CZIMÉSLAKJEGYZÉK A BEJELENTÉSI HIVATAL HITELES ADATAI ALAPJÁN

I»P"

556

3 t . SZÁM. 1885. XXXII. KVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

!Feltűnést keltő találmány! Pompás szépitő szer,

n

E

B

S

B

S

S B a 9 B E , e S O S B S B

S

E G

S

S O S e S O S S S S 5 S 5 B

édes tejből néhány perez alatt mindenki

készítheti; és pedig

adag, használati utasitás sal együtt kapható a

tejszínből egy perez alatt; osztályú tejszínből két 1 I. perez alatt;

„Magyar korona" gyógyszertárban

5

B S B S 6 S S E

5 liter t e r i m é j ü , h é v m é r ő ­ vel, keresztvascsavarok­ kal, frt 7.50, c s o m a g o ­ lásért 5 0 krajezár. 10liter teriméjü, hévmérő­ vel, k e r e s z t v a s c s a v a r o k ­ kal, frt 12.50, c s o m a g o ­ lásért 6 0 krajezár. 20 liter teriméjü, h é v m é r ö vel, keresztvascsavarok­ kal, frt 1 9 . — , c s o m a g o ­ lásért 1 forint. 5 0 liter t e r i m é j ü , h é v m é r ő ve],keresztvascsavarokk a l , frt 3 2 . — , c s o m a g o ­ l á s é r t 1 frt 5 0 krajezár. WF" K i v á n a t r a n a g y o b b g é p e k i s k é s z í t t e t n e k . "*s*3l

a legjobb vajat

forintért

egy

S S

A l e g ú j a b b a n föltalált V á s á r h e l y i A l b e r t - f é l e

helyettesíti a rizsport és az arczbört állandó széppé, üdévé teszi. — Minden üveghez a z orsz. vegykisérleti állomás bizonyitványa van mellékelve, mely e készitmény t e l j e s iirt á l m a t ­ l a n s á g á t igazolja.

A

B B E S B S S

közönséges tejből három perez alatt, s a maradéktej

BUDAPESTEN, Kálvin-tér.

kávéhoz, süteménybe é s fő­ zésre, ugysz. ha hosszasb állás következtében m e g s a v a n y o d o t t , túró • kéSZÍ tésre jól fölhasználható.

I

I

E g é p e k tejföl- é s j u h t e j h e z i s h a s z n á l h a t ó k . M e g r e n d e l é s e k k ö z v e t l e n ü l h o z z á m i n t é z e n d ő k , s az ö s s z e g fele b é r m e n t v e előre b e k ü l d e n d ő , a m a r a d é k p e d i g a s z á l l í t á s 2314 u t á n . Minden g é p m e l l é h a s z n á l a t i u t a s i t á s a d a t i k .

FEHÉR MIILÓS, Budapest, IX, üllői ut 25. sz., „Köztelek'. ?f=fo A «Franklin-Társulat» kiadásában Budapesten megjelent s minden könyvárusnál kapható — az osztr. tartom, számára Szelinszki György cs. k. egyet, könyvárusnál Bécsben, I, Stefansplatz 6.

TÁRGYMUTATÓ w

fft mim, Budap

SSSü* ssy-úf 43

A DÖNTVÉNYTÁR RÉGI FOLYAM XXVI—XXVIII. ÉS UJ FOLYAM I—X. KÖTETEIHEZ.

A TÁEÖTMÜTAT0 III. KÖTETE. SZERKESZTETTE

D^ F A Y E R L Á S Z L Ó

OSZTRÁK VÖRÖS-KERESZT-EGYLETI SORSJEGYEK résxletfizetésre, főnyeremény 50.000, 25 000 és 15,000 írt adómentes. Évente 3 húzás, jan. 2-án, máj. lén, s szept. 1-én, a legközelebbi húzás 1885 szeptember 1-én. A k e r e s k e d e l m i t a k a r é k - é s h i t e l s z ö v e t k e z e t következő feltételek mellett ad el • Osztrák vörös-kereszt-egyleti sorsjegyeki-et részletfizetésre :

2 drb 20 hó alatti lefizetésre á 2 Irt. j 5 drb 20 hó alatti lefizetésre á 5 írt. 3 « 20 hó alatti lefizetésre « 3 írt. j 10 • 20 hé alatti lefizetésre < 10 frt. A részletivben lekötött sorsjegyek különféle sorszámokból állíttatnak össze. A legkisebb nyere­ ménynyel kihúzott sorsjegy értéke kifizettetik s szelvénye mindaddig tovább játszik, mig egy fö- vagy nagyobb mellék-nyereménynyel újólag ki nem huzatik. — Az esetleges nyeremény már az első részlet befizetése után a részletiv-vevőt illeti. — Vidéki megrendelések postautal­ ványnyal eszközölhetők s postafordultával elintéztetnek, ideigl. nyugtául a föladó vevény szolgál. Utánvételi megrendelések nem vétetnek tekintetbe. — Üzleti helyiség Budapest, Gizella-tér 2. sz.

Dr. Herlch Károly elnök

-A.Z

I G A Z G A T Ó S Á G : Peterdy Lajos Lovag Ff.lk Zsigmond vezérigazgató

I. alelnök.

Egy beteg- és gyermek-szobábd

I-ső cs. kir. kizár, szabad- újonnan javított

Ruganyos sérvkötők

| |

B U D A P E S T , A U G U S Z T U S 30.

35-IK SZÁM. 1 8 8 5 . Előfizetéti föltételek : VASÁRNAPI UJSAG és \ egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt:/ féléire — 6 •

Csupán a VASÁRNAPI DJSÁO

AZ ORSZ. ORVOSI ÉS KÖZEGÉSZSÉGÜGYI KONGRESSZUS ÉS VEZÉRFÉRFÍAI. AZON tudományos czélu összejövetelek között, \ melyeket országos kiállításunkkal kapcso1 1 . latban különböző foglalkozású hazai ós külföldi szakférfiak tartottak, egyik legfigyelem­ reméltóbb lesz az, mely a jövő héten fog le­ folyni, az országos orvosi és. közegészségügyi kongresszus. Annak idején majd részletes tudósítást köz­ lünk e kongresszus működéséről, itt csak az elő­

/egész évre 8 frt Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK I félévre— 4 «

leges benyomásoknak adunk hangot, midőn egyszersmind bemutatjuk olvasóinknak azon férfiakat, kik e kongresszus létesítésében és ren­ dezésében fáradoztak. Ugy látszik, természeti törvény az, hogy vala­ mint az egyes egyénnek az anyagi jóllét ós az intelligenczia bizonyos fokát kell elérni arra, hogy az élet küzdelmei mellett saját egészségére is kiválóbb gondot fordíthasson, ugy a népek­ nek és nemzeteknek is át kell élni a vagyonosodás és értelmi fejlődés bizonyos fokozatait, mielőtt közegészségügyeikkel is behatóbban fog­ lalkozhatnak. A rómaiak harczi dicsősége, anyagi

X X X I I . ÉVFOLYAM I egész évre 6 frt i Külföldi előfizetésekhez a postailag i félévre--- 3 « | meghatározott viteldíj is csatolandó

és szellemi gyarapodása jó magas fokot ért el akkorára, mire rájöttek, hogy városaikat jó és bő vízzel lássák el. Mielőtt a közegészségügyi esz­ mék iránt a közfogékonyság és azoknak érdeké­ ben a köztevékenység nagyobb mértékben fel­ éledt, Angliában, Franczia- és Németországban az anyagi és szellemi kultúrának egyéb ágai már tetemes fejlődésen mentek keresztül. Nekünk, kisebb népnek, kik kultúránkat na­ gyobb, fejlettebb kultúrájú nemzetektől veszszük át, az az előnyünk van, hogy azoknak ta­ pasztalain okulva, fejlődésünk fázisait gyor­ sabbra szabhatjuk. így egészen helyén van, ha

A • JOGTUD. KÖZL.. FŐMUNKATÁRSA

Ára fűzve 2 frt 80. — Angol vászonba kötve 3 frt 60. A Döntvénytár tartalommutatójának ezen harmadik kötetével a judicatura a g y a k o r l a t számára i s m é t h o z z á f é r h e t ő b b é t é t e t e t t . A D ö n t v é n y t á r b a n k ö z z é t e t t Ítéletek m a m á r o l y t ö m e g e t k é p e z n e k , h o g y ö s s z e s í t e t t t a r t a l o m m u t a t ó k n é l k ü l a z o k h a s z n á l a t a a g y a k o r l a t e m b e r é r e n é z v e i g e n n e h é z . Csak a l e g r i t k á b b e s e t e k b e n sze­ rezhet azok felett á t t e k i n t é s t . E z a z oka, h o g y a g y a k o r l a t a j u d i c a t u r á t c s a k k i s r é s z b e n é r t é k e s i t i , aó't e g y e s e k részéről e g y o l d a l ú é s t e n d e n t i o s u s i d é z é s e k á l t a l v i s s z a é l é s ű z e t e t t a f e l s ő b i r ó s á g i h a t á r o z a t o k k a l , a z e l l e n ő r z é s — az u t á n k e r e s é s nehézségei folytán — úgyszólván lehetetlen lévén. A D ö n t v é n y t á r tartalommutatójá­ nak h á r o m k ö t e t e , m e l y a D ö n t v é n y t á r n a k v a l a m e n n y i n e g y v e n k ö t e t é t átkarolja, ezen a b a j o n l é n y e g e s e n segít. A m o s t m e g j e l e n ő h a r m a d i k k ö t e t a k é t e l ő b b i h e z képest különösen annyiban tartalmaz újítást, hogy a határozatok c s o p o r t o k b a o s z t á s á t t o v á b b f e j l e s z t i s a hol a t ö r v é n y r e n d s z e r e s f e l o s z t á s a m e g e n g e d t e , l e h e t ő ­ l e g fejezetek é s §-ok s z e r i n t v a n s z é t v á l a s z t v a a z a n y a g ; a r e n d s z e r e s t á r g y m u t a t ó n kívül m é g e g y n é g y í v r e terjedő b e t ű r e n d e s t á r g y m u t a t ó i m e g k ö n n y í t i a k e z e l é s t . "A k ö t e t 2 5 ívre terjed. t ai3i3l^^

A .Franklin-Társulat, kiadásában Budapesten megjelent s minden könyvárusnál kapható:

BITTNEE-féle

ConiferarSprit. Kapható a gyógyszertárakban, azonban Tllagasan Bittner-f éle Conifera-Sprit és Blttner-féle szabadék. porlasztó kérendő

Legújabb találmány az amerikai, újonnan javított ruganyos sérvkötő Politzertöl; ez rugók nélkül van, tisztán ruggyantá­ ból művésziesen szerkesztve s az a czélja, hogy még a legüdűltebb sérveket is lehető legrövidebb idő alatt egyenletes fekvésbe hozza, s ugy nappal a legeröfeszitöbb munkánál, vagy a sokat járkálásnol, mint szintén éjjel alvásban is használtathatik, a nélkül, hogy a sérvbajban szenvedő hivatásá­ ban legkevésbbé is volna akadályoztatva. Felette nagy haszon, hogy az még éjjel is a testen maradhat, mivel hog, a szen­ vedő testrészre kiváltképen jótékony kellemetes nyomást gya­ korol s a legtöbb esetben még a sérv biztos gyógyulását is eszközli. A legtöbb orvosi tekintélyek által elismerve, meg­ vizsgálva s a legjobbnak találva professor K o v á c s a sebészeti koróda alelnöke, dr. G r o s s L a j o s m. kir. egészségügyi taná­ csos, dr. Glück I g n á c z kir. törvényszéki orvos által. Alólirott egyszersmind nagy rak árt is tart angol és franczia aczél sérvkötökből, függesztő készülékeket (suspensorium)gummiburó szövötteket, mint szintén szarvasbőrből. A szarvasbőr és gummi suspensoriumok czélja, hogy a tágulást megakadályoz­ zák. Méhfecskendők, légpárnák, ágybeté ek, periodtáskák, práservativumok, gummiharisnyák s mindennemű gummi áruezikkek. Sérvkőtöknél kérem megjelölni: jobb. bal v. kettős-e, mint szin­ tén a test bőségét is. Megrendeléseket utánvétel mel'.ett elfogad

Bitfaier*

1885.

BUDAPESTI

1886.

CZIMÉSLAKJEGYZÉK A BEJELENTÉSI HIVATAL HITELES ADATAI ALAPJÁN.

BITTNEE-féle

feuvőtű-ilinlőkivonat természetes, erősítő, f e n y ó t n f ü r d ő rögtöni készítésére. Külö­ nösen ajánlható mell- és tüdő­ betegeknek, valamint köszvénye­ sek- és ideg-betegeknek. Egy üveg­ gel 4 0 k r . 13 üveg 4 f r t o. é. NB. Egy nagy kádra elégséges egy üveggel, egy ülö-kádra fél üveggel.

POLITZEK HÓK 8 « y f t S 5 8 B S K : urak, hölgyek és gyermekek számára, egyoldalúnak darabja 8—10 frt, a kettősnek darabja 10—16 frt, gyermekeknek felével olcsóbb. Ugyanitt kapható legjobb amerikai sérvkenScs. Egy tégely ára 3 frt 50 kr.

&i 1885. évi ált. kiállításon a XXVIII. csoportban kiállítva.

2014 F ő letét: B i t t n e r Gynla gTÓgrazereamél Keichenaubin, Alsó-Ausztria; BUDAPESTEK: Török J ó z s e f gyónrsserfc* király - ntcza 13.

Negyedik évfolyam, 1885-1886. (Magyar-német kiadás.)

BUDAPEST

FŐVÁEOS

TERVRAJZÁVAL.

Á r a fűzve 5 frt, vassomba k ö t v e 5 f r t 8 0 k r . T A R T A L M A : Á l t a l á n o s t á r g y m u t a t ó . — 1. U t c z á k , u t a k é s terek l a j s t r o m a a r é g i utcza-nevek megjegyzésével. — I I . Házjegyzék. (Belterület és külterület). — III. H a t ó s á g o k , i n t é z e t e k , e g y l e t e k Btb. — I V . Ipar- é s k e r e s k e d e l m i c z i m jegyzék. — V. Lakjegyzék. — V I . F ü g g e l é k : A budapesti országos kiállítás rövid ezim j e g y z e k e 1885. — V I I . H i r d e t é s e k .

Franklin-Társulat n y o m d á j a . ( B u d a p e s t , e g y e t e m - u t e z a 4 . siám.>

AZ

ORSZÁGOS

K I Á L L Í T Á S B Ó L . — A VÖRÖS KERESZT EGYLET TELEPÉBŐL.

Kozmata fényképe után rajzolta

35. SZÁM. 1885. xxxn. ÉVFOLYAM.

558 anyagi és szellemi kultúránk lendületbe jött fej­ lődésének mindjárt a kezdetén hangot adunk a kultúra közegészségügyi követelményeinek is. E kulturkivánalmak fognak kifejezésre j u t n i a közelebb lefolyandó kongresszus működésé­ ben Magyarország orvosi és közegészségügyi szakértelme részéről. H a áttekintjük a gondo­ san összeállított tervrajzot: láthatjuk, hogy fel vannak véve abba közegészségügyünk mind­ azon kérdései, melyeknek szellőztetése á l l a m u n k ily irányú fejlődésében legszükségesebbnek és gyakorlati eredmény szempontjából sikeresnek ígérkezik. Azon meggyőződésben élünk, hogy e kon­ gresszusnak, h a gyorsan n e m is, de előbbutóbb meglesz a maga kulturális hatása. Az ott megpendítendő és kicserélendő eszméknek egyike vagy másika nyomot hagy maga után a közvéleményben, s ujabb meg ujabb meggon­ dolást ébreszt és előbb-utóbb sikert viv ki ma­ gának. Szakférfiaink ebből erőt fognak merí­ teni arra, hogy ne fáradjanak ki a közegészség­ ügyi eszmék továbbtartó és folytonos terjesz­ tésében, nagy közönségünk és hivatott köreink pedig lassanként hozzá szoknak ahhoz, hogy az eddiginél nagyobb figyelmei fordítsanak és nagyobb súlyt fektessenek a mindnyájunk egész­ ségét érdeklő ügyekre. Csak n e m rég hallottuk egy európai látkörü államférfiunk politikai programmját e három szóban összefoglalva: egészség, vagyon és intelligenczia. E politikának orvosi oktatásunk ujabb lendülete m á r is sikereit aratja. Az egészség­ ügyi oktatásnak szélesebb körökben leendő ki­ terjesztése pedig hazai közegészségügyi törek­ véseinknek igér a jövőre hatalmas segédesz­ közt. Hiszszük és reményijük, bogy az egészség­ ügyi közigazgatás és a felvilágosodó társada­ lom sem marad hazánk közegészségügyének tovább fejlesztésében és a hygienikus törekvések előmozdításában hátra. Addig is, mig e reményeink valósulnának, el­ ismeréssel kell adóznunk azoknak a férfiaknak, kik az egészségügyi mozgalmakat jelen alkalom­ m a l is felszínre hozták és az összeülendő kon­ gresszus létesítésében érdemeket vívtak ki ma­ goknak. E lapok olvasói bizonyára szívesen fogják v e n n i , h a egyenként megismertetjük velők őket. MARKUSOVSZKY LAJOS, a kongresszus elnöke, ol­

vasóink előtt m á r ismeretes alak. Pár évvel ezelőtt mutattuk be őt az «Orvosi Hetilap* 25 éves jubileuma alkalmával. Orvosi rendünk érde­ mekben megőszült nesztora ő, ki 70 éves kora daczára m é g mindig ifjú buzgalommal és nemes idealizmussal vesz részt mindazon mozgalmak­ ban, melyektől az orvosi és közegészségi ügyek tovább fejlődését reményű. Érdemeit modern orvosi k u l t ú r á n k fejlesztése körül a n n a k idején megismertettük, ismételnünk n e m szükséges azokat, óhajtjuk, hogy gazdag tapasztalását ós befolyását a hazai orvosi ügyek előmozdításá­ ban még sokáig gyakorolhassa. Az orvosi kongresszus szakosztályai vezetésé­ ben működő és az egész kongresszus adminisz­ tratív ügyeit vezető szakférfiakat ezúttal van szerencsénk olvasóinkkal először megismertetni. BALOGH KÁLMÁN született Szolnokon, Heves­ megyében. E l e m i iskoláit Szolnokon, gymnáziumi tanulmányait az egri liczeumban, orvosi tanfolyamát a budapesti egyetemen végezte. Orvostudorrá lett 1859-ben. Mint fiatal orvos­ tudor a nagy hirü fiziológus, Czermák t a n á r mellett segédeskedett. 1863-ban a kórélettan­ ból magántanári képesítést nyert. 1863deczemberben a kolozsvári orvossebészi intézethez ne­ veztetett ki hol a sebészek számára mint rendes t a n á r az élettant, átalános kórtant és törvény­ széki orvostant adta elő és a klinikai bonczolatokat végezte. 1867-ben a budapesti egyetemhez neveztetett ki rendes tanárrá, hol előbb az akkor m e g fennállott orvos-sebészi tanfolyamban a

VASÁRNAPI UJSAG. sebészek számára az elméleti orvostan tárgyait adta elő, később, e tanfolyam megszűnése után, 1872-ben a gyógyszertan rendes t a n á r a lett ós mint helyettes az átalános kórtan tanításával bízatott meg. Balogh mint tanitó a modern orvos-termé­ szettudományi iskola képviselője. Világos, szóeziezoma nélküli egyszerű előadásai demonstra­ tívük és számos experimentumokkal kisérvék, n e m a szavakkal, hanem a tények feltünte­ tése által igyekeznek a hallgatóra hatást gya­ korolni, előadásai azért látogatottak ós kedvel­ tek. Budapesti tanárrá kinevezése után az orvostanár-testület nemsokára jegyzőjévé választotta, mely tisztet több éven keresztül viselte, mignem 1882-ben orvoskari dékánná lön és az orvos-ta­ nártestületnek évről-évre újra nyilatkozó bizalma folytán mint ilyen vezeti mindenre kiterjedő gondossággal a budapesti egyetem orvosi kará­ nak adminisztratív ügyeit. Tanári és adminisztratív működésén kívül közszempontból sokkal fontosabb Balogh tanár­ nak hazai orvosirodalmi, és — h a szabad így nevezni — orvos-politikai tevékenysége. Mint író eddigi összes orvos-irodalmunkban a legtermékenyebb. E működése több irányban mozog és fejlődő orvosi irodalmunkban sok tekintetben irányt ad. Mint önálló tudományos észleletek és búvárlatok közlője, ifjú orvosi iro­ dalmunkban az elsők közé tartozik, kik ez irányban nagyobb tevékenységet kifejtettek és példaadói voltak az ifjú tudományos orvosi nemzedéknek és ez által irodalmunkban is érvényt szereztek a kifejlett német, franczia, angol orvos-természettudományi irodalomban közérvényben levő a m a felfogásnak, hogy a tudományos fejlődés és előhaladásnak igazi magvait nem a nagyobb, kompilatorikus termé­ szetű gyűjtő munkák, h a n e m egyes külön tudo­ mányos kérdéseket önálló vizsgálatok, észlele­ tek és kísérletek alapján fejtegető értekezések képezik. De másfelől irányt adott a nagyobb terje­ delmű összesítő irodalmi munkálkodásnak is. Hazai orvos-irodalmunk tankönyvekben még mindig szegény. Ifjaink e tekintetben a külföldi és különösen a német tankönyvekre vannak szorulva. E n n e k oka n e m csupán a szakírók hiányában és talán szakférfiaink közönyösségé­ ben, hanem inkább azon sajnálatos irodalmi vi­ szonyokban keresendő, melyek valószínűleg még sokáig nem engedik meg, hogy nálunk nagyobb szabású orvosi szakkönyvirodalom kifejlődhes­ sek. Tankönyvekre nálunk még mindig nehe­ zen akad kiadó, mert,vállalata még mindig koczkázatos. Vevője csak egyes vizsga és nagyobb tantárgyak tankönyveinek akad. A legtöbb tan­ könyv azonban a kiadó nyakán marad," annyi­ val inkább, mert az orvostudomány rohamos fejlődése folytán egy megirt tankönyv csak­ h a m a r elévül és a magyar kiadó n e m versenyez­ het a német tankönyvekkel, hol mindennapi dolog az, hogy egy tankönyv egy vagy két év múlva kibővített és uj kiadást érhet el. Ily saj­ nálatos irodalmi viszonyok között annyival inkább méltánylandó az úttörő merészség, mely e folyton fennálló akadályokkal szemben vállal­ kozik. Balogh e kezdeményezők közé tartozik. Még 1864/5-ben kiadta nagyobb terjedelmű «Élettanát*, majd «Átalános kór- és gyógyszer­ tanát i). H a e vállalata, mint talán kora kezde­ ményezés, könyvkereskedelmileg n e m is sike­ rült eléggé, a n n á l inkább sikerült e tekintetben is a másik. 1883-ben kiadta a «Magyar Gyógy­ szerkönyv commentárját», s ez talán az egyet­ len magyar orvosi nagyobb kiadvány, mely rövid két óv alatt teljesen elkelt, a n n a k j e i é ü l , hogy az egy irányban határozottan működőkitar tás előbb-utóbb meghozza a maga gyümölcsét. Orvosi ügyeink jelen átalakulásában legkihatóbb működése Balogh tanárnak kétségen kivül az, melyet vállvetve mint orvosi publi- j czista és politikus Markusovszky val együtt vége- I zett. Markusovszky még 1859-ben megalapi- | totta az «Orvosi Hetilap »-ot. Kezdetben sokáig a lapnak n e m volt befolyása a hazai orvosi ügyek alakításában. Később azonban mindin­ kább középpontjává lön minden hazai na­ gyobb orvosi törekvéseinknek. Ez, egyéb körül­ mények szerencsés összejátszása mellett, két­ ségen kivül a n n a k köszönhető, hogy a lap főmunkatársa Balogh Kálmán lett, ki nagy szorgalmával, bámulatos munkaképességével és kitartásával egy maga j ó sokáig el tudta látni szellemi táplálékkal a lapot, akkor,

35. SZÁM. 1885

xxxn. ÉVFOLYAM.

midőn még n e m volt felkeltve a modern ifjú nemzedék irodalmi tevékenysége. De ennek felkeltésében is az oroszlánrész Baloghot illeti. Ő volt az, a ki az orvosi uj nemzedéknek tehet­ séges tagjait ki bírta szemelni s szeretetreméltó közlékenységével meg tudta nyerni az irodalmi működésnek, ugy hogy m a m á r e szaklapunk munkatársak hiánya miatt nem panaszkodhatik és közmegelégedésre gyakorolhatja publiczisztikai befolyását orvosi ügyeink tovább fej­ lesztésében. Társulati téren hasonló intenzív tevékenység jellemzi Balogh működését. Még tanársegéd ko­ rában titkárává választotta a természet-tudomá­ nyi társulat. Később e társulat választmányi tagja, majd alelnöke lett és lényeges befolyást gyakorolt a n n a k beléletére. A l m d a p e s t i királyi orvosegylet működésében szintén igen befolyásos szerepe van. Mint an­ nak választmányi tagja és későbben alelnöke, a társulat belügyeinek részleges vezetésén kivül tetemesen befolyt arra, hogy az ifjabb orvosi nemzedék buzdítása által azon egylet tudomá­ nyos működése az utóbbi időkben tetemes len­ dületet nyert. Bokros érdemei n e m maradhattak elismerés nélkül. A magyar tud. akadémia 1864-ben le­ velező, 1877-ben rendes tagjává választotta. Élettanának első kötetét még 1864-ben a Marczibányi-alapitványból 200 aranynyal, 20 év múlva ez első nagy j u t a l o m után Gyógyszer­ tanát 1884-ben a Fáy-alapból 1800 frtnyi julalomban részesítette. A magyarországi gyógysze­ részek átalános egylete tiszteletbeli tagjává választotta. A belügyminiszter az országcs köz­ egészségi tanácsnak előbb rendkívüli, aztán ren­ des tagjává nevezte ki s mint ilyen az első ma­ gyar gyógyszerkönyv szerkesztésében szerzett magának érdemeket. A király a közélet terén szerzett érdemeinek elismeréséül a vaskorona III. oszt. lovagrendjével díszítette fel. Balogh Kálmán jelenleg 50 éves, javakorában levő férfiú, kinek erőteljes szervezetén a foly­ tonos és kitartó nagy terjedelmű m u n k a da­ czára a termé-zetszerüleg bekövetkezni szokott ernyedés nyomai még n e m látszanak. Orvosi ügyeink tovább fejlődése még sokat remél hosszas és kitartó m u n k a által szerzett tapasz­ talatai alapján teendő további működésétől. KORÁNYI FRIGYES 1828-ban született NagyKállón, Szabolcsmegyében. Gymnáziumi tanul­ mányai után orvosi tanfolyamát a budapesti egye­ temen végezte. 1851-ben orvostudorrá, 1852-ben sebész tudorrá avattatott föl. 1849/50-ben, még orvosi tanfolyamának bevégzése előtt, Balassa tanár oldala mellett mint tiszteletbeli segéd működött. 1851 októbertől 1852 májusig a hí­ res Schuh t a n á r mellett mint műtő-növendék képezte magát. 1852-ben Nagy-Kállón telepe­ dett meg és 13 éven át a szomszéd megyékre is kiterjedő keresett orvosi gyakorlatot űzött. 1861-ben Szabolcsmegye főorvosául választatott meg és az általa oda tervezett kórház létesítésé­ ben, valamint egy szükség-kórház vezetésében elismerést és érdemeket vivott ki. 1864 ben a budapesti egyetem orvosi karánál az ideg­ kórtanból magántanári képesítést nyert. Az 1864/5-diki télen Pesten kiütött tiphusz-járvány ideje alatt egy nyolez teremből álló fiók­ kórház vezetésével bizatott meg, mely működése feletti elismerését Pest-város tanácsa jegyző­ könyvileg fejezte ki. 1865 áprilistői fogva a Szent-Rókus - kórházban az idegbetegek szá­ mára felállított osztály vezetésével bízták meg. 1866-ban a budapesti egyetem orvosi karánál rendes tanárrá lett és az orvos-sebészeti tanfo­ lyamban a belgyógyászat előadásával és tanítá­ sával bizatott meg, a sebészeti tanfolyam meg­ szűnése után pedig 1872-ben a II-dik belkóroda tanárává neveztetett ki és azóta mint ilyen m ű ­ ködik. Korányi, még mint ifjú orvos, szakkiképeztetése érdekében Bécsen kivül 1854 ben, Prágá­ ban, Jaksch tanár előadásait hallgatta három hónapon át. 1855-ben pedig Parisban két hó­ napon át Nelaton, Trousseau és m á s tanárok előadásait, 1857-ben két hónapon át Bécsben B r a u n tanárt. 1858-ban dr. Markusovszky és dr. Hirschler társaságában megtekintette a prá­ gai, lipcsei, párisi, londoni orvosi intézeteket. Később, 1872-ben Kolbenhayer épitészszel a n é ­ met, franczia ós angol koródák berendezésének tanulmányozására külföldi körutat tett és ezen tapasztalatai alapján adta meg a tervet az egye­ temi I I . belgyógyászati kóroda építéséhez és be-

