CSONGRÁD MEGYEI KÖNYVTÁROS évf szám

CSONGRÁD MEGYEI KÖNYVTÁROS 2008. 40. évf. 1-4. szám

CSONGRÁD MEGYEI KÖNYVTÁROS Közművelődési, felsőoktatási, iskolai és szakkönyvtárosok híradója

2008. 40. évfolyam 1/4. szám

E számunk szerzői ANDÓCZI BALOGH ÉVA, a Somogyi-könyvtár munkatársa CSISZÁR ANDREA, a Somogyi-könyvtár munkatársa DOBOSNÉ BREZOVSZKY ANIKÓ, a Somogyi-könyvtár munkatársa ERDÉLYI CSILLA, a Kisteleki Ede Könyvtár igazgatója FODOR MÓNIKA, a Somogyi-könyvtár munkatársa HORNICZKY ANIKÓ, a Somogyi-könyvtár munkatársa KASZÁS TÍMEA, SZTE Mezőgazdasági Könyvtár munkatársa Dr. KOKAS KÁROLY, az SZTE Egyetemi Könyvtár Informatikai főigazgatóhelyettese KUKKONKA JUDIT, a Somogyi-könyvtár munkatársa Dr. MADER BÉLA, az SZTE Egyetemi Könyvtár főigazgatója MIKOLY ANDREA, a Somogyi-könyvtár munkatársa OROS SÁNDOR, a Somogyi-könyvtár munkatársa PALOTÁSNÉ PÁNTI RÓZA, SZTE Mezőgazdasági Könyvtár munkatársa SOÓS CSILLA, a Németh László Városi Könyvtár igazgatója SZEPESI JUDIT, a Németh László Városi Könyvtár munkatársa VADNÉ KOKOVAY ZSUZSANNA, a Nyíregyházi Főiskola Központi Könyvtár és Szakirodalmi Információs Központ vezetője

Szerkesztőbizottság Barátné dr. Hajdu Ágnes, Csüllögné Bogyó Katalin, Dobosné Brezovszky Anikó, Erdélyi Csilla, Fodor Mónika, G. Szabó Lenke, Horváth Varga Margit, Klukovitsné Paróczy Katalin dr., Kukkonka Judit, Makán Andrásné, Mátó Erzsébet, Mihalecz Györgyi, Nedelkovics László, Oros Sándor, Palánkainé Sebők Zsuzsanna, Sikaláné Sánta Ildikó, Soós Csilla, Vargáné Jancsó Irén, Zsíros Annamária Szerkesztő Rátkai Erzsébet, Oros Sándor Felelős kiadó Palánkainé Sebők Zsuzsanna Kiadja a Somogyi-könyvtár, 6720 Szeged, Dóm tér 1-4. Számítógépes szövegszerkesztés: Rátkai Erzsébet, Oros Sándor ISSN 2060-4017

Tartalom Horniczky Anikó: Új szemlélet, új módszer az állományvédelem területén ...... 5 Csiszár Andrea: A szegedi Somogyi-könyvtár fiókkönyvtárainak rendszeres időközönként jelentkező klubrendezvényeinek minőségelemzése 2008 decemberében ................................................................................................... 20 Mikoly Andrea: A szegedi Somogyi-könyvtár Fiókhálózatában működő Ellátórendszer – mint szolgáltatás – SWOT analízisének elkészítése .............. 43 Dobosné Brezovszky Anikó: Írásbeli vélemény az Információs Társadalmi Tanácsadó képzésről ......................................................................................... 57 Csiszár Andrea: Fiókközi kölcsönzés a Somogyi-könyvtár Fiókhálózatában .. 60 Andóczi Balogh Éva – Oros Sándor: Projektmunka a könyvtárban – szegedi tapasztalatok ..................................................................................................... 72 Beszámoló könyvtárosok szakmai tanulmányútjáról norvég és izlandi könyvtárakban 2008. október 20 – november 3. Szerkesztette: Dr. Mader Béla .......................................................................................................................... 83 K R Ó N I K A 2008 ....................................................................................... 131 Í R Á S O K K Ö N Y V T Á R A I N K R Ó L Összeáll.: Kukkonka Judit 154

Horniczky Anikó: Új szemlélet, új módszer az állományvédelem területén Kockázatbecslés és kockázatkezelés1 „A kulturális örökség a nemzet egészének közös szellemi értékeit hordozza, ezért megóvása mindenkinek kötelessége … A kulturális örökség védelme közérdek, megvalósítása közreműködői jogosultságot és együttműködési kötelezettséget jelent az állami és önkormányzati szervek, a nemzetiségi szervezetek, az egyházak és társadalmi szervezetek, valamint az állampolgárok számára ...” (2001. évi LXIV. törvény 4-5. §) A kulturális örökségünk védelméről szóló törvény is sugalmazza, hogy közgyűjteményeinkben az állományvédelem feladatainak, kérdéseinek központi helyet kell elfoglalniuk, legyen szó akár levéltári, akár könyvtári, vagy múzeumi gyűjteményről. Tehát mindenképpen felmerül a kérdés, hogy kulturális örökségünket, közös szellemi értékeinket hogyan tudjuk minél hatékonyabban megvédeni, megőrizni, esetleges kockázatait felmérni, lehetőségeink szerint az esetleges kockázati tényezők bekövetkezési valószínűségét csökkenteni, s erre hogyan tudunk egy igazán költséghatékony ütemtervet kidolgozni, megvalósítani azt, hogyan tudjuk kezelni gyűjteményünket s az adott helyzetet. Tanulmányomban egy olyan új módszerre hívnám fel a figyelmet, amelyet Kanadában kezdtek kidolgozni az 1990-es évek elején2 s mára eljutott NyugatEurópa országaiba - többek közt Hollandiában3 is tért hódított. Maga a kockázatbecslés, kockázatkezelés fogalma immár több területen – például az üzleti életben – hosszabb ideje jelen van; s ez a fajta megközelítés fokozatosan a közgyűjteményi, állományvédelmi gyakorlatba is beáramlott. Kulturális örökségünkkel, közgyűjteményeinkkel kapcsolatban az az alapvető feladat, hogy optimális tárolási, raktározási körülményeket biztosítsunk. Elsődlegesen pedig a megfelelő hőmérséklettel (T), páratartalommal (RH) kapcsolatos követelmények jutnak eszünkbe. A szerző részt vett 2007-ben Romániában, Nagyszebenben „A gyűjtemények kockázatbecslése” című nemzetközi konferencián. 2 Canadian Conservation Institute / http://www.cci-icc.gc.ca/ - "Framework for Preservation of Museum Collections" Állományvédelmi segédeszköz múzeumi/ muzeális gyűjtemények számára; szakmai ismertetése. http://www.cci-icc.gc.ca/publications/cidb/view-document_e.aspx?Document_ID=15 3 Risk Assessment of Museum Amstelkrieng / Agnes W. Brokerhof, Bart Ankersmith et al. 1

5

Ismereteink alapján összefoglalva az optimális értékek a következők: Optimális

19C°+/- 1C° napi ingadozás

50% RH ingadozás

Még elfogadható

14-22C°+/-2C° ingadozás

45-60% RH ingadozás

Szükségmegoldásként

14-22C° ingadozás > 2C°

45-60%RH ingadozás > 5%

Alkalmatlan

Tartósan a tűréshatáron túl

RH > 70% !

+/-5% +/-5%

napi napi

Azonban mindezzel együtt már ismerhetjük azt a tényt is, hogy az eddigi szabályok már túlhaladottak, hiszen nem lehet minden dokumentum tárolásánál figyelembe venni akár a varázslatos 50%-os relatív páratartalmat - nem szabad leragadnunk a számoknál -, itt már részletesebb természettudományos ismeretekre van szükségünk. Hiszen másképp viselkedik egy bőrkötés, vagy akár a pergamen a hőmérsékleti és páratartalmi változásokra – így az optimális tárolási követelmények is ennek megfelelően változnak. Ezen kívül még annyi minden más tényezőre kell figyelnünk, olyanokra, amelyek ugyanúgy alapvetőek, de elkerülhetik a figyelmünket, mégis olykor alapvetőbb problémát jelenthetnek, mint az előzőekben említett „megfelelő hőmérséklet és páratartalom” meghatározása.4 Meg kell vizsgálnunk például az épület terhelhetőségét, a raktár befogadóképességét, a legáltalánosabb tulajdonságokat – mennyire fűthetőek-szellőztethetőek a helyiségek, milyenek az adott klimatikus viszonyok, milyen a megvilágítás s annak UV-tartalma, megfelelőek-e a tárolóeszközök, s hogy alapvetően mennyire van tisztaság. Megállapításul a közös pont általánosságban véve az, hogy raktározási körülményeink csak szükségmegoldásként fogadhatóak el, s eszerint a gyűjteményeket folyamatosan elfogadhatatlan körülmények között tároljuk. Az anyagi források csökkenése vagy hiányossága miatt egyezünk ki ezekkel a szükségmegoldásokkal. Mindezek következtében pedig nagy az esélye annak, hogy a gyűjteményeink folyamatosan veszélynek vannak kitéve! Felelősek vagyunk a gyűjteményeinkért, szeretnénk elérni az optimális állapotot, vágyunk valami szebbre, s jobbra, ami önmagában még nem lenne baj. A probléma inkább az, hogy ezt az elérni vágyott optimális állapotot, az álmainkat túl nagy távlatokba helyezzük. 4 Többek közt erről ír Stefan Michalski: Guidelines for Humidity and Temperature for Canadian Archives – Irányelvek a megfelelő hőmérsékletre és a relatív páratartalomra vonatkozóan (CCI Technical Bulletin 23.).

6

Álmodozunk például arról, milyen jó lenne egy új és korszerű klímarendszer, netán egy új raktárhelyiség vagy épület; de anyagi forrásaink a legtöbb esetben korlátozottak, így nem tudunk új technikai felszerelésekre beruházni, és nem is kell minden esetben a legdrágább megoldáshoz folyamodnunk. De akkor hogyan lehetséges megoldani az igencsak 'égető' problémáinkat? A legegyszerűbben úgy indulhatunk el, ha szépen, reálisan átgondoljuk a jelenlegi állapotot és azt, hogy mi áll rendelkezésünkre, mit tudunk tenni. Fontos, hogy a lehető legpontosabban térképezzük fel, vegyük sorra a lehetőségeinket, hogy mindezeket jól felhasználva, az optimális állapothoz is közelebb kerüljünk. Tehát a jelen helyzetből kiindulva – a külső jelekből felfedezhetjük, hogy például nedvesedés, esetleg beázás előfordult vagy előfordulhat, ingadozik a belső hőmérséklet, rossz a szigetelés, a légszennyezés mértéke magas, a fényvédelem, a tárolóeszközök állapota sem megfelelő, s még az egyéb műszaki problémák mellett a gyűjtemény szembetűnő savasodásával is szembe kell néznünk. A problémák feltérképezésekor kiderül, hogy számunkra melyek a legfontosabb, leginkább megoldásra váró feladatok, s melyek a legveszélyeztetettebb gyűjteményeink, vagy gyűjteményrészeink. Meg kell tehát találnunk a 'prioritásainkat'! A következő lépésként felmerülő teendő pedig annak a vizsgálata, hogy melyek azok a környezeti tényezők, amelyek veszélyt jelentenek a gyűjteményre/gyűjteményekre. Hogyan lehetne elkerülni? Vajon elkerülhető-e egyáltalán a veszély? Majd egy jól átgondolt terv elkészítése után ki is kell számolnunk, hogy mekkora lenne az erre fordítandó költségvetés, s ilyenkor jó, ha több, minél pontosabb tervet dolgozunk ki, mert a fenntartónkat kell meggyőznünk mindennek fontosságáról. Ahhoz, hogy vizsgálatunk tényleg pontos és hatékony legyen, szükséges felbecsülnünk a kockázatokat. A kockázat azt jelenti, hogy a baj bekövetkezhet, valami történhet, történni fog. A kockázat fogalma mindig magában hordoz valami bizonytalanságot – ezért is kell felmérnünk annak az esélyét, hogy mi az, ami bekövetkezhet és milyen mértékben. Ugyanakkor fontos annak az elhatározása is, hogy a kockázati helyzetet/helyzeteket kerüljük el, vagy kerüljünk ki belőlük. Összegezve mindezt, alapvetően tisztában kell lennünk magának a kockázat fogalmának pontos jelentésével, amely mindig valamely lehetséges veszteséget jelent. Ez pedig éberré teszi figyelmünket. Ha a veszteség bekövetkezik, a gyűjteményünk sérül, ezeket a sérüléseket pedig szeretnénk hatékonyan elkerülni, megelőzni. Tudvalévő, a teljes helyreállítás mindig a legköltségesebb! A következőkben pedig konkrétan azt vesszük sorra, milyen kockázatokkal számolhatunk. Számolnunk kell a környezeti katasztrófák lehetőségével: árvízzel, földrengéssel, viharral, tsunamival, stb. – természetesen ezen tényezők 7

esetében fontos a helyi jellegzetességeket is figyelembe venni. A villámcsapás, tűzvész, fénysugárzás stb. lehetősége ugyancsak esetleges. Ha úgy véljük, az adott tényező nem jellemző a környezetünkre, akkor nem kell különösebben foglalkoznunk vele, hanem inkább azokkal a kockázatokkal, amelyek igazán veszélyt jelentenek. A legtöbb esetben és a legszembetűnőbben olyan tényezőkkel találkozhatunk, amelyek a tárolási körülményekből adódnak: nem megfelelő a raktárhelyiség, az elhelyezés, a tárolóeszközök, a csomagolás, stb. Továbbá kockázatot jelentenek a különböző állati kártevők, amelyek nemcsak, hogy ’bejöhetnek’ a gyűjteményünkbe és megtelepedhetnek, hanem nagy valószínűséggel már jelen is vannak az épület rejtett zugaiban, s akkor telepednek meg tartósan, ha számukra megfelelő körülményeket találnak. Jelentős kockázata van a különböző mechanikai erők csoportjának. A dokumentumokon létrejövő töréseket, szakadásokat okozhatja maga az ember, akarattal vagy akaratlanul. Meg kell említenünk a háborús károkat, amelyek szintén esetlegesek, de ugyanúgy kár ér bennünket, ha tolvajlás történik, ha illetéktelenek jutnak a gyűjteménybe. Kár, ha a gyűjteménykezelő rossz helyre teszi vissza a dokumentumot, de akkor is elvész az információ (maga a dokumentum) ha folyamatos kémiai hatásoknak (pl. savasodás) van kitéve a gyűjtemény. Az így számba vett kockázatokat meg kell vizsgálnunk hatásukat és gyakoriságukat, illetőleg károsodásuk mértékét tekintve. Hatását tekintve a kockázat a gyenge hatástól az erősig, gyakoriságát tekintve pedig a kis mértéktől az egészen nagy mértékig terjedhet. Egyszerűen megkülönböztethetünk kis, közepes és nagy kockázatot. Most pedig nézzük, milyen lépéseket kell megtennünk a kockázatbecslés folyamán. Az egészet egy körfolyamatként 5 tekinthetjük végig, amelyben fontos a folyamatos megfigyelés, lépésenként önmagunk ellenőrzése és az intézményen belüli kommunikáció. Fontos jól megfigyelnünk a környezetet, a helyszínt, s a szerzett információkat lejegyezni. Majd beazonosítani a kockázatokat, feltéve önmagunkban a kérdést, hogy mi az, ami veszélyezteti a gyűjteményt, kimutatni a kockázati tényezőket, kiszűrve a legjellemzőbbeket. 5 Lásd: körfolyamat-ábra 1.sz. melléklet

8

Kommunikáció

Megfigyelés és felülvizsgála t

Az összefüggések meghatározása A kockázat

azonosítása Kockázatelemzés

A kockázat

kiértékelése Kommunikáció Kockázatkezelés

9

A kockázatok elemzésénél összegyűjtjük a lehető legtöbb információt. A kiértékelésnél meghatározzuk a kockázatok mértékét és összehasonlítjuk. A kezelésnél pedig megoldási terveket készítünk, hogy hogyan kerüljük el, vagy hogyan csökkentsük a kockázatokat - felbecsülve azt is, mennyi pénzre lenne szükség az egyes lépéseknél. A következőkben – az áttekinthetőség kedvéért – foglaljuk össze, milyen tényezőket és lehetséges károsodásokat kell megvizsgálnunk egy komplex, mindenre kiterjedő becslésnél6: Károsító tényezők

Speciális kár, veszteség

Mechanikai erők

Törés, kopás, horzsolás, karcolás, ...

Tűz

Teljes pusztulás, füst- és vízkár

Víz

Vízfolt, korrózió, duzzadás, vetemedés, rétegek szétválása

Bűncselekmény

Tárgyak eltűnése, rongálása, hiány, ...

Állati kártevők

Rágásnyomok, ürülék, hiány, ...

Szennyező anyagok

Elbomlás, korrózió, foltok, elszíneződés, ...

Elektromágneses sugárzás

Fakulás, sárgulás, lebomlás

Nem megfelelő hőmérséklet

Gyorsabb lebomlás, törékenység

Nem megfelelő páratartalom

Penészfoltok, hidratáció, dehidratáció, repedés, törés, ...

duzzadás,

A kockázatok azonosításánál határozzuk meg, hogy mely kockázati tényezők a legjellemzőbbek. Az egyes kockázatok csoportjánál azt vizsgáljuk, hogy a kár, veszteség előfordult-e valaha az intézményben, fennáll-e a lehetősége a jelenlegi helyzetben, stb. Igyekeznünk kell alapos elemzést készíteni, lehetőleg mindenre odafigyelve: sok esetben a meglévő károsodásokból tudunk következtetni a kockázati tényezőkre. A vizsgálat módszere az, hogy „kívülről befelé” haladunk: a külső helyszín, a környezet megfigyelésétől az épületen, a raktárhelyiségeken, tárolóeszközök vizsgálatán keresztül egészen a műtárgyak, dokumentumok vizsgálatáig. Természetesen nem minden károsodásból következtethetünk a jövőbeni, nagy valószínűséggel bekövetkező kockázatokra: egyáltalán nem biztos ugyanis, hogy ugyanannak a kockázatnak az esélye - amely a látható károsodásokat okozta - még mindig fennáll. Itt is fontos tehát, hogy igyekezzünk valóban a 6 Károsító tényezők és a várható veszteség összefüggései táblázatban összefoglalva

10

jelenlegi helyzetre koncentrálni, s ne hagyjuk magunkat tévútra vezetni! Hogy mindezt tisztázzuk, szükséges a még alaposabb vizsgálat: a kockázatok, a helyzet elemzése. Körül kell tekintenünk, hol, s kitől szerezhetünk még információkat, további adatokat. A mindennapi gyakorlat mindig nagy segítségünkre lehet: a munkatársak egyéni tapasztalatai alapján olyan információkról szerezhetünk tudomást, amelyekre az adott pillanatig nem helyeztek hangsúlyt, nem figyeltek fel rá. Segítségünkre lehet továbbá az internet, a különböző adatbázisok, CD-ROM-ok, stb. Különösen akkor, ha a természeti katasztrófák eshetőségéről szeretnénk képet kapni. Hazánk nem tartozik a szeizmikusan érzékeny területek közé, de például az áradásokkal már nagyon is számolnunk kell! Továbbá egy olyan állományvédelmi segédeszköz is a rendelkezésünkre áll, amelyet a Kanadai Konzerváló Intézet dolgozott ki. Ez egy óriásposzter'7, amely felsorolja a kockázati tényezőket, s hogy különböző helyeken, ahol tároljuk a gyűjteményeinket – pl. raktárban, kiállítótérben, vagy átmeneti raktárban, szállítás közben mi mindenre kell figyelni, s az egyes kockázatok elleni védekezési módokra is tesz javaslatokat. (2. sz. melléklet) A segédeszközeink megkönnyítik munkánkat, lehetővé teszik, hogy minél pontosabban jegyezzük le az összegyűjtött adatainkat, a helyzetet minél pontosabban ismertessük – ismertetésünket írásban is rögzítjük –, s ez a kockázati helyzetleírás. Készüljünk fel arra, hogy a vizsgálat folyamán sok információ fog összegyűlni, melyeket rendszereznünk kell, s közben előbukkanhatnak olyan tények, amelyek eddig elkerülték figyelmünket. 7'Állományvédelmi segédeszköz – részlet a táblázat magyar változatából; - lásd: 2.sz. melléklet Online elérhető egyelőre angol nyelven: http://www.cci-icc.gc.ca/tools/framework/index_e.aspx kisebb intézmények számára kidolgozta Stefan Michalski - Canadian Conservation Institute; nagyobb intézményi munkára vonatkozóan pedig Robert Waller - Canadian Museum of Nature

11

Kockázati tényezők Károsító tényezők

Raktár

KÖZVETLEN FIZIKAI ERŐK (ütés, rázkódás, horzsolás, gravitáció) Halmozódó (nem megfelelő bánásmód és alátámasztás) Végzetes (pl. földrengés, háború, padlózat beomlása, nem megfelelő bánásmód): törés, deformáció, kilyukadás, behorpadás, karcolás, horzsolás minden típusú műtárgyon

T. Kerülni kell a szeizmikusan aktív területeket. Ne építsük az épületet laza talajra. Meg kell győződni arról, hogy a padlózat elég erős, a belső falak legyenek sima és puha felületűek, és biztosított legyen a megfelelő hozzáférés. G. Földrengésbiztos épületeket kell tervezni. Biztosítani kell elegendő helyet a gyűjtemény tárolásához. É. Hagyjunk elegendő helyet a raktárban a műtárgyak vizsgálatára. V. n/a H/K. Biztosítani kell restaurátor műhelyt a károsodott műtárgyak kezelésére.

BŰNÖZÉS (lopás, vandalizmus, áthelyezés) Szándékos (bűnözők) - kis vagy mozdítható műtárgyak ellopása - értékes, népszerű és szimbolikus műtárgyak megrongálása Nem szándékos (dolgozók, látogatók) bármely műtárgy elvesztése vagy áthelyezése

T. Kerülni kell a magas kockázatú épület környezetet. G. Meg kell akadályozni az épületbe jutást erős tetővel és erős külső, belső falakkal. Legyen a raktár körül átlátható (nyílt) terület, ne legyen eldugott bejárati ajtó, a kutatószobát, pedig a raktáron kívül alakítsuk ki, hogy megakadályozzuk a tolvajok és idegenek bejutását.

2. sz. melléklet Kiállítótér T. Azonos a raktári követelményekkel. G. Azonos a raktári követelményekkel É. Azonos a raktári követelményekkel V. Azonos a raktári követelményekkel H/K. n/a

12

É. Tiszta látótér és megfelelő megvilágítás biztosításával tegyük lehetővé az idegenek bejutásának észlelését. V. Gondoskodjunk irodákról és szolgálati pultokról a biztonsági szolgálat számára. H/K. n/a T= Távoltart, elkerül; G=Gátol; É=Észlel; V=Visszahat; H/K= helyreállít/kezel

13

Miután azonosítottuk a lehetséges kockázatokat és elemeztük a helyzetet, értékelnünk is kell, vagyis meg kell határoznunk a kockázatok mértékét, majd összehasonlítva könnyebben kiszűrhetjük, melyek lehetnek a legjellemzőbbek, amelyekkel speciálisan is foglalkoznunk kell. Az értékelésnél mindig azokat a kérdéseket kell feltennünk, amelyek a gyakoriság, az értékvesztés fokának, valamint a gyűjtemény érintettségének valószínűségére utalnak. Rendelkezésünkre áll egy olyan segédeszköz is, amely egy pontozási táblázat 8, amelyben az előzőekben említett kérdésekre adott válaszok alapján csoportosíthatjuk az információkat. A kérdések arra vonatkoznak, hogy milyen gyakorisággal fordulhat elő az adott kockázat, az értékvesztés milyen mértékben következik be, és hogy a gyűjteményünk milyen mértékben érintett. 3. sz. melléklet „A” A kockázat előfordulásának gyakorisága Folyamatként milyen hamar következik be? Ha évente egynél több alkalommal fordul elő, akkor folyamatos kockázatként határozzuk meg. Pontok Esetek: az esetek 1 éven belüli között eltelt idő előfordulási Folyamat: Időegység valószínűsége alatt felhalmozódott károsodás, amely a B. táblázatban becsülhető fel.

100 éven belüli előfordulási valószínűsége

10 éven belül 1000 múzeumban történő előfordulási valószínűsége

5

~ 1 évente

4 1/2

~ 3 évente

0.3

3 000

4

~ 10 évente

0.1

1 000

3 1/2

~ 30 évente

0.03

300

3

~100 évente

0.01

100

2 1/2

~ 300 évente

2

~ 1000 évente

1 1/2

10 000

0.3

30

0.001

0.1

10

~ 3000 évente

0.0003

0.03

3

1

~ 10 000 évente

0.000 1

0.01

1

1/2

~ 30 000 évente

0.000 3

0.003

8 Pontozási táblázat – lásd: 3. sz. melléklet

14

„B” Az értékvesztés mértéke az érintett műtárgyon? Használjuk az általános értékvesztés fogalmát minden érintett műtárggyal kapcsolatban. Pontok Meghatározás

5

4 1/2 4

3 1/2 3

2 1/2 2

1 1/2 1

1/2

%

Teljes vagy csaknem 100% teljes értékvesztés minden egyes műtárgyon 30% Számottevő 10% értékvesztés minden egyes műtárgyon 3% Kis értékvesztés 1% minden egyes műtárgyon 0.3% Pici értékvesztés 0.1% minden egyes műtárgyon 0.03% Apró értékvesztés 0.01% minden egyes műtárgyon 0.003%

Az érintett műtárgyak száma, amely 1 műtárgy teljes elvesztésével egyenértékű 1

3 10

30 100

300 1 000

3 000 10 000

30 000

15

„C” A gyűjtemény érintettségének mértéke? A meghatározott mérték a gyűjtemény értékdiagramja viszonylatában. Nagy gyűjtemények értéktárgyai mérhetőek a műtárgyak számlálásával, a tartók, a polcok hosszával, stb. Pontok Meghatározás 5 4 1/2 4

3 1/2 3

2 1/2 2

1 1/2 1

1/2

érintettség

A gyűjtemény teljes 1 vagy jelentős része 1/3 A gyűjtemény 1/10 értékének számottevő érintettsége 1/30 A gyűjtemény 1/100 értékének kis érintettsége 1/300 A gyűjtemény 1/1000 értékének pici érintettsége 1/3000 A gyűjtemény 1/10 000 értékének jelentéktelen érintettsége 1/30 000

%

Tizedes érték

100%

1

30%

0.3

10%

0.1

3%

0.3

1%

0.01

0.3%

0.003

0.1%

0.001

0.03%

0.0003

0.01%

0.0001

0.003%

0.00003

A + B + C = A kockázat mértéke Különböző, feltétezett kockázati mértékek: A+B+C

16

13 ½ – 15: Végzetes sürgősség Feltételezhetően az egész gyűjtemény, vagy annak nagy része néhány vagy annál is kevesebb év alatt elveszik. Ez csak olyan gyűjteményeknél lehetséges, amelyek nem olyan rég kerültek katasztrófaövezetbe, vagy amikor a gyűjteménynek olyan közelgő katasztrófával kell szembenéznie, mint aktív háborús helyzet, vagy forgószél. 11 ½ – 13: Rendkívüli figyelem Az egész gyűjtemény számottevő sérülése, vagy a gyűjtemény számottevő hányadának teljes elvesztése, amely egy évtized, vagy annál rövidebb idő alatt következik be. Ezek az értékek jellegzetesen, széles skálában emelkedhetnek, mint pl. tűz vagy lopás kockázatainál, vagy nagy arányban jelenthet sérülésveszélyt erős fény, UV és nedvesség esetén. 9 ½ – 11: Nagy figyelem Számottevő értékvesztés, kis érintett gyűjteményhányadnál, amely egy évtized alatt következhet be, vagy a gyűjtemény számottevő vesztesége egy évszázad alatt. Ezek az értékek olyan múzeumok adataival egyeznek meg, ahol a megelőző állományvédelem sosem jelentett elsőbbséget, vagy ahol néhány becses műtárgy lopásveszélynek volt kitéve. 7 ½ – 9: Közepes figyelem Mérsékelt rongálódás vagy évtizedek alatt bekövetkező veszteség valószínűsége. Vagy nagyobb gyűjteményhányad számottevő vesztesége, amely évezredek alatt következhet be. Ezek az értékek azt jelzik, hogy még a lelkiismeretes múzeumoknak is folyamatos fejlesztésre kell törekedniük, felderítve az összes nagyobb kockázatot. 7 és annál alacsonyabb érték: Kis figyelem Ez a kockázati szint azt jelenti, hogy pici, vagy nagyon jelentéktelen mértékű rongálódás várható, pici gyűjteményhányad érintettségével, évszázadok alatt. Ha valaki azt hiszi, ez elsőbbségi kockázat, akkor esetleg az ABC-értékelések nem voltak pontosak. Az összeadandó A + B + C betűjelek a kérdéseket jelölik; a besorolt válaszok alapján kapott számértékek összessége pedig megadja a kockázatunk mértékét. Sok esetben nem tudunk pontos adatot szerezni arról, hogy pl. egy éven belül az adott kockázat bekövetkezik-e, vagy ha bekövetkezik, akkor évente hányszor, vagy esetleg csak egy évtizedben, vagy egy évszázadban következik be? Ebből a szempontból a becslésünk részben szubjektív. A vizsgált kockázati tényezők mértékét össze is kell hasonlítanunk – így kiszűrhetjük a 17

legjellemzőbbeket. A kockázatok mértékét mindig úgy kapjuk meg, hogy a pontozási táblázatunk szerinti értékeket összeadjuk, s a táblázat folytatásaként megjelenő értékelésben olvasható az útmutatás, mely mindig hasznos jellemzést, támpontokat ad. Átgondolva a javaslatokat, közelebb vihet annak megoldásához, hogyan kezeljük az adott kockázatot, mit tehetünk gyűjteményünk megőrzéséért. A kockázatkezelés célja az, hogy megszüntessük vagy csökkentsük a már beazonosított, kielemzett, kiértékelt kockázatokat. Lépésről lépésre jegyezzük le, hogy mit tehetünk, átgondolva az egyes munkafolyamatokhoz szükséges költségeket is. Végül, de nem utolsó sorban, a már beazonosított kockázatok csökkentésére vagy megszüntetésére egy cselekvési tervet dolgozhatunk ki. E terv szempontjából kell felbecsülnünk a várható kockázatcsökkenés mértékét a szükséges beavatkozások költségeinek meghatározásával, vagyis 'költséghaszon' becsléssel. Amint már utaltam rá, jobb, ha több kockázatkezelési tervet is készítünk, hiszen nem másról, mint a gyűjteményünk fontosságáról kell meggyőznünk a fenntartónkat, vagy az anyagi támogatót. A pontosság miatt jó, ha a károsító tényezőknél megvizsgáljuk azt is, hogy hol, milyen szinten tudjuk még „elcsípni”, megállítani a károsodási folyamatot. Természetesen az ideális az, ha el tudjuk kerülni, hogy egyáltalán megjelenjen, de sok esetben már csak érzékelni tudjuk, hogy jelen van. Ha időben reagálunk, visszahathatunk rá, s még időben kezelhetjük a problémát. Mindezekhez a lépésekhez természetesen csapatmunkára van szükség, arra, hogy mindenkinek meglegyen a felelősségrésze, a munkafeladatok közötti összhang, mert csak így lehet hatékonyan dolgozni. Hasonló ez egy zenekar munkájához, ahol ugyancsak mindenkinek megvan a „maga helye”, a feladata, a „szólama”. Ismernünk kell a másik munkáját, mi több, el kell ismernünk, mert ez megakadályozza, hogy az amúgy is kényes összhang felbomoljon. Időközben, lépésről lépésre önmagunkat is ellenőriznünk kell – hiszen fontos a folyamatos megfigyelés szerepe és az, hogy mindent meg tudjunk beszélni, vagyis elkerülhetetlen a pozitív kommunikáció! A kockázatbecslés lépései, munkafolyamatai, majd maga a védelemre irányuló kezelés ismertetése néhány oldalban szinte lehetetlen feladat – mindenesetre kísérletet tettem arra, hogy viszonylag tömören és áttekinthetően felhívjam rá a figyelmet. A módszer átadására az ICCROM 9 vállalkozott egy magas 9 'Reducing Risks to Collections' -nemzetközi tanfolyam a gyűjtemények kockázatbecsléséért; megrendezésre került Ottawában, Rómában és Nagyszebenben. http://www.iccrom.org/ tanfolyamvezetők: Catherine Antomarchi (ICCROM, Collections Unit Director); Stefan Michalski (CCI – Canadian Conservation Institute; Senior Conservation Scientist) ICCROM : (A Kulturális Örökség Megóvása és Restaurálása Képzésének Nemzetközi Központja – Róma, Via di San Michele 13, I-00153) http://www.iccrom.org/eng/prog_en/01coll_en/archive-preven_en/2007_06risks_en.shtml

18

tudásszinttel rendelkező szakértői gárdával együtt. Immár négy alkalommal került megrendezésre háromhetes „nyári egyetemük”. Ha pedig a becslési körfolyamat jut eszünkbe, akkor következtethetünk arra, hogy ez egy „soha véget nem érő történet”, kulturális örökségünk védelme túlmutat az életünkön is, gyermekeink, leszármazottaink életén is, hiszen az a célunk, hogy közgyűjteményeink még évszázadokon át, minél tovább fennmaradjanak és minél szebb állapotban. Megjegyzések: A közgyűjtemények kockázatbecslési módszerét az ICCROM kezdeményezésével 2003 óta oktatják. Kezdetben csak az ICCROM és a CCI (Canadian Conservation Institute) fogott össze, majd a későbbiek során az együttműködéshez csatlakozott a CMN (Canadian Museum of Nature – Kanadai Természeti Múzeum) majd az ICN (Netherlands Institute for Cultural Heritage – Holland Intézet a Kulturális Örökségért; továbbá a belgrádi Diana Department for Preventive Conservation (Diana Intézet a Megelőző Állományvédelemért) majd pedig a nagyszebeni Astra Nemzeti Múzeumi komplexum – összehangban az ICCROM-CCI-ICNCMN neveivel jelzett tudásanyag elterjedésével. A módszerről átfogóan még az ICOM (Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) által megjelentetett gyakorlati kézikönyvben lehet olvasni: 'Running a Museum, Paris: ICOM, 2004.' - Stefan Michalski tanulmányában: 'Care and Preservation of Collections' – 'A gyűjtemények gondozása és megőrzése' című fejezetben, amely különösen azért nagyon hasznos, mert a szerző több évtizedes gyakorlatára épül, közérthető, szemléletes példákkal.

19

Csiszár Andrea: A szegedi Somogyi-könyvtár fiókkönyvtárainak rendszeres időközönként jelentkező klubrendezvényeinek minőségelemzése 2008 decemberében Céljaim a minőségelemzéssel A képzési követelményeknek való megfelelés: Minőségmenedzsment a könyvtárban, akkreditált könyvtáros-továbbképzési tanfolyam, Kecskemét, Katona József Könyvtár, II. modul, 2008. november A választott szolgáltatás minőségéről általános kép a Fiókhálózati központ számára egyedi minőség elemzés az adott fiókkönyvtár-vezető részére A fenntartónak eszköze lehet az érveléstechnikához új fiókkönyvtár létesítése esetén Témaválasztás Dolgozatom témaválasztásánál elsődleges szempont volt számomra, hogy napi gyakorlatunkban hasznát vehessük vizsgálódásom eredményeinek. Munkám során egyik feladatom a 13 szegedi fiókkönyvtár statisztikáinak gondozása. Rendezvényeink számszerű összegzésekor megfigyelhető, hogy ezeknek egy jelentős részét az ún. rendszeres, állandó programok adják, melyeket a könyvtárainkban működő klubok és körök tagjainak tartanak. A számokat figyelve, az utóbbi hónapok során erősödött bennem a gondolat: több figyelmet kell szentelnünk ennek a szolgáltatásnak. Rendezvényfelelősként tudom, hogy a könyvtárosok igen sok munkaidőt és erőt fordítanak a szervezésre, a programokról történő értesítés pedig részben postai úton történik, aminek jelentős anyagi vonzata van. A költségek között említendő az is, hogy (igaz, nem gyakran) olykor olyan előadókat hívunk meg, akiknek tiszteletdíjat vagy megbízási díjat fizetünk (az esetek túlnyomó többségében ingyenes előadókat keresünk és találunk). Megfigyelésem szerint a klubok működésében kiemelkedően fontos szerepet játszik a könyvtáros egyénisége. Klub azokban a fiókkönyvtárakban működik, ahol az ott dolgozó(k) nyitott(ak) az adott használói közösség speciális közösségi igényeire. Egy közösség összefogása a harmadik évezred elején emberpróbáló feladat. Nehéz olyan előadót, időpontot találni, aki/ami minden tag érdeklődésére számot tarthat, így a szervezésnek számos buktatója lehet. A minőségi vizsgálat tárgyául szolgáló klubok mindegyike több esztendős múltra tekint vissza. Vannak közöttük olyanok, melyek sikeresen „átvészeltek” több 20

könyvtáros-váltást (Baráti Kör a Csillag téri fiókban és Vakok Klubja a Hangoskönyvtárban) és olyan is, mely épp egy váltásnak köszönheti létrejöttét (Nyugdíjas Klub a Móra utcai fiókban). A személyi kérdést illetően viszonylag stabil körülményeket mondhat magáénak a Könyvbarát Klub a Tarjáni fiókban és az Életreform Klub a Szőregi fiókban. Érdekesnek tartottam megvizsgálni, hogy – bár kontroll-mérés sajnos nem áll rendelkezésre – a személyi változások vajon hatottak-e a klubtagok elégedettségére, a kapott minőség megítélésére. Kontroll-mérés nincs, ez igaz, de a statisztikai adatok rendelkezésre állnak. Ezekkel együtt értékelve a minőség-elemzést, már objektív válasz adható a fenti kérdésre! Szolgáltatásunk leírása a minőség értékelése szempontjából o a fiókkönyvtárosok erőfeszítéseinek eredménye, amely o a klubok tagjaira irányul és o magában foglalja a szervezési és lebonyolítási folyamatokat, melynek o eredménye a program (megfoghatatlan gazdasági termék) A szolgáltatás emberi tényezői: a könyvtáros, a klub tagjai, valamint a rendezvény helyszínén tartózkodó, összes többi könyvtárhasználó is. A tárgyi elemek köre: az adott fiókkönyvtár terei, berendezési tárgyai, technikai eszközei, melyek segítik a szolgáltatás teljesítését. A folyamat esetemben tevékenységfolyamatként írható le legjobban és fontos kiemelni, hogy ezek egy része a fiókhálózati központban zajlik. Az állandó rendezvények lakossági szükségletet elégítenek ki, de új terméket nem hoznak létre, ennek ellenére gazdasági tevékenységek. A szükséglet kielégítése ebben az esetben azzal valósul meg, hogy a fiókkönyvtárak fizikai értelemben helyet, szervezési munkát, előadót (személyes közreműködés) adnak a klubnak (közösségi igény). Szolgáltatásunk minőségi meghatározásához fontos csoportba sorolnunk meghatározó fontosságú klubjaink esetében a szolgáltatás személyes jellege (kötődés), valamint, hogy regisztrált felhasználóink számára nyitott lehetőség. A kérdőív összeállítása Mivel különböző adottságú fiókkönyvtárakról van szó, az összeállítás speciális feladat volt. El kellett döntenem, hogy a céljaimat mi szolgálja jobban:  öt fajta kérdőív, ami lehetetlenné teszi egységes kép alkotását, mert nem lehet egységesen kiértékelni a különböző kérdőíveket, de jól és pontosan szolgálja a könyvtárak szerinti összehasonlítást,  egy fajta kérdőív, mely lehetővé teszi az egységes kép megalkotását is fiókhálózati szinten (ez esetben a kiértékelésben számolva redundáns elemekkel) és használható a könyvtárankénti elemzéshez is. 21

A második lehetőséget választottam, tehát egyöntetű kérdőívet használtam az öt könyvtárban, a kapott válaszokat könyvtáranként csoportosítottam 1-1 Word formátumú táblázatban, majd ezeket összesítettem Excel segítéségével. Mivel 46 kérdőívről volt szó, szükségesnek láttam a számok kontrollját (válaszadók és nem válaszolók száma – összes kérdőív), ezt az Excel táblázattal valósítottam meg. Két eltérést találtam, elírtam 2 számot, ezeket visszakerestem, a kérdőívek újbóli átnézésével korrigáltam. Kezdődhetett a kiértékelés. Úgy gondolom, ez a megoldás szolgálja legjobban a céljaimat, hasznos lehet egy-egy fiók és a Fiókhálózati osztály számára is. Később, a könyvtárankénti táblázat segítségével fiókonként is el lehet készíteni a kiértékelést. Az értékelendő állítások megfogalmazásakor szembesültem azokkal a problémákkal, amik a fenti koncepció következményei. A kérdőív érint olyan fontos kérdéseket, amelyek a kettős cél miatt, egyes csoportokban értelmezhetetlennek bizonyulnak. A Vakok Klubjának vak tagjai, pl. nem tudják minősíteni állományunk esztétikumát, felirataink minőségét. Ennek a csoportnak viszont szép számmal gyengén látók is tagjai, akik viszont érdemben tudtak választani a minősítési lehetőségek közül. A rendszerváltás utáni években alig tudtunk új könyveket vásárolni, így állományunk túlnyomó részben elhasználódott és/vagy újrakötött könyvekből állt. Olvasóink elmaradásuk okaként gyakran említették a szép, új könyvek, az újdonságok hiányát, illetve a meglévők silány fizikai állapotát. Feltétlenül rá szerettem volna világítani arra, hogy az utóbbi hat évben – a korábbi időszakhoz képest – jellemző, nagyságrendekkel megnövekedett új beszerzések hatásai mennyiben mutatkoznak a szolgáltatások minőségében. Ezen a ponton újabb állomáshoz érkeztem. A kérdőívnek nem minden kérdése vonatkozik szigorúan a klubrendezvényekre, egyrészt azért, mert a klubtagok minden esetben kölcsönöznek és egyéb szolgáltatásokat is használnak, így reális képük van ezek minőségéről. Másrészt pont az említettek miatt, elválaszthatatlan egységet alkot a könyvtár és annak rendezvénye. Ez a tény legfőképpen akkor mutatkozik, amikor a szolgáltatás környezetére és technikai feltételeire kérdezünk rá. Következésképpen a felmérés valamelyest rálátást ad az „átlag” könyvtárhasználó adott könyvtárat érintő, általános értelemben vett minőségítéletére is. A számítógépek használatára egy kérdés vonatkozott, ezt az állítást – utólag látom – kétfelé lehetett volna bontani, ill. lehetőséget lehetett volna adni a kétlépcsős válaszadásra, a következő szerint. Használom a számítógépet – igen vagy nem, választható, a válasz függvényében a következő állítás (nem válasz esetén átugrandó) lehetett volna az, mely szerepel az íven (11.). 22

Néhányan átugrották ugyanis ezt a pontot, volt, aki jelezte is szóban, hogy annak az volt az oka, hogy nem használja a könyvtár számítógépeit. A szolgáltatás megbízhatóságára vonatkozó pontok: 1-5., az empátiára: 6-10., a tárgyi eszközök minőségére: 11-14., a reagálási készségre: 15-18., a biztonságra: 19-22, tehát 5-5-4-4-4 minősítés egy-egy tárgykörben. A kitöltésről A kitöltésnél meglepő dolgokat (is) tapasztaltam. Úgy gondolom, 46 válaszadó esetében 1 vagy 2 fő válaszának hiánya még nem jelzés-értékű, én 3 kihagyás esetében gondolom, hogy meg kell vizsgálni, mi lehet az oka (3 fő 6,5 %). A 3, vagy több válaszadó-hiány az alábbi kérdéseket érintette1: A 11. pont (számítógép-használat) kitöltési arányának kérdését az előző pontban érintettem már, itt összesen a 46 főből 33 választott minősítést, ez 71,7 %. Ez a tény a Tárgyi eszközök minőségi megítélését némiképp árnyalja. Érdekes számomra, hogy a 8. pontot is érintette a 3 válasz hiánya. Ez a „Minden kérésemre odafigyelnek.” volt. Sőt, előtte, a 7. pontnál (Személyre szabott kiszolgálást kapok.) sem válaszolt 2 fő. Három, különböző klubban akadt ez az 1-1 fő, aki – bizonyára szándékosan – kihagyta ezeket a pontokat. Mi lehet az oka ennek, miért nem akartak ők állást foglalni? Lehetőségek: tartottak tőle, hogy a könyvtáros titokban mégis megnézi, megfelelési vágyból nem akartak negatívan állást foglalni, későbbre, a kitöltés végére hagyták, azután mégis elfelejtették… nehéz ezt eldönteni. Ezek a pontok az Empátia tárgykörébe tartoznak. A harmadik, amit említenem kell itt, a 18. pont: „Az általam javasolt téma, előadó mindig szerepel a klub programjai között.” Itt 5 fő nem adott választ, ebből 1 az, aki véletlenül kihagyta ezt az oldalt, tehát inkább csak 4 fő a reális számbavétel. Ez a kérdés a Reagálási készség kérdés-csoportba tartozik. A kérdőívek átadása az adott könyvtárakban történt, ezt megelőzően részletesen tájékoztattam munkatársaimat a kérdőívvel kapcsolatos tudnivalókról. Arra azonban nem gondoltam, hogy megkérjem Őket: átvételkor ellenőrizzék azt, hogy minden oldalt kitöltöttek-e a válaszolók. Két kérdőív esetében is előfordult (mindkettő a Tarjáni könyvtárban készült) ugyanis, hogy – minden valószínűség szerint – a válaszadók átlapoztak 1-1 oldalt, kihagyva így a 7-14. ill. a 15-22. állításokat. Ez a továbbiakra nézve tanulságul szolgál, erre a hibalehetőségre előre fel kell hívni a figyelmet. Azt gondolom, mivel név nélküli a kitöltés, talán nem az átvételkor történő ellenőrzés a járható út, hanem az, hogy udvariasan megkérjük olvasónkat: leadás előtt ellenőrizze, minden pontot megválaszolt-e. Látható, hogy az öt, legfontosabb minőségi szempont közül kettő minőségét, a Megbízhatóságét és a Biztonságét igen nagy százalékos biztonsággal meg 1

A lehetséges okok a Kiértékelés vázlatpontban találhatóak.

23

tudjuk ítélni jelen vizsgálat segítségével, mert ezt az összesen 9 pontot legalább a válaszadók 95,6 %-a minősítette. A Megbízhatóság esetében az arány kiválónak mondható, mert az 5 kérdést mindenki megválaszolta, csak egyetlen fő nem, a 4. pontot, ez mindössze 0,4 %-os bizonytalanság. A legnagyobb a 11. pont, a számítástechnikai eszközeink minőségi megítélésének bizonytalansága, mert 21,7 % nem választott (Tárgyi feltételek). Elemzés Az első kérdéscsoport: Megbízhatóság, 5 állítás. Ez emberi, azaz „lágy” minőség. Mindig időben értesülök a következő, aktuális rendezvényről. Erre az állításra 46-ból 42-en 7-es minősítést adtak, vagyis 91,3 % maximálisan elégedett az értesítés időbeliségével. Kb. 9 % megoszlik 1-1-2 válasszal a 6-os, 5-ös ill. a 4-es választásával. Érdemes gondolkodni, hogy a 9 %-os „majdnem teljesen elégedett” jelzőn hogyan lehet javítani. Ez a minősítés megnyugtató, ugyanis nagy gondot fordítunk arra, hogy a programokra szóló meghívók időben elkészüljenek, és kézbesítésre kerüljenek, ami részben postán keresztül, részben kézben hordással, ill. könyvtárlátogatás alkalmával történik. Ez a folyamat igen összetett, mert a fiókkönyvtárak ebben a munkában nem önállóak, a meghívók központilag készülnek, több személyen keresztül megy az igény, tehát elég nagy a hibalehetőség. 3 klub esetében nem küldünk minden alkalommal meghívót (csak kiemelt programoknál), ill. az értesítés láncon keresztül, részben e-mailben is történik, így látható, hogy ezek a csatornák is megfelelően, jól működnek. Az előadás (beszélgetés) az előzetes várakozásomnak megfelelő témában zajlik. Ez a pont arra szeretne választ adni, hogy a címből, ill. előzetes értesülésből mennyire pontosan ítélhető meg a tagok számára a klubfoglalkozás témája. 63 % teljesen egyetért az állítással (7. skála), 28,2 %-ban majdnem teljesen (6. skála), 8,6 % az 5. fokozatot jelölte be. A többféle választást magyarázhatja, hogy nem minden foglalkozás témája előre megkötött, a Vakok Klubjában, a Nyugdíjas Klubban például kötetlen beszélgetések is szerepelnek a programban. Ezekkel kapcsolatban előzetes, tartalmi várakozások nem realizálódhatnak. Kérdés, hogy az előzetes várakozás teljesülése mennyire fontos a klubtagoknak. Emelni lehetne az elégedettséget, ha megpróbálnánk még nagyobb gondot fordítani arra, hogy időben és pontosan, esetleg több részletet is ismertetve, tudassuk a programok témáját. A kezdés mindig a meghívásnak megfelelő időpontban történik (óra, perc). 69,5 % maximálisan egyetért (7) az állítással, 28,2 % majdnem teljesen egyetért, 1 fő 4-est jelölt meg. Tehát az esetek közel 70 %-ában pontosnak tartják a kezdést és a többi válaszadó is csak egy fokozattal lejjebb ítélt. Ezt azért tartom fontosnak és jó aránynak, mert gyakran vendég-előadóink vannak, 24

akik miatt, bizony, előfordul, hogy csúszik a kezdés. A Csillag téri Baráti Körben és a Tarjáni könyvtár Könyvbarát Klubjában mindig előadókat fogadnak. A nem 7-es választások arányosan megoszlanak a fiókok között, egyiknél sem lehet azt látni, hogy a kezdés kevésbé pontos másik könyvtárénál. Minden alkalommal biztos vagyok abban, hogy az a téma (előadó) fog szerepelni a következő összejövetelen, amit előzőleg a könyvtárossal megbeszéltünk. 46-ból 45 fő válaszolt. 68,8 % teljesen biztos az előre megbeszélt témában, 24,4 % majdnem biztos és ennél kicsit bizonytalanabb az a 3 fő, aki itt 5-öst jelölt be. Ennél nagyobb bizonytalanság nincs. A 31,2 %, aki nem a 7-est jelölte meg, számomra az előre ki nem számítható program-változásokat jelzi. Ez olyankor fordul elő, ha egy vendég vagy előadó váratlanul visszamondja az alkalmat. A körülmények váratlan változásait sajnos lehetetlen kiküszöbölni. Az előadó személyétől a várakozásomnak megfelelő élményt kapok. 56,5 % nagyon elégedett az élménnyel, 26 % majdnem teljesen, 13 % 5-ös fokozatban, 4,3 % pedig csak közepesnél kicsit jobban (4-es fokozat). A Megbízhatósági kérdések közül erre kaptuk a leggyengébb minősítést, ezzel teendőnk lesz a jövőben. Meg kell vizsgálni, hogy mik azok a szempontok, amik szerint a könyvtárosok vagy a klubtagok kiválasztják az előadókat. Azt is fontos lenne tudni, hogy a meghívott előadókra vonatkozik-e a gyengébb minősítés, vagy inkább azokra az esetekre, amelyekben a könyvtáros vezeti a kötetlen, beszélgetős foglalkozást. Úgy vélem, ezen az elégedettségi arányon lehetne javítani. További vizsgálódásokkal fényt lehet deríteni és változtatni az eddigi gyakorlaton. Szolgáltatásunk megbízhatóságát vizsgálva megállapítható, hogy a klubtagok legjobban a kiértesítés időbeliségével elégedettek. Ezt követi az előre megbeszélt témák biztos tudata, harmadikként az időben történő kezdés áll. Negyedik helyen áll a várakozásnak megfelelő témában való bizonyosság, legkevésbé elégedettek az előadó személyétől kapott élménnyel. Kiszámoltam, hogy nagyon általánosan, az öt minősítésre adott összes értékelés milyen képet mutat; a válaszolók hány százaléka elégedett nagyon (7) megbízhatóságunkkal.

25

Összes válaszadó: 229 fő. 7-es skála: 6-os: 5-ös: 4-es:

160 fő, 69,8 %. 50 fő, 21,8 %, 14 fő, 6,1 %. 3 fő, 2,1 %.

