2012.05.24. csütörtök
Szocialista pártelnökök brüsszeli találkozóján Zöld jelzés a polgári kezdeményezéseknek! Az EU-nak is szerepet kell vállalnia a beruházások ösztönzésében Az erőforrások takarékosabb felhasználása létkérdés Több lehetőséget a fiataloknak! Kéthavi fizetésükkel kárpótolná a 2006 őszén megsérült rendőröket az MSZP Franciaország végre kisebbségbarát környezetet teremt? A romániai magyarság helyzetét tárgyalja júniusban az EP Kisebbségügyi Intergoupja Áder forduljon az Alkotmánybírósághoz! Pártérdeket szolgál a választási eljárási törvény MSZP: "atomfegyver pusztításával" ér fel a kormány gazdaságpolitikája
Konzultáció a dolgozókat sújtó kormányzati intézkedésekről Az MSZP üdvözli a fociadó elvetését Milyen közérdekű adat az, ami titkos? Szélsőjobbra csúszott Fidesz Pártérdeket szolgál a választási eljárási törvény Még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek a munkavállalók július 1-től
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Szocialista pártelnökök brüsszeli találkozóján Az MSZP elnöke és frakcióvezetője, Mesterházy Attila részt vett Brüsszelben az Európai Szocialisták Pártjának vezetői értekezletén, amelyen központi témaként a baloldali és a jobboldali válságkezelés közti különbségtétel volt a hangsúly. A résztvevők elkötelezettek abban, amit az új francia köztársasági elnök is hirdet: megszorítás helyett sokkal inkább növekedésösztönző lépésekre és munkahelyek teremtésére, a fogyasztás bővítésének programjára kell helyezni a hangsúlyt. Ezen belül a tanácskozás külön fejezetet szentelt a fiatalok munkahelyteremtésének, amely a válságból való kilábalás kulcskérdése. Ennek érdekében égető szükség van az Európai Befektetési Bank feltőkésítésére és eurókötvények kibocsátására. Az EU 2020 stratégia fő eleme az energiatakarékosság, a fenntartható növekedés és a környezetvédelem közös ügyként történő kezelése. A görög válság kezelését olyan kormányra kell bízni, amelyik lépést tud tartani Európával, és amelyik elkötelezett az európai egység fenntartásában. A baloldali vezetők figyelmeztetnek arra, hogy amennyiben Görögország elhagyja az eurózónát, kilép az unióból, annak súlyos és beláthatatlan következményei lesznek Európa más országaiban is.
Zöld jelzés a polgári kezdeményezéseknek! Egyhangúlag elfogadta az Európai Parlament Gurmai Zita jelentését az Európai Polgári Kezdeményezés (ECI) végrehajtásáról. „A mi feladatunk, hogy meggyőződjünk arról, hogy az ECI erős és hiteles eszköze a részvételi demokráciának és az uniós napirend formálásának” – jelentette ki Gurmai Zita európai parlamenti képviselő a Európai Polgári Kezdeményezés (ECI) végrehajtásáról szóló jelentés szavazásakor elmondott felszólalásában. Az Európai Parlament tegnapi, strasbourgi ülésén 614-15 arányban, 16 tartózkodás mellett, elfogadta Gurmai Zita, európai parlamenti képviselő jelentését az Európai Polgári Kezdeményezés végrehajtásáról az Európai Parlament eljárási szabályzatában. Az Európai Polgári Kezdeményezésről szóló rendelet ez év április 1-jétől áll az uniós polgárok
rendelkezésére.
A közmeghallgatások gördülékeny
megszervezésének
biztosításához – amelyekre a sikeres kezdeményezés elindítói jogosultak – az Európai Parlamentnek el kellett fogadnia az eljárási szabályzatot. A Szocialisták és Demokraták Frakciója, és az Európai Parlament egyik kiemelt prioritása az európai polgárokkal való megerősített párbeszéd kialakítása. Az ECI ezt a célt kívánja megvalósítani: bevonni az uniós polgárokat a demokratikus politikai döntéshozatalba. „Az Európai Parlamentben történő közmeghallgatás visszaigazolás lesz a sikeres kezdeményezés szervezőinek. Biztosítani akartuk, hogy az európai polgárok javaslatát gondosan megvizsgálják, és hogy a Bizottság megfelelő szinten képviselteti magát” – tette hozzá Gurmai Zita, aki korábban magáról az Európai Polgári Kezdeményezésről szóló rendelet társ-jelentéstevője volt. A szavazás időszerű volt, ha figyelembe vesszük, hogy az első Polgári Kezdeményezés regisztrációja a Bizottságnál május 9-én történt, amelyet azóta további öt követett. Ez azt jelenti, hogy a szervezők már elkezdhetik az aláírások összegyűjtését.
