CS-EnDőRSÉGI LAPOK. Laktanyáink rendje

XXXIII. évfolyam.

Bllclapest, 1943 ápriliR 15.

8 szám.

CS- EnDőRSÉGI LAPOK Szerkeszti:

BENEDEK MIHÁLY alezrede8 Szerkesztőség

és kiadóhivatal: B {)J)AP EST, II. KERVLET, FÖ-UTCA 71. SZAM.

I

Segédszerkesztő

Postatakarék I.éuztári csekkszámla: 25.a4~.

:

Dr. BÁNYAI LÁSZLÓ százados Megjelenik: miudeu hóna.) l-én és ló-én Telefou: 153-079.

folyik. A keret a szívesen végzett munka kiteljesedtlse, mely megfizet bőségesen a fáradságért, mert a benne élőket ösztökélő lelkesedéssel tölti el, a kívül állókat pedig magával ragadja. Ez alól a hatás alól senki sem szabadul, aki megfordul a csendőrlaktanyákban, ezeknek pedig nagy a száma. A szép és jó mindig vonz, különösen, ha tekintélyes ember nyujtja, mint a c,sendőr. Ez az igazság Laktanyáink rendje. s ez egyaránt kötelezi a laktanyában és laktanyán Történelmet formáló időket élünk, vajudik a kívül élŐ csendőrt. Kettőjük között nincs különbvilág s olyan ~semények kergetik egymást, melyek ség, mert mindegy, hogy melyikük hol lakik, mint előtt ámulva áll meg az emberiség. Mi mégis ahogyan az is, hogy szuronyos puskával őrzik-e a egy ősz tanító szavait idézzük. Egyik bajtársunk falvak békéjét, vagy íróasztal mellett teljesítik köteírja, hogya község öreg tanítója betér időn­ lességüket. Mindkettőt kötelezik azok az ira tlan ként az őrsre egy kis beszélgetésre. A ka- törvények, melyek a kivála,sztottakat az élen tartják pura nyíló ablakon át megfigyelték, .hogy valahány- - példá tadóknak! szor benyit a kapun, leveszi a kalapját és hajaSzerte az országban száz meg szá~ csendőrlak­ donfővel halad végig az udvaron. Amikor ennek tanya alakítja ekként a lelk~ket egyazon rendjével oka felől érdeklődött az őrsparancsnok, azt válaszolta és fegyelmével. Az a munka tehát, amit a csendőr­ a tanító, hogyakalapemelés a csendőrlaktanya t~sz­ laktanyák állandó rendj e és tisztasága felemészt, teletet parancsoló rendjének és annak a szellemnek nem csupán a katonaélet velejárója, hanem példa.szól, mely megragadja azt, a\d belép oda. Ez az érzés nyujtás a falu népének s ez a példa a legjobb nevelő. fogja el mindig, amikor elébe tárul már alaktanya Többet ér minderi bíztatásnál és tanításnál. Ezt a udvarán a rendnek és a tisztaságnak az a képe, példát követni érdemes, mert nem kell más hozzá, melyet a községében máshol nem lát és csak a szom- mint becsületes · munka, amitől a magyar ember széd csendőrőrs laktanyájában találkozik azzal -;- sohasem félt. Az eredmény pedig egészségesebb élet, újból. Csak fokozódik ez az érzése a szobákban, ahol nagyobb jólét. minden: fegyverek, bútorok, még az asztalra kit ereVezessék ezek a gondolatok azokat, akik eddig -g etett iratok is férfiak kemény életét sugározzák. Az is megtették a magukét s azokat, akik c;sak immelörökké készenallá,s képe ez s aki nézi nem vonhatja ámmal dolgozgattak, mert nem láttak mást a lak-ki magát az alól az érzés alól, hogy más ez a világ, . tanyarendben, mint centiméterezést. mint a kapun kívüli s akik itt élnek, dolgoznak és A csendőrlaktanyák rendjét hat évÚzed tapaszinnen indulnak el út jaikra, más emberek, mint a talata formálta ki. Szigorúsága mellett sem hiányzik többiek. Amikor pedig elhagyja a laktanyát abból semmi, ami az otthon meleg ét jelenti. A körülfolytatta a tanító - mindig visz magával valamit: a biztosságnak és határozottságriak' azt a jóleső · tu- ült hosszú közös asztal, a kert lugasa é,s árnyékos fái csak egyes állomásai ennek a meghitt családi datát, amit fegyelemben élő és erejükben bízó féréletnek. . fiakkal töltött együttlét után érez az ember. Betetőzője pedig a lak tanya rendjének az a Soha~em lehettek volna időszerübbek ezek a szagondoskodás, mely a laktanya gyermekeiről sem -vak, mint éppen napjainkban, amikor alaktanyák feledkezik meg. A laktanya ~z ő otthonuk is. A tárendje és fegyelme képviselik az erőt. Ezen is forgas, napo{s laktanyaudvar az övéké is, itt válnak erős dult meg minden időkben a felemelkedés, vagy ifjakká. Inkább ne legyen virágágy az udvaron, sempusztulás, mert a fegyelem és rend a belső erők kérdése és fokmérője. A történések • végeredményben _ hogy emiatt a ,szobába szoruljon a gyermek. Viszont az is természetes, hogy akinek otthona alaktanya, . ezekhez az erőkhöz igazodnak majd. annak bele kell illeszkednie a rend és fegyelem keKét megszívlelendő tanulság is ide kívánkozik retei közé. Kárát nem vallja ennek senki, de az a a bajtárs leveléből. Az egyik, hogy a csendőr élete szellem, melyet a laktanyából magával visz az életbe, és munkája még a laktanya falai között is kitárt átsegíti a gazdáját minden nehézségen és megtartja könyv. A másik, hogy nem közömbös a közre sem, az igazak útján, olyannak, aki előtt kalapot emelnek. :hogy milyen ez az élet s milyen a keret, melyben Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, . Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. ' Amen.

CSENDÖRSEGI LAPOK

226

A

kábítószerekről

és az ezekkel

kapcsolatos visszaélésekről. Ismerteti: MAGAY IMRE m. kir. rendörtanácsos. Az ember, amióta megjelent a földön, amióta gondja, bánata van, mmdlg keresett valamit, ami vigal>ztalást nyujtson neki, ami mámort, feledést ad, bódulatba ringatja, vagy -elaltatja, hogy legalább egy időre megszabaduljon leggyötrőbb gondJaitól, enyhitse szomorusclgat, reményt, erot merítsen a jövő elviseléséhez. Ennek a célnak eléresére njúlt a kÜlönbóz0 szeszesitalokhoz, a varázslóktól szer;~ett tiLkos szerekhez, ezért menekült a babona védőszárnyai alá, ezért keresett összeköttetést a szellemekkel, boszorkányokkal, ezért kockáztatta még az életét és lelke üdvösség ét is. Igy jutott el a kábítószerek használatáig. Már az ős­ hinduknál a "Védák" (kinyilatkoztatások) CÍmű ősköl­ teményben szerepel a Cannabis, mint az ott felsorolt 715 gyógyszer egyike; ugyanez megtalálh\üó a Zen d Avesta CÍmű szentkönyvben is. Nyilvánvaló ilyenformán, hogy az általunk hasis, keleten bh eng, bhang, dzsambra, esrar, sira és még számos más néven ismert Cannabis, más néven indiai kender, nagyon régen alkalmazást nyert, mint kábítószer. Ugyancsak évezredek óta ismerték az ópiumot, amelynek mámorító, csodálatos földöntúli állapotba varázsló tulajdonságát oltalmazásként alkalmazták gonosz szellemek ellen. Nehéz volna megállapítani, hogy mióta használják a kinaiak a szívásra kikészített ópiumot, az indiánok a kókacserjéből nyert készítményeket, az ololinqui-t, a peyott-ot, a marihuana-t s a

A Kárpáto,k on. Irta: Dr. CZEGLl:DI JÓZSEF

főhadnagy.

Gyönyörűséggel gondoltam mindig arra az időre, amikor egyszer, mint katona, őseim nyomán átléphetem a Kárpátok gerincét. A Kárpátok Magyarország koszorúja - tanultam a földrajzkönyvben. Nem tudom miért, de ha erre gondoltam, mindig a töviskoronás Krisztusfej jutott az eszembe. Mert bizony amikor nyiladozni kezdett az eszem, akkor már csak a földrajzkönyvben volt a mienk a Kárpátok. Töviskoszorú volt az már megtépett, meggyalázott Hazánk fájdalmas testén. Vágyam, hogy átléphessem a szabad Kárpátokat, mégis csak teljesült. 1941 nyárderekán kitört a német-orosz háború. Zászlóalj unk parancsot kapott az indulásra. Este még a Nagy Magyar Alföld áldott síkján úszott vonatunk. Reggelre már Volócon üdvözölhettük a komor, fennkölt hegyvidéket. A korareggeli derengésben hatalmas szörnyeknek tüntek az ébredő bozontos hegyek. Az Alföldön oly büszkén pöfékelő vonatunk szánalmasan kicsi emberi tákolmány lett egyszerre. Az állomás és a megbújt kis hegyi falu még néma. Zászlóaljunk is jóízűen alszik. Csak ketten vagyunk ébren zászlóaljparancsnokommal, no meg a szolgálat. Embereknek, dolgoknak ezt az ünnepélyes csendjét tompa, szabályos dörrenések szakítják meg. Mintha a Kárpátok öreg házőrző komondorai békét-

1943 április 15.

varázslatos és az európaiak előtt gondosan titkolt künövénymérgeket. Délázsia és Keletindia lakóit hosszu idő óta a bételrágás vidít ja fel; Kamcsatkában a légyölő gomba, a Cordlllerák vidékén élő indiánok között a vörös redőszirom (Datura sangvinea), a Himalája tövében lakó népeknél a közönséges redőszirom (Datura stramonium) magvainak használata terjedt el kábltószerként. Keleten az ópium és a hasis hatását redőszirommal (Datura alba) szokták fokozni. Borzalmas károkat okozott ezeknek a szereknek alkalmazása az emberiségnek. Ha nem olyanok alkalmazzák, akik a gyógyítás eszközeiül tekintik azokat s nem gondos tanulmányozás és kikísérletezés után adagolják az azokra nélkülözhetetlen ül rászorulóknak; ha a kábítószerek élvezete szenvedélly é válik, semmi sem menti meg a romlástól a kábítószer élvez őt. Különös szerencse, hogy Európában ezeknek a szereknek csak kis részét ismerik s hogyelterjedésükkel egyidőben megindult ellenük a védekezés is. Magyarország - még Európa többi országaihoz viszonyítva is kedvező helyzetben van. Helyzetünk azonban bármilyen kedvező, nem szabad elfelejtenünk, hogya kábítószerélvezet keletről már elterjedt a világ minden részére, sőt a súlypont kezd áihelyeződni Amerikára és Európa nyugati nagyvárosaira. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogya zúgforgalomnak útjában vagyunk s hogya környező államok már olyan nagy mértékben fertőződtek meg a kábítószerekkel, hogy csak a legéberebb elő­ vigyázat alkalmazásával emelhetünk gátat a hozzánk becsapódó hullámok elé. Azokról a kábítószerekről, amelyek nálunk is ismeretesek és használatosak, részletesebben nem szándékolönböző

lenkednének, hogy így egyszerre hivatlanul betolakodtunk. - Agyúszó odaátról - mondja parancsnokom egykedvűen.

- Nekünk kijáró királyi fogadtatás ez, - folytatja tovább a világ legtermészetesebb hangján. - Hálát adok néked Istenem, hogy így láthattam meg a Kárpátok zordon bérceit! Ez a reggel lesz életem legszebb hajnalhasadása! Felejthetetlenebb csak az a nap, amf'ly kétnapi menetelés után az ezeréves történelmi határon fogadott. Ezeréves határt látni! Szent István birodalmának határát. Tudtam addig is, hogy a Kárpátok Magyarország természetes határa és hogy vízválasztó. Van-e magyar, aki ne tudná ezt? Hogy azonban Szent. István birodalmának határa ilyen lenyűgözően hatalmas, azt csak tapasztalni lehet, de könyvből megérteni soha. Bárcsak megláthatná életében minden magyal. Tudom, még szívesebben halnának meg érte. A nap magasan delel az égbolton. Bearanyozza símogató sugaraival az egész tájat. Az erdei t;sztáson két határőrház: a magyar. szemben vele 100 méterre az orosz. Ideát egy határvadász - és egy csendőrjárőr. Odaát néma csend. Az erdei tisztáson temető. Régi, világháborús hősi sírok. Közvetlenül mellettük egészen friss sírhantok. Apák mellett a fiak. Magyar sors! Köröskörül virágok. Vadvirágok. Megállok a sirok előtt. M;ntha harangoznának. A pirosruhás ministránsok: a vadvirágok pedig ezer-

1943 április 15.

CSENDORSEGI LAPOK

zom megemlékezni, de annyit közöln öm kell, hogy miről lehet őket megismerni. - Az ópium előfordul nyers állapotban, amikor pogácsa, cipó, vagy kalácsformába gyúrják. Az így összegyúrt nyersópium friss állapotban szívós, közepe néha még puha, külső rétege keményebb, metszési lapján barna színű, zsírfényű, viaszszerű és a kéz melegétől tapadóssá válik. Szaga jellegzetesen bódító, íze kesernyés, pora fahéjbarna, kristályok nincsenek benne. Gyógyszerként használt formái az ópiumfestmény (tinctura), az ópiumkivonat (extractum), az ópiumpor (pulvis opii) kóros méregélvezetre is használatosak. Az ópium alkaloidái között legnagyobb jelE'ntősége a morphinnak van, amely kristályos fehér por, illetőleg kockákra vagdalt laza, kristályos tömeg. íze keserű, vízben és szeszben oldódik. Használatos poralakban, vagy oldatban, szájon át bevéve, vagy oldott állapotban bőr alá fecskendezve. A Diacethylmorphin, más néven Heroin az előbbi­ hez hasonló, de annál erősebb hatású fehér por, amely a morphintól eltérőleg felszippantás útján is hat a szervezetre. A kokain színtelen, selyemfényű csillogó kristályokból áll, kesernyés ízű és a nyelvet múlékonyan érzésteleníti. Vízben és szeszben egyaránt oldható. Használatos poralakban (felszippantás útján), oldott állapotban (iniekció formájában). A port a kokainisták kis szelencékben, esetleg papírcsomagban hordják magukkal. A kábítószerek mint előbb is említettem általában gyógyászati célt szolgálnak; gyógyszerként való alkalmazásuk bizonyos esetekben elkerülhetetlen. A veszély éppen abban rejlik, hogy rendszeres használat mellett szükségszerűen bekövetkezik az öntudatnak és ezer apró tarka kelyh ükkel csilingelnek és teleszórják sz!romleveleikkel a képzeletemben feltámadó hősök csapata előtt az utat. Úrnapi körmenet ez! A Tiétek, hő,s bajtársak, kik az ősi határok védelmében megdicsőültetek. De gyönyörű magyar katonasors ez! A kürtös az imát fújja. ünnepi néma csend. Tisztelgünk előttetek, elnémult magyar harcosok! A déli pihenőt is itt tartjuk. A tisztást senkinek sem szabad elhagyni. Aknaveszély! Elindulunk néhányan virágot szedni hőseink sírhant jára. Félkézzel tartani sem bírjuk már gazdag ter .. hünket. Mi azonban csak megyünk tovább, a hívogató, kacér vadvirágok nyomán, m;ntha a mesék birodalmában járnánk, virágból font szőnyegen. A határon is túljutunk. Aknára gyanús száraz foltok. Elhagyott orosz lövészárkok. Vissza kell fordulnunk. Mikor visszaérünk, megkapó kép tárul elénk, egymásra találva állnak a síroknál az öreg; baitársak. halottak és élők. Zászlóaljparancsnokunk vagy ne/tyvenöt embE'rrel. Eg;y ezredhen szolgáltak az első viJá/tháhorúban, IO-es honvédek. K imondhatatlanul szép mindez! Összefont kézzel imádkozunk valamennyien. Elos?;ti uk a vanvirágokat, felét apáink, felét fiatal bajtii rsain k síriá ra . N E'msokára felharsant a kürt s mi me!Zindultunk tovább a hadak útián. f'e anáink és ifi{l ba;társa!nk síri ai ott maradt::! k a Kárpátokon, őrizni az ítélet napi áig a szent földet ...

~27

kellemes érzéssel járó zavara. Aki pedig a sokszor csakugyan tűrhetetlen fájdalom ellen kellemes közérzést előidéző szert kapott, igen gyakran nem gondolja meg, mire vezet a szer rendes használata. Szerencsére a magyar orvosok legnagyobb része csak a legszükségesebb esetekre korlátozza a megszokásra alkalmas mérgek adagolás át és a múló fájdalmak, a köhögés, hasmenés és hurutok megszűntetésére más, veszélytelenebb szereket rendel. Az is szerencse, hogy már sok kiváló pótszerrel rendelkezünk, amelyeknek alkalmazása eik erülhetővé teszi a kábítószerek igénybevételét. Vannak azonban olyan esetek, amikor a kábító mérgek rendelése nem kerülhető el. Az is előfordult már, hogyaszükségszerűen alkalmazott kábítószert a beteg megszokta, de a kórházból való elbocsátásakor erre senki sem gondolt. Volt eset, amikor az orvost kényelmi szempontok V'ezették, amikor a beteg kezébe adta a veszélyes fájdalomcsillapítót s ennek következménye volt a kóros megszokás kifejlődése . Folytathatnám az esetek felsorolását, de nem ez a lényeg. Az orvos könnyelműsége, vagy lelkiismeretlensége elleni védekezés nem a közbiztonsági szervek szerepe mindaddig, amíg a Btk. 290.,vagy 310. §-ában körülírt esetek valamelyike be nem következik. - Ugyancsak nem a mi teendőnk tisztázni, vajjon helytálló-e az idegorvosok véleménye, amely szerint a kábítószermegszokás kifejlődéséhez különös egyéni hajlam is szükséges. Kétségtelen azonban, hogyakábítószerélvezet elterjedése elleni küzdelem már nem kapcsolható ki a közbiztonsági szervek teendői közül. Ilyen lrányú nyomozások összegezéséből megállapítható, hogy a kábítószerek megszokása részben kíváncsiságnak, más részben a rossz társaságnak, végül, de nem utolsósorban orvosi gondatlanságnak, könnyelműségnek következménye ugyan, de ha csak ilyen okok működnének közre s csak ezek ellen kellene küzdeni, könnyű dolgunk volna. A kábítószerüzér az, aki minden eszközt alkalmasnak lát és megragad, hogy anyagi hasznáért romlásbadöntse embertársait. Az üzérek elleni küzdelem már komoly feladat elé állít bennünket. Mielőtt rátérnénk a közbiztonsági szervek szerepére a kábftószereknek és a kábítószerek élvezetének elterjedése elleni küzdelemben, látnunk kell, milyen következményei vannak a kábítószerek megszokásának. A kábítószerélvező akaratereje, önbizalma gyengül, a megszokott szer hiányában képtelen rendes munkájának elvégzésére, heves vágyat érez utána és ideges kitöréseit nem tudja fékezni mindaddig, amíg meg nem szerzi valamilyen módon a sóvárgott mérget. - Ugyanezt a hiányt érzi, ha kisebb, vagy gyengébb adagot kapott, sőt ha a megszokot't mennyiséget időnként fokozatosan nem tudja emelni. abban az esetben is jelentkezik a hiányérzet. Ezek a tünetek valamennyi kábítószer használatánál és majdnem minden kábítószerélvezőnél mutatkoznak. - Az ópiumszármazékokkal való visszaélés megbízhatatlanná, henyélővé teszi az embert. Ha a megszokás gyóctvszeres adagolással fei]ődött ki, azt rendszerint csak akkor veszik észre, amikor a szer használatát abbahagviák. A megrögzött visszaélő az óuiumszármazékokat már izgatószerként használja, ennek segítségével akar megszabadulni kellemetlen, nyomasztó érzésétől , amelv mindannyiszor fellép , valahányszor káros ISzenvedélyétől szabadulni kíván. A szer utáni vii!tYako'7ác; napokon keresztül fokozódik, végül olyan erős mértékben jelentkezik, hogy a beteg k éptelen ellenállani és minden eszközt és alkalmat megragad a kábí-

CSENDORS~GI

~28

tó szer megszerzésére. - A morphinista életét a szer utáni vágy, az annak megszerzésére irányuló törekvés irányítja . . Az aggodalom, hogy szenvedélyéről tudomást szerez valaki s képtelen lesz a mérget megszerezni, a bevett szer mennyisége és a szervezetében kifejlődött megszokás kedélyhangulatát állandó hullámzásban tartja, amelynek egyik véglete a jóllakottság és kellemes közérzet, a másik a hiányérzet által keletkezett nyomott, kétségbeesett hangulat. A morphin és a heroin használatánál az adagot olyan mértékben kell állandóan emelni, hogy az átlagos halálos adag tízszeres ét, néha húszszorosát is elérik s az adagok emelésével kapcsolatosan rövid idő alatt kifejlődik a jellembeli elváltozás is. Az erkölcsi fogyatékosság mind kifejezettebbé válik: az örökös rettegés - a gyenge akaratú és a normális élet I folytatására már képtelen beteget kétségbeejti, bűnök elkövetésére készteti. A bűnözési hajlam a kokainistánál sokkal fokozottabb, közöttük feltűnő nagy számban találhatók olyanok, akik perverzitásokra ragadtat ják magukat. Sok közöttük a homosexuális egyén. A kokain állandó használata következtében hamarosan fellép ő nemi tehetetlenség féltékenységi téveszméket idéz elő, amelyből kifolyólag súlyos erőszakoskodások, tragédiák gyakran keletkeznek. A téveszmék általában nagyon jellegzetes következményei a kokain állandó élvezetének. Idült delirium esetén a beteg egész lelki berendezése mégváltozik: öröme, fájdalma nincs, kötelességtudást nem érez, önzővé válik, hivatását, családját elhanyagolja. Önbecsülést sem érez; az egyetlen érzés, amely állandósul benne, a kábítószer utáni olthatatlan vágy. Ingerlékenysége a végletekig, a dühöngésig fokozódik s ilyen állapotban következik be a tragédia, amelynek áldozata leggyakrabban maga a kábítószerélvező, nem ritkán azonban ártatlan hozzátartozója, ismerőse, esetleg teljesen idegen ember, akit balvégzete sodort a kokainista útjába. A fenntiek ismeretében bizonyára könnyű lesz az olvasót meggyőzni a kábítószerélvezet elterje:lése elleni küzdelem fontosságáról. Ezért tilalmazzák a kábítószerek illetéktelen forgalombahozatalát, ajándékozását és jogosulatlan tartását világszerte; ezért kötöttek nemzetközi egyezményeket, hoztak törvényeket, ezért adtak ki kormányrendeleteket, állítottilk fel vi": lágszerte olyan intézményeket, mint nálunk a Központi Szerv. Ennek a szervnek és az ellenőrzésre hivatott egyéb hatósÁgoknak, közbiztonsági szerveknek és alakulatoknak működése és ébersége van hivatva megakadályozni A Csendőrségi Lapok könyvek kaphatók:

szerkesztőségében

az alábbi

Próbacsendőrök tankönyv~, 4.- P. Tábori rendészeti szolgálat. 1 P 90 f + portó. (A könyv bizalmas, csak ajánlottan küldhet jük.)

Ezenkívül: 1943 . .évi elhelyezési térképe, 50 f. Máshol nem kaphatók! Rendelés a Csendőrségi Lapok 25.342. számú csekkszámiájára történő befizetéssel eszközlendő. A Szervezeti és Szolgálati utasítás kifogyott, ennek rendelését egyelőre mellőzni kérjük. Ha ismét kapható lesz, közöljük olvasóinkkal. A

csendőrség

1943 április 15.

