Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Európai és Nemzetközi Jogi Intézet Polgári Eljárásjogi Tanszék
Családjogi jogviszonyok rendezésének bírói és közigazgatási útjai szakdolgozat
Konzulens:
Készítette:
Dr. Wopera Zsuzsa
Tilajiné Kovács Mária
egyetemi docens
igazságügyi igazgatási alapszakos hallgató
Miskolc 2013.
University of Miskolc Faculty of Law Institute of European and International Law Department of Civil Procedure Law
Judicial and administrative ways of settling family relationships
Consultant: Dr. Wopera Zsuzsa Associate Professor
Prepared by: Tilajiné Kovács Mária Bachelor Student of Judical Administration
Miskolc 2013.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés............................................................................................................................................................................... 3 2. Családi jogállás ................................................................................................................................................................... 5 2.1. A család........................................................................................................................................................................ 5 2.2. Családi jogállás keletkezése.........................................................................................................................................6 2.3. A rokonság.................................................................................................................................................................... 6 2.4. Joghatóság a magyar belső jog alapján.........................................................................................................................8 2.5. Joghatóság nemzetközi szerződések alapján.................................................................................................................9 2.6. Az apasági és származás megállapítása iránti egyéb perek...........................................................................................9 3. Az apasági vélelem .............................................................................................................................................................11 3.1. Az apasági vélelmi rendszer......................................................................................................................................11 3.2. Apasági vélelem érvénytelen házasság alapján..........................................................................................................15 3.3. Mögöttes apasági vélelem.........................................................................................................................................15 3.4. Az apai jogállás betöltése házasságon és nyilvántartott élettársi kapcsolaton kívül született gyermek esetében.....................................................................................................................................................................16 3.5. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat.....................................................................................................................17 3.6. Apasági vélelem utólagos házasságkötés alapján........................................................................................................27 3.7. Örökbefogadás .......................................................................................................................................................... 30 3.8. Nemzetközi örökbefogadás .......................................................................................................................................31 3.9. Képzelt apa bejegyzésével történő családi jogállás rendezése ...................................................................................32 3.10. Apasági vélelem az anya élettársával szemben a reprodukciós eljárás alapján ...........................................................33 4. Élettársi kapcsolatok ......................................................................................................................................................... 36 4.1.Bejegyzett élettársi kapcsolat........................................................................................................................................36 4.2.Nyilvántartott élettársi kapcsolat...................................................................................................................................38 5. Születés anyakönyvezése ...................................................................................................................................................40 6. Származási perek .............................................................................................................................................................. 41 6.1. Perek közös eljárási szabályai......................................................................................................................................41 6.2. Az apaság bírói megállapítása......................................................................................................................................43 6.2.1 Peres felek..................................................................................................................................................................46 6.2.2 Bizonyítás a perben......................................................................................................................................................48 6.2.3 Természettudományos bizonyítékok...............................................................................................................................50 6.3. Az apaság vélelmének megdöntése iránti per...............................................................................................................54 6.3.1 Az apaság vélelmének megtámadása.............................................................................................................................54 6.3.2 A vélelem megtámadásának oka...................................................................................................................................55 6.3.3 Peres felek................................................................................................................................................................ 56 6.3.4 Perindítási határidő.................................................................................................................................................... 57 6.3.5 Bizonyítás a perben....................................................................................................................................................58 6.3.6 A származás kizártsága...............................................................................................................................................59 6.3.7 Apasági vélelem megtámadása reprodukciós eljárás esetében...........................................................................................60 6.3.8 Megtámadása a teljes hatályú apai elismerésnek.............................................................................................................60 6.3.9 Mögöttes apaság megtámadása....................................................................................................................................61 6.4. Az utólagos házasságkötés gyermekre kiterjedő hatályának megállapítása iránt indítható per......................................62 6.5. Anyaság bírói megállapítása.........................................................................................................................................63 6.5.1 Az anyai jogállás....................................................................................................................................................... 63 6.5.2 Az anyaság elismerése................................................................................................................................................64 6.5.3 Az anyaság megállapítása iránti per..............................................................................................................................64 6.5.4 Peres felek................................................................................................................................................................ 65 6.5.5 Bizonyítás a perben....................................................................................................................................................66 6.5.6 Anyasági igény gyermekcsere esetén............................................................................................................................67 6.5.7 Az anyai jogállás változásának hatása az apaságvélelmére...............................................................................................68 7.A családi jogállás rendezésével összefüggő további teendők ...........................................................................................69 7.1. A vélelem megdöntése és a gyermek névviselése.........................................................................................................69 7.2. A gyermek nevének és személyi adatainak megállapítása ismeretlen szülő esetén.......................................................69
1
8. Összegzés ........................................................................................................................................................................... 72 9. Irodalomjegyzék ................................................................................................................................................................74 10.Jogszabályjegyzék ............................................................................................................................................................ 74
2
1. Bevezetés Gyermekként a család szó hallatán először a közvetlen családtagok jutnak az eszünkbe, édesapa, édesanya, testvér vagy testvérek. Azt követően a tágabb család, nagyszülők, nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek, majd a távolabbi rokonok. Az életkor előre haladtával azonban már a házastársunk és gyermekeink kerülnek előtérbe. A gyermekeink, akikért felelősséggel tartozunk, akiket óvunk, védünk, megpróbáljuk minden rossztól távol tartani, akiket minden tapasztalatunkkal segítünk, hogy megtalálják a helyüket a nagybetűs életben. A család, ahol felnevelkedtünk, ahonnan jöttünk az egész életünket meghatározza. Nem mindegy, hogy milyen légkörben nevelkedtünk, milyen példát láttunk a szüleinktől, mert ez befolyásolja életünk hátralévő részét is. Az én életemben nagyon fontos szerepet játszik a család, a rokonság. Háromgyermekes családban nőttem fel, ahol az első gyermekként láttam meg a napvilágot. Szüleim 35 évig élhettek házasságot édesapám korai halála miatt. A húgomék családjában két gyermek van, az öcsém még nőtlen. A mi kis családunk négyfős, a férjemmel 32 éve vagyunk házasok, két gyermeket nevelünk, neveltünk fel, hiszen már mindketten felnőtt korúak. A tanulmányaikat egyelőre befejezték, de még mindig velünk élnek. A családunkban természetes, hogy a szülők törvényes házastársak. A mai világban azonban egyre kevesebb házasság köttetik. Ezt személyes tapasztalatom is mondja, hiszen egy borsodi község anyakönyvvezetőjeként egyre kevesebb házasságkötésnél kell közreműködnöm, pedig nagyon felemelő érzés, amikor az ifjú párt elsőként köszönthetem, mint férjet és feleséget és mondhatom el jókívánságaimat. Azt azonban örömmel tapasztalom, hogy a mai fiatalok, ha még házasságot nem is kötnek, mivel nem tulajdonítanak nagy jelentőséget neki, gyermeket viszont vállalnak. Ilyenkor megjelennek előttem, hogy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tegyenek. A gyermekeket ebben az esetben is úgy nevelik fel, mintha házasságban születtek volna. Idővel azonban ezek a párok is meggondolják magukat és törvényesítik kapcsolatukat. A gyakorlatban azonban az is sokszor előfordul, hogy az anyakönyv utólagos bejegyzéseibe a válás tényét kell bejegyezni. Ez engem személy szerint szomorúsággal tölt el, hogy megint egy tönkre ment házassággal találkoztam. Ebben az esetben a gyermekek már csonka családban nevelkednek.
3
A rohanó világunkban, sokszor előfordulnak olyan esetek is, amikor az anya a gyermek fogantatásakor több férfival is létesített nemi kapcsolatot, és azt sem tudja megmondani, hogy ki is a gyermeke apja. Az előzőekben vázolt esetekre nyújt segítséget a családjog, hiszen a jogalkotók olyan jogszabályokat alkottak meg, hogy minden esetben megoldást találjanak a problémákra. Közigazgatási és bírói úton is lehetőség van a családi jogállás rendezésére. Szakdolgozatomban ennek jelenleg hatályos jogi megoldásait kívánom részletesen bemutatni, de kitérek a 2014. március 15-én, az új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény részeként hatályba lépő Családjogi Könyv rendelkezéseire is, mely jelentős változásokat hoz a családi jogállás rendezésének mai modelljében.
4
2. A családi jogállás
2.1.
A család A 2011. december 31. napján kihirdetett és 2012. január 1-jén hatályba lépett, a
családok védelméről szóló 2011. évi CCXI. törvény (továbbiakban: Csvt.) preambuluma szerint: „A család az emberi történelemben már a jog és az állam kialakulását megelőzően létrejött önálló közösség, amely erkölcsi alapokon nyugszik. A család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása. A társadalom alapegységeként a család a nemzet fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az államnak tiszteletben kell tartania. A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest. A család létrejöttének biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösség, ezért az mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel. A család akkor tölti be szerepét, ha az anya és az apa tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti felelősségben teljesedik ki. Gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül nincs fenntartható fejlődés és gazdasági növekedés. A gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését. Harmonikusan működő családok nélkül nincs jól működő társadalom. A családok életében kitüntetett jelentőséggel bírnak a nemzedékeken átívelő – köztük a nagyszülők és az unokák közötti – kapcsolatok. Az állam segíti a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetését. A családok védelme és a családok jólétének erősítése az állam, az önkormányzatok, a civil szervezetek, a médiaszolgáltatók és a gazdasági élet szereplőinek egyaránt feladata. E célok megvalósítására az egyházak is kiemelt figyelmet fordítanak.”1 Ugyanezen törvény I. fejezetének Célok és alapelvek címe szerint, az 1. §-ban kimondja: „(1) Az állam – önmagukban vett méltóságuk és értékük miatt is – védi a család és a házasság intézményét. (2) A rendezett családi viszonyok védelme különös jelentőséggel bír a testi, a szellemi és a lelki egészség megóvása érdekében. 1 2011. évi CCXI. törvény - a családok védelméről – preambuluma.
5
(3) Az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön törvényekben foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak megvalósulását. (4) Az állam – annak érdekében, hogy minden gyermek családban nevelkedhessen fel – támogatja az örökbefogadást, és gyors, méltányos határidőn belüli, a gyermek érdekeit szem előtt tartó örökbefogadási eljárás kialakítására törekszik.„ 2 A törvény megalkotásával a jogszabályalkotók kimondták, hogy a család és a házasság védendő érték, ami megőrzésre és védelemre szorul. Az állam védi a család és a házasság intézményét a családok gyermekvállalásának támogatásán keresztül. A (4) bekezdés alapján a gyermek családban történő nevelkedése érdekében támogatja az örökbefogadást, és gyors eljárás kialakítására törekszik. A Csvt. 3. § (1) bekezdése szerint: „A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet, valamint külön törvényben foglaltak szerint támogatás illeti meg.” 3 A magzat életének a fogantatás kezdetétől történő védelme és tisztelete már a családi jogállás keletkezésének pillanata. 2.2.
Családi jogállás keletkezése
A Csvt. 7. § (1) bekezdése, ami a családi jogállás keletkezése alcímet viseli: „A család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek alapja egy férfi és egy nő házassága vagy egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családbafogadó gyámság. (2) Egyenesági rokoni kapcsolat leszármazással vagy örökbefogadással jön létre.” 4 A törvény e szakasza a család fogalmát rögzíti, de már magába foglalja a házastársak és az általuk nevelt gyermekek közötti kapcsolatot is.5 2.3.
Rokonság A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény
(továbbiakban: Csjt.) nem tartalmazza a család fogalmát, ehelyett a 34. §-ában a
2 2011. évi CCXI. törvény - a családok védelméről – 1. § 3 2011. évi CCXI. törvény - a családok védelméről – 3. § (1) 4 2011. évi CCXI. törvény - a családok védelméről – 7. § (1)-(2) 5 Prof. Dr. Szabó Máté az Országgyűlés alapvető jogok biztosa 2012. május 24-én kelt indítványában kéri, hogy a Csvt. 7. §-át az Alkotmánybíróság vizsgálja meg, és az Alkotmánybírósági törvényben biztosított jogkörében semmisítse meg, mert álláspontja szerint az ellentétes az Alaptörvénnyel.
6
rokonságot a következők szerint definiálja: „(1) Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik. (2) Oldalágon rokonok azok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők maguk azonban egyeneságon nem rokonok.”6 A törvény alapján tehát rokonságot megállapíthat vérszerinti leszármazás, de ezen kívül az örökbefogadás és az apaság elismerése is, ami nem más, mint egy hatóságilag jegyzőkönyvi formában felvett jognyilatkozat. Abban az esetben azonban, ha a gyermeknek az apai jogállása tisztázatlan, tehát a születési anyakönyvben a szülők születési családi és utónevénél csak az anya neve szerepel, ún. nyitott alapbejegyzés esetén a gyermeknek csak az anya rokonságával, közeli hozzátartozóival lehet kapcsolata. A közeli hozzátartozók fogalmát a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény 685. §-ának b) pontja a következők szerint határozza meg: „http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=479.607031&kif=k %C3%B6zeli+hozz%C3%A1tartoz%C3%B3*
-
foot558 közeli
hozzátartozók: a
házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostohaés neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér”. A b) pont második felében a hozzátartozó is definiálva van: „hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs, a bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa;”7 Amikor az apaság vélelme bizonyítottá válik, tehát - a gyermekre teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tettek, - az apa adatainak anyakönyvezése az anya utólagos házasságkötése alapján, - az apaságot bíróság állapította meg, ebben az esetben a gyermeknek már az apa rokonságával és közeli hozzátartozóival is kapcsolata keletkezik. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben a rokoni kapcsolat ugyanebben a formában van megfogalmazva. A törvény 2014. március 15. napjával fog
6 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 34. § (1)-(2) 7 1959. évi IV. törvény – a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 685. § b) 7
hatályba lépni. A jogalkotók az új Ptk-ban a családjogot a törvény negyedik könyvébe emelték be. 2.4.
Joghatóság a magyar belső jog alapján
A magyar nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Nmjt.) családjogi vonatkozásait az alábbiak szerint szabályozza: „11. § (1) Az ember személyes joga annak az államnak a joga, amelynek állampolgára. Az állampolgárság megváltozása nem érinti a korábbi személyi állapotot és az annak alapján létrejött jogokat és kötelezettségeket. (2) Ha valakinek több állampolgársága van, és egyik állampolgársága magyar, személyes joga a magyar jog. (3) Akinek több állampolgársága van és egyik sem magyar, valamint a hontalan személyes joga annak az államnak a joga, amelynek területén lakóhelye van, illetőleg a magyar jog, ha Magyarországon is van lakóhelye. Akinek külföldön több lakóhelye van, személyes joga annak az államnak a joga, amellyel kapcsolata a legszorosabb. (4) Akinek személyes jogát az előző bekezdések alapján nem lehet megállapítani és nincs lakóhelye, személyes jogát szokásos tartózkodási helye határozza meg. Akinek több szokásos tartózkodási helye közül az egyik Magyarországon van, személyes joga a magyar jog.”8 A fentiek alapján megállapítható, hogy magyar állampolgárok esetében ilyen jogviszonyaik elbírására a magyar bíróságok rendelkeznek joghatósággal. Tehát amennyiben a gyermek magyar állampolgár, vagy magyar állampolgár is, akkor apasággal és származással kapcsolatos ügyekben, akkor is magyar bíróság járhat el, ha sem a gyermeknek, sem pedig a szülőknek nincs magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye. Ezen túlmenően a magyar bíróság akkor is dönthet személyes jogában, családjogi ügyekben, ha nem magyar állampolgár, vagy hontalan, de Magyarországon is van lakóhelye. A lakóhely hiányában a tartózkodási hely az irányadó. A családi jogállás tekintetében az Nmjt. a következők szerint szabályoz: „42. § (1) Az apaság vagy az anyaság megállapítása, továbbá az apaság vélelmének megdöntése kérdésében a gyermek születése idején fennállott személyes jogát kell alkalmazni.
8 1979. évi 13. tvr. – a nemzetközi magánjogról 11. § (1)-(4) 8
(2) A gyermek apai elismerését a gyermeknek az elismerés idején fennálló személyes joga szerint, a megfogant, de még meg nem született gyermek elismerését pedig az anyának az elismerés idején fennálló személyes joga szerint kell elbírálni. (3) Az elismerést alaki okból nem lehet érvénytelennek tekinteni, ha az akár a magyar jog, akár az elismerés helyén és idején hatályos jog szerint alakilag érvényes.”9 2.5.
Joghatóság nemzetközi szerződések alapján
Magyarország nem részese egyetlen olyan többoldalú nemzetközi szerződésnek sem, amely joghatósági kérdéseket rendez apasági és származási ügyekben. Ilyen szabályokat a komplex kétoldalú jogsegélyszerződések tartalmaznak. Ezen szerződések egységesen szabályozzák a joghatóságot a szülő és gyermek közötti családi jogviszonyokat érintő eljárások valamennyi fajtája tekintetében. Kivétel nélkül mindegyik szerződés esetében ugyanazon joghatósági szabályok az irányadóak az apasági és származási ügyekben. Az apasággal és származással kapcsolatos ügyekben alkalmazásra kerülhetnek az Európai Unió tagállamai között megkötött jogsegélyszerződések szabályai is, ugyanis nincs közösségi szintű joghatósági szerződés e jogviszonyok vonatkozásában.10 2.6.
Az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb perek
A Gyermekek jogairól szóló New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény 7. cikk 1. pontja alapján „A gyermeket születésekor anyakönyvezik és ettől kezdve joga van ahhoz, hogy nevet kapjon, állampolgárságot szerezzen és lehetőség szerint ismerje szüleit, valamint ahhoz, hogy ezek neveljék.”11 „..számos alkotmánybírósági határozat mind hazánkban, mind külföldön a származás kiderítéséhez való jogot az ember személyiségi joga, az emberi máltósághoz való jog lényeges elemként értékeli. A kiskorú gyermeknek alapvető érdeke fűződik ahhoz, hogy családi jogállása rendeződjön, vérségi származása – ha ez lehetséges – minél fiatalabb korában megállapítást nyerjen. Bár a családi jogállás rendezése elsősorban a gyermek érdekeit szolgálja, nem hagyható figyelmen kívül az apai jogállás 9 1979. évi 13. tvr. – a nemzetközi magánjogról 42. § (1)-(3) 10 Brávácz Ottóné-Szőcs Tibor: Az apasággal, származással és örökbefogadással kapcsolatos nemzetközi magánjogi kérdések, In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve II. kötet, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 1212.o. 11 1991. évi LXIV. törvény a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről.
9
rendezése se, amellyel lehetővé válik, hogy kialakuljon egy megfelelő szülő-gyermek kapcsolat a perben érintett felek között. A Pp. XVI. Fejezetében szabályozott származási perek – hasonlóan a házassági perek
kategóriájához
–
gyűjtőfogalom,
amely
négy,
a
családi
jogállás
megállapításához, tisztázásához szükséges pertípust takar. Ezek a következők: -
apaság megállapítása iránti per,
-
apaság vélelmének megdöntése iránti per,
-
annak a megállapítása iránti per, hogy az anya utólagos házasságkötésének hatálya kiterjed a gyermekre,
-
anyaság megállapítása iránti per.”12
A járásbíróság hatáskörébe tartoznak az apasági és a származás megállapítása iránti perek. Az illetékesség tekintetében pedig a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 29. §-ában található általános szabályok az irányadók. A személyállapoti perek csoportjába tartoznak a származási perek, ezért e perekre kizárólagos joghatósággal rendelkeznek a magyar bíróságok. Azonban feltétlenül szükség van olyan belföldi bíróság kijelölésére is, amely eljárhat magyar állampolgárságú személy származási pereiben akkor is, ha sem az alperesnek, sem a felperesnek, sem lakóhelye, sem tartózkodási helye nincs Magyarországon. Ebben az esetben a Pesti Központi Kerületi Bíróság jár el a származási perekben.13
12 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 63. o. 13 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 65. o.
10
3. Az apasági vélelem
3.1.