A sikeres kezdeményezések szervezői, vagyis azok, akik egymillió támogató aláírást összegyűjtöttek, közmeghallgatás keretében jogosultak lesznek kezdeményezésük bemutatására egy, a témában kompetens parlamenti bizottság előtt. Így megkapják a lehetőséget arra, hogy megszólítsák azokat, akik ténylegesen befolyásolják a jogalkotást.
Az EU-nak is szerepet kell vállalnia a beruházások ösztönzésében Az Európai Uniónak is szerepet kell vállalnia a beruházás-ösztönzésben, nem lehet csupán nemzeti hatáskörben megoldani a növekedés, munkahelyteremtés problémáit hangsúlyozta Mesterházy Attila, az MSZP elnöke szerdán Brüsszelben, az európai szocialista pártvezetők tanácskozása után. A pártelnök az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy a szocialisták tanácskozásán nagyrészt ugyanazokat a kérdéseket járták körül, amelyekről az esti EUcsúcstalálkozónak is szólnia kell - vagyis azt, hogy a pénzügyi egyensúlyteremtés mellett miként lehet módot találni a gazdasági növekedés ösztönzésére. Mesterházy kiemelte, hogy különös súlya volt az új francia miniszterelnök, Jean-Marc Ayrault által mondottaknak az unió előtt álló feladatokat illetően. Hangsúlyosan szóltak a tanácskozáson a fiatalok munkanélküliségének problémáiról közölte, megjegyezve, hogy e tekintetben is közös, uniós szintű cselekvésre van szükség. Az MSZP elnöke szerint a résztvevők egységes álláspontot vallottak abban, hogy meg kell erősíteni az EU-t, és képessé kell tenni a válságból való gyors, hatékony kilábalásra, miközben megőrzik az unió alapvető értékeit. Ennek eléréséhez világos menetrendet kell kitűzni - tette hozzá. "Láthatóan az a módszer sem működik, hogy megszorítás megszorítás hátán, hiszen akkor nem lehet kinőni a válságból. Éppen ezért a növekedés beindítása az, aminek a révén hosszú távon lehet az államháztartási hiányt és az államadósságot megfelelő szinten tartani. Mindenki amellett foglalt állást, hogy a fiskális egyensúly rendkívül fontos, de egy határon túl a túlzott megszorító politika hosszú távon okoz károkat" mondta az MSZP elnöke.
Mint kifejtette, az EU szerepvállalását célzó elgondolásnak az az értelme, hogy ne csupán a nemzetállami költségvetésekből használjanak fel növekedésre szánt forrásokat. Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetközi tranzakciós adót régóta javasolja az Európai Szocialisták Pártja, mert abból nagyon komoly bevételre lehet szert tenni. Ennek a bevezetésére Magyarországon az MSZP ki is dolgozta a javaslatát, "aminek egyébként semmi köze nincs ahhoz, amit a magyar kormány bevezetett, hiszen az az átlagembereket sújtja" - tette hozzá. A pártelnök elmondta: támogatnak minden olyan megoldást, ami erősebb eszközöket ad az EU kezébe, és "erre egyfajta válasz az eurókötvények kérdése". A szocialisták tanácskozásán az eurókötvény gondolata támogatást élvezett - közölte, elismerve, hogy Angela Merkel német kancellár ugyanakkor láthatóan nem támogatja az elképzelést.