LAPOK

a kábítószerek be- és kicsempészését, afeketepiacon való árusítását, engedély nélküli raktárontartását. A m. kir. belügyminisztérium igazgatási rendészeti osztályának kebelében működő - teljes nevén: Kábítósze"l'eket Ellenőrző Központi Szerv ügyrendjét a 195.200/ 1934. B. M. számú rendelet tartalmazza. - A Központi Szerv ügyrendjével most nem foglalkozunk, elég, ' ha annyit tudunk róla, hogy a kábítószerüzemi engedélyek kiadásától, a kábítószerek behozatalának, kiviteIének, beszerzésének engedélyezésétől, az engedélyesek, gyógyszertárak, kórházak kábítószerforgalmának ellenőrzéséig, a kábítószerüzérek és élvezők nyilvántartAsáig, a kábítószerélvezet elterjedése és az üzérek elleni küzdelem központi irányítás áig minden a Központl Szerv teendőit képezi. Természetes, hogya Központi Szerv az ország egész terület én nem lehet egyszerre jelen s így a teendőkből bőven kijut az elsőfokú közegészségügyi hatóságoknak és a közbiztonsági szerveknek is. Kijut annyival is inkább, mert a kábítószereknek törvénytelen célra való megszerzése bűncselekmény nélkül el sem képzelhető. A kábítószereknek betöréses lopás útján, sikkasztás, orvosi rendelvényhéimisítás, betegbiztosítóintézeti beteglapok hamisítása útján való megszerzése - sajnos - már majdnem mindennapos. Miután az ilyen utakon való kábítószerbeszerzéshez legtöbbször pénzre is szükség van, a kábítószerélvező előbb a sajátját költi el, majd kölcsönökből fedezi költségeit, később csal, sikkaszt, lop, kábítószerekkel üzérkedik s az ilyen bűncselekmények elkövetéséhez fantáziája szinte kimeríthetetlen. , Itt kezdődik a közbiztonsági szervek szerepe. A közönséges büncselekményekre vonatkozó törvények ismertetése felesleges, de a tapasztalat, hogy a kábítószerekre vonatkozó törvény és' rendeletek nem mentek át eléggé a köztudatba. Ezért nem mellőzhető ezeknek részletes ismertetése. Az 1930:XXXVII. t.-C. 3. §-ának 1., 2. és 3. pontja vétségnek minősíti és hat hónapig terjedhető fogházbüntetéssel rendeli büntetni mindazokat, akik hatósági engedély nélkül gyártanak, behoznak, eladnak, terjesztenek vagy kivisznek, továbbá készletbe:p. tartanak olyan szert, amely kóros méregélvezetre . alkalmas. Ugyancsak vétséget képez, ha valaki kábítószert nem jogosult részére ad el, terjeszt vagy kivisz, habár egyébként hatósági engedélye van. A hivatkozott § 4. és 5. pontja vétségnek minősíti azt is, . ha a kábítószerüzemi engedélyes vállalat a kábítószert más helyiségben gyártJa, mint ahova az engedélye sz6l, végül ha a kábítószernek az engedélyezett helyiségbe történt bevitelét, onnan elszállítását, vagy a terjesztés módját könyveibe nem vezeti be a megsiabott módon. Ha a tettes a törvény 3. §-ának L, 2. vagy 3. pontja alá eső vétségek miatt már 'volt büntetve és büntetésének kiállása óta · tíz év még nem telt el, a cselekmény bűntett és két évig terjedhető börtönneI büntethető. A hatósági engedély nélkül való behozatal vagy kivitel megakadályozása elsősorban a vámhivatalok teendője ugyan, de a határszélen szolgálatot teljesítő közbiztonsági és karhatalmi szervek bfzonyára értékes segítséget tudnak nyujtani ilyen cselekmények leleplezésében a vámhatóságok közegeinek. A felsorolt többi bűncselekm~ny elkövetésének gyanuja esetében a nyomozás a rendőrhatóságok kötelességei közé tartozik, amely hatóságok szükség esetén az elsőfokú közegészségügyi hatóság támogatását vehetik igénybe.

az

--------------------------------CSENDORS~GI LAPOK 1943 április 15.

229

Szathmáry K. fdhgy. felv. Az ismertetett bűnűgyben folytatott nyomozásra vonatkozó iratokat a kir. űgyészséghez kell megküldeni, mert azokban a kir. törvényszék van hivatva bíráskodni. A 2.222/1934. M. E. szám cl rendelet 17. §-a tizenegy pontban sorolja fel azokat a cselekményeket, amelyeket kihágásnak minősít és tizenöt napig terjedhető elzárásbűntetéssel rendel bűntetni. Ezek közül figyelemreméltó a közbiztonsági szervek szempontjából az 1. pont, amely szerint, aki kábítószert hatósági engedély nélkül termeszt, vagy ilyen szert tartalmazó készítményt hat6sági engedély nélkül átvesz vagy elajándékoz; a 10. pont, amely szerint, aki bármilyen módon szándékosan közreműködik arra, hogy más jogosulatlanul, vagy a fennálló szabályok megszegésével vagy kijátszásával kábít6szerhez juthasson; végül a ll. pont, amely szerint aki. mint kábítószerüzemi engedéllyel ellátott üzem, vállalat, intézet vagy gy6gyszertár felelős vezetője (tulajdonos) a hivatásából folyó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség gyakorlásában akár szándékosan, akár gondatlanul olyan mulasztást követ el, amely arra nem jogosultnak kábítószerhez jutását előmozdítja, kihágást követ el. E kihágások ügyében első és máso1fokon. a közigazgatási hatóság, mint rend5ri büntetőb'rósá s jár el, harmadfokon a m. kir. belügyminiszter bíráskodik. Az elkobzás tekintetében a Btk. 61. §-ána~ rendelkezései nyernek alkalmazást. Az elkobzott kábítószert elárverezés esetében csak erre egyébként jogosult személy veheti meg. A rendelet 18. §-a úgy rendelkezik, hogy a nyomozi) és rendőrhat6ságok (stb.) 11 megállapított, illetve

tudomásukra jutott visszaéléseket haladéktalanul és közvetlenül közlik a Kábítószereket E.lencrző Központi Szerv-el (Budapest, IV., Veres Pálné-u. 24). Igen fontos részét képezik a kábítószerek elleni küzdelemnek a gyógyszertárak berendezése és felszerelése tárgyában kiadott 260.520/1934. B. M. számú rendelet, továbbá a gyógyszerészi müködés é.s eljárás szabályozása tárgyában kelt 260.510/1934. B. M. számú rendelet egyes rendelkezései. Ezek szerint a kétkeresztes kábítószereket az erősfalú ajtóval és biztomági zárral ellátott méregszekrényben kell megőrizni; ilyen szereket orvosi rendelvény nélkül kiszolgáltatni nem szabad, végül a legnagyobb egyes vagy napi adagot meghaladó mennyiségben adagolandó kétkeresztes szerek kiszolgáltatását a méregkönyvbe be kell vezetni és az ezekre vonatkoz6 orvosi rendelvényeket a méregkönyv mellékleteként tíz esztendőn keresztül meg kell őrizni.

A rendelkezések megszegése kihágást képez s ha a cselekmény nem esik súlyosabb rendelkezések hatálya alá, ezen rendeletek 20., ill. 11. §-ának alapján is bűntethető.

A törvénytelen forgalom ellenőrzése és megakadályozása 6riási nehézségekbe ütközik. - A kábít6szer könnyen elrejthető, mert aránylag kis tételekben való forgalombahozatala is jelentős hasznot biztosít. Megkisérelték már sírkövekben, kettős fenekű b5röndben, szobrocskákban, vagy hasonló dísztárgyakban, nyakban viselt zacskóban ki- vagy becsempészni. Megkísérelték az üzérek olymódon félrevezetni a nyomozó köz?geket, hogy töltőtoll szárában, zseb6ratokban hordták maguk-

230

1943 április 15.

CSENDORSEGI LAPOK

~_. Képek az ungvári

csendőrtanzászlóalj életéből.

kal a kábítószert; szürke kis zacskót rajzszeggel szúrtak a kocsmaasztal aljára s a jelentkező vásárlóknak ebből mérték ki a szükséges adagot, vásárlási szüneíekben pedig ártatlan kártyajátékkal szórakoztak. A nehéz megélhetés, a rossz táplálkozás, a testi és lelki ellenállóképesség csökkenése, a gondok, izgalmak, elkeseredés és testi szenvedés egyre több embert ránt az örvénybe. Nem kell sok rábeszélés, hogy újabb és újabb áldozat kerüljön az üzérek kezébe. Az ilyen ~gyének, ezek gyermekei és családjuk tagjai tovább szaporítják a feledést, ideig-óráig vigasztalást keresők számát. Ezzel egyenes arányban nő az üzérkedők száma is, akik ismét szaporítják vevőik körét. Megállás aztán nincs. A kábítószerélvezet ragálya olyan rohamos, hogy minden erőnk latbavetésével sem tudnók elhárítani a mérhetetlen veszedelmet, amelynek elhárítása pedig nemcsak az egyén és a család, de a nemzet, az állam és a társadalom szempontjából is első­ rendű fontosságú. Bennünket a kábítószereknek az első világháború befeJezésével való elterjedése csak kis mértékben érintett. Most, hogy ismét világháborúban vagyunk, máris . mutatkoznak olyan jelenségek, amelyekb ől szomorú következtetést vonhatunk le. Ne tévesszen meg bennünket annak hangoztatása, hogy nagyobb jelentőségű kábítószervisszaélések nálunk nem voltak tapasztalhatók, hogy a helyzet nálunk megnyugtató. Sok kis visszaélésből komoly veszedelem támadhat. Az orvosi rendelvények hamisítása újabban feltűnő méreteket kezd ölteni. Kórházakból, klinikákról, orvosi rendelők­ ből ellopott, nyomdákban álnevekre rendelt rendelvényűrlapokra hamisított kábítószeres rendelvény a gyógyszertárakban visszatartott receptek között nagyon sűrűn található. Nem szabad elfelejtenünk, hogy a kábítószerekkel való visszaélés a legnagyobb méreteket akkor öltötte, amikor az első világháború végetért. Évtizedekig tartott, amíg nemzetközi összefogással annyiraamennyire sikerült rendet teremteni, de anagyvárosok lakossága körében a kábítószerélvezet ma is erősen szedi áldozatait. A titkos nemzetközi "drog-ring" ma is működik s a legutóbbi becslés szerint körülbelül nyolcvanhatezer métermázsa 6piumra tehető mennyisé-

-

Vasárnap: istentiszteletre vonul a zászlóalj.

get hoz forgalomba, jóllehet a törvényes, gyógyászati célokra szolgáló mennyiség csak körülbelül 3.500 métermázsára tehető. Milyen törekvéssel fogunk hozzá egy-egy gyilkosság, rablás, betörés, vagy lopás körülményeinek, tettesének nyomozásához! Pedig ezékben az esetekben legtöbbször csak egy egyént, vagy családot ért a kár, vagy a gyász. A kábítószer használatára való rászoktatás, a

Készül a vázlat.

1943 április 15.

CSENDORSEGI LAPOK

231

Egyik terepkutató. kábítószerek élvezőinek a méreggel való rendszeres ellátása talán lassabb an öli meg áldozatát, de éppen olyan biztosan hat, akár a kés, vagy a revolvergolyó. A kábítószerüzér a tömeggyilkoshoz hasonlítható, aki ellen küzdeni nemcsak a csendőr kötelessége, de lelkiismeretes ember nem hajthatja nyugalomra a fejét, amíg nem tett meg mindent ezek ellen a dúvadak ellen, amit megtermie módjában volt.

Alláspont meghatározása.

Sitkei

cső.

felvételei.

A tany avilág

uJiás~ületése.

Nagyfontosságú 'és régi hiányokat pótló törvényjavaslat kerül rövidesen az Országgyűlés elé, mely a magyarság legelhanyagoltabb részének, a tanyák lakosságának sorsát karolja fel és állítja be az általános közigazgatás ujjászervezett rendszerébe. A tanyák világa a csendőr világa is. Az ő szolgálatát iE befoLyáE'oLj'l, hogy segítenek-e a tanyavilág sok baján, hiányán. Ezért ez a kérdés egészen közelről érdekli a csendőrt is. A javaslat részleteit és indokolását az alábbiakban ismertetjük. A törvényjavaslat szerint a törvényhatósági joggal felruházott és a megyei városok, úgyszintén a nagy- és kisközségek kötelesek a külterületükön levő népesebb lakott helyeken, sűrűbb tanyai településeken -, a közigazgatási tennivalók ellátását oly módon biztosítani, hogya lakosságnak a közigazgatási hatóságokkal és közegeikkel való érintkezése megkönnyíttessék. Ott, ahol a helyi viszonyok szükségessé teszik, az említett érdekek biztosítása céljából a tanyai településeken állandó kirendeltséget kell létesíteni. A tanyai települések közigazgatásának ellátásáról az érdekelt városok és községek kötelesek a törvény hatálybalépésétől számított egy esztendő alatt szabályrendeletet alkotni, melynek érvényességéhez a belügyminiszter jóváhagyása szükséges. A törvényhatósági jogú és megyei városok, úgyszintén a nagy- és kisközsé(:lek az alkotandó szabályrendeletben a tanyai kirendeltség vezetőjét, illetőleg a tanyai igazgatás ellátásával megbízott tisztviselőt a polgármester, - a községi előljáróság hatáskörébe taT· tozó egyes ügyekben pedig önálló - intézkedési jogkörrel ruházhatják fel. A tanyai kirendeltség vezetője, illetőleg a tanyai igazgatás ellátásával megbízott tisztviselő az ilyen ügyeket a polgármester, illetőleg a községi elöljáróság nevében intézi. A törvényhatósági jogú és a megyei városok, úgyszi7ítén a nagy- és kisközségek az alkotandó szabályrendeletben megtilthatják, hogya város, illetőleg a község belterületétől meghatározott távolságon túl, meghatározott terjedeImet el nem érő mezőgazdasági birtok-

232

CSENDORSEGI LAPOK

testen állandó jellegű épület emeltessék. A szabályrendeletben megállapított építési tiLalommal kapcsolatban gondoskodni kell arrol, hogy a tilaLom aLá eső birtokosok a szükséghez képest korzetenkint létesítendő tanyaközpontokon lakóház és gazdasági épületek emelésére alkalmas házhelyet kaphassanak. A tanyaközpont kialakítására szükséges területeket és a középületek céljára szükséges területeket (templom, isko~a, hivatalok, tisztviselők, lelkész, tanító lakása) - ha más módon nem lehetséges - , kisajátítás útján .kell megszerezni. A belügyminiszter a törvény értelmében alkotott szabályrendelet jóváhagyása tárgyában a pénzügyminiszterrel, valamint a földmivelésügyi és iparügyi miniszterrel egyértelműleg határoz. A főbb részleteiben itt ismertetett törvényjavaslathoz a belügyminiszter úr a következő általános indokolást fűzte: - Az úgynevezett tanyakérdés egyike azoknak a kérdéseknek, amelyekre nézve úgyszólván mindenki egyetért abban, hogy rendezésük szükséges és időszerű is. A "tanyakérdés" meghatározásában ugyanis olyan problémák sűrűsödnek, amelyeknek rendezetlenül hagyása, - különösen ma - komoly nemzeti értékveszteséget jelenthet. A magyar tanyavilág kialakulásának történeti folyamatára, a tanyai települések keletkezésének okaira nem óhajtok kitérni. Ez meghaladná egy törvényjavaslati indokolás szokásos kereteit. De különben tS a tanyakérdésnek jelentős irodalma van, amelyből mind a tanyavilág mult ja, mind pedig keletkezési okai már régen közismertek. Éppen ezért alábbi fejtegetéseimben ezekből fogok kiindulni.

A tanyavilág mai tényleges helyzete. Azt az előnyt, amely a tanyai településnek rend.szerinti indítéka, - hogy tudniillik a gazda ös!;zes munkaeszközeivel ott van ingatlanán és így a lakóhely és a munkahely közti távolság okozta id5 és energiaveszteséget kiküszöbölheti, - erősen ellensúlyozzák, sőt mondhatni problematikus értékűvé teszik azok a hátrányok, amelyek a tanyai települések elszigeteltségének folyományaként egyfelől magának a tanyai lakosságnak, másfelől pedig a köznek szempontjából elő­ állanak. Gondoljunk itt például arra aa értékveszteségre, - amely egy embernek és két igásállatnak a termelés munkájából való egy napi kikapcsolódásával - bekövetkezik akkor, mikor a tanyai lakos kénytelen beszerzési szükségleteinek kielégítése, vagy termelvényeinek értékesítése, vagy valamely elemi közigazgatási kötelezettség teljesítése (születés, haláleset bejelentése, adó· fizetés stb.) miatt az esetleg 20-30 kilométernyi távol. s6gban lévő községet, vagy várost felkeresni a tanyavilág útviszonyai menett. És ez a munkaerő, illetőleg munkakiesés nemcsak az egyes érdekelteknek jelent t!eszteséget, hanem veszteség a nemzeti termelés öszszességében is. Vagy gondoljunk arra, hogy mit jelent a népes. ségszaporodás fontos nemzeti érdeke szempontjából az « körülmény, hogya tanyákon egészségügyi szolgálatról úgyszólván beszélni sem lehet és hogy a tanyavilág a legelemibb közegészségűgyi berendezéseket is nélkűlözi.

Ugyanitt gondolhatunk arra is, hogy milyen vesz· teséget idézhet elő, - az egyes káráról nem is szólva - nagy nemzeti értéket jelentő állatállományunk te-

1943 április 15.

ki!l-tetében a tanyai állategészségügyi szolgálatnak a hiánya. De nézhet jük a kérdést egy másik oldalról is. Mi· lyen ürt támaszt a tanyai lakosság életében a lelki gondozás hiánya és az elemi kulturális szükségletek kte légítésének tehetetlensége. Es a tanyai lakosságnak ez a szellemi magárahagyatottsága milyen veszteség a nemzet szempontjából is, hiszen ezáltal a népesség egy rétege lemarad a kultúrális haladásban és mindig akadályozó lesz az egységes közszellem kialakulásában. Ismét egy másik oldalról nézve a kérdést: megállapíthatjuk, hogy a községek és városok a mai szer· vezetükkel nem képesek tanyaterületükön a közigazgatás feladatait megfelelően ellátni. A törvények és rendeletek rendelkezéseinek végrehajtása . a tanyai · településeken meglehetősen nehézkes és ebből folyóan laza is. A kézbesítések, a szükséges összeírások teljesítése, az esetleg szükséges nyomozások, puhatolások foganatosítása, a közérdekű szempontok nyilvántartása stb. a tanyavilágot illetően súlyos, csak nagy nehézségek és aránytalan munka árán teljesíthető feladatokat jelentenek. Míndezekhez járul még a közigazgatási szervek és a tanyai lakosság közötti kapcsolat hiánya is, aminek folyományaként Q közigazgatás tájékozatlan a tanyai lakosság víszor,yai, szükségletei felől. Hogy azután ez a \ most vázolt helyzet minő hát7'ányt jelent országos vonatkozásban is a közigazgatás megfelelő vitel éhez fűződő közérdek szempontjából, azt nem szükséges külön kimutatni. A tanyakérdés rendezéséhez vezető úton nost már elodázhatatlanul meg kell indulni. Ezt parancsolja minden egyéb mellett még az a körülmény is, hogy a tanyakérdésben érdekelt néprétegnek a száma egyáltalában nem lekicsinyelhető, - ma a tanyai lakosság körülbelül 800.000 lelket tesz ki - és hogy ez a néprétegünk értékes nemzetfenntartó erőt jelent.

A tanyakérdés rendezésének feladatai. A tanyakérdés rendezése különböző irány ú feladatokból áll. Ily feladat például a tanyavilágnak megfelelő úthálózattal való ellátása. További feladat egy olyan szervezet kiépítése, amely lehetővé teszi, hogy a tanyai . lakosság beszerzéseit, valamint termelvényei,nek értékesítés ét helyben, vagy legalább ts kevés idő · veszteséggel le tudja bonyolítani. Sürgős feladatként jelentkeznek a tanyavilág hitéletének kiépítése, továbbá a kulturális színvonal emelésére alkalmas intézmények létesftése is. Ezeknek és hasonló feladatoknak megoldása csupán pénzkérdés és szervezés kérdése. Jogszabály ehhez nem szükséges. De a tanyakérdés rendezésében minden egyéb részfeladatot megelőző feladat: a tanyai közigazgatás megszervezése, amihez viszont a pénzen és a szervezési munkán felül jogszabályra is szükség van. Egyrészt azért, hogy törvényi kötelezettséggé tehessük a tanyai igazgatás megszervezését, másrészt azért, hogy megteremtsük a megfelelő szervezet kialakításához szükséges logi alapokat. A tanyai közigazgatás megfelelő rendszerének kiépítésével kiküszöbólődnek a tanyai lakosság és a közigazgatási szervek közötti érintkezés jelenlegi nehézségei, megszünnek az ebből folyó hátrányok. Megoldást nyer a közegészségügyi é.~ állategészségügyi szolgálat, Megoldást nyernek mindazok a kérdések, amelyek közigazgatási vonatkozásúak. Az esetleges áLlandó közigazgatási szervezetek felállítása, illetőleg

1943 április 15.

CSENDORSEGI LAPOK

2~3

az igazgatás megszervezésével kapcsolatban kialakuló tanyaközpontok irányt mutatnak majd a tanyavilág úthálózatának a kiépítéséhez és támpontul szolgálhatna k az értékesítés és eLlátási szervezet kiépítésénél is. A tanyai közigazgatás szervezésének módjai.

A tanyai közigazgatás megszervezésének módjait olyan megoldásra kell törekedni, amely közt'etlenebbé teszi a közigazgatásnak a tanyavilággal való kapcsolatát és mindenekelőtt egyszerűbbé és kevesbbé időtrablóvá alakítja a közigazgatási szervek és a tanyai lakosság közötti érintkezést. Egyszóval: közelebb viszi a közigazgatást a tanyához és ezáltal biztosítja a közigazgatás folyamatosságát, a közigazgatási j eladatoJ,;nak hiánytalan teljesítését a tanyavilágIl ban is. Ami a szervezés módját illeti: ez a helyi viszonyoktól, a helyi adottságoktól függően igen sokf.zle lehet. Ama megoldások közül, amelyek mint típusok leginkább számításba jöhetnek, három megoldási mód kínálkozik: A z egyik megoldási mód, ami számításba jöhet, u követke z ő: kijelölünk a tanyai településeken egy kö,;,,zetet, ennek lehetőleg a központjában megjelölűnk egy megfelelő helyet, ahol meghatározott időszakok­ ban a város, illetőleg a község kijelölt tisztviselője, továbbá az orvos és az állatorvos megjelenik és elvégzi a szükséges közigazgatási tennivalókat, a körzethez tartozó tanyai lakosság esetleges panaszait, kére lmeit meghallgatja és ha lehetséges, még a helyszínéll intézkedik is. A körzethez tartozó tanyai lakosság a közigazgatással kapcsolatos kötelezettségeit (adófizetés, bejelentés stb.) ezeken a rendszeres :tett látogatási napokon a helyszínen teljesítheti. Ez kétségtelenül a l e gegysz erűb b és a legkevésbbé költséges megoldási mód. Ilyen tanyakörzetek megáUapításánál figyelem· 1nel kell majd lenni arra, hogyakörzethez tartozó lakosság azt a helyet, ahol a közigazgatás közegei a .látogatási napokon megjelennek: rövid idő alatt, - lehetőleg egy órai gyalogjárással megközelíthessék. A másik megoldás: az állandó szervezet létesítése. Ennél a megoldásnál is meg kell határozni bizonyos körzetet és ennek lehetőleg a központjában kell elhelyezni azt az állandóan a 'tanyaközpontban tartózkodó tisztviselői szerv ezetet (kirendeltséget), am 2ly a körzethez tartozó tanyai lakossággal kapcsolatos közigazgatási feladatokat ellátja. Ebbe a tisztviseU) szervezetbe beletartoznának az orvos, állato rvos stb. is. Ennek a megoldásnak értékes velejárója, hogy az álilletőleg

A

tűz

helyszínére

érkező közlekedési járőr segít a tanya lakóinak az oltásban. Kecskeméti J . cső. felv .

landó közigazgatási szervezet székhelyei: a tanyaközpontok, - mivel ott egészségügyi berendezések, iskolák stb. is elébb-utóbb feltétlenül elhelyezést nyernek. - idővel olyan értelemben is központjai lesznek a tanyakörzetnek, hogy iparosok és kereskedők is letelepszenek majd e helyeken, aminthogy ez a folyamat egyes, már meglévő tanyaközpontoknál tapasztalható Ül. Egyébként a tanyaközpontok kijelölésének nagy jelentősége lesz a tanyai útépítés, továbbál a tanyat lakosság beszerzési és értékesítési szükséglete:nek kielégítésére hivatott szervezet kiépítése szempontjából, mert a tanyaközpontok megadják majd azokat a támpontokat, amelyekhez igazodni lehet. A harmadik megoldási mód: önálló kormányzati közületek, úgynevezett tanyaközségek alakítása. Erről a megoldásról csak ott lehet szó, ahol megvannak a községgé alakulásnak jogi és pénzügyi fertételei. Ennek a megoldásnak kétségtelen előnyei vitán felül állanak, hiszen a már ma is meglévő homogén tanyaközségekben nincs tanyakérdés, ezek a helyi közigazgatást épen olyan jól látják el, mint a zárt településű községek. A külföldön is leginkább ezzel a szervezési móddal találkozunk. Mégis, ez a szervezési m ód jöhet a legkevésbbé számításba. Nemcsak azért, mert az önálló községgé alakulásnak jogi és pénzügyi feltét ele i nincsenek meg az esetek nagyobb részében, hanem itt egy további lélektani körülménnyel is számolni kell. Ez pedig: a tanyai lakosságunk idegenkedése attól. hogy az anyaközülettől elszakíttassék. Ez az erős idegenkedés olyan gátló körülmény ként jelentkezett már a multban is, hogy az 1867 óta eltelt közel nyolc év~ tized alatt csak ötvenegynéhány önálló ttanyaközség keletkezett. . Szétszórt és csoportos tanyai települések.

Alföldi tanya.

Szathmáry K. fhdgy. felv.

Helyi adottságként, amely a közigazgatás szervezésére irányító befolyást gyakorolhat, a tanyai településeknek igen sok válfajával találkozunk. Igy vannak: szétszórt és csoportos tanyai települések; a csoportos

23i

CSENDORSEGl LAPOK

tanyai településeknek ismét különböző válfaját látjuk. Befolyást gyakorolhat a közigazgatás mikénti megszervezésére a település állandó, vagy időszakos jellege is, vagyis az a körülmény, hogy a tanyatelepülések lakossága télen-nyáron. 1,agy pedig csak a mező­ gazdasági munkahónapokban tartózkodik a tanyán. Az utóbbi jellegű településeknél más megszervezési mód, mint az időszaki látogatások rendszeresítése, nem is igen jöhet figyelembe. Ez a szervezési megoldás lesz egyébként a gyakorlatibb a tú1,ságosan szétszórt tanyai településeknél is. Az időszaki látogatások megoldása szóba jöhet csoportos településeknél is, bár az ilyen településeknél inkább az állandó szervezet létesítése lesz helyén. A tanyai telepiiléseknek az anyaközülettől való távolsága is olyan tényező, amely kihat a szervezés módj'ára. A tanyai településeknek öná,llóJ' .tanyaközségekké való alakítása és a tanyai igazgatás ily módon való megoldása csak szórványos lehet. A leghelyesebb arra az álláspontra 'helyezkedni, hogy a tanyai igazgatás rendezése történjék a meglévő önkormányzati közületek keretei közt. Emellett fennmarad a lehető­ sége annak, hogy a tanvai települések, - ha a községgé alakulás feltételei bekövetkeznek - az anyak~ülettől elszakítva önálló tanyaközségekké alakíttassanak. I\. tanyai igazgatás törvényi szabályozásának

mikéntje.