Az apasági vélelmi rendszer
Az apaságot a hazai családjogunk az európai általános jogfelfogásnak megfelelően vélelemnek tartja, az anyaságot tényként állapítja meg. Ez mindegyik apaságot keletkeztető tényállás esetén megdönthető vélelem. A Csjt. szerint az apai jogállás betöltésének ötféle keletkeztető tényállása van. A Csjt. 35. §-a alapján anya házassága adja meg az apasági vélelem alapját. A Csjt. 35. § (1) kimondja: „A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.” 14 Amennyiben azonban a gyermek nem házasságból születetik, vagy házasságból származott, de annak vélelmét megdöntötték, akkor a Csjt. 36. §-ában felsorolt további tényállások bármelyike, az ott felsorolt sorrendben, alkalmas a gyermek apai jogállásának rendezésére.15 A
Csjt.
36.
§-a
alapján:
http://jogszabalykereso.mhk.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?
docid=306.602739 - foot43 „Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem áll házassági kötelékben, és a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásán alapuló apasági vélelem sem áll fenn, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, a) aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, b) akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, c) aki – az e törvényben meghatározott feltételek esetén – a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy d) aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt, és a származás a reprodukciós eljárás következménye.” 16
14 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 35. § (1) 15 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 14. 15. 16. o. 16 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 36. §
11
Az, hogy a Csjt. előbb rendelkezik a házasság alapján létrejövő apasági vélelemről, majd utóbb felsorolva a többi apasági vélelmet, nem jelent a házasságon kívül
született
gyermek
megítélése
szempontjából
semmiféle
hátrányos
megkülönböztetést. Az apasági vélelem egységes, a külső megnyilvánulásában, a jogi hatásaiban, a különböző tényállások alapján létrejött esetek keletkezésükben rejlő különbségei létrejövetelük után már nem jelentkezik. Bármelyik keletkeztető tényállás alapján jön létre az apasági vélelem, ahhoz ugyanazon jogkövetkezmények fűződnek mind családjogi, mind az egyéb jogának tekintetében. Ez kifejezi azt is, hogy az apai jogállás betöltése után a nem házasságból született gyermeket, ugyanolyan jogok illetik meg, mintha házasságból született volna. A gyermek családi jogállásának rendezésére szolgáló apasági vélelmek csoportosítása egyrészt azt fejezi ki, hogy a gyermek apasága házasság alapján ne legyen megállapítható, másrészt pedig azt mutatja, hogy míg a házasságból származó gyermeknél az apasági vélelem az anya férjével szemben a házasságoz tartozó automatikus joghatás, az apasági vélelmek egyéb eseteinél - azok bármelyikének létrejöttéhez - igazgatási vagy bírói eljárásra van szükség.17 Az igazgatási vagy bírói eljárásnak azonban feltétele van: „A nem házasságból született gyermek családi jogállásának rendezésére szolgáló szabályok alkalmazásának az az előfeltétele, hogy az apai jogállás betöltetlen legyen.”18 Az egységes joghatás ellenére a különböző tényállások alapján létrejövő apasági vélelmek létrejötténél jelentkező további különbség: a házasság, a teljes hatályú apai elismerés, az utólagos házasságkötés során tett elismerés alapján keletkező apasági vélelmek csak feltételezik, de nem kívánják annak vizsgálatát, hogy a vélelmezett apa és az anya között valóban volt-e nemi kapcsolat, továbbá, hogy származott-e valóban, ebből a kapcsolatból a gyermek. Hatósági vizsgálat tárgyát képezi, és bizonyítást kíván az apaság bírói megállapítása során, hogy a fogamzási időben történt-e nemi kapcsolat, továbbá az, hogy alaposan következtethető-e a gyermeknek ebből a kapcsolatból történő származása.
17 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 14-15. o. 18 Túri Edit: A családi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002. 713. o.
12
A korábbi jogszabályok szerint: a nem házas anya élettársának apaságát csak teljes hatályú apai elismeréssel, az anya a gyermek születése után házasságot köt és a férjét a gyermek apjának kell tekinteni vagy bírói ítélet alapján lehetett rendezni.19 A jelenlegi hatályos szabályozás szerint: a reprodukciós eljárás alapján „az ezt vállaló férfi is automatikusan a gyermek apjává válik”, azonban a donorral szemben az apaság bírósági megállapítása is kizárt. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény alapján (továbbiakban: Etv.)
a reprodukciós eljárásban való részvételre a
házasságon kívül csak az anya élettársát jogosítja fel. Etv. 167. § (1) „Reprodukciós eljárás házastársi, vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél végezhető el, amennyiben bármely félnél fennálló egészségi ok (meddőség) következtében a kapcsolatból természetes úton nagyvalószínűséggel egészséges gyermek nem származhat. Élettársak esetén reprodukciós eljárás csak abban az esetben végezhető el, amennyiben az élettársak egyike sem áll házassági kapcsolatban.”20 Az élettárssal szemben – a reprodukciós eljárás alapján – az apasági vélelem a gyermek megszületésével keletkezik, az apai jogállás ezen időponttal anyakönyvezhető. Valamennyi apasági vélelem tekintetében nem a fogamzás időpontjában fennálló körülménynek van jelentősége, hanem a gyermek megszületésének, mivel a házasság alapján létrejövő apasági vélelem esetében is előfordulhat, hogy a gyermek még nem házassági kötelékben fogant. Sok esetben előfordul, és már jó pár házasságot kötöttem meg azért, hogy a már megfogant gyermek törvényes házasságban lássa meg a napvilágot. A teljes hatályú apai elismerést születendő gyermekre is lehet tenni, azonban az elismerés csak akkor hatályosul, ha a gyermek élve megszületik. Egyes esetekben előfordulhat az apasági vélelmek egymással való konkurálása is. Az apaság bírói megállapítása iránt indult per és a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat esetleges rivalizációja esetén az elismerésnek van elsőbbsége, akár ugyanazon, akár más férfi tesz teljes hatályú apai elismerést. Az utólagos házasságkötéssel történő elismerés és az apaság bírói megállapítása iránti per viszonylatában az apasági pernek van elsőbbsége, ennek azonban az a feltétele, hogy más-más férfit érintsen.21 19 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 15. o. 20 1997. évi CLIV. törvény - Az egészségügyről (továbbiakban: Etv) 167. § (1) 21 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 16., 17. o.
13
Az, hogy a gyermek anyjával való házasság által automatikusan beáll az apasági vélelem, még a mai világban is nagyon sok ember által ismeretlen. Csak akkor döbbennek rá, amikor esetleg gyermektartásdíjat követelnek az egyébként már évek óta különélő férjtől, vagy amikor a hivatalos válást során felmerül a gyermek láthatása, vagy a gyermektartásdíj fizetése. Anyakönyvvezetői praxisomban is előfordult, hogy nem tehettek a születendő gyermekre teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, – pedig az anya már évek óta külön élt a volt férjétől - mivel a válást kimondó jogerős ítélet és a gyermek várható születési időpontja között nem telt el a vélelmezett fogamzási idő. Így a gyermek apjának a volt férjet anyakönyvezték és csak a Csjt. 35. §-ának (1) bekezdésén alapuló apasági vélelem megdöntésének megtörténte után, amikor az apa jogállása üressé vált, akkor lehetett a gyermek jogállását rendezni. A vélelmezett fogamzási idő a Csjt. 35. §-ának (2) bekezdése a következők szerint határozza meg: „A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.”22 A vélelmezett fogamzási idő, az apasági vélelmek mindegyikénél irányadó. Gyakorlati jelentősége leginkább az apaság bírósági megállapításánál és az apasági vélelem megtámadásánál van, de szükség lehet – mint az előbbiekben megemlítettem – a vélelmezett fogamzási idő számítására az anyakönyvvezetőnek is a gyermek születési anyakönyvben történő rögzítésével kapcsolatosan. A fogamzási idő számításánál azért van szükség a vélelmek konstrukciójára, mert az orvostudomány eddigi tapasztalatai alapján a gyermek fogamzásának pontos időpontja nem állapítható meg tudományosan. Az orvosi tapasztalatok alapján a fogamzás rendszerint legalább 182 és legfeljebb 300 nappal előzi meg a gyermek születését. A bizonyításra, hogy a fogamzás a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy utána történt, akár a gyermek érdekében, akár a gyermek érdeke ellenére is sor kerülhet. Az utóbbi csak akkor, ha a fogamzás 1960. május 1-je után történt. Az 1960. évi 12. tvr. 7. §-ának hatályba lépése előtt csak a gyermek érdekében kerülhetett sor a fogamzás eltérő időpontjának a bizonyítására.
22 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 35. § (2)
14
Mint a vélelmezett, mind a tényleges fogamzás időpontjának számítására a bírói gyakorlatban alkalmazott ún. fogamzási időnaptárt alkalmaznak.23 Mindezek ellenére azt azonban bizonyítani lehet, hogy a gyermek születése a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt. Az apasági perekben a tényállás részét képezi a vélelmezett fogamzási idő rögzítése.24
3.2.
Apasági vélelem érvénytelen házasság alapján
Az érvénytelen házasság egyik legjelentősebb maradékhatása az, hogy érvénytelen házasság alapján is keletkezik apasági vélelem. Ebben az esetben az is közömbös, hogy a bíróság a házasságot milyen tiltó akadály megszegése miatt nyilvánította érvénytelennek. A Csjt. az apasági vélelem keletkezéséhez nem kívánja meg a házastársak valamelyikének az érvénytelenség oka tekintetében fennálló jóhiszeműségét sem. Mindezek alapján a házasság érvénytelenné nyilvánítása után a jogerős ítélettől számított háromszáz napon belül még a férjjel szemben keletkezik apasági vélelem. Ez abban az esetben válik mögöttes apasággá, ha az anya a házasság érvénytelenítése után, de még a gyermek megszületése előtt más férjjel házasságot köt.25
3.3.
Mögöttes apasági vélelem
A kettős apaság egyidejű fennállását oldja fel a Csjt. 35. §-ának (3) bekezdése, amely kimondja: „Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.”26 Ez alapján megállapító, hogy a gyermek családi jogállásának szempontjából mindig az újabb házasságból való születés az irányadó. Azonban, ha az anya újabb házassága alapján keletkezett apasági vélelem az újabb férjjel szemben megdől, akkor az előző házasság megszűnésétől számított háromszáz napon belül megszületett gyermek apai jogállása akként fog rendeződni, hogy az előző férjjel szemben az addigi 23 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 49. o. 24 Túri Edit: A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi- és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002. 716. o. 25 Csiky Ottó: A családi jogállás / In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 357. o. 26 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 35. § (3)
15
mögöttes apasági vélelem feléled. Itt két tényezőnek van szerepe: egyrészt, hogy mikor tekinthető a házasság megszűntnek; másrészt annak, hogy a vélelmezett fogamzási időt miként kell számítani. A házasság megszűnésének időpontját az apasági vélelem tekintetében attól függően kell számítani, hogy a házasság mi okból szűnt meg, amennyiben a halál okából, akkor a férj halálának a napja, amennyiben a holttá nyilvánítás esete áll fenn, akkor a bírói határozatban meghatározott vélelmezett elhalálozási nap. A halál tényének megállapításánál a bírói határozatban megállapított időpont. Az ítélet jogerőre emelkedésének napja mondja ki a házasság megszűnését a házasság felbontása, valamint a házasság érvénytelenítése eseteiben.27
3.4.
Az apai jogállás betöltése házasságon és nyilvántartott élettársi kapcsolaton kívül született gyermek esetében
„Csjt. 36. § Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem áll házassági kötelékben, és a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásán alapuló apasági vélelem sem áll fenn, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, a) aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, b) akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, c) aki – az e törvényben meghatározott feltételek esetén – a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy d) aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt, és a származás a reprodukciós eljárás következménye.”28 A Csjt. ezen szakasza a nem házasságban és a nem nyilvántartott élettársi kapcsolatban született gyermek apai jogállásának betöltésére rendelkezésre álló jogi megoldásokat foglalja egybe. A gyermek családi jogállását az apasági vélelem létrejötte teszi teljessé. A gyermek jogainak biztosítása végett alapvető jelentőségű a családi jogállásának rendezése. Ehhez különösen fontos érdeke fűződhet a házasságon és a nyilvántartott élettársi kapcsolaton kívül született gyermeknek.
27 Csiky Ottó: A családi jogállás / In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 365. 366. o. 281952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 36. §
16
E kapcsolat rendezése ezen gyermekekkel szemben a történelem során hosszú ideig tapaszalt diszkriminációk csökkentésére vagy megszüntetésére is hatást gyakorolhat.29 Ilyen házasságon kívül született gyermek a mi családunkban is volt. A férjem édesapjának szülei az ő megszületésének időpontjában (1930) nem voltak összeházasodva, ezért 13 éves koráig az anyukája családi nevét viselte. Ezt követően az édesapjának az akkori szabályok szerint örökbe kellet fogadnia és csak ezután kaphatta meg az apja családi nevét. 3.5.
Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat
„Csjt. 37. § (1) A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja. (2) Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha a) a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a tizenhatodik életévét betöltött nyilatkozó. (3)
Ilyen
elismerő
nyilatkozatot
csak
személyesen
lehet
tenni.
A
cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja. (4) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg. (5) Elismerést és hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, konzuli tisztviselőnél, integrált ügyfélszolgálaton kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzőnél közjegyzői okiratba foglalni. A hozzájárulást a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzulnál is meg lehet tenni. (6) Az elismerés és a hozzájárulás során az érintetteknek nyilatkozniuk kell a gyermek családi nevéről.”30
29 Csiky Ottó: A családi jogállás / In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 366. o. 30 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 37. §
17
Amennyiben a törvény alapján nem kell más férfit a gyermek apjának tekintetni, a gyermekre teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot lehet tenni. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat „az apaságot egymagában megállapítja”. Még az a férfi is tehet teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, akinek tekintetében a bíróság megállapította, hogy nem ő a gyermek apja. Ez esetben beszélünk a szívességi apai elismerésről, ennek azonban nincs törvényi akadálya, hiszen az apai pozíció üres. Ebből a szempontból közömbös, hogy az apai elismerő nyilatkozat tételét az tette lehetővé, hogy a bíróság az érintett férfi apaságát perben megdöntötte. (Legfelsőbb Bíróság PK 100. számú állásfoglalása)31 A teljes hatályú apai elismerés – Nizsalovszky megfogalmazása szerint – meghatározott személyre vonatkozóan, de nem meghatározott személyhez intézett címzett jognyilatkozat. Teljes hatályú apai elismerésnek nem akadály az, ha esetleg az apaság bírói megállapítása iránt más férfi ellen vagy más férfi által indított per van folyamatban.32 A Csjt. 37. §-ának (1) és (2) bekezdése között felfedezhető bizonyos mértékű ellentmondás, mert az utóbbi bekezdés szerint az a férfi tesz elismerő nyilatkozatot, akitől a gyermek származik, viszont az (1) bekezdés szerint: az elismerő nyilatkozat egymagában megállapítja az apaságot. Azt, hogy a gyermek az elismerő férfitól származik-e, annak a hatóságnak,
amely előtt a nyilatkozat megtételére sor kerül
ténylegesen vizsgálnia nem kell. A (2) bekezdés alapján: az a férfi tesz nyilatkozatot, akitől a gyermek származik deklaratív elem. Formai értéke abban rejlik, hogy az elismerést tevő férfi a nyilatkozatában nem jelenti ki, hogy nem tőle származik a gyermek és ennek ellenére tesz elismerő nyilatkozatot, szívességből vagy egyéb más okból. Nincs viszont jelentősége az apai elismerés hatályossága szempontjából a vállalás színlegességének, de egyúttal megtámadására sem teremt önálló alapot. Nem csupán apai jogállást vállal az apaságát elismerő férfi, hanem aláveti magát annak a helyzetnek, hogy akarathiba vagy a vállalás fiktív volta önálló megtámadási alapot részére a Csjt. rendszerében nem teremt. Az elismerés ilyen esetben sem tekinthető a tudva, az alap nélkül tett apai vállalást tevő férfi részéről a megtámadási jogáról való lemondásnak, de
31 Lampért Bernadett: Bevezetés az anyakönyvi igazgatásba, SL és Társa Bt. Telki 2011. 88. o. 32Túri Edit: A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi- és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002. 721. o.
18
a megtámadásnak csak a Csjt. 43. §-ában foglalt esetekben van helye, vagyis lényegében a tőle való származás lehetetlenségének a bizonyítása útján. Mindaddig, amíg a gyermek apai jogállását más férfi tölti be, nincs helye az apaság előzetes elismerésének. Más férfival szemben fennálló apasági vélelem megdőlte után lehet csak joghatályos apai elismerő nyilatkozatot tenni. Ezt megelőzően az elismerés nem hatályosulhat, legfeljebb csak apasági perben lehet bizonyíték, a körülmények és egyéb adatoktól függően. Olyan feltételtől függő elismerésnek sincs helye, hogy az elismerést tevő férfi csak fiúgyermek születése esetére tartja érvényesnek a nyilatkozatát. A feltétel érvénytelenségére történő figyelmeztetés után azonban lehetőség nyílik a feltétel nélküli teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat megtételére. Előfordulhatnak olyan feltételek is, amelyek kikötésének a szándéka nem teszi érvénytelenné a nyilatkozatot, de ezek nem is hatályosulhatnak. Így például a vállalás feltételeként nem lehet érvényesen kikötni a gyermektartásdíj fizetésének a kizárását. Az ilyen feltétel kikötésnek az igénye nem teszi érvénytelenné az apai elismerést, nem érinti annak a teljes hatályát, de indokolt az elismerő nyilatkozatot tenni kívánó férfi figyelmének a felhívása a várható jogkövetkezményekre. A Csjt. nem zárja ki, hogy az elismerést tevő férfi más alapon rokona lehessen a gyermeknek, sőt abból a szabályból, hogy vérfertőzés miatt érvénytelen házasság is hatályos apasági vélelmet keletkeztet, bár gyakorlati előfordulása nem várható és nem is kedvező, elvileg a testvér vagy a nagyszülő is elismerheti apaságát. Családjogunk a származás ténylegességétől és a bizonyítástól fiktivizálja az elismerést. Önmagában az elismerés alapján az apaságot vállaló személlyel szemben bűnvádi eljárást sem von szükségképpen maga után.33 Más kérdés, ha a gyermek ténylegesen vérfertőző kapcsolatból származik. Az ilyen – remélhetőleg ritka esetben – a családi jogállás rendezése nem zárható ki a valódi, közeli rokon apa által, de már kérdéses, hogy a gyermek további életére ez milyen hatással lehet. Az elismerő nyilatkozatot a férfinak személyesen kell megtenni.
A
jegyzőkönyvbe vételére jogosult hatóság előtt a férfinak személyesen meg kell jelennie és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolnia kell, és csak ezután teheti meg a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot. Amennyiben a közjegyző foglalja írásba a 33 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 25-27. o.
19
nyilatkozatát, akkor a közjegyző előtt kell személyesen megjelennie és a nyilatkozatot személyesen megtenni. Előfordulhat, hogy az apaság bírói megállapítása iránti perben teszi meg a férfi az apai elismerő nyilatkozatát, ebben az esetben a tárgyaláson kell személyesen jelen lennie és nyilatkoznia. A nyilatkozatát írásban nem terjesztheti elő. Végrendeletben sem tehető apai elismerő nyilatkozatot tenni teljes hatállyal, ebben az esetben legfeljebb perben lehet bizonyítékként felhasználni. Nincs akadálya azonban annak, hogy a nyilatkozat felvételére jogosult szervek hivatalos eljárásuk során kiküldetésben vegyék fel a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, például mozgásképtelen
beteg
nyilatkozatát
a
betegágyánál
foglalják jegyzőkönyvbe.
