Családsegítő Központ 8181 Berhida, Veszprémi u. 1-3. Tájékoztató a Berhida közigazgatási területén igénybe vehető szociális alapellátások helyzetéről Házi segítségnyújtás - idősek nappali ellátása - szociális étkeztetés A házi segítségnyújtás, idősek nappali ellátását és a szociális étkeztetést is az 1993-as szociális törvény nevesítette és tette az önkormányzatok számára kötelező feladattá. Berhida településen kötelező alapfeladataként a családsegítő központ nyújtja a fenti ellátásokat. A szociális szolgáltatásokat és ellátásokat differenciáltan kell nyújtani annak érdekében, hogy mindenki olyan szolgáltatásban és ellátásban részesüljön, amit szükségletei indokolnak. A házi segítségnyújtás célja és feladata az egészségi állapotuk miatt önmaguk ellátására nem, vagy csak részben képes személyek lakókörnyezetében önálló életvitele megtartásában való közreműködés. A házi gondozás a koruk, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, önellátásra képtelen személyek számára biztosít: -fizikai ellátást -mentális gondozást -egészségügyi ellátást -érdekképviseletet Az ellátások igénylésének alakulása 2007-2011 között 2007. december 31-én 20 fő 2008. december 31-én 17 fő 2009. december 31-én 10 fő 2010. december 31-én 6 fő 2011. december 31-én 6 fő Idősek nappali ellátása: A szolgáltatás célja a hiányzó családi gondozás pótlása, az ellátottak szociális helyzetének javítása, kulturált körülményeinek megelőzése, egészségi és higiénés viszonyainak javítása. A nappali ellátás keretében biztosítani kell a lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, továbbá igény szerint megszervezi az ellátottak napközbeni étkeztetését. Az ellátások igénylésének alakulása 2007-2011 között 2007. december 31-én 8 fő 2008. december 31-én 6 fő 2009. december 31-én 6 fő 2010. december 31-én 7 fő 2011. december 31-én 8 fő
Szociális étkeztetés célja, feladata: Azoknak a szociálisan rászorult személyeknek a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről történő gondoskodás, akik azt önmaguknak, illetve önmaguknak és eltartottjaik részére tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, ideértve azokat is koruk, vagy egészségi állapotuk miatt nem képesek az étkezésről más módon gondoskodni. A feladat ellátását az intézmény napi egyszeri meleg étkezés biztosításával végzi. Az étkezés igénybe vehető az idősek klubjában helyben fogyasztással, illetve elvitellel, valamint a gondozó által történő kiszállítással. Az étel házhoz szállítását a gondozó kerékpárral végzi. Az ellátások igénylésének alakulása 2007-2011 között 2007. december 31-én 28 fő 2008. december 31-én 38 fő 2009. december 31-én 74 fő 2010. december 31-én 44 fő 2011. december 31-én 48 fő Térítési díj megállapítása: Az ellátásokért fizetendő térítési díjat az ellátást kérő lakhelye szerint illetékes önkormányzat képviselőtestületének rendelete állapítja meg a vonatkozó jogszabályi előírások, aktuális rendeletek szerint, az 1993. évi III. tg., valamint a 29/1993.(II.17) Korm. rendelet alapján. Az ellátások, szolgáltatások igénylése esetén a hatályos jogszabályi előírások alapján az ellátotti dokumentációk a -kérelem szóban vagy írásban -orvosi igazolás -nyilatkozat arról, hogy az igénylő más szociális lapszolgáltatásban részesül-e -nyilatkozat önkéntes fizetésről (ebben az esetben nem kell jöv. Vizsgálatot végezni). -jövedelemnyilatkozat -jövedelemvizsgálat -tájékoztatás térítési díjról -megállapodás -nyilvántartás, melyek kiegészülnek házi gondozás igénybevételi eljárása során az egyszerűsített előgondozással, a gondozási szükséglet vizsgálatával, illetve az igazolással, mely tartalmazza a kérelmező napi gondozási szükségletét óraszámban kifejezve. Házi segítségnyújtás esetén az egyéni gondozási terv szükség esetén kiegészülhet még az ápolási tervvel. Az egyéni gondozási terv mellett a gondozónő legalább negyedévente, illetve szükség szerint tölti az értékelőlapot is a gondozott egészségi állapotával kapcsolatban. Az ellátottakról a gondozónő/k gondozási naplót vezetnek az ellátott otthonában végzett