VASÁRNAPI Ú J S Á G

rendezéséhez, mely intézet ujabb orvosi építke­ Sz.-Rókus-kórház helyettes, majd rendes igaz­ zéseink egyik díszét képezi. gatója lett. Mint ilyen erőteljes kézzel vezeti a Korányi tanár az orvos-irodalomban különö­ kórház ügyeit és az intézet pénzügyi adminiszsen a specziális belgyógyászat terén működik. trácziójában bölcs tapintattal igyekszik kiegyez­ Számos egyes betegségről irott értekezése r é ­ tetni a tudomány elöhaladása követelte kívá­ szint az «Orvosi Hetilap»-ban, részint önálló- nalmak és a fennálló anyagi viszonyok között lag jelent meg, és több azok közül a német iro­ felmerülő különbségeket. dalomba is átvétetett. Belgyógyászati iskolájá­ A fővárosi uj kórház építése, berendezése ból tanítványai részéről is számos becses dol­ ügyében H a u s m a n n épitészszel a főváros meg­ gozat jelent meg. bízása folytán nagyobb külföldi körutat tett ós Korányi egyike a legkeresettebb fővárosi gya­ szerzett tapasztalatait ez ujabb fővárosi középület korló orvosoknak, kinek orvosi tanácsát az berendezésében kitűnően értékesítette. ország minden vidékéről nagy számban keresi Gebhardt tanárnak mint kórház igazgatónak fel a szenvedő emberiség. Érdemei elismeréséül első sorban ugyan mindig a vezetése alatt álló a felség részéről a kir. tanácsosi czimet, majd a intézet szorosan vett humanitárius czéljai lebeg­ III. osztályú vaskorona-rendet nyerte, kormá­ nek szeme előtt és azon czéloknak erőteljes védel­ n y u n k részéről pedig az országos közegészségi mezője minden irányban; másfelől azonban az tanács alelnökévé neveztetett ki. A magyar tud. orvosi oktatásügynek is tetemes szolgálatot tesz akadémia 1884-ben levelező tagjává választotta. az által, hogy a vezetése alatt álló intézet gaz­ Jelenleg 57 éves, tetterejének teljes birtoká­ dag beteg-anyagának nagyobb részt orvosi ban, szeretetreméltó és lekötelező nyájas mo­ oktatással is foglalkozó főorvosai részéről a ta­ dora miatt ép oly szeretetben és tiszteletben ré­ nítás czéljaira felhasználása elé akadályokat szesül orvos-társainál, mint a gyógyulást ke­ nem gördit, sőt azt a körülmények szerint reső közönségnél, ékesen szóló, széles látkörü lehetőleg elősegíteni igyekszik. kellemes előadásánál fogva pedig ép oly szíve­ Gebhardt tanár országos kiállításunkon az sen hallgatott tanára tanítványainak, mint a egészségügyi jurynek elnöke. milyen örömmel fogadott előadója a tudomá­ PATRÜBÁNY GERGELY 1830-ban született. Ornyos üléseknek. vos-tudori oklevelet nyert a budapesti egyete­ FODOR JÓZSEF orvostudor, a közegészség ren­ men 1856 ban, sebész-tudorrá lett 1857-ben. des tanára a budapesti egye emen, a modern 1858-ban a fővárosban magángyakorlatot kez­ egészségügyi eszméknek hazaszerte elterjeszté­ dett. 1862-ben a budapesti kir. orvos-egylet sében elöharczos, született 1843-ban. Gymná­ másodtitkárja lett. 1863-ban magántanári képe­ ziumi tanulmányait Pécsett, orvosi tanfolyamát sítést nyert a védhimlőoltásból és a központi Budapesten végezte. Tanfolyamának bevégezte oltó-intézet igazgatásával bizatott meg. 1864-től u t á n a törvényszéki orvostani és orvosi közren­ kezdve több évig a budai Császárfürdő rendelő­ dészeti tanszék segédje lett. 1871-ben a külföld orvosa volt. Az 1865/8-ikiés 1869/72-iki ország­ közegészségügyi viszonyainak tanulmányozá­ gyűléseken mint Erzsébetváros képviselője a sára európai utat tett és különösen tanulmá­ Deák-párt soraiban foglalt helyet. Szeretetre­ nyozta e tekintetben a közegészségügy klasszikus méltó modoránál fogva a főváros intéző körei­ földjét, Angliát, és hazajötte után e tanulmányát ben tetemes népszerűségre tett szert, minek ki­ Anglia közegészségügyi viszonyairól irott na­ folyása, hogy még 1873 b a n Budapest város gyobb monográfiájában közzétette. 1872-ben főorvosává választatott és azóta az övé az a a kolozsvári egyetemhez neveztetett ki a köz­ kiváló föladat, hogy vezesse a főváros egészség­ egészségtan rendes tanárává. 1874-ben pedig a ügyeit. budapesti egyetemhez jött, miután itt is egy MÜLLER KÁLMÁN, a kongresszus vezértitkára, önálló közegészségi tanszék lett rendszeresítve. a fiatalabb orvosi nemzedék egyik tehetséges Irodalmi munkássága különösen a közegész­ tagja, Budapesten született 1849-ben. Orvosi ségtan körében mozog. Számos ily irányú érte­ tanfolyamát részint a budapesti, részint a bécsi kezés jelent meg tőle az «Orvosi Hetilap" és a egyetemen végezte. Orvostudor Jett 1871-ben, "Természettudományi Közlöny» hasábjain, a sebésztudor 1874-ben. Orvosi tanfolyama alatt m. t. akadémia értekezéseiben és a külföldi, kü­ több pályadijat nyert. 1872-ben a bécsi közkór­ lönösen a német folyóiratokban. Nagyobb tanul­ házban és a poliklinikán gyakornokoskodott, mányát «Budapest főváros talaj-, viz-, és levegő­ majd Bamberger tanár belgyógyászati koródája viszonyairól » az akadémia a Marczibányi-féle mellett működött mint gyakornok és tanársegéd. 1873-ban tudományos útra indult és külföldön nagy j u t a l o m m a l tüntette ki. Fodor t a n á r a közegészségtanból nálunk egész a berlini és párisi koródákat látogatta. 1875 ben kis iskolát alapított, melynek buvárlatai az ((Or­ a budapesti egyetem orvoskaránál a hasbeteg­ vosi Hetilap» ő általa szerkesztett közegészség­ ségek kór- és gyógytanából magántanári képesí­ tést nyert, 1884-ben pedig ugyané tárgyból ügyi mellékletében látnak napvilágot Fodor e mellett élénk részt vesz a hazai ösz- rendkívüli tanárrá neveztetett ki. 1881 óta a szes orvos- és természettudományi mozgalmak­ Sz.-Rókus-kórházban a IX. osztály rendelő fő­ ban, mint a természettudományi társulat első orvosa gyanánt működik. Számos tudományos tartalmú czikkei részint titkára a n n a k közlönye és kiadványai gondos és körültekintő szerkesztésével, a népszerű tudo­ az ((Orvosi Hetilap»-ban, részint külföldi folyó­ mányos estélyek és szakfelolvasások czélszerü iratokban láttak napvilágot. Tevékeny részt vett egybeállításával lényegesen befoly arra, hogy e a természettudományi társulat és budapesti kir. legnépszerűbb tudományos társulat hova tovább orvosegylet, valamint a magyar orvosok és ter­ mészetvizsgálók vándorgyűlésének tudományos mind j o b b a n fölvirágozzék. Fodort a m . t. akadémia 1878-ban levelező, üléseiben. 1885-ben a közegészségügyi tanács 1883-ban rendes tagjává választotta. Az 1883-ban rendkívüli tagjává neveztetett ki. Különösen kitűnt az 1883-diki első szünidei Budapesten tartott nemzetközi statisztikai kon­ gresszuson m i n t előadó szerepelt. A közegész­ orvosi kurzus rendezése alkalmával, midőn szer­ ségi tanácsnak előbb rendkívüli, majd rendes tag­ vező képességének a kurzus várakozáson felül jává neveztetett ki. A budapesti egyetem orvosi sikerülése által bebizonyított kitűnő jelét adta. Az ő ügyes, szorgalmas, kitartó szervező mű­ karában mint kari jegyző működik. Fodorra a hazai közegészségügy felvirágoz­ ködésének sokat köszön a mostan tartandó tatásában még nagy szerep vár. Fiatal, a m u n k a ­ orvosi kongresszus is, melynek a tagok feltűnő képesség tetőfokán álló kora, széles szakisme­ nagy számban jelentkezéséből előre is következ­ rete, élénk, eleven irálya, az emberek között tethető sikere az ő érdemének öregbítéséhez könnyed mozgása különösen képessé teszik öt ismét egy ujabb mozzanattal fog j á r u l n i . arra, hogy a közegészségügyi eszmék iránt a fo­ H.E. gékonyságot nemcsak a szűkebb orvosi körök­ ben, h a n e m a nagy közönségben is fölkeltse. GEBHARDT LAJOS született 1836-ban Buda­ pesten. Orvostudorrá lett 1860-ban, sebésztu E R D E I BOLYONGÁS. dórrá 1861-ben a budapesti egyetemen. 1860— A fenyves örök, mély árnyú magányán 1864-ig Sauer belgyógyászati tanár segédje volt. Visz társtalan éji utam. 1863-ban a mellkórisme és mellkórtan magán­ Lent én, odafenn a magasban tanára lett és 1861 ben a sebészeti tanfolyamon Bolyg a kora ősznek fellegi közt az üresedésben levő belgyógyászat tanszékét A hold és mint a hajótört, helyettesitette. Szintén ez évben a Sz. Rókus Fuldoklik a bősz habokon kimerülten. kórházban felállított mellbeteg-osztály vezeté­ És újra kivergődik, színtelen arczán sével bizatott meg és egyszersmind főorvosi Szomorú kétségbeeséssel, czimmel ruháztatott föl. 1868-ban az egyetemen S rám, szótlan utasra s néma utamra Egy bágyadt sugara téved. rendkívüli tanárrá neveztetett ki. 1873-ban a

**^ Ott rezg a hanyatló csillag is, egykor Meghittem a boldog időkben, Tanufénye szivem titkának a múltban, S kétked\ e, vajon C6ak bánatom-é A sötét alak, a ki kisér most: A permeteg-ült fák lombjai közzül " Kémlő pülantftta olykor Mint tolvajlámpa kivillan. Könnyeznek a fák, tompán tör elő A bérezi patak zokogása. Hallom, bár rejti a mélység, Egyhangú panasza árulja el őt, A természet Niobéját, Ki könnyeiben örök éltü, S bujdosva szünetlen, nem hagyja el ágyát, Hol izekre töretve nem lel nyugodalmat, Mint emlékezetemnek A múlt s a jövendő partjai közt Búval hömpölygő folyója. Oh, hogyha ez elhagyatott utamon, Hol őszi vadon komor éje merít el, Járnék még kedvesemmel, Járhatnék nappali fényben, A harmatos lábú, Bózsakoszoruzta Hajnal sugarában, Ifjúság tündére vezetne, Kisérne madárdal, És illata tarka virágnak, Érintene enyhet adó csók Szellőcskék lágy ajakáról, 8 oh szép szerelem, te kínálnál Bejtekeid fakadó eperével! Vagy hallhatnám csak újonnan, Villám közepett, mint szenvedelem Gyilkos kitörésü csatáin, Ég- s földrázó dörejét bár, Mennydörejét a viharszivü nyárnak, A gyönyörteli, édes, a lánghevü nyárnak ! BARTÓK LAJOS.

A SZŐNYEGEK AZ ORSZÁGOS KIÁLLÍ­ TÁSON. (A szövésminták szimbolikus eredete. Keleti és európai szőnyegek. Jellegzetességek a székely, szász, román, csángó, szerb és torontáli szőnyegekben. Bulgáriai sző nyegek. A Haas Fülöp és fia czég.) Nincs a háziiparnak ősibb iránya, mint a Bzőnyegszövés. Az őskori emlékek tele vannak vonatkozásokkal, melyek kétségen kivül helye­ zik, hogy az emberiség akkor foglalkozott m á r szövéssel, mikor legelső szükségleteinek kielé­ gítéséről kezdett gondoskodni. Nemcsak a biblia, de a régi görög és római irók is megemlékeznek m á r a keleti fejedelmek által a szőnyegekben kifejtett fényűzésről, s a Sassanidák egykori uralkodójáról, Kosruról, a 7-ik századból föl van jegyezve, hogy királyi palotájában «harminczezer gazdag szőnyeg, negyvenezer ezüst-oszlop, egy kúpra aggatott, s a csillagok mozgását utánzó ezer arany-golyó, aranynyal s ezüsttel hímzett szövetek, selyemkelmék* voltak disz gyanánt felhalmozva. Mindenesetre tény az, hogy a szőnyegek kultusza keletről ered, a mint hogy m a is ott űznek legnagyobb luxust velők. A régi szőnyegek díszítő elemei kéteégen kivül az őshit szimbolikus jelei voltak, az ó-pogány rúnák, melyek lassanként közönségesebb elter­ jedést nyertek, ugyanabban az arányban, a m i n t eredeti értelműket elvesztették, s az ábécze kö­ zönséges betűivé váltak. Nincs kétség benne, hogy a magyar, mint keleti n é p , b á r idő folytán szintén átvette e szimbolikus elemeket, bírt és m a is bir oly független elemekkel népies szövészetében, melyek ősi fogalmaira vannak vonatkozás­ sal. De túlnyomó azoknak a jegyeknek száma, melyek kölcsönvettekül tekinthetők.Természetes ez, ha meggondoljuk, hogy hazánkban a külön­ böző népfajok szorosabb viszonya mellett a háziipar sem igen fejlődhetett független alapon, h a n e m igen nagy mértékben ki volt téve min­ denha az idegen befolyásoknak. E tekintetben igen jellemző például a hunyadmegyei és az alföldi románság népipari motívumainak egy­ bevetése, továbbá a székelyeké és a csángóké, mely utóbbiaknál mindig félreismerhetlen a ke­ leti befolyás, melyet bolgár, szerb, stb. aldunai szomszédjaiktól nyertek. Soroljunk fel egy párt a szövészeti népipar szimbolikus jelei közül, a m i n t azok m a is ta­ nulmányozhatók a kiállításon látható darabo­ kon. A skarabeus (a szent bogár), mely az egyip­ tomiaknál a túlvilág szimbóluma volt, továbbá a teknősbéka, mely a mongoloknál a földet

35.

560 jelképezte, s melyek a keleti és ja­ páni szőnyegeken rendkívül elter­ jedt ornamentális elemek, a toron­ táli szerb tylimeken is újra meg újra előfordulnak. A szívből ki­ hajtó kereszt alakzatával, mely az egyiptomiaknál az ifjúság jelképe volt, a szerb és székely munkákon találkozunk újra, s végre a régiek jelvies írásmódjában napot, vagy istent jelentő csillag egyaránt felismerhető a román, a bolgár stb. szöveteken. Komán és toron­ táli szőnyegeken találkozhatunk még a félhold, a görög chi és omikron jegyeivel is. Gyakori rúna a Z betűé is a keleti s igy a szerb szőnyegeken, mely igen valószínű, hogy a villám czik-czakjából vétetett. A görög I vagy S betű végül, mely a görögöknél a ter­ mékenység rúnája volt, egyaránt felismerhető a bosnyák, a toron­ táli, a kalotaszegi, a hunyadmegyei román és székely készítménye­ ken. Ily kölcsönvevésre vall néha maga a név is, mert lehetetlen pél­ dául, hogy a csángók által úgy­ nevezett *elifántos», melynek határozott őskeleti jellege külön­ ben is kétségen felül áll, ne­ vét magyar alkalmazóitól kapta volna. Teljesen indokoltnak látszik tehát ezek után, ha nagy átalánosságban csak kétféle szőnyegek­ ről lehet szó, keleti szőnyegekről, melyek bizo­ nyos kezdetleges apparátuson kézi munka utján állíttatnak elő, és szorosabb értelemben vett európaiakról, melyek szövőszékeken készülnek. Keleti szőnyegek alatt tehát egy kalap alá cso­ portosítva értjük azokat, melyeket India, Persia, Törökország, Bulgária, Erdély és Magyarország, Oláhország, a Kaukázus és Horvát-Tótország szolgáltat. Gondos és szolid munka jellemzi ezeket, de másfelől a minták is, melyekben mellőzve van a perspektíva és az állat- és növényvilág természeti utánzata s a helyett harmonikus ornamentumok lépnek előtérbe. Magok az állatidomok is mintegy geometriai vonalokká olvadnak föl. Bizonyos ugyan, hogy a tulajdonképeni érte­ lemben vett európai szőnyegipar remekei, a pompás velenczei arazzi-k, a gobelinek és beauvais-k is több tekintetben voltak alávetve e kelet hódító befolyásának, ámde ezeknek ha­ gyományai együttesen a nagy flamand taká­ csokra vihetők vissza, kik Olasz- és Francziaországot elárasztva északról magokkal hozott minták után, sőt egy-egy Tizián, Pordenone által is segítve látták el gazdag patronusaikat ama csodás alkotásokkal, melyek Velencze tem­ plomaiban és palotái ablakain lebegtetik ma is szuette, poros, időtől halvány foszlányaikat. Hogy a minket ezúttal közelebbről érdeklő szőnyegczikkeknél maradjunk, egy futó tekin­ tet is meggyőz arról, hogy a különböző nép­ fajoknál mennyire eltérő stylokat tapasztalha­ tunk ugy a szinek, mint a motívumok tekinteté­ ben. Bizonyos például, hogy a délvidéki szlávok és románok átalában rikítóbb színeket s gazda­ gabb rajzokat mutatnak. Közel állnak hozzájok a felvidéki tótok is, de a kiknél a szinek mégis halványabbak. Legegyszerűbbek színben és motívumokban a székely és szász szőnyegek, mondhatni nem az ellentétek ereje, de az egy­ másba olvadás szelid varázsával hatnak, s ekkép egy magasabb kultúra hatása érzik rajtok. A határozott zöld és piros szín csak ritkán for­ dul elő s tagozás tekintetében is hátrább álla­ nak. Érdekes az ellentét a székely és szász gyapjúszöveteknél, a durvább pokróczok vagy csergék, s a finomabb teritők vagy festékesek közt. Amazok csak különböző szinü, hosszú, egyenes sávolyokat mutatnak, ezek pedig külön­ féle szinü török sávolyokat, vagy hosszúkás, he­ gyes négyszög-idomokat. Az előbbiek székely elnevezése kígyós, az utóbbiaké virágos. Már a délvidéki szerb, bolgár és román sző­ nyegeknél változatosabb színeket s idomokat észlelünk. Széles szegélyű alapszínen mutatják a legtarkább rajzokat, ugy hogy már a szegély es alapszín ellentéte is erősen hat. A szegély rendszerűit fekete kék vagy zöld, az alapszín fehér, zöld s legtöbbször vörös. Durva csergék nálok ritkán fordulnak elő, de finom festékesek

FODOR JÓZSEF, a IV. szakosztály elnöke.

PATRUBÁNY

GEBHAEDT LAJOS, az I. szakosztály elnöke

BALOGH

SZÁM. 1885. xxxii. ÉVFOLYAM.

35. SZÁM. 1885. XXXII. É v r o n

VASÁBNAP1 ÚJSÁG.

KÁLMÁN,

GERGELY,

értekezleti elnök.

MARKUSOVSZKY L A J O S ,

a III. szakosztály elnöke.

akongresszuselnöke.

AZ ORSZÁGOS ORVOSI KONGRESSZUS VEZÉRFÉRFIAT. sem. Sajátságos jellegök még a délvidéki sző­ nyegeknek, hogy a különböző szinü darabok nem fonódnak egybe, hanem sarkaikon fűződ­ nek a többi színekhez, ugy hogy nemcsak a szi­ nek rikitó ellentéte, de a külső elhatárolás is fokozza az éles hatást. Ép ezért sok ily délvi­ déki szőnyeg egész lyukacsos. A műkedvelők azonban ép ebben látják a kézimunka előnyeit biztosítva s ép azért az ilyeneket tartják na­ gyobb becsben, bárba kényesebbek s hamarább pusztulnak. Hihető azonban, hogy a gyáripar mai fejlettsége az ily darabokat is képes lesz bizonyos fokig utánozni. Nemcsak szépségénél, de elterjedésénél fogva is különös tekintetet érdemel a torontáli sző­ nyeg s a magyarországi bolgárok szőnyeg-ipara, melyet Mircsav József ó-bessenyői lakos, Valkány mellől, képvisel a házi-iparcsarnokban. Sajátságos, hogy e magyarul alig beszélő nép az, melynek szövészetében határozott nyomaira akadunk a magyar nemzeti szinek alkalma-

zásának. Az itt látható asztal- és ágytakarók s szőnyegnemüek közt a fekete, csíkos, vagy csil­ lagos vörös minta különben a túlnyomó, de gya­ kori az ugynevezettt czifra alma-idom is. Ép ugy házi festékekkel rendelkeznek, mint a hor­ vát parasztok, s különösen a szép sárga selymet finom sáfránynyal állítják elő, mig a fehér szint rendesen festetlen hagyják. Tekhnikájuk egyik fogása, hogy a gyapjút, mielőtt megszőnék, két­ szer forró vízben mossák meg szappannal. Egyébiránt Ó-Bessenyőn minden házban fog­ lalkoznak gyapjúszövéssel s e czikkek Buka­ restbe, Prágába, Triesztbe is jelentékeny expor­ tot tudtak magoknak biztosítani. Nem szabad összetévesztenünk a magyaror­ szági bolgárok szőnyeg-készitményeit a tulaj­ donképeni bulgáriai szőnyegekkel, melyekről ezúttal részletesebben akarunk szólani. Bulgá­ riában alig van ház, hol szövőszék ne volna. Sok helyütt nemcsak télen át, de nyáron is dolgoz­ nak rajtuk s jellemző, hogy egy ideig a sző­

nyegszövést felsőbb tilalomra be kellett forma szerint szüntetni, oly károsan hatott az vissza a mezőgazdaságra, elvonván a falusi népet földje megművelésétől. Ugy a nő, mint a férfi ruházatát téliesen a háziipar utján állítja elő. A nő követi férjét a mezőre, hogy vele verse­ nyezve végezze a legnehezebb mezei munkákat; útközben azonban az orsót forgatja. A mmt a férfinak a csibuk, ugy a nőnek az orsó elválha­ tatlan kísérője; akár látogatásra megy a nő, akár a piaczon árul, orsója mindig vele van. A szövőszékeken kétféle vásznakat készítenek, egy erős, szinte elnyűhetetlen fajtát fehérne­ műnek s egy finomabb és vékonyabb fajtát az igen kedvelt «peskire» nevű kendőkhoz. A peskirek, melyeket a torontálmegyei és banati szerbek is ismernek és szőnek, nagy szerepet játszanak a bulgárok között. Minden nő azon van, hogy férjének és gyermekeinek minél pom­ pásabb peskirét szőjjön; legtöbbje azonkívül hímezve is van. Hajdan a panajirok telve voltak