Amennyiben a közjegyző kiszáll a helyszínre és esetleg végrendeletet készít, abban az esetben az apai elismerést külön okiratba kell foglalni. Az apaságot elismerő korlátozottan cselekvőképes személynek is személyesen kell nyilatkoznia, amennyiben az elismerést tevő férfi néma és magát csak jelekkel képes megértetni, ebben az esetben jeleket megérteni képes hivatalos tolmács alkalmazása szükséges és természetesen ezt ennek megfelelően kell jegyzőkönyvezni. Amennyiben azonban magát jelekkel megértetni sem képes férfi apai elismerő nyilatkozatot kíván tenni, azt megteheti írásban is, de a jegyzőkönyv felvételére jogosult szerv előtt az írásban tett nyilatkozatnak és a jegyzőkönyvnek egy időben kell készülnie.34 Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot már megfogant, de még meg nem született gyermekre – méhmagzatra – és már megszületett gyermekre is lehet tenni. Arra azonban nincs lehetőség, hogy olyan gyermekre tegyenek teljes hatályú elismerő nyilatkozatot, akit majd csak remélnek, hogy meg fog foganni és születni. Sajnos olyan esetek is előfordulnak, hogy a nyilatkozat után az anya elvetél, azonban ha újra teherbe esik az előző nyilatkozat már nem hatályos az újabb terhességre, a teljes hatályú apai elismerést ebben az esetben újból meg kell tenni. Amikor a párok megjelennek előttem, hogy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tegyenek a legelső feladatom, hogy az anya családi állapotát ellenőrizzem az automatikus apasági vélelem esetleges meglétére, ugyanis amennyiben az anya családi állapota házas, akkor nem lehet teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot felvenni. Továbbá vizsgálni kell a volt férjre vonatkozó apasági vélelem esetleges
34 Csiky Ottó: A családi jogállás / In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 373-374. o.
20
fennállását is. Amennyiben az anya családi állapota elvált, akkor a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a korábbi házassága megszűnésének időpontját is. Ezeken felül további adategyeztetést kell folytatni arra vonatkozóan, hogy a nyilatkozatot tevő apa betöltötte-e a 16. életévét, mert ez az apai elismerő nyilatkozat feltétele, valamint a nyilatkozatot tevő és a gyermek között legalább 16 év korkülönbségnek kell lennie. A nyilatkozattételre még mindig egyszerre jelentek meg a párok. A nyilatkozatot tevő férfinek és a nyilatkozatot elfogadó nőnek a személyazonosság hitelt érdemlő igazolásán kívül még igazolniuk kell azt is, hogy a gyermek megfogant. (Ezt azonban már minden esetben saját szememmel is látom, mivel az apák nem a terhesség elején teszik meg a nyilatkozatot, hanem már csak a terhesség előrehaladott állapotában.) Az igazolásnak tartalmaznia kell a terhesség időtartamát, valamint azt, hogy a gyermek születésének időpontja mikorra várható. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni azt is, hogy az igazolást mely intézmény, mely szakorvosa állította ki. Az apai elismerő nyilatkozatban mindkét szülőnek nyilatkoznia kell a születendő gyermek családi nevéről. A gyermek családi neve vagy az apa, vagy az anya, vagy pedig a szülők összekapcsolt családi neve lehet. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot általában nem az az anyakönyvvezető foglalja jegyzőkönyvbe, aki a gyermek születését is anyakönyvezi, ezért a születést anyakönyvezését végző anyakönyvvezetőnek is feladata az apasági vélelem ellenőrzése, hogy esetleg nem áll-e fenn automatikus apasági vélelem, vagy a volt férj apasági vélelme. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot az országon belül felvehet anyakönyvvezető, közjegyző, gyámhatóság és bírósági titkár, az országon kívül pedig a magyar külképviseleti hatóság, illetve tiszteletbeli konzul, a nyilatkozat bárhol megtehető, tehát ebben az eljárásban nincs illetékesség ok meghatározva. A jegyzőkönyvet négy példányban kell felvenni, amelyet méhmagzatra tett nyilatkozat esetén két példányban az anyának kell átadni, hogy az egyik példányt a gyermek születésének anyakönyvezését végző anyakönyvvezetőnek át tudja adni. Az apa is kap egy példányt, a fennmaradó negyedik példány pedig az irattáré. Ezeknek az iratoknak a selejtezési ideje 75 év. Gyakran előfordul, hogy a gyermek nem az orvos által előre meghatározott időpontban, hanem később születik meg, de amennyiben a két időpont között csak 21
csekély az eltérés, akkor az biológiailag teljesen kizárt, hogy az anyának egy esetleges újabb terhességéből származhatna a megszületett gyermek. Ebben az esetben is rendezett jogállású gyermekként fogják anyakönyvezni a megszületett gyermeket. Előfordult már olyan esetem is, amikor a nyilatkozatot megtevő apa nem magyar állampolgár, ebben az esetben a felvett teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a felettes szervhez kell továbbítani, mert az anyakönyvezést ők rendelhetik csak el. Az ilyen esetre felvett jegyzőkönyvben azonban szerepelnie kell, hogy a nyilatkozatot tevő férfi a magyar nyelvet érti, amennyiben pedig nem érti a magyar nyelvet, akkor az eljáró hatóságnak kell gondoskodni tolmácsról a nyilatkozatot tevő költségére. Amikor az apa a nyilatkozatát a gyámhatóság előtt teszi meg, akkor a gyámhivatal a gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 56-59. §-ai alapján köteles eljárni, amely kimondja: „56. § (1) A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot a gyermek születése után vagy azt megelőzően – a fogamzási idő kezdetétől – személyesen lehet megtenni. (2) Az elismerésről készített jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell mindazokat az adatokat, amelyekből megállapítható, hogy a férfi a gyermeket a Csjt. 37. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el. A gyámhatóság jegyzőkönyvbe foglalja továbbá az anya, a 14. évét betöltött gyermek és a törvényes képviselő hozzájáruló nyilatkozatát, valamint a gyermek családi nevére vonatkozó bejelentést. (3) Az anyát vagy más törvényes képviselőt, a 14. életévét betöltött gyermeket, illetőleg az apaként megnevezett férfit lehetőleg együtt kell meghallgatni. (4) A gyámhatóság a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételekor vizsgálja az anya családi állapotát és az anya volt férje tekintetében esetleg fennálló apasági vélelmet. A hajadon családi állapot hatósági bizonyítvánnyal való igazolására kell felhívni az anyát, ha ezen adat a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból nem állapítható meg. Hozzájárulások pótlása 57. § (1) A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozatának érvényességéhez szükséges törvényes képviselői nyilatkozat pótlását [Csjt. 37. § (3) bek.] az elismerő nyilatkozatot tevő férfi vagy a gyermek kérheti. (2) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges
22
a) anyai hozzájárulás pótlását a nyilatkozatot tevő férfi, a gyermek és a törvényes képviselő, b) gyermeki hozzájárulás pótlását a nyilatkozatot tevő férfi és az anya kérheti. (3) Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában gátolva van, továbbá, ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatának megtételében tartósan gátolva van, ennek tényét igazolni kell. Azt a tényt, hogy a törvényes képviselő a hozzájárulást nem adja meg, jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (4) A gyámhivatal hozzájárulásának megadását a nyilatkozatot tevő férfi, az anya vagy más törvényes képviselő, a gyermek, továbbá a jegyző, a bíróság vagy az anyakönyvvezető kérheti. 58. § (1) Ha a gyermek törvényes képviselete nem biztosított, de az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához a feltételek egyébként fennállnak, a nyilatkozatot felvevő szerv, személy [Csjt. 37. § (5) bek.] – a jegyző kivételével – eseti gondnok kirendelése iránt megkeresi az illetékes városi gyámhivatalt. (2) Ha az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályúvá válásához szükséges hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhivatalnak az 57. §-ban meghatározottak szerint pótolnia kell, vagy ha a méhmagzatnak gondnokot, illetve a gyermeknek gyámot kell rendelni, az iratokat a jegyző haladéktalanul az illetékes gyámhivatalhoz teszi át. 59. § (1) Ha az apaságot megállapító teljes hatályú elismerő nyilatkozatot a gyermek születése előtt teszik, a szülés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját szakorvosi bizonyítvánnyal kell igazolni. Szakorvosi bizonyítványként terhesgondozási könyv is elfogadható, amennyiben tartalmazza a születés feltételezett időpontját, és ha ez lehetséges, a fogamzás feltételezett időpontját. (2) Az anya által megjelölt férfi a gyermek születése előtt nyilatkozattételre csak akkor idézhető meg, ha az anya az (1) bekezdésben meghatározott igazolást bemutatta. (3) Az (1) bekezdésben megjelölt igazolást akkor is be kell mutatni, ha a születendő gyermeket a nyilatkozatot tevő férfi önként kívánja elismerni. (4)
Ha
a
születendő
gyermek
anyja
korlátozottan
cselekvőképes
vagy
cselekvőképtelen, a gyámhivatal a méhmagzat részére – az elismerés teljes hatályához szükséges hozzájáruló nyilatkozat megtételére – gondnokot rendel (Ptk. 10. §). A
23
gondnok rendelés akkor is szükséges, ha az anya a gyermek születése idején előreláthatóan már nagykorú lesz.”35 A megszületett gyermekre tett apai elismerő nyilatkozat esetén először a születést anyakönyvezett anyakönyvvezetővel kell adatot egyeztetni, mert meg kell győződni az ún. „szabad” apai jogállásról, továbbá a korkülönbségről. Amennyiben 14 éven felüli gyermekre tesznek apai elismerő nyilatkozatot, a hatály beálltához már a gyermek hozzájáruló nyilatkozata is szükséges. A 16 év korkülönbségnek azért van jelentős szerepe, mert az apaság komolyságát kívánja biztosítani, megakadályozva azt a helyzetet, hogy az apa esetleg egyidős legyen a gyermekkel, vagy a gyermek ne legyen idősebb az apaságot vállaló férfitől, mivel ebben az esetben a tőle való származás teljességgel lehetetlen. A korkülönbség előírása társadalmi szokásokon valamint biológiai realitásokon alapszik és összhangban van a Csjt. azon szakaszával, hogy érvényes házasságot is csak 16 év feletti férfi köthet, amelyhez természetesen szükséges a gyámhatóság előzetes engedélye is. Az azonban kétségtelen, hogy a 16 évi korkülönbség elzárja az apát a gyermeke elismeréséről, amennyiben a gyermek anyját 16 évnél fiatalabb korában ejtette teherbe. Ez még akkor is fennáll, ha az apa csak nagykorúságának elérése után kíván teljes hatályú apai elismerést tenni. Ezen esetek megoldása csak bírói úton rendezhető. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot cselekvőképtelen személy nem tehet, bármely okból is következett be a cselekvőképtelensége. Ez a tilalom vonatkozik arra a személyre, aki cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, de arra is, aki gondnokság alá helyezés nélkül a cselekvőképtelenség állapotában van (Ptk. 17. §). A 14. évet be nem töltött személy a kiskorúsága miatt cselekvőképtelen, azonban elismerése a 16 év korkülönbség hiánya miatt is formailag kizárt. A korlátozottan cselekvőképes személy, aki akár életkora, akár ilyen gondnokság miatt korlátozott, elismerő nyilatkozatot csak törvényes képviselője hozzájárulásával, illetőleg annak tartós akadályoztatása, vagy megtagadása esetén a gyámhatóság hozzájárulást pótló nyilatkozatával tehet. Ez vonatkozik még arra a személyre is, akinek cselekvőképességét
a
bíróság
nem
általános
jelleggel,
hanem
a származás
megállapításával kapcsolatos nyilatkozat megtétele tekintetében korlátozta. Ha
a
hatálytalanná
szükséges válik,
hozzájárulás ahhoz
a
megtagadásával korlátozottan
az
elismerő
cselekvőképes
nyilatkozat személy
35 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet – a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról –56-59. §
24
cselekvőképességének elnyerése után nem marad kötve. Újabb nyilatkozatot kell tennie a
cselekvőképességének
elérése,
vagy
visszaszerzése
esetében,
a
korábbi
nyilatkozatának megerősítése nem elégséges. Az apai elismerés teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének, valamint ha a gyermek a 14. életévét már betöltötte, akkor a gyermek hozzájárulása is. Ez kontroll szerepet tölt be a nem kívánatos, nem valós apai nyilatkozattal szemben. Az anya és a törvényes képviselő külön megfogalmazására azért van szükség, mert nem minden esetben az anya a kiskorú törvényes képviselője. Amikor e kettő egy személy, akkor a nyilatkozatot mindkét minőségben ő adja meg. Amennyiben az anya a 14. életévét még nem töltötte be, tehát korlátozottan cselekvőképes, a szükséges anyai hozzájárulást ilyen esetben is saját maga teszi meg. Abban az esetben, ha az anya, illetőleg az életkoránál fogva nyilatkozat megtételére jogosult gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, de a cselekvőképtelen gyermeknek van törvényes képviselője, akkor előbb a törvényes képviselőt illeti meg a hozzájárulás megadásának joga. Az ő tartós akadályoztatása hiányában adja meg a hozzájárulást a gyámhatóság. Szemben a Csjt. 37. §-ának (3) bekezdésében megadott jogkörrel, a (4) bekezdésben meghatározott szükséges hozzájárulások megtagadása esetében a nincs felhatalmazva a gyámhivatal a nyilatkozat pótlására. El lehet dönteni az eset körülményei alapján, hogy az apai elismerő nyilatkozathoz szükséges hozzájáruló nyilatkozat megtételében a hozzájárulás jogát gyakorló személyek mikor vannak tartósan gátolva. Például ilyen lehet, amikor az anya cselekvőképtelenség állapotában lévő elmebeteg. Az apaságot elismerő férfi a nyilatkozatához köve van a hozzájárulás tekintetében történő nyilatkozatok megtételéig. Az apaság elismerése befejezett és végleges a teljes hatályhoz szükséges többi hozzájáruló nyilatkozat nélkül is. A joggyakorlatnak az a feladata, hogy a nyilatkozatának hatályosulása tekintetében ne maradjon hosszabb ideig bizonytalanságban. Az apai elismerő nyilatkozat hatályát veszti a szükséges hozzájárulás megtagadásával, amennyiben azonban a hozzájárulást megtagadók később mégis hozzá kívánnak az elismeréshez járulni, akkor csak az az egy megoldást kínálkozik, hogy az apa újabb apai elismerést tehet, és ezt még az apaság megállapítása iránt indult bírósági perben is megteheti.36 36 Csiky Ottó: A családi jogállás / In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 375-377 o.
25
A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatok tekintetében a jogszabályok sehol sem határozzák meg, hogy a nyilatkozatot tevő férfi családi állapotát is vizsgálni kell, a jegyzőkönyvben csak az anya családi állapotát kell tüntetni. Ezek alapján megállapítható, hogy egy nős családi állapotú férfi automatikusan apja a házasságából született gyermeknek, és ezen kívül még annyi apai elismerő nyilatkozatot tehet a házassága fennállása alatt más nők által születendő, vagy megszületett gyermekekre, amennyit csak akar. Ugyanakkor egy férjezett családi állapotú nőnek, aki hiába él már évek óta külön a férjétől, a születendő, vagy már megszületett gyermekére a férjén kívül más férfi nem tehet teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot, mert a házastársának automatikus apasági vélelme van. Ebben az esetben semmilyen további közigazgatási vagy bírósági eljárásra nincs szükség, mert ha addig, ameddig ez az apasági vélelem fennáll, addig az apai jogállás rendezésére bírósági eljárás keretében kerülhet sor. Teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot csak akkor lehet tenni, ha a gyermek családi jogállásában az apai hely még vagy már üres. Ilyen esetekben csak az apasági vélelem megdöntése iránti per után tehet más férfi teljes hatályú apai elismerést, természetesen, csak abban az esetben, ha az anya elválik a volt férjétől. A házas családi állapotú férfinak azonban nem kell elválnia ahhoz, hogy más nőtől származó gyermeknek közigazgatási úton is az apja legyen. Összegezve a férjezett családi állapotú anyának bírósági eljárásban kell részt vennie ahhoz, hogy a gyermekének a biológiai apja kerüljön bejegyzésre a születési anyakönyvbe. Először a bíróságnak jogerős ítéletben ki kell mondani a válást, másodszor pedig apasági vélelem megdöntése iránt pert kell indítani, igaz ez utóbbi megindítására az anya nem jogosult, csak beavatkozóként vehet részt az eljárásban. Ugyanakkor egy nős családi állapotú férfinak, aki a házasságán kívül megfogant gyermeknek apja kíván lenni, mindehhez csak egy közigazgatási eljárás keretében teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tennie. Az
anyakönyvvezetők
által
használt
Anyakönyvvezetői
Szolgáltatói
Alrendszerében található fórumon történt érdeklődésemre a kollégáim e-mailekben arról tájékoztattak, hogy volt már esetük, amikor a nős férfiak vállalták a gyermeket teljes hatályú apai elismeréssel. Természetesen azt, hogy a nyilatkozatot tevő férfi családi állapota nős-e, azt nem is vizsgálják, mivel ezt törvény nem írja elő. Ez csak akkor derül ki, amikor az adatokat egyeztetni kell a központi nyilvántartásban szereplő adatokkal. 26
Véleményem szerint a fent vázoltak sértik az Alaptörvény SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG fejezetének XV. cikke (1) és (3) bekezdéseit, amelyek a következők szerint vannak meghatározva: „XV. cikk (1) A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes. (2) ……. (3) A nők és a férfiak egyenjogúak.”37 Ezen felvetésemre is megoldást találtak a törvényalkotók az új Ptk-ban, a 4:114. §-ban rendelkeznek az apaság vélelmének megdöntéséről nemperes eljárás keretében. 2014. március 15-étől nem lesz szükség pert indítani az apaság vélelmének megdöntésére, ha az apaság vélelme házasság alapján áll fenn. A feltételnek azonban teljesülnie kell: -
a házastársak életközössége legalább háromszáz napja megszűnt
-
és a férfi, akitől a gyermek ténylegesen származik, a gyermeket teljes hatályú apai elismeréssel magáénak kívánja elismerni.
A bíróság ezekben a nemperes eljárásokban: a vélelmezett apa, az anya, a gyermek, és az elismerni kívánó férfi közös kérelmére állapítja majd meg, hogy a gyermeknek nem az anya férje vagy volt férje az apja. Az apaság kérdését, azonban ugyanezen eljárás keretében rendezni kell, tehát a gyermekre teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot kell tennie a magáénak elismerni kívánó férfinek.
3.6.
Apasági vélelem utólagos házasságkötés alapján
„Csjt. 39. § (1) Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha a) sem az anya korábbi házassági köteléke, sem teljes hatályú elismerő nyilatkozat, vagy jogerős bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki a gyermek apja, és az apaság megállapítása iránt más férfi ellen per nincs folyamatban, feltéve, hogy b) a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb és c) a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket a magáénak ismeri el.