Nappali ellátás igénybevételekor látogatási és eseménynapló vezetése közelező, és az ellátás megkezdése előtt egyéni gondozási terv készítésére kerül sor. A szociális étkeztetés nyújtása esetén vezetni kell az ellátási napok számát, külön az elvitellel és külön a kiszállítással történő igénybevételt. (Az ellátások igénybevételével biztosításával kapcsolatos dokumentumok, nyomtatványok a tájékoztató mellékletét képezik.) Házi orvos szerepe az étkeztetés, nappali ellátás és a házi segítségnyújtás igénylésének elbírálásában. Az ellátás igénylésekor a kérelmezőnek fel kell keresnie a házi orvosát az ún. „B” lappal, melyet az orvosa tölt ki, arra vonatkozóan, hogy az igénylő milyen mértékben képes az önálló életvitelre. (Emellett a szociális szolgáltató részéről meg kell történnie a gondozási szükséglet felmérésnek is az ellátandó otthonában). Abban az esetben, ha a gondozási szükséglet alapján az igénylő nem éri el a napi egy óra gondozási óraszámot, és/vagy az orvosa úgy nyilatkozik, hogy önálló életvitelre képes, akkor a házi gondozás iránti kérelem elutasításra kerül, melyről a kérelmezőt az intézményvezető írásban értesíti.
A szociális ellátók szerepe az idősek életminőségének, életmódjának megóvása érdekében A társadalmi segítségnyújtás résztvevői: Fizikális Házi, ill.szakorvosi, szociális rendszer Kognitív Szociális rendszer Emocionális Egészségügyi, illetve szociális rendszer, civil szervezetek Életmódbeli Állami Szociális rendszer Civil szervezetek anyagi Állami Szociális rendszer Berhidán kérdőíves felmérést végeztünk a 60 év felettiek körében A felmérés célja az érintett korosztály egészségi állapotára, munkavégzési és aktivitási hajlandóságára, társas kapcsolataira, szociális szolgáltatások, ellátások iránti igényeik és családi, baráti kapcsolataira vonatkozik. (a felmérés kielemzése csak részben történt meg, teljeskörű, mindenre kiterjedő feldolgozása az idő rövidsége miatt nem történt meg). Berhida településen a felmérés időszakában a 60-105 év közöttiek száma összesen 1209 fő volt. Ebből 494 fő nő, és 715 fő férfi. A kérdőíves felmérés során összesen 602 fő megkérdezett közül 250 fő elzárkózott a kutatásban való részvételtől. A kérdőíveket összesen 352 fő töltötte ki. :
Korosztályos megbontásban 60-70 év közöttiek 70-75 év közöttiek 75-80 év közöttiek 80 év felettiek Összesen
Nők 89 64 43 31 227
Férfiak 53 43 18 11 125
142 fő 107 fő 61 fő 42 fő 352 fő
Egészségi állapotra, önálló életvitelre vonatkozó felmérés A megkérdezettek egészségi állapotának orvosi pontosságú felmérésére nem törekedhettünk. Ugyanakkor fontosnak ítéltük azonosítani az egészségi állapotnak a jóléttel kapcsolatos társadalmi dimenzióit.
Egészségi állapotot érintő kérdések alapján Nők Egészségi állapota rossz közepes kiváló 60-70 év közöttiek 10% 57% 33% 70-75 év közöttiek 16% 79% 5% 75-80 év közöttiek 22% 78% 80 év felettiek 37% 63% Férfiak egészségi állapota 60-70 év közöttiek 70-75 év közöttiek 75-80 év közöttiek 80 év felettiek
rossz 17% 25% 18 % 52%
közepes 54% 65% 82% 48%
kiváló 29% 10% -
Az egészségi állapoton belül főként az idősek aktivitására voltunk kiváncsiak (fizikai, szociális és pszichés aktivitás) A fizikai aktivitást jól mutatja többek közt az otthoni munkavégzés gyakorisága, rendszeressége. Mindemellett elmondható, hogy a fizikai aktivitást nem célszerű külön választani a társas, illetve munka jellegű aktivitástól: Ugyanis tapasztalható, hogy az aktivitás minden fajtája pozitívan hat az életminőségre és az egészségi állapotra. Felmérésünk alapján megállapítható, hogy a leggyakoribb aktivitási forma a családtagoknak nyújtott segítség, kertészkedés a ház körül tevékenységek, illetve az unokák gyakori felügyelete.