A tanyai igazgatás törvényi szabályozásának miként je szempontjából irányt szab az a felismerés is, hogy mivel a szervezetet a helyi adottságok fogják kialakit!l"'.i, nem áUapíthatunk meg részletes szabályo-

Otthon az asszony.

Kiss Ar01~ GrIn. felv.

1943 aprills

1~ ,

kat. A tanyai igazgatás megszervezését és az ahhoz szükséges részletes szabályok megalkotását a jogsza· bályalkotási joggal rendelkező helyi önkormányzat; közületekre: a városokra és a községekre kell bízni. V égezetül megállapítja a törvényjavaslat indoko· lása, hogya tanyai igazgatás rendezése csak az első szükséges lépés a tanya kérdés egészének rendezésefelé. Ezt követniök kell a további lépéseknek. A telje& rendezés hatalmas szervező munkát és anyagi áldoza· tokat is fog jelenteni mind az érdekelt városokra é& községekre, mind pedig az államra is. Ez azonban nem lehet visszariasztó hatással, amt· kor arról van szó, hogy nyolcszázezer főnyi értéke~ nemzetfenntartó népességet emelünk ki mai elhanyagolt és elszigetelt helyzetéből és kapcsolunk be újra teljesértékű résztvevőkként, a nemzeti közötl.~ég p.le· tébe és törekvéseibe. P-y .

PORTYÁZÁS Családi bridsparti négy sebesülttel, - mondJa egy. uJságcím. A kártyázók összeverekedtek. Egymáshoz vagdosták a kezük ügyébe került vagdosható tárgyakat, beletapostak a tálaló gyomrába, letörték a lámpatartó vasat, aztán jöttek a mentők. A bridsről tudni kell, hogya legigényesebb kártyajáték. Akik a velejáró szellemi és egyéb igényeknek megfelelnek, nem tartoznak a garázda emberek sorába. s lám, egyszer még ők is megverték egymást. Ebből kt lehet számítani, mi szokott történni ott, ahol huszonegyest, meg ferblit játszanak. Oda sokszor egyáltalában ki sem mennek a mentők, mert elkéstek vele. Kártyát csak az fogjon a kezébe, aki minden körülmények között ura tud maradni az idegeinek és indulatainak, minden szavának és mozdulatának, egyszóval a viselkedésének. Ehhez egészen hibátlanul hi~J9adtnak és hibátlanul lovagiasnak kell lenni. Mivel pedig a teljes higgadtság és hibátlan lovagiasság nem éppen általános emberi vonás, még a magasabbrendű kártyajátékok szellemi és idegtornájában is csak kevesen találhatják meg zavartalanul a szórakozásukat él'} örömüket. Ezek is csak ott, ahol a fordulatos, friss észmunka a cél, nem pedig a pénznyerés. A kártyajátékok túlnyomó része viszont kimondottan a pénznyerésre megy. Ezeknél a közönséges kártyajátékoknál a nyerésben kilencven százalékig a szerencse dönt s csak kisebb százalékban az ügyesség és szellemiteljesítmény, a cél pedig százszázalékosan a pénzszerzés. Hát nem egyszerűbb sorsjegy et vásárolni, ha már a szerencsével akarunk barátkozni? Nehány száz pengő .s. kártyanyereségért hónapokig kell a kártyát csapkodni. acsarkodni, izgulni; feleségtől szidást tűrni, leminő­ sülni, becsukódni, bajtársakkal kutyalábon élni él'} mindezek miatt elviselni és elaltatni a mardosó önvádakat. Megér ez nehányszáz pengőt még akkor is, ha nyerünk, ami pedig a kártyában közismerten ritka eset, talán nincs is ilyen. OttI végeredményben mindenki ve· szít. Hogy a sok veszteséget mégis ki zsebeli be, azt csak a jó ég tudná megmondani. Az okos szerencsevadász már inkább sorsjegy et vásárol. S hogy a kártyázás a nyerési esély mellett még remek időtöltést is ad. azt ne mondja nekünk senki

1943 április J 5.

235

CSENDORSEGI LAPOK

Ellenben az apróságokat, a mindennapi kis megsérdobjuk ki ebből a szűk kis térből, a léleknek ebből a legmélyebb darabjából, ami a szentély tisztét hordozza kisebb-nagyobb keresztekkel. Ide nem menek bele a haragszomrádok. Allandóan tévedünk és hfbázunk. A }egjobb akarattal sem kerülhetjük el, hogy valakit megbántsunk. Mármost, vagy megbocsát az, akit megbántottunk, vagy nem bocsát meg, ezt azonban az első másodpercben, vagy mondjuk percben, el keLl dönteni. Ha megbocsát, akkor azonnal felejtse el, ami történt, ha pedig nem, akkor tudni kell a két embernek, hogy elidegenedtek egymástól. Lehetnek olyan helyzetek, amikor csak az utóbbit lehet választani s ebben nincs is hiba semmi . elvégre a földkerekség összes emberei nem szerethetik egymást. Vannak barátságok és vannak barátságokc,an törések, ez sokszor elkerülhetetlen. Ezt megmondjuk egymásnak nyiltan és minden rendben. Az állandó galibákat a barátságokban a fulytonos duzzogások, neheztelések csinálják. Látunk embereket . akik egymás nélkül egy napot nem tudnak jóízűen e/tölteni, de azért havonként egyszer összevesznek, hogy ugyancsak havonként egyszer kibéküljenek, mert a neheztelő természetű barátnak pontosan két hétre van szüksége ahhoz, hogy valami apró kis bántást t'égleg kigyomláljon belőle az idő. Mentsük fel az időt az ilyen apró feladatok alóL, hogy maradjon ereje a nagyobbakhoz. Ha valam ' kis bantas! megbocsáthatónak érzünk, akkor végezzünk reLe tődéseket

Wissky Zoltán órm. felv.

Háborúban a férj .

Minden közönségesen használatos kártyajáték motorja a pénz. Aki ezt nem tagadja, abban legalább az őszin­ teség mégis valami értéket mutat, de aki tagadja s közben sunyin a garast lesi, az alattomos ember s így rendes emberek táTsaságába befogadhatatlan. Aki nem akar elsüllyedni kártyán pénzt szerezni ne akarjon. Aki pedig már leszámolt a süllyedéssel, az se aprózza a dolgot huszonegyessel. Ha már ki akarja josztani embertársát, vegye ki a zsebéből a pénztárcát, ha pedig a verekedős indulatait akarja levezetni, akkor se aprózza, hanem ragadjon lőcsöt s verjen fejbe vele valakit. Igy a börtönben talán még megjavulhat, de ha ~ züllését pénzcsináló kártyacsatákban aprózza el, akkor az ördög kezéből soha sem szabadul.

• Neheztelésnek mondják azt a kávézacchoz hasonló keserű üledéket, ami elbástyázza magát valahol a lélek alján és onnan kiszellőztetni csak az idő tudja. Az idő. Sokat és sokszor hivatkozunk rá. Érthetetlen, hogy ami ma fáj, az bizonyos idő mulva vagy egyáltalában nem fáj, vagy kevésbbé fáj. Érthetetlen, de így van, mert az életösztönnek nem mi vagyunk az urai, hanem ő az úr rajtunk. De ha urai nem is vagyunk, azért a terét korlátozhat juk. Fenntarthatjuk 'számára azt a kicsi, szűk helyecskét, amiben az élet igazi, súlyos terhei és megpróbáltatásai e/férnek. Ezeknek a problémáknak csakugyan nincs mó .~ megoldása,

mint

az

idő.

Háborúban a férj.

Wissky

Zoltán

őrm .

felv .

2:{6

CSENDORS~GI

nyomban. Még a nyomát is ki kell irtani az sodpercben.

*

első

má-

"LAPOK

1943 április 15.

szert, a valóságos nyomozások és a fent leírt oktatások még nem elegendők, mert összességükben sem nyujtanak elég alkalmat a gyakorlat megszerzéséhez. Eredményt csak akkor érhetűnk el, ha minden alkalmat megragadunk. Séta közben keressünk ki egy-egy lábnyomot és próbálj uk azt követni. Ezt Hodann, külföldi kriminalista gyakorolta nagy eredménnyel. Hodann szakértője volt a lábnyomoknak s szakértelmére úgy tett szert, hogy minden alkalmat felhasznált a lábnyomok tanulmányozására. Módszere az alábbi példából

A hosszú mátkaság itt-ott bajt csinál. Ebben egyvalaki igazán ártatlan: a gyermek, aki a legfőbb tényező abban, hogy az ilyen házasságok engedélyezése nem minden esetben tartozik a lehetetlenségek közé. Ne higyjük azonban, hogya házasságkötés ténye egymagában mindent megold. Ebben a körülmények 11agy szerepet visznek és sokszor elviszik az emléküket az egész életre. Érdemes ügyelni rá, hogy ezek a kö~ kitűnik: rülmények kifogástalanok legyenek. Ez is erőpróba s Hodann eső után országúton sétált. Kiválasztott aki megállja a próbát, ennek sok örömét és eredményét magának két mezitláb as lábnyom ot. Ezeket tanulmálátja azután az egész házaséletében. nyozta, majd a csapásokat követte. Alábnyomok alakAltalában is elfogadható tétel, hogy az életben nem jából, méreteiből, a csapások képéből arra következtejó siettetni a dolgokat és főleg nem célszerű kikerülni tett, hogy a lábnyomok egy asszonytól és egy gyermekaz akadályokat. Minden hivatásnak és minden emberi től erednek. A két lábnyomot egy kutyanyom is kísérte. • :>orsnak megvannak a maga külön, egyéni nehézségei. A gyermeklábnyomoknál a jobb lábnak csupán a talpEzekkel számolni kell. Aki az egyik hivatás korlátait izma volt a talaj ba benyomódva. A sarok lenyomata és próbáit nem bírja, az a többi hivatásét sem bírná hiányzott. A kutyanyomoknál csupán három láb benyoeL. Sok ilyen vándorló embert ismer"ünk. Belefognak ma ta látszott. Hodann azt következtette, hogy a gyerm indenbe és kikopnak mindenből. mek jobblábának sarka sérült. Sérülés foroghat fenn a Ezért is kell a nősülési engedélyt megvárni. Ha kutyánál is. A lábnyomcsapások egy faluba vezettek és valami okból nehezen vagy egyáltalában nem megy, ott a forgalmas úton elvesztek. Hodann kutatott azután, akkor meg kell szüntetni a jegyességet, mert akkor a hogy a követett lábnyomcsapások nem vezetnek-e újból házasságkötésnek az alapfeltételei körül valami hiba vissza, de mivel visszavezető nyomokat nem talált, átv an. Akár a józan várakozás, akár a józan szétválás, haladt a falun és az ellenkező irányban kivezető országmindkettő megoldás, csak az a bizonyos harmadik, az úton kereste a nyomokat. Meg is találta őket . A gyernem lehet megoldás még akkor sem, ha valami kis re- mek lábnyomcsapásban most már a jobbláb teljes bem ény ilyen esetben is dereng a házasság engedélyezé- nyomata látszott (a saroké is). A kutya lábnyomai válséhez. tozatlanok voltak. Hodann arra következtetett, hogy a A zt pedig, hogy valaki kimondottan erre a remény- gyermeknek tüske lehetett a lábában. A községben felsngárra alapítana könnyelműséget, senkiről nem téte- keresték az orvost, aki a tüskét eltávolította. Hodann lezzük fel, aki a tisztességből és férfiasságból egyálta- visszament a községbe, utánajárt a dolognak és meglában részt kívdn magának. Olyan hitványságot nem állapította, hogy következtetései mindenben helytállóak tételezünk fel senkiről, hogy leendő gyermekét már a voltale születésekor ilyen hátránnyal akarja elindítani az élet Indiában, Kapurthala államban vannak olyan szakküzdelmes útjaira. Mert azért csak hátrány ez, hiába emberek - "khoi"-oknek nevezik őket - , akiknek a n ézzük a dolgot akármelyik oldaláról, akármilyen jó- nyomolvasás élethivatásuk. Díjazás ellenében elbitanszándékkal és akármilyen emberszeretettel. golt állatok, de tolvajok kinyomozására is vállalkoznak. Teljesítményeik a lábnyomolvasás terén bámulatosak. Állítólag egy-egy ökör vagy ló lábnyomot ezer hasonló Bűnügyi közül ki tudnak választani és követni. Jó volna közülük egy-két oktatóra szert tenni, de mivel ez nem lehetsé· lrta: OLCHVARY-MILVIUS ATTILA e7.redes. ges - maradjunk Hodann módszereinél. Alig akad olyan helyszín~ bűncselekmény, amely* nél a lábnyomok ne játszanának jelentősebb szerepet, Lipcsében - néhány esztendővel az első világhák ülönösen a mi működési területűnkön, ahol a szabadború kitörése előtt - ismeretlen tettesek meggyilkoltak ban a talaj a lábnyomképződésre alkalmasabb, mint a egy idős házaspárt. A házaspár albérleti szobák kiadávárosokban. A lábnyomok jelentősége abban rejlik, sával foglalkozott, így a gyanú már a nyomozás kezdehogy az, aki ért hozzájuk, olvasni tud belőlük és így" a tén a lakók egyikére, egy Sch. nevű fiatalemberre irál ábnyomokat előidéző személyére, a helyszínen való nyult, annál is inkább, mert Sch. abban az időben vbelkedésére, ér kezési és menekülési irányára - sokszor nyomtalanul eltünt a lakásból. A gyilkosság indítóoka a bűncselekményelkövetési idejére nézve is - fontos egyelőre ismeretlen volt. Igaz, hogy az áldozatok lakáa datok birtokába jut. sából eltünt néhány apróság is, de ezek értéke elenyéA hozzáértés megszerzésének a módja : a vonatkozó szően csekély volt. Nem látszott valószínűnek, 'hogy elméleti ismeretek mellett a kellő gyakorlat elsajátívalaki csupán ezek megszerzése érdekében kettős gyilt ása. Oktatásnál mindig beállított helyszínnel dolgozkosságra vetemedjék. A további nyomozás a gyilkosság zunk. Készítsük elő alaposan a helyszínt. Állítsunk be körUlményeit tisztázta ugyan, de a tettesek kilétét nem k ülönböző lábnyomokat. Az oktatáson résztvevők kutudta megállapítani. Kiderült, hogy a gyilkosság előtt t assák fel a lábnyomokat, olvassanak, azaz következteskb. 8 nappal a meggyilkolt házaspárnál egy Sch. nevű senek a lábnyomokból, gyakorolják alábnyomcsapás fiatalember szobát bérelt. Mondanom sem kell, hogy az követését, a· lábnyomrögzítést (lemérés, lerajzolás, leSch. csupán álnév volt. mintázás, stb.). Csak az ilyen oktatásnak van gyakorlati Sch. saját címére néhány márkát adott fel a posjelentősége. Ahhoz azonban, hogy a csendőr a lábnyomtára azzal a szándékkal, hogy a pénzt kézbesítő postást ol vasás terén gyakorlott, megbízható szemre tegyen megöli és kirabolja. A gyilkosság reggel én Sch. egy má-

apróságok.

1943 április 15.

CSENDORS~GI LAPOK

sik ismeretlen fiatalembert bocsátott be a szobájába. Együtt vártak a pénzeslevélhordóra. A laRásban rajtuk kívül csak szállásadóik: az idős házaspár tartózkodott. Ezeket - nehogy munkájukban megzavarhassák őket egyszerüen megölték. Sch.-nek és társának nem volt szerencséje, de annál nagyobb volt a pénzeslevélhordónak. Az történt ugyanis, hogy a pénzeslevélhordó a lakás nyitott ajtajában találta a közönséges levélhordó kollégáját, aki egy ajánlott levelet akart kézbesíteni a lakásban lakó másik lakónak. Utóbbi akkor távol volt a lakásból, így Sch. nyitott levélhordónak ajtót és kénytelen volt az ugyanakkor érkező pénzeslevélhordótól a pénzt ott a nyitott ajtóban, a levélhordó jelenlétében, átvenni. A közönséges levélhordó ugyanis megvárta, amíg pénzeslevélhordó kollégája a dolgát elvégzi, hogy azután együtt haladhassanak, beszélgetve, le a lépcsőn. Ez mentette meg a pénzeslevélhordó életét.

a

Sch.-ről és társáról tanúk igen pontos és jó személyleírást adtak, de ennek ellenére sem sikerült kilétüket megállapítani, még kevésbbé kézrekeríteni őket. A rendőrség és az ügyészség mindent elkövetett, hogy a nyomozással eredményt érjenek el. Igénybevették a . napi sajtó útján a nagyközönséget is. Százszámra érkeztek be a rendőrségre a közönség köréből a legkülönbötőbb bejelentések. Ezek tisztázása rengeteg munkába Icerült, de eredményt nem hozott. A rendőrség jól kiépített alvilági B. hálózatát is működésbe hozták, a nyomravezető jutalmazására tekintélyes összeget tűztek ki, a tanukkal átnézették a bűnügyi nyilvántartás fényképgyüjteIpényét is, de eredményt nem sikerült elérni. Mintha elnyelte volna a föld a gyilkosokat. A fényképnyilvántartással kapcsolatosan az ügyész egy egészen új és szokatlan eszközhöz is folyamodott. A tanuk ugyanis három különböző nyilvántartott bűnöző fényképét jelölték meg, amelyek nem egészen olyanok ugyan, mint Sch., de nagyon hasonlítanak rá. Az egyik tanu az egyik fényképen a szemet találta azonosnak, a másik viszont egy másik fényképen az orrot és így tovább. Az ügyész a tanuk bemondása és a három fénykép alapján egy művésszel képet festetett, amely egyesítette magában a tanuk által jellemzőként megadott személyleirási adatokat. Ezt a képet azután lefényképezték, sokszorosították, majd a hírlapokban közzétették, sőt falragaszokon az utcákon is közszemlére állították ki. Ez sem használt.

A kettős gyilkosság után kb. két hónappal az egyik lipcsei könyvkiadó különös levelet kapott. Az ismeretlen levélíró eldicsekszik levelében, hogy 30 gyilkosságot követett el, megírta emlékiratait és azokat hajlandó 10.000 márkáért a kiadónak eladni. A levélíró eldicsekedett azzal, hogy az öreg házaspárt is ő gyilkolta meg, továbbá, hogy azt megelőzően Lipcsében egy pénzeslevélhordó és egy gyáros feleségének sérelmére rablást követett el. A könyvkiadó a rendőrségen azonnal jelentést tett, majd a rendőrség kezdeményezésére az ismeretlen levélíróval levelezésbe bocsátkozott. A rendőrség úgy okoskodott, hogy a levelek kézb~sítése alkalmával majd csak sikerül az ismeretlent elcsípni. Kétség sem fért ugyanis ahhoz, hogy valóban az ismeretlen követte el mindhárom büncselekményt, mert az egyes cselekményekkel kapcsolatosan több olyan adatot közölt, amelyeket csak a tettes ismerhetett. így pl. a tettes a gyilkossággal kapcsolatban megjelölte azt a helyet, ahova az idős házaspár lakásának kulcsát rejtette, továbbá azokat a helyeket is, ahol a lakásból elrabolt

237

ingóságokat értékesítette. A rendőrség utánajárt ezeknek az adatoknak. Valamennyi helytállónak bizonyult. A levelezéssel kapcsolatban a rendőrség a gyilkosnak ismételten csapdát állított, de ez sem hozott sikert, mert a gyilkos hihetetlen leleményességgel minden alkalommal ki tudta vonni magát az őt körülvevő rendőrgyűrűből. Legközelebbi levelében azután kigúnyolta a rendőrséget ügyetlenségéért, de felszólította a könyvkiadót is, hogy készítse el végrendeletét, mert elteszi a láb alól, amiért a r:endőrséget ellene uszította. így ment ez két esztendőn át. Az eredményt végül is a derék könyvkiadó érte el. A gyilkos újból levelet küldött egy utcagyerekkel. A könyvkiadó átadta a gyereknek a válaszlevelét és azután a gyereket gépkocsiján követte. Útközben felvett egy rendőrt és végül is a rendőr és a gépkocsi vezetője segítségével a gyilkost abban a pillanatban fogta el egy C. nevű állástalan pincér személyében, midőn az utcagyerek a levelet átadta neki. A C. lakásán megtartott házkutatás során kézrekerült C. társa is, saját testvéröccse személyében. Az írásszakértők kétségtelenül bebizonyították, hogy a könyvkiadónak írt levelek C. kezétől származnak. C.-t halálra ítélték és kivégezték, öccse életfogytiglani fegyházat kapott. A kiadóhoz intézett levelében beismert kettős gyilkosságon, egy rabláson és 2 rablási kísérleten felül egyéb bűncselekményeket nem sikerült rájuk bizonyítani. A két rablást C. egyedül követte el. Az első alkalommal megfigyelte, midőn a postakocsi egy bérház előtt megállt és a pénzeslevélhordó bement az épületbe. C. utána lopózott és a lépcsőházban leütötte és táskája tartalmat - ~OOO márkát - elrabolta. A másik alkalommal egy gyárigazgató feleségét követte az utcán, majd midőn az egy házba lépett, utána lopózott és ugyancsak a lépcsőházban megtámadta. Zsebkésével a torkát akarta elvágni. A vágást azonban az asszony boája (szőrme átvető) felfogta és a zsebkés becsukódott. Az asszony segítségért kiáltott és C. kénytelen volt zsákmány nélkül elmenekülni. A második rablási kísérletet C. öccsével együtt követte el, még pedig az alatt az idő alatt, míg a kettős gyilkosság miatt a rendőrség az egész országot tűvé tette értük. Kikerestek maguknak egy egyedülálló gazdag özvegyasszonyt. Becsengettek a lakásába. Az ajtót nyitó szobaleányt egy pillanatra zavarba hozták azzal, hogy nagy orgonacsokrot nyujtottak át neki, majd a meglepett leányt betuszkolták az előszobába és ott agyon akarták verni. A leány nem vesztette el lélekjelenlétét, erélyesen védekezett és segítségért kiáltott. C. és öccse kénytelenek voltak itt is dolguk végezte nélkül elmenekülni. :Érdekes, hogy C. becsületes embernek indult, szorgalmas, dolgos, takarékos volt. Már fiata1 korában 500 márka megtakarított pénze volt. Ezután azonban rossz társaságba kerűlt. Kártya, lóverseny megtette a magáét. Lejtőre került és mind mélyebbre és mélyebbre sülylyedt. Erich Wulffen is megemlít egyik könyvében egy gyilkost, aki a pénzeslevélhordókra specializálta magát. Wilhelm Blume - ez volt a gyilkos neve - Drezdában lakott, de bűncselekményei javarészét Berlinben követte el. Berlinben egy ízben szállodai szobájába, a másik alkalommal pedig albérleti lakásába csalta a pénzeslevélhordót, úgy, hogy saját eimére kisebb pénzösszeget . adott fel. Mindkét rablógyilkosság sikerült. Blume mindkét pénzeslevélhordót megölte és tásl,ájuk igen te-

238

1943 április 15

CSENDORSl:GI LAPOK

kintélyes tartalmát elrabolta. A második rablógyilkosság alkalmával a háziasszony véletlenül benyitott Blurne szobájába. Blurne nem sokat gondolkozott és elvágta a háziasszonya nyakát. A nyomozás mindkét esetben eredménytelen volt. Blume a harmadik rablógyilkossági kisérletnél vesztett rajta, amelyet otthon Drezdában követett el. Ezzel kapcsolatban a két berlini rablógyilkosságot is sikerült reábizonyítani. Blurne elkerülte az igazságszolgáltatás sujtó kezét, mert a vizsgálati fogságban, a magánál rejtegetett borotvapengével felvágta az erei t és elvérzett. Érdekesek azok az indítóokok, amelyek a jó családból származó, művelt és tehetséges Blumet többszörös rablógyilkossá tették. Blume gazdag dohánykereskedő fia volt. Érettségi vizsgát tett. Kenyerét kűlönböző találmányokkal, majd l~ésőbb lóversenyfogadások közvetítésével kereste, de emellett színdarabokat is írt. Később teljesen az irod:1lomra nyergelt át. A házkutatás alkalmával irodalmi tevékenységének számtalan jeIét találták, többek között kiadós levelezést, amelyet Blume angol színházakkal folytatott darabjainak elő­ adása érdekében. Drezdában, mint angol színműíró, angol álnév alatt, csendes, kifogástalan életmódot folytatott. Egyik darabját, amelyet angol álnév alatt írt, majd német álnév alatt németre fordított, az egyik drezdai színház átvette és elő is adta. A színház azonban a szerzőtől, az előadás kiállításának költségeihez való hozzájárulás címén, nagyobb összeget kötött ki. Ezt az összeget Blume a két rablógyilkossággal teremtette elő. Blurne tehát azért gyilkolt ismételten, hogy az irodalmi érvényesüléséhez szűkséges pénzt előte­ remtse. Itt is beigazolódott annak a mondásnak a helytelensége, hogy ez vagy az, mint gyanusított, számításba sem jöhet, mert a bűncs elekmény elkövetése nem tételezhető fel róla. Ki gondolta volna, hogy a jó családból származó,. művelt és tehetséges, drezdai otthonában csendes, kifogástalan életet élő "angol író" (Drezdában ennek ismerték) álarca mögött kegyetlen, többszörös rablógyilkos húzódik meg. A nyomozókulcsban sok ezer elfogandó neve van. Ha azokból minden csendőr csak egyet is kézrekerít, már sokat tett a közbiztonság nyugalmáért.

csen(]{)r~é~

A m. kir. Bevétel.