Az erőforrások takarékosabb felhasználása létkérdés "Új gazdasági modellre, az erőforrások takarékosabb felhasználására van szükség Európában, különös tekintettel a víz- és a hulladékgazdálkodásra" - fogalmazott Tabajdi Csaba, az EP Környezetvédelmi Bizottságának tagja az erőforrás-hatékonyságról rendezett európai parlamenti plenáris vitában. "Az Európai Unió egyes térségei már ma vízhiányosak, mint a Duna-Tisza köze de az éghajlatváltozás következtében a szárazság új területekre is kiterjedhet. Kulcsfontosságú ezért az ivóvíz mezőgazdasági- és ipari célú újrahasznosítása. A hulladékgazdálkodás terén be kellene vezetni az újrahasznosítható hulladék lerakási tilalmát. Így nyerhetjük vissza Európában egyre inkább hiánycikknek számító nyersanyagokat. Sajnálatos, hogy a jobboldali magyar kormány ezen a hulladékgazdálkodásban is szembemegy az európai törekvésekkel. Magyarországon teljes egészében felszámolták a hulladékgazdálkodás és az újrahasznosítás működő rendszerét. A kormány a mai napig elmulasztotta
átültetni
az
EU
Hulladék
Keretirányelvét.
Az
emiatt
indított
kötelességszegési eljárásban napi 8 millió forintos bírság fenyegeti az országot" mondta a szocialista delegációvezető.
"A vízgazdálkodás terén komoly lemaradásban van az Európai Unió, pedig az emberi tevékenység és az éghajlatváltozás együttes hatásaként az EU teljes mediterrán térsége, és egyes közép-európai régiók - például a Kiskunság is - vízhiányos, félsivatagos térségnek számít. A 2012-ben esedékes átfogó uniós vízpolitikai felülvizsgálat középpontjába a hatékonyság-javítást kell állítanunk. Az Unióban az ivóvíz ipari és mezőgazdasági
célú
újrahasznosításában
Spanyolország
jár
az
élen,
de
az
újrahasznosítás aránya itt is csupán 25%-os, amely messze elmarad például Izrael 80%os teljesítményétől" - tette hozzá Tabajdi Csaba. A szocialista képviselő emlékeztetett: a szerényebb jövedelmű európai, köztük a magyar állampolgárok, és a fejlődő világ országai is arra törekednek, hogy elérjék a világ gazdagabb részén élők életszínvonalát. "Ezt senkinek nincs joga megtagadni tőlük, sőt kötelességünk elősegíteni ezt a törekvést. A jelenlegi fogyasztási szokások mellett azonban lehetetlen biztosítani ezt az életszínvonalat a Földön jelenleg élő 7 milliárd ember számára. Ezért gazdasági modellünkben alapvető változásokra van szükség, mert az környezeti, gazdasági és szociális szempontból sem fenntartható. Az erőforráshatékonyság javításával egyszerre érhetőek el környezeti és gazdasági előnyök. A termékek nem csak környezetbarát módon kerülnek előállításra, de olcsóbbak is lehetnek" - zárta felszólalását a szocialista képviselő.
Több lehetőséget a fiataloknak! Csak az összehangolt, célzott programokkal tudjuk elkerülni, hogy egy egész nemzedék érezze elveszettnek magát, ennek összes következményével - fejtette ki Göncz Kinga szocialista EP-képviselő a "Több lehetőséget a fiataloknak kezdeményezés" nevű parlamenti jelentés vitájában. Riasztó mértékű az európai országokban tapasztalható ifjúsági munkanélküliség, és még riasztóbb, ha az átlag mögé nézünk. E szerint növekedtek a tagállamok közötti különbségek ezen a téren is. Egy-egy országon belül is egyre jobban leszakadnak, kirekesztődnek azok, akiknek alacsony az iskolai végzettsége, akik hátrányos helyzetű csoporthoz tartoznak. A fiatal nők számára egyre nehezebb összeegyeztetni a családi feladatokat és a munkát. A fiatalok feleslegesnek érzik magukat, és ez táptalaja a szélsőséges eszmék terjedésének, a bűnbakképzésnek - fejtette ki a szerda esti vitában Göncz Kinga.
