Csongrád megye gyermekvédelmének rövid története Készítette: Dóczi Tamás
Az emberi közösségben mindig akadtak olyanok, akik felvállalták a magukra maradt, családjukból kiszakadt gyermekekkel való törĘdést. Ez többféle formában történhetett, családi, kisközösségi, egyházi vagy nagyobb közösségeket átfogó - állami - szinten. A régebbi idĘkben a kisebb közösségeknek kisebb településen ez nem okozott különösebb gondot. A települések növekedésével ezeket a feladatokat legtöbbször az egyházak, majd a városiasodás magasabb fokán a város, késĘbb az állam vállalta magára. A gyermekek egy részét örökbe adták, másrészüket lelenctartó dajkák nevelték, családok fogadták be, árvaházak, menhelyek gondjaira bízták Ęket. Ezek költségeit már a közösség - város, állam, egyház - fizette. Ennek a fejlĘdésnek eredményeként közel száz esztendĘvel ezelĘtt Magyarországon már törvény szabályozta a gyermekvédelmet, mivel a közösségek így látták biztosítva a gyermekek fejlĘdését. Az árva- és lelenc gyermekek megmentésérĘl és neveltetésérĘl a hatóságok már szabályozott formában az elmúlt század elejétĘl gondoskodtak.
Csongrád megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága A Csongrád Megyei GYIVI elĘdje az Újszegeden jelenleg gyermekkórházként mĦködĘ épületben, mint árvaház mĦködött 90-tĘl. 95-tĘl a GYIVI jelenlegi székhelyén - 2000. szeptember -tĘl Csongrád Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat és Gyermekotthonok Igazgatósága elnevezéssel - Szeged, Bal fasor 6. szám alatt mĦködik. A TEGYESZ központi két emeletes épülete Újszeged egyik legszebb környezetében, az újszegedi liget szomszédságában örökzöld növényekkel borított telken fekszik. Ez a környezet nyugalmat és biztonságérzetet biztosít a TEGYESZ átmeneti otthonába bekerült gyermekek számára. Az intézet a Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat által biztosított szakszolgáltatás mellett teljes körĦ otthont nyújtó ellátást is biztosít az átmeneti otthonba került; valamint a nyolc lakásotthonban élĘ, a nevelĘszülĘi hálózathoz és utógondozói hálózathoz tartozó kiskorúak és nagykorúak számára. A felsorolt elhelyezési helyeken közel 700 gyermek ellátása biztosítható.
2
Az intézet Szervezeti felépítése három részre tagolható Szakszolgálat, melyhez a szakértĘi csoport, gondnoki csoport, valamint nyilvántartási és diszpécser csoport tartozik. Közvetlen irányítását az egyik szakmai igazgatóhelyettes látja el. A teljes körĦ otthont nyújtói ellátáshoz tartozó átmeneti otthon, valamint a lakásotthonok közvetlen irányítását a másik szakmai igazgatóhelyettes végzi. A nevelĘszülĘi és utógondozói hálózat közvetlenül az igazgató irányítása, ellenĘrzése alá tartozik. A gazdasági szervezetet a gazdasági igazgatóhelyettes közvetlen irányításával látja el feladatát. Ideiglenes hatályú elhelyezést biztosító otthon: A TEGYESZ központi épületének II. emeletén mĦködik az ideiglenes hatályú elhelyezést biztosító otthon 5 férĘhellyel. A 2-3 férĘhelyes szobákban földszintes heverĘkön, megfelelĘ tárgyi felszereltséggel tudja fogadni az oda beutalt gyermekeket. Lakásotthonok A nyolc lakásotthon 2000. 09. 0-tĘl három szakmai egységbe tartozik. I. sz. Gyermekotthon
3