VASÁRNAPI ÚJSÁG

561

merdia, Evlak, Luka, Meljeve, Lopusna, Mitrovci, Felovica, Ravna, Gavezda, Glavanoci stb. A Balkán-félszigetről eredő sző­ nyegek csaknem mind Pirocsanszki Kilim (piroti szőnyeg) név alatt kerültek kereskedésbe. Természete­ sen ezek csak részben voltak pirotiak. A műértő első tekintetre föl bírja ösmerni egy balkánszőnyeg eredetét, annyira különbözik vidé­ kek szerint a készítmény, a színvegyület és a nagyság. Rendkívül termékenynek nevez­ hető a bulgáriai szőnyegipar, bár korábban még többet készítettek, mert piaczuk is nagyobb volt, különösen mikor még a százezer­ nyi török lakos nem vándorolt ki Bulgáriából. Mert a szőnyeg tudva­ levőleg nélkülözhetlen házi esz­ köze a mohamedánnak; szőnyeg nélkül nem indul útnak, sem nem imádkozik. Mindamellett a keres­ let még ma is jelentékeny. A há­ zak falain körülfutó fapadok tele -,w~,„„. >ÍSQ vannak szőnyegekkel s ezek pótol­ ják az ágynemüeket is. Sőt ün­ nepi alkalmaknál is legszebb sző­ nyegeivel disziti szobáját a bulgár. MÜLLER KÁLMÁN, A mondottak daczára Bulgária a kongresszus vezértitkára. mégis több szőnyeget produkál, mint a mennyit felhasznál s igy a feleslegből kivitelt űznek, a mely kivitel­ nek aztán a külföldön jó piacza van. Leg­ jobb piaczai azonban a bulgáriai szőnyegeknek mindig Oláhország és Rumélia voltak. Utóbbi időben Konstantinápoly is nagy mennyiséget vásárol be s ezeket a stambuli bazárban 150— 200 perczent haszonnal értékesiti. De mint em­ iitettük, a mohamedánok kivándorlása miatt ma már a termelés mégis túlnyomó, ugy hogy ha Bulgária uj kiviteli összeköttetéseket nem biz­ tosit magának, a mire nézve pedig hiányzik nálok az üzleti szellem, ezt a bulgár szőnyegipar fogja előbb-utóbb megszenvedni. Jegyezzük meg átalában, hogy a bulgáriai szőnyegek közt kétféle különböztethető meg: a tiszta,8zolid munka,szövésben, mint színezésben, hamisítatlan, s amaz alsóbb nemű, melyet főkép Berkoviczban és környékén készítenek. Az előb­ biek szerves növényi Bzinekkel festvék, melyek a lakosok titkát képezik, s mindig megtartják friss szinöket, mig a berkoviczi szőnyegek anilinnal vannak festve, s már néhány év múlva meghalványodnak. Ez utóbbiak természetesen olcsóbbak a ciporoviceieknél, de értékre nézve hozzá sem hasonlíthatók amazokhoz. Oly helységekben, hol a szőnyeg-ipart űzik, alig van házablak, hol ki ne lenne függesztve száradni a mosott vagy festett gyapjú, úgyszól­ ván minden ház egy kis gyár, melyben szünet­ lenül szorgos kezek foglalatoskodnak. Egy sző­ nyegen rendesen két-három személy dolgozik, de nagyobbakat ritkán készítenek, a normális nagy­ ság két méter hosszúság s egy méter szélesség, s legföleb ily kisebb darabokat varrnak együvé. Mindamellett megrendelésre s bizonyos előleg lefizetése mellett nagyobbak készítését is elvál­ lalják s az ilyeneken 5—10 nő dolgozik egy­ KORÁNYI FRIGYES, szerre, B ha a munkaerő a háznál épen nem ele­ a II. szakosztály elnöke. gendő, akkor a szomszédból hoznak segítséget. A munkabér felette olcsó; egy láuy 40—50 krajczárért dolgozik reggeltől napestig. A gyapjút vagy kecskeszőrt rendesen ehhez rendkívül szép peskirékkel, melyek közt egy-egy ; való tapaviczában mossák, de néha a valaviíitka mübecscsel is bírt; ám utóbbi időben már ; czában is; mindkettő elmésen szerkesztett ké csak csekélyebb értékű kendők találhatók a szülék, melyek a vizet feltétlen szolgájává te­ piaczokon, melyeket nagy részben idegenek vá­ szik az ipar czéljainak. Különben a bulgárok sárolnak meg. igen ügyesek vízmüveknek gazdasági ós ipari Térjünk vissza azonban tanulmányunk tulaj­ czélokra való alkalmazásában. Meggyőződhe­ donképeni tárgyára, a szőnyegekre és a sajal- tünk erről Budapesten is, a főváros közelében lóra vagy posztószövetekre. Bulgáriában a sző­ elterülő bulgár zöldséges kertek szemléleténél. nyegipar ma már korántsem áll azon a fokon, Ha a gyapjú meg van mosva, akkor a festésre melyen korábban, de mindamellett még elég kiválogatják. A festést többnyire férfiak végzik, tekintélyes. Főleg a Sveti Nikola és a Ciporova ők állítják fel a szövőszékeket is. A színezés Balkán között űzik. A san-stefanói békekötés tisztaságától függ a szőnyeg értéke, de szépsége előtt, mikor e helység még Bulgáriához tarto­ kizárólag az ügyes női ujjaktól ered, melyek a zott, Pirot volt a bulgáriai szőnyeg-ipar fő-em- tarka szálakat vegyitik, s a dessint százfélekép poriuma, hol a szőnyegáruk piaczra kerültek alkalmazzák. A barna, fekete, sárga, piros, kék és a rendelések átvétettek. Most, hogy Pirot és fehér színekkel a legcsodálatosabb eredmé­ Szerbiába lett bekebelezve, más központról kel­ nyeket tudják elérni, s kevés népnél van a szín­ lett gondoskodni és ez Ciporovica lett, mely ma es idomérzék ugy kifejlődve, mint a bulgár már ugyanazt a szerepet játszsza Bulgáriában, mint előbb Pirot. Ciporovica körül minden nőknél. Bilinsky Karolina, Szófiából, a keleti pavilhelység foglalkozik szőnyeg-iparral; igy Po-

3o. SZÁM. 1885. xxxn. KVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG

562 Ion bejáratánál igen szép bulgáriai szőnyegeket állit közszemlére és árusit el, melyeken már a bulgáriai és maczedoniai himzést is láthatjuk orientális gazdagságával képviselve. Vannak ezek között ritka szép 100—150 éves darabok ÍB, és olyanok, melyeken a himzés maga 2—3 évi munkába került, de moshatók és csaknem egy örökkévalóságra vannak számítva. Csodá­ latos, hogy ennyi munka eredményét hogyan lehet 40—50 írtért eladni. A hímzések min­ denütt dús változatokat tüntetnek fel, s fölöt­ tébb érdekesek rajtok a széltében használt ablak- és ajtóminták. Más minták még a «sztambuli» nevezetű, a «grosever» (garas­ forma kerekded) s a «zsulticzá»-nak nevezett aranyhimzés. A csángóktól ismert elefántos mintát is feltaláljuk itt, főkép maczedoniai hím­ zéseken B ez is mutatja e minta eredeti orien­ tális jellegét, mely azonban nálunk is el van már terjedve. Vastag hímzett harisnyák és ingelők is érdekes specziálitásai a bulgár nép szövő és himző iparának. A mi a szőnyeg- és bútorszövetek gyári elő­ állítását illeti, hazánkban e téren nem talál­ kozhatunk nyomatékosabb névvel a Haas Fü­ löp és fiai czégnél, melynek kiállítása az ipar­ csarnok egy szöglet-fülkéjében csinos csopor­ tozatban van bemutatva. E rendkívül kiterjedt üzletü czégnek huszonegy városban van világ­ szerte fiókraktára, ugy mint: Budapest, Bécs, Prága, Grácz, Lemberg, Milano, Nápoly, Genua, Bukarest, Trieszt, Brünn, Jasszi, Berlin, Ham­ burg, Paris, London, New-York, Konstantiná­ poly, Kairó, Alexandria és Kopenhágában. Hat gyára szolgáltatja a müveit világ minden előkelő házberendezéséhez a szükséges szőnye­ geket, ezek közt Ebergassingban, Bécsben, Mittersdorfban, Bradfordban (Csehország) s leg­ újabban Aranyos-Maróthon, hol az egész vi­ déknek bő keresetforrást nyújt a hatalmas mé­ retekben működő gyár. A Haas-féle kiállítás a bútorok és dekoratív lakberendezések csoportjában, az iparcsarnok északi kapujánál van elhelyezve, ugyanott, a hol a honi kékfestő-ipar dicsekedik igazán bá­ mulatos haladásával. Óriási szőnyegdarabok, rendkívüli szinpompáju ós csodás mintájú puha bútorszövetek pompáznak itt, hirdetve a honi ipar uj diadalát. De a keleti pavillonban is állí­ tott ki a Haas-czég keleti szőnyeg-utánzatokat, melyek színben és rajzban híven tükrözik vissza a keleti világ tündéri varázsát. S végre részt vett abban a hódolatban is, melylyel a magyar iparos-világ rótta le hálája adóját ő felségének a királynak, a mennyiben a királypavillonban a nagy terem és ő felsége a királyné szalonjá­ nak szőnyegzete ez igazi világház ízlését és előrehaladottságát dicséri.

HIRES TUDÓS NÖK. A stockholmi egyetem közelebb dr. Kowalewszki Zsófia asszonyt azzal a nőre nézve megtisztelő meghívással tüntette ki, hogy mint magántanár előadásokat tartson az egyetemen a mathematikából. Dr. Kowalewszki levén je­ lenleg az egyetlen nő-tanár az összes európai főiskolákban, nem csoda, ha ez eset feltűnést keltett, annál inkább, mert a valóban nagy tu­ dományú hölgy szakmája a felsőbb mathezis, tehát oly tárgy, melyről a közvélemény haj­ landó azt hinni, hogy nagyon idegenszerű a nők tehetségeitől és hajlamaitól. Mindamellett, ba felütjük a történelem lapjait, látni fogjuk, hogy a tudós nők közül aránylag sokan ju­ tottak el az egyetemi tanárságra s még többen voltak olyanok, kik mint mathematikusok tűn­ tek ki. Már a múlt században találunk Olaszország ban egy nőt, Ágnest Máriát, ki a mathematikai és bölcsészeti tudományokban, melyeket pe­ dig akkor a tudományok legmagasabb fokainak tekintettek, nagy tekintélyt vivott ki magának. A ritka tehetségű nő 15 éves korában már ér­ tette anyanyelvén kivül a franczia, spanyol, né­ met, latin, görög és héber nyelveket; húsz éves korában nyilvános vitatkozásnál kétszáz bölcsé­ szeti tételt bámulatraméltóan védelmezett s csakhamar ezután egy mathematikai müvet irt, mely oly feltűnést keltett, hogy XIV. Benedek pápa a híres bolognai egyetemen neki adta a mathematikai tanszéket, melyet hosszú ideig köztetszésre töltött be. Ugyanez időben a világ­ hírű egyetemen még egy más nő-tanár is volt,

Bassi Laura. E nő 1732-ben egész szabálysze­ rűen nyerte el a bölcsészettudori oklevelet, az említett XIV. Benedek pápa csakhamar azután kinevezte őt a fizika tanárává s előadásait nagyon sokan hallgatták s tudományos kutatá­ sait, melyek által nagy hírnevet szerzett magá­ nak, épen nem hátráltatta, hogy, mint Veratti or­ vos neje, nagy család élén állott s 12 fia volt, kik­ nek neveléséről mind maga gondoskodott. Paduában az egyetemen Piscopia Ilona taní­ tott bölcsészetet s e mellett több mathematikai és csillagászati müvet szerkesztett. Ugyanitt ta­ nított Novelle d'Andrea, egyházjogot adva elő nagy tetszés mellett. E híres nőnél még az a sajátságos eset is előfordult, hogy, mivel szép asszony volt, tanszéke el volt függönyözve, ne­ hogy a hallgatók a szép arcz bámulata miatt figyelmetlenekké legyenek. Napjainkban is ólt egy hires olasz nő, Signora Catharina Scarpellini. E nő számos tudós társaság tagja volt s a római kapitoliumon levő csillagvizsgáló intézet igazgatója. Legnagyobb hírnévre tettek szert az angol tudós hölgyek. A hosszú sorozatból csak kettőt említünk különösen, mint legjelesebbeket. Sommerville Mária korának legjelesebb fizikusai közé tartozott, számos nevezetes fölfedezést tett s tudományos müvei még máig is becsesek. Ugy ő, mint Herschel Karolina, a tudományok történetében maradandó névvel bírnak. Ez utóbbi 31 éves korában lett testvére, a világhirü Herschel Vilmos segédje s 40 évig dolgozott mellette. Az égboltozatot oly kitűnően ismerte, hogy Flammstádt csillagászati atlaszát s a csil­ lagok jegyzékét saját vizsgálatai alapján jelen­ tékenyen kibővítette. Sok uj üstököst fedezett fel, köztök az oly híressé lett Encke üstököst. A kitűnő nő 1848-ban 98 éves korában halt meg. Hires tudós volt Du Chátelet marquisné is, Voltaire barátnője, ki legelőször ismertette meg a francziákkal Newton rendszerét, s ki a «tüz lényegéről" irt értekezésével az Institut jutal­ mát nyerte el. Egy másik franczia nő, Germain Zsófia kisasszony, Leblanc név alatt évekig levelezett Guszszal mathematikai tár­ gyakról, ugy, hogy a német tudós nem is sejdítette, hogy e név alatt nő lappang. Ugyané tudós nő 1816-ban egy nehéz mathematikai kérdéssel megnyerte a franczia akadémia nagy diját. Lepaut Horlense is jeles csillagász volt s az ő nevéről nevezték el tiszteletből a Hortenzia név alatt ismert szép virágot. E nő volt Clairaut és Lalande hires csillagászok segéde a legnehe­ zebb számitások tételénél. Ujabban Heveiké asszony Danzingban férjét, Eimmert asszony Nürnbergben atyját segítette a csillagászati tanulmányokban s 1847-ben egyidejűleg két nő, Rümcker asszony Hamburgban s Mitchel Mari asszony Észak-Amerikában fedezték föl azt az üstököst, mely Olbert jegyzékében a 182-ik számmal jelöltetik. Hogy a mathematika iránt a magyar nőknek is kiváló hajlamuk van, tanúsította az a körül­ mény, hogy a sugárúti polgári iskolai tanítónő­ képző intézetben, mely hazánkban eddig a leg­ magasabb fokú iskola nők számára, a mathematikát és fizikát tanulmányozó nők kezdet­ től fogva többségben voltak s igen sok akadt közöttük, kik e nehéz tudományokban igen szép sikert mutathattak föl.

SÁNDOR MÁTYÁS VEERNE G Y U L A R E G É N Y E . FRANCZIÁBÓL FORDÍTOTTA HUSZÁR IMRE. Egyedül jogosított magyar kiadás.

Cl fiii B É S 7 IiLÖW Ik M A .

Harmadik folytatás.

I. A p o s t a g a l a m b . A szicziliai nem bírt elfojtani egy rémült ki­ áltást. — Nem! ismét fölemelkedik! — monda Sárkány. És valóban a galamb visszanyerte egyensúlyát a levegő alantabb rétegeiben, aztán hirtelen irányt változtatva, rézsút a város északkeleti része felé tartott. Sárkány és Zirone a szemeikkel kisérték. A csodálatos ösztön által vezérelt madár röp­

tében nyoma se volt a habozásnak. Az ember érezte, hogy egyenesen arra tart, a merre mennie kell, oda, a hova már ezelőtt egy órával megér­ kezett volna, a régi temető fái közt való kény­ szerű pihenés nélkül. Sárkány és társa aggódó figyelemmel néztek utána. Azon tűnődtek magukban, vájjon nem fog-e túlröpülni a város falain, a mi terveiket semmivé tette volna. A mitől féltek, nem következett be. — Látom... még mindig látom! — kiáltó Zirone, a ki rendkívül éles látással birt. — Főleg azt a helyet kell látni, a hol leszáll, még pedig oly jól kell látni, hogy később tüzete­ sen meg lehessen állapítani, —• monda Sárkány. A galamb néhány perez múlva leszállt egy házra, melynek csúcsos homlokzata kiemelkedett a többieké felett, egy facsoport közepette, a vá­ ros azon részén, mely a kórház és a giardino publico közé van ékelve. Itt eltűnt egy padlás­ ablak nyilasán keresztül, mely felett egy vert vasból készült és áttört müvü szélkakas volt lát­ ható, melyet bizonyára Quentin Mattys keze ké­ szít vala, ha Trieszt véletlenül Németalföldön fekszik. Az átalános irány meg levén állapítva, nem lehetett nehéz a könnyen felismerhető nagy szél­ kakasról feltalálni a csúcsos homlokzatot, mely­ nek tetején az emiitett padlásablak nyilt, s végre a házat, melyben azon egyén lakott, a kinek a rejtélyes levél szólt. Sárkány és Zirone azonnal elhagyták a székes­ egyházat és miután a Karst lejtőin lementek, több kis utczán végig haladva a Piazza della Legnara jutottak, itt kissé tájékozniuk kellett magokat, hogy feltalálhassák azon házcsoporto­ kat, melyek a város keleti negyedét képezik. A két kalandor kis3é tétovázott a helyes irány tekintetében, midőn azon két fő közlekedési vonal torkolatához ért, melyek közül az egyik, a Corso Stadion a népkerthez, a másik pedig, az Aquedotto, e szép befásitott utcza, a nagy Boschetto sörházhoz vezet. Jobbra térjenek-e avagy balra ? Ösztönszerűleg jobbra indultak, azon szándékkal, hogy egymás után megfigyeljenek minden házat ez utczában, miután észre vették, hogy a szél­ kakas itt emelkedik ki néhány fa lombjai felett. Végig nézték az Aquedotto valamennyi csú­ csos homlokzatait és háztetőit, a nélkül, hogy megtalálták volna, a mit kerestek. Végre az utcza végéhez értek. — Itt van! — kiáltá Zirone. S ezzel egy szélkakasra mutatott, melyet a ten­ ger felől lengő szél vasárboczán nyikorgatott egy padlásablak felett, mely körül épen néhány ga­ lamb röpdösött. A tévedés ki volt zárva. A postagalamb csak­ ugyan ide röpült. A szegény külsejű ház csaknem elveszett azon épületcsoportban, mely az Aquedotto sarkát ké­ pezi. Sárkány kérdezősködött a szomszéd boltokban és csakhamar megtudott mindent, a mit tudni akart. A házat már több év óta Zathmár László gróf birta és lakta. — Ki az a Zathmár gróf ? — kérdé Zirone, a ki e nevet soha se hallotta. — Hát . . . Zathmár gróf! — feleié Sárkány. — De talán megtudakolhatnék ? . . . — Majd később, Zirone, ne hamarkodjuk el a dolgot. Csak nyugalom és megfontolás . . . ós most menjünk szállásunkra. — Igen! . . . ez az ebéd órája mindazokra nézve, a kiknek joguk van asztalhoz ülni, — jegyzé meg Zirone gúnyosan. — Ha ma nem is ebédelünk, — viszonzá Sár­ kány, — meglehet, hogy holnap ebédelni fogunk. — Kinél?

35. SZÁM. 1885.

x x x n . ÉVFOLYAM.

— Ki tudja, Zirone? Talán Zathmár grófnál. Elindultak, mérsékelt sebeséggel, — miért is siettek volna ? — s elérkeztek szerény szállodá­ jukba, mely azonban rájuk nézve még mindig nagyon drága volt, minthogy nem. tudták ki­ fizetni szállásukat. De mily meglepetés várakozott rájuk. — Egy levél érkezett Sárkány számára. A levélben két darab százas bankjegy volt s a következő sorok: «Ez az utolsó pénz, melyet ön tőlem kapni fog. A mellékelt összeg elég arra, hogy visszatér­ hessen Szicziliába, utazzék el és ne halljak többé Torontál Simon.» — Ezer ördög! — kiáltá Zirone, — a bankár épen jókor tért eszére ! No az már igaz,.hogy a pénzemberek felett soha se kell kétségbeesni. — Ez az én nézetem is. — Tehát e pénz arra való lesz, hogy elhagy­ juk Triesztet ? . . . — Nem; arra való lesz, hogy itt maradjunk! II.

Sándor Mátyás gróf. A magyarok, a keresztény időszámítás kilenczedik százada körül telepedtek meg mostani ha­ zájukban. Jelenleg Magyarország lakosságának egy harmadát képezik. Lélekszámuk meghaladja az öt milliót. Legyenek bár spanyol, egyiptomi, vagy tatár eredetűek, származzanak bár Attila hunjaitól vagy az északi finnektől, — mint né­ melyek vitatják, •— e kérdés nem tartozik ránk. Mindenekelőtt azt kell szem előtt tartanunk, hogy nem szlávok, se nem németek és való­ színűleg nem volna kedvök se szlávokká, se né­ metekké lenni. A magyarok meg is őrizték vallásukat és buzgó katholikusok voltak a tizenegyedik századtól, te­ hát azon időtől fogva, midőn az uj hitre tértek. Ezenkívül máig is ősi nyelvüket beszélik, ezen eredeti, édes, hangzatos nyelvet, mely alkalmas a költészet minden bubájának kifejezésére; kevésbbé gazdag ugyan a németnél, de tömörebb és erőteljesebb. E nyelv a tizenegyedik századtól a tizenhatodikig helyettesité a latint a törvények­ ben és királyi rendeletekben, mig végre később nemzeti nyelvvé lett. 1699 január 21-én a karloviczi békekötés biztositá Ausztriának Magyarország és Erdély bir­ tokát. Húsz évvel később a Sanctio Pragmatica ün­ nepélyesen kijelenté az osztrák-magyar államok elválaszthatlanságát. Fiúgyermek hiányában a leány-ág örökli a koronát, az elsőszülöttség rendé szerint. Ezen uj törvény értelmében lépett trónra 174!)-ben Mária Terézia, atyja, VI. Károly után, ki az osztrák ház utolsó férfi-sarja volt. A magyarok kénytelenek voltak meghajolni az erőszak alatt, de még százötven év óta is talál­ koztak mindenféle osztály- és rangbeliek, a kik­ nek nem kellett a Pragmatica Sanctio, sem a kar­ loviczi békekötés. * J Azon időben, midőn elbeszélésünk kezdődik, élt egy magas származású magyar, a kinek egész élete két érzelemben összpontosult: a gyűlölet­ ben minden iránt, a mi német, és azon remény­ ben, hogy hazája vissza fogja hódítani hajdani autonómiáját. Fiatal korában ismerte Kossuthot, és noha születésénél és neveltetésénél fogva eltért tőle számos fontos politikai kérdésben, nem te­ hette, hogy e hazafi nemes szivét ne bámulja. Sándor Mátyás gróf Erdélyben lakott, Fogaras vidékén, hűbéri eredetű régi kastélyában, mely az Erdélyt Bomániától elválasztó keleti Kárpátok északi előhegyeinek egyikén épült, s a meredek * Nem tarthattam hivatásomnak Jules Vernének Magyarországra vonatkozó sajátszerű megjegyzéseit módosítani. A fordító-

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

563

szirten egész szilaj büszkeségében emelkedett fel, lésünk kezdete előtt tizenöt hónappal a halál el­ mint egyike azon végső menhelyeknek, melyek­ ragadta, ifjúságának és szépségének virágában, s ben az összeesküvők az utolsó emberig védelmez­ nem maradt utána más egy kis leánynál, a ki most két éves volt. hetik magukat. Sándor grófra nézve borzasztó volt a csapás. A vasban és rézben gazdag és gondosan kiak­ názott szomszéd bányák jelentékeny jövedelmet Vigasztalhatlan maradt mind örökre. A kastély biztosítottak az Artenak kastély urának. Az ura­ néptelenné, elhagyatottá lett. E naptól fogva a dalom magában foglalta egy részét a fogarasi ke­ kastély ura, mély fájdalmától lesújtva, ugy élt rületnek, melynek népessége nem csekélyebb itt, mint egy zárdában. Egész élete gyermekében hetvenkét ezer leieknél. A lakosok, városiak ugy összpontosult, kinek nevelése Lendeck Bozinára, mint falusiak, nem titkolták el, hogy Sándor a gróf jószágigazgatójának nejére volt bízva. gróf iránt feltétlen hűséggel és határtalan hálá­ E derék és még fiatal nő minden idejét a Sán­ val viseltetnek, és soha se feledik el azon jótéte­ dorok egyetlen örökösének szentelte, s ugy ápolta ményeket, melyekben a vidéket részesité. A kas­ a gyermeket, mint valódi második anyja. (Folyt, köv.) télyt csakugyan különös felügyelet alatt tartotta a bécsi magyar kanczellária, mely a monarkhia egyéb minisztériumaitól teljesen független. A leg­ A MÉREGKEVERÖK GYŰRŰJE. felsőbb helyen ismerték Artenak urának nézeteit A múlt századok rémtörténeteiben gyakran s ezeket figyelemmel kisérték, ha mindjárt a kas­ fordulnak elő rendkívüli mérgezések, melyek­ tély urát nem zaklatták is miattok. nek a holttesten nyomát sem lehet észrevenni. Sándor Mátyás akkoriban harminczöt éves E rendkívüli mérgek gyakran igen kis adagok­ volt. A közepesnél valamivel magasabb termete ban is halált okoztak s különösen hírhedt volt nagy izomerőt árult el. Nemes és büszke feje e tekintetben a méregkeverő olasz udvaroknál széles vállakon nyugodott. Élénk színezetű arcza a méreggyürü, mely kézszorítás alkalmával is egész tisztaságában képviselte a magyar typust. képes volt meggyilkolni valakit, mivel a gyűrű­ nek egy kis csúcsa megszúrta a bőrt, finom Gyors mozdulatai, szabatos beszédmodora, szi­ mérget csempészett be, melynek halálhozó ha­ lárd és nyugodt szemének tekintete, vérének tása ellen semmiféle gyógyszer sem létezett. gyors keringése, mely folyvást könnyedén reszUjabban az ily csodamérgezóseket hajlandók ketteté orrczimpáit és szájszögleteit, ajkainak a tudósok meséknek tartani, mivel tudomásuk szokott mosolygása, mely a jóság elvitázhatlan szerint abban az időben még ily kis adagban is halálos hatású mérget nem ismertek; a jele, társalgásának bizonyos megnyerő nyájas- kurara is csak e században került hozzánk sága, mindez őszinte és nemeslelkü természetre Amerikából. S mégis kétségtelen, hogy volt ily méreg, vallott. Gyakran észrevették már, hogy nagy ha­ sonlatosság létezik a franczia jellem és a ma­ melyet az indusok alattomos gyilkolásokra már gyar jellem közt. Sándor gróf ez állítás élő bizo­ évszázadok óta használtak s mely valószínűleg innen került Olaszországba, a méregkeverők e nyítványa volt. klasszikus országába. Ez az Abrus precatoriw Hogy jellemének csupán egyik fővonását en> növényből kerül. Az indiai méregkeverő e nö­ litsük: Sándor gróf, a ki meglehetősen keveset vény magvát egy éjjel s félnap tejben tartja, törődött mindazzal a mi őt magát illette, és alkal­ azután mozsárban péppé alakítja, ujjaival hen­ gereket csinál belőle s a napon megszárítja. milag könnyen elfeledte azon sérelmeket, me­ E hengerek — noha csak tűvastagságuak — lyek csak őt magát érték, soha se bocsátott meg gyilkoló mérgek. Botjára tűzve ellenségébe vagy és nem is bocsátott volna meg oly sérelmet, annak marhájába szúrja. A megszúrt ugy érzi, melynek barátai estek volna áldozatul. Igazsá­ mintha valami tövis sértette volna meg. Tizen­ gos volt a legnagyobb mértékben és gyűlölt min­ két óra múlva lázas állapotba jut, rendkívüli szomjat B bágyadtságot érez. Enni nem tud s den álnokságot. Innét azon elvi kérlelhetlenség, néhány nap múlva elhal. Sokszor orbáncz is mely nála oly feltűnő mérvben nyilvánult. Nem fejlődik ki nála s a halál bekövetkeztét gyor­ tartozott azok közé, a kik e világon a büntetést sítja. Nemrég Baol-Pindiben fordult elő ily eset. Egy alvó fiatal ember nyakán szúrást egyedül az istenre bízzák. Meg kell említenünk e helyen, hogy Sándor érezve fölébredt s ellenségét távozni látta. Mi­ vel a szúrás további fájdalmat nem okozott, Mátyás nagyon komoly neveltetést nyert. A he­ nyugodtan ment dolgára, de néhány óra múlva lyett, hogy átengedte volna magát azon élveze­ már folyton növekvő fájdalmat érzett nyakán, teknek, melyeket nagy vagyonával megszerezhetett a kórházba ment, hol heves láza támadt. Nyaka volna, inkább hajlamait követé, melyek a termé­ feldagadt s orbáncza keletkezvén, három nap szettani és orvosi tudományok felé vonzották. múlva meghalt. Az orvosok az egész kóresetet lázas állapotnak tulajdonították volna, ha ellen­ Tehetséges orvos vált volna belőle, ha az élet sége szúrásának helyét anyja előbb nem látja. szükségei a betegek gyógyítására kényszeritik. A felbonczolásnál a nyaktól a jobb mellig erő­ E helyett beérte azzal, hogy a tudósok által na­ sen véres ólomszinü daganatot találtak s a tüdő gyon méltányolt vegyész legyen. Magyarország ÍB gyuladásban volt. Különböző okokból lehet sejteni, hogy e nö­ legkitűnőbb tanintézetei, köztük a selmeczi bá­ vény magvait elhozták Európába is, s így való­ nyásziskola s a budapesti egyetem, legszorgal­ színű, hogy a méregkeverők gyűrűikbe ezt illesz­ masabb hallgatóik közé számították. E munkás tették. élet kiegészité és megszilárditá vele született ké­ Braziliában az Abrus növényt édes gyökereiért pességeit. Embert csinált belőle a szó legteljesebb tenyésztik s magvát szemgyuladásoknál népies értelmében. Kész embernek is tartotta őt min­ gyógyszernek használják. A porrátört magot le­ denki, legelső sorban tanárai, kik azontúl is jó öntik hideg vizzel s a vízből egy kis mennyiséget a szembe tesznek. Ettől uj gyuladás támad, barátai maradtak. mely azonban 10—15 nap múlva eltűnik s a Hajdan vigság, élénkség, zaj, élet uralkodott régi bajt is megszünteti. az Artenak kastélyban. Az erdélyi vadászok szí­ Sattler Henrik erlangeni tanár e tekintetben vesen adtak egymásnak légyottot a Kárpátok j kísérleteket is tett s igen sok feltűnő gyógyítást e meredek szirtjén. Nagy és veszélyes hajtóvadá- eszközölt. Nevezetes, hogy az Abrus-mag nem tartalmaz vegyi mérget, de a vizoldatban bacilszátokat tartottak itt, melyekben Sándor gróf j lusok származnak, melyek a gyuladásban levő kárpótlást keresett harczias ösztönei számára, i szem bacillusaihoz nagyon hasonlítanak. Az melyeket nem érvényesíthetett a politikai téren. ! egyiptomiak és persák a Cassia Abrus magvait Félrevonult ugyan, de figyelmesen szemlélte a i használják fel hasonló módon a szemgyuladás dolgok folyását. Élete megosztva látszott lenni I ellen. A méregkeverők gyűrűje a múlthoz tartozik; tanulmányai s azon nagyszabású életmód közt, j de ugyanazt a mérget, mely egykor a legrette­ melyet vagyoni körülményei megengedtek. Ezen | gettebb volt, ma a tudomány rendkivüli gyógyitó időtájban Sándor Béna grófné még élt. Ő volt a hatásúnak ismeri. gyülekezetek lelke Artenak kastélyban. Elbeszé-

35. SZÁM. 1885.

564

3 5 . SZÁM. 1885.