A következő csoport az Empátiáé: „lágy” minőség, emberi tényező. Ezt a kérdéskört mi, fiókkönyvtárosok nagyon-nagyon fontosnak tartjuk. Egyik nagy erősségünknek véljük azt, hogy mind megközelíthetőségünk (lakóhelyhez közel), alapterületünk, mind állományunk és személyzetünk nagysága miatt emberközeliek vagyunk. Értékteremtőnek gondoljuk azt, hogy helyet adunk a formálódó kisközösségeknek, hogy lehetőséget adunk az önmegvalósító, kiteljesítő, társaságban való jelenlétnek, megnyilatkozásoknak, bemutatkozásoknak, a kapcsolattartás és eszmecsere lehetséges helyszíneként funkcionálunk. Ezekkel a háttérgondolatokkal kezdtem neki a kérdőív Empátia részének kiértékeléséhez: A könyvtáros(ok) soha nem él(nek) vissza azokkal az információkkal, amiket megosztok magamról vele (velük). Az összesítő táblázatból kitűnik, hogy ez a második legjobb minősítést kapott megállapítás a kérdőíven. 46 fő (mindenki) válaszolt, ebből 44 (!) fő maximálisan elégedett a könyvtáros diszkréciójával. Ez 95,6 %. 1-1 fő jelölt itt 6-os és 5-ös minősítést, 4,4 % összesen. 5-ös minősítésnél gyengébbet senki sem jelölt, biztosan soha nem fordult elő, hogy valami durva visszaélés (pletyka, kibeszélés) történt volna. Ez kiváló eredmény és megerősít abban a tudatban, hogy a klubtagok személyes kapcsolata nagyon jó a könyvtárossal. Azt gondolom, a klubtagok sokat kapnak a könyvtártól azzal, hogy bizalommal lehetnek a közösség vezetőjéhez. Megkockáztatom: ez a kapcsolat talán (néhány esetben biztosan!) fontosabb is annál, hogy egy adott programon mi és milyen szintű tolmácsolásban hangzik el. Nem minden klubtag egyformán nyitott ember, de általánosságban véve mindenképpen elmondható, hogy jelentős hányaduk a társaság, a beszélgetés kedvéért is jár a könyvtárba, a klubba. Ez szociális funkció. Nagyon fontos az, hogy azzal a bizalommal soha ne éljünk vissza, amivel bennünket megtisztelnek, odafordulnak hozzánk! Úgy gondolom, hogy az a bizalom, melyet a tagok a könyvtáros iránt táplálnak (mely nyilvánvalóan kölcsönös), mutatkozik megbízhatóságunk megítélésében is. Személyre szabott kiszolgálást kapok. Erre a pontra a 46-ból 44-en válaszoltak. 93,1 % teljesen elégedett a személyre szabottsággal, más kifejezéssel élve: az egyéni odafigyeléssel. 4,5 % (2 fő) 6-os minősítést választott, vagyis kicsit kevésbé tartja helytállónak a megállapítást, 1 26

fő 4-es minősítést. Megállapítottam, hogy a 3 fő közül, aki nem maximális elégedettséget jelölt, 2 fő abban a könyvtárban tette ezt, ahol nemrégiben vezető-váltás történt (Tarjáni fiók). Az is állhat a minősítés mögött, hogy az előző könyvtároshoz bensőségesebb emberi viszony kötötte a két olvasót, de ez természetesen csak feltételezés. A 3. fő a Csillag téri könyvtárból jelölt 6-os fokozatot, aminek oka lehet, hogy az a legnagyobb forgalmú könyvtárunk, előfordulhat, hogy egy percet várakozni kell, vagy esetleg helyettes van a könyvtárban, aki nem ismeri olyan jól az olvasót, mint a helyi személyzet. Minden kérésemre odafigyelnek. 43 válaszadóból 95,3 % maximálisan elégedett, 1-1 fő 6-os és 4-es fokozatot jelölt. Az eddigi összes állítás közül ez kapta a második legmagasabb minősítést. A Móra utcai és a Tarjáni fiókban volt egy-egy, kevésbé elégedett olvasó (6-os és 4-es elégedettségi skála). Ennél az eredménynél eddig csak a 6. állítás, a diszkrécióra vonatkozó kapott 0,3 %-kal jobb értékelést, ami szintén az Empátia témakörbe tartozik. Ebből az értékelésből azt lehet megállapítani, hogy a klubtagok érzékelik azt az odafigyelést, amit mi nagyon fontosnak tartunk olvasószolgálati munkánk során, és amelyet kívánatos, követendő, sőt alapvető könyvtárosi attitűdnek gondolunk. Úgy érzem, fontos vagyok a könyvtárnak/könyvtárosnak. 45 válaszolóból 43 fő, azaz 95, 5 % úgy érzi, hogy maximálisan fontos a könyvtárnak, mint intézménynek, és a könyvtárosnak, mint ezen intézmény dolgozójának. Ismét 2 fő, 4,5 % jelölt mást: ez esetben mindketten 6-os fokozatot. Ezeknek a választásoknak az átlaga majdnem eléri az eddigi legjobbat (6. pont, diszkréció), 0,1 %-kal marad csak alatta annak. A diszkréció, az odafigyelés és a személyre szabott kiszolgálás, a fontosság-tudat közül tehát a fontosság-tudat a második legjellemzőbb klubtagjaink minősítése szerint a könyvtárosokra és szolgáltatásainkra. Ez a minősítés megítélésem szerint kicsit kiemelkedik a többi közül, így többet mond önmagánál, mert az egész kérdőív a könyvtárra és szolgáltatására vonatkozik, de az erre kapott minősítés azt mutatja meg, hogy a tagok szerint a könyvtárosok minden tőlük telhetőt megtesznek az igények kielégítésért! Ezekben a klubokban a személyes, jó kapcsolat elmélyültebb, mint az átlagos könyvtárhasználókkal kialakítható, így a könyvtáros is többet tud olvasójáról és a klubtagok is több információval rendelkeznek a könyvtár lehetőségeiről és korlátairól. Ezek az olvasók úgy látják, hogy a könyvtáros keresi a kedvüket, érdeklődésüket és minden lehetőt elkövet, hogy igényeiket ki tudja elégíteni. Az értékelés azt is mondja, hogy a tagok szerint a klubvezető könyvtárosok a lehetőségeket nagyon jól kihasználva, viszonylagosan kevés anyagi ráfordítással igyekeznek a maximumot nyújtani számukra (is).

27

Színesebbé, tartalmasabbá teszik a programok a mindennapjaimat. 75 % úgy érzi, hogy a könyvtár rendezvényei sokkal színesebbé teszik életüket, 13,6 % szerint kissé kevésbé, 3 fő az állítást 5-ös fokozatban, 1-1 fő 4-es és 2esben érezte igaznak. A 6-os és 7-es minősítést nagyon jónak véve, 11,4 % szerint ezek a programok lehetnének még fényesebb pontjai is az életüknek. Ez két üzenetet hordoz. Egyik, s ezt biztosan tudjuk, hogy az átlagemberek élete bizony nem könnyű a mai magyar valóságban, tele vagyunk problémákkal, gondokkal, melyek kifejtése itt nem feladatom. Hetente, havonta egy közösségi program – legyen az bármilyen kiváló is – nem biztos, hogy pozitív irányban tudja megváltoztatni az életünket. A másik üzenet számomra abból az ellentmondásból ered, hogy 2-5 fő nem értékeli nagyra a programok színének jelentőségét életében. Akkor viszont, ha nem ezért, mint célért látogat bennünket, akkor vajon mi másért? Ez ismét olyan kérdés, amit, további vizsgálódás nélkül lehetetlen megválaszolni. Az Empátia tárgykörről látható, hogy a Megbízhatóságnál megfigyelt értékeléseknél itt sokkal kevésbé szóródtak a vélemények, a kép egyöntetűbb és egyértelműen nagyon kedvező. A diszkrécióval (6.) a legelégedettebbek a klubtagok, ezt követi a fontosság-tudat (9.), majd az odafigyelés (8.), a személyre szabottság (7.), végül a mindennapok színessé tétele (10.). Összes válaszadó: 222 fő. 7-es minősítés 202 fő, 90,9 %, 6-os 12 fő, 5,4 %, 5-ös 4 fő, 1,8 %, 4-es 3 fő, 1,3 % 2-es 1 fő, 0,4 % Véleményem szerint a 90% feletti maximális elégedettség kiemelkedően jó eredmény, amelyet a továbbiakban is meg kell tartani. További kérdéscsoport – 4 állítással – a Tárgyi feltételek. Technikai, „kemény” minőség. Ezek azok, melyeken nagyon nehezen tudunk változtatni, s a mindenkori gazdasági „helyzet” miatt a szinten tartás is jelentős erőnket veszi igénybe. A Tárgyi feltételek kérdésköre olyan, ahol nem lehet a szolgáltatást és az annak helyet adó intézmény adottságainak vizsgálatát különválasztani, ezért ez és a Biztonság témaköre általános képet adhat számunkra ezek minőségi megítéléséről. A könyvtár számítógépei és a kapcsolódó technikai eszközök számomra jól használhatóak. A kérdőív összeállítása pontban említetteket azzal egészítem ki, hogy az ott említett okok miatt, ezt az állítást a 46 főből csak 36-an válaszolták meg. A 36 főből 61,1 % saját céljai szempontjából kiválónak tartja a számítógépet/-ket és 28

a technikai eszközöket. 16,6 % szerint (6 fő) majdnem tökéletesek az eszközök, 2-2 fő 5-ös és 3-as fokozatot jelölt, 4 fő pedig egyest, azaz nem elégedett velük. 6-8 fő kevéssé elégedett tehát, 16-22 %. Ez az állítás nem volt tökéletes választás, mert nem számolt azzal, hogy nem mindenki használja a klubtagok közül ezeket a berendezéseket. Az egyes skálát jelölők esetében előfordulhat, hogy Ők is ebbe a csoportba tartoznak, de mivel ez nem egyértelmű, valójában ezt nem tudjuk eldönteni, a minőség értékelésénél ezt a bizonytalanságot jelzem; figyelembe kell vennünk. Természetesen az is lehetséges, hogy a 4 fő használja azokat és nagyon elégedetlen velük, ez azonban kevésbé valószínű, mert az eMagyarország pályázatok fejlesztéseinek köszönhetően többségében igen jó gépeink vannak. Talán a számukat, vagy elérhetőségüket nem találják elegendőnek (fel kell iratkozni előre a tumultust kerülendő), csúcsidőben nem mindig van azonnal szabad gép. Ez a kérdés sem szigorúan a vizsgált szolgáltatás (klub-program) minőségére vonatkozik, hanem egyéb szolgáltatásunkra, melyről szintén visszajelzést szerettünk volna kapni. A könyvtár helyiségeinek térbeosztása jó. 45 válaszadóból 21 fő, 46,6 % teljesen egyetért az állítással, 20 % szerint majdnem tökéletes a beosztás (9 fő), 6 fő, 13,3 % 5-öst jelölt, 5 fő, 11,1 % szerint ez az állítás közepes szinten állja meg a helyét (4-es), azaz éppen, hogy megfelelő. 4 fő, 8,8 % nagyon elégedetlen a könyvtárhelyiségek elosztásával (3-as és 1-es választás). Ez a minősítés tükrözi a (szomorú) valóságot, mert az öt könyvtárból kettőnek kimondottan rossz a beosztása: nem könyvtárnak készültek, panelépületek egybenyitott garázshelyiségeiben kaptak helyet. Szűkös, átláthatatlan terek jellemzik ezt a két könyvtárat. Ez a minősítés, mondhatni, szépítő jellegű, s egyértelműen a rossz adottságú helyeken születtek a gyengébb minősítések, ami egyáltalán nem meglepő. A könyvek, folyóiratok, kiadványok és tájékoztató anyagok esztétikusak. A dokumentumok állapotának megítélésére igen kíváncsi voltam, nem tudtam ellenállni a kísértésnek, bár tudom, nem szerencsés egyszerre több kérdést is feltenni. 35 fő, 79,5 % kiválónak tartja az esztétikumot, 15,9 % majdnem kifogástalannak tartja azt, 2-2 % 5-öst ill. 3-ast jelölt. Ez a megítélés elég kedvezőnek mutatja a minőség megítélését, és úgy gondolom, néhány évvel ezelőtt sokkal rosszabb véleményeket kaptunk volna. A fiókhálózati Ellátórendszer működtetésének köszönhetően könyvtárainkban rendszeresen cserélődik több ezer, vadonatúj kiadású kötet. Olvasóink egy része szinte csak ebből az állományrészből kölcsönöz (köztudott, hogy legtöbben kimondottan az új és kifogástalan állapotú könyveket keresik). Emellett természetesen a folyamatos állománygondozásnak is köszönhető, hogy elég kedvező a megítélés.

29

Az eligazító feliratok informatívak. 81, 1% kiválónak mondja az eligazítás módját, 13,6 % majdnem tökéletesnek, 4,5 % csak közepes mértékben ért egyet az állítással (4-es). Érdekes, hogy 5-öst senki nem jelölt be, míg 6-ost és 4-est igen. Kb. 19 % szerint tehát lehetnének még jobbak a felirataink. A legkedvezőbbek az arányok a Csillag téri és a Szőregi fiókok esetében, mert mindkét helyen nemrégiben cseréltük ki ill. bővítettük a teljes felirat-rendszert. A Tárgyi feltételek minősítése jóval gyengébb eredményt hozott, mint az előző két témacsoporté. Első helyen áll a feliratokkal való megelégedettség (14.), ezt követi a dokumentumok esztétikumának megítélése (13.), követi a technikai eszközöké (kicsit bizonytalan megítélhetőséggel) (11.), utolsó helyen áll a könyvtárak térbeosztása. Szembeötlő, hogy ennél az állítás-csoportnál árnyaltabbak voltak a válaszok, a hétfokozatú skálából hat között oszlottak meg a vélemények, míg a Megbízhatóságnál ez 4 fokozat volt mindössze, az Empátiánál pedig 5. A nagyobb szóródás talán azzal (is) magyarázható, hogy pl. az esztétikum elég szubjektív fogalom, és a többi pont esetében is az a kérdés merülhet fel: mihez viszonyítva ? 169 válaszadó volt összesen. 7-es minősítés: 114 fő, 67,4 %, 6-os minősítés: 28 fő, 16,5 %, 5-ös minősítés: 9 fő, 5,3 %, 4-es minősítés: 7 fő, 4,1 %, 3-as minősítés: 5 fő, 2,9 % 1-es minősítés: 6 fő, 3,5 % 11 klubtag nincs megelégedve tárgyi feltételeinkkel (3-as, 2-es minősítést választott), de több mint 4 % sincs elragadtatva a minőségétől! Kimondottan jó 67,4 % szerint és megfelelő 20,8 % szerint. A leggyengébb minősítést a térbeosztás kapta, ahogyan azt előre sejtettem is. Bárcsak tudnánk ezen változtatni a szükséges szolgáltató ’e’helyeinken! A Reagálási készség állítás-csoport következik. „Lágy” minőség, azaz emberi tényezők tárgyalása, 4 pontban. Itt minden kérdésemre azonnal választ kapok. 45 válaszadóból 39 fő választása 7-es minősítés, ez 86,6 %-ot ad. Egyaránt 4,4 % százalék jelölt 6-os, 5-ös és 4-es választást. A konzekvensen 90 %-ot megközelítő minősítés eddig kizárólag az Empátia kérdéscsoportban volt jellemző. Az is, ez is „lágy” minőség, de az a Megbízhatóság is, ott mégis csak az 1. állítás esetében tapasztalunk ehhez hasonló, magas elégedettségi szintet. Az Empátiát és a Reagálási készséget leginkább a hozzáállás milyensége kötik össze, a Megbízhatóságban már sok más tényező is szerepet játszik. Ott a minőséget az határozza meg, hogy milyen eredményességgel tudjuk a jó vagy kevésbé jó hozzáállásunkat a szolgáltatás javára fordítani. 30

Bármelyik könyvtáros bármikor a rendelkezésemre áll. Ez az az állítás, amit kritika ért az egyik kérdőíven: „Nem jó a kérdés. Rajtam kívül mások is vannak a könyvtárban, azokkal is foglalkoznak.”. Az észrevétel a Csillag téri könyvtárban íródott, amely (már említettem) a legnagyobb forgalmú, így várakozás előfordulhat, noha 3 könyvtáros látja el a szolgálatot. Az észrevétel igazsága adott esetben megkérdőjelezhetetlen lehet. Amennyiben szó szerint értelmezzük az állítást, látnunk kell, hogy az „azonnal” szó nem minden esetben teljesülhet. Gondolva a nagyobb forgalomra, egy időintervallumot, pl. 3-5 percet lehetett volna megjelölni az állítást kiegészítendő. Mindent egybevetve azt gondolom, hogy a fenti szempontokat is figyelembe véve, a 7-es skála lehetőséget adott az állítás igazság-tartalmának kifejezésére, ezt a 44 kitöltő is így gondolta. 44 főből 36 szerint 81,1 %-ban teljesen igaz az állítás, 11,3 % úgy gondolja, hogy majdnem azonnal rendelkezésre áll a könyvtáros, 4,4 % szerint ez 5-ös minősítéssel igaz, 1 fő szerint csak éppen, hogy teljesül (4-es választás). Ez is igen kedvező megítélés, mértéke az előző pontéval szinte azonos, de az Empátiánál tapasztalt értékeléseknek azért kicsivel alatta marad, ott ugyanis a 90 % feletti értékek dominálnak. Pozitív és negatív észrevételeimet is elmondhatom. 45 főből 39-en 7-est választottak, ez 86,6 %. 11,1 % 6-ost, 1 fő 5-öst jelölt be. Pontosan akkora maximális elégedettséget mutat ez a fajta reagálási állítás, mint a 15. állításé, ezek 5,5 %-kal magasabbak a 16. ponténál. Ebből az eredményből úgy sejtem, hogy a klubtagok nagy többsége nem tart attól, hogyha negatív észrevételt oszt meg a könyvtárossal, az rá nézve bármilyen hátránnyal (sértődés, neheztelés, negatív megkülönböztetés, stb) következménnyel járhat. Azt, hogy e mögött a minősítés mögött tapasztalat húzódik-e, azaz: illették-e pozitív, vagy akár negatív észrevétellel a könyvtárat, a szolgáltatást, stb, azt ebből lehet itt megítélni. Az általam javasolt téma, előadó mindig szerepel a klub programjai között. A 46 kérdőív-kitöltőből 1 fő átlapozta ezt az oldalt, ő feledékenységből nem válaszolt, de másik 4 fő kihagyta ezt a kérdést (Csillag tér és Tarján, 2-2 fő). Nem indokoltak, nincs megjegyzés sem, úgy gondolom, ez azért lehetett, mert nem szoktak témát javasolni. Az, hogy egy-egy klubban mennyire hagyomány a programok témájának közös kialakítása, az klubonként változik. 41 fő kitöltőből 23-an, 56 % jelölt 7-est, 26,8 % 6-ost, 1-1-1 fő 5-öst, 3-ast, 2-est, 4 fő pedig 4-est, ez 9,7 %. Ez az állítás kapta a legalacsonyabb minősítést, kb. ugyanolyat, mint a várakozásnak megfelelő élmény kérdésénél (5.) látható. Kézenfekvő a megállapítás: amennyiben ezen javítani szeretnénk, mindenképpen törekedni kell a tagok javaslatának figyelembe vételére. Mielőtt ezt eldöntenénk, meg kellene vizsgálni azt, hogy a klubtagok igénylik-e azt, 31

hogy javasolhassanak előadót és témát, vagy egyszerűen csak a könyvtárosra bízzák azt és elfogadják a végeredményt. A négy állítás elégedettségi sorrendje a Reagálási készség csoporton belül: egyenlő az elégedettség (86,6 %) az azonnali válaszok és az őszinte véleménynyilvánítás esetében, harmadik helyen (81,1 %) a gyors rendelkezésre állás, utolsón pedig a témajavaslat teljesülése (56 %) van. A negyedik témacsoportnál tartva, a Reagálási készség eddig a 3. legjobb minőségű. Összesen 175 válaszadó. 7-es elégedettség: 137 fő, 78,2 %, 6-os elégedettség: 23 fő, 13,1 %, 5-ös elégedettség: 6 fő, 3,4 %, 4-es elégedettség: 7 fő, 4 %, 3-as elégedettség: 1 fő, 0,5 %, 2-es elégedettség: 1 fő, 0,5 % 4 % még éppen meg van elégedve a reagálási készségünkkel, 1 % pedig nem elégedett vele, a 175-ből ez 9 klubtagot jelent. Arányaiban nem sok, a 175 főből, azért mégiscsak jelzés értékű, s ezt a későbbiekben figyelembe kell vennünk. Az utolsó állítás-csoport a Biztonságé, ez „kemény” minőség, technikai, nehezen változtatható feltételekkel. 4 állítás következik ismét. A rendezvény idején mindig csend és nyugalom van a könyvtárban és közvetlen környékén. 45 válaszadóból 27 fő, 60 % szerint ez maximálisan igaz, 24,4 %, 11 fő szerint majdnem így van. 5-ös fokozatot jelölt 5 fő, 11,1 %, 4-est és 2-est egy-egy klubtag (2,2 %). A 60 %-os maximális elégedettség a többi állítás hasonló értékeihez mérve, átlagon aluli minősítési érték, mert a legtöbb kiváló minősítési arány átlagosan 70 és 90 % között mozog. Sajnos igen: tapasztaljuk, hogy a rendezvényeket (különösen a Csillag téri könyvtárban) gyakran zavarja meg, jellemzően utcai rendbontás. Ablakon való bekiabálás, labdarugdosás, kulturálatlan viselkedés, amellyel szemben a könyvtárosok minden esetben fellépnek, több-kevesebb sikerrel. A legcsendesebb a Móra utcai könyvtár, a kérdőívekből ez derül ki, de nem akadt olyan könyvtár, ahol csak 7-es minősítések születtek. Csillag téren a külső zaj zavaró, a Hangoskönyvtár esetében is igaz ez (belváros, nagy forgalom), a többi könyvtárban a klubtagok azért lehetnek kevésbé elégedettek, mert: 1. nincs külön klubhelyiség, a programok idején olvasói forgalom is van, 2. ha nyitvatartási időn túl kezdődik program, a szomszédos művelődési házban is ekkor kezdődik a nagy élet.

32

A könyvtárat könnyű megközelíteni. 45 főből 42-en kiválónak tartják a megközelíthetőséget, ez 93,3 %-ot jelent. Csak 2 fő (4,4 %) jelölt 6-os fokozatot és egy fő 4-est. Ez öröm számunkra és azt igazolja, hogy helyesen gondolkodunk, amikor erősségünknek tartjuk a könnyen megközelíthetőséget, a gyors elérés értelemben véve. Ez két dolgot is takar a fiókkönyvtárak esetében: egyrészt, azért vagyunk a város különböző pontjain jelen, hogy az emberek kevés idő és energia ráfordítással elérhessenek bennünket, másrészt, az adott lakókörzetek kellős közepén helyezkednek el könyvtáraink, közlekedési csomópontokban. A Hangoskönyvtárba a vakoknak és gyengén látóknak sem probléma eljutni, mert segítőik vannak, aki pedig önálló, azt a közlekedési eszközök segítik a könyvtárba, mely a belváros szívében van. Ennél a minősítésnél kizárólag az Empátia tárgykörben feltett, diszkrécióra vonatkozó kérdés kapott 0,3 %-kal nagyobb értéket. A könyvtárban való közlekedés biztonságos. Az állítással a 44 fő válaszoló 100 %-a maximálisan egyetértett! Ez az egyetlen kérdés, melyben ez, a lehető legjobb és egyöntetű minősítés született. A bútorok kényelmesek. 45 főből 32 választott 7-es pontot, 71,1 %. 6 fő, 13,3 % 6-os fokozatot jelölt be, 2,2 % 5-öst, 4 fő, 8,8 % 4-est, 2 fő, 4,4 % 2-est. Ennek az a jelentősége, hogy egy program alatt hosszabb ideig ülnek olvasóink egy-egy széken, mint az egy átlagos könyvtárlátogatás során előfordul, ezért fontos lenne számukra a kényelem ahhoz, hogy komfortosan érezzék magukat. Ezzel az eredménnyel nem lehetünk nagyon elégedettek, de talán elégedetlenek sem, ugyanis 3-5-7 évvel ezelőtt sokkal rosszabb értékeket kaptunk volna, hisz ez idő alatt több helyre új bútorokat tudtunk vásárolni. A régieknél szebbek, ez igaz, de vajon elég kényelmesek is? A Biztonságra vonatkozó állítások közötti elégedettségi sorrend: biztonságos belső közlekedés (21.), jó megközelíthetőség (20.), kényelmes bútorok (22.) és végül csend és nyugalom a könyvtárban és környékén (19.). 179 fő összes válaszoló. 7-es minősítés: 145 fő, 81 %, 6-os minősítés: 19 fő, 10, 6 %, 5-ös minősítés: 7 fő, 3,9 %, 4-es minősítés: 5 fő, 2,7 %, 2-es minősítés: 3 fő, 1,6 %. Összegzés A 7-es minősítések százalékos arányait összehasonlítva látható, felállítható egy sorrend az öt, legfontosabb minőségi ismérv között. A sorrend mutatja, hogy melyik minőségparaméter mutat szolgáltatásunk esetében magas minőséget és melyik kevésbé. Legmagasabb az első, leggyengébb az ötödik. 33

1 helyen az Empátia 90,9 % 7-es minősítés, 2-on a Biztonság 81 % 7-es minősítés, 3-on a Reagálási készség 78,2 % 7-es minősítés, 4-en a Megbízhatóság 69,8 % 7-es minősítés és 5-en a Tárgyi feltételek 67,4 % 7-es minősítés állnak. A könyvtárosok empátiájával elégedettek lehetünk, talán a személyre szabott kiszolgálásra törekedhetünk még jobban, a 4 kiváló minősítés mellett ez egy kicsit lemaradt. A biztonságra sem lehet összességében panaszunk, látható, hogy a csend és nyugalom az, amire „panasz” merült fel. A reagálási készségünk elégedettsége (minősége) mindenképpen növekedne, ha a csoportok tagjai még több lehetőséget kapnának arra, hogy javasolhassanak klub-témákat, akár előadókat is. Megbízhatóságunk sajnos nem a legkiválóbb, kiemelném az előadótól kapott élmény minősítését, mely szerint csak a tagok valamivel több, mint fele elégedett maximálisan ezzel. Nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni, ez miért van így, további vizsgálódással kell kideríteni az okot, okokat, melyeknek ismeretében lehet változtatni. Utolsó helyen a tárgyi feltételek állnak. Kritikát kapott technikai eszközeink minősége és a könyvtárak belső tér-adottságai. Az eszközök minőségén könnyebb változtatni (bár így is a maximumot hozzuk ki a költségvetésből), a belső tereken gyakorlatilag lehetetlen. Ez a minőségelemzés csak egy kis szeletét vette górcső alá munkánknak, mindannak az összetett rendszernek, amelyben dolgozunk. Messzemenő következtetéseket nem lehet levonni belőle, ez a kiragadott téma azonban megmutatja, milyen haszonnal járhatna a teljes körű minőségfelmérés és – biztosítás kidolgozása. A könyvtárhasználók elégedettsége a tét.

34

A kérdőív MEGBÍZHATÓSÁG Mindig időben értesülök a következő, aktuális rendezvényről. 2 3 4 5 6 7 2. Az előadás (beszélgetés) az előzetes várakozásomnak megfelelő témában zajlik. 2 3 4 5 6 7 3. A kezdés mindig a meghívásnak megfelelő időpontban történik (óra, perc). 2 3 4 5 6 7 4. Minden alkalommal biztos vagyok abban, hogy az a téma (előadó) fog szerepelni a következő összejövetelen, amit előzőleg a könyvtárossal megbeszéltünk. 1 2 3 4 5 6 7 5. Az előadó személyétől a várakozásomnak megfelelő élményt kapok. 1 2 3 4 5 6 7 EMPÁTIA 6. A könyvtáros(ok) soha nem él(nek) vissza azokkal az információkkal, amiket megosztok magamról vele (velük). 1 2 3 4 5 6 7 7. Személyre szabott kiszolgálást kapok. 1 2 3 4 5 6 7 8. Minden kérésemre odafigyelnek. 2 3 4 5 6 7 9. Úgy érzem, fontos vagyok a könyvtárnak/könyvtárosnak. 1 2 3 4 5 6 7 10. Színesebbé, tartalmasabbá teszik a programok mindennapjaimat. 1 2 3 4 5 6 7 TÁRGYI A könyvtár számítógépei és a kapcsolódó technikai eszközök számomra jól használhatóak. 1 2 3 4 5 6 7 12. A könyvtár helyiségének térbeosztása jó. 1 2 3 4 5 6 7 13. A könyvek, folyóiratok, kiadványok és tájékoztató anyagok esztétikusak. 1 2 3 4 5 6 7 14. Az eligazító feliratok informatívak. 1 2 3 4 5 6 7 REAGÁLÁSI KÉSZSÉG Itt minden kérdésemre azonnal választ kapok. 1 2 3 4 5 6 7 35

16. Bármelyik könyvtáros bármikor rendelkezésemre áll. 1 2 3 4 5 6 7 17. Pozitív és negatív észrevételeimet is elmondhatom. 1 2 3 4 5 6 7 18. Az általam javasolt téma, előadó mindig szerepel a klub programjai között. 1 2 3 4 5 6 7 BIZTONSÁG A rendezvény idején mindig csend és nyugalom van a könyvtárban és közvetlen környékén. 1 2 3 4 5 6 7 20. A könyvtárat könnyű megközelíteni. 1 2 3 4 5 6 7 21. A könyvtárban való közlekedés biztonságos. 1 2 3 4 5 6 7 22. A bútorok kényelmesek. 1 2 3 4 5 6 7 Hangoskönyvtár – Vakok Klubja (tagjai: vakok és gyengén látók) 10 válaszadó kérdés/válasz 1-7-ig (skálán) Mindig időben értesülök a következő, aktuális rendezvényről. Az előadás (beszélgetés) az előzetes várakozásomnak megfelelő témában zajlik. A kezdés mindig a meghívásnak megfelelő időpontban történik (óra, perc). Minden alkalommal biztos vagyok abban, hogy az a téma (előadó) fog szerepelni a következő összejövetelen, amit előzőleg a könyvtárossal megbeszéltünk. Az előadó személyétől a várakozásomnak megfelelő élményt kapok. A könyvtáros(ok) soha nem él(nek) vissza azokkal az információkkal, amiket megosztok magamról vele (velük). Személyre szabott kiszolgálást kapok. Minden kérésemre odafigyelnek. 9. Úgy érzem, fontos vagyok a könyvtárnak/könyvtárosnak. Színesebbé, tartalmasabbá teszik a programok mindennapjaimat.

1

2

3

4

5

6

7 10

2

2

1

4

4

2

8

6

2

9 10 10 10 10 10 36

A könyvtár számítógépei és a kapcsolódó technikai eszközök számomra jól használhatóak. A könyvtár helyiségének térbeosztása jó. A könyvek, folyóiratok, kiadványok és tájékoztató anyagok esztétikusak. Az eligazító feliratok informatívak. Itt minden kérdésemre azonnal választ kapok. Bármelyik könyvtáros bármikor rendelkezésemre áll. Pozitív és negatív észrevételeimet is elmondhatom. Az általam javasolt téma, előadó mindig szerepel a klub programjai között. A rendezvény idején mindig csend és nyugalom van a könyvtárban és közvetlen környékén. A könyvtárat könnyű megközelíteni. A könyvtárban való közlekedés biztonságos. A bútorok kényelmesek.

1 1

1

1

8

3

5 9

1

8 9

1

8

1 1

10 4

6

2

8

1

9 10 9

1

A 13., 14. állítást egy fő nem tudta értékelni (vak klubtag). Egyéb észrevétel, egy főtől: „Jó lenne egy fénymásoló. A bejárati ajtót jó lenne kontrasztosabb színekkel átfesteni (ajtó+kilincs) + a nagy ablakfelületet hő- és hangszigetelni.” Tarjáni fiókkönyvtár – Könyvbarát Klub 10 válaszadó kérdés/válasz 1-7-ig (skálán) Mindig időben értesülök a következő, aktuális rendezvényről. Az előadás (beszélgetés) az előzetes várakozásomnak megfelelő témában zajlik. A kezdés mindig a meghívásnak megfelelő időpontban történik (óra, perc). Minden alkalommal biztos vagyok abban, hogy az a téma (előadó) fog szerepelni a következő összejövetelen, amit előzőleg a könyvtárossal megbeszéltünk. Az előadó személyétől a várakozásomnak megfelelő élményt kapok. A könyvtáros(ok) soha nem él(nek) vissza azokkal

1

2

3

4

5

6

7

1

1

8

1

1

8

2

8

1

2 1

9

3

5 9 37

az információkkal, amiket megosztok magamról vele (velük). Személyre szabott kiszolgálást kapok. Minden kérésemre odafigyelnek. 9. Úgy érzem, fontos vagyok a könyvtárnak/könyvtárosnak. 10. Színesebbé, tartalmasabbá teszik a programok mindennapjaimat. A könyvtár számítógépei és a kapcsolódó technikai eszközök számomra jól használhatóak. A könyvtár helyiségének térbeosztása jó. A könyvek, folyóiratok, kiadványok és tájékoztató anyagok esztétikusak. Az eligazító feliratok informatívak. Itt minden kérdésemre azonnal választ kapok. Bármelyik könyvtáros bármikor rendelkezésemre áll. Pozitív és negatív észrevételeimet is elmondhatom. Az általam javasolt téma, előadó mindig szerepel a klub programjai között. A rendezvény idején mindig csend és nyugalom van a könyvtárban és közvetlen környékén. A könyvtárat könnyű megközelíteni. A könyvtárban való közlekedés biztonságos. A bútorok kényelmesek.

1

1 3

2

1 1

7 8

1

8

3

3

1

1

2

4

3

1

1 1

1

1 2

1

3

1

2

2

5

2

6 9

2

7

3

6

2

3

1

6

1

8 8 4

1

1 fő átlapozta a 3 oldalas kérdőív középső oldalát, ezért a 7-14. számú pontokat kihagyta a válaszadásból, egy (másik) fő pedig a 15-22. pontokat felejtette le (ez az utolsó volt). 1 fő a 11. állítást nem minősítette, 2 fő a 18-at és egy valaki a 21-et. Csillag téri fiókkönyvtár – Baráti Kör és Harmónia Klub 14 válaszadó kérdés/válasz 1-7-ig (skálán) Mindig időben értesülök a következő, aktuális rendezvényről. Az előadás (beszélgetés) az előzetes várakozásomnak megfelelő témában zajlik. A kezdés mindig a meghívásnak megfelelő időpontban történik (óra, perc).

1

2

3

4

5

6

1

1

7 13

4

10

4

9 38

Minden alkalommal biztos vagyok abban, hogy az a téma (előadó) fog szerepelni a következő 3 10 összejövetelen, amit előzőleg a könyvtárossal megbeszéltünk. Az előadó személyétől a várakozásomnak 1 4 9 megfelelő élményt kapok. A könyvtáros(ok) soha nem él(nek) vissza azokkal az információkkal, amiket megosztok magamról 14 vele (velük). Személyre szabott kiszolgálást kapok. 1 13 Minden kérésemre odafigyelnek. 13 9. Úgy érzem, fontos vagyok a 14 könyvtárnak/könyvtárosnak. 10. Színesebbé, tartalmasabbá teszik a programok 1 1 12 mindennapjaimat. A könyvtár számítógépei és a kapcsolódó 1 3 5 technikai eszközök számomra jól használhatóak. A könyvtár helyiségének térbeosztása jó. 1 1 4 4 4 A könyvek, folyóiratok, kiadványok és tájékoztató 2 12 anyagok esztétikusak. Az eligazító feliratok informatívak. 2 12 Itt minden kérdésemre azonnal választ kapok. 1 13 Bármelyik könyvtáros bármikor rendelkezésemre 2 11 áll. Pozitív és negatív észrevételeimet is 1 13 elmondhatom. Az általam javasolt téma, előadó mindig szerepel a 3 3 6 klub programjai között. A rendezvény idején mindig csend és nyugalom 1 1 2 3 7 van a könyvtárban és közvetlen környékén. A könyvtárat könnyű megközelíteni. 14 A könyvtárban való közlekedés biztonságos. 14 A bútorok kényelmesek. 1 4 9 1 fő nem válaszolta meg a 4. állítást, 1 fő a 8-at, 2 fő a 18-at. 5 fő jelezte a 11. állítás esetében, hogy nem használ számítógépet a könyvtárban. 1 fő: kritika; 16. pont („nem jó a kérdés”), nem választott minősítést. Móra utcai fiókönyvtár –Nyugdíjas Klub 5 válaszadó 39

kérdés/válasz 1-7-ig (skálán) Mindig időben értesülök a következő, aktuális rendezvényről. Az előadás (beszélgetés) az előzetes várakozásomnak megfelelő témában zajlik. A kezdés mindig a meghívásnak megfelelő időpontban történik (óra, perc). Minden alkalommal biztos vagyok abban, hogy az a téma (előadó) fog szerepelni a következő összejövetelen, amit előzőleg a könyvtárossal megbeszéltünk. Az előadó személyétől a várakozásomnak megfelelő élményt kapok. A könyvtáros(ok) soha nem él(nek) vissza azokkal az információkkal, amiket megosztok magamról vele (velük). Személyre szabott kiszolgálást kapok. Minden kérésemre odafigyelnek. 9. Úgy érzem, fontos vagyok a könyvtárnak/könyvtárosnak. 10.Színesebbé, tartalmasabbá teszik a programok mindennapjaimat. A könyvtár számítógépei és a kapcsolódó technikai eszközök számomra jól használhatóak. A könyvtár helyiségének térbeosztása jó. A könyvek, folyóiratok, kiadványok és tájékoztató anyagok esztétikusak. Az eligazító feliratok informatívak. Itt minden kérdésemre azonnal választ kapok. Bármelyik könyvtáros bármikor rendelkezésemre áll. Pozitív és negatív észrevételeimet is elmondhatom. Az általam javasolt téma, előadó mindig szerepel a klub programjai között. A rendezvény idején mindig csend és nyugalom van a könyvtárban és közvetlen környékén. A könyvtárat könnyű megközelíteni. A könyvtárban való közlekedés biztonságos. A bútorok kényelmesek. 1 fő nem használja a számítógépet, jelezte (11. pont)

1

2

3

4

5

6

1

1

7 4

1

4

3

2

1

4

2

2 5 5 4

1

1

1

4

1

3

1

3 1

4 1

1 1

4 3

1

1

4 1

1

1

4

4 1

3

3

2 5 5 4

40

Szőregi fiókönyvtár – Életreform Klub 7 válaszadó kérdés/válasz 1-7-ig (skálán) Mindig időben értesülök a következő, aktuális rendezvényről. Az előadás (beszélgetés) az előzetes várakozásomnak megfelelő témában zajlik. A kezdés mindig a meghívásnak megfelelő időpontban történik (óra, perc). Minden alkalommal biztos vagyok abban, hogy az a téma (előadó) fog szerepelni a következő összejövetelen, amit előzőleg a könyvtárossal megbeszéltünk. Az előadó személyétől a várakozásomnak megfelelő élményt kapok. A könyvtáros(ok) soha nem él(nek) vissza azokkal az információkkal, amiket megosztok magamról vele (velük). Személyre szabott kiszolgálást kapok. Minden kérésemre odafigyelnek. 9. Úgy érzem, fontos vagyok a könyvtárnak/könyvtárosnak. 10. Színesebbé, tartalmasabbá teszik a programok mindennapjaimat. A könyvtár számítógépei és a kapcsolódó technikai eszközök számomra jól használhatóak. A könyvtár helyiségének térbeosztása jó. A könyvek, folyóiratok, kiadványok és tájékoztató anyagok esztétikusak. Az eligazító feliratok informatívak. Itt minden kérdésemre azonnal választ kapok. Bármelyik könyvtáros bármikor rendelkezésemre áll. Pozitív és negatív észrevételeimet is elmondhatom. Az általam javasolt téma, előadó mindig szerepel a klub programjai között. A rendezvény idején mindig csend és nyugalom van a könyvtárban és közvetlen környékén. A könyvtárat könnyű megközelíteni. A könyvtárban való közlekedés biztonságos.

1

2

3

4

5

6

7 7

1

1

3

3

2

5

1

6

5

1

1

6 6 6 7

1

1

5

2

2

1

6

2

5

1 2

6 5

1

6 1

6

1

1

5

1

2

4

1

6 7 41

A bútorok kényelmesek.

1

6

1 fő nem választott a 7., 8., 10. és 11. pontoknál, további 1 fő nem válaszolt a 11. pontnál Észrevétel: „CD lejátszó és egy jobb magnó kellene a meditációkhoz”

42

Mikoly Andrea: A szegedi Somogyi-könyvtár Fiókhálózatában működő Ellátórendszer – mint szolgáltatás – SWOT analízisének elkészítése Témaválasztás A Somogyi-könyvtárban 1997 óta működik egy mára 20 ezer kötetessé duzzadt Ellátórendszer (továbbiakban ER), mely közvetlenül a hálózat 13 fiókkönyvtárát és azon belül az összes fiókkönyvtár olvasóját szolgálja, látja el olvasnivalóval, és tanulnivalóval. 2001 óta vagyok az Ellátórendszer vezetője, kezelője, így több éves távlatból követhettem figyelemmel a fejlődését. Az Ellátórendszer olyan, mint egy különálló könyvtár, de szolgáltatásként működik. Véleményem szerint, – ezt statisztikai adatokkal is alá tudom támasztani – az ER egy évek óta folyamatosan működő és fejlődő jó szolgáltatás, ezért választottam ezt esszé dolgozatom témájául. A szolgáltatás, vagyis az Ellátórendszer rövid bemutatása A szegedi Somogyi-könyvtár fiókhálózata jelenleg 13 fiókkönyvtárat működtet a város egész területén. Egy-egy könyvtár a különböző városrészek könyvtári ellátását próbálta és próbálja maximálisan kielégíteni. A könyvtárak nagysága és állománya természetesen változó. A sok könyvtár, a sokféle igény kielégítése nehéz feladat volt, ehhez az egyre dráguló könyvárak mellett az egyre kisebb központi költségvetés is hozzájárult. A gazdaságos beszerzés és az olvasók maximális kiszolgálása érdekében 1997-ben pályázatot nyújtottunk be az NKA-nak ellátórendszer létrehozása céljából. A pályázat pozitív elbírálásban részesült és 2,5 millió forintot nyertünk az állomány kialakítására. Ez a pályázat lehetővé tette egy központi tápraktár létrehozását. Majd 1999-ben újabb pályázatot adtunk be a Soros Alapítványhoz a hiányok pótlására és a frissen megjelenő dokumentumok vásárlásához kértünk segítséget. A mi ellátórendszerünk annyiban különbözik a hagyományostól, hogy mi nem településeket látunk el, hanem fiókkönyvtárakat. A 90-es években annyira felszöktek a könyvárak, hogy az összes fiókkönyvtárat friss szak- és szépirodalommal lehetetlen volt ellátni, nem beszélve a több példányos beszerzésekről. E probléma megoldását az újonnan kialakított ellátórendszertől vártuk. Segítségével új színt vihettünk a könyvtárakba. A folyamatos frissítést a háromhavonkénti dokumentumcserével oldottuk meg. A könyvtárosok 

A"Minőségmenedzsment a könyvtárban" című könyvtáros-továbbképzési tanfolyam alkalmával készült munka (a Szerk.)

43

lelkesedését bizonyítja, hogy kezdetben, amikor még a könyvek szállításához csak ritkán jutottunk gépkocsihoz, a kollégák időt és energiát nem sajnálva táskákban cipelték ki a válogatott könyveket a saját fiókkönyvtáraikba. Mára az ellátórendszer állománya 20 ezer kötet fölé emelkedett. Az állomány kialakításában a célszerűség vezetett bennünket. A gyűjteményt a kivont fölöspéldányok, az évek óta gyűjtögetett „hátha lesz új könyvtárunk” könyvek és a pályázat útján elnyert 2,5 millió forintból vásárolt kiadványok alkották. Kezdetben az állomány kialakításánál a következőket vettük figyelembe: népszerűsítő szakirodalomból legalább 4 példányt szereztünk be, ha egyik fiókkönyvtár sem kapott; lexikonokból, enciklopédiákból 1-1példányt, mert sajnos az elmúlt évek tapasztalata azt mutatta, hogy szinte csak a legnagyobb fiókkönyvtáraknak tudtuk ezt megvenni; teljességre törekvően csak a kötelező irodalmat gyűjtöttük, hiszen ebből sosem volt elég; a szórakoztató szépirodalmat kis mennyiségben és erősen válogatva szereztük be. Ez mára annyiban változott, amennyiben az olvasói, könyvtárhasználói igények is változtak. Manapság egyre többen keresik a szórakoztató szépirodalmat a fiókkönyvtárainkban, de a szinte hetente, havonta megjelenő könyveket nem tudjuk mindenhová megvásárolni, viszont feladatunk az olvasók maximális kielégítése, ezért ezekből a könyvekből az ellátórendszernek is veszünk 3-4 példányt, s ezeknek a folyamatos forgatásával biztosítjuk az olvasnivalót. Az újonnan megjelenő szórakoztató szépirodalom és a divatosabb ismeretterjesztő művek iránt nagy az érdeklődés, de a régebbi állomány is –igaz kisebb intenzitással – forog. A kezdetektől megfigyelhető, hogy a szakirodalmi rész mozgása nem olyan nagy és egyenletes, mint a szépirodalmi műveké. Fontosnak tartjuk az állomány tervszerű mozgatását, ezért vezettük be a háromhavonkénti cserét, így a könyvek még újdonság-korukban minden ellátóponton megfordulnak. Az évek során az ellátórendszert a fiókkönyvtárosok és az olvasók is nagyon megszerették és ragaszkodnak hozzá. Kezdetben akadtak problémák, többek között a könyvtárosok ellenállásának leküzdése is feladatunk volt. Miközben néhányan arról panaszkodtak, hogy kevés a könyv a könyvtárakban, addig az ellátórendszer polcai új könyvektől roskadoztak, csak éppen különböző okokra hivatkozva egyes könyvtárosok nem jöttek válogatni. Idővel azonban felismerték, hogy ez a rendszer nagy segítséget nyújt nekik abban, hogy az olvasók változó igényeit kielégítsék. A könyvek szállításával is akadtak problémák, de a vezetés hozzáállása és a gépkocsivezető rugalmassága révén mára a rendszer használata tökéletesedett. Fontos megemlíteni, hogy egy zárt raktárról van szó, melyhez olvasó közvetlenül nem férhet hozzá. Viszont a 20 44

ezres állomány teljes egészének gépre vitele megtörtént, így az olvasó az elektronikus katalógusban bármikor megtalálhatja az adott könyvet, s kérheti fiókkönyvtárának könyvtárosát, hogy az adott könyvet az ellátórendszerből szerezze neki be. A könyvtárosok többsége nemcsak háromhavonta jön válogatni, hanem havonta, sőt hetente is, de akadnak olyanok, akiket kicsit ösztönözni kell, vagy éppen az ellátórendszert gondozó könyvtáros válogat kéthárom doboznyi könyvet az adott fiókkönyvtárnak. Körülbelül egy éve működik az a gyakorlat is, melynek lényege, hogy sürgős kéréseket azonnal, vagy 2-3 napos határidővel is tudunk teljesíteni, ha az olvasó nem tud heteket várni egy könyvre. Erre a problémára éppen most alakult egy munkacsoport és egy belső pályázatot adtunk be e gyakorlat tökéletesítésére. Projektünk célja, hogy az ellátórendszer professzionális logisztikai központként működjön a hálózatban a kollégák és a gépkocsivezető közreműködésével, hogy még jobb, még gyorsabb szolgáltatással tudjunk az olvasók rendelkezésére állni. Az ellátórendszer állományába tartozó könyveket a kezdetektől megkülönböztető jelzéssel látjuk el, a könyv belső lapján az F0NO (F0=az ellátórendszer kódja, NO=normál kölcsönzés), a kölcsönző lapon pedig, az ER felirat található. Ezen kívül, saját tulajdonbélyegzővel is rendelkezünk, mellyel beérkezéskor pecsételjük a könyveket. Ez megkönnyíti az adott fiókkönyvtárakban a cserekönyvek elkülönítését és összegyűjtését a visszahozatalkor és az állomány ellenőrzésekor. Az ellátórendszer külön szerzeményezést és külön nyilvántartást vezet, és minden hónap végén statisztika készül a lebonyolított cserékről. (Lásd a Melléklet 1. számú és 2. számú táblázatát.) A Mellékletben található 1. számú táblázat a kikölcsönzések, a 2. számú táblázat pedig a visszahozatalok forgalmi adatait mutatja be 2008. szeptember hónapig, hónapokra lebontva. Minden fiókkönyvtárról külön-külön is vezetünk statisztikát, itt most az összes fiókkönyvtár kölcsönzéseit és visszahozatalait mutatom be. Az 1. számú táblázatból azt láthatjuk, hogy szeptember hónapig a 13 fiókkönyvtár 7426 db könyvet kölcsönzött ki és az utolsó negyedév volt a legerősebb. Január hónapban fűtés gondok miatt az Ellátórendszer nem működött, az évkezdés ezért is gyenge. A 2. számú táblázatból pedig azt tudhatjuk meg, hogy ugyancsak szeptember hónapig összesen 4778 db könyvet küldtek vissza a fiókkönyvtárak. Ez nagyon jól mutatja azt a kezdetektől tartó problémát, hogy mindig sokkal több könyvet kölcsönöznek ki, mint amennyit visszaküldenek. Tehát az állomány forgása nem mindig egyenletes. Egy számítógép a megfelelő programmal nagyon megkönnyítené a dolgunkat a könyvmozgások nyilvántartásában, de erre egyelőre még nem volt pénzügyi keret. Mindezzel együtt elmondhatjuk, hogy egy nagyon jól működő ellátórendszerünk van, és folyamatosan a fiókkönyvtárak és az olvasók szolgálatában áll. 45

A szolgáltatás működése a gyakorlatban A szolgáltatás gyakorlatilag háromféleképpen működik. Vagy a kollégák jönnek bizonyos időközönként - hetente, havonta, kéthavonta az ellátórendszerbe válogatni, vagy az ellátórendszer kezelője válogat a fiókkönyvtárak részére. Mindkét esetben nagyobb mennyiségű dokumentumról van szó, melyet a kezelőnek nyilván kell tartani, statisztikát kell készíteni a könyvek mozgásáról, a kiszállításra elő kell készíteni, vagyis csomagolni, dobozolni kell a kiválogatott könyveket, és a kiszállítást meg kell szervezni. Ilyenkor gyakran 150-200 könyvről beszélünk egy-egy fiókkönyvtár esetében. Természetesen ezek a könyvek cserélődnek is, tehát havonta, kéthavonta küldi vissza a 13 fiókkönyvtár a már régóta kint lévő könyveket. Sajnos a kikölcsönzések és a visszakölcsönzések még nem géppel történnek, hanem manuálisan raktári lapok alapján tartjuk nyilván az egyes fiókkönyvtár kölcsönzéseit, így ez eléggé munkaigényes folyamat. Körülbelül egy éve van kialakulóban egy gyakorlat, mely arra irányul, hogy minél tökéletesebben tudjuk működtetni az ER-t, és minél jobban tudjuk szolgálni az olvasóinkat. Ennek lényege az, hogy az egyes olvasói kéréseket 2-3 napos határidővel próbáljuk teljesíteni az ER állományából. Természetesen ez a gyakorlat még nem működik tökéletesen, ezért a benne részt vevő kollégáktól nagy áldozatkészséget és odaadást igényel. Ez a gyakorlatban a következőképpen működik: pl. a Dorozsmai fiókkönyvtár egyik olvasójának sürgősen szüksége van egy bizonyos könyvre, mely az ER állományában megtalálható (lehet, hogy máshol is fellelhető a mű, de az olvasó a dorozsmai fiókkönyvtárban van beiratkozva, és ő onnan akarja kikölcsönözni). A könyvtáros azonnal megírja kérését az ellátórendszerbe. Az ellátórendszer kezelője megnézi, hogy az adott könyv bent van-e éppen a raktárban. (Itt fontos megjegyezni, hogy a gépi kölcsönzés hiányának tudható be, hogy az elektronikus katalógus mindig kölcsönözhető állapotot mutat minden ellátórendszerbeli könyvről, ezért ez nagyon gyakran félrevezeti az olvasót, sőt sok esetben a kollégákat is.) Ha a könyv éppen nincs kölcsönzésben, más fiókkönyvtárban, akkor már csak az a feladat, hogy a rendszer kezelője kijuttassa a könyvet Dorozsmára, miután elvégezte az ilyenkor szokásos kölcsönzésekkel járó forgalmi nyilvántartásokat. Ilyenkor, mikor csak 1-1 könyvről van szó, természetesen gépkocsit nem vehetünk igénybe, tehát a fantáziánkra, segítőkészségünkre, kreativitásunkra van bízva az, hogy hogyan, de végül is ki kell jutnia a könyvnek. Ha a könyv éppen más fiókkönyvtárban van, akkor onnan először vissza kell kérni rövid határidőn belül, majd az új helyre kijuttatni. Nagyon sok ilyen kérés van, és nagyon fontosnak tartjuk, hogy ezeket is maximálisan ki tudjuk elégíteni. Ezért nemrégiben alakult egy munkacsoport, mely fiókkönyvtárosokból, egy informatikusból és egy gépkocsivezetőből áll, és kidolgoztuk a „fiókközi kölcsönzés” projektet, melyet az intézményhez nyújtottunk be belső 46

pályázatként. Időközben a pályázatot a felső vezetés elbírálta, nyertünk, reményeink szerint a projekt munka is beindulhat a közeljövőben. Részletes SWOT analízis az Ellátórendszerről, mint szolgáltatásról A SWOT analízis jelen esetben azt a célt szolgálja, hogy az erősségek (Strenghts), gyengeségek (Weaknesses), lehetőségek (Opportunities) és veszélyek (Threats) részletes feltérképezésének segítségével megerősítést kapjunk arról, hogy valóban egy jó szolgáltatást működtetünk. Az elemzés rávilágít, hogy melyek azok a területek, melyeken nem szabad, illetve nem kell változtatni. Megmutatja azt is, hogy milyen még ki nem használt lehetőségeink vannak, és milyen veszélyekkel kell számolnunk a szolgáltatás működtetése közben. A megerősítésen kívül a legfontosabb dolog számunkra az, hogy az elemzés felhívja a figyelmünket a fejlesztendő területekre, ezekre odafigyelve, fejlesztve egy még tökéletesebb szolgáltatást tudunk nyújtani. A következőkben meghatároztam a szolgáltatás erősségeit, gyengeségit, lehetőségeit és veszélyeit, majd az egyes szempontokon belül az egyes elemeket rangsoroltam. Az elemek részletes kifejtése ezután következik. A SWOT elemzést táblázat formájában a mellékelt 3. számú táblázat mutatja be. Erősségek (Strenghts) Nagy erősségek: A Somogyi-könyvtár vezetésének hozzáállása. A fiókkönyvtárosok és az ER-ben dolgozó kollégák hozzáállása. Az Ellátórendszer mint objektum megközelíthetősége. Közepes erősségek: A Somogyi-könyvtár vezetésének hozzáállása. A fiókkönyvtárosok és az ER-ben dolgozó kollégák hozzáállása. Az Ellátórendszer, mint objektum megközelíthetősége. Kis erősségek: Jól működő kommunikáció. Ismertség. Bizonyos fórumokon a beszámolás és értékelés lehetősége. Gyengeségek (Weaknesses) Nagy gyengeségek: A helyiség (raktár) befogadásának korlátozott kapacitása. A fejletlen technológia, gépi kölcsönzés hiánya. 47

