Családpolitika : reparációs politika helyett befektetési stratégia
A családpolitika a francia közpolitika része. Vannak eredményei, de nem érik el az évi 100 milliárd euró befektetés nyomán elvárható szintet. A jelen tanulmány a gyermeknevelés támogatására a családoknak nyújtott pénzügyi támogatáson alapuló « reparációs » logika helyett jelentős változtatást javasol, amely szociális befektetésként értelmezhető. Az új politika a gyermek és környezete számára nyújtott szolgáltatásokat kínál, amelyek az egyenlőség irányába hatnak és a jelenlegi igazságtalan helyzet orvoslását jelentik, hiszen a Köztársaság számára minden gyermek egyenlő értékűnek tekintendő.
A családpoltika elemei -
részint tradicionálisak : a születések számát befolyásolók, a gyermeknevelés költségeit csökkentők, a szegénység elleni küzdelmet támogatók részint újabb keletűek : a családi és a szakmai életet összehangolók, a gyermek fejlődését támogatók
Franciaország jelenleg a GNP kb 5%-át, azaz 100 milliárd eurót fordít családpolitikára, ezen belül családtámogatás, fiskális eszközök, lakástámogatás stb. formájában. Ez a politika minden eredménye ellenére sem éri el minden kitűzött célját. A családi és a szakmai élet összehangolása nehézkes, különösen a sokgyermekes és a 3 év alatti kisgyermeket nevelő családokban. Ez főképpen a szerény jövedelmű pároknál az anyáknak a munkából való hosszú idejű távolmaradását eredményezi. Másfelől a családpolitikában alkalmazott szociális transzferek hatása nem igazán méltányos -
a családi index francia sajátosság, amely csak az adófizető családoknak kedvez : a jövedelemarányosnál jóval több adókedvezményt nyújt gyermekenként, a házastársi index a gyermektelen és a magas jövedelmű családoknak kedvez, továbbá a felek jövedelmének nagy különbsége esetén is előnyös. a nyugdíjpótlék a módosabbaknak és a (több)gyermekeseknek kedvez, holott nyugdíjas korban már nincs a szülőknek a gyerekekkel kapcsolatos költségük.
A javasolt változás a családok jellemzően igazságtalan költségszemléletű (mibe kerűl a gyermek nevelése) támogatását fel kívánja váltani egy a családoknak nyújtott konkrét, szolgáltatási jellegű támogatással, amely akkor és azt a támogatást nyújtja a szülőknek, amelyre és amikor szükségük van rá. Ezzel a szülők közötti egyenlőséget és a gyermek fejlődését szolgálja. A javaslatok három központi eleme:
-
-
az anyák munkavállalását támogatja a kisgyermekek ellátására szervezett közszolgáltatásokkal (service public de la petite enfance - SPPE) és a szülői szabadság reformjával kiegyenlíti a családpolitkai transzefereket támogatja a szűlői szerepeknek a felek közötti megosztását
1. A kisgyermekek ellátására szervezett közszolgáltatásoktól (SPPE) és a szülői szabadság reformjától várt eredmények -
a nők és férfiak közötti egyenlőség irányába hatnak, javítják a nők munkavállalási arányát, különösen a hátrányos helyzetű családokban, csökkentik a szegénységet, javítják a szerényebb helyzetű gyermekek fejlődési kilátásait, csökkentik az iskolai és egészségügyi egyenlőtlenséget.
