Csakis együtt! A boldog család tíz fundamentuma

Csakis együtt! A boldog család tíz fundamentuma

Pantelimon 2 017

© 2017 – Viaţă şi Sănătate Kiadó Minden jog fenntartva. Ez a szeminárium két könyv – Jennifer Jill Schwirzer 13 Weeks to Love és Bryan Craig În căutarea intimității című könyvének – kompillációja. Felelős kiadó: Romică Sîrbu Fordította: Bartha Sándor Szerkesztő: Zakariás Loránd Borítóterv: Irina Toncu A „Viaţă şi Sănătate” Kiadó könyvei megvásárolhatók a Sola Scriptura könyvesboltokban. www.solascriptura.ro/librarii Postai megrendelés vagy kapcsolatfelvétel értékesítő képviseletünkkel: „Viaţă şi Sănătate” Kiadó Telefon: 021 323 00 20, 0740 10 10 34 Fax: 021 323 00 40 E-mail: [email protected] www.viatasisanatate.ro

Descrierea CIP este disponibilă la Biblioteca Naţională a României    ISBN 978-606-911-332-5

Tartalom

Bevezetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5

1. Családi kapcsolatok – sebek és áldások . . . . . . . . . . . . 7



2. Csak a szeretet győzheti le a magányt. . . . . . . . . . . . . 13



3. Elidegenedés és helyreállítás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18



4. A szeretet forrása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23



5. Hierarchia vagy partneri kapcsolat?. . . . . . . . . . . . . . 28



6. A párbeszéd elvesztett művészete. . . . . . . . . . . . . . . . 36



7. Az intim kapcsolat – egyszerű kifejezésekkel . . . . . . 43



8. Bűnös szülők és bűnnek alárendelt gyermekek . . . . 49



9. Amikor a harag veszélyezteti a családot. . . . . . . . . . . 55



10. Hogyan építsünk erős családot . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63

Következtetés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70

Bevezetés

I

tt az ideje, hogy a családunkkal foglalkozzunk! Álljunk meg egy pillanatra, és tegyük fel magunknak a kérdést: Mi lennék a családom nélkül? Mit jelent számomra a családom? Értékeljünk. Akkor is, ha az eredmény fájni fog. Megéri, hisz a boldogság és a beteljesülés, amelyet akkor fogunk érezni, amikor családunknak a megfelelő helyet biztosítjuk, elfedezi majd fájdalmunkat. Ez a szeminárium segíteni fog a család intézményének helyes értékelésében, saját családod felbecsülésében, továbbá felfedi előtted azokat a lépéseket, amelyeket otthonod boldogabbá tétele érdekében megtehetsz. Útmutatást nyújt ahhoz, hogy milyen döntéseket hozz, hogy családod az elveszett paradicsom hangulatát árassza. Biztos utazást kívánok neked a családi kapcsolatok látszólag ismert vizein! Ne feledd: ezek az ismert vizek élő vizek folyamaivá válnak, ha hajód kormánykerekénél Krisztus áll! Jó utat családoddal azon eszményi otthon felé, melyet a beteljesülést nyújtó kapcsolatok Megteremtője által kijelölt útvonal követése folytán érhetsz el. C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

1. lecke

Családi kapcsolatok – sebek és áldások

S

zámos, a halálos ágyon tett vallomás igazolta, hogy mi is számít valójában az életben. A halál küszöbén az ember általában nem ezt mondja: „Bárcsak több pénz szereztem volna, és többet dolgoztam volna”, hanem így szól: „Bárcsak több időt töltöttem volna az emberekkel!” Telnek az évek, s közben igyekszünk fejleszteni műszaki képességeinket, hogy előbbre léphessünk a karrierünk útján, de szinte semmit sem teszünk azért, ami igazán számít – a kapcsolatokért. A kapcsolatok azonban a sebek, a fájdalom megtapasztalását is feltételezik. A legmélyebb kapcsolatok okozhatják a legvérzőbb sebeket. A családon belüli kapcsolatok nagyon erősek. Ha időt szakítunk a Biblia üzene­ tére, akkor felfedezzük: • a kapcsolati nehézségek kezdetét; • hogy minden kapcsolatban a nehézségek általában az első megszakadt kapcsolatból erednek; • hogy milyen igazi, hatékony, tartós módszerekre van szükségünk. A Biblia tanúsítja, hogy azok a személyek sebezhetnek meg igazán, akiktől elvárjuk, hogy szeressenek, tiszteljenek és értékeljenek. A következőket olvashatjuk Zak 13:6 versében: „És ha mondja néki valaki: mi­ csoda ütések ezek a kezeiden? Azt mondja: amiket az én barátaim házában ütöttek rajtam.” C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

8

Habár Zakariás szavai különösen Jézusra illenek, hiszen „az övéi közé jöve, és az övéi nem fogadák be őt” (Jn 1:11), alkalmazhatóak a legszorosabb emberi kapcsolatrendszerre, a családra is. Isten tehát tudja, miként segítsen rajtunk, amikor megsebeznek. Nincs összezavarodva, nem fél és nem türelmetlen. Ő Isten – mindentudó, mindenható Isten. Meg kell azonban értenünk, hogy támogató készsége sokkal többet jelent az Ő végtelen hatalmánál – saját „megrázó tapasztalatából” fakad, amelyet az emberekkel való kapcsolatából szerzett. A mindenható, mindenütt jelenvaló, mindentudó Isten, az idő és tér teljhatalmú Ura nem mentesíthette magát az összetört szív tapasztalatától. Mivel Isten a szeretet, a szeretet mindig vállalja a sebezhetőség kockázatát. Isten emberekkel szerzett tapasztalatai még azt az elvet is elénk tárják, hogy a szeretet révén a seb is erő forrásává válhat. Maga a kereszt árulkodik erről: a kereszten megsebzett Istenből megmentő erő árad. Ezt az igazságot az emberi kapcsolatok igazolják. Figyeljetek meg egy még mindig kölcsönös, mély szeretetben élő idős házaspárt. Mintha még a ráncaik is hasonlítanának. Gondoskodnak egymásról, s ebben mindenkinek megvan a maga jól meghatározott, vitathatatlan szerepe. Minden nehézség nélkül beszélgetnek egymással. Vajon ez a szeretet a közöttük működő „kémia” eredménye? Bizonyára nem. Küzdöttek, szeretetüket nagyon sok kínnal és szorgalommal építgették kapcsolatuk hosszú évei alatt. És rájöttek, hogy érdemes küzdeni ezért a szeretetért. A lázadó gyerek, akit azonban töretlenül szeretnek minden csínytevése ellenére, bízni fog a szüleiben, mivel bátorítást nyer áldozatkész szeretetük megtapasztalásából. A lázadó gyermek a szülők érzelmi, lelki és anyagi terhévé vált, ezért a szülők számára csak a szeretet lehetősége maradt, az áldozatkész szereteté. A lázadó gyermek számára minden kérdőjel eltűnik. Szülei szeretik, és ezt meg is tapasztalhatta. Amikor helytelen a magatartása, szülei szeretettel viszonyulnak hozzá. Isten Igéje határozottan kimondja, hogy a kapcsolatokban a sebek, sérelmek megedzenek és erősítenek, amennyiben helyesen küzdjük le őket. Mit jelent a sérelmek helyes leküzdése? Gondoljunk csak Isten kapcsolatára az emberekkel, és figyeljük meg ennek a kapcsolatnak a lényegét. C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

Az Isten és emberek közötti kapcsolatban rejlő legnagyobb meglepetés számunkra az, hogy Isten szeretett, és még akkor kifejezte szeretetét irántunk, amikor mi – az Ő teremtményei – az ellenségei voltunk. (lásd Róm 5:8). erzett sebek A családban sz áldássá begyógyulnak és ldozó lá válnak, ha önfe ületet lk le ó és megbocsát ás iránt. ym tanúsítunk eg

9

Örültél-e valaha úgy egy kapcsolatnak (akár a családon belül is), hogy számodra már nem létezett sem idő, sem tér? Érezted-e valaha olyan közel magad Hozzá, mintha örökre egyek lennétek, s szíved egy ütemre dobban Isten szívével? Isten jól ismeri ezt az érzést, mivel Őtőle származik. Jézus Krisztus, az Atya Isten és a Szentlélek jelképezik az eredeti Családot. ­Isten kihelyezte a családokat a földre, hogy visszatükrözzék azt a szeretetet, amely öröktől fogva létezik.

Az embert Isten teremtette, hogy képviselje és továbbadja az Ő szeretetét. Mi, emberek azonban az ördög hazugságainak csapdájába estünk a bűnbeeséskor. Ennek következtében hajlunk inkább az ördög és a bűn felé. Inkább az ördög észjárása és vágyai vonzanak. Árulásunk romba döntötte Isten ránk vonatkozó álmait, és ös�szetörte az Ő szívét. A megszakadt kapcsolatok eme valóságában Isten önmagát adta, hogy meggyógyulhassunk. Azonnal életbe léptette a megváltási tervet, és elküldte a Fiát, hogy egy addig ismeretlen szeretetet nyilatkoztasson ki. Igen, Ádám és Éva tiszta, ártatlan szeretettel szerették egymást, viszont ez a szeretet nem esett át még a próbán. Ahogy az edény zománca a tűzben nyeri el a csillogását, úgy mutatkoznak meg az igazi szeretet színei is az áldozat és szenvedés tüzében. Jézusnak, születésétől kezdve haláláig minden egyes megtett lépése hosszútűrő, töretlen, megingathatatlan szeretetről tesz bizonyságot, hiszen ez késztette Őt arra, hogy a keresztre vigye fel a mi jogfosztottságunkat. Áldozatának köszönhetően a menny és föld közötti szakadék örökre át lett hidalva, és a kapcsolatunk Istennel nem csak hogy begyógyult, hanem erősebb és szorosabb lett, mint bármikor. C s a l á di ka p cs ol atok – se b e k é s á l dá s ok

10

„Amit Krisztus megvalósított életével és halálával, az sokkal több, mint a bűn okozta rontás meg­gyó­ gyí­tása. Sátán célja az volt, hogy az embert örökre elszakítsa Istentől, de Krisztusban szorosabb egységbe ­jutunk Istennel, mintha sohasem buktunk volna el.” (Ellen G. White, Jézus élete, 25. o. (szövegkiemelés a szerzőtől) Az ördög teljes és örök szakadást akart okozni Istennel való szoros kapcsolatunkban. Egy időre ez sikerült is neki; de Jézus közbelépett. Most már közelebb an vagyunk Istenhez, mintha kapcsolatunk sosem szenvedett volna csorbát. Isten Isten tudja, hogy or ik által részünk lehet abban, ami sokkal több, mint a bűn okozta rontás meggyógyí­ segítsen, am megsebeznek. tása. Isten nem foltozgat; azokat, akiknek foltozgatásra van szükségük (emberi szempontból), hatalmának eszközeivé teszi. Bármilyen kapcsolati nehézséggel küzdesz, nem vagy egyedül. Isten, maga a szeretet és kapcsolat Szerzője, már előtted szenvedett, és most is veled együtt szenved. Ne okold magad vagy másokat, inkább úgy fogadd el a helyzetet, mint lehetőséget, hogy Isten oldalán megérthesd és megtapasztalhasd ezt a szeretetnek nevezett titkot, amely a Bibliában kinyilatkoztatott elvekre épül. A fontos elv, amit felfedezhetünk, ez: a családban szerzett sebek csak akkor gyógyulnak be, ha az Ő példáját követjük, továbbá pedig áldássá válnak, ha áldozatkészséggel és megbocsátással válaszolunk a sérelmekre.

Válaszd a megbocsátást és az áldozatkészséget • Ha úgy döntesz, hogy megbocsátasz egy családtagnak (férjnek, feleségnek, gyereknek, édesanyának, édesapának stb.), máris nagy lépést tettél a gyógyulás, helyreállítás és áldás felé. • A megbocsátás (az iránt a személy iránt, aki megbántott) annak felvállalását jelenti, hogy fáj és mélyen érint, amit mondott vagy tett a másik fél, viszont úgy döntesz, hogy továbblépsz, helyreállítod a kapcsolatot, rehabilitálod azt, aki vétett ellened. Úgy bocsátasz meg, ahogy Isten megbocsátott, amikor bűneidért elszenvedte a bűn átkát. • Az Ő megbocsátása áldozat révén vált lehetővé, ezért a családban meg kell tanulnunk áldozatot hozni. C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

11

• Lehet, hogy aki megbántott, most szégyelli magát és el van csüggedve. Segíts neki, kezdeményezz. • A családodért áldozatot hozni nem azt jelenti, hogy lemondasz a méltóságodról. Nem jelent megalkuvást, hanem inkább döntést, hogy azt teszed, ami a legjobb a kapcsolatnak a mennyei elvek (szeretet és igazság) alapján. Mindig csak a jó irányú változásban reménykedsz. Ha ez nem következik be, akkor keresd a párbeszédet, a tanácsot, de különösen az Istentől jövő vezetést és erőt. Istennel a seb erővé és áldássá válik. MEGBESZÉLENDŐ KÉRDÉSEK 1. Milyen hatással vannak rád és családi kapcsolataidra az Isten és az ember közötti kapcsolatok valóságai? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

2. A jelen szemináriumban található információk miként segítettek megértened azt, ahogyan Isten a javunkra használja fel a bántalmainkat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Nevezd meg a legfontosabb tanulságokat, amelyeket eddigi kapcsolatbeli kudarcaidból levonhattál. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Hogyan használta fel Isten ezeket a sebeket? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Milyen hatással volt rád Isten „kudarcba fulladt” kapcsolatainak megismerése? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6 . Biztonságban érzed magad olyan emberek társaságában, akik beismerik a hibáikat? C s a l á di ka p cs ol atok – se b e k é s á l dá s ok

12

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7. Milyennek tűnik a gondolat, hogy sebezhető, a családi, munkahelyi és gyülekezeti kapcsolatok terén nyitottságot tanúsító személy légy? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Hajlamos vagy saját hibáidat és kudarcaidat olyan emberekével összehasonlítani, akik szerinted szebben élnek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Volt-e alkalmad segíteni valakinek abban, hogy beismerje saját kudarcát? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Emlékezz olyan alkalomra, amikor megtapasztaltad az áldozatkészséget és a megbocsátást. Mit fedeztél fel? Hogyan reagált a megbocsátott személy? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

2. lecke

Csak a szeretet győzheti le a magányt

S

zeretetre lettünk teremtve, és szeretet nélkül lelki gépezetünk nem működhet olajozottan. Az a baj, hogy nem tudjuk pontosan, mit is jelent szeretni, valamint szeretve lenni, pedig vágyunk a szeretetre, és meg­győ­ ző­dé­sünk, hogy épp a szeretet megtapasztalására van szükségünk. Blaise Pascal mondta: „Ez a vágy, ez a tehetetlenség nem fejez ki mást, mint azt, hogy az ember valamikor egy olyan igazi boldogságban élt, aminek csak a halvány árnyéka maradt meg. A végtelen mélységet csak valami végtelennel és elmozdíthatatlannal lehet betölteni, vagyis magával Istennel.” Kapcsolatunk a Teremtővel megkönnyíti embertársi kapcsolatainkat. Ne feledjétek, hogy miután Isten megteremtette Ádámot, a következőket mondta: „Nem jó az embernek egyedül lenni” (1Móz 2:18). Az igazság az, hogy Ádám nem volt egyedül; Isten volt vele. Viszont emberi társa nem volt. Szükségünk van tehát élő kapcsolatra Istennel és embertársainkkal egyaránt.