VASÁENAPI ÚJSÁG

a nők nagy része nem fogja írásban bevallani, hogy szépsége eltűnt. * Udvarlók jelbeszéde. Olaszországban némely * Az anami császár huei palotájában jelenleg 7450 szolga van, kik «foglalkozásuk • szerint követ­ helyeken a szerelmes ifjú két ujját szájára teszi s a kezőleg oszlanak meg : 500 dárdás, 500 testőr, 500 nőre néz ; ez azt teszi: «E1 vagyok ragadtatva szép­ zászlótartó, 150 fogházfelügyelő és hóhér, 200 királyi ségedtől s legforróbb vágyam, hogy beszéljek veled.» pecséthordó, 150 paizstartó, 180 mennyezetvivő, 150 Ha a nő erre legyezőjével megérinti saját arczát s a palankinhordó a hárem hölgyei számára, 150 nap­ legyezőt aztán lassan leveszi, ez azt jelenti: «Meg­ ernyővivő, 50 dobos, 400 legyezővivő, 100 kikiáltó hallgatlak" ; ha azonban elfordítja arczát, tagadást (ha a császár sétálni megy), 500 vadász, 50 thea- akar kifejezni. felszolgáló, 50 solymár, 100 szakács, 2500 őr a ki­ * A madarak étvágyáról az emberekével össze­ rályi sírboltnál, 50 fegyverőr, 150 zenész, 250 tem­ hasonlítva a következő érdekes adatokat közlik: plomi szolga, 50 fecskefészek-gyüjtő és elkészítő, 50 A rigó képes egyszerre felfalni a legnagyobb csigát halász, 50 kertész és 500 úszó vagy búvár. E sorban is, mely arány olyan forma, mintha a felnőtt ember azonban nincsenek a női szolgák, kiknek száma szin­ egy ülő helyében 25 font marhahúst fogyasztana el. tén több százra megy, s kik egy nyugalmazott há­ Még falánkabb a veresbegy, melynek napi táplálékára remhölgy parancsnoksága alatt állanak. egy legalább 15 láb hosszú giliszta volna szükséges, * A leggazdagabb angol földesurak. Lord azaz aránylag annyi, mintha az ember 9 hüvelyk Derby jövedelme a földbirtokaiból 1 70,000 font ster­ átmérőjű s 67 láb hosszú kolbászt fogyasztana el. ling, Bamsdené 175,000, a devonshirei herczegé, Látható e két példából, hogy a madarak a kártékony Hartington atvjáé, 171,000, Qeeensberryé 231,000, rovarok elpusztítása által mily hasznot hajtanak. Buteé 232,000, a Bedford herczegé 142,000, Hamil* Óriási megkövült tölgyfát találtak a Bhone toné 140,000, Portlandó ugyanennyi, Sutherlandé medrében. A fatörzs 35 méter magas, 38 köbméter 130,000, Tredeyeré 125,000, Anglesey grófé 107,000, fatartalma van s 55,000 kilogramm sulyu. Oly fekete Dudleyé 123,000, Fitzwilliamé 136,000, stb. Cbaplin, mint az ébenfa, s oly kemény mint a vas. Szakértők az uj földművelési miniszter, kit szintén a legelső nézete Bzerint már 3000 éves lehetett, midőn a vízföldbirtokosok közé számítottak, «csak» 30.000 font mederbe jutott. Mindenesetre méltó társa ama klasszi­ sterling évi jövedelem felett rendelkezik. kus nagy fáknak, melyek egyike alatt Caligula császár * A postagalambok gyorsaságáról a berlini 40 ember számára adott ebédet, vagy ama hires

EGYVELEG.

«Pfeil» nevü postagalamb-tenyésztő egylet legutóbbi versenye érdekes eredményeket mutat. Egy nap reg­ gel fél 8 órakor, berlini óra szerint, 32 galambot bo­ csátottak szabadon Kölnben, mely Berlintől 474 ki­ lométer légtávolságra fekszik. Az időjárás nem volt nagyon kedvező, északkeleti szél fútt. Az első galamb 4 óra 11 perczkor, azaz 8 óra 41 perczig tartó repü­ lés után, érkezett Berlinbe, a többi egymásután, a legutolsó 7 órakor. * Montefiore Mózes, a nemrég 101 éves korában elhunyt hires zsidó példája azt látszik mutatni, hogy némely családban a hosszú életkor öröklődik. Szülei 79 és 83 éves kort értek meg, nagyszülei 87 és 93 évet, egy fivére 75, egy másik 69, egyik nővére 84, a másik 79 s a harmadik 82 évet ért meg. A vérro­ konok életkorának átlaga tehát 81 év. * Mesterséges mézzel csalják legújabban a vilá­ got Amerikában. Tengeri-liszt s valami sav vegyülékéből készült sziruphoz tesznek egy kis valódi mézet s mondják, hogy e gyártott méz ize és külalakja olyan, hogy a valóditól alig lehet meg­ különböztetni. * A női szépség biztosítására Parisban külön részvény-társaság alakult. A programm lényege a következő: Minden nő jogosítva van szépségét tet­ szés szerinti összegre becsülni s ez összeg erejéig biztositani, évenként fizetvén a járadékot, mely a bizto­ sítási kor tartama szerint változik. Rendesen 15—30 evés nőktől fogadnak el ajánlatokat s azoknak a megállapitott összeget kifizetik, ha szépségük elvész, vagy valami szerencsétlenség, betegség, stb. követ­ keztében megromlik. A társulat arra spekulál, hogy

rény igen csinos s gondosan van készítve. A munka befejezése után a gyárosok az annál elfoglalt mun­ kások számára bált rendeztek magában a szekrény­ ben, mely ünnepiesen kivilágítva s feldíszítve ele­ gendő tért adott a tánczolóknak. * «Máhdi-papir» név alatt vastag vörös levél­ papír aranyozott jegygyei divatos most az előkelő vi­ lágban. A borítékok is hasonló szintiek. A meglehe­ tős Ízléstelen divatpapírok e mellett igen drágák, mivel a tündöklő veres szin előállítása nem könnyű. * A telefon időjelző gyanánt szolgál magában is, ha kaucsukkal bevont rézhuzallal áll kapcsolatban. A telefon ez esetben ugyanis egymástól könnyen megkülönböztethető zajt idéz elő. A vihar kitörése előtt mintegy tizenkét órával tompa zaj hallatszik, ha közeledik a vihar, a zaj olyan lesz, mintha jég hullana az ablakokra; minden villám oly hatást okoz, mintha a diaphragmára követ dobtak volna. Ugy látszik, hogy e készülék, ha egyszer tökéletese­ dik, nagy hasznára lesz a meteorologoknak. * Az őz részegségi állapotba jut tavaszszal a tölgyfa-- s nyirfarügyek rágása által. Ez állapotban a különben félénk állat egészen csodálatos módon vi­ seli magát. Herlingen német faluba egy ily lerésze­ gedett őz a tavaszszal egészen bejött s egy paraszt udvarán lefeküdt s oly kimerültnek látszott, hogy könnyen meg. lehetett fogni. * A sárga rózsa, különösen a Gloire de Dijon, Maréchal Niel s a különféle thearózsák divatosak

KREMSIER. Királyunk találkozása az orosz ezárral és családjával volt a legközelebbi napok legfonto­ sabb politikai eseménye, mely a hivatottakat és hívatlanokat egyaránt foglalkoztatta. E ne­ vezetes esemény kapcsában m u t a t u n k be most egy pár részletet a találkozás színhelyéről: Kremsier régi morva városból s különösen az olmüczí herczeg-érsek itt levő nyári palotájá­ ból, hol a kiváló vendégek tartózkodtak. Kremsier a March folyó jobb partján fekszik, Olmücztöl négy mérföldnyire egy tágas völgy­ ben, mely a Kárpátok csaknem idáig futó hegylánczával érintkezik. Maga a város nem nagy, lakosainak száma mintegy tízezer, de azért elég csinos ós élénk. Az elővárosokból három kapun át lehet bejutni a tulajdonképi városba, melyet közel 10 láb vastag fal övez körül, a hajdani erődítés maradványa. A várárkot 1880-ban ker­ tekké alakították át, melyek mellett gesztenye­ fákkal szegélyzett sétatér vonul el. De benn a városban is van sétáló hely, a fákkal beültetett szép nagy piacz. A várfalon belül 198 s az el­ különített zsidó városban 35 ház van, nagyobb

részt esinos^épületek. Különösen kiváló a nagy templom, a piaristák és irgalmas nővérek zár­ dája, a March folyón át vezető lánczhid, melyet Piudolf főherczeg bibornok-érsek építtetett s mindenek felett az érseki palota, melyről rész­ letesebben is fogunk szólani. Sokkal nevezetesebb azonban a ^ v á r o s n a k múltja. Már i 131-ben emiitik mint püspöki székhelyet. Történelmileg hiteles adatok bizo­ nyítják továbbá, hogy Bruno .püspök 1250-ben a várost megerősítette, falakkal és tornyok­ kal vette körül, a várkastély alapját meg­ vetette s a székesegyházat építette. Ez időben tehát Kremsier már jelentékeny hely volt, a mint hogy ugyanaz időből való vásár­ tartási és vámszedési joga. A husszita háború­ b a n sokat szenvedett, de még inkább a harminczéves háborúban. Tortenson svéd tábornok körülzárta a Gallas gróf által hősiesen védett várost s 16,000 emberből álló sereggel és 22 ágyúval fogott az ostromhoz, hosszasan ostro­ molván azt, 1643-ban július 26-án bevette s ekkor mintegy ötszáz polgárt részben lefejeztek, részben elevenen megégettek. Négy évvel később újra svéd csapatok' pusztítottak Kremsierben s

MÁTYÁS.

platánfának, melynek árnyékában Xerxes száz test­ őrét megvendégelte. * Tekenősbéka-eső volt közelebb Raleighben, Észak-Kar _ lina államban. Felhőszakadásszerű eső után ugyanis az utczák apró tekenősbékákkal voltak tele. * Papir-ágynemüt készítenek most New-Yorktan különböző minőségben. Egy garnitúra, azaz paplan és párna, 75 centbe (másfél forintnál többe) kerül. Mondják, hogy az ágynemű igen tartós s ha baja van, kivasalható. Különösen ajánlják télre, midőn az ágyat jó melegen tartja. * Rendkívüli kigőzölgést észlelnek minden tárgy­ nál Alaszkában a téli hónapokban. Egy szánka, mely­ ben 4—5 ember ül, s melybe 10—15 kutyát fognak, egészen gőzbe borított mozdonyhoz hasonlít s nagy fdstfelleg nyomul utána. Az iramszarvasokat és moschus-ökröket a vadászok 4—5 mérföldnyire meglát­ ják kígőzölgésökről. Még az ember lábáról is meglát­ szik a gőz, bármily vastag saruja legyen. * Az anami császár kincstára egy tó, mely ma­ gas kőfalakkal körülvéve a huei palota bensejében van. A tóra csak egyetlen ablak nyílik a császár tit­ kos szobájából, honnan évenként egyszer egy arany s ezüst rudakkal telt fatörzset vetnek a tóba. A mit bevetnek, az többé nem jö napvilágra, mert a kincset a tóban rettenetes krokodilok őrzik. * Tánczmulatság egy pénzszekrényben. Bash testvérek gyára Buenos-Ayresben a laplatai bank számára nemrég egy óriási pénzszekrényt készített, melynél nagyobb eddig még nem volt. Hossza 9 mé­ ter, magassága 5 méter, szélessége 6 méter és súlya 90,000 kilo. E rendkívüli méretek daczára a szek-

jelenleg egyes fürdőhelyeken. Karkbadban, Kissingenben, Emsben s más helyeken a nők reggel a for­ rásoknál és sétatereken csak sárga rózsával díszítve jelennek meg. A czár vonata. A vonat, mely a kremsieri császár­ találkozóra vitte az orosz uralkodó családot, kénye­ lem és pompa tekintetében ritkítja párját. Francziaországban készült, III. Napóleon számára s II. Sándor czár vette meg s rendeztette be újra. Csak külföldi útra használják, a belföldön három másik vonat áll a czári család rendelkezésére. A vonat tizenöt kocsija közül öt van a czári család használatára rendelve. Legpompásabb a czárné hálókocsija, melyet nem rég rendeztek be. Falai kék selyemmel, födele fehér-damaszszal vonvák be. Függő ágy van benne kék se­ lyem-hálóból. Ébenfába foglalt tükör, toilette-asztel, íróasztal és chaise-longue egészítik ki a bútorzatot. A hálószobából kényelmes fürdőbe lehet lépni. Szomszédságában van a komorna szobája. E kocsi előtt haladt az, melyben a czári gyermekek utaztak. Mind a ketten külön-külön szakban. A trónörökös szobája nagyobb s fényesebben is van berendezve, mint az öcscséé. Majd a szalonkocsi következik, mely­ nek belseje vörös színben pompázik. Selyembutorainak ébenfa a kerete. A negyedik kocsi a czár háló­ szobája. Egyszerűen van berendezve, csupán az ezüst mosdó-eszközök s kilencz lámpa képviselik benne a nagyúri fényűzést. Szintoly egyszerű a dolgozószobája is. Tulajdonképi szalonja nincs is, mert az játszó szo­ bának van berendezve. Oroszos izlésü fabútorok s játszó asztalok vannak benne.

AZ

565

A főőrségi épület, a hol az orosz titkos rendőrség székelt.

A főtér Kremsierben.

A TRIESZTI NAGY CSATORNA.

SÁRKÁNY ÉS ZIRONE A SZEMEIKKEL KISÉRTÉK.

SÁNDOR

VASÁRNAPI ÚJSÁG.

xxxn. ÉVFOLYAM.

XXXII ÉVFOLYAM.

ÉRSEKI

KASTÉLY

KREMSIERBEN.

ehhez járult, hogy a városban a pestis is dühön­ gött, melynek a lakosság fele áldozatul esett. Sokat szenvedett a város a hét éves háborúban s a franczia invázió alatt, de azért a múlt szá­ zad óta aránylag békés korszaka volt s egyetlen nevezetesebb esemény kapcsolódik hozzá, az t. i., hogy 1848 október 22-ón Ferdinánd csá­ szár Olmüczböl ide hivta össze a birodalmi gyű­ lést, mely november 22-ón Ö6sze is ült. De nem sokáig folytathatta működését. A következő óv márczius 6-án 9 órakor Stadion gróf belügy­ miniszter Kremsierbe érkezett s éjfél utánra szá­ mos képviselőt hivott meg magához s kijelenté előttök, hogy a császár elhatározta a birodalmi gyűlés feloszlatását s hogy alkotmányt maga fog adni, ez m á r készen is van. A képviselők ellenvetéseket tettek, de nem használt. Másnap reggel erős katonacsapat nyomult be az érseki palotába, hol a képviselők üléseztek, bezárták az üléstermet, az irodákat, s kifüggesztették a feloszlató császári parancsot. A képviselők erre elhagyták Kremsiert és sokan külföldre mene­ kültek. Az érseki palota, hol a csonkaparlament ülé­ sezett, s a hol most Európa két hatalmas ural-

566

VASÁRNAPI ÜJSÁG

Kremsier látképe.

kodója találkozik, már egyszer fogadott be ural­ kodót. 1748-ban Mária Terézia volt itt férje Ferencz társaságában s szemlét tartott az olmüczi sikon felállított orosz segédcsapatok felett. Álta­ lában a csinos olasz stylben készült épület igen régi. Mostani alakját Liechtenstein Castelcorn gróf herczeg-érseknek köszöni, ki az előbbi erő­ dített várkastélyt lebontatta s a körüllevő mo­ csarakat kiszárította; a régi épületből csak a torony maradt fenn, melyen ma is felismerhető, hogy a bejárat alatta volt. A palota építését 1711-ben fejezték be. 1752-ben tüz égette el, mely után ismét felépíttették. A harminczas években Chotek gróf herczeg-érsek csinált több változtatást, különösen a képünkön is látható főőrségi épületet, hol még most is megvannak az özönvíz előtti öltözetbe öltöztetett érseki disztestőrök medvebőrös süveggel és színes frakkban, kik mindannyiszor egész pompájuk­ ban jelennek meg, midőn a déli harangszóra ágyúlövés hirdeti a disztestőrség felváltását. Most e helyen a czárt őrző titkos rendőrség székhelye volt. A kastély benső része teljesen megfelel mére­ teiben a külsőnek. Nagy termek vannak min­ denütt, rendesen fényesen díszítve, freskókkal és aranyozással. Abban a teremben, hol az 1849-iki parlament ülésezett, a boltozaton há­ rom mithologiai tárgyú festmény van, Freenthal Adolf Károly müvei, ki a falon függő pompás arczképet is festette, mely a kastély építőjét áb­ rázolja. Maga ez a díszítés mintegy 60,000 fo­ rintba került. Van továbbá a kastélyban két igen becses könyvtár, a kisebb 8000, a nagyobb mintegy 20,000 kötetből áll. Van ezekben sok értékes kézirat, többek közt egy gyapotpapirra irott Korán s egy kis kiadású Korán is oly apró betűkkel, hogy szabad szemmel nem lehet elol­ vasni; az ilyet az előkelő törökök a turbán gombjaiban szokták viselni. Van az érseki pa­ lotában igen gazdag éremgyüjtemény is. József herczegérsek nem sajnált semmi költséget, hogy az olmüczi püspök által veretett fémekből (1144-től kezdve birtak fómverési joggal), to­ vábbá a legritkább arany- és ezüst-érmekből teljes gyűjteményt állítson össze. A pápai ér­ mekből V. Márton pápa korától fogva szintén teljes gyűjtemény látható a kremsieri érsekségi kastélyban. Az érseki levéltár gazdag okmány­ tár, a történetíró számos nagy érdekű dolgot tudhat itt meg, mert az olmüczi püspökök régi idők óta fontos és befolyásos szerepet játszottak nemcsak az egyházi ügyekben, de a politiká­ ban is. A kastély második emeletén, a nagy könyv­ tárral szemben, a házikápolna van, gyönyörű oltárképpel, mely szent Sebestyén halálát ábrázolja. Kaibolini H. festménye. Az oltár mögött levő sekrestyében nagyon sok értékes templomi ruha és más templomi eszközök van­ nak a herczeg-érsek használatára. A kastély földszinti termei is szépek. Három nagy terem s két kisebb lakosztály foglalják el az egész földszintet. A bolthajtásos tetőzetet csínos farag­ ványok, márványalakok diszitik. A kastélyt hosszú folyosó köti össze a szent Móricz egy­ házzal, melyet Pawlowsky Szaniszló püspök építtetett. Kis színház is van a kastélyban. Gyönyörű látványt képez a terjedelmes, nagy gonddal s műértelemmel ápolt park, melyben virágagyak, lombos ligetek váltakoznak, s mely­ ben számos kioszk, nagyszerű üvegházak, szö­ kőkutak, mesterséges vízesések vannak.

tet és a könyörületesség vallása szokott győzni. A reklám, a haszonlesés s az önző érdekek köznapias légköréből, mely a kiállítás sok más pontját uralja, mintegy templomba érzi magát emelkedni itt az ember. A szenvedések tanyája fájdalmat rezegtet meg a sziv húrjaiban, de a melyet mégis ellensúlyoz a gond és a tisztaság ama szenteltnek tetsző képe, melylyel itt az emberiség siet a nyomorultak és szerencsétle­ nek fölsegélésére. Nem a kórházak rideg és fagyos hivatalossága, nem a betegszobák pana­ szos siralma, hanem az embertársi részvét önként fakadó szeretete vonja be derült sugará­ val e helyet, melyben ha egészségesen szem­ lélődni kettős öröm, ugy bizonyára betegen szenvedni csak félcsapás. Rafaeli arczu ápolónők, sötétkék bő redős köpenyekben, hófehér gallérral s karjaikon a fehér karszalagra vont vörös kereszttel, mint tisztaságban és jóságban tündöklő kherubinok forgolódnak minden oldalon s minden kérdésre a legválogatottabb műveltséggel adnak választ. A falon, melytől befelé az Erzsébet kórház tár­ gyai találnak elhelyezést, ő felsége a királynő olajfestésü képe függ, magyarok patronájáé, kinek tekintetere melyik megsebesült katona ne feledné kiontott vérét s ne tűrné könyebben a marczangoló kint ? A pavillon berendezése, a rendelő-szoba, a különböző konyhák, ápoló-szobák, kerekes ágyak, sebesült-emelő gépezetek, stb. részlete­ sen le voltak már írva lapjainkban. Ezúttal képünk a pavillonnak a németországi rend ál­ tal adományozott sebesült-szállító kocsikat tar­ talmazó részletét tünteti föl. Minthogy pedig kevesen veszik magoknak a fáradságot, hogy a Duna jobbpartjára átfátadva, az úgynevezett Németvölgy düllőjében, a győriés az Alkotás utcza sarkán közvetlenül vegyék szemügyre a kitűnő berendezésű épületet, ezek­ nek elég fogalmat nyújthat a mintaszerű be­ rendezésről a vörös-kereszt-egylet kiállítási pa­ villonja. Ugy a közös kórtermek, legfölebb 8 be­ teg számára berendezve, mint az egy-két ágygyal fölszerelt tiszti pavillonok, hű képét adják az eredetinek, mely béke idején 120, háború idejé­ ben pedig 800 beteg befogadására van tervezve. Minden teremben 8 erős és kényelmes vas­ ágy áll, továbbá 8 vaságy-asztalka, 8 szék, egy na­ gyobb és egy kisebb asztal, egy kéttálas mosdó­ asztal, meleg és hideg víz vezetéssel. A tisztipavil­ lonok szobatalaja amerikai módon rakott tölgy fa-padolatból áll, bútorai szintén tölgyfából ké­ szültek s a lehető legnagyobb kényelmetnyujtják. Igaz, hogy átlagos felszámítással, a tulajdonképeni központi kórházban egy ágy fölállítása 4268 írt 72 krba került. De tekintetbe kell venni a min­ taszerű berendezést, meg azt, hogy az intézet nem csupán kórházi, hanem egyszersmind ta­ nítási czélokra is szolgál. A többféle kamrák, theakonyhák, fürdők, closetek, műtő-terem stb. mellett még öt ba­ rakk egészíti ki a kórház helyiségeit, a melyek közül egyet épen képünk mutat. E barakkok béke idején a tábori kórházak és sebesült szál­ lító oszlopok raktározására szolgálnak, háború esetén azonban sebesültek ápolására is, mely czélból minden barakk-szárnyba egy nagy kór­ terem van elhelyezve 34 ágy, illetőleg 18 sebe­ sült-szállító kocsi számára. E barakkoknak, melyeket építőjük után Hausmann-typuszoknak neveznek, fő előnyük abban áll, hogy minden átalakítás nélkül kórházul lehet őket használni, s e mellett, minthogy a homlokoldaloKon nagy kapni vannak, kocsitárul is. Látni e rövid vázlatból is, hogy mennyi gond volt irányadó helyen arra fordítva, hogy a vörös-keresztegylet kórháza a modern igények­ nek minden tekintetben tökéletesen megfelel­ jen. S hogy meg is felel, azt mutatja az a nem lankadó érdeklődés, melylyel a kiállítás e va­ lódi gyöngyét a laikus közönség is napról-napra mind tömegesebben keresi fel.

MESTERSÉGES TETSZHALÁL.

Ki ne hallott volna eseteket, midőn uj életre keltettek látszólag már teljesen élettelen állato­ A VÖRÖS-KERESZT KIÁLLÍTÁSA. kat és növényeket? Oly gyakoriak ezek, hogy — Képpel. — a csekélyebb fejlettségű organizmusoknál egyes Elrejtőzve, mint a titkolva jótevő kéz, vonul esetekre nézve alig lehet komoly kétségeket tá­ meg a vöröskereszt-egylet pavillonja a kiállítási ! masztani. Római, egyiptomi és perzsiai sírokból terület egyik zugában. Távol a járt utak zajától, szedett magokról mondják, hogy ismét kicsiráz­ lomb-sora es ude árnyék közt integetnek felénk nak s így csírázó képességüket évezredekig meg­ az ismert voros jelvények, melyek alatt a szere­ tartják. Kiszáradt vagy befagyott lények víz

35.

SZÁM.

1885. xxxn.