37 Alaptörvény – Szabadság és Felelősség fejezet. XV. cikk (1); (3).
27
(2) A férj elismerése akkor hatályos, ha ahhoz az anya, a kiskorú törvényes képviselője, továbbá – ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte – a gyermek is hozzájárult. Ha a gyermek nem él, vagy a nyilatkozattételben tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg. (3) Vita esetén annak bírósági megállapítását, hogy az anya utólagos házasságának hatálya a gyermekre kiterjed, a gyermek, a gyermek anyja vagy annak férje kérheti.”38 A törvény ezen fejezete arra ad lehetőséget, hogy egységes apasági vélelem egyik tényállásaként házasságon kívül született gyermek megszületése után az anyával kötött házasság keretében vállalhassa el az anya férje az apaságot. Ez is egy önkéntes vállalás, hasonlóan a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozathoz, csak annál egyszerűbb formában. A két apasági vélelmet keletkeztető tényállás azonos abban, hogy mindkét esetben az apaság önkéntes vállalása a férfi ez irányban tett pozitív nyilatkozatán alapszik. Van azonban néhány indokolt különbsége is, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot méhmagzatra is lehet tenni, apasági vélelem utólagos házasságkötés alapján alapuló vállalás csak már megszületett gyermekre vonatkozhat. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot több eljáró szerv előtt is meg lehet tenni, az utólagos házasságkötéssel létrejövő apai elismerés csak anyakönyvvezető előtt történhet meg. Az utólagos házasságkötés során létrejött apasági vélelem tényállása hasonlít a házasság alapján keletkező vélelemhez. Minkét esetben a gyermek számára a családi jogállás rendezésével együtt az apa közvetlen családi nevelése is rendszerint biztosított lesz. A házasságkötés feltételez a két fél között fennálló érzelmi kapcsolatot is, és ez az érzelem, amit a férfi az anya iránt érez, feltételezhet egy szívességi vállalást is. Ugyanis a Csjt. nem zárja ki az apasági vélelem ezen eseténél sem, hogy a gyermek más férfitól is származhat.39 Az 39. §-on alapuló házassági vélelem létrejöttével az anyakönyvvezető feladatait az anyakönyvekről a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. számú törvényerejű rendelet 17. §-a (továbbiakban: At.) határozza meg, mely szerint: „17. § (1) Ha a menyasszonynak rendezetlen családi jogállású gyermeke van, az anyakönyvvezető a házasságkötést megelőző eljárásban a személyesen jelenlevő 38 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 39. § 39 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 34-35. o.
28
vőlegény figyelmét felhívja arra, hogy amennyiben menyasszonyának a gyermekét a házasságkötést megelőzően magáénak elismeri – jogszabályban foglalt feltételek fennállása esetén –, őt kell a gyermek apjának tekinteni. (2) A vőlegény apai elismerő nyilatkozatot a házasság megkötéséig tehet. A nyilatkozatot visszavonni nem lehet. (3) Az apai elismerő nyilatkozat alapján a férjet akkor lehet a gyermek apjának tekinteni, ha a nyilatkozat megtételétől számított hat hónapon belül a házasságot megkötik.”40 Az anyakönyvvezetőnek a házasságkötést megelőző eljárásban a házassági szándék bejelentésére szolgáló jegyzőkönyv felvételekor, ha a mennyasszonynak rendezetlen családi jogállású gyermeke van, a személyesen jelenlévő vőlegénynek fel kell hívnia a figyelmét, arra, hogy amennyiben a gyermeket ebben az eljárásban magáénak ismeri el, akkor őt kell a gyermek apjának tekinteni. Természetesen itt is vizsgálni kell a jogszabályban foglalt feltételek fennállását: az apai jogállás betöltetlen legyen, az apaság megállapítása iránt ne legyen más férfi ellen per folyamatban, a vőlegény a gyermeknél 16 évvel idősebb legyen. A vőlegény ezt a nyilatkozatot a házasság megkötéséig teheti meg, és ha megtette ezt már nem lehet visszavonni. A nyilatkozat azonban csak akkor hatályosul, ha a vőlegény a gyermek anyjával 6 hónapon belül házasságot köt, amennyiben a házasságot 6 hónapon belül mégsem kötik meg, akkor a nyilatkozat hatályát veszti. Természetesen a házasságkötés bármely okból is elmaradhat, azonban ugyanazon vőlegény a házasságkötést megelőző újabb eljárásban ugyanazon gyermeket ismét magáénak ismerheti el. Az apasági vélelem ily módon történő létrejöttének természetes és alapvető feltétele, hogy a férj a házasságkötést megelőzően a magáénak ismerje el a gyermeket. A további feltételek esetében a 16 évi korkülönbség ebben az eljárásban is, mint a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat esetében az apai elismerés komolyságát kívánja biztosítani. Az előfeltételnek, hogy az apai jogállás betöltetlen legyen, nyilvánvalónak kell lennie. A 39. § (1) bekezdésének a) pontjának utolsó harmadában meghatározott további feltételnek: „…apaság megállapítása iránt más férfi ellen per nincs folyamatban…” is teljesülnie kell, mert ez további korlátot jelen ezen § alapján történő
40 1982. évi 17. számú törvényerejű rendelet - az anyakönyvekről a házasságkötési eljárásról és a névviselésről 17. §-a
29
apasági vélelem létrejöttének. Ezen korlátozás az apasági vélelmek esetleges konkuráló hatását kívánja elhárítani, mégpedig a bíróság útján létrejövő apasági vélelem javára. Azonban, ha az apaság bírói megállapítása iránt indult per folyamatban van, az nem akadályozhatja meg az anyával utólag házasságot kötő férfit abban, hogy a gyermekre teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tegyen. A Csjt. 36. §-ában meghatározott házasság érvénytelensége nem érinti az apaság vélelmét és ez a 39. §-ban létrejövő apasági vélelem esetében is érvényesül. Az utólagos házasságkötéssel létrejövő apasági vélelem visszamenőleges hatályú a gyermek születéséig. Ilyen apasági vélelemmel nagykorú gyermek apasága is vállalható, sőt annak sincs akadálya, hogy meghalt gyermek apaságát is vállalhassa a férj. Természetesen a nagykorú gyermeknek is hozzá kell járulni, ugyanúgy, mint a 14 éven felüli gyermeknek. Amennyiben meghalt gyermek apaságát vállalja a férj, ebben az esetben a gyermek helyett a hozzájáruló nyilatkozatot a gyámhatóság adja meg. Az azonban kikötött feltétel, hogy a hozzájáruló nyilatkozatokat a házasságkötést megelőzően kell megtenni. Az utólagos házasságkötéssel létrejöhet az apasági vélelem abban az esetben is, ha ugyanezen vagy más férfi a gyermeket már előzőleg örökbe fogadta.41
3.7.
Örökbefogadás
Az örökbefogadás is alkalmas a gyermek családi jogállásának rendezésére. A vérszerinti leszármazáson és az örökbefogadáson alapuló tényállások ütközését kívánja elhárítani a Csjt. 54. §-a, amely kimondja: „Az örökbefogadás hatálytalanná válik, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal gyermekének ismeri el, vagy ha az örökbefogadót jogerős bírósági ítélet, illetőleg utólagos házasságkötése következtében az örökbefogadott apjának kell tekinteni.” 42 Ebből azonban nem következik, hogy az örökbefogadás tartama alatt az örökbefogadó férfin kívül más férfival szemben létrejöhet-e apasági vélelem. Az örökbefogadó halála után az örökbefogadást annak érdekében is fel lehet bontani, hogy az örökbefogadott gyermek a vérszerinti családi jogállását visszanyerje. Az örökbefogadás tartama alatt is fűződhet a gyermek érdeke annak tisztázásához, hogy az apasági vélelmek alapján kit kell vérszerinti apjának tekinteni. Az ilyen irányú igény ma nem mutatkozik 41 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 36-38. o. 42 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 54. §
30
gyakorlatinak, a Csjt. rendszerében nem zárható ki, hogy az örökbefogadás tartama alatt más férfival szemben is létrejöhet apasági vélelem. A Legfelsőbb Bíróság egyik eseti határozata szerint az apasági per sem szüntethető meg azonban azon az alapon, hogy a gyermeket már férfi örökbe fogadta. (BH 2764 1960/11. PJD I. 505.)43
3.8.
Nemzetközi örökbefogadás
A Csjt. szerint nem feltétel a magyar állampolgárság sem az örökbefogadó, sem az örökbefogadott személyénél. Nem tartalmaz tiltó rendelkezéséket sem, ebből az következik, hogy nem kizárt magyar állampolgárságú kiskorú gyermek külföldi állampolgár által történő örökbefogadása, valamint nem magyar állampolgárságú kiskorú gyermek magyar állampolgár által történő örökbefogadása sem. Természetesen az idevonatkozó szabályok betartása mellett. A külföldi örökbefogadásra vonatkozóan a Gyermek Jogairól szóló Egyezmény tartalmaz előírásokat, amely szerint az államnak gondoskodnia kell arról, hogy a gyermek külföldre történő örökbeadására csak akkor kerülhessen sor, ha a gyermek a származási országban nem helyezhető el gondozó, vagy örökbefogadó családban. A Csjt. 1995-ben ennek szellemében módosult, amely szerint a külföldre történő örökbefogadás csak az örökbe fogadhatóvá nyilvánított átmeneti nevelésbe, valamint tartós nevelésbe vett gyermek esetében engedélyezhető, ha a gyermek örökbefogadására belföldön nem került sor. A gyakorlati tapasztalatok alapján a külföldi örökbefogadások indoka lehet a gyermek életkora, illetve testi vagy szellemi fogyatékossága, amely miatt a gyermek hazai örökbefogadása gyakran nem vezet eredményre. Az nemzetközi kérdéseket az örökbefogadás tekintetében Magyarországon 2005. augusztus 1-jéig csak a Nmjt. 43-44. §-a, továbbá a Magyarország számos külföldi országgal fennálló kétoldalú nemzetközi egyezménye szabályozta. A jogalkalmazás hierarchiája egyértelmű, a nemzetközi szerződések által szabályozott kérdésekben a Nmjt. rendelkezéseit nem lehet alkalmazni. Amennyiben létezik ilyen nemzetközi szerződés, akkor az rendelkezik arról is, hogy melyik hatóság milyen jogszabályt alkalmazva fog eljárni az örökbefogadás engedélyezésére, illetve felbontása ügyében. A nemzetközi egyezmények egymáshoz való viszonyában fő elv,
43 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 17. o.
31
hogy a kétoldalú megállapodások szabályai általában megelőzik az ugyanarra a kérdésre vonatkozó többoldalú egyezményben foglalt rendelkezést. A Hágai Egyezmény hatálya alá nem tartozó külföldi örökbefogadások többségében az örökbefogadás joghatályossága jelenti a problémát ma is. Az eljárásnak ugyanis még nincs vége, ha az a magyar gyámhatóság jóváhagyta, ezt követi ugyanis a külföldi állam meghatározott feltételek szerinti engedélyezési eljárása. A magyar örökbefogadók, vagy örökbefogadottak esetében mindkét ország illetékes hatóságainak le kell folytatniuk a belső jogukban előírt eljárást. Ezt követően dönteniük kell az örökbefogadás engedélyezéséről, vagy jóváhagyásáról. Ezt a problémát orvosolta a Hágai Egyezmény, amely 1993. május 29. napján kelt, amely a gyermekeknek a nemzetközi örökbefogadások terén való védelméről és az ilyen ügyekben történő együttműködésről szól. Az Egyezmény nagyobb jogbiztonságot, áttekinthető, egyszerűbb ügyintézést teremt. Alkalmazása esetén csak egy döntés születik a nemzetközi örökbefogadási ügyekben. Az Egyezmény rendelkezéseinek megfelelően a létrejött örökbefogadást a törvény erejénél fogva el kell ismerni. Az örökbefogadási eljárást követően igazolást állítanak arról, hogy az örökbefogadás az Egyezménynek megfelelően jön létre.44
3.9.
Képzelt apa bejegyzésével történő családi jogállásrendezés
Csjt. 41. § (1) Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Az intézkedésre a gyámhatóság hivatott. (2) Ilyen esetben az apa családi nevéül, ha az anya ismert, az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani. Az anya kérelmére azonban a gyámhatóság az apa családi nevéül megállapíthatja a) az anya családi nevét, b) az anya által megjelölt más családi nevet, feltéve, hogy az más jogos érdekét nem sérti. (3) Nem állapítható meg olyan családi név, amely a gyermekre sérelmes. (4) A gyámhatóság az egyéb személyi adatokat – mások jogos érdekeinek sérelme nélkül – belátása szerint állapítja meg.”45
44 Brávácz Ottóné-Szőcs Tibor: Az apasággal, származással és örökbefogadással kapcsolatos nemzetközi magánjogi kérdések, In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve II. kötet, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 1226-1228..o. 45 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 41. §
32
Nem minden esetben lehet a gyermek családi jogállását rendezni teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal, az anya utólagos házasságkötésével vagy az apa személyének megállapítására irányuló bírósági eljárással. Előfordulhat olyan eset is, amikor az anya nem kívánja megnevezni a gyermeke apját. Az 1946. évi XXIX. törvény vezette be a képzelt apa jogintézményét, annak érdekében, hogy a rendezetlen családi jogállású gyermek tényleges helyzetével szemben a családi jogállás rendezettségét az anyakönyv legalább látszólag biztosítsa. A képzelt apa megállapítása: a gyámhatóság képzelt személy adatai állapítja meg abból a célból, hogy azokat a gyermek születési anyakönyvébe az anyakönyvvezető bejegyezze. Az anyakönyv így látszólag olyan helyzetet tükröz, mintha a gyermek apja megállapítható lenne. A jogszabály ezen pontja rendelkezik a képzelt apa bejegyzésének időpontjáról is: -
ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen – a születése után nyomban;
-
ha az apa kiléte nem állapítható meg – az anya kérelmére bármikor
-
a gyermek 3. életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni a képzelt apa megállapítása iránt. 46
3.10.
Apasági vélelem az anya élettársával szemben a reprodukciós eljárás
alapján A reprodukciós eljárást az Etv. a következők szerint határozza meg: „166. § (1) Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) a) testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, b) a házastárs, illetve élettárs ivarsejtjeivel vagy adományozott ivarsejttel végzett mesterséges ondóbevitel, c) ivarsejt adományozásával történő testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés, d) embrió adományozással végzett embrióbeültetés, e) f) a női ivarsejt megtermékenyülését, illetőleg megtermékenyíthetőségét, valamint a megtermékenyített ivarsejt megtapadását, fejlődését elősegítő egyéb módszer alkalmazható.”……. 167. § (1) Reprodukciós eljárás házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél végezhető el, amennyiben bármely félnél fennálló egészségi ok (meddőség) következtében a kapcsolatból természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem 46 Lampért Bernadett: Bevezetés az anyakönyvi igazgatásba, SL és Társa Bt. Telki 2011. 93-94. o.
33
származhat. Élettársak esetén reprodukciós eljárás csak abban az esetben végezhető, amennyiben az élettársak egyike sem áll házastársi kapcsolatban. (2) A reprodukciós eljárás – amennyiben a női ivarsejt megtermékenyítése már megtörtént – a házastársi (élettársi) kapcsolat megszűnése után az egyedülállóvá vált nőnél tovább folytatható. Amennyiben azonban a megtermékenyítés testen kívül történt és az embrió beültetésére még nem került sor, a házastársak (élettársak) a reprodukciós eljárás megkezdése előtt, a 168. § (1) bekezdése szerinti együttes kérelmükben erre az esetre nézve az eljárás folytatását a házastárs (élettárs) halála esetére előzetesen kifejezetten kizárhatják. (3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott esetekben reprodukciós eljárás csak akkor végezhető, ha a meddőség egyéb kezelési módszerei eredménytelennek bizonyultak, és az alkalmazott eljárással
orvosilag
megalapozott
esélye
van
egészséges
gyermek
fogamzásának
és
megszületésének.47
1998. július 1-je előtt a hazai jogunk csak férjes nő esetében engedte meg az akkor még művi beavatkozásnak nevezett reprodukciós eljárás lefolytatását és az ezen úton történő megtermékenyítés alapján csak a férjjel szemben keletkezhetett apasági vélelem.
Etv. hatályba lépésének időpontjától már meghatározta, hogy: „ Reprodukciós
eljárás házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél végezhető el, …”, de ezt követően még egy feltételt is kikötöttek a törvényalkotók: „Élettársak esetén reprodukciós eljárás csak abban az esetben végezhető, amennyiben az élettársak egyike sem áll házastársi kapcsolatban.” Apasági vélelem a reprodukciós eljárás alapján az élettárssal szemben, csak a gyermek megszületésével keletkezik, az apai jogállást csak ezen időponttal anyakönyvezhető.
A Csjt. 36. §-ának d) pontja a következőket mondja: „aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt, és a származás a reprodukciós eljárás következménye.”48 Ebben az esetben a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, akivel az anya az eljárásban részt vett, erről az egészségügyi intézmény állít ki igazolást és a különnemű élettársnak nem kell teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tenni, hanem automatikusan beáll az apaság vélelme. Ellentétben a szexuális kapcsolatok alapján történt fogamzás és születés esetén itt az apaság vélelme nem automatikus. A gyermek jogállását csak az apasági vélelmek valamelyik másik tényállának a vállalása alapján rendezhetik.49 47 1997. évi CLIV. törvény - Az egészségügyről (továbbiakban: Etv) 166. és 167. § 48 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 36. § d) 49 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 39-40. o.
34
35
4. Élettársi kapcsolatok
4.1.
Bejegyzett élettársi kapcsolat
A bejegyzett élettársi kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról 2009. évi XXIX. törvény (továbbiakban: Bét.) iktatta be jogrendünkbe 2009. július 1jétől. Ettől az időponttól kezdve a magyar jog családjogi jogintézményként ismeri el az azonos neműek közötti bejegyzett élettársi kapcsolatot, amely anyakönyvvezető előtt jön létre és közjegyző vagy bíróság szünteti meg. Bét. „1. § (1) Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni. (2) Kiskorú részére bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nem engedélyezhető. (3) Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a bejegyzett élettársi kapcsolatot a bejegyzett élettársi kapcsolatok anyakönyvébe bejegyzi. (4) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik. 2. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőzően a leendő bejegyzett élettársaknak az anyakönyvvezető előtt nyilatkozniuk kell arról, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, valamint igazolniuk kell, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuk törvényes feltételei fennállnak. (2) A felek valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a felek nyilatkozata a bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a bejegyzett élettársi kapcsolat a bejelentés után nyomban létesíthető.” 50 A jogszabályból megállapítható, hogy csak nagykorú, azonos nemű, anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő személyek létesíthetnek bejegyzett élettársi kapcsolatot, kiskorú személynek gyámhivatali felmentés nem adható. A jogalkotó általánosságban a házasságra vonatkozó szabályokat rendeli alkalmazni a bejegyzett élettársi kapcsolatokra. Az Alkotmánybíróság határozata alapján az eltérés csak akkor lehetséges, ha ennek alkotmányos indokai vannak. A bejegyzett élettársi kapcsolatok létesítésének joghatásai nagyrészt azonosak a házasságkötéssel, a következő kivételekkel:
-
a bejegyzett élettársakra a házastársak által történő közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok nem alkalmazhatóak;
-
apasági vélelmet nem keletkeztet;
-
a házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak;
50 2009. évi XXIX. törvény – a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról (továbbiakban: Bét.) 1-2. §
36
-
emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárásoknak a házastársakra vonatkozó rendelkezései a bejegyzett élettársakra nem alkalmazhatóak.
Bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezésére az anyakönyvvezetőknek 2009. július 1-jét követően van hatásköre, azonban nem minden anyakönyvi hivatalban vezetnek bejegyzett élettársi kapcsolatok könyvét, csak a körzetközponti jegyző székhelyén, megyei jogú városokban, valamint fővárosi kerületekben. A szándékbejelentési eljárásra a házassági szándék bejelentésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az anyakönyvvezető közreműködésének akadályai hasonlóak a házasságkötéséhez, de mivel ebben az esetben nem kell, illetve nem lehet nyilatkozni sem a választott névviselési formáról, sem a születendő gyermekek családi nevéről, és várakozási idő sincs, az esetkör értelemszerűen a bejegyzett élettársi kapcsolat esetében szűkebb.51 Az Országgyűlés 2007-ben elfogadta a bejegyzett élettársi kapcsolatokról szóló CLXXXIV. törvény. Ez a törvény azonban minden nagykorú személy számára lehetővé tette, hogy nemétől függetlenül létesítsen bejegyzett élettársi kapcsolatot. A törvényt azonban
az
Alkotmánybíróság
a
154/2008.
(XII.
17.)
AB
határozatával
Alkotmányellenesnek nyilvánította, ezért nem lépett hatályba 2009. január 1-jén. Az indokolásban kifejtették, hogy a házasság és a család alkotmányos védelme nem teszi lehetővé a házassággal azonos súlyú jogintézmény létrehozását. A rendelkező részében azonban azt is megállapította az Alkotmánybíróság, hogy: „Az Alkotmánybíróság megállapítja: az azonos nemű személyek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézménynek létrehozása nem alkotmányellenes.” Ez az azonos nemű élettársi kapcsolata tekintetében már előrelépést jelentett, ezek után fogadták el a jogalkotók a 2009. évi XXIX. törvényt.52
4.2.