A kisgyermekek ellátására szervezett közszolgáltatások (SPPE) célja, hogy a 3 év alatti gyermekek 2/3-át fogadják ebben a rendszerben1, mintegy 850 000 többet, mint eddig. Ez valójában 300 000 plusz hely teremtését jelenti, ha figyelembe vesszük az óvodákat, ahol már 2 éves kortól fogadnák a gyermekeket. Tehát az óvoda előtti foglalkoztatásokon fogadhatnák a célcsoport kétharmadát 2-3 éves kortól, 3 éves kortól már kötelező jelleggel, ha szükséges, a gyermekek igényének megfelelő felzárkóztató csoportokban, a kisgyermeki és az óvodai pedagógiai személyzet munkájának összehangolásával A regionális és területi tervezéshez igazodva a kisgyermekek ellátására szervezett közszolgáltatások (SPPE) a fogadó intézmények változatosságán alapulnak (óvoda, befogadó intézmények, szülőket segítő szolgáltatások). Ezek csatlakozása kölcsönös kötelezetségvállaláson alapul (költségvetési támogatás a feladat ellátásához, a szakma gyakorlásához, szabályozott mértékű díjak, az e szolgáltatások területén mutatkozó kereslet és kínálat közötti egyensúly közérdek szerinti alakítása, a prioritások meghatározása). Ugyan országos szinten kell meghatározni az SPPE szabályait, de a területi megvalósításnak a közösségi és családi oldalra kell támaszkodnia. A gyermek születése után nyújtott pénzbeni támogatások reformjára is szükség van (juttatás a szülési szabadság alatt, szülői szabadság mellett, a CLCA-támogatás2). Egységes fizetett szabadságjuttatást javasol a jelentés a gyermek egy éves koráig, és lehetővé tenné a szabadságnak a szülők közötti megosztását. A juttatás magasabb lenne, mint a CLCA keretében eddig adott támogatás, és figyelembe venné az érintett eredeti 1
Nagyon drága, és csak a módos családok számára elérhető a kisgyermekek nem itézményi, hanem családon belüli nevelése, ezért a kisgyermeki juttatàsok körébôl ezt a formát kizárnák. Az adócsökkentés itt is fenntartható lenne, de mértéke csökkenjen. Utóbbi részint a munkavállalási politikával és a rejtett munkavállalás elleni harccal indokolható. 2
amely lehetővé teszi, hogy a gyermek születése után a szülők bármelyike szabadon dönthessen úgy, hogy csökkenti vagy szünetelteti szakmai tevékenységét, és ehhez kiegészìtő tàmogatást kapjon 500 € körüli összegben (a ford.)
jövedelmét. A szabadság megosztását fejenként maximum 6 hónapos időkeretben tenné lehetővé, de figyelembe venné, hogy hogy történt-e valódi szabadság-megosztás. Minden esetre az apának minimum 2 hetes kötelező apai szabadságot kéne kivennie a gyermek születését követően. 2 –Transzferről lévén szó, ez a jelentés a jövedelemadó reformját javasolja. Megállapítja hogy a kiegyensúlyozatlan jelenlegi családpolitika jobban támogatja a módosabb családokat, mint a szerényebb jövedelműeket, ezért a fiskális rendszerre vonatkozó javaslatokat tesz : -
az adó individualizálását (családi adó helyett személyi jövedelemadó): a párok mindkét tagja önállón vallja be jövedelemét és fizessen adót, de a csekély vagy nulla jövedelmű házastárs esetén a társa kapjon adókedvezményt
-
gyermekenként egyenlő mértékű adójóváirás vagy adócsökkentés járjon, függetlenül a szülő jövedelmétől. A harmadik gyermektől kezdve jelentősebb mértékű előnyt élveznénék a szülők. Ugyanakkor a háromnál több gyermeket nevelőknél a jelenlegi nyugdíj-többlet fokozatos csökkentését javasolja (mert az most a redisztribúció elvével ellentétes, minhogy a szülők korábbi jövedelme szerint volt megállapítva és a gyermeknevelés költségeit azok felmerülésénél később kompenzálja). A jelentés ezzel szemben a felmerülés időpontjában kíván támogatást nyújtani. Végül, a célzott támogatások kiigazítását javasolja : pl. a 14 évesnél idősebb gyermekeknél kompenzációs eszközzel élne, és ha valóban megvalósulna a fenti adóreform, a kiegészítő kopenzációt az egy vagy két gyermeket nevelők családokra is kiterjesztenék.
3 – A jelentés időlegesen fenntartaná az egyedülálló szülőknek nyújtott ASF (l’allocation de soutien familial – családtámogatási) vagy az RSA (revenu de solidarité active – a munkaképtelen vagy munkaképes munkanélküli, de munkaalkalmat folyamatosan kereső, vagy képességeiket e célból fejlesztő személyeknek nyújtott) támogatást. A különélés esetén fizetendő gyermektartás megfizetésének akadozása esetére, valamint a szülőknek nyújtott támogatásokra is vannak a jelentésnek tervei, például a szülőtámogatási szakmákra való képzés fejlesztésével.