1942 l.

l-től

~

A Secret Service és a G. P. U. Mindkettőnek ' hirhedtté vált a neve az egész világon. Az első az angol titkos szolgálat megjelölése, utóbbi a bolsevista "állami politikai kezelőség" ártatlanul hangzó címe, valójában a legkegyetlenebb módszerekkel dolgozó titkos rendőrstég. reladata mindkettőnek az, hogy az állam uralmát minden lehető módon biztosítsa és támogassa. A módszerekben alapjában véve nincs sok különbség o kettő között, egyedül a végrehajtás eszközeiben vannak eltérések. "Az eszköz pedig nem számít ... ", mond ják ök. Az angol Secret Service nevét az egész világon ismerik, bár alapjában véve kevesen tudnak róla valamit. Anglia jól értett hozzá, hogy mindig ködös homályba burkolja ezt a hirhedt szervezetét. A Secret Service London középpontjában, e~y látszólag semmitmondó hatalmas épületben sze kel, amilyent százával lehet látni ebben a városnegyedben . Jellemző, hogy a Secret Serviceről a hivatalos körök és a sajtó sohasem tesz említést. A Secret Service igen régi szervezet Mór Cromwell idejében működött, bár eleinte csak az angol királyok magándetektív-ügynöksége volt. Csak később lett az a feladata, hogy hírszolgólatóval és munkájával az angolok világuralmi törekvéseit támogassa. Jelmondatukká vált, hogy "az eszköz nem sZómít" és ezt szószerint is értelmezik. Békében, háborúban egyaránt működik ez a hatalmas szervezet és munkaterülete mindenre kiterjed, figyelmüket nem kerüli el semmi sem. Még békeidőkben megállapítják az egyes államok politikai és gazdasági helyzetét, igyekeznek a népi erőket gyengíteni, a kulturális fokot csökkenteni. Politikai ellentétek és torzsalkodósok szításával megbont ják és megakadályozzák o nemzeti egységek kifejlődését. Feladatuk végrehajtásában nem riadnak vissza szabotázsoktól, gyujtogotásoktól, robbantásoktól, sőt politikai gyilkossógoktól sem I

Emlél{alapjának mérlea-e az 1942.

XII. SI-ig.

1941. december 31-én vagyon .. . ...... Kamatok 1941. évről .. ........ Fillérmaradványokból befolyt . . . • • . . . . . LE'velezlilapok árából Hatvani szárny adománya 1\ cS tJ ndőrnap alk,i1mából összejött bajtársa któl ebédmegváltás eimén. . . Átmenllti bevételek . • . . . . . . . . . . . .

.

KÉPEK A NAGYVILÁGBÓL

~

..... .. ......

I

P

If

17.152 258 6.252 5.690

71 55 47 56

7 90 1.334 60 1

I I OBBzesen . . . . . . . . . •. ••• • • • • • 1 30.696 179

J{iada~.

l!H2. L

Hől

évről:)

XII. 3t-ig.

I

.

Kezelési költségek. . . . . ..... . .. PostatakarékpéDztári díjak és illetékek ..... Múz('umi tár~yak beszerzése . . . . . . . • . • Ráduly László prb. csendőr sfremlékének fe1állitásához hozzájárulás a nagyvát adi ceelldör iskolának Csendörségi tárgyu festményekért . ...... Képek keretezési költsége . . . . . . . . . • . Atmeneti kiadások ....•

Mindössze . . . . . • • • . . . . . • . . . .

Budapest, 19~3 március 29. *) KÖLzétesszUk az Emlékalap alapszabályainak 26. pontja alapján.

Vitéz Po:táry s. k. elnök.

I

f

2.086 13 70 94 20 -

. . ... . ...... .. . . . . . . . . . . . . . . . • '1

Összesen . . Maradvány 1942. év végével. . . .

P

I

50 800 92 80 1.334 60 40454147 26.242 32 30.696 179

vezérőrnagy,

1943 április 15.

239

CSENDORSEGI LAPOK

Hóború esetén lép igazón sorompóba a Secret Service. Megfigyeli az ellenséges állam életét, az arcvonalak mögötti tevékenységet, a hadiipar helyzetét. Felderíti a védelmi berendezéseket, tómadó előkészületeket, az ember- és anyagtartalékokat, figyeli a szóllítási vonalakat csakúgy, mint a belpolitikai helyzet alakulósát. A Secret Service Ileg nagyobb teljesítménye Amerikónak az 1914/18-as, majd a ielenlegi vilóghóborúba való belerántósa. A mostani világhóborúban ismét jelentős a munkája. A Secret Service a tulajdonképpeni titkos szolgólatra és a hírszerző szolgólatra - az Ú. n. Illtelligence Servicere - tagozódik. Az egész intézrnényt közvetlenül a Foreigne Office a külügyi hivatal - irónyítja. A posta, vasút, kikötők, vómellenőrzés, kereskedelmi hajózás, hadiipar, hajóépítés, külképviseletek: mind a Secret Service ügynökeinek ellenőrzése és befolyósa alatt állanak. Letartóztatósokat is foganatosíthatnak ezek az ügynökök a bűnügyi rendőrség a Scotland Yard - útján. A Secret Servic8ben való szolgólat az angolok szemében tiszteletreméltó hivatás. Sok előkelő csalód fia lép be a titkos szolgólatba, ahol - sikeres mű­ ködés esetén _ . lényebesen gyorsabb az előmene­ tel, mint bármely mós állami hivatalban . A felvétel előtt alapos vizsgónak vetik aló a jelentkezőket. A felvételhez személyes bótorsóg, vak-

merőség, találékonysóg, éles megfigyelőképesség és ' valamilyen gyakorlati szakmóban - esetleg elméleti téren is - magasfokú tudás, valamint idegen nyelvek ismerete szükséges. A Secret Service embereit a devonshirei kémiskolában képezik ki. Az első világháborúban mintegy 10.QCX) ügynök "dolgozott" a Secret Servicenek, ma sokkal több. Ez a "negyedik hadsereg", láthatatlanul működik a szárazföldi, tengeri és légi hadsereg mellett.

• Az ifjúság nevelésén fordul meg minden nemzet jövője. Ezért minden államban nagy gondot fordítanak az ifjúság előképzésére és- katonós nevelésére. Ma már nemcsak a család joga és kötelessége, hogy nevelje az ifjú embert, beleszól abba az állam is, hogya helyes fejlődési irónyt megszabja és biztosítsa. Az o I a s z ifjúsóg nevelésének alaptétele Mussolini híres mondása lett: "Hinni, engedelmeskedni, küzdeni l" Itt a forró vérmérsékletet kellett a nevelés eszközeivel a fegyelem korlátai közé szodtani, amelyet a fascizmus egyéb tételei között első helyen említ. 17 éves koróban megkapja az olasz ifiú az ,,!fjú Fasiszta" címet, ami munkás, kemény, harcias életre kötelez. A n é m e t e k mindig híresek voltak fegyelmükről, ezért az ifjúság nevelésénél inkóbb a küzdő­ szellemet karoltók fel. A napjainkban folyó harcok

Olasz ifjúság díszmenete uralkodója

előtt.

CSENDORStGI LAPOK

l?4' )

mutatják, hogy ez a tétel helyes volt, a német katona küzdőképessége csodákat művel. A f r a n c i a nevelésnek megbukott az a tétele, mely a gyermekeket csupán tetszetős egyenruhába bujtatta és összekeverte a 10 éves fiú nevelését " 20 éves ifjúéval.

A japán ifjak az évezredes sportot, a dzsiu-dzsicut

1943 április 13.

must azonban nem tudta megakadályozni s az 1917 októberében elsöpörte a cári trónt és vele együtt az Ochranát is .. . A bolsevisták uralmuk biztosítására megalakították a hírhedt Csekát. Első parancsnoka a "borzalmak ezredese" : a lengyel származású Dschersinskii Félix lett, aki felülmulta a francia forradalom és az Ochrana együttes vérengzését. Három esztendő alatt csaknem kétmillió embert végeztek ki a Cse ka emberei, borzalmas kínzások közepette, vagy pedig hirtelenében a hirhedt "tarkólövéssel". A Cseka szörnyű vérengzései miatt a legtöbb külföldi állam megszakította még a kereskedelmi kapcsolatait is a szovjettel, úgy, hogy 1922 februárjában feloszlatták ezt a szörny-szervezetet, hogy jogutódjaként felállítsák a GPU-t, az állami politikai "kezelőséget". A Cseka örökségétől ez sem tudott szabadulni, s külpolitika i okok miatt ezt is fel kellett oszlatni . Helyét a DKWD a Népbiztosság bel~ő ügyeinek intézősége vette' át. Módszerei változatlanok maradtak s a " politrukok" révén befészkelte magát a hadseregbe is.

űzik.

J a p á n b a n a mult nemes hagyományait ügyesen egyeztették össze a korszerű európai elvekkel. A japán ifjú a családban tanulja meg az ősök tiszteletén felépülő, a hazájáért és uralkodójá~rt habozás nélkül életét áldozni tudó életszemléletet, az ősi küzdő-sportok pedig megacélozzák testét, lelkét. Hogy mennyire más ez, mint a k í n a i ifjú agyonbabusgatott nevelési rendszere: ez az eredményekben megmutatkozik. A sz o v j e t államrendszerben az ifjút teljesen kiszakították a családból és megfosztották minden erkölcsi szemlélettől, illetve meg sem ismertették azzal. Az orosz katona a mai háborúban elszántabban küzd ugyan, . mint az első világháborúban, de ez annak a kegyetlen, az emberi életet semmibe sem vevő rendszernek az eredménye, amelyben a szovjet ifjút nevelték. Eszmék nélkül küzd a szovjet katona, a napi élelemért, a kínzásoktól és haláltól való félelmében. Kétségbeesett minden harcicselekménye, mert úgy tudja, hogy legyőzetése esetén meg kell halnia, amitől retteg. Amióta a világ fennólI, a lélektelenül küzdők mindig alul maradtak az ideálokért harcoiókkal szemben. Most sem lehet máskép. Az ébredő Európa huszas éveiben Európa katonanemzete : a magyar honosította meg elsőnek az ifjúság katonai nevelését a leventeintézménnyel. A Don mellett bebizonyították már értéküket. Büszkék vagyunk rájuk! ::.

1881. márciusában bombát dobott egy anarchista II. Sándor orosz cárra, aki megszüntette a rabszolgaságot és akit népe a "szabadító cár" címével ruházott fel . . . A pohár ezzel be1elt, a nihilisták megfékezésére megalakult az Ochrana, a kétes hírnévre szert tett cári rendőrség, amely kemény kézzel szállt szembe a cári Oroszország belső ellenségeivel. A bolseviz-

Bolsevista politrukok ("politikai

vezetők") .

1943' április 15.

CSENDORSEGI LAPOK

EMCÉKEZZÍJNK l Csibi Zsigmond G'o icai őrsbeli 2. oszt. őrmester a románokkal harcolva Zöldesnél 1919 április 16-án elesett. KuIisits János temesszigeti őrsbeli csendőr csónakon való portyázás közben, mivel a hirtelen feltámadt Kosova-szél a csónakot felfordította, 1894 április 17 -én a Dunába veszett. Belanka András béli őrsbeli alőrmestert és járőr­ társ~t" BU,dai Ján~s próbacsendőrt, a bokszegbéli vasutallomason roman katonák 1919 április 17-én elfogták és Monoró határában meggyilkolták. Bodnár Lajos 2. oszt. őrmestert, a bélegregyi őrs parancsnokát és Szilágyi János alőrmestert román kat~nák 1~19 április 17-én Bél mellett sebesülten elfog tak, maJd Belmárkaszéken halálra kínozva elevenen eltemették. Lovas Gyula csanakhegyi őrsbeli csendőr 1914/15. telén a petrozsény-környéki havasokban razzia alkalmával megbetegedett és 1915 április 18-án Gyulafehérváron meghalt. Pongrácz Aladár századost, a zilahi szakasz parancsnokát, Ferencz András járá.sőrmester bánffyhunyadi, Tóth Ferenc járásőrmester hidalmási járás- és őrsparancsnokokat és Jakabos Pál 1. oszt. őrmester mezőörményesi őrsparancsnokot voros terroristák Püspökladányban 1919 április 20-án meggyilkolták. Körmendi Elek 2. oszt. őrmester. a szatmárcsekei őrs parancsnoka és Borbély Károly szatmárcsekei őrs­

beli alőrmester a laktanyát támadó vörös katonák elleni harcban 1919 április 20-án elestek. Uzsvai László németmokrai őrsbeli alőrmestert a csendőröket megtámadó ruthén kommunista néptömegből 1919 április 21-én Herincsén agyonlőtték.

Resch Mihály őrmester-, élesdi járás- és őrspa · rancsnok 1914 április 24-én lázadó tömeggel vívott harcban Élesden elesett. PáHi Károly járásőrmester, munkácsi őrs- és Jarásparancsnok 1919 április 24-én Várpalánka mellett a Latorcába fúlt. Bodor József nyárádszeredai őrsbeli csendőrt 1919 április 24-én román katonák Pócspetriben elfogták és meggyilkolták. Pethö Lajos ratosnyai őrsbeli próbacsendőr 1915 április 25-én Ratosnya és Palotailva közt járőrszolgá­ lat közben a MarosG'a fulladt. Mózer János dobozi őrsbeli csendőrt a románok 1919 április 25-én Dobozon meggyilkolták. Schwalb Ernő brassói ker'Ületbeli alőrmester Szerbiában szerzett ragályos betegségben 1918 április 26-án Prijepoljében meghalt. Bertalan Sándor létkai őrsG 'eli alőrmestert a románok Kabán 1919 április 26-án agyonlőtték . Kelemen Károly budapesti 3. lovas tanalosztálybeli törzsőrmester-patkolókovácsot 1929 április 2-án Cegléden vasalás közben a ló agyonrúgta. KrankiIIa István emődi őrsbeli csendőr verekedők megfékezése alkalmával 1904 április 4-én Emődön

241

szenvedett sebesülésében április 28-án Miskolcon m eg halt. járásőrmester, munkácsi járás- és kommunista munkások Várpalánka határában 1919 április 28-án meggyilkolták.

PáIfi Károly

őrsparancsnokot

Molnár János szomotori őrsbeli csendőrt 1914 április 29-én Szomotorban verekedő gulyások, akik ellen szolgálaUlag fellépett, megölték. Juhász András 2. oszt. őrmester, a velejtei őrs parancsnoka, 1919 április 29-én a csehekkel vívott harcban Velejtén elesett.

A MÁV. kárára elkövetett árudézsmálások nyomozása. lrta: OSZLANCZI JÓZSEF őrmester (Nagyvárad, vasúti ors). A nagyváradi MA V. raktárfőnökségtől 1942 januárjától augusztusáig napirenden érkeztek az őrsre feljelentések lopás és árudézsmálás miatt. A feljelentések szerint a dézsmálásokat rendszerint a Budapestről Nagyváradra indított gyorsgyüjtőkocsikban észlelték a megérkezés után, a kirakások alkalmával. E kocsikban főként Ibusz.- és Collis-áruk érkeztek, de volt olyan küldemény is, melyben női és férfi szövetek, rádiók, valamint rádióalkatrészek voltak. Egyes esetekben azonban megdézsmálták azokat az élelmiszer- és italszállítmányokat is, melyeket a nagyváradi állomáson raktak át Erdélybe menő vonatokra. A mind gyakrabban megismétlődő dézsmálásokból a MA V -nak nagy kára származott, mert a feladó, vagy címzett minden esetben kártérítési keresetet nyu jtott be. Többször megtörtént, hogy az őrs egész létszámát az árudézsmálások nyomozása vette igénybe. A járő rök azonban a legtöbb esetben jelentéktelen eredménnyel, vagy pedig eredménytelenül vonultak be. Magam is nem egyszer nyomoztam sikertelenül ezekben az ügyekben. A folytatólagos nyomozások során á járőrök arra a feltevésre jutottak, hogy a dézsmálásokat nem Nagyváradon, hanem az indító állomáson, tehát a Budapest nyugati, józsefvárosi és ferencvárosi állomásokon követik el a berakások alkalmával, a kocsik lezárása közben. A tettesek pedig a berakómunkások, vagy a kezelők lehetnek. Ennélfogva a feljelentések egy része a további nyomozás végett illetékességből a budapesti rendőrség főkapitányságáho z került. Közben pedig a nagyváradi raktárfőnökség által tett feljelentések száma egyre szaporodott és 194 ~ augusztus 9-ig 162-re emelkedett. Az őrs mintegy 160 ') km. hosszú vonalhálózatának többi állomásfőnökségétő l is gyakran érkezett feljelentés árudézsmálás és egyé!) lopások míatt. így az őrs minden tagja bőven kivehett részét a nyomozásokból. Azt a feltevést, hogy az árudézsmálásokat. az indító állomásokon követik d, a következő körülményekre és észleletekre alapítottuk: 1. A kérdéses gyorsgyüjtő}<;ocsikat, melyekben il megdézsmált árukat találták, a Budapest-Nagyvárarl közti állomások nem kezelték 2. A gyüjtőkocsik minden esetben az indító állomá:; által alkalmazQtt ólbmzárral érkeztek Nagyváradra.

242

CSENDORSEGI LAPOK

3. A kocsik ról N agyváradon levett ólomzárak minden alkalommal sértetlenek voltak, akirakáskor ezzel szemben mégis találtak sérült csomagot, melyből rendszerint hiányzott 1-2 darab áru (ingek, nyakkendők, harisnyák, tükrök., töltőtollak, illatszerek, kesztyúk, fésúk, játékszerek stb.) 4. Akikérdezett áru-kirakó MAV.-alkalmazottak szerint a sérült és megdézsmált csomagokat mindig a kocsi belső részében, a harántfalnál, vagy a rakomány alján találták. Már most megemlítem, hogy az itt felsorolt megállapítások alapján felállított feltevésünk tévesnek bizonyult, amint ezt később látni fogjuk. A járőrök közben állandó megfigyelés alatt tartották a raktárkezelőket és kirakodó munkásokat is, de ez sem hozott semmi eredményt. Hogy az őrs tisztázza végre a mind gyakrabban előforQuló árudézsmálások elkövetesi helyét és hogy a tetteseket ártalmatlanná tegye, a Bünügyi Nyomozástan 65. lapoldalán levő "AU táblázat alapján az alábbi kimutatást szerkesztette: KIMUTATÁS

nagyváradi MAv. raktárfőnökségtől lopás és árudézsmálás ügyében érkezett feljelentésekről.

{J

8

~ N UJ

l1l

Am

állomá~

ikt!\ló

-o p,

ikta.ó

száma

Ö

~záma

~

II

I

I

~

Az ellopott vagy Vasúti alkalmazott ne\'e, aki az árut megdézsmált tárgy kezelte és a dézsmegnevezése málást észlelte

A.

őr'

I I

I

N

p, !:>lJ a.>

.~

A sikkasztásokat úgy követte el, hogy az ilyen csomagoka-t meg nem érkezetteknek vette fel és azokat beírta az "Ibusz.-hiánymegállapítási könyv"-be. Ezután Schwarz és Weistől kapott N. N. cégjelü cfm.kéket a kisze:nelt és hamisan kezelt csomagokra ragasztotta, hogy azokat feltűnés nélkül el tudják szállítani. A cég két megbízott jával előre megegyezett abban, hogy az igy kiszolgáltatott árukért ~apott pénzt egyenlő arányban elosztják. Schwarz és Weis szintén be;smerték ezt. ilyen módon 1942 majus, Jumus és július hónapokban nagyobb mennyiségű főként szövet-árukat tartalmazó csomagot vittek el. Elloptak négy darab rádiót is. Igy sikerült a nagyváradi állomás árudézsmál6it ártalmatlanná tennünk. A szervezett bandának 18 tagja volt.

A nyomozás sikerének egyik alapfeltétele a rendszeresség. Ez megkívánja, hogy a rend.elkezésre álló adatokat rendezzük, elbíráljuk, kiértékeljük s ennek alapján állítsuk fel a feltevéseket. Elhamarkodott feltevések igen ritkán használhatók. Az Olchváry-Ridegh-féle Bűnügyi Nyomozástan ból is tudjuk, hogy a feljelentő akárhányszor maga él tettes, aki ezzel igyekszik a gyanút elterelni magáról. Erre a lehetőségre a nyomozó csendőrnek mindig gondolnia kell. A leírt eEetben is ennek a feltételezése és a rendszeresség hozta meg a sikert.

!:>lJ a.>

::a

I

Az őrs ebbe a kimutatásba foglalta mindazokat a jelentéseket, melyekben már nyomozott, vagy amelyek elintézése éppen függőben volt. Ennek eredménye szerint az említett időhatárokon belül előfordult 162 eset 90 %-át Kalász János* MÁV. alkalmazott észlelte és jelentette a raktárfőnökségnek. Ebből kiindulva az őrs arra a feltevésre jutott, hogy a dézsmálásokat Kalász János követte el. Ezért Révész János tiszthelyettes, őrs­ parancsnok terve szer:nt 1942 auguszus 9-én újabb nyomozást vezettünk be. A terv szerint az őrs járőrei egyazon időben házkutatást tartanak mindazon MÁV. alkalmazottaknál, akik tettes ekként, vagy orgazdákként figyelembe jöhetnek. Ezek között volt természetesen Kalász János is. A házkutatások gyors eredménnyel jártak, mert minden járőr talált olyan tárgyakat, amelyek a gyorsgyüjtőkocsikból kerültek ki. A teljes sikert azonban a Kalász János lakásán végzett házkutatás hozta meg. Itt ugyanis a jarőr zsák számra találta a különböző rbusz.- és Collis-árukat, melyeknek eredetét Kalász igazolni nem tudta. A bűnjelek hatása alatt Kalász és négy kirakómunkás társa beismerték, hogy a dézsmálásokat ők követték el. Az árufosztogatásokat mindig az éjszakai időben kezelt kocsikban hajtották végre és a kiszedett tárgyakon megosztoztak. Kalász beismerte azt is, hogyadézsmálásokon kívül egész csomagokqt is ellop ott. Ezeket a csomagokat egyik szállító cég megbízott j ai, Schwarz Emil és Weis Mór szállították el a raktárból értékesítés végett. OA neveket megváltoztattuk. (Szerk.)

1943 április 15.

A fiatal

csendőr nevelé~e.

Irta: SZABÓ FERENC III. őrmester.

A Csendőrségi Lapok 1940-iki évfolyamában két cikk ragadta meg a figyelmemet különösképpen. Az egyik ~rkosi Gyula alhadnagy : "Próbacsendőr az őrsön", a másik pedig Apostol Lajos tiszthelyettes: "Nyilatkozat" c. cikke, melyben egy jól induló csendőrpálya gyászos kettétörését ismerteti. Legyen szabad nekem ez utóbbi cikkhez kapcsolódva a csendőrrel, mint húsból-vérből való lénnyel foglalkoznom. Mindezek után - képességemhez mérten - néhány útmutatással szolgálok, hogy megközeIítsék fiatal járőrvezető és őrsparancsnokhelyettes bajtársaim azt a tökéletes csendőrt, akit bizony néha sem magunkban, sem másokban nem tudunk felfedezni. Láttunk és most is látunk c!Send 5r öket, kik leszerelésüket kérik és akadnak olyanok is, akiket a Szu t. 28. p. utolsóelőtti bekezdése alapján eltávoUtanak. Valamikor talán a csendőr eszménykép volt előtte és a magyar ember veleszületett munkaszeretetével vállalta a súlyos feladatot. Hozott magával azonban egy másik tulajdonságot is: az önérzetet; ezt nem vette figyelembe az, akinek gondjaira bízták. E körül történt valami hiba. Valahol csalódott. Talán ott, amikor a legénységi szobába való első belépése után fokozatosan éreznie kellett jelentéktelenségét. Tapasztalnia kellett a tanácstalanságot, az elhagyatottságot. Szenvedett a lekicsinylés, talán néha a 1ealázás miatt is. Talán ott érte csalódás, amikor nyomozás közben, a várható eredmény izgalmában valami eljárási módot kockáztatott meg és idősebb bajtársa kevés megértéssel

1943 április 15.