Mi a magány meghatározása? Társadalmi elszigetelődés, kapcsolati hiányérzet. Ezt az állapotot általában nehezen ismerjük be. Pedig be kellene ismernünk, mert igencsak veszélyes. C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

14

A magány hatásai • Egyes tanulmányok szerint a magány 50%-kal növeli az elhalálozás kockázatát – nagyjából ugyanolyan kockázatot hordoz, mint a dohányzás –, és kétszer veszélyesebb az elhízásnál. • Károsítja az immunrendszert, elősegíti a gyulladásos folyamatokat, amelyek számos betegség, mint például a 2. típusú diabétesz és az ízületi gyulladás okozói. van Élő kapcsolatra d • A magány egyre gyakoribb jelenség. John Cacioppo, a Chicagói Egyetem szükségünk min professzora szerint a magányos felnőttek száma az utóbbi 40 évben 20%Istennel, mind . ról 40%-ra ugrott. Egy Nagy-Britanniában készült friss tanulmány szerint felebarátainkkal a 18–34 év közötti személyek körében sokkal gyakoribb a magány előfordulása, mint az idősebbeknél. Úgy tűnik, hogy a Facebook-nemzedék tagjainak tulajdonképpen nincsenek is kapcsolatai. Sőt, a tanulmányok azt igazolják, hogy a Face­book használata az ifjú felnőttek körében mintegy előjele lehet a jólét hanyatlásának, amihez a magányosság megtapasztalása is tartozik. Ha a világegyetem mindenható Ura nem elszigetelten, hanem kapcsolatban él, akkor annál inkább nekünk, teremtett és Tőle függő lényeknek is a fejlődésünk érdekében kapcsolatban kellene élnünk egymással. Ezenfelül szeretnünk kell, és engednünk, hogy szeressenek. Mennyei célnak kellene eleget tennünk, hogy életünk olyan irányba haladjon, amely túlmutat a mulandó dimenziókon. Hogyan juthatunk el oda, hogy eleget tegyünk Isten ránk vonatkozó vágyának – amire tulajdonképpen mi is vágyunk – éspedig, hogy ne tapasztaljuk meg a magányt, még akkor sem, ha családban élünk? Ez fontos kérdés. Megfelelő módszerek nélkül az isteni cél sosem valósul meg. Az önfeláldozás és a mások iránti szeretet tesz bennünket Istenhez hasonlóvá, az Ő képmásának hordozóivá. Bárcsak megértenénk, hogy Isten parancsolatai a szeretetre vezethetők vissza! Isten törvénye leírja annak módját, ahogyan a dolgok működnek, továbbá előírja azt, ahogy el kellene járnunk. A világegyetem működési alapja a szeretet. A szeretet határozza meg az élet erkölcsi szerkezetét. Ha visszatekintünk, megfigyelhetjük, C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

honnan ered a Törvény. Ezt maga Jézus is megtette, amikor a törvényt két egyszerű szabályban fejezte ki: szeresd Istent és szeresd felebarátaidat (Mt 22:37-40); majd még egyszerűbben: „Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást” (Jn 13:34).

15

Azonosítsd a magány tüneteit a családodban. A tanulmányok a kapcsolatban megmutatkozó magány több jelét is azonosítják: • Egyre fokozottabb érdeklődés az önfenntartás iránt. • Annak érzése, hogy senki sem felel meg a mércédnek, elvárásaidnak. • Vonzódás egy idegen személy iránt (ez erkölcstelen). • Túlterheltség, munkafüggőség. • A családról, a család jövőjéről és szükségleteiről szóló beszélgetések mellőzése. Határozd el, hogy leküzdöd a családodban az elszigeteltség okozta akadályokat. Élhetünk csupán „túlélési” életet (amikor egymásban veszélyforrást látunk), de dönthetünk úgy is, hogy szeretet- és bizalomteljes kapcsolatokat építünk ki családtagjainkkal. Ha ez utóbbi mellett döntünk, lényegében Isten törvényének engedelmeskedünk. Az élő Isten iránti szeretet tesz eleget annak a célnak, amiért teremtettünk. Ez egészségesekké, boldogokká tesz, és még az alvás minőségét is javítja. Kezdd azzal, hogy figyelmet fordítasz családod tagjaira – egy köszönés, egy nyílt kérdés, elmondod, ami aznap veled történt, odafigyelsz a melletted levő személy szükségletére. Mosolyogj, nevess velük, menjetek el egy közös sétára (hetente legalább egyszer), lepd meg valamivel a társadat, ajándékozz egy szál virágot, apró ajándékot… Majd lépj tovább – imádkozz családodért, kérj segítséget, erőt, pontos tanácsokat, olvasd a Bibliát (és a jó könyveket). C s a k a s z e r e t e t g yő z h e t i l e a m ag á n y t

16

Tanuld meg és gyakorold a családban az egészséges kapcsolatápolást Sajnos még azok is, akik akár 25 évet töltenek iskolapadban és egyetemen, csupán egy rövid és kötelező antropológiai tanfolyamot végeznek el, amely azonban csak felületesen érinti a kapcsolatok kérdését. Mire gondol az ember, amikor már a halálán van, vagy életútjának végéhez érkezett? Hogy mennyi pénzt kereshetett volna, melyik hegyet mászhatta volna még meg, milyen további szakmai sikereket érhetett volna el? Vagy inkább arra, hogy kiket szerethetett volna még? Következésképpen: Úgy szervezd meg a mindennapjaidat, hogy minél több időt tölthessetek együtt. Töreked­ jetek minőségi párbeszédre. Meséljétek el egymásnak az aznap történteket. Ne mulasszátok el az egymás iránti értékelő szavakat. Amikor az egyik fél kedvtelen, a másik próbálja felvidítani. Tervezzetek minél több közös prog­ ramot. Lepjétek meg egymást ajándékokkal. Használjatok ki minden alkalmat és lehetőséget a testi érintkezésre. Ünnepeljétek meg az eseményeket, s ilyen irányban legyetek leleményesek. Keressétek az új módszereket, hogy örö­ möt jelentsen számotokra az együttlét. Ha ilyen fontos a szeretet az életben, és a szeretet az az egyedüli érték, amivel végül maradunk, gyertek, már mostantól kezdve figyeljünk oda rá! Tegyük tanulmányunk, tudományunk tárgyává, ez legyen énekünk és legfontosabb foglalatosságunk!

Megbeszélendő kérdések 1. Voltak olyan helyzetek az életben, amelyek Istenhez vezettek? Mi történt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Voltál valaha magányos? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

3. Milyen érzések kerítettek hatalmukba, miután elolvastad a magány egészségre káros hatásait?

17

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Derűlátó vagy a kapcsolati képességek elsajátítása tekintetében? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Mi a véleményed arról a kijelentésről, miszerint Isten törvénye a szeretetre épül? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Képzeld el, hogy éppen arról szereztél tudomást, hogy gyógyíthatatlan beteg vagy, és három héten belül meg fogsz halni. Mit szeretnél még elvégezni? És mit hanyagolnál el? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. A családodban élt-e olyan felfogás valaha, hogy mindenki a saját maga ura? Hogyan befolyásolta ez a kapcsolatotokat? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Gondoltál-e valaha úgy Istenre, mint szoros kapcsolatokat ápoló, szeretetteljes Barátra? Vagy inkább hajlamos vagy úgy gondolni rá, mint aki egy elszigetelten élő Lény? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Miként használta fel Isten szeretet-éhségedet arra, hogy közelebb vezessen magához? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Szeretet iránti vágyadat hogyan használta fel Isten, hogy közelebb vezessen másokhoz? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C s a k a s z e r e t e t g yő z h e t i l e a m ag á n y t

3. lecke

Elidegenedés és helyreállítás

A

bűn kapcsolatokra gyakorolt egyik legártalmasabb hatása az elidegenedés. Az elidegenedés lelki eltávolodást jelent valakitől, a szimpátia és a ragaszkodás, valamint az élet együtt érző értelmének elvesztését, egyszóval önző életet. A Biblia a következőképpen fogalmaz: „Elidegenültek és ellenségek valátok gonosz cselekedetekben gyönyörködő értelmetek miatt” (Kol 1:21). Tit 3:3 verse pedig nyíltan beszél elidegenedésünk következményeiről: „Mert régenten mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők, különböző kívánságoknak és gyönyöröknek szolgái, gonoszságban és irigységben élők, gyűlölségesek, egymást gyűlölők valánk.” 1Móz 3. fejezete teljes és tömör diagnózist állít fel az ember állapotára és az elidegenedés következményeire vonatkozóan. Íme, a legfontosabb gondolatok: • Bűntudat/szégyenérzet – mielőtt működésbe léptek volna a védelmi rendszerek, a házaspár lelkén áthasított a bűntudat érzése („rosszat tettem”), valamint a szégyen („rossz vagyok”). Rémületükben azonnal fügefalevelekből készült ruhákkal próbálták ellensúlyozni ezt az érzést. • Önigazolás – a fügefalevelekből készült ruhákkal lényegében megpróbálták ők maguk megoldani a helyzetet. C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

19

• Tagadás – próbálkozásukkal viszont azt bizonyították, hogy képtelenek felfogni a bűn kérdésének súlyos­ságát. • Félelem – az emberi létezés során először kezdtek félni Istentől. • Rettegés – mivel nem értették meg Isten hatalmát, azt hitték, hogy lehetőségük van elrejtőzni. Megfeledkeztek az Ő szeretetéről, és arra gondoltak, hogy el kell rejtőzniük. • Hibáztatás – valakire át kellett hárítanunk a vétket. Egymást hibáztatták – közvetlenül, közvetve pedig Istent okolták. • Ellenséges indulat – az egymásra mutogatás arról tanúskodott, hogy a kapcsolat már nem volt a legfontosabb számukra. Önvédelemre vall ez a magatartás. • Elkeseredés – amint eltűnik a szeretet, eltűnik az élet értelme is. Az addig elválaszthatatlan emberpár, Ádám és Éva az elidegenedés állapotába jutott. Ádám Évára, Éva a kígyóra, majd mindketten Istenre hárították a felelősséget. Ennél kifejezőbben nem is lehet leírni azt, ahogyan mi, emberek saját magunk felé fordultunk, s ebben a kicsinyes önvédelemben eltávolodtunk a szeretettől. ­Isten­től és saját családjától eltávolodva, az ember kezdte megtapasztalni a kapcsolatbeli elidegenedés különböző – nyilvánvaló és rejtett – formáit, amelyeknek azonban a következményei ugyanazok voltak. Világunk történelme rávilágít az emberi szív gonoszságra hajlamos voltára. Beszámolókat olvashatunk vérfertőző kapcsolatokról, rémfilmekbe illő családi történetekről. Néha olyan sötét esetekről hallunk, amiket szinte képtelenek vagyunk elhinni. Nyilván arra a meggyőződésre jutunk, hogy semmi sem tévesebb annál a humanista felfogásnál, mely szerint az ember lényegében jó. A gonoszság terjedése, mélysége és romboló ­hatása láttán, a törvénytelenség miatt szenvedő föld jajszava hallatán ezek a gondolatok naivaknak tűnnek. Mi indíthatja meg oly mértékben az emberi szívet, hogy önmagából kilépve képes legyen legyőzni a családon belül eluralkodó elidegenedést? Elsősorban, az elidegenedett embernek előbb a szíve kell, hogy megváltozzon ahhoz, hogy legyőzhesse a csalá­ don belüli elidegenedést. E l i de g e n e dé s é s h e ly r e á l l í tá s

20

A Biblia arra tanít, hogy a vétkezőket a Szentlélek befolyásolja, és azokban lakozik, akik elfogadják Őt. „És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolataimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek” (Ezék 36:26-27). „A reménység pedig nem szégyenít meg; mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Lélek által, ki adatott nékünk” (Róm 5:5). Akarunk-e igaAz elidegenedés ntől zán szeretni? Ha igen, akkor a felebarátaink iránti szeretetet is felülről kell kapnunk. eltávolodás Iste l. tó Szerethetünk természetfeletti átalakulás nélkül is? Igen, viszont a szeretetünk és saját családod önző lesz. Nem a másik javát tartjuk szem előtt, hanem a sajátunkat. Ez azt mutatja, hogy a szívnek még a legerőteljesebb, halált megvető szenvedélyei – a romantikus, erotikus szeretet talán az egyik legerőteljesebb ezek közül – is ellankadhatnak, amint az egyén veszélyben érzi magát. Dávid fia, Amnon beleszeretett Támár hercegnőbe. Ravaszul becsalta a hálószobájába, majd megerőszakolta. Szenvedélye méreggé változott: „És meggyűlölé őt Amnon felette igen, mert nagyobb lőn gyűlölete, mellyel gyűlölte őt, a szeretetnél, mellyel őt megszerette vala” (2Sám 13:15). Bár ez egy szélsőséges eset, mégis remekül szemlélteti a gondolatot, amit hangsúlyozni szeretnénk: az Istentől elszakított emberi szeretet végül minden esetben megromlik. A kapcsolataiban elidegenedett ember második szükséglete (miután a Szentlélek megérintette a szívét) a kap­ csolatok érdekében meghozott jó döntésekben tanúsított állandóság és következetesség. Más szóval ne mondj nemet a családi kapcsolatoknak a kellemetlenségek, unalom, nehézségek vagy a harag miatt. Beszéljétek meg a kapcsolatotokban felbukkanó negatív tényezőket. Próbáljátok együtt, a családban megoldani a nehézségeket. Kérjétek Isten segítségét. Forduljatok egy jószándékú szakemberhez, ha segítségre van szükségetek. Törekedjetek az egyetértésre, de ne kössetek erkölcstelen kompromisszumokat. Higgy a szeretet megőrzésének és a változásnak a lehetőségében. Légy türelmes. Küzdj, és haladj előre. Isten­nel minden lehetséges. Figyelj mindenre, amire Ő tanít. C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

21

Megbeszélendő kérdések 1. Mit jelent számodra a „gyűlölségesek, egymást gyűlölők valánk” kijelentés? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A humanista világszemlélet szerint az ember lényegében jó. Élettapasztalatod igazolja, vagy cáfolja ezt az állítást? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Ha az ember önző természettel rendelkezik, akkor mitől lesz mégis jó? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Mit gondolsz, mit akart üzenni Jézus az újjászületés gondolatával? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Milyen következményeket kellett megtapasztalnod, amikor az Istennel való kapcsolat határain kívül éltél? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E l i de g e n e dé s é s h e ly r e á l l í tá s

22

6. Voltál-e valaha szerelmes? Mennyi ideig tartott? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Emlékszel életed egy olyan időszakára, amikor megérezted Isten szeretetét, noha senki sem szeretett? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Miként változtatta meg az életedet Isten áldozatkész szeretetének a megismerése? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Véleményed szerint milyen hatása van az emberi kapcsolatokra annak, ha Isten jelen van ezekben a kapcsolatokban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Kész vagy megtenni ezt a lépést? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

4. lecke

A szeretet forrása

M

indannyian képesek vagyunk vonzódni egy másik személyhez; és ezek az erőteljes érzések sokféle kapcsolatba vezetnek bennünket. Másfelől pedig egy kapcsolat (például a családi kapcsolatok) tartóssága és egészsége a szeretet Forrásától, Istentől függ, és nem csupán a másik ember iránti vonzalomtól, ami ma van, s holnap már nincs. Isten nélkül a kapcsolatok megbetegszenek és kihalnak. Istennel azonban virágzanak.

A szeretet tart meg egymás mellett Isten szeretetének formája van. Nem egy szétáradó elektromos feszültség, mely tekintet nélkül mindenhová elhat. A szeretet folyamatát Isten szabályozza általa meghatározott és a Bibliában bemutatott szabványok/ elvek alapján. Ő adja a szeretethez szükséges erőt azok számára, akik szeretnek és tiszteletben tartják a szeretet korlátait. Nagyon egyszerű megfogalmazásban a termodinamika vagy entrópia második főtétele kimondja, hogy ha eltűnik a rend, eltűnik az energia is. Amikor az egység elveszíti a szerkezetét, elveszíti az erejét is. A forró C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

24

serpenyő kihűl, a vas megrozsdázik, az autógumiból a légnyomás tűhegynyi lyukon távozik, a jég megolvad. Az entrópia a kapcsolatokra is érvényes. Ha eltérünk a kezdeti rendtől, ha az értelem és lelkiismeret elé helyezzük az érzéseket és az érzelmeket, eltékozoljuk a szeretetet. Pál mondja: „Mert a Krisztusnak szerelme szorongat minket, úgy vélekedvén, hogy ha egy meghalt mindenkiért, tehát mindazok meghaltak; és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, ezután ne maguknak éljenek, hanem annak, aki érettük meghalt és feltámasztatott” (2Kor 5:14-15). Tömören fogalmazva, Isten, aki gondosodik arról, hogy a fizikai világegyeIsten nélkül tem ne törjön darabokra és ne omoljon össze, a kapcsolatokat is egyben tudja a kapcsolatok tartani. Krisztus szerelme szorongat, hogy úgy éljünk és szeressünk, ahogyan Ő. megbetegszenek Ezt Ő valósítja meg, részben azáltal, hogy szívünkbe olyan elveket ültet, amelyek és elhalnak. irányítják gondolatainkat és tetteinket. A szeretetnek van alakja. A szeretet jól fel­ épített szerkezettel rendelkezik. A szeretetnek vannak törvényei. Tulajdonképpen Isten törvénye a szeretet törvénye.

