cs. és kir. udv. szállító. porcelláiwaktára BUDAPEST, Dorottya-ntcza 14. szám. SZELNÁR JÓZSEF UDV. SZÁLLÍTÓ YIRÁG-CSARNOKA BUDAPESTEN

32

VASÁKNAPI

UJSÁG.

2 . SZÁM. 1 8 9 3 . 4 0 . ÉVFOLYAM.

•fhjéy

B U D A P E S T I CZÉGEK. CALDERONI ES TÁRSA W

[Estközök

első magyar

és tanszerek

raktára

GERŐ A D O L F

:

h i d - u t c z a 8. s z á m . BUDAPESTEN.

^^^^^^

4999

* ^ ^ ^ • • ^ árjegyzék

Bodronyszövet-fonat és

KILIM FRIGYES

uitaárn-gyara

in. kir. egyetemi könyváras.

IV., Ferencz József-rakp. 2 1 . Ajánlja számos kiállításon eisö dijakkal kitünteteti gyártmányait

ajánlom készítményeimet

JL j F Látszerek raktára vára-utcai 30. szám.

J K J ^ R K Í S

KOLLERIGH PAL ÉS FIAI

Fájós l á b a k r a

IV., vác*i utcza 3 0 . A magyar, franczia, angol és német irodalom dúa raktára. — Diszraűvek. — A Tilágirodalom remekírói. — Építészeti és technikai munkák. — Xmakonyvek stb. 5001

kívánatra

be'rmenire,

ingyért.

B00

KÖZPONTI ° VÁLTÓ-ÜZLET RÉSZV.-TÁRSASÁG IV., Bécsi-utcza 4. szám,

czipész mester V., F ü r d ő - u t c z a íí. sz. Dianafürdő-épület.

HÍÍTTL TIVADAR

KERTÉSZ TÓDOR

Az

"•bel- és külföldi müiparáruk raktára. BUDAPEST legelőnyösebben v e s z é s e l a d mindennemű érték­ Dorottya-utcza 1. sz. Kívánatra jegyzékei

papírokat és pénznemeket.

tij naffy képes árbérmentve kütd.

(

kaphatók

Fonciere-palota).

Legnagyobb

raktár

g y i i n m i c i i p ó k b e n , c s i z m á k b a n és n a d r á g v é d ő k b e n stb.

MAÜTrlNER ÓDON

Toronyórákat

Főüzlet: Andrássy-út, 2 3 . sz.

M a y e r K á r o l y L. Budapesten, VII., Kazinczy- u. 3. Képes árjegyzékek bérmentve.

kivitelben, Talamint a ruhák kiké­ szítését (monürozását) G a v o r a J ó z s e f n é l Táczi-ntcza 17. szám.

DÜDAPEST

udv. illatszertár „Venushos"

csak váczi utcza 2 4 .

ajánlják dúsgazdag diszműárú-raktárukat a legolcsóbb árak mellett. "Vidéki m e g r e n d e l é s e k p o n t o s a n e s z k ö z ö l t e t n e k .

SCHACHNER JÓZSEF A.

MönctoyerClésTi

Budapest, Nádor-u tcza 15 fhina-eziist ára raktára. Kétszersült-, biscuits-, teasüte­ Képes árjegyzék kívánatra mény-, Graham-kenyér-, tortabérmentve és ingyen. és salon-czukorka-gyáros. Vidékre

mefrrendHétek eszközöltetnek.

jutányosán 5048

BUDAPESTEN JTV., váczi-utcza 11.

KLÖSZ GYÖRGY MŰSZAKI

Főraktár: Budapest, VI. ker., váczi körút 21-ik szám.

GROBER LAJOS

Fióküzlet: Koronaherczeg-u., 18. ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^

MŰINTÉZETE

világhírű bűvészek által előadott 80 rendkívül meglepő mutatványt tar­ talmaz s minden mutatvány rajzok­ kal van ellátva. — A könyv ára bér­ mentve 1 frt. K i v o n a t o t i n g - y e n k ü l d ő k b á r k i n e k . A bűvészetből személyes oktatást is adok.

Budapest, Kertész-ntcza 35. sz.

-KÖLCSÖNÖK

sou

5 liter cognao .

l á s k-i s z á l l í t á s s a l

KORMOS GYULA ÉS

TÁRSA

bank- és válté üzletében,

együtt,

Az 1890: XIV. törvényczikk alapján létesített

M A G Y A E IPAR- É S K E R E S K E D E L M I BANK­ RÉSZ VÉNY- TÁBSASÁG. Budapest, V., aádor-utcza 4. sz. Teljesen befizetett részvénytőke 5,000.000 frt. fiókosztály

V T - V T I . k.

BUDAPEST,

énykép

F

hatvani utcza 1. szám.

-o • m

3,-i:

Teréz-körut 2.

( V á c z i - k ö r ú t sarkán.)

( K i r á l y - u t c z a sarkán.)

ékszerészek ét órások, BUDAPEST, hatvani utcza 17. Árjegyzék b é r m e n t v e küldetik

NAGY IGNÁCZ pincief elszerelési czikkek üzlete Károly-körút 9. sz. a. Nagy raktár; duppla erős palaczkokban, parafaduga­ szok stb. Képes árjegyzék kívánatra bérmentve.

Kések, ollók, beretvák feltétlen kezesség mellett legolcsóbb gyári áron

Hü

MOST JELENT MEG:

|

egész évre 8 félévre . - 4c

Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK

i félév

6.— 2.SO

Külföldi előfizetésekhez a postailag: megbatározott viteldíj is csatolandó*

zad óta nemzeti nyelvünk jogaiért és kiművelé­ seért folytatott küzdelmet abba a mederbe ve­ zette, a mely egyedüli alapjává lett a küzdelem ÁRMILY nagy és maradandó alkotások jelölik eredményeinek. A múlt század második felében is Széchenyi István gróf államférfiúi pályá­ megindult irodalmi föllendülés élesztői semmit j á t : a sok közt is különösen kiválik a Ma­ sem óhajtottak inkább, mint egy tudós társa­ gyar Tudományos Akadémia alapítása. Nemcsak ságot. Azt hivék: ezzel legközelebb jutnak czélazért, mivel Széchenyi akkor lépett először a cse­ jukhoz, mely nem vala kisebb, mint nyelvünk lekvés terére; hanem azért is, mert az Akadémia jogait visszaszerezni, magát a nyelvet kiművelni, ügyeit később is a legmélyebb figyelemmel ki­ hogy ezzel együtt a nemzetiséget megmentsék. sérte, szellemi és anyagi életét, fejlődését leg­ Mikor tehát az Akadémiát Széchenyi megalapí­ szentebb hazafiúi gonddal ápolta s még az ötve­ totta: e czél immár a közel jövőben elérhetőnek nes években, szellemi egyensúlyának ingado­ látszott. Nemcsak nyelvünk jogainak biztosítását zásai között is úgy tekintette ez intézetet, mint a hitték e tényben megörökítve, hanem a magyar magyar nemzetiség egyetlen megmaradt véd- nemzetiségnek veszendőbe ment jogait, nemze­ bástyáját. Széchenyi az Akadémia alapításával tünk egész lételét is szilárd alapra helyezve. a nemzeti lelkesülésnek egy szerencsés pillana­ Széchenyi maga is ebben a hitben élt. tában az írók és tudósok régi vágyait mintegy Sokan esetleges föllépésnek, a véletlen művé­ varázsütésre tetté érlelte, a több mint félszá­

A SZÉCHENYI-EMLÉKTÁBLA.

B

nek tartották a Széchenyi első áldozattételét.. Ma tudjuk, hogy nem volt igazuk. Mióta Szé­ chenyi 1814-től kezdve hosszabb utazásokat. tett a külföldön s élményeit, benyomásait pa­ pírra vetette: minden sorából a fontolva haladó, nagy tettekre készülő, de a föllépés, az alkotás mikéntjén sokáig töprengő államférfiúnak ön­ magával való küzdelme tűnik elénk. 1825-benaz akkori országos hangulat mintegy kizökken­ tette sokáig érlelt elhatározását. Ekkor mutatta meg, hogy — mint későbbi nagy ellenfele, Kos­ suth monda — mennyire finoman tudta kezét a kornak üterére tenni, hogy föllépése sem ko­ rán, sem későn nem történt. S egyetlen alkotá­ sával sem elégített ki mélyebben érzett szükség­ letet, mint az Akadémia alapításával. A nagy nemzetek életében is ritkán vannak oly rendkívüli pillanatok, a melyeknek eredmé-

FOGAK

s*:

d a r .ab bj aj a1l ff oo rri innt t SS O k r .

A P F E L fogmntermében c» & B u d a p e s t , E r z s é b e t - t é r 1 0 . s z á m ,

CL CO

—K

3.

. 5^

O —^

•ni* iiiir).,ii1u8uiu.4ii .uuuuaiiiiui: ÜNincs többé köhögés!!

• * * -

RH

Csupán a VASÁRNAPI UJSAG

késmüves é s köszörűs m. B u d a p e s t TV. G r & n á t o s n . 3 . Hatvani u. sarok. Javitások és vidéki megrendelések gyorsan teljesíttetnek.

Deiik-tér sarkán.

mm' / ^ j ^ i i ^ g g , ] ^ ^ , ! , ] ^ , !

feltételek: VA8ÁBNAPI UJSÁG és 1 egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt / félévre _ 6 «

Scliuberth János P .

műtermek

DIYALDKÁROLYFIAI

fiókosztály

Podmaniczky u. 2.

Benedek Gábor és testvére

olcsóbban mint bárhol kaphatók

6 frt

és pedig bérmentve, c i o m a g o -

BUDAPESTEN. ™*

ÉRTÉK PAP IROKRA

1 1. J a m a i c a - r u m , Vs k i l o k a r a ván-téa eredeti chinai-dobozb a n , 1 k i l o fin. v e g y e s t é a - s n t e m é n y , 1 ü v e g ' / i o *** e o g n a c , mindössze

YIRÁG-CSARNOKA

és egyéb

5 fit 8 frt

MUfitetési

40. ÉVFOLYAM.

B U D A P E S T , J A N U Á K 15.

3. SZÁM. 1893.

UDV. SZÁLLÍTÓ

SORSJEGYEKRE

COGNAC! 3 ü v e g ' / i o *** .-.

Friedmann Simon. Sárkány Józsefnél, V. Dorottya-uteza 5. szám. Budapest, Erzsébet-körut, 54.

V—VI. k e r .

Budapesten, IV., Hatvani -utcza 18. sz.

Hangjegytartók munka-asztalok stb.nagy választékban.

SZELNÁR JÓZSEF

Vmr Alapíttatott 1867-ben " W

' és

könyvem egyszeri átolvasása után,

Ajánlja gazdagon felszerelt illat-raktárát, mindennemű angol és már az első napon tarthat, még a franczia illatszereket, hajkenőcs, olaj- és szappan-nemüeket, legjáratlanabb ember is, feltűnést keltő bűvészeti előadást, e l ő k é s z ü ­ ngyizinte nagy választékban bel- és külföldi toilette-czikkeket. l e t é s k ö l t s é g * n é l k ü l . A könyv

elterjedve.

Mindennemű gazdasági gépek nagy választékban !

TEA, RÜM

K r i s t ó f - t é r 8. sz. a. B u d a p e s t e n .

^RNAPI mt

Legjobb és legolcsóbb sorvető-gépek,

Képes árjegyzékek bérmentve.

5007

BUDAPEST,

Dorottya-ntcza 14. szám.

m á r is 12,600 p é l d á n y b a n

kosár-fonodája, IV., Kigyó-u. 6.

Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve küldetik.

VÉRTESSI SÁNDOR

porcelláiwaktára

gazdasági g é p g y á r a Mosonban

magkereskedésében

legolcsóbban, legújabban és legjob­ ban készít: 5001

óragyára,

5009

5016

férfi- és női esőköpenyekben,

*^™írÍlrrTW W

KUEKEE,

SCHOTTOLA ERNŐ A legkitűnőbb magvak Budapest

cs. és kir. udv. szállító.

ország l e g n a g y o b b

mm rfÍ$Í

MEIX- É STÜDŐBAJ EIXEIí!

L KÖTET. A szövegben 235 ábra; külön mellékletül 35 kép, ezek közt 8 színnyomat. 1 6 t é r k é p e s 3 városi terv­ rajz.

Dr. med. Fáykiss Szepesi Kárpáti Nüvénykivonata.

111

ArsiUezes félbőVkütésbrii

Egy üveg ára használati utasítással 7 5 kr. P r i n l m m l r n V Z U £ O r £ I I

1 dobozzal 35 kr. f l v _ _ Egy csomaggá* 1 csomag 20 kr. X 6 B 50 kr. kis 25 kr.

Tizenöt é v ó t a legjobb eredménynyel használták k ö h ö g é s , r e k e d t s é g , k a t a r r h u s , h ö k h u r u t , n á t h a l á z (influenza), szűkmellűség, tüdőgyul­ l a d á s stb. ellen.

üüíincs többé fejfájás!!: D. Götz ,, Migr aine - p o r a " huszonöt év óta egyoldalú, Ideges, r h e u m a u e r á , sol gyomorból szár­ mazó fejfájás ellen a legjobb siker­ rel használtatott, mit több ezerre menő köszönet-nyilvánítás bizonyít. Utolsó időben a

MADRIDI

UDVAR-

és Baross Gáborné ö exczellencriája feltűnő ered­ ménynyel használta. Egy doboz ára használati utasítással 2 frt. 1 kis próba-doboz 1 frt. Eredetiben kapható Fáykiss József -nagy Krlstof»-hos czimzett gyógyszertárában 4 Budapesten, továblá Török Jóssef gyógyszertárában, [j. Kiiály-ntcza. — Postai megrendelések azonnal eszközöltetnek. Franklin-Társulat nyomdája, (Bndapest, Egyetem-utcza 4. szám.

"rrrmtTrrmTrrmrnrrTTrmTr'

B. Perényi Zsigmond, Gr. Széchenyi látván. Beregmegye követe. AUó alakok (balról jobbra iM»o rendben). Gr. Károlyi György. Takáos Gáspár, BarUl GySrgy, Kolozsvár; Miklós, Balogh János, Szoboszlai Pap István, Dőbrentei Gábor. Pozsonymegye követe. Pozsonymegye követe. Oyörmegye követe. Barsmegye követe, országgyűlési reform, lelkész. Gr. Eszterházy Mihály. PlatthT Mihály, Barsmegye követe, Ülő alakok (balról jobbra menő rendben). Tay Ábrahám, Gr. Andrássy György, s kerületi ülés jegyzője. Káriássy István, Nagy Pál, Gr. Deseewffy József, Borsodmegye követe. Tornamegye követe. B. Wesselényi Miklós. Gömörmegye követe, Sopronmegye követe. Szabolcsmegye követe, a kerületi ülés elnöke.

A MAGYAR TUDOMÁNYOS

AKADÉMIA

Holló Barnabás szobormüve.

EMLÉKTÁBLÁJA.

34

VASÁKNAPI UJSÁG.

3. SZÁM. 1893.

40. ÉVFOLYAM. o

nyei oly messze kihatok legyenek, mint a Széchenyi István fölléptének. Valóban az Aka­ démia palotájába illesztett emléktáblának ennél hálásabb tárgya nem is lehetett volna. Ott lát­ juk a középen Széchenyinek, mint huszárkapi­ tánynak egyszerű, de méltóságos alakját, a ki az 1825—27-ki országgyűlésen Nagy Pál hatal­ mas szónoki érveléseinek hatása alatt felajánlja egész évi jövedelmét (mely később hatvanezer forintban állapíttatott meg); ott látjuk Vay Ábrahámot, a könnyekig elérzékenyült magyar főurat, ki a lelkesedés első hevében nem tud szóhoz jutni; az elnöki asztaltól balra mindjárt Andrássy György, jobbra pedig Károlyi György grófokat, a kik hárman ugyanannyit ajánlottak fel a tudós társaság alaptőkéjére, mint Széchenyi egymaga. Ott vannak az országgyűlés alsó táb­ láján az asztalhoz közelálló követek és hallga­ tók, a kik közül csak gr. Dessewffy Józsefet, Felső­ büki Nagy Pált, Wesselényi Miklós bárót, Eszterházy Mihály és György grófokat és Perényi Zsigmond bárót említjük meg, a kik nem­ csak tanúi voltak Széchenyi első nagyobb sza­ bású fölléptének, hanem osztoztak is áldozó­ készségében.

.

1893. 4 0 . ÉVFOLYAM

VASAKNAPI UJSAG.

A siket, nagy némaságban Az se zajos, a mi mozdul: Hull a hó is lassan, lágyan, Nesztelenül a magasbul. Komoly, hideg jég befogja Csacska száját a pataknak, A kőszent is oly álmos ma, Hogy körülte minden hallgat. Falu tornyán meg se rezzen A fakó nap vak sugara, Felleges ég lomha testben Nehezedik a határra.

T É L I TÁJON. Nem álmodom már virágot, Hímes rétre már nem vágyom, Szívesebben botorkálok Hó-takarta téli tájon.

NAZLI-HÁNEM EGYIPTOMI HERCZEGNŐ. Elbeszélés. Irta J Ó K A I

(Folytatás.) MÓR.

A herczegnő a hárem jól ismert folyosóján keresztül átment a bátyja palotájába. Bátalált Mehmed Alira abban a szobában, a hol irni szo­ kott. Saját életének krónikáját irta. — «Hová tetted az én lovagjaimat? Mit tet­ tél Mizraim virágos kertjével ? Hol van az én hősöm, Omár?» Mehmed Ali szép nagy szakállú férfi volt. Nyugodt mosolygással simítá végig a tenye­ rét a mellén végig hullámzó szakálla fölött; aztán a húgának az omlatag hajfürteit czirógatá meg. Akkor megfogta a kezét s odavezette egy keskeny, csúcsíves ablakhoz, melyet finom arany rács takart. Az ablakból a palota udvarába lehetett látni: Nazli-Hánem ott látta a szökőkút medenczéjében piramiddá felhalmozva a mameluk vezérek levágott fejeit, legfelül volt Omár bég feje. A

A siket nagy pusztaságon Csak szívem verése éber, S ha szemeim le-lezárom, Ő felriaszt halk neszével. Hej, ha egyszer már megesnék, Hogy szívem se' zakatolna, Tán ez a szép, nagy csendesség Még. szebb lenne, még jobb volna ! Szabó Étidre. szökőkút felső víz-sugára, szivárványt vetve az alkonyi napban, hullott arany cseppekben a néma arczokra. Az oszlopos árkádok alatt frenk katonák álltak, a kik fecsegve, kaczagva csinál­ tak vadásztréfát abból, hogy a halott fejekre lecsapó keselyüket lelövöldözték. Szélpuskát használtak hozzá, a mi nem ád hangot a lö­ vésnél. — «Mit tettél, Mehmed Ali!» sikolta fel két­ ségbeesetten Nazli-Hánem. — «Urrá tettem magamat Egyiptomban,!) — szólt a helytartó, oda mutatva a pergamen lapra a kitárt könyvben; a hol ugyanez a mon­ dás volt felírva arany betűkkel. S ugyan úrrá tette magát! A mameluk vezé­ rek leöletése után a többi tízezer mamelukot egy tollvonással megfosztá kiváltságaitól és bir­ tokától. Azontúl nem volt senkinek földbirtoka Egyip­ tomban. Minden vagyon az államé lett. íme a szocziális állam-ideál megvalósulva! Semmi különbség nemes és paraszt között; min­ den ember egyenlő; mindenki dolgozik. Vagyona