A Csanádpalotán 35 férĘhellyel mĦködĘ nevelĘotthon férĘhelyeit 998. 09. 6-tól két lakásotthonban fiúk részére kialakított 2-2 férĘhellyel váltottuk ki. Az l. sz. lakásotthon Csanádpalotán a Kossuth u. 6. szám alatt került kialakításra a régi nevelĘotthon szolgálati lakásának kibĘvítésével. A négy szobás, 40 m2 -es ház egy zárt átjárón keresztül megközelíthetĘ 82 m2 -es étkezĘvel, konyhával, mellékhelyiségekkel, nevelĘi szobával lett kiegészítve. Az otthonhoz tartozó telken bitumenes kézilabdapálya található. A 2. sz. lakásotthon Csanádpalotán a Kossuth u. 3. szám alatt mĦködik. Az emeletes házban az ott elhelyezett 2 gyermek mindent kielégítĘ elhelyezésben részesül. A házhoz nagy telek tartozik, amelynek egy része füvesítve van, azon nádtetĘvel védett kerti padok, asztalok találhatók. A gyermekek különbözĘ házi állatokat tartanak (tyúk, pulyka, kacsa). A telek egy része kertészkedésre ad lehetĘséget. A gyermekotthonhoz tartozó harmadik lakásotthon HódmezĘvásárhelyen a Béla cigány u. 7. szám alatt található. A 270 nm alapterületĦ, egy emeletes, valamint tetĘtér-beépítéses, 6 szobás, két fürdĘszobás, valamint három WC-vel ellátott lakásotthonban 6 férĘhely van kialakítva. A szinte luxuskörülményeket biztosító, mindennel felszerelt otthonhoz megfelelĘ méretĦ kert tartozik. Ennek egy részében udvari játékok találhatók, valamint zárt tároló. II.sz. Gyermekotthon A nagymágocsi 35 férĘhelyes nevelĘotthon 995. 07. . 7-én indított két lakásotthon létrehozásával szĦnt meg. Az l. sz. lakásotthon a Nagymágocs, Jókai u. 58. szám alatti egy emeletes, tetĘtér beépítésĦ, 240 nm-es ház megvásárlásával, felújításával lett kialakítva. 2 férĘhelyén csak fiúkat fogad. A házhoz nagy kert tartozik, amely egyrészén füvesített kisméretĦ labdarúgópálya, valamint haszon és díszkert található. A 2. sz. lakásotthon a Nagymágocs, Szentesi u. 23. szám alatti, volt szolgálati ház bĘvítésével lett kialakítva. A ház bĘvítésével 2 fiú elhelyezése vált lehetĘvé. A 50 nm-es házhoz nagy haszon és díszkert tartozik, amelyen baromfi tartására is van lehetĘség.
4
A szakmai egységhez tartozik még a Szegvár, Kórógy u. 8. szám alatt 997. 0. 0-tĘl mĦködĘ, fiúk-lányok részére elhelyezési lehetĘséget biztosító, 6 férĘhelyes lakásotthon. A 240 nm-es alapterületĦ lakásotthon a 6 gyermek számára is kényelmes, minden szükségletet kielégítĘ körülményt biztosít. Az udvaron kerékpár és kerti eszközök tárolását szolgáló melléképület lett kialakítva. A telek fennmaradó részén haszon és díszkert található.
III. sz. Gyermekotthon Szegváron 997. 06. 3-ig mĦködĘ kastélyotthon férĘhelyeket a fenntartó megszüntette. A gyermekek elhelyezésére a Szegváron vásárolt két családi ház megfelelĘ kialakításával nyílt lehetĘség.
5
A Szegvár, Bercsényi u. 8. szám alatti 2. sz. lakásotthon 35 nm-en tudja fogadni az oda elhelyezett 2 fiút, ill. lányt. A házhoz tartozó telken dísznövények gondozására van lehetĘség. A lakásotthonban elhelyezett gyermekek a velük foglalkozó felnĘttek irányításával sertés- és baromfitartást is végeznek.
Az Ópusztaszer, Komócsin Z. u. l. szám alatt 2000 tavaszán megvásárolt, közel 300 nm alapterületĦ ház befejezésével luxuskörülményeket tud biztosítani a 2 férĘhelyen elhelyezett fiúk és lányok részére. A 2000. 09. 0-e óta mĦködĘ lakásotthonhoz nagyméretĦ füvesített telek tartozik. Haszon és díszkert kialakítása folyamatban van.