A képviselő kifejtette: Sürgősen tennünk kell azért, hogy ez a helyzet megváltozzon. Jobban ki kell használnunk a belső piac lehetőségeit, hogy a fiatalok élvezzék a mobilitást, és könnyen találjanak munkát más tagállamokban. Ez azonban nem vezethet ahhoz, hogy a kedvezőbb munkaerő-piaci helyzetű országok elszívják a magas képzettségű fiatalokat a nehézségekkel küzdő tagállamokból. A végzősök számára meg kell könnyítenünk az átmenetet az oktatásból a munkaerőpiacra, ösztöndíjakat, gyakornoki helyeket kell teremtenünk. Az oktatási rendszert úgy kell átalakítani, hogy az onnan kikerülők tudása, képzettsége valóban megfeleljen a munkaerő-piaci igényeknek. Külön gondot kell fordítani a hátrányos helyzetű fiatalokra, az ő foglalkoztatásuk javítására - ilyenek a romák, a bevándorló fiatalok, a fogyatékossággal élők. Meg kell akadályoznunk a korai iskolaelhagyást. Nem csökkenhetnek az oktatásra fordított kiadások, és az Európai Szociális Alap forrásait hozzáférhetővé kell tenni az ifjúsági munkanélküliség felszámolását célzó programok számára. Meg kell akadályoznunk, hogy a fiatal nőknek választaniuk kelljen a munka és a család között. "Csak az összehangolt, célzott programokkal tudjuk elkerülni, hogy egy egész nemzedék érezze
elveszettnek
magát,
ennek
össze
következményével"
-
hangsúlyozta
felszólalásában a szocialista képviselő.
Kéthavi fizetésükkel kárpótolná a 2006 őszén megsérült rendőröket az MSZP Az MSZP-s Harangozó Tamás azt kezdeményezi, egyhavi fizetésük kétszeresének megfelelő egyszeri kárpótlást kapjanak azok a rendőrök, akik a 2006. őszi zavargások idején teljesített szolgálatuk alatt megsérültek, illetve anyagi kárt szenvedtek. A parlamentnek csütörtökön benyújtott törvényjavaslat alapján nem részesülhetne kárpótlásban, akinek büntetőjogi, illetve fegyelmi felelősségét a sérülés vagy a kár bekövetkeztéhez vezető magatartása miatt megállapították, valamint akinek kártérítési követelését
vétkes
magatartása
miatt
a
bíróság
jogerősen
elutasította.
A kárpótlás az érintetteket akkor is megilletné, ha a rendőrség már kártérítésben részesítette őket. Összege a 2012. januári bruttó illetményük kétszerese lenne, a kártérítési igény bejelentésére a törvény hatályba lépésétől számított két hónapja lenne a
rendőröknek,
a
pénzt
ettől
számított
egy
hónapon
belül
folyósítanák.
Az MSZP frakcióvezető-helyettese indoklásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a 2006. szeptember 17-e és 25-e között történt zavargások idején több rendőr is sérüléseket szenvedett szolgálatteljesítés közben, az áldozatok kárpótlása pedig az állam fontos kötelezettsége. Harangozó Tamás arra is kitért, hogy a kormány jelentése szerint eddig több mint 270 millió forintot fizettek ki azoknak, akik 2006 őszén az erőszakos rendőri fellépés miatt kárt szenvedtek, a sérült vagy károsult rendőröket viszont nem kompenzálták megfelelően.
