CSILLAG ÚTI KÖRZETI ÓVODA OM: SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

CSILLAG ÚTI KÖRZETI ÓVODA OM: 036805 SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

TARTALOMJEGYZÉK

I.

Az intézmény adatai

3. old.

II.

A Szervezeti és Működési Szabályzat jogszabályi alapja, célja, rendeltetése

6. old.

III.

Az óvoda működésének általános szabályai, munkarendje

7. old.

IV.

Az óvoda működésével kapcsolatos általános szabályok, tudnivalók

11. old.

V.

Az óvodavezetés szerkezete

21. old.

VI.

A nevelőmunka belső ellenőrzésének rendje

28. old.

VII.

Az óvodai hagyományok ápolása

29. old.

VIII. A szülők és a nevelők kapcsolattartásának rendje

30. old.

IX.

Az óvoda társadalmi környezetével való kapcsolattartás rendje

31. old.

X.

Záradék

33. old.

2

I. AZ INTÉZMÉNY ADATAI 1. Alapító szerv: Városi Tanács Veszprém 2. Fenntartó szerv: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 8200 Veszprém, Óváros tér 9. 3. Működtető szerv: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata 8200 Veszprém, Óváros tér 9. 4. Az intézmény megnevezése: Csillag Úti Körzeti Óvoda 5. Típusa: a Nemzeti Köznevelési Törvény alapján: óvoda 6. Székhelye: 8200 Veszprém, Csillag utca 24. 7. Tagintézménye: Csillag Úti Körzeti Óvoda Cholnoky Jenő lakótelepi Tagóvodája 8. Telephelye: 8200 Veszprém, Lóczy Lajos utca 26. 9.

Jogszabályban meghatározott alapfeladata: Óvodai nevelés a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Tv. 4.§ alapján.

10. Maximális gyereklétszám:

a székhelyen: 225 fő a tagintézményben: 225 fő

11. A feladatellátást szolgáló vagyon , a vagyon feletti rendelkezés joga: a.) ingatlan hrsz.: 4086/ 45

alapterület: 6018 m2

székhelyen b.) ingatlan hrsz.: 4273/127

alapterület:6080 m2

telephelyen A vagyon felett Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata rendelkezik, az intézménynek használati joga van. A költségvetési szerv alaptevékenysége: 

851011 – 1 Óvodai nevelés, ellátás



851012 – 1

Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása:

A NKt. 4.§ (25) pontjában meghatározott csoportokból ellátja az integráltan nevelhető autista, enyhén értelmi fogyatékos gyermekeket. Az alaptevékenységeken belüli további tevékenységek: 

562912 – 1 Óvodai intézményi közétkeztetés



562917 – 1 Munkahelyi étkeztetés



566099 – 1 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység

13. Szakágazati besorolás: 851020 Óvodai nevelés 14. Működési köre: Veszprém város közigazgatási területe 3

15. Irányító szerv neve: Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése 16. Székhelye: 8200 Veszprém, Óváros tér 9. 17. Gazdálkodási besorolása: önállóan működő Az intézmény pénzügyi, számviteli, adózási feladatai az Intézményi Szolgáltató Szervezetben, míg a műszaki, karbantartási , üzemeltetési feladatait a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató ZRT. és a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata között megkötendő Szolgálatvásárlási szerződés alapján a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató ZRT. látja el. 18. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje: A magasabb vezetői megbízással – nevelési-oktatási intézmények vezetői állásainak betöltésével – kapcsolatos eljárási szabályokat a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992.(X.8.) kormányrendelet, a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet szabályozza. 19. Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Foglalkoztatottjainak

jogviszonya

alapesetben

közalkalmazott,

melyekre

a

közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény az irányadó. Egyes foglalkoztatottjainak

a

jogviszonya

munkavállaló,

melyekre

nézve

a

Munka

Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az irányadó. Egyéb foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény vonatkozik. 20. A költségvetési szerv jogelődjei: A Városi Tanács által 1980-ban alapított Cholnoky Jenő Ltp-i Óvoda és az 1982-ben alapított Sün Balázs Óvoda jogelődjei a Csillag Úti Körzeti Óvodának. 21. Az intézmény hosszú és körbélyegzőjének hivatalos szövege: Csillag Úti Körzeti Óvoda 8200 Veszprém, Csillag u. 24.

4

Az intézményi bélyegzők használatára jogosultak: -

óvodavezető

-

óvodavezető-helyettes

-

tagóvoda vezető

-

gazdasági ügyintéző

-

óvodatitkár

22. A szabályzat kiterjed: Az óvoda valamennyi dolgozójára, az óvodába felvett gyermekekre, illetve azok szülői közösségeire.

5

II. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT JOGSZABÁLYI ALAPJA, CÉLJA, RENDELTETÉSE A Szervezeti és Működési Szabályzat létrehozásának jogszabályi alapja: 2011.évi CXCV törvény az Államháztartásról  368/2011.(XII.31)

Kormányrendelet

az

Államháztartásról

szóló

törvény

végrehajtásáról  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről  2012. évi CXXIV. törvény a Nemzeti köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény módosításáról  229/2012. (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról  2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről  370/2011.

(XII.31)

Kormányrendelet

a

költségvetési

szervek

belső

kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről A közoktatás részét képezik az óvodai nevelés szakmailag önálló intézményei, az óvodák. Az óvoda a közoktatási törvényben és egyéb vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatai ellátásának keretei között felelős a gyermek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért. Ennek érdekében együttműködik a gyermek személyiségfejlesztése és képességei kibontakoztatásában a szülővel, a szülők közösségével. Az óvodai nevelés ingyenes. Az óvoda irányítási rendjét, szervezetét és működésének rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó előírásokat a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza meg, amely az óvoda valamennyi dolgozójára kötelező érvényű. A Szervezeti és Működési Szabályzat az óvodavezető jóváhagyásának időpontjával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. A Szervezeti és Működési Szabályzatot az óvodavezető jóváhagyása után nyilvánosságra hozzuk, mely az óvodavezetői irodában megtekinthető, illetve az óvoda honlapján is olvasható. A Szervezeti és Működési Szabályzatot felülvizsgáljuk belső intézményi megfontolásból, illetve ha a vonatkozó jogszabályokban változás áll be.

6

III. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Az óvoda szervezete Az óvoda szakmai tekintetben önálló, szervezetével és működésével kapcsolatos minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Önálló költségvetési szerv, tagóvodával szervezetileg összevontan működik. A Csillag Úti Körzeti Óvoda dolgozóit 2000. augusztus 01. napjától, változó munkahelyre alkalmaztuk (körzetesítés). Az óvoda anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, ha nem sérti alapfeladatainak ellátását.

Csoportok száma:

16

Ebből: Csillag Úti Körzeti Óvoda:

8

Cholnoky Jenő lakótelepi tagóvoda:

8

Férőhelyek száma:

450

Ebből: Csillag Úti Körzeti Óvoda:

225

Cholnoky Jenő lakótelepi tagóvoda:

225

Kinevezett dolgozók száma:

55,5

Óvodapedagógusok száma:

33

Ebből: magasabb vezető:

1

tagóvoda vezető:

1

óvodavezető helyettes:

1

Dajkák:

16

Gazdasági dolgozók:

2

Óvodatitkár

1

Egyéb (konyhai -, folyosón - stb.. dolgozó)

3,5

Intézményünk melegítőkonyhával rendelkezik, az ételt a Bakony Gaszt Zrt-n keresztül az Egyetemi menza konyhájáról kapjuk. Az óvodavezető munkaviszonyával kapcsolatos munkáltatói jogokat Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Polgármestere gyakorolja.

7

Az intézmény minden további dolgozójával kapcsolatos munkáltatói jogokat az intézmény vezetője gyakorol. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek az óvodapedagógusok és a szülők. Az óvodai csoport maximális létszáma: 28 gyermek. Intézményünkben gyermekvédelmi felelőst bíztunk meg az óvodapedagógusok köréből, aki segíti az óvodavezetést a társadalmi környezetével való kapcsolattartásban és a gyermekvédelmi feladatok ellátásában. Az óvoda jogszabályban előírt nyilvántartásokat köteles vezetni: -

az alkalmazottak adatairól

-

a gyermekek adatairól

Az adatok továbbíthatók a fenntartó, (Önkormányzat) bíróság, rendőrség, ügyészség részére. Az óvodában a nevelő – oktató munka Pedagógiai Program, szerint folyik, melyet nyilvánosságra hozunk. Az óvoda Pedagógiai Programja tartalmazza: Azokat a nevelési feladatokat, amelyek biztosítják a gyermekek fejlődését, közösségi életre való felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetben lévők felzárkóztatását és a tehetséggondozást. Körzeti óvodánk minden szabályzata egységes, kivétel a Munkaterv – mely tagóvodánként készül. Az óvoda munkarendje: Az óvodai nevelési év szeptember 01-től, a következő év augusztus 31-ig tart. Az óvoda 5 napos (hétfőtől – péntekig) munkarenddel működik. Nyitva tartás: 6:15 órától – 17:45 óráig, illetve 6 órától – 17:30 óráig szülői igényeknek megfelelően. A gyermekek napirendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. Az ünnepekkel összefüggő munkanapváltozások az országos rendelkezéseknek megfelelően történnek. Erről a szülőket a változásokat megelőzően – 7 nappal tájékoztatjuk.

8

Az óvodában a karbantartási -, festési -, nagytakarítási munkákat a nyári hónapokban végeztetjük. Az intézmény zárását a fenntartóval engedélyeztetjük, ennek időpontját körzeten belül egyeztetjük. A lehetőséghez képest intézményen belül gondoskodunk az elhelyezést kérő gyermekekről. Az elvégzendő nagytakarítási -, karbantartási -, felújítási – munkák mennyiségétől függően általában 5 hétre zárjuk az intézményt június 15. és augusztus 31. között. A zárás időpontjáról a szülőknek az adott év február 15-ig tájékoztatást adunk. Télen, a két ünnep közötti időszakban 1 ügyeletes óvoda működik a városban, ahol gyermek elhelyezést biztosítunk a szülő kérelmére. A nevelés nélküli munkanapokról 7 nappal a zárva tartást megelőzően tájékoztatjuk a szülőket. A tagóvodával rendszeres kapcsolattartásra törekszünk. Az óvodavezető, a tagóvoda vezető, az óvodavezető – helyettes a körzeten belül összehangolva végzik a feladataikat. Az aktuális teendők megoldásához a személyes-, és a telefonon való kapcsolattartást alkalmazzuk. Az intézmény nyitva tartásának ideje alatt az intézményvezető vagy helyettese, illetve a tagóvoda vezető vagy az általa kijelölt személy (aki az azonnali intézkedést igénylő ügyekben dönt) az intézményben tartózkodik. Az óvodapedagógusok nevelési – és munkaközösségi foglalkozások keretében beszélik meg a nevelési, szakmai feladatokat. Az óvodapedagógusok munkaidejének kezdő és záró időpontját a szülők körében készített felmérések alapján határozzuk meg, melyet a mindenkori munkatervben rögzítünk. A felmérő lapokat irattárba helyezzük. Az óvodapedagógusok heti kötelező óraszámát országos rendeletek határozzák meg. Az éves munkatervben rögzítjük az óvodapedagógusok, és a nevelőmunkát segítők személyét, munkaidejét. Az intézmény vezetője az óvónők és a technikai dolgozók esetében is elrendelheti a másik részlegben való munkavégzést. Az óvoda minden dolgozóját változó munkahelyre alkalmazzuk. Minden dolgozó kötelessége, hogy távolmaradását jelezze az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, a tagóvoda vezetőjének vagy a tagóvoda vezető által kijelölt személynek, (amennyiben lehetősége van váltótársának is) hogy megfelelő szakemberről gondoskodni lehessen.

9

A betegségből felgyógyult dolgozó az első munkanapon adja le a távolmaradást igazoló papírt, hosszabb betegség esetén kéthetenként juttassa el a táppénzes papírt az intézménybe. Az érkezés és távozás időpontját, a szabadságok kivételét mindenki aláírásával ismeri el a jelenléti íven. Minden dolgozó köteles a munkaköréhez szükséges jogszabályokat, utasításokat, rendeleteket, belső szabályzókat megismerni, munkája során alkalmazni. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépés és benntartózkodásának rendje Hivatalos ügyek intézése az óvodavezető, a tagóvoda vezető és a gazdasági ügyintézők irodájában történik. A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodatitkárnak, illetve a gazdasági ügyintézőknek jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg. Az óvodatitkár és a gazdasági ügyintézők a feladatkörüket meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőhöz, illetve a tagóvoda vezetőhöz jelentik be. Intézményünkben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel kapcsolatos. Az intézményben ügynökök, üzletszervezők vagy egyéb személyek kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak. Az óvoda helyiségeiben párthoz, politikai célú mozgalomhoz kötődő szervezet nem működhet, illetve – ameddig az intézményben a gyermekek ellátása történik – ezekkel kapcsolatba hozható tevékenység nem folytatható. A munkavállaló kártérítési felelőssége: A közalkalmazott háromhavi illetménye erejéig felel gondatlan károkozása esetén.

10

IV. AZ ÓVODA MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK Az óvoda három éves kortól, az iskolába lépéshez szükséges fejlettség eléréséig nevelő intézmény. A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai évet, amelyben a hetedik életévét augusztus 31. után betölti. A gyermekek óvodába való felvétele a jogszabályokban meghatározottak alapján történik. Az óvodai beíratásokat követően, a körzeten belül történik a gyermeklétszám egyeztetése. Amennyiben a felvételre jelentkező gyermekek száma meghaladja a férőhelyek számát, figyelembe vesszük, hogy: -

körzetünkbe tartozik-e,

-

egyedülálló szülő neveli – e,

-

egyéb szociális indokok fennállnak-e, stb …

A felvett gyermekek névsoráról, a beíratást követő 30 napon belül tájékoztatjuk a szülőket. Az újonnan felvett gyermekek szülei részére a nyár folyamán tájékoztató szülői értekezletet tartunk. Ha a gyermeklétszám lehetővé teszi, nevelési év közben is fogadunk gyermekeket. Ha másik óvodai körzetből veszünk fel gyermeket, úgy az előző óvoda vezetőjét értesítjük a beiratkozásról. Az óvodai csoportok szervezése Intézményünkben 16 óvodai csoport szervezésére van lehetőség. Csillag úti Körzeti Óvoda

8 csoport

Cholnoky Jenő lakótelepi tagóvoda

8 csoport

A csoportokba való elosztás a beíratott gyermekek száma és életkora, valamint a szülők kérései alapján történik. Óvodánkban homogén, részben osztott és vegyes életkorú csoportok szervezhetők. A nyári időszakban összevont csoportokkal működünk, biztosítva ekkor is a gyermekek számára a tartalmas, változatos tevékenységet. Járványos megbetegedés miatt lecsökkent létszámú csoportokat egészségügyi okból nem vonunk össze. Ha a gyermeklétszám a nevelési év valamely időszakában nagymértékben lecsökken, (pl. iskolai szünetek – tavaszi, téli stb…) úgy összevont csoportokkal működünk.

11

Az összevont csoport létszáma nem haladhatja meg a 28 főt. Az esetleges összevonásokról az óvodapedagógusok folyamatosan tájékoztatják a szülőket. Hátrányos helyzetű gyermek: akinek családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi



kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. Halmozottan hátrányos helyzetű gyermek: a fenti csoporton belül az a gyermek, akinek törvényes felügyeletét ellátó szülője a



gyermek hároméves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen. 

illetve az a gyermek is, akit tartós nevelésbe vettek

Szülői nyilatkozattétel: 

Kötelezettsége: a szülő önkéntesen tesz nyilatkozatot iskolai végzettsége tekintetében.



Tartalmi vonatkozása: az általános iskola nyolc évfolyamán felül egyéb végzettsége nincs.



Időpontja: Óvodába lépéskor a szülő nyilatkozik, hogy a gyermek hároméves korában nem volt magasabb iskolai végzettsége.

Hiányzások igazolásának rendje 1. A nevelési intézmények működéséről szóló 20/2012 EMMI rendelet 51. § (1) bekezdése alapján a mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a szülő előzetesen bejelentette az óvodapedagógusnak, hogy

-

gyermekét nem viszi óvodába

- vagy ha a gyermek megbetegedett, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, - vagy ha a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlannak tekinthető.