— =

minden old álról oda szálltak. Mi is majdnem sze­ mélyesen ismertük kedves kis vendégeinket: a fürge kék és fekete czinkéket, a tarka tengeliczek családjait, melyek itt keltek ki kertünkben, a csinos vérpintyeket, a tél csalogányait: a vörös­ begykéket s a czifra kis harkályokat. Söt ilyen kemény időben még az erdők tudós doktora, a vörös házisapkás, nagy, zöld harkály is abba hagyja a beteg fák auskultálását és operálását s el-ellátogat hozzánk. Eljárt egészen az udvari ablakok alá, vagy a folyosóra is kendermagért, kenyérmorzsáért, B más, a papagályoktól meg­ maradt ételekért. A merre aztán az erdők e díszes szárnyasa lépked, az apró niadárlábnyomok közt, mintha fésűket vonnának át a havon, olyan vonalak maradnak kemény, hegyes farktollaitól. E nagyobb, erösebb madarak közé jönnek aztán olyan kicsinykék is, a kik még pirinyóknak is pirinyók. Múlt télen, a mit eddig még nem is láttam, egy kis csapat aranykakaska járt itt. Tizennégyen voltak és mindig együtt maradtak. A németek ttéli királya-nak is nevezik az arany­ kakaskát, pedig fejőkön az a lángocska nem (Folytatása következik.) i — • hasonlít a koronához, de taréjhoz sem. Én inkább téli tündérkéknek hívnám őket, mert míg körültük a fagy és éhhalál terült el der­ mesztőn, fehéren, ők olyan gondtalan vidám­ MEHMED ALI. sággal játszottak egy alacsony fenyőfa havas gályáin, mint a lepkék meleg napsugárban nyíló virágokon. Majd leröppentek élőnkbe, s látha­ tatlan morzsácskákat szedegettek a földről, meg senkinek sincs, minden jövedelem az államé. Az ismét visszaszálltak a fenyőfára s ott a sötét állam gondoskodik mindenkiről, ád ennivalót tülevelek közt keresgéltek, vagy finom, czinkicsinynek, nagynak egyformán, ruhát, hajlékot, czogó énekelgetések közt játszadoztak, el-eldohányt. A munkát is az állam osztja ki. A tünve, meg-megvillanva, de mindig együtt, egy­ más mellett maradtak, s hozzánk oly közel, kinek izmos karja van, abból lesz katona; a hogy kézzel elérhettük volna. kinek nincs kedve a hadakozáshoz, az szánt-vet, Irta B. B ü t t n e r Lina. — «Csodálatos,— szólt Júlia, a mint ott gyö­ a kinek görbe a háta, a karja vézna, az lesz nyörködtünk a téli tündérkék játékában, — iga­ szabó. A ki ravasz, az lesz kereskedő; a kit Télen, nyáron. zán csodálatos, hogy ezek a gyönge, picziny valami kórság háborgat, az lehet költő. Feleség­ Múlt év őszén, de már tél felé is, a lapok foly­ lények meg nem fagynak? A maczkóknak milyen ről is gondoskodik az állam az alattvalói szá­ ton azt jelentették, hogy az időjárás kedvez pompás, meleg, valódi medve-bundájok van. mégis elbújnak a hideg elől, ezek a parányi mára. Ha nem telik az itthon szülöttekből, hozat — a zálogházba tett őszi kábátoknak. — A kit az Isten szeret, — gondoltam, — madárkák pedig olyanok, mint a virág, vagy a Georgiából, Circassiából, Görögországból: így lepke, és itt vannak 8 szembe néznek a bor­ nemesíti a fajt. Iskolákat is tart az állam: min­ annak, ha nincs meleg kabátja, küld rá meleg zasztó téllel!» időt és szedhet öszszel tavaszi virágot, s a mi den embernek kell a betűket ismerni. Adót — «Mert épen úgy nem birnak a veszély tuda­ több, foghat Szent György nap előtti barna lep­ senki sem fizet; pénze senkinek sincs; minden két is. Az pedig annyit ér, mint egy főnyere­ tával, mint a lepke, vagy a virág,» — mondtam az állam kincstárába folyik s onnan szivárog mény, mert a népbabona szerint biztos gazdag­ én. — Azért is olyan boldogok s oly leírhatat­ lan kedveskék. És ha talán a kegyetlen tél meg­ ságot jelent. szét. A mi vidékünkön is tavasz volt a múlt ősz­ öli őket, bizonynyal akkor is úgy halnak meg S ennek a minta-államnak, mely valóságos kor. Szedtünk novemberben ibolyát és almavirá­ lehullva, mint a dértől érintett virág szirma, respubliea volt parlament nélkül, volt is olyan got 8 foghattunk volna Szent György napi lepkét vagy mint az elaludt lepke. hatalma, mely daczolt a török szultánéval, az is. De mióta a statisztika kimutatta, hogy egy * európai nagy államokkal, mely rendet csinált évre az egész birodalomban csak hatvankét Az ökörszemke a télnek sokkal szomorúbb Afrikában s uralkodott a szárazon és tengerem. főnyeremény esik, mig minden évben négyszáz­ madárkája. Más madár, még az erős varjúk is, húsz embert gyilkolnak meg, — ebből az opti­ S ennek az államnak a lelke volt Mehmed Ali. mista is könnyen kiszámíthatja, mennyivel több nappal csoportosan járnak 8 éjszakára összebúj­ Meg lehet érteni, hogy miért irtatta ki egy kilátása van arra, hogy megölik, minthogy fő­ nak, melegítve egymást. De ökörszemkét min­ dig csak egyesben láttam. Az mindenik külön, óra alatt az összes mameluk főnököket ? Útjában nyereményt csinál. Hagytuk hát a barna lepkét egyes-egyedül jár a hideg téli világban, mindig repülni. álltak a nagy állameszmének. félve, rettegve, már csak a végső szükségben De ez a tavaszi idő egyszerre télre vált azon jelenik meg az etető-helyen. A verebek akkor is Francziákat használt ez államcsínyhez. Azok már értettek hozzá. A «septembriseurök» utódai. az éjjelen, mikor mindenfelé azt éneklik: «Szent verik és el-elkergetik a kenyérmorzsától. Mert Luczilla, szép királyleány, jelenj meg egy szóra!» a veréb is, mint minden aljas érzületű lény, mert Szent Luczilla mindig hópelyhek közt szo- mindig irigy, azért mindig bánt, üldöz másokat, Nazli-Hánem háromszor elfordítá a talizmán- kot megjelenni. Ha az egész tél fekete lenne is, és nemcsak a szükség idején gaz, de bőségben gyűrűt balkeze hüvelykujján s rettentő fogadást a szent királyleány szép neve ünnepén tiszta élve is. Hány csalogányt elűztek ők tőlünk nyá­ fehér hópalástba öltözik a föld. Most is azon ron és hány ökörszemkét télen! tett szivében. este, mintha nagy fehér leandervirágok hulltak Azért nem csoda, ha e kis madár oly félénk, Legelső dolga volt, hogy egy rézfürdőmeden- volna az égből, olyan nagy hófoszlányok kezdtek tartózkodó s örökös rettegésben él. Nem hiába czét belülről bezománczoztatott üvegmázzal. esni. És hulltak, hulltak ezek az igazi leander­ nevezi a nép árva csukcsuk madárnak. Minő Azután a szolgálatába fogadott egy tanult khe- virágok, hogy reggelre fehér volt minden. egyedül és védtelenül is áll a tél ínségeivel, a Persze, hogy a gyalog pacsirták a legelső verebek s más állatok üldözéseivel és az embe­ mikust. hóra bejöttek a mezőről, a itt szaladgáltak az Tehát frenkek követték el azt a tömeges gyil­ ntczán, a honnan sipongva-jajongva rebbentek rek könyörületével szemben! Ez utóbbi a legálnokabb, mert jótéteménynyel szedi rá, mikor kolást. fel, ha megzavarták őket. a neki szórt kenyérmorzsákra hurkot, vagy lépDe a föld mihamar levetette ünneplő fehér vesszőt rak. S ha rabul ejtik, akkor még jó, ha Frenk alatt értenek francziát, olaszt. Ezek képezték Mehmed Ali udvarát, tanácsát, test- j köntösét és a hóval a futkosó pacsirták is eltűn­ úgy bánnak el vele, mint a macskák és gyorsan tek. A mezők szabad madarai megélnek így a megeszik, legalább nem kötik fonálra eleven őrségét. szabad mezőn is. Nem úgy, mint az elmúlt bor­ játékszerül, hogy lassú, kínos vergődő haldok­ Nazli-Hánem minden nap délután megtette a zasztó zordon, hosszú télen. Mikor nálunk öt lásával mulattassa a gyermekeket. szokott sétáját hordozó-hintájában végig a pál­ hónapon át borította a hó magasan a földet. Egyszer nekünk is hoztak egy ökörszemkét. mák útján, az utczákon, tereken, egész a hely­ Hó és hó, és fagy mindenütt, — mindenütt Szabadon nem bocsáthattuk, mert a lépet egé­ szen szétmázgálták rajta, a tollacskái mind össze tartó palotájáig: meglátogatta a .bazárokat s fagyos, dermesztő, fehér halál! Milyen inség van ilyenkor a madár-világban! voltak tapadva. Tisztogattuk kis kefével s törül­ szemébe nézett fátyolán keresztül a czifra egyen- j Még az erdők szárnyasai is bemenekülnek a gettük, de hasztalan. A kezemben tartottam s ruhás frenk ifjaknak. Most fátyolt viselt az házak közé. S ilyenkor a hóval födött kertből nem mertük kalitkába tenni. A szobába sem arczán. és udvarunk zúzmarás fái és havas bokrai közül ereszthettem, mert megrémülve úgy elbújt volna, Egy fiatal hadnagyocska olyan merész volt, földúzott madárkák serege repül az elsöpört hogy élve többé nem látjuk. De volt nekünk helyre, hogy fölszedegessék a számukra oda ekkor két csepp asztrildánk. Az egyik egy öreg, hogy a kezével csókot intett a herczegnő felé. de mar ősöreg amaranth, ragyogó piroB, mint a Nazli-Hánem oda súgott a palankinja mel­ Bzórt szerény élelmet. gránát s akkora, mint egy cserebogár; a másik S ha ilyen zord időkben nővéremmel Júliával lett ballagó feketének: kimentünk az udvarra, már úgy ismertek, hogy — «Ezt jegyezd meg!» A megbízott eunuch aztán addig kísérgette a j kiválasztott fiatalt, a mig megtudta a nevét és lakását. Ennél aztán másnap bekoczogtatott a ke­ leti városok ismeretes alakja: a közvetítő vén asszony, besúgva neki, hogy egy előkelő hölgy, egy csodaszép tündérnő öt választotta ki kegyosztása tárgyául. Bizonyítékul átadott neki egy ! drágaköves arany gyűrűt. Ennek a gyűrűnek az elömutatóját fogja várni az alkonyi muezzim-éneklós után a Haszszán-mecset mögött egy gyalog-hintó, két hor­ dozóval; a kik őt egyenesen elszállítják a hurik j édenébe: a költők által megénekelt paradi­ csomba. A fiatal vitéz képzelete bizonyosan bekóbo­ rolta már ezt a tündérvilágot s most ürömmel fogadta a meghívást, mely azt a valóságban is feltárja előtte.

E jelenet megörökítése az Akadémia falába illesztett emléktáblán a mily hatásos, épen oly szerencsés művészi lelemény eredménye. Hirdet­ nie kell a nálunk páratlan áldozókészség tettben való nyilvánulását az utókornak; hirdetnie kell mint nagy eredmények szülőokát, a mely egy újabb, nemzetibb, felvilágosultabb, műveltebb kornak fölkelő napját ragyogtatá; hirdetnie kell, mit tehet a nemzet életében egyetlen férfiú, a ki átérti és érzi nemzetének rég táplált reményeit, óhajtásait, a melyeknek megvalósulását évtize­ dekig várták, de nem volt senki, a ki az első nagy lépést megtegye, az első alapot lerakja. Széchenyi életében snemzetünktörténetében egyaránt nagy­ fontosságú e jelenet. Széchenyi megkezdi állam­ férfiúi alkotásait, nemzetünk pedig a reformok terére lép épen az ő szavai, művei, tettei alapján.

Midőn 1891-ben, Széchenyi születésének száz éves fordulóján, e nap méltó megünneplése elő­ ször szóba került: az Akadémia elhatározta, hogy ez alkalomból a fönt említett jelenet em­ léktáblán örökíttessék meg, és ezt az emléktáb­ lát helyezzék az Akadémia palotája falának jobb sarkára, hova az építéskor különben is ilyen emléktáblát terveztek. Holló Barnabás az Aka­ démia elnökének régibb felszólítására akkor már elkészítette a megörökítendő jelenet terve­ zetét, melyet az Akadémia jóvá hagyott s érczben való kivitelére nagyobb összeget szavazott meg s egyszersmind a kormányt és az egyeseket is fel­ szólította, hogy a költség födözetéhez járuljanak hozzá, tőlük telhetőleg. Holló Barnabás megbí­ zatván a kivitellel, először is behatólag tanul­ mányozta az alapítás jelenetét történeti szem­ pontból, s azután a jelenetben szereplő alakok arczképeit vette lelkiismeretes tanulmány alá. így készült el az a körülbelül öt méter széles és két méter magas dombormű, mely az alapítás jelenetét ábrázolja. A művész épen hosszas tanulmánya miatt nem lehetett készen művével a határidőre, s az Akadémia akkor úgy hatá­ rozta, hogy az 1892-ki nagygyűlés megnyitása alkalmával fogja a bronzba öntött emléktáblát ünnepélyesen felavatni. Azonban a munka újabb halasztást szenvedvén : csak most lehetett a ré­ gebbi tervet valósítani, mikor is az Akadémia ez ünnepélyt rendkívüli közüléssel köti össze, hogy önmagához és nagynevű alapítójához méltóan ülje meg e napot.

SZAM

36

VASÁBNAPI UJSÁG.

-egy gyönyörű Heléna-fáczánka volt. Ezek együtt laktak s ha kalitkájok ajtaját kinyitottam, kijöt­ tek a kezemre s úgy járkáltak az újjaimon, mint «, bogárkák. Ezekhez tettük az ökörszemkét, hanem ijedten kezdett ott vergődni. A Helénafáczánka békéltette, de hasztalan, mert az ős•oreg amaranth meg neki esett s mint olyan darázs elkezdte üldözni s folyton csipkedte a szemeit. Persze az ökörszemke még jobban meg­ rémült s majd összetörte magát a drótokon. Kivettük hát a kalitkából s mikor kezemben kissé lecsendesült, betettem a kanárihoz. A barna frizurás és froufrou-s fehér kanári édes jó anyánk kedvencz madara volt. Mi is szeret­ tük Júliával, mert nem énekelt és nálunk nagyon

3 . SZÁM. 1 8 9 3 . 4 0 . ÉVTOI.YAM.

latolt helyzetet. Persze a kis fészek, mely a ka­ nári bölcsője volt, kalitban állt s neki, ha a virágasztalra repült, annyi volt • Mint a fatető a Csipkebokor agán Ringó ökörszemnek . . .•

S ha a szobákban szabadon járhatott, ez a kanárinak már a nagy világ volt, melyben ott­ honosan s biztosságban érezte magát. Hanem most nem bocsátottuk ki; de nem is óhajtotta. Életét teljesen betölté a buzgólkodás, hogy kis társát vigasztalja, sorsával kibékítse s vele az otthon kényelmeit megkedveltesse. A mi végre sikerült is. Érdekes volt nézni a két kis ma­ dár barátságát. Mert az ideges, félénk ökör­

Rouvier, volt pénzügyminiszter.

Freycinet, volt hadügyminiszter.

napfényben, vagy lámpánál fáradhatlan volt a csinos kis futamok ismétlésében s néha szinte kaczagott vékony, finom trillácskáival. Ö nem tanult semmit az ökörszemkétől, de az teljesen elsajátította a boszűs gonosz kis öregnek könynyelmű, víg dalát s összevissza kevervén, felczifrázta vele saját egyszerű énekét. A lámpához az ökörszemke is a lehető közel tolakodott. Talán mert odakünn annyi hideget szenvedett, szerette oly nagyon a meleget. Igaz, hogy később félig meztelen is lett. Mert a szí­ ves kanári, a mint jobban megbarátkoztak, elkezdte őt tisztogatni s a léptől murczos tollacskáit kitépegette. E buzgóságban aztán töb­ bet tett a szükségesnél s kis barátját lassanként

Floquet Károly, a képviselőház volt elnöke.

kalit ajtaját, kifelé fordítva, hogy maga találjon rá. Szinte megrettent, a mint a nyitott ajtón kitalált, de aztán egyszerre besurrant a kúszórózsa zsenge hajtásai alá s ott rögtön eltűnt. Ekkor aztán a kanári lett ideges. Csipogva szó­ lítgatta s hivta kis barátját. Kiállt a kalit ajta­ jába, nézte, kereste: hová lett ? Hagytuk, nem megy-e utána. De csak végig-végig lépegetett a nyitott ablakon, s mert hasztalan várta, egy­ szerre csak visszafordult s berepült édes anyánk kezére. Az ökörszemkét többé nem láttuk. Pedig olyankor, ha odakünn hó és jég borít mindent s a madárvilágban nagy az inség, de szívesen adnánk neki ismét téli szállást.

Aréne Emánuel, képviselő.

Reinach báró.

Grévy Albert, senator. A

PANAMA-PÖR

Eiffel.

Devés, senator. SZEREPLŐI.-

Roche Gyula, képviselő.

met. Pár nap múlva azonban a boulangisták lapja, a «Libre Parole», már nyíltan emlegetett egyes képviselőket, kik a Panama-társaságtól nagy sápokat kaptak s a leleplezéseket a «Cocarde» nevű lap folytatta. A botrány kiviláglott, B napról-napra beszéltek róla az országházban és lapokban, úgy, hogy nov. 19-én a kormány kényszerítve érezte magát vád alá helyezni a társaság volt igazgatóit: Lesseps Ferdinándot ós fiát, Fontane Mariusl, Cottu bárót, Reinach bárót és Eiffelt. Nagy megdöbbenést keltett, hogy az egyik vádlott, Reinach báró, ki tulajdonkép a fő ügyvezető volt, még az nap hirtelen meg­ halt, és az a gyanú merült föl, hogy vagy ön­ gyilkosság, vagy épen gyilkosság következte -

Loubet, belügyminiszter.

Ribot, miniszterelnök.

Andrieux, volt rendőrfőnök.

Herz Komél.

Clemenceau, képviselő.

Dérouléde Pál, képviselő.

Béral, senator.

Proust Antal, képviselő.

A KORMÁNY ÉS VIZSGÁLÓ-BIZOTTSÁG TAGJAI, A VÁDLÓK ÉS VÁDLOTTAK.

szelíd lett. Órákig elmotoszkált a varróasztal szemke, ki a szabadban csak egyes-egyedül buj­ fiókjában a czérnák és selyemszálak közt, vagy a virágasztalon a növényeken keresgélve s ha dosik, itt egészen a szelíd, nyugodt s biztos haza akart menni, a vállunkra, vagy kezünkre modorú kanári védelmébe adta magát. Mindig úgy evett, hogy oda állt a kanári mellé s mikor repült, hogy vigyük a kalitkájába. az megtisztította s szétmorzsolgatta magának a Ehhez a jó, csöndes kis madárkához tettük kendermagot, akkor elvette a csőréből. Piskó­ aztán az ökörszemkét. Ott is kezdett vergődni, tát, hangyatojást, kis lisztférget, czukrot s bár­ de a kanári, a kinek nem volt csak öt hangja, mit is megevett így. De inni, csak nagy rettegve akkor ezzel az öt hangjával annyit és annyiféle­ kapkodott bele a vízbe, mint a csalogány, s képen tudott neki mondani. Szelíd kérő rábe- aztán el-elugrott. Éjjelre rendesen elbujt az szélésssl, csititóan, békéltetőn, magyarázgatva vi­ öblös pléh-fülkébe, a hol az ételük állt, a kanári gasztalón, de mindig kedves, kényeztető hangon pedig előtte ült s így egészen el volt rejtőzve. beszélgetett hozzá. És nem unta meg addig csi­ Nagyon boldog volt, ha este a lámpához títgatni, mig végre az ökörszemke rémülete alább tettük kalitkájukat. Mindjárt elkezdett énekel­ szállt s kissé ő maga is megnyugodott. Hanem azért több napig tartott, míg a jó kanári annyira getni s versenyt dalolt a piros asztrildával. vitte, hogy lakótársa némileg megszokta a kor- Mert ennek a komikus ősöregecskének, cseppségéhez képest elég erős, átható hangja volt s

és Eiffel, az óriási párisi torony alkotója, egyene­ sen vádlottak, több volt miniszter s köztük egy volt elnök is gyanúba keveredtek, s Francziaország szereplő egyénei közül nagyon kevés van, ki egészen gyanúsítás nélkül maradt volna. A nagy botrány története lehető röviden leírva a következő: Lesseps Ferdinánd, ki 1869-ben fejezte be a szuezi csatorna építését, mely számára világhírt sa «nagyfranczia» melléknevet szerezte, 1875 óta egy másik óriási vállalat élére állott, mely KözépAmerikában a panamai földszoroson át csator­ nát akart építeni az Atlanti- és Csendes-Oczeán között. A vállalat nagy népszerűségnek örven­ dett s tömérdek pénzt, adtak össze a részvénye­

Bourgeois, igazságügyminiszter.

Delahaye, képviselő.

37

VASÁBNAPI UJSÁG.

3 . SZÁM. 1893. 4 0 . ÉVFOLYAM,

majdnem egészen megkoppasztotta. Förtelmes volt így szegényke, valódi kis rém-madár, — nagyon nevettünk rajta, de nagyon kellett vigyáznunk, is nehogy meghűljön. Jó soká tar­ tott, mig végre a tollai kinőttek s ismét kifogás­ talan szép, halvány pikkelyekkél díszített tollöltözetet viselhetett. Mikor aztán eljött a tavasz, kitettük kalitkáju­ kat az ebédlő nyitott ablakába. A mint az ökör­ szemke meglátta a zöldülő bokrokat az udvaron, egyszerre felébredtek a jólétben elszunnyadt emlékei s repülésre kiterjesztett szárnyakkal vergődött a kalit drótjain. A kanári hasztalan kérlelte nyájasan, mert a barátság szelíd ma­ rasztaló szavánál erősebb volt a vágy, mely tova hívta. Nem hagytuk soká vergődni. Kinyitottuk a

Brisson, a vizsgáló-bizottság elnöke.

Jolibois, a vizsgáló-bizottság alelnöke

A PANAMA-PÖR SZEREPLŐI.

A PANAMA-PÖR. Századunk egyik legnevezetesebb bünpöre folyik most Parisban. Oly nagyszabású bűnpör «z, hogy méltán világhírűnek lehet mondani. Nemcsak a franczia lapok, de a külföldi sajtó is napról-napra közöl tudósításokat a hetek óta tartó ügyről, s már ma is, mikor a voltaképi pör tárgyalása még csak most kezdődött, mutatkoz­ nak a rémületes eredmények következményei: egész sereg hírneves s részben közbecsülésben megőszült ember pellengérre, állítása, a közbiza­ lom tönkremenetele, két kormányválság gyors egymásutánban, a köztársaság fennállásának megingása s egy esetleg kitörhető társadalmi forradalom előjelei. Két oly világszerte ismert ember, minő Lesseps, a szuezi csatorna létesítője,

-

Barthou, B vizsgáló-bizottság titkára.

Pelletan Kamill a vizsgáló-bizottság tagja.

A KORMÁNY ÉS VIZSGÁLÓ-BIZOTTSÁG TAGJAI, A VÁDLÓK ÉS VÁDLOTTAK.

sek. De a munkánál újra meg újra váratlan nehézségek támadtak s néhány évvel ezelőtt már a bizalom is megingott az örökösen pénzzavarokkal küzdő vállalattal szemben. Az intézők újabb kölcsönöket nem tudtak kiesz­ közölni s így a társaság 1890-ben megbu­ kott, úgy, hogy az eddig elkészült munkálatok­ nak hasznát nem lehetett venni. A leszámolás alkalmával kitűnt, hogy a társaság kerekszám­ ban 1300 millió frankot adott ki; de ebből a rengeteg összegből a tulaj donképi csatornaépí­ tésre alig fordítottak 400 milliót. Igen természe­ tes, hogy a sok ezer részvényes nem vette közö­ nyösen a dolgot s a vállalat igazgatóit hűtlen kezeléssel vádolták. A vádat múlt év október havában Delahaye a parlamentben is hangoz­ tatta. Kezdetben nem keltett valami nagy ügyei­

ben. November 21-én a parlament már kü­ lön vizsgáló-bizottságot küldött ki a botránypör megindítására Brisson volt miniszterelnök vezetése alatt, ki puritán jelleméről ismeretes. A botrány oly nagy volt, hogy Loubet miniszter­ elnök és kormánya beadta lemondását, mert egyik tagj át, Ricard igaasá^gyminisztert is gyanúsítot­ ták. Maga a pör tárgyalása csak most, jan. 10-én kezdődött meg; de az előnyomozások a múlt év végén is folyvást tartottak. Drumont, a «Libre Parole* szerkesztője nem adta ugyan meg a kellő felvilágosításokat, mivel sajtóügy miatt börtön­ benvan; de új vádló akadt Thierée alkusz szemé­ lyében, ki a meghalt Eeinach báró 25 checjének fényképét őrzi, melyek összes értéke 3.300,000 frank s ez az összeg kizárólag lapoknak, képvi­ selőknek s más befolyásos embereknek megvesz-

3>

38 tegetésére fordíttatott. Hasonlókép vádló adato­ kat közölt egy Herz Kornél nevű vállalkozó is, ki egyike volt a főbűnösöknek a szédelgésben, de a botrány kitörésekor milliomaival sikerült Angliába s onnan Amerikába szöknie. Decz. 3-án már okiratok is voltak a vizsgáló-bizottság kezében, melyek egész sereg képviselőt, senatort s volt minisztert kompromittáltak, köztök Grévy Albertet, a köztársaság volt elnökének testvé­ rét, ki 20,000 frankot kapott s Renault Lajos senatort, kinek sápja 25,000 frank volt. A bizott­ ság ezen iratok hatása alatt vizsgálati fogságba helyezte a társaság igazgatóit, a 88 éves agg Lesseps kivételével, kit nagy érdemei miatt anynyira kiméinek, hogy még a botrányt is titkol­ ják előtte, egyúttal elrendelte Reinach holttesté­ nek kiásatását és orvosi megvizsgálását. Az utóbbi időben már napról-napra merültek fel vádak egyes kiváló emberek ellen, s különö­ sen a képviselők közül Roche Gyula, Aréne Emánuel, Proust Antonin, a szenátorok közül Deves és Réral voltak erősen kompromittálva. Legújabban erős megtámadtatásban részesült Freycinet is, a franczia közélet egyik legkima­ gaslóbb alakja, ki több ízben volt miniszter s Francziaország haderejének újjászervezése kö­ rül rendkívüli érdemeket szerzett. Az ő megtámadtatása okozta, hogy jan. 10-én, midőn a Panama-társaság igazgatóinak pöre megkezdő­ dött, az új minisztérium is beadta lemondását. Hasonlókép belekeverték a piszkos ügybe Floqnet Károlyt, a képviselőház elnökét, ki szintén lemondott előkelő állásáról s helyére Perier Kázmért választották meg. De a vádaskodás nem szorítkozott kizárólag Francziaországra; a látszólag legidegenebb egyéneket is belekever­ ték az ügybe.s így többek között egy magyaror­ szági német hírlapírót is vádoltak megvesztege­ téssel, állítólag húszezer frankot kapott volna. A tárgyalás kezdetén maga Lesseps fia, Károly, ki az igazgatótanácshoz tartozott, beismerte, hogy több millió frankot költöttek el megvesztegetésre. Három igazgatósági tagot heteken át börtönben tartottak s most ezek a közfigyelem tárgyai. Lesseps Károly, középmagasságú, nyúlánk, ele­ gáns alak, feje kopasz, kerekre nyírott szakállát feketére festi. A másik igazgatósági tag Fontane, ki öreg úr, ki szüntelenül izeg-mozog. A harma­ dik Cottu, feszes tartású, elegáns ember, kipödrött bajuszszal.