Franciaország végre kisebbségbarát környezetet teremt? "Francois Hollande, újonnan megválasztott francia köztársasági elnök, országa régóta esedékes nemzetközi jogi kötelességét teljesíthetné, ha a francia parlament végre ratifikálná az Európa Tanács Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Kartáját. Nagy előrelépés lenne, ha Hollande elnöksége alatt elismerést nyerne a franciaországi hagyományos kisebbségek különleges jogállása, ha Franciaország legalább részben szakítana a kisebbségi identitást tagadó jakobinus doktrínával. Ez nem csak Franciaország számára, de az európai kisebbségvédelmi törekvések szempontjából is jelentős fejlődés lenne" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba a Nemzeti Kisebbségügyi Frakcióközi Munkacsoport (Integroup) elnöke, a testület mai ülésén. Az Intergroup fogadta a franciaországi nemzeti kisebbségi szervezetek küldötteit, akik a választási kampányban három kisebbségi jogi követeléssel fordultak a francia elnökjelöltek felé. Az elnökválasztáson győztes szocialista Francois Hollande a kisebbségi képviselők szerint nyitott volt az általuk megfogalmazott igényekre. A francia kisebbségek a jobboldali Nicolas Sarkozy elnöksége idején történt adminisztratív központosítás visszafordítását, az Európa Tanács Regionális, vagy Kisebbségi Nyelvek Kartájának ratifikációját, és a regionális nyelvek helyi hivatalos nyelvként való elismerését kérték Francois Hollande-tól. Követelésük alátámasztására március végén több tízezres tüntetéseket szerveztek Franciaország számos pontján. "Franciaország nemzetközi téren harcol a nyelvi sokszínűségért, a visszaszoruló francia nyelv pozíciójáért. Jelenleg a franciáknak nincs erkölcsi és politikai alapja ehhez, mert országukban durván elnyomják a kisebbségi, regionális nyelveket, a bretont, az elzászit,
a katalánt, a baszkot, az okszitánt és a többieket. Franciaországban semmibe veszik a nyelvi sokszínűséget" - fogalmazott a szocialista képviselő. "Tabajdi Csaba emlékeztetett rá, hogy a helyi- és regionális identitások megerősítése lehetséges választ adhat a globalizáció kihívására. Az Európai Unió keretein belül a nemzetállamok továbbra is fontos gazdasági, kulturális és ideológiai egységet képeznek, de bizonyos, hogy a jövőben nagyobb szerepe lesz a regionális identitásnak is. " A többség nemzeti identitását a kisebbségre erőltető nacionalizmus, és a többségi identitás létét elhanyagoló multikulturalizmus egyaránt megbukott. Olyan nemzetállami kereteket kell kialakítani, amelyek képesek befogadni a kettős-, vagy többes identitással bíró hagyományos és bevándorló kisebbségeket. " - fogalmazott Tabajdi.
A romániai magyarság helyzetét tárgyalja júniusban az EP Kisebbségügyi Intergoupja Az
RMDSZ
európai
parlamenti
képviselői,
Winkler
Gyula
és
Sógor
Csaba
kezdeményezésére, Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup társelnökének támogatásával, a testület döntést hozott arról, hogy a következő, júniusi ülés napirendjére tűzi a romániai magyarság kisebbségi helyzetének megvitatását. ”A közelmúltban hivatalba lépett Ponta-kormány több intézkedése rontott a romániai magyar közösség helyzetén. Elfogadhatatlan, hogy az új román kormányprogram említést sem tesz a nemzeti kisebbségekről, hogy a kormány megakadályozza a hosszas halogatás után engedélyezett önálló magyar kar létrehozását a MOGYE-n, hogy egyetlen magyar prefektus és alprefektus sem került kinevezésre a magyarok által lakott területeken. Emellett további egyeztetések szükségesek az RMDSZ és a Ponta kormány között, annak érdekében, hogy az új választási törvény arányos képviseletet biztosítson a romániai magyarság számára" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. A június 14-én sorra kerülő ülésre meghívást kapnak az RMDSZ és a román kormány képviselői
Áder forduljon az Alkotmánybírósághoz! Az MSZP azt várja Áder János köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a médiatörvény módosítását, amelyet csütörtökön fogadott el a parlament, és forduljon az Alkotmánybírósághoz. Mandur László országgyűlési képviselő csütörtökön sajtótájékoztatón azt mondta: a Klubrádiót is érintő törvénymódosítás szándéka, tartalma és az elfogadásához vezető eljárás is felháborító. A szocialisták ezért arra kérik az államfőt, ne írja alá a demokratikus normákkal ellentétes jogszabályt, és kezdeményezze, hogy az Ab mondjon véleményt annak alkotmányosságáról. A képviselő kifejtette: a törvénnyel egyedi esetre, a Klubrádióéra hoztak általános szabályt, azzal a céllal, hogy a rádió közösségi adóként ne nyerhesse el a 92,9 MHz-es frekvenciát, amelyről nyár elején dönt másodfokon a bíróság. Lendvai Ildikó azt mondta, az elfogadott módosítással közösségi rádió csak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa által kiírt pályázaton kaphat frekvenciát, a még az Országos Rádió és Televízió Testület kiírásán győztes Klubrádió nem juthat ilyenhez. Kifogásolta azt is, hogy érvényben marad az a változtatás, amely szerint nem nyerhet el pályázaton másik frekvenciát az a rádió, amelyet egy másik frekvenciapályázaton már nyertesnek hirdettek. Ráadásul - tette hozzá Lendvai Ildikó - a törvény lehetőséget ad arra, hogy a médiatanács "a végtelenségig" húzza a bírósági ítéletek végrehajtását. A szocialista képviselő ahhoz hasonlította a médiaszabályozás Ab által előírt módosítását, mint amikor csak félig húznak ki egy rossz fogat, de a gyökere bent marad. Példaként hozta, hogy nem változtattak a médiatanács összetételén.