12

Abban az évben amelyben a gyermek 5. életévét betölti a nevelési év kezdő napjától, napi 4 órát köteles részt venni óvodai nevelésben. A 10 napnál több igazolatlan mulasztás esetén a jegyzőt és az általános szabálysértési hatóságot, a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot is értesíti az intézmény vezetője, ami szabálysértési eljárást von maga után. 2. Óvodakezdés, hosszabb hiányzás és betegségből való felgyógyulás után a gyermek egészségügyi állapotáról orvosi igazolást kérünk. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség, a távollét pontos időtartamát. Amennyiben az orvosi igazolás csak azt tartalmazza, hogy „a gyermek egészséges, közösségbe mehet” – rendelet előírása alapján – az nem szolgál a betegség miatti távollét igazolására. 3. Beteg gyermeket az óvodában fogadni nem tudunk. Ha gyermeke az óvodában betegszik meg, erről a szülőt értesítjük és gyermekét az óvodából el kell vinnie. Gyógyszert óvodapedagógus a gyermeknek (- szülői kérésre) nem adhat be. 4. Megszűnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermek az óvodából tíznél több napot van távol igazolatlanul, és felszólításra nem jelentkezik az intézményben.

Étkezési térítési díjak befizetésének rendje A gyermekek étkezési térítési díját minden hónapban, a kijelölt napon - előre – kell befizetni. A befizetés napját a bejárati ajtón, illetve a gyermeköltözőkben lévő faliújságokon közöljük. Ingyenes étkezésre jogosult – határozat leadása után – az a gyermek, akinek szülője rendszeres gyermekvédelmi támogatást kap. A 3 vagy 3-nél több gyermekes családok (nyilatkozat kitöltésével), illetve a gyermek esetleges tartós betegsége esetén (amennyiben a szülő emelt családi pótlékot is kap) – határozat leadása után – 50%-os térítési kedvezményben részesülnek. A hiányzó gyermeket a bejelentést követő naptól (ha az 10:30 óráig történik) húzzuk ki az étkezők névsorából. Be nem jelentett gyermek étkezését biztosítani nem tudjuk.

13

Ha a szülő nem jelenti be a gyermek hiányzását, három napig az étkezők nyilvántartásában úgy jelöljük, mintha az óvodában tartózkodna. Amennyiben a hiányzás miatt túlfizetése keletkezik, azt a következő hónap befizetésekor levonjuk a befizetendő összegből. Ha tartozása van, hozzáadjuk a befizetendő összeghez. Az iskolába menők és az év közben elköltöző gyermekek túlfizetését az intézményben – befizetési napon – fizetjük vissza a szülő részére.

Az óvoda egészségügyi szabályai Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. (fertőtlenítés, takarítás, mosogatás) Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítésétől számított legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónőnek addig is gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, lázának csillapításáról, ha szükséges orvosi ellátásáról. Betegségből még csak lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát – teljes gyógyulásig – nem látogathatja. Fertőző gyermek – betegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kel. A további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, a tisztaságra. Az óvoda melegítő – konyháiba csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. Csoportszobában szülő csak utcai cipő nélkül tartózkodhat. Az óvoda területén belül és 5 méteres körzetében dohányozni és szeszes italt fogyasztani tilos.

14

A felelősség és munkamegosztás rendje Az Intézményi Szolgáltató Szervezet (továbbiakban ISZSZ) ellátja mindazokat a gazdálkodási feladatokat, amelynek szervezeti és személyi feltételei intézményünkben nem biztosítottak. Az együttműködés nem csorbítja intézményünk gazdálkodási, szakmai döntéshozó feladatait, önálló jogi személyiségét és felelősségét. Intézményünk önálló költségvetési szerv.

Hatáskörök Az ISZSZ vezetője az elsőszámú felelős a pénzügyi gazdálkodás szabályszerűségéért. Kötelezettséget,

utalványozást

az óvodavezető,

illetve

akadályoztatása esetén az

óvodavezető helyettes vállalhat a tárgyévi előirányzat mértékéig. Az utalványozás csak az ISZSZ ellenjegyzésével érvényes. A jóváhagyott költségvetés felett teljes jogkörrel rendelkezik intézményünk. Az előirányzat módosítását – az intézmény kérése alapján az ISZSZ végzi saját hatáskörben, illetve a kiemelt előirányzatok módosítását a fenntartótól kéri. A felújítás és beruházás felett a fenntartó rendelkezik. A költségvetés tervezése Az intézményi tervezés az előirányzatok részletes kidolgozásával és számításokkal történik. A főkönyvi könyvelést az ISZSZ végzi.

A pénzkezelés rendje Önálló bankszámlával rendelkezünk. Kisebb kifizetések teljesítésére az ISZSZ készpénz ellátmányt biztosít. Az ellátmány kezelését a Pénzkezelési Szabályzat tartalmazza, szabályszerűségéért az intézményvezető felel. Költségvetési beszámolók, információs jelentések, mérleg készítése az ISZSZ feladata.

15

Gazdasági ügyintézők Az intézmény pénzügyi és gazdasági feladatainak ellátására az óvodavezető felelős személyeket, gazdasági ügyintézőket alkalmaz. Feladatukat a munkaköri leírásban foglaltak alapján végzik. Feladatuk továbbá az előirányzat teljesítésének nyomon követése, melynek alakulásáról időnként beszámolnak az óvodavezetőnek. Belső és külső ellenőrzés Az intézmény ellenőrzési feladatai a belső kontrollrendszer szabályzata alapján történik. Az ellenőrzéseket a Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzat Belső Ellenőrzési Irodája az előre meghatározott terv alapján végzi. Gazdasági szervezet Intézményünk

gazdálkodására

vonatkozóan

az

ISZSZ-szel

kötött

együttműködési

megállapodás az irányadó. A megállapodás célja, hogy az ISZSZ biztosítja az önálló intézmények – így óvodánk – szakmai feladatellátásának feltételeit. A gazdálkodási feladatok egy részét (számviteli, pénzügyi, adózási, ellenőrzési) az ISZSZ látja el óvodánk számára. Részletezve

a

2013.

áprilisában

megkötendő,

megállapodásban foglaltak alapján.

16

hatályba

lépő

együttműködési

Az óvoda védő, óvó előírásai A gyermekekkel az egészségük, testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformákat a nevelési év, illetve az adott tevékenység elején ismertetni kell (nyilatkozat kitöltése). Az óvodavezető, illetve a tagóvoda-vezető feladata a tárgyi eszközök esetleges meghibásodásainak jelentése és a javítások kérése, valamint a parkgondozással kapcsolatos feladatok jelzése a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. felé.

Az óvodapedagógus feladata a gyermekbalesetek elkerülése érdekében: - ügyeljen arra, hogy a gyermekek csak ép, esztétikus eszközöket használjanak - a villamos berendezéseket különítse el, a gyermekek ezeket önállóan nem kezelhetik (magnó, rezsó) - testnevelés foglalkozások előtt ismertesse a tornaszerek használati módját, hívja fel a figyelmet az esetleges balesetveszélyre - udvari tevékenység megkezdése előtt figyelmeztesse a gyermekeket a játékeszközök helyes használatára (mászóka, hinta, csúszda, homokozó) - kitekintések előtt ismertesse az elvárt viselkedési szabályokat, jelölje ki a gyermekek mozgásterét, a nemkívánatos tevékenységektől tiltsa el őket

A dajka feladata a gyermekbalesetek megelőzése érdekében: - a takarító és tisztítószereket elkülönített helyen kell tárolnia - takarító tevékenységet csak a gyermekek távollétében végezhet (csúszás veszély – vizes műpadló, fertőtlenítés, ágyazás – udvari tartózkodás idején) - a villamos berendezéseket különítse el (porszívó) - a sérült, hibás eszközöket cserélje ki (pohár, tányér, kancsó)

Az udvaros feladata (VKSZ munkatársa) a gyermekbalesetek megelőzése érdekében: - az udvar területének ellenőrzése, a nemkívánatos dolgok eltávolítása

17

A gyermekbalesetekkel összefüggő feladatok

- baleset esetén szükséges teendők: mentő, orvos hívása, elsősegélynyújtás, a helyszín biztosítása, óvodavezető illetve tagóvoda vezető értesítése - a gyermekbaleseteket az előírt nyomtatványokon nyilván kell tartani - a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetet ki kell vizsgálni fel kell tárni a kiváltó és közreható személyi, tárgyi és szervezési okokat (óvodavezető illetve tagóvoda vezető, munkavédelmi felelős, lehetőség szerint szülői közösség képviselője) - ezekről a balesetekről jegyzőkönyvet kell felvenni, és ennek egy példányát a szülőnek át kell adni. - amennyiben a baleset súlyosnak minősül, azt azonnal bejelenti az intézmény fenntartójának - súlyos gyermekbaleset, amely: a.) a sérült halálát okozza b.) valamely érzékszerv, érzékelő képesség elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását okozza c.) orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást okoz d.) súlyos csonkolást okoz (hüvelykujj, kéz, láb, két vagy több ujj nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb csonkolás) e.) a beszélőképesség elvesztését, vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okoz - az óvodának lehetővé kell tenni a Szülői Szervezet részvételét a gyermekbaleset kivizsgálásában

A gyermekek által betartandó feladatok a védő, óvó előírásokkal kapcsolatban: - óvják saját és társaik testi épségét, egészségét - kerüljék: - a homok, kavics szórását, - egyéb szúró, vágó eszközök dobálását, - a kerítésre való mászást, - a homokozó szélén való ugrálást, szaladgálást, - a mászókákról, favárakról, pancsoló medencék széléről való leugrálást

18

- tartsák be, hogy: - utazásnál egymás után szálljanak fel a közlekedési eszközökre, lehetőség szerint a kicsik üljenek le, az állva maradók fogózkodjanak, a kulturált viselkedés szabályait tartsák be, - színház, múzeum, kiállítás alkalmával: csak a kijelölt helyeken tartózkodjanak, - sétánál: a járda belső szélén közlekedjenek, a közlekedési szabályokat tartsák be, -

kirándulásoknál:

a

kijelölt

helyen

tartózkodhatnak,

a

nemkívánatos

tevékenységeket mellőzzék (mérgező bogyók, gombák okozta veszélyek) A csoportszobákban és a folyosókon kerüljék a szaladgálást, verekedést, valamint a veszélyes és kárt okozó tevékenységeket. A játékeszközöket és a különböző tevékenységekre használt eszközöket ( olló, kés ) - egyaránt – használják rendeltetésüknek megfelelően. A csoportszobát és – szabadban történő tartózkodás alkalmával – az udvart óvodapedagógus engedélyével hagyhatják el. Az óvodavezető helyettes a tagóvoda-vezető és a munkavédelmi felelősök feladata a gyermekbalesetek megelőzése érdekében: az intézményi védő, óvó előírások betartása, a baleseti veszélyforrások felkutatása és jelzése. Bombariadó esetén szükséges teendők: a rendőrség értesítése, az épület kiürítése a Tűzriadó tervnek megfelelően. Tűzriadó: minden elhárítási munka a Tűzriadó terv szerint zajlik (terasz ajtókon, bejárati ajtókon át menekítjük a gyermekeket; az óvodavezető értesíti a tűzoltókat; a folyosókon lévő poroltókkal megkezdjük a tűz oltását).

19

Az óvoda gyermekvédelmi feladatai Az óvodapedagógusok közreműködnek a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és

megszüntetésében,

szükség

szerint

együttműködnek

a

Családsegítő

Szolgálat

Gyermekjóléti Központtal, az óvoda orvosaival, védőnőivel. Az óvodavezető és a tagóvoda-vezető gondoskodnak a gyermekvédelmi felelősök munkájához szükséges feltételek biztosításáról.

A gyermekvédelmi felelősök feladata: - segítik az óvodapedagógusok gyermekvédelmi munkáját - veszélyeztetett gyermekek esetében részt vesznek a családlátogatásokban - gyermekbántalmazás védelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező megléte esetén értesítik a Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központot. - részt vesznek a Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központ által szervezett esetmegbeszéléseken - a gyermek anyagi veszélyeztetettsége esetén jelzést tesznek a lakóhely szerinti Polgármesteri Hivatalnál, a Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központnál - tájékoztatást nyújtanak a szülőknek a gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményekről (Családsegítő Gyermekjóléti Központ, Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális Gyámhivatal – ezek címe, telefonszáma) - szükség esetén fogadóórát tartanak – előzetes bejelentés alapján

20

V. AZ ÓVODAVEZETÉS SZERKEZETE 1. Az intézmény élén óvodavezető áll, aki az óvoda egyszemélyi felelős vezetője. Munkáját az óvodavezető helyettesek, a tagintézmény vezetője, a gazdasági ügyintézők és az óvodatitkár segítik. Az óvoda vezetőségének állandó tagja az óvodavezető, az óvodavezető – helyettesek, illetve a tagintézmény vezetője. Az óvodavezetőség összehívására fontosabb esetekben kerül sor. A megbeszélések összehívása az óvodavezető feladata. A megbeszélésekre – a napirendtől függően – meghívást kaphatnak a szakmai munkaközösségek vezetői, a gazdasági ügyintézők, a közalkalmazotti tanács elnöke, a szakszervezeti bizalmi, a szülői szervezet képviselője. 2. A helyettesítés rendje Az óvodavezetőt helyettesei olyan esetekben helyettesíthetik, amelyek nem tartoznak kizárólagosan az óvodavezető hatáskörébe. Az óvodavezetőt tartós távollétében (2 hetet meghaladó idő) – teljes jogkörrel – az óvodavezető-helyettes I. helyettesíti. Az óvodavezető-helyettes I-et tartós távollétében – teljes jogkörrel – az óvodavezetőhelyettes II. helyettesíti. Az óvodavezető és az óvodavezető-helyettesek egyidejű távolléte esetén az intézményben szükségessé

váló

vezetői helyettesítési

feladatokra

a

székhelyóvodában dolgozó

óvodapedagógusnak adható megbízás. A vezetők egyidejű akadályoztatása esetén az intézményvezetéssel kapcsolatos feladatokat a tagóvoda-vezető látja el.

21

3. Vezetők közötti feladatmegosztás a, Az óvodavezető Kizárólagos hatáskörébe tartozik: -

az intézmény képviselete

-

a rendelkezésre álló költségvetés alapján, az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása

-

az intézmény dolgozói felett – teljes munkáltatói jogkör gyakorlása

-

az intézmény egészére vonatkozó kötelezettségvállalás.

Az óvodavezető 7.30 – 15.30 óra között tartózkodik az intézményben – körzeten belül. Hatásköréből átruházhatja az óvodavezető – helyettesre: -

a nevelőmunka ellenőrzését

-

az egyeztetési kötelezettséget

az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és

munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében -

a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését.

Feladata: -

a nevelőtestület vezetése

-

a pedagógiai munka irányítása, ellenőrzése

-

a tagóvoda egyéni arculatának, helyi sajátosságainak, hagyományainak tiszteletben tartása

-

kapcsolattartás a szülői szervezettel, a szülők közösségével a közalkalmazotti tanáccsal a szakszervezettel a Polgármesteri Hivatallal a gazdálkodást segítő intézménnyel (ISZSZ) a Szakértői Bizottsággal

-

tájékoztatás a jegyző felé, ha az óvodába felvett 5 éves korú gyermek az óvodába járást elmulasztja.

-

felelős a jogszabályok, rendeletek betartásáért.

22

Az óvodavezető feladatainak csoportosítása: -

pedagógiai

-

tanügyigazgatási

-

munkaügyi

-

gazdálkodási

Az óvodavezető - helyettesek, a tagóvoda vezető

megbízását

a nevelőtestület

meghallgatásával az óvodavezető adja. Óvodavezető - helyettesi -, tagóvoda vezetői - megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott óvodapedagógusa kaphat. Feladat – és hatáskörük – az óvodavezető közvetlen irányítása mellett – valamint egyéni felelősségük mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. Az óvodavezető távollétében vagy akadályoztatása estén teljes felelősséggel végzik a vezetési feladatokat, az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe utalt feladatok kivételével. Tevékenységüket egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. A folyamatos felügyelet és vezetés biztosítása érdekében váltott műszakban dolgoznak. Részletes feladataikat az SZMSZ függeléke tartalmazza. Az óvodavezető és helyettese, illetve a tagóvoda vezető akadályoztatása esetén a gazdasági ügyintézők hivatottak a halaszthatatlan és ideiglenes intézkedésekre, melyekről nyomban tájékoztatni kötelesek a megérkező óvodavezetőt és helyettesét, illetve a tagóvoda vezetőt. b, Az óvodavezető – helyettes I. -

Az óvodavezetőt tartós távollétében (2 hetet meghaladó idő) – teljes jogkörrel – az óvodavezető-helyettes I. helyettesíti.

-

irányítja az intézmény személyügyi és munkaügyi feladatainak ellátását

-

felelős a gyermekek jogainak maradéktalan érvényesítéséért

-

munkáját azok a pedagógiai és egyéb feladatok határozzák meg, amelyeket – közös egyeztetés után – az óvodavezető írásban meghatároz

-

A 323/2008 (XII.29.) kormányrendelet (1) bekezdése (Vhr. 5. §.1 bekezdésének ab, pontja) szerint az intézményvezető helyettesi megbízás – magasabb vezetői megbízásnak minősül.

23

c, Az óvodavezető – helyettes II. -

Az óvodavezető-helyettes I-et tartós távollétében – teljes jogkörrel – az óvodavezetőhelyettes II. helyettesíti.