Kis gyengeség: A parkolási lehetőség hiánya. Más munkaterületen dolgozó kollégák hiányos ismerete az Ellátórendszerről. A fiókkönyvtáros kollégák nem minden esetben megfelelő hozzáállása. Lehetőségek (Opportunities) Nagy lehetőségek: Pályázatok A szolgáltatás kiterjesztése Veszélyek (Threats) Közepes veszélyek: Kedvezőtlen kormányzati politika. A pénzügyi válság hatásai a kulturális területekre. Kis veszélyek: Helyettesítő „termékek” megjelenése. Megváltozott olvasói igények, szokások. Kedvezőtlen demográfiai változások. A SWOT analízis egyes elemeinek részletes kifejtése Erősségek A megfelelő finanszírozási források azt jelentik, hogy a szolgáltatáshoz szükséges állománygyarapítás folyamatos és megfelelő ütemben történik. Hiszen a szolgáltatás maga azért jött létre, mert ahhoz nem volt elég anyagi forrás, hogy mind a 13 fiókkönyvtárat külön-külön is ellássák dokumentummal. Már korábban is jeleztem, hogy a szolgáltatás kibővítésére és tökéletesebbé tételére egy fiókkönyvtárosokból, informatikusból és a gépkocsivezetőből álló munkacsoport kidolgozta a szolgáltatás stratégiai tervét, melyet a vezetés elfogadott és a munkacsoportot biztosította arról, hogy a stratégiai terv alapján a munkát elkezdhetjük. Van tehát jövőképünk, mely elé nem gördül akadály a vezetés részéről. Az olvasói igények megmutatkozása szorosan összefügg az olvasók megelégedettségével és az ismertséggel is. Az olvasók azzal együtt is ismerik és szeretik az ellátórendszer szolgáltatását, hogy saját maguk közvetlenül nem férnek hozzá az állományhoz. Itt nagyon fontos szerepe van az adott könyvtárosnak is. Fontos, hogy ha az olvasónak nem tudja a kérését teljesíteni a saját fiókkönyvtárának állományából, akkor ajánlja fel az ellátórendszert. Mivel az állomány egészének gépre vitele megtörtént, ezért az olvasó saját maga is 48

megtalálhatja az ellátórendszert, mint lelőhelyet. Ezért, azok körében, akik rendszeresen használják a Somogyi-könyvtár elektronikus katalógusát, már igen népszerű az ER állománya. Minél elégedettebb egy olvasó, annál többször fordul a szolgáltatásunk felé, így az olvasói igények folyamatos növekedést mutatnak. Az állomány mennyisége évről-évre 3-4 ezer kötettel gyarapszik. Természetesen kivonások is vannak, de elenyésző mennyiségben. 2008-ra 20 ezer fölé emelkedett az ellátórendszer könyveinek száma, melyek között olyan szépirodalmi vagy szakirodalmi könyveket is vannak, melyeket nehezen lehet máshonnan beszerezni. Az állománygyarapításnál nagyon fontosnak tartjuk, hogy könyveinken keresztül az igényes kultúrát közvetítsük és eszközei legyünk az élethosszig tartó tanulásnak is. Ezen kívül természetesen az olvasói igényeket is szem előtt kell tartanunk. Mindent összevetve egy nagyon jól használható és minőségében nagyon jó összetételű állománnyal rendelkezünk. Az állomány teljes egésze elérhető az elektronikus katalóguson keresztül ellentétben a fiókkönyvtárak állományával, s ennek előnyeiről már beszéltem. A vezetés hozzáállása nagyon pozitív. A Somogyi-könyvtár jelenlegi és korábbi igazgatója is rendelkezésünkre bocsátotta és bocsátja könyvek hordása céljából 1-2 órára a gépkocsit akkor is, ha az nem fiókos szolgálatban áll aznap. A gépkocsivezető rugalmassága és teherbírása hihetetlenül nagy. Éves szinten 4-500 doboz elhordását illetve visszaszállítását jelenti neki ez a munka. A fiókkönyvtáros kollégák szintén mindent megtesznek a szolgáltatás tökéletes működése érdekében. Sok esetben egy-két könyv miatt is bebuszoznak a belvárosba, hogy az olvasónak a kérését teljesíthessék. Az Ellátórendszer helyileg a belvárosban található, a város különböző részeit lefedő hálózat közepén. Ez azért jelent nagy előnyt, mert az épület gépkocsival jól megközelíthető, ez fontos feltétele a szolgáltatás gyorsaságának. Jól működő kommunikáció alatt értem mind a könyvtárosok és az ellátórendszer kezelője, mind a kezelő és a gépkocsivezető közti kommunikációt, mely alapfeltétele munkánknak. Nem egyszer kaptunk már lehetőséget felolvasóüléseken, továbbképzéseken arra, hogy a rendszerünket bemutassuk, megismertessük más területen dolgozó kollégáinkkal is. Fontosnak tartjuk, hogy egymás munkáját is megismerhessük. Gyengeségek Maga az Ellátórendszer egy fiókkönyvtárunk a Hangoskönyvtár galéria részében helyezkedik el, körülbelül 80 m2-en. Sokszor küzdünk a helyhiánnyal. A szolgáltatás gördülékeny működéséhez fontos a raktári rend megtartása, ez sokszor nehezen megoldható. A kikölcsönzések és visszahozatalok nyilvántartása kézzel történik, mint ahogyan a napi, havi és éves statisztika készítése is manuális úton készül. A fejletlen technológia, a gépi kölcsönzés hiánya, a lapok alapján való 49

nyilvántartás sokszor lassítja a folyamatokat. Az ellátórendszer kezelőjének nagyban segítené a munkáját az infrastruktúra fejlesztése, melyre ígéretet kaptunk a közelmúltban. A szolgáltatás működéséhez feltétlenül szükségünk van gépkocsira, nélküle nem tudunk létezni. A gépkocsinak pedig arra van szüksége, hogy meg tudjon állni, amikor a dobozokat ki- és bepakolja a gépkocsivezető. Ez viszont az épület előtt nincs biztosítva, legálisan megállni nem lehet. E probléma megszüntetésére is történtek már lépések, de ez idáig még nem volt eredménye. Fontos lenne az együttműködés más munkaterületeken dolgozó kollégákkal is, ezt azonban sokszor hátráltatja hiányos ismeretük az ellátórendszerről. A fiókkönyvtáros kollégák hozzáállása érdekes kérdés, mert ez egyben erősségünk is. Főleg erősségünk, de azért vannak kollégák, akik megnehezítik a dolgunkat a figyelmetlenségükkel, nemtörődömségükkel, vagy csak éppen azzal, hogy nem küldik vissza rendszeresen háromhavonta a könyveket, így nem lehet biztosítani az egyenletes forgást. Lehetőségek A lehetőségek számbavételénél két tényezőt tartok fontosnak megemlíteni. Az egyik a pályázatok, melyeken mindenképpen indulni kell, ha versenyképesek akarunk maradni. Tulajdonképpen bármire irányuló pályázat a segítségünkre lehet, mert az állomány gyarapodására éppúgy szükségünk van, mint infrastrukturális fejlesztésekre. Fontosnak tartom a más szociális intézményekkel való kapcsolatot (pl. idősek otthona), mert ezáltal a szolgáltatásunkat rájuk is ki tudjuk terjeszteni. Illetve ide tartoznak azok a potenciális könyvtárhasználók is, akik különböző okok miatt nem tudnak mozogni, ágyhoz, vagy házhoz kötött emberek, akiknek az olvasnivalót házhoz tudnánk szállítani. Részünkről a tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állnak. Veszélyek A kedvezőtlen kormányzati politikával általánosságban minden esetben számolnunk kell, mert veszélyeket rejt magában a kulturális területre nézve. Éppen ezért a mostani pénzügyi válság hatásait sem lehet figyelmen kívül hagyni. Tudjuk, hogy a könyvtár az a terület, ahová a bajban jut a legkevesebb. Ezek veszélyek, olyan veszélyek, melyeket nem tudunk befolyásolni. A helyettesítő „termékek” megjelenése tulajdonképpen nem is veszély, hanem már tény. Mert ezek a termékek már megjelentek (pl.: Internet), részben ennek is köszönhető az olvasói létszámok csökkenése. Úgy érzem, az a félelmünk viszont alaptalan, hogy a könyvek szerepét a gépek vegyék át. Az olvasói igények megváltozása is megtörtént már. Ez azért jelenthet veszélyt számunkra, mert alapvetően az igényes művek gyűjtését tűztük ki célul. A változás pedig arra is irányul, hogy a kevésbé igényes művek iránt nőtt meg a 50

kereslet. Valahogyan az arany középutat kell megtalálnunk ahhoz, hogy az olvasó is elégedetten távozzon, és az elveinket se adjuk fel. A kedvezőtlen demográfiai változásokkal hasonlóképpen vagyunk, mint a kedvezőtlen politikával, mert ez is állandóan a levegőben lógó veszély, ellene tenni nem tudunk, de szem előtt kell tartanunk. Az elemzés összefüggései, a következtetések levonása, a fejlesztendő területek meghatározása Az összefüggések keresésénél egyik fontos kérdés, hogy az adott lehetőségeket ki tudjuk-e használni az erősségekre építve? Igen, ki tudjuk használni, ugyanis mind a pályázatokhoz, mind a szolgáltatás kiterjesztéséhez részünkről a személyi, anyagi és a tárgyi feltételek – jelen esetben a vezetés hozzáállása, az anyagi források és a gépkocsi is – rendelkezésünkre áll. Felmerülhet a kérdés, hogy a gyengeségeink akadályozzák-e a lehetőségek kihasználását? Igen, a szolgáltatás kiterjesztését (pl.: ha idősek otthonának szeretnénk rendszeresen szállítani) akadályozhatja néhány gyengeségünk. Elsősorban a gépi kölcsönzés hiánya, mert ha a feladataink megnőnek, akkor már a felhalmozódott nyilvántartásokat csak géppel lehet vezetni, mert a manuális úton történő raktári lapok ide-oda rakosgatásával más fontosabb szakmai munkától esünk el. A parkolási lehetőség körüli problémák ugyancsak akadályokat gördíthetnek a lehetőségek kihasználásának útjába, hiszen a szolgáltatás kiterjesztésével az eddiginél is gyakrabban kellene a gépkocsinak megállnia az épület előtt. Mennyire érintenek minket a veszélyek súlyosan és el tudjuk-e őket kerülni az erősségeinkre építve? A veszélyek tőlünk függetlenül jönnek létre. Vannak olyan veszélyek, melyeket nem tudunk elkerülni. Viszont vannak olyan veszélyek, melyeket, ha mindig szem előtt tartunk, fel tudunk rá készülni. Ilyenek a változó olvasói igények és szokások, illetve a helyettesítő „termékek” megjelenése. Szintén kérdés lehet, hogy a gyengeségeink miatt nagyobb-e a valószínűsége a veszélyeknek? Igen, mégpedig a jelenlegi fejletlen technológia lehetővé teheti azt, hogy nem tudjuk felvenni a versenyt a megváltozott olvasói igényekkel és szokásokkal. A fejlesztendő területek meghatározása A fenti elemzésből kiderül, hogy a legnagyobb fejleszteni kívánt terület a gépesítéshez kapcsolódik. Számítógépünk ugyan van, de nagyon fontos lenne, hogy géppel tudjunk kölcsönözni, hogy a nyilvántartások gépen legyenek és, hogy ebből mindenféle számolgatás nélkül kapjunk hónap végén statisztikai 51

adatokat. A gépi kölcsönzés bevezetése már betervezett feladat, melyet a vezetés is jóváhagyott. További fejlesztendő terület a parkolási lehetőség megoldása. Továbbá fejleszteni kell vagy szinten tartani az erősségek körébe tartozó elemeket (állománygyarapítás, vezetőkkel, kollégákkal való jó kapcsolat, állománygondozás), mert ezekre építve tudjuk elkerülni a veszélyeket és kihasználni a lehetőségeket. Összegzés Azt vártam a SWOT analízistől, hogy bebizonyosodjék, ez a szolgáltatás jól működik, szükség van rá, de vannak fejlesztendő területei, melyeken dolgozni mindenképpen megéri a fáradságot. Igazolta várakozásomat az elemzés. Ha a táblázatot megvizsgáljuk, első ránézésre is láthatjuk, hogy sokkal több erősségük van, mint gyengeségünk. Ha tüzetesebben vizsgáljuk meg, akkor azt is láthatjuk, hogy nemcsak az erősségek száma több, hanem intenzitásuk is nagyobb. Sok nagy erősségünk van, gyengeségeink közül pedig, amit igazán érzünk, az a gépi kölcsönzés hiánya, s ennek megoldására lépések már történtek. Az analízist követő intézkedések: A vezetést meg kell arról győzni, hogy a gépi kölcsönzés elengedhetetlen feltétele a további jó működésnek, az analízis is ezt bizonyította be. Közösen meg kell határoznunk azt a konkrét időpontot a közeljövőben, amikor elindulhat az ezzel kapcsolatos munka. A parkolási lehetőséggel kapcsolatos tárgyalások megkezdése a városvezetéssel, illetve a megfelelő irodával. Szociális intézményekkel kapcsolatfelvétel a szolgáltatás kiterjesztése érdekében, illetve városszintű felmérése annak, hogy milyen igények merülnek fel a házhoz szállítással kapcsolatban.

52

1. számú táblázat: Az összes fiókkönyvtár kikölcsönzései az Ellátórendszerből havi bontásban szeptember hónapig. A számok kötetszámot jelölnek. ÖSSZ.

MINDÖ.

EGYÉB

TÁRS.

ALK.

ÖSSZ.

TERM.

IFJ.

NYELV.

SZÉP

február

65 2

14 6

798

16 1

43

68

88

42

402

1200

márciu s

56

16

72

22

4

6

2

8

42

114

I. negyed év

70 8

16 2

870

18 3

47

74

90

50

444

1314

április

86 8

22 6

109 4

21 8

27

46

12 3

52

466

1560

május

30 8

59

367

66

12

21

48

16

163

530

június

58 3

79

662

83

11

33

66

16

209

871

II. negyed év

17 59

36 4

212 3

36 7

50

100

23 7

84

838

2961

július

38 5

43

428

83

8

20

77

22

210

638

augusz tus

21 6

49

265

37

4

17

17

18

93

358

szepte mber

64 8

13 5

783

68 4

138

136

28 5

129

137 2

2155

idősza k

január

53

III. negyed év

12 49

22 7

147 6

80 4

150

173

37 9

169

167 5

3151

2. számú táblázat: Az összes fiókkönyvtár visszahozatalai az Ellátórendszerbe, havi bontásban 2008. szeptember hónapig. MINDÖ.

ALK.

ÖSSZ.

TERM.

EGYÉB

ÖSSZ.

NYELV

IFJ.

TÁRS.

SZÉP

január

25 9

27

286

29

9

12

23

8

81

367

február

24 9

63

312

54

16

15

44

21

147

459

márciu s

12 5

37

162

16

3

6

20

5

50

212

I. negyed év

63 3

12 7

760

99

28

33

87

34

281

1041

április

77 2

13 1

903

187

16

31

12 1

40

395

1298

május

28 8

33

321

51

16

11

16

13

107

428

június

32 3

65

388

56

3

11

22

17

109

497

II. negyed év

13 83

22 9

161 2

294

35

53

15 9

70

611

2223

július

25

18

271

72

10

20

43

19

164

435

idősza k

54

3 augusz tus

15 4

72

226

38

19

14

31

4

106

332

szepte mber

48 9

72

561

78

5

26

50

27

186

747

III. negyed év

89 6

16 2

105 8

188

34

60

12 4

50

456

1514

3. számú táblázat: Az Ellátórendszer SWOT analízise ERŐSSÉG

GYENGESÉG

Jól működő kommunikáció. + Ismertség. + Bizonyos fórumokon a beszámolás és értékelés lehetősége. + A Somogyi-könyvtár vezetésének hozzáállása. ++ A fiókkönyvtárosok és az ER-ben dolgozó kollégák hozzáállása. ++ Az Ellátórendszer, mint objektum megközelíthetősége. ++ A Somogyi-könyvtár vezetésének hozzáállása. +++ A fiókkönyvtárosok és az ER-ben dolgozó kollégák hozzáállása. +++ Az Ellátórendszer, mint objektum megközelíthetősége. +++

A parkolási lehetőség hiánya. Más munkaterületen dolgozó kollégák hiányos ismerete az Ellátórendszerről. A fiókkönyvtáros kollégák nem minden esetben megfelelő hozzáállása. A helyiség (raktár) befogadásának korlátozott kapacitása. --A fejletlen technológia, gépi kölcsönzés hiánya. ---

LEHETŐSÉG

VESZÉLY

Pályázatok +++ A szolgáltatás kiterjesztése +++

Helyettesítő „termékek” megjelenése. Megváltozott olvasói igények, szokások. 55

Kedvezőtlen demográfiai változások. Kedvezőtlen kormányzati politika. -A pénzügyi válság hatásai a kulturális területekre. -Irodalomjegyzék A SWOT elemzés = Skaliczki Judit, Zalainé Kovács Éva: Minőségmenedzsment a könyvtárban Veszprémi Egyetemi Kiadó, 2001. 37-38. p. A SWOT analízis = http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/szakdoli/2004/papeva/htm2/SWOT-analizis.htm

56

Dobosné Brezovszky Anikó: Írásbeli vélemény az Információs Társadalmi Tanácsadó képzésről Képzés helye: Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár, Szeged Képzés ideje: 2008. 01. 14 - 2008. 02. 25. A hallgatói értékelő kérdőíveket a megadott tartalmi szempontok alapján készítettük el, és ezekből a visszajelzésekből fogalmaztuk meg a jelentést. Vélemény a képzés tartalmi tanulságairól (hasznos tartalmak, felesleges elemek) A leghasznosabb elemnek szinte mindenki az Ügyfélkapu és az Adóbevallás részletes megismerését említette. “Számomra a gyakorlati részek hasznosíthatóak leginkább, tehát a kormányzati portál bemutatása, az ügyfélkapu használata, az elektronikus adó-és járulékbevallás és az ebankolás. Hasznosnak tartottam a www.magyarorszag.hu szolgáltatásainak megismerését." "A mindennapi munkám során legnagyobb segítséget az elektronikus ügyintézéshez kapott tanácsok nyújtották" A mostani volt az első olyan tanfolyam, ahol már az elektronikus banki ügyintézés gyakorlati hasznosítását sem kérdőjelezték meg a hallgatók. Sőt, többen jelezték, hogy már volt példa rá, hogy tőlük kértek segítséget ilyen szolgáltatáshoz. Javaslatok a tartalmi módosításokra, bővítés, csökkentés, új elemek szükségessége Általánosságban elmondható az, hogy a hallgatók úgy érzik, hogy kevesebb elméletet és több gyakorlatot kellene alkalmazni a képzésben. „Az elmélet rövidebb, összefoglalóbb jellegű legyen, a nagyobb hangsúlyt a gyakorlatra kellene helyezni.” „Az első modul anyagát le kellene rövidíteni, mert az ott elhangzottak bár nem haszontalanok a számunkra, de kevésbé hasznosíthatóak a gyakorlatban.” Ismét felmerült az az igény, hogy nagyon praktikus lenne, ha a képzésben résztvevők meg tudnák tartani a naprakészségüket a témában, akár olyan módon is, hogy a későbbiekben egy-egy konzultációs nap keretében (évente, félévente) lehetőséget kapnának az ismereteik felfrissítésére, az újabb információk begyűjtésére.

57

„Az ügyfélkapun elérhető szolgáltatások bővülésével, a későbbi tanfolyamok anyagát célszerű bővíteni. A már képzett tanácsadóknak bizonyos időközönként továbbképzést lehetne tartani.” Módszertani észrevételek (előadás – gyakorlat aránya a napi 5 órás képzésben, illetve gyakorlatok, ellenőrző kérdések (kreatív feladatok, tesztek) mennyisége, minősége a távoktatási részben, stb.) „A képzés módszere újszerű, hatásos, a gyakorlófeladatokkal együtt elmélyülhetünk a hallottakban, tanultakban.” „Változatosnak találom a módszert. Valamennyi embernek van már megszerzett képzettsége és erre lehet építeni. Nagyon jónak találom, hogy az előadó meghallgatja az egyéni tapasztalatokat és erre épít, kiegészíti, visszacsatol.” „Jó, hogy hetente csak egy napot vesz igénybe, így munka mellett megoldható a részvétel.” „Kiváló: prezentáció (előadás + képi megjelenítés), online internetes kapcsolattal élő" bemutatás, folyamatos kérdezés lehetősége, helyszíni problémamegoldás.” A gyakorlati feladatok nagyon jól lettek összeállítva, mert lefedték a tanultakat, megoldásukhoz valóban szükséges volt a tananyag feldolgozására és segítettek a tanulásban, megértésben. A hallgatók nagyon kedvelték ezt a távoktatásos formát. Jórészük most tanult először ilyen módon, és a kisebb problémáktól eltekintve (internetes honlap) inkább az előnyeit élvezték, vagyis hogy ők maguk osztották be a tanulásra szánt idejüket otthon. Emellett kihangsúlyozták, hogy a konzultációkra is szükség van, mert ezek nagyban megkönnyítették az otthoni tanulást. Képzési helyszín, technikai adottságok értékelése. Javaslatok a tárgyi feltételek javítására. Hallgatói géphasználat szükségessége / mellőzése a napi 5 órás oktatási részben A helyszínnel és a tárgyi feltételekkel elégedettek voltak a hallgatók. Az előadásokat a könyvtár oktatótermében tartottuk, a hozzá kapcsolódó gyakorlást pedig a könyvtár internet-kabinetjében. Fontosnak tartottam, hogy minden hallgató elküldjön legalább egy Teszt-nyomtatványt az adóbevallás során, hogy gyakorolják az elküldés menetét. A csoport igényeihez alkalmazkodva úgy láttuk, hogy a PPT elkészítésében szükséges segítséget nyújtanunk. Ezt úgy oldottuk meg, hogy team-munkában, egymásnak segítve dolgoztak ki a hallgatók egy-egy témakört. „Megfelelő volt a képzés helyszíne, megvolt minden eszköz (projektor), jól látható és érthető volt minden egyes előadás.” „Megfelelő technikai háttér, gyakorlási lehetőség.” 58

Globális következtetések, tanulságok a képzés hasznosságáról, eredményességéről Összegzésképpen elmondható, hogy a képzésben részt vevő hallgatók sok új ismeretet kaptak, és ennek nagyon örültek. Úgy értékelték a tanultakat, hogy a gyakorlati életben használható, naprakész információkat és tudást szerezhettek. A javaslatok között felmerült, hogy a képzésben résztvevők meg is tudják tartani a naprakészségüket a témában. Ehhez az szükséges, hogy folyamatos tájékoztatást és ismeretfelújító tréningeket kapjanak. Úgy gondoljuk, hogy ennek a folyamatos tájékoztatásnak szervezetten (központilag) kell történnie. Változtatásra vonatkozó igények az Ügyfélkapu és Adóbevallás modul szétválasztásával kapcsolatban jelentkeztek, illetve a motivációs rész ésszerű áthelyezésével (pl. Ügyfélkapu-motiváció az Ügyfélkapu modulhoz). Nagyon fontos lenne az Információs Társadalmi Szakemberek munkájának az összehangolása, menedzselése, reklámozása és az elektronikus ügyintézést nyújtó szolgáltatókkal (APEH, okmányirodák, bankok...) való kölcsönös együttműködés kidolgozása is. Ezen természetesen nem azt értjük, hogy mi készítsük el a látogatóink adóbevallását, hiszen erre nincs meg a képzettségünk - hanem azt, hogy fogalmazzák meg ezek az intézmények, hogy milyen jellegű szolgáltatás nyújtása lehetséges elképzeléseik szerint az e-Magyarország pontokon, hogyan tudnának a könyvtárakkal, teleházakkal, művelődési házakkal összefogva egyfajta munkamegosztásban gondolkodni e téren. A Somogyi-könyvtár nevében ismét megköszönöm a lehetőséget, hogy a képzésben részt vehettünk, és bízunk a további együttműködésben!

59

Csiszár Andrea: Fiókközi kölcsönzés a Somogyi-könyvtár Fiókhálózatában1 A szolgáltatás fejlesztésének, kialakításának stratégiai terve Készült a Somogyi-könyvtár belső pályázatára, 2008 októberében Projektfelelős: A projekt tagjai:

Csiszár Andrea Bozó László Cserhalmi Krisztina Farkas Lászlóné Jasikné Mikoly Andrea Kiss Katalin Péliné Lévay Henrietta Rádi Csaba

Előszó Örömmel fogadtuk a belső pályázat hírét. Fejleszteni való mindig akad és együtt gondolkodni a jövőről: jó dolog. A Fiókhálózat munka- és szokásrendjéből fakadóan azonban egy projektmegbeszélést megvalósítani nem könnyű feladat. A megbeszélés csoport-formában nem jött létre, ennek ellenére sikerült összedolgoznunk. Pályázatunkban országos szakmai trendekhez kapcsolódó, helyi projektet hoztunk létre. A kidolgozás során felmerültek olyan távlati fejlesztési irányok, amelyeknek szükségességével munkánk során nem először találkozunk. A fiókkönyvtárak elektronikus szolgáltatásokba való bekapcsolása, felzárkóztatása olyan elvi, stratégiai célkitűzés, amit nem lehet megkerülni. A hangsúly a felhasználó gyors, pontos, bárhonnan, bármikor, bárki által elérhető információhoz jutásán van, a könyvtári rendszer bármely földrajzi pontján is mutatkozzon meg az igénye. Ez több mint trend, ez alól a legkisebb könyvtár sem lehet kivétel, ez része az országos Könyvtári és információs stratégiának (2008-2013).

1

Készült a Somogyi-könyvtár belső pályázatára, 2008 októberében

60

Projektleírás, stratégiai terv Tervezett megbeszélés: 2008. október 2. (ez nem valósult meg,) e-mailben, telefonon cseréltünk eszmét. Előkészítés: az előre kidolgozott táblázat körbeküldése (e-mail) minden fiókkönyvtárnak, elmentés után mindenki beírta a saját adatait, majd visszaküldte. Alternatíva az Excelt nem kezelőknek: telefonos interjú. Határidő: október 2. A projekt kiválasztásának okai: Tapasztalataink azt mutatják, hogy a fiókkönyvtárakban gyakran előforduló probléma az, hogy az olvasó/használó által keresett könyv nem található meg az adott könyvtár állományában. Élve az elektronikus katalógus adta előnyökkel (minden fiók rendelkezik internet-hozzáféréssel), az olvasószolgálatos könyvtáros ez esetben azonnal utánanéz, melyik szegedi könyvtárban érhető el az adott mű. Lehetőségek: központi könyvtár, Ellátórendszer, másik fiókkönyvtár, esetleg egyetemi könyvtár. E helyen nincs lehetőség az összes, ezután következő variáció felvázolására, összefoglalva azonban elmondhatjuk, hogy az esetek jelentős részében az olvasónak nem azonnal van szüksége a könyvre és hajlandó megvárni, míg a könyvtárosok „megszerzik” a kért művet. Ez számukra kényelmes, elfogadható megoldás. Egyre gyakoribb az is, hogy a használó már eleve azzal a kérdéssel fordul a könyvtároshoz, hogy mi a módja annak, hogy az Opacban látott, másik fizikai helyen lévő könyvhöz, DVD-hez hozzájusson. Fiókkönyvtáraink egymás közötti és a fiókok és az Ellátórendszer közötti kölcsönzés tehát működő (bár szervezetlen, de pozitív üzenetű) gyakorlat, amelyre igény mutatkozik, s ez az igény az utóbbi években egyre nő. Oka: gyarapítási politikánk követi az országos trendeket és stratégiát. Ebből a gyarapítási politikából egyenesen következik az, hogy az igények kielégítésére létrehozták az Országos Dokumentumellátó Rendszert (a Fiókhálózatban: Ellátórendszer) és központi támogatásból (is) működtetik a könyvtárközi kölcsönzést, melynek szerepe az utóbbi esztendőkben ugrásszerűen megnőtt a könyvtári ellátás frontján. A szegedi fiókokban is erőteljesen mutatkozik ez az igény, de a szolgáltatás valójában (hivatalosan) nem létezik, afféle szívességből, jóindulatból, szakmai lelkiismeretből működik, ahol működik. Természetesen az egy fő könyvtárossal működő könyvtárban ez nehezen oldható meg, a munkaidő és a nyitva tartás egybeesése miatt és mellékelt adataink is mutatják, hogy elsősorban a nagyobb könyvtárak tudták nyújtani ezt a pluszt olvasóiknak. Ebben a formában az, hogy az olvasó mit kap, vagy nem kap a fent leírt esetben, esetleges és semmiképpen nem szolgálja, de nem is garantálja az 61

egységességet és a szakmai minőséget. Sürgető feladat, hogy a felmerülő és kielégíthető igények kiszolgálása érdekében mielőbb rendezzük ennek a (leendő) szolgáltatásnak a sorsát, előre lépve egyet a létező használói igények kielégítésének ösvényén. A makrokörnyezet: A FSZEK-ben működik az átkölcsönzés, deklarált szolgáltatásként, ára: 600 Ft. „A tagkönyvtár állományából hiányzó dokumentumok a tagkönyvtárak közötti átkölcsönzésben kérhetők. Nem lehet átkölcsönözni a két hétnél rövidebb kölcsönzési idejű dokumentumokat, az oktatócsomagokat, az oktatási intézmények kötelező olvasmányait, a lektűröket és a kézikönyveket. A kért dokumentumot a könyvtár az elérhetőségtől számított 15 munkanapon belül a kérő tagkönyvtárba szállítja. Az átkölcsönzésért az igény bejelentésével egyidejűleg díjat kell fizetni (ld. 2. sz. függelék III. fejezet E.) pontja). Ha a könyvtár az igényt határidőre nem teljesíti, akkor a díj visszajár. Az átkölcsönzésben a csak másolatban küldhető dokumentumok másolási költségét a könyvtárhasználónak meg kell téríteni. A másolatot meg kell rendelni (ld. 4. sz. függelék)”. Arról nincs információ, hogy technikailag hogyan szállítják, stb. Megvalósítás esetén erről is tájékozódunk. Miskolc, Győr, Debrecen, Pécs egyik fiókjában sincs átkölcsönzés (hivatalosan), viszont a legtöbb fiókban ott található a szolgáltatások között a nagy országos Könyvtárközi kölcsönzés. A mikrokörnyezet elemzése: Beszállítók: fiókkönyvtárak, Ellátórendszer - fiókkönyvtárak (gépi állományfeltárás nélküliek): állományuk csak 1998-tól szerepel az adatbázisban, csak saját állományukból rendelkeznek teljes tartalmi feltárással, - az adatbázisban szereplő (1998 utáni szerzeményezés) tételeik mindegyike hozzáférhetőként szerepel, - együttműködési képességük jó, - gyors reagálás képessége, - állományuk együtt jó, egyenként hiányos (oka részben a speciális gyűjtőkör), - ER, Odessza: teljes gépi állományfeltárás (Odessza „pihentető” állományát kivéve), láthatóság, - a Fiókhálózat lefedi Szegedet Piaci közvetítők: könyvtárosok - szakképzett munkatársi gárda, - a szolgáltatás jó menedzselésének „biztosítékai”, 62

-

gyors, pontos és megbízható információkat biztosítanak az adott dokumentum lelőhelyéről

Versenytársak: könyvtárak/könyvesboltok/antikváriumok - TIK: más a funkciója, gyűjteménye és olvasói összetétele, fizikailag egy helyen található, - a könyvesbolt abban az esetben is sokkal drágább, ha a szolgáltatásunk pénzbe fog kerülni, - az antikváriumokban új könyvek sokkal később jelennek meg Közvélemény: könyvtárhasználók és nem használók - erősségünk a személyes, jó kapcsolat a használókkal, - a szolgáltatás kényelmi és humánus jellege, - hangsúly a PR-on, külső-belső kommunikáció SWOT analízis Jelen Erősségek: - szolgáltatásbővítés, igény-(trend)követés - elektronikus adatbázis - megfelelő humán erőforrás - megfelelő szintű IKT fejlesztés - az új munkarend tágabb mozgástere belső munkára, szervezésre - csoportmunka szoftver, mint eszköz Gyengeségek: - szállítástól függ a gyorsaság - az adatbázisban nem szereplő (ma még a nagyobb hányad!) állományrészek „láthatatlansága” másik fiókból (olvasóra és könyvtárosra egyaránt vonatkozik) Jövő Lehetőségek: - olvasóközpontú szemléletmód/szemléletváltás - növekvő igény - a beiratkozottak számának növekedése - költséghatékony kivitelezés - bővíthetőség lehetősége: Központból történő átkölcsönzés és idős, beteg, sérült használók otthonukban történő kiszolgálása felé, a nem túl távoli jövőben 63

a projekt előmozdíthatja a fiókok elektronikus szolgáltatásainak megteremtését (ahol még nincs), akár pályázati projekt indikátorává is válhat - TÁMOP, továbbiak a Függelékben! Veszélyek: - szállítás időbeli bizonytalansága - kommunikációs, szervezési nehézségek - idegenkedés a térítés miatt - a várakozás/idő tényezője -

Stratégiai fókusz a fiókközi kölcsönzés szolgáltatásának kialakítása. Jövőkép A fiókkönyvtárak minden, konkrét műre vonatkozó kölcsönzési igényt kielégítenek. Bárki számára elektronikus formában elérhető és fizikailag is hozzáférhető 13 szolgáltató helyünk egész állománya. Látogatóink számára ismert, használt és kedvelt szolgáltatás a fiókközi kölcsönzés, használóink megelégedettségének egyik pillére.

-

-

-

Átfogó célok, küldetésnyilatkozat a fiókközi kölcsönzés épüljön be a fiókkönyvtárak szolgáltatási kínálatába az eddigi, nem formális átkölcsönzési gyakorlat váljék egységes, állandó és jó minőségű szolgáltatássá bármely fiókkönyvtár felhasználója számára legyen elektronikus formában megismerhető, megrendelhető, jó minőségű szolgáltatás Alapvető célok a szolgáltatás legyen elérhető hagyományos és gépi kölcsönzést folytató fiókkönyvtárakban is a gépi kölcsönzési rendszer legyen alkalmas a szolgáltatás kezelésére a könyvek, DVD-k (?) egyik könyvtárból a másikba szállítása minden esetben a deklarált határidőn belül történjék a szolgáltatás gyarapítsa, árnyalja a használói szokásokról való tájékozódás lehetőségét (statisztikai adatgyűjtés) a szolgáltatás legyen önfinanszírozó Kulcsfontosságú területek igényfelmérés minden fiókkönyvtárban, rövid kérdőív összeállítása, melyből ki kell derülnie, hogy milyen keretek, feltételek elfogadhatóak a használók számára, ki kell térni: a gyorsaság mennyire fontos? 64

mennyi pénzt áldozna a szolgáltatásra, ha áldozna (a kényelme érdekében)? -

-

-

-

-

a szolgáltatás lépéseinek kidolgozása, folyamatábrájának elkészítése (TQM) o hagyományos kölcsönzésre o gépi kölcsönzésre (ER, Odessza esetében és a későbbiekben a többi, gépesített fiókban is) a szolgáltatás adminisztrációjának megtervezése a könyvek egyik könyvtárból a másikba való eljuttatási módszerének, eszközének kidolgozása a szolgáltatás megismertetése és elfogadtatása a munkatársakkal a szolgáltatás használati mutatóinak beépítése a Fiókhálózat statisztikai adatgyűjtésébe az integrált rendszer kölcsönzési moduljának alapos ismerete, különös tekintettel az átkölcsönzési funkcióra, amennyiben ezzel a rendszer nem rendelkezik, akkor elérni a fejlesztését annak érdekében, hogy a távoli jövőben megvalósuló teljes(ebb) elektronikus kölcsönzés a szolgáltatás adminisztrációs igényeit korrektül képes legyen kielégíteni Cselekvési terv, felelősökkel2 sikertényező a könyvtárosok hozzáállása, készségessége, az eddig kialakult gyakorlaton való változtatás készsége az egységes, jó minőségű szolgáltatás kialakítása érdekében, ezért első lépés a bevonás (motiválás), elfogadtatás, együtt gondolkodás megteremtése, a proaktív szakmai hozzáállás belső igényének kialakítása o Felelős: Csiszár Andrea logisztikai központ kijelölése, mely javaslatunk szerint az Ellátórendszer lenne. Az ER-es kérések jelenleg is ide futnak be. o Felelős: Jasikné Mikoly Andrea a szolgáltatás általános feltételeinek, kereteinek kidolgozása pl. mennyi a kölcsönzés ideje, figyelemmel arra is, hogy a kért mű a kölcsönadó könyvtár állományából mennyi időre esik ki (lsd. egypéldányos beszerzés!), a szállítás eszközének (doboz, táska, mappa), darabszámának meghatározása, beszerzésének költségkalkulációja, majd beszerzés o Felelősök: Cserhalmi Krisztina, Csiszár Andrea, Farkas Lászlóné Éva, Kiss Katalin, Péliné Lévay Henrietta

évente, havi operációs tervvel, a változásokhoz történő folyamatos illeszkedés miatt, folyamatosan változik, megvalósítás esetén határidőkkel egészítjük ki 2

65

-

-

-

-

A fiókok adminisztrációjának kidolgozása hagyományos kölcsönzésű fiókok: ’Fiókközi kölcsönzés’ jelölésű tasakkal, érkezett mű lapja belekerül, a napi statisztika részévé válik, elektronikus „kérőlap” megtervezése, ezt körözni lehetne a könyvtárak között, eszköze: projekt-szoftver. o Felelősök: Cserhalmi Krisztina, Farkas Lászlóné Éva, Jasikné Mikoly Andrea gépi kölcsönzésű fiókok (esetükben is képes legyen a rendszer a megfelelő statisztikai adatgyűjtésre, lekérdezésre is!). Megjegyzés: nem tudjuk elfogadni a Corvina ’letétbe adás’ funkcióját, sem az ER, sem a fiókkönyvtárak esetében. Ez a pont kidolgozásra szorul. Okok: a kötetek átkódolása darabonként 13 kattintás, átadáskor és visszavételkor egyaránt. Az nem látható a letétbe adott dokumentum esetében, hogy eredetileg melyik könyvtár állománya. Az olvasó csak azt látná, hogy ez a könyv letétben van és oda sem menne a könyvtároshoz további felvilágosításért, nem kérné, keresné többet. Pláne (sic) a távhasználó! Ez nem egyeztethető össze a felhasználóbarát szolgáltatás kialakításának célkitűzéseivel. Egy másik javaslat szerint az ER-ből történő átkölcsönzés adminisztrációja ugyanúgy működne, mint most, Odessza (később több fiók is) esetében pedig, akárcsak a központban, a kérő könyvtár lehetne, mint intézmény a kölcsönző, így látható lenne, a valóságban kinél és meddig van a könyv. o Felelős: Bozó László, Jasikné Mikoly Andrea a statisztikai kérdések tisztázása (kérő könyvtár kéréskor a személyes használathoz írja be, amint a könyvhöz jut, akkor távhasználathoz és a kölcsönzött dokumentumokba is beleszámít? Küldő könyvtár kölcsönadáskor távhasználat+kölcsönzött dokumentum, visszafelé ugyanígy?). o Felelős: Csiszár Andrea vezetői döntés arról, hogy a szolgáltatás térítéses legyen-e3, amennyiben igen, mennyi legyen a térítés összege, legyen-e kedvezményes réteg (nyugdíjasok, diákigazolvánnyal rendelkezők, sérült emberek)? Javaslatunk: legyen térítéses. Annak van értéke, aminek ára is van – ez általánossá vált szemlélet, amit tapasztalatok és a szakirodalom is alátámaszt. A befizetett pénzt garantáltan és deklaráltan állománybővítésre szeretnénk fordítani. A gazdaságvezető bevonása a miként lehetőségének meghatározása érdekében.

Megvizsgáltuk az ODR-kéréseket: mióta bevezették a (fél) térítéses rendszert, csökkent az igénybevétel. 2005-ben: 66036, 2006: 73729, 2007: 42988, 2008 októberig: 29380. Ezt a tényt figyelembe kell venni. 3

66

-

(Alapítvány? Más?) További lehetőség: kezdetben ingyenes, meghatározott idő után térítésessé válna. Veszély térítés melletti döntés esetén: eddig nem kellett fizetni érte; az elfogadtatás nehézségbe ütközik. Munkacsoportunkban felmerült olyan vélemény, mely szerint nem elfogadható megoldás a „fizetőssé tétel”, mondván: eddig ingyenesen, szívességből tettük. Úgy véljük, megfelelő kommunikációval és garanciákkal el lehetne fogadtatni egy nem túl magas díjat. Másrészt látnunk kell az érem másik oldalát is: a könyvtárak jelentős részében, másutt megtalálható mű esetében az egészségileg mobil olvasóknak ajánlják, hogy menjen és iratkozzon be abba a fiókkönyvtárba is, ez pedig úgyszintén költséggel jár: még egy (immáron dupla) regisztrációs összeg befizetésével, hiszen a Somogyikönyvtárban nincs átjárhatóság sem a központi könyvtár és a fiókok, sem a fiókkönyvtárak között. o Felelős: vezetői kompetencia, a tárgyalások elindításának felelőse: Csiszár Andrea A szállítás módja felőli döntés. Amennyiben a gépkocsival történő szállítás mellett döntünk: a logisztikai központ és a gépkocsivezető pontos együttműködésének részletekbe menő kidolgozása, a szolgáltatás vállalási ideje ettől függ! Rádi Csaba javaslata a 4 hét (20 munkanap). Véleménye szerint ez az esetek többségében (sokkal) kevesebb lenne, de maximum ennyi és vállalási határidőként ezért ezt ajánlatos deklarálni. További, felmerült ötletek: önkéntesek, gyakornokok (főiskola, egyetem, együttműködés kidolgozása), futárszolgálat (vállalkozással). Ezeket nem elemeztük, Rádi Csaba egyértelműen kivitelezhetőnek találja a gépkocsivezető (saját) közreműködésével a szolgáltatás működtetését. Kérdés, hogy az időtényező mekkora szerepet játszik a teljesítendő kéréseknél. Amennyiben kevésbé lényeges, valóban megfelel a könyvtári gépkocsi, amennyiben a 20 munkanap teljesítés soknak mutatkozik, a gyakornokok bevonása is járható, jó és olcsó lehetőségként mutatkozik. A futárszolgálat (profitorientált, külső vállalkozás) igénybevétele minden bizonnyal megdrágítaná a szolgáltatást, költségvetésből nem lehetne finanszírozni, az olvasó pedig nem fizetné meg az árát. o Felelősök: Farkas Lászlóné, Jasikné Mikoly Andrea és Rádi Csaba

67

Finanszírozási források számbavétele A könyvtári gépkocsi használata esetén a szolgáltatás gyakorlatilag nem jelentene plusz ráfordítást, ugyanis a gépkocsi a 20 munkanapon belül az összes fiókkönyvtárban megfordul jelen pillanatban is. A térítéses variáció melletti döntés esetén viszont megvalósíthatnánk azt is, ami ötletként megjelent a projekt kidolgozása során: terjesszük ki a szolgáltatást fogyatékkal élők, ágyhoz kötöttek számára is4 , részükre viszont már valóságos költség lenne, hiszen ott nem könyvtártól könyvtárig kellene szállítani, hanem könyvtártól az olvasó lakásáig, ill. vissza. TÁMOP, továbbiak a Függelékben! Folyamatos értékelés, ahol szükséges, változtatás Több szegmensű mérés: 1. összes kérés 2. ebből (időben) teljesített kérés 3. nem teljesített kérés 4. fenti esetén ok meghatározása 5. dokumentum típusa (könyv, DVD, esetleg diafilm, más) és műfaji megoszlása, teljesített és nem teljesített kérés esetén is A mérés mellett hangsúly van az értékelésen, a következtetések levonásán és ha szükséges, a változtatáson. Az információ szétsugárzása megszervezésének módjai Külső, belső kommunikáció belső: a munkacsoport folyamatos beszámolói értekezleten, e-mail útján, esetleg a projekt-szoftver segítségével külső: kiemelten fontos, hogy a könyvtáros, igény estén ajánlja fel az átkölcsönzés lehetőségét (személyes promóció), plakát, szórólap átadása kölcsönzéskor, az olvasójeggyel, honlap-főoldal, Fiókhálózat ’hírek’ rovat, fiókkönyvtárak kezdő oldalai, fiókkönyvtári hírlevél beiratkozott olvasóknak, lehetőségek szerint: média Kiegészítő elemek: Függelék, statisztikai mellékletek (diagrammok)

A szolgáltatás működött korábban a Fiókhálózatban is és másutt, az országban is létezik, mint szolgáltatás, pl. Pécsi fiókhálózat, Könyv-TÁR-S a neve 4

68

Összegzés Ez a pályázat a fiókkönyvtárak közötti átkölcsönzés szolgáltatásának kialakításáról szól, azonban a fenti okok miatt úgy határoztunk, hogy a projekt során felmerült, e kereteken túlmutató gondolatainkat, véleményünk szerint: lehetőségeket, ajánlásként csatoljuk pályázatunkhoz, mégpedig Függelék formájában. A Mellékletekben található diagramok segítségével az előzetes felmérésből készített adatok elemezhetőek. Függelék -Gondolataink a távoli (szép) jövőrőlAz idealizált, talán nem is olyan távoli jövő, mely felé haladunk: a retrospektív állományfelvitel a fiókok esetében is, naprakész lelőhelyváltoztatás az online katalógusban, sőt a gépi kölcsönzés teljes körűvé tétele esetén a keresett dokumentumok valós státuszjelzéssel is szerepelnének. A végső cél pedig az egységes, a Somogyi-könyvtár teljes állományát tükröző adatbázis létrehozása lenne (+ a beiratkozott olvasók adatbázisa). Amihez társulhatna az egységes olvasójegy bevezetése is (a központba és az összes fiókba egyaránt érvényes tagság, mely a mostaninál persze drágább lenne, de alternatív megoldásként a csak egyetlen fiókba járók választhatnák az egyedi olvasójegyet is olcsóbban – több példa van rá más városokban). Errefelé haladunk, de még csak az út elején vagyunk, hiszen Petőfi-telep most újra folytathatja a korábban megkezdett könyvfelvitelt, és Csillag tér is elkezdheti a gyűjtőkörének (800-as szak) felvitelét. A jelenlegi munkatársi létszámmal a gépi felvitel munkafolyamata akár évekig is eltarthat. Ha fel akarjuk gyorsítani, akkor mindenképpen igénybe kell vennünk a lehetséges külső erőforrásokat, azaz pályáznunk kell. A TÁMOP-3.2.4 felhívás 2008. október 7-én került kiírásra. „Jelen konstrukció, a „Tudásdepó Expressz” átfogó célja, hogy a könyvtári rendszer jobb hatásfokkal szolgálja a minőségi oktatást, a formális oktatáson kívüli képzést és tanulást, a könyvtári szolgáltatásokkal megvalósítandó olvasási és digitális kompetenciák fejlesztését. Kiemelt cél a hozzáférés területi különbségeinek a csökkentése. A konstrukció célja – a fenti célokhoz kapcsolódóan - a nyilvános és nem nyilvános könyvtárak -, a közoktatási és felsőoktatási könyvtárak, szakkönyvtárak, könyvtári tevékenységet folytató szervezetek tanulást segítő szolgáltatásainak és adatbázisainak, dokumentum- és információ-szolgáltatási rendszerének fejlesztése és összehangolása, a könyvtárak ehhez kapcsolódó humánerőforrásának fejlesztése. Javítani szükséges az egyes könyvtárak helyi és térségi igényeket kielégítő szolgáltatásainak minőségét és hatékonyságát. Nagy hangsúlyt kap az új lakossági rétegek bevonása, az olvasók egyes csoportjait megcélzó, olvasási és 69

digitális kompetenciákat támogató programok, valamint az otthonról is elérhető web-alapú szolgáltatások fejlesztése.” A tanulást segítő könyvtári szolgáltatások fejlesztése kétféle típusú tevékenységtámogatásával történik: a) A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatásfejlesztéssel b) Országos elektronikus szolgáltatások bővítésével, tökéletesítésével, illetve fejlesztésével A TÁMOP célkitűzése (a mi értelmezésünkben) fedi a mi projektünk céljait: „Támogatható tevékenységek köre A könyvtárhasználók igényeinek hatékonyabb kielégítését célzó szolgáltatásfejlesztés  az egyes területi (pl. megyei, kistérségi) és szakterületi szinteken az egységes országos lelőhely-nyilvántartás elveihez igazodó könyvtári elektronikus katalógusok, adatbázisok kialakítása, fejlesztése;  a pályázati konstrukcióban megvalósuló fejlesztésekkel kapcsolatos szaktudás fejlesztése, legalább egy fő könyvtári munkatárs részvételének biztosítása útján a vonatkozó könyvtárszakmai akkreditált továbbképzéseken, illetve az Országos Képzési Jegyzéken szereplő könyvtárszakmai képzéseken.  távoli elérésű, esetenként 24 órán keresztül elérhető könyvtári online szolgáltatások megvalósítása (pl. beiratkozás, dokumentumkölcsönzés, kölcsönzés meghosszabbítása, hozzáférés előfizetéses dokumentumokhoz stb.);  a szolgáltatások igénybevételét, hatékonyságát mérő minőségfejlesztési és minőségbiztosítási módszerek kidolgozása, illetve az alkalmazásukhoz szükséges intézményi szervezeti feltételek megteremtése, például a könyvtári minőségfejlesztés program keretében kidolgozott teljesítmény-mutatókkal;  a könyvtárhasználatra irányuló – kizárólag a könyvtárakban megvalósuló – digitális és információkeresési készségeket fejlesztő helyszíni és online programok;” Természetesen ez így nem pár hét/hónap alatt megvalósítható terv lenne, ehhez még el kell készíteni egy részletesen kidolgozott pályázati anyagot. A TÁMOP-felhívás sok más lehetőséget is kínál – felnőttképzés, iskolákkal való szorosabb kapcsolat támogatása – érdemes más szempontból is átgondolni a TÁMOP projekt fiókhálózati szegmensét. Melléklet

70

71

Andóczi Balogh Éva – Oros Sándor: Projektmunka a könyvtárban – szegedi tapasztalatok Az első látszatra erőt meghaladó, újszerű feladat megvalósulása után két hónappal a kollégák visszatekintéseiből idézünk: Ez jó volt! Tanultunk belőle! Izgalmas és érdekes volt! Volt egy ötlet, amihez mindenki hozzátette a magáét! Szívesen vennék részt máskor is ilyenben! I. A rendszerváltással Magyarországon a politikai változásokkal párhuzamosan jelentős társadalmi−gazdasági változások is megindultak. Átalakult az ország teljes struktúrája horizontális és vertikális irányban. A közgazdasági értelemben vett „piac” megjelenésével előtérbe kerül az addig szinte ismeretlen versenyszféra. Majd fokozatosan – a valóban jól és hasznosan alkalmazható – módszerei teret hódítanak a könyvtárakban, a könyvtárosi munkában is. A módszerek természetesen önmagukban soha nem állnak meg, folyamatosan hatnak egymásra, folyamatosan változnak, azonban ezeket a változásokat már a közszférában dolgozók is követik, generálják. A módszerek egyike a valójában mindig is létező és alkalmazott, de immár tudatosan alkalmazott projektmunka. Ennek működését, gyakorlatát szeretnénk megmutatni egy több mint száz fős megyei és városi közművelődési könyvtárban. II. A 21. század jelentős változásokat hozott a könyvtáros szakmában is. Napjainkat gyakran nevezik „tudásalapú társadalomnak”, az információ társadalmának is. Az információ és az informatika fogalma gyakran keveredik a köztudatban. Felhívnánk a figyelmet, hogy két külön fogalomról beszélünk, amelyek azonban (napjainkban) szorosan összetartoznak, elválaszthatatlanok. Az információ fogalmát számtalan (matematikai, társadalomtudományi, gazdasági) oldalról közelíthetjük meg. Néhány példa: Információ: Köznyelvi értelemben: tájékoztatás, felvilágosítás, értesítés. Az ismeretelmélet szerint: Az információ olyan ismeret, tapasztalat, amely valakinek a tudását, ismeretkészletét, ennek rendezettségét megváltoztatja, átalakítja, alapvetően befolyásolja, ami átmenetileg a tudásbeli bizonytalanság növekedésével is járhat.

72

Társadalomtudományi szempontból: Az információ a társadalom szellemi kommunikációs rendszerében keletkezett és továbbított hasznos vagy annak minősülő ismeretközlés. Az informatika terminusa egzaktabb: Az informatika (legközelebbi angol megfelelője az information technology, IT) önálló tudományág, amely az információk rögzítésével, kezelésével, rendszerezésével, továbbításával foglalkozik. Az informatika az információtudomány, a matematika és az elektronika elegye. Még egy kapcsolódó definíció: A könyvtártudomány tárgya az információforrások – a könyvek, dokumentumok, a rögzített ismeretek – összegyűjtése, rendszerezése, feldolgozása, tárolása, megőrzése, visszakeresése és használatuk biztosítása. Ezekből érzékelhető, hogy a könyvtárnak/könyvtártudománynak fontos szerep jut modern világunkban is. A társadalmi változások jól érzékelhetően begyűrűznek a könyvtárak életébe is. Az alapfunkciókon kívül (információk rendszerezése, visszakereshetővé tétele, tárolása) sok új kihívás elé kell néznie az intézményrendszernek és a szakmának. Ebben az értelemben a könyvtár egyfajta információs központ. Napjainkban a „tudomány temploma” egyre inkább közösségi térré válik. Funkcióiban jelentős átfedések alakultak ki a művelődési házakkal, de ugyanúgy tekinthető plázaként, szórakoztató centrumként, internetkávézóként, találkozópontként, oktatóközpontként is. Nem hagyhatók figyelmen kívül a gazdasági változások sem. A könyvtárak gazdálkodása is átalakul. A megfelelő milyenségű munkához, a használók által elvárt minőséghez nem elegendő (általában közművelődési könyvtárról beszélve) a fenntartó által biztosított költségvetés. Egyéb források a saját bevételek, a pályázati pénzek, ezek megszerzése ismét más gondolkodást kíván a könyvtárostól. A gazdasági változások okozzák a létszámleépítéseket, a humánerőforrás csökkenését. A megváltozott/megnövekedett feladatokat egyre kevesebb munkatárs végzi! A Somogyi-könyvtárban az elmúlt tíz évben több mint harminc fővel csökkent a dolgozói létszám. Minden új szerep egyben kihívás is a könyvtár, illetve a könyvtárban dolgozók számára! A könyvtáros már művelődésszervező, programszervező és lebonyolító, pr-os, gyakran pénzügyes, újságíró egyszemélyben. A hagyományos hierarchikus könyvtári szervezetbe azonban ezek a feladatok nehezen illeszthetők be.