A szeretet formái A szeretet Istene úgy alkotott meg minket, hogy belénk ültette a szeretetre való hajlamunkat, amely szeretetnek különböző formái vannak. A Biblia kutatói gyakran tesznek említést négyféle szeretetről, amelyeket görög kifejezések jelölnek: storge – családi szeretet; phileo – baráti szeretet; eros – romantikus, érzéki szeretet; agapé – mennyei szeretet. A mennyei, isteni szeretet bemutatására használja a Biblia a görög agapé szót. Az agapé sosem fogy el (1Kor 13:8). Vonjátok ki a mennyei szeretetet az emberi szeretetből, és az elfogy, elhal. Az agapé semmi esetre sem csupán egyike a szeretettípusoknak, hanem maga a papírlap, amelyre a többi szeretettípus rá van írva. Semmi esetre sem csupán egy ételkülönlegesség a barátság asztalán, hanem maga a teljes menü. Az agapé alapot szolgáltat a szeretet összes típusának, kapcsolatainknak keretet és energiát kölcsönöz, ugyanakkor formát és erőt minden más szeretettípusnak. C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

25

Minden kapcsolat pozitív érzelmekkel indul. A kisded édesanyja karjainak biztonságában húzza meg magát, a gyerek felül örömében, ha meglátja az édesapját, a barátok együtt nevetnek és játszanak, a szerelmesek boldogságözönben „úsznak”. Milyen szép lenne, ha ez sosem érne véget! De sajnos véget ér! Néha elfáradnak az édesanyák, az édesapáknak néha büntetniük is kell, a barátok nem értik meg egymást, a szerelmesek pedig összevesznek. S habár Isten ruházott fel olyan vegyi elemekkel, amelyek vonzódást idéznek elő a kapcsolatokban, az agy nem képes a végtelenségig euforikus állapotban maradni. Ellenkezőleg, a testi, elbukott, világi természet illetéktelen beavatkozásai és a stressz mindent megtesznek annak érdekében, hogy az emberi szeretet hirtelen hanyatlásnak induljon. De valójában ez egy jó dolog. Ha sosem érne véget a gyönyör, a kapcsolatok valószínűleg teljes mértékben önző érdekekké válnának. Az érzelmek izgalma, vagy a romantika, vagy akár a gyönyör nem lenne elég ahhoz, hogy a végtelenségig előre vigye a kapcsolatot. Nem mintha a „romantikus szakasz” önmagában helytelen lenne, hiszen az sok esetben lehet ártatlan! Viszont a meg nem próbált szeretetnek nincs súlya. Túlságosan kellemes érzelmekkel felfújt ahhoz, hogy magára öltse az agapé öltönyét. A szeretet szikrája Érdekes tanulságot vonhatunk le 1Kor 13. fejezetéből, amelyet a bibliai szeretet szikrájának is tekinthetünk. Olvassátok el, és figyeljétek meg 1Kor 13:4-8 verseiben a szeretet bemutatását. Ehhez a sztenderdhez viszonyítva milyen a ti szeretetetek? Milyenek vagytok ti magatok? Észrevettétek, hogy a leírások több mint fele negatív formában van megfogalmazva? A szeretet negatív formában – nem irigykedik; nem kérkedik; nem fuvalkodik fel; nem cselekszik éktelenül; nem keresi a maga hasznát; nem gerjed haragra; nem rója fel a gonoszt; nem örül a hamisságnak; és soha el nem fogy. A szeretet pozitív formában – hosszútűrő; kegyes; örül az igazsággal; mindent elfedez; mindent hiszen; mindent remél; mindent eltűr. A s z e r e t e t f or r á s a

26

Még a pozitív leírás is tartalmaz negatívumot – különben miért kellene a szeretetnek tűrnie és remélnie? Ez az igeszakasz azonban úgy tanít meg arra, hogy mi a szeretet, hogy elmondja, hogy lényegében mit nem tesz a szeretet. Ez arra enged következtetni, hogy gyakran úgy tanulunk meg helyesen eljárni, ha megtanuljuk, hogyan ne járjunk el helytelenül. Úgy tanuljuk meg, hogy mit kell tennünk, ha megtanuljuk, hogy mit ne tegyünk. Mindannyian áthágtuk a szeretet törvényét; mindannyian vétettünk a kapcsolatainkban. Az Isten által megszabott erkölcsi határokon kívül kerestük a szeretetet, és az elillant. Vagy épp a legitim kapcsolatainkban alakultak ki egészségtelen minták. Függetlenül attól, hogy milyen helyzetben vagyunk, könnyen azt hihetjük, hogy reménytelen a helyzetünk. Ne csüggedjetek! Menjetek reménységgel előre Ővele!

Megbeszélendő kérdések 1. Megtörtént-e, hogy egy kapcsolatodban kihalt a szeretetet? Mondd el a tapasztalatodat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Tapasztaltad-e, hogy amint Istenre bíztad a kapcsolatodat, az helyreállt? Oszd meg a tapasztalatodat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Az emberi kapcsolatok sokfélék. Nevezz meg néhányat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

4. Saját szavaiddal határozd meg az agapé-szeretetet fogalmát.

27

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Milyen metaforát használnál az agapé-szeretet és az emberi szeretet közötti kapcsolat meghatározására? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. 1Kor 13. fejezetének szeretetre vonatkozó leírásai közül melyik tűnt számodra a leginkább meggyőzőnek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. 1Kor 13. fejezete értelmében mely területen értél el jelentős fejlődést? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Megtörtént-e veled, hogy egy kapcsolatbeli kudarc áldássá vált számodra? Ha igen, miként? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Mit gondolsz, Isten agapé-szeretete miként befolyásolhatná egy másik ember iránti érzelmeidet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Milyen érzés tudni, hogy kapcsolataink lényegében Istentől függnek? Megkönnyebbülést vagy csalódást jelent ez számodra? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A s z e r e t e t f or r á s a

5. lecke

HIERARCHIA VAGY PARTNERI KAPCSOLAT? Olvastam, hogy amikor az egyik házaspár elvált, mindenüket megfelezték, s még a házat is kettévágták láncfűrésszel. A férfi a saját részét kamionra pakolta, és a fél házát a testvére udvarán állította fel. Ez jelentené vajon azt, hogy a házasság két egyenlő jogú fél szövetsége? A házasságban Isten egy remekművet alkotott, egy olyan együttműködést, amelyben a férj és a feleség egysége sokkal többet jelent két fél összegénél. Isten szeretetét semmi sem képviselhetné jobban a házasságnál. Isten kezdetben kijelentette: „Annakokáért elhagyja a férfiú az ő atyját és az ő anyját, és ragaszkodik feleségéhez: és lesznek egy testté” (1Móz 2:24). Istennek ez a terve ma is a családdal. Az ellenség azonban megpróbálta kettészakítani a családot már akkor, amikor az első emberpár az oltár felé haladt. Melyek az egy testté válás felé vezető lépések? Férfi és nő: az Ő képére teremtve „Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket” (1Móz 1:27). A Biblia kétszer is megismétli az „Ő képére” kijelentést, ezzel még hangsúlyosabbá teszi az elvet. C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

29

A héber tselem (képmás) szó jelentése „képviselet”. Isten alkotta az emberi fajt, a férfit és a nőt, hogy kép­ viselje Őt. A házassági szövetség kiváló teret biztosít annak megvalósulására, hogy a férfi és a nő eggyé válhasson. És ez az egység erőteljesen fejezi ki Isten jellemét. Az ellenség ezért próbál mindent megtenni annak érdekében, hogy tönkretegye a házasságot. Sajnos sikerült ezt elérnie Édenben. A bűn rést ütött Ádám és Éva szent kapcsolatán. A viszályok a Paradicsomban robbantak ki. Védekezni, illetve vádolni kezdték egymást. Az isteni képmás cafatokra szakadt, amikor a megszomorodott Teremtőnek ki kellett jelentenie a következményeket. Az emberre nehéz munka várt, és szembesülnie kellett a halál szörnyű valóságával. Az asszony pedig alá kellett, hogy vesse magát a férjének, és szenvedéssel kellett világra hoznia gyermekeit. Ádám, a kenyérkereső, és Éva a gyermekeket szülő asszony egy új hierarchiára épülő keretben kellett, hogy végigküzdje az életet. Addig nem volt szükség hatalmi megkülönböztetésre; attól kezdve azonban – a rend megőrzése érdekében – ez szükségessé vált. A férfi és a nő ontológiai és hierarchiai egyenlőségnek (létezésbeli és hatalmi egyenlőségnek) örvendhetett; most viszont a bűn következményei a kapcsolatukat egy másik hatalmi szerkezetté változtatták, amelyben a férj inkább a felettese, mint élettársa a feleségének. Istennek azonban volt egy helyreállítási terve. Jézus által mindkettőjüket önfeláldozó szeretetben részesíthette. Ha Krisztus él a férfi és a nő szívében, helyet találhat bennük az édeni harmónia, és akkor a hatalmi viszony egyensúlyzavara nem érezteti hatását. Az e dicsőséges evangélium Lelkétől ihletett Pál apostol ekképpen jellemezte a férjet és a feleséget: „Engedelmesek legyetek egymásnak Isten félelmében. Ti asszonyok a ti saját férjeteknek engedelmesek legyetek, mint az Úrnak. Mert a férj feje a feleségének, mint a Krisztus is feje az egyháznak, és ugyanő megtartója a testnek. De miképpen az egyház engedelmes a Krisztusnak, azonképpen az asszonyok is engedelmesek legyenek férjüknek mindenben. Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképpen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért” (Ef 5:21-25). A szolgálva-vezető férj, aki úgy szereti a feleségét, ahogy Krisztus szereti az egyházat, magával egyenrangú szintre emeli a feleségét, és helyreállítja a házasság vízszintes konfigurációját. Ahogyan Ellen G. White is mondja: „A nőnek azt a pozíciót kell betöltenie, amit Isten rendelt számára kezdetben, vagyis a férjével egyenlő.” A férj és feleség között helyreállított egyenlőség tesz bizonyságot Isten megváltó hatalmáról. HIERARC HIA VAGY PARTNERI KAP C S OLAT ?

30

A legtöbb családterapeuta, aki már sok párnak adott tanácsot, azt állítja, hogy amikor az egyik fél „ellenőrzés” alatt tartja a másikat, vagy amikor az egyik fél passzivitása a másikat túlzott tettrekészségre sarkallja, annak a házasság szenvedi kárát. Ezek a valóságok az intimitás elvesztéséhez vezetnek. A gondolatok és az érzelmek közös megosztása véget ér. Az örömteli együttműködés zátonyra fut. Az egyenlő felek közötti házasság azonban úgy a férjből, mint a feleségből is kihozza a legjobbat. Az optimális házasság inkább egy partnerséghez, semmint hierarchiához hasonlít.

És mégis különbözőek Habár a házasságban szeretnénk mindenáron elérni a bibliai eszményképet, nem szabad figyelmen kívül hagynunk a nemek közötti különbségeket. Itt két veszély áll fenn: a különbségek figyelmen kívül hagyása, és azok eltúlzása. Számos férfias vagy nőies tulajdonságot alakítanak át a felsőbbrendűség vagy alsóbbrendűség érveivé, pedig ezek egymás kiegészítésének az eszközei. Íme, mit tudunk meg az eddig készült tanulmányokból: Nyilvánvalóak a biológiai különbségek. Például, a férfiak pszichológiailag – de nem csak – hajlamosabbak a határozottságra, miközben a nők sokkal rugalmasabbak. A fizikai erőt a férfi birtokolja, miközben a nő erejét az alkalmazkodási képessége jelenti. Igaz, hogy csupán 55%-át birtokolja annak a fizikai erőnek, amivel a férfi teste rendelkezik, viszont a nők saját testükben emberi lényt tudnak kihordani. Az intellektuális különbségek számos vita tárgyát képezik. Mindenekelőtt meg kell értenünk, hogy az intelligencia műszerekkel nem mérhető. Számos intelligencia-típus van, amit nem lehet IQ-teszttel lemérni. A férfiak agya 6–10%-kal nagyobb, a nők agyának idegpályái azonban sokkal sűrűbbek. A férfiak jobb matematikai és térbeli képességekkel rendelkeznek, a nők ellenben meghaladják a férfiakat a nyelvi és kommunikációs képességekben. Az érzelmi különbségeknek hormonális eredetük van. Az ösztrogének serkentik az agyban az érzelmek feldolgozását, aminek következtében a nők sokkal fogékonyabbak a társadalmi kérdések terén, és az információt érzelmi alapon dolgozzák fel. A nők még kisgyerekkorban is sokkal hajlamosabbak az emberek felé fordulni, s a férfiaktól eltérően inkább a hangokra és az arckifejezésekre reagálnak, miközben a férfiak inkább különböző C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

31

tárgyakra. Az érzelmi információk elraktározásáért felelős hippokampusz sokkal kisebb a férfiak agyában, ezért kevesebb érzelmi emléket őriznek meg. Ráadásul kisebb kiterjedésű az érzelmek feldolgozásáért felelős terület is, és sokkal kevesebb az idegpályájuk a nők agyához viszonyítva, ezért a férfiaknál az érzelmek megélése fizikailag is elkülönül az érzelmek szóbeli kifejezésének képességétől. Talán ez az egyik oka annak, hogy a férfiak hajlamosabbak a fizikai agresszióra, a nők pedig a szóbeli agresszióra. Továbbá, a férfiak inkább kiadják magukból a stressz okozta feszültséget, míg a nők magukba zárják azt. Azt is állíthatjuk ezzel, hogy a nő önmagát támadja meg, ezért terápiára kerül, míg a férfi másokat támad meg, ami börtönbe juttatja. A kommunikációs különbségek abból is fakadhatnak, hogy a nő számára a másokkal való kapcsolattartás megnyugvást jelent. Talán ezért beszélnek többet a nők g közötti otthon, míg a férfiak inkább nyilvánosság előtt teszik ezt, s aztán hazaérve visszaA férj és a felesé t a két vonulnak saját „barlangjukba”. Stresszes helyzetben a nő „kezeli és ellátja” magát, in egység több, m miközben a férfi visszavonul vagy támadásba lendül. A nő szívesen beszél szemtől fél summája. szembe, hangulatos szavakkal fejezi ki az álláspontját, miközben a férfiak szívesebben folytatnak le vitát úgy, hogy egymás mellett állnak. Az említett különbségek (és további eltérések is) alkalmat nyújtanak ahhoz, hogy kölcsönösen értékeljük egymást azért, amik vagyunk, és ne próbáljuk megváltoztatni egymást. A házastárs megváltoztatását célzó próbálkozás végül visszaüt. Különösen a férfi érzi úgy, hogy a felesége azt várja el tőle, hogy inkább nő legyen. Dr. Anne Moir a következőket jegyezte meg: „Villámokat szórni és dühöngeni azért, mert a férjed férfi, épp olyan hiábavalóság, mint idegeskedni az időjárás miatt, vagy épp a Himalája létezése miatt.” (Brain Sex: The Real Difference Between Men and Women, p. 128). Isten terve

Isten azt a célt állítja a házaspár elé, hogy térjen vissza az elveszített Paradicsomba, és készüljön a helyreállított Édenbe. Kezdetben teljes volt az összhang és a szeretet, és teljes mértékben hiányzott a versengés és a vita. De ha a házasélet harctérré változik, mindegyik fél a másik feletti ellenőrzés megszerzéséért kezd el küzdeni. HIERARC HIA VAGY PARTNERI KAP C S OLAT ?