Rendszeresen végzett tevékenységek a 60 év feletti korosztályban Gyakran segít a cs.tagoknak sűrűn tesz-vesz a ház körül gyakran vigyáz unokákra A felmérés alapján az érintett korosztály zöme a család aktív, segítő tagja. Ugyanakkor feltételezhető, hogy mindez az idős ember egyfajta bezártságát is eredményezheti. Szociális aktivitás: A szociális aktivitás nagymértékben befolyásolja a pszichés állapotot is. Ide sorolhatjuk a kapcsolatháló kiterjedését, az egymásnak segítést, és a közösségekben való aktív részvételt is. Jelenleg ezzel csak jelzés szerűen foglalkoztunk, mert a téma kiemelt fontosságú, mely külön elemzést érdemel. Pszichés aktivitás: A kérdőíves felmérés során foglalkoztunk az elmagányosodás, elszigetelődés problémájával, mely az idősek jóllétének központi eleme. Ismeretes, hogy gyakori az időskori depresszió, súlyosabb esetben a demencia kialakulásának a lehetősége. A kutatás során a pszichés állapotra vonatkozóan két kérdést tettünk fel: -nincs, akivel megvitassa a világ dolgait, -gyakran érzi magát magányosnak. A válaszok alapján az egyedüllét, a magány érzése sokkal jellemzőbb probléma, mint az, hogy nincs kivel megvitatni a világ dolgait. Aktuális tájékoztatók (településen igénybe vehető szolgáltatások ismerete) A megkérdezettek alapszolgáltatásokat.
közel
90%-a
ismeri
a
helyben
igénybe
vehető
szociális
Időskori személyiségváltozások.(az öregedés fogalma: ”időben elkerülhetetlenül és törvényszerűen kiszélesedő, jóval az öregkor előtt fejlődő, soklépcsős biológiai folyamat…) A fizikai változások személyiségbeli változásokat is okoznak, hiszen el kell fogadni, fel kell dolgozni a megváltozott élethelyzetet. Megváltozik az egyén és a társadalom közötti kapcsolat is. Különböző vizsgálatok, kutatások bizonyítják, hogy elfogadható testi állapot és anyagi körülmények mellett az átlagos idős alkalmazkodik a megváltozott életkörülményekhez. A beilleszkedésre vonatkozóan Reichard öt személyiségtípust tárt fel.:konstruktivitás, függőség, védelembe vonulás, öngyűlölet.
Idősek életmódja, mindennapi aktivitása Az érintett korosztály életmódját különböző szempontokból közelíthetjük meg. Elsőként szinte magától étetődő kérdés, hogy a gazdaságilag aktív élet megszűnésével felszabaduló időmennyiséget hogyan, milyen tevékenységekkel tölti. Fontos kérdés, hogy az idős korosztálynak vannak-e olyan rendszeres , ismétlődő feladataik, elfoglaltságaik, melyek frissen tartják az aktivitásukat, ezáltal is hasznosnak érezhetik magukat. Nem elhanyagolható kérdés, hogy az idős embereknek van-e módjuk, lehetőségük , hogy igényeiket, vágyaikat kielégíthessék. Ahhoz, hogy az idős ember jól érezze magát a társadalomban, megfelelő segítő környezetre van szükség. Az idős emberek állapotát, egyéni szükségleteit, emberi méltóságát szem előtt tartva szükségszerű a krízishelyzetek felismerése, azok adekvát megoldásai. Ugyanakkor törekedni kell az izoláció megelőzése szempontjából a szociális kapcsolatok fenntartásának a lehetőségeire. Nem elhanyagolható körülmény, hogy az ellátás mindig egyénre szóló legyen. Éppen ezért a gondozók szakmai tudása, az empatikus és jó kommunikációs képessége, rugalmassága, pszichés terhelhetősége alapvető követelménye a hatékonyságnak. A rendszeres, és gyakori intézményi ellenőrzések (belső ellenőrzés, módszertani, hatósági, ÁNTSZ…..stb.), jogszabályi változások egyre nagyobb fokú odafigyelést