CREDO. Evangélikus Műhely 1996 ~Í2~ Isten humanizmusa. Luther-évforduló. Zsidó szerzőit Jézusról. László Gyula. és Nemeskürty István

Evangélikus Műhely

CREDO

Isten humanizmusa Luther-évforduló Zsidó szerzőit Jézusról László Gyula és Nemeskürty István a honfoglalásról Dürer, a reformáció festője Andorka R u d o l f és Szelényi Iván m a i társadalmi kérdésekről Kétarcú évek: 1945-48 Tíz éves a Testvéri szó Egyházak és szekták Jánosy István és Somkuti Gabriella versei Kulturális figyelő

1996 ~Í2~

CREDO Evangélikus Műhely A MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ FOLYÓIRATA

I I . évfolyam 1996. 1 - 2 . szám SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: V E Ö R E Ö S I M R E t i s z t e l e t b e l i elnök F R E N K E R Ó B E R T elnök B Á R D O S S Y G Y Ö R G Y szerkesztő B Á N K I J U D I T olvasószerkesztő Andorka Rudolf Bozóky É v a Cserháti M á r t a F a b i n y Tamás id. Fabiny Tibor ifj. F a s a n g Á r p á d Hafenscher Károly H a r m a t i Béla Jánosy István

Kovácsházi Z e l m a Reuss András Ribár János S c h u l e k Mátyás Sólyom Jenő Szebik I m r e Tóth-Szöllós M i h á l y Vajda F e r e n c

A borítót - A l b r e c h t Dürer és i d . L u c a s C r a n a c h m e t s z e t e i n e k felhasználásával U r a i E r i k a készítette.

-

Kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya. Felelős kiadó: Tóth-Szölló's Mihály. Szerkesz­ tőség és kiadóhivatal: 1085 Budapest, Üllői út 24. Telefon: 133-6438, 134-3567. Egy szám ára: 190 F t . Megrendelhető' (külföldre is) a fenti címen. A m i n d e n k o r i postaköltséget is felszámítjuk. Kapható a kiadóhivatalban és az evangélikus iratterjesztésekben, a Sajtóosztály Könyvesboltjában ( V I I I . Üllői út 24.), a Huszár Gál könyvesboltban (V. Deák tér 4.) és a Protestáns könyvesboltban (IX. Ráday u . 1.). Készült a P l a n t i n Kiadó és N y o m d a Kft-nél. 96-0999 ISSN" 1219-6800

Tartalomj egyzék

3

Köszöntés

5

Groó Gyula Isten h u m a n i z m u s a

8

Vájta Vilmos A „lutheri" teológia - m i n d i g korrektívum

13

Anders Nygren „Vissza L u t h e r h e z ! " h e l y e t t : „Előre L u t h e r h e z ! "

15

Csepregi Zoltán A történelmi p i e t i z m u s és L u t h e r

19

Szontagh Pál L u t h e r Márton, a pedagógus

25

Edgar V McKnight K i nekünk m a Jézus K r i s z t u s ? A Jézus-kutatás három k o r s z a k a

33

Cserháti Márta Új távlatok

37

Csepregi András A tágasság iskolája

40

Fabiny Tamás A názáreti testvér keresése Zsidó szerzők Jézus-könyvei

46

Somkuti Gabriella Pogány M i a t y á n k (vers)

47

Nagy László Beszélgetés László Gyulával

51

Nemeskürty István „E t a l p o n áll létünk, alkotmányunk" Honfoglalás, magyarság, kereszténység

54

Fried István A k o r a i kereszténység pannóniai emléke

57

Veöreös Imre Kétarcú évek: 1 9 4 5 - 1 9 4 8 Látkép és emlékezés

65

Somkuti Gabriella A Keletinél i s k e l e t e b b r e (vers)

66

Frenkl Róbert Tíz éves a Testvéri Szó

72

Andorka Rudolf Felzárkózás a f e j l e t t társadalmakhoz, v a g y tartós elmaradottság?

78

Szelényi Iván Kapitalisták nélküli k a p i t a l i z m u s

85

Szentpétery Péter H o l a határ? Egyház, s z e k t a , k u l t u s z , álvallás, valláspótlék

92

Wiszkidenszky Aliz „Alaktalan t e s t e m e t már látták szemeid..." A fogamzásgátlásról az őskortól n a p j a i n k i g Végh János Dürer, a reformáció festője

98 103

Tóth Ildikó A csend. Beszélgetés S z i g e t i Jenővel

106

Somkuti Gabriella Végül csak figyelni k e l l (vers)

107

Jánosy István Magnificat (vers)

108

Kulturális figyelő Tükör (Emlékkönyv Prőhle Károly tiszteletére) (Veöreös Imre) - C o m m u n i o (Szabó István) - H e r m e n e u t i k a az úton l e v ő egyház számára (Ballá Péter) - Életutak bizonyságtétele (ifj. Fabiny Tibor) - Kalandozások a kánonon kívül (Csepregi Zoltán) - Kiállítások ( M ö n s sacer, „Őseinket f e l h o z á d . " Ahonfoglaló magyarság, M a g y a r írónők a Petőfi M ú z e u m b a n Bozóky Éva, Evangélikus középiskolák a történelmi M a g y a r o r s z á g o n Ratzky Rita) M á r a i Sándor: K a s s a i polgárok (az E v a n g é l i u m Színház előadása) (Fabiny Tamás) - G o n d o l a t o k az új Szokolay-operáról (Weltler Sándor) v

121

Summary, Aus dem Inhalt E számunkat Dürer alkotásai illuszrálják

J E L E N S Z Á M U N K SZERZŐI: Dr. A n d o r k a Rudolf szociológus, akadémikus Dr. Ballá Péter ref. teológiai a d j u n k t u s Bozóky Éva újságíró Csepregi András ev. lelkész Csepregi Zoltán egyetemi tanársegéd Cserháti Márta egyetemi tanársegéd Fabiny Tamás ev. lelkész ifj. Dr. Fabiny Tibor egyetemi docens Dr. F r e n k l Róbert orvos, egyetemi tanár Dr. Fried István történész t Dr. Groó Gyula teológiai professzor Jánosy István költó' Dr. László Gyula régész, történész Ph. D. Edgar V. M c K n i g h t teológiai professzor, (USA)

Nagy László ev. lelkész Dr. Nemeskürty István történész t Dr. Anders N y g r e n ev. püspök, Svédország Dr. Ratzky R i t a irodalomtörténész S o m k u t i G a b r i e l l a könyvtáros Dr. Szabó István ref. lelkész Dr. Szelényi Iván szociológus professzor Dr. Szentpétery Péter ev. teológiai a d j u n k t u s Dr. Szigeti Jenó'H. N . A d v e n t i s t a Egyh. teol. dékán Szontagh Pál egyetemi hallgató Tóth Ildikó újságíró D. Dr. Vájta Vilmos teológiai professzor, Svédország Dr. Végh János művészettörténész professzor Dr. h. c. Veöreös I m r e ny. ev. lelkész Weltler Sándor ev. lelkész Wiszkidenszky A l i z gyógyszerész

Tisztelt Olvasó!

1996 számunkra, m a g y a r evangélikusok számára fontos évszám, egyrészt a m i l l e c e n tenárium, másrészt L u t h e r M á r t o n halálának 4 5 0 éves évfordulója. A z évszámok az idő múlását j e l z i k és f i g y e l m e z t e t i k a m i n d e n k o r i utókort az emlékezésre és a számvetésre. A z Úristen különös k e g y e l m e folytán a magyarság 1100 é v e i t t élhet Európának eme gyönyörű, de v i h a r o s táján. E z a jelentős dátum hálaadásra késztet m i n k e t , és a r r a f i g y e l m e z t e t , h o g y vegyük számba m i n d a z t , a m i érték a múltunkban, és a r r a a l a p o z v a építsük jövendőnket a békesség, a s z e r e t e t és az igazságosság j e g y é b e n az I s t e n dicsőségére. Tudomásul v é v e azt, h o g y e s e t l e g keresztényként kisebbségben élünk e hazában, vállalva a közösséget a n e m keresztény honfitársainkkal i s . N e m e s k ü r t y István tanulmányában az 1100 év kapcsán azon elmélkedik, m i módon t u d a magyarság m e g m a r a d n i , és a z t a választ adja: keresztényként. László Gyulát e nevezetes évforduló kapcsán kérdeztük m e g . Évtizedekkel ezelőtt a történész köröket meghök­ kentő hipotézissel állt elő a m a g y a r s á g kettős honfoglalásáról. Beszél e n n e k a elméletének régészeti hátteréről, és európaiként a magyarságról i s . A Luther-évforduló p e d i g a r r a f i g y e l m e z t e t , h o g y L u t h e r nyomdokán j á r v a való­ b a n kövessük Mesterünket, Jézust, m e r t a t e r e m t e t t világ „sóvárogva várja I s t e n f i a i n a k megjelenését" ( R ó m . 8,19). E z alkalomból négy tanulmányt közlünk, a sor elején h a d d említsem N y g r e n előadását a Lutheránus Világszövetség ülésén 1947-ben, a svédországi L u n d b a n „Vissza L u t h e r h e z ! " h e l y e t t „Előre L u t h e r h e z ! " címmel; aztán Vájta V i l m o s professzor rendelkezésünkre bocsátott - 1 9 8 3 - b a n L u t h e r születésének 5 0 0 . évfordulóján m e g ­ j e l e n t - írását a reformációról és az egyház egységéről. A pedagógus Lutherről S z o n t a g h Pál írt, a p i e t i z m u s s a l v a l ó kapcsolatáról Csepregi Zoltán. M o s t a n i t a v a s z i számunk n a g y o n lényeges következő súlyponti tanulmányköre a történeti Jézussal foglalkozó írások, M c K n i g h t bevezető tanulmánya után három f i a t a l szerzőnk írása sorjázik Cserháti Márta, C s e p r e g i András és F a b i n y T a m á s tollából. Sikerült megnyernünk két n e v e s szerzőt, a k i k szociológusként szólnak hozzá a m a g y a r társadalom m a i fontos kérdéseihez. Szelényi Iván professzor a m a i m a g y a r e l i t szerkezetéről írt nemzetközi összehasonlító kutatásai tükrében. A n d o r k a R u d o l f professzor p e d i g a keresztény egyházak feladatairól és felelősségéről az ország tényleges modernizációja, v a g y i s a N y u g a t h o z való felzárkózás érdekében.

I t t k e l l megemlíteni még két, valójában három egyháztörténeti írást. Veöreös I m r e az egyházak számára is meghatározó 1945-48 közötti „kétarcú" évekről közöl látképet és emlékezést. F r e n k l Róbert kényesebb f e l a d a t r a vállalkozott, u g y a n i s a tíz é v e közreadott Testvéri Szó című diagnózis és terápia kapcsán m o n d j a e l m a i reflexióit, nyilván a történelmi távlat rövidségével és a személyes érintettséggel m a g y a r á z h a t ó szubjektivitással. I f j . F a b i n y T i b o r könyvismertetése i s mindenképpen m e g e m l í t e n d ő e z e n a h e l y e n , m e r t u g y a n c s a k fontos könyvről, egyházunk számára meghatározó közeli múltunkról szól, u g y a n c s a k szubjektíven. Szerkesztői e l v e i n k s z e r i n t egyházpolitikai kérdésekben n e m kívánunk a döntő­ bíró szerepébe kerülni, h a közlünk is néha egy-egy írást, a z t a tájékoztatás k e d v é é r t tesszük, h o g y a t i s z t e l t olvasó o l y a n témákról o l v a s h a s s o n színvonalas írásokat, a m e l y e k egyházunk szempontjából fontos kérdésekről szólnak, m é g h a a téma tárgya­ lása o l y k o r túlságosan i s személyes hangúra sikerül. D e e z e k az írások n e m m i n d i g a szerkesztőség v é l e m é n y é t tükrözik. E b b e n a rövid bevezetőben n e m t u d t u n k kitérni m i n d e n k e d v e s szerzőnk írására, p e d i g szívesen tennénk. Csupán néhány szerkesztői súlypontra hívtuk f e l olvasóink figyelmét. Szerkesztőség

Szent Jeromos a cellájában. 1511.

Luther mint Szent

Jeromos

GROÓ G Y U L A

Isten humanizmusa 8. zsoltár

2

Ó, U r u n k , m i U r u n k ! M i l y felséges a te neved az egész földön, az égen is megmutattad fenségedet! Gyermekek és csecsemők szája által is építed hatalmadat ellenfeleiddel szem­ ben, hogy elnémítsd az ellenséget és a bosszúállót. Ha látom az eget, kezed alkotását, a hol­ dat és a csillagokat, amelyeket ráhelyez­ tél, micsoda a halandó - mondom - , hogy törődsz vele, és az emberfia, hogy gondod van rá? 3

4

5

6

Kevéssel tetted őt kisebbé Istennél, d i ­ csőséggel és méltósággal koronáztad meg. úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél: a juhokat és marhákat mind, még a me­ zei vadakat is, az ég madarait, a tenger halait, amelyek a tenger ösvényein járnak. Ó, U r u n k , m i U r u n k ! M i l y felséges a te neved az egész földön! 8