-

Irányítja a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak tevékenységét.

-

Közreműködik a pedagógiai munka állandó fejlesztésében.

-

A 323/2008 (XII.29.) kormányrendelet (1) bekezdése (Vhr. 5. §.1 bekezdésének ab, pontja) szerint az intézményvezető helyettesi megbízás – magasabb vezetői megbízásnak minősül.

d, A tagóvoda vezető -

a tagóvoda tekintetében ellátja az óvodavezető – helyettesi feladatokat illetve

-

kapcsolatot tart a szülői szervezettel, a közalkalmazotti tanács – és a szakszervezet képviselőjével

-

felelős a nevelőtestületi értekezletek megtartásáért

-

vezetők egyidejű akadályoztatása esetén az intézményvezetéssel kapcsolatos feladatokat a tagóvoda-vezető látja el.

e, A gazdasági ügyintézők

-

elkészítik az óvodavezetővel közösen az intézményre vonatkozó költségvetés tervezetét az előírt formában

-

figyelemmel kísérik az elfogadott költségvetés felhasználásának alakulását

-

feladatukat a függelékként csatolt munkaköri leírások tartalmazzák

f, Az óvodatitkár munkaköri leírását a függelék tartalmazza. Az óvodavezető, az óvodavezető - helyettesek, a tagintézmény vezetője, a gazdasági ügyintézők, az óvodatitkár részére állandó és eseti feladatokat is megállapíthat. g, A szakmai munkaközösség A munkaközösség feladatai: -

a munkaközösség témájában a tervező, elemző, értékelő tevékenységben való részvétel

24

-

kutatások, kísérletek segítése, megvalósítása, értékelése

-

a munkaközösségi tagok ön- és továbbképzése

-

szakterületét érintően véleményezi az intézményben folyó pedagógiai munka eredményességét, javaslatot tesz továbbfejlesztésére.

A nevelési –oktatási intézményben legalább 5 pedagógus hozhat létre szakmai munkaközösséget. (Nkt.71.§ (1) ) A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. Az azonos feladatok ellátására egy szakmai munkaközösség hozható létre. Külön szakmai munkaközösség működhet a tagóvodában is. A szakmai munkaközösség meghatározza működésének rendjét, elfogadja munkatervét. A szakmai munkaközösség vezetőjét az óvoda vezetője bízza meg, a nevelőtestület kezdeményezése alapján, mely megbízás többször meghosszabbítható. A szakmai munkaközösség véleményt adhat az óvodai nevelést segítő eszközök, illetve szakmai munkát segítő különböző segédletek kiválasztásához. Óvodánkban az egy- egy szakmai munkaközösségben részt vevő óvónők száma változó. Intézményünk szakmai munkaközösségei az alábbiak: 

Pedagógiai Program szakmai munkaközösség



Vizuális nevelés szakmai munkaközösség



Bábbal foglalkozó szakmai munkaközösség

A szakmai munkaközösség-vezető megbízásának elvei intézményünkben: 

A nevelőtestület által elismert, legalább 5 éves kiemelkedő szakmai tevékenység



Kiváló szervező, irányító tevékenységgel rendelkezve az óvodavezető szakmai, módszertani segítője legyen. A munkaközösség-vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik.

A szakmai munkaközösség-vezető feladatai: 

az óvodavezető irányítása, útmutatása alapján az óvoda szakmai és módszertani tevékenységének irányítása, ellenőrzése



az óvodapedagógusok továbbképzésének, önképzésének szervezése, segítése

25



a pályakezdő óvodapedagógusok munkájának segítése



céljai, feladatai legyenek tudatosak, álljanak összhangban intézményünk munkatervével, Pedagógiai Programjával,



kísérje figyelmemmel a szakirodalmat, esetenként ezekről számoljon be a szakmai munkaközösség foglalkozásain



vállaljon önként feladatokat

A szakmai munkaközösségek kapcsolattartásának formái: 

értekezlet



spontán megbeszélések



telefonos kapcsolattartás (tagóvodával)

h, Az óvoda alkalmazottainak munkaköri leírását a függelék tartalmazza i, Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület a nevelési – oktatási intézmény valamennyi pedagógusának közössége, nevelési – oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozó szerve. A nevelési és oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben a Nemzeti Köznevelési tv. 70. § (2) bekezdés rendelkezései alapján döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület értekezletei A nevelési év során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: -

tanévzáró – illetve nyitó értekezlet

-

nevelési értekezlet (2 alkalommal a nevelési év folyamán)

A nevelési értekezleteket nevelés nélküli munkanap keretében (maximum 5 nap) tartjuk, ha megoldható a gyermekek elhelyezése. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak megbeszélésére. Amennyiben a nevelőtestület tagjainak 51 %-a, valamint az intézmény

26

vezetősége szükségesnek tartja, a nevelőtestületi értekezletet össze kell hívni. Az elhangzottakról feljegyzés készül. A nevelőtestület döntéseit, határozatait – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.

27

VI. A NEVELŐMUNKA BELSŐ ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE A belső ellenőrzés ellenőrzési rend szerint történik. A nevelőmunka belső ellenőrzésére jogosult: -

az óvoda vezetője

-

a tagóvoda vezetője

-

az óvodavezető – helyettes

-

a szakmai munkaközösségek vezetői.

Az óvodavezető közvetlenül ellenőrzi, a tagóvoda vezető, az óvodavezető – helyettes és a szakmai munkaközösségek vezetőinek nevelő munkáját. Az ellenőrzés kiterjed: -

a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére

-

a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre

-

az óvodapedagógusok által vezetett dokumentumokra.

Az ellenőrzés fajtái: 1. tervszerű, előre megbeszélt 2. spontán, alkalomszerű -

a problémák feltárása, megoldása érdekében

-

a napi felkészültség felmérésének érdekében

Az ellenőrzés módszerei: -

csoportlátogatás

-

szóbeli vagy írásbeli beszámoltatás

Az ellenőrzés tapasztalatait az óvodapedagógusokkal egyénileg – szükség szerint a szakmai munkaközösséggel – kell megbeszélni. Az általánosítható tapasztalatokat a nevelőtestülettel ismertetni kell.

28

VII. AZ ÓVODAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 1. A gyermekközösséggel kapcsolatos hagyományok A nemzeti és egyéb ünnepélyek intézményi (tagóvodai) szinten történnek, melyet az érintett óvodapedagógusok – az óvodavezető –helyettes, a tagóvoda vezető vezetésével – készítenek elő. -

csoportonkénti megemlékezés a gyermekek születés – ill. névnapjáról

-

óvodai ünnepélyek, rendezvények megtartása a nevelőtestülettel megbeszéltek alapján: - Mikulás - Karácsony - Farsang - Március 15. - Húsvét - Pünkösd - Anyák napja (gyermekek felkészítése verssel illetve ajándék készítése – otthoni köszöntéssel) - Évzáró (iskolába készülők búcsúztatása is) - Gyermeknapi kirándulás

Az ünnepélyek rendjét a Munkatervben határozzuk meg. Az ünnepekre óvodánk épületét és a csoportszobákat feldíszítjük. 2. A nevelőkkel kapcsolatos hagyományok -

a továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása

-

pályakezdő illetve az újonnan belépő dolgozók segítése

-

dajkák tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról

-

a nyugdíjba készülő dolgozók búcsúztatása

-

időnkénti közös ünnep vagy kirándulás szervezése

29

VIII. A SZÜLŐK ÉS AZ ÓVODAI NEVELŐK KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDSZERE A szülők az óvodában a Nkt.-ben meghatározott jogaik és kötelességeik teljesítésének érdekében Szülői Szervezetet hozhatnak létre.(20/2012 (VIII. 31.)EMMI rendelet 119. § (1)) A Szülői Szervezet működési rendjéről saját maga dönt. A szülők képviselőivel az óvodavezető illetve a tagóvoda vezetője tartanak kapcsolatot. A szülők és az óvodapedagógusok között a nevelési feladatok összehangolására az alábbi esetekben nyílik lehetőség: - nyílt napokon - ünnepélyeken - fogadóórákon (szülői ill. óvónői kezdeményezés alapján bármikor) - családlátogatásokon - szülői értekezleteken - a faliújságon kifüggesztett információkon keresztül - óvodai rendezvények során - gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül.

30

IX. AZ ÓVODA TÁRSADALMI KÖRNYEZETÉVEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁSÁNAK RENDJE Az intézmény fenntartója Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata, mellyel a kapcsolat tartása - az óvodavezető feladata. Az óvoda vezetője és a tagóvoda vezetője rendszeresen kapcsolatot tartanak az intézmény körzetéhez tartozó Aprófalvi Bölcsőde vezetőjével és a Cholnoky-, a Kossuth Lajos -, és a Rózsa Úti Általános Iskolák igazgatóival. A kapcsolattartás rendjét az éves munkatervben határozzuk meg. A nevelőtestület tagjai a következő intézményekkel tartanak kapcsolatot: -

Megyei Könyvtár- Gyermekkönyvtár részlegével

-

Múzeummal

-

Petőfi Színházzal

-

Pannon Várszínházzal

-

Kabóca Bábszínházzal

-

Pegazus Bábszínházzal

-

Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központtal

Rendszeres az együttműködésünk: -

a Szakértői Bizottsággal

-

a Magyar Államkincstár Veszprém Megyei Igazgatóságával

-

a Foglalkozás- Egészségügyi Szolgálattal

-

az IHÁSZ ÉS TÁRSA’ KFT – vel

A szakszervezeti bizalmi által kapcsolatot tartunk a Pedagógus Szakszervezet Városi Bizottságával.

31

Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott

elektronikus

kapcsolatban

elektronikusan

előállított,

hitelesített

és

tárolt

dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: 

az alkalmazott óvodapedagógusokra és dolgozókra vonatkozó adatbejelentések,



a gyermekek jogviszonyra vonatkozó bejelentések,



az október 1-jei pedagógus és gyermekek létszáma.

Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az intézményvezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni.

32

X. ZÁRADÉK A nevelőtestület a 2013. október 21-én tartott értekezletén a Szervezeti és Működési Szabályzat módosítását – a 22. sz. Határozatával – 87 %-os arányban elfogadta. A Szülői Szervezet – a 2013. október 21-én tartott értekezletén – a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításával egyetértett.

A veszprémi Csillag Úti Körzeti Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását jóváhagyom:

Veszprém, 2013. október 22.

Arnhoffer Mihályné óvodavezető

33

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT FÜGGELÉK

CSILLAG ÚTI KÖRZETI ÓVODA SZERVE ZETI FELÉP ÍTÉSE ÓVODAVEZETŐ Csillag Úti Körzeti Óvoda 1 fő

ÁLTALÁNOS ÓVODAVEZETŐ HELYETTES Csillag Úti Körzeti Óvoda – 1 fő – csoportban (óvodapedagógusi létszámban szerepel)

GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ Csillag Úti Körzeti Óvoda – 1 fő

Konyhai-folyosós 2 fő – Csillag Úti Körzeti Óvoda

TAGÓVODAVEZETŐ Cholnoky tagóvoda – 1 fő – csoportban (óvodapedagógusi létszámban szerepel)

ÓVODATITKÁR Csillag Úti Körzeti Óvoda – 1 fő

Udvaros – karbantartó 1 fő – Csillag Úti Körzeti Óvoda – VKSZ munkáltatásában

GAZDASÁGI ÜGYINTÉZŐ Cholnoky tagóvoda – 1 fő

Konyhai-folyosós 1,5 fő – Cholnoky tagóvoda

ÓVODAPEDAGÓGUSOK 16 fő Csillag Úti Körzeti Óvoda + 16 fő Cholnoky tagóvoda

DAJKÁK 8 fő Csillag Úti Körzeti Óvoda + 8 fő Cholnoky tagóvoda

Csillag Úti Körzeti Óvoda: 1 fő óvodavezető + 16 fő óvodapedagógus + 8 dajka + 4 egyéb munkatárs = 29 fő Cholnoky tagóvoda: 16 fő óvodapedagógus + 8 dajka + 2,5 egyéb munkatárs = 26,5 fő Mindösszesen: 55,5 fő

Csillag Úti Körzeti Óvoda 8200 Veszprém, Csillag u. 24.

BELSŐ KONTROLLRENDSZER SZABÁLYZAT

Veszprém, 2014. január 14.

Készítette:

Arnhoffer Mihályné óvodavezető

1

A BELSŐ KONTROLLRENDSZER KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE

A belső kontrollrendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belső szabályzatokat melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A belső kontrollrendszer fejlesztése során figyelembe kell venni az államháztartási külső és belső ellenőrzést végző szervek által megfogalmazott ajánlásokat és javaslatokat. A belső kontroll kialakítása a vezetők részéről kezdeményező magatartást és kommunikációs tevékenységet követel meg a dolgozóktól. A belső kontroll öt, egymással összefüggő eleme: -

-

a kontroll környezet a kockázatkezelési rendszer kontrolltevékenységek az információ és kommunikáció nyomon követési rendszer (monitoring)

A belső kontrollrendszer keretében, a kontroll tevékenység részeként minden tevékenységre vonatkozóan biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (FEUVE) az alábbiak vonatkozásában: -

a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése a gazdasági események elszámolása ( a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás ) kontrollja.

2

KONTROLLKÖRNYEZET Kontrollkörnyezet A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII.31.) Korm. rendelet alapján az intézmény vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben -

világos a szervezeti struktúra egyértelműek a hatásköri viszonyok és feladatok meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén átlátható a humán erőforrás kezelése.

Az intézmény vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamat ábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését. A kontrollkörnyezet összetevői: -

a vezetés és a dolgozók személyes és szakmai becsületessége, etikai értékrendje, beleértve a támogató hozzáállást a költségvetési szerv folyamatos belső kontrolljához az elkötelezettség a szakmai hozzáértés irány a vezetés hozzáállása szervezet felépítése az emberi erőforrásokkal kapcsolatos politika és gyakorlat.

Az ellenőrzési nyomvonal Az Ámr. rendelkezései szerint az ellenőrzési nyomvonal az intézmény tervezési folyamatainak, pénzügyi lebonyolítási folyamatainak, valamint az ellenőrzési folyamatok szöveges, vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása. A költségvetési szerv vezetőjének felelőssége és kötelezettsége az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során Az intézményvezető köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló erőforrások szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, és eredményes felhasználását. Az intézményvezető köteles elkészíteni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv, tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatainak szöveges, táblázatban foglalt leírása.

3

Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a költségvetési szerv működésében Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat ölei fel: -

a költségvetési szerv működésének, egyes tevékenységének egymásra épülő eljárásrendjei egységes folyamatként mutatja, teljes egészében tartalmazza az ellenőrzési pontok ( típusok ) összességét. kialakításával a költségvetési szervre jellemző valamennyi tevékenység, valamennyi „szereplő”, funkciók együttes koordinálására kerül sor valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik (követendő eljárásként) feladattá az eljárások és módszerek betartása.

Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a felelősségi szintek területén Az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, melyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban a felelősök, az ellenőrzési pontok. Az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés, a hozzá tartozó felelős. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeten belüli együttműködés erősítése területén A különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításával. Az ellenőrzési nyomvonal a teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze. Az ellenőrzési nyomvonal jelentősége a szervezeti működés területén A megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhető a szervezet összes folyamatában rejlő összes működési kockázat. A hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja a szervezet folyamatainak pontos ismeretét, így a működtetését. Az ellenőrzési pontok elégtelensége vagy az átfedése kialakulása működési zavarokhoz vezethet. Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése A költségvetési szerv működési folyamatai a szervezet célkitűzéseinek elérése érdekében kerülnek kialakításra és ennek (a működési folyamatoknak) megfelelően kell a költségvetési szervet működtetni. Az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez, a működési folyamtokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni. A megfelelő irányítási szinteken folyó szabályozott tevékenységet, részletes információkat nyújtanak az intézmény tevékenységére vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben résztvevőkről, a felelősségeikről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról. A működési folyamatok pontos és teljes körű meghatározása, a szabályzatokban való rögzítése az intézményvezető felelőssége és kötelezettsége.

