10. tétel
Csokonai és a felvilágosodás (6. o. ill. 7. év eleje) Vázlat: 1. A magyar felvilágosodásról röviden - kultúra helyzete - társadalom - politikai helyzet: jakobinus mozgalom (Martinovics) – 1794-95 - nyelvújítás ügye, Csokonai és a felvilágosult gondolkodók 2. Csokonai élete - családi indíttatás: Csokonai József, borbély/sebész – Diószegi Sára - kollégiumi tanulmányok - poétai osztály vezetése a kollégiumban; kicsapatása - Komárom, Lilla - Diétai Magyar Múzsa – mecénás keresése - Somogy, Csurgó – helyettes tanári állás - Debrecen, halála 3. Költészete - a felvilágosult gondolkodó: Zsugori uram (jellemkép, a gazdagok társadalmi karikatúrája, túlzás eszközei, irónia - magyarországi állapotokról: Jövendölés az első oskoláról a Somogyban - szerelmi költészete a barokk és rokokó jegyében: A boldogság, Tartózkodó kérelem - a (szerelmi) bánat elégiája: A Reményhez 4. A Reményhez c. vers részletesebb bemutatása - életrajzi indokok: Lilla, kollégiumi álmok szertefoszlása, barátok, politika, csalódás a civilizált társadalomban - vershelyzet: a Remény istenasszony megszólítása, elutasítása - allegória: remény, kert - a múlt megidézése az ellentétpárok segítségével - a vers szerkezete és költői képek - 4. versszak: búcsú az élettől FOGALOMMAGYARÁZAT
- Felvilágosodás: Művelődéstörténeti korszak a XVIII. században, amit a fény évszázadának is neveznek. (Magyarországon a XIX. század elején is jelen van)
A felvilágosodás a polgári társadalom megteremtését előkészítő eszmerendszer. XVIII. sz., új világszemlélet, új gondolkodói magatartás: a józan emberi ész szabadsága, a vallási kötöttségektől mentes gondolkodás merészsége (az ókori Horatius biztatása lett a felvilágosodás jelszava: „Sapere aude! – Merj gondolkodni!” A FELVILÁGOSODÁS ESZMERENDSZERE
-
-
-
-
-
-
-
A világ megismerésének módja: a tapasztalat, tapasztalati adatok ésszerű feldolgozása, a kísérlet, ismereteink végső forrása a tapasztalat, az érzékelés. racionalizmus: lat. ratio (ráció, józan ész, értelem, gondolkodás). Alapelveit Descartes dolgozta ki: Értekezés a módszerről (1637), „Gondolkodom, tehát vagyok” felvilágosítók: a 18. sz. a legokosabb század, minden társadalmi baj fő forrása a tudatlanság (sötétség-világosság szimbolikája); új tudományos ismeretek terjesztésének programja Szabadság, egyenlőség, testvériség! – születési kiváltságok eltörlése Az új eszmék elvezettek a nagy francia forradalomhoz (1789) Enciklopédia – az akkori emberi tudás tárháza, a XVIII. sz. legmodernebb ismeretanyaga STÍLUSIRÁNYZATAI Klasszicizmus: az antik görög és római művészetet tekinti mintának, célja: e műalkotások utánzása. A klasszicizmus alapelve, hogy az ókori művészek, szerzők művészileg tökéleteset hoztak létre (klassz, 1. osztályú, klasszikus), a művészeknek gyönyörködtetni, s egyben használni, tanítani is kell. Merev művészi szabályokat, dogmákat hoztak létre, pl. klasszicista dráma 3-as egysége (Corneille, Racine, Moliére) A klasszicizmus további jellemzői: emberek nevelése, jóra oktatása, az általános emberi és erkölcsi értékek, a felvilágosult eszmék terjesztése. Műfajok, műnemek szigorú elkülönítése (eposz, tragédia, óda, epigramma, tanmese, tanköltemény, nevelődési regény…), a kompozíció harmonikus kiegyensúlyozottsága. Megkövetelte a zártságot, a kompozíció befejezettségét, a stílus világosságát, érthetőségét Szentimentalizmus – az érzékenység kultusza, az érzelmeket, lelki folyamatokat vizsgálja, elemzi és állítja a műalkotások középpontjába.
Elégia: fájdalmas, panaszos hangú költemény, alaphangja a melankólia, a beletörődő magatartás, az élet elvesztett értékei feletti bánkódás, kiüresedett élet, halálvágy
11. tétel
Arany János: Toldi (6. o.)
