind toHat fosztottak. jöttem, a z o k . . . szalmát is.

452

VASÁRNAPI UJSAG.

Ezután engem is oda ültetett közéjük, aztán nekem is tollat kellett fosztani. Azután mindig azt fosztottunk, aztán ha nem sebesen dolgoz­ tunk, megszurkálta a zsidó az ujjúnkat tűvel. — Mutasd kis lányom, — szól közbe a doktor, — hadd látom, hol szurkálták meg az ujjod? Ni, hiszen nem látszik ezen semmi! — Engedelmet kérek, engem nem szurkál­ tak meg, mert én nagyon féltem, aztán nagyon sebesen dolgoztam. — Igazsága van, — szól Balázs ur békétlen­ kedve, — mihelyt doktor, már a kutágason is eret vágna. De ha minden lépten-nyomon jár a szája,

kásáikban még jobban közelednek a mennyei birodalom lakosaihoz, mint Anam többi részei­ nek népessége. Ez azonban Tonkingnak inkább partvidéki lakóira vonatkozik, kiknek vérében sok khinai is lehet. Az ország bensejében, a he­ gyek közt lakó, kétségkívül műveletlenebb em­ berek egészen más törzshöz tartoznak; maga­ sabb termetűek, arczuk fehérebb s erkölcseik tisztábbak. Sok nomád is van köztük, de a töb­ biek is meglehetős hátra vannak a földmüvelés­ ben, a rizsen kivül alig termesztenek valamit, s ha a talaj kimerül, vagy más okok miatt telepü­ kön megélni nehézségekkel jár, uj telek-helyet égetnek ki az erdőben. Nyelvök az anamitól nem sokban különbözik, azonban a kiejtés oly sajátságos, hogy gyakran érthetetlen.

28. SZÁM. 1883. xxx. ÉVFOLYAM.

28. SZÁM. 1883. xxx.

VASÁRNAPI ÚJSÁG

ÉVFOLYAM.

A férfiak az európai ember előtt mind gyen­ géknek látszanak, kis termetűek, előálló pofa­ csontjukkal, tompa orrukkal, a sötétbarna arczszinnel, gyenge szakállal s bajusznövéssel első pillanatra nem épen kellemesek. De csakhamar azt tapasztaljuk, hogy sokkal erősebbek, mint a minőknek látszanak s kis termetükhöz igen jól illik az élénk és eléggé kellemes testtartás és fürge járás. Sánta, púpos, siketnéma alig akad köztük, vakok már gyakrabban s különö­ sen sok köztök a fekélyes. Tonkingban a hivatalnoki kart kivéve va­ lóságos társadalmi osztályok nincsenek. A pa­ pok és katonák sem különböznek annyira más osztálybeli emberektől, mint az európai orszá­ gokban. A nők öltözete a férfiakéhoz sokban

A

FRANCZIA-KHINAI

HÁBORU

E L Ő K É S Z Ü L E T E I : KHINAI FEGYVEREK VIZSGÁLÁSA ÉS CSOMAGOLÁSA A SHANGHAI-I FEGYVERGYÁRBAN.

1. Gazdag tonkingi. — 2. Katona. — 3. Férfi és nő a köznépből. — 4. Utcza Hanoiban, Tonking fővárosában. — 5. Anami falu. TONKINGI

KÉPEK.

soha se megyünk semmire, azután a zsidónak A sik földön lakó anamiak, kikről most üthetjük bottal a nyomát. Csak borbélyt ne te­ szólani akarunk s kiknek Tonkingból vett egy remtett volna az isten a világra! (Folyt, köv.) pár példányát képben is bemutatjuk, sokkal műveltebb emberek e hegylakóknál; bizonyos tekintetben művelt vagy legalább haladásra alkalmas népnek lehet mondanunk. Szelídek, TONKINGBÓL. tanulékonyak, a bajokat könnyen eltűrik s Ismét bemutatunk néhány képet Tonking­ finom munkákban ügyesek: de másrészt rava­ ból, mely a legújabb keletázsiai bonyodalmak szok, hazugok, s mindenek felett igen könnyel­ Eris almája lett. Az anami császárság ez északi műek. A nők átalában szebbek, mint a férfiak; tartománya minden viszonyaiban közel rokon az testök kerekded, míg a férfiaké csaknem négy­ anyaországgal, ugy hogy a teljesen idegen nyu- szögű. A nők további előnye a finom bőr, goti ember csak jó későn veszi észre a különb­ csinos fekete szemek, erőteljes szemöldök alatt, ségeket, azon egy dolgot kivéve, mit természe­ igen szép fehér fogak, melyeket különben elég tesnek tart, hogy tudniillik e Khina határszélén esztelenül festeni szoktak, vagy melyek a betellakó emberek öltözetökben, lakásaikban és szo- rágástól az ajkakkal együtt pirosakká lesznek.

453

hasonlít s mivel egészen szabadon járnak és min­ denféle üzlettel foglalkoznak, a keleten oly fel­ tűnő különbséget nő és férfi között itt nem talál­ hatjuk fel. Valóságos különbség, mint rajzain­ kon is látható, a gazdagok és szegények, továbbá a városi és falusi lakók között van, de e különb­ ség természetesen nem merev s átmenetekben gazdag. Valódi szegény a természet által oly gazdagon megáldott országban csak azért van, mivel az ország szerfölött népes és ipara épen semmi sem levén, egyedül a földmivelésre kell támaszkodni, mely ugyan csaknem fáradtság nélkül nyújt elegendő táplálékot, de szárazság, áradások és rovarok gyakran pusztítják. Ily rossz termés idejében a koldusok száma légió, de ha a termés csak középszerű, már teljesen

AZ

ÁRVÁK.

—

BRUCK LAJOS FESTMÉNYE UTÁN.

28. SZÁM. 1883.

454

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

eltűnnek a koldusok, mert itt a földműves, h a ugyan a mandarinja n e m valami nagy gazem­ ber, a mi gyakran megesik, jóformán pénz nél­ kül is megél. Tonking városai a falvaktól nagyrészt abban különböznek, hogy meg vannak erősítve. Ez erősítések azonban nem mindig bástyák, árkokkal és felvonó hidakkal, sőt ellenkezőleg ez a ritkaságok közé tartozik s rendes körülme­ nyek között deszka, vagy épen bambusznád ke­ rítés is elegendő, hogy a város rangot valamely telepnek megadja. A házak mindenütt khinai modorban épültek, de a városiak erösebben és j o b b a n ; faluhelyen rendkívül gyakran láthatunk ezölöpökre rakott s szalmával fedett kunyhót, melynek falai is nádból v a n n a k ; n é h a a sze­ gény emberek egyszerű csónakban (sampu) lak­ nak, melyet hatalmas fatörzsekből maguk váj­ nak ki. Városokban sem példátlan különben e Ezokás, sőt a szalma-fedeles házak még igen gyakoriak. A közös öltözet bugyogó és hosszú fekete kabát. A nők hajukat csomóba fonják s ezüst hajtűvel keresztülszúrt görögös csombókot hagy­ nak fejők tetején. A férfiak turbánt viselnek, de ezenfelül lámpaernyőhöz hasonló s a szegé­ nyeknél egyszerűen nádból készített kalapot. A katonák öltözete a többiétöl nagyon különl ö z ő n e k nem mondható. A hadi előkészületekről lapunkban már többször emlékeztünk meg. Itt csak azt ismétel­ jük, hogy bár Anamnak papíron mintegy :>00,000 katonája van, tényleg maga sem bizik az erejé­ ben s az alig pár ezer főre m e n ő franczia kato­ naság ellen a roppant K h i n á t igyekszik segítsé­ gül megnyerni. Egyik képünk a khinai birdalom legnevezetesebb kikötőjében S h a n g h a i b a n , e czelból tett előkészületeket ábrázolja.

AZ ÁKVÁK. Bruek

Laj- s festménye.

Ujabb festőink, kivált pedig a Munkácsy iskolájához tartozók között többen vannak már, a kik, h a el nem érték is geniális mesterüket, mégis fölvitték odáig, hogy a magyar képíró művészetben számot tesznek, sőt akadnak köz­ tök olyanok is, kiknek a külföld figyelmét es elismerését is sikerült kivivniok. Kiváló helyet foglal el ezek között Britek Lajos, kinek nem egy szép képével volt m á r alkalma találkozhatni a "Vasárnapi Ujság» ol­ vasóinak. Ezúttal is bemutatunk egyet az ö ecseté­ től, és pedig azt, mely a legválogatottabb m ű ­ vészek alkotásainak találkozó helyén, a párisi Sálon kiállításán már p á r évvel ezelőtt nem kö­ zönséges feltűnést keltett, s mely őt a m a művé­ szek diszes sorába avatá, kiket m á r nagyobb méretek szerint szokás megítélni. Egyszerű s mégis sokat m o n d ó kép az, melyet ez úttal bemutatunk. H á r o m szegény, lerongyollott, kiéhezett árva lép az idegen haj­ lék szobájába: egy leányka, ki egyik testvérét karjain viszi, mig a másik ruhájába kapaszkodva vezeti. Habozva, félénken lépnek a szobába, hol egy szintén szegény sorsú család lakik. Min­ denki a belépőkre tekint. Az öreg anyóka föláll s botjára támaszkodva, részvéttel kérdezősködik a legnagyobbiktól. A fiatalabb asszony szána­ lommal tekint rajok s arczán meglátszik a meg­ döbbenés : talán saját gyermekei j u t n a k eszébe, kik, j a j , h a hasonló sorsra j u t h a t n á n a k . A na­ gyobbik leányka már kenyér után nyúlt a sze­ gény kis földönfutók számára, mig a kisebbik, felig mogorván, félig oda nézve majszolja ke­ nyerét. Csak a fiu nem háborgattatja magát s elmerülve irja föladatát. A franczia kényes kritika is elismeréssel nyilatkozott e festményről, melynek mind konezepezióját, mind kivitelét dicsérettel emlitette meg. A kép sötét színekben van tartva, megfelelőleg a jelenet hangulatának.

APRÓSÁGOK. A krimi hadjárat vége. Szebasztopol bevétele ntán Sándor czár hadi tanácsot hívott össze Péter várott; jelen voltak: Dolgorttki herczeg hadügy­ miniszter, Konstantin nagyherczeg tengerészeti miciszter, Brök pénzügyminiszter, gróf Bludov, Voronzov herczeg és Lapnsine belügyminiszter. A csá­

szár legelőbb a hadügyminisztert hivta fel, tegyen ját egy czölöpre helyezte és kardjával ketté hasijelentést a hadsereg állapotáról; a miniszter azt totta, a kard ezen felül a czölöpbe annyira beleszomondta: a segédforrások ki vannak merülve, több : rult, hogy gazdáján kivül senki sem tudta kirán­ ujonezot szedni csaknem lehetetlen, ő a maga részé­ tani. E hatalmas bajnok ivadékai éltek is ezzel az ről nem látja módját a háború tovább folytatásának. előjogukkal: kalapjukat a király jelenlétében egy Ekkor a császár testvéréhez fordult, a ki gróf Bludov- perczig fejükön tartották ; azonban harmadik György val az ellenségeskedés minden áron tovább folytatása egyik estélyen lord Kinsale-nak kedve kerekedett : mellett volt, s azt kérdezte: milyen állapotban van : oly hosszasan föltett kalappal lenni, hogy ez az illet­ a hajóhad ? A nagyherczeg azt felelte : «Felség, van len hőtyögés az öreg királynak is feltűnt. «Annak egy hajóhadunk a Balti- és egy másik a Fekete-ten- i az uraságnak*,— monda a király,— «van joga le ; geren.» A császár helyeslőleg intett, de hozzátéve: nem venni föveget előttem, de még János király : «Ugy van, de azok a hajóhadak soha sem hagyták el sem adhatott neki jogot arra, hogy fedett fővel le­ kikötőinket. Ellent tudnának-e állani a franczia és gyen a hölgyek előtt». * angol hajóhadnak?* A nagyherczeg sóhajtott, lesü­ tötte szemeit, de nem felelt. Ezután a császár a Fehér kalap. A new-yorki tőzsdén a nyár el­ j pénzügyminiszterhoz fordult s azt kérdezte, hát 6 multával senkinek sem szabad fehér kalappal meg­ minő jelentést tehet ? A miniszter igy szólt: «Fel­ jelenni. Hogy ennek a szabálynak miként szereznek ség, épen most kötöttem egy nagyon hátrányos köl­ érvényt, kitűnik egy new-yorki lap következő tudósí­ csönt, a melynek föltételeit Hamburgban irták tásából: «A múlt kedden «fehér kalap-nap» volta i élőnkbe; ujabbat kötni lehetlenségnek tartom.* Ektőzsdén. A hét elején ünnepélyesen hírül adták, I kor a császár a tanácshoz e szavakat intézte: hogy délben mindennemű nyári kalap betiltatik, i «Uraim, az imént hallottakból az látszik, hogy nede néhány tag meg talált feledkezni e figyelmezte­ j künk sem hadseregünk, sem hajóhadunk, sem péntésről, vagy tán számba sem vette, meg is adta ám ! zünk nincs, hogy volna hát lehetséges a háború az árát. Heath Vilmos volt az első áldozat. Délután ! továbbfolytatása?* Erre gróf Bludov előlépett s egy óra tájt gondolatokba merülve, hüvelykeit mel­ ! mély megindulással igy szólt: «Felség, a most hallénye ujjaiba dugva lépett be a tőzsdére. Magas te­ ) lőtt előterjesztésekből világos, hogy felséged kénytejű fehér kalapja egy pillanat alatt a légben kari­ : telén békét kötni; de ugyanakkor egyszersmind el kázott s mihelyt a földre ért, húsz ember ugrott kell bocsátani hivatásukra képtelen minisztereit, a rája. Ez a mulatság egész délután tartott. Mihelyt kik sem felséged atyját, sem felségedet nem tudták valaki az akolbólított föveggel lépett be, lárma tá­ kellőleg szolgálni; bocsássa el valamennyit." E ki­ madt s mielőtt a megrémült tulajdonos tehetett törés rendkívül zavarba hozta a tanács többi tagjait, volna valamit öltözéke e részletének megmentésére, de — a békét rögtön alá irták. kalapja már össze volt tiporva. E délután folyamá­ ban a tőzsde látogatóinak harmadrésze fedetlen fő­ Jól elhelyezett tartalék. Mikor az oroszok az vel maradt s a gázcsillárokat több tuczat fehér ka­ inkermanni fensikon megtámadták az angolokat, lap díszítette ; este felé a szomszédos kalap-árusoka fensik mögötti völgyben hatalmas tüzérséget ' nak pedig jó vásáruk és igy aranyos okuk volt ma­ állítottak fel — a miről azonban az angoloknak gasztalni a fehér kalap napjának intézményét.» semmi tudomásuk sem volt •— oly czélból, hogy majd az litközet derekán hozzák elő, mint tartalé­ II. Károly és Fox. Fox György, a quaker, I I . kot. Miután a fensikon már három egész óráig dü­ höngött az ütközet, az oiosz főhadi szállásról egy Károly angol király előtt egy kihallgatás alkalmá­ hadsegédet küldtek az ágyuk titán, de mire a had­ val nem vette le széles peremű kalapját, erre az él­ segéd a völgybe érkezett, egyetlen ágyút sem lehe­ ezés uralkodó lekapta saját föveget, mire Fox igy tett kimozditni helyéből. Az angol lövegek, gráná­ szólt: «Tedd föl a kalapod, Károly barátom.» «Nem tok a fensikon keresztül oly sűrűn hullottak a sze­ ugy, György barátom, — feleié a király, — ebben a rencsétlen tüzérségre, hogy abból alig maradt élet­ I teremben egyszerre csak egy ember szokott fedett fővel lenni.» ben egy-egy ember vagy ló.

I

Bátorság. Baker pasa szereti elbeszélni a bá­ torság e következő példáját: Nagy visszavonulása alkalmával.a melyet az élő legnagyobb katonák «mester mű»-nek nyilvánítottak, szükségessé lett egy bolgár nagy falu fölgyújtása. E munka végrehajtására Ba­ ker egy századot küldött. Az idő telt, de füst még sem emelkedett. Elküldött egymás után négy nyargonezot, hogy tudják meg a késedelem okát, azon­ ban egyik sem tért vissza. Ekkor a tábornok segéd­ jéhez fordult: «Menjen ón Alix, — monda, — s nézze meg, mit művelnek azok a bolondok». Alix vágtatva elrohant, mögötte egy cserkesz. Nem jött vissza, de a füst vékony gyűrűkben kezdett fel­ szállni. Minden perez drága volt. Baker egy más századot küldött egy más angol tiszttel. A két nyargonezot a falu végén halva találták, de a katona­ ságnak semmi nyoma ; a falu azonban, tele izmos bolgársággal, ugy zúgott, mint egy méh-kas rajzás előtt. A század előre nyomult. A falu közepén egy téren állott a cserkesz, két lovat tartott, Alix pedig a felbőszült tömeg között egyedül szaladgált kuny­ hóról kunyhóra, gyufával gyújtogatta a szalmás fe­ deleket. Igy aztán a falu elégett és a visszavonuló törökök megnyerték azt az időhaladékot, a mely megmentette őket, — s talán Sztambult is és meg­ mentette Európát egy nagy háborútól.

Föltett kalap. A spanyol grand uralkodója előtt föltett kalappal állhat bizonyos ideig, melynek tar­ tama az illető rangfokozata szerint szorosan meg van határozva. De Courcy János, az ulsteri győző, ugyanezt az előjogot nyerte János angol királytól, a miért elrettentette volt azokat a lovagokat, kiket Fülöp franczia király azért küldött volt, hogy János királyt számadásra vonják az Arthur meggyilkolta| tásáért. De Courcy, hogy megmutassa erejét, sisak­

xxx.

ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI UJSAG.

45ő

58. SZÁM. 1883. XXX. ÉVFOLYAM.

A persa sah újévi kedve. A persa sah új­ év napján mindig megjelenik palotája erkélyén alattvalói előtt, a kik öltözékéről megismerik, hogy minő kedélyben van uralkodójuk; ha zöld színbe öltözik, az a gyöngédség és jóakarat jele, ellenben mikor skarlát-pirosban jelenik meg, bizonyosak le­ hetnek benne, hogy valamely kegyetlenségen töri I a fejét. Egy újév napján Shiel ezredes az angol, és I Dolgoruki az orosz követ a palota előtti térre indult, velők akart volna menni az angol követ neje is. de férje — nem tudva mi történhet — lebeszélte róla ; ugyan jól is járt, mert a két követ a palota erkélye elé érkezve, nagy rémüléssel látá a sahot skarlátpirosban megjelenni, egy adott jelre előhurczoltak ; ötven foglyot összekötött kézzel-lábbal és egy perez : alatt ötven fő gurult le és — a sah szobáiba vonult. * Jelbeszéd zsebkendővel. Az amerikai hölgyek nagy tökélyre vitték a zsebkendővel való jelbeszédet. A mutató újra facsart zsebkendő azt jelenti, hogy 1 megtalálta sorsát; a gyűrűs ujjra az imádónak nincs reménye; a leejtett zsebkendő felhívás barátságos viszonjba lépésre. Ajkait törölgetve azt tudatja: j «ohajtannék önnel megismerkedni;* arczát dörI zsölve: «szeretem önt,» homlokát simogatva: : «szemmel tartanak;* szemeit törülgetve: (sajná­ lom;* s ha rajtuk nyugtatja : : «Ön kegyetlen.* Ha a zsebkendőt két kézre tekerik, közönyt jeleznek ; ha a balkézre, magukra akarnak maradni; ha a jobbra: I vonzalmaimnak más a tárgya. Zsebkendővel valaki­ nek a vállára legyinteni, annyi mint fölhívni: «köi vess engem;* átellenes csúcsait megfogni: «várj meg.* Ha zsebkendőnket bal arczunkra nyomjak «nem»-et; jobb orczánkan ellenben «igent»jelent. Zsebre dugni, annyi mint hallgatag «isten veled.*

JOLÁN. ANOdL

Irta B L A C K

KEUttNV.

WILLIAM.

ELSŐ FEJEZET.

