Csoportterápiás módszerek alkalmazása az addikciós problémák kezelésében Terenyi Zoltán KMOK Pszichiátriai és Addiktológiai Centrum, Kaposvár
szemlélet • egyén-csoport-szer – társas én; csoport az egyénben, egyén a csoportban • szerep, szocializáció
„Valahányszor két ember találkozik, valójában hatan vannak jelen: ahogy mindegyik saját magát látja, ahogyan a másik látja őt, és amilyenek mindketten a valóságban.” William James – az egyén a csoport kommunikációs szövedékének csomópontja (mátrix) – csoportkultúra/normaképzés – szerhasználat mint társas hatás • rendszer-intézmény-közösség-szervezet – iskola vs. kortárs csoport – Kernberg – nem - koncentrikus rendszerek
szerhasználat mint társas hatás • szerhasználat csoportban – kortárs csoportok – iskolai osztályok – vonatkoztatási/tagsági csoportok • kocsma mint csoporthelyzet • internetes csoportok – pro és kontra • előítéletesség • szubkultúrák – közösségi portálok, fórumok – beavatkozás a hozzáférés érdekében azonos szinten: pl. Kék Pont – kannabiszpont.hu
releváns tevékenységek csoportban • prevenció • szakértők/szakemberek (tanár, segítő, KEF tag) • érintett célpopuláció (+diák, potenciális szerhasználó)
• kezelés • betegcsoportok • terápiás közösségi kezelés • személyzeti csoportok
• rehabilitáció/utókezelés • szocioterápia • önsegítő csoportok (AA, NA) • elterelés
csoport hatás mint terápia • kerettartás vs. szabálykövetés – homogén serdülő csoport iatrogén lehet (Kaminer 2005)
• potenciális tér vs. szerhasználat • komorbiditás – DBT- különösen alkalmas súlyos határeseti (borderline) személyiségzavarokkal és/vagy öngyilkossági hajlammal rendelkező női kábítószer- használók kezelésére
a csoportvezetői működés sajátosságai • • • •
határfunkció peremhelyzet résztvevő-megfigyelő terapeuta attitűd – empátia
• non-direktivitás vs. struktúrálás • non-direktivitás vs. passzivitás
csoport-egész • group - a-s -awhole – csoportelmélet • csoportelme, csoportlélek, group mind – McDougall vs. Karvalics – pszichológia; internet • kollektív ágens – kommunikáció • Csányi Vilmos: szuperorganizmus – evolúció
csoport mint terápiás forma • csoportterápia – szocioterápia – művészetterápia • pl. zeneterápia fokozza a kognitív viselkedésterápia hatását szerhasználók csoportjában (Dingle 2008)
– munkaterápia, foglalkoztatásterápia
• csoport-pszichoterápia • pszichoedukáció
gyógyító tényezők I. (Yalom) • Egyetemlegesség/univerzalitás – egyedülállóság-érzés feloldása a többi résztvevő által (vs.szégyen, az önbizalomhiány, elzárkózás, titkolózás, magányosság) • Személyközi tanulás – társas kölcsönhatás megtapasztalása és megértése (feltétele: szabad megnyilvánulás, csoportkeretek, védett környezet) • „Családi” hatások – eredeti család történései, reakciómódjai, érzések - jelenben való megélése, megértése - korrekció • Egymás segítése/altruizmus – visszajelzések - erősségek, gyengeségek - önismeret, önbecsülés adni és egymástól kapni • Csoportösszetartás/kohézió – egyéni probléma megoldásának célkitűzése - közös munka, nehézségek megosztása, kölcsönös segítés többlete
gyógyító tényezők II. • Reménysugalmazás – változásban, csoportmódszerben hit/mások előnyös tapasztalatai • Mintakövetés – tagok, csoportvezetők - élő példa (+/-) - mintanyújtás - eltérő lehetőségek mérlegelése • Katarzis – sűrített, mély érzelmi töltés, élmény - önmagával, csoporttárssal kapcsolatban mély felismerés - pozitív változás felé lendület • Hatékony életvezetés kialakítása – nyílt kommunikáció képessége, önérvényesítés, saját értékrend tudatosabb kialakítása • Információközlés – csoporttársaktól, csoportvezetőtől - tanácsok mérlegelése - belső munka - több szempontú megértés – konkrét ismeretek - támpont, biztonságos eligazodás