NevelĘszülĘi és utógondozói hálózat
6
A nevelĘszülĘi hálózatban a közel 300 hagyományos és hivatásos nevelĘszülĘ 420 kiskorút, valamint 00 nagykorút nevel. A hálózathoz tartoznak a külsĘ férĘhelyen - albérletben elhelyezett utógondozottak, közel 00-an. A hálózatban nevelkedĘ kiskorúak és nagykorúak nevelésének segítését a központi épületben, valamint nyolc településen bérelt irodákban elhelyezett nevelĘszülĘi tanácsadók és utógondozók végzik. Gazdasági szervezet A szervezetbe tartozó megfelelĘ képesítéssel rendelkezĘ szakemberek tevékenykedésével az intézményrendszer egészének megfelelĘ finanszírozása biztosítva van.
A gyermekvédelem alakulása Csongrád megyében A jogszabályi háttér változása következtében Csongrád megyében is megindult a Gyermekvédelmi törvényben meghatározott nevelĘotthonok átalakítása. A régi nevelĘotthonok helyett az új szemléletnek megfelelĘen kisebb gyermekotthonokat és lakásotthonokat hoztak létre. Csongrád Megye Önkormányzata ezért felszámolta a következĘ nevelĘotthonokat: a balástyai 40 férĘhely 992-ben a szentesi és csongrádi 35 férĘhely 995 -ben, a hódmezĘvásárhelyi 55 férĘhely 996-ban, a szegvári 60 férĘhely 997-ben, a nagymágocsi 40 férĘhely 995-ben, majd utolsóként a csanádpalotai 40 férĘhely 998-ban. Balástyán 966 -ban indult be a volt Gazdasági Iskola épületében 50 férĘhellyel 3-8 éves leányok részére a nevelĘotthon, amely szervezetileg a helyi általános iskolához volt csatolva. Ezt követĘen megyei, majd közvetlenül a GYIVI fenntartásába tartozott egészen megszĦnéséig. HódmezĘvásárhelyen 962 -ben alapítottak 3 - 8 éves normál és enyhe értelmi fogyatékos leányok részére 55 férĘhellyel nevelĘotthon a város középpontjában. Ennek megszüntetését követĘen egy 6 férĘhelyes leány lakásotthon indult be az igények ellátására. Ugyancsak HódmezĘvásárhelyen található az értelmében gátolt - középsúlyos értelmi fogyatékos - tanulók speciális gyermekotthona. A Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon speciális gyermekotthona ( amely ezzel a feladattal egyedüli a megyében ) régi épülete az adott elhelyezési lehetĘségeivel - azaz az épület mĦszaki minĘsége a gyermekvédelmi törvény elĘírásait sértik, ezért rövid idĘn belül szükséges az egész épület kiváltása. A speciális gyermekotthon az iskola diákotthonából alakult ki 999 -ben 5 férĘhellyel.
7
Szegváron a valamikori megyeháza kastélya 50 óvodással 950 -tĘl volt nevelĘotthon. Az 960 -as években már 20 fĘs létszámmal belsĘ óvodával és korrekciós belsĘ iskolakezdéssel segítették a gyermekek iskolába indulását. Az 980 -as években az igényváltozásoknak megfelelĘen szélesítették a korhatárt és tovább csökkentették a férĘhelyszámot. A csökkenĘ gyermeklétszám és a gyermekvédelemben bekövetkezett szemléletváltás nem indokolta a kastély épületében mĦködĘ nevelĘotthon létét, ezért 997 -ben kettĘ lakásotthonnal kiváltották azt.