4

Az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal kialakításának gyakorlati megvalósítása A költségvetési szerv gazdálkodásának, működési sajátosságainak figyelembe vételével szükséges az ellenőrzési nyomvonalat kialakítani. Rendszeres időközönként a már érvényben lévő ellenőrzési nyomvonalakat felül kell vizsgálni, folyamatosan aktualizálni kell. Az ellenőrzési nyomvonal felülvizsgálatáért és folyamatosan aktualizálásáért felelős az intézményvezető. Az intézményvezetője meghatározott kockázati prioritások figyelembevételével határozza meg az ellenőrzési nyomvonal kialakítását. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának feladatát támogatják a költségvetési szerv rendelkezésére álló belső szabályzatok, dokumentációk, egyéb információ, a lezárt ellenőrzésekkel kapcsolatos jelentésekben tett megállapítások, javaslatok, illetve az elkészített intézkedési tervek felhasználása. Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása során különféle ellenőrzési pontokat kell beiktatni. Az intézmény ellenőrzési nyomvonalának kialakításakor a gazdasági események sorrendiségének kiválasztásában a költségvetési szervre vonatkozó legjellemzőbb folyamat az elsődleges szempont. A gazdasági esemény, folyamat meghatározása alapján kerül sor az intézmény ellenőrzési nyomvonalának táblázatban történő foglalására. Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alkalmazott táblarendszer A gazdasági eseményekre vonatkozó táblarendszer elsősorban az érintett szervezet felelősségi és az információs szintjeit tartalmazza, a kapcsolódásokat, az irányítási és ellenőrzési folyamatot. A táblarendszer fejlécének adatai, melyet valamennyi esemény leírásánál egységesen használunk: -

sorszám tevékenység jogszabályi alap előkészítés, feladatok tartalmi leírása keletkező dokumentum felelős/kötelezettségvállaló határidő ellenőrzés utalványozás pénzügyi teljesítés könyvvezetésben való megjelenés, beszámolás, elszámolási feladatok

5

KOCKÁZATKEZELÉSI RENDSZER Kockázatkezelés A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Korm.rendelet 7.§.(1) bekezdése alapján a költségvetési szerv vezetője köteles kockázatkezelési rendszert működtetni. A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni az intézkedéseket és megtételük módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat. A kockázatkezelés, mint módszer a vezetés gyakorlati eszköze, a tervezés és döntéshozatal, a végrehajtás alapvető része. A vezetőknek külön figyelmet kell fordítani arra, hogy a kockázatkezelést minden folyamatban beépítsék, és a szervezet minden tagja megértse a kockázatkezelés értékét. Fontos figyelembe venni, hogy a kockázatkezelés elsősorban a szervezet feladatellátást támogató belső folyamat, és nem az adott költségvetési szerven kívüli szervezete, hatóságok igényeit szolgálja. Kockázat fogalma A kockázat a költségvetési szerv tevékenysége és gazdálkodása tekintetébe mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érinthetik a szerv működését. A kockázatkezelés, a kockázat kezelő A kockázatkezelésért felelős költségvetési szerv vezetőjének tevékenységében támaszkodnia kell a belső ellenőrzés ajánlásaira, javaslataira. A kockázat azonosítással a megfelelő válaszlépések kialakíthatók, így a kockázatok mérsékelhetők. A költségvetési évre szóló munkaterv (célkitűzések) végrehajtását megakadályozó tényezők, kockázatok azonosítását követően a kockázatok kiküszöbölésére vonatkozó válasz/intézkedés meghatározása szükséges. A választott intézkedés, kockázatkezelés hatását is szükséges felmérni, a felmérés eredményét szükséges összevetni az adott művelettel, tevékenységgel kapcsolatos eredetileg tervezett végeredménnyel. A kiemelten nagy kockázatú tevékenységek esetében az intézményvezető intézkedik a legmagasabb kockázatú terület/tevékenység ellenőrzéséről (preventív ellenőrzés), folyamatos jelentést, beszámolót kér vagy helyszíni vizsgálatot tart. A hatékony folyamatba épített ellenőrzés a legjobb eszköz a kockázatok kezelésére. A folyamatba épített ellenőrzés hatékonyságát támogatja az ellenőrzési nyomvonal kialakítása. Az ellenőrzési nyomvonal kiépítése alapján lehet a megfelelő kockázatelemzési tevékenységet ellátni. A kockázatkezelést intézményünkben az intézményvezető végzi.

6

A kockázatkezelési hatókör A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VEZETŐJÉNEK FELELŐSSÉGE ÉS KÖTELESSÉGE AZ ÉVES KÖLTSÉGVETÉSI TERV KIALAKÍTÁSA, VÉGREHAJTÁSA ÉS FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELLENŐRZÉSE, ILLETVE A TEVÉKENYSÉGRŐL VALÓ BESZÁMOLÁS SORÁN A KOCKÁZATI TÉNYEZŐK, ELEMEK AZONOSÍTÁSA, A KOCKÁZATOK BEKÖVETKEZÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÍTÉSE, A KOCKÁZATI HATÁS MÉRÉSE ÉS SEMLEGESÍTÉSE. Az intézményvezető elkészíti a területe célkitűzéseinek végrehajtását akadályozó kockázatok elemzését (azonosítás, értékelés), annak kezelési módját. Az intézményvezető felméri, mi jelenthet kockázatot az adott területen, és mekkora kockázat-nagyságokkal lehet számolni, és a meghatározott kockázati nagyság alapján milyen intézkedéseket kell elvégezni. Az intézményi kockázatok kezelésének folyamata Az intézmény működésének alapvető érdeke, hogy elérje célkitűzéseit. Az intézmény a szervezeti cél érdekében végzett tevékenysége, működése során különféle kockázatokkal szembesül.

A kockázatok elsődleges okai – együtt vagy külön-külön – az alábbiak lehetnek:  véletlenszerű események,  hiányos ismeret vagy információ,  ellenőrzés hiánya és/vagy az ellenőrzések gyengesége a szervezetben. A kockázatkezelés állandó, ciklikus folyamat, amely az alábbi lépéseket tartalmazza:  a kockázatok felmérése,  a kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása,  a kockázatok értékelése,  az elfogadható kockázati szint meghatározása (szervezet vagy vezetés számára, A kockázatok felmérése A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek az intézményre, ha valóban felmerülnek. 7

A kockázatfelmérés célja A kockázatfelmérés célja a kockázatok megállapítása és jelentőségük szerinti sorba állítása annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezési valószínűsége, és azok milyen hatással lehetnek az intézményre, ha valóban felmerülnek. A kockázat azonosítása és az azonosításra alkalmas módszerek meghatározása A KOCKÁZAT AZONOSÍTÁS CÉLJA ANNAK MEGÁLLAPÍTÁSA, HOGY MELYEK AZ INTÉZMÉNY CÉLKITŰZÉSEIT VESZÉLYEZTETŐ FŐ KOCKÁZATOK. AZ AZONOSÍTÁS MEGHATÁROZÓ ELEME A TEVÉKENYSÉG JELLEGE. A KOCKÁZATOK AZONOSÍTÁSÁT A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VEZETŐJE VÉGZI. A két leggyakrabban alkalmazott módszer a kockázatvizsgálat vagy a kockázati önértékelés. A kockázatvizsgálat során meghatározásra kerülnek a kapcsolódó kockázatok, és kialakítják a szervezet kockázati térképét.

szervezetre gyakorolt hatás magas

mérsékelt kockázat

jelentős kockázat

alacsony kockázat

mérsékelt kockázat

alacsony

alacsony magas bekövetkezés valószínűsége A kockázati térkép elemzése: A jobb felső negyedben azonosított kockázatok a legjelentősebb kockázatok, a bal alsó negyed kockázatai a legkisebb szintűnek minősíthetők. A bal felső és a jobb alsó negyed kockázatai mérsékeltnek minősíthetők. A kockázati önértékelés során a szervezet valamennyi területén dolgozó munkatárs részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. Ez többféle módon történhet:  kérdőívek segítségével,  interjúk, vagy  tapasztalt szakértők által levezényelt munkamegbeszélések során. 8

KÜLSŐ KOCKÁZATOK Infrastrukturális Jogi és szabályozási

Az infrastruktúra elégtelensége vagy hibája megakadályozhatja a normális működést. A jogszabályok és egyéb szabályok korlátozhatják a kívánt tevékenységek terjedelmét. A szabályozások nem megfelelő megkötéseket tartalmazhatnak.

Elemi csapások

Tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére.

PÉNZÜGYI KOCKÁZATOK Költségvetési

A kívánt tevékenység ellátására nem elég a rendelkezésre álló forrás. A források kezelése nem ellenőrizhető közvetlenül.

Csalás vagy lopás

Eszközvesztés. A források nem elegendőek a kívánt megelőző intézkedésre.

Biztosítási

Nem lehet a megfelelő biztosítást megszerezni elfogadható költségen. A biztosítás elmulasztása.

Felelősségvállalási

A szervezetre mások cselekedete negatív hatást gyakorol, és a szervezet jogosult kártérítést követelni.

TEVÉKENYSÉGI KOCKÁZATOK Működési

Elérhetetlen/megoldhatatlan célkitűzések. A célok csak részben valósulnak meg.

Információs

A döntéshozatalhoz nem megfelelő információ a szükségesnél kevesebb ismeretre alapozott döntést eredményez.

Kockázat-átviteli

Az átadható kockázatok megtartása, illetve azok rossz áron történő átadása.

EMBERI ERŐFORRÁS KOCKÁZATOK Személyzeti

A hatékony működést korlátozza, vagy teljesen ellehetetleníti a szükséges számú, megfelelő képesítésű személyi állomány hiánya.

9

Egészség és biztonsági

Ha az alkalmazottak jó közérzetének igénye elkerüli a figyelmet, a munkatársak nem tudják teljesíteni feladataikat.

A kockázatok értékelése Bizonyos típusú kockázatok számszerűsíthetők (számszakilag értékelhetők, pl. a pénzügyi kockázatok). Más kockázatok értékelésére csak sokkal szubjektívebb értékmérés áll rendelkezésre.

10

Az elfogadható kockázati szint meghatározása A feltárt kockázattal kapcsolatos reakciókat az intézmény által elviselhetőnek ítélt kockázati szint meghatározásával együtt kell eldönteni, melynek a meghatározásáért az intézményvezető felelős. A kockázati szint azt jelenti, ami felett az intézmény mindenképpen válaszintézkedést tesz a felmerülő kockázatokra.

Kockázati reakciók Alapvető kockázatkezelési stratégia az alábbi lehet:  kockázat elviselése (a válaszintézkedés aránytalanul nagy költségei miatt);  kockázat kezelése (célja a kockázatok elfogadható szintre való csökkentése);

 kockázatos tevékenység befejezése (közszférában nehezen megvalósítható). A kockázatokra adható válaszok, kockázat-nyilvántartás Az intézmény kialakítja sajátosságainak megfelelően az intézményi kockázatnyilvántartást. A feltárt kockázatok, hibák nyilvántartása. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden kockázatra kiterjedően  a bekövetkezés valószínűségét,  az esetleg felmerülő kár mértékét,  a kockázat kezelésére javasolt intézkedést,  a felelős munkatárs nevét,  azt, hogy vannak-e olyan folyamatba épített ellenőrzések, eljárások, amelyek biztosítják, hogy a szervezet célkitűzései teljesüljenek, A kockázatkezelési eseteket az intézményvezető elemzi és szükség esetén javaslatot, tesz az egyes tevékenységek szabályozásának korszerűsítésére.

11

Beépítés és felülvizsgálat A kockázatkezelés alapvető célja, hogy ez az összefüggésrendszer, és az ezzel kapcsolatos felelősség világossá váljék minden érintett számára. A célok szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a kockázatokért való felelősségeket is delegálni kell a megfelelő szintekre. Ezáltal a kockázatkezelés beépül a mindennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült – csak időszakos – feladattá válik. A kockázatkezelés időtartama A kockázatkezelés tevékenységét a döntés előkészítésnél, a költségvetési tervezés első szakaszaiban kell megkezdeni. A költségvetési év során folyamatosan nyomon kell követnie a folyamatokat, frissítenie a megállapításait, illetve ellenőrizni a megtett intézkedések hatásait a kockázatok folyamatos változásával. A költségvetési szerv során végzendő kockázatelemzési feladatok figyelemmel a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló kormányrendeletben foglaltakra.

Szabályozottság Kockázatelemzés segítségével fel kell tárni azokat a területeket, melyek szabályozása szükséges: -

az intézmény (polgármesteri hivatal) működési, szervezeti, illetve az ellátott feladatok sajátossága miatt,

-

szabályozását gyakran felül kell vizsgálni, mivel a kockázati tényező jelentős,

-

szabályozását előtérbe kell helyezni, mivel meghatározó az intézmény tevékenysége számára.

Szabályosság A kockázatkezelés eszközét felhasználva fel kell hívni a nagy kockázatot rejtő feladatok ellátásánál közreműködő dolgozók, illetve tevékenységek folyamatgazdáinak figyelmét a szabályzatok, illetve azok egyes elemeinek betartására. Gazdaságosság A kockázatelemzés során fel kell tárni  az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek gazdaságosság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik.

12

 a vagyongazdálkodás területét rendszeresen vizsgálni kell annak gazdaságossága szempontjából. Felelősöket kell kijelölni a gazdaságossági számítások elvégzésére, kedvezőbb vagyongazdálkodási javaslatok kidolgozására,  a gazdaságosság szem előtt tartása érdekében folyamatosan ellenőrizni kell azokat a forrásokat, melyektől a költségvetési szerv beszerzi a feladatellátásához szükséges külső forrásokat. A lehetséges beszállítókat is figyelemmel kell kísérni és mindig a legkedvezőbb ajánlatot kell választani. Hatékonyság A kockázatelemzés eszközét felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek a hatékonyság tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. A hatékonyság javítása érdekében számításokkal alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni. Eredményesség A kockázatelemzés során eszközeit felhasználva meg kell keresni az előirányzatok felhasználása körében azokat az előirányzatokat, melyek az eredményesség tekintetében a legnagyobb kockázatot rejtik. Az eredményesség javítása érdekében számításokkal, közvélemény kutatásokkal, egyéb felmérésekkel alátámasztott javaslatokat kell megfogalmazni.

KONTROLLTEVÉKENYSÉGEK Az intézményvezetője köteles a szervezeten belül kontrolltevékenységeket kialakítani, amelyek biztosítják a kockázatok kezelését, hozzájárulnak a szervezet céljainak eléréséhez. Az intézményvezetője köteles a szervezet különféle belső szabályzataiban az alábbiakat szabályozni: -

engedélyezési és jóváhagyási eljárások az információkhoz való hozzáférés fizikai kontrolok (hozzáférés az eszközökhöz) beszámolási eljárások

A kontrolltevékenységek azok az elvek és eljárások, amelyeket a kockázatok meghatározása és a szervezet céljainak elérése érdekében alakítanak ki. Ahhoz, hogy a kontrolltevékenységek hatékonyak legyenek, megfelelőnek, az adott időszakra vonatkozó tervnek megfelelően funkciójukat tekintve következetesnek, valamint költség-hatékonynak, átfogónak, észszerűnek, továbbá közvetlenül a kontrollcélokra vonatkozónak kell lenniük. A szervezetnek megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a megelőző és feltáró kontrolltevékenységek között. A célok elérése érdekében a kontrolltevékenységekhez szükségszerűen helyrehozó műveleteknek kell kapcsolódnia.

