„vess egy örökre virító mimózafürtöt a diákok hervadt árvácskái fölé hálás hantomra”
Baranyai Katalin
Cs. Szabó Lászlóval a Szepsi Csombor Körön innen és túl
PhD dolgozat
Témavezet : Dr. Habil. Petr czi Éva
Budapest, 2009.
2
BEVEZETÉS .................................................................................................4 Tollvonások a CSÉ-jelenséghez, vagy ami a hazai olvasó tudatából kimaradt......................................................................................................4 Gyermekkor Kolozsváron - Budapest ........................................................6 A vándorévek (1924-1930) - Írói indulás...................................................9 A Magyar Rádió irodalmi osztályán ........................................................12 M veltséggel a háború és a meghasonlás ellen........................................15 Tervek a háború után - Önkéntes emigráció ............................................17 Hontalan Olaszországban.........................................................................21 A „Róma-London tengely” ......................................................................24 A „két Szabó” Londonban .......................................................................28 A Szepsi Csombor Kör.............................................................................32 „Csé” a fiatalok között .............................................................................40 Hazatérés - Üzenet könyvekben...............................................................44 Kortárs tabló elt n ben ............................................................................49 I. Fejezet. MINDIG MÁSFELÉ - ÍRÓ EMIGRÁCIÓBAN - A NYUGATI MAGYAR IRODALOM .............................................................................52 Emigráció, emigráns ................................................................................52 Magyar író Angliában ..............................................................................61 BBC, Hungarian Section ..........................................................................67 A nagy-britanniai 56-os emigráció...........................................................78 Szepsi Csombor Kör ................................................................................82 II. Fejezet. CS. SZABÓ LÁSZLÓ ÉLETM VÉNEK MAGYARORSZÁGI SORSA.........................................................................................................84 „Láthatatlan irodalom”? ...........................................................................84 Visszahelyezés, de hová? .........................................................................88 Néz pontok ..............................................................................................98 Kísérletek a befogadásra ........................................................................103 III. Fejezet. Cs. SZABÓ LÁSZLÓ – NÉMETH LÁSZLÓ – ILLYÉS GYULA......................................................................................................108 Mérlegen a reformnemzedék..................................................................108 Két tanú: Cs. Szabó és Németh László ..................................................110 Levelek mérlegen ...................................................................................114 Fantomok ellen.......................................................................................126 Kis nép – nagy nép .................................................................................129 Babits iskolájából: Cs. Szabó László és Illyés Gyula ............................130 A harmadik reformnemzedékben ...........................................................134 Népi vagy urbánus?................................................................................140 M faj vagy nemzedék? ..........................................................................147 IV. Fejezet. CS. SZABÓ LÁSZLÓ ÉRTÉKKÖZVETÍT SZEREPE ID BEN ÉS TÉRBEN ..............................................................................156 Költészet - irodalomtörténet...................................................................156 Irodalomkritika, az irodalomtörténet-írás kritikája ................................163 Korrekcióigény.......................................................................................169 Fiatal tehetségek támogatása..................................................................173
3
Hungarica varietas..................................................................................180 V. fejezet. A RÓMAI MUZSIKA AVAGY CS. SZABÓ LÁSZLÓ LATIN - EURÓPÁJA .............................................................................................183 A latin-Európa-gondolat eszmei forrásai ...............................................183 Latin-Európa másképpen .......................................................................187 A Római muzsika születése ...................................................................190 A m szerkezete .....................................................................................199 Olvasói pozíciók.....................................................................................201 A m faggatása.......................................................................................203 Cs. Szabó Orpheuszáról .........................................................................209 VI. Fejezet. AZ ÉLETM RÉTEGEIB L................................................217 Erdély .....................................................................................................217 Latinitás és protestantizmus ...................................................................223 Nagy narratívák kis mozgásterében .......................................................234 A homokóra nyakában ...........................................................................239 Orpheusz képei.......................................................................................244 Összegzés ...............................................................................................253 IRODALOMJEGYZÉK.............................................................................256 Felhasznált irodalom ..............................................................................259 Saját publikációk ....................................................................................276
4
BEVEZETÉS Tollvonások a CS É- jelenséghez, vagy ami a hazai olvasó tudatából kimaradt Több mint harminc önálló kötettel rendelkez , rangos írót ünnepelni és nem bemutatni szokás külön életrajzzal. Közkönyvtáraink polcain azonban ma is megtalálható az a három kötetes magyarországi irodalmi lexikon,1 amely Cs. Szabó Lászlóról csupa téves adatot közölt2, és az Akadémiai Kiadó hivatalos és megújított irodalomtörténeti köteteib l sem rekonstruálható segítség és kiegészítések nélkül az írópálya magyarországi fele vagy a teljes életm 3. A magyar emigráns irodalom lexikona4 könyv alakban megjelent és a Pet fi Irodalmi Múzeum honlapján digitalizált formában is elérhet adattárának friss Cs. Szabó-anyaga, az életm második felér l viszont nem értelmezhet önmagában, még viszonylagos teljessége és pontossága5 ellenére sem. Le kell venni mellé a polcról a nyugati magyar irodalomról készült lexikon és bibliográfiának a müncheni Borbándi Gyula által gondosan összeállított kötetét,6 hogy abból is egy sokértelm en téves információval menjünk tovább: miszerint Cs. Szabó László 1990-ben a magyar államtól Kossuth-díjat kapott. Nem így történt. Legutoljára 2008ban, amikor az életm poszthumusz Magyar Örökség - díjban részesült, a kuratórium így címkézte a jutalmazottat: „Cs.Szabó László hazahívó (sic!) esszéirodalma.” Ha arra gondolt a fogalmazó, hogy Cs. Szabó Lászlót az
1
Magyar irodalmi lexikon I—III. F szerk. BENEDEK Marcell; Szerk, BÖLÖNI György, KIRÁLY István, PÁNDI Pál, S TÉR István, TOLNAI Gábor, Bp., Akadémiai Kiadó, I, 1963; II, 1965; III, 1965. 2 CS. SZABÓ László,„ Születtem Rétságban." Irodalmi Ujság, 1965. december 15. 5. 3 A magyar irodalom története VI. Szerk, SZABOLCSI Miklós; A magyar irodalom története A határon túli magyar irodalom 1945-1975, IV. Szerk, BÉLÁDI Miklós, Bp., Akadémiai Kiadó, 1966; 1982. 4 NAGY Csaba, A magyar emigráns irodalom lexikona, Budapest, Argumentum, 2000. 5 Cs. Szabó László nem járt a Sorbonne-on, viszont tagja volt 1943-tól a Kisfaludy Társaságnak. 6 BORBÁNDI Gyula, Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia, Budapest, Hitel, 1992.
5
esszéi megjelentetéséért, az olvasóért és az utókorért érzett felel sség hozta haza – akkor rendben lenne a dolog, de a néz pont rögzítetlensége ezúttal sem oldja meg helyettünk a kérdést: elfogadjuk és befogadjuk-e Cs. Szabó László teljes életm vét? Mindez a zavarodottság hozzátartozik ahhoz a sorshoz, amelyet ebben a században közép-európai értelmiséginek, írónak kiosztott a történelem. Olykor még a pontos adatok sem mondhatnak el mindent önmagukban, máskor a valósággal nem könny kibékülni. A életrajzi bevezet t és a dolgozat további biográfiai vonatkozású adatait Cs. Szabó László saját kivonatos életrajza és levelezése, édesapjának kéziratos
emlékirata,
diáktársak:
Papp
magánlevelezése, Farkas Ferenc zeneszerz
Géza
római
fogorvos
és Vida Zoltán statisztikus
diáktársak közlése, Képes Géza emlékezései, Cs. Szabó László és Illyés Gyula levelezése, ill. M. Netusilnak (sz. Lengyel Magda) írt Cs. Szabó László - levelek alapján ellen riztem. A londoni emigrációra vonatkozó tényeket András Sándor, Czigány Lóránt, Ferdinandy György, Gömöri György, Horváth Elemér, Kabdebó Tamás, Karátson Endre, Kemenes Géfin László, Papp Tibor és Sárközi Mátyás levélbeli vagy szóbeli közlései alapján. A Szepsi Csombor Kör kb. száz (102) estjének a m sorát szintén el bbiek segítségével rekonstruáltam,7 majd a Pet fi Irodalmi Múzeumba Czigány Lóránt által leadott anyag összeolvasásával ellen riztem. A Londonból Sárospatakra került könyvtári hagyatékban talált képeslapok és dedikációk az író kapcsolatrendszerér l árultak el sokat. Meglepetést okozott, hogy a londoni Kör anyagairól alig maradt dokumentáció, és sajnálattal nyugtáztam, hogy Szabó Zoltán és Cs. Szabó László beszélgetései leginkább kávé mellett vagy telefonon zajlottak, így leginkább anekdotikus részleteik ismeretesek.
7
A m sorok, programok táblázatos feldolgozása a dolgozat külön mellékleteként készült el, tartalmazza az id pontot és a szerepl ket, a levezet elnök és a meghívott vendégek nevét stb.
6
Gyermekkor Kolozsváron - Budapest Cs. Szabó László író (esszéíró, m vel déstörténész és „rádiós”) 1905. november 11-én született Budapesten8 és – a sors akaratából – ugyanott halt meg 1984. szeptember 27-én. A magyar f város azonban inkább keretszimbólum, mint helyszín számára, hiszen életének nagyobbik felét nem itt töltötte. Hat hónapos korától 1918-ig anyai nagyapja kolozsvári házában nevelkedett, alkotói pályájának a nagyobbik részét pedig emigrációban élte le, 1949- t l kezd d en. Mindkét ágon erdélyi értelmiségi családból származott: az anyain evangelikus szász, az apain nagyrészt református székely famíliából, szüleit Székelyudvarhelyen keresztelték. A rövidítve használt 'Cs.', a csekefalvi lóf
predikátum demokratikus
maradványa – játékos, irodalmi változatban (Csé) fokozatosan bekebelezte a „Szabót”9 –, és már írói vénával megáldott apja is használta. Anyja, Hann Jozefa, aki lánykorában lelkes dreyfusarde volt és németb l regényeket fordított, ennek a századfordulós Budapesten szerencsét keres
(író- és
újságírójelölt) Cs. Szabó Kálmánnak a figyelmét vonta magára intellektuális teljesítményével, még Erdélyben. Cs. Szabó László H l
árnyékban cím
életrajzi kötetének els
fejezetében10 vall gyermekkoráról. Arról, hogy Kolozsvár szívében, a Házsongárdi temet höz közel, anyai nagyapja házában gy jtött emlékei vésték belé: becsülni kell az id vel és a történelemmel dacoló emberi kiállást és alkotókedvet. A rendkívül fogékony esz kisfiú az anyai ház humanista légkörében magába szívhatta a többnyelv erdélyi kultúra és a klasszikus európai m veltség alapértékeit, s t életre szóló indítást kapott ezek felmutatásához és megidézéséhez. Olyan szellemben, amely címek és rangok helyett a Hann-legendák Sebestyén mesterének az ötvös-remekeiben 8
CS. SZABÓ László, Születtem Rétságban, Irodalmi Újság, 1965. dec. 15. 5. GÖMÖRI György, Emlékek Cs. Szabóról, Forrás, 2005, nov; LENGYEL András, Csé, avagy Csillagtalan László, uo.; CZIGÁNY Lóránt, Tévhitek és legendák Cs. Szabó Lászlóról, Kortárs 2005, 5. 10 Legel ször el adásként hangzott el az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencián, 1965-ben. 9
7
fedezte fel a családi halhatatlanságot, vagy a székely nagyapa garibaldista legendájával osztott történelmi igazságot a keser valóság kiigazítására. Ott, a kehely és a kard jele alatt, a luteránus elemiben és a Farkas utcai Református Gimnáziumban már gyerekként megismerhette az erdélyi magyar múltnak és urbanitásnak a nagy példáit. Kolozsvárt az író világvárosként rizte meg emlékezetében, az ott megtapasztalt faji, vallási és kulturális tolerancia életre szólóan megalapozta kés bbi liberalizmusát. Cs. Szabó László rendkívüli képességekkel rendelkezett ahhoz, hogy egész életében szivacsként szívja magába az újat, miközben egy eminens biztonságával
azonnal
rendszerezze,
és
kapcsolja
is
a
meglév
ismeretekhez. Ez képezte szilárd alapját az egész magyar irodalomban jelent s írói-esszéírói életm vének. Szülei, akik között talán az irodalom iránt érzett hajlam és tisztelet volt a leger sebb összeköt szál, tudatában voltak ennek a tálentomnak, és különélésük ellenére mindent megtettek, hogy fiuk sokra vihesse. Anyjától kapta a szigorú életmintát, apjától, aki kés bb a Nimród c. vadászlap alapítója, majd a Nemzeti Lovarda nagytekintély igazgatója lett, a lehet ségeket. Amikor
a
román
bevonulás
után
édesanyjával
áttelepültek
Magyarországra, Cs. Szabó László a budapesti Lónyay utcai Református Gimnáziumban folytatta tanulmányait, amellett kit n
helyen tanítatták
angolra, franciára; a német szót anyjától kapta. Zongorázott és vívott, apja mellett t rhet úrlovas vált bel le. Diákéveinek tündérrealizmusba emelt elbeszélése, A Hadnagy utca rejtelmei c. novella emlékezik erre a kíváncsi és érzékeny, gyerekkort elbúcsúztató id re. Fennmaradt Cs. Szabó els irodalmi próbálkozásainak, a kamaszkor útkeresésének érdekes dokumentuma, a kéziratban terjesztett a „Kelet” cím diáklap néhány példánya 1920-21-b l. A Lónyay Gimnázium hatodik bés „négyesfogata” szerkesztette: Papp Géza, (kés bb olaszországi fogorvos, Márai Sándornak szintén bizalmas barátja), Farkas Ferenc, a nem régen elhunyt kiváló zeneszerz , Samu János filológusjelölt és Szabó László. A „Lap” – neve is mutatta – kihívás volt a „kivénhedt” Nyugat ellen, Szabó
8
Dezs felszabadító hatása alatt, 18 szám id terjedelemben. Szabó László szárnypróbálgatásait a sokoldalúság és bátor több m fajúság mellett ízlésével és már témaköreivel is jellemezhetjük. A lírában az iskolai némettanítással meger sített klasszikus német és romantikus fordítások vezettek, epikában a finom morbidezzával meghintett történetek és a 19. század; a legjobb tanulmány-zsenge Wilde-ról szólt. A tíz oldalas írásban egyszerre érvényesült bizonyos normatív szemlélet és a diák szimpátiája a korlátokat áthágó egyéniség iránt. Miként Szerb Antal szubjektív és intuitív kritikusi magatartását (Poszler György), a Cs. Szabó Lászlóét is alakította az angol esztetizmus e képvisel je, aki – a gimnazista szavaival – "üdít en hat Dickens és Tennyson vaskos, döcög , tömör stílusa után"11. A családi emlékezet szerint az egyik Hann nagymama Dickens kötettel az ölében szenderült a halálba – tehát a tradicionális olvasmányoktól
és
a
korstílustól
próbált volna ellenvéleményével
szabadulni a kamasz? Az angol szerz az ötvenes években is foglalkoztatta Cs. Szabót, majd 1980-ban (íróként legel ször) a Nagyvilág hasábjain éppen egy nevezetes Dickens-esszé publikálásával „tért haza12” a magyarországi irodalmi életbe az elzártságból. „Akik emlékeztek az egykori, cezúra el tti Cs. Szabóra, a Dickens-napló olvastán úgy érezték: ez a szöveg a teljes esszéírói életm egyik csúcsa. Talán felül is múlja egy arasszal a korábbi csúcsokat”- értékelte az az írói teljesítményt a hazai publikálást követ en Sükösd Mihály.13 A trianoni sokk közvetlen nyomása alatt a család igyekezett polgári pályák felé terelni a különben is racionális és belátó ifjút, aki egy szemeszteren át párhuzamosan hallgatta az el adásokat az orvostudományi egyetemen, míg a közgazdaságtan mellett döntött.
11
Kelet, kéziratos diáklap, 1921, magántulajdonban. Az emigrációban komoly viták folytak err l a hazatérésr l. A kétoldalú egyeztetés tényeit ld. SZABÓ Zoltán, Dialógus, Post mortem: sök és társak, Bern, EPMSZE, 1984, 283-89; 297-301. 13 SÜKÖSD Mihály, Egy szerepl visszatér, ÉS, 1982, szept, 24, 11. 12
9
A frissen létesített egyetem a modern korra készített fel, egy újragondolásra kényszerített magyar társadalom számára. Fogékonyabb hallgatói els sorban a latin világ és Anglia iránt érdekl dtek er sen, a közgazdaságtan nagy német korszaka éppen lezárult. Cs. Szabó László diplomáciatörténeti szakot végzett a Közgazdasági Egyetemen, és tanulmányaiban kit n en kamatoztatta, hogy kora ifjúságától beutazhatta Európa minden jelent sebb régióját. Olaszországban annyiszor járt, hogy tökéletesen megtanulta a nyelvet, Párizsban egy egész évet hallgatott 1924ben az Institut des Hautes Études Internationales-on.14 Az ott töltött id két nagy nyeresége azonban inkább már az irodalomé: els önálló írói kötete 1936-ból: 'Hét nap Párizsban',15 Cs. Szabó László párizsi barátságok révén léphetett be itthon az irodalmi nemzedékbe a harmincas évek elején, és itt eredtek a kés bbi esszék Latin-Európa-gondolatkörének gyökerei.
A vándorévek16 (1924-1930) - Írói indulás A modernizmus felszabadító nagy párizsi évtizede alatt Cs. Szabó Lászlót tudatformáló új hatások érték. Lényegében a nagy utazási kedv és intellektuális
kalandvágy
irányult
azután
m vel désében: megkezd dött a tervszer
meghatározott
célra
írói önépítés. Ez volt az a
„neofrivol kor” (Szerb Antal) a nemzedékben, amelyet a szellemességér l, az elmeél tekintélyt nem kímél
„vesézéseir l” emlegettek a budapesti
kávéházi asztaloknál. Maga Cs. Szabó szívesen summázta saját húszas évekbeli ízlésfordulatát iróniával: hogy ti.
t barátja és nemzedéktársa, Hevesi
András rendszeres Cocteau - fogyasztással gyógyította ki Szabó Dezs imádatából. Kés i visszatekintésében karinthys humorral azt is bevallotta, 14
NAGY Csaba, i.m.Téves A magyar emigráns irodalom lexikonának adata, miszerint az író a Sorbonne hallgatója volt. 15 CS. SZABÓ László, Hét nap Párizsban (Utirajz), Bp, Nyugat, 1936. 16 A cím utalás a korban népszer Prohászka-m re:Vándor és bujdosó. Cs. Szabó szerint nemzedéke nem vándorolt vagy tanulmányútra ment, hanem csavargott egy háború után rendezetlen Európában.
10
hogyan bénította meg benne az alkotásvágyat a rajongó tisztelet egy nevezetes rousseau-i helyszínen, 1929-ben a svájci Vevey -ben, ahová romantikus ihletkeres
kúrára érkezett zeneszerz
barátjával, Farkas
Ferenccel. Az irodalmi romantikával élete végéig titkos szerelemben élt Cs. Szabó László: 1942-es kötete, a Három költ
17
(Byron, Shelley, Keats),
emigrációban született nagyesszéi (V.Hugóról, Vörösmartyról) és a hatvanas évek romantika – vitái (Irodalmi Újság, Hollandiai Mikes Kelemen Kör Tanulmányi Hét) ennek történeti érték tanúskodnak.
Az
itthon
töltött
újra- és újragondolásáról
esztend kben
új
eszmei-politikai
világítótornyok fényét kereste a közgazdász-jelölt. Korosztálya a közelmúlt, a Monarchia polgári el zményeire, különösen a XVIII. századra tekintett felfedez szimpátiával, a magyar liberális örökséget vizsgálta újra, s ebben a folyamatban Szekf Gyula hatásának lényeges szerepe lehetett. Cs. Szabó az egyetemen Teleki Pál tanítványa és bizalmasa volt: professzora 1927-ben Oxfordba küldte, hogy bontakozó vitázó – akkori szóval debatteri tehetségét
gyümölcsöztesse
egy
„Trianon-vitában”
diákképvisel ivel versenyben.18 Ez volt az els
az
utódállamok
találkozás Angliával.
Gazdaságtörténeti disszertációját szintén Telekinél írta, de a hozzá elvégzett helyszíni el tanulmányok sokkal inkább vezették az ifjú szerz t a líra és az elbeszélések, mint a tudomány irányába. Ezzel párhuzamosan születtek a külföldi diákkalandokból és hatásokból Cs. Szabó különös, szürreális hatású novella-zsengéi, melyeket a szegedi Széphalom f szerkeszt je szívesen meg is jelentett 1927-29-ben.19 Az íróvá avatás azonban még odébb volt. Amikor Cs. Szabó László kitüntetés közgazdasági doktorátust szerzett 1931-ben, meglehet sen nehéz döntés elé került. Bár versekkel illusztrált elemzéseivel "A középkori háziipar 17
kérdéséhez,
különös
tekintettel
a
flandriai
és
CS. SZABÓ László, Három költ , Byron – Shelley - Keats, Bp., Franklin, 1942. U , Két part, Budapest, Révai, 1946, 176-179. 19 Cs. Szabó L. Zolnai Béla lapjában (Széphalom) megjelent novellái: Látogatás Antverpenben -1928, Utrecht ostroma, Erdély hercege -1929. 18
firenzei
11
gyapjúszövésre" a szaktudomány fel l leginkább egy új irodalmi esszétípusok felé tett lépéseket – egzisztenciát kellett keresnie. Sok szerencsével és némi segítséggel végül Éber Antal elnök titkára lett (193235) a Kereskedelmi és Iparkamarában, és ez jelenthetett anyagi biztosítékot a további írói felkészüléshez. Közgazdász korszakát végül Franklin Delano Roosevelt gazdaságpolitikájáról írt, figyelemre méltó tanulmányával20 búcsúztatta a fiatal írójelölt. A témaválasztás olyan széleskör társadalmi érdekl désr l tanúskodik, amely minden vonatkozásban kifelé vezetett már a szakterületr l. Ezt igazolta, hogy a tanulmányt a Válasz (a népiek frissen alapított
folyóirata)
különnyomataként
forgalmazták
az
1934-es
évfolyamból. A huszadik század harmadik évtizede az irodalomban a Nyugatos második nemzedék „irodalmi sorozásának”, így a fiatal esszéírók, a „Hétf iek”21 jelentkezésének, és általában a Trianon utáni reformnemzedék dinamikus fellépésének az ideje volt. Németh László kiválásával kezd dött, és a népies-urbánus csoportok szétválási és együttm ködési kísérleteivel jellemezhet . Cs. Szabó László ugyan kis késéssel, de annál gyorsabb tempóban kapcsolódott be a folyamatba. A húszas évek végén még A Tollnak szállított rövidebb írásokat,22 1930-tól már jegyezték a nevét a Nyugat rendszeresen publikáló szerz i között - Soproni séták cím útirajzesszéjével indult -, és a következ évekt l ott ült a nemzedék asztalainál: a Centrál kávéházban és a Kárpátiában, Szerb Antallal, Hevesi Andrással, Halász Gáborral. Rendszeresen felt nt Babits környezetében és a Válasz tágabb köreiben, els sorban Sárközi György társaságában. Id nként megfordult Hatvany Lajosék estjein is, de részt vett a fiatalok23 Apolló cím közép-európai folyóiratához kapcsolódó Mikes Kelemen asztaltársaság 20
CS. SZABÓ László, Franklin Delano Roosevelt, Válasz, 1934; Nyugat 1935. A "hétf iek" szövetsége, Halász Gábor, Hevesi András, Cs. Szabó László és Szerb Antal baráti köre, hétf nként a Dunacorsó kávéházban találkoztak. 22 CS. SZABÓ László, J.Benda és az európai nemzet, Korányi Frigyes titka, A Toll, 1934, jan, 9-14.;1936, jan, 2-6. 23 Gál István és Bóka László lapja az Apolló, a Németh László-i közép-európai összefogás gondolatára és a bartóki modellre épített folyóirat 1934-t l 1939-ig. 21
12
pezsg
el adásain és vitáin. Jelképes állomása Cs. Szabó teljes írói
elfogadásnak, hogy igazi irodalmi, ha nem is hosszú élet házasságot kötött 1935-ben Nagy Endre író lányával, Katóval.24Édesanyja ekkor tért vissza végleg Kolozsvárra.25 Cs. Szabó novelláit Móricz Zsigmond állítólag fejcsóválással visszavisszaadta, mert nem érezte eléggé valóságíz eknek. De útirajz-esszéi és városképei hamarosan olvasótábort teremtettek az - esszéírónak. Az évtized végén Schöpflin Aladár pedig egyenesen rá szabottnak találta a Nyugat rjárat rovatát. A jó tollú és munkabíró fiatal író „terepfelméréseivel” a megújulni vágyó magyarság önismeretét és lelki tartalékait növelte azzal, hogy a jelenben, a tájban meglátta és feltárta az emberi kultúra, a múlt üzeneteit. A magyarság önbecsüléséhez járult hozzá az európai egyetemes kultúrába kapcsolás írói eszközével. Egyúttal megtalált magának egy írói formát, amelyben érzéki közelségbe tudta hozni olvasójához saját világát a virtuális – szellemi magyarságot.
A Magyar Rádió irodalmi osztályán Az másik irányba, Európa felé is közvetít író (ld. Budapest idegen szemmel) akkor jutott rendkívüli szereplehet séghez, amikor 1935 nyarán, Németh László visszalépése után, Kozma Miklós kinevezte a Magyar Rádió irodalmi osztályának élére. A téma a rádiózás szempontjaira nézve eléggé feltárt, Salamon István több áttekint rendszerezést készített Cs. Szabó 1935 és 1944 közé es tevékenységér l, amely részben egybe esett a magyar rádiózás két háború közötti fénykorával.26 Mai ismereteinkkel értékelhet 24
PALOTAI Erzsi, Egy kobold halálára (i.m. Nagy Kató) = Arcok fényben és homályban, Bp., Szépirodalmi, 1986, 212-216. 25 Cs. Szabó László a határok lezárulása után 1944-t l sohasem látta viszont édesanyját, aki 1967-ben halt meg. 26 SALAMON István, Cs. Szabó László az irodalmi osztály élén: Tollal és mikrofonnal, (Irodalom a Magyar Rádióban 1925-1944, Cs. Szabó László az irodalmi osztály élén) Bp., Fekete Sas, 2003.; U , „A mikrofon nem katedra…” (Cs. Szabó László a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezet je (1935 – 1944), Forrás, 2005, nov, 13 – 37.
13
igazán, mi mindent valósított meg e „hangos folyóirat” keretei között el dje, Németh László programjából Cs. Szabó László. Felvilágosító szándékú népi szabadegyetem, népismeretre serkent
országjárás, néprajzi kutatással
induló történelemlecke, diákfélóra és él
irodalmi felolvasás, szellemi
honvédelmet szolgáló m sor és irodalmi antológia – ez mind belefért a felel sséggel vállalt m sorszervezésbe. A gyors tájékozódási képességér l és reagálásairól ismert író lényegében
államhivatalnoki
posztról
fedezett
egy
„nyugatos”
gondolkodású irodalmi és kulturális m helyt egészen az 1944-es német bevonulásig.
maga csak háromszor állt mikrofon elé: a Nobel-díj
átvételekor Szentgyörgyi Alberttel készített interjút, '41 nyarán szeretett mesterét, Babitsot kérdezte a Dante-fordításért kapott San Remo-díjról, végül egy Kárpátalján rendezett irodalmi hétr l tudósított.27 Hatott viszont írásm vészetére, stílusára a rádiózás: a felesleges elhagyására ösztönözte és az olvasóhoz közelítette. Kivételes alkalom volt, hogy 1940-ben egy firenzei rádiós közvetítésen helyszíni városképet készített az olasz kollégákkal és a felvételt továbbították Budapestre. Számos erdélyi helyszínr l küldött irodalmi színvonalú közvetítést 1940-ben. Cs. Szabó László a felfelé ível magyar rádiózás sikereit könyvelhette el 1938-ban a Nemzetközi Rádió lausanne-i ülésszakán, és a szellemi honvédelem széleskör
magyar
összefogásának az egyik véd bástyáját hagyta el 1944 márc. 19-én. Amikor a londoni emigrációban, 1951-ben a BBC magyar osztályára került beolvasónak, mind a rádiózás, mind a hozzá kapcsolható írói munka tekintetében új munkamódszert kellett kifejlesztenie, de a hallgatókat tízezer kilométerekr l is a rádióhoz vonzotta Cs. Szabó férfiasan zeng és kissé tanáros, de megtisztel en cinkos hangja.28
TÓBIÁS Áron, Fellegvár, (A Magyar Rádió regénye, Emberek – történetek – dokumentumok, 1925–1945, Magyar Rádió Közalapítvány, 2008. TERTINSZKY Edit, Cs. Szabó László rádiós emlékei I-II. Havi Magyar Fórum, 2004, júl.60-72. 27 A felvételek megtalálhatók a M.Rádió hangarchívumában. 28 SÁRKÖZI Mátyás, A rádiós, Forrás, 2005, nov., 89-93.
14
A Baumgarten-kuratórium korán észrevette és elismerésként 1936ban díjjal jutalmazta a m vekben hordozott Cs. Szabó-i közvetít i missziót. A fiatal író az összeg egy részét „babakelengyére tette félre”, a többib l Angliába utazott, hogy a „lázbeteg korról” felmérést, nyugat-európai helyzetképet készítsen. Mire 1937-ben fia, András megszületetett, nyomdában volt a Doveri átkelés c. útinapló, amellyel Cs. Szabónak sikerült igazolnia az el z
években feléje forduló várakozást. Sajátos, a korra
jellemz en lazább szövet , esszéisztikus kötetében a háború el tt álló Európáról adott érzékletes és pontos látleletet, észrevehet en az olvasóra figyel , élvezetes stílusban. A korabeli reformértelmiség eligazító könyvként emlékezett róla sokáig. Az író id s korában azt mondta:”Mai szemmel kitessékelném a könyvb l a közgazdasági bölcselkedést.29” Az 1937–42-ig tartó öt éve mérlegét Cs. Szabó Haza és nagyvilág cím , 1943-ban a Franklin Társulatnál megjelent 360 oldalas esszé és tanulmánykötetében vonta meg. Eszerint el z kötete, az 1937-es Levelek a szám zetésb l sok múlandóságot hordozott, mert: „a versailles-i kor” tükre volt. Valójában inkább az új m forma, a Márai Sándor Napnyugati rjárata után kanonizálódott rjárat-m faj bels elvárásaihoz képest maradt el saját írói - esszéírói mércéjét l az említett id szakban. Rövid terjedelm írásai és a csehszlovák rádió adásaihoz f zött publicisztikája direkt a helytállást és a vitát szolgálták, bár irodalmi üzenetet is hordoztak. Kit n prognózisait és ítéleteit, frappáns visszavágásait a korabeli olvasó bizonyára élvezte, nemzetkarakterológiához kapcsolódó villanásai a kultúrák mélyére fúrtak. De hol volt már az 1936-ban írt Kárpát kebelében30 c. felvidéki útirajz erasmusi békehimnusza és történelmi optimizmusa? Az író kés bb úgy látta, két kötete esett így áldozatul a történelemnek: A Magyar néz Fegyveres Európa, mindkett
és a
1939-b l. Az Erdélyben (1940) c. kötet,
amelyben szül földje értékeit vette számba, ebben a forró helyzetben is
29
CS. SZABÓ, H l árnyékban, Bern, EPMSZE, 1983, 231. Cs. Szabó László nagy útirajz esszéi az Apolló c. lap sorozatában jelentek meg, ld. kés bb. 30
15
kevésbé köt dött a politikához, ezt bizonyítja újrakiadása a kilencvenes évtizedben.
M veltséggel a háború és a meghasonlás ellen Mialatt sodorták az események, Cs. Szabó már humanista vészjelz órájára figyelt: a harmincas évek vége felé elkezd dött visszahajlása a Horatius – Vergilius – Erasmus – Montaigne - Goethe csillagkép „örök” értékeihez. Barátai találóan címkézték bels
ellenállását: a „Róma -
London-tengely” reprezentánsát látták benne. Legfontosabb „hiteit” a politika ellenében, szellemi vonzalmakra építette: a kis népek m veltségére, Latin-Európa31 jó hagyományaira, a nemzeti kultúra, a költészet szellemi honvéd
erejére. Látszólag fegyvertelenül egy „fegyveres Európa”
ellenében, de mégis karakterisztikus és erkölcsi választ adva egy kis nép akkor már totális válsághelyzetében. Ezzel Cs. Szabó a humanista Európa Julien Bendától Thomas Mannig sorakozó rz inek végvári szövetségesei közé állt.32 1940-41-ben
eljött
az
ideje,
hogy
mérlegre
kerüljön
a
reformnemzedék az irodalomban. Cs. Szabó vállalta a kellemetlen szerepet, és Mérleg I-II.33 címen megírta nemzedéke ketté-hasadásának (népiekurbánusok) a szubjektív történetét. Esszéjével bedobta a követ a vízbe: még Babits halála után sem csitult a vita, s a második rész már a Magyar Csillagban jelent meg. A mérleg valódi célja az volt, hogy segítse a magyar irodalom egységét, és készüljön a háború után remélt talpra állásra. Cs. Szabó magára vállalta „az irodalmi Deák-párt”34 kényszer szerepét, hogy kimutassa: „beteg századok” b neit kérik számon egymáson a civakodó írók. Holott a magyar m veltség éltet forrása az egymásmellettiségb l és a 31
CS. SZABÓ László, Latin-Európa = Haza és nagyvilág, uo., ua., 201-241. Err l b vebben: BARANYAI Katalin, Hat évtized nem oldott meg semmit, Holnap, 1991. máj. 33 CS. SZABÓ László, Mérleg I, Ny, 1941, márc,; Mérleg II: ered. „Él magyar irodalom” ea, 1942, febr, 18; 34 Ld. MONOSTORI Imre, Cs. Szabó László és a népi irodalom, Forrás, 2005, nov, 56-65. 32
16
nemzetiben történ egyesülésb l fakadna. A negyven oldalas, lendületes és hatásos vitaindító a magyar irodalom egész évszázadra érvényes programját és várható veszélyeit vázolta. Cs. Szabó László Illyés Gyulával egyez állásponton
hirdette,
hogy
az
irodalmi
folytonosság,
tehát
a
világirodalomban való bármilyen szint jelenlét elemi feltételének szabható az irodalom egysége. A magyar irodalom provincializálódik, mihelyt eldugul egyik vagy másik irányban.35 Ez ellen egyedül a kett s irányú teljes nyitottsággal lehet hatásosan védekezni, ahogyan err l a legnagyobbak példát adtak: az öntudatos néper és a tanult bölcsesség nagy szintézisével. Ez a – lényegében – Csokonai-modell két helyr l kapott meger sít érveket. Az egyik Cs. Szabó újra felfedezett erdélyi öröksége, amely az emlékírók és bölcs fejedelmek szavaival üzent. 1942-ben jelent meg az Erdély öröksége, a Sárkányfogak c. kötetben Cs. Szabó bevezet jével. A másik Babits kései felismeréséb l ered, miszerint a romantika nemzeti eszméjének bizonyos értelmezésében nagy veszélyek rejlenek. Cs. Szabó László 1941-ben szintén vizsgálta a romantika korát, ezúttal szellemtörténeti intuíciók segítségével, kortársi kapcsolat és korai halál összefüggésében. A Három költ
(Byron, Shelley, Keats) c. kötet antológiát is tartalmazott,
nyugatos és üldözött költ k fordításában, többek között a Radnótiéban. A halálélménynek ezúttal központi szerep jutott, s t a valóság továbblépett az írói mondandón. Cs. Szabó László, nemzedéktársainak szinte magányos túlél je, gyanútlanul így indította eredetileg romantikus viszonyokat nyomozó esszéjét: „A m vész érdeke a lassú növekedés az egykorú világ szeme láttára.”36 Cs. Szabó azonban, Babits példája nyomán, nem magánkirándulásokat tett az irodalomba. A háború rémeivel harcolva visszatért eredetileg kezdett hivatásához, hogy közvetítsen: átadja, amit talált; igazolást keressen, felvilágosítson, szélesítse a magyar horizontot a kultúra szellemi és morális kérdésfeltevésivel. Ez a megtalált szerep vitte át
35 36
CS. SZABÓ László, H l árnyékban, Bern, EPMSZE, 1982, 280. U , Három költ , Szépirodalmi, Bp., 1942, 1990, 12.
17
úgy a békébe, hogy lényegében semmit sem kellett megtagadnia, vagy módosítania programján, amíg az alkotói szabadsága megvolt hozzá. 1944. március 19-ig próbált mindent megtenni a hozzá forduló üldözöttekért,
amit
„urambátyám-országban”
megtehetett
egy
államhivatalnokként besorolt poszton,37 a Rádió irodalmi osztályán m köd író. Az egyre sz kül mozgástérben els sorban fordítói munkával látta el zsidó barátait. M sorpolitikája miatt ugyan korábban is sok támadás érte a rádió felügyel
bizottságától, a hangadók a jobboldali ellentáborból
filoszemitának és baloldalinak tartották már 35-ben is.38 Azt is felrótták neki, hogy sok barátja és felesége, akit l szerencsétlen négy év után, még a háború elején elvált, zsidó származású volt. A fiatal író általában sok ellenérzést és irigységet váltott ki. Erre nemcsak a már említett szerepek adnak magyarázatot. Cs. Szabó – mint láthattuk – kés bb került az irodalomba és gyorsabb pályát futott be társainál: kevesen jegyezték fel, lexikonok nem tartalmazzák, hogy 1943ban beválasztották a Kisfaludy Társaság, az irodalmi akadémia tagjai közé,39 Illés Endre árulkodó naplójegyzeteiben olvashatjuk, hogy a rendíthetetlen munkabírás és a kifogyhatatlan ismeretszerzés örökös vágya irritálta a többieket. Tudjuk, Illés Endrét l Illyés Gyuláig sokan tréfáltak vele mindentudása miatt.
Tervek a háború után - Önkéntes emigráció A háború vége természetesen reményekkel töltötte el Cs. Szabót, de nem illúziókkal. Miután 1944 márciusában a német bevonulás ellen tiltakozva lemondott a Rádiónál, a Dunántúlon húzódott meg; majd Budapesten vándorolt, mert három házat is kil ttek fel le, lakását pedig 37
TÓBIÁS Áron, Haza és nagyvilág, (Cs. Szabó László beszél szavai), Európai utas, 43, 12-18. 38 Tíz éves a Magyar Rádió, szerk, GÁSPÁR Jen , Koszorú (A Pet fi Társaság Közlönye), Bp., 1936.jan.104-107. 39 Hegedüs Lóránt helyére. Ezt a tényt az író saját, szignált életrajza meger sítette, tudomásom szerint sehol sem szerepel.
18
lefoglalta a városparancsnokság. A helyzet felmérése után úgy döntött, nem megy vissza a Rádióba, ahol már korábbi helyettese, Ortutay Gyula volt az osztályvezet , és ahol úgy megundorodott a megel z tíz évt l. Az új helyzet Cs. Szabó Lászlót rendkívül inspirálta. Terveket sz tt és munkát keresett. Míg a korábbi évtizedben háttérbe szorult er s, már a gyerekkorban gyökerez vonzódása a képz m vészethez és a tanításhoz, most a demokratikus magyar közm vel désnek hozzáért kre volt szüksége. Tudunk róla, hogy Illyés Gyula kezdeményezésére Cs. Szabó elkezdte összeállítani az intézményekben megmaradt magyar képz m vészeti alkotások listáját népm velési célú reprodukciók készítéséhez. Néhány hónapon belül, 1945
szét l katedrát létesítettek számára barátai. Az
általános m vel déstörténet oktatása vele kezd dött s sz nt meg a hazában az Országos Képz m vészeti F iskolán. Az 1945-ös évvel azonban mindenképpen temethetjük az írói létezés egy korszakát Cs. Szabó életében. Egyrészt, mert szétszóródtak, meghaltak vagy elhallgattak azok a kávéházi barátok, akik az irodalmi vagy szalonélet kellemes helyszínein még baráti bökverseket is gyártottak Cs. Szabóról.40 Másrészt átalakult az irodalom maga. Jellemz helyzet, hogy 1945-ben, a Népszava hasábjain, Zsolt Béla intézett rejtett támadást Cs. Szabó ellen, ezúttal a valaha népszer bemondón , Gecs Sándorné, Ihring Erzsébet (Cs. Szabó második felesége) ürügyén, de immár az ellenkez háború utáni levelezésékb l tudjuk, hogy az író els
irányból.41 A
szabad (állástalan)
hónapjai a gyász jegyében teltek: ismer sök halálának körülményei után nyomozott és a békében kiadott els
könyvének (Két part, 1946) rövid
esszéiben a túlél b ntudatával állított emléket halottainak: gyászolt és a háború pótolhatatlan veszteségeit sorolta. Nagy gonddal szerkesztett következ békebeli kötetében (Márvány és babér, 1947), amely az Itáliaversek páratlan válogatása, már újra a költészet önfeledtségével, élményen átüt der jével gyógyította a fájdalmakat. A kötet rendkívül népszer volt a 40 41
„Itt nyugszik Szarvas Szív, aki m velt hulla akart lenni. - Kandó László fest ” ( Feltehet en) Zsolt Béla, Aki nem cserél zászlót, Népszava, 1945, ápr. 15. 5.
19
maga idejében, elkapkodták. Ez volt a latin szellem dicséretének második tétele az életm ben. A harmadik már az emigrációban született. Cs. Szabó László a negyvenes évek valamennyi írásában a jöv be fókuszálta a kérdéseket. Amikor 1946 - ban az
szi napok Patakon c.
esszéjében a népi tehetségek kim velésének csapdáira intett, ugyanott folytatta a gondolatmenetét, ahol az Apai örökség (1937) novelláiban vagy a Kígyó c. kisregényében (1941) abbahagyta. Az egyetemes m veltségbe felemelked parasztivadék csak egy feltétellel képes szolgalelk ség és g g nélkül viselni a múltját: ha nem kell szégyellnie, elfelejtenie az emlékeit. A múlt azonban – így érti Cs. Szabó - mélység, id beliség és kultúra is, tudatában kell lenni, birtokba kell venni, csak úgy lehet meríteni bel le. A rövid útirajz esszé nyitányában és zárlatában megszólal a hely géniusza, és úgy zeng az ének, mint Csokonai korában. Parabolaszer en szép történetmagja viszont könyveket prédáló korról, a Vár és a Kollégium kett s szimbólumáról – a valóságról is beszél, nemcsak derék szegény emberek könyv- és tudástiszteletér l. Az esszének fenséges szárnyalást ad, a korra sötét árnyékot vet, hogy népi kollégiumok egyre radikalizálódó világában ennyire túlcsorduló hévvel kell hitet tenni a magyarság európai jöv je mellett: „Ami egyszer már tökéletesen kifejezett egy szívet s e szívet a b nökb l a jogos büntet , az egy jogos büntet
dicséretére fölemelte, ami egyszer megtalálta a
kegyelmet, az az ének, az a vers, az az ige, az a szó nem veszhet el többé egészen. Ébred már tetszhalott ágyáról az ének, megint énekel a diák, s az egész város énekel utána, s jól énekel, egy holdas vasárnap éjszaka minden pataki utca jól vizsgázott énektanból: Pataknak kit n a hallása. (...) Ködös az alkony a Bodrog-völgybeCsokonain. (...) Még egy forduló s felbukkan a kollégium nagy kett s teteje. Szeretném feldobni a kalapomat: Európa szívében vagyok!42” Sárospatakra akkoriban szívesen járt az író maga fajtájú írók, zenészek társaságában, a Rákóczi - vár alkotóházi nyugalmáért. De korabeli levélb l tudjuk, már óvatosan kellett fogalmaznia, nehogy 42
Cs. SZABÓ László, Öszi napok Patakon, Válasz, 1946, december, 228 -9.
20
kim velt beszédmódjáért megróják, ezért öncenzúrával maga kérdezte meg a lap felel s kiadójától,43 eléggé szordinósra fogta-e a hangot. Íróként utoljára egy 1946
szét l 47 tavaszáig nyúló ösztöndíjas
európai körutazással nyert id t és szabad leveg t Cs. Szabó László. Az íróküldöttségbe tartozó Déry Tibor révén megismerkedett Szilasi Vilmos filozófus körével, Illyés Gyula társaságában a legkülönfélébb francia írókkal; Rómában részt vett a Magyar Akadémia megnyitásán. Részletesen leírta mindezt a Hunok Nyugaton 1962-ben kiadott és 1968-ban kib vített változatában,44 amikor újabb európai-protestáns er térbe léptette az indító élményt a reformáció genfi emlékm vének rejtvényéhez kapcsolódóan. Kései visszaemlékezéseiben életének legboldogabb két és fél éveként emlegette Cs. Szabó László a 45-48 között a katedrán eltöltött id t. Az örömmel felfedezett tanári szenvedély sem tudta azonban itthon tartani, amikor megérezte, hogy teljességgel képtelen és alkalmatlan a kezd d Révai-korszak elviselésére. Miként Márai, Szabó Zoltán és más írók Cs. Szabó még szabadon és hivatalosan utazott ki (bár nehezen megszerzett útlevéllel), de amikor felettese visszarendelte volna Rómából, önként elhagyta a hazát. Távozását sokáig tárgyalták társaságban, lakását minden értékkel, nyolcezer kötetes, értékes könyvtárával együtt lefoglalták, majd kiürítés után másnak adták. Könyvei kallódtak és szétszóródtak, egy részüket az egyetemi könyvtárban látták. Dokumentum érték rajzos levelet küldött a könyvtárról Rómába Ferenczy Béni azokban a napokban, de többet és a valóságot azóta sem sikerült kinyomozni. Egyetlen könyv került vissza kés bb eredeti, akkor már Londonban él gazdájához. Egy antikváriumból került éppen Farkas Ferenc, a jó barát feleségének a kezébe 1965-ben a Cs. Szabónak dedikált Bernáth Aurél-kötet,45 amelyet aztán ismételt szerz i ajánlással juttattak vissza stulajdonosához46 – ajándékképpen. Cs. Szabó 43
Bisztray Farkas Ferenc, a Válasz felel s kiadója (1946-1949). U , Hunok Nyugaton, Könyves Kálmán K, 1994. 45 Ld. FERCH Magda, Az örök peregrinus (Hova t nt Cs. Szabó László budapesti könyvtára?), MN, 1995. dec.2. 46 A könyv megtekinthet a sárospataki Ref. Kollégium Nagykönyvtárának Cs. Szabó emlékszobájában. 44
21
nevét néhány pályatársának csendes segédletével ekkorra már rég kitörölték az irodalomból, csak szektájában rizték – így mondta iróniával –h ségesen. A családi kör egészen sz k, 1948-ban sem jelentett visszatartó er t. Cs. Szabó László édesanyja Kolozsvárott élt, író fiával 1944 után soha többé nem találkozott, úgy halt meg 1967-ben. (Egy év leforgásán belül végképp egyedül, „n i oltalmazók nélkül” maradt Londonban: feleségével hirtelen szívgörcs végzett a Mews udvarán.) Apja megtört emberként élt az ötvenes évek elejéig: felszámolták körülötte természetes életterét (a Nemzeti Lovarda igazgatója volt a háború el tt), és a Magyar Testvérek perben csak nehezen sikerült felmenteni a hamis vád alól.47 Halála után elszámolásra késztet
„vérz
az írót versekben és elbeszélésekben fantomok” egyike az
azonos
cím
verskötetben. Cs. Szabó fia, András akkor már nyurga kamasz, nehéz körülmények közé került édesanyja48 oltalmában maradt 1956-ig, amikor apjához menekült Angliába, a „húszévesek”áradatával. Az
sorsa az el z
két férfi- s alapviszonyának megfelel en az apától különbözés tudatosságát és terheit egyaránt hordozta.
Hontalan Olaszországban Tizenöt kötetes sikeres író és kinevezett f iskolai tanár létére is a menekültek olasz poklába került volna Cs. Szabó László, ha nem menti meg nyelvtudása, mely csekély jövedelmet szerzett neki az 1950-es a „szent évben” Firenzében, egy utazási irodában. Szerencsére Rómában élt a h séges diákkori barát, Papp Géza is, akihez bármikor lehetett folyamodnia. Levelek tanúskodnak róla, hogy a senki földjén, bizonytalanságban töltött másfél év volt a legnehezebb szakasz életében, többször küzdött depresszióval. Talán az utolsó segít percben menekült utána élettársa, majd felesége, hogy drótakadályokon átmentett szeretetével körülvegye. A 47 48
CS. SZABÓ Kálmán, Így történt…, Egy hosszú élet rövid története (kézirat), Bp., 1949. Cs. Szabó László els felesége, Nagy Kató 1979. nov. 13-án hunyt el.
22
menekült lét valamint az érzékeny korszak személyes élményeib l formálódott egy kés bbi novelláskötete, az Irgalom49 (1955). Amíg az amerikai ígéretekre és más visszajelzésekre várt, a szükségb l csinált erényt Cs. Szabó László: mindent felkutatott és megnézett Firenzében és még ahová csak eljutott a menekült utazási kedvezménnyel. Így a nehezen viselt id szak végére él és élményivé tett m vészettörténeti tudással tarisznyázta fel magát, amely kés bbi nagy itáliai esszéihez szolgált alaprétegül (Az öreg Michelangelo, A varázsló pápa, Fenséges alkonyat, Alvadt vér a pengéken50). Az
ötvenes
évekt l
kezdve
újraépített
Cs.
Szabó-könyvtár
tanúskodik arról, hogy erre a tapasztalati tudásra rétegez dött a könyvekb l nyerhet legkorszer bb tudás, és az el bbi kett t a gyönyör katalógusok képanyaga tartotta frissen az írói munka közben. A három megértési és értelmezési fázisra épül alkotói módszer tudatos volt, majdnem pontosan úgy, ahogyan az emigrációban jó barátjává lett Kerényi Károly vallástörténész ajánlotta a múlt emlékeinek a lehet
legmélyebb
megismerését tanítványainak. Ugyancsak ekkor alakul ki Cs. Szabó közeli kapcsolata a Vasárnapi Kör névsorából ismert m vészettörténésszel, Tolnay Károllyal,51 a kés bbi dedikációk Carlójával, aki Michelangelo tudós kutatójaként lett a Casa Buonarroti igazgatója, vagy munkatársi viszonya Folco Tempestivel. A reménytelenség ellen írt olasz naplójegyzetekb l készített válogatás volt Cs. Szabó els
emigráns publikációja egy akkori magyar lapban, a Nyugati
Hírnökben. Itália a kés bbi id kben a legszebb nyaralásokat hozta Cs. Szabó életébe: Papp Gézáékkal jártak a Dolomitokba, amíg felesége élt. A római fogorvos-diáktárssal egy életen át tartó férfibarátságáról vall az Utolsó 49
vacsora
c.
itáliai
novella,
amelyet
1975
Karácsonyán
CS. SZABÓ László, Irgalom, Róma, Anonymus, 1955. Végleges változatok: U , Az öreg Michelangelo=Alkalom, Bp., Gondolat, 1982, 103142; A varázsló pápa=Római muzsika, Bp., Magvet , 1988, 89-129; Fenséges alkonyat, Alvadt vér a pengéken= rz k, 199-207; 218-228; 51 CS. SZABÓ László, A magyar ház rz (Látogatóban Tolnay Károlynál Firenzében), IÚ, 1987. szept-okt. 50
23
meglepetésképpen olvastak be az Angol Rádióban. A hatvanas években Cs. Szabó László gyakori vendége volt a római Triznya-kocsmának, ahol akkoriban – a néhai barát, Sz nyi István Zsuzsa leánya és a tanítvány Triznya Mátyás fest otthonában – hazai és külhoni magyarok cseréltek egymással élményeket, könyveket és gondolatokat. Sz nyi Zsuzsa Roma summus amor52 címen az íróval váltott levelekb l 1999-ben közzé tett válogatásában belülr l követhet „mesterségét”,
az
emigrációt
az a folyamat, ahogyan az író tanulta.
Vagyis,
ahogyan
európai
felfedezéseinek a hasznát az írói munkákba begy jtötte. A házaspárral töltött nyári szabadságuk dél-franciaországi kalandozásaiból születtek pl. a Katolikus Szemlében közreadott kit n útirajz-esszék (pl. A királyokat igen, de a grófokat soha –Kalandozások a Loire mentén53). Miután elhagyta a partjait, Itália minden tekintetben jó ómen lett Cs. Szabó életében. A római Anonymus Katolikus Könyvkiadó igazgatósága54 rendelte meg és adta ki 1953-ban „Magyar versek Aranytól napjainkig” címmel az els szakszer emigrációs magyar versantológiát, amelyhez Cs. Szabó áttekint irodalomtörténeti bevezetést és jegyzetet is írt. A siker nem maradt el, mert minden elfogultságával együtt az író biztos alapkészletet válogatott össze a diaszpóra magyarsága számára. A magyar költészet száz esztendejéb l, „közös Tóránkba”- tehát a magyarság a nyelv és a kultúra vitathatatlan hordozójaként. Számos Cs. Szabó elbeszélésnek a helyszíne, esszének a tárgya van Itáliában, és ami talán az egész életm csúcsát jelenti egyben, itt fogant a Római muzsika. Az 1970-ben megjelent esszéregény, Cs. Szabó László latinosságának a harmadik fejezete, a zárótétele. A három naplóból és három esszéb l egybef zött könyv poétikailag különösen figyelemre méltó teljesítmény. Miközben az író az Orpheusz-mítosz szálaira szövi az elhunyt társról, feleségr l valló emlékezést, és a gyász rítusával él, a mai Róma, a 52
SZ NYI Zsuzsa, Roma summus amor, Bp., Kortárs, 1999. CS. SZABÓ László, A királyokat igen, de a grófokat soha –Kalandozások a Loire mentén= rz k, uo.oa.100-107. 54 Személyesen: Békés Gellért. 53
24
romokból kilép
ókori világváros, a multikulturális gazdagságában
id játékkal megelevenített múlt egyszerre zeng fel a háttérben, mint egy szimfóniában. Az érzékeny hallású ítészeknek ez oly kellemes volt, hogy az olasz m veltségért kifejtett magyar nyelv irodalmi szolgálataiért 1973-ban Cs. Szabó László a Cavaliere della R. I. (az Olasz Köztársaság Lovagja) címet vehette át, és még ugyanabban az évben tagjai közé fogadta a Római Accademia Tiberiana. Ezzel zárult egy motívum is az életm ben: figyelemre méltóan modernizálódott, nyelviségében is átalakult Cs. Szabó László írói „klasszicizmusa”. Az esszéregény kedves volt a szerz nek, legjobb munkájának tartotta: utolsó születésnapján, 1983-ban felt zte zakójára egyetlen kitüntetését, az olasz köztársaság lovagkeresztjét.55.
A „Róma-London tengely” A Szigetország volt a páholya Európára - mondogatta a kritikus Béládi Miklós. Add vissza emberméltóságomat / utolsó sziklaváram, Anglia!- idézte az író saját versét, a Bujdosó heged st56 az egyik Evangéliumi Ifjúsági konferencián, majd a „Curriculum vitae” cím rövidítés, végül az életrajzi kötet szövegváltozataiban. A két záró sor emblematikus, angol fordításban egy menekültr l szóló rövid angol dokumentációs film mottója lett. Cs. Szabó Lászlónak 1951 nyarán sikerült feleségével bevándorolnia Angliába: a szigorú meghallgatáson is jóváhagyták álláskérelmét a BBCnél, s
eleve ezt választotta az Amerika Hangja és New York helyett.
Döntését soha nem bánta meg; 1957-ben angol állampolgár lett és akként halt meg Budapesten, miközben végig magyarul író magyar író maradt „London-országban”- ahogy
mondta. A légkör miatt – válaszolta kés bb a
"Miért éppen Anglia? - kérdésre. Ez a légkör elviseli a másságot, hatékony gyógyszer a kontinensen burjánzó zseni-kultusz ellen, irodalma m faji 55 56
SÁRKÖZI Mátyás, Cs. Szabó prioritásai, Mikes International weblapja, 2006. SIKLÓS István, Ember és m faj (Cs. Szabó Lászlóval beszélget S.I.), ÚL, 1971, 284-289.
25
gazdagságát bámulatosan asszimilálja, arányérzetre nevel önmagunkkal szemben. Byron-Shelley-Keats tanulmányírója a Szigetországban szabadult meg a közép-európaiak romantika – vonzalmától. Vagy inkább önálló versekben csapódott le idegen földön – és eléggé kés i alkotói korban – a Cs. Szabó - szövegeken is fojtottan átsüt líra? (Félszáz ének és egy játék, Látóhatár 1959). „Az öreg költ ” (e verséhez zenét komponált Farkas Ferenc)
a
háborgó
lélek
freudi
szörnyetegeivel
modern
hangú
prózaversekben számolt el kés bb a Pokoltornác, 1974 cím kötetben. Személyes vallomások és vonzalmak, esetleg további titkok után tehát felesleges nyomozni az emigráns korszak életm vében: ami szorosan a magánéletre tartozik, finom áttétellel megtalálható a versekben, a többi a novellákban (Irgalom, Róma -1955, Közel s távol, Budapest -1983) vagy az egybef zött életrajzi esszéket regényesít H l árnyékban cím kötetben (1982, 1991, 2004). A személyesség kiöml en vallomásos formája távol áll mind Cs. Szabó László alkatától, mind írásm vészetét l. Mit köszönhet leginkább az angliai menedéknek a hazai olvasó? Azt a legalább 100-120 kit n esszét és jó néhány m fajilag csak körülírásokkal besorolható kötetet, amelyek megszületésére a hazában nem lett volna alkalom. Közöttük sok a képz m vészeti tárgyú (olasz, görög, angol, flamand), Shakespeare színházával, az európai kultúra figyelemre méltó pillanataival vagy alkotóival kapcsolatos korfest , portrét adó, útirajzba épített, esetleg olyan m tárgy- vagy kiállításesszé, amely az egyes darabokat nagyobb horizont alá vonja, vagy valamilyen kérdés, személy köré rendezi. A m alkotásesszék egy részéb l mintegy ciklusok kerekedtek végül valamiféle 'Nagy Európai Olvasókönyv', 'Európai M sorfüzet' és 'Angol Páholy'. „Akaratlanul folyton egy európai m vel déstörténetet írtam Nagy Károly császár halálától Illyés Gyula haláláig” – fogalmazott a szerz .57 Ha a nyugati magyar irodalom intézményi keretei között nem is volt mód minden egyes írása szisztematikus kiadásra – megszületett és legalább
57
CS. SZABÓ László, El szó= rz k, Bp., Magvet , 1985, 6.
26
nyomtatásba került Nyugaton a Cs. Szabó-életm terjedelemre sem csekély és mindenképpen súlyosabb második fejezete. Cs. Szabó László alkotói biztonsághoz két gyakorlati szempont is hozzátartozott
Angliában:
infrastruktúrát
egyaránt
megélhetést kapott
és
szellemi
BBC-nél,58
a
hátteret
anélkül,
hogy
meg írói
függetlenségét fel kellett volna adnia. Az Angol Rádió megfizetett munkaidejében írta meg az esszémagot, amelyet azután rendszerint többszörösen
átdolgozott;
rádiós
támogatással
utazhatott
a
nagy
Shakespeare-el adásokra és a reprezentatív kiállításokra. Írói munkáját az angolok is respektálták, de kiváltképpen közvetlen f nöke a magyar osztályon, Rentoul Ferenc. Kivételes elbánással, korhatár felett nyugdíjazták és a rádió költségvetéséb l fedezték azokat a „tanulmányutakat”, amelyekb l megtervezett rádiósesszéit írta m vel déstörténeti, m vészeti témakörben vagy Shakespeare színházáról. Anglia másik el nye, hogy a magyar emigráció londoni kisebb szigetére se nem ismeretlenül, se nem ismeretlenek közé érkezett. Tábori Pál és a jó barát Szabó Zoltán nemcsak az útját egyengették a magyar osztályra, hanem Cs. Szabó írói-szellemi meggy z déseinek két fontos elemét
képviselték
(liberális
és
nemzeti),
szerencsésen
és
meghasonlottságok nélkül, miként az a londoni magyar emigrációra általában jellemz volt. Ez a közeg frissít en hatott a nehéz esztend k után. Londonban a legfontosabb szellemi központnak számított a BBC magyar osztálya, amelynek majdnem minden jelent sebb londoni író és újságíró bels
vagy küls
munkatársa volt. 1956-ban a BBC körül létezett egy
értelmiségi csoport, amely a politikai befolyásolását is latba vethette a magyar ügyért. Andrew Martin (Neugrüshel András) a BBC legf bb kommentátora pl. a Safe Comity elnöke volt 56-ban. Cs. Szabó a megfontolt és határozott de hív demokrata angolok közé illett: 56-ban az els perct l óvott túlzott politikai reményekt l, és féltette a fiatalokat. Hamarosan igazolta a sors, amikor megindult a menekültáradat. "Húszezer fiatal író tart 58
Bels munkatárs 1951-1972-ig.
27
Nyugatra" – vicceltek kés bb Cs. Szabó aggodalmán. Köztük volt fia, András, aki barátja, Sárközi Mátyás társaságában érkezett Londonba 56 decemberében. A hatvanas években mindketten a BBC munkatársai lettek egy id re. Cs. Szabó Lászlónak a mikrofon nem csupán a munkaeszköze volt a BBC-nél.
Serkentette
a
„fordítói
igavonóban”
a
független
írót,
visszahelyezte a képzett rádióst a mesterségébe, és néhány év alatt világpolitikai és világirodalmi kilátóra emelte a menekült közép-európai írót.59 Lelkendezésre természetesen semmi ok nem volt: eleinte eléggé sz k magyar körben, szinte maguknak éltek ketten a feleségével, egy Hyde Parkhoz közel es felújított és hangulatos kis Mews-ban,60 a hajdani kocsissoron. Leginkább Szabó Zoltán segített eligazodniuk az új körülmények között. Londonban Cs. Szabó jelenléte amellett, hogy maga köré vonzotta a min ségelv irodalom híveit és képvisel it, a következ nemzedék, a fiúk generációjának szellemi – írói felnövesztésében, az önálló nyugati magyar irodalom tudatos szolgálatában mutatkozott meg legjobban.61 A Nyugat els két nemzedékének kézfogását adta tovább,62 és segítette a kés bbi nemzedékek, f leg az 56-os diákok természetes beilleszkedését az általa és személyében megszakítás nélkül képviselt egyetemes magyar irodalomba. Felvilágosító vállalkozását arra is kiterjesztette, hogy a hazának szóló tanulmányaival,63 kritikáival64 az otthoni tudatban kínosan ébren tartsa a teljes magyar irodalom és hagyomány emlékezetét és az anyanyelv gazdagságát. Rádiós ötleteivel (rejtvények, pályázatok, hangjátékok, beszélgetések) intézményeket pótolt, ahogy mondani szokás. 59
CS. SZABÓ László, H l árnyékban, Bern, EPMSZE, 1983. TÓBIÁS Áron, Cs. Szabó László londoni otthonai, Olvasó Nép, 1988, 1, 143-159; U , Cs. Szabó László beszél szavai (Haza és nagyvilág), Európai utas, 2001.2.12-18. 61 CS. SZABÓ László, Angol szellem – magyar ifjúság, KatSzle, 10, 1958, 13-17. 62 U , Feny Miksa – nekrológ, 1972.04.23. OSZK, BBC Fond, HUNGCD 051/3. 63 U , Ország és irodalom, Nagy Imre Intézet, Brüsszel, 1963. Katolikus és protestáns szellem a magyar történelemben, KatSzle, 1971, 150-162. 64 U , Számvetés a hármas határon, (1978)=Csak tiszta forrásból, Bern, EPMSZE, 1980, 7-23. 60
28
A „két Szabó” Londonban Különös igazolásnak számíthatott Cs. Szabó László számára, hogy éppen Szabó Zoltánnal fonta össze a sorsát az emigráció. A m velt és realistának elismert szociográfus és tanulmány-író volt talán az egyetlen a reformnemzedék „népi” táborából, aki elfogultságoktól mentesen valóságos helyére állította Cs. Szabót a háború el tti kortársak között. Az íróportré, melyet 1955-ben fogalmazott Szabó Zoltán barátjáról, kettejük – ügyekben megszentelt – összetartozását is hitelesítette a londoni életszakaszra. Három irodalmi fórumhoz, három emigráns helyzethez kapcsolódott közös tevékenységük: Az Új Látóhatárhoz (1952), amely a Látóhatár c. k nyomatos újságból n tt ki, az Irodalmi Újsághoz (mely a Magyar Írószövetség lapjából önállósult 1960-tól) és a Szepsi Csombor Körhöz (1965-), amely a kontinensre is kisugárzó értelmiségi fórum volt Londonban. Mindhárom intézmény a nyugati magyar irodalom nélkülözhetetlen, más-más szerepet betölt
tényez je volt, amelyekben Cs. Szabóék alapítói-szervez i és
szerz i-alkotói szerepet is játszottak egy személyben. Olyan arányban természetesen amennyire témáik lehet vé tették. Míg Szabó Zoltán a Bibóéletm
gondozója-
és
terjeszt jeként,
a
korszer
haza-
ill.
nemzetfogalommal, politikai józanságával alapozta meg a modern magyarság-képet az 56-os fiatalokban, Cs. Szabó termékeny, m faji vonatkozásban és szellemi tartalmát tekintve is táguló írói életm vével adott példát a megújulásra. Legels közös lépésük az emigrációban egy 1952-ben írt körlevél volt a Látóhatár c. k nyomatos lap megmentésére Borsody István amerikai történész segítségével. Felmérték, hogy a szabad földre menekült magyar szellemi élet nem nélkülözheti tovább a közös és alkalmas fórumot, ezért indítványozták egy ötszáz f s Társaság alapítását a kiadás folyamatosságának biztosítására. A felhívást nem várt siker követte, és 1953 tavaszán
29
nyomtatott formában útjára bocsátották a magyar emigráció egyik legszínvonalasabb folyóiratát (kés bbi nevén Új Látóhatár), amely egészen a hazai rendszerváltásig vitte tovább a Nyugat, a Válasz és a Magyar Szemle hagyományait. A folyóiratnak Cs. Szabó László a házi szerz je volt, publikációinak jelent s része került hozzá, készül könyveinek részletei, a nyugat irodalom életét érint el adásai, átdolgozott rádióesszéi is részben itt találtak helyet, nem beszélve a születésnapi különszámokról, amelyekkel a szerkeszt ség fejezte ki a megbecsülését. Az Új Látóhatár korszakban a folyóirathoz kapcsolódó Aurora kiadó jelentette meg a nagyszer Római Muzsikát 1970-ben és (az évforduló tiszteletére) 1973-ban a Pet fiék cím tanulmányfüzetet. Másodszor a történelem osztott szerepet a két Szabóra 1956 után.65 A Londonban otthonra lel
56-os kezdeményezések közül az íróké
bizonyult a legnagyobb hatásúnak a hazai és az emigrációs (nyugati) magyar irodalom szempontjából /ill. a kint íróvá-olvasóvá ér következ generációk
számára.
1957-ben
a
Magyar
Írószövetség
Külföldön
kongresszusán Faludy György, Horváth Béla, Ignotus Pál, Pálóczi-Horváth György mellé – mint korábban érkezett tekintélyes emigránsokat - a politikus Kovács Imrén kívül Szabó Zoltánt, és Cs. Szabó Lászlót is beválasztották
a
vezet ségébe.
Az
Írószövetség
lapját,
az
nagy
példányszámban terjesztett Irodalmi Újságot 1957 novemberét l 1962-ig Angliában szerkesztették, onnan a legtöbb magyar olvasóhoz eljutott. Cs. Szabó politikai korrektségét és finnyásságát fejezte ki, hogy a hatalmi csatározások el l kilépett az amúgy is rövid élet szervezetb l, de tollát kés bb újra a Lap szolgálatába állította. Írói m ködése egyre fontosabb volt számára, hiszen lassan kiépült a kiadók és nyomdák hálózata, és a szerkeszt k meg az ifjú olvasók várták a jó írásokat. Amikor az 56-os fiatalok az Irodalmi Újság korszer átalakítását kérték, támogató és biztató szavakon túl csupán a két londoni közvetít , Cs. Szabó László és Szabó Zoltán álltak ki a javaslat mellett. Következetesen azt képviselték: nem 65
CZIGÁNY Lóránt, Legenda Cs. Szabó Lászlóról, 2. rész, Vigilia, 2004/12:59
30
szabad engedni, hogy a szerkeszt ség önkénye miatt elszigetel djenek, és elkedvetlenedjenek, netán egymás ellen forduljanak az emigráns írók. A fiatalok közül Gömöri György így fogalmazott: „ez az els magyar emigráció, amelynek irodalma van, s irodalmi élete van, és ha az Irodalmi Újság a magyar irodalom szerves részének tekintené magát, mint ahogy nem tekinti, akkor ez meglátszanék a lapon, az Irodalmi Újság alapfeladata lenne, hogy tartsa rajta a kezét a magyar él irodalom üt erén, és segítse, hogy legyen rendszeres irodalomkritika az emigráción belül.” Az Írószövetség hamarosan megsz nt, de az angliai generációs és világnézeti vitákban Cs. Szabó és (a tovább, 1962-ig kitartó) Szabó Zoltán oldalán kezdett karakteres arcot mutatni a hazából érkezett új nemzedék. Az átalakuló szerkeszt séggel Párizsba települt Irodalmi Újságnak Cs. Szabó kés bb az egyik állandó, színvonalat emel
szerz je lett. Legnagyobb
számban többszörösen átdolgozott rádiósesszéit helyezte el, megjelölve az eredeti forrást, mert a kenyéradó BBC ehhez szigorúan ragaszkodott. Amikor az Írószövetséget túlél Magyar Könyves Céh önállósult és Szabó Zoltán vezetésével komoly könyvkiadói vállalkozásba kezdett, itt jelent meg a Halfej pásztorbot, Cs. Szabó görög témájú sorozatának els kötete 1960ban. Ekkortól számítjuk Cs. Szabó László legjobb írói éveinek a kezdetét. Paradoxonként hangzik, de Cs. Szabó László nem kizárólag a hiteles életm vel kivívott tekintély, hanem az alapkérdésekben tapasztalt gondolkodásbeli rokonság miatt maradhatott együtt a hozzá kapcsolódó fiatalokkal a strukturálódó emigráns, majd nyugati magyar irodalom centrumában. Két dolog ad erre gyors magyarázatot: a Rákosi-rendszerben iskolázott menekült diákok zöme nem ismer(het)te Cs. Szabó 49 el tt írt munkáit, és maga a tekintély az
nemzedéküknek nem volt elég ok arra,
hogy levegyék a kalapjukat valaki el tt. Éppen amiatt, hogy az apák tekintélye megingott a szemükben, semmi értelmét nem látták az emigráns képviseleti
politikának,
ahelyett
megteremtését találták el bbre valónak.
saját
szellemi-irodalmi
életük
31
Mivel azt sohasem vonták kétségbe, hogy a magyar irodalom súlypontja Budapesten van, az emigráció okának, ill. 56 eszméjének a feladása nélkül lehetett kés bb a hasonló alapokon álló hazai pályatársakkal ott folytatniuk a beszélgetést – bevett szóval - a dialógust, ahol valamikor abbahagyták. Erre párhuzamos irodalmi példa Cs. Szabó munkásságából a levelezés és a nyilvános beszélgetés kései m faja, amikor más valóságban él honi pályatársaival folytat nagy beszélgetéseket minden zökken nélkül. Az egymástól elszakított szálak összekapcsolásával az író afféle Kazinczyféle szerepet töltött be,66 bár mindennek a hatása még nem mérhet fel, hiszen a levelezés a nyilvánosság el tt csak töredékesen ismert. Els sorban Illyés Gyulának írt leveleiben (levelezés 1966-tól!) lehet követni, hogy Cs. Szabó jeleket látott a kinti és a hazai irodalom, kultúra egyesülésének az esélyeire. Sajnálatos, hogy Két tükör közt67 cím kötetét, amelyben Weöressel, Pilinszkyvel, Illyéssel ül szemközt, illetve t kérdezik, nem ismerte meg a hazai olvasóközönség, az egy fejezetet kivéve, amely Hegyi Béla Távolsági beszélgetések (1989)68 c. kötetében megtalálható. Pedig Cs. Szabó külön m fajt honosított meg e beszélgetésekkel a magyar irodalomban, a két hangra írt, dialogikus formában kibontakozó közös igazságkeresést. Pontosabban annak a hagyományokból modernre hangolt változatát, amelynek lehet ségei lényegesen meghaladják egy interjúét. Mindezt azért kellett külön kiemelni, mert az 1964-t l kezd d enyhülés illetve a politikai indítékú dialóguskeresés nagy hetvenes évtizedét megel z en – egészen másféle alapokról – Cs. Szabó és a körébe tartozó középnemzedék már megkezdte az irodalmi nemzet természetes egyesítését. Mondhatni, attól az id t l kezd d en, amikor a nyugati magyar irodalom mint önálló entitás létrejött. Ezzel Cs. Szabó a maga részér l folytatta azt a magyar-magyar párbeszédet, amelyet más terepen és szerepl kkel kezdett a
66
CZIGÁNY Lóránt, A mi Kazinczynk: Gyökértelen, mint a zászló nyele, Bp., Szabad Tér 1994.; ered. Cs. Szabó László Londonban, Lit., 1983/3-4. 67 CS. SZABÓ László, Két tükör közt, EPMSZE, Bern, 1977. 68 HEGYI Béla, Távolsági beszélgetések, Bp., Szépirodalmi, 1989, 5-38; ered. Vigilia, 1981. 5. sz., 321-328.
32
két háború között. Nem túlzás, hogy a m faji forma maga újabb játéktere a sokszor emlegetett közvetít i szerepnek, ahol a beszélgetéshez megállított id ben (vagy egymásra hangolva, mint a levélinterjúban) közös virtuálisszellemi tér – mondjuk bevett szóval – égbolt teremt dik a szavakból. Ez a dialógus három használt jelentése közül a legnemesebbik: „S: A protestáns esszéhagyomány azt is jelenti, hogy vitázó kedved irányítja az írást? Cs.: Hogyne, jelenti. Szabó Zoltán nyájasan csúfolni szokott, hogy mint Luther Márton, kiszögezem tételeimet a wittenbergi templomkapura. Ezt megteszem, hogyne. Én, akit kizárólag nyelvemért, stílusomért olvas, aki olvas, gyakran hívtam ki akaratlanul heves reakciókat. Fiatalságomtól l ttek jobbról, l ttek balról, provokatív író vagyok. Tehettem, megvédett „utolsó sziklaváram, Anglia.69
A Szepsi Csombor Kör A két Szabót összeköt
harmadik nagy vállalkozás – a londoni
Szepsi Csombor Kör támogatása és a m ködtetésben való aktív részvétel – volt a leggyümölcsöz bb és a leghosszabb élettartamú közös ügy. A Szepsi Csombor Kör (1964 és 1989) mint független szellemi fórum és kapcsolatrendszere pótolta a londoni magyarok számára az irodalmi intézményeket, maga volt az irodalmi élet tere. Megalakulásának az el történetét képezi, hogy az els
évek közös nemzedéki fellépései
összekovácsolták az 56-os diákokat, majd csalódásaikkal tudatosult bennük, hogy magukra szabott értelmiségi - irodalmi fórumot nem találnak az emigrációs intézmények között, tehát meg kell teremteniük. Milyen magyar csoportok maradtak a Szigeten? Az alsóbb rétegekr l keveset lehetett tudni, kulturális életükkel az egyházak foglalkoztak, lassan szétszóródtak. Az 1946-után egyenként érkezett emigránsok többsége politikus volt, vagy 69
CS. SZABÓ László, Ember és m faj (Beszélgetés Siklós Istvánnal) = Két tükör közt, Bern, EPMSZE, 1977. 132.
33
legalábbis részt vett a politikai életben.
k a magyar kultúra potenciális
fogyasztói lehettek, esetleg alkotóivá is válhattak, mint Wagner Lilla, aki könyvet írt Pet fi költészetének pszichoanalitikus vizsgálatáról.70 A szervezett pártok közül az Magyar Szociáldemokrata Párt emigráns frakciója telepedett le Angliában Szélig Imre vezetésével, aki sokáig szerkesztette a BBC munkás- rovatát, és Londonban adta ki a Népszavát 1949-t l. Közönségük zártabb volt, bár szívükön viselték az él magyar nyelv és kultúra meg rzését. Távozásuk Londonból ilyen értelemben veszteségnek számított. Az egyetlen olyan reprezentatív értelmiségi társaság, amely a folyamatosságot és a függetlenséget egyaránt meg rizte, az 1951-ben létrehozott, ma is m köd
Angol - Magyar Kulturális Munkaközösség
(British Hungarian Cultural Fellowship) volt, amelynek inspiráló-támogató háttérszerepér l e munka kés bbi fejezetében még b vebben szólunk. Az 1956-os emigrációjelent s mértékben felduzzasztotta a nagy-britanniai magyarok létszámát és megmozdította a már kint él k körül az életet. Bár 1961-re mindössze 14 ezren maradtak, jelenlétük min ségileg alakította át a korábbi helyzetet. Az angliai egyetemek és f iskolák legalább 400 hallgatói fér helyet ajánlottak fel a menekült diákoknak, ami ugyancsak az 56-os angliai diaszpóra kitüntetett lehet ségeire mutat. Arányuk az angliai emigráción belül módosította a korábbi szokásokat és igényeket: a hatvanas évek közepére kin ttek a diákkorból, adva volt a szellemi kapacitásuk, létezett egy eléggé sokrét , megszólítható szélesebb kör. Miközben a hollandiai, bécsi, németországi értelmiségi menekültek sorra alakították ki71 a kulturális egyesületeket, köröket, s t 1962-ben Párizsban megszervezték a Magyar M helyt (akkor még széles alapokon, bevonva jó néhány angliai munkatársat),
a
nagy-britanniai
írók-költ k
még
mindig
csak
asztaltársaságok, baráti találkozások (Hades, Prego kávéház, a British Múzeum kávézója, BBC) lehet ségeiben keresték a megoldást. Saját er tér 70 71
WAGNER Lilla, A negyedik Pet fi, London, Szepsi Csombor Kör, 1972. CZIGÁNY Lóránt, Nyugati magyar irodalmi m helyek, NYÉK, 1979.
34
kialakítására tettek ugyan néhányan kísérletet, de még túlságosan diákos megközelítéssel. Az Oxfordi csoport (Gömöri György, András Sándor, Márton László, Krassó Miklós) 1959-ben megpróbált saját orgánumot teremteni az Eszmélet c. folyóirat megjelentetésével. Ez a különvélemény látványos gesztus maradt ugyan, mert a folyóirat mindössze egyetlen kéziratos számot ért meg, de err l azok is megemlékeztek, akik sohasem vehették a kezükbe. A lap nevével kétszeresen figyelmeztetett az id múlására: egyik mentoruk, Szabó Zoltán Bibó István írásainak a szellemét idézte, ifjú szerz i már József Attilán n ttek fel és a forradalommal lettek feln ttek: kijátszani, vagy felhasználni
ket nem lehetett. Az angliai
irodalmi alkotói csoport szimbolikus feln tté avatását jelentette, hogy 1963ban rövid id re Londonban járt Illyés Gyula, és barátai bemutatták neki az ígéretes fiatalokat. A több irányból érezhet közös közösségalapító szándékot végül – fegyverbarátsággá edz dött párosban – a londoni Czigány Lóránt – könyvtáros (British Museum), kés bb irodalomtörténész - és Siklós István – rádiós (BBC), költ , szanszkritológus – váltotta cselekvésre, amikor 1964 decemberében meghirdette a Kör programját. Az „összever dmény” névadását viták el zték meg, mert meg kellett fontolni, milyen emblémát emeljen maga fölé egy többirányú szellemi vállalkozásba kezd értelmiségi csoport. A K rösi Csomát többen elvetették, Mikes Kelemen, Bornemissza Péter és Bessenyei György neve már foglalt lévén Szepsi Csombor Márton mellett döntöttek. A
névválasztásból
és
a
kör
beköszönt jéb l
adekvát
önmeghatározást lehet kiolvasni:"A Szepsi Csombor Kört olyan fiatal értelmiségiek alapították Londonban, akik 1956-ban - Szepsi Csombor Márton (1595-1623), az els magyar útleírás szerz jének szavaival messze idegen földekre … látni, hallani, tanulni, értelmet venni minden tartóztatás nélkül elindultak. A Szepsi Csombor Kör egyetlen célja az anyanyelvi m veltség ápolása külföldön; ezt irodalmi m sorok rendezésével és
35
könyvkiadói tevékenységgel valósítja meg.”72 A szervez munkába egy darabig közvetlenül bekapcsolódott Cs. Szabó Londonban él fia, András is. Cs. Szabó örömmel hallotta, hogy a fiatalok rá is számítanak a jelent s vállalkozásban, és szó szerint vette, hogy közös áldozathozatalt várnak a tagoktól. A bemutatkozó els el adást
tartotta Shakespeare politikájáról.