Apa és

leánya.

késő áprilisi este, egy albewarlei szálló egyik első­ emeleti magán­ szobájában, karszéké­ be hátra dőlve ült Win terbourne u r , a slagpool-i választó kerü­ let képviselője az an­ gol alsóházban, s egy esti lapból épen róla szóló yezérczikket olva­ sott. Ötven év körüli férfi lehetett, vörhenyes arczczal, ezüstfehér haj jal, de finom s élénk vonásokkal. Arcza mu­ tatta, hogy idő előtt őszült meg s szél és vihar barnította voná­ sait, melyek élesek, de nem kellemetlenek vol­ tak. Első tekintetre pa­ rancsoló, sőt támadó természetű embernek lát­ szott, de e benyomás enyhült, ha merengő s ideges kifejezésü szemeibe tekintettünk. H a az utczán járt, ritkán vette észre azokat, a kikkel találkozott, m i n t h a a közügyekkel elfoglalva, vagy a félig ismerős arczoktól félve, senkire sem akart volna ráismerni. H a egyedül ült szobájá­ ban, a legcsekélyebb zaj is összerezzentette. A rőt képű, fehér hajú férfiú, önmagáról olvasott az esti lapban s bizonyára nem igen hízelgő dolgokat; élesen bírálták pártállását a parlamentben, egyéniségét, szónoki modorát, kifogásolták szereplési vágyát, gyakori felszóla­ lását s csodálkoztak, hogy Slagpool hogy küld­ het ilyen embert a házba, h a csak azért nem teszi, hogy minél többet emlegessék, habár nem a legjobb oldalról is. — Lehet, hogy ilyen vagyok, — monda magában, — a sajtó a nyilvános élet és embe­ rek tükre. Szeretném tudni, ily színben tünöm-e föl Jolánnak is. Közelgő lépteket hallott s hirtelen ledobta a hírlapot, lefelé fordított első lapjával. A kö­ vetkező perezben kinyílt az ajtó s félfája egy eleven kép rámájává lön. Az ajtófél rámájában megjelenő eleven kép egy szokatlanul magas s meglepően szép tizennyolcz éves leányé volt, a ki habozva, félénken, de mosolyogva is állt meg a küszöbön, széles karimájú fehér Rembrandt-kalapot tartva ke­ zében. — Nézd papa, — monda, — ilyent akartál? Az apa mosolyogva, gyönyörködve nézett a gyönyörű leányra. — Jere a tükörhöz, — monda, — s tedd föl, hadd lássalak. A lány a kandalló elé lépett, mely fölött az ódivatú tükör függött s föltette a Rembrandtkalapot arany-vörös hajára. Egész ruházata összeillő volt. Világos cream-fehér szövetű ru­ hája könnyedén simult hajlékony, bár erőteljes termetére, szűk ujjai fekete bársony karman­ tyúban végződtek s a fehér kalapról is széles fekete bársony szalag függött alá. Ékszer nem volt rajta, csak nyakán vastag ezüst láncz s de­ rekán a sima ezüst öv, minden metszet ós czifrázat nélkül. De a ki e leányt a tükör előtt állva látta volna, h a m a r elfeledte volna ruházatára figyelni; annyi báj s kedvesség volt arczán, alak­ ján, egész valóján. Világos, tiszta homloka, aranyszín haja, rendkívül finom metszetű ajkai, arczának rózsaszíne, melyen azonban a sürü szeplők mutatták, hogy naptól és széltől nem igen őrzi arcza bőrét; nagy, félénk, de csak­ hamar neki bátorodó szemeinek szellemes te­ kintete, melyekből kedély és akarat sugárzott k i : mindez oly üde, romlatlan s megvesztegetlen volt, hogy az idegent is egyszerre lebilincselte s megnyerte volna. Látszott, hogy még soha sem volt bánata, n e m voltak küzdelmei. Valóban eddigi élete rózsák s liliomok, a rétek és erdők illata közt s szabad legében folytak le. Eletének

— De hiszen neked az ország dolgát kell egyetlen kellemetlensége : a nevelő intézetben töltött évek szobába zárt telei voltak; mióta a igazitanod. Itt te nélkülözhetetlen vagy. — Ugy látszik mások nem ugy gondol­ «Hideg kastély »-ból, — a hogy ő az intézetet nevezte, — kikerült, az egész világ oly derült és kodnak. Nézd csak! — S a ledobott hirlap mosolygó volt előtte. Apja ott is gyakran meg­ után nyúlt. Mindjárt megbánta, de már későn. Jolán látogatta; mindig maga vitte oda s ment érette; a szünidőkben nagyobb utakat tettek; azóta is mohón vette kezébe a lapot s elpirult a mint mindig apjával volt. Nem érezte hiányát semmi­ olvasni kezdte. Majd elsápadt, de elfojtotta in­ nek, — még azt sem, hogy nem volt anyja. dulatát. Hidegen letette s csak annyit m o n d o t t : — Szegény e m b e r ! talán kenyérkereset­ Anyját egészen kis korában vesztette el, nem is ből kell írnia, ki tudja? Ne is beszéljünk róla. emlékezett, reá. Winterbourne Joláu igen előkelő modorú Papa, játszak valamit? — S a zongora fele leány volt. Jó nevelést kapott. Apjával s nagyon indult. — Nem gyermekem; mennem kell az bizalmas körben eleven, szellemes csevegő tu­ dott lenni. Idegenekkel szemben, kivált utón — ülésbe. — Csakugyan ? S már ? mert sokat utaztak — tartózkodó, kimért, igazi — Az ország dolgai — angol hölgy. Hideg, sőt szigorú is tudott lenni — Mit nekem az ország dolgai"? s sok fiatal ember, a ki közeliteui szeretett volna — S mégis képviselő-titkár akarsz l e n n i ? hozzá, de nem mert, kevélynek tartotta. — Nos, ilyent akartál ? — kérde, fején a Gyermekség. Isten veled, megyek. — Nem, mig azt nem mondod, hogy kalappal, apja felé fordulva. — Igen, ilyen formát; goudolom, jól áll szeretsz. — Szeretlek. neked. De lásd, Jolán, — mindez nagyon csinos — Hogy megbocsátsz. — hanem mégis, itt Londonban, a parkban ko­ — Megbocsátok. csikázni — nem nagyon feltűnő ? — Csókolj meg. Igy. S megengeded, hogy A leány szemei bámulattól nagyra nyíltak; kimenjek reggel virágokat vásárolni regge­ mig apja tekintete idegesen fordult el tőle. — De papa, igazán nem értelek. H a falun, lidhez ? — Azt nem. Miért mennél m a g a d ? Küldd vagy utón vagyunk, — a bécsi Práterben, vagy j az Arno partján, vagy itthon is Oatland-parkban, a pinczért. — Tud is a pinczér olyan virágot venni, a — semmi szin nem elég élénk neked, nem tu­ dok elég feltűnőt venni magamra. S itt London­ milyent én akarok neked ! * — De vidd magaddal a szobalányodat. ban, a hol alig teszek egy-két látogatást, mind­ — Természetesen. járt — igazán nem értelek. —• Ugy nem bánom. S most jer, szobádba S azzal akaratosan a kerevetre dobta a ka- \ lapot. De mindjárt megbánta s hízelgő hangon kísérlek. Felkísérte a második emeletre; megnézte, folytatá: — Ej, mit vitázunk a ruha sziüe fölött. H a rendben van-e kis ezüst lámpája. Aztán elbú­ neked nem tetszik Londonban, majd jó lesz csúzott, még f gyszer megcsókolta, még egyszer másutt. Jer, ülj l e : csak nem akarsz még a jó éjt kivánt neki s visszatért szobájába, hogy házba m e n ü i ? Nem akarsz valamit olvasui kalapját s botját vegye. Arczán elégültsóg tük­ röződött. nekem ? — Szegény Jolán, — monda magában. — — Ma nem olvasok, — felelt Winterbourne ur, — mert csakugyan a házba kell mennem, i Jobban el van itt zárva, mint falun. De majd Mindazáltal leült karszékébe, mig leánya a ! ismét szabad lesz, Oatland-parkban! E pillanatban — m á r épen távozni akart kandalló előtti szőnyegen foglalt helyet előtte, hazulról — erős csörrenés hallatszott ablaká­ ugy hogy aranyfürtei apja térdeit érintették. — Hát ne olvassunk, — monda, — nem ban. Az üveg nagy csörömpöléssel ezer darab­ b á n o m . De miért akarsz a házba menni m a ? ban esett a padlóra s kődarab röpült a kandal­ Béggel azt mondtad, hogy ott csak ostobasá­ lóra. Egy perezre Winterbourne összerettent, s arczát halottas sápadtság futotta el. De össze­ gokat beszélnek. — El kell mennem, nehogy küldőim meg- szedte magát s a következő perezben, ajtaját be­ ! sokallják távollétemet s azt mondják, hogy zárva maga után, gyors léptekkel sietett le a | mindig utazom. S miért utazom annyit? hogy lépcsőn. Alatt a csarnokban a főpinczérrei ta­ j egy kis iskolás leánykának mutogassam a kép­ lálkozott, a ki képéből kikelve állt ott. — A — az a nő, sir, megint itt volt, hetárakat és muzeumokat! Küldőim ezt végre is megsokalják. begé. — Tudod-e papa, hogy én annak nagyon Winterbourne nem is hallgatott r á ; felre­ lökte s kifelé sietett. A lámpa-fenynel a kapu örülnék! előtt egy sötét alakot látott állani — egy ma­ — S ugyan miért ? — Mert akkor betelnek életem legfőbb vá­ gas, sápadt n ő alakját, dúlt kifejezéssel lángoló, téveteg szemeiben. gya, egyetlen becsvágyam. — Tudtam, hogy kihozom önt, — m o n d a — S ugyan mi volna az 1 g ú n y o s a n vigyorogva. — Hogy nélkülözhetetlen legyek neked! — M i t kíván?—szólt Winterbourne ur elfoj­ — H á t n e m vagy az, te h á l á t l a n ? — Hallgass rám, papa. Az csakugyan nem tott, remegő hangon. — Nem szégyelli m a g á t ? helyes, hogy te mindig a világot járod, hogy Jöjjön, mondja meg, mit akar. — Tudja jól, mit akarok. Nem akarom, engem szórakoztass, nekem képtárakat, mu­ zeumokat, távoli országokat es városokat muto­ hogy tovább hazudozzon, hitegessen. — Aztán gass. Neked Londonban kell lenned s ón itt szenvedélyes tűz villanva föl szemeiben, mint­ akarok neked nélkülözhetetlen lenni. Egy szóval: egy magához intézve szavait, folytatá: Mi vitt te képviselő vagy s en titkárod akarok lenni. rá, hogy ablakokat törjek, tudja? Mert nem 1 — Nem, Jolán, — szólt apja izgatottan el­ akarok több hazudozást. Azt akarom : teljesítse fordítva tőle tekintetét, — London nem neked \ ígéreteit, különben betöröm a képviselőház va­ lamennyi ablakát, hadd tudja meg az egész vi­ való. Arra gondolni sem lehet. — De papa, hol láttál olyan képviselőt, a lág. Ki az oka ? Dühe azon mértékben látszek csillapulni, kinek titkára ne legyen ? Minek írod te magad a leveleidet, holott ón is itt vagyok? Meglásd, a mint szavakba öntötte. Arcza zavart, önkivülemily h a m a r betanulok a politikába s minden­ tes kifejezést öltött. féle ügyekbe. Szeretek ám én tanulni. Mig a — É n nem vagyok oka, — monda, mintha «Hideg kastély »-ban voltam, olaszra fordítottam bocsánatot kérne, a mint a férfi magával vonta a te beszédeidet, csupa gyakorlatul. S itt még azt az utcza folytában s elfojtott hangon szólt. sem engedted meg soha, hogy meghallgassalak — Azt kívánja, teljesítsem igéretemet? s ily a parlamentben. Más képviselők nejei, leányai, állapotában ? mindig ott vannak a karzaton; együtt vacsorál­ — É n nem tehetek róla, — hebegé a szeren­ nak apjokkal a csarnokban; s te engem oda csétlen s engedte magát vonatni Piccadilly fele, sem eresztesz! Szép ez tőled? — Ugy van, lecsüggesztett fővel. titkárod leszek. Meglásd, milyen leveleket irok — Tudom, — folytatá a férfi, — ki küldte küldőidnek, kik egy vagy más dologban hozzád ö n t ; hiszen n e m ok nélkül jött. Pénz kell, fordulnak. El lesznek ragadtatva s azt mond­ ugy-e ? j á k : ilyen képviselő kell nekünk. Slagpool soha — No igen, pénz, ha ad. Ok egyetlen ba­ sem is* küld m á s t ; — én pedig nélkülözhetet­ rátaim, ők nem űznek el, n e m tagadják el ma­ len leszek n e k e d ! gokat. Ugy van, pénzt akarok vinni nekik. — S — Nélkülözhetetlen vagy, Jolánom. Csak ezzel eszeveszett módon kezdett kaczagni, szag­ te vagy életem. Mit bánok én minden egyebet! gatottan, diadalmasan.

456

VASÁRNAPI UJSAG.

28. BZÁM. 1883. xxx. ÉVFOLYAM

Ezalatt a Piccadilly sarkához értek s mivel — Jolánom megismerkedett velők, falun. kül, mivel czélja a vallástörténelmi adatok össze­ épen egy bérkocsi hajtott el lassan, üresen Nagyon megszerették, előzékenyen bántak vele. gyűjtése. * A gondolkozó emberek eledeléül már rég­ mellettök, Winterbourne megállította, kinyitotta Most egy tengeri útra készülnek, Gibraltár — ajtaját s beletuszkolta a nőt. Az nem szegült Málta — Szuez — Aden — mit én tudom, óta ajánlják a babot és lencsét, melyek a szüksé­ foszfor-tartalmat előállítják. Ujabban gondos ellent, legkevésbbé sem. Keletre. Nagyon ránk estek, Jolánra s rám, hogy ges elemzések kiderítették, hogy még e főzelékeknél is — Fogja, itt van pénz. A kocsist is ki­ menjünk velők. Mit mondasz hozzá? sokkal több foszfor van az almában s ezért a szel­ fizetem. — Mondom: a postagőzös. Bizonyos is­ lemileg megerőltető és üléssel összekapcsolt életmó­ Azzal megmondta a kocsisnak, hova hajt­ meretség, bizonyos házasság. dot folytató embereknek az almaevés nagyon ajánl­ son, kifizette s az elvágtatott. Winterbourne ur — Szó sincs arról. Csak el akarom vinni ható, annyival inkább, mert a foszforon kívül még egy perczig tétovázva állt az utczán, aztán vissza­ leányomat Londonból, — minél előbb, minél bizonyos savak vannak benne, melyek — ugyan­ csak ez uj fölfedezés szerint — sárgaságtól, álmatlan­ fordult szállása felé; rendeletet adott a főpin- messzebb. ságtól és bőrbetegségtől is megvédnek. czérnek, hogy a betört ablakot kora reggel csi­ — Igazad van. Vidd el. * Trombitás a dongók között. Csaknem két­ náltassa meg, mielőtt lánya lejöné — a szoba­ Éjfélt ütött. Benéztek a házba. Ott a leg­ lánynak pedig mondja meg, hogy úrnője számára unalmasabb szónok beszélt; mindenki ásított. száz évvel ezelőtt (1685) följegyezte már Goedart csomagoljon minden szükségest, mert másnap Helyeikre ültek, elválva egymástól, a ház hollandi festő és természettudós, hogy a földi pöfalura utaznak, de Jolánt ne háborgassa. Aztán különböző oldalain. Winterbourne egy kék szörök, e közönségesebben dongók neve alatt ismert állatok fészkének tetején minden nap reggel egy ismét megfordult s lassú léptekkel a parla­ könyvet kapott kezébe, valami tengerészeti je­ trombitás jelenik meg s tartós zúgás által hívja fel mentházba ment. Útközben gondolkozott. Gon • lentést. Forgatta, olvasta volna is, de nem tu­ a többieket munkára. Ujabb időben hasonló észle­ dolatai nem az előbbi izgalmas jeleneten — dott bele harapni, gondolatai másfelé kalandoz­ letet senki sem tehetett s Goedart érdekes adatát leányán állapodtak meg. Hisz Jolán volt min­ tak. Szerencsére a nyomtatásban tiszta féllapok mesének tartották. Mióta azonban a földi pöszörökdene. S e leány, kit mindenek fölött szeretett, ki maradtak; s ő önkénytelenül szép, ékes betűket kel közel rokon méneknél és hangyáknál, átalában a élete boldogságát képezé, kinek oldalától tá­ kezdett irni oda, — maga se tudta mit festege­ társas együttlétben élő hártyaröpüeknél oly sok cso­ vozni, ki nélkül élni nem tudott, — e leány tett. A betűkből lassanként egy szó — egy név dás, az emberi társadalomra emlékeztető jelensége­ észleltek, e tudósítást sem lehetett határozottan sorsa most ólomsúlylyal nehezedett lelkére. kerekedett: JOLÁN. (Folyt, köv.) ket a lehetetlenségek közé sorolni. S csakugyan Hoffer — Ha férjhez menne! — sohajtá. — Oh Ede nevű gráczi tanárnak sikerült a dongók trom­ csak férjhez adhatnám! bitását feltalálnia. A Bombus argülaceus (homoki EGYVELEG. Ezzel a gondolattal, mely minden tépelőpöször) fajból ugyanis egy három emeletes s mint­ déseinek refrainjévé vált, ért a parlamenthez. * Az állatvédelem Indiában az igazhitű bra- egy százötven munkással telt fészket rakott be kü­ Az ülésterembe lépett, de csakhogy egy barát­ minok részéről a legnagyobb pontossággal tartatik lön szekrénybe s a dongók rögtön hozzákezdtek a ját, Shortlands vas­ munkához. A következő gyárost s szintén az reggel fél négy óra táj­ ban a tanár sajátságos északi vidék egyik vá­ erős zummogást hallott lasztó kerületének kép­ a szekrényben s óvato­ viselőjét kihívja a san fölemelve az üveg­ teremből. A csarnok­ fedőt eltakaró fadara­ ban képviselők s csa­ bot, a fészek tetején egy ládjaik kisebb-na­ «kis nőstényt" látott gyobb csoportokban magasra emelkedve s társalogtak, szivaroz­ egész erejéből szárnyait lobogtatva. A trombi­ va, borozgatva, vacso­ taszó közel háromne­ rálva. Winterbourne gyed óráig tartott s ez és Shortlands egy fél­ alatt a dongók kirepül­ reeső szögletbe ül­ tek a rétre. így ment ez tek le. tovább is több napon — Baj van ismét ? át, a kis trombitás sok­ — kérdé Shortlands. szor addig zümmögött, míg teljesen kimerülve — Van; de föl sem lerogyott s csak néhány veszem. Hozzá vagyok percznyi pihenés után már szokva. mászhatott a fészekbe. — Mindig mond­ Hoffer több barátját is tam, hogy magad vagy megbivtaahajnali hang­ az oka. Miért nem verseny hallgatására s vetsz véget egy csa­ ezek közül egy később pással mindennek ? más dongó fajnál (Bom­ bus lapidarius) hasonló­ — Késő már arról kép talált trombitást. beszélni. Hagyjuk el. Hoffer kisérletkép a Jolánról akarok szó­ trombitást gyűjteménye lani. számára elfogta s a kö­ — Valóban? vetkező nap reggelén — El sem gondol­ négv óra után 8 perczig hatod, mennyire ag­ . minden csendes maradt s csak ekkor jött elő né­ gódom sorsán. Sze­ JOLÁN. A LEÁNY A SZŐNYEGEN FOGLALT HELYET ATYJA ELŐTT, hány dongó, megunva a retném, ha férjhez szokott jelre várakozni. adhatnám. De velők egyúttal jött — Az nem lesz ne­ egy másik kis nőstény is és azonnal trombitálni héz ; szép, bájoló leány; s az apja, — mondják, meg. Egy benaresi pap annyira ügyelt, hogy vala­ kezdett s e kötelességét a következő reggelen — nagyon jól áll. mikép kárt ne okozzon az állatokban, hogy sétája is folytatta. Goedart észlelete tehát igazolva van — Ne tréfálj. Nem addig van. Jolán nem előtt egy szolgának seprűvel kellett a rovarokat lába s ugy látszik minden nagyobb föld alatt fészkelő közönséges leány; nem portéka, a mit adnak, elől elkergetni s midőn evett, ugyan e czélból le­ dongóknál feltalálható ez érdekes alak. vesznek, alkuval vagy alku nélkül. Képzeld: gyezhetett maga előtt. Egy hitetlen angol csúfoló­ dásból mikroskópot adott neki s egy cseppet ivóvi­ * Eléghetetlen ház. Egy amerikai szilárd titkárom akar lenni. Nem is gondol a férjhez zéből megnézetett vele. Midőn a brahmin az apró sziklatalajon tiszta vasházat épittet. A ház külsőjét menetelre. kis állatokat látta a vízben, a nagyító üveget hara­ és belsejét ugy festeti meg, hogy fának és kőnek — Ahá! bolondság. Tudom én annak biz­ gosan földre dobta s megesküdött, hogy többé egy lássák, de ez anyagból mi sem lesz benne, sőt a bú­ tos módját. Ültesd posta-gőzösre; tétess vele csepp vizet sem iszik. Esküjét szigorúan megtartotta torzat legnagyobb része is vasból lesz. Igaz, hogy e tengeri utat; biztos az ismeretség, a férjhez s csakhamar meg is halt. ház háromszor oly összegbe fog kerülni, mint a je­ menetel. * Az egyiptomiakról dr. Daremberg nevű fran- lenleg divatos házak, de századokig fog tartani, s — Te nem tudsz komolyan beszélni. czia orvos azt állítja, hogy idegrendszerök fejletlen ezenkívül javításra és biztosításra mit sem fog ki­ — Dehogy nem; komolyan beszélek. Ha le és bőrük keményebb, mint más embereké. A kor­ adni. Lesz a háznak egy rendkívüli sajátsága is: akarod őt rázni a nyakadról, ez a legbiztosabb bácsütéseket alig érzik, sőt a metszések iránt is oly egy szoba erősen delejezett vasból, ugy hogy annak közönyösek, hogy arab orvosok, bár az ő eszközeik bútorait maga a delejes vonzás fogja a szoba falához módja. operáczióik alkalmával khloroformot tapasztani. — De épen nem akarom lerázni a nyakam­ tökéletlenek, vagy más kábító eszközt soha sem, vagy csak nagy * Pithom kiásatását az angol Exploration ról ; boldoggá akarom tenni. El akarom innen ritkán használnak. A sebek kiégetése is igen gyakori Society befejezte. Az egész munka 6580 forintba ke­ távolítani; Londontól el, messze, félreeső helyre. náluk s fájdalmat itt is kevéssé éreznek. Az európai­ rült. A város romjainak helyét múlt évben Naville Ha nő, anya lesz, nem viseli többé nevemet, aknál oly gyakori idegesség az egyiptomiaknál nem kiváló egyptolog fedezte fel s az ásatások bebizonyí­ családi élete elfoglalja, nem vágyik vissza Lon­ található. tották, hogy csakugyan e helyen volt a bibliai város donba — ezt akarom. * Egyháztörténelmi muzeumot létesített Gui- s itt mentek ki a zsidók Egyiptomból, ugyanez ása­ — Ültesd postahajóra, mondom. met E mii Lyonban., Gyűjteményének nagyobb részét tások bebizonyították, hogy a bibliában említett — Ismered Grahamékat? maga szedte össze Ázsiában. A gyűjtemény mellett Pharao II. Ramses volt. * Robinson nevű mulatságokat rendeznek — Melyik Grahamékat? annyian vannak. van gazdag egyháztörténeti és hitbölcsészeti könyv­ — Azt, a melyik Invernessben lakik; ezre­ tára, különböző európai és ázsiai nyelveken, bálvány- most a párisi nők. Hasonló mulatságokat már Mária szobrok s más egyházszertartási tárgyak. A Guimet- Antoinette adott a Trianonban vagy St.-Cloudban. des volt Indiában. vendégeknek egyszerű gyapjú ruhában kellett — Tudom. Szerencsés kópé. Koldus volt ; muzeummal kapcsolatban van egy keleti iskola, A megjelenni csinos napernyőknek és paraszt pinczérmelyben keleti születésű emberek tanítják saját ha­ kardján s vállrojtján kivül semmije. S a lord nyelvét, hittanát, továbbá a múzeum szak­ nőknek öltözött szobaleányok szolgáltak fel. Lynn leányát vette nőül. Második házassága ; zájuk szerű katalogján kivül egyháztörténeti szemlét ad ki, derék, kedves asszony. Ismerem. Nos ? de nem felekezeti szempontból, hanem bírálat nél­

ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI UJSAG.

TISZA-ESZLAR.

gondolata megfogant. Balra a zsinagógától Lengyelné háza emelkedik, kis léczes udvarkerttel, s mellette mindjárt a kovácsműhely nagy és tágas bejárata látható. Menjünk át a másik oldalra. Itt egész csoport gazdasági épület ós lakóház tárul elénk, mely a Wesselényi-Bethlen-féle instruktushoz tartozik. Jelenleg e birtokok bérlőjének, az eszlári pörben is nevezetes szerepet játszó Lichtmannak gazdasági udvarát képezi. Legelői ta-

28. ÍZÁM. 1883. xxx.

Ábrányi Lajos rajzaival.

457 A ládányi füzeseknél uj kanyarodást tesz a Tisza, Lök felé. A vízen, a fűzesek közt kompok és halászkunyhók rejtőznek a ritkás bokrok és cserjék közé. A füzestől jobbra, távolabb Tisza-Ladányt érnök, ha hetekinthetnénk a meglehetősen ma­ gas és meredek parton. Néhány tutaj kikötve pihen az árnyékban; a parti magaslaton álló viskó fából készült halászkunyhó, mellette a par­ ton kinyúló ágas emelvényen egy hordó, mely­ ben a napi prédát, a halakat helyezik el eladásra. Az innenső oldalon egy negyedóra járásnyira fekszik Tisza-Eszlár faluja, és pedig az úgynevezett Ó-falu eleje a Tisza partján. A képen lát­ ható eszlári part egy nagy kiterjedésű csupasz-gyepes rét, úgynevezett«ár-tér», ezen rét hosszában szintén a part­ tól egy negyedórai gyalog távolságban terül el Eszlár Uj-falu nevű része, a hol a zsinagóga is van, s a zsi­ nagóga iránya egyenes vo­ nalban fekszik a ládányi fű­ zessel.

Három képet vesznek mai számunkban olvasóink, melyek a világhírűvé vált pör leg­ nevezetesebb mozzanataira vannak vonatko­ zással. E képek mindegyike eredeti rajzok után készült, melyeket Ábrányi Lajos a helyszí­ nen vett föl. Tisza-Eszlár község csi­ nos es meglehetős vagyonos, bár az árvíz által ujabban sokat szenved. Ujabban, mondjuk, mert a régebbi időkben a Tisza kiöntése nem volt oly gyakori, s egészen más ágygyal birt az Ermellék felé; mai ágyát csak akkor kapta, mikor Drugeth és tár­ sai Ecsed várának erősítése czéljából, más irányba terel­ ték folyását. A terjedelmes falu há­ rom, sőt négy részre oszlik, u.m. 0-és Uj-falu, Tótfalu, és a Zug, mely utóbbi azonban jelentéktelen s csak néhány A LADÁNYI FŰZES, ESZLÁR KÖZELÉBEN. házacskából áll. Nagyobb ké­ pünk épen az Uj-faluból Ó-faluba vezető utat mutatja, melynek homokos, partos talaján szekerünk alig láljuk itt az istállót, koczog meg. A lovak lábait térdig süti fel a mely előtt heverve látta TISZA-ESZLÁR : laza televény s mindegyre makacsul állnak meg. Lichtmann kocsisa a «- irány Nagy­ Bei Wesselényi-BethlenEz az ut csak akkor járható, ha rossz idő van, zsinagóga ablakaiból udvar. falu község felé. torony. a mi elég különös, de igaz. A szakadó zápor kitörő éjjeli világossá­ íölszikkasztja a buja homokot, de nem hatol át got; középen a lakhá­ rajta s igy kőkeménységet ád neki. zat, s szélről a maga­ A kép közepén harántosan elnyúló vonal sabb emelkedésű mag­ lankás lejtőt jelez. Tul rajta tágas rét terül el, tárt, stb. Különben az melyet gyalogutak szelnek át. Míg messze a egész épületcsoport kis­ háttérben a tokaji hegy gyönyörű panorámája sé dombon fekszik s az zöldellik, mintegy 8U órányira. Idébb a tiszai átellenes zsinagógával töltés végső gátja látható, jobbra az Ó-faluban szemben emelkedettebb fekvő ref. templom kisded tornyától. Ez volt állást foglal el. Második képünk szina szegény elveszett leánynak utolsó útja. Eddig

Kovács­ műhely.

Lengyelné háza.

A zsinagóga. Egy­ Ó-Falu. A toronytól jobbra a gát, Tokaji hegy. a gyalognttal, melyen Esz­ házú lak, ter haladt.

Álljon itt még néhány adat Tisza-Eszlár községéÓ-FALU. A Tisza kanyarodásától jobbra a ládányi oldal.

Lichtmann Mór udvara és gazdasági épületei a dombtetőn.

TISZA-ESZLÁR : UJ-FALU.

kísérhették a tanuk szemökkel, azontúl nyoma veszett. Balról az előtérben az a nagyobbik ház, virágos ákáczfák szomszédságában, az annyit emlegetett zsinagóga épülete. Ma rom és pusz­ tulás mindenütt. Ablakain besüvit a szél, a széles küszöb ajtójától megfosztva mered a lá­ togató elé. Még a zsidók is kerülik ezt a tájat ; azóta a szemközti Lichtmann-féle tanyán ren­ deztek be magoknak imaházat s ott tartják összejöveteleiket. A zsinagógától jobbra az a zsúpfödeles házikó Scharf egyházfi lakása. Az előtte elterülő rét látta gyermeki gondatlansággal játszadozni Móriczot, mielőtt lelkében az égrekiáltó vád

ten Tisza-Eszlárt tünteti elő, illetőleg annak Ó-Falu felől, a Tisza partján eső részét. A Tisza szőke hullámaiban gyönyörű fűz- és akáczfasor nézegeti magát, mely árnyával övezi a református templom csinos, gombos tornyát s a Wesselényi-Bethlen-udvar kiemel­ kedő háztetőit. Lenn, a szakadékos parton lusta vizi malmok forognak egyhangú zaka­ tolással. A Tiszának e kanyarodása után, alig 25 percznyi úttal, mely mindenütt fákkal szegé­ lyezett partok között vezet el, érünk az állító­ lagos hullausztatás színhelyéhez, a ládányi füzeshez, melyet harmadik képünk mutat be, s a hol Matej vallomása szerint egy zsidóasszony átadta volna a tutajosoknak az Eszter ruháit.

röl s annak törtenetéről, a mennyiben egy ily igénytelen falvacskának, mely szerepet eddig nem játszott, történetéről szó lehet. TiszaEszlár lakosainak száma kétezer s néhány száz, kik mindnyájan magyarok. (A zsidók a lakos­ ságnak egy tizedrészét teszik.) A község ke­ letkezésének idejére semmi biztos adataink nincsenek, azonban ha csakugyan létezett «Eszlár» nevű magyar vezér, — mint ezt Jókai a magyar előidőkről szóló egyik müvében ál­ lítja, — akkor föltehetjük, hogy Tisza-Eszlár csakhamar a honfoglalás után megszállatott s Eszlár vezér székhelye lehetett. Még régibb ere­ detűnek s igy a honfoglalás előtti időkben már létezettnek kell tekintenünk Tisza-Eszlárt, ha

458

VASÁKNAPI Ú J S Á G .

elfogadjuk «Debreczen város története» írójá­ nak, Szűcs Istvánnak okoskodását, ki más «ár» végzetü helynevekkel együtt Esziárt is szláv eredetűnek mondja. A reformáczió, mint mindenütt a tiszta ma­ gyar vidékeken, ugy Tisza-Eszláron is csakha­ mar tért foglalt, s adatokkal lehet igazolni, hogy 1621-ben már virágzó reform, anyaegyháza volt, még pedig abból, hogy az azon időbeli templom, mint nagyon elavult említtetik s igy valószínűleg előbb kath. templom volt, s akkor került a reform, egyház birtokába, midőn az egész község reformátussá lett. Római kath. egyház aztán nem is volt Tisza-Eszláron egész e század elejéig, mikor a Kállay-család egy val­ lásos érzésű tagja azt uj életre hivta. Alig van község az országban, mely a Tisza vize által annyi anyagi romlást szenvedett volna a közelebbi évtizedek alatt, mint Tisza-Eszlár. Az 1855. és 1876-iki—-a szegedihez hasonló — árvízkatasztrófákra borzadva fog visszagondolni még a késő nemzedék is. Az 1855-iki árviz pusztítása után kezdett települni a község egyik emelkedettebb pontján az Uj-falu, mely azóta is folytonosan gyarapodván, népesség tekinte­ tében ma már csaknem egyenlő az anyaköz­ séggel. E gyakori árvizek, melyekhez hasonló ki­ öntésekről azonban a régebbi időkből tudomá­ Solymosi Eszter, sunk nincs, csak megerősítik ama föltevést, Ábrányi Lajos festménye után. melynek czikkünk elején is hangot adtunk, hogy t. i. a Tiszának hajdan más medre volt, s nem Tokaj, hanem Rakamaz felé folyt s egyesült a jelenvolt a hullabonczolásnál, s ki teljes joggal Bodroggal. Ilyen elhagyott ágyai a Tiszának figyelmeztette a tanár urat, hogy ő nem mint nem csekély számmal találhatók, igy a többek vádlott van beidézve, sértő módon jegyezte meg, közt Tisza-Eszlár es Nagy-falu határán is. Mo- hogy «még azzá lehet». A zúgás és fenyegető rotvának hivják, talán a «mortua» (kihalt) szó fölugrálás, mely a közönség részéről e szavait után. fogadta, leírhatatlan. Mindenki fölakadt lélekA Tiszának ma már elterelt mellékfolyója zettel várta a történendőket. Scheuthauer lát­ a Szamos is, mely azelőtt a Sárrét felé folyt s hatólag elsáppadt, majd nevetéssel akarta elütni ott nem egyszer okozott borzasztó pusztításo­ kat. A Tisza mindig igen fontos hely volt az erdélyi fejedelmeknek az osztrák házzal szem­ ben követett taktikájában, s ezért vidékén sok nevezetes vár helyét találjuk. Valószínű, hogy Tisza-Eszlár is rendelkezett ily erődítések felett, legalább évekkel ezelőtt a Nagy-falu és TiszaEszlár közt elterülő Bónis-birtokon észlelhetők voltak még a vízmosás által feltüntetett ily nyo­ mok, melyek azt hagyták sejteni, hogy e falu egyik szögletét képezte ama várháromszögnek, melynek más ket szögletét a tokaji vár, s a Szabolcs községében még ma is látható romok képezték. .- .

KARCZOLATOK NYÍREGYHÁZÁRÓL.

Láposi János, eszlári református lelkész.

Eredeti levél. Nyiregyháza, július II.

Megint néhány uj «fő». Mert Nyíregy­ házán, tudvalevő, hogy csak «fők» léteznek; azon alól nem számit az ember; —vájjon gurult-e a terrorizmus legvéresebb napjaiban annyi fő a vérpad alá, mint a mennyi itt mostanság a rajzoló ónja alá kerül. És ennek daczára mek­ kora fejetlenség!.. Homo homini lupus. Min­ denki gyanúsít és gyanusittatik. Danton nem elég radikális Robespierrenek s Robespierre Maratnak. Az egyik szelid gentry-antiszemitaságát málnaszörphöz hasonlítja a másik, s ezt ismét mint filoszemitát proskribálja a harmadik. Mindenik feszit egyet a húron, s minden nap kikoptat egy-egy embert a pártból. A másik párton sincs különben. Akad olyan is, kit szemiták és antiszemiták egyaránt ütnek. Tehát az sem igaz már, hogy «inter duos litigantes»... De hagyjuk ezt, s vizsgáljuk a legújabban ieltünt/éjeket, azon az oldalon, hol a szakértők foglalnak helyet. Az öreg Scheuthauer élénken emlékeztet Munkácsy ('Krisztus és Pilátusa»-ban a nagyszakállú Írástudóra. Róla már egész ado­ makör szárnyal. Legutóbbi vizsgáin nem is utasította rendre máskép ötölő-hatoló tanitvá-' nyait, mint: «Ugyan menjen, ne trajtleroskodjék!» Es ime itt is kathedrán képzeli magát, és hosszú értekezéseket bocsát előre a nervus trigeminusról, Malpighi-sejtekről stb. s egy alka­ lommal pláne igy folytatta félbeszakított beszé­ dét: «Volt szerencsém múltkori előadásaim rendén megmagyarázni*, stb. A tudós professzor ur különben meglehe­ tős cynikus módon viselkedik a törvényszékkel szemben. Egy tanura, ki mint orvos növendék

szavainak meggondolatlan élét s csak az elnök­ nek a helyzethez képest meglepően higgadt közbelépése gátolhatta meg a legféktelenebb szenvedély kitörését. Scheuthauernek az a fölényes modor, melylyel beszél, — s ugyancsak töri a magyar nyelvet, — sok ellenséget szerzett már első föl­ lépésénél. Trajtler, kinek daliás szép barna ar-

28. SZÁM. 1883. MX. ÉVFOIAAII.

föl. Lehettek ennél izgatóbb, drámaibb jelene­ tek már, de meghatóbb egy se. íme négy kis csomag, semmi több, és mennyi hajmeresztő, borzalmas titokkal teljes! György, a szolga, felszakítja a pecséteket s leoldja a tartó kötelé­ ket. Olyan lassan jár a keze, alig képes a kö­ zönség zabolázni türelmetlenségét s egy légy dongása is meghallanék a teremben. Grosz Márton homlokát törülgetve elhagyja a termet. Végre mégis! Az első borítékból kihull a foszlányos, színehagyott fekete babos kendő. Solymosiné nem tarthatja többé vissza zokogását, s nincs, a kinek szive el ne szorulna e látványra. Majd sorra kerülnek elő : a szegényes otthonka; a viztől, iszaptól piszkosra festett rövid szoknya; az egyszerű szőttes ingváll, melyről olyan nehéz elképzelni, hogy valaha ifjú lányszivet takart, melynek megnyílni sem ma­ radt ideje; az összezsugorodott vastag nagy kendő, stb. Es mindenik darab nagy kerek nyi­ lasokat mutat; itt a vegyész vágott bele műsze­ rével, hogy vizsgálat alá vegye a rátapadt folto­ kat, amott valami babonás kéz vagy ritkasággyüjtő ragadott magához egy-egy rongyot észrevétlenül... Oh, mi minden maczangolhat, dúlhat most abban a gyönge anyaszivben, látva igy dobra ütve mindazt, a mi a szűz szemérem nagy, rejtett és titkos joga, a mi fölött a termé­ szetnek sincs hatalma, s a mit a hivatalos szá­ razság érzéketlenül állit itt közszemlére. Az udvaron lenn vidám, gondatlan gyer­ mekhang cseng föl. Móricz játszik ott a vár­ nagy jól gondozott virágos kertjében. Pofok, kerek arcza fel-feltünik egy-egy lugas mögül; vizzel telt vederben pacskol keze s hozzá a Melanie-walczert dúdolja fülhasitó pávahan­ gon. E sajátságos környezetben itt minden groteszk, minden gúnyolja s persiflálja önma­ gát. Csak egy martirfájdalom áll némán, vigasz­ talás, remény nélkül. Szegény a n y a ! . . . V—r. •Június 11-ike volt, mikor a Dadánál kifo­ gott hulláról leszedett és gondosan becsomagolt ruhadarabokat a törvényszék eiőtt kibontották s az anyának fölmutatták, ki igen föl volt in­ dulva, de rá tudott ismerni minden egyes ruha­ darabra. Ez az egész, a mi az eltűnt Eszterről föl­ maradt. Ábrányi Lajos, kitől az eszlári pörhöz tartozó képeket is közöljük, vállalkozott arra a feladatra, hogy le fogja festeni arczképét az eltűnt leánynak. Elment Eszlárra, kikérdezte azokat, a kiket ismert, Eszter kinézéséről, leraj­ zolta nővérét, Zsófit, a kihez némileg hasonlí­ tott s addig-addig próbálgatta a vonásokat, mig egyszer ugy Solymosiné, mint a többi ismerő­ sök azt nem mondták, hogy ilyenforma volt Eszter. A festő aztán még megigazgatta a voná­ sokat a szerint, a mint anyja s az ismerősök utasították, mig a legtöbben, a kik Esztert éle­ tében ismerték, ugy nem találták, hogy most már meglehetősen hasonlít a kép. E sok utánjárással készült arczkép után mutatjuk be mi is az eltűnt Solymosi Eszter alakját, ugyanabban a ruhában, melyet eltűnése napján viselt, s melyet később a dadái holttete­ men találtak s most a törvényszék által föl­ mutatva, Solymosiné által Eszter ruhájának fölismertetett.