Nyilvántartott élettársi kapcsolat
A Csjt. 35. § (4) és (5) bekezdése, amely 2010. január 1-jétől 2010. december 31ig volt hatályban a következők szerint szólt: „(4) Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő 51 Lampért Bernadett: Bevezetés az anyakönyvi igazgatásba, SL és Társa Bt. Telki 2011. 125-127. o. 52 154/2008. (II. 17.) AB határozat
37
vagy annak egy része alatt közjegyző által vezetett élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt. (5) a (4) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az anya fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő alatt több férfival élt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban.” A Csjt. e rendelkezését a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvénnyel összefüggésben szükséges törvénymódosításokról és egyes iparjogvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXLVIII. törvény 5. §-a helyezte hatályon kívül. Hatálytalan 2011. január 1-jétől. A nyilvántartott élettársi kapcsolatot el kell különíteni a bejegyzett élettársi kapcsolattól. A nyilvántartott élettársi kapcsolatok nyilvántartását a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása tartalmazza. A nyilvántartásba úgy lehet bekerülni, hogy a közjegyző előtt nyilatkozatot lehet tenni arra, hogy élettársi kapcsolatot tartanak fenn. A nyilatkozatot csak nagykorú és cselekvőképes személyek tehetik meg, amelynek a legfőbb célja az, hogy hitelt érdemlően tudják igazolni, hogy egymáshoz tartoznak. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (továbbiakban: Kjnp) következő szakasza rendelkezik az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása vezetéséről. „36/E. § (1) Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása (a továbbiakban: élettársi nyilvántartás) az élettársi kapcsolat fennállása bizonyításának megkönnyítése céljából tartalmazza a) két, nem cselekvőképtelen nagykorú kérelmező által közjegyző előtt közösen tett azon nyilatkozatot, hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban (a továbbiakban: élettársi kapcsolat) élnek, és b) legalább az egyik kérelmezőnek a közjegyző előtt tett azon nyilatkozatát, hogy már nem áll fenn élettársi kapcsolata a vele együtt korábban nyilvántartásba vett személlyel. (2) Az élettársi nyilvántartás igazolja, hogy egymással élettársi kapcsolata áll fenn azoknak, akiknek az élettársi kapcsolat fennállásáról szóló közösen tett nyilatkozata az élettársi nyilvántartásban szerepel. Az élettársi nyilvántartás nem igazolja az élettársi kapcsolat fennállását, ha
38
a) az élettárs utóbb tett, az élettársi kapcsolat fenn nem állásáról szóló nyilatkozatát az élettársi nyilvántartásba bejegyezték, b) az élettársak egyike meghalt vagy c) az élettársak bármelyike utóbb házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít.53 Amíg Csjt. 35. § (4)-(5) szakasza érvényben volt nekünk, anyakönyvvezetőknek a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat jegyzőkönyvezésekor fel kellett venni a kapcsolatot a MOKK-kal, hogy adatot kérjünk az élettársi nyilvántartásból, mivel a 2011. január 1-je előtt született gyermek esetén az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolat apasági vélelmet keletkeztetett.
53 2008. évi XLV. törvény – Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 36/E. §
39
5. Születés anyakönyvezése
A születés anyakönyvezésére általában bejelentés alapján kerül sor - de előfordulhat olyan eset is - ha az anyakönyvvezető tudomására jut egy születés, akkor hivatalból is kötelessége eljárni, és a születés anyakönyvezése iránt intézkedni. A bejelentésre kötelezettek: -
egészségügyi intézményben történő szülés esetén: az intézmény vezetője
-
egészségügyi intézményen kívüli szülés esetén: a szülők és a szülésnél közreműködők.
Az egészségügyi intézményen kívüli szülés lehet tervezett vagy nem tervezett. Az egészségügyi intézményen kívüli tervezett szülés kategóriáját az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól, feltételeiről és kizáró okairól szóló 35/2011. (III. 21.) Kormányrendelet vezette be. A bejelentéshez szükséges iratok Egészségügyi intézményben történt szülés esetén: -
intézmény által kitöltött nyomtatvány (élveszületési lap);
-
az anyakönyvbe bejegyzendő adatok igazolása: a szülők személyazonosságát és állampolgárságát igazoló okiratok, a szülők lakóhelyének igazolás, az anya családi állapotának igazolása;
-
az apaság vélelmének fennállására: házassági anyakönyvi kivonat, teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat, közjegyzői tanúsítvány élettársi kapcsolat fennállásáról.
Egészségügyi intézményen kívüli szülés esetén: -
amennyiben orvos is jelen van a születésnél: élveszületési nyomtatványt az orvos, illetve a szülők bejelentése alapján kell kitölteni és bemutatni az anyakönyvbe bejegyzendő adatok igazolásához szükséges okiratokat,
-
ha nincs jelen orvos a szülésnél: az anya nyilatkozik a születés helyéről és idejéről, de a születés tényét akkor is orvos igazolja, ami történhet:
-
egyfelől – „Vizsgálati lap otthon született gyermekről” nyomtatvány kitöltésével és a „Terhesgondozási kiskönyv” bemutatásával, vagy
-
másfelől – szülész-nőgyógyász szakorvos által a születés tényéről kiállított igazolással.54
54 Lampért Bernadett: Bevezetés az anyakönyvi igazgatásba, SL és Társa Bt. Telki 2011. 85-86. o.
40
6. Származási perek
6.1.
Perek közös eljárási szabályai
A helyi bíróságok hatáskörébe tartoznak az apasági és származás megállapítási iránti perek, illetékesség tekintetében a Pp. által meghatározott általános szabályokat kell alkalmazni. Családi jogállás megállapítására irányuló perek fajtái, perindításra jogosultak: -
Apaság megállapítása – a pert indíthatja: az apa a gyermek ellen, a gyermek vagy a gyermek halála után leszármazója az apa ellen; amennyiben a gyermek cselekvőképtelen és felperesi pozícióban van a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki, továbbá amennyiben a gyermek cselekvőképtelen és alperesi pozícióban van, akkor a bíróság ügygondnokot rendel ki;
-
Anya
utólagos
házasságkötésének
gyermekre
kiterjedő
hatályának
megállapítása – a pert indíthatja: a gyermek, a gyermek anyja, a gyermek apja; -
Anyaság megállapítása – a pert indíthatja: a gyermek, a gyermek halála után leszármazója, továbbá az a személy, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja;
-
Apaság vélelmének megdöntése – a pert indíthatja: a gyermek az apa ellen, a gyermek halála után leszármazója az apa és anya ellen, a volt férj az anya, az apa és a gyermek ellen, az ügyész az apa, az anya és a gyermek ellen.
A jogosultnak a pert személyesen kell megindítania, amennyiben a jogosult korlátozottan cselekvőképes, akkor a törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg a pert. A gyámhatóság hozzájárulása pótolja a hozzájárulást, amennyiben a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy megtagadja a hozzájárulást. A gyámhatóság hozzájárulása szükséges akkor is, ha a cselekvőképtelen jogosult helyett a törvényes képviselője jár el. Anyagi jogosult mindig az: akinek személyét, családi jogállását az eljárás érinti. Az anyasági pernek a jogosultja az anya, aki csak ennek a pernek lehet a felperese. A törvényes képviselő léphet fel a gyámhatóság hozzájárulásával a cselekvőképtelen jogosult helyett. Van azonban kivétel is, a Csjt. 87. § (1) bekezdése szerint: „A szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy házastársa, egyenesági rokona, avagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a
41
gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása. …”55 Ebben az esetben a gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki a perindítás és per vitele érdekében. A keresetlevélnek
tartalmaznia
kell
mindazokat,
amelyeket
a
Polgári
Törvénykönyv 121. §-a előír, tehát fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, a feleknek, a felek képviselőinek a nevét, lakóhelyét valamint perbeli állását, a jogot, amit érvényesíteni kívánnak, az ezt alátámasztó tényeket, bizonyítékokat, ezeken túlmenően adatokat, amely alapján a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható, valamint a kereseti kérelmet. A keresetlevélnek tartalmaznia kell még a gyermek születésére vonatkozó adatokat (születési anyakönyvi kivonat) és azokat az adatokat is, amelyből megállapítható a keresetindítás joga. A keresethez csatolni kell az okiratokat, amelyből az előadott tények bizonyíthatóak. Tehát csatolni kell: -
apaság vélelmének megdöntése és utólagos házasságkötés hatályának megállapítása esetén – a házasságkötés tényét igazoló házassági anyakönyvi kivonat másolatát;
-
ha mögöttes apasági vélelem áll fenn – a korábbi házasság fennállását igazoló házassági anyakönyvi kivonat másolatát;
-
a pert az eseti gondnok indítja meg – a gyámhatóság kirendelő határozatát is.
Az apasági vélelem megdöntése iránti per határidőhöz kötött, ezért igazolni kell, hogy a határidő még nem járt le, például a megtámadott tényről mikor szerzett tudomást. Összekapcsolható az apaság megállapítására irányuló keresettel a gyermek tartására irányuló kereset, valamint utólag is előterjeszthető az apaság megállapítása iránti elsőfokú bíróság előtt folyamatban lévő perben a gyermek tartására irányuló kereset. Nem kapcsolható össze a gyermek elhelyezési per a származási perrel. Nem lehet egy keresetben érvényesíteni az apaság vélelmének megdöntésére irányuló igényt az apaság megállapítására irányuló igénnyel. A személyi állapottal kapcsolatos perekben nagy jelentősége van az érintett személyek személyes meghallgatásának, amennyiben a megjelenésre idézett felek a szabályszerű idézésre sem jelennek meg, ezekben a perekben fűződnek e 55 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 87. § (1)
42
mulasztásokhoz a legsúlyosabb következmények. A származási perben a személyes megjelenésre idézett fél a tárgyaláson nem jelenik meg, vagy a bíróság felhívására nem nyilatkozik, vele szemben a tanúval és szakértőkkel szemben alkalmazható kényszerintézkedések teljes köre elrendelhető, akár az elővezetés is. A származási perekbe való beavatkozásra csak akkor nyílik lehetőség, ha ezt a jogszabály megengedi. Beavatkozó lehet: apasági perekben az anya, bármely fél oldalán. Az anya mellett a fél egyenesági rokonait akkor illeti meg a beavatkozás joga, ha olyan személy ellen indul meg az eljárás, aki már nem él, vagy ismeretlen helyen tartózkodik. A bíróság köteles előzetes bizonyítást lefolytatni, amennyiben a fél kéri, amely bármilyen bizonyítás lehet, például: tanúkihallgatás, szakértői vizsgálat, okiratok beszerzése stb., és az itt született eredményt a perben bármelyik fél felhasználhatja. A családi jogállás megállapítása iránt indított perben hozott ítélet anyagi jogerőhatása mindenkivel szemben fennáll, tehát mindenkivel szemben hatályos. Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye az általános szabályok szerint, de a feleken kívül az anya akkor is élhet a fellebbezési jogával, ha a perben nem vett részt. Perújításnak nincs helye az apaság vélelmét megdöntő ítélet ellen, az apaság vélelmét megdöntő részében, ha: -
az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal valaki magáénak ismerte el,
-
az anya férjét kell a gyermek apjának tekinteni a gyermek anyjának utólagos házasságkötése folytán,
-
az apaságot jogerős bírói ítélet megállapította.
Felülvizsgálatnak sincs helye ugyanúgy, mint a perújításnak. Amikor az apasági vélelem beáll, akkor az mind a családjog, mind egyéb jogágak terén azonos joghatásokat keletkeztet, habár az egyes apasági vélelmek keletkezésének körülményei és feltételei igen eltérőek.56
6.2.
Az apaság bírói megállapítása „Csjt. 38. § (1) Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás alapján 56 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 65-68. o.
43
nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott. (2) A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. (3) (4) Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti.”57 A per célja, hogy a bíróság nyilvánítsa az alperesi, illetve ha felperesi pozícióban van, akkor a felperes férfit a gyermek apjának. A per előfeltétele: az apai jogállás betöltetlen legyen, az apaság mellett más apasági vélelem se szóljon. 58 „Ha az apai státusz betöltött, ugyanazon gyermekre nézve más férfi apaságának megállapítása iránt nem indítható per. Ebben az esetben a keresetlevelet a 130. § (1) bekezdése alapján el kell utasítani.”59 Az apaság megállapításánál a Csjt. rendelkezése az apává válás biológiai és tudatos elemei közül a biológiai oldalra helyezi a hangsúlyt, amelyen az 1986-os törvénymódosítás sem változtatott. A törvényalkotók nem méltányolják az olyan esetet, amikor az anya a teherbeesés tekintetében tudatosan félrevezeti a férfit. A törvény a gyermek érdekét helyezi előtérbe e rendelkezésnél is, akinek jog van ahhoz, hogy a vérszerinti apját megtalálja. Az apaság kényszer útján történő megállapítására ad lehetőséget az apaság bírói úton történő megállapítása, tehát az a férfi, akitől a gyermek származik, de ezt vállalni nem akarja, erre a kötelezésre kényszeríthető legyen. Ugyanakkor arra is lehetőséget ad a törvény, hogy az a férfi is pert indíthasson az apaság bírói megállapítása iránt, aki azt állítja, hogy ő a gyermek apja, így ezáltal önmagára nézve marasztalást kérjen. Erre akkor kerülhet sor, ha a gyermek anyja ellenzi valamilyen ok miatt az apaság bírói megállapítását, mert nem akarja megmondani, hogy ki a gyermeke apja. 57 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 38. § 58 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 72. o. 59 BH2002/6/231.
44
Az apasági tényállások rivalizálása esetén elsődlegessége van az utólagos házasságkötéssel szemben a bírói megállapításnak, ugyanakkor az elismerésen alapuló vélelemnek a bírói úttal szemben. Az apaság bírói megállapítása iránti perrel orvosolhatóak azok az esetek, amelyek a 16 évben meghatározott korkülönbség, illetve a cselekvőképesség hiánya miatt nem kerülhetett sor az apai jogállás betöltésére, miután ezen tényállásnál sem a 16 évben meghatározott korkülönbségnek, sem a cselekvőképességnek nincs anyagi jogi konzekvenciája.60 Az apává válás tudatos, amikor az anya és az apa tudatosan készül a gyermekvállalásra és mindketten akarják a gyermek megszületését. A törvényalkotó a gyermek világrajövetelének tudatos vállalásától eltekint, ha az apaság bírói megállapítását, a nem kívánt apaság vállalását akkor is kényszeríteni engedi, ha az apa közvetlen szándéka csak a szexuális kapcsolatra irányult, azt azonban nem kívánta, hogy ebből a kapcsolatból gyermek származzon. Hazai jogunk alapján az apaság bírói megállapításánál a hangsúly a biológiai elemen van. Igaz, hogy a férfi a nemi érintkezésből nem kívánta, hogy gyermeke szülessen, de a gyermek tőle való származása alaposan következtethető az összes körülmény mérlegelése alapján.61 Az apaság megállapításának feltétele kettős: -
bizonyítani kell a gyermek vélelmezett fogamzási idejére eső nemi érintkezés tényét,
-
bizonyítani kell azt is, hogy az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető az, hogy a gyermek a bizonyított nemi érintkezésből származik.
A bizonyítási kötelezettség is kétirányú: -
bizonyítani kell az apaként megjelölt férfinak az anyával volt nemi kapcsolata a fogamzási időben,
-
a gyermek ebből a nemi kapcsolatból származik.
60 Túri Edit: A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi- és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002. 727-728. o. 61 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 42-43. o.
45
Annak, hogy az anya és az apaként megjelölt férfi között egyszeri, vagy tartós nemi kapcsolat állt-e fent a származás szempontjából nincs jelentősége.62 „Eseti nemi érintkezés alapján akkor lehet az apaságot megállapítani, ha az összes körülmény gondos mérlegelése mellett alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.”63 Amennyiben a bírósági eljárásban bizonyítható, hogy az anyának nem volt más személlyel a gyermek fogamzási idejében nemi kapcsolata, továbbá a szakértői vélemény is a gyermeknek a férfitől való származását támasztja alá. 64 Az anyakönyvi bejegyzés esetleges téves volta sem akadályozza az apaság megállapítása iránti per megindítását, ha az apaként bejegyzett férj a vélelmezett fogamzási ideje előtt meghalt, vagy a gyermek fogamzási idejét megelőző időponttal holtnak nyilvánították.65 Ellenben ha az állapítható meg, hogy más férfival szemben apasági vélelem áll fenn, akkor az apaság bírói megállapítása iránt pernek nincs helye. Ebben az esetben a téves anyakönyvi adat módosítására az illetékes anyakönyvvezetőtől kérhető. Kizárt az apaság bírói megállapítása a humán reprodukciós eljárásban a mesterséges megtermékenyítés donorjával szemben. Ez akkor is kizárt, ha esetleg a tőle származás kétségtelen volna. Az örökbefogadás nem akadálya az apaság bírói megállapításának. Az örökbefogadás hatálytalanságát a Csjt. 54. §-a mondja ki abban az esetben, ha az örökbefogadót az apasági vélelmek valamelyik tényállása alapján a gyermek vér szerinti apjának kell tekinteni.66
6.2.1
Peres felek
Az apaság megállapítása iránti pert indíthatja az apa, a gyermek, a gyermek halála után a leszármazója. Az apa ellen indíthatja a pert a gyermek, a gyermek leszármazója, az apa pedig a gyermek ellen. 62 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 72-73. o. 63 BH1983. 362., PK 183. számú állásfoglalás 64 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 73. o. 65 PK 97., továbbá BH1986/6/235., PJD XI. 296. 66Csiky Ottó: A családi jogállás/In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 379-380 o.
46
A gyermek cselekvőképtelensége esetében a nevében – a Pp. általános szabályai szerint – a törvényes képviselője jár el. A származási perekben a szülő, mint törvényes képviselő nem képviselheti a gyermekét. A Csjt. 87. § (1) bekezdése alapján „A szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy házastársa, egyenesági rokona, avagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása.”67 Ilyen esetben a gyermek nevében a pert a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok fogja megindítani. A gyámhatóság ügyvédet, ügyvédi irodát rendel ki eseti gondnokként. A Csjt. a per megindítására időbeli korlátot nem határoz meg, az is elképzelhető, hogy amikor a gyermek a pert az apa ellen megindítja, az már nem él. Ilyenkor a pert a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani. A perindítás joga a gyermek halála után a leszármazóját illeti meg. Ez a per a gyermek bármely leszármazóját megilleti, akár az unokáját is. A kiskorú gyermek megfelelő képviseletéről is gondoskodni kell, amennyiben az apa indít pert a gyermek ellen. A gyermek cselekvőképtelenségére tekintettel, mivel ebben az esetben alperesi pozícióban van, részére a bíróság ügygondnokot rendel ki. Az anya ebben a perben peres fél nem lehet, azonban beavatkozóként az eljárásban részt vehet bármelyik fél oldalán. 68 Amennyiben az anyának több férfival volt nemi kapcsolata a gyermek fogamzási idejében, akkor ebben az esetben az alperesi pozícióban levő többi férfit tanúként hallgatja meg a bíróság. Amennyiben a többi férfival kapcsolatosan megállapítható, hogy az anyának volt nemi kapcsolata a gyermek fogamzási idejében, akkor velük szemben is elrendeli a bíróság a szakértői bizonyítást, mert a gyermek bármelyik férfitől is származhat. Ezután már a többi férfit is megilleti a fél jogállása. Amennyiben a vértulajdonság-vizsgálat annak az apaságát mutatja ki, aki eddig tanú pozícióban volt, akkor a felperes perbe vonhatja, még akkor is, ha a bíróságnak nincs illetékessége az új alperessel szemben. A bíróság az eredeti alperest ebben az esetben elbocsátja a perből és költségeiben a felperest marasztalja. Az 1996. évi CXXII. tv. által kerültek bevezetésre a jelenlegi eljárásjogi rendelkezések, amelyek 1997. január 1-jétől hatályosak, és csak ezt követően indult 67 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 87. § (1) 68 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 73-74. o.
