CSABINA PÉTER DIADEM-APP KFT

ZÖLDTETŐK FELÉPÍTÉSE, GYAKORI HIBÁI, URBANISZTIKAI HATÁSAI, CSOMÓPONTMEGOLDÁSOK

CSABINA PÉTER

DIADEM-APP KFT. KULCSSZAVAK/KEYWORDS Zöldtető, ültetőközeg, drénlemez ÖSSZEFOGLALÁS A zöldtetők szerkezeti felépítésére sokféle megoldást tesznek közzé különféle oldalakon, katalógusokban. Zöldtetőnek nevezzük azokat a szigetelt födémeket, melyeket növényzettel borítunk be. Attól függően kategorizáljuk a zöldtetőket, hogy hosszú távon milyen típusú növényzetet kívánunk rajtuk megvalósítani. Ezek szerint megkülönböztetünk:  extenzív  félintenzív  intenzív zöld tetőket. A zöldtetők megvalósulásához fogalmazhatunk meg: 1. gyökérállóság 2. drén-réteg 3. megfelelő ültető közeg

3

elengedhetetlen

kritériumot

A gyökérállóságra a legegyszerűbb megoldást az adja, ha a födém vízszigetelése önmagában gyökérálló, mely szigetelést a szigetelő szakemberek teszik le. Általában a drénréteg (drén- és vízmegtartó réteg) és az ültetőközeg kialakítása a kertész szakemberek feladata. Még a gyökérállósági kritérium a szigetelő rendszerek részét képezik, addig a drénréteg és az ültető-közeg a zöld tetős rendszerhez tartoznak. Egy extenzív zöldtető egyik lehetséges rétegrendje:  extenzív vegetáció  extenzív szubsztrát/ültető közeg  szűrő réteg  drén- és vízmegtartó réteg  védő réteg

 gyökérálló vízszigetelés Egy intenzív zöldtető egyik lehetséges rétegrendje:  intenzív vegtáció  intenzív szubsztrát/ültetőközeg  szűrő réteg  drén- és vízmegtartó réteg  védő réteg  gyökérálló vízszigetelés Ültetőközeg: Az ültetőközeg jelenti a növények fejlődésének alapját, ezért teljesen átgyökeresedhetőnek kell lennie. Ehhez meghatározott kémiai fizikai és biológiai tulajdonságok szükségesek. Az ültetőközeg legyen szerkezetstabil, a beszivárgott vizet tárolja, a többletet vezesse el. A maximális vízzel telített állapotban is rendelkezzék a vegetáció számára szükséges levegőtartalommal. Szűrőréteg: A szűrőréteg akadályozza meg, hogy a finom talajszemcsék kimosódjanak az ültetőközegből, és a szivárgó rétegben lerakódva lerontsák ennek a rétegnek a vízelvezetési kapacitását Szivárgó réteg: A szivárgó réteg, vagy más néven drénréteg, az öregessége következtében elnyeli a többletvizet, és a lefolyóba vezeti. Megfelelő anyagválasztás esetén a víz tárolására is alkalmas, növelve az átgyökeresedhető réteg vastagságát, és ellátja az alsóbb rétegek védelmi feladatát is. Védő réteg: A védőréteg a szigetelő lemez/gyökéráthatolás ellen védő réteg kiegészítő védelmét szolgálja. Megfelelő anyagválasztás esetén egyúttal elválasztó rétegként is funkcionálhat. Minden esetben a növényzet határozza meg, hogy milyen típusú a zöldtető és hogy ezáltal milyen rétegalkotókra van szükség a kialakításhoz. A rétegalkotók tulajdonságainak a változtatásával kis mértékben tudom befolyásolni, javítani a növényzet életkörülményeit. Az életkörülményeket elsősorban a tető kitettsége, dőlésszöge határozza meg.