A pör ujabb tanúi között be volt idézve Láposi János, tisza-eszlári református lelkész is. Fiatal, csak 34 éves, rokonszenves és értel­ mes ember, a ki arra hallgattatott ki, ha vájjon Solymosi Esztert ismerte-e s a Dadánál kifogott holttestben őt feJismerte-e ? Az első kérdésre azt mondja, hogy mint iskolás gyermeket ismerte az iskolából, templomból és utczáról, hol gyak­ ran látta; de a dadái hullában egyátalában nem ismert reá. Hasonlóképen nyilatkozott Várkonyi Ferencz eszlári ref. tanitó is, a kinek Eszter 1880V á r k o n y i Ferencz, ban tanítványa volt. Mind a két tanú akként eszlári tanító. vall, hogy a kifogott holttest, az ő véleményök szerint, az Eszteré nem lehetett. cza rávall a honvéd főhadnagyra, még igy czi* vil öltönyben is, izgatottan szökdösfel üléséből s szólogat közbe. A harcz, mely közöttük máris Sokszor fordul elő a pörben a Groszberg kitört, elkeseredettebbnek mutatkozik a védők házaspár neve, a kik legutóbb egy uj tanúval, ós a törvényszék, az antiszemiták és a közvádló Cseresnével álltak szembe, s azzal vádoltat­ közti harcznál, s ugy látszik, kizár minden ka- tak, hogy a tutajosoknak ők adták át Eszter ru­ paczitálást. háit. Groszbergröl azt írják, hogy klasszikus De csitt! A tárgyalás legünnepélyesebb alak, a legtipikusabb zsidó fej. A törvényszék mozzanata következik. Eszter ruháit mutatják előtt nagyon savanyu arczot vág s olyan gyor-

•2S. SZÁM. 1883. xxx. KVFOLTÍAM.

san hadar, hogy a gyorsírók nem győzik irni utána. Matej Petro, a rusznyák tutajosok egyike. Öreges, borotvált és bárgyú arcz, ugyanolyan öltözetben, mint többi társai. Vallomása jelen­ téktelen s meglehetősen kimeríthető annyival, hogy nem tud semmit, mert útközben sokat voltak részegek. A holttestet csak akkor látta, mikor már ott Csepkanics figyelmeztette őket, hogy itt egy holttest úszik, mikor aztán kihúz­ ták a partra és elföldelték. Mint jellemzetes alakot azonban mégis bemutatjuk. Scheuthauer budapesti egyetemi tanárra vonatkozólag álljanak itt még a következő élet­ rajzi adatok:

Groszberg Leo.

Sclieuthauer Tőke-Terebesen (Zemplenmegyében) született nemet családból, s most 50-es eveiben van. Előbb papi pályára készült, s Szent-Mártonban benczós volt. Majd Bécsbe ment, s az orvosi egyetemet ott végezve, tiz évig segédje volt a hires Rokitanszkynak. A buda­ pesti egyetemre 1870-ben neveztetett ki rend­ kívüli tanárrá a kórszövettanból, 1871-ben Rókus-kórházi boncznok-föorvos lett, 1874-ben az egyetemen rendes tanár a kórboncztanból. Foglalkozott az anthropologiával ós sok czikket irt az (i Orvosi Hetilap»-ba. Ezenkívül kedvencz tanulmány tárgya a műtörténelem és régészet, a

Matej Petro.

melyek kedveért utazásokat tett Olaszország­ ban, Hollandban, stb. Trajtler Soma nyíregyházai orvos, ki a dadái holttest bonczolását vezette s arról az orvosi látleletet fölvette, szintén a szakértők között van beidézve. Eszes, tanult orvos a fia­ talabb nemzedékből. Tanuló korában Scheu­ thauer előtt tett rigorozumot jó eredmenynyel, most a holttest megítélése körül egykori ta­ nárával homlokegyenest ellenkező álláspontot foglal el. Trajtler rimaszombati születésű, 31 éves, iskolába Rimaszombatban járt és Budapesten

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

459

Mikor valahol Európában kiüt a járvány, földrészünk nem elégszik meg azon ország elővigyázati rendszabályaival, hanem közös aka­ rattal, együttesen, mint egy köztársaság lép föl, egyetemes orvosi koziliummal állja körül a be­ teg részt és teszi vele, a mit jónak lát. Igy cselekedett pár éve Oroszországban, midőn ott a pestis jelentkezett. Es a következés megmutatta, hogy jól cselekedett. Oroszország engedte önmagán a legszigorúbb műtétet vég­ rehajtani ; valósággal mint a skorpiót tűzzel kö­ rülrakva, ugy öltük meg a fenyegető vesze­ delmet. Azonban Oroszország beljével nem nagy a közlekedés; itt a munka könnyebben mehe­ tett. Fenyegetőbb jelenség, ha a járvány a-nagy országúton indul el, mely Ázsiából a Szuez­ csatornán és a Közép-tengeren át vezet százfelé az európai partok irányában. Egyiptomot már a bibliából ugy ismerjük, mint az istencsapások országát. Most már pedig ott dühöng egyszerre Dr. Trajtler Soma. oly vadul, hogy rémülettel tölti el a lakosságot, kiváltkép az európait, melyhanyatt-homlok me­ innen származott át Nyíregyházára, hova kivált nekül is a hazatérő hajókra. gömöri családok nagy előszeretettel költözköd­ Ha már most e százfelé irányuló utakon nek. Trajtler polgári osztályból származik, ép egyszerre majd csak egész Európa meg lesz mé­ ugy mint Bary; de ép ugy az egyik, mint a má­ telyezve, akkor aztán kiki gondoskodjék magá­ sik szívesen vannak a gentryk között, a hol ked­ ról, s az lesz legszerencsésebb, a kinek egész­ velt egyének. ségügyét rendezni nem akkor jut eszébe, mikor Trajtler — mint mondják — nem nagy már Hannibál nem is az ajtónál, de benn van súlyt fektet maga sem a fölvett bonczjegyző- | a szobában. könyvre. Mikor Mikszáth Kálmán jeles tárczaMert a kor színvonalán álló egészségügy­ iró (egykori iskolatársa) interpellálta, miért nek egy bizonyos részét lehet ugyan hevenyészni, olyan hiányos a jegyzőkönyv, igy felelt: j de némely intézkedések kivitele eveket, sőt egész évtizedeket is igényel. Például, a mi a lakásviszonyokat illeti. Ha egeszén emberileg tökéletes módon akarnánk az egészségügyet berendezni, hát voltakép egy kissé mélyebben kellene bele mélyednünk az állam-szocziálizmus tanulmányába, ee aligha elégedhetnénk meg Bismarck herczeg takaré­ kos, hogy ne mondjuk fukar, szűk marokbul eregetett olajcseppjeivel. Már egy hires angol miniszter is megmondta egy ily egészségügyi küldöttségnek, hogy a "tisztaság a legjobb óv­ szer». Csakhogy ugyané bölcs miniszterek az ilyen okos mondás elméleti nagy bankóját nem igen igyekeznek a gyakorlat aprópénzére föl­ váltani. Mig vannak emberek, a kik oly palo­ tákban laknak, melynek annyi ablaka van, a hány napja van az évnek, másfelől az embe­ Dr. Scheuthaner Gusztáv. riség legnagyobb, legjámborabb, legmunkásabb része földalatti üregekben, a vadállaténál is — Nem tehetek róla. Az anya azt monda, szűkebb helyen, mint raktáráru-anyag összenem az ö lánya. Hát én bizony felületesen bán­ halmozottan szoronkodik, s a mellett többször tam el a tetemmel. Mit tudtam én. hogy mi éhezik, mint nem, s a mit enni kap, az több­ lesz ebből a dologból. Ha ezt tudom, ma más­ nyire olyan, hogy bizonyos urak ólainak négy­ kép állunk, mert szentül meg vagyok győződve, lábú lakói megvetésteljes orrfintoritással utasí­ hogy a hulla nem a Solymosi Eszteré. tanák vissza, ha elejükbe adnák. Talán e szegény Trajtler az egész tárgyalás üánt lázasan emberek lustaságból nem váltanak minden nap érdeklődött; mint érdekelt fel nem mehetvén be inget? No, de hisz ez nem is az egészségügyhöz a terembe, kezdettől fogva mindig a folyosón tartozik. A szegénység örök kérdése ez, mely járt s a kijövőktől kérdezgette türelmetlenül az talán egyátalán megoldhatlan. A lehetetlen­ eredményt. ségre senki sem köteleztetik. De hát megteszszük-e legalább a lehetőt? A nagyvárosi kézmüi és gyármunkás sorsa CHOLERA NOSTRAS. másutt talán még rosszabb, mint nálunk. Egyéb­ Semmit sem kapunk ingyen. Nincs abszolút ként is hazánk lakosságának ez egy igen csekély jó semmi e világon. A napfénynek megvan kontingense. A nemzet nagy zömének legszámo­ árnyéka, a nyárnak vihara; minden előny a sabb és épen legbecsesebb eleme, a magyar földmüvesség lakásviszonyai a lehető legrosszabbak. maga értékének megfelelő hátránynyal jár. A közlekedés úgyszólván tündéries könnyű­ Nem ártana ezek javítására hatni, akár az is­ sége, gyorsasága, kényelme az újkor legnagyobb kola, akár hatóságok utján. Nemcsak a vagyo­ reális vívmánya. Ma már minden életrevalóbb nosabb németség, de még a szegényebb fölvi­ boltos-legény egy Odysseus. Az utazás a legna­ déki tótság is, az egészség föstartására nézve, gyobb kéjélvezet, mit a szegény leginkább iri­ sokkal czéJszerübben építkezik. Persze, hogy a helyi viszonyok emg^edvezöbbek. Van köve gyelhet a módosabbtól. De meg kell fizetnünk e magas gyönyört bőven, a mellett/hogy a dombokon, hegyek nagy áron. India elrabolt gyöngyeiért boszut oldalain a le/^gö i 8 sokkal tisztább, üdébb, mint alföld-^öutött lapályain, a hol még módoáll; oda csempészi boszuból rettenetes járványai az Ba magvát. A messze kalandozó angol méh szár­ 8 bb^gazdáink ig a képzelhető legkezdetlegesebb S*erkezetü viskókban szoronkodnak, melyek ab­ nyain arany mézzel; leheletében mételylyel tér a k a i tenyérnyiek és kinyithatlanok, tehát szelvissza Európába. Sőt ugy látszik, nem is annyira i l /^jjai tényei haza, saját otthonába, mint épen csakis E u r ó p a ^ lőzhetlenek Ezek mind oly bajok, melyek kholera nél­ szárazföldjére hordja ós itt ejtegeti el a k-;j r kül is elég ártalmasok arra, hogy eszünkbe anyagát, mire ö haza er, már ő maga m' juttassák a javítás szükséget, de már keletisetisztult attól. : Az afrikai partokon hamar átröpül a . a a i£i günk egyik sajátsága, hogy nehezen tudunk öldöklő angyala. És ilyenkor aztán neküc tk is megijedni, s valami nagy veszedelemnek kell ránk szakadni, hogy körültekintőkké tegyen eszünkbe jut, hogy vitassuk, vizsgáljuk, hogy is állunk voltaképen egészségügy d o l g a i i g .> bennünket Mert a barbároknál ^^^^^^^^^^^ Az élelmiszerek árufölügyelete szinten oly 6 * Kozugit i.,,™,,,, dolog, melynek szigora még kholera nélküli gan, — , , "polgárosultaknál ,. , azonbarf, .a mar ország •. egv „ _ ,föld­ - , y időben is kívánatos. De a fogalmak közönsé­ ez is Meg? .pedig ; , , 6 ,nemcsak , ofi.de Je günk nagy részénél erre vonatkozólag meg oly részre szolo értelemben. ° »»

460

VASÁENAPI ÚJSÁG.

28. SZÁM. 1883. xxx. ÉVFOLYAM.

ződve, hogy Magyarországon mindenki tisztel és lazák, hogy vezérczikkekben kell még éveken nyájan. Az a körülmény pedig, hogy az utasok a szeret, még ellenfeled is» Erre Kossuth azt vála­ á t erről érvelgetni, a m i másutt m á r annyira vi­ tisztelet mély kifejezésével járultak századunk két szolta, hogy noha neki a mai Budapestről fogalma lágos, mint a kétszer kettő négy. nagy szelleme, Kossuth és Hugó Viktor elé, olyan Most egy angol l a p azzal biztatja magát, kiemelkedő epizód, mely magában érdekessé tette a sincs, akár idegenekkel, akár földijeivel beszélt is, 6 vagy fia, azok egyértelmű magasztalással szóltak Buhogy a kholera E u r ó p á b a n nem tehet nagy kárt, kirán dulást. m e r t itt az egészségügyi szigorú intézkedések Összesen száznegyvenketten ültek föl e hó 7-én pest szépségéről. határt szabnak neki. És abban igaza is van, hogy délután ö órakor a budai indóházban, külön vo­ E közben Kimnach fiatal festő papírra vette az utóbbi kholera-járványok m á r n e m is igen natra. Nagy élénkség uralkodott az indulás előtt. A Kossuth arezvonásait. Ezt Kossuth észrevevén, azt a hatottak el a mintaszerűen kormányzott és .be­ kirándulásnak számos női tagja van, a kik nagy podmegjegyzést tette, hogy nem igen szereti, ha arczkérendezett államokba. De bezzeg hazánkban a gyászszal utaztak. pet készítenek róla. «Miért is ragaszkodik az ember Pulszky Ferencz jött-ment, s az indulás pilla­ legutóbbi kholera-járvány is háromszázezer em­ mulandó dologhoz. Én ugy voltam mindig meggyő­ natában felszólalt: «Figyelmeztetem kedves útitár­ ber életét oltotta ki. Tehát körülbelül ötször többet, mint az 1848—49-ki egész függetlenségi saimat, a szivarral és az antiszemitizmussal ugy ződve — folytatá Kossuth — hogy az eszmét kell gazdálkodjunk, hogy a határig kifogyjunk belőlük, megtestesíteni. Hiszen ha Deák szobra eszményítés hadjárat! mert azontúl nem használhatjuk !» jeléül készülne, ugy az a mozdulatlanság jelképe Hát n e m elég intő jel ez, hogy a kholera A társaság jókedvű volt. Az idő meg kedvezett. ellen csak a megelőzőleg létesitett, állandósított A tikkasztó forróság alább hagyott. A vonatot sok lenne." Pulszky megjegyzé : «Hiába, mi az eszmét rendszabályok biztosithatnak?! állomásnál nagy csoportok várfák, éljenezték, s be­ megtestesités nélkül nem tudjuk felfogni, azért ben­ kiáltottak az utasoknak: «Üdvözöljük Kossuth ned a hazafiságnak legszebb és legdicsőbb megteste­ Lajost.» sülését tiszteljük és ezért akarjuk bírni arczképedet." VÖRÖS KERESZT. Az olasz batáron túl meglepő szívességgel foNémi elmerengés után I\'ossuth igy szólt :«LeI gadták. Veleneze, hol az utóbbi időben annyi volt az «Az éjjel igen szép tüzünk volt» — szokta gyen hát, ha akarjátok; sőt arczképemet a társaság j ingerültség Ausztria ellen, ünnepélyeket rendezett a volt mondani a kedves emlékű gr. Széchenyi | magyar vendégeknek. A lapok nagy melegséggel minden tagjának el fogom küldeni." A beszélgetés Ödön, a tűzoltás intézményének nálunk meg­ ' irt czikkben fejezték ki a rokonszenvet a magyarok végén Kossuth ismételve kifejezést adott a feletti örö­ alapítója, a ki jelenleg is e nemes szenvedélyé­ iránt. A velenczei pályaudvarban (e hó 8-án) maga mének, hogy élte alkonyán Puiszky arra a korra nek él a m a városban, a hol erre legnagyobb I a polgármester, Catanei jelent meg, üdvözletet szükség van, Konstantinápolyban. Tűz, háború, ! mondani, több szerkesztővel együtt. Ott volt Alegri, figyelmezteté, melyben együtt működtek, és hogy járvány a legrettenetesebb csapások, melyektől a szépművészetek akadémiájának titkára, továbbá a egy katholikus és egy protestáns lelkész egymás irtózni illik, sőt kell minden becsületes okos művészek klubjának elnöke és igen számos közön­ mellett állanak. Erre Pulszky megjegyzé: «Lásd, e m b e r n e k ; kivévén a tűzoltót, a katonát, a ség. A megérkezés után a vendégek a Canale gran­ minálunk a különböző vallások képviselői még min­ dén hajóztak a város által e czélra rendelkezésökre doktort, a kiknek szintén n e m szabad ugyan e bocsátott két gőzösön. A Bauer-Grünwald fogadó­ dig barátságban élnek egymással és egyetértenek az veszedelmeket megkivánniok, de mivel e csapá­ ban rendezett díszlakomán a magyar vendégeken irántad való tiszteletünkben. «A vallási türelem — sok emberi igyekezettel teljesen s végkép talán kivül az olasz fogadó-bizottság tagjai is részt vettek. felelt Kossuth — ma is büszkeségét képezi a magyar soha ki nem irthatok, s bizonyos időközökben Az első áldomást PuUzky mondta, kifejezve, fajnak." be kell következniük, mint a mennykőütésnek, hogy mint egyszerű touristák érkeztek, mégis fé­ Midőn egy látogató közbe szólt, hogy otthon az jégesőnek : hát ennélfogva biz az ugy van, hogy nyes fogadtatásban részesülnek. Fölemlítette, hogy e három rendbeli ember akkor erezi magát iga­ már a régi időben szoros viszony uralkodott Olasz­ izgalom most sem nagy, — Kossuth azt mondta, zán elemében, mikor megjelennek e veszedel­ ország és Magyarország közt. Anjoui királyaink hoz­ hogy bármikép végződjék is az eszlári pör, az izga­ ták Magyarországba az európai czivilizácziót; az mek, melyektől minden más ember irtózik. európai czivilizáczió'pedig olasz volt, mert Olaszor­ lomnak nem igen lesz vége, és kérdezé, hogy «mily Mert valóban csak azok felelnek m e g e szakbeli szág az európai czivilizáczió anyja. Azóta az olasz praktikus czélja van hát ezen egész agitácziónak ?»—• hivatásuknak legjobban, a kiknek e hivatás tel- i államok csaknem folytonos barátságban éltek Ma­ mire a társaság egyik tagja megjegyzé, hogy semmi, jesitése valósággal szenvedélyük. gyarországgal. Magyar sereg vett részt az otrantói csak agitálnak ; erre Kossuth helyeslőleg intett. Hát az ég ne adja, hogy a legrettenetesebb csata dicsőségében Mátyás alatt. A mostani Olasz­ A következő csoport fogadtatásakor Kossuth csapás, a kholera hozzánk ellátogasson. De h a ország menhelyet adott a magyar számüzötteknek, s büszkék vagyunk, hogy mi is részt vettünk a nagy többek közt fölemlité : «Jelenleg kiválóan természet­ ez megtörténik, akkor majd alkalma nyílik a hős Garibaldi diadalaiban. Veleneze városát és a je­ tudományokkal foglalkozom, mely különbözik a po­ «vörös kereszt* czim alatt csak imént alakult len levő szindikust élteti. litikai foglalkozástól, mert megóv a csalódástól.» Ez legifjabb intézménynek megmutatni, hogy kit Pillanatokig tartó taps után Cattanei szindikus alkalommal Kürthy hevesi birtokos Kossuthnak Kiss és mit tiszteljen benne az emberiség? Lenne nagy alkalma népszerűvé tenni szólt. Kiemelte, hogy az olasz szabadságért magyar György által készített kis faragványt nyújtott, mely magát, a mely szerencsével eddigelő n e m dicse­ vér is folyt és az olasz-magyar barátságot éltette. Kossuth által tinnyei birtokán ültetett körtefából Galli, a «Tempo» szerkesztője, áldomásában azt kedhetik. És ez nem is csoda, mert ha csupán mondta, hogy volt idő, mikor Veleneze és Magyar­ való és '48-as zászlón elterült haldokló honvédet áb­ csak a háborúban sebesültek ápolására szorít­ ország együtt védelmezték a czivilizácziót. A leg­ rázol. A csinos faragványhoz Székely József által irt koznék tevékenységük, tehát csupán és kizáró­ újabb időkben is együtt küzdöttek a szabadságért. költemény is volt mellékelve. Végül Kossuth estére lag azokat védenék, segítenék, a kiknek föladata, Megemlítette Petőfit és Kossuthot, mint a kikkel a az egész társaságot meghívta theára. Az estély Kos­ mestersége az öldöklés, — ellenben közönyösen, magyar géniusz ajándékozta meg az emberiséget. suthnál 9-től V2I l-ig tartott, mely idő alatt ő foly­ a maga Olaszország szerencsés, hogy Kossuthot tétlenül néznék a hasznos munkával foglalkozók földjén ünnepelheti. vást társalgott élénken, s még marasztalta a társasá­ sokkal nagyobb halálveszedelmét — ez nem­ Volt még számos áldomás, melyek nagy lelke­ got, de féltek kifáradásától. csak hogy igen kétes színben tüntetné föl czélj u k jótékonyságát, de valósággal koczkáztatná sedést idéztek elő, s csak ugy zúgott az «evviva» és Jelen volt Kossuth nővére Buttkainé is. «éljen». is ezen sajátlagos czéljuk kivitelének sikerét. Lakoma után a város á tengeren tűzjátékot Mert h o n n a n veszik ők a katona-beteg­ rendeztetett. A zenekarok magyar indulókat játszot­ Parisba e hó 11 -én reggel érkeztek meg ; a lyoni ápolás czéljának elérésére a kellő eszközöket, a tak ; a több ezer főre menő közönség Magyarorszá­ indóháznál számosan várták. A fraaczia vaspályá­ pénzt és hivatalnoki személyanyagot, ha nem a got és Olaszországot éltette. Felejthetetlen nagy­ kon sok előzékenységben részesültek az utasok. A polgári osztályból? É s bizony h a ez a «czibil» szerű este volt ez, telve költészettel, lelkesedéssel. határon a, podgyászt sem vizsgálták meg, s az adakozó látná, hogy ez a nagy számú és hatal­ A társaság a hotel de villában a város vendége volt. egyes állomások főnökei udvariasan köszönték az E hó 9 én utaztak el Turin felé. mas szövetkezet csupán az öldöklés embereinek érkezőket. Parisban a «Lyon d'or» szállodában sebei iránt kegyes, de kisebb gondja is nagyobb helyezkedtek el. Munkácsy táviratban mentette ki annál, hogy az egyetemes emberiség legnagyobb Látogatás Kossuthnál. magát, hogy épen most nem lehet Parisban. veszedelme idején segítsen, hát biz akkor aztán Az utazó társaság e hó 10-én tisztelgett Turinmikor apörsölylyel nála j á r n á n a k a méltóságos, ban Kossuthnál. A látogatásról ezeket irják : exczellencziás emberbarátok harangozói, majd Hugó Viktornál. Nagy hazánkfia, ki a legjobb színben van, cso­ ők is azt találnák mondani, hogy szükségét lát­ Első látogatását a század nagy költőjénél, ják egy polgári ilyetén vörösleresztegylet ala­ portonként fogadta lakásán a társaság tagjait. Az kításának, a mely aztán egy netalán kitörendő első csoportot Pulszky Ferencz mutatta be, kinek Hugó Viktornál tette a társaság, hol Ülbach Lajos járvány alkalmával velük szemben teljesítse kö­ szemeiben könyek jelentek meg és elfojtott hangon (ki Jókaitól fordított regényeket franczia nyelvre) telességét. De n e m is vagyunk képesek föltenni, csak ennyit tudott mondani: «Kormányzó u r ! Mi mutatta be a tisztelgőket. Pulszky Ferencz pedig hogy eshetőleg a fényes előkelőség, a vallásos­ magyarok nemcsak hogy rólad meg nem feledkez­ következőleg üdvözölte az agg költőt: ságnak «elvben» oly határozott védője, meg ne tünk, de sőt már ki van jelölve a hely, hol szobrod «Csak századoknak nagy időközeiben jelennek ragadná az alkalmat, gyakorlatilag bizonyítani majd emelkedni fog,a budapesti városház-téren, mely meg az emberi czivilizáczió történetében nagy köl­ tők. Mindegyikük elégséges arra, hogy sok nemze­ be a hitetlenek előtt a vallásos áltrtat nagy j ó ­ akkorra az 1848 iki szabadság-tér nevét újra meg­ dékbe öntsön hitet és lelkesedést. Ők jelzik a műve­ tékonyságát az összes emberiségre nézve. kapja.» Keserű mosolylyal jegyzé meg Kossuth : «A lődés fokozatait. Tudta ezt Dante, és midőn a Divina -jdmi az úgynevezett «halhatatlanságot» illeti, sokak­ Comediában elmondja, hogy az ó kor költőivel, Honak rettenetes sok rosszat kellett elkövetni, hogy biz­ merral és Virgiliussal, Horáczczal, Ovidiussal és AZ IRÓK ÉS MŰVÉSZEK TÁRSASÁGÁNAK tosítsák nevük fenmaradását, míg azoknak emléke, Lucánussal találkozott, büszkén teszi hozzá : «Ed io il sesto." («Én vagyok a hatodik.") — Ön is dicső KIRÁNDULÁSA. kik csak valami jót is akarnak tenni, nagyobbára költő, HermiogennelésFirduzival, Verivalés Danié­ val, Shakespearerel és Goethével mondhatja : «Én E hó 7-én másfél száz tagból álló társaság in­ elmosódik." dult el a fővárosból, a nyári időszak szokássá váló A beszélgetés tárgyát ezután Budapest roha­ vagyok a hetedik." — Mi a czivilizáczió határairól egyik utazását rendezvén. Az irók és művészek tár- i mos emelkedése képezte, miközben Kossuth a társa­ ide zarándokoltunk, hogy elbeszélhessük gyerme­ keinknek és unokáinknak, hogy a század nagy költő­ sasköre rendezte a kirándulást Parisba. Egy társas- ! ság valamennyi tagjával, kik egyenként mutatták be jet láttuk. Fogadja szívesen csodálatunknak hódo­ kor kedvtelése, semmi más ; de azért érdekkel bír az j magokat, a legbarátságosabban szorított kezet. Kos­ latát." (Lelkes éljenzés.) ittkon maradtakra is, mert a tourista társaságot, suth ísíBdenekelött örömét fejezte ki, hogy magánál A nagy költő mélyen meg volt hatva ; és midőn mint magyarokat, annyi megkülönböztető figyelem­ ily nagyszáma magyart láthat. «Nem is hittem, — felhangzott a háromszoros éljen, elfödte szemeit ben és rokonszenvben részesítették olasz és franczia monda, — hogy Magyarországon reám még ennyien keeével. A megindulástól néhány pillanatig nem földön, hogy annak jóleső hatásában osztozunk mind­ emlékeznek." Putít-ky igy válaszolt: «Légy meggyő­ tudott szóhoz jutni. A társaság meghatva állotta