32

A romantika dopamin-áradatának elapadása után – általában az első házasságban töltött év után – sok esetben a házastársak ráébrednek a valóságra, hogy a romantikus izgalom nem lehet a végtelenségig kapcsolatuk mozgatórugója. A kezdeti kellemes érzés azt eredményezte, hogy kedvesen bánt egyik a másikkal. Döntéseiket érzelmek előzték meg. Gyöngédséget éreztek, és úgy döntöttek, hogy gyöngédséget fejeznek ki. A rózsa, a csokoládé, a dicsérő szavak, az apró figyelmességek épp olyan természetesnek tűntek, mint ahogyan a patak folyik a medrében. Csakhogy, miután berendezkedtek a házassági kapcsolatba, furcsa dolog történt. zas­ Jézus által a há A folyamatok felborultak. Nem mintha örökre eltűntek volna az érzelmek, csakhogy eretet sz társakat olyan most már ezek nem a döntést megelőzően, hanem annak következményeként jelenozza ld á l­ vezeti, amely fe nek meg. Ha ezt megérti a férj és a feleség, és alkalmazza is, sok fejfájást előzhet meg. . át önmag Az egészséges alkalmazkodási mechanizmusok sokszor működnek üresjáraton. A házaspár reaktív és negatív minták csapdájába esik. Amikor az egyik csinál valamit, a társa reagál rá. Az előbbi pedig az utóbbi reakciójára reagál, s ezzel egy újabb reakciót vált ki. A hógolyó rövid idő alatt egyre nagyobb lesz, és a helyzet ellenőrizhetetlenné válik. A negatív minta saját életet kezd élni, s a házastársak úgy érzik, már nem képesek azt leállítani. Ilyen helyzetben két dolgot ajánlatos tenni. • Elsősorban mindkettőnek vállalnia kell a „körforgás” megszakítását. Fel kell ismerniük, hogy nem a másik fél, hanem ez a ciklus jelenti a problémát. Abba kell hagyniuk egymás támadását, és a problémát kell megtámadniuk. Képzeljetek el két egymással szemben álló embert, akik újjal mutatnak egymásra, és azon vitatkoznak, hogy melyiküknek kell eltakarítania az udvaron a nagy kupac szemetet. Aztán hirtelen abbahagyják a veszekedést, ránéznek a szemétre, és tervet készítenek annak eltakarítására. Ezt kell átélniük a házastársaknak, ha a kapcsolatukban levő szeméttől meg akarnak szabadulni. Párterápiás kifejezéssel élve ez egy óriási lépés a gyógyulás felé. • Másodsorban, válasszanak mindketten függőleges útvonalat. Ez azt jelenti, hogy ápolniuk kell a kapcsolatot Istennel minden lépésük során, életük minden percében. Amikor elkezdődik a „körforgás”, műköC s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

33

désbe léptetik ezt a kapcsolatot, és nem közvetlenül a házastársat, hanem Istent kérdezik meg, hogy mit vár el tőlük. Ezáltal az irányítás kikerül az ellenőrző fél kezéből (mivel, amikor valakivel szemben reagálsz, lényegében hagyod, hogy az ellenőrzése alatt tartson), és Isten veszi át az irányítást. Isten minden esetben megtisztítva, finomítva adja vissza a szabad választás lehetőségét, hogy a későbbiekben úgy járjunk el, ahogyan Ő tanított. Ez egyszerűnek tűnhet, viszont sok, nagyon sok gyakorlatot igényel. Ne szakadjatok el a valóságtól! Az évek során át kialakult negatív magatartás nem fog egy pillanat alatt megváltozni. Az a család, amely felvállalja, hogy szakít a negatív körforgással, még vissza fog esni a régi magatartásformákba. De ne féljetek! Gyakorlat teszi a mestert! A szabadságban virágzik a szeretet

Isten adta nekünk az irányítás képességét. Az embernek „uralkodnia” kellett az állatokon (1Móz 1:26). Ugyanakkor önfegyelmet is kell gyakorolnunk, döntéseinket Isten tervével összhangban kell meghoznunk. Miután azonban bűnbe estünk, ez a természetes irányítási hajlamunk mások irányításának vágyává változott. Ezt nyilvánvalóan látjuk a házasságban is. Ellen G. White beszél erről a gyakori jelenségről: „Egyik fél se kényszerítse a másikat, hogy úgy cselekedjen, ahogyan ő akarja. Ezt nem tehetitek meg, hanem tartsátok meg egymás szeretetét” (Boldog otthon, 107. o.). Már maga az a tény is a szeretet elfojtását jelenti, hogy megpróbálom kényszeríteni a másik felet. Épp azt a szeretetet akarom elfojtani, amit én is meg akarok kapni. Gondoljátok csak el, mi lenne, ha valaki pisztolyt fogna rátok és követelné, hogy szeressétek. A pisztoly láttán képtelenek lennétek szeretni. Csakhogy ennél sokkal alattomosabb módon épp ilyen helyzetbe hozzuk egymást. Ezt az elvet értette meg Gary Chapman is, amikor megírta az A szeretet öt nyelvezete című könyvét. Írása a házastárs iránti szeretet öt módját azonosítja: bátorító szavak, minőségi együtt töltött idő, ajándékok, a szolgálat cselekedetei, testi érintkezés. Chapman éleslátással azonosította ezeket a megnyilvánulásokat. Könyvének zseniális üzenete az, hogy akkor következik be a gondolkodásmód megváltozása, amikor a házastársak HIERARC HIA VAGY PARTNERI KAP C S OLAT ?

34

valóban egymás szükségleteire figyelnek. A szeretet öt nyelvezete által sokan megtanulták „nem elvárni, hanem nyújtani a szeretetet”. Próbák és győzelmek közepette a házastársak járuljanak a múlhatatlan szeretet Forrásához, és akkor megkapják mindazt, amit még nem birtokolnak. S ha szeretetük Tőle ered, akkor átfolyva rajtuk hálaözönben árad vissza Istenhez. Ezáltal válnak ketten eggyé, és ez Isten nevének szerez dicsőséget.

Megbeszélendő kérdések 1. Isten az Ő képmására teremtett férfiúvá és asszonnyá. Mit jelent ez? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Gondolj az általad ismert egészséges házassági kapcsolatokra. Ezek a párok egyenlő félként kezelik egymást, vagy kapcsolatuk hierarchiára épül? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Mit jelent számodra a szolgálat általi vezetés? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Láttál olyan helyzetet, amikor túlzott módon mutatkoztak meg a nemek közötti különbségek? Hogyan nyilvánult ez meg? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Láttál olyan helyzetet, amikor egyszerűen elhanyagolták vagy minimalizálták a nemek közötti különbségeket? Hogyan nyilvánult ez meg? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

6. Meséld el életed egy reaktív ciklusát.

35

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Sikerült-e valaha neked, hogy ne „a személyt, hanem a problémát” támadd meg? Hogyan sikerült ezt elérned? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Volt-e olyan tapasztalatod, amikor függőleges irányultságú volt a magatartásod? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Eléggé meggyőző számodra az a tanács, hogy a szeretetet nem elvárni kell, hanem nyújtani, felkínálni? Történt-e meg valaha, hogy valósággal kikövetelted a szeretetet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Úgy tekintesz Istenre, mint aki végtelen szeretetében meghív, hogy viszonozd a szeretetet, miközben megadja neked a szabad választás lehetőségét? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . HIERARC HIA VAGY PARTNERI KAP C S OLAT ?

6. lecke

A párbeszéd elvesztett művészete

A

legparányibb elemeire bontva a szó az artikulált vagy kódolt gondolat alapegysége. Látható tehát, hogy a mormogás, susmogás, nevetgélés, sóhajtozás – ahogy mondani szokás, a száj nélküli hang – nem képes Isten gondolatainak közvetítésére. Isten úgy alkotott, hogy megértsük és használjuk a nyelvezetet. Legékesszólóbb Igéje Ő maga volt, a testet öltött Fiú. Jézusban Isten kiterjedt párbeszédet folytatott az emberiséggel. Istenünk, az Ige tudja, hogyan szólítson meg bennünket. De mi tudjuk, hogyan beszéljünk egymással? A legtöbb kapcsolat alapja a párbeszéd. Párbeszédkészségünk nagymértékben meghatározza szeretetkészségünket. Itt az idő, hogy újjáélesszük a párbeszéd elvesztett művészetét. Isten terve alapján a kötődés az édesanya ölében fogan meg. Bőre az anya bőréhez simul, belesuttogunk a fülébe, szeretettel tekintünk kisgyermekünkre, és ő is ránk. Néhány év múlva már fecsegünk a gyereknek, a szavak súlytalan hangjával kapcsoljuk elménket elméjéhez. Életünk további szakaszában a szavak lesznek az egymással való kommunikáció alapelemei. De íme, a felmerülő kérdés: hogyan végezzük ezt a leghelyesebben? C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

37

AZ ÉLET MINT EGY HAGYMA Hajlamosak vagyunk rétegesen szocializálódni, kezdve a nyilvános, megosztott tapasztalatoktól a legintimebb érzelmekig és gondolatokig. Ideális esetben minél intimebb és odaadóbb a kapcsolat, annál mélységesebben tudunk behatolni a különböző rétegekbe. A buszmegállóban egy idegennel az időjárásról beszélgetve csak a külső rétegekig jutunk el. Egy ismerőssel már a mindennapi eseményekre vonatkozó gondolatainkat és megfigyeléseinket is megosztjuk. Az érzelmeinket és személyes tapasztalatainkat azonban csak a családtagoknak és barátoknak tartogatjuk, mivel csak ezek a kapcsolatok képesek vállalni a sebezhetőség kockázatát. Külső réteg: A fizikai valóság – események, helyzetek és állapotok, amelyeket mindkét fél megoszt a másikkal: időjárás; helyi vagy országos választások; jelenlegi helyzet, például egy lekésett repülőjárat vagy egy elromlott felvonó; a legújabb események a világban, mint például katasztrófák, háborúk és éhínség. Köztes réteg: Az elménk – gondolataink, véleményeink, megfigyeléseink: erkölcsi problémák; társadalmi trendek; az eseményekkel kapcsolatos személyes véleményünk. Belső réteg: A szívünk – személyes érzelmeink és tapasztalataink: az életünkben jelenlevő gyermekek (­saját vagy azon emberek gyermekei, akikkel kapcsolatban állunk); kedvenc háziállataink; fontosabb események, mint például esküvő vagy egyetemi ballagás; lelkiség, hit. A legbelső réteg: A lelkünk – maga a kapcsolat. Hogyan élünk a kapcsolatban: a kapcsolatra vonatkozó remé­nyeink és álmaink, fájdalmaink és csalódásaink, azok a tettek, amiket a kapcsolatunkban megbántunk. Brené Brown kutató mondta: „Ha meg akarjuk találni egymás felé a visszavezető utat, akkor a sebezhetőség útján kell járnunk.” (Listening to Shame) Sebezhetőségre van szükségünk, ha hozzá akarunk férni a hagyma belső rétegeihez. Ez jól hangzik, csupán az a helyzet, hogy a sebezhetőség nagyjából olyan kényelmes, mint közvetlenül a bőrön a kendervászon. A sebezhetőségtől való félelem késztette Ádámot és Évát, hogy fügefalevelekkel takarják el a testüket, elrejtőzzenek a bokor mögé, és egymást vádolják. Mi, Ádám és Éva gyermekei, félünk „meztelenül” megjelenni egymás előtt. Inkább eltakarjuk magunkat. Szeretünk méltóságteljesnek, igaznak látszani. A késztetés, hogy jónak tűnjünk, az élet legtöbb területén megA pá r b e s z é d e lv e s z t e t t m ű v é s z e t e

38

nyilatkozik. Eljárunk dolgozni, és fizetést kapunk. Gondozzuk a ház előtti pázsitot, és a szomszédok tisztelnek. Kifizetjük az adót, és ezzel elkerüljük a börtönt. Minden jó és szép. Az Istennel való kapcsolatban azonban – és merészkedem kijelenteni, hogy az emberekkel való kapcsolatainkban is – akadozik a méltóság és becsületesség „programja”. A szoros kapcsolatok érdekében le kell vetkőznünk a fügefaleveleket, „meztelenül” kell megállnunk, és várnunk kell, hogy felöltsék ránk a másik ember szeretetét és jóváhagyását. Ez nehéz, nagyon nehéz dolog az önvédelemre berendezkedett ember számára. A sebezhetőség óriási kockázatot jelent, de mivel egészségtelenek vagyunk szoros kapcsolatok nélkül, a sebezhetőség egy szükséges kockázat. A kockázat azt jelenti, hogy a dolgok fordulhatnak rossz irányba is! Úgy segíthetünk magunkon ebben a folyamatban, ha elfogadjuk az ezzel járó bizonytalanságot és kényelmetlenséget. Ugyanakkor egyezzünk meg abban, hogy nem alázzuk meg egymást, ha az intimitás keresésének folyamatában valami nem működik eszményi módon. Ha egy műtét nem sikerül, a sebész akár több százezer dollár kártérítést is fizethet. Biztosítsátok be magatokat, s ezzel megadjátok magatoknak a tévedés és a kudarc lehetőségét – túlzott szemrehányások és ítélkező kijelentések nélkül, miszerint egy ilyen kapcsolatban nem lehet szeretni. Előbb-utóbb úgy is működni fog a kapcsolatépítés.

Nyissatok egy „munkaszobát” Több terapeuta is ajánlja, hogy közeli kapcsolatainkban nyissunk „munkaszobát”. Ez azt jelenti, hogy a pár határozza meg azt az alapot, amelyre minden a kapcsolatukra vonatkozó beszélgetés épül. Amint lerakták ezt az alapot, egyre könnyebbé válik a konfliktusok megoldása, a károk megtérítése, a helyreállítás. A munkaszobában ehhez hasonló, puhatolózó kérdéseket tehetünk fel: Mit gondolsz, hogyan működik a kapcsolatunk? Mi­ lyen volt számodra eddigi kapcsolatunk? Szeretnéd hallani, milyen volt számomra a közelséged? Mit tehetnénk, hogy jobbá tegyük a kapcsolatunkat? Melyek kapcsolatunk jó oldalai? Tudom, hogy ettől sokan – főleg a férfiak – begörcsölnek. De talán épp ez az, ami még magányosabbá teszi őket. A munkaszoba bizonyos szabályok alapján működik: nincs vádaskodás, megalázás, a másik megszégyení­ tése, lebecsülése, testi bántalmazás, félreértések, és nincsenek egymás közé emelt falak sem. C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

39

Röviden tehát, próbáld úgy kezelni a társadat, ahogy te elvárod, hogy hozzád viszonyuljon. Ez a munka­szoba aranyszabálya. Amikor két ember megnyitja ezt a munkaszobát, többé nem a másik felet tekinti problémának, hanem azonosítja az igazi problémát, még akkor is, ha mindketten részesei annak a problémának. Néha úgy beszélünk a személyes fejlődésről, mintha az valahol a súlytalanság állapotában menne végbe. A valóságban azonban egymással ápolt kapcsolatainkban fejlődünk. A kapcsolatok tulajdonképpen a jellem fejlődésének termőtalaját képezik. Úgy készülünk fel a mennyei életre, amelyet az önzetlen szeretet jellemez, ha megtanulunk szeretni és szeretve lenni. A munkaszobában nem csupán a kapcsolatunkon javítunk, hanem önmagunkon is. Fejlesszétek a kapcsolatot, és a kapcsolatban levő személyek is fejlődni fognak. Együttérzés

A jó kommunikáció alapja az együttérzés. Empátia hiányában kudarcot vallanak még az ígéretes kapcsolatok is. Azok a személyek, akikben egyáltalán nincs együttérzés, antiszociális és szociopata személyiségzavarral küzdenek. De ha a végsőkig szeretnénk igazságosak lenni, ki kell mondanunk, hogy mélyen a szívünkben mindannyian egy kicsit szociopaták vagyunk. Miért kell éreznem a másik szen­ vedését is? Hát nem elég a sajátom? A fájdalom elkerülését célzó természetes hajlam úgy húz vissza az együttérzéstől és az intimitástól, mint az a kéz, mely megunk Meg kell tanuln unk próbál megvédeni a lángoktól. tan empátiát tanúsí ott Lehet, hogy miközben fejlődünk, sikerül mégis elkerülnünk a fájdalmat. az általunk okoz t. án ir L ­ ehet, hogy képesek vagyunk még a legmélyebb együttérzésre is. A legtöbb ems dé szenve bert megpuhítja a kor és a tapasztalat. Egy másik természetű érettség vár mindnyájunkra, akik szeretnénk egy új szintre emelni a kapcsolatunkat. Az együttérzésnek egy még magasabb szintre kell emelkednie – azaz még mélyebbre kell lenyúlnia –, amikor arra szólít, hogy érezzünk együtt a fájdalommal, amit mi magunk okoztunk. Csakhogy előbb-utóbb ez az intimitásunkba fog kerülni. Ki okoz több sebet, a hozzánk közeli, vagy az A pá r b e s z é d e lv e s z t e t t m ű v é s z e t e

40

idegen? A közeliek – családtagok, jó barátok, gyerekek, férj, feleség – már csak azért is potenciálisan mélyebb sebeket ejtő személyek, mert annyira közel állnak hozzánk. Hogyan gyógyítjuk meg ezeket a sebeket? Nekünk, önmagunkat védő, büszke bűnösöknek egyszerűen meg kell tanulnunk együtt érezni az általunk okozta sebbel, még ha nem is szándékosan okoztuk, vagy ha nem is jogos a fájdalom.