13

Folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés rendszere (FEUVE) Az Államháztartási törvény alapján a költségvetési szerv vezetője (intézményvezető, jegyző) felelős:  a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért,  az alapító okiratban előírt tevékenységek követelményeknek megfelelő ellátásáért,

jogszabályban

meghatározott

 az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért,  a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért,  a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért,  a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért. A FEUVE rendszere az alábbi három fő területet szabályozza:  az ellenőrzési nyomvonal kialakításának kötelezettsége,  a kockázatkezelés,  a szabálytalanságokkal kapcsolatos eljárásrend kialakításának kötelezettsége. A FEUVE rendszer működésének célja, tartalma A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat, melyek alapján a költségvetési szerv érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló előirányzatokkal, létszámmal és a vagyonnal való szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül a gazdálkodásért felelős szervezeti egység által folytatott első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője felelős a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok a FEUVE rendszerében Az első szintű pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják:  a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),

14

 az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottság szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését,  a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás). A FEUVE rendszerében alkalmazott fogalmak, valamint megvalósításukkal, működésükkel kapcsolatos feladatok, eljárás rendek A költségvetési szerv vezetője köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Szabályosság A szabályosság azt jelenti, hogy az adott költségvetési szerv vagy szervezeti egysége működése, tevékenysége megfelel-e a vonatkozó szabályoknak, előírásoknak. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy a költségvetési szerv dolgozói számára biztosítsa  a hatályos központi jogszabályok, és más kötelező szabályozások (pl. fenntartó által kiadott) megismerhetőségét,  a belső szabályokhoz való hozzáférést. A szabályosság érdekében a következő eljárásokat kell lefolytatni: Gondoskodni kell az intézményt közvetlenül érintő, a mindennapi tevékenységben alkalmazni szükséges valamennyi központi jogszabály, előírás, ajánlás hozzáférhetőségéről. A belső szabályzatok kezelésének úgy kell történnie, hogy az érintettek számára könnyen hozzáférhető legyen. A belső szabályzatok kiadásakor, a régi szabályozások felülvizsgálatakor az érintett dolgozókat részletesen tájékoztatni kell az új végleges szabályokról. A központi előírások és a helyi szabályok betartását, azaz a szabályosságot a következő eszközökkel kell biztosítani:  előzetes vezetői ellenőrzéssel,  egymásra épülő, egymást ellenőrző folyamatok rendszerével,  utólagos vezetői ellenőrzéssel, A szabályosság területén az előzetes vezetői ellenőrzés legfontosabb eszköze a területen dolgozók, illetve a folyamatgazdák szabályozottság ismereteinek megismerése megbeszélés, beszámoltatás stb. útján. A folyamatba épített ellenőrzés legfontosabb eszköze a szabályosság tekintetében az, hogy a szabályok kialakításánál ügyelnek arra, hogy adott tevékenység több részfolyamatból,

15

feladatból álljon, s a folyamatokat, feladatokat ne ugyanaz a személy lássa el, s az adott feladatot ellátó személynek kötelező legyen az előző feladat elvégzésének ellenőrzése is. Az utólagos vezetői ellenőrzés eszköze a szabályosság vonatkozásában leginkább a szabályzatban foglaltak betartásának ellenőrzése beszámoltatással, dokumentumok áttekintésével, megbeszéléssel stb. Szabályozottság A szabályozottság azt jelenti, hogy a költségvetési szerv működése, tevékenysége, illetve valamely tevékenységi folyamata, részfolyamata, alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelően szabályozott-e, a rögzített szabályok megfelelnek–e a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak, egyéb vezetői rendelkezéseknek. Az ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata az, hogy gondoskodjon arról, hogy az intézmény  mindig a hatályos jogszabályoknak, előírásoknak figyelembevételével lássa el belső szabályozási feladatait, ezekről, a központi szabályokról tájékozott legyen,  a hatályos jogszabályok alapján kötelezően előírt belső szabályozási követelményeknek eleget tegyen, gondoskodjon a kialakított belső szabályok megismertetéséről,  a belső szabályozásnál figyelembe vételre kerüljenek a fenntartó által meghatározott útmutatások, célkitűzések is. A szabályozottság érdekében az intézményvezetőnek (jegyzőnek) meg kell határozni azokat a területeket, mely területek szabályozásáról gondoskodni kell. A szabályozottság megfelelő minősége érdekében a szabályozottságot jogszabályi változás vagy szervezeti módosulás esetén felül kell vizsgálni. A felülvizsgálatnál figyelembe kell venni a munkafolyamatba épített vezetői ellenőrzés tapasztalatait, a független belső ellenőrzés megállapításait, valamint a felügyeleti, illetve egyéb külső ellenőrzés észrevételeit is. Gazdaságosság A gazdaságosság egy adott tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelő minőség biztosítása mellett. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy a feladatai ellátására szolgáló bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszám-előirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal úgy gazdálkodjon, hogy figyelembe vegye a gazdaságosság követelményeit. A gazdaságosság követelménye, az hogy adott feladat tevékenység ellátásához felhasznált erőforrások költségei – a minőség fenntartása mellett – optimalizálva legyenek.

16

Hatékonyság A hatékonyság egy adott tevékenység során előállított termékek, szolgáltatások és egyéb eredmények, valamint az előállításukhoz felhasznált források közötti kapcsolat. Az ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata úgy gazdálkodni, hogy figyelembe vegye a hatékonyság követelményeit. A hatékonyság követelményeinek érvényesülnie kell a bevételi és kiadási előirányzatokkal, a létszám-előirányzattal, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. A hatékonyság követelménye, hogy adott feladat, tevékenység során az ellátott feladat, nyújtott szolgáltatás, valamint ezek elvégzéséhez felhasznált források közötti kapcsolat megfelelő legyen. A hatékonyság biztosítása érdekében hatékonysági számításokat kell végezni az intézményvezetőnek 

a bevételi és kiadási előirányzatok és azok felhasználása vonatkozásában, Vizsgálni kell, hogy a teljesített feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás hogyan viszonyul az elvárásokhoz mennyiségben és minőségben. Vizsgálni kell, hogy a legjobb minőségű feladatellátás, illetve szolgáltatásnyújtás érdekében hogyan lehet a legkevesebb tárgyi eszközt igénybe venni, a legkevesebb készletbeszerzési kiadást teljesíteni, és a legkevesebb vásárolt szolgáltatást igénybe venni.

Eredményesség Eredményesség egy adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat. Az első szintű pénzügyi és ellenőrzési feladatok ellátása során az intézményvezető feladata, hogy a gazdálkodás során vegye figyelembe az eredményesség elveit, követelményeit. Az eredményesség elveinek érvényesülnie kell kiadási előirányzatok, a létszám-előirányzat felhasználása, valamint a rendelkezésre álló vagyonnal való gazdálkodás során. Az eredményesség a költségvetési szerv tevékenysége, nyújtott szolgáltatása megvalósításának mértéke, azaz a feladatellátás tervezett és tényleges teljesítése közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy a költségvetési szerv működése, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása eléri-e a célját, s ha elérte, ott milyen hatást váltott ki. A költségvetési szerv adott tevékenysége, feladatellátása, szolgáltatásnyújtása akkor eredményes, ha azt az érdekeltek ténylegesen igénybe vették, s azzal elégedettek.

17

Beszámolási kötelezettség A költségvetési szerv vezetője évente az éves költségvetési beszámoló keretében beszámol a költségvetési szerv folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésének, valamint belső ellenőrzésének működtetéséről. Az Áht.-ban meghatározott kötelezettség a költségvetési szerv vezetőjének feladata, a szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetői hatáskörének, felelősségének és beszámoltathatóságának szabályozottságán valamint jelen szabályzaton keresztül valósul meg.

18

INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZER Információs és kommunikációs rendszer Az intézményvezető köteles olyan rendszereket kialakítani és működtetni, melyek biztosítják, hogy a meglévő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes szervezethez, szervezeti egységhez, illetve személyhez. Az információs rendszerek keretében a beszámolási rendszereket úgy kell működtetni, hogy azt hatékony, megbízható és pontos legyen, a beszámolási szintek, határidők és módok világosan meg legyenek határozva. Az információ és kommunikáció nélkülözhetetlen az összes kontrollcélok megvalósításához. Információ Az információra az intézmény minden szintjén szükség van az eredményes kontroll és a célok elérése érdekében. A vezetés képességét a megfelelő döntések meghozatalára alapvetően befolyásolja az információ minősége, amely magában hordozza azt a követelményt, hogy az információ legyen: -

megfelelő (azt az információt kapja, amire szükség van) időben rendelkezésre álló (akkor biztosított, amikor szükség van rá) aktuális (ez a legutolsó megszerezhető információ) pontos (korrekt, hibátlan) elérhető (az érintett személyek könnyen hozzájuthatnak).

Kommunikáció A hatékony kommunikáció minden irányban – hierarchikus rendszerben és a szervezeti egységeknek, dolgozóknak egymás mellett is – információ áramoltatás jelent a szervezetben, annak minden részében és struktúrájában. Az egyik legkritikusabb kommunikációs csatorna a vezetés és az alkalmazottak közötti kommunikáció. A vezetésnek naprakész információval kell rendelkeznie a teljesítményekről, fejlődésről, kockázatokról és a belső kontroll működéséről, valamint más vonatkozó eseményekről és kérdésekről, melyet a dolgozók biztosítanak a vezetés számára. A vezetésnek közölni kell az alkalmazottakkal, hogy milyen információra van szüksége és biztosítania kell a visszacsatolást és az utasításokat. Hatékony kommunikációra van szükség a külső partnerekkel is. A kommunikáció kiindulópontja az információ, amelynek ki kell elégítenie az egyes csoportot vagy személyek azon várakozását, hogy az információ tegye lehetővé feladatkörül eredményes végrehajtását. A belső és külső kommunikáció révén megszerzett információ alapján a vezetésnek döntést kell hoznia és gondoskodnia kell azok hatásának nyomon követéséről.

19

NYOMONKÖVETÉSI RENDSZER (MONITORING)

A monitoring rendszer Az intézmény köteles olyan monitoring rendszert működtetni, mely lehetővé teszi a szervezet tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését. Az intézmény monitoring rendszere az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll.

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK

A Csillag Úti Körzeti Óvoda belső kontrollrendszere 2014. január 15. napjától lép hatályba. Hatálya kiterjed a Cholnoky Jenő tagóvodára is. A szabályzatot jogszabályváltozás, belső szervezeti változás vagy feladatváltozás során módosítani kell. Veszprém, 2014. január 14.

Arnhoffer Mihályné óvodavezető

20

Sorszám

Tevékenységek

Jogszabályi alap (belső, speciális)

Előkészítés, ill. az egyes feladatok tartalmi leírása

Keletkező dokumentumo k

Felelősök

Határidő

Ellenőrzés (FEUVE)

1.

Költségvetési tervjavaslat elkészítése

Önkormányzati tájékoztató alapján

javaslat

intézmény vezető

Önk. által megadott időpont

intézményve zető

Irattározás

2.

Az intézményi költségvetési javaslathoz szöveges indoklás készítése Elemi költségvetés előkészítése

Önkormányzati tájékoztató alapján

Dologi kiadások részletes tervezése az engedélyezett létszám alapján járulékok tervezése Tervezett kiadások indoklása

Szöveges indoklás

intézmény vezető

Önk. által megadott időpont

intézményve zető

Irattározás

A költségvetési törvény elfogadását követően a fejezet által megadott szempontok alapján a költségvetési szervnek el kell készítenie az elemi költségvetést. Ebben a megadott keretszámok szigorú betartása mellett az egyes részelőirányzatok kialakítását a rendelkezésre álló előző évi tapasztalati adatok, ill. a

ISZSZ részére 2 példányban benyújtott költségvetés

intézmény vezető

Önk. által megadott időpont

intézményve zető

A jóváhagyott költségvetést az analitikus nyilvántartásba felvezetni.

3.

Önkormányzati tájékoztató alapján

1

Utalványozás

Pénzügyi teljesítés

Könyvvezetésben való megjelenítéshez, beszámolás elszámolási feladatok

4.

Bérjegyzékek ellenőrzése, bérfeladások ellenőrzése

EUKÓ ügyrendje / ISZSZ együttműködési megállapodás

5.

Dologi kiadások egyeztetése

EUKÓ ügyrendje / ISZSZ együttműködési megállapodás

6.

Bevételek egyeztetése

EUKÓ ügyrendje / ISZSZ együttműködési megállapodás

7.

Illetményelőleg nyilvántartás egyeztetése

8.

Előirányzatok nyilvántartása

EUKÓ ügyrendje / ISZSZ együttműködési megállapodás Az EUKÓ ügyrendje

9.

Étkezési térítési díjak nyilvántartása

EUKÓ ügyrendje / ISZSZ

tervévi új feladatok alapján kell elvégezni. A kulcsszámos analitikus nyilvántartások egyeztetése az ISZSZ által készített bérfeladással és a rovatos kiközlő bérkiadásaival Az EUKÓ-nál vezetett dologi, felhalmozási és segélykiadások egyeztetése az ISZSZ kiközlőjével Az EUKÓ-nál vezetett analitikus nyilvántartás + ISZSZ kiközlő

Kulcsszámos nyilvántartás

gazdasági ügyintéző

Havi rovatos kiközlő átvételét követő 15 nap

intézményve zető

egyeztetés

Dologi kiadások analitikus nyilvántartása

gazdasági ügyintéző

Havi rovatos kiközlő átvételét követő 15 nap

intézményve zető

egyeztetés

analitikus nyilvántartás

óvodatitká r és gazdasági ügyintéző

intézményve zető

egyeztetés

Az EUKÓ-nál vezetett analitika is ISZSZ analitika alapján

analitikus nyilvántartás

gazdasági ügyintéző

Havi rovatos kiközlő átvételét követő 15 nap Félévente beszámoló készítése előtt

intézményve zető

egyeztetés

A felügyeleti szerv által küldött értesítés alapján az előirányzat módosítások nyilvántartása A térítési díj számlák elkészítése,

analitikus nyilvántartás

gazdasági ügyintéző

Folyamato s

intézményve zető

Analitikus nyilvántartás vezetése + egyeztetés

Számlák, utalványrendele t

gazdasági ügyintéző, óvodatitká

havonta

intézményve zető

2

10.

11.

Pályázat nyilvántartása, elszámolása Ellátmány kezelése

12.

Szabadság nyilvántartás

13.

Szigorú számadású nyomtatványok kezelése

14.

Likviditási terv vezetése

15.

Utazási költség elszámolása

16.

Selejtezési tevékenység

17.

Selejtezésre javasolt eszközök jegyzékbe

együttműködési megállapodás Belső szabályozás

nyilvántartása Elszámolás elkészítése

analitikus nyilvántartás

óvodaveze tő

kiírást követően

intézményve zető

Analitikus nyilvántartás vezetése + egyeztetés

EUKÓ ügyrendje / ISZSZ együttműködési megállapodás EUKÓ ügyrendje / ISZSZ együttműködési megállapodás EUKÓ ügyrendje / ISZSZ együttműködési megállapodás EUKÓ ügyrendje / ISZSZ együttműködési megállapodás EUKÓ ügyrendje / ISZSZ együttműködési megállapodás 2000. évi c. tv., 249/2000. korm. rendelet, Selejtezési szabályzat

Számlák felvezetése

Rovatelszámolá si ív

gazdasági ügyintéző

havonta

intézményve zető

Analitikus nyilvántartás vezetése + egyeztetés

Szabadság nyilvántartás vezetése

analitikus nyilvántartás

óv.vezetőh

szúrópróba

intézményve zető

Analitikus nyilvántartás vezetése + egyeztetés

Naponként vezetés

analitikus nyilvántartás

folyamatos

intézményve zető

egyeztetés

A likviditási terv összeállítása

Terv dokumentáció

gazdasági ügyintéző és óvodatitká r gazdasági ügyintéző

havonta

intézményve zető

egyeztetés

A számlák, bérletek összegyűjtése, utalványrendelet elkészítése Selejtezési bizottság kijelölése

utalványrendele t

gazdasági ügyintéző

havonta

intézményve zető

Analitikus nyilvántartás vezetése + egyeztetés

Selejtezési utasítás

intézmény vezető

intézményve zető

Irattározás

Jegyzék a selejtezésre javasolt

gazdasági ügyintéző

A selejtezés napját megelőző 2 héten belül A selejtezési utasításban

intézményve zető

Irattározás

2000. évi c. tv., 249/2000. korm. rendelet,

r

3

foglalása

Selejtezési szabályzat

18.

Selejtezés lefolytatása

19.

Haszonanyag és hulladék hasznosítása, értékesítése

20.

Megsemmisítés

21.

Selejtezési jegyzőkönyv elkészítése, jóváhagyása

22.

Haszonanyag és hulladék raktárra vétele

23.

Leltározási utasítás kiadása

24.

Leltározási ütemterv kiadása

2000. évi c. tv., 249/2000. korm. rendelet, Selejtezési szabályzat 2000. évi c. tv., 249/2000. korm. rendelet, Selejtezési szabályzat 2000. évi c. tv., 249/2000. korm. rendelet, Selejtezési szabályzat 2000. évi c. tv., 249/2000. korm. rendelet, Selejtezési szabályzat 2000. évi c. tv., 249/2000. korm. rendelet, Selejtezési szabályzat Számviteli tv., 249/2000 (XII.24) Korm. rend. Leltározási szabályzat Számviteli tv., 249/2000 (XII.24) Korm. rend. Leltározási

eszközökről Selejtezési javaslat alapján

Selejtezési jegyzőkönyv

Selejtezési bizottság

meghatáro zottak szerint Önálló terv szerint

Értékesíthető haszonanyag és hulladék megállapítása

Bizonylatok, számlák, szállítólevelek

Selejtezési bizottság

Önálló terv szerint

intézményve zető

Irattározás

Megsemmisítésre kerülő anyagok megállapítása

Megsemmisítés i jegzőkönyv

Selejtezési bizottság, kijelölt személy

Önálló terv szerint

intézményve zető

Irattározás

Teljes selejt. jkv. összeállítása

Selejtezési jegyzőkönyv

Selejtezési bizottság

Önálló terv szerint

intézményve zető

Irattározás

Anyagok számbavétele

Jegyzőkönyvek , bizonylatok

Selejtezési bizottság

Önálló terv szerint

intézményve zető

Irattározás

Utasítások kidolgozása

Utasítás

intézmény vezető

Leltározás megkezdés e előtt 2 héten belül

intézményve zető

Irattározás

Leltározás időpontjának, a leltár fordulónapjának, leltározók

Ütemterv

intézmény vezető

Leltározási utasítással egy időben

intézményve zető

Irattározás

4

intézményve zető

Irattározás

szabályzat Számviteli tv., 249/2000 (XII.24) Korm. rend. Leltározási szabályzat Számviteli tv., 249/2000 (XII.24) Korm. rend. Leltározási szabályzat

25.

Leltárfelvétel

26

Leltárak feldolgozása

27.

Intézményi leltáreredmény megállapítása

Számviteli tv., 249/2000 (XII.24) Korm. rend. Leltározási szabályzat

28.