A nagymágocsi nevelĘotthon 950 körül indult Lajosszállásán (tanyaközpont) 6 - 8 éves lelenc fiúkkal, akik az ottani Tsz-ben dolgoztak. Nagymágocsra 968 -ban költöztek be a dolgozó fiatalok. Ekkor széles korhatárúvá változtatták a nevelĘotthont 40 férĘhellyel. A nevelĘotthon egy régi iskolaépületben hat holdas parkban helyezkedett el, amely a gazdálkodás alapjainak megismerését, mint lehetĘséget adta a gyermekeknek. A hálótermek 0 - 4 férĘhelyesek voltak. A 80 -as évektĘl már csak tanulók voltak az intézetben, akik a helyi iskolába, majd Szentesre jártak tanulni. Ezt váltották ki kettĘ lakásotthonnal 995 -ben. Csanádpalotán 965 -ben alakult meg a nevelĘotthon egy régi iskolaépületben 50 férĘhellyel óvodás és általános iskolás korosztályú fiúk számára. Az 980 -as évek végétĘl már széles korosztályúvá alakították át, amelyet nem sokkal késĘbb követett a koedukáció. A családias jelleg ettĘl az idĘtĘl jellemzi az intézményt az 998 -as kettĘ lakásotthonná alakulásáig. A szentesi és csongrádi leány nevelĘotthon 972-ben kezdte meg mĦködését. 972-tĘl 994-ig 50 enyhén értelmi fogyatékos 6-4 éves korú leány nevelését látta el. Megszüntetésüket követĘen a szentesi gyermekotthonba kerültek a gyermekek. A
8
gyermekotthonban az országban elsĘként 996-ban nagyobb átalakulás ment végbe. Az új vezetĘség olyan lakóközösségeket alakított ki, ahol a fiatalok állampolgárrá nevelése az eddigieknél eredményesebben történhet meg. Az új struktúrában új tartalmaknak kell, hogy megjelenjenek, ahol a vezérlĘ érték a gyermekek szükségleteinek felismerése, kielégítése, a túlszabályozás helyett, a gyermekek reális követelményekkel találkozzanak.
Az intézmény egységében hat új lakóközösségek jött létre, akik önálló gazdálkodást folytatnak. A fenntartó önkormányzat 999-ben a Rigó Alajos Óvoda, Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon feladatát kibĘvítette. A gyermekotthon otthont nyújtó ellátást biztosít az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekek számára. A lakásokban kezdetben enyhe értelmi fogyatékos, tanulásban akadályozott gyermekeket utaltak. Az új struktúra kialakításával elértük, hogy a testvérek együtt maradhattak. A nagy intézmények lebontása következtében az ép intellektusú fiatalokat is irányítottak gyermekotthonba. Így kiváló lehetĘség nyit az integrációra. Ez a humanisztikus alapértékek elfogadását jelenti, és feltételezi, hogy újra gondoljuk, átértékeljük a fogyatékos emberekrĘl kialakított hagyományos képünket. Alapja a normál pedagógia és a gyógypedagógia összehangolt munkája. Az integrációban megtapasztalt biztonság és kölcsönösség, az elfogadás, és elfogadottság érzésének elsajátítása. A sokféle ember sokféle módon történĘ együttmĦködésének tanulása.
9
A makói Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Az intézmény jogelĘdje a Gyógypedagógiai NevelĘintézet 954 szeptember eleje óta fogad és lát el állalmi gondozott gyermekeket 40 férĘhelyen. Az induló létszám évenként gyarapodott, az állami gondozottak ún. magánbentlakó, kollégiumi ellátást igénybe vevĘ gyermekekkel együtt éltek nevelĘotthonunkban. A nevelĘintézet eleinte csak fiúkat fogadott, késĘbb vált a nevelĘotthon koedukálttá. A gyermekek értelmi állapotukat tekintve - az akkori terminológia szerint debilisek és imbecillisek voltak. A gondozottak létszámának növekedésével az épületek nagysága, tárgyi és személyi ellátottsága is folyamatosan bĘvült. Az 959. évben még külsĘ helyen is - mint Gyógypedagógiai Gyermekotthon - elláttak óvodás gyermekeket. Itt az ellátás ugyan külön épületben, de szakmai irányítás szerint az intézethez tartozva mĦködött. A nagy fejlĘdést 988. év hozta, amikor az új diákotthoni épületünk átadásra került Ezzel a beruházással megteremtĘdött az állami gondozásban élĘ gyermekek nevelésének, gondozásának, fejlesztésének ideális körülményei. KorszerĦ, világos 6 ágyas szobákba kerültek gondozottjaink. 4 társalgó - játékokkal felszerelve szolgálja szabadidĘ hasznos eltöltését. KorszerĦ audiovizuális eszközök biztosítják az ismeretszerzést.