MSZP: "atomfegyver pusztításával" ér fel a kormány gazdaságpolitikája Az MSZP szerint bár Matolcsy György a pénzügyi tranzakciós illetéket tartja "taktikai atomfegyvernek", valójában a kormány gazdaságpolitikája ér fel egy atomfegyver pusztításával.
A nemzetgazdasági miniszter a Heti Válasznak adott interjúban azt mondta: a bevezetendő pénzügyi tranzakciós illeték olyan XXI. századi "taktikai atomfegyver", amely lehetővé teszi, hogy Magyarország a foglalkoztatás terén felvegye a versenyt az ázsiai országokkal, ehhez ugyanis csökkenteni kell az élőmunka terheit. Az MSZP-s Burány Sándor erre csütörtökön sajtótájékoztatón úgy reagált: valójában a kormány gazdaságpolitikájának következményei érnek fel egy "atomfegyver pusztításával". Véleménye szerint ezt támasztja alá, hogy amíg a magyar GDP 1,5 százalékkal esett vissza az idei első negyedévben, addig Szlovákiában és Lengyelországban is 3 százaléknál nagyobb a növekedés, és a térségben jövőre is a magyar gazdaság növekedési kilátásai a legkedvezőtlenebbek. Burány Sándor hozzátette: Magyarország ma egyetlen mutató, az infláció, az 5,5 százalékos pénzromlás mértékét nézve éllovas Európában. A szocialista párt szerint mindezen csak úgy lehet változtatni, ha a kormány kiszámítható befektetési környezetet teremt, betartja például a bankszövetségnek tett ígéreteit, tartózkodik az év közbeni adóemelésektől, mielőbb megállapodik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és visszatér a kétkulcsos személyi jövedelemadózáshoz.
Konzultáció a dolgozókat sújtó kormányzati intézkedésekről
Az MSZP szakszervezeti vezetőkkel konzultált a júliustól hatályos új Munka törvénykönyve és más, dolgozókat sújtó kormányzati intézkedésekről. A konzultáció résztvevői egyetértettek abban, hogy életbevágóan fontos az érvényes kollektív szerződésekben foglalt munkavállalói jogok megtartása, valamint a munkavállalókra nézve kedvezőbb feltételek valamilyen formában történő megőrzése. Egyetértés mutatkozott abban is, hogy továbbra sem látszik kormányzati szándék a már hónapok óta beharangozott, de a mai napig sem ismert átmeneti rendelkezések területén, pedig ezek célja az lenne, hogy az új szabályok zökkenőmentes életbe lépését segítsék. A kormány a mai napig nem tárta a nyilvánosság elé elképzeléseit. Félő tehát, hogy további kedvezményeket kíván tenni a munkáltatóknak a munkavállalók kárára. Az új Munka törvénykönyve, ha a jelenlegi formájában lép hatályba az elmúlt húsz év legrosszabb Munka törvénykönyve lesz, amely nemcsak a társadalmi szolidaritást, hanem a társadalmi konszenzust és elfogadást is nélkülözi. A találkozó után egyértelművé vált, hogy a munkavállalói érdekképviseleteknek – beleértve a szocialista pártot – a következő hetekben fel kell hívniuk a munkavállalók figyelmét arra, hogy a július elsején hatályba lépő rendelkezések egy sor olyan új szabályt és változtatást tartalmaznak, melynek révén jogaik csorbulni fognak, és a műszakpótlékok átalakításával valószínűleg kevesebbet visznek haza családjuknak. Az MSZP jelenlegi formájában elfogadhatatlannak tartja az új Munka törvénykönyvét, munkajogi alapokmányunknak ugyanis a munkavállalók érdekeit kellene védeni, és nem a munkáltatókat kiszolgálnia. A szocialista párt a továbbiakban is mindent megtesz a rossz és egyoldalú szabályozás megváltoztatásáért,
hatalomra
kerülése
esetén
–
a
jelenlegi
kormányzati
látszategyeztetések helyett az egykori OÉT mintájára szervezett társadalmi vita után –
az első intézkedései között szerepelne a dolgozókat védő jogok megerősítése és a szakszervezeti jogosítványok Munka törvénykönyve általi visszaadása. Gúr Nándor, a Foglalkoztatási és munkaügyi bizottság elnöke, az MSZP alelnöke