csoport-pszichoterápia definíció • eljárás, megvalósított csoport • szakpszichoterápia jellemzőivel – önmagában vagy vezető terápiaként alkalmazva várjuk a gyógyulást – egyedi mérlegelés, felkészítés, megállapodás – elismert pszichoterápia – a csoport formája, feltételei összhangban vannak a módszerrel, elégségesek – vezető képzettséggel, jogosultsággal rendelkezik
pszichoterápiás csoportok – lelki beteg gyógyítása, a személyiség mélyreható változása – hatékonyabb és teljesebb életvitel
• pszichodráma 20 - as évektől (Moreno, Mérei) – népszerű • traumatikus élmények feldolgozása a felelevenítés, az újrajátszás, dramatizálás eszközeivel
• csoportanalízis – MODELL – – – • • –
szabad megnyilatkozás; törekvés nyílt itt-és-most kommunikációra rejtett vágyak, félelmek, mozgatórugó mélyebb megismerése csoport történések egyszerre aktuális érzelmi állapotok, viszonyulások magukkal hozott, esetleg zavaró kapcsolati minták tudatosulás, korrekció, tünetek, panaszok megszüntetése
• személyközpontú (encounter)
a pszichoterápiás csoport jellemzői • méret (kis-10, medián-10-40, nagy-40) • heti 1x, esetleg 2x, 75-125perc • időtartam – MacKenzie (1997) – az idővel gazdaságosan bánó csoportpszichoterápia • 3 modell – krízisintervenció, 1-8 ülés – időhatáros terápia, 8-26 ülés – hosszú terápia, több mint 26 ülés
• hely (ambuláns/osztályos; klinikai/fejlesztő; képzés/oktatás) • előnyös, ha: • konfliktusaik tekintetében: heterogenitás • én-erő hasonló szintje: homogenitás
• nyitottak, régi tag kiválásával új tag léphet be • a szupportív/expresszív mező expresszív oldalán • szupportív csoportok homogénebbek is. Gabbard 2008
csoportanalitikus szituáció • változási cél, problémamegoldás, csoport • csoportvezető – keretek támogatása – nondirektív vezetés
• hosszú időtartam, állandó összetétel • szabad kapcsolódás, nyílt kommunkációs helyzet • önreflexió – értsük meg, mi történik, ezáltal megértjük individuális szinten is, változás érhető el
• ismétlések, áttétel • csoportegész, csoportdinamika, mátrix
Foulkes mátrix fogalma • Csoportanalitikus szituáció – Keret, szabad megnyilvánulás – A csoport analízise a csoport által » Csoportvezető mint résztvevő megfigyelő » Csoportegész, társas én
• mátrix • kognitív és affektív tartalmak helye, a kommunikáció hordozója – a megnyilvánulások, interakciók révén jön létre, egyben tartalmazza azokat
• • • •
metaforikus fogalom? transzperszonális, személyen túli jelleg hálózat, szövedék – alak/háttér kohézió
• csoport-mátrix • egyéni mátrix – résztvevő hozza a csoportba • alap-mátrix - vö.kollektív tuattalan • dinamikai mátrix – teremtődik, változik
a mátrix szemantikai jellemzői • nőnemű, gyakran anya(g)i jellegű • magába foglalja a hátteret vagy a sejtek közötti állományt • méh, öntőforma, amelyben strukturált dolgok formálódhatnak, alakulhatnak /vö.csoporttöbblet • a csoport mátrixát úgy tekinthetjük, mint az egyén szülőanyját, fejlődési helyét és hátterét /vö.csoportanya Roberts, 1982
• Mátrix kultusz
csoportterápia formák • Szocioterápiás célú csoportok – – – –
kreatív mozgás foglalkoztatásterápia szobacsoport, stb.