9

10

Éji d a l ez a zsoltár. Talán jeruzsálemi hajlékának lapos tetején f o g a n t m e g a csillagos ég szemléletében elmerülő költő lelkében. I s t e n dicsőségéről v a n b e n n e szó. V a g y az e m b e r i nagyság dicsőségét zengi? V a g y éppen m i n d a k e t t ő egyképpen és együtt témája a zsoltárnak? M i n t h a v a l a m i t i t o k z a t o s összefüggésben és egységben látná I s t e n dicsőségét és az e m b e r fenségét. Valóban, a B i b l i a h u m a n i z m u s a - m e r t ezzel találkozunk a 8. zsoltárban I s t e n n e k önmagáról szóló kinyilatkoztatása. „Urunk, m i U r u n k . M i l y felséges a t e n e v e d az egész földön..." - m i n t h a a z t akarná m o n d a n i : m i l y csodálatos vagy, a m i k o r szóba állsz velünk. I s t e n n e v e az Ótestamentumban u g y a n i s az ő önfeltárása, k i j e ­ lentése. Elénk lép. Szavával m e g r a g a d és m a g a elé állít bennünket. M i l y e n különös: dicsősége éppen a b b a n m u t a t k o z i k m e g , h o g y az ember felé f o r d u l . „ A z egek h i r d e t i k I s t e n dicsőségét, és kezének munkájáról beszél a m e n n y " - o l v a s s u k a 19. zsoltárban. E z i g a z . Mégis a csillagos ég csodáit szemlélő zsoltárírónak az e m b e r j u t eszébe: a teremtésnek e l e g n a g y o b b csodája és t i t k a . I s t e n fensége és dicsősége a k k o r lesz nyilvánvalóvá, a m i k o r e m b e r t t e r e m t , és s z a b a d elhatározásából összefűzi a m a g a életét az ember életével. A z egész B i b l i a úgy szól Istenről, m i n t a k i az e m b e r r e l , az ő emberével v a n elfoglalva. A 8. zsoltár és az egész B i b l i a s z e r i n t az emberről n e m l e h e t szó Istentől függetle­ nül. Azért l e t t az ember, m e r t I s t e n a k a r t a ; létezik, m e r t I s t e n g o n d o l rá; a d d i g t a r t élete, amíg I s t e n g o n d o l a t a i b a n h e l y v a n számára. E l h u n y t s z e r e t t e i n k t i t o k t e l j e s sorsa felől sincs egyéb megnyugtató bizonyosságunk (de ez elég!), m i n t az, h o g y v a n n a k , m e r t I s t e n t u d róluk; l e s z n e k és élni fognak, m e r t I s t e n h e l y e t készített számukra szívében. [ . . . ]

A z o n b a n I s t e n t se ismerjük másképpen - legalábbis a Szentírás s z e r i n t - , c s a k úgy, a h o g y az e m b e r felé f o r d u l , lehajol hozzá, p a r a n c s o l és ígér, megsebez és meggyógyít, megöl és megelevenít. Egyszóval: k i n y i l a t k o z t a t j a m a g á t . K i n y i l a t k o z ­ tatásának p e d i g éppen az a t a r t a l m a , a m i t az e m b e r r e l c s e l e k s z i k . A b b a n v a n az e m b e r embersége, h o g y I s t e n n e l v a n összefüggésben, tőle jön, feléje t a r t . A z az ember, a k i n e m I s t e n színe előtt áll - legalábbis b i b l i a i értelemben - , n e m létezik. És az az I s t e n , a k i n e m az e m b e r felé f o r d u l , n e m a B i b l i a I s t e n e , n e m Jézus K r i s z t u s A t y j a , n e m a kinyilatkoztatás I s t e n e . I d e g e n és félelmetes I s t e n , „Deus a b s c o n d i t u s " , e l r e j ­ tőző, i s m e r e t l e n I s t e n . A B i b l i a n e m i s m e r i s t e n t e l e n e m b e r t , a k i I s t e n nélkül, tőle függetlenül l e h e t n e ember; m e r t a m i k o r t a g a d n i próbálja, a k k o r is csak hozzá v i s z o n y u l . „Hova m e n j e k l e l k e d elől? Orcád elől h o v a fussak?" - k é r d i a 139. zsoltár szerzője. „Micsoda az ember, h o g y i l y n a g y r a t a r t o d és h o g y í g y törődsz vele? M i n d e n r e g g e l megvizsgálod és m i n d e n p i l l a n a t b a n próbára teszed. M i é r t n e m veszed l e rólam a szemed? N y á l a m a t s e m engeded l e n y e l n i ? " - k e s e r e g Jób (7, 1 7 - 1 9 ) . Saját m a g u n k által k i a g y a l t és éppen ezért k o m o l y a n n e m v e h e t ő istentelenségünk sötétségében i s fénylik I s t e n n e k m i n d e n értelmet meghaladó e m b e r s z e r e t e t e és hűsége ( Z s o l t 139, 11-12). Éppen ezért a B i b l i a n e m i s m e r e m b e r t e l e n I s t e n t s e m . I s t e n t , a k i n e k n i n c s szüksége s e m m i r e és s e n k i r e , a k i b o l d o g l e h e t n e önmagában. I s t e n - s z e r e t e t . Féltő és buzgó szeretete féltékeny, v a g y i s teljes igénnyel lép f e l , a m i n t M i c h e l a n g e l o mennyezetképén kinyújtja kezét m e n n y e i világa köréből és életre hívja a z t a másikat, a p a r t n e r t , h o g y kevéssel tegye őt kisebbé önmagánál, h o g y s z e r e t e t e tükörképeként vele és érette l e g y e n örökké. E z éppen a b i b l i a i üzenet summája, t i t k a és k u l c s a egyben: I s t e n elhatározása megmásíthatatlan; k i t a r t t e r v e m e l l e t t , az e m b e r üdvözítése m e l l e t t . B i z o n y j o g g a l ámul el a zsoltáros azon, h o g y a csodálatos világot t e r e m t ő I s t e n a parányi e m b e r t h e l y e z t e a t e r e m t e t t mindenség középpontjába. Ez az ámulat azóta a m i szemünkben csak n a g y o b b r a nőtt, h i s z e n mérhetetlenbe tágult a távcső világa, az u n i v e r z u m . K u l i n György csillagász m o n d t a , h o g y a csillagászat megtanítja az e m b e r t helyes arányokban g o n d o l k o d n i , s létét a mindenség méreteiben érzékelni. Kitágult világunk, de v e l e megnőtt m a g a az e m b e r i s . A zsoltár üzenete az e m b e r méltóságáról és a t e r e m t e t t világ f e l e t t i uralmáról n a p j a i n k kézzelfogható valóságává l e t t . A z e m b e r és a természet viszonyáról a zsoltáros által f e s t e t t i d i l l i kép n a p j a i n k ­ b a n , a h o m o f a b e r és a h o m o t e c h n i c u s korában, félelmetes d r á m á v á változott. I s t e n t e r v e a z o n b a n az e m b e r és a t e r e m t e t t világ felől u g y a n a z és u g y a n o l y a n , a h o g y a zsoltáros látja. A z e m b e r életében problémává l e t t az, a m i t I s t e n ajándéknak és f e l a d a t n a k szánt: az u r a l o m a világ f e l e t t és e b b e n I s t e n képviselete. C s a k a k k o r l e g i t i m az e m b e r u r a l m a a földön, h a I s t e n kezéből fogadja azt. Különben a t e r e m tettség kényurává v a g y foglyává válik, h o l o t t tiszttartójául és ékességéül r e n d e l t e t e t t . K e l l - e bizonyítani, h o g y az ember, a k i t I s t e n kevéssel t e t t kisebbé önmagánál, c s a k u g y a n kinyújtotta kezét az istenné válás t i l t o t t gyümölcse felé, s e b b e n a titáni m o z d u l a t b a n démoni lehetőségeknek tárt k a p u t ? S n e m a t a p a s z t a l a t tanítja-e, h o g y az a n g y a l o k k a l társalgó e m b e r h o g y a n süllyedt mélyen az állatvilág színvonala alá? A félelem és gyűlölet által megszállt e m b e r e k világot dönthetnek r o m b a azért, c s a k h o g y kompenzálják nyomasztó érzéseiket. C h a p l i n nagyszerű f i l m j e : a Diktátor, megdöbbentő képet fest erről a földgolyó léggömbjével f r i v o l j á t é k o t űző H i t l e r alakjában. M i n d e z a zsoltár üzenetének igazságát szemlélteti: az e m b e r dicsősége n e m önmagában v a n ; n e m is a világhoz való viszonyában, h a n e m c s a k i s és egyedül

I s t e n b e n és a b b a n a h e l y z e t b e n , a m i t n e k i az I s t e n a teremtés rendjében szánt. E z é r t m o n d j a a zsoltáros, h o g y saját i s t e n i „kábód"-ját, dicsőségét a d t a n e k i . Istenségének sugaraiból f o n t glóriát az e m b e r feje köré. Kérdés: m e l y i k emberről v a n i t t szó voltaképpen? K i r e i l l i k ez a kép, h a r á n k n e m i l l i k ? K i az az ember, a k i b e n m i n d e z valósággá válik? K i az, a k i b e n az ígéret beteljesül, a k i b e n e n n e k a m i p r o b l e m a t i k u s létünknek m i n d e n kínzó kérdése állítássá oldódik fel, a k i b e n I s t e n t majmoló démoni torzképünk I s t e n képévé teljesedik? K i az, a k i törvényes és érvényes u r a a világnak, testvére és n e m z s a r n o k a embertársainak? L e h e t - e másra g o n d o l n u n k , m i n t a k i r e a Zsidókhoz írt levél írója (2, 5 - 1 0 ) és Pál apostol ( l K o r 15, 27): Jézus K r i s z t u s r a ? E g y éji d a l ez a zsoltár, m o n d o t t u k , és m o s t hozzá k e l l tennünk: egy karácsonyéji d a l . I s t e n szándéka az emberről egyedül Jézus K r i s z t u s b a n válik valóra, Őbenne fonódott össze t i t o k z a t o s módon az I s t e n és az e m b e r dicsősége. [ . . . ] R ö v i d időre kisebbé l e t t az angyaloknál is - ahogy a Zsidókhoz írt levél a 8. zsoltárra h i v a t k o z v a m o n d j a . Miért? A z é r t , h o g y benne és általa m i is igaz emberekké lehessünk. A z ő életében, Heródes és Cirénius, A u g u s t u s és Tibérius, P o n c i u s Pilátus és Kajafás idején t e l j e s e d e t t be m i n d a z , a m i t a 8. zsoltár az emberről, I s t e n h e z és a t e r e m t e t t világhoz, önmagához és embertársaihoz való viszonyáról m o n d . Ú g y t e l j e s e d e t t be, h o g y továbbra is ígéret számunkra, eszkatológikus valóság. N e m következik ebből, h o g y amiről a 8. zsoltár szól, csak a ködös, távoli j ö v ő ígérete? A B i b l i a h u m a n i z m u s a csupán v á g y á l o m , illúzió? N e m ! A z eszkatológikus valóság azt j e l e n t i , h o g y már m o s t és i t t h i t b e n miénk az igaz emberség. A h i t b e n Jézus K r i s z t u s t öltjük fel. A m i n t ő h o r d o z t a a m i testünket, s o r s u n k a t , h i t által m i is részesévé válhatunk az ő igaz emberségének. L u t h e r m o n d o t t a : felvehetjük az ő tisztaságát, igazságát, és cselekedhetjük az ő cselekedeteit. H o g y ez m i t j e l e n t , a r r a a zsoltár 3. v e r s e figyelmeztet különös s z a v a i v a l : „Gyer­ m e k e k és csecsemők szája által is építed h a t a l m a d a t . . . " Ez azt j e l e n t i , h o g y I s t e n k i c s i n y e k , együgyűek s z a v a és cselekedete által végzi el h a t a l m a s munkáját. Jézus n e m véletlenül h i v a t k o z i k e r r e a v e r s r e jeruzsálemi bevonulásakor, a m i k o r a n e k i kijáró messiási kíséretet és hódolatot néhány jeruzsálemi u t c a g y e r e k rivalgásával szerezte m e g számára az A t y a . N e m véletlenül állítja tanítványai s z e m e elé a g y e r m e k e k e t , a gyengéket, „ha o l y a n o k n e m l e s z t e k . . . " ( M t 1 8 , 3 ) . I g e n , i l y e n e k által k a r o l j a fel I s t e n királyi uralmát m o s t a földön, m e r t minél magabízóbb az e m b e r , annál a l k a l m a t l a n a b b a r r a , h o g y I s t e n szerszámává váljék. 0 a m i erőtlenségünkben erős. N e m véletlen, h o g y a l e g n a g y o b b a p o s t o l , Pál, a k i n e k az utazásai meghaladják S v e n Hédin összes útját, „tövist" h o r d o z o t t testében, beteges, törékeny e m b e r v o l t . P a n d i t R a m a b a i , I n d i a női Pestalozzija í g y imádkozott: „Hála néked, U r a m , h o g y a világ m e g v e t e t t j e i t használod fel eszközül, h o g y megtörjed kevélységünket". í g y válik realitássá a B i b l i a h u m a n i z m u s a . A gyengék, a k i c s i n y e k szolgálatával Jézus K r i s z t u s c s e l e k s z i k bennünk s általunk. „Legyetek egymás Krisztusává!" kiáltotta merészen L u t h e r . N y i l v á n a r r a g o n d o l t , h o g y Jézus K r i s z t u s embersége ható erő azokban, a k i k h i s z n e k b e n n e és követik. M a is f e l r a g y o g bennük I s t e n dicsősége. Fót, evangélikus

szépírói megbeszélés,

1950-1956

között.