*** Ezen intézkedések nem járnak a közterhek növekedésével. Megtakarítást is jelentenek, a három- vagy többgyermekesek nyugdíjpótlékainak fokozatos kivezetésével. A családpolitika megőrizné általános jellegét : nem lenne jövedelemfüggő a családi pótlék. Ugyanakkor megtartaná a 3. gyermekért adott speciálisan francia « bónuszt ». Az erős és megújult családpolitika középpontjában a gyermek áll. A gyermek lehető legalacsonyabb korától kezdve álljon rendelkezésre megfelelő minőségű és színvonalú közintézmény. Ez kedvez az esélyegyenlőségnek, és a nevelési feladatok anya és apa közötti megosztásának a szülői fizetett szabadság újraszervezésével. Növeli a transzferek igazságos elosztását, ezzel a gyermekszegénység ellen küzd
A jelentés konkrét javaslatai3 A hármas prioritás : -
-
I.
Legyen több kisgyermekek fogadására alkalmas intézmény, és könnyítsük meg ezek igénybevételét közszolgáltatásként; több figyelmet kell szentelni a legszerényebb jövedelmű családoknak. A családpolitika általános jellegét meg kell tartani, de a gyermekszegénység elleni küzdelem prioritásának jegyében a szerény jövedelmű családokért különös erőfeszítéseket kell tenni; erősíteni kell a gyermekvállalás támogatását.
Jobb kereteket kell nyújtani a kisgyermekeknek, jobban kell segíteni a szülőket
A kisgyermekeknek nyújtott közszolgáltatások (SPPE) keretében intézményes nevelési lehetőséget kell nyújtani a gyermekek 67%-ának, azaz 850 000 gyermeknek 1.
A gyermekek 2 éves korától áthidaló osztályokba lépés lehetőségét kell nyújtani a « bölcsőde » és az « óvoda » közőtt. Ez az iskoláztatásba való belépés könnyítését szolgálja, a gyermek érettségének megfelelően. Vannak erre vonatkozó kísérletek, és a feladat a bölcsődei személyzet és az óvodapedagógusok együttműködését feltételezi.
2.
A hároméves korát az iskolai év során elérő gyermek léphesssen be az « óvodai » kiscsoportba szeptemberben, vagy, ha önállósága később alakul ki az év folyamán, akkor később.
3.
A három éves kort elért gyermekek számára legyen kötelező az óvodai nevelés.
300 új hely létesítése a kisgyermekeket fogadó intézményekben, 4.
Erősíteni kell a képzési elemet, főképpen a nyelvi készségek fejlesztése terén.
5.
Országos beiskolázási rendszer kialakítására van szükség. A fizetendő díjakat a családok anyagi helyzetéhez kell igazítani.
3
Ezek a javaslatok a francia családtámogatási rendszer alapelvein nyugszanak - mindenkire egyformán vonatkoznak – ez az elfogadhatóság záloga - a juttatások a gyermekek számával növekvőek, ahogy azt a « harmadik gyermek » politikája megkívánja.
6.
A gyermek életkorának és a napszaknak megfelelő sokoldalú szolgáltatáscsomagot kell kínálni a különféle intézményekben (bölcsőde, áthidaló osztályok (2-3 évesig) és óvoda).
7.
Az a szolgáltatáshoz való hozzájutásban garantált esélyegyenlőség (a prioritások meghatározása) és a beiskolázás optimalizálása érdekében egy ezzel foglalkozó szervezet létrehozása szükséges.
8.
Tervezni kell a szolgáltatás helyes földrajzi eloszlását, hogy jól igazodjon a kereslet/kínálat alakulásához.
9.
Az intézményekben foglalkoztatottak közszolgálati alkalmazottakká.
10.
A 2-3 évesekkel foglalkozó « szülői asszisztensek » munkáját támogassa a RAP (relais assistants parentaux) műhely-rendszere, hogy a munka minősége javuljon, és vonzereje növekedjen.
11.
A kölcsönösen előnyös együttműködés keretében kapcsolatot kell létesíteni a kisgyermek-intézmények és az óvodai létesítmények között.
12 .
A 3 éven aluliak családi közösségben való nevelése kapcsán nyújtott adókedvezményt évi 6000 €-ra kell korlátozni, az így megtakarított összeget a közösségi nevelésre célszerű fordítani.
megállapodás
keretében
váljanak
A kisgyerekek után járó szabadság legyen rövidebb, de jobban fizetett, és legyen a szülők között megoszva. 13.