ÉVFOLYAM.

vagy melegség hatása alatt uj életre kelnek. Backer Henrik 27 év múlva támasztott fel ily lényeket és Spallanzani ugyanazon rotiferákat tizenegyszer tette szárítás által élettelenekké s azután nedvesség által ismét élő lényekké, rotiferákat, oly állatokat, melyeknek szemük, idegeik s izmaik vannak, tehát aránylag már nagyon kifejlettek. Doyére ugyanily állatokat 153° C. forróságnak tett ki s azután kénsavon négy hétig szárított, de nedvesség által ismét életre keltek. Megfagyott békák, halak és pióczák nedvesség hatására több nap múlva viszszanyerik életüket. Kövek bensejében talált élő hüllők sem tartoznak a legritkább esetek közé. De vájjon csak az alsóbb rendű szervezetek­ nek adatott-e meg az akiváló tehetség, hogy az életműködést bizonyos időre felfüggeszthetik? Avagy azt a téli álomnak nevezett állapotot, midőn egyes állatok lélegzet nélkül megder­ medve hevernek s midőn a vízbe vagy külön­ ben veszélyes gőzökbe tétel sem árt nekik, mert testük nem indul rothadásnak, nevezhetjük-e életnek s nevezhetjük-e valóban halálnak? S nem volna e képes erre az ember is ? A somnambulisták ismert extasisa, midőn az életmű­ ködés a minimumra olvad le, perczekig tart ugyan, de mindamellett azt látszik tanúsítani, hogy a mesterséges tetszhalál az embernél sem tartozhatik az elképzelhetlen dolgok közé. Valóban vannak is egyes tünetek, és pedig meglehetős hiteles adatuak, melyek ilyesmire szolgálnak bizonyságul. A legelsők egyike ezek közül az indiai fakírok eleven eltemetése, mely­ ről többek közt legújabban Du Prel Károly, a modern miszticzizmus egyik legalaposabb tanul­ mányozója, rendkívül érdekes adatokat közöl, oly adatokat, melyek a felhozott bizonyítékok daczára meséseknek látszanak. Rövidebb vagy hosszabb időre elevenen elte­ metett fakírok — mondja szerzőnk — régi idők óta folytonosan voltak Indiában. Már a Dabistan, az indiai hitfelekezeteket ismertető perzsa mű, felemlíti, hogy Indiában némely egyénnek hatalmában áll lelkét a testtől elválasztani s azzal ismét összekötni; az ilyenek képesek a lélegzetet órákig, sőt egyesek hetekig visszatar­ tani. Magától érthető, hogy ez adatot, valamint más hasonló feljegyzéseket az európaiak csak mosolylyal fogadhatták, ismervén különben is az ind fantázia túlzásait. Ujabban azonban sok európai ember irt róluk s még csodálatosabb dolgokat. Legnevezetesebb ezek közt dr. Honigberger János Márton német orvos, ki több in­ diai udvarnál volt orvos és «Früchte aus dem Morgenland»czim alatt Bécsben Gerold, kiadá­ sában 1851-ben megjelent müvében igen rész­ letesen szól (különösen a 20, 137—141, 180-ik lapokon) az ily emberekről. Legnevezetesebb eset a következő: Egy Harídas nevű fakír híressé lett arról, hogy ké­ pes magát tetszhalottá tenni, eltemettetni s ha azután hónapok múlva kiássák, ismét életre kél. Egy indiai fejedelem magához hi­ vatta a fakirt s kísérletet akart vele tenni, mire a fakir egész készséggel vállalkozott. Cso­ dálatos módon maga előidézte a tetszhalott-ál­ lapotot, s midőn már az életnek semmi nyoma sem látszott rajta, a fejedelem és országnagyok jelenlétében bevarrták a vászonba, melyen ült s egy ládába helyezték, melyre a fejedelem tette rá a lakatot. Egyik miniszter kertjében a váro­ son kivül elásták a ládát, a sir felett árpát ve­ tettek el s köröskörül kőfalat vonva, állandó őröket helyeztek oda. Negyven nap múlva a maharadzsa maga jött el az ország fejei, Ventura tábornok, néhány angol és orvos kíséreté­ ben s kiásták a ládát; a fakir ott feküdt meghi­ degülve s mereven, azonban a feloszlás legcse­ kélyebb jele nélkül. Fejére meleget téve, szájába levegőt fúva s testét dörzsölve egy óra múlva életre kelt s csakhamar azután egész vidám lett s előbbi tehetségei, különösen emlékezete, tel­ jesen megmaradtak, mintha a szünetelés nem is lett volna más, mint egyszerű alvás. Ugyané fakirral többször tettek hasonló kísérletet, egy­ szer kizárólag angolok is; egy alkalommal négy hónapig volt a föld alatt; eltemetése napján leborotválták s kiásatásakor nem nőtt meg sza­ kálla. A fakir egészen biztos volt dolgáról s mindenkor készséggel egyezett bele a kísér­ letbe, természetesen busás ajándékokért; csak egyszer fejezte ki óhaját, hogy jobban szereti, ha koporsóját fára akasztják, mivel fél a hangyáktól, melyek a földben könnyen hozzá juthatnának. Honigberger elmondta azt is, hogyan idézik

35.

SZÁM.

1885. xxxn.

ÉVFOLYAM.

elő a fakírok a tetszhalott-állapotot. Felvágják nyelvük alatt a husszalagot, miáltal a nyel­ vet jó előre nyújthatják s azután meghajtva visszanyomják a torokba, ugy hogy ez által az orr benső nyilasai egészen elzáratnak. Külső orrlyukaikat és füleiket viaszszal tapasztják be, szemeiket pedig befedik. A lélegzés visszatartá­ sára hosszabb előgyakorlatok szükségesek. Min­ denekelőtt az emésztési proczesszust a lehető legszerényebb mértékre kell redukálni; a fakir a kísérlet előtt néhány nappal gyomortisztitó szert vesz s azután csak tejjel táplálkozik, de azzal is csekély mértékben. Az eltemetés előtt hosszú vászondarabot nyel el, hogy azzal gyom­ rát kitisztítsa s beleit vizzel gondosan kiöblíti. Az ujra ébredésnél legelőbb nyelvét húzzák ki torkából, levegőt fúnak a tüdőbe oly erővel, hogy az orrlyukak dugaszai maguktól kiessenek. A tetszhalott-állapot tartama meghatározhatlan. Valószínű, hogy ha négy hétig nem kö­ vetkezik be a rothadás , a tetszhalott-állapot tovább is tarthat. Maguk az indusok beszélnek oly esetről, midőn az eltemetett fakirt száz év múlva ébresztették fel s az hasonlóan a hitrege 7 alvójához, egész uj világot talált maga előtt s az embereknek mesés dolgokat tudott elmon­ dani. Braid, a hypnotismus felfedezője, szintén közöl egy pár hasonló adatot, melyeket egy a lahorei udvarnál élt angol diplomatától s egy Indiában hosszabb ideig tartózkodott ezredestől hallott. A lahorei fejedelem, Ruvjeet Singh, az egyik esetben két csapat testőrt helyezett a sir mellé, melyet két-két óránként felváltva négy katona őrzött; a sir felbontásánál a pecsétet és zárt rendben találták s a fejede­ lem és az elbeszélő — Sir Wade Claude — lemenve, a fakirt ott találták a penészessé lett zsákban. Karjai és lábai ránczosak let­ tek, feje a vállán nyugodott, mint a halot­ taknál. Az orvos nem érzett érverést sem a szivtájékon, sem a kezeken. Mindennek daczára, miután késsel nagy fáradsággal ki­ feszítették állkapcsait s a fent leirt fölélesztési kísérleteket megtették, az olvasz­ tott vajjal kent szempilla kinyílt s fény­ telen, mozdulatlan szem volt látható. Csak­ hamar elkezdett a test görcsösen mozogni, a lélekzet vissszatért, a testtagok termé­ szetes alakot öltöttek fel, a szemgolyók előre nyomultak, visszanyerték természe­ tes színüket s a kiásás után egy rövid óra múlva megszólalt a fakir is csendes han­ gon. Első szavát a fejedelemhez intézte: «most már hiszel nekem ?» A fejedelem igent mondott s megajándékozta őt gyöngy­ nyakékkel, arany-karpereczczel és díszru­ hával. Ugyanez a fakír másodszor is alá­ vetette magát a kísérletnek. Ekkor az eltemetettet időközben kétszer is kiásatta Runjeet Singh s mindannyiszor meggyőződött, hogy oly élettelen és ugyanazon helyzetben van, a mint eltemették.

VASÁRNAPI ÜJSÁG. kívületbe jutásukból képesek nyereséghajtó látványosságot csinálni. Egyes rendkívüli esetek nemcsak Indiában, de másutt is fordultak elő, midőn tudniillik az extázis mesterségesen, az illető akaratával idéztetik elő. Despine orvos ismert egy somnambulistát, ki maga magát képes volt önkívü­ leti állapotba helyezni; hátára feküdt, keresztbe tette karjait mellén s néhány pillanat múlva egészen olyan volt, mint a halott. A régi hires orvos, Cardanus önmagáról állítja ezt. Ujabban dr. Cheyne hires dublini orvos hozott fel egy csodálatos adatot. Townscnd nevű ezredes két orvost hivatott magához bebizonyítani előttök, hogy meghal, a mikor tetszik s azután önmagá­ tól ismét életre kel. Az orvosok megvizsgálták az ezredes érverését s rendesnek találták, erre ő hátára feküdt s rövid idő múlva a legkisebb életjelt sem lehetett rajta észrevenni. Az orvo­ sok megrémülve már el akartak távozni, midőn a testen ismét láthatók lettek a mozgások, az ér­ verés és öntudat is visszatértek. Ugyanaz nap este ismét megtették a kísérletet, az önkívü­ letbe jutás sikerült, azonban ez alkalommal Townsend csakugyan meghalt. (Ez esetet Moore irta le «Die Macht der Seele über den Körper* czimü müvének 259. lapján.) Még e században is, mely látta, miként csi­ nálnak a gázgyártásnál vizből tüzet, miként re­ pül a szó a telefonon és távirdán, s látott annyi más csodát, nagyon csodálatos, nagyon hihetet­ len dolgok ezek. Pár évvel ezelőtt hire járt, hogy az ausztráliaiak, kik a hosszú tengeri ut

SAVOYARD FIU.

és egyenlítő miatt rendkívül gazdag baromte­ nyésztés ükét annak főpiaczán, Angliában, kel­ lően értékesíteni nem képesek, módokról gon­ dolkoznak, hogy a hosszú ut idejére önkívületi állapotba helyezzék a szarvasmarhát s csak Angliában keltsék uj életre. Ekkor felmerült az a gondolat is, mily jó volna, ha elaltathatnák az embert is egy-két évre vagy talán évtizedekre s ekkor felébredve saját szemeinkkel látnók az uj csodákat, melyek a jelenkor gyors haladása folytán most már csaknem bizonyosra vehetők. Álom és ábránd-e ez csak? Avagy az az élet­ szívósság, mely az apróbb szervezeteknél tapasz­ talható s mely a téli álmáról ismert medvénél s más emlősöknél megvan, nem hiányzik az em­ bernél sem vagy legalább egyes különös szerve­ zetű embereknél ? Megáll felette az ész. De felel­ hetünk-e reáabszolut tagadólag, mondhatjuk-e, hogy a jövő kor sem lesz képes a fátyolt fel­ emelni ? Gy.

Egy angol tiszt beszéli, hogy 1835-ben Rajwarrában találkozott egy harminczéves fakirral, ki ajándékokért kész volt magát bárki által el­ temettetni hetekre vagy hónapokra. E fakirt egy kőházban szintén kővel kirakott sírban tartot­ ták; mindkettőt külön befalazták s őröket helyeztek el mellette. Négy hét múlva kiásták s vaseszközzel kinyitva száját, vizet bocsátottak bele. Lassanként magához tért, lassú hangon elkezdett beszélni s csakhamar oly vidám lett, hogy késznek nyilatkozott magát rögtön újból eltemettetni akár egy évre, ha a fejedelemnek ugy tetszik. — Egy más esetben egy ily fakirt katonai szertartások szerint temettek el, koporsó nélkül s a sir őrizetére mohamedán katonákat rendeltek, hogy a hinduk csalást ne követhesse­ nek el. Ez alkalommal azonban már néhány nap múlva kiásták a fakirt, mivel a kisérlettevő an­ gol tiszt félt attól, hogy elveszti állását, ha a felélesztés nem sikerülne. Sikerült azonban s alig egy óra alatt. A SAVOYARD FIU. Preyer, jenai tanár,«Erforschung des Lebens» Paris utczáinak egyik ismert, typikus alakja czimü müvében szintén több ily esetet beszél el s állítja, hogy némely esetek hivatalos felügyelet a savoyard fiu. Lelkes nagy fekete szemei, hul­ alatt történtek s ugyanő részletezi azokat az lámos haja, olajszinbe játszó arczbőre s finomul elővigyázati szabályokat, melyeket a fakírok metszett arczvonásai, melyek sokszor szolgálnak az eltemetés előtt szükségeseknek tartanak. a művészek ecsetének mintákul szép tanulmány­ Valószínűnek tartja, hogy egyes fakírok e fejekhez, rá vallanak a klasszikus olasz szárma­ tulajdonsága összefüggésben áll a vallásos exta- zásra. S a méla, álmadozó borongás, mely a kife­ zissal. Ők, mint a brahmanok legalsóbb foka, jezésteljes gyermekarczot olykor ellepi, mintha ezextazisból csak a külső jelleget sajátították el, csak panaszkodnék hontalansága fölött, a meny­ de azt lassankint annyira fejlesztették, hogy ön­ nyiben Nizzát és Savoyát HL Napóleon Olasz­

567 országtól elszakítva, Francziaországhoz csatolta s a két kis tartomány lakosai most körülbelül ugy vannak, mint az elzásziak és lotharingiaiak, kik Németországhoz csatoltatva, ma is epednek Francziaország után. \ A nagy világváros utczáin nem ritka a savoyard fiu, ki már kis gyermek korában elsza­ kadva szülei tűzhelyétől, egy havasi morga, vagy egy betanított virgoncz majom kíséretében egész odáig jutott, s mutatványaival mulattatja az utczák közönségét, síppal vagy dobbal, s ha már kissé jobb módú, visitó sipládával kisérve kenyérkeresőjének furcsa mozdulatait, melyeket a publikum nagy érdeklődéssel fogad s hangos kaczagással kisér. A savoyard fiu fölhasználva a kedvező han­ gulatot, előveszi hegyes tetejű süvegét s körbe tányéroz vele a bámészkodók csoportjában, melyben akad néha olyan is, a ki egy-két sout vet a kalapba a mulatságért, mit a szegény gyermek hálás «grazia signore»-val fogad.

AZ ORSZÁGOS KIÁLLÍTÁSRÓL. A királyné szeptember 20-án nyolcz napi tartóz­ kodásra és kizárólag az országos kiállítás látogatá­ sára Mária Valéria főherczegnővel Budapestre ér- • kezik és csak is a kiállítás beható megtekintése után megy ki Gödöllőre. József főherczeg fiai, József és László főherczegek, nevelőjük, Holdházy apátkanonok és Lázár százndos kíséretében, e hó 27-én kizárólag a kiállítás megtekintése végett Alcsuthról Budapestre ér­ keztek. Két órakor a kiállítás területén ebédeltek s az egész délutánt szemlére fordították. A főherczegek még folytatják a szemlét. Tömeges látogatók. Mintegy négyszáz ba­ jai iparos és kereskedő Drescher Emil polgár­ mester vezetése alatt érkezett az országos kiál­ lítás megtekintésére aug. 26-án reggel külön hajón. Másnap pedig Nagy-Kőrösről jött 150 iparos. Horvátországi tanítók a kiállításon. Stipetics József zágrábi országos elemi iskolai fő­ felügyelő vezetése alatt e hó 25-ikén tekinté­ lyes számú és kizárólag tanítók és tanférfiak­ ból álló utazó társaság érkezett Budapestre Horvát-Szlavonországból. A kirándulásban kilencz polgári iskolai tanító és két tanítónő, harmincz népiskolai tanitó és két tanítónő és több igazgató és megyei iskolai felügyelő vesznek részt. A társaság 61 főből áll. Körleveleket küld a kiállítási bizottság az osztrák és németországi iparegyletekhez, felhiva őket a kiállítás tömegesb látogatására. A brünni iparegylet jön is, szeptember 6-án, há­ rom napos látogatásra s titkára, Naske Alajos, tegnapelőtt már itt volt s meglátogatva az el­ nökséget, megállapiták a részleteket. A bécsi vendéglősök és szállóházak tulajdonosai szept. 5-én lesznek itt; már ötszáznál többen jelent­ keztek. Cseh kiállitás. Cseh lapok megpendítették az eszmét, hogy Prágában egy átalános cseh-szláv ki­ állítás rendeztessék, melynek czélja volna föltüntetni a cseh nép kulturális és nemzetgazdasági haladását a cseh nép újjászületésétől fogva. A kiállitás fel­ ölelné Csehországot, Morvaországot, és Sziléziát, de csupán a cseh részét eme tartományoknak. Első sorban, miként a cseh lapok hangsúlyozzák, meg kellene őrizni a kiállitás cseh nemzeti jellegét. A ter­ vezők remélik, hogy az ország s az állam támogatni fogja őket. A kiállitás területének bővítése. A nemzetközi tenyészmarha kiállításra — mely szeptember hó 1 -vei nyílik meg — az állatkiállitások számára be­ rendezett helyiség kicsinynek bizonyult. Az igazga­ tóság ennek folytán a mezőgazdasági pavillontól északra, hol eddig a társas kocsik állottak, hat hold nagyságú területet kapcsolt a kiállítás területéhez. Ezen területen öt szabad szállás lesz felállítva mar­ hák számára és két barakkot építenek a szolga-sze­ mélyzet részére. A társas kocsik állomáshelye pedig a mezőgazdasági csarnok kapujától délre, a város­ ligeti tó partjára helyeztetett. Belépti jegyekből e hó 23-ikáig még nem gyűlt össze fél millió sem; összesen 488,899 frt 50 krt vett be eddig a kiállitás pénztára.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. A hegyek közül, elbeszélések, rajzok, irta Gyarmathy Zsigáné. A jeles írónő ez uj kötete nem csak az iró elbeszélői tulajdonainál, hanem színhelyénél fogva is érdekes. Az erdélyi hegyek közé vezet, s az

568 ottani néppel és emberekkel ismertet meg. Kastély, kunyhó, népszokás és természeti szépségek leírása váltakozó alkatrészeit képezik a kötetnek, melyben tizenkét darab van, irodalmi fajban nagyon külön­ bözők : elbaszélések, kis rajzok, elmefuttatások és egy meleg hangú megemlékezés Sámi Lászlóra is. A 352 oldalt elfoglaló, s Aigner Lajos bizományában megjelent, csinos kiállitásu kötetet a szerző .jó szülői emlékének' szenteli. A könyv árát nem tudjuk. Vörösmarty összes munkáiból Mehner Vilmos kiadásában ismét négy ujabb füzet jelent meg: a 39—42 füzetek, melyekkel a költő müveinek hato­ dik kötete indul meg. E füzetek Vörösmarty prózai dolgozatait: az elbeszéléseket, a nyelv és irodalomra vonatkozó czikkeit közlik. Egy füzet ára 35 kr. A régi Biharmegyéről, könyvek és térképek is­ mertetése a 17—18-ik századból; irta K. Nagy Sán­ dor, ki Biharmegyéről már nem egy érdekes müvet irt. Ez főkép a régi könyvek kedvelőit, illetőleg azo­ kat érdekelheti, kik Biharmegyéről szóló régi köny­ vek és térképek iránt tájékozva akarnak lenni. E könyveket a szerző alakilag és tartalmilag ismer­ teti. A 85 oldalra menő füzet ára 35 kr., s Nagy-Vá­ radon jelent meg. A magyar déli hadtest 1849 iki naplója. A had­ test Guvon tábornok vezetése alatt állt, magát a nap­ lót a tábornok egyik segédtisztje által vezettette. E történeti kútfőre hirdet most előfizetést Krámer Rezső topolyai könyvkiadó. A müvet Guyon tábornok élet­ rajza előzi meg Dudás Ödöntől, ki a sajtó alá rende­ zést teljesité, s a munkát kiegészítő jegyzetekkel és több még sehol nem közölt okmánynyal bővité. Meg­ rendelési ára 1 frt. Akadémiai értekezések. Az akadémián tartott értekezésekből megjelentek : < Fegyházi tanulmá­ nyok* czimen Tóth Lőrincznek az illavai fegyházra vonatkozó ismertetése ; ára 50 kr. *Az 1637—8-iki pozsonyi országgyűlés történetéhez,* Zsilinszky Mi hálytól; ára 30 kr. t Montesquieu elmélete a monarkliiai államformáról,» Schwarcz Gyulától; ára 30 kr. Füzetek. *Az emberi beszéd eredete és a magyar nyelv, irta Turbucz Ferencz; Budapest, Aigner Lajos bizománya. Az emberi beszéd kezdetét fürkészi, to­ vábbá pedig nyelvészeti fejtegetéseket folytat. Két­ ségtelenül gondolkozási kedv szüleménye a könyv. — «Az emésztési zavar és annak gyógykezelése », dr. Milner-Fothergill és dr. Krakauer után közli dr. Bodnár Sándor; Budapest, Zilahy Sámuel bizománya, ára 60 kr. Folyóirat. A 'Természettudományi Közlöny leg­ újabb füzetében dr. Oláh Gusztáv «Koponya és lélek­ tan", dr. Dietz Sándor «Az agavé virágzása*, «A természet nagy hatói között levő kapcsolatról* czimü nagyobb czikkeket közölnek. Az apróbb közlemények szokásos érdekes rovata szintén nagy tért foglal el. Olvasókönyv (ABC), az elemi népiskolák első osztálya számára. A csongrádmegyei tanitó egyesü­ let határozatából és megbízásából írták: Vass Má­ tyás és Sziklay Ferencz szegedi tanítók. Az irva-olvasás rendszere szerint ügyesen összeállított iskolai könyv ára kötve 16 kr. és Szegeden Traub B. és társa kiadása. A miniszter által ajánlott könyv. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, a Frecskay János által szerkesztett «Képek az iparos világból. Buda­ pest 1881. Kiadja a Franklin-társulat. Ára 1 forint* czimü müvet, az országos közoktatási tanács bírálati jelentése alapján, tanítók és ipariskolai felsőbb osz­ tályú tanulók számára, hasznos és tanulságos olvas­ mányul ajánlotta. A budai várszínházban a nemzeti színház a jövő ősztől kezdve havonkint hat előadást tart; egyik héten kettőt, másik héten egyet. Ez azonban ideig­ lenes lesz, tovább csak akkor folytatják, ha a tapasz­ talás kedvezőnek mutatkozik. A népszinház igaz­ gatósága hajlandó szintén hat előadást tartani havonkint. A színkörrel is megkínálták a népszinházat. A budai színkörben, hol Feleki elárvult színtársu­ lata játszik, Blaliáné e hó 21-én lépett föl utolszor, s ezzel megszűnt szerződési viszonya is a budai színhá­ zakhoz. Különben ő Felekivel "szerződött, s mikor Feleki visszavonult, Blaháné a társulat javára való tekintetből folytatta föllépteit. Utolsó szereplése a .Czigány prmcz.-ben volt, Szigeti bohózatában. A nagy színkör egészen megtelt. A társulat tagjai a darab kezdete előtt Makó igazgató vezetése alatt Blaháné öltözőjébe mentek, hol az igazgató megha­ tottan bucsuzott el a nagylelkű művésznőtől, ki a társulatot a nehéz napokban el nem hagyta. Beszéde végeztével nagy babérkoszorút nyújtott át a társaság

VASÁRNAPI ÚJSÁG, tagjai nevében. Blaháné csak annyit tudott mon­ dani: .Fiaim, no búcsúzzatok még. En nem akarok búcsúzni. Visszajövök én még ti kőzzétek!* Sazután mindegyikkel kezet fogott, a hölgyeket pedig meg­ csókolta. A búcsúzás után megkezdődött a darab s a kilépő művésznőt a közönség riadó tapssal és éljenzéssel, meg egy gyönyörű virágbokrétával fogadta. — A magára maradt társulat támogatására Pálmai Ilka is föllépett e hó 25-én a színkörben a .Koldus­ diák* operetteben. A temesvári uj színház megnyitása október 3-dikára van kitűzve. Jókai Mór ír prologot .Nyel­ vében él a nemzet* czimmel. A megnyitó előadást három estén át ismételik. Gerőfi Andor megérkező társulatát a polgárság készül fogadni s magán foga­ tokon viszi be a városba. A műcsarnok őszi kiállítása. Az országos ma­ gyar képzőművészeti társulat saját műcsarnokában f. évi november 1-én nyitja meg őszi kiállítását, mely egy sorozatban bezárólag deczember 14 ig tart. A bejelentési határidő október 10-ike, a beküldési ha­ táridő ellenben október 20-ika. Képzőművészeti pályadijak. Az országos képző­ művészeti- társulat pályázatot hirdet 1885. évre 600 írtból álló első és 400 írtból álló második művészi díjra. A dijakra csakis hazai művészek pályázhatnak bármily fajú festészeti, szobrászati vagy metszetmüvekkel, melyeket az utolsó 3 év alatt fejeztek be és melyek az országos magyar képzőművészeti társu­ lat tárlatában még kiállítva nem voltak. A pályáza­ ton csakis ama müvek vehetnek részt, melyek az ez évi őszi kiállításba fölvételt nyernek s abban a meg­ nyitás napjától, ez évi nov. hó 1 -tői a bezárás nap­ jáig, ez évi deczember hó 14-ig közszemlére kitétet­ nek. A dij a két legjelesebb, föltétlen műbecsü müvet kiállító művésznek adatik ki. A képzőművészeti tár­ sulat a jelenleg kevésbbé gyakorolt hazai történeti tárgyú festészetre óhajtván hazai festészeink figyel­ mét fordítani, az Ipolyi Arnold püspök által ujabban fölajánlott ötszáz forint pályadijat kitűzi magyar tör­ téneti tárgyú festményre vagy ilyennek színvázla­ tára. A Ráth György-féle 300 frtos díjra történelmi vagy életképek pályázhatnak s a dijat csak feltétlen becsű mű kaphatja. Ha ilyen nem találtatnék, a két utóbbi dij nem adatik ki.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. Az erdélyi közművelődési egyesület aug. 31-én tartandó közgyűlésének tárgysorozata a következő : 1. A szózat eléneklése a kolozsvári dalkörök vezetése mellett. 2. Elnöki megnyitó. 3. Választmányi jelen­ tés. 4. Indítványok és kérelmek tárgyalása. 5. Költ­ ségvetés megállapítása. 6. Választások: a) elnök, b) alelnök, c) titkár, d) jegyzők, e) pénztárnok, f) ellenőr, g) jogtanácsos, h) igazgató-választmány, i) jegyzőkönyv líitelesitésére három tagnak kiküldése. Az ötvennégy tagú központi bizottság állandón a városház tanácstermében van együtt dr. Nagy Mór elnöklete alatt. A színházi díszelőadás prologját Szász Károly irta. Ez előadáson Bertha Sándor egy induló­ ját is játszani fogják. Az örökös és alapító tagok név­ sorát a közgyűlésre kinyomatják. A vidéki hírlapírók kongresszusa. Az irók és művészek társaságának helyiségében e hó 24—25-én ülésezett a vidéki sajtó képviselőinek tekintélyes száma, körülbelül nyolczvanan. A vidéki hírlapiro­ dalom szellemi és anyagi fejlesztésének módjáról tanácskoztak. Vasárnap este a redouteban gyűltek össze ismerkedési estélyre s Koboz István, a .So­ mogy » szerkesztője s a kongresszus eszméjc-nek megpenditője, magát bemutatva, megindította az ismer­ kedést az ország különböző részeiből egybegyűlt ta­ gok közt. A kedélyes lakománál számos felköszöntőt mondtak, Koboz Istvánra, Jókai Mórra, a kongreszszus létesítő bizottságára stb. A kongresszus is Koboz Istvánt választotta meg j elnöketil, ki a megnyitó beszédben részletesen előI adta a kongresszus czélját, hangsúlyozván a vidéki | sajtó színvonalának emelését, anyagi helyzetének • javítását. Ezután megindultak a tanácskozások. i Hosszas viták voltak ezek. Volt néhány indítvány, I mely a sajtószabadság korlátozásával járt volna i együtt. Ezeket mellőzték. A valósággal elfogadott in! ditványok mind gyakorlati természetűek és czélszerüek. Nevezetesen, hogy a vidéki szerkesztők és ki­ adók országos egyesületet alkossanak: hogy az abba ! belépés ne legyen kötelező; hogy a vidéki hírlap\ irók az országos hírlapírói nyugdíjintézetbe belépje­ nek, s a külön nyugdíj- és segélyalap eszméjét ejtsék el; hogy a hirdetési bélyeg szabályoztassék s az adóközegek zaklatásai megszüntettessenek; hogy egy központi hirdetési iroda szerveztessék s hogy Fiu] méba és az erdélyi részekbe a magyar sajtótörvény | hozassék be; ime ezek az elfogadott indítványok. Mindezek bővebb kifejtésére s a szükséges lépések megtételére egy központi végrehajtó bizottság válasz­ tatott. Végre elhatározták, hogy a kormányt megké­