V

A szédelgés ténye kétségtelen, de a részletek még nagyon homályosak s valószínűleg részben földerítetlenül maradnak, mivel a vesztegetések két főközvetítője közül Reinach meghalt s Herz megszökött. Altalános nézet szerint Herz volt a vesztegetések főeszközlője,saleleplezéseket maga Reinach kezdte meg, mivel Herz által zsaroltatva, anyagilag tönkre jutott. Most Clemenceau, a híres ellenzéki képviselő, sürgeti legjobban a leleple­ zéseket, ugyanaz a férfiú, ki Gambetta kora óta annyi minisztériumot buktatott meg; nem rég a Panama-botrány miatt Derouléde képviselővel is volt párbaja. Drumont, ki lapjában csaknem naponkint közöld új kompromittáló adatokat, botrányokat hajhászó ember. A vizsgáló-bizottságban Rrisson a legtekin­ télyesebb ember, kit általában igen szigorú jel­ lemű s becsületes embernek tartanak; bár azt is mondják felőle, hogy csak azért utasította vissza újabban a miniszterelnökséget, melyet sok ideig úgy sem tarthatott volna meg, s vállalta el helyette a Panama-ügyi vizsgáló-bizottság elnökségét, mert ily módon akar eljutni a köz­ társaság elnöki székébe, mely a jelen évben új választás alá esik. 0 mellette kiváló szerepet játszik Franqueville Tibor, a vizsgáló-biró, a versaillesi törvényszék volt elnöke, kit általában igen müveit, de egyúttal lelkiismeretes ember­ nek tartanak. Nevezetes szerepe volt még eddig e perben Andrieux volt rendőrfőnöknek is, ki a Panama-botrány miatt mondott le állásáról, s ki többek közt arról nevezetes, hogy a szerzetes­ rendeket ő űzte ki Francziaországból. Most Andrieux a legveszedelmesebb vádlók közé tar­ tozik, mivel ő is sokat tud a szennyes dolgokról. A miniszterelnök, Ribot: kiBrisson helyett a Panama-botrány kitörésekor elvállalta a kabinet alkotást, szintén tekintélyes ember s már régóta miniszter. De úgy ő neki, mint minden más kor­ mányférfinak nehéz helyzete van most Franeziaországbaa. A parlamentben napról-napra újabb botrányok fordulnak elő, a hírlapok és az utcza népe állandó lázban van s maga Carnot

VASAENAPI UJSAG. elnök is már többször fenyegetödzött, hogy kész lemondani. A legtöbbet emlegetett egyén eddig ebben a botrányban kétségkívül dr. Herz Kornél, ki egy, vagy mások szerint két milliónyi óriási összeget zsebelt ki a Panama-társaságtól különböző czimeken. Azt maga is elismeri, hogy Reinach bárótól vett fel pénzt; de azt állítja, hogy ezek magánüzletekből számaznak. Herz, mint néme­ lyek mondják, németországi születésű, állítólag Bajorországból, (Pázmándy Dénes azt állítja, hogy magyarországi születésű, a bécsi Herz bankár unokatestvére), de már Napóleon csá­ szár idejében letelepedett Parisban s külön­ böző vállalataival, különösen a villamos technika terén, óriási vagyont szerzett magának, de talán még inkább politikai titkos ügynöki sze­ repe által. Reinach báró halálával is összekötte­ tésben áll a neve; tény, hogy az utolsó nap is alkudozott vele s Reinach azért lett öngyilkossá, vagy azért halt meg hirtelen, mert Herz, bár kérését Rouvier volt pénzügyminiszter is párt­ fogolta, nem ajánlkozott a leleplezések elsimí­ tására. A botrányok szaporodása igen nagy hatással van a politika életre. A szocziálisták és király­ pártiak egyaránt lesik a köztársaság bukását. Napóleon herczeg megszakította földkörüli nagy útját, hogy a válságos pillanatban Parisban lehessen, s az anarkhisták formális terveket ké­ szítettek a szervezkedett támadásra a kormány ellen. Sötét, nagyon sötét jelenleg Francziaországban a helyzet s a művelt világ méltó érdek­ lődéssel tekint a fejlemények elé.

MUNKÁCSY MIHÁLY ÁRPÁDJA. Paris, 1893. január 10.

A modern festőművészetben egymást válto­ gató irányok közepette Munkácsy nyugodtan maradt, saját művészi egyéniségének minél határozottabb kifejlesztésére törekedvén. Hűen a nagy hagyományokhoz, lelkében megőrizve az eszmények tiszta és naiv tiszteletét, folyvást alakjainak élve, képzelete képein álmadozva, művészi gonddal tehetsége elemeit kutatva, ha­ lad feltartóztatlanúl a maga útján. «Krisztus Pilátus előlfo képén a mély gondolko­ zású művészt láttuk, a mint a legnehezebb művé­ szi feladat megoldásán: a fény és árnyék elosztá­ sán fáradozik, ideát ad, ideált mutat a kornak. «MozarU -ja képzeletének bizarr, megkapó, le­ bilincselő elemeit, bécsi nagy falképe viszont a színekben dúskodó kolorateurt mutatta be. íme, e három határvonal között emelkednek ki ural­ kodó tehetségének körvonalai: egyrészről hajol a bölcseimi gondolatok felé, de azokat a modern kor szellemében bizarr külsővel beaggatva tes­ tesíti meg. Másrészről nem hanyagolja el a festői problémákat sem, sőt keresi az alkalmat, hogy színező érzékét kielégíthesse. r Az országház nagy terme számára készülő Árpádja azonban tehetsége új és kedves oldalát meglepő erőben juttatja kifejezésre: a múlt századok naiv szellemének átérzésében és föl­ tüntetésében tündöklőn. Akárcsak egy régi néprománcz, olyan egyszerű ez a kompoziczió, azonban rejtelmesen mély. Tiszta, világos a helyzet, de megkapóan naiv, őszinte és szívből fakadó. Mikor először meglátjuk, meghat költői egy­ szerűségével. Minél tovább személjük, a hatás annál mélyebb, felemelőbb, lelkesítőbb. Átrezeg rajta múltunk története, fölelevenednek előttünk jelenünk ideáljai és jövendő reményeink. A i meghódolás naiv jelenete, most a millennium | időkorában, fölidézi a századok viharait, az ádáz • harczot, melyet lételünkért vívtunk, törökkel­ tatárral, némettel-muszkával, s vívunk egyre az i ellenséges nemzetiségi törekvésekkel, de diadal­ mas győzedelmünk szemlélete megnyugtat és erőt is ád a küzdelemre. Fölébreszti a reményt, i hogy győzni fogunk, mint egykoron, hogy megj hódolnak majdan a nemzet erejében, életrevaló| ságában kételkedő pártoskodók. Sokat kifejez, sok emléket és eszmét kelt '• Munkácsy «Árpádja» s teszi ezt a legegyszerűbb művészi eszközökkel. Érdekes lesz megfigyelni, hogy ez ideához mint alakult meg a művész képzeletében a hatalmas jelenet. Munkácsy a néphagyomány Árpádját kereste,a népregei meghódolás jelenetéhez nyúlt. Ki akarta

3. SZÁM. 1893. 4 0 . ÉVFOLYAM.

pedig azt fejezni az Arany János módján, a nép­ mese egyszerű, költőien naiv hangulatában. Nem hadiképet, viharzó csatát, a haza-megszerzés megdöbbentő vagy elijesztő mozzanatát válasz­ totta tehát, hanem a diadal népmesei jelenetét: a fű, föld, víz felajánlását. Az első kartonon már ott találjuk a diadal­ mas Árpádot, nemes kapitányaitól környezve. (•Hatalmasok viadalokban, csak lakoznak bátor­ ságokban, nagy erejük mint Sámsonnak, bátor szívük, mint oroszlánynak» — énekli róluk a XIV. század hegedűse. S előttük áll a hódolók küldöttsége, hozva a fűt, földet, és vizet; a hát­ térben pedig széles sávban veszi őket körül a diadaltól ittas magyarok serege. Ez első kompoziczióból alig tartott meg vala­ mit a mester, a hangulatot legalább semmikép. A meghódolás jeleit átnyújtó küldöttség maradt csak meg, de az is más helyzetben, minden más megváltozott. A kép itt még harczias, úgyneve­ zett ((történeti» szerkezetű volt. Erezte, hogy igazabbá, bensőbbé, egyszerűbbé kell tennie. A széles sávban a jelenet fenségét szemlélő harczosok helyett odavetette Árpád egyszerű sátrát, s a kép ime egyszerre emberiebbé, hoz­ zánk közelebb állóvá változott. A harczosok mogorva alakjai helyett a sátorból kilépő, lóra szállt Árpádot emelte ki, a mint nemes egyszerű­ séggel fogadja a hódolók lelkes küldöttségét. Mert a mi most, a második kompoziczióban nevezetes, az az új elem, hogy a bennszülötteketnem leigázott népnek festi, hanem önként meghódolóknak, a kik a magyarok vitézségét, kultú­ ráját jó szívvel ismerik el. A szív szava szólal meg, nem a kényszerítésé. Innen a magyarok őszinte igaz örömének kitörése, kik barátot nyer­ nek a vélt ellenségben. Tiszteletteljesen meg­ hajló két alak között lelkesen szónokló nemes szláv mutat a szolgák által tartott hódolati jelek felé. Nem rabigában görnyedő hódolók ezek. Ez teszi regeszerűvé, naivvá, egyszerűvé és költőivé a helyzetet. S íme előttünk áll Árpád, a mi jó kapitányunk, a népmese vitéz alakja, a vitéz ellenségnek baráti jobbját fogadván. Ter­ mészetes, hogy Árpád is, népe is «vala ezen nagy jó örömbeni). Föl is hangzik a tárogató lelkeshangja, mely gyülekezőre hivja egybe a mező­ ségen elszéledt népet, a nagy örömhírre. Jönnek hát vágtatva a tenger pusztaságon, ujjongva, kardjokat forgatva, zászlókat lobogtatva, szekerczéjöket és lándzsájukat ég felé emelve, minthaÁrpádot köszöntenek. E mámoros örömben úszó sokaság megdob­ bantja a hazafi szivét, velük örvendünk, velük vigadunk, s áldozunk a hős emlékének, ki megszerzé e hont, hol, ((áldjon vagy verjen sors keze,» élnünk, halnunk kell. Ezt a kompozicziót vitte a mester a vászonra. A munka nagyban-egészben kész. A nagy vász­ non, mely vagy tizenöt méter széles és öt mé­ ter magas, ott áll már a hatalmas jelenet, az. aprólékos detailmunka van csak hátra. Itt egy csatt, egy szekercze feje; amott egy sisak koro­ nája, az arczkifejezés élesbítése, a kéz finomabb megfestése, az árnyék fixirozása, egy párduczmente kifestésé, minden, a mi mesterre vár. De a kép hangulata ezek miatt alig szenved csorbát. S meglepetve látjuk, hogy a tervnek apró rész­ letei minő beszédes, megkapó jelenetekké ala­ kultának. Itt a lelkesedés, amott a büszkeség, az öröm, a mámor külön-külön kifejezése; itta büszke öntudat, amott meg a szeretet idyllikus képe. Kiemelkedik a tömegből Árpád. Jobb kezé­ ben szekercze, baljában kantárját fogja, olda­ lához odasimul erős pajzsa. Szeméből tüz villog, ki, arczán tiszteletet parancsoló jóság. Egyszerű, igaz alak, nem egy romantikus festő, hanem a népképzelet Árpádja. Nem Piloty egy kolosszális hőse, vagy Kaulbach képtelen, Rubens túlzotthérosza, egyszerűen igaz alak, akár Arany János Attilája, melyet a nép képzelete nevelt, mely pedig a maga legnemesebb vonásaiból alkotja meg hőseinek jellemét. Árpád oldala mögött a vezérek csoportja, csupa nemes arcz, s lelkesedve hallgatják a hó­ dolók szónokát. Elől egy anya, gyermekét át­ ölelve üdvözli a szeretett vezért, a nyitott sátor előtt pedig ott áll egy nemes hölgy, s kinyújtott karral mutat a vezér felé. A hallgatás, a lelke­ sedés érdekesnél érdekesebb kifejezése, a leg­ mélyebb megfigyelés eredményei e typusok. A küldöttség szónoka pompás szláv arcz, maga az ős-szláv, szinte hallani véljük a szót is,.

SZÁM. 1893. 4 0 . ÉVFOLYAM.

^ ^ ^ ^ J & S A R N A P I UJSÁG.

39

folyondárral benőtt szürkés elövédművet, amely ködés. Az erdélyi oláhság nem vívta ki politikai a fensík felszínéhez alkalmazkodva, mintegy függetlenségét. Vigasztalásul a közmondás ma­ négy vagy ötszáz ül hosszú lehetett: a védfal radt: «Komán ne péré»: «A román nem vesz el». A XIX. század derekán a báró Gorcz csa­ mindkét végén egy-egy sarokbástyát, a melyek lád utolsó sarja liudolf báró volt. A kárpáti vár­ közül a jobboldalin, a hol a híres bükkfa is állt, egy hegyes tetejű kis őrház is látszott: baltól kastélyban született s már zsenge gyermekkorá­ néhány támaszpillérrel ellátott szögletes falak, ban kimúlni látta maga körül egymásután a a melyről egy kápolna tornya emelkedett, e családja tagjait. Huszonkét éves korában egye­ torony repedt harangját az erős szél megszokta dül maradt. Az övéi évről-évre meghaltak, le­ kongatni a vidékbeli nép nagy rémületére, végre a hulltak, mint ama százados bükk ágai, a mely­ középen a falkoronával ellátott nehézkes, tömör hez a népies babona magát a kastély fennállását őrtornyot, három sorban egymás felett nyilo es is fűzte. Rokonok,sőt úgy szólván barátok nél­ ólmozott üvegekkel ellátott ablakaival es 'az első kül mivel tölte Etudolfbáró idejét ezen egyhangú, emeleten körülfutó tornácéival; az őrtorony komor magányban, a melyet a halál teremtett tetején végre egy hosszú vas árboczon a rozs­ körüle.' Milyenek voltak hajlamai, szokásai, kédától ellepett érez szélvitorlát, a melyet egy j pességei? Ezek közül senki sem ismert egyebet hatalmas nyugati szél végképen és örök időkre nála, mint elleiiállhatlan, szenvedélyes előszere­ tetét a zene, főleg ama kor nagy művészeinek délkeleti irányba ékelt. Mi volt a sok helyütt rombadfilt külső védfa- éneke iránt. A már akkor is meglehetősen elha­ lon belül, létezett-e még valamely lakható épü­ 1 nyagolt állapotban levő kastélyt néhány régi let, — általában be lehetett-e jutni a várudvarba Hzolga gondjára bízván, egy szép napon eltűnt. Mint később hallatszott, jelentékeny jövedelmeit valamely felvonó hidon vagy rejtekajtón keresz­ Európa nagyobb városaiban költötte el és Német-, tül ? — mindezt már sok év óta senki se tudta. Franczia- és Olaszország színházaiban igyeke­ • Noha a kárpáti várkastély tényleg jobb karban zett műkedvelői telhetetlen kíváncsiságát kielé­ volt, mint milyenben lenni látszott, a ragályos gíteni. Kz a bizarr életmód szinte feljogosította rémület és a hagyományos babona jobban meg­ az embereket arra a föltevésre, hogy Budolf védelmezte, mint valaha a sudár ágyúk, a mozsa­ báró különös ember volt és egy rögeszme rak, a nyerges puskák és az elmúlt századok uralma alatt állt. egyéb tüzérségi műszerei megvédelmezhették Mindazonáltal a haza emléke mélyen bevésve volna. maradt az ifjú Gorcz báró szivében. Külföldi Dr. LÁZÁB BÉLA. Pedig a kárpáti várkastély megérdemelte volna barangolásában se feledkezett meg erdélyi a turisták és a régiségkedvelők látogatását. Fek­ hazájáról. Vissza is tért, mikor hírét vette az vése az Orgall fensík tetején, valóban kivétele­ erdélyi oláh parasztok véres fölkelésének a ma­ sen szép. Áz őrtorony tetejéről a szem elláthat gyarság elli'ii, a mely fölkelés a dákoromá­ a hegyek végső határáig. A háttérben magas nok utódainak leveretésével végződött. oláh határszéli hegyek szeszélyes kiágazásai hulE vereség következtében Gorcz báró végkép REGÉNY VERNE GYULÁTÓL.* lámzanak. Elől a Vulkán szoros, a két szomszéd elhagyta a kárpáti várkastélyt, a melynek egyes ország közt e vidék egyetlen közlekedési útja, részei már romba düledeztek. Nemsokára a leg­ F r a n c z i á b ó l fordította H U S Z Á R I M R E . veszélyes kanyarulatokban húzódik tova. A két utolsó cselédek is kihaltak a várból, a mely most (Folytatás). (3-ik közlemény.) Zsil völgyén túl Livadzel, Lónya, Petrozsény és már teljesen lakatlanná lett, Gorcz báróról azt Petrilla községek vannak csoportosulva azon beszélik, hogy hazafi létére Bózsa Sándorhoz*, II. aknanyilások körül, a melyek a gazdag szén- az egykori rablóvezérhez csatlakozott, a kiből a Akár a sziklákat tekintsük, melyeket a talaj telepekhez vezetnek. Még hátrább egymás közé függetlenségi harcz drámai hőst alkotott. Gorcz legutolsó forrongásai után még a legutolsó föld- torlódnak fel az alant erdős, középen zöld pá­ Budolf báró azonban a harcz befejezése után alakulási korszakban idomított ki a természet, zsittal benőtt és fenn kopár sziklabérczek, a elvált a «betyár» bandájából és ezt igen okosan akár az emberi kezek alkotta építményekre for­ melyek közül a Betyezát 2.496 és a Paring tette, mert az egykori rablóvezér, a ki ismét tol­ dítsuk figyelmünket, melyek fölött a múlt idők 2.414 méter magasságban emelkedik ki. Végre vajok főnökévé lett, végre mégis a rendőrség szele végig suhant: a kép meglehetősen egy­ a Hátszeg völgyén át a Maroson túl, ködös tá­ kezei közé került és a szamos-ujvári börtönben forma, ha néhány mérföldnyi távolból nézi az volban előtűnnek a Közép-Erdély havasainak élte rabsága napjait. A vármegyében általánosan azt beszélték, ember. Nyers és faragott kő könnyen össze­ körvonalai. E tölcsér közepén a talajmélyedés következté­ hogy Rudolf báró elesett egy csata alkalmával, téveszthető itt egymással. Messziről mindenen ugyanaz a szín, ugyanaz a korrajz, ugyanazok a ben valaha tó képződött, a melybe a két Zsil a melyet Rózsa Sándor bandája vívott a határ­ vonalgörbületek a távlatban, s egyféle színezet vizei szakadtak, mielőtt utat törtek volna ma­ széli vámőrökkel. E hir nem volt igaz, noha guknak a hegylánczon keresztül. Ez a mélyedés Gorcz bárót azóta senki se látta a várkastélyban látszik a százados szürke kéreg alatt. így volt a dolog a kárpáti várkastélylyal is. most már nem egyéb egy kőszéntelepnél, az és daczára annak, hogy mindenki holtnak hitte Nem lehetett volna megkülönböztetni elmosódó ilyennek összes előnyeivel és hátrányaival; a őt. De tanácsos dolog csak kötve hinni mindazt, körvonalait az Orgall fennsíkon, melynek tetejét magas téglakémények belevegyülnek a fenyők, a mi a könnyenhivő népnél a közbeszéd tárgyát mintegy koronázza a Vulkán hegyszoros balolda­ bükkök és jegenyék lombjai közé, a fekete füst képezi. lán. Nem domborodik ki a háttérbeli hegyek kö- megfertőzteti a levegőt, a melyet hajdan a gyü­ Az elhagyatott, lakatlan várkastélyok felől :zül. A mit az ember őrtoronynak tart, talán csak mölcsfák és a virágok illatossá tettek. Mind­ rendszerint kísérteties mondák keringnek. Az -sziklabércz. A ki messziről nézi, egy bástya fal­ azonáltal, elbeszélésünk idejében e völgy, a me­ élénk képzelem az ily épületeket rendszerint koronáját véli látni ott, a hol talán csak sziklás lyet az ipar tart vasmarkában, semmit se vesz­ benépesíti kísértetekkel: szellemi és hazajáró hegygerincz van. Az egész vár alakja homályos, tett ama vadregényes jellegéből, a melylyel a lelkek megjelennek bennük éjjelenként. Az bizonytalan, fantasztikus. Több utazó csakugyan természet felruházta. ilyesmi máig is napirenden van Európa bizo­ A kárpáti kastély a Xll. vagy XIII. sza­ nyos babonás vidékein és ezek közt Erdély az azt állítja, hogy ez a várkastély nincs is meg •egyebütt, mint a vidékbeli lakosság képzeletében. zadban épült. Akkoriban a vajdák uralma alatt első helyek egyikét követelheti magának. Különben hogyan is szakíthatott volna Ma­ Nyilván a legegyszerűbb volna megalkudni a kolostorokat, templomokat, palotákat, kasté­ például Macsesd faluban egy kalauzzal, felmenni lyokat ép oly gondosan megerősítették, mint a csesd falu lakossága a természetfeletti dolgok .& hegyszorosban az Orgall fennsíkra és szemé- ! városokat és falukat. Az uraknak, a polgárok­ ; felől táplált hitével? A hívők vallási életének lyesen meggyőződést szerezni a valóságról. Csak­ nak és a jobbágyoknak egyaránt kellett véde­ j igazgatására hivatott pópa és a gyermekek nevehogy kaulauzt találni még nehezebb, mint meg- | kezniük mindennemű támadások ellen és a dol­ i lésével megbízott iskolamester az efféle meséket találni a várkastélyhoz vezető utat. A két Zsil gok ezen állapotából magyarázható meg, miért ; annál szabadabban és őszintébben terjesztették, völgyében senki se találkoznék, a ki bármely áron idéz elő a várkastély, ódon védfalával, bástyái­ | mivel maguk is elhitték. ((Kézzelfogható bizoval és őrtornyával oly harczias benyomást és 1 nyítékok» alapján azt állították, hogy a mezőkön is elvezetné az utast a kárpáti várkastélyba. Bármint legyen is a dolog, elmondjuk, mit miért látszik* oly védelemre késznek. Melyik ; rémfarkasok futkosnak, hogy a vampirok kiszívlehetne látni e régi várkastélyból egy kitűnőbb építész építhette e fennsíkon, ily jelentékeny ! ják az emberek vérét, hogy a «staffik» a romok •és élesebb messzelátócsővel, mint a melyet magasságban? Senki se tudja. Az építész isme­ közt kóborolnak és gonosz telkekké lesznek, ha Frik vásárolt Kolcz biró uram költségére a zsidó retlen, ha csak nem Mamii volt, a nagyhírű ; az emberek elfelednek esténként ételt, italt vinni román mester, a kit az oláhok annyira dicsőítenek I nekik. Vannak tündérek, melyekkel nem tanáházalótól. . Mintegy nyolcz, vagy kilenczszáz lábnyira és a ki Curté d'Argisban a «fekete Budolf» híres | csos találkozni szerdán vagy pénteken, mert i ezek a hét legrosszabb napjai. Ki merne elkaa szorostól egy bemohosodott és mindenféle várkastélyát építette. Ha az építész felől kétség látszik, minden két­ ! landozni a vidékbeli sűrű és elbűvölt erdőkbe, a * A jeles franczia író itt regényt, nem pedig pontos ségen felül áll a család, a mely a várkastélyt i hol a «balurik» az óriási sárkányok laknak, a adatokat kívánó tudományos munkát írván, sok dolog­ í birta. A Gorcz bárók emlékezetet meghaladó idő melyek a szájukat kitudják tátani a felhőkig és ban szabadjára ereszti költői képzeletét s nagyobb óta a vidék urai voltak. Résztvettek mindazon : a «zmeik» a kik óriási szárnyukon elröpítik a .gondot fordít meséje érdekes voltára, mint a színtér királyi vérből százmazott leányokat, sőt az alaés az ott lakó népesség hű rajzára. így bizonyára nem i háborúkban, a melyek az erdélyi tartományok­ fognak megütközni a regényben rajzolt vidék és nép i ban dúltak Jiarczoltak a magyarok, a székelyek, ; csonyabb származásuakat is, ha csinosak. Ugy közelebbi ismerői, ha azt látják, hogy az író nem min- I a szászok ellen. Nevük szerepel a román nép­ látszik, hogy elég hosszú sora a félelmetes ször•denben alkalmazkodik a valósághoz, a m i különben i : dalokban, a melyek e szomorú idők emlékét nem is czélja. Külföldi nevezetesebb írók, m i n t tudjuk, úgyis ritkán választják szépirodalmi műveik tárgyául ! megörökítették. Jelszavuk az ismeretes oláh köz­ * Szerzőt itt, ez állítására nézve nyilván tévedésbe hazánkat és a magyarországi életet. A kik mégis ránk ! mondás volt: «Da pe maorte»: «Adj mindhalá­ ejtették, a mennyiben azt látszik hinni, hogy Bózsa fordítják figyelmöket, azoknak esetleges tévedései iránt lig!* és oda is adták őseiktől öröklött vérüket a Sándor «román hazafi • volt és az oláhok függetlenne gyakoroljunk szigorú kritikát. A regény meséje ségéért harczolt. A fordító. a függetlenség ügyéért. különben is költött dolog s a színtér is költői mezbe van vonva. Szeri.: Hasztalan volt a sok áldozat, vérontás és eről-