0
NevelĘotthoni szárnyban orvosi rendelĘ, 4 db betegszoba nyújt teljes egészségügyi ellátást. A könyvtárszobában, amely az elmúlt évtĘl kezdve informatikai teremként is szolgál különbözĘ foglalkozásokon vesznek részt a gondozottak. A 300 fĘs konyha, tágas ebédlĘ, varroda és mosókonyha is a gyermekeket szolgálja, ugyanúgy, mint az udvar, sportpálya, játszótér is. Gyermekotthon feladata olyan gyermekek gondozása, akiknek a családja nem tudja biztosítani az életükhöz szükséges feltételeket. (Jelenlegi létszáma 80 fĘ) Ezért sajátos, otthont nyújtó, családi funkció pótló feladatot lát el. Gyermekek életkora széles: 3 éves kortól 24 éves korig vannak elhelyezve. A 8 éven felüli fiatalok utógondozotti ellátásban részesülnek.
Legfontosabb feladat a gyermekek önálló életre nevelése, családi életre felkészítése. A habilitáció, rehabilitáció a gondozottak tanulmányainak sikeres fejlesztésével, és szakma elsajátíttatásával is együtt jár.
Szeged Gyermekotthonai Londoni körúti NevelĘotthon Az árvaház építésének gondolata 872-ben érett meg, s a fĘispán közadakozásra szólította fel a város lakosságát. A felhívásra az egész város megmozdult, a gazdaságok forintjaikkal, a szegények fillérjeikkel járultak hozzá az építkezéshez. Az árvaház helyéül a volt katonai temetĘt jelölték ki. A tervek elkészítésével Arlecht Ferenc építészt bízták meg. 873-ban "Szeged Árvaház" néven avatták fel az épületet, amelynek akkor még csak a Kálvária utca felĘli épülete épült fel. Az épület a város egyik legforgalmasabb pontján, a Londoni körút és a Kálvária sugárút keresztezĘdésében helyezkedik el. Az épülethez csak mintegy 30 x 40 méteres udvar tartozik. Nem szakította félbe mĦködését az intézmény a nagy szegedi árvíz idején sem. Azt követĘen Vígh Albert tervei alapján, Tápai László építész 896-ban felépítette az épület Londoni körúti szárnyát, ezzel az objektum elnyerte mai külsejét és folytatta mĦködését városi árvaházként hosszú idĘn keresztül. 944. szeptember 30-án a Szent Vince rendi apácák vették át az intézmény vezetését. Gyökeres változást hozott az 948-ban bekövetkezett államosítás. JelentĘs dátum még az 959-es év, amikor közös irányítás alá került a Rigó utcai FelsĘ tagozatos NevelĘotthonnal. Az 984 év végén történt döntésnek megfelelĘen szélesítették az otthonban nevelkedĘ gyermekek korhatárát. Ebben az idĘben a nevelĘotthon 00 férĘhelyes volt, alsó tagozatos gyermekek részére, melyben 80 fiúgyermek élt. A 6 tanulócsoport létszáma és 5 közötti volt. Legfontosabb feladatuknak az otthon zártságának csökkentését, a "nyitott" nevelés megvalósítását tartották. Alsófokú-, közép- és felsĘfokú iskolákkal, közmĦvelĘdési intézményekkel tartottak kapcsolatot. LehetĘségeik közelítettek a családi otthonban nevelkedĘk lehetĘségeihez. Az otthon növendékei külsĘ óvodába, illetve iskolába jártak. Megoldatlan problémáik a gyermekek - különösen a cigány származásúak - eredményekben is jelentkezĘ motiválása a tanulásban. Rigó u-i NevelĘotthon A nevelĘotthon 959. június 25-én alakult meg. ElĘdje a Tartósító és Húsipari Technikum Diákotthona volt. Az épületben elsĘsorban szakmunkástanulók nyertek elhelyezést. Megalakulásakor a Londoni körúti NevelĘotthon felsĘ tagozatos részlegeként mĦködött. 960. január -vel felsĘ tagozatos növendékek önálló nevelĘotthona lett. A férĘhelyek száma a megalakuláskor 60 fĘ volt. A késĘbbi fejlesztés következtében 80 fĘs otthonná bĘvült.