CSENDORSEGI LAPOK

-és jóindulattal "rendreutasította". Lehet, hogy éppen .akkor dorgálták meg túlságosan keményen, amikor úgy -érezte, hogy a legjobb tudása és igyekezete jutalmaként legalább jó szót, vagy jóindulatú felvilágosítást érdemelt volna. Az okok ezerfélék lehetnek. Egyenként talán jelentéktelenek, de ismétlődve óriásivá növekednek és mér·· geznek. A higgadt, józan ész elvész és felülkerekedik az ~gyszerű ember hangtalan, magábafojtott elkeseredése. A vége: a hevesebbiknél fegyelmezetlenség, függelemsértés, eltávolítás, - a hallgatagabbnál csendes, elfojtott kesergés, mely lassan rányomja bélyegét minden ténykedésére. Elhagyatottnak érzi magát és kedvetlen lesz. Ha valaki hirtelen megkérdezné, hogy mi a sérelme, nem tudná megmondani, mert ahogy az esetek lsmétlődtek, úgy olvadtak egybe. A végén csupán egyetlen sajgó érzés lett belőle, melynek nevet sem tud adni. Ekkor születik meg benne a leszerelés gondolata. Véglegesítése előtt családi okokat, vagy olyasmit hoz fel, hogy állandóan fáj a feje és nem tud tanulni, kötelezője letelte után pedig egy kicsit nyíltabb okok felsorolásával beadja a nyilatkozatot. Igaz, hogy vannak ezek között túlérzékenyek és kényelemszeretők is, akik csupa sétának és szórakozásnak gondolták a csendőri szolgálatot. Ezekért nem is kár, ha megválnak a testül ettől. Azok a fiatal bajtársaim, akik még előtte állanak a járőrvezetői kinevezésnek és azok, akik hova-tovább 5rsparancsnoki beosztást nyernek, fogadjanak szeretettel tőlem néhány tapasztalati tanácsot, melyeknek mindegyike a nevelés egyszerű, de horderej ében tömegeket megmozgató és átalakító lélektanán alapszik. Az egészen fiataloknak röviden a következő tanácsot adhatom: Mindenek előtt képezzék ki magukat elsőrendü csendőrré. Sokat és sokmindent tanuljanak. Nemcsak csendőri hanem általános tudásukat is fejlesszék. Ehhez bát;an ajánihatom dr. Toldy Arpád alezredes úr szerkesztésében megjelent Általános Ismeretek Tára r. és II. kötetét. Ne bírálgassuk soha rosszindulatúan a parancsnokot, hogy az "öreg" már megint ezt vagy azt csinálta, mert kellő előképzettség nélkül nem ért j ük meg egy parancsnoki beosztásban levő ember súlyos felelősségét. Az idő telik és ha fiatalabb éveinket nem használJuk alaposan ki önképzésünkre és önnevelésünkre, lassan mi is odakerülünk, ahol megfelelő szellemi fölény, emberismeret és tisztánlátás hiányában a jó bajtársból akaratán kívűl egyszerre zsarnokoskodó, szertelen paranésnok lesz. Amikor a vállainkra szakad a felelősség, akkor döbbenünk majd rá, hogy egész addigí életünket - tanulás helyett t- okoskodással és mások bírálgatásávaI töltöttük el. Ehelyett lessék a fiatalok nyitott szemmel az idő­ sebbek munkáját. Próbálják megfejteni annak okát, értelmét és célját. Ahol a saját képességük már nem segít, ott ügyes és tapíntatos kérdezéssel igyekezzenek tisztázni a dolgok értelmét. Később fokozatosan ragadják el az idősebbek fölös munkáját. Ezzel egyrészt nekik segítenek, másrészt pedig saját boldogulásukat könnyítik meg. Azt csak az egykorú és idősebb baJtársaim tudják, milyen bőséges ismeretet gyűjtöttünk abból, hogy egy-egy fogalmazványt mi tisztázhattunk le.

243

Akkor még kevés volt az irógép. Ma már a fogalmazvány-tisztázat rendszerint együtt készül. Ha tisztázni nem is tud a fiatal bajtárs, kérje el a fogalmaz · ványt és másolja le. Később pedig próbáljon ő maga is egy rövidebb jelentést vagy feljelentést szerkeszteni . Meg fogja látni, minél jobban beleéli magát az időseb­ bek munkájába, annál jobban tudja értékelni azt. Emel· lett pedig szinte észrevétlenül önmagát is müveli. Az őrsparancsnoki beosztásra kiszemelt tiszthelyettessei szemben már több a követelmény. Az alap min denesetre itt is a tudás. Az alárendelt lássa azt a biztos szellemi 'f ölényt, mely képes alákarolni a gyengének és a szolgálati viszonyok által megkövetelt segítséget adni az erősnek. Ha pedig szükség van rá, könnyedséggel tudja elhallgattatni a haszontalanul okosko:iót. Mint említettem, a fiatal csendőr önérzetet hoz ma gával a testületbe_ Ne rombolj uk ezt össze sohasem nyers bánásmóddal, mert akkor már elveszett a tekin ' télytisztelet és nem marad meg, csak a szolgai félelem . amely töb~et árt, mint használ. Ne tegyünk és ne mondjunk soha olyant igen alapos ok nélkül fiatalabb bajtársunknak, ami magunknak is rosszul esnék. Emellett nyugodtan megőrizhetjük és meg is kell őriznünk szigoruságunkat. Ne használjuk mint nevelési és felvilágosító mód szert, hogy fiatalabb bajtársunk elé tárjuk a csendőr jó fizetését és azt, hogy otthon bizony verejtékes munkával tengetné szürke életét. Ezzel az anyagias összeha sonlítással emberileg megsért jük. Ehelyett a hivatást és az esküvel fogadott kötelesség becsületes teljesítését hangoztassuk. Tárjuk elébe a gyakorlati életet a maga kisebb-nagyobb nehézségei vel és öröme l V ~l. Értessük meg vele, mit jelent az egész ország tiszteletétől övezetten az államhatalmat gyakorolni. Azután hagyjuk. hogy ő maga mérje fel feladatának nagyságát é3 hogy eltöltse az önállóan végzett munka büszke tudata. Engedjük, hadd szaladjon meg egy kicsit. Majd visszatér, ha kifáradt vagy megakadt. És ne üssük, ha jobbra és ne korholjuk, ha balra megy, mert azután egész biztosan azért kell megfenyíteni, mert semerre sem megy. A munkakedvet felváltja nála a közöny és így végzi várva-várt leszereléséig áldatlan munkáját. S ha mégi~ marad: nem lesz köszönet benne. Csak arra ügyel féltékenyen, hogy minden sarkos és látszatra tetszetős legyen; hogy a szolgálati lap vagy havifüzet adatai tökéletes pontossággal egyezzenek és munkájában a legaprólékosabb gondosság mellett se lehessen hézagot fel · fedezni. Ne neveljük gerinctelenné alárendeltjeinket. Ellen kezőleg: tartsuk ébren bennük az önérzetet és a becsületes öntudatot. Az ilyen nevelés nyomán kristályosodik lü csak igazán az aláre!1delt kendőzetlen, nyílt egyénisége, jelleme, melyben, mint nyitott könyvben, olvashat az elöljáró míndíg. Az önérzet, becsületes öntudat és az elöljáróban való szilárd hit küejlesztéséhez mulhatatlanul szüksé· ges a magamat sem kímélő igazságosság és méltá nyosság. Nincs olyan akadály, amellyel a magyar meg ne bírkózna, ha látja az igazságos tehermegosztást és száz halállal kész elöljárójáért meghalni, ha érzi. hogy fel ismerték benne az embert.

244

CSENDORS~GI

Okkal-móddal tegyük lehetővé időnként az alárendelt apróbb magánszórakozásait is, mert ez felfrissülést jelent számára. Az emberi természetben rejlik, hogy bizonyos munkaidő után munkahelyétől igyekszik eltávolodni csak azért, hogy fokozott erővel láthasson ismét a munkához. A csendőr ezenkivül rengeteget megtudhat szolgálaton kívül. Ezért sem jó teljesen elfojtani benne az embernek ezt a természetes életösztönét, mert a visszahatás rendszerint jelentkezik. De tegyük olyan meleggé és meghitté az őrsbeli életet is, hogy érezhesse a csendőr, mennyire üres és haszontalan időtöltés számára az a szórakozás, amelyet a falu egyetlen vendéglője vagy korcsmája nyujthat ahhoz . képest, amit az őrs meghitt környezetében rádióhallgatással, sakkozással, zenéléssel vagy hasznos könyvek olvasásával eltölthet. Az a parancsnok, aki ismerve az emberi lelkeket, teret és lehetőséget ad az időnkénti szerény szórakozás:. nak, az jól sáfárkodik. Az tudja, hogy ha ma ki is ereszti rövid időre szárnyai alól emberét, az holnap és örökre az övé lesz teljes tudás ával és munkakészségével. Ameddig pedig a szolgálat érdeke úgy kívánja, örömmel mond le erről a kedvezményről, mert tudja, hogy utána ismét lehetőség nyílik rá időnként. Ne féltsük az alárendeltet attól, hogy baklövést vagy kilengést fog elkövetni. Az irányt megmutattuk. A többit bízzuk az ő mindinkább növekvő önfegyelmé re. Az ellenőrzést azonban végezzük gyakran, de mindig tapintatosan. Az első esetekben adjunk melléje idősebb bajtársat is, aki tanítja és neveli. Természetesen lesznek kevesen olyanok is, akik visszaélnek ezzel a helyzettel, de akkor sem végeztünk haszontalan munkát. Sőt ilyenkor lehet megismerni azokat az embereket, akiket kérlelhetetlenül ki kell pusztítani közülünk. Az természetes és egyáltalán nem lehet megütközni rajta, hogy ilyen nagy testületben akadnak olyanok is, akik csak úgy belopóztak közénk. Mert hiszen a csendőr elnevezés nem mindig biztosíték arra, hogy becsületes embert takarj on már a kezdet-kezdetén is. Azért hangsúlyoztam előbb a kérlelhetetlen eljárást, mert ilyen embernél a kímélet bűn a testülettel szemben. így fejlődik ki az a csendőr, aki ma még alárendelt, de akit majd egyszer odaállítanak, hogy tanítsa alárendeltjeit és tanítsa a népet. Mi is lehetünk ilyenek, csak azzá kell nevelnünk magunkat.

KÖNYVISMERTETÉS Vén József Zsolt: Gyöngyélet. A szerző regényes képekben mutatja be fiatal hősének küzdelmes életútját, míg végül is a katonai hivatásban találja meg az igazi kárpótlást a sors mostohaságáért. Ez a mélyen emberi, igaz magyar hittel megírt, tanulságokban gazdag könyv ékesen szóló bizonyítása annak, hogy a katona élete: Isten, Haza és a Család szolgálata. A könyv a Vitézi Rend Zrínyi Csoportjának kiadásában jelent meg. Ara: 3 pengő 80 fillér. Kapható: a Vitézi Rend Zrínyi Csoportja Munkatársainak Irodalmi és Művészi Szövetkezeténél, Budapest, VU!., Reviczkyutca 4/ b.

LAPOK

1943

~prilis

15.

TANULSÁGOS NYOMOZÁSOK 6yilkosság vagy öngyilkosság. Beküldte: NAGY LAJOS I. törzsormester (Nagybajom) 1936 augusztus 8-án 5 órakor Lencsés János* nagybajomi lakost az istállójuk előtti diófára felakasztva , holtan találták. Sárközi György tiszthelyettes őrsparancsnok azonnal szolgálatba vezényelte magát és a helyszínéresietett. Az őrsparancsnok előtt Lencsés személye nem volt ismeretlen. Izgága természetű, kötekedő l~ény hírében állott. A községben meglehetősen sok haragosa volt. Az volt a szokása, hogy társaságokban, összejöveteleken, a hasonló korú legények között azzal dicsekedett, hogy éjnek idején ahhoz a leányhoz megy be, amelyikhez akar. E kijelentéseivel maga ellen ingerelte a község fiatalságát, sőt a nős emberek közül is sok haragost szerzett. Lencsést az őrs járőre 1936 július 31-én jelentette fel magánlaksértés és vagyonrongálásért, amit szintén úgy követett el, hogy éjnek idején egy férjes asszonyhoz akart behatolni. Lencsést a község legényei már soks.z or megfenyegették, hogy rá fog fizetni, ha nem hagyja békében a község leányait és tisztes férjes asszonyait. A járőr 1936 augusztus 8-án 7 órakor jelent meg a helyszínen és ott a következő állapotot találta: Az öngyilkos szülei lakásának udvarában, az istálló előtti diófán, a földtől 4.5 m magasságban, a fa törzsétől 118 cm-re, egy 34 cm vastagságú ágon függött, kötőfékszárra felakasztva. A hulla függőleges helyzetben lógott. Karjai a test előtt, ökölbe szorított ujjakkal, ölelő mozdulatban megmerevedve. Lábai között az alszár közepének vonalában egy 8 cm vaStag ág volt. A . diófához támasztva, három vendégoldalrudat találtak. Létrának azonban nyoma sem volt. A diófa aljában nőtt dús füvön taposási vagy egyéb dulakodásra következtetni engedő nyomot vagy elváltozásokat nem lehetett találni. A nyomozó járőr a helyszín lezárására azonnal intézkedett. A közs~gi emberekkel a helyszínt körülvétette mégpedig úgy, hogy a bekerített résZJbe a szomszédok kertjei is beleestek. Tette ezt azért, hogy az öszszecsődülö néptömeg az esetleges távola.bbi nYQmokat meg ne semmisítse. Közben megérkezett a községi főjegyző és köror,. vosból álló szűkebb bizottság. A hullát a fáról levették és a vizsgálatnál a következőket állapították meg: A halál kb. 5 órával ezelőtt állhatott be. A hulla homlokán, a felsőhatár vonalában, középen, az áll alsó részén a közé.pvonalban és a bal mellen a mellbimbó felett, egy-egy csülagalakú 7 mm átmérőjű, lövéstől eredő sebhely volt látható. Abemeneteli nyiladékok lőporfüsttől voltak szennyeződöttek. Az elhalton felsőruházat nem volt. Inge és alsónadrágj a össze-vissza volt tépve. A körorvos a homloksérülésbe kutasszal behatolt és onnan egy ólomlövedéket vett ki. Az ólomlövedéken a hegyétől a vastagabb végéig egy 1.5 mm mélységü karcolási csatorna vált láthatóvá. A csatorna élénk ezüstös színe mutatta, hogy * A neveket megváltoztattuk. (Szerk.)

1943 április 15.

CSENDORS~GI

az újkeletű és a lövés után vagy annak közvetlen megtörténtekor képződhetett valami idegen eszköz vagy tárgy behatásaként. A körorvos kizártnak tartotta, hogy a lövedéken látható csatorna az ő kutaszától eredt volna vagy azt rt lövés után a homlokcsont sz.ilánkjai idézték volna elő. Úgy a főjegyző, mint a vizsgálatot végző körorvos annak a határozott véleményűknek adtak kifejezést, hogy bűncselekmény történt. Elképzelhetetlennek tartották, hogy valaki homlokon, majd arcba és végül szíven lőve magát, még köze15m magasra felmásszon minden segítőeszköz (iétra) igénybevétele nélkül a fára és ott végül felak~za magi.t. A j árőr az esetet . azonnal j elentette a kaposvári kir. ügyészségnek és onnan a boncolóbizottság kiszállását kérte. . A jelentések megtétele után az őrsparancsnok a helyszínt a diófától kiindulva sugárszerűen kezdte átkutatni. A helyszínelés eredménye negatív vo:t. A falu pedig beszélni kezdett. Már akadtak tanuk, akik hallották a sértett segítségkérő kiáltásait. Hallották a lövéseket. Megindult a súgás-búgás, gyanusítás. Nevek röpködtek a kutak melletti pletykapadokon és mindenki más és más személyben gyanusította a tettest. A nyomozást foganatosító őrsparancsnok szinte percenkint kapta a bizalmas jelentéseket, amelyek egyszer egy megcsalt férjet, majd egy ' elkeseredett vőle­ gényt hoztak a tettesség gyanujába. Az őrsparancsnok arra az álláspontra helyezkedett, hogy amíg nem oldja meg a néma helyszín titkát, addig személyekkel nem foglalkozik. Az eredménytelenségen nem csüggedve, újra és újra nekiment a helyszínnek, mintegy abból akarva kicsikarni a rejtély kulcsát. Az istálló egyik sötét zugában, törek- és szalmarakás alatt, véres, sáros lépedőt talált. A lepedő durva háziszőttes volt. Az istállóban levő ágy teljesen fel volt dúlva, mintha ott valaki, valakikkel élethalálharcot vívott volna. Az ágy körüli trágya és szalma szét volt rugdalva és itt-ott egy-egy megalvadt feketeszínű vércsepp jelezte, hogy ott valaminek történnie kellett. Az ágyon két rongyos pokrócot talált a járőr. A pokrócokon azonban vérnyom nem volt felfedezhető. A járőr a diófa mellett elhúzódó vesszőből font kerítést is átvizsgálta. Egy helyen a kerítésben, közvetlenül a diófa alatt, két ujjnyi vastag vesszőt talált, amelyek derékban a diófa felé hajolva meg voltak törve. Ugyanott, a kerítés felső tartólécén a járőr pár szemnyi homokrögöt talált. Az egyik kb. 20 filléres nagyságú homokrögöcskében egy zabszem és valamilyen növényi szár (kóró) volt beágyazva. Az őrsparancsnok tenyerébe véve a kis homokrögöcskét, az istállóba vitte. Ott megtalálta a földön (téglázott) szétszórt zabszemeket és szöszös bükköny kóróját, amit a lovakkal etettek. Délre járt az idő. Augusztus volt és kánikulai meleg. Az őrsparancs­ nok gŐ7.ölgő fejjel állt meg az egyik szalmakazal árnyékában, hogy verejtékező homlokát letörülgesse. A templom tornyában megszólalt a halottat sirató harang, hogy utána méltóságteljesen hódoljon a Nagy Hunyadi emlékének. Mindenki ebédelni ment.

LAPOK

~4ó

Csak a hozzátartozók fel-fel csukló zokogása vegyült el a virágokat járó méhek döngícsélésébe. Azok a szorgalmas méhek! Dúsan megrakodva a virágok himporával, mint egy agyonterhelt repülőgép, bukdácsolva, nehézkesen kaptattak fel a levegőbe hazavinni szorgalmas munkájuk gyümölcsét. Az őrsparancsnok elgondolkozva nézegette a parányi jószágokat, amikor egyszerre más is a szemébe tünt. Az egyik szalmakazal tövében apró aranyszinű legyek (amiket döglégy néven ismer a falusi magyar) rajzottak egymást kergetve, évelődve. Az őrsparancsnok a kazal (amely a harmadik szomszéd telkén állott) tövéhez sietett. A lehullott szalmát egy fadarabbal megpiszkálta. A legyek elrajzottak és a félrepiszkált szalmacsomó alól tenyérnyi vérlepény megalvadt sötétszín\í masszája tünt elő. Szálankint rakta félre a szalmahulladékot a vércsomóról és az így megszabadított talajon, iránnyal a 150 méterre levő diófának, a diófa felé elszélesedő, míg a kazalnak eső végén levékonyodó vércseppeket fedezett fel. Apróbacsendőr járőrtárs apró galyakat tüzdelt az őrsparancsnok által megjelölt helyekre, ahol a vadlóhere széles levelein egy-egy vércsepp meglapult. így négykézláb haladva, az őrsparancsnok azt vette észre, hogy ismét az elhalt szüleinek telkén van. A vérnyom ugyanis a diófa mellett álló istálló mögött levő pajta falához vezetett. Az eredményen felbuzdulva, visszatért a szalmakazalhoz, ahonnan a vérnyomok elindultak. Figyelembe véve a különböző pisztolyok sajátosságait a töltényhüvely kivetésének terén, a töltényhüvely vagy lövedék kereséséhez fogott. Fáradozása eredménnyel járt. Az egyik tökszár széles levelei alatt egy kilőtt tö:tényhüvelyt talált. A hüvelyen látható zöldes oxid jelezte, hogy ennekelőtte valahol nedves helyen (istálló, verem, pince vagy kő, tégla alatt) tarthatták. A töltényhüvely belsejének sötétszürke színe, valamint kesernyés savanyú szaga igazolta, hogy nem régen repült ki belőle a lövés. A rejtély egyre bonyolódott és az őrsparancsnok előtt egyre furcsább színben kezdett feltünni az eset. Amíg a boncoló bizottság a helyszínre érkezik, gondolta magában, újra átkutatja az istállót és vele szomszédos pajtát. Az istállóban egyenkint tapogatta meg a hídlás tégláit, benyúlt minden kis mélyedésbe úgy a jászlak előtt, mint a falak mentén. Az egyik kívülről alig látható, de belülről annál terjedelmesebb üregbe nyúlva, felkiáltott meglepetésében. Kemény tárgyat tapintott meg és a gyakorlott csendőrkéz rögtön felismerte, hogy a megérintett tárgy pisztoly. Az esküdtek is előrébb bújtak az ajtóból és kimel'edt szemekkel nézték a hatalmas forgópisztoly t, amelynek mind az agya, mind a tölténydobja véres volt. A forgópisztoly dobj ában, egy még kilövetlen töltény mellett, két kilőtt hüvely foglalt helyet. Az üres kilőtt hüvelyeken látható volt a friss lövés sajátossága. Közben megérkezett Kaposvárról a boncolóbizottság. Az elhaltat felboncolták. A törvényszéki orvosi vizsgálat lényeges megállapítása az volt, hogy az elhaltat ért lövések egyike sem volt halálos. A lövedékeket ugyanL., valami közbejött gátló körülményerejükben annyira ak.adályozta, hogy azok a testbe való behatolás

246

CSENDORSEGI LAPOK

után rögtön megállottak anélkül, hogy romboló munkájukat be tudták volna fejezni. Megállapította a boncolás, hogy a sértett nyelve is keresztül van lőve anélkül, hogy a száj felső padlása megsérült volna. A homlokcsont is csak falán volt átütve, az agyburok azonban sértetlen volt. A bal mellbimbó feletti lövedék éppen csak hogy átütötte a bőrt és az oldalbordába beékelődve állt meg. A bal mellbimbó felől kivett lövedéken is fel volt található a hosszában futó 1.5 mm mély karcolás. Az állba történt lövés lövedékét nem lehetett fel találni. Az orvosi vélemény szerint azt az elhalt kiköphette. A nyakat körkörösen átfogó kötélnyom egy helyen tolytonossági hiányt mutatott. A kötélnyom ott egy 5 P nagyságú felhámhorzsolást mutatott, amely erősen elütve a kötél által okozott kékes színű benyomódástól, pergament színű folt volt. Ideérve a boncolást végző orvos, megállt és orvos..társával együtt mutogatták a vizsgálóbírónak a fojtogatás nyomának látszó elváltozást. Csak az volt a bökkenő, hogy a nyak ellentétes oldalán párját nem lehetett megtalálni. Ekkor az akasztásnál használt kötelet vizsgálta meg az orvos, a vizsgálóbíró és a csendőrjárőr jelenlétében. A kötélen azonban olyan csomót, ami abenyomódást megmagyarázta volna, nem lehetett találni. Az őrsparancsnok a vizsgálóbíró engedélyével széir szedte a kötőfék összefont ágait és ekkor magyarázatát lelte a nyakon látható különös elváltozás. A köteles ugyanis, a kötőfék készítése közben, a középső, úgynevezett vezető szárat, elszakította. Csomót kötött rája és azt körülfonta a külső fonási ágakkal. Az így képződött csomó kívülről szabad szemmel nem volt látható és nem volt tapintható. A nyakon talált elváltozás eredetének tisztázása után az orvosok folytatták munkájukat s amíg gépbe diktálták észrevételeiket, az őrsparancsnok, kissé félre vonulva, a pisztolyt vette alaposan szemügyre. A csövet a napnak fordítva igyekezett abba belelátni, amikor is érdekes felfedezésre jutott. A forgópisztoly cé1gömbje úgy volt a csőre erősítve, hogy az azt készítő falusi kovács átfúrta a csövet és a célgömböt, csavarmenettel vágott helyére, becsavarta. tgy a célgömb acél vége, bent a csőben 1.5 mm hosszan, az elképzelt csőtengely vonalára függőleges helyzetben. kiállt. A célgömbnek ez a kiálló része a csőtorkolat felé kissé elferdülve volt látható (mert a lövedékek előre­ hajlították) ez magyarázta meg az ólomlövedéken talált csatornát. Az őrsparancsnok felfedezését jelentette a vizsgálóbírónak, aki megmutatta azt a boncolást végző orvosoknak is. Egyöntetűen megállapították, hogy az ólom'övedékeket a kiálló acélszög sértette meg és ez okozta elerőt­ lenedésüket is. Mindezek ellenére a boncolás nem tudott határozott választ adni arra, hogy mi történt. Bűntény-e vagy öngyilkosság? Az őrsparancsnok az eddig szerzett és rendelkezésre álló adatokat a következők szerint csoportosította: Bűntény mellett szóltak: 1. Az elhaltnak sok-sok haragos a 2. Az elhaltról letépett alsóruha. 3. Az elhalt össze dúl t ágya.

1943 április lá.