olyan kifejező a mozdulat. Mögötte a nép. Az öregek hosszú sora, mindannyi pompás -tvpus. Itt egy potrohos ősz, mellén keresztbe font karokkal, tiszteletteljesen meghajolva Ár­ pád előtt; arrább egy másik, megszámlálhatat­ lan ráncz az arczán, de tiszta homlokáról su­ gárzik a bölcseség. S mögöttük három lovas, dárdával kezükben, körülvéve lelkes harczosok csoportjától, mámoros örömben kifakadó, él­ jenző, ujjongó s Hadúrt dicsérő seregtől. Megszólal vala a tárogató is. Előrobog a magyarok árja, dobog a föld, hangzik a vigadozó zaj, s a síkságon át, mely mélyen benyúlik a látókörbe, végig szalad a nagy öröm, a nagy diadal híre. S a derült, nyu­ godt délutáni levegő, melyet szellő sem zavar, olyan méltóságosan ünnepélyessé teszi a jele­ netet. Ünnep van a magyarok táborában, győ­ zelmi ünnep és megnyugvás. Az alakok jellemzésének erejét, a hangulat nemességét, egyöntetűségét, a felfogás szépsé­ gét, a kompoziczió egyszerűséget, a részletek "változatos gazdagságát, a technika hatalmát, a vonalak finom egybeolvadását, a színezés erejét é s harmóniáját bámuljuk-e már most? A hazafi érzés egyesült a művészi feltételek­ kel, mert ez adja meg a nagy magyar művész hatalmas vásznának értékét. Magyar szív es magyar lélek élvezheti csak e képet igazan!

TÁEKASTÉLY A KÁRPÁTOKBAN.

VASÁBNAPI UJSÁG.

3. SZÁM. 1893. 40. ÉVTOMAH. 3, SZÁM. 1&93. 4 0 . ÉVFOLYAM

nyetegeknek. És milyen jó szellemet képes velük szembeállítani a népies képzelem ? Semmifélét, csupán a serpa de cetét, a házi kigyót, a mely családiasán éldegél a tűzhely mellett és a mely­ nek üdvös befolyását az oláh paraszt azzal vásá­ rolja meg, hogy a legjobb tejszínnel táplálja az állatot. Ha valamikor egy várkastély arra látszott teremtve lenni, hogy menhelyet adjon a román mythologia vendégeinek, lígy az bizonyára a kárpáti kastély volt. Ezen elszigetelt fensíkon, a melyhez semmi oldalról se lehet hozzáférni, csupán balról, a Vulkán-szorosból, kétségkívül laktak sárkányok, vámpírok, tündérek és talán néhány hazajáró lélek is a Gorcz báró családjá­ ból. A várkastély tehát igen rossz hirben állt és a köznép azt tartotta, hogy nem ok nélkül. Valóságos járványos iszonyat terjedt el körüle, mint a hogy egy egészségtelen mocsárból fer­ tőztető miazmák terjednek szét. A ki csak egy negyedmérföldnyire is közeledett volna hozzá, koczkáztatta volna életét e földön és a túlvilági üdvösségét is. így tanították ezt egészen nyilvá­ nosan Hermod mester iskolájában.

és noha Frik állításait csak fentartással lehetett elhinni, Macsesd falu legutolsó parasztgazdája, valamint a legelőkelőbb községi elöljárók előtt tiszta dolog volt, hogy e várkastély életéből már csak három év van hátra, miután a «védő bükkfa» is valamennyi ágát elvesztette, három kivételével. Tehát, mint említettük, a pásztor épen haza készült terelni a nyáját, mikor a szeme megakadt a távcsőn, a mire aztán a házalóval hosszabb beszélgetésbe bocsátkozott, a mely a messzelátó megvásárlásával végződött. Fontos, valóban nagyon fontos hír volt ez ! . . . Füst emelkedett fel az őrtoronyból . . . A mit puszta szemmel nem láthatott volna meg, Frik tisztán megláthatta a házaló zsidó műszerének segélyével . . . Nem ködpára, hanem füst volt az, a mi felfelé szállt és összevegyült a felhők­ kel . . . Pedig a várkastély lakatlan . . . Hosszú, igen hosszú idő óta senki se ment be a váradvarra a rejtekajtón keresztül, a mely bizonyára be van zárva, sem a felvonó hidon keresztül, a mely kétségkívül fel is van vonva . . . Ha lakik benne valaki, az csak természetfeletti lény lehet . . .

— «Azt beszélem, a mi van.» — «Megbolondultál?» Valóban, hogyan is támadhatott volna tűz ebben az ócska kőhalmazban? Akár csak azt mondaná valaki, hogy lángban áll a Negoj, az, erdélyi Kárpátok legmagasabb csúcsa. Ez sem volna nagyobb képtelenség. — ((Azt állítod, Frik, hogy a várkastély ég?» kérdé újból Koltz uram. — «Ha nem ég, hát legalább füstölög.)) •— ((Valamiféle ködpára lehet az . . .» •— «Nem ködpára az, hanem füst . . . Nézze meg maga is.» Ezzel mindketten végig mentek a falu főutczáján a hegyszoros fölötti fensíkra, a honnét a várkastélyt látni lehetett. (Folyt, köv.)

EGYVELEG. * A német császár legújabban mint hajóépítő akar szerepelni. Egy hadi hajónak tervrajzát készí­ tette el, mely lényegesen különbözik az eddigi min­ táktól s a tervrajz után már építik is a hajót.

403 . i

*

m '' _

.<

i ,

ÍGY TANÍTOTTÁK HERMOD MESTER ISKOLÁJÁBAN.

A HEGYSZOROS FELETTI FENSTKRA MENTEK, A HONNAN A VÁRKASTÉLYT LÁTNI LEHETETT.

VÁRKASTÉLY A KÁRPÁTOKBAN Mindazonáltal a dolgok ezen állapotának meg kell szűnnie, mihelyt többé kő nem marad kö­ vön a Gorcz bárók ősi várkastélyában. Es itt kezdődött a legenda. A Macsesd falu legszavahihetőbb embereinek állítása szerint, a várkastély létezése a régi bükkfa életéhez volt kötve, melynek ágai a védfal jobb oldalán levő sarokbástya felett terjed­ tek szét. Gorcz Rudolf eltávozása után — leg­ alább a falubeliek és különösen Frik pásztor így vették észre — a bükkfa minden évben elvesz­ tette egy-egy főágát. Tizennyolcz ág nyúlt ki a tövéből, mikor Rudolf bárót legutolszor lát­ ták az őrtorony párkányos tetején és ma már csak három ága van a fának. A legutolsó ág lehullása maga után vonná az ősi fészek teljes megsenrmisülését. Akkor aztán hiába fogják ke­ resni az Orgell fensikon a kárpáti várkastély maradványait.

De vájjon miért gyújtottak volna tüzet a kisér­ tetek az őrtorony valamelyik szobájában? . . . Vájjon kandallótűz vagy konyhai tűz-e az ? . . . Már ezt a dolgot csakugyan nem lehetett meg­ magyarázni . . . Frik sietett behajtani a nyájat az akolba. Nógatására a kutyák erősen zavarták a juhokat az emelkedő úton, a melynek porát leverte az esteli nedvesség. Néhány paraszt, a kik a földjeikről tértek haza, üdvözölték őt, mikor mellette elhaladtak, de Frik alig viszonozta az udvariasságukat, a mi nem csekély nyugtalanságot okozott, mert a boszorkányságok és gonosz varázslatok elkerü­ lésére nem elég csak jó napot kívánni a pásztor­ nak, hanem az utóbbinak viszonoznia is kell a jó kívánságot. Frik pedig, merev szemeivel, szokat­ lan magaviseletével és feltűnő taglejtéseivel nem igen látszott erre hajlandónak. Nem kelt volna Voltaképen egyike volt ez ama legendáknak, annyira ki magából, ha a farkasok vagy a med­ a melyek oly gyorsan szoktak megfogamzani az vék megették volna a fél nyáját. Vájjon miféle oláh köznép képzelmében. Mindenekelőtt koránt­ rossz hírt hozhat? sem volt bizonyítva, hogy a vén bükkfa minden Legelőször Koltz biró tudta meg a hírt. évben egy-egy ágat vesztett el, jóllehet ezt Frik erősen állította, azt mondván, hogy folyvást Mihelyt Frik messziről megpillantotta őt, azon­ | szemmel tartotta a várkastélyt, mióta juhait nal oda kiáltott neki: — «Biró uram, tűz van a várkastélyban!» a zsilparti mezőkön legeltette. Mindazonáltal — «Mit beszélsz, Frik?»

* Tamás bátya kunyhója, az a ház, melyről » négerek felszabadítása történetében oly nagy szere­ pet játszott regény szól, egész eredeti mivoltában-, látható lesz a chicagói kiállításon. * Szakács-emlékkönyv a legújabb módja az emberkmzásnak. Mindenki, a ki valakinek fölkérésére' ily albumba bejegyzi nevét, tartozik egy-egy szakácsreczeptet írni oda vagy valami étlap-félét. * Villamos vasút lesz a sarkvidéken is. Terv­ ben van legalább, hogy Szent-Pétervárról ilyet építe­ nek Archangeleszkbe, Oroszország legészakibb fek­ vésű városába. * Szivárványfát égetnek az amerikai milliomo­ sok szalonjainak kandallóiban. A fa régi czethalászó' hajók töredékeiből áll czethalolajjal telítve 8 állító­ lag nemcsak kellemes illatot terjeszt, de gyönyörű aranysárga, ibolya és bíborpiros lángja is van. * Az Angyalaidat, a középkori Róma egyik neve­ zetességét, lerombolják s helyébe mai szerkezetű vas­ hidat állítanak fel. Sok régiségkedvelő haragszik, ezen «barbárság» miatt. * A levelek összegyűjtésére St.-Louisban, a Missisippi partján fekvő nagy városban, villamos ko­ csikat használnak, melyeknek nagy érdeme az, hogy igen gyorsan járnak, 35 perez alatt 8 kilométernyi utat tesznek meg s e mellett a kocsiban ülő postatiszt a posta-ládákból kivett leveleket rögtön csoporto­ sítja, úgy, hogy 25 perez alatt kézbesíteni is képes-

VADNAY K Á R O L Y .

VASÁRNAPI UJSÁG.

41

sek». Munkáinak legnagyobb része, az a sok tárczaizikk, jellemrajz, birálat, nincs gyűjte­ Új-év napján a magyar irodalomnak egyik ményben kiadva. legnagyobb munkásságú tagja vonult vissza arról Miskolcz város déli kerülete 1884-ben válasz­ a tértől, melyen évtizedek óta annyi része volt totta meg képviselőjének, a azóta most már a szépirodalmunk újabbkori fejlesztésében, annyi harmadik országgyűlésen képviseli szülővárosát. érintkezése összes íróinkkal, művészeinkkel, a A kormánypárt soraiban foglal helyet, és mint közélet minden rétegével, s annyi fejlődő tehet­ képviselő is teljesíti kötelességét; felszólal gyak­ ségnek nyitott utat, hogy megmutathassa, mire ran, dolgozik a bizottságokban. Tagja a közok­ képes. Ki tudná felsorolni egy szerkesztő min­ tatásügyi bizottságnak, s elnöke az állandó iga­ den tevékenységét, a kit igénybe vesz a közélet, zoló bizottságnak. a ki ezrek gondolkozására, hangulatára tud A «Fővárosi Lapok»-tól visszavonuló szer­ hatni, ki a felmerülő kérdések szószólója és bí­ kesztő tiszteletére e ln'i S-án ünnepély folyt le a rálója, a kinek mindig saját erejétől és képes­ «Hungáriai> nagytermében. írók, művészek jelen­ ségétől függ, hogy elérjen hatása addig, a med­ tek meg, s üdvösölték a kipróbált szerkesztőt és dig a magyar műveltség terjed. kiváló írót, a kit személyesen ismer mindenki, mert a ki az irodalomban és művészetben ottho­ Vadnay Károly vonult vissza a ((Fővárosi La­ nos, Vadnayval sokszor kellett találkoznia. pok)) szerkesztésétől, melyet csaknem harmincz Rákoéi Jenő üdvözölte a nejével együtt megjelent év óta_vezetett és tekintélyes közlönynyé emelte, Vadnayt, átnyújtván neki egy albumot, melybe sokan mely a hatvanas és későbbi évek erős lüktetésű irtak emléksorokat. Nem az irodalompártolók és politikai életében a szépirodalom biztos réve olvasók adják, — monda Rákosi, •— kiknek tisztele­ lett, s a szépirodalom újabb és újabb nemzedé­ tére Vadnay hosszú életén rászolgált, hanem kollegái kei innen indultak tova duzzadt vitorlákkal. és írótársai, a kik a tény értékét legjobban meg tud­ Kevés valamire való név van szépirodalmunk­ ják becsülni. Melegen emlékezett meg Vadnay pályá­ ban, melylyel a ((Fővárosi Lapok»-ban ne ta­ járól, s kivánt neki boldog, derült öregséget. A zajos lálkoztunk volna. A szerkesztő éljenzés után Vadnay megindu­ lással válaszolt 8 köszönő szavaiba figyelme és érzéke szívesen visszaemlékezéseket szőtt bele a hozzájárult az első lépés tá­ nmlt időből és hosszú szerkesztői mogatásához is, nemcsak azzal, pályájából, hangoztatva, hogy a hogy tért nyitott, hanem hogy szépirodalom és széptudomány az első föllépéshez egy kis si­ napi szolgálatában mennyire jól mítással is hozzájárult. E lap érezte magát, 6 több felszólításra hatását a szépirodalomra min­ sem hagyta oda kis hajóját. Csak dig el fogják ismerni. És ez az életkor terhe bírhatta rá, hogy főleg Vadnay érdeme, ki akkor megszokott, független munka­ is vezette a lapot, mikor név­ körétől elváljon. Jól esik tapasz­ talni, hogy ragaszkodását egy legesen nem volt annak szer­ nemes, ideális s anyagilag nem kesztője s egész mostanig nap­ igen gyümölcsöző irodalmi mun­ ról-napra a legodaadóbb mun­ kássághoz ennyire méltányol­ kássággal dolgozott bele. ják. Megvan győződve, hogy ebben a kitartásban nem adott rossz Pedig nem közönséges te­ példát, s ezért pirulás nélkül, hő hetséget vont el e szakadatlan köszönettel veheti át a becses munkában a nagyobb szép­ ajándékot, s kérheti tovább is a irodalmi alkotásoktól. Mutatják megtisztelő rokonszenvet. — Za­ ezt azok a művek, a melyek josan megéljenezte szavait az megírására mégis talált időt egybegyűlt társaság. munkaereje: regények, elbe­ Ezután lakomára gyűltek össze. szélések, kritikák, széptani Beöthy Zsolt mondta az első fel­ fejtegetések, tanulmányok, tárköszöntőt, kiemelvén, hogy Vad­ czaczikkek társadalmi vagy nay irodalmi dicsősége egyenlő napirenden levő ügyekről, értékű irodalmi tisztességével : visszíiemlékezések följegyzése, mindenkor a tiszta jóizlés szolgá­ stb. Ezek mind kiváló író latában harczolt. Gajáry Ödön az Athenaeum igazgatótanácsa művei, kinek stílje is válasz­ nevében éltette Vadnayt. — Ez­ tékos és a mit ír, annak soha­ után maga Vadnay szólt, a gyer­ sem hiányzik magva. Méltá­ tyaöntőhöz hasonlítván magát nyolták is munkásságát és ké­ ki azonban tiszta anyagból készí­ pességeit, úgy írótársai és a tette azokat a gyertyákat, melye­ közönség, mint a testületek. A ket (a lap napi számait) estén­ Kisfaludy-társaság, a tud. Aka­ kint a házakban meggyújtanak, démia tagul választotta; a hogy pár óráig világítsanak, aztán Ellinger Ede fényképe után metszette Morelli Gusztáv nemzeti színháznak drámabielfogynak, s másnap más gyer­ VADNAY KÁROLY. tyaszálra van szükség. Nem a rálója volt huszonhárom évig, szolgálaton kívüli tétlen álla­ s a magyar írók segélyegyle­ potba akar vonulni. Van még tének titkára tizenkét év óta. Szülővárosa: Miskolcz pedig országgyűlési kép­ meg a lapban, a nélkül, hogy előbb gondosan tennivalója s érez erőt is. Sok naplójegyzetet irt viselőjévé választotta. meg ne nézte volna, nemcsak a nagyobb közle­ össze, s ezt fogja rendezni. Társadalmi és irodalmi állapotainkról irta s eddig is sokszor jó hasznát Az ötvenes évek elején lépett föl az irodalom­ ményeket, hanem a rovatbeli apróságokat is. vette. Kéri, hogy a baráti rokonszenvben ezen­ Maga dolgozott legtöbbet a lapba. Dolgozott túl is tartsák meg. Végül a jelen volt hölgyek­ ban, még egész fiatalon. Abban az időben valódi lelkesedés kellett hozzá, hogy valaki az irodalmi azonban máshová is, s irt elbeszéléseket, regé­ nek mondott köszönetet, hogy eljöttek. Mindig lel­ berkek felé forduljon, mely nem volt néma nyeket. Tárezairója volt évekig a Schwarez Gyula kesítő öröme volt a női tehetségek és érdemek «Új noTn9;í>dék»-ének, nemzedék* ... a Szokoly Viktor «Hazánk hódolatteljes hirdetése. Ma részvételükkel lehetővé ugyan, de nem is kecsegtetett egyébbel, mint «TT; koszorúval. Vadnay 1832-ben született, tekin­ és Külföld»-jenek, a Jókai «Hon»-jának, Balázs tették, hogy ez emlékezetes nap örömeiben szemé­ osztozhatik szeretett neje is. Az ő nevében is télyes családból. Atyja Vadnay Lajos szintén Sándor«Országtükré»-nek, stb. Szerkesztette egy- lyesen óhajtja, hogy művésznőink dicsőséget és boldogságot irodalmilag képzett ember volt, jó nyelvész, s időben Szerdahelyi Kálmánnal együtt a ((Szín­ aratva sokáig éljenek. házi látcsőn czimű színházi kis napilapot. Iro­ mint a legfőbb ítélőszék birája hunyt el. Fia A beszédet gyakori éljenzés szakította félbe: aztán tanulmányait a szabadságharcz szakította félbe. dalmi, művészeti és társadalmi kérdések tárgya­ tovább folyt az áldomás. Gr. Zichy Géza Vadnay A tizenhat éves ifja honvéd lett s főhadnagyi lásával és kritikával, könyvekről, színházi elő­ nejét, Mezei Ernő, Vajkay Károly ismét Vadnayt éltették. Közben felolvasták az üdvözlő iratokat, rangot vivott ki. Aztán besorozták s Olaszor­ adásukról foglalkozott legtöbbet. A «Beszélyek» czimű két kötet megjelenése melyek a vidékről érkeztek. Gyulai Pál Leányfalvászágba vitték katonának. Mikor kiszabadult, ver­ seket kezdett irogatni «Sugár Kálmán» álnév után több év elmúlt, mikor(1862)«A kis tündén* ról, Baksay Sándor Kun-Szent-Miklósról, Lévay alatt. A versekkel azonban csakhamar fölha­ czimű két-kötetes regényt megírta, melyet jól József Miskolczról küldtek üdvözletet, s még sokan. A lakoma öt órakor ért véget és az írói és mű­ gyott, elbeszéléseket írt, s 1852-től találkozunk fogadott mind a közönség, mind a kritika. Ezt vészi társaság élénk éljenzéssel vett búcsút Vadnaynevével a «Hölgyfutár»-ban és «Délibáb»-ban, követték; «Eszter, a kardalnoknő*, (regény 2 tól, kivel mint szerkesztővel alkalmasint talákozunk almanachokban és különféle folyóiratokban. Ez kötet), « Eladó leányok*, (regény 4 kötet), «A még rövid idő múlva, a hivatalos lap nyugalmas elbeszélések két kötetben «Beszélyek» czim alatt rossz szomszéd», (regény egy kötet); «Az első bürójában. jelentek meg. A szép tehetségű fiatal iró első magyar társadalmi regény», tanulmány, mely­ szerkesztőségi alkalmazást a Nagy Ignácz alapí­ lyel 1872-ben akadémiai székét foglalta el; totta ((Hölgyfutár»-nál nyert, melyet Tóth Kál­ •Emlékbeszéd Frankenburg fölött», ((Emlékbe­ A ROMÁN KIRÁLYI CSALÁD ÜNNEPE. mán szerkesztett, a kivel aztán — rövid meg­ széd Kovács Pál fölött», (mindkettőt az aka­ szakításokat kivéve — együtt maradt ennek egész démián olvasta föl); «Elmúlt idők*, vissza­ Lapunk legutóbbi számában közöltük a román haláláig. A«Hölgyfutár»is naponkint megjelenő emlékezések; «Tóth Kálmán emlékezete* (a trónörökösnek s akkor még menyasszonyának, Kisfaludy-társaságban tartotta); «Hosszú es­ szépirodalmi napilap volt, akkoriban nem is Mária Alexandra Viktória edinburghi herczegnyilatkozott a nemzeti közélet másban, mint a tékre*, elbeszélések; «Éva leányai*, «Elbeszélészépirodalomban, s a legfontosabb dolog, a mi­ ről irtak: a színház és színészek. A lap rovatait évekig csaknem egészen egymaga Vadnay töl­ tötte ki. A (iHölgyfutár)) a hatvanas évek éltjén más szerkesztő kezébe ment át, s Vadnay is megvált tőle, miután tiz évig volt belső dolgozó­ társa. Az akkor nagy számmal megindult politi­ kai lapok (Pómpéry János •Magyarországi-a és Kovács ((Független)i-je) tárcsáiban érvényesítette tollát. Rövid idő múlva azonban Tóth Kálmán ismét szépirodalmi napilapot indított meg Emich Gusztáv kiadásában. Ez volt a ((Fő­ városi Lapok.ü Tóth Kálmán abban az idő­ ben a "Bolond Miska» élezlapot is szer­ kesztette, országgyűlési képviselő is volt, és költői vénáját sem akarta a szerkesztési gon­ dokkal zavartatni. Alig hogy megindult az új lap, pár hónap múlva Tóth Kálmán ismét Vadnayra bízta a szerkesztést, a ki a «Fővárosi Lapok»-at a legkedveltebb lapok egyikévé tette, mely kivált a női olvasókat gyűjtötte maga köré. Huszonnyolcz évig szerkesztette Vadnay a i l'öv. Lapokat», mikor a múlt év utolsó napján át­ adta a szerkesztést Szana Tamásnak. A hosszú idő alatt igazi szerkesztő volt, semmi sem jelent