2
A nevelĘotthon a külváros és a belváros határán fekszik, közel számos gyárhoz, vállalathoz és a Londoni körúti NevelĘotthonhoz. Az épület igen régi, közel 00 éves. Eredetileg menhelynek épült, a felnĘtt munkanélküliek és csavargók részére. Az épület stílusa korára és eredeti rendeltetésére jellemzĘ, közületi célokat szolgáló, eklektikus stílusú. A nevelĘotthonokkal kapcsolatos korszerĦsítési törekvések és a társadalmilag támasztott igények következtében a Rigó utcai NevelĘotthonban is profilváltás történt, amit megelĘzött Szeged város és Csongrád megye valamennyi nevelĘotthonának széles korhatárúvá való válása. A Londoni körúti és Rigó u-i NevelĘotthon 992. december 3-ei összevonásra került és mint Londoni körúti Gyermekotthon mĦködött tovább. Továbbra is fiúk által lakott széles korhatárú intézményként. A fiatalok a város óvodáiba és iskoláiba jártak, belsĘ óvoda és iskola nem mĦködött. A Gyermekotthonba 994 és 997 között a gyermeklétszám erĘsen csökkenĘ tendenciát mutatott. Gazdasági okok miatt 997 tavaszán újabb összevonásra került sor, a Londoni körúti Gyermekotthon lakói április 7-én az Árpád Gyermekotthonba költöztek ki. Azóta az Árpád Gyermekotthon a város egyetlen gyermekotthonaként mĦködik (nem számítva a volt csecsemĘotthont a BölcsĘde utcában, amely 40 férĘhellyel mĦködik a 0 - 6 éves gyermekek számára). Kállai Éva NevelĘotthon A szegedi Kállai Éva NevelĘotthon, ahol 60 kiskorú állami gondozott élt, régi épületben, amely a századforduló idején épült, nem nevelĘotthonnak. A harmincas évektĘl kezdĘdĘen árva gyermekek menhelye volt, majd 957-ben felvette a Kállai Éva nevet, és ekkor alakult ki jelenlegi profilja. Azóta a 4 - 8 éves ipari tanuló lányok otthona. Az épület Szeged belvárosához közel a József Attila sugárúton található. Az intézet 967-ben bĘvült egy Utógondozó Leányszállással, ahová Csongrád megye valamennyi otthonából fogadják a rászoruló lányokat. Ez a részleg helyileg külön volt az anyaintézettĘl, 50 férĘhelyes, modern épület, amely szállásnak épült. A 0 növendék nevelését 26 felnĘtt dolgozó, egy részfoglalkozású, valamint egy mellékfoglalkozású orvos végezte. EbbĘl pedagógus 2 fĘ, gyermekfelügyelĘ 3 fĘ, gazdasági ügyintézĘ 2 fĘ és technikai dolgozó 9 fĘ. A 60 férĘhelyes anyaintézetben 4-8 éves korú állami gondoskodás alatt lévĘ lányok éltek. Az intézetben a szakmunkásvizsga letételéig, a nagykorúságuk eléréséig, vagy az állami gondozásuk megszĦnéséig tartózkodhattak a lányok. Egy-egy csoportban általában 5-20 lánygyermek volt, amit csoportnevelĘ és gyermekfelügyelĘ irányított. A szobák nagyságától függĘen egy-egy csoporthoz 2-3 egymás melletti szoba tartozik. A szobák férĘhelyeinek száma nagyságuktól függĘen 4-0 személyes. A karbantartáskor, illetve korszerĦsítéskor törekedtek a kisebb szobák kialakítására. A csoportok heterogén összetételĦek. Az intézményesített utógondozás 967-ben az országban elsĘként a szegedi Kállai Éva NevelĘotthon kihelyezett lányszállásán indult be. Erre a célra épített, modern kollégiumban kapott helyet az 50 fĘs intézmény, 4 ágyas szobákkal. Az Utógondozó Otthonban az anyaintézménybĘl és a megye nevelĘotthonaiból kerülnek be a lányok 8 éves kortól, illetve a szakmunkásvizsga letétele után, valamint az önálló életvitelre már érett 6. éven felüli
3