47
perekben kell alkalmazni. Ez alapján nem szükséges, hogy a bíróság elutasítsa a keresetet az eredeti alperessel szemben és utána kelljen a felperesnek újabb apaság megállapítási pert indítani a jelen perben tanúként résztvevő férfi ellen, hanem az eredeti perben érdemi döntés hozható. A „többférfis” ügyek esetén is a kiskorú felperes családi jogállása egy perben megállapítható, azonban ha valamennyi a perben szereplő férfivel kapcsolatban kizárt a biológiai származás, akkor a bíróságnak el kell utasítania a keresetet. 69 6.2.2
Bizonyítás a perben
Az apaság bírói megállapítása iránt indult perekben rendkívül sokféle bizonyításra kerülhet sor. A személyállapoti perekben az előírt keretei között a bíróságnak is elő kell segítenie az igazság kiderítését. A bizonyítás során sor kerülhet tanúk kihallgatására, szakvélemények beszerzésére, szemletárgyak és okiratok felhasználására. 70 A Legfelsőbb Bíróság számos eseti döntésében lefektette, hogy a származási perekben az ítélkezési gyakorlat kiemelkedő jelentőséget tulajdonít annak, hogy a származás
megállapítása
kellően
bizonyított
tényeken,
természettudományos
vizsgálatok eredményein alapuljon. A bíróságnak hivatalból is kötelessége, hogy a perre vonatkozó valamennyi bizonyítékot feltárja; a bíróságnak a lehetséges bizonyítás teljes körét ki kell meríteni.”71 A bizonyítás során jelentős bizonyíték az anya vallomása, előadása. Apasági perben, ha közvetlen bizonyítékként egyedül az anya vallomása áll rendelkezésre, a továbbiakban a bíróságnak azt kell vizsgálnia, megállapíthatók-e olyan tények, illetőleg fennállnak-e olyan körülmények, amelyek az anya vallomását hitelt érdemlővé, elfogadhatóvá teszik.72 Az apasági perben az anya vallomásának bizonyító értékét a vallomásában mutatkozó lényegtelen ellentmondások önmagukban még nem rontják le.73 Ellenben az anya vallomásával szemben is döntő bizonyíték a származást kizáró vércsoportvizsgálat eredménye.74 Az ítélkezési gyakorlat kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az anya előadásának, hiszen elsősorban ő tud közvetlenül nyilatkozni a fogamzási időre eső nemi 69 Túri Edit: A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi- és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002. 732. o. 70 Csiky Ottó: A családi jogállás/In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 385 o. 71 BH 1989.360., BH 1993. 233., BH 1998.85 72 BH 1984./453. 73 BH 1983./196. 74 BH 2000./18.
48
kapcsolatról, annak eseti vagy folyamatosan jellegéről, a megszakadás időpontjáról, mindenekelőtt akkor, ha a perbevont apa tagad, emellett azonban kellő súllyal kell értékelni a kapcsolat valamennyi körülményét, és az objektív, tudományosan alátámasztott, élettani vizsgálatoknak a származás valószínűségére nyújtott bizonyító erejét.75 Tanúként kell meghallgatni az anyát, ha a perben beavatkozóként nem vesz részt, ez csak akkor hagyható ki, ha cselekvőképtelen, vagy, ha kihallgatásának más elháríthatatlan akadálya van és a felkutatására tett intézkedések eredménytelennek bizonyulnak, vagy ha az anya olyan külföldi államban tartózkodik, amellyel nincs kézbesítési egyezménye Magyarországnak. Egyebekben a cselekvőképtelen anya is kihallgatható. A bíróság a cselekvőképtelenség tényére tekintettel értékeli a vallomását. Az apaság bírói megállapítása iránt indult perben az alperes férfit személyesen meg kell hallgatni. A tényállás tisztázását nagyban elősegíti személyes meghallgatás, egyben alkalmat nyújt arra, hogy a perbe vont férfi részletesen előterjeszthesse védekezését, valamint a bírói közlés után a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak ismerje el. Az apaként megjelölt férfi védekezése kétirányú: -
egyrészről tagadja a gyermek anyjával való nemi érintkezését, hivatkozhat földrajzi távolságra, külföldön történő tartózkodásra, esetleg szabadságvesztés büntetését töltésére;
-
másrészről elismeri a nemi érintkezést, de a gyermek tőle származását kizárja, hivatkozhat nemzőképtelenségre.
Ezt azonban orvosilag igazolnia kell, mert azt nagyon nehéz bebizonyítani, hogy csak a fogamzási időre esett a nemzőképtelensége. Arra való hivatkozás, hogy úgy tudta, hogy az anya védekezik a teherbeesés ellen, ez súlytalan. A jog a biológiai származás bizonyítottságára helyezi a hangsúlyt. A származási perekben a tanúvallomást nem tagadhatja meg sem a felek hozzátartozója hozzátartozói minőségére hivatkozással, sem az orvos a hivatásbeli titok megőrzésére hivatkozással, ugyanis a származás körülményeinek feltárásánál a legközelebbi hozzátartozók, családtagok, rokonok tudnak az anya és az alperes közötti kapcsolat fennállásáról a legtöbb információval szolgálni. Ezek a tanúk azonban lehetnek elfogultak, de, a bíróság dönti el, hogy milyen mértékben veszik figyelembe a 75 BH 1998./85.
49
tanúvallomásukat. Az orvos is tud fontos információt szolgáltatni a bíróság részére, hiszen a terhesség folyamatával kapcsolatosan, ezért a meghallgatása nem mellőzhető. Fontos információ lehet például, hogy mikor jelentkezett először az anya a terhesség megállapítására, valamint a vélhető fogamzás idejének a megállapításánál. Az okiratok is jelentős szerephez jutnak a bizonyítási eszközöknél. Be kell csatolni az anya terhesgondozási könyvét, továbbá be kell szerezni a szülészeti kórlapokat, mert ezek fontos adatokkal bírnak a gyermek vélelmezett fogamzási idejére tekintettel. Ezen felül a felek esetleges levelezései is szolgálhatnak bizonyítékként az anya és a perbe vont férfi kapcsolatát illetően.76 Mindezen bizonyítékokon túlmenően, azonban a leghatásosabb bizonyítási eszközök a természettudományos bizonyítékok. Ezeknek ügydöntő jelentősége van, hiszen orvos-szakértői bizonyítás tesznek szükségessé szinte minden esetben. A származásról természettudományos értékű, szubjektivitástól mentes adatot csak a különböző orvos-szakértői vizsgálatok alapján készült szakértői vélemények adhatnak. Az élettani vizsgálatok foganatosítása nélkül általában nem lehet a származás kérdésében megalapozottan dönteni.77
6.2.3
Természettudományos bizonyítékok
Az apaként megjelölt férfitól való származás bizonyossága, vagyis a pozitív irány, valamint a származás kizárása, vagyis a negatív irány az apasági és a származás megállapítása iránti perekben alapvető, perdöntő jelentőségűek lehetnek a különböző orvos-szakértői vizsgálatok. Amennyiben a perbe vont férfival való nemi kapcsolat bizonyított, akkor felvetődik az a kérdés, hogy ebből a kapcsolatból származott-e a gyermek. A bíróság azért rendeli el a vizsgálatot, mert ezen vizsgálati eredmény nélkül nem tud megalapozott döntést hozni. Mindezeken túlmenően az orvos-szakértői vizsgálatok arra is értékelhető bizonyítékként szolgálhatnak, hogy az anya vallomásának alátámasztása,vagy megerőtlenítése során a nemi érintkezés megtörtént-e.78 Az orvos-szakértői vizsgálatok nagyarányú fejlődése jelentősen fokozta az apaság bírói megállapításának bizonyosságát. 76 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 76-77. o. 77 BH 1992./765. 78 Csiky Ottó: A családi jogállás/In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 388 o.
50
Magyarországon az első világháború előtt a házasságon kívül született gyermek helyzete rendkívül kedvezőtlen volt, szó szerint törvénytelen volt, sem az anya, sem az apa családjával nem állott törvényes rokonságban. Az 1840. évi VIII. törvény kimondta: „a törvénytelen gyermek nem örökölhet az anya vagyonából” se. 1848 után már lehetővé tették, hogy amennyiben az anyának nem volt törvényes örököse, akkor örökössé válhatott. A felsőbb szintű igazgatási szervezet 1945 előtt gyakorlatilag megakadályozta, hogy a vércsoportvizsgálatok az ítélkezési gyakorlatban hivatalosan is alkalmazásra kerüljenek. A házasságon kívül született gyermekek jogállását az 1946. XXIX. törvény rendezte. Törvényileg megállapította, hogy a házasságon kívül született gyermek jogilag egyenlő a házasságból született gyermekkel. A törvény 1947-ben lépett hatályba, ebben rögzítették a származás megállapítási perek eljárási szabályait, és ez már említést tesz a vércsoportvizsgálatokról, mint a származási perekben szóba jöhető bizonyítékok egyikéről.
A
Budapesti
Pázmány
Péter
Tudományegyetemet
jelölték
ki
a
vércsoportvizsgálat helyéül. Az 1960-as években a természettudományos bizonyítás terén nagymértékű fejlődés következett be, folyamatosan újabb és újabb vércsoport tulajdonságok kerültek bevezetésre, ma már nálunk is 16-18 vércsoport tulajdonságot vizsgálnak. Ahhoz azonban, hogy az antropológiai vizsgálatok is méltó helyükre kerüljenek a származás megállapítás rendszerében 1971-ig kellett várni. 79 A természettudományi bizonyítékok alkalmazhatóságáról útmutatót a 3. számú Módszertani Levél adott legelőször. Ma már szinte kizárólagosan alkalmazandó, a DNS- vizsgálatokra vonatkozó szakmai szabályokat az Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 22. számú módszertani levele határozza meg, amely az Igazságügyi Közlöny 2005/7. számában jelent meg, „polgári perekben és büntetőügyekben végzett DNSvizsgálatokhoz és szakvéleményadáshoz” címmel. A polgári perekkel kapcsolatosan a következők szerint fogalmaz: „Polgári peres ügyekben az igazságügyi laboratóriumok feladata a vitatott apasági ügyek tisztázása, vagyis természettudományos bizonyítékok révén a perben szereplő férfi(ak) apaságának bizonyítása vagy kizárása. Az esetek egy részében klasszikus szerológiai módszerekkel (vércsoport, HLA) az apaságot sem kizárni, sem egyértelműen bizonyítani nem lehet. A 79 Csiky Ottó: Természettudományi bizonyítékok apasági perekben, In: Csiky Ottó/M.Bujdosó Görgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2003. 116-117. o.
51
nemzetközi szakértői gyakorlatban a klasszikus genetikai vizsgálatok helyett ma már kizárólag csak DNS-vizsgálatot végeznek, ez indokolt Magyarországon is.”80 A DNS-vizsgálatok előnybe részesítésének indoka az, hogy az orvosi biológia elmúlt évtizedben rendkívüli mértékű fejlődött. Olyan új vizsgálati eljárásokat fejlesztettek ki, amelyek már indokolatlanná tették a további vizsgálati szisztéma alkalmazását. A 22. számú módszertani levél a mintavételt a következők szerint határozza meg: „A laboratóriumnak rendelkeznie kell olyan mintavételi tervvel és dokumentált eljárással, amely a vizsgálat céljával összhangban van, megfelelő a laboratóriumi vizsgálatokhoz, valamint garantálja a minták eredetének azonosíthatóságát. a) Származás-megállapítási vizsgálatok-
A DNS-profil alvadásgátolt vérből,
nyálkahártyakenetből, hajmintából, abortumból, különböző szövetekből (hám, csont, izom stb.), valamint archivált szövettani blokkból is meghatározható. - A vizsgálatok már újszülött kortól teljes biztonsággal végezhetők. -
A
személyi
mintavétel
alkalmával
a
mintaadónak
igazolnia
kell
személyazonosságát, melyet köteles a mintavevőellenőrizni, illetve elhunyt személy esetén a mintavevő igazolása szükséges. - A mintavételről mintavételi jegyzőkönyvet kell kiállítani, melyet a mintát adó és a mintát vevő személy is aláír. - A mintát adó nemcsak a saját mintavételét igazolja, hanem az ellenérdekű fél jegyzőkönyvének aláírásával annak mintavételét is, ezért származás-megállapítási ügyekben lehetőség szerint az összes érintett személy mintavételét egymás jelenlétében kell elvégezni. - A levett mintát, ill. annak maradékát és/vagy származékát a laboratóriumnak legalább 5 évig meg kell őrizni. A laboratórium maga választhatja ki, hogy melyik mintavételi eljárást alkalmazza, aszerint, hogy számára melyik a legjobb, és a legalkalmazhatóbb. A mintákat oly módon kell tárolni, hogy illetéktelen személy azokhoz ne férjen hozzá. I. Vérminta: A vizsgálathoz elegendő 3-4 ml alvadásgátolt vér, melynek levétele steril egyszer használatos tűvel történik. Vérvételkor tájékozódni kell arról (szóban és/vagy írásban),
80 Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 22. számú módszertani levele
52
hogy a mintavétel előtti 3 hónapon belül nem kezelték-e a vizsgálandó személyt emberi eredetű vérrel vagy vérkészítményekkel. II. Szájnyálkahártya-törlet A mintaadó a mintaadást megelőzően félórán át ne étkezzen, mintaadás előtt öblítsen szájat. A mintavételhez steril eszközt kell használni, majd a mintát szobahőmérsékleten ki kell szárítani. Ezután a mintát a környezettel történő érintkezést kizáró, de légáteresztő tartóba (pl. papírboríték) kell helyezni, melyen az egyén neve és azonosító adatai szerepelnek. Személyenként legalább két minta vétele szükséges, amelyek közül az egyik kerül felhasználásra. III. Hajminta: Egy személytől legalább 10 db hajhagymás, kitépett hajszálat szükséges venni, amelyeket az egyén nevével és azonosítójával ellátott borítékban kell tárolni.”81
Amennyiben
a
bíróság
vértulajdonság-vizsgálatot,
vagy
a
származás
megállapításához szükséges más orvos-szakértői (élettani) vizsgálatot rendel el, akkor a vizsgálatra bármelyik felet kötelezheti. Ha olyat kötelez a vizsgálatra, akit az eljárásban a fél jogai még nem illettek meg, akkor ezt a személyt a bíróság végzésének közlésétől kezdődően a fél jogállása illeti meg. Az
apaság
megítélése
majdnem
minden
esetben
puszta
szakkérdésre
mérsékelődik. Az orvos-szakértői vélemények képezik a döntés alapját. Jóllehet 100 %os, vagyis a teljes bizonyosságot elérő szakvéleményt hiába várunk, csak az állapítható meg, hogy a gyermek kitől nem származhat, vagyis kinek az apasága kizárt. Ez már a vér- és szérumcsoport vizsgálat alapján is el lehet dönteni, ez azonban az anya vallomásával szemben is döntő bizonyíték. Éppen ezért kezdődik ezzel a szakértői bizonyítás. Ez alapján amennyiben az apaság nem kizárt, akkor sor kerül az ún. HLAvizsgálatra, azonban, ha még ezután is kételyek maradnak, úgy az antropológiai vizsgálatra, hogy a gyermek hasonlít-e az apaként megjelölt személyre, majd a DNSvizsgálatra. A bíróság a származás megállapítása iránti perekben is csak a per eldöntéséhez szükséges tények konstatálása iránt rendel el bizonyítást. A per adataival összhangban álló, a megfelelő szabályok szerint elvégzett, aggálytalan szakértői vélemény kiegészítésének, vagy felülvéleményezésének a mellőzése szabálysértést nem valósít 81 Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 22. számú módszertani levele 5. pontja [5. a)]
53
meg. A fogamzási időben az alperes által elismert nemi kapcsolat és a kromoszómavizsgálat valószínű eredménye mellett szükségtelen az apasági perben a DNS-vizsgálat elrendelése. A vércsoport- valamint a HLA-vizsgálat alapján adott összesített biostatisztikai szakvélemény, az antropológiai szakvéleményt, továbbá a kromoszómavizsgálat valószínű eredménye esetén az apasági perben orvos-szakértői javaslat hiányában a DNS-vizsgálat már nem indokolt. 82 A vizsgálatok eredményének az értékelése a bíróság feladata. Ma már egyöntetűnek mondható a bírói gyakorlat, hogy a származást kizáró vizsgálat eredménye a tanúvallomásokkal szemben is döntő bizonyíték. Ha bíróság szükségesnek látja, elrendelheti a vizsgálat megismétlését, de ezt már más intézet útján is, amennyiben eltérő orvos-szakértői vélemények születnek, akkor az Egészségügyi Tudományos Tanács Igazságügyi Bizottság felülvéleményezését kell beszerezni.83 Az orvos-szakértői vizsgálatok igen magas költséggel jár, annak ellenére, hogy a származás megállapítása iránti perek tárgyi költségmentesek, ez azonban nem mentesíti a vizsgálatok költségének megelőlegezése és megfizetése alól. A vizsgálatok elrendelése előtt a várható költségeket letétbe kell helyezni. A Legfelsőbb Bíróság iránymutatása szerint fölösleges a túlbizonyítás a származási perekben is. A perek sajátossága miatt azonban előfordulhat olyan bizonyítás elrendelése, ami az apaként megjelölt férfi számára szükséges ahhoz, hogy a döntés számára is szükséges legyen. Ez után a férfinek a gyermekkel való kapcsolata olyanná alakuljon, ami a gyermek érdeke. Ilyen esetben a túlbizonyítás nem állapítható meg.84
6.3.
Az apaság vélelmének megdöntése iránti per 6.3.1
Az apaság vélelmének megtámadása
„Csjt. 43. § (1) Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle
82 http://cegvezetes.hu/2005/05 apa-lettem. Letöltve: 2012. 08. 17. 83 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 65-66 o. 84 Túri Edit: A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi- és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002. 735. o.
54
származik, illetőleg ha a származás reprodukciós eljárás következménye, és az anya férje, illetve élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.”85 Az apasági vélelem megdöntésének az előfeltétele, hogy az apai jogállás betöltött legyen, tehát az apai vélelem fennálljon. Az anyakönyvi bejegyzés deklaratív hatályú, tehát az abban foglaltakat az ellenkező bizonyításáig, hitelt érdemlő bejegyzések, ez azonban a bíróságot még sem köti az apasági vélelem eldöntése során. Az apasági vélelmek egységéből az következik, hogy a vélelem megtámadásának tekintetében nincs különbség a szerint, hogy az apasági vélelmet a Csjt. mely szakasza keletkeztette, erre utal a meghatározása: „akit a vélelem alapján apának kell tekinteni”. A megtámadás jogát tehát nem zárja ki az apaság bírósági megállapítása útján létrejött apasági vélelem esetében sem. Nincs jelentősége a megtámadás megengedettsége szempontjából annak, hogy a házasság alapján keletkezett apasági vélelem megdöntésére előterjesztett kereset idején az apa és az anya együtt, vagy külön éltek-e. Amennyiben a gyermek a vélelmezett apától nem származhat, ez akkor is megtámadási ok, ha a házasságot a férj továbbra is fent kívánja tartani.86
6.3.2
A vélelem megtámadásának oka
A Csjt. rendszerében a megtámadás oka alaki és tartalmi lehet. Tartalmi okból – a reprodukciós eljáráson alapuló vélelem sajátos esetét kivéve – a vélelmek mindegyikénél lehetőség van. Alaki hiba miatt csak az önkéntes elismerésen alapuló vélelmeknél van lehetőség megtámadásra. Alaki okból való megtámadásra az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerés esetén és az utólag kötött házasság során tett elismerésen alapuló vélelem esetén van lehetőség. A törvény nem sorolja fel, hogy mely törvényes feltételek hiányában támadható meg az elismerésen alapuló apai vélelem alaki okból, igaz a gyakorlatban ilyen esetek nagyon ritkán fordulnak elő.