Célszerű a növényzethez igazítani az ültető-közeg összetételét és a drénlemez vízmegtartó képességét, nem pedig fordítva, egy adott tulajdonságú ültető-közegre és vízmegtartó képességű drénlemezre rákényszeríteni a kívánt növényzetet. Gyakori hibának számít, hogy egy vagy több rétegalkotót kispórolják a zöldtető építésénél. Legtöbbször a drén rétegen vagy a megfelelő ültető közegen vagy mindkettőn szoktak spórolni. Az ilyen típusú spórolásnak a hatására általában a 2. vagy 3. évben mohásodás indul meg a zöldtetőn. A tető elmohásodása levegőtlen zöldtetőre, összetömörödött ültető-közegre utal. Mind a drénlemez, mind a nem megfelelő ültetőközeg hiánya eredményezheti a tető mohásodását. A kiszáradt moha a nagyobb tűzveszélyen túl gyengébb minőségű, alacsonyabb szerveződésű növényzetet is jelent. Ez értékcsökkenést eredményez. Minden egyes rétegalkotónak megvan a maga feladata, mely feladat szervesen illeszkedik a zöldtetős rendszerbe. Ha bármelyik rétegalkotót kivesszük a rendszerből, akkor felborítjuk azt és hibás, nem megfelelő végeredményt kapunk. A zöldtető lényege, hogy rajta lévő vegetáció a lehető legkevesebb energiaráfordítással, hosszú távon fennmaradjon. Egy másik gyakori hiba, hogy a födémen lévő lefolyókat eltakarják, elfedik a rétegrenddel. Ezeket a lefolyókat mindenképpen hozzáférhetővé kell tenni. A hozzáférés célja az éves rendszeres lefolyó-karbantartáson túl, hogy az esetleges dugulásokat is azonnal meg tudjuk szüntetni. A lefolyókhoz a hozzáférést a lezárható, Diadem kontroll-aknák bármilyen típusú tetőn biztosítani tudják.

1. ábra Extenzív zöldtetős rétegrend lefolyóval.

2. ábra Félintenzív zöldtetős rétegrend lefolyóval.

3. ábra Intenzív zöldtetős rétegrend lefolyóval.

Tetőink zöldítése lehetőséget biztosít arra, hogy a városi zöld területeinket tovább növeljük egy urbanisztikailag eddig inaktív felületen is. Zöldtető építését mindenképpen beruházásnak kell tekintetni. Azt kell megvizsgálni, hogy mely területeken térül meg a zöldtető építésre szánt pénz. Zöldtetős ingatlanok előnyei:  az ingatlan értékének növekedése  hűtő-fűtő hatás, szigetelő lemez védelme (fizikai, kémiai, biológiai)  hőszigetelő képesség növelése  a szerkezet lépés- és hanggátlásának növelése  kevesebb esővizet kell a csatornába engedni  pozitív képet sugall a tulajdonosról  egy esztétikus és kellemes plusz élettér Zöldtetős városok előnyei:  nagyobb lehetőség a biodiverzitásra  nagyobb pormegkötés, kevesebb szálló por  jobb esővíz-gazdálkodás, több esővizet juttat vissza a természetes körforgásba  tehermentesebb csatornahálózat, kevesebb városi árvíz  városi hőhatás-effektus csökkentése, hűvösebb város  kevesebb fényszennyezés  jobb pszichés környezet  költséghatékony napenergia hasznosítás (fotoszintézis) Az előnyöket megvizsgálva arra az eredményre juthatunk, hogy igen összetett területet érint a zöldtetők építése. Nem érdemes kiemelni egyetlen olyan területet sem, ahol egyértelműen megmutatkozna az előnye. Inkább azt kell figyelembe venni, hogy összetett hatása van és nagyon sok mindenre kihat. A sok kisebb-nagyobb hatás eredője viszont biztosan pozitív összhatást eredményez. Az utóbbi években a klímaváltozás eredményeképpen időjárási szélsőségeket tapasztalhattunk meg. Ha az éves csapadékmennyiséget vesszük alapul, akkor megfigyelhető, hogy a nyáron lehullott csapadék összmennyisége nem változik, viszont ritkább, de egyszerre nagy csapadékmennyiség hullik le rövid idő alatt. ezt a csapadékmennyiséget a városi csatornahálózatok képtelenek elnyelni, nem erre vannak méretezve. Ilyenkor alakulnak ki a városi árvizek. Ha a városi felületeken (tetők, burkolatok, stb.) elfolyó víz egy részét vissza tudnánk juttatni a

természetes körforgásba mielőtt eljutna a csatornahálózatig, akkor megmenthetnénk városainkat az ilyen kellemetlen árvizektől. Már a vékonyabb rétegfelépítésű extenzív zöldtetők is szivacsként tudják felszívni és raktározni a tetőn lévő esővíz jelentős részét. IRODALOMJEGYZÉK Zöldtetők tervezési, kivitelezési és fenntartási irányelve –Zöldtetők irányelve-