73

III. Megoldást jelenthet a projektmunka, amely azonban jelentősen átalakítja a hagyományos struktúrát, az évtizedes hierarchiát az intézményeken belül. Néhány gondolat a projektről: A projekt fejlesztő jellegű feladat és különkezelhetősége ellenére szervesen beépül a szervezet egészének cél– és tevékenységrendszerébe. http://www.ki.oszk.hu/publika/doks/csiksz epviz0406.rtf

Csak a rugalmas, nyitott, önmagát átértékelni képes szervezet vállalkozik projekt(ek) kivitelezésére. http://www.ki.oszk.hu/publika/doks/csik szepviz0406.rtf

A csapattagoknak képesnek kell lenniük együtt egy olyan motiváló környezet kialakítására, amelyben mindannyian a leghatékonyabb munkát tudják végezni. http://www.maholnap.hu/mit/?q=node/283

A projektben dolgozó személyek kiválasztásánál a projekt zökkenőmentes megvalósításához szükséges készségeken (szakmai kompetenciák, tapasztalatok stb.) túl a sikeres és hatékony együttműködést biztosító személyiségjegyeket (együttműködési készség, motiváltság stb.) is meg kell vizsgálni. http://www.celodin.org/files/hu/1953552 607.doc

A projekt megvalósításának sikere legnagyobb részben a közreműködő szakemberek hozzáértésén, elkötelezettségén múlik, azaz a humánerőforrás szerepe a folyamatban jóval fontosabb, mint akár a tárgyi, akár a pénzügyi forrásoké. Ez talán első hallásra kissé meglepő lehet, ha jobban belegondolunk, akkor mégis igaz, hiszen a projektet irányító emberek képesek a felmerült problémákat megoldani, az akadályokat elhárítani, a szükséges eszközöket és pénzforrásokat megszerezni és célszerűen felhasználni, míg a többi erőforrás önmagában működésképtelen. http://www.maholnap.hu/mit/?q= node/283

74

IV. Projektünk az olimpia Könyvtári történések az olimpia jegyében: Sajátos projekt volt. A fenntartó által determinált feladatot kapott a könyvtár, melynek költségvetése is előre meghatározott volt, amit szintén a fenntartó biztosított. A felkérés május végén érkezett, az első programok júniusban kezdődtek. Első lépésként a könyvtár vezetősége létrehozott egy „irányító team”-et: A csapat: egyik tagja a könyvtár vezetőségéből került ki, ő lett projektszponzor másik tagja egy olvasószolgálati munkatárs volt, aki a projektgazda szerepét látta el, és ő volt a kapcsolattartó fenntartó felé harmadik tagja (projekttag) pedig a könyvtár pr-munkatársa volt, akinek feladata a projekt megfelelő külső és belső kommunikálása, valamint a partnerkapcsolatok ápolása volt a projekt folyamán. A szerteágazó s többféle program megvalósításához szükség volt kisebb teamek létrehozására. Természetesen az időbeli eltolódások, illetve a programok összefüggősége miatt egy-egy személy több csapatnak is tagja volt. A projektben együttműködő belső partnereink: megyei részleg gyermekkönyvtár művészeti részleg kölcsönző tájékoztató titkárság pr-munkatárs feldolgozó részleg informatikai munkacsoport műszaki munkacsoport A team irányításával megkezdődött a konkrét munka. (Meghatározó jelentősége van a projektmunka egészét irányító projektvezetőnek. Célszerű erre a feladatra széles látókörű, jelentős háttértapasztalatokkal és tudással rendelkező személyt választani, aki képes a projekt egészét átlátni, a projektcsapat munkáját megtervezni, irányítani és ellenőrizni.) Első feladatunk a programterv összeállítása volt. Itt a projekt sajátos jellege miatt figyelembe kellett venni a fenntartó (önkormányzat) kéréseit. A programok teljes kidolgozása, végrehajtása a könyvtár feladata volt, azonban két rendezvény, egy olimpiatörténeti kiállítás rendezése, valamint a szegedi olimpikonok búcsúztatója adott volt. Már ekkor nagyon fontos volt a partnerkapcsolatok megfelelő kezelése, hiszen a kiállítás fő rendezője, összeállítója egy szegedi sporttörténész, kutató, míg a búcsúztató szervezője az önkormányzat munkatársa volt. 75

A projekt főbb programjai: Olimpikonok ünnepélyes búcsúztatása a kiállítás megnyitóján (augusztus 4.). A rendezvényen egykori és mai olimpikonok vettek részt, illetve a város életének meghatározó szereplőit látta vendégül a könyvtár. Olimpiatörténeti kiállítás a Somogyi-könyvtárban (július 30-tól szeptember 30ig). A kiállításon közel harminc tabló állított emléket a négyévenkénti versengések legnagyszerűbb pillanatainak, szívszorító küzdelmeinek és diadalainak. A számtalan fényképfelvétel mellett láthatóak voltak egyedi olimpiai ereklyék, sporteszközök, oklevelek, kabalák és eredeti érmek is. A bemutatott fotók dr. Bali Mihály1 magángyűjteményéből származtak, a tárgyi emlékeket pedig számos egykori és mai olimpikon ajánlotta fel Szeged önkormányzatának felhívására. Az érdeklődők láthatták többek között Vajda Attila és Janics Natasa hajóit, Kokó boxkesztyűit, Czene Attila olimpiai egyenruháját és Lajtos Szandra, városunk egyetlen téli olimpikonjának korcsolyáját is. A felajánlók közül többen jelen voltak a kiállítás megnyitóján is, ahol az autogramgyűjtők értékes aláírásokkal gazdagodhatnak. Kapcsolódó kiállításunk volt a könyvtár szakácskönyveiből: Terítéken az olimpia – avagy mit is esznek azon az olimpián? címmel augusztus hónapban. Az olimpia kapcsán játékra hívtuk olvasóinkat. Az ötkarikás verseny alatt partnereink (a Délmagyarország és Délvilág, a Rádió Plusz és a Rádió 88) közreműködésével olimpiai kérdéseket tettünk föl. A helyes megfejtők között a játék minden fordulójában könyvjutalmakat sorsoltunk ki. A Gyermekkönyvtár augusztusban szombatonként „családi olimpiára” hívta a játékos kedvű szülőket és gyermekeket. A 2−5 fős családok, baráti társaságok vidám szellemi és „erőnléti” vetélkedőkön tehették próbára tudásukat, ügyességüket. Olimpiatörténeti vetélkedő Csongrád megye általános iskolásainak (három forduló, döntő szeptemberben). A megyei könyvtári hálózatot vontuk be ilyen módon a projektbe. A legjobb 10 csapat a döntőben Szegeden mérhette össze tudását az olimpiák történetével kapcsolatban. A kistelepülésekről érkező gyerekeknek a legnagyobb élmény Sík Mártonnal (olimpiai kerettag, a Sík Márton, Beé István, Bozsik Gábor, Vereczkei Ákos alkotta magyar kajak négyes tagja) való személyes találkozó volt. Olimpiatörténeti vetélkedőt tartottunk három fiókkönyvtárunkban szegedi általános iskolások számára augusztus és szeptember hónapban. Bali Mihály Sándorfalván született 1921-ben. A Szegedi Vasutasban kezdett birkózni, hogy – katonaság, háború és hadifogság után – a pesti műegyetem csapatában folytassa. Légsúlyban többször szerzett országos bajnoki címet. 1973-ban került Kistelekre földrajz−testnevelés szakosként tanítani. Ha ő maga nem is, tanítványai közül többen megmérkőztek az olimpián: A most 87 éves testnevelő élete az olimpia története, legfőképpen – mert mint mondja, van annyira önző – a szegedi olimpikonokkal kapcsolatosan gyűjt mindent. 1

76

A DÉMÁSZ Rt. által szervezett Szegedi Olimpiai Fesztiválon való napi jelenlét az olimpiatörténeti kiállításhoz kötődő kérdésekkel Szeged egyik főterén. Egy állandó kommunikációs pontot tudtunk így kialakítani a Klauzál téren. A könyvtár honlapján heti rendszerességgel Érdekességek az olimpiák történetében c. sorozatot jelenítettünk meg.. V. Az olimpiai projekt célrendszere Szeged Megye Jogú Város Önkormányzata számára összetett és sokrétű volt: méltó módon megünnepelni és útjukra bocsátani a Szegedről Pekingbe induló sportolókat, emléket állítani a megyéből származó egykori olimpikonoknak, nyilvánosságot teremteni a helyi értékeknek, megteremteni a közösségi élmények lehetőségét, hidat képezni a sport által a generációk között. Az olimpia projekt célrendszere a könyvtár számára is összetett és sokrétű volt. A könyvtár részéről benne volt ebben az intézményi aktualitás, a naprakészség, a partneri kapcsolatok bővítésének igénye, az intézmény küldetéséhez hozzátartozó értékközvetítés, a könyvtár és a könyvtári állomány népszerűsítése, az olvasók számának növelése, innováció és az ebből eredő közös tanulás, közösségi élmények megteremtése. A célrendszer összetettségéből következett, hogy együttműködésre tudtuk hívni Szeged város számtalan intézményét és civil szervezetét, sportolóját magánszemélyét és a médiát. Együttműködő külső partnereink: A fenntartó: Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata A sporttörténeti gyűjtemény tulajdonosa: dr. Bali Mihály A kiállítás technikai létrehozói Az Olimpiai Fesztivál szervezői Olimpikonok Sportolók Média A Szegedi Nyugdíjasok Egyesülete (A kiállítás őrzése) Iskolák Megyei könyvtári hálózat A játékokban résztvevő partnereink Családok Olvasóink Szponzorok A könyvtár belső formális struktúrája és hierarchiája ebben az esetben nem volt megfelelő a feladat rugalmas megtervezésére és megvalósítására. Informálisan minden szervezetben létezik hierarchia és hatalmi különbözőség akkor is, ha ezt a benne dolgozók nem látják vagy nem vallják be. A formális és informális hierarchia gyakran nem esik egybe a szervezeten belül. 77

Hagyományos szervezeti felépítésünk:

78

A projektek megvalósításához szükséges teamek:

79

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy latensen vagy valóságosan is erőteljesen megjelennek az érzelmek a projektmunka folyamán. A folyamatot kísérő pozitív érzelmek: a kihívás feszültsége, az alkotás öröme, az együttműködés megélése, hatékonyság, sikerélmény, a közvetlenül megtapasztalható eredmény, biztonság és lojalitás. A folyamatot kísérő negatív érzelmek: megjelenhet a rivalitás, a lappangó konfliktusok felszínre kerülhetnek, helyet kapnak verbális és nonverbális, direkt és indirekt visszajelzések. Tapasztalataink alapján összességében a projekt résztvevői a feladat újszerűsége és a formális intézményi struktúrán átívelő keretrendszer nagyfokú kreativitást hívott elő, mely a programok megvalósítása során nagy segítségünkre volt. Egyén a projektben személyes felelősségvállalás a közösen kialakított célok megvalósításában, önmegvalósítás lehetősége, a problémaazonosítás segít az energiákat fókuszálni, új helyzetben a megszokott klisék nem segítenek, ezért a problémamegoldás új útjait jártuk, mások értékeinek figyelembevétele, a szociális kompetenciák erősödését szolgálta, innováció az egyének új oldalról való megmutatkozását segítette. Szervezet a projektben a sikertelenség kockázata csökkenthető, megfelelő dokumentáció könnyen visszakereshető módon tárolva, vezetői támogatás, innováció, kreativitás, a „hagyományos” munkarendhez képest egészen más szemléletet igénylő időbeosztás humán erőforrás szerepe a folyamatban jóval fontosabb, mint akár a tárgyi, akár a pénzügyi forrásoké. A projekt befejeztével megkérdeztük a résztvevő kollégákat, hogyan voltak megelégedve az időgazdálkodással, az ötletekkel, a célok elérésével, a 80

hatékonysággal a felhasználó szempontjából és azokkal a visszajelzésekkel, amiket a kollégáktól kaptak. Néhány megállapítás az értékelőlapokról: Jó ötleteink voltak és véghez is vittük őket! Nem volt veszteséges idő. Megvalósítottuk, amit beterveztünk. Hasznos volt, mert sokan részesültek előnyeiből. Folyamatosan éreztem, hogy a kollégák értékelik a projektben kifejtett tevékenységem. Megkérdeztük, hogy kinek melyek voltak a legszebb pillanatok a projekt ideje alatt. A leggyakrabban említett kiemelt pillanatok: Az olimpiatörténeti kiállítás megnyitója. Nagy érdeklődés a programra. Az együttműködés. Bizalom a kollégákban. Az indító ötletbörze sokszínűsége. A játék öröme. A családi olimpia zárása. A programok megvalósítása után október 7-én zártuk le a projektet a benne résztvevőkkel, majd október 31-ig a költségek elszámolása is megtörtént. A lezárás folyamán megtörtént az adatgyűjtés, az eredmények és tapasztalatok összegzése. Ami megmaradt fél évvel a projekt kezdete után: kapcsolatok élmények dokumentáció továbblépő ötletek Lezárásként néhány összegző adat a projektről: időtartama: 2008. június 2. – 2008. október 7. költsége: 600000,- Ft regisztrált résztvevők száma: 3987 fő (a webes megtekintések, a virtuális kiállítás látogatóinak száma, a rádiókban velünk játszók száma nem regisztrált), a projektben (közvetlenül) résztvevő Somogyi-könyvtáros kollégák száma: 17 fő

81

VI. Szerencsére ezen a munkahelyen is sokfélék vagyunk, minden résztvevő más és másképpen élte meg a közös munkát. Ezeket az érzelmeket, érintettségeket figyelembe véve alakulnak majd a következő projektjeinkhez a csoportok. Az évi több mint kétszáz program megszervezéséhez szükség van új ötletekre, energiákra és tudásra. Van még mit tanulnunk, de a gyakorlat során rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk. Bízunk benne, hogy példánkon fellelkesedve más szervezetek is elindulnak ezen az úton. Sok sikert, eredményt és az együttműködés örömét kívánjuk hozzá.

82

Beszámoló könyvtárosok szakmai tanulmányútjáról norvég és izlandi könyvtárakban 2008. október 20 – november 3. Szerkesztette: Dr. Mader Béla Kaszás Tímea, Dr. Kokas Károly, Dr. Mader Béla, Palotásné Pánti Róza, Soós Csilla, Szepesi Judit, Vadné Kokovay Zsuzsanna Tartalomjegyzék 1 Bevezetés (Mader Béla, Soós Csilla) 1.1 Előzmények 1.2 A tanulmányút célja 1.3 Miért éppen Norvégia és Izland? 1.4 Miért fejlett a norvég és izlandi könyvtárügy? 2 Könyvtári stratégiák, különös tekintettel Norvégiára (Soós Csilla) 2.1 A norvég könyvtári reform 2008–2014 2.2 AB-utvikling pilot projekt 2.3 BIBLIOTEKSOK 2.4 A 2008–2014-es évekre vonatkozó norvég könyvtári stratégia összegzése 2.5 Az izlandi stratégiáról 3 Egyesített katalógusrendszerek, azonosságok és eltérések Izlandon és Norvégiában (Szepesi Judit, Mader Béla) 3.1 GEGNIR – a nemzeti könyvtári és egyesített katalógus rendszer 3.2 BIBSYS, a norvég felsőoktatási és szakkönyvtárak integrált könyvtári rendszere 3.3 FRIDA 4 Felsőoktatási könyvtárak a két északi országban (Kokas Károly, Palotásné Pánti Róza, Szepesi Judit,Vadné Kokovay Zsuzsanna, Mader Béla) 4.1 Az oslói főiskola könyvtára (Høgskolen i Oslo, Læringssenteret) 4.2 Az oslói egyetemi könyvtár (Universitetsbiblioteket i Oslo) 4.3 Osloi Egyetem. Társadalomtudományi Szakkönyvtár 4.4 Az Akureyri Egyetemi Könyvtár 4.5 Az Izlandi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (Landsbókasafn Islands – Háskólabókasafn) 5 Egyéb, általunk meglátogatott könyvtárak (Mader Béla, Kaszás Tímea, Palotásné Pánti Róza 5.1 A norvég Nemzeti Könyvtár Nasjonalbiblioteket) 5.2 Az Akureyri Városi Könyvtár (Amtsbókasafnið á kureyri) 5.3 A reykjavíki Városi Könyvtár (Borgarbókasafn Reykjavíkur) 83

6 Speciális nemzeti könyvtári feladat: web-archiválás (Szepesi Judit, Kokas Károly) 6.1 Ennyi előzetes után az izlandi web archívumról, időrendi áttekintésben 6.2 MIA (Magyar Internet Archívum) 7 Felhasználóképzés a két ország könyvtáraiban (Kaszás Tímea) 8 Az információs társadalom modern kiszolgálása: e-adatbázisok, e-tananyag, e-folyóiratok elérése, nemzeti licencek konzorciumok (Mader Béla) 9 A könyvtárosképzés sajátosságai (Palotásné Pánti Róza) 1. Bevezetés 1.1 Előzmények A „nemzetközi mobilitási programok – szakmai gyakorlatok, tanulmányutak, együttműködések” c. mobilitási program (amely az EGT/Norvég Finanszírozási Mechanizmus társfinanszírozásával jött létre, amelyet a Tempus Közalapítvány koordinált) keretében 13 magyar könyvtáros szakmai tanulmányúton vehetett részt Norvégiában és Izlandon. Mindkét országban egy-egy hetet tölthettünk el, a tanulmányutunk fő szervezői norvég részről az Oslói Főiskola, izlandi részről a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár, valamint az Akureyri Egyetem voltak. 1.2 A tanulmányút célja A norvég és izlandi könyvtárügyről, könyvtárakról szóló szakirodalom rendkívül gazdag. A nyelvi korlátok miatt számunkra elsősorban a magyar, másodsorban az angol nyelvű szakirodalom tanulmányozása nyújtott segítséget ahhoz, hogy a tanulmányúton megismerendő fő szakmai területekként a különféle típusú könyvtárak szolgáltatásait és a felhasználóképzést jelöltük meg előzetesen. A tanulmányút műfaja a közvetlen tapasztalatok szerzésére, kapcsolatok kialakítására, összehasonlításokra, számos elméleti megfontolás gyakorlatban történő tanulmányozására kiválóan alkalmas. Az út eredményei elsősorban a saját munkahelyeink, könyvtáraink e tapasztalok szerinti alakításában mutatkozhatnak majd meg. Ugyanakkor lehetnek az útnak a magyar könyvtáros társadalmat, a magyar könyvtárügyet szélesebb körben érdeklő, érintő tapasztalatai is. Ezeket írjuk le beszámolónkban, amely hangsúlyozottan nem tudományos igényű tanulmány, hanem sok esetben a tapasztaltak szubjektív interpretációja. 1.3 Miért éppen Norvégia és Izland? Közismert a skandináv országok, szélesebben véve az északi országok könyvtárügyének a fejlettsége, tiszteletet parancsoló eredményeik e téren. Több beszámoló olvasható erről magyarul is, nem kívánván szakirodalmi szemlét 84

összeállítani, most csak jelzésként Koltay Tibornak a Könyvtári Figyelőben megjelent cikkét, s a témát tudományos alapossággal és részletezően bemutató Németh Márton szakdolgozatát – amely a MEK-ben tanulmányozható – említjük meg. A hírek és tények érdeklődést keltettek bennünk, s azzal a meggyőződéssel töltöttek el, hogy hasznos közvetlen ismereteket szerezhetünk számos könyvtár meglátogatása, a norvég és izlandi kollégák részletes ismertetései, s a kötetlen szakmai eszmecserék során. 1.4 Miért fejlett a norvég és izlandi könyvtárügy? A kérdés beszámolónk bevezetőjében természetesen az alapokra vonatkozik: melyek azok a történelmi, társadalmi jellemzők, amelyek elősegítették e több mint szakterület, e kulturális és információs alapintézmény fejlődését (s amelyek természetesen pozitívan hatottak a társadalom egészének alakulására is). Rövid, szubjektív válaszokat kaptunk erre mind Norvégiában, mind Izlandon. Osloban, a vendéglátó főiskola könyvtárában, Ole Ch. Lagesen neves norvég újságíró, közéleti személyiség ékes angolsággal és nagy szubjektivitással mutatta be nekünk a norvég társadalmat alakító történelem főbb eseményeit, s beszélt a jelenről is. Kedves közvetlenséggel említette, hogy a 872-től létező Norvégia – Dániával és Svédországgal perszonálunióban, dán elnyomás alatt, majd újabb kényszerű perszonálunióban a svédekkel – 1905-ben lett független, de ma a Föld talán leggazdagabb országa. Köszönhetően főleg természeti kincseinek, elsősorban az olajnak, s természetesen iparának is. Az alig több mint 4,5 milliós lakosság között az anyagi javak viszonylag egyenlően oszlanak meg. Nem tagja az Európai Uniónak, de gyakran osztja annak álláspontját egyes politikai kérdésekben. Az adójövedelmekből finanszírozott módon olyan általános közegészségügyi ellátást, nemzeti biztosítási rendszert hozott létre, amelynek tagja minden norvég állampolgár és letelepedett külföldi. Az oktatási rendszer fő elve a mindenki számára teljes esélyegyenlőség biztosítása, tekintet nélkül az egyén társadalmi vagy kulturális hátterére, esetleges különleges tanulmányi igényére. 85

A norvég kultúra – bár az utóbbi időben erős amerikanizálódási tendenciák is mutatkoznak szerinte – őrzi saját markáns hagyományait. Ez megfigyelhető a kulturális intézményekben, múzeumokban, képtárakban, de magán a norvég tájon is, s megmutatkozik a norvég zenében, irodalomban egyaránt. Érdekes módon emelte ki Ole Lagesen az egyesületek, az egyén egyesületi tagságának szerepét a norvég társadalom életében. S itt – könyvtárosi nézőpontból – érdemes a már említett Németh Márton némely vonatkozó megállapítására is utalni, részben szó szerint: „A skandináv országokban a modernizációs projektumok a független, szabad földbirtokos farmerek társadalmi bázisán indultak el a 19. században. A farmerek és a liberális értelmiség szövetsége alapozta meg a kulturális modernizációt (falusi önkéntes kulturális szervezetek létrehozása). A lassanként kialakuló civil önkéntes szervezetek voltak a század második felétől kialakuló közkönyvtárak legbiztosabb támaszai is. A könyvtár a helyi kisközösségi identitás egyik hordozójává lett… A felvilágosodás és a demokrácia eszméi a műveltség és a tudás minél szélesebb társadalmi körű terjesztésében fonódtak össze… ez máig az egyik alapvető rendszerszervező elv, az információszabadság alapjog támasza… A »tudást az embereknek« szlogen jegyében alapították már az első közkönyvtárakat is…, a kis néhány kötetes nyilvános könyvtárakból nagy közkönyvtári hálózat lett. Az alapelv azonban, hogy a szegényebb sorsúakat is részesíteni kell a tudás és a kultúra gyümölcseiből, azóta is változatlan. Az információszolgáltatás elválaszthatatlan a szociális felelősségtől.” S amit Németh Márton általában állapít meg a skandináv államokról, az fokozottan érvényes Norvégiára, vagyis: „A skandináv modell fő jellemzője tehát: a tudásalapú társadalomba átvezető innovatív átalakulás mögött erős társadalmi legitimitással felvértezett szociális tartalom áll.” Tanulmányutunk ahhoz túlságosan rövid volt, hogy mindent mélyen és részleteiben is tanulmányozzunk. Arra azonban elég időnk volt, hogy minden megnyilatkozásból azt tapasztaljuk, hogy a könyvtári szolgáltatások lényege a mindenki általi elérhetőség, szakmai terminológiával a hozzáférés biztosítása. Az Izlandon töltött egy hét alatt kifejezetten az ország történelmét ismertető előadást nem hallattunk ugyan, ám minden egyes szakmai előadás kitért annak legfontosabb eseményeire. A területileg nagy, népessége alapján kis ország a 800-as évek második felében népesül be, 930-ban már létrehozza saját és a világ első parlamentjét. Önállóságán hamarosan csorba esik, az évszázadokig tartó norvég majd dán uralom után csak 1944-ben kiáltották ki függetlenségüket, s azóta köztársasági államformában él a kb. háromszázezer főt számláló lakosság. Nemzeti identitástudatuk erős, kötődésük a kultúrájuk alapjául szolgáló óészaki irodalomhoz, annak legjellemzőbb műfajaihoz a sagákhoz és a hősi énekekhez ma is tapasztalható. 86

Látogatásunk időpontjáig igen gazdag országnak számított, természeti kincsei, dinamikusan teljesítő gazdasága reményt adnak arra, hogy a jelen gazdasági válságból is kilábal.

Ha Norvégiában az egyenlő esélyek elve meghatározónak tekinthető a társadalom napi életében, ez még inkább így van Izlandon. Könyvtárosként csodálva és elismerve tapasztaltuk ennek egyik jelét: a nemzeti konzorcium által előfizetett adatbázisok, információforrások bárki által történő ingyenes használatát. A nem tudományos tanulmánynak szánt beszámoló bevezetését azzal a megállapítással zárjuk, hogy könyvtárosként jó volt mindkét országban a kultúra, a könyvtárak, az olvasás és az értékek mai világunkban már talán konzervatívnak tűnő, ám az információs és tudástársadalom új igényeihez és elvárásaihoz is alkalmazkodó továbbélését tapasztalni. E megállapítás nem csupán személyes benyomásokon, hanem a tényeken, bármely időszakban használókkal teli bármely típusú könyvtárak, vagy éppen a villamoson, vonaton utazó, olvasó emberek látványán alapul. 2. Könyvtári stratégiák, különös tekintettel Norvégiára 2.1 A norvég könyvtári reform 2008–2014 A fejlesztés háttere: A Kulturális és Egyházügyi Minisztérium fennhatósága alá tartozó Levéltári, Könyvtári és Múzeumi Hatóság (Archives, Libraries and Museums, norvégül ABM-utvikling) 2003-ban jött létre azzal a céllal, hogy összefogja a norvég könyvtári rendszert, s olyan stratégiát dolgozzon ki, mely a felhasználói 87

igények minél hatékonyabb kielégítésére és a könyvtárak együttműködésére irányul.  Ilyen elképzelések mentén készítette el a csoport a Könyvtári reform 2008–2014 című dokumentumot, melynek fő irányai a következők:  A könyvtárak tanulási forrásközpontként való megjelenítése  E fő irány a következő célok megvalósítását tűzi ki:  országos szinten a könyvtári és az oktatási hatóságok között rendszeres együttműködés kialakítása,  módszerek és eszközök kifejlesztése az információs készségek tanítására,  az egyetemeken és főiskolákon születő tudományos információhoz való hozzáférés biztosítására nyílt hozzáférésű digitális archívumok használata. A következő fő irány: A könyvtárak mint az irodalom és kultúra terei Célkitűzései a következők: speciális program indítása az irodalom terjesztésére, a „kulturális iskolatáska” országos programban használt irodalom előállításának és bemutatásának támogatására források szerzése a központi költségvetésből, akcióterv kidolgozása arra, hogy erősödjön a könyvtárak, levéltárak és múzeumok – mint helytörténeti központok – szerepe, erősíteni kell, illetve ki kell terjeszteni az állami finanszírozású gyarapítási programot az irodalomra és az egyéb médiára (filmek, zene, számítógépes játékok), a könyvtárakban a társadalmi elfogadás, az integráció és a kulturális sokszínűség támogatása. Újabb fő irány: A digitális tartalom és a webes ingyenes szolgáltatások elérhetővé tétele, amelynek során lehetővé válik  a fontos tartalmak digitalizálása a levéltárak, múzeumok és könyvtárak körében,  új információs és kommunikációs technológia (IKT) használatára épülő digitális szolgáltatások fejlesztése.  A megvalósításhoz szükséges:  A norvég könyvtári rendszer struktúrájának és szervezeti felépítésének megújítása, a következő feladatok megoldásával:  felhasználóbarát könyvtári rendszer kialakítása (hatékony dokumentum-elosztás),  a norvég könyvtári rendszer szervezeti egységeinek erősítése és fejlesztése,  a könyvtárak fizikai tereinek fejlesztése, 88



eszközök és módszerek kidolgozása a könyvtári tevékenység javítására és értékelésére. Nem kevésbé kívánalom a  Szakértelem és kutatás könyvtári rendszerben, ennek következtében:  az általános szakértelem megújítása a könyvtári szektorban,  a tudásmegosztás erősítése a könyvtári tevékenység részterületei között és a közgyűjtemények szorosabb együttműködése,  hálózati csoportok alakítása a különböző könyvtártípusokból,  a szerzői jog és az adatvédelemmel kapcsolatos ismeretek erősítése,  kutatási programok indítása az egész közgyűjteményi területen. A jelentős rövidítésekkel közölt fenti stratégia egyes elemeiről előadásokat hallgathattunk az ABM-utvikling munkatársaitól. A szervezet létrejöttéről fentebb szóltunk, de érdemes tevékenységének néhány fő jellemzőjéről is szót ejteni. A már korábban is idézett Német Márton szerint a szervezet fő célja: „Az információ, hordozójától és tárolási helyétől független, egységes szemléletű megőrzése, feldolgozása és szolgáltatása, minden közművelődési területen.” […] Ezáltal fontos demokratikus és szociális missziót is felvállal e szerv. A közművelődési szféra szereplőinek fontos összekötő eleme e koncepció szerint az infokommunikációs technológiák alkalmazása. Annál is inkább, mert az audiovizuális és az archív dokumentumok, információk kapcsán elmosódnak a határok a könyvtári, levéltári múzeumi területeken belül és egymás között is. Mindegyikük hasonló feldolgozó és szolgáltató információs technikai és módszertani eszközöket kell használjon.” AB-utvikling pilot projekt A stratégiában megfogalmazott célok elérése érdekében először az ABMútvikling pilot projekt indult útjára. Ez a kísérleti projekt 100 intézményt foglal magában honlapjaikkal, adatbázisaikkal és közös keresőfelülettel. A kísérleti időszak 2007–2008-ra vonatkozott, 2009-től 2014-ig a megvalósítás és üzemeltetés során egyre több tartalmat szolgáltatnak, egyre több, a felhasználók számára szükséges funkciót építenek be, amely a WEB 3.0 megvalósítását teszi majd lehetővé. Technikai keretek: Az ABM kísérleti projekt kiemelt célcsoportjai a felsőoktatás szereplőiből tevődnek össze: egyetemi hallgatók, tanárok, kutatók, ABM-alkalmazottak és szakértők, de közvetett cél természetesen végül a teljes lakosság elérése. A norvég könyvtári stratégia kapcsán érdemes megemlíteni a tervezett egységes keresőrendszert, amelynek neve

89

2.3 BIBLIOTEKSOK A norvég könyvtári rendszer könyvtárait – 19 megyei, illetve különböző típusú, közművelődési, iskolai, felsőoktatási könyvtár, tudásközpont – közötti együttműködést nem csak az ABM-projekt, hanem a kialakítandó egységes könyvtári közös keresőrendszer, a Biblioteksok is elő fogja segíteni. Létrehozásának motiváló tényezői között szerepel a könyvtárak saját állományukhoz való együttes hozzáférésen alapuló kapcsolata, a régi közös katalógus kivonása, helyettesítése, valamint más országok hasonló szolgáltatásának példája, pl: a bibliotek.dk (Dánia) és a LIBRIS (Svédország). A Biblioteksok kereső és böngésző a Norvég Nemzeti Könyvtár és az ABMcsoport kezdeményezése alapján jön létre, és a könyvtárak dokumentumállományához való hozzáférést biztosítja. A Biblioteksok a keresés szempontjából az optimális könyvtárat automatikusan azonosítja. Ilyen módon az egységes nemzeti könyvtári kártyával a felhasználó bármely könyvtárból kölcsönözhet anyagot. Fejlesztési szakaszok: 1. szakasz: A projekt 2009-ben indul el kb. 10 könyvtárral. Ebben a szakaszban részletes és átfogó tervezésre van szükség, s ekkor történik a követelményekkel kapcsolatos részletes prioritási lista összeállítása. 2. szakasz: A tervezést követő szakaszban a kísérleti verzió születik meg, ez tartalmazza az alapvető funkcionális követelményeket: alapkeresés, megfelelő korrigálási lehetőségek, személyre szabott alap, automatikus kölcsönzés, gyors küldés, közös nyelv. 3. szakasz: Létrejön a „csapatváltozat”, mely már a legtöbb könyvtárat magában foglalja. Ekkor alakítják ki a következőket: böngészők, listák, 2.0 funkcionalitás, a Biblioteksokon kívüli keresés, változatosabb személyi profil, statisztikai adatközlés, on-line segítség, soknyelvű interface.

90

A későbbiekben az összes könyvtárat és más releváns forrásokat is bevonva további fejlesztés várható a következő területeken: hozzáférhető információk az eredménylistán, rugalmas kezelhetőség, megújulásra és fenntartásra való képesség, otthoni használat, egyre több adatbázishoz való kapcsolódás. A projekt megvalósításának várható eredményei elsősorban a következők lesznek: a felhasználó könnyebben fér hozzá a könyvtári anyaghoz, a közreműködő könyvtárak növekvő virtuális kötetszámmal (és egyre több munkával) számolhatnak, viszont a gyűjtemények használati aránya is megnő. Az eredmények elérése érdekében nagy hangsúlyt kell helyezni a hatékonyságra a metaadatok magas színvonalú előállítására is. 2.4 A 2008–2014-es évekre vonatkozó norvég könyvtári stratégia összegzése A norvég könyvtári reform megfogalmazása során a ki, hol, mikor, hogyan, miért és mit kérdések megválaszolásához próbáltak segítséget nyújtani a stratégiát alkotók. A középpontban az ember áll, aki képes legyőzni a nehézségeket és kiemelkedő teljesítményt nyújtani, nagyszerű alkotásokat létrehozni. A reform megvalósításának határidejét 2014-re, a norvég alkotmány – a „Grunnloven” – megszületésének 200-dik évfordulójára tűzték ki. A dokumentumban lefektetett elveken alapul a könyvtári rendszer megújításának gondolata is: „Célunk az, hogy az összes állampolgár ne csak szabad és egyenlő legyen, de mindenkinek egyenlő esélye legyen a szabad hozzáférhetőséghez, hogy láthassa és megérthesse közös kulturális örökségünket.” – fogalmazódik meg a könyvtári stratégiában. 2.5 Az izlandi stratégiáról Angol nyelvű új dokumentumot az izlandi könyvtárügy 2008 utáni stratégiájáról nem találtunk. Az egyes szakmai előadásokon elhangzott, a stratégiát is érintő részletek nyomán azonban az a meggyőződésünk, hogy az izlandi Oktatási, Tudományos és Kulturális Minisztérium által 2005-ben publikált irányelvek az információs technológiai szerepéről az oktatásban, a kultúrában és a tudományban a jelenben is meghatározzák a könyvtárak fő feladatait is. Röviden összefoglalva ez a dokumentum két fő részből áll: A) Digitalizálás és on-line hozzáférhetőség E területen 6 jelentős célkitűzés fogalmazódik meg, az alábbiak szerint: Fejlődés elérése a könyvek, folyóiratok, újságok, fényképek, múzeumi tárgyak, levéltári dokumentumok, audiovizuális anyagok digitalizálásáról szóló információk rendszeres összegyűjtése terén azért, hogy a törekvések duplikálása kiszűrhető, az európai együttműködés és szinergia viszont támogatható legyen. 91

Fejlődés elérése a levéltárak, könyvtárak és múzeumok analóg anyagai digitalizálásakor a minőségi célok tekintetében azzal a céllal, hogy növekedjék a Európai Digitális Könyvtár számára digitalizált anyag s az állami költségvetési támogatás is. Fejlődés elérése a kulturális intézmények és a magánszektor közötti partneri kapcsolatokban azért, hogy a digitalizálás támogatásának új útjai is megnyíljanak. Fejlődés elérése nagyteljesítményű digitalizáló eszközök rendszerbe állításának területén. Fejlődés elérése a kulturális intézmények, kiadók és egyéb jogtulajdonosok tekintetében azzal a céllal, hogy digitalizált dokumentumaik kereshetők legyenek az Európai Digitális Könyvtár felületén. Előrehaladás a törvényhozásban meglévő olyan akadályok felderítésében, amelyek a kulturális javak on-line hozzáférésével és használatával kapcsolatosak, és lépések megtétele azok eltávolítására. B) Digitális (állomány)védelem Az e területen megfogalmazott célkitűzések, feladatok száma öt, s ezek a következők: Előrehaladás elérése a digitális anyag hosszú távú megőrzését és hoszszú távon való elérhetőségét biztosító nemzeti stratégiában. Előrehaladás az Európai Unió tagországaival történő, azok stratégiáira és akcióterveire vonatkozó információcserét illetően. Előrehaladás a digitális formátumú kulturális javak többszörözését és átmozgatását illető jogalkotás területén a megőrzés és a védelem érdekében. Előrehaladás a már digitális formában létrejött anyag elhelyezésére vonatkozó politikák s munkafolyamatok tekintetében. Előrehaladás a web-tartalom megőrzésével kapcsolatban, a felhatalmazott intézmények jogi helyzetét illetően. Egyesített katalógusrendszerek, Izlandon és Norvégiában

azonosságok

és

eltérések

3.1 GEGNIR – a nemzeti könyvtári és egyesített katalógus rendszer Izlandon a nemzeti és egyetemi könyvtár, s rajta kívül még 200 más különböző típusú könyvtár az ALEPH 500 könyvtári integrált rendszert használja. Mivel az országnak összesen 350 könyvtára van, s mivel a fenti 200-ban a legjelentősebb könyvtárak benne vannak, lényegében azt állapíthatjuk meg, hogy az ALEPH (s annak megújuló verziói) könyvtári rendszerként egyeduralkodó az országban. Az azonos rendszer nagyon megkönnyítette a Gegnir létrehozását. 92

A Gegnir-t – mint az izlandi könyvtárak egyesített, közös katalógusát – az 1998 óta tervezett és 2001-ben meg is alapított izlandi könyvtárak nemzeti konzorciuma (Landskerfi bókasafna) működteti. A nemzeti konzorcium „tulajdonosai” az izlandi kormány és számos helyi önkormányzat szerte az országban. A nemzeti konzorcium fő céljai az alábbiakban foglalhatók össze: Izland viszonylag szerény könyvtári és információs forrásai legjobb felés kihasználásának biztosítása, egyenlő hozzáférés biztosítása az izlandi könyvtárak minden használója számára a fenti forrásokhoz az Internet segítségével, s nem utolsó sorban költséghatékonyan működő, egyszerű és központilag működtetett könyvtári rendszer felállítása. A (jelenleg az Aleph 500.18 verzióján működtetett) Gegnir fő jellemzői: A nemzeti konzorcium minden könyvtárral egyedi szerződést köt, amelyben különböző mutatók alapján (pl. a lakosság száma az adott közösségben) számítják ki a fizetendő díjakat. A rendszer nyilvános, bárki számára elérhető, kereshető az Interneten (http://gegnir.is). A különböző típusú könyvtárak adatbázisaikkal a Z39.50-es protokoll segítségével kapcsolódnak. A közös katalógus mintegy 1 millió bibliográfiai rekordot tartalmaz mindenféle dokumentumtípusról (monográfiák, folyóiratok, hírlapok, válogatott folyóiratcikkek, hanganyagok, kéziratok, vizuális dokumentumok, számítógépes fájlok, térképek). A Gegnir ad helyet az Izlandi Nemzeti Bibliográfiának is. A katalogizálási munkálatokat a katalogizáló tanács (5 fő) felügyeli. A katalogizálás Összesen 170 könyvtáros foglalkozik katalogizálással, a közös katalógus feltöltésével a különböző izlandi könyvtárakban. A szabványok és előírások, amit a munkafolyamat során felhasználnak a következők: MARC21, AACR2 (rövidített izlandi fordítása a MARC21-nek), ISBD és természetesen a katalogizáló kézikönyv (http://hask.bok.hi.is/). A legtöbb rekordot az OCLC-ből [az Egyesült Államokban működő (nemzetközileg is nagyon használt) bibliográfiai forrásmegosztó hálózat könyvtárak számára] importálják, majd honosítják. Minőségi vizsgálatok A közös katalógus, bibliográfiai adatbázis egyik hatalmas problémája és egyben kihívása a minőségi ellenőrzés. 2003–2006 között 125 könyvtár adatait ellenőrizték a konzorcium tagjai, miközben különböző könyvtári integrált rendszerekből (Libertas, Dobis Libis stb.) konvertáltak adatokat a Gegnir-be. A minőség fenntartása érdekében katalogizáló és tárgyszó tanács menedzseli, irányítja a bibliográfiai adatbázissal kapcsolatos szakmai munkálatokat. 93

Szigorú szabályok vonatkoznak arra, hogy kik kaphatnak katalogizálási jogokat, amelyek természetesen vissza is vonhatók. A katalogizáló tanács Célja: Létrehozni és elfogadtatni a katalogizálási szabályokat és az ezekből adódó problémák kezelése A katalogizálási jogok kiosztása A katalogizálási jogok visszavonása A tagok: tag képviseli magát a Gegnir-t irányító tanácsból 1 tag képviseli a Nemzeti és Egyetemi Könyvtárat tag képviselteti magát más területekről, s tag még a Gegnir szerkesztője, valamint egy informatikus az izlandi könyvtárak konzorciumából (rendszergazda) A tárgyszó tanács Feladata, hogy jóváhagyja vagy visszautasítsa az új szavak bekerülését az adatbázisba, hierarchia-rendszereket alakítson ki (fő- és melléktárgyszavak) és utalókat készítsen. A tanácsban 3 tag képviseli a katalogizáló tanácsot és egy fő a Nemzeti és Egyetemi Könyvtárat. Authority file A bibliográfiai ellenőrzésnek egyik legfontosabb eszköze az authority file, amely a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár fennhatósága alatt 2005 decembere óta épül a Gegnir-t illetően. Tartalma: az izlandi személynevek keresztutalókkal tárgyszórendszer az iskolák és a nyilvános könyvtárak által használt tezaurusz alapján Az egyes tárgyszavak, kifejezések használatát koordinálni kellett, mivel a különböző típusú könyvtárak különböző tárgyszavakat használtak, a sok teendő miatt (földrajzi nevek, címek egységesítése stb.) az irányítás 2008-ban indult el. Együttműködés Minden Gegnir-hez csatlakozott könyvtár megváltoztatta katalogizálási szokásait, elismerve azt a tényt, hogy „…az egységes Gegnir egy felelősségteljes szellemi munkát végző személyzettől függ”. Az izlandi könyvtárosok szerint a siker kulcsa az együttműködés. Az együttműködéshez 94

pedig türelem és rugalmasság kell. Az együttműködésre utaló jeleket minden meglátogatott izlandi könyvtárban tapasztalhattuk. A Gegnir fontosságát és jelentőségét mutatja, hogy minden Izlandon hallott szakmai előadásban, kötetlen beszélgetésben a közös katalógus feltétlen felemlítődött. 3 .2 BIBSYS, a norvég felsőoktatási és szakkönyvtárak integrált könyvtári rendszere A Gegnir és a Bibsys között számtalan különbség van, a legalapvetőbb az, hogy a Gegnir egy közös katalógus (amely az Aleph 500 könyvtári integrált rendszert használó izlandi könyvtárak közös katalógusa), a Bibsys pedig (azonkívül, hogy márkanév is) lényegében számos könyvtári szolgáltatást nyújtó cég, amely komplett könyvtári integrált rendszert biztosít a könyvtáraknak, igen szofisztikált modulszerkezettel. A Bibsys Norvégiában az egyetemi, főiskolai könyvtárak, a Nemzeti Könyvtár, a tudományos szakkönyvtárak, összesen több mint 100 könyvtár integrált könyvtári rendszereként működik. Ugyanakkor konzorciuma is ezeknek a könyvtáraknak 1972 óta. Működtet közös katalógust is, ez 7,5 millió dokumentum meta-adatokat is magában foglaló közel 3 millió rekordját tartalmazza. Az adatbázis, a közös katalógus évi növekedése kb. 180 ezer meta-adat rekord, amely 600 ezer dokumentumtételhez kötődik. A Bibsys számos könyvtári szolgáltatást segít és tesz lehetővé. Ezek közül érdemes kiemelni a könytárközi kölcsönzés segítését (mint ahogy erről a TMTben Papp István is beszámolt): „Norvégia a BIBSYS katalógusnak köszönheti könyvküldési gyorsaságát. A BIBSYS-ben részt vesz valamennyi norvég egyetemi könyvtár, a Nemzeti Könyvtár, minden főiskolai könyvtár, és egy sor tudományos könyvtár, ezért nagyon könnyű ellenőrizni az állomány státusát (rendelkezésre áll-e az adott könyv, vagy ki van-e kölcsönözve). A BIBSYSnek nagyon jó KKK modulja van, és a megrendeléseket elektronikusan is leadhatják mind a használók, mind pedig azok a könyvtárak, amelyek nem tagjai a BIBSYS-nek.” 3.3 FRIDA A Gegnir és a Bibsys mellett némi erőszakkal említhető csak, de jelentősége miatt mégis szeretnénk szólni a FRIDA-ról, amely nem kifejezetten könyvtári célra készült, de könyvtárak, különösen a felsőoktatási könyvtárak által is jól használható speciális rendszer. A FRIDA a kutatási tevékenységek, eredmények és a tudományos kompetencia bemutatására, dokumentálására szolgáló integrált kutatási adatbázis. A rendszer adatai felhasználhatók a norvég egyetemek kutatási tevékenységéről szóló statisztikák készítéséhez. A rendszer által nyújtott információk nagy szerepet 95

játszanak a norvég egyetemeknek a minisztérium általi támogatása évenkénti meghatározásában. Mire jó a FRIDA elsősorban? Biztosítja a kutatók, kutatási projektek és kutatási eredmények egységes szempontú bemutatását az egyes intézményeken belül, annak szervezeti felépítését is követve, biztosítja, hogy a kutatók saját adataikat bármikor rögzíthessék és elérhessék, biztosítja a közvetlen hozzáférést a nagy tudományos adatbázisokhoz (pl. az ISI és a Norart adatbázisaihoz), ami a szakirodalom kutatásakor jelentős időt megtakarító tényező, biztosítja a kutatócsoportok, kutatóközpontok és részlegeik számára a belső bemutatkozástól a külső profilírozásig a megfelelő felületet, s végül, ami szintén fontos: kielégíti a kormányzat kutatási eredményekkel kapcsolatos nyilvántartási igényeit is. 4. Felsőoktatási könyvtárak a két északi országban Tanulmányutunk során több felsőoktatási könyvtárat volt alkalmunk meglátogatni, némelyiket hosszabb ideig, másokat csak éppen egy rövid könyvtári túra erejéig. A következőkben a meglátogatott könyvtárakat mutatjuk be röviden, egyes esetekben szubjektív megállapításainkat sem elhallgatva. 4.1 Az oslói főiskola könyvtára (Høgskolen i Oslo, Læringssenteret ) A magyarul tanulási központnak fordítható (Nota bene: a „learning center” vagy „centre” elnevezés tudomásunk szerint az Egyesült Királyságban jelent meg az egyetemi vagy főiskola könyvtár fogalmának kiváltására. Nem feladatunk, hogy az elnevezés tradíciókat felrúgó vagy éppen modern és kifejező voltáról értekezzünk, a könyvtáros általában nemtetszéssel fogadja az inkább marketing elvek alapján belépő új elnevezést, néhol törekszik is az eredeti könyvtár elnevezés visszaállítására. A főiskolai könyvtár a 6 karú anyaintézmény legnagyobb, de csak egyik könyvtára. Az intézmény karaira (Művészeti, Design és Dráma Kar, Neveléstudományi Kar, Mérnöki Kar, Egészségtudományi Kar, Újságíró, Könyvtár és Információtudományi Kar, Ápolóképző Kar és Társadalomtudományi Kar) járó 11000 hallgatóból majdnem 100%, 10 600 fő az aktív könyvtárhasználó. Közöttük sokan külföldiek. Ez a tény s a főiskola sajátos célkitűzése a könyvtári hagyományos és elektronikusan elérhető állomány soknyelvűségét, nemzetköziségét eredményezi. A főiskola egyik fontos eleme az általuk „nemzetköziesítés”- nek nevezett elv. E szerint az intézmény stratégiája erőteljesen támaszkodik a mobilitás és a „nemzetköziség itthon” elveire, amelyek a főiskola programjainak, szakjainak és a kutatásnak nemzetközi dimenziókat is adnak. 96

A főiskola maga Oslo központjától nem messze, egy régi sörfőzdéből átalakított, modernizált, új szárnyakkal kibővített épületegyüttesben található. A könyvtár, a Læringssenteret egy nagy, egybefüggő térben helyezkedik el, szellős, áttekinthető az elrendezés. Berendezése teljesen modern, stílusa minimalista, még a színek is erre jellemzőek: piros, szürke, fehér. Letisztult vonalvezetésű, praktikus bútorok tagolják a teret. A falakat mai, modern művészeti alkotások díszítik. A nagy térben üvegfallal leválasztva 43, öt-hat főt befogadó, ICT-vel felszerelt szemináriumi szoba is található, amelyeket a diákok csoportos munkára, közös tanulásra használhatnak. Jó megoldás, hogy a csoportos tanulás szobái egy nagy plazma képernyővel is fel vannak szerelve, erre az egyes laptopok tartalma kivetíthető, közösen megtárgyalható. Több napon jártunk az előadásainknak helyet adó oktató termet megközelítendő a könyvtárban, s minden nap nagy forgalmat tapasztaltunk: a könyvtárban oldott légkörben olvastak, tanultak, s a szemináriumi szobák is mind foglaltak voltak. Bár a térben több könyvtáros is szolgálatban volt, a diákok önkölcsönző rendszert használhattak.

97

Néhány jellemző adat a könyvtárról: állománya 215 000 dokumentum, 900 nyomtatott folyóirat és 9300 digitális folyóirat. Kurrensen 15 000 online folyóiratra és 41 adatbázisra fizetnek elő. Könyvtárközi kölcsönzésük is magas: 2007-ben 10 000 könyvtárközi kérés és közel ugyanennyi könyvtárközi kölcsönzésben történő átadás történt. A könyvtár területén több mint 500 ülőhely található: 140 olvasóhely, 200 számítógépes munkaállomás és 43 szemináriumi szoba, ami összesen újabb 200 ülőhelyet jelent. Minden diáknak kötelező a felhasználóképzés. Ez órarendjükbe be is van építve, ezen kívül a weben is található olyan, a könyvtárosok által készített tananyag, amely az adatbázisokban való keresést oktatja. 2007-ben 81 696-an töltöttek le elektronikus full text szöveget. Az ezeket tartalmazó különböző adatbázisokat önállóan vagy nemzeti konzorciumi licencek segítségével érik el mind a hallgatók, mind az oktatók. Találkoztunk elgondolkodtató, itthon is megvalósítható/megvalósítandó elemekkel is. Csak két példa: az egyik, hogy a könyvtár egyik termében az egészségtudományi kar hallgatói számára a tanulás megkönnyítésére az emberi test felépítését, szerveit tanulmányozandó életnagyságú makettek is találhatók. A másik az, hogy a hallgatók a belépő kártyájukkal egy, a könyvtárhoz tartozó számítógépes (de könyveket nem tartalmazó) termet a nap 24 órájában használhatnak. 4.2 Az oslói egyetemi könyvtár (Universitetsbiblioteket i Oslo)

Az Osloi Egyetem a város szélén található campuson található. Ugyanitt van az első igazgatója, Georg Svedrup professzor után Georg Svedrup Hus-nak nevezett épületben egyetemi könyvtára is. A tanulmányút tervében ennek bár csak rövid könyvtári túra keretében történő meglátogatása szerepelt, de 98

csoportunk, különösen annak a Szegedi Tudományegyetemen dolgozó tagjai ennek is nagyon örültek. Az ok: a Tudományegyetem 2004 végén átadott új könyvtára több tekintetben mutat hasonló vonásokat, ám mindkét épület önálló és eredeti a megvalósítást illetően. Az egyezések nem véletlenek: a szegedi tervezgetés idején az osloi könyvtár számos 21. századot idéző elemet mutató tervei, alaprajzai már ismertek voltak. Szegeden lényegében ebből vettük annak megerősítését, hogy az egyetem szíveként funkcionáló egyetemi könyvtárnak a hagyományos, klasszikus könyvtári funkciókon kívül más nyilvános, közösségi tereket és szolgáltatásokat (tantermek, konferenciatermek, kiállítási tér, hallgatói közösségi helyiségek, cafeteria) is tartalmaznia kell.

A szubjektív összehasonlítás azt mondatja velünk, hogy a szegedi épületben a szorosan vett könyvtári területek, az osloiban pedig a kiegészítő funkcionális terek megoldása sikerült jobban. Néhány szóban az új oslói egyetemi könyvtár előtörténetéről. Az elődöt 1811ben hozták létre, s első gyűjteménye lényegében a dán Királyi Könyvtár átadott duplumaiból s más adományokból alakult ki. A könyvtár 1815 óta nemzeti könyvtárként is működött egészen 1988-ig, amikor is az újonnan alapított Nemzeti Könyvtár ezt a funkciót átvette. Ettől kezdve a könyvtár elsősorban az egyetemi polgárok igényeit elégíti ki, de egyben nyilvános könyvtár, amely jelenleg a legrégebbi, legnagyobb egyetemi könyvtára Norvégiának. 99

Az 1960-as évektől kezdődtek az új könyvtár építési törekvések. Végül 1992ben a parlament döntött megépítéséről, amit az új Nemzeti Könyvtár korábbi megalapítása tett lehetővé. A Blindern nevű campuson felépült könyvtár azonban csak négy karát szolgálja az egyetemnek (Bölcsészettudományi Kar, Társadalomtudományi Kar, Neveléstudományi Kar és Teológiai Kar), a többi kar önálló kari könyvtárakkal rendelkezik. Az impozáns épület 30 000 m² alapterületű és három fő egységre oszlik: az egyetemi könyvtár, oktatási és nyilvános terek, adminisztráció. A könyvtár saját honlapja szerint postmodern és késő funkcionalista stílusban tervezett épület, különböző korszakok és stílusok jellemző jegyeit viseli magán. A nagy piros hátsó fal és a fehérrel, sárgával és feketével szembesített kontrasztja, kombinálva a nyújtott terekkel a húszas és harmincas évek konstruktivizmusára és a Bauhausra utal vissza. A nyírfa-anyag alkalmazása a belső terekben az ötvenes évek ún. „skandináv design”-jának asszociációját keltheti bennünk. Az épület monumentális homlokzata a hatalmas oszlopokkal az antik könyvtárak és templomok klasszicitását idézi. Az üveg és a fekete gránit a homlokzaton viszont újra visszahoz bennünket a jelenbe. A tervezésnek e variációi a könyvtárak állományára is reflektálni kívánnak, amely a 2000 éves egyiptomi papirusztekercsektől a modern elektronikus szövegekig terjed, természetesen a kettő között a tudományos irodalom minden típusát is tartalmazva. És az északi irodalom néhány első művének példányait, amelyek a bejáratnál három Runa-kő alakzatban nyertek elhelyezést. A könyvtár 1999 szeptemberében nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. Érdekes megjegyezni egy későbbi összehasonlítás miatt is, hogy a könyvtár beköltözése hat hónap alatt történt meg.

A könyvtár 25 000 méternyi szabadpolcos olvasói terekkel rendelkezik, amelyek 5 emeleten oszlanak meg, és közel 800 000 kötethez nyújtanak közvetlen hozzáférést az olvasók számára. E hatalmas polcmennyiségen kívül a zárt raktárak 59 000 folyómétere további 2 millió kötet befogadására alkalmas, de jelenleg csak 1 200 000 kötetet tartalmaz, s a polcok 20%-a az egyetem más könyvtárainak raktározási gondjait 100

oldja meg. Nem tudjuk megállni az összehasonlítást a szegedi új egyetemi könyvtár hasonló adataival: az osloi összesen 84 kilométernyi dokumentum tároló helyével szemben a szegedi új egyetemi könyvtár összesen 39 kilométernyi kapacitással rendelkezik (hála a raktári kapacitásra vonatkozó terveinket felére nyirbáló nemzetközi szakértői testületnek, amely a jövőre nézve a pusztán digitális dokumentumok bűvkörébe vonódott. Még egy összehasonlítás, itt Szegeden hasonló állománnyal, de 70 különböző helyről költöztetve, csak három hónap állt rendelkezésünkre. A könyvtár a modern könyvtár minden szolgáltatását biztosítja, ez nem volt meglepő. Meglepő inkább a szabadpolcos terek állványokkal való túlzott zsúfoltsága volt, viszont jó megoldás a számos olvasói öböl, ahol viszonylag kisebb terekben hangulatosabb olvasni és tanulni. A belső berendezésben a fának, a norvég és finn bútoroknak dominanciáját találtuk, a rövid séta alkalmával úgy tűnt, hogy mind a dokumentum, mind az olvasó útja a könyvtárban jól tervezett és megoldott. Itt mondjuk el, amit tulajdonképpen minden meglátogatott nyilvános könyvtárban tapasztaltunk: a nap bármely időszakában az olvasói forgalom kifejezetten nagy, a nyilvános terek kihasználtsága legalább 80-90 százalékosra becsülhető. Mivel tanulmányutunkon a házigazdák célzott szakmai előadásokat tartottak számunkra főleg a szolgáltatásokat és a felhasználóképzést érintve, statisztikai adatokkal a fentiek alátámasztására nincs módunk, de benyomásaink minden bizonnyal a való helyzetet tükrözik. 4.3 Oslói Egyetem. Társadalomtudományi Szakkönyvtár A Társadalomtudományi Szakkönyvtár az előzőleg meglátogatott egyetemi könyvtártól nem messzebb mint 200 méterre, az egyetemi campus kari épületében található, s itt egy emeletet foglal el. Az épület központi lépcsőháza körül terül el négyszög alakban, a bejárattól elindulva bármelyik irányban körbe lehet menni, és a bejárathoz visszatérni. Belépve és a térben balra indulva a kölcsönzői térbe érünk. A kölcsönző/tájékoztató pult mellett szabadon mozdítható székek és kivetítő vászon található a felhasználóképzés számára. A székeket a résztvevők létszámától függően lehet rendezni. A tér számítógépes munkaállomásokkal és 4-5 főt befogadó üvegfalú szemináriumi szobákkal van tagolva, a szabadpolcos állomány a külső falat körben borító polcokon található. Átérve az olvasótermi részbe, száz olyan ülőhely található, amely nem számítógépes munkaállomás. Tanulmányi időszakban a hallgató itt használhatja a laptopját, de vizsgaidőszakban ezek a férőhelyek kizárólag tanulásra használhatók. Visszaérve a bejárat felé a folyóirat- olvasó található kényelmes fotelekkel. A könyvtár kellemes tanulóhely több mint kétszáz ülőhellyel, kb. 60 000 kötet szabadpolcon levő kötettel. 101

Ottlétünk idején ez a könyvtár is zsúfolt volt hallgatókkal. Felmerülhet a kérdés, vajon miért kell a hatalmas új könyvtár közvetlen közelében egy másik olyan könyvtár, amelynek gyűjteménye igen nagy mértékben megegyezik a nagykönyvtáréval.