4. Az istállóban talált, elrejtett, véres lepedő ~ pisztoly. 5. A harmadik szomszéd szalmakazaljában talált vérnyom és ugyanott megtalált kilőtt üres töltényhüvely. 6. Az a megmagyarázhatatlan körülmény, hogy o. hulla hogyan került a diófára. 7. Tanuk bemondása, akik 23, 1 és 3 órakor lőve­ seket, majd segélykiáltásokat hallottak. 8. A boncolás eredménye, amely nem tudott határozott választ adni arra, hogy az elhalt élve vagy halva. került-e a diófára. 9. A fulladásos halál fennforgását ugyan a boncolás megállapította, de miután a légzőgaratban homokot és megalvadt vérlepényt is találtak, leszögezték, hogy él. fulladás os halál a földön is bekövetkezhetett. 10. A hullafoltok az elhalt alsó lábszárain helyezkedtek el. A boncolási jegyzőkönyvben levő orvosi megállapítás szerint ez nem zárja ki a bűncselekmény fennforgását. Ugyanis, ha a bekövetkezett halál után az elhaltat azonnal felakasztották, a hullafoltoknak az a~ó végtagokon kell mutatkozniok. 11. Végül az a körülmény, hogy az akasztásnál annyira jellemző magömlést az orvosok nem tudták megállapítani. Öngyilkosság mellett szóltak az alábbi adatok: 1. Az elhalt 80-90 kg súlyú, bikaerős ember volt. 2. Életben, ha mindjárt sérülten is, majd 5 méter magasra felvinni anélkül, hogy ennek a talajon látható jele maradjon, a lehetetlenséggel határos. 3. Agyonlőve (ezt azonban a boncolás megdöntötte) vagy a földön megfojtva, csak úgy képzelhető el a fára való felakasztása, ha az akasztásra használt kötelet az ágon átvetve, még a földön hurkolták volna az áldozat nyaka köré és csigaszerűen húzták volna fel 4.5 m ma gasságra. 4. Ezt azonban kizárta a kötelet tartó ág kérgének sértetlensége. Azon csak a kötél nyomása és nem a vonás közben előállott kéregdörzsölési nyom volt látható 5. A kerítésen talált homokrögök közvetlenül a diófa alól, a rögökben talált zabszem és bükkönykórók az elhalt istállójából származtak. 6. Az akasztásnál használt kötőfék, amelyet az elhalt atyja lovának fejéről vettek le. Mint látható, a bűncselekmény mellett szóló adatok túlsulyban voltak az öngyilkosság mellett szóló adatokkal szemben. Az őrsparancsnok a bizottság eltávozása után hazról-házra járva, de különösen azoknál, akik az elhalttal haragos viszonyban voltak, alétrákat megvizsgálta Abból az elgondolásból indult ki, hogy ha az elhaltat a diófára úgy kötötték fel, ak..\or ezt csakis létra segítségével tehették. Ez esetben pedig a létrán vérnyomoknak kell látszani. Ugyanez alkalommal megvizsgálta az elhalt szüleinek létráit is és megfigyelte a községbeli férfilakosságot, hogy nincsenek-e valamelyiken karmolási vagy egyéb, dulakodásból származható sérülések. B. egyénei is dolgoztak ebben az irányban. Ered mény azonban nem mutatkozott. Az idő estére járt és a járőr a községházára ment hogy ott folytassa a kikérdezéseket. Mínden gyanusítható egyénnel alibit igazoltatott. A kikérdezésnél jelen volt bizalmiak: a főjegyző, községi biró mJnd más

1943 április 15.

CSENDORSEGI LAPOK

~4j

egyént gyanusítottak a cselekményelkövetésével. Mesébe illő feltevések láttak napvilágot. Ezekről azonban a járőr már az elbeszélés alkalmával megállapította, hogy nem állják meg a helyüket. Másnap reggel, amikor a község egynehány szat6csboltja kinyitott, az őrsparancsnok sorba járta őket érdeklődve, hogy az elhalt nem vásárolt-e a közelmultban levélpapírt, amire esetleg búcsúlevelet írhatott. Az egyik kis boltban azután megtudta, hogy az elhalt halála előtt kb. 3-4 nappallevélpapírt, borítékot és egy grafit iront vásárolt. Ugyanakkor arról is érdeklődött, hogy van-e tartozása. A vásárolt holmiért azonban nem fizetett . A hozzátartozók nem tudtak arra választ adni, hogy az elhalt kinek írhatott. A postahivatal sem ' emlékezett, hogy az elhalt levelet adatott volna fel. Az őrsparancsnok ezen megállapításai után ismét a helyszínére ment. Létrát hozatott és úgy a lakóház, mint az istálló, valamint a pajta tetőzetét fedő zsúpszalmát vizsgálta át. Közben odarendelt emberekkel a kutat is megvizsgáltatta. Már-már úgy látszott, hogy ez az igyekezete is hlábavalónak bizonyul, amikor az istállóban, az ággyal egymagasságban levő pókhálós zsúpfedél alól, egy zsúpkévébe észrevétlenül eldugva, megtalálta az elhalt nadrágját és kabátját. A nadrág és a kabát nem volt sem tépett, sem véres. A kabát zsebében egy vaspálcácskát talált, amivel a forgópisztoly dobját lehet rögzíteni, vagyis biztonsági állapotba hozni. Tovább kutatva, távolabb, a lóetető jászol felett, a tetőzet egyik faragatlan gerendája mögé, a tetőzetet fedő zsúpköteget rögzítő drótra reáerősítve és a szalmakötegbe begyűrve a " Függetlenség" c. napilap képes mellékletére bukkant. A képes mellékIetet szétbontva. abbólleragasztott levélboríték esett ki. A boríték nem volt elcímezve. A hozzátartozók felbontották és a levélből, amely az elhalt saját kezétől származott, alakult ki a megdöbbentő öngyilkosság minden részlete. A levél tartama röviden a következőképpen hangzott: .,Kedves Szüleim! Ne haragudjanak, hogy szomorúságot okozok . El határoztam, hogy meghalok. Nem birom túlélni a szégyent, hogy akadt a fa lunkban egy fehérnép, aki nem engedett be magához, amikor én zörgettem. Még a csendőrökkel is meghurcoltatott. Agyonlövöm magamat a Kiss szoms~éd kazaljában. hogy Erzse néni, aki mindég haragot viselt irányomban, hadd féljen és ne merjen a kertben leskelődni. A búcsúlevelet azért dugom el, hogy majd csak később találják meg, ha m~alálják. Igy legalább haragosairnat és Fehér Gyurkát, aki szintén rám bosszankodott, hadd kisérgessék atollasok. Isten velük! János ."

Az elhalt, aki annak előtte szoros barátságot tartott fenn Fehér Gyurkával, vele valami nőügyből kifolyólag összeveszett. Az elhalt tudta, hogy Fehér, burgonyavermükben, egy tégla alatt rejtegeti engedély nélkül tartott forgópisztolyát. Egy alkalmas pillanatban azt onnan ellopta. Úgy látszik, falusi legénytársai gúnyolódtak vej \:, aiért, hogy Sós Andrásné nem engedte be a lakásába . sőt magánlaksértésért és vagyonrongálásért fel I.~ jelentette. ~zt a r átarti, dicsekedni szerető legény nem birt a túlélni. Elhatározta, hogy meghal, Éspedig úgy, hogy azt a színezetet adja öngyilkosságának, mintha agyonlőtték volna. így akart másokat is meghurcoltatni. Az elhalt beszerezte a levélpapírt, megírta a búcsúlevelet és elrejtette, hogy ha valamikor m egtalálják, ezzel is bosszúságot szerezzen, ha másnak nem., a hatóságnak. Levetkőzött. Letépte magáról fehérneműjét. felsőruházatát pedig szintén elrejtette, hogy az a látszata legyen a dolognak, hogy a tettesek vitték el, illetve húzták le róla. Elment Kiss szomszédja szalmakazalához és ott 23 óra tájban (az éjjeli őr bemondása szerint, aki aL. első lövést hallotta) főbelőtte magát. Ekkor elveszíthette eszméletét. Majd magához térve, megvizsgálhatta pisztolyát (ekkor dobhatta ki az üres hüvelyt), 1 órakor ismét magára lőtt (az éjfél utáni éjjeli őr bemondása szerint), majd amikor ez sem volt halálos, a dereng ő hajnaltól félve, szivetáján lőheite magát. Igy sem tudott halálos sebet ejteni magán. Aránylag nem nagyon vérezve, elment istállójukba Ott a pisztolyt elrejtette. Lovuk fejéről levette a kötő ­ féket. Az ágyát már előzően szétdúlta és a lepedőt elrejtette. De miután a szája nagyon vérezhetett, a lepedőben megtörülte. Fúldoklási rohama lehetett, mert a sáros lepedő ről homok- és sárcsomócskák kerültek szájába és innét a légzőcsőue. A kerítésre mezítláb felállt. Onnan felkapaszkodott a diófára (ezt a nyomozást vezető őrsparancsnok i. utánacsinálta), ahol felkötötte magát. Az életben nem tartoznak a ritkaságok közé az olyan gyilkosságok, amelyeknél a tettes, vagy a tettesek bizonyos okokból öngyilkosság látszatát igyekeznek kelteni búcsúlevél hamisításával, a helyszín megfelel~ beállításával, stb. Ennek fordított ja már jóval ritkábban fordul elő. A leírt nyomozást éppen az teszi igen érdekessé, hogy itt olyan öngyilkossággal találkozunk , amelynél az öngyilkos mindenáron a gyilkosság látsza tát akarta kelteni. Az orvosi szakvélemény csak a legritkább an tudj a önmagában kétségtelenül eldönteni, hogy valamely eset öngyilkosság, vagy gyilkosság-e? Ezt a kérdés t rendszerint csak az orvosi szakvél!!mény és a nyomozá ~ adatainak egybevetésével lehet eldönteni. Anyomozá;;. itt e téren megtette a magáét. A helyszín és a távolabbi helyszín itt is az ad atok gazdag lelöh elyének bizonyult.

Még a sok furcsasághoz hozzászokott csendőrök is megdöbbenve álltak meg a levél tartalma előtt. A levél megtalálása után semmi kétség sem fért ahhoz, hogy az elhalt önkezével vetett véget életének . Az öngyilkosság lefolyását a nyomozó járőr a birtokában levő adatok alapján a következőképpen rekon~truálta :

A nyomozásnál elsősorban is a tárgyi tényálJade kot kell tisztázni, vagyis választ keresni a ,.mi történt " kérdésre, mert addig, amíg azzal sem vagyunk tisztA ban, hogy bűncselekmény egyáltalában történt-e. nem nyúlhatunk az alanyi tényálladék tisztázásához, vagyis. hogy "ki követte el" . Ennél a nyomozásnál a nyomozást teljesítő ő rsparancsnok a tárgyi tényálladék tisztázásá-

248

1943 április 15.

CSENDORSEGI LAPOK

nál kiváló alapossággal és gondossággal járt el. Nem keresett gyilkost, amíg nem látott tisztán. Más kezekben ez a nyomozás könnyen ártatlan emberek meghurcolásához vezethetett volna, sőt az is előfordulhatott volna, hogy ezután, mint kiderítetlen gyilkosság került volna az eset nyilvántartásba. Nagyon vigyázni kell nyomozások alkalmával annak megállapításánál, hogy mi a lehetséges és mi a lehetetlen. Ki gondolta volna itt a nyomozás elején, hogy az az ember, aki háromszor magára lőtt, még arra is képes, hogy egy diófára közel 5 méter magasságba létra nélkül felmásszon és ott felkösse magát. Az erős akarat sok mindent legyőz. Az öngyilkosság indítóokaként ennél az esetnél a sértett hiúságot ismertük meg.

SARPY GYÖRGY nv. alezredes.

I

Március 12-én, 85 éves korában meghalt Ipolyságon Sárpy György ny. alezredes.

I HALOTTAINK I Illényi Béla pécsi IV. kerületbeli irodai alhadnagy 1943. március 23-án Pécsen meghalt. U gyanott temették el. 1905 április 1. óta szolgált a testületben. Kitüntetései: Magyar Ezüst Erdemkereszt, Magyar Ezüst Erdemérem, Koronás Vas Erdemke. reszt a vitézségi érem szalagján, Háborús emlékérem karddal és sisakkal, Erdélyi emlékérem, Szolgálati Díszérem, Vöröskereszt hadidíszítményes ezüst dís.zérem, Katonai jubileumi kereszt, Osztník háborús emlékérem kardokkal. Nyugállományú bajtársaink közül meghaltak: vitéz Horváth Mátyás 1902-1928-ig szolgált, Kokas Sándor

főtörzsőrmester

főtörzsőrmester

(1. ker.),

(III. ker.), 1883

-1910-ig szolgált,

Pozsonyi János -1932-ig szolgált,

főtörzsőrmester

(VI. ker.), 1911

Vajas János alhadnagy (VI. ker.), 1912-1941-ig szolgált a testületben. Kegyelettel

őrizzük

emléküket!

HIRElí Nagy emberek,

Egyik legöregebb bajtársat vesztettük el benne, aki látta a testület megszületését s .a ki a legelsőkkel küzdött az alap lerakásán. 1883-tól 1904-ig szolgált a testületben, mint sza· kaszparancsnok, szárnyparancsnok, s végül mint kerületi másodtörzstiszt. Allomáshelyei: Kaposvár, Ipolyság, Pozsony, Nyitra, Brassó és Kolozsvár voltak. Az 191418. évi világháború idején Ismét bevonult s közel négy évig teljesített tényleges szolgálatot. Tulajdonosa volt a Bronz Katonai Érdeméremnek, a II. osztályú Tiszti Katonai Szolgálati Jelnek, a Vöröskereszt II. osztályú tiszti Díszjelvényének, a Jubileumi Emlékéremnek és a Katonai Jubileumi Keresztnek. Emlékét kegyelettel őrizzük!

dicsőséges korszakok példái mindig tránymutatói a nemzetek és egyének életének. Történelmi hivatást teljesítő nemzet mindig erőfor­ rásnak tekinti ezeket a példákat. Ebben az évben Mátyás király születésének ff lévezredes évfordulóját ünnepli az ország. Azét a Mátyásét, aki harcos erényeink megtestesítője, európai kultúrszínvonalunk és küldetésünk beigazolója és a magyar dicsőség nagy fáklyahordozója volt. Mi, csendőrök is itt állunk az emlékezés fényénél. A nagy uralkodón és katonán kívül kutat juk benne az igazság'ot kereső embert. Fülünkben a nép ajkán nemzedékről-nemzedékre feltörő sóhajtás: "Meghalt Mátyás király, oda az igazság!" Annak idején ezt a nemzet ügyére, a magyar igazságra is értették, de elsősorban a jogban megtestesülni hivatott igazságra vonat-

CSENDORS~GI

1943 április 15.

koztatták. Arra az igazságra, melynek érvényesítését Mátyás, az uralkodó és az ember, a törvényhozó és egyben törvénytisztelő és megtartó elsőrendű feladatának tekintette. Tudta, hogy ott, ahol az igazságot gyüszűvel mérik, vagy pedig annak adják, akit nem illet, ott a rend sem lehet tartós, e nélkül pedig állam fenn nem maradhat, nemzet nem boldogulhat. Ezért volt a jogrend vaskezű őre. A csendőr ebben példaképül állíthatja maga elé. Mert csak akkor lehet a közbiztonság teljes értékű védelmezője, ha hivatásában a törvény vezeti, az igazságot keresi s ezekhez hű marad, töretlenül. B. L. Pál~'á'l.ati

felhívás.

(A m. kir. honvédetmi miniszter 112.807/etn. 20-1943. számú körrendetete.)

A .m .. k~r.. ~sendőrség hivatá~os csapattiszti állományának klegeszltesere a m. kir. belügyminiszter úrral ~g~.etértesben tartalékos honvéd tiszteket, illetve tisztlelolteket veszek fel csendőr csapattiszti próbaszolgálatra.

r.

Próbaszo!gátatra vató felvéteL feHételei.

Csendőr

csapattiszti próbaszolgálatra va.ó felvételre tekintetbe jönnek a m. kir. honvéáseg földi és folyamerőüől azok a nouen tartalékos tisztek és tiszt jelöltek (záSZlósok és .tiszti vl;-sgát tet~, 2. évüket leszo,gált karpaszományosok), akik az alabbl felteteleknek megfelelnek: 1. M,agyar állampolgárok. 2. Bün~etlen és feddhetetlen előéletűek, gondnokság alatt nem aHanak, magatartásuk erkölcsi és hazafias szem· pontból kifogástalan. 3. Nagyszülőkig bezáróan tiszta keresztény származásukat az illetékes igazoló bizottságok előtt az összes eredeti okmányokkal igazolták. Errevonatkozólag a felvételi kér~ v~nyh~z .a ..Származási igazolvány"-t és a születési. anyakonyvl kivonatot kell csatolni. . A: pá~y~zók származása esetleg felül fog bíráltatm, ffilértls keszen kell lenniök arra, hogy - külön felszólításra - összes eredeti (honvédségi okmány hitelesítő bizottság által hitelesített) származási okmányaikat előterjeszthessék. 4. Az 1915. naptári évben vagy később születettek. 5. A tartalékos csapattiszti iskolát .. megfelelő" eredménnyel elvégezték és utolsó minősítésük legalább jó". 6. Jogvégzettséggel renáelkeznek. .. 7. Testileg hivatásos csapattisztül minden tekintetben alkalmasak. Ezt helyőrségi kórház által az 1943/44. évi .. Ludovika" akadémiai pályázati hirdetmény (1. az 1942. évi 14. számú .H<:nv~dségi Közlönyben ;negjelent 15.430/eln. 3-1942. szamu korrendeletet) 3. számu melléklet szerint értelemszeriíen kiállított .. Orvosi vélemény"-nyel kell igazolni. Hadműveleti területen szolgálatot teljesitoK alkalmasságu~ kat ..Honvéd orvosi bizonyítvány"-nyal igazolják. 8. A minden tekintetben alkalmas pályázók közül első­ sorban felvételre tekintetbe jönnek azok, akik: a) a jelenlegi háborúban 1 évi arcvonal szolgálatot (hadműveleti területen eltöltött szolgálatot) tejesítettek, b) az 1938. óta lefolyt hadműveletek során a Tűzke. reszt" I. vagy II. fokozatát kiérdemelték. .. Mind az a), mind a b) pont alattiak a megállapított feltételek meglétét állományilletékes csapattestük által kiálU· tott .. Igazolvány"-nyal igazolják. Hadikitüntetéssel rendelkezők, úgyszintén azok akik a hivatásos tiszti alkalmassá~ot nem befolyásoló mÓdon sebesültek, előnyben részesülnek. Ezt szintén a fenti módon kell igazolni. 9. Nőtlenek. 10. Kiskorúak a csendőr csapattisztek hivatásos állományába való belépésre vonatkozólag szülői, gyámi írásbeli beleegyezéssel rende:kezzenek. II. Próbaszolgálatra való felvétet kérése. A sajátkezűleg írt felvételi kérvény t hozzám az előljáró csapattest parancsnokság útján kell előterjeszteni.

249

LAPOK A kérvényhez csatolni kell:

illetőségi bizonyítványt 2. Hatósági erkölcsi bizonyítványt. 3. Az 1./3. pont alatti "Származási igazolvány"-t és születési anyakönyvi kivonatot. 4. Jogvégzettséget igazoló végbizonyítványt. 5. Az 1./8. pont alatti ,,Igazolvány"-t. 6. Kiskorúak részéről szülői beleegyező .. Nyilatkozat"-ot. 7...Nyilatkozat"-ot, melyben a pályázó becsületére és köte!ességére hivatkozva kijelenti, hogy nőtlen és tudomásul vette, hogy a csendőr csapattisztek hivatásos állományába való végleges átvétel a próbaszolgálat eredményes teljesítésétől függ, továbbá, hogyelőléptetésére és rangsorolására a mindenkor fennálló szabályok és rendelkezések lesznek a mértékadók, végül: hogyapróbaszolgálatra vató felvétele

1. Al!ampolgársági vagy községi

érdekében pártfogók közbenjárását igénybe nem veszi. Hadműveleti területen szolga,atot teljesítők kérvényük höz csak Honvéd orvosi bizonyitványt csatoljanak, de gondoskodniok kell, hogy a hiányzó egyéb okmányaikat a hozzátartozók közvetlen nyújtsák be hozzám (20. osztály útján) A kérvényeket a csatolt minta szerint megszerkesztve a pályázó előljáró csapattest parancsnokságánál legkésőbb 1943. évi áprihs hó 20-ig kell benyújtani. (A minta a hivatalos lapban megtalálható. Szerk.) III. Eljárás a pályázó csapattest parancsnokságánál. A csapattestparancsnokság azt a pályázót, aki a pálycizati feLtéteLeknek megfeLe., lássa el szolgálati jeggyel, melyben utasítja, hogy testi alkamassága megV'izsgalasa végett jelenjen meg honvéd helyőrségi korházban. Az ebből feJ merű.ő utazási költségek a pályázót terhelik. Az orvosi véleményt a helyőrségi kórház a csapattestparancsnokságnak küldje meg, illetve a honvédorvosi bizonyítványt a vezető orvos a csapattestparancsnokságnak terjessze elő. Ennek beérkezése után a csapattestparancsnokság a pályázó kérvényét - kü;önös figyelemmel az 1./8. pont alatti szolgálatára és magatartására véleményezze éo;, csatolja a kérvényhez: 1. Az ..Orvosi vélemény"-t, illetve a honvéd orvosi bizonyítványt. 2. Az anyakönyvi lap hiteles másolatát. 3. A legutóbb szerkesztett legénységi (tiszthelyettesi) és tiszti béke és háb9rús minősítési okmány hiteles másolatát 4. A büntetési jegyzőkönyvi kivonatot (üresen is). 5. Az eredeti záradékolt származási táblázatot. A kérvény záradékában jelentse, hogy a pályázó hivatásos tiszti kiképzésre milyen mértékben alkalmas és érdemes. A záradékolt kérvény t közvetlenül hozzám (20. osztály) terjessze elő. Beérkezés határideje: 1943. május 1. Hadműveleti területen lévők fenti okmanyait a pó talakulatok csatolják, illetve a hiányzó okmányok csatolása végett ezek kérvényét a pótalakulatok útján kell előterjesz ­ teni. IV. Altalános tudnivalók. A pályázóknak már most tudomásul kell venni ök, hogy a csendőr csapattiszti próbaszolgálat elméleti tanfolyamból és gyakorlati kiképzésböl áll, előreláthatólag 1 évi időtartam­ mal. Ha a próbaszolgálat alatt tapasztalt alkalmatlanság miatt a próbaszolgálat alól felmentem őket, semmiféle kár· térítésre vagy állami ellátásra igényt nem tarthatnak. A próbqszolgálatra felvett tisztek és tiszt jelöltek eddigi rangnapjai érvényben maradnak. A hivatásos állományba való átvételkor rangjuk újból kerul megállapításra. A próbaszolgálatra felvettek a próbaszolgálat tartama alatt valóságos rendfokozatuknak megfelelő teljes iIletményeket élvezik.

Közvetlenül előterjesztett, elkésett és pártfog6 áltat tel mogatott kérvényeket tárgyatás alá nem veszek.

Azok, akik az 1940. évi december hó 31-én kelt 77.760 / eIn. 20-1940. számú rendeletemmel (1. 2. H. K. 1941.) kiadot1 pályázati hirdetmény alapján annak idején csendőr csapattiszti próbas7oll!á'atra bocsáitásukat kérték és ezen kérelmükkel annakidején elutasíttattak, ú;abb kérelmet ne ter-jesszenek elő, mert az ilyen kéreImeket szintén nem fogom tárgyalás alá venni. A m. kir. honvédségnél próba szolgá latot teljesítő tartalékos tisztek és tisztjeJöltek csendőr csap'ittiszti próbaszolgálatra nem pályázhatnak. A továbbszolgáló tisztek és tiszt· jelöltek azonban pályázatukat beadhatják. Budapest, 1943. évi április hó 3-án. M. kir. honvédelmi miniszter.

250

CSENDORSEGI LAPOK

1943 április 15.

Zoltán ezredes, a m. kir. belügyminiszté>rium XX. osztályának vezetője, Mátray Ferenc ezredes, a m. kir. honvé-

delmi minisztérium 20. osztályának vezetője. A tanfolyamot elvégezték: Tibay László. Rakovszky Gyula psz. hadnagYOk Uveges Sándor, Storcz GyuLa tart. hadnagyok, Lőcsei JenŐ tsz. hadnagy, Agócs-Palócz József, Joó István, Lovas János, Régner Dániel. Szentmihályi Endre, Tamás László, Végh László tart. zászlósok és Wagner Ervin tart. g. zászlós.