42 nőnek, arczképét. Az ifjú p á r esküvője azóta megtörtént, j a n u á r 10-én, kedden, Sigmaringenbeii, a Hohenzollern fejedelmi család ősi szék­ helyén és pedig két különböző templomban, mi­ vel a trónörökös, Ferdinánd Viktor Albert Mainrad hohenzollerni és romániai herczeg, római katholikus, mig neje, az angol királynő unokája, protestáns. Az új p á r most a mézesheteket Krauchenweiss várban tölti, a vőlegény atyjának egyik szép palotájában, s aztán rögtön R o m á n i á b a utaznak, hol az első heteket a bukaresti királyi palotában fogják eltölteni; de n y á r kezdetén m á r a Bukarest szomszédságában levő Cotrocent nevű kastélyban foglalják el állandó lakó­ helyüket. Az új házaspár részére a r o m á n parla­ m e n t évi 120.000 forintot szavazott meg, ugyan­ ennyit kapnak Károly r o m á n királytól is, továbbá a hohenzollerni herczeg 40,000 frtot, az edin­ burghi herczeg 20.000 frtot ad évenkint háztar­ tásukhoz. Megemlítjük e számokkal kapcsolat­ b a n , hogy a trónörökösnek atyja egy millió örökséget biztosított s az edinburghi herczegnőn e k szülői ugyanezen a czimen félmillió frtot. Az esküvöt egész Romániában rokonszenvesen fogadták, mivel a románoknak hízeleg, hogy a kis ország leendő kh - álya oly közel rokonsági viszonyba jutott E u r ó p a egyik legelső uralkodó házával, de meg a furfangos orosz-barátoknak teljesen elegendő, hogy a menyasszony anyja orosz herczegnő. Különben a menyasszony, ki még igen fiatal (1875-ben született), szeretetre­ méltó hölgy, m á r most igyekszik új hazájának nyelvét és szokásait elsajátítani, a mint hogy időről-időre azt a festői r o m á n nemzeti öltöze­ t e t viseli, melyben ábrázolva mutatja be mos­ tani képünk. A kis balkáni államnak igazi szerencséje, hogy idegen eredetű uralkodói olyannyira haj­ landók a nemzettel együtt érezni. A jelenlegi uralkodó, I. Károly király, a trónörökös nagy­ bátyja, m á r csaknem egészen oláhhá lett. 1866ban, midőn Kuza Sándor herczeg letétele u t á n a fejedelem kereső Bratiano egy p á r visszauta­ sítás után őt kérte fel, hogy Moldva-Oláhországnak hospodárja s így a szultán vazallja legyen, Károly herczeg hosszas ideig vonakodott e meg­ hívást elfogadni, s az akkor még csakugyan fél­ barbár és állandó forrongásban levő országban eltemetkezni. Állítólag Bismarck buzdította, hogy gondolja meg a dolgot, m e r t hiszen, — m i n t cynikusan megjegyzé, — szép előlépés egy porosz hadnagynak ez a trón is. Sőt még 1870-ben is, midőn Bukarestben újabb zavarok törtek ki s a fraucziákkal rokonszenvező tömeg a n é m e t főkonzul hivatalos helyiségét szétrom­ bolta, el akart Károly király távozni új hazájá­ ból s csaknem erőszakkal kellett őt visszatartani. 1877 óta azonban, midőn Plevna ostrománál ő is résztvett, a r o m á n nép és királya mindinkább összébb forrtak. Nagy segítségére volt e tekin­ tetben neje, Erzsébet királyné, ki b á r szintén n é m e t eredetű, (a Wied-herczegek régi, de m a m á r alig szereplő családjából) költői hangulatá­ val s magas műveltségével az új udvarhoz von­ zotta a legelőkelőbb r o m á n családokat. A nagy török-orosz háborúban, m i n t a sebesültek ápo­ lója szerzett magának j ó hírnevet s később, midőn «Carmen Sylva» írói neve alatt a művelt külföldön kevéssé ismert r o m á n népéletet és népköltészetet sikerrel ismertette, a r o m á n nép hálája az új fejedelmi család iránt megszilárdult s őszintén örültek, hogy ez az uralkodóház gyö­ keret is ver náluk. Mikor később Károly király egyetlen leánya meghalt, meggyőződtek, hogy újabb utódra m á r nincs k i l á t á s : a mostani trón­ örököst választották meg ünnepiesen utódnak s 1889 márczius 26-án meg is koronázták Dáczia régi aczélkoronájával. Valósággal azonban még mindig németek a Hohenzollernek. Nem is csoda. Ősrégi, tekinté­ lyes család tagjai ők, s épen az az ág, melyből a r o m á n király származik, régibb, m i n t azok a Hohenzollernek, kiknek h á r o m utóda ült m á r Németország újonnan felállított császári trón­ j á n . Ősi fészkük Sigmaringen vára, a hol most a r o m á n trónörökös-pár lakodalmi ünnepe volt, Bukaresttől meszsze, a Duna partján fekszik egy kis városka területén levő szikladombon. Sajátságos össze-vissza toldott nagy épület ez, mely azonban igen tarka építészetével, vö­ rös cserépfedelével, sötét régies, ablakaival első pillanatra megkapja a figyelmet. Most az esküvő alkalmából az ódon várkastélyt ismét átalakították s új szárnyat is építettek

VASÁENAPI UJSÁG. hozzá. Érdekesek a kastély gyűjteményei: könyvek, képek, fegyverek s különféle műipari tárgyak. A kastély ura egyúttal a kis városé is, hol, miként Németország számos m á s kis városában, a régi feudális korra emlékeztetőleg a színház, nagyobb paloták s m á s középü­ letek a nagyherczegi családdal szoros összeköt­ tetésben állanak. Az ily helyeken természetes a család fejének patriarkhális hatalma is. S ennek tulajdonítható, hogy a r o m á n trónörökös magas rangja mellett is meghódol a fiu kötelességei előtt s R o m á n i a leendő királynője n e m szülőinél s n e m is új hazájában, de egy kis német városká­ b a n teszi le esküjét. De a tény fontossága azért tagadhatatlan. Oláhország jövőjére nézve nagyon fontos ez az esküvő s ezért m i n d e n ü t t nagy érdeklődéssel olvasták az arról szóló távirati ér­ tesítéseket.

MÉG EGYSZER CEYLON. A PÁLMÁK, STB. Válasz Hermán Ottó kritikájára. A «Vasárnapi Újság* múlt heti számában hírne­ ves tudósunk tüntetett ki azzal, hogy szíveskedett nemrég megjelent könyvemmel foglalkozni. Hogy jeles tudósunk ezt oly annyira az aprólékosságig be­ hatóan tette, az még hízelgőbb úgy reám, mint könyvemre nézve. E kritika folytán említett kiváló tudósunk a jóaka­ rattól azonban kissé elragadtatván, oly hatalmasan támad reám, mintha legalább is a tudományos aka­ démiai tagságra pályáztam volna könyvemmel. Csakis e szertelen «elragadtatásának»tulajdoníthatom, hogy tudósunknak alaposan sikerült egy legyecskét hatal­ mas elefánttá felfújnia, még pedig oly piczinyke légyből akkora elefántot, a minőket még — Ceylon­ ban sem láttam. A ki olvasta tudósunknak könyvemen elkövetett autodaféját, akár megesküszik reá, hogy az a könyv csak úgy hemzseg a legképtelenebb valótlanságtól; azt is elképzelheti, hogy egész Ceylont áttettem a Csád-tó kellős közepébe és ott most ausztráliai kán­ gurukat ugráltatok a fák tetején, és ökörnyi nagy­ ságú pókokat repültetek a fészkek körül. Mindez pedig nemcsak a teljes tudatlanság alapján, hanem azonkívül «mindez a zsúfolás, szertelenkedés csak a csengés-bongás kedvéért történik.» Hogy nem tudományos jellegű, vagy bárminő szakbéli munkát szándékoztam e könyvvel létre­ hozni, azt beláthatja mindenki, a ki e könyvnek csak egyetlen czikkét olvassa. Csupán könnyed, bárki által könnyen megérthető és minden társadalmi réteghez tartozónak, szóval a nagy közönségnek szóló olvasmányt akartam nyújtani. Ha tudományos mü­ vet, vagy szakmunkát akartam volna irni, akkor úgy tettem volna én is, mint a hogy azt egynémely nagyképűsködő, szőrszálhasogató tudós ur szokta tenni és a mint azt nekem épen jóakaró kritikusom is ajánlja: otthon ültem volna szépen a kényelmes karosszékben és összeböngésztem volna a «Conversations-Lexikonok»-ból a «tudomány extractumot*. Nohát én nem igy tettem. Hanem megfelelő elő­ tanulmányok után és a személyesen nyert benyomá­ sok által nyert ismereteimből igénytelen, szerény művet adtam közre. Bíztam abban, hogy azoknak legnagyobb része, kik könyvemet elolvassak, már a könyv lényegénél fogva nem fogják azt szakmunká­ nak tartani és hogy az olvasó, ki a tengerről, a tengerészetről, az exoticus vidékek mindennapi életé­ ről, továbbá a tengerész élet egyes epizódjairól akar valamit olvasni, az nem vár tőlem botanikát, zooló­ giát, mineralogiát, antropológiát és cthnographiát. A ki ilyet akar olvasni, az folyamodjék a megfe­ lelő tankönyvekhez, a melyek iránt azonban kriti­ kusom nem szolgáltatott kellő tájékozást, a mint szerencsém lesz azt mindjárt bebizonyítani. Melyek megrovandó hibáim ? Ráfogom a szegény bánaánra-cinchonára és kaka­ óra, hogy pálmák és hogy előfordulnak Ceylon szigetén is, holott ezeknek privilegizált hazája Amerika. Hát ez némileg igaz. A bánaán, cinchona és kakaó csakugyan nem pálmák. De hát tehetek én róla, hogy ezek a szerencsétlen teremtések oly anynyira az összetévesztésig hasonlítanak a pálmákhoz, hogy nemcsak én — a laikus — a mint jeles szak­ tudósunk engem elnevez, de maguk a benszülöttek és az összes művelt, ott élő európaiak ráfogják arra a helyre, a hol ezek a pálmák sorából kitaszított • növények* élnek, hogy: pálmaerdő! Tényleg azonban sehol sem nevezem ezeket a növényeket a pálmákkal együtt, csak egyidejűleg. A tévedés — a szaktudós kivételével — valóban nagyon könnyen lehetséges. Hiszen a Rotang, ez a földön kúszó hitvány teremtés és a Lián, ez a jog­ talanul fákra kapaszkodó vékonyka növény is a pálmák közé soroltatnak, holott a 60 mtr. magas Ceroxylon vagy Iriartea andicola is csak pálma!

3 . SZÁM. 1 8 9 3 . 4 0 . ÉVF0LYA1I.

(Lásd: Drure, Martius, Brinkmayer müveit és Pierer Conversations Lexikon-ját.) De hát ki is lenne képes ismerni az összes pálmá­ kat, mikor oly temérdek nagy az ő számuk. Tudó­ sunk szerint 580 pálmafaj ismeretes. Rendkívül saj­ nálom, hogy tudósunknak ez exact állítása ellenében ki kell nyilatkoztatnom, miszerint: tévedni méltózta­ tik. Mert a tudomány ez időben nem 580, de ezernél több élő fajt és mintegy 80 kihalt, — fossil állapot­ ban levő — pálmafajt ismer. (Lásd Pierert.) A mi a «pálmák összes vállfajait illeti Ceylon szi­ getén* : Pierer tConv. Le,i:»-jában a III-dik kötet 829-ik lapján többek közt ez áll szórói-szóra: «Az ásványokban dúsgazdag Ceylon még túlszárnyalóbban gazdag a növényzetben. Mig egyrészt a klima és a talaj termékenysége lehetővé teszik a legjutalmazóbb tenyésztést, másrészt a sziget az összes pálma­ fajokból álló rendkívül sűrű erdők képét nyújtja . . . Egymás mellett állanak a Kokusz-pálma, a kenyérfa, Dshakfa, Tamarksda, Banaán, füge,» stb. . . . Tudósunk szives továbbá tudtunkra adni, hogy a cinchonának kizárólagos hazája Amerika, de elismeri, hogy tettek vele tenyésztési kísérletet keleten is ; de nem Ceylonban, hanem Jáván. Sajnálom, de tudósunk ezúttal is téved. Igaz ugyan, hogy a cinchona tulajdonképpeni hazája az Ándesek hegysége Amerikában. De most már — a mi fiatalabb napjainkban — előfordul a földgömbön nagyon sok helyen a 10. északi széles­ ségi foktól a 19. déli szél. fokig. Amerikában csak 1200 mtr. magasságtól kezdve 3500 mtr. magassá­ gig. Keleten azonban, mint pl. Ceylonban, olcsóbban is adja. Különben pedig kitűnő eredménynyel te­ nyésztik Kelet-Ázsiának különböző vidékein, és leg­ inkább Nilgirin, Britt-Sikkimben, Ceylonon és Jáván. (Lásd : Vogl és Bernatzik, Weddell, Howard, Marokham ós Pierer C. L. ját.) A mi pedig harmadszor a kakaót illeti, hát igaza van tudósunknak: ez sem pálma. De abban a tekin­ tetben, hogy már megint Amerika lenne e «nem pálmának* privilegizált boldog hazája, hát sajnálat­ tal kell kifejeznem, hogy már megint téved. Mert a kakaó, — a Theobroma Cacao L. — nemcsak hogy előfordul keleten, de sőt igen jól érzi magát ott az irigy pálmák árnyában és igen nagy mértékben tenyésztik. Európában évenkint átlag mintegy 15 millió kgr. kakaót fogyasztanak el. Ez óriás mennyiségű kakaó­ nak majdnem egy harmada (!) keletről jön Európába. (L. Vogl és Bernatzik; Pierer C. L-ját, továbbá Mitscherlich, Zipperer, Mangin.) Lássuk a lotos virágot, még pedig a — tudósunk által Ceylon szigetéről irgalmatlanul kitiltott — piros lotost. De most már igazán sajnálom, hogy ez ártatlan növény kapcsán kell ismét mondanom, hogy tudó­ sunk már megint tévedett. Mert bizony Ceylon szigetén van piros lotos ; még pedig oly sok piros lotos van Ceylon szigetén, hogy ón és tiszttársaim Ceylon különböző vidékein, például Colombóban, Kandyben, Nuwara-Elyában, Peradenijában, RewalaPitijában, akárhányszor kosár számra láttuk felhal­ mozva pagodákban az oltárok előtt. Az apró singhaléz nebulók csak ugy duskálkodtak benne, és egy rézpennyért egész marokkal adtak belőle. Hogy tudósunkat a lotos kissé tévedésbe hozta, azon nem lehet csodálkozni. Hiszen valamivel régeb­ ben a nagyobb hirű Homér ráfagta a Melilotusra, hogy az lotos, pedig nem az volt. Odysseus'pedig, ez a másik classicus ember, pláne egy fát — egy sudaras fát — (az igaz, hogy nem pálmát) tett meg lotosnak, és elmondja, hogy Lydia északi partjaira vetődött társai e fának virágaitól amnesiába estek, ós megfeledkeztek hazájukról. Inde nomen: Lotophagos. Szaktudósok azonban kimutatták, hogy ez a fa azonos a Ziriphussal vagy Celtis australissal. Nos, ha két klasszikus tévedhet, a nélkül, hogy a világ felfordult volna, miért ne tévedhetnék én sze­ gény laikus. Állítja továbbá tudósunk, hogy az általam említett lotos «nehány sorral lejebb hirtelen megnő és na­ gyobb lesz*. Utána jártam a dolognak és meggyő­ ződtem, hogy ezt az én lotosom nem követte el. Néhány sorral lejebb épen olyan nagynak maradt mint fennebb, holott tekintve a ceyloni buja tenyé­ szetet, ennyi idő alatt bizony könnyen nagyobbra nőhetett volna. A mi pedig a Victoria Regiát illeti, hát tudósunk figyelmeztetése szerint összevissza zavarom. Hol lotost csinálok belőle, hol 20 cm., hol ismét 40 cm. Ennek sem találtam nyomát. Ezt a legjobb indulatú rosszakarattal sem lehetne rám fogni. En egyszerűen elmondom, hogy a Victoria Regia kelyhe oly impo­ záns nagy, hogy az egy gyermeket elbir. (Hogy a kelyhet a virágok képezik-e, vagy széles levelei, azt nem magyarázgattam, miután nem irtam sem szak-, sem tankönyvet.) Jeles tudósunk a Victoria Regiának nemcsak ezt a bölcsőhöz hasonló képességét vonja kétségbe, de határozottan elvitatja tőle a létjogot koleten, speciell Ceylonban. Mialatt Ceylonban voltam, soha egy perezre sem

3. «ZÁML 1893.

40. ÉVPOLTAM.

VASÁRNAPI UJSÁG.