Nem váltott ki bel le ellenérzést az sem, hogy már e témaválasztással határozott nézeteit érvényesítette a fiatalok csoportja: a múltról igen, a jelenr l nem politizáltak: Shakespeare jöhet, aktuális megemlékezések politikáról – még Churchill halála sem. A Szepsi Csombor Körnek a Hollandiai Mikes Kelemen Kör volt melegágya, és egyes területeken testvér körré válva részben ugyanazt a réteget szólították meg kés bb. A Mikes tágabb körb l verbuválódott közönségével a tanulmányi napokon, ezeken a sajátos m fajú emigrációs szabadegyetemeken volt alkalma találkozni a Szepsi Csombor bels magjának. Czigány Lóránt az 1960 után nagy hatású intézménnyé kifejl dött HMKK (1951) jelent ségét abban látta, hogy 1959-t l módszeresen
segítették
a
közelmúlt
traumáinak
a
feldolgozását,
gondolkodásbeli támaszt nyújtottak a fogyasztói társadalom el retörésével szemben, és pontosan beszéltek a magyarországi helyzetr l, a megmaradás lehet ségeir l.73 A Szepsi Csombor Kör hasonló szellemi er térben mozgott, de egyszerre jellemezhet kulturális körként - érték rz szerepben - és kultúrateremt ként, ha figyelembe vesszük, hogy sz k magjába jelent s alkotók tartoztak, akik a nyugati magyar irodalmat és irodalmi életet meghatározóan alakították. A londoni Kör nem rendezett tanulmányi napokat, de legalább negyedévente sajátos m fajú esteket tartott: el re meghirdetett témában, megnevezett el adóval, mediáló levezet elnökkel, közrem köd vel vagy szerepl kkel; gondos el készület és felkészülés alapján, legyen szó ünnepr l, 72
könyvbemutatóról,
kerekasztal
beszélgetésr l
vagy
CZIGÁNY Lóránt, Független szellemi fórum, Pilinszky Nyugaton (A Szepsi Csombor Körr l I-II.) = Gyökértelen, mint a zászló nyele, Bp., 1994, Szabad Tér, 202-240. 73 U , A Mérleg jegyében Továbbjutni; ÚL 1967, 5.; 1977, 1.
36
útibeszámolóról. M ködése nemzedéknyi idejére így több mint száz est jutott, s így is volt kapacitása kitölteni a keretek nagy részét saját szellemi er b l, s t a meghívottak esetében is kerülték a min ségi engedményeket. Mivel
sikerült
összegy jtenem
ennek
a
sok
szerepl t
m sorfolyamnak a legf bb adatait, már a küls
mozgató
tények alapján
visszaigazolhatom Czigány Lóránt és nemzedéktársainak a szándékát: ennek a körnek a horizontja tágas, sem a hazai kortársak, sem a külföld el tt nincs restellnivalójuk. A kör alakítói úgy gondolkoztak, mintha nemcsak saját nyugati közösségüknek tartoznának elszámolással. Ez a mozzanat választotta el a Szepsi Csombor Kört minden olyan egyesülett l, társaságtól, amely az emigráns lét nem tudatosított, vagy ösztönösen (netán vakon) politizáló felfogásában
vállalta
szándéknyilatkozatának
magyarságának 74
az
ápolását.
A
Kör
a legtömörebb változata, „az anyanyelvi
m veltség ápolása külföldön” szintén fontos elkülönít
mozzanat volt a
többi társkörhöz képest. A Körnek közös megegyezésre nem volt bejegyzett tagsága,
alapszabálya;
gazdasági
ügyeit
és
gyakorlati
teend it,
könyvkiadásának szakmai és szervez munkáját saját er b l végezte. Tevékenységének garanciája volt, hogy két egymást jól kiegészít
és
mindvégig együttm köd szervez állt a Kör élén (Czigány Lóránt és Siklós István személyében), akik az említett feladatok oroszlánrészét magukra vállalták. A könyvszerkesztést, kiadást rendszerint Czigány Lóránt.75 A Kör
74
" A Szepsi Csombor Kört olyan fiatal értelmiségiek alapították Londonban, akik 1956ban - Szepsi Csombor Márton (1595-1623), az els magyar útleírás szerz jének szavaival messze idegen földekre … látni, hallani, tanulni, értelmet venni minden tartóztatás nélkül elindultak. A Szepsi Csombor Kör egyetlen célja az anyanyelvi m veltség ápolása külföldön; ezt irodalmi m sorok rendezésével és könyvkiadói tevékenységgel valósítja meg.” 75 A SZCSK kiadványai – magyar sorozat: SIKLÓS István, ember5húrral, 1968, HANÁK Tibor, Ideológiák és korunk, 1969, FORRAI Eszter, Faágak tánca, 1969, GÖMÖRI György, Átváltozások, 1969, ANDRÁS Sándor, Rohanó oázis, 1970, ANGYAL Dávid, Emlékezések, 1971, WAGNER Lilla, A negyedik Pet fi, 1972, CZIGÁNY Magda, Néz a képben, 1973, CS. SZABÓ László, Pokoltornác, 1974, RÉVAI András, A túlsó partról, 1975, HORVÁTH Elemér, A homokóra nyaka, 1980, KARÁTSON Endre, Színhelyek, 1980, ANDRÁS Sándor, Mondolatok, 1981, SIKLÓS István, Csönd erdeje el tt, 1981, FERDINANDY György, A mosoly albuma, 1982.
37
két atyai támogatója (Szabó, Zoltán, Cs. Szabó László) az emigráció politikai és f leg széls séges táborán kívül minden irányban rendelkezett olyan elfogadottsággal, vagy tekintéllyel, hogy kapcsolatrendszerük megkönnyítette az 56-osok amúgy is hosszú ideig természetesnek vett átjárását az irodalmi csoportok között. A Kör így a nyugati magyar irodalom és értelmiségi csoportosulások, fórumok rendszerében igen szerencsésen helyezkedett el. A Szepsi Csombor Körb l a protestáns egyházak által támogatott Evangéliumi Ifjúsági Konferenciákra Cs. Szabóval a református Siklós István utazgatott, az EPMSZE elnöki tisztét is
örökölte; a Pax Romana-
vonalat a volt piaristának számító Czigány Lóránt és Kabdebó Tamás képviselte. Sárközi Mátyás eljárt Luganóba a SMIKK rendezvényeire, Gömöri György, Czigány Lóránt és Sárközi szoros kapcsolatokat tartottak fenn a bécsiekkel (Bornemissza Péter Társaság, Bécsi Napló). Gömörinek kit n kapcsolatai voltak a lengyelekkel, Amerikával és az amerikai PENnel, Sárközinek átjárása volt London minden kultúrkörébe és PEN-klubjába. Az Irodalmi Újságba valamennyien írtak, amíg személyes ok nem volt az elfordulásra. Szabó Zoltánt Svájcba Sándor András kísérte, kés bb Josselinbe Czigány Lóránttal utazott. A Hollandiai Mikes Kelemen Kör tanulmányi napjain Albert Pál és Karátson Endre, a m helyes Papp Tibor és Nagy Pál csatlakoztak a Körb l átjáró Czigány Lóránthoz és Czigány Magdához, Neményi Ninonhoz. Czigány részt vett a MM napjain, hazajárt a párizsiakkal az Anyanyelvi konferenciára, és kezdeményez ként részt vett a Nemzetközi
Magyar
Filológiai
Társaság
Karátsonnal, Kibédi Varga Áronnal együtt.
munkájában
Gömörivel,
A Kör vonzáskörébe és
ízlésvilágába tartozó párizsi Albert Pálon és Karátson Endrén kívül az Európából áttelepültek is jelen voltak ebben körben, legalább is felolvasott
Angol sorozat: Lóránt CZIGÁNY, Hungarica, Catalogue of the Béla Iványi-Grünwald Collection, 1967. Magda CZIGÁNY, Hungarian Literature in English Translation Published in Great Britain 1830-1968, 1969. Márton FEKETE, Prominent Hungarians Home and Abroad, 1979.
38
m veikkel, mint András Sándor, Ferdinandy György és Cs. Szabó kedves költ je, Horváth Elemér Mahopacból (USA). Siklós István kapcsolatot jelentett Határhoz, de jóban volt Cs. Szabóval, pedig atyai barátja csak késve fedezte fel különös lírájának az értékeit. Kabdebó Tamás „ceremóniamestere” volt Határnak (ezt öniróniával önmagáról Gömöri mondta), de Cs. Szabóval emiatt nem szakadt meg a barátságuk. Czigány Lóránt nehezen jött ki Gömörivel és Határral, de természetesen mindkét költ nek rendeztek esteket a Körben. Az amerikai Berkeley Egyetem katedráján az angliaiak egymásnak adták a kilincset a hatvanas években: Neményi Ninon, Gömöri György, András Sándor, Czigány Lóránt. Ebben az „ötven huszár” esetére emlékeztet vázlatos helyzetben két dolog t nik fel a megfigyel nek: az irodalmi élet intenzitása és fesztelen szabadsága. Elgondolkodtató tény, hogy a Szepsi Csombor Kör (London) Borbándi Gyula A magyar emigráció életrajza 1945-1985 c. könyvében76 mindössze egy oldalnyi terjedelemben szerepel, míg Albert Pál a nyugati irodalom egyik mértékadó kritikusa szerint (1975), a Szepsi Csombor Körben ott van az emigráns irodalom legjavának legalább kétharmada.77 Az eltérésben az emigráció és a nyugati magyar irodalom különböz sége és más-más értékvilága tükröz dik, ez ma már történelmi távlatból ellen rizhet
kérdés. Borbándi Gyula az aktív emigrációs tevékenység
mércéjével mért, krónika jelleg
feldolgozásaiban törekedett arra, hogy
széles, népfront-jelleg mozgalomként érzékeltesse a korosztály nagy tetteit, de nyilvánvalóan téved, aki a nyugati magyar irodalom er feszítéseit csak egy dimenzióban látja. Az 56-os nemzedékbe tartozó Albert Pál az irodalmi teljesítményre és a szellemi kisugárzásra alapozta ítéletét, különös figyelemmel arra, hogy a Kör lényeges szerepet játszott az emigránslét sajátosságainak, öntudatának
76
Borbándi Gyula, A magyar emigráció életrajza 1945-1985, Európa Kvk, Bp, 1989, 112. ALBERT Pál, Visszatér k köszöntése = Az embernek próbája, Amszterdam, HMKK, 1976, 50. HMKK= Hollandiai Mikes Kelemen Kör. A kritikus Bikich Gábor és Csokits János költ i estjér l tudósít (1975). 77
39
a fejlesztésében, de nem hordozta valamiféle diaszpóra-tudat rész-látását.78 Ebben a Kör összetétele, a londoni háttér, a tanácsadó és szervez i alappáros szerencsés konstellációja és a többi emigráns – nyugati kultúrkörhöz,
társasághoz
megengedett
szabad
átjárás
is
nagyban
hozzájárult. Az anyaország kultúrájával fenntartott állandó kapcsolat, végs soron mindebb l következett. A Szepsi Csombor Körnek saját elgondolása volt arról, hogyan vállalhatnak részt az otthon maradt kortársakért, ebben a tekintetben inkább a
lengyel
gyakorlatot
követték,
mint
az
él
magyar
emigránshagyományokat. Czigány Lóránt akadémiai doktori disszertációja alapján a lépéstartás, a plafonfeszítés és az állandó korrekcióigény sajátos hármasában lehet összefoglalni e korszer sített emigránsmagatartást. A legels , hogy a hazával a lehetséges összes csatornán tartották a kapcsolatot. Kézb l kézbe adott hírekkel és könyvekkel, könyvajándékozással, a rádiós lehet ségek
bekapcsolásával,
válogatott
magyar
szerz k,
el adók
bevonásával, az angol kapcsolatok kulturális szolgálatba állításával, a hazai irodalom szemlézésével. Az igény egyszerre fogalmazódott meg 57-58-ban a fiatalok lelkiismeretében és a tanácsadókban. E munkából Cs. Szabó László külön is kivette a részét, hiszen aki Londonban megfordult, igyekezett találkozni vele.
mindenkit kifaggatott és felhasználta e
szellemi csempészforgalmat honi könyvek beszerzésére vagy könyvcserék lebonyolítására. A „plafonfeszítés” Péter László (London) történész által elnevezett taktikája ugyancsak az értelmiségi „légtér” tágítása, de már a honi
közbeszéd
lehet ségeikkel
befolyásolására. (rádiózás,
írás),
Az a
id sebbek
mindvégig
középnemzedék
saját
magyarországi
tájékozódásaival, jelenlétével is igyekezett növelni a hazai értelmiség horizontját. Kés bb, 1970-t l f ként Czigány Lóránt belevitte a nyugati magyar irodalomról való beszéd kényszerét az Anyanyelvi Konferencia kereteibe és onnan az irodalomba, így hozzájárult a közelítés már kétoldalú
78
Ez volt a Kör leglényegesebb tudatformáló tényez je.
40
mozgásához, amely 1980-ban kezd dött, Cs. Szabóval, és elég sok fejtörést okozott a kései aczéli kultúrpolitikának.79
„Csé” a fiatalok között Cs. Szabó László, népszer
megszólítással „Csé”, aki Angliában
másodszor élte meg a romantika felszámolását maga körül, közelr l és jól látta a fiatalok horizonttágulását az atomkor viszonyai között. Saját fiával, az utazó „világpolgárral” folytatott terjedelmes beszélgetésében pedzett ilyen gondolati eltolódásokat. Sajnos ez a Római muzsika párdarabjának szánt írás kimaradt a kötetekb l szerkeszt i megfontolások miatt, és azóta kallódik. A Szepsi Csombor Kör 25 éve alatt a londoni Lengyel Klub dísztermében80 százkét (102) alkalommal rendeztek találkozót, estet, el adást,
megemlékezést,
vitát
vagy
beszélgetést,
esetleg
önálló
bemutatkozást, könyvnapokat. A programoknak Cs. Szabó legalább a tizedét kitöltötte, pedig a hetvenes évek második felét l már gyakran betegeskedett. El adott Shakespeare-r l és a magyar koronaküldésr l, római élményeir l és a Római muzsikáról, 1977-ben beszámolt New York-i látogatásáról, bemutatta új könyveit, felolvasott saját verseib l, és szívesen segédkezett mások szövegeinek interpretálásában; bevezet t és köszönt t mondott, hozzászólt és vitatkozott, kérdezgette a hazából érkezett vendégeket.81 A kávéházi asztalt és a katedrát egyaránt jelentette számára ez az ért londoni közönség, amelyet küldetésének lezárulása után a nyugati 79
A nyugati magyar szellemi élet és irodalom hatása és tekintélye okozta, hogy az emigrációval már tervszer en kellett számolnia a hatalomnak, ezt a titkos feljegyzések igazolják. 1980-ban er s emigráns élénkülést lehetett tapasztalni: 250 értelmiségi nyilatkozatot írt alá a lengyel beavatkozás megel zésére; létrejött a Recski Szövetség; az amerikai magyartanárok egyre szervezettebben, aktívabban léptek fel; az USA-ban megalakult a Demokrata Internacionálé (Csicsery-Rónai); az Occidental Press kiadta „A forradalom Tanúi beszélnek” c. magnófelvételt. Borbándi el adást tartott Mit ér az emigráció, ha magyar? címen. 80 55 Prices Gate Exhibition Road London SW 7 81 A Szepsi Csombor Kör alkalmairól gy jtött és rendszerezett anyag saját gy jtés, publikálatlan.
41
magyar irodalom négy fontos m helye között tartott számon minden krónikás. Cs. Szabó személyes hatása kétirányú volt: a felnöv fiatalokkal munkaközösségben, mint hajdanán a Nyugatosoknál, egyfajta min séget honosított meg a nyugati magyar irodalom és m vel dés rz helyein82. Ezt igyekezett a diaszpóra és Magyarország, s t a határon túli magyarok felé szétsugározni nyomtatásban és az éteren át: a Katolikus Szemle és a Látóhatár, Új Látóhatár hasábjain, azután az Irodalmi Újságban és a Magyar M helyben, a Szivárványban és talán még nagyobb közönségnek a BBC rádióm sorokban.83 Külön területe és él
terepe volt a vitának és a párbeszédnek a
nyugati magyar m vel dés 'tanulmányi hetek, napok' néven meghonosított rendezvénysorozata a Hollandiai Mikes Kelemen Körben, a Pax Romana ifjúsági konferenciáin, a svájci (kés bb SMIKK) kultúrkörben, az evangéliumi konferenciákon és az ebb l kiemelkedett Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem alkalmain. Mint kedvelt és invenciózus el adó, Cs. Szabó László a hatvanas évekt l kezd d en folyton úton volt szabad idejében:
a repül
tanszék – szerette mondani – talán mert az
korosztályának ez a megoldás annyira újszer volt. El adó társai nagynev magyar tudósok, történészek voltak, mint pl. a vallás- és ókortörténész Kerényi Károly, akivel rögtön 1959 és 61 között együtt rakták le a kinti élet szellemi alapköveit a fiatalok számára.84 Az
új
nemzedék
vitakészsége
vagy
kritikája
Cs.
Szabót
felvillanyozta és újragondolásra késztette – mindenkor feltétlen híve volt a nyílt szellemi vívásnak. Véleménye az volt: az emigráns a föld sója, teljesítményének
felmutatásával
és
a
hazai
torzult
szellemiség
korrekciójával lehet hozzájárulnia a haza hírének a gyarapításához. Ezt a nézetét egyébként szokatlanul erélyes hangon már 1951-ben közzétette a 82
Babitsi örökség ez Cs. Szabó számára, ld: „a Nyugat és köre már régen kényszerült átvenni azt a szerepet, ami voltaképp egy Akadémia szerepe…” = BABITS Mihály m vei II. Esszék, tanulmányok, Bp. Szépirodalmi, 1978, 49. 83 Nyugdíjazása után Cs. Szabó L. bedolgozott a SZER adásaiba. 84 KERÉNYI Károly, Hangunk a világnak, IÚ, 1962. júl. 15. 1 és 3.
42
Hungária c. lapban, akkor a látókör felszabadítására szánva, az el z emigrációk hiábavaló „önegyletesdije” ellen. Ha a diákként érkezett írójelöltek társadalmi-politikai orientálásában, a ’hazán kívüli h ség a magyarsághoz’, az extraterritoriális tudat kialakításában Szabó Zoltán, a szellemi – és írói felel sségvállalás felébresztésében Cs. Szabó László volt egyik világítótornya a kiérkezett fiataloknak. Ferdinandy György jegyezte fel A század tanúja cím
recenziójában ennek az „osztályf nöki”
programnak a megvalósulásáról: "Kevés ember lehet nálam hálásabb 56-ért; a ma már középkorú, 2 nyelv nemzedék olyan szellemi hazát kanyarított körém… amilyet én otthon is kívántam magamnak". 85 A magyar emigráció történetében valóban példa nélkül való fejlemény, ami az 56-os diákok legjobbjaival történt. Demokratikus szellemiség és kritikus szem , a modern kor iránt érzékeny, a befogadó ország értelmiségével egy sorban képzett, két vagy több kultúrába beilleszkedett (emigráns eredet ) értelmiség vált az 56-os egyetemistákból. Az els posztkommunista értelmiség, amelyik párhuzamosan létezett a még m köd szocializmus korszakával, a nyugat szellemi közegében és legjobb nívóján. Ennek jelent ségét a reform-kommunista vagy ellenzéki, ill. emigrációban él
más közép-európai intellektuelek talán hamarabb
megértették, mint maga az itthon maradt hivatalos Magyarország. Az el dökt l megkülönböztette
ket az emigrációs magatartás
másfélesége: nem képviselni, hanem szolgálni akartak, mégpedig az idegenben látott, hallott tudománnyal, akárcsak a néhai peregrinus diákok. Ilyen
értelemben
tanulmányútnak
tekintették
kint
tartózkodásukat,
függetlenül attól, hogy milyen módon térhettek haza. A jelen megértéséhez pedig nem az aktuális politikai cselekvés, hanem a történelmi megértés példáihoz folyamodtak, s ehhez az angliai emigráció el z
hullámaiban
érkezettek között b ven volt minta (Iványi-Grünwald Béla, Cs. Szabó, Szabó Zoltán). 85
söket és társakat kerestek és találtak bizonyos magatartás-
FERDINANDY György, Az Osztályf nök Úr emlékezete, Forrás. 2005. nov. U , A század tanúja, ÚL, 1984, 1, 116-119.
43
fajtákban
k, akik különben apátlan nemzedéknek mondták magukat,
szuverén gondolkodásukat jellemezve. Egyikük - másikuk története sorsszer : ketten közülük (Gömöri György és András Sándor) a magyar egyetemisták forradalmi nyilatkozatát juttatták el az Oxford Mall, a Manchester Guardian, a Daily Telegraph hasábjaira, és így kerültek egy úttal az egyetemekre véglegesen - diáknak. Amilyen hirtelen váltak politizáló feln ttekké a forradalomban, ugyanezen módon fordultak a politikától a szellem és tudás felé, anélkül, hogy cserbenhagyták volna ötvenhatot. E folyamat meger sítésében és támogatásában volt az „örök peregrinus”86 lelkület
Cs. Szabó László írónak, hallatlan szerepe.
Esszéiben, tanulmányaiban és új m fajú írásaiban (hangjáték, prózavers) és el adásain mindvégig sajátos horizonttágítást végzett. Példát mutatott a fiataloknak a felfedez kíváncsiságra, és követte ket a felfedezések és a modernizmus útjain, legalább kíváncsiságból a Magyar M helyt l az Arkánumig és a Szivárványig87, kritikával szolgálta saját hangjuk megtalálását. Minden pénzét utazásokra vagy könyvekre költötte, és két-három évenként megírt, összeállított egy-egy kötetet, amely mind tágasabb körökben járta körül visszatér témáit: 1960: Halfej pásztorbot (görög úti élmények ); 1963: Ország és irodalom (magyar irodalomtörténet); 1966: A nyomozás (szentföldi utazás); 1968: Hunok Nyugaton (Illyés Gyuláról); 1970:Római muzsika; 1972: Száz arany esztend (angol festészet); 1973: Pet fiék; 1974: Pokoltornác (prózaversek); 1976: Gyanútlanok (öt hangjáték, egy elbeszélés); 1977: Két tükör közt (beszélgetések a századról és az irodalomról); 1979: Vérz fantomok (elbeszélések). Könyveiben „nem leírja, konkrét részletekb l összerakni vagy meghatározni igyekszik a
86
CS. SZABÓ László, Peregrinus hazatér ben, Kortárs, 1981, 8. U , Kétnyelv en - kett s kötésben, uo. 1983, 4. 87 A Magyar M hely párizsi neoavantgárd folyóirat, az Arkánum neoavantgárd dekonstruktivista amerikai magyar folyóirat, a Szivárvány, Mózsi Ferenc chicagoi középutas irodalmi folyóirata.
44
tárgyát, hanem a maga élményét adja át róla, leplezetlen szubjektivitással, szenvedélyes gesztusokkal, intuitív szépírói eszközökkel, önmagát is belekomponálva, s t beledramatizálva a képbe.”88 A 20. században a valóság túl sok tudással ajándékozta meg az embert, aki ezért gyakran menekült ez el l. Cs. Szabó László életrajzi kötete címének szánta eredetileg és szívesen nevezte magát a század tanújának, mert benne utolsó percig élt a kíváncsiság és a megértés vágya. Magatartásának és esszéírói munkásságának a tizenkilencedikb l a huszonegyedik századba átvihet
értéke, hogy örökösen a nagyobb, a
mélyebb, az id ben érvényes összefüggések felé terelte olvasói figyelmét, miközben sohasem mondott le a részletek bizonyító erej felvillantásáról. Ami a kultúra meglév
készletéb l rendelkezésre állt, azt sohasem
érvénytelenítette, de fogékony lévén a felfedezésekre, mégis valamiképpen újat mondott vagy láttatott.
Hazatérés - Üzenet könyvekben Noha az aczéli korszak kultúrpolitikája szeretett volna eredményeket felmutatni az „olvadásban”, nincs az a politikai berendezkedés, amelyiknek eszközéül szeg djön a fentebb jellemzett gondolkodás. Ezért hatott szinte megkönnyebbülésként a hír azok számára, akik ismerték, hogy Cs. Szabó László m veivel, életm vével, levélhagyatékával és könyvtárával az 1980as évt l kezd d en lépésenként hazatérhet. De ez a történet szintén külön fejezetet érdemelne. Legel ször tehát a magyarországi hivatalosság gondolt arra, hogy tájékozódni kellene, milyen feltételekkel lehetne kiadni Cs. Szabó László Shakespearetanulmányait. Az emigrációval kapcsolatos terveket (gondosan pontokba szedve) a magyar titkosszolgálat készítette, valamikor 1970 körül.89 Ha Cs. 88
VAJDA Miklós: Cs. Szabó László – Egy író, három élet. Újhold évkönyv, I-II, 1987, 1. 222–247; 1987, 2. 286–319. 89 Az anyagot a „Dover” angliai magyar emigráns dossziéban található a Történeti Hivatalban, 1971-es bejegyzés rajta: „évek óta nem került anyag berakásra , nincs
45
Szabó László kezébe juthatott volna ez a dokumentum, bizonyára elismer en gratulál az urak hozzáértéséhez, mert valóban páratlan értéket halmozott fel a m veiben. Cs. Szabó László saját akaratából, hazajövetelét feltételekhez kötve (1. ha a magyar hadsereg nem vonul be Lengyelországba, 2. szabadon megjelenhet itthon) jött haza, Magyarországra. 31 év után legel ször 1980ban és azt követ en még négy ízben, Budapesten váratlanul bekövetkezett halála el tt. Elhatározását jól megfontolta, mert az emigráció íratlan szabályai szerint, amíg az ország nem dönthet szabadon önmagáról, emigráns legfeljebb súlyos magánokból tesz engedményeket. Az emigráns jobboldal évekig értetlenkedett és mocskolódott éppen erre hivatkozva. Legels
útja Nagycenkre vezetett és ismét itthon érezte magát. Az
emlékidéz
hegyaljai körúton eldöntötte, hogy – ha nem nyugodhat a
Házsongárdi temet ben – testét Sárospatakon helyezzék örök nyugalomra, mert hiszen könyvtári hagyatékának az
rzését szintén elvállalta a
református Nagykönyvtár, akkor a Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gy jteményeinek autonóm intézményeként.90 Cs. Szabó László lépése tett volt a maga idején, a nyugati irodalom tekintélyes képvisel jének gesztusa – nem a hivatalos Magyarország, hanem a magyarság (írók-olvasók), az irodalmi nemzet felé. Kifejezte és könnyen megértette ezt a hazaiakkal, hogy az író vendéglátója két ízben Illyés Gyula mint magánember volt. Temetése 1984 októberében Sárospatakon az akkori
jelent sége további fenntartásának. Demtsa Pál MNVK alezr. csop.f. i.h. –nek köszöni az anyagokat Rajnai Sándor f csopf. r.ezr. Fontosabb tételei: BM III/I-1-B. alosztály, összefoglaló jelentés, 1966; „Költ ” fed nev személy jelentése 1967. máj.4-jún. 12-ig; jelentések a III/II. csoportf nökség részére 1967. okt.; „Emigráció” címmel hat pontos cselekvési program 10 oldalas emlékeztet vel, amelyben Cs. Szabó a 3. helyen szerepel: „Megvizsgálni Cs. Szabó Shakepeare - tanulmányait, kiválasztani azokat, amelyek itthon kiadásra alkalmasak lehetnek és mérlegelni esetleges kiadásuk célszer ségét.”1967. okt. 24., nov.1., dec. 6.:jelentés Illyésr l és a Szepsi Csombor Körr l, annak szerepér l, 69/Y494/67. Beépített személy: Szabó Zoltán és Cs. Szabó L. fogorvosa, de az anyaga nem értékelhet . 90 BARANYAI Katalin, Cs. Szabó László könyvtára, Nyelvünk és Kultúránk, 74. (Elhangzott az író tiszteletére rendezett emlékkonferencián, Sárospatakon, 1988. okt.11.)
46
értelmiségi-irodalmi ellenzék tiszteletet parancsoló kiállása a meg nem osztható írói életút és magyar irodalom mellett.91 A hazatérés mai perspektívából már egészen másként fest. Cs. Szabó László „antennás ember”92 volt, tudása és világlátása miatt általában jó prognózisokat készített. Lépését tehát nem els sorban az öregkori nosztalgia, a búcsúzás szándéka vezérelte – jóllehet beleszámíthatjuk ezt is. Látta, hogy a nyugati magyar irodalom sorsa – min ségét l függetlenül – bizonytalan. Nem a hazaiak elzárkózása miatt, ez történelmi kérdés, hanem mert nincs (s ne legyen ! – mondta) utánpótlása a következ nemzedékekben, akkor pedig elfogy az olvasó, az a kevés is. A hazai szellemi hálózatba kerüléshez viszont jelenlétre van szükség: a könyveket kell hazahozni, azokban nem vész el a jel, az üzenet – és itt térünk vissza Cs. Szabó harminc éves gondolatmenetéhez: a kizárólag folytonosságában sebezhetetlen és oszthatatlan irodalom képéhez. 1975-ben Cs. Szabó László a HMKK találkozóján „Még vagyunk” címmel tartott el adásában,93 mérleget készítve a nyugati magyar irodalom helyzetér l, nem kerülte ki ezt az alapproblémát. Magára érvényesen azt a józanságra int tényt említette, hogy neki már ’49-ben sikerült szembesülnie azzal, hogy hontalan menekülttársai „jobbára nem is cinkostársai, hazájában sem k olvasták”. A magyarországi konszolidációval kapcsolatosan pedig kimondta: ”Ne áltassuk magunkat, 1965 és 75 között nagy változás történt a kárunkra, megviselhet gyöngébb lelkeket, még el is némíthatja. Mialatt idekint lassan morzsolódik az olvasótábor, a hazában szép csendesen elejtenek azok, akikben bíztunk s bízhattunk, mert rosszabbul ment nekik… Mindez nem jelenti azt, hogy lebecsülnek… Amit írunk, elvileg fontosabb az otthoni, mint a külföldi magyar és az idegen olvasóknak, fordításban…” Itt hangzott el az a sokat emlegetett mondat Cs. Szabó László szájából, hogy
91
CSOÓRI Sándor, Nem hiszünk a halálnak; Elhangzott Cs.Sz.L. temetésén, Sp., 1984. okt. 5. Megjelent: Cs. Szabó halálára, Alföld, 1985, 1, 84-86. VAJDA Miklós, Ex Britannia redemtio, Élet és Irodalom, 1984. okt. 5. 92 CS. SZABÓ László, Római muzsika, Bp., Magvet , 1988. 298. 93 U , Még vagyunk = Az embernek próbája, HMKK, 1976, 10-36.
47
„Ezt az irodalmat kizárólag az idegenbe települt magyar olvasók közönye fojthatja meg.94” A legels
itthoni körút 1980-ban siker- és élményözön volt.
Fényképek árulkodnak a fiatalabb hazai pályatársak rendkívüli, minden szót felszívó figyelmér l; a Képz m vészeti F iskolán tartott rendkívüli el adáson fürtökben lógtak az emberek, és a magas feszültség szellemi légkörben szinte egy szuszra megszületett a Görögökr l c. esszéfüzér váza. Erre a bravúros teljesítményre kizárólag Cs. Szabó László lehetett akkor képes – már önmagában ezért is megérte volna hazajönnie – nekünk érte meg, az olvasóknak. Szerencsére az 1970-es évek második felét l egyre súlyosbodó betegségben szenved írónak még volt ereje és ideje arra, hogy novelláiból és esszéib l köteteket válogasson, így jelent meg az Alkalom és az
rz k c. esszégy jtemény, a Közel s távol c. novellás kötet és- ha nem is
befejezetten – az említett Görögökr l és a Shakespeare c. kötet. Óriási nyeresége a magyar irodalomnak, hogy a felbomlóban lév szocialista kultúr/politika korában ezek a kötetek még a könyvtárak polcaira kerültek. Ismételnünk kell: Cs. Szabó László sárospataki temetése 1984 októberében95 még a nemzet csendes kézfogásának látszott a gyász alkalmából. Az 1990-es évek és napjaink egyre inkább piaci világában olyan kvalitásos írót, mint Cs. Szabó már nehezen lehet kiadni. A könyvekben viszont a szellemi eszencia megmarad, legalább is azok számára, akik hisznek benne. Cs. Szabó Lászlónak sohasem volt széles olvasótábora, idéztük, csak kicsi szektája. De könyvei elt ntek a boltokból és antikváriumokban bizonyos kötetei fellelhetetlenek – a szekta tehát újratermel dött. Az író pontosan tudta, hogy ha életm vének van értéke, ötvenéves kora után írta a javát, f leg 1960-tól. Az irodalomtörténet tartozik még a
94
U , i.m. CSOÓRI Sándor, Búcsúszavak Cs. Szabó Lászlótól, elhangzott az író temetésén, Sárospatakon, 1984 okt. VAJDA Miklós, Ex Britannia redemtio, Cs. Sz. L. halálára ÉI, 1984, 40; ILLÉS Endre: Pataki rekviem, uo,1984,. 41. 95
48
teljes elszámolással, de átvette és értelmezi Cs. Szabó „írói hagyatékát.”Cs. Szabó Lászlónak az emigrációban 15 önálló kötete jelent meg, nem számítva a hazatérése után Magyarországon kiadott válogatásokat. Ennek a terjedelmes életm nek a java esszé vagy annak valamely változata, tanulmánnyá fejlesztett képz m vészeti, színházi vagy irodalmi tanulmány. Irodalomkritikusi termése folyóiratokban maradt, publicisztikája a BBC hangszalagjain96 és lapokban, levelezését – rendelkezése szerint - a Pet fi Irodalmi Múzeum rzi. Vállalt szerkeszt i, fordítói feladatokat, el szókat írt külföldi válogatások elé, tartotta a kapcsolatot az emigráció mindeneseivel. Londoni lakása kiköt pontja volt a hazai irodalomnak: ide érkeztek eligazítást kérni és tanácskozni a barátok, tiszteletüket kifejezni a fiatalok, és szavaiból er t meríteni a leszakadt részekb l a kisebbségi sorban él k, minden korosztályból. A londoni lakás97 garázsában elhelyezett tizenegyezer kötetes Cs. Szabó-könyvtárnak volt/van egy olyan szelete, amely a magyar irodalom korrekciós ösztönér l tanúskodik. A hazából dedikálással vagy egyenesen a kiadótól, ajándékként küldött könyvek kirajzolnak egy olyan min ségi térképet, amely a korabeli hivatalos értékrendt l eltér képet mutat. A Cs. Szabó-
könyvtár
polcain
a
sárospataki
Református
Kollégium
Nagykönyvtárában így a magyar irodalomnak a valójában sohasem volt egysége tapasztalható: nincs feldarabolva, letagadva a múlt, az írás rangján mindenki bekerülhet határon innen és túl, világnézett l függetlenül. A könyvgy jtemény egésze pedig egy olyan írói életm höz tartozó szellemi háttér anyagi hordozója, amely képes lehet az id k hullámverésén átmenteni a magyar és az egyetemes, f leg az európai kultúrához tartozó humanista értékeket. A könyvtár blokkjai és rétegei az alkotó munkájához kapcsolódóan
jöttek
létre,
de
végül
a
gy jtemény
egésze
egy
szisztematikusan építkez , öt nyelven olvasó író állásfoglalása a m veltség és m vel dés értékeir l és lehet ségeir l. Az embert szolgáló humán tudás 96
A felvételek egy része, rendezetlen állapotban az OSZK Történeti Interjúk Tárában található. 97 TÓBIÁS Áron, Cs. Szabó László londoni otthonai, Olvasó Nép, 35. 1988, X, 1.
49
kiválasztása a tradícióból. Mivel a gy jteményt adományozásával tudatosan a hazai ifjúság hasznára akarta fordítani, ez a peidagogos lelkület
író
legf bb üzenete a jöv nek.
Kortárs tabló elt n ben Ha id leges retusálások után ismét a magyar irodalomnak az Erdélyit l és Sinkától Szentkuthyig végigrajzolható tablójára szeretnénk visszahelyezni Cs. Szabó Lászlót, a negyvenes években valahol középen, a Babitstanítványok, Illyés Gyula, Halász Gábor és Szerb Antal között; Márai Sándor közelében lenne a helye. Kéznyújtásnyira Sárközi Györgyt l és Szabó L rinchez, rálátással Németh Lászlóra és József Attilára, egy szemhunyorításnyira Tamási Árontól. Az esszéíró Halász Gábor, Szerb Antal, Hevesi András és a költ Sárközi György személyében Cs. Szabó pályatársait és barátait veszítette el a háború végére. Nemzedéki búcsúja 1946-ban a Két part c. esszékötetben a társaknak és a háború el tti kor jobb kilátásainak egyaránt szólt: a demokratikus és liberális polgári irodalom (Nyugat) és a népi mozgalom (Válasz) hagyományait, értékeit egyaránt vállaló nemzeti-liberális összefogás (Magyar Csillag) reményeit temette Cs. Szabó. Min ségelv ember lévén, e korszak két költ jér l (József Attila, Szabó L rinc) már a Magyar Rádió irodalmi osztályának vezet jeként megérezte, hogy az
verseikben fordult egyet a magyar költészet finom
szerkezete: ez az irodalomtörténeti értékelés ma is helytálló. Márai kezdetben Cs. Szabó irányt je és példája volt, kés bb már nem várta t le a kor nagy magyar regényét, és az emigrációban sem kerültek közel egymáshoz. Németh László prófétai lobogásával Cs. Szabó sohasem tudott azonosulni, de mindkettejüknek jelent s szerep jutott a nemzedék formálásában, ezért gyakran kerültek vitába egymással. A magyarság szerepének európai megítélésér l - évtizedekig tartó viták után – végül rokon gondolatot konstruáltak: „egy népnél sem vagyunk alábbvalók.
50
Önítéletünkben tartsunk ki mellette. Tud rólunk a világ annyit, amennyit: minél több, annál jobb, de mi els sorban egymásért vagyunk.98” Illyés Gyula és Cs. Szabó László között köt d
barátsággá
izmosodott az a kölcsönös tisztelet, amely a harmincas évekt l nemzedéki, olykor komoly fegyvertársi viszonyban tartotta
ket. Amikor a hazai
irodalom tekintélyének számító Illyés hol lopva, hol félszabadon felkereste az emigrációban él Cs. Szabó Lászlót, a nyugati magyar irodalom vitán felül álló íróját Londonban (vagy útközben máshol), mindig egy szét- és kettészakított kép összetartozó részeit illesztgették egybe tudatosan. Ahogyan 1964 végén Bécsben, Cs. Szabó szerz i estjén a Palais Pálffyban egy függöny mögül kifelé fülelve végig ott ült Illyés, úgy figyelt a hazai magyar irodalom a független kintire, különösen 1956 után. Cs. Szabó László 1962-ben Hunok Nyugaton címmel írta meg közös, háború utáni emlékeiket, így fejezve ki az „összetartozás-tudat” kölcsönösségét. A nemes gesztust a népi mozgalom író-publicistája, Szabó Zoltán, kettejük közös barátja kezdeményezte – így formált szerepekb l sorsot a történelem. Az emigrációs pályaszakasz képzeletbeli csoportfényképén ugyanis mindenképpen a londoni sorstárs és (még itthonról) barát, Szabó Zoltán állna közvetlenül Cs. Szabó mellett. Kiegyensúlyozott és kiegészít szerepkörben
k ketten minden módon segítették a nagy-britanniai és a
vonzáskörükben él
fiatalabb és ötvenhatos pályatársakat, hogy olyan
szellemi hazát teremthessenek maguk köré, amilyenr l otthon álmodni se mertek, hiszen
k már a befogadó országbeli nemzedéktársakkal is
osztozhattak a látóhatár tágasságán. A hatvanas évek közepére folyóiratok m ködtet i és szerkeszt i, az értelmiségi és ifjúsági körök, ill. tanulmányi napok és hetek szervez i alakították ki a magyar irodalom önálló intézményi kereteit Nyugaton.
k,
mint Békés Gellért, Borbándi Gyula – Molnár József, Méray - Enczi, Papp Nagy, a Hollandiai Mikes Kelemen Kör és az Európai Protestáns Magyar 98
CS. SZABÓ László, Azért is! Három beszélgetés Urbán Györggyel = H l árnyékban, uo. ua.,282.
51
Szabadegyetem vezet i, Tóth Miklós és Szépfalusi István, továbbá a szellemi értékeiket minden lehetséges fórumon a diaszpóra hasznára felmutató kiváló és tudós magyarok képeznék a nyugati magyar irodalom tablójának a hátterét: mint Kerényi Károly és a történészek, Angyal Dávid, Iványi-Grünwald Béla, Deér István, Borsody István, Hanák99 Tibor , továbbá
papok-teológusok,
egyetemi
tanárok,
magyarságkutatók
és
zenészek. Cs. Szabó László közelében azok, akik elismerték két alaptételét: (1.) hogy egyetlen magyar irodalom van, amelybe kizárólag írásaival lép be valaki, és (2.) hogy a magyar kis nép, nem engedheti meg magának azt a fény zést, hogy hamis tudata legyen önmagáról. A nyugati magyar irodalmi résztablóján a felsoroltak el terében az un. középnemzedék Bikich Gábor, Csokits János, Kibédi Varga Áron és széles sávban az 56-osokból kin tt nemzedék foglalna helyet: Czigány Lóránt, Siklós István, Sárközi Mátyás, Gömöri György, Péter László, Márton László, Krassó Miklós, Horváth Elemér, Bakucz József és András Sándor Amerikából, Karátson Endre és Albert Pál Párizsból, Ferdinandy György Puerto Ricoból, a párizsi, az amerikai neoavantgárdok, mint Kemenes Géfin; s t a konzervatívok vagy kiszakadók is. Nyugodt lélekkel odaállhatna a centrum közelébe Határ Gy z az id sebbek közül, akivel nem voltak barátságban, de a nyelvzseni mindig csodálatra késztette Cs. Szabót. Márai Sándor is ott lenne a kép egyik távoli pontján, talán biccentene. A nem magyar nyelven író liberális nemzedéktársak a történelemben-politikában jártas „Csét”; a nemzetközi hír ókortörténész Kerényi, a m vészettörténész Tolnay Károly és a BBC-beli író- és más munkatársak az európai képz m vészeti és színházi kultúrában élenjáró esszéírót, vagy a kultúrát közvetít írót exponálnák (Gara László, Tábori Pál). „Hungaromán” angol, francia és olasz írók-történészek, mint A. Macartney, G. Cushing, Mervyn Jones, Francois Gachot100 vagy Paolo 99
HANÁK Tibor, Az elfelejtett reneszánsz (A filozófiai gondolkodás a század els felében), Bp., Göncöl Kiadó, 1993. 100 Franciaország sajtó- és kultúrattaséja Magyarországon a húszas évekt l, 1949-ig a budapesti szellemi élet egyik jeles alakja, m fordító és a két kultúra ért közvetít je.
52
Santarcangeli,101 Folco Tempesti és az építész Roberto Papini102 a kultúrák tolmácsára utalnának a háttérb l. És ha jobban megnéznénk, ekkor derülhetne ki, hogy ez a kép még mindig csak egy részlet a magyar irodalomról. Egyrészt további alakok hívhatók még el
körös-körül:
erdélyiek (akiknek társaságában Cs. Szabó újra meg újra gyökereire érzett: Süt
András, Kányádi Sándor, Fodor Sándor, Sz cs Géza); hazaiak és
felvidékiek, a Vajdaságból valók és Amerikába elszármazottak – életkorra és m fajra való tekintet nélkül. A hazaiak kézfogását nemcsak Tamási és Illyés és a régi tablóról megmaradt kortársak-barátok, hozzák, Vas István és Ottlik, Weöres, hanem fiatalabbak, Mészöly Miklós, az Újhold teljes csapata, élen Pilinszkyvel és Nemes Nagy Ágnessel; Csoóri Sándor, és mindazok a hazából, akik a min ségelv , szuverén és teljes magyar irodalom folytonosságának rz jét l hitelesítést kap/hat/tak; még olyanok is, akikkel csupán a könyvek és a levelezés útján kötött ismeretséget Kazinczy és Batsányi kés i, Londonba sodródott utóda. Az biztos, hogy Cs. Szabó Lászlónak be nem tölthet , pontosan kijelölhet
helye van az
egyetemes magyar irodalom virtuális kortablóján.
I. Fejezet. MINDIG MÁSFELÉ - ÍRÓ EMIGRÁCIÓBAN - A NYUGATI MAGYAR IRODALOM Emigráció, emigráns „Az Apokalipszis négy lovasa el l futottam, serdül kengyelfutójuk voltam” – döbben rá Erdélyt l való elszakadásának iszonyatára Cs. Szabó László egy ifjúkori müncheni képtárlátogatáson, melyet a német 101
Fiume, 1909. jún. 10. - költ , író, m fordító, történész. Anyja magyar volt. Tanulmányokat olasz nyelven publikál, verset magyarul. Jelent s m fordítói tevékenységet folytat. A magyar költészetet tolmácsolja olaszul. A torinói egyetemen magyar irodalmat tanít. 102 CS. SZABÓ László, H l árnyékban, ua., uo., 110.
53
m vel désr l írt esszéjében103 idéz fel. A fokozhatatlan rettenet kifejezését önmagában felidéz bibliai utalás egy si trauma, a hazavesztés mindent felülmúló sokkját írja le a gyerekkor elvesztésével egyszerre. A feldolgozás képrendszerében a megrendülés kifejezésére a megbolydult huszadik századot, amely t kolozsvári gyermekkorából kivetette, csak egy hasonlóan apokaliptikus kor képein104 tudja méltóképpen bemutatni. Íróként Cs. Szabó gyakorló hazaveszt , egyik állandó témája a szám zöttség és a szám zött mint archetípus. Írói munkásságának a legels korszakában ifjú hontalanokról írja legels
novelláit, akik Európa neves
városaiban bolyonganak, mintegy európai álomutazóként, szerepre várva, hogy üzenjenek otthonról, mint az Erdély hercege cím
„szerepkeres ”
novellában. A téma továbbfut az els komolyabb esszéket közl Levelek a szám zetésb l
cím
korai
esszéköteten,
Az
apai
örökség
c.
novellagy jteményen, és felbukkan az 1974-es Pokoltornác prózaversei között, de ekkor már régen beköltözött az esszéíró gondolkodásába. S t, egészen pontos megfigyelés, hogy: „A szám zetés tematika áthatja Cs. Szabó egész novellisztikusnak mondható életm vét, holott
csak életének
második felét élte külföldön.”105 A tétel képletszer : A szám zött (emigráns) a föld sója. A kérdésnek tehát inkább lelki terhe van, mint elméleti, maga a beágyazás is a Biblia vagy a ’keresztény ember’, az ’ember’ kontextusába helyezi az írói tételt. Az író a lábával szavaz – fogalmazott Cs. Szabó László, amikor a szabad alkotáshoz formált jogának meg rzését nevezte meg legels okként a magyarországi hazából távozásra.
azonban sohasem az ,,emigráció írója”
akart lenni, hanem az egész magyar kultúrközösségé, s nem kívánta elfogadni
az
emigráció
aktuális
politikai
eseményekhez
kötött
gondolkodását és a gondolkodást sz kít gyakorlatát. Cs. Szabó ’Magyar író az emigrációban’; ’Magyar író Angliában’ – ezt H l árnyékban106 cím 103
U , A Képtár és tópart, Magyar Csillag, 1943. ápr. 1. 381-389. Az író Van de Weyden, Burgkmair, Dürer és Grünewald korára gondol. 105 ANDRÁS Sándor, Cs. Szabó László fikciós prózájáról, Forrás, 2005, nov, 42-56. 106 CS. SZABÓ László, H l árnyékban, uo., ua. 104
54
életrajzi esszékötetének két jelent s darabja emblematikusan hordozza. Benne élt az emigrációban és emigránsnak tekinthet , de nem emigráns író, és benne élt, s t nem hatás nélkül tevékenykedett a nyugati magyar irodalomban, de nem nyugati magyar író. Az emigrációs létállapot íróasztalhoz ültethet valakit, de nem feltétlenül válik bel le író, még kevésbé hoz létre irodalmat maga körül, a szó teljes kiterjedésében (intézmények, olvasók). Cs. Szabó tizenöt kötettel ment külföldre, igaz, még súlyosabb másik tizenöttel tért meg, de a meghatározó két els írói évtized szellemi bázisán építette fel az életm vet, m fajban, nyelviségben is példaérték színvonalon. Minden emigráció valamiképpen politikai okra vezethet
vissza,
természetesen. Cs. Szabó László író emigránslétének a megértéséhez is elég a közvetlen távozás, vagy a politikai események láncolatában okot lelni..107 Valóban igaz, hogy 1948 utolsó napjaiban kapott egy felszólító erej hivatalos táviratot Budapestr l Rómába, hogy szolgálati helyére térjen vissza. Tudomásunk van róla, hogy édesapját a megel z nehezen sikerült kimenteni a koholt vádak alól, lehet, hogy
évben csak ellene is
felhozhattak volna még valamit. Egyre több jelét észlelte az író a politikai elsötétülésnek, de már korábban megfogant a döntés a lélekben, hogy el kell viselnie a hazavesztést az írói szabadságért. Az emigráció, az emigráns lélektana, s t anatómiája108 sok ezeréves tapasztalatra hivatkozhat, egészen a történelem kezdeteihez visszamen en; archetipikus mintája Philoktetesz. De amíg a mítoszi rendben megigazul a görög h s, hiszen nélküle nem lehet gy zni Trójánál, a modern emigráns esélyei kiszámíthatatlanok, akár önként távozott, akár futnia kellett. Az emigráció azonban sokszoros csapdahelyzet, hiszen a szám zött nemcsak életének otthonos terét és szerepl it veszíti el, hanem egész addigi kulturális közegét l el kell szakadnia. Egy író kivetettsége tehát valamiféle kozmikus létállapot, különösen, ha józan fejjel elutasítja azt a pótszert, amit az 107
DESSEWFFY László, Miért emigrált Cs. Szabó László?A finn-szovjet háború és egy irodalmi rejtély,MN, 2000. április 21. 108 Paul TABORI, The Anatomy of Exile: A Semantic and Historical Study, London, 1972.
55
ellenpolitizálás
játszmái
kínálnának
számára
egy jól
kiszámítható
kisvilágban. Ez utóbbinak a keretei bizonyultak olyan elfogadhatatlan sz k játéktérnek a sors számára, hogy az író - akár a hazában, akár azon kívül - a kezdetekt l elutasította. Kizárólag a szellemi magyarság- és kultúravédelem kezdeményezéseihez csatlakozott. Cs. Szabó László íróként már 1942-ben korszakhatárt húzott a munkáiban:” Túl a dantei életút felén, csendesen nyugtázom, a nehéz id k idáig elfújta bennem a nagyigény
munkákat. Szorgalmas és nagyon
mulandó voltam az elmúlt tíz esztend ben. Remélem, … magam is megjavulok s marad valami utánam, ami a m vészet üzenete s nemcsak vita vagy helytállás.”109 A veszélyes kor kiemelten éles ellentétre feszül:m vészet (kiemelés-B.K.) vagy helytállás -, nem élet és irodalom, politika és irodalom konvencionális párfogalma közül kell választania annak, aki ugyanezen könyve elé ezt a Csokonai -mottót szegezte: az Isten…szívemre nyomta azt a stempelt, amelyhez csak seculumonként szokott nyúlni, s ezt a karakterizáló mondást festette rá: Te szabad légy! (kiemelés-B.K.) Ez az irodalom nyilvánossága el tt meger sített bels
döntés, a
kurzívval kiemelt két szó „ars poétikája” nem engedte többé semmilyen politizálásba
Cs.
Szabót.
Amit
a
versailles-i
kor
nemzedékének
sorshullásaiból a háború utáni id kben látott, végérvényesen meger sítette döntésében. Másrészt benne hallatlan er volt ahhoz, hogy fanyar mosollyal okuljon saját múltján: „az én nemzedékemnek Zuboly a kísért je, aki a zöldkeresztes n vért l a kultuszminiszterig minden szerepet maga akar eljátszani.”110 Nem így gondolkodtak azok, akik világfolyamatokkal szemben akartak hazai ellenpolitikát csinálni nyugaton. A demokratikus emigráció111 nagy tervekkel várta Cs. Szabót, hiszen jó tollú publicistára és kulturpolitikusra lett volna szükség.
kitért el lük, írásaiban elutasító
iróniával szemléli az emigráns politikusok naiv álmait és egymás közötti 109
CS. SZABÓ László, Haza és nagyvilág, Bp. Franklin, 1942, 7. U , i.m. 8. 111 A 48-as, zömmel népi és szociáldemokrata vagy értelmiségi emigránsok (Borbándi). 110
56
torzsalkodásait.112 Egyik els nyugati elbeszélésében a szatirikus irodalom hagyományait követve ábrázolja az emigráns politikában dúló személyi és csoportküzdelmeket, hogy felnagyított alakjaival leleplezze hiábavaló kicsinyességüket. A következ levéldokumentum becses tanúsítvány lehet feladó és címzett részére egyaránt: Barankovics István - Cs. Szabó Lászlóhoz „Kedves Laci! Leveledet igen hálásan köszönöm. Nem tagadom: a h l világban jól esett a soraidból áradó meleg szeretet.[…] A ”Pótvizsga113” cím hozzá. Írásaid egyébként is üdít
novelládat olvastam. Gratulálok oázisok az emigráció irodalmának
Szaharájában. A lapokat olvasva, az az érzésem támad, mintha irodalmi nyelvünk vaskorát éln k. Az ember nem olvashatja a nyomtatványokat anélkül, hogy magyar nyelvérzékének megromlásától félnie ne kellene. Novellád azonban olyan színvonalon áll, mely – tapasztalatom szerint – az emigrációnak túl magas. Persze, a színvonalat azért tartani kell: a író nem bohóc, és a közönség muzsikus cigánya, ki a vendég nótáját húzza. Legfeljebb, swifti módon, olykor a nótáját húzza el, amint megérdemli. Az emigrációról kegyetlen, szinte öl igazságokat kellene elmondani, s talán más m fajban, mint a swifti, elmondani nem is lehet. Kíváncsian várom a folytatást, mely – remélem – nem marad el. Terveid és tanácsaid gondolkodásunk párhuzamosságára vallanak. […] Salzburg, 1951. május 13 -án Barankovics István”114
112
U , A csere: Irgalom, Roma, Anonymus, 1955. CS. SZABÓ László, Pótvizsga, Új Hungária, 1950, dec. 22., 29., 1951, jan, 6. 114 Dr. Papp Géza levélhagyatékából, magántulajdon. Barankovics I. újságíró, a Demokrata Néppárt elnöke, végül Amerikában élt. 113
57
Cs. Szabó magatartása abban is irodalmi és írói, hogy igyekszik fenntartani az egyetemes magyar kultúrára formált igényét és korábbi igényességét a nyelv birtoklására. A prométheuszi lázadókra megértéssel néz ugyan, de Kosztolányira tekint fel az el dök közül, mert
tudta hogyan
kell prózában kil ni a magyar szót egyenesen a gondolat szívébe. Már korai publikációi,115 valamint els napjainkig cím
nagy irodalmi vállalkozása, az Aranytól
versantológiának a116 kísér
szövegei tanúskodnak a
fentiekr l: „a költ t csak honfitársai érdeklik igazán. Akármilyen messze szakadtak egymástól térben és id ben, van egy varázslatos közös titkuk: az anyanyelv.”117
Vámos Imre - Cs. Szabó Lászlóhoz Davos, 1951, jan. 5. Kedves Barátom, köszönöm leveledet, sok er t jelentett a további munkához. […]
Külön örülök, hogy a magyartalanság súlyos hibájára felhívtad
figyelmünket. Valóban, nemigen gondoltunk arra, hogy a hontalanság évei fiatalságunkat kikezdhetik, hiszen lélekben mindig egészségesnek éreztük magunkat. Igazad van, nyelvünkre kell legjobban vigyáznunk, csak most érzem,
mennyire
felszívódtunk
az
idegen
környezetben,
amikor
gondolkodnom kell a mondatszerkezeten. Emigrációnk egyik legsúlyosabb betegségére hívtad fel a figyelmünket, s üdvös lenne megkongatnunk a vészharangot. Ez a hontalanság igazi tüd vésze, melyet azért nehéz észrevenni, mert csak kevesekben szisszen fel a fájdalom. A jöv ben fokozott ”éberséggel” vigyázunk, bár azt hiszem érdemes lenne külön is foglalkozni vele. 115
U , A bels vár (A magyar könyv hiánya az emigrációban.) Új Hungária, 1951, jún, 8. Aranytól napjainkig (Gy jt, a bevezetést és a jegyzeteket írta CS. SZABÓ László) Roma Anonymus, 1953. 117 i.m. LXIII. 116
58
[…]
Sok üdvözlettel és szinte nagyrabecsüléssel köszönt:
Vámos Imre”118
Miel tt az emigrációban választott helyzet további alakításáról tájékozódnánk, próbáljuk megkeresni azt az írói helyzetet, amelyb l Cs. Szabó László az emigrációba csöppent.119 Az író sorsa 1946-48-ban került a mindent bekebelez politika figyelmébe, de már 1945-ben rossz jel volt, ahogyan f iskolai tanári kinevezésér l a parlamentben vitáztak. A közelmúltban nyilvánosságra került dokumentumokból pontosan követhet , hogy ha Keresztury Dezs parasztpárti vallás- és közoktatásügyi miniszter történetesen nem lett volna maga is irodalmár, és nem tudja határozottan megvédeni Cs. Szabót a szociáldemokrata vádaktól, másodszor is elutasították volna a kinevezését.120 Pedig Cs. Szabó már a romos f városban hozzálátott, hogy - Illyés Gyula közvetítésével a Népi M vel dési Intézet számára - képz m vészeti katasztert készítsen, de ez a népm vel i hitben indult vállalkozás is kútba esett. A Római Magyar Akadémia vezet i helyének a jelöltjei közül az utolsó percben vették le a nevét 1947-ben. Magyarország nyugtalanító, boldogtalan haza a számára írja ekkor magánlevélben, római barátjának: „S most fussatok gondolataim Róma felé! Úristen, milyen honvágyam van utána. Minden csöpp vérem feléje pezsdül, „haza!””haza!” súgja fülembe egy démon s kergeti el ttem a legszebb látomásokat. Például a Borghese kertet tavaly, december 23-án, els napomon hozzátok menet. 118
Vámos Imre újságíró, szerkeszt , 1958-ban kivált a Új Látóhatárból, 1962-ben hazatért. A levél eredetije magántulajdonban van. 119 Részlet Cs. Szabó L. Magda Netusilhoz (Sz. Lengyel Magda) 1949. jan. 11-én írt leveléb l: „Nehéz megértened azt az embertelen világot, ami a helyébe lép (a réginek). Hazugság a veleje, gy lölet a lelke, megfélemlítés a fegyvere. Dolgozni akarsz s kiállítanak a sorból. Adni akarsz, s nem kell, mert egy „let nt világ” hírmondója vagy. Kötelességeddé teszik a gyalázkodást s az uszítást. Megtiltják, hogy tiszteld, aminek a tiszteletével születtél. Utánad jönnek a szobádba, s ágyadban zaklatnak. Minek folytassam? Mind idegbajosok vagyunk. (De k is, a rabtartók).” 120 K András, Nehéz id k (Csak a nép bizalmát élvezte a Tildy-kormány), Könyvesház, 2006, máj, 27. 01:00; Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyz könyvei, 1945. november 15. – 1946. február 4. Szerk.: G. VASS István. MOL, Budapest, 2005, 81. jegyz.
59
Szép májusi nap volt, szép akkor s öldökl most, úgy kínoz, úgy öldököl az emlékezetben. Vissza kell menni, vissza kell menni!”121 1948 nyarán tervezi ismét az utazást, amikor már engedélyekhez jutni sem könny (a terv kész rültség; az ördöggel cimborálok-írja), de elszántsága makacs: „Utamnak többrendbeli célja van. Egyik az íróé, aki már 21 füzetet írt tele egy tervezett olasz könyv számára. A másik cél a tanáré, aki szabad kollégiumában ezúttal az olasz m vel déstörténetr l hirdet el adásokat. Ezért egy kicsit német módra: szisztematikusan kell utaznunk. Padovába, Ravennába, Arezzoba, Assisiba, Nápolyba, Palermoba s Tarquinuába szeretnék menni. Mit kerteljek? Az a gyanúm, hogy Róma körül s tán Középitáliában is társszerz m lesz az autód. Felséges titkokat tudok egy ilyen járm számára… Sokat dolgozom: jegyzetezek. Három könyvhöz. Vagy négyhez? S lesz könyv valaha valamelyikb l?” 122 Az utolsó Magyarországról írt levél meglep pontossággal „tervezi” meg a hatvanas évek legvégén írt Római muzsika földrajzi terét, amelyben a sokréteg esszékötet már az élményeket fogja felidézni, elbúcsúztatni és magasabb szinten újraképezni. Az írói alkotás folyamatainak ezen vargabet je kés bb haszonnal kapcsolható a dolgozatban a Róma-rajongás tartalmainak a feltárásához. E ponton viszont még az szúr szemet, hogy az író a közelít ellehetetlenülés pillanataiban is keményen dolgozik, terveket kovácsol, és mindent az írószobán kívülre zár a fenyeget
valóságból.
Valószín leg ez az utolsó magánhíradása, miel tt valóban kiutazik Rómába, ahonnan egyenesen az emigrációba fut. 1949-ben elkezd dik a különös itáliai esztend Firenzében, amely az alámerülés kétféle érzését oltja az íróba: a megrendülését és a felszabadulásét. A bizonytalan helyzet menekült f iskolai tanár jól beszélt olaszul, rádiósként a háború el tt közvetítést is vezetett Firenzéb l. Baráti ajánlásra egy firenzei utazási irodában helyezkedett el, ahol aztán több mint egy évig várt a kivándorlásra. A beszámolók szerint a minden kör 121
Papp Géza római fogorvos Cs. Szabó László közeli barátja egy életen át, a Lónyay Gimnázium diákévei óta. A levelet Cs. Szabó 1949. dec. 17-én írta Budapesten. 122 A hozzá írt levél (1948. júl.) adalék a Római muzsika (1970) életm be ágyazottságához.
60
státusbeli váltást az anyai ház protestáns nevelésével beleoltott férfi fegyelemmel tudta elviselni. A háború utáni szegénységgel küszköd olaszországi körülményekr l, az els
külön albérletr l kevés közvetlen
tudósítás szól még az életrajzi kötetben is, a kés bbi feleség érkezésér l (1950-ben) írt Irgalom123 cím elbeszél i
szokása
novellájába emelt be valóságrészleteket,
szerint.
Az
olasz
emigrációs
helyzet
„gyomorgörcsér l”és különös hasznáról fiatal menekülteknek vallott el ször, 1960-ban a norvégiai Trysilben a Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencián. A koldus-id milliomos paradox élethelyzetének a tanulságait az írópályára nézve olyan fontosnak tartotta kés bb, hogy a H l árnyékban cím
életrajzi kötetébe is beemelte. A menekültügyi szervekhez (IRO)
berendelt hontalannak id r l id re meg kellett jelennie valamelyik város hatóságánál: „halvány sejtelmem sem volt, hogy milyen magasan kamatozó, páratlan t kebefektetés a céltalannak vagy legföljebb önvigasznak tetsz kikiszállás itt vagy ott, hogyan is sejthettem volna, hogy évek múlva az Angol Rádiónak és a nyugati folyóiratoknak írt esszékben szakadatlanul kiaknázom. Amikor 1951 nyarán elköltöztem Itáliából, legalább tízszer annyit tudtam a m vészetr l, mint a volt f iskolai tanár Budapesten.”124 Az 1950-es év nehezen telt, az író már hajlott arra, hogy inkább Amerikába megy,125 amikor végre összeértek az angliai baráti összeesküvés szálai. A közvetít ,
Szabó
Zoltán
jelentése
szerint
novemberben
a
BBC
képviseletében Rómába érkezett Gregory Macdonald, a BBC Kelet-európai Osztályának vezet je, hogy személyesen megismerkedjen Cs. Szabó Lászlóval. De hiába nyerte el a tetszését a jelölt a „felvételin”, a korabeli nehézségek miatt, az írónak még egy fél évet kellett várnia, hogy szabályosan Angliába települhessen. Érkezésekor az a Szabó Zoltán várta baráti öleléssel, akinek pályája a két háború között látszólag két szekértáborban, de lényegében párhuzamosan haladt. 1950-t l ezek a párhuzamosok „összefutottak.”Az 123
CS. SZABÓ, Irgalom = Irgalom, Róma, Anonymus, 1955. CS. SZABÓ László, H l árnyékban, ua., uo., 207. 125 Ti. az Amerika Hangja munkatársának. 124
61
itáliai hontalanság után óriási volt a váltás, bár Cs. Szabó László több tapasztalati forrásból szerzett ismereteket a szigetországról. Nyelvtanárn je, a kormányzó fiának angol kisasszonya különös viktoriánus jelenség volt, megemlékezik róla az író. Legel ször egy oxfordi diákvita alkalmából, Teleki Pál tanítványaként járt Angliában, még egyetemista korában. Második útja 1936-ban félig hivatalos, félig írói tanulmányútnak számított: a magyar Rádió irodalmi osztályának vezet jeként meglátogatta a BBC stúdióit, de els sorban európai útinaplójához, a Doveri átkelés címen megjelent háború el tti társadalomtudományi jelleg
esszékötetéhez
gy jtötte az anyagot. Anglia akkor minta volt, az ötvenes években viszont még mindig nem heverte ki a háborús megrázkódtatásokat. Cs. Szabó László csak kevéssel Szabó Zoltán után érkezett, hiszen barátja mint az emigrációba vonult Károlyi Mihály titkára egy ideig még Párizsban élt. Mindkettejüknek rádiós munka adott megélhetést: Szabó Zoltán a SZER állandó szerz je, szerkeszt ségének a tagja volt Londonból. Kett jük londoni letelepedése a kés bb érkez
emigráns hullám, s t ma már
láthatjuk, az egész magyar irodalom hatalmas nyeresége volt.
Magyar író Angliában Az angliai-londoni diaszpórába több hullámban érkeztek ki írók, már megkezdett életm vel Szabó Zoltán, Cs. Szabó, kés bb Határ Gy z (rövid ideig Faludy György) vagy ígéretes írójelöltekként (András Sándor, Gömöri György, Krassó György, Márton László), egyetemistaként (Siklós István, Czigány Lóránt, Sárközi Mátyás, Kabdebó Tamás). Közöttük az 56-osok csoportja alkotott népesebb generációt. Az angliai és londoni emigráció egyik sajátos vonása volt, hogy a legkisebb lélekszámú, még a 2. világháború el tt bevándorolt, illetve oda menekült liberális magyar értelmiségi csoport, körülbelül négyezer ember elitje már teremtett bizonyos
62
szellemi- erkölcsi t két, jó kapcsolatokat a kés bb érkez knek.126 Irodalomszervez ként a Nemzetközi PEN-kapcsolatok mozgatásával Tábori Pál játszott hasznos szerepet, de a kivételekt l eltekintve (Révai András), az említett laza liberális csoportnak nem volt igazán emigrációs er tere. Képvisel inek egy része természetesen eljárt a hatvanas évek közepét l már m köd Szepsi Csombor Kör (1964) rendezvényeire is, és személyükben átjárást biztosítottak más angliai csoportosulások között. Cs. Szabó László és Szabó Zoltán ugyan a demokratikus emigrációs hullám reprezentánsai közé számítottak, de semmilyen kapcsolatba nem kerültek a korábbi, 194748-as angliai szociáldemokrata emigrációval.127 A politikai és az irodalmi emigráció funkciójában más-más szerepet szánt az irodalomnak: a politika propagandista szerepre kényszerítené az írókat, korábban említettük azt is, milyen kellemetlen emlékei maradtak Cs. Szabónak a szociáldemokraták háború utáni támadásairól.128 Ebben az id szakban az emigrációnak még nem volt saját könyvkiadása, csak utalok rá, hogy a Magyar Írók Könyvesháza néven beharangozott londoni terv egy min ségi könyvsorozat megjelentetésére tett kísérletet 1952-b l, de azonnal meghiúsult a lehet ségek sz kössége miatt.129 Más irodalmi fórum hiányában Szabó Zoltán ekkor még a párizsi Nyugati Hírnökben (1947-52) publikált, Cs. Szabó László pedig továbbra is a müncheni Hungáriát,130 Új Hungáriát részesítette el nyben. A lapban megjelent írások jelenleg még nincsenek feltárva, mert nem kerültek be Magyarországra egységes gy jteményben.131 126
Balogh Tamás, Káldor Miklós, Angyal Dávid, Andrew Martin, Menczer Béla, IványiGrünwald Béla, Révai András, Rentoul Ferenc, Tarján György; Mikes György, Tábori Pál, Hatvany Bertalan és Ignotus Pál. 127 Szociáldemokrata Népszava 1949 – 1956. 128 (Feltehet en) Zsolt Béla, Aki nem cserél zászlót, Népszava, 1945, ápr. 15. 5. 129 A tervezett sorozat szerz i: Márai, Zilahy, Földes Jolán, Tábori Pál, Cs. Szabó, Szabó Zoltán, Mikes György, az els tervezett könyv a Béke Ithakában. 130 1948 -tól, ill. 1953-tól Münchenben kiadott újságok. Magánlevelek tanúsítják, hogy a két lap azonnal kereste Cs. Szabóval a kapcsolatot, amint el tudták érni levélben. A Hungária pl. külön igényelte, hogy színvonalas írásaival emelje a lap által kiadott naptár „fényét” egy új novellájával. (Radvánszky Antal levele Paris, 1950. okt. 7., magánkézben) 131 A kézirat lezárása után került ki a nyomdából válogatás az érintett korszak publicisztikájából CS. SZABÓ László, Hódoltsági irodalom, szerk, CZIGÁNY Lóránt,, Bp, Mundus Kiadó, 2008.
63
Pomogáts Béla és Czigány Lóránt véleménye szerint nem érdektelen a kiadás szempontjából az anyag, míg Cs. Szabó László elsüllyeszthet tételnek érezte az életm ben az ott megjelentetett, általában vitatkozó hangú, a hazai folyamatokra gyakran szatírával reagáló cikkeit. A lapok kutatása mindenképpen haszonnal járna, hiszen ezekben az írásaiban Cs. Szabó László hol a rádiós publicista tömör mondataival, hol könyörtelen korrekciós ceruzájával igazítja ki az elburjánzásokat vagy csonkaságokat a honi szellemi életben. Magányos íróként, de a teljességigény emberjogi harcosának a következetességével egészít ki, mond újra, pótol ki vagy vés emlékezetbe elhallgatott, eltüntetett és elfelejtett értékeket. Egy évtizeddel korábban elkezdte így a korrekcióigény érvényesítését, amelyet a nyugati magyar irodalommá er södött közegben programszer en vállal majd az utána jöv ’56-os, a középnemzedék – ahogyan
maga elnevezte ket.
A londoni magyar társas életben Cs. Szabó László nem különösebben vett részt, viszont a nívós rendezvényeken és alkalmakon pusztán a személyével a londoni az angliai emigráció generációit tudta összekapcsolni még magyarországi közgazdász, írói és rádiós múltja és családi kapcsolatai132 által. A Cs. Szabó Lászlót vonzó magyar kulturális rendezvények otthona az ötvenes évekt l kezd d en a Polish Hearth Klubban, az un. Lengyel Otthonban volt, az Exhibition Road egyik koraviktoriánus palotájában. (Mivel kés bb a Szepsi Csombor Kör ugyanezen épület emeleti kis szalonjában tarthatta az estjeit, az épület falán ma 56-os domborm emlékeztet a magyarokra és a Kör negyedszázados független rszolgálatára 1964-t l a magyarországi rendszerváltásig.) Ugyanezen épület adott otthont az angol nyelv
kulturális társaságnak, a British-
Hungarian Cultural Fellowship-nek. Rendezvényeikre a nem Londonban tanuló magyar egyetemisták is be-benéztek már az ötvenes évek végét l. A Szepsi Csombor Kör megalakulása el tti években a munkahelyén kívül a Lengyel Klubban is találkozgatott Cs. Szabó László azokkal a fiatal 132
Londoni emigráns lett pl. Dálnoki Veress Lajos, apjának régi barátja, akinek a perében apja vizsgálati fogságban volt.
64
írójelöltekkel, akiken rajta tartotta a szemét. Els sorban Siklós Istvánnal, Czigány Lóránttal, Márton Lászlóval, Sárközi Mátyással és Kabdebó Tamással, Karátson Endrével (londoni ösztöndíjas korában). A Lengyel Klubban fészket rakó két kör tagságának mindig volt némi átjárása egymás között, erre a személyes kapcsolatok szintén módot adtak. Sárközi Mátyás, az anekdotázó krónikás szerint: a két Szabó körei Angliában szerencsésen összeértek. Nagy Britannia, és maga London a nyugati magyar emigrációnak olyan
különleges
szigete
volt,
ahol
nemcsak
angolbarát
magyar
értelmiségiek éltek nagy számban, hanem a magyar történelemnek, irodalomnak, s t a régebbi korok magyar irodalmának is akadtak hungaromán értelmez i, kutatói. Ilyen „hídemberek” együttm ködéséb l jöhetett létre az angolul jól beszél
értelmiségiek szellemi – kulturális
feltölt désére 1951-ben az Angol-Magyar Kulturális Munkaközösség, az említett British-Hungarian Cultural Fellowship amelynek els
elnöke
Carlyle Aylmer Macartney, az akkoriban az edinburgh-i egyetemen tanító magyarbarát történész lett.133 Mivel a professzor a koalíciós években élt Budapesten, közös ismeretségekkel is kapcsolódott Cs. Szabó Lászlóhoz, err l tanúskodik kis alakú levelein az árulkodó aláírást: „Elemér.”134 Személye egyben garancia volt arra, hogy a BHCF alkalmain csak magasabb horizontú kérdések kerüljenek a programba. A Társaság vonzásába tartozó értelmiségi elit-bázis a nehéz esztend kben alkalmas volt 56 ügyében némi külpolitikai tevékenységre is, így ismét b vült a kör, mert Cs. Szabó hajdani ismer sei közül Révai András, a Pester Lloyd volt munkatársa tartotta a kapcsolatot angol politikai körökkel. A magyarul jól beszél
135
George Frederick Cushinggal, a Londoni
Egyetem irodalomprofesszorával a hatvanas-hetvenes években gyakran
133
Habsburg-kori történész, Cs. Szabó László baráti ismer se. CS. SZABÓ László, Pótvizsga a Mindenszentekben: Görögökr l, Bp., Európa, 1986, 119-124. 135 A Londoni Egyetemen, ahol 1930 óta volt magyartanítás, G. Cushing (Szenczi Miklós és Marczali Póli növendéke) vette át Szenczi katedráját. 134
65
lehetett találkozni a Szepsi Csombor Kör rendezvényein is, nem egyszer együtt szerepelt Cs. Szabó Lászlóval, kapcsolatuk szoros volt. Amikor 1966-ban az angliai barát eljutott Erdélybe, t faggatta az shonos székelyszász erdélyi elfogult kíváncsisággal. Közös szemléleti alapot jelentett kettejük számára, hogy Cushing professzor irodalomszemléletét - minthogy tanulmányait a háború után az Eötvös Collegiumban folytatta - Horváth János még dönt en befolyásolta. E hungaromán angolnak még a sorsvonalában is van hasonló elem: a hidegháborús hisztéria következtében mint „imperialista ügynököt" kiutasították Magyarországról, s így Londonban mindent el röl kellett kezdenie. Amikor disszertációját, melyben a nemzeti klasszicizmus kialakulásának körülményeit vizsgálta (Széchenyi, Kossuth and national classicism in Hungarian literature, 1952) megvédte,136 már Cs. Szabó is Londonban élt. Cushing kés bb nemcsak a századfordulós magyar irodalomhoz (Ady, Babits, Kosztolányi, Móricz) kapcsolódó tanulmányaival, hanem fordítói munkásságával is sokat vállalt a magyar irodalomért.
ültette a Puszták népét angolra, úgyhogy a közös
Illyés Gyula – kapcsolaton és saját 56-os angliai egyetemistáin-kollégáin keresztül már közvetlenül beletartozott a londoni magyar irodalmi élet vérkeringésébe, s t a kés bb alakult Magyar Hungarológiai Társaság eredményeihez is komolyan hozzájárult. Az Angol-Magyar Baráti Társaság nevezetesebb kerekasztal beszélgetéseir l nem hiányozhatott a londoni egyetem világhír történésze, Hugh Seton-Watson sem, aki a magyarokra annyi bajt hozó publicistatörténész, (írói álnéven) Scotus Viator fia volt.
az apai el zményeket
végképp a múltba parancsolta, amikor nyilvánosan bevallotta, hogy élete egyik meghatározó élménye volt 56-ban A magyar tragédia (1957), mely t 1948-ra emlékeztette. Kiemelt szerepet tulajdonított benne a diákifjúságnak, ezzel cáfolva Orwell pesszimista látomását (1984). A nyugati magyar irodalomra jellemz volt, hogy az ötvenhatos forradalom örökségét minden 136
Ez a disszertáció volt a negyedik hungarológiai értekezés, mely angol egyetemen készült.
66
kör vagy irányzat ünnepelte, de a maga felfogásának megfelel értelmezéssel illesztette saját eszmerendszerébe. A legnagyobb történészi belvita tárgyát az képezte, 1848-cal lehet-e párhuzamba állítani, mint Hugh Seton-Watson professzor tette, és akkor Kemény Zsigmond módszerét lehet rá alkalmazni, vagy ’56 meghaladta köreinket és világtörténelmi fejezetet nyitott – ahogy ezt Cs. Szabó László, Szabó Zoltán és Révai András londoni köre értékelte.137 Seton-Watson professzort azért is szívükbe zárták a magyarok, mert – Duna-völgyi szakért ként – Erdélyt alkalmasnak találta volna arra, hogy Kelet-Európa Svájca legyen, nemcsak geográfiai adottságai, hanem történelmi hagyományai alapján is. A negyedikként itt kiemelt angol, Mervyn Jones példája személyes igazolása annak, hogy – miként az angliai magyarok körében - az szemében is a világtörténelmet érint koresemény volt ’ötvenhat’, hiszen
a
forradalom hatására kezdett magyarul tanulni. Kés bb tudományos érdekl dése elvezette a magyar reformgondolkodás olyan - honi érvényességet átlép - kérdésköréhez, mint Eötvös József állambölcselete. Mervyn
Jones
Five
Hungarian
Writers
(1966)138
címen
kiadott
tanulmánykötetével, melyben Zrínyit, Mikest, Vörösmartyt, Eötvöst és Pet fit mutatja be, mintegy el hívta és elevenné tette Cs. Szabó számára els
pályaszakaszának a nagy kérdéseit. A könyvr l a magyar olvasók
tájékoztatására írt reflektív és alapos recenzióváltozatot Cs. Szabó a Katolikus Szemlében jelentette meg. Ugyanabban az évben kett s tanulmány n tt ki az írásból, mégpedig az angol könyv els két fejezetéhez kapcsolódva. A harminc oldalas, jegyzetekkel ellátott tanulmányban Cs. Szabó a hadvisel Zrínyit hatástörténeti összefüggésekben is elhelyezi, és éppúgy, mint a bujdosó Mikest, európai jelenségként értelmezi. Az írást a párizsi Magyar M hely különnyomatként is megjelentette 1967. március 15ére.139 Cs. Szabó László haláláig közkedvelt el adója volt e magyar-angol társaságnak, amelynek angol tisztségvisel it még a hazából ismerte. Az 137
Czigány Lóránt közlései. D. Mervyn JONES, Five Hungarian Writers, Oxford, Clarendon Press, 1966. 139 CS. SZABÓ László, A félhold jegyében, Magyar M hely, V(1967), 19, 17-48. 138
67
estek valóban baráti légkörét és irodalmi igényességét jelzi, hogy 1968 szén a Római muzsika lírai smagját képez római naplójából olvasott fel „Lázár Rómában” címmel. Csak sajnálni lehet, hogy olyan programról, mint az 1969 októberi Szabó Zoltán – est nem maradt felvétel, és nem tudhatjuk, milyen recepciója volt a minket annyira érint ’Ember – Táj – Ország - Nép – Irodalom’ gondolatmenetnek. Ez a Társaság ma is m ködik, nem szüntethette meg semmilyen politikai aktualitás. Magával az él angol irodalommal a fordítások, kötetszerkesztések és más aktuális ügyeken kívül Cs. Szabó Lászlónak nem volt kiterjedt vagy eleven kapcsolatrendszere – ezt furcsállták is a következ
emigráns
nemzedék tagjai -, de rá jellemz en nem az emigráns, hanem az angliai PEN-csoportba tartozott. Pedig angolra sohasem fordította magyarról sem mások munkáit, sem saját szövegeit: „mindvégig magyarul író magyar író maradt –hangsúlyozta gyakorta. Mégis az emigrációs rezervátum helyett inkább az angol közeget választotta. Ha az el z ekben kiemelt szerepl ket a angliai
értelmiségi
reprezentánsoknak
tekintjük,
könnyen
megválaszolhatjuk, miért számított a londoni magyar emigrációs közeg a kés bb megszilárdult nyugati magyar irodalom egyik szellemi bölcs jének, az emigrációs vagy „sz kmagyar” szemléletet tudatosan kizáró - röptet fészkének.