igényelnek, és terhet rónak a szociális gondozókra. A jogszabályi változások maguk után vonják az igénybevétellel kapcsolatos többlet dokumentációt is. Berhida településen 3 fő látja el (két fő nyolcórás és egy fő részmunkaidős) - mely megfelel a jogszabályban előírt szakmai létszámnormának-, a házi segítségnyújtás, étkeztetés és nappali ellátás feladatait. A 2011. január 01-től hatályos jogszabály szerint egy fő szociális gondozó max. 9 fő gondozottat láthat el. Településünkön jelenleg 6 fő házi gondozottunk van. Az idősek klubjában jelenlegi létszám 8 fő. Szociális étkeztetést igénybe vesz 48 fő. Ebből a gondozó 34 fő részére szállítja ki mindennap az ebédet 17 fő saját maga viszi el. Helyben fogyasztás - fő. Berhidán a lakosságszámot, illetve a 60 év felettiek számát figyelembe véve kevesen veszik igénybe a házi segítségnyújtást és a nappali ellátást. A kérdőíves felmérés alapján, mint látható, a megkérdezettek legalább 80 %-a közepes egészségi állapotúnak vallja magát, nem magányos, és jelentős szerepet kap a család jelenléte. Továbbá a településen több olyan civil szervezet működik (kertbarát kör, nyugdíjas klub, kézműves foglalkozás), mely nem jelent kötelezettséget az idős ember számára. Egészségi állapotától, hangulatától függően látogathatja a foglalkozásaikat, programjaikat.
Mind emellett –tekintettel, hogy az érintettek ¼-e vett csak részt a felmérésben- Berhida településen az alacsonyabb számú igénybevétel ellenére is A felmérés alapján, valamint a személyes tapasztalatok alapján felvetődik az tény, hogy a fiatalabbak veszik sok esetben igénybe az idősebb generáció (szülő) fizikai segítségnyújtását (háztartási munka, gyermekfelügyelet….), illetve nem egy esetben tapasztalható a fiatal felnőttek anyagi függősége a szülőtől. Ez nem egy esetben befolyásolja, hogy például nem veszi igénybe az általunk nyújtott, neki megfelelő szolgáltatást. A demográfiai mutató szerint ugyanakkor szükséges lenne a személyes gondoskodást nyújtó ellátás fenntarthatósága, hiszen az idősek esetében is nehéz általános tendenciákat megfogalmazni. Közöttük is megtalálhatóak a jól szituált, egészséges, vagy szegénységben betegséggel küszködő egyének is. Ezzel egyidejűleg megnő a kiszolgáltatottság és a kirekesztettség veszélye is. Éppen ezért fontos, hogy a településen továbbra is működhessen akár élethelyzetéből, vagy életkori sajátosságból adódóan a rászoruló ember számára a mindenkor biztonságot adó személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás. Koncepció: Fokozott odafigyelés a koruk és/vagy egészségi állapotuk miatt rászoruló emberekre - előadások, helyi tv, újság, szórólapok, személyes megkeresések révén minél szélesebb körben ismertté tenni a szolgáltatásainkat - programok szervezése - házi orvosokkal való együttműködés - közreműködés az áldozattá válás megelőzésében (együttműködés rendőrséggel, polgárőrséggel). - családgondozói szerep (tanácsadás, hivatalos ügyek intézésében való közreműködés) Cél: a jelenlegi nehéz gazdasági és szociális helyzetben is az izoláció –társadalmi kirekesztettség- megelőzése, életminőség javítása. Valós szükségletekre épülő szociális ellátó rendszer fenntartása, az idős, rászoruló emberek szociális, és fizikai biztonságának megteremtése, melyek szükségessé teszik saját erőforrásaink még hatékonyabb működtetését Berhida, 2012. március 14.
Hargitai Tünde intézményvezető