VÁJTA V I L M O S

A „lutheri" teológia - mindig korrektívum A reformáció mint az egyház egysége melletti hitvallás

1

Sörén K i e r k e g a a r d a „lutheri" teológiát „korrektívumnak" n e v e z t e naplójában ( 1 8 5 4 ) . Ú g y vélte, csak e b b e n az értelemben l e h e t pozitív szerepe. H a u g y a n i s ezt a korrektív vonását kijátsszák a normatívummal, a teljességgel s z e m b e n , c s a k zűrza­ v a r k e l e t k e z h e t egy k ö v e t k e z ő nemzedék tudatában. M e r t h a elvész a teljesség, a korrektívum önálló életre k e l , s e r e d e t i céljával ellentétes irányba h a t . 2

A „lutheri" teológia e r e d e t e és története közötti megkülönböztetés döntő jelentő­ ségű. K i e r k e g a a r d több m i n t három évszázad történeti fejlődését t e k i n t h e t t e át, s szigorú ítéletet m o n d o t t az önállósult korrektívumról. E b b e n v é l e m é n y e s z e r i n t „a legrafináltabb elvilágiasodás és pogányság" m u t a t k o z i k m e g . A z i d e i Luther-évben különösen is fontos, h o g y m a g u n k b a szállva tisztázzuk a l u t h e r i teológia eredetét és történetét. Kétségtelen u g y a n i s , h o g y m a g a L u t h e r csakis a létező, a K r i s z t u s és az a p o s t o l o k k o r a óta f o l y a m a t o s a n ( m é g h a r e j t e t t e n i s ) élő egyház keretében érthette a korrektív f e l a d a t o t . E z több példából i s kitűnik. „Megtérésre hívó s z a v a " (a 9 5 tétel 1517-ben) s e m szolgált másra, m i n t a búcsú k o r a b e l i elméletének és gyakorlatának az egyház n o r m a t í v tanítása alapján végrehajtott korrekciójára. A m i k o r súlyos betegsége után - a k k o r úgy h i t t e - halála küszöbén és az utolsó ítélet kapujában m e g f o g a l m a z z a hitvallását, az óegyházi krédóhoz nyúl v i s s z a (1528). A három hitágazathoz kapcso­ lódva, m e l y e k e t a föld m i n d e n k o r i kereszténységével együtt v a l l , korrekciót a l k a l m a z a szükséges p o n t o k o n . A b b a n a bizonyosságban él és h a l m e g , h o g y az egy - „gyermeki h i t t e l " m e g v a l l o t t - egyházban tanít m i n t a Szentírás d o k t o r a , m i n t „a m i U r u n k Jézus K r i s z t u s méltatlan evangélistája". í g y kötődik „az egyház lutheránus hitvallá­ sa" i s , a h o g y Régin P r e n t e r az Ágostai Hitvallást találóan n e v e z i , az óegyházi hitvallások hitéhez. E z t is korrektív magyarázatként k e l l o l v a s n u n k . A „lutheri" teológia í g y e r e d e t i l e g valóban korrektívum, n e m a teljesség, n e m a normatív funkció e l l e n szól, h a n e m a normatívum, azaz a Szentírás és a régi egyház oldalán j e l e n i k m e g , m i n t az egyház ténylegesen létező tanításának és gyakorlatának szükségessé vált korrekciója. A l u t h e r i reformáció s o h a s e m t e k i n t e t t m a g á r a más­ ként, m i n t e r r e az egy egyházra, m e l y az egy K r i s z t u s a l a t t áll, s n e k i t a r t o z i k felelősséggel. Ezért mozgalomként k e l l f e l f o g n u n k a z o n az egyházon belül, m e l y „minden időben m e g m a r a d " (Ág. H i t v . 7.), azaz megelőzően [a reformáció előtt is]

1

2

A l u t h e r i („das Lutherische") szót a szerző' következetesen eredeti értelmében használja: l u t h e r i jelleg. A korrektív (igazító) és normatív (szabályozó) mellékneveket, v a l a m i n t a korrektívum (igazítás) és normatívum (szabályozás) főneveket idegenségük ellenére a fordításban is m e g t a r t o t t a m , m i v e l a szerző' alapvető gondolatát fejezik k i .

létezett. E b b e n az összefüggésben fontos emlékeznünk a r r a , h o g y L u t h e r és a „luthe­ ránusok" soha n e m vetették el a C r e d o - b a n [ A p o s t o l i Hitvallásban] v a l l o t t k a t o l i k u s egyházat. E r r e vonatkozó megjegyzést egészen a d d i g a k o r i g n e m találunk, a m i k o r a „katolikus" éppoly sajnálatos módon k e z d e t t felekezetet j e l e n t e n i , m i n t a „lutheránus". Lutheránusnak l e n n i e n n e k megfelelően a z t j e l e n t i : m i n d e n idők egy, szent, k a t o l i k u s és a p o s t o l i egyházával a z o n o s u l n i . A z elutasítás m i n d i g az antiegyházra v o n a t k o z i k . M i v e l e n n e k gyökerei n e m a normatívumra vezethetők vissza, a 16. században a „római" és a „pápista" jelzővel i l l e t i k . U g y a n a k k o r mégsem tagadják, h o g y még ebben az antiegyháznak csúfolt intézményben is j e l e n v a n az ősegyház óta fennálló keresztény valóság. L u t h e r korrektívuma leborotválja a kinövéseket, ám h i s z i , h o g y Jézus K r i s z t u s egyháza s o h a s e m tűnt el. A z i g a z egyház számos i s m e r t e tőjelét e l i s m e r i , még h a „babiloni fogságban" i s . A z intézményes „egyház" u g y a n i s m i n d i g k i v a n téve a n n a k a veszélynek, h o g y őt magát t e k i n t i k n o r m a t í v u m n a k v a g y teljességnek. M á r p e d i g o l y a n m o z g a l o m ez, m e l y m i n d i g korrekcióra, a normatívum s z e r i n t i ellenőrzésre s z o r u l , h o g y egyáltalán Jézus K r i s z t u s egyháza m a r a d h a s s o n . E b b e n az értelemben érvényes a lutheránus felfogás számára az ecclesia semper reformanda g o n d o l a t a . E z t a z o n b a n ugyanúgy k e l l a l k a l m a z n i a felekezetivé l e t t , a magát „lutheránusnak" n e v e z ő részegyházra i s . H a a „lutheránust" m i n t korrektívum o t értjük a normatív teljesség felől, a k k o r h e l y e s teológiai meggondolással t e k i n t ­ hetjük a k a t o l i k u s s a l egyenrangúnak. H i s z e n a „katolikus" i s az „egészből" (görög: holos ) k a p e r e d e t i jelentése s z e r i n t értelmet. A „lutheránus" j e l l e g e t eredetét t e k i n t v e n e m érthetjük másként, m i n t törekvést, h o g y e n n e k a normatívum s z e r i n t i teljesség­ n e k érdekében h a j t s u n k végre korrekciót. A „katolikus" j e l z ő ezért érvényét vesztené, h a n e m foglalná magába ezt a korrektívumot. „Az egyház k i n c s e valójában I s t e n dicsőségének és kegyelmének s z e n t evangéliu­ m a " (62. tétel, 1517). E m o n d a t t a l fejezhető k i a m i n d e n k o r i „lutheri" teológia tömör megfogalmazása. Evangélium és evangélikus: a „lutheránus" hívők j e l s z a v a és m e g ­ jelölése m a r a d t . A z egyház e z e n kincséről n e m beszélhetünk másképp, m i n t I s t e n Jézus K r i s z t u s b a n nyújtott üdvözítő tettének összefüggésében, m e r t őbenne nyilvá­ n u l m e g I s t e n dicsősége és k e g y e l m e . E b b e a k e g y e l e m b e fogadja I s t e n a „lutheránus" megigazulástan s z e r i n t a bűnös e m b e r t (in gratiam recipi, Á g . H i t v . 4.). E z megkér­ dőjelezi azt, h o g y bármilyen e m b e r i h a t a l o m r e n d e l k e z h e t n e az Istentől kiinduló üdvözítő cselekedetek fölött. A K r i s z t u s - s z e r e z t e k i n c s e t c s a k a Szentlélek o s z t h a t j a k i . A Szentlélek az emberiséget megszentelő (belső) munkáját a teremtettségből v e t t eszközeivel végzi (ezért n e v e z i k „külsőnek" is). E z e n m i n t korrektívum m e g i n t különös, mégis normatív hangsúly v a n . „Krisztus m e g v e t t e és m e g s z e r e z t e számunk­ r a a k i n c s e t . . . H o g y a z o n b a n ez a k i n c s ne m a r a d j o n elásva, h a n e m kamatozzék és hasznát vegyék, I s t e n kibocsátotta és h i r d e t t e t i az igét, és a S z e n t l e l k e t adja b e n n e , h o g y helybehozza és ránkruházza ezt a k i n c s e t , a megváltást" ( N a g y k á t é ) . C s a k h i t által (sola fide) j u t az e m b e r a n n a k bizonyosságára, h o g y i t t I s t e n üdvözítő munkája m e g y végbe. A h i t számára lesz ez a r e j t e t t munkálkodás nyilvánvalóvá. E z a Szentlélek működése. A „lutheri" teológia u g y a n a k k o r a z t is j e l e n t i , h o g y a Szentlélek ezen munkája a s z e n t e k közösségében z a j l i k . A Szentlélek „először is szent gyülekezetébe v i s z és az egyház ölébe tesz m i n k e t , r a j t u k keresztül prédikál nekünk és elvezet K r i s z t u s h o z " - hangsúlyozza L u t h e r - , azaz „külön gyülekezete v a n a világban. E z az az a n y a , a k i m i n d e n egyes keresztényt f o g a n és h o r d o z I s t e n igéje által, m e l y e t a Szentlélek j e l e n t k i és terjeszt" ( N a g y k á t é ) . Ebből látjuk, h o g y a lutheránus korrektívumot n e m érthetjük i n d i v i d u a l i s t a v a g y szubjektív módon, h a n e m csak az egyház m i n t közösség keretében. E b b e n a közösségben n e m válik el a h i e r a r c h i a a laikusoktól, a m i által a

keresztény e g z i s z t e n c i a különféle minőségei volnának megállapíthatóak. I s t e n egyet­ l e n népéről v a n i t t szó. A Szentlélek működése e r r e az egész népre ruházza az evangélium kincsét. A lutheránus felfogás s z e r i n t a z o n b a n az evangélium i s sokszintű esemény, a m e ­ l y e n keresztül a K r i s z t u s - s z e r e z t e k i n c s e t ajándékba k a p j u k . A z evangélium „nem egyféleképpen a d nekünk tanácsot és segítséget a bűn e l l e n . I s t e n k e g y e l m e g a z d a g o n árad". A z evangélium kincsét I s t e n a h i r d e t e t t igében, a keresztségben, az oltári szentségben, a k u l c s o k hatalmában, „a testvéri beszélgetésben és a testvéri vígasztalásban" {per mutuum colloquium et consolationem fratrum, S c h m a l k . C i k k e k ) aján­ dékozza nekünk. H a v a l a k i hiányolná ebből a felsorolásból az egyházi h i v a t a l t v a g y azt hinné, szándékosan mellőzte L u t h e r , f e l k e l l hívnunk a figyelmét, h o g y az evangéliumi k i n c s kiosztásának sokfélesége éppen a ministerium ecclesiasticumot írja l e . U g y a n a k k o r a z o n b a n a közösség egésze s e m m a r a d k i az evangélium szolgá­ latából. H a ezt „lutheránus" módon a k a r j u k meghatározni, e z t c s a k az egész nép összefüggésében tehetjük m e g , a h o l a különféle ajándékokat k i - k i személyéhez mér­ t e n n y e r i el. E közösségnek az a célja, h o g y a Szentlélek működését úgy t a p a s z t a l j u k m e g , m i n t a személyes k a p c s o l a t helyreállását I s t e n és az egyes e m b e r között. A személyes névmások lutheránus hangsúlyozása - értem, érted, értetek - n e m az i n d i v i d u a l i z ­ m u s t , h a n e m a megszentelődésnek ezt a személyes igényét e m e l i k i . A z evangélium k i n c s e a különféle jelképes eszközökben személyre szólóan j e l e n i k m e g , azaz a h i t fogadja be azt, a m i t I s t e n K r i s z t u s b a n S z e n t l e l k e által ránk ruházott. „Ezt a h i t e t számítja be I s t e n , előtte érvényes igazságul. R ó m 3 - 4 " ( Á g . H i t v . 4.). A h i t tehát a b i b l i a i (azaz a n o r m a t í v ) tanúság s z e r i n t n e m az e m b e r I s t e n h e z v a l ó viszonyának szubjektív vonása, h a n e m a L e l k e révén j e l e n l é v ő K r i s z t u s az e m b e r b e n . E z az e m b e r m o n d j a : „többé tehát n e m én élek, h a n e m K r i s z t u s él b e n n e m " ( G a l 2, 2 0 ) . „Lutheri" teológia továbbá az, h o g y a keresztények új egzisztenciája a világban v a g y m é g inkább a világi életben valósul m e g . K r i s z t u s n a k és övéinek egyesülése ezzel lesz n a g y t i t o k (szentség, E f 5, 32), m e l y n e k h e l y e a világi élet. N e m c s a k a házasságban, h a n e m m i n d e n világi hivatásban h e l y e v a n a h i t gyakorlásának. A keresztség eseménye a m a g a szakramentális valóságában u g y a n o l y a n mértékadó a világi élet számára, m i n t az úrvacsora szakramentális közössége. A l u t h e r a n i z m u s eredetében egyértelműen felismerhető a világi életnek ez a szakramentális összefüg­ gése. H a csak a híres „lutheránus" szolgálót idézzük f e l , a k i I s t e n n e k tetszőbb c s e l e k e d e t e k e t végez, m i n t a szerzetes, máris feltárul előttünk v a l a m i az „eredetiből", s z e m b e n a történetivel. A szolgáló, akárcsak a p a r a s z t v a g y a g a z d a s s z o n y n e m c s a k c s e l e k e d e t e i k b e n , azaz hivatásukban különböznek a szerzetestől. A h i t b e n v é g z e t t cselekedetekről v a n szó a világi élet területén. E z e k e t tekinthetjük I s t e n n e k tetszők­ n e k , sőt akár i s t e n t i s z t e l e t n e k i s . M i n d i g a h i t t e l való k a p c s o l a t o t k e l l figyelembe vennünk. M e r t n e m a világi cselekedet önmagában az „istentisztelet", a m e l y s z e k u ­ larizált gondolkodás s z e r i n t helyettesítheti az egyházi i s t e n t i s z t e l e t e t . H a n e m : a h i t , a m i t a Szentlélek a s z e n t e k közösségében munkál, a világi hivatásban t e l j e s e d i k k i , a világi életben vívja I s t e n harcát a gonosz h a t a l m a k e l l e n . A h i t a világi életben tevékenykedik, s ez az i g a z i „fogadalom". Ellentétben áll a s z e r z e t e s i f o g a d a l m a k k a l m i n t e m b e r i csinálmányokkal, m e l y e k kívül e s n e k a h i t körén, s n e m j e l e n t h e t n e k i s t e n t i s z t e l e t e t . A h i t é b e n a bűn terhétől m e g s z a b a d u l t e m b e r a s z e r e t e t c s e l e k e d e t e i t végzi m i n d e n n a p i hivatásában m i n t I s t e n munkatársa a j ó teremtésben. E z z e l érintettük a cselekedetekből és a hitből v a l ó megigazulás lutheránus m e g ­ különböztetését, azaz a döntő h e r m e n e u t i k a i princípiumot. E z húzódik v é g i g mindé-