BBC, Hungarian Section A generációs és egyéb rétegzettség mellett egy másik, még inkább el nyös és
meghatározó
körülménye
volt
az
angliai
magyar
értelmiségi
emigrációnak: hogy mindvégig a legfontosabb szellemi központja maradt a BBC magyar osztálya. Mondhatni, ennek az osztálynak majdnem minden jelent sebb londoni író és újságíró bels vagy küls munkatársa lehetett. A Kelet-európai Osztályt 1949-t l 1970-ig Tarján György; a Magyar Osztályt 1946-48-ig ugyancsak , majd 1948-tól 1980-ig Rentoul Ferenc vezette.
68
1950-t l a munkatársak között volt a humorista Mikes György, Tábori György, Katona Pál, Urbán György és Kanócz István. 1956. október 23-án éjjel a BBC-b l tudhatta meg a világ, hogy Budapesten kitört a forradalom. November negyedikén még a legrégebbi magyar rádiósnak is elcsuklott a hangja, amikor hírt olvasott be, de „1956 szén ellentétben a Szabad Európával és az Amerika Hangjával, mi, a BBC magyar osztálya annak ellenére, hogy érzelmileg mindnyájan a legnagyobb mértékben föl voltunk kavarva, mindig meg riztük a BBC méltóságát. Nem mondom, hogy objektivitását és pártatlanságát, mert ilyenben én nem hiszek, ilyesmi nincs, ezek üres szavak. Mindig mindenki, aki
szinte,
valahol el van kötelezve. Csak a méltóságot, a higgadtságot lehet meg rizni, nem az objektivitást. És ebben az esetben ez mértéktartást jelentett. És a nagyon szigorú, nagyon eltökélt tartózkodást mindent l, amit bárki uszításnak nevezhetne. Tarján György volt akkor a közép-európai adások f nöke, és évek óta Rentoul Ferenc volt a magyar osztály f nöke.
k ketten
voltak ezeknek a mértéktartó BBC-adásoknak az atyamesterei. De korántsem olyan értelemben voltak objektívek, hogy ne foglaltak volna állást.”140 Cs. Szabó László drámai megrendülését 1956 Halottak napján beolvasott Gyász és megdics ülés cím írásából, mint elérhet szövegb l követhetjük legjobban. A szimbolika a Húsvét gondolatában fogant: „56-tól fogva Magyarországon krisztusi ünnep is az emlékezés: olyan áldozat ünnepe, amelyet egy nép hozott, hogy kiontott vérével tisztábbra mossa a világ lelkiismeretét.” Európán és jelenen túli, keresztény mitológiájában hatalmasra n
a magyar nép. A kb. három perces beszédet, bels
egyenetlenségeit (Sztalin-anekdota a pápa égi hadosztályaival) jöv be néz erkölcsi zárás emeli 56 nagy konklúziói közé:141 „Nagyon nehéz napok várnak a magyarokra. De nem azért, mert a tél küszöbén rommá lette az 140
KATONA Pál: Meg riztük a BBC méltóságá,t, szerk. K RÖSI Zsuzsanna, (A teljes interjút Kozák Gyula készítette 1988-ban.) Az Oral History Archívumban 140. szám alatt található. 141 Ld. Márai Mennyb l az angyal és Camus 56-os emlékbeszéde.
69
otthonuk. Azért sem, mert kevés a kenyér, ruha, szén és kötszer. Ezeket a hiányokat és gondokat enyhíti a bámuló és meghatott világ segítsége s a maguk buzgalma. De nehéz napok várnak a magyarra, mert lélekben és szellemben, magatartásunkban és közdolgainkban, a politikában, gyárakban, hivatalokban, iskolákban s a földeken felül kell múlniuk egész múltjukat. Nem lesz könny méltónak lenni azokhoz a halottakhoz, Krisztus tudatos vagy öntudatlan követ ihez, akik Halottak napja el tt Budapesten és az országban oly sokat elmostak a világ b neib l.”142 A bekezdés tájékoztatás, gyászbeszéd és erkölcsi beszéd egyszerre, allúziója (tudatos – öntudatlan) a marxistákkal folytatott nagy vitákra nyúlik vissza, összevetése más 56-os szerz k írásaival itt nem végezhet
el.
Mitikus keretében erkölcsnevel szándék van, hiszen nem Jókai héroszairól, hanem a kereszténység nagy példájához akár öntudatlanul visszatér ’magyar’-ról van szó. A szóhasználat lényeges: Vörösmarty egyéni megszólítása ismétl dik. Pontosan elhatárolódik a mi és az
k:
„magatartásunk és közdolgaink”- ez a határon túli magyarokra is vonatkozik, de a múltat felülmúlni a honiaknak kell, míg a világon mindenki elkötelezettje a tettnek, aki magáénak tartja a megváltást a szabadságért. A kiemelt részlet mutatja, hogy a halálpontos fogalmazás miatt nem tanácsos Cs. Szabó nyilatkozatainak, emlékezéseinek frappáns mondatait hiányosan idézni (pl. így, kiszakítva: „angol az útlevelem, magyar a büszkeségem”), mert minden szó fontos: „Emelt f vel járok azóta idegenek közt: angol az útlevelem, magyar a büszkeségem, tudom, hogy hány fiatal magyar halt meg halt meg vagy ült börtönben megn tt becsületemért.143” A forradalom után Határ Gy z , Pallai Péter, Jotischky László, Fischer György, kés bb küls sként Sárközy Mátyás, Gömöri György, Czigány Lóránt, Neményi Ninon és Szász Béla. Siklós István (már az 56-os nemzedékb l) 1964-t l dolgozott bels
munkatársként, innen került a
magyar osztály élére 1980-1989-ig. A légkör baráti volt az osztályon, 142
CS. SZABÓ László, Gyász és megdics ülés = Hódoltsági irodalom, Új Hungária, 1956. nov. 9.Bp., Mundus, 2008, 263. 143 296.
70
Rentoul Ferenc például nem bánta, hogy mindenkinek, aki kijutott Londonba, szinte az els
útja a BBC-be vezetett, a BBC miatt. De az
érdekl dés szólt annak is, hogy általában személyes barátai voltak Cs. Szabó Lászlónak, aki az osztályon dolgozott. Hogy milyen volt a BBC mint munkahely? Tudomásom szerint, egyetlen kiadvány jelent meg Budapesten, amely a BBC rádiós tevékenységét mutatja be abban az id szakban, amikor a nyugati magyar irodalom „virágkorát” számítjuk.144 Ezt a könyvet, amelyben egy fiatal magyar ösztöndíjas rádiós, Mesterházi Márton számol be a tapasztalatairól nem
ismerem,
mert
„a
Tömegkommunikációs
Kutatóközpont
Szakkönyvtárában jelent meg, 1000 (egyezer) példányban, könyvesbolti forgalomba nem kerülhetett, a Rádióban és a Televízióban küldték szét protokoll-lista szerint, tehát a fele tüstént a papírkosárban végezte.145” Mesterházi visszatekint
emlékezésében azonban van néhány mozzanat,
ami segít rekonstruálni a szellemi munkavégzés körülményeit az angol m sorközl
vállalat m helyeiben, köztük a Magyar Osztályon (BBC
Hungarian Section). A nyugati magyar irodalom virágkorában vagyunk, 1975-ben: „A BBC Reference Könyvtára - mint a kihelyezett kiskönyvtárak központja - rádiósoknak és tévéseknek egyaránt rendelkezésükre áll ...85 ezer kötete van, 9 szakképzett és 6 kisegít
könyvtárosa... a kit n en
világított olvasóterem úgy szemre 32x12x7 méter, meghökkent en nagy; itt van a könyvek túlnyomó része, szabad polcokon. Pár évvel ezel tt egy jobb szálloda díszterme volt az, amit a BBC megvett és könyvtárrá alakított" (írtam 1975-ben. Most kénytelen vagyok hozzátenni: a könyvtárat ingyen használtuk. Akkor ez magától értet dött).” Témánk miatt nem követem Mesterházi összehasonlításait, csak a korabeli viszonyokat összegzem a
144
MESTERHÁZI Márton, A BBC Rádiószínháza, Budapest, Tömegkommunikációs Kutatóközpont Szakkönyvtára, 1978. 145 MESTERHÁZI Márton, Nagyvilág, BBC-emléktúra, 2001. = Nagyvilág, 47. 2002. 3. 479-484.
71
szavaival: „Az 1975-ös Reference Könyvtár azt mondta: a BBC értelmiségi munkahely.”146 A BBC-rádiós Cs. Szabó tevékenységér l mindeddig nem született komoly igény feldolgozás, az egyetlen rádiótörténeti áttekintés legfeljebb alapozó munkának tekinthet , mert teljességben a H l árnyékban cím önéletrajzi kötet közléseire támaszkodik.147 Cs. Szabó László 1951 júniusától – 1972 novemberéig volt az Angol Rádió Magyar Osztályának bels
munkatársa, a belföldi m sorsugárzástól elválasztott, külföldre
irányuló s akkor még körülbelül félszáz nyelv szolgálatban. Emlékeir l, angliai rádiós munkájáról eredetileg az Európai Magyar Evangéliumi Ifjúsági Konferencia fiatal hallgatói el tt beszélt, szabadel adásokon, ahol148 a légkör el hívta bel le a személyes hangot, s hogy az emigráns bels
útjáról is valljon. A H l
árnyékban cím
kötetbe ezeknek az
el adásoknak a másodszorra átírt változata került, hiszen a konferenciák anyagát szokás szerint mindig kötetbe foglalták vagy megjelentették, de még érezni a szövegeken az él szó, a szituáció elevenségét. Az életrajzi kötet kapcsolódó szövegelemeib l pontosan össze lehet állítani, hová hívta meg Gregory Macdonald, a Kelet-európai Osztály vezet je: „Négy ország egyesült a közép-európai részlegben; a lengyel, létszámra legnagyobb, a cseh és szlovák, ellenséges viszonyuk miatt közös szobában ugyan, de különálló m sorral, a magyar és rejtélyes okból a finn.”149 Kisnépek jeladó szigetére a BBC-ben. Cs. Szabó munkája: fordítás, átdolgozások, beolvasás – szolgálat. Utóbbinak az érzékeltetésére az író itt éppúgy elmeséli a Bush Házban150 bent alvás gyötrelmeit a kezdeteknél, mint azt a kés bbi el nyt,
146
i.m. TERTINSZKY Edit, Cs. Szabó László rádiós emlékei I-II. Havi Magyar Fórum, 2004, júl.60-72. 148 CS. SZABÓ, Magyar író az emigrációban, Trysil (Norvégia), 1960. = Ádám hol vagy?, Oslo - Bécs, Útitárs, 1964, 197 – 199.; Európai Magyar Ifj. Konf., („Régi föld, új ég”), Hupp ob Wiesen (Bázel), 1965. = Új ég, új föld, Együtt Európában, Oslo - Bécs, Útitárs, 1971, 191 – 194. 149 U , H l árnyékban, uo., ua., 1982, 115. 150 i.m.217. 147
72
hogy kórházi ágyán is tudott dolgozni és felvételt készíteni, amikor súlyos betegsége miatt leesett a lábáról. A kétféle emlék között van egy nagy fordulat. Ötvenhat és a vele a Szigetre sodort utánpótlás, f ként a fiatalok pezsdít hatása,151 a magyar felé forduló nagy népek, az angolok figyelme. Cs. Szabó és nemzedéke még a nehéz esztend kben érkezett, azt, hogy hamar észrevették, nemhogy invenciózus fordító, hanem kit n
szemléz
és rádiós esszéíró, saját
munkájával, tudásával érdemelte ki. Az így szerzett tekintély eredménye, hogy lehet séget kapott a vasárnapi kulturális rovatra, amelyet nyugdíjas állandó bedolgozóként is megtarthatott. Kés bb meg sem válhattak volna t le könnyen, mert a honi rádiózó magyar az
s r gondolataira, frappáns
mondataira és különösen ízes magyar beszédére vágyva nyekeregtette a készülékét vasárnap délutánokon. Cs. Szabó is jól tudta, hogy kilátópontra került, ami felel sséggel jár, és tudta, hogy a mikrofon micsoda hatalom a kezében, jusson csak tíz perc vagy negyedóra egy-egy felolvasásra. Az Angol Rádió valamikor álom volt a fiatal Cs. Szabó képzeletében, 1936-ban körbejárta
Európa
legelismertebb
rádiós
nagyvállalatát,
a
magas
követelményekkel, nagy költségvetéssel és f ként egy világnyelven sugárzó nagy BBC-t. A pillanat, amikor belépett, tehát izgalmas, a másfél éves firenzei-római vesztegelés után hirtelen kiderült fölötte az ég, de mégis próbahelyzet. Negyvenhat évesen kell beállnia a BBC közép-európai közmunkásai közé a napi rádiós robotba annak, aki a sors kegyelméb l harminc évesen már a magyar rádió irodalmi osztályát vezette. Ironikus fogalmazása „Én az 52912. számú fordító és beolvasó vagyok” figyelmeztet, ne legyenek illúzióink: „Hírfordító, beolvasó és a központból özönl
világpolitikai hírmagyarázatok átdolgozója voltam több mint két
évtizedig… Az osztály légköre igen kellemes és civilizált volt, de a munka fizikailag, szellemileg egyaránt fárasztó, tudat alá gy rt, állandóan magas 151
Cs. Szabó érdekl dését tükrözi, hogy rádiófelvételt készített a kiérkezett fiatalokkal. Szövegét kiadták. PALLAI Péter - SÁRKÖZI Mátyás, A szabadság hullámhosszán (1956 - a BBC magyar adásainak az elmondásában), Bp., Helikon, 2006.
73
idegfeszültségben; olykor teljesen kilúgozott.” De micsoda különbség van szabadságfokban az ötvenes évek elején a két világ, Anglia és Magyarország között Cs. Szabó számára! „ Belépésekor lelkemre kötötték, hogy osztályom: Anglia Hangja, nem pedig idegenben m köd
Magyar
Rádió, a magyarországi ellenlábasa.”152 A keretek között maradva Cs. Szabó mégis politizál természetesen, csak finom eszközökkel: „a névvel jegyzett vasárnapi kulturális rovatomban alig politizáltam. Témáimat, magam választottam ki, egész pályámon talán kétszer támadt menteget z , udvarias kifogásuk (de nem világnézeti vagy politikai), a tárgy ellen. A BBC-h skor, amihez viszonyít, persze inkább a háború el tti id khöz, a háborúhoz kapcsolódik. A rádiózás maga mint akkor a legkorszer bb hírközlési és m sorszóró eszköz egyformán és sebesen hódít Európában, leginkább nagyságrendi a különbség a honi adásokban az angolokéhoz képest. Az összehasonlításért idézzük Cs. Szabó levelét153 a magyar rádiózás h skorából (1936):„A rádió már egyszer országos körkérdéssel fordult a közönséghez s akkor közel 300000 választ dolgozott fel. Természetesen az ilyen nagyszabású eredmény nem módosul lényegesen minden esztend ben, így a rendkívül nagy munkát igényl országos körkérdést-ma már közel 400000 válasz érkezne be-csak nagyobb id közökben érdemes föltenni. Örülök hogy az angol rádió igen érdekes el adássorozatait is figyelemmel kíséri. A kérdést nyáron magam is a helyszínen tanulmányoztam. Az angol rádió m sorszerkezete teljesen elüt a miénkt l:
k túlnyomóan el adássorozatokat tartanak, mi túlnyomóan
individuális el adásokat. Mondanom sem kell, hogy az el adássorozatokat kiegészít , gyönyör kiadású angol füzetek kiadását az teszi lehet vé, hogy a brit rádiótársaságnak közel 8000000 el fizet je van.154” A három-négyszázezres magyarországi hallgatóság komoly létszám, ilyenkor lehet látni, milyen hatalmas lépés a nyilvánosság civilizációs és 152
i.m. 115. CS. SZABÓ László, Németh János gimn .tanár úrnak, , 1936. dec.10. Mez túr, Diákotthon. MOL, K 613. 7.cs. 154 MOL K 613, 73 t, 367. 153
74
kultúrtörténetében a rádiózás. Hasonlítsuk egy korabeli folyóirat, pl. a Nyugat pl. olvasótáborához, és gondolkodjunk nemzeti önismeretben, népismeretben és irodalomban olyan m sortervekkel, amelyekben a heti teljes m sorid t kell elosztania Cs. Szabónak, mint egy felel s lapszerkeszt nek (az 1933-as lakihegyi adótorony felépítése után két csatornán). Majd vegyük az emigrációs helyzetet: 15 millió magyarra gondolva kell, akár 10-17 perces id ben hiteles hangon elmondani mindazt, amit olyannyira szükségesnek talál – az író. Szabó Zoltán már 1955 – ben úgy látta, hogy „Cs. Szabó újjáteremtette régi m faját – röpkének nevezhetném, rádióközlésre… úgy magyarosul Angliában, ahogyan európaisodott, egyre inkább Magyarországon.”155 A megmaradt BBC - hangszalagok töredékes ismerete alapján is állítható, hogy a rádiós esszé rádiózás és irodalom mára kiszorulóban lév nagy pillanatait
rögzítették.
Egyik
kit n
irodalmi
darabjának
a
meghallgatása után állíthatom, hogy különlegesen színvonalas irodalmi hangoskönyvbe kívánkozik pl. a Tóth Árpád születésének 30. évfordulójára szánt megemlékezés, és csak ilyen esszenciális irodalmi portré-esszékb l van néhány tucatnyi. Az esszék zöme (szerz i nyilatkozat alapján az átdolgozásról) az Irodalmi Újságba került, az említett felvétel A makulátlan ötvösmester címen. A két változat között mindössze tíz nap van, de a versek (Az öröm illan, Lélekt l lélekig, Körúti hajnal) m vészi szint interpretációját (valószín leg a kit n
el adóm vész, Szalay Tamás
hangján), Cs. Szabó saját értelmez és megelevenít felolvasásában nem pótolhatta a „tökéletesebb” változat. Cs. Szabó László (végül poszthumusz kiadott) Shakespeare cím esszékötetének a bevezet jéb l lehet tudni, milyen nagy részt foglalt el a kiküldetésekb l, hogy az angol drámaíró el adásait a lehetséges összes el adásban megnézze, gyakran Stratford - on - Avonba utazva érte. Számadása szerint 1951 és 1984 között mintegy negyvenszer írt az emberr l és darabjairól, kor- és irodalomtörténeti hátterér l, és százon felüli délutánt 155
SZABÓ Zoltán, Vándorból bujdosó, Látóhatár, 1955. 6. 295.
75
vagy estét töltött vele.156 1964-ben Az angol Shakespeare-kultusznak és a drámaíró kereken 400 éves születési évfordulójának az évében nyílt alkalom arra, hogy, a meghirdetett politikai enyhülést próbára téve a BBC versenyt, mégpedig esszéversenyt hirdessen a közép-európai országok egyetemi és f iskolai hallgatói számára. A magyar szekcióban a szervezést Rentoul Ferenc osztályvezet intézte, biztosítva, hogy a nyertesek a meghirdetett jutalmat, egy londoni utazást igénybe is vehessék. Cs. Szabó László mint szakért és a hajdani Diákfélórák felel se a Magyar Rádióban, egy személyben és teljhatalommal bírálhatta el a beérkezett dolgozatokat. A két nyertes, egy bölcsész, TaxnerTóth Ern és egy medikus, Sándor József boldogan hallották t le, hogy dolgozatukkal lekörözték a kirendelt állambiztonsági versenydolgozatot is. Cs. Szabóban jelzett a tanári ösztön:„Sándor József Shakespeare és korunk cím pályamunkája világos nyelven bizonyítja, hogy ma is, a mai embernek is segíthet a Jó és a Rossz közötti választásban az a bölcsesség, amely Shakespeare odaadó olvasásából kihámozható.”157 Népm vel i, tanáros ötletei folyamatosan elárulták a két háború közötti id k rádiósát. Amikor az angol romantikus fest kr l szóló sorozatát írta, mód volt arra, hogy házilag készített füzetekben kiadják a szöveget. Azután a munkatársak betettek egy tasakba színes m mellékleteket, és csinos kis album kerekedett bel le. Minden hallgató, aki bizonyos kérdésekre felelve bizonyította az angol kultúrában való jártasságát, kapott egy ilyen füzetet postán.158Hasonló rádiós ötleteir l, különösen a m veltségi versenyekr l finom humorral írt emlékez írásaiban Sárközi Mátyás. Cs. Szabó László halála után került szóba el ször egy érdekes m faji területhódítás a nyugati magyar irodalomban, a rádiójáték m fajáé. Ez a különös „öszvér” (keverék) m faj a rádiós alkalmi irodalom kategóriájába 156
CS. SZABÓ László, Shakespeare (Esszék), Bp., Gondolat, 1987. K András, Shakespeare és a napi politika, avagy egy irodalmi pályázat, ami megtetszett a belügynek is, MN, 2000. 10.22.12. 158 Sárközi Mátyás emlékezései alapján: Cs. Szabó Lászlónak afféle képz m vészeti albuma is született, önálló BBC-kiadvány, 500 példányban. CS. SZABÓ, Száz arany esztend , 1760–1860, London, BBC, 1972. 157
76
sorolható, és olyan átmeneti korszakban vált fontossá, amikor maga a rádió mint közvetít médium csillapította a magyarság szóéhségét az anyanyelv színház helyett. Honi rádióhallgatókra ezt úgy fogalmazhatjuk át, hogy az emigráns m sorszóró tudott pótolni olyan tartalmakat, amelyeket a hivatalos kultúrpolitika kisöpört az állampolgárai életéb l. Ilyen rádiószínházba oltható pótlék volt a nagy keresztény ünnepek méltó megünneplésére kitalált húsvéti és karácsonyi hangjáték. Expedíció egy föltérképezetlen területen cím írásában Csiky Ágnes Mária159 1989ben a nyugati magyar dráma történetének kereteiben ismerteti Cs. Szabó hangjátékait. Az utolsó éjszakában a Quo vadis-legendát, A gyávákban a keresztre
feszítést
követ
heteket,
a
Falujárásban
a
betlehemi
gyerekgyilkosságot dolgozza fel az író, természetes mai beszédbe ágyazva, mai környezetbe és problematikába áthelyezve. Mivel a költ n nek személyes élményt jelentettek a m sorok, meglepetéssel nyugtázza, hogy a szleng és az aktuális vonatkozások nem zavarták a ’szent’ átélésében. Különös hatása volt, hogy a Betlehemi gyermekgyilkosság utószójából kiderül, a My lai-i tömegmészárlás megrendülését vetítette Cs. Szabó a Názáreti történetére. Amióta tudjuk, mennyire csökken a rádiózás szerep a fiatalok életében, a m fajról már szinte múlt id ben lehet csak beszélni. Mindenesetre figyelmet érdemelne, ahogyan Cs. Szabó újragondolja az Új Testámentum alaptörténeteit, valóban leporolva róluk az évszázados közönyt. Különösen az elevenné tett alakok, mint A gyávákban a két f pap és a helytartó jelzik: újrajátssza a lélekben a történteket, és lehet séget ad keresztény pörökben régen elítélt szerepl knek emberi arcot mutatni: Kajafás a veszélyeztetett zsidóságot félti, Annás a nép tradícióit, Pilátus pedig a birodalmat. A BBC magyar osztályán sokan úgy látták, Cs. Szabó és Határ Gy z között komoly versengés folyt azért, melyikük hangjátéka kerülhet m sorra a nagy ünnepeken. Visszagondolva a két háború közötti id k 159
CSIKY Ágnes Mária, Expedíció egy föltérképezetlen területen = A nyugati magyar dráma, ÚL, 1989,3, 314-328.
77
szégyenteljes szakaszára, amikor éppen a legnagyobb tehetség , neves zsidó pályatársakat kellett levennie a Magyar Rádió szerepl inek a listájáról, Cs. Szabó azt mondta elismer iróniával: egy órás misztériumjátékokat állított volna (Határ Gy z
160
példájára) a rádió m sorába, ha akkor tud ilyenekr l.
A honi utókornak érdemes lenne megvizsgálnia, milyen konklúziói vannak egy
velejéig
szekularizált
világban
megkísérelt
biblikus
alapú
hangjátékm fajnak. Pontosabban, hogyan lép át saját generációjának a nyelvi normáin és tematikus korlátain egy író, amikor a szent témát akarja a mindennapi életbe és a beszélt nyelvre átültetni irodalmi határterületen. Az ötvenes években még jogosan élt a hit az emigrációban, hogy a rádió a „fogvacogtató” hidegháború egyik legnagyobb hatású eszköze. Tulajdonképpen nem is kell er sen politizálni, elég a látókör tágításával, a teljes látóhatárral bevilágítani az otthonmaradtak gondolkodását. A hatvanas –hetvenes években a kéthetente beolvasott vasárnapi rádiós esszék, az ünnepi m sorok tartották ezt a hitet ébren. Cs. Szabó László módszeresen kivette a részét a látóhatár tágításából és a korrekcióigényre jogot formáló lépéstartásból a rádióban is. 1969 után Cs. Szabó László szívét örömmel töltötte el a hangzó költészet fellendül ben lév divatja, Pilinszky János sikerei miatt161. De a költészetnek nyugaton sem kedveztek az id k, s t készül dött a tömegkommunikációs eszközök forradalma. Az ötvenes évek napvilágra került írásainak egyikéb l kiderül, hogy Cs. Szabó már az 1956os londoni PEN-kongresszuson kihallotta az aggodalmat az amerikai írók szavaiból:„a teremt író az új közlési eszközök szolgálatában lesüllyed a díszlettologató és világosító mellé, egy irtózatos méret vállalkozásnak lesz a napszámosa.
162
szórakoztató
” Visszaemlékezésében kiemeli a BBC
-r l: „Megértem h skorának végéveit.163”
160
Thomas DYLAN: Hogy is volt karácsonykor? Ford. CS.SZABÓ László, München, A Pásztort z Évkönyve, 1957/58, 88-92. 161 CS. SZABÓ László, Magyar költ ket hallgatva (A modern magyar irodalom nyugati visszhangjának problémáiról), IÚ, 1970. okt. 15-23. 162 U , Hódoltsági irodalom, uo., ua., 248. 163 U , H l árnyékban, uo., ua., 115.
78
A nagy-britanniai 56-os emigráció
Az angliai egyetemek és f iskolák kb. 370 (más becslés szerint kb. 500) hallgatói fér helyet ajánlottak fel a menekült diákoknak, ami – képzettségben, értelmiségi szerepkörben – az 56-os angliai diaszpóra kitüntetett
lehet ségeire
mutat.
Jelent s
mértékben
felduzzadt
és
összetételében megváltozott a nagy-britanniai magyarok létszáma ekkor. Anglia kb. ezer családot azonnal befogadott,164 és példátlan volt, hogy a legjobb egyetemek nyissák meg kapuikat menekült egyetemisták el tt. Cs. Szabó László számára ez a dátum személyes megrendülést és érintettséget is jelentett: 1957 decemberében váratlanul újra el tte állt feln tt fia Andoverben, egy katonai táborban, az 1956-os menekültek egyik gy jt helyén. Minden megváltozott körülötte: babitsi szituációba került a húszévesekkel, méghozzá fiának a társaival, barátaival, úgyhogy egy csapásra kellett leküzdenie irodalmi és családi traumákat. Mondhatjuk, mindkett sikerült. Az ötvenes évek végének kulturális-irodalmi folyamatait er sen befolyásolta a Külföldi (tk. Menekült) Magyar Írószövetség és az Irodalmi Újság sorsa. Mivel korábbi kapcsolatok és támogatóik miatt Londonban várták a kimenekült írókat, a forradalom után átmenetileg itt volt a magyar emigrációs irodalom bázisa. A Külföldi Magyar Írószövetség (Hungarian Writers in Exile), amelynek saját lapja volt a Magyarországról „emigrált” Irodalmi Újság, 1957. márciusában Londonban, a Nemzetközi PEN székházában alakult meg. Az alapító közgy lés négy régi és három új emigráns taggal megválasztotta az Írószövetség vezetését Faludy György, Horváth Béla, Ignotus Pál, Kovács Imre, Pálóczy-Horváth György, Cs. Szabó László és Szabó Zoltán személyében. Az írószövetség dióhéjban
164
U , Félig Isten, félig állat, BMH = (Bécsi ) Magyar Híradó, 1960, V. 21. 2 -3.
79
vázolt londoni m ködése tanulságokkal járt az emigrációra és kit n en jellemezi a szerepl ket.165 1956 után az USA – amennyiben az belefért a hidegháborús politikai hangulat fenntartásába – támogatta a nyugatra került magyar értelmiség bizonyos szellemi törekvéseit pl. a sajtó és a könyvkiadás biztosításával.166 Az amerikai irányítás alatt álló Congress of Cultural Freedom – amelyt l akkor úgy tudták, hogy a Ford Alapítvány áll mögötte, kés bb kiderült, hogy a CIA –, Ignotus Pál közvetítésével felajánlotta a támogatását egy magyar irodalmi lap kiadásához. Egy ilyen lehet ség mindenkit mozgósított, hiszen az emigrációban egy állandó szellemi fórum magánál az írószövetségnél is jóval fontosabb. A londoni értekezlet az Irodalmi Újság szelleméhez hasonló hetilap mellett a meglév müncheni Látóhatárt tartotta még érdemesnek a támogatásra. E két lap gondját egyszerre vállaló megoldásban Szabó Zoltán sugalmazó szerepét érezhetjük. Emlékeztetünk rá, hogy a Látóhatárnak, ennek a folyóirattá váló, az emigráció szellemi irányzatait mindinkább liberális szellemben kezel lapnak az alapjait egy jó értelemben vett „népfrontos” vállalkozás vetette meg 1952 szén. Szabó Zoltán és Cs. Szabó László közös felhívást fogalmazott meg167 és küldött szét a kiadvány megmentésére, és így alakult meg a Látóhatár Baráti Társaság, amely biztosította, hogy a lap kell min ségben és terjedelemben folyamatosan megjelenjen és eljusson olvasóihoz. Cs. Szabó László a kezdetekt l a(z Új) Látóhatár házi szerz i közé tartozott: esszéi, tanulmányai, irodalmi írásai, kritikái, megemlékezései, valamint novellái, útinaplói jelentek meg, s t a Látóhatár kiadásában debütált verseivel.168 A lap szerkeszt i az egész magyar irodalmi horizontot igyekeztek átfogni. Mint vállalkozók az emigráció több nehéz id szakában 165
A ma már közismert történetet András Sándor és Gömöri György, Czigány Lóránt közléseib l és a Cs. Szabó-dokumentumokból rekonstruáltam. 166 Ez a támogatás könyvtámogatás formájában tovább élt, szervez : Reischl A.. 167 Szabó Zoltán és Cs. Szabó László körlevele -1952, közzéteszi, KENEDI János, MN, 1990. máj. 14. 6. 168 CS. SZABÓ László, Félszáz ének és egy játék, München, Látóhatár, 1959.
80
tanulhatták meg, hogy milyen sokat jelent a biztos támogatás, de a SZER közelében élve a függetlenséget is becsülték. Mivel az amerikaiak kizárólag egy új lap indításába egyeztek bele, az Írószövetség az Irodalmi Újság újraindítása (pontosabban a Bécsbe átmentett lap folytatása) mellett döntött.169 Így az Irodalmi Újság Faludy György szerkesztésében kivételes lehet ségekhez jutott az amerikai pénzforrásokból 1957-t l 1962-ig. Figyelembe véve, hogy 1957 novemberében hány el fizet t jegyzett, és mennyi tiszteletpéldányt küldtek szét, hány példányban fogyott el a standokon, becslések szerint legalább ötezer170 olvasó véleményét alakította vagy szolgálta. Abban az id ben azoknak a fóruma volt, akik „egy szabad Magyarország reményében alakították ki viszonyukat 56-hoz”, vagy maguk is részt vettek az eseményekben. A felel s szerkeszt , Faludy György antikommunista múltjával és költ i rangjával érdemelte ki a megbízást. Kés bb azonban gyakran adódott bels
vitája a szerkeszt ségben és az Írószövetségben, és egyre inkább
konfliktusba került a régebbi emigrációban él londoni pályatársakkal: Cs. Szabó László mint író pártfogolta például a fiatalok er teljesebb bekapcsolását a szerkesztésbe, és szorgalmazta a hazai irodalmi élet komoly szemlézését. Miután Szabó Zoltánnal együtt úgyis kiszorultak a vezetésb l, s t még fiatal pártfogoltjaikkal is ez történt, kiléptek az írószövetségb l. Cs. Szabó
László
egészen
1963-ig,
a
lap
párizsi
szerkeszt ségének
újrarendez déséig nem publikált az Irodalmi Újságban.171 Szabó Zoltán megalapította
a
Magyar
Írók
Szövetsége
Külföldön
Könyvbarát
Szövetkezetét (1958), és az így létrehozott Magyar Könyves Céh vezet jeként kés bb függetlenedett az amerikai pénzforrástól. 1965-ig m köd kiadói vállalkozása tehát túlélte az Írószövetséget magát, amely 169
SZ. NAGY Csaba: Irodalmi Újság, Dokumentumok a lap történetéb l, Argumentum 1993. Az idézett adatok, szövegek forrása egyben. 170 Az Irodalmi Újság 1957 novemberében 2750 el fizet t jegyzett, számos tiszteletpéldányt küldtek szét és emellett átlagban 2200 példányt adott el. 171 Ehhez: Cs. Szabó László levele Méray Tibornak, 1962. febr. 3. = Irodalmi Újság, 1957 – 1989 (Dokumentumok a lap történetéb l), Vál. és sajtó alá rend. NAGY Csaba, Bp., Argumentum, 1993, 116.
81
1962-re szétesett. A londoni szellemi közeg értékkijelöl
és -orientáló
hatását jelzi, hogy a Nyugat emblémájával jegyzett könyves céh az Erdélyi Szépmíves Céhet tekintette mintának, és az irodalmi élet kib vítését t zte ki céljául.172 A Könyves Céh legnagyobb eredménye, hogy Bibó Istvánkönyvével
hozzájárult
a
fiatalokkal
feldúsult
emigráció
szellemi
tájékozódásához, s t elindította az emigrációs és hazai Bibó-recepciót. Ez a figyelembe iktatás mind a honi politikai fordulatokra gyakorolt hatása, mind a népi mozgalom és irodalom máig eleven kérdéseinek a tárgyszer megközelítése miatt számíthat érdekl désre továbbra is.173 A kötet a Bibó István eszméivel (is) éled
hazai politikai gondolkodás közvetlen
el zménye és sokáig egyetlen alapm ve lett. Czigány Lóránt szerint Szabó Zoltán szerepe a Bibó-életm térképre kerülésében olyan jelent ség , mint A tardi helyzet volt a paraszti létforma kilátástalanságának bemutatásában: az
következetes Bibó-kultusza volt a közvetlen el zménye az Európai
Protestáns Magyar Szabadegyetem által kiadott négy kötetes, illetve az erre „válaszul” megjelentetett magyarországi háromkötetes Bibó kiadásnak.”174 A Könyves Céh sorozatában jelent meg Kilenc költ címmel ezer példányban az els magyar kortárs versantológia Londonban, amely éppen eléggé vegyes min ségével terelte rá a figyelmet az ilyen jelleg irodalmi számbavételek szükségességére.175 A folyamat eredményének tekinthet , hogy ekkor fogalmazódik meg a magyar kultúra e mértékadó rhelyén, hogy világnézett l függetlenített néz pontból kapcsolódjanak Magyarország, s t a határon túli magyarok érdekéhez, pl. könyvkiadással.
172
M vészi színvonalú könyvtervezésben Buday György grafikus m ködött közre. A bevezet vel ellátott és kiadott tanulmányok: SZABÓ Zoltán: Harmadik út London, Magyar Könyves Céh, 1960. 174 CZIGÁNY Lóránt, Szabó Zoltán az emigrációban, História, 1989, 6. 175 A versantológiát két további követte a nyugati magyar irodalomban: Sz. JUHÁSZ Vilmos - GÖMÖRI György, Új égtájak, Occidental Press, Washington, 1969.; Szerk. KEMENES GÉFIN László, Nyugati magyar költ k antológiája, EPMSZE, Bern,1980. 173
82
Szepsi Csombor Kör
A londoni irodalmi élet alakulástörténetének még további és más irányú kérdései és tanulságai is lesznek, ha Cs. Szabó László és az 56-os fiatal író/irodalmárjelöltek közvetlen együttm ködését, kapcsolódásait vizsgáljuk. Egyel re nézzük az ötvenhat utáni helyzetfelmérés - értékelés Cs. Szabó - i reakcióit. A lényegében a marxista ellenes, konzervatívliberális Cs. Szabó meglep en jó partnernek bizonyult a fiatalok számára a saját nagykorúsításukért folyó küzdelemben. Mi volt a közös alap ehhez? A Külföldi Magyar Írószövetség fiatal angliai tagjai, Gömöri György, Krassó Miklós, Sándor András176 küzdöttek érte, hogy az általuk alapított (és tudomásuk szerint a Congress for Cultural Freedom pénzelte) Irodalmi Újság ne harcos politikai újság legyen, hanem a legjobb 56-os hagyományokat vállaló színvonalas irodalmi és m vészeti lap. Cs. Szabó László azt látta biztosan, hogy az 1956 után el állt történelmi
helyzetben
új
emigrációs
irodalmi
gyakorlatra
kell
berendezkednie a magyar íróknak. Jóllehet az egyetemisták politikai prognózisa
téves
volt
(hitték,
hogy
hamarosan
visszatérhetnek
Magyarországra), de az irodalmi emigránslétre adott megoldásuk177 (nem lehet feladni az egész irodalomba tartozás jogát) olyannyira korszer nek bizonyult, hogy abban a legnagyobb tehetség
és nem par excellence
emigráns, mert már m veket, életm vet maga mögött hagyott író sem találhatott kivetnivalót. Kiderült, hogy egy másik alapelvben sem állnak egymástól olyan távol a legelszántabbak apák és fiúk nemzedékében: "ha csak a tyúkpöreinket visszük haza, vasvillával jönnek ránk s Bécsig szalasztanak. De ha könyvet viszünk magunkkal, igaz könyveket, az sök törvényeivel, 176
háborítatlanul
áteresztenek
a
töviskoszorús
határon.
Kés bb, írói neve András Sándor. SÁNDOR András A MÍSZK közgy lés jegyz könyve, Párizs, 1958, október, 23-26. = Irodalmi Újság, 1957 – 1989 (Dokumentumok a lap történetéb l), Vál. és sajtó alá rend. NAGY Csaba, Bp., Argumentum, 1993. 65 – 80. 177
83
Virágkapuval akkor sem fognak várni… De ha látják, hogy jól gazdálkodtunk a nemzet lelkével, s nem felejtettük el az éneket, amit a Mária Siralomtól Dsida Jen ig és Weöres Sándorig178 a nép
rlelkei
nyolcszáz éve továbbadnak egymásnak, minket is megillett egy kézszorítás. Magyar a magyarok közt, észrevétlenül a többi utas közé vegyülve tiszta homlokkal szállhatunk ki a Keleti pályaudvaron" 179 Cs. Szabó László érett és tudatos íróként érkezett az emigrációba: hidegfej szász, ha kell, és eredeti közgazdász képzettségét sem hazudtolja meg. Tisztában van vele, hogy pályája felível szakaszában mennyi idejétvérét pazarolta „oroszlánetetésre” a hivatalban, „mikrofonetetésre” a háborús rádiósm sorokban. Vonzotta a politika, akár szalonkaland, akár huszáros küldetés, akár irodalmi jelleg
vagy atyafiságos barátság volt
mögötte, de tudott egyensúlyt tartani: még ezekb l a tapasztalataiból is sokat átadott a ’fiúk’-nak.
178
Jellegzetes, hogy rövidebb cikkben is irodalomtörténeti kulturális identifikációt ad Cs. Szabó. 179 CS. SZABÓ László, A bels vár, Új Hungária, 1951, jún, 8.
84
II. Fejezet. CS. SZABÓ LÁSZLÓ ÉLETM VÉNEK MAGYARORSZÁGI SORSA „Láthatatlan irodalom”? „Jólesik, hogy a Nyugattal és Magyar Csillaggal kapcsolatos kiállításon engem is fel akar támasztani az árnyékvilágból” – írta Londonból Cs. Szabó László 1970 novemberében. „[…]Fényképem azokból az évekb l nincsen […] fényképez gépnek 1948 óta nem álltam, […] úgy rémlik, valamelyik Nyugat-kiadványban (novella-antológiában?) megtalálható a fiatal író arcképe […] lap árnyékában töltött, ma már mitikus id vel (kapcsolatban) […] Mondhatom, jól bántak velem s mondhatom nem lustálkodtam. Amellett a Nyugat adta ki néhány könyvemet: Hét nap Párizsban (csak füzet, nem könyv), Magyar néz , Fegyveres Európa, Erdélyben. A kiállításon mégiscsak a könyvek lennének legjobb képvisel im […] októberben küldtem Gyurkának (Rónay György) Münchenb l (egy könyvet): Római muzsika. […]Er sen tartok rá, hogy ezt, éppen ezt a könyvet lássák mindketten. Azt hiszem, otthon ilyet még nem tudtam írni.” A Rónay György hagyatékában180 található Cs. Szabó -levélrészlet könnyed soraival egy csapásra el hívható Cs. Szabó László hiányzó képe egy reprezentatív irodalomtörténeti tablón, és sejlik bel le az is, amit m vek vagy az itt-hon és ott-hon súlyarányáról érdemes tudni– gondolhatná az olvasó. De rá kell eszmélnie, hogy a felsorolt Nyugat- kiadásokkal mégsem lehet teljes képet kapni Cs. Szabó két háború közötti írásm vészetér l, mert hol vannak az Apolló-ban megjelent esszék és az esszékötetek; mi legyen a Válasz köreivel és a Rádió irodalmi osztályán töltött kilenc évvel; ráadásul nincs milyen el zményekhez lehetne viszonyítani a Római muzsikát, az ajánlott olvasmányt, a „láthatatlan irodalom” így kiemelt esszéregény 180
A levélmelléklet kéziratának címe: Vallomás a Nyugatról Rónay Lászlónak - P.I.M.
85
kötetét? Egészen pontosan rögzíthet viszont az idézetb l, milyen reflexiói vannak Cs. Szabó Lászlónak a Nyugatra, a leírt szóra, az olvasóra és saját életm vének a korszakaira vonatkozóan: mitikus id , a könyvek […] legjobb képvisel im, éppen ezt a könyvet lássák, otthon ilyet még nem tudtam írni. Nézzük hát a könyveket, amelyekr l Cs. Szabó szívesen mondogatta, hogy akkor is spiritusz van bennük, ha nem olvassák, elég, ha becsülettel megírták ket! Londonból, az emigrációból végül 1980-ban talált haza az els
Cs. Szabó-írás körülbelül tíz éves fontolgatás, hivatali és politikai
kötélhúzás után (Dickens napló, Nagyvilág). A Képz m vészeti F iskolán ugyanabban az évben tartott nagy siker szabadel adásának könyvváltozata kés bb szintén megjelent: Görögökr l (Európa1986.) Kiadták az Alkalom c. esszéválogatást (Gondolat, 1982), a Közel s távol c. elbeszélés-gy jteményt (Magvet , 1983), megjelent az
rz k (Magvet , 1985) és a Shakespeare
(Gondolat, 1987) esszékötet (el bbi még a tudatosan életm épít szerz akarata szerint). Olvasásra felkínált válogatott köteteivel Cs. Szabó László még életében a hazai irodalmi nyilvánosság elé / szavazásra / bocsátotta az életm nek azt a részét, amelyiknek kinti recepciója nagyrészt ismeretlen volt, Magyarországon pedig még nem (vagy alig) történhetett meg. Javarészt hozzáférhet kké váltak a hazai kritika számára az emigrációban töltött életid legjobb alkotásai: ezeket így, egyberendezve a legderekabb nyugati magyar olvasó is csak álmodhatta volna, hiszen húsz év nyugati magyar folyóiratainak és kiadványainak a terméséb l valók (f leg: Katolikus Szemle, Új Látóhatár, Irodalmi Újság, Magyar M hely, EPMSZE).181 181
Ugyanebben az évtizedben újranyomták a már emlegetett esszéregényt (Római muzsika, Magvet 1988) és a H l árnyékban c. életrajzi kötetet (Gondolat, 1991), a Szépirodalmi Kiadó újra megjelentette A kígyót, az 1941-es novellaválogatást (1986) és az 1942-es Három költ (Byron - Shelley-Keats) c. antológiát (1990). Kés bb egy új vállalkozás keretében (Könyves Kálmán Kiadó) egységes zsebkönyv formátumban megjelent a Hunok Nyugaton c. esszékötet (1994), mely 1967-ben kiadott újragondolása egy 1946-47-es nyugat-európai körútnak; majd felt nt A tág haza (1995) c. kis alakú verseskötet, ami két
86
A felgyorsulóban lev évtizedben azonban nem jutott elegend id / figyelem Cs. Szabó László recepciójára a korabeli keretek között sem. Ezt a vélekedést inkább igazolják, mint cáfolják a hazai folytonossághoz visszakapcsoló, kiváló tanulmányok.182 Megszaporodott ugyan az élet-és pályarajzok száma, f ként Cs. Szabó hazalátogatását el készítve már korábban megjelentek fontos portrébeszélgetések. Budapesten bekövetkezett halála, sárospataki temetése idején
(nekrológok,
emlékezések)
korai
kísérletek
történtek
(visszacsatolásként) az irodalomtörténeti helykijelölésre. A befogadói fogékonyságot azonban kissé túlrajzolta a népi és a demokratikus ellenzék készül désének társadalmi légköre és a Cs. Szabó-hagyaték Magyarországra kerülése felett érzett öröm. (A levelek a hagyatkozó író akarata szerint a Pet fi Irodalmi Múzeumba, a több mint 12 ezer kötetb l álló könyvtár a sárospataki
Tiszáninneni
Gy jteményeinek,
ma
a
Református Sárospataki
Egyházkerület Református
Tudományos
Kollégiumnak
a
Nagykönyvtárába került különgy jteményként, sokkal kés bb került az OSZK kezelésébe és a Magyar Rádió archívumába a BBC vegyes hanganyaga. Az olvasót eligazító szisztematikus egybeolvasás azonban elmaradt. A hiányos kiadási sorok megbolygatták az életm szervez dési rendjét, és nem álltak rendelkezésre a régi szövegek, hogy az esszé m faj folyamatosságát, alakulástörténetét a „cezúra” után feln tt olvasói korosztályokból legalább a tanárok, egy-két évjárat bölcsészei, más értelmiségiek önállóan rekonstruálhassák. Az életm
a nagy narratívák
kijelölte keretek között nehezen volt összeilleszthet , mert mellékesen sok még nem újraértékelt „ellentmondást” kellett volna feloldani lépésenként. Egyszer en szólva: túl nagy tehertétel volt a gyorsuló évtizedben az er sen elüt Cs. Szabó-verseskötetb l van egybekötve (Félszáz ének, München 1959 és Pokoltornác, London 1974). Az Erdélyben c. m vel déstörténeti „vallomás-esszét” a Magvet Kiadó vállalta 1993-ban, ezt Cs. Szabó rádiós élményanyagából a bevezet ben említett Nyugat kiadás emelte kötetbe el ször 1940-ben. 182 POSZLER György, Illúzió és értelem c. Világosság 1982 /3-4.; VAJDA Miklós, Cs. Szabó László három élete c. munkája, Újhold Évkönyv, 1987/1. Kiinduláshoz: Béládi Miklós, Pomogáts Béla és Rónay László A magyar irodalom története 1945-1975-ig terjed korszakáról készített IV. kötet A határon túli irodalom, 1982.
87
irodalomnak még ez az életm is. Az él irodalom vétsége elég nagy. Azt a feltételezett olvasót hagyta magára, aki nem tartozott Cs. Szabó László – még magyarországi korszakának m veivel megnyert - értelmiségi „szektájába”, ám az író - Csokonaitól örökölt reménységgel - számított egy jól sikerült el adás utáni diákos megjegyzésére („de jó fej ez a marha”), s végül „hálás hantján” az árvácskáira.183 A „hatástörténeti szituációról” sokat elmond, ha fellapozzuk Tüskés Tibornak 1983-ban kiadott Illyés Gyula184 c. kismonográfiáját a 368. oldalon, és megtaláljuk a visszaillesztés irodalomtörténészi magángesztusát: a budai lakásban Illyésnél otthonos körben Cs. Szabó mellett Csoóri Sándor és Juhász Ferenc, miközben róla a könyvben egyetlen eligazító szó sincs, de arról sem, hányszor s miért ült vendégként Illyés Gyula Cs. Szabó oldalán Londonban Bécsben vagy Párizsban a megel z két évtizedben. Távol áll t lünk, hogy a visszaiktatás nem könnyen érvényesíthet
szándékait
visszamen leg bíráljuk: lényege szerint volt felemás a helyzet. Gondoljunk bele: egy nyugatos kiállítás, ami (legalább) archívumban megmutatta az él t, vagy az él író fényképe, végre, ami viszont zavarba hozta a fiatalabb olvasót egy láthatóan koros úr ilyenfajta irodalmi legitimációjával. Mintha csak úgy vissza - beülne a társaságba, és illene tudni magából a képb l, ki . De ne gondoljuk, hogy a mai szituáció egyszer bb. Nincs
négy
éve,
hogy
Cs.
Szabó
László
centenáriumi
emlékünnepségér l így kezd dik (azóta is olvasható) egy tudósítás a neten: „Fogalmam sincs, ki ez a fazon, aki 44 évesen (1949-ben) nem jött haza egy római tanulmányútról, hanem elhagyta „lakását, állását, gazdag könyvtárát, minden személyes emlékét, fiát, szerelmét, egész addigi életét” egy kofferral a kezében. Hogy teljesen szinte legyek, az emlékez kr l még ennyit sem tudok, de ez kedvez en változik az este folyamán, és végül is ezért jöttünk össze.185” 183
CS. SZABÓ László, Téli virágének = A tág haza, Bp., Könyves Kálmán, 1995, 177. TÜSKÉS Tibor, Illyés Gyula, Bp., Szépirodalmi, 1983. 185 PÁL Kata, De minek a b rönd? ( Emlékez est a 100 éve született Cs. Szabó László tiszteletére. PIM, 2005. nov. 25.), Litera, Irodalmi Portál, 2005. november 28. 184
88
Visszahelyezés, de hová? Szabolcsi Miklós így emlékezik egy interjúban186 az akadémiai irodalomtörténet,
a
„Spenót”
szerkesztésér l
1965-ben:„végül
nem
vállaltuk, hogy a nyugat-európai magyar irodalomról írjunk, bár persze Márai és Cs. Szabó László korábbi m vei tárgyalásra kerültek.”A magyarázat világos, a döntést a bels cenzúra irányítja; Cs. Szabó László 1949 és 1979 között nem létezett a hivatalos magyar kultúra nyilvánossága számára. Ez az állítás természetesen pontosítható, de az emigrációs szituáció sem a benne állóktól, sem az érintettekt l nem vár el neutrális viszonyokat. Amikor a „nyugati” Ferdinandy György széls ségesen jobb oldali magyaroktól igyekezett megvédeni Csét, az „osztályf nök urat”, akit hazalátogatásai, publikálása miatt mocskoltak Kanadából, éppen az ellenkez jével érvelt: „
Cs.
Szabót
nem
„becsmérelték
vagy
hallgatták
el”
Magyarországon. Neve szüntelenül ott volt a folyóiratokban, a kortársak vissza-emlékezéseiben. Személyét és m veit a Magyar Irodalom Története 1966-os kiadása tizenkét, az 1982-es pedig tizenkilenc ízben idézi.”187 Az igazság az, hogy egy-egy régi baráton kívül senki sem próbálta nyilvánosan emlegetni Cs. Szabót. Elszórt magánakciókon kívül (Gyergyai Albert, Nagyvilág, 1961, Hegedüs Géza, ÉI, 1963) talán két régi barátnak, Vas Istvánnak és Illyés Gyulának sikerült publikációjában „meghagyatnia” a nevet. Vas István lépését határk nek tekintette a nyugati magyar irodalom derékhada is. 188 Másféle kivételnek kell tekintenünk Rónay György kiállását, noha a katolikus Vigilia szerkeszt jeként saját lapjában jelentette meg a saját 186
SZABOLCSI Miklós, A Nagy Spenót, Beszél ,1997. augusztus-szeptember. FERDINANDY György, Néhány keserves igazság, Szivárvány, 1984, május. 188 VAS István, Költ k között, Magyar költészet Nyugaton, Népszabadság 1969. szeptember 21. 187
89
könyvkritikáját a Római muzsikáról, 1971-ben. Mivel a Vigilia már a hatvanas évekt l példát mutatott azzal, hogy nem tekintette politikai határoknak a földrajzi határokat, talán nem érdektelen egy fontos körülményt megjegyezni a kétoldalú bizalmatlanság érzékeltetésére. Egy kívülállóként kezelhet
egyházi kiadvány mozgástere önmagában nem
menedék. Az emigráns szerz knek sem lenne az, ha nem igazolnák a hitelességét és a színvonalát odakintr l. A „radikális” katolikusok már a háború el tt is közel álltak Cs. Szabó – hoz, Rónay Györgyben a költ tfordítót és az esszéírót egyaránt becsülte, ezért már 1966-ban azt tanácsolja az egyik Amerikába került fiatal költ nek, Horváth Elemérnek: „A Vigiliának habozás nélkül átengednék közlésre írást. Veszélyérzet nélkül. Még azt se kérném, hogy különítsenek el földrajzilag, a lakóhely/ország/ megjelölésével.”189 Az elhallgatás végét a hazalátogatás (írói hazatérés?) feltételeként el re küldött esszé, a két részes Dickens napló190 Nagyvilágban engedélyezett megjelenését l számíthatjuk.191A fogalmazás az adott szórenddel pontos: magyar emigráns kizárólag a Nagyvilágban jelenhetett meg, hiszen „külföldir l” volt szó, és „engedélyezve”, vagyis igen hosszú huzavona után. A hasadtlelk ügyetlenségeit a Londonban él
aczéli kor irodalompolitikájának hasonló Szabó Zoltán már 1974-ben leleplezte
Hungaria varietas cím írásában; a konkrét esetr l a hazában csak kés bb tájékozódhattunk.192 A teljesebb képhez itt annyi is elég, hogy eredetileg Cs. Szabó hetvenöt éves születésnapjához kapcsolódott az írói hazatelepítés óvatos terve.193 Az óvatosságot és a halasztást egyaránt igazolja, hogy Grósz A. Endre hivatalosan kezdeményezett és 1976-ban rögzített londoni
189
Cs. Szabó László levele Horváth Elemérhez, London, 1966, 12. 31.(publikálatlan, magántul.) 190 CS. SZABÓ László, Dickens napló, I-II, Nagyvilág, 1980, 725-752, 885-910. 191 ALBERT Zsuzsa: Legenda Cs. Szabó Lászlóról, (I-II.rész), Vig, 2004-2005. 192 CZIGÁNY Lóránt, Napló 1980, Kortárs, 2003, 5. 193 U , SzerenCSÉnk volt, hogy volt Csénk … (Egyveleg a naplómból (1971-1981), Forrás, 2005, nov, 73-89.
90
beszélgetése az író két háború közötti rádiós múltjáról végül 1980-ban jelent meg. Mezei András költ interjúszövege szintén várakozásra volt ítélve az ÉS-nél, végül a gy ri M hely cím folyóirat nyomdájában kötött ki, de az emigráns ügyekben úttör bátorsággal fellép lapnak194 sem volt szabad megel znie az akadályok elhárítását.
195
A Vigilia következetességében az
egész magyarság és irodalma iránt érzett felel sség mutatkozik meg: 1981ben196 él és hiteles beszélgetésben hozta emberközelbe Cs. Szabó Lászlót nemcsak saját olvasóira gondolva. Meglehet sen groteszk korhelyzet ez, amikor a honi kultúrpolitika részlátása ellen a bels és a határon kívüli kisebbség teljes nemzetért érzett felel sségvállalásával próbál tenni. Mindenesetre a nem hivatalos értelemben számítható dialógus, a határokon átbeszélés jeleinek a szaporodása észlelhet . Bet rendbe foglalva, az Alföld, az Élet és Irodalom, az Életünk, a Jelenkor, a Kortárs, a M hely, és a Vigilia tett sokat a befogadásért, közülük a gy ri M hely a kezdetekt l tudatosan, komoly kockázatot vállalva is helyet adott a nyugati magyar irodalomnak.197 Amikor megtört a jég az emigráció reprezentáns képvisel jével szemben, Cs. Szabó felbukkanásával váratlan és er s hatások érték a budapesti
irodalmi-értelmiségi
elit
korosztályait.198
1980
szén
m vel déstörténeti szabadel adást tartott utolsó munkahelyének jogutód intézményében, a Képz m vészeti F iskolán a görögökr l.199 Az el adás frenetikus sikerének a híre gyorsan terjedt, és fiatalabbakban is felszabadította az érdekl dést az életm
194
iránt. Ezután mind gyakrabban
A lap korabeli szerkeszt jével, Gecsényi Lajossal folytatott beszélgetés alapján. GRÓSZ A. Endre, Irodalmi szerkeszt urambátyám ország mozgásterében, Jel-Kép, 1980, 4, 129-138. 196 HEGYI Béla, Távolsági beszélgetések, Vigilia, 1981. 5. sz. 321 – 328. = Cs. Szabó László, Távolsági beszélgetések, Bp. Szépirodalmi, 1989. 5 – 38. 197 Élén Gecsényi Lajos állt. E. Fehér Pál rövid uralma után az utolsó tíz emigrációs évben további szolgálatokat tett a nyugati magyar irodalomnak a Bécsi Naplónál. 198 SÜKÖSD Mihály, Cserépposta, Élet és Irodalom, 1981. jún. 6. 199 CS. SZABÓ, Szóródj világgá…A görögökr l, NV, 1981, 1366-86, Az énekes (Homérosz), NV, 1981, 1855-84. 195
91
felt nt az író neve folyóiratokban,200 újra kiadott régi könyveinek címlapján.201 Az említett olvasóközönség a szellemi éhség mohóságával vetette magát az új kötetekbe szerkesztett elbeszélésekre és esszékre, amelyeket az emigrációs termésb l még maga a szerz válogatott a hazai olvasóknak.202 Szaporodott a Cs. Szabó László bemutatásával,203 esetleg elemz értékelésével foglalkozó írások száma különféle folyóiratokban, de a folyamat
esetlegesen
zajlott,
kevés
szerepl vel
és
korlátozott
szerepvállalással. 1984-ben, az író halálakor és azt követ en, a gyász és számvetés kegyeleti pillanatában úgy látszott, a Budapesten elhunyt és végakarata szerint Sárospatakon eltemetett író mindenkié lehet, az egész magyar „irodalmi nemzeté”. A londoni emigrációs barát, Szabó Zoltán idézett fogalma azonban szigorúan az életm re, a m vekre értend , míg Cs. Szabó temetésén az irodalmi rokonokon és örökösökön kívül kárvallottak és reményked k színes csapata osztozott a gyászon, esetleg széleskör összefogással készül dve a hatalomba. Ma már biztosan állítható, hogy a nyolcvanas évek intenzív szellemi fogékonyságának, olvasói kíváncsiságának e légkörében kellett volna lépést tartani (könyvkiadásnak, kritikának, irodalomtörténet-írásnak) Cs. Szabó László visszaiktatásával, hogy a további fordulatok, paradigmaváltások kevésbé nehezítsék ezt a m veletet. A cenzúra-öncenzúra azonban éberen és vállvetve rködött tovább, meglep en sokáig. Bizonyára érezték, hogy nem az egyes könyvekr l, hanem arról van szó: mit tud kezdeni egy ország az általa nem támogatott és nem kívánt, mégis figyelemre méltó emigrációs életm vel. Feltehet en emiatt sok az esetlegesség és még a kiadói gyakorlatnak is ellentmondó önkényesség a m vek budapesti kiadásaiban. 200
U , Négyszemközt egy szoborral (Radnóti Miklós, a m fordító), ÚÍ, 24 (1984), 11, 1317. 201 U , Franklin Delano Roosevelt, /Gondolkodó magyarok/, 1981. 202 U , Alkalom (Esszék, irodalomról, m vészetr l) Bp., Gondolat, 1982. U , Közel s távol (Elbeszélések 1948-1981), Bp., Magvet , 1983. U , rz k, (Esszék), Bp., Magvet , 1985.
92
Pedig a Cs. Szabó - életm nagyságrendjénél már az irodalompolitikáénál nagyobb felel sség hárult a könyvek kiadásakor az irodalmi élet intézményeire. Különösen féloldalas megoldás (a szó legszorosabb értelmében), hogy a Római muzsika204 és a H l árnyékban205 megkésett második, budapesti kiadásáról hiányoznak a tisztesség és a szakma szabályai szerint elvárható könyvészeti adatok; nevetségesen pontatlan, amit tudni engednek a könyv hátsó lapján az íróról, aki egyébként akkor már régen nincs az él k sorában, és a világ is nagyot változott. A Római muzsikára gondolva különösen fájdalmas a beavatkozás, mert a remek müncheni Auróra- kiadás206 megcsonkításával (elhagyták a régi címlapot) veszít a m az utalásrendjéb l. A példákat nem érdemes sorolni, hivatkoztunk rá, hogy a nyolcvanas évekig a két háború közötti Cs. Szabót egyetemi szinten is csak magánfelel sségre,
magánkönyvtárak
polcairól
lehetett
megismerni,
említeni. A vele kapcsolatos tisztáznivalók megbolygatták volna a teljes magyar irodalom legnagyobb huszadik századi traumáit. Emigrációban született munkái közül 1963-ban A magyar költészet századai cím bevezet jével,
1968-ban
a
Hunok
nyugaton
cím
nemzedéki-
irodalomtörténeti kérdéseket érint útinaplójával különösen nyugtalanította a feldolgozatlan kérdéseket elhallgatással megszüntet hazai gyakorlatot. A
felel sen
gondolkodó
irodalomtörténet-írók
természetesen
tisztában voltak helyzetüknek a korlátaival, és örömmel észlelték az un. olvadást a kétpólusú világban. Amikor1970-ben a kormány – afféle szellemi válságkezelésként és a szétszóródott magyarság megszólítására - összehívta az els Anyanyelvi Konferenciát a Magyarok Világszövetsége segítségével, nem sejtette, milyen szellemet szabadít ki a palackból. Az anyanyelv ápolása volt a trójai faló, amellyel be lehetett jutni a falakon belülre a közös anyanyelvben 204
hordozott
másféleképpen
gondolkodással,
másfajta
U , Római muzsika, München, Aurora, 1970; Bp. Magvet , 1988 U , H l árnyékban, uo., ua., 1991. 206 Molnár József nyomdája min ségben a legjobb protestáns magyar hagyományokat követte. 205
93
m vekkel: hírviv k jöhettek-mehettek a két világ között. Az amerikai Nagy Károly és a londoni Czigány Lóránt207 tevékenységében ennek az átkaroló stratégiának két elemét fedezhetjük fel. Valószín leg e folyamatnak köszönhet en került be az országba és jutott el a címzettekhez Cs. Szabó Római muzsikájának száz példánya 1970-ben. Cs. Szabó írói létezése ezután eltörölhetetlen ténynek számított, még ha más, a két háború közötti m veinek a min séget mind inkább felülíró m veit, egyéb, például el adói teljesítményeit nem ismerhették is, legfeljebb azon kevesek, akik mint hivatalos vagy PEN-delegátusok, szerz k vagy fordítók jártak Londonban, vagy a nyugat európai magyar szellemi központokban: Párizsban, Bernben, Rómában vagy Bécsben stb. Cs. Szabó kétirányú közvetít i szerepét és mindkét oldalon elismert írói tekintélyét nemcsak nagy irodalmi találkozásokon, vagy e találkozások feltölt
energiáin
önkiválasztódással
lehetett –
mérni.
ajánlással,
Mint
valahogyan
Kazinczyhoz eljutott
a
egykor, londoni
könyvtárszobába a magyar irodalom színe-java, s t a Romániában él magyarok közül mindenkié. Mintha ez a láthatatlan újraszavazás végezte volna el a korrekciót a hazai irodalmi élet értékviszonyain, a magyarországi irodalomnak az öncsonkításait kiigazítva. Állíthatjuk, hogy a hagyatéki könyvtár kortárs magyar gy jteménye208 a szó szoros értelemben a min ségi irodalom figyelemre méltó rz helyének mondható. A „dialógus” folyamatában mindkét oldalról ugyanannak a fiatalabb - az emigrációban sokáig középnemzedéknek, 56-osoknak nevezett korosztálynak a képvisel i vettek részt, jó összmunkában, és ez némiképpen gyorsította a folyamatot. A nyugati magyar irodalom mint önálló fogalom a hetvenes
években
került
be
az
irodalomtörténeti
diskurzusba
Magyarországon. A legels hivatalos lépés az volt, hogy a Béládi Miklós, Pomogáts Béla és Rónay László irodalomtörténészekb l álló hármas 207
CZIGÁNY Lóránt, A nyugati magyar irodalom négy m helyér l, Életünk, 11, 947-956; NyelvKult, 36, 6-17. 208 BARANYAI Katalin, Cs. Szabó László könyvtára, (CD-ROM), Sárospataki Ref. Koll.Gy jteményei, 2002.
94
megbízást kapott a nyugaton és tengeren túl él
magyar irodalom
felmérésére az MTA kutatási programja keretében 1970-ben.209 Az igazság kedvéért tegyük hozzá, hogy Pomogáts Béla 1970-ben, Béládi Miklós 1973ban nem fels utasításra kezdett publikálni a nyugati magyar irodalomról és alkotóiról. Az els munkafázis végén készített „vázlatot” A nyugati magyar irodalom alcímmel az Akadémiai Kiadó a magyar irodalom története 19451975-ig terjed korszakáról készített kötet utolsó fejezetében jelentette meg végül 1982-ben.210 A Magyar irodalom története 1945 – 1975 mint a „Spenót” kiegészít kötete a Határon túli magyar irodalom címen 1981-ben zárta rendszerez
kísérletét. Vázlatnak szánt, öt oldalas szövege Cs. Szabóról
aligha lehet alkalmas rá, hogy az emigráns korszak írásairól fogalmat alkossunk. A tevékeny és mindenütt jelen lév , több m fajban kiváló író szerepe könnyebben megírható, ezt beláthatjuk és magunk is a helyzet csapdájaként éljük meg. A feldolgozás azonban a saját helyzetét nehezíti azzal, hogy túlsúlyba helyezi az életm ben a lírát, pedig ha valahol igazi líraiságot tapasztal áradó b ségben az olvasó, az nem annyira a kései Cs. Szabó-i dal vagy prózavers, hanem egy-egy versérték esszébetét. Bár a Szepsi Csombor Kör kiadványaként megjelent Pokoltornác például dicséretesen szép könyvecske, és ezer szállal köt dik tájékozott olvasó fejében az életm
fejezeteihez, már a nyugati magyar irodalom
középnemzedéke tisztelet-teli fenntartásokkal kezelte az id söd
író
elfogultságát saját versei iránt. Érthetetlen tévedést találhatunk a szövegben a Nyomozás c. kötetet illet en, mely nem Odüsszeuszról mint archetípusról beszél a továbbvitt írásokban, hanem Jézusról, hiszen a Szentföldi utazások élményeinek hatása alatt született m az
209
alakja köré szöv dik.
BÉLÁDI Miklós, A nyugati magyar irodalomról,. Nyelvünk és Kultúránk [1974] 271– 282. ... 210 BÉLÁDI Miklós, POMOGÁTS Béla, RÓNAY László, A magyar irodalom története 1945-1975-ig /IV/, A határon túli irodalom Bp., Akadémiai Kiadó, 1982.
95
Mivel az irodalomtörténeti áttekintés lezárult addigra, nem szerepelhetett a vázlatban Cs. Szabó László nagy ív életrajzi esszéf zére, a kötetbe szerkesztett H l árnyékban cím életrajzi gy jtemény sem. Ma ennek a személyes hangú esszéírásnak e különleges és vonzó példája talán a legkedveltebb
Cs.
Szabó-olvasmány.
Bemutatása
valószín leg
befolyásolhatta volna az értékel t abban, hogy nagyobb súllyal vesse a mérlegre az esszé m fajt az életm ben, ha nem is tudja megnövelni a rendelkezésére álló terjedelmet, bár a felosztás arányain is el lehet gondolkodnunk. 1980-ben már jól sejthet volt ennek a hatalmas életm nek néhány f bb vonulata, magaslata. A nehéz feladatra fölesküdött triász 1986ban elkészítette a finomított és kiegészített változatot „Nyugati magyar irodalom 1945 után”211 címmel. Ebben az életm felel se, Pomogáts Béla el ször készít kis terjedelemben is átfogó és az életm vet egybekaroló irodalomtörténeti vázlatot Cs. Szabó életm vér l. A helyzet különösségéhez tartozik, hogy ekkor az írónak még viszonylag kevés nyugaton kiadott könyve jelent meg az országban, és pályájának az els
felében kiadott
könyvei nem elérhet k. Az esszém faj kiemelése és az életm gazdagságnak az értékelése a leger sebb vonása a sok új elemet tartalmazó bemutatásnak, de az emigráns-nosztalgia középponti szerepének a hangsúlyozásától nem nagyon tud szabadulni a hazai szerz . A magyarországi irodalomtörténet-írás részér l rendelkezésemre álló publikációk száma az eltelt húsz év alatt valamelyest szaporodott, de Cs. Szabó recepciója a kortárs és emigráns Máraiéhoz képest igencsak a kezdeteknél tart ma is. Az okok fontolgatása a dolgozat keretin túl vezetne, de az összehasonlítás mindenképpen figyelmeztet arra a tényre, hogy Cs. Szabó recepcióját nem biztos, hogy egyértelm en csak segítette sorsának összekapcsolódása a nyugati magyar irodalommal. A Cs. Szabó életm (különösen
az
els
fele)
szorosan
önmeghatározásaként értelmezhet 211
kapcsolódik
a
magyarság
irodalom-felfogáshoz, azzal együtt,
BÉLÁDI Miklós, POMOGÁTS Béla, RÓNAY László, „Nyugati magyar irodalom 1945 után,” Bp., Gondolat, 1986.
96
hogy európai horizontú gondolkodás és m veltség viszi az életm vet a magaslataira. Nem volt mindegy, hogyan kerül a mindkét tárgykörben olyannyira elveszettnek látszó mai olvasó kezébe. Az
munkái elé igenis
szükség lett volna olyan írásokra, amely el ítéletek nélkül gerjesztenek kíváncsiságot. Mi, hazai befogadók lépéshátrányba kerültünk, mert csak a legutóbbi id kben fedezte fel az újraolvasó utókor a válogatással kiemelés (kanonizálás?) lehet ségét a háború el tti vagy tematikus írások kiadására (Gróh G. Kis népek hivatása, Pomogáts B. A magyar költészet századai). Felel s az emigráció is. Borbándi Gyula összefoglalói a maga idejében hiánypótlóak voltak, emberfeletti munkája sem indokolja viszont, hogy krónikás anyagainak az elfogultságait és f ként hiányosságait – az irodalomtörténet szempontjából szóvá ne tegyük. A legnagyobb tévhit mégis, hogy a sárospataki sírnál és egy ideig azt lehetett gondolni, a nyugati magyar irodalom derékhadának irodalomtörténésze foglalja majd össze els ként Cs. Szabó emigrációs pályaszakaszát. A londoni Szepsi Csombor Kört és irodalmi életet a középnemzedékben képvisel
Czigány Lóránt
irodalomtörténész, aki filológusként segédkezett az utolsó kötetek munkálatainál, és közelr l ismerte az emigrációban kiteljesül életpályát, éppúgy adós maradt ezzel az összefoglaló-értékel
munkával, mint a
nemzedék maga. Minden érdemét elismerve, ma azt kell mondani, a bonyolult történelmi szituáció kötötte le a figyelmét: „A nyugati magyar író egy radikálisan posztmodern helyzetbe került. Utólag észreveszi, hogy a nagy narratívák neki is kiszabtak egy pontos, ideológiailag meghatározható szerepet. Akár politikus alkat volt, akár nem,
volt az, aki idetartozott
ugyan, de onnan figyelte a dolgokat. Általában szerényen és anélkül, hogy tudta volna, de korrigált, beleszólt az otthoni helyzetbe. Volt szerepe, és most nincsen.”212 A nyugati magyar irodalom „ideológusának” számító Kibédi Varga Áron szentenciáját Cs. Szabóra is lehet, de másképpen kell értelmezni, itt egy életm
került a latba ugyanúgy, mint Márai Sándor
esetében. 212
KIBÉDI VARGA Áron, (Nyugaton …), Korunk, 1996. júl. 42-44.
97
98
Néz pontok De ne legyünk igazságtalanok az irodalmi élet, a nyugati magyar irodalom történetével sem. Ma már világosabban látható, hogy a magyar emigrációnak volt egy - leginkább a lengyelekéhez hasonlítható213 – különlegessége: „posztkommunista zárvány” keletkezett az ötvenhatos húszévesek
emigráns
írócsoportjából.
Er s
értelmiségi
mag
az
emigrációban, hiszen a befogadó ország fiaival egy sorban képzett diplomásokról van szó. Felfogásuk lényegileg vált el minden magyar politikai
emigrációétól;
öntudatosan
és
tudatosan
élték
meg
a
magyarságukat, és íróként fenntartották az egyetemes magyar kultúrába és nyelvhazába tartozás jogát az els
perct l kezdve. A maguk kereteire
irodalmat, mondhatni afféle szellemi hazát építettek maguk fölé intézményekkel, fórumokkal, nemzetközi, de f leg a magyar-magyar kapcsolatokkal. Ez a kvázi irodalmi élet a hatvanas évek közepét l, noha elhallgatva, de párhuzamosan és mellérendel viszonyban élt és m ködött a hazai irodalommal, egészen a rendszerváltásig, amikor ennek a genetikusan emigrációs (politikai) alakzatnak a léte okafogyottá vált. Cs. Szabó László – akinek háború el tti munkáit ugyan kevesen ismerhették az ötvenhatosok közül – ennek az irodalmi közegnek szellemi megalapozóival és alapító atyáival egy sorban (Kerényi Károllyal, Szabó Zoltánnal)
éppúgy
Értékközvetít i
megnevezhet ,
hatása
különösen
mint el adói
a
m ködtet k
tehetsége
által
között. tudott
hatványozódni; szellemi energiát és morális tartást vitt a diaszpóra vérkeringésébe. A nyugati magyar irodalomnak az egyesületekre tanulmányi hetekre - kultúrkörökre és folyóiratokra- kiadókra strukturált min ségi közegében Cs. Szabó kiválóan érezte magát, hiszen ez a tágas
213
PÁLFALVI Lajos, Tény és metafora (A lengyel emigráció prózairodalma) Bp., Balassi,1993.
99
horizont - kés bb kiderült - nem az emigráns olvasóra, hanem rá volt szabva. Senkit sem tévesszen meg viszont a helyzet: Cs. Szabónak ugyan fél életm ve esik id ben a nyugati magyar irodalom korára, de
maga
továbbra sem lett a nyugati magyar irodalom írója. Béládi Miklós már az említett 1970-es, kutatási programban, majd az 1979-b l megörökített nyilvános vitán214 is javasolta, hogy az id sebb emigráns írókat, mint Cs. Szabó, akik a polgári irodalom megel z korszakához tartoztak, külön, a nyugati magyar irodalom derékhadától elkülönítve kezeljék. Ez a m velet, amely lényegében annak a folytonosságnak a visszaállítását szolgálja, amelynek londoni rhelyén Cs. Szabó mások értelmezése és saját tudomása szerint állt, többszörös akadályok elhárítását kívánta volna meg. Azért feltételes módban írva, mert a Cs. Szabó halála után a nyolcvanas években felgyorsult történelmi változások és az irodalom minden területét érint paradigmaváltások már nem tették lehet vé a lépésr l lépésre megtörtén beiktatást és tisztázást. Nem beszélve arról, hogy ekkor még nem fejez dött be a Nyugat teljes rehabilitációja a hazai irodalom minden szintjén. Miután Cs. Szabó reprezentatív emigrációs köteteinek a megjelenése (még és már) ugyanerre az id szakra esett, nem kerülhetett egyb l helyére a Nyugat tablóján. Az els
rendezni való ok politikai:’49-ben távozott az
országból, az ötvenes években a BBC hullámhosszáról er s marxista ellenes kritikával tette nevetségessé gyakran a tudós pályatársakat, és 1956 kérdésében - beleszámítva a szovjet megszállás kulcskérdését - teljességgel osztotta amerikai magyar történészek, Szabó Zoltán, és az 56-osok nézeteit. Ma persze úgy is láthatnánk, hogy inkább személyes meggy z dés vagy sérelmek miatt nem kaphatott feloldozást egységes akarattal Cs. Szabó, hiszen halála baráti, pályatársi nekrológok özönét bocsátotta a magyar
sajtóban
az
olvasóra.
Lehet,
hogy
egyszer bb,
egyúttal
kiábrándítóbb a magyarázat: esetleg az elbizonytalanodott pályatársak nem 214
A nyugati magyar irodalomról, (Rádióbeszélgetés), szerk, KULCSÁR Katalin, Je, 9, 843-851; 10, 928-938.
100
érezték szükségét a szembesülésnek, mérlegelésnek a saját maguk mögött hagyott id vel? Az életm
összevarrására a fiatalabbak közül Vajda
Miklós215 tett kísérletet az Újhold Évkönyvben, az esszéíró munkásságát Lengyel Balázs és S tér István tanulmányai vizsgálták átfogóan, el bbi értelmez olvasóként és kritikusként, jó néhány továbbvezet gondolattal. Máig érvényes, mélyebben a múltba ágyazó és onnan már az emigrációs életm re is tanulságokkal szolgáló tanulmányokkal Poszler György216 irodalomtudós jelentkezett, esetleg szándékában ide kapcsolható Mikó Krisztina megközelítése.217 Bodnár György218 a Budapesten megjelent jelent s kötetek után, a Közel s távol c. novellagy jteményr l és a Görögökr l írva érintette az el zményeket az életm ben, de mindössze egy recenzió keretei között. Az életm
ívébe foglalta esszéisztikus, de
ugyanakkor pontos tanulmányát a megjelen újabb kiadások eligazítására nem olyan régen Füzi László.219 Ezen a bizonyos múltba kapcsoláson sok értelmezés elakadhatott, és így egészben tekintve elriasztó arányúvá és súlyúvá vált maga az életm . Pomogáts Béla nagyív , esszé-tanulmánynak tekinthet írásai Cs. Szabóról eleinte ezt a roppant terhet érzékeltetik.220 Csak erdélyi folyóiratokban megjelentetett legújabb tanulmánysorozatában221 vállalkozott ennél többre: kimérte az arányokat az életm ben korszakonként témakörönként és m fajonként. Ugyancsak itt hívta fel a figyelmet arra, hogy minden mozzanatot fontosnak kell tartanunk, ami a történelmi térben pontosíthatja Cs. Szabó helyét. Példája jól szolgálhat és intelme sem felesleges, hiszen egyes tanulmányírók eddig inkább kikerülték, hogy a teljes életm vet 215
VAJDA Miklós, Cs. Szabó László - Egy író, három élet, Újhold Évkönyv, 1987/1; 1987/2. 216 POSZLER György, Illúzió és értelem, (Vázlat az “esszéista” nemzedék portréjához), Világosság 1982/3–4. 217 MIKÓ Krisztina, Hogy hova tart útján (Cs. Szabó L. Közel s távol) ÚÍ, 1983, aug. 115117. 218 BODNÁR György, A mélyebb Európa vándora és kutatója = Jöv múlt id ben, Balassi, 1998, 137-141. 219 FÜZI László, Az esszéíró (Cs. Szabó Lászlóról), Forrás, 2005.nov.145-156., 220 POMOGÁTS Béla, Magyar irodalom Nyugaton, Kisebbségkutatás, 10, 2001, 4. 221 U , Magyar mérleg (Cs. Szabó László esszéir l) Helikon, XVIII, 2007. 18, 19, 20.