Az MSZP üdvözli a fociadó elvetését Az MSZP üdvözli, hogy az MTVA lemondott a futball-EB és a londoni olimpia közvetítéseinek megsarcolásáról. A honi médiaszolgáltatást támogatni hivatott állami mamutvállalat vezérigazgatója a teljes magyar közvélemény jogos felháborodása láttán végül sportszerű döntést hozott. Örömteli, hogy az MTVA vezetése ezúttal teljesítette feladatát és kötelességét, vagyis figyelembe vette a közszolgálatiság elveit, a magyar sportszerető közönség és a hazai idegenforgalom érdekeit és átvállalja a nyilvános közvetítések után fizetendő díjakat. Egy évi 65 milliárd adófizetői forintból gazdálkodó közalaptól ez a minimum, ami elvárható. Magyar Szocialista Párt
Milyen közérdekű adat az, ami titkos? A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) jogi lépéseket tervez, mivel az MSZP nyilvánosságra hozta az állami földbérletpályázatok bírálati szempontjait. Az MSZP örül az esetleges pernek, mert ez újabb lehetőséget jelent arra, hogy a földbérleti pályázatokhoz tartozó további közérdekű adatokat is megismerhesse a nyilvánosság. Azonban továbbra se értelmezhető egyetlen ember számára sem, hogy lehet közérdekű egy adat, ami titkos. Megjegyeznénk, hogy az NFA az adatokat megküldő levélben visszaigazolta a közérdekű adatigénylést. Az MSZP szeretné tudatosítani mindenki számára, hogy a képviselői munka része a közvélemény tájékoztatása. Ezért az NFA közleményében megfogalmazott állítás, miszerint ezeket az adatokat csak a képviselői munkánkhoz használhattuk volna fel értelmezhetetlen. Az MSZP természetesen érti a pánikot, hiszen van mitől tartania az NFA-nak. A földbérletekkel kapcsolatos titkolózás ugyanis elfogadhatatlan, jogilag is védhetetlen. Gőgös Zoltán, a Mezőgazdasági bizottság alelnöke, országgyűlési képviselő Harangozó Gábor, a Mezőgazdasági bizottság tagja, országgyűlési képviselő
Szélsőjobbra csúszott Fidesz Minden demokrata, minden jóérzésű ember megütközéssel figyeli, ahogy az Orbánrezsim megpróbálja leépíteni a demokráciát, a szólásszabadságot, a jogállamiságot Magyarországon. Az egri "listázás" ügyében is csak elkenték a felelősséget, látszatmegoldás született, holott a művészek letiltásáról mára már levelek is nyilvánosságra kerültek. Ennek ellenére a Fidesz továbbra sem kért bocsánatot a "zslistázott" művésztől, a politikai alapon letiltott színészektől. A Fidesz szélsőjobbra csúszása már nem csak törvényekben, hanem nyíltan, szimbólumokban is megjelenik, hiszen Orbán Viktor országlása idején alakítják vissza az 1944-es
állapotokra
a
Kossuth
teret,
s
próbálják
onnan
likvidálni még József Attilát is. Ezt nem csak az MSZP, de a tisztességes jobboldaliak is rossz szemmel nézik, tiltakoznak. Fideszes politikusok védnökösködnek olyan jótékonysági bálon, amelynek célja, hogy a közel egymillió magyar ember értelmetlen haláláért felelős Horthy Miklósnak, egykori kormányzónak szobrot avassanak. Debrecenben Horthy emléktáblát avatnak, ahol az olvasható, hogy "hódolattal", s az emléktábla állítás ellen tiltakozó MSZP-s sajtótájékoztató megzavarására gyerekeket vezényelnek ki. Az oktatók teljesítményét mutatja, hogy egyetlen kivezényelt diák sem tudja megmondani, ki volt Horthy Miklós, nem hogy még a bűneivel tisztában lenne. Hoffmann Rózsáék olyan Nemzeti Alaptantervet terjesztenek elő, amelyben a szélsőjobbal kokettáló Wass Albert, vagy a Szálasi Ferenc mellett az utolsó töltényig kitartó Nyírő József is szerepel, mint ajánlott, vagy kötelező irodalom. Nyírő újratemetése miatt azonban még újabb nemzetközi bonyodalmak is várhatók. Az MSZP felszólítja a szélsőjobbra csúszott, ezzel a nácizmust "szalonképessé" tenni akaró Fideszt, hogy hagyjon fel ezzel a politikával! Ne állítsanak a nemzet elé kétes hírű, vagy hírhedt példaképeket! Ne a Horthy-korszak restaurálása, hanem egy európai, modern, de hagyományait tisztelő Magyarország megteremtése legyen a céljuk.