segédmunkások. Az intézményes utógondozás - mely fél-védettséget jelent - még újszerĦ, de nagyon követendĘ példa. 992. évben KözgyĦlési határozat alapján összevonták a Kállai Éva NevelĘotthont az Árpád NevelĘotthonnal és befogadó intézményként a Szeged, SzĘregi út 80. sz. alatt 4,6 hektáron fekvĘ Árpád NevelĘotthont jelölték meg. Az összevont intézmény 993. január óta mĦködik. Árpád Gyermekotthon A századforduló után, a gyermeknyomor hazánkban olyan nagyfokú volt, hogy szociális problémává vált. Az árva, elhagyott, csavargó vagy bĦnözés útjára lépett gyermekek megmentésére a Fehér Kereszt egyesület gyĦjtéseket rendezett. Az 906-ban létrejött Országos GyermekvédĘ Liga szervezésében megindult az Újszegedi Árpád Otthon az elsĘ magyar "gyermekfalu" létesítése. Felismerték, hogy amennyiben több szegény gyermeket óvnak meg a betegségektĘl, ugyanannyi szabad helyet nyernek a kórházaknak, és amennyi züllésnek indult gyermeket rántanak vissza a romlás útjáról, annyival több zárka marad üresen a börtönökben. Különösen, a "törvénytelen" gyermekek sorsa vált aggasztóvá: nincs rokona, a törvény hiányos védelemben részesíti, anyja igyekszik tĘle megszabadulni, a társadalom pedig idegenkedik tĘle. Mi vár tehát más a szegény gyermekekre, mint az elhagyatottság, az elzüllés és a börtön. Újszegeden, a szĘregi országút mellett tizenöt hold városi területet kapott a GyermekvédĘ Liga "magyar falu" létesítésére. 908. október 8-án megnyitották az Árpád Otthont részben államköltségen, részben közadakozásból. A központi épület tervét Ybl Lajos mĦépítész készítette el. A központi emeletes épületben volt az iskola, az iroda, az igazgatói lakás, orvosi szoba és raktár. A két családi házban negyven fiú két állami tanító, mint családfĘ vezetése mellett. Egy-kettĘre kertté alakult a házak környéke, megkezdĘdött a mezei munka, gyümölcsfa és szĘlĘültetés, nagyrészt adományokból beszereztek minden gazdasági eszközt. Hamarosan állatok kerültek az udvarra. A züllésnek indult, utcán összeszedett gyermekek, ástak, kapáltak, ültettek, mert Füzessy Márton elsĘ igazgatónak az volt a jelszava: "akkor esztek, ha termeltek". A gyermekbíróság életbelépésével kiderült, hogy a javító nevelésre ítélt ifjúkori bĦnözĘk elhelyezésére nincsen hely, miért is a GyermekvédĘ Liga felsĘbb nyomásra kénytelen volt e célra átengedni az Árpád Otthont. A növendékeket sürgĘsen át kellett telepíteni a Szilágyi Otthonba s az Árpád Otthonban új intézmény létesült, amely meghiúsított ugyan egy a határainkon túlra is kihatással kecsegtetĘ gyermekvédelmi, pedagógiai kezdeményezést, de amelynek szelleme ugyancsak egyedülálló, és újszerĦ igazságügyi intézményt a "nyílt javítóintézetet" hozta létre. 93. április 30-ig mĦködött hazánk egyetlen nyílt javító intézeteként, s ezzel lezárult az épület együttes második korszaka. Az Országos GyermekvédĘ Liga anyagi gondokkal küzdött. A kiüresített Árpád Otthont ideiglenesen tíz évre hasznosításra átadják a Magyar Asszonyok Nemzetközi Szövetsége Szegedi Csoportjának, akik a város jelentĘs anyagi támogatásával igen fontos gyermekvédelmi intézményt mĦködtetnek: az Átmeneti Leányotthont. Az erkölcsileg fogyatékos lányok javítóintézetében mintegy 40 lányt neveltek. Az Árpád Otthon területén
4