101
egybeláttassák vagy az eddigi kutatásokon túllépjenek. Elgondolkodtató, hogy a teljes Cs. Szabó – ra tett értelmezési kísérleteit a magyar irodalom olyan végvárából küldi az irodalmi folyóiratok közönségének, amelyik távol esik a gyakran véleményformáló vagy mértékszabó centrumtól. Meglátásom szerint (a résztanulmányoktól eltekintve) továbbra is a Poszler György alaptanulmányaiban222 olvasható irodalomtudományi alaposságú m faji megközelítéseknek (az esszér l és az esszéíró nemzedékr l, az
rjárat
m fajról) és Pomogáts Béla helykijelöl irodalomtörténeti értékítéleteinek a keresztmetszetében lehet legmegbízhatóbban exponálni az er sen rétegzett életm egyes darabjait. A
Cs.
Szabó
centenárium
alkalmából
született
rövidebb
tanulmányok, írások nagyobbik része az írónak valamilyen köt déséhez, témájához, vagy jól felismerhet
alkotói jegyéhez kapcsolódva inkább
ismertetések, résztanulmányok, vagy emlékezések csoportjába tartoznak, különösen, ha erdélyi a szerz , mint Kántor Lajos,223 Veress Dániel,224 Sas Péter.225 Azt, hogy megrekedt a recepció, jól érzékelteti, hogy még mindig Cs. Szabó bemutatásával, életrajzával kezd a legtöbb írás, így reflektálja is az egy helyben járást az életm
beiktatására vonatkozóan. Id r l id re
foglalkoznak például a Cs. el név/bet jel feloldásával és a lexikonadatok részleges korrigálásával, de alig született írás a kiemelten említett szerz kén kívül, amely hidat képezne az életm két fejezete között. Monostori Imre Cs. Szabó László és a népi irodalom226 cím tanulmánya számít kivételnek e téren azzal is, hogy a kortársi közegben írja le Cs. Szabó helyét. Megközelítésének szempontjai és következtetései nem zárják le a kérdés további vizsgálatát, melynek Cs. Szabó irodalomszemléletére es vetületeit 222
POSZLER György, Illúzió…; Az utolsó rjárat (Kassától Párizsig – Kolozsvártól Farkaslakáig), Alföld, 2001, 3, 37-48. 223 KÁNTOR Lajos, Id utazás, vélt, derült id ben (A húsz éve elhunyt Cs. Szabó Lászlóra emlékezve), Kortárs, 2004, 4, 56 – 58.; U , Egy élettel mérhet barátság, Forrás, 2005. nov. 224 Veress Dániel, aki 2002-ben elhunyt, még kéziratban elküldte részemre Erdélyb l a jegyzeteit, amelyekben leginkább Cs. Szabó erdélyi vonatkozásait keresi, lelki alkatát írja le. 225 SAS Péter, Cs. Szabó László, a fölrajztanár, Forrás, ua., 69-73. 226 MONOSTORI Imre, Cs. Szabó László és a népi irodalom, Forrás, 2005, nov, 56-65.
102
és más szerepl k bevonásával látott alakzatait e dolgozat is kiemelten tárgyalja. A magyar társadalom- és mentalitástörténet sajátságának nevezném, hogy egy olyan irodalmi határterületeken alkotó, kiváló írót, mint Cs. Szabó László már a kés Kádár-korban is a népi-urbánus kérdés miatt került az érdekl dés el terébe. Monostori Imre tanulmányának érdeme, hogy nem sajátítja ki és nem torzítja az életm vet, magát a dolgot nézi. Ebb l a szempontból semleges, de minden tekintetben elnagyolt a Hollandiai Mikes Kelemen Kör elektronikus könyvtárának a Cs. Szabó-m vekhez írt el zékszövege, nem er síti a jó hír
kör színvonalát.227 Lényeglátónak tartom viszont Gróh
Gáspár nem irodalmi tanulmánynak szánt el szóját a Kis népek hivatása228 címen
kiadott
esszéválogatáshoz,
mert
problematikájába foglalja a rá következ
a
szám zöttség
központi
másikat, a kultúravesztés-
kultúrateremtés írói kérdését. A magam részér l – s a kérdés politikai vetületét félretéve - ezt a hozzákapcsolt második fogalmat olyan alapkérdésnek tartom a Cs. Szabó életm
mindkét korszakában, amely
minden tematikus, m faji vagy stiláris választásban uralkodik. Ugyanennek a kérdésnek a mélyhálózatát követi a Cs. Szabó- elbeszélések kevéssé elemzett m fajcsoportjában a hazatelepült András Sándor, a teljes életm motívumain egy rövid, de jelent s tanulmányában (Forrás, 2005). Lényegében az ilyen mélység szövegismeret képes kimutatni, hogy a Cs. Szabó életm második fele, amely máig hiányos kiadásokkal is a gazda érettebb, jobb termésének tekinthet , újfajta kontextust teremtett az életm
els
feléhez. Csakhogy ezt a Cs. Szabó-olvasók több mint egy
nemzedéknyi kiesése miatt (1949 és1980 között) már nem nagyon lehet olvasói szavazással meger síteni. A teljes életm legalább egyetemi szint kritikai megismeréséhez pedig nagyon sokáig – ha nagyon szigorúan vesszük mindmáig – hiányzik a már említett teljes szövegtár vagy a mindenre kiterjed , szisztematikus válogatás. Ahogy távolodunk az id ben, 227 228
ARDAY Géza, Cs. Szabó László élete, munkássága és esszéírói világa, HMKK honlapja GRÓH Gáspár, Kis népek hivatása, TTFK - Kortárs, 2005, 5-18.
103
úgy menti fel magát még a jó szándékú, de piaci alapú könyvkiadás is a min ségi elvárások alól, példa rá a Mundus Kiadó kísérlete.229 De van még egy alapos okunk rá, hogy ne várjunk csodát: gyökeresen megváltozott id közben a m veltség szerepe, s t szerkezete a fiatal nemzedékeknél, egyenesen kultúravesztést tapasztalhatunk.
Kísérletek a befogadásra
Jelen dolgozat célja, hogy a hiányosan ismert emigrációs háttér és nyugati irodalom írói-alkotói közegének a bemutatása után és azon túl kiemelked írásokat nagyobb terjedelemben értelmezzen és feltárjon. Az életm hatalmas, a m veket kritikai olvasásnak alávetve eleve szelektálnunk kell, ezért els lépésben csak a kiemelked és a problémahordozó írások alaposabb elemzése megoldható. A Római muzsika kritikai megméréssel, az életm egészébe helyezve is a helyén maradt. Beleszámítva, hogy a harmincéves írói-olvasói elszigeteltség a maga rövid átmeneti idején megtéveszt „kultúraéhséget” okozott a magyarországi írói-olvasói elitben, és ez még a hazai (1988) kiadáskor is fennállt, tehát befolyásolhatta a recepciót. Cs. Szabó különös kísérlete azonban a minden egyes darabjában tovább tágítható m faj egyik nagy lehet ségét érzi meg: a személyes - intim és a közös m veltségben egyszerre felmutatni élményi megragadottságában és drámai-történeti bonyolultságában az emberi létazonosságot. Amíg akad több európai nyelven beszél és az ’aktuális’ vagy a ’praktikus’ id pillanatából az id teljességébe vágyó olvasó a világjáró magyar elitben – legalább ez említett lírai megragadottság újra meg újra megtörténhet. A Római muzsikához kapcsolva: a Görögökr l címen megjelentetett esszékötetben Cs. Szabó 229
CS. SZABÓ László, Apai örökség; H l árnyékban; Hódoltsági irodalom, Bp, Mundus, 2005; 2005; 2008.
104
elképeszt mélységekhez vezeti a m fajt, gondolatiságban, árnyalatokban és a kultúra mítoszként felfogható sorsértelmezésében. Van természetesen ugyanennek a kérdésnek jézusi vetülete is a ’szent’ keresztény térfelén – innen ered, hogy a Római muzsikába olyan természetesen illik bele a jézusi szentség terheit hordozó Pál alakja a m be, aki különös tükrözésben, Lukács képzelt szövegeib l elevenedik meg. Cs. Szabó a m vészeti-m vel déstörténeti esszékben kitágította saját világát. A legjobb fejezetekben már nem a gy jt szenvedélyér l elhíresült, szellemes mindentudó szól hozzánk, nem is a tanárosan felkészült útikalauz, hanem olyan író, aki a tárgyiasult múltat akár lelki - emberi folyamatokban, akár
közösségi
megeleveníteni.
történésekként, A
magyar
akár
drámai
emigrációnak
id beliségében
nem
volt
sem
képes olvasói
felvev képessége sem feldolgozói kapacitása Cs. Szabó nagyobb súlyú esszéihez. De az különös, hogy a hazai tudományosság még mindig némán áll a legújabb kori esszéírás m vel déstörténeti m fajváltozata el tt, mintha nem is tudna mást kezdeni vele, mint egy let nt nemzedék elavult szüleményével. Int példaként említhetjük, hogy a lengyel emigráció nagy esszéírójának, Zbignew Herbertnek már korszakonként megszületett az értelmezése, és mára külön irodalma van, de a lengyel emigráció recepciója kisebb nagyságrend szerz k esetén sem maradt el.230 Meggy z désünk, hogy a m vészeti és m vel déstörténeti esszék egybefogó vizsgálata pontosítaná, árnyalná, s t belülr l újraírná Cs. Szabó közvetít i szerepkörét a kultúrák világa között, mégpedig azáltal, hogy megszabadítaná a természetéb l ered en lesz kít irodalmi vagy irodalmi fókuszú, vagy küls értelmezést l. Feltételezhet en megrajzolható lenne az a vágyvilág és kultúra, amelybe az író az olvasót invitálja-csábítja. Cs. Szabó hontalansága, magánya és olykor rábélyegzett, olykor valós nosztalgiája is értelmezhet bbé válik, ha nem a lírában (Bújdosó heged s pl.), hanem az életm 230
centrumában, a tartalmakat mélyen és szélesen,
PÁLYI András, Az esszéíró Herbert világképér l, ÉI, 2008. november 14.
105
id ben kibontó nem tisztán vagy egyáltalán nem irodalmi esszékben keressük. Az eddigieknél pontosabb választ remélhetnénk akkor Cs. Szabónak olyan kritikusi elfogultságaira, mint amilyet az Amerikába települt Horváth Elemér költészete iránt lehet tetten érni nála. Nemcsak e kissé ezoterikus líra nyugatos dallamát hallaná meg a fülünk akkor, hanem arra a folytonos szirénhangot is, amely ezt a lírát a mitosziság felé csábítja. Ha jobban belelátunk, Cs. Szabó saját versei az életpályához, a lelki gyötrelmekhez, a m vek keletkezéséhez vagy hátteréhez jól illeszthet ek, egy – egy motívum folytatására szolgálhatnak,231 de a súlyos és gazdag esszévilágnak igen ritkán képezik párdarabjait vagy valódi kiegészítését. Arra e fiatalabb kortárs Horváth Elemér lírai gy jteményéb l szólítanék verset, aki éppen úgy világot és hazát boltoz maga köré és fölé, mint a legjobb Cs. Szabó-esszék. A kés bbiekben a másik nagy Cs. Szabó-i esszétípusból, a személyes-narratív beszédmódban írt emlékez esszék vagy novellisztikus változataik csoportjából is érdemes lenne felmutatni az életm javát. Ebben az esetben érdekesen egybeesik az olvasói-kritikusi vélemény: a H l árnyékban cím
életrajzi esszékötetet nem kell félteni a porosodástól.
Kiváltképpen, ha az els , berni kiadásban tudjuk megszerezni, amelynek formátuma, fényképpel ellátott bels példaszer
el lapja méltó a szöveghez és a
szöveggondozáshoz, írói bibliográfiához. A kötet egyedülálló
érdekessége, hogy egyes darabjai id ben elszórtan, 1961 és 1981 között keletkeztek, többször megforgatta ket az író, ennek ellenére eleven er vel, hitelesen
hatnak,
és
beszerkesztésük
további
jelentésgazdagodást
eredményezett. Valamiféle szemléleti egység fogja egybe a szövegfajtákat még abban az esetben is, ha az író vezérszólama a beszélgetés m fajában szólal meg, és a jelentés két fél szövegjátékából képz dik. Cs. Szabó kit n és tudatos beszélget társ, ennek már az életrajzi kötet méltó párdarabjában, a Magyarországon sajnálatosan alig ismert irodalmi beszélget - könyvében
231
Ld. Kegyenc c. esszé és A nagy háború c. vers.
106
- Két tükör közt 232- tanújelét adta 1977-ben. Mondhatnánk, fejben szerkeszti a mondandóját – ez részben a rádiós tapasztalat gyümölcse, nagyrészt az ároni tehetség papi-tanári sök gyarapítva meg rzött öröksége. Amikor tartózkodó és tárgyias, vallomásai Babits morálját és lelkiségét idézik, de mindig az él szó eleven erejével, a Cs. Szabó-i beszédmód gazdag szimbolikájával vagy a beemelt szövegek sajátos szellemes stílusában. Nem tudom elégszer ismételni, mennyire sajnálható, hogy a Két tükör közt a maga idejében vagy késve sem került be a honi könyvkiadásba. Cs. Szabó iróniájában és toleranciájában klasszikusok és humanisták eleven kézfogását adja tovább az olvasónak: der t és bölcsességet. Életének a kései szakaszában végképp e montaigne-i és Mikes Kelemen-i világlátásnál állapodott meg, nála ilyen értelemben kapcsolódik össze élet és irodalom. A H l árnyékban cím kötet ugyan tele van életrajzi elemmel, de nem számadásnak tekinthet Curriculum vitae, mert az író feleslegesnek vagy nevetségesnek
találná
kortársak
és
irodalmi
harcok
epikus
számbavételét, noha helyzete miatt megtehette volna, mert állítása szerint ismert valamennyi magyar írót, aki 1880 és 1920 között született. Jobban izgatta tehetség és lehet ség, m veltség és élet, történelem és egyén kalandjainak a fordulása a korban, és Kosztolányin felbátorodva csip-csup ügyekbe sz ve emlékezik a mozgalmas századra, amelynek mégiscsak h fia, vagy inkább tanúja volt. Nem szeg dött krónikás, hanem jelenlev tanú, a könyv kizárólagos f szerepét fenntartja a kegyetlen századnak. A kizárólag e könyvben megjelentetett három anekdotikus írás (A felsült titkos ügynök; A farkastanya; Puska, kötszer, kucsma233) ezért illeszkedik oly természetesen a szerkezetbe. Az id s író egyre kevésbé vágyik szerepekre, elhárítja a kizárólagos igazságokat, legyen szó akár az urbánus-népi ellentétr l, a politikáról vagy írói m fajokról. Már nem is madártávlatból, mint inkább történelmi 232
U , Két tükör közt, Basel, EPMSZE, 1977. CS. SZABÓ, A felsült titkos ügynök; A farkastanya; Puska, kötszer, kucsma = H l árnyékban, i.m. 233
107
távlatból beszél. A dolgok mércéje a homéroszi ember, a m vészeté az „istenszag”, vagyis az a sacrum, amit l a huszadik századi ember egyre távolodik. A racionális közgazdász fájdalommentesen belátja, hogy hiúság és tévedés lenne európai egocentrikussággal gondolni a világra, de az író minden percben ennek a kultúrának az id - vagy kultúrköreiben röpdös. A „h l világban” él embert a h l árnyékban szemlél d író der je melegíti. Éljünk a gyanúval, hogy els változatot (
Cs. Szabó tudatosan írta át a
Barankovics István egyik (korábban idézett) leveléb l átvett ’h l világban’-t a címadó berzsenyis változatra: ’h l árnyékban.’ Cs. Szabó ebben a kötetben arra törekszik, hogy leszámoljon a tévképzetekkel, ezért letép minden hamis vagy elavult maszkokat magáról.
szintesége magának
szól, beszéljen akár kényes történelmi-politikai kérdésekr l a magyarországi beszélget társakkal, akár dokumentum érték
emigrációs ügyekr l a
fiatalabb londoni baráttal. Saját betegségét hol ironikusan látja, hol biblikus seinek nyugalmával szemléli: „Mások vigaszára mondom, hogy tíz lábujj csak teniszez knek, labdarúgóknak, balett-táncosnak, kötéltáncosnak és majmoknak kell, mert majmok húsz ujjal másznak fáról fára, a két lábon járó ember inkább a sarkát féltse, de nagyon! Mert azon jár. / Ezúttal a Sátán volt er sebb, végleg.”234 Az emlékez pontosságában megbízhatunk. Ezt nemcsak a filológiai adatolás er síti meg szokás szerint, hanem a szándék. Sem önmagával, sem a magyarsággal szemben nem enged meg részrehajlást. „eltakarítok a racionális gondolkodás és döntés útjából makacsul beívódott magyar érzelmi legendákat … Szerencsére nekem sikerült, még a hazában /ti. megszabadulni/ az érzelg s kisebbrend ségi érzést l és köldökzsinórján a panaszos
önsajnálattól.235”
Mindehhez
van
példája,
párhuzama,
utalásrendszerében kirajzolódik a harmadik reformnemzedék / vagy az esszéíró nemzedék két háború közötti felfogása és m veltsége, de a tudás sohasem gyors lövet 234 235
fegyver, hanem finoman és játékosan forgatott
U , H l árnyékban, ua., uo., 139. U , i.m. 296.
108
vívót r, ami nem sebez meg. Mivel mindenr l olyan színesen és elevenen tud beszélni, mintha nem lenne szüksége arra, hogy a szaknyelvet használja. Fel sem t nik talán az olvasónak, micsoda összefüggésekkel, milyen súlyú gondolatokkal labdázik, választékos, de érthet és jó ritmusú mondataiban. Persze keresi, forgatja, ismétli a jól eltalált szavakat, felkapja a fejét a beszélget társ nyelvi teljesítményére, mint Feny Miksánál, amikor az öreg barát így összegezte Ady-rajongását (rádióesszéjéb l idézem): Szeretem, mert maga-bízó, ember-bízó és Isten-bízó. Ennek az életrajzi esszékötetnek a szövegben feloldott tudásanyagát, problémaköreit -kérdéseit és az azokra adott válaszokat mindenképpen érdemes lenne kivel zni, hogy összevethet legyen a két háború közötti írások darabjaival. A direkt megnyilatkozó, deklaratív és szinte axiomatikus kijelentésekkel
jellemezhet
beszédmód
átváltása
a
pálya
kései
id szakaszaiban és a végén kialakult-használt változatokra egészen szembet n nyelvi jelenség. Utóbb a latolgatás-méricskélés; összehasonlítás és példálózás; a felment megbocsátás és szelíd bár jellegzetes gesztusok uralkodnak. Az olvasónak le kell számolnia egy tévképzettel: Cs. Szabó Lászlóval az emigrációban nem állt meg az id .
III. Fejezet. Cs. SZABÓ LÁSZLÓ – NÉMETH LÁSZLÓ – ILLYÉS GYULA Mérlegen a reformnemzedék Az 1945 után bekövetkezett politikai fordulat hatására hivatalos irodalomtörténet-írásunk szándékosan el-elmosta a két világháború közötti korban olyan lényeges sokszín séget. Önkényesen festette át egyformán sötétre azon polgári és népi írókat, akik szerencsétlenségükre
109
(s szerencsénkre) nem a társadalom, legfeljebb a szellem forradalmárai voltak, vagy egyszer en a saját útjukat járták, mint Németh László, Cs. Szabó László, vagy Illyés Gyula. Amióta az emigrációs és a hazai irodalomtörténet (mindkét irányból követhet en a 80-as évek óta) kell tisztánlátással újrarajzolta a korabeli viszonyokat, ismét mást mutat a kép. A valaha volt ellentétek és eltérések az egységes magyar irodalom szemüvegén át egymásnak meghatározó és kiegészít színeivé váltak, az összképben árnyalatokká szelídültek. A lezárult életm vek sorra megnyíló titkai arra is utalnak, hogy a Trianonnal megindult bels önvizsgálat valóban csatasorba állított a 30-as években egy olyan nemzedéket, amelynek legjobbjai képesek voltak vállvetve el revinni a magyarság megújulását sürget népi gondolatot. Amikor a folyamat elkezd dött, éppen alakulófélben voltak az új irányzatok és csoportok az ún. 30-asok soraiban. Az urbánus-népi megosztottság rossz szelleme kezdte szembefordítani az írókat, akkoriban lépett külön útjára Németh László, és az átmeneti politikai illúziókat elvesztvén ekkor differenciálódott a népi írók tábora. A háború felé sodródó Európában azonban már megindult a szellemi elit újhumanista összefogása, és ennek a hatását érezni lehetett (legel ször és els sorban) a Nyugat köreiben. Nálunk Babits jeladására kezd dött valamiféle eszmetisztázó folyamat az írástudók felel sségér l. Ez eleinte ugyan szorosabb gy r kbe különítette el az egyes csoportokat, de a 30-as évek végére újra közelebb hozta egymáshoz az ellenfeleket és a fegyvertársakat a „magyar író” és a „magyarság” önmeghatározási kísérleteinek a vitáiban. A nyugatos esszéírók. elfogadták, hogy közös nemzedéki feladatnak kell tekinteniük a történelmi újraértékelés, a szociális érzékenység és az újnépiesség
eredend en
népi
gondolatköreit.
természetesen nem szolgált volna elegend
Felismerésükhöz
indíttatással az értelmiségi
középosztály lelkiismeret-furdalása; nagyban hozzájárult a Németh László Tanújával folytatott több éves polemizálás és a népi írók – különösen Illyés Gyula – m veinek hiteles híradása, amellyel a néma milliók kiáltását
110
közvetítették. Számukra Illyés és Németh, e két európai m veltség író felelt meg leginkább az író min ség egyetemes követelményeinek a népi mozgalomból, noha politikai vonzódásaikkal, illetve utóbbinak az irodalomkritikai
szerepléseivel
sem
igen
érthettek
egyet.
Zsidó
származásúak révén, nagy részük eleve csak irodalmi mércével mérhetett, mert tágabb értelemben vett társadalmi befolyásolásra a 30-as évek közepét l már nem nyílt lehet ségük. Az erdélyi (székely-szász) Cs. Szabó László, akit közgazdász végzettsége és politikai jártassága egyébként is ezer más szállal kötött a valósághoz, lényegesen többet köszönhetett a többieknél Németh László és Illyés Gyula pályatársi jelenlétének és fellépéseinek. Kissé leegyszer sítve: k ketten gyorsították és segítették Cs. Szabóban azt a változást, s t fordulatot, amely bizonyos szerepváltásban érhet
tetten a 30-as évek
közepét l, és végs soron Cs. Szabó esszéinek az etizálódásában hozott gyümölcsöt a 40-es évekkel kezd d en. Hármójuk kapcsolatrendszere akkor is m köd valóság volt, amikor párbeszédük írói üzenetváltás formájában vagy áttéttelesen zajlott.
Két tanú: Cs. Szabó és Németh László
A két író sohasem került egymással szorosabb kapcsolatba, ráadásul más-más id pontban és különböz
irányból érkeztek az irodalomba. A
társaságot rendszerint a szalonok szellemességével elb völ
fiatal
közgazdász Cs. Szabó és a munkapadhoz kötött, diákforma, de családos Németh László kiváltképpen az indulás évtizedében kelthetett er sen különböz
benyomást. Nevüket mégis gyakran emlegették együtt, mert
mindkett jüknek Szervez ként
jelent s
részt
szerep
vettek
az
jutott
nemzedékük
irodalom
formálásában.
befolyásolásáért
folyó
csatározásokban, tanulmányírói munkásságuk számos pontos érintkezett,
111
egymást értékel
kritikáik saját portréjuknak (és a kornak) a pontosabb
megrajzolását segítették. Amikor Német László 1931-ben (már jegyzett íróként) kivált a Nyugatból, társai közül a két leginkább érdekelt, Illyés Gyula és Halász Gábor hallotta ezt a jeladást nemzedéki toborzónak, de velük egyezkedve sem sikerült a Tanúból közös folyóiratot teremtenie. Németh azután rendíthetetlen küldetéstudattal gy zte öt éven át, hogy egyéni
vállalkozásban
tájékozatlanság”
okozta
próbálja
olvasóit
kivezetni
erkölcsi
bizonytalanságból.
a
„szorongó
Min ségr l,
új
nemességr l és harmadik útról álmodozott, és a nehézségek ellenére sem adta fel, hogy elit-elv gondolatait szélesebb körben elfogadtassa. Cs. Szabó László elég kés n, a gazdaságtan fel l oldalazva érkezett az irodalomba. 1934-ben csatlakozott a Németh László oldalán álló, ám széles bázison elképzelt valóságfeltáró mozgalomhoz, amely a Válasz cím folyóirat hasábjairól szólt a fiatal korosztályokhoz. Kezdetben Cs. Szabó leginkább Sárközi Györgyhöz236 és köréhez köt dött, de egyre b vültek a kapcsolatai a népi mozgalom irányába. Többek között innen származott az ismeretsége Németh jó barátjával, Gulyás Pál debreceni költ vel, akinek az írásait, fordításait készséggel elhelyezte kés bb rádiós m soraiban. Egy ideig
Cs.
Szabó
volt
a
Debrecenben
szerkesztett
Válasznak
a
legszorgalmasabb urbánus szerz je.237 Különösen az európai tájékozódásból és a határon kívül rekedt szlovenszkói meg erdélyi magyarság meger sítéséb l vette ki a részét derekasan. A Válaszban megjelent tanulmányai a legfontosabb hazai korkérdésekhez európai néz pontról szóltak hozzá. A magyarság európai szerepének a megítélésében Cs. Szabó a kisebbségi gátlásoktól mentes önszemléletre építette a saját, a Németh Lászlóéval mégis rokon kisnép-gondolatát. Közös meggy z désük az eltelt évtizedek távlatából továbbra is érvényes intelem, több százados visszhanggal szól: „egy népnél sem vagyunk alábbvalók. Önítéletünkben
236 237
Ld. kés bb a hozzá írt levelet. Cs. Szabó saját szavai.
112
tartsunk ki mellette. Tud rólunk a világ annyit, amennyit: minél többet, annál jobb, de mi els sorban egymásért vagyunk.”238 A 30-as évek elején és derekán még természetesen más és más volt a két eltér alkatú író helyzetértékelésének a következtetése. Németh László „Magyarság és Európa” viszonyát vizsgálta közép-európai szorongással és reménységgel, egészen a görögség koráig visszatekintve. Cs. Szabó ekkor még a beteg Európáról készített látleleteket. Doveri átkelés cím 1937-es útinaplója
például
a
világnézeti
háború
esélyeit
és
a
politikai
békemegoldásokat latolgatta, különösen a kisvárosi értelmiség nagy érdekl dését
kiváltva
újszer en
könnyed
beszédmódjával.
A
köztudomásúan okos és szellemes Cs. Szabó ezúttal már kevésbé terhelte m veltsége súlyát az olvasóira, bár könyvében még meg-megszólal a képzett közgazdász. Hangváltása mégis arról árulkodott, hogy e könyve születésekor megjelenhetett szemei el tt hazai valóságos olvasóközönsége. A Doveri átkelés avatta véglegesen íróvá, legels esszéit az útirajz, hazai nevén az
rjárat-irodalom darabjaiként írta, de csak a Latin-Európa
megjelenése után lehet jellemezni saját m faji kísérlettel. Latinitásgondolata szellemi konstrukció, kés bb kiterjed a görögség kultúrájára is, de a háborúval terhelt els korszakban még nem vezet mélyebbre.239 Azokban a súlyos esztend kben eléggé sokat, szinte teljesen új rálátást jelentett az egynéhány éves késés a pályakezdésben. Cs. Szabó akkor vette bele magát az irodalom s r jébe, amikor Németh László onnan el, a szépíró alkotói magányába vágyott: akkor kezdte tájékoztatótolmácsoló, afféle európai közvetít -szerepét komolyan venni, amikor Németh lezárta a Tanú programját. Szinte sorsszer , hogy e pályatársának a kezéb l vehette át a Magyar Rádió irodalmi osztályának a vezetését is 1935ben. Természetesen nem Németh László ajánlására, hanem mert megbízója, Kozma Miklós Cs. Szabóban látott biztosítékot a mérsékelt m sorújításra a
238
CS. SZABÓ László, Kárpát kebelében, Apollo, 1936, 1-30. CS. SZABÓ László, Távolsági beszélgetés Hegyi Bélával = H l árnyékban, uo., ua., 258-270.
239
113
szenvedélyes tervkovács és maximalista megvalósító, kiegyezést alig vállaló el d után. A
társadalmi
folyamatok
nyomást
gyakoroltak
a
rádió
m sorpolitikájára: amikor 1932-ben Klebelsberg Kúnó halála után meg lehetett szabadulni a Szabad Egyetem c. angol mintájú, de a magyar valóságtól elrugaszkodó magazinszer m sortól, elindult a Közm vel dési El adássorozat, mely továbbra is kimerít en egy-egy témát tárgyalt; irodalmi, természettudományi, történelmi, földrajzi stb. ismereteket adott. A népi mozgalommal párhuzamosan, a 34-es évt l mind több kifogás érte a rádiót amiatt, hogy nem igazodik hallgatóságának az igényeihez. Látni kellett, ha átalakítják a m sorpolitikáját, széles tömegek kulturális-lelki felemelésére lehet képes az új m sorszóró eszköz. Ravasz László református püspök így fogalmazott: „Magyarországon Arany János Toldiját nem olvasták annyian, mint amennyi el fizet je van a Rádiónak.240” Kifejezetten szorította a cselekvésre Kozma Miklós elnököt, hogy a második állomás jogát hiányoló magyar nagyvárosok saját rádióállomásokat hoztak létre. A kezdeményezés mögött már a magyar népi mozgalom fiatal értelmiségi er i mozdultak meg, mint pl. a szegedi fiatalok Bethlen Gábor Köre. Tervezeteikben241 helyet kapott a magyar népismeret programja, amely azután továbbment a Magyar Rádió Németh László-i tervezetében és Cs. Szabó László-i m sorpolitikájában. Míg Német László valamiféle népegyetemet hirdetett meg,242 Cs. Szabó (f ként 1934 és 37 között) szélesebb támogatásra számítva így összegezte programját:„A magyar rádió m sorgerince a magyar önismeret.”243
240
A magyar rádió a magyar kultúra szolgálatába, OSZK, MEK, BUDAY György, A szegediRádió és az ifjúság kultúrpolitikai szerepe, Szegedi Szemle, 1929. jún. 17. Buday kés bb világhír grafikus, Cs. Szabó barátja, szintén ang. emigráns. 242 NÉMETH László, A Tanú munkaterve, Tanu, 1934 november. 243 CS. SZABÓ László, Prózai m sorgondok, Rádióélet, 1935, 53, 5.; A magyar rádió prózai m sora, Prot. Szle, 1938, 455-460. 241
114
Levelek mérlegen
A Nyugatból útirajz esszéir l ismert, az Apolló különszámában a belépés évében
rjárat esszéjével felt nt Cs. Szabó szájából hitelesen
hangzott a fenti mondat, de ez nem jelentette azt, hogy ne kellett volna egyensúlyoznia a korabeli hatalmi er k és szellemi frontok között. A következ (formailag nem, de az eredetit pontosan követ levélszövegek azt a szélesebb kör
összjátékot igazolják, amelyre emlékezéseiben szokott
hivatkozni Cs.Szabó László. Lesz rá példa, ahol már a nyelv kifejezi a hivatali hierarchiát, könnyed használatához valószín leg az a Bethlen Gábor-i örökség kell, amit az erdélyi századok írástudóitól lehet legjobban eltanulni: A levelek stílusa sokat elárul a személyközi viszonyokról:
Dr. Friedrich (Frigyesy) János – Cs. Szabó Lászlónak Nagyságos Cs, Szabó László osztályvezet úrnak Budapest
1936. okt. 17. Kedves Barátom!
Folyó hó 17.-i b.leveled kiséretében küldött mellékleteket átolvastam, a „Rádió-önképz kör „gondolatát nagyon érdekesnek, és életrevalónak tartom, csupán arra kell nagyon vigyáznunk, hogy az egész tervet az állami szervek beavatkozása nélkül bonyolítsuk le. Felvetem azt a kérdést, nem volna-e lehetséges a Rádióéletet is belevonni és az egészet a Rádióélet égisze alatt csinálni, ami módot adna a Rádióéletnek mikrofonon át való hathatós propagálására. Természetesnek tartom, hogy ezeknek a m sorszámoknak irányítása és lebonyolítása a Te irányításod alatt történne, de kifelé azt a látszatot lehetne kelteni, mintha ezt a Rádióélet rendezné. Gondolkozzál a
115
dolog felett és esetleg beszéljünk róla a hétf i m sorülésen. Dr. Friedrich János 244 Cs. Szabó László - Kozma Miklósnak Budapest’37. március 4. Nagyméltóságú vitéz Leveldi Kozma Miklós Úrnak, Tiszteletteljes kérésem, hogy az elnökség átvétele után, tehát április 1.-t l kezdve, hétr l-hétre egy kis cédulát letehessek az asztalára, amely hetenkénti 5-6 el adásra utal. Ezek volnának a szívügyeim s egyszersmind olyan felolvasók, melyek szerény megítélésem szerint fedik Kegyelmes Uram szándékát s a minden irányban kitágított nemzeti önismeretet – kedvenc vessz paripámat szolgálják. … Amennyiben … tisztelettel kérem, méltóztassék egy rövid igennel vagy nemmel a titkárn nagyságos asszonynak utasítást adni.245” Cs.Sz. L. Mivel az eddigi rádiótörténetek krónikás megközelítése nem követeli meg, hogy a társadalom és az irodalom térfelén folyó harcokról tudósítsanak, eddig nem nagyon kerültek nyilvánosság elé olyan leveleket, amelyekb l valóságosabban lehet rekonstruálni Cs. Szabó László irodalmi osztályvezet i tevékenységét a most tárgyalt id szakban. Az alább következ dologban
igazolja
Cs.
két példa 1937-b l és 1943-ból legalább két Szabó
elszántságát
megkezdett:
programja
véghezvitelére. Egyrészt a konzervatív reformer ket a kezdetekt l kit n en be tudta kapcsolni terveibe (Joó Tibor), másrészt akkor is bajtársi segítséget
244
MOL K-613, 120-120, Levél,1936. okt. 17. Dr. Friedrich (Frigyesy) János a Magyar Rádió Kereskedelmi Oszt. Kereskedelmi Oszt. Ig.) 245 MOL K-613, 72, Levél, 1937. márc. 4.
116
nyújtott a népi oldalnak, amikor a mozgalom már felszámolódott, és Cs. Szabó reménysége Veres Péterrel kapcsolatban ugyancsak elszállt. Cs. Szabó László - Joó Tibornak
Budapest, Nemzeti Múzeum
Nagyságos dr. Joó Tibor úrnak
Kedves Tibor!
37. március 4.
Sürg sen felkérlek ”Mohács Magyarországa” cím el adás megtartására. Ünnepi, gyönyör el adás kell hogy legyen. Kötött irányelv: az el adás kizárólag Burgio jelentésére támaszkodva, burkoltan a mai Magyarországot kell hogy bemutassa. Lehet leg beszéltesd sokat az olaszt, de úgy, hogy az a mai Magyarországról szóljon. Az a helyzet ugyanis, hogy magyar önismereti programommal ezentúl egy kicsit bátrabban nyomulhatok el re. Szeretettel köszönt
Igaz barátod Cs. Sza/ Sz.”
Cs. Szabó László – dr.Thorma Domokosnak 43. szept. 16. „Méltóságos dr. Thorma Domokos úrnak min. tanácsos, Miniszterelnökség Igen tisztelt Barátom! A Magyar Csillag ma azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy terjesszem eléd Veres Péter két cikkét. A cenzúra mindkett t az utolsó szóig törölte. A szerkeszt ség ezt érthetetlennek tartja s nagyon szeretné felülvizsgáltatni Veled.
117
Én a cikkeket most kaptam s már is továbbítom, így nem is volt id m átfutni rajtuk. Kérésüket
a
magam
kérésével
továbbítom;
nagyon
leköteleznél
mindnyájunkat ha rettent elfoglaltságod mellett közelebbr l megnéznéd ezt az ügyet. Tisztelettel arra kérlek, hogy döntésedr l vagy a további fejleményekr l értesítsd vagy értesíttesd közvetlenül Illyés Gyulát, aki mindennap reggel 10-ig a Nemzeti Bankban található. Szeret barátsággal üdvözöl hálás
híved dr. Sza./ E.”
A konzervatív író, Harsányi Zsolt levele a kor árnyalatainak visszamen leg is szükséges, további finomításához ad segít példát: Harsányi Zsolt – Cs.Szabó Lászlónak
1937.III.14.
(Kézírásos eredetib l) Kedves Barátom, - a páros el adásra vonatkozó ötletedet kit n nek, egyszersmind hihetetlennek tartom. Utóbbi id kben annyiféleképpen és olyan gyakran szerepeltem együtt a grófnéval, hogy azt a látszatot kezdem kelteni, mintha hangsúlyozni igyekezném egy el kel
társadalmi összeköttetést.
Mindent inkább vállalok, mint egy ilyen látszatot: De az ötletért kár volna. Hunyadi Sándorral éppen úgy megoldható, és Hunyadi a grófnénak is konveniálna. Igaz barátsággal, melegen köszönt: Harsányi Zsolt Cs. Szabó el dje rádiós programtervezetének a legjavát biztosan nem kényelmességb l, hanem egyetértése jeléül vette át. Konzervatív körökben évekig elég sok támadás érte emiatt, másrészr l azért, hogy újabb nyugatos fészket teremtett a Rádió égisze alatt. Ezekr l a megjelölt rádiótörténeti
118
tanulmányok b séggel megemlékeznek246 Végül valóban népes magyar folyóirat-m hely lett az irodalmi osztályból, de se nem a Nyugat, se nem a Válasz, hanem inkább a Magyar Csillag értelmében.247 Cs. Szabó a magyar szellem osztatlanságának – az irodalmi egységének, és a minden irányú nyitottságának – volt a védelmez je, s e feltételek csorbítása vagy bármilyen sz kít gondolat nagyarányú tiltakozást váltott ki bel le. 1936 novemberéb l való az a levél, amelyben (egy hivatalos válaszlevél kitér jében a debreceni Kardos Pálhoz) igen egyértelm en állást foglal err l. Még a(z irodalom)történeti néz pont is felmerül érvei között: Cs.Szabó László – Kardos Pálhoz 1936. november 18. Igen Tisztelt Uram! „Igen Tisztelt Uram! […] Nem hagyhatom szó nélkül a ”Nemzedékváltozás a magyar irodalomban” cím
tervezetéhez f zött
megjegyzését. A Nyugat és a Válasz köré nem egymást váltó nemzedékek csoportosultak. Egész egyszer en az történt, hogy a magyar irodalom mégegyszer kettészakadt: a fiatal írók egy része a Nyugatnál maradt, csak a Nyugat légkörében érzi jól magát, másik része a Válasz köré csoportosult. Mindebben természetesen semmi tragikusat nem látok. De magam volnék az
els ,
aki
minden
er mb l
tiltakoznék,
hogy
nemzedékemet
irodalomtörténetileg egyszer en a Válasszal azonosítsák[…]”
CsSzL.
Ugyanakkor Cs. Szabó mindenkiért kiállt,248 aki megfelelt az írás vagy a rádiózás min ségi követelményeinek. Ha kellett, szerkeszt ként segítette a rádiószer ség er södését, mint az alábbi esetekben. Korrigál, tanácsokat ad a rádiós szempontokhoz, bedolgozókat „nevel” a rádiónak:
246
SALAMON, i.m. CS. SZABÓ, László, Szabadság a mikrofon el tt, Magyar Szle, 1938, II 77-79. 248 SALAMON, i.m. 247
119
Cs.Szabó László - Dr. Marék Antalhoz (2 levél) Dr. Marék Antal249 úrnak
Kedves Barátom!
1936.nov.18. Mellékelten visszaszármaztatom a korrektúrát. Helyenként rövidítettem rajta, mert a kötelez
cenzúra miatt, egyes utalások homályossá váltak.
Ezért egyszer en töröltem
ket. Felhívom kedves figyelmedet, hogy
Bacsányi és Pet fi versidézetei kimaradtak bel le, ezeknek a közléséhezmiután politikailag ártatlanok-feltétlenül ragaszkodnom kell. Kérve a maradék korrektura elküldését és sok fáradozásodat hálásan köszönve, vagyok baráti, igaz híved, Dr. Marék Antal úrnak
Cs.Szabó László
Kedves Barátom!
1936. dec. 3. Ecser „Kazinczy a Spielbergben” cím el adásod sz kebb kör tárgyánál fogva jellegzetesen délel tti felolvasás. M sorosztályunk azzal a kéréssel fogja visszajuttatni a kéziratot, hogy szíveskedj rajta kb. 2 oldalt rövidíteni. Els sorban a bevezetés elejtésére gondolok. Kérlek, alkalomadtán tájékoztass a további korrektúra sorsáról, mert nagyon szeretném a befejez részt és a felvidékieknek szánt üzenetet is személyesen átnézni.
(Cs.Szabó László)
Cs.Szabó László- Dr. Soó Rezs höz: Dr. Soó Rezs egyetemi tanár Debrecen
249
Kedves Rezs ! 1937. márc. 23.
Marék Antal (1903-1983) felvidéki származású orvos író.
120
Sürg sen visszaküldöm a kéziratot, mégpedig azzal a nagyon nyomatékos kéréssel, hogy gyökeresen dolgozd át, mert ebben a formában végképp meghaladja a rádió igényét. Nagyon tudományos s bizony a magam szörny tudatlanságában, én is küszködve olvastam végig. Nem szabad ennyire igénybe vennünk a közönséget. Nagyon kérlek tehát, kedves Rezs , hogy vedd figyelembe szellemi alacsonyrend ségünket s öntsd át a kéziratot közérthet
formába. Azt hiszem, az az el adás tipikus Mohamed –
koporsója: már nem tudományos dolgozat, s még nem rádióel adás. Szeretettel ölel régi barátod,
Cs.Szabó László
Cs.Szabó László- Dutka Ákoshoz: Dutka Ákos úrnak
Mélyen Tisztelt Barátom!
Külügyminisztérium Engedd meg, hogy nagyon érdekes kéziratodhoz a következ megjegyzéseket f zzem: A tervezett párbeszéd részére különösképpen az 5-6 oldalon, és a 812 oldalon található részek nagyon alkalmasak. Ezeknek már most olyan drámai hatásuk van, mintha egyenesen párbeszédes megjelenítésre készültek volna. Ady ne legyen központ, hanem Várad. Persze ezzel a világért sem azt akarom mondani, hogy kicsinyítsük az alakját. Magától értet dik, hogy a párbeszédb l a polemikus célzások kiesnek, így Schöpflin, és Bölöny nevére sem kell kitérni. Visszaküldött kéziratod izgalmasan szép s magas színvonalú rádióel adást ígér. Ezek után csak fokozott türelmetlenséggel várom a végleges kéziratot. /Két példányban, 10 gépelt oldalon./ Végül nézzünk néhány olyan levelet, ami a népiek tágabb körének a rádióhoz kapcsolódó terveit, azok kölcsönös dinamikáját mutatják. További kutatásra vár a Kodolányi Jánostól fennmaradt levél, amelyben készségesen ajánlkozik rádiós munkára, míg a feljegyzések és az emlékezet szerint sohasem tudták bevonni a szereplésbe.
121
Kodolányi János - Cs.Szabó Lászlóhoz: Padasjoki, 1937, február 25.
Kedves Lacikám,
Leveledet, amelyben valami finn dologról tartandó el adásra kérsz fel, megkaptam s köszönöm. Miután már két hónapja vagyok Finnországban s ennek az id nek nagy részét falun, illetve tanyán, parasztok között töltöttem, azt hiszem, nemcsak az irodalomról, hanem a paraszti élet rendjéröl is tudok majd érdekes dolgokat mondani. Igy az el adást örömmel tartom meg s köszönöm, hogy gondoltál rám. Két héten belül otthon leszek s keresni fogom Veled a találkozást. Csak az keserves, hogy hosszú évek óta az 50 pengös kategóriában kell lennem s úgy látszik, remények sincs rá, hogy ezen a nivón túl vergödjem. Pedig idöközben irtam egy-két komolyabb müvetskét is és most is serényen dolgozom Boldog Margiton. Igy immár megérdemelném, hogy a rádió tanújelét adja megbecsülésének. Nem azért az egy-két tizesért mondom ezt, amit jelent, bár gazdag éppen nem vagyok s annyit kell dolgoznom, mint egy ökörnek. De jól esnék, hidd el, ha nem a kezdö poéták, bikficek között kellene életem fogytáig rostokolnom. Az ember munkakedve megnö, munkája könnyebb és sikeresebb, jobban túlteszi magán sok olyasmin, amin gyakran nehéz túlesnie. Igy felszólalásomnak tisztára lelki motivumai vannak. Sikerrel dolgoztam itt s meglehet sen tudok finnül is. A mi baráti kis csoportunknak is csináltam egy kis propagandát. Sokan másként látnak most minket, mint eddig. Sajnos azonban, követségünk mindent elkövet ennek megakadályozására. Sokat kell türnöm emiatt. (Magunk között szólván.) Ha találkozunk, egyetmást meg akarok Veled beszélni. Most hagyjuk. Szeretettel ü dvözöllek s vagyok öszinte barátod:
Kodolányi János
122
A bécsi rádióban 1937. március 18-án magyar versválogatást adtak közre. A tervezett maximális verslista egy zsoltárt, egy népdalt és a következ költ k verseit tartalmazta: Berzsenyi (1), Vörösmarty (2), Pet fi (3), Arany (1), Vajda (1), Ady (3), Babits (3), Juhász (1), Kosztolányi (1), Tóth Árpád (1), vitéz Somogyváry (1), Szabó L rinc (1). A rádiós válogatást reprezentatív magyar költészeti bemutatásnak tekinthetjük, arányaiban tükrözi Cs.Szabó „irodalomtörténetét” a sz k keretek között. Részletek az osztrák csereválogatás lefordítására felkér levelekb l: Cs.Szabó László- Szabó L rinchez: 36. október30. Nagyságos Szabó L rinc urnak, Budapest, II Kedves L rinc! Mellékelten küldöm a forditásra szánt 30 osztrák verset. Válaszd ki közülük a 10 leginkább kedvedre valót. Miután az ügy éget en sürg s, nagyon kérlek, okvetlenül küldd vissza a fennmaradó 20 verset jöv
keddig.
Szivességedet el re is hálásan köszönöm s a régi barátsággal ölellek Cs.Sz.L.
Cs.Szabó László- Képes Gézához: 36. november 18. SÁROSPATAK,
Nagyságos Képes Géza urnak,
Angol Intézet Kedves Barátom! A rádió januárban osztrák estet tart. Ezen 30 osztrák vers magyar fordítását mutatjuk be els rend interpretálásban. Cserébe a bécsi rádió magyar versek német forditását mutatja be. A 30 osztrák vers közül tizet Szabó L rinc,
123
tizet Lányi Viktor fordit, tiz vers leforditására pedig Téged szeretnélek megkérni. A forditásokért a rádió darabonként10.-peng t ajánl fel. Sajnos az id rettent en sürget, kénytelen vagyok tehát, arra kérni, hogy amennyiben a munka izlésed szerint való, december 15.-ig, de legkés bb december 20.-ig okvetlenül juttasd vissza hozzám.Szives, beleegyez válaszodat remélve, vagyok Készséges, igaz hived Kiemelten kezelhet
Cs.Sza/ Sz.
a Sárközi Györgynek írt baráti levél, amely
londoni kapcsolatfelvételt segít, a népiek válogatott ajánlásával: Cs.Szabó László-: Sárközi Györgynek 37. március 31.
Nagyságos Sárközi György urnak,
Kedves Gyurka! Vályi Félixt l kaptam egy igen figyelemreméltó levelet. Jelent s londoni összeköttetésire azt hiszem nem kell külön felhivni a figyelmedet. Vályi t lem kér a magyar paraszt és szociális problémáira vonatkozó anyagot. Ezt csak a Válasz körén belül – Te tudod összeállítani. Gondolok: Féja Géza, Erdei Ferenc, Veress Péter és Darvas József könyvére. Azt hiszem, komoly szolgálatot tennénk, ha sikerülne ezeket a könyveket Vályinak kiküldeni. Miután a szerz kkel csak Te érintkezel, engedd meg, hogy ezt az ügyet vállaidra ruházzam át. Vályi címe: Dr. Felix Vályi, London W.1. Berkeley Street, C/A Thomas Cook & Sohn. Szeretettel köszönt
Cs. Sza/Sz.
124
Szabó Zoltán levele érdekes témafelajánlása és személyes vonatkozása miatt hozza közelebb a levélírót és a kort. 1937, február 22. Kedves Barátom! Multkori rövid találkozásunk az autóbuszon eszembe juttatta a mellékelt kis cikket Bukarestr l, melyet már néhány hete készülök cimedre elküldeni. Tisztelettel kérlek, hogy vizsgáld felül: alkalmas-a Rádió számára? Ha ilyen természet cikkek érdekelnék a Rádiót, tudnék még irni Konstantinápolyról, esetleg Krakóról, a magyar városok közül Egerr l és Miskolcról. Ha ez a bukaresti városkép politikai, vagy egyéb szempontból alkalmatlan lenne, tisztelettel kérlek visszaküldésére. Ha alkalmas, akkor kérem, hogy vagy magam olvashassam, vagy – ha ez hibás „r”-kiejtésem miatt lehetetlen – Kallós Emil úr olvassa, akinek karácsonyi el adásomat kiadták. Szivességedet el re is köszönve tisztelettel köszönt Szabó Zoltán Igaz hived, Szabó Zoltán Mint ismeretes, Cs. Szabó a rádiós poszton folytatta Németh László „Száz könyv” cím népszer
kortárs sorozatát és hazai irodalmi földrajzát, továbbfejlesztette a
Diákfélórát
–
lényegében
önmagára
vette
el dje
népnevel i
felel sségtudatát. Az alábbi levél diplomatikus tartalma „nekem szomorú örömet szereztél”mutatja, nagyjából tíz év alatt milyen fura helyzetbe került a t le megörökölt székben. A kiemelés eredeti:
125
Cs. Szabó László – Németh Lászlóhoz ’4.január 17. Nagyságos Németh László urnak, Kedves Laci! Nagyon szépen köszönöm az Ady - tanulmányodat; megrendít en szép. Tökéletesen igazad van abban, hogy ezzel a tanulmánnyal csak a régi protestáns erkölcs értett volna egyet. A mai kábult és elaltatott ország csuklana t le. Márpedig a cél mégiscsak az, hogy legalább a jubileum napjára osztatlan tiszteletet ébresszünk a hallgatók százezreiben. A kiválogatott versekkel, Somlay szavalatával és Bartók dalaival, amelyeket Basilides Mária énekel, ezt remélhet leg el is érjük. Az el ljáró beszéded azonban annyira megfélemlitené és megdöbbentené a készületlen, jámbor lelkeket, hogy a cél érdekében fájó szívvel lemondok róla. Köszönöm azonban, hogy olvasásával nekem szomoru örömöt szereztél. A kézirat els példányát átadtam Örleynek. Beszéltem a dologról Illyés Gyulával is. Feltétlenül szükségesnek tartjuk, hogy megjelenjen a Csillagban. Mégis csak ez az írás állna legközelebb Ady igazságához. rádió est bevezetésére Schöpflin Aladárt kértem fel; azt hiszem ezzel a választással Te is egyetértesz. Szeretettel köszönt igaz barátod:
Cs. Sza/Szé.
126
Fantomok ellen Az eddig mondottak alapján meglehet sen különös, hogy sem a virtuális rádiós kapcsolat, sem Cs. Szabó figyelmének az odafordulása nem változtatott a Németh Lászlóval kialakult kölcsönös (személyes és írói) távolságtartáson. Sót, harmincas-negyvenes évek határán valami hibátlanul sportszer , szinte gentleman- es párbajhelyzet alakult ki a két író között, egymásról szóló megjegyzéseikben és kritikáikban. Illend en fejet hajtottak egymás tehetsége el tt, majd felváltva tüzelni kezdtek a magyar irodalom megosztásának a sérelme miatt. A „társadalmi terep” miatt mindig úgy látták: a másik szemben áll; a drukkerek és ellendrukkerek ugyancsak megnyugtatták ket saját hitükben. Cs. Szabó László 1941-ben Mérleg (I.) címen írt nevezetes esszéjében bonyolódott bele nevezetes irodalompolitikai értékelésébe. Elismerte, hogy a második nyugatos nemzedék szerepváltását lényegében Németh
íróportréjába
lehet
s ríteni,
mivel
volt
a
változások
földrengésmér je. A Dávid Ferenc-i magatartást azonban semmilyen okkal sem
tudta
elfogadni,
és
er sen
fölrótta
Németh
Lászlónak
a
„Kisebbségben”-t, amellyel visszamen leg is skizofréniába kergette a magyar irodalmat. Cs. Szabó igazából az egész magyar klasszicitást féltette, Babitscsal bezárólag, és talán nem is annyira Németh Lászlótól, mint a népi szárnytól, amelynek tagjai közé és tevékenységébe egyre inkább benyomult a megosztást szolgáló politika. Ezenfelül, Cs. Szabó nem hitt a harmadik utas közép-európai megoldásban sem. Ha se nem polgári, se nem keletinomád, hanem csak a dunatáji magyarság bezárkózik, végül elsüllyed a provincializmusban, a tiszaháti kismagyar világban – vélekedett. Németh László 1942-ben írt átfogó bírálatot Cs. Szabó László a tanulmányíró250 címen Cs. Szabóról az Illyés szerkesztette Magyar
250
NÉMETH László, Cs. Szabó László a tanulmányíró, Magyar Csillag, 1942. dec.15. 451457.1. Reflexiója: CS. SZABÓ László, H l árnyékban, uo., ua., 258-270.
127
Csillagban. Az irodalomtörténeti jelent ség
recenzió a legérzékenyebb
kortárs értékelések közé tartozott. Különösen a Haza és Nagyvilág címen kiadott esszék írói attit djér l és az esszém fajról tett benne figyelemre méltó megjegyzéseket. Németh László azonnal lecsapott Cs. Szabó és m veinek legérzékenyebb pontjára. „Nem t nt fel: mennyit foglalkoztatja ezt az esszéírót a halhatatlanság? Nemrég egész könyvet írt arról (Keats, Shelley és Byron kapcsán), miként lesz halhatatlanabb az ember: ha beengedi m vébe a történelem romlandó anyagát vagy hogyha kizárja. Ha ifjan elégeti magát vagy ha még jókor megtanulja, milyen tehetség túlélni.” Németh pontosan kimutatja, milyen két veszély kísérti a fiatal írót: saját „könnyelm
és gráciás” tehetsége („Datolya fénye és tömöttsége van
minden írásnak”) és a közélet, ami kosztolányis sztoicizmusba, erkölcsi kívülmaradásba ránthatja. A kritika idején Németh László már csak reménykedett, hogy a népi gondolat mögött rendezni lehessen a felbolydult írói szekértábort, mégis egyre csak azt kutatta, miféle küls
ellenfél ugrasztotta egymásnak a
szövetségeseket. Az írói mívesség, a kultúrateremt szándék elismerése, és er s kritikája mellett egyenesen a világnézeti gondolkodás elutasításával, hitszegéssel vádolta Cs. Szabót, aki szerinte egyik vagy másik, s t a harmadik oldal igazságában sem hitt. Németh szemében Cs. Szabó egyre könnyebb írói tolla, fordulatos esszéstílusa, okossága csak terhel körülményt jelentett. Az írói távolságtartást például annak a szerepnek tulajdonította, amellyel Cs. Szabó az irodalom kettéhasadását segítette. Nem tévedés vagy elírás: visszaköszönt a vád, az irodalmi belháborúk átka; lényegében ugyanazon folyóirat hasábjain ujjal mutogattak egymásra egyazon nemzedék és oldal írói. A két irodalmi pillanatfelvétel portréin az utókor számos közös vonást fedezhet fel, és csodálkozás helyett talán még magára is eszmélhet. Valójában mind Cs. Szabó, mind Németh László elithív
volt. Csakhogy utóbbi konzervatív társadalomkritikáját
szociális radikalizmus mozgatta a kezdetekt l fogva, és
bízott az elit
eszme elterjeszthet ségében. Cs. Szabó humanista m veltségeszménye
128
egyéni úton volt bárkinek elérhet , jóllehet nem gy znénk sorolni a buktatókat, melyekr l Cs, Szabó maga sem feledkezett meg. Kiváltképpen novellah seit gyötörte a felemelkedés ellentmondásossága; lényegében err l szólt korábbi s egyetlen regénykísérlete, a Kígyó is. Ha egyáltalán talált érvényes sorsmintát a m veltség, a kultúra erejével kiemelked emberr l, azt legtöbbször a múltban, az európai egyetemeket járó középkori, vagy az itthoni protestáns kollégiumok padját koptató diákban fedezte fel. Nem véletlenül vonzódott annyira a régi olasz egyetemvárosokhoz és választott nyughelyet a református kollégiumáról oly nevezetes Sárospatakon.251 Ugyancsak az elithitb l eredt, hogy Németh László és Cs. Szabó korjelenségnek tartotta a megújult esszém fajt, melyben el bbi egyenesen az újkori szellemiséget látta felelevenedni, utóbbi pedig olyannyira megfelel
kifejezési formának érezte, hogy saját változataitól egész
életm vet hozott létre. A dolog azért említésre méltó, mert hagyományosan az esszé fokozni szokta az irodalom „céhbeliségét”, de a sokarcú második nemzedék az irodalom bels ügyéb l a társadalom közös ügyévé tette, mivel mindent bevont a témái közé, ami az általános válságban megoldásért kiáltott. Az írástudók cselekvésterévé tágult tehát az irodalmi jelleg m faj, és az irodalmi közszellemet (meg a társadalmat) megbolydítva igyekezett a hatalomhoz eljuttatni az írók riasztását és jó tanácsait. Németh László írásának a gondolatmenetére nézve van egy mozzanat, amelynél az el bbi fogalomnak, „cselekvéstér” pontosítani kell a tartalmát. Cs. Szabó nem tanulmányíró volt, ahogy Németh László nevezte, és nem is programosan gondolkodó író, bár voltak „hitei,” és ezeket éppen a Haza és nagyvilág elé írt sorokban határozottan megvédte. Cs. Szabó ekkor még az esszé változataival kísérletez író. Poszler György irodalomtudós jelölte ki a helyét két másik kortársa – Halász Gábor és Szerb Antal - között így: „az önmaga drámáját mások m vét l függetlenül megfogalmazó fogalmi m vészet, az önálló esszé kísérletez poétája”252 251 252
BENKE György, Cs. Szabó László Sárospatakon: Széphalom, I, 1986. POSZLER György, Illúzió és értelem, Világosság, 1982, 3.
129
Kis nép – nagy nép Trianon után szükségessé vált, hogy a magyarság id r l id re felmérje magát. Az irodalom berkeiben ezen önvizsgálat kés bb szinte kényszerként hatott: a vállalt nemzetképet a közönség és a pályatársak bátran tekintették politikai-világnézeti állásfoglalásnak. A negyvenes években Németh László és Cs. Szabó egyaránt azon volta, hogy kimenekítsék
a
magyarságot
a
nagyhatalmak
szorításából,
nemzetképük rokon; a nép képességeinek megfelel , teremt
ezért
és éltet
kultúrára épült. A legjobb hagyományokra, amelyek elég er sek ahhoz, hogy megvédjék a népet az erkölcsi meghasonlástól. Közös eszményükr l, a kis népek hivatásáról253 a liberális eszmeiség
Cs. Szabó 1941-ben keser en állapította meg, hogy a
szabadság- egyenl ség-testvériség sok szenvedést hozott a kis népeknek, mert lényegében mindig csak a nagy népek ellenében tudtak fennmaradni. Védekez magatartásként azt ajánlotta, erkölcsi példával lehet ellenállni a tömegekre épít
és a technika eszközeivel korlátlanul rendelkez
társadalmaknak, és a mítoszteremt
világnézeteknek. Ez az erkölcsre
alapozott min ségelv a Németh Lászlóé mellé állította Cs. Szabó nézeteit. A szigorú tollú pályatárs örömmel üdvözölte a testvér-eszmét, tudniillik, hogy egy kis nép is lehet a világ szíve tája.254 Cs. Szabó a gazdaság-és reálpolitikai belátás zordabb hangulatában azután is folyton korszer sítette a maga kis nép – kultúrnemzet fogalmát, mégis valahol e ponton, az európai kisnépek szerepének hasonló elgondolásiban hal el a Németh Lászlóval folytatott vitája. Innen számítva mindketten a háború után várt új korszakra készültek szorongó reménységgel. Talán egyik jük sem gondolta, hogy legközelebb 1945 szén találkozik újra a sorsuk: állástalan íróként mindketten a tanári katedra
253
A téma legels feldolgozása Cs. Szabónál a Kis Népek Hivatása cím el adás. Elhangzott Kolozsvárott , 1940 dec. 12-én a Mátyás Király diákházban. 254 CS. SZABÓ, A magyar ember latin szemmel = Haza és nagyvilág, uo., ua., 1942, 65.
130
mellett kötöttek ki: Németh László Vásárhelyen, Cs. Szabó a Képz - és Iparm vészeti F iskolán; ki ahogyan igazolta vagy elismertette magát az új hatalommal. A helyzet megváltozott: barátokból ellenségek és ellenfelekb l meg vitapartnerekb l barátok lettek. Így került Cs. Szabó nemcsak azonos oldalra, hanem majdnem egy közösségbe és m helybe Németh Lászlóval.
Babits iskolájából: Cs. Szabó László és Illyés Gyula Amikor 1941-ben Cs. Szabó megírta kortárs írótablóját (Mérleg I.), bedobta a vízbe a követ. Vitázva, perelve válaszolt Németh László Fantomok ellen255 címen, és egyhamar arra kényszerült a szerz is, hogy újrahitelesítse a mérlegét. Az 1942-es Mérleg II. eredetileg Illyés Gyuláról szólt volna, akiben Cs. Szabó nemzedékének az összekovácsolóját és tekintélyét üdvözölte megérdemelt helyén. Illyés tudatosan nem szolgálta azt a fura irodalmi bomlást – érvelt Cs. Szabó -, hogy éppen akkor hordják szét az apostolok a tant, amikor az úgyis hasad magától. Tudott középen állni, mert volt benne annyi lelki béke, hogy származását felvállalva sem kellett népi írónak fölesküdnie, hogy nemzeti szerepben maradhasson. Cs. Szabót mindig leny gözte az az osztálykötöttségekt l mentes magatartás, amely a franciás m veltség és jó humorral megáldott Illyésb l sugárzott. Kés bb „amikálisnak” nevezte kettejük öregkori társalgását,256 de már a kezdetekt l ez adta meg a jó alaphangot. Hivatkozásaiból, mottóiból látszott, hogy Cs. Szabó szívesen emlegette, élvezettel idézte, ahogyan Illyés a még oly bonyolult gondolatokat is summázta: Harminc millió felett kártékony minden nemzet. A legels találkozás persze másféle volt, irodalmi; az „urbánus” Cs. Szabó felszisszent a Sarjúrendek257-ben közölt versekre, és érdekl dve kezdte a fejfordításait az Illyéséhez igazítani. Szorosabb, személyes 255
NÉMETH László, Fantomok ellen. MCsill, 1942.I. 212–219., 257–262. Levelezésükben közös francia utalásrendben, tréfásan használták is a „Kedves Marquise”megszólítást. 257 ILLYÉS Gyula, Sarjúrendek, Bp.,Nyugat, 1936. 256
131
kapcsolatuk az 1934-es reformillúziók idején vált teherbíróvá, és ez közvetlenül a Válasz els
korszakának a körülményeivel függött össze.
Azokban a hónapokban, amikor a Magyar Rádió irodalmi osztályának az élén a frissen kinevezett Németh László állt, amikor a kormány parlamenti helyekkel kecsegtette a fiatal írókat, egymás után indulhattak új folyóiratok, Cs. Szabó neve is fölröppent egy a Magyar Szemléhez hasonló, de annál radikálisabb lap szerkesztését tervezgetve, éppen Illyés ajánlására. Amikor Németh László helyére megfelel embert kerestek a Rádióba, Illyés neve is felmerült. Nem véletlen e három név forgása a nemzeti önm velési m helynek szánt Rádió e fontos befolyásoló (ma azt mondanánk média-) szerepében, s t posztjának a betöltésére: a hatalom saját köreib l nem képes legitim embert állítani egy különben neki is értékes befolyásoló m sorszóró központjába. 1935-t l azután Illyés kapott Cs. Szabótól segít
oldaltüzet a
Rádióból258 – ezt a levelezés és a m sorjegyzék egyaránt elárulja. A harmincas évek második felében a rádiós-író (Cs. Szabó) panaszkodott a banktisztvisel -írónak (Illyés) arról, hogyan magyarázták félre „bizonyos humanista körök”, ahelyett, hogy minden diktatúrát egyértelm en elutasító írásaiból tájékozódnának.259 1940-ben Illyés a miniszterelnökkel tárgyalt, s hogy tanúja legyen, mir l és miként beszélt egy miniszterelnökkel, Cs. Szabót vitte magával. Kölcsönösen megbíztak egymásban, és keresték a másik szemében a jóváhagyást, a helyzet mégis eléggé különösnek látszik. Illyésnek nyilván hídver kre és közvetít kre volt szüksége, szövetségeseket csakis így kereshetett, de mi vezette Cs. Szabót az
közelébe, és mi a titka,
hogy annyiszor idézte sikere pillanataiban? Miért éppen Illyést és nem mást? Azt látjuk, az eddigiek alapján, Cs. Szabó sohasem tudta – nem is akarta – írásaival átfogni a teljes magyar olvasóközönséget. Literátori felel sségét azonban az egységes irodalomra és a teljes társadalomra 258 259
TERTINSZKY Edit, Cs. Szabó rádiós emlékei, Havi Magyar Fórum, 2004, júl-aug. Cs. Szabó levéle Illyéshez, magántulajdon.
132
érvényesnek érezte. Volt tehát valami, amit Cs. Szabó csak Illyést l tanulhatott: „
bölcsebb nálam, mert többet látott. S az
osztatlan
magyarsága er sített meg abban, hogy a magyar ember a méltatlan és félelmes Európa ellen csak egy mélyebb Európával260 védekezhetik, s akkor sebezhetetlen, ha oszthatatlan… Illyés Európája jobban át van itatva, társadalmi gondokkal, s határosabb Tolsztojjal, mint Babits jégcsúcsos hazája.261” Cs. Szabó irodalomeszménye észrevehet en elmozdult Babits, a mester újklasszicista megfogalmazásaitól, mégpedig olyan irányban, hogy éppen találkozott Illyés hitvallásával és írói-költ i gyakorlatával. Amikor Cs. Szabó 1940-ben, még jó reménységben, vázolta az évszázad magyar irodalmának a programját, számba vette a lehetséges veszélyeket,
megállapította:
az
irodalom
folytonossága,
tehát
a
világirodalomban való bármilyen szint jelenlét elemi feltételének szabható az irodalom egysége. Illyés a negyvenes évek elején már úgy kapcsolta össze a nemzeti eszmét a baloldalisággal, hogy íróként elkerülte az esztétikai sz kítést, a min ségi engedményeket. Konokul irodalmi mértékkel mért, ezzel a maga részér l semlegesítette a népi-urbánus vitát, s így közösen használható nyelvet teremtett például Cs. Szabóval, akinek ez az éber egymásra figyelés hitelesítést jelentett, Illyésben pedig a büszkeséget táplálta, ha valami olyat tett le az urbánusok asztalára, amit nem vártak t le. Illyés 1940-es naplófeljegyzései között találhatunk néhány sort, amelyben egymásra fotografálta tudatában azt a két távoli világot, melyeket egyéni sorsban és társadalmi nagyságrendben egyaránt olya nehéz volt harmonikusan együtt látni: „Legutoljára akkor éreztem e gyökereimet ilyen jóles en, amikor a francia antológia megjelent. Mikor elküldtem Cs. Szabónak, Szabó L rincnek, Gyergyainak a maga példányát, lejövet a kiadótól, egy pillanatra elémvillantak a rácegresi ököristállók, ahogyan küszöbüket a vasárnapozó béresek végigülik. A hiúság helyett csak az indokolatlanul jelentkez 260
BODNÁR György, A mélyebb Európa vándora és kutatója. Cs. Szabó László (1905– 1984)=Jöv múlt id ben, Bp., Balassi, 1998, 137 – 42. 261 CS. SZABÓ László, Haza és nagyvilág, Bp., Franklin, 1942, 197.
133
béresek jelentkeztek akkor is, amikor Németh szó közben sorát kerítette az antológiának… Különös elégtételt éreztem, hogy ezt a legnyugatosabb, legurbánusabb könyvet … éppen én készítettem el, a rácegresi ököristállók környékér l… Ördög tudja, de az volt az érzésem, hogy egyenest nekik csináltam, úgy ahogy van D’Aubigné-val, Mallarmé-val, Apollinaire-rel egyetemben.262” Meggy z désem, hogy ha akkor alkalma lett volna Cs. Szabónak belelesnie Illyés naplójába, cseppet sem lep dött volna meg. S t, talán még örült volna, mert hite szerint az egymással bátran megmérk z legkülönfélébb írók végs
akár
soron a jobb irodalomért versenyeznek.
Gondolkozásában már évekkel ezel tt megfogamzott, hogy mi az egyetlen lelki út a népi tehetségek és a néplélek felszabadítására. Megírni el ször 1942-ben próbálta, de igazán komolyan csak a háború után értelmezte és fejtette ki, méghozzá éppen sárospataki élményeinek az indíttatásából. Alaptétele 1946-ban: a mélyen a nemzet alatt kihajtott tehetségek pályáját egyedül az mentheti meg a kisiklástól, ha nem taszítják vissza az el ítéletek alapján „kötelez ” népi sötétség vállalásába, hanem a magyar népet lélekben a legnagyobb emberséghez kötik. Az egyetemes m veltségbe felemelked parasztivadék csak akkor képes szolgalelk ség és g g nélkül viselni a múltját – s erre szüksége is van -, ha emlékezik, ha emlékeit és az otthonról kapott üzeneteket nem kell elfelejtenie. „A magyarság e vidékies, darabos, nekibúsult és magamagán keserg
humanizmuson keresztül
tartozik bele Európába.” 263 Németh László és Cs. Szabó László a vesztett háború utolsó éveiben elcsituló nagy viták és ellenségeskedések lezárásával, néha indulataik vagy hajlamaik leküzdésével akarták egyesíteni magukban az irodalom mindkét irányát. Illyés ekkortól kezdve tudott igazán örülni e két írónak, azt tartva sánta az a szellemiség, amelynek a lába alól kicsúszik a magyar talaj, de éppúgy sánta az is, amely nem mer nyugati földre lépni… Németh László 262 263
ILLYÉS Gyula, Naplójegyzetek 1926-1945, 171. Cs. SZABÓ László, Öszi napok Patakon, Válasz, 1946, december, 228 -9.
134
éppúgy ezért harcol, mint Cs. Szabó. Elismerését egy interjúban is közölte a nyilvánossággal, s ez jól mutatta igazi munka- és kortársakat látott mindkettejükben, akikkel vállvetve lehetett volna vinni - hordozni nemzedéke, a harmadik reformnemzedék terheit.
A harmadik reformnemzedékben A pontos irodalomtörténeti elhelyezés igénye kívánta meg, hogy az el bbi fejezetben egymást részben átfed
besorolásokat használjuk:
’nyugatos második’ és ’harmadik reform-nemzedék’. Az els Cs. Szabót nemcsak a kortársakhoz, hanem m fajokhoz is köti, ezért irodalminak tekinthet és mára teljesen elfogadott. A „harmadik reformnemzedék” nem irodalmi, inkább szociológiai, társadalomtörténeti elnevezés, amelyet végül az emigrációban él Borbándi Gyula264 iktatott közhasználatba a magyar népi mozgalomról írt könyvének alcímeként a nyolcvanas évek elején. A népi írók és szociográfusok azon csoportjára vonatkozik, akik az 1930-as évek második felében végeztek rendszerkritikai tényfeltárást és fogalmaztak meg reformtervezeteket. Amennyiben tehát meghatározott reformcélokat követ
és sokszín
alakulatként értelmezzük a népiek szövetségét,
kib víthet a kör. A népiek (ahogyan a kés bbi krónikás, Borbándi Gyula is megteszi) alapítóik és tagjaik közé sorolhatták az urbánusnak tartott Nyugat második nemzedékében indult írókat - költ ket, mint Németh Lászlót, Illyés Gyulát, Sárközi Györgyöt, Szabó L rincet, és munkatársuknak Cs. Szabó Lászlót. A reformnemzedékbe tartozás az urbánus-népi mozgástérben, tehát jórészt az irodalmi életben jelöli ki Cs. Szabó helyét, ilyenformán érinti az írói és a rádiós szerep alakulását265 is a meghatározó harmincas
264 265
BORBÁNDI Gyula, A magyar népi mozgalom, New York, Püski, 1983. SZABÓ Zoltán, Félesztend rádióel adásai, Tükör, 1938, 310 -311.
135
évtizedben.266 Hogy mennyire elevenen, azt még öt évtized múlva is lehetett érzékelni. Cs. Szabó 1984. június 19-én (szeptemberi halálának az évében) egyszer en átvette a vitavezet i feladatokat a Szepsi Csombor Körben Czigány Lóránttól, amikor „A harmadik reformnemzedék - vita a népi mozgalomról” címmel ankétot tartottak. Az elhangzottak szerkesztett változatát kés bb megjelentette Czigány Lóránt.267 Az esten a londoniak vendége volt Borbándi Gyula, A magyar népi mozgalom - A harmadik reformnemzedék címen megjelent kötet szerz je, a színvonalas Új Látóhatár cím
müncheni folyóirat szerkeszt je. Az
emigrációba vonult népi mozgalomnak Borbándi az egyik oszlopa: nagy teherbírású szervez , kiadó és krónikás, lehet leg kiegyenlít szerepkörben. De Cs. Szabó László igazi vitapartnere, a kor- és koronatanú, a népiek kiváló publicistája és gondolkodója, Szabó Zoltán akkor már nem lehetett jelen. Pedig a népi mozgalom talaján kin tt értelmiségi összefogás, a „Szellemi honvédelem” idején (1939-1944) a Magyar Nemzet szószékér l nemzeti rszolgálatot teljesít Szabó Zoltánnak Cs. Szabó László volt az egyik legkészségesebb témaadogató partnere a maga írói m helyéb l. Szabó Zoltán négy évnyi publicisztikai anyagában, Illyés Gyulát nem számítva, talán Cs. Szabó László neve szerepel a legsúlyozottabban, m veinek, f képpen a Haza és nagyvilág esszéinek a mélységi kritikája mindenképpen ezt igazolja. A két Szabó közös ügyeiben már a negyvenes években lényegi hasonlóságot mutat, hogy amikor mások az irodalomból a politikába menekültek, k - a politizáláshoz való jogot fenntartva - az irodalomban és az irodalommal er sítették meg a hitüket. Közös volt az alap, amely 266
Cs. Szabó helyének további pontosításához olyan nemzedéktársak gondolkodását is figyelembe kellene venni, mint a konzervatív, szellemtörténethez közel álló Joó Tiborét. Ld. JOÓ Tibor, Fegyveres Európa, Ny, 1940. 1. 267 A kétszer negyven perces beszélgetést a SZER hangtára számára rögzítették, így Cs. Szabó halála után Czigány Lóránt jegyzeteivel, szerkesztve megjelenhetett A harmadik reformnemzedék (Kerekasztal beszélgetés a Szepsi Csombor Körben Borbándi Gyula A népi mozgalom cím könyvér l, Gömöri György, Sárközi Mátyás, Schöpflin Gyula, Cs. Szabó László és George Cushing részvételével), Szerk. CZIGÁNY Lóránt, Új Látóhatár 1985, 1, 81-98.
136
megszilárdította bennük a magyar irodalom, kivált a költészet hatalmát. Jó évtized múlva Londonban ugyanolyan magától értet d en hangzik majd, hogy: „Az irodalmi nemzetnek van hatalma. E hatalom nem kormányratör . Az irodalmi hatalom hordozói a m vek. Hogy egy-egy m mikor válik hatalommá, arra nincs id mérték. Kormányt a magyar irodalomból Pet fi buktatott. A halálát követ százhetedik esztend ben.(Szabó Zoltán)”268 Mint a másik, a hellenikába csúsztatott romantikus változat: ”Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat”- kiáltotta Berzsenyi, nem tör dve maga körül a szomorú valósággal - amely látszólag meghazudtolta. Neki volt azonban igaza, a próféta költ nek, mert a magyar nép százötven évvel kés bb helytállt a szavaiért.(Cs. Szabó László)”269 Szabó Zoltán és Cs. Szabó László szerencsés párt alkottak az emigráció szellemi életében: vitték tovább azt az alkati kiegészít szerepet, amelynek haszna volt, hogy soha nem vált egy pólusúvá társaságukban a magyar
értelmiségi
gondolkodás.
Ugyanakkor
megegyeztek
olyan
történelmi tényekben, amelynek az elfogadásával a népi oldalon hajdan éles vitákat lehetett volna ingerelni. Mindketten jól tudták például, hogy a népi irodalom bölcs jénél Babits Mihály és Teleki Pál is ott állt, vagyis a sokat emlegetett 19. századi és a szellemi-lelki el zményeken kívül a magyar valóság
szabta
viszonyok.
Szabó
Zoltán,
aki
igyekezett
realista
gondolkodásra szelídíteni a mozgalom politika felé sodródó tagjait, 1943ban szándékosan e két személyiség nevét emelte ki. Felidézte, ahogy Babits 1932-ben, az Új anthológia nevezetes el szavában – sokak meglepetésére Pet fi tekintélyével keresztelte a Nyugatban jelentkez
új hangú népi
költ ket: „Amint ezeket a népi költ ket olvasom, mély és primitív magyarság leveg je csap meg; de ez a magyarság kifejezetten nem nemzeti, hanem népi, olyan értelemben, mint ahogy Pet fi költészete is a maga
268
SZABÓ Zoltán, Ösök és társak, Bern, EPMSZE, 1984, 304. CS. SZABÓ László, Gyász és megdics ülés (Elhangzott Halottak napján az angol rádió magyar adásában), Új Hungária, 1956, nov, 9. 269
137
korában.270” Teleki Pálra, aki mindkettejüknek mentora volt, nem politikusként, hanem tudósként emlékezett, hiszen Teleki köztudomásúan öregcserkész és egyetemi körökb l indította és támogatta a szociográfiai mozgalom, a falukutatás munkáját már a húszas évek végét l kezd d en. A reálpolitikus népi reformer Szabó Zoltán elismerte, hogy a népi mozgalomnak volt fogadóbázisa mind az irodalmi, mind a hatalmat befolyásoló magyar elitben, noha utóbbinak ismerték a korlátait. Ez a pontos történelmi koordináták közé helyezés képes emlékezetbe vésni, hogy a harmadik reformnemzedékben valamennyien egy konzervatív és vesztes, majd széls ségek felé sodródó Magyarország meglehet sen korlátozott
mozgásterében
próbálták
Mindketten jól tudták például, hogy az
megfordítani
a
gondolkodást.
rjárat m faj maga is nyugatos
találmány, Schöpflin Aladár volt a szálláscsinálója a lapban. Azután Cs. Szabó László és Márai Sándor írásaival szerette meg az olvasóközönség és fogadta be új m fajváltozatként (Márainál) a kritika, s végül Szabó Zoltán Szerelmes földrajzával meghódította az egész magyarságot. A „szerelmes földrajz” is így „kanonizálódott,” mondhatni a kortársi irodalmi dialógus gyakorlatában.