43

toltam ama téves hiedelemben, hogy én Amerikában quo ad personam - nem bánt. His& sokkal több oka vagyok. És mégis láttam Ceylonban, de még odébb volna az oktató hangért ezeu lapok tisztelt olvasói­ keleten temérdek Victoria Regiát. Singapureban, nak haragudni, a kiket kritikusom akar n alkalom­ tehát Ceylontól 2000 mértföldnyire odább keletre mal arra a M ' M) t'ves históriára megtanítani, hogy van egy Whampu nevű dúsgazdag khinainak egy Kolumbu.s felfedező útjára indulván, nem Amerikát, gyönyörű szép kertje. Egyedül ebben az egy kertben hanem —- Indiát akarta felfedezni. GASPAR FKBBKCZ. láttunk 100-nál több Victoria Regiát! Majdnem önkéntelenül jön ajkamra a mondat: ha nem hiszi tudósunk, hát menjen oda, és nézze meg. De miután attól tartok, hogy kiváló tudósunk PÁRISI DIVATLEVÉL iránt érzett mély tiszteletemet ez gyanúba hozná, Páril, juiiimr 10. hát inkább elhallgatom. Ez egyszer nagyon nohe/emre esik a divatlevél Hogy a «pudica mimosa* sajtóhiba utján lett írása. Politikai helyzetűnk minden egyebet háttérbe «pubica mimosává*, ennek a lehetőségét megadja szorít, éa ha u a nélkül is nagyon rövid farsang tudós kritikusom. Valóban hálás vagyok érette. De különféle izgalmai seRÍtaégttnkre nem jönnek, esakhogy Ceylont ettől a «növénytől* is meg akarja fosz­ ugyan nem tudom, mivé lett volna a divat. tani, hát ez valószínűleg azért történik, mert ebben Divatczikkek készítésével foglalkozó iparosaink is téved. A «Pudica mimosa* ugyanis a Mimosaceak állítása szerint a mostani forgalom majdnem oly osztályából és a Mimosák családjából (?) való. Az rossz, mint az 1870 71. oetromxár alatti, midőn a osztálynak 1500 válfaja van, a családnak (?) pedig Mabilluhnn és az ehtt hasonló helyiségekben a 230 tagja, a melyek a tropikus égöv alatt előfordul­ porosz bombák zenéje mellett tánosoltak. Mindazon­ nak a földgömbön mindenütt, ámbár tulajdonképeni által a Paubourg St. Grermam koraiban megnyíltak hazájuk nem kizárólag Brazília — mint tudósunk az elegáns világ termei. Blai-as berezegné legköze­ tudja — hanem Nyugat-India is. Hogy a 230 test­ lebbi estélyen egy sereg fiatal hölgyet mutattak be, vérből mennyi a «szemérmes*, azt nem tudom; de kik az idén először léptek a tánezterem sikos pad­ hogy jutott belőle elég Ceylonnak is, az bizonyos. lójára. Egyszerű, de .azért imgyon pazar és értékes (L. Pierert.) toilletteket láttam. így például Dillon grófnő1 két Hogy a rezgésre a virágjaiból álló kehely huzódik-e leánya almavirág színű >t'répe de Chine* uszály össze, vagy a levelei gyürődnek-e be kehelyalakulag, nélküli ruhákban, egyetlen egy fehér rózsával haj­ az bizonyára fontos tényező. De hogy akkor, midőn ékül, rövid újjakban lat n benyomást tették reám, az ember az általános hatásról akar kissé hangulatmintha ennél egyszerűbbet soha sem láttam volna. teljesebb képet nyújtani, ezt ily botanikai — anaDe midőn táuczközben a villamos csillár sugarai a tomiaszerüleg leimi felesleges, az természetes. Az A román trónörökös neje román öltözetben. ruha alján apró rózsákba tűzött gyémántok fényé­ olvasónak — ha nem szaktudós, — hanem csak ben megtörtek, fölületes számítás szerint is a két • futtában* olvassa, annak ez mindegy, a pudica hölgy ruhájának értékét 2 3 százezer frankra kel­ mimosának pedig nem árt. lett becsülnöm. Ezután tüzetesebb szemle után Tudós kritikusom az Orchideáktól is megfosztja Pedig kár. Mert ha egyszerű «szaktudós* czímre majd minden hölgy robaján többé-kevésbbé értékes Ceylont. (Még egy ilyen tudós, és Ceylon — kopár!) igényt abszolúte nem tartó ember követ el egy-két gyémántokat födöztem fel. Hja, az előkelő világ Kétségbe vonja, hogy az Orchideák «kusznának», tévedést, az még nem nagy baj. De ha egy kiváló, divatja megkívánja, hogy az egyszerűség is olyan de még a «kehelytől» is megrabolja őket, azt állít­ nagynevű tudós követi el a tévedéseknek és nem legyen, hogy azt mindenki ne utánozhassa! ván, hogy én ezt csak azért fogom rajok, mert: 1 Hvattermeinkben eddigelé leginkább • úgy látszik, hogy a kehely a jeles utazónak nagyszerű bársony és nehéz aranynyal vagy ezüsttel átszőtt brokát ruhakelméket láttam. kedvelt szava.» A legnehezebb lyoni selyem sem állja ki a Hogy a kehelyt kedvelem, azt nem taga­ versenyt, mihelyt rectéa vagy changeani dom. De hogy tudósunk «niegorchideátlabársonyról van szó. Ebből azt kell következ­ nítsa* Ceylont, azt már pietásból Ceylon iránt tetnem, hogy a tavaszi idény viszont ki fogja sem engedhetem. Szerinte csupán a kúszó a gyapot-kelmét szorítani s ennek helyébe a Vaníliát plántálták — «talán* — Ceylonba. selyem lép. Meglehet, hogy valami váratlan (Olyan formán mondja, mintha csupán az esemény halomra dönti majd a divatvilág én kedvemért tették volna.) ezen jóslatát, de akkor is biztosra veszem, Igaz ugyan, hogy az Orchideák Ameriká­ hogy a harmadik szövet mindkettőnél sokkal ból származnak, de előfordulnak mindenütt drágább lesz. a rák — és baktóritő között! Csak egyedül Ázsiában és a Csendes tengeri szigeteken A zordon idő beálltával a Riviéra enyhébb nem kevesebb mint 600 fajt ismernek be­ éghajlatú helyeire menekültek még itthon­ lőle ! ? (L. Pierer C. L.) iétükben fölkarolták az angol divatot, mely a selymet vajiy bársonyt ottkünn teljesen A «kúszó képességüket nem veszi tüze­ kizárja. A múlt hét elején a franczia és tesebben* de kilátszik soraiból, hogy nem angoí, nem különben az orosz gyarmat hisz benne. Pedig hát benne van minden kitünőségeinakSan-Remóban virág-korzóval s Conversations Lexiconban (melyeket nekem tánczczal egybekötött estélyen férjes höl­ oly melegen ajánlj), hogy a gynandraek sorába gyek és fiatal leánykák egyformán Crépe de tartozó Orchideák 3 fajtára osztatnak. Az Erzsébet román királyné legújabb Chine ruhákban jelentek meg. Ékszereket I. Károly, Románia királya 1 • höz tartoznak a Saprophyták, melyek a arczképe. H senkin sem lehetett látni, de annál több üde, kidőlt, elkorhadt fatörzseken kúsznak; a (M;'<mly F. bukaresti fényképé** felvétele.) friss arezot. Képzelj magadnak néhány száz 2-hoz a Tcrrcstriták, melyek a földön kúsz­ rendkívül elegáns hölgyet, kik a divat bár­ nak a gyökerek körül; a 3-ikhoz tartoznak mely szeszélyét is követhetnék, de azért száz az Epiphyták, melyek a fákra kúsznak. tudásnak egész halmazát - csupa jóindulatból — frankos ruhákban ép oly jól mulatnak, mint Paris­ (Lásd: Morell, Fitzgerald, Dechevalerie, Pfitzer, hát az szerfelett nagy baj. ban, hol az embert a szerint Ítélik meg, a mennyi Bander és Pierer C. L.) És végül még valamit. Kijelentem, hogy mind­ Hogy kehelylyel is bírnak az Orchideák, erre élő ezek daczára kritikusom oktató hangja engom — ruhájának az értéke. Szükségtelen mondanom, hogy az • Empire»-szabás például szolgálhat az Entomophyták egész családja, erősen tartja magát. A szélsőségek másutt is érint­ melyeknél a levelek egyike érintésre vagy rezgésre kezvén, nagyon természetesnek találom, hogy a összehúzódik kehelyszerülcg és ilyetén formán képes darázstermet után az aránylag még sokkal csúnyább a magába zárt bogárkát megölni. de azért egészségügyi szempontból czélszerübb rövid Ha valaha professzor leszek a botanikából vagy derekak kerekedtek felül. pláne szaktudós, akkor tüzetesebben fogom ezt meg­ Az • Empire* -szabás meg is érdemli, hogy továbbra magyarázni — hallgatóimnak, de a nagy közönség is pártoljuk. Hiszen még a legrosszabb termethez is nem kér belőle. illik, különösen ha tekintetbe veszszük, hogy manap­ A mi pedig a kolibriket illeti, hát ez ellen nincs ság a fűző-váll javító közbenjárására már senki sem mentségem. Belátom, hogy tévedtem. •Elkeresztel­ szorul. tem* Amerikának a kolibrijeit, és megtettem Ceylon Lawn-tennis, eriket s efféle mulatságok alkal­ szigetén azokat a parányi kis madárkákat, a hosszú, mával a finom Cheviot zubbonyt, ugyanily szövetű vékony csőrrel, a színekben ragyogó pompás tollaszoknyát s egyszerű férfi inggallért a megfelelő szé­ zattal és a hosszú, keskeny szárnyakkal, melyekkel les elejű nyakkendővel feltétlenül kedvelik, s miután az összetévesztésig hasonlítanak a kolibrikhez : kolib­ e testet edző játékok már mindenfelé el vannak ter­ riknek. Pedig igazán, ha Ceylon helyett Amerikában jedve, a hozzá való toilette-k is ugyanazok. A jégen jöttek volna a világra, és a kis patak helyett az Ama­ kevés változatosággal a tavalyi rövid és prémmel zon vize folyna alattuk, hát .szentül — kolibrik len­ szegélyezett ruhákat láttam, a miről különben nének. egyik utóbbi levelemben bővebben írtam. Pozitív kötelességeim teljesítése akadályoz abban, Ez alkalommal még azon nagyszerű szánkázási hogy bővebben válaszoljak tudós kritikusom •meg­ kirándulást említem föl, melyet a múlt héten az rovására*. A tévedésekre való figyelmeztetés és azok­ amerikai gyarmat milliárdosai rendeztek a Bois de nak helyreigazítása nemcsak joga, de kötelessége Boulogne-ban. Ha jól láttam, hatvan négy-fogatu, mindazoknak, a kik ehhez jobban értenek. De csak kétszer ennyi két-fogatú, és számtalan egy-fogatú annak, a ki tényleg jobban ért hozzá. Hogy kritikuszán jelent meg az erdő első köröndje szélén, hon­ »om csakugyan jobban ért-e hozzá, azt most már az nan Versaillesba és Ferriéresbe hajtattak. Pazar olvasó döntse el. fénynyel párosult finom ízlést s czélszerűséget csakis Ha én azt ajánlanám valakinek, hogy • szarvas­ az amerikai gazdag ember tud kifejteni. A lovak, hibák és baklövések kikerülése czéljából lapozgasson szánok és a hozzávaló nagyszerű fehér vagy fekete Sigmaringen várkastély. legalább valami Conversations-Lexiconban*, hát medvebőrtakarók leírásával hat levelet tölthetnék előbb magam lapozgatnék benne. Tudósunk ezt szemtele, s azért csak annyit mondhatok, hogy ilyesmit A ROMÁN TRÓNÖRÖKÖS ESKÜTŐJE. melláthatólag nem tette.

44

VASÁRNAPI UJSÁG.

annak idején még a Dubarry, Pompadour és Maintenon-ok korszakában sem láttak. Képzelj magad­ nak mindent, a mi ily alkalommal a szemet káp­ ráztathatja, s akkor a valóságot még meg sem köze­ lítetted! Flóra, ki mint tudod ruhák dolgában mérvadó szerepet visz, ezelőtt három nappal mutatta be legújabb öltönyét. Minthogy a ruha az ő tulajdon tervei után készült, Riley divattermében rögtön igen sikerült fényképet vettek róla, melynek másolatát itt küldöm. A ruha szövete pethunia szinü posztó, ötszörös fekete csipke-szegélylyel, hátul bő testtel, mely Flóra bájos termetének szépségét még in­ kább emeli. A gallér fehér csipkecsokrot mutat és mellényszabásu derékkal oly kitűnő egészet képez, mely helyeslésedet bizonyára megnyeri. Minden egyebekről jövő levelemben küldök részletes tudó­ sítást. Alice.

IRODALOM ÉS MŰVÉSZET. Énekek éneke. Lyrai történet 8 képben. A bibliai eredetit szabadon feldolgozta Makai Emil. Buda­ pest, 1893. Singerés Wolfner kiadása. Makai Emil, ki ezelőtt egy évvel a középkori zsidóköltőket, Jehuda ben Halevyt, Gabirolt, stb. mutatta be a magyar közönségnek egy érdekes kötetben, most Salamon király «Énekek énekének* átdolgozását nyújtja. Csinosan, kellemesen versel, de — nem tudjuk, akarva-e vagy nem akarva — erősen modern szel­ lembe gyúrta át a héber költészetnek ezt az ódon remekét. A költeményt a dialógok feltüntetésével fordította s átdolgozásában némileg az eredetinek kuszáltságát s a keleti képzelet mértéktelenségéből eredő ugrásait, szökelléseit is igyekezett rendezni, mérsékelni; a nélkül, hogy sikerült volna egy termé­ szetesen fejlődő cselekvényü költői beszélyt alakítani belőle. Azoknak, a kik az ó testamentum e kiváló költői érzékkel biró darabja iránt érdeklődnek, meg­ említjük, hogy az «Énekek énekének* szép rythmikus fordítása jelent meg a "Protestáns Szemle* 1890. évfolyamában Kecskeméthy Istvántól. A két fordítás közt nem érdektelen megvonni a párhuza­ mot. Makai Emil kötete Köves Izsó több rajzával van ellátva. Mutatványul álljon itt a pásztor ifjú beszéde a szép Szulamithoz :

Az operaszínház bevételei. Egyik lap azt írta, hogy az operaszínház idei bérlete 25,000 frrtal kevesebb, mint tavaly volt. Ezzel szemben hivatalo­ san kijelentik, hogy az áprilisig tartó színházi óv bérletének eredményéről még nem lehet szólani, eddig csak 14,298 frt a különbség. Az intendatura szerint az idei bérlet épen a kedvezőbbek közé tar­ tozik, mert januárig már 87,717 forint gyűlt b e : 1889-ben 88,781 frt volt; a tavalyi bérlet jövedelme pedig 102,015 frtot tett.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK.

Az éjszaka is közeleg És hosszúak az árnyak; Siessünk, künn az őzikék És a virágok várnak. Fészkükbe a kis madarak Hallod, hogy üdvözölnek ? Elébünk szórja a tavasz Virágait a völgynek.

Amott lealkonyul a nap És lángoló az arcza, Az éj sűrű felhőivel Száll nap nap után harczra. Hallga! a nedves ágakon A fülemile csattog; Ti nem halljátok meg e dalt, Kik lenn a völgybe' laktok. Mért vagy oly néma Sulamith ? Ugy vágyódom egy dalra; A zivatarnak vége van, Elmúlt a tél viharja. Egykor a mélységek fölött Repültél szárnyi-zegetten • Most véremmel is védelek Édes galambom, lelkem. Szép vagy, mint Sión temploma, Mikor a nap süt rája; És szebb vagy, mint Jeruzsálem, A világ koronája. Jókai művei illusztrálva. Az Athenaeum Jókai illusztrált műveire adott ki fölhívást. Elég az olvasó­ nak tudni, hogy nagy írója, műveinek egy részét ezentúl képes kiadásban is megszerezheti. Jókait a nagyok és kicsinyek egyforma szeretettel és élvezet­ tel olvassák; idegen nyelvekre (főkép német nyelvre) mind többet és többet fordítanak le a fényes tollú, és költői fantáziájú magyar költőtől. Egyelőre az Athenaeum-társaság a következő hat regény illusz­ trált kiadását tervezi:

40. ÉVFOLYAM.

*Egy magyar nábob*, tKárpőcthy Zoltán*, *Az latot 12 füzetre tervezi, mindenikben 20 arczképpel. arany emberi, tTörők rilág Magyarországon*, Az első füzetben Kossuth nyitja meg a sort, s követ­ tAs Új földesúr*, «.-l koszivá ember fiai*. Elsőnek keznek függetlenség-párti és nemzeti-párti képvise­ 'Egy magyar nábob* jön IS — 20 füzetben, 64 lők. Előfizetés az egész folyamra 12 frt. szöveg-képpel s 8 szines aquarellel, melyeket Góró A műcsarnok k i t ü n t e t e t t müvei. A műcsarnok Lajos készített. Az első füzet még január havában megjelenik s ezt a többi kéthetenkint követi. Egy-egy téli kiállításának jutalmazandó művei fölött e hó füzet ára 40 krajczár, s előfizetést az Athenaemn 8-án döntöttek a pályabiróságok. Az állami arany könyvkiadó hivatala (Budapest, Ferencziek-tere érmet, mely magyar művészt illetett volna, tavaly 3. sz.) fogad el. nem adták ki, s így most három érem volt oda íté­ A szépirodalom a római császárság korában. lendő : egy-egy arany érem hazai és külföldi művész­ Friedlánder nyomán átdolgozta dr. Bozóky Alajos, a nagyváradi jogakadémia igazgatója. Bozóky a római nek, a tavalyról maradt érem pedig korlátozás nél­ világ megismertetésére több közhnsznu munkát irt kül magyar vagy idegen művésznek. A jury a tavalyi már jó külföldi művek nyomán. E mostani kötettel érmet idegen művésznek ítélte oda, s az idei éremre folytatja azokat, s kiegészíti a világhódító nagy biro­ méltó magyar művészt ismét nem talált. A külföldi­ dalom ismeretét ép azon hatalmának részletesb leírásával, mely legjobban fentartotta dicsőségét. A eknek szánt aranyérmeket Butii olasz szobrász és Hans Bartels képiró viszik el, az első életnagyságú költészet, az irodalom őrzi legfényesebben Bóma emlékét. A könyv hat fejezetben foglalkozik ezzel: bronzszobrával: a "Bányász:*-szál,a másik *Hullám«Anevelés befolyása az irodalomra." «Az Augustus törés* czimű festményével. korabeli remek költészet befolyása az irodalomra.* A jutalmak odaítélése titkos szavazással történt. «A monarchia politikai állapotainak befolyása.* «A költők anyagi helyzete.» .Dilettantizmus a költészet A képzőművészeti társulat ezeiforintos diját egy­ hangú szavazással Fadrusz János fiatal szobrászunk terén.» «Á görög sophistika befolyása ez irodalomra.» • Krisztus a keresztfán* szép szobra nyerte meg. A tanulságos könyv Nagy-Váradon jelent meg, s ott Egyhangúlag ítélték oda a Báth-fóle 300 frtos dijat rendelhető meg egy frttal a szerzőnél. is Pállik Béla «Bégető kos* állatképének. A vizfestményekre kitűzött Esterházy-dij pályabirósága is egyhangúlag Nádler Róbertnek Ítélete oda a dijat • Mocsaras Balaton-part* czimű műveért. A Mübarátok 1500 forintos ösztöndijánál az első szavazás­ nál Grünwald Bélára 3, Veress Zoltánra l, Zernplónyi Tivadarra 1 és Mark Lajosra 1 szavazat esett. A második szavazásnál Grünwald Béla 4, Zemplényi és Veress egy-egy szavazatot kapott s igy Grünwaldé lett a Műbavátok ösztöndija, nem egy festményeért, hanem a haladásért, melyet képei feltüntetnek.

A pásztor: A zivatarnak vége van, Jer fussunk a szabadba. Lásd, túl a kéklő bérczeken A nap fejét lehajtja.

Benépesül a rengeteg, Bólintanak a lombok, Az almafa virágban áll S zöldéinek a hegyormok.

3. SZÁM. 1S93.

ESTÉLY-RUHA.

«Marina* czimmel Gunter A. C amerikai írótól kétkötetes regény jelent meg a Singer és Wolfnerczég- kiadásában, mint az Egyetemes regénytár leg­ újabb két kötete. Tárgya a korzikai nép életéből van merítve, melyet Gunter elevenen, érdekesen jellemez. A két kötet ára kötve 1 forint, és Szigethiné-Szalay Erzsi fordította.

A m a g y a r tud. akadémia január 9-iki ülésén Pnlszky Ferencz elnökölt, s az első felolvasó Márki Sándor levelező tag volt, ki székfoglalóul «Póró lázadása* czimen monográfiájából olvasott fel rész­ leteket. Valóságos munkásforradalom volt az, mint előbb a Dósa-féle, vagy mint legújabban a békés­ megyei. 1735-ben tört ki s a túlságosan meg­ növekedett birtokok ellen irányult. A határvidéki ráczok és a magyar kisbirtokosok közel 11,O0OL] kilóméternyi területen lázadtak föl. Az eset tanul­ ságait a politikusoknak ajánlotta figyelmökbe a felolvasó. Czobor Béla olvasta föl ezután Gerecze Péter pécsi tanárnak (vendég) dolgozatát olasz és német művészi restaurácziókról, tekintettel a pécsi i dómra.

Széchenyi-ünnep az akadémián. A tud. akadé­ mia január 15-én Széchenyi emlékezetére ünnepet i rendez, melynek programmja a következő. Folyóiratok. Az «Elet* januári füzetében JanElnöki beszéd, elmondja báró Eötvös Loránd afcacsó Benedek érdekes emlékezést közöl azon ro­ mániai emigránsok és Kossuth érintkezéseiről, a démiai elnök. Ezután az első osztály elnöke, Zicliy kik a szabadságharcz alatt a magyarság s a ro­ i Antal tart megnyitó beszédet, mire Beöthy Zsolt mánok szövetségét akarták létrehozni. Bérezik Ár­ I olvassa föl "Széchenyi és a magyar költészet* czimű pádnak «Egy ábránd* czímű drámai aprósága, me­ i tanulmányát. A díszülés előtt leleplezik az akalyet az őszszel tetszéssel adtak a nemzeti színház­ démia palotáján elhelyezett emléktáblát. A Petőfi-társaság nagygyűlése. A Petőfi szüle­ ban, itt jelenik meg először. Katona Lajos a kará­ csonyi ünnep történetéről emlékezik meg, Pápai tésnapját követő január 6-iki ünnepen tartja meg Károly egy szibériai karácsonyról, melyhez saját útjá­ évi nagygyűlését a költő nevét viselő szépirodalmi ban nyerte a tapasztalatokat. Garsin Vszevolod orosz novellája «A pálma*, közgazdasági szemle, könyv-bí- | társaság. Az idén Petőfi hetvenedik születésnapja rálát. stb. egészíti ki a füzet tartalmát. — A «Petőfi- volt már, a Petőfi-társaság pedig a 17-ik közgyűlésre múzeum* a Petőfire vonatkozó adatokat gyűjtő jött össze. Az akadémia dísztermét nagy közönség folyóirat (megjelenik Kolozsvártt) ötödik évfolyamát ; foglalta el. Jókai Mór és Komócsy József elnökök, fejezte be. Tartalma: Petőfi tábori levelei 1848/9-bői. Szarta Tamás és Endrödi Sándor titkárok ültek az Bem hadi jelentése a «Honvéd*-ben. A kortársak i bírálatai Petőfi műveiről. Egykorú megjegyzések elnöki asztalnál, s a gyűlést Komócsy József nyitotta Petőfi műveiről 1848-ban. Vonatkozások Petőfire. A meg rövid, lelkes beszéddel. • Petőfi-múzeum* előfizetésiára egy évre 2 frt 50 kr. Endrödi Sándor olvasta föl az évi jelentést, szo­ — Az «Athenaeum* filozófiai, széptani és államtudo­ morún emelvén ki, hogy a nagy közönségnek nem mányi folyóirat, melyet az akadémia kiadásában volt a múlt évben egyetlen krajezárja sem a társulat Pauer Imre szerkeszt, új füzetének első czikkében vagyonának gyarapítására. Felsorolta az üléseken Benan jelentőségét tárgyalja. Lyka Károly, Meltzl \ tartott felolvasásokat, s említette, hogy Jókai ötven Oszkár, Palágyi Menyhért, Nagy Ernő, Várnai Sán­ éves írói jubileuma megűlésére a társaság megtette dor irtak még czikkeket e füzetbe. az előkészületeket, hogy ez az ünnep országos legyen. «Ellenzéki arczképcsarnok» czímen Szeless Az ünnepély szeptemberben lesz s ez alkalomra egy •Jókai-albumot* is szerkesztenek. Meleg hangon Adorján oly vállalatot indított meg, melyben az ellenzék parlamenti tagjait és parlamenten kívüli emlékezett meg Tors Kálmán haláláról s üdvözölte A jelentés után harezosait akarja bemutatni arczképekben. A válla­ a helyébe választott Pósa Lajost. Jókai Mór állt a felolvasó asztalhoz, hogy az ő ere-

3. SZÁM. 1893. 4 0 . ÉVFOLYAM.

•deti és gazdag szellemében szóljon ismét Petőfiről, s vele kapcsolatban a negyvenes évek viseletéről, diva­ táról. Petőfi magyar ruhában járt, sokszor a peleskei nótárius módjára; nyakravalóval nem bíbelődött, kemény gallérját széthajtva, nyitva viselte, a mi na­ gyon jól állt neki. Mellékesen odavetve, a negyvenes évek más íróinak viseletét is leirja. Elbeszélte, hogy ! Petőfi mint vette a kritikusok megjegyzéseit: nem ! haragudott, csak irta tovább verseit. Midőn azonban ; nagyon bántották, akkor ellenkritikát szerkesztett «Császár Ferencz és hasonmásai* ellen. A közönség hosszan tapsolta ezt az érdekes felolvasást. — Gróf i Zichy Géza következett utána, ki «A lámpalázról* i adott elő mulatságos, adomaszerű apróságokat. Szín­ házi intendáns lévén, úgy érzi magát, mint az apa, a kinek leánya próbát énekel: neki sok leánya és fia k énekel naponkint az operánál és a nemzeti színház­ nál. De mint intendáns egyebet is tapasztalt: a fiatal kritikus lámpalázát, a kinek olyan dologról kell irnia, a mihez nem ért. — Ábrányi Emil «Mi a haza* czímű költeményét szavalta el, melyben az apa megható mesében szól a hazáról ós hazaszeretetről. ' Tetszést aratott vele, úgy szintén Jakab Ödön «A íiu haza jön* czímű elbeszélésével, melyet Bercsényi Béla olvasott föl. — Pósa Lajos új tag «A halász és királyfi* czímen dolgozott föl pattogó versekben • egy népmesét gyermekmesévé. — Az ülés végére két elbeszélés maradt, az elbeszélő irodalom két ked­ velt írójától. Ilerczcgh Ferencz «Gyurkovics Sárika* elbeszéléséről tapsokban nyilatkozott a hatás; Bákosi Viktor ((Princz Boriska házmester kisasszony »-án (a kinek rozzant zongorája és nagyon hamis hangja van) sokat nevettek. — Ülés után lakomára gyűltek össze az «István főherczeg* fogadóban, a hol sok toaszt hangzott, s Jókait többen felköszöntötték.