Dicseretek. A m. kir. honvédelmi miniszter úr okirati resz€sl1ette: lmrey Jozsef fótorzsormestert, egy törvényellenes és a honvédelem érdekeit veszélyeztetó szeKta vezewmek és tagJamaK íeldentesében teljesített kiValO szoJ.galataiert, Korodi MtkLos őrmestert, a delbácskai kommumsta mozgalom tartomanyi vezetŐjének és társainak el10gasa alkalmáMI teljesItett kiváló szolgálataiért. A m . kir. szegedi V. honvéd hadtestparancsnokság dicserö elisme_ resben részesítette: Okrös Vince szegedi V. kerületbeli fő­ törzsőrmestert, mert mint a hadtestparancsnokság törzs tábori csendőrszakaszának oktatója feladatát igen nagy felkészültséggel és alapossággal, fáradozást nem ismerő szorgalommal, szabad idejét is feláldozva, példaképül szolgáló lelkiismeretességgel oldotta meg. A kolozsvári IX. kerület parancsnoka okirati dicseretben részesítette: Kiss Ferenc I. őrmestert, mert 1943. év telén Felsőbányán felállítva volt síoktatóképző tanfolyam ba mint közétkezésvezető kötelmeit rendkívüli viszonyok között igen jó eredménnyel és odaadással végezte és ezáltal nagyban hozzáj árult ahhoz, hogy a sitanfolyamok működésüket és kiképzésüket zökkenő­ mentesen folytathatták. A szombathelyi III. kerület parancsnoka nyilvánosan megdicsérte: Hartai Gyula és Horváth József V. csendőröket. mert egy katonaszökevény t aki már negyedik napja volt távol csapattestétill - körültekintő és leleményes szolgálatteljesítésűk során elfogtak, - Lencsés Imre csendőrt és Kovács Sándor r. próbacsendőrt, mert egy katonaszökevény t, aki már tizenkettedik napja volt távol csapattestétől és sikkasztás büntette miatt is körözve volt - körültekintő és leleményes szolgálatteljesitésük során elfogtak. dicst:re~lJen

Högye Mihály őrmester, pestszenterzséb .. ti gyalog tanszázadnAl fl járőrvezetői iskolát elsőnek végezte. fl

Kitüntetések. A Kormányzó Úr Ö Főméltósága legfelelhatározásával megengedni méltóztatott, hogy vitéz Bátky József ny. áll. ezredes és nemes Deseő Sándor ny. áll. alezredes a horvát "Zvonimir Király" Koronarend I. osztályát. elfogadhassák és viselhessék, továbbá a Szovjet elleni hadműveletek alkalmából adományozni méltóztatott a Magya.r Bronz 1i:rdemérmet hadiszalagon, az ellenség előtt teljesített kiváló szolgálataiért Horváth Kalmár Lajos alhadnagynak, - a Magyar Bronz 1i:rdemérmet: Polcz Péter csendőrnek, egy fuldoklónak a Latorca folyóból saját élete veszélyeztetésével történt megmentéséért. Athelyezések, beosztások és felmentések. A m. kir. honvédeuni miniszter úr - a m. kir. belügyminiszter úrral egyetértésben - áthelyezte: Pogány Ferenc alezredest a központl nyomozó parancsnokságtol a budapesti 1. kerület létszám feletti állományába és egyidejűleg tartósan vezényelte a közellátási . minisztérium ba rendelt csendőr összekötőtiszt mellé helyettesi minőségben, nemes simonyi es varsányi Simonyi József alezredest a budapesti repÜlőszárnytól a központi nyomozóparancsnoksághoz, Gerencséry Mihály fő­ hadnagyot Nagyváradról Budapestre, Milassin György fő­ hadnagyot Nagybányáról Zomborba, dr. Jolsvay József fő­ hadnagyot Hatvanból Szabadkára, Vásárhelyi József főhad­ nagyot Szilágysomlyóról Zentára, - beosztotta: Tóth KárOly g. alezredest a csendőrségi felszerelési anyagraktár parancsnoksághoz, Osz György g. őrnagyo1; a budapesti L kerület gazdászatközigazgatási hivatalához, felmentette: Náday Ferenc g. őrnagyot jelenlegi szolgálati állása alól és megbízta a budapesti csendőrlaktanyában működő ellátó hivatal vezetésével. Gazdászati tiszti tanfolyam vizsgája. Március 30-án befejezést nyert az 1942 szeptember l-én kezdődött csendőr gazdászati tiszti tanfolyam. A záró szemlén megjelent vitéz Temesvári Endre. a m . kir. csendőrség felügyelője mellé beosztott tábornok teendőivel megbízott ezredes, Pinczés sőbb

1JF-lLnhubeF-

Csendörségi Közlöny. 12. szám. Csendőr tanalakulatok elnevezésének megváltoztatása. Nyomozó alakulatok fenntartási átalányának újabb szabályozása. Ruha- és fegyverzeti könyvecskék vezetése. Ágyneműek, szereivényi és tBmegbeli cikkek selejtítésének szabályozására vonatkozó rendelet kiegészítése. CSERBA szolgáltatásaira igényjogosult gyermekek üdültetése Balatonszabadiban. Tényleges állományú csendőr altisztek gyermekeinek nyári üdültetése. Térítési díjak megállapítása a csendőrségi gyógyházakba az 1943. fürdőévadra beutaltak után. A m. kir. csendőr gyógyházak számára kiadott "Általános határozványok" módositása. 13. szám. Légitámadások következményeinek elháritása és ezzel kapcsolatos jogviszonyok rendezése. Tiszti át-

udvari és kamarai F É N Y K É p É SZ B U D A P E S T, VIII.. BAIlOSS - UICA

n

TELEFO~: 134.178.

Művészi Iclvltelű fénylcépelc, tabl61cépek, aquarell,

levelez610polc,

Igazolv6nylcépelc.

olaJfestménvek, lcüls6 felvétele k

IRÓGÉP-ét,_ _ _ _ _ _ _ _ _--: Javlttassa

i

JUHÁSZ IMRE

IROG~POZEM-nél

SZÉKESfEHÉRV ÁR, RAKOCZI-UTCA 2 SZAM Kellékek minden rendszerú irodagéphez.

bu tort Jó

I

I

LAD-, · tifZ-, nÓN&LJ -"lADÁS csakis helyes testápolással szüntethető meg. E célra szolgál a 30 évnél régibb idő óta kitünően bevált Molnár-féle S U D O R A N. Sok csendőrőrsón állandóan használják.

Bertalanné

Készíti: MOLNÁRJ.gyógyszerészBozsok. Vasm.)

butorualonjáb61 vásároljunk bizalommal.

BUDAPEST, vn .• RÁKÓCZl.űT 82. I. 8 •• Vidékre ArajAnlatot kUldUnk.

ARA: t .50 P.

2 tégelynél kevesebbet nem szá Ilitok. 4 tégelynél a szál· litás bérmentes. 6 és több tégelyn,H ezenkivOI f 5 "" engedmény. Az összeg utólag f1zethet6.

CSENDORS~GI

1943 április 15.

vonulási szállások használatbavételével kapcsolatban követendő eljárás. Halászati tilalmiidők újabb megállapítása. Nyári időszámítás bevezetése. CSERBA szolgáltatásaira igényjogosult betegeknek a balatonfüredi és hévízi gyógy': házakba való beutalása. Megjelent oa "Magyar Szárnyak"

első

áprilisi száma.

Előljáróban Kara Jenőtől, a Magyar Aero Szövetség elhunyt elnökétől búcsúzik el a magyar repülőtársadalom, majd a húszéves fennállását ünneplő fasiszta hadirepülés történetét ismerteti a lap, nagyszerű, történelmi nevezetesség ű ké_ pekkel díszítve. A gazdag és változatos tartalomból kiemelkedik Bencze repülőezredes "Egyéniség - repülőszellem" c. cikke, vitéz Járomy Arpád százados izgalmas háborús elbeszélése, Nagy Dezső hadnagy és Török József főhadnagy élményei, Raczkó Lajos meglátogatta Kisfaludy-Strobl Zsigmondot készülő repülőszobor-alkotásánál s erről számol be. A repülőorvosi intézetben tett érdekes szemleút járól számol be Nagy Ernő. A Délvidék sportrepüléséről dr. Hegedüs László ir érdekes cikket. Több más érdekes cikk, regény, képes oldal teszi élvezetes olvasmánnyá mindenki számára a Magyar Szárnyak legújabb számát. A lap ára változatlanul 50 fillér. Mutatványszámot a kiadóhivatal (VII. Királyutca 93. II.) készséggel küld.

Kérelem. Csengődi József ny. áll. főtörzsőrmester nemespanni (up. Nagycétény) lakos kéri azokat a 'volt bajtársait, akikkel 1919. évben az úgynevezett kommunizmus bukásakor az egri vasútállomáson együtt volt és román fogságba kerültek és az úgyanott volt Kéri PáL volt őrmestert, hogy fontos ügyben közöljék vele jelenlegi címüket. - Boldizsár MiháLy tusnádi lakos kéri KOi,ács István V. volt. J. oszt. őrmestert, aki 1918. évben Kudzsirban őrsparancsnok · volt, hogy eimét vele közölje. Terebesi István ny. áll. fő­ törzsőrmester, kadarkúti lakos kéri BaHka József Szatmár megye .nagymadarászi születésű unokaöccsét, aki csendőr volt és a múlt világháború előtt leszerelt, de azután állítólag újból belépett a csendőrséghez, hogy címét vele közölje. Fecső József kereskedő, volt csendőrtörzsőrmester, Homoródalmási (Udvarhely megye) lakos kéri azokat a bajtársakat, akik őrskerületükben Fecsö vezetéknevű családokat ismernek, vagy találnak. közöljék vele azok eimét, mert származását nem tudja igazolni. Különösen a FeL vidéki és az Abauiszántó környéki bajtársakat kéri erre, mert nagyapja állítólag onnan származik. SZE~LYI

HIREK.

Előléptek. Alhadnagyokká: a székesfehérvári II. kerületben : Szürös József; a pécsi IV. kerüLetben: Zsemberi Miksa főtörzsőrmesterek.

Véglegesítették. A budapesti I. kerüLetben: Kovács Gyula Ill., Kovács Mihály, Pék Ferenc, Lovasi Ferenc, Kiss József IV., Varga Imre III., Kasza József II., Lukács István, Schmak Ferenc, Farkas István II., Tóth János Ill., Lád Antal, Srádi Pál; a szombatheLyi III. kerüLetben: Kozma János II., Gaál Károly, Kovács Jenő, Cser Béla, Babics Ferenc, Bíró György, Németh Sándor, Gál József L, Plótár István, vitéz Kocsis Károly, Major Ferenc, Simon Kálmán, Farkas István I., Pálfi György, Balter Miklós, Tárkflnyi János, Tóth György, Németh Imre, Takács József Ill., Pozsgai Gyula, Badacsonyi Lajos, Kaszner János, Bódi Gábor, Németh József L, Rákóczi

LAPOK

2M

Antal, Kovács Miklós, Sztanek József, Belecz Imre, Imre János, Vince Károly, Nagy Károly II., Tóth István II., Hoffer Ferenc, Németh Károly, Bella .JenŐ, László Gyula, Németh János I., Szilágyi József, Tóth József VII., Nagy Ferenc Ill., Horváth József XIII., Molnár Lajos, Szabó Jenő II.; a pécsi IV. kerüLetben: Herpai Lajos; a koLozsvári IX. kerüLetben: Papp Ignác, Vér János, Nyiri János, Szücs Lajos Ill., Katona Jenő, Mikó Ferenc, Lóth László, Tóth Károly Ill., Mátraházi József, Király Joachim, Kalmár Ferenc, László József 1., Horváth Imre I., Török Pál, Hunyadvári Bálint, Kövér József, Szabó József IV., Vizeli Lajos, Deé Ferenc, Németh Ferenc VII., Gárdonyi Ferenc, Szabó Antal, Hollósi Pál, Tóth Béla II., Svarcz Lajos, Györkös Sándor, Szamosfalvi József, Kovács József VII.; a marosvásárheLyi X. kerüLetben: Urbán György, Molnos G. Akos csendőröket az előirt próbaszolgálati idő letelte után. Házasságot kötöttek. Dr. Eötvös László fŐhadnagy Szücs Ilona-Eszter úrhölggyel Miskolcon; a budapesti I. kerüLetben: förök István csendőr Józsa Mária-Zsuzsannával Pestszent!rzsébeten, Bérczesi János őrmester Németh Irénnel Budapesten, Rábai György őrmester Kesjár Judittal Békéscsabán, Szilágyi György őrmester Magyar Erzsébet-Máriával Cegl~­ den Major József őrmester Horváth Ilona-Jolánnal Szabason' Verbói Mihály őrmester Major Rozáliával Alsógödön, Papp János őrmester Borbély Gizellával Opályin, Sln:on József III. őrmester Tizekker Erzsébettel Bakonycsernyen, Remete Károly őrmester Bittmann Emiliával Borzaváron; a . székesfehérvári II. kerüLetben: Dávid Márton őrmester Szu:ma Máriával Dunaegyházán, vitéz Fábián József csendor Takács Magdolnával Vágfarkasdon; a szombatheLyi III. kerüLetben: Baranyai József II. őrmester Mészáros Annával Bősárkányban; a pécsi IV. kerüLetben: Gémes Mihály csendőr Domokos Juliannával Oro~1ázán, Garamvölgyi Adám őrmes­ ter Krémer Erzsébettel Hőgyészen; a miskoLci Vll. kerüLetben: Rostási József őrmester Szepesi Irennel Pécelen, Balajti Ferenc őrmester Bóné Margittal SalgótarJánban; a koLozsvári IX. keriUetben: Gőcze Sandor őrmester Erdős Jolánnal Nagyváradon, Kalocsai András őrmester Papp Juliannával Pocsmegyeren Debreceni József őrmester Gyenei Máriával Falubattyánb;n; a marosvásárheLyi X. kerÜLetben: Bajusz Lajos csendőr Páles Máriával Feleden. Született. Dr. Sótonyi Jenő főhadnagy felesegének Mária leánya; a budapesti I. kerüLetben: Sáhi Gyula törzsőrmester feleségének Gyu1a-Arpád fia, Gyimes Vince őrmester feleségének Eva-Mária leánya, Horváth Sándor II. őrmester feleségének Attila-Arpád fia; a székesfehérvári II. kerüLetben: Szabados József őrmester feleségének József fia, Kiss Lajos III. törzsőrmester feleségének Kálmán Arpád fia; a szombatheLyi lll. kerületben: Varga Dénes törzsőrmester. fe1eségén~k Tibor-Gyula fia Percsényi Mihály őrmester felesegének SZilvia-Anna leán;a, Fejes József őrmester feleségének AttilaJózsef fia, Csizmazia Endre őrmester feleségének Jolán-Zsuzsanna leánva· a miskolci VII. kerüLetben: Fürjes József alhadnagy feleségének Erz5<ébet-Mária leánya; a kolozsvári IX . kerületben' Balogh Lajos törzsőrmester feleségének AnnaMária leánya Siklós József törzsőrmester feleségének .TózsefCsaba fia Békefi József főtörzsőrmester feleségének JózsefIstván fi;; a marosvásárhelyi X. kerületben: Toronyi Antal őrmester feleségének Livia-.Tulianna leánya, Varga Ferenc főtörzsőrmester feleségének Ferenc fia. Halálozás. Kerekes András leánya Nyirbátorban meghalt.

Csendörségi nvomtatvA"yok és felszerelési cikkek szállltóJa:

VITEZEK T e r m e I ö-, 8 e s z e r z ö- é s E r t é k e s í t Ö SZCVETKEZETE paplroszt~rya

Budapest, XII., Bernáth Géza-utca 14. szám (A csandC5rlaktanya közelében.)

törzsőrmester

Olga-Piroska

252

SZERKESZTOI ÜZENETEK Közlemény t

nemcsak a

bárkitől elfol)adunk,

de

csendőrseg

tagjaitól,

hanem

tizenőt gép~ vagy kézírásos hasáb~

nál hosszabbat csak elő:>.etes megegyezés után. A közlemények fogalmazási átcsiszoLásá1tOk és ha szüksétartalmi módosításának, valamínt a törlés és a kiges egészítés jogát fenntart3uk magunknak. A kéziratot kérjiik a papírlapnak csak egyik oldalára és félhasábosan !.ehetőleg írógépp~l írni. Olvashatatlan vagy névtelE'n kézirattal nem fogLaLkozunk. Kéziratok sor,árÓL szerkesztői üzenetben adunk választ és csak akkor kiLldünk vissza kézirato t, ha a szerző megcímzett és válasz~ bélyeggel ellátott boritékdt mellékel ahhoz. A megjelent közleményeket tiszteletdíjban reszesít3uk. FelJykepfelvetelek beküldése alkalmával csatolni kell C& felveteL keszí!öJének nyilatkozatát arróL, hogy a felvételek közleséhez - a szokásos tlszte'etdíj elienében - hozzájárul. A megjeLent közleményekre, fényképekre, rajzokra tulajdon10gunkat fenntart juk, azokat tehát beleegyezésünk nélkül nem szabad másutt közöLni, sem pedtg utánnyomtatn!. KÖZLemények különnyomatait a nyomda velünk kötött ,zerződésben megjeLöLt árszabás szerint köteles eLkészfteni. Minden hozzank intézett levélre a szerkesztői üzenetekben válaszolunk, jelige alatt. Jeligfül Legcélszerűbb kisebb heLység nev Élt, vagy ötjegya számot választani. Aki jeligét "em jelöL meg, annak neve kezdőbetűi és állomáshely e rnegjel6lése alatt válaszolunk. Magánlevelet nem írunk akkor sem, ha a beküldó válaszbélyeget mellé kel. Közérdekű kérdésekre nem szerkesztői üzenetben, hanem a "Csendőr Lekszikon" rovatban feLeLii.nk. Minden leveLet teLjes névvel és rendfokozattal alá ken 'mi és az állomáshelyet is fel kell tüntetnt. Hozzánk intézett levelet szolgálati útra nem terelünk és azok tartalma vagy bek'!dőinek kiléte felől senkinek sem adunk felvilágosítást. Előfizetést csak a csendőrség nyugállományú tagjaitó!, továbbá a honvédség és a tn. kir. rendőrség, a bfróságok, igazságügyi és közigazgatási hatóságok tényleges és nyugállományú tagjaitól fogadunk el, mástól nem. Előfizetési díj a nyugallománllú csendlí.,.tisztek. lJalamint a hont'éd~ég, rendőrség, bfróságok, igazságügyi és kÖZigazgatási hatósá(IOk tényleges és nyugállományú tagjai részére évi 12 peng6, nyugállományú csendőrlegénység részére pedip evi 8 1I1"'t1OŐ. Legkisebb előfizetési idő: félév. A nyugállomán,yú csendőr­ legénység az előfizetési díjat neg·yedévi 2 pengős részLetekben is fizetheti. A pénzküldemén1Jeket kér.1.Ük a ,.CsendŐrségi Lapok" 15.342. számú postatakarékpénztáTi csekkszámláTa befizetni.

Cimváltozását mindenki maga köteles velünk közölni. CímváItozás beJeJentésénéJ a nevet, rendtokozatot. a régi és új címet pontosan és jólolvashatóan kérjük megírni. 33333. Királykút nevű lakotthely Abo(l községbe olvadt bele. A Gömör és Kishont vármegyében levő Kőrös helyes n~ pedig Berzétekőrös.

Fellen és Guilleaume ."'bel-, IOdronu- el sOdronQIfO.tllluar .... lJowden Itlfpallmftlf el IPlralllOk B

1943 április 15.

CSENDORS:EGI LAPOK

u D A P E ST.

XI., BUDAFOK •• OT 80.

B. J. Táp. A járási húsvizsgáló tévesen értelmezi az általa idézett 500/1942. számú P. M. rendeletet. (Megjelent a Budapesti Közlöny 1942. évi június hó 14-i ' 134. számának melléklet eként.) A rendelet lll. fejezetében. a 21. §. 5. bekezdése valóban a kbzfogyasztás kbrébe vonja a "katonai közétkezési bizottságok által a katonaság élelmezésére végzett vágásokat", mert ezeknél az élelmezési létszám s annak megfelelően a vágások nagy száma az ellátási rendszernel< kétségtelenül közfogyasztási jelleget ad. Egészen más elbírálás alá esnek azonban a csendőr~közgazdálkodások, mint ahogy ezt már több alkalommal f; legutÓbb f. évi április 1.-i számunk 221. oldalán "Kobátfalva" jeligés üzenetünkben kifejtettük. Az idézett rendelet nem közli részletesen a közfogyasztásnak minősülő vágásokat, mert - mint maga a rendelet is beismeri - "az ilyen vágások összes eseteit és lehetőségeit tételesen felsorolni nem lehet". Csak példaképen említi a gyakrabban előforduló, jellegzetes eseteket, de ezek a példák éppen elegendők ahhoz, hogy a csendőr közgazdálkodások magánháztartási jellege az adólerovás szempontjából is határozottan megállapítható legyen. Szebb magyar jövo. Azt tanácsoljuk, hogy szakítson most, amikor még becsülettel félreállhat. Amelyik lánynak ilyen bátyja van, az magyar csendőr felesége aligha lehet, de - ne is legyen. Nagyon helyesen ítéli meg a hp.lyzetet Ön, mert amint irja, a magyar csendőr legszentebb kötelessége, hogy családját hazafias és vallásos szellemben ne~ velje. Na meg aztán, amelyik lány az udvarlója után utazgat látogatóba, lflilyen feleség lesz abból? Csendőrnek való biztosan nem! Elhisszük. hogy a leány - aki mellesleg mondva, jól benne van már a korban - nagyon ragaszkodik Önhöz, de ez így szokott lenni, ez nem befolyásolhatja józan ítéletében. Helyesen tette, hogy nem ment csupán az érzései után és tőlünk is tanácsot kért. Végvárakon. Téved. A nyári időszámítás következtében a nyári időszak alatt valóban két órával korábban van az ébresztő a téli időszakhoz viszonyítva, ez azonban végered~ ményben mégis csak a régi nyári 1 órai nappali időmeg­ hosszabbítást Jelenti. A másik 1 órát ugyanis behozza azzal, hogy a nappal 1 órával korábban ér véget, tehát ennyivel hamarabb fekszik le. Poll{ári hivatalok munkarendjével ne hasonlítsa öss2.e a csendőrségét. Egészen más hivatást töltenek be és mások a részükre előírt követelmények is. K. F. Nagyvárad. Levelet nem írunk. Ezt az üzeneteink elején rendszeresen kb7.Ölt tájékoztatónkban olvashatja. Ami a kérdést illeti, a jelzett alapon nem szerzett igenyjogosultságot. Az okokat megtalálja f. évi január l.-i számunk 31. oldalán "Ipoly, 54.531" jeligés üzenetünk 2. pont~ jában. A Tűzkereszt III. fokozatát azonban Ön is megkaphatja majd, ha a Fővezérség az előfeltételként me~kívánt háborús szolgálati időtartamot a hátországi alakulatok - s köztük a csendőr!:ég - tagjaira nézve is megállapítja és kihirdeti. Segítség, A ,.megszűnő alakulatok jogutódjainak meghatározása" tárgyában kiadott 1885/eln. l./a.-1943. számú H. M. rendelet akként intézkedett, hogy az ilyen alakulatok irattárát az állomáshelyük szerint illetékes hadtestparancsnokság őrizze. Onnan kell tehát szolgálati úton kérnie a keresett okmány felkutatását és kiadását. H. G. hóvirág. Lovas alakulathoz jelenleg csak azol{ kerülhetnek, akik a honvéd!:égnél már lovas kiképzésben részesültek. Ha Ön ennek a feltétel nek me!1:felel és a lovas szolgálathoz kedvet érez, kérheti átképzés ét és lovas alakulathoz történő beosztását. Kérvényét szolgálati úton a kerületi parancsnokságához kell felterjesztenie. Azt nem tudjuk megmondani, hogy törekvése sikerrel jár-e, mert
BAcsÉNYSZKI "P A E C I S • O NfI

P'

1881'1

A L A T v A: ' 6r. é. ék.z.rrak'.r

KIRALV-TÉR 115. K OLozsvA R, TMATVAs ELEFON: 87.68.

1943 április 15.

253

CSENDÖRSll':GI LAPOK

azonban, hogy valóban az egész kert a nős lakáshoz tartozik-e s vajjon nem oszlik-e meg az örsparancsnok és a közgazdálkodás között? Igen valószínű, hogy így van. Csíkszentkirály. A f. évi március 24-i Honvédségi Közlöny-(Szabályrendeietek-)ben közzétett 40.48417. k.-1943. számu H. M. kOrl'endelet ertelmében felesége igényt tarthat a vasúti arcképes igaZOlványra. Gy. 1. Éppen azokat az adatokat nem közölte, amelyek a rangmeghatározáshoz szükségesek. A rangmeghatározás szabályait a f. évi 10. sz. Cs. K.-el kiadott eloléptétési rendelkezések 8. pontja tárgyalja. E szerint csendőröknél elő­ ször a véglegesítés ídöpontja a mérvadó s azonos idópontban véglegesitetteknél a jt. iskola eredménye; ha netán ez is megegyezne, az a rangidős, aki a jv._ iskolát már elvégezte, illetve, ha mindketten elvégezték, az, aki jObb eredményt mutatott fel. Ha ezzel sem lehet meghatározni, az életkort kell figyelembe venni. ELek után önmaga is eldöntheti a kérdést. Cs. J. Nyiradony. Azt írja, hogy ideiglenesen vezényelték s miután a vezénylés a három hónapot meghaladta, tartóssá minösült. Önmaga nem nyilváníthat ja a vezénylesét tartóssá, erre' csak az a parancsnokság jogosult, amelyik az ideiglenes vezénylését annak idején elrendelte. Ha pe-' dig ez már megtörtént, egészen természetes, hogy nem fizethet 20%-kal felemelt napibetétet, mert a Cs, 20. Határozványok 24. pontja szerint a tartósan vezényeltek rendes napibetétet fizetnek. Rablás. A kérdés egyáltalán nem vitás: a leírt cselekmény ra,blás. Azt írja, hogya Csendőr-BTK. tanulmányozása után sem tudták ezt eldönteni. Nem néztek alaposan utána. A rablásról szóló rész bevezető mEtgyarázab szószerint a következőket mondja: "Mindegy, hogy a gyanusított az erőszakot vagy a fenyegetést a dolog b:rtokosa, vagy birialója, vagy pedig más jelenlevő személy ellen alkalmazza-e". Ez a "más jelenlévő személy" természetesen nem kell, hogy olyasvalaki legyen. akit a birtokos vagy birialó kifejezetten megbízott a dolog őrizetével. A bűncselekmény véghezvitelének megakadályozása mindenkinek egyformán kötelessége. Hová jutnánk, ha a tettenért tolvajjal szemben csak a megkárosított, vagy csak olyan személy léphetne fel, akinek a dolog a felügyelete alá tartozik vagy a cselekmény megakadályozása egyébként is hivatása?! A BTK. 354. §-a különhen is kimondja: "Rablásnak tekintetik, ha a tettenkapott tolvaj 'a lopás véghezvitele vagy a lopott tárgy megtartása végett erő­ szakot vagy fenylegetést használ". Ttt sem, mondja ki a törvény, hogy a tolvajnak ki ellen kell az erőszakot vagy fenyegetést használnia, tehát: bárki ellen teszi, cselekménye rablásnak minősül. Brassó. A Bugyik r év v llószínúle~ li Lót vagy morvacseh Budík (olv. Bugyik) család-, illetve személynévvel azonos, amely viszont becéző alakja a tót, cseh Budi-stav névnek. Hangzása viszont nem egészen magyartalan, mert vannak ,,-ik"-el végződő mélyhangú közneveink.