A válasz igen egyszerű, részben a kihasználtsága indokolja, szakmai szempontból viszont a léte mellett leginkább érvelő vonás az, hogy a könyvtár kizárólag a legújabb, illetve a nagyon közelmúlt kari szakjainak irodalmát tartalmazza, minden más anyagért az egyetemi könyvtárat kell használni. 4.4 Az Akureyri Egyetemi Könyvtár Izlandi tanulmányutunk első állomása Akureyri volt, egy körülbelül 15 000 lakosú, magyar méretekben kis, izlandi méreteket tekintve jelentős város. Az idegenforgalmáról télen-nyáron híres városnak számos kulturális intézménye mellett egyeteme is van.

102

Az Akureyri Egyetemen kb. három és félezer hallgató tanul, ebből azonban másfél ezer távoktatásban, ténylegesen kb. kétezer hallgatója van a tanulmányi időszakban. Így könyvtára sem nagy, és természetesen feladatai között jelentős helyet foglal el a távoktatással tanuló hallgatók könyvtári segítése. A könyvtárba érve a tér kétfelé válik, a kölcsönzői térre és az olvasóteremre. A kölcsönzői térben a szabadpolcos rész után következik a folyóirat-olvasó, gyönyörű kilátással a tájra. Az olvasóteremben 64 ülőhely található, mindegyik egyben számítógépes munkaállomás is. A kézikönyvek zárható szekrényekben helyezkednek el, és maga a terem is leválasztható a tértől, és külön zárható. Ez nem valamely különleges állományvédelmet jelent, pusztán azt, hogy mivel a hallgatók a nap 24 órájában látogathatják (csupán a kártyájukat kell az ajtónyitáshoz használniuk), az ellenőrzés nélküli időszakban a hagyományos dokumentumok ne tűnhessenek el.

A könyvtárban 8 könyvtáros dolgozik, és a gyűjtemény 40 000 dokumentumból áll. A könyvtár tagja az izlandi könyvtárak konzorciumának (Lanskerfi bókasafna), így ennek a közös katalógusát építik és használják, valamint a keresőfelületük is közös (mint ahogy ezt a Gegnir-ről szóló részben már említettük). A konzorciumban közös előfizetéseik vannak: 12 általános és szaktudományi adatbázis, 500 e-book, 14 000 elektronikus folyóirat és kb. 10 000 kutatási jelentés/cégdokumentum. Négy másik egyetemmel közösen létrehoztak egy digitális szakdolgozattárat is. A hallgatóknak a felhasználóképzés keretében információs írástudást tanítanak. Ez a következőket jelenti: bevezetés a könyvtár és az információforrások használatába (mind nyomtatott, mind elektronikus), a hallgatók megtanítása a források rendszeres és rendszerezett használatára, különös hangsúllyal az információ minőségének értékelésére. A könyvtári felhasználóképzésben különös gondot fordítanak a szaktárgy egyetemi oktatójának, kutatójának a bevonására. Említettük, hogy a távoktatásban résztvevő hallgatók száma igen nagy. Számukra és segítésükre a 103

könyvtár több megoldással is él. Az egyik ilyen az elektronikus kurzusok elkülönített anyagát tartalmazó webhely (http://hlada.unak.is), ahol a különféle kurzusok és azok vizsgáinak utolsó három évre vonatkozó anyaga érhető el, és amely a hallgatók számára biztosított speciális password-del érhető el. A másik megoldás a „virtuáis magánhálózat”- nak nevezett hálózati megoldás. Ennek a révén bárhonnan az országból el lehet érni az egyetem saját belső hálózatát, be lehet iratkozni a könyvtárba, s így használni lehet mindazokat az adatbázisokat távolról is, amelyeket különben csak az egyetemi helyi hálózatból lehetne elérni. 4.5 Az Izlandi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (Landsbókasafn Islands – Háskólabókasafn) A most egy épületben két funkciót is ellátó könyvtárnak mind nemzeti, mind egyetemi oldalról voltak elődei, de ezekről csak nagyon röviden szólunk. Önálló nemzeti könyvtár (1818–1994) A könyvtár alapítását külföldi látogatók kezdeményezték, akik megdöbbenve tapasztalták, hogy azon a szigeten, ahol évszázadokkal azelőtt jeles irodalmi művek születtek, az emberek könyvek nélkül élnek. Támogatásuk és lelkesedésük nyomán Európa-szerte gyűjtötték az adományokat a könyvtár megnyitásához, amire 1825-ben került sor. Első helye a reykjavíki katedrális tetőtere volt; a megnyitó idején az állomány 1545 kötetet tett ki. A könyvtárat 1881-ben átköltöztették a parlamentbe, önálló épületét 1909-ben nyitották meg. Az Egyetemi Könyvtárral történt összevonásáig itt működött.

A Nemzeti Könyvtár alapítása után nem sokkal az izlandi kiadványok letéti könyvtára lett, majd az 1886. évi kötelespéldány-törvény értelmében minden publikációból két példányt kell kapnia és őriznie. Ez az állomány majdnem teljesnek mondható, 1534-től találhatók itt nyomtatott művek. Különgyűjteményei között jelentős helyet foglalnak el a kéziratok és a 104

könyvtárnak adományozott magángyűjtemények. A nemzeti bibliográfiát 1888tól adják közre. Ez kezdetben, mint az új szerzemények bibliográfiája, 1944-től a könyvtár évkönyvének részeként, 1974-től ismét önálló kiadványként jelent meg, 1979től számítógéppel állítják elő. Az 1994-ben történt összevonásig a könyvtári munkatársak létszáma 40 volt. Az Izlandi Egyetem Könyvtára (1940–1994) Az Izlandi Egyetemet 1911-ben alapították három korábbi szakiskola: a Műszaki Iskola (alapítva 1847-ben), az Egészségügyi Iskola (1876) és a Jogi Iskola (1908) összevonásával, amelyek egyetemi karokként folytatták működésüket. Az alapításkor létesített negyedik kar (akkori nevén Filozófiai Kar) jelenleg a bölcsészettudományi. A szakiskoláknak megvolt a saját kis könyvtáruk. Az Egyetemi Könyvtár először a parlament épületében kapott helyet, majd az egyetem önálló, 1940-ben átadott épületében már saját területe lett. Ebben az időben a hallgatók száma 280 körül volt. Az Egyetemi Könyvtár is megkapta a letéti könyvtár státust, így a kezdetektől minden izlandi kiadvány egy példánya itt is megtalálható. Bár a hallgatók száma folyamatosan nőtt, a könyvtárnak 1945–1964 között egyetlen főállású alkalmazottja volt. Az összevonás előtt a dolgozók száma 33 volt. A könyvtár számítógépesítése 1986-ban kezdődött az első CD-ROMkiadványok beszerzésével. A következő lépés 1990-ben a Libertas nevű integrált könyvtári rendszer üzembe állítása volt. Ezt a rendszert több kutatóintézeti könyvtár is használta, valamint akkor a Gegnir nevű központi katalógust is ezzel építették. A központi katalógusba a nem izlandi dokumentumokról mintegy 200 ezer rekordot a brit Sastec cég vitt be, az izlandi anyagok retrospektív katalogizálását a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár munkatársai végezték. Természetesen az egyes izlandi könyvtárak saját felhasználói profilokat és beiratkozási díjakat alkalmazhatnak. A katalogizálási modul egységes volta s az olvasói személyes felhasználói adatok jórészének egységes kezelése így is rengeteg fölösleges munkától kíméli meg a tagintézményeket. A közkönyvtári szférában azonban napirenden van az egységes beiratkozási rendszer kiépítése is. Izlandi Nemzeti és Egyetemi Könyvtár (1994–) A jelenleg is működő könyvtárat 1994-ben nyitották meg egy új és tágas épületben, bár a két könyvtár egyesítéséről már az 1950-es években szó volt. A parlament 1974-ben hozott döntést arról, hogy új könyvtárépülettel emlékezzenek meg az ország 1100 éves fennállásáról. Az építkezés húsz évig tartott, és finanszírozásához a parlament külön adót vezetett be. Az új épület 105

hasznos területe 13 000 m2, és több száz olvasó befogadására alkalmas. Sok olvasói helyen van számítógép vagy laptopok Internet-csatlakoztatására alkalmas végpont. 2005-re, amikorra a hallgatók száma 8000 körüli, az oktatóké, kutatóké pedig kb. 1000, mindez már kevésnek bizonyult. 1994-ben az új könyvtár jogi helyzetét is rendezték, tíz év működés után azonban ez is felülvizsgálatra szorul. A könyvtár épülete kívülről úgy néz ki, mint egy kastély, vagy inkább egy vár, erődítmény. Jelzésszerűen mesterséges várárok veszi körül, melynek egy részében víz is van. A várárkot lávakő mellvéd szegélyezi, amelyet a tőzeget jelképező gyepszőnyeg borít, utalva az izlandi hagyományos építkezési módra. Az épület négyszög alakú, és mind a négy sarkán torony helyezkedik el, melyet az épület festésével is kihangsúlyoztak, a hagyományos izlandi színeket alkalmazva, az épületet borító, Japánból beszerzett alumínium fel-lemez barnásvörös, a tornyok fehérek. Funkcionálisan a tornyokban találhatók a lépcsőházak, a liftek, a mosdók és a nyilvános telefonok. Érdekesség, hogy a négyszintes épületnek a második emeletén van a főbejárata (amely követvén a vár jellegre utaló egyéb elemeket, felvonóhíd-szerűen van kiképezve). A nemzeti könyvtár itt a második és az első emeleten található, az egyetemi könyvtári rész pedig a harmadik és negyedik emeleten. A földszinten az öltözők, a kötészet, raktárak és a dolgozók által használható büfé kapott helyet. Az épület főbejáratán keresztül egy előtérbe jutunk, ahol egy kiállító tér, konferenciaterem, ruhatár és nyilvános kávézó található. Az olvasói terek a négy szinten több mint 10 000 négyzetmétert foglalnak el, ahol kb. 900 000 kötet szabadpolcos elhelyezésére van hely (ebből az egyetemi könyvtári részleg állománya 340 000 kötet, a nemzeti könyvtáré pedig 450 000 kötet és 14 000 kézirat). Az összesen 760 férőhelyből 485 a kutatók számára fenntartott hely, 70 a nyilvánosság által használható PC-vel rendelkezik (ez nem kis szám, hiszen az izlandi lakosság, hallgatók körében a saját laptop, notebook használata jóval elterjedtebb, mint itthon). Három szemináriumi szoba és 150 zárható szekrény áll a használók rendelkezésére. A szellős, világos terekben világos fabútor és kék kárpitú székek találhatók. Nagyon szellemes az ablakok melletti asztaloknál az árnyékolás: világos fa rácsból álló zsalut lehet tetszés szerint kinyitni vagy behajtani. Az olvasók kényelmét szolgálják a fekvőszékek, amelyek a könyvtár több pontján megtalálhatók. A berendezés izlandi termék, és mind művészi tervezésű. A nemzeti könyvtár fő feladatai sorában első helyen az Izlandon publikált dokumentumok összegyűjtése és használtatása, valamint a későbbi generációk számára történő megőrzése áll. Nagyon fontos tevékenységének tartja a kéziratgyűjtemény gondozását és védelmét, az izlandi nemzeti bibliográfia publikálását. Emellett a nemzeti könyvtár gyűjti az idegen nyelvű dokumentumokat mind nyomtatott, mind egyéb formában. Az egyetemi könyvtár az Izlandi Egyetem oktatási és kutatási tevékenységének szakirodalmi 106

információs és más szolgáltatásokkal való támogatását helyezi előtérbe. Ehhez jó kutatási és tanulási körülményeket, a könyvtári anyaghoz való könnyű hozzáférést biztosít. Feladatának tartja még az izlandi közös katalógus működtetését, a tudományos és kulturális tevékenységek támogatását.

A könyvtár személyzete 100 főből áll. Nyitva tartásuk heti 80 óra, ami rugalmasan igazodik a diákok időbeosztásához. Vannak olyan napok, amikor ugyan csak 17 óráig van tájékoztató szolgálat, de a könyvtár 22 óráig nyitva tart, szombaton és vasárnap is nyitva vannak. A hosszú nyitvatartási idő biztosítása hallgatók alkalmazása révén oldható meg. Az izlandi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban és könyvtárról sok szakmai előadást hallottunk, s az egyes részlegek meglátogatása során sor került kötetlen beszélgetésekre is. Ezek során kiderült az is, hogy a két könyvtári funkció (nemzeti és egyetemi) együttélésének vannak problémái is, esetenként párhuzamosságok, esetenként a prioritások nem megfelelő tekintetbe vétele okozhatja azokat. 2003-ban például egy olyan szervezeti átalakítás történt (a beszerzés és feldolgozás kétfelé oszlott aszerint, hogy izlandi vagy külföldi dokumentumokat érint-e), amely bár valós problémákat volt megoldandó, de az eredmény csak az lett, hogy a munkafolyamatok végzésének jelentős megdrágulása miatt a könyvtár azóta deficites.

107

A szakmai előadásokban hallottunk a könyvtár különféle szolgáltatásairól, ezek közül most a kölcsönzésről, kölcsönzési politikáról ejtünk néhány szót. Mint említettük, az épületben a könyvtári szolgáltatások négy szinten helyezkednek el, a kölcsönzés technikai megoldásának érdekessége, hogy ez a szolgáltatás mind a négy szinten igénybe vehető, különböző dokumentumok esetében és különböző jogosultságokkal, s minden szinten van általános tájékoztató pult is. A könyvtár második szintjén történik az olvasói kártyák készítése, kiadása, a raktári kérések leadása, a kölcsönzés (kiadás, visszavétel, hosszabbítás, előjegyzés), a felszólítások kiküldése, a késedelmi díjak beszedése. A harmadik szinten lehet beszerezni a fénymásoló kártyákat, itt történik a szakdolgozatok kikölcsönzése. A negyedik szinten kölcsönzik az audiovizuális dokumentumokat és kivételes esetekben a védett dokumentumokat. A kölcsönzési szabályok sok újdonságot s a hazaitól való eltérést nem mutatnak, a dokumentumokat 30 napra lehet kölcsönözni, s kölcsönözhet minden 18 évét betöltött, érvényes izlandi személyigazolvánnyal rendelkező egyén. A könyvtár használata az egyetem polgárainak és a könyvtári munkatársaknak ingyenes, más könyvtárlátogatók a beiratkozáskor 2100 izlandi koronát (kb. 2400 Ft) fizetnek egy évre. Kétféle mércével állapítják meg a késedelmi díjakat: normál kölcsönzés esetén a késedelmi díj 12 korona/nap, rövid kölcsönzési idő esetén 100 korona/nap. Ha egy kikölcsönzött dokumentumot nem hoznak vissza 60 napon belül az ügyet átadják egy behajtó cégnek. Az oktatóknál kölcsön lévő dokumentumok száma limitált, maximum 90 dokumentum lehet az egyetemi tanároknál. A kölcsönzéseket minden hónap végén meghosszabbítják a tavaszi terminus végéig és addig, amíg nincs valamelyik dokumentumra új igény. Más oktatóknál és a doktoranduszoknál maximum 60 dokumentum lehet egy időben. A kölcsönzéseket minden hónap végén meghosszabbítják a tavaszi terminus végéig és addig, amíg nincs 108

valamelyik dokumentumra új igény. A mesterképzésben részt vevő hallgatóknál 30 dokumentum, az alapképzésben részt vevőknél 20, mindenki másnál 10 dokumentum lehet kölcsön egyszerre. 4.6 A rejkjaviki Pedagógiai Főiskola Könyvtára Rövid időre meglátogattuk a Pedagógiai Főiskola könyvtárát is. A főiskola egyik épületében található, családias, kisléptékű könyvtár. Az olvasói térben nemcsak szabadpolcon levő könyvek és tanulóhelyek találhatók, hanem nagyon sok pedagógiai segédlet, modellek, applikációk, a tanórákon felhasználható ötletes segédanyagok és természetesen a szakdolgozatok. A könyvtárhoz előadóterem és szemináriumi terem is tartozik.

5. Egyéb, általunk meglátogatott könyvtárak 5.1 A norvég Nemzeti Könyvtár (Nasjonalbiblioteket) A jelenleg 340 munkatársat foglalkoztató norvég Nemzeti Könyvtár az oslói egyetemi könyvtár régi (felújított és a szomszédos épületek bevonásával kiegészített) épületében működik. Egy teljes délelőttöt betöltő látogatásunk azzal kezdődött, hogy a könyvtár egy vezető munkatársa a könyvtár történetéről és jövőképéről számolt be röviden, s utána mind tájékoztatásában, mind a könyvtár séta során a könyvtár jelenleg legkiemelkedőbb projektjéről, a Norvég Digitális Könyvtár létrehozásáról volt szó. A könyvtár jövőképe szerint a nemzeti könyvtárnak a tudás multimédia központjaként kell szerepelnie, ami a következőket jelenti: legyenek egyike Európa legmodernebb és legizgalmasabb nemzeti könyvtárainak, hozzák létre a Norvég Digitális Könyvtár központi magját, magas színvonalú tudást és tapasztalatot ajánljanak, 109

működjenek közre a kultúra és a technológia megértésében, legyenek változásra képes intézmény. A Nemzeti Könyvtárnak a Norvégiáról, a norvégokról, a norvég kultúráról szóló bármely információ elsődleges forrásaként kell működnie. Feladatai között természetszerűen található meg az, hogy gyűjteményei létrehozása és megőrzése mellett az azokhoz történő széleskörű hozzáférést is biztosítja. A könyvtárnak számos gyűjteménye van és mindegyik használható is a nyilvánosság által vagy magában a könyvtárban, vagy Interneten keresztül. Főbb gyűjtemények az alábbiak:  Unikális kéziratgyűjtemények (kézzel írottakat is beleértve)  Speciális könyvgyűjtemények  Zenei gyűjtemények  Rádióadások 1930-tól napjainkig  filmgyűjtemények  Színházi gyűjtemények  jelentős térképgyűjtemény  poszterek  fényképek  újságok

A könyvtár szintén fontos feladata a norvég Nemzeti Bibliográfia készítése. Ennek munkálatai során a könyvtár a norvég társadalomra vonatkozó minden információ megőrzésére és hozzáférhetőségének biztosítására törekszik, függetlenül attól, hogy az információ hogyan és milyen médiában jelent meg. A Nemzeti Bibliográfia a kulcs az információkat tartalmazó gyűjteményekhez. A norvég köteles példány törvény biztosítja, hogy minden, ami az országban megjelenik, a könyvtárba kerüljön. Feltétlenül érdemes megemlíteni (már csak 110

a hazai összehasonlíthatóság miatt is, hogy az első ilyen törvényt Norvégiában 1697-ben hozták, míg a jelenleg hatályos törvényt (amely lefedi a média minden típusát, beleértve a digitális dokumentumokat is) 1990-ben fogadták el. Az is figyelemre méltó, hogy a legfontosabb norvég website-kat rendszeresen mentik, és egy hosszú távú digitális repozitóriumban tárolják azok tartalmát. Jelenleg már 40 millió dokumentum lementése és tárolása történt meg. A Digitális Nemzeti Könyvtár Mivel a nemzeti könyvtár meglátogatásakor a kiemelt programunk a digitalizálás tanulmányozása volt, erről hosszabban is beszámolunk. A már fentebb említett jövőkép és célok alapján a nemzeti könyvtár a teljes állománya, összes gyűjteménye rendszeres digitalizálásába kezdett. A könyvtár előtt álló fő kihívás az, hogy hogyan használja ki a digitális repozitórium előnyeit, hogyan őrizze meg ebben a dokumentumokat és hogyan tegye azokat hozzáérhetővé oktatónak, hallgatónak és a teljes nyilvánosságnak. Ez kihívás sok tekintetben, különösen a copyright-ra, a technikai minőségre és a terjesztés pedagógiájára. A könyvtár digitalizálási stratégiájának fő vonásai a következők: (a finanszírozástól függően) a lehető leghamarabb digitalizálni kell a könyvtár összes gyűjteményét, a különféle speciális kívánságok, rendelések alapján is kell digitalizálni („digitization on demand”), tárgyalásokat folytatni a kiadókkal, hogy minél több kiadványukat digitális formában tegyék elérhetővé, más intézmények (pl. kiadók, újságok) számára is működjön a könyvtár digitális archívumként, stratégiai partnereket kell keresni a finanszírozáshoz és a know-how-k biztosításához, a norvég társadalom által megbízhatónak elismert repozitóriumként kell működni, a kulturális örökség minél nagyobb részét (pl. speciális search-enginek segítségével) hozzáférhetővé kell tenni, a jelenleg még nem szabadon felhasználható dokumentumok jogtulajdonosaival tárgyalásokat kell folytatni, hogy a legújabb könyvek, filmek, zenék is hozzáférhetők legyenek. A digitalizálási projekt méretei is említést érdemelnek. A könyvtár már 10 év óta folytatja ezt a tevékenységet, s kezdetben a prioritás a fényképek, hangfelvételek és az újságok mikrofilmjeinek digitalizálása volt.

111

Eredményként jelenleg a digitális gyűjtemény több mint 150 000 óra rádióműsort, több mint 300 000 fényképet és több mint 1 millió újságoldalt tartalmaz. Megkezdődött a könyvek digitalizálása is, 2007- ben 25 000 kötetet digitalizáltak. A könyvtár szerint ezek a tervekhez képest igen szerény számok. A Nemzeti Könyvtár digitalizálási programja során a következő digitalizálásokat kívánja teljesíteni: 450 000 könyv, 000 000 folyóirat 700 000 újság (több mint 60 000 000 oldala!) 1 300 000 kép (fénykép és levelezőlap) 60 000 poszter, 200 000 térkép, 000 000 kézirat 200 000 zenei egység 1 900 000 aprónyomtatvány 1 000 000 óra rádióműsor 80 000 óra zene 250 000 óra film és tv-műsor A terv megvalósítása gyors ütemben folyik. Rendkívül nagy gondot fordítanak a kivitelezés technikai színvonalára, megfelelő berendezéseket és szoftvereket állítottak munkába. Az egyes dokumentumtípusok digitalizálási sajátosságainak megfelelő módszereket alkalmaznak. A közeljövő terveiben a könyvjellegű dokumentumok digitalizálási munkafolyamatának egyes elemeit fejlesztik, különös tekintettel a végeredmény minőségi követelményeire. Az eddigi munka során számos tapasztalatot szereztek, a jelentkező hibák elemzése is hasznosnak bizonyult. 112

5.2 Az Akureyri Városi Könyvtár (Amtsbókasafnið á Akureyri) A Városi Könyvtár alapításának évét 1827-re teszik, de ekkor és még az elkövetkező évtizedekben is csupán olvasókörként, nem nyilvános könyvtárként működött. 1906-ban került hivatalosan a város tulajdonába a gyűjtemény, amikor a város kötelezettséget vállalt arra, hogy egy új épület megépítésével biztosít megfelelő elhelyezést a nyilvános könyvtár számára. Az elhatározás megvalósulása hatvan évet váratott magára. A könyvtár épületét a jelenlegi helyén 1968 novemberében adták át, a város alapításának 100. évfordulóján. Két fiatal építész tervei alapján építették meg a modern, üvegfalú épületet. Az évek során helyhiány lépett fel, bővítése vált szükségessé. 2001-ben kezdték el egy új épületszárny megépítését. Az új, nagyobb és korszerűbb épületet 2004 márciusában adták át.

Az Akureyri Városi Könyvtár és Levéltár ma az egyik legnagyobb könyvtár Izlandon. Közkönyvtári és levéltári funkcióján túl nemzeti könyvtári feladatot is ellát, második őrzőhelyként működik. Mindezek mellett a nemzeti digitalizálási programból is kiveszi részét. A személyzet tizenöt főből áll. Az épület elhelyezése kiváló, egy emelkedő tetején helyezkedik el, ahol impozáns, csillogó fehér tömbjével kimagaslik a környezetéből. Belülről nézvést is nagyon kellemes hatást kelt a csupa üvegfal. Amellett, hogy világosságot és napfényt enged be, csodálatos panoráma veszi körül a bent lévőket. Különösen élvezhető ez a látvány a könyvtár kávézójában üldögélve, ahol internetezni és magazinokat olvasgatni is lehet. Az épületegyüttes két szintje áll nyitva a látogatók számára, a többi része a raktárakat és belső munkaszobákat foglalja magában. Itt folytatják többek között a digitalizálási és levéltári munkát. 113

A könyvtárnak nagy a látogatottsága, napi átlagban négyszázan keresik fel a különböző korosztályú olvasók, hiszen gyermekkönyvtári részleggel együtt működik. A nyári időszakban a külföldi turisták számára is nyitva áll. Belső elrendezése, az egyes részlegek kialakítása praktikusan, a forgalom igényeihez igazodva van kialakítva. A bejárati ajtónál, az érkezési térben üvegtárolókban elhelyezve kiállítási anyag fogadja a beérkezőket. Az első szinten található a kézikönyvtári részleg, az olvasóterem, a film- és CD-gyűjtemény, valamint az információs pult. Itt helyezték el azt az állományrészt is, amely az olvasók számára a legkeresettebb könyveket tartalmazza (az otthonnal, kertészettel, főzéssel, sporttal foglalkozó irodalom). Két-két katalógusgép van felállítva az első és a második szinten is, amelyeken a Gegnir adatbázist, az Enciklopédia Britannicát és a HVAR, elektronikus folyóirat-portált lehet böngészni, ingyenesen. Az olvasóteremben 22 olvasóhely van, az asztalok magas peremmel vannak elszeparálva egymástól, így biztosítva az intimitást.

Az olvasóteremmel szemben van elhelyezve a kézikönyvtári állomány, színcsíkkal jelezve, hogy melyek a kölcsönözhetőek és melyek a helyben használhatóak. Az egész első emeleten wifi-hálózat működik, úgyhogy ha valaki laptoppal érkezik, akkor Internetre tud csatlakozni, és azt díjmentesen használhatja. Arra is lehetőség van, hogy a könyvtárban igényeljenek laptopot, ottani használatra, pl. filmnézésre vagy zenehallgatásra. A film- és zenei állomány kölcsönözhető, de fizetni kell érte, és csak a beiratkozási kártyával rendelkezők élhetnek a lehetőséggel. Szintén az első emeleten kapott helyet, a bejárat másik oldalánál az Internet-kávézó. Itt nyolc számítógép van, amelyeken internetezni lehet. A használatnak óradíja van, és maximum két órán át lehet igénybe venni. A büfében kávét, teát és meleg ételt is kínálnak elfogyasztásra. Kedves színfolt az információs pult szomszédságában kialakított kis butik, ahol gyermekkönyveket, játékokat, plüss állatkákat és egyéb ajándéktárgyakat lehet vásárolni. A második emeleten van a felnőtt kölcsönözhető könyvek állománya 114

és a gyermekkönyvtári részleg. Középen elhelyezve itt is van információs pult, ahol a felelős könyvtáros segít a keresésben, tájékoztatásban. Minden állományegységnek megnevezett felelőse van. Az ő nevük és elérési lehetőségük (telefon, e-mail) szerepel a könyvtár honlapján. A könyvtár az év minden munkanapján 10–19 óráig tart nyitva és – a nyári időszakot kivéve – szombat délután is. 5.3 A reykjavíki Városi Könyvtár (Borgarbókasafn Reykjavíkur)

A városi könyvtárat 1919-ben alapították. Érdekes a könyvtár indulásának története. Létrehozása részben a város tulajdonában lévő halászhajók Franciaországnak történő 1917-es eladásának köszönhető. Az izlandi kormány az eladás feltételéül szabta, hogy a haszon egy részét a reykjavíki közkönyvtár létrehozására kell fordítani. A nagyközönség számára 1923-ban nyitották meg az intézményt a város régi kulturális épületében. Már a megnyitás után fokozatosan bővítette szolgáltatásait a könyvtár az olvasói igényeknek megfelelően, fiókok beindításával. Jelenleg 6 fiókkönyvtár van a város különböző kerületeiben. Az 1969 óta működteti a népszerű mozgó könyvtári rendszert, 40 megállóhelyet alakítottak ki, de előtte is volt hasonló kezdeményezés, már a könyvtár nyitása után, hajókra vittek kölcsönzés céljából könyveket. 1973-ban hozták létre a zenei könyvtárat. Először csak helyben lehetett használni, majd 1986-ban beindult a zenei kölcsönzés. A hetvenes években kezdődött a hangos könyvek házhoz szállítása a gyengén látó olvasóknak. 2000-ben költözött új helyére, a kikötőben egy raktárt építettek át impozáns, a 21. századi igényeket is kielégítő épületté. A hivatalos megnyitót 2000. augusztus 18-án, Reykjavík város napján tartották, és az épület másnap, az évenként megrendezésre kerülő Reyjkjavíki Kulturális Éjszakán nyílt meg a 115

nagyközönség előtt. Nem egyedül a városi könyvtár költözött ide. Itt kapott helyet a Reykjavíki Művészeti Múzeum, a Reykjavíki Levéltár és a Reykjavíki Fotó Múzeum is. A könyvtár az épület első, második és ötödik emeletén helyezkedik el. Az első emeleten található a tájékoztató, a folyóirat-olvasó és a kávézó, a második emeleten a kölcsönözhető könyvek vannak, elkülönítve a gyermek és felnőtt irodalom, az ötödik emelet a zene és a filmek birodalma. Az egyes szinteken, az olvasó igényeknek megfelelően, olvasói öblöket alakítottak ki. Az olvasók kényelmét szolgálja 64 internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép is. Ezen felül a könyvtárnak hot-spotja is van, így az emberek magukkal hozott saját laptopjukkal érhetik el az Internetet.

Az új könyvtár épületének megnyitása óta számos tevékenység, szolgáltatás indult el. Ezek közül a legnépszerűbbek például a közhasznú információk szolgálata, a zene és film intézet vagy a vizuális művészetek tagozata. A városi könyvtár a Vizuális Művészek Egyesületével 2004-ben indította, finn mintára, az Artótek szolgáltatást. Csekély díjazás ellenében lehet 1–36 hónapig terjedő időszakra „kikölcsönözni” száz izlandi kortárs festő munkáját. Általában 200 és 300 közötti a bérelhető képek száma. Ha esetleg annyira megtetszik a kép, vásárlásra is van lehetőség (www.artotek.is). A könyvtár a művészeti és a fotó múzeum szomszédságát kihasználva számos kiállításnak, találkozónak, szemináriumnak ad helyet. Nagyon népszerű helyszín manapság a városi könyvtár az alkalmazotti találkozókra, képzésekre. A város más intézményeivel közösen is szervez számos rendezvényt. Csak néhány a teljesség igénye nélkül: februárban kerül megrendezésre a téli fesztivál és a múzeumok éjszakája, áprilisban könyvhét, nyáron irodalmi túra a városban külföldi turisták számára angol nyelven, „Reykjavík az irodalomban” elnevezéssel, ahol az izlandi irodalomból ismert helyszíneket, épületeket lehet megismerni, kultúra éjszakája és novemberben az északi könyvtári hét. 116

A városi könyvtár alapvető feladata, hogy részesévé váljon a fiatalok kulturális nevelésének. Minél fiatalabb korban szeretnék a gyerekekkel megkedveltetni az olvasást. Több szolgáltatás is ezt a célt szolgálja. Meseórákat, könyvtári tájékoztatókat szerveznek a gyerekeknek, de nagysikerű programjuk a családi vasárnap is. A könyvtár zárt kereteit átlépve is népszerűsítik az irodalom szeretetét. Ilyen program többek között az „utazó könyvek ládája” kisiskolásoknak és tiniknek, vagy a „story-mobile”, ami 2008-ban kezdődött, és több mint 90 óvodába és iskolákba látogat el. A gazdaság élénkülésével megszaporodott a bevándorlók, vendégmunkások száma. Együttműködve a város interkulturális központjával programokat szerveznek számukra, de a könyvtár állományát is úgy alakítják, hogy az országról szóló oktatási anyagokkal, a számos nyelven található folyóiratokkal kielégítsék a nem izlandi nyelven beszélők igényeit. Több Interneten elérhető oldal fejlesztésben is közreműködik a városi könyvtár: az országos közös katalógus, a Gegnir (www.gegnir.is) és az izlandi webkalauz (www.vefbokasafn.is) építésében. Az Izlandi Írószövetséggel, az Izlandi Egyetem Irodalmi Tanszékével, kiadókkal, írókkal közösen működteti a kortárs izlandi szerzőket bemutató web-oldalt, melynek az izlandi nyelvű oldala a www.bokmenntir.is helyen, az angol nyelvű oldal a www.literature.is helyen található. Napjainkban több mint száz kortárs szerző művei találhatók a weben. A könyvtár egyike a www.hvar.is elektronikus adatbázisok és e-folyóiratok portáljának támogatóinak. Kölcsönözni csak izlandi lakosoknak lehetséges, de a turisták is használhatják az olvasószobákat, számítógépeket stb. Csak a felnőtt olvasóknak kell fizetni éves beiratkozási díjat, ingyenes a 18 év alattiaknak, időseknek és mozgáskorlátozottaknak. A kölcsönzési határidő 30 nap. Automata kölcsönző rendszer működik a könyvtárban. Izlandi, angol, dán és német nyelven is használható a rendszer. Végül néhány statisztikai adat. Az összes állomány 500 000 egység. A könyvtár elve, hogy ezt állandó szinten tartsák, nem engedik növekedni, az új beszerzéseknek és a selejtezésnek egyensúlyban kell lenniük. A kölcsönzések száma évente egymillió. A dolgozók száma 110, ebből 85 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott. Reykjavíki lakosok 60,1%-a veszi igénybe a könyvtár szolgáltatásait. A látogatók, olvasók 95%-a elégedett a szolgáltatásokkal. 6. Speciális nemzeti könyvtári feladat: web-archiválás A norvég Nemzeti Könyvtár feladatiról szólva említettük már, hogy a könyvtár feladatának tartja a különféle (elsősorban a fontosabb) norvég weboldalak tartalmának rendszeres mentését és archiválását. A web-archiválás stratégiájáról és gyakorlatáról azonban az izlandi Nemzeti és Egyetemi Könyvtárban hallottunk – a könyvtár saját terveiről és már eddig végzett 117

tevékenységéről – magas szintű szakmai beszámolót. Ennek alapján mutatjuk be az izlandi gyakorlatot, de ezt megelőzően szükségesnek tartjuk szólni röviden és általánosságban a web-archívumokról és a web-archiválásról. Mindenki által ismert tény, hogy a web szuper gyorsasággal növekszik, naponta körülbelül 7 millió oldallal bővül. A bővüléssel egy időben azonban apad is (ha nem is ilyen mértékben), naponta oldalak sokasága tűnik el. Egy oldal átlagos élettartamát a szakemberek igen rövidre, nagyjából 44 napra becsülik. Azt is megvizsgálták, hogy egy adott évben (1998) még fellelhető oldalaknak a következő évben már csak 44 százaléka volt elérhető. A web-archiválás megkezdéséig joggal állapíthatjuk meg, hogy nagyon sok és értékes dokumentum, kulturális és tudományos anyag veszett el azért, mert nem volt archiválva. Ennek okai szerteágazóak lehetnek, a nagy teljesítményű és biztonságos archiválási technika még nem volt ismert, de az is előfordult, hogy a web oldal tartalmát nem tartották megőrzésre érdemesnek. A web-archiválást lehetővé tevő technológia az ún. webes szüretelés ("webharvesting") olyan új technika, amelynek segítségével az Interneten található anyagok megőrzési céllal összegyűjthetők. Lényege, hogy az ezzel megbízott intézmény nem csupán fogadja a köteles példányokat, hanem aktív gyűjtést végez, miáltal minimális szintre szorítható a digitális anyagokkal kapcsolatos eljárási teher; a nemzeti jogalkotóknak ezért célszerű rendelkezniük e technika alkalmazásáról, a digitális anyagok online hozzáférhetőségéről és megőrzéséről is (Európai Közösségek Bizottsága, 2006/585/EK). A web-harvesting technikával ún. web-archívumok jönnek létre, amelyek célja, hogy tárolják és megőrizzék az Internet/www tartalmakat a jövőbeli hozzáférés érdekében. A web archiválása a kulturális értékek megőrzésének részévé vált az egyes európai országokban. Felmerülhet a kérdés, hogy ki archiválja a webet, még inkább kinek a feladata, sőt kötelessége a web-archiválás? Többféle megoldás is lehetséges: Nemzeti könyvtárak. Egyes országokban már a köteles példány rendelet részeként jelentkezik a megoldás (pl. a skandináv országokban, Franciaországban, Angliában, Olaszországban, az Egyesült Államokban, Ausztráliában stb.). Internet Archive (www.archive.org) – egy nem profit-orientált Internetkönyvtár. Célja, hogy kutatóknak, történészeknek, tudósoknak maradandó hozzáférést biztosítson a digitális formában létező történelmi gyűjteményekhez. Más erre specializálódott szervezetek International Internet Preservation Consortium (www.netpreserve.org) melyet a Bibliothéque Nationale de France vezet. A jelenleg 12 tagú IIPC az Internet archiválás módszertanának kidolgozását koordinálja. 118

6.1 Ennyi előzetes után az izlandi web archívumról, időrendi áttekintésben: 1996: Internet Archive – az első kísérlet a web begyűjtésére. 1997–1999: Nordic Web Archive – együttműködés az északi országok között, célja nem közvetlenül a kulturális örökségek megőrzése, hanem az oktatási és kutatási háttéranyagok minél szélesebb hozzáférhetőségének a biztosítása. 2002: Új köteles példány rendelet, mely kimondja, hogy a NULI felelős az izlandi webtartalmak összegyűjtéséért. 2003-ban létre jön az International Internet Preservation Consortium (IIPC), azzal a céllal, hogy utat nyisson az Interneten található tartalmak archiválásának, továbbá, hogy közös célokat, stratégiákat fogadtasson el egy nemzetközi web-archívum megteremtése érdekében. Ebben az évben kezdik használni a Heritrix nevű „web-siklót”, a tartalmak begyűjtéséhez. Az izlandi web-archívumot érintő változások – időrendben 2000–2003 – Az első kísérlet a NETLIB-bel, 2004 – A Heritrix használatának eredményeként 2004 novemberében létrejött az első komplett .is végződésű oldalak gyűjteménye (30 millió dokumentum és 1,5 TB adat). 2005 – a NULI archiválási politikája: Évente 3 alkalommal teljes merítés, amit csak találnak. Hetente a 40 legfontosabb izlandi oldal tartalmának a begyűjtése. Alkalmankénti begyűjtés (pl.: választások vagy más fontos események). Web gyűjteményi problémák Minden gyűjtemény hatalmas mennyiségű adatot tartalmaz. Problémák: A duplikációk kiküszöbölése A redundancia kiküszöbölése – a változások az egyes web oldalakon nehezen észlelhetők pontosan (statikus – dinamikus oldalak) Nyilvánosság Az izlandi oldalak begyűjtésével a web-archívum működtetésével a Nemzeti és Egyetemi Könyvtár foglalkozik. Célja, hogy a gyűjteményt: mindenki számára elérhetővé tegye, időben is visszakereshető legyen, mint az „igazi” web, Google-szerű visszakeresési lehetőséget biztosítson URL-cím és keresőszavak alapján, A NutchWAX (nyílt forrású, JAVA alapú webes keresőmotor, a web archívumok keresője) és az OpenWayback (időpont szerinti keresést biztosít 119

egy adott webhelyre vagy lapra vonatkozóan az 1996 óta tárolt, több mint 85 milliárd oldalon belül) használata. 6.2 Magyar Internet Archivum (MIA) A Magyar Internet Archívum (MIA) egyelőre még csak elképzelés formájában létezik, érdemi eredményekről még nem lehet beszámolni. Drótos László az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa alapján felvázolt terv szerint Magyarországon is megtalálhatóak azok a technikai feltételek, melyek egy web-archívum életre keltéséhez szükségesek, így a terrabyte-os tárolók, URNszerver és a magyar nyelvű DC-generátor is elkészült. Fontos, hogy pontosan meg kell határozni, ki végezze a begyűjtést, illetve mely kormányzati és nem kormányzati szervek, szervezetek finanszírozzák ezt a munkát. Tisztázni kell azt a lényeges kérdést is, hogy mit is értünk a „magyar web” alatt, és milyen tartalmakat gyűjtsünk be. Elsőre egyszerűnek tűnhet a válasz, hogy a .hu domain szerverekről származó adatokat archiváljuk, de ha egy átfogó, a magyarság és a magyar online tartalmak egészét képviselő webarchívumot szeretnénk létrehozni, akkor sokkal szélesebb perspektívában kell gondolkodni, hisz jelentős mennyiségű magyar nyelvű elektronikus anyag található meg más nemzetek domain szerverein is. A Magyar Internet Archívum létrejötte felé – bár a megvalósítás a pályázat eredményétől függ – jelentős lépés, hogy a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára a TÁMOP 3.2.4/2 pályázat keretében országos feladat vállalásaként – az OSZK támogatásával – kezdeményezi egy pilot projekt megvalósítását. A projekt lehetővé teszi az elméleti és gyakorlati felkészülést egy későbbi, elengedhetetlenül szükséges országos szolgáltatás megkezdéséhez. A következő tevékenységeket foglalja magában: A nemzetközi helyzetet felmérő („state of art”) és a legjobb példákat („best practice”) bemutató tanulmány készítése a web-archiválás témájában (hazánkban először elvégzett ilyen kutatás és jelentés készítése). Részvétel jelentős külföldi rendezvényeken, tanulmányutakon: kapcsolatok építése, tapasztalatszerzés. „24-ik óra” jellegű mentés, a '90-es évek meghatározó magyar website-jainak „Magyar Webmúzeum”-má alakítása. (egyes adathordozók esetében az utolsó lehetőség). A MIA tesztarchívum nyilvántartó programjának elkészítése, metaadat nyilvántartó rendszer létrehozása. A pilot projekt eredményei nyomán MIA megvalósíthatósági tanulmány készítése. Konzorcium alakítása és működtetése, csatlakozás a nemzetközi International Internet Preservation Consortiumhoz (netpreserve. org). 120

Kérdőíves felmérés a nagyobb tartalomszolgáltatók és a potenciális intézményi felhasználók között. Nemzetközi workshop szervezése a web-archiválás témájában. „Próbaaratás” a magyar web egy jelentősebb részére, és az eredmények értékelése, a robottal való begyűjtés („harvest”) technikájának megismerése. Pilot arhívum készítése. 7. Felhasználóképzés a két ország könyvtáraiban Norvégia Norvégiában a legtöbb időt az Oslói Főiskolán, annak könyvtárában töltöttünk, s a szakmai előadások között a felhasználóképzés oktatásával foglalkozót is meghallgathattunk. A főiskolán kb. 11 000 diák tanul hat karon. A főiskola könyvtári szolgáltatásaiban különösen is érvényesül , hogy az információs technológiák ismerete, az elektronikus írástudás kompetenciája ma már az élet minden területén nélkülözhetetlen, ezért az összes hallgató részesül – szakiránytól függetlenül – általános felhasználói képzésben. A nagy számú hallgató miatt külön csoport alakult a központi könyvtárban, amely a felhasználók képzését koordinálja. A hallgatókkal személyesen, tutorokon keresztül tartják a kapcsolatot. A felhasználóképzés mindegyik karon kötelező tantárgyként, szervesen épül be a képzés moduljaiba. A diákok második évben vehetik fel, s az integrált tanfolyamokat az órarendbe illesztve végezhetik el. Az oktatás az alapvető informatikai ismeretek megszerzésével kezdődik. A következő rész az elektronikus adatbázisok és egyéb programok használata, majd a keresési technikák megismerése. Végül a hallgatók a tudományos ismeretek módszertanában mélyedhetnek el.

A képzés első része elméleti oktatás, előadás keretén belül történik. Ezt a gyakorlati foglalkozások követik, amelyeket már kiscsoportos, tantermi 121

oktatással oldanak meg. Lehetőség van még ezek után egyéni konzultációkra, az ismeretek további mélyítésére tutorok segítségével. Erre a személyes konzultációra már nem külön-külön – a karokon – van lehetőség, hanem a tanulási központban, a központi könyvtárban. Kísérleti jelleggel, on-line formában is működik a felhasználók képzése, egyelőre azonban még csak az egészségügyi karon van ez a lehetőség. Jövőbeni terv, hogy nemcsak a hallgatóknak szervezik meg ezt a képzést, hanem együttműködve a kórházakkal, az ottani dolgozóknak is tartanak előadásokat, ha nem is az egész modulból, de annak egyes részeiből, pl. az elektronikus adatbázisok használatáról és a keresési stratégiákról. Izland Az egyetemi oktatás szerves részévé vált már Izlandon is a felhasználók képzése. Felismerték, hogy az információs, elektronikus írástudás elsajátítása elengedhetetlen része a korszerű tanulási folyamatnak. Ezt szemléletesen egy kisebb egyetem, az Akureyri Egyetem példáján tudjuk bemutatni, ott erről előadást hallhattunk. Az egyetemen a képzés célja, hogy bevezessék a hallgatókat a könyvtári digitális és nyomtatott információs források keresésébe. Következő lépés, hogy ezek minőségét értékelni tudják, szisztematikus rendszerbe gyűjtve hasznosítsák tanulmányaik során és a – képzés lezárásaként – megírt szakdolgozatban. Ez a folyamat természetesen több szemeszteren átívelő oktatás. Már az első évben elkezdődik a felhasználók képzése. Az első szemeszter első hetében minden hallgatónak a központi könyvtár munkatársai bemutatják a könyvtár gyűjteményét, az elektronikus adatbázisokat és folyóiratokat és azt, hogyan használhatják az izlandi, nemzeti egyesített közös katalógust, a Gegnirt. Ez a bemutató egyszer 45 perces előadás formájában történik, majd lehetőség van a gyakorlásra. A kezdő hét gyakorlati feladatok megoldásával zárul. A speciális, alaposabb képzés a karokon folytatódik. Az informatikai írástudás megismerését speciális kurzusok biztosítják, szorosan beépülve a tantervbe. Szakirányonként más-más kurzus indul. A tananyagot a könyvtárosok a karok oktatóival együttműködve a tantárgyakhoz kapcsolódva állítják össze. Ezek a módszertani tanfolyamok minimum kétszer 45 perces előadásból állnak, majd ezt kétszer 45 perces gyakorlati óra követi. Minden félévben lehetőséget biztosítanak az oktatók a diákoknak ezeken az órákon felül, egyéni konzultációkra, korrepetálásra, azaz „extra képzésre”. A második és a harmadik évben az órákon már a hallgatók szakjához kapcsolódó, speciálisabb adatbázisok, tudományos információforrások megismeréséhez, használatához nyújtanak segítséget az elméleti és a gyakorlati órák. A negyedik évben a kurzusokon már az a fő cél, hogy a szakdolgozat elkészítésében tudjanak segíteni a hallgatóknak az órákon elhangzottak. 122

Az Akureyri Egyetemen a hallgatók negyven százaléka távoktatásos formában teljesíti a képzést. A felhasználói képzés speciális formában zajlik az ő számukra az egyetemi e-learning keretrendszeren, a Blackboard program segítségével. A távoktatásos hallgatók videókonferencián keresztül, otthonról nézhetik az előadásokat. Ha nem tudnak ebben az időpontban bekapcsolódni, felveszik videóra az előadásokat, amelyeket később le tudnak tölteni a Blackboard-ről. Azonban az lenne az ideális, hogy szemeszterenként 2-4 alkalommal, személyesen is ott legyenek az órán. Ezeken a kurzusokon kívül még egyéb tanfolyamokat is szerveznek a könyvtár munkatársai az igényeknek megfelelően. Az előadások anyagát az egyetem oktatóival együtt, személyre szabottan, speciálisan az adott tudományterületre kidolgozva, a szakmai szempontok figyelembe vételével állítják össze, hogy az elősegítse a magas szintű képzést az egyetemen belül. 8. Az információs társadalom modern kiszolgálása: e-adatbázisok, e-tananyag, e-folyóiratok elérése, nemzeti licencek, konzorciumok Mindkét országban, bármely könyvtárat látogattunk is meg, evidens volt, hogy a hagyományos formátumú, papíralapú dokumentumok mellett a releváns szakirodalmi és információs tartalmak elektronikus hordozókon is fellelhetők és hozzáférhetők voltak. A digitális tartalmak aránya a könyvtárak által hozzáférhetővé tett hagyományos és virtuális állományokat tekintve jelentős. Ezen állományok beszerzését mindkét országban konzorciumok, s általuk vásárolt nemzeti licencek alapján végzik. A beszerzett e-tananyagok, efolyóiratok és e-adatbázisok részletes tanulmányozására nem volt időnk, be nyomásaink alapján azt kell mondanunk, hogy a két ország jelentős gazdasági ereje következtében a könyvtárak a magyarokénál jelentősebb mértékben és szélesebb körben szerzik be a digitális tartalmakat, és szélesebb körben is bocsátják rendelkezésre. Az állítás alátámasztására két példát is hozhatunk. Az egyik az Oslói Főiskola könyvtára, amely a főiskolai (és főleg bachelor szintű) képzés ellenére nemcsak oktatói, hanem hallgatói számára is (hiszen a felhasználó-képzésben a hallgatóknak oktatják is) olyan komoly szakirodalmi adatbázisokra fizet elő, amelyek itthon egyetemeken is ritkán elérhetők. A másik példa izlandi, itt a nemzeti licenc keretében megvásárolt adatbázisok a legszélesebb nyilvánosság által is használhatók. A digitális anyagok használatát könnyíti, hogy mind a hallgatók, mind az egész népesség körében a szükséges számítástechnikai eszközökkel (notebook, laptop) való ellátottság igen magas szintű. A könyvtárakban a hazai törekvésekkel majdhogy ellentétes irányok alakulnak ki a helyben használható berendezésekkel kapcsolatban. Míg itthon a könyvtári munkaállomások számát igyekszünk növelni, olykor külön könyvtári tereket hozva létre számítógépes kabineteknek, a meglátogatott két ország 123

könyvtáraiban egyre jobban számíthatnak az olvasók saját, magukkal hozott eszközeire. Ezért fokozatosan szüntetik meg a könyvtári PC-ket, s a számítógépes kabinetek is egyre inkább a nyugodt tanulás céljaira vannak (ahol természetesen saját eszköz használható). A nemzeti konzorciumokról mindenképpen érdemes elmondani, hogy ezek északi, skandináv kezdeményezések (bár példájukra szinte az egész világon alakultak hasonlóak). A norvég konzorcium(ok) finanszírozásában elsősorban az érintett tagintézmények vesznek részt (miután költségvetésünkben erre kellő fedezet áll rendelkezésre), az izlandi nemzeti konzorcium viszont teljes egészében „ingyenes” a tagkönyvtárak számára, mert a finanszírozás az állam és a szponzoráló cégek, vállalatok között oszlik meg. 9. A könyvtárosképzés sajátosságai A következőkben elsősorban a norvég könyvtárosképzésről közlünk néhány jellegzetességet. Az ok, hogy az oslói főiskolai könyvtárban a könyvtáros képzéssel is foglalkozó kar professzorától (Rangnar Audundsontól) elsősorban erről hallottunk előadást. (Megjegyzendő: a professzor, akinek igen jó magyar szakmai kapcsolatai is vannak, 2005 júniusában az OSZK-ban tartott már erről előadást, aminek magyar fordítása is olvasható, ez felment bennünket a részletes ismertetés alól). Norvégia A skandináv országokban a könyvtárosképzés 1995-ig csupán egy-egy intézményben (és jellemzően főiskolán) folyt. Norvégiában ez az intézmény az Állami Könyvtáros Főiskola volt, amely 1940-től 1994-ig önálló intézményként működött, 1995-től az Oslói Főiskola részévé vált. A bolognai rendszer bevezetéséig háromévi tanulás után, főiskolai szinten lehetett könyvtáros végzettséget szerezni. A bolognai rendszer 2003-as bevezetésével vált egyetemi szintűvé (is) a képzés, amelyet a 3 + 2 + 3 modellel folytatnak. Három év után bachelor-, újabb két év után master-, majd újabb három év után PhD-fokozatot lehet szerezni. Az utóbbi évtizedben a norvég könyvtárosképzés robbanásszerű fejlődésnek indult. Az Európában folyó két fő képzési forma közül nem a könyvtártudományt elméleti tudományként kezelő modellt követi, hanem azt, amely kutatásokon nyugvó és gyakorlatorientált. Ma Norvégiában három felsőoktatási intézményben lehet főiskolai, egyetemi és doktori szinten könyvtáros végzettséget szerezni: az Oslói Főiskolán, a Tromsöi Egyetemen és a Trondheimi Egyetemen. A képzések abban különböznek egymástól, hogy milyen mértékben építenek bölcsészettudományi, természettudományi vagy műszaki ismeretekre. A három képzőhely közül az Oslói Főiskola a legnagyobb. A főiskolán 25 oktató van, és éves szinten 120130 hallgató vesz részt könyvtáros bachelor-képzésben. A master programot 124

mintegy húsz hallgató kezdi el évente. A Tromsöi Egyetemen évente 20-30 hallgató kezdi el a szakot, és a képzést elsősorban bölcsészettudományi alapokra helyezik, míg a Trondheimi Egyetemen, ahol a könyvtárosképzés műszaki irányultságú, csupán master-képzést folytatnak. A három intézmény közül az Oslói Főiskola az, ahol interdiszciplináris szakmai képzést próbálnak megvalósítani, amely a műszaki, a társadalomtudományi és a bölcsészettudományi ismereteket egyaránt magában foglalja, ugyanakkor nem távolodik el a gyakorlattól sem. Az Oslói Főiskola három éves bachelor-képzésén a tárgyak 75%-a kötelező, 25%-a szabadon választható. Az első két évben minden tárgy közös, könyvtártudományi ismeretekből áll. A képzésnek ebben a részében a tárgyak fele az ismeretrendszerezés és -átadás területeivel, másik fele pedig a könyvtárvezetéssel, illetve a könyvtárak társadalmi szerepével foglalkozik. A harmadik évben a hallgatók nagyrészt szabadon választott tárgyakat tanulnak. Mindenkinek 15 kredit pontot kell szereznie könyvtárszervezés és -vezetésből, de abban önállóan választhatnak a diákok, hogy a közkönyvtárak vagy a szakkönyvtárak szervezését és vezetését tanulmányozzák-e. Ezen kívül a hallgatók dönthetik el, hogy az ismeretrendszerezés és -átadást vagy az irodalom és kultúraközvetítés szakirányt választják. Mindkét szakirány 15 kreditpontból áll. A hallgatóknak választaniuk kell egy harmadik 15 pontos képzést is a könyvtáros szakma különböző területeiről (pl. az iskolai könyvtárak, levéltári tudnivalók vagy honlapfejlesztés), és egy ugyancsak 15 kreditpontot érő szakdolgozatot kell leadniuk. A master-képzés során nyolc, egyenként 15 kredit pontos modul közül négyet kell a hallgatóknak elvégezni. A nyolc modulból négy az ismeretrendszerezés el és -átadással foglalkozik (digitális dokumentumok, információkeresés és két modul az adatbázisok és programozás területéről), három a könyvtár és társadalom kapcsolatával (információs- és kultúrpolitika, információs és kulturális gazdaságtan és ismeretgondozás vagy knowledge management), és végül az irodalomközvetítéssel is foglalkozik egy modul. A hallgatóknak kötelezően el kell végezniük egy tudományelméleti és módszertani kurzust. A záródolgozat 45 kreditpontot ér. A tapasztalat az, hogy a hallgatók nagy része (közel háromnegyede) a bachelorképzés elvégzése után befejezi a tanulmányait. Ahhoz, hogy valaki egy települési könyvtárat vezessen, elég ezt a fokozatot megszerezni, de reményeik vannak arra, hogy egyre többen szereznek majd master-fokozatot is. A könyvtártudomány területén a PhD-képzés csupán 1995-ben indult el. A Norvég Kutatói Tanács határozata alapján ekkor olyan könyvtártudományi kutatóprogram indult, amelynek fő célja a kutatóképzés megteremtése volt. A 2001 végén lezárult program eredményeképpen sokan szereztek doktori fokozatot. 125

Izland Izlandon a könyvtárosképzés a három éves alapképzés egyik felkínált szaka. Mellé kiegészítő szakként választhatnak a hallgatók bármely szakot, bármely karról vagy akár külföldi egyetemen is folytathatják tanulmányaikat. A masterképzést 2004-ben vezették be. Ezt sokan a jó lehetőségként kínált távoktatásos formában szerzik meg. A 2006-ban életbe lépett új felsőoktatási törvény megköveteli, hogy a felsőoktatási intézmények átvegyék a három ciklusú rendszert. A kutatói fokozat eléréséhez a tanulmányok személyre szabottak, a hallgatóknak egy nagyobb méretű kutatásban kell részt venniük. Az izlandi könyvtárosképzés gyökerei 1950-es évekre nyúlnak vissza, amikor felmerült az igény munkatársak képzésére a két nagy könyvtár, a nemzeti és az egyetemi könyvtár számára. A képzés húsz évig az ekkor kialakított program szerint, részmunkaidős oktatókkal folyt. A könyvtár szakot második vagy kiegészítő szakként lehetett csak felvenni, elsősorban irodalom vagy történelem szakok mellé. Diplomát csak alapképzésről lehetett szerezni, ami a nálunk ismert főiskolai szintet jelenti. Jelentős fordulatot az 1972–1976 között zajló oktatási reform hozott, s ebbe a könyvtárosképzés is igyekezett bekapcsolódni. Az Izlandi Egyetemen 1975-ben létesült önálló könyvtári tanszék a társadalomtudományi karon. Ekkortól már főállású egyetemi oktatók végzik a képzést.