Leltáreltérés okainak feltárása

29.

50.000 Ft feletti nem rendszeres kiadások fedezet vizsgálata

Számviteli tv., 249/2000 (XII.24) Korm. rend. Leltározási szabályzat ügyrend

30.

A kötelezettségválla láshoz kapcsolódó számlák benyújtása

217/1998 (XII. 30) korm. rend.

meghatározása Az érintettek tájékoztatása

Leltárívek / egyéb kimutatások

Leltár felvevők

Leltározási ütemtervbe n meghatáro zottak szerint Leltárt követően

intézményve zető

Irattározás

A tényleges leltározás lebonyolítása, a leltárívek ellátása a szükséges aláírásokkal ill. bélyegzővel A leltározó jegyzőkönyvek adatainak összesítése, egyeztetése a központi nyilvántartással A hiány keletkezési körülményeinek kivizsgálása

Leltározó jegyzőkönyv

gazdasági ügyintéző

intézményve zető

Irattározás

Összefoglaló leltározási jegyzőkönyv

gazdasági ügyintéző

Leltár felvételt követő 30 napon belül

intézményve zető

Irattározás

Vizsgálati jegyzőkönyv

gazdasági ügyintéző

Leltár felvételt követő 30 napon belül

intézményve zető

Irattározás

Amennyiben a szükséges forrás rendelkezésre áll, nyilvántartásba vétel (köt vállszám) A számlák érvényesítő lappal történő ellátása, melléklete teljesítményigazol ás

Kiadási kötelezettségvállalási nyomtatvány

intézmény vezető

Beérkezést követő 10 munkanap

intézményve zető

Analitikus nyilvántartásba vétel

Érvényesítő lap

gazdasági ügyintéző

Fizetési határidőt megelőző 3 nappal leadni az ISZSZ felé

Köt. vállalás szerint

5

Köt. vállalás szerint

Analitikus nyilvántartásba vétel

31.

Szabályzat készítés folyamata

EUKÓ ügyrendje / ISZSZ együttműködési megállapodás

A működési folyamatok pontos és teljes körű meghatározása

szabályzatok

intézmény vezető

6

folyamatos

Intézményve zető helyettes

Informatikai és Adatkezelési szabályzat Hatályba lépés ideje: 2008. szeptember 01.

Készítette:

Arnhoffer Mihályné óvodavezető

1

Ez az adatvédelmi szabályzat (továbbiakban: szabályzat) a közalkalmazotti nyilvántartással összefüggő legfontosabb adatvédelmi -, informatikai-, biztonsági szabályokat tartalmazza, különös tekintettel a adatkezeléssel, adattárolással és a nyilvánosságra-hozatallal kapcsolatos követelményekre. E szabályzat hatálya kiterjed a Csillag úti Körzeti Óvoda vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottaira, minden közalkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire.

I. Fejezet Általános rendelkezések

A szabályzat az alábbi jogszabályok figyelembe vételével készült:  A személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságágól szóló 1992. évi LXIII. törvény  A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény, különös tekintettel a 2. sz. mellékletére  A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII: törvény (továbbiakban: Kjt.) 83/B-D § -ai és az 5. sz. melléklete.  A nevelési – oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI.) MKM rendelet és a 4. sz. melléklete.

II. Fejezet Részletes szabályok A közalkalmazotti nyilvántartásban szereplő személyes adatok védelméért, az adatkezelési jogszerűtlenségéért felelős: az intézményvezető. Az intézmény dolgozóinak személyi anyagát (adatait) a páncélszekrényben tároljuk. Hozzáférésre jogosultak: az óvodavezető, óvodavezető helyettes, gazdasági ügyintéző, óvodatitkár.

2



A számítógépes információs rendszer védelmének szabályozása A védelem célja: 1. 2. 3. 4. 5.

az adatbiztonság a fizikai biztonság az üzemeltetés a technikai adatvédelem az információtovábbítás szabályozása

A számítástechnikai adathordozók tartalmáért (továbbiakban: adatokért) mindig a kezelésre kijelölt személy a felelős. Feladat:    

megakadályozni az adatok illetéktelenek általi megismerését, lemásolását, megváltoztatását vagy az adathordozó eltávolítását, ellenőrizni a hozzáférési jogosultság betartását, megakadályozni, hogy az adatkezelésre használt távadat átviteli vonalon az adatokhoz illetéktelenül hozzáférjenek, biztosítani azoknak az azonosítását, akiknek az adatkezelésből adatokat továbbítanak.

A számítástechnikai eszközök fizikai biztonságát az intézmény biztosítja az alábbi feltételekkel: A személyzeti nyilvántartás hálózati üzemmódban nem üzemelhet. Az adatkezelést, adatfelvételt kizárólag ezzel a feladattal megbízott dolgozó végezheti. A fenti feladattal megbízott személyek az általuk meghatározott jelszó alapján jogosultak a számítástechnikai eszközök használatára. Az adatkezeléssel, illetve az adatlevétellel megbízott személyek feladatai.  a bevitt adatok helyességének ellenőrzése,  annak biztosítása, hogy a bevitt adatokhoz csak a betekintési joggal felruházott személyek juthassanak hozzá,  gondoskodni kell a bevitt adatok kimentéséről és biztonságos tárolásáról,  a számítástechnikai eszközök hozzáférési kulcsát szolgálati titokként kezelje,  külső személy (pl:. karbantartás, javítás, fejlesztés céljából) a számítástechnikai eszközökhöz úgy férjen hozzá, hogy a kezelt

3

 

adatokat nem ismerheti meg, a számítógépes alapnyilvántartásról adatot szolgáltatni jogszabály által előírt szervek részére végezhet, a rendszer adminisztrációjának teljes körűen tükrözni kell az adatszolgáltatást

A számítástechnikai rendszert – ideértve a programokat is – dokumentálni kell. A rendszer, vagy annak bármely eleme csak az arra illetékes személy felhatalmazásával változtatható meg. A program változtatására csak a program telepítője jogosult. Az idegen floppykat használat előtt vírusvizsgálatnak kell alávetni. A számítógép elhagyása előtt az alkalmazásokból a felhasználónak ki kell lépnie. Az üzemeltetés biztonságáért az intézmény vezetője a felelős, aki javaslatot tesz a számítástechnikai eszközök használatára felhatalmazott személyek névsorára és gondoskodik a nyilvántartásukról, (1.sz. melléklet) a programok dokumentálásáról, a jelszóról, az üzemzavar elhárításáról. Az adatok és a programok megrongálásának megakadályozásáért, a mentések pontos betartásáért, a jelszavak ellenőrzéséért, az adatok és adatállományok változásának naplózásáért, az On-line adatmozgás kezdeményezése jogosultságának ellenőrzéséért, valamint a rendszerből kikerülő, más célra igénybe vett adathordozók törléséért a biztonságosan nem őrizhető számítógépen tárolt adatállomány- mentést követő – törléséről a gépeken dolgozó kijelölt személyek és az Intézmény vezetője a felelős. Az információtovábbítás legfontosabb szempontjai:   

az adatok, mely jogszabály alapján, kinek, mely szervnek, milyen tartalommal szolgáltathatók.

E szempontokat a adattovábbító személy minden alkalommal ellenőrizni köteles.

4

III. Fejezet Záró rendelkezés 1. A szabályzat 2008. szeptember 01. napján lép hatályba. Veszprém, 2008. szeptember 01. Arnhoffer Mihályné óvodavezető



1. sz. melléklet

A közszolgálati nyilvántartás számítógépes üzemeltetéséért felelősek köre



Az üzemelés, és adatbiztonságért felelős:

Arnhoffer Mihályné



Az adatbevitelért felelős:



Az intézmény alkalmazottainak anyagáért felelős: Takácsné Kovács Éva

Tóth Katalin, Sabján Tímea

Az intézmény adatgyűjtői feladatáért felelős: Sabján Tímea

5

MEGISMERÉSI ZÁRADÉK

A Csillag úti Körzeti Óvoda Informatikai és Adatkezelési Szabályzatában foglaltakat megismertem, tudomásul vettem:

1. …..................................................... 2. …..................................................... 3. …..................................................... 4. …..................................................... 5. …..................................................... 6. ….....................................................

6

7

Munkaköri leírások

8

Óvodavezető helyettes I. munkaköri leírása Heti törvényes munkaideje: 40 óra Kötött óraszáma: 22 óra - Vezetői tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett végzi. - Az óvodavezető távollétében teljes felelősséggel látja el a vezetési teendőket, melyről minden esetben köteles a vezetőnek beszámolni. - Felelős a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak irányításáért, tevékenységük ellenőrzéséért. - Aktívan közreműködik az intézményben a pedagógiai munka állandó fejlesztésében, a munka szakmai színvonalának emelésében. - Segíti a pályakezdő, illetve az új kolléga szakmai tájékoztatását. - Az óvoda rendezvényeinek előkészítésében tevékenyen részt vesz. - Ellenőrzi az egyéni bánásmód elvének érvényesülését, segítve a vezető munkáját. - Ösztönzi a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését. - Az óvodai dokumentumokat jól ismeri, és ő is gondoskodik arról, hogy az érintettek ismerjék ezek tartalmát. - Adatok kigyűjtésével segíti az éves statisztika elkészítését. - Biztosítja az intézményen belüli információáramlást. - Figyelemmel kíséri az intézményben folyó gyermekvédelmi munka ellátását. - A balesetvédelmi szabályok betartását folyamatosan ellenőrzi, és a hiányosságokat azonnal jelzi a vezetőnek. - Kapcsolatot tart a szülői munkaközösséggel, évente egy alkalommal összehívja őket. - Javaslatot tesz a jutalmazás elbírálására, elosztására, és a kitüntetésekre. - Védi, megőrzi a társadalmi tulajdont, erre készteti az intézmény dolgozóit is. - Az intézményi védő, óvó előírások betartásáról gondoskodik. - Tartja a kapcsolatot az iskolákkal, bölcsődékkel, oktatási intézményekkel és a közművelődési intézményekkel. - Elkészíti a szabadságolási tervet, illetve a dolgozók nyári munkaidő beosztását. - Vezeti a dolgozók szabadság kartonját, és a szabadságengedélyezési tömbben kiírja azokat. - Vezeti az óvoda könyv-nyilvántartását. - Összeállítja az óvodapedagógusi munkarendet. - Elkészíti és továbbítja a havi hiányzás-jelentést. 9

- Nyilvántartja a betegszabadságokat. - Hiányzás, betegség esetén beosztja a helyettesítést, túlórát. - Összeállítja az óvodapedagógusok havi munkarendjét. - Vezeti az intézmény könyv-nyilvántartását. - Évente érvényesíti a pedagógusok igazolványait. - Gondoskodik a dolgozók részére munkaidő nyilvántartási lapokról. - Szükség szerint közreműködik a továbbképzési tervek elkészítésében. - Szükség esetén segít az adminisztrációs munkában. - Megszervezi és lebonyolítja a gyermekek színház és bábszínház látogatását. - Az óvodavezető útmutatása alapján ellenőrzi, értékeli, segíti a csoportban folyó nevelőmunkát, látogatja a csoportok szülői értekezleteit, ünnepélyeit – tapasztalatairól tájékoztatja az intézmény vezetőjét. - Az intézményvezető távollétében intézi a folyamatban lévő ügyeket. - Az intézményvezető távollétében felbontja és a beérkezés sorrendjében iktatja az óvodába érkező hivatalos küldeményeket. - Kötelezettségvállalási, utalványozási és szakmai teljesítést igazoló jogkör gyakorlására az óvodavezető távolléte esetén jogosult. - Szükség esetén felveszi a kapcsolatot az intézményvezetővel és az óvodavezető helyettes IIvel. - Saját hatáskörében akkor intézkedhet, ha az elintézés az óvodavezető távolléte miatt határidőre csak így történhet meg. - Gyakorolja a közvetlen munkairányítási jogot a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak felett. - Intézkedéseiről az intézmény vezetőjét tájékoztatja. - Külön megbízás alapján elvégzi az óvodavezető által, számára kijelölt feladatokat. Veszprém, 2013. szeptember 01.

Arnhoffer Mihályné óvodavezető A munkaköri leírásomat a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, munkámat az alapján végzem. …………………………………………

10

Óvodavezető helyettes II. munkaköri leírása Heti törvényes munkaideje: 40 óra Kötött óraszáma: 22 óra - Vezetői tevékenységét az intézményvezető irányítása mellett végzi. - Az óvodavezető és óvodavezető helyettes I. távollétében teljes felelősséggel látja el a vezetési teendőket, melyről minden esetben köteles a vezetőnek beszámolni. - Felelős a nevelőmunkát közvetlenül segítő alkalmazottak irányításáért, tevékenységük ellenőrzéséért. - Aktívan közreműködik az intézményben a pedagógiai munka állandó fejlesztésében, a munka szakmai színvonalának emelésében. - Segíti a pályakezdő, illetve az új kolléga szakmai tájékoztatását. - Az óvoda rendezvényeinek előkészítésében tevékenyen részt vesz. - Ellenőrzi az egyéni bánásmód elvének érvényesülését, segítve a vezető munkáját. - Ösztönzi a pedagógusok tervszerű és folyamatos önképzését. - Az óvodai dokumentumokat jól ismeri, és ő is gondoskodik arról, hogy az érintettek ismerjék ezek tartalmát. - Adatok kigyűjtésével segíti az éves statisztika elkészítését. - Biztosítja az intézményen belüli információáramlást. - Vezetői kérésre ellenőrzi a csoportnaplók, a felvételi és mulasztási naplók vezetését és azok tartalmát. - Figyelemmel kíséri az intézményben folyó gyermekvédelmi munka ellátását. - A balesetvédelmi szabályok betartását folyamatosan ellenőrzi, és a hiányosságokat azonnal jelzi a vezetőnek. - Kapcsolatot tart a szülői munkaközösséggel, évente egy alkalommal összehívja őket. - Javaslatot tesz a jutalmazás elbírálására, elosztására, és a kitüntetésekre. - Az intézménybe érkező ügyiratokat naprakészen átnézi, érdemben intézkedik. - Javaslataival segíti az óvoda gazdálkodásával kapcsolatos tevékenységet. - Az óvoda költségvetéséhez javaslatot készít, a jóváhagyott költségvetéssel való gazdálkodást segíti. - Védi, megőrzi a társadalmi tulajdont, erre készteti az intézmény dolgozóit is. - Javaslatot tesz az épület, az épületben lévő berendezések állagának megóvására, bővítésére, fejlesztésére.

1

- Az intézményi védő, óvó előírások betartásáról gondoskodik. - A dolgozók adataiban történő változásokat nyilvántartja. - Közreműködik a továbbképzési tervek elkészítésében. - Tartja a kapcsolatot az iskolákkal, bölcsődékkel, oktatási intézményekkel és a közművelődési intézményekkel. - Az intézmény munkavédelmi szemléjén részt vesz. - Elkészíti a szabadságolási tervet, illetve a dolgozók nyári munkaidő beosztását. - Vezeti a dolgozók szabadság kartonját, és a szabadságengedélyezési tömbben kiírja azokat. - Vezeti az óvoda könyv-nyilvántartását. - Az óvodavezető útmutatása alapján ellenőrzi, értékeli, segíti a csoportban folyó nevelőmunkát, látogatja a csoportok szülői értekezleteit, ünnepélyeit – tapasztalatairól tájékoztatja az intézmény vezetőjét. - Kötelezettségvállalási, utalványozási és szakmai teljesítést igazoló jogkör gyakorlására az óvodavezető és az óvodavezető- helyettes I. távolléte esetén jogosult. - Szükség esetén felveszi a kapcsolatot az intézményvezetővel. - Saját hatáskörében akkor intézkedhet, ha az elintézés az óvodavezető távolléte miatt határidőre csak így történhet meg. - Intézkedéseiről az intézmény vezetőjét tájékoztatja. - Külön megbízás alapján elvégzi az óvodavezető által, számára kijelölt feladatokat. Veszprém, 2013. szeptember 01.

Arnhoffer Mihályné óvodavezető

A munkaköri leírásomat a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, munkámat az alapján végzem.

…………………………………………

2

Tagóvoda vezető munkaköri leírása Heti törvényes munkaideje: 40 óra Kötött óraszáma: 22 óra - Az óvodavezető helyettes távollétében teljes felelősséggel látja el a szükséges teendőket, melyről minden esetben köteles a vezetőnek beszámolni. - Részt vesz a dolgozók munkaidő beosztásának elkészítésében. - Hiányzás, betegség esetén felelős a helyettesítési beosztás elkészítéséért. - Felelős a gyermekek jogainak maradéktalan érvényesítéséért. - Részt vesz az ellenőrzési terv összeállításában. - Elkészíti és továbbítja a havi hiányzás-jelentést. - Nyilvántartja a betegszabadságokat. - Vezeti az intézmény könyv-nyilvántartását. - Évente érvényesíti a pedagógusok igazolványait. - Gondoskodik a dolgozók részére a munkaidő nyilvántartási lapokról. - Szükség esetén segít az adminisztrációs munkákban. - Megszervezi és lebonyolítja a gyermekek színház és bábszínház látogatását. - Szükség esetén felveszi a kapcsolatot az intézményvezetővel. - Külön megbízás alapján elvégzi az óvodavezető, illetve az óvodavezető helyettes(ek) által – számára – kijelölt feladatokat.