Hallgassátok meg egymást, hogy meg tudjátok oldani a konfliktust Ha keresztbe teszünk az együttérzésnek, azonnal az ellenségeskedés kerekedik felül. Mint a területüket megjelölő állatok, méreggel támadjuk azokat, akik veszélyt jelentenek ránk nézve. Isten Igéje mondja: „Legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra” (Jak 1:19). Ebben a 12 egyszerű szóban egy sziklaszilárd pszichológiai tételt találunk. Természetszerűleg szeretnénk, hogy meghallják a hangunkat, tehát gyorsak vagyunk a szólásra. Természetszerűleg kerüljük a fájdalmat, főleg azt, amelyet mi okoztunk, tehát késedelmesek vagyunk a hallásra. S mivel feje tetejére állítjuk az első két tanácsot, gyorsakká válunk a haragra. Fejlesszétek at, a kapcsolataitok vő ve t sz ré k Hogyan kezeljük az érzelmeket és a bennü dni személyek is fejlő Az együtt érző kommunikáció hajlamos gyorsan áthatolni a hagyma rétegein . ak fogn egészen lényünk „velejéig” – gondolataink, érzelmeink, vágyaink és legbensőségesebb indítékaink magváig. Ez a reflexív hallgatás egy olyan erős párbeszédbeli hálót képez, ami biztonságérzetet kölcsönöz, és ennek eredményeként engedjük kiáramolni a legmélyebb információkat. A válsághelyzetekre szakosodott tanácsadók ezt a képességet használják fel a terroristák „lefegyverzésére”. Mennyivel inkább használhatnánk mi magunk is annak érdekében, hogy biztonságban landolhasson kapcsolatunk repülőgépe! Az emberek, és főleg a férfiak nehezen beszélnek érzéseikről. És van erre egy elfogadható mentségük – a férfi agyában levő érzelmi központnak nem valami jó a kapcsolata a beszédközponttal. Rengeteg szó esik erről a különbségről. A helyzet az, hogy a kommunikációban férfiak és nők egyaránt hiányosságokkal küzdeC s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

41

nek. Az érzelmek beismerése mindkét nem számára nehézséget okoz, mivel fel kellene vállalnunk érzel­ mein­kért a felelősséget anélkül, hogy a másikra hárítanánk azt. Ilyen értelemben azt hiszem, talán ez az a mondat, amit meg kellene tanulnunk: „Úgy érzem, frusztrált vagyok, sebzett, zavarodott, és félek…” Egyeseknek ez nevetséges kijelentésnek tűnhet, és kényeskedésnek tarthatják. Meg kell értenünk azonban, hogy minden erőszak – kezdve az élettársnak adott pofontól a második világháborúig – érzelmekkel kezdődött. Ez tehát egy őszinteségi kérdés. Hányszor vádolunk mást, amikor megsebezve érezzük magunkat? A haragot a pszichológusok „másodlagos érzelemnek” nevezik, mivel általában a félelem, a frusztráció és a fájdalom nyomán jelenik meg, és mintegy védőpajzsot képez, egy védekező támadást, mint például, amikor a csörgőkígyó félelmetes támadásba lendül. És a harag, a düh a legtöbb esetben öl. Ezért a harag kezelésében az első lépés a beismerés. Új kultúrát kell kialakítanunk önmagunkban és legközelebbi kapcsolatainkban. Fegyelmezzétek magatokat, hogy be tudjátok ismerni érzelmeiteket. Kezdjétek el beismerni Isten előtt, majd saját magatok előtt, és ezután be fogjátok ismerni barátaitok és szeretteitek előtt is. Végeredményben bármit is tett a másik személy, mégis csak a ti érzelmeitekről van szó. Jogotok és felelősségetek kegyelemmel kezelni az érzelmeket. Megbeszélendő kérdések 1. Helyesen vagy helytelenül használtad a beszéd ajándékát (főként a családban)? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Válaszd ki azt a beszédről szóló bibliaszöveget, amely leginkább illik a te esetedre? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A hagyma négy rétege közül melyik a kedvenced? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A pá r b e s z é d e lv e s z t e t t m ű v é s z e t e

42

4. Első látásra melyik tűnik nehezebbnek: megoldatlanul hagyni a problémát, vagy nyíltan beszélni róla? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

5. Ezek közül melyik tűnik hosszútávon nehezebben megvalósíthatónak? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Mesélj egy olyan esetről, amikor hagytad, hogy sebezhetővé válj? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Mit érzel, amikor észreveszed, hogy tetteddel sebet okoztál másnak, pedig ez nem állt szándékodban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Mi az a reflexív hallgatásban, ami könnyebbé teheti, hogy megnyílj a másik személy előtt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Alkalmazd az „Úgy érzem………” kijelentést, és mondd el, hogy ebben a pillanatban mit érzel? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Véleményed szerint Jézus sebezhető volt? Ha a válaszod igenlő, említs az életéből olyan eseményeket, amelyek igazolják ezt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

7. lecke

Az intim kapcsolat – egyszerű kifejezésekkel

A

z intim kapcsolatok kérdése szemérmessé tesz. Erről általában viccelődve beszélünk (néha trágár szavakkal), máskor pedig úgy, mint hogyha bűn lenne, és oly ritkán közelítjük meg a feddhetetlenség, az öröm és a beteljesülés kifejezéseivel.

Beszéljünk a romantikus szeretetről A romantikus szeretet számos mítoszt, filmet és dalt ihletett. Aki átélte, megérti, hogy a szerzők miért hitték és hiszik, hogy ez a fajta szeretet a természetfeletti világba repíthet. A szerelmesek, úgy tűnik, egy másik, égi világban élnek. Izgalom, gyomor- és kézremegés… Csakhogy a szerelmesek a pokol bugyraiba is eljutnak, a fizikai, értelmi és lelki tortúra mélységeibe, ha engedik, hogy a szenvedélyek oda is elvezessék őket, ahol az elvek kudarcot vallanak. Az életet adó tűz halált is okozhat, ha engedik, hogy a korlátokon kívül perzseljen. Az ember a szexuális szenvedélynek köszönhetően C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

44

szaporodik, de ugyanaz a szenvedély pusztíthat is, akár a tűz, mely megemészti a házat, a rétet vagy valamely testet. Ez az oka annak, hogy a Biblia visszafogott látásmódban mutatja be az emberi szexualitást, szigorú erkölcsi szabályokat határoz meg, és súlyos büntetéseket helyez kilátásba azok figyelmen kívül hagyása esetén. A szögesdrótkerítés is véd a szakadékba zuhanástól, ilyen értelemben pedig ezek a szabályok és figyelmeztetések sokkal szelídebbek, mint amilyeneknek tűnnek.

Isten teremtette az intim kapcsolatot Sajnos egyesek félreértették Isten Igéjét, és ezekre a tiltásokra egy a nemi aktussal szembeni ellenséges felfogást építettek fel, mintha az, Aki megteremtette a nemiséget, később utálatosnak ítélte volna azt. Ez azonban nem igaz! A teremtés (és a nemiség) Istene tulajdonképpen továbbra is azt állítja erről, hogy igen jó (1Móz 1:31). Pál apostol révén az Úr a férj és a feleség közötti szeretetet használja fel a Krisztus és menyasszonya, az egyház közötti szeretet bemutatására: „Ti férfiak, szeressétek a ti feleségeteket, miképpen a Krisztus is szerette az egyházat, és Önmagát adta azért; hogy azt megszentelje, megtisztítván a víznek feredőjével az ige által” (Ef 5:25-26). „Felette nagy titok ez: de én a Krisztusról és az egyházról szólok” (Eféz 5:32). Ellen G. White, a tizenkilencedik század érzékeny írója a következőket mondta: őség „A házassági kapcsolat jelképezi azt a szent és gyöngéd egységet, ami Krisztus és A szexuális függ az t felborítja az népe között van.” (Jézus élete, 121. o.) Ugyanakkor erőteljesen felszólalt a „test fékpotot, egyensúlyi álla ett telen kívánságai” ellen, még a házasságon belül is. Szerinte óriási szakadék van a ít ép amelyet Isten „szent és gyöngéd egység” valamint a „testi kívánság” között. És talán nincs igaza? . st az emberi te be A tiszta szeretet nemesíti a házaspárt. A kívánság azonban lealacsonyítja. A szexualitás, és különösen a férfiúi szexualitás, hajlamos az újításokra. A hímnemű patkányoknál akkor ér véget a nemi aktus, amikor belefáradnak. Ekkor a kutatók a ketrecbe egy másik nőstényt engednek be, s erre a hím mindent kezd elölről. És ezt fogja tenni minden újonnan érkezett partnerével, míg bele nem hal a kimerülésbe. Nyilvánvaló, hogy az újdonság vezette nemiség teljesen ellentétes az I­ sten C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

45

által tervezett egy partner iránti hűség elvével. Sajnos az Istentől elszakadt ember nem különb a patkánynál. Ha engedi, hogy a kívánságai irányítsák, könnyen szex-függővé válik. Íme, hogyan alakul ki ez a függőség: a túlzott kívánság az agyban dopamin túltermelést vált ki, ami aztán blokkolja a telítettség érzésének mechanizmusait, és a Delta FosB vegyület felhalmozódását váltja ki a megjutalmazás körforgásban, ennek hatására pedig csökken a válaszreakció a gyönyör érzésére. Ez az „érzéketlenné válás” azt jelenti, hogy az agynak még több serkentésre van szüksége, hogy elérje ugyanazt a gyönyörérzetet. A gyönyört hajszoló személy pedig minden egyes növelt dózissal egy újabb lépést tesz a függőség felé. A nemi függőség tönkreteszi az összes érzékeny egyensúlyt és folyamatot, amit Isten az emberi test különleges szerkezetébe ültetett. Főleg az internetes pornográfia támadja meg úgy az agyat, hogy minden másodpercben egy új virtuális „partner” lehetőségét kínálja fel. Az emberiség történelme során sosem állt ilyen rengeteg lehetőség az ember rendelkezésére, ami nemi vágyainak kielégítését illeti, és ez nagy mértékben hozzájárul a szex-függőség kialakulásához. Amikor bekövetkezik az érzéketlenné válás, az agyban beáll az alacsony homloklebeny-működés – a homloklebeny lévén az agy tudat- és gondolatközpontja. Pál apostol mondta: „Azt pedig tudd meg, hogy az utolsó napokban nehéz idők állanak be. Mert lesznek az emberek magukat szeretők… inkább a gyönyörnek, mint Istennek szeretői” (2Tim 3:1-4). A neurológusok ezt a dopamin-pályát „jutalmat kereső rendszernek” nevezik. Isten azért teremtette ezt a rendszert, hogy általa Őt és a kegyes emberi kapcsolatokat keressük. Tragikus módon azonban, ahogyan ­Gerald May is megfigyelte, „az ember Isten iránti vonzódásának legerőteljesebb pszichikai ellensége a függőség.” (Addic­tion and Grace, 118. o.) Isten terve

Az Igében található, nemi életre vonatkozó korlátok egyáltalán nem önkényes, a gyönyört megvető szabályok, hanem ellenkezőleg: Isten irántunk érzett gondoskodását tükrözik. Szeretne megóvni a szenvedély „tüze” okozta károktól. Isten emberi nemiségre vonatkozó terve az, hogy a szexualitás ne tegye tönkre jólétünket, ­hanem járuljon hozzá saját és házastársunk boldogságának gyarapításához. A z i n t i m ka p cs ol at – e g ys z e rű k i f e j e z é se k k e l

46

Isten terve egyszerű: egyetlen ellentétes nemű partner egy életen át. Ez az isteni ideál nem ítéli el végérvényesen azokat, akik eltértek ettől a szabálytól, hanem felkínálja a megtérés és helyreállítás lehetőségét, még a fájdalmas következmények jelenlétében is. A tudomány igazolja ezt a mennyei tervet, és bizonyítja ennek az eszményi állapotnak a jótékony hatásait: Jobb nemi élet. Tanulmányok igazolták, hogy a házasságban élő személyek elégedettebbek a nemi életükkel. Ezt igazolta egy nemrég a Young Brigham Egyetemen készült tanulmány, amelyet 2035, házasságban élő személy bevonásával készítettek. A házaspárok esetében a következő eredmények születtek: • 22%-kal magasabb kapcsolatbeli stabilitás • 20%-kal magasabb kapcsolatbeli elégedettség • 15%-kal magasabb a kapcsolaton belüli nemi élet minősége • 12%-kal jobb kommunikáció Könnyű megérteni, hogy miért virul a nemiség a házasság keretein belül. Ezenfelül, ha a párok a nemi élet elkezdésével egészen a házasságig várnak, azzal lehetőségük van kapcsolatuk más vetületeit is fejleszteni. Egyesek a nemi összeférhetetlenségtől tartva szeretnének házasság előtt egy „próbát” tenni, viszont azoknak a pároknak a beteljesült nemi élete, akik kivárták a házasságkötést, épp ezt a félelmet cáfolja meg. Nyilvánvaló, hogy Isten úgy tervezte a nemi aktust, hogy az egy odaadó és hűséges kapcsolat keretében valósuljon meg. A házasságban élő emberek életének csupán egy aprócska részlete a nemiség; mindennapi kapcsolatuk az érintkezés egyéb formáiban nyilatkozik meg. Végeredményben jó társnak és barátnak lenni sokkal fontosabb mint az, ami a hálószobába történik.