126

Erdélyi Csilla: Két sikeres év Kisteleken A Kisteleki Ede Városi Könyvtár életében fontos év volt 2007. 2006-ban a Közkincs program keretén belül beadásra került egy pályázat „Közkincs hely – információs pont és könyvtár – kialakítása Kisteleken” címmel, mely kedvező elbírálást kapva 2,5 millió forint támogatást jelentett az önkormányzat számára. A volt Plébánia átalakítási munkálatainak nagyobb része 2006-ban befejeződött, de egy részük áthúzódott 2007-re. A könyvtár költözésére végül 2007. március 5-től került sor. A gondos előkészítő munka eredményeként a költözés hat nap alatt lebonyolódott, majd utána újabb hat nap az állomány rendbetételével, a szoros raktári rend kialakításával, a feliratok elhelyezésével, a berendezési tárgyak, bútorok elhelyezésével telt el. 2007. március 20-án nyitott ki a könyvtár az új helyen. Az épületben a könyvtár rendelkezésére álló alapterület 316 m2 lett, melyből 185 m2 a könyvtári alapterület (a többi iroda, mellékhelyiségek, előtér, raktárak, kazánház). Az átköltözés után a könyvtári alapfeladatok kiegészültek a Teleház átvételével. Az engedélyek beszerzése (két és fél hónap) után az internetvonal bekötése és a számítógépek beszerelése május 23-ra készült el, így a Teleház ettől az időponttól folytathatta munkáját.

Az átalakítás áthúzódása a 2007-es évre lehetővé tette, hogy részt vegyünk a Nemzeti Kulturális Alap pályázatán bútorbeszerzésre. Ez a pályázat is sikeres volt és a pályázatban kért l,4 millió forintot megnyertük, mely lehetővé tette a 127

régi, 20-25 éves elhasználódott bútorok cseréjét. Így a könyvtár hangulatos, családias kulturális hellyé válhatott, ahová szívesen térnek be az emberek. A megnövekedett alapterület lehetővé teszi most már a könyvtár számára, hogy nagyobb rendezvényeket is megtartson és olyan programokkal is tudja szélesíteni a kulturális kínálatát, amelyek eddig nem voltak a könyvtárban (pl. rajzkiállítás, író-olvasó találkozók). A költözés évének második felében megszaporodott a Könyvtárbemutató foglalkozások száma nagy örömünkre. A pedagógusok fontosnak érezték, hogy szinte kérés nélkül, elhozzák a gyerekeket hozzánk, megismerkedjenek az új helyen lévő könyvtárral, az elrendezéssel és a játékos bemutató foglalkozások lehetővé tették, hogy utána már önállóan, bátran jöjjenek és kölcsönözzenek, hiszen ismerik az állomány részek elhelyezését, kiigazodnak a könyvtári rendben, környezetben. Könyvtárunk mindig fontosnak tartotta, hogy az évfordulók és egyéb fontosabb események valamilyen formában megünneplésre kerüljenek és aktív részt vállalunk egyéb szervezetek, egyesületek munkájában is azáltal, hogy játékos szellemi és egyéb irodalmi, zenei vetélkedőkkel bekapcsolódjunk életükbe. Az intézmény által szervezett programokról, azok fogadtatásáról nehéz írásban számot adni, azt csak a rendezvényen való részvételkor lehet lemérni. Azonban egy-egy rendezvény kapcsán gyakran kapunk visszajelzést a közönségtől és mi is fel tudjuk mérni a közönség reakcióiból a rendezvények sikerét. Az elmúlt évben igyekeztünk maximálisan kihasználni a lehetőségeinket, programjainkat úgy szerveztük, hogy minél több ember számára biztosítsuk a szórakozás és a művelődés lehetőségét. A tanítási év befejezte utáni héten Kisteleken különböző nyári táborok veszik kezdetét. A Dráma tábor résztvevőinek is játékos szellemi vetélkedőt szervezett a könyvtár. A feladatok között szerepelt irodalmi, nyelvtani kérdés, találós kérdések, rejtvények, rím és versfaragás is. A siker azzal mérhető leginkább, hogy ilyen vetélkedőre 2008-ban is sor került (2007. július 4.; 2008. június 24.) A Nagycsaládosok Egyesülete részére is egy ilyen játékos vetélkedőt szerveztünk 2007. augusztus 25-én. A csapatok összeállítása vegyes volt, vagyis a gyerekek mellett felnőttek is erősítettek egy-egy csapatot. Jó hangulatban, közös munkával sikerült a feladatokat megoldani és jó volt látni, hogy a szülők is tudtak ismét gyerekek lenni és olyan feladatokat is megoldottak, melyekkel talán gyerekkorukban találkoztak utoljára. Szintén több évre nyúlik vissza a szegedi Arany János Általános Iskola Balladamondó versenye területi döntőjének megszervezés. Sajnos a kistérség általános iskoláiból nem jelentkeznek már a versenyre, leginkább kisteleki iskolai szinten marad a szavalóverseny, de az innen tovább jutók a megyei döntőn mindig szép eredményeket érnek el. 2007 októberében a Könyvtárak összefogása a társadalomért című rendezvénysorozat keretén belül két író-olvasó találkozóra került sor. 2007. no128

vember 7-én Schäffer Erzsébettel találkozhattak a felnőtt olvasóink és az érdeklődők, november 13-án pedig Lackfi János József Attila-díjas író, költő, műfordító találkozott 3. és 4. osztályos tanulókkal. Lackfi János gyerekeknek írt válogatásaiból mondott el egy csokorra valót. Nagyon hamar megtalálta a közös hangot a gyerekekkel. Bevonta őket is a versmondásba azáltal, hogy az ismétlődő verssorokat együtt mondták. Azt gondolom, hogy sikerült a gyerekekhez közelebb hozni egy kicsit a verseket a találkozó révén. Schäffer Erzsébet szinte mindenki számára „ismerős” volt, hiszen régóta a Nők Lapja munkatársa. Írásai, megkapó történetei, interjúi, riportjai nagy érdeklődésre tartanak számot. Schäffer Erzsébet rendkívül kíváncsi az emberekre, így talán az átlagosnál jóval érzékenyebb, még az élet adta pillanatok legapróbb rezdüléseire is. Akit útközben elé hoz a sors, majdnem biztosra vehető, hogy így vagy úgy, témát jelentenek az újságírónőnek, hiszen ő más szemmel látja és láttatja mindazokat, akik sokunk számára idegenek és legfőképpen észrevétlenek maradnának. Ezekből a találkozásokból kaphattak ízelítőt, akik eljöttek az író-olvasó találkozóra. Megtudhattuk, hogy egy rosszkedvű napot miként aranyoz be egy idegentől kapott gesztenye, vagy milyen veszélyeknek van kitéve az ember egy üres vasúti kocsiban, vagy milyen üde folt egy budapesti villamos megállóban tíz piros szék, ahol a várakozás perceit kényelmesebbé lehet tenni, és még lehetne tovább sorolni történeteit. Az eltelt két óra alatt meséi révén kiszakadhattunk a rohanó világból és elfeledhettük napi problémáinkat. A megállás és a „mesehallgatás” rádöbbenthetett mindannyiunkat, hogy így is lehet szemlélni a világot. Nemcsak nézni, de érezni, látni is. Optimistán, mindig mindenben a jót meglátva, az élet apró dolgainak megbecsülése átsegíthet mindenkit a legnagyobb bajokon. A „szürke” hétköznapjainkban vezessen bennünket is Schäffer Erzsébet egyik rovatának mottója: „Meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk.” A 2008-as munkatervben betervezett rendezvényeink legnagyobb részben megvalósultak. 2008 a Reneszánsz éve volt, mely téma köré épültek a könyvtári rendezvények. Az év folyamán 34 rendezvényt tartott a könyvtár, mely magában foglalja a könyvtárhasználati órákat, vetélkedőket, filmvetítéseket, kiállításokat és a kiállításokon résztvevőket. A Reneszánsz év alkalmából több rendezvény is volt. Február 28-án Buknicz Tímea fotókiállítása, május 29-én Műveltségi vetélkedő az általános iskola felsőtagozatosainak, ahol a kor történelmi, művészeti, zenei, irodalmi életének legfontosabb eseményeiről, műalkotásairól, emlékeiről oldottak meg feladatokat a résztvevők. Novemberben rajzpályázatot hirdettünk Mátyás meséi címmel a kisteleki, pusztaszeri, baksi oktatási intézmények diákjainak, óvodásainak. 339 pályázat 129

érkezett be, amiből kiállítás nyílt. Sok osztály és óvodás csoport, szülő, rokon látogatta meg a kiállítást, kíváncsiak voltak a gyerekek alkotásaira. 2008-ban a Költészet Napja alkalmából egy olyan szavalóversenyt hirdettünk meg, ahová középiskolások és felnőttek jelentkezhettek. A szép számú versenyző megerősített bennünket abban, hogy kell, hogy legyen folytatása az ilyen jellegű alkalmaknak, mert a fiatalok előtt nagyon jó és szép példát mutatnak azok a 60-70 és 80 éves idős bácsik és nénik, akik vállalják a feladatot, megtanulnak egy-egy verset és kiállnak a közönség elé. Hagyományteremtő céllal 2008 júniusában indítottunk el egy új rendezvényt, mely az Udvari esték címet viselte. A könyvtár rendezett, szép udvari környezete szinte kínálta a lehetőséget, hogy megpróbáljunk szabadtéri rendezvényeket is szervezni. Június 23-án, Szent Iván éjjelén került sor az első ilyen alkalomra, amikor a Globe Diákszínpad mutatta be Shakespeare: Szentivánéji álom c. darabját, mellette pedig a Kisteleki Művészeti Iskola vonósegyüttese és a Harmónia Énekegyüttes lépett fel reneszánsz művekkel. Hasonló rendezvény valósult meg október 1-jén, a Zene Világnapján is. Akkor a Globe Diákszínpad Moliere: A kényeskedők c. darabját adta elő, míg a zenei részt a Kisteleki Művészeti Iskola tanárai és diákjai adták. Mindkét rendezvénynek nagy sikere volt és sokan vettek részt az előadásokon. Bebizonyosodott, hogy jók ezek a fellépések, mert a könyvtár egy új oldaláról tud bemutatkozni a kistelekiek előtt, míg a fellépőknek pedig lehetőséget ad a bemutatkozásra. Nagy örömünkre szolgált, hogy 2008. június 26-án a kisteleki könyvtár adhatott otthont a 36. Megyei könyvtárosnapnak. A rendezvényen a megye közkönyvtáraiból, iskolai könyvtáraiból 98-an fogadták el meghívásunkat. Délelőtt szakmai előadások hangzottak el Polgármester Úr köszöntője és a könyvtár vezetőjének a Kisteleki Ede Városi Könyvtár bemutatása után. Az előadók Budapestről érkeztek, Bartos Éva, a Könyvtári Intézet igazgatója és Bakos Klára, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Központi Könyvtárának igazgatója. Bakos Klára a könyvtáros szakma legfontosabb kérdéseiről beszélt, míg Bartos Éva a versenyképes könyvtáros szakmai és emberi tulajdonságairól szólt előadásában. Délután az ebéd után a Római Katolikus Templomot nézhették meg az érdeklődők, ahol Jenei Norbert mutatta be röviden a templomot, majd utána a Helytörténeti Gyűjtemény meglátogatása következett. A könyvtárosok egy-egy Kistelek története c. könyvet kaptak ajándékba a várostól. Büszkék vagyunk, hogy megrendezhettük ezt a napot, hiszen Kisteleken eddig még sohasem került megrendezésre megyei könyvtárosnap. A könyvtár rendezvényein 2008-ban 1218 fő vett részt, melyből 712 fő gyerek és 506 fő felnőtt.

130

KRÓNIKA 2008 A Somogyi-könyvtár fiókkönyvtárainak rendezvényei 2008-ban Csillag téri fiókkönyvtár Havonta egyszer tartotta összejöveteleit a Baráti Kör és a Harmónia Klub. Január 2-31. Fába zárt titok címmel Gaáli Zsolt fafaragó kiállítása Január 15. Könyvtárhasználati gyermekfoglalkozás. 5 fő Január. 23. Könyvtárhasználati gyermekfoglalkozás. 11 fő Január. 23. A Baráti Kör vendége az Amatőr Alkotók Köre. 28 fő Január 30. A Harmónia Klub rendezvénye: Meghűléses betegségek kezelése homeopátiával. Előadó: Dr. Hörcher Andrea belgyógyász, homeopata. 27 fő Február 4-29. Beatrix királyné és a reneszánsz udvar című kiállítás Február 4., 8., 11., 15., 18., 22., 25., 29. Elektronikus ügyintézés tanfolyam Dobos Eszter könyvtáros vezetésével. 48 fő Február 6. Gyermekfoglalkozás általános iskolásoknak. 10 fő Február 13. Könyvtárhasználat iskolás csoportnak. 5 fő Február 22. A Harmónia Klubban: Mire jó az akupunktúra? Mit tud az akupresszúra? Vendég: Somogyi Ákos természetgyógyász. 18 fő Február 26. Múzsám a medicinám. A Baráti Kör vendége: Szekeres Istvánné. 14 fő Március 1-április 5. Esélyegyenlőség címmel Schmidt Andrea fotókiállítása Március 4. Mesék nemcsak gyerekeknek. A Baráti Kör vendége: Sántáné Kurunczi Mária. 21 fő Március 21. Húsvéti kézműves foglalkozás gyerekeknek. 11 fő Március 28. Az egészség alappillérei címmel előadás a Harmónia Klubban. Vendég: Siposné Szécsi Ilona. 16 fő Április 7-19. Egy régi álom megvalósul. Mihály Nándor amatőr festő kiállítása Április 7. A Baráti Kör vendége Mihály Nándor amatőr festő, beszélgetőtárs: Kecskés Antal tanár. 23 fő Április 16. Gyermekfoglalkozás értelmi sérült gyerekeknek. 21 fő Április 17. Beavatás címmel Költészet napi beszélgetés a Baráti Körben, vendég: Lucz István, beszélgetőtárs: Simai Mihály író. 26 fő Április 22. Tanulj meg lazítani! Címmel a Harmónia Klub rendezvénye. Vendég: Papp Magdolna jógaoktató. 18 fő Április 23-május 31. Gutenberg, a reneszánsz embere. Kiállítás 131

Május 6. Egy egér naplója címmel a József Attila Általános Iskola színjátszó csoportjának műsora a Baráti Körben. 53 fő Május 21. Gyermekfoglalkozás értelmi sérült gyerekeknek. 17 fő Május 22. Fürdés a gyógyító hangokban címmel Bergerné Wilk Halina a Harmónia Klub vendége. 15 fő Június 1-30. Az én könyvtáram című rajzverseny pályamunkáinak kiállítása Június 12. Pixel címmel Ünnepi könyvheti rendezvény Tóth Krisztina írónővel. A Baráti Kör rendezvénye. 22 fő Június 16. Az én könyvtáram című rajzverseny eredményhirdetése. 16 fő Június 30-július 11. A Szegedi Vakáció rendezvényei: diavetítés, aszfaltrajzverseny, közös meseírás, só-kerámia készítés, faforgács ragasztás, gyöngyfűzés, gyékényfonás, Mesehősök nyomában, origami, üdvözlőlap készítése. Összesen 339 fő Július 1-október 11. Kiállítás a Szegedi Vakáció foglalkozásain készült alkotásokból Szeptember 23. „Oh természet, oh dicső természet!” címmel a Baráti Kör rendezvénye. Vendégek: Dér Ilona és Pataj Miklós, beszélgetőtárs: Dér Enikő. 27 fő Szeptember 30. A Harmónia Klubban: Járj egészséggel! Vendég: Karszt Sándorné. 23 fő Október 13-31. Válogatás Magyar olimpikonok az újkori olimpiákon címmel Dr. Bali Mihály gyűjteményéből, kiállítás Október 14. Baráti Kör: Magyar olimpikonok az újkori olimpiákon címmel beszélgetés Dr. Bali Mihállyal. 8 fő Október 21. 30 éves a Csillag téri fiókkönyvtár – jubileumi ünnepség és kiállítás. 62 fő Október 28. Kineziológiai előadás a Harmónia Klubban, Hartl Ilona vendég tolmácsolásában. 26 fő November 1-30. 30 éves a Csillag téri fiókkönyvtár. Jubileumi kiállítás November 13. Tarnai László: Az idő igézete. Könyvbemutató a Baráti Körben. 5 fő November 20. A Harmónia Klubban: Méregtelenítés, léböjtkúra. Vendég: Siposné Szécsi Ilona. 22 fő December 1-21. Szeged helytörténete, kiállítás December 15. Gyermekfoglalkozás, díszek készítése. 12 fő December 16. Zenés karácsonyi délelőtt Trabalka István részvételével. 17 fő Dorozsmai fiókkönyvtár Február 4-márc. 29. Antal László: Thaiföld. Fotókiállítás Március 3-28. Antal László Thaiföld című fotókiállítása Április 1-május 31. Luxushajóval a Föld körül címmel fotókiállítás 132

Április 28. Óvodások könyvtárlátogatása. 22 fő Május 22. Ismerjük múltunkat, ismerjük jelenünket? Vetélkedő, döntő. 34 fő Június 19-július 31. A mi szélmalmunk című kiállítás Június 19. A mi szélmalmunk című kiállítás megnyitója. A Dorozsma Napok kapcsolódó rendezvénye. 40 fő Szeptember 1-30. A hónap híres szülöttei, kiállítás Szeptember 10. Nagycsoportosok látogatása. 30 fő Október 1-31. A hónap ismert emberei, kiállítás Október 30. Budai István: Sugarak az őszből. Könyvbemutató. 26 fő November 3-28. Kiállítás a hónap ismert embereiről November 24. Óvodáscsoport látogatása a könyvtárban. 27 fő December 1-31. Kiállítás Kollát Gyula fotóiból December 17. Farkas Dezső szavalóverseny, alsó tagozatosok versenye. 48 fő December 18. Angol óra a könyvtárban. 33 fő December 19. Farkas Dezső szavalóverseny, felső tagozatosok versenye. 36 fő Északvárosi fiókkönyvtár A könyvtár technikai okok miatt április, május hónapokban zárva tartott. Január 2-31. Könyvkiemelések: Vallások a világban, István király és a Szent Korona, Egzotikus női sorsok Február 4-29. Kalevala címmel kiállítás Február 1. Mesekuckó gyermekklub. 16 fő Február 8. Mátyás király és a reneszánsz címmel gyermekfoglalkozás. 16 fő Február 22. Könyvtárhasználati foglalkozás 2. osztálynak. 26 fő Február 29. Mesefoglalkozás 2. osztályosoknak. 20 fő Március 3-28. Könyvkiemelések: Mátyás király, Egzotikus női sorsok, Uralkodók életrajzai Március 7. Írástörténet 3. osztályosoknak. 13 fő Március 7. Mesekuckó gyermekklub. 28 fő Március 10., 11. Lázár Ervin: Négyszögletű kerek erdő, mesefoglalkozás 1. osztályosoknak. 39 fő Március 19. Foglalkozás Mátyás királyról 3. osztályosoknak. 32 fő Június 16-30. „Szép mese az én életem…” címmel kiállítás Andersenről és meséiről, könyvkiemelések: női történetek, életrajzok, uralkodóházak Július 1-augusztus 30. Gutenberg, a reneszánsz könyvmestere című kiállítás és Női történetek, Életrajzok, uralkodóházak titkai című könyvkiemelések Július 7-29. A Szegedi Vakáció rendezvényei: fonalfonás, dia-mesék, gyékényfonás, meseszövés, agyagozás, könyvtári nyomozás, szerepjáték, szalmafonás, kedvenc mesekönyvem. Összesen 290 fő Augusztus 1. Mesefoglalkozás diavetítéssel. 13 fő Szeptember 1-30. Sipos Gábor természetfotó-kiállítása 133

Szeptember 13. Épkézláb olimpia címmel olimpiatörténeti vetélkedő gyerekeknek. 16 fő Szeptember 26. Könyvtárhasználati foglalkozás 1. osztályosoknak. 30 fő Október 1-31. Sipos Gábor természetfotó-kiállítása Október 10-november 29. Az én alkotásaim címmel kiállítás gyermekolvasók munkáiból Október 1-november 29. Test-lelki egészségünk címmel könyvkiemelés Október 7. Alkotó fiatalok I. Balogh Gyula és Papp Máté versei. Beszélgetőtársak: Szekeres Nikoletta és Petró János. 27 fő Október 9. Alkotó fiatalok II. Sipos Bettina és Lázár Bence András versei. Beszélgetőtársak: Szekeres Nikoletta és Petró János. 19 fő Október 10. Mesekuckó gyermekklub. 29 fő Október 17. Csukás István: Sün Balázs címmel mesefoglalkozás napköziseknek. 21 fő Október 31. Halloween foglalkozás: a szokás eredete és töklámpás készítése, arcfestés. 106 fő November 14. Mesefoglalkozás: Télre készül a természet. 17 fő November 21. Mesekuckó gyermekklub. 14 fő December 1-31. Ünnepi hangulat a könyvtárban címmel könyvkiemelés December 17. Ajándék – decemberi szokások és kézműves foglalkozás. 17 fő December 19. Mesekuckó, karácsony a mesékben. 20 fő Francia utcai fiókkönyvtár Kalmár Ferenc önkormányzati képviselő több alkalommal lakossági fogadóórát tartott a könyvtárban. Február 4- 29. „Egy hangszer voltam az Isten kezében” címmel Juhász Gyula emlékkiállítás Március 3-április 30. Felvidék címmel Pocsai Sándor fotókiállítása Április 24. Mese-délelőtt óvodásoknak 25 fő Május 5-30. A pókok csodálatos világa címmel kiállítás gyerekeknek Június 2-27. Színek és arcok címmel Antal László fotókiállítása Marokkóról Július 1-szeptember 30. Magyar női fotográfusok az ezredfordulón című kiállítás Július 24. Tarot, a hétköznapok misztikuma címmel előadás. Vendég: Marton Gabriella. 26 fő Október 1-november 29. A kínai csoda, kiállítás Október 10., 15. Óvodáscsoportok a könyvtárban. 33 fő Október 30. Születési dátumunk üzenete Ódry Károlyné Ary előadásában. 12 fő December 1-31. Esélyegyenlőség női szemmel címmel Schmidt Andrea fotókiállítása 134

Hangoskönyvtár A könyvtárban kéthetente a Vakok Klubja tartotta összejöveteleit és rendszeresek a mentálhigiénés foglalkozások is klubtagoknak. Január 2-31. Luxushajóval a Föld körül címmel fotókiállítás Január 9. Mentálhigiénés foglalkozás látássérültek számára, vezette: Czagány Gábor református lelkész. 5 fő Január 11. Vakok Klubja, az év rendezvényeinek megbeszélése. 18 fő Február 4-29. Antal László: Marokkó. Fotókiállítás Február 8. A kineziológiáról a Vakok Klubjában. Vendég: Hartl Ilona. 22 fő Február 13. Mentálhigiénés foglalkozás látássérültek számára, vezette: dr. Kereskényi Sándor református lelkész. 8 fő Február 22. Farsang a Vakok Klubjában. 18 fő Március 3-28. Sipos Gábor fotókiállítása Március 7. A Vakok Klubjának vendége: Palánkainé Sebők Zsuzsanna, a Somogyi-könyvtár könyvtár új igazgatója. 23 fő Április 1-május 30. Antal László: Thaiföld. Fotókiállítás Április 4. Vakok Klubja: beszélgetés az olimpiáról és a szavalóverseny előkészületei. 18 fő Április 9. Mentálhigiénés foglalkozás látássérültek számára, vezette: dr. Kereskényi Sándor református lelkész. 11 fő Április 18. Versmondó verseny a Költészet napja alkalmából a Vakok Klubjában. 22 fő Május 14. Mentálhigiénés foglalkozás látássérültek számára, vezette: Czagány Gábor református lelkész. 6 fő Május 16. A Vakok Klubjának vendége a makói vakok csoportjának vezetője: Szalai László és felesége. 29 fő Május 30. Csillagok születése és halála címmel Lévay György előadása a Vakok Klubjában. 18 fő Június 2-30. Gutenberg, a reneszánsz embere, kiállítás Június 7. Add a hangod, legyél Te is önkéntes! Felolvasó nap a könyvtárban. 72 fő Június 13. Beszélgetés a Vakok Klubjában. 14 fő Június 27. Szepsy Eleonóra költő a Vakok Klubjának vendége. 30 fő Július 1-31. Kiállítás Wass Albert műveiből Július 12. Kirándulás Hódmezővásárhelyre a Vakok Klubjának tagjaival. 16 fő Július 18. Könyvtárhasználati óra a Napsugár tábor tagjainak. 16 fő Július. 25. Tóth Béla író a Vakok Klubjának vendége. 20 fő Augusztus 1-szeptember 30. Kiállítások: Pocsai Sándor Erdély című fotóiból és Olimpiatörténet Szeptember 5. Olimpiatörténeti vetélkedő a Vakok Klubjában. 20 fő Október 3. A Vakok Klubjának vendége: Nagy Ádám. Himnuszok II. 18 fő 135

Október 17. Előadás Szamurájok címmel, Lévay György tolmácsolásában. 20 fő Október 22. Mentálhigiénés foglalkozás látássérültek számára, vezette: Hotorán Gábor református lelkész. 7 fő Október 31. Beszélgetés a Vakok Klubjában. 18 fő November 3-28. Kiállítás Kollát Gyula fotóiból November 14. Megemlékezés Dankó Pista születésének 150. évfordulóján. 15 fő November 29. A Kreatív Formák Alapítvány bemutatkozása, vendég: Tatár Anna. 28 fő December 1-31. A kísérletezéstől az önmegvalósításig – magyar női fotográfusok az ezredfordulón, kiállítás December 12. A Vakok Klubjának karácsonyi összejövetele. Vendég: Talentum Stúdió. 45 fő December 17. Mentálhigiénés foglalkozás látássérültek számára, vezette: Hotorán Gábor református lelkész. 6 fő Klebelsberg-telepi fiókkönyvtár Január 18. Irodalmi játék a Hírharang c. újságban, sorsolás. 3 fő Február 15. Irodalmi játék a Hírharang c. újságban, sorsolás. 5 fő Március 14. Irodalmi játék a Hírharang c. újságban, sorsolás. 7 fő Április 18. Irodalmi játék a Hírharang c. újságban, sorsolás. 4 fő Május 16. Irodalmi játék a Hírharang c. újságban, sorsolás. 3 fő Június 20. Irodalmi játék a Hírharang c. újságban, sorsolás. 3 fő Október 10. Irodalmi játék a Hírharang c. újságban, sorsolás. 3 fő December 5. Irodalmi játék a Hírharang c. újságban, sorsolás. 2 fő Móra utcai fiókkönyvtár A Nyugdíjas Klub és az Olvasókör havonta egyszer tartotta összejöveteleit. Katona Gyula önkormányzati képviselő rendszeresen tartotta lakossági fogadóóráját a könyvtárban. Január 2-31. Schmidt Andrea fotókiállítása Esélyenlőség női szemmel címmel Január 8. A Nyugdíjas Klub összejövetele. 14 fő Január 18. Az Életreform-ételreform rendezvénysorozat keretében: Zöldséges egytálételek. 23 fő Január 22. Az Olvasókör rendezvénye. 9 fő Február 4-29. Sipos Gábor természetfotói, 1. rész Február 5. A Nyugdíjas Klub rendezvénye. 14 fő Február 19. Ismerkedés az Internettel az Olvasókör keretében. 12 fő Március 3-28. Antal László: Marokkó. Fotókiállítás 136

Március 4. Nőnapi ünnepség a Nyugdíjas Klubban. 15 fő Március 7. Az Életreform-ételreform rendezvénysorozat keretében: Salátákvitaminok. 19 fő Március 11. A Vasarely kiállítás megtekintése a Nyugdíjas Klub tagjaival. 9 fő Március 18. Az Olvasókör tagjai Március 15-re emlékeztek. 10 fő Április 8. A Nyugdíjas Klub összejövetele. 11 fő Április 22. Olvasókör. 9 fő Május 13. A Nyugdíjas Klub rendezvénye. 14 fő Május 17. Füvészkerti kirándulás a Nyugdíjas Klub tagjaival. 9 fő Május 20. Olvasókör. 9 fő Június 2-27. Sipos Gábor fotókiállítása Június 3. A Nyugdíjas Klub összejövetele. 14 fő Június 23-27. A Szegedi Vakáció rendezvényei: agyagozás, gyöngyfűzés, temperafestés, ujjfestés, rajz és színezés. Összesen 70 fő Július 1-augusztus 29. A pókok csodálatos világa címmel kiállítás gyerekeknek Július 8. Nyugdíjas Klub. 10 fő Július 22. Olvasókör. 9 fő Szeptember 1-30. A Szegedi Vakáció foglalkozásain készült alkotások kiállítása Szeptember 2. A Nyugdíjas Klub találkozója. 18 fő Szeptember 11. Előadás a tarotról, Marton Gabriella tolmácsolásában. 18 fő Szeptember 16. Az Olvasókör rendezvénye. 8 fő Szeptember 25. Diavetítés óvodásoknak. 17 fő Október 1-31. Magyar női fotográfusok az ezredfordulón címmel kiállítás Október 7. Nyugdíjas Klub. 9 fő Október 10. Titkos testvériség. Vendég: Simai Mihály. 20 fő November 3-december 31. Kiállítás Gutenbergről, a reneszánsz könyvmesteréről November. 6. Meseolvasás óvodáscsoportnak. 18 fő November 6. Numerológia, Ódry Károlyné Ary előadása. 17 fő November 11. A Nyugdíjas Klub programja. 11 fő November 20. Ennegram címmel Marton Gabriella előadása. 19 fő November 25. Az Olvasókör találkozója. 9 fő December 9. Nyugdíjas Klub. 19 fő

137

Odesszai fiókkönyvtár Kormos Tibor önkormányzati képviselő rendszeresen tartotta lakossági fogadóóráját a könyvtárban. Havonta egyszer Mesedélutánt tartanak a kisebb gyermekeknek. Február-márciusban felújítási munkálatok miatt a könyvtár 3 hétig zárva volt. Január 2-31. 30 éves az Odesszai fiókkönyvtár címmel történeti érdekességekből összeállított kiállítás Január 25. Hymnusz a magyar nép zivataros századaiból címmel Dr. Nagy Ádám előadása a Magyar Kultúra Napja alkalmából. 15 fő Január 26. Mese-délután keretében: meseolvasás és gyöngyfűzés. 13 fő Február 4-29. Kiállítás Barta Gergely és Barta Bori rajzaiból Február 4., 8., 11., 18., 22., 25., 28., 29. Elektronikus ügyintézés tanfolyam Lévay György könyvtáros vezetésével. 48 fő Február 22. A reneszánsz kor mesterei sorozatban: Raffaello művészete. 5 fő Február 29. Meseklub kicsiknek. 8 fő Március 3-28. Válogatás Kovács Sándor Tibor grafikáiból címmel kiállítás Március15-28. Megemlékezés az 1848-as forradalom és szabadságharc 160. évfordulója tiszteletére. A könyvtár anyagaiból rendezett kiállítás Március 7. Munkanapló, e-ügyintézés Március 20. Húsvéti készülődés, mese és barkácsolás. 7 fő Március 28. Meseklub kicsiknek. 20 fő Április 11. A reneszánsz kor mesterei, Raffaello művészete, foglalkozás 4. osztályosoknak 11 fő Április 25. Meseklub kicsiknek. 17 fő Április 29. A reneszánsz kor mesterei, Raffaello művészete, foglalkozás művészeti fakultációs diákoknak 21 fő Május 5-30. Sipos Gábor természetfotói, kiállítás Május 21. A reneszánsz kor mesterei sorozatban II.: Dalmata művészete Mátyás király udvarában. 7 fő Május 30. Meseklub kicsiknek. 10 fő Június 2-30. A reneszánsz kor mesterei, II. Dalmata művészete Mátyás király udvarában, foglalkozás 4. osztályosoknak 9 fő Június 27. Meseklub kicsiknek. 15 fő Július 1-31. Kiállítás Szántó Cecília meseillusztrációiból Július 14-25. A Szegedi Vakáció rendezvényei: diafilmvetítés, mese és játékos illemtan, könyvtárhasználat, agyagozás, origami, gyertyaöntés, activity, elődeink játékai, ujjfestés, gyöngyfűzés. Összesen 178 fő Szeptember 1-október 31. Kiállítás Kollát Gyula fotóiból Szeptember 26. Meseklub kicsiknek. 14 fő Szeptember 30. A reneszánsz kor mesterei, III. Donatello művészete. 7 fő Október 6. Könyvtárhasználati óra 3. osztályosoknak. 18 fő 138

Október 9. Az Országos Tini Könyvtári Napok keretében: Tükröm, tükröm, mondd meg nékem,…!” 15 fő Október 12. Könyves Vasárnap: Reneszánsz délelőtt a könyvtárban és a könyvtár előtt. Zene, tánc, ruhabemutató és ételkóstoló a reneszánsz jegyében. 34 fő Október 16. Játékos nyomozás a könyvtárban: Ki volt Raffaello, Donatello és Dalmata? 16 fő Október 31. Meseklub: meseolvasás és csutkababa készítése. 17 fő November 3-december 31. Kalapos hölgyek. Kovács Józsefné gobelin kiállítása November 4., 5. Óvodáscsoport látogatásai. 24 fő November 27. A decemberi ünnepkör, foglalkozás 3. osztálynak. 17 fő November 28. Meseklub: diavetítés és Mikulás készítés. 22 fő December 3. Játékos nyomozás a könyvtárban: Ki volt Raffaello, Donatello és Dalmata? 17 fő December 12. Karácsonyi dallamok. A Király Kőnig Péter Zeneiskola ünnepi műsora. 36 fő December 19. Meseklub: Ég a gyertya, ég… meseolvasás és gyertyaöntés. 15 fő Petőfi-telepi fiókkönyvtár Február 22. Farsangi foglalkozás, eredet, hiedelmek és szokások, álarc készítése. 21 fő Március 20. Könyvtárhasználati foglalkozás: a kézikönyvek ismerete, játékos feladatlap kitöltése. 19 fő Április 1-30. Pocsai Sándor természetfotóinak kiállítása Felvidék címmel Április 11. Költészet napi versmondó foglalkozás diákoknak. 29 fő Május 5-30. Színek és arcok címmel Antal László fotókiállítása Marokkóról Május 22. Mesedélután iskolásoknak, rajzolással egybekötve. 22 fő Június 23., 25., 27. A Szegedi Vakáció rendezvényei: gyöngyfűzés, mesedélelőtt, origami. 70 fő Június 23-tól kiállítás a mese-délelőttön készült alkotásokból Szeptember 25. Könyvtárhasználati foglalkozás mesével és rajzzal. 31 fő Október 1-31. Schmidt Andrea: Esélyegyenlőség női szemmel. Fotókiállítás Október 17. Himnusztörténet címmel Nagy Ádám előadása. 18 fő November 3-28. Esélyegyenlőség női szemmel. Kiállítás Schmidt Andrea fotóiból November 10., 21., 24. Könyvtárhasználati foglalkozás ovisoknak meseolvasással, rajzzal. 53 fő December 4. Karácsonyi kézműves foglalkozás. 15 fő

139

Rókusi fiókkönyvtár A havonta egyszer tartott Mesedélutánokon a közös meseolvasást barkácsolás követi. A könyvtár decemberben festés miatt zárva tartott. Január 2-31. Sipos Gábor természetfotó kiállítása Január 25. Mesedélután - Móra Ferenc: A nyughatatlan méhecske, A mesepillangók. 12 fő Február 4-29. Különleges növénycsodák című kiállítás Február 29. Mesedélután – fejtörők, kirakók, ügyességi játékok. 14 fő Március 3-28. Kiállítás Supka Szabina grafikáiból Március 28. Mesedélután – Virágos mesék (válogatás tavaszi témákból) és közös kép festése temperával. 12 fő Április 1-30. A pókok csodálatos világa. Kiállítás gyerekeknek Április 25. Mesedélután –Nemes Csaba amatőr pókész bemutatója élő madárpókokkal. 14 fő Május 4-30. Kovács Sándor Tibor grafikái. Kiállítás Június 2-30. Kiállítás Supka Szabina és Zsíros András fotóiból Június 27. Mesedélután – Gombóc Artúr mesék és gyurmázás. 4 fő Július 28-augusztus 1. A Szegedi Vakáció rendezvényei: gyöngyfűzés, üvegfestés, képkeret készítése, kollázs technika. Összesen 125 fő Augusztus 1-29. Schmidt Andrea: Esélyegyenlőség női szemmel, fotókiállítás Augusztus 28. Mesedélután – Móricz Zsigmond: A zöld disznó és origami. 22 fő Szeptember 1-30. A kínai csoda. Kiállítás Szeptember 20. Olimpiatörténeti vetélkedő gyerekeknek. 11 fő Október 1-31. A kanalasgém, az év madara. Kiállítás Október 11. Könyves Vasárnap: használt könyvek vására a könyvtár előtt. 55 fő Október 31. Mesedélután – Andersen: A két gyertya című mese olvasása és gyertyaöntés. 15 fő November 3-29. Beatrix királyné, kiállítás November 28. Mesedélután a Mikulás jegyében, Hívatlan látogató. 9 fő Szőregi fiókkönyvtár Ebben az évben is kéthetente tartotta összejöveteleit az Életreform Klub. Februártól áprilisig a Művelődési Ház szervezésében, hetente számítógéphasználati tanfolyam zajlott a könyvtárban, nyugdíjasok számára. Január 2-31. „Egy hangszer voltam az Isten kezében” címmel megemlékező kiállítás Juhász Gyuláról Január 2. Újévi köszöntő az Életreform Klubban. 6 fő 140

Január 15., 22., 29. 1. osztályos napközis csoport a könyvtárban, foglalkozások. 77 fő Január 16., 23. 2. osztályos csoport a könyvtárban, foglalkozások. 57 fő Január 16. Az Életreform Klub keretében: Egészségünkért. 10 fő Január 29. Óvodások látogatása a könyvtárban. 14 fő Február 4-29. A kísérletezéstől az önmegvalósításig : magyar női fotográfusok az ezredfordulón című kiállítás Február 5., 12., 19., 26. 1. osztályosok látogatásai, foglalkozások. 99 fő Február 6. Farsangi foglalkozás gyerekeknek. 29 fő Február 13. Mennyei próféciák címmel az Életreform Klub rendezvénye. 8 fő Február 20., 27. 2. osztályosok látogatásai. 48 fő Február 26. Meseolvasás óvodásoknak. 20 fő Február 27. Életreform Klub: A Testem beszél, lelkem, figyelj! Című kazetta hallgatása. 7 fő Március 3-28. Húsvéti képeslap-kiállítás Március 4., 11., 18. 1. osztályosok látogatásai. 64 fő Március 5., 12., 19., 26. 2. osztályosok csoportos kölcsönzései. 102 fő Március 12. Húsvéti népszokásokról az Életreform Klubban. 8 fő Március 25. Óvodások mese-délelőttje. 20 fő Március 26. Kineziológia, a stresszoldás módszere. Az Életreform Klub vendége: Hartl Ilona. 16 fő Április 1-30. Pocsai Sándor fotókiállítása Erdély címmel Április 1., 8., 22. 4. osztályosok látogatásai. 75 fő Április 2., 9., 16., 23., 30. 2. osztályosok csoportos kölcsönzései. 116 fő Április 9. Relaxációs kazetta hallgatása az Életreform Klubban. 8 fő Április 11. 1. osztályosok látogatása. 11 fő Április 23. Beszélgetés az Életreform Klubban. 6 fő Május 5-30. Esélyegyenlőség női szemmel címmel kiállítás Schmidt Andrea fotóiból Május 7., 14., 21., 28. 2. osztályosok csoportos kölcsönzései. 94 fő Május 7. Fogyatékkal élő gyerekeket nevelő nők esélyegyenlősége. Kató Sára az Életreform Klub vendége. 14 fő Május 9., 23. 1. osztályosok látogatásai. 22 fő Május 13., 20., 27. 4. osztályosok látogatásai. 73 fő Május 21. Relaxációs kazetta hallgatása az Életreform Klubban. 6 fő Június 2-18. Makett-kiállítás gyerekek alkotásaiból Június 3. 4. osztályosok látogatása. 26 fő Június 4. 2. osztályos napközisek látogatása. 24 fő Június 16-19. A Szegedi Vakáció rendezvényei: gyöngyfűzés, mese-délelőtt, origami, cserebere délelőtt. Összesen 106 fő Június 20. A Rózsák és szentek a reneszánszban című Rózsaünnepi kiállítás megnyitó rendezvénye. 35 fő 141

Június 20-augusztus 29. Rózsák és szentek a reneszánszban. Rózsaünnepi kiállítás Július 2. Kazetta-hallgatás az Életreform Klubban. 5 fő Július 16. Gyógyítás hangtálakkal címmel az Életreform Klub rendezvénye. 7 fő Július 30. A nyári kert gyümölcsei, Életreform Klub. 6 fő Szeptember 1-30. „Itt van az ősz, itt van újra,…” Őszi témájú verses és mesekönyvek kiállítása Szeptember 10. Életreform Klub, beszélgetés. 10 fő Szeptember 24. Kazettahallgatás az Életreform Klubban. 6 fő Szeptember 30. 4. és 5. osztályosok látogatása a könyvtárban. 45 fő Október 1-november 28. Könyv és olvasója címmel Schmidt Andrea fotókiállítás Október 7. 5. osztályosok látogatása a könyvtárban. 22 fő Október 8. Belső fény címmel Bugya Jánosné előadása az Életreform Klubban. 7 fő Október 8. 3. osztályosok könyvtárlátogatása. 13 fő Október 15. Az Országos Októberi Könyvtári Napok keretében: Bosnyák Viktória írónő találkozója. 52 fő Október 22. Az Életreform keretében: Skóciai úti beszámoló, Adamik Jánosné tolmácsolásában. 8 fő November 4., 10., 18. Napközis csoportok látogatása a könyvtárban. 65 fő November 6. Tarot, az önismeret királyi útja. Marton Gabriella előadása az Életreform Klubban. 15 fő November 20. Beszélgetés az Életreform Klubban. 9 fő December 1-31. Karácsonyi mesék és versek. Kiállítás December 2. Egészségóra a könyvtárban 3. osztályosokkal. 20 fő December 4. Szent Borbála legendája. Életreform Klub. 9 fő December 8., 11. Napközisek a könyvtárban. 46 fő December 18. Karácsonyi összejövetel az Életreform Klubban. 8 fő Tápai fiókkönyvtár Jan. 2-31. Erdély címmel Pocsai Sándor természetfotó-kiállítása Március 3-április 21. Gutenberg, a reneszánsz embere, kiállítás Április 11. Költészet napi megemlékezés. Vendég: Füzi irodalomtörténész. 40 fő

László

142

Tarjáni fiókkönyvtár Könyvbarát Klub működik a könyvtárban. Január 4-31. Tarján városrész története, kiállítás Január 4. Foglalkozás gyerekeknek az újévi szokásokról. 19 fő Február 4-29. Pocsai Sándor: Felvidék. Fotókiállítás Február 1. Gyermekfoglalkozás a szökőévről és a csillagászati naptárról. 6 fő Február 5. Dr. Révész Mihály önkormányzati képviselő a Könyvbarát Klub vendége volt. 19 fő Február 20. Egészségünk védelme: megelőző gyógymódok. 9 fő Március 3-április 30. Tavasz címmel válogatás Gulyás Jánosné Veres Zsuzsanna tollrajzaiból. Kiállítás Március 7. Húsvéti szokások Európa országaiban, foglalkozás 2. osztályosoknak. 23 fő Március 18. A húsvéti ünnepkör címmel a Könyvbarát Klub vendége: Dávid Jánosné tanár. 13 fő Április 4. A hónap jeles szülöttei és eseményei címmel foglalkozás diákoknak. 41 fő Április 9. A Könyvbarát Klub Költészet napi megemlékezése. Iskolások szavalatai. 16 fő Június 2-27. A pókok csodálatos világa című kiállítás gyerekeknek Június 23-27. A Szegedi Vakáció rendezvényei: mozaik-kép és terménynyomdák készítése, rajzolás és festés, újságpapír varázslat, üdvözlőlap készítése. Összesen 169 fő Július 1-szeptember 30. Kiállítás a Szegedi Vakáción készített alkotásokból Szeptember 9. A Könyvbarát Klub a Füvészkertbe kirándult. 8 fő Szeptember 19. Könyvtárbemutató foglalkozás. 10 fő Október 1-31. Kiállítás az Idősek világnapja alkalmából Október 17. Ősz a természetben – foglalkozás gyerekeknek. 13 fő Október 21. A Könyvbarát Klubban: Ősz az irodalomban. 9 fő November 3-28. Magyar női fotográfusok az ezredfordulón, a kísérletezéstől az önmegvalósításig, kiállítás November 7. Könyvtárhasználati foglalkozás. 17 fő November 12. A Könyvbarát Klub rendezvénye: Legyen az egészség természetes! Ferenczi Jánosné előadása. 12 fő December 1-31. December jeles napjai, kiállítás December 10. Kötetlen beszélgetés a Könyvbarát Klubban a karácsonyi ünnepkörről. 10 fő Készítette: Csiszár Andrea

143

A Németh László Városi Könyvtár rendezvényei 2008 A résztvevők számát kb. 3000 főre becsüljük. 1. Január 4-én 18 órakor a filmklub keretében levetítésre került a Szinbád utazásai című film. 2. Január 9-én 17 órakor a Wass Albert Kör tartotta megemlékezését az író születésének 100. évfordulója alkalmából. 3. Január 10-én 16 órakor a Kárász József Alapítvány irodalmi köre találkozott a Németh László emlékszobában. 4. A Magyar Kultúra Napja alkalmából két rendezvényt tartottunk: Január 21-én 11 órakor Gyöngyösi Károly festő kiállítását nyitottuk meg a könyvtár előcsarnokában. Bevezetőt mondott Balda Dorottya közoktatási vezető, tárlatvezető Dr. Németh Béla volt. Közreműködött Sás Péter színművész. 5. Január 21-én 17 órakor Dr. Szabó Pál, a Szegedi Írók Társaságának alelnöke A Hymnus politicai, personalis és poeticai koordinátái címmel tartott előadást a Magyar Kultúra Napjára emlékezve. Majd 17.30 órakor került sor Kilyén Ilka előadóművész önálló estjére, melynek során Wass Albert, Áprily Lajos, Dsida Jenő és mások versei, prózarészletei hangoztak el. 7. Január 25-én 18 órakor A hős című filmet láthatták filmklub tagjaink. 8. Február 6-án 17 órakor került sor Szepsy Eleonóra Hitem szerint című verseskötetének bemutatására. Vendégünk volt a szerző, Máté István tanár és Fehér József író, költő. Közreműködők: Bajnócziné Rácz Éva verset mondott, Lauer Ágnes Bach orgonamuzsikát adott elő. 9. Február 8-án 17.30 órakor a Goya kísértetei című filmet látták és vitatták meg az érdeklődők. 10. Február 13-án 17 órakor Wass Albert Köri találkozóra került sor emlékszobánkban. 11. Február 14-én 16 órakor Kárász József Alapítvány irodalmi köre találkozott a Németh László emlékszobában. 12. Február 22-én 17.30 órakor a Megáll az idő című filmet interneten keresztül (NAVA) tekintették meg filmklub tagjaink. 13. Március 7-én 17.30 órakor a filmklub keretében levetítésre került a Lány gyöngy fülbevalóval című film. 14. Március 12-én 17 órakor Vöröss István Bronztükör című könyvének bemutatójára kerül sor. Vendégeink voltak: a kötet szerkesztője Máté István tanár, Dr. Péter László egyetemi tanár, Dr. Szabó Pál, a Szegedi Írók Társaságának alelnöke és Dr. Majzik István, a kiadó képviseletében. Közreműködtek a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanulói: Gajdóczi Gergő és Török Tamás. 144

15. Március 27-én 18 órakor a Tiszta Lap Polgári Egyesülettel közös szervezésben Páll Lajos korondi festő, költő mutatkozott be, az alkotóval Kozma Huba múzeumigazgató beszélgetett. Az est házigazdája Dr. Kószó Péter alpolgármester volt. 16. Április 7-én 18 órakor zajlott le a könyvtár olvasótermében a "Wass Albert Igazsága..." című irodalmi est. Az író születésének 100. évfordulója alkalmából Tomanek Gábor által összeállított műsort előadták: Mészáros Mihály, Nagy Erika és Tomanek Gábor színművészek 17. A Költészet Napja alkalmából április 11-én 17 órakor a Németh László Városi Könyvtár olvasótermében Irodalmi találkozások címmel verses összeállítás hangzott el Sás Péter és Gulyás Attila színművészek előadásában. Az est folyamán Petőfi, Arany, József Attila, Ady, verseket adtak elő. Moderátor Balda Dorottya volt. 18. Április 18-án 15 órakor névadónk tiszteletére Németh László prózamondó versenyt bonyolítottunk le a Németh László Általános Iskola és Gimnáziummal. A középiskolás korosztály fordulóját az olvasóteremben rendeztük meg. 19. Április 21-én 15 órakor a Kalmár Zsigmond Ipari Szakiskola kiemelkedő tehetségű tanulóinak kerámia és grafikai kiállítását nyitottuk meg. 20. Április 25-én 17.30 órakor a filmklub keretében a Werckmeister harmóniák című film került levetítésre. 21. Április 29-30-án 15 órakor a Kárász József Alapítvánnyal együtt Kárász József prózamondó versenyt szerveztünk általános iskolai és középiskolai korosztály számára. 22. Május 7-én 15 órakor a Nyugat című folyóirat indulásának 100. évfordulója alkalmából a Hódmezővásárhelyi Nyugdíjas Szövetséggel versmondó versenyt bonyolítottunk le, ahol az első hat helyezett tovább indulhatott a megyei döntőre. 23. Május 9-én 17.30-kor Az élet szép című háborús filmdráma került levetítésre a könyvtár olvasótermében a filmklub tagok számára. 24. Május 14-én 16 órakor a Kárász Alapítvány irodalmi köre találkozott a Németh László emlékszobában. 25. Május 16-án 18 órakor Eifert János fotóművész Aktfotográfia című könyvét mutattuk be. Vendégeink voltak: a szerző, Fenyvesi Félix Lajos író, költő és Szenti Tibor író, néprajzkutató. 26. Június 2-án 15 órakor Deli Zoltánné Szabó Éva Színes a világ című tűzzománc kiállítását nyitottuk meg a könyvtár előcsarnokában. Közreműködött: Balda Dorottya, Dr. Németh Béla és Sás Péter színművész. 27. Június 4-én 17 órakor Verrasztó Gábor A festődinasztia című kötetét ismerhettük meg. Vendégünk volt a szerző és Rezes Molnár Anna, a család leszármazottja. 145

28. Június 5-én 18 órakor az Ünnepi Könyvhét keretén belül tartottuk meg Kratochwill Mimi Hézső című könyvének bemutatóját. Hézső Ferenc festőművész és Szenti Tibor író, néprajzkutató ismertette a kötetet. 29. Az Ünnepi Könyvhét következő rendezvényére június 6-án 18 órakor került sor. Gömöri István A Tiszán át című verseskötetét Simon Ferenc gimnáziumi tanár mutatta be. Közreműködött Rózsa Anikó. 30. A záró ünnepség meghívottjai Zalán Tibor költő, Fenyvesi Félix Lajos költő és Huzella Péter előadóművész voltak. Az est folyamán Zalán Tibor versei hangzottal el, megismerhettük életpályáját, s legújabb haiku kötetét, amelyet Váz címmel adott ki. Huzella Péter Zalán Tibor megzenésített verseit adta elő. 31. Szeptember 8. 15 óra: Kiállítás a Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Kalmár Zsigmond Tagintézménye diákjainak grafikáiból. A kiállítást megnyitotta Ormos Zsuzsa művésztanár. 32. Szeptember 12. 17.30 óra: Filmklub: A Színes fátyol című kínai-amerikai romantikus film került levetítésre. Filmrendező: John Curran. Főszereplők: Edward Norton, Naomi Watts. 33. Szeptember 19. 18 óra: Nemzeti történetírás- előadó Farkas Lőrinc Imre könyvkiadó volt, a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem alapítója. 34. Szeptember 27. A Petőfi Irodalmi Múzeum által a Nyugat című irodalmi folyóirat indulásának100 éves évfordulójára megrendezett vándorkiállítás városunkba érkezett. 36. Október 7. 17 óra: Író-olvasó találkozóra fogadtuk vendégül Duma András csángó költőt. Az est házigazdája Farkas Ferenc tanár volt. 37. Október 9-én 17 órakor a Wass Albert Kör találkozott könyvtárunkban. 38. Október 9-én 17.30 órakor A Filmklub tagjai a Suttogások és sikolyok című Ingmar Bergman filmet tekintették meg. 39. Október 10-én 17.30 órakor a filmklub vendége volt Mátyás Péter filmesztéta, aki az előző napon vetített filmet elemezte. 40. Október12. 9-13 óráig A könyvtár minden részlegében a Könyves vasárnap programjai zajlottak le: 41. Október 13-án 18 órakor Arany-Tóth Katalin Kitárt Karokkal című verseskötetének bemutatójára került sor. Vendégeink voltak a szerző, Fehér József író, Bajnócziné Rácz Éva tanár, Benkő László előadó, Tóth János irodalmár és Mucsiné Kiss Ildikó művésztanár. 42.Október 17-én 18 órakor Erdős Olga Résnyire tárva verseskötetét mutattuk be. A könyvet ismertette Simon Ferenc tanár. Vendégeink Lukács Adina illusztrátor, Dr. Majzik István kiadó. Közreműködik Bajnócziné Rácz Éva tanár voltak. Lukács Adina képeiből kamarakiállítás tekinthettünk meg az est folyamán.