Az egri listázás ügyében pedig valódi tetteik megnevezésével, az elhangzott, leírt kijelentéseikre való hivatkozással vonják felelősségre az összes bűnöst és fejezzék be a mellébeszélést! Török Zsolt, szóvivő
Pártérdeket szolgál a választási eljárási törvény Az MSZP szerint az új választási rendszerhez kapcsolódó választási eljárásról szóló törvényt a kormány pártérdekeknek kívánja alávetni, ami sérti az általános és titkos választójogot - jelentette ki Molnár Zsolt szocialista képviselő csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. Az MSZP-s politikus szerint "három csapást mér a magyar jogállamiságra" a kilátásba helyezett, választásokat megelőző kötelező regisztráció, a külhoni magyarok levélben történő szavazásának lehetősége, valamint az állami adatkezelés kiterjesztése. Molnár Zsolt arra kérte a kormányt, hogy álljon el ezen intézkedések megvalósításától.
Még kiszolgáltatottabb helyzetbe kerülnek a munkavállalók július 1-től A 2012. július 1-től hatályba lépő új Munka Törvénykönyve, munkavállaló és szakszervezet ellenes. Nincs társadalmi támogatottsága! Nagy fokú bizalmatlanság van a kormány munkaügyi politikája ellen. Heves megyében is nő azoknak a száma, akik dolgoznak ugyan, de terheik nőnek, fizetésük csökken. Egyre nagyobb mértékű az elszegényedés Heves megyében. Folyamatosan csökken a reálbér. Tudatos kormányzati politika, hogy szándékosan a munkavállalóktól vesz el. Például: -
A munkaszerződéseket a dolgozók hátrányára kívánják változtatni. A többműszakos dolgozók nem, vagy kevesebb pótlékot kapnak. A cafetéria változás hátrányos a dolgozók számára.
-
-
-
-
Az ígért bérkompenzáció nagyrészt elmarad, nincs bizalom a kormány politikája iránt. 21 milliárdos bérkompenzációs keretre 6 milliárdos pályázati igény futott be a cégektől. Az intézkedések a feketemunkát erősítik. Nem elég, hogy január 1-től a táppénz összegét megfelezték, az álláskeresési támogatás idejét pedig harmadolták. A kormány az új Munka Törvénykönyvével a beteg munkavállalók azonnali elbocsáthatóságát is lehetővé tette. A törvény nincs szinkronban az Európai Unió jogszabályaival sem. Egyoldalúan a munkavállalók anyagi, egzisztenciális biztonságát veszélyezteti. A következőkben a kollektív szerződések a munkavállalók hátrányára is eltérhet. Ugyanakkor a versenyképességre törekvő cégeknél fontos, hogy rendezett munkaügyi kapcsolatok legyenek, mert ez jelenthet piaci előnyt számunkra. A bizonytalanságot erősíti, hogy az átmeneti kormányzati intézkedések még nem születtek meg…
Dr. Sós Tamás az MSZP országgyűlési képviselője