Veszprém, 2013. szeptember 01.

Arnhoffer Mihályné óvodavezető

A munkaköri leírásomat a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, munkámat az alapján végzem.

…………………………………………

Gazdasági ügyintéző I. munkaköri leírása Heti törvényes munkaideje: 40 óra Hétfőtől – csütörtökig: 7.30 – 15.30 óráig Pénteken: 7.30 – 14.15 óráig Havonta 2 nap térítési díj fizetésekor: 7.30 – 18.00 óráig 

Figyelemmel kíséri az intézmény helyiségeit, a hiányosságokat feljegyzi. A javításra vagy pótlásra váró feladatokat, a VKSZ felé továbbítja.



Rendkívüli esetekben azonnal köteles intézkedni /tüzeset, csőtörés stb./



Az óvoda részére beszerzett 50 e Ft érték alatti nyilvántartási kötelezettséggel járó tárgyi eszközöket nyilvántartja az ISZSZ által előírt számviteli rendelkezések betartásával.



Az intézményben vezeti a kisértékű tárgyi eszközök nyilvántartását.



Vezeti az ingatlan nyilvántartást. Elvégzi a leltározást, elkészíti a leltárfelvételi jegyet, melyet továbbít az ISZSZ-hez.



Vezeti a nagyértékű tárgyi eszközök nyilvántartó lapjait. Elvégzi a leltározást a Leltározási Szabályzatnak megfelelően, elkészíti a leltárfelvételi ívet, melyet továbbít az ISZSZ-hez.



Nyilvántartja az egyedi nyilvántartó lapokon a dolgozók védőruháját.



Javaslatot készít a selejtezendő eszközökről.



A

Selejtezési

Szabályzatban

foglaltaknak

megfelelően

gondoskodik

a

selejtezés

lebonyolításáról. 

Gondoskodik a kisértékű tárgyi eszközök leltározási tervének elkészítéséről és a leltározás lebonyolításáról.



Beszerzi az óvoda tárgyi feltételeinek javításához szükséges eszközöket, anyagokat.



Ellenőrzi az intézmény részére érkező számlákat, alaki és tartalmi követelményeit, elvégzi a szükséges igazolásokat és a számlákat továbbítja a ISZSZ – hez.



Gondoskodik

az

óvoda

tisztántartásához

szükséges

tisztítószerek

és

takarítószerek

beszerzéséről, és a technikai dolgozók részére kiadásáról. 

Vezeti a bérnyilvántartást az óvodára és a körzetre vonatkozóan.



Vezeti az ISZSZ által előírt formában a kulcsszámos nyilvántartást, havonta egyezteti a Cholnoky tagóvodával az intézményi bérfelhasználást. Év végén elkészíti az összesített kimutatást és az ISZSZ felé továbbítja.



Havonta egyezteti a Cholnoky tagóvodával együtt a rendszeres és a nem rendszeres személyi juttatásokat.



Az ISZSZ – szel havonta egyezteti a Csillag Úti Körzeti Óvoda költségvetésének teljesítését.

1



A bérgazdálkodást illetően az óvodavezetővel együttműködve gazdálkodik az óvoda jóváhagyott költségvetéséből.



Az adójóváíráshoz szükséges nyomtatványokat a dolgozók részére biztosítja, azokat összegyűjti, majd továbbítja a MÁK felé.



A MÁK által a Személyi Jövedelemadó Bevalláshoz megküldött munkáltatói igazolásokat és nyilatkozatokat a megadott határidőre a dolgozóknak kiadja, melyeket a munkavállalók felülvizsgálata után, az adókedvezményekre jogosító igazolásokkal és a Rendelkező Nyilatkozatokkal együtt összegyűjti és továbbítja a MÁK felé.



Elhozza a bérjegyzéket az ISZSZ-től és kiosztja a dolgozók illetve a Cholnoky tagóvoda részére.



Vezeti a fizetési előleg nyilvántartást.



Elkészíti az óvodavezetővel és a Cholnoky tagóvoda gazdasági ügyintézőjével közösen az intézményre vonatkozó költségvetés tervezetét az előírt formában és eljuttatja az ISZSZ-hez.



Az elfogadott költségvetést keretszámai alapján elkészíti az intézmény személyi és dologi kiadásait, valamint a bevételeit szakfeladatokra és kiadásnemekre felosztva, majd továbbítja az ISZSZ felé.



Az intézmény kiadásait és bevételeinek alakulását folyamatosan figyelemmel kíséri.



Elkészíti a VMJV Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Irodája részére a teljesített jubileumi jutalom, felmentési idő, végkielégítés összegének igénylését.



Vezeti a kötelezettségvállalást, a Cholnoky tagóvoda gazdasági ügyintézőjével közösen.



A ISZSZ-től ellátmányt vesz fel a körzetre vonatkozóan a napi feladatok zökkenőmentes megoldásához, mely felhasználásról rovatelszámolási íven 30 napon belül köteles elszámolni, még akkor is ha a készpénz még nem fogyott el. A Cholnoky tagóvoda gazdasági ügyintézője átveszi és határidőre elszámol a Csillag Úti Körzeti Óvoda felé.



Elkészíti az engedélyezett távolsági és helyi buszbérletek határozatát, és eljuttatja azt az ISZSZ felé.



Minden hónap elején összegyűjti az engedélyezett távolsági és helyi buszbérleteket, elkészíti az összesítő kimutatást, valamint a kiküldetési rendelvényeket és eljuttatja a ISZSZ-hez kifizetés céljából. Az összeg felvétele után kifizeti a Csillag Úti Körzeti Óvoda dolgozóinak, illetve a Cholnoky tagóvoda gazdasági ügyintézőjének.



Anyagi felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzek, értékek vonatkozásában.



Elkészíti a Csillag Úti Körzeti Óvoda likvidítási tervét, összesíti azt a Cholnoky tagóvodájéval, és gondoskodik az ISZSZ - hez határidőre történő eljuttatásáról.

2



Kapcsolatot tart a MÁK és ISZSZ ügyintézőivel.



Vezeti az óvoda kulcsnyilvántartását.



Vezeti az óvoda bélyegző nyilvántartását.



Az óvodai étkezési térítési díj befizetési napokon elkíséri az óvodatitkárt a beszedett térítési díjjal az OTP-be, illetve a postára.



Igény esetén a Jövedelemigazolásokat kiállítja.



Végzi az ügyintézést, az ügyirat továbbítását, irattárba helyezését.



Hulladékgazdálkodással kapcsolatos teendőket ellátja ( flakonok, festékpatron stb.. gyűjtése).



Munkakörével kapcsolatos utasítási jogkörrel az óvodavezető rendelkezik.



Külön megbízás alapján elvégzi az óvodavezető illetve az óvodavezető -

helyettes által,

számára kijelölt feladatokat. 

Az óvoda munkavédelmi, tűzvédelmi előírásait köteles megismerni, az évenkénti oktatáson részt venni.



Távolléte esetén helyettesíti: az óvodatitkár és a Cholnoky Jenő lakótelepi tagóvoda gazdasági ügyintézője.

Veszprém, 2013. január 03.

Arnhoffer Mihályné óvodavezető

A munkaköri leírásomat a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, munkámat az alapján végzem.

……………………………………………..

3

Gazdasági ügyintéző II. munkaköri leírása

Heti törvényes munkaideje: 40 óra Hétfőtől – csütörtökig: 7.00 – 15.00 óráig Pénteken: 7.00 – 13.30 óráig Havonta 2 nap térítési díj beszedése: 7.00 – 18.00 óráig 

Közreműködik az éves statisztika elkészítésében.



Figyelemmel kíséri az intézmény helyiségeit, a hiányosságokat feljegyzi, a javításra vagy pótlásra váró feladatokat a VKSZ felé továbbítja.



Rendkívüli esetekben azonnal köteles intézkedni /tüzeset, csőtörés stb./



Az óvoda részére beszerzett 50 e Ft érték alatti nyilvántartási kötelezettséggel járó tárgyi eszközöket nyilvántartja az ISZSZ által előírt számviteli rendelkezések betartásával.



Az intézményben vezeti a kisértékű tárgyi eszközök nyilvántartását.



Vezeti az ingatlan nyilvántartást. Elvégzi a leltározást, elkészíti a leltárfelvételi jegyet, melyet továbbít az ISZSZ-hez.



Vezeti a nagyértékű tárgyi eszközök nyilvántartó lapjait. A Leltározási Szabályzatban foglaltaknak megfelelően elvégzi a leltározást, elkészíti a leltárfelvételi ívet, melyet továbbít az ISZSZ-hez.



Nyilvántartja az egyedi nyilvántartó lapokon a dolgozóknak kiadott védőruhákat.



Javaslatot készít a selejtezendő eszközökről. A

Selejtezési

Szabályzatban

foglaltaknak

megfelelően

gondoskodik

a

selejtezés

megszervezéséről, lebonyolításáról. 

Gondoskodik a kisértékű tárgyi eszközök leltározási tervének elkészítéséről és a leltározás lebonyolításáról.



Beszerzi az óvoda tárgyi feltételeinek javításához szükséges eszközöket, anyagokat.



Ellenőrzi az intézmény részére érkező számlákat alaki és tartalmi követelményeit, elvégzi a szükséges igazolásokat és a számlákat továbbítja az ISZSZ-hez.



Gondoskodik

az

óvoda

tisztántartásához

szükséges

tisztítószerek

és

takarítószerek

beszerzéséről, és a technikai dolgozók részére történő kiadásáról. 

Vezeti a bérnyilvántartást a Cholnoky tagóvodára vonatkozóan.



Vezeti az ISZSZ által előírt formában a kulcsszámos nyilvántartást, havonta egyezteti a Csillag Úti Körzeti Óvodával az intézményi bérfelhasználást. Évvégén elkészíti az összesített kimutatást és továbbítja a Csillag Úti Körzeti Óvoda felé.

4



Havonta egyezteti a Csillag Úti Körzeti Óvodával a rendszeres és a nem rendszeres személyi juttatásokat.



Az adójóváíráshoz szükséges nyomtatványokat a dolgozók részére biztosítja, azokat összegyűjti, majd továbbítja a MÁK felé.



A MÁK által a Személyi Jövedelemadó Bevalláshoz megküldött munkáltatói igazolásokat és nyilatkozatokat a megadott határidőre a dolgozóknak kiadja, melyeket a munkavállalók felülvizsgálata után, az adókedvezményekre jogosító igazolásokkal és a Rendelkező Nyilatkozatokkal együtt összegyűjti és továbbítja a MÁK felé.



Jelenti a dolgozók adataiban történő változásokat a MÁK felé.



Vezeti a Cholnoky tagóvodára, és a Csillag Úti Körzeti Óvodára vonatkozó fizetési előleg nyilvántartást, egyezteti ezt az ISZSZ –szel.



Részt vesz az óvoda költségvetésének készítésében, az elfogadott költségvetés keretszámainak felosztásához a Cholnoky tagóvodára vonatkozóan adatokat szolgáltat.



Vezeti a kötelezettségvállalást a Csillag Úti Körzeti Óvoda gazdasági ügyintézőjével közösen.



A Csillag Úti Körzeti Óvoda gazdasági ügyintézőjétől ellátmányt vesz fel. A megadott határidőre elszámol vele.



Anyagi felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzek, értékek vonatkozásában.



Összegyűjti az engedélyezett távolsági és helyi buszbérleteket, valamint a kiküldetési rendelvényeket és eljuttatja a Csillag Úti körzeti Óvodához.



A Csillag Úti Körzeti Óvoda gazdasági ügyintézőjétől átveszi a bérlettérítés összegét, és kifizeti a dolgozók részére.



Az átvett fizetési jegyzéket a dolgozók számára kiosztja.



Havi likvidítási tervet készít és határidőre eljuttatja a Csillag Úti körzeti Óvodába.



Elkészíti a MÁK által előírt formában a kimutatásokat /jutalom, étkezési hozzájárulás, jubileumi jutalom, stb./



Gondoskodik ezeknek az ISZSZ felé történő eljuttatásáról.



Kapcsolatot tart a MÁK és ISZSZ ügyintézőivel.



Közalkalmazottak részére elkészíti az Utazási Utalványokat.



Vezeti a tagóvoda kulcsnyilvántartását.



Vezeti a tagóvoda bélyegző nyilvántartását.



Ellátja az intézményben folyó étkezéssel kapcsolatos teendőket. Az érvényben lévő rendeletek alapján megállapítja a térítési díjat, díjbeszedési időpontokat, erről a szülőket tájékoztatja.

5



Gondoskodik a térítési díjkedvezményre jogosító nyilatkozatok szülőkhöz történő eljuttatásáról, és ezek nyilvántartásáról.



Figyelemmel kísérő az évközi változásokat /harmadik testvér születése, stb./ nyilvántartást vezet róla.



A fenntartó által az óvodára vonatkozó szociális kedvezményekről a szülőket tájékoztatja.



A fenntartó által megítélt térítési díjkedvezmény összegét nyilvántartja és a meghatározott időre elszámol vele.



Gondoskodik az étkezési térítési díjak számfejtéséről, beszedéséről, feladásáról a befizetési ütemtervnek megfelelően. A befizetéskor megbontja étkezési fajtánként a bevételt. /gyermek, felnőtt étkezők/



A vendéglátó számláján ellenőrzi a számlázott adag helyességét, megbontja a szolgáltatott ételadagokat létszám szerint /gyermek, felnőtt étkezők/.

-

Gondoskodik a távozott gyermekek esetleges térítési díjának rendezéséről.



Naponta 10.30 óráig összeírja és leadja a Bakony Gaszt ZRT felé a gyermek, felnőtt létszámot.



Az étkezéssel kapcsolatos adatszolgáltatást elvégzi.



Be és kilépő dolgozókkal kapcsolatos adminisztrációk elvégzése. Kinevezéseket, átsorolásokat, határozatokat elkészíti.



Jelentéseket, jegyzőkönyveket, pedagógiai anyagok stb. gépelése a tagóvodavezető utasítása alapján.



Az azonnali intézkedést igénylő feladatok ellátásával megbízott óvodapedagógus által elkészített számítási anyag alapján rögzíti és a MÁK felé továbbítja a változó munkabéreket. A „Jelentés a munkából való távolmaradásról” nyomtatványt összeállítja, táppénzes papírokat összegyűjti, és mindezeket továbbítja a MÁK felé.



Elkészíti az esetleges tagóvoda dolgozói által igényelt Munkáltatói és Jövedelemigazolásokat.



A HACCP-vel kapcsolatos ügyintézést végzi, nyilvántartásokat összegyűjti és a szükséges nyomtatványokat kiadja.



Hulladékgazdálkodással kapcsolatos teendőket ellátja ( flakonok, festékpatronok gyűjtése stb..).



Munkája során a gyermekekről, szüleikről, az óvoda belső életéről szerzett információkat hivatali titokként kezeli.



Napi kapcsolatot tart a Csillag Úti Körzeti Óvodával.



Az alkalmankénti könyv- és játékvásárlásban szükség szerint – részt vesz.



A hivatalos üzeneteket, telefonokat továbbítja.



Munkakörével kapcsolatos utasítási jogkörrel a kinevező óvodavezető rendelkezik.

6



Megbízás alapján elvégzi az óvodavezető illetve a tagóvodavezető által, számára kijelölt feladatokat.



Az óvoda munkavédelmi, tűzvédelmi előírásait köteles megismerni, az évenkénti oktatáson részt venni.



Távolléte esetén helyettesíti: a Csillag Úti Körzeti Óvoda gazdasági ügyintézője és az óvodatitkár.

Veszprém, 2013. január 03.

Arnhoffer Mihályné Óvodavezető

A munkaköri leírásomat a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, munkámat az alapján végzem.

…………………………………..

7

Óvodatitkár munkaköri leírása Heti törvényes munkaideje: 40 óra Hétfőtől – csütörtökig: 7.00 – 15.00 óráig Pénteken: 7.00 – 13.30 óráig Havonta 2 nap térítési díj beszedése: 7.00 – 18.00 óráig Munkáját az óvodavezető közvetlen irányítása és ellenőrzése alatt végzi. Jelentési kötelezettséggel az óvoda vezetőjének tartozik. 

Jelentések, határozatok, jegyzőkönyvek, pedagógiai anyagok stb. gépelése az óvodavezető utasítása alapján.



Közreműködik az éves statisztika elkészítésében.



Folyamatosan végzi az óvodai adminisztrációt:



A leveleket, iratokat postára adásra felkészíti, iktatja.



A beérkező iratokat, leveleket iktatja. Az irattárat vezeti.