• Pszichoterápiás/terápiás/rehabilitációs célú csoportok (csoportanalitikus, pszichoedukáció, kognitív- tematikus, stb.) • Reflektív célú csoportok – nagycsoport, – személyzeti csoport, – páciensek informális csoportja
• Munkamód alapján: – verbális, non-verbális és vegyes
pszichiátriai osztályos gyakorlat • tematikus csoport alkoholbetegeknek – pszichoedukációs jelleg – akut fázisban – motivációs célkitűzés • szenvedélybeteg csoport – önreflexió, reális betegségtudat, életvezetési korrekció – autostigmatizáció • példa komplex rehabilitációra: – TUDATOS MIKULÁS projekt • önismereti csoport • tréning • foglalkozási rehabilitáció
Hetirend (Kantó, Nagy) 8:158:45
Hétfı
Kedd
Szerda
Reggeli megbeszélés
Reggeli megbeszélés
Reggeli megbeszélés
Szabad interakciós cs.
Kreatív csoport I.
Mozgáscsoport
Pszichoeduk áció
9:0010:30 10:0010:30
Lázlapos nagyvizit
10:3011:30
Nagycsoport Rehabilitációs cs.
11:3012:00
Nagycsoport megbeszélés
13:3014:30
Tematikus csoport
Irodalmi kör
14:3015:30
Életmód csoport
Életmód csoport
Kreatív csoport II.
Csütörtök
Személyzeti vagy operatív csoport
Péntek Lázlapos vizit
Szenvedélybetegek tematikus cs. Nagycsoport Nagycsoport megbeszélés
Életmód csoport
Életmód csoport
Életmód csoport
csoportalapú továbbképzés pedagógusok számára • Cél: a diákok szerhasználatának megelőzését támogató pedagógusi attitűd megközelítése, a szakemberek kompetenciájának erősítése – 20 órás, kétnapos, 40-50 résztvevővel, idő kétharmada kiscsoportos önismereti munka , fókuszában: a saját szerhasználathoz való viszony megértése, a pedagógus szerepkonfliktusainak a reflexiója – tematikus előadások és vita, kiemelkedő témák: • előítéletesség és prevenció; • az iskolai társas helyzetek rendszerszemléletű, csoportalapú felfogása; • a normatív, hierachikus intézményi kontextus és a kompetencia alapját képező autonóm pedagógusi szerepvállalás közti ellentmondás
• A prevenciós csoport paradoxona: a szerhasználat megelőzésére irányuló csoportban a résztvevők valójában ahhoz várnak segítséget, hogyan kezeljék a már létrejött szerhasználat problémáját.
potenciális tér a kommunikáció participációs modelljében (Horányi) • színtér
• a személyes (bizalmi) és jelzett („mintha”) (újra)kapcsolódás képességének, mint (a kommunikációban való részesedés révén) elérhető többletfelkészültségnek a helye • sajátos konstitutív alap – potenciális térrel rendelkezés – potenciális térbe lépés • mintha kommunikáció • sajátos attitűd – az attitűd tárgya „jelzett”, „idézőjelbe tett” – az attitűd tárgyaknak közös kategoriális jellemzője ez
potenciális tér és intézmény • intézményi kontextus keretelemei (Lust I.) – – – – –
a csoport helye az intézmény gyógyítási rendszerében a beteg helye az intézmény gyógyítási rendszerében a terapeuta helye az intézményben a csoportterapeuta „terápiás ideológiája” a „páciensideológia”
• a pszichoterápia mint intézmény vonatkozásában a mintha kommunikációra való képesség egy felkészültség, olyan gondolkodási- viselkedési minta, amelyre „jelzettség” (elemeltség) jellemző • a pszichoterápia mint intézmény a potenciális térként leírt ismeret, rutin, gondolkodási- viselkedési minta hordozója – pszichoterápiás intézmény – pszichoterápiás egyedi folyamat kerete • szerhasználat esetén több ellentétes intézményi kód van jelen
csoport-pszichoterápiás keret • a minthakommunikáció feltétele – kerettartás, „játszótér” • paraméterek, viszonyítási alap • normaképzési folyamat – a keret egy része közösen dolgozódik ki – tartalmára vonatkozóan hallgatólagos tudás (Polányi) • nincs minden eshetőségre explicit szabály • a csoportnorma minden egyedi normától eltér • csoportkultúra • karikatúrája az etikett
önkéntesség és kényszerűség • csoportvezető sorsa – bűnbak, áldozat
• kilépési kísérletek meghiúsulása – saját döntések, racionalizálások, elhárítások – csoportdinamikai történések által • pl. férfi szakasz,női szakasz
• határjelenségek – rosszullétek a térbeli határon • belső vagy külső kényszer?