Szabó
Zoltán
könyvének
külhoni
kiadása
elé
írt
bevezet jében meger síti (1963, 1964), hogy Cs. Szabó László írta le „azt a szóösszetételt, melynek átengedésével ez a könyv e címet kaphatta: »Szerelmes földrajz.«”271 A 1937-es Cs. Szabó- rjárat idején delel népi mozgalom a két m által kimetszett id sávban felmorzsolódik, de az 1942ben kiadott Szerelmes földrajz olyan szövetséget – barátságot megpecsétel könyv a szerz k életében, mint korábban a Puszták népe volt. Akinek mandátuma volt a teljes magyar irodalomra, az Cs. Szabótól minden segítséget megkapott, még a nemkívánatos nemzedéki viták s r jébe is
270
SZABÓ Zoltán, Márciusi jegyzetek a népr l, a népir l (MN, 1943.márc. 14.):Szellemi honvédelem, Héttorony Kvk,én. SZABÓ Zoltán, Szellemi honvédelem, Héttorony Kvk. én. 514. 271 SZABÓ Zoltán, Szerelmes földrajz, Washington, Occidental Press, 1963, 1964. 72.
138
bemegy érte – ahogyan ezt 1942-43-ban Cs. Szabó a Mérleg I – II. esszéivel megtette Illyésért. Mivel
a
válságkorszakban
eszmél
népi
mozgalom
reformnemzedéke az eligazodást és szellemi értékkeresést szorosan az irodalomhoz és a nemzeti önismerethez kereséséhez kapcsolja, a pályakezd Cs. Szabó László még olvasójára találhatott közöttük, különösen a vidéki középosztály fiatal elitjében. Nekik ajánlotta Cs. Szabó a határon túli magyar fiatalsághoz is eljutó els esszéiben az Apolló különnyomataiban (Búcsú a vándorévekt l, Kárpát kebelében) a mély és széleskör európai tájékozódást.
k lapozták mohón a F .D. Rooseveltet, a Doveri átkelést,
akiket már elzártak a határok és a nehézségek a nagy európai kalandozásoktól,
tapasztalatoktól.
Okos,
kissé
fölényes
hangjára
odafigyeltek, de eleinte inkább megüt dtek a népiek. A kor valóságra éhes lelkei nem tudhatták, hogy az irodalom teremt
valóságában Cs. Szabó
egyéni útja igazolódik: „Az esszé tájékozódó szenvedélye , forgolódása, kíváncsisága, szikkadt irodalmisága visszatalál a közösséghez, a kiábrándult okosság váratlanul fölfedezi Európában a szabad embert, Magyarországon a szegények hazáját.272” Évtizednyi távolságból (vegyük a Cs. Szabónál fiatalabb Szabó Zoltán pozícióját, a Magyar Nemzet rovatában), vagy a jelenb l visszafelé tekintve bebizonyosodik, hogy a szellemi önvédelemben az író a m veltségnek a kávéházakba és szalonokba utalt díszfegyveréb l mégiscsak készített magának önvédelmi eszközt. Kifejez
eszközévé vált az
értékvédelem, a múlt felfedezése, és amikor valamelyik múltbeli korral azonosulva történelmi vagy szellemi égbolttágítást végzett Cs. Szabó, olyan múltbecsülést és önbecsülést tanított a magyar olvasóval, ami többet ért a végül bizonytalan kimenetel visszacsatolásoknál. A válság helyzetfelmérésére tehát egyszerre szolgál haszonnal az útirajz esszé, ami a külföldr l beszélve hoz közelebb valamit a hazához, és azok a táj- és városkép-esszék, amelyekkel Cs. Szabó már a harmincas 272
U , M faj és nemzedék: i.m, 94.
139
évekt l jelen van a Nyugatban. Ezek ugyan nem olyan szociografikus valóságfeltárások, mint a falukutatók írásai, de terepfelverések mindenfajta kulturális leletmentéshez. Amikor Szabó Zoltán az Új Látóhatárban Cs. Szabó ötvenéves születésnapja alkalmából (1955) közös hazai múltjukra emlékezett, azt emelte ki, hogy pályatársa, barátja „korjelenség volt: ugyanazokkal a módszerekkel igyekezett tudatosítani az Európaeszmét , mint a parasztság ügyét a népiek, nagyjából ugyanazon rétegekben és ugyanabban a már kés periódusban.273” Cs. Szabó azonban korjelenségnek nevezhet abban is, ahogyan az irodalmi pályán a helyét keresi és abban is, ahol id r l id re újraalakítja vagy megtalálja. Egy nagyszer
elme a
racionalizmus ellenes korban, kilépve a hanyatló közgazdaságtanból, ellenállva a politika szép arcú csábításainak ((kultur)diplomácia), mind tudatosabban halad befelé az irodalomba: egyúttal önmaga felé a személyességben:
magyarságának,
anyanyelvi
h ségének
megélése,
megértése és európaiságának az irodalomban és m vészetekben feltalálása és felmutatása felé. A magyar önismeret megszállottja végig, anélkül, hogy a tárgyhoz kapcsolódó szenvedély érett vagy kés i munkáiban - írói stílusának megfejthet jegyein kívül - elárulója lenne. Úttör
jelent ség
volt Cs Szabó esszéírói megértéséhez Poszler
Györgynek az 1980-as évek elején írt tanulmánya a második nyugatos esszéíró nemzedék kiemelt tagjairól. Mélyelemzésével az akkor a hazai olvasónak még ismeretlen, emigrációban született Cs. Szabó – esszékre is érvényesen
állapította
meg,
hogy
különösen
kezdeteinél
miként
problematikus, és milyen különlegességekkel emelkedik ki. „Ugyanis az irodalomtól
–
m vészett l
mint
elemzend
témától
elszakadó,
közvetítettségek nélküli, közvetlen az énre irányuló, direkt módon életmagyarázó önálló tartalom kevésnek bizonyul mint a m fajt éltet fenntartó tartalom. Az eredend leplezetlen 273
életinterpretációvá
bujkáló-álcázott önvallomást nyíltalakító
közvetlenség
a
líraiságot
SZABÓ Zoltán, Vándorból bujdosó (Cs. Szabó László köszöntése), Látóhatár, 1955. (VI.) 6. 292 - 299.
140
hangulatiságra, a filozofikumot elmélkedésre, az útkeres i-gondolkodói válságot útjelz publicisztikus reflexióra redukálja. Persze (…) Cs. Szabó vibráló, b rfelületi érzékenysége, intellektuális epidermisz-reakcióinak gyorsasága, beleérz képességének légköri változékonysága, ha feloldja a m faj irodalmi-m vészi közvetítettségét, m elemz áttételességét, magát a m fajt teszi nem könnyeddé, hanem habkönny vé, nem líraian szubjektívvá, hanem idegesen hangulativá. Ha a m vészethez tapad, érzékeny interpretátor és originális gondolkodó, ha elszakad t le, színes életbölcs és ötletes zsurnaliszta. Így lesz az irodalomtól elszakadni nem tudó platonista Halásznak és Szerbnek az irodalom életté és sorssá, és így lesz az irodalomtól elszakadni tudó, nem platonista Cs. Szabónak az élet és a sors irodalommá.274” Tanulmányomat végig abban a hitben írom, hogy ennek az esszéváltozatnak további kísérleteit és értékeit találom meg a fentiek alapján az életm ben, miközben az el z ekben leírtak szerint vissza is csatolom a kés bbi írásokat mind Cs. Szabó saját m veihez, mind a kortársak, befolyásoló pályatársak m veihez.
Népi vagy urbánus? A kérdést széles alapokon és mélyen a korba ágyazva, folyamatában tárgyalja és értelmezi-értékeli Monostori Imre irodalom- és eszmetörténeti tanulmánya, mely a Cs. Szabó centenáriumra összeállított Forrásemlékszámban látott napvilágot.275 Mivel saját megközelítésem korábbi doktori disszertációm alapvetésére (KLTE, 1991) és Hárman egy asztalnál (Illyés, Németh L., Cs. Szabó L.) c. tanulmányom gondolatmenetére, illetve korábbi emigrációs kutatásaimra (Szabó Zoltán) épül, azokat foglalja össze, e helyen nem tartom szükségesnek, hogy Monostori Imre tanulmányára
274
POSZLER György, Illúzió és értelem, (Vázlat az “esszéista” nemzedék portréjához), Világosság 1982/3–4. 275 MONOSTORI Imre, Cs. Szabó László és a népi irodalom, Forrás, 2005, nov, 56-65.
141
külön reflektáljak. Megítélésem szerint lehetséges, s t, meger sít eredmény ebben az esetben, hogy egymástól teljesen függetlenül jusson két másféle aspektusból vizsgálódó munka hasonló következtetésekhez. Számomra a Németh Lászlóhoz és a népi írókhoz viszonyítás saját irodalmi –
írói
fókuszú
kérdésfeltevésemb l
ered en
nincs
el térben.
Értelemszer en, a Cs. Szabó-életm átmeneti és második szakaszának a tárgyalása és a dokumentumok b sége miatt szerepel viszont kiemelten Illyés
Gyula
és
különösen
Szabó
Zoltán.
Dolgozatom,
korábbi
fogantatásának ellenére ilyenformán szinte folytatja, kiegészíti a fent idézett alaptanulmányt, és ez számomra jól es visszaigazolás. A teljes Cs. Szabó László életm a népi-urbánus kérdésnek a téma lebontása fel l indított vizsgálatát is megengedné, mert az emigrációs körülmények, majd a nyugati magyar irodalom keretei között megsz nt az a történelmi er tér, amelyben ez a viszonyfogalom értelmezhet . Cs. Szabó László nagyjából a demokratikus276 emigrációnak nevezett 48-as hullámban került nyugatra, de távozása egyéni és írói megfontolásból történt, ebben inkább Márai döntéséhez hasonlítható. Kés bb, a szellemi és irodalmi élet fórumainak alakításakor támogatta a szellemi értelemben sokszín , gondolkodásában „népfrontos” jelleg
müncheni Látóhatárt és végig
szerz je maradt az Új Látóhatár cím
folyóiratnak, ezzel önmagában is
jelezve, hogy minden megosztó politizálástól távol áll. Cs. Szabó magatartását minden korszakban jellemezte, hogy szerz je és nem híve vagy párthíve volt egy-egy lapnak, álljon hozzá bármennyire közel eszmeiségében. Amikor 1956-ban megérkezett a generációs váltás, a külföldi egyetemeken iskolázott fiatalok a maguk részér l egyszer en okafogyottnak nyilvánították a kérdést, mert az irodalom szabad fejl désének a gátját látták volna benne. Emigrációs körülmények között valóban anakronizmusnak hatott, amikor az Amerikában él Kovács Imre egy novellapályázat kapcsán 276
Ezt a kategóriát Borbándi Gyula részben saját mozgalma emigrációjaként jelölte meg. Ld. BORBÁNDI, A magyar emigráció életrajza 1945 – 1985. I.., Bp., Európa, 1989, 133 – 324.
142
(1967) a valóságábrázolásnak
benne a népi mozgalom idején rögzült
elvárásait kérte számon. Nézeteivel alul maradt, és nemcsak a nemzedék felzúdulása miatt, hanem mert a független irodalmi értékítélet jogosságát és szükségességét megvédte Cs. Szabó László és Szabó Zoltán. Borbándi Gyula békéltet
cikke már a címbe fogalmazott közösségi szándékkal
(„Politikai és szellemi örökségünk”) elriasztotta a fiatalokat, hiszen k egy évtizede éppen az irányított irodalom világából szöktek idegenbe: alárendel
társadalomból
mellérendel
társadalomba
–
ahogyan
fogalmaztak. A kérdés teljes felszámolását a nyugati magyar irodalom nagyjából három évtizedes m ködése alatt tehát a nyugaton íróvá lett „középnemzedék” (Cs. Szabó) végezte be, amelyik már „tilalomfák kerülgetése
nélkül
indulhatott
bármilyen
intellektuális
felfedez útra,”ráadásul a maga „posztkommunista” helyzetében további kortapasztalatai lehettek. E helyen kizárólag utalok rá, hogy amikor Czigány Lóránt és Péter László 1990-ben a Századvég körkérdésére adott válaszában277 áttekintette a magyar reformmozgalmakat, hangsúlyozta, hogy az urbánus-népi vitára a történelem tulajdonképpen pontot tett, és mint magyar mentalitástörténeti kérdés szintén a demokrácia gyakorlatára tartozik.278 Ez volt a legelterjedtebb nézet, az oxfordi egyetemisták már 1958-ban megfogalmazták: „a magunk módján szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy az emigrációs közéletb l kihaljon például a népies-urbánus ellentét és helyét egy valóban népi és demokratikus politikai-szellemi öntudat foglalja el, úgy ebben a törekvésünkben éppen ez a szélesebb, általánosabb érdek vezet bennünket.”279 András Sándor hosszabb tanulmánya, amely Szabó Zoltán és Bibó István életm vének a fogadtatását, megértését kívánta el segíteni, a társadalmi gondolkodás mélyebb összefüggéseibe helyezi, és abban
277
CZIGÁNY Lóránt - PÉTER László, Urbánusok és népi(es)ek nálunk, 1990, márc, 10; Századvég, 1990, 2, 175-180; 194-190. 278 A két szerz egybefoglalva tárgyalta azt is, amit a kérdés budapesti aktualizálása felvet: zsidókérdés, i.m. 11. 279 Kéziratból, korabeli jegyz könyv részlete.
143
továbbvezeti a kérdéspárt, egészen 1956-ig. Az
tudományos igény
megközelítése sok tanulsággal szolgálhat, de most csupán arra a mozzanatra utalok, ahogyan továbbboncolja és ilyen értelemben valóban lebontja a valamikor egyetlen kérdéspárt, mégpedig térben és id ben vizsgálandó problémagócként. Maga a cím is sugallja a módszert: „Haza és ország, nemzet és nép, szabadság-egyenl ség, szabadság- testvériség (Szabó Zoltán és a harmadik út).”280 A további alcímek, mint „A táj népe és a társadalom népe, A totális állammal szemben, Demokrácia és modern patriotizmus, A nemzet mint nem politikai fogalom, A magyarság európai útja, kis népek Európája, Az egyén forradalma a totális hatalom ellen-1956 vagy a Diaszpóranemzet mint nemzetiség” kifeszítik a magyarság nagy kérdéseit a Szabó Zoltán-i pályára, több ponton érintve Cs. Szabó László életm vének a külön kérdéseit is (kalandozás Európában, józanság és radikalizmus: a szeretet el bbre való az igazságnál, az amerikai pragmatisták harmadik útja, New Deal, magunk meghódítása). András Sándor emeli ki a Szellemi honvédelem korszakából, mennyire fontos, hogy miközben a két bécsi döntés „területeket” csatol vissza az „országhoz”, Szabó Zoltán tájak visszatérését ünnepli – a nemzethez. Az olvasó bátran keresheti ennek a párhuzamát Cs. Szabó Erdély visszatérése alkalmából írt esszéiben. A tájhaza és a szül föld fogalom nem teoretikus találmány volt Cs. Szabó számára, hanem megélt valóság: a budapesti születési bizonyítvány és a homoródi keresztel levél, az els hazavesztés égette a tudatába, a történelmi távlatba helyezés tanult attit dje segítette az elfogadását, az emigráció pedig igazolta az érvényességét. Mindezekért lehet még ma is egy kötetbe szerkeszteni Cs. Szabó Erdélyr l írt esszéit, akár a visszacsatolás el tt, akár utána írta ket. Számomra, aki a nyugati magyar irodalom középnemzedékként emlegetett íróinak kitartó olvasója voltam, tehát ismerem András Sándor verseit és más munkáit, a fenti, röviden ismertetett tanulmánynak van egy irodalomtörténeti kontextusba helyezhet (poénja?) - tanulsága. Jóllehet a 280
ANDRÁS Sándor, Haza és ország, nemzet és nép = Ikervilág, Bp., 1996, 172-224.
144
szerz
mélyen átgondolt okfejtése szerint a népi gondolatnak az
irodalomban is, és a nemzeti tudatban is van szerepe, szerepváltó folytonossága (erre bizonyíték az Szabó Zoltán-életm
megemlékez
gondozására),
András
munkája, szolgálata a
Sándor mint költ
a
legszabadabb módon él akár a neoavantgárd, akár a dekonstrukció kísérletijátékos leleményeivel – ízig-vérig modern alkotó.281 A pluralista, irányítás és
(ön)cenzúra
nélküli
irodalomszemlélet
világából
hozta
azt
a
természetességet, hogy a népiekr l vagy a tabutémákról felváltva tud beszélni. Tanulmányainak egy része a tudósi-tanári pályához és a német filozófiához köt dik, de a világban máshol már elismert tudását tiszta, érthet
és egyéni magyar nyelven közli. Kísért a gondolat, hogy a
központosított más nyelv politika és kultúra elnyomása, vagy a liberális befogadó kultúra beszippantó hatása ellen tudatosan védekez , azzal szemben tudatosan saját anyanyelvében él
író újféle, ’népi + urbánus’
feloldott, egyesített képlete ez, amely egyformán életképes Kolozsvárott, Pozsonyban vagy Washingtonban. A népi-urbánus kérdés Kádár-kori változatával nem szeretnék foglalkozni, egy ponton mégis érinteni kell a jelenséget, hiszen állításom szerint a kérdés a nyugati magyar irodalom világában a nyolcvanas évekre lényegében felszámolódott. András Sándor szavaival élve: a megemésztett apák a legjobb szabadítók. Magyarországon az elhallgatott félmúltat a megengedett emlékezés, a tudományos feldolgozás hozza felszínre a hetvenes évekt l; szerencsére ekkor még lehet korrigálni, pontosítani vagy védekezni, ha szükséges, mert vannak tanúk. Huszár Tibor szociológus az 1970-es évek végén kezdeményezte – kijárta,282 hogy a két háború közötti id szakra visszavezet , ma „oral history”-jelleg kutatásait a határon túl, emigrációban él kortanúkra is kiterjeszthesse. Vállalkozása keretében 1977. október 21-én készített interjút Cs. Szabó Lászlóval, a szerkesztett szövegváltozat végül 1983-ban jelent meg 281
GÖMÖRI György, Robbanó világ, lázadó költészet (András Sándor: Rohanó oázis), ÚL, 1971, 647 – 650. 282 Ld. HUSZÁR Tibor, Egy interjúkötet története, Mozgó Világ, 2005, ápr.
145
könyv alakban, Beszélgetések címen.283 A honi olvasót elkerül lapban, a Magyar Hírekben284 Szántó Miklós publicista mint emigrációs politikai szakért látta el „széljegyzettel” a könyvet és a honi olvasót. Szántó el bb a népies csoport tagjaival, 1984 márciusában pedig „a két „urbánussal”, Cs. Szabó Lászlóval és Fejt
Ferenccel folytatott párbeszédér l írt.285”
Cikkének két fejezetében (Válság és értelmiség, valamint Eszmék és barátságok) a keretek között tárgyszer en és az egyoldalúságokat kerülgetve jelzi a múltfelmérés fontosságát és lépéseit. Maga az alapvetés valós tényeken alapult (az Amerikába menekült népiekt l eltér en az urbánusok Európában maradtak), de a két kiemelt urbánus közös szerepeltetése és különválasztása a többiekt l (Cs. Szabó és Fejt ) egyaránt értelmezhetetlen. A bizonyítéknak szánt Cs. Szabó-idézet mond ellent legjobban az utólagos népi-urbánus elkülönítésnek, és Cs. Szabó egyoldalú besorolásának: „Elég nagy és változatos front volt a harmincas években Magyarországon az elavult, neobarokk társadalom felszámolására. Ezek között voltak földalatti kommunistákétól kezdve parasztpárti írókig, urbánus esszéíróktól Szekf Gyuláig a legkülönböz bb típusok, még csak azt se mondanám, hogy laza szövetségben.” Hogy mit akart mondani Szántó az urbánus-népi szétválasztással, arról egyedül a cikk felépítése és szövege árul el valamit. A publicista felfüggeszti a beszélgetés idejét - „És itt álljunk meg egy pillanatra”- , hogy minden értelmezés nélkül visszatérjen a harmincas évekbe és kimerevítse a frontokat. Sem a múlt szabad vizsgálata, sem a megemésztése nem lehetséges tehát az ideologikus keretekben. A jelen politikai szándékaira utal a cikk végén egy egészen más típusú módszer: a cikkíró bejelenti, hogy „van elhatározás szembe nézni közelmúltunkkal,” 283
HUSZÁR Tibor, Beszélgetések, Bp., Magvet , 1983. A kötetben (Cs. Szabót és Fejt t nem számítva) további öt beszélgetés található Kovács Imrével, Gombos Gyulával, Nagy Ferenccel, Kiss Sándorral és Püski Sándorral; a szerkeszt utólagos emlékezéséb l kiderül, hogy „más-más okból - nem jelentek, jelenhettek meg a Szabó Zoltánnal, Bibó Istvánnal, Donáth Ferenccel, Illyés Gyulával készült interjúk.” 284 A lapot fenntartó Magyarok Világszövetsége történetér l és válságáról ld. SZ. NAGY Csaba, Hol legyen cezúra a múlt és a jöv határán?, Gondolatok a Magyarok Világszövetségér l = Hazám Európában,1997, Bethlen Gábor, 275-82; 283-299. 285 SZÁNTÓ Miklós, Olvasás közben, Magyar Hírek, 1984. márc. 1. 18.
146
vagyis készül az Értékrend és kritika286 c. könyv Fejt r l, amely majd „eligazíthatja” az olvasókat. A cikk Cs. Szabóhoz és mondandójához már nem kapcsol vissza, de hírül adja Budapesten kiadott két új kötetének a friss sikerét. Érdekes kérdés, hogy a külföldi magyaroknak szánt Magyar Hírek cikke milyen pozícióból szólítja meg a honi közönséget, amikor a Fejt könyvet bejelenti, és az emigrációét, amikor Cs. Szabó László könyveinek a sikerér l ír.287 Cs. Szabó helyzetértékelését az „olvadás” ezen korszakának a magyarországi irodalompolitika lépéseir l a Hollandiai Mikes Kelemen Kör Találkozóján, 1975 szeptemberében elhangzott el adásának a szövegéb l idézhetjük, ahol sorra veszi a honi értéktorzulások okait és aktuális következményeit. Véleménye szerint az irodalom lefojtódásai az országban már károsan visszahatnak a nyugati irodalom olyan fórumára is, amelyik a maga
esztétikai
oppozíciójából
kapcsolódik
szorosan
a
hazai
folyamatokhoz. Egyik utalásából megfejthet , hogy a Magyar M hely Szentkuthy - különszámáról (1974 december) beszél:288 „Így történt, hogy nagy európai magyar íróként kisajátítottak egy ízig-vérig pesti intellektuális zsúrfiút, akiben szimatom szerint van annyi nagystíl humor, hogy magát kevésbé veszi komolyan, mint a szektája. Ellenkez
póluson jóval
szövevényesebb, mert – hazai zsargonban – „ellentmondásos” a népinacionalista mélymagyar ellenállás, amely velejében a második világháború el tti s alatti szekértábor szellem életre gerjesztése. (…) A provincializmus egyik mellékterméke, hogy felújul a sajátos magyar fantomháború urbánusok és népiek közt, hiába int örök elhantolásra tapasztalattal és bölcsen Illyés Gyula. Valamikor rég s otthon, amikor még a mainál is szabadabb szájú voltam, karcagi rideg marhák és csernovici márkik
286
AGÁRDI Péter, Értékrend és kritika,( Fejt Ferenc irodalomszemlélete a 30-as években.) Bp., 1982. 287 Vö. [v.t. ]Huszár Tibor Beszélgetések, (Könyvjelz ), Vigilia, 1984. ápr. 293. 288 Magyar M hely, Szentkuthy - különszám, 1974 , dec, 55–64.
147
öklel z désének hívtam: irigylem a fiatalember kihívó fogalmazását s ma is vállalom.289”
M faj vagy nemzedék? Cs. Szabó Lászlóról 1948-ra leváltak az írót közvetlenül a korához kapcsoló szerepek290 és f képpen feladatok. Másodszorra is újragondolhatta a pályáját ekkor. Egy vesztes háború tarolta le a szellemi terepet, de az egészen új magyarországi feltételek között megújulást és kiutat jelentett számára, hogy a tanítás és f ként a m vel déstörténet, a képz m vészet felé fordult a pályája. Történelmi távlatból látszik, hogy kés bb a senki földjén, a menekült egzisztencialista léthelyzetében rá zúduló lelki katasztrófaállapot purgatóriuma lett az írónak. A távozás bels döntése – akárcsak Márainál – felszabadította, hiszen még miel tt személyesen drámai konfliktusba került volna a rendszerrel, íróként látta be a jöv folytathatatlanságát az országban. Saját helyzete szorította arra, hogy végleg levesse az el z
kor
kényszerszerepeit, éspedig anélkül, hogy új szerepbe kényszerülne. A negyvenes években a szellem- és nemzetvédelem szolgálata, különösen a rádiónál állandó éberséget, készenléti
rszolgálatot jelentett, gondolati
mélységben nem tudta tisztázni, mi felé halad az alkotói pályán. Az írói önvizsgálat ugyan nem sz nt meg (a Haza és nagyvilág bevezet jében szorgalmasnak és nagyon mulandónak nevezi magát), de nem volt módjában, hogy józan helyzetértékelés után korszer en tematizálja is a problémát. Ahogyan Adynak a költ portréját több id beli változatból, egyre emelked sorban végül a nemzethalál és a saját haláltudat paradoxonjára építette; Byron, Shelley és Keats költ i portréiban (1943) is a halhatatlanság 289
CS. SZABÓ, Még vagyunk = Az embernek próbája, HMKK, Amszterdam, 1976, 14-15. Ennek megfogalmazása: Beszélgetés Cs. Szabó Lászlóval = Beszélgetések, szerk. HUSZÁR Tibor, Bp., Magvet , 1984. 12.
290
148
és kortársi kapcsolat romantikabeli, ráadásul hatástörténeti szituációjába rejtette
saját
nemzedékének
alkotói
alapkérdését:
viszonyát
a
halhatatlansággal és a mulandósággal. Minthogy a Három költ c. kétnyelv kötet maga a szellemi ellenállás egyik – megérdemelten népszer – kötete is volt, még jobban érzékelhet , hogy más-más síkon, annyi eszmei-stiláris és kulturális áttételen vezetve képtelenség volt jól artikulálni a felgyülemlett saját kérdéseket. Eleve akadályozta az a szellemtörténeti irodalomtörténetírásból örökölt hajlam, amire kés bb a fiatal emigráns tanítványok azt mondták: Csé irodalomtörténetei romantikus elbeszélések. A romantikátlanításnak, amelyet önéletrajzi utalásaiban Cs. Szabó az esszéírói nemzedékb l emblematikusan Hevesi Andráshoz kapcsol, a háború után ismételten eljött az ideje. A romos Európában, amelyb l jócskán kapott ízelít t európai körútján és olaszországi tartózkodásai alatt 1946-ban291 majd a számkivetettség bizonytalanságában végre végig kell szenvednie azt, ami az
válságdiagnózisából korábban rendre kimaradt: az
író vélt (betöltöttnek vélt) szerepének az elvesztését és visszahódítását. Ez a szerep ugyanis nem kapcsolódhat semmi máshoz, mint a megírt m vekhez, és Cs. Szabónak mint komoly pozíciót betölt államhivatalnoknak vagy mint a viták kereszttüzében él , már-már a publicisták gyorsaságával riposztozó írónak – rádiósnak alig volt alkalma a b rén megtapasztalnia, mit jelentene önmagában és valójában az írólét ahhoz képest, amit a tollára vett szavakkal gondol. A fiatal Cs. Szabó, aki felgyorsított sebességgel halad az alkotói pályán: „ […] Izgatott, alighanem végzetes korban él, s ezt jól tudja, lényét teljesen átjárja az aggodalom az emberi kultúráért, de van benne bizonyos der - az elmésség der je. Figyeli a kort, látja fenyeget z rzavarát, de mintha kicsit örülne is, nem a kornak, hanem megfigyelése intenzitásának (kiemelés BK). Annyi a betegség ma, nemcsak a klinikákon és a szanatóriumokban, hanem a parlamentekben, diplomaták hivatalaiban, 291
CS. SZABÓ, Hunok nyugaton, München, Auróra, 1968; Bp, Könyves Kálmán Kiadó, 1994.
149
gazdaságban, társadalomban - mindenütt!
egészséges maradt. Nem fogtak
rajta a mai id k fert zései. Anélkül, hogy kilépne bel le, kissé távol áll a kortól,
megfigyel ,
nem
harcoló
poszton
(kiemelés
BK.).292
Kis
megfigyelései tükörcserepek, de olyan tükörcserepek, amelyekbe belenézett a mai világ.” Az egészében elismer schöpflini bírálat kiemelt sorai az író és tárgya, a világ távolságát észrevételezi, mintha ebben találná meg a töredékesség és túlzott intenzitás okát, amelyre kés bb egy másik kritikus azt mondja:„id hiányérzés.” Miközben Cs. Szabó fut az id vel, mégis elveszít valamit. Hiába jutott el már-már a m fajhoz, az alkotói otthonlét terébe Cs. Szabó a M faj és nemzedék cím esszéjében (1936/1937), ha az irodalmiszellemi életben vállalt feladatok, maga a nemzedéki értelmezéstávolság és magnetikus hozzátartozás-tudat paradoxonja még jó id re megakadályozta e helynek a valódi elfoglalásában. Olyan fennakadás ez a kor hálóján, ami nem engedi egy írónak, hogy a min ségi irodalom kínálkozó szintjén akár egyetlen átgondolatlan alapkérdéssel végigfuthassa nagy ív pályáját. Ez a kérdés Cs. Szabónál a szerep és legitimáció, nevezzük így, az „írói mandátum” kérdése, mely szorosan kapcsolódik ahhoz az ítélethez, hogy kiben látta meg a kor, vagyis saját nemzedéke íróját. 1936 nyaráig és egészen a M faj és nemzedék 1936/37-ben követhet fordulatáig úgy látszik, Cs. Szabó Máraiban jelöli ki kora íróját, hiszen az
nevével, m veivel dokumentálja a korosztály kiemelked
tájékozódásösztönét és az európai értéktudatot, a legjobb
rjáratírói
attit döt. T le várta kora nagy regényét, alakjához és szerepéhez köti és így nemzedéktársként neki dedikálja lényegében a Levelek a szám zetésb l kötet legels
293
és címadó esszéjét, pedig közismert, hogy a két író nem áll
közel egymáshoz. Dolgoznak együtt a rádióban, ahol Márai gyakran
292 293
SCHÖPFLIN Aladár, Magyar néz , Cs. Szabó László könyve, Nyugat, 1939, 7, 9-10. CS. SZABÓ, Levél a bujdosóhoz = Levelek a szám zetésb l, Bp., Franklin, 1939.
150
szerepel; Cs. Szabó közvetlenül hivatkozik rá294 a M faj és nemzedékben. A mindössze öt oldalas esszéjében három bekezdés jut Márai címhez kapcsolt rjáratának és az ódai zárlatban neki szólt a dicséret és a reménység: „Jelt adott. A fogyatékos ítél képesség, az ördögi technika, a gyermetegség, hiszékenység, félreértett h siesség idétlen korában - e lesújtó vélemény nem t lem, hanem a megfontolt s angyali türelm Huizingától való - hírt ad, hogy a szellemi betegségek még nem marták szét a napnyugati értelmet. Ex Occidente lux. Ahogy mondom, ex Occidente lux.295” Ha csak a stílust figyeljük
–
mintha
Cs.
Szabó
visszautalna saját
felvidéki-kassai
rjáratesszéjének (Kárpát kebelében) ugyancsak latin nyelv zárlatsoraira – az már önmagában tisztelgés, de a zárómondat jelentésének a feloldásával egyértelm en a nagy nyugatos nemzedék tettéhez mérhet a korosztály vagy a reprezentáns vállalkozása. Ez a túlméretezett helykijelölés, amely a kortárs kritikus szerint Cs. Szabó gyengéje, pátosz, ami „ma él írókról is olyan ünnepélyességgel beszélteti az írót, mint a halhatatlanokról. A M faj és nemzedék kötetbe illesztett változatából ez a hang t nik el, Márai kiemelt szerepeltetésével együtt, és a záró sorok az egész kötet mottójához kötnek vissza, egészen más kicsengéssel és hangon: „A vállalkozáshoz nem kell remény, a kitartáshoz nem kell siker, mondta Hallgatag Vilmos. Protestáns szavak, mindenki tanulhat bel le. 296” Miért emelte ki Cs. Szabó a címet Máraihoz és a Napnyugati rjárathoz kapcsoló lábjegyzetet és a három záró (!) bekezdést a M faj és nemzedéknek a kötetbe rendezett szövegváltozatából? Aki tudja, hogy a két író sohasem kedvelte egymást, az hajlandó lehet a kérdést valami ismeretlen küls okra hárítani. A két háború közötti irodalom teljes tablóján, amib l most csak egy sávot pásztázunk,viszont ütközés nélkül elfért a két író, s t Márai mint régi rádiós gyakran, majdnem hússzor szerepelt az irodalmi
294
„ a gondolatsort Márai Sándor utolsó könyve, a Napnyugati rjárat indította el.”: CS.SZABÓ, M faj és nemzedék, Ny, 1936, 7.= Levelek a szám zetésb l, Bp., Franklin, 1939. 295 i.m. 296 U , M faj és nemzedék = Levelek a…, i.m. 95.
151
osztály m sorában, amikor annak Cs. Szabó László volt a vezet je (193544). Mégis az említett tanulmány idején még különös, aszimmetrikus viszony van a két író között. Leegyszer sítve: Márai ír, Cs. Szabó olvassa, és folyton reflektál rá. Azonnal és abban a hangnemben, amely Szabó Zoltán fülének erdélyies és protestáns.297 Az évtized közepén Cs. Szabó nemzedéke nagy reménységének kiáltja ki Márait, aki felvidéki –erdélyi, tehát polgárosultabb és kevert kultúrájú magyar régióból származik, mint , bejárta a nyugatot, esszét ír és rjáratokat, de a felsorolható hasonlóságok ellenére t le eltér en magányosan, az alkotói én védelmével építi fel saját írói világát. A nemzedékének közegében otthonos Cs. Szabó körül ezekben az években felpezsdül a világ: megjelenik kötete a New Deal-r l, els szépirodalmi füzete a Hét nap Párizsban, Pet fi-novellája bibliofil kiadásban, rendszerese publikál a Nyugatban, az Apollóban és a Válaszban, ír az átalakított Magyarországba, kávéházi asztaltársaságokba tartozik és várják a Mikes Kelemen ’Akadémia'298 szabad beszélgetéseire. Mind e közben a Rádió irodalmi osztályának az élére nevezik ki, és így már kett s min ségben tesz nyugat-európai utat, londoni szakmai tapasztalatcserével a BBC-ben, majd hazatérve megírja a Doveri átkelést. Nem lehet tudni tehát, mennyi szerepe van a pálya alakulásának vagy személyes mozzanatoknak abban, hogy Cs. Szabó Máraitól akkor elfordul, erre nincs közvetlen bizonyítékunk. Viszont az egész életm visszaigazolja, dokumentálja, s t intertextuális mélységéig hordozza az új „állócsillag”, Illyés Gyula nevét. Amikor közvetlenül a kézirat lezárása el tt elolvastam Keczán Mariannnak
297
„Nagyon jelent s könyv.”/ „Vers és próza háború utáni jellegzetes összeolvadása valószín leg benne érte el a csúcspontot.”: CS. SZABÓ, Egy polgár vallomásai II, Márai Sándor könyve – Pantheon, Ny, 1935,7, 47-49. Eszter hagyatéka, Márai Sándor két kisregénye – Révai, Ny, 1939, 7, 46-48. 298 Alapította Füsi József, tagjai: Cs. Szabó László, Devecseri Gábor, Füsi József, Halász Gábor, Hevesi András, Horváth Béla, Horváth Tibor, Hunyady Sándor, Jankovich Ferenc, Jékely Zoltán, Képes Géza, Kolozsvári Grandpierre Emil, S tér István, Szentkuthy Miklós, Szerb Antal, Tolnai Gábor (Képes Géza közlése).
152
a könyvét,299 melyet a Márai-kutatás opusai közül témám miatt kiemelten értékesnek tartok, megértettem, hogy kizárólag arra tudok válaszolni, miként töltötte be azt a helyet Illyés a Cs. Szabó életm ben, amely 1936 nyaráig Márainak volt kijelölve. Ha bármely kérdésnek van relevanciája, a kiterjedt Márai-kutatás a két életm vet id vel további összehasonlító vizsgálatnak vetheti alá. A magam részér l az írói és az irodalmi szerepvállalás kett s kérdését vizsgáltam e korszakon át a pálya megértéséhez. Cs. Szabó László még 1943-ban is azzal vív a lelkében, hogy „Kevés m vész ismeri a helyét a kortársai közt, pedig err l a pontról ismerhetné meg legjobban saját munkáját. Mert a m vész élete nemcsak magános szolgálat, hanem viszony is: szakadatlan vita a kortársakkal…”300 Mindazt, amit Hamvas Béla 1937-ben foglalt össze a világválságról301 Cs. Szabó a maga sorsdöntésével úgy válaszolta meg, hogy még önmaga m fajait és szerepét kereste, de ’30-31-t l vállaltan irodalmi pályára lépett. Cs. Szabó intellektuális fogékonyságát és a kor változásaira adott választásainak a gyors tempóját lehet mérni azzal, hogy 1935-elején már készíthet interjút Thomas Mann-nal a Magyarország folyóirat számára, és az év nyarától már a nagy hatású médium, a Magyar Rádió irodalmi Osztályának a vezet je. Mindez azonban inkább arra utal, hogy mennyire paradox Cs. Szabó László kora: „urambátyám-ország”302 laza szövet társadalmi rendszere nagy kultúrigényekkel és benne a Cs. Szabó-i pálya, hiszen hivatali el reléptetésével párhuzamosan mélyül irodalmi szerep- és felel sségvállalása,
amelybe
a
népiekkel
párhuzamos,
s t
velük
együttm köd és támogató vállalkozások is beleférnek. Az író tájrajz - és városképesszéivel hamar megtalálta a helyét a Nyugatban. Egy-egy darabja példaszer en hordozta a m faj születését és alakulástörténetét a gyorsan változó évtizedben. A Dunántúl (1931) cím
299
KECZÁN Mariann,. „Mind kántál, aki sorsot örökölt.” Márai Sándor emigrációbeli rádiós publicisztikája (1951-1956), Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, 2008. 300 CS. SZABÓ, Három költ , Szépirodalmi, 1942, 1990. 10. 301 HAMVAS Béla, A világválság, F városi Könyvtár Évkönyve, 1937. 302 Cs. Szabó szóhasználata, több helyen el fordul a H l árnyékban c. életrajzi kötetben
153
írás pl. két okból is tekinthet
ilyennek. Egyrészt tematizálja a m faji
kérdést: az írói vallomás szerint a „szerelmes földrajzot” sajátos hiány hozta divatba Michelet nagy példájára:303 bizony, nincsenek könyvek, a pannoniai kismagyar szemlélet csak pompás emlékm veket emelt, és legfeljebb Jókai száz kötetéb l lehetne kirakni-bemutatni Magyarországot. „ Mert
megírta,
de ki kell kaparni a tündérmesék hamujából. (...) Ha a nemzet egyszer, csak egyszer térdére ült volna, hogy a hazáról meghallgassa, mienk volna a legszebb szerelmes földrajz!”. Másrészt ennek az írásnak van egy ironikus címmel ellátott változata -Pannonia kismagyarban - az 1937-es, az els esszékötetben,
amelynek
f címe
már
szintén
er s
konnotációt
hordoz:„Levelek a szám zetésb l.304 Míg az 1931-es szövegváltozatban a „Költ k” fejezet a nyugati m veltséggel egybeforrott költészettel emel fel, az 1937-es változatban a „Táblabíró leszek” ellenfejezet a gúnyos soraival hangol le. A szerz
a
félm velt kisvárosi értelmiség elveszettségér l elmélkedik: ne legyenek illúzióink, ezek a helyek csak úgy ontják majd világnézeti ágyútölteléknek az újabb nemzedékeket. Már meg-megcsillan Cs. Szabó írásm vészete: néhány bekezdésben van egy egész filmre elegend kisvárosi társadalomrajz és szociológiai vázlat. Az írói s rítés már fontos eszköze mind a hat korai esszének: a Soproni séták (1930) itt egy oldalra redukálódik, és egyetlen mozzanatot, a h ség városáét viszi tovább új címen: Határváros. A legels útirajz-városkép is jelzi az esszéírói képesség alapjegyeit, az egyiket atmoszféra-teremtésnek, a másikat megelevenít er nek nevezhetjük. Míg a Francia önvizsgálat a magyaroknak ad francia mintát, ez az írás tudatosan kapcsolódik a Válasz beköszönt
számát meghatározó Fülep Lajos-
alapvetéshez, a Nemzeti öncélúságához305 és Németh László Debreceni kátéjához306, amely a Tanú VII. számában jelent meg.
303
B vebben: CS. SZABÓ László, Francia önvizsgálat, Válasz, 1934, 182-190. CS. SZABÓ László, Pannonia kismagyarban = Levelek a szám zetésb l,Bp., Franklin, 193,.153-163. 305 FÜLEP Lajos, Nemzeti öncélúság, Válasz, 1934,1, 2–23. 306 NÉMETH László, Debreceni Káté = Tanú VII, , 1933, 3, 1–3. 304
154
Schöpflin Aladár szerint az Örjárat rovat szinte az
írói alkatára volt
szabva, így íróként az „európai leletmentés és szellemi önvédelem” munkájából a kezdetekt l kivette a részét, az évtized közepét l már kortársaival pl. Máraival lépést tartva. Szerencsés egybeesés, hogy ez a m fajváltozat alkalmas és képes volt arra, hogy a nemzeti és kulturális identitáskeresés körülbeszélésének és értelmezésének az alkotói tere legyen Cs. Szabó számára. E helyen kizárólag utalunk rá, hogy Hamvas Bélának a Modern Apokalipszis (1935), majd a Világválság307 (1937) cím esszéjében elkülönített krizeológiai fázisok az igen gyors olvasói reakcióiról elhíresült fiatal írónál viszonylag egymásra torlódva, de szintén kirajzolódnak. Spengler és Ortega pesszimizmusát a Valéry és Thomas Mann nevével jelezhet humanista küldetéshit váltja fel, a nemzetkarakterológiai jelleg megközelítésekhez egy európai peremnép sokoldalú irodalmár-diplomatája, Salvador de Madariaga308 adott impulzusokat Cs. Szabónak. Magát a szellemi-lelki roppanást visszavezeti egészen a közelmúlt történelmi-eszmei és irodalmi hagyatékához; elemzi és értékeli, pl. Ady életm vét és Babitsot, Kosztolányit, Krúdyt és Juhász Gyulát, ezek ismétlésére, a babitsi életm felmutatására egy-egy új „irodalompolitikai” helyzet kínál alkalmat. A
Válasz
különnyomatban
adta a
ki
három
Franklin
közgazdasági
Delano
Roosevelt
jelleg címen
írását
és
Keynes
gazdaságpolitikájáról írt tanulmányát.309Cs. Szabó akkor búcsúzott el tanult szakmájától, a közgazdaságtantól és gazdaságtörténett l, amikor még lépést tartott a gazdasági-politikai krízisfolyamatok elemzésével, de bels
írói-
szellemi útja már tudatosodásban és mintegy bels ellentartásban haladt a korfolyamatokkal. Az alábbi dokumentum betekintést ad Cs. Szabó „pálfordulásának” a tudatosságába, amikor a közgazdaságtan részleges és
307
HAMVAS Béla, Világválság , 1937, F városi Könyvtár Évkönyve, 7. kötet. S. de Madariagával Cs. Szabó László az emigrációban ismeretségben volt (feljegyzések, dedikációk, Madariaga 1953 nov. kelt levele). 309 Sorrendben: CS. SZABÓ László, Közgazdaság és m vészet; Francia önvizsgálat; Vers és történelem, Válasz 1934, máj, 57-62; okt, 182-190; dec, 332-342. 308
155
kisajátító emberképét l elriadva igényt formált a m veltség és a m vészet teljes/ebb emberére. A levél Szvatkó Pálnak, az Új Szellem c. kétheti lap szerkeszt jének szólt, Prágába, akivel mint a felvidéki reformer fiatalság egyik vezet jével Cs. Szabó László jó kapcsolatban volt. Lapjára úgy lehet emlékezni, mint „az egyetlen magyar lapra, ahol urbánusok és a népiesek közös platformot találtak.” Cs. Szabó László 1937. március 6-án írta: „[…] Végtelenül örülök új folyóiratodnak […] Teljesen egyetértek azzal a megjegyzéseddel, hogy nem akartok minden áron gazdasági kérdésekkel foglalkozni. Ez a mai félm veltek kiállhatatlan vessz paripája. Közgazdász vagyok: tudom, hogy a sok közgazdasági bölcsesség rendszerint m kedvel locsogásba fullad. […] Új szellemre van szükség s nem gazdasági kuruzslásra. az új szellem terén pedig még tehettek egyetsmást.” További adalékul szolgálnak ehhez a fordulathoz a váltást jelz cikkei, akárcsak a címükkel: Közgazdaság és m vészet,310 Francia önvizsgálat; Vers és történelem. Pontosan kódolta a közgazdászíró Cs. Szabó szemléleti fordulatát korabeli f nökének, az Olasz – Magyar iparkamara
elnökének
a
reflexiója
saját
konzervatív
liberális
néz pontjából:„te err l a kommunistáról írsz?” Az irodalmi életben és a korabeli lapstruktúrában is leképez d elkülönülések idején lehet leginkább érzékelni, hogy írói szerepvállalásaiban Cs. Szabó a nagy európai válságfolyamat stádiumaira adott egyre inkább „babitsi” feleleteket.
310
CS. SZABÓ, Közgazdaság és m vészet Válasz, 1934, 57-62.
156
IV. Fejezet. CS. SZABÓ LÁSZLÓ ÉRTÉKKÖZVETÍT SZEREPE ID BEN ÉS TÉRBEN Költészet - irodalomtörténet Londonban az egyetemes és nyugati magyar költészet rtornya állt – mondták némi képzavarral. A nyugatos hagyományokat követve, tisztelet és odafigyelés járt itt a költészetnek, amely az emigráció er s m faja volt sokáig:
mindent
megtettek
fennmaradásáért,
a
nagyvilágban
véletlennek, hogy a legels
szolgálatot a
megismertetéséért és a hazaival egybeszövéséért. Nem tekinthet
szétszóródott nyugati magyarság vers- és könyvéhségének az enyhítésére Cs. Szabó László, egy Babits tanítványai között iskolázott esszéíró vállalta. A kés bb kiterebélyesedett diaszpóramagyarság-elméletb l kiindulva állította, hogy a magyaroknak is van Tórájuk a szétszóródásban, ha élnek vele: Arany János és a magyar költészet. 1953-ban az Anonymus Katolikus Könyvkiadó felkérésére 100 év terméséb l válogatott versgy jteményt adott ki, terjedelmes bevezetéssel és jegyzetekkel Magyar versek Aranytól napjainkig címen. A „kis nép nagy költészet” mint kultúrahordozó eszmekonstrukció igen nagy haszonnal, szellemi orvosságként szolgált az emigráció ezen átmeneti szakaszában. Cs. Szabó tudatosan vállalta, hogy segít kilendíteni a holtpontról az emigráció kultúráját. Arra, hogy versben egyesítse a magyar irodalom népi és urbánus ízlés és általában igényes nemzeti
versolvasói
ízléshorizontját,
nem
el ször
tett
kísérletet.
Versválogatásával egy korábbi, még a háború el tt vállalt nemzedéki értékközvetít szolgálatot fejezett be, és igyekezett a jöv felé irányítani az olvasót. A Mérleg I. c. esszéjében azt a Németh Lászlói könyvet (Kisebbségben) vizsgálta felül, amely a népi revíziót kiterjesztette az utolsó két évszázad irodalmára, a II. részében pedig az osztatlan magyarság irodalmi példáit kereste és találta meg Illyés személyében – ti. az akkori
157
jelenben. Nem szakadt el azonban f m fajától, hiszen az els írásban az irodalompolitikai viszonyok eleve megkívánták a metaforikus nyelvezetet, az érvelés gondolati konstrukciókat mozgatott, ráadásul a szerz koronként követte, miként adta át a líra a maga gondolati örökségét az esszé, a számadás m fajának. A második darab részben tabló volt, jól sikerült képekkel, bevezet je pedig eredetileg az Él magyar irodalom sorozatba készült játékos múltkeresés. Többször is átrendez dött azonban ez a viszonyrendszer Cs. Szabóban az emigráció folyamán. El ször a fentebb említett magyar versantológia összeállításának a munkálatai közben eszmélt rá az egyre inkább pedagógus lelkület
író, hogy a külföldre – els sorban Nyugat-
Európába - került gyanútlan fiatalok nem egyszer rossz, avítt, elfogult és kártékony könyvekb l ismerkednek a magyar irodalommal és történetével. Ha az 1957-ben Grazban újra kiadott szerz hármas (Alszeghy - Brisits Sík) „A magyar irodalom története” cím munkája fel l nézzük az Aranytól napjainkig válogatását és bevezet
tanulmányát, éppen az felt n , hogy
milyen messze állt t le Cs. Szabó. De abban a pillanatban világossá lesz az is, hogy ugyanolyan messze, mint azoktól, akik – mondjuk – az A-B-Skönyv (ezt Cs. Szabó használta így) értékvilágának olyan indokolatlan és ádáz dühvel rontanának. Az elavult dolgokkal feleslegesen nem is foglalkozott Cs. Szabó, de két irányból féltette magát a tárgyat, az irodalmat: Magyarországon a hivatalos körök vonalas szemlélet , rossz nyelvezettel fogalmazott kritikájától és az emigrációba kiérkezett fiatalok felületes tudású, nonkonformista mezbe öltözött maradék marxizmusától. Az el bbiek esetében különösen a nagy tudású, a szakmában jó nev tudósokat szedte ízekre írott és rádiós kritikáiban, az ígéretes fiatalok közül a kackiásan fellép dogmatikus okoskodást szúrta ki azonnal, még az ujját felemel eszméltetés atyai-baráti melegében. Felindulással a hangban, de mindkét esetben a helyreigazítás olyan egyszer
és kézenfekv
eleganciájával, vagy a
158
sebészkés pontos metszéséhez hasonlóan, hogy észre se vesszük a már-már tanáros vagy filológusi eljárást. Ezt a mozzanatot azért kell kiemelni, mert Cs. Szabóról már fiatal korában elterjedt, hogy m veltsége és tájékozottsága nehezen felülmúlható, és írás-m vészetén igen sokáig tehernek is érezték ezt a súlyt. Az emigrációban él
íróról viszont alig jegyezte meg valaki a saját
korosztályából, hogy van a Londonból hazaküldött (vagy a hazának szánt) intelmeknek és csípéseknek nem-személyes vetülete is: az igazság keresése, a pontosság szolgálata. Az egyetlen utólagos és különös kísérlet, amely gyorsan követte Cs. Szabó halálát, Somlyó György nevéhez kapcsolódik. Somlyó1984-ben megjelentette Cs. Szabónak (állítása szerint Londonban) 1947. jún. 22-én keltezett levelét. A levél mint Cs. Szabó László londoni (kiemelés B.K.) levele teljességgel vitatható, birtokomban van az író egyik április 3-i levele, amelyben Olaszországból hazaérkezését említi és a nyárra maradt írói-tanári bepótolni valókat, s t ennek a válaszlevele is, amelyik júl. 22-i keltezéssel indult az íróhoz vissza, Budapestre. Természetesen mond valamit, hogy 1984-85-ben az Élet és Irodalom szerkeszt ségében nem volt köztudomású vagy ellen rizhet , hogy az 1951-nyarán valóban Londonba letelepedett Cs. Szabó miért került volna oda 1947-ben, de a publikált szöveg, amelyet egy egész életm hitelesít, ha kell, az elmaradt kortársi szembesülések nélkül is igen tanulságos. Leginkább Cs. Szabó irodalomszemléletére nézve. A polemizálás ezúttal áttételes, mert a valódi címzett nem Somlyó, hanem Kolozsvári Grandpierre Emil, a Magyar Rádió irodalmi osztályának a vezet je, Cs. Szabó utódja, aki lapjában, a Magyarságban 1947 nyarán „az egész 20. századi líráról leszedte a keresztvizet azzal, hogy nem eléggé öntudatos költészet ez, nem eléggé racionális, f leg nem elég politikus, hanem inkább megalkuvó.”311 A Somlyónak címezett üzenet tartalma bizonyíték arra, hogy a honi irodalom és politika egyre vészterhesebb 311
ALBERT Zsuzsa, Kolozsvári Grandpierre Emil = Irodalmi legendák, legendás irodalom, Pannónia Könyvek é.n., 111. (Kolozsvári Grandpierre Emil Az új magyar költészetért c. cikkér l van szó)
159
viszonyát Cs. Szabó nem az emigráns, hanem mindig is az értéktudatos kortárs szemével bírálta. A kiemelhet alaptételeket idézem: „Politikánkban, történelmünk torz alakulása folytán talán még ma sem tisztázhatjuk olyan nyíltan a szembenálló elvek értékét, értelmét, mint az irodalomban. / A Nyugat-mozgalom óta irodalmunk nemcsakhogy különb, európaibb, a progresszív hagyományokat jobban összefoglaló és népünkhöz hívebb volt, mint hivatalos politikánk, de még politikának is különb volt ennél, amit bizonyít, hogy az 1944/45-ös változás nem egy ponton er forrásra lelt benne…hiszem és hirdetem, hogy az igazi alkotásmindig progresszív… Hogy politika és irodalom viszonya 1945-ben megváltozott…: mindenki tudja… De:1. nem igaz, hogy ez a változás érintetlenül hagyta az irodalmat, 2. nem igaz, hogy két év alatt nem születtek jelent s alkotások, 3. igaz, hogy a politikai forradalmat nem követte irodalmi forradalom. Ennek oka: a) irodalmunknak, irodalmi tudatunknak nem volt szüksége olyanmérv átalakulásra, mint politikánknak, b) az új alkotásokban, új tehetségekben feltör
forradalomra természetesen minden irodalomnak mindenkor
szüksége van. De ez nem történhet sem a politikai események, még kevésbé türelmetlen
politikusok,
gombnyomására.
312
újságírók
–
s
íme
most
már
írók
–
”
Mivel meggy z désem, hogy a jelen a Cs. Szabó-életm ben eligazodni
kívánó
olvasóra
számít,
Cs.
Szabó
irodalomkritikai
gondolatmenetét e ponttól (1947) úgy kötöm az emigrációs írásokhoz, hogy közben továbbra is ahhoz a háború el tti eszmei-gondolkodási áramkörhöz kapcsolom, amelyben az irodalom - a levél így hangsúlyozza – különb, európaibb, progresszívebb és népünkhöz hívebb, mint a politika volt. A magyar irodalmat, els
helyen a költészetet tehát a kis nép - nagy nép
súlyarány európai kérdéskörébe kapcsolhatjuk. Ennek a mélyén 1943-ban még változó eséllyel folyt a világnézetek (világok) harca, amelyet Cs. Szabó leegyszer sítve így vezet vissza az
sokokhoz: „A nagy népek nemzeti
hiúsága és önzése századok során feldarabolta a keresztény európai 312
SOMLYÓ György, Cs. Szabó László londoni levele, ÉI, 1984. dec.21. 26.
160
egységet, Erasmus hazáját s a felszabadult kis népek kérkedve ugyanebbe a b nbe estek. Erkölcsi bukásuk éppen kapóra jött a huszadik század uralkodó mítoszainak. Szándékosan írtam eszmék helyett mítoszokat. Mert ahogyan a tizennyolcadik század moralistái, bölcsel i hidegen izzó észlényei, a tiszta ész megszállottjai csak a tizenkilencedik században aratták le a vetésüket, a múlt század látnokai és laikus vallásalapítói is csak a mi századunk mítoszaiban kerültek hatalomra. Nietzsche313 és Marx: a korlátlan uralmi jog s az egyenl sít nagy közösségek korában élünk. Eldurvult és megkopott tanításuk lehúzódott a tömegekben a legkülönfélébb világnézeti el jeleket váltogatva megkerülik a földet. A kis népek nem sok irgalomra számíthatnak ebben a világban. Nietzsche a szemlél d embert, Marx a kézm vest, a kisparasztot a kisnépet még a torlaszon is lenézte. A kis népek eddig legalább papíron és a költ k ajkán számíthattak egyenl ségre, most a tetté váló mítoszok is ellenük fordulnak.”314 Mint utólag kiderült, az ötvenes évek Magyarországa számára már nem kínáltak választást a politikában, sorra széttörtek a reménységgel újraépített élet keretei, de a legnagyobb hiány Cs. Szabó mérlegén, hogy a létrehozott „Hódoltsági irodalom” már a líra azíliumától is megfosztotta polgárait. „Tisztogató kongresszusok”-at tartanak, a kor „A próféta halálá”-t hozza, regényt fektet a deresre, „típusírókat és típush sök”-et szül és „pártos fiatalok”-at, folyik az „irodalmi emberrablás.” „Sztalin és a költ k” társaságában minden az „erkölcsi nirvána” felé tart – csak kiemelt címeket soroltam. A hadikommunizmus abszurdjában „a végcél az, hogy Marxnak holta után s az élet ellenére is igaza legyen. S ha az élet ellenáll, rá kell fogni a puskát.”315 A fenti idézeteket abból a frissen megjelentett kötetb l emeltük ki, amely az ötvenes években a müncheni Hungáriába és Új
313
Cs. Szabó mindvégig e két pólus széls ségei között próbált területet foglalni. CS. SZABÓ László, A kis népek hivatása: Haza és nagyvilág, Bp., Franklin, 1943, 1920. 315 U , A paraszti és a marxi dialektika: Hódoltsági irodalom, sz, CZIGÁNY Lóránt, Bp, Mundus, 2008, 60. 314
161
Hungáriába írt Cs. Szabó – i publicisztikából szerkesztett egybe a Londonból
hazatelepült
Czigány
Lóránt.316
Az
oxfordi
Bodleian
könyvtárban meg rzött példányok válogatása lehet vé fogja tenni, hogy a rádiósesszék terjedelmét idéz , rövid írásokból meg- és felidézzük a „kulturális diktatúrát” a magyarországi államosított irodalmi életet és könyvkiadást mint hazai hátteret, illetve tudjuk értelmezni a szövegeket további Cs. Szabó-polémiák vonatkoztatási pontjaként. Nem csupán arról van szó, hogy jól tudja-e kódolni Cs. Szabó László a BBC könyvtárában található újságok-folyóiratok cikkeit (Élet és Irodalom, Irodalmi Újság, Csillag, Kortárs, Szabad Nép, Népszabadság és f leg a Társadalmi Szemle) – ehhez a szemlézéshez az önmagát gyakran antennás emberként jellemz Cs. Szabóban megvolt az írói és f képpen rádiós gyakorlat, s t rutin. Mégsem a közgazdászba oltott közíró, hanem inkább az irodalomszervez i és médiatapasztalattal is rendelkez
író és értékvéd
irodalomtörténész tesz panaszt az ember legegyetemesebb jogáért: „Marx rendkívüli koponya volt, s az élet gazdasági összefüggéseit élesebben látta legtöbb kortársánál. De az emberi élet titkairól, örömér l és szomorúságáról el tte is, utána is többet tudtak a költ k. Pogány és keresztény költ k egyaránt. S a költ k azt is tudják, hogy az emberek, létük nagy titkaitól áthatva, szeretnek szomorkodni is: lelki kenyerük felváltva az öröm és a bánat. A költ k tudják, hogy embertársaikat fölmagasztalja és megtisztítja tragikus
sorsuk
szemlélete
a
remekm vekben.
Szophoklész
óta
Shakespeare-en keresztül Madáchig…A moszkovita marxizmus az els zsarnokság a világon, amely azt az újjáteremt
sírást is megtagadta az
emberekt l”. Kés bbi, nagyobb ív , irodalmi-irodalomtörténeti tárgyú esszéinek az alapelemeit találjuk meg egy-egy írásban, egy sajátos életm vön belüli utalásrendszerbe
illeszthet en.
Különösen
figyelemre
méltó
a
referencialitás, ha figyelembe vesszük azt is, hogy a magyarországi és nyugati magyar irodalom egymástól hivatalosan elzárt, más-más térben és 316
CS. SZABÓ, Hódoltsági irodalom, szerk, CZIGÁNY Lóránt, Bp, Mundus, 2008.
162
„térfogatban” elhelyezked világok. Mivel Cs. Szabó tollából a „hódoltsági irodalom” viszonyaihoz rögzített helyzetértékelések is születtek a „teljes magyar irodalomról,” az egybeolvasó most tapasztalhatja el ször, mennyire és hogyan követi az író a hazai elmozdulásokat, mekkora volt a lépéshátránya és mindezekre mennyire reflektált, id nként mit „reagált túl”. Noha Cs. Szabó maga nem adott felhatalmazást317 a szerinte múlandó, mert politikai szembenállásból született írások megjelentetésére – már háborús kötetei önfegyelemre intették e kérdésben, hát még a múlandótól való félelem -, de látás- és beszédmódjuk miatt még külön is érdemes lesz a kutatásnak e szövegeknél elid zni. Cs. Szabó Lászlót a marxizmusban még külön is ingerelte az, hogy „a tan veleszületett korlátaitól” még a pontosság-hitelesség követelményéért sem tudtak szabadulni képvisel i vagy szolgái. Még a szellemi honvédelem korszakában maradt meg Cs. Szabóról a kritikusi értékelés: „A meghajlás nem az észnek, hanem a térdnek sikerül könnyedén”, vallja könyvének egyik, montaigne-i mottójával, s tulajdonképpen csak az ész meghajlását tartja
becstelenségnek.
Tételeiben
az
értelem
tesz
függetlenségi
nyilatkozatot egyszerre kétfelé; a maradisággal és a forradalommal szemben.318” A mérleg eléggé egyszer : a szellemi függetlenség segítette, hogy az irodalomtörténet-írásba be-bedolgozó Cs. Szabónak a mesterségbeli tudása er södjön; Magyarországon viszont a szellemi függetlenség hiánya vagy feladása még a mesterségbeli pályatársak teljesítményét is romlandóvá tette. Így az Aranytól napjainkig c. antológia értékét a maga idejében s helyén megnövelte, hogy bizonyos versek csonkítatlanul maradhattak meg az olvasók tudatában.
317
„eszem ágában sincs kiadni a sárguló írásokat. Persze egyszer mégis felszínre halásszák, utóvégre kordokumentumok.”= CS.SZABÓ, H l árnyékban, ua., uo., 284. 318 SZABÓ Zoltán, Könyv mellett = Szellemi honvédelem,uo., ua., 496.
163
Irodalomkritika, az irodalomtörténet-írás kritikája „Az ideológia egyhangú világát nem házi gyártmányú Molotovkoktél fogja szétrombolni, hanem az unatkozó értelem atomrobbanása.”319 – jósolta Cs. Szabó László a hatvanas évek elején, miután a magyar költészetr l, s a hazai kortárs irodalomtörténeti és magyarságszemléletr l írt négy kritikai tanulmányát közre adta a Brüsszeli Nagy Imre Intézet.320 A felvilágosodás korának örököseként Cs. Szabó László bízott a gondolkodás tisztító erejében. Valószín leg ezért beszélte olyan jól a szatírák nyelvét a BBC hullámain Magyarországnak is szánt adásokban, ezért szentelt írásokat a kéretlen kritikának, küls korrekciónak. A kötetbe rendezett, tehát afféle szellemi gyúanyag négy írásból állt. „A magyar vers századai”321 cím irodalomtörténeti esszé korábbi, rövid változatában már ismert volt Garai László francia nyelv antológiájának bevezet jeként, a további három értékvéd „vitairat” pedig egy-egy rádiókritikából n tt ki. A szerz jük könyves ember volt, hitt abban, hogy a könyvek akkor is tudnak hatni, ha senki sem nyúl hozzájuk. De mint Angliából szemléz éles nyelv kritikusnak reménye sem lett volna rá, hogy közvetlenül szólhasson akár a célba vett pályatársakhoz, akár az olvasóhoz, ha nincsen a rádió, a mikrofon hatalma. Cs. Szabó a szovjet megszállás, a sztálini (kultur)politika és 56 szókimondó elemzése miatt nem kívánatos személy volt jó ideig, hiszen a rádiózás médiumjellegénél fogva politikai tettnek számított. Az Ország és irodalom úgy bátorította az önállóan gondolkodó embert a sémáktól mentes, szabad szemléletre, úgy ébresztette az elaltatott kritikai érzéket a bizonytalankodókban, mintha közvetlenül hozzá szólna. Angolhonban meger södött az íróban a szatirikus hajlam, és a
319
CS. SZABÓ, Mérges búvópatakok, ÚL, 1964, 443-445. U , Ország és Irodalom, Nagy Imre Intézet, Brüsszel, 1963. 321 U , A magyar vers századai = Ország és Irodalom, Nagy Imre Intézet, Brüsszel, 1963, 15-81. 320
164
rádiós rutin mellett új eszközként megjelent a paródia, karikatúra, a rájátszás legkülönfélébb módozataival. 1956 után, amikor „végre megsz nt az irodalmi kitelepítés Magyarországon”, a diaszpóra felel sségének és szellemi teend jének érezte, hogy másféle eszközökkel folytassa a szellemi szabadságharcot. Szabad íróként a teljes látóhatár tágításával segítette a hazai irodalmat a rövidlátó, múlékony kollektív indulatok kártevéseit l és az ideológia bármiféle gúzsbakötését l. A könyv irodalomtörténeti esszéje nem politikai alapgondolatra épül. Cs. Szabó már a háború el tt kiinduló tételnek fogadta el, hogy a kis népek élettörténete és irodalma jobban összefonódik, mint a nagyoké. A helyes és arányos irodalomszemlélet tehát reális önszemléletet is jelent, emiatt id r l id re meg kell vizsgálni az irodalom épségét. Mivel érdemes kezdeni? Eleve szükséges és jótékony hatású az európaiság valós arányainak, a kisebbrend ségi érzést l mentes értéktudatnak a helyreállítása és meg rzése a magyar múlt, a kultúra századaiban. Közismert, hogy Cs. Szabó sohasem írt átfogó vagy hosszabb irodalomtörténeti tanulmányt, még nagyobb szabású irodalomtörténeti esszéi sincsenek az 1949-is tartó pályaszakaszában, Poszler György korábban idézett m fajelméleti értelmezésében hangsúlyozta is, mennyire eltér ebben nemzedéke jeleseit l. Irodalmi értékítéletr l az emigrációban el ször az Anonymus kiadó számára összeállított verses antológia tanúskodik, mely „Aranytól napjainkig”322 válogat a magyar költészetb l – vállalt elfogultságaival együtt is – megelégedésre. Az Ország és irodalom irodalomtörténeti tanulmánya szintén felkérésre készült, a másik három igazán alkalmi írásnak mondható, de valamennyit igen nagy szakértelem és nem akármilyen írói tudás (és írni tudás) jellemzi. Cs. Szabó László az emigrációban újraértelmezte a babitsi érték rz szerepkört kiterjesztve a hazai értékek helyreigazítására és ellensúlyozására. Írói tudásából fakad, hogy igazságát, gondolatmenetét minden esetben 322
CS. SZABÓ, Magyar versek Aranytól napjainkig bev. CS. SZABÓ László, Róma, Anonymus, 1953.
165
meg rzi írásaiban, még akkor is, ha néha-néha esszéisztikusan elid zik egyegy kornál, szerz nél vagy kérdésnél. Rálátása és arányérzéke viszont sohasem csorbul, az érvelésben és a következtetésben nem csámpázik. A háború el tti években Cs. Szabó a magyar kultúra író-diplomatája volt; idegen nyelv ismertetésekben, és a társasági életben egyaránt; kisujjában volt a kétirányú közvetítés a Rádióban. Els önálló füzete egy regényes párizsi irodalmi városkép a harmincas évek elején; egy évtized múlva pedig hasznos segít társa Illyés Gyulának, aki A francia irodalom kincsesháza323 c. párhuzamos antológiát szerkesztette és fordította. Kétirányú szolgálata a háború után az irodalom területére korlátozódott, de még megszületett a szerkesztésében a Márvány és babér c. nagysiker olasz-magyar antológia. Az emigrációnak a lehet ségek b vülésével, a hatvanas évekt l ismét szüksége volt közvetít kre. Gara László a régi iskolatárs és barát azonnal jelentkezett Cs. Szabónál, amikor megbízták az Anthologié de la poésie hongroise szerkesztésével. Szellemesen megírt, a francia olvasót célzó tanulmányra ki másnál adott volna megrendelést? Az irodalomtörténeti tanulmány, mely A magyar költészet századai324 címet viselte, az Új Látóhatár 1962. márciusi számában jelent meg önállóan magyarul. Cs. Szabó írói üzenetének számított ez a szöveg már a Gara László-féle francia változatban325 is, és elég sok diplomáciai fejtörést okozott a magyarországiaknak. A bevezet miatt (a megválogatott baloldali francia fordítók ellenére) a honi kulturpolitikusok letiltották a magyar költ k párizsi útját. A PEN-klub kereti között lehetett megoldani a kiutazást, de Illyés ezzel a delegációval nem utazott Párizsba.326 Cs. Szabó viszont az éter 323
A francia irodalom kincsesháza,szerk. ILLYÉS Gyula, Bp., Athenaeum, Cs. Szabó, fordításai mellett (Montaigne, Michelet, Saint Simon hg.), a szerkesztésben is részt vett, ld. El szó. 324 CS. SZABÓ László, A magyar költészet százada, ÚL,1962, (márc-ápr), 97-110. 325 CS. SZABÓ, La poésie hongroise = Anthologie de la poésie hongroise du XII siécle a nos jours, szerk, GARA László, Paris, 1962, 9-32. 326 Ld. Letiltották a magyar költ k párizsi útját, Irodalmi Újság, 1962. szept. 15. 1.Cs. Szabónak A magyar költészet antológiája elé írt bevezet jében írtak és a versválogatás szempontjai miatt Illyés Gyula, Jankovich Ferenc, Vas István, Nemes Nagy Ágnes, Weöres Sándor és Rába György meghívását Köpeczi Béla hivatalosan lemondta a Suil kiadónál. Végül PEN- keretekben érkezett meg Weöres (Károlyi Amy) és Pilinszky, akik aztán Határ
166
hullámain tovább folytatta egyoldalú „dialógusát” a hazai pályatársakkal. Ennek korábbi apropója volt, hogy 1962 Karácsonyán a Szül földünk c. rádióadásban Németh László is üzenettel fordult a szétszóródottakhoz. Intelme így szólt a kintiekhez: „…maradjatok ott kinn is a haza fiai, ne csak ti, a gyermekeitek is - vigyétek át beléjük a meghasonlást, mert ebben az esetben megéri máshol élni és Magyarországhoz tartozni.”327 Cs. Szabó közvetlenül erre válaszolt Németh Lászlónak, a magyar pályatársaknak és rádióhallgatóknak január 27-én a BBC hullámain.
Mondandóját
meger sítette azzal, hogy rádiós üzenete megjelent az Irodalmi Újság következ számában. Így a Mikes Kelemen-i mottóval, dantei utalással (O, beáta Ungheria! ), Pet fi, Berzsenyi, Ady és Csokits – idézetekkel felépített válasz egy óhajtott szellemi haza, a vágyott Magyarország közös értékeit vette sorba. Ez után Cs. Szabó szerint még éppen úgy vágyakozhatnak az otthoniaknak is, mint a határon túlra menekültek: „Tovább virraszt szívünkben a haza, melyet Illyés homloka mögé odaparancsolt Berzsenyi és Pet fi, a haza, melynek fölépítend templomát Dániel prófétától Némethre hagyta Ady látomása, a haza, melynek becsülését a magyar Homérosz odaadó szolgálatával kiérdemelte Devecseri.
k a szövetségesek a
nagyvilágban. Akiken át, ahogy Németh László mondja üzenetében, mint a hajszálereken, a magyar szellem kilövellheti oxigéndús vérhullámát. De honvágyunk, ha van, egyel re ennek a „szívszorító álom”-nak szól, mint Illyés Gyuláé, nem a valóságnak.”328 A rádiós Cs. Szabó tisztában volt a magyarországi állapotokkal, hiszen
munkaköri
kötelességként
rá
jutott
a
Társadalmi
Szemle
kivonatolása, de eléggé nehezen emésztette meg a Budapestr l beszerzett híreket. Különösen az 1962-es év hozott sok visszalépést Budapesten, az Irodalmi Újság sem gy zte hozni az újabb és újabb párthatározatokat és Gy z , a magán szervezésben kiérkez Kassák Lajos és a kint tartózkodó Kormos István társaságában mutatkoztak be a Párizsban összegy lt közönségnek. Ld. Letiltották a magyar költ k párizsi útját, Irodalmi Újság, 1962. szept. 15. 1. 327 NÉMETH László, Karácsonyi üzenet = Sajkódi esték, Bp., Magvet és Szépirodalmi, 1974, 491-493. 328 CS. SZABÓ László, A szétszóródás után, IÚ, 1963. febr. 15. 1-2.
167
irányelveket. Már 1961 februárjában megszületett az új helyzetre329 a párt állásfoglalása,
amelyben
általános
és
elméleti
harcot
hirdettek
a
modernizmus ellen, és a modern európai irodalom teljes átértékelését követelték. Ekkor lett másodosztályú író itthon Kosztolányi, Dsida és Szerb Antal. A magyar irodalom képvisel i nyugaton egyöntet en felzúdultak: egy let nt kor kritikai álláspontját ráer ltetni a jöv re?330 A fenti kortörténeti dokumentumok ma meglep en kiemelik, hogy a kultúrák közötti közvetítést sem lehet semleges terepnek tekinteni átpolitizált korokban. A háromszorosára b vített, magyar olvasónak szánt és korrekciós igény
változat331 kb. 50 oldalon ad rövid és esszéisztikus
áttekintést az Ó-magyar Mária-siralomtól Határ Gy z ig. Ahogy az alcím is elárulja, természetes európai közegében értelmezi a magyar költészetet, s erre igen jó alkalom a közös keresztény múlt részletesebb tárgyalása. A leuveni könyvtárban talált els magyar vers keret - szimbólumában nemcsak európaiság-magyarság egészséges vérkeringését állítja helyre az egész irodalomtörténetre érvényesen, hanem a hazai és az emigráns (kinti) irodalom teljes oda-vissza csereforgalmát is. Cs. Szabó alkatából adódóan eleve elutasítja a kategóriákban gondolkozó doktrinerséget. Középkori költészetünket úgy menti fel „az általános elsötétülés koronkénti vádja” alól, hogy feloldja az éles határt m és népköltés, írott és mondott vers, anyanyelv és szomszéd népek nyelve között. Enyhíti a nemzeti szemlélet mesterséges szembeállításait, s t, nemzedéke fénykorára gondolva a „népi és urbánus” valamikori villamos töltés tételének teljes elt nését jövendöli. Ez a szándékos hangsúlyeltolás a
329
Irodalomkritikánk néhány fogyatékosságáról, Társ Szle, 1961. 2. 50-70.; Az MSZMP KB Kulturális Osztályának Elméleti Munkaközössége által kidolgozott állásfoglalása a népi írókról, TársSzle, 1962, márc, Ld. még SZIGETI József: A kultúra szocialista tartalmának és nemzeti formájának kérdéséhez. TársSz, 1962, 8–9, 85–100. 330 CS. SZABÓ László, F vonal, táptalaj, fogyatékosság („Irodalomkritikánk néhány fogyatékosságáról.” Az MSZMP KB Kult- Elm. Mk. Tézisei.), ÚL, 1961, 274 – 277. 331 CS. SZABÓ, A magyar vers századai=Ország és irodalom, Nagy Imre Intézet, Brüsszel, 1963, 15-81.
168
kérdés teljes felszámolásához vezet majd a meger söd nyugati magyar irodalomban. Miként korábbi és kés bbi esszéiben, itt szintén a romantika paradoxonjából vezeti le az egész újkori magyar költészet lelki alkatát, tehát fenntartással lelkesedve: „éppen ott reked el a kis népek útja a világirodalom felé, ahol e népek el ször hallják a végtelenség csillagzenéjét saját nyelvükön.”332 Ezzel a gondolattal már Babits is töprengésre késztette a korát. Cs. Szabó szerint a romantikus nemzeti költ palástját már eredetileg csak a kelet-európaiaknak sz tték a múzsák. Írásaiban ez az ironikus, pátosztól és görcsösségt l egyaránt mentes, szabad hang, a véleményalkotás öncenzúrázatlan szabadsága a legnagyobb élmény, talán még a mai olvasónak is. Mivel a szerz nem irodalomtörténész, nem követi a hivatalos kánont, így nem jön zavarba az olvasóra kacsintó, szórakoztató vagy közepes költ kt l sem, mint Gyöngyösi, saját elfogultságait is vállalja Bárd Miklós szerepeltetésekor. Viszont a legkedvesebbr l és legnagyobbról sem titkolja, hogy „Aranyban szemérmes g g, öngyötr kétely, minden százados magyar
bels
költészeténél
seb id z
megvolt”.
Mint
legtovább:
Babits-tanítvány
Illyés
költészeteszményének
Gyula
alaposabb
megfogalmazását is a pályatárs-barát figyelemre méltó öregkori szintézise inspirálja.
Eszerint
csak
az
alacsonyabb
rend
„társadalmi
kényszertársulásokból kioldozódó költ k” képesek” magasabb társulásra a világmindenséggel”. Illyés példaként szolgál a tanulmányban arra, hogyan változhat „a kijelent forradalmár kérdez , kozmikus emberré, aki immár pusztai véreinek cselédsorsa, hanem vére: a halandóságra kárhoztatott emberiség fonák nagysága ellen lázad, szembenézve a Semmi félelmével, elmúlásunk szégyenével….ahogy hátrál verseiben a közösség gondja a metafizikus szorongás el l, úgy enged a társadalmi törvények els bbségi joga a szeretet örök jogának.”333
332
CS. SZABÓ, A magyar vers századai=i.m.,44.
333
CS. SZABÓ, A magyar vers századai, i.m. 66-67.
169
A magyarországi fiatal költ ket ennek alapján két intelemmel látja el a kritikus: Ne feledjék az egyetemes dogmakétely jogát (ezt még más oldalon álló költ knél is jó néven veszi, pl. Benjámin László), és kerüljék az úgynevezett eszképizmust, a szószaporítást a versben. A mai napig érvényes utóbbi tétel itt már a korigény megfogalmazása: nyugaton és az emigrációs irodalom tudatos alkotói között követelmény, hogy a líra legyen valamiképpen filozofikus, objektív, és irtózzon a b beszéd ségt l. Ehhez mér Cs. Szabó, így már 1961-ben megfogalmazza sejtését, hogy Juhász Ferenc olykor a m vész átruházhatatlan feladatát szegi meg, amikor az olvasóra bízza a szóválogatás m veletét.334
Korrekcióigény Egy csattogó vitairatnak szánt írásban különösen felt nik, milyen er sen szól a szövegek hátterében a szerz optimizmusa. Cs. Szabóban ez nem aktualitásokkal függ össze, hanem a történelemben mélyen benne él ember reménysége. Elválaszthatatlan sorsközösségben látja továbbra is az európai (és kelet-európai) kultúrákat. Prognózisa bátor, bízik ugyanis olyan id ben, „amikor az emberi gyorsulással párhuzamosan zsugorodó földgömbön elsorvadnak a szomszéd népek indulatai.” Történelmi per a szemében minden nemzeti forradalom (akár vallási, akár társadalmi felindulásból származik), melyben a megel z századok a koronatanúk. 1956-ot, azon frissében az id ítél széke elé helyezi. Nem tartható természetesnek és elfogadható állapotnak, hogy újra „kétfej szörny” legyen a magyar emberb l: az Ellenforradalmár otthon s a Tanú kint. Véleménye szerint ezt a megosztottságot a sokat szenvedett nép semmiképpen sem vállalhatja. Az októberi forradalomban a magyar századok szelleme cselekedetett. Err l szól A magyar vers századait folytató esszé a kötetben, a
334
A tendencia finom, de meger sít megfogalmazását ld. még. CS. SZABÓ, Egy nép s a költészete, klny. Az ÚL 1972, 4/5. számából, 42.