Fizetett szabadság a szülést követő napokra, és az CLCA rendszere (ld. 1 lábjegyzet), valamint az ehhez adható opcionális kiegészítő juttatás. Az eddig adott kedvezményeket egyetlen forma, a pótszabadság helyettesítse, -
-
a gyermek egy éves koráig járjon, a szülők között egyenlő arányban oszoljon meg (6-6 hónap), de ne legyen átruházható a másik szülőre, a szabadság idején fizetett jövedelemhez igazodjon és legyen degresszív. minimálbéresek esetén a minimálbér 95%-a három hónapon át, utána 75%. A többiek esetében először 75% ; utána 65 %. a juttatás szintje a tényleges feladatmegosztást követi, az apa kötelezően venné ki a születést követő két hetes szabadságát.
II- Méltányosabb és a családok szükségleteinek jobban megfelelő transzferek Az adók olyan változása szükséges, amely minden gyermeket támogat, függetlenül a szülők jövedelmétől 14 .
A családi indexálást gyermekenként azonos mértékű adócsökkentéssel vagy adójóváírással kell helyettesíteni. A harmadik vagy őt követő gyermekek esetében
plusz kedvezményt lehetne alkalmazni (30-50%-kal magasabb támogatást). Az adójóváírás esetén a különbség 25%-át az SPPE finanszírozására lehetne fordítani (ld.fent). Adócsökkentés esetén további 15%-ot a [három vagy ennél több gyermeket nevelő családok (a ford.) ] családi pótlékának növelésére lehetne átcsoportosítani. 15.
A személyi jövedelemadó módosítása: mindkét szülő készítsen adóbevallást, és fizesse meg adóját egyénileg. Legyen lehetőség adócsökkentésre az alacsony jövedelmű házastárssal együttélő adófizető esetén.
Meg kell reformálni a nyugdíjak családpolitikai elemét, annak érdekében, hogy a rászoruló családok akkor kaphassanak támogatást, amikor a gyermeknevelés költségei felmerülnek. 16.
Az újonnan nyugdíjba vonulók esetében fokozatosan ki kell vezetni a három vagy több gyermeket nevelők nyugdíjában eddig adott pótlékokat. A már nyugdíjasok esetében maradjon meg a pótlék a jelen értéken, de legyen figyelembe veendő a személyi jövedelemadó számításánál.
17.
A nem dolgozó szülő társadalombiztosítási öregségi nyugdíjának számításakor a gyermekenként 3 év vehető tekintetbe.
18.
A beiskolázási támogatás, a családtámogatás és a kiegészítő családtámogatás mértékét a bérek növekedéséhez kell igazítani.
19.
A tizennégy évesnél idősebb gyermek után kapjanak a szülők kiegészítő támogatást, ha van rá forrás, vagy jelentős mértékben növekedjen a tizennégy évesnél idősebb gyermek után fizetendő beiskolázási támogatás (ARS)
20.
Egységesíteni kell a kiegészítő családtámogatás és a gyermekvállalási alaptámogatás (PAJE) összegét és plafonját. Ha a családi szorzó helyett adókedvezményt alkalmazunk, akkor a kiegészítő családtámogatás már az első gyermektől kezdve járjon, de plafonja ne haladja meg gyermekes családok támogatásának átlagát.
III- A gyermekvállalás támogatásának fokozása 21.
Különváló szülők esetén a gyermeket nevelő szülő RSA4-jának emelt összegét a család újraegyesítése után is fenn kell tartani néhány hónapig majd fokozatosan csökkenteni. Ugyanezt lehet tenni a családtámogatási juttatás (ASF)5 esetében is.
22.
Hivatalosan meg kell határozni a gyermektartás összegének sávhatárait, ezen belül figyelembe kell venni a fizetésre kötelezett jövedelmét és az általa biztosított felügyelet időtartamát.
4
a munkaképtelen vagy munkaképes munkanélküli, de munkaalkalmat folyamatosan kereső, vagy képességeiket e célból fejlesztő személyeknek nyújtott támogatás 5 Az egyedülálló szülőknek nyújtott családtámogatás
23.
Össze kell hangolni megyei szinten a gyermekvállalási támogatási rendszer elemeit, és a megyei szervek által szervezett, a gyermekvállalást segítő egyesületek támogatását.
24.
Kialakítandó egy gyermekvállalás-támogatási pluridiszciplináris képzési forma.
szakmára
felkészítő
Eredeti cím : Politique familiale : d'une stratégie de réparation á une stratégie d'investissement social Szerző : Guillaume Macher Forrás : Terra Nova, Projet 2012, contribution n°10, 2011.www.tnova.fr