– hallgatólagos tudás keretfelismerés határán
• példák a kényszerű összezártságra – kiképző csoportok blokkos típusa – hosszú analitikus csoportfolyamat
csoportszintek I. - intézmény • • • • • •
intrapszichés interperszonális transzperszonális csoport csoportközi rendszerszint
• introjekció (vö.panoptikum) • stigma • pl.metafora • kód, nyelv • csoporthatárok • hierarchia
csoportszintek II.- tudattalan Bion - munkacsoport - alapfeltevés-csoport – tudattalan, csoport-elhárítás? • függőség (omnipotens vezető) • harc-menekülés (fight/flight) • párképzés (pairing – párképződés, párosítás) – ödipális?, szülők + csoportgyerek=messiás pl.Noé bárkája • IV. egylét/eggyéválás (oneness) Pierre Turquet 1974 – kiegészülés- egyesülés keresése egy omnipotens erővel; elveszettség az egység óceáni érzésében
• V. énné válás (me-ness) W. Gordon Lawrence, Alistair Bain, Laurence Gould – a csoport nem is csoport (differenciálatlan tömeg) – valóságosak csak az egyének- a csoport alakulását akadályozzák félve az elmerüléstől vagy az üldöztetéstől
transzperszonális • az azonosság minden szinten jelen van – észlelése révén összetartó erő
• a transzperszonális jelenségek feltételezett kötelékek – a csoportok, közösségek és társadalmak tagjaik által képviselt közös alap eredményeként
• együttrezgés: egy csoporteseményre hasonló válasz a tagok többségében; de minden személy válasza színezett saját személyes élményei és jelleme által • fizikai nyelvezet (mágnes, mező), misztikus?
• illúzió, de használható leírás: mi figyelhető meg egy csoportban – szerepek – csoportbeli viselkedés – kultúra
fokális konfliktus (Whitaker, Lieberman, 1964) • dinamikai egység • egy ülés – egy fókusz – aktuális viszonyok a csoportban – zavaró momentum – vágy – reaktív momentum – félelem – csoportmegoldás interakciók révén • csoportkultúra – sikeres megoldások
– téma: • fokális konfliktusok sorozata • zavaró momentum azonos
áttétel, viszontáttétel • áttétel csoportvezetővel, csoporttaggal • több egyidejű áttétel • a betegek belső tárgykapcsolatai mindenki számára láthatókká válnak – feldolgozás • csoporttagok közreműködésével kipróbálás
• áttétel a csoport egészével szemben • csoportspecifikus • mit vár más csoportoktól, azoktól amelyekben él és dolgozik
• anya-csoport, csoportanya Scheidlinger 1974 • újraegyesülés a vágyteljesítő anyával • terapeuta fenyegető
• idealizált csoportegész: agresszív csoportanya elhárítása
• viszontáttétel – viszontáttételes acting outtal szemben védelem a csoport – szupervízió; team
• koterápia
javallatok • erős motiváció, szenvedésnyomás – pszichológiai beállítottság – meglehetősen nagy én - erő • problémák a személyes kapcsolatokban • személyiségzavar (Bateman és Fonagy 2001) • borderline – áttétel megszelídülése a csoportban – kombinálva egyénivel (?) • énazonos karaktervonásokra reflexió • egyes problémák hatékonyabb kezelése Saddock – tekintélytől szorongó – testvérkonfliktus; egyke – erős projekciós hajlam
ellenjavallat • közmegegyezésen alapul (Yalom 1985) • gyenge motiváció • pszichotikus dezorganizáltság • aktív drogfüggőség (>konfrontatív homogén csop.) • antiszociális személyiségzavar (>konfrontatív homogén csop.) • súlyos szomatizáció • organikus alapú kognitív diszfunkció • súlyos öngyilkossági kockázat
anti-csoport (Nitsun, 1996) • a csoportból eredő, saját magára irányuló negatív és destruktív beállítódás • csoporttagok interakciója során destruktív erők is összerendeződnek • folyamat (nem struktúra), tudatos, tudattalan • a csoport integritását, terápiás fejlődést fenyegeti • tipikus elemek, jelek: • félelem a csoport destruktív jellegétől; megterheléstől, biztonságvesztéstől ; bizalmatlanság; • a csoport ‘mesterséges, hiányzik a vezetés, kevés a tér’ • korai kimaradások; szétrombolás • vezetői kétségbeesés, szégyenérzet, önvád