28. SZÁM. 1SS3. xxx. ÉVFOLYAM.

iörül a költőt, ki kezdetben fátyolozott hangon és zokogva igy szólott: «Önök egy nagy nemzet fiai. A magyarnemzet (e szavaknál a költő hangja visszanyerte érczerősségét) sokat szenvedett és küzdött a szabadságért, a jogért és az igazságért. És e tekintetben méltán mondhatjuk, hogy testvérek vagyunk. A franczia uemzet is sokat küzdött és szenvedett a szabadsá­ gért: küzdött és szenvedett a gondolat szabadsá­ gáért, a lelkiismeret szabadságáért, a politikai szabad- ! ságért. Együtt küzdöttünk az emberiségnek e nagy kincseiért mindketten. A jelen században e küzde­ lemnek nem nagy eredménye volt, de eljön az idő s I a jövő század nem messze van, midőn e nemes esz­ mék testet öltenek mindenütt és az egészemberiség közkincseivé lesznek, és akkor e nagy eszmék egy nagy embercsaláddá fogják összefűzni a nemzete­ ket, melyek az emberiség nagy és dicső eszméjében fognak egyesülni." Ismét felhangzott a lelkes éljenzés, miközben Hugó Viktor meghívta a társaság tagjait, hogy lép­ jenek be termeibe. A mellékteremben egy hosszú asztal köré gyűlt a társaság. Hugó Viktor oldalán unokái voltak, kik közül a szőke kis lányka töltötte meg pezsgővel a poharakat. Erre Pulszky Ferencz a következő áldomást mondta : «Mindazok egészségére, kik Hugó Viktort tisztelik : ez az egész emberiség !» Hugó Viktor felemelve poharát, igy szól; 1 Az emberiség jövőjére, midőn mindnyájan egy családot alkotunk." Hugó Viktor a társaság tagjaival, kik mellette elhaladtak, koezczintott. Ezzel véget ért a tisztelgés s a társaság a nagy költőt éljenezve, távozott. Este lakoma volt a «Hotel Continentalban» ; utána magyar művészek hangversenye.

VASÁRNAPI ÚJSÁG. terjedelmes törvénymagyarázatát, mintegy népszerű előadását, maga a minisztérium szükségesnek találta, s pályázatot hirdetett értelmezésére és a végrehajtá­ sához szükséges utasítások megírására. A pályadíjat nem adták ki, de a pályaművek közül Saárossy Ka­ peller művét találták legjobbnak. A szerző az akkor megjelölt hiányokat pótolta, az időközben megjelent szabályrendeletekkel kiegészítette. Az átdolgozott munka kiadását most gr. Széchenyi Pál miniszter is anyagi támogatásban részesítette. Nagy kötetben, 272 oldalon jelent meg. A szerző kezdettől figye­ lemmel kisérte az erdőtörvényjavaslat keletkezésére irányuló bizottsági és országgyűlési tárgyalásokat, kútfőül használta az egész irodalmi és közigazga­ tási anyagot s mint gyakorlati szakember alaposan irta meg hasznos munkáját. A rövid bevezetés után, mely az idevágó törvényhozásról és szakirodalom­ ról ad áttekintést, fejezetenként, illetve paragrafu­ sonként végig megy az egész törvényen s annak min­ den pontját szakismerettel, világos, érthető nyelven magyarázza meg. Függelékül a törvény végrehajtá­ sából folyó teendőket s az ügyiratok bélyegmentes­ ségét is tárgyalja. Betüsoros tárgymutatója meg­ könnyíti a munka használatát.

461 élénk vitát idézett velő. A titkári jelentés szerint az egyleti t Közlöny» szerkesztésétől Névy László, tiz évi buzgó működés után visszalépvén, helyét a vá­ lasztmány Köpesdy Sándorral töltötte be. Az egylet folyó évi bevétele 4203 frt, kiadása pedig 4039 frt. A másik ülésen Berecz Antal a porosz közép­ iskolai tanulók fölfogásának rendkívüli fejlesztésé­ ről, Ale.vanáer Bernát pedig a külföldi tanügyi moz­ galmakról értekeztek. A közgyűlés Tisza Kálmán kormányelnököt tiszteleti tagnak választá meg, a középiskolai törvény keresztülvitele körüli érdeme­ ért. Egyszersmind neki és Trefort miniszternek, e törvényért, köszönetet szavaztak. Azt szavaztak Ko­ lozsvár városának is a szíves fogadtatásért. Az újra alakuló egylet elnöknek ismét Berecz Antalt választá meg, alelnöknek pedig Hofer Károlyt. E hó 8 án a tanárok nagy része Maros-Ujvárra rándult, a sóbányák megtekintésére. A nemzeti múzeum igazgatósága a növényosz­ tály részére megvásárolta a múlt évben elhalt dr. Tauscher Gyula Ercsi uradalmi orvosának nagy­ becsű növénygyűjteményét 1500 írtért. A gyűjte­ mény meghaladja a 100 ezer példányt, és jobbára külföldi fajokból áll. Növényosztályunk sok oly uj fajt nyert vele, mely előttünk eddig teljesen isme­ retlen volt.

Szeretetház alapításán fáradoznak Kolozs­ várit. Közelebb e végből értekezletet is tartot­ tak. A szeretetház czélja : az elzülött gyermekekből Folyóiratok. %A népszerű természettudományi előadások gyűjteményéből» (kiadja a természettudomá­ becsületes munkásokat nevelni, miért az intézetet a nyi társulat) a mostani évfolyam második füzete két monostori gazdasági tanintézettel akarják kapcso­ értekezést közöl: «Hogyan mozgunk", 12 ábrával, dr. Réczey Imrétől; «A vasról és gyártásáról*, 6 latba hozni, hol a gazdasági teendőket gyakorlatilag ábrával, dr. Kerpely Antaltól. E füzetekre a társulat lehetne elsajátítani. tagjai egy forintjával fizethetnek elő. — Az «Erdé­ szeti Lapok* júniusi füzetében a nagyobb czikkek MI ÚJSÁG? ezek: «Az élő sövény ültetéséről és kezeléséről", Mandelik Dánieltől. «Siklószerü be- vagy kirakó A trónörökös családjában augusztus második szerkezet a tüzifa-usztatásnáln, Marosi Ferencztől. felében várják az örvendetes eseményt. A születendő «Mi által fokozható a szénnyeremény», Muissy Ist­ vántól. «A sarjerdőkben alkalmazható vágásmód", gyermek mellett magyar felügyelő hölgy is lesz, Tavi Gusztávtól, stb. Tomor Ferencz budai gymnáziumi tanár leánya, IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Tomor Gizella okleveles tanítónő, kit a trónörökösek Füzetek. Dr. Wagner Lajostól nyolez oldalra Arany összes munkáinak teljes kiadásából terjedő füzetke jelent meg «l'ozsonymegyc helyneveinek föl is hivattak Laxenburgba. Stefánia fóherczegnó Ráth Mórnál megjelent az első kötet, mely 445 la­ magyarázata», czim alatt, mint első közlemény egy megkérdezte tőle azt i s : «Egészen hibátlanul be­ pon a nagy költő összes kisebb költeményeit adja. nagyobb tanulmányból. — t Magyar átalános levelező szél-e magyarul ?» — • Hogyne, fenséges asszonyom, Benne vannak oly darabok is, melyek eddig kötetes és házi titkár*, gyakorlati útmutatás a mindennapi — volt a felelet — hisz anyanyelvem." • Azért kér­ használatra, szerkeszti Knorr Lajos kir. táblai biró; kiadásban nem voltak, ilyenek az 1848-ból való kiadja füzetekben ifj. Nagel Ottó; a harmadik füzet deztem. — folytatta a főherczegasszony, — mert «Bákócziné» és «Egyesülés», továbbá a legutóbbi jelent meg belőle, ára 30 kr. — tA történelem taní­ nemcsak a kicsit fogja tanítani magyar szavakra, évekből eredő balladák és lyrai költemények. A fü­ tása a középtanodákban*, irta Fazekas Sándor deb- hanem én is akarok kegyedtől sokat tanulni." zetes kiadásban az első kötet a negyedik füzet köze­ reczeni tanár; kiadta ifj. Csáthy Károly DebreczenAz orleansi herczegek Budapesten. A Chamben; ára 30 kr. — Visszajállantás az egri kaszinó öt­ pénél végződik, s aztán megkezdődik a Toldi-triló­ ven eves múltjára*, a kaszinó jubiláris ünnepélyén bord gróf aggasztó betegsége következtében Paris­ gia, s foly még a következő ötödik és hatodik füzet­ felolvasta Zalár József. ból Frohsdorfba utazott Lajos Fülöp párisi gróf, ben is. A füzetek gyors időközökben követik egy­ Az «Utmutató», az utazások idejében nélkü- Nemours és Alencon herczegek, a fejedelmi Orlemást. A kiállítás diszes, méltó a tartalomhoz. Min­ lözhetlen segédkönyv, július-augusztus havi füzete ans család tagjai, a haldokló meglátogatása után e den füzet ára 60 kr. megjelent. A füzet tartalmazza a vidéki városok hó 19-én Budapestre jöttek, hogy rokonaiknál, József Rátli Mór kiadásában még a következő köny­ bérkocsi árszabásait és a folyó hó 8-án megnyitott főherczegnél és Koburg herczegéknél látogatást te­ vek jelentek meg : «Twist Olivért, Dickens egyik je­ nagykikinda-nagybecskereki vasút menetreudét is. gyenek. Koburg berezegek Szent-Antalon időztek, les regénye, melyet a korábbi évtizedekben Gondol Ára 50 kr. mikor a herczegek Budapestre értek, de a vett érte­ Dániel fordított magyarra, s mely most «A magyar Előfizetést hirdet Csáktornyai Lajos tehetsé­ sítésre Koburg Fülöp azonnal ide sietett. A franczia nemzet családi könyvtára* czimü vállalatban har­ ges fiatal iró 'Szeressünk és megbocsássnnk* czimü kö­ trónkövetelő herczegek inkognito utaznak, az tEumadik kiadását érte meg. Olyan mű, mely hosszú j tetre, melyben a fővárosi szépirodalmi és politikai rópá»-ba szálltak. A herczegek kíséretében volt időkig lesz még a regényirodalom egyik kiváló al­ lapokban megjelent beszélyeinek és rajzainak javát Bondy vicomte, ki tizennyolez év előtt többször járt kotása. Az első füzetet kaptuk belőle s ára 40 kr. — gyűjti össze. Megjelenik 10—14 ivén szeptember­ a magyar fővárosban, s ajánlkozott a herczegeknek, *Az 1883-ik évi országgyűlési törvény czikkek*, szak- ben, s előfizethetni 1 frt 20 krjával vagy diszkötés- hogy vezetőjük lesz itt. De a mint elhagyták a vas­ fécfiak közreműködése mellett jegyzetekkel, utalások­ tésben 2 frt 20 krjával Aradon Gyulai István könyv­ pályát s látta a megszépült várost, rögtön kijelen­ kal ellátva; első füzet, mely a XXI—XXXIII tör- nyomdájában. tette, hogy most már maga sem tud eligazodni. A vényezikkeket adja ; ára 00 kr. — • Uzsora és rész­ Mészöly festményei Bécsben. Jeles tájkép­ herczegek e hó 10-én reggel a rendes vasúti vonat­ let-ügyleti törvények*, utalásokkal és magyarázatok­ festőnktől, Mészöly Gézától, ki e napokban tért haza tal Martonvásárra utaztak, onnan Alcsuthra, József kal ; ára 30 kr. Parisból, a bécsi művészházban mintegy kétszáz főherczeghez, ki nejével együtt fogadta a látogató­ Világhírű utazások könyvtára. Ily czimü festmény van most kiállítva. Nagyobb részök tanul­ kat. Majd misét hallgattak a diszes kápolnában, füzetes vállalatban adták ki eddig a Révai testvérek mány, színvázlat, de vannak teljesen kidolgozott megnézték a szép parkot, melyet József főherczeg Kreitnernek a gróf Széchenyi Béla kelet-ázsiai uta­ művek is számosan. A gyűjtemény érdekesen mu­ folyvást oly előszeretettel gondoz és ápoltat. E hó 12-én délelőtt érkeztek vissza Budapestre, hol a pá­ zásáról szóló művét, továbbá Stanley hires utleirá- tatja be a jeles művészt, gazdag tanulmányait, mo­ sait afrikai utazásáról. A vállalat harmadik műve is dorával együtt. A kritika nagy elismeréssel szól a lyaudvarban Koburg Fülöp berezeg várta őket, s egyenesen hozzámentek reggelire, aztán körutat tettek jól választott. Ez "Ujfalvy utazása Paristól Samar- magyar művészről. kandig,, mely Ferganah, Kuldzsa és nyugati Szibéria A népszínházban a nyári időszakra fölelevení­ a városban Nemours és Alencon herczegek este el­ lakóit és földjét ismerteti, s utazásairól hires hazánk­ tették Dugué Ferdinándnak «Dráma a tenger fene­ utaztak Bécsbe, de a párisi gróf még itt maradt. Al­ fiának neje, szül. Bourdon Mária irta, ki a nehéz és kén" czimü látványos színművét, melyet három év konyatkor este Koburg hg kíséretében a Margit­ fárasztó utón hű kísérője volt férjének s följegyzője előtt adtak utoljára. Az érdekes menetű mese — sziget kies helyét kereste föl, s a főherczegi villában melyből egy jelenet a tenger mélyén, búvárok közt volt az ut tapasztalatainak és sajátságainak. Ez érde­ foly le — és a szép diszletek valószínűleg most is ebédelt. Apárisigrófmégehól2-én a Koburg berezegi kes munka is füzetekben jut a közönség kezei közé, megadják egy időre a darabnak" a vonzerőt. A szere­ pár szives meghívására a vacsi pusztára utazott ki, körülbelől 30 füzetben, számos illusztráczióval az pek Rákosi Szidi, Pártényiné, Klárné, Tihanyi, honnan csak estére tért vissza, másnap pedig eltá­ eredeti franczia kiadás után. Eddigelé három füzetet Eőry, Horváth Vincze, Szabó Bandi kezében vannak. vozott Budapestről Bécsbe. bocsátottak közre belőle. Egy füzet ára 30 kr. Elő­ Chambord gróf állapotát a legutolsó hirek re­ fizetés szerint 26 füzet 8 forintba, 13 füzet 4 forintba KÖZINTÉZETEK ES EGYLETEK. ménytelennek mondják. E hó 12-iki táviratok sze­ kerül. A középiskolai tanáregylet kolozsvári köz­ rint már csak pillanatok választják el a trónköve­ «Az erdőtörvény magyarázata", irta ifj. Saá- gyűlése iránt élénk érdeklődés nyilvánult. telőt a nagy úttól, mely őseivel örökre egyesíteni A gyűlést Berecz Antal elnök tartalmas szép fogja. rossi Kapeller Ferencz, miniszteri titkár a földmivelesi és kereskedelmi minisztériumban. Az erdőtör­ beszéddel nyitotta meg. Utána dr. Széchy Károly Trefort a múzeumban. Trefort Ágoston köz­ szakavatott felolvasást tartott «a felső leányiskola vény intézkedései nagyon átalános kiterjedésüek: oktatásügyi miniszter e hó 9-én délelőtt megláto­ czéljáról és szervezetéről", valamint Malmost Károly birtokost, megyei tisztviselőt, falusi jegyzőt, gazdát, •az iskolai értesítők»-ről. Az a kérdés, hogy vájjon gatta a nemzeti muzeumot, hogy a folyamatban lévő hivatalnokot sokféle rendelkezése közelről érdekel. A ezekben közöltessék-e a tanulók érdemsorozata. rendezéseket megtekintse. Első sorban a régiségtárt

SZÁM. Ifc83. XXX. ÉVFOLYAM.