^^^^^^gÁEyATTJJSÁG. is több helyen készítettek a vízvezeték segélyével. Egyik nagyobb új jégpályáját a tisztviselő-telepen rendezték be, villamos világítással. A budapesti kor­ csolyázó-egyesület pedig e hó 15-ikén fényes jégün­ nepet rendez a városligeti tavon. Hóból, jégből palota épül, mely Hófehérke vára lesz, s ott lakik gnómjai és udvarhölgyei (Hópelyhek) örizetében. De Karnevál herczeg hadseregével meg­ ostromolja a várat, kiszabadítják Hófehérkét, szán­ kára ültetik, s nagy menetben körüljárják a jeget. Hófehérke szánját jeges medvék vontatják s a gnómok és Hópelyhek egész tábora veszi körül. Közben jó korcsolyázók párosával, négyesével, nyolczasával vonulnak föl. A menetben lesznek udvarmeste­ rek, heroldok, zászlósok, jelmezes tarka csoportok, udvari bolondok csörgő sapkákkal, gigerlik. Az ünnepély esti félhat órakor kezdődik. A jégpályán a vár az ostrom előtt ki lesz világítva. Ostrom alatt dobálják a rakétákat ki s befelé. Ezután a háttér­ ben a régi korcsolyacsaruok lesz kitüntetve, a huszonöt év előtti deszka bódé, mely leég és azután az új tűnik elő teljes világításban. Növelni fogja az ünnep érdekességét a vendégeknek jelentkezett bécsi korcsolyázók külön mutatványai és a buda­ pesti műkorcsolyázók produkeziói. Az ünnepet tűzi­ játék fejezi be. A néző közönség számára tribünöket állítanak, s melegítő kályhákról is gondoskodtak. Az ünnep után a Hungária-fogadóba vonulnak társas­ vacsorára, erre pedig táncz következik.

45 ; ; | :

i ,

része csak arra gondolt, hogy mielőbb czélhoz érjen. ha agyonlovagolt lóval is. Egyszersmind elilsmerö okleveleket szavazott meg az egyesület Miklós Aladár huszárfőhadnagynak és Hallcr Miksa szekerészkapitánynak, a kik kímélték a verseny alatt lovaikat. x Ajánlkozás. Megnyerő külsejű, jó modorú és kitűnő rábeszélőtehetséggel biró, megbízható, intel ligens utazó ajánlkozik, a ki e téren úgy hivatottsága, valamint fáradhatlan ügybuzgalma által a legszebb eredményt képes felmutatni. Szives ajánlatok a •Szorgalom és becsületesség jutalma* czím alatt e lapok kiadóhivatalába küldendő. — Hirdetéseink között olvasható a Leíóhner-fék ttirpor ajánlását találják. Nem felesleges a figyel­ meztetés alkalomból, hogy e híres árut csomagols'is ós egyéb külsőségekben nagyon utánozzák, mely utánzatok azonban többnyire értéktelen tartalmat rejtenek magukban. Ennélfogva a ezógre és véd­ jegyre különösen ügyelni kell ós határozottan u l.t'icli'icr-fclc zsír- vagy herm«Un-por kérendő.

ELŐFIZETÉSI FÖLTÉTELEINK. egróz eTre félévre neRyedévre

A Vasárnapi Újság frt 8.— frt 4.— frt 2.— A Világkrónikával együtt « 10.— • 5.— • 2.50 A Vasárnapi Újság és , 12— • 6— • 3 Politikai Újdonságok A Világkrónikával együtt • 14.— « 7.— • 3.50 Osupán a Politikai Újdonságok 5.— • 2.50 « 1.25 A Világkrónikával együtt 7.— • 3.50 • 1.75

A farsang. Az idei farsang alig tart négy hétig ; február 14-ikén már húshagyó kedd. A járványos A „Politikai Újdonságok" idők közepette a tánczvigalmakat rendező jótékony egyesületek és különböző társaságok tájékozni som újabbmi mint képen lljság jelenik tudták eléggé magokat, hogy tarthatnak-e bált. A meg, s minden száma a napi ese­ járvány azonban immár megszűnt, s a farsang elég MI UJSÁG? vonatkozó több képet élénknek Ígérkezik. Eddig lezajlott már (e hó 14-én) ményekre Királynénk Spanyolországban. Erzsébet ki­ a jurista-bál. A többi bálok sorrendje eddig igy van közöl. rályné Spanyolország több részét meglátogatta. Gra­ megállapítva: A • Politikai Újdonságok*-hoz, «Magyar Gazda* czimü, kéthetenként megjelenő gazdasági és kerté­ nada mór emlékeit nagy érdekkel szemlélte meg s Jan. 15-én a józsefvárosi kör családi estélye saját aztán Malagába utazott. Hire járt, hogy útközben helyiségében. — 18-ikán : Kereskedők tánczestélye a szeti lap is van csatolva s ezen felül rendkiviUi mel­ veszedelmes kalandja volt rablókkal, de ebből egy terézvárosi kaszinóban. — Tourista-bál a redoute- lékletekkel is böritve lesz a lapnak hetenként másfél x minden második héten két írre terjedő tartalma. szó sem igaz. Malagából a királyné yaehtján Cadixba, ban. — A zeneművész-kör estélye az Európa-szállo­ dában. — 19-ikén: Művészestélylyel egybekötött Az előfizetések a (Vasárnapi Újság* és • Politikai onnan Lisszabonba, innen pedig Madeira-szigetére táncz vigalom a hatodik-hetedik kerületi körben. Újdonságok* kiadó-hivatalába, Budapest, Egyeutazik. Gibraltárból e hó 11-ikéről jelenti egy távi­ 26-ikán : Jogász-tánczestély a VI—VII. ker. körben. tem-uteza 4. küldendők. rat, hogy a királyné yachtja elhajózott a sziklafok — 28-ikén: Építő iparosok bálja a vigadóban. — előtt, a nélkül, hogy kikötött volna. — Madridi ud­ 30-ikán : Protestáns bál. — 31 -ikén : Kereskedelmi Február 2-ikáu : vari körökben biztosnak mondják, hogy Erzsébet bál a VI—VII. kerületi körben. HALÁLOZÁSOK. A budai izr. nőegylet bálja a VI—VII. kerületi kör­ királyné, Cadixból Aranjuezbe megy, a hol a spanyol ben. — 4-ikén: Athléta-bál a vigadóban. — 8-ikán : A közelebbi napok alatt elhunytak: INCZE régenskirálynével találkozik. Később Madridba uta­ «Hunnia» magyar bycicle-klub bálja a VI—Vlldik I JÖZSEF, Szolnok-Dobokamegye volt alispánja, élete zik a felséges asszony, hogy a legszigorúbb inkogni­ kerületi körben. — 9-ikén: A magyar tisztviselők I 73-ik évében, Kolozsvártt. — OSEOOVICH GUSZTÁV, tóban megtekintse a spanyol főváros nevezetességeit. orsz. egyesületének hölgyestélye, (hatvani-uteza 4.). horvát nagybirtokos s köztiszteletben élt férfiú, 7s — 20-ikán : Medikus-tánczestély a terézvárosi kör­ éves korában, Klokoveczen. KÁMTZ BÉLA. I Ferencz Ferdinánd főherczeg Indiában. A ben. — 21-dikén: A tornázó ifjak körének bálja a • Zala* czimű politikai heti lap volt szerkesztője. világjáró főherczeg Ceylon szigetéről Kalkuttába VI—VH. ker. körben. — A kalikó-bál (január 22.), Nagy-Kanizsán, 30 éves korában. UDVAKDI SÁNmegy, hol az angol hatóságok fogadják, s díszebéd melyet a budapesti első gyermekmenhely egyesület DOB, törvényszéki jegyző, Fehértemplomon, 36 éves. lesz a kormányzónál; az osztrák-magyar alattvalók rendez, a terézvárosi kaszinó összes helyiségeiben mint tollforgató és rajzoló is kitűnt: a «Borsszem lesz.—A pestmegyei bálra a. főispánnét, Beniczkyné ' Jankó*, «Bolond Istók* nem egy sikerült rajzot fogadtatása az osztrák-magyar hadihajón, a nyil­ Bajza Lenke úrhölgyet kérték föl háziasszonynak. közöltek tőle. — VARGYASSY GYOLA, ügyvéd, Vasvár­ vános intézetek meglátogatása, a bensznlöttek Zseny József megyei aljegyző az idei bálra is ír új megye t. főügyésze, 46 éves, s a'szt. gotthárdi sírbolt­ CSENGEY ISTVÁN, ban holyezték örök nyugalomra. (vautchok) vívó- és fegyvergyakorlatának és nemzeti j • Pestmegyei csárdást*. Than Károly tanár mint főrendiházi tag. Jeles Aszód város nyűg. jegyzője, Eperjesen. Csengey Gusz­ tánczának megszemlélése, végre kirándulás a Himatáv eperjesi tanár édesatyját vesztette el benne.— JALlayába, hol Darzsilinget is meglátogatja a főherczeg. vegyészünk, Than Károly egyetemi tanár főrendiházi SOVICZKY ISTVÁN, Pestmegye tiszteletbeli szolgabírája, taggá neveztetvén ki, mikor e kinevezés és a szünidő Itt van Körösi Csorna Sándor sirja. után először jelent meg e hó 10-ikén tanítványai niegyebizottsági tag, Nagy-Kőrösön. — HOMONNAY Margit Zsófia foherczegnő, mielőtt e hó 24-én közt, ezek zajos ováczióban részesítették. A lelkesült ISTVÁN, tanító, Nagy-Kőrösön; az elhunyt 40 évig működött a tanítói pályán. KEBNER JÁNOS, kéoltár elé lépne Albrecht württembergi herczeggel, e éljenzés után az ifjúság nevében Csiky János orvos­ méndi tanitó, 64-ik évében. SAUER KÁROLY, rózsa­ tanhallgató üdvözölte. Than Károly megköszönte az hó 21-én délben ő felsége jelenlétében irja alá a hegyi m. kir. sótárnok, 58 éves. — SCHEUCHEET F E ünneplést s buzdította a hallgatóságot, hogy őrizze RKNCZ, kúriai irodatiszt, tartalékos honvéd főhadnagy, trón iránti igényeiről való lemondását. Az esküvőn meg a tudományok iránti lelkesedést s igyekezzék 46-dik évében, Budapesten. Kiss GYULA, a ma­ jelen lesz II. Vilmos württembergi király is, ki a hasznos tagja lenni a társadalomnak. gyar államvasutak felügyelője, 64 éves, Budapesten. lakodalmi ünnepélyek után rövid látogatást tesz Az aradi ereklye-múzeum megnyitása. Az aradi Pozsonyban, hogy megtekintse a nevét viselő 6-ik szabadságharczi ereklye-múzeum bizottsága leg­ — PETRICH LAJOS, buslaki földbirtokos, Gelsén. Gróf HARNONCOÜRT FELESNÉ, szül. Lázár Marienne, huszárezredet. utóbbi ülésén Varjassy Árpád tanfelügyelő, mint Thurn-Taxis Egon herczeg mostoha leánya, alig A menyasszony kelengyéjét a napokban közszem­ elnök, örömmel jelentette, hogy a színházépületben három évi házasság után, 25 éves, écskai birtokán. lére állítják ki, s ebben bizonyára feltűnést fog a bizottság rendelkezésére bocsátott kilencz szobá­ JULL JOHANNA, k. a.. Szalavszky Gyula trencséni okozni, a menyasszonyi fátyol, melyet a szülők: főispán nejének unokahuga, Boszniában, hol fivére, ban huszonhat nagy üvegszekrény érdekes emlék­ Károly Lajos főherczeg és Mária Terézia foherczegnő (konzulsági hivatalnok) körében időzött. — KROMaz Ercz-hegység csipke szövőinél rendeltetett meg, tárgyakkal egészen megtelt. A bizottság elhatározta, PECHER GYÖRGYNÉ, szül. Alexi Mária, 85 éves, Beszhol szegény, földhözragadt népek kultiválják a csipke­ hogy a muzeumot márczius 15-én hivatalosan meg­ | terczebányán. GUNSCBKR EMÍLIA, az aradi zene­ szövésnek ezt a filigrán fajtáját. A főherczegi pár nyitja. Az Irányi Dániel ravatalára küldött koszorúk iskola képzett tanárnője, 25 éves korában, Aradon. csupa humanizmusból rendelte itt meg a drága dara­ — BAPPFL ANNA, Königmayer Károly ez. püspök, bot, abból a nemes okból, hogy az ottani csipkeipart is az aradi múzeumba kerülnek. Fényes Dezső tanár 26 éves unokahuga, Szombathelyen. — KOVÁCS indítványra elhatározta a bizottság, hogy egy érde­ emelje. A kik látták, csodálatos szépnek mondják ! SAMUNÉ, szül. Balázs Karolina, 54 éves, Deéseu. a foherczegnő fátyolát, mely a menyasszony anyjá­ keit szolgáló történelmi folyóiratot fog kiadni. nak, Mária Terézia főherczegnőnek is annyira meg­ Az olasz királyné és a magyar népdal. Az olasz tetszett, hogy a munkásnőket a díjon kivül külön Szerkesztői mondanivalók. királyné előtt l u a Terezina a római .Circolo artisjutalomban részesítette. tico* hangversenyén több magyar népdalt játszott. Meddő harcz. Ha kezdő munkája, figyelemreméltó; Nyitra új püspöke. A hivatalos lap e hó 1 l i k é n Ezek a királynét annyira elbájolták, hogy udvar­ közölte, hogy Bende Imre beszterczebányai püspök hölgye által* külön is kifejeztette elismerését a néhol nemes, emelkedett hang szólal meg benne, de érezzük, hogy a szerző ereje mennyire nyitrai püspökké neveztetett ki. Bendét 1886 vége művésznőnek, ki egy párszor Budapesten is hang­ lépten-nyomon nem áll arányban a tárgy nehézségével. felé nevezték ki beszterczebányai püspökké, hol eré­ versenyzett s ekkor ismerkedett meg a magyar nép­ Nem pillanat szülte. Elégedetten. Az előbbi száz­ lyesen teljesítette az egyházfői kötelességek mellett dalokkal. szor elmondott dolgokat mond el százegyedikszer, nem a hazafiúi kötelességeket is, melyekre itt ép úgy A versenylovaglás és az állatvédők. A buda­ valami nagy szerencsével. A másodikban jóval több szükség van, mint szükség lesz Nyitrán is. az eredetiség, csak az a kár, hogy nem vers, hanem — pesti állatvédő-egyesület közgyűlése dr. Szalkay Ünnep a jégen. A kemény hideg nagyon kedvez indiítványára mély sajnálkozását fejezte ki a nagy ! rímes próza. Szeretlek. Elhagyott. Miért. Nagyon gyönge kísér­ a korcsolyázóknak. Van is a fővárosban most annyi állatkínzás felett, mely a bécs-berlini yersenylovagletek. láson történt, a mennyiben a versenyzők egnagyobb jégpálya, a mennyi még egyszer sem. Üres telkeken

46

VASÁRNAPI Kérje Ön % pompás

SAKKJÁTÉK.

CRAB APPLE BLOSSOMS

1756. szánra feladvány. Arnell A.-tól.

(Vadalma-virág) illatszert, melyr 1 u lArgonaut*igy ír: • A legkelleme­ sebb illatszer, a melynek sikerült r ö v i d i d ö alatt minden más illat Bzeit London, P a ­ ri* é< New-York magas hölgyvilá­ gának boudoirjaiból kiszorítani*. Egyedüli készit":

,,Crown P e r f u m e r y Co"

177 New Bond Street, London,

UJSAG.

y

3. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

ÉR-MRMCS frt 2.4o Mandarin . . . frt 2.20 Czitrom . . . frt 1.90 Narancs, jernzsal. 2.—

5 kilós kosarakban, bérmentve. Enrieo Hübel, Triesztben. Hirdetések elfogadtat­ nak a kiadó-hivatal­ ban, Budapesten, IV., egyetem-uteza 4. sz. a.

és kapható minden nagyobb illat­ szer-üzletben. 5036

P e z s g ő - és c o g n a c - b ó l Világos indul s a negyedik lépésre matot mond. Az 1 7 4 8 . számú feladvány Galitzky A.-tól.

e l i s m e r t legjobb j e g y e k

A kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:

B A L L A G J . MÓB.

Helyesen fejtették m e g : Budapesten : E. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Kectkeméten: Balogh Dienes. — A peiti takk-kör.

NÉMET-MAGYAE r

KÉZISZÓTÁR Magyar-német rész.

Ara fűzve 2 frt 50.

•

mi mim

MEGJELENT!

E hasonlíthatatlan készítmény erősíti, szépíti és tisztítja a h a j a t ; ő s z hajnak

fiatalos színét és fzépségrét viszszaadja. írem festőszer — hanem határ a a bajgyökérre működik. Orvosi tekintélyektől ajánlva. 1 palaczkkal frt 2.50. — Próbaüveg-ose frt l.SO. Egyedüli elárusító

Védjegy.

Ezen több mint 35 éven át közbizalomban részesülő könyvkereskedés és könyvkiadó-hivatal, József főherozeg és családja, a m. kir. Egyetem, m. t u d . A k a d é m i a , N e m z e t i Múzeum, Országgyűlés, F ö l d h i t e l i n t é ­ zet, számos h i t b i z o m á n y i n a g y c s a l á d i könyvtár, az Érseki, Püspöki kar, C l e r n s számos tagjának, a B u d a p e s t i és több vidéki k i r . tábla, a l e g t ö b b k i r . Törvényszék, Ü g y v é d i kamara, Jogászegylet, a l e g ­ több e l ő k e l ő ü g y v é d , biró és számos központi n a g y országos és néhány száz v i d é k i alsóbb és felsőbb Iskolai, Közművelődési és Kaszinói, O l v a s ó - e g y l e t i k ö n y v t á r a k , a p o l i t . é s t u d . é l e t legtöbb kitűnőségé­ n e k s t b . könyvárusa, ezentúl is főczéljának fogja tekinteni az általánosan n y i l v á n u l ó n é p s z e r ű s é g e t fentartani. Mindennemű irodalmi megbízásokat a legnagyobb figyelemmel és a l e h e t ő l e g j u t á n y o s a b b a n eszközöl. Minden, bárhol és bárki által hir­ detett, bármily nyelvű, l e s z á l l í t o t t á r ú művek is, lehetőleg postafordul­ tával expediáltatnak vagy a k ü l f ö l d r ő l is leggyorsabban beszereztetnek, miután P á r i z s z s a l , L o n d o n n a l és minden nagyobb irodalmi központtal direct összeköttetésben állunk. Saját nagyszabású k i a d á s a i n k különös figyelembe ajánltatn a k ; e z e k n e k j e g y z é k e azoknak is j ó szolgálatot tesz, kiknek sem idejük, sem k e d v ü k a számos, g y a k r a n n a g y furfanggal és n y e g l e ­ s é g g e l s z e r k e s z t e t t k ö n y v j e g y z é k e k b ő l a valóban j ó és m e g v é t e l r e é r d e m e s m ű v e k e t k i s z e m e l n i . E z e n j e g y z é k ü n k a legmegbízhatóbb t a n á c s a d ó , m e r t csak e l i s m e r t j e l e s s é g ü , díszesen nyomatott, j u ­ t á n y o s , r é s z b e n l e s z á l l í t o t t á r ú , v á l o g a t o t t m ű v e k é t tartalmaz, m i n d e n — m a i n a p o l y d i v a t o s — n y e g l e s é g kizárásával. A k ö z é p t a n o d a i t a n á r e g y l e t legújabban k i a d o t t catalogusában k i a d á s a i n k t ú l n y o m ó része — k ö z e l 2 0 0 k ö t e t — m e g v é t e l r e van ajánlva, az i n t é z e t e k számára több példányban is, mi k i t ü n t e t ő e l ­ i s m e r é s e azon l e l k i i s m e r e t e s t ö r e k v é s ü n k n e k , miszerint kiadásaink csak a l e g m a g a s a b b s z í n v o n a l o n á l l ó m a g y a r és k ü l f ö l d i műve­ k e t — ezeket csupa kitűnő fordításokban — ö l e l j é k f e l ; hiszen köztudomásii dolog, hogy az újabb magyar remekírók is többnyire általunk adat­ tak ki. A t a n á r e g y l e t o a t a l o g n s a n y o m á n készséggel szolgálunk úgy saját, mint a más kiadók ajánlott műveire nézve bővebb tájékoztatással. $HF~ A r r a i s figyelmeztetjük a t. közönséget, hogy az antiquár i n s o k á l t a l h i r d e t e t t m i n d e n mű á l t a l u n k l e g a l á b b is azon áron k a p h a t ó , m e l y az ő o a t a l o g n s a i k b a n előfordul, és hogy megegyezés folytán r é s z l e t f i z e t é s e k e t is elfogadunk.

sára vonatkozó tanácsoknak és utasításoknak. Biztos tájékoztatást nyújt a legmegbízhatóbb szépítő szerek bevásárlási forrásairól. Az örök

fűzve 8 0 kr., kemény kötésben 1 frt 2 0 kr.-ért.

jbirodalom minden postaállomására f r t 2 . 5 0 posta-utánvéttel. i 5 vagy 50 kilós köbölben, á 40 illetve 35 krjával kilónk.'nt Bécsből v. Zámról (Erdélyben) elvitetve. Ismételadóknak kis csomagolások

előfizet 1 frt 50 kr.-ral, az díjtalanul megkapja

A ki pedig a «Magyar Nők Lapja »-ra V* évre

Kap

\

Katholikus

naptár,

január

es protestáns

15 V. 12 Jéns sí. D. 1 2 Laski Ján. 16 H. Marczel pk. vt. Marczel 17 K.Antal remete Antal 18 S. Piroska sz. vt. Piroska 19 C. Kanut kir. vt. Babilasz 20 P. Fábián és Seb. Fábián és Seb. 21 S.Ágnes sz. vt. Ágnes ••MTálUuu. i Újhold 18-án

hó.

O&rög-Oros*

\

Izraelita

3 C Maiak. pr. 27 4 70 apostol 28 5 Teopemt. 29 6 Epiphania 1 Sebb 7ÍTán(K.sz.J.) 2 8 György 3 9 Polienkt vt. 4 8 Bo 2 óra 28 pk. regg.

Felelős szerkesztő : N a g y M i k i ó i . (L. Egyetem-tér 6. szám.) Egész s e l y e m , m i n t á z o t t F o u l á r d o k a t (mint­ egy 450 különböző fajban), méterenként 8 5 k r t ó l 3 f r t 0 5 k r i g — valamint f e k e t e , f e h é r és s z í n e s selyemszöveteket 4 5 k r t t ó l 11 f r t 6 5 k r a j c z á r i g ' — sima, koczkás, csikós, virágos, damaszolt minőségben (mintegy 240 féle dispositió és 2100 különböző szin és árnyalatban) szállít posta­ bér és vámmentesen H e n n e b e r g G. (cs. kir. udvari szállító) s e l y e m g y á r a Z ü r i c h b e n . Minták póstafordnlóval küldetnek. Svájczba czim. levelekre 10 kros ós levelezőlapokra őkros bélyeg ragasztandó.

Korunk fő nyavalyája az idegesség és v á r t e l e n s e g , melyből számtalan más kér származik. Ez ellen pedig legbiztosabban hat a 4716

V A S A S CHINABOR 1 üveg 1 frt 90 kr., S üreg franco küldve 9 frt. Ezen bor a saját magam által termelt ménesi Sherryvel van készítve és minden hasonnevű készítmények között a legtöbb chinaalját és vasat tartalmazza.