anti-csoport (Nitsun, 1996) • a kétszemélyes kapcsolat utáni vágy frusztrálódása miatt üldözővé váló csoport • ambivalencia egyik oldala; tudattalan konstelláció • a csoport fenyegeti az ideális befogadás igényét, • a terapeuta megosztott figyelme egyének és csoport között • lépcsői: » ellenállás a részvétellel szemben, félelem, ellenszenv » ellenségesség, düh, kohéziót, csoport létét fenyegeti » spirálisan növekvő destruktív folyamat • egyéni – jó; csoport- rossz • vö. th. rezsimben kiscsoport jó; nagycsoport rossz • Knauss: kreatív folyamat része lehet
Panoptikum modell Csoport térbeli elhelyezkedés
kör, középpontban a vezetı
kör, széli, egyenrangú pozíciók
együttes helyzet
zártosztályos lét, vizit
csoportülés
releváns rendszer jellege
totális
demokratikus
fı mőködés
fegyelmezés
reflexió, megértés
HATALOM
láthatatlan, személytelen
relatív transzparencia
vezetıi funkció
kontroll
nyílt kommunikáció elısegítése, biztonság nyújtás
vezetıi szerep
ellenırzı megfigyelı
csoportvezetı
fizikai és lelki „mozgástér”
alávetett, felügyelı számára egyaránt szők
kitágult, fantázia, potenciális tér
LÁTHATÓSÁG
teljes
autonóm korlátok, rejtett belsı folyamatok
Panoptikum modell Csoport projekciós felület
a hatalmi személy
projekciók jellege fenyegetı
széles, lélektani munkára alkalmas projektív mezı biztonságos közegben differenciált (áttételi) minta
kommunikáció
egyirányú, kontrollált
hálózatos, nyílt,
nyilvánosság
hiányzik
specifikus módon létrejövı
kapcsolati minták függıség
kiegyenlített, kezelési kapcsolat
szabályok jellege
normatív
orientáló
cselekvés következménye
azonnali minısítés
megértési folyamat
szankció szabálykövetés
azonnali, direkt, normalizáló szankció elkerülésére introjekció, azonosulás
közvetett, keretfüggı autonóm
Jellemzık, dimenziók
Elektronikus média
Nagycsoport
médium jellege
másodlagos szóbeliség (egyidejő, de közvetett)
térbeli elkülönültség
jelentısége és lehetısége csökken
elsıdleges és másodlagos szóbeliség (egyidejő, közvetlen a tagok között, közvetett a felettes rendszerek között) egy térben találkozás
társas szférák határai
áthatolhatóbbá válnak
határok világosabbakká válnak
hozzáférés a tudásformákhoz
eltérı szerepek közötti különbség csökken
hozzáférésben egyenlı pozíció
csoportidentitás
átrendezıdés
kettısség (eredeti és nagycsoporthoz tartozás)
hely/élmény kapcsolata
független
függetlenedik (a csoport ’élı multimédia’)
Jellemzık, dimenziók
Elektronikus média
Nagycsoport
nyilvános és közszféra határa
feloldódik, nyilvános és magán keveredik, társadalmi egyeztetés a határról
hierarchia struktúra
rigiditása és a szintek távolsága, különbsége csökken a választható viselkedési formák készlete közös
feloldódik, magánügyosztályos közügy keveredik, folyamatos egyeztetés, diskurzus a határról formális hierarchikus mőködésmód „kívülmarad”
egységesség
csoportidentitások tartóssága
felületes kapcsolódás, gyenge kohézió, divat, „identitásprotézis”
szabad verbális kapcsolódás (a választható tematizációs mezı közös) alcsoport-képzıdés, indulat-áttétel, változatos csoportdinamika
információs környezet egységes, stabilan bıvülı nagycsoport révén válik egységessé
kényszer és önkéntesség paradoxona • kényszerkezelés, ellátási kényszer • hatalom, minősítés vs. megegyezés
• reflektivitás és normativitás • akció - direkt megvalósulás – a jelentésadások azonnaliak, kizárólagosak, merevek – lineáris okság mentén direkt következmények – potenciális tér feltöredezik
• megértés – játéktér – a jelentésadások sokszínűsége – nyitott alapállás, rendszerszemlélet
• készenlét és keret • elérhetőség • biztonságérzet – páciensé, kezelőé
• paradoxon: a non-directiv módszert teljes direktivitással kényszerítik rá a nagycsoportra Garai 1976
osztályos csoporthelyzetek • • • •
nagycsoport részleg vizitcsoport befogadó csoport terápiás csoportok – – – – –
kreatív kommunikatív tematikus alkohol- tematikus pszichotikus
– nagycsoport megbeszélés
• személyzeti csoport • reggeli megbeszélés – ügyelet átadás