n e n , a m i hagyományosan „lutheránusnak" nevezhető. A különbségtétel m é g s e m lutheránus különlegesség, h a n e m m e g i n t c s a k egy korrektívum, m e l y a normatívum alapján érvényes a teológia egészére, tehát az egyházi élet megformálására és értékelésére. A keveredés i t t romlást j e l e n t , más szóval a k i n c s , azaz az evangélium meghamisítását. E z a v e s z é l y ténylegesen fenyeget. E z é r t k e l l a korrektívum l u t h e ­ ránus felfogása s z e r i n t különbséget tennünk az igaz és a h a m i s egyház között. A megkülönböztetés n e m elméleti, h a n e m az egyház egész gyakorlatát meghatározza, szakramentális-liturgikus tevékenységével bezárólag. E z é r t n e m c s a k az ú g y n e v e z e t t miseáldozat, h a n e m m a g a a m i s e lefolyása és az ezzel összefüggő kegyesség i s e n n e k a k r i t i k u s különbségtételnek a tárgya l e t t . A z egyházi g y a k o r l a t b a n lényegében a törvény és az evangélium, az ítélő-haragvó és az irgalmas-kegyelmező I s t e n közötti különbségtétel tükröződik. A l u t h e r a n i z m u s mélyen b e a v a t k o z i k az e g y h á z i g y a k o r ­ l a t b a . M i n d e n részletet megvizsgál az evangélium mérlegén, egyedül a K r i s z t u s h o z v e z e t ő szerepet h a g y v a a törvénynek: „hogy h i t által i g a z u l j u n k m e g " ( G a l 3, 2 4 ) . E z a templomtisztítás éppen azért jelentős, m e r t a l u t h e r a n i z m u s k o m o l y a n v e s z i , h o g y az a n t i k r i s z t u s „fölébe e m e l i magát m i n d e n n e k , a m i t i s t e n n e k v a g y s z e n t n e k m o n d a n a k , úgyhogy beül az I s t e n templomába is, a z t állítva magáról, h o g y ő i s t e n " (2Thessz 2,4; vö. U n 2,18). Bár ez a megkülönböztetés e r e d e t i l e g k o n k r é t a n a pápaságra v o n a t k o z o t t , mégsem kezelhetjük történeti esetlegességként. A l a p v e t ő e n egyházkritikaként k e l l értelmeznünk, és a történelem fényében éppen a r r a az egy­ házra k e l l a l k a l m a z n u n k , a m e l y magát „lutheránusnak" nevezi. A z ellenvetések, h o g y ezzel K r i s z t u s ígéreteit kérdőjeleznénk m e g , félreértik a tulajdonképpeni p r o b ­ lémát. B i z o n y o s , h o g y „a p o k l o k k a p u i s e m f o g n a k d i a d a l m a s k o d n i r a j t a " ( K r i s z t u s egyházán, M t 16, 18); v a g y h o g y „az igazság L e l k e elvezet t i t e k e t a t e l j e s igazságra" ( J n 16, 13). E z e k az ígéretek feltétlenül érvényesek. D e n e m történeti i n t é z m é n y e k r e v a g y tisztségviselőkre v o n a t k o z n a k , h a n e m a Szentlélek által létrehozott és m e g t a r ­ t o t t gyülekezetre. L e h e t , h o g y csak a „szent maradék" esetében b i z o n y u l n a k i g a z n a k , s semmiképpen n e m a d n a k a l a p o t az evangélium bármikori, a t e m p l o m b a beülő ellenségének, h o g y az i g a z egyházként a d j a k i magát. E z a probléma mindenütt alapvetően j e l e n v a n a történelemben és jelenünkben i s a kereszténység m e g o s z t o t t ­ ságában. M e n n y i b e n veszélyezteti az önállósult l u t h e r i korrektívum a j ö v ő generációt, v a g y - ahogy ezt K i e r k e g a a r d hihetetlenül kiélezi - m e n n y i b e n lesz a „legrafináltabb elvilágiasodássá és pogánysággá"? H a d d u t a l j u n k c s a k vázlatosan a k ö v e t k e z ő j e l e n ­ ségekre: a) az igét, a prédikációt, az üdvösség szóbeli ígéretét hangsúlyozó l u t h e r i korrektívum a szentségek p r o b l e m a t i k u s értékvesztéséhez v e z e t e t t . Valószínűleg m a i s helyén v o l n a az „Intés a szentséggel való élésre" ( L u t h e r , 1530); b) az egyedül hitből való megigazulás néhány m a i interpretációja m e g o l d a t l a n u l h a g y j a az embertársnak való önkéntes segítségnyújtásnak m i n t szociálpolitikai kötelességnek a problémáját, s nemzedékünket megbocsáthatatlanul téves a l t e r ­ natívákba taszítja; c) a törvény és az evangélium megkülönböztetése, s az ezzel összefüggő két-birodalom-probléma hitvitákhoz v e z e t e t t , a g y a k o r l a t b a n a félreérthető „öntörvényűség" o k o z o t t jelentős problémákat az egyház világi küldetése számára; d) az egyetemes papság hangsúlyozása z a v a r t o k o z o t t a ministerium ecclesiasticum körül. A n y u g a t i népegyházi v i s z o n y o k között a demokratizálódás tendenciája, nemkülönben a kelet-európai egyházi m o d e l l e k a lelkészi tisztség elveszítésével f e n y e g e t n e k a gyülekezetben és a gyülekezettel s z e m b e n ;

e) az egyháznak a s z e n t e k közösségeként való felfogása, h a c s a k a történelmi vissza­ élések korrektívumaként értjük, a z t a tendenciát erősíti, h o g y a közösséget már n e a m e n n y e i és a földi gyülekezet egységének lássuk, e n n e k következtében n e v e g y ü k f i g y e l e m b e ezt az egységet az i s t e n t i s z t e l e t e n és a kegyességben; f) az e g y h á z i vezető h i v a t a l (episkopé) azon visszaélések után, m e l y e k e t a l u t h e r i korrektívum támadott, n e h e z e n állítható h e l y r e , s fennáll a veszély, h o g y bürokra­ t i k u s igazgatás lép a pásztori vezetés helyére. E z a l i s t a még bővíthető v o l n a . C s a k néhány példán próbáltam b e m u t a t n i , miként h a t h a t ( v a g y h a t o t t ténylegesen i s ) a korrektívum m i n t önállósult princípium. Félre­ értés v o l n a , h a az i g a z i l u t h e r i korrektívum is e r r e a listára kerülne. E h e l y e t t j o b b l e n n e , h a felismernénk m a g u n k b a n azt a jelenséget, h o g y protestáns ideológiákat gyártunk az e r e d e t i l u t h e r i korrektívum elemeiből. M e r t i t t m á r n e m arról v a n szó, h o g y az óegyházi teljességbe gyökerezünk-e, a m i r e e r e d e t i l e g a l u t h e r i korrektívum ösztönzött, h a n e m v a l a m i ettől e l s z a k a d t torzóról, sőt - b i z o n y o s e s e t e k b e n - az evangélium kockáztatásáról. H a k o m o l y a n vesszük ezt, a problémát bizonyára m é g inkább kiélezi az a tény, h o g y a „protestáns ideológiák gyártása" éppen a z o k b a n az egyházakban érhető t e t t e n , m e l y e k b e n a l u t h e r i korrektívumot n e m h o g y megkérdő­ j e l e z i k , h a n e m ellenkezőleg, a l e g n a g y o b b t i s z t e l e t t e l övezik. A z imént említett - az i g a z és a h a m i s egyház közötti - h a r c elemzése ezért p o n t o s a n „Isten templomában" k e l l , h o g y a r r a indítson: szálljunk m a g u n k b a , n e h o g y másokban ítéljük e l azt, a m i t önmagunkban elnézünk. 3

Gombocz

Eszter

fordítása

Biblián nyugvó kéz 3

A szerző az idei Luther-év alkalmával rendelkezésünkre bocsátotta a Lutherische Monatshefte 1983. évi 11. novemberi számában megjelent tanulmányát. A k k o r L u t h e r Márton születésnapjának 500 éves fordulóját ünnepeltük, idén halálának 450. évfordulójára emlékezünk.

ANDERS N Y G R E N

„Vissza Lutherhez!" helyett „Előre Lutherhez!"

Evangélikus-lutheránus egyházunk az ige egyháza. E z gazdagsága és felelőssége i s egyben. N e m azért gyűltünk össze , h o g y a z z a l a t u d a t t a l menjünk h a z a : j ó lutherá­ n u s o k v a g y u n k és miénk a helyes keresztény tanítás. E z l e n n e a l e g r o s s z a b b , a m i t csak tehetnénk. L u t h e r a r r a tanít, h o g y n e az ő nevéről nevezzük m a g u n k a t . A Szentíráshoz, I s t e n igéjéhez a k a r v e z e t n i . H a hűek a k a r u n k m a r a d n i a reformáció­ hoz, n e elégedjünk m e g kényelmes és olcsó tradícióval! 1

K a t o l i k u s oldalról g y a k r a n éri az a v á d az evangélikus h i t e t , h o g y egyoldalúan k i e m e l i „az egyedül h i t által való megigazulás" tételét. L u t h e r egyoldalúan P á l apostolhoz kötődik - mondják - , s ezért h i t e páli színezetű eretnekség, [ ö t v e n éve még így v o l t . A I I . Vatikáni Z s i n a t után ez a vád elnémult, a progresszív k a t o l i k u s teológusok az „egyedül" betoldást h e l y e s n e k találták. V. L ] L u t h e r r e l k a p c s o l a t b a n j o g o s u l a t l a n v o l t ez a vád, de a későbbi l u t h e r a n i z m u s o k o t a d h a t o t t i l y e n kritikára, p e d i g e g y e t l e n egyház s e m m o n d h a t j a : én P á l h o z r a g a s z k o d o m , és kevésbé a többi újszövetségi bizonyságtételhez. K r i s z t u s t n e m l e h e t részekre o s z t a n i . A z e g y h á z n a k az e g y e t l e n evangéliumot k e l l h i r d e t n i e a m a g a teljességében. Konferenciánknak n e m az a célja, h o g y a reformáció tételeit megismételje, h a n e m , h o g y az egy evangéliumot új kiindulópontról g o n d o l j a végig és új s z a v a k k a l fejezze k i . L u t h e r az evangéliumhoz páli kiindulópontról közeledett. A m o s t a n i gyűlésnek az a sajátsága, h o g y az evangéliumot Jánosi kiindulópontról gondolja v é g i g . N e m h a g y j u k e l Pál apostolt, de n e m m a r a d u n k a hagyományos l u t h e r i kifejezéseknél. Áttörünk a tradíciónkon az ügyhöz, K r i s z t u s ügyéhez. E h h e z p e d i g János adja a legjobb segítséget. „Az Ige testté l e t t " (János 1, 14). E h á r o m szó magában foglalja az egész evangé­ l i u m o t . A z t j e l e n t i , h o g y Jézus K r i s z t u s , az élet, eljött a halál világába, h o g y megajándékozzon az örök élettel. Megtörtént valóság ez: f a k t u m . A „megigazulás" d o g m a t i k a i tantétel v a g y l e l k i megtapasztalás. Mindkét e s e t b e n elhomályosítja, h o g y valósággal v a n d o l g u n k , a m e l y felette áll az említett kettőnek. János első l e v e l e így kezdődik: [...] m e g j e l e n t az élet, m i p e d i g láttuk, és bizonyságot teszünk róla, és ezért hirdetjük n e k t e k is az örök életet ( 1 , 2 ) . A m a testté, emberré válás, a k e r e s z t és a feltámadás együtt a l k o t j a az igét. Egységes valóság t a g j a e három történés, m e l y megtörte a halál hatalmát, és az életet g y ő z e l e m r e v i t t e .

1

A svéd püspök előadása 1947-ben, L u n d b a n hangzott el a Lutheránus Világszövetség alakuló nagygyűlésén.

14

A N D E R S N Y G R E N : „VISSZA L U T H E R H E Z ! " H E L Y E T T „ E L Ő R E L U T H E R H E Z !

G y a k r a n találkozunk azzal a nézettel, h o g y k o r u n k n e m a l k a l m a s az evangélium üzenetének befogadására. P e d i g a m i nemzedékünk elképzelhetetlen módon került s z e m b e a halál hatalmával [1947-ben v a g y u n k , két évvel a I I . világháború befejezése után!] E z a tény tükröződik a j e l e n gondolkodóinak, íróinak, képzőművészeinek alkotásaiban. E z z e l közvetlenül a d o t t a kapcsolódás az evangélium üzenetéhez. A d u r v a valóság közepette I s t e n új reménységet ad. A z új r e m é n y s é g g e l K r i s z t u s b a n találkozunk. Várjuk, h o g y v a l a m i n e k történnie k e l l a kereszténységben. Közben a z o n b a n elfelejt­ jük, h o g y a m i t várunk, az már megtörtént és történik. S ez a történés éppen a j e l e n b e n z a j l i k . A z ige hirdetésében, a szentségek kiszolgálásában m e g y végbe, s az é l ő ige életadóvá válik számunkra. Akeresztség a k e z d e t . T a g j a i leszünk „Krisztus testé­ nek", az anyaszentegyháznak. „ H a u g y a n i s eggyé lettünk v e l e ( K r i s z t u s s a l ) halálá­ n a k hasonlóságában, m é g inkább eggyé leszünk v e l e a feltámadásának hasonlóságá­ b a n i s " ( R ó m 6, 5). A z ige hirdetése n e m régmúlt d o l g o k elbeszélése, h a n e m általa találkozunk az élő Úrral, a k i k i e m e l m i n k e t a bűn és halál világából, s életét ajándékozza nekünk. U g y a n e z érvényes az úrvacsorára, a h o l K r i s z t u s reálisan j e l e n v a l ó , s részeseivé tesz testének és vérének. M e g o s z t j a velünk szenvedését és feltámadásának erejét. A z t szeretnénk, h o g y kézzelfogható módon lássunk v a l a m i t ebből az erőből. A z t szeretnénk, h o g y K r i s z t u s egyháza győzedelmes egyház l e g y e n . D e h o g y a n történnék ez, a m i k o r K r i s z t u s n a k a halál útján k e l l e t t m e n n i e a dicsőség felé? A z őútja az egyház útja is. I s t e n az egyházzal is „sub c o n t r a r i a specie", ellenkező látszat s z e r i n t cselekszik. C s a k egy i g a z i teológia v a n : a „kereszt teológiája". A keresztény élet p a r a d o x o n a , h o g y az örök élet m i n d i g rejtett élet. A m i i g a z i életünk „Krisztussal együtt el v a n r e j t v e " , amíg nyilvánvalóvá lesz, v e l e együtt, dicsőségben ( K o l 3, 3 - 4 ) . „Krisztus praesens", a jelenvaló K r i s z t u s , a k i valóságosan velünk v a n az igében és a szentségekben, ő a v é g s ő j ö v ő beteljesítője i s . A z élő, életadó Ige az egyház gazdagsága, de felelőssége is. Konferenciánk f e l a d a t a , h o g y emlékeztesse a reformáció egyházát felelősségére. A z egyházra bízatott, h o g y a testté l e t t , m e g h a l t és feltámadt K r i s z t u s örömhírét terjessze. Á m az egyház felada­ tához t a r t o z i k az i s , h o g y az élő igét missziói működésével e l v i g y e a világba, u t a t k e r e s s e n az ifjúsághoz, és az élet m i n d e n területén elvégezze szolgálatát. N é h a ezzel a jelszóval találkozunk egyházunkban: „Vissza L u t h e r h e z ! " Valóban szükséges, h o g y értékes s z e l l e m i örökségünket ápoljuk és továbbfejlesszük. D e n e felejtsünk el két dolgot. A z egyik: a történelemben n i n c s visszaút. A t ö r t é n e l e m m i n d i g előregördül, a j ö v ő felé t a r t . A másik: a m i k o r Lutherről szólunk, n e m a múlt egy alakjára g o n d o l u n k . L u t h e r munkája n e m mögöttünk v a n , h a n e m messze, messze előttünk. A reformáció n e m vég, h a n e m k e z d e t . M é g p e d i g o l y a n k e z d e t , a m e l y n e k megvalósítása előttünk t o r n y o s u l . Tehát n e m : „Vissza L u t h e r h e z ! " , h a n e m : „Előre L u t h e r h e z ! " M e r t m e g m u t a t j a nekünk az u t a t a Krisztusról szóló evangélium mé­ l y e b b megértéséhez. H a k i m o n d j u k a jelszót: „Előre L u t h e r h e z ! " , ezt í g y i s kifejezhetjük: Előre az evangélium központi tartalmához, előre K r i s z t u s h o z , a k i a halál j e g y é b e n álló e m b e r i létben I s t e n n e k élő és életet adó igéje! „ N e k i l e g y e n dicsőség és h a t a l o m örökkön örökké. A m e n " (Jelenések könyve 1, 6 ) .