SZÁM. 1 8 8 5

XXXII. ÉVFOLYAM.

rik, szállítsa le a vidéki lapok kauczióját s utasítsa a hatóságokat, ne nyilvánítsák politikai tartalmúnak az olyan közleményt, mely nem az. Ezután még kö­ szönetet nyilvánítottak a fővárosi hírlapíróknak, az írói körnek, Kossuth Lajoshoz pedig neve napja al­ kalmából üdvözlő táviratot intéztek. Végül Roboz István elnök köszönetet mondott az egybegyűltek­ nek, kik viszont az elnököt éltetve oszlottak szét. A kisdednevelők országos egylete e hó 2 1 — 22-ikén tartotta évi közgyűlését, nagy érdeklődés mellett. A közgyűlést P. Szathmáry Károly nyitotta meg hosszabb beszéddel. Élénken ecsetelte a kisdedóvó intézmény jelentőségét, gyakorlati példákban mu­ tatta be "üdvös voltát s fejtegette a sürgősb teendő­ ket. Az egylet tevékenységére térve, kiemelte, hogy az egylet hasznos kézikönyveket adott ki, a Bujanovicsné hagyatékából 2000 frtot kapott, a Tisza Kál­ mánná úrnő arczképére befolyt összegből harmadfélszáz forint maradván, ezt egy, Tisza Kálmánná nevét viselő ágy alapítására fordították. Az élénk tetszés­ sel fogadott beszéd után a titkár adta elő évi jelen­ tését, melyet tudomásul vettek, végül az alapszabá­ lyokat módosították, leszállítva a tagdijt és fölvéve a néptanítókat is. Elhatározták, hogy a kormányhoz emlékiratot intéznek a kisdedóvodai törvény sürgős megalkotása érdekében. Ezután pályadijat tűztek ki egy kisdedóvási kézikönyvre, csatlakoztak az egyete­ mes tanitógyülés határozatához a tanítói nyugdíjtör­ vény módosítása ügyében s kimondták, hogy hírla­ pok utján felszólalnak a Fröbel-féle fejlesztő foglal­ kozások tulhajtásai ellen. Több felolvasás is volt az ülés folyamán: Székely Gábor (Szegedről), Molnár Mariska (Mezőberényről), Székely Géza (Nagy-Kani­ zsáról) és Völgyi Lajos (Szabadkáról) tartottak a kisdedóvás körébe vágó szakszerű értekezéseket. Vé­ gül a tisztújítás következett s elnök ismét P. Szathmáry Károly lett, alelnökök Boér Ignácz és Fábry János. Az elnöknek jegyzőkönyvi köszönetet szavaz­ tak buzgó működéseért. A budai vinczellér-iskola, mely oly jól teljesiti feladatát, ünnepélyes zárvizsgálattal ülte meg fönn­ állásának 25 éves jubileumát. Szépszámú közönség jelent meg. Többi közt a földmivelés- és kereske­ delmi minisztérium részéről: báró Fiáth Miklós és Mádai Izidor osztálytanácsosok, Miklós Gyula borá­ szati kormánybiztos, dr. Bernáth István és Lónyay Ferencz min. fogalmazók ; továbbá számos szakférfiú. Nagy érdekkel hallgatták a kétéves tanfolyam nö­ vendékeinek feleleteit s nézték szőllő- és gyümölcs­ oltási gyakorlataikat, tervrajzaikat. Mikor a vizsgálat véget ért, Mádai Izidor osztálytanácsos köszönetet mondott Molnár István igazgatónak a Jbvizgó veze­ tésért s buzdító beszédet intézett a végzett növen­ dékekhez. Az igazgató válaszában a kormány támo­ gatásáért mondott hálás szavakat, aztán fölkérte a vendégeket, tekintsék meg az intézet helyiségeit s mintaszőllójét. O maga kalauzolta a társaságot, me­ lyet a szemle után a kertben teritett asztalhoz ül­ tetett. A magyarságot és népnevelést Sáros-megyé­ ben terjesztő egyesület központi választmánya terjedelmes jelentést adott ki 1884-ről. Az egylet Berzevicz községben gyermekóvó intézetet állított fel, melynek évi szükséglete 340 frt. A lefolyt évben 25 növendéke volt. Az egylet elnöksége az országos szervezkedés tárgyában érintkezésbe lépett a magyar iskolaegyesület elnökével Gerlóczybudapesti polgár­ mesterrel. A jelentés nem sok örvendetest mondhat a tervbe vett vidéki körökről. Mindössze csakis egy kör alakult Soóvárott, s ez derekasan hozzálátott feladata teljesítéséhez. Az egylet felszólította a me­ gyei kereskedőket, mesterembereket, bankokat, köz­ kereseti társulatokat, hogy könyveiket magyarul vezessék. Eperjes városa pártfogását ígérte az egylet­ nek, Kis-Szeben városa pedig a nyilvános előadások­ ból, mutatványokból, szini- és tánczmulatságokból befolyó jövedelmének tiz százalékát ajánlotta fel az egyesület javára, mely 25 szorgalmas tanulót egyen­ ként 25 forintnyi jutalommal, tiz tanulót pedig egyenként 5 frt jutalommal tüntetett ki. Adományok­ ban befolvt 1818 frt 88 kr. Az egylet a lefolyt évben 6383 frt 85 krt vett be és 1583 frt 76 krt adott ki. Az alaptőke 4282 frt, a forgó tőke 1204 frt. Alapító tag van 47, rendes tag 293, pártoló tag 181.

EGYHÁZ É S ISKOLA. A ferenczrendiek tartományi székhelye négy­ száz év óta Gyöngyös. Most azonban át fogják he­ lyezni Szegedre. Bognár Márk, a szerzet magyar­ országi tartományi főnöke, ez ügyben Szegedre utazott. Megszüntetett jogakadémia. A dunántúli evan­ gélikus református egyházkerület pápai főiskolájá­ ban a jogakadémiai tanfolyamot megszüntette. Jótékonyság. Közéletünk egy átalánosan ismert és tisztelt vete ránja, Eökk Szilárd fővárosi ügyvéd, ujabb alapitványnyal tetézte a jótékonyság terén szerzett érdemeit. E hó első napjaiban megjelent a

3")

SZÁM. 1 8 8 5 . XXXII. ÉVFOLYAM.

budapesti kir. tudományegyetem rektoránál és át­ adott ennek egy lepecsételt csomagot, mely a követ­ kező czimiratot viseli: «A budapesti kir. tud. egye­ tem három világi karának hallgatói számára tett ösztöndijakra és alapítványokra vonatkozó okmá­ nyok.* A lepecsételt csomag egyelőre őrizet alá he­ lyeztetett

MI UJSÁG? Az udvar Budapesten. A budai királyi palota vár-kapitánysága már megkapta a főudvarmesteri hi­ vataltól az utasítást, hogy a várpalota összes helyisé­ geit az októberi udvari ünnepélyekre előkészítse és készen tartsa. Az udvar érkezésének határideje még nincs biztosan meghatározva, de legnagyobb valószí­ nűség szerint akkorra halasztják el azt, a mikor Ste­ fánia trónörökösné Miramaréból, a hol négy hetet szándékozik tölteni, visszatér. Az őszi nagy hadgya­ korlatok után az udvar még hosszabb időt tölt Schönbrunnban, illetve Laxenburgban, mely idő alatt a király a Salzkammergutban, Rudolf trónörö­ kös pedig Magyarországban fog vadászni és igy csak október hó elején érkeznek Budapestre. Erzsébet ki­ rályasszony azonban már szeptember végén megér­ kezik Gödöllőre, s udvari és szolgaszemélyzete ren­ deletet kapott, hogy helyét a megújított gödöllői királyi kastélyban szeptember közepén foglalja el. Az orosz czári család látogatása. Három napig a legpazarabb fejedelmi fény költözött Kremsierbe. Pompa és meleg szívesség egyesült a czári család fogadására. Külsőleg is igazán fejedelmi napok voltak ezek. A látogatás bensőbb értékén a politikusok törik fejőket. Uralkodónk, a királyné és a trónörökös e hó 24-ikén érkeztek Kremsierbe a lakosság lelkesült fo­ gadtatása közt. Velők volt gr. Kálnoky külügyminisz­ ter, gr. Taaffe osztrák miniszterelnök, b. Orczy Béla magyar miniszter. Az orosz czári család megérkezé­ sének idejét csak az nap lehetett megtudni pár órá­ val előbb mint megérkeztek. A czári vonat a legszi­ gorúbb felügyelet alatt és óvatossági intézkedések mellett tette meg az utat. Uralkodónk és a trónörö­ kös e hó 25-én dél körül az érkező fejedelmi vendé­ gek elé utaztak, Hulleinba, hová a czári vonat féltizenkét órakor érkezett. Itt üdvözölte egymást a két uralkodó. Déli 12 órakor robogott be a vonat a kremsieri pályaudvarba, hol Erzsébet királyné és Károly Lajos főherczeg várták. A czárnét uralkodónk vezette le a vonatról. Erzsébet királyné és a czárné megölelték és megcsókolták egymást, hasonlóképen Mária Pavlovna nagyherczegnő. Az orosz trónörökös, György és Vladimír nagyherczegek Eudolf trónörö­ kössel együtt hagyták el a vonatot. A czárné maga mutatta be fiait királynénknak, ki Giers orosz kül­ ügyminiszternek is kezet nyújtva, részvétét fejezte ki leánya nem régen történt halála fölött. A fé­ nyes udvari ünnepélyek az udvari ebéddel, s aztán a szini előadással kezdődtek, melyben bécsi művé­ szek vettek részt, köztük Volter asszony. Az ün­ nepélyességek nagy része az érseki palotában folyt le. A két külügyminiszter már a megérkezés napján hosszabban értekezett. Másnap volt a nagy udvari vadászat, a bekerített vadaskertben, hol 41 darab vad esett el. A czári család esti 10 órakor utazott vissza Kremsierből. Pár perez múlva a király is el­ utazott Pilsenbe, a hadgyakorlatokra, Rudolf trón­ örökös és Károly Lajos főherczeg Bécsbe, a királyné pedig reggel szintén Bécsbe. A czár e szavakkal vált meg uralkodónktól: «A viszontlátásra,* mire a ki­ rály azt felelte: .Kernelem nemsokára.* Az orosz trónörököst a király a 2-ik dsidás ezred tulajdo­ nosává nevezte ki, György nagyherczeget pedig főhadnagygyá és a Szent-István rend nagy keresztjét adományozta neki. A kremsieri nagy napok látváványosságot nem sokat nyújtottak a kremsierieknek, mert meglehetősen zárkózott jellegű volt minden. De épen ilyen zárkózott a fontossága is a politikusok előtt.

VASÁRNAPI ÚJSÁG. gára vett részt a vadászaton is, hogy vázlatokat csi­ náljon, igy különösen a vadász-sátorról és az össze­ hordott vadakról. A művész, ki a czárt Finnlandba is elkísérte, vele megy most is Kiewbe és onnan pár nap múlva Peterhofba. Ő mindenütt vázlatokat ké­ szít, melyek száma már százakra rug, s a melyek közül a kiválasztottakat kidolgozza és ezek aztán nagyobbára mint vizfestmények a czárnak mintegy festett naplóként szolgálnak és a czár termeiben helyeztetn ek el. A czár Zichynek szeptembertől kezdve két havi szabadságot adott, hogy Madách müvének, • Az ember tragédiájának* elvállalt illusztráczióját befejezze. Zichy nemcsak 15, hanem legalább 30 rajzot szándékozik készíteni e műhöz, hogy az ellen­ téteket mind feltüntesse. József főherczeg leányainak hímzéseit, a me­ lyeket a Klotild-szeretetház javára sorsoltak ki, a zirczi apátság előszállási uradalmához tartozó kisvenyimi puszta kasznárjának, Zsátskovits Lipótnak neje szül. Schmidtbauer Antónia úrhölgy nyerte meg. A nyereményt e hó 25-ikén ünnepélyesen ad­ ták át neki a Klotild-szeretetházban. A választmány tagjai nagy számmal gyűltek össze. Atzél Béla bá­ róné adta át a hímzéseket a nyerő úrhölgynek, ki átvéve azokat, kijelenté, hogy a zirczi oltárra fogja letenni, maradjanak ott örökre. Majd Böschott János, a Klotild-szeretetház lelkésze intézett meleg szavakat az árvákhoz : véssétek szivetekbe védnöknőitek ki­ magasló alakjait és azon némeslelküek neveit, kik filléreikkel a felebaráti szeretet oltárán áldoztak és k érjétek a mindenhatót, hogy áldja meg őket. mert ők megkönyörültek rajtatok, mert ők áldást hoztak reátok!» — Könyező szemekkel és összetett kezek­ kel hallgatták végig a gyermekek e szavakat. A sors­ játék összes jövedelme 37,184 frt. , Az igazságügyminiszterium uj államtitkárja: Szentgyörgyi Imre, eddig kir. kúriai biró, e hó 25-én délben tette le az esküt Pauler Tivadar miniszter előtt. Később a minszterium tisztviselőinek tisztelgése következett, Berczelly Jenő miniszteri tanácsos üd­ vözlő beszéde mellett. Az államtitkár tisztviselő-tár­ sai meleg támogatását kérte. Budavár visszafoglalásának 200-ik évforduló­ j á t , mely a jövő 1886. év augusztus 29-re esik, a fő­ város országos nagy ünneppel fogja megünnepelni, melynek rendezésére vegyes bizottság van kiküld ve. Az ünnep látványos része Budán a várban lesz, hova egy nagy diadalmi menetet szándékoznak rendezni korszerű jelmezekben. Ugyanekkor a vigadó nagy­ termében vagy a kiállítási iparcsarnokban történelmi kiállítást rendeznek a visszafoglaló ostrom alkalmá­ val a töröktől zsákmányul ejtett diadaljelekből, ama tárgyakból, térképek csataképek és fegyverekből, melyek akkor szerepeltek, melyben egyúttal az ide­ vonatkozó nyomtatványok, oklevelek és kéziratok is ki lesznek állítva. A főváros művészeti bizottsága pedig egy nagyobb terjedelmű müvet fog kiadni, mely Budapest akkori állapotát, az ostrom részleteit és történetét irja le. A mű számára hazai és külföldi levéltárakban többen gyűjtik az anyagot s illusztrácziókat is készítenek hozzá, melyek között igen ne­ vezetes egy térkép, mely az ostrom szinterét tünteti föl az ostromló seregek helyzetével. E térképet XI. Incze pápa adta ki 1686-ban s a vatikáni okirattár­ ból szerezték meg a mű számára. Végül legmaradan­ dóbb emlékét fogja képezni az ünnepnek az a nagy­ szabású történelmi festmény, melyet a főváros meg­ bízásából Benczúr Gyula készít erre az alkalomra. A kép azt a megkapó jelenetet fogja ábrázolni, mi­ dőn a győztes magyar hadsereg, élén Lothringeni Ká­ rolyival és Petneházyval diadalmasan fölvonul Buda várába. A művész a nyári szünet alatt elkészítette a kép vázlatát s kidolgozásához őszszel kezd hozzá.

A budavári Mátyás-templom restaurálási mun­ káihoz a napokban rövid szünet után ismét teljes erővel hozzáfogtak. Ezúttal a belső templomhajóban végzik a szobrászi és kőfaragói munkákat melyek a Zichy Mihály a czári udvarban. Zichy Mihály templom stilszerüségét nagyban fogják emelni. hírneves festő-hazánkfia a jelenlegi czárnak is oly A templom balszárnyát képező Zichy-kápolnák s az kedvelt művésze, mint H. Sándor czárnak volt. I ezekkel kapcsolatos földalatti boltozatok átalakítása A művész az orosz udvart elkísérte Kremsierbe is. I befejezéséhez közeledik s az egész szárnyépitmény Az e hó 26-iki udvari dejeuner-re, mely a legkivá­ I stílszerűség és kivitel dolgában méltó társa lesz a lóbb hangulatban folyt le s egy teljes óráig tartott, kiváló szépségű templom hajójának. Az oltárboltozat Zichy is meghivatott, a ki az összes ünnepé­ két nagy ablakára a napokban helyezik a Kratzmann lyességek alatt, valamint a megérkezés alkalmával műtermében készült üvegfestményeket s a többi ab­ is magyar díszruhát hordott. Zichy a czár kívánsá­ lakokat is az ősz folyamán szintén üvegfestmények­

569 kel fogják helyettesíteni. A templomban levő régi orgonát is megújítják s szerkezetét is a templom megnagyobbodott arányaihoz képest átalakítják. A főváros uj kórháza. Az üllői ut végén levő nagy kórházi telepet szeptember elején nyitják meg ünnepélyesen. Betegeket azonban már e hó 25-ike óta vesznek föl. A h o r v á t irodalmi jubileum. A horvát irodalom újjászületése ötven éves jubileumának ünnepi ren­ dezésére alakult nagy bizottság e hó 24-én Zágráb­ ban tartott ülésében elhatározta, hogy az ünnep le­ hetőleg egyszerű legyen. Az eddig említett összes ünnepiességek helyett e szerint csak egy nagy teme­ tést tartanak, melylyel Horvátország elhunyt jelesei­ nek, igy : Babukicsnak, Draskovics grófnak, Demeter­ nek, Gájnak, Kuzelacznak, Lizniszkinek, Vrácznak, Vukarovicsnak, Rakovácznak és Soljánnak hamvait a központi temetőből, hol eddig voltak, a város által épített sírboltba viszik és ott eltemetik. E határozat­ hoz képest az eddigi terjedelmes programmot is meg­ változtatják s a tervbe vett örömünnep helyett gyász­ ünnepet tartanak. Csehek és németek. A königinhofi német torna­ csarnok fölavatásán részvett trantenaui német tor­ nászokat Königinhofban. a hol az állítólagos legré­ gibb cseh kéziratot fölfedezték, kövekkel dobálták meg a csehek; miközben tizenegy ember megsérült. E kövekből Flögl kalapos többet hazavitt s kiraka­ tában ily czim alatt helyezte el: .Königinhofi kéz­ iratok.* A csehek azonban kieszközölték, hogy a • kéziratok* a kirakatból eltávolíttassanak. Nemzeti ereklye. Az elhunyt Lipovniczky István püspök tudvalevőleg 1849 ben az aradi várban fogva volt. Itt sikerült neki a bitófákból, melyeken a bitófa-halálra itélt honvéd-tábornokok kivégeztettek, egy-egy kis darabkának birtokába jutni. Ezeket erek­ lyeként őrizte s midőn kegyelem utján szabadon bo­ csáttatott, egyik barátja e bitófa-darabkákhoz müvés zileg faragott dobozt készített. A püspök már régen ezelőtt meghagyta Rádl Ödön uradalmi főügyvédnek, hogy halála után a dobozt tartalmával vegye magá­ hoz és szolgáltassa át a nemzeti múzeumnak. A do­ boz legközelebb át fog küldetni rendeltetési helyére. Knausz Lajos, a nagyhírű német festő pár nap óta Budapesten időz. Egyik régi ismerőse itt Ligeti Antal derék művészünk, kihez még ifjúkori emlékek kötik. Knausz Düsseldorfban Munkácsynak is mes­ tere volt s el lehet mondani, hogy határozott befo­ lyással birt művészeti fejlődésére. Magyar szobrász külföldön. Róna József szob­ rász, hazánkfia, Berlinben a Behr-féle 2250 márkás .pályadijat a .Szent Sebestyén* és .Olympiai győz­ tes* szobraival nyerte el. Róna a két szobrot, me­ lyek most vannak öntés alatt Bécsben, az őszön ki fogja állítani. Magyar utazók a Kaukázusban. Décsy Mór, a magyar földrajzi társaság igazgatósági tagja, ismét a Kaukázusban jár. A magyar közoktatásügyi miniszter megbízásából Lojka Hugó tanár, mint botanikus is csatlakozott hozzá. Az utazók július elején Wladikavkasba érkeztek s utjok első feladatát, a Cai-Choch és a Mamissonvidék glecsereinek tanulmányozását, szerencsésen beváltották. Számos magassági mérést, fotográfiai felvételt, a Cai-glecser mozgásának mére­ tét stb. eszközölték és Lojka tanár phanerogammokból és zuzmókból gazdag gyűjteményt állított össze. Utjokat folytatták az Elbros vidékére, hol Décsy már a múlt évben volt. Innen Suanchiába mennek. A lovak színének elnevezése. Az ország egyes részeiben a lovak színeinek elnevezése annyira kü­ lönböző, hogy az állatorvosegylet indíttatva érzi ma­ gát, az ebből származó kellemetlenségek eloszlatása végett, a lovak színeinek terminológiáját egybeállí­ tani. A munka összeállításával s a szükséges adatok egybegyűjtésével a választmány dr. Tormav Béla elnököt és dr. Thanhoffer Lajos alelnököt bízta meg. A földmivelési minisztérium pedig ez alkalommal a lovak szintáblázatát is ki akarja adni, mely az állat­ orvosegylet munkájának mintegy gyakorlati kiegéí szitő része lesz. Egy délamerikai vulkán kitörése. Filadelfiából jelentik, hogy a Gotopaxi vulkánban jnl. 23-án erős erupezió volt. A vulkán a quitoi Andesekben van, 17,700 láb magas, kráterének átmérője 2800 láb, s folytonosan működik. Chimbora lávafolyamok, kö­ vek és hamu hulltak, és sok százhaz romboltatott össze. Sok ember veszett el, de az elveszettek számát még nem tudják. Ablakok és ajtók recsegtek, s a ki­ törés által okozott rázkódást még Gayaquilben, 185

570 k i l o m é t e r n y i r e i s é r e z t é k . A robaj f o l y t o n o s á g y u dörejhez hasonlított. L é g h a j ó z á s . Merész léghajós tart m o s t mutatvá­ nyokat Budapesten; Beudet kapitány vakmerő g y m nasztikai produkcziókkal köti össze a léghajózást. V a s á r n a p é s ü n n e p e n száll föl a l ö v ö l d e r é g i kert­ jéből, n a g y k ö z ö n s é g előtt. L é g g ö m b j e a Mongolfierrendszer szerint készült s fölötte egyszerű. H a r m i n c z ö t m é t e r m a g a s , h a t v a n m é t e r k ö r ü l e t ü s bel­ s e j é n e k h e v í t é s által ritkult l e v e g ő j e e m e l i a m a ­ g a s b a . A g ö m b alján s e m kosár, s e m c s o l n a k . Csak e g y s z e r ű t r a p é z , m e l y e n a " k a p i t á n y t n é h á n y száz ö l n y i m a g a s b a n csak u g y t o r n á z i k , m i n t m á s a s z i ­ lárd t a l a p o n . G ö m b j e s z é d í t ő s e b e s s é g e i e m e l k e d i k s a n é z ő e g y s z e r r e csak m e g l e p e t v e látja, h o g y a h o s z szan függő kötél e g y embert ragad föl magává1, ki t é r d c s u k l ó j á v a l k a p a s z k o d i k a t r a p é z r e , s fejjel l e ­ felé, karjával ü d v ö z l i a f ö l d ö n m a r a d t a k a t . A z t á n m i n d e n f é l e m u t a t v á n y o k a t hajt v é g r e a s z é d í t ő m a ­ gasban. A l é g g ö m b egyébiránt 5 — 8 perez alatt le szokott szállni. Egy északsarki expediczió é r m e i . Schudre William, északamerikai hadnagy, ki a hajótörést szenvedett t j e a n e t t e » expediczióját keresve, az a b ­ ban résztvettek holttesteit a L é n a torkolatánál fel­ kereste é s Moszkván át hazaszállította, jelenleg az Egyesült-államok megbízásából visszatér a L é n a tor­ kolatához, hogy ajándékokat vigyen a jakutoknak és kozákoknak kik segítettek a holttesteket keresni. S c h u d r e 17 a r a n y é r m e t é s k é t e z ü s t - é r m e t , órákat, p u s k á k a t é s p é n z t visz. M i n d e n é r e m e g y i k f e l é n a z Egyesült-államok elnökének neve olvasható, a másik felén pedig azon egyén neve, a ki az érmet kapni fogja. Bikaviadal. rendeletek

A franczia belügyminiszter

ellenére

nagy bikavidalt

megengedte,

rendezzenek.

hogy

korábbi

Nimesban

A borzalmas játékra

tömérdek ember gyűlt össze az arénában.

Frascuelo

madridi torador n a g y tetszést aratott az első bika legyőzésével.

A második

már nagyobb

ellenállást

fejtett ki s u g y csípőn döfte Frascuelot, h o g y

vérbe

b o r u l t a n v i t t é k k i a z a r é n á b ó l . A h a r m a d i k bika d ü ­ h ö n g v e t a p o s o t t m e g e g y b a n d e r i l l e r o t , a ki a z o n b a n kevesebb kárt szenvedett, s e m m i n t

a nézők

hitték

v o l n a . F r a s c u e l o ö c s c s e ö t bikát ö l t m e g , d e a k ö z ö n ­ ség megborzadt végre a veszedelmes játéktól, midőn n é g y p o m p á s paripa szemeláttára adta ki páráját. H i b a i g a z í t á s . Múlt számunkban D a l m a d y G y ő z ő k ö l t e m é n y é b e n , a hetedik strófában «Mieink vágyai, e s z m é n y e é s hire* h e l y e t t hite o l v a s a n d ó . A

35. SZÁM. 18S5. x x x i i .

VASÁRNAPI UJSAG.