• részlegenként team mb. • esetmegbeszélő csoport
informális osztályos csoporthelyzetek – együttes helyzetek • nagycsoport – betegmegbeszélés
• részleg vizitcsoport • befogadó csoport • terápiás csoportok • • • • •
kreatív kommunikatív tematikus alkohol-tematikus pszichotikus
• „figyelő”
– nagycsoport megbeszélés
• személyzeti csoport • reggeli megbeszélés – ügyelet átadás
• részlegenként team mb. • esetmegbeszélő csoport • „ügyeletes szoba”
formális és informális viszonya • „koalíció” – nincs keret • kollektív ágencia – aktor – belső nyilvánosság – potenciális tér – „csoportszövetség” • „a csoport tagjai és a terapeuta, maguk a csoporttagok, s a tagok és a csoport, mint egész, aktívan együttműködnek a terápiás célok megvalósítása érdekében (Gillaspy és mtsai 2002)”
társas ösztön, társas-én (Ormay; Forgas) – törekvés: • egészlegesség, kiegészülés, egyben lét, a másikkal pszichés összekapcsolódás • eggyé/egésszé válás – a szelfet is magában foglalja • egészlét átélése a tárgyak közötti különbségtétel helyett » primer nárcizmus: a környezettel való egység létezésmódja – társas résszé válik
– magyarázza a szociális elköteleződést, bevonódást – társas működésben: • tükrözés, társas összetartozás, megosztás • közös kapacitás, beállítódás, koherencia • csoport- egész tapasztalata, csoport- lélek élménye
tárgykapcsolat-elmélet • elvek • kapcsolatok szerepe az emberi fejlődésben, jóllétben • reciprocitás a belső és külső tárgykapcsolat között • interperszonális énvédő mechanizmusok szerepe a fejlődésben, elhárításban
• szelftárgy, átmeneti tárgy, átmeneti tér, potenciális tér • többszemélyes kapcsolati rendszerben létezik az anya-gyerek diád – résztvevő megfigyelés; megfigyeltség; tekintet
„Az egyén mentális folyamatainak hálózatát, találkozásuk, kommunikációjuk és kölcsönhatásuk lélektani közegét nevezhetjük mátrixnak. Ez természetesen ugyanolyan módon konstrukciónak tekinthető, mint ahogy például az a közlekedés fogalma, vagy akár a gondolkodásé.” Foulkes és Anthony, 1965, idézi Roberts 1982
„A mátrix feltételezett hálózata az adott csoport kommunikációjának és kapcsolatrendszerének. Ez a közös alap, amely minden esemény jelentőségét és jelentését meghatározza, amelyen minden kommunikáció – verbális és nonverbális – nyugszik. Foulkes,1964 idézi, Roberts 1982
A szociális mátrix ugyanúgy hálózatnak képzelhető el, mint ahogy az agy is rostok, sejtek hálózata, amelyek együttesen komplex egységet alkotnak. Ebbe a csoporthálózatba minden folyamat beletartozik, és ezen keresztül határozható meg jelentésük, időbeli és térbeli kiterjedésük, valamint intenzitásuk.” Foulkes és Anthony, 1965, idézi Roberts 1982
„A csoportmátrix minden kapcsolat és kommunikáció működési alapja. Az egyén ebben a hálózatban csomópontként jelenik meg. Más szóval az egyén nem zárt, hanem nyílt rendszerként értelmezett.” „... a csoport egészként kapcsolódik, reagál és válaszol. A csoport időnként az egyik, majd a másik tagját használja szószólóként, de mindig a személyeken túli (transpersonal) hálózat az, ami érzékel, kijelent és válaszol. Ebben az értelemben ugyanúgy feltételezhetjük a csoportlélek létezését, mint az egyéni lélek létezését.” Foulkes, 1964, idézi Roberts 1982
Hálózati analógiák • skálafüggetlen hálózatok (Barabási Albert-László) • növekedés (vö.csoporttagok, „szabad megnyilvánulás”) • népszerűségi kapcsolódás (asszociációk) » alkalmasság; vonzó pont
• hibatűrő képesség, támadással szembeni érzékenység
• konnekcionizmus • önszabályozás, tanulás, implicit tartalmak
• Merlin Donald • külső memóriaeszközök – hardverváltozás • az emlékezet helye
„...amikor az agy a külső szimbolikus tárolórendszerrel összhangban hajt végre egy műveletet, egy hálózat részévé válik. Emlékezetszerkezete időlegesen máshová kerül, a kognitív irányítás helye megváltozik....Egy hálózatban az emlékezet bárhol lakozhat a rendszerben.”