462 nézte meg, melyet egészen njonan rendeztek. A m i ­

o r v o s i v é l e m é n y h i á n y o s s á g á r a i s h o z o t t föl p é l d á ­

n i s z t e r ö r ö m é t fejezte a r é g i s é g t á r u j a b b n a g y b e c s ű

kat.

szaporodására.

az állatosztálynak

Azután

ez é v

őszén m e g n y i t a n d ó kiegészitő részét, a nagybecsű rovar-

és lepkegyüjteményt,

rallok, tüskebórüek,

a k a g y l ó k , férgek, k o -

ürbelüek

osztályát

tekintette

A magyar

fürdők

é r d e k é t Trefort miniszter

adja e l ő , tálba.

hogy csöndesen

folydogált az alá tartott

Az orvosok ezt azonban lehetetlennek mond­ Szakértő tanuk m é g m i n d i g vannak hátra ; de

van m é g hátra 32 más tanú is. Ezek kihallgatásával ér v é g e t c s a k a b i z o n y í t á s i eljárás ; a z t á n

fiakból

az á l l a m ü g y é s z i s b e h a t ó a n fogja i n d o k o l n i következik az öt védő

Solymosiné beszédre;

ügyvéd

indít­

janak az e m e l é s módjairól. E bizottság e l n ö k e dr.

ványait;

K órányi F r i g y e s , tagjai B a l o g h K á l m á n , B ó k a i J á ­

A törvényszéknek szükséges lesz egy-két napra, h o g y

beszéde.

nos é s Fodor József egyetemi tanárok. A tanácsko­

az í t é l e t i n d o k o l á s á t m e g s z e r k e s z s z e . í g y k ö n n y e n el­

z á s alapjául azt a dolgozatot fogadták el, m e l y e t dr.

j u t h a t u n k e hó utolsó napjára,

K o r á n y i készített,

kihirdetik.

mikor

az Í t é l e t e t

h o g y a k o r m á n y r a , a z o r v o s o k r a , a fürdók t u l a j d o ­ vizeink megérdemlett elismerést

találjanak. A mi­

niszter legelőször i s rendszeres á l l o m á s t szervez az ásványvizek elemzésere. Temető

a nemzeti

színház mögött. Emberi

esonvázakat találtak a nemzeti színház m ö g ö t t , ott, a h o l m o s t az e g y e t e m i folynak.

A

épület építési munkálatai

csontvázakat

földásás

közben

ta­

lálták és pedig több teljesen é p koponyát, m á r m e g ­ r o n g á l t csontvázakat és egyes csontdarabokat. Az

A

«Jogtudományi

(28-ik) száma

Közlöny»

július

következő tartalommal

13-iki

jelent m e g :

A közjegyzői törvény módosításához., Dercsinyi Kálmán h o m o n n a i kir. közjegyzőtől. — Észrevételek az «Atalános magánjogi törvéuykönyvn tervezetének Károly a «Dologi jogot» tárgyazó részére. I>r. Haller kolozsvári e g y e t e m i tanártól. — Az erdélyi birtok­ rendezési eljárásról. Káplány Géza erzsébetvárosi tvszéki bírótól. — Törvénykezési S z e m l e : A csődtör­ v é n y 2(>— 29. S§-aihoz. Frivaldszky Sándor bpesti ü g y v é Itől. — Különfélék. — Nyilt kérdések. M E L L É K L E T : A Curiai Határozatok 1883. első félévi tartalommutatója.

o t t m ű k ö d ő főmérnök k é t é p é s ritka n a g y s á g ú k o ­ p o n y á t m e n t e t t m e g , m e l y e k e t az antropológiai g y ű j ­ t e m é n y n e k fog beküldeni. A munkások a többi cson­ tokat

halomra

hordták

és egy gödörbe temették.

SAKKJÁTÉK. 1231-ik számú feladvány. Hülsen B.-töl.

T a l á l t a k m é g e g y régi k u l c s o t i s .

Sötét.

A « V i n d o b o n a » l é g h a j ó utolsó fölszállása m ú l t vasárnap volt. Rendkívül n a g y közönség gyűlt össze a régi lövöldében és környékén. A látvány m e l l e t t az i s nagy vonzerőt gyakorolt, h o g y a n é p s z í n h á z kedvelt primadonnája,

Pálmai

Ilka asszony vállal­

k o z o t t a f ö l s z á l l á s r a . V e l e v o l t m é g Sziklai

János

hírlapíró i s . A z idő kedvezett, meglehetős szélcsend volt.

Silbtrer

a léggömbbel Vecsés mellett, a halmi

pusztán szállt le. A három tagból álló Kiss földbirtokos azonnal m e g h í v t a

társaságot

Nálunk is nagy a hőség néhány

nap óta, de hasonlítani s e m lehet ahoz,

mely New-

b

c

a

íilifoi. e

K

'

Kis-

SÁNDOR,

63

éves

A r e k l a m - i r o d a . Az amerikai reklámokról sok­ kal m u l a t s á g o s a b b s ü g y e s e b b dolgokat olvastunk, m i n t ez az ú g y n e v e z e t t «humoros elbeszélés az ame­ rikai életbőin. N e m csuda, a forrás u t á n , melyből merítve v a n . A k e t t ő s t é m á i . A féltékenységi régi történet, e g y n ő i Jágó által Baját vesztére j e l e n e t e z v e . D e bi­ z o n y n a g y o n mesterkélt, csinált história e z , s elő­ adásában sincs v a l a m i v o n z ó v a g y e g y é b jelesség. A f e r d e n e v e l é s á l d o z a t a . A l k a l m a s lesz-e a l e v é l b e n emtitett czélra, m e g n e m Í t é l h e t j ü k ; nekünk közlésre n e m való. Kivánata szerint tettünk vele. T . F . A beküldött óda, n é m i verselésbeli jártas­ ságot, h e l y e s észjárást, a n y e l v k e z e l é s b e n is elég ügyességet tanusit. Költői becse a z o n b a n v a j m i kevés. Alig e m e l k e d i k a középszerűségig : 8 A . . n y t ilyennel n e m i g e n tiszteinők m e g . D a l o k I. I I . ( N e m búsít semmi.) Maga m o n d j a : «e k é t dal kezdetleges t e r m é k e i lyrai poézisének.v Ugy van.

keztében elhalt gyermekek száma 672. A k h o l e r á r ó l n e m érkeznek megnyugtatóbb tudósítások E g y i p t o m b ó l . Eddigi főfészkében, D a m i ettában alább hagyott, de most Mansurahban tört ki nagy d ü h v e l . E h e l y e n e h ó 10-én 9 4 , m á s n a p 8 9 ember halt meg, a betegek száma 175 volt. A város­ ban a lakosság közt oly nagy a rettegés, hogy lehe­ tetlen a rendet feltartani. Mindenki menekül és a lakások n y i t v a és elhagyottan állanak. A betegek s z á m a az utóbbi h é t n a p alatt az eddigi s z á m n a k kétszeresére e m e l k e d e t t é s kora reggel a k á r h á n y halottat találni a z ntczákon. E kedvezőtlen fordulat okául a kerületi elöljáró azt hozza föl, h o g y S a m a nudból é s Schirbinböl a hézagos katonai kordonon át többen Mansurahba lopózkodtak, és ide behurczolták a ragályt. E z e n szökevények k ü l ö n b e n m i n d n y á ­ j a n meghaltak. m é g eltartanak

l e g a l á b b e h ó 2 0 - i k á i g , s ő t t o v á b b i s , m e r t az e d d i g i tapasztalatok mutatják, h o g y látszólag

Az 1 2 2 6 . sz. f e l a d v á n y

2.' Vd5—b3 f — - — 3. V b 3 - b 4 t

megfejtése.

t. sz. t. sz. Kfá—e3 Ke3—(U: t az. •

K. ./. Az 1215 sz f. R ö v i d é r t e s í t é s e k : Budapest. megfejtésére tett észrevételei alaptalanok. í m e : Vil. Sot. 1. V g 8 — H HgS—f7: •>. Fc3—el .. t. s z . 3. Hb4—c2—d"> matt. v. F e l — í'2 matt. v. B d 4 — e 4 matt. A megfejtések közlésénél a szerkesztőség leginkább csak a főváltozatokat tartja s z e m e előtt. Beküldött fel­ adványáról majd hirt adunk.

másodrendű

l e g u t ó b b a z o r v o s o k h a r c z a a D a d á n á l k i f o g o t t rejté­ A kemény tusa, melyet bonczolásá-

v a l d i c s e k e d h e t i k ) v e z é n y e l t , a j ú l i u s 12-iki

tárgya­

láskor m á r személyes súrlódások nélkül folyt tovább, mert az orvosi szakértőket egyenként hallgatták ki. D r . B e l k y J á n o s , kolozsvári e g y e t e m i tanár, ki a h u l l a m a r a d v á n y o k a t s z i n t é n m e g v i z s g á l t a , az e s z l á r i

GBrög-OroS7

Izraelita

ít B 4 Jáczint 10 4 Krétai And. 11 f> Atanáz 12 6 Zizoes vt. 13 7 Mailei Taru 14 Athália 8 Legn. Prok. 15 9 Pongrácz 16 Sah. &

b

4. V b 4 - c : i matt. H e l y e i é n f e j t e t t é k m e g : Veszprémben F ü l ö p József. Nagy-Dobronyban N é m e t h P é t e r . Budapesten K. J . és F . H . , Andorfi Sándor. A sárospataki ifjúsági sakk­ kör. A veszprémi i p a r o s olvasó-kör. A penti sakk-kör.

T a r t a l o m . SZÖVeg: Chambord gróf. — Itthon. K ö l t e m é n y . Sántha Károlytól. — H a d a s B a l á z s ur. É l e t k é p . Irta Szivos Béla. — Tonkingból. — Az árvák. — Apró­ ságok. — Jolán. Angol regény,. Irta Black Willuim. — E g y v e l e g . •— Tisza-Eszlár. Ábrányi Lajos rajzaival. — Karczolatok Nyíregyházáról. Eredeti levél. — Cholera nostras. — Vörös kereszt. — Az iiók é s m ű v é ­ szek társaságának kirándulása. — I r o d a l o m és m ű v é ­ szet. — Közintézetek és egyletek. — Mi újság? — Halálozások. — Szerkesztői mondanivaló. — Sakk­ játék. — H e t i naptár. K é p e k : Chambord gróf. — Tonkingi képek: 1. Gazdag tonkingi. "2. Katona. 3. Férfi é s n ő a köznépből. 4. U t c z a H a n o i b a n , T o n k i n g fővárosában. .",. A n a m i falu. — A franczia-khinai háború előkészü­ letei : Khinai fegyverek vizsgálása és c s o m a g o l á s a a shanghai-i fegyvergyárban. — Az árvák. Bruck Lajos f e s t m é n y e után. — A «Jolán.* c z i m ü regényhez (két kép.) — Tisza-eszlári k é p e k : 1. Uj-falu. 2 . Ó-falu. 3. A ládányi füzes, Eszlár közelében. — Karczolatok N y í r e g y h á z á r ó l : 1. S o l y m o s i Eszter. Ábrányi Lajos f e s t m é n y e után. 2. Láposi J á n o s , eszlári református lelkész. 3. Várkonyi Ferencz, eszlári tanitó. 4 . Groszberg. L e o . 5. Matej Petro. 6. Dr. Trajtler S o m a . 7. Dr. Scheu-thaner Gusztáv. F e l e l ő s szerkesztő : N a g y M i k l ó s . (L. E g y e t e m - t é r 6. szám.)

F e k e t e selyem-atlaszt, mé­ HALÁLOZÁSOK.

az egész bűnpör n a g y m é r t é k b e n bír azzal a t e r m é ­

a z ö r e g S c h e u t h a u e r (ki 4 0 , 0 0 0 h o l t t e s t

... ...

3. V a 2 - g 2 f _ ... 1. Vg2—g."i—f2 matt.

kérdések i s hosszú és heves tárgyalást idéztek e l ő , s szettel, hogy váratlan jeleneteket idéz elő. Ilyen volt

Katholikus is protestáns

V i l á g o s indul s a n e g y e d i k lépésre m a t t o t mond.

2. Vd5-a2.._

a napszúrás, hanem a

NAPTAR. Jidius hó.

Holdtálteiásai: © Utolsó négy. 27-én 1 6. 9 pk. regg.

g y e r m e k e k a l i g k é p e s e k t ú l é l n i a forró n a p o k a t . E g y

lyes hulla vizsgálata fölött.

JÁNOS,

köztisztelet­

SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ.

15 V,GHegsi.megv. 6 8 Apóst. oszl. 10 H Karraelh. B. a. Rúth Elek 17 K Elek hv. Arnold, Jenő 18 S Arnold 19 C Paul. Vincz., A. Rufina Illés prof. 20 P Illés prof. 21 S Dániel prof. Praxedis

e h ó 10-iki t á v i r a t s z e r i n t : a b o r z a s z t ó h ő s é g k ö v e t ­

Yorkban uralkodik, h o l a rendkívüli forróság követ­

A nyíregyházai tárgyalások

ZIMÁNYI

k o r á b a n . B u d a p e s t e n . — S U G Á R V I L M O S , borsod­ megyei birtokos, Tolnai Lajos i s m e r t költőnk apósa, 8 0 é v e s k o r á b a n , M e z ő - K ö v e s d e n . — R E I N E R JÁNOS, tekintélyes kereskedő, 4 9 éves korában, Nagy-Becs­ kereken. — TÓTH FERENCZ, 77 éves korában, Rákos­ palotán. B á r ó AXDREÁNSZKY GÁBORNÉ szül. Glacz Matild, a f ő v á r o s i k ö r ö k b e n t i s z t e l v e i s m e r t fiatal n ő , 2 5 éves korában. — ü z v . DARVAS MIKLÓSNÉ szül. Dobozi Judit, G ö m ö r m e g y e egyik tisztelt ú r h ö l g y e , 5 9 éves k o r á b a n , S a j ó - K a z á n . — B I A S I N I D O M O K O S N É , ifjabb B i a s i n i D o m o k o s o r s z á g g y ű l é s i k é p v i s e l ő é d e s anyja, a k o l o z s v á r i k ö r ö k b e n i s m e r t h ö l g y , 6 3 é v e s korá­ ban a m á l n á s i fürdőben, 8 K o l o z s v á r i t t e m e t t é k el. NESZTOR JÓZSEFNÉ szül. D e á k Juliánná, törvény­ s z é k i bíró n e j e , B á b a h a l m á n . — T . N A G Y I M R É N É szül. Molnár Lotti, a .Székelyföld* szerkesztőjének 2 2 é v e s n e j e , C s í k s z e r e d á n . — R É V A Y A N D R Á S N É szül. S z ö v e r f y R o z á l i a , 7 3 é v e s é v e s k o r á b a n , SzepsiS z e n t g y ö r g y ö n . — V É K E S SÁNDORNÉ szül. Szilber Klementina, városi tisztviselő neje, 3 7 éves korában, Szegeden. — MICHELINI JÁNOSNÉ szül. D u k á n Rozá­ lia, 5 2 é v e s korában, V e s z p r é m b e n .

Nap

Gottschall H.-tol. Megfejtéi. niiroi. MWt. 1. Ve5—dr, Kf3—g3 (a)

gyakori

—

rendőrbiztosa. — HUSZÁR

HETI

nemcsak

Egy h a t s z o r h a s á b z o t t p e t i t s o r . v a g y a n n a k h e l y e i g t a t á s n á l 1 5 kr.; t ö b b s z ö r i i g t a t á s n á l 0 kr. B é l y e g d í j k ü l ö n m i n d e n i g t a t á s u t á n 3 0 k r .

e ( rys2eri

HIRDETÉSEK.