•Jogtudományi

K ö z l ö n y > aug. 28-ki

száma

(35-ik) a következő tartalommal jelent m e g : I n d í t v á n y a j o g i szakoktatás reformja tárgyában. (A Magyar J o g á s z g y ü l é s e l é terjeszti: D r . Nagy Ferencz e g y e t e m i tanár Kolozsvárit.) — A folytonos é s folytatólagos b ü n c s e l e k v é n y e k tana. D r . Balogh Jenő­ től. •— Törvénykezési S z e m l e : A t e l e k k ö n y v i e n g e d ­ m é n y alakjáról. D r . Szilassy Zsigmond budapesti ügyvédtől. — A végrehajtási törvény 3 5 . é s 3 6 . §-a. Dr. Barta Ignácz budapesti ügyvédtől. — í t é l e t i b é ­ lyegletet. «Jogeset.» D r . Karádi Bertalan budapesti ügyvédtől. — A hivatalból való felülvizsgálat terjesz­ kedése. D r . Fayer László e g y e t e m i m a g á n t a n á r t ó l . — Különfélék. M E L L E K L E T : Curiai Határozatok. — A m a g y a r királyi p é n z ü g y i közigazgatási bíróság határozatai. — Kivonat a «Budapesti Közlöny»-bői.

HALÁLOZÁSOK. ORDÓDY P Á L , v o l t k ö z l e k e d é s i m i n i s z t e r , a f ő r e n d i ­ h á z n a k k i n e v e z e t t tagja, m e g h a l t e h ó 2 7 - i k é n I s c h l b e n , 6 2 é v e s k o r á b a n . A n e m e s é s t i s z t a j e l l e m ű fér­ fiú m i n d e n p á r t b e c s ü l é s é t bírta. N é h á n y h ó n a p j a gyöngélkedett, s a n y á r o n külföldi fürdőkben keresett e n y h ü l é s t . D e senki s e m volt rá elkészülve, h o g y a távíró egyszerre csak halálát tudassa. Múltja, m í g a miniszteri székbe jutott, szerény, d e jelentékeny. Komárommegyében kezdte pályáját; a megyének főjegyzője volt, majd 1 8 4 8 - b a n az udvardi kerület k é p v i s e l ő j e . E u r ó p a i m ű v e l t s é g ű férfiú l é v é n , a kormány a Parisba küldött Szalay László mellé Ordódyt adta titkárul. A szabadságharcz után e g y darabig birtokára volt internálva, s Ő c s e n d e s e n gazdálkodott. 1868-ban m e g y é j e alispánul válasz­ totta, a m i a s z e m é l y e s nagyrabecsülés kifejezése volt, mert Ordódy a D e á k pártjához tartozott, m i g Komárom a Ghyczy Kálmán elvét tette magáévá. K é t évvel k é s ő b b a z u d v a r d i k e r ü l e t i s m é t a k é p v i s e ­ l ő h á z b a küldte. I t t m i n t a k ö z l e k e d é s i , k é s ő b b m i n t a p é n z ü g y i b i z o t t s á g tagja t ű n t fel s z a k i s m e r e t e i v e l , é s Z s e d é n y i halála u t á n a p é n z ü g y i b i z o t t s á g n a k e l ­ n ö k e i s l e t t . Közlekedési m i n i s z t e r r é 1 8 8 0 e l e j é n n e veztett ki s 1882 augusztusáig maradt az. Miniszter­ ségere esik a Tisza völgyének szabályozási m ű ­ velete, a budapest-zimonyi vasút és sok gyakor­ l a t i l a g ü d v ö s intézkedés. L e m o n d á s á r a k ö z r e m ű k ö ­ dött a m a támadás, melyben a Tiszaszabályozás miatt a m m i s z t e n n m személyzete részesült a képviselőház­ b a n . A l e m o n d á s után e g é s z e n v i s s z a v o n u l t . S z e r z e t t

é r d e m e i e l i s m e r é s é ü l a király k i n e v e z t e a f ő r e n d i h á z ö r ö k ö s tagjául. E l s ő h a l o t t j a l e t t a m é g m e g n e m a l a k u l t h á z n a k . A z é r d e m e s férfit n e j e szül. G h y c z y Klára, fia O r d ó d y P á l é s l e á n y a V i l c z e k H e n r i k n é , t o v á b b á s z á m o s t i s z t e l ő i gyászoljak. A k ö z l e k e d é s i minisztérium épületén gyászlobogó hirdeti a volt m i n i s z t e r halálát, a s z a b a d e l v ű párt s z i n t é n i l y k e ­ g y e l e t t e l e m l é k e z e t t m e g e l h u n y t m u n k á s tagjáról. ( B ő v e b b életrajzi a d a t a i t l a p u n k 1 8 8 0 ik f o l y a m á ­ nak 19. száma közölte.) G U B O D Y SÁNDOR, k ö z é l e t ü n k e g y i k t i s z t e l t alakja, a képviselőháznak több ízben korelnöke, meghalt e h ó 26-án Nagy-Kőrösön 8 8 éves korában. A képviselő­ házban a balközséghez, majd pedig a függetlenségi párthoz tartozott. Politikai kérdésektől és szakmá­ jába vágó mérnöki ügyekről röpiratokat és czikkeket irt. K ő r ö s ö n a városi é s e g y h á z i ü g y e k b e n i s n a g y t e v é k e n y s é g e t fejtett ki. É l e t r a j z á t é s a r c z k é p é t la­ punk 1878-iki folyamának 37-ik száma közölte. T o r b o s z l ó i BERECZKY SÁNDOR, t ö b b i z b e n v o l t or­ szággyűlési képviselő meghalt e h ó 2 0 án 6 8 éves korában, a maros-tordamegyei Torboszlón. H o s s z ú i d e i g b u z g ó t e v é k e n y s é g e t fejtett k i a k ö z ü g y e k m e ­ z e j é n . B é s z t v e t t a s z a b a d s a g h a r e z b a n , a z ujabb al­ kotmányos időben pedig háromszor választották m e g orsz. k é p v i s e l ő n e k s m i n t i l y e n e l e i n t e a m é r s é k e l t e l b n z é k tagja v o l t , a z t á n p á r t o n k í v ü l i , v é g ü l a füg­ getlenségi párthoz csatlakozott. K é t évvel ezelőtt szélhűdés é l t e s akkor holt hire is elterjedt; súlyos betegség miatt a tavalyi választásoknál m á r n e m lé­ p e t t föl k é p v i s e l ő j e l ö l t n e k .

SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ. K o l t e m é n y - c z i k l n s . Cziklus ekkor volna, h a v a l a m i összefüggés volna az egye3 darabok közt, de azt hiába keressük. E z t csak a közös czitnre. A m i nézi a z egyes darabokat, azok majd mindenikéből kilátszik a tehetség, de Ki a kéznek m é g g y a k o r l a t l a n s á g a i s . Csinosan kezdődnek s aztán ellapulnak v a g y porba esnek, m á s h o l i s m é t v a n e s z m e , nincs e l t a l á l v a a ki­ fejezés ; néhol a n e h é z forma n y ű g ö z i a g o n d o l a t o t (pl. a H o l d a s éj b e n ; a Lermontoff-forditásban). E g y szaval a nyilvánosságra m é g n e m érett m e g , de ki­ tartás m e l l e t t sikerrel biztathatja m a g á t . (M. M.) A z a m f i t h e á t r n m r o m j a i . Oly szépen v a n gon­ dolva s legtöbb részletében keresztül is vive, h o g y terjedelmét szinte elfeledjük. D e (ámbár a h o l «plura n i t e n t i , n e m szabad túlszigorúnak lenni) m é g n é m e ­ l y e k e n javitni, simítni, világositni s z e r e t n é n k ; itt-ott nehézkes, túlterhelt, az érthetőség rovására is. I l y k ö l t e m é n y n e m veszti becsét e g y k e v é s k é s e d e l e m által s azért kérjük, nézze át m é g e g y s z e r s t e g y e óhajtásunknak m é g megfelelőbbé. Addig — egyelőre — félretettük. S « . B . A dalokból ( I I - VI.) választunk majd az elsőhöz egy párt. Ú g y se múlja idejét. H . L . Csinosabb az előbbinél, de m é g ez s e m válik be, i g y a h o g y v a n .

SAKKJÁTÉK. 1345. számú feladvány. Exner Kornél-tói. Sötét.

ü

H A M Z A M Á T É , fővárosi t a n á c s n o k m e g h a l t 6 2 é v e s korában budakeszii nyaralójában, h o l szélhűdés vetett v é g e t é l e t é n e k e h ó 2 2 - é n . A főváros ogyik l e g r é g i b b t i s z t v i s e l ő j e volt. 1 8 4 4 - b e n l é p e t t a v á r o s s z o l g á l a ­ t á b a s n e o y v e n e g y é v e n s z a k a d a t l a n u l v é g e z t e a rá­ bízott ügyeket. A z ötvenes években m i n t elnöki tit­ kár m ű k ö d ö t t , 1 8 6 1 - b e n Királyi P á l f ő j e g y z ő m e l l é a l j e g y z ő n e k v á l a s z t o t t á k m e g , a p r o v i z ó r i u m alatt pedig Keller kormány iztos tanácsnokká nevezte ki. Az alkotmány helyreállítása után a választók bizalma is m e g h a g y t a é s m i n d i g újra m e g v á l a s z t o t t a ő t e z ál­ lásra, m e l y b e n a k a t o n a i ü g y o s z t á l y t v e z e t t e .

— M A R S Í K JÁNOS, g ő z m a l m i h i v a t a l n o k , 5 6 é v e s k o r á b a n , B u d a p e s t e n . — K Ü N F Y BÖDOO, k e r e s k e d ő , Aradon, 2 9 éves korában. — TÓTHALÜSSY E N D R E , a n é h a i k i r . táblai b i r ó fia, 2 3 é v e s korában, K e c s k e ­ m é t e n , h o n n a n holttestét Budapestre szállították. — S Z E L E S FERENCZ, 7 3 éves korában, K e c s k e m é t e n . — HOLNAPI MIHÁLY, 5 6 éves korában, Váczott. — K E L E M E N SÁNDOR ü g y v é d j e l ö l t , 2 8 é v e s k o r á b a n , N a g y - G a l a m b f a l v á n . — MATKOVICS M I K L Ő S , s z a b a d k a i városi tisztviselő. — FRANCISCI ALFONZ, ügyvéd, 6 2 éves korában, Nagy-SzombatonN a g y b a j o m i ö z v . SÓLYOM B A L Á Z S N É szül. P á k o z d y Mária, n e m e s , s z e l i d é r z é s ű , k ö z t i s z t e l e t b e n é l t n ő , 6 6 éves korában, Nagy-Kőrösön. — Özv. E L E K S Á N DORNÉ szül. L á s z l ó E r z s é b e t , a r é g i m a g y a r c s a l á d ­ anyák mintaképe, kinek halálát s o k család gyászolja, 76 éves korában, K u n h e g y e s e n . — MÁRIA PÜLCHEBIA szül. H u b e r Mária, O r s o l y a r e n d i a p á c z a , 5 0 é v e s k o ­ rában, szerzetesi élete harminczadik évében. — Klob u s i c z i B L A S K O V I C H IRMA k i s a s s z o n y , B l a s k o v i c h í G y u l a f ö l d b i r t o k o s 17 é v e s l e á n y a . P r o m o n t o r o n . — I S I M O N I D E S A N T A L N É szül. Czukor E r n e s z t i n a , g y ó g y - I s z e r é s z n e j e , 6 7 é v e s k o r á b a n , H ó d m e z ő V á s á r h e - '. l y e n ; u g y a n o t t P R E H O F F E R E M Í L I A , Prehoffer I g n á c z í ügyvéd 18 éves leánya. — SÍPOS IMRÉNÉSZŰI. V e c s e y I K o r n é l i a , a ref. l e l k é s z n e j e , B e l é n y e s e n . — B É R R E - ! NYEY A L B E R T N É szül. P ü s p ö k y E r z s é b e t , 2 7 é v e s k o - ' r á b a n , D e b r e c z e n b e n . — Ózv. FŐNAGY KÁROLYNÉ szül. !

flj

35

I m m üt m

571

VASÁKNAPI ÚJSÁG.

SZÁM. 1885. x x x n . ÉVFOLYAM.

E g y h a t s z o r h a s á b z o t t p e t i t sor, v a g y annak h e l y e egyszeri i g t a t á s n á l 1 5 k r . ; többszöri igtatásnál 1 0 k r . B é l y e g d í j k ü l ö n m i n d e n i g t a t á s u t á n 3 0 kr.

A F R A N K L I N - T Á R S U L A T kiadásában Budapesten megj e l e n t s m i n d e n k ö n y v á r u s n á l k a p h a t ó , — az osztrák tarományok számára S z e l i n s z k i G y ö r g y CB. k i r á l y i e g y e t e m i k ö n y v á r u s n á l B é c s b e n , I . , S t e f a n s p l a t z N r . 6.

FOLYÉKONY GLYCERINCREWE Posztó- és gyapjú-szövetek

LEÁNYAINK ÉS FIAINK

valódi színben, reális jó anyagból, méterje 1 frttól f ö l j e b b , m a r a d é k & a r a b o k b a n és egész végben nagyon olcsón adatnak. Hinták, ígéret mellett, melyek visszaküldése bérmentve történik, 15 kros bélyegnek aján­ lott beküldésével. T u o h f a b r i k s - N i e d e r l a g e ,,Zum weiasen. L a m m " Brünii.

^fÜlTl^kP^-

*ss °o*

&> 0 0 ,*•

•^>

A f o l y é k o n y glycerin-creme nkerült egyesítése a leg­ á r t a t l a n a b b s z e r e k n e k , m e l y e k a bó'rt n e m c s a k s i m á b b á é s finomabbá t e s z i k , b a n - m a n n a k fiatalos f r i s s e s é g é t föntartják. E z e l t é r a z e d d i g i k ö z ö n s é g e s e n h a s z n á l t g l y c e r i n - i l l a t s z e r e k t ö l , m e l y e k a g l y i e r i n e n kívül s e m m i n e m ű h a t á l y o s r é s z e k e t n e m tartalmaznak. Ára frt 1.20.

EW.VtllA.WJtl.öKTSnjlUÁ.WSt'SlLilll ÉLETBŐL

Finom sárga kéziszappan ( t o i l e t t e - s z a p p a n o k l e g k i t ü n ő b b i k e ) , glycerin és tojássárgáb 1 készítve, kitűnően tisztítja és élénkíti az arezbört, és annak ! egészséges frisseségét állandóan fenntartja. Ezen — csupán két I legártatlanabb szerből készült szappan, fej-mosásra is nagyon ajánlható. Ara: 7 drb 20 kr., 7 doboz (3 darab) 50 kr. Kapható: 2182 | Budapesten egyedül: u r l I A T 7 l / n \ I I T C A divat-üzletében, I L H I é m ! \ U V I I O H . váczl utcza 22. sz.

Legfinomabb glycerin-szappan glycerin é s illatos növényekből, kitűnően tisztit é s é l é n k í t i a bőrt, é s a finom p i p e r e s z a p p a n m i n d e n k í v á n t e l ő n y e i v e l bír D a r a b j a 3 5 k r .

I-ső cs. kir. kizár, szabad, újonnan javított

Ruganyos sérvkötök

A •Franklin-Társulat, kiadásában Budapesten megjelent s minden könyvárusnál kapható — az osztrák tartományok számára Szelinszki György cs. k. egyet, könyvárusnál Bécsben, I., Stephansplatz Nr. 6. »

•

d

Világos«

'

"•'•

h

Világos indul s a harmadik lépésre m a t t o t m o n d . A z

1 3 4 0 . sz. f e l a d v á n y

m e g f e j t é s e

Bayersdorfer A.-tvl. Megfejté.. világos. Sitiét. 1. B17—;i7 . . . . . __. __. a 3 — b 2 : (a) i Ba7—a2 . . . __. b 2 — b l t. sz. 3. Baá—e2f.__ .._ . . . t. s z . 4. B v. fó—f4 í m t t .

1. ... ... ... a. B a 7 — a 2 : . 3. B a 2 - a 4 s t b .

Nap

NAPTÁR.

Kathollkus ét protttttnt

TÖRVÉNYKEZÉSI RENDTARTÁS. (1868: LIY., 1881: LIX., 1881: LX. TÖRVÉNYCIKK.) K a p c s o l a t o s a n a váltó-, k e r e s k e d e l m i - é s k i s e b b polgári p e r e s ü g y e k b e n v a l ó eljárással, a bírói ügyvitellel, a v o n a t ­ kozó h a z a i s r é s z b e n külföldi jogforrásokkal, különösen pedig a m a g y a r kir. Curia f o n t o s a b b elvi határozataival. Irta

a3—a2 dt—d3

Dr. H E R C Z E G H M I H A I L .

H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten: K. J . é s F . H . Andorfi S., Kovács J. — Az Erkel-sakktársaság nevében: Exner K o r n é l . — Szirákon: Brauner Gy. — Lubochnán : Okál János az 1338. és 1339. s z . f. is. — A pesti sakk-kór.

HETI

MAGYAR P O L G Á R I

Szeptember hó. Gorog-Orosi

Izraelit*

V D 14 Örangy. ü. D 13 Rebeka 18FI4 Plor. i 8 z!l9 H Rajmund h , K. i'aulinus 19András és t . | 2 0 K Egyed apát Egyed 2 0 Sámuel pr 21Rozel S Jusztus pk. hv.Absolon 22 21 Tádé C Mansvét hv. jMans? t 23 22Agathonik P Rozália sz. j Rózálii, Mózes ! 23 Farkas vt. 24Ruth S Ju Lőiincz Herkules |24Eutik 25Sab.Va. Uoldváltozásai: ( J utolsó negyed 2-án 6 óra 31 pk. reggel

T a r t a l o m . S z ö v e g : A z orsz. orvosi ós k ö z e g é s z s é g ü g y i kon­ gresszus és vezérférfiai. — Erdei b o l y o n g á s . Költe­ m é n y . Bartók Lajostól. — A szőnyegek az o r s z á g o s kiállításon. — H i r e s tudós n ő k . — Sándor M á t y á s Verne Gyula r e g é n y e . — A méregkeverők gyűrűje. — E g y v e l e g . — Kremsier. — A vörös-kereszt kiállítása. — Mesterséges tetszhalál. — A savoyard fiu. — Az országos kiállításról. — I r o d a l o m é s m ű v é s z e t . — Közintézetek és egyletek. — Mi újság ? — H a l á l o ­ zások. — Szerkesztői m o n d a n i v a l ó . — Sakkjáték. — Hetinaptár. K é p e k : Az országos k i á l l í t á s b ó l : A vörös kereszt egylet telepéről. — A z országos orvosi kongresszus vezérférfiai: 1. Markusovszky Lajos, a kongresszus P a u l o v i c s I l o n a , 4 9 é v e s korában, N a g y - V á r a d o n . : j elnöke. .'. B a l o g h K á l m á n . 3 . Korányi F r i g y e s . *. F o ­ SZÍJÁRTÓ L A J O S N É szül. H o r v á t h A d é l , 4 3 é v e s kora- \ dor József. 5. Gebhardt L a j o s . 6. Patrubány Gergely. b a n a l i p ó t m e z e i t é b o l y h á z b a n . — S C H L E S I N G E R í Szakosztályi elnökök. 7. Müller K á l m á n , a kongresszus vezértitkára. — Sándor Mátyás. (Két képpel.) — M Ó R N É szül. D e u t s c h K a t a l i n , fővárosi k e r e s k e d ő é s A főtér Kremsierben. — A főőrsógi épület, a h o l az tőzsdetanácsos neje, 4 8 éves korában, B u d a p e s t e n ; orosz titkos rendőrség székel. — Az érseki k a s t é l y u g y a n i t t D E V E C S E R Í N É , szül. F ü r s t F a n n i , b u d a p e s t i Kremsierben. — Kremsier látképe. — A savoyard fiu. n é m e t hirlapiró neje, 3 8 éves korában. — SCHMIERM U N D E R N Ö N É szül. C s ó k a J ú l i a , 2 6 é v e s k o r á b a n B u ­ Felelős szerkesztő: N a g y M i k l ó s . dapesten. (L. E g y e t e m - t é r 6. szám.)

H A R M A D I K

Á T A L A K Í T O T T

K I A D Á S

Községi

elöljáróknak.

Diszkötésben

2 frt

80

kr.

Fordította

FELEKI JÓZSEF. füve

1 frt

50

kr.

IV. A z a n y a . — V . A n ő . Legújabb találmány az amerikai, újonnan javított ruganyos térvkötö Politzertöl; ez rugók nélkül van, tisztán ruggyantá­ ból művésziesen szerkesztve s az a czélja, hogy még a legüdültebb sérveket is lehető legrövidebb idő alatt egyenletes fekvésbe hozza, s ugy nappal a legeröfeszitóbb munkánál, vagy a sokat járkálásnál, mint szintén éjjel alvásban is hasz­ náltatnánk, a nélkül, hogy a sérvbajban szenvedő hivatásá­ ban legkevésbbé is volna akadályoztatva. Felette nagy haszon, hogy az még éjjel is a testen maradhat, mivel hogy a szen­ vedő testrészre kiváltképen jótékony kellemetes nyomást gya­ korol s a legtöbb esetben még a sérv biztos gyógyulását is eszközli. A legtöbb orvosi tekintélyek által elismerve, meg­ vizsgálva s a legjobbnak találva professor K o v á c s a sebészeti kóroda alelnöke, dr. G r o s s L a j o s m. kir. egészségügyi taná­ csos, dr. Glück I g n á c z kir. törvényszéki orvos által. Alólirott egyszersmind nagy rak árt is tart angol és franczia aczél sérvkötökből, függesztő készülékeket (suspensorium) gum­ in ibu ró szövötteket, mint szintén szar vasbőrből. A szarvasbőr és gummi suspensoriumok czélja, hogy a tágulást megakadályoz­ zák. Méhfecskendök, légpárnák, ágybeté ek, períodtáskák, práservativumok, gummiharisnyák s mindennemű gummi áruezikkek. Sérvkötöknél kérem megjelölni: jobb, bal v. kettös-e, mint szin­ tén a test bőségét is. Hegrendeléseket utánvétel mellett elfogad

cs. kir. siab. sérvkötó-késiitö, POLITZER MÓR Budapesten Deák Fereacx-ntcia. l i 1885. évi ált. kiállításon a XXVIII. csoportban kiállitva.

krov hangé, tartós rézoldalú h i r d e t é s i d o b o k 15 frt. Postatátakak két kulcscsal 7—18 frtig. Éjjeli 5r kürtök résből 8—1 frtig. Kerülő-fegyver 7frt.Hivatalos rugany bélyegzők 8 50. Szél és törés ellen biztos petrelennilámpás 8-8.40 X a r k a v é a blrka-ervaa-ó 8-4.50. L o - é . marha-klis élyozó 4frt.TrokaVr 8 csévei és sswé késsel 8.50. l ' : . l „ „ u j ; » n l r Kellemes accordban hangolt U j d o n S a g O K . . ^ n o l . - - , egy késsiet 5 6 7 kolomppal T e k n ő s b é k a l ö t t y é t * § g _ 75o. stroratolW dánritve 10—35 fog. Touristaknak sVangniTÓ (Nebelhom) távolra eDeellattzik 15frt.NtHCTOt h a l l ó k n a k bétabot és legyez* 18frt.B u d a p e s t i e m ­ 10 frt. vals-Kaki lék felinatú sokfél, csini emléktárgyak K i á l l í t á s i rr—'—' 4.50. H távcső 6.6* ajtaV lart* 8* kr. Lapos 60 kr.

4.50. UbsrirvoJ* 4.6*.

trÁn ylslTfU 1 t f t

Bisdi

Hal

Fordította

LEGOUVÉ ERNŐ.

FELEKI JÓZSEF.

K E T Ara

fűzve

1 frt.

K Ö T E T .

Vászonba

kötve

1 frt

60

kr.

T a r t a l o m ; I. k ö t . Gyermek- é s s e r d ü l ő k o r . I I . k ö t . Ifjúkor.

BEATRIX VAGY

A SZÍNMŰVÉSZET

_

ISTENNŐJE

Irt a

Fordította

LEGOUVÉ ERNŐ. FELEKI Ara fűzve 40 kr.

JÓZSEF.

helyzet-

..__ megjelent • 1 a és A_ mindea --* * V ^ n o v e p n a n a l kapható: IrnnhfttÓ : A .Franklin-Társulat, kiadásában Budapesten könyvároaoál

JÓSIKA JÚLIA.

»TA7 FIATAL LEÁNYOK

SZÁMÁBA.

H Korszerűen átdolgozta: K u l i f f a y B e n i c z k y Második •^

. j o s i l í i i

L^

íajl p |r=

J ú l i a , Ára

fűzve

bővített

kiadás.

a c z é l m e t s z e t ü 2 frt.

— Diszkötésben

2

a r c z k é p é v e l rt 80

kr

Fényűzés,

pazarlás. — F e l t á m a d á s .

— Takarékosság,

gazdálkodás. —

M e g g o n d o l á s — Megíontolás. — K é t baj közül a kisebbet kell v á l a s z t a n i — Az e g é s z s é g é s s z é p s é g ápolása é s fenntartása. — A z areznak h e l y e s é s s z é p kifejezése. — S z e l l e m i szépség. — H ö l g y e k ós urak a társadalmi életben. — Ü d v ö z l e t — köszöntés.

1 1 m^^BMMWMmámm.mm^MmMMM^ - í

- . ! !

Irma.

T A R T A L O M : A g y e r m e k é s szülék közti v i s z o n y . — A fiatal l e á n y családja körében. — I l l e m é s társadalom. — A levólirásról. — L é g y e m b e r e szavadnak. — Rendszereiét, tisztaság. — E g y varázsige. — T ü r e l e m . — A z időnek h e l y e s beosztásáról. — A m u l a s z t á s bűne. — Olvasás é s o l v a s m á n y . — A kiket n e m szeretünk. -

•*

•asxyser k l v d l x " .ismlatls ti

Irta

^iMÜMl

"" *

Próbevmesrendel^he* 8 6 0 ábrával állatott * * • « £ £ • * *-JJJ*-™*-* r a j z o t m e l l é k e l , m*J»j n e m f e l - 1 6 t 4 r g r y » J a » t v U a x a /

ATYA ES FIU A T I Z E N K E L E N C Z E D E K SZÁZADBAN.

SZÍNMŰ ÖT FELVONÁSBAN.

Arak: urak, hölgyek és gyermekek számára, egyoldalúnak darabja 6—10 írt, a kettősnek darabja 10—16 frt, gyermekeknek felével olcsóbb. Ugyanitt kapható legjobb amerikai sérvkenócs. £gy tégely ára 3 frt 50 kr.