Ide tartozik az az eset is, amikor
cselekvőképtelen férfi tett elismerést. Az alaki okból történő megtámadás nem azonos az akarathibával. Az elismerésen alapuló vélelem nem támadható meg akarathiba miatt, de ennek nincs is jelentősége a 85 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 43. § (1) 86Csiky Ottó: A családi jogállás/In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 424. o.
55
tartalmi okból történő megtámadás lehetősége miatt. Ugyanis ha az elismerést tevő nyilatkozatát tévedés, kényszer, megtévesztés hatására tette meg, a megtámadásra tartalmi okból lehetősége van a törvényes határidőn belül. A gyakorlatban a legsűrűbben a tartalmi valótlanság megtámadására kerül sor, ami az apasági vélelem megtámadásának az alapesete. A mai világunkban nem ritka, hogy egy férfi úgy válik a gyermek apjává, hogy szívességből vállalja azt, hogy a gyermek tőle származik. Ebben az esetben tudja a férfi, hogy nem ő a gyermek apja, de egyéb okból mégis vállalja az apaságot. Nem befolyásolja az elismerés érvényességét és hatályosságát az, hogy a nyilatkozatot tevő tudja, hogy a gyermek nem tőle származik, ugyanis nem feltétele a nyilatkozattételnek a vér szerinti származás ténye. Itt a vélelem beállta független a tényleges származástól. Azonban előfordulhat, hogy a szívességből nyilatkozatot tevő később megbánja, hogy ezt a nyilatkozatot megtette, vagy a nyilatkozathoz fűzött reményei meghiúsultak, nem eredményeznek alapot az apai vélelem megtámadására, - ebben az esetben csak tartalmi okból való megtámadás lehetséges – amit viszont nem zár ki az, hogy a nyilatkozat megtételekor ezzel az apai nyilatkozatot tevő tisztában volt. A megtámadás tekintetében sem a törvény, sem a bírói gyakorlat nem tesz különbséget a szívességi vállaláson alapuló és az egyéb vélelmek között.87
6.3.3
Peres felek
„Csjt. 43. § (3) A megtámadásra jogosult a) a gyermek, b) az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, c) a gyermek halála után leszármazója, ilyennek hiányában az ügyész.”88 A Csjt. ezen rendelkezése határozza meg a megdöntésre jogosultak körét, a Pp. csak a passzív perbeli legitimáció kérdését rendezi, azaz ki ellen kell a pert megindítani. Ez alapján a pert indíthatja: -
a gyermek az apa ellen,
-
az apa a gyermek és az anya ellen,
-
a gyermek halála után leszármazója az apa és az anya ellen,
87 Túri Edit: A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi- és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002. 750-752. o. 88 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 43. § (3)
56
-
az ügyész az apa, az anya és a gyermek ellen,
-
a volt férj az apa, az anya és a gyermek ellen – mögöttes apasági vélelem alapján.
Az anya volt férjét valamennyi esetben perelni kell, ha a gyermek az anya újabb házasságának fennállása alatt, de az anya korábbi házasságának megszűnésétől számított 300 napon belül született. Amennyiben az anya újabb házasságából történő származás ténye megdől, akkor az anya volt férjének mögöttes apasági vélelme a jog rendelkezéséből kifolyólag feléled, de ez a vélelem is megdönthető. Az apaság vélelmének megdöntése iránti pert – a gyermek által indított per kivételével – az anya ellen is meg kell indítani, kivéve, ha ez az anya halála folytán már nem lehetséges. Ebből kifolyólag az anya halála esetén nem kell ügygondnokot kirendelni, aki ellen a per megindítható, holott az anya is peres fél lesz, pedig az ő jogállását a per kimenetele nem érinti. Amennyiben a gyermek a perben felperes, akkor a gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok útján indítja meg a pert, ha alperes, akkor ügygondnok jár el a nevében. A pert az az apa is megtámadhatja, aki szívességből ismerte el a gyermeket, pedig tudja, hogy az nem tőle származik. Az ügyésznek két esetben van perindítási joga: ha a perindításra jogosult gyermek meghalt és nincs leszármazója, valamint ha a pert a vélelmezett apa érdekében támadja meg, de csak abban az esetben, ha az apára nézve a perindítási határidő letelt, a megtámadásnak azonban csak az apa életében van helye.89 A 2014. március 15-én hatályba lépő új Ptk-ban a megtámadásra jogosultak közé az anyát is be fogja iktatni. Az anya azonban csak a gyámhatóság jóváhagyásával és a kiskorú gyermekével együttesen indíthat pert. 6.3.4
Perindítási határidő
„Csjt. 43. § (5) Az apaság vélelmét a gyermek a nagykorúsága elérése utáni egy évig, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg. Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesüléstől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét. (6) Ha az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, a határidő eltelte folytán megtámadásra már nem jogosult, az apaságot érdekében az ügyész 89 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 83-84. o.
57
támadhatja meg. Megtámadásnak azonban csak a vélelmezett apa életében van helye.”90 Ez az egyetlen a származási perek közül, amelynek a megindítására a törvény határidő állapít meg. Azzal, hogy meghatározza azt a határidőt, amely alatt a per megindítható, az a gyermek érdekeit és a család békéjét szolgálja. Kiskorú gyermek esetében a vélelmezett apával való apa-gyermek kapcsolat háborítatlan maradása megelőzheti a gyermek biológiai származásának tisztázását. A per megindítására nyitva álló határidőt a Csjt. az alábbiak szerint határozza meg: a gyermek az apaság vélelmét nagykorúsága elérése után 1 évig, a többi jogosult a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított 1 év alatt támadhatja meg. A megtámadási határidő 1 év, amely jogvesztő, ami aszerint alakul, hogy a vélelem megdöntését a felperes mire alapozza. A nagykorúvá vált gyermek számára nyitva álló idő tárgyilagos, a többi esetben viszonylagos. Az egy év akkor kezdődik, amikor a jogosult a gyermek megszületéséről, avagy az apaság vélelmének megdöntésére alapul szolgáló tényről tudomást szerez.91
6.3.5
Bizonyítás a perben
Az apasági vélelem megtámadása iránti perben annak bírói megállapítása, hogy a gyermek származása a körülmények szerint a vélelmezett apától lehetetlen, objektív, igaz tényeket, teljes bizonyosságot kíván.92 Tehát azt kell bizonyítani, ami a Csjt. 43. (1) bekezdésében meghatározott megtámadási okokként van felsorolva. A vélelmezett apa az anyával a fogamzási időben nemileg nem érintkezett. A férfi bizonyíthatja, hogy külföldön dolgozott, ezt okirattal tudja bizonyítani. A nemi érintkezés tényét nem tagja a vélelmezett apa, de hivatkozhat nemzőképtelenségére
vagy
vércsoport-összeférhetetlenségre,
ezt
orvos-szakértői
vizsgálat tudja megállapítani. A gyermek lehet reprodukciós eljárás következménye, de az apa ehhez az eljáráshoz nem járult hozzá, nincs meg a hozzájáruló nyilatkozata. Amennyiben az apasági vélelem teljes hatályú apai elismerésen alapul, hiányzik a nyilatkozat teljes hatályához a szükséges személyek hozzájárulása, pl. a gyermeké, aki már betöltötte a 14. életévét. 90 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 43. § (5)-(6) 91 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 84-85. o. 92 BH 1981. 64.
58
Mindebből következik, hogy a bíróságnak a bizonyítás teljes körét ki kell merítenie ebben a származási perben is. Az anya vallomása, tanúk kihallhatása, okiratok beszerzése és az orvos-szakértői bizonyítás ebben a perben is, mint az apaság megállapítása iránti pereknél teljes körűen alkalmaznia kell a bíróságnak.93 6.3.6
A származás kizártsága
Két esetkört foglal magában az apasági vélelmek a származás kizártsága címén. Az esetek típusai: -
amikor a vélelmezett apa és az anya között nem történt nemi érintkezés a gyermek fogamzási idejében és ez kellően bizonyítva van;
-
amikor a vélelmezett apa és az anya között volt nemi kapcsolat, azonban a gyermek mégsem ebből a kapcsolatból származik. Ehhez tartozik az is, amikor az apa később szerzett tudomást arról, hogy az anya a fogamzás idejében más férfival is folytatott nemi kapcsolatot.94
Az apaság vélelmének a származás kizártsága címén való megtámadása esetén a kereset alaposságához a felperesnek állítania kell azt is, hogy a gyermek nem a vélelmezett apától származik. A bizonytalanság érzetét kelti a vélelmezett apánál, az a helyzet, amikor kiderül, hogy az anya a gyermek fogamzásának idején más férfival is folytatott nemi kapcsolatot. Azonban a megtámadás igényét ebben az esetben is megnyíltnak kell tartani részére, mert a valósága esetén olyan tényről van szó, amely alkalmas arra, hogy a gyermeknek a tőle származása kizárt legyen. Ilyen esetekben lehet magán-szakértőhöz fordulni a bizonyosság megszerzése érdekében. Ha a vizsgálat azt erősíti meg, hogy a gyermek tőle származik, akkor a bizonyosságot már megtudta, ellenkező esetben pedig megalapozza az apaság vélelmének megtámadása iránti keresetet és bírósághoz fordulhat. A bíróság a magán-szakértői véleményt is felhasználhatja bizonyítékként, de nem feltétlenül teszi feleslegessé az igazságügyi szakértő kirendelését.95 A Csjt-ben a gyermek a perben álló férfitól való származása lehetetlenségének az esetei nincsenek egyenként felsorolva, meghatározva. A származás lehetetlenségét nemcsak a bizonyított nemzőképtelenség, vagy orvos-szakértői bizonyítás kizáró 93 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 87. o. 94Csiky Ottó: A családi jogállás/In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 429-430. o. 95 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 86. o.
59
eredménye, hanem bármilyen olyan tény is bizonyíthatja, amely megnyugtatóan mutatja, hogy a perben álló férfitól a gyermek nem származhat.96
6.3.7
Az apasági vélelem megtámadása reprodukciós eljárás esetében
Sajátos esete az apasági vélelem megtámadásának, ha nem a származás valódiságától vagy valótlanságától, hanem az apává válás szándék elemének meglététől vagy hiányától függ a kereset alapossága. Amennyiben a reprodukciós eljárás útján fogamzott és megszületett gyermek a férjtől, vagy az élettárstól vett spermiummal történt, akkor is a férjtől vagy élettárstól származik, ha nem járultak hozzá. Amennyiben azonban más férfi spermiumát használták fel, akkor a gyermek már valójában nem a férjtől, vagy az élettárstól származik, de az apasági vélelem mégsem dönthető meg. A megtámadásnak ilyenkor akkor sincs helye, ha más férfi, esetleg a donor vállalná az apaságot. A Csjt. 38. §-ának (1) bekezdése kimondja: ”….nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.” Annak azonban nincs akadálya, hogy ha a férjjel, illetőleg az élettárssal szemben a reprodukciós eljáráshoz való hozzájárulás hiányában dől meg az apasági vélelem, akkor más férfi akár terjes hatályú apai elismeréssel, akár az anyával kötött házasság során tett elismeréssel vállalja a gyermek apaságát.97
6.3.8
Megtámadása a teljes hatályú apai elismerésnek
Az apasági vélelem megdöntésének a tartalmi valótlanság okából a Csjt. 37 §-án alapuló teljes hatályú apai elismerés esetén is van helye. Szűk körben ugyan, de formai okból is megtámadható az apasági vélelem a Csjt. 43. §-ának (2) bekezdése alapján. Ennek a megtámadási igénynek jellegzetessége, hogy a vélelem megdöntésére esetleg olyan esetben is sor kerülhet, amikor egyébként lehetséges, hogy a gyermek a vélelmezett apától származik. Azonban az elismerésnek nem lehet teljes hatálya valamelyik törvényes előfeltétel hiányában. Az ilyen tárgyú viták nagyon ritkák, valószínűleg ezért nem részletezték a Csjt. többszöri változtatásában sem a 96Csiky Ottó: A családi jogállás/In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 430. o. 97 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 87-88. o.
60
törvényalkotók, hogy mely törvényes feltételek hiánya ad alapot az apasági vélelem formai okból való megtámadásra. Az azonban kétségtelen abszurd helyzetet teremtene, hogy a Csjt. 43. §-ának (2) bekezdésén alapuló megtámadás igénye ugyancsak a 43. § (5) bekezdésében megfogalmazott határidőn belül érvényesíthető, olyan esetekben, amikor az apai jogállást előzetesen már más férfi betöltötte, vagy nincs meg a megkívánt korkülönbség, illetve hiányzik valamelyik hozzájáruló nyilatkozat. Nizsanovszky álláspontja szerint az ilyen törvényes feltételek esetében a kétségtelen igazgatási tévedést határidő nélkül lehet orvosolni. Nizsalovszky álláspontját támogathatja, hogy a későbbi években, ma az államigazgatási határozat közigazgatási bírósági felülvizsgálata is garanciális lehetőség. Ugyanakkor a vélelmezett apa életében ugyancsak megoldást adhat, hogy az ügyésznek keresetindítási lehetősége van a Csjt. 43. §-ának (6) bekezdése alapján. A Csjt. 43. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak körébe tartozik viszont, az olyan törvényes feltétel hiányának az elbírálása, hogy az elismerést tevő férfi az elismerő nyilatkozat időpontjában cselekvőképtelen volt. Az utólagos házasságkötés során létrejött elismeréstől eltérően nincs helye pozitív irányú megállapításnak a teljes hatályú apai elismerés tekintetében, vagy annak, hogy a vélelem az anyakönyvi helyzet ellenére létrejött. Az ilyen tárgyú vita az anyakönyv kiigazításával kapcsolatos fórum rendszerben orvosolható.98
6.3.9
Mögöttes apaság megtámadása
„Csjt. 43. § (4) Az anya volt férje akkor is jogosult a megtámadásra, ha a vélelem az, hogy az anya újabb házasságbeli férje az apa, de ennek a vélelemnek megdőlte esetén a volt férjet kellene apának tekinteni.”99 A Csjt. ezen szakasza hiányában a volt férj csak akkor indíthatna pert a vele szemben feléledt apasági vélelem elhárításából kifolyólag, amikor az idő múlása végett esetleges súlyos bizonyítási gondok merülnének fel. Az „… akkor is jogosult …” meghatározásából következésképpen a megtámadás lehetősége kinyílik, de nem zárul le a megtámadás határideje. A volt férjnek akkor is lehetősége van az apasági vélelem megtámadására a Csjt. 43. §-ának (5) bekezdésében
98 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 88-89. o. 99 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 43. § (5)
61
megfogalmazott határidőben, ha vele szemben ténylegesen be is állott az apasági vélelem. Az is oka lehet az új férjjel szemben az apasági vélelem megdöntésének, hogy az anya egy harmadik férfitól esett teherbe, aki azonban teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot sem tehet a gyermekre mindaddig, amíg a volt férjjel szemben automatikusan fennálló apasági vélelmet meg nem döntik.100
6.4.
Az
utólagos
házasságkötés
gyermekre
kiterjedő
hatályának
megállapítása iránt indítható per Apasági vélelmet keletkeztet, ha a gyermek megszületése után az anya házasságot köt és a rendezetlen családi jogállású gyermeket a férj a házasságkötést megelőző eljárás keretében felvett jegyzőkönyvben a gyermeket sajátjának ismeri el. Ez az elismerés azonban csak akkor hatályosul, ha a házasság megköttetik. Ez esetben is, mint a teljes hatályú apai elismerés esetében az apai jogállás önkéntes vállaláson alapul. Ez a per különbözik az apaság vélelmének megdöntésére irányuló pertől, pedig ebben az esetben is, ha a bíróság úgy ítéli meg, hogy a keresetnek helyt ad, akkor megdől az apasági vélelem. Ez az apasági vélelem is megdönthető a Csjt. 43. §-ában meghatározottak szerint, azért, mert a vélelmezett apa az anyával nemileg nem érintkezett a gyermek fogamzásának idejében, vagy érintkezett, de a tőle való származást lehetetlen. Azt a férjet is megilleti a megtámadás joga, aki annak tudatában tette meg a házasságkötést megelőző eljárásban az anya rendezetlen jogállású gyermekére az elismerő nyilatkozatot, hogy a gyermek tőle származása lehetetlen, tehát szívességből ismerte el a gyermeket magáénak. Azonban csak akkor lehet a vélelmet megtámadni, ha az már beállott. A törvény a megtámadásra egyéves határidőt állapít meg, ebből az következik, hogy az apaság vélelmének beállásától veheti kezdetét legkorábban a határidő folyása. Ebből kifolyólag az apaság vélelme a beállásának időpontjától számított 1 év alatt támadható meg. Különbözik a apaság vélelmének megdöntésére irányuló keresetindítástól, amikor a keresetet annak megállapítására indítják meg, hogy az anya utólagos házasságának hatálya kiterjed-e a gyermekre, illetve az apaság vélelme a törvényes feltételek hiányában az anya utólagos házassága alapján nem is állott be. 100 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 89-90. o.
62
Kétféle per indítható az utólagos házasságkötés hatályának beállta vagy be nem álltának megállapítása iránt. A pozitív megállapítási per célja: annak megállapítása, hogy az anya utólagos házasságkötésének törvényi feltételei megtartása következtében beállt az apasági vélelem. A negatív megállapítási per célja: annak bizonyítása, hogy a törvényes feltételek hiányában nem is állt be az apasági vélelem. Ilyen feltételek hiánya, amikor a megkívánt 16 év korkülönbség nincs meg a gyermek és a férj között, illetve a férj a gyermeket a házasságkötést megelőzően nem is ismerte el magáénak. A keresetet
a
bírósághoz
annak
megállapítására,
hogy
az
anya
utólagos
házasságkötésének hatálya a gyermekre nem terjedt ki, és így nem eredményezett apasági vélelmet benyújthatja a gyermek, a gyermek anyja és az anya férje. A bíróság ebben a perben - ellentétben a származási perrel – az eljárás során a származás ténylegessége tekintetében bizonyítást nem vesz fel. A pernek ugyanis nem az a célja, hogy a gyermek vérségi származására fény derüljön, és ennek alapján megdőljön az apasági vélelem. A per célja az, hogy megállapításra kerüljön, hogy a törvényes feltételek fennálltak-e az apasági vélelem keletkezéséhez vagy sem.101
6.5.
Az anyaság bírói megállapítása
6.5.1 Az anyai jogállás Az anya személye, az anyai jogállás betöltése jóval biztonságosabban tisztázható. Az anyai jogállás a szülés tényével rögzíthető. A „mater semper certa est” elvével fejezi ki ezt a körülményt a római jog. Az általános elv, hogy az anyaság nem vélelem, hanem tény. Az orvostudomány fejlődésével azonban a genetikai anya és a gyermeket megszülő anya személye már szétválhat. A jelenlegi magyar jogi szabályozás a gyermeket megszülő nő személyéhez köti az anyaságot. Előfordulhatnak azonban olyan esetek is, annak a nőnek a személyére nem derül fény. Az anyai státus betöltetlenségének törvényes lehetőségét teremtette meg a Csjtnek a 2005. évi XXII. törvénnyel történt módosítása. Ez a módosítás legalizálta azt, hogy az anya a gyermekről örökbefogadás céljából való lemondás szándékával a 101 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 87-89. o.