A wildungeni természetes ásványvizek Q y ö r g y - V i k t o r és az I l o n a - f o r r á s o k b ó l , előbb savanyú­ kút és s ó s k ú t n a k n e v e z v e , k i t ű n ő k n e k bizonyultak v é r s z e g é n y ségnél, sápkór-, méh?zenv-, n y á l k a f o l y á s n á l , mell-, g y o m o r és bélhurutnál, l e g s z e m b e t ű n ő b b e n a z o n b a n az i v a r s z e r v i b e t e g s é g e k b e n (vese-, hólyaghurut, hólyaggörcs, hólyag aranvér, dara- é s k r b á n t a l m a k b a n , stb.), s minden orvosi te­ kintély által ajánltatnak. Már 1584-ben mondja T a b e r n i o n t a n u s T . a w i l d u n g e n i á s v á n y v i z e k r ő l : «Enyhifik a vese és h ó l y a g fájdalmait, a darát e l v e z e t i k , s elhajtják a visszatartott v i z e l e t e t , k ö n n y í t i k a f á j d a l m a s v i z e l é s t m é g azoknál is, k i k n e k v i z e l e t e v é r e s és g e n y e s lenne.» W i c h ma nii tanár («Az á s v á n y v i z e k h a t á s á r ó b , H a n n o v e r , 1797) ezeket m o n d j a : « N e m i s m e r e k v i z e t , m e l y d i u r e t i k u s (vize­ lethajtó) h a t á s á n á l f o s v a a w i l d u n g e n i h o z h a s o n l í t a n a . — Különösen h a t á s o s az e l v á l a s z t ó s z e r v e k b a j a i n á l ; v a l ó s á g o s különleges szer 8 z o n b a n a kőbajok ellenn. D r . O s a n n E . t a n á r («Az ismert g y ó g y f o r r á s o k j e l l e m z é s e n , B e r l i n , 1832) azt mondja : • Ar i v a r s z e r v e k i d ü l t b e t e g s é g e i n é l , dara- é s k ö bántalmaknál, n y á l k á s o d á s o k , b ó l y a g g ö r c s ö k , a p r o s t a t a be­ tegségeinél, s z a b á l y t a l a n aranyérnél a v i z e l e t h a j ó é s n y á l ­ oldó w i l d u n g e n i v i z e k j o g g a l k i t ű n ő hírre t e t t e k szert*. H u f e l a n d a « J o u r n a l f. praktieche H e i l k u n d e » ez. folyó iratában (08. k., V . r., B e r l i n , l b 3 2 ) , m i u t á n ö m a g a is 12 h é t i g súlyos h ó l y a g b á n t a l o m b a n s z e n t e d é i t és a w i l d u n g e n i v i z e t a legjobb sikerrel h a s z n á l t a , i g y k i á l t f ö l : « D i c s ö s é g é s hála a M i n d e n h a t ó n a k , a ki n é k ü n k a d i c s ő ajándékot: a w i l d u n g e n i g y ó g y f o r r á s t adta!» IJ e b e r t tanár ( Z i e m s e n n ' s H a n d b . d. s p e c i e l l e n P a t h o l o g i e und Therapie, 9. k., 2. fele) azt m o n d j a : «A l e g j e l e s e b b á s ­ ványvizekhez tartozik i d ü l t h ó l y a g h u r u t b á n t a l m a i b a n a wil­ dungeni viz». «Mindezen á s v á n y v i z e k közül azonban a w i l ­ d u n g e n i I l o n a - k u t a legnagyobb hírnevet vivta k i . . A wildungeni s ó s ( I l o n a - ) k ú t t o v á b b á i g e n a l k a l m a s a h ó l y a g ­ hurut minden alakja e l l e n , m e l y e k a z i n g e r l é k e n y s é g é s p e t y hüdtség közötti f o k o z a t o t k ü l ö n b ö z ő c s o p o r t o s í t á s b a n , a szá­ mos egyén k ü l ö n b ö z ő s é g e szerint kitöltik.* ( n K l i n i s c h e B a l neologie», D i t t e r i c h Gr. L . tanár, M ü n c h e n 1862). T u d a k o z ó ­ dásokat a w i l d u n g e n i fürdő iránt, l a k á s m e g r e n d e l é s e k e t a B a d e l o g i e r h a u s , v a g y az E u r o p a i s c h e H o f-ban — uiindakettő közel a fő forráshoz — e l f o g a d a 975

wildungeni ásványforrás-r.-társulat felügyelősége a wildungeni fürdőben.

Föltünés

Magyarországon.

HALÁLESET

MIATT

kap mindenki ki érette ir

Elhunytak KIBCHNER

a közelebbi

KÁBOLT,

az

napok

t e r j é t 7 5 k r r a l , egész 9 frt 55 kr.-íjg

alatt:

WEISZ-

északmagyarországi

kőszén-

bánya és iparvállalat főtisztviselője, sok éven á t a pesti Lloyd-társulat titkára volt, szerkesztette a • P e s t e r L l o y d » o t , s m i n t i l y e n a m a g y a r hazafias érdekeket nagy olvasó közönség előtt támogatta, 6 3 éves korában, Budapesten. — HABKÁNYI JÓZSEF, H a r k á n y i F r i g y e s k é p v i s e l ő ö c s c s e , a f ő v á r o s i éa a r a d i t á r s a s k ö r ö k b e n i s m e r t v a g y o n o s fiatal e m b e r , az a r a d i k a s z i n ó i g a z g a t ó j a , 3 8 é v e s k o r á b a n , G ö r bersdorfban, hová mellbaja gyógyítása végett m e n t ,

(18 k ü l ö n b ö z ő m i n ő s é g ű ) egyes öltönyökre, va­ lamint egész végbe v á m m e n t e s e n szállít a házba Henneberg 6 . (kir. u d v . szállító) s e l y e m gyári raktára, Zürichben. Minták posta fordultával. Levéldij a Svájczba 1 0 kr.

E

O V Á T* lepilepsia) é s m i n d e n i d e g ö A U 1 b e t e g s é g l e v é l u t j á n gyógyittatik dr. KiUisch speczialista által, Drezdában (Szász­ ország). — E z e r m e g e z e r g y ó g y i t a l . A pánsj t u d o m á n y o s társaság aranyérme.

EGY ZSEBÓRÁT. Magyarország l e g n a g y o b b ó r a k e r e s k e d é s e i e g y i k é n e k tulajdonosa hirtelen m e g h a l t s a v é g r e n d e l e t b e n ö r ö ­ köseinek azon l e g s z i g o r ú b b utasítást adta, h o g y i n g ó és ingatlan v a g y o n t m a g u k s z á m á r a é r t é k e s í t s e n e k ; ezzel s z e m b e n ezek a t ű z m e n t e s W e r t b e i m - s z e k r é n y ben talált 1 1 9 5 d a r a b zsebórát, c s u p á n a finoman vésett tok, a z ó i a s z a b á l y o z á s é s a m i n d e n ó r a m e l l e t t lévő s ú l y o s aranynyal futtatott aranyutánzat-láncz árá­ nak megtérítése mellytt 2 # ~ e l a j á n d é k o z n i "TW igye­ keznek, h o g y igy m i n d e n k i n e k a l k a l m a nyíljék e g y igen finom, szabályozóit capitális-zsebóra birtokába jutni. — Maga a tok, valamint a p o m p á s , valóban fölséges óraláncz, arany fa<jon (utánzat) é s fölötte finom óraszabályozás m á r c s a k n e m a n n y i b a került, mint a m e n n y i a z ö s s z e s é r t számíttatik, s igy m i n d e n k i , ki ezen órákból r e n d e l , a m a g a é r d e k é b e n c s e l e k s z i k , ha oly s ü r g ő s e n , a m i n t csak l e h e t s é g e s , rendel, miután e l ő r e l á t h a t ó l a g a c s e k é l y készlet rövid i d ő alatt ki lesz merítveTisztelettel az Következő

ik vannak

örökösök.

készletben

300 darab zsebóra, valódi 13 latos ezüstből, » cs. kir. fémjelzi) hivatal által fémjelezve, vésett tokkal, igen finom óralánczczal csak 3 frt 2 5 kr. 385 darab hengeróra súlyos ezüsttel befuttatott állanytokban, lef^iuomabban vésve, lapos üveggel és emaillappal, súlyos aranynyal befuttatott óralánczczal, ar.inyfa'.-ou, legfinomabban szabályozva, mindössze csak 4 f r t 6 5 k r . 840 darab horgonyóra, súlyos ezüsttel befut­ tatott állanytokban, legtinomabban vésve, 15 valódi köre, szabályzó-készülékkel és perczmntatóval, lapos üveggel, email-lappal, fölséges óralánczczal, és 5 évi írásos kezes­ séggel a helyes járásért, legfinomabban szabálvozva, miud*«ze cgak 6 frt 75 kr. 175 d a r a b W a s h i n g t o n remontoir-óra. arany doubléból, fülén kulcs nélkül felhúzható, mech. óramutatókészülékkel, lapos üveggel és email-lappal, perczmntatóval, legtinomabban, másodperezre szabályozva, szabályozó-mű­ ve , legjobb capitalis óra a világon. Ára pompás óralánczczal c s a k 8 frt. 32 darab ezüst horgony-óra, súlyos 13 latos ezüstből, a cs. kir. osztr.-magy. fémjelző hivatal által fém­ jelezve, legfinomabban vésve, s azonkívül a legújabb galvauo-elektrikus módon aranyozva, hogy minden oly drága pénzen beszerzett valódi arany-óra fölöslegessé válik. Ara arany-facon-óraláuczcznl c s a k 1 0 frt. 133 d a r a b e z ü s t r e m o n t o i r - ó r a , s ú l y o s v a l ó d i |3 latos ezüstből, a cs. kir. osztr.-magy. fémjelző hivatal által fémjelezve, fülén kulcs nélkül felhúzható, mech. mutató-készülékkel, lapos üveggel, email-lappal és perczmutatóval, azonkívül szabályozó állany-müvel, másodpercre -zabályozva, a világ legkitűnőbb órája. Előbbi ára £"> frt, most csak U f r t 5 0 k r . potomáron kapható. "Ili v 2 ^''** 8 u ' á n v é t vagy elő eges pénzfizetés mellett történik. Megrendelések következőleg czimzendök: N E U B A U E R M A X I M I L I Á N H o c h s t e t t n ó b a n , P o z s o n y m e l l e t t , Magyarország

Kiado-hivatalunk számára h i r d e t m é n y e k e t elfogad B É C S B E N : D n k e s M. R i e m e r g a s s e 1 2 , S c h a l e k H e n r i k W o l l z e i l e 1 2 , é s Oppelik A. S t u b e n b a s t e i 2

WT S - Í Z A . B A Ü B A . 1 V I

É i S S Z O B A I "Wl

T Ű Z I JÁTÉKOK A MOLY E L L E N . M o l y e l l e n i ó v s z e r e m a legbiztosabb védelmet nyújtja arra, hogy a téli ruhákba, szőrmékbe, bútorokba, stb. a rend­ kívül kártekon) moly lie ne fészkelje magút; a leghatásosabb és legcsalhatatlanabb különlegességekből van ágy "--/•-'íillitvu m i ­ szerint a n n a k biztos hatására teljesen számolhatni.

ANDEL J. gyógyfű-kereskedése „« fekete kutyához" Hus-

(Domiuikauer-)

Gasse

P R A G .

nagybani és részletekbeni eladását legjobban ajánlja

Takács Lajos Budapest, hatvani utcza 19. sz. Ajánlja t o v á b b á d ú s a n rendezett raktárát l e g f i n o m a b b C n b a , M o o o a , M e n a d o , R i o s t b k á v é k b ó l itriesti á r ­ ban). Á s v á n y v i z e k e t az É d e s k n t y e z e g t ö l a z o n o s ár m e l ­ l e t t . B e l - é s külföldi b o r o k a t és l i k ő r ö k e t . N i s i a i s a l á t a olajat. Frankfurti eczet-essenoziát, p á r a t l a n finom házi e e i e t , 5 0 v a g y 6 0 kros ü v e g , mely víz h o z z á v e g y i t é s sel öt p i n t legjobb házi e c z e t e t ad F ü r d ő s z i v a c s o k min­ den k í v á n t a t ó n a g y s á g b a n . M e e r e n d e l é s e k m i n d e n i r á n y ­ ban p o n t o s a n teljesíttetnek. J«*~ Á r l a p d í j m e n t e s e n . ~ V S

Budapesten Tiiriik J. gyógyszerésznél, király-utea 12. 8*~ Raktárak a vidéken mindenütt, vonatkozó hirdetések van mik

hol erre kifüggesztve.

ANDEL J.

tengertúli pora. Az Andel J.-féle újonnan feltalált tengertuli por nem a közönséges féregpornak vehető, hanem egy rendkívüli, direkt készített s 1000-szer megvizsgált és kitűnő­ nek talált specialitás pornak te­ kintendő. Az Andel J.-féle újonnan feltalált tengertuli por hasz nálásához egy nagyon gyakorlati és olcsó uj szerkezetű 6748

féreg-porzó fecskendő veendő. Az említett por, lehet mondani, természet feletti erő­ vel bir, kiirtja a p o l o s k á t , b o l h á t , s v á b b o g a r a t , m n n k a f é r g e t , m o l y t , l e g y e t é s h a n g y a f é r g e t , egyátalán az egész lérgek létét csodálatos gyorsan, biztosan és pedig olykép, hogy a férgekből semminemű maradékot sem hagy vissza. Ára üvegenként, 2 0 , 4 0 , 6 0 , 8 0 kr. é s 1 frt. Egy darab féregpoizó gép Ara 4 0 kr. Kapható Budapesten Török J ó z s e f gyógyszertárában király-uteza 12. Továbbá raktárak a követ­ kező gyógyszertárakban. A r a d ; Rozsnyai Mátyás, B r a s s ó : Jekelius N. E g e r : Kollner Lörincz. E s z é k : Dienes .1. D. Kao s v á r : Babochay Sándor. K e c s k e m é t : Katona Zsigmond, é v a : Medveczky Sándor M i s k o l c z : Dr. Szabó Gyula. Mun­ k á c s : Draxler Ferencz. S z é k e s f e h é r v á r : Dieballa György. S z e g e d : Kai ez János. T e m e s v á r : Tárczay István. 1ŐÍ2

Gyarmatárak, uj heringek stb. közvetlen a tengeren túli vidékekről való hozatal által, következő n a g y o n o l c s ó umkon. Postán! postabérmentesen, 5 kilo o. é., ismert pontos szolgálat mellett. frt | db Irt Mocca, val. igen nemes, zam. 0.— j Matjes Prasent, uj legn. 15 1.4$ Ceylon-gyöngy, igenfin.erős, 5.50 | Matjes uj ff. nagy Í5 1.90 Plantag-e-Ceylon, brill., szén, 6.— ! Kövér heringek, uj, nagy. 30 1.75 P l a n t a g e Ceylon, finom, erős 4.60 | Kövér heringek, • kőzépsz.45 1.45 Cnba extraf. nagyon finom, erős 4.60 Kövér heringek, • kicsiny. 90 1.30 Cuba ff. igen kedvelt áru ... 4.30 : Csemegeheringek, iT.pik. 200 1.30 Menado extraf. nagysz. barna 5.15 : Holland, tejheringek ujff.25 1.75 Arany- J a v a igen nagy-z. enyhe 4.75 > TTj burgonya, igen szép 5 kilo 1.45 S á r g a - J a v a ff. erős, enyhe ... 4.30 | Lazaczheringek, fUst. 30 db. 2.— Gyöngy-Mocca igen ff', erős 4 30 , TJral-Cavlar, uj, nagysz. kilo 3.— J a v a zöld, ff. igen erős, kiadó 3.75 Elb-Caviar, uj," durvasz. kilo 2.— S a n t o s zöld, zamatos, szép ... 345 T e n g e r i rák, príma 8 doboz 3.15 Campinos gyöng.-zamatos ... 3.20 X.azacz fr. prima jelz. S doboz 3.45 Kio-reell, zamatos tiszta 3.— Olajos sardinia uj. ff. 18 dob. 5.— Táblarizs, extnuX aprósz.... 1.45 Ananas é s baraczk, 6 n. dob. 4.— Táblarizs, ff. nagjsz 1.30 Családi t e a fek. extraff. kilo 4.— Táblarizs, f. durvasz 1.15 Családi t e a fek. ff. kilo 346 Qyöngy-Sago, bizt. v. kel. ind. 1.60 J a m a i c a rum, v. extraff. 4 It. 5.— Kérem, czégemet üzletem utánzóival össze nem téveszteni. 6836

E. H. Scliiilz. ..Honában, Hamburg mellett. ETiignisianíanjni^^ F e n n á l l 1 8 6 4 óta.

I '

!

£

Dr.

L e n g i e l

4350 darab pompás

F.

nyir-balzsama. I ^^tSjipS^ /

VR&.7taÉv.^HrX

!

yau.1 MII

vendégszerető

utazás veloczipéden Budapestről Kolozs­ v á r r a . Kárpáti Béla e h ó 4-én reggel indult el B u ­ d a p e s t r ő l v e l o c z i p é d e n K o l o z s v á r r a , s a n a g y forró­ ság és rossz ut daczára is megérkezett e h ó 8-án d é l u t á n 5 ó r a 4-0 p e r c z k o r K o l o z s v á r r a , a n é l k ü l , h o g y kimerült lett volna. A z utazás alatt az e l s ő n a p o n Monorra délelőtt 9 óra 3 0 perczkor j u t o t t ; Czeglédre e s t é n ; m á s n a p , csütörtökön 10 órakor Abonyba, h o l lovas tisztek fogadták ; délntán 3 óra­ kor S z o l n o k o n v o l t ; s z o m b a t o n este érte el Nagy­ váradot.

keztében

Nagy-Szentmiklóson.

ben élt

házába.

Nagy hőség.

felső-torontálme-

ban,

ügyvédje, Szalay Károly készül nagyobb

n o s a i r a m i l y t e e n d ő v á r , h a azt akarjuk, h o g y á s v á n y

a

Szandára

g y e i á r m e n t e s i t ő t á r s u l a t f ő m é r n ö k e , 7 0 é v e s korá­ Kun-Majsának többször megválasztott,

Móricz e z t u g y

sokszor kiemelte, hangsúlyozván, h o g y többet kell

é s a m e l y részletesen felsorolja,

szállították. — VADKERTI TÓTH,

melletti

Eszter nyakából, mikor megvágták.

t e n n i , m i n t a m e n n y i eddig történt. Most szakfér­ bizottságot hivott össze, hogy v é l e m é n y t ad­

a Szolnok

is, h o g y ezek előtt beszélje el, h o g y a n jött a vér

ják.

m e g , mely m o s t van rendezés alatt.

Az o r v o s o k e l é fogják á l l í t a n i S c h a r f M ó r i c z o t

s honnan holttestét

463

VASÁRNAPI ÜJSAG.

28. SZÁM. 1 8 8 3 . x x x . ÉVFOLYAM.

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

Md-Ord

Már a n ö v é n y i nedv, m mely e l y a nyirból ha ha :|c! \ J u n n a k ltörzsét ö r z s é f megfúrták, m p r r f n r f : ! le k i f n l v i k pember i n b . r W5A A K ~ . « ^. ™-rf- .A.-«»• -^.1 annak kifolyik, ébresztővel e m l é k e z e t ó t a a l e g k i t ű n ő b b szépitöszernek v a n i s m e r v e ; h a p e d i g e n e d v a föl­ találó u t a s í t á s a szerint v e g y i u t ó n bal­ z s a m m á dolgoztatik, majdnem c s o d á l a t o s

Í-. ^

és

«-£ n ^, «

riasztóval

I^csak3frt45kr.ri

hatással bir. Ha azzal arezot vagy egyéb bőrrészeket este bekenjük, már a követ­ kező reggelen majdnem észrevehetetlen pikkelyek válnak le a bőrről, minek folytán ez gyöngéddé és fehérré válik, E b a l z s a m k i s i m í t j a az arezon támadt r e d ö k e t é s h i m l ő h e l y e ­ ket, fiatal arezszint á d : a bőrnek fehérséget, g y ö n g é d s é g é s f r i s s e s é g e t k ö l c s ö n ö z ; a l e g r ö v i d e b b idö a l a t t a s z e p l ö t , máj(oltokat, a n y a j e g y e t , o i r v ö r ö s s é g e t , borátkát é s m i n d e n e g y é b b ő r s z e n y n n e t e l t á v o l í t . E g y korsóval használati u t a i s t á s s a l e g y ü t t 1 frt 5 0 kr. ; p o s t á n k ü l d v e 10 krral többF ő l e t é t M a g y a r o r s z á g s z á m á r a V ö r ö k József, g y ó g y ­ szerésznél, B u d a p e s t k i r á l y - u t e z a 12. s z á m : P o z s o n y b a n P l s z t o r y B ó d o g , gyógysz. T e m e s v á r o n Tarczay József gyógysz. Z á g r á b o n Mittelbach Zsigmond gyógyszerésznél

Az

általános

mohai

közkedveltséjben

részesült

ÁGNES

forrásIII

h a z á n k egyik legszénsavdúsabb

SAVANTUVIZEl k i t ű n ő s z o l g á l a t o t tesz f ő l e g az e m é s z t é s i zavaroknál I s a gyomfjrnak az i d e g r e n d s z e r b á n t a l m a i n a l a p u l ó i bajaiban. Á l t a l á b a n a v i z mindazon k ó r o k n á l k i v á l ó i figyelmet é r d e m e l , m e l y e k e n a szervi é l e t t á m o g a t á s a i 8 az idegrendszer m ű k ö d é s é n e k fölfokozása k í v á n a t o s .

B o r r a l h a s z n á l . a m a r is kiterjedt| kedveltségnek örvend. Forrásleírások

kívánatra

ingyen

szolgáltatnak.