Vázlat: 1. A mű keletkezéséről - a Kisfaludy Társaság pályázata - megemelt pályadíj, Petőfi barátsága - költői barátság, levelezésük, episztolák Arany forrásai (nagyszalontai gyermekkor, mesék, Csonka-torony, Toldiak birtoka, Ilosvai műve…)
2. A műről -
-
Műfaja: elbeszélő költemény – def: … A történet röviden Szerkezete (az alábbiakat társítani a cselekmény részeihez): előhang expozíció konfliktus bonyodalom kibontakozás (benne epizódok, fordulat) tetőpont megoldás epilógus (utolsó két versszak) További fogalmak: mottó, előhang, epizód, tabló (zsánerkép), fordulat, nyugvópont Hasonlósága a János vitézzel műfaja nyelvezete ihletője a népköltészet, a nép ajkán élő hős mindkettő pályázatra született hangod „mint a puszták harangja” – egyszerű és tiszta, közérthető, a szegény nép számára is a költészet örömét hozza, Petőfi ebben látta rokonságukat mindkettőben egy különc főhős keveredik kalandokba, mindkettő álma katonának állni, mindkettőnek a származása miatt hátránya van az életben: ebből szeretne kitörni (Jancsi árva, Miklós a béresekkel küzd egy sorban, miközben elsőszülött bátyja fent a királynál a „tányért váltja” mindkettő eléri végül célját, megküzd az ellenséggel (Jancsi mesei szörnyekkel, Miklós gonosz testvérével és a cseh bajnokkal)
FOGALOMMAGYARÁZAT
-
-
mottó: irodalmi művek, fejezetek élén álló rövid idézet valamely más műből, ami gondolatokat ébreszt, hangulati-tartalmi útmutatást ad az utána következő szöveghez. A szövegtől általában tipográfiailag is eltér: kisebb, dőlt betűvel szedik pl. A Toldiban minden ének elején Ilosvai Selymes Péter Toldijából áll egy-egy idézet, ami az ének cselekményét röviden összegzi, mintegy kedvet csinál az olvasáshoz. Előhang: rövid, verses bevezető epikai művek elején (drámákban ez a prológus). Nem kezdi el a cselekményt, pusztán bevezet a mű világába: megismerteti az olvasót a korral, az akkori szokásokkal, esetleg vázolja az alaphelyzetet (Rómeó és Júlia családi viszály), elénk idézi a főhős alakját. Célja: az olvasó ráhangolása, hogy belépjen a mű világába, belehelyezkedjen az elkövetkezendő történetbe.
12. tétel
Arany János balladái (6. vagy 7. o.) Vázlat: Javasolt választási lehetőség: A walesi bárdok, Szondi két apródja, Mátyás anyja 1. A mű keletkezéséről - történelmi tények: uralkodópár mo-i látogatása, felkérés köszöntő vers írására - Arany tiltakozásul A walesi bárdokat írja meg – persze fiókban marad - alapja: a leigázott walesi nép és az elnyomó uralkodó, Edvárd király története, az uralkodói látogatás és a Montgomeryben lezajlott lakoma eseményei, a bárdok dacos helytállása megfeleltethető Magyarország akkori politikai helyzetének és Arany tiltakozásának
2. A műről -
Műfaja: ballada – jellemzőit ld. 3. tétel Arany, a ballada műfajának európai újrateremtője A balladák típusai (történeti, áltörténelmi-példázatos, népi v. parasztballada, lélektani, egy- v. többszólamú) A történet röviden Szerkezete : 3 rész, mindhárom végén a refrénversszak: Edvárd király… az első rész a látogatás: a zsarnok elnyomó felméri legújabban meghódított tartománya értékeit a második a lakoma Montgomery várában, itt is jellemző a hármas szám: három bárd énekel vádló dalt a király gaztetteiről, a harmadik átkot mond a király fejére a harmadik rész a lélek megbomlásának, az őrületnek tobzódási jelenete: 500 walesi énekes vérpadra küldése, miközben a király a fejére mondott átok súlya alatt összeroppan – NEM LELKIISMERET-FURDALÁS!!!
Költői eszközök keresése: koronád legszebb gyémántja, fehér galamb – ősz bárd emelkedik…
FOGALOMMAGYARÁZAT
-
műballada: ballada, melynek ismerjük a szerzőjét. Magyarországon ill. Európában Arany János emelte a műfajt irodalmi rangra. (többit ld. ballada, 3. tétel)
-
balladai homály: a balladák jellegzetes, szaggatott, sejtetéses előadásmódja; sokszor baljóslatú jelek, álmok sejtetik a bekövetkező eseményeket, babonák, hiedelmek kapnak szerepet a cselekmény alakulásában. Jelképes és valós dolgok összekeverednek, nem mindig mondja ki a szöveg a pontos eseményt. Pl. Kőmíves Kelemenné – a kisfiú halála: a föld megnyílt alatta