938-tól két szervezet is mĦködik: az átmeneti leányotthon, valamint a GyermekvédĘ Liga és a Gyermekszanatórium Egyesület kerti gyógyiskolája. A háború véres eseményei mindent megbénítottak. Rövid ideig orosz katonai kórházként is mĦködött az épület. Egy Izraelbe kivándorolt ember felkereste az intézetet a 996 -ban, mert látni szerette volna azt a helyett ahol élt, ahol a háború után a zsidó alapítványok gyĦjtötték össze a zsidó gyermekeket az Izraelbe történĘ kivándorlásra várva - így derült fény a háború utáni hasznosításra. Az államosítás után, az Árpád Otthont átírták a Magyar Kincstár (Népjóléti Minisztérium) javára 950-ben. Az Otthon harmadik korszaka ezzel lezárult. Az Árpád Otthonból "Ifjú Gárda" Ifjúsági Város lett. Az új társadalom törekvése, hogy minden gyermekre és ifjúra kiterjedĘ védelmet alakítson ki. Koedukált, széles korhatárú - 3 - 8 évig - 20 férĘhelyes, belsĘ óvodával mĦködĘ intézmény lett. Az általános iskoláskorú gyermekek a közeli Rózsa Ferenc Általános Iskolába jártak. Az ifjúsági korúak valamennyien ipari illetve mezĘgazdasági tanulók. A növendékek - kevés kivételtĘl eltekintve - testvérek. Ez idĘ tájt létesült a sportpálya, gazdag könyvtár, gyönyörĦ kert és miniatĦr állatkert. A 80-as évek végére a fogyatkozó gyermeklétszám miatt az óvoda megszĦnt. A 90-es évek elejére az engedélyezett létszám 80 fĘre csökkent. A volt óvodaépületben tanulószobák lettek kialakítva. 99 évben a hátsó épületegyüttes hasznosításaként beindult a GazdasszonyképzĘ Szakiskola. A nevelĘotthonos leányok egy része a "kinti" lányokkal együtt (Ęk voltak többségben) a GazdasszonyképzĘbe járt, melynek gyakorlati foglalkozásai is helyben voltak.
A kilencvenes évek változása hatott az intézményre is. Visszakapta az Árpád nevet. 993. január -tĘl az intézményt összevonták a Kállai Éva nevelĘotthonnal, ahonnan 2 fĘ nagykorúságához közeli leány gyermek költözött át a SzĘregi út 80. szám alá. Az összevonás
5
ellenére a létszám csökkenése nem állt meg. Beutalásra kerülĘ gyermekek többnyire 5 - 6 évesek a gondozott gyermekek nagy része általános iskolai tanulmányokat folytat a FĘ fasori illetve az Odessza II. általános iskolában. A túlkoros gyermekek a Speciális Alternatív Szakiskolába nyertek elhelyezést, ahol szakmát is tanulhatnak. A kettĘ szintes fĘépületben a felsĘ szinten a lányok nyernek elhelyezést, a földszinten a fiúk. Szórakozásra, kikapcsolódásra külön épületszárnyban lévĘ könyvtárban, klubszobában, valamint a szabadidĘ eltöltésére alkalmas báb- és kézmĦves foglalkoztatóban van lehetĘség. A modern szórakozást segítette egy külön teremben elhelyezett 0 db számítógépbĘl álló rendszer, ahol számítógép kezeléssel, játékok használatával ismerkedhettek a fiatalok. Az intézmény életében ismét változás történik, mert 997. április 7-én összevonják a Londoni körúti NevelĘotthonnal. A GazdasszonyképzĘt megszüntetik, és pályaorientációs képzésként az egyik szegedi szakmunkásképzĘhöz csatolják, akik a tankonyha és tanteremhasználatát bérlik továbbra is a Gyermekotthontól. KözgyĦlési határozat alapján Árpád Gyermekotthon néven mĦködik tovább, mint a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának egyetlen 6-8 éves korúak gyermekvédelmi feladatát ellátó intézménye - két telephellyel, hiszen a Londoni körúti Gyermekotthon épülete is ide tartozik. 200. évben újabb Önkormányzati döntés elĘtt áll az Árpád Gyermekotthon, ugyanis 2002. év végétĘl Gyermekvédelmi törvény értelmében 40 fĘnél több nem lehet egy intézményben élĘ gondozott létszáma, amelyhez a törvény meghatározott létszámú felnĘtt alkalmazottat rendel. BölcsĘde utcai Gyermekotthon 950 -ben a menhelyek megszüntetésével a szegedi Gyermekkórház épületébĘl a csecsemĘket az újszegedi GYIVI épületébe helyezték át. Innen 982 -ben helyezték át a 0-6 éves gyermekek ellátását a BölcsĘde utcai Gyermekotthonba - amely akkor csecsemĘotthon néven mĦködött, elĘbb 56, majd a csökkentést követĘen 40 férĘhellyel. Kimagaslóan eredményes munkájukkal elérték, hogy módszertani intézetté történĘ kijelölésük folyamatban van.