170
Koronatanú335 c. rövidebb írás. Ezt fele terjedelemben eredetileg rádiós kritikának fogalmazta meg 1957-ben Keresztúry Dezs nek A magyar irodalom képeskönyve336 c. válogatásáról. Míg azonban a rádiós cikk az 56 el tt összeállított kötet méltatása volt, a b vített változat ellen-védbeszéd, vagyis vádbeszéd lett a zsarnok hatalommal szemben a magyarországi íróperek hatására. Cs. Szabó remek vitázó, a szövegen átsüt az író felháborodása, az írásnak van egy ellenpontozó és érvel olvasata, de a magyar irodalom értékrendje nem sérül meg. Ellenkez leg, a valóságos közegükben megidézett íróportrék szinte int ujjakkal tartanak távol minden hamisítástól vagy torzítástól. Az írás a szellemtörténett l tanult képies nyelven fogalmaz: Balassi és Vörösmarty a termékenyít géniusz, Arany és Babits a mesterség erkölcsi mértéke, Pázmány, Mikes, Kosztolányi és Illyés a próza legkit n bb mesterei; ha Adyék voltak a próféták, a második nemzedék az evangélistáké, stb. Mivel a szerz a szellemi ember alkotói szabadságát látja veszélyben Magyarországon, hangsúlyozza, hogy az igazi magyar humanista nem Galeottonak, az udvari embernek, hanem Erasmusnak az örököse: egyszerre hegyezi a fülét a tág világ felé (forradalmak el estéjén mindig lázasan fordítani kezdenek Magyarországon), és tapasztja az ujját az si véráram lüktetésére. A saját magyar út megfogalmazása is kicsúszik a tollából: szerinte a két világháború között már megért az id , hogy békés terjeszkedésbe kezdjen az írók Magyarországa. Megszállása nélkül sem lett volna vérontás a földosztásnál. Ezzel a kijelentéssel hitelesítette az egykor urbánusnak címkézett Cs. Szabó saját közvetít i szerepét és végül a népi írókéhoz közelít , rokonlelk
szemléletét. Mintha a saját elavult
felfogásának vállalt korrekciójával szerezné meg a lelki nyugalmat ahhoz, hogy er sen gunyoros, helyenként szarkasztikus hangon (érezhet en könnyedén, vagyis nagy tudással és stílusbravúrokkal) végigboncolja a 60-
335 336
CS. SZABÓ, A koronatanú = A magyar vers századai=i.m.,81-103. KERESZTÚRY Dezs A magyar irodalom képeskönyve, Bp., Magvet , 1956.
171
as
évek
egyik
irodalomtörténetnek
irodalomtörténeti 337
kézikönyvének,
a
Kis
magyar
a megállapításait.
Cs. Szabó mindig is szerette a filológia, a megbízható tudás szakszer jegyeivel nyomatékosítani vagy szellemi áramkörbe kapcsolni az állításait. Itt, ebben az analízisben szükséges is az aprólékos vizsgálódás, annál is inkább, mert három különböz szerz r l van szó, és hát a tét nem személyes, hanem nemzeti ügy. Klaniczay Tibor felkészültségét elismeri, de tételesen elmarasztalja az egyes korok semmibevételével és „régimódi” módszereiben. Szauder Józsefet egyenesen Rontó Pálnak nevezi, aki politikai
szolgálatra
mozgósította
az
irodalomtörténetet,
ráadásul
f részporos nyelven, kusza és pontatlan magyarsággal fogalmaz. Szabolcsi Miklós is pongyola, de
mégis érezhet
min ségi érzékkel ítél, noha
kétszer annyi lapot szán moszkovita pártmunkásoknak, mint József Attilának - veti a szemére. Az így lefokozott „Sz k magyar irodalomtörténet” – ennek hatásától fél a szerz - nemzedékek egyetemi felkészülését szolgálja, miközben a középkorban elhanyagolta a formai és m faji kérdéseket, magas és népi irodalom körforgalmát, „ellenreformról” beszél és elhomályosítja a barokk jelent ségét; a felvilágosodástól kezdve az osztályelmélet ködösíti el a korokat, a közelmúlt irodalomtörténetével pedig folyton két évszámot kell önigazolóan kiszolgálnia. „A leninizmus vasbordái közepette kelt életre, még zsdanovista folt is van rajta b ven. Értékrendje nem a szabad emberek értékrendje. Mégis reménnyel teszi le az olvasó. Mert a sok felfújt, jelentéktelen név mellett jóformán hiánytalanul ott vannak mind, akik érdemeket szereztek maguknak az irodalomban egy nép színe el tt. Az igazi nagyok is. Megsz nt az irodalmi kitelepítés Magyarországon.” Ebben az iróniában rendíthetetlen nyugalom van: „Sok víz folyik le a Dunán, - ötlik fel a legels
mondat szemtelen közhelye. Az Európától való elzárkózás
pedig úgyis reménytelenül téves kísérlet, mert „azt hinné az ember, hogy 337
KLANICZAY-SZAUDER-SZABOLCSI, Kis magyar irodalomtörténet, Bp., Gondolat, 1961.
172
európai távlatba állítva eltörpülnek régi nagyjaink”; éppen az ellenkez je igaz. Akkor törpülnek el – ha mint itt – nincs mögöttük a nagyvilág, amelynek tekintetét okkal, ok nélkül, gyakran ég
sebként, maguknak
érezték.” Ez bizony a kommunista (kultur)politika csapdája - azóta biztosan tudjuk. Az „Ország és irodalom” gerincét tehát ez a „Torz magyar irodalomtörténet”338 adja. Miközben Cs. Szabónak ritkán hallott, szatirikus vezérszólamát halljuk, magunk is felülvizsgáló, kritikai gondolkodásra kényszerülünk. Pedig a korban egyszer bb akadémiai igazságok és udvarias hivatkozások kényelmében élni. Cs. Szabót különösen irritálta, hogy megváltozott
a
magyarországi
frazeológia
és
nyelvhasználat.
A
tekintélyeket célzó pamfletíró veséz er vel vizsgálja még a mondatokat is. ”… A dogmatikus gondolkodás kényszere alatt nála (ti. Klaniczaynál) is jelentkezik a képz k elrákosodása, megnyúlnak a szavak, különösen hátsó ízületük, lelassul és megkövesedik a nyelv. Szaudernek örökös fogdosási kényszere van: témájánál, a honfoglalásnál fogva, lélekrajzánál fogva stb…osztogatja a pártélet protokoll jelz it: a magatartás mindig harcos, az ellentmondás gyilkos, a vita szenvedélyes, a harc kérlelhetetlen, a polgári ideológia kiúttalan és talajt vesztett, - ó édes Anyanyelvünk! – a tartalom pozitív és negatív, a m vonásai visszahúzók.” Vajon gondolná-e az olvasó, hogy ez a kíméletlen és személyt nem válogató kritikai beszédmód Cs. Szabó gondolkodásában nem újkelet , emigrációs találmány a marxista csökevények irtására? Ez a veséz , metsz elemzés és bírálat jellemezte a nyugatos esszéírók, az ún. „Hétf iek” csoportját, ez a kegyetlen maximalizmus tartott vissza már a maga idejében némelyeket a társaságuktól – miként a fiatalabb kortárs, Gál István,339 az esszéírók akkori ’Olvasója’ emlegeti leveleiben. A min ség követelménye. És minél több szakértelmet lát az egyes szerz knél Cs. Szabó, annál értetlenebbül fogadja vakságukat. „Szent a béke a világok legjobbikában.”338
Eredetileg rádióel adás volt (1957. jún.30. és júl.7.); átdolgozva: IÚ, 1957. júl. 15. CS. SZABÓ, Nagy emberek tanúja (Gál István: Bartóktól Radnótiig, Bp., 1973.), IÚ, 1973, aug - dec.
339
173
ismétli az álszent filozófiai tételt. Ez is gyújtó bomba persze, hiszen a kevesebb eredetiséggel szövegezett képeskönyv,340 (Magyarország története képekben) lapozgatásakor kifakad és így összegez az író: „Meddig tart még a nagykorú nép mesterséges kiskorúsítása?”341
Fiatal tehetségek támogatása A nyugatos eszmény irányt jével tájoló Cs. Szabó A magyar költészet századai c. esszében nem vette sorra a kint él költ ket. 1963-ban már jó érzékkel sejti, hogy az emigráns költészet téma- és hangkörei mennyire mások, és a különben egy-és oszthatatlan irodalomnak talán másfelé ágazó gallyain fognak kihajtani. Cs. Szabó László jó ideig intézményeket pótoló szerepekbe kényszerült; ezek közül a megbízható és min ségi elv kritika volt legnagyobb ínségben a külföldi magyar irodalom közegében. De nem szabad azt gondolnunk, hogy valamiféle világítótoronyszerepbe kövült bele. Az a bizonyos arbiteri tiszt, amit emlegetnek vele kapcsolatban, nem kizárólag „legitimitást”, hanem id r l id re megszolgált hitelességet és bizalmat takart. Ne felejtsük, az ötvenhatos nemzedéknek kivételes lehet sége és jellemz je volt a mohó és a „benn szülöttekkel” egyidej
tájékozódás
Nyugaton. Nekik többszörös okuk volt még a múltból kiemelt szellemi el dök-apák megválogatására, és éltek is e kivívott jogukkal. A kiválasztott és újraalapított hagyományt arra a modern és tágas világra méretezték, amelyet meg kellett érteniük a birtokba vétel el tt. Találhatunk ilyesféle nyomokat Cs. Szabó legkedvesebb fiatal költ je, Horváth Elemér tudatos m vel déséhez is, még az emigráció kezd
340
szakaszából. Az Irodalmi
CZENNERNÉ VILMHELMB Gizella: Magyarország története képekben, Bp., Képz m vészeti Alap, 1962. 341 CS. SZABÓ, Egy ország vérben áll = Ország és irodalom, Nagy Imre Intézet, Brüsszel, 1963. 103-137.; eredetileg három rádiós kritika 1963. márc. 17., 24., 31.
174
Újságban 1962. szeptemberében
szemlézte342 Gaetan Picon igen népszer
filozófiai munkáját. A könyv tanulságát így összegezte: „Megmutatja, a modern ember folytonos kudarcai ellenére fáradhatatlan szellemi keresésben van”. Ez az attit d volt – költ i irányuktól függetlenül – közös, és maradt meg évtizedeken át az említett nyugati nemzedéktársakban, akikr l Horváth az összetartozás-tudat nevében ilyenképpen ír jelentést a hazába: .„ez már nem is magyar mint Illyés népe Laci kissé Pound és kissé Eliot Jóska Breton és inkább Yeats vagyok Gottfried Benn és Montale keveréke Oldódóban is exotikus kéve Tibeti mantrák inka népdalok El-ellepik az alapanyagot”. Honfoglalás A folyamat következményeként könyvelhet
el, hogy „ennek a
sípnak annyi ága van / ahány költ je” (az ötödik ág). Cs. Szabó László személyesen mutatta be az Angol Rádióban343 az els kötetes költ t, így a m sorról már Amerikába küldött levélbeszámolót a szerz nek: „ Magyar költ Itáliában volt a címe. El bb a rövid bevezet tanulmány, aztán néhány vers. A következ k: Ezen a sötét; Teresa; Halandó; Egyre simogatóbban; A parti szélb l; S az ébredés!; A parton fény; Requiem. Eredetileg a Jóbot is fölvettem s A fehér néger naplóját, de fájdalom, kifogott rajtunk a szigorú id határ. Tizenhét percig tartott a m sor, a maximális ideig, amíg hírszolgálatunk mellett irodalomnak, irodalmi el adásnak, stb. átengedhetnek. Más költ vel nem is foglalkoztunk ebben az évben, tavaly sem. Az adást csak Középeurópában lehetett hallani /zavarva/, mert irányított rövidhullámon ment. Azért bizonyára voltak, akik tisztán
342
Gaëtan PICON: Korunk szellemi korképe, Occidental Press, 1962.; HORVÁTH Elemér, Gaëtan Picon: Korunk szellemi korképe, IÚ, 1962, szept. 15. 8. 343 CS: SZABÓ, Magyar költ Itáliában (elhangzott a BBC-ben, 1963. február 24-én)
175
hallották, f leg vidéken….A fehér néger naplójából344 nagy vers, azt hiszem a legnagyobb, amit hosszú ideje olvastam. Rendületlenül bízom, hogy fölfelé halad. Bevezet tanulmányomat kiegészítettem néhány mondattal és elküldtem a Katolikus Szemlének…” Amikor az ötvenhatosok avantgárd csapata jó tíz év múlva és még kés bb elmarasztaló kritikát mondott Cs. Szabó versválogató ízlésére, már minden tekintetben megváltozott Cs. Szabó, a vers és a magyar líra helyzete. Az els kett viszonyában szinte megfordult az áthatás, ezúttal az esszé, a gondolkodás termékenyítette meg a költészetet. Meggy z désem, hogy ez a megélt világirodalmi váltás segített felszabadítani Cs. Szabóban a költ t éppen ekkortájt. Az emigrációban töltött tizenöt-húsz esztend alatt maga is abban a világirodalmi áramban merült meg, amelybe a fiatalok vetették magukat kiérkezve, ötvenhat után. A leglényegesebb különbség persze, hogy az 1905-ös születés „osztályf nök” ebben a sodrásban állt, a fiúk pedig – természetesen-haladtak. De ezt a haladást (költ i értelemben) nemhogy visszafogta volna, hanem segítette. Témánkhoz visszatérve: a nyugati magyar líra számára Cs. Szabó tisztára söpörte a terepet, ami azt jelenti, hogy az Anonymus-antológiával még a háború el tt-b l vezette át az olvasót a bizonytalanba, a 63-as el szóval pedig az ötvenes évek hazai költészetéb l ki, a szabad leveg re. Felfedezte és 63-ban már jelezte ezt a váltást a nyugati hatások kiválasztásával
(Yeats,
Rilke,
Camus);
Kassák
külön
útjának
érzékeltetésével (aki „úgy széthányta lapjaiban a tipográfiát, mint elvtársai a rend rroham el tt az utcaköveket.”345 Cs. Szabó reményt látott arra, hogy az irodalomból elt nik a nem természetéb l fakadó kettéhasadtság és megsz nnek az alacsonyabb rend
társadalmi kényszer-társulások.
mindenesetre 1952-ben, 1963-ban kinyitotta a kaput a tágas, új területekre betör
hazai költ csoport el tt, akiket ma a kés -modernizmus immár
klasszikus képvisel inek tartunk Weörest l Rába Györgyig, de nem 344 345
HORVÁTH Elemér, Egy fehér néger naplójából, Párizs, Magyar M hely, 1976. CS. SZABÓ László,Ország és irodalom, Brüsszel, Nagy Imre Intézet, 1963, 59. o.
176
felejtkezett meg a „pestises hazai kor két túlél jér l”, Juhász Ferencr l és Nagy Lászlóról sem346. Ha arra gondolunk, hogy Németh László ugyanezen korszak végén (Híd, 1965. január) a kísérletezést l távol maradó magyar költészet mellett voksolt, érezhet a Cs. Szabó-i lépésváltás. Cs. Szabó már leginkább azt a kassáki tételt követte, amely szerint a költészetben önmagunkhoz kell közelebb jutni. A teljes megértéshez hozzátartozik, hogy Cs. Szabó ekkor már közelebbi viszonyba került a költészet gyakorlatával. J. Donne, Yeats, R. Graves és Ungaretti csillagai alatt az ihletett esszéíró versírásba menekült az ötvenes évek kétségbeesése el l. A Látóhatár Ötödfélszáz ének és egy játék címen kiadott válogatását az olaszországi korszak élményei és a fiatalkori európai esszék túlcsorduló líraisága táplálta, kés bb kiadott prózaverseit a fenti tanulmány után kezdte írni és közölni. Mivel Cs. Szabó 1963-as tanulmányát a magyar versr l „testámentumának” tekintette, 1968ban már Gömöri György kérésére sem vállalta az Új égtájak c. antológia „felvezetését” (Határ Gy z min ségérzékét
dicséri
lépett be helyette). Toleranciáját és
viszont,
hogy
a
Nyugati
magyar
költ k
antológiájának szerkesztésére a radikálisan modern Kemenes Géfin Lászlót ajánlotta az Arkánum m helyéb l. Ízlését l függetlenedve tudta követni az egyes költ k teljesítményeit az eltelt tíz év alatt is, pedig – miként láttuk számára a modernség és a min ség mércéjét az ötvenhatos korosztályban Horváth Elemér költészete jelentette. A tíz évenként esedékes számbavétel valahogy a nyugati magyar lírának a zöld hulláma volt. Mivel a könyvkiadás a legmostohább területe volt a színvonalas irodalomnak és kritikusokban ugyancsak hiányt szenvedtek, az antológiákba kerülés és a válogatás maga komoly üggyé vált. 346
Cs. Szabó tanára volt Nagy Lászlónak a Képz m vészeti F iskolán. 1960. dec. 16-án Zugor Sándornak, ugyancsak volt hallgatójának Amerikába írt levelében Cs. Szabó így számol be londoni találkozásáról és beszélgetésér l Juhász Ferenccel: „ ott n tt fel köztetek, a F iskolán. Ellátogatott hozzám s mesélte, hogy Bírótól kapta volt els leckéit az emberiség m veltségtörténetéb l! Utána nyomban t lem, mert kenyeres pajtása, Nagy Laci, akib l immár azóta az ország egyik els költ je lett, tanítványom volt s t, Juhász Ferit bevitte egy-két órámra.”
177
A nyugati magyar lírának három körünkben számon tartott saját antológiája közül egyet az id sebb pártoló és versbarát, egyet egy irodalmár és a zömmel egy korosztályba tartozó költ -irodalomtörténész, a harmadikat egy költ állította össze – így került a líra egyre inkább a saját fennhatósága alá ( Kilenc költ ,347 Új égtájak,348 Nyugati magyar költ k antológiája.349 ) Szabó Zoltán Kilenc költ
cím , az ötvenhatosok közül három
szerz t prezentáló kötete hiányai mellett is jól érzékeltette a forradalom után általában
újjárendez dött
nyugati
magyar
irodalom
nemzedéki
arányeltolódását. Az olyan bántó és lekezel vélemény az emigráción belül, mint amit Horváth Béla „Kilenc kis dakszli”-ja ezen nem tudott változtatni. Sárközi Mátyás 1975-ben
350
egy kisebb tanulmányában idézte a Látóhatár
trónfosztott költ fejedelmét, aki nem igen lelkesedett a „tudatlan” és „unalmas” fiatalokért. Azzal, hogy a londoniak közül Cs. Szabó László, Szabó Zoltán (aki nem is „irodalmár” volt) és Határ Gy z
képes volt
elfogadni és jó néven venni, s t akár élvezni a fiatalokkal beáramló friss szellemi leveg egészséges hatását az irodalomra, saját helyzetük, irodalmi szerepük megértéséhez jutottak közelebb. Cs. Szabó hamar megértette, nem pusztán a fiatalok lázadásáról van szó. Sajátos írói helyzetére eszmélt: eleve már nem lehet számítani a fiatalok magától értet d tiszteletére. n arra, hogy úgyis ismerik-értik már korábbról, hírb l vagy olvasóként. De a hiány mint veszteség hamarosan nyereségre változott: íróként nem ítélte magát a csak és csupán a hazai el zményekb l megérthet ség emigráns szellemi „börtönére”.Az emigrációs írószerep és az író/költ szerep huszadik század végi, amúgy is esedékes újragondolásához jutott ezzel közelebb. Az említett kötet rövid el szavában Szabó Zoltán azt vetette fel, hogy a francia emigráns költészet a maga idejében tágította a látóhatárt és 347
Kilenc költ , Szerk. SZABÓ Zoltán, Magyar Könyves Céh, London, 1959. Új égtájak, Szerk. JUHÁSZ Vilmos -GÖMÖRI György, Occidental Press, Washington, 1969. 349 Nyugati magyar költ k antológiája, Szerk. KEMENES GÉFIN László, EPMSZE, Bern,1980. 350 SÁRKÖZI Mátyás, A nyugati magyar költészet öt éve 1956 után, Új Látóhatár, 1975.6. 524 -531. 348
178
gazdagította az érzésvilágot, ezért öntörvény sége külön stílusjegyeket alakított ki, ez volt a ’style refugié’. A feltételezés immár nagyobb távlatokból igazolódott: valóban volt közös (nem hasonló!) vonás a további képvisel kkel megjelölhet
csoportban, ezt Czigány Lóránt foglalta
tanulmányba kés bb351. A második, immár nemzedéki jelleg kötet kiadásához Tábori Pál szerzett pénzt és az Amerikában él
Juhász Vilmos vállalkozott
szerkesztésre a munkabíró és jól képzett Gömöri Györggyel, aki költ lévén maga is szerepelt az antológiában. Az Amerikába 1951-ben települt nagy tehetség
és rendkívüli munkabírású Juhász Vilmos kulturtörténész és
irodalmár 1967-ben váratlanul elhunyt. Gömöri György a Híd 1968. szeptemberi számában mutatta be az antológiát.352 Pontosan meghatározta, hogy a kötettel és a hasonló válogatásokkal a leltárba vételt szolgálták a nyugati magyar irodalomban. A líra területén nyolc-tíz évenként kerülhet sor betakarításra, ezúttal 14 költ
m veib l válogattak. Határ Gy z
szívesen vállalta, hogy bevezet t írjon a fiatalabbak versei elé, mert eléggé elhanyagolta ket a kritika. Gömöri kiemelte, hogy a korosztályra jellemz , hogy
k mások, több közöttük pl. a költ . Hárman kerültek be az Új
égtájakba a megel z válogatásból, a Kilenc költ b l, a legkiforrottabbnak Horváth Elemér költészetét érezte az antológiában. A kötet fiatal költ inek a verseire az élmények átrendez dése volt jellemz , erre rámutatott a bevezet is. Nyomokban el fordultak új élmények (tenger), de inkább a hazaiak estek ki. Látszólag apró, de lényeges elmozdulás volt, hogy a szabadságban megélt természet élménye a korosztályé. A modern vonulatot Bakucz József, Papp Tibor, és különösségével Siklós István képviselte. A derékhadban foglalt helyet: András Sándor, Horváth Elemér, Gömöri György, Kemenes Géfin László, Vitéz György. A
351
CZIGÁNY Lóránt, Gyökértelen, mint a zászló nyele (A természetes világkép felbomlása az ötvenhatos nemzedék költészetében) = Gyökértelen, mint a zászló nyele, Bp., Szabad Tér, 1994, 64 – 80.; ered: ÚL, 1983, 3-4. 352 GÖMÖRI György, Egy „nemzedéki” versantológia margójára, Híd, 1968. szeptember 959-968.o.
179
kötet készít inek közös hitét fejezte ki, hogy egyszer minden magyarul írott maradandó m bekapcsolódik a magyar kultúra vérkeringésébe.353De az Új égtájak354 költ gárdájának távolodása a hazai, még nyomaiban romantikus költ hagyománytól jól érezhet volt: elmaradt a direkt célú politizálás, az önheroizálás, minden pátosz, és ha komolyan vették magukat, akkor is iróniával. Eleve olyan kultúrákba léptek be, ahol gyanús volt, aki magát megemeli. A nyugati magyar irodalomban a nyelv problémája egyre inkább középpontba került. Úgy is mint az anyanyelv, amelynek megtartására törekedtek és egyesek keresve keresték az ízes szavakat verseikhez, de Határ Gy z figyelmeztetett rá, hogy a nyelv gyarapítása nem kevésbé er s útirány. Ez volt a közös pont és a költ i mesterség próbaköve. Az antológiát egyre nagyobb számban követték a válogatott els kötetek, amelyekkel a nemzedék költ i már nemcsak névjegyüket adták le, hanem összefoglalták els korszakukat. Az önálló emigrációs magyar irodalom kezdeteinél ez a könyv még jól szolgálta az emigráció versolvasóinak az igényét és a hazai irodalomszemlélet ellensúlyozását. Csak 13 évvel a kiadás után az ötvenhatosok egyik íróképvisel jének a kritikája jelezte, hogy az új versízlés – ha nem is a verseket mind - a versválogató ízlését végképp kin tte. Magára a teljes magyar emigrációra természetesen ez nem vonatkozott: ahol az emigrációs tudat megtelepszik, kialakul az emberek részlátása, kezdenek lemondani az egész igényér l, saját kultúrájukról, a hovatartozás vállalásáról. A diaszpóra mint fogalom az el bbiekkel szemben nem csupán a szétszóródottságot jelenti az emigrációs magyarság körében, hanem az elszigeteltségben él k tudatos küls -bels küzdelmét a magyarnak maradásért és az „egyetemes magyar irodalomba” tartozásért. Cs. Szabó, akinek mindig vonzódott a költészethez és a vélemények szerint elég jó füle volt hozzá, a jelenkori magyar költészet és irodalom 353
ANDRÁS Sándor: Vizek partján, Horváth Elemér: Ég, Siklós István: Sirályok verg dnek 354 Hazai kritika: POMOGÁTS Béla Forrás, 1970. 4.; Kmeczkó Mihály, pozsonyi Irodalmi Szemle, 1970. 4.
180
legért bb
olvasói
közé
tartozott.
Már
1953-ban
szorított
helyet
Pilinszkynek, Weöresnek, Nemes Nagynak, vagy Nagy Lászlónak, Juhász Ferencnek és társaiknak a kötetben. Ízlése ugyan beágyazódott a nemzeti költészet nagy korszakaiba és a klasszikus modernségbe, de mindig madártávlatból, tehát nem a viszonyok foglyaként ítélt. Képes volt id bentérben megragadni a lényeges szellemi áramlatokat, és a magyar költészet fejl dését ebben a keretben elhelyezni.„Csé nemzedéke úgy érzi, hogy a múltat fel kell dolgozni, mert a múlt megtart. Van egy érdekes fordulópont, ahol a fiatalabb nemzedék ugyanezt az elvet vallva, tovább akar lépni. És Cs. Szabó ezt a fordulatot is megérti, ezért tud a fiatalokkal foglalkozni, a fiatalok munkásságát is figyelemmel kíséri még akkor is, ha nem mindenben ért egyet azok esztétikai nézeteivel.” (Nagy Pál)355
Hungarica varietas Szabó Zoltán és Cs. Szabó számára Illyés Gyula volt az irodalmi nemzet költ je a hazában. Mivel mindazok vele tárgyalták meg gondjaikat, akik a nemzet és az irodalom sorsán aggódtak, a hatvanas évekt l egyre szélesed körben a nyugati magyar és a határon túli irodalmak képvisel i, s t külföldiek, tulajdonképpen személyében az „egyesült magyar irodalom” különös intézménye öltött testet. A két Szabó más-más szerepet szánt Illyésnek. Említett születésnapi tanulmányában Szabó Zoltán a közös múltban a szabadság és bátorság kérdése köré építette az összetartozás emlékeit. Illyést így ismertette meg a fiatalokkal közelr l, hiteles emberként. A még hazai középiskolákban végzett nemzedék ekkor „azonosította” a Puszták népének íróját az Egy mondat a ... költ jével. Következtetését Szabó Zoltán a nyugati magyaroknak szánta: arra figyelmeztetett, milyen fontos, hogy Illyés a hazában él, hiszen így van kivel kezet szorítani és összefogni.
355
ALBERT Zsuzsa: Legenda Cs. Szabó Lászlóról, (I-II.rész), Vig, 2004, dec. - 2005, jan.
181
Az Illyés körül a hatvanas években feléledt reménység, hogy kikerülve a nemzetközi irodalmi életbe talán egy kis nép irodalmának megismertetését és sorsának, erkölcsi erejének a javítását hozhatja magával, teljességgel
érezhet
volt
a
nyugati
magyar
irodalomban.
Ha
visszatekintünk a Nyugat második nemzedékére, a háború el tt Cs. Szabó volt ennek a reménységnek az egyik legjobb ügynöke. A magyar költészet jobb hullámai idején, amikor Pilinszky János angliai sikerei lelkesítik, nem gondol ilyen kiegészít szerepre, nem is lehetne. De amikor félteni kezdi a magyarságot, különösen Erdélyt, 1974 után, ismét szerepbe állítja Illyést. Nem ugyanezen a pályán halad Szabó Zoltán, aki 1974-ben írt és gyakran idézett, Hungarica varietas c. korképében már érezteti, hogy megingott abban, hogy létezhet-e dialógus Magyarországgal, s ha igen, milyen értelemben. Ekkor már Illyés Gyula otthoni közvetít
szerepét is
problematikusnak látja. Szabó Zoltán szkepszise több okra vezethet vissza, és kapcsolatos Cs. Szabóval mint az emigráció íróreprezentánsával. Noha Szabó ellenzi a hazatérés minden formáját, mélyen felháborodik azon, hogy a hivatalos budapesti kapcsolatfelel sök Cs. Szabó László egyetlen mondata miatt akkora hátraarcot vágtak 1971-ben. Pedig csak arról volt szó, hogy a Shakespeare-esszéket, esetleg mást ki lehetne adni. Ha az országban „mindent meg lehet írni,” miként hirdetik, s t a nyugati magyarok ígéretet kaptak a m veik megjelentetésére, hogyan érhet el cenzúrázó önkényük vagy félszük az Új Látóhatárban (!) szabadon publikált cikkig? A magyarországi irodalompolitika deformációit leleplez
írásban Szabó
Zoltán nem a hatalommal, hanem régi írótársával, Illyéssel dialogizál. Logikus kérdésekkel próbálja megfejteni, miért félt s esett kétségbe Illyés Gyula Cs. Szabó tabusért mondata miatt annyira, hogy azt mondja: „a magyar
irodalom
egysége
már
majdnem
megvalósult.
De
meghiúsult.356”
356
SZABÓ Zoltán, Hungarica varietas: sök és társak, Bern, EPMSZE, 1984, 285.
aztán
182
A három tételben megközelített téma a hazai irodalompolitika kiszámíthatatlanságáról szól, és virtuális terét az osztatlan magyar irodalom négy alakja jelöli ki: Szabó Zoltán elmélkedik arról, hogy az Új Látóhatár Németh László-emlékszámának a Cs. Szabó- írásában lev konkrét mondat (Magyarország kiszolgáltatottságáról az orosz nagyhatalomnak) kiválthat-e akkora rosszallást Illyés Gyulából, amekkorát
kiérzett a szavaiból. Ennek
a kettéosztott irodalmi „négyesfogatnak”a mesterséges elválasztódásánál semmi sem példázhatná jobban az olvasónak, mennyire (ön)cenzúra alá vetett volt a hazai irodalom. Emiatt indult meg Szabó Zoltánban a leckéztet indulat. Ugyanezen írásának az „Exhumálás” c. fejezetében a teljes magyar irodalom valamennyi sz nyeg alá sepert kérdését el vette. Hiányolta és bírálta a rest irodalmi kritikát, amely elhallgatással halmozza a rendszer b neit, a jó közvetít knek (pl. Gara László) járó hála feledését, a nyugat magyar irodalmának elásását, az otthoni fiatalok kései felfedezését, a folyóiratok adta lehet ségek elszalasztását és mindezt nemcsak a Némethévfordulóhoz kapcsolta, hanem tünetként a hazai irodalmi felel sségérzés elsorvadásához. Az egyetlen lehetséges teend
tehát a nyugati magyar
irodalomra maradt: „a tények ellen rzése, tömörítése és helyretétele.”
357
Miként a fejezet elején láttuk, ebb l a munkából Cs. Szabó László derekasan kivette a részét az ötvenes években és a hatvanas évek elején.
357
i.m., 297.
183
V. fejezet. A RÓMAI MUZSIKA
AVAGY CS. SZABÓ
LÁSZLÓ LATIN - EURÓPÁJA A latin-Európa-gondolat eszmei forrásai Már a 20. század eleji válság értelmiségi felel sség- és megoldáskeresése el tt358 az magyar szellemi gondolkodásba épült, hogy valamiképpen Rómáról maradt ránk az Európa-eszme.359 A múlt század végén egészen Dante koráig visszanyúló humanista múltkeres hullám tágította a latinitás fogalomkörét, miközben nyugodtan tekintette
az
egyes
latin
nyelvek
irodalmát
m veltségláncolat
fejleményének. Lényegében mindkét irány ugyanoda tartott, hiszen a latin kultúrkörnek a legegyetemesebb költ je, Dante360 egyben az univerzális népkölt , vagy a politikai emigráns szerepében is példaadó klasszikus kortárs maradt. Cs. Szabó László 1940-ben Babitsot is vitára kihívó el adást tartott Dantéról. Ugyanabban az évben több szempontból (rádiótörténeti, technikai) emlékezetes firenzei helyszíni közvetítéssel próbálta kiterjeszteni a magyarok érdekl dését az egész városra, annak múltjára és a kultúraépít (nem olasz!) latin emberre. Cs. Szabó legels nek vehet rádiós esszéjében így fogalmazza meg a hangközvetítés forgatókönyvét készít
szakemberek, saját gondját:„Egy
összefogó látomást kerestünk valamelyik kilátóról.”361Ez a kilátó fizikai értelemben is magaslat vagy tér (a fiesolei domb és a dóm tere) és szellemi értelemben is. Noha id rendi séta helyett topográfiai sétát alkalmaznak a rend kedvéért, az író (és rádiós) magát a latin lelket, karaktert (?) látja és fogalmazza bele a mondandójába: „A firenzei lélek óceánok közé illett, nem városfalak gy r jébe.”362 358
Ehhez: CS. SZABÓ László, J. Benda és az európai nemzet, A Toll, 1934. jan.9-14. U , A magyar ember latin szemmel = Haza és nagyvilág, uo., ua.,49-63. 360 U , Dante = i.m., uo., ua.,241-246. 361 U , Napok és munkák Firenzében =i.m. uo., ua., 248. 362 CS. SZABÓ, i.m. 247. 359
184
Amennyire az életm hitelesítheti, az esszéíró nemzedékb l egyedül Cs. Szabó Lászlót nevezhetjük a tudatosan vállalt latinitás - eszme reprezentánsának, mert e gondolat az
munkásságában terebélyesedett az
egész „magyarság és Európa” kérdéskör gy jt medencéjévé. Lényegében a magyarság antinómiáit
e gondolati konstrukcióban igyekezett szublimálni:
az európai szellem latinitásában magát Európát, a magyarok vállalt latinitásában az ehhez az Európához tartozást definiálta. Hasonlóan járt el, mint elszánt kortársa, Németh László, aki a maga Európa - eszméjét, közvetlenül a görög forrásból merítette, és 1935-ben hirdette meg Magyarság és Európa cím tanulmányában. Az
értelmezése szerint a latin
hatás alig érintette meg Közép- Európát.363 A két fiatal író közül az erdélyi (székely-szász) Cs. Szabónak kellett jobban védekeznie a kor J. Benda által lefestett veszélyes, politikai szerepkínálásai ellen. A kísértésekr l a Babits halálakor kiadott emlékkönyv Tanítványok cím írásában számol be Cs. Szabó, de ekkor már sejti, hogy írástudóként sem fog megsemmisülni, s t már
t is számon tartják az
„Erasmus-szekta” tagjai között. A Latin-Európa cím esszé nagyszabású kísérletnek számít 1938ban, éppen a Szent István-i ünneplés közepén. Cs. Szabó korszer síti az írástudó fogalmát és megvédi becsületét, de közben igyekszik a maga virtuális Európájába emelni. Még nem zárja le a jó ideje tartó keresést és vívódást; majd a Haza és Nagyvilág esszéinek környezetében, a Harminc esztend
364
m vel dési tanulmánysorozatában és az Erasmus - esszében
értelmezhet teljesen a téma. Végül ezt folytatják az emigrációs korszak bizonyos esszéi és ezt koronázza meg - már egészen más leágazásokkal, hangsúlyokkal és a témát az esszé személyes terébe áthelyezve - a Római muzsika c. esszéregény.
363
A kérdést több oldalról vizsgálta és összefoglalta: MONOSTORI Imre, Németh László esszéírásának gondolati alaprétegei, Bp., Kortárs, 2005. 364 CS. SZABÓ László, Harminc esztend , I (A német m veltségr l);II A képtár és atópart; III, Egy költ és három muzsikus; Spárta a Spree-parton, Goethe, Magyar Csillag, 1943, márc. 15., áp. 1., ápr.15., máj.1., 349-358, 381-389, 456-463, 517-528.
185
Az intellektuális alkatú, de minden ízében morális örökséget hordozó Cs. Szabó gondolatilag és módszereiben egyaránt a lehetséges legsokrét bb Európa-eszmét
vetíti
ki
esszéiben.
Miközben
tanulmányokba
ill
rendszerességgel tárgyalja a gazdag ismeretanyagot, az írás leleplezi a fegyelmezettségre törekv szerz t: süt a szövegb l, milyen er s élményt jelentett neki az 1938-as Augustus- kiállítás. Mivel az írás szemléletét eleve áthatja a bergsoni átélve-átadás módszere, a sokrét kiállítási beszámolónál lényegesen elevenebb képet kapunk. Latin-Európa érvényességét mintegy önnön felidézhet sége is igazolja a szövegben. A latinitás mindezek következtében a legtárgyiasabb valóságtól kezdve az emberi lélekig mindenütt jelen van a m ben. Az els
fejezetben körbejárjuk a fogalmat: történeti, földrajzi,
eszmei és kulturális szemszögb l. A megfogalmazások szellemesen válogatnak gazdasági, m vészeti vagy történelmi érvek közül, mert az író az európai néz
szemével válogatja a múltját a Római Birodalom
hagyatékából. A szellemi világosság ugyanis nem feltétlenül magától hatol be egy-egy nemzethez - hivatkozik Illyés Gyulára a szerz
példaadó
latinsága ürügyén. Nem kevés írói lelemény árán sikerül Cs. Szabónak a faji és a földrajzi, vagy nyelvi korlátok között értelmezhet latinitás helyett saját, nagy ív
gondolatmenetét kibontania. Egy érezhet en hatalmi tudatot
fitogtató kiállítást akar átértékelni humanista szellemben. Az érvelés racionális, és a további fejezetekben arra épül, hogy a latinitás már bizonyította az összetartó erejét a természetben, a társadalomban, a család, a vallás és a m vészet viszonyai közt, s olyan embert formált, mely e megm velt világnak a természetes lakója. Vagyis polgár a szó legjobb értelmében. Akit nem b völ el a múlt, hanem vele és benne vagy inkább általa is él. Emlékeivel, szokásaival, irodalmi ízlésével, a megm velt természettel és a joggal. A teljes életm ismeretében mondhatjuk, ezek a következtetések a már említett Római muzsika alaptételei:„Az igazság az, hogy boldogtalanok lennénk, ha valami visszafelé forgó id gép ejt erny vel
186
ledobna a császári Rómára. (…) Nem gyanítják a mai nosztalgikus andalgók, hogy a túlaranyozott, vérszagú, parvenü zsákmánytár: Róma tízszeresen megnemesedett a lekopasztott romjaiban.”365 Cs. Szabó következetlenségei racionális és morális egyeztetési kísérleteket takarnak és a kor kísértéseinek az elkerülésére szolgálnak. Amikor a latin népek egyetlen természetes társas életformájának a családot ismeri el, arra törekszik, hogy egyéniségeket és ne típusokat vagy állampolgárokat emeljen ki a társadalom alapegységét l. Így védekezik mind a fasizmus rideg elvei, mind a marxi gondolat ellen. A latinitás els megfogalmazásának az idején a szellemtörténetb l ismer s nemzeti mítosz módszerével teremti meg - a biológiai elv helyett a közös eszmeiségb l sarjaztatva - a latinitást, amelynek világában a legegyszer bb polgári erények kapják vissza létjogosultságukat. A család és a tulajdon. A nemes polgári kultúra által hivatására ébred
ember képe és Európája lebeg a
szeme el tt, mert taszítja mindaz, ami démoni, ösztönös, vagy m veletlen. A „Latin-Európa –ciklusnak” számító néhány Cs. Szabó-esszé 1942b l egy kiteljesed szellemi konstrukció dokumentuma. Egymáshoz békíti a hazát és a nagyvilágot; szerepet teremt a magyarságnak, mint kisnépnek és oldja a magyar liberalizmus és a népi mozgalom ellentéteit. A latinitást konkrét tényeit l elszakadva, az európai humanizmus reformáció el tti világába tér meg, a székesegyházak világába. Így védekezik Európa ellen egy mélyebb Európával. Ezen a megtisztító, hivatásához el – és visszavezet úton Cs. Szabó még a háború befejezése el tt leveti önnön közéleti írói holtsúlyát, hogy az egész életm fel l nézve éppen a dantei pillanatban visszatérjen az írástudók középkori köztársaságába. Oda, ahonnan a felvidéki katedrálisok üzenik az egyetemes európai békehimnuszt: „Pax hungarica, Pax danubiana, Pax mundi, Pax christiana, Pax Civitas Dei!”366
365 366
CS. SZABÓ László, Római muzsika, Bp., Magvet , 1988, 186. CS. SZABÓ László, Kárpát kebelében, Apolló, 4. 1934; Kolozsvár, Kriterion, 2005.
187
Latin-Európa másképpen Igen fontos viszonyítási pontot kínál számomra Cs. Szabó László Latin-Európájának következtetéseihez és egész eszmerendszeréhez egy a közelmúltban az OSZK-ba került különös tanulmány: „Itália és az északi ember.”367 Szerz je Ferdinandy Mihály a középkor kiváló tudósa (Puerto Rico-i egyetemi tanár) 1943 óta külföldön élt, kéziratának az els része a szerz tanúsága szerint Pest-Budán és Berlinben született, még 1936-ban. Ferdinándy annak idején Gerevich professzor tanársegédje volt, írt a korabeli Magyar Nemzetbe és Magyar Szemlébe. Szekf
Gyula368
tanítványa- és tisztel jeként ismeretségben lehetett Cs. Szabóval, aki kortársa volt, az biztos, hogy találkoztak a Mikes „Akadémia” beszélgetésein az Apolló c. lap baráti körében és a Rádióban. A hasonlóság filológiai kérdéseket is felvet, de ezúttal kizárólag a latinitás-eszme hasonló kiindulásból másfelé ágazó útját kívánjuk követni munkájában. Az „Itália és az északi ember” tanulmány, ezért sokkal könnyebben követhet az eszmeisége egy szerteágazó esszénél. Sz kebb a tárgyköre is, hiszen egyedül Itáliában követi a humanizmus útját. Bevezet helyett írt „Új humanizmus felé” cím
fejezetében az Apolló c. folyóiratból ismert
gondolatrendszerben hitet tesz a dinamikus és szellemi értelm
európai
kultúra mellett, és keresi az ellenséges világgal szemben lehetséges magatartást. Ferdinandy nagyjából nemzedéke gondolkodásmezejében halad: a 18. századot tekinti az utolsó európai szintézis korának; a 19.-ben a humanitárius liberalizmus szétrobbanását látja és az I. világháború katasztrófája óta sem sz n cs döt tapasztal a szociális kérdés terén. Eltér azonban klasszika-képe, mert az apollói fegyelembe köt görögség mellett mindvégig a birodalomalkotás emberformáló erejével megáldott rómaiságra 367
FERDINANDY Mihály, Itália és az északi ember, OSZK, P 44/977/4/2. Szekf Gyula közvetve inspirálta a latinitás -eszmét, 1936-ban írt Nem vagyunk bujdosók cím cikkével, amelyet Prohászka Vándor és bujdosója bírálatára írt, Magyar Szemle 1938, I, 391-396. 368
188
gondol. Sokkal nagyobb veszélyt lát Európa fölött tornyosulni, mintha csak a hatalma forogna kockán, és ezért pozitívumként fogadja el a fasizmus válság-tudatát. A fenti lényegtelennek t n eltérés a gondolatmenet végén lesz releváns: Ferdinandy visszatérést ajánl az elit rétegek és a bel lük el álló vezet k uralmához. Ennek a konklúziónak a szolgálatára tekinti végig a válság el tti nagy individuumokat. Mivel a kultúrát formáló akaratként és heroikus szándékként tételezi, Goethében a legtisztább és legszigorúbb egoizmust mintázza meg, akib l így nemcsak Th. Mann, hanem akár egy Mussolini is kin het. A tanulmányíró saját felfogásában a humanizmus két összetev jét békíti ki: a Prohászka-féle finitizmust és a dantei örök vágyat a kultúra egészére. Poszler Györgynek, a kor irodalomtudósának a tanulmányai és cikkei er sítik, hogy Prohászka Lajos nemzetkarakterológiája: A vándor és a bujdosó a szellemtörténeti módszertan magas szintjén született. Filozófiai alapon mondja ki a német és magyar történelem és kultúra egymásra utaltságát. Magában hordozza a filozófiai típusteremtés akkor éppen korszer
legjobb lehet ségeit és
magában hordozza a magyar magány akkor is korszer tlen patinás közhelyeit. Ferdinandy
er sen
támaszkodik
a
korban
népszer
nemzetkarakterológiai tanításra,369 mely a nemzeti karaktert egyetlen, állandó vonással jellemzi. A német az örök, metafizikai vándor, keresi a lét titkait. A magyar az örök, finitista bujdosó, keresi az itt-lét határait. Ferdinandy sajátos módosítása, hogy a dinamizmus vonásának a meger sítését fenntartva is inkább a latinitás, de legfeljebb a még latinos goethei szellem hatása érvényesüljön a folyamatokban. Modern vándorról beszél és a görög-latin örökségre hívja fel az olvasó figyelmét. Az
si
impérium mítoszához az örök „hellenitás” és „romanitás” gondolatát társítja. Szerinte a német Goethe harmóniáért, szimmetrikus kiteljesedésért ment Itáliába. Ferdinándy csodálja Itáliát keresztény formanyelvéért,
369
PROHÁSZKA Lajos, Vándor és bujdosó, Minerva-könyvtár, 1936.
189
meg rzött pogányságáért és az sitál hagyományok miatt. A humanizmusba oltott koncepció elárulja benne az olasz ösztöndíjasként képzett történészt. Ha pusztán a két gondolatmenetet nézzük, felt nik, hogy Cs. Szabó (az 1939-ben már megjelentetett) Latin-Európa cím esszéjében kínosan vigyázott arra, hogy a birodalmi-hatalmi eszmét, a küldetéshitet és a szellemi kisugárzást elkülönítse, még ha az aktuális politikai-hatalmi kérdések eltakarása miatt írói bonyodalmakat is kellett vállalnia. Ferdinandy nem hátrál meg a politikai valóság el l: elfogadja Mussolini felfogását és azt állítja, hogy a kereszténység csak úgy válhatott el -ázsiai szektából világvallássá, hogy beházasodott a birodalmi gondolatba. Az északi emberr l szóló 2. részben, amelyet Ferdinandy saját jegyzete szerint eredetileg 1935-ben írt Palermóban és Rómában – még nincs nyoma a dinamizmushitnek. Petrarcáról van szó, aki az újkor Itáliáját az antik Rómával összeköti, majd az unita-mozgalmakat veszi sorra a szerz . Ideáltípusa itt is Goethe, aki a tökéletes polgár, mert teljes jómódban éli a tökéletes egoista életét. Az id vel jól bánik, és meg tudja rizni a játékosság és a der nagy adományát. Géniuszát fiatal korában félisteni g ggel szolgálja, élete végén pedig a fájdalmas emberi rezignációnak adja át magát. A dolgozat els részének kulcsfogalmát, a heroikus klasszikát két költ óriásban mutatja be Ferdinándy. Dante – a nagy magányos, aki önmagát tette a kozmosz értelemadó központjává, Goethe pedig a démonokat gúzsba köt
géniusz – itt már a fegyelmezett szenvedélyek
klasszicista reprezentánsa. Miután Cs. Szabó és Ferdinándy két elemzett írása min ségileg össze nem mérhet , s t az utóbbi pontos keltezési körülményeit, kés bbi sorsát (a megjelentetésig) sem ismerjük, csupán két különbségre utalok. Cs. Szabó „eklektikus” gondolatisága ellenére vonzóbb humanizmusképet kínál, mert sikeresebben védi ki a romlott kor ártalmas eszméit, hárítja el azok kísértéseit. Kettejük közül neki szélesebb a horizontja a latinitás megfogalmazásában, amely így is, úgy is szellemi, de Cs. Szabó esetében kevésbé egyív
szellemtörténeti konstrukcióban, mert nem hatja át az
190
egészet egységesen és zárja le más irányokban a gondolatmenetet. Neki a korokon átível
alapeszme inkább kérdéskörönként ad impulzusokat.
Mindenekel tt az esszé írói módszerének a megtalálásában, amikor a bergsoni intuicionizmussal rokon tendenciáival keveredve az átélés és a kifejezés magas szint
egységét hozza létre, miközben nyitva hagyja a
humanista latinitás felleléséhez a kisebb szövegegységeket. Ez a szövegszervez
er vé lazított/párolt tématartás feltétlenül esztétikai
nyereségnek könyvelhet el. Reflexióiban polemikus ellenfelének érezzük a materialista nézeteket, a marxi elméletet, de Cs. Szabó egyetlen sorában sem lép fel a világnézeti aktivitás jegyében, s t ebben kifejezetten távol, a babitsi alapokon áll. Miután számára is a m vészet szolgál az élet, s t a történelem megértésének az eszközéül, figyelme els sorban az alkotókra irányul. A m vészet nem veszíti el a specifikumát, az érzékiséget, az érzéki jelenlét igézetét, csak a gondolatmenet, az esszé alkalmisága halványítja helyenként az esztétikai hatást, illetve módosítja a szemléletet (pl. a tájköltészet értelmezésében, a latin és a francia formakultúra eltéréseiben, vagy az amerikai irodalom latinizálódásának a megítélésekor).
A Római muzsika születése A Római muzsika nagyszer könyv és komoly olvasmány. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az olvasó elé komoly követelményeket állító m . Hogy miként és miért, arról e fejezet második részében lesz b vebben szó. A Római muzsika másrészt olyan könyv a Cs. Szabó - életm ben, amelyr l szokatlanul sok érdekeset és újat lehet mondani. Pusztán a megszületésér l és a fogadtatásáról is. E látszólag filológiai aprólékossággal követett alakulástörténet e fejezet els része. Jeleket helyez el azon az ösvényen, amely a Római muzsika f témáját az életm korai szakaszához vezeti vissza végül, a fejezet harmadik részében. Egyúttal kísérletet téve egy írói motívum vagy inkább mítoszi
skép nyomvonalának a vázolására az
életm ben. Vagyis korántsem gondolható, hogy keletkezéstörténetet írunk:
191
de Cs. Szabó László úgy tesz, mint aki hagyományos regényszer elbeszéléshez készülve beleáll az írótól elvárt hagyományrendbe, és elkezd naplót olvasni, leveleket ír, nyomoz és kérdez, noha mindvégig lehet látni, mindez (halálosan komoly) alkotói játék arra, hogy közel tudjon kerülni a témájához, amelyet – maga árulja el – 1937/47 óta magában hordoz. Hogy bekerítse, el hozza a mélyb l és elbeszélhet vé tegye. Azt egyáltalán nem gondolhatom, hogy a fejezetben közölt magánlevelek megírásakor egyébre is gondolt volna az író, mint a könyv megírására. De azt igen, hogy folyamatos önmagát dokumentáló, reflektáló levélsorozata tudatosított benne lépéseket, el hozott közös emlékeket, hiszen a barát, a könyvben is felbukkanó „G.”hozzá tartozik a múlthoz – egyszóval a m személyességét, az író és emlék, író és tárgya távolságát szüntette meg. Bözsi is „medium,” és ebben az értelemben tökéletes Múzsa, mert vele együtt tehet személyessé minden. Abban a kivételezett helyzetben, amikor rendelkezésünkre áll az írói levelezés, még befogadás központú korunkban sem érdemes lemondani egy m bels keletkezéstörténetének az adalékairól. Annál is inkább, mert Papp Géza olaszországi fogorvos és Cs. Szabó László magyar író levelezése nem csupán két volt diáktárs szoros kapcsolatra épül
kommunikációja.370
Levelezésüknek azon fejezetei, amelyek az emigrációban született magyar irodalom, illetve a nyugati magyar irodalom nem ismert viszonyairól tudósítanak, egyenesen dokumentum érték ek. Papp szerénység
Géza
bizonyos
értelemben
irodalompártoló,
polgári
mecénás volt, aki Márai Sándorral, Lénárd Sándorral,
zeneszerz kkel és m vészekkel állt kapcsolatban, támogatta - befogadta a nehéz id kben Márai Sándort és Cs. Szabó Lászlót, anélkül, hogy valaha összeültette volna azokat, akiket nem lehetett. Házában terített asztal várta a magyarországi és erdélyi jeleseket, különösen, ha az Etruszk, vagyis Cs. Szabó László küldött fogadásukhoz ajánlólevelet. A jó nev 370
fogorvos
Papp Géza Cs. Szabó Lászlóval, Farkas Ferenccel és Samu Jánossal tagja volt a Kelet c. kéziratos diáklap szerkeszt ségének a Lónyay Gimnáziumban, 1920-21-ben. A második világháború el tt települt Olaszországba.
192
egyaránt beletartozott a Vásárhelyi Vera és Sz nyi Zsuzsa nevével pontszer en megjelölt két kultúrkörbe Rómában (Vatikáni Rádió és a Katolikus Szemle, illetve a Triznya - kocsma), de mindenekel tt kulturált, figyel és érdekl d olvasó, a legnagyobb kincs az emigrációban. Noha egy-egy Cs. Szabó-novellában felbukkan az alakja id r l id re (Délutáni el adás, A Hadnagy utca rejtelmei, Az utolsó vacsora), olyanfajta láthatatlan társszerz i szerepre valószín leg sohasem gondolt, mint amilyen a Római muzsikában jutott neki. 1968. március 4-én váratlanul agyvérzésben meghalt az író felesége, a barátoknak Bözsi (Ihring Erzsébet), akit Magyarországon a második világháború el tt már rádiót hallgatók egyszer en Gecs
Sándornéként ismertek mint a Rádió népszer
„szpíkerét.”Cs. Szabó László a Salzburgi temetésr l hazafelé úton írt levelében kéri diákkori testi-lelki barátját: „értesítsd a barátokat, nem nyomtattam gyászjelent t, B. halála nemzetközi gyász, de az én szívemben nem halt meg.” A kézzel írott levél groteszk tömörséggel hat. Igaz ugyan, hogy Bözsi hozzátartozói és barátai több országban szétszórtan élnek, és a férj íróként, rádiósként ismert lehet a szétszóródott magyarság minden államában, de van benne valami a rádiós iróniájából. Talán a Bözsiével közös múltból maradt cinkosságként, talán önmagára fordított kérdésként: mekkora és milyen „hír” is egy ember halála? Nyitott értelmezésemet a következ
hónapok igazolják. A hatvanas éveiben járó íróra az élettárs
hiánya és életének kínálkozó újrarendezése összeroppanással fenyeget traumaként hatott. Súlyos magánéleti válságát mégis legy rve, más gondjait sem említve jelenti öt hónap múlva barátjának: „Visszatért Bözsi. …Ihlet a szeretetével, tudni akarja, mit írok, munkára biztat. … Róma csodát tett, ti csodát tettetek: visszaadtátok Bözsit. Folyik az együttm ködés, csak olyat írok, amir l tudom, érdekli /érdekli s nem érdekelné!/ , amiben rejtve is ott van, az alakja vagy a kíváncsisága.”371 371
Magánlevél 1968.8.1. (A továbbiakban az eddig publikálatlan és tulajdonomban lev leveleket a lábjegyetekben keltezésük alapján sorolom be.)
193
Papp Géza tudatos érték rzésének köszönhet en a következ id szak s r levelezéséb l (Róma-London) végig rekonstruálható a könyv alakulástörténete, a barátnak szóló játékos betéteket is beleszámítva: „a magam gyönyör ségére írok egy könyvecskét római napjaimról”372; „Talán láttad, hogy megjelent fölfedez utunk a szabin hegyekben, A költ háza címen. Az Irodalmi Újság közölte. Fölveszem készül
kötetembe is, a
könyvnek a napokban találtam végleges címet: Római muzsika. Második felét a kétszeres római napló alkotja, az els rész elkészült, a második, ha Isten éltet, elkészül november végére. Azért beszélek róla, hogy el re figyelmeztesselek, szemérmetlen plágium áldozata vagy. Calvino s a szemét történetét egyszer en átemeltem a naplóba, egy-két helyen még a szavakat sem változtattam meg! Valódi, vérbeli lopás.”373 A plágium szokatlan értelmezését ismét kódolhatjuk a következ levélb l, de már további, mélyebb érintettség felé tart a téma; kulcsot kínál a múlthoz: „Szavamat álltam, láthatod, könyörtelenül kizsákmányolva levelet, adatot, mindent. Ennyi az irodalom, Gézám, - plágium. …Viszonyom Bözsi szellemével sok metamorfózison megy át…Életem alkonyán végre teljes borzalmában átértem az Orpheusz regét. Olyan mindegy hány éves volt Bözsi, - Euridiké volt. …Holnap lenne édesanyám születésnapja (az író édesanyja, akivel az utolsó évben nem találkozott, azonos évben halt meg Kolozsvárott), alakja mind jobban összemosódik Bözsi alakjával, kezdik fedni egymást. Valahogyan ezt is be akarom írni a könyvbe, sejtem is már, hogyan. … anyám vaskeze kell, az a gyermekkori vaskéz tart össze most is, máskülönben atomjaimra hullanék szét.”374 A könyv életszer
betétei, jelenetei meglep
aprólékossággal,
„filoszpontosággal” készülnek: „Édes Gézám, Hogyan hívták a helyet s a kocsmát Viterbo mellett, ahol olyan felségesen ettünk hármasban? Most írom a napló folytatását. Nagyon nehéz, nagy gyötrelem és nagy gyönyör ség. Rövid utóirat legutolsó levelemhez. D’Arrigót láttuk gáláns, 372
Magánlevél 1968.8.23. Magánlevél 1968.10.1. 374 Magánlevél 12.12.1968. 373
194
de korrekt és jótékony herceg, lovagias tengernagy, elegáns kamarás, békebeli bon viveur szerepében, - minek még?...Csak egy jelentéktelen naplójegyzetr l van szó, s mennyi zaklatás, abajgatás! Ebb l is láthassuk, elvtársak, mennyi fáradsággal jár a plagizáló irodalom.”375. Alakulnak
a
könyv
pontos
arányai,
fejezetei.
Különös
„megszállottságában” a zárófejezethez salzburgi temet látogatást készít el a szerz : „Képzeld, a leveledben említett szokás, il fedele Giuseppe is meg van írva, csúfondáros burleszk formájában, úgy, mint a nevek vagy a szemételhordás. Azért nem olvashattad az Irodalmi Újságban, mert a közölt rész még csak ne is a fele a fejezetnek: 14 oldal 35-b l. Megvan a második fejezet is, 45-re becsülöm piszkozatban, holnap kezdem el a harmadikat, az is körülbelül annyi lesz, a negyediket már csak Salzburgban tudom megírni. Az lesz a zárófejezet. S ott kezdem tisztázni is a könyvet. Megszállottan írom, soha semmi nem tartott ennyire a hatalmában. Lehet, hogy kiéget, nem bánom, ha olyan lesz, amilyennek szánom.…Gyakran álmodom róla amióta készül a könyv, vidámak vagyunk, jövünk, megyünk, - képzelheted ébredés után az els reggeli órákat….Megvan-e a Tücsökzene? Végre kijött, elragadó formában, megvan a könyvesboltomban. Írd meg, légy szíves, ez a könyv nem hiányozhatik a polcodról. Most pedig a könyv miatt újabb sürg s kéréssel zaklatlak. Láthattad, milyen hirtelen fordulók vannak az írásban, például gyászból a burleszkbe. 1. Mi volt az a bemondás, amit D’Arrigo Kornéltól idéztél?..2.Jól emlékszem-e, hogy valahol a Szent Pál bazilika táján lakik, azon is túl, nagyon „szerény” negyedben? 3. Túl van a nyolcvanon? 4. Jól emlékszem, hogy kishivatalnok valahol? 5. A családja. Egy gyereke van? S az mekkora? 6. Konzul volt-e Tel Avivban vagy csak konzulátusi tisztvisel ? Ne haragudj, hogy ilyen furi kérdésekkel zaklatlak, de „be kell dobnom” két nagyon komoly rész közé; az egyik – mellesleg szólva – az etruszkokról szól. ”376 375 376
Magánlevél 5.1.1969. Magánlevél, 3.2.1969.
195
Visszatekintve a fenti, terjedelmesebb levélrészletre két figyelemre méltó tényt vehetünk észre: Cs. Szabó legkedvesebb kortárs költ barátja, Szabó L rinc Tücsökzenéjét dicséri, újabb kiadását forgatja, és ajánlja barátja figyelmébe, esetleg a megajándékozására készül vele. Mellette továbbfut a „plágium”-téma, a könyv burleszkbetétjének a pontosítására. Mindkét észrevételt érdemes fejben tartanunk. Egyre több használható irodalmi-irodalomtörténeti érték
információ bukkan fel a következ
levelekben, amelyek a Római muzsika mélylélektanát és megjelenésének, valamint végleges változatának a körülményeit ugyancsak érintik: „Édes Gézám, A könyv nyers szövege kész, részben a tisztázat is. Borzasztóan meggyötört. A legvaskosabb könyv, amit eddig kiadtam idekint, jobban mondva ki szeretnék adni, mert még nincs rá együtt a pénz. Becslésünk szerint 300 oldal. „G.” elejét l végig vissza-visszatér a lapjain.”377 „Édes Gézám, Ma egy hete, június 14-én 305 oldalon postáztam a Római muzsika kéziratát. Azóta már a nyomdában van. Persze még nem szedik, arra még várhatunk. Molnár Jóskának el bb fedezetr l kell gondoskodnia. Ha minden jól, nagyon jól megy, jöv tavaszra lesz bel le könyv.
Remélem,
megérem.
…
Ott
született
nálatok,
földszinti
dolgozószobádban. A második hétt l kezdve jegyzetelni kezdtem egy hosszabb cikkre valót. Gondoltam, ráfér majd az Irodalmi Újság lát oldalára. Kinti életem legnagyobb vállalkozása lett bel le. Köszönettel érte els sorban nektek tartozom. Írás közben vissza-visszatértem a Gianicolora; az igazság az, hogy majdnem egy évig laktam nálatok – gondolatban.378 „Újság nincs, dolgozom a Római Muzsika b vítésén, mivel Jóska úgysem szedi. Csak az ég tudja, hogy fogja-e valaha”379 „Drága Gézám, …A kefelevonatot három heti, vakulásig tartó javítás után visszaküldtem. Hogy mikor lesz bel le könyv, nem tudom, könnyen lehet, hogy ez évben sem. Már nem érdekel. Írtam még egy zárórészt, az Októbervégi Tücsköt, abból láttál b részletet az I.Ú.-ban. /Az anyag jó felét/. Azóta megírtam az 377
Magánlevél,1969.márc.12. Magánlevél, 21.6.1969. 379 Magánlevél, 1969. nov.5. 378
196
utolsó hiányzó részt is, utunkat L’Aquiliába. Talán azt szeretem a legjobban. Éppen
írtam,
amikor
–
fantasztikus
telepátia!-megkaptam
Mária
levelez lapját S.Maria di Collemaggioról. Utiterveim nincsenek, nem tudok többé egyedül utazni.”380 Végül 1970 nyarán kijön Molnár József müncheni nyomdájából a várva várt kötet:” Édes Gézám, kaptam tíz példány Muzsikát, ötöt rögtön továbbadtam kint járó hazai íróknak (I. Gyuszié az egyik, más valaki viszi/, a másik ötb l az els , nektek dedikálva ezzel a levéllel együtt indul útjára. A többiekét
majd
Münchenben
szignálom.
A
könyv,
mint
tudod,
könyvtárszobád íróasztalán született. Ott készítettem az els jegyzeteket egy – cikknek. 1968 október elején fogtam bele s tavaly június elején már Münchenben volt a nyomdakész kézirat, az utolsó rész kivételével. Közben „full time” folyt a szolgálat a Rádióban. Nyilván traumában írtam. S valószín leg utolsó ilyen méret er feszítésem.”381 A tanúságra kiszólított utolsó levélrészlet bens séges adalékkal szolgál a könyv formátumának az alakulásához, a deklarált írói attit dhöz, de irodalomtörténeti érték megfontolásra is érdemes: „Édes jó Gézám, nem akartam jelentkezni, amíg nem tudtam mellékelni a kért fényképet. A negatívot magával vitte a túlvilágra Fricsay Feri. Azért tetettem a címlapra, mert egy halott jóbarát képe egy halott asszonyról…. Megrendülve köszönöm a gyönyör leveledet a Római Muzsikáról… Tudom, Te is örülsz a hírnek, a könyvb l ötven példány van Erdélyben s a posta kb. százat simán kézbesített a magyarországi címzetteknek. /Erdélybe nem postán jutottak be./ Körülbelül harminc-harmincöt levelet kaptam eddig, jó felét Pestr l; úgy látom: valamit, valami töredéket le tudtam törleszteni ebben a könyvben a holtig tartó hálából iránta. Transzban írtam, még a „tudós” részeket is, nem tudom, milyen, a leveledb l, a levelekb l látom, hogy nem méltatlan az emlékéhez.”382 380
Magánlevél, 1971. márc. 20. Magánlevél, 1970.szept.12. 382 Magánlevél, 1970.dec.11. 381
197
Van a Római muzsika kiadásának egy kiadásához kapcsolódó, küls története is. Szabó Zoltán vállalkozásának, a londoni Magyar Könyves Céhnek a programját mintegy folytatva -1963-tól a müncheni Aurora Kiadó vette magára a magyar nyelv könyvkiadás terheit Nyugat-Európában. A Kiadó az Új Látóhatár háttérintézményeként m ködött, a nyomdai tevékenységet Molnár József vezette. A lap termékeny és jó nev szerz i közül Cs. Szabó Lászlónak három fontos esszékötetét adták ki itt öt éven belül. 968-ban Illyés Gyula születésnapjához id zítve a Hunok nyugaton c. esszékötet kib vített változatát, az életm ben kiemelked nek tekinthet Római muzsikát 1970-ben, és az évfordulós megemlékezésnek szánt Pet fiék c. tanulmányfüzetet 1973-ban. A Római muzsika megjelenése a magyar irodalom felfutásának a korszakára, de meglehet sen nehéz gazdasági periódusra esett. A fennmaradt b séges levelezés szerint Cs. Szabó elhunyt feleségének a születésnapi dátumára tervezte a kötet megjelentetését, emlékállításként. A kiadói huzavona azonban felszínre hozta az emigrációs irodalom bels feszültségeit, ezúttal két érzékeny lelk és óriási írói becsvággyal megáldott londoni magyar író között. Határ Gy z
Amerikába készült (Cs. Szabó
helyett, aki visszamondta az utat), azért akart frissen megjelent kötettel383 nekiindulni
a
szereplésnek.
Határ
megvádolta
Cs.
Szabót,
hogy
ellenlábasként viselkedik, Cs. Szabó viszont a nyomdai id húzást nem tudta mire vélni. Minderr l b vebben az un. Hajszálhíd-vitából lehet tájékozódni, amely közvetlenül Cs. Szabó és Határ Gy z között folyt 69-70-ben. Az ügy a Római muzsika megjelenése után elsimult, mert Cs. Szabó László belátta, Molnár József „ugyan az idegekre megy a sirámaival”, de maga is tehetetlen volt az adott helyzetben. Perfekcióhoz szokott íróként ráadásul örömmel látja Molnárban, „briliáns nyomdam vész. Igen, m vész.”
383
HATÁR Gy z , Hajszálhíd (Versek versben rímek rigmusok költemények három évtized terméséb l), Budapest–Párizs–London. (Weöres Sándor útrabocsátójával.), München 1970. Aurora
198
Cs. Szabó Az utolsó vacsora c. novellája kapcsán írja mindezt (Papp Gézához,384 Tréfásan utal arra, hogy mégis mellékelt az egyetlen felfedezett bet hibához egy levelet, hátha m vei „kritikai kiadásában” tör dnek vele. Ezt az elejtett mondatot is érdemes elraktároznunk. A hetven éves író magánlevélben
elejtett
vágya
kizárólag
az
irodalom
halhatatlan
köztársaságában értelmezhet : akinek „kritikai kiadás”jár, az már apró, hibát kiigazító levelével is megmarad. 1970-ben tehát az írói-olvasói mérleg igen kedvez nek látszik Cs. Szabó László szemében: A Római muzsika kivitelezése jól sikerült, a könyvet a barátok dicsérik, a hazai pályatársak elismerik, s t Erdélybe is eljutott. A következ évben további lelki-szellemi meger sítés is érte az írót a kötetnek köszönhet en. 1971 februárjában Dr Gilberto Barnabei külügyminisztériumi értesítéséb l megtudta, hogy az olasz kultúráért végzett írói munkásságáért az Olasz Köztársaság Lovagjává nevezték ki. A megtisztel
cím, külügyi hivatalok burleszkbe ill
labdázásával jutott el végül az angol királyn alattvalójának számító magyar íróhoz (aki ezt a játékot folytatva élete utolsó születésnapján vendégeinek örömére kit zte egyetlen kitüntetését): „Cavaliére nell’Ordine „Al Merit della Republica Italiana”. Az irodalom saját, értékképz világában azonban nem a hivatalok rendezik, hanem a megszületett m vek foglalják el az ket megillet helyet. A levél, amelyben az író beszámol a kitüntetésr l a kezdeményezésben érintett római barátnak, e helyen további okokból kezelhet forrásként. Cs. Szabó a magyar(országi) irodalom el z
évi teljesítményét mérlegeli e
magánlevélben. Értékítélete szilárd, komolyan vitába száll laikus barátjával Mándy Iván és Süt András alulértékelése miatt. Az idézet Süt t illet része különösen fontos, közvetlenül fogja érinteni a Római muzsika helyének a kijelölését a dolgozatban: „Mándy könyveib l a Régi id k mozija és a Fabulya feleségei kit n . Rendkívül tehetséges s ama kevesekhez tartozik, aki tisztában vannak a maga határaival… Süt András esetében határozottan ellentmondok neked. Azt írod, hogy az „Anyám könny álmot ígér” tetszett, 384
1976. okt.13-án.
199
„ha nem is nagyigény könyv”.Bizony az. Nagyigény . S nem egyszer en jó könyv, hanem autentikus remekm . Egyetértek azokkal a kritikusokkal, akik szerint 1970-ben egész Magyarországon nem adtak ki ehhez mérhet m vet. Engem jó párszor megkönnyeztetett a szépsége és embersége.” Életre szóló barátság ide vagy oda, világos a helyzet: az emigrációban különben igényesnek számító Olvasónak kell ellentmondjon az Író, aki fél szemmel óhatatlanul a teljes magyar irodalmat mustrálja. Természetes írói magatartásra, és tudatos irodalomszemléletre vall, hogy viszonyítási pontokat keres önnön teljesítményéhez. Egy t r l fakad ez az ösztön a kifelé, az emigráció felé figyel
polgári, újholdas stb. írói
körökével: a korrekcióigény m ködteti. Karinthy Ferenc leveléb l idézhetnénk, milyen elismer
irigységgel dorgálta atyai barátját amiatt,
hogy a Római muzsikával már megint elírt valamit a hazaiak el l. Nem véletlen, hogy Cs. Szabó utolsó, a levél záró bekezdésére hagyott örömhíre
ehhez
a
kölcsönös
érdekl déshez
kapcsolódik: „ Magyarországon els
és
számon
tartáshoz
ízben most írtak hosszan kint
megjelent könyvemr l; a katolikus Vigiliában hat v. hét oldalon foglalkozik a Római muzsikával Rónay György a szerkeszt .” 385
A m szerkezete Rónay György korabeli kritikájával megérkeztünk a Római muzsikához, a m höz. A Vigilia „Az olvasó naplója” c. rovatában megjelent írás megtöri a jeget, és jelen id ben ír egy olyan m r l, amelynek szerz je lényegében ki volt iktatva a magyar irodalom folytonosságából. A szövegben található utalások és üzenetek kizárólag a m olvasóinak és az emigráció s a nyugati magyar irodalom ismer inek tárulnak fel teljességben. A kritikus szavainak a megfejtése el tt lássuk a m vet, teljes szövegével, az el zéklappal együtt.
385
Magánlevél, 1971.márc.20.
200
A kötet felépítése világos elvet követ, ezt még az olvasást megel z en elárulja a szerz : Három napló és három esszé, három id ben írva, a középs napló öt részes. De miért figyelmeztet erre a szerz , ha nincs vele szándéka? Feszes formát adott a kötetnek, noha emlékezése szerint az egészet transzban írta – ezt hangsúlyozná? Amikor a hármasságokat a fenti jelöléssel kiemeltük, nemcsak a dantei utalásrendbe lépünk be. Felfigyelhetünk a m vészetekben otthonos író konstrukciós játékára. A Római muzsika szellemi közegében nem kell különösebben bizonygatni, hogy miért. Az egymásra épül szövegtömbök felosztásában így azonnal leleplez dik a mondandóját biztos kézzel alakító és tudatosan formáló írásm vészt. Az els napló és az esszék tagolása 2:3, az esszék felosztása a második naplóhoz viszonyítva 3:5. Messze álljon t lünk az er ltetett küls érv, kizárólag a fejezetek, tételek játékát, a muzsika szólamainak alakítását látjuk szembeszök en tudatosnak.386 Hogy milyen messzebbre vezet sejtéshez ad okot a felépítés szigorú küls vizsgálata?A bevezet ben kijelentett hármas egység ugyanis – ezt olvastuk az el z fejezet idézett levélrészletében - az 1969-es harmadik naplóval teljesedett ki. Ennek egyszer magyarázata, hogy ez a rész kés bb született, abban az id szakban, amikor Cs. Szabó László türelmetlenül várakozott a könyv kiadására, ezért maradt ki tehát az el bb felfedezett számaránypárok játékából. De az nem véletlen, hogy végül ezek maradtak a legkedvesebb oldalak az író számára a könyvben. Már itt el revetjük, hogy a szerencsés zárlatnak ugyancsak van magyarázata a zenei jelleg szerkesztésben: mintha a legutolsó tételben a legszebb hangszer, az emberi hang venné át a f szólamot, miközben persze minden fontos hang visszahangzik a m b l finoman. Mi
történhetett?
A
lélek
vasfegyelmében
munkaszakasz után lecsendesedve, a szerz
írt
els
alkotói
az egész addigi szöveget
átmosta a lelkén, és megírta hozzá az Október végi tücsök cím naplórészt! Nyugodtan kimondhatjuk, hogy nagy veszteség érte volna a könyvet, ha 386
A számarányok az aranymetszést idézik.
201
Molnár József id ben, azaz a m szempontjából id el tt szerez pénzt, és hamarjában ki tudja nyomtatni a Római muzsikát. Minket leginkább a szövegszövés módja, a szövés „mintáiért” érdekelnek az arányok. Hiszen valójában a 2:3 –os napló-esszék tagolás egyharmad – kétharmados arányt fed oldalakban számolva, az esszék második naplótömb arány pedig majdnem ötszörös. A m faji kérdésben azonban nem feltétlenül a szerz é a végs szó, ezért a szerkesztés további, bels kérdéseit hátra hagyhatjuk.
Olvasói pozíciók Most, lássuk, miféle író mutatkozik be a könyv nyitóoldalán? Határozott írói utasítás és deklaráció szolgál az olvasáshoz a magyarországi kiadásban is cím nélkül hagyott legels lapon: „a másodikat és harmadikat /ti. naplót/ már regénynek szerkesztettem(B.K.)” Az olvasó „Magát rövidíti meg, és rossz szolgálatot tesz az író szándékának, ha másképp olvassa.” Az olvasás elvárásai tehát nem a regénynek írtam, hanem a szerkesztettem (B.K.) kifejezést használja, ahol súly esik így a regényfogalom problematikájára is, különösen, ha a cím második elemére tekintünk: (Római) muzsika. Nem történet tehát, ami következik, hanem valami más, ami vélhet en zeneszer en írja-olvastatja magát, feltétlenül a maga id beliségében. Hogy miféle zenei id beliséget várjunk – nyilván megfejtéséhez kell a szöveg végigolvasása. Az id beliségnek egyik, hagyományos aspektusára nyomatékosan utal a bevezet
az írások
keletkezésének a kronológiai sorrendjével, amelyet lehet ugyan mell zni, de esetünkben nem ajánlatos, hiszen esetleg olvasói hibákat követnénk el. Egy ilyen határozott írói vezetésre utaló el szó megállítja a modern olvasót: miféle könyv vár ránk? Hiszen Jósika Miklós óta felszabadító szerz i gyakorlat, hogy „a bévezetést és béfejezést bízvást olvasatlanul hagyhatja” a regényirodalomban járatosabb olvasó. A se írói el szóként, se ajánlásként nem címkézett szerz i eligazítás - áttekintés többszörösen érinti,
202
ha nem is tematizálja a m fajiság kérdését (regénynek szerkesztettem, naplóregény) és az író-olvasó viszonyt. Ehhez a hanghoz igazítva, a maga tárgyilagosságában ismerteti a m második fejezetének a vezérmotívumát, a gyászt. Nem tudhatjuk meg, ki a halott, akihez a záró rész éppúgy visszafordul, mint a naplóregény szerz jéhez. Azaz mégsem, van/lehet küls segítsége az olvasónak: maga a könyv mint tipográfiai eszközeivel is beszélni tudó alkotás. Abban az esetben, ha volt szerencséje az olvasónak olyan kötethez hozzájutnia, amelyik az els , 1970-es müncheni kiadásban készült, az Auróra Könyvkiadó nyomdájában.387 Emlékezzünk a korábban idézett levélrészletre: Fricsay Ferenc karmester kit n fényképér l van szó, amely a kötet borítójára került. Cs. Szabó László és felesége, Bözsi, amint egy pályaudvari felvételen búcsút intenek a fotográfusnak. A kötet hátsó lapján pedig az asszony szoborportréja látható. Az olvasás rendkívül egyszer m velete, hogy fogja az ember a könyvet, és nekiáll, ebben a pillanatban elakadhat, hiszen egy könyvnek a képanyaga
is
hiányosságaival
kontextusképz a
Magvet
eleme.
A
Könyvkiadó
magyarországi 1988-ban
a
kiadás hivatalos
irodalompolitika skizofrén és kompromisszumos álláspontját rögzítette: már beengedték, s t kiadták a Londonban él Cs. Szabó László m vét, de a könyv hiteles és kötelez kiadási adatok, fülszöveg nélkül jelent meg. Igaz, a küls (levehet , elhagyható) borítón szerepel, hogy a külföldön él szerz - ezt feltételezni lehet a bevezet londoni dátumáról – az egyetemes magyar irodalom egyik legm veltebb „literátora”(B.K.), a könyv pedig el ször 1970-ben jelent meg, és a második kiadás f hajtás az
emléke el tt (ezek
szerint 1988-ban már meghalt). Olyan nehézség, vagy zavaró hiány érzékelhet
tehát,
aminek
a
kiküszöbölésére
háttéradatokhoz,
irodalomtörténeti nyomozáshoz kellene folyamodnia a mai olvasónak. Ez a lépés természetesen nem kötelez , a m nek önmagában kell hatnia, csupán jelzem, hogy a tárgyalt szerz nél és kötetnél mégis többr l van szó. 387
A HMKK elektronikus weboldalán napjainkban már olvasható a könyv az eredeti h másolataként.
203
Hajnal László Gábor388 1996-ban megjelentetett írásának a második részében Molnár József müncheni nyomdászmesterrel, az Új Látóhatár c. folyóirat szerkeszt jével folytatott beszélgetésében fontos adatot közöl a Római muzsika eredeti kiadásának a forgalmazásáról. Molnár szerint a kötet „tíz év alatt is csak úgy fogyott el, hogy sokat elajándékoztam”. A Római muzsika az un. nyugati magyar irodalom fénykorában született, ahol Cs. Szabó László jelenléte nélkülözhetetlen, mondhatnánk, er tere van. Nem akadt ezer olvasója, leszámítva azt az egy-kétszáz kötetet, amely – mint láttuk a levelezésb l – eleve beszivárgott a magyarországi és határon túli olvasókhoz, nem volt nyolcszáz olvasója a diaszpórában? Akkor a szövegnek mégis, akár ma is – hiszen a könyv azért megmarad - a magyarországi olvasó lenne a célközönsége, aki akár tájékozottan, akár gyanútlanul, kíváncsiságból kézbe veszi a könyvet? Maradjunk azonban egy kikötés erejéig az 1970-es szituációnál! Amikor Rónay György olvassa a könyvet, pályatárs esszéíró, a Rómatisztel k/ismer k kis magyar szektájába tartozó „profi” olvas, és kritikáját a vasfüggönyön túlra küldi. Ma, a m megjelenése után 39 évvel egészen más olvasói pozíciót kell figyelembe vennünk. Megsz nt az ország bezártsága egyrészt, folytatódott viszont a m veltség „izomsorvadása” (Cs. Szabó), s t óriási fordulatokkal átalakult maga a m veltség szerkezete. E két elem kiiktatása megengedi, s t intencionálja, hogy a m veltséget természetes állapotában, az emberi egzisztencia alkotójaként értelmezzük: vágyakozóan fel ne értékeljük, de praktikus okokból se negligáljuk. Feltételezzük, hogy vannak és lesznek olyan kevesek, akik az európai m veltséget öt nyelven, nagyobb kultúrköreiben megmártózva tudják életelemükké tenni.
A m faggatása Hipotézisként megfogalmazott állításom ugyanis, hogy: 388
HAJNAL László Gábor: Virrasztani félelem nélkül. A nyugati magyar sajtó múltja jelene. 1-9. = Várhely. 2. 1996. 1. 60-70., 2. 67-77., 3. 86-97., 4.