CSEPREGI ZOLTÁN

A történelmi pietizmus és Luther

Több m i n t százéves v i t a újult k i nemrégiben arról a kérdésről, h o g y a p i e t i z m u s gyökerei a német l u t h e r a n i z m u s b a n keresendők-e, v a g y p e d i g más országoknak, más f e l e k e z e t e k n e k köszönhetők azok az e s z m e i hatások, a m e l y e k ezt a k i t e r j e d t kegyességi m o z g a l m a t elindították. A vitát a n n a k idején A l b r e c h t R i t s c h l monográfiája váltotta k i . Legutóbbi s z a k a s z a v i s z o n t J o h a n n e s W a l l m a n n és - a szövegkritikus­ ként i s e l i s m e r t - K u r t A l a n d között z a j l o t t . W a l l m a n n álláspontja s z e r i n t a fiatal S p e n e r számára a puritán traktátusok olvasása, s a jezsuitából kálvinistává l e t t J e a n de L a b a d i e - v a l való találkozás j e l e n t e t t meghatározó élményt, m í g A l a n d a s t r a s b o u r g i professzorok hatásával, az i t t e n i Luther-olvasmányokkal m a g y a r á z z a a „pietizmus" leendő „atyjának" első lépéseit. 1

2

A z igazság - m i n t a legtöbb hasonló e s t b e n - valószínűleg v a l a h o l k ö z é p e n v a n . H a kézbe vesszük S p e n e r úttörő írását, az 1675-ben m e g j e l e n t P i a desideriát , r e f o r m j a v a s l a t a i között találunk o l y a n o k a t , a m e l y e k már a reformáció korában i s e l h a n g z o t t a k ( p l . a hívők egyetemes papsága), de o l y a n o k a t is, a m e l y e k valóban L a b a d i e gyakorlatát visszhangozzák ( p l . a k o n v e n t i k u l u m o k , azaz a bibliaórák szor­ galmazása). 3

S p e n e r t o l v a s v a szembeötlik, h o g y lépten-nyomon L u t h e r r e h i v a t k o z i k . E z önma­ gában még n e m j e l e n t s o k a t : a k k o r i b a n L u t h e r r e i l l e t t h i v a t k o z n i . Spenernél v i s z o n t pontos, oldalszám s z e r i n t visszakereshető idézeteket találunk. Első javaslatát, m e l y óriási változásokat h o z o t t a gyülekezetek életében („Gondoljunk a r r a , h o g y I s t e n Igéjét g a z d a g a b b a n szólaltassuk m e g közöttünk"), többek között így i n d o k o l j a : „és m i t kíván buzgóbban a m i m e g b o l d o g u l t Lutherünk, m i n t h o g y az e m b e r e k e t az írás s z o r g a l m a s olvasására rábírja. Sőt, s z i n t e a r r a g o n d o l t , h o g y a saját k ö n y v e i t k i f o g y n i h a g y j a , h o g y az e m b e r e k e t magának az írásnak az olvasásától e l n e v o n j a . S z a v a i így h a n g z a n a k ( A l t e n b u r g i kiadás 1. kötet 6 a o l d a l ) : »Szivesen látnám, h o g y összes könyveim hátra maradnának és elsüllyednének, és ez az e g y i k o k a a n n a k , h o g y m e g b o r z a d o k a példán, a m i t látok, m i h a s z n a a n n a k , h o g y a Szentíráson kívül és m e l l e t t sok könyvet és n a g y könyvtárakat k e z d t e k gyűjteni. Válogatás nélkül s z e d t e k össze mindenféle tanítást és gyűjteményt. E z z e l n e m c s a k a drága időt v e s z i k e l az írás tanulmányozásától, h a n e m az i s t e n i I g e t i s z t a megismerése i s elvész. E z v o l t a

1

2

3

Geschichte des Pietismus. 1-3. Bonn, 1880-1886. A l a n d : P h . J . Spener u n d die Anfänge des Pietismus. Pietismus u n d Neuzeit 4 (1979) 155-189.; W a l l m a n n : Spener-Studien. A n t w o r t a u f K u r t A l a n d . Z T h k 77 (1980) 69-105.; A l a n d : S p e n e r Schütz - Labadie? Z T h K 78 (1981) 206-234.; W a l l m a n n : Pietismus u n d Chiliasmus. Z T h K 78 (1981) 235-266. M a g y a r u l : Istenfélő kívánságok. Ford. Rejtő' Mária. P r i m o Kiadó, 1993.

véleményünk, a m i k o r a Bibliát elkezdtük németre fordítani, a z t reméltük, h o g y k e v e s e b b e t írnak m a j d , és az Igét j o b b a n tanulmányozzák és olvassák, h o g y m i n d e n más írás magához az Igéhez irányítson, m e r t semmiféle írás n e m m a g a s a b b és j o b b , m i n t a Szentírás, a m i t m a g a I s t e n készített. A k i ebben az időben a k ö n y v e i m e t a k a r j a , s e m m i áron n e l e g y e n akadállyá ez magának az Igének tanulmányozásában.« Másutt is hasonlóan ír . 4

S p e n e r valóban n e m c s a k idézte, h a n e m i s m e r t e is L u t h e r írásait. A s t r a s b o u r g i e g y e t e m a z z a l tűnt k i a lutheránus o r t o d o x i a táborán belül, h o g y a reformátor műveinek összkiadása i t t m i n d e n n a p i olvasmány v o l t . Professzora, C o n r a d D a n n ­ h a u e r ösztönzésére S p e n e r is ezen az úton i n d u l t e l , sőt vásárolt i s m a g á n a k egy a l t e n b u r g i Luther-kiadást, s f r a n k f u r t i évei a l a t t ezt módszeresen k i j e g y z e t e l t e . A z t t e r v e z t e , h o g y L u t h e r e x e g e t i k a i fejtegetéseiből e g y óriási, m i n t e g y tízkötetes b i b l i a ­ m a g y a r á z a t o t állít össze, ám műve végül kéziratban m a r a d t . Vállalkozása hasonlított A b r a h a m C a l o v B i b l i a i l l u s t r a t a című, e k k o r i b a n m e g j e l e n t könyvéhez, m e l y b e n a szerző a n e h e z e b b h e l y e k e t Luther-idézetekkel i g y e k e z e t t megvilágítani, ám S p e n e r módszere gyökeresen más v o l t . N e m a t e x t u s h o z k e r e s e t t magyarázatot, h a n e m a L u t h e r műveiben föllelhető összes, a Szentírást é r t e l m e z ő h e l y e t r e n d e z t e e l a b i b l i a i könyvek s z e r i n t : munkáját még a m o d e r n exegéta is h a s z o n n a l forgathatná. N e m üres frázis tehát az, a m i t S p e n e r L u t h e r dicséretére, s kortársai kritikájaként írt: „Hasonlítsuk össze drága Lutherünk írásait, a m e l y e k b e n m a g y a r á z z a az i s t e n i Igét v a g y a keresztyén hittételeket, és más, az ő k o r a után élt teológusok munkáit, s z e m b e n a m a k i a d o t t a k n a g y részével. Igazán m e g f o g j u k látni, h a becsületesen el a k a r j u k i s m e r n i , m e n n y i l e l k i erő és a l e g n a g y o b b egyszerűségben előadott bölcsesség található L u t h e r írásaiban, és érezhetjük: o l y a n üresek ezek az újabbak, az e m b e r i pompás i s m e r e t e k összeillesztése és mesterkélt d o l g o k , sőt kitalált finomkodások (kotnyeleskedő, s z e m t e l e n , körmönfont finomkodások) v a n n a k o t t , a h o l az írás fölött n e m k e l l e n e feljebb bölcselkednünk. N e m t u d o m , h o g y a m i m e g b o l d o g u l t L u t h e r u r u n k , h a feltámadna, a m i akadémiánkon is n e m büntetne-e m e g egyiket-másikat olyanokért, a m i t a m a g a idejében a bölcselkedőknek szemére v e t e t t . " 0

Visszatérve a r e f o r m j a v a s l a t o k h o z , a hatból csupán k e t t ő hozható közvetlen k a p c s o l a t b a L u t h e r r e l , a többi J o h a n n Arndttól származik (bár e z e k indoklásából sem hiányoznak a Luther-idézetek). A második j a v a s l a t ( „ A l e l k i papság felállítása és s z o r g a l m a s gyakorlása") l u t h e r i szellemét s e n k i s e m v i t a t j a , ám annál inkább kérdé­ ses, h o g y f e n t e b b idézett első j a v a s l a t a az egyéni bibliaolvasás szorgalmazásáról, a bibliaórák bevezetéséről és az egész B i b l i a (azaz n e m c s a k a perikópák) használatáról valóban összeegyeztethető-e L u t h e r elképzeléseivel. W a l l m a n n álláspontja a kérdésben i g e n e r e d e t i , ám felettébb meggyőző. V o m K a t e c h i s m u s c h r i s t e n t u m z u m B i b e l c h r i s t e n t u m című t a n u l m á n y á b a n kétségbe v o n j a a z t az e l t e r j e d t elképzelést, h o g y L u t h e r l e t t v o l n a az, a k i a nép kezébe a d t a a Bibliát. N e m , L u t h e r a két K á t é t szánta a népnek, s a gazdasági és t e c h n i k a i körülmények n e m is engedték m e g , h o g y a német B i b l i a már a reformáció korában n é p k ö n y w é l e g y e n . A „kátékereszténységnek" valójában S p e n e r fellépése v e t e t t 6

4

5

6

i.m. 5 5 - 5 6 . i . m . 26. I n : R. Ziegert (Hg.): Die Z u k u n f t des Schriftprinzips. Bibel i m Gespräch 2. S t u t t g a r t , 1994. 30-56. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy W a l l m a n n tézise csak a teológusok számára új. Két történész, R i c h a r d Gawthrop és Gerald Strauss már 1984-ben megkérdőjelezte Leopold von Ranke klasszikus megállapítását („Luther a nép kezébe adta a Bibliát"). A v i t a magyarországi visszhangját a Theologiai Szemle 1985/6. számában olvashatjuk. W a l l m a n n érdeme inkább a pozitív megfogalm ázásban áll („nem Luther, hanem Spener adta a Bibliát a nép kezébe").

véget, és csak a p i e t i s t a bibliaterjesztés megindulásától beszélhetünk „bibliakereszténységról". E z t a szemléletet hatásos számadatokkal támaszthatjuk alá. A L u t h e r - B i b l i a e l s ó száz évében 2 0 0 0 0 0 példányban j e l e n t m e g , C a n s t e i n Bibliatársaság már működé­ sének elsó' hét évében ( 1 7 1 2 - 1 7 1 9 ) elérte ezt a mennyiséget, s a század v é g é i g kétmillió Bibliát a d o t t e l . 1 5 4 1 - b e n 3 aranyért, egy mesterlegény két h a v i béréért l e h e t e t t teljes bibliát k a p n i , 1 7 1 5 - b e n már h a t garasért, azaz két napszámért v e s z t e ­ gették. A 1 7 . században n e m r i t k a az o l y a n p a p , a k i n e k n i n c s saját Bibliája (csak az ünnepi epistolákat és evangéliumokat tartalmazó könyvecskéje), a 18. században v i s z o n t a Szentírás már m a j d m i n d e n házba e l j u t . 7