Kerüld az ellenség csapdáit Mivel Isten tervének célja az ember nemiségére vonatkozóan a boldogságunk és a jólétünk, az emberiség ellensége megpróbál eltéríteni ettől a tervtől. A lázadást egy úgynevezett „ittas” állapot kíséri. Zsid 11:25 verse beszél a „bűn gyönyörűségéről”, ami viszont csak „ideig-óráig” tart. Ami a legtöbb esetben a gyönyör izgalC s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

47

mával kezdődik, összetört szívvel és testtel végződik. Isten irántunk érzett szeretetében a gyönyör eme formáit a „kereten kívül” helyezi. „A test azonban nem a paráznaságnak rendeltetett, hanem az Úrnak, és az Úr a testnek… de aki paráználkodik, a maga teste ellen vétkezik” (1Kor 6:13-18). A paráznaság, a féktelen életmód, a homoszexualitás, a többnejűség, az önkielégítés, a pornográfia, a prostitúció, a szeretet nélküli nemi élet és a perverzitás bármely formája súlyos következményekkel jár. Ha a nemi élet az Isten által meghatározott kereten kívül zajlik, A függőség n te Is r be azonnal megsokasodnak az elhajlások. És akkor az ellenség rávesz, hogy azonoem az ak án ás ód gy vá suljunk ezekkel a helytelen gyakorlatokkal, és engedjük, hogy ez az „alternatív nei után ge. sé n le el bb se rő miség” határozza meg a lényünket. S amint foglyul ejti azonosságunkat, uralma lege alá hajtja a lelkünket is. Ne engedjük meg az ellenségnek, hogy az ellenszegülés útjára vonzzon, vagy bűneink rabságába ejtsen! Az evangélium szerint azonosságunk nem szorítkozik csupán a nemiségre. Mi, Krisztusban új teremtések, képesek vagyunk a nemiség megfékezése mellett dönteni. Isten az Ő képmására teremtett, hogy a mennyei tervvel összhangban éljünk. Ha felkaroljuk ezt a tervet, testi, értelmi, erkölcsi, társadalmi és lelki szempontból is együttműködünk Istennel, és semmi sem eredményezhet ennél tartósabb boldogságot. Biztos, a Biblia alapelveivel összhangban levő forrásból tájékozódj a nemiségre vonatkozóan! Megbeszélendő kérdések 1. E fejezet érzékenyen érint titeket? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Közvetlenül és személyesen megtapasztaltad az erotika bódító erejét? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A z i n t i m ka p cs ol at – e g ys z e rű k i f e j e z é se k k e l

48

3. Az e fejezetben olvasottak alapján vajon Isten azt akarja, hogy a nemi aktusból hiányozzék a gyönyör? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Milyen jótékony hatásai vannak a házasságon belüli (a bibliai erkölcs szerinti) nemi kapcsolatnak? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A család, amelybe születtél, egészséges vagy egészségtelen nemi életre vonatkozó üzenetet adott át neked? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Közvetett vagy közvetlen áldozata vagy a szex-függőségnek? Általánosságban véve hogyan lehet leküzdeni ezt a függőséget? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Megdöbbentett az internetes pornográfiára vonatkozó statisztika? Mi a teendő? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. A nemi korlátok áthágásában vétkes személyeknek mit kellene tenniük? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Mindannyian eltévelyedtünk és a kívánságok rabjaivá váltunk. Véleményed szerint meggyógyíthat-e ­Jézus, és erőt adhat ahhoz, hogy az Ő terve szerinti nemi életnek örvendhessünk? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Mit gondolsz, milyen hatásai lehetnek a házastársak között a nemiségre vonatkozó illemtudó, elvszerű és információt nyújtó beszélgetéseknek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

8. lecke

Bűnös szülők és bűnnek alárendelt gyermekek

A

gyermekek szebbé teszik az életet. Dávid, a zsoltáros mondta: „Íme, az Úrnak öröksége, a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom…” (Zsolt 127:3-5). Szülőként viszont sokszor furdal a lelkiismeret – és ez egy zsigeri rettegés –, hogy elszalasztottuk azt, ami a legfontosabb az életben. Megrendít a gondolat, hogy egy bűnös embernek kell egy másik bűnöst felnevelnie. Mindezek mellett a szülőt Isten épp ebben az előjogban és egyben felelősségben is részesíti. A gyermek életében senki más nem rendelkezik ekkora hatalommal, hogy helyesen vagy akár tévesen képviselje a men�nyei Atyát.

Támogatás és irányítás Isten önmagát állítja a legtökéletesebb szülői példaképnek. Abban, ahogy gondoskodik rólunk, az igazság és könyörület – a szeretet e két ikertulajdonságának – tökéletes példáját látjuk. C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

50

Visszatérve az ember területére, a gyermeknevelés szakértői két, egymást kiegészítő szülői tulajdonságot azonosítottak. Úgy tekintsetek ezekre, mint az igazság és irgalmon emberi szférában megnyilatkozó megfelelőire. E két tulajdonság a támogatás és az irányítás.

Az irányítás a szabályok és az elvárások meghatározásának és az azzal járó következmények adminisztrálásának a képességét jelenti, amit általában fegyelemnek nevezünk. A támogatás pedig jóváhagyást, bátorítást, a gyermekek iránti gyöngéd bánásmódot, és általában a gyermekekkel való kapcsolattartás képességét jelenti. Kimutatták, hogy az irányítás és a támogatás magas szintje pozitív eredményekhez vezet a gyermeknevelésben. A kutatások szerint ez segít a gyermeknek abban, hogy teljes képet alakítson ki Istenről. A szülők rendelkezésére áll egy ünnepélyes és igen értékes „­ablak”, amelyen keresztül beáramolhat Isten szeretete, s a gyermek lelkiismeretébe hinthetik Isten jellemének magvait. Az irányítás és támogatás kombinációjának módja többféle gyermeknevelési stílushoz vezet, melyeket alapos tanulmányozásnak vetet­tek alá. Íme, néhány következtetés:

talmuk­ A szülőknek ha vagy ban áll helyesen elni is helytelenül képv . át ty A ei ny en am

Hanyag szülők. Jack és Judith Balswick szerint „az ellentmondást nem tűrő vallásokhoz csatlakozók zöme hanyag szülők gyermeke.” (The Family: A Christian Perspective on the Contemporary Home, 99. o.) Úgy tűnik, ezek az emberek olyan irányításra vágynak, amelyben sosem volt részük. Mivel nem volt szoros kapcsolatuk a szülőkkel, nehezen alakítanak ki tartós kapcsolatot másokkal. Az ilyen gyermeknevelési stílus az érzelmek féken tartásában is nehézséget okozhat. Engedékeny szülők. Hajlamosak kerülni az összetűzést, és lemondanak a gyermek irányításáról. Mivel a korai, a gyermek első éveiben gyakorolt szülői fegyelmezés a felnőttkori önfegyelem alapját képezi, az engedékeny gyermeknevelési stílus olyan gyermekeket formál, akik egyáltalán, vagy csak részben képesek önfegyelmet gyakorolni. Az önfegyelem az egyén önbecsülését eredményezi; s így az engedékeny szülők nevelte gyermekek a későbbiekben sem önfegyelemmel, sem önbecsüléssel nem fognak rendelkezni. Továbbá nehézségeik adódhatnak a felelősségvállalás és a társadalmi egymásrautaltság terén is. C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

51

Önkényes szülők: Ez a „vagy azt teszed, amit én mondok, vagy eltakarodsz” stílus hajlamos olyan gyermekek nevelésére, akik képtelenek döntést hozni és megtalálni életük célját. Mivel nekik mindig megmondják, hogy mit kell tenniük, nincs lehetőségük megedzeni döntéshozói képességüket, ami emiatt satnya marad. Ezek a gyermekek vagy egy ellenőrzött környezetet fognak keresni, mint például a katonaságot, vagy pedig képtelenek lesznek alávetni magukat a hatóságok előírta szabályoknak. Demokratikus szülők. Ez a gyermeknevelési stílus mintegy egyensúlyt képvisel a túlzott irányítás és támogatás között, és talán ez éri el a legjobb eredményeket. Az ilyen otthonokból kikerült gyermekek helyes önbecsüléssel rendelkeznek, tekintélytisztelők, kevésbé lesznek sebezhetők az egészségtelen behatásokkal szemben, és nagy valószínűséggel szüleik értékrendjét fogják követni. Bátorkodjatok szabadon fegyelmezni

A gyermek első mentora a szülő. A mennyei gyermeknevelés olyan módon lett megtervezve, hogy anarchia nélkül biztosítsa a szabadságot. Isten tartja ezt a törékeny egyensúlyt az igazság és irgalom között, és legfőbb foglalatossága, hogy a mi szabadságunkra összpontosítson minden velünk kapcsolatos kérdésben. Ezért Ő a legfelsőbb Szülő és Szolgáló-Vezető. Ennek a vezetési elvnek az Ótestamentumban található az egyik legjobb magyarázata. Halála előtt Mózes felsorolta Izrael fiainak az áldásokat és az átkokat. Ez utóbbiakat pedig részletesen bemutatta. Mintha az lett volna a szándéka, hogy a zsidók meglássák, milyen rossz következményei lesznek helytelen döntéseiknek. ­Végül pedig így szólt: „Az életet és a halált adtam előtökbe, az áldást és az átkot: válaszd azért az életet, hogy élhess mind te, mind a te magod” (5Móz 30:19). A fenti jelenet drámaisága és ünnepélyessége a következő szent igazságként vésődött be a nép kollektív memóriájába: döntéseinknek következményei lesznek. Ugyanakkor el tudtak gondolkozni Isten uralkodói módszerének eme központi igazságán is: Ő nem kényszerít, hanem engedi, hogy döntsünk, majd hagyja, hogy learassuk tetteink „gyümölcseit”, a következményeket. Figyeljétek meg, mire vagyunk hajlamosak mi, szülők: Bű n ö s s z ü l ők é s bű n n e k a l á r e n de lt g y e r m e k e k

52

• Kérlelni, érvelni, megvesztegetni, bosszantani, bökdösni, fenyegetni, visszaélni, alkudozni, bántani, megfélemlíteni. Ezek a módszerek kimerülést okoznak szülőnek és gyermeknek egyaránt. Az áldások és átkok szertartásában az Atya Isten egy sokkal jobb utat mutatott: • Helyes döntések – helytelen döntések; jutalom a helyes döntésekért; büntetés a helytelen döntésekért. Miután Mózes bemutatta e négy tényezőt, a népet választásra szólította fel. Azok a szülők, akik szeretik gyermekeiket, nem tétlenek; kitartóan kérik a gyermeket, hogy hozzon helyes döntést, viszont kellő teret biztosítanak számára a döntéshozatalban, és nem döntenek helyette. Ez természetesen alapos mérlegelést igényel. Ezzel nem azt mondom, hogy ha a gyerek cigarettát vesz a szájába, az édesanyának nem kell közbelépnie. Nem azt mondom, hogy a kábítószert fogyasztó fiatalt nem kell elvonókúrára vinni. Csupán csak azt hangsúlyozom, hogy a szülőknek úgy kellene egyre inkább és minél hamarabb eltávolodniuk az önkényes nevelési stílustól, hogy az ne veszélyeztesse a gyermek biztonságát.

Természetes és alkalmazott következmények Az a gyermeknevelési modell, amely szabadságot biztosít a gyermeknek, a következmények megfontolt alkal­ma­zá­sát teszi szükségessé. Próbáljátok meg a lehető legtermészetesebbé tenni az alábbi, lehetséges következményeket: • Természetes következmények: a szülő nem tesz egyebet, csak figyelmeztet. • Alkalmazási következmények: a szülő figyelmeztet és alkalmaz. Kreatív következmények A szülőnek leleményesnek kell lennie a következmények tekintetében. Szánjatok rá egy órát, és próbáljátok beazonosítani a következőket: • Melyek a leggyakoribb magatartásbeli problémák, amelyekkel szembesültök? • Milyen következmények felelnek meg leginkább ezeknek a magatartásoknak? C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

53

És mi a helyzet az engedelmesség pozitív következményeivel? Ne mulasszátok el megjutalmazni és helye­selni a jó döntéseket. A szabadság mintái: (1) mondd el a gyermeknek, hogy mi az elvárt magatartás; (2) mondd el a gyermeknek, hogy mi lesz a jutalma ennek a magatartásának; (3) mondd el a gyermeknek, hogy mi a nem kívánt magatartás; (4) mondd jutal­ Ne felejtsétek el eni el a gyermeknek, hogy mi lesz a következménye ennek a magatartásnak; (5) kérd ít ős er eg mazni és m t! ke meg a gyermeket, hogy hozzon helyes döntést. se té n a helyes dö Ez a gyermeknevelési módszer szembesíti a gyermeket önmagával és döntéseivel, végül pedig Istennel és annak tényével, hogy szüksége van Istenre. Egy másik ember irányítása teherré, rideg, visszaélésekkel tűzdelt gyermekneveléssé válhat. A gyermek szeretet és szolgálat általi vezetése viszont olyan környezetet teremt, amelyben a szülő ragaszkodó kapcsolatot építhet ki a nevelés ideje alatt. Szülőkként annyit tehetünk a rengeteg könyv elolvasásán, az idősebb és tapasztaltabb szüleinkkel való tanácskozáson, vagy a tanfolyamokon való részvételen túl, hogy feltűrjük az ingujjunkat, és munkához látunk: megpróbáljuk felfedezni Istent gyermekeink számára, akiket Tőle kaptunk. Lesznek kudarcaink is, de ha lábai­ hoz járulunk így, összetörten, ahogy vagyunk, Isten ragyogni fog általunk. Végeredményben nem vagyunk külön­bek gyermekeinknél: bűnnek alárendelt gyermekeiket nevelő bűnös szülők vagyunk. Megbeszélendő kérdések 1. Emlékeztek olyan esetekre, amikor szüleitek egy csapatot alkotva dolgoztak annak érdekében, hogy Istent képviseljék? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Milyen családban nőttél fel? Hanyag, önkényes, demokratikus, engedékeny vagy „vegyes” családban? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bű n ö s s z ü l ők é s bű n n e k a l á r e n de lt g y e r m e k e k

54

3. Milyen szülő vagy, és milyen szülő szeretnél lenni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

4. Miként járul hozzá a szülő túlzott szigora a gyermek szívének megkeményedéséhez? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. A fegyelmezés hiánya milyen hatással van a gyermek önbecsülésére? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Mi a különbség a szabadságra épülő gyermeknevelés, és a gyermek kérleléssel, fenyegetéssel történő irányítása között? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Milyen következménye van annak, ha megköveteljük gyermekeinktől a szeretetet? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Ha Isten az erőszak Istene lenne, milyen lenne a menny? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Mi a különbség a kényszer és a következmény között? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Sikerült tiszta képet alkotnotok a mennyei Atya szeretetéről és jóságáról? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

9. lecke

Amikor a harag veszélyezteti a családot

A

harag kifejezése és megtapasztalása egy másik fontos akadály, amivel a családoknak meg kell küzdeniük. Tulajdonképpen ez a párok részéről leggyakrabban kifejezett érzelem, ami végeredményben minden közeli kapcsolatban a hatalmi harc legmagasabb fokú megnyilvánulása. Amikor az egyén dühös, olyan erő irányítása alá kerül, amely akár felül is kerekedhet rajta, és egész lényét uralma alá hajthatja. Sokan fel sem fogják, milyen mértékben befolyásolhatja a harag a jellemüket, és sokszor az sem tudatosul bennük, ahogyan ők maguk – a harag befolyása alatt – a világot és embertársaikat látják. Semmiképp sem hajlandóak beismerni, hogy milyen gyorsan képes tönkretenni a harag a házassági kapcsolatot és az egymás iránti szeretetet.

A harag sok esetben súlyosabb problémát jelent a házasságban, mint bármilyen más kapcsolatban, mivel a partnerek itt közeli, szinte állandó kapcsolatban vannak egymással. S ha nézeteltérés támad közöttük, kön�nyen megharagszanak egymásra. Dühbe gurulnak, ha az egyik nem változik meg, vagy ha nem hajlandó alávetni magát a másik befolyásának és irányításának. Mi több, házassági kapcsolatuk kifejezetten sebezhetővé C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

56

válik a feszültségek és stressz hatására, amikor dühös érzelmekkel egymásnak esnek, amely érzelmek tulajdonképpen más helyzetek, személyek érzelmei.

A harag a Biblia szemszögéből A Bibliában olvassuk: „Haragudjatok, de ne vétkezzetek: a nap le ne menjen a ti haragotokon; se pedig az ördögnek ne adjatok helyet” (Ef 4:26-27). Itt Pál nem mint bűnt ítéli el a haragot. Úgy fogadja el, mint az emberi élet természetes velejáróját, amelyet azonban jó, ha beismerünk, és ellenőrzés alatt tartunk. Mindezek mellett gyorsan rá is mutat arra, hogy a dühös érzelmeink kezelésének módja könnyen vezet romboló magatartáshoz, ami aztán súlyosan károsítja a kapcsolatainkat, és a gonosz előtt szabad utat nyit szívünk és életünk uralmának átvételére. Ezért az apostol azzal folytatja, hogy megparancsolja, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt Isten kegyelme és ereje által, hogy megfelelő módon kezel­jük a haragot, és elkerüljünk olyan döntéseket, amelyek keserűséghez és gyűlölethez, vagy akár bosszúálláshoz, dühkitöréshez vezethetnek (Ef 4:31). és ereje Isten kegyelme ken által tartsuk fé t. ka n gu hara A harag megértésének modellje Nagyon fontos a harag és a harag működési elvének a megértése, ha a házaspár stabil és egészséges házasságra törekszik. Ha kudarcot vallanak annak felismerésében, hogy milyen szerepe van a haragnak a házaséletükben, akkor ennek különösen zavaró hatásai lehetnek, ami még érzelmi egészségük és jólétük kockáztatásával is járhat. Sok ember ismeri tapasztalatból a haragot, de vajon ezek az emberek tudják, hogyan működik a harag? A harag egy erőteljes érzelem, amelyet egy valós vagy vélt seb vált ki, s amelyet gyakran bosszúvágy kísér. Ez a meghatározás azt sugallja, hogy a haragnak három eleme van. Ezek az elemek segítenek megérteni, hogy mi is a harag, és hogyan működik. a. Seb. Frusztráltak vagyunk, megfenyegetett vagy megsebzett egy olyan személy, aki ránk támadt, vagy épp a céljainkra, terveinkre és önbecsülésünkre mért csapást. C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

b. Erőteljes érzelem. A harag egy másodlagos érzelem, amely figyelmeztet, hogy személyes támadás ért. c. Bosszúvágy vagy megoldás utáni vágy. Döntenünk kell, hogyan kezeljük az érzelmeket és a reak­cióinkat.