204
•
Nem az er sen javasolt használati utasítás, mint inkább a m tudáshorizontja állít akadályt a Római muzsika olvasója elé.
•
A másik akadály a m faji megel zöttség milyensége és ennek viselkedése a m vel szemben az olvasói tapasztalatban. Lotmani értelemben véve, a könyvnek akkor (vagyis olyan olvasóval)
van esélye az olvasóval megosztható közös gy zelemre, ha legy zi annak korábbi
m vészi
tapasztalatait
és
sikeresen
er szakolja
rá
saját
világmodelljét, saját felfogását a valóság struktúrájáról. 389 •
Végül a m f témájához kínálkozik egy kérdés: képes-e rá a Római muzsika, hogy megkönnyeztessen a szépségével és emberségével? A kérdés fogalmazása nem tudományos igény , Cs. Szabó szavait
használtam, az
Füst Milán-i módon szabad magánesztétikájából. Többször
olvastam az író leveleiben olyan esetekben, amikor a róla el sem igen hihet legtöbbel, az érzelmi hatással, a letaglózottság elemi érzésével támasztotta alá esztétikai ítéletét. Lássuk a m tudáshorizontját! A Római muzsikában található irodalmitörténelmi- m vel déstörténeti és m vészeti ismeretanyag hatalmas. Megkockáztatjuk, hogy meghaladja azt a nagyságrendet, amit akár az esszé, akár a regény akár a napló m fajának követelményei szerint hordozni képes. Természetesen nem Cs. Szabó-i értelemben. Az írói perfekcióigény nem sz nik, ez a motorja a szüntelen újraírásnak, -fogalmazásnak: a könyvet követ filológusi-tudósi alapossággal készített „Jegyzetek” szolgáltatnak az állításhoz er s bizonyítékot. Vegyük „A varázsló pápa” cím
(89-129.o.) esszé-tanulmányt! Az
egyik leginkább kidolgozott téma ez a könyvben, hiszen három korábbi esszében foglalkozott vele az író az ötvenes évek végét l kezd d en. 1958ban az Irodalmi Újságban, 1960-ban a Katolikus Szemlében, majd az Új Látóhatárban adta közre a változatait, s t 1969. december 16-án II. Szilveszter pápa, Róma és a magyar korona küldése címmel a Szepsi Csombor Kör közönsége el tt él szóban is formált a többszörösen 389
J.M. LOTMAN: Szöveg, modell, típus, Gondolat Kiadó, Budapest, 1973.
205
átdolgozott szövegen, amelynek így kipróbált és a jegyzetben véglegesnek tekintett változatát a legutolsó korrigálás alkalmával mégis felülírta: „Tanulmányom lezárása után jelent meg Bogyay T.: Problémák Szent István és koronája körül, Új Látóhatár, 1970. 2. és Hinz, B. támadása a német nacionalista m vészettörténet mítoszgyártói ellen…”390 Ez az attit d nem annyira írói, mint inkább a tudósé vagy a m vel déstörténészé. Hiszen az esszé kiforrott, mi igazolná az újraírás kényszerét? És kell-e még tovább csiszolni az ékkövet? De van egy másféle bels
parancs, hogy ti. nem
létezik teljes, kimerít tudás, és mindig jöhet valaki, aki hozzátesz az eddigi kutatásokhoz. A tudós humanista alapállása van ebben a világhoz, nem mindig a XX. századi esszéíróé. Ahogyan fentebb jeleztem, a majdnem negyven oldalas „esszé”, ezért mondható inkább tanulmány-esszének. A szöveg hét tételb l áll. (Csupa mitikus szám alakítja a könyv arányait). Végigvezet a Róma-eszményb l a Karoling-újjászületés felé apokaliptikus dúlásokon át botladozó keresztény átalakulás korán; megismerteti velünk a fiatal III. Ottót; a néhai Gerbertnek, a kés bbi pápának e részen belül is kiemelhet , remek mini-esszét szán hét oldalon, majd a pápaságba csöppent humanista és Ottó rövid, ökumenikus igény összjátékáról ír, külön részben Ottó császári terveir l. Ha Gerbertben a humanistát látja, a császárt ugyancsak Szerb Antalhoz és a szellemtörténethez ill
jelz vel „telivér
romantikusnak” mondja. Amikor az olvasóra gondol, viszonyítási pontja már nem a történelem, hanem az irodalom: Róma úgy eresztette szabadjára a népeket, mint Babits versében az Isten elbocsátott, de aranyos nyakörvvel megjelölt vadat; a mindenkori koronázóvárosban pedig a Biblia szavaival teremt atmoszférát a fölkenés nagy gesztusához: Szólt vala az Úr…stb. Van egy legenda-betét az esszében II. Szilveszterr l: sodró lendület szöveg, egyedül stílusáért megérdemeli, hogy idézzük egy szükséges kitér t követ en. A legendaképz
bevezet
különben el hív egy egészen különös
motívumot a Cs. Szabó életm egészen távoli pontjairól. Már az 1920-ban 390
Cs. Szabó László: Római muzsika, Bp., Magvet , 1988, 344.
206
sokszorosítva terjesztett, Kelet391 cím
kéziratos diáklapban felt nt,
mennyire vonzódik a kamasz Szabó László Oscar Wilde-hoz, akinek legels tanulmányát szenteli. Wilde esztétikájából azt emeli ki, hogy m vében nincsenek korlátok, közös vonások, nincsenek közös motívumok ,,a szép elérésére százféle úton indul el, …hogy százféle pontból indulva ki a szépet, az eszményi szépet örökítse meg”. Az angol esztetizmus e jellegzetes képvisel je a nemzedék más tagjára is felszabadítóan hatott (Szerb Antal), de találhatunk még valamit, amit e zsengék óta meg rzött a Cs. Szabó - i esszéírói játékosság. Ez pedig nem más, mint az él
szobor/szobrok
legendája. A Keletben szerepel egy novella-zsenge is, Szent Pachomius címen. Különös történet. Egy városvéd
szent agyoncsókolt szobra esik
benne áldozatul a hálátlanságában feldühödött tömeg rablóösztöneinek, és a tettre nincs se mentség, se magyarázat. A megjelenített morális tartalom a maga képletszer ségében elég vérszegény: a talapzaton álló „érz ” szobor, szemben az érzéketlenséggel, durva bosszúval. Ami a csodatév szenthez mégis fest valamiféle hátteret, az a középkori városka – akkor még nagy igyekezettel leírt - képe. A „beszél szobor” legendaképz írói fikcióját Cs. Szabó László sikeres els nagyobb könyvében, a Doveri átkelésben ismétli meg nem is egyszer, 1936-ban. Szobortalapzatról elevenít és szólaltat meg múltbeli alakokat, akik e nem irodalmi szövegben még némiképpen nyomatékot tudnak adni a fiatal szerz szavainak, prognózisainak egy-egy gazdasági vagy politikai okfejtés lezárásaként. Ezt az illusztratív módszert, amely még a közgazdasági szakrecenzensnek sem nyerte el a tetszését, hamarosan felszámolta az esszéírói - írói gyakorlat. Sem a novellákban, sem az útirajzokban nem volt szükség már a tételesen kimondott igazság direkt megszólaltatására,
az
esszékben
pedig
csak
„oldalazva”
szabad
megközelíteni a témát – vallotta az író harmincas éveiben. A Római muzsika alább olvasható bekezdésében tökéletesen a helyén van a narráció minden eleme: a közvetlenül megel z 391
eszmetörténeti
Korábban említett kéziratos diáklap a Lónyay Gimnáziumban, 1920-21-ben.
207
esszéb l átköt mondattól az ízig-vérig középkorias történeten át (ami ismét tartalmaz kulturális elemeket) a valóságba visszarendez mondatig. Még a korábbi Vergilius- és Horatius esszékt l is vezet halvány szivárványhíd a Gerbert-fejezet záró oldalához: a „mire vezet pogány költ k társasága”szakasszal: „Sercegni kezdett jámbor szerzetesek kezében a lúdtoll, intelmül, hogy mire vezet pogány költ k társasága s az ördögi paktum. Volt neki egy beszél
szobra, attól sok titkot megtudott, de haláláról már becsapta,
hamisat jövendölt. Elhitette vele, hogy csak akkor hal meg, ha bemegy Jeruzsálembe. Akármilyen ravasz volt a pápa, beleesett a csapdába, élt nagy vígan a boszorkányos könyveinek, amíg egy napon mise közben rosszul lett. Akkor rémült rá, hogy a római nagytemplomot a jeruzsálemi Szent Keresztr l nevezték el, Santa Croce in Gerusalemme a neve. Sietve meggyónt, és méltó önbüntetésül elrendelte, négyfelé vágott testét kössék tüzes paripákhoz, s ott hantolják el, ahol megállnak. A lovak, égi kegyelem jeléül, hamar megtorpantak, már a közeli Lateránnál. Ámde a halálban nincs nyugvása; valahányszor haldoklik egy pápa, verejtékezni kezd a sírk , és borzalmas csontzörgés hallatszik mögüle. Így a legenda.” Az olvasó megkapta a maga meséjét, de az író most már nem ereszti el: megírja a pápa (Aurillaci Gerbert)„költözését” (exitusát) szürrealisztikusan egymáshoz illesztett képekben, és ezek közé rejti a játékot a morális tanulsággal: „Valamelyikük talán épp most mondja legjobb diákjának, reimsi diákéveire emlékezve: Isten után mindent Aurillaci Gerbertnek köszönhetek”. Figyeljünk jól, még nem értük el az egyetlen oldalnyi terjedelmet az idézettel, és még mindig van egy újabb írói fordulat, unikális m vel dés-történeti és magyar információ- poénként stilizálva: „Csöndes a lateráni sír, fölötte a latin feliratú, domborm ves emléktáblát Fraknói Vilmos, a nagynev magyar f pap és történetíró vésette 1909-ben. A k már nem verejtékezik, de megmaradt a hagyományos neve, pietra sudante.”392
392
i.m.118.
208
A tömörség mesteri, a szöveg s r sége már nem fokozható. De lezárulhat-e a nagyszer téma morális üzenet nélkül Babits tanítványánál? A pápa-esszé szövegének utolsó két tétele a romlás szomorúságával hat, de a kijózanodás mégis eszményt meg rz -visszaépít dramaturgiájára hangol: „haláluk után császár és pápa sohasem fogja egyetért hatalommal igazgatni keresztény népek birodalmi nemzetközösségét (hogy mai terminológiával éljek), a Sas és Bárány jegyében.” Fölsérti az olvasó fülét a többféle nyelvi regiszterben fogalmazott mondat, hogy a disszonanciával felébresztett figyelembe ültesse a bibliai utalást. Kizökkentés és emlékeztetés, rögzítés archetipikus mélységb l el hívott szimbólumokkal: mesterfokú esszéírói fogás. Ahogyan a klasszikus novellában van poén, úgy van múltat hordozó m tárgy a Cs. Szabó-esszében; e fejezet végén a Bambergi Lovas rejtélyes szobra ilyen poén-képz m tárgy. Az olvasó megint vissza tudja keresni a magyar
szálakat,
üzenetével
egyetemes
európai
igazságot
lehet
kimondani:„Az eszme és a múlt köti hozzánk, nem valamelyik legendás vagy történelmi név.”393 Németh László már az írópálya derekán úgy fogalmazott: err l a jellegzetes Cs. Szabó -i lírai zárlatról: „a remeklési kényszer csattanói alatt ott bolyong a líra”. Ebben a m ben azonban a líra tematizálva is megjelenik, mint élet és irodalom, s t élet és birodalom nagy kérdése, az alkotóé, amire legnagyobb s örök mintáink: Vergilius és Horatius. Az esszé azonban itt sem zárja be saját idejébe az alkotókat és alkotásokat: a fejezetbe beemelt idézetgy jtemény és költ i utalásrendszer, beleértve a latinitás magyar fordításirodalmát,a Rómához és a római birodalomhoz kapcsolódó lírát napjainkig szórja szét az európai és magyar kultúrában. Ugyanakkor Vergilius és Horatius szinte a filológusi pontosságú részletekig van jelen a történetként is elmondható esszérészletekben. A pápaság történetének a II. Szilveszter korát magában foglaló szakasza kiemelten szerepel a könyvben, a valaha volt Gerbert aprólékosan megrajzolt alakjával, II. Ottó politikájával, – err l már esett szó. A Róma 393
i.m.125.
209
romban els része - a kötet központi esszéje - összefoglalás az etruszkokról, a görögösség párhuzamaival. A birodalmi múltat széthordó és tovább rz Rómáról írt fejezet id ben is hatalmas kiterjedés anyagot mozgat, mert minden nagy Róma-barát író-költ felbukkan benne: a „vedutákat” Dickens festi, párhuzammal Shakespeare szolgál és a történetírók névsora a lehet ség határáig teljes, és – miként a többször idézett Madách m vében – végül színre lép a Pál apostol. Az egyetlen fikcióra szerkesztett rész, „A levélváltás” fejezete sem Mikes Kelemen-i csevegés: a beleoltott ismeretanyag a történelmi szerepl k miatt eleve adott, szellemi mozgásterük megszabja a figurájukat (Plutarchos, J.Flavius, Lukács evangelista, Szent Pál). Nem véletlenül reklámozza ezzel és a m valódi természetével szemben az Auróra kiadó fülszövege színvonalas útikönyvként a Római muzsikát: szeretné hangsúlyozni a m hasznosságát, használhatóságát, „elérhet ségét” az olvasó számára. Igyekszik feloldani az olvasó félelmét, elhárítani az akadályokat: „Ez a könyv nemcsak az esszéíró életm vének reprezentatív tükre. Egyúttal poggyászba, kézitáskába, hátizsákba való, nélkülözhetetlen útitárs is: Vigye magával mindenki, aki a szokványos, száraz kalauzok helyett szenvedélyes átéléssel, igazán el akar merülni Róma let nt emlékeibe, lüktet mai életébe és örök szimbólumaiba. Olvassa az úton s vegye el
ismét otthon, Róma után.” A szövegben foglalt állítás már
önmagában gyanús: hogyan lehet szenvedélyes útikalauz egyben, ami az esszéíró életm vének reprezentatív tükre? Sehogy. Cs. Szabó m ve nem az útikönyvekkel, hanem a két háború között divatos útirajz és az útirajz-esszé m fajjal tart rokonságot. Nem praktikus, hanem egyszerre líraian könnyed és filozofikusan mély és tovább alakított változata egy hajdan közkedvelt esszétípusnak. Ez, mint a téma centrumába tartozó kérdés, további átgondolást és visszavezetést kívánna a m és az életm más rétegeihez.
Cs. Szabó Orpheuszáról
210
A klasszikus német kultúrából eszmél ifjúkor végén Bécs volt Cs. Szabó latinságának az els
pillére. A német nyelvbe és kultúrába beleszületett
fiatalembert ez a város és az osztrák kultúra vezette rá az igazi lélek- és szellemhazába vezet
ösvényre: „Sokáig azt hittem, Észak és Dél
Goethében és a német zene nagy mozarti korszakában egyesült, isteni villámfénynél. Természetesen, zenekíséret mellett, úgy, ahogyan Gluck szerette: jelenlév n, de semmi esetre sem zavarva a drámát, és az utolsó felvonásban mesei happy endinggel szabadult a Hádészból Eurüdiké.”394. Az írópályára a tudomány fel l oldalazó fiatalember tisztában volt vele, hogy különös alkat: „Mohó az öt érzéke, de szoros rés a lelke: nem engedi át azokat az indulatokat, amelyek embertársaival egyesítették.”395 Egy 1931es salzburgi Orpheusz és Eurüdiké el adáson azonban rátalált és megérintette a mítosz. Heves zokogásban tört fel bel le a vágy, hogy azonosuljon a szenvedéllyel, hiszen ezen srege igazolta a sors, a végzet mindenekfelett álló hatalmát. Az eddig kikerekített történet – az önmagán meghatódó meghatottság – már-már súrolja az esztétikai giccs határát, de nem emiatt idéztük. Téli utazás cím
könyvében az író egyébként is
elszámol fiatal kori tévhiteivel: „Húsz-huszonöt éves fejjel /…/ Hittem a zene hatalmában, azt hittem, két millió bécsi osztozik Gluck, Haydn, Mozart,
Beethoven,
stb.
lelkén.
Ezért
akartam
megtenni
Európa
székhelyének./…/ Ma már abban sem hiszek, hogy az osztrákok összeházasították a germán és latin lelküket.”396 Amikor az említett élmény hatalmába kerítette Cs. Szabót, a fiatal író még csak figyelte és tanulmányozta magán a XIX. századtól örökölt – és ezért nemzedéki dölyffel elutasított, de valójában soha meg nem szelídített szenvedélyt. A mítoszi mélységnek a megtapasztalását pedig anekdota397 394
CS. SZABÓ, Harminc esztend , I (A német m veltségr l);II A képtár és a tópart, 1943, márc. 15. 395 U , i.m. 396 CS. SZABÓ László, Téli utazás, Látóhatár, München, 1956. 397 „Bertoni Antaxerxesének római el adásán a muzsika váratlanul elnémult. Az Istenért, mi baj? szólt a megrémült énekes a zenészekhez. Sírunk! Felelték azok. /Régi olasz anekdota/”: Orpheus és Eurüdike: Apai örökség, Franklin, 1936.
211
voltában is mottóként, tehát afféle el re hozott reklámszövegként kínálta az Orpheus és Eurüdiké cím elé kiszegezve, megel zve az elbeszélést. Az életm
ismeretében látható csupán, hogy nem annyira a
szenvedély, mint inkább halál és halhatatlanság, vagy másként: az emberi létezés kereteként megadatott és a folyamatos vagy örök Id
talánya
indította Orpheusz nyomába Cs. Szabó Lászlót. Már az els Ady-el adásain felt nik, mennyire izgatta Ady haláltudata. A minden titkok magyar költ jében ismert korának Orpheuszára, akinek egyetemességét két nagy haláltudat keresztez déséb l eredeztette. Az esend bb, az egyéni haláltudat szinte az emberfeletti életer árnyékaként vetül ki; a néphalál azonban mármár úgy kíséri és kísérti a fátumos költ t, mint Orpheuszát Eurüdiké. A harmincéves Cs. Szabó úgy látta, Ady attól kezdve fordulhatott teljes er vel a néphalál látomásával szembe, amikor egyéni viszonya az elmúlással már kiengesztel dött a protestantizmusban. Ady tehát – mint minden igazi Orpheusz – csak a dalt hozta fel odalentr l. De mi mást lehetne ellene szegezni a Halálnak? A romantikától lassan szabadulva Cs. Szabó újra meg újra átvilágította halandóság és halhatatlanság, alkotás és élet párkérdéseit. Igyekezett megmaradni az esszéíróként kipróbált racionalizmus keretei között, mert nem kívánt sem a dantei pokoljáróknak, sem a bergsoni-freudi tudattal terhelt mítoszkeres knek a harmincas években már terjed szektájába tartozni. A birkózás a halállal Cs. Szabó számára egyre inkább az id vel viaskodás metaforája lett. Ezt írta meg a Három költ Byron-ShalleyKeats-portréjában végül szinte képletszer en. A m vész, így Orpheusz is annyiszor hal meg, ahányszor elfelejtik. De minden valaha volt Orpheuszból lehet dantei olvasó hívó szavára Vergilius – valahogy így gondolja a férfikor elején az író. A három romantikus költ versantológiája ürügyén írt esszéje lényegében az utolsó nagy f hajtás volt a romantika el tt, mondhatjuk, már-már korszakhatár az alkotói szemléletben. A démonokkal küzd angyali költ képzete azonban a legkés bbi, már régen romantika-mentes karakterrajzokban is ott kísért az
212
életm ben. A Görögökr l címen egybefogott esszéfüzér oldalain, az 1980as évek elején felvillan két remek portré: Cocteau:„A csapongó, egocentrikus komédiás hatásvadászat közben felismert halálvágyunk sugalmazó szerepét az alkotásban, azt is tudta, hogy a végzet mindig er sebb, mint a legbölcsebb el relátás vagy óvatosság, s a szepl tlen világ után sóvárgó fiatal költ olyan, mint egy öngyilkosságra ítélt angyal: nincs keresnivalója a földön. Valószín leg helyes szimattal Orpheusz fajára ismert volna a húszéves Pilinszky Jánosban.”398 Így vetül rá a keresztény Bárány isten-emberi alakja Orpheuszra, a rendkívüli hatását a szelídség igézetéb l fakasztó titánra. Cs. Szabó Lászlót egyaránt leny gözi a teljességgel emberi mélységeiben értelmezhet és az isteni, s t a megváltás értelmében vett példa. Úgy látszik, mintha az mentes
Orpheuszának, mint pszichologizálástól
stípusnak,az volna a m vészi ismertet jegye, hogy dionüszoszi
méret szenvedélyéhez mégiscsak Apollótól kapta a lantot. A mítosz e biedermeierre ráhúzott és szecessziós hangulatoktól elhomályosított
változataiban
egyszer en
csak
Történetjelleg , szerepl i szenvedélyes vagy vétkez
élettitok
volt.
h sök: emberek.
Amikor a 30-as években Cs. Szabó a süveges k szentek és az akrobatikus angyalok varázsából a Hold magasabb és az Alvilág feneketlen vonzásába került, osztrák és bajor fafaragók voltak Gluck zenéjének a díszlettervez i. A szorongó képzeletben újraélt mítosz azonban egyre mélyebb értelmet nyert a férfiélet fordulóiban. Az Orpheusz és Eurüdiké c. novella már úgy helyezkedik el az els válogatott kötetben, az Apai örökségben, mint egy karakterisztikus cezúra valamely versben. Különössége még, hogy a költészet és a zene b völete ezúttal – és éppen ennél a témánál! - társadalmi töltés írást inspirált. Egy fiatal házaspár – Eszter és János – történetéb l nem csupán a magánélet, a közös boldogság cs djét, hanem az új középosztály gyengeségét, „készületlenségét” is kiolvashatjuk. János hivatalnok; sz khatárú életéb l szeretne nyárspolgári szolidsággal kitörni az els páros külföldi út idejére. 398
CS. SZABÓ, Görögökr l, Bp., Európa, 1986, 274.
213
Szép vörös hajú felesége könnyedebb és impulzívabb lélek,
többet várna,
képzeletét eleve nem köti gúzsba az otthoni létharcok rossz emléke. Ám még miel tt bármi történne, felt nik a házaspár közös démona a férj ifjúkori barátjának a képében. Karolini Bálint a szabadság megrészegít illúziójával jár-kel a világban, nagyzol és hódít, árusítja nagyszabású alkotmányterveit, akár egy utópikus mesében. Eszter meg-megtántorodik ett l a casanovai csábítótól, de fél és védekezik, mert sejti, hogy lázadás és halálvágy nélkül él
férjének a zsellérszorongása különb gyávaság, mint a nemzetközi
szélhámos lakájg gje. A mese egészen „Szerb Antal - os”. A szerelem azonban nem csupán társas magány, bármilyen kulturált is legyen. A szorongó férj, a hasadt lelk férfih s a közép-európai ember rossz lelkiállapotától szenved, az asszony viszont a boldogsághiánytól. Eurüdiké-Eszter Orpheuszáért kiált. És ekkor döbbenünk rá, hogy a novellában a heroikus szerep a mítoszi életérzést l áthatott Eszterre van szabva: le kell csalnia Jánosát a felfokozott képzelet és a beleérzések, a szenvedélyek világába. Eszter más helyzetben akár Múzsa is lehetne persze, de itt, Orpheusza nélkül csupán egy asszony, aki elszánja magát, hogy percekre alámerüljön a férfi si világába. A novella érezhet en egészen mély, személyes élményb l fakad – ez férfi és n igen finoman megjelenített si párharcának ábrázolásából érzik. Van azonban egy filozofikusabb rétege, amely halhatatlanság és halandóság tragikumát vetíti rá a polgári életmódra, és legvégül van és él és hat a mítosz a maga érvényességében. A történet inkább Eurüdikér l szól, mert így lehetett elmondani mindazt, amit l Cs. Szabót egész életében visszatartotta a szemérem. Eszter, a vonzó asszony ráébred, hogy a test vágyaitól szabadulva találhatja meg a lelket, s így veheti le a bilincseit. Felt n , hogy milyen sokat foglalkozott Cs. Szabó László a halállal. A legkorábbi elbeszélésekben már kritikusai megérezték ezt a finom halálkultuszt, amelyr l kés bb maga a szerz
is meger síti az olvasót
esszéiben. Amikor korai novellah seiben önnön poklát kutatja, láthatóan valamiféle erkölcsi indíttatású és racionalizált hit vezérli. De még sem
214
létélményekb l, sem formáló erej irodalmi hatásokból nem szerzett elég útravalót ahhoz, hogy másféle elszánással induljon az orpheuszi ösvényre. Évekig sodorja magával a legtisztább mulandóság, például a politika. A lélekben azonban már beágyazódott a Thomas Mann -i példa, mely a XX. századi emberben, kiváltképpen a m vészben egyszerre pillantja meg a mitikus és a lélektani éhséget. Bergson és Freud egy irányban, ugyanoda tartanak. Újhumanista literátor követ ik, az írók azonban nem csupán visszakerestek a múltba, nem pusztán a múltat mint saját mélyebb, id be ágyazott ember voltukat akarták birtokba venni, megélni, hanem saját vagy mások
közösségi
múltját,
a
kultúrát.
Cs.
Szabót
e
humanisták
gyülekezetében a fenti mitosziság szellemében írt, megelevenít
erej
m vel dés- és m vészettörténeti esszéi képviselik els sorban. Ezek valóban afféle orpheuszi dalok. Többségük abból a sorshelyzetb l született, amikor az emigrációba kivetett író megkapta az élett l a legnagyobb ajándékot: a függetlenséget. Írói-m vészi vállalkozásai ekkortól számítva igazán tudatosak. Cs. Szabó az ötvenes évek végét l útnak indulva háromszor járt Görögföldön, hogy az ókori Hellasz emlékeit, élményeit szül földjükön újraélhesse. Meg akarta tapasztalni a mítoszok „olyan amilyenségét” – ahogy azt ókortudós barátja, a kiváló Kerényi Károly399 követelménnyé tette, vagyis mindhárom szinten: tudásból-ismeretb l, a hely szellemét keresve-átélve: tapasztalatból és m alkotásokban, képekben ismételve, egybef zve. A Halfej pásztorbot cím kötetben, vagy a Görögökr l írt kései esszéfüzérb l láthatjuk, mennyire egyszer mozdulatokkal hántotta le az író a mítoszok világáról a fölösleges okoskodást és misztikát, hogy a legtermészetesebb földi megjelenésükben idézze fel ket. A megelevenedett múlt fogadja be a ma él t ezekben a könyvekben. Pontosan azzal az ellenállhatatlan örvényvonzással, mely a Római muzsikában magához rántja 399
CS. SZABÓ, Kerényi Károly arcképe. [1961] = Kerényi Károly és a humanizmus. [Zürich, 1978] Svájci Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre. 94. l.
215
és fel-felmutatja a kötet titkos h sn jét, Cs. Szabó László elsiratott feleségét, aki azért léphet oly könnyedén elénk bármelyik utcafordulóban. „A rege jó korán a fiatal Orpheusz sorsát vetítette alkonyomra. Hiszen e rege éppen azért rege, hogy az id k végezetéig megtörténjék eredeti h seivel s ugyanakkor velünk is, halovány másukkal, függetlenül az hervadás nélküli létükt l s attól, amely éveinket végzetesen fogyasztja. Egy elveszett kedves
szül
hajjal, túl a hatvanon is a fiatalon távozó
Eurüdiké bennünk, egy napra, egy órára, legalább egy percnél is rövidebb összemosolygásra s a köszön
szóra, arra az elmaradt, igazi köszönetre
visszaperelnénk.” Itt van az Orpheusz-mítosz utolsó állomása, igazi kiteljesülése a pályán. Cs. Szabó visszatalált az örök költ szerepbe, mert az öregkor bölcsességében már nem a halandóság, hanem a magány riadalma emészti. S megszületik az emlékállító, a feledésb l kiváltó ének és vallomás: a Római muzsika. Az öreg költ és az örök város visszapereli a nemlétt l titkos fejedelemasszonyát. De úgy is mondhatnánk: Eurüdiké el hívja a maga Orpheuszát. Az írás tehát megelevenít és életben tartja azt is, aki írja, és azt is, akit írnak. A mítoszig megfakuló fókusz visszahelyez a mindenkori él k állapotába és kiemeli az elveszett kedves alakját a láthatatlanok világából. De feloldja még az emigránslét szorongásait is, hiszen az egyéni életsors tragédiáját újra meg újraélni, elviselni így bárhol megadatik. Mint ahogyan a varázslatot, a mítosz csodatételét magyar íróként, magyar nyelven bárhonnan, a diaszpóra bármely pontjáról fel lehet mutatni, és aki belekerül az írás b völetében, onnan kezdve éppúgy láthatja a szivárványt, mint a szerz : „Nagyon hallgat a tenger, ha hallgat. Meddig állhattam a korlátnak d lve? Egyszer csak szivárványív , óriási sáv jelent meg az égen… Mi ez a látomás? ….Életem egyetlen látomása volt, hogy végre megértsem a páratlan, mély részvétet és tragikus életérzést Homéroszban.400”
400
CS. SZABÓ László, Görögökr l, Bp., Európa, 1986, 77.
216
Ha
vissza
tudunk
hajolni
a
Latin-Európa
els
nagy
esszévállalkozásához, emlékezni fogunk, hogy mekkora szellemi, esszéírói er feszítést fektetett abba az író, hogy az 1938-as Augustus-kiállítást végigharsogó
birodalmi-hatalmi
gondolatot
távol
tartsa
saját
interpretációjától. Görög és latin m veltségének igazi és er szakmentes egyesítését esszé- és naplóregénye, a Római muzsika hajtotta végre 1970ben: a valóság írói expanziója itt megtalálta a valóban meghódítható területeket: „A görög irodalom volt minden tartomány közül a legnagyobb, amit Róma valaha is a birodalomhoz csatolt.”401 De az egyetemes mondandó mindezeken túl nyílik meg az életm
valamennyi rétegét
egybeolvasó befogadónak. Az 1940 szén írt Erdély cím esszé els fejezetében olvasható: „Sohasem féltem, a házsongárdi temet t l nem lehet félni, olyan szép, mint a boldogok mezeje, ahol Orpheusz viszontlátta Eurüdikét”. Egy 1975-ben készült interjú részlete egy mozzanattal továbbírja és magyarázza a mítoszi vonatkozásokat:„Azt hiszem, hogy én az els
tizenhárom kolozsvári
évemnek vagyok az adósa holtig. Ez volt számomra a Boldogok Szigete. A szó legszorosabb értelmében az elíziumi mez k. Úgy, ahogy Gluck Orpheuszában megtalálod, a végtelen furulyaszó az elíziumi mez kön. Ez Kolozsvár. Mindent onnan hozok, az az érzésem, mindent onnan hozok…”402A mítosz, mint a fény fókuszába helyezett lencse, képes az egész tragikus emberi létezésre pozitívan kiteljesíteni a veszteséggondolatot, legyen szó akár elvesztett társról, akár elvesztett id r l (a gyermekkor), akár magáról Orpheuszról vagy a végtelen furulyaszóról.403 Németh László emberölt nyi id után vehette volna észre, hogy kritikája megfogant: Cs. Szabó László érett íróként megtért a görögökhöz.
401
U , Római muzsika, uo., ua., 326. Interjú részlete Tóbiás Áronnal, London, 1975: Európa keresztútjain. Basel–Budapest, EPMSZE, 2003. 403 CS. SZABÓ László, Erdély, Ny, 1940, 8. 402
217
VI. Fejezet. AZ ÉLETM RÉTEGEIB L Erdély Az erdélyiség nem pusztán tematikus szála a Cs. Szabó-i életm nek; sokkal inkább olyan szellemi önismereti kérdések írói stalaja, melyet a szerz ben együtt él szász /anyai/ és székely /apai/ örökség táplált. Cs. Szabó László nemcsak nyilatkozataiban emlegette, hanem mindvégig próbálta-kereste
e
sokszín
identitás
kifejezhet ségéhez
a
m faji
lehet ségeket. A gyermek – és az ifjúkor gazdag útravalóját legvégül, személyes hangú életrajzi könyvében (H l árnyékban, 1982) értékelte, és ennek els fejezeteiben kötötte er sebben a családi magántörténelemhez (Város a század elején, Gyermek Kolozsváron, Hazán innen hazán túl). Az olvasók határon innen és túl – talán ezt a szokatlanul vallomásos, de esszéjelleg memoárt vették kézbe legszívesebben, és ebben az egybekomponált kötet letisztult Kolozsvár- és Erdély-képének is szerepe volt. Kínálkozna tehát, hogy az erdélyiség legyen a számos okból olvasási vagy feldolgozási nehézségeket
támasztó
életm nek
a
legpontosabban
követhet
és
értelmezhet motívuma. Az emigráns magyar irodalom helyzetéb l és az irodalmi
folyamatok
megszakítottságából
magyarázhatóan
mégis
másképpen alakult. Cs. Szabó „visszatérése” után m vei egyenként pottyantak ismét az olvasói és kritikai mérlegre, így a hatástörténeti helyzet egyensúlya akár egyetlen – különben legjobb szándékú - könyvkiadói különlépést l kibillenhetett. A témát Cs. Szabóval kapcsolatosan az Erdélyben c. (1940/1993) kicsiny kötet, egy érzelmes és korabeli tudósítói ritmusban írt rádiósesszé emelte a figyelembe a kilencvenes évek elején. Mivel az életm recepciója nem készít(h)ette el , ez az újranyomott könyv önmagában nem annyira megmutatta, mint inkább kisajátította a mélyen elültetett és problematikus élmény helyét az életm ben. Akárhonnan nézzük, az „Erdélyben”
218
politikailag befolyásolt szituációban született szöveg maradt, hatáselemei ma sem függetleníthet k az író korabeli valóságától, elfogultságaitól. Ami természetesen érthet
és indokolt, de most nem err l van szó. Az
„erdélyiség és kolozsváriság” nem kiszakítható jegyei az életm nek és nem a felszíni rétegekben keresend k. Már a Cs. Szabó életm kezdeteinél a fenti alapélmény elbeszélhet ségének a kérdésébe ütközünk. Legel ször egy álomszer novellába transzponálva Erdély hercege címen (Széphalom, 1929), még a játékos-szerepkeres korszak kezdeténél. Az elbeszél i forma azonban nem tudott megfelelni a szerz i elvárásnak, így ez a darab többé nem került kötetekbe. Amikor 44-45 év múlva az „Erdély hercege” ismét felt nik címként egy prózavers fölött az Erdély és a Szamos c. rokonversek társaságában a Pokoltornác c. prózavers kötetben, a szöveg már a lehetségesig s rített, reményteli álomszer ségét pedig a valósággá vált vízió (fiatal hercegb l – rokkant alkoholista, bolond) zárja minden tragikus hang mell zésével. A szerz intellektuális
feldolgozásán
és
egy
újabb
az erdélyi történelem hazavesztés
történelmi
tapasztalatán is túl van már, gondolatait és indulatait nagy er vel csiszolta redukált formába az idegen kultúrákban leélt id . Az értelemtisztító munkát egy tanulmányban Cs. Szabó önként végezte el akkor, amikor az a Franklin Társulat vállalkozásában kiadott „Erdélyi emlékírók Erdélyr l”sorozat Sárkányfogak c. II. kötetének bevezet jét írta. Ez a negyven oldalas írás minden történeti precizitása mellett olyan er sen érdekelt a jelenben, hogy néhány kulcsmondatából összeállítható az un. reformnemzedék programja: „A lomha önismeret minden nemzedéket egy elavult szereppel hiteget. … Morus Tamást ott is lefejezték volna … az ország szabadsága … az egyéni becsülett l függött. … a váradi vitákban a Nyugatról megújuló törzsökös magyar csapott össze a szekták felé sodródó új magyarral. … okosabbnak tartották, hogy egyik párton se legyenek”. Végül: ”Csodálatos megújulás rejt zik minden
219
nemzetben, amelyet saját fiai emelnek föl a porból.404” Megrendít olvasni, hogy a történelmi tárgy és az emlékírók nemes társasága milyen fegyelemre szorította a szerz t. Ebben az ugyancsak a nagy várakozások évében született írásban alig van néhány korabeli kiszólásként olvasható sor. Kortárs kalauzként a szerz itt úgy kezeli a szöveget, hogy a maradandóság csarnokába lépjen vele. Ugyanezt a terjedelmes bevezet t (1940) Az Erdély cím
próza- és párvers (1974) epigramma-szer en így foglalja össze:
„Kudarc a tragédiakölt nek minden emberi élet, de kétkedve t n dik a komédiaíró, tudja, hogy aki rászolgált, csak azé.” A megoldásban a történelmi, országnyi, generációs probléma válik egzisztenciális kérdéssé, amelynek versbeli motívumát az arany –vas és kard-kehely (közösségi és egyéni) szimbólumpárok hordozzák, immár az egész életm szövegeivel összeolvashatóan (az erdélyi történelem és történetek, Hann Sebestyén ötvös családi legendája). A történelembe vetett egyén felel sségének legkimunkáltabb elbeszél i megfogalmazása - az emlékírók bevezetéséhez hasonló terjedelemben megírt - Kegyenc c. elbeszélés lett, melyet Cs. Szabó következetesen kisregényként szokott megjelölni. (Az els szövegváltozat címe: A kegyenc (Történik 1588-ban Velencében), Albrecht Dezs nek,405 Irgalom, 1955; a honi kiadásból az ajánlás elmarad). Az írástudó felel sségének kérdéséhez minden korszakában visszatér Babits-tanítvány az írás keletkezéstörténetében arra utal, hogy az emlékírókkal felforgatott lelkiismeret háborgása ültette el benne a témát a negyvenes évek legelején. Ez a magyarázat a kisregénnyel együtt 1983-ban jutott el a magyar olvasóhoz a Közel s távol c. szépprózai kötet jegyzetében. A véletlen folytán – egy régen elfelejtett levélb l - igazolódott, hogy valóban, a novellatémát a háború éveiben és azután is hordozta vagy nyelvén forgatta a szerz .
404
Sárkányfogak, szerk.MAKKAI László, bev. CS. SZABÓ László, ( Erdélyi emlékírók Erdélyr l, II), Franklin, 1940, XLV. 405 Albrecht Dezs (1908-1976), politikus és újságíró, az Erdélyi Párt alelnöke és orsz.gy l. képvisel je, 1947-ben emigrált. Cs. Szabó közeli barátja, feleségével gyakran nyaral Albrecht Dezs éknél, Fr.országban.
220
Olyannyira, hogy a szöveg els (ismeretlen) változata 1948-ban már készen volt és kiadásra várt a Révai Kiadónál. Els olvasója, Illés Endre 1949. január 31-én keltezett magánlevelében tudatta Cs. Szabóval: „Vonakodva, s nem szívesen közlök veled két hírt: 1./ A „Kegyenc”-et nem jelentethetem meg. (– 2./ Az a vélemény alakult ki, hogy Kosztolányi versfordításai elé nem kell bevezet tanulmány, csupán a kötet végén rövidebb magyarázó írás a válogatás szempontjairól.”)406 Emlékezve rá, hogy Cs. Szabó László a keltezés idején már kinyilvánította emigrációba vonulását, a közölt visszautasításban semmi meglep
nincsen. Így még er sebb a csábítás, hogy meggy z djünk
legalább a szöveg ártatlanságáról. Mi lehet a krónikás Szamosközy Istvánról és Jósika Istvánról mintázott m regényötlete? És kiderül, hogy a novella verziója szerint gályarabságra ítélt (túlél ) f h st egy irodalmi törvényszék felmentheti, de ez a szöveg nem ártatlan (ezúttal másképpen értve): rafinált írói üzenet van kódolva néhány sorában. A végül kinyomtatott változat Utóirat cím zárásában ez olvasható: „Megértem a szerencsétlen tanácsurak szörny
halálát. Kit a
börtönben fojtottak meg, kit vérpadra húztak. Jósikán kívül egy másik nagyúr keze is benne volt a vérontásban, Bocskai Istváné. Jószágaikon megosztoztak, volt pénz a török háborúra, Zsigmond egy ideig játszhatta Hunyadi Jánost. Megértem (kiemelés B.K.) a fényes hadjáratot a török ellen s aztán a török rettenetes bosszúját, Erdélyt három hóhér kezén. Megértem (kiemelés B.K.) Jósika István gonosz halálát. Megértem (kiemelés B.K.) Zsigmond bujdosását országról országra. Futott, mint Káin a sok ártatlanul kiontott vér el l. Megértem (kiemelés B.K.) a Báthoriak, minden Báthori pusztulását. Néha évekig nem jött diák Erdélyb l, aki jött nagysokára, ellátott szomorúsággal. Azt mondják, két éve bölcs, és tapasztalt férfi kormányoz Erdélyben. A török becsüli, s a császár tart t le. Összebékítette a népeket, fosztogató nagyurak helyett tanítókra bízta az országot. Már Velencéb l is kért könyveket. Jönnek a diákok, jó hírrel a szemükben. Hogy 406
A kiadói levélpapíron írt eredeti, magántulajdonban van.
221
kitisztul egy nép tekintete, ha jól megy a munka! De bemegyek a kedvükért Padovába, mutogatom nekik, hol voltam diák, meghívnak egy pohár borra, s én mesélek Tintorettóról, akit a két szememmel láttam. Meghalhatok.”407 Nem tudható, azonos-e az Irgalom és a Közel s távol egybevágó szövege a legels
változatéval. Ha igen, ha nem, Cs. Szabó -i
írásm vészetnek talán legfontosabb – nem avuló - alkotóelemét nevezhetjük meg a nyelv olyan fokú kiaknázásában, mint ami e kiemelés els bekezdésében látszik, már az életm derekán. Nem kell kizárólag konkrét történelmi vagy politikai példázatként olvasnunk a részletet, akárkiknek szóljon is az üzenet, mert a szöveg(rész) önállósul. A harmadik és a negyedik „megértem” igénél kétfelé nyílik a szemantikai mez (megértem valamit – múlt; megértem én azt – jelen), mert el bb elt nik a mondatból az id , majd folytatódik a narráció a múltban, de a jelenbe tart és egyidej ségben zárul a szöveg. Az elbeszélés id beliségét monoton ismétléssel tagoló múlt idej ige megértem - meg’éltem’ jelentésének a mez jében, az emlékez -asszociációs résben elevenen bezúdul a történelem: a kicsiny szöveggel három futamodásra be lehet száguldani Erdély legalább egy évszázadát. Azon túl, az egyéni emlékezet határainál megállítva az elmét már be lehet látni: az egyénnek, a kultúra emberének egyetlen lehetséges magatartása - a saját becsület meg rzése után -, hogy másokat (is) megértsen. Ezzel el kerül élet és m Cs. Szabó-i kulcskérdése, az erkölcsi-írói továbbélésé. Az id játék bravúrja, az esszéírás egyik nagy titka, itt eléri a nyelv mélységi viszonyait. Egyetlen ige két létezésmódját atomnyira s rítve az egyéni létezés, élet és sors, megélt és reflektált élet más-más dinamikájú folyamatait is képes kifejezni. A kisregény nem hibátlan m , de ez a zárás, ez a nyelv prózában már aligha lehetne esszenciálisabb. A
visszatérésekkel
és
saját
írásainak
az
újra
meg
újra
szövegbeöltésével jellemezhet Cs. Szabó - életm nem is viszi tovább ezt a novellatémát prózában önállóan: ismereteim szerint a lezárás versben 407
CS. SZABÓ László, Kegyenc = Irgalom, Róma, Anonymus, 1955, 113.
222
található meg. A Félszáz ének és egy játék egyik szokatlan darabjaként, három tételben és három (szólamban) beszél vel, 1950-es dátummal: A nagy háború (Nyelvemlék a tizenhatodik századból) A császár a tanácsosaihoz / A szultán a vezéreihez / Magyar prédikátor magában.408 Utóbbinak a két sorát idézem: „Kócsagokat láttam s gémet ember helyén / kényes lábbal mocsarakban lakozni, / szépapám is, nagyapám is oda jártak / Mátyás alatt szabad kedvvel borozni.” Meglepetésemre, Sz cs Géza az Irodalmi Jelen Online Beszéd a palackból cím rovatában (2006), Cs. Szabó verseire terelve a figyelmet kiemelte és idézte a ’nagy’ verset: „ Nem is kuriózumként ajánljuk mindenki figyelmébe, hanem mint a magyar líra remekét, pazar történelmi példázatot, tablót egy olyan sorshelyzetr l, amely átvilágít a századokon és amelynek tanulságai ma sem minden megfontolás nélkül valók. Ez akkor is igaz, ha a poéma harmadik része kevésbé er teljes, kevésbé üstdobos-heged s hatású, mint a többi, s egyfajta – meglehet, szándékos – stiláris decrescendóban hal el. Zrínyit, Vörösmartyt folytató, Heinére is emlékeztet , kopárságában Jékely Zoltán hangjával rokon, veretességét protestáns bibliákon és hitvitázókon pallérozott beszéd ez. Kötelez olvasmánnyá tenném, ha t lem függne s ha nem utálnám a kötelez olvasmány m faját. De az azért érthetetlen, hogy a Hét évszázad... típusú gy jteményekb l, reprezentatív antológiákból teljesen hiányzik ez a jelképi s rítettség , bölcs és keser vers,– mintha soha meg sem írták volna – és bevallott reményem, hogy e közlés most felhívja rá a figyelmet és elindítja kés i karrierjét, valós felértékelését, beemel dését a köztudatba... (Azt is biztosra veszem, hogy 1950-ben ennél fontosabb verset nem írtak magyarul.) Persze tévedhetek is – ez esetben szívesen hallgatnám meg bárki ellenérveit vagy kioktatását arról, hogy miért nem klasszikus érték ez a költemény. Esztéták, rajta.” 409
408
CS. SZABÓ László, A nagy háború = Félszáz ének és egy játék, München, Látóhatár, 1959. 53-54. 409 SZ CS Géza, Mekkora költ volt Cs. Szabó László?= Beszéd a palackból, Irodalmi Jelen Online, 2006. szept.
223
Sz cs Géza sorait nem ismerhettem, amikor a Kegyencr l írtam 2005-ben,410 közlésének a szándékával messzemen en egyetértve, esztétikai választásomban mégis maradok a novellaszer
Kegyenc bár töredékben
felcsillanó prózateljesítménye mellett. Adalék és függelék a fentiekhez, hogy
kutatómunkám
hordalékanyagából
bukkant
fel
egyszer
egy
könyvsorozat hirdetése. A Magyar Írók Könyvesháza (London, 1952), egy rendszeres magyar könyvkiadásra készül vállalkozás, hét író könyvével szeretett volna el fizet ket szerezni. Közöttük Cs. Szabó Kegyenc (!) cím elbeszéléskötetének a beharangozásával. „A kegyenc Cs.Szabó László írói fejl désének nagy állomása. Benne nemcsak a gazdag fantáziájú elbeszél , hanem a színpompájában kimeríthetetlen magyar nyelv egyik legnagyobb mestere mutatkozik be.”- írta az irodalomért névtelen recenzens.411
Latinitás és protestantizmus „Az európai m veltség egyetlen folyamatos Biblia-, Homérosz- és Ovidius-kommentár, legalábbis a tizennyolcadik századig412”- összegezi véleményét egyik nyugati magyar irodalomtudósunk. A protestantizmus örökségeképpen még szekularizált világunkban is kiemelt szerep jut/ott a Szentírásnak.
Hatását
élénken
rzi
nyelvünk,
gondolkodásmódunk,
történelemszemléletünk, és a szépirodalomban sem sz nt meg a párbeszéd a Könyvek Könyvével. Az állítás teljességgel igazolható arra a talán kevéssé ismert és olvasott - kiváltképpen esszéírói Cs. Szabó László - életm re, amelynek
szövegeit
a
bibliai
nyomokat
követve
végigpásztázom.
Szóhasználatomat indokolja, hogy Cs. Szabó írásai nem ritka, ünnepi alkalmakon szólítják meg a Bibliát, hanem állandó és folyamatos 410
A fejezet szövegvariánsa megjelent a Forrás 2005. novemberi Cs. Szabó különszámában. 411 A fényképekkel ellátott jó min ség leporello alakú kiadvány e fejezet megírása után került el . Toborzói és hét ajánló szövege külön tanulmányozást érdemelne; a szerz k: Márai, Zilahy, Földes Jolán, Tábori Pál, Cs. Szabó, Szabó Zoltán, Mikes György, az els tervezett kötet Márai regénye, Béke Ithakában. 412 KIBÉDI VARGA Áron, Szavak, világok, Pécs, Jelenkor 1998 5.
224
beszélgetésben állnak vele, az intertextualitásnak talán a lehetséges összes változatában, még paródiaként is. A Népszámlálás c. hangjátéka pl. a Római Birodalmi Rádió (!) jeruzsálemi állomásán történik. Legkevésbé találunk közvetlen idézéseket, amikor hosszabb részleteket közvetlenül vagy puszta illusztrációként idéz a Bibliából. Egyetlen kivétel volt a XC. zsoltár egy protestáns konferencia nyitóel adásán, amikor a vértanú Morus Tamás (A Dialogue of Comfort) Vigasztaló párbeszéd-jére utalva Cs. Szabó bevallotta: „megrendülten arra jöttem rá egy helyen, hogy a kamaszkorom óta legkedvesebb egyik zsoltár Morus felfogása szerint voltaképpen szintén dialógus, szókimondó zordságában is vigasztaló párbeszéd a véghetetlen Isten s az emberparány között.” Cs. Szabó László családi hagyományait tekintve maga is a „kehely” örökébe született: evangélikus szász papok, tanárok és székely reformátusok vére csörgedezett az ereiben, a Biblia sorai s zsoltárhangok visszhangoztak már gyermeki emlékezetében. Kolozsvárott nevelkedett a házsongárdi temet höz vezet
utcában, k hajításnyira a Farkas utcai református
templomtól. Evangélikus elemibe járt, majd a református gimnáziumba íratták, de 1918-ban már a Lónyay Ref. F gimnáziumban kellett folytatatnia a tanulmányait. Az átvett hagyomány magyarországi: a felekezeti gimnázium
belé
oltotta
történelem-
és
vallásórákon
a
„nyakas”
kálvinistaságot. A felnevel közeg azonban többréteg : a családi kultúrában és az erdélyi történelemben gyökerezik. Balassi, Bornemissza – Zrínyi, a Rákócziak és Bethlen példái azt is megmutatták, hogy az Úrvacsora feletti vita miatt sem érdemes egymást gyilkolnia a magyarnak – az embernek. A lélek építkezésére így tekint vissza az író:„Mivel sohasem er szakoltak rám hitet, nem kellett szembeszállnom önmarcangoló válságok árán semmiféle tekintélyi kényszerrel. Hív voltam mindig, (más kérdés, hogy keresztény-e. Kálvin vagy katolikus inkvizítorok ítél széke el tt semmi esetre sem.)” Életének a legnagyobb sorsfordulóját, a szám zetést már 1937-es írásában megjelenítette, mintha el re diktálta volna, ami bent van az Úristen el ttem ismeretlen tervében.”
225
Ha a nagy kultúrájú író protestáns hitének a bemutatására törekednék, leginkább az emigrációs Evangéliumi Ifjúsági Találkozókon, majd az EPSZE fórumain elhangzott el adásokból idéznék.
Külön
hangsúlyoznám, hogy ’56 után ennek az egész Nyugat-Európát, s t a Kárpát-medencét behálózó mozgalomnak Cs. Szabó László volt (saját elnevezésében) „a repül
tanszéke”, és olyannyira elnyerte a fiatalok
bizalmát, hogy örökös elnöki címet kapott t lük. Mint írót azonban az életm vével, annak a soraival, szavaival hitelesíthetjük, azzal, hogyan él a Biblia a m vekben, és fel lehet-e mutatni a m vek mélyén a bibliás magyar protestantizmus korszer ségét? Az Ó-és Újszövetség Cs. Szabó László m veinek minden szintjébe beépült, jelen van, mégpedig a legegyetemesebb európai utalásrendben, tehát id - és politikai határokat nem ismerve. Legszembet n bb témája ennek egy magyar közösségi hagyományba beágyazott létélmény a szám zöttségé, a bujdosásé. Cs. Szabó a XVI. századi protestáns alapeszmét, a kiválasztott nép magyar párhuzamát a két háború között a történelmi sorshelyzetre, majd
az emigrációs diaszpóra-létre vetíti, s ebben a tudatban határozza meg
önmagát mint a kultúra és a nyelv közegének önkéntes szám zöttjét. Az ötvenes évek emigráns léthelyzetében, amikor meger sített identitással kell a lelki széthullás ellen védekezni, a bibliai párhuzamot továbbviszi az irodalomra és a magyar költészetre. A - „Tóra? Hol a Tóra?” - kérdésre irodalmi-m vészi meger sítéssel felel: „A Tóra: Arany János.” A hiányzó intézményi és hivatalos
rend helyett a Biblia legitimációjával hitelesíti, hogy a magyar költészet, az irodalom hordozza a nemzeti kultúrát. A közösnek tekintett bibliai alapokra más szellemi-eszmei konstrukciók is épülnek a diaszpóra-létben. Átalakul például a b nbe merült kiválasztott nép ostorozásának a perspektívája:„A prédikátorok irgalomért
könyörögve számlálták az Úristen ostorcsapásait a magyar nép hátán, de a borzalmas fogyásban sem gondoltak soha teljes elfogyásra.413” Az életm egészére következetesen értelmezhet , hogy Cs. Szabó leginkább a Biblia 413
CS. SZABÓ,Író a diaszpórában, ( Beszélgetés Peéry Rezs vel) = Két tükör közt, uo., ua., 109.
226
drámai képrendszerében találta meg azt a kifejezésmódot, amivel a borzasztó 20.század és benne az egyéni sors leírható. Visszatér elem ebben az Apokalipszis víziója. „Az Apokalipszis négy lovasa el l futottam, serdül
kengyelfutójuk
voltam” – döbben
rá az Erdélyt l való
elszakadásának iszonyatára az író egy ifjúkori müncheni képtárlátogatás élményét felidézve.414 A fokozhatatlan rettenetet önmagában felidéz bibliai jelenet (akár egy Bergman-filmben) egy si trauma, a hazavesztés mindent felülmúló sokkját írja le. Az olvasó itt néz vé is válik, hiszen biblikus témájú képek indították el a látomást, tehát létrejött már egy bibliai átvétel médiaközi transzpozíció, mondhatnánk szaknyelven-, de a jelenkori menekül (a serdül ) fut a valóság el l, és lép be az így megkett zött bibliai képbe. Ugyanennek a fordítottjára is találunk gyönyör példákat. Cs. Szabó László, aki az emigráció 8-9 éve alatt kifinomult képz m vészeti esszéíró lett, különösen szerette Brueghel három nagy képét: a Betlehemi gyerekgyilkosságot, a Keresztvitelt és a Három királyok imádását. A kegyetlen kort és a bibliai alaphelyzetet a fest
már eleve
egymásra vetítette, az író saját értelmezésével „beleír” a képbe, továbbírja az üzenetet a néz gyermek
a
takaró
idejéig: ”Mária félig kend be bújva –mint retteg alatt-teljesen
körül
van
falazva
katonákkal,
félkegyelm ekkel s a hatósággal. Akinél nincs fegyver, annak rágalomra áll a csorba szája s a fej, a méltóságos emberf , ahol fészkel az agy (emlékezzünk Aranyra!) elt nik a sisak, kalpag és sapka alatt. Legfeljebb te magad lehetsz kiút szegényke számára: te, a néz .415” Hatalmas írói teljesítmény, ahogyan Cs. Szabó jelenvalóvá tudja tenni a Biblia világát, s t a bibliai id k teljességét. Jól ismeri azokat az emblematikus bibliai helyeket, eseményeket és szerepl ket, amelyeknél rá lehet asszociálni-utalni a jelentésekre. A Biblia így az olvasói horizonthoz mérten más-más szinten nyílik meg és lép be a párbeszédbe és az id játékba. 414 415
U , A Képtár és tópart, Magyar Csillag, 1943. ápr. 1. 381-389. U , Téli utazás, Látóhatár, München, 1956, 51.
227
Figyeljük, miként játszik rá az olvasó el zetes tudására a következ , atomnyi mondats rítmény: „A Miatyánkot kellene kiölnünk magunkból, hogy úgy tekintsünk Jeruzsálemre az Olajfák Hegyér l, mint akármelyik szép városra.” A jól kiválasztott utalásrendszer m ködésbe tudja hozni Jézus „terét”, pedig az alakját sem idézi meg. De a tekintetét igen! S t a beszél minden keresztény nevében szól ebb l a grammatikai néz pontból. Ha az idézett els mondat elé illesztjük az esszé címét is: „Ordíts, kapu és kiálts, város,” már megadtuk Cs. Szabó protestáns hitének az ó- és újszövetségi koordinátáit Sámuel 2. könyvét l Ezékiel (11:23)-en és Zakariáson (14:3-5) át János, Lukács, Márk és Máté evangéliumán át az Apostolok Cselekedeteinek 1:10-11. Mintha e szentföldi kötet f címe „A nyomozás416” a kiüresedett tudásból vezetne vissza a megtalált felismerések bizonyosságba. Vannak Cs. Szabó Lászlónak kifejezetten bibliai tematikájú m vei is. Ezek olyan átírások, amelyek a Biblia világából meríti ugyan tárgyukat; de a jelenkori társadalom zaklató kérdéseire keresnek feleletet. A Bujdosó Mária c. novella 1956 megrendít telére emlékeztet, A nyomozás és A gyanútlanok417 cím
kötetben kiadott hangjátékok a BBC ünnepi
rádióadásai számára születtek – e szélesebb közönségnek szánt aktualizáló feldolgozások
nem
a
inkább
más
összefüggésben
számíthatnak
érdekl désre. Különleges helyet foglal el viszont az életm ben a Római muzsika mind a biblikus intertextualitás, mind a m faji kísérletezés miatt. A könyv mintha csak az antik kultúra rétegeir l, a latinitás örökségér l és az örök Rómáról beszélne, és eközben az író Orpheuszként hívja el közös élményeikb l az elhunyt feleség alakját. A regény el zéklapján, a Cs. Szabó-i szokás szerint, mottókkal kijelölt szövegtérben azonban felt nik egy hivatkozás és idéz jel nélkül odaírt mondat: Ami most történik, régen megvolt, és ami következik, immár megvolt, és az Isten visszahozza, ami elmúlt. Mintha közhely volna, 416 417
U , A nyomozás, Oslo-Bécs, Utitárs, 1966. U , A gyanútlanok, Bern, EPMSZE, 1976.
228
szólásmondás. Az írói szándékosság azonban leleplez dik: az utolsó el tti oldalon keretként jelenik meg az idézet, immár egy tíz soros vallomásmondat lezárásaként. ”Gyík lakik a sírodban, téli éjjel sírod hótakaróján z üget át, halálod könny volt, mint a madaraké, vajon miféle jótettet akartál a halállal, milyen javamat akartad, talán azért tetted, hogy azóta magam is félig a halálban élve, jobban t rjem s ha lehet, szeressem a többi halálraítéltet: minden embert, de a halhatatlan rózsát is a Margit-szigeten és Ronsard sírján és oszlopos kis római kolostorudvarokban s a feszes
tavaszi krókuszokat,
amiket Füred felé biciklizve neked tépek, te régi asszony s amelyek téged idéznek lábam alatt magányos sétáimon egy londoni közparkban, mert ami most történik, régen megvan, s ami következik, immár megvolt, és az Isten visszahozza, ami elmúlt, mondja a Prédikátor.418 339.) Mintha a bibliai feloldásban - „mondja a Prédikátor”- a vigasztaló alany mindkét szerepl höz szólna egyszerre. De a visszautalás, az intertextualitás itt nemcsak jelentésbeli, hanem egyúttal m faji, a két szöveg rokonságát is jelöli: a szerz az élet értelmér l vagy értelmetlenségér l vallott nézeteit kisebb egységekben fejti ki, amelyek nincsenek feltétlenül logikai összefüggésben egymással. Ha teológiai szempontból nézzük, mivel Cs. Szabó az élet legf bb feladatának tekinti, hogy számot vessen a végességgel (már a. Halfej pásztorbot-ban is), az értékek kései írásaiban végs soron mindig Isten felé mutatnak. De nyíltan és tematizálva Jézus alakjában fordítja a figyelmet a hitre és a kereszténységre. Ennek kitüntetett helye a „Levélváltás” címen beépített epizód a Római muzsikában. A római útirajz ugyanis egyszerre mutatja be az Örök Város antik, reneszánsz és modern arculatát, s a jelenkori úti tapasztalatokat, de a mögöttes térben szüntelenül Pál apostol római emlékeit idézi fel. A bibliai hivatkozásban id szer példázat rejlik, a távoli szül földjér l Itáliába utazó apostol alakja személyes értelm példakép, s ez a szellemi küldetés vállalásának és elvégzésének áldozatos 418
U , Római muzsika, uo., ua., 339.
229
moráljára utal. A kiemelt fejezet el ször egy evangéliumi konferencián hangzott el a hatvanas évek végén. A közönség meglepve követte, miért folytat képzeletbeli levelezést a történetíró Plutarchos a Josephus Flaviussal, Szt. Lukács evangélistával, és Pilátus képzelt fiával. Szokatlan,
hogy
dokumentumok
újra-
és
továbbírásával,
kiegészítésével és f ként egy térbe helyezésével teremtsen fiktív diskurzust az író. Ez legfeljebb történészek, írók el tanulmányainak a fázisában szokott együtt élni, a m
el tti fázisban! De Cs. Szabó itt nem regényesít: a
szövegek közti térben, f ként Lukács hivatkozásaiból lép be a kortárs diskurzusba a kedvenc, Szent Pál, és végül a szövegek metszéspontjában jelenik meg Jézus mint az üdvtörténet gy zedelmes Krisztusa: „Ahogy mesterem, Pál írja: „Krisztus feltámadt halottaiból, mint a holtak zsengéje. Egy ember által jött a halál, egy ember által jött a holtak föltámadása. Amiképpen Ádámban mindnyájan meghalnak, úgy Krisztusban mindnyájan megelevenednek.419” Tanulságos, ahogyan a páli szöveg a grammatikai kizökkentéssel (Lukács, vagyis egy orvos józan átformálásában) himnikus vallomásból korrekt életreceptté válik: „Mesterem volt Pál és (jól írja Josephus Flavius) a betegem is, együtt vándoroltam s dolgoztam vele. Láttam csüggedni, néha kétségbeesni, füvekb l csillapítókat f ztem neki, sebeit borogattam. Szertelen ember volt. T le tanultam, hogy szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zeng érc vagyok vagy peng cimbalom. Legyen bár prófétáló tehetségem s ismerjem az összes titkokat és minden tudományt, legyen akkora hitem, amely hegyeket mozgat ki helyükb l, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok. Osszam el bár egész vagyonomat a szegények közt és vessem t zre a testemet, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból. Mert a szeretet mindent elt r, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel és soha el nem fogy.420”
419 420
U , Római muzsika, uo., ua., 229. i.m., 247-248.
230
További adalék a Római muzsika Jézus-képéhez a következ könyv, a Két tükör közt címen kiadott beszélgetéskötet egyik (Weöres -) interjújának Cs. Szabó-i címadása: „Csak Jézus”. Cs. Szabó ezzel az enigmatikus
címmel
olyan
er s
kohéziós
teret
képez
a
szabadbeszélgetésnek, hogy a hazai olvasó méltán kapta fel a fejét: nem nagyon hallott-látott ilyen szavakat Weöres Sándortól hazai publikációban: „Szerintem csak egyetlen ember létezik és ez Jézus./Azért írok, hogy a jézusi elemet valakib l, akárkib l, magamból vagy másokból jobban kifejthessem, jobban megközelíthessem.”421 Nem szorul bizonyításra, mennyire hangsúlyos az a gondolat a protestantizmusban és különösen Kálvinnál, hogy az emberi élet minden lehetséges területét az Ige mértéke alá kell vonni. Ahogyan érett Cs. Szabó írói termése, úgy lehet követni a Biblia expanzióját az írásaiban. Hogy jobban lehessen érzékelni, miként válik bens vé, sajáttá ez a gondolkodás, lássunk el bb két korai példát novelláiban a bibliai utalásokra. Az Apai örökség c. novellában 1934-ben különös tematikára viszi át az újszövetségi párhuzamokat: „a mostani óráig úgy gondolt a szerelmükre, mint egy titkos emmausi vacsorára, amelyen az álruhás Jézus megosztja köztük a fényes kenyeret.” Az Egy gondolat bánt engemet… cím elbeszélés422 a Pet fi – legendához sz tt Cs. Szabó-s változatot. Pet fi, aki házasodás helyett Párizsba megy 1847-ben, ott belekeveredik a forradalomba, és amikor három év múltán hazatér, találkozik saját legendájával. A történet szerint a költ kérdezgeti a kocsmárost, honnan tudja, hogy valóban Pet fi járt nála 1852-ben. A válasz: „Az emmausi szegény ember is tudta, hogy Jézus van nála, pedig akkor még javában keresték a holttestét.” A Biblia és a bibliai a két háború között a trianoni trauma konnotációját hordozza: „Az országcsonkítás s a bibliai nyavalyák lelki és testi malomkövei közt az els
Nyugat nemzedékr l letört a szecessziós
dísz… ki-ki (…) bibliai komolysággal emelkedett fel a nemzethalál 421 422
CS. SZABÓ, Két tükör közt, uo., ua., 34. U , Egy gondolat bánt engemet… Bp., Nyugat, 1936 / München, Auróra, 1973.
231
árnyékából,”423 de 1945 után ezt a jelentésmez t morális síkra tereli a kijózanodás. A Számvetés a hármas határon egyik bels címe:„A király jó szolgája, de els sorban Istené” - távolabbi, bibliai kontextusba helyezve teszi egyértelm vé ezt (a morális) az értelmezést. Olykor indulatos humor villan fel a bibliai utalásban, mint a következ , a viccek logikájára épül , poentírozó kioktatásban: „Nagy különbség, hogy Ezékiel próféta int hivatásától áthatva, valakinek a szívében lobog-e, mint Zrínyiében, az Extra Hungaria non est vita jelmondata, vagy pedig az agym ködését fagyasztja.”424(Öt magyar író) Az északi protestáns szellemet a boldogabb latinba beoltó Cs. Szabó (aki kés bb az Olasz Köztársaság lovagrendjét és az Accademia Tiberiana tagságát is megkapta) így fakad ki a jó protestáns az olaszok rossz ízlésén: Ehhez a templomcsúfításhoz Krisztus korbácsa kellene. Kevesen követték eddig Cs. Szabó László szövegmélységeiben a gondolati konstrukciók egymásba ölelkezését. Nagy örömömre szolgált, amikor Cs. Szabó fikciós prózájáról írt tanulmányában András Sándor a latinitás protestáns meghódítására tett célzást: „Ki ne venné észre, hogy a gyakori hivatkozás a kálvinista protestantizmusra hogyan kapcsolódik a francia és mindenekel tt az olasz m vészet és táj iránti vonzalomhoz.”425 Meglep , hogy a Római muzsika egy rövid bekezdésben, közvetlenül megmutatja magát, hogy a protestáns hitben megéled erkölcsi er
és
értelem
hivatott
az
európai
örökséget
hordozni:„De
hát
elkerülhetetlen volt a protestáns forradalom. Nem teológiai okokból, nem azokért, noha forró hitük szerint azokért gyalázták, nyársalták egymást két oldalon. Jönnie kellett, mert a robbanva kitágult univerzumot csak tragikusabb hitt l megacélozva bírták vállalni a XVI. Században. Ezt az elszánt hitet adta meg a kepleri naprendszer és két világóceán magános hajósainak a zord protestantizmus.”426 Az írói szándék is a meghökkentés, e 423
U , Mérleg I. = Haza és nagyvilág, uo., ua., 166. U , Öt magyar író = rz k, uo., ua., 388. 425 ANDRÁS Sándor, Cs. Szabó László fikciós prózájáról, Forrás, 2005, nov, 42-55, 43. 426 CS. SZABÓ, Római muzsika, uo., ua., 146. 424
232
fel l nem lehet kétségünk: két templom és templomkép között moralizál útikalauzunk, az elbeszél . Cs. Szabó utolsó könyvéb l, a H l
árnyékban cím
életrajzi
esszéregényb l kiemelt három példámban az írói hangnem változataira szeretném irányítani a figyelmet. Mindegyik esetben nagyon er s a reflektáltság a Bibliára: az író egyrészt mint a Szent könyv olvasója jelenik meg, de ez nem gyengíti a szövegek referencialitását. Az els ben példában a didaktikus Biblia-használatot idézi-karikírozza (egy kórházi kezelés után) némi öniróniával: „Túl kell tehát tenni az apostolokon a getszemáni kertben, gondoltam, vigyázzunk és imádkozzunk, „mert a lélek ugyan kész, de a test er tlen”: legyen a test méltó a lélekhez, ne aléljon el tehetetlenül.”427 A második példában szatirikusan és keser en játszik rá még a romantikusokra is:
Borzalmas
a
századunk…az
Ószövetséghez
fordulva
elcsodálkozom…egyetlen selejtes munkája: az ember. Mellesleg Mózes els könyvében, az özönvízr l szóló résznél, már megcsillan ez a gondolat, ott maga az Úr döbben meg t lünk.”428 A harmadik példamondat vízióját érdemes lenne szemantikailag alaposabban megvizsgálni: Itt a példa a százszor szerencsétlen íreknek: …ha ugyanígy viselkednének, …” Krisztus saruja se csúszna el egy vértócsában, mihelyt lélekhalász bárkájából kilép a partra Belfastban.”429 De ennél a példánál már óhatatlanul átlépünk a harmadik tételhez, vagyis a nyelv kérdéséhez. Ha igaz az emlegetett wittgensteini meghatározás, hogy a nyelv határokat jelöl ki, a nyelviség szintjén látszik legmélyebben, mennyire beszélte „anyanyelvi fokon” Cs. Szabó a Biblia nyelvét. Mivel amit eddig hallottunk, mind-mind az író sajátos nyelvhasználatában elevenedett meg, most részben visszakapcsolunk az el z ekhez. Legterjedelmesebben arról a reflektivitásról kellene beszélni, amely nyelvileg-grammatikailag is nyomon követhet , de erre a mostani keretek 427
U , H l árnyékban, uo., ua.,118. i.m., 159. 429 i.m., 257. 428
233
között nincs mód. A legegyszer bb példákkal kezdem: a karakteres, sommás jellemzésekhez gazdag utaláskészlet kínálkozik, vagy játékos szereposztással el teremthet a Bibliából: Németh László apostoli alkat; Adyék voltak a próféták, a második nemzedék az evangelistáké; Tolnay Károly, a Galilei Kör benjáminja; a modern ember – „a tételes hitb l és vallásos regékb l kiszakadt mai Ádám.” „Mózes csodatettét utánozza kapával a kertész Rhodos szigetén” és „lomha paradicsom a sziget”; korunk apokaliptikus: „vízszintesen szálló helyzetben is lángolózuhanás kábulatát el legezi”. Megpróbálok számot adni a télentomokról - kezdi a H l árnyékban els
fejezetében. Betegségének gyanútlan szakaszáról írja a
Római muzsikában: „Már munkában volt a Sátán”. Juhász Gyula „a ragyogó azúron át a lelke a Genezáret kékségét kereste430”; a süveges papok „olyan öregek, hogy már k voltak Mária siratói, mikor Jézus keblére ölelte az anyja kiszálló, kisdedi lelkét” és a Pokoltornác, prózaversében hárfázik a Holdban Dávid, a király.” Ha az el z szó- és képhasználatnak népi jelleg analógiái vannak, a most következ mellékmondat a retorikus szerkezetével hívja fel magára a figyelmet. Szerepe, hogy A varázsló pápa fejezetet hangolja, nem annyira latinos, mint inkább protestáns kori drámaiságra: ”amint Patmosz szigetén a Jelenések látnoka, János, talán oda szám zve, bosszúálló képzelettel és egynémely agg ember konok embergy löletével már az apostolok idejében megjövendölte a bálványimádó birodalom pusztulásáról.”431 A részlet, amely csak (!), kiegészít függeléke egy mondatnak, már-már hullámokban lök dik el re; még az alliteráció is besegít (bálványimádó birodalom), hogy a ritmus túlguruljon az olvasói befogadóképesség határain. Gy z a dikció és fokozhatatlanná válik a szorongás a bibliai párhuzam miatt. Az egyetlen menedék, melyet az író igazi verséb l, A Chartres-i rózsából idézek, a lírába oltott hit: „Köszönöm Uram, hogy könnyben és vérben / forgó kicsi
430 431
CS. SZABÓ, Juhász Gyula, Ny. 1937.5. U , Római muzsika, ui., ua., 91.
234
bolygódon kiszólítottál, / keser
siralomvölgyi mocsokba, / sivár
veszedelmek közt játszva szíjadon tartottál.”432
Nagy narratívák kis mozgásterében 1966-ban a párizsi Magyar M hely433 egyik nemzedéki elkülönülést meger sít
kritikai írásában Márton László434 a magyar emigráció
legjelent sebb alkotójának nevezte londoni mentorát, Cs. Szabó Lászlót. Ezzel a kijelentéssel nemcsak a „fiúi” elismerve-elszakadást intonálta, hanem felhívta a figyelmet a Cs. Szabó-i léthelyzet fel nem oldható paradoxonára is: az író magáénak vallhatja az emigrációt úgy is, ha nem tör dik azzal, ki milyen mértékben és meddig vállalja
t magát az
emigrációból. Cs. Szabó ezt a magatartást választotta – Márton ebben látja meg valamennyiük írói emigrációjának problematikusságát. E kevéssé ismert, rövid tanulmány arra figyelmeztet, hogy a hatvanas évek közepét l érdemes jobban odafigyelni az emigráció magyar irodalmának öntörvény folyamataira. Márton azt állapította meg, hogy Cs. Szabó „inkább modorában, verbális megnyilvánulásaiban, mint tartalmában emigráns”, és a hazavesztést mérlegelve már ekkor úgy értékelte: Cs. Szabó „egy fél életm höz hozzá tett – több mint egy felet …”- ezért az egésznek a magyar irodalomban volna a helye.
435
Cs. Szabó emigrációs életm vét
valóban lehet úgy is olvasni, mintha egyszer en egy külföldön él és alkotó 432
CS. SZABÓ, A chartres-i rózsa = Félszáz ének és egy játék, München, Látóhatár, 1959,109. 433 1962-ben a párizsi fiatalok (Nagy Pál, Márton László, Parancs János, Harczy József, Papp Tibor és a bécsi Bujdosó Alpár) kiváltak az Új Látóhatár szerz i közül, és megalapították saját folyóiratukat, a párizsi Magyar M helyt. A hatvanas évek elején nyomda- és nyomdászválság uralta az európai magyar emigráció irodalmát, és kevesen látták, hogy e reformáció korára emlékeztet ténynek esztétikai kifutása lesz. A Magyar M hely címe Németh László - i, de távol áll a népiesekt l, társadalmi elkötelezettség nélkül szolgálja az irodalmat, annak is a kísérletez válfaját, amely leginkább az egyéni lét egzisztenciális problematikáját feszegeti. 434 MÁRTON László, A vétkes szül város, MM 1966, szept, 15. 435 Természetesen a nyugati (emigráns) és hazai számbavétel legels alapfeltétele az lett volna, hogy mindkét oldalon kell számban legyenek, akik magától értet d nek tartják: létezik egyetemes magyar irodalom, mint Cs. Szabó László gondolta, vagy ahogyan Szabó Zoltán fogalmazott, van „irodalmi nemzet”.
235
magyar írót olvasnánk. Nem érte kultursokk, nosztalgiája nem jelenik meg emigráns módon, polemizáló szavai elszálltak az éterben, vagy szétszórva találhatók a nyugati lapokban, legfeljebb árulkodó utalásokat találhatunk szövegeiben.
Márton
következtetése
is
olvasható
tisztán
kritikai
értékelésként: nem kelt gyanút a „trójai falóként” Magyarországra bejuttatott párizsi Magyar M hely tevékenysége, nem számít az un.„dialógus” gondolata „vízválasztónak”, mint az emigrációban 1964 után. Feltehet en eredetileg sem politikai megfontolásról lehetett szó. Az Oxfordban végzett, inkább baloldali fiatal szerz , aki a legtöbb 56-os diák menekülthöz hasonlóan sokáig „tanulmányútnak” tekintette kinti életét, az emigráns lét okainak felszámolása után a maga részér l teljességgel összeilleszthet nek látta a Cs. Szabó-i életm vet, s t jelezte az írói pálya emelkedését is. „Annyi bizonyos: ha az emigráció legjelent sebb alkotójának könyvei hazatalálnak, kiderül, Cs. Szabó László sem az emigrációé. Akár követi
ket személyesen alkotójuk, akár nem, a
szám zetés végét ez jelentheti.” A tanulmány magját egy szemléletbeli kérdéseket érint
kritika
képezi: Cs. Szabó Aranytól napjainkig c. versantológiája és annak félszáz oldalas bevezet je (1952), a Gara László kiadásában megjelent francia nyelv antológia elé írt el szója és az ebb l kib vítve átírt A magyar vers és századai c. tanulmánya alapján. Márton László (a szerz höz közel álló hajdani oxfordi diák, aki Párizsba települt, majd az irodalomból is kiszakadt) az elemzésben visszamen leg bírálta Cs. Szabó versválogatói ízlését (kánonérvényesít
szándékról nem lehet beszélni e helyzetben),
amely a (több okból elutasított) „horváthbélákat” tolta el térbe az igazi költészet és a modernség képvisel i elé.
436
Bírálatát kiterjesztette az 1961-
ben francia nyelv el szónak készült és végül az Ország és irodalom c. kötetben megjelent tanulmányra,437 és szakszer érveléssel számolt le azzal 436
Ezt ismételten megkapta Cs. Szabó Vitéz Györgyt l egy évtizeddel kés bb. A magyar vers századai / bev. Gara László antológiájához, 1961; A magyar költészet századai, ÚL 1962, ill.in. Ország és irodalom, Nagy I. Int. Brüsszel 1963 437
236
a regényesít
szemlélettel, amelyet
– alapos gyanúval - a romantika
meg rzött maradványának tartott a tekintélyes esszéíró gondolkodásában. A nemzedéki érvényesség Márton-kritika a terebélyesed nyugati magyar irodalom438 hatvanas évekbeli átrendez dését mutatja. De erre nem a tanulmány elemz - kritikus hangvétele utal. A vitaképes tudás és az újszer
hang – még ha csíp s is – tetszett Cs. Szabó Lászlónak, mert
magáról a tárgyról, az irodalomról beszélt. 1960-ban még
hívta ki a
fiatalokat az Irodalmi Újság romantika-vitájában, hogy még egyszer kibeszélhesse egyik nagy kor-élményét egy európai összkiállítás kapcsán. 1943 óta mind többet foglalkozott e korstílussal, különösen a festészetével, és tanári megelégedéssel nyugtázta minden partnerének - András Sándor, Karátson Endre, Urbán György - nyugati egyetemeken megizmosodott és az övét l eltér tudását. Márton Lászlónak az irodalomtörténeti értékelésb l kibontott
kritikája
már
a
költészeti
hagyomány
újraértelmezését
szorgalmazta. Az említett kritika szerz je viszont (a Magyar M hely és az avantgárd vonzáskörébe tartozók javára) szívesen látott volna egy kevésbé nemzeti szempontú, jóval nyitottabb, és nem átfogó, konstruált szemléletnek alávetett
irodalomtörténetet
nem
szolgálattev
irodalomtörténeti
felfogásban. Cs. Szabó és a tekintélyéb l adódó „arbiteri tiszte” szempontjából az írásnak irodalomtörténeti jelent sége volt. Márton elmondta ugyanis határozott
kifogásait
a
jobb
híján
és
más
vállalkozók
helyett
irodalomtörténészi szerepbe szorult esszéíróról, aki egyébként a francia olvasó elvárásaihoz az eredeti változatban jól igazodott, kit n en európai keretekbe helyezte a magyar költészetet. De becsülettel mérlegelte azt az elmozdulást is, amely Cs. Szabó gondolkozásában-ízlésében tíz év alatt lezajlott és a letisztult utolsó változatban magyar közönség elé került: „Egyéni elfogultságtól távol, az elmúlt évtized osztott és szenvedett
438
a kifejezés a hetvenes évekt l általánosan elfogadott, Kibédi Varga Áron javaslatára (1974).