Szíves figyelmébe!

Egyenrubázat.

felszerelé~i

megbizható

cikkt>k

minőségben

SZABÓ LÁSZLÓ cégnél BUDAPEST, Ix., MESTER-U'l'CA 3S. Ponto!! po~tai kiszolgá1'ts. Az Önállósftáf'i Alapbólléteslilt ('ég

ERFURTI

A honvédelmi miniszter úr 115.759/eln. 20. 1942. szám alatt kladott ta karéko"ságl rendeletében az életbiztosítást. Is ésszelil tak. rékosságnak mInősíti. A Nyugállományú KatonatIsztek Országos SzUvetsége <"NYOKOSZ") a tényleges szolgálatot teljesftő és nyugállományú bajtiirsalnk részére a háborús vonatkozásokra ls kiterjedő KATONAI TAKAREKBIZTOSITASI AKCIOT szervezett, melynek lebonyolftásával az általa alapftott TuraiMagyar Országos Biztosító Intézet Részvénytársaságot (Budapel1, VI., Anker-köz 4.. félemelet) bizta meg. A szocIális családvédelmi célzatú csendőrjólétJ szempontból fontos akcióról az 1942. évi 9. számú "Csendőrségi KilzlUuy" adott értesítést.

PAPIR, IROSH-R fózelékmagvak

m á r k á s káposztamagvak és virágmagvak eladása

Z I E G L E

Cservid. A néveredetét a család történetériek ismerete nélkül nem lehet megfejteni. Hangzása kevésbbé magyaros. Fricska. Neve nem magyartalan hangzású. Eredetét nehéz megfejteni, mert nem okvetlenül azonos a "fricska" "fricskázni" (ujjával a másik orrát felpeckelnil szóval. A XVIII. században vannak Fricskó, Frecska nevű nemes családok; nevük valamely Fri-Fre-kezdetú keresztnév becéző alakja lehet. Husvét 66.666. Riczkó kifogá.,t<,l'ln j'l ma 1y a hangzású név, v. ö. fickó, buckó. Eredete tulajdonképen szláv. Volt Hriczkó nevű nemes család, ez a név pedig a Gergely keresztnévnek Hrihor-ból való becéző formája. Kisoroszul Hric, Hrickó a. m.: Gergely-Gerő. A név átment a tótba is, magyarban pedig Ricskó-vá változott. Magyar megfelelője tehát Gergely volna, de megváltoztatását nem tartjuk szükségesnek. Magyar-e. A Szelezsán név a kevésbbé magyaros hangzású nevek közé tartozik. A név valószínűleg román eredetű, még pedig a magyar Szilágy helynév ből. A szilágysági román embert románul Sal;3jan-nak (olv. Szelezsán) mondják s van Szelezsán-Szelezsány falu, amelyet 1900 körül az Országos Törzskönyv Bizottság Szelezsény-re magyarosított, román neve S8.lagenii-Sele] eni (mindkettőt olv. Szelezséni). Ez az aradmegyei falunév is magyar eredetű; jelentése Szilágyi-Szilágy. Van Bars megyében is egy Nagy-Szelezsény nevÍÍ falu, ennek a falunévnek eredete azonban nem azonos nyelvileg az aradmegyeiével. Sz. R. A kérdezett címe: Budapest, Királyi vár, kormányzósági garázs. Tanulmányi családi pótlék. A tanulmányi családi pótlékra a 142,344/VI. b.;-1937. számú B. M. rendelet értelmében igénye van éspedig attól az időponttól számítva, amikor gyermeke a 16. évét betöltötte. A velünk közölt tanulmányi eredmény már akkor is megfelelt" a feltételeknek. Azt tanácsoljuk, jelentse míndazt, amit nekünk megírt, a szárnyparancsnokának és kérje ügyének előterjeszté­ sét a B. M, úrhoz. Bár a hivatkozott rendelet a családi pótlék folyósítását csak az engedélyezést követő hó l-étől teszi lehetővé, méltánylást érdemlő indokai alapján esetleg visszamenően is megkaphatja. Kiskunmajsa. A tiszthelyettes ek esőköpeny t és sárcipőt (őrmestertől-alhadnagyig) viselhetnek. Kerékpár. A kerékpárokra vonatkozó közlekedésrendészeti szabályokat az 1938. évi 12. sz. Cs. K.-ben megjelent 116.000/1938. számú B. M. rendelet tartalmazza. A rendelet 13. §. 24. bekezdése szerint kerékpárt közterületen őrizetle­ nül hagyni csak akkor szabad, ha a kerékpáros megfelelően (pId. lakattal lezárt drótkötéllel) gondoskodott arról, hogy a kerékpárt más ne használhassa. Aki ezt a rendelkezést megszegi, a 21. §. e) · pontja szerint kihágást követ el. A rendelet - értelemszerÍÍen - a háromkerekű kerékpárokra is vonatkozik. A kerékpártulajdonos tehát nem kötelezhető arra, hogy közterületen hagyott kerékpárját mással őriz­ tesse.

CSERFAI ISTVÁN-tól

RBUDAPEST

m a g k e r e s k e d é s b e ' n F6vám-tár 3. ál Rák6cz i

Csendörségi nyomtatvány, csendörségi felszerelések

út 4.

BUD A PEST, VI., lOKAI-UTCA 22. A nyugoti p. u.-tól 2 perc. Megb!zható őskeresztény cég I •

Pontos postai kiszolgólós.

-

25+

CSENDORS~GI

Szamosmenti fenyves erdő. 1-2. Olvassa el mai számunkban "K. F., Nagyvárad" jeligés üzenetünket. 3. A csendőrségi igény jogosultak Háborús Emlékérem-ügyeit a H. M. illetékes osztálya a közeli napokban terjeszti fel Legfelsőbb jóváhagyásra. Az emlékérmek leadása tehát már nem késhet soká. Mint negyedik gyermek is megkaphatja az emlékérmet, ha a család többi tagjai nyilatkozattal lemondtak róla. L. A., Derecske. On az 1927. évi XXI. t.-c. Illapján ideiglenes alka)maztatása idejére az OTI-nak kötelezően tagja. Ezalatt CSERBA-tagsága természetesen szünetel. (L, 130.800/ VI. b.-1936. számú B. M. körrendelet 3. §. 3, bek.) CSERBA-tagságának megszüntetése végett alkalmaztatását be kell jelentenie a m. kir. Központi Illetményhivatalnak. S. M., Zenta. A f. évi 13. sz. Honvédségi Közlöny "Szabályrendeletek"-ben megjelent 14.930/eln. 1. ny.-I943. sz. H. M. körrendelet a csendőrség ht. tiszthelyetteseire nem vonatkozik, nyilvántartó tisztviselői állásra tehát nem pályázhat. . Vadkert. 1. Jó magyar név gúnyolás ra egyáltalán nem alkalmas. Viselje büszkén. 2. Felső-Bzava község, helyesebben: Felső-Bzóva jelenleg Szlovákiához tartozó kisebb helység Losonc közelében. Azelőtt "Dévényoroszi"-nak hívták. Mostani szlovák neve: Pod-Krivan, utolsó posta: Hor. Bzová. N. L., Tábori posta: 202/ 01. Tudnunk kellene, hogy a f. évi l. sz. Honvédségi Közlönyben megjelent 75.062/ eln. 2. i.-I942. sz. H. M. körrendelettel a hadműveleti terúleten szolgálatot teljesítő tiszthelyettesek részére saját ruházatuk után rendszeresített napi 50 fill.-es "ruházati és felszerelési hozzájárulás"-t a csendőrség oda beosztott tiszthelyettes ei (őrm . és ennél magasabb rendfokozatúak) is megkapják-e. Ezt Ön könnyen megállapíthatja ott. Az eredményt irja meg nekünk. Kérdésére érdemben csak azután válaszolhatunk. 44.444. 1. A nősülés i szabályzathoz az 1937. évi 1. sz. Cs. K-el kiadott l. sz. Függelék 4. §-a szerint az 1934 január l. után állandó nyugállom;!inyba helyezett ,.,lyan csendőr legénységi állományú egyéneknek, akik a nyu~a]lo­ mányban nősülnek s elhalálozásuk esetére özvegyeik részére az özvegyi nyugdíjat biztosítani óhaitják, a házas<;ágkötéshez engedélyre van SZÜkségük. Az illetékes csendőrkerú'eti parancsnoksághoz címzett és okmányokkal fel szerelt nősü­ lési kérvénvt a nyilvántartásra hivatott osztálypar'lncsnokság gazdasági hivatalához kell benyujtani. 2. Ebben az esetben is nősülési engedélyt kell kérnie. 19.194. Kérdéseire az 1937. évi l. sz. Cs. K.-el kiadott l. sz. Függelék 6. §-ában találhat részletes választ. Tudjuk, hogy jelenlegi beosztásában ehhez nem juthat hozzá, de sajnálatunkra, hely hiányában nem sorolhatjuk fel a ter;edelmes tudnivalókat. Azt tanácsoljuk, irjon egyik bajtársának és kérje fel, hogy adja meg levélben a szükséges felvilágosí tást. Nemzetvédelem. A gyermek után a családi pótlék a házasság által történt törvényesítés bejelentését követő hó első napjától kezdve illetékes s azt abejelentésnek állományparancsban közzétett letárgyalása után a gazdasági hivatal folyósitja. Származási adatok. A Ludovil{a Akadémia pályázati hirdetményének az On levelében is említett része világosan megmondja, hogy a tiszthelyettesek gyermekeinek, származásuk nagyszülőkig bezárólag történő igazolás ához, a kér-

·HAnGYA

1943 április 15.

LAPOK

vény mellett fel kell terjeszteniök a szülőket igazoló katonai hatóság által kiállított "Származási Igazolvány"-t, melyhez a pályázó ifjú eredeti születési anyakönyvi kivonatát kell csatolni. Más származási okmányt benyujtani nem kell. 98·765. 1. Erre a kérdésre később válaszolunk. Lapunk előfizetési ára a nyugállományú legénység részére évi 8 P . K. J., Nagybacon. Ezt nehéz így, az ügy részletes ismerete nélkül megmondani. Egyszerűbb esetnél esetleg számíthat rá. Ha már annyira vannak, kísérelje meg, de igéretet ne tegyen, míg engedélyt nem kap. Sz. J., Bárdfalva. Olvassa el f. évi március l-i számunk 158. oldalán "Szekszárd" jeligés üzenetünket. Egyébként részletes tájékoztatást kaphat lapunk 1936. évi 41. és 74. oldalán közölt "A magyar nemesség s igazolásának mai módja" c. cikkünkből. Reménytelen. Elég későn jött rá arra, hogyalánynál nincsenek meg a legszükségesebb anyagi előfeltételek sem. Erre már ismeretségük kezdetén gondOlnia kellett volna. Most már ki kell tartania mellette, ez a férfihez illő becsületes eljárás. Ha máskép nem válthatja be szavát, szereljen le annak idején. Kérdi, mik lehetnek az esetleges szakítás következményei? Olvassa el 1941 június L-i számunk 386. oldalán "Cs. A." jeligés üzenetünket, ott megtalálja a választ. Gonio. 20. A Csüsz. 13. pontja az elöljáró parancsnokságoktól közvetlen érkező ügydarabokra nézve intézkedik s tulajdonképen nem egyéb, mint a Szolg. Szab. I. Rész 71. p . 4. bek. rendelkezéseinek érvényrejuttatása az írásbeli érintkezésnél. A más parancsnokságoktól és hatóságoktÓl közvetlenül leadott, közbiztonsági szolgálattal összefüggő ügyiratokat viszont aSzut. 25. mellékletében foglalt irányelvek szerint kell a szárnyparancsnoksághoz betekintésre felterjeszteni. Ez már a közbiztonsági szolgálat ellenőrzésével és irányításával kapcsolatos követelmény. Ha csendőr tanui dézését a bíróság közvetlenül az őrsnek küldi meg, azt az utaz;!isi okmányként előírt ,.Nyilt rendelet" kiállítása és leadása végett kell az osztályparancsnoksághoz előterjeszteni. Ilyen_ kor tehát helytelen volna a Csüsz. 13. ponti ára hi·vatkoznl. Ennek a pontnak a levelében említett mondatát egyébként hibásan értelmezi. Nem lehet saját kezdeményezésből közvetlenül felteriesztett ü~darabok közé sorolni a bíróságokt61 vagy hatóságokt61 közvetlenül vett s láttamozásra elő­ teriesztett ügyeket. mert arok nem az őrstől, hanem a bir6ságtÓl vagy hat6ságt61 indultak ki. Nyíregyháza. A feleletet az 5.777 IM. E. 1941. sz. rendelet 1. ~.-ábap találja me~. A rendeletet betekintésre megkaphatja az ottani osztályparancsnokság gazdasági hivatalánál. Balaton. Rangsorolási kérdésekre nem válaszolhatunk, ez a parancsnokságok hatáskörébe vág. Egyébként megnyugtatjuk: csak vélt sérelemről van sz6. Ezt legiobban az bizonyítja. hogy a közeljövőben esedékes előléptetésnél Ön is sorra kerül. Jeremesi barna. 1. Ha lesz, majd megmondja a rendelet. Nem lehet minrlen iróasztalba benézni. hogy hol mivel foglalkoznak. Valamit ajánlunk: 6vakodjék az úgynevezett "j61 értesültektől", mert ezek folyton gyárt ják a híreket. 2. Szer_ kesztői üzenetnek nincs díja. Ne vitatkozz, ha nem tudod. Ezt semmiféle utasítás vagy szabályzat nem írja elő. A hivatásos állományúak (rövidítve: ht.) - pusztán ezen jellegüknél fogva nem előzik meg rangban a nem ténylegeseket. Az elsőbbséget az azonos rend-

ÉRTED

DOLGOZIKI

MAGAD ÉS CSALADOD

ERDEKÉBEN

TAMOGASDI

I1A GYAR-~IEI1 En~ -I1U UEK

Uil nt ViehleF- (jántJ-~

Villamossági Részvénytársaság B U D A P E S T. VI., T e r é z - k ö r ú t 36.

paplróru papirzacsk6 ueti paplróruk gyóra

és

gy6gyueré-

'I

Budapest, VI., O-utca 37. Tel.: 123-079 ....i

1943 április 15.

fokozatú hivatásosak és nem tényleges ek között egyedül a rangviszonyok határozzák meg. Ami a tiszteletadást illeti, a Szolg. Szab. I. R. 536. pont 1. bek. előírja, hogy: "Egyenlő rendfokozatban levő tiszthelyettesek és tisztesek egyenruhában való találkozásuknál - ha kölcsönös rangviszonyuk ismeretlen - egymást kölcsönösen szabályszerűen üdvözlik." N. pann. Kérése első részét ilyen hiányos adatok alapján nem lehet megállapítani. A többit mai számunkban híreink között közzétettük. • V. A. csendőr, Miskolc, L. F. csendőr, Zalaszentgrót, H. J. cséndőr, Ungvár és többeknek. .Minden számunkban közzétesszük, hogy milyen könyveket lehet nálunk megrendelni s hogy a megrendelést miként kell teljesíteni. Ettől nem térhetünk el. Szervezeti és Szolgálati Utasítást egyelőre nem küldhetünk. Olvassák el erre vonatkozóan a lapunkban közölteket. KÉZIRATOK. FÉNYKÉPEK.

K. J., Szolnok. Jó, éJes képek, egyiket közöljük. S. J., Nagycsere. A gépe igen jó. A csendőr vonatkozású képei még túlságosan beállítottak, ezért ezeket nem hozhatjuk, a többi nem nekünk való. Úgy látju~, hogy Öntől még sok, közlésre érdemes képet fogunk kapnl. Nógrádi 54, 345. Egyik nagyon szép volt, azt közöltük is mult számunkban. Az utóbb küldött is jó, de a lapb a kevésbbé való. Martos és Imely. Mindkettőben jó tanulság van. ügyesen nyomoz. Rövidebbre fogva hozzuk. V. M., Nagyvárad. Képei halványak s az alakok is igen kicsik rajta. E. Gy., Miskolc. Nagy munkát végzett: Sajn~~ju~, .~Ogy nem közölhet jük, ilyen tárgyú munkára mncs szuksegunk. T. F·, Marcelháza. Jó, felhasználjuk, csak türelmet kérünk. Ujvidék-Jánoshalma. Jó, ügyes munka. Ilyen tárgyúakat azonban csak akkor közlünk, ha másokb ól tanulságosabb nincs. tgy a közlésre várnia kell. Agasvár. Jó képek, egyiket közöljük. M. J., Szeged. Túlságosan hosszúra nyújtotta, egyébként jól megírta. A közlendők közé helyeztük. F. Gy., Kiskunhalas. Igen jó képek. Kettőt felhasználunk később. Zágon. "Csodabogarak"-at már nem közlünk. Tanulságos nyomozás ai a közlendők között várják sorra kerülésüket.

IGYENRUHAK méret után, felszerelési cikkek, kész férfiés fiurubák

Sport

re187erelések azaküzlete

255

CSENDÖRSÉGI LAPOK

5555. Nincs elég tanulság benne, fogalmazása is gyenge még, de csak gyakorolja kitartóan, akkor lesz közlésre érdemes munkája is. Kérdésére üzeneteink alatt válaszolunk. S. J., Ungvár. Nagyon jól megírt, értelmes munka. Felhasználjuk képekkel együtt.

Pályázatol{. I.

Nemes verseny című pályázatunkat megismételjük (utoljára 1942. évi január l-i számunkban hoztuk). Azt szeretnénk látni, ki milyen eredménnyel járult hozzá az 1942 április l-től 1943 március 31-ig terjedő idő alatt, hogy a Nyomozökulcs, Pótlék, 10 napos névmutató és a Nyé. alapján elfogandók, 1<::0rözöttek száma csökkenjen. A legjobb ere(lm~nyt felmutató tíz csendőr t 50-50 P-ős pénzjutalomoan részesítjük. A pályázat adatait 1943 május lS-ig ilyen kimutatásban közöljék bajtátsaink: A pál váz6 neve és rend fokoza a

L

E

II

o

N:

I3P2sf.,

VI.,

'J.eILQIl-Io..t. 4 'JJ.: 118-194

I

A. eHúgo!t neve Az örs melyik N)'.-kul,," ( pó~lék) ikta ó••áma m el.v ik olealán szerepe l?

A szerkesztésért és kiadásért

felelős:

BENEDEK MIHALY alezredes. Stédlum SajtóvéUalat Rt., Budapest. V .• Honvéd-utca 10. Felelős: Győry Aladér Igazgató.

Egyenruházat HOKSARI KELETI P.-u.-NAL BAROSS TÉR 4 NYUGAT' Il·U -NAL TERÉZ KŐPl'JT AI'

28-47

Jta~ J~tv.4A

őrsön ?

I

KOLozsvAR, Esyetem ulca t. E

Melyik

Kérjük, hogy a kimutatást az őrsparancsnokok záradékolják az adatok helyességére nézve. Kétszeresen számítjuk azt, ha valakit az őrsállomáson letelepedettek, vagy ott alkalmazottak közül fogott el a járőr. II. Pályázatot hirdetünk a közbiztonsági szolgálatból olyan eddig meg nem írt - eset leírására, melyben a csendőrnek fegyveres harcot kellett folytatnia lőfegyveres ellenfelé'Q'el. Csak legénységi állománybelíek pályázhatnak. Határidő: 1943 május 15 Az 5 legjobbat 50, 40, 30-30 P pénzjutalomban részesítjük s a legjobb munkákat közöljük is.

D4DTllLIS IST'AN ruhaUzletében T

I

I

I

C•• nd6raégl nromtetvlllnyok éa '.I.z.......1 cikkek nagyraklAre.

A .,BARROS SZÖVETSÉG" TAGJA

~~:L.~~

• -II!i R.T.

BUDAPEST, VI., ANDRASsy-OT 130.1. EM. Tlllwbe.zél6a 120.013. (A H6.ök-tere közelében)

'KOVACS A. RUHAIPARI és KERESKEDELMI R.1.

POL.GÁRI Es EGYENRUHA SZABO, K O L O Z S V A R, DEÁK FERENC-U. 10 ES 51,

VI .. A 14 D RÁ ss V -ÚT 27 •• TELEF014: 425-984.

AZ ÖSSZES EGYENRUHAzATI CIKKEK SZAKOZLETE

256

1943 április 15.

CSENDORS:€GI LAPOK

~--~--------------------~-----

araDg-eIOs. (IíSZlnl fas lroljuDk Képesített kelme- és fonálfestö vegytisztító üzem !JÓDti' 8(JOCZ VILMOS örés- és ékszerésznél

Sza ... atolt IIzáraz ...egytlllztltáll. KUlönlegell fUggönyftellt tó. GyAllzlelltéllek éllllUrgöII munktik lIoronkfvUI. Telel'onlllYlíua házboz meJty éli bázllOZ IIzAlt i t. N~METH' 'MKP.., {1.JI"E.'!lT. "NONYMUS.U. 39. Tel.: 49 '.
E g ye nr u ház at i

é s t eI szer eIe sI

s z a k .ü z I e t.

C s e n d ő r s é g i nyomtatványok. Pontos postai kiszolgálás.

KOVÁCS JANOS

SgyenrUhézat, TURANI ISTVÁN ~(atonal felszerelések cégnél. $zövetek KASSA, Fö-ulca , '8.

D E B R E C E N. Hatvan-u. 2.

l

csendőrBég

..eroOdéBes szállttója. Polgári éB ltMonal BJlabó8ág

TÖRÖK BANKHÁZNAL

(BÁT. arany . •

ISTV ÁH

. .zakképzett óri'lll és ékllzerPIIZDél, NAG"" ARAD. mérd·6119 . • Inksm; órajarfl;sot • Am. t h Cltr.dftrsh Slállf16ia.

Szemere·u.4:.

OSZTALYSORSJEGYET

Megbizható, pODto~ kiszolgálás.


KAZAl JÓZSEF ~:;::~ljunk A m. kir .

m. kir. cBAndörség Bzállltója. -

Ponlos

EIlY en ro b i'lzatt. lelIIze rel ésl el k k eket ecen,ill

M I S K ' O L C,

f:~~::;~u

ft II S S ll. f ö-u1ol ll.

I

l Vell'llpk ur.nvHt. pzUstiit. drl\~.. kii ...et legmag"lIIIbb napl 6.ron

-j

EGYENRUHA

f

P01gárl8zabóság,rels.ereléslclkkek

Gergely Béla

A....R __ D,

M e z e y M i h á I y. u t c a 1.

N A G Y V

;'~ár megyel os.tályánaltsaerzOdletett ..abója Igálá8.

BUDAPEST, IV., SZERVITA-Tt:R 3. SZAM. V

é

S

é r o I li n k.

HfftfHP4DT. alkatrtSszeket, vás,.roljunk rádiót, , ADDÓ(jfpfI ti I S S Dt l A Nt műszaki

Aranyozott - kovácsoltvas - kristály Stylcsillárok, diszlámpák

TÓTH JÁNOS

A m. kIr. c.endÓr·"!!' tai!'jainak kedve1.Ó floe' é.i feltételek.

kel'esklJdésÁben,

N " G Y V Á RAD KOll8uth L.-u. 3:

I l I m p a a , n y 6 · mOhaly BUDAPEST, KOSSUTH L.-U. I •• Ferenclek ndvara. T.: 188.86•• Mi CIIendörsé&1 nyomtatvllnyokat. köny.... papir. töltöloUat

MI

a magyar gyártmányú

~B~.\5

1 tt

I

SCHULER

MASOLO IRONT

.SIMON ISTVAN

A m. kir. Csend6rll'g niillítóla

C fi G N B L V A S A R O L U N K . NAGYV ÁRAD, Bémer-tér 3. TelaJon: 26-43.

HASZNALJUK

)~Z~EFA RT~r B~D:PES;

B U· T O R T

alageg711.rdbbSlIla kIvIteilI' mlbóSor aaUalolm •• 'er bótofOearaokából v ..... r o I •• k S • é ll; e I I e b é r ... A r, BIIDII... épllet A lll. ktr . oleJldőraég tagjaJJUIk kad.,.16 fiIIateat teltételak

r

c6...61

K .... 61o munka t

ZALKA LAJOS

Budapest, IV., Vaci-u. 36. Tel.: 182-217. A csendÓMleg kedvelt bev.... rló belye.

klllllale«el

FEKETE VILMOS lIIélt6nyol Arak

Katonai rendjelek - Jelvények - Sportérmek S z a I a g o k - m I n I a t ü r 9 k - Javítások

MORZSÁNYI

III

EGYEHRUHAZAT SZ~KESFEHERVAR, Hcidor-u. 35. FELSZEREL~SI CIKKEK A ma~. kir. csendőrség szerződéses URI SZ6BOSAG szállitója •• A m. kir. csendőrség tagJainak kedvező fizetési feltételek.

Malvar IvártmánJI

:ipÓk, csizmák, szíjazatok, lyergek, tölténytásk.k~ pisztolytáskák fényesítésére és ápolására.

PONTOS lZolgállthoz

po.to. ORAT I Anll', nDat 61c uart MI

SzékesfehérJár Zlt. klr'l,.é"llt 2. IZ

Optll•• , fofoolldc ....

ede Lajos ORAs 1:8 EKSlEHiSlNEL

vASAROLUNK