W a l l m a n n tézise elfogadható, á m finomításra s z o r u l . Jóllehet a parasztháború után L u t h e r belátta, m i l y e n visszaélésekre a d a l k a l m a t , h a k i - k i a m a g a feje után magyarázza az írást, s ezért i g y e k e z e t t tanítani a népet a k é t K á t é v a l , á m a parasztháború előtti, fiatal L u t h e r m é g másképp g o n d o l k o d o t t , s az ő elképzeléseivel i g e n i s összeegyeztethető az, a m i r e S p e n e r felhív a P i a desideriában. N e m ez az e g y e t l e n kérdés, a m i b e n S p e n e r a „fiatal" L u t h e r m e l l e t t , s az „idős" L u t h e r ellenében f o g l a l állást ( l d . a j o b b időkbe v e t e t t r e m é n y é t ) . A d o g m a t i k a és a bibliaértelmezés terén, már n e h e z e b b v o l n a a L u t h e r és S p e n e r közötti hasonlóságokat és különbségeket értékelni, m i v e l S p e n e r m a j d m i n d e n kér­ désben a lutheránus-ortodoxia v é l e m é n y é t osztja. E g y apró m o m e n t u m mégis m e g é r i a részletes ismertetést, ez S p e n e r n e k a l u t h e r i Biblia-előszókhoz való v i s z o n y a . L u t h e r teológiai j e l l e g ű előszói a 1 7 . századra többé-kevésbé eltűntek a bibliakiadá­ sokból, azaz az oltárra szánt, díszes példányok tartalmazták u g y a n őket, d e az olvasható méretű kézi, v a g y zsebbibliákból hiányoztak, esetleg j e r o m o s i szellemű bevezetésekkel helyettesítették Őket. S p e n e r l i p c s e i Bibliája óta (1694) a z o n b a n a Római levél l u t h e r i előszava a p i e t i s t a Bibliák e l m a r a d h a t a t l a n része lesz. E b b e n az előszóban azt hangsúlyozza L u t h e r , h o g y Pál s z a v a i t n e m értelmezhetjük másként, m i n t ahogy P á l m a g a értette őket (s ezzel m e g t e s z i az első lépést a történeti k r i t i k a felé). H a d d idézzek néhány m o n d a t o t az előszó m a g y a r fordításából: „Ez a levél az Új T e s t a m e n t u m n a k l e g - f o b b része, és leg-tisztább Evangyéliom, m e l l y méltó, h o g y m i n d e n keresztény n e t s a k szórúl szóra t u d j a ; h a n e m m i n d e n - n a p azt forgassa, és azzal m i n t m i n d e n n a p i l e l k i kenyérrel éljen. Soha s e n k i eleget sem fölösleg n e m o l v a s h a t j a azt, se n e m g o n d o l k o d h a t i k arról; m e r t mennél többet elmélkednék v a l a k i a b b a n , annál több gyönyörűségét és édessé­ gét érezné. Mindenekokáért én-is Istentől a d a t o t t tsekély ajándékom szerént, e z e n elöl-járó-beszédem által v a l a m i u t a t a k a r o k m u t a t n i , h o g y azt az olvasó annál j o b b a n megérthesse. M e r t ekoráig külömbféle sovány glossákkal és tsatsogásokkal inkább meg-homályosíttatott, n o h a magában t i s z t a világosság, m a j d az egész sz. írásnak meg-világosítására. Elsőben p e d i g értenünk k e l l , m i t ért sz. Pál az i g é k által: Törvény, Bűn, K e g y e l e m , H i t , Igazság, Test, Lélek, s a t . külömben az olvasás n e m használ ... Ez igéknek i l l y e n értelme nélkül se ezen l e v e l e t n e m érthedd, se az egész sz. í r á s n a k egyéb könyveit. O j j a d azért m a g a d a t m i n d azoktól a tanítóktól, k i k másképen élnek e z e k k e l az igékkel: Á m akárki légyen, h a O r i g e n e s , A m b r u s , H i e r o n i m u s , Ágoston, és ezekhez hasonlók, v a g y ezeknél tekéntetessebbek lesznek-is." 8

7

8

G. Hammer: Die Luther-Bibel. E n t s t e h u n g u n d Weg eines Volksbuches, S t u t t g a r t , 1980. 32. Bárány Györgyék fordítása. A m i U r u n k Jesus K r i s t u s n a k Új Testamentuma. L a u b a n , 1754. 709, 716. Tudtommal a kérdéses előszónak sokáig ez v o l t az egyetlen magyar fordítása. Új fordítása a Magyar Luther Könyvek második kötetében j e l e n t meg: L u t h e r Márton Előszók a Szentírás könyve­ ihez. Ford. Szita Szilvia. Bp. 1995. 128-143.

18

C S E P R E G I ZOLTÁN: A T Ö R T É N E L M I P I E T I Z M U S ÉS L U T H E R

Befejezésül vessünk egy pillantást a magyarországi p i e t i z m u s r a : Találkozunk-e bibliaórákkal? Beszélhetünk-e „bibliakereszténységről"? Érződik-e a s p e n e r i L u t h e r ­ recepció hatása? A bibliaórák a C a r o l i n a Resolutiónak köszönhették létrejöttüket, m e l y a nyilvános vallásgyakorlatot u g y a n korlátozta, de áhítatoskönyvek magányos olvasását m e g e n ­ g e d t e . S a r t o r i s János így ajánlja olvasóinak Arndt-fordítását: „Mindazáltal h a v a l a k i az ő Vasárnapi v a g y I n n e p i buzgóságának előbb mozdítására az Evangéliumokhoz illendő matériát a k a r o l v a s n i , a n n a k számára akarván k e d v e s k e d n i , ezen k ö n y v e t a Vasárnapokra s i n n e p e k r e f e l o s z t o t t a m . E l olvasván ezért az E v a n g e l i o m o t az uj Testamentomból v a g y Bibliából, fogjad a z o k a t a Részeket, m e l l y e k a r r a a n a p r a r e n d e l t e t t e k , a m i n t az hátra tétetett Laistromból k i t e t s z i k , o l v a s s a d m a g a d n a k és tselédednek javára, m o n d j egynéhány éneket és imádságot, v a g y a m i t olvastál m a g a d s z a v a i b a f o g l a l d be, és terjeszd I s t e n elébe, így a S z e n t n a p o k a t héjában n e m töltötted, h a bátor v a g y az időnek alkalmatlansága és más I s t e n előtt t é g e d menthető o k o k m i a t t az Ú r házába n e m mehettél." A s p e n e r i p r o g r a m (a prédikáció meghallgatása után az egész írás olvasása és közös megbeszélése) és a n n a k magyarországi megvalósu­ lása (nyilvános i s t e n t i s z t e l e t hiányában a perikópáknak, m a j d az áhítatos könyv kijelölt s z a k a s z a i n a k felolvasása) közötti különbség ebből a pár mondatból nyilvánvaló. 9

A széles körű bibliaterjesztésnek Magyarországon i s m e r t akadályai v o l t a k . Bár a 18. században - részben a p i e t i z m u s hatására - nálunk i s m e g s z a p o r o d t a k a b i b l i a ­ kiadások, a kínálat szűkössége folytán mégis m a g a s a k m a r a d t a k az árak: v o l t , a k i 2 0 f o r i n t o t fizetett egy teljes Bibliáért. V a l a m i v e l könnyebben l e h e t e t t kátéhoz, énekeskönyvhöz v a g y Újszövetséghez j u t n i . A „Bibelchristentum" i t t m é g v a g y száz évig várat m a j d magára. 10

A Luther-idézetek a m a g y a r teológiai irodalomból s e m hiányoznak, de e l e i n k inkább c s a k másodkézből ismerték L u t h e r műveit, az idézetek kimutathatóan nép­ szerű citátumgyűjteményekből származnak. A s p e n e r i Luther-recepciónak mégis a k a d magyarországi gyümölcse: éspedig a R ó m a i levélhez írott Luther-előszó imént idézett fordítása, m e l y Szeniczei Bárány György és munkatársai Újszövetségéből m i n t p i e t i s t a bibliakiadásból - s e m hiányozhatott. I g e n n a g y kár, h o g y a p i e t i z m u s ezen hozadéka a későbbi Bibliákba n e m került bele, s L u t h e r útmutatása hosszú időre feledésbe merült.

9

1 0

A r a d Jánosnak az igaz keresztyénségről írott négy könyvei. Jena, 1741. Elöljáró beszéd. Historischer Vorbericht, Lauban, 1758. 24.

SZONTAGH PÁL

Luther Márton, a pedagógus

L u t h e r Mártonról, a teológusról, a hitújítóról könyvek és c i k k e k sokasága szól, s ebbéli tevékenysége széles körben közismert. N e m elhanyagolható a z o n b a n pedagógiatör­ téneti jelentősége s e m , h i s z e n a reformáció n e m kerülhette m e g a g y e r m e k h e z v a l ó v i s z o n y és általában a neveléselmélet, az i s k o l a r e n d s z e r kérdését s e m .

A reformáció korának rövid neveléstörténete I g a z i változás a korábbi időkhöz képest az 1530-as é v e k elejétől következett be. E k k o r a világi h a t a l o m m e g k e z d t e a kulturális intézmények megreformálását. Új iskolák jöttek létre, m i v e l a k o l o s t o r i iskolák j a v a i t a protestánsok számára lefoglalták. A z új szellemű iskolákban megkezdődtek a helyszíni vizsgálatok ( S c h u l - u n d K i r c h e n v i s i ­ t a t i o n e n ) . A változás nagyrészt a n n a k v o l t köszönhető, h o g y a reformátorok (élükön L u t h e r ) felismerték a köznevelés jelentőségét és hatalmát. A z újonnan alapított v a g y megreformált iskolákban a h u m a n i s t a t a n o k m i n t az új h i t szövetségesei (esetenként szolgálói) j e l e n t k e z t e k . A z új szemlélet s z e r i n t u g y a n i s a h u m a n i s z t i k u s műveltség megszerzése csupán eszköze a vallásos életre, az őszintén átélt, bensőséges vallásos­ ságra (pietas) való nevelésnek. A k o r a b e l i e g y e t e m e k s e m m a r a d h a t t a k k i a változá­ sokból: erősödött a teológiai s z e l l e m és általánossá v á l t a l u t h e r i vallás. A z i g a z i változás azonban n e m az egyetemeken, h a n e m az alsó fokú népoktatásban j e l e n t k e z e t t .

Luther és az oktatás A l u t h e r i pedagógiai elképzelések n e m mondhatók h u m a n i s z t i k u s n a k . I g a z u g y a n , h o g y ő i s s z o r g a l m a z t a a görög és a l a t i n n y e l v tanítását, de e törekvésében n e m az a n t i k kultúra iránti rajongás v e z e t t e , h a n e m az a meggyőződése, h o g y a Szentíráshoz csak a n n a k e r e d e t i nyelvén l e h e t t e l j e s e n e l j u t n i . „...Mert I s t e n a m a g a írását n e m o k nélkül íratta m e g c s a k i s két n y e l v e n , az Ószövetséget héberül, az Újat görögül. [...] H a tehát I s t e n ezeket a n y e l v e k e t n e m h o g y m e g v e t e t t e , h a n e m a m a g a igéje számára m i n d e n e k fölött kiválasztotta, nekünk is kötelességünk őket m i n d e n e k előtt m e g t a ­ n u l n u n k . [...] H a saját hibánkból e l h a n y a g o l j u k a n y e l v e k e t , n e m c s a k az Evangéliu­ m o t fogjuk e l v e s z t e n i , h a n e m oda f o g u n k j u t n i , h o g y s e m l a t i n u l , s e m németül h e l y e s e n beszélni és írni n e m f o g u n k t u d n i . [...] M i az o k a hát, h o g y a m i hitünk i l y e n szégyenteljes állapotba j u t o t t ? A z , h o g y a n y e l v e k e t n e m t u d j u k ; s i t t n e m segít más, m i n t a n y e l v e k tanulása." 1

1

Wagner: Luther als Pedagog (ford. és id. Fináczy; i.m., 211.)

L u t h e r n e k a z o n b a n be k e l l e t t látnia, h o g y ez a p r o g r a m c s a k felső s z i n t e n valósít­ ható m e g . A f a l u s i plébánosoknak, prédikátoroknak a görög és héber n y e l v felesleges, a l a t i n n y e l v e t k e l l minél j o b b a n elsajátítaniuk, m a j d l a t i n g r a m m a t i k á v a l , egyházi zenével, dialektikával, retorikával és poétikával k e l l f o g l a l k o z n i u k . A z egyszerű nép számára elegendő az a n y a n y e l v e n való írás-olvasás, de u g y a n a k k o r L u t h e r M á r t o n s z o r g a l m a z t a , h o g y az egyházi elöljárók m i n d e n lehetséges eszközzel segítsék a tehetséges fiúk iskoláztatását, kiemelkedését. M i n d e m e l l e t t természetesen szükséges v o l t a Biblia-fordítás, m e l y n e k munkáját L u t h e r e l i s végezte. ( A közhiedelemmel ellentétben n e m elsőként. A z korábban született fordítások a z o n b a n nyelvezetükben a l k a l m a t l a n o k v o l t a k a r r a , h o g y a köznép számára érthetőek l e g y e n e k . ) A Biblia-fordítás elterjedésének és az egész reformáció térhódításának, m i n t köztudott, alapfeltétele v o l t a könyvnyomtatás megléte. „Manapság - a könyvek révén - n e m c s a k a Szentírás vált közkinccsé, h a n e m a legkülönbözőbb tudományok i s . í g y azután - hála I s t e n n e k - m a három esztendő leforgása a l a t t többet t a n u l h a t az ember, m i n t régen húsz év a l a t t " - írja L u t h e r . 2

A népoktatásban a reformáció megjelenése után gyökeresen azért változhatott m e g a h e l y z e t , m e r t új motiváció, az I s t e n h e z való közelkerülés lehetősége j e l e n t m e g , m e l y az e m b e r e k e t tanulásra ösztönözte. A h h o z a z o n b a n , h o g y az újjászervezett oktatási r e n d s z e r m e g t u d j o n f e l e l n i a m i n d e n eddiginél n a g y o b b tömegű t a n u l n i vágyó igényeinek, szükség v o l t művelt, képzett prédikátor-hitújítókra és jól felkészült plébánosokra i s . L u t h e r s z e r i n t a tanulás, tanultság n e m csupán vallási kérdés, h a n e m az állam­ n a k is érdeke jól felkészült polgárok képzése: „...Ha évenkint a n n y i t költünk puskák­ r a , u t a k r a [...] és számtalan más i l y e n d o l g o k r a [...], m i é r t n e m l e h e t n e u g y a n e n n y i t költeni a szűkölködő szegény fiatalságra?" A j ó nevelés tehát egyaránt biztosítja az erős egyházat és a világi u r a l m a t , a közrendet i s . L u t h e r m i n d e n helységben m e g a k a r t a t e r e m t e n i az alsófokú népoktatás feltételeit - külön iskolákkal a fiúk és külön a lányok számára. A városokban a n y a n y e l v i oktatást nyújtó, úgynevezett kisiskolák ( D e u t s c h e S c h u l e n , S c h r e i b s c h u l e n ) nyíltak. A g y e r m e k e k szülei tandíjat fizettek az oktatásért, de ez alól a legrászorultabbak mentesültek. 3

L u t h e r elképzelése s z e r i n t az i s k o l a e g y s z e r r e az egyház és a világi h a t a l o m alá k e l l , h o g y tartozzék. ( A f e j e d e l e m világi felügyelője, e g y b e n legfőbb patrónusa m i n d e n iskolának.) A z i s k o l a kormányzásában az egyházi és a világi r e n d egyaránt részt vesz, ám az alapvető oktatási kérdésekben az egyházé a döntő szó. A z iskolák n e m centralizált intézményekként, h a n e m egymás mellé r e n d e l t , független, önálló o k t a ­ tási szervekként s z e r e p e l n e k a l u t h e r i elképzelésekben. ( A központosító törekvések ellentmondanának a p r o t e s t a n t i z m u s a l a p e l v e i n e k . ) Ugyanúgy meghatározó az állam szempontjából a családi nevelés i s , h i s z a család a társadalomnak i s alaptényezője, s h a a családok élete n e m a megfelelő m e d e r b e n f o l y i k - ez végül az egész ország életére kiható negatív változásokkal jár. L u t h e r a nők oktatását i s f e l a d a t u l tűzte k i , m e r t nézete s z e r i n t c s a k t a n u l t e m b e r láthatja e l a családanya szerepkörét.