63
kórházakban erre a célra kihelyezett inkubátorba helyezhesse el gyermekét, természetesen inkognitójának megőrzésével. 102
6.5.2 Az anyaság elismerése A Csjt. az anyaság elismerését nem vette fel a szabályai közé, szemben az apai jogállás betöltésének lehetőségeivel. Az anyaság tény és nem vélelem jellegéből következik: ha az anyakönyvben az anyai jogállás betöltetlen, ilyen lehet, amikor talált gyermekről van szó, akkor az anya elismerése alapján az anyaság anyakönyvezésének nem lehet jogi akadálya. Ebben az esetben is, természetesen a szükséges adatokat igazolni kell, de az elismerést csak a vér szerinti anya teheti meg. Amennyiben az azonosság aggálytalanul megállapítható – a megtalált gyermekéért jelentkezik az anya, mert megbánta a tettét és más nő sem vitathatja az anyaságot – az anyaság anyakönyvi bejegyzésének bírói ítélet nélkül is helye lehet. Nizsalovszky Endre szerint: az anyai jogállás betöltése általában anyakönyvi kérdés és az esetleges téves anyakönyvezés kijavítása is általában anyakönyvi útra tartozik (A család jogi rendjének alapjai i.m.287.o.) Amennyiben azonban az anya azonossága aggályos, akkor az anya kiléte csak az anyaság megállapítása iránti perben tisztázható. 103
6.5.3 Az anyaság megállapítása iránti per „Csjt. 40. § (1) A gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy anyja az általa megjelölt személy. Ha a gyermek meghalt, ez a jog leszármazóját illeti meg. (2) Az anyaság bírósági megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja. (3) Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az anyaság bírósági úton történő megállapításának azzal a nővel szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.”104 A Csjt. az anyasági viták igen ritka előfordulása közepette emelte a szabályai közé az anyaság megállapítását. A csekély előfordulásra tekintettel jellemzi a megoldást a viszonylagos tömörség és egyben kiéítetlenség. 102 Csiky Ottó: A családi jogállás/In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 406. o. 103 Csiky Ottó/Mécsné Bujdosó Györgyi/Váczy Zsuzsa: Apasági perek, apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 70-71 o. 1041952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 40. §
64
Magyarországon az intézeti szülés általánossága, a szüléssel kapcsolatos egészségügyi nyilvántartások megfelelő rendszere következtében az anya személye alig válik vitássá, és még kevésbe a gyermekcsere. Ritkán, azonban mégis előforduló esetekben ad perindítási lehetőséget a Csjt. mind a gyermeknek, mind pedig a valódi, vér szerinti anyának, akiknek jelentős jogi és emberi érdeke főződik ahhoz, hogy az anyai pozíció tisztázott legyen.105 Az anyaság megállapítása iránti per célja: - megállapításra kerüljön, hogy a gyermek anyja az általa megjelölt személy, - ha a pert az anya indítja, kerüljön megállapításra, hogy a gyermeknek ő az anyja. Az ilyen kereseti kérelem előterjesztésének indokai lehetnek, hogy az anyai státusz betöltetlen, pl. talált gyermek esetében, vagy a felperes kéri annak megállapítását, hogy az anyakönyvbe anyaként bejegyzett személy nem a gyermek anyja (negatív megállapítás), de ezzel egyidejűleg kéri annak is a megállapítását, hogy az anya az általa megjelölt személy (pozitív megállapítás). Nem lehet pert indítani önmagában az anyaság megdöntése iránt, ebben az esetben a keresetnek kettős tartalmúnak kell lennie. A felperesnek kell bizonyítani, hogy az anyakönyvbe bejegyzett személy nem a gyermek anyja. 106
6.5.4 Peres felek Az anyaság megállapítása iránti perben a gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy az anya az általa megjelölt személy (a továbbiakban: vélt anya), a gyermek halála után ez a leszármazóját is megilleti. Az anyaság megállapítását az is kérheti, aki azt mondja, hogy ő a gyermek anyja (vélt anya). A gyermek és halála után a leszármazója a vélt anya és az anyakönyvbe bejegyzett anya ellen indíthat pert – ebben az esetben alperesi pertársaság keletkezik közöttük, mivel a perben hozott ítélet mindkettőjük jogállására kihat. A vélt anya, aki azt állítja, hogy ő a gyermek vér szerinti anyja a keresetét a gyermek és az anyakönyvbe bejegyzett anya ellen nyújthatja be, itt kényszerű pertársaság keletkezik. 105Csiky Ottó: A családi jogállás/In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 407-408. o. 106 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 89-90. o.
65
Amennyiben azonban a perben hozott ítélet kihat az állított vagy tagadott anyához kapcsolódó apasági vélelem folytán az anya férjére is, akkor az apának is perben kell állnia. A per megindításának időbeli korlátja nincs. El kell határozni azonban az anyaság megállapítása iránti pertől az olyan esetet, amikor lopott személyazonosító igazolvány alapján nem a gyermeket megszülő nő nevére anyakönyvezik a gyermeket és az újszülöttet a kórházban hagyja a gyermeket megszülő nő. Ebben az esetben a téves anyakönyvi bejegyzést kell közigazgatási úton korrigálni és nem kell anyasági pert indítani.107
6.5.5 Bizonyítás a perben A bíróságnak a tényállás tisztázására teljeskörűen törekednie kell, akár hivatalból is, az anyaság megállapítása iránti perekben is. A tényállás tisztázása érdekében vércsoportvizsgálatot, antropológiai, kromoszóma és DNS-vizsgálatot egyaránt elrendelhet a bíróság. Az anyaság megállapítása iránti per rendeltetéséből és különös szerkezetéből azonban az is következik – mivel a Csjt. 40. §-ának (1) bekezdése az anyaság pozitív megállapításáról rendelkezik – abban az esetben, ha a születési anyakönyvben a gyermek anyját feltüntették, más személy anyaságának megállapítása, ami pozitív megállapítás, meg kell történnie egy negatív megállapítási keresetnek is, amivel az anyai státusz megüresíti. Ilyen esetbe a két tematika elkülönített vizsgálata, kiváltképp pedig a pozitív megállapítás ésszerűen lehetetlen. Az anyakönyvbe bejegyzett és a vérszerinti anyaként megjelölt nők együttes perbe állása elháríthatatlan, mert a per mikénti elbírálása mindkettőjük személyes jogát érinti.
Ezekben az
esetekben az apasági perektől részben eltérő módon kell lefolytatni a bizonyítás az ügy sajátossága folytán. 108 A Pp. értelmében a bíróság a bizonyítás általános szabályai szerint is csak akkor fogadja el valónak az ellenfél elismerését, a felek egyező előadását, vagy az egyik fél által kétségbe nem vont tényeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel.109 A gyakorlatban igen ritkán fordulnak elő anyaság megállapítása iránti perek.
107 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 90. o. 108 Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 90-91. o. 109 BH 1998./234
66
Statisztikai adatok Magyarországon a befejezett apaság és származás megállapítása iránt egyéb perek vonatkozásában110 Apaság és származás megállapítása iránti egyéb per 2009-ben
2214
ebből: apaság megállapítása iránti per Apaság és származás megállapítása iránti egyéb per 2010-ben
1307 2191
ebből: apaság megállapítása iránti per Apaság és származás megállapítása iránti egyéb per 2011-ben
1336 2218
ebből: apaság megállapítása iránti per
1328
A három év összesített adatát nézve apaság és származás megállapítás iránt egyéb perek száma 6623, ebből apaság megállapítása iránti perek 3971. Az adatokból megállapíthatjuk, hogy a származási perek nem egész 2/3-ad része apaság megállapítási iránti per, tekintettel arra, hogy az anyaság megállapítása, és az utólagos házasságkötés hatálya beálltának megállapítása iránti perek száma éves viszonylatban nagyon kevés. A befejezett perek száma a három év viszonylatában majdnem azonos, szinte csak pár szám eltérés van közöttük.
6.5.6 Anyasági igény gyermekcsere esetén Nem csak akkor kerülhet sor az anyaság megállapítására, ha az anyai jogállás betöltetlen, hanem akkor is, ha van olyan személy, akit a gyermek anyjának kell tekinteni a születési anyakönyv szerint. Ekkor a bíróság előtt azt kell bizonyítani, hogy a perben alperesként résztvevő és a születési anyakönyvben anyaként szereplő anya nem a gyermek valódi vérszerinti anyja. Az anya, aki ebben a perben felperesi pozíciót tölt be, azt állítja, hogy a gyermekeiket elcserélték. Nizsalovszky szerint: két helyesen anyakönyvezett gyermek elcserélése esetén az anyai jogállás a gyermek kiadása iránti perben Csjt. 72. §-ának (4) bekezdése alapján is eldönthető, mint előkérdés. Véleménye szerint ebben az esetben nem a családi jogállásról, hanem a gyermek személyazonosságának tisztázásáról van szó, a gondot azonban az jelenti, ha a másik anya vitatja a gyermekcsere megtörténtét. Ekkor azonban
110 http://www.birosag.hu/ „A bíróságok ügyforgalmi adatai” 2009., 2010. és 2011. Letöltve: 2012. november 3.
67
már elkerülhetetlen mindkét gyermek anyjának a megállapítása. Szerencsére a gyakorlatban ilyen esetek csak elvétve vannak.111
6.5.7 Az anyai jogállás változásának hatása az apaság vélelmére Magyarországon az anyasági vita a gyakorlatban rendkívül ritkán fordul elő, de ha az anyai jogállás változik, akkor az kihat a vélelmezett apára is. Ezen felül pedig még létrehozhat más férfival szemben apasági vélelmet. Amennyiben a gyermek apai jogállása akár az anyával való házasság, akár az anyával utólag kötött házasság alapján keletkezett, az anyai jogállás változásával az apai jogállásban is változás következik be. Ebben az esetben indokolt a pert az ellen a férfi ellen is megindítani, akinek apasági vélelmét az anyasági per megváltoztatja. Az anyaság megállapítás iránt indult per alpereseinek a körét sem a Pp., sem pedig a Csjt. nem határozza meg, ezért nincs akadálya annak, hogy azon férfi is perben álljon, akinek az apasági vélelmét a per megváltoztatja.112
„Csjt. 45. § A családi jogállás megállapítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.” A családi jogállás kizárólagosságát kívánja biztosítani a Csjt. ezen szakasza, amelyből az következik, hogy a családi jogállással kapcsolatos jogvita más perben nem bírálható el. A családi jogállás vitássá csak a származási perben tehető és csak azok nyújthatnak be keresetet, akik a Csjt. felhatalmazása alapján arra jogosultak. A családi jogállás akkor is mindenkivel szemben hatályos, ha nem bírói ítéleten alapszik, hanem az apasági vélelmek más mechanizmusán. A származási perben hozott határozat rendelkező részében mindazokat az adatokat meg kell határozni, amely alapján az anyakönyvezést el lehet végezni. Az apaságot megállapító határozatnak tartalmaznia kell: a gyermek utónevét, születési helyét, idejét, az anyakönyvi bejegyzés folyószámát, apja nevét és lakóhelyét. A határozat jogerőre emelkedését követően a határozatot minden ilyen ügyben meg kell küldeni az illetékes anyakönyvvezetőnek, ha az jogállásváltozással jár.113 111Csiky Ottó: A családi jogállás/In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 409. o. 112 Csiky Ottó: A családi jogállás/In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 409. o. 113 Csiky Ottó: A családi jogállás/In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 443-444. o.
68
7. A családi jogállás rendezésével összefüggő további teendők
7.1. A vélelem megdöntése és a gyermek névviselése A Csjt. 1986. évi módosítása előtt az apasági vélelem eredményes megtámadása után az apjai családi nevet nem viselhette tovább a gyermek. A vélelem eredményes megtámadásának következményeként a gyermeknek megszakadt a rokoni kapcsolata az apával. Az apai név elvesztése gyermekre nézve sérelmeket is előidézett, amely nem állt arányban a vélelem megdöntésének szükségszerűségével, gondolva itt a nagyobb gyermek iskolai és egyéb kapcsolataira. Más esetben pedig lehet, hogy ellenérvet váltott ki a gyermekből és nem szeretné már az apa családi nevét viselni. A körülmények értékelésének a választását adta meg a törvényalkotó, amikor az 1986. évi novellában akként rendelkezett, hogy az apasági vélelem megdöntése esetén is megtartható lehet az apai családi név. A név megtartása iránti kérelem – a bírói gyakorlat szerint – nemcsak az apaság vélelmének megdöntésére irányuló perben, hanem annak jogerős befejezését követően, önálló keresetként is előterjeszthető. A kérelem indokoltsága felől az érdekek egybevetése alapján dönt, a vélelmezett apa tiltakozása esetében is. A szabály jellegzetesen kívánja meg a méltányosság alkalmazását. Különös méltánylást érdemelhet, ha a gyermek nagyobb korú, és tanulmányai során is változna a neve, az apai jogállás pedig nyomban nem tölthető be már férfi által.114
7.2.
A gyermek nevének és személyi adatainak megállapítása ismeretlen szülő esetén A Csjt. 42. §-a tartalmazza a gyermek nevének meghatározására vonatkozó
általános szabályokat.
Azonban minden évben előfordulnak olyan esetek, amikor
gyermeket találnak a kórházak előtt kihelyezett inkubátorokban, aki ismeretlen szülőktől származik. A születés ebben az esetben is azonnal anyakönyvezni kell. Az anyakönyvvezetőnek ebben az esetben értesíteni kell az illetékes gyámhivatalt, vagy ha már a gyámhivatal előbb szerzett tudomást a születés tényéről, akkor a gyermek 114 Csiky Ottó: A családi jogállás/In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVGORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 437. o.
69
születési adatainak meghatározásához hivatalból indítja el az erre irányuló eljárását. Az eljárást az indokolja, hogy a gyermeknek nevet kell adni, arra az időre is, amíg legalább az anyai jogállás tisztázásra kerül, vagy a gyermeket örökbe fogadják. Előfordulnak olyan esetek is, amikor az anya személyét nem lehet kideríteni és a gyermek valódi származása később sem derül ki. A gyámhivatalnak az ismeretlen szülőktől származó gyermek részére soron kívül gyámot kell kirendelnie, majd meg kell állapítania a gyermek születésének anyakönyvezéséhez szükséges adatokat. Igazságügyi orvos-szakértő véleményét kell beszerezni amennyiben a gyermek születési ideje a megtalálás idején nem állapítható meg. A születési helyeként a valós születési helyét kell meghatározni, egyéb esetekben a megtalálás helyét. A gyámhivatal a születés anyakönyvezéséhez szükséges adatokat belátása szerint határozza meg, azonban nem állapíthat meg olyan nevet, ami sérelmes a gyermekre nézve. A képzelt szülők adatait tartalmazó anyakönyvi bejegyzést az anyakönyvvezető törli és a születést a vér szerinti szülők adataival újból anyakönyvezi, ha a vér szerinti szülő (szülők) és a gyermek valós születési adatai később ismertté válnak.115 Mint anyakönyvvezető is fontosnak tartom a gyermek névviselését, ennek az általános szabályait a Csjt. 42. §-a határozza meg a következők szerint: „Csjt. 42. § (1) A gyermek – szüleinek megállapodása szerint – apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb két tagú lehet. (2) Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték. Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti, hogy gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli. (3) A gyermek utónevét a szülők határozzák meg.”116 Az Alkotmánybíróság 995/B/1990. AB határozata értelmében az ember neve arra szolgál, hogy őt mástól megkülönböztesse. A név egyben kifejezheti a családi kapcsolatot, a nemzeti hovatartozást, a nemet is. A név megválasztásának, viselésének 115 Piros Zsuzsanna: A családi jogállás/In: Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 414-415. o. 116 1952. évi IV. törvény – a házasságról, a családról és a gyámságról (továbbiakban: Csjt.) 42. §
70
joga nem alkotmányos alapjog, hanem olyan jog, mely kapcsolatban áll az emberi méltósághoz, valamint a jóhírnévhez való alapjogokkal.117
117 995/B/1990. AB határozat
71
8.
Összegzés Szakdolgozatom témája mindenkit érint, hiszen azzal, hogy megszülettünk,
mindjárt egy családi jogviszony jön létre. A születésünk után nyomban nevet kaptunk, a családi nevünket a szüleink családi neve határozza meg - az ő megállapodásuk és névviselésük alapján -, a keresztnevünket pedig
a
szülők
választják
ki. A név,
ami
arra
szolgál,
hogy másoktól
megkülönböztessenek bennünket, amiből az első hallásra meg lehet állapítani, hogy melyik nemzethez tartozunk és milyen nemű emberek vagyunk. Az életkorunk emelkedésével találkozunk egy másik családi jogviszonnyal, a házasság intézményével. A jogviszonyok mindegyikéhez szükség van a törvényhozók által megalkotott rendelkezések betartására, alkalmazására. Szakdolgozatom elkészítésekor igyekeztem bemutatni a családi jogállásokat, azok jellemzőit, amelyek az emberi élet kusza viszonyai között különböző bonyolultnálbonyolultabb helyzeteket produkálnak. Többek között felvázoltam a családi jogállás keletkezését, a joghatóságokat a magyar belső jog és a nemzetközi szerződések alapján, az apasági vélelem rendszerét, az élettársi kapcsolatokat, valamint a származási perek jellemzőit. Ezen túlmenően, mint az anyakönyvezetők nagy táborába tartozóként nagyon közel áll a szívemhez az anyakönyvi bejegyzések teljesítése. Igaz mivel községben élek sajnos születés anyakönyvezését még nem állt módomban teljesíteni, azonban házasságkötés és teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvétele Bükkzsérc községben is előfordul.
A családi jogviszonyok rendezését akár közigazgatási, akár bírói úton történik is mindig a gyermek érdekeinek szem előtt tartásával rendezik, hiszen a jogalkotók is ezt a szempontot vették figyelembe, amikor a jogszabályokat megalkották.
A Gyermekek jogairól szóló New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény 7. cikk 1. pontja alapján „A gyermeket születésekor anyakönyvezik és ettől kezdve joga van ahhoz, hogy nevet kapjon, állampolgárságot szerezzen és lehetőség szerint ismerje szüleit, valamint ahhoz, hogy ezek neveljék.”
72
Alaptörvényünk szerint: „Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.”
73
9. Irodalomjegyzék 1. Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve I. kötet, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 2. Kőrös András (szerk.): A családjog kézikönyve II. kötet, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2007. 3. Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári perjog Különös rész, KJK-Kerszöv. Jogi- és Üzleti Kiadó Kft. Budapest 2004. 4. Csiky
Ottó/Mécsné
Bujdosó
Györgyi/Váczy
Zsuzsa:
Apasági
perek,
apaságvizsgálat, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest 2003. 5. Túri Edit: A családjogi törvény magyarázata, KJK-KERSZÖV Jogi- és Üzleti Kiadó Kft., Budapest 2002. 6. Lampért Bernadett: Bevezetés az anyakönyvi igazgatásba, SL és Társa Bt. Telki 2011. 7.
http://www.birosag.hu/ „A bíróságok ügyforgalmi adatai” 2009., 2010. és 2011.
8. http://cegvezetes.hu/2005/05 apa-lettem.
10. Jogszabályjegyzék 1.
Alaptörvény – Szabadság és Felelősség fejezet. XV. cikk
2.
1952. évi IV. törvény – A házasságról, a családról és a gyámságról
3.
1959. évi IV. törvény – A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről
4.
1979. évi 13. tvr. – A nemzetközi magánjogról
5.
1982. évi 17. számú törvényerejű rendelet - Az anyakönyvekről a házasságkötési eljárásról és a névviselésről
6.
1991. évi LXIV. törvény – a Gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről.
7.
1997. évi CLIV. törvény – Az egészségügyről
8.
2008. évi XLV. törvény – Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról
9.
2009. évi XXIX. törvény – A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról 74
10.
2011. évi CCXI. törvény – A családok védelméről
11.
149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet – A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról
12. Országos Igazságügyi Orvostani Intézet 22. számú módszertani levele 13. 154/2008. (II. 17.) AB határozat 14.
1995/B/1990. AB határozat
15. BH 2002/6/231. 16.
BH 2000./18.
17.
BH 1998./234.
18.
BH 1998./85.
19.
BH 1989.360., BH 1993. 233., BH 1998.85
20.
BH 1992./765.
21.
PK 97., továbbá BH1986/6/235., PJD XI. 296.
22.
BH 1984./453.
23.
BH 1983./196.
24.
BH1983. 362., PK 183. számú állásfoglalás
75