57

A harag okai Még a legjelentéktelenebb incidens is kiválthat szorongást, félelmet vagy felgyülemlett gyűlöletet. Amikor a harag kirobban, a házaspár mindkét tagja általában meglepődik és megdöbben a felszabaduló érzelem erejétől. Íme, a harag főbb okai: 1. Frusztráltság. Bármi potenciálisan haragot szülhet, ami az egyént akadályozza céljai elérésében, vagy annak megszerzésében, amire szüksége van. Ezek lehetnek fizikai akadályok (egy elromlott konyharobot); vagy társadalmi akadályok (elveszítünk egy számunkra fontos tárgyat; valaki nem tanúsít tiszteletet irántunk); személyes akadályok (hiányérzet és az önbecsülés hiánya). Olyan konfliktushelyzetek is adódhatnak, amelyekben az egyénnek két vagy akár több, egymással szemben álló cél közül kell választania. 2. Fájdalom. A harag egy másik fontos oka a fizikai és pszichikai fájdalom. Fájdalom, mert valaki megalázott, lealacsonyított, kritizált vagy gúnyolódott velünk, s ez kiválthatja a haragot, de ugyanakkor egy erőteljes védekezési és visszavágási vágyat is, ami ugyanolyan mértékben okozhat sebet a másik személynek, mint amilyen mértékű volt a saját sebünk. A sértődésre adott túlreagált válasz valószínűleg a legáltalánosabb ok a haragra a kapcsolatokban. Ez főleg a házasságban igaz, és különösen romboló hatású lehet, ha hallgatással és a partner lenézésével társul. 3. Feltételhez kötött reakciók. Az életben már zsenge korban megtanuljuk úgy kifejezni a haragot, hogy azzal megszerezzük a másik embertől azt, amit szeretnénk. A „feltételhez kötött reakció” különböző formái magukba foglalhatnak duzzogást, fenyegetést, hisztériás rohamokat, visszavonulást, negatív hozzáállást, az együttműködés megtagadását, valamint az érzelmi zsarolást annak érdekében, hogy a másik végül feladja a küzdelmet, és pozitívan válaszoljon az elvárásaimra. Hamar megtanuljuk, hogy ezek a magatartásformák előnyhöz juttathatnak, ha még megerősítést is nyernek azáltal, hogy a másik fél feladja vagy teljesíti a kívánságunkat. A m i kor a ha r ag v e s z é ly e z t e t i a cs a l á d ot

58

4. Ösztönös védelem. Amikor olyan akadályokkal kerülünk szembe, amelyek veszélyeztetik az életünket, a harag épp a szükséges energiát és ösztönzést nyújthatja a veszély elhárítása érdekében. Amikor valaki ilyen okból reagál, akkor a megszülető harag tulajdonképpen csak egy másodlagos érzelem. Más szóval, ez az érzelem más események, korábbi érzelmek eredménye. A haragot egy másik, egy sokkal mélyebb érzelem váltotta ki. Haragunk forrása csak akkor érhető tetten, tisztázható és eltávolítható, ha visszatérünk az elsődleges érzelemhez és megküzdünk vele. A házasélet egyik alapszabálya a haragos nézeteltérések megoldására vonatkozóan az, hogy be kell ismernünk a harag jelenlétét, aztán tudatosítanunk kell a harag mögött meghúzódó frusztrációt, fájdalmat és szenvedést. A harag csupán jelzi, hogy a fájdalom sokkal mélyebbről fakad. Ha beismerjük a haragot, és megvizsgáljuk a fájdalom és szenvedés okait, akkor megtaláljuk a megértés, a megoldás és a kapcsolat helyreállítása felé vezető utat.

Hogyan kezeljük a haragot a házasságban Pál apostol bátorít: „Vigyázván arra… nehogy a keserűségnek bármely gyökere, fölnevekedvén, megzavarjon”, majd azt parancsolja, hogy amint felbukkan, azonnal szálljunk szembe a haraggal. „A nap le ne menjen a ti haragotokon.” A továbbiakban így tanácsol: „Senkinek gonoszért gonosszal ne fizessetek” és „magatokért bosszút ne álljatok.” Ehelyett inkább lássuk meg a szépet az emberekben, és „a tisztességre gondotok legyen minden ember előtt” (Zsid 12:15; Ef 4.26; Róm 12:17,19). Nyilvánvaló, hogy az apostol az élet egy olyan eszközének tartja a haragot, amely képes nagyon sok rosszat okozni, de ellenkezőleg, az összhang eszköze is lehet. Íme, a harag figyelmes és hatékony kezelésének néhány módja, mellyel megelőzhető, hogy ellenőrizhetetlenné és rombolóvá váljon. 1. Ismerd be, hogy dühös vagy. Mivel a legtöbben megpróbáljuk kerülni és tagadni a kapcsolatunkban levő haragot, gyakran nehezünkre esik beismerni annak jelenlétét, főleg, mielőtt súlyosabbá válna és kirobbanna. A harag jelenlétének beismeréséhez együttérzésre, őszinteségre és az érzelmekre vonatkozó nyílt komC s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

munikációra van szükség. Ha elkendőzöd a haragot vagy tagadod jelenlétét, csak bonyolítod a dolgokat, és nehezebbé teszed a megoldást.

59

2. Figyelj a magatartásodra. Amikor úgy érzed, hogy támadás ért, természetes reakció a védekező álláspont. A védekező magatartás következményeképó pen jobban összpontosítasz saját épségedre és a túlélésre, és kevésbé érzed, hogy A bosszút forral zi es et kr n tö t lelküle szükséged van a kapcsolat felvételére és a társad érzelmeinek és aggodalmainak a kapcsolatban megértésére. Ugyanakkor erőteljes vágy ébred benned, hogy a bosszú érdekétét. a biztonság érze ben villámgyors ellentámadásba lendülj. Ez a bosszúálló magatartás kétféle akadályt jelenthet: a) tiszteletlen magatartásodat bizonyítja a társad érzelmeivel és aggodalmaival szemben; b) könnyen tönkreteheti a kapcsolatban az érzelmi biztonságérzetet, s ezzel mindkét felet védekező álláspontra kényszeríti. 3. Ne a győzelemre, hanem a kapcsolat felvételére összpontosíts. Mivel a harag képes védekező magatartásra késztetni, próbálj nyugodtan és lassan beszélni. Ne a másik tévedéseit hangsúlyozd, hanem beszélj megsebzett érzelmeidről. Ne próbáld a másikat okolni, vagy a gyenge pontjait támadni, hanem próbáld megérteni az ő álláspontját. Hagyd, hogy mondja el, mit érez, s miközben hallgatod őt, próbálj meg együtt érezni félelmeivel és fájdalmával. Ne ítélkezz a szándékai felett, hanem próbáld megmagyarázni magadnak a hallottakat, és jelezd is, hogy érted a szavait. 4. Kitartóan összpontosíts. Ne hagyd, hogy minden apróság, amit mond, haragra gerjesszen. Fogadd el azt a tényt, hogy amikor dühösek vagyunk, mindannyian túlzásokba esünk és fenyegetőzünk. Te viszont össz­ pon­to­síts. Figyeld az aggodalom intenzitását. Próbáld meg azonosítani a társad dühét kiváltó okot, és arra a problémára összpontosíts. Tanulj meg csak a fontos kérdésekre válaszolni, a jelentéktelen dolgokban jobb, ha hallgatsz. A harag könnyen kezelhető, ha féken tartod (nem tagadod vagy elfojtod) az érzelmi reakcióidat, ha megpróbálod ellenőrzés alatt tartani a beszélgetés érzelmi vetületeit, és megelőzöd az érzelmi kitöréseket, a túlzott aggodalmakat vagy a fenyegetéseket (mint például azt, hogy elhagyod vagy szakítasz vele). A m i kor a ha r ag v e s z é ly e z t e t i a cs a l á d ot

60

5. Ismerd be, hogy milyen szereped volt a nézeteltérésben. Ha elemezted a problémát, és együtt érzel a társaddal, vállald annak a szerepnek a felelősségét, amelyet betöltöttél az adott nézeteltérésben. Igazán fontos, hogy miközben elmondjátok egymásnak a kritikákat és az elégedetlenségeket, vállald a felelősséget azért, amit tettél, ami megsebezte a társadat, és nézeteltéréshez vezetett. 6. Légy kész kimondani, hogy sajnálod. Légy kész megbocsátani a kapott sebekért, a tévedésekért, és „béküljetek meg egymással”. Ha kimondod, hogy „sajnálom”, nem feltétlenül azt jelenti, hogy magadra vállalod a teljes felelősséget (főleg, ha mindkét fél tévedett), viszont ez a kijelentés legyen határozott, őszinte és feltétel nélküli. Ha halogatod a békülést és visszavonulsz, vagy ha nem adod tudtára a másik félnek, hogy megértetted és megoldottad a problémát, lényegében tovább bünteted a partneredet, és fenntartod a nézeteltérést. 7. Hozd helyre a megsebzett érzelmeket. Amint lezárult a vita, elérkezett az ideje a kapcsolat és a megsebzett érzelmek helyreállításának. A gyógyulás folyamatának három módja van: a) kérj bocsánatot minden igazságtalanságért, túlzásért, indulatosságért, amely megbántotta vagy megsebezte a társadat; b) biztosítsd a társadat, hogy szereted, tiszteled és támogatod őt, és hogy értékeled a kapcsolatotokat, még ha egy bizonyos dologgal kapcsolatban eltérő véleményetek is van; c) fogadd el, hogy a társad meglátásai, érzelmei és magyarázatai különbözhetnek a tieidtől, és ez így van rendjén. Nem szükséges, hogy a vitának abszolút győztese vagy abszolút vesztese legyen. Fogadd el, hogy talán több időre van szükség a teljes egyetértés létrejöttéig. 8. Tanulj meg megbocsátani. A harag ellenszere a megbocsátás – ez a legfontosabb lépés a házassági kapcsolatokat megrontó harag ellensúlyozására. A megbocsátás Ezért kell megérteniük a házasságban élőknek, hogy mi a megbocsátás, és meg lépés a legfontosabb kell tanulniuk, hogy mit is jelent ez a gyakorlatban. A megbocsátás egy önkénló bo m a harag ro tes választás – gyógyuláshoz és kibéküléshez vezető magatartás. Nem érzelem, tésére. sí ge le ek sem én ej er hanem egy magatartásbeli folyamat, amely az alábbiakat foglalja magában: a) A fájdalom és a harag jelenlétének beismerése – ne tagadd és ne állítsd, hogy nem létezik vagy nem valóságos. b) Jogosan keresni az igazadat a másik személlyel szemben azért, mert visszaélt veled. C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

61

c) A bosszúról való lemondás választása. d) Annak elfogadása, hogy a megbocsátás egy kegyelmi – az ember számára természetellenes – gesztus, amely a múltról való lemondásból ered. Ez nem azt jelenti, hogy elfelejtjük a történteket, hanem azt, hogy eltávolodsz attól a fájdalomtól, amely lelkedet ahhoz a szenvedéshez kapcsolja. e) Megpróbálni szembeszállni a visszaélő személlyel (ez nem minden esetben lehetséges) a gyógyulás és a kapcsolatbeli jólét érdekében. Ez utat nyit a jövő felé, és a megbocsátás és kölcsönös elfogadás révén helyreállíthatja a kommunikációt. A megbocsátás legfontosabb rendeltetése a régi sebek meggyógyítása olyan mértékben, hogy helyreállhasson a kommunikáció, és folytathassuk az életet, még szorosabb és több elégtétellel járó házaséletnek örvendve. Megbeszélendő kérdések 1. E szeminárium tanulmányozása után mit gondolsz a haragról, és arról, ahogy Isten viszonyul hozzá? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Hogyan reagálsz, amikor dühös vagy? És a társad? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Eddig milyen megoldásokkal próbálkoztál – és milyen eredménnyel – a harag ellen? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Ellenőrizhetetlenül reagálsz, amikor dühös vagy? Mit tehetnél? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Mi dühít fel leginkább a családban? Mit tehetnél? Beszéltél erről a társaddal? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . A m i kor a ha r ag v e s z é ly e z t e t i a cs a l á d ot

62

6. Milyen érzelmek kerítenek hatalmukba, amikor dühös vagy? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

7. Véleményed szerint lehetsz-e úgy haragos, hogy közben ne vétkezz? Hogyan? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Mi a véleményed arról a kijelentésről, miszerint egy konfliktusban mindketten vétkesek? Magyarázd meg a válaszodat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Könnyen beszélsz haragod okairól? Miért? És mit tehetnél ennek érdekében? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Hogyan fogod a megbocsátást a haragból való gyógyulás eszközévé tenni? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

10. lecke

Hogyan építsünk erős családot

A

z idő, amelyben élünk, a társadalmi sztenderdek, a családi élet valóságai és tendenciái azt a képzetet szülik bennünk, hogy az eszményi házasság, amelyben a férj és a feleség „boldogan élnek, míg meg nem halnak”, és amelyben beteljesült érzelmi és nemi életben, valamint szoros barátságban van részük, nem egyéb, mint mese, mítosz. Sokan azt tartják, hogy a szerelem és a házasság biztos módja annak, hogy érzelmi és nemi beteljesülésnek, valamint igazi együttélést és barátságot biztosító kapcsolatnak örvendhessünk. Ennek következtében a mai és a jövendő családok nincsenek felkészülve a félelmekre, haragra, nézeteltérésre és nehézségekre, amelyek viszont a házasság velejárói. Nagyon sok családot ér felkészületlenül a házasságukban felgyülemlő nézeteltérés és nehézség. Fogalmuk sincs arról, hogy mi a probléma, csak tudatosul bennük a frusztráció és az egyre súlyosbodó fájdalom, a nyugtalanság, amelyet az intimitás és az egyetértés elvesztése okozott. Amint a kapcsolatukat elárasztják a csalódás és veszteség érzései, kezdik azt hinni, hogy nagyot tévedtek, amikor házasságot kötöttek. A bizalom, a jólét érzése, valamint az egység köddé válik, és mivel megsebezték egymást, eltávolodnak egymástól. Úgy élnek, mintha nem ismernék, vagy akár ellenszegülnének Isten kijelentésének, amely így hangzik: „Mert gyűlölöm az elbocsátást, ezt mondja az Úr, Izráelnek ­Istene” C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

64

(Mal 2:16). A Biblia szerint Isten terve az, hogy a házassági fogadalom egy életre szóljon. „Úgy hogy többé nem kettő, hanem egy test. Amit azért az Isten egybeszerkesztett, ember el ne válassza” (Mt 19:6). Ennek ellenére a családok sok esetben azért esnek szét, mert a férj és a feleség nem ismerik fel a nehézségek korai jeleit, és nem küzdenek a család fejlődése érdekében. A családterapeuták szerint az előrelátható családi kudarc jelei Isten terve az, a következők: hogy a házasság • A közös tevékenységek kimaradása. A felek kezdenek párhuzamos életet kötelezettsége n. élni. Vagyis két idegen lakik egy lakcímen. egy életre szóljo • Panaszkodás az érzelmek elvesztése miatt. Egyikük kijelenti, hogy már nem érez szeretetet a másik iránt. • A nemi vonzódás elvesztése. Úgy tekintenek a nemi életre, mint egy szükséges rosszra, ezért mindenáron próbálják azt elkerülni. • Érzelmi és nemi viszony egy harmadik személlyel. Még ha nem is történik meg fizikailag, megtörténhet képzeletben. Jézus mondta: „Valaki asszonyra tekint gonosz kívánságnak okáért, immár paráználkodott az­ zal az ő szívében” (Mt 5:28). • Visszatérő, soha meg nem oldott viták. Még véget sem érnek, máris minden ok nélkül kiújulnak. • Elégedetlenség és a boldogság hiányának érzése. Az „otthon” szó már nem jelent örömöt. Már nem is vágyom hazamenni, de jelenleg nincs más megoldásom. • Házasságon kívüli elfoglaltságok és tevékenységek. Ennek az lesz a következménye, hogy a másik fél úgy érzi, elhanyagolják. • A gyermekneveléssel kapcsolatos viták. Ezek általában megosztják a párt, és egyik vagy másik fél szö­ vetségre lép a gyerekekkel. • Túlhajszolt életmód és csökkenő hatékonyság a munkahelyi feladatokban. Cusinato és L’Abate (Bryan Craig, În căutarea intimităţii, 170–171. o.) az alábbi két fontos képességet említi, amely egészségesebbé és működőképesebbé ­teheti a kapcsolatot: C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