2

3

Pädagogik u n d Reformation, 96. Fináczy: i.m., 212.

A családi nevelésről L u t h e r a nevelést, m i n t istenes c s e l e k e d e t e t k e z e l t e . Ú g y g o n d o l t a , h o g y n i n c s szentebb e m b e r i tevékenység a nevelésnél, m e l y n e k alaptényezője a család. A gyer­ m e k nevelése, s ezen belül kereszténnyé nevelése a családban kezdődik. „...Minden családapa püspök a házában" - m o n d j a L u t h e r . A családapa az e r r e a célra L u t h e r által írt K i s K á t é alapján, a n n a k kikérdezésével, magyarázásával irányította a h e l y e s útra házanépét. A szülők leginkább az istenfélő, becsületes és munkaszerető gyer­ m e k e k felnevelésével j u t h a t n a k el az örök üdvösséghez. A z egészen k i r í v ó , r e t t e n e t e s bűnök után a legsúlyosabb bűn a g y e r m e k elhanyagolása. L u t h e r e z e n tézisének alátámasztására egy régi közmondást idéz: „Non m i n u s est n e g l i g e r e s c h o l a r e m , q u a m c o r r u m p e r e v i r g i n e m ( N e m k i s e b b d o l o g egy iskolás g y e r m e k e t e l h a n y a g o l n i , m i n t egy szüzet m e g r o n t a n i . ) " 4

H a egy szülő n e m képes gyermekét h e l y e s s z e l l e m b e n n e v e l n i , a k k o r e g y o l y a n nevelő felügyelete alá k e l l h e l y e z n i e , a k i a közösségi és vallásos életre felkészíti. A g y e r m e k o l y a n zálog, amelyről I s t e n n e k k e l l beszámolnunk. A j ó nevelés főbiztosítéka a helyes fegyelmezés, a m i u g y a n o l y a n távol áll a k e g y e t l e n szigorúságtól, m i n t a p u h a engedékenységtől. A g y e r m e k n e k feltétlen t i s z t e l e t t e l k e l l v i s e l k e d n i e születi iránt. A g y e r m e k kötelességeiről L u t h e r így ír: „Kedves f i a m , h a l l d örömmel I s t e n igéjét, Édes szülőd tanácsait s jóra intését. M í g ifjú vagy, vésd ezt szívedbe, H o g y boldog légy és j u s s a m e n n y b e . "

5

A l u t h e r i élet- és hitfelfogásban tehát n e m a nőtlenség a legtökéletesebb k e r e s z ­ tényi állapot, h a n e m a gyermeknevelésre r e n d e l t e t e t t családi élet.

Az egyházi nevelésről A m i k o r az egyház a keresztség szentsége révén felveszi a g y e r m e k e t t a g j a i sorába felelősséget vállal érte, s L u t h e r s z a v a i v a l a g y e r m e k l e l k i édesanyjává válik. E z é r t a p r o t e s t a n t i z m u s b a n m e g j e l e n n e k a g y e r m e k - és ifjúsági i s t e n t i s z t e l e t e k , m e l y e k e n I s t e n igéjét a g y e r m e k e k értelmi színvonalán hirdették, megértetvén a m e g k e r e s z ­ t e l t t e l , h o g y k i n e k a nevében és miért keresztelték m e g . Elsősorban a g y e r m e k e k n e k írta 1528-ban L u t h e r K i s Kátéját i s , m e l y kérdezz-felelek formában egyszerű és érthető módon tanította a legfőbb h i t e l v e k e t . ( A p o s t o l i Hitvallás, M i a t y á n k , Tízpa­ rancsolat.) F o n t o s a g y e r m e k e k hitrenevelése, m e r t az ártatlanságuk megtartása a cél, v a g y ahogy L u t h e r m o n d j a : „ A g y e r m e k e k állnak I s t e n n e l a legjobb lábon életük és hitük s z e r i n t . [...] H a p e d i g üdvözülni a k a r u n k , az őpéldájukat k e l l követnünk, és a csupasz Igéhez k e l l t a r t a n u n k m a g u n k a t . " 6

Az iskolai nevelésről A k o l o s t o r o k és a zárdák megszüntetésével ( s o k esetben lerombolásával) eltűntek a k o l o s t o r i iskolák is. 1 5 2 8 - b a n L u t h e r jóváhagyásával és egyetértésével s z e r k e s z t e t t e

4

5

6

Ottlyk: L u t h e r élete és műve, 132. Virág: Dr. L u t h e r Márton önmagáról, 167. Luther: Asztali beszélgetések, 59.

m e g M e l a n c h t h o n a reformáció iskolaprogramját. E z kötelezővé t e t t e az oktatást (akár kényszerítéssel is), h i s z e n az írni-olvasni tudás szükséges v o l t a B i b l i a forga­ tásához. Legalsó fokon c s a k n a p o n t a 1-2 órát f o g l a l k o z t a k tanulással, és az elméleti oktatás m e l l e t t fizikai (általában mezőgazdasági) m u n k a is f o l y t . Később a t u d o ­ mányokat f o k o z a t o s a n sajátíttatták el a g y e r m e k e k k e l . A z első f o k o z a t b a n a l a t i n n y e l v e l e m e i v e l , i l l e t v e az írás-olvasással f o g l a l k o z t a k . A t a n a n y a g az abc-ből, a Miatyánkból, az A p o s t o l i Hitvallásból, D o n a t u s és C a t o műveiből és zenélésből (éneklésből) állt. A második f o k o z a t b a n már a n y e l v t a n e l e m e i v e l i s m e g i s m e r k e d t e k a tanulók. A l a t i n n y e l v t a n t A e s o p u s meséin keresztül m u t a t t á k be. S z e r e p e l t m é g a t a n a n y a g b a n P l a u t u s , T e r e n t i u s , egyes bölcs mondások megtanulása és leírása, i l l e t v e az együttzenélés. A hét egy napján a keresztény h i t és élet dolgairól tanítottak. A h a r m a d i k f o k o z a t b a n megismertették a diákokat a l a t i n n y e l v t a n teljességével V e r g i l i u s , O v i d i u s Metamorfózisa, i l l e t v e C i c e r o művei alapján. A továbbtanulás lehetőségét a jóképességű, de szerény a n y a g i körülmények között élő diákoknak i s biztosították alapítványi ösztöndíjak támogatásával. Legfelső s z i n t e n , az e g y e t e m i nevelésben i s történtek változások. A F a c u l t a s A r t i u m o n eltörölték Arisztotelész „érdemein felül" való tiszteletét, h i s z Arisztotelész munkáiból L u t h e r s z e r i n t keresztény e m b e r n e m t u d t a n u l n i s e m m i t . C s a k a L o g i k a , a R e t o r i k a és a Poétika m a r a d t m e g a t a n a n y a g b a n , ezek is jelenték­ t e l e n e b b súllyal, m i n t e d d i g . A teológusoknak tanulmányozniuk k e l l e t t a Szentírás e r e d e t i n y e l v e i t . „... m e r t n e m t a g a d h a t j u k , h o g y habár az evangélium kizáróan a Szentlélek által j u t o t t hozzánk [...] mégis a n y e l v e k segítségével jött, és általuk g y a r a p o d o t t és általuk k e l l , h o g y megőriztessék." A lelkésznevelés a l a p j a természetesen a Bibliához való r a g a s z ­ kodás, s ezt egészíti k i a bibliamagyarázók tanulmányozása. A teológia egyértelműen a Szentírás teológiájává válik. „Abibliai n y e l v a hüvely, m e l y b e n a s z e l l e m n e k k a r d j a v a n e l r e j t v e . A z a szekrény, a m e l y e z t a k i n c s e t t a r t a l m a z z a , az az edény, a m e l y b e n ez az i t a l áll. A z a tál, a m e l y b e n ez az étel megtalálható." - m o n d j a L u t h e r . 7

8

A z o r v o s i fakultás ügyeibe n e m szólt bele. A j o g i k a r o n mellőztette a középkori egyházjog tanítását, s m i n t m i n d e n n e k , úgy a j o g mértékéül is a Szentírást állította. A jogászokat közérthetőbb, kevésbé cikornyás szóhasználatra i n t e t t e . L u t h e r s z e r i n t az e g y e t e m i könyvtárak könyvállományán is változtatni k e l l e t t . Egyes ókori szerzőket túlzott szabadosságuk m i a t t k i d o b a t o t t : „Fölötte szükséges v o l n a J u v e n a l i s , M a r t i n a l i s , C a t u l l u s könyveit és V e r g i l i u s P r i a p u s - v e r s e i t a köny­ vespolcokról és főleg az iskolákból kiválogatni, k i t i l t a n i , kidobálni, m e r t o l y a n szé­ g y e n t e l e n és vaskos d o l g o k a t írnak, h o g y olvasásuk n e m e s h e t i k az ifjúságnak súlyos ártalma nélkül." A z e g y e t e m i könyvtáraknak L u t h e r s z e r i n t a Szentírás különböző n y e l v e k e n írt fordításait, a Szentírást magyarázó könyveket, nyelvtanulásra a l k a l ­ m a s könyveket, a hét s z a b a d m ű v é s z e t t e l foglalkozó könyveket, orvos- és j o g t u d o ­ mányi m ű v e k e t és históriai munkákat k e l l t a r t a n i u k . 9

0

L u t h e r e l i s m e r t e a világi foglalkozásokat i s , h i s z e n m i n d e n k i n e k a m a g a által választott életpályán k e l l szolgálnia I s t e n t , de a világi pályákon mozgóknak i s éppen o l y a n f o n t o s , h o g y jól képzettek l e g y e n e k , m i n t az egyháziaknak. A z uralkodónak különösen, h a n e m saját érdeméből kerül a közösség élére - fontos a tudomány. 7

8

9

1 0

Fináczy: i.m., 210-211. O t t l y k : A pedagógus Luther, 35. L u t h e r : i . m . , 213. A hét szabad művészet (septem artes liberales): L a t i n g r a m m a t i k a , r e t o r i k a , d i a l e k t i k a , a r i t m e t i k a , geometria, asztronómia, m u z s i k a

( L u t h e r erre Bölcs F r i g y e s szász választófejedelmet h o z z a példának.) H a az állam v e z e t ő h i v a t a l n o k a i n e m járatosak a tudományban - az az egész állam vesztéhez v e z e t h e t . A n e m e s e k n e k s e m elég már az, h a j ó l o v a g o k : e g y s z e r s m i n d m ű v e l t e m b e r e k n e k is k e l l lenniük. M i v e l szükség v a n erős közigazgatásra, j o g r e n d s z e r r e , stb., ezért szükség v a n e z e k b e n a hivatásokban jól képzett, erős hitű polgárokra i s . A nevelés fontossága a b b a n áll, hogy a felelős beosztásokba megfelelő, tisztességes e m b e r e k kerüljenek. H a ez így történik, a k k o r a világi foglalkozások e g y m á s t kiegészítve válnak n a g y egésszé. L u t h e r s z e r i n t u g y a n i s „Bölcsesség, ész, tudomány és írótoll: úgy k e l l , h o g y ezek regnálják a világot. H a m e g h a r a g u d n a I s t e n és a világból m i n d e n tudóst e l s o d o r n a , bestiákká, vadállatokká válnának az e m b e r e k . " 11

A legegyszerűbb e m b e r e k n e k is h a s z n o s a műveltség, m e r t h a munkásként k e r e s i k is kenyerüket, a k k o r i s kamatoztathatják tudományukat (külföldön az i d e g e n n y e l ­ v e k beszélésével, k ö n y v e k olvasásával, stb.). Példának L u t h e r a nyelvtanulást h o z z a fel: „ A n y e l v e k n e k [...] tudása m i n d e n k i számára h a s z n o s [...], h o g y más n e m z e t b e l i e k k e l i s beszélni, szótérteni t u d j a n a k , tolmács nélkül, n e m a r a d j a n a k német né­ mák." 12

Természetesen k i e m e l t h e l y e n f o g l a l k o z i k L u t h e r a lelkészneveléssel, h i s z e n a lelkészeken keresztül v é g z i I s t e n újjáteremtő munkáját, ezért a reformátoroknak n a g y szükségük v o l t t a n a i k széles körű terjesztésére a l k a l m a s , művelt vezetőréteg képzésére.