Bozsnyay Mátyás s3PSK5£2i7££ Aradon. Ugyanott kapható: Serail-arcskenöcs szeplő e l l e n . 1 tégely 70 kr. postán franco küldve 1 forint 5 kr. Pepsinbor roma emésstés e l l e n . 1 üveg 1 frt 20 kr. 5 üveg franco küldve 6 frt.

^ i m a g o l á s i díj melléklésével.

elve.itett

„Eau de Kala" segélyével. Ti-lji'son ártulrnatlan, u lmját és B/.akalt erősíti s 15 napon át való használat mellett visszaadja annak ere­ deti sziliét. Barna, gesstenyessín és világos barna á r a 4 frt, fekete é» ssőke á r a 5 frt. Magyurorsz&jri f ő r a k t á r : H ^

Budapest, király-o. 12 Törők Jözsef gyógyszert. J

Hagy képes árjegyzék ingyen és bérmentve!!

Megrendelések az á r a k előle­ ges beküldése mellett vagy utánvétellel t e l j e s í t t e t n e k .

Hangszer-Ipar. Harmonikáról Mechanikai hangszerek­ ről külön árjegyzék. Budapest, VII., Kerepesi-út 36. sz. külön képes árjegyzék.

A l k a l m i ajándékok

BUDAPESTEN

legnagyobb választékban kaphatók

1. A m e z ő g a z d a s á g h o z e g y á t a l á b a n s z ü k s é g e s

Budapest, a Harisbazárban.

4. 6. 8,10 ióerejü gözcséplögép garnitúrákat

Hagy képes árjegyzék ingyen és bérmentve.

és egyéb a gazdasághoz tartozó nagy és kis gépeket és eszközöket a legnagyobb választékban készletben tartunk. Eddigi munkakörünket még ki is bővítjük, úgy hogy ezentúl g y á r i b e r e n d e z é s e k r e , g ő z m a l m o k , f ű r é s z t e l e p e k , s z e s z f ő z d é k és egyéb a gazdasági gyáriparhoz szolgáló tele­ pekre is vállalkozunk s f e k v ő g ő z g é p e k e t , k a z á n o k a t és más szerkezeteket is a modern technika követelményeink megfelelőleg a legjutányosabb árak mellett szállítunk s ezekre vonat­ kozólag megkeresés esetén tervrajzokat és költségelőirányzatokat díjmentesen készítünk. Vállalkozunk továbbá m i n d e n n e m ű g é p e k j a v í t á s á r a és használt gépek átvétele és helyreállítására is. Megköszönve a magyar gazdaközönségnek a czég iránt eddig tanúsított nagymérvű pártfogását, s e bizalmat Fehér Miklós örökösei kérik a jövőben reájuk is kiterjesz­ teni és szolid eljárárásukkal majdan igazolni fogják, hogy azt valóban meg is érdemlik. Részletes árjegyzéket kivánatra bárkinek bérmentesen és ingyen küldenek

F e h é r Miklós Köztelek.

AZ

ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁR RÉSZYÉNYTÁRSULAT

czég alatt tovább folytatják. Ezentúl is szolgálni fogják a m a g y a r g é p i p a r t és széles körű összeköttetéseiknél fogva árusítani fogják, úgy a l e g ­ k i t ű n ő b b m a g y a r , valamint a legjelesebb külföldi ( a n g o l , f r a n c z i a , b e l g a , n é m e t , o s z t r á k stb.) g é p g y á r a k min­ dennemű gazdasági gépeit, úgy, hogy a nagyérdemű gazdaközönség a világ összes hírnevesebb gépgyárainak gépeit nálunk megrendelheti és tőlünk beszerezheti.

IX. ker., Üllői-út 25. sz.

könyvnyomda.

Á r a 1 2 frt, a k ó t a l a p o k drbja 3 0 kr.

i'SBHBBHES

Fehér Miklós

czég, Budapest,

I I

• (Ariston) aczélhangokkal

5033

M Í I H Í Í S 35 év óta fennálló gépgyár-czég tisztelettel tudatja a nagyérdemű gazdaI v i l v l I1JIHIU0 közönséggel, hogy a czégfőnök, Fehér Miklós, halála az üzlet folytatásában semmi lényeges változást nem idézett elő. Az örökösök szakértő vezetése mellett az üzletet ugyanazon helyiségben és saját gyárukban, (mindkettő B u d a p e s t , IX., Ü l l ő i - ú t 5. szám K ö z t e l e k )

gépgyáros

r l

változtatható érozjatsklapokkal é s korlátlan m ű s o r r a l . — Ezen uj találmányú hangszerrel min.li-it előzetes tanulmány és zeneismeret nélkül száz meg száz tetszésszerinti zenedarabot lehet játszani.

a tNői Szépség Tankönyvét" 20 kr. szállítási és

PAÍIÁP

Heti

Kloss's Vertrieb patentlrter Neuhelten. ItrUnn 6 0 .

* I] I I és SZAKÁL H ÍIHil SZÍNE r,r.; fll

„Intona"

hivatalában, Budapest, Kis hid-utcza 9. szám,

A t Vasárnapi Ujság» 1-ső számában közölt képta­ lány megfejtése : Szegény árva vagyok, az Isten is látja

Csak 10 frt Akkord-czitera. Csuk akkor valódi, ha törvénynyel védett hangroló k é s z ü l é k k e l van ellátva. Z e n é h e s n e m é r t ő k i» a 6 manuale aegélyévet t é n y l e g 1 egy óra alatt megtanulhatják hangrjeg*ylsmeret éa t a n í t ó n é l k ü - . Hangja csodálatot keltő. Ara iskolával, dalokkal, gyűrűvel, kulcs­ énál, kartonnal együtt 10 frt, ehher. 65 népdal és karének 1 frt ÍO kr, lánrzdarabok, indulók, operaréatletek 1 frt ÍO kr, hangjegy állvány t>0 kr, hangjelző HÍD 80 kr. Tisztén hangolt cziteráért jotíllás! E a meg nem felelő, a pénz vUazaadatik. Képes prospektus számos köszonőirattal ingyen és bérmentve.

magyar irod. intézet és

A másfélszáz lapra terjedő' sürün n y o m o t t füzet, gazdag tárháza a testi élet és egészség fentartá-

;• J f Y E R S ^ f § A S ELI NE jJust és Társa. Bécs XII/2 e _£ £ - _ 5B!z e?l e"n»c z e a 4 kilo ö legjobb föi/^M 3J tiszta súlyban, bérmentve, a

JUSJ&TARSA BECS/

PARIK

szépség tankönyve e könyv, mely e nemben

D. D. GRÓFNŐ J E G Y Z E T E I U T Á N IRTA

Egyedül kapható a «Magyar Nők Lapja» kiadó­

r

ILLATSZERES*

úttörő i s : egyetlen magyar szépészeti könyv.

Művészetének Tankönyve.

Dimitrijevic S., gyógyszerész, Aracs (Fánát). palazsir

Legjobb é s Leghirnevesebb Pipere H ö l g y p o r

A társulatunk által m. é. október hóban kiadott könyvjegyzék (i bolti árak felére leszállított teljesen áj köny­ vekről, még a folyó Jió végéig marad érvényben. Miután erre nézve számos kérdés intéztetik hozzánk, van szeren'csénk azokra ez úton válaszolni. Budapest, 1893. január 7. Franklin-Társulat

BKANKO VTTS GYÖEGY.

iA hajbalzsam.

S z e n z á c i ó t keltfi ú j d o n s á g ! Szabaftalmaxvti ! A legkedveltebb hangszer. Kddig eladatott 100,000 darab.

Kaloal9{*t Rltspot

B u d a p e s t e n , Gizella-tér, a Haas-palotában.

/

47

UJSÁG.

ÚTTAL VKOYITVI

ÉS

frauczia pezsgő- és cogoac-gyárból

KEPTALANY.

Legfelsőbb elismerés.

könyvkiadóhivatala és könyvkereskedése

az E l s ő

P r ó b a - k ü l d e m é n y e k k ö r ü l b e l ü l 3 J l i t e r *% cognac-ból írt 5.— utánvéttel és bérmente­ sítve m i n d e n posta-állomásra.

W^

M AGYAK-NÉMET

\ i""1" mmwm, rimtiinnn iiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiMii

Szegedén. Kivitel Angliába, Amerika- és a gyarma­ tokba; valamint az összes borfajtákból, szesznemüekből stb.

Nagy dísz­ oklevelek.

JVkSÁKNAPI

RÁTH MÓR

megfejtése.*

Megfejtés. Világot Sötét Világos a. Sötét 1. Pf6-al lu>—M (a) 1. ___ . . . . . . Kb4—b3 : •1. Fal—b2 . . Kb4—1>3 : 3. Bd5—b5 f... Kb3-a2—a4 3. Bd5—b5 . . . Kb3—aá—a4 3. Hbl—c3 f stb. 4. Hbl—c3 mat. * í2-őn sötét gyalog áll világos helyett.

3. SZÁM. 1893. 40. ÉVFOLYAM.

ö s s z e s saját hazai g y á r t m á n y ú , e l i s m e r t k i ­ t ű n ő g é p e i t é s t a l a j m i v e l ő e s z k ö z e i t ajánlja. kosárfonó és gyermekkocsigyárosnál

2. M i n d e n a gazdasági g é p s z a k m á b a v á g ó fel­ világosítással é s t a n á c s c s a l s z i v e s e n é s d í j ­ m e n t e s e n szolgál. 3. Az összes gyártmányait magában foglaló k é ­ pes árjegyzékét kivánatra készséggel m e g ­

Az a r c z szépségét [ l e g b i z t o s a b b a n m e g s z e r z i é s fentar^ja

küldi. :

Leichner zsirpora Leichner hermelin-pora E híres arczporok a legmagasabb női körökben s a legelső művésznők által előszeretettel alkalmaztatnak; a bőrt éles vagy poros levegő ellen megvédik, s fiatalos, viruló kinézést adnak neki. Csak zárt szelenczékben a gyárban: B e r l i n , S c h ü t z e n s t x - f U B M e 3 1 és minden illatszer-kereskedésben. D#~ Óvakodjunk as utánzatoktól. ~9t T Tr , Tá r ^TT'\n?Tí T illatsz.-vegyész,» Mr.

4. A g y á r t e l e p B u d a p e s t e n , k ü l s ő váczi-út 7. szám alatt v a n é s a n n a k m e g t e k i n t é s e é r ­ deklődőknek készséggel megengedtetik.

Levél-czim:

ELSŐ MAGYAR GAZDASÁGI GÉPGYÁR RÉSZYÉNYTÁRSULAT BUDAPESTEN.

48

VASÁENAPI

UJSÁG.

3.

SZÁM. 1 S 9 3 . 4 0 . ÉVFOLYAM.

B U D A P E S T I GZÉGEK. CALDERONI ES TÁRSAI ^^^~

ga^n^

|

1 1 • ^§j» §

^^^

+999

h i d - u t c z a 8. s z á m .

szitaáru-gyára

IV., Ferencz József-rakp. 2 1 . Ajánlja számos kiállításon eisö dijakkal kitüntetett gyártmánya.

jityeffyzéA-

irodalom dús raktára. — Diszmávek. — A világirodalom remekírói. — Építészeti és technikai munkák. — Imakönyvek stb. 5001

SCHOTTOLA ERNŐ

/tiranaira

be'mtentre,

ingyen.

|

legelőnyösebben vesz és e l a d mindennemű érték­ papírokat és pénznemeket.

kaphatók

gnmniiczijjokben, csizmákban és nadrágvédőkben stb.

Toronyórákat

MAUTHNER ÖDÖN

M a y e r K á r o l y L.

Főüzlet: Andrássy-út, 2 3 . sz.

óragyára,

Budapesten, VII., Kazinczy-u. 3.

kivitelben, valamint a ruhák kiké* szitásét (montarozását) G f t V O r a J ó z s e f n é l váczi-utcza 17. szám.

Képes árjegyzékek bérmentve.

udv. illatszertár „Venushoz"

Árjegyzék kivánatra ingyen és bérmentve küldetik.

0007

Ajánlja gazdagon felszerelt illat-raktárát, mindennemű angol és franczia illatszereket, hajkenőcs, olaj- és szappan-nemüeket,

ngyszüite nagy választékban bel- és külföldi toilette-czikkeket.

X UJtv X

JCÍJÖ

x XJCX.

csuk vAczi utcza 3-1.

ajánlják dúsgazdag diszműárú-raktárukat

5 liter cognac

SCHACHNER JÓZSEF A.

MnncliGyerCiésTl Képen árjegyzék kívánatra bérmentve és ingyen.

Vidékre

BUDAPESTEN IV., váczi-utcza 11.

megrendeltük eszközöltetnek.

jutányosán 5048

Az 1 8 9 0 : X I V . törvényczikk alapján létesített

diina-fziist ára raktára.

Kétszersült-, biscuits-, teasüte­ mény-, Graham-kenyér-, tortá­ éi salon-czukorka-gyáros.

MAGYAR

K E R E S K E D E L M I

ÉS BANK­

RÉSZVÉNY-TÁRSASÁG.

KLÖSZ GYÖRGY MŰSZAKI

IPÁK-

Budapest,

V., nádor-utcza

4.

Teljesen befizetett részvénytőke 5,000.000 frt.

MŰINTÉZJETE

V - V I . ker.

Budapesten, IV., Hatvani - utcza 18. sz.

fiókosztály

V I - V I I . k. f i ó k o s z t á l y

Podmaniczky u. 2. ( V á c z i - k o r á t sarkán.)

Főraktár: Budapest, VI. ker., váczi körút 21-ik szám.

Hangjegytartók munka-asztalok stb.nagy válasz^^^^^^^ tékban. Képes árjegyzékek bérmentve.

Teréz-körut 2. ( K i r á l y - u t c z a sarkán.)

SZELNÁR JÓZSEF UDV. SZÁLLÍTÓ

TÁRSA

bank- és váltó-üzletében, BUDAPEST,

V. Dorottya-uteza 5. szám.

F

énykép

műtermek DIYALD KÁrWIAI

feltételek : VASÁRNAPI TJJSÁG én 1 egés2 évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK egyfltt J félévre _ 6 •

. f fcész évre 8 frt Csupán a VASÁRNAPI UJSAG < ,.,. . \ félévre M 4 •

Benedek Gábor és testvére ékszerészek és órások, BUDAPEST, hatvani utcza 17. Árjegyzék bérmentve küldetik

NAGY IGNÁCZ pinczefelszerelési czikkek üzlete Károly-körút 9. sz. a. Nagy raktár: dnppla erős palaczkokban, parafaduga­ szok stb. Képes árjegyzék kivánatra bérmentve.

Kések, ollók, beretvák feltétlen kezesség mellett legolcsob gyári áron

Schubert! i János P . késmüves és köszörűs m. B u d a p e s t IV. Gránátos n. 3. Hatvani u. sarok. Javítások és vidéki megrendelések gyorsan teljesíttetnek.

*§

FOGAK

g,3=

d a r a b j a l f o r i n t S O k r .

!^ s"

A P F E L foginutermében

•

raj*:

»s | | ,

33 — SS.

o in Budapest, Erzsébet-tér ÍO. szám, • 3 " o

ÜNincs többé köhögés!! MEL1> É S T Ü D Ő B A J ÉLLEK !

I»r. med. Fáykiss Szepesi Kárpáti XövénykiviiData. Egy üveg ára haszná'ati utasítással 7 5 far. r * i > n l r A « 1 r o 1 dobozzal 35 kr. r i < l _ 0 Egy csomaggal KsZVLKOTSÍB, 1 csomag 20 kr. X © a 60 kr. kis 16 kr. Tizenöt év óta legjobb eredménynyel használták köhögés, rekedtség, k a tarrkns, kökknrut, nátháié* (in­ fluenza), ssűkmellűség, tüdőgyul­ ladás stb. ellen.

üMnes többé fejfájás!! D . Götz

„Migraine -pora" huszonöt év óta egyoldalú, idegei, rhenmftiieríí, sőt gyomorból szár­ mazó fejfájás ellen a legjobb siker­ rel használtatott, mit több ezerre menő köszönet-nyilvánítás bizonyít. Utolsó időben a

MADRIDI

UDVAR

és Baross Gáborné 6 exczellencziája feltűnő ered­ ménynyel használta. Egy doboz ára használati utasítással 2 írt". 1 kis próba-doboz 1 frt. Eredetiben kapható Fáykiss József -nagy Kristóf ••kos czimzett gyógyszertárában Budapesten, továbbá Török József gyógyszertárában, Király-utcza. — Postai megrendelések azonnal eszközöltetnek.

mrírrmrmrmmm'fmrfff

LATZKOVITS A. (Budapest, váczi-utcza 22) speciális készitője jó szabású férfi-ingeknek dús választék franczia és angol férft-divatés finom szövött á r u czikkek ben. A «Franklin-Társulat» kiadásában Budapesten megjelent és minden könyvárusnál kapható:

MAGYAK-HORVÁT ÉS

HORVÁT-MAGYAR SZÓTÁR. Közhasználatra összeállította SPICEB MÓR. X RÉSZ: MAGYAR-HORVÁT RÉSZ. Ara fíízve 2 frt. i II. vagyis horvát-magyar rési 1893 febr. hóban jelenik meg.

F r u d d i n - T a r s u l a T ^ o ^ (Bndapest, E g y e ^ ^ z a T l z I r u T

"fe.

Deák-tér sarkán.

DsV A karnevál

idejére.

O ""*"

"•»

Bisenius Károly nagy üzlethelyisége Bécs, I., Singerstrasse 11. szám, félemelet. Telefon szám 4B29. Árjegyzékek •Legolcsóbb nagyban való árak. MF~;Iiegajabb k o t i l o n - r e n d j elek nagyszerű választéka tuczatja 10 krtól és k o t i l o n tonrok 75 krtól feljebb. D#~ Mindenféle zsánerű álarczok és jelmez-díszek, gyapjú-szakállak 10 krtól, parókák 1 frt 25 krtól feljebb. Komikus fövegek, dur­ ranó bonbonok éa kotilon-csokrok l krtól félj. fítf Balbizottsági ós e g y e ­ s ü l e t i j e l v é n y e k , tánoziendek és hölgyajándékok. tUT B á l t e r m e k díszítésére szolgáló dekorácziók eladat­ nak és ki is köicsönöztetnek. S0~ Tréfás hangszerek papirkartonból, melyeken minden to­ vábbi tudás nélkül lehet ját­ szani. 12 hangszer egy zenekar részére 2 frt 10 krtól feljebb. BsT" Az elismert és legjobban való eszközlése a báli termek díszítésének minden stílus­ ban helyben és vidéken. $0~ Házi színházak kölcsönképen való felállítása anélkül, hogy a lakosztályok falaiban

ingyen.

kár esnék. ••• m i BtW Színes szalon-lángok darabja 10,15 és 20 krtól feljebb. Bt*" Magnesinm, melynek meggyújtásával elektromos fény árad a teremben. Reflektorokkal. Mf~ Díszítések díjczéllövéshez és díjkuglizashoz. A les*"" lönbözöbb és fényes bálterembe való dekorácziók eladása.

40. ÉVFOLYAM.

r. L „ ^ T T ^ T ^ . » * . , „ „ . , „ . „ „ - I ftí«> ÍVTÍ 5 . | Külfóiai előnzetísekhei » poatailag ". _ _ . . . .. . . , . , , . , , -T Csupán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK fé évre - 2 . 5 0 m«Bhat«roiott viteldíj íacaatolandó.

W F " Alapíttatott 1867-ben " » B

olcsóbban mint bárhol kaphatók

ÉS

Előfizetési

BUDAPEST, JANUÁR 22.

BUDAPESTEN, « .

és egyéb

KORMOS GYUW

4. SZÁM. 1893.

VIRÁG-CSARNOKA

ÉRTÉKPAPÍROKRA

hatvani utcza 1. szám.

sz.

elterjedve.

Mindennemű gazdasági gépek nagy választékban '

SORSJEGYEKRE

8 frt 11. Jamaica-rum, Vs kilo karaván-téa eredeti chinai-dobozban,l kilofin.vpgyes tea-süte­ mény, 1 üveg Vio *** cognac, mindössze 6 f r t és pedig bérmentve, csomago­ lás és szállítással együtt,

Budapest, Kertész-utcza 35. sz. a legolcsóbb árak mellett. S á r k á n y Józsefnél, Vidéki megrendelések pontosan eszközöltetnek. 504! Friediiiami Simon. Budapest, Erzsébet-körut, 5í. Budapest,Nádor-utczai5

Legjobb és legolcsóbb sorvető-gépek

' é«

COGNAC!5 frt 3 üveg '/io ***

könyvem egyszeri átolvasása után, már az első napon tarthat, még a legjáratlanabb ember is, feltűnést keltő bűvészeti előadást, e l ő k é s z ü ­ l e t é s k ö l t s é g ; n é l k ü l . A könyv világhírű bűvészek által előadott 80 rendkívül meglepő mutatványt tar­ talmaz s minden mutatvány rajzok­ kal van ellátva. — A könyv ára bér­ mentve 1 írt. K i v o n a t o t i n g y e n k ü l d ö k b á r k i n e k . A bűvészetből személyes oktatást is adok.

BUDAPEST,

Dorottya-utcza 14. szára.

m á r is 12.ÖOO p é l d á n y b a n

TEA, RÜM PÉNZ-KÖLCSÖM

BŰVÉSZET

K r i s t ó f - t é r 8. sz. a. B u d a p e s t e n .

porcellán-raktára

gazdasági gépgyára Mosoiiban

kosár-fonodája, IV., Kigyó-u. 6.

RliriAPF^T Fióküzlet: D U U M l L O I K o r o n a h e r c z e g - u . , 18.

VÉRTESSI SÁNDOR

u? nagy képes ár­ bérmentve küld.

GRÖBER LAJOS

magkereskedésében

legolcsóbban, legújabban és legjob­ ban készít: 5002

c». en kir. udv. szállító.

A z ország legnagyobb

KUBDSTEE. 5009

5016

férfi- és női esőköpenyekben,

HÜTTL TIVADAR

Dorottya-utcza 1. sz.

Ksvánatra jegyzéket

A legkitűnőbb magvak

(Fonriere-palota). Legnagyobb raktár

JQLJÖ

czipész mester V., Fttrdó-uteza 2 . sz. Dianafürdő-épülot.

KÖZPONTI | 5000 ^ KERTÉSZ TÓDOR KILIM FRIGYES m. kir. egyetemi könyvárus, VÁLTÓ-ÜZLET RÉSZV.-TÁRSASÁG "•bel- és külföldi IV., váczi ntcza 3 0 . müiparáruk raktára. A magyar, franczia, angol és német IV., Bécsi-utcza 4. szám, BUDAPEST

sodronyszövet-fonat és

X

GERŐ ADOLF

[Eszkötök és tanszerek raktára: BUDAPESTEN.

KOLLERICH PAL ÉS FIAI

Buda-pest

ajánlom készítményeimet

f Látszcrek raktára váea-DÍeza 30. szám.

-álí g j J t ^ ^ K i s első magyar

Fájós l á b a k r a

[látsserészek.)

FŐHERCZEGNŐ ÉS VŐLEGÉNYE, ALBRECHT WÜRTTEMBERGI HERCZEG.