F r i s s t ö l t é s b e n mindenkor k a p h a t ó

É D E S K U T Y L. m. k. ndv. szállítónál, Budapest, Erzsébet-tér 7. Ú g y s z i n t é n m i n d e n gyógyszertárban, faszerkereskedés-1 ben é s vendéglőben. 6494

a trónörökös pár jól Máitfasdnes kivitelű pompás arczképéwl. E z e n f ö l s é g e s i n g a - ó r á k ébenfa-utánzat, v a g y diófakeretben, legtinomabban csiszolva és vájva i n ­ g á v a l és 2 b r o n c z s n l y l y a l v a n n a k e l l á t v a . E z e n e l ö n v e i n kivül ez órának m é g azon megfizeth e t l e n t u l a j d o n s á g a i s van, h o g y s ö t é t éjjel

s z á m l a p j a v i l á g i t és M a g y a r o r s z á g szent koronája is világit fölötte c s o d á l a t o s , v i o l a s z i n ü , b ű v é s z i s z é p f é n y b e n é s ez i n t e n s i v v i l á g í t á s i k é p e s s é g é r t • M 1 0 é v i kezesség • • • vállaltatik. A n é p e s s é g m i n d e n o s z t á l y a , ezek között m a g a s uraságok é s m a g a s m é l t ó s á g o k viselői i s , k i k ezen órát látták é s m e g v e t t é k , m i n t e g y m e g i g é z v e , v a l á nak e z e n . m é g soha n e m l é t e z e t t s z é p s é g - é s

h i h e t e t l e n olcsóságtól.

K ö t e l e s s é g ü n k n e k ismerjük azonkívül m i n d e n o l v a ­ s ó n k a t arra figyelmeztetni, h o g y a m i ó t a órák e g y á l ­ t a l á b a n léteznek, éhez h a s o n l ó p r a k t i k u s és i l y hihe­ tetlen olcsó m é g nem l é t e z e t t , mert

• M H csodáld, k e d v e s olvasó, • • § •

m i l y k e l l e m e s , m i l y m e g k a p ó , ha éjjel az e m b e r fel­ é b r e d s anélkül, h o g y g y e r t y á t k e l l e n e g y u j t a n i a , a z óra b ű v é s z i s z é p f é n y b e n , b a r á t s á g o s a n r a g y o g fe­ léje s s ö t é t éjjel p o n t o s a n , p^rezre é s más'idperczre az idő-állást m e g m u t a t j a ; é p u g y k e l t fel b e n n ü n k e t ez az óra é b r e s z t ő k é s z ü l é k é v e l , b á r m e l y , t e t s z é s ü n k szerinti órában. A l e g t ö b b c s a l á d b a n , a l e g t ö b b h i v a t a l b a n e díszóra immár n é l k ü l ö z h e t l e n n é vált, s ő t m i t ö b b , házi baráttá v á l t s k ü l d ü n k b e l ő l e , m i g a k é s z l e t b e n tart, c s e k é l y 3 forint 5 0 krnak k é s z p é n z b e n v a g y u t á n v é t melletti beküldése ellen. 6726

Magyarország lobogóját úgyszintén legkedvesebb, szeretett trónörököspárunk születésének és egybekelésének emlékezetes évszá­ mait pillantja m e g a m e g l e p e t t o l v a s ó a p o m p á s ki­ v i t e l ű a r a n y s z a l a g o k o n , m e l y e k a s z á m l a p o n dísz­ lenek. — P< s t a i m e g r e n d e l é s e k , v a l a m i n t t á v i r a t i megbízások következőkép czimzendök:

kousortiuiii fiir Ukren-Industrie,

404 VASÁRNAPI ÚJSÁG.

A tfldtivdsz gyógyítható.

f.

i i

Hatóságilag lezáratott

^

h a l á l e s e t t m i a t t a m e c h a n i c a i szövődé* g y á r áruba b o c s á t ­ tatik, adjon e l v a l a m e n n y i nöi n a g y kendőt minden áron. A g-yárig-azg-ato.

nagy kendőt, melyet a gyártól elárusitás végett átvettem,

csupán 0 5 krajczár

csak 15 héten á t adatik el c s a k 2 írt 7 0 k r n y i fölötte m e s é s áron, h o g y bárkinek m ó d j á b a n l e g y e n ily órát szerezni s azt m e g í t é l h e t ; i.

Továbbá minden egyén, ki ezen órát megveszi, kap ezenkívül ajándék gyanánt tehát egészen ingyen 1 diSZ-ÓralánCZOt l e g f i n o m a b b a r a n y - f a z o n b a n , 1 Óra-függvényt amerikai Christor-aranyból, 1 pár kézelő-gombot p o m p á s k i v i t e l b e n , 1 díSZ-medaillont d e v i s e k k e l é s k é p e k k e l , 1 pár függőt b r i l l a n t - u t á n z a t b ó l , 1 g y ű r ű t amerikai C h r i s t o r - a r a n y b ó l . M i n d e n darab s z e k r é n y k é k b e v a n c s o m a g o l v a . K é p v i s e l ő n k k ö t e l e z v e v a n ezen a j á n d é k o k a t min­ den óra m e g r e n d e l ő j é n e k i n g y e n m e l l é c s o m a g o l n i .

Számtalanon vannak, még legmagasabb rangú férfiak között is, kik szép szakáila­ kat csupán e szernek köszönhetik. E szer a szakállt hihetetlen gyorsa> Bággal növeszti, úgy hogy általa még 13 — éves ifjak it> a legrövidebb ido alatt teljesezakállhoz Játnak kiről a bizonyítványok ezrei is tanúskodnak. Eder Ferenci gyógyszerész urnák Briinnben. A nekem küldött Tbedo-féle szakállhaiTTma kitűnőnek bizonyult, mitkőezAnetem mellett ezei nel tudomására- adok. Mistek, 1879. szept. 25-én. OtpreiU Jiiisíf. fflrit Jóisrf urnák Prágában. Szíves köszönetemet a swkállliairyináérí; nagyon ónak találtatott. Min­ denkinek a legjobb lélekkel ajánlhatom. Rehwarzbaeh. 1875. febr. 25-én. Hírt Károly s. k. építési vállalkozó. Ffint József gyógyszerész urnák Prágában. A sia káli hagy ma joggal mondható csodaszernek. Alig négyheti használ m á n örömmel látom régi óhajtásomat teljesedésbe menni. Kérem Önt stb. Teschen, 1879, május Ü - ú n . <>imira Wenczel, órás. Valódi minőségben Budapesten csak Tűrők Jóisei ur gyógyszertárában király utcza k a p h a t ó ; Pozsonyban Fisltory Feliiaél. Mihálykafu Temesváron 6251 Tai-cujr IstFannál, Egy csomag ára 4 írt 10 kr.

Nr. 9. V.

Non plus ultra Kuba-kávé jepen most érkezett, nu^von zamafos, erős, finom ízű, nagyszemü

1 kilo 1 forint 80 kr. továbbá kiivetkező fajtájú nagyon tiszta, íinom és jeled k á v é : G y ö n g - y C e y l o n kék ... . 1.08 G y o n g - y C ó s t a r i c c a zöld 1.68 G y ö n g y M a n i l l a , világos 1.65 glycerin és illatos növé­ Arab Mokka 1.84 nyekből, kitűnően tisztit Afrikai Mokka 1.64 M e n a d o (Aranyjáva) j és élénkíti a bőrt, éa l.fiO zua J a v a m a i a n ? , löld 1 36 egy finom pipereszappan SCHÖNHtiTS D o m i n g f O , válogatott... ... 1.40 [ minden kívánt előnyei­ PKCSE S a n t o s , tiszta izü 1.30 vel bir. D a r a b j a 3 5 « r . R i o , nagyon erős l.#» P a n i a , j ó izü ... 1.18 REIKIlSUNG J a i u a i k a , erős és j ó 1.14 ,I.M—.uo A Franklin-Társulat kiadásában K i m u s t r á l t , szolgáknak ... —.96 HAUT. Budapesten megjelent és minden kilója; mely postán, utánvét mel­ lett 43/4 Kó. tartalommal, minden^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ köiyvárusnál kupható: Jféle vám- és posta bfttneátesen Ára 35 kr. • küldetik u g y , hogy az ál • s e m m i költséget s«m k t ü vjaelni.

Legfinomabb

Hlycerá • szapp

SENZOE

ülycerin - szappan

Gyökönke szappan (Speik Seife) ára 35 kr. A magyar nyelv Párisi hölgypor (legfinomabb poudre de rize)

|MAITI R. TRIESTBEN

WlLHEIM

HECHT,

B é c s , I., C h r i s t i n e n g a s s e 2 .

I

V a n s z e r e n c s é m , a m é l y e n t i s z t e l t k ö z ö n s é g figyelm é b e , a már t ö b b j e l e s g a z d a által e l i s m e r ő l e g alkalma­ zott s hirlapilag is dicsérettel emiilett

II II

II

„MOS 5261

m i n t a s e r t é s e k n é l n y a r a n t a e l ő f o r d u l ó b e t e g s é g e k biz­ t o s g y ó g y s z e r é t , h a s z n á l a t i u t a s í t á s s a l e l l á t v a ajánlani. E g y d o b o z «vörös s z e n t k e r e s z t i disznópor» ára, egy k i l o g i a m m t a r t a l o m m a l 5 0 d b disznóra, a v a g y ÍOO db m a l a c z r a 2 f r t . — Ú g y s z i n t é n ajánlom aprómarhavész e l l e n a „ Z s á s p a a l " f o l y a d é k o t . E g y üveg ára 5 0 k r . é s „ V i l l a n y o s t é s z t a * * patkánym é r g e t . E g y b á d o g s z e l e n e z e ára 1 f r t . E z e n szerek m e g r e n d e l h e t ő k N a g y s z a l o n t á n

Podhraczky 1056

Fereticz,

gyógyszerésznél.

rokonai.

* bőrnek a leggyengédebb fehér szint adja. és ártatlansága mellett mégis a bőrt simán és szárazen tartja. Hölgyeknél, úgy férfiaknál i* borotválás után, nagy kedveltséznek örvend. — E g y doboz ára 5 0 kr., t o l l a l 1 frt. T T Á v m n G Á v i s v r > mandulaszappan és spermaeetbol kéA 6 £ l U U » U - p U l S 2 i t v e > a legártatlanabb arci- és kézbőr-tisztitó szer. — E g y doboz á r a 5 0 kr.

A n a g y k ö z ö n s é g számára irta

Dr. Szinnyei József.

g

A .ír.nHi.-Ií,,,,,,.

U

. „ M b „ B„ J „ P «„.„

mej,lml

„ .

^

ki)„yví„„iá,

Ára fűzve 30 kr. Amerikai kantsnk-tyúkszemgyürük s essentia. Ára 60 kr. Postán bérmentve megküldve 35 kr. \

R o u g e végéeal piroáutó, L:z 50 kr.

Eiph»tó Magyarország minden jelentékenyebb gyógy- és illatszer : '• tárakban, valamint a gyártónál

KIEJéHAUSER H . ^ ^ 1 ? S5SS _

_

.

FŐR AKTÁBA;

TÖBOK JÓZSEF

4U9

1ÍBS1S&S2SSZ

C y * Hamisított p á r i s i liöl«j-yj>or-tól óvakodni tes­ sék. Csak az tekintendő valódinak, melynek dobozán, valamint használati utasításán a fenti védjegy látható-

Mondások az Kijegyezgette

Greguss

r a

Budapest, VI, Sugár-ót 53. szám. Urirnha-készités. Fehérnemű-gyár és\ vászon-áru rakta): Függönyök, fehérnemüek és mellfííxók. Tisztító - intézet. \ Ajánlja saját gyártmányú ^^^^^^_ uri-, n ő i - és g y e r m e k - f e h e r n e m ü e k e t , mellfüzö é . n y a k k e n d ő k e t , továbbá v a s m á k a t , a s z t a l n e m ű e k e t é« s z ö v ö t t á r u k a t a legdúsabb választékban. L e g ú j a b b d i v a t ú f é r f i é a fia-öltönyöket finom, v a l ó d i 901 gyapjúszövetből, nagyon j u t á n y o s árakon. 0T* K i m e r í t ő á r j e g y z é k , m i n t á k é s m e r t ó k - n t b a i g a z i t á s s a l kívánatra ingyen é s bérmentve. P o s t a i m e g r e n d e l é s e k a legrg-yoraabban eszközöltetnek.

Irta

a mesékből

vászonba kötye 1 forint

SEMMLER HENRIK.

Aüiilck

Szabadon fordította

a lélek életrendjéhez.

TOMSITS ISTVÁN.

Irta

Ára iám 2 frt,

I). Feoehtersleben Ernő. A barminczkettedik kiadás után Németből fordította Dr. K l e k n e r Alajos. Ara

váízonba

hűtve

1

^

^

A gazdasági termelés terén | amerikai versenynek jelentősége és valódi okai.

Toldalék. Mondások

IHXKSA.e|||-i

Ágost.

forint

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, egyetem-

utcza 4. szám.)

29-ik s z á m 1883.

BUDAPEST, JÚLIUS 22.

Előfizetési föltételek : VÁSÁENAPI ÚJSÁG és , egész érre 1 2 frt Csupii, . VASÁRNAPI U.I8ÁG : ! J*" é ™ f bt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: 1 félévre — 6 > > féléTre — 4 >

X X X évfolyam.

Külföldi elonzcteKkhez • postailaa ém bt Ctnpán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK : { °f,é" ® megh.tároiott viteldíj is cMtoUndA. \ félévre.-- 3 •

PARISBAN.

F a r i s , B o u l e v a r d de Temple 81. Egyedüli megrendelési hely: 71i:>

É&tébhÉébteáé&Mébté

több év óta hatályos szer­ nek bizonyult szeplő, nap­ sütés , folt, borbaj és ke-

•ikerült egyesítése a leg­ ártatlanabb szereknek, melyek a bort nemcsak nmábt~i és finomabbá teszik, hanem annak fiatalos frisseségét fönn­ tartják. A folyékony glycerin-creme eltér az ed­ dig közönségesen hasz­ nait glycerin-illatszerekttl, melyek a glycerinen kívül semminemű hatá­ lyos részeket nem tar­ talmaznak. — E g y ü v e g ára 1 f o r i n t 2 0 kr.

munkásaink által szabályozott óra mindenki hasz­ nálatára, s képviselőnk HECHT VILMOS ur által

legjobb é s legbizto­ sabb szer a szakáll szép n ö v é s é n e k esz­ közlésére.

FOLTÉKONT GLYCERIN-CREME „ , , —ni

CSAK E G Y E D Ü L pótolhatja a valódi a r a n y órákat. E csoda-óra, m e l y n e k j á r á s á é r t k e z e s s é g vállalta­ tik s m e l y e t a k ö z ö n s é g n é l k e d ' é l t t é tenni igyeke­ zünk, semmi esetre se>i g y e r m e k - ó r a , hanem legjobb

Tliedo tanár szakálllia^ymája

Einzige Filiale der Tiicher-Weberei. Kolowratrinq

amerikai Christor-aranyból.

ismételten a leghálásabb köszönetemet. ^ H 1100 Mély tisztelettel Somogymegye. M o l n á r F ü l ö p , földbirtokos.

rendkívüli olcsó áron adom el. Azaz: Egy Graziella női nagy kendőt csak 95 krért mindenkinek, mig t. i. a készletben tart, eladok. — Még so/iasem létezett. Ezen színpompás kendő­ ket bizonyára minden nő ismeri Graziella kendők néven, ennélfogva további ajánlatra nem szorulnak, miután a fentebbi ritka eseménv, valamint a hihetetlen, rendkívül olcsó ár magában is elég ajánlat. — Ezen nagy nöi ken­ dők különösen tartós Graziella pamutból vannak szőve, rojtokkal ellátva, pompás színekben és franczia legdiva­ tosabb árnyékolással készítve, vörös, fehér, szürke, drapp, skót, török, barna, fekete, koczkás minden árnyé­ kolással, kék és szivárványszínekben és míg a kész­ letben tart, készpénzért vagy utánvét mellett megkül­ detnek. Ha valaki valóban meseszerű olcsó, nélkülözhetlen kendőt akar.azonnal forduljon az alólirt ez in'n/i.n srt a 6ra /.ella-pamut, i munkadíj sokkn! többe került,mint amennyi az egész kendőért számíttatik. Xélkülözhetlenek e kendők minden nőnek házban, ntezán, sétán, gyógyhelyen, kertben, mezőn erdőben, valamint az nton. eiml Stadt,

zseb-óra

^H Mélyen tisztelt asszonyság ! Fogadja a leghálásabb köszönetemet házi gyógyszeleért, melynek használata által súlyos bajomat, úgymint rekedtség, erős köhögés, véi hányás, nehéz lélekzet, láb­ daganat és mindennapi lázt gyógyszerének használata által tökéletesen elvesztettem és így hála az égnek egészségemet ismét visszanyertem, a miért is fogadja

^^»™

bk i torimi 70 EGYES-EGYEDÜLI

Budapest, belváros, Lipót-ntcza 43. sz. (őltkint 5. a.

6 8 0 0 darab Graziella női tavaszi és nyári

1 >

Lakás:

Vonatkozással a fentebbi táviratra van szerencsém ezennel tudomásul hozni, hogy

-VFOWlt

Az ipar csodájául

Özv. Mayer Jánosné asszony Oly házi gyógyszer | birtokában van, mJylyel már számos gyógyíthatat­ lannak tartott tödóvészben sinlödőket a halál kar­ jaiból kiragadott, miért is ezen csalhatatlannak bizo­ nyult házi szerét a szenvedő emberiségnek felajánlja.

Epén most érkezett meg a következő fontos sürgöny

| Bécs, Innere

28. SZÁM. 1883. xxx.f

EM csekély hátrányunkra szolgált az mine­ künk, hogy nem igyekeztünk magunkat közvetlenül ismertetni meg a müveit kül­ földdel. Leginkább osztrák szomszédainknak bemutatására voltunk szorulva, a kik bennünket elzártak a külföldtől s a kik gondoskodtak róla, hogy olyanoknak tekintsen a világ, mint a kiket ő nekik kell czivilizálni, átgyúrni, igazabban: megnémetesiteni, hogy elfogadhatók legyünk a müveit nemzetek társaságában. Azért látott bennünket többnyire ferde vi­ lágításban a külvilág. Legfölebb azokból a ne­ héz küzdelmeinkből, melyeket lehetetlenség volt teljesen meghamisítani, szerezhetett némi fogal­ mat a magyar nemzet igazi mivolta felől. De mivel e küzdelmek többnyire német czivilizátoraink ellen irányultak, a mennyiben ő általok fenyegetett nemzetiségünk, vallásszabadságunk, alkotmányunk védelme volt czéljuk: természe­ tes, hogy n e m igen voltak alkalmasak bennök irántunk rokonszenvet támasztani. S itt az o k a annak, miért kell minden lépten-nyomon tapasztalnunk, hogy a német­ ségen túl lakó nemzetek m a is sokkal több jó indulattal vannak irántunk, mint a németség. Állami függetlenségünkért, vallási es polgári szabadságunkért folytatott nehéz harczaink a • nyugoti kultúrnépek előtt nem voltak rebellió, nem voltak forradalom, h a n e m oly küzdelem, mely megérdemli a szabad népek rokonszenvét, mert az egész emberiség szabadsága is érdekelve van az egyes nemzetek szabadságküzdelmeiben. Az bizonyos, hogy pl. a franczia mindig j o b b a n szeretett bennünket, mint a német. A franczia és a magyar jellemében sok a rokon­ vonás. Történetük is olyan, melyben sok a barátságos érintkezési pont. XIV. Lajos szövet­ ségese volt I I . Eákóczi Ferencznek, s később vendégszerető gazdája a bujdosó fejedelemnek. Az utolsó szabadságharcz menekültjei közül is sokan barátságos otthont találtak a francziáknál. Mig a m a kevés háború idején, a mikor magyar csapatok is küzdöttek a francziák ellen, Magyarország nem volt abban a helyzetben, hogy önelhatározása lett volna tetteiben az irányadó. Természetes tehát, hogy két oly nemes gondolkozású nemzet között, minő a franczia és a magyar, melyeknek sokszor estek együvfl de ritkán vágtak egymásba czirkulusai, őszinte

N

A PÁRISI NAGY OPERAHÁZ

LÉPCSŐCSARNOKA.