•4|>ortozikkek. a ^.^ b o r n y e r é s ; 1 5 - 85 frtig. Kantár 3.«6—4 ftig. Kettős szárral 4.80—8 frtig. Kengyelszíjjak 2 75—3 50. Kengyelvasak 1.80—3.60. Nyerefleköto 8.85—« frtig. Izzasztó 3.75—6 zrrig. Zabla 1.80—3 60. Felcsatolható sarkantyú 3 frt. jXyerosj-aaappam 85 kr. jjTnblaua blaklnsr bor-lakk 80 kr. JL«maI4(«>legyek ellen egész lóra párja 1* frt. Lóidoasitó vesszők rhinoczerosbörbol hasítva —.60—2.50. Vad*s»fe»ryverek e a k e l ­ l é k e k a cséllövészet begyakorlásához. F l o b e r t - p l s a t o l v o k 8.60—14 frtig. I^ftmssatoly szírnyilal és golyóval 7.60. H o r o s t h a l a a x a t k e d v e l ő i n e k . Halászbot 1 8 frtig, nagyobb réz feteombolyitóval 7—15 frtig 13 db horog mesterséges rovarral 80 kr. X é h e a a e t l sesréde a s k ö n o k . K e r t e s a m e a e k 1—5 ftig, faág-fürészek—.88, 3 frtig, faág-és venyigeollók 1-3.50-ig. Aemél-dr«t k e f e gyümölcsfák tisztstásához —.70—1.40. Kerti dtsor-oyiré oUok4.8S—8 frtig K é s i k i s reeakemdeae. 1.80-3 frtig -" f..l mi mik •" Aaurol k e r t l - f e e s k e n d * 14—31 ke r

TESZ TÓDOR

2 frt.

T a r t a l o m : I. A l e á n y . — II. A szerető. — III. A hitestárs.

Béradóéit utUftakOk > utkséget *rm Talo es«koVendéglősöknek eSkkel 18—W M a . Praktikáén SuleneVilttt » ö - t e k e r c « kemény fától k n a l l a o b á b u k 8.88. • bt. Üre. BÖ-tekera u otthon hueváletbea lévő táiarak U b r n a m s s a f t u m gólyák nagyság •ctoryaaéiére 1.60—8 fttig. Kén ét n»cj»b» k o f f e r e i t szerint 1.50—3.60. Bnjhej papír l a m ­ t.50—30 frtig. Vállra raggeuthetS tíikik 3.50—15 fmg. p i o n o k kerti Innepéryekaez 18, 88, MK kén -rir'.H* í—20 írtig Plaid-, ruha , eeernyö- ét bot­ 86—80 kiig. Papír léggombok —.70—3 fttig. okéra 8— l t fttig B o r o t v A l ó lié»Blet,JohnHeifford | M m n pénmjesry*-k érczbM nsnesékénél 7frt.Finom angol borotvák 1.S0— 8.50 frtig. Etlekaek, 100 drb. nagyság szerint 1—8.40. kcaC-kosmrak berendetre U—30 frtig. K a l á c s o k A rl s t o n zenélő szekrény vendégek mulattatására : * zene­ «•) c s u t o r á k 1—8 frtig. Zsebben hordható ivó-poharak 40 krtól 2 frtig. É l e t m e n t ő a mellényztebben 55 kitol darabbal 80 frt, egy zenedarab külön 60 kr. F l ó b e r t . pmakák társaságoknak, durranás nél­ 1 frtig. Angol uti kalap könnyű, puha, zsebben elfér 1.40. küliek 7—85 frtig, 1*0 golyós töltény BlitunoAicl b e l ő t t r e v o l v e r e k IS tölténynyel ».50— 45—1.50, sörétes 1.80—8 frtig. Tssa ess**. » frtí<. Kisfonnaju érts lovésfi Bulldog tsetwevolTeT t á b l a kiugró bobócscsal 8—8frtig.Mozsárral 8—11 frtig. Autómat-csernyi 7—18 trog. PoafJSan járé 6.50—9 frtig. Díszjelvények czéVövéssetbez r e m o n t u l r n l e k e l s s e b é r a kettős por-iedéild 10 frt. _L.80—l.öOdbja. Erosdugaszhazók—.25—l.av. •ugrain-jegeci ideges fo- és fogfájásnál 60 kr. Oiborrel be­ Kenyérkosarak 88 kr. vont lószorpárna 6 frt.

^kéiffiS

fűzve

T a r t a l o m : S z e r z ó e l ő s z a v a . — Fordító e l ő s z a v a . — Két diplo­ m a t a a n y a . — «A király-asszonynak». — A n a c y a n y a é s u n o ­ kája. — Lili kisasszonynak, P a r i s b a . — E g y g y e r m e k e m l é k e ­ z e t e . — A v e r s e n y i r á s . — K é t f e l é b r e d é s . — A z erkölcsi oltóág. — Egy jött-ment. — A kis mankós-tündér. — Prié János. — E g y tudatlan t u d o m á n y o s u t a l á s a szobája körül ( 1 - s ő t ö r e d é k ) . — A vak Jakab h á r o m foglalkozása. — A l e g e l s ő j e l e n s é g . — A király fivérének n e v e l é s e . — A z udvarias— A kinek a l e á n y a n e m akar helyesírást tanulni. íág. — Ötféle n e v e l é s . — E g y n e h é z gyógyulás. — Tisztelet a z öreg-kornak. — B e c s ü l e t e s s é s ; a g y e r m e k k o r b a n . — Egy állhatatos a n y a . — A g y e r m e k e k é s a szolgák. — A hagy­ m á k b ó l é p ü l t h á z . — E g y tudatlan t u d o m á n y o s utazása szobája körül (2-ik töredék). — K o n t á r k o d á s a n e v e l é s b e n . — A fájdalom m e g m e n t ő e r e j e . — E g y m e g b o c s á t h a t ó b ű n . — N e g y v e n e z e r frank története. — A tekintély. — Az egyéves önkénytes hazaérkezése. \

Ara

Országos kiállításra utasoknak.

Dohányzóknak

FELEKI JÓZSEF.

LEGOUVÉ ERNŐ.

Ára fűzve 5 frt 60 kr.

e dohányszelcnc'c, a fedél betevése által késs cigarettát nyerünk 8 frt. Valódi B o n b l a n c l s r » r e t t i p » p l r o » stopokéval 8 nagyságban, l000-re 3.5.', tömé kossá 30 kr. Legjobbnak elösmert dokAnyvAsr* (Séf) erős fogas najtókerékkel 16frt.D o l l * l s y t » r t < , saelyben a dohány nyirkosán marad 5 frt. Szárazon szivó egészségi bruyere mpipa bagót nem képez 1—1.80. Hibátlan t a j t é k m a k r a ­ pipa, ezüst kupakkal 8 frt. Gozpipaszirtísitító 1 50.

LEG0UVÉ ERNŐ.

Irta

f á t l a n a b b arcz- é s kézbőr-tisztító szer. 1 doboz a r a 6 0 k r .

J V * Hamisított p á r i s i h ö l g y p o r - t ó l óvakodni tessék. ~ C s a k az tekintendő valódinak, melynek dobozán, va* l a m i n t h a s z n á l a t i u t a s í t á s á n a fenti v é d j e g y l á t h a t ó .

Fordította

A NŐK ERKÖLCSI TÖRTENETE.

a b ő r n e k l e g g y e n g é d e b b fehér s z i n t adja, é s ártatlan­ s á g a m e l l e t t m é g i s a bőrt s i m á n é s szárazon tartja. — H ö l g y e k n é l , u g y férfiaknái ie b o r o t v á l á s u t á n n a g y k e d v e l t s é g n e k ö r v e n d . — E g y debOJ á r a 6 0 k r , (fehér é s rózsaszín) tollal 1 f r t .

R o u g e v é g é t a l a r e z p i r o s i t ó , ára 50 kr. Török József gyógy szerésznél, Budapest, király-ntc.a 12.

Irta

Ára

Kézmosó-por BtSOS&l&Sí

»

K i a d ó h i v a t a l u n k s z á m á r a h i r d e t m é n y e k e t elfogaú B É C S B E N : D n k e s M. K i e m e r g a s s e 1 2 , S c h a l e k H e n r i k W o l l z e i l e 1 2 . é s Oppelik A . S t a b e n b a s t e i 2 .

HIRDETÉSEK.

Párisi hölgypor (légiin, pondre de riz)

E l h u n y t a k m é g a k ö z e l e b b i n a p o k a l a t t : dr. N É K Á M SÁNDOR, m . kir. á l l a m i s z á m v e . ő s z é k i t a n á c s o s , a z e g y e t e m v o l t tanárja é s a b ö l c s é s z e t k a r d é k á n j a , 5 0 é v e s k o r á b a n , B u d a p e s t e n . — ZSENDOVICS E N D R E , egri k i r . t ö r v é n y s z é k i bíró, 4 5 é v e s k o r á b a n , E g e r ­ b e n . — BARCZA GYÖRGY, F e h é r m e g y e e g y i k k i t ű n ő g a z d á j a , k ö z t i s z t e l e t b e n é l t férfiú, 7 1 é v e s k o r á b a n , P u s z t a - Z á m o r o n . •— D r . B Á N K I S Á M U E L , k ö r o r v o s , k i f ő l e g s z e m b a j o k g y ó g y í t á s á b a n t ű n t ki, B ő n y ö n . — KOLOSSVÁRY ISTVÁN, a d u n a g ő z h a j ó z á s i t á r s a s á g k a p i t á n y a , b e c s ü l t férfiú, h o s s z a s b e t e g e s k e d é s u t á n 47 éves korában, Gödöllőn, ö z v e g y e t és k é t árvát h a g y v á n m a g a után. — FRUHWIRTH JÓZSEF, berezeg E s t e r h á z y o z o r a - d o m b ó v á r i u r a d a l m á n a k n y ű g . fel­ ü g y e l ő j e , 7 5 é v e s k o r á b a n , D o m b o v á r t t . — KLINKART KÁROLY, a g r ó f S c h ö n b o r n - f é l e uröditlom n y u g a l m a ­ z o t t tisztje, 7 9 é v e s k o r á b a n , N a g y - B á n y á n . — I d ő s b TUBGONYI LAJOS, n a g y t e v é k e n y s é g ű j e g y z ő TiszaU g h o n , 7 3 éves korában, melyből ö t v e n e g y é v esik j e g y z ő i s z o l g á l a t á r a . — ZAJÁCZ A N D R Á S , városi k ö z ­ g y á m , N y í r e g y h á z á n . — TRAJCSIK A L A J O S , T r e n c s é n m e g y e kir. főmérnöke, hosszabb ideig Zsolna város polgármestere, Budapesten, h o v á látogatóba jött é s Bzélhüdés v e t e t t v é g e t é l e t é n e k a m a r g i t s z i g e t i fürdőben. — UHRINYI ISTVÁN, földbirtokos, Csabán.

ÉVFOLYAM.

Világba lépés é s bemutatás. — A z i l l e m é t k e z é s szabályai. — Látogatás. A j é g e n . — Az öltözék. — írásbeli közlekedés. versenv é s színház. — Tánez é s bál.

11 *—'

572 wmiA. •Franklin-Társulat* kiadásúban Budapestéi! megjelent s minden

<j=űr=ŰF=lÉ

•Jr=J,=lr-

könyvárusnál kapható — az osztrák tartományok számára Szelinszki György es. kir. egyet, könyvárusnál Bécsben, I . Stefansplatz 6.

1

Biztosítás

GÖRÖG ÉS LATÍN REMEKÍRÓK. kiadja

a m. tud. akadémiának

classica-philologiai

Fordította, bevezetéssel s jegyzetekkel ellátta

\

35. SZÁM. 1885. x x x n . ÉVFOLYAM.

VASÁRNAPI ÚJSÁG

BIZTOSÍTÓ RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG

Fordította, bevezetéssel s jegyzetekkel ellátta

Budapest. Igazgatósági helyiség: IV. ker. városháztér 1. *?

Befizetett alaptöke Tartalékalapokban

Ára fűzve 1 frt.

. Ára fűzve 1 frt €0.

Ara fűzve

MAGYAR-FRANCZIA

bizottsága.

C H E R I JÁNOS. LATINUL

ES MAGYARUL.

ellen.

CICERO, a kötelességekről. r o M I THEWREWK EMIL. GÖRÖGÜL

jégkár

É S MAGYARUL.

Ara fűzve

3 frt.

1 frt 60 kr.

CG

frt 4,000.000.— aranyban. 4,490.160.79

A gazdaközönség figyelmébe ajánltatik a rendkívül előnyös

a

mezőgazdasági általáoybiztositás nemkülönben a j é g b i z t o s í t á s , melynél c s a k e t á r s a s á g által alkalmazott különösen kedvező feltételek (BO"/c f e l t é t e l e s a l j ­ engedmény, 6 é v i biztosításnál e g y Ingyen é v stb) nyújtatnak.

Kisorsoldssál

ú

egybekötött életbiztosítás.

I JSP

i

5. § © «*.

^ M A P I N

%J

36IK A «Franklin-Társulat» kiadásában Budapesten megjelent s minden könyvárusnál kapható, — az osztrák tartományok számára Szelinszki György cs. kir. egyet, könyvárusnál Bécsben,. I. Stefansplatz 6.

A BELGYÓGYÁSZAT TANKÖNYVE ORVOSNÖVENDÉKEK ÉS GYAKORLÓ ORVOSOK SZÁMÁRA IRTA

Dr. P U R J E S Z ZSIGMOND a belgyógyászat egyetemi ny. r. tanára Kolozsvárit. A

I !Feltűnést keltő találmány! |1 ' i S Ö ' e s ^ S S \ 3 > S G S > K , S > S > S > S N 5 \ S S \ S \ E 1 \ S \ S , Q S ' S \ 5 \ S \ S ' K \ S ^

A legújabban föltalált V á s á r h e l y i A l b e r t - f é l e édes tejből néhány perci alatt mindenki

a legjobb vajat

ö

ARAK:

5 liter teriméjü, hévmérövel,keresztvascsavarokkal, frt 7.50, csomago­ lásért 50 krajezár. 10 liter teriméjü, hévmérökészítheti; és pedig vel, kereszt vascsavarok­ tejszínből egy perez alatt; kal, frt 12.50, csomago­ lásért 60 krajezár. I. osztályú tejszínből két 20 liter teriméjü, hévméróperez alatt; vel, keresztvascsavarok­ közönséges tejből három kal, frt 19.—, csomago­ perez alatt, s a maradéktej lásért 1 forint. kávéhoz, süteménybe és fő­ 50 liter teriméjü, hévmérővel, keresztvascsavarok­ zésre, ugysz. ha hosszasb kal, frt 32.—, csomago állás következtében meglásért 1 frt 50 krajezár. Bavanyodott, táró • készí­ B#~ Kívánatra nagyobb tésre jól fölhasználható. gépek is készíttetnek. " • 3 E gépek tejföl- és juhtejhez is használhatók . Megrendelések közvetlenül hozzám intézendó'k, a az összeg fele bérmentve előre beküldendő, a maradék pedig a szállítás után. Minden gép mellé használati utasítás a d a t i k . 2314

A

FEHÉR MIKLÓS. Budapest, IX, üllői ut 25. sz., „Köztelek': •Jr=lr=Jr=fi

00.000 FŐNYEREMÉNYE

a budapesti kiállítási sorsjegyeknek Egy eredeti sorsjegy csak 1 frt, 11 darab csak 10 frt. —0

Kapható

"V" ^ ^ T f ? * \ 7 * X JLJV/ l i X tM • MT Iemételadök

bankházában Budapest, hatrani utcza 17. sz. a. reirosra.dta.tnak.

SZÖVEG

KÖZÉ

NYOMOTT

SZÁMOS

2 frt 4-0

krajezár.

A m á s o d i k f ü z e t t á r g y m u t a t ó j a : Légrekedés. Görgöcs légrekedés. Astlmia.-. Asthma bronchiale. Asthma nervosum — Hökhurut. Szamárhurut. Tussis convulsiva. Pertussis. — A tűdöszövet bántalmai: Tüdőtágulat. Tüdőlégtlad. Emphysema pulmonurn. — Tüdőösszeesés. Tüdőtágulatlanság. Tüdőtágulásliiány, Tüdőlégtelenség. Atelectosia. Collapsus^ pulmonum. Apneumatosis. — A tüdő vérbősége. Tüdővizenyő. Hyperaemia pulmonum. Oedema pulmonum. — Vérköhögés. Haemoptoe. Haemoptysis. A) Hörgvérzés. Bronchorrhagia. B) A tüdő véres tömülése. A tüdő értömessze. Ertömesszen alapuló tüdőlob. Átrakodási lob. — Bostonyás tüdőlob. Tüdőgyuladás. Pneumonia crouposa. — Hurutos tüdőlob Lebenykés tüdőlob. Hörg-tüdőlob. Lehámló tüdőlob. Pneumonia catarrhalis. Pneumoni.. lobularis. Broncho-pnemnonia. Pneumonia desquamativa. — Szövetközi tüdőlob. Pneumonia interstitialis. — Tüdőüszök. Gangraena pulmonum. — Gümőkór. Tüdőgümősödés. Tüdővész. Tüdősorvadás. Száraz betegség. Aszkór. Tuberculosis pulmonum. Phthisis pulmonum. — A tüdőgümősödés, tüdővész lefolyási módosulatai, a) Gümős mellhártyalob. Pleuritis tuberculosa. b) Gégesorvadás. Gégegümősödés. Phtliisis laryngis. — Heveny semcsés gümősödés. Alta­ lános heveny gümökőr. Tuberculosis miliaris acuta. — Uj képletek és dagok a tüdőben. — A mellhártya bántalmai: Mellhártyalob. Pleuritis. — Mellűri vízgyülem. Mellvízkór. MeHűri vérgyülem. Hydrothorax. Haematthorax. — Légmell. Geny-légmell. Lég- és folyadékgyülem a mellűrben. Pneumothorax. Hydro-pneumothorax. Pio-pneumothorax. — A mellhártya uj képletei. — A gátőr bántalmai : Gátorlob. Mediastinitis. — Gátorbeli dagok. — A v é r k e r i n g é s i s z e r v e k b á n t a l m a i . A szív bántalmai: Szívbelhártyalob. Endocarditis. — A szívbelhártya idült lobja. A szívbillenytű bántalmai. Endocarditis chronica. I. A függőér félholdalakú billentyűinek elégtelensége és a bal üteres szájda szűkülete. Insufficientia valv. semüunarium aortae et stenosis ostii arteriosi sinistri. I I . A kétcsúcsú (sipka) billentyű elégtelensége és a bal visszeres szájda szűkülete. Insufficientia valvulae bicuspidalis et stenosis ostii venosi sinistri. I I I . A tüdőütér félholdalakú billentyűinek elégtelensége és a jobb üteres szájda szűkülete. Insufficientia valvularum semüunarium artériáé pulmonaris et stenosis ostii arteriosi dextri. IV. A háromcsúcsú bülentyű elégtelensége és a jobb viszszerés szájda szűkülete. Insufficientia valvulae tricuspidalis et stenosis ostii venosi dextri. V. Szövődött (combinált bülentyűbántalmak. — Szívizomlob. A szív izomzatának kérges elfajulása. Myocarditis. — Szívtúltengés. Hypertrophia cordis. — Szívtágulat. Dilatatio cordis. — Szívelzsirosodás. A szív zsíros elfajulása. Hajasoáás a szíven. Coradiposum. Degeneratio adiposa cordis. — A szív önkéntes rededése. Cordiorhexis spontanea. — A szív világrahozott rendellenességei. — Ideges szívdobogás. Palpitatio cordis nervosa. — Mell­ szorulás. MeUszorongás. Szívszorongás. Szívzsába. Angina Pectoris. Stenocardia. — A szív­ burok bántalmai: Szivburoklob. Pericarditis. a) A szívburok külső felületének lobja. Gátorszívburoklob. Pericarditis externa. Mediastino-pericarditis. b) A szívburok összenövése. Obliteratio pericardü. — Szívburokvízkór. Vérgyülem a szívburokban. Hydpericardium. Haemopericardium. — Léggyülem a szívburokban. Pneumo pericardium. — A véredények bántalmai : Utérkeményedés. Az üterek kásaszerű elfajulása. Az ütér belhártyájának éktelenítő lobja. Arteriosclerqsis. Processus atheromatosus arteriarum. Endarteriitis deformans.— A függőér tágulata. Utértágulat. Ütérdag. Aneurysma aortae. — A függőér megrepedése. Buptura aortae. — A függőér szűkülete és elzáródása- — A z e m é s z t ő s z e r v e k b á n ­ t a l m a i . A szajur bántalmai: A száj nyákhártyájának hurutja. Stomatitis catarrhalis. — Fekélyes szajlob. Szajrothadás. Stomatitis ulcerosa. Stomakace. — Szájzsebre. Zsebrés száj­ lob. Stomatitis aphthosa. — Szájpenész. Soor. Stomato mycosis. — Nyelvlob. Seucoplacia a száj nyakhartyajan. Glossitis. Glossitis dissecans. Seucoplacia oris — Noma. Vízirák. — Fültommgylob. Parotitis. — A száj és torok nyákhártyájának bujakóros bántalma. — Nyélfolyás. Nyáladzás. Salivatio. Ptyalismus. — A torok bántalmai: Torokgyuladás. Torokhürut Mandolalob.^ Pharyngitis. Angina. Faucitis. Tonsülitis. A) Heveny torokgyuladás. B) Idült torokgyuladás. Mandolatúltengés. — Garatmögötti tályog. Abscessus retropharyngealis. — A n y á k mély sejtszovetének lobja. — A bárzsing bántalmai: Bárzsinghurut-lob-fekélv. — Barzsmg-szukúlet. Stenosis oesophagi. — Bárzsingtágulat. Bárzsinggurdély. Dilatatio-Diverticulum oesophagi. — Bárzsingrák. Caocinoma oesophagi. — Bárzsingrepedés. Buptura oesophagi. — A Bárzsing ideges bántalmai. — A gyomorbántalmai: Heveny gyomorhurut. Catarrhus ventricuh aentus. Gastritis acuta. Idült gyomorhurut. Catarrhus ventriculi ckronikus.

"WQ

A fenti bankház eszközli egyszersmind mindennemű állampapírok, részvények és sorsjegyek vételét és eladását napi árfolyam szerint. Előleget nyújt érték­ papírokra igen mérsékelt kamat mellett.

ÁBRÁVAL.

Második füzet. Ara fűzve

A z első f i z e t á r a 2 frt 4 0 krajezár.

Franklin-Társulat nyomdája. (Budapest, egyetem-uteza 4 . szám.*

tóiA

Előfizetési

SZÁM. 1885.

BUDAPEST, SZEPTEMBER 6.

XXXIL

f egéBZ évre 6 frt föltélelek: VASÁRNAPI ÚJSÁG és \ egész érre 12 frt / egész évre 8 frt Csupán a VASÁRNAPI ÚJSÁG : f, , Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK •{ " T POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / félévre — 6 • ! IféléTre—4« | \ féléyre-—3

L E C H N E R ÁGOSTON, A BUDAPESTI M. KIR. TUD. EGYETEM UJ REKTORA.

A VAN Magyarországon állás, melyhez nem a hatalmasok kegye, sem a családi össze­ köttetések emeltyűje, sem a pajtáskodás támasza, hanem egyedül csak a személyes érték és érdem igazságos elismerése vezet, — akkor bizonyára a tudományos egyetem rektori mél­ tósága az, mert erről senki sem mondhatja, hogy efféle tényezők szerepelhetnének e mél­ tóság betöltésénél. A férfiú, kinek arczképét ezennel bemutatjuk, a budapesti m. kir. tudomány-egyetem rektora az 1885/6-ik tanévre és igy kormányzója azon fő tanintézetünknek, melynek nemzetünk szel­ lemi művelődésében oly nevezetes szerep jutott és jutand ezentúl is. Egyéneknek ugy mint nem­ zeteknek súlya és hatása leginkább azok belbe­ csétől van feltételezve, ennek emelésére legtöb­ bet kétségkivü la főtanintézetek tehetnek, de hogy ezt tehessék, első sorban oly jeles tanárokra van szükség, kik maguk is igazi belső értékkel birnak. Lechner Ágostont az egyetemi ügyekkel fog­ lalkozó körök véleménye már régebb idő óta a jó tanárok legjobbjai közé sorozta és ezen véle­ mény hivatalos kifejezést nyert az idei rektor­ választás alkalmával, midőn a négy kar küldöt­ teiből alakult választó kollégium osztatlan bi­ zalma, mely semmi anciennitáshoz, semmi szabályzathoz kötve nem volt és minden tekin­ tetben szabadon nyilatkozhatott, őt tisztelte meg a rektori méltósággal és igy érdemeinek az elismerést megadta. E méltóság nemcsak fényes megtiszteltetés, mely annak viselőjét a «hasonlók közt elsővé» emeli, de egyúttal nagyjelentőségű munkásság­ gal összekapcsolt hivatal, mert a rektornak az egyetem vezetésében fontos, minden karra ki­ terjedő jogai s teendői vannak, melyek őt ugy is mint az egyetemi tanács elnökét, de ugy is mint az egyetem kormányzóját, egyedül a rek­ tori hivatalnál fogva megilletik, s melyekkel sok felelőséggel járó felügyelet és intézkedés van összekötve. Nagy befolyást gyakorolhat az egész egyetem szellemére, az abban uralkodó rendre és fegyelemre és sok hasznos intézkedés, üdvös reform életbeléptetésére gyakorolhat ki­ váló hatást, az egyes karok működésére is ser­ kentőleg hathat, az egyetemi intézetekre, sőt a rendelkezésére álló eszközökkel még az ifjúság magatartására is befolyással lehet. Lechner Ágoston 1836. november 1-én Budán

H

4*>

született. Atyja Lechner József m. kir. országos középitészeti főigazgató volt (f 1846.), ki mint előkelő állású főhivatalnok gyermekeit kiváló nevelésben részesité. Ezek közül Lajos atyja pályáját követé s hasonló sikert mutatott föl, nevezetesen Szeged rekonstrukeziójában a legérdemteljesebb tényezők egyike volt s most is mint miniszteri tanácsos a közlekedési téren működik. Ágoston ellenben a jogi pályára lépett és a gymnáziumot a kegyesrendiek budai főgymnáziumában, a jogi tanulmányokat a pesti és bécsi egyetemeken elvégezve, 1857-től 1861-ig segédtanár és a magyar jognak helyet­ tes tanára lett a pozsonyi kir. jogakadémián s később állam- és jogtörténetet is adott elő. 1861-ben rendkívüli tanár, 1865-ben pedig ugyanazon kir. jogakadémián a magyar köz­ jog, közigazgatási és pénzügyi jognak rendes

ÉVFOLYAM.

Külfölili elótizetcsekhez > postailsg meghatározott viteldíj is csatolandó

tanára lett. 1869-ben a pesti egyetemen, hol akkor uj tanszék rendeztetett, a közigazgatási és pénzügyi jog rendes tanárává neveztetett k i ; 1872-ben a közjog össze lett foglalva e tanszékkel; 1873/4-ben a dékáni hivatalt viselte. Irodalmi működése köréből fölemiitjük nagyobb, önálló műnek is beillő tanulmányát az ((önkormányzat­ ról'), mely 1871-ben a Hoffmann Pál által szer­ kesztett «Jog- és államtudományi folyóirat »-ban jelent meg. Az önkormányzat lényegét, körét, hivatását az államéletben bonezoló észszel tár­ gyalja e dolgozatában és sok hamis nézetet ala­ pos érveléssel czáfol meg. Ezenkívül dr. Korbuly Imre «Magyar közjog»-ának harmadik kiadását a szerző halála után ő rendezte sajtó alá Kautz Gyula és Pulszky Ágost tanártársaival együtt, kipótolva s bővítve azt az időközben alkotott intézmények anyagával.

Simonyi A. fényképe után. L E C H N E R

ÁGOSTON.