237
sértéseit l mentesen helyreállnak korunk költészetének arányai A magyar költészet századai c. esszében”439. A nemzedéki érvényesség Márton-kritika a terebélyesed nyugati magyar irodalom440 hatvanas évekbeli átrendez dését mutatja. Erre nem e tanulmány elemz újszer
és kritikus hangvétele utal. A vitaképes tudás és az
hang – még ha csíp s is – tetszett Cs. Szabó Lászlónak, mert
magáról a tárgyról, az irodalomról beszélt. Különben is, 1960-ban még hívta ki a fiatalokat az Irodalmi Újság romantika-vitájában, hogy még egyszer kibeszélhesse egyik nagy korélményét egy európai összkiállítás441 kapcsán. Az eredetileg rádió esszéként beolvasott írás az Irodalmi Újságban jelent meg, és élénk visszhangot váltott ki a „fiúk” nemzedékéb l. Cs. Szabó 1943 óta mind többet foglalkozott e korstílussal, különösen a festészetével, és tanári megelégedéssel nyugtázta minden partnerének - András Sándor, Karátson Endre, Urbán György442 - nyugati egyetemeken megizmosodott és az övét l eltér tudását. Márton Lászlónak az irodalomtörténeti értékelésb l kibontott kritikája már a költészeti hagyomány újraértelmezését szorgalmazta. A szerz a Magyar M hely és az avantgárd vonzáskörébe tartozók nevében szívesen látott volna egy kevésbé nemzeti szempontú, jóval nyitottabb, és nem átfogó, konstruált szemléletnek alávetett
irodalomtörténetet
nem
szolgálattev
irodalomtörténeti
felfogásban. Cs. Szabó és a tekintélyéb l adódó „arbiteri tiszte” szempontjából az írásnak irodalomtörténeti jelent sége volt. Márton elmondta ugyanis határozott
kifogásait
a
jobb
híján
és
más
vállalkozók
helyett
irodalomtörténészi szerepbe szorult esszéíróról, aki egyébként a francia olvasó elvárásaihoz az eredeti változatban jól igazodott, kit n en európai 439
CS. SZABÓ László, A magyar költészet századai, ÚL 1962.márc.-ápr. a kifejezés a hetvenes évekt l általánosan elfogadott, Kibédi Varga Áron javaslatára (1974); Magyarországon Béládi Miklós javaslatára, 1970 – t l (Anyanyelvi. Konf.). 441 CS. SZABÓ, Véres, szép világ, A romantikáról, IÚ, 1960. jan. 15. 442 Vita: ANDRÁS Sándor, Eszményi világ?, IÚ, 1960. febr.1.; KARÁTSON Endre, Stílusegység?, IÚ, 1960. márc. 15.; URBÁN György, Téves, szép világ, IÚ, 1960. márc. 1.; CS.SZABÓ, A végs szó jogán, Válasz és vallomás a romantika vitájában, IÚ, 1960. máj. 15. 440
238
keretekbe helyezte a magyar költészetet. A középnemzedék, mint Márton László tudomásul vette, hogy miközben saját önmeghatározására az irodalmat igyekszik a romantika hatásai alól felszabadítani, ez a folyamat mentorában lassabban és másképpen zajlik. De becsülettel mérlegelte azt az elmozdulást, amely Cs. Szabó gondolkozásában-ízlésében tíz év alatt lezajlott és a letisztult utolsó változatban magyar közönség elé került: „Egyéni elfogultságtól távol, az elmúlt évtized osztott és szenvedett sértéseit l mentesen helyreállnak korunk költészetének arányai A magyar költészet századai c. esszében.”443 A romantika kérdését a nemzedék kés bb úgy viszi tovább, mint a hazai irodalomhoz való viszony alapproblémáját. Amikor 1978-ban a HMKK tanulmányai napjain a bels
cenzúra kérdését vitatják meg,
Karátson Endre a honi irodalom megrekedésének az okát is efféle romantikát tartósító „önvisszametszésekben” találja meg. Véleménye szerint létezik egy rossz beidegz dés arról, hogy az öncenzúra serkent is, meg hogy nem barbár, nem veszélyezteti a civilizációt - a vallás, a reálpolitika, a feudális örökség, a romantika vagy az illem önként vállalt garanciái miatt. Karátson rámutatott az önbecsapó mechanizmus lényegére: helyet cserél a „ki tolt ki?” a „ki félt?”-tel. Ebb l öncsonkítás eredt a hazában: nem lenni barbárnak a barbár miatt. Szerinte a magyarok számára a serkent minta a Nyugat volt évszázadok óta, aki/ami ett l elzárta az utat, az lépett fel lényegében cenzorként. A Nyugatosok korszakát és hatását kit n en ismer humanista Karátson határozott állásfoglalással érvényesítette „a hazugság öl”- tételét a szellem, a kultúra (irodalom) területén.444 Többek között a fentiek következtében gondolkodnak annyira másként például Illyés Gyuláról, mint a hatvanas évekt l számítva Cs. Szabó László. Ami Cs. Szabó arbiteri tisztét érinti ebben a vitában, arra ma már viszonylag egyszer en meg lehet válaszolni. Cs. Szabó tekintélyét nem sértették, növelték a vele folytatott viták. A szót mint fogalmat Czigány 443 444
CS. SZABÓ László, A magyar költészet századai, ÚL 1962.márc.-ápr. Szerk.és vál. KARÁTSON Endre NEMÉNYI Ninon, Bels tilalomfák HMKK,1978.
239
Lóránt445 honosította meg, amikor Czigány Lóránt 1988. október 11-én a Cs. Szabó-könyvtár sárospataki megnyitása alkalmából tartott konferencián afféle irodalomtörténeti beiktatásra tett kísérletet. A Szepsi Csombor Kör és nyugati magyar irodalom kialakulását, az önálló entitásként értelmezett nyugati magyar irodalom garanciáit jelölte ki (legels ként) Cs. Szabó László min séget felügyel
arbiteri tisztében. El adásában446 a nyugati
magyar irodalomról szólva egyenesen leszögezte: „az 1945 utáni magyar emigráns irodalomból soha nem jött volna létre a mai virágzó nyugati magyar irodalom, ha egy Cs. Szabó László-szer egyéniség nem áll az élére.” Indokolásában a többközpontú nyugati irodalom nélkülözhetetlen eleme a „tágasan értelmezett konszenzusra alapuló értékrend”, és ez érvényesülhetett az írói tekintélyben. Kés bb, 1990-ben Czigány Lóránt az MTA gy jteményében található habilitációs doktori disszertációjában úgy módosította
állítását,
hogy
semmilyen
arbiteri
tiszt,
tekintélyelv
értéktájolás nem korlátozta a nyugati magyar irodalmat. A dolgok állása azt mutatja, hogy mind a kett igaz volt, más kérdés, hogy kire hatott bénítóan, kire felszabadítóan az a bizonyos hallgatólagosan megszavazott ’arbiteri tiszt’.
A homokóra nyakában A következ oldalakon két levél felelget egymással az id ben, másmás szerepben láttatva Cs. Szabó Lászlót. Az els fogalmazványt Cs. Szabó írta Márton Lászlóhoz, az oxfordi 56-os diákok egyik képvisel jéhez, 1958ban. A második egy kézzel írt levél bet hív gépírásos másolata a MOL447 rádiós fondjából. Cs. Szabó (Római muzsika kapcsán említett) tudós-tanára
445
CZIGÁNY Lóránt, A mi Kazinczynk: Gyökértelen, mint a zászló nyele, Bp., Szabad Tér 1994.; 446 A hangfelvétel saját tulajdonom, az idézett írott változat megjelent CZIGÁNY, Lóránt, A mi Kazinczynk = Gyökértelen, mint a zászló nyele, Szabad Tér Bp. 1994. 28. o. 447 MOL K 613, 73 t, 586.
240
a Lónyay Református Gimnáziumból, a Plutarkhoszt fordító Máthé Elek. Az els höz szükséges némi magyarázat: a második már magától értet dik. Az 56-os diákok oxfordi csoportja (Gömöri György, András Sándor, Márton László, Krassó Miklós) 1958-ben már megpróbált saját orgánumot teremteni az Eszmélet c. folyóirat megjelentetésével. Az Eszmélet els , 1958.októberi számának a friss tiszteletpéldányát Márton László szerkeszt küldte el Cs. Szabó Lászlónak, aki azonnal reagált. Íme, Cs. Szabó els , kéziratos levélfogalmazványa: Cs. Szabó László – Márton Lászlóhoz „Édes Laci, „Ma reggel kaptam meg az Eszméletet. Hálásan köszönöm. Volt két órám, miel tt elkapott a gépszíj, elolvastam S.Andris s Varga Áron verseit; már ezért érdemes volt összekalapálni a folyóiratot. Mivelhogy félig-meddig a mesterségembe vág P cikkét is azonnal elolvastam a Grazban kiadott irodalomtörténetr l. Nyilván az én hibám, hogy eddig nem találkoztam a szerz nevével. A személyi ismertet szerint a Sorbonne hallgatója. Vagy talán álnév? Valamelyik tök zsenije lappang az elmem mögött? Az A-B-S könyv448 elavult, rossz, avitt, elfogult és kártékony. Rossz hatását csendes felháborodással tapasztaltam is egy-két jobb sorsra érdemes gyanútlan fiatalemberen, akikkel odaát találkoztam a kontinensen. Azt hiszem, csakugyan kötelességetek mérlegre vetni. P cikke avittan marxista, felületes és helyenként ízléstelen. Sorról sorra haladva egyre jobban elkedvetlenített. Ma odahaza a hivatalos körök hivatalos, azaz vonalas szemlélettel ugyanígy foglalkoznának e rossz könyvvel, pontosan ezen a hangon, ezzel a nyelvezettel. Kevés különbséget látok a rossz könyv és kritika között. Csak éppen két ellentétes dogmatikai 448
Az emigráció középiskoláiban 1957-t l a Szt.István Társulat Alszeghy-Brisits-Sík: A magyar irodalom története c. kiadványát használták.
241
póluson állnak, a könyv hajdani szerz i petyhüdten, a kritika fiatal írója kackiásan. Azt hittem, e kritikába foglalt szemlélet /s a vele járó felületességek / el l bujdostatok ki jobb id kig , nem pedig azért, hogy változatlanul hirdessétek. Erre éppen annyira nincs szükség, mint magára a reakciós, avitt, f részporos könyvre, amely megérdemli a legkeményebb ítéletet. A cikk azonban nem végzi ki, inkább a szerz
begyepesed ,
egyoldalú, vonalas szemléletér l tanúskodik. S arról, hogy két év után is vérében hordozza a hivatalos szójárást, s az egyetemen hallott történelmi „kiértékeléseket”, miközben a kiértékeléseket megtagadja. Ha a szerz valóságos személy, s Párizsban lakik, nem csodálkozom az írásán, mert ma Párizs a legalkalmatlanabb hely új és független szemlélet kialakítására, s a legalkalmasabb arra, hogy honvágyat ébresszen a „haladó” gondolkodás iránt. Tudod, mennyire el vagyok borítva munkákkal; ha egy kicsit kevésbé lennék a mindennapi kenyérkeresetem rabja (elég szégyen, hogy az vagyok ötvenhárom éves fejjel), kijegyzéseim alapján keményen megfelelnék a polemizáló kritikusnak, már csak azért is, mert annyira a célpont mellé l tt. Holott az a célpont valóban megérdemli, hogy alaposan belel jenek. A folyóirat francia összefoglalásában százszámra hemzsegnek a nyelvtani hibák és a gépelési elírások. Az én fiatalságomban az volt a jelszavunk, hogy „remekül vagy sehogy”, fájlalnám, ha a Tietek az lenne, „f
a
nyilvánosság, akárhogy”. Az efféle Resumé csak azt bizonyítja, hogy a Balkánról jövünk, a szó Karagyorgyevics-kori, nagyon régi, nagyon rossz értelmében. Nem tudom, okos-e, ha a magyar fiatalság (a fiatal elit) egy része különösen latin országokban mindinkább abba a gondolatba lovalja magát, hogy most pedig Nyugaton kell megismételni a magyar forradalmat nonkonformista marxizmussal, amely persze lényegében mégse tud szabadulni a tan veleszületett korlátaitól. A lapra még visszatérek, mert – mint tudod – olvasmányaimban mindenev vagyok.
242
Minthogy levelemet a jó szándék és a barátság diktálja egyáltalában nem kívánom, hogy bizalmasan kezeld.”Cs.Sz.L. Beleláthattunk Cs. Szabó lektori-tutori magatartásába: tanárosan követel és elemezve veséz, mert becsül és segíteni akar, fentebb utaltunk rá, mi er síti a metsz kritika élét. Saját fiatal korában ez a határozott tanári mentalitás még természetes volt. A kit n Plutarkhosz-fordító Máthé Elek, Cs. Szabó fiatal tanára kézírásos levele err l tanúskodik. Kézírásos magánlevélben szedte ráncba a rádiós osztályvezet tévesen használt szó miatt, messze vezet
öregdiákot egyetlen
humanista alapelveket
számonkérve egykori tanítványán. Cs. Szabó László konzervativizmusba oltott akár liberális, akár népi vagy urbánus, vagy nemzeti besorolású gondolkodása mögött ezek a megtartó alapok. Budapest fv.1939. okt. 7. Kedves Laci, nagyon rosszul esik és nem túlságosan értem, miért nem akarsz szóba állni velem s levelemet még csak válaszra sem tartod érdemesnek. Ne vedd rossz néven, ha – pas-singly – megjegyzem, hogy tudtommal levelek válaszolatlanul hagyása nyugaton sem túlságosan szokásos, legfeljebb a teutonok földjén. Már pedig én úgy tudtam, hogy a teuton életformáktól Te éppen úgy idegenkedel, mint jó magam. Szeretném egy apróságra felhívni a figyelmedet. Beszélgetés közben akartam elmondani, de így kénytelen vagyok levélben megírni. A múltkori el adásodban a Mediciek által összehívott zsinatokról beszéltél, mondván, hogy azokról ma a vallástörténelem beszél. Az egyháztörténelem, de az tökéletesen más s a kett közt körülbelül akkora a különbség, mintha Ortutayt m vészettörténésznek mondanád. Most bizonyosan mosolyogsz, hogy piros ceruzával a kezemben hallgattalak s kibújik bel lem a tanár, amit különben sohasem szoktam sem
243
szégyenleni sem eltitkolni. De én a szellemi el-nácizálódás – vagy bolsevizálódás, a kett teljesen mindegy – elleni küzdelemnek érzem, ha a kicsire való nézés álláspontját sem vagyok hajlandó feladni és a megbízhatóság indexei sokszor épen a kicsi dolgok. Les grands petisses – gondolom Renan használta ezt a kifejezést. Olyanféle dolog ez – ebben bizonyosan egyetértesz velem –, mint mikor valaki Rooseweltet ír. Ez nekem mindig fizikai fájdalom és ha például egy külpolitikához hozzányúló újságíró írja le, csak az Esti vagy a Pesti újság színvonalánál nem csodálkoznám rajta, lévén ott az ilyen majdnem kötelez s talán még Rajniss Ferenc cikkében sem lep dném meg rajta különösebben. Ha csak a mikrofonnak szántad írásodat – verba volant, nem fontos az egész. De ha valahol megjelennék vagy ha ezeket a pompás megjegyzéseidet – az is nagyon tetszett, amit Velencér l mondtál – valami más formában használnád fel, ne vesd meg ezt a tanári aláhúzást és a vallás helyett írj egyházat. Ölellek Máthé Elek Cs. Szabó megérlelt írói „válaszaként” fogható fel a Római muzsika Levélváltás c. fejezete, amely a Máthé Elek fejében megfogant hipotézist449 írta meg: az ismereteink szerint egy id ben él
h sök, Plutarkhosz és
Lukács evangélista „találkozását”, legalábbis levelekben. Cs. Szabó a játékot még meg is toldotta, bekapcsolva a levélhálózatba Josephus Flaviust, s t Pilátus fiát, mint abszolút kitalált szerepl t. Ilyesféle jó szándékú sértésekre (provokációkra) épül a kortárskapcsolat az irodalomban, és már figyelhettük az „apátlan” nemzedék gyors feln tté válásának egy-két lépését a megel z fejezetben.
449
Máthé Elek feltételezését 1965-ben megírta a Theológiai Szemlében.
244
Orpheusz képei
Szerep- és egzisztenciameger sít helyzet volt a rádiózás Cs. Szabó László életében mindkét életszakaszban. Az Angol Rádió Magyar Osztályára kerülést így mérlegeli az író: „a BBC megment m volt, kett s min ségben is: serkentette a fordítói igavonóban a tökéletesen írót, visszaemelt – csak névleg és alacsonyabban – véremmé vált korábbi mesterségembe. Idegen írókra vagy lángelmékre nincs fedezete a BBCnek,…rangot én adok munkámnak kényes perfekcionizmussal s nem megfordítva.”450 A „véremmé vált” kifejezés egyértelm en jelzi, hogy az intellektusba és személyiségbe is mélyen beleivódott az a szakmai tapasztalat, amit Cs. Szabó magával vitt a Szigetországba. Másrészr l az íróról beszél. E két kijelentésb l indulva kerestük a két tevékenység egymásra hatását legalább néhány példán az életm re. A gályapad vált írói m hellyé, így tömöríthetjük Németh László-i fogalmakba, ami utólag igazolódik. Amelyik vasárnapi451 rádiós esszéjér l úgy gondolta az író, hogy érdemes kinyomtatni, kétszeresére, háromszorosára b vítve s átgyúrva külföldi magyar lapokban és folyóiratokban publikálta, így gy lt fel három évtized alatt legalább három vaskos kötetre való.452” A rövid írások az Irodalmi Újságba mentek Párizsba, viszonylag gyorsan, a komolyabbak az Új Látóhatárba, Münchenbe, és a türelmes olvasót megkívánó terjedelmes darabok a Katolikus Szemlébe, Rómába.
450
CS. SZABÓ, H l árnyékban, uo., ua., 217. Cs. Szabó László „kiváltsága” volt ez a m sor, amelynek színvonalát a BBC minden módon védte (Tarján György is, Rentoul Ferenc is): kiküldetésekkel, némi beolvasói kedvezménnyel, kés bb a felvételek elkészítésével, kórházban, Csé lakásán. 452 i.m.,118. 451
245
Meggy z désem szerint err l a folyamatról és az így született esszékr l kell majd sokat beszélnie a következ
id kben a Cs. Szabó-
kutatásnak. Amikor az 1960-as évek közepét l kezd d en Cs. Szabó megszabadulhatott
a
saját
fogalmazásában
is
„avuló”
polemikus
feladatoktól, és visszaváltozhatott – emigráns szóhasználattal - kulturális „tolmáccsá”, azaz közvetít vé, akkor egy csapásra visszatalált rádiós és írói szerepébe, vagy még inkább: rátalált az emigrációban lehetséges szerepre. Cs. Szabó-i önmeghatározással, szó szerint: „F leg m vészetr l beszéltem. Azzal én a hazában még keveset foglalkoztam. Eltartott nyolc-tíz évig, amíg teljesen beletanultam, s rögtön felismerhet
m fajommá
változtattam át a m alkotásokról szóló esszét. Lassan ment, hiszen vakokhoz beszéltem (kiemelés, B.K.): magyarországi hallgatóim közül csak páran láthatták a hol intim, hol monumentális kiállításokat. Ilyenfajta esszékr l nem tudok, kevés van nyugaton is…Fájt a szívem, hogy a hangommal együtt szétfoszlanak a leveg ben, egynek sem marad nyoma. Ez a bánkódó meggondolás vitt rá, hogy énem megkett z désével átalakuljak olyan esszéíróvá, aki 20 percbe tömörítve beszél hazafelé m vészekr l, könyvekr l, angol klasszikusokról, városokról s skultúrákról s nagynéha vándorlásairól, de ezt csupán magnak tekinti s utána körülpárnázza hússal a nyomtatott bet nek (kiemelés – B.K.). Hadászatilag szólva kiépíti többszörös várgy r vé a hevenyészett palánkvárat. Kett s munkára vállalkoztam, ott feküdt el ttem jegyzethalmazban a nyersanyag, pár napos er bevetéssel megírtam a rádióesszét s aztán heteken át részletes esszéváltozatát nyugaton megjelen magyar folyóiratoknak.453 Cs. Szabó általában különbséget tesz életm vében az önmagára mint alkotóra és a másokra irányuló m fajok között úgy, mint megvilágosodást és felvilágosítást szolgáló m formákra. El bbibe sorolja a verset, az elbeszélést és még a hangjátékot is (fontos a sorrend!), utóbbiak közé az esszéket, amelyek fent megjelölt változatát átültetéseknek nevezi.454 453 454
i.m. 285. i.m., uo.
246
Ezeknek az átültetéseknek viszont sajátos m veleti sorrendjük és esztétikájuk van. Ókortudós és vallástörténész barátja, a kiváló Kerényi Károly a görögség kutatásban tette követelménnyé, hogy mindhárom szinten: tudásból-ismeretb l (1), a hely szellemét keresve-átélve (2): tapasztalatból és m alkotásokban, képekben ismételve, egybef zve (3), több szinten kerítse be, ismerje meg a tárgyát egy igazi ókorrajongó. M alkotás és m vészeti esszéi, különösen az ókori tárgyúak miatt Kerényi hatását olyan er s és végleges hatásnak tekinthetjük Cs. Szabó m vészeti esszéírására, hogy ebben az érint leges megközelítésben csak hivatkozunk erre. Az Antik vallás455 cím könyvér l viszont szólni kell, külön is. A német kiadása alkalmából Hanák Tibor bécsi kritikus írt filozófiai mélység ismertetést a kötetr l. Ebben olvashatjuk a Cs.Szabó-i m vészetim vel déstörténeti esszé mintájáról: „A görög egy szóval fejezte ki a látva tudást: „eidénai.”Erre tanít Kerényi professzor minden írása, a látva tudásra, a nézni tudásra. Hogy vissza tudjon helyezni az antik világ felidéz látványaiba, s hogy ennek dimenzióit minél tágasabbra nyissa, szándékosan elhagyta a tudomány objektív nyelvét és helyet szorított saját élményeinek, filozófiai és irodalmi képzettársításoknak. Esszéi ezért soha nem rideg kutatói jelentések és könyörtelen okoskodások, hanem a témához kedvet adó, szépen formált m vek.” 456 Hanák emlékeztet rá, hogy amikor a Kerényi-m
els
változata
1940-ben magyarul megjelent, elég nagy visszhangja volt; az ünnepr l szóló részét Johan Huizinga méltatta a Homo ludensben,457 de Szentkuthy, a Magyar
Csillag
kritikusaként
romanticizmussal
vádolta
Kerényi
tanulmányait: „Úgy gondolta, hogy mivel szerz jük az élet összetettségét próbálja megragadni, „nosztalgikus érdekl dését” árulja el, azt, hogy hanyatló korszakot képvisel, mely teremtésre képtelen.”458A korabeli bírálat
455
KERÉNYI Károly, Valláslélektan és antik vallás Budapest, 1936. HANÁK Tibor, Él istenek (Karl Kerényi: antike Religion) = A nélkülözhetetlen bírálat, München, Kerék Könyvek, 1983, 269-275. 457 Johan HUIZINGA, Homo ludens, 1938. 458 HANÁK, i.m.272. 456
247
kett s vádját (a rafinált m veltség áhítozása a vallások születésének kezdeti kora iránt, hasonlíthatóan a germán lélek rajongásához) nem kívánom érinteni, annyit mondjunk el, hogy a kortársak közül Szerb Antal reagált a vádra. Cs. Szabó pontosan ez id ben a esszéíró „gy jt ” fejl dési fázisánál tartott, ahogy Németh László írta róla. Emlékezetb l sorolta az 1937-es kiállításokat a Haza és nagyvilág egyik jegyzetében:„Ennyir l tudok emlékezetb l. Altató helyett katalógusaikkal fekszem le.” A m vészet egyel re küls dleges segítség (vasárnapi kultúra) számára, naivan az aktuális barbársággal szembe akarja szegezni: „Ez mind itt van, mind a mienk, emberek csinálták, emberek szeretik. Elnevezem magam. Vaskor? Fordítsd meg a kukkert. Egyszerre aranykorrá válik.”459 Ezzel az írói eljárással azonban, amit valamennyi korai írásait elemz kritikusa felró (tudáshalmozás, a m veltség gy jtése és listázása, a szellemesség és a gyorsaság mindenek el tt), nem lehet hitelesen menteni az európai értékeket, nem lehet válságkorban hitet adni, nem is születnek elmélyültebb kísérletek, mint saját m veltségének felmérése több tételben, a Harminc
esztend
cím
befejezetlen
tanulmánysorozatban.
Azaz
pontosítsunk. A Latin-Európa mellett találunk egy olyan kísérletet, amelyikben felbukkan a m veltségközvetítés ama kulcseleme, amire a Hanák-értelmezés rámutatott a Kerényi-féle példában: a nézni tudás, a látva megértés, megragadás kezdeménye. 1940-ben az Olasz Rádióval együttm ködésben (terv szerint a sorozat folytatódott volna más rádiókkal) a Magyar Rádió Firenzéb l közvetítette Cs. Szabó rádiós városképét. Mivel a közvetítés írott változata megjelent (Napok és munkák Firenzében), 460 ebb l rekonstruáljuk az adást. Els sorban az esszé rádiós m faji problematikájára irányul a figyelmünk. A m fajt a rádiózásban még nem honosították meg, viszont az útirajz esszékben gyakorlott Cs. Szabó beleszövi a szövegbe a m faj kérdését, vissza-visszatérve beszél róla a narrátor: „Nehéz feladat vár arra a 459 460
CS. SZABÓ László, Haza és nagyvilág, ua., uo., 357. U , Napok és munkák Firenzében = Haza és nagyvilág, ua., uo., 246-257.
248
rádióközvetít re, aki fényképek és filmvetítés nélkül, pusztán szóval és hangábrával
meg
akarja
eleveníteni
Firenzét.”461
A
legfontosabb
szövegalakító kérdéseket is hangosan megfogalmazza: Mit válasszon ki a látványból és hogyan közelítse meg a várost? A módszer: mélységben (id ) és kiterjedésben (tér) egyszerre kell bevenni a kultúra gazdag él
és
lel helyét. A képzeletnek azonban keveset jelentene a rend önmagában, ezért Cs. Szabó az intuíciónak, a fantáziának és a bels
látásnak keres
megoldást. Amit leír nagyon pontos és tagolt, akár azonnal olvasható szöveg, hanglemezre lehet mondani. Másrészt tanáros vázlata egy szellemtörténeti alapozású írói módszernek. A darab a rádiórendez filozófiája egyben, itt egy hangképes városnézés el tt: „El ször önként kínálkozott az id rendi séta. A kronológia országútja kitér a nagy emlékek felé; évszámokkal jó csapást lehet vágni a múlt bozótjában. Mégse választottuk ezt. Nem akartunk túl közel kerülni a zsúfolt emlékekhez. Egy összefogó látomást kerestünk valamelyik kilátóról. Találtunk is ilyet, nem is egyet, hanem kett t, az Arno két partján. Egyik a fiesolei domb, tetején Firenze városel dje s a ferences kolostor, másik a San Miniato domb a Michelangelo térrel s a domonkos kolostorral. Egyikr l a tenger felé, másikról a vízválasztó, s t sokáig országválasztó Apenninekre lehet látni. Egyiknek az alapításkor, másiknak a bukáskor volt nagy szerepe, s e két dönt pillanat közt körülbelül 1700 esztend telt el: több mint Attilától napjainkig. Most már tudjuk, mi a jó út: Fiesoléból a Michelangelo térre kellett jutni. A két domb közt fekszik Firenze. Id rendi séta helyett topográfiai sétát választottunk, már a cím is megvolt: „Fiesolétól a Michelangelo térig.”462 A pontos helykijelölés, az ismétl
emlékezetbe
vésés, a térbeliség pontjaival szemléletet is adó kijelölés teljesen magához láncolja a hallgatót. Amennyiben a közvetítés az él beszéd és a hanghatások, és annak ritmusa is odaülteti a rádió mellé.
461 462
U , Napok és munkák…i.m. 247-48. U , i.m. 251.
249
Cs. Szabó nem számít a kíváncsiságra, hanem épít rá, s t maga gerjeszti: Rendkívül rövidek a mondatok, karakterisztikusak a jellemzések, nemcsak a nemzetkarakterológia értelmében. A kijelent
beszédmód
meger síti az id járó fantáziát: így van, mert mondódik latolgatás nélkül, t mondatokban, ahogy volt, vagy lehetett. A hangábrák korfest
zenét
jelentenek „a barátok kara” hol er södik, hol elnémul. A kijelölt „szent” pont, melyet megjelöl a szpíker: Firenze bölcs je; onnan lefelé száll a tekintet, és ekkor kezd mélyebbre és mélyebbre ásva a múltba belépni. Felt nik az etruszk nép (elhalkul a barátok kara), három évezred mélységébe tekint le a beszél . A tér átlép az id be, de úgy, hogy a város áll, a helyén marad: „a Santa Trinitá téren minden ház a helyén áll azóta, hogy Lionardo és Michelangelo összeszólalkoztak.” A színpadon vagy filmen, amit a beszél lát, további verhetetlen tekintélyek jelennek meg, nevükre fölrezzen a hallgató: Galilei, a Strozzi család, a Mediciek. De ekkor már a völgyben és a temet ben vagyunk, a beszél közvetíti: Egy sírkápolnában állunk, a Mediciek közt. „Ebben a családban úgy szállt apáról fiúra a szépségszeretet és a m pártolás, mint egy testi tulajdonság”. Nem folytatjuk a mintaszer
városképet, városnéz
esszét: a fent és a lent váltja egymást, és a beszél jelzi, eltelt egy nap. Nem vizsgáljuk a városnézés földrajzi pontosságát, tudásmennyiségét, találó mondatainak a figyelemfelhívó erejét, vagy a záró keretbe helyezett kocsmai jelenetben az utalást a jelenre, a spanyol polgárháborúra. Számunkra mindebb l egyetlen mondat fontos, ezért megismételjük: „Ebben a családban úgy szállt apáról fiúra a szépségszeretet és a m pártolás, mint egy testi tulajdonság.463” Talán ez a hely, ahonnan az els nyom indul Cs. Szabó alkotói útján a m vészeti esszék, a kiállítás-esszék felé. Még miel tt bármilyen kényszer ség, emigráció rászorította vagy rákapatta volna. Az írót megigézi a szépségben felmutatott gazdagság, a szépség reprezentációja. Az esszével pedig megkeresi és -találja a klasszikus korok 463
CS: SZABÓ, i.m, 255.
250
auráját, ahogy Perneczky Géza fogalmaz Kapituláció a szabadság el tt464t cím esztétikai tanulmánykötetében. Arról a folyamatról gondolkodik ez a könyv, hogyan jön létre a m tárgyban gyönyörköd , majd a kiállításokat látogató néz
s a közönség. Hogyan idegenedik el a polgári korokban
maguktól a tárgyszer ségükben is eleven képz m vészeti alkotásoktól. Egyrészt amiatt, hogy kihal, és elfelejt dik a testi-érzéki elevenség, ami még a mágia és vallás világához kapcsolt minket a m vészetben. Másrészt, amiatt, hogy a m vészet kincsei mind jobban elvesztik az aurájukat. Azt a lényegüket, hogy a m vészet, amely létrehozta ket, a humánus kultúra konkrét formája és tárgyiasulása, nagy korokban akár reprezentációja: „Az a fajta szép és jó, amely nem fogalom, hanem tárgy, aminek tehát, mint az érett almának, húsa van. Hol veszítettük el azt a varázsládikát, amelyben még ott rejt zik az értékeknek ez az empirikus formája?” Perneczky gondolatmenetében ez után következik be az európai gondolkodásban, hogy a m vészet megismerés és önmegismerés lesz, illetve már Cezanne „bekapcsolja a festészet problémakörébe a látottak visszaadása mellett a látásról való gondolkodást is.”465 A Cs.Szabó-életm számos jelent s képz m vészeti esszével jelzi, hogy szerz jük, akinek abban áll nagy írói esszévállalkozása, hogy meg akarja mutatni azt a bizonyos „almát,” mindig „aurával” rendelkez korok felé fordul, amikor nagy témákat keres. (Figyeljük meg, a „legnagyobbak” valóban terjedelmesek is lesznek, mint a Római muzsika és a Görögökr l, mert ez elmondhatóságuk és megeleveníthet ségük önmagukban ott van, kínálják az írónak.) És ezekben az esszékben képes arra, hogy elevenséget, almához hasonló valóságot teremtsen. Amikor tehát az els olyan rádiós esszékezdemény megszületett, amelyben Firenze föltámad, és megjelennek a Mediciek, akik a vérükben hordozzák a fent elismert tudást a m vészet varázsládikájáról, Cs. Szabó már tett egy lépést egy új esszéváltozat felé. Az útirajz-városkép típusú esszé már képes megteremteni az idejét és terét – 464 465
PERNECZKY Géza, Kapituláció a szabadság el tt, Pécs, Jelenkor, 1995. PERNECZKY, i.m., uo, ua, 1995, 19.
251
egy-egy témának (ld. Latin-Európa), a kés bbi m alkotás és tematikus képz m vészeti esszék pedig a m vészeti tárggyal állnak el
(velencei
festészet, az angol festészet aranykora, reneszánsz, Turner stb.). Vagyis az 1937-ben európai katalógust soroló közvetít b l, majd a romos Európában a veszteségeket listázó m vel déstörténészb l az angliai rádiózás saját írói el zményeivel (szellemtörténet és historizmus, bergmani id felfogás, nemzetkarakterológia és rjárat-esszé) „növesztett” m vészeti esszéírót. A Cs. Szabó életm
talán legszerencsésebb fordulata, hogy a
rádiózás folytatódott az író életében. Hasznos, volt ez az alkotói kényszerfeladat. Emlékezzünk, a feladat: „fényképek és filmvetítés nélkül” és a több ok miatt „vak” magyar rádióhallgatónak írói eszközkészlettel láttatni. Szerencsés, hogy vasárnaponként egyedül az él hang érzéki erejével kellet beszélnie az írónak olyan témákról, amelyek inkább líraizenés- ismeretterjeszt
tv-filmsorozatba illenének. A feladatot ugyanis a
maga látását mesterszintre finomító értelmez oldotta meg, azzal, hogy az id dimenziójába helyezte a látásét,
maga pedig belépett a „kamerába.
A mechanizmus így m ködött: A BBC a lehet ségeket adta: éppen a hatvanas években a kiküldetésekre viszonylag jó költségvetése volt, és Cs. Szabó László támogatásukkal járta be az országot és mehetett külföldre (Angliából), hogy írók-költ k és emigránsok szent helyei mellett székesegyházak, városok és m vészek, leginkább fest k alkotásainak a nézésével szívja be az els , az élményi adagot írásaihoz. A nézve tudás átadásához kellett, hogy azután az írói munka sz r in átvezesse a nyelvbe öltött els változatot. Ha a 20 perces rádiós változatban meg tudott szólalni az, amit láttatni kell, az els szövegsz r már megvolt. Az átírás következ körében megtörtént a körbebeszélés, az elbeszélésbe iktatás, a személyesség er sebb átáramoltatása a szövegen, „a mag körülpárnázása a hússal.” Mivel még a nyolcvanas években Budapesten megjelent két esszéválogatás is, Cs. Szabó László véglegesítés el tt ismét csiszolta ezeket a kéziratokat. Amikor az esszék a magyar olvasóhoz eljutottak, már kezdett kitárulni, majd kinyílt Európa felé az ország. „A pillanatba és a hasznosság szempontjaiba
252
belevesz korunk” (Hanák Péter szavai) azonban olyan tudásterületre lép az ilyen m vel dési-m vészeti esszékkel, amelyhez már nincs érzéke. Másik fontos eleme Cs. Szabó kései m vészeti-m vel déstörténeti esszéinek, különösen a latinokról és görögökr l írtaknak, hogy a Kerényi Károly szabta követelmények értelmében van a mitológiáig visszavezet húzóerejük, istenszaguk vagy istentávlatuk, miként Cs. Szabó váltogatta a szót. És ez az egyetlen, de nem lebecsülend , emberi alaptudást gyarapító hasznuk. Az ember keresi a mítoszit, a kultikust, a szakrálisat, legalább a m vészetben, de nem leli, már a polgári korszakokban sem. Cs. Szabó szeretne segíteni, szeretne valamit visszaszerezni, visszanyerni. Orpheusza ilyen értelemben
nemcsak Eurüdikének, hanem mindennem m tárgynak
is, amit ember a kultúrák emberszeretetével megalkotott. Egy válságkor súlyos útravalóját, a hasznos, de nehéz szerepeket levetve így lehet ’mihaszna’ módon szolgálni azokat az olvasókat, akik megértik a következ t: „téveszme, hogy a hagyomány valami örökölhet anyagféleség, mechanikusan, minden er feszítés nélkül örökl dik, ezért a hagyomány ellenségei azok, akik helytelenítik az öröklést és a ki nem érdemelt el jogokat. Ezzel szemben az az igazság, hogy er feszítést kíván minden kapcsolat a múlttal, ráadásul ez a kapcsolat fáradságos és hálátlan, mert a mi kis „énünk” sz kölve védekezik ellene.”466
466
Zbigniew HERBERT, Labirintus a tengerparton, Bp., Európa, 2003, 147.
253
Összegzés Mivel Cs. Szabó László 1984-ben bekövetkezett halála még a nagy fordulatokon innen hagyta az életm vet, ez a helyzet különösen szükségessé teszi az irodalomtörténeti recepció újragondolását és elvégzését. Els lépésként - még a nagy narratívákba elhelyezhet
–irodalmi és írói
szerepváltás néhány állomásán haladtunk végig a Cs. Szabó- életm ben. Ezzel a kettészelt életm
egybeolvasására és összevarrására tettünk
kísérletet, egyúttal kiemeltük az emigrációs pályaszakasz legnagyobb írói vállalkozásait és alkotásait. A dolgozat legalább a kiemelt m vekre vonatkozóan fel akarja oldani a befogadás paradox helyzetét, vagyis törleszteni kívánja a fennálló adósságot az emigrációban született írói életm vel szemben. Ez a pótlásra váró munka az irodalom több szintjét érinti: A filológiáét els sorban azért, mert az emigrációs életm
nem
minden szakaszában feltárt, kiváltképpen az emigráció el tti és kezdeti szakaszában nem lehetett az. Léteznek olyan forrás érték
szövegek,
kéziratok, amelyek soha nem kerültek a hazai kutató vagy olvasó kezébe; más dokumentumok, mint pl. a levelezés vagy a hanganyagok óhatatlanul a nyugati magyar irodalom intézménytörténetét egészítik ki, de olyan közegként, ahol a hagyományok minden különösebb torzulás nélkül maradhattak fenn. Ha igaz, hogy ebben a tekintetben a hazai irodalmi élet a nyugati magyar szellemi élett l szüntelenül ösztönzéseket kapott,467 a kutatásnak lehet hozadéka a földrajzilag és politikai okokból elszigetelt magyar „irodalmak” közös történetéhez is. A dolgozatíró minden esetben igyekszik a biografikus néz ponthoz hozzákapcsolni az értelmez it. Amikor a kutatás a biográfiai pontossággal feltárt adalékok b sége miatt helyenként egy régebbi irodalomtörténet-írás 467
POMOGÁTS Béla, Értékek védelmében, Vigilia, 2008. jún. 24.
254
módszereire emlékeztet, valójában a feldolgozás sajátos csapdahelyzetét érzékelteti: a munka kezdetén nem állt rendelkezésére még megbízható írói életrajz sem. A dolgozatíró tisztában van azzal, hogy Cs. Szabó László az emigrációban született m veivel mindenképpen újraolvasást, kritikai visszahelyezést követel meg, de hiányként és problémaként veszi tudomásul,
hogy
irodalomkritikában,
alig és
talál kevés
el zményeket el zményre
a
nyugati
támaszkodhat
magyar a
hazai
irodalomtörténet-írás részér l. Az életm „szerpentines” szerkezete, hogy ti. bizonyos
alapkérdések,
mint
erdélyiség,
protestáns
gondolkodás,
magyarság-európaiság, emigráció, id r l id re el térbe kerülnek és tematizálódnak – fokozottan igényelné a kritikai és irodalomtörténeti reflektáltságot. Így nem egyszer en integrálásról van szó, mert Cs. Szabó m veit a mai helyzetben már a jelenkori irodalom fejleményeinek közvetlen hagyományaként kell vizsgálnunk. Ebb l a néz pontból nem elég a nyugatos író generációs vagy m faji koordinátáit ismételten megadni vagy pontosítani, hanem behatóan meg kell vizsgálni, miként azonosítják az írót írói szerepei, útkeresései, illetve az alkotói beszédmód alapján az életm második szakaszából kiemelt reprezentatív m vek. Az 1970-ben kiadott Római muzsika kett s megfontolásból került a vizsgálat középpontjába: Közvetlenül felfedezhet
a m
szövegében a
küzdelem a m fajjal a lehet legsajátabb változatért: az alkotó a szöveg grammatikai és mitikus felépítettsége által igyekszik „regényesíteni” útirajzaitól
már
távolodó,
többréteg
esszénaplóját.
Az
ön-
és
világértelmezést az esszék id - és szerepjátékának a körülbeszélésében valósítja meg, és keresi a kijelent
beszédmód helyett a személyiséget
áttételesen, a szövegképzési megoldásokkal kifejez , az író korábbi korszakaiban ismeretlen írói gyakorlatot. A küzdelem nehéz, hiszen a könyvet hatalmas tudásanyag terheli meg, de az író tudatosságára vall, mennyire pontosan érzékelte és értékelte a
255
m fajtágítás lehet ségeit. Azonnal felismerte egy másféle megoldás kvalitásait Süt András Anyám könny álmot ígér cím naplóregényében. A
Római
muzsika
nélkülözhetetlen,
szinte
zenei
igénnyel,
bár
kiegészítésképpen komponált utolsó fejezete (Október végi tücsök) teszi jelentésessé, hogy Cs. Szabó napi olvasmánya a hatvanas évek végén Szabó L rinc Tücsökzenéje volt. A Római muzsika gondolati - szemléleti alakulástörténete a Cs. Szabó-i m vészeti-m vel déstörténeti esszék emigrációban kialakított témaköréhez és m faji változatához vezet, amelyhez a m vel déstörténet diszciplínájának is lehetnek további kérdései, különösen az ókori görög-római tárgykörben. Ahogy a lengyel Zbigniew Herbertnél, Cs.Szabónál is van a témához fordulásnak (az európaiságnak) egy olyan mélyebb aspektusa - az archetípusok, az istenek világa, a mítosziság -, amely emberi létünk elvesztett dimenzióinak a visszaszerzésére tett kísérletként értékelhet . Az életm további kutatásához Cs. Szabó rádiós esszéi ígérnek perspektívát, mivel a látni tudásnak és a láttatásnak olyan kifinomult írói technikáit hozzák létre, amire a magyar irodalomban nem nagyon akad példa. A dolgozat ilyen értelemben közép-európai emigráns írói horizonttal is méri a Cs. Szabó-i életm nyugat-európai szakaszát.
256
IRODALOMJEGYZÉK CS. SZABÓ László m vei id rendben (zárójelben az újranyomások adatai)
Hét nap Párizsban, útikönyv, Bp., Nyugat, 1936. Apai örökség, elb. Bp., Franklin, 1936. Doveri átkelés, Bp., Cserépfalvi, 1937. Levelek a szám zetésb l, tan., Bp. Franklin, 1937. Magyar néz , napló, Bp. Nyugat, 1939. Fegyveres Európa, útinapló, Bp., Nyugat, 1939. Erdélyben, Bp., 1940. (Bp. Magvet , 1993.) Sárkányfogak „Erdélyi emlékírók Erdélyr l” II. kötet , bev.és szerk. CS. SZABÓ László, Bp., Franklin, 1940. A kígyó, elb., Bp., 1941. (Bp., Szépirodalmi, 1986.) Három költ , antológia, szerk. és bev. CS. SZABÓ László, Bp., 1942. (Bp., Szépirodalmi, 1990.) Haza és nagyvilág, tan., Bp., Franklin, 1943. Két part, karcolatok, Bp., Révai, 1946. Irgalom, elb., Róma, Anonymus, 1955. Téli utazás, München, Látóhatár, 1956. Félszáz ének és egy játék, München, Látóhatár, 1959. Halfej pásztorbot, hajónapló, London, Magyar Könyves Céh, 1960. Ország és irodalom, tan., Brüsszel, Nagy Imre Intézet, 1963. A nyomozás, útirajzok, elb., Oslo–Bécs, Útitárs, 1966. A gyanútlanok, Bern, EPMSZE, 1976. Hunok nyugaton, München, Auróra, 1968.; (Bp., Könyves Kálmán Kiadó, 1994.) Római muzsika, naplók, esszék, München, Auróra, 1970. (Bp., Magvet , 1988)
257
Pet fiék, tan., München, Auróra, 1973. Pokoltornác, prózaversek, London, Szepsi Csombor Kör, 1974. Két tükör közt, beszélgetések, Bázel, EPMSZE, 1977. Vérz fantomok, elb., München, Auróra, 1979. H l árnyékban, Bern, EPMSZE, 1982. (Bp., Gondolat, 1991.; Bp., Mundus, 2004.) Alkalom, esszék, Bp., Gondolat, 1982. Közel s távol, ögy. elb., Bp., Magvet , 1983. Görögökr l, Bp., Európa, 1986. Shakespeare, esszék, Bp, Gondolat, 1987. Nem szerz i válogatások kiadásai: CS. SZABÓ László, A tág haza, szerk. szerk. CZIGÁNY Lóránt, Bp., Könyves Kálmán Kiadó, 1995. CS. SZABÓ László, Apai örökség, szerk. BIERNACZKY Szilárd, Bp., Mundus, 2004. CS. SZABÓ László, Kis népek hivatása, szerk. GRÓH Gáspár, Bp., Kortárs, 2005. CS. SZABÓ László, Hódoltsági irodalom, szerk. Czigány Lóránt, Bp., Mundus, 2008. CS. SZABÓ László, A magyar költészet századai (tanulmányok), Vál. És sajtó alá rend. POMOGÁTS Béla, Marosvásárhely, Mentor, 2008,
258
A Szepsi Csombor Kör angol sorozata 1. ed. by Lóránt CZIGÁNY, Hungarica, Catalogue of the Béla IványiGrünwald Collection 2. Magda CZIGÁNY, Hungarian Literature in English Translation Published in Great Britain 1830-1968 3. Márton FEKETE = Sárközi Mátyás, Prominent Hungarians Home and Abroad A SZCSK kiadványai – magyar sorozat
1. SIKLÓS István: ember5húrral 1968, 91 p 2. HANÁK Tibor: Ideológiák és korunk 1969, 195 p 3. FORRAI Eszter: Faágak tánca 1969, 74 p 4. GÖMÖRI György: Átváltozások 1969, 101 p 5. ANDRÁS Sándor: Rohanó oázis 1970, 112 p 6. ANGYAL Dávid: Emlékezések 1971, 171 p 7. WAGNER Lilla: A negyedik Pet fi 1972, 135 p 8. CZIGÁNY Magda: Néz a képben (kritikák) 1973, 184 p 9. CS.SZABÓ László: Pokoltornác 1974, 82 p 10. RÉVAI András: A túlsó partról 1975, 210 p 11. HORVÁTH Elemér: A homokóra nyaka 1980, 72 p 12. KARÁTSON Endre: Színhelyek 1980, 104 p 13. ANDRÁS Sándor: Mondolatok 1981, 55 p 14. SIKLÓS István: Csönd erdeje el tt 1981, 28 p 15. FERDINANDY György: A mosoly albuma 1982, 207 p
259
Felhasznált irodalom CS. SZABÓ László m veib l
U , Alkalom (Esszék, irodalomról, m vészetr l) Bp., Gondolat, 1982. U , Egy gondolat bánt engemet… Bp., Nyugat, 1936, / München, Auróra, 1973. U , A végs szó jogán, Válasz és vallomás a romantika vitájában, IÚ, 1960. máj. 15. U , Író a diaszpórában, (Beszélgetés Peéry Rezs vel) = Két tükör közt, Bázel, EPMSZE, 1977. 101 – 117. U , A bels vár (A magyar könyv hiánya az emigrációban.) Új Hungária, 1951, jún, 8. U , A chartres-i rózsa = Félszáz ének és egy játék, München, Látóhatár, 1959,109. U , A félhold jegyében, Magyar M hely, V(1967), 19, 17-48. U , A felsült titkos ügynök; A farkastanya; Puska, kötszer, kucsma = H l árnyékban, 189 – 194. U , A gyanútlanok, Bern, EPMSZE, 1976. U , A Képtár és tópart, Magyar Csillag, 1943. ápr. 1. 381-389. U , A kis népek hivatása= Haza és nagyvilág, Bp., Franklin, 1943, 19-20. U , A koronatanú = A magyar vers századai, Ország és irodalom, Nagy Imre Intézet, Brüsszel, 1963, 81-103. U , A magyar ember latin szemmel = Haza és nagyvilág, 49-63. U , A magyar ház rz (Látogatóban Tolnay Károlynál Firenzében), IÚ, 1987. szept-okt. U , A magyar költészet századai, ÚL 1962.márc.-ápr. 97 – 110.; Egy nép s a költészete, ÚL, 1972, 4-5, 354 – 376, 385 – 409. fordítás: La
260
poésie hongroise = Anthologie de la poésie hongroise du XII
siécle a nos
jours, szerk, GARA László, Paris, 1962, 9-32. U , A magyar vers századai = Ország és irodalom, Brüsszel, Nagy Imre Intézet, 1963, 15-81. U , A nagy háború = Félszáz ének és egy játék, München, Látóhatár, 1959. 53-54. U , A nyomozás, Oslo-Bécs, Utitárs, 1966. UÖ, A paraszti és a marxi dialektika = Hódoltsági irodalom, szerk., CZIGÁNY Lóránt, Bp., Mundus, 2008, 60. U , Angol szellem – magyar ifjúság, KatSzle, 10, 1958, 13-17. U , Apai örökség, Franklin, 1936,; Bp., Mundus, 2005. U , Aranytól napjainkig (Gy jt, a bevezetést és a jegyzeteket írta CS. SZABÓ László) Roma Anonymus, 1953. U , Azért is! Három beszélgetés Urbán Györggyel = H l árnyékban, uo. ua.,282. U , Dickens napló, I-II, Nagyvilág, 1980, 725-752, 885-910. U , Egy ország vérben áll = Ország és Irodalom, Nagy Imre Intézet, Brüsszel, 1963. 103-137. (eredetileg három rádiós kritika 1963. márc. 17., 24., 31.) U , Egy polgár vallomásai II, Márai Sándor könyve – Pantheon, Ny, 1935, 7. 47-49. Eszter hagyatéka, Márai Sándor két kisregénye – Révai, Ny, 1939, 7. 46 - 48. U , Ember és m faj (Beszélgetés SIKLÓS Istvánnal) = Két tükör közt, Bern EPMSZE, 1977. 117 -139. U , Erdély, Ny, 1940, 8. 345 – 374. U , Erdély hercege, Széphalom, 1929. 91 – 101; 179 - 188. U , Félszáz ének és egy játék, München, Látóhatár, 1959. U , Francia önvizsgálat, Válasz, 1934, 182-190. U , Franklin Delano Roosevelt, Válasz, 1934; Nyugat, 1935.; Bp. Magvet , /Gondolkodó magyarok/, 1981.
261
U , F vonal, táptalaj, fogyatékosság („Irodalomkritikánk néhány fogyatékosságáról.” Az MSZMP KB Kult- Elm. Mk. Tézisei.), ÚL, 1961, 274 – 277. U , Görögökr l, Bp., Európa, 1986. U , Gyász és megdics ülés = Hódoltsági irodalom, Új Hungária, 1956. nov. 9.; Bp., Mundus, 2008, 263. U , Harminc esztend , I (A német m veltségr l);II A képtár és a tópart; III, Egy költ és három muzsikus; Spárta a Spree - parton, Goethe, Magyar Csillag, 1943, márc. 15., áp. 1., ápr.15., máj.1., 349-358, 381-389, 456-463, 517-528. U , Három költ , Byron-Shelley-Keats, Bp., Franklin, 1942; Bp., Szépirodalmi, 1990. U , Haza és nagyvilág, Bp., Franklin, 1942. U , Hét nap Párizsban (Utirajz), Bp., Nyugat, 1936. U , Hódoltsági irodalom, szerk., CZIGÁNY Lóránt, Bp., Mundus, 2008. 66. U , Hunok nyugaton, Könyves Kálmán Kiadó, Bp., 1994. U , H l árnyékban, Bern, EPMSZE, 1982. ., Mundus, 2005. U , Irgalom = Irgalom, Róma, Anonymus, 1955. 9 – 62. U , J. Benda és az európai nemzet, A Toll, 1934, jan, 9-14. U , Juhász Gyula, Ny. 1937.5. 326. U , Kárpát kebelében, Apollo, 1934. 1 – 30. U , Katolikus és protestáns szellem a magyar történelemben, KatSzle, 1971, 150-162. U , Kegyenc = Irgalom, Róma, Anonymus, 1955, 63 -114. U , Kerényi Károly arcképe. [1961] = Kerényi Károly és a humanizmus. [Zürich, 1978] U , Svájci Magyar Irodalom- és Könyvbarátok Köre. 94. U , Kétnyelv en - kett s kötésben, Kortárs, 1983, 4. 618. U , Két part, Budapest, Révai, 1946. U , Két tükör közt, EPMSZE, Bern, 1977.
262
U , Korányi Frigyes titka, A Toll 1936, jan, 2-6. U , Közel s távol (Elbeszélések 1948-1981), Bp., Magvet , 1983. U , Közgazdaság és m vészet, Válasz, 1934, 57-62. U , Latin-Európa = Haza és nagyvilág, Bp., Franklin, 1942, 201241. U , Látogatás Antverpenben, Széphalom, 1928, 429 – 436.; Utrecht ostroma, uo.1929. 14-23. U , Levél a bujdosóhoz = Levelek a szám zetésb l, Bp., Franklin, 1937. 7-14. U , Magyar író az emigrációban, Trysil (Norvégia), 1960. = Ádám hol vagy?, Oslo - Bécs, Útitárs, 1964, 197 – 199.; Európai Magyar Ifj. Konf., („Régi föld, új ég”), Hupp ob Wiesen (Bázel), 1965. = Új ég, új föld, Együtt Európában, Oslo - Bécs, Útitárs, 1971, 191 – 194. U , Magyar költ Itáliában (elhangzott a BBC-ben, 1963. február 24-én) U , Magyar költ ket hallgatva (A modern magyar irodalom nyugati visszhangjának problémáiról), IÚ, 1970. okt. 15-23. U , Magyar versek Aranytól napjainkig, bev. CS. SZABÓ László, Róma, Anonymus, 1953. U , Még vagyunk = Az embernek próbája, HMKK, Amszterdam, 1976, 10-36. U , Mérges búvópatakok, ÚL, 1964, 443 – 445. U , Mérleg I. = Haza és nagyvilág, uo., ua., 166-190. U , M faj és nemzedék, Ny, 1936, 7. = Levelek a szám zetésb l, Bp., Franklin, 1939. 86 – 6. U , Nagy emberek tanúja (Gál István: Bartóktól Radnótiig, Bp., 1973.), IÚ, 1973, aug - dec. U , Napok és munkák Firenzében = Haza és nagyvilág, uo., ua., 246-250. U , Négyszemközt egy szoborral (Radnóti Miklós, a m fordító), Új Írás, 24 (1984), 11, 13-17.
263
U , Ország és irodalom, Nagy Imre Intézet, Brüsszel, 1963. U , rz k, (Esszék), Bp., Magvet , 1985. U , szi napok Patakon, Válasz, 1946, december, 228 -9. U , Pannonia kismagyarban = Levelek a szám zetésb l, Bp., Franklin, 193,.153-163. U , Peregrinus hazatér ben, Kortárs, 1981, 8. 1274-1277. U , Pótvizsga a Mindenszentekben = Görögökr l, Bp., Európa, 1986, 119-124. U , Pótvizsga, Új Hungária, 1950, dec. 22., 29., 1951, jan, 6. U , Prózai m sorgondok, Rádióélet, 1935, 53, 5. U , A magyar rádió prózai m sora, Prot. Szle, 1938, 455-460. U , Lázár a Gianicolón = Római muzsika, Bp., Magvet , 1988, 129 - 159. U , Sárkányfogak, szerk. MAKKAI László, bev. CS. SZABÓ László, (Erdélyi emlékírók Erdélyr l, II), Franklin, 1940, XLV.; Bp., Akadémiai,1993. U , Shakespeare, Esszék, Bp., Gondolat, 1987. U , Számvetés a hármas határon, (1978) = Csak tiszta forrásból, Bern, EPMSZE, 1980, 7-23. U , Szóródj világgá…A görögökr l, NV, 1981, 1366-86, Az énekes (Homérosz), NV, 1981, 1855-84. U , „ Születtem Rétságban." Irod.Ujság, 1965. december 15. 5. 1. U , Távolsági beszélgetés Hegyi Bélával = H l árnyékban, Bern, 1982, 258-270. U , Téli utazás, Látóhatár, München, 1956. U , Téli virágének, = A tág haza, Bp., Könyves Kálmán, 1995, 177. U , Véres, szép világ, A romantikáról, IÚ, 1960. jan. 15. U , Vers és történelem, Válasz 1934, 332-342.
Más szerz k felhasznált m vei
264
A francia irodalom kincsesháza, szerk. ILLYÉS Gyula, Bp., Athenaeum, A magyar irodalom története VI. Szerk, SZABOLCSI Miklós; A magyar irodalom története A határon túli magyar irodalom 1945-1975, IV. Szerk, BÉLÁDI Miklós, A magyar irodalom története 1945-1975-ig /IV/, Bp, Akadémiai Kiadó, 1982. A
nyugati
magyar
irodalomról,
(Rádióbeszélgetés),
szerk,
KULCSÁR Katalin, Jelenkor, 9, 843-851; 10, 928-938. AGÁRDI
Péter,
Értékrend
és
kritika,
(Fejt
Ferenc
irodalomszemlélete a 30-as években.) Bp., 1982. ALBERT Pál, Visszatér k köszöntése = Az embernek próbája, Amszterdam, HMKK, 1976, 50. ALBERT Zsuzsa, Kolozsvári Grandpierre Emil = Irodalmi legendák, legendás irodalom, Pannónia Könyvek é.n. 109-123. U , Legenda Cs. Szabó Lászlóról, (I-II.rész), Vig, 2004. dec. 937 – 948. -2005. jan. 56 – 66. ANDRÁS Sándor, Cs. Szabó László fikciós prózájáról, Forrás, 2005, nov, 42-56. U , Eszményi világ?, IÚ, 1960. febr.1. U , Haza és ország, nemzet és nép = Ikervilág, Bp., 1996, 172-224. ARDAY Géza, Cs. Szabó László élete, munkássága és esszéírói világa, HMKK honlapja BARANYAI Katalin, Cs. Szabó László könyvtára, (CD-ROM), Sárospataki Ref. Koll.Gy jteményei, 2002.
265
U , Cs. Szabó László könyvtára, Nyelvünk és Kultúránk, 74. (Elhangzott az író tiszteletére rendezett emlékkonferencián, Sárospatakon, 1988. okt.11-én.) U , Hat évtized nem oldott meg semmit, Holnap, 1991. máj. 31-42. U , Hárman egy asztalnál Illyés Gyula, Németh László és Cs. Szabó László (tan.) Széphalom évkönyv, 1995, 401 - 408. BÉLÁDI Miklós, A nyugati magyar irodalomról,. Nyelvünk és Kultúránk [1974] 271–282. BÉLÁDI Miklós, POMOGÁTS Béla, RÓNAY László, „Nyugati magyar irodalom 1945 után,” Bp., Gondolat, 1986. Bels
tilalomfák, szerk.és vál. KARÁTSON Endre NEMÉNYI
Ninon, HMKK,1978. BENKE György, Cs. Szabó László Sárospatakon: Széphalom, I, (klny)1986. BODNÁR György, A mélyebb Európa vándora és kutatója. Cs. Szabó László (1905–1984)=Jöv múlt id ben, Bp., Balassi, 1998, 137 – 42. BORBÁNDI Gyula, A magyar emigráció életrajza 1945-1985, Európa Kvk, Bp, 1989. U , Nyugati magyar irodalmi lexikon és bibliográfia, Budapest, Hitel, 1992. U , Nem éltünk hiába (Az Új Látóhatár négy évtizede), Bp., Európa, 2000. CZENNERNÉ VILMHELMB Gizella: Magyarország története képekben, Képz m vészeti Alap, Bp., 1962.
CZIGÁNY Lóránt, A Mérleg jegyében - Továbbjutni; ÚL,1967, 5.; 1977, 1.
266
U , A mi Kazinczynk = Gyökértelen, mint a zászló nyele, Bp., Szabad Tér 1994. 26 – 36. U , A nyugati magyar irodalom négy m helyér l, Életünk, 11, 947956; NyelvKult, 1979, 6-17. U , Független szellemi fórum, Pilinszky Nyugaton (A Szepsi Csombor Körr l I-II.) = Gyökértelen, mint a zászló nyele, Bp., 1994, Szabad Tér, 202-240. U , Gyökértelen, mint a zászló nyele (A természetes világkép felbomlása az ötvenhatos nemzedék költészetében) = Gyökértelen, mint a zászló nyele, Bp., Szabad Tér, 1994, 64 -80.ÚL, 1983, 3-4. U , Napló 1980, Kortárs, 2003, 5. U , Szabó Zoltán az emigrációban, História, 1989, 6. U , SzerenCSÉnk volt, hogy volt Csénk … (Egyveleg a naplómból (1971-1981), Forrás, 2005, nov, 73-89. U , Tévhitek és legendák Cs. Szabó Lászlóról, Kortárs 2005, 5. A harmadik reformnemzedék (Kerekasztal beszélgetés a Szepsi Csombor Körben Borbándi Gyula A népi mozgalom cím könyvér l, Gömöri György, Sárközi Mátyás, Schöpflin Gyula, Cs. Szabó László és George Cushing részvételével), Szerk. CZIGÁNY Lóránt, ÚL, 1985, 1, 8198. CZIGÁNY Lóránt - PÉTER László, Urbánusok és népi(es)ek nálunk, 1990, márc, 10; Századvég, 1990, 2, 175-180; 194-190. CSIKY Ágnes Mária, Expedíció egy föltérképezetlen területen=A nyugati magyar dráma, ÚL, 1989,3, 314-328. CSOÓRI Sándor, Nem hiszünk a halálnak…Elhangzott Cs.Sz.L. temetésén, Sp., 1984. okt. 5. Megjelent: Alföld, 1985. jan. 84-86. D. Mervyn JONES, Five Hungarian Writers, Oxford, Clarendon Press, 1966.
267
DESSEWFFY László, Miért emigrált Cs. Szabó László?A finnszovjet háború és egy irodalmi rejtély, MN, 2000. április 21. 00:001 Thomas DYLAN: Hogy is volt karácsonykor? Ford, CS.SZABÓ László, A Pásztort z Évkönyve, 1957/58, 88-92. FERCH Magda, Az örök peregrinus (Hova t nt Cs. Szabó László budapesti könyvtára?), MN, 1995. dec.2. FERDINANDY György, Az Osztályf nök Úr emlékezete, Forrás. 2005. nov. U , Néhány keserves igazság, Szivárvány, 1984, május. FERDINANDY Mihály, Itália és az északi ember, OSZK, P 44/977/4/2. FÜLEP Lajos, Nemzeti öncélúság, Válasz, 1934,1, 2–23. FÜZI
László,
Az
esszéíró
(Cs.
Szabó
Lászlóról),
Forrás,
2005.nov.145-156. Gaëtan PICON: Korunk szellemi korképe, Occidental Press, 1963. GÖMÖRI György, Egy „nemzedéki” versantológia margójára, Híd, 1968, szeptember, 959-968. U , Emlékek Cs. Szabóról, Forrás, 2005, nov; 115-118. GRÓH Gáspár, Kis népek hivatása, TTFK - Kortárs, 2005, 5-18. GRÓSZ A. Endre, Irodalmi szerkeszt
urambátyám ország
mozgásterében, Jel-Kép, 1980, 4, 129-138. HAJNAL László Gábor: Virrasztani félelem nélkül. A nyugati magyar sajtó múltja - jelene. 1-9. = Várhely. 2. 1996. 1. 60-70., 2. 67-77., 3. 86-97., 4. HAMVAS Béla, Világválság, 1937, F városi Könyvtár Évkönyve, 7. kötet.
268
HANÁK Tibor, Az elfelejtett reneszánsz (A filozófiai gondolkodás a század els felében), Bp., Göncöl Kiadó, 1993. U , Él istenek (Karl Kerényi, Antike Religion) = A nélkülözhetetlen bírálat, München, Kerék Könyvek, 1983, 269-275. HATÁR Gy z , Hajszálhíd (Versek versben rímek rigmusok költemények három évtized terméséb l), Bp.,–Párizs–London, München, Aurora,1970. HEGYI Béla, Távolsági beszélgetések, Bp., Szépirodalmi, 1989, 538; ered. Vigilia, 1981. 5. sz., 321-328. Zbigniew, HERBERT, Labirintus a tengerparton, Európa, 2003. HORVÁTH Elemér, Egy fehér néger naplójából, Párizs, Magyar M hely, 1976. U , Gaetan Picon: Korunk szellemi korképe, Irodalmi Újság, 1962. szept. 15. 8. HUSZÁR Tibor: Beszélgetések, Bp., Magvet , 1983. U , Egy interjúkötet története, Mozgó Világ, 2005, ápr. ILLÉS Endre: Pataki rekviem, Élet és Irodalom,1984, 41. ILLYÉS Gyula, Naplójegyzetek 1926-1945, Bp., Szépirodalmi, 1986,171. Johan HUIZINGA, Homo ludens, 1938. JOÓ Tibor, Fegyveres Európa, Ny, 1940. 1. 46. D. Mervyn JONES, Five Hungarian Writers, Oxford, Clarendon Press, 1966. KÁNTOR Lajos, Id utazás, vélt, derült id ben (A húsz éve elhunyt Cs. Szabó Lászlóra emlékezve), Kortárs, 2004, 4, 56 – 58. U , Egy élettel mérhet barátság, Forrás, 2005. nov. 66 - 69. KARÁTSON Endre, Stílusegység?, IÚ, 1960. márc. 15.
269
KATONA Pál: Meg riztük a BBC méltóságát, szerk. K RÖSI Zsuzsanna, (A teljes interjút Kozák Gyula készítette 1988-ban.) Az Oral History Archívumban 140. sz. KECZÁN Mariann, „Mind kántál, aki sorsot örökölt.” Márai Sándor emigrációbeli rádiós publicisztikája (1951-1956), Debreceni Egyetem Kossuth Egyetemi Kiadója, 2008. KEMENES GÉFIN László, Nyugati magyar költ k antológiája, EPMSZE, Bern,1980. KERÉNYI Károly, Hangunk a világnak, IÚ, 1962. júl. 15. 1 és 3. U , Valláslélektan és antik vallás Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1936. KERESZTÚRY Dezs
A magyar irodalom képeskönyve, Bp.,
Magvet , 1956. KIBÉDI VARGA Áron, (Nyugaton …), Korunk, 1996. júl. 42-44. U , Szavak, világok, Jelenkor,1998, 5. Kilenc költ , Szerk. SZABÓ Zoltán, Magyar Könyves Céh, London, 1959. KIRÁLY István, PÁNDI Pál, S TÉR István, TOLNAI Gábor, Bp., Akadémiai Kiadó, I, 1963; II, 1965; III, 1965. KLANICZAY-SZAUDER-SZABOLCSI,
Kis
magyar
irodalomtörténet, Bp., Akadémiai, 1961. K
András, Nehéz id k (Csak a nép bizalmát élvezte a Tildy-
kormány), Könyvesház, 2006, máj, 27. 01:00; U , Shakespeare és a napi politika, avagy egy irodalmi pályázat, ami megtetszett a belügynek is, MN, 2000. 10.22.12. LENGYEL András, Csé, avagy Csillagtalan László, Forrás, 2005. nov, 10-13.
270
Magyar irodalmi lexikon I—III. F szerk. BENEDEK Marcell; Szerk, BÖLÖNI György, KIRÁLY István, PÁNDI Pál, S TÉR István, TOLNAI Gábor, Bp., Akadémiai Kiadó, I, 1963; II, 1965; III, 1965. J.M. LOTMAN: Szöveg, modell, típus, Gondolat Kiadó, Budapest, 1973. MESTERHÁZI
Márton,
A
BBC
Rádiószínháza,
Budapest,
Tömegkommunikációs Kutatóközpont Szakkönyvtára, 1978. U , Nagyvilág, BBC-emléktúra, 2001. = Nagyvilág, 47. 2002. 3. 479-484. MIKÓ Krisztina, Hogy hova tart útján (Cs. Szabó L. Közel s távol) ÚÍ, 1983, aug. 115-117. MONOSTORI Imre, Cs. Szabó László és a népi irodalom, Forrás, 2005, nov, 56-65. U , Németh László esszéírásának gondolati alaprétegei, Bp., Kortárs, 2005. M helyek és alkotók (A Magyar Rádió és a TIT József Attila Szabadegyetem kerekasztal beszélgetése a nyugati magyar irodalomról, a Kossuth Klubban), 1983. július 5. 3. M sor, 22.00. (rádiódokumentum) NAGY Csaba, A magyar emigráns irodalom lexikona, Budapest, Argumentum, 2000. NÉMETH László, A Tanú munkaterve, Tanu, 1934, november U , Cs. Szabó László a tanulmányíró, Magyar Csillag, 1942. dec.15. 451-457.1. U , Debreceni Káté = Tanú VII, , 1933, 3, 1–3. U , Fantomok ellen. MCsill, 1942.I. 212–219., 257–262. Nyugati magyar költ k antológiája, Sz. KEMENES GÉFIN László, EPMSZE, Bern,1980.
271
PÁL Kata, De minek a b rönd?( Emlékez est a 100 éve született Cs. Szabó László tiszteletére. PIM, 2005. nov. 25.), Litera, Irodalmi Portál, 2005. november 28. PÁLFALVI Lajos, Tény és metafora (A lengyel emigráció prózairodalma) Bp., Balassi,1993. PALLAI Péter - SÁRKÖZI Mátyás, A szabadság hullámhosszán (1956 - a BBC magyar adásainak az elmondásában), Bp., Helikon 2006. PALOTAI Erzsi, Egy kobold halálára (i.m. Nagy Kató) = Arcok fényben és homályban, Bp., Szépirodalmi, 1986, 212-216. PÁLYI András, Az esszéíró Herbert világképér l, Élet és Irodalom, 2008. november 14. 17. Paul TABORI, The Anatomy of Exile: A Semantic and Historical Study, London, 1972. PERNECZKY Géza, Kapituláció a szabadság el tt, Pécs, Jelenkor, 1995, 19. POMOGÁTS Béla, Értékek védelmében, Vigilia, 2008. jún. 24. U , Magyar irodalom Nyugaton, Kisebbségkutatás, 2001, 4. U , Magyar mérleg (Cs. Szabó László esszéir l) Helikon, XVIII, 2007. 18, 19, 20. U , Cs. Szabó László a magyar költészetr l = CS. SZABÓ László, A magyar költészet századai
(tanulmányok), Vál. És sajtó alá rend.
POMOGÁTS Béla, Marosvásárhely, Mentor, 2008, 5 – 12. POSZLER György, Illúzió és értelem, (Vázlat az “esszéista” nemzedék portréjához), Világosság 1982/3–4. U , Illúzió…; Az utolsó rjárat (Kassától Párizsig – Kolozsvártól Farkaslakáig), Alföld, 2001, 3, 37-48. PROHÁSZKA Lajos, A vándor és a bujdosó, Minerva-könyvtár, 1936.
272
SALAMON István, Cs. Szabó László az irodalmi osztály élén: Tollal és mikrofonnal, (Irodalom a Magyar Rádióban 1925-1944, Cs. Szabó László az irodalmi osztály élén) Bp., Fekete Sas, 2003. U , „A mikrofon nem katedra…” (Cs. Szabó László a Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezet je (1935 – 1944), Forrás, 2005, nov, 13 – 37. SÁNDOR András A MÍSZK közgy lés jegyz könyve, Párizs, 1958, október, 23-26., és András Sándor és társai memoranduma Ignotus Pálhoz (London, 1958. máj. 18.) = Irodalmi Újság, 1957 – 1989 (Dokumentumok a lap történetéb l), Vál. és sajtó alá rend. NAGY Csaba, Bp., Argumentum, 1993. 65 – 80.; 36 – 40. SÁRKÖZI Mátyás, A nyugati magyar költészet öt éve 1956 után, Új Látóhatár, 1975.6. 524 -531. U , A rádiós, Forrás, 2005, nov, 89-93. U , Cs. Szabó prioritásai, Mikes International weblapja, 2006. SAS Péter, Cs. Szabó László, a földrajztanár, Forrás, 2005, nov, 6973. SCHÖPFLIN Aladár, Magyar néz , Cs. Szabó László könyve, Nyugat, 1939, 7. SIKLÓS István, Ember és m faj (Cs. Szabó Lászlóval beszélget S.I.), ÚL, 1971, 284-289. SOMLYÓ György, Cs. Szabó László londoni levele, ÉI, 1984. dec.21. 26. SÜKÖSD Mihály, Cserépposta, Élet és Irodalom, 1981. jún.6. U , Egy szerepl visszatér, Élet és Irodalom, 1982, szept, 24, 11.
273
SZ. NAGY Csaba, Hol legyen cezúra a múlt és a jöv határán?, Gondolatok a Magyarok Világszövetségér l = Hazám Európában,1997, Bethlen Gábor, 275-82; 283-299. U , Hol legyen cezúra a múlt és a jöv határán?, Gondolatok a Magyarok Világszövetségér l = Hazám Európában,1997, Bethlen Gábor, 275-82; 283-299. U :
Irodalmi
Újság,
Dokumentumok
a
lap
történetéb l,
Argumentum 1993. Szabó Zoltán és Cs. Szabó László körlevele -1952, közzé teszi, KENEDI János, MN, 1990. máj. 14. 6. SZABÓ Zoltán, Dialógus, Post mortem=
sök és társak, Bern,
EPMSZE, 1984, 283-89; 297-301. U , Félesztend rádióel adásai, Tükör, 1938, 310 -311. U , Harmadik út London, Magyar Könyves Céh, 1960. U , Hungarica varietas=
sök és társak, Bern, EPMSZE, 1984,
279 – 307. U , Könyv mellett = Szellemi honvédelem, Hét Torony Kvk., 1989. 496. U , Márciusi jegyzetek a népr l, a népir l (MN, 1943.márc. 14.)= i.m. 514. U , Szerelmes földrajz, Washington, Occidental Press, 1963, 1964. 72. U , Vándorból bujdosó, Látóhatár, 1955, 292 – 299. SZABOLCSI Miklós, A Nagy Spenót, Beszél ,1997. augusztusszeptember. SZÁNTÓ Miklós, Olvasás közben, Magyar Hírek, 1984. márc. 1. 18. SZEKF 391-396.
Gyula, Nem vagyunk bujdosók, Magyar Szemle,1938. I.,
274
SZ CS Géza, Mekkora költ
volt Cs. Szabó László? Beszéd a
palackból, Irodalmi Jelen Online, 2006. szept. SZ NYI Zsuzsa, Roma summus amor, Bp., Kortárs, 1999. TERTINSZKY Edit, Cs. Szabó László rádiós emlékei I-II. Havi Magyar Fórum, 2004, júl.60 - 72. Tildy Zoltán kormányának minisztertanácsi jegyz könyvei, 1945. november 15. – 1946. február 4. Szerk.: G. VASS István. MOL, Budapest, 2005, 81. jegyz. Tíz éves a Magyar Rádió, szerk, GÁSPÁR Jen , Koszorú (A Pet fi Társaság Közlönye), Bp., 1936, jan.104-107. TÓBIÁS Áron (interjú Cs. Szabó Lászlóval), Európa keresztútjain. Basel–Budapest, EPMSZE, 2003. U , Cs. Szabó László londoni otthonai, Olvasó Nép, 1988, 1, 143159; U , Fellegvár, (A Magyar Rádió regénye, Emberek – történetek – dokumentumok, 1925–1945, Magyar Rádió Közalapítvány, 2008. U , Haza és nagyvilág, (Cs. Szabó László beszél szavai), Európai utas, 43, 12-18. U , Cs. Szabó László beszél szavai (Haza és nagyvilág), Európai utas, 2001.2.12-18. Új égtájak, Sz. JUHÁSZ Vilmos -GÖMÖRI György, Occidental Press, Washington, 1969. TÜSKÉS Tibor, Illyés Gyula, Bp., Szépirodalmi, 1983. URBÁN György, Téves, szép világ, IÚ, 1960. márc. 1. VAJDA Miklós, Ex Britannia redemtio, Cs. Sz. L. halálára Élet és Irodalom, 1984, okt. 5. 40;
275
U : Cs. Szabó László – Egy író, három élet. I-II, Újhold Évkönyv, 1987, 1. 222–247; 1987, 2. 286–319. VAS
István,
Költ k
között,
Magyar
költészet
Nyugaton,
Népszabadság 1969. szeptember 21. Zbigniew HERBERT, Labirintus a tengerparton, Bp., Európa, 2003, 147. ZSOLT Béla, Aki nem cserél zászlót, Népszava, 1945, ápr. 15. 5.
276
Saját publikációk 1. Cs. Szabó László könyvtára, Nyelvünk és Kultúránk, 1989, 72 - 79. Ered.
Változata.
Elhangzott
az
író
tiszteletére
rendezett
emlékkonferencián, Sárospatakon, 1988. okt.11. 2. Cs. Szabó László hagyatéki könyvtára, 40 oldalas kéziratos tanulmány és jelentés az író hagyatéki
könyvtárának
a
feldolgozásáról a T.I.R.E., ma Sárospataki Református Kollégium Nagykönyvtárának fondjában. 3. A század tanúja, (portré) Sárospatak, 1990, június, 1- 2. 4. Cs. Szabó László írói pályája és m vei, különös tekintettel az esszé m fajra, 1930-1949, (egyetemi doktori disszertáció kiadatlan kézirata), KLTE, Debrecen, 1991, 240. 5. Mindenki kortársa, Cs. Szabó László, Holnap, 1991, október, 28 29. 6. Hat évtized nem oldott meg semmit, (esszé Cs. Szabó Európa eszméjér l) Holnap, 1991, május, 31-32. 7. Cs. Szabó László hagyatéki könyvtára, Tiszáninneni Református Egyházkerület
Tudományos
Gy jteményeinek
Évkönyve,
1989/1990, 38 - 49. 8. H l árnyékban M hely, 1993, január, 60 - 61. 9. Egy irodalmi diáklap 1920 - ból, (tanulmány a diák Cs. Szabó Lászlóról). Széphalom évkönyv, 1992, 315 - 326. 10. Hárman egy asztalnál Illyés Gyula, Németh László és Cs. Szabó László (tan.) Széphalom évkönyv, 1995, 401 - 408. 11. Ahol járok, ahol megyek (Czigány Lóránt életrajzi kötete alapján). Széphalom évkönyv,1999, 343 - 350. 12. Cs. Szabó László könyvtára (a katalógust készítette, szerk. és a bevezet tanulmányt írta Baranyai Katalin) CD - ROM, Sárospataki Református Kollégium Gy jteményei, 2002.
277
13. Keretbe foglalás, Cs. Szabó László a magyar irodalom rhelyén. Bár. 2002, 1-2, 11- 28. 14. Kié (volt / lesz) Cs. Szabó László és életm ve? Forrás, 2005, november, 94 -115. Szereplés, közrem ködés
15. Látogatás a sárospataki Cs. Szabó- gy jteményben (Szerk. Salamon István, kalauzol Baranyai Katalin) Elhangzott a Kossuth Rádióban 1992. február 19-én. 16. M hely a Mewsban – Könyvtári emlékszoba Sárospatakon – el adás az Írók könyvtárai c. Konferencián a Pet fi Irodalmi Múzeumban, 2002. február 27-én. 17. Cs. Szabó László Apai örökség, Összegy jtött novellák 1. kötet (a novellákat válogatta Baranyai Katalin), Mundus Kiadó, Bp, 2004; 18. Katolikus Rádió Magyar Téka Száz évesek lennének… Cs. Szabó Lászlóra emlékezik Baranyai Katalin (Szerk. Andrónyi Kolos) 2006. dec. 10.20 óra; 19. Emlékezés a 100 éve született Cs. Szabó László íróra, (Sárospataki Öregdiákok Egy.), 2006. január 25 - el adás vetítéssel; 20. A peregrinus (portré-film Cs. Szabó Lászlóról; rend. Paczolay Béla) - közrem ködés. 21. A Biblia jelenléte Cs. Szabó László m veiben. El adás A Károl Gáspár Református Egyetem Biblia-konferenciáján, 2008. dec. 5-én.