146

43. Október 20-án 17 órakor Dr. Peiffer Ede János A kommunizmus gyermeke című könyvének bemutatójára került sor. A rendezvény moderátora Balda Dorottya volt. Közreműködtek: Sás Péter és Gulyás Attila színművészek 44. Október 21-én 18 órakor Sylvester Lajos három könyvét ismerhettük meg: Ojtoz völgye a hadak útján, Frigyre lépni a szülőfölddel, Szőttesünkben török minták. Az est házigazdái Dr. Grezsa István és Dr. Berényi Károly voltak. 45. Október 28-án 10 órakor a Babázó klub vendége Tóthné Aszalai Anett gyógypedagógus volt. 46. November 3-án 13 órától babakiállítás nyílt a könyvtár előcsarnokában. Pintér Lászlóné munkái november 21-ig voltak megtekinthetők. A látogatók között egy baba került kisorsolásra. 47. November 5-én 17 órakor vártuk az irodalomszerető közönséget Bene Zoltán Üledék című könyvének bemutatójára. A szerzővel beszélgetett Kaiser László, a Hungarovox Kiadó vezetője. 48. November 12-én 11.40 órától Európai Uniós információs napot tartottunk az SZTE Mezőgazdasági Főiskolai Karának B előadójában. Program: Mezőgazdasági munkalehetőségek az Európai Unió tagállamaiban. Előadó: Járai Ildikó, a Dél-alföldi Regionális Munkaügyi Központ szegedi kirendeltségében működő EURES csoport munkatársa. Önkéntes munkavállalás a humanitárius szervezetekben. Előadó: Lehel László, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet igazgatója. A délután folyamán gyermekkönyvtárban az EU nemzeteinek néphagyományai címmel játékos vetélkedőt rendeztünk középiskolások számára. 49. November 13-án 17 órakor a Wass Albert Kör soron lévő találkozójára került sor a Németh László emlékszobában. 50. November 14-án 16 órakor a Filmklub Elszigetelődések című programsorozatának keretében nézhettük meg az érdeklődők a Megy a gőzös című filmet. 18 órakor találkozhatnak a Megy a gőzös forgatóköny írójával, Grecsó Krisztián íróval. A szerzővel Ménesi Gábor beszélgetett. 51. November 20-án 17 órakor Fehér József Nap és szív című novelláskötetét mutattuk be.. A kötetet bemutatja Korom András újságíró. Közreműködtek: Apró Szilvia Kazinczy-díjas előadó és Lauer Ágnes művésztanár zongorán. 52. November 21-én 17 órakor Dr. Márki-Zay János Szórakoztató kísérletek papírral és A színes mágnesség című könyveinek kísérlettel és filmvetítéssel egybekötött bemutatójára került sor. Vendégünk a szerző és Berecz János tanár, települési képviselő voltak. 53. November 24-én 18 órakor Rezes Molnár Anna festményeiből nyílt kiállítás a könyvtár előcsarnokában. A kiállítást bemutatta és megnyitottta Dr. Dömötör János művészettörténész és ny.múzeumigazgató. Közreműködött Mucsiné Kiss Ildikó fuvolán.

147

54. November 26-án 17 órakor Nagy Vera muzeológus a Pálannya és Fajancsi című vásárhellyel kapcsolatos írásait egybegyűjtő néprajzi kötetét ismerhettük meg a szerző és Farkas Ferenc tanár közreműködésével. 55. December 5-én pénteken 15 órakor a Wass Albert Kör rendezésében Wass Albert vers- és prózamondó verseny zajlott a Németh László emlékszobában. 56. December 11-én csütörtökön 15 órakor a meghirdetett Wass Albert meseillusztráció rajzverseny eredményhirdetésére került sor. (Az elkészült rajzokból 2009. január 8-án, Wass Albert születésnapján nyíl kiállítás a könyvtár előterében.). 17 órakor a Wass Albert Kör soron következő találkozóján vehetnek részt az érdeklődők.

148

A Németh László Városi Könyvtár Gyermekkönyvtárának rendezvényei 2008 ÖSSZESÍTÉS Esemény Könyvtárbemutató és könyvtárhasználati foglalkozások Kézműves foglalkozások Kodály vetélkedő: Történelmi játszóház Óvodások hónapja Egyéb foglalkozások Egyéb foglalkozások külső helyszínen Gyermeknap a gyermekkönyvtárban: kézműves fogl. Gyermeknap a gyermekkönyvtárban: rajzpályázat eredményhird.. FIFA bajnokság 100 éves a Nyugat Nyomozz te is! Könyves Vasárnap Író-olvasó találkozó EU-s vetélkedő Ünnepi könyvhét Ünnepi gyermekkönyvhét:

alkalom 12

résztvevők 240 fő

19 1 5 15 14 5 1

283 fő 16 fő 70 fő 355 fő 526 fő 942 fő 45 fő

1

124 fő

1 1 1 1 1 2 1 2

20 fő 20 fő 65 fő 55 fő 22 fő 30 fő 30 fő 53 fő

Összesen

83 program

2896 fő

Babázó klub

35 alkalom

1050 fő

149

Személyi változások a Németh László városi könyvtárban 2008 Két munkatársunk ment nyugdíjba: Dr. Goldmann György május 10-ig, míg Dr. Sévity Lázárné június 10-ig volt tagja a személyi állománynak. GYES-ről visszatért három fő: Szőkéné Zsoldos Gabriella feldolgozó könyvtáros augusztus1-től, Gyulafalviné Vereczkei Györgyi gyermek könyvtáros szeptember 22-től, Máté Zsuzsanna olvasószolgálati könyvtáros október 13-tól dolgozik újra aktívan a könyvtárban.

150

Rendezvények a kisteleki Kisteleki Ede Könyvtárban 2007. VII. 1-XII. 31-ig: Június 8. Július 4. Augusztus 25.

Szeptember 12. Szeptember 14. Szeptember 20. Október 5. Október 5. Október 10. Október 10. Október 15. Október 15. Október 18. Október 24. November 6. November 7. November 13. November 28.

Könyvtárhasználati ismeretek Szellemi vetélkedő a Dráma tábor résztvevőinek Játékos szellemi vetélkedő a Nagycsaládosok Egyesülete tagjainak Könyvtárhasználati ismeretek. Kölcsönzés, hosszabbítás Kézműves foglalkozás. A színek világa. Origámi Kézműves foglalkozás. A színek világa. Origámi Könyvtárhasználati ismeretek. Kölcsönzés. Hosszabbítás Ismerkedés a könyvtárral Könyvtárhasználati ismeretek: Könyvtári rend, beiratkozás, a könyvtár használata Könyvtárhasználati ismeretek: Könyvtári rend, beiratkozás, a könyvtár használata Könyvtárhasználati ismeretek: Könyvtári rend, beiratkozás, a könyvtár használata Kistérségi könyvtáros-találkozó Könyvtárhasználati ismeretek: Könyvtári rend, beiratkozás, a könyvtár használata Kézikönyvek használata Könyvtárhasználati ismeretek Író-olvasó találkozó Schäffer Erzsébettel Író olvasó-találkozó Laczkfi Jánossal Mese vagy könyvillusztráció készítése c. rajzpályázatra beérkezett alkotásokból kiállítás

8. osztály 1-6. osztály Felnőttek, gyerekek Korrekciós osztály 5-8. osztály 6. osztály 6. osztály Korrekciós osztály 5-8. osztály 6. osztály 5. osztály

5. osztály 5. osztály Felnőttek 5. osztály 6. osztály Korrekciós osztály 3-4. osztály Felnőttek 3-4. osztály Felnőttek, gyerekek

151

December 7.

Kiállítás megtekintése

December 11.

Kézműves karácsonyra. készítése

foglalkozás Szalmadíszek

Korrekciós osztály 5-8. osztály Napközis 5. osztály

Rendezvények a kisteleki Kisteleki Ede Könyvtárban 2008. I.1-2008.VII.31-ig: Dátum Január 3. Január 4. Február 5. Február 28. Március 18. Március 28. Április 11. Május 7. Május 29. Június 4. Június 11. Június 12. Június 12. Június 23. Június 24. Június 26.

Rendezvény címe Filmvetítés. Egri csillagok Filmvetítés. Egri csillagok Könyvtárhasználati ismeretek. Kölcsönzés, hosszabbítás Buknicz Tímea fotókiállításának megnyitója Területi balladamondó-verseny

Résztvevő korosztály Korrekciós osztály 5-8. Korrekciós osztály 5-8. Korrekciós osztály 5-8.

Könyvtárhasználati ismeretek. Beiratkozás, könyvtári rend Szavalóverseny a Költészet Napja alkalmából felnőtteknek és középiskolásoknak Filmvetítés. Lúdas Matyi Művelődéstörténeti vetélkedő a Reneszánsz Éve alkalmából Filmvetítés. Lúdas Matyi Filmvetítés. A koppányi aga testamentuma Könyvtárhasználati ismeretek. Beiratkozás, könyvtári rend Filmvetítés. Lúdas Matyi Udvari Est Szent Iván éjjelén (fellépők: Globe Diákszínpad, vonósegyüttes, kamarakórus) Szellemi vetélkedő a Reneszánsz jegyében Dráma táborosoknak Csongrád Megyei Könyvtárosnap

6. osztály

felnőtt Felnőtt, gyerek

felnőtt 6. osztály 5-8. osztály 6. osztály 6. osztály 2. osztály 6. osztály felnőtt 3-5. osztály felnőtt

152

Események a mórahalmi Tóth Menyhért Városi Könyvtár és Közösségi Házban 2008-as év elég mozgalmasra sikeredett a mórahalmi könyvtár életében. Pályázatokat írtunk, voltak személyi változások, ehhez kapcsolódóan leltároztunk, illetve a szokásos rendezvényeinket is megszerveztük, megtartottuk. Személyi változások: 2008-ban a könyvtár korábbi vezetője, Szűcs Julianna, aki több évtizedig volt a könyvtár dolgozója és vezetője, nyugdíjba vonult. Ennek következtében új igazgatót kapott a könyvtár Zsiros Annamária személyében, aki szintén évek óta a könyvtár dolgozója, így hazai pályán vette át a vezetést. Szűcs Julianna nyugdíjba vonulásával egy időben tért vissza Berta Gyuláné kolléganőnk GYED-ről, így nem volt létszámhiány a személyi változások során. Leltár: 2008 nyarán állományellenőrzést tartottunk, mely egyrészt soron következő, másrészt átadó leltár volt a személyi változások következtében. A leltár során természetesen mindent rendben találtunk. A leltár miatti zárva tartás során a polcok áthelyezésével gyereksarkot alakítottunk ki, mely eddig hiányzott a könyvtárból, valamint új szőnyegeket terítettünk le. Pályázatok: 2008–as pályázati évben pályázatot nyújtottunk be az NKA-hoz, a „Minőségfejlesztés 21 bevezetése” c. pályázati programra, melyen 200.000,-Ftot, míg „A közkönyvtárak uniós programjának 2008. évi megvalósítása” c. pályázaton 100.000,-Ft-ot nyertünk. A Somogyi könyvtárral, a kisteleki, algyői, a hódmezővásárhelyi, a mindszenti és a Bibliotéka Egyesület könyvtárával közös, konzorciumi TIOP pályázatot nyújtottunk be a NFÜ-höz. Rendezvények: A személyi változásokkal együtt járó plusz feladatok miatt 2008-ban kevesebb rendezvényt tartottunk, de azért az előző évekhez hasonlóan voltak könyvtári rendezvények. Pályázathoz kapcsolódóan Európai Uniós vetélkedőt szerveztünk a mórahalmi szakiskola kollégista tanulóinak. A napenergia illetve a biomassza hasznosítás lehetőségeiről szintén pályázati forrásból tudtunk előadásokat szervezni. Vendégünk volt még Lackfi János, aki 3. és 4. osztályosoknak tartott író-olvasó találkozót.

153

Í RÁSO K K ÖNYVTÁRAI NKRÓL Összeáll.: Kukkonka Judit Rövidítések: Csk = Csemegi Károly Városi Könyvtár és Információs Központ (Csongrád) Csmn = Csongrád Megyei Napilap Dbk = Dél-alföldi Bibliotéka Könyvtár (Szeged) DM = Délmagyarország DV = Délvilág DV-V = Délvilág – Vásárhely és vidéke kiadás Hk = Németh László Városi Könyvtár (Hódmezővásárhely) Mik = Keller Lajos Városi Könyvtár (Mindszent) Mk = József Attila Városi Könyvtár (Makó) Sk = Somogyi-könyvtár (Szeged) Szek = Szegedi Tudományegyetem Központi Könyvtára Szsk = Városi Könyvtár Kht. (Szentes) 2007 második félév. 1

Vásárhely == DV. – júl. 2., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

2

Zákányszék == DM. – júl. 2., p. 4. – (Körkép) Hónap olvasója játék.

3

Vásárhely == DV. – júl. 3., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

4

Makó == DV. – júl. 3., p. 4. – (Körkép) Mk gyermekkönyvtári programajánló.

5 Átalakítják a mindszenti Tisza Művelődési házat : augusztusban költözik a könyvtár / B. K. A. == DV-V. – júl. 4., p. 4. : ill. Szerző: Korom András. - Mik.

154

6

Vásárhely == DV. – júl. 5., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában és klubnap.

7

Új kézirat a Somogyiban == Metro. – júl. 6. Szeged mell. p. III. : ill. Móra Ferenc kéziratot vásárolt a Sk.

8

Könyvtárosok találkozója == Metro. – júl. 6. Szeged mell. p. IV. – (Vándorgyűlés) Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlése – Sk-Szek közös rendezésében.

9

Vásárhely == DV. – júl. 6., p. 4. – (Körkép) Háromszéki olvasókönyv címmel közéleti beszélgetés a Hk-ban.

10 Domaszék == DM. – júl. 7., p. 4. – (Körkép) Nyári szünet a kvt-ban.

11

Hiller István Szegeden == DM. – júl. 11., p. 4. – (Hírek) Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlése – Sk-Szek közös rendezésében.

12 Külföldön ismét a papír hódít : háromnapos eszmecsere kezdődik az Egyetemi Könyvtárban / Pintér M. Lajos == Csmn. – júl. 12., p. 11. : ill. Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlése – Sk-Szek közös rendezésében.

13 Digitalizálták Plohn József fényképeit / Szűcs Csaba == DM. – júl. 12., p. 7. : ill. Hk-ban. – Ua. DV.

14 Könyvtáros találkozó == Csmn. – júl. 12., p. 11. – (Hírek) Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlése – Sk-Szek közös rendezésében.

15 Könyvtár == Metro. – júl. 13. Szeged mell. p. IV. – (Röviden) Sk nyári nyitvatartása.

16 Partnerség hagyományban és haladásban / Pintér M. Lajos == Csmn. – júl. 14., p. 11. : ill. Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlése – Sk-Szek közös rendezésében.

17 Befejeződik a vándorgyűlés == Csmn. – júl. 14., p. 7. – (Hírek) Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlése – Sk-Szek közös rendezésében.

155

18 Felújításra bezár a TIK : a Somogyi-könyvtár szolgálja ki az olvasókat – bibliotékák nyara Szegeden / Dombai Tünde == DM. – júl. 16., p. 4. : ill. Nyári szünet a Sk-ban és a Szek-ben.

19 A Somogyi 125 ezredik látogatója == DM. – júl. 17., p. 5. – (Hírek) Sk idei 125ezredik látogatója.

20 Makó == DV. – júl. 17., p. 4. – (Körkép) Forgó Géza Torockói képek című fotókiállítása és játszóház és gyerekfoglalkozások nyáron a Mk-ban.

21 Apátfalva == DV. – júl. 17., p. 4. – (Körkép) Átadják a könyvtár új épületét.

22 Vásárhely == DV. – júl. 17., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

23 Szavak szárnyán == Csmn. – júl. 18., p. 9. – (Hírek) Gyulafalviné Koncz Márta és Haranghy Géza zenés – irodalmi estje a Hk-ban.

24 Vásárhely == DV. – júl. 19., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

25 Szavak szárnyán – zenével / Varga Anna == Csmn. – júl. 19. , p. 8. : ill. Gyulafalviné Koncz Márta és Haranghy Géza zenés – irodalmi estje a Hk-ban.

26 Alternatív módszer a keringés javítására == Csmn. – júl. 20., p. 9. – (Hírek) Sk-ban előadás.

27 Megmentettétek a honvédportrékat == Metro. – júl. 20. Szeged mell. p. II. Hk-ban Plohn-képek digitalizálása.

28 Híres könyvtárosok a bibliotékában == Metro. – júl. 20. Szeged mell. p. III. : ill. Sk-ban Régi híres könyvtárak – régi híres könyvtárosok című kiállítása.

29 Karbantartják a TIK-et == Metro. – júl. 20. Szeged mell. p. IV. Szek épületének felújítása.

30 Nagyik szörföznek a világhálón == Csmn. – júl. 21., p. 7. : ill. Hk olvasóiról.

31 Mesetábor a könyvtárban == Csmn. – júl. 21., p. 7. – (Hírek) Csk gyermekkönyvtárában.

156

32 A tollforgatók 13-án találkoznak == Csmn. – júl. 21., p. 16. – (Hírek) Algyői kvt. rendezvénye.

33 Vásárhely == DV. – júl. 23., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

34 Makó == DV. – júl. 23., p. 4. – (Körkép) A makói mentőállomás a Mk-ban vehette át a sürgősségi táskát melyet egy alapítványtól kapott.

35 Bibliotékát avattak Apátfalván / M. Zs. == DV. – júl. 24., p. 4. : ill. Új épületben a községi könyvtár.

36 Vásárhely == DV. – júl. 24., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

37 Makó == DV. – júl. 24., p. 4. – (Körkép) Elfelejtett évfordulók: Árpád, Imre, Erzsébet címmel Török József előadása a Szirbik Imre Társaság rendezésében a Mk-ban.

38 Pénz van, jogcím nincs : támogatás nélkül az eMagyarország pontok többsége / tudósítóinktól == Népszabadság. - júl. 24., p. 6. : ill. A mórahalmi könyvtárról is.

39 Tájékoztató == Városi visszhang. – júl. 24., p. 2. Szsk és a DARFT Kht. közös előadássorozata.

40 Vakációs programok a Somogyi-könyvtárban == Csmn. – júl. 27., p. 7. – (Hírek) Sk odesszai fiókkönyvtárának programja.

41 A dómot mutatja be a bibliotéka == Metro. – júl. 27. Szeged mell. p. III. : ill. Sk-ban a Dóm teret bemutató kiállítás.

42 Könyvtári órák == Szentesi élet. – júl. 27., p. 8. Szsk nyári nyitvatartása.

43 Vásárhely == DV. – júl. 30., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

44 Szentes == DV. – júl. 30., p. 4. – (Körkép) Nyári szünet a Szsk-ban és a gyermekkönyvtárban.

45 A paprika és a város == Csmn. – júl. 30., p. 3. 157

Sk-ban előadás.

46 Tilosban csintalankodni : téli kikötő, Lapos, újszegedi töltés – közkedvelt szegedi találkahelyek / B. B. A. == DM. – júl. 31., p. 6. : ill. Szerző: Bobkó Anna. - Könyvtári élményekről is. – Ua. DV.

47 Faluházi féloldal == Bordányi napló. – júl., p. 5. A kvt. könyvajánlója.

48 Augusztusban zár a könyvtár == Algyői hírmondó. – júl., p. 12. Algyői kvt nyitvatartása.

49 Könyvajánló / Kecskeméti Tamásné == Földeák. – júl., p. 9. A könyvtár ajánlata.

50 Könyvkuckó / Paraginé Tóth Edina == Zákányszéki Kis Újság. – júl., p. 7. : ill. Júniusi rendezvényeikről.

51 Differenciált könyvtári módszerek Zákányszéken / Paraginé Tóth Edina == Könyvtári levelezőlap. – 7.sz., p. 27-31. : ill. Zákányszéki kvt.

52 Plohn József üvegnegatívjainak digitalizálása / Szepesi Judit == Könyvtári levelezőlap. – 7.sz., p. 22-23. : ill. Hk-ban.

53 Találkozó Csongrádon / (fá) == Könyvtári levelezőlap. – 7.sz., p. 16-18. : ill. Csk-ban határon túli és inneni könyvtárosok konferenciája.

54 Vásárhely == DV. – aug. 2., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

55 A két borító közé zárt világról : mit, mennyit, hogyan olvasnak a szegedi egyetemisták / Balázs Marietta == Népszabadság. - aug. 2. Pótfelvételi mell. p. 8. : ill. Szek-ről is.

56 Kórusok a Somogyiban == DM. – aug. 3., p. 7. Iskolai és öntevékeny kórusoknak kínál fellépési lehetőséget a Sk Kodály Zoltán évfordulója alkalmából. – Ua. DV.

57 Szentes == DV. – aug. 3., p. 4. – (Körkép) Nyári szünet a Szek-ben és a gyermekkönyvtárban.

158

58 Szeged == DM. – aug. 4., p. 4. – (Körkép) Iskolai és öntevékeny kórusoknak kínál fellépési lehetőséget a Sk Kodály Zoltán évfordulója alkalmából.

59 Szentes == DV. – aug. 4., p. 4. – (Körkép) Nyári szünet a Szek-ben és a gyermekkönyvtárban.

60 Domaszék == DM. – aug. 6., p. 4. – (Körkép) Domaszék és Röszke önkormányzata létrehozta a Domaszék-Röszke Közoktatási Intézményfenntartó Társulást, mely a kvt-at is működteti.

61 Vásárhely == DV. – aug. 6., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

62 Szentes == DV. – aug. 6., p. 4. – (Körkép) Nyári szünet a Szek-ben és a gyermekkönyvtárban.

63 Makó == DV. – aug. 7., p. 4. – (Körkép) Forgó Géza Torockói képek című fotókiállítása a Mk-ben.

64 Vásárhely == DV. – aug. 8., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

65 Százéves szegedit köszöntöttek == Metro. – aug. 10. Szeged mell. p. II. Vetró Barna Jánosné Molnár Anna a Sk-ban is dolgozott.

66 Zene == Metro. – aug. 10. Szeged mell. p. III. – (Röviden) Az Sk Kodály Zoltán rendezvényének részletei.

67 Konzervált élmények : hazavihető művészet: film, irodalom, zene, kép Szegeden / D. T. A. == DM. – aug. 11., p. 10. : ill. Sk és a Szek film, hanglemezgyűjteményéről is. – Ua. DV.

68 Az internet változást hoz == DM. – aug. 11., p. 10. Kenyeres Lajos önkormányzati képviselő olvasási szokásai. - Sk-ról és a Szek-ről. – Ua. DV.

69 Könyvtári hírek / Engi Józsefné == Domaszéki hírmondó. – aug. 13., p. 11. Nyitva tartás.

70 Mártély == DV. – aug. 13., p. 4. – (Körkép) Sebestyén Márta koncertre jegyvásárlás a kvt-ban.

71 Vásárhely == DV. – aug. 13., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

159

72 Makó == DV. – aug. 14., p. 4. – (Körkép) Forgó Géza Torockói képek című fotókiállítása a Mk-ben.

73 Vásárhely == DV. – aug. 14., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

74 Mártély == DV. – aug. 16., p. 4. – (Körkép) Zárva a könyvtár.

75 Makó == DV. – aug. 21., p. 4. – (Körkép) Forgó Géza Torockói képek című fotókiállítása a Mk-ben.

76 Vásárhely == DV. – aug. 21., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

77 “Körjárat” a könyvtárban / Oláh Nóra == Csmn. – aug. 23., p. 3. Mk-ban képviselői vizit épületfelújítás.

78 Tíz éve vár felújításra a makói épület : könyvtárba mentek az ellenzéki képviselők / Major Zsuzsanna == DV. – aug. 24., p. 5. Mk-ban képviselői vizit épületfelújítás.

79 Megújult a könyvtár == Metro. – aug. 24. Szeged mell. p. IV. : ill. Szek.

80 Kiállítás == Metro. – aug. 24. Szeged mell. p. IV. – (Röviden) Sk-ban Sipos Gábor természetfotóiból kiállítás.

81 Irodalom == Szentesi élet. – aug. 24., p. 1. Bächer Iván és Cserna-Szabó András beszélgetése a Szsk-ban.

82 A hónap könyve. Karinthy Frigyes: Egyfülű kosár / Agárdi Lászlóné == DM. – aug. 25., p. 6. : ill. Sk augusztusi hónap könyve. – Ua. DV.

83 Vásárhely == DV. – aug. 27., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

84 Kórusok a Somogyiban == DM. – aug. 28., p. 5. – (Hírek) Az Sk Kodály Zoltán rendezvényének részletei.

85 Bordány == DM. – aug. 29., p. 4. – (Körkép) A Magyar Vöröskereszt ruhaosztása és fölösleges könyvek elvihetők a könyvtárból.

160

86 Vásárhely == DV. – aug. 30., p. 4. – (Körkép) Balczó András Szenvedésbe ágyazott gyönyörűség című estje a Hk-ban.

87 Szentes == DV. – aug. 30., p. 4. – (Körkép) Cserna-Szabó András írói estje az Szsk-ban.

88 Makó == DV. – aug. 30., p. 4. – (Körkép) Oláh Nóra textilplasztika kiállítása a Mk-ban és Seregi Zoltán filmrendező előadása.

89 Nyárbúcsúztató könyvtári programok / (kr) == Csmn. – aug. 30., p. 16. Mk-ban.

90 Ladikon menekült a strandkönyvtár, ha jött az ár : a hálózat fénykorában Szeged huszonöt pontján nyitott fiókot a Somogyi / D. T. == DM. – aug. 31., p. 7. : ill. Szerző: Dombai Tünde. - Sk fiókhálózata 50 éves. – Ua. DV.

91 Szentes == DV. – aug. 31., p. 4. – (Körkép) Cserna-Szabó András írói estje betegség miatt elmarad az Szsk-ban.

92 Makó == DV. – aug. 31., p. 4. – (Körkép) Seregi Zoltán filmrendező a Mk vendége és megnyílt Oláh Nóra textilplasztika kiállítása.

93 Száz éve kölcsönözhetnek könyvet : a könyvtár a város egyik szellemi központjaként működik / Gál Orsolya == Csmn. – aug. 31., p. 9. : ill. Hk.

94 Nyári nyitva tartás == Algyői hírmondó. – aug., p. 12. Számítógépes kölcsönzést vezet be a kvt.

95 Közérdekű közlemény == Bordányi napló. – aug., p. 3. Kiselejtezett könyvtári könyvek eladók.

96 Könyvtári hírek / Kosztolányi Sándorné == Szegvári napló. – aug., p. 13. Programajánló.

97 Könyvajánló == Mórahalmi körkép. – aug., p. 11. A mórahalmi kvt új könyvei.

98 Partnerek találkozója: beszámoló a vándorgyűlésről / Dávid Boglárka == Könyvtári levelező/lap. – 8.sz., p. 10-14. : ill. Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlése – Sk-Szek közös rendezésében.

161

99 Kitüntetések == Könyvtári levelező/lap. – 8.sz., p. 14. : ill. MKE emlékérmet kapott Barátné Hajdú Ágnes az SZTE JGYPK Könyvtártudományi tanszékvezetője.

100 Petőfi Művelődési Központ hírei / Tóthné Rostás Ágnes == Nagymágocsi hírmondó. – 4. sz., p. 9. Könyvajánló.

101 Vándorgyűlés a partnerség jegyében / Mezey László Miklós == Könyv, könyvtár, könyvtáros. – aug., p. 3. Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlése – Sk-Szek közös rendezésében.

102 “nemcsak szolgáltató vagyon, hanem partnere is a másik félnek” : interjú Mader Bélával / [riporter] Pegán Anita == Könyv, könyvtár, könyvtáros. – aug., p. 4-7. Szek igazgatójával. - Magyar Könyvtárosok Egyesületének vándorgyűlése – Sk-Szek közös rendezésében.

103 Német szaknyelv könyvtárosoknak : egy továbbképzés első tapasztalatai / Marton Erika == Könyv, könyvtár, könyvtáros. – aug., p. 30-31. : ill. Sk-ból is voltak résztvevők.

104 Jövőkép és lehetőség : a Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája / Mezey László Miklós == Könyv, könyvtár, könyvtáros. – aug., p. 42-54. Csk.

105 A Magyar Könyvtárosok Egyesülete 39. Vándorgyűlésen kitüntetettek == Könyv, könyvtár, könyvtáros. – aug., p. borító 3. MKE emlékérmet kapott Barátné Hajdú Ágnes az SZTE JGYPK Könyvtártudományi tanszékvezetője.

106 A magyar bibliofília képeskönyve / Pogány György == Könyv, könyvtár, könyvtáros. – aug., p. 56-58. Somogyi Károlyról és a szegedi olvasástörténeti kutatásokról.

107 Megújul a könyvtárudvar == Lelei hírmondó. – aug., p. 4. : ill. Maroslelén.

108 Könyvtár == Üllési körkép. – aug., p. 5. Nyitva tartás.

162

109 Buday György centenáriuma Szegeden / Rácz Mária == Kisgrafika. – 2. sz., p. 2. : ill. Buday Györgyről kiállítás az Sk-ban.

110 Ismét hosszabban nyitva a Somogyi == DM. – szept. 1., p. 5. – (Hírek) Sk őszi nyitva tartása.

111 Néha jobb hallgatni a köteteket, mint olvasni : egyre divatosabbak a gyerekeknek szóló hangoskönyvek / Kancsár Tímea == DM. – szept. 1., p. 7. : ill. Sk fiókhálózata 50 éves. – Ua. DV.

112 Vásárhely == DV. – szept. 3., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

113 Nyári elismerések / P. M. L. == Szegedi egyetem. – szept. 3., p. 3. Szerző: Pintér M. Lajos. - Mestertanár Aranyérem kitüntetésben részesült Barátné Hajdú Ágnes, Hungarnet-díjat kapott Mader Béla a Szek igazgatója.

114 Kegyeleti park az egykor gazos temető helyén / Kiss A. János == Csmn. – szept. 4., p. 7. Fuchszné Benák Katalin Mik igazgató nyilatkozata.

115 Balczó András, a kormány, a Sátán és az Isten : az olimpiai bajnok öttusázó nem adott interjút, de mesélt / I. P. == DM. – szept. 5., p. 6. : ill. Szerző: Imre Péter. - Hk-ban Balczó Andrással találkozó. – Ua. DV.

116 Hódmezővásárhely == DV. – szept. 5., p. 4. – (Körkép) Hk-ban Kárász József irodalmi körének összejövetele.

117 A városi könyvtárban kiállítás nyílik == Csmn. – szept. 6., p. 16. Mik-ben Sziklay Sándor festőművész tárlata.

118 A 150 ezredik Somogyi-látogató == DM. – szept. 7., p. 5. – (Hírek) Sk idei 150ezredik látogatója.

119 Versmondó verseny a ’48-as győztes csaták emlékére == Csmn. – szept. 7., p. 16. Hk-ban.

120 Vetítés == Szentesi élet. – szept. 7., p. 2. Szsk-ban.

163

121 Gyermekkönyvtár == Szentesi élet. – szept. 7., p. 8. Szsk programajánló.

122 Gondolkodók == Szentesi élet. – szept. 7., p. 8. Szsk-ban a Gondolkodók Klubja rendezvénye.

123 Szentes == DV. – szept. 8., p. 4. – (Körkép) Gulyás János bútorműves kiállítása a Szsk-ban.

124 Könyvtári hírek / Engi Józsefné == Domaszéki hírmondó. – szept. 10., p. 11. Könyvadomány és nyitva tartás.

125 Vásárhely == DV. – szept. 10., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

126 Vásárhely == DV. – szept. 11., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

127 Szentes == DV. – szept. 11., p. 4. – (Körkép) Filmklub a Szsk-ban.

128 Könyvkiadás a helyiek gondozásában / Kiss A. János == Csmn. – szept. 12., p. 7. Mik-ről is.

129 Szentes == DV. – szept. 12., p. 4. – (Körkép) Szsk-ban a Gondolkodók Klubjának rendezvénye.

130 Makó == DV. – szept. 12., p. 4. – (Körkép) A Mk-ban a József Attila Irodalmi és Művészeti Társaság című jubileumi kötetet mutatják be.

131 A hónap könyve. Faludy fehéren-feketén / Dobosné Brezovszky Anikó == DM. – szept. 12., p. 6. : ill. Sk szeptemberi hónap könyve Faludy-Kovács Fanni kötete. – Ua. DV.

132 Vásárhely == DV. – szept. 13., p. 4. – (Körkép) Az Algyői Tollforgatók Köre és a Kárász József Alapítvány Irodalmi Körének találkozója a Hk-ban.

133 Haza és haladás az örökség napján == DM. – szept. 14., p. 7. Sk rendezvényeiről a Kulturális Örökség Napokon. – Ua. DV.

164

134 Egyszer végleg, sajnos végleg elmegyünk / GO == Csmn. – szept. 14., p. 7. : ill. Szerző: Gál Orsolya. - Mik falán Máté Péter emléktáblát avattak.

135 A Reizner (1.) / Temesi Ferenc == Magyar nemzet. – szept. 15., p. 37. Reizner Jánosról a Sk első igazgatójáról.

136 Zákányszék == DM. – szept. 17., p. 4. – (Körkép) Internetoktatásra lehet jelentkezni a kvt-ban.

137 Ahol még a könyvtáros sem jár : örökségnap a közintézmények kulisszái mögött / Dombai Tünde == DM. – szept. 17., p. 4. : ill. Sk rendezvényeiről a Kulturális Örökség Napokon.

138 Vásárhely == DV. – szept. 17., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában

139 Vásárhely == DV. – szept. 18., p. 4. – (Körkép) A 1848-as pákozdi és ozorai csata emlékére próza és versmondó versenyre lehet a Hk-ban jelentkezni.

140 Csongrád == DV. – szept. 19., p. 4. – (Körkép) Csk pinceklubjában Faludy Györgyre emlékeznek Pomogáts Béla irodalomtörténésszel.

141 Vásárhely == DV. – szept. 19., p. 4. – (Körkép) Őszköszöntő című felolvasóest a Hk-ban.

142 Vásárhely == DV. – szept. 20., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában

143 Könyvkötészeti csoda / D. T. == DM. – szept. 21., p. 20. : ill. – (A nap színese) Szerző: Dombai Tünde. - Sk Régi híres könyvtárak – Régi híres könyvtárosok kiállításáról. – Ua. DV.

144 Titok-kiállítás == Szentesi élet. – szept. 21., p. 2. Kulbert György faszobrász tárlata a Szsk-ban.

145 A filmklubban == Szentesi élet. – szept. 21., p. 4. Szsk.

146 Nagy OlvaShow == Szentesi élet. – szept. 21., p. 5. Szsk rejtvény.

147 Költészet == Szentesi élet. – szept. 21., p. 5. 165

Krúdy Gyula Baráti Társaság és a Szsk közös rendezvénye.

148 A magánadomány a közt gyarapítja : milliós értékű családi vagyon a múzeumi, könyvtári, önkormányzati leltárban / Horváth Levente == DM. – szept. 22., p. 10. : ill. Sk-ról is. – Ua. DV.

149 A Reizner (2.) / Temesi Ferenc == Magyar nemzet. – szept. 22., p. 37. Reizner Jánosról a Sk első igazgatójáról.

150 Vásárhely == DV. – szept. 24., p. 4. – (Körkép) Kiss Sándorné Gombkötő Erzsébet festményeiből kiállítás a Hk-ban; Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

151 Algyő == DM. – szept. 26., p. 4. – (Körkép) Nagy Olvashow programjairól.

152 Kutatók éjszakája a Szegedi Tudományegyetemen is == Szegedi egyetem. – szept. 24., p. 4. Szek.

153 Vásárhely == DV. – szept. 26., p. 4. – (Körkép) Kiss Sándorné Gombkötő Erzsébet festményeiből kiállítás a Hk-ban; az 1848-as pákozdi és ozorai csata emlékére próza és versmondó versenyre lehet a Hk-ban jelentkezni.

154 Amatőr hiperrealista festőművész bátorsága / Varga Anna == Csmn. – szept. 26., p. 9. : ill. Hk-ban Kiss Sándorné Gombkötő Erzsébet festményeiből kiállítás.

155 Emlékkoncert == DM. – szept. 27., p. 4. Szent-Györgyi Albert életéhez kapcsolódó zeneművekből koncert a Sk az SZTE és a város rendezésében.

156 Kutatók éjszakája == Csmn. – szept. 27., p. 9. Szek.

157 Vásárhely: leépítések és az új munkahelyek / Korom András == DV. – szept. 28., p. 5. Hk-ban 3 könyvtárosi állás szűnik meg az önkormányzat döntése alapján.

158 Csongrád == DV. – szept. 28., p. 4. – (Körkép) Csk programajánló – őszi könyvtári napok.

159 Az utánsózás kerülendő / Csaba Csanád == Élet és tudomány. – szept. 28., p. 1222-1224. : ill. 166

Szerző: Farkas Csaba. - A cikkhez használt Selye József illusztrációk az Sk-ból.

160 Üllés == DM. – szept. 29., p. 4. – (Körkép) Állományellenőrzés miatt zárva a kvt.

161 Csongrád == DV. – szept. 29., p. 4. – (Körkép) Csk programajánló – őszi könyvtári napok.

162 Szentes == DV. – szept. 29., p. 4. – (Körkép) Szsk-ban Kulbert György faszobrász kiállítása.

163 Kutatók éjszakája 30 programmal : az egyetemen is kinyílnak a laboratóriumok ajtói == Metro. – szept. 29. Szeged mell. p. IV. : ill. Szek - kutatók éjszakája.

164 Különleges könyvek a bibliotékában == Metro. – szept. 29. Szeged mell. p. IV. : ill. Sk Régi híres könyvtárak - régi híres könyvtárosok című kiállítása.

165 Új irodalmi lap – ajándék == Metro. – szept. 29. Szeged mell. p. III. Sk-ban ingyen elvihető a “megint nyugat” című folyóirat.

166 Nemcsak kutatóké volt a szegedi éjszaka == Csmn. – szept. 29., p. 16. Szek- kutatók éjszakája.

167 A professzorok átváltozása : vitalitás, szellemi játékok és tai-chi a Kutatók Éjszakáján / Márton György == Vasárnapi Délmagyarország. – szept. 30., p. 1, 4. : ill. Szek- kutatók éjszakája.

168 Nagy Olvashow == Mórahalmi körkép. – szept., p. 5. Kvt-i rendezvény.

169 Német nyelvű külön-gyűjtemény a könyvtárban / Szűcs Julianna == Mórahalmi körkép. – szept., p. 5. Kvt-i rendezvény.

170 Könyvajánló == Mórahalmi körkép. – szept., p. 5. Kvt.

171 Könyvkuckó / Paraginé Tóth Edina == Zákányszéki kis újság. – szept., p. 9. Könyvajánló

167

172 A hónap olvasója / Paraginé Tóth Edina == Zákányszéki kis újság. – szept., p. 9. Vetélkedő a könyvtárban.

173 Könyvtári hírek / Kosztolányi Sándorné == Szegvári napló. – szept., p. 3. Programajánló.

174 Együtt 1957 óta / Meszesné Volkovics Szilvia == Üllési körkép. – szept., p. 11. Kvt.

175 Szolgáltató könyvtár == Algyői hírmondó. – szept., p. 4. Algyői kvt-ról.

176 Könyvet kölcsönöz: a számítógép == Algyői hírmondó. – szept., p. 5. Algyői kvt-ról.

177 Ízelítő: dokumentumok a könyvtárban == Algyői hírmondó. – szept., p. 5. Algyői kvt-ról.

178 Rendezvények a könyvtárban == Algyői hírmondó. – szept., p. 5. Algyői kvt.

179 Algyő == DM. – okt. 1., p. 4. – (Körkép) Dönczi András fafaragó kiállítása a kvt-ban.

180 Üllés == DM. – okt. 1., p. 4. – (Körkép) Állományellenőrzés miatt szünetel a könyvkölcsönzés a kvt-ban.

181 A kutató is hús-vér ember, mint bárki más : látványos kísérletek, színes programok és egyetemi rendezvénysorozaton / Papp Ferenc == Csmn. – okt. 1., p. 7. : ill. Szek – kutatók éjszakája.

182 Ismerkedés a sokfunkciós TIK-ben : többnyire tanulnak, de észreveszik a lányokat is / Horváth Levente == DM. – okt. 2., p. 4. : ill. Szekről és a Sk-ról is.

183 Könyvtárak összefogása a társadalomért == Csmn. – okt. 2., p. 16. Hk programja.

184 Nagy Bandóval olvasnak : a számítógép nem kegyelemez a makói könyvtárban / Sz. I. M. == DV. – okt. 2., p. 4. : ill. Szerző: Szabó Imre. - Mk-ban számítógépes kölcsönzés.

168

185 Könyvtári napok == DV. – okt. 2., p. 4. Mk-ban.

186 Pelenkázó a gyermekkönyvtárban == DV. – okt. 2., p. 4. Szsk-ban bababarát szobát rendeztek be.

187 Csongrád == DV. – okt. 2., p. 4. – (Körkép) Csk októberi könyves rendezvényei.

188 Vásárhely == DV. – okt. 2., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

189 Algyő == DM. – okt. 3., p. 4. – (Körkép) Nagy Olvashow a kvt-ban.

190 Vásárhely == DV. – okt. 3., p. 4. – (Körkép) Krúdy Kör irodalmi estje a Hk-ban.

191 Szentes == DV. – okt. 3., p. 4. – (Körkép) Szsk októberi könyves rendezvényei.

192 Kicsik és nagyok programjai a helyi könyvtárbank [!könyvtárban] == Csmn. – okt. 3., p. 3. Algyői kvt. programja.

193 Nagy Olvashow indul a Somogyi-önyvtárban [!könyvtárban] == Csmn. – okt. 3., p. 16. Sk programjairól.

194 Nagy olvashow a Somogyiban == DM. – okt. 4., p. 5. Sk.

195 Ásotthalom == DM. – okt. 4., p. 4. – (Körkép) Könyvtári napok rendezvényei.

196 Csongrád == DV. – okt. 4., p. 4. – (Körkép) Könyvtári napok rendezvényei a Csk-ban.

197 Zenés irodalmi est pénteken a könyvtárban == Csmn. – okt. 4., p. 16. Hk programja.

198 Batthyány és kormánya == DM. – okt. 5., p. 4. – (Hírek) Sk-ban Gergely András történész előadása és könyvkiállítás.

169

199 Természet, zene a Regiórában == DM. – okt. 5., p. 4. – (Hírek) MTV 1-es csatorna műsora az októberi könyvtári hetekről is szól.

200 Sándorfalva == DM. – okt. 5., p. 4. – (Körkép) Irodalmi keresztrejtvényfejtő-bajnokság a kvt-ban.

201 Vásárhely == DV. – okt. 5., p. 4. – (Körkép) Kiss Jánosné és Mónus Ottó zenés-irodalmi estje a Hk-ban és Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

202 A versek lovagjai, Weöres bűvöletében / Gál Orsolya == Csmn. – okt. 5., p. 9. : ill. Hk-ban író-olvasó találkozó Kanizsa Józseffel és Király Lajossal.

203 Népszerű volt a Kutatók Éjszakája == Metro. – okt. 5. Szeged mell. p. I. : ill. Szek-ben.

204 Kiállítás Vlasics Károly emlékére == Metro. – okt. 5. Szeged mell. p. I. : ill. Sk-ban.

205 Könyves vasárnap lesz a Somogyiban == Metro. – okt. 5. Szeged mell. p. IV. Sk.

206 Előadás == Metro. – okt. 5. Szeged mell. p. IV. – (Röviden) Sk-ban Gergely András előadása Batthyány-kormánya címmel.

207 Filmklub == Szentesi élet. – okt. 5., p. 4. Szsk.

208 Latinovits == Szentesi élet. – okt. 5., p. 4. Szsk – emlékest.

209 Cserkészek kiállítása / (darók) == Szentesi élet. – okt. 5., p. 4. Szerző: Darók József. - Szsk-ban.

210 Ásotthalom == DM. – okt. 6., p. 4. – (Körkép) Könyves vasárnap rendezvényei a kvt-ban.

211 Könyvtár a villamoson == DM. – okt. 6., p. 5. Sk a nosztalgiavillamoson.

170

212 Csongrád == DV. – okt. 6., p. 4. – (Körkép) Gyermekfoglalkozás a Csk-ban.

213 Nem lehet elég korán és sosem késő elkezdeni : “Nagy Olvashow” – Könyvtárak összefogása a társadalomért / Márton Gergely == Vasárnapi Délmagyarország. – okt. 7., p. 2. : ill. Sk programjairól.

214 Sínen a könyvtár / D. T. == DM. – okt. 8., p. 20. : ill. – (A nap színese) Szerző: Dombai Tünde. - Sk a nosztalgiavillamoson. – Ua. DV.

215 Szentes == DV. – okt. 8., p. 4. – (Körkép) Latinovits – emékest a Szsk-ban.

216 Író-olvasó találkozó a szavak erejéről == Csmn. – okt. 8., p. 16. Hk programja. – Fehér Józseffel író-olvasó találkozó.

217 Germán képregények / Dunai Tamás == Szegedi egyetem. – okt. 8., p. 9. : ill. Sk-ban a Goethe Intézettől kapott képregény-kiállítás.

218 Ami szem-szájnak ingere : Kutatók Éjszakája Szegeden / Szekeres Nikoletta == Szegedi egyetem. – okt. 8., p. 12. : ill. Szek.

219 Szatymaz == DM. – okt. 9., p. 4. – (Körkép) Író-olvasó találkozó Nagy Bandó Andrással.

220 Szentes == DV. – okt. 9., p. 4. – (Körkép) Filmklub a Szsk-ban.

221 Vásárhely == DV. – okt. 9., p. 4. – (Körkép) “Szülőanyám te szép Magyarország” címmel versmondó-verseny a Hk-ban; Internetszolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

222 Ismét tarthatnak vetítést Mindszenten : zökkenőmentes volt a könyvtár és művelődési ház “összebútorozása” / B. K. A. == DV-V. – okt. 9., p. 4. : ill. Szerző: Korom András. - Mik új épületéről.

223 Író-olvasó találkozó Leirer Alizzal == Csmn. – okt. 9., p. 16. Csk programjai: Leirer Alizzal író-olvasó találkozó; Zakar Péter Batthyány Lajosról tart előadást.

224 Algyő == DM. – okt. 10., p. 4. – (Körkép) Nagy Olvashow rendezvényeiről. – Kovács Antal matematikatanár könyvbemutatója.

171

225 A Somogyi 175 ezredik látogatója == DM. – okt. 10., p. 5. – (Hírek) Sk idei 175ezredik látogatója.

226 Vásárhely == DV. – okt. 10., p. 4. – (Körkép) Bethlen gimnázium iskolai könyvtárban Teleki Júlia Hol vannak a sírok? című könyvének bemutatója.

227 Mindszent == DV. – okt. 10., p. 4. – (Körkép) Ávéd János orvos előadása, babakönyv átadása a Mik-ben.

228 Könyvtári pingvinparádé óvodásokkal / Gál Orsolya == Csmn. – okt. 10., p. 9. : ill. Hk gyerekprogramja.

229 Algyő == DM. – okt. 11., p. 4. – (Körkép) Gááli Zsolt algyői faműves kiállítása a kvt-ban.

230 Csikkmentessé tették Felgyőt : húsz éve kapcsolódtak az akcióhoz – a nyereményből könyvtárat vettek / Újszászi Ilona == DM. – okt. 11., p. 7. : ill. Felgyői kvt. állománya. – Ua. DV.

231 Vásárhely == DV. – okt. 11., p. 4. – (Körkép) Fehér József költővel író-olvasó találkozó a Hk-ban; Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

232 A hazaszeretet legszebb versei a könyvtárban / Gál Orsolya == Csmn. – okt. 11., p. 7. : ill. “Szülőanyám te szép Magyarország” címmel versmondó-verseny a Hk-ban.

233 Algyő == DM. – okt. 12., p. 4. – (Körkép) Kovács Antal matematikatanár könyvének bemutatója.

234 Vásárhely == DV. – okt. 12., p. 4. – (Körkép) Óvodások hónapja rendezvénysorozat a Hk-ban.

235 Bababarát könyvtár == Szentesi élet. – okt. 12., p. 1. Szsk gyermekkönyvtára.

236 Nemzeti == Szentesi élet. – okt. 12., p. 2. Gondolkodók klubja rendezvénye a Szsk-ban.

237 Sínen van a mozgó Somogyi-könyvtár : egy hónapig kínál programokat a Nagy Olvashow == Metro. – okt. 12. Szeged mell. p. I. : ill. Sk – Könyves vasárnap.

172

238 Képregények Németalföldről == Metro. – okt. 12. Szeged mell. p. III. : ill. Goethe Intézet kiállítása a Sk-ban.

239 Szegvár == DV. – okt. 13., p. 4. – (Körkép) Felújítják a művelődési házat, melyben helyet kap majd a kvt. is.

240 Magányos esték: irodalom és zene a könyvtárban / (va) == Csmn. – okt. 13., p. 8. Szerző: Varga Anna. - Hk-ban Szabó Károlyné és Kiss Imréné zenés irodalmi estje.

241 Klebelsberg kultúrpolitikai öröksége / Balogh Géza == DM. – okt. 15., p. 13. Olvasói levél benne megemlítve a Sk és a Szek is (helytörténeti kutatások végzése). – Ua. DV.

242 Vásárhely == DV. – okt. 15., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

243 Makó == DV. – okt. 16., p. 4. – (Körkép) Gőgh Edit pszichiáter előadása a Mk-ban.

244 Vásárhely == DV. – okt. 16., p. 4. – (Körkép) Hk-ban Óvodások hónapja; Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

245 Mesevár a könyvek csodás birodalmában / Gál Orsolya == Csmn. – okt. 16., p. 8. : ill. Hk gyermekkönyvtára.

246 Csongrád == DV. – okt. 17., p. 4. – (Körkép) Sebestyén István író könyvbemutatója és életmódklub a Csk-ban.

247 Vásárhely == DV. – okt. 17., p. 4. – (Körkép) Óvodások hónapja és Szabó Károlyné és Kiss Imréné zenés – irodalmi estje a Hk-ban.

248 Sok olvasót hozott a villamos == Metro. – okt. 17. Szeged mell. p. III. Sk könyves vasárnapi villamosos rendezvényéről.

249 Vásárhely == DV. – okt. 18., p. 4. – (Körkép) Óvodások Hónapja rendezvénysorozat a Hk-ban.

250 Mindszent == DV. – okt. 18., p. 4. – (Körkép) Mik szombati avatásáról.

173

251 Mindszenten csoda történet, annyi szent / Kiss A. János == Csmn. – okt. 19., p. 9. : ill. Mik szombati avatásáról.

252 Filmklub == Szentesi élet. – okt. 19., p. 5. Szsk-ban.

253 Beszélgetnek == Szentesi élet. – okt. 19., p. 8. Sinkó Edit és Pálfai Istvánné előadása a Szsk-ban.

254 A hónap könyve. Szent-Györgyi Albert életrajza / Kórász Mária == DM. – okt. 20., p. 6. : ill. A Somogyi-könyvtár októberi hónap könyve Ralph W. Moss kötete. – Ua. DV.

255 Péter László nyitja meg a városi rendezvényeket / (go) == Csmn. – okt. 22., p. 16. Szerző: Gál Orsolya. - Mik megnyitója.

256 Vásárhely == DV. – okt. 26., p. 4. – (Körkép) Pingvinparádé címmel gyermekfoglalkozás és kerámiakiállítás a Hk-ban. ; Iskolai könyvtári világnapra emlékeznek a Bethlen Gábor Református Gimnázium könyvtárában.

257 Mindszent megtérülő kultúraforintjai : átadták a város integrált és megújult közművelődési intézményét / Kiss A. János == Csmn. – okt. 24., p. 9. : ill. Mik avatása.

258 Könyvtári programok kicsiknek és nagyoknak / (go) == Csmn. – okt. 24., p. 16. Szerző: Gál Orsolya. - Hk rendezvényei.

259 Örökbe fogadható iratok / (mh) == Magyar hírlap. – okt. 25., p. 18. Mik.