a csoportanalitikus tudás összetevői • felkészültségek – gondolkodási-viselkedési minta – konceptuális keretek - tudások • hogyan jellegű tudások (Ryle); „milyen a csoport”
– intézmény: meghatározott módon érhető el a felkészültség • vö. csoportanalitikus módszer előírásai; képzés
– átadás, tradíció, érték • közös tudás, kölcsönös tudás (Hamp, Ferenczi S.)
– személyes tudások (Polányi) • hallgatólagos tudás átadása
a tudás helye • csak a pácienssel, csoporttaggal való kapcsolatban értelmezhető • pszichoterápiás osztály pl.Goldschmidt osztály • harmadik fél, képzés • sajátos színtér, mely ágenshez kötött • páciens felől • terapeuta felől • harmadik fél felől
• mai legitimációs nyomás • szaknévsor
gyógyító tényezők - Yalom • • • •
reménykeltés/fenntartás egyetemesség altruizmus család korrektív megismétlése • csoportkohézió átélése • katarzis - felszabadulás • egzisztencia átélése
• információadás/csere • szociális tanulás • interperszonális tanulás (áttétel, belátás) • utánzás lehetősége
Yalom 1995
Lust Iván
csoport: kollektív ágens • integráltság, összerendezettség • a keret konstituálja – struktúrálódás a keret és a források mentén • közös cél, kollektív saját világ
• belső nyilvánosság – kölcsönös tudás jön létre a keretről – kollektív tudattalan
• aktor – a külső valóságban jelenik meg – terápiás csoportnál
– csoportvezetői képviselet – titoktartás
humán viselkedéskomplex /egyén-csoport 1. 2. 3.
4. 5.
Közös eszmék: csoportidentitás, „globális” eszmék, mítosz, vallás, ideológia, identitást kifejezõ kultúra. Emberi moralitás megjelenése. Közös akciók: a csoportjához tartozókkal, magas rendű, kiegészítõ kooperáció a globális eszmék által meghatározozt keretben. Közös konstrukció: 1.,2 „lokális”, egyedi, érzelmi és racionális analízis alatt állanak, feed-back a globális szintre. Az egyén egyidejűleg létrehozója és elszenvedője a csoportja által adott szociális realitásnak. Hűség: a csoportjához, a csoport érdekében az egyéni és genetikai érdekeivel esetleg szöges ellentétben álló magatartásra, önfeláldozásra képes. Transzformáció: a csoportot alkotó emberekből új entitás, új létező, a magasan szervezett önálló csoportorganizmus kialakulását. A humán viselkedéskomplex egyes komponenseinek kölcsönhatásaként jelenik meg ez az 5 tulajdonság, rendszerszervező képességnek felel meg.
MaCsopE programok • Nagycsoport-konferencia – április 3. Budapest, Köztársaság tér – előadások: Kocsis János-Tóth Zoltán, Terenyi Zoltán, Zalka Zsolt, – kerekasztal: Hosszú Éva, Soós Nóra, Süle Ferenc – Nagycsoport, vezeti: Urbán Éva
• PsziHé 2009 – november 6-8, Siófok