65

1. A szeretet és az intimitás kialakításának képessége – amit a következők bizonyítanak: a) a társ iránti érzelmi közelség és készség, főleg amikor rosszra fordulnak a dolgok; és b) az a fontosság, amit mindketten a másiknak és a kapcsolatuknak tulajdonítanak. 2. Tárgyalóképesség – amely annak módját foglalja magában, ahogyan a felek ellenőrzés alatt tartják érzel­ mei­ket, megoldják a nehézségeket, és döntéseket hoznak. A kutatások azt igazolják, hogy azok párok, akik egészséges és működőképes viszonyt képesek kiépíteni maguk között, mindezt személyes fejlődési-, és kölcsönös tárgyaló- és alkalmazkodóképesség által érik el. Ha kudarcot vallanak a kommunikációban, a kapcsolatfelvételben és az intimitás érzésének elérésében, azzal csak felerősödik bennük az attól való félelem, hogy feldarabolódik, vagy akár széteshet a kapcsolatuk. Már ez is önmagában hatalmas akadályt jelenthet, ami lehe­ tet­lenné teszi az egység és az egymás közelségének megtapasztalását. Tíz olyan tulajdonságot, képességet és választást különböztetünk meg, amelyek megerősíthetik egy pár kapcsolatát, hogy az kiállja a próbákat, és beteljesülést és örömöt szerezzen a házastársaknak. 1. Jóindulat. A házassági kapcsolat első és legfontosabb tulajdonsága a jóindulatú és együttműködő magatartás. A kapcsolat túlélésének és egészségének egyik alapvető feltétele a társ iránti jóindulat. Jóindulattal lenni a másik ember iránt azt jelenti, hogy a pártjára állsz, és úgy törődsz a szükségletével, ahogyan a sajátoddal. ­Kitárod előtte a lelked, és együtt érzel vele. 2. Kölcsönös tisztelet és bizalom. Minden tartós és beteljesült házassági kapcsolat fontos eleme a kölcsönös tisztelet. A tiszteletadás azt jelenti, hogy amikor „rátekintesz” a másikra, meglátod, hogy ki ő, és milyen képességei vannak. Tehát, ha tiszteled a társadat, akkor elismered és elfogadod őt, mint egy különálló személyt, értékeled úgy, ahogy van, és nem azért, amit talán megszerezhetsz tőle. 3. Hatékony kommunikáció. A hatékony kommunikáció talán a legfontosabb emberi túlélési képesség, amely a házaspárok rendelkezésére áll. Azok a párok örülnek igazán a kapcsolatuknak, amelyek állandó párbeszédet folytatnak úgy a „béke” idején, mint a nehéz időkben. A hatékony kommunikáció a következő képességeket feltételezi: figyelj a társad érzelmeire, és érezz együtt vele; beszélj őszintén az érzelmeidről és saját tapasztalataidról; légy tevékeny hallgató; ne beszélj és ne reaHo g ya n é p í t sü n k e rő s cs a l á d ot

66

gálj támadó módon; törekedj úgy értelmezni mindazt, amit épp hallottál, megértettél és elfogadtál, mint a társad személyes üzenetét; támogasd, bátorítsd őt, és fejezd ki iránta ragaszkodásodat. 4. Kölcsönös odaadás. Az odaadás az egyetlen tulajdonság, amely elősegíti a házasságon belüli intimitás folyamatos fejlődését. Tartós házasságokban az intimitás és az odaadás kéz a kézben halad. Egyik vagy mindkét részről az odaadás hiánya a házassági kapcsolat biztos és rohamos aláaknázását eredményezi. Az odaadásban és hűségben a színlelés bármely jele bizonytalanságot kelt a társban, aki azonnal aggódni kezd egy esetleges szakítás miatt. 5. Az értékelés és a vonzalom kifejezése. John Gottman hangsúlyozza, mennyire fontos a házaspárok számára, hogy folyamatosan olyan dolgokat mondjanak vagy tegyenek, amelyek érzelmi támogatást nyújtanak, és kapcsolatuk pozitív módon történő bátorítását jelentik. Más kutatók is kiemelik, hogy a vonzalom, a gyöngédség kifejezése, a szabad és gyakori érintés pozitívan hat a házasságra, és elősegíti a partnerek közötti tiszteletet. Ezek a kedves magatartásformák létfontosságúak a romantikus és szenvedélyes érzelmek ápolásában, ébren és frissen tartják a kapcsolatot, a házasságban vidám és barátságos hangulatot keltenek. Azok a házaspárok, akik kikapcsolódást elősegítő tevékenységeket végeznek, vagy folyamatosan minőségi időt töltenek együtt, sokkal boldogabbak és elégedettebbek a házasságukkal, szemben azokkal a párokkal, akiknek nem jut idejük egymásra. Íme, néhány javaslat: • Mutasd meg a társadnak, hogy elfogadod az ötleteit, javaslatait, megoldásait és érzelmeit. • Fejezd ki szóban szeretetedet és romantikus érzéseidet. Legalább egyszer naponta mondd neki, hogy szereted. • Fejezd ki értékelésedet – bókolj, és legalább egyszer mondd el a társadnak, hogy mit érzel iránta. • Oszd meg vele érzéseidet. Naponta legalább egyszer öleld át, gyöngéden érintsd meg, így fejezd ki szeretete­ det és értékelésedet. 6. Rugalmasság. A családi kapcsolat tartóssága szoros kapcsolatban áll a változásra való nyitottság és az új elfogadásának képességével. A szeretet ébrentartásának fontos eleme a magatartás megváltoztatásának képessége annak érdekében, hogy meg tudj küzdeni a változó körülményekkel, a stresszel és a válsághelyzetekkel. A merev embereket, akik azt állítják, hogy nekik mindig igazuk van, általában nem igazán szeretik. Ez külö­ C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

67

nösen érvényes a házasságban, amikor az egyik fél általában azt hiszi, hogy csak egyféle látásmód és eljárás létezik egy bizonyos kérdésben, ezért merev, dogmatikus és hajthatatlan magatartást tanúsít, ami tönkreteheti a kapcsolatot. 7. A konfliktusok kezelése. Azok a házaspárok, amelyek készek elfogadni s a különbözőségeket, és megoldani a konfliktusokat azért, hogy mindkét fél száA lelki és valláso s to mára elfogadható megoldások szülessenek – negatív érzelmek és a másik feldün fo k ke érté ak n za hítésének vagy kritizálásának, meg nem értésének, figyelmen kívül hagyásának ts já et szerep tok la so pc ka vagy megalázásának kockázata nélkül –, megtalálták a megértés és a közeledés si ár a házast . n ba sá tá módját. A múltbeli hibák és tévedések megbocsátása felajánlásának és elfogadáili stab sának képessége fontos szerepet játszik abban, hogy a pár megtalálja a megoldást fájdalmaira és szenvedéseire, és továbblépjen egy még szorosabb kapcsolat kialakítása érdekében. 8. Nemi elégedettség. A házasság egyik alappillére a nemi szenvedély kifejezése, amihez testi és érzelmi intimitás, közelség is tartozik. A nemi intimitás szintjét maga a kapcsolat általános állapota befolyásolja, és mindez arról árulkodik, hogy a partnerek milyen mértékben tisztelik egymást, mennyire bíznak egymásban, és készek-e az együttműködésre. Azok a párok, amelyek áldoznak egészséges nemi életükre, tudják, hogy a romantika és a szenvedély ébrentartásának egyik titka felszínre hozni a társ személyében a vonzó dolgokat. Ezek a párok azonban azt is tudják, hogy a sikeres nemi élet nem a szenvedélytől vagy a teljesítménytől függ, hanem a legtöbb esetben a társ érzelmeire és vágyaira való ráhangolódástól. 9. Lelki értékek. A lelki és vallási értékek sokkal fontosabb szerepet játszanak a boldog házaséletben, mint azt a legtöbb ember gondolná. Az igazság az, hogy a házaspár lelki irányultsága segít helyesen megérteniük az életet, és életük minden vetületére vonatkozóan gyakorlati célt és fontosságot kölcsönöz. S bár lehet valaki úgy is erényes, hogy közben nem vallásos, mégis a vallás hozza felszínre azokat a tulajdonságokat, amelyeket a legtöbb ember erénynek tart: tisztesség, becsületesség, felelősségtudat, odaadás, megbocsátás, együttérzés. Andrew Greeley szociológus fogalmazta meg a feltevést, miszerint, minél buzgóbb valaki vallási meggyőződésében, annál odaadóbb a házasságában is. Greeley közvetlen kapcsolatot fedezett fel a családon belüli közelség és az Istenről alkotott felfogás között. (Bryan Craig, În căutarea intimităţii, 195. o.). Ho g ya n é p í t sü n k e rő s cs a l á d ot

68

10. Társadalmi kapcsolatok. Minden emberben belső indíték van a társas kapcsolatra. Azok a házaspárok, amelyek egészséges kapcsolatot ápolnak a tágabb értelemben vett családdal és a barátokkal, és amelyek egy nagyobb közösség részének érzik magukat, felfedezték, hogy küa kiter­ lönböző kapcsolataik természetes módon többlet energiaforrást jelentenek a háA házaspárnak ló zasságukra nézve, továbbá alkalmazkodóképességet, toleranciát és nyitottságot jedt családdal va ti sz kapcsolata fejle égét, kölcsönöznek életüknek. képess alkalmazkodó Az önbecsülés és a kapcsolatépítő készség helyreállítása teszi képessé a páegyüttér­ toleranciáját és tságát. rokat, hogy saját házasságukon belül sokkal közelebb kerüljenek egymáshoz. zésre való nyitot Akiknek sikerül ilyen kapcsolatot kiépíteniük, olyan bensőséges viszonyt alakítanak ki, amely házaséletük során csak fejlődik és erősödik. Hatékonyan fognak együttműködni, tárgyalni és kommunikálni egymással. Képesek kölcsönösen bátorítani, megérinteni, átölelni, meghallgatni, támogatni és tisztelni egymást. Ennek eredményeként egy olyan megfelelő érzelmi környezetet alakítanak ki, ahol növekedhet a szeretet. Megbeszélendő kérdések 1. Mit jelent a mai társadalom számára a házasság? Elemezd a mai felfogásokat. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Mit jelent számodra a házasság, és miért? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Milyen jelei vannak egy rosszul működő házasságnak? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

4. Milyen szerepe van Istennek és a hitnek a családi összhangban? Hogyan lehet Istenhez fordulni?

69

. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. Mit gondolsz, hogyan küzdhetők le a családban felbukkanó nézeteltérések? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Családodban milyen lelki értékek vannak, vagy milyenek kellene, hogy legyenek? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Hogyan javítható, erősíthető családod kapcsolata a tágabb értelemben vett családdal? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Hogyan fejezhetted ki tiszteletedet a családban a férj, a feleség, a gyermekek és a szülők iránt? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. Melyek azok a területek, ahol merev és hajthatatlan vagy családtagjaiddal szemben? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. Véleményed szerint milyen szerepe van a hitnek (értékrendnek, elveknek) a családi egység megtapasztalásában? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Ho g ya n é p í t sü n k e rő s cs a l á d ot

Következtetés

A SZERETET SOSEM HAL MEG

T

anulmányutunk végéhez érkeztünk. Megálltunk a boldog otthonhoz vezető út mind a tíz stációjánál, és alkal­munk volt elmélkedni az Isten által eltervezett eszményi család tíz alapprincípiumán. Kérdések fogal­ ma­zód­tak meg bennünk, és valós vagy vélt kétségekkel, tehetetlenségekkel szembesültünk, de felfedeztük – vagy újra felfedeztük –, hogy megéri, van boldog család, elérhető ez az eszményi állapot. És ne álljunk meg itt! Minden egyes lépés a boldog családi otthon felé igazolja, hogy a családon belüli szeretet nem csak hogy lehet­sé­ges, hanem az egyedüli módja annak, hogy igazi családunk legyen. Isten szilárd ígérete ugyanis ekképpen hangzik: A szeretet nem hal meg soha!

C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

Bibliográfia

Balswick, J. O. és Balswick, J. K., The Family: A Christian Perspective on the Contemporary Home, Baker Book House, Grand Rapids, Michigan, 1989. Elérhető itt: http://family.adventist.org/resources-for-family-ministries---seminars--paren­ting-seminar-resources---parenting-to-empower-chil.html (25.07.2017). Bevere, L., Mânie-te, dar nu strica totul!, Metanoia, Nagyvárad, 2009. Brown, B., Listening to Shame, 2012. március [videóanyag]. Elérhető itt://www.ted.com/talks/brene_brown_listening_to_ shame (26.07.2017). Busby, D. M., Carroll J. S., Willoughby, B. J., „Compatibility or Restraint: The Effects of Sexual Timing on Marriage Relationships”, Journal of Family Psychology, vol. 24, 2010. december. Elérhető itt: https://www.researchgate.net/profile/ Brian_Willoughby/publication/49696287_Compatibility_or_Restraint_The_Effects_of_Sexual_Timing_on_Marriage_ Relationships/links/0c960526f0b2099273000000/Compatibility-or-Restraint-The-Effects-of-Sexual-Timing-on-Mar­ riage-Relationships.pdf (25.07.2017). Chapman, G., Mânia, abordarea corectă a unei emoții puternice, Metanoia, Nagyvárad, 2012. Clinton, T. és Straub, J., God Attachment, Howard Books, New York, 2010. Craig, B., În căutarea intimității în căsătorie, Editura Viață și Sănătate, Pantelimon, 2015. Griffin, J., The Lonely Society?, 2010. Elérhető itt: https://www.mentalhealth.org.uk/publications/the-lonely-society (25.07.2017). C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a

72

Holt-Lunstad, J., Smith, T. B. és Layton, J. B., „Social Relationships and Mortality Risk: A Meta-Analytic Review”, PLoS Medicine 7, nr. 7, 2010. Elérhető itt: http://scholarsarchive.byu.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1093&context=facpub (25.07.2017).

Kross, E., et. al., „Facebook Predicts Declines in Subjective Well-Being in Young Adults”, PLoS ONE 8, 2013. Elérhető itt: http://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0069841&mbid=synd_msnhealth (25.07.2017). Kuzma K., Primii 7 ani de viață, Editura Viață și Sănătate, Pantelimon, 2016. May, Gerald, Addiction and Grace, HarperCollins, New York, 1988. Mazat, Alberta, Captivated By Love, General Conference Ministerial Association, Silver Spring, Maryland, 1996. Moir, Anne és Jessel, D., Brain Sex: The Real Difference Between Men and Women, Dell, New York, 1992. Schwirzer, J. J., 13 Weeks to Love, Pacific Press Publishing Association, 2014. Swindoll, C. R., Familia puternică sau înțelepciunea în viața de familie, Life Publishers International, 1997. White, E. G., Căminul adventist, Casa de Editură Viață și Sănătate, Bukarest, 2010. White, E. G., Viața lui Iisus, Editura Viață și Sănătate, Pantelimon, 2015. Wilson, C. és Moulton, B., Loneliness among Older Adults: A National Survey of Adults 45+, 2010. Elérhető itt: https:// assets.aarp.org/rgcenter/general/loneliness_2010.pdf (25.07.2017).

C s a k i s e g y ü t t ! – A b ol d o g c s a l á d t í z f u n da m e n t um a