260 Vásárhely == DV. – okt. 25., p. 4. – (Körkép) Hk gyermekkönyvtárában könyvtárában.

táncház;

Internet-szolgáltatás

a

Szabadság

Olvasókör

261 Ma is forgatják az ódon köteteket : kincseket rejt a vásárhelyi Bethlen gimnázium könyvtára / Szűcs Csaba == DV-V. – okt. 25., p. 4. : ill. A Bethlen gimnázium iskolai könyvtára.

262 Ásotthalom == DM. – okt. 26., p. 4. – (Körkép) A fogyatékkal élők segítésére nyert pályázati pénzt a kvt.

263 Apátfalva == DV. – okt. 27., p. 4. – (Körkép) 174

Helyi cigány kisebbségi önkormányzat megbeszélése a kvt-ban.

264 Apátfalva == DV. – okt. 29., p. 4. – (Körkép) Tímár Viktor prímás, népművész előadása a kvt-ban.

265 Vásárhely == DV. – okt. 29., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

266 Csongrád == DV. – okt. 29., p. 4. – (Körkép) Kádár Gabriella pszichológus előadása Anyuka leszek, apuka leszek! Anyuka lettem, Apuka lettem! címmel a Csk-ban.

267 Apró ujjlenyomatok a másik elfogadásáért / Gál Orsolya == Csmn. – okt. 29., p. 3. : ill. Kerámiakiállítás a Hk-ban.

268 Vásárhely == DV. – okt. 30., p. 4. – (Körkép) Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényéből vetélkedőt hirdet a Hk.

269 Szeged == DM. – okt. 31., p. 4. – (Körkép) Sk hétvégi nyitva tartása.

270 Zákányszék == DM. – okt. 31., p. 4. – (Körkép) Schäffer Erzsébettel író-olvasó találkozó a kvt-ban.

271 Szent-Györgyi Albert és a Nobel-díj [Keresztrejtvény] == DM. – okt. 31., p. 19. A Délmagyarország és a Sk közös Szent-Györgyi Albert rejtvénye.

272 Teleháznak is jó az 1848-as örökség : bálnak, véradásnak és netezőknek ad helyett az olvasókör Vásárhelyen / Imre Péter == DV-V. – okt. 31., p. 4. : ill. Olvasókörök könyvtáráról és a Hk-ról is.

273 Grundharc, az einstand és a vörös ingesek nyomában / (go) == Csmn. – okt. 31., p. 16. Szerző: Gál Orsolya. - Hk-ban A Pál utcai fiúkról vetélkedő.

274 Régi bibliotékákat idéznek fel == Metro. – okt. 31. Szeged mell. p. III. : ill. Sk fiókhálózatának története kiállításáról.

275 Filmklub == Szentesi élet. – okt. 31., p. 2. Szsk.

175

276 A könyvtárban távoznak a cserkészek : “Jó munkát – Légy résen!” / Kruzslicz Pál == Szentesi élet. – okt. 31., p. 4. : ill. Szsk-ban kiállítás.

277 Grafológia == Szentesi élet. – okt. 31., p. 4. Szsk-ban K. Horváthné Szabó Edit előadása.

278 Meghívó! == Szegvári napló. – okt., p. 1. Szegvári naplót olvasók találkozója a kvt-ban.

279 Könyvtári hírek == Szegvári napló. – okt., p. 12. : ill. Programok.

280 “Könyvkuckó” / Paraginé Tóth Edina == Zákányszéki kis újság. – okt., p. 7. : ill. Programajánló.

281 Babaolvashow a könyvtárban / Törökné Kiss Bernadett == Mórahalmi körkép. – okt., p. 12. : ill. Programajánló.

282 Faluházi féloldal / Fődi Lászlóné == Bordányi napló. – okt., p. 5. Programajánló.

283 Baba-mama klub == Bordányi napló. – okt., p. 8. Vendége Fődi Lászlóné könyvtáros volt.

284 Kicsik a könyvtárban == Algyői hírmondó. – okt., p. 4. Algyői kvt. gyerekrendezvénye.

285 Október 2-6.: Nagy Olvashow == Algyői hírmondó. – okt., p. 13. Algyői kvt.

286 A könyvtár új szolgáltatása : laminálás == Algyői hírmondó. – okt., p. 13. Algyői kvt.

287 Tollforgatók ajándéka a vers == Algyői hírmondó. – okt., p. 13. Algyői tollforgatók a Hk-ban jártak.

288 Balástya == DM. – nov. 2., p. 4. – (Körkép) Zorán jegyek kaphatók a kvt-ban.

289 Ruzsa == DM. – nov. 2., p. 4. – (Körkép) Baba-mama klub a kvt-ban Ordai Péter főiskolai docens előadásával.

176

290 Szentes == DV. – nov. 2., p. 4. – (Körkép) Grafológiáról tart előadást a Szsk-ban K. Horváthné Szabó Edit.

291 Vásárhely == DV. – nov. 2., p. 4. – (Körkép) Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényéből vetélkedőt hirdet a Hk.

292 Igaz mesék egy letűnt korról / Gál Orsolya == Csmn. – nov. 2., p. 9. : ill. Kiss Jánosné Dezső Jusztina Emberek, tanyák, sorsok a mártélyi tanyavilágban című kötetét a Hk-ban mutatták be.

293 A filmkedvelőket is várják a könyvtár új klubjában / (va) == Csmn. – nov. 2., p. 16. Szerző: Varga Anna. - Hk.

294 Balástya == DM. – nov. 3., p. 4. – (Körkép) Zorán jegyek kaphatók a kvt-ban.

295 Ruzsa == DM. – nov. 3., p. 4. – (Körkép) Schäffer Erzsébettel író-olvasó találkozó a kvt-ban.

296 Szentes == DV. – nov. 3., p. 4. – (Körkép) Filmvetítés a Szsk-ban.

297 Makó == DV. – nov. 3., p. 4. – (Körkép) Mk-ban Bogoly József Ágoston előadása Szikszai Györgyről.

298 Ruzsa == DM. – nov. 5., p. 4. – (Körkép) Schäffer Erzsébettel író-olvasó találkozó a kvt-ban.

299 Balástya == DM. – nov. 6., p. 4. – (Körkép) Zorán jegyek kaphatók a kvt-ban.

300 Magyar szemle est Makón == DM. – nov. 6., p. 5. – (Hírek) Mk-ban a folyóirat szerzőivel beszélgetés.

301 Makó == DV. – nov. 6., p. 4. – (Körkép) Magyar Szemle est a Mk-ban.

302 Schäffer Erzsébet lesz a vendég / VI == Csmn. – nov. 6., p. 7. Szerző: Varga Iván. - Zákányszéki könyvtárban író-olvasó találkozó.

303 Vásárhely == DV. – nov. 7., p. 4. – (Körkép) Molnár Ferenc A Pál utcai fiúk című regényéből vetélkedőt hirdet a Hk.

304 Csongrád == DV. – nov. 7., p. 4. – (Körkép) 177

Csk-ban hagyományőrző klub és Szabó Éva előadása a szülők klubjában.

305 Maroslele == DV. – nov. 7., p. 4. – (Körkép) Koller Zsolt történész előadása a kvt-ban.

306 Csodabogarak a város történetéből / (go) == Csmn. – nov. 7., p. 16. Szerző: Gál Orsolya. - Hk-ban könyvbemutató Kőszegfalvi Ferenc Csodabogarak, bűnök, huncutságok című kötete.

307 Szentes == DV. – nov. 8., p. 4. – (Körkép) Apró Ferencné Szarka Ilona tárlata a Szsk-ban.

308 Vásárhely == DV. – nov. 8., p. 4. – (Körkép) Hk-ban könyvbemutató Kőszegfalvi Ferenc Csodabogarak, bűnök, huncutságok című kötete.

309 Születésnap a Németh László Városi Könyvtárban / (go) == Csmn. – nov. 8., p. 16. Szerző: Gál Orsolya. - Hk-ban Benyhe János író-olvasó találkozó.

310 Benyhe János estje == DM. – nov. 9., p. 4. – (Hírek) Hk-ban Benyhe János író-olvasó találkozó.

311 Verseny a Somogyi-könyvtár igazgatói székéért : ma zárt ülésen dönt a szegedi közgyűlés / D. T. == DM. – nov. 9., p. 7. : ill. Szerző: Dombai Tünde. - Sk igazgatóválasztásáról. – Ua. DV.

312 Vásárhely == DV. – nov. 9., p. 4. – (Körkép) Hk-ban Benyhe János író-olvasó találkozó.

313 Szentes == DV. – nov. 9., p. 4. – (Körkép) Apró Ferencné Szarka Ilona tárlata a Szsk-ban.

314 Politikailag motivált döntés az igazgató eltávolítására? : az elmúlt öt év sikerei ellenére váltás várható a Somogyi-könyvtár élén / Pintér M. Lajos == Csmn. – nov. 9., p. 1, 9. : ill. Sk igazgatóválasztás.

315 Szeretetről == Szentesi élet. – nov. 9., p. 2. Szsk-ban Cselik Attila és Soós Attila bibliakutatók előadása.

316 Ki Mit Tud? / Köteles Judit, Nagy Enikő == Szentesi élet. – nov. 9., p. 5. Szsk rejtvény.

178

317 A “kubikos” Balázs György : tanít – ír - sportol - zenél / Kruzslicz Pál == Szentesi élet. – nov. 9., p. 4. : ill. Egykor a makói járási könyvtár vezetője volt.

318 “Magyarország == Szentesi élet. – nov. 9., p. 8. Budai Ilona előadása a Szsk-ban.

319 Számháború a közgyűlésen : óvodások és szülők a karzaton / Sz. C. Sz. == DM. – nov. 10., p. 1, 5. : ill. Szerző: Szabó C. Szilárd. - Megválasztotta a szegedi közgyűlés az Sk új igazgatóját Palánkainé Sebők Zsuzsannát.

320 Szent-Györgyi Albert és a Nobel-díj == DM. – nov. 10., p. 6. A Délmagyarország és a Sk közös Szent-Györgyi Albert rejtvénye. – Ua. DV.

321 Milyen volt Vásárhely… / Gál Orsolya == Csmn. – nov. 10., p. 6. : ill. Hk-ban könyvbemutató Kőszegfalvi Ferenc Csodabogarak, bűnök, huncutságok című kötete.

322 Dalostalálkozó == Csmn. – nov. 10., p. 5. Mik-ben.

323 Bácskai Józsefné Török Mária == DM. – nov. 12., p. 19. Gyászjelentés az Sk egykori dolgozójáról. – Ua. DV.

324 A tudósra és a humanistára emlékeztünk : hetven éve kapott Nobel-díjat Szent-Györgyi Albert / Pintér M. Lajos == Szegedi egyetem. – nov. 12., p. 1, 2. : ill. Szent-Györgyi Albert emlékév rendezvényeiről. - Sk-ról is.

325 Benyhe János dadogásai / Gál Orsolya == Csmn. – nov. 12., p. 7. : ill. Hk-ban Benyhe Jánossal író-olvasó találkozó.

326 Apátfalva == DV. – nov. 13., p. 4. – (Körkép) Nagy Párbeszéd című kormány fórumsorozata a kvt-ban.

327 Vásárhely == DV. – nov. 13., p. 4. – (Körkép) Veprik Róbert előadása a Hk gyermekkönyvtárában; Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

328 Ásotthalom == DM. – nov. 14., p. 4. – (Körkép) Fogyatékkal élők integrációját segítő programsorozat foglalkozása a kvt-ban.

329 Vásárhely == DV. – nov. 14., p. 4. – (Körkép) Surinya Antalné és Kulcsárné Fodor Eszter irodalmi estje a Hk-ban.

179

330 Szentes == DV. – nov. 14., p. 4. – (Körkép) Budai Ilona mesegyűjtő, népdalénekes előadása a Szsk-ban Magyarország, édes hazám címmel.

331 Képzeletbeli séta a kedvenc állatok között / Gál Orsolya == Csmn. – nov. 14., p. 16. Hk-ban Veprik Róbert előadása.

332 Mátyás anyja és A fülemile / Gál Orsolya == Csmn. – nov. 14., p. 9. Hk igazgatója Soós Csilla is zsűritag volt a Belvárosi Nyugdíjasklub szavalóversenyén.

333 Maroslele == DV. – nov. 15., p. 4. – (Körkép) Nagy Párbeszéd kormány fórumsorozata a kvt-ban.

334 Vásárhely == DV. – nov. 15., p. 4. – (Körkép) Pásty Júlia Vágyak és ösztönök című könyvének bemutatója a Hk-ban.

335 Előkerült a dombormű : beazonosították Csongrádon a színesfémtolvajt: D. T. most menekül / B. D. == DV. – nov. 15., p. 4. Szerző: Bíró Dániel. - Csk faláról lelopták Milos Crnjanski domborművét.

336 Ásotthalom == DM. – nov. 16., p. 4. – (Körkép) Fogyatékkal élők integrációját segítő programsorozat foglalkozása a kvt-ban.

337 Kétszázezer látogató a Somogyiban == DM. – nov. 16., p. 8. Sk idei 200ezredik látogatója. – Ua. DV.

338 Kodály-kórusmuzsika a Somogyiban == DM. – nov. 16., p. 8. – (Röviden) Öthetes kóruskoncert-sorozat kezdődött a Sk-ban Kodály Zoltán tiszteletére.

339 Makó == DV. – nov. 16., p. 4. – (Körkép) A Mk gyermekkönyvtárának nyitva tartásáról.

340 Új vezetője lesz a bibliotékának is == Metro. – nov. 16. Szeged mell. p. III. Sk új igazgatója Palánkainé Sebők Zsuzsanna.

341 Ránki Györgyre emlékeznek a Zenei albumban == Metro. – nov. 16. Szeged mell. p. II. Sk-ban koncert és kiállítás.

342 Gondolkodók == Szentesi élet. – nov. 16., p. 5. Szsk.

343 Filmklub == Szentesi élet. – nov. 16., p. 8. Szsk.

180

344 Röszke == DM. – nov. 17., p. 4. – (Körkép) Huszár Erika gyermekorvos előadása.

345 Megjelent Góg János új verseskötete / (mj) == Csmn. – nov. 17., p. 16. Csk-ban könyvbemutató.

346 Történelmi verseny felsőtagozatos diákoknak / Vass István Péter == Csmn. – nov. 17., p. 6. Sk-ban.

347 Vásárhely == DV. – nov. 19., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

348 Szentes == DV. – nov. 19., p. 4. – (Körkép) Gondolkodók Klubja a Szsk-ban.

349 Könyvbemutatóra várják Szabó Magda tisztelőit / (go) == Csmn. – nov. 19., p. 16. Szerző: Gál Orsolya. - Hk-ban Szumainé Silkó Mária: Ajándékomat megbecsüld! című kötetének bemutatója.

350 Szentes == DV. – nov. 20., p. 4. – (Körkép) Filmvetítés a Szsk-ban.

351 Hódmezővásárhely == DV. – nov. 20., p. 4. – (Körkép) Hk-ban Szumainé Silkó Mária: Ajándékomat megbecsüld! című kötetének bemutatója.

352 Negyven helyi szerző történetmesélése / (go) == Csmn. – nov. 20., p. 16. Szerző: Gál Orsolya. - Hk-ban A Merlin – a történetmesélés, mint az élethosszig tartó tanulás egyik formája című kötet könyvbemutatója.

353 Történetmesélés == DV. – nov. 21., p. 5. Hk-ban A Merlin – a történetmesélés, mint az élethosszig tartó tanulás egyik formája című kötet könyvbemutatója.

354 Röszke == DM. – nov. 21., p. 4. – (Körkép) Babaklub a kvt-ban.

355 Szent-Györgyi-vetélkedő == DM. – nov. 21., p. 4. Mit tudunk Szent-Györgyi Albertről és a Nobel-díjról? címmel rendezett közös vetélkedőt a Sk, a város és a Délmagyarország. – Ua. Dv., p. 5.

356 Szentes == DV. – nov. 21., p. 4. – (Körkép) Kálnay Adéllal író-olvasó találkozó a Szsk-ban.

181

357 Csongrád == DV. – nov. 21., p. 4. – (Körkép) Csk-ban rajzfilmvetítés és Góg János Karcolatok a homokban című kötetének bemutatója.

358 Földgömbön a Nobel-díjasunk élete : Szent-Györgyi-vetélkedő a Somogyikönyvtárban – tizenöt csapat mérte össze tudását / Bobkó Anna == DM. – nov. 22., p. 1, 4. : ill. Mit tudunk Szent-Györgyi Albertről és a Nobel-díjról? címmel rendezett közös vetélkedőt a Sk, a város és a Délmagyarország.

359 Kitüntetett oktatók == DM. – nov. 22., p. 11. Mader Béla a Szek igazgatója Klebelsberg Kunó díjat kapott. – Ua. DV.

360 Vásárhely == DV. – nov. 22., p. 4. – (Körkép) Delfin Magániskola könyvbemutatója a Hk-ban.

361 Szabó Magdáról szóló könyv bemutatója Vásárhelyen / Gál Orsolya == Csmn. – nov. 22., p. 9. : ill. Hk-ban Szumainé Silkó Mária: Ajándékomat megbecsüld! című kötetének bemutatója.

362 Csongrád == DV. – nov. 23., p. 4. – (Körkép) Pálhegyi Ferenc pszichológus előadása a Csk-ban.

363 Szemétügyekről == Szentesi élet. – nov. 23., p. 1. Móra József önkormányzati képviselő a Szsk-ban.

364 Kissné Nyíry Gizella könyvtáros == DM. – nov. 24., p. 20. Gyászközlemény. – Ua. DV.

365 Eifert János könyvbemutatója == DV. – nov. 24., p. 4. – (Hírek) Hk-ban Eifert János fotókiállítása és Desmond Morris: A csupasz nő című kötetének bemutatója.

366 Élő múltunk, beszédes emlékeink / Gál Orsolya == Csmn. – nov. 24., p. 6. : ill. Hk-ban A Merlin – a történetmesélés, mint az élethosszig tartó tanulás egyik formája című kötet könyvbemutatója

367 Szegedi miértek / Rácz János == DM. – nov. 26., p. 13. Olvasói levél a szegedi politikai döntésekről, köztük az Sk igazgatóválasztásáról. – Ua. DV.

368 Vásárhely == DV. – nov. 26., p. 4. – (Körkép) Hk-ban Eifert János fotókiállítása és Desmond Morris: A csupasz nő című kötetének bemutatója; Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

182

369 Pünkösti Árpád: Az alsó fiók című könyvének bemutatóját == Szegedi egyetem. – nov. 26., p. 3. – (Események) Sk-ban.

370 A középpontban Eifert János művészete / (go) == Csmn. – nov. 26., p. 16. Szerző: Gál Orsolya. - Hk-ban Eifert János fotókiállítása és Desmond Morris: A csupasz nő című kötetének bemutatója.

371 Adózási információk a könyvtárban / TM == Csmn. – nov. 26., p. 13. Sk-ban IT-mentor segítség.

372 Pünkösti Árpád: Az alsó fiók : nem az irodalom az abszurd, hanem az élet / H. D. == DM. – nov. 27., p. 6. : ill. Szerző: Horváth Dezső. - Sk-ban író-olvasó találkozó Pünkösti Árpáddal. – Ua. DV.

373 Szőkefalvi-Nagy Erzsébet könyvtáros maradna : politikai, szakmai okon vagy a kollégák véleményén alapult a döntés? / munkatársunktól == DM. – nov. 28., p. 1, 3. : ill. Sk igazgatóválasztásáról. – Ua. DV.

374 Vásárhely == DV. – nov. 30., p. 4. – (Körkép) Závada Pállal író-olvasó találkozó a Hk-ban.

375 Szentes == DV. – nov. 30., p. 4. – (Körkép) Bibliaoktatás a Szsk-ban.

376 Eifert “három T-je” : tánc, test, természet / Varga Anna == Csmn. – nov. 28., p. 9. : ill. Hk-ban Eifert János fotókiállítása.

377 Jadviga párnájától A fényképek utókoráig / (go) == Csmn. – nov. 28., p. 16. Szerző: Gál Orsolya. - Hk-ban Závada Pál és Bombitz Attila előadása.

378 Ki tud többet az Árpád-házakról? : délvidéki diákok sikere Szegeden / K. F. == Hét nap : vajdasági magyar hetilap. - nov. 28., p. 28. : ill. Szerző: Kisimre Ferenc. - Somogyi-könyvtár vetélkedője

379 A hónap könyve. Igaz és hasznos bölcsesség / Horniczky Anikó == DM. – nov. 30., p. 7. Sk-ban a novemberi hónap könyve Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia című kötete. – Ua. DV.

380 Mindszent == DV. – nov. 30., p. 4. – (Körkép) Mik-ben bemutatták Fuchszné Benák Katalin Ady Endréről szülőfalujáról szóló kötetét.

183

381 Könyv jelent meg Ady Endre szülőfalujáról / (go) == Csmn. – nov. 30., p. 16. Szerző: Gál Orsolya. - Mik-ben bemutatták Fuchszné Benák Katalin Ady Endréről szülőfalujáról szóló kötetét.

382 Závada Pál volt a vendég / Gál Orsolya == Csmn. – nov. 30., p. 9. : ill. Hk-ban.

383 Meghívó == Mórahalmi körkép. – nov., p. 8. Csőke Attila előadása a kvt-ban.

384 Kedves olvasmányaim == Mórahalmi körkép. – nov., p. 8. Sk pályázata.

385 Könyvajánló a könyvtár új könyveiből == Mórahalmi körkép. – nov., p. 12. : ill. Kvt.

386 A “Nagy Olvashow” / Paraginé Tóth Edina == Zákányszéki kis újság. – nov., p. 4. Kvt.

387 A könyvtár vendége volt Schäffer Erzsébet / Paraginé Tóth Edina == Zákányszéki kis újság. – nov., p. 7. : ill. Kvt-ban író-olvasó találkozó.

388 Hírek == Kisgrafika. – 3.sz., p. 12. Sk igazgatónője Szőkefalvi-Nagy Erzsébet nyitotta meg a Nemzetiségek Házában Tóth Rózsa kiállítását 2007. márc. 23-án.

389 Könyvtári hírek == Szegvári napló. – nov., p. 10. Programajánló.

390 Találkoztak a Szegvári Naplót olvasók / Kovács Lajos István == Szegvári napló. – nov., p. 14. : ill. A szegvári kvt-ban.

391 A könyvtár új szolgáltatásai: laminálás == Algyői hírmondó. – nov., p. 7. Algyői kvt.

392 Nagy Olvashow == Algyői hírmondó. – nov., p. 11. : ill. Algyői kvt.

184

393 Petőfi Művelődési Központ hírei / Tóthné Rostás Ágnes == Nagymágocsi hírmondó. – 6.sz., p. 11. Kvt.

394 Ruzsa == DM. – dec. 1., p. 4. – (Körkép) Mikulásünnepség a kvt-ban.

395 Ezentúl évente == DM. – dec. 1., p. 8. A nyugdíjas Ki mit tud?-on a zsűriben Palánkainé Sebők Zsuzsanna az Sk igazgatóasszonya. – Ua. DV.

396 Csongrád == DV. – dec. 1., p. 4. – (Körkép) Dsida Jenőre emlékeznek a Csk-ban.

397 Vásárhely == DV. – dec. 1., p. 4. – (Körkép) Hk-ban bemutatták Fuchszné Benák Katalin Ady Endréről szülőfalujáról szóló kötetét.

398 Vezetőként tért vissza / Dombai Tünde == Vasárnapi Délmagyarország. – dec. 2., p. 15. : ill. Interjú Palánkainé Sebők Zsuzsannával az Sk új igazgatójával.

399 A Somogyi-könyvtár és az adóbevallás == DM. – dec. 3., p. 9. Sk-ban. – Ua. DV.

400 Vásárhely == DV. – dec. 3., p. 4. – (Körkép) Hk-ban bemutatták Fuchszné Benák Katalin Ady Endréről szülőfalujáról szóló kötetét.

401 Csongrád == DV. – dec. 3., p. 4. – (Körkép) Dsida Jenőre emlékeznek a Csk-ban.

402 Ady Endre szülőfalujára emlékeznek a könyvtárban / (go)== Csmn. – dec. 3., p. 16. Szerző: Gál Orsolya. - Hk-ban bemutatták Fuchszné Benák Katalin Ady Endréről szülőfalujáról szóló kötetét.

403 Szeged == DM. – dec. 4., p. 4. – (Körkép) Czilczer Olga Könyv a Télapó puttonyában című kötetének bemutatója az Sk-ban.

404 Vásárhely == DV. – dec. 4., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

405 Mikulásjárás és programok sokasága / MJ == Csmn. – dec. 4., p. 9. Csk-ban.

185

406 Forráskút == DM. – dec. 5., p. 4. – (Körkép) Baba-mama klub és Mikulásrendezvény a kvt-ban.

407 Vásárhely == DV. – dec. 5., p. 4. – (Körkép) Kárász-emlékest a Hk-ban a Korán sötétedik diákantológia megjelenésének 75. évfordulójára.

408 Forráskút == DM. – dec. 6., p. 4. – (Körkép) Tűzzománc szakkör a kvt-ban.

409 Szent-Györgyi Albert és a Nobel-díj == DM. – dec. 7., p. 14. A Délmagyarország és a Sk közös Szent-Györgyi Albert rejtvényének nyertesiről. – Ua. DV.

410 Ásotthalom == DM. – dec. 7., p. 4. – (Körkép) Fogyatékkal élő gyermekek integrációját segítő előadássorozat a kvt-ban.

411 A mindszenti könyvtáros Érdmindszentről / Korom András == DM. – dec. 7., p. 11. Mik-ben bemutatták Fuchszné Benák Katalin Ady Endréről szülőfalujáról szóló kötetét. – Ua. DV.

412 A szegedi kulturális élet árnyoldalai / Bálint József == Csmn. – dec. 7., p. 9. Sk létszámleépítéséről is.

413 Édesszájúakat is vár az ingyenes Filmklub / (va) == Csmn. – dec. 7., p. 16. Szerző: Varga Anna. - Hk-ban.

414 Gondolkodók klubja == Szentesi élet. – dec. 7., p. 3. Szsk-ban.

415 Szentesi Híradó == Szentesi élet. – dec. 7., p. 5. Szsk-ban könyvbemutató.

416 Vidó szédítő fotói : sztereóban kapjuk az élményt / (darók) == Szentesi élet. – dec. 7., p. 5. : ill. Szerző: Darók József.- Szsk-ban fotókiállítás.

417 [Bibliaoktatás] == Szentesi élet. – dec. 7., p. 8. Cserbik Attila és Soós Attila előadása a Szsk-ban.

418 Tudománytörténeti vetélkedő == DM. – dec. 8., p. 7. Mit tudunk Szent-Györgyi Albertről és a Nobel-díjról? címmel rendezett közös vetélkedőt a Sk, a város és a Délmagyarország. – Ua. DV.

186

419 Balladában kiélt szabadság / KK == Csmn. – dec. 10., p. 9. : ill. Szerző: Koncsek Krisztián. - Temi Bibliotéka kvt-ban író-olvasó találkozó.

420 Gááli Zsolt: Fába zárt titok == Szegedi egyetem. – dec. 10., p. 3. – (Események) Gááli Zsolt Fába zárt titok című kiállítással egybekötött verses bemutatója a Sk Csillag téri fiókkönyvtárában.

421 “A fény árnyékos oldala” == Szegedi egyetem. – dec. 10., p. 3. – (Események) Diószegi Andrásné előadása a Sk Csillag téri fiókkönyvtárában.

422 A Kodály-emlékév kiemelt rendezvényeit tartják == Szegedi egyetem. – dec. 10., p. 3. – (Események) Sk-ban is.

423 Szeged == DM. – dec. 11., p. 4. – (Körkép) Gááli Zsolt Fába zárt titok című kiállítással egybekötött verses bemutatója a Sk Csillag téri fiókkönyvtárában.

424 Vitatkoztak és paprikát fűztek : a Ságvárisok nyerték a Somogyi-könyvtár és lapunk által szervezett Szent-Györgyi vetélkedőt / Bobkó Anna == DM. – dec. 11., p. 1, 4. : ill. A Sk és a város és a Délmagyarország közös Szent-Györgyi Albert vetélkedőjéről a városházán. – Ua. DV. p. 1, 5. : ill.

425 Szentes == DV. – dec. 11., p. 4. – (Körkép) A Szentesi Híradó 2. kötetének bemutatóját rendezi a Szsk és az Életjel Kulturális Egyesület a megyeházán.

426 Vásárhely == DV. – dec. 11., p. 4. – (Körkép) Elek Tibor előadása és könyvbemutatója a Hk-ban Árnyékok a fényben – Darabokra szaggatott magyar irodalom.

427 Maroslele. Adventi teadélután == Csmn. – dec. 11., p. 13. – (Programok, információk) Badicsné Szikszai Zsuzsanna előadása a kvt-ban.

428 Maroslele. Karácsonyi lakásdíszek készítése == Csmn. – dec. 11., p. 13. – (Programok, információk) Maroslelei könyvtárban.

429 A Bárka főszerkesztője lesz a könyvtár vendége / (go) == Csmn. – dec. 11., p. 16. Szerző: Gál Orsolya. - Elek Tibor előadása a Hk-ban.

187

430 Cambridge-be utazhatnak : ságvárisok nyerték az önkormányzat és lapunk közös Szent-Györgyi-vetélkedőjét / Bobkó Anna == DM. – dec. 12., p. 4. : ill. A Sk és a város közös Szent-Györgyi Albert vetélkedőjét nyert csapatról (Chili Con Carne) és a versenyről.

431 Kodályra emlékeznek == DM. – dec. 12., p. 5. Sk-ban Kodány kiállítás.

432 Vásárhely == DV. – dec. 12., p. 4. – (Körkép) Hk-ban origami-foglalkozás.

433 Szentes == DV. – dec. 12., p. 4. – (Körkép) Szsk-ban bibliaóra

434 Mórahalmon színház lesz a tanyasi gyerekeknek / R. Kövér Balázs == Nők lapja. – dec. 12., p. 41. : ill. Mórahalmi könyvtár gyerekfoglalkozásáról.

435 Szentes. Sztereófotók, még két napig == Csmn. – dec. 12., p. 13. – (Programok, információk) Szsk-ban kiállítás.

436 Az idén százéves A Pál utcai fiúk című regény / (go) == Csmn. – dec. 12., p. 3. Hk-ban vetélkedő.

437 Kéthetente frissülő Kass-kiállítás / Papp Ferenc == Csmn. – dec. 12., p. 9. : ill. Kass János illusztrációkból kiállítás a Sk-ban.

438 Vásárhely == DV. – dec. 14., p. 4. – (Körkép) Bethlen Gábor gimnázium megemlékezik Grezsa Ferencre és Németh Lászlóra kik könyvadományaikkal gyarapították az iskolai könyvtárat.

439 Szentes == DV. – dec. 14., p. 4. – (Körkép) Vígh László festménykiállítása a Szsk-ban.

440 Petőfi == Szentesi élet. – dec. 14., p. 5. Szsk-ban előadás a műveiből.

441 Filmklub == Szentesi élet. – dec. 14., p. 5. Szsk-ban.

188

442 Nyertek == Szentesi élet. – dec. 14., p. 5. Szsk játékának.

443 Pasztellképek == Szentesi élet. – dec. 14., p. 5. Vígh László festménykiállítása a Szsk-ban.

444 Könyvillusztrációk a bibliotékában == Metro. – dec. 14. Szeged mell. p. I. : ill. Kass János illusztrációkból kiállítás a Sk-ban.

445 Koncert zárja a Kodály-évet == Metro. – dec. 14. Szeged mell. p. II. Sk-ban.

446 Adóinfók a könyvtárban == Metro. – dec. 14. Szeged mell. p. III. Sk-ban.

447 Karácsonyra készülnek == Metro. – dec. 14. Szeged mell. p. IV. : ill. Sk-ban is játszóházak.

448 Nemzetiségek napja lesz == Metro. – dec. 14. Szeged mell. p. IV. Sk-ban.

449 Könyvtári hírek / Engi Józsefné == Domaszéki hírmondó. – dec. 14., p. 9. Programajánló.

450 Csongrád == DV. – dec. 15., p. 4. – (Körkép) Hagyományőrző klub rendezvényéről és a Csk nyitva tartásáról.

451 Illusztrálta: Kass János == DV. – dec. 17., p. 5. – (Hírek) Kass János illusztrációkból kiállítás a Kass Galériában, készítette Szőkefalvi-Nagy Erzsébet az Sk munkatársa.

452 Csongrád == DV. – dec. 17., p. 4. – (Körkép) Csk-ban a hagyományőrző klub foglalkozása.

453 Vásárhely == DV. – dec. 17., p. 4. – (Körkép) Internet-szolgáltatás a Szabadság Olvasókör könyvtárában.

454 Nemzetiségek napja a Somogyiban == DM. – dec. 18., p. 4. Sk programjairól.

455 225 ezredik könyvtárlátogató == DM. – dec. 18., p. 4. – (Hírek) Sk idei 225ezredik látogatója.

189

456 Illusztrálta: Kass János == DM. – dec. 18., p. 5. – (Hírek) Kass János illusztrációkból kiállítás a Kass Galériában készítette Szőkefalvi-Nagy Erzsébet az Sk munkatársa.

457 Szentes == DV. – dec. 18., p. 4. – (Körkép) Irodalmi est Petőfi Sándor költészetéről a Szsk-ban.

458 Szegvár == DV. – dec. 18., p. 4. – (Körkép) Karácsonyi díszkészítés a gyerekeknek.

459 Csongrád == DV. – dec. 19., p. 4. – (Körkép) Karácsonyi műsor a Csk-ban.

460 Szegvár == DV. – dec. 20., p. 4. – (Körkép) Karácsonyi díszkészítés a gyerekeknek.

461 Százévesen is havat lapátol : ötéves kora óta gondoskodik családjáról idősebb Hézső Ferenc / Kormos Tamás == DM. – dec. 20., p. 5. : ill. Könyvtárosként is dolgozott Hódmezővásárhelyen. – Ua. DV.

462 Szentes == DV. – dec. 21., p. 4. – (Körkép) Szsk nyitva tartása.

463 Könyvtári == Szentesi élet. – dec. 21., p. 5. Szsk nyitva tartása.

464 Paletta == Szentesi élet. – dec. 21., p. 4. Paletta Alkotókör kiállítása a Szsk-ban.

465 Filmklub == Szentesi élet. – dec. 21., p. 16. Szsk-ban.

466 A hónap könyve. Beatrix Potter élete / Vóna Mária == DM. – dec. 22., p. 6. Sk decemberi hónap könyve. - Ua. DV.

467 A fiókkönyvtárak nyitva tartása == DM. – dec. 24., p. 5. – (Hírek) Sk.

468 Baks == DM. – dec. 28., p. 4. – (Körkép) Könyvtárfejlesztésre nyert támogatást az általános iskola.

469 Bordány == DM. – dec. 28., p. 4. – (Körkép) 190

Könyvadományokról külföldre.

470 Mórahalom == DM. – dec. 28., p. 4. – (Körkép) Démász iroda a kvt. épületében.

471 Ópusztaszer == DM. – dec. 28., p. 4. – (Körkép) Régi könyvtárépületet a Pusztaszeri Major 105. szám alatt modern lakásokká alakítanák.

472 Szentes == DV. – dec. 28., p. 4. – (Körkép) Gyermekkönyvtár nyitva tartása.

473 Könyvtári hírek == Szegvári napló. – dec., p. 14. Kvt-ban.

474 Művelődési ház és könyvtár hírei == Földeák. – dec., p. 11. Programajánló.

475 Könyvtári tájékoztató / Tóthné Magyari Kossa Enikő == Dóci hírhozó. – dec., p. 8-9. Programajánló

476 Könyvtári hírek / Meszesné Volkovics Szilvia == Üllési körkép. – dec., p. 5. Európai unióról előadások a könyvtárban.

191

Mutató az Írások könyvtárainkról 2007. év második félévéről Mutatónkban egyetlen betűrendben közöljük a személy- és földrajzi, valamint testületi neveket és tárgyszavakat. A rendezvény- és könyvcímeket dőlt betűvel jelezzük. A mutató a tételszámra utal. A dőlten szedett tételszám az illető személyről szóló írást jelzi. IV. Kárpát-medencei könyvtárosok konferenciája (Csongrád) 53 104 Agárdi Lászlóné 82 Ajándékomat megbecsüld! 349 351 Algyő 32 48 94 151 175 176 177 178 192 224 229 233 284 285 286 287 391 392 Algyői Tollforgatók Köre 132 287 Az alsó fiók 369 372 Anyuka leszek, apuka leszek! Anyuka lettem, apuka lettem! [előadás] 266 Apáczai Csere János 379 Apátfalva 21 35 263 264 326 Apró Ferencné Szarka Ilona 307 313 Árnyékok a fényben – Darabokra szaggatott magyar irodalom 426 Árpád, Imre, Erzsébet [előadás] 37 Ásotthalom 195 210 262 328 336 410 Ávéd János 227 Bácskai Józsefné Török Mária 323 Bächer Iván 81 Badicsné Szikszai Zsuzsanna 427 Baks 468 Balástya 288 294 299 Balázs György 317 Balázs Marietta 55 Balczó András 86 115 Bálint József 412 Balogh Géza 241 Barátné Hajdu Ágnes 99 105 113 Bárka [folyóirat] 429 Batthyány Lajos 198 206 223 B. B. A = Bobkó Anna B. D. = Bíró Dániel 192

Beatrix Potter élete 466 Belvárosi Nyugdíjasklub (Hódmezővásárhely) 332 Benyhe József 309 310 312 325 Bethleb Gábor Református Gimnázium (Hódmezővásárhely) 226 256 261 438 B. Gy. Gy. = Bálint Gyula György Bíró Dániel 335 B. K. A. = Korom András Bobkó Anna 46 358 424 430 Bogoly József Ágoston 297 Bombitz Attila 377 Bordány 47 85 95 282 283 469 Budai Ilona 318 330 Buday György 109 Crnjanski, Milos 335 Csaba Csanád = Farkas Csaba Cselik Attila 315 417 Csemegi Károly Városi Könyvtár és Információs Központ (Csongrád) előadás 140 223 266 304 362 396 401 429 459 emléktábla 335 filmklub 357 gyermekfoglalkozások 31 212 író-olvasó találkozó 223 klubfoglalkozás 246 304 450 452 konferencia 53 104 könyvbemutató 246 345 357 nyitva tartás 450 programajánló 158 161 187 196 405 450 Cserna-Szabó András 81 87 92 Csodabogarak, bűnösök, huncutságok 306 308 321 Csongrád = Csemegi Károly Városi Könyvtár és Információs Központ Csőke Attila 383 A csupasz nő 365 368 370 Czilczer Olga 403 DARFT Kht. 39 (darók) = Darók József Darók József 209 416 Dávid Boglárka 98 Delfin Magániskola 360 Délmagyarország [napilap] 271 320 Diószegi Andrásné 421 193

D. J. = Darók József Dobosné Brezovszky Anikó 131 Dóc 475 Domaszék 10 60 69 124 449 Dombai Tünde 18 90 137 143 214 311 398 Dönczi András 179 Dsida Jenő 396 401 D. T. = Dombai Tünde D.T.A. [Délmagyarország] 67 Dunai Tamás 217 Egyfülü kosár 82 Eifert János 365 368 370 376 Elek Tibor 426 429 előadás Apátfalva 264 Ásotthalom 410 Bordány 283 Csongrád 140 223 266 304 362 396 401 429 459 Hódmezővásárhely 9 86 327 331 377 426 Makó 34 37 88 92 243 297 300 301 Maroslele 305 427 Mórahalom 383 Mindszent 227 Röszke 344 Ruzsa 289 Szeged 26 45 198 206 423 Szentes 39 122 129 147 236 253 277 290 315 318 330 342 348 363 375 414 417 433 440 Üllés 476 Emberek, tanyák, sorsok a mártélyi tanyavilágban 292 Engi Józsefné 69 124 449 (fá) 53 Fába zárt titok [kiállítás] 420 423 Faludy feketén-fehéren 131 Faludy György 140 Faludy-Kovács Fanni 131 Farkas Csaba 159 Fehér József 216 231 Felgyő 230 194

filmvetítés 120 127 145 207 220 252 275 293 296 343 350 357 413 441 465 Forgó Géza 20 63 72 75 Forráskút 406 408 Födi Lászlóné 282 283 Földeák 49 474 Fuchszné Benák Katalin 114 380 381 397 400 402 411 Gááli Zsolt 420 423 229 Gál Orsolya 93 134 202 228 232 245 255 258 267 273 292 306 309 231 325 331 332 349 352 361 366 370 377 381 382 402 429 436 Gergely András 198 206 G. O. = Gál Orsolya Góg János 345 357 Gőgh Edit 243 Goethe Intézet 217 238 Grezsa Ferenc 438 Gulyás János 123 gyászközlemény 364 gyermekfoglalkozás Algyő 284 Hódmezővásárhely 432 Mórahalom 434 Szegvár 458 460 gyermekkönyvtárak = Csemegi Károly Városi Könyvtár és Információs Központ (Csongrád); József Attila Városi Könyvtár (Makó); Németh László Városi Könyvtár (Hódmezővásárhely); Szentesi Gyermekkönyvtár Gyulafalviné Koncz Márta 23 25 Haranghy Géza 23 25 Háromszéki olvasókönyv [előadás] 9 H. D. = Horváth Dezső Hézső Ferenc 461 Hiller István 11 Hol vannak a sírok? 226 Horniczky Anikó 379 Horváth Dezső 372 Horváth Levente 148 182 Horváthné Szabó Edit, K. 277 290 Humor a pódiumon [előadás] 238 Huszár Erika 344 195

Imre Péter 115 272 Internet oktatás 136 Internet szolgáltatás 1 3 6 22 24 30 33 36 43 54 61 64 71 73 76 83 112 125 126 138 142 150 188 201 231 242 244 260 265 327 347 368 404 453 I. P. = Imre Péter író-olvasó találkozó 81 87 91 202 216 219 223 231 270 295 298 302 309 310 312 325 356 372 374 382 387 419 irodalmi est 23 25 115 132 141 190 197 201 208 215 240 247 329 407 457 iskolai könyvtárak 226 256 261 438 József Attila Irodalmi és Művészeti Társaság (Makó) 130 József Attila Városi Könyvtár (Makó) előadás 34 37 88 92 243 297 300 301 fotókiállítás 20 63 72 75 gyermekfoglalkozás 20 gyermekkönyvtár 4 iparművészeti kiállítás 88 92 képzőművészeti kiállítás 117 könyvbemutató 130 könyvkölcsönzés 184 könyvtárépület 77 78 könyvtáros 317 nyitva tartás 339 programajánló 89 185 Kádár Gabriella 266 Kálnay Adél 356 Kancsár Tímea 111 Kanizsa József 201 Kárász József 407 Kárász József Alapítvány (Hódmezővásárhely) 116 132 Karcolatok a homokban 357 Karinthy Frigyes 82 Kass Galéria (Szeged) 451 456 Kass János 437 444 451 456 Kecskeméti Tamásné 49 Keller Lajos Városi Könyvtár (Mindszent) dalostalálkozó 322 előadás 227 emléktábla 134 igazgató 114 könyvállomány 259 196

könyvbemutató 380 381 411 könyvkiadás 128 könyvtárépület 5 222 250 251 255 257 Kenyeres Lajos 68 képzőművészeti kiállítás Algyő 179 229 Hódmezővásárhely 150 153 154 256 267 Makó 117 Szeged 451 456 Szentes 123 144 162 209 276 307 313 439 443 464 K. F. = Kisimre Ferenc kiállítás fotó 20 63 72 75 80 365 368 370 376 416 435 iparművészeti 179 képeslap 88 92 Király Lajos 201 Kisimre Ferenc 378 Kiss A. János 114 128 251 257 Kiss Imréné 240 247 Kiss Jánosné 201 Kiss Jánosné Dezső Jusztina 292 Kiss Sándorné Gombkötő Erzsébet 150 153 154 Kissné Nyíry Gizella 364 K. K. = Koncsek Krisztián Klebelsberg Kunó 241 Klebelsberg Kunó-díj [kitüntetés] 359 klubfoglalkozás 246 304 450 452 Kodály Zoltán 56 58 66 84 338 422 431 445 Koller Zsolt 305 Koncsek Krisztián 419 konferencia 8 11 12 14 16 17 53 98 101 102 104 105 Kórász Mária 254 Kormos Tamás 461 Korom András 5 157 222 411 (Kosztolányi S-né) = Kosztolányi Sándorné Kosztolányi Sándorné 96 173 Kovács Antal 224 233 Kovács Lajos István 390 könyvbemutató Algyő 224 233 Csongrád 246 345 357 197

Hódmezővásárhely 226 292 306 308 321 334 349 351 352 353 360 361 365 366 368 370 397 400 402 426 Makó 130 Mindszent 380 381 411 Szeged 369 403 Szentes 415 425 könyvkiállítás 28 41 109 17 143 164 198 204 217 238 341 431 437 444 könyvtárépület 5 21 29 35 77 78 79 93 137 222 239 250 251 257 272 471 Kőszegfalvi Ferenc 306 308 321 Köteles Judit 316 Kövér Balázs, R. 434 Községi könyvtárak = Algyő, Ásotthalom, Baks, Bordány, Deszk, Dóc, Domaszék, Eperjes, Felgyő, Földeák, Maroslele, Mártély, Nagymágocs, Ruzsa, Szatymaz, Szegvár, Üllés, Zákányszék (kr) [Csongrád megyei napilap] 89 Krúdy Gyula Baráti Társaság (Szentes) 147 Kruzslicz Pál 276 317 Kulbert György 144 162 Kulcsárné Fodor Eszter 329 Kulturális Örökség Napok 133 137 látogatottság 19 46 55 68 118 137 182 225 337 455 Latinovits Zoltán 208 215 Leier Aliz 223 Mader Béla 102 113 359 Magyar Encyclopaedie 379 Magyar Könyvtárosok Egyesülete Emlékérem [kitüntetés] 99 105 Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése [konferencia] 8 11 12 14 16 17 98 101 102 105 Magyar szemle [folyóirat] 300 301 Magyar Televízió 1. csatornája 199 Magyarság, édes hazám [előadás] 330 Major Zsuzsanna 78 Makó = József Attila Városi Könyvtár (Makó); Szirbik Miklós Társaság Maroslele 107 305 333 427 428 Mártély 70 74 Marton Erika 103 Márton György 167 213 Máté Péter 134 „megint nyugat” [folyóirat] 165 198

Merlin – a történetmesélés, mint az élethosszig tartó tanulás egyik formája 352 353 365 Mestertanár Aranyérem [kitüntetés] 113 Meszesné Volkovics Szilvia 174 476 Mezey László Miklós 101 104 Mit tudunk Szent-Györgyi Albertről és a Nobel-díjról? [vetélkedő] 355 358 409 418 430 Molnár Ferenc 268 273 291 303 436 Mónus Ottó 201 Móra Ferenc 7 Móra József 363 Mórahalom = Tóth Menyhért Városi Könyvtár Morris, Desmond 365 368 370 Moss, Ralph W. 254 Nagy-Bandó András 219 Nagy Enikő 316 Nagy Olvashow 151 168 187 189 191 193 194 195 196 199 205 210 211 213 214 224 237 285 386 392 Nagy Párbeszéd [politikai fórum] 326 333 Nagymágocs 100 393 Németh László 438 Németh László Városi Könyvtár (Hódmezővásárhely) digitalizálás 13 27 52 előadás 9 86 327 331 377 426 filmvetítés 293 413 fotókiállítás 365 368 370 376 gyermekfoglalkozás 432 gyermekkönyvtár 228 244 245 247 249 256 258 260 igazgató 332 internetszolgáltatás 30 író-olvasó találkozó 202 216 231 309 310 312 325 374 382 irodalmi kör 116 irodalmi est 23 25 115 132 141 190 197 201 240 247 329 407 képzőművészeti kiállítás 150 153 154 256 267 könyvbemutató 226 292 306 308 321 334 349 351 352 353 360 361 365 366 368 370 397 400 402 426 könyvtárépület 93 272 könyvtáros 461 leépítés 157 olvasókörök 272 programajánló 183 234 199

versmondó verseny 119 139 153 221 232 vetélkedő 268 273 291 303 436 Nemzetiségek háza (Szeged) 388 (ny) 345 nyitva tartás 10 15 18 42 44 48 57 59 62 69 74 108 110 124 180 269 339 450 462 463 472 A nyugdíjas Ki mit tud! [vetélkedő] 395 Oláh Nóra 77 Oláh Nóra (textilművész) 88 92 olvasási szokások 68 106 Ópusztaszer 471 Ordai Péter 289 Őszköszöntő [előadás] 141 A Pál utcai fiúk [vetélkedő] 268 273 291 303 436 Palánkainé Sebők Zsuzsanna 319 340 395 398 Paletta Alkotókör (Szentes) 464 Pálfai Istvánné 253 Pálhegyi Ferenc 362 Pásty Júlia 334 Paraginé Tóth Edina 50 51 171 172 280 386 387 Papp Ferenc 181 437 Pegán Anita 102 Péter László 255 Petőfi Sándor 440 457 Pintér M. Lajos 12 16 113 314 324 Plohn József 13 27 52 P. M. L. = Pintér M. Lajos Pogány György 106 Pomogáts Béla 140 programajánló 4 49 50 89 96 121 133 158 161 173 178 183 185 187 192 194 196 205 211 213 214 234 237 248 279 280 281 282 389 405 406 428 448 449 450 454 473 474 475 Pünkösti Árpád 369 372 Rácz János 367 Rácz Mária 109 Ránki György 341 Régi híres könyvtárak – Régi híres könyvtárosok [kiállítás] 28 143 164 Reizner János 135 149 Röszke 60 344 354 200

Ruzsa 289 295 298 394 Sándorfalva 200 Schäffer Erzsébet 270 295 298 302 387 Seregi Zoltán 88 92 Sebestyén István 246 Sebestyén Márta 70 Sinkó Edit 253 Sipos Gábor 80 Somogyi Károly 106 Somogyi-könyvtár (Szeged) előadás 26 45 198 206 fiókkönyvtár – l. Somogyi-könyvtári fiókkönyvtára folyóirat-kölcsönzés 165 fotókiállítás 80 IT-mentor 371 399 446 film- és hanglemezgyűjtemény 67 gyászjelentés 323 gyermekfoglalkozás 447 A hónap könyve 82 131 254 379 466 igazgató 135 149 311 314 319 340 367 373 398 illusztráció 159 író-olvasó találkozó 372 kézirattár 7 könyvállomány 148 könyvbemutató 369 403 könyvkiállítás 28 41 109 17 143 164 198 204 217 238 341 431 437 444 könyvtárépület 137 könyvtáros 65 103 kutatómunka 241 látogatottság 19 46 68 118 137 182 225 337 455 leépítés 412 nyitva tartás 15 18 110 269 programajánló 133 194 205 211 213 214 237 248 448 454 rejtvény 271 320 vándorgyűlés 8 11 12 14 16 17 98 101 102 205 vetélkedő 324 346 358 378 409 418 424 430 zenei rendezvény 56 58 66 84 155 338 341 422 Somogyi-könyvtári fiókkönyvtárak Csillag 421 423 előadás 423 kiállítás 274 421 201

könyvtártörténet 90 111 nyitva tartás 467 Odessza 40 Soós Attila 315 417 Surnya Antalné 329 Szabadság Olvasókör (Hódmezővásárhely) 1 3 6 22 24 33 36 43 54 61 64 71 73 76 83 112 125 126 138 142 150 188 201 231 242 244 260 265 327 347 368 404 453 Sz. C. Sz. = Szabó C. Szilárd Szabó C. Szilárd 319 Szabó Éva 304 Szabó Imre 184 Szabó Károlyné 240 247 számítógépes kölcsönzés 94 176 Szatymaz 219 Szeged = Somogyi-könyvár (Szeged); Szegedi Tudományegyetem Központi Könyvtára ; TEMI Bibliotéka Könyvtár (Szeged) Szegedi Tudományegyetem Központi Könyvtára film- és hanglemez gyűjtemény 67] Hungarnest-díj 13 Klebelsberg Kunó-díj 359 könyvállomány 55 könyvtárépület 29 könyvtári éjszaka 152 156 163 166 167 181 203 218 kutatói tevékenység 241 látogatottság 46 55 182 nyitva tartás 18 vándorgyűlés 8 11 12 14 16 17 98 101 102 105 JATIK = Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központ Szegvár 96 173 239 278 379 589 390 458 460 Szegvári Napló [folyóirat] 389 Szekeres Nikolett 218 Szent-Györgyi Albert 155 271 320 355 358 409 473 Szent-Györgyi Albert 254 Szentes = Szentesi Gyermekkönyvtár; Városi Könyvtár Kht. (Szentes) Szentesi Híradó 2. 425 Szenvedésbe ágyazott gyönyörűség [előadás] 86 Szepesi Judit 52 Sziklay Sándor 117 Szikszai György 297 202

Szirbik Imre Társaság (Makó) 37 Szőkefalvi-Nagy Erzsébet 373 388 451 456 Szumainé Silkó Mária 349 351 361 Szűcs Csaba 13 261 Szűcs Julianna 169 „Szülőanyám te szép Magyarország” 221 232 Télapó puttonyában 403 Teleki Júlia 226 Temesi Ferenc 135 149 TEMI Bibliotéka Könyvtár (Szeged) 419 Tímár Viktor 264 T. M. [Csongrád megyei napilap] 371 Toroczkói képek 20 63 72 75 Tóth Menyhért Városi Könyvtár (Mórahalom) 38 97 168 169 170 281 383 384 434 470 Tóth Rózsa 388 Tóthné Magyari Kossa Enikő 475 Tóthné Rostás Ágnes 100 393 Török József 37 Törökné Kiss Bernadett 281 Újszászi Ilona 230 Üllés 108 160 174 180 476 (va) = Varga Anna Vágyak és ösztönök 334 vándorgyűlés = Magyar Könyvtárosok Egyesületének Vándorgyűlése vándorgyűlés 8 11 12 14 16 17 98 101 102 105 Varga Anna 25 154 240 293 376 413 Varga Iván 302 Városi Könyvtár Kht. (Szentes) bababarát szoba 186 235 előadás 39 122 129 147 236 253 277 290 315 318 330 342 348 363 375 414 417 433 440 filmvetítés 120 127 145 207 220 252 275 296 343 350 441 465 fotókiállítás 416 435 gyermekkönyvtár 57 59 62 121 író-olvasó találkozó 81 87 91 356 irodalmi est 208 215 457 képzőművészeti kiállítás 123 144 162 209 276 307 313 439 443 464 könyvbemutató 415 425 203

könyvtárépület 79 látogatottság 68 nyitva tartás 42 44 57 59 62 462 463 472 programajánló 191 rejtvény 146 316 442 Vass István Péter 346 versmondó verseny 119 139 153 221 232 Veprik Róbert 327 331 vetélkedő 2 172 200 268 273 291 303 324 346 358 378 409 418 424 430 436 Vetró Barna Jánosné Molnár Anna 65 V. I. = Varga Iván Vidovics Lajos 416 Vóna Mária 466 Weöres Sándor 202 Zákányszék 2 50 51 136 171 172 270 280 302 Zakar Péter 223 Závada Pál 374 377 382 zenei rendezvény 56 58 66 84 155 338 341 422 Zorán 288 294 299

204