Postakönyvet és bélyegelszámolást vezeti.



Elvégzi az elektronikus levelezéseket, megrendeléseket, melyekkel az óvodavezető megbízza.



Elkészíti a szülőket érintő tájékoztatókat, meghívókat.



Közalkalmazottak részére elkészíti az Utazási Utalványokat.



A dolgozók személyi anyagát folyamatosan vezeti.



A be és kilépő dolgozókkal kapcsolatos adminisztrációs munkákat végzi. Átsorolások, kinevezések, határozatok elkészítése.



Az óvodavezető - helyettes által elkészített számítási anyag alapján rögzíti és a MÁK felé továbbítja a változó munkabéreket. A „Jelentés a munkából való távolmaradásról” nyomtatványt, a táppénzes papírokat összegyűjti, és mindezeket továbbítja a MÁK felé, továbbá elkészíti a nem rendszeres kifizetések könyvelési bizonylatait: - telefon, bérlettérítés, jubileumi jutalom stb….



Jelenti a dolgozók adataiban történő változásokat a MÁK felé.



Igény esetén a munkáltatói igazolásokat kiállítja.



Elvégzi a Közoktatási Információs Rendezéssel kapcsolatos adatszolgáltatást.



A közlönyöket, sajtótermékeket átnézi, az óvodára vonatkozó rendeleteket kiírja, az óvodavezetőnek megmutatja.



Napi kapcsolatot tart a tagóvodával.



Az alkalmankénti könyv- és játékvásárlásban szükség szerint – részt vesz.

8



Rendben tartja a tanügyi és egyéb nyomtatványokat. Nyilvántartja a szigorú számadású nyomtatványokat. Pótlásukról gondoskodik, a körzetre vonatkozóan elkészíti és továbbítja.



A hivatalos üzeneteket, körtelefonokat továbbítja.



Vezeti a pedagógus továbbképzéssel kapcsolatos nyilvántartásokat, és az elszámolást elkészíti.



Vezeti a központi támogatásokkal kapcsolatos nyilvántartásokat, és az elszámolást elkészíti.



Ellátja az intézményben folyó étkezéssel kapcsolatos teendőket. Az érvényben lévő rendeletek alapján megállapítja a térítési díjat, díjbeszedési időpontokat, erről a szülőket tájékoztatja.



Figyelemmel kíséri az évközi változásokat /harmadik testvér születése/ és nyilvántartást vezet róla.



A szülőket tájékoztatja a fenntartó által az óvodára vonatkozó szociális kedvezményekről. A fenntartó által megítélt térítési díjkedvezmény összegét nyilvántartja és a meghatározott időre elszámol vele.



Gondoskodik az étkezési térítési díjak számfejtéséről, beszedéséről, feladásáról, a befizetési ütemtervnek megfelelően. A befizetéskor megbontja étkezési fajtánként a bevételt. /gyermek, felnőtt, vendég ebéd/



A rendszeres bevételekről kiállítja a számlát.



Naponta 10.30 óráig összeírja és leadja a Bakony Gaszt ZRT felé a gyermek, felnőtt létszámot.



A vendéglátó számláján ellenőrzi a számlázott adag helyességét, megbontja a

szolgáltatott

ételadagokat létszám szerint, és étkezési fajtánként. 

Gondoskodik az óvodából eltávozott gyermekek esetleges térítési díjának rendezéséről. A díjbeszedési napon ellenőrzi, hogy valamennyi gyermek szülei fizettek-e, nem fizetés esetén gondoskodik a hátralék beszedéséről.



Az étkezéssel kapcsolatos adatszolgáltatást elvégzi.



A HACCP-vel kapcsolatos ügyintézést végzi, nyilvántartásokat összegyűjti és a szükséges nyomtatványokat kiadja.



Munkája során a gyermekekről, szüleikről, az óvoda belső életéről szerzett információkat hivatali titokként kezeli.



A munkaidőt, munkarendet betartja, annak eltérése esetén értesíti az óvodavezetőt vagy az óvodavezető helyettest.



Munkaideje alatt az intézményből csak az óvodavezető vagy az óvodavezető helyettes engedélyével távozhat.



Az óvoda munkavédelmi, tűzvédelmi előírásait köteles megismerni, az évenkénti oktatáson részt venni.

9



A munkavédelmi előírásoknak megfelelően gondoskodik a biztonságos munkavégzésről.



A rábízott eszközöket, berendezési tárgyakat folyamatosan ellenőrzi.



Az esetleges meghibásodásokat azonnal jelzi az óvodavezetőnek.



Külön megbízás alapján elvégzi az óvodavezető által, számára kijelölt feladatokat.



Távolléte esetén helyettesíti: a Csillag Úti Körzeti Óvoda gazdasági ügyintézője és a Cholnoky Jenő lakótelepi tagóvoda gazdasági ügyintézője.

Veszprém, 2013. január 03.

Arnhoffer Mihályné óvodavezető

A munkaköri leírásomat a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, munkámat az alapján végzem.

………………………………….

10

Óvodapedagógus munkaköri leírása Heti törvényes munkaideje: 40 óra 

Az óvodapedagógusok munkaidejét és kötelező óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabályok határozzák meg.



Az óvodapedagógus munkaköri feladatait, az óvoda nevelő–oktató munka tartalmát és szervezeti kereteit meghatározó alapdokumentumok, az óvoda munkaterve és az óvodavezető illetve a tagóvodavezető útmutatása alapján önállóan, felelősséggel végzi.



Köteles megtartani a pedagógus etika követelményeit, felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért.



A gyermekek optimális fejlesztésért a délelőttös és délutános beosztásban dolgozó óvodapedagógus közösen felel, az összehangolt nevelési terv és munkarend alapján.



Hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját.



Folyamatos kapcsolatot tart a szülőkkel.



A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében, kapcsolatot tart a bölcsődei és az iskolai nevelőkkel.



Részt vesz az óvoda közös szülői értekezletein.



Megszervezi és vezeti csoportja szülői értekezleteit, melyről jegyzőkönyvet készít.



Családlátogatást végez, melyről feljegyzést készít.



Különös gonddal foglalkozik a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekkel.



Szorosan együttműködik az óvoda gyermekvédelmi felelősével, munkáját segíti.



A szülőket tájékoztatja az éppen esedékes tudnivalókról.



Igény, illetve a kijelölt időpont szerint nyílt napot, fogadóórát tart.



Támogatja az orvos, a védőnő (járványos megbetegedésnél), állami gondozott gyermek esetében a nevelőszülői felügyelő munkáját.



A gyermekek súly – és magasság gyarapodását rögzíti.



Ellenőrzi a csoportszoba tisztaságát és gondoskodik az egészségvédelmi követelmények betartásáról.

11



Felelős a rábízott gyermekek testi épségéért, egészségéért, csoportját nem hagyhatja felügyelet nélkül.



Az óvoda pedagógiai elveivel ellentétes büntetési eljárást nem alkalmazhat (testi fenyítés, étel-, levegőzés megvonása, csoporttól való elkülönítés).



Testi fenyítés esetén jegyzőkönyv felvétele kötelező.



Szükséges esetben a gyermek egészségi állapotáról a szülőt tájékoztatja.



Az óvodában olyan időpontban kell megjelennie, hogy munkaidejének kezdetekor a munka végzésére alkalmas állapotban álljon.



Ha munkáját betegség vagy egyéb halaszthatatlan ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelentse az intézményben, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak.



Ha betegsége lehetővé teszi, váltótársát értesítse, hogy csoportja óvodapedagógusi ellátottsága zökkenőmentes legyen.



Munkaideje alatt csak az óvodavezető illetve a tagóvodavezető engedélyével távozhat az intézményből.



A pedagógiai munkával, az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívüli – rendszeres vagy esetenkénti teendői:



a napi kezdeményezések, foglalkozások előkészítése – az ezekkel kapcsolatos látogatásokon való részvétel,



a leltárnál való közreműködés,



az óvodapedagógusi beosztással kapcsolatos adminisztrációs munka ellátása: felvételi – mulasztási napló, csoportnapló, gyermekekről készült feljegyzések, étkezési nyilvántartás stb…)



testületi értekezleteken való részvétel,



kirándulások, ünnepélyek előkészítése, lebonyolítása,



családlátogatások elvégzése, fogadóórák megtartása.



Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkokat köteles megőrizni.



Óvja az óvoda berendezési tárgyait és felszereléseit.



A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért felelősséggel tartozik.



Feladata az óvoda munkavédelmi, tűzvédelmi előírásainak megismerése, az oktatásokon való részvétel.



A tűzriadó tervet csoportjával az előírás szerint – évente egyszer – köteles gyakorolni.

12



Külön megbízás alapján elvégzi az óvodavezető illetve a tagóvodavezető által, számára kijelölt feladatokat.

Veszprém, 2010 szeptember 01.

Arnhoffer Mihályné óvodavezető

A munkaköri leírásomat a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, munkámat az alapján végzem.

…………………………………………

13

Dajka munkaköri leírása Heti törvényes munkaideje: 40 óra –

Az intézményben olyan időpontban kell megjelennie, hogy munkaidejének kezdetekor a munka végzésére alkalmas állapotban álljon.

–

Ha munkáját betegség vagy egyéb halaszthatatlan ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelentse az intézményben, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak.

–

Tisztán tartja a hozzá tartozó csoportszobát, gyermeköltözőt, mosdót, ezek felszerelési tárgyait, textíliáit.

–

Közreműködik az óvoda nyári nagytakarítási munkálatainak elvégzésében.

–

Az óvodapedagógus kérése alapján segít a gyermekek gondozásában, étkeztetésében, öltöztetésében és egyéb feladatokban. (gyermeki munka segítése, testneveléshez való öltöztetés, festés után – eszközök rendbetétele stb.)

–

Séták, kirándulások, rendezvényeken való részvétel alkalmával, szükség szerint segít a gyermekek kísérésében.

–

Munkáját úgy szervezze, hogy a csoport nyugalmát ne zavarja.

–

Beszéde a gyermekek között példamutató, magatartása segítőkész legyen.

–

A szülőknek a gyermekek óvodai magatartásáról tájékoztatást nem adhat.

–

Nyári időszakban – a szabadban való tartózkodás ideje alatt – gondoskodik a gyermekek ivóvíz ellátásáról.

–

Köteles az ÁNTSZ előírásait betartani (érvényes tüdőszűrés, védőöltözet, 3 fázisú mosogatás, ételminta 48 órai tárolása stb…)

–

Egészségügyi zárlat vagy fertőzés esetén elvégzi a fertőtlenítő takarítást.

–

Ételmaradék, hulladék csak a kijelölt helyen tárolható. A gyűjtőedényt, fedéllel együtt kell használni.

–

Munkáját a munkavédelmi és tűzvédelmi előírások betartásával köteles végezni.

–

Személy szerint felel a nevére kiadott felszerelési tárgyakért, nyilvántartásban szereplő eszközökért, álló-, és fogyóeszközök védelméért.

–

Felelős a területén lévő balesetveszély elhárításáért.

–

A takarítási, fertőtlenítési munkák elvégzéséhez kiadott tisztítószereket gazdaságosan használja.

–

A munkavégzéshez szükséges elektromos gépeket az előírásnak megfelelően használja, tisztán tartja.

–

A meghibásodásokat azonnal jelenteni kell, az óvodavezetőnek illetve a tagóvodavezetőnek.

–

Közreműködik a leltár, ill. a selejtezés előkészítésében, lebonyolításában.

14

–

Túlmunkára az előírt jogszabályok alapján kötelezhető.

–

Munkaidő alatt az óvoda épületét csak az óvodavezető illetve a tagóvodavezető engedélyével hagyhatja el.

–

Felelősséggel tesz eleget az épületbiztonsági és egyéb biztonsági előírásoknak, intézkedéseknek.

–

Aki az intézményt zárja, felel az áramtalanításért és a riasztó bekapcsolásáért.

–

Külön megbízás alapján elvégzi az óvodavezető illetve a tagóvodavezető által, számára kijelölt feladatokat.

Veszprém, 2010. szeptember 01. Arnhoffer Mihályné óvodavezető

A munkaköri leírásomat a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, munkámat az alapján végzem.

………………………………………

15

Konyhán – folyosón dolgozó dajka munkaköri leírása Heti törvényes munkaideje: 40 óra



Az intézményben olyan időpontban kell megjelennie, hogy munkaidejének kezdetekor a munka végzésére alkalmas állapotban álljon.



Ha munkáját betegség vagy egyéb halaszthatatlan ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelentse az intézményben.



Előkészíti, elosztja az ebédet, uzsonnát. Az előírásoknak megfelelően melegíti az ebédet.



Közegészségügyi követelmények szerint elmosogatja a szállító és étkező edényeket.



Elvégzi a konyha naponkénti folyamatos takarítását. Hetente egyszer fertőtlenítő nagytakarítást végez /hypó, sósav/.



Felelős az ételminta elrakásáért, az ételmintás üvegek kifőzéséért.



Ellátja mindazokat a rendszeres és időszakos feladatokat, amelyeket az óvodavezető a feladatkörébe utal: 

köpenyeket, konyharuhákat, törülközőket szükség szerint mossa,



konyhai ételmaradékot helyére viszi,



ételmaradékos vödröket naponta tisztítja, ha hiányzik a gazdasági előadó, a gyermeklétszám lejelentéséért felelős.



Takarítja, rendben tartja: az irodákat, az óvodapedagógusi és dajkai öltözőket, az orvosi szobát, a használaton kívül levő csoportszobákat, a folyosókat – közlekedőt, a tornatermet, a mosókonyhát és az óvoda területén lévő mellékhelyiségeket.



Az óvoda folyosóját naponta legalább kétszer, ha szükséges többször is felmossa, portalanítja.



A területén lévő bútorokat, ajtókat, textíliákat rendszeresen ápolja, tisztán tartja, - az ablakok tisztaságát segítséggel végzi.



Kimossa, vasalja a konyhai textíliákat.



Ápolja, gondozza a folyosókon lévő növényeket.



Részt vesz a nyári nagytakarításban.



Dajkai hiányzás esetén csoportba osztható.



Munkáját úgy végezze, hogy az intézmény zavartalan működése biztosítva legyen.



Munkaidő alatt az óvoda épületét csak az óvodavezető illetve a tagóvodavezető engedélyével hagyhatja el.



Munkáját a munkavédelmi-, és tűzvédelmi előírások betartásával köteles végezni.

16



Felelős a területén lévő álló-, és fogyóeszköz védelméért és a balesetveszély elhárításáért.



Túlmunkára az előírt jogszabályok alapján kötelezhető.



Külön megbízás alapján elvégzi az óvodavezető illetve a tagóvodaveztő által, számára kijelölt feladatokat.

Veszprém, 2010. szeptember 01.

Arnhoffer Mihályné óvodavezető Munkaköri leírásomat a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, munkámat az alapján végzem.

…………………………………….

17

Folyosón dolgozó dajka munkaköri leírása Heti törvényes munkaideje: 40 óra 

Az intézményben olyan időpontban kell megjelennie, hogy munkaidejének kezdetekor a munka végzésére alkalmas állapotban álljon.



Ha munkáját betegség vagy egyéb halaszthatatlan ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelentse az intézményben.



Ellátja mindazokat a rendszeres és időszakos feladatokat, amelyeket az óvodavezető a feladatkörébe utal: 



köpenyeket, konyharuhákat, törülközőket szükség szerint mossa,

Takarítja, rendben tartja: az irodákat, az óvodapedagógusi és dajkai öltözőket, az orvosi szobát, a használaton kívül levő csoportszobákat, a folyosókat – közlekedőt, a tornatermet, a mosókonyhát és az óvoda területén lévő mellékhelyiségeket.



Az óvoda folyosóját naponta legalább kétszer, ha szükséges többször is felmossa, portalanítja.



A területén lévő bútorokat, ajtókat, textíliákat rendszeresen ápolja, tisztán tartja, - az ablakok tisztaságát segítséggel végzi.



Ápolja, gondozza a folyosókon lévő növényeket.



Részt vesz a nyári nagytakarításban.



Dajkai hiányzás esetén csoportba osztható.



Munkáját úgy végezze, hogy az intézmény zavartalan működése biztosítva legyen.



Munkaidő alatt az óvoda épületét csak az óvodavezető illetve a tagóvodavezető engedélyével hagyhatja el.



Munkáját a munkavédelmi-, és tűzvédelmi előírások betartásával köteles végezni.



Felelős a területén lévő álló-, és fogyóeszköz védelméért és a balesetveszély elhárításáért.



Túlmunkára az előírt jogszabályok alapján kötelezhető.



Külön megbízás alapján elvégzi az óvodavezető illetve a tagóvodaveztő által, számára kijelölt feladatokat.

Veszprém, 2010. szeptember 01. Arnhoffer Mihályné Óvodavezető Munkaköri leírásomat a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, munkámat az alapján végzem. …………………………………….

18

19

20

21

22

23

24