Luther és a módszer L u t h e r n e m mélyedt bele részletesen a pedagógiai módszerek kérdésébe, h i s z e n saját bevallása s z e r i n t is ez n e m szakterülete. T e t t a z o n b a n a módszerre vonatkozóan f i g y e l e m r e méltó általános megjegyzéseket. Már a f e n t i e k b e n említettük a szemléletességre való törekvést, m i n t e g y i k legfőbb pedagógiai célját. A tudományokat és a h i t e t L u t h e r s z e r i n t c s a k úgy l e h e t közelhozni a g y e r m e k e k h e z , h a belehelyezkedünk a g y e r m e k i lelkivilágba, megértjük, felmérjük s z e l l e m i színvonalát, s a tanulásban n e m c s a k tudásanyagot, h a n e m örömöt, játékot i s nyújtunk a g y e r m e k n e k . M i n t azt a K i s K á t é („a l a i k u s o k Bibliája") is ékesen bizonyítja, L u t h e r m e s t e r e az egyszerű, tömör, világos beszédnek, a dialektikának. Erről í g y ír: „ A d i a l e k t i k a n a g y tudomány: egyszerűen, tisztán és i g a z u l beszél. [...] A d i a l e k t i k a m e g m u t a t j a , h o g y a n k e l l a dolgokról t i s z t e s e n és h e l y e s e n beszélni, h o g y a n k e l l g o n d o l k o d n i róluk [...] és h o g y a n k e l l megítélnünk és megbírálnunk őket." A rövidség, tömörség a z o n b a n n e m m e h e t az alaposság rovására, a játékosság n e m j e l e n t i a kellő a l k a l o m m a l és k e l l ő mértékben g y a k o r o l t s z i g o r elmaradását. 13

A nyelvtanulásnál L u t h e r a g r a m m a t i k a i tudás elé h e l y e z i a nyelvtanulás g y a k o r ­ l a t i hasznát: az i d e g e n n y e l v e n való értést, beszélést. E b b e n saját t a p a s z t a l a t a i v e z e t i k : „Inkább a k k o r t a n u l t a m héberül, a m i k o r olvasás közben egy-egy kifejezést és mondást v a l a m e l y i k másikkal összehasonlítottam, s e m m i n t a m i k o r csak a g r a m ­ matikát néztem." 14

1 1

1 2

1 3

1 4

Luther: Luther: Luther: Luther:

i.m., 212. i.m., 194. i.m., 195-196. i . m , 202.

L u t h e r s z e r i n t a történelem tanítása során I s t e n c s e l e k e d e t e i r e k e l l ráirányítani a figyelmet. F o n t o s a r e t o r i k a oktatása is, h o g y az e m b e r azt, a m i t m e g t a n u l t , tovább is t u d j a a d n i . Anevelésben L u t h e r n a g y szerepet szán a zenének, éneklésnek, h i s z e n az egyszerű d a l o k o n keresztül ( m i n t a m i l y e n az általa írt „Mennyből j ö v ö k m o s t hozzátok") a l e g k i s e b b e k h e z i s e l j u t I s t e n igéje. „A m u z s i k a szépséges, csodás adománya I s t e n n e k és közel áll a teológiához [...] A z ifjúságot m i n d e g y r e rá k e l l k a p a t n i e r r e a t u d o ­ mányra, m e r t az e m b e r e k finomak és járatosak l e s z n e k t ő l e " - m o n d j a . 15

Végül így ír a tanulás hasznáról, általában: m á i g érvényes és megfontolandó s z a v a k k a l : „A tapasztalás a z t m u t a t j a , h o g y m i n d a z o k , a k i k n e m t a n u l t a k , fölpana­ szolják és megbánták, h o | j y lenézték a jó tudományokat [...] legalább írni m e g o l v a s n i m e g t a n u l h a t t a k volna."

Irodalom Dr. Bereczki Sándor: A reformáció és az ellenreformáció pedagógiai törekvései (in: Dr. Komlósi Sándor (szerk.): Neveléstörténet, Tankönyvkiadó, Budapest, 1986, 38-39) Fináczy Ernő: A reformáció, A hitújítás és az iskola, L u t h e r és a népnevelés (in: A reneszánsz kori nevelés története, Könyvértékesítő Vállalat, Budapest, 1986, 206-215) M a r t i n Luther: Asztali beszélgetések (válogatta, összeállította, jegyzetekkel ellátta és fordítot­ ta: Márton László), Helikon Kiadó, Budapest, 1983. Pädagogik u n d Reformation, Berlin, 1986. Mészáros István: A reformáció pedagógiai céljai (in: A h u m a n i z m u s és a reformáció-ellenrefor­ máció nevelésügye a 15-16. században. Tankönyvkiadó, Budapest, 1984, 63-67) O t t l y k Ernő': A pedagógus L u t h e r (doktori értekezés), „WIKO" Nyomdai Műintézet, Kassa, 1942. D. Dr. Ottlyk Ernő': Apedagógus L u t h e r (in: Luther élete és műve, AMagyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya, Budapest, 1983,127-145) Pukánszky Béla: A reformáció és ellenreformáció pedagógiai törekvései (in: Pukánszky Béla Németh András: Neveléstörténet, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994. 133-143) Scholz László: A család - L u t h e r tanításában (in: Keresztyén I g a z s á g - Ú j folyam 17. sz., 1993. tavasz, 8-16) Virág Jenő: Dr. Luther Márton önmagáról, Ordass Lajos Baráti Kör, Budapest, 1993

1 5

1 6

Luther: i . m , 198. Luther: i . m , 194.

EDGAR V. M c K N I G H T

K i nekünk ma Jézus Krisztus? A Jézus-kutatás három korszaka

Tanulmányomban a Jézusról szóló h a g y o m á n y k r i t i k u s recepcióját v i z s g á l o m , külö­ nösen a történeti Jézus-kutatás ú g y n e v e z e t t három korszakát. A z u t á n néhány o l y a n , a különböző k o r s z a k o k a t érintő filozófiai és teológiai kérdést szeretnék megvilágítani, a m e l y e k n y i t v a m a r a d t a k a m i k o r u n k b a n , egy o l y a n k o r b a n , a m e l y a felvilágosodás óta látja a m a g a korlátait. A z e g y e t e m i oktatásban általában a felvilágosodással beköszöntő k r i t i k u s k o r s z a k ismertetéséből i n d u l u n k k i . A m a h h o z , h o g y a felvilágosodást megértsük, és a Jézus-hagyomány p o s z t - k r i t i k u s befogadására felkészüljünk, előbb m e g k e l l érte­ nünk és át k e l l értékelnünk a z t a p r e - k r i t i k u s k o r s z a k o t , a m e l y b e n az egyház Isten-fogalmát p l a t o n i k u s - i d e a l i s t a kifejezések határozták m e g , és K r i s z t u s jelenlé­ tét teológiailag a t r a n s z c e n d e n s istenség gondolatával párhuzamosan értelmezték. Jóllehet Platón k e r e k e d e t t felül, Arisztotelész és a r e a l i z m u s is m i n d v é g i g j e l e n v a n . Arisztotelész n e m h i t t az ideák belső világában, h e l y e t t e m i n d e n t fejlődésben, növe­ kedésben, változásban látott. E z a valóságos világ gerjeszti a f o l y a m a t o k a t . E z e k a z o n b a n alulról i n d u l n a k , n e m p e d i g felülről. A Jézus-történet k r i t i k a i vizsgálata és a teológiai-krisztológiai megfogalmazások összefüggenek Platón és Arisztotelész megközelítésével: az e g y i k teológiai, a másik történeti paradigmát használ.

Az első korszak A történeti Jézus bemutatásával foglalkozó tudósok első csoportja e l l e n e m o n d o t t a n n a k az alapvető keresztény meggyőződésnek, h o g y az Újszövetség Jézus életéről és tanításáról hű - sőt Istentől i h l e t e t t - beszámolót ad, és h o g y Jézus o l y a n értelemben I s t e n - e m b e r , ahogy a z t az 5. században K a l c e d o n b a n leszögezték. A z első k o r s z a k o t általában S a m u e l Reimarustól ( 1 6 9 4 - 1 7 6 8 ) A l b e r t S c h w e i t z e r i g ( 1 8 7 5 1965) terjedő folyamatként határozzák m e g . R e i m a r u s t és a z t a filozófiai érvelést, a m e l y r e ő következtetéseit alapozza, G . E . L e s s i n g pozíciójához hasonlíthatjuk, h a a történeti Jézus-kutatás első korszakának hátterét kívánjuk feltérképezni. R e i m a r u s korában a filozófia n e m utasította el a kinyilatkoztatás lehetőségét. A filozófus C h r i s t i a n W o l f f például a z t t a r t o t t a , h o g y egy bizonyos kinyilatkoztatásnak belsőleg következetesnek és szükségszerűnek k e l l l e n n i e - , v a l a m i n t o l y a n i s m e r e t e ­ k e t k e l l t a r t a l m a z n i a , a m e l y e k természetes eszközökkel n e m szerezhetők m e g . F i ­ gyeljük i t t m e g a kinyilatkoztatás és a hagyományos i s m e r e t összeférhetetlenségét. E két filozófiai kritérium alapján R e i m a r u s úgy ítélte m e g , h o g y az evangéliumoknak

Jézus Krisztusról szóló tudósításai meghamísitott kinyilatkoztatásnak minősülnek. Jézus történetét természetes i n d o k o k k a l is m e g l e h e t magyarázni: az ő megtérésről és I s t e n országáról szóló tanítása a zsidóságból e r e d , s az a p o s t o l o k tanítása akárcsak missziói s i k e r e i k - megmagyarázható természetes o k o k k a l . E z é r t aztán n e m k e l l szükségszerűen kinyilatkoztatásról beszélni. R e i m a r u s a z o n b a n leghatáro­ z o t t a b b a n a z t a kritériumot hangsúlyozta, h o g y m i n d e n n e k belső ellentmondásoktól m e n t e s n e k k e l l l e n n i e . A keresztény tanítás lényegét számára érvénytelenné tették azok az ellentmondások, a m e l y e k Jézus és a tanítványok szándéka között, és a m e l y e k a különböző evangéliumok feltámadási beszámolói között m u t a t k o z t a k , v a l a m i n t , a m e l y e k Jézusnak a parúziával k a p c s o l a t o s s z a v a i és a tényleges történések között fennállnak. R e i m a r u s oly módon rekonstruálta Jézus alakját, h o g y csupán e g y kegyes zsidó v o l t , a k i a r r a t e t t e f e l életét, h o g y I z r a e l t megtérésre hívja I s t e n n e k a földön megvalósuló országának a fényében. E s z e r i n t Jézus úgy g o n d o l t a , h o g y mártírhalá­ lával kényszerítheti I s t e n t , végül mégis úgy k e l l e t t m e g h a l n i a , h o g y kiábrándult az őt elhagyó Istenből. A z evangéliumokat a z o n b a n a tanítványok leleményessége és hamissága h o z t a létre: ők - saját érdekükben - a z t hirdették, h o g y Jézus feltámadt a halálból, és m a j d visszajön, h o g y felállítsa I s t e n országát. R e i m a r u s m ű v e életében n e m j e l e n t m e g . L e s s i n g a d t a k i , a k i R e i m a r u s munkáját a r r a használta fel, h o g y saját pozíciója ellenpólusát m u t a s s a be r a j t a . L e s s i n g egyet­ értett R e i m a r u s s a l a b b a n , h o g y n e m l e h e t az evangéliumok ellentmondásait t a g a d n i , például a feltámadásról szóló tudósításokban. A z t a z o n b a n t a g a d t a , h o g y a B i b l i a i l y e n ténybeli egyenetlenségei az i s t e n i ihletettség hiányát bizonyítanák. A keresz­ ténység bizonyossága n e m függ a B i b l i a tévedhetetlenségétől. S m é g h a tévedhetetlen v o l n a is a B i b l i a , az n e m támasztaná alá a keresztény teológiát, m i v e l e g y belső igazságot n e m l e h e t v a l a m i l y e n esetleges történeti igazságra a l a p o z n i . L e s s i n g radikálisan megkülönböztette a történeti igazságot és a szükséges igaz­ ságot. Mindenekelőtt, az állítólagos történeti igazságok s o h a s e m b i z o n y o s a k . S m é g h a b i z o n y o s a k volnának i s , h a v a l a k i abszolút biztonsággal i s m e r n e is v a l a m i l y e n történeti igazságot, az az igazság még m i n d i g esetleges és véletlenszerű v o l n a . Hiányozna belőle az az univerzalitás, a m e l y e t egy i g a z i r a c i o n a l i s t a k e r e s . L e s s i n g a felvilágosodásnak az a tudósa v o l t , a k i az esetleges történelmi és a szükségszerű igazság között tátongó „csúf árokról" beszélt. L e s s i n g u g y a n o l y módon relativizálta a történelmet, h o g y R e i m a r u s n a k az evangéliumok tényszerűségére vonatkozó kérdése érvényét v e s z t e t t e , a történelmet mégis o l y a n f o l y a m a t n a k t e k i n t e t t e , a m e l y b e n a vallásos igazság realizálódik. A kinyilatkoztatás u g y a n i s n e m az abszolút igazság és a történelem egy b i z o n y o s pillanatának t i t o k z a t o s érintkezése. A k i n y i l a t k o z t a t á s feltételes. Más-más s z i n t e k e n bepillantást e n g e d különböző történeti közösségekbe. E betekintés f o k a a közösségtől függ, s n y e l v e a közösség terminológiáját tükrözi. A kinyilatkoztatást ú g y is l e h e t t e k i n t e n i , m i n t a m i d i a l e k t i k u s v i s z o n y b a n áll az értelemmel. A z árok m e g m a r a d ám ez o l y a n mozgó v o n a l , a m e l y a h i t igazsága és az értelem igazsága között húzódik. A z e m b e r i haladás folyamatában a kinyilatkoztatás és az értelem e g y a r á n t fejlődik o l y módon, h o g y a kinyilatkoztatás aláveti m a g á t az értelemnek, az értelem v i s z o n t a kinyilatkoztatás irányításával fejlődik. L e s s i n g és az őt követő K a n t a r a c i o n a l i s t a krisztológiát honosította m e g . A kereszténység időtlen létezése behatárolható és a természeti v a g y racionális vallással azonosítható. K a n t számára I s t e n n e k K r i s z t u s b a n való inkarnálódása az erkölcsi eszmény manifesztációját j e l e n t i . A z ideálisnak e z e n a világon való realizálódását l e h e t I s t e n inkarnációjának n e v e z n i . Jézus K r i s z t u s az erkölcsi tökéletesség ideája-

n a k esete v a g y példája. Mindazonáltal az erkölcsi élet archetípusát n e m l e h e t c s a k i s Jézussal azonosítani. S c h l e i e r m a c h e r t bibliakutatóként az evangéliumok szövegével - n o h a más f e l t e ­ vésekkel és más következtetésekkel - úgy f o g l a l k o z o t t , m i n t R e i m a r u s . Teológusként p e d i g úgy t e t t e f e l a krisztológia kérdéseit, m i n t L e s s i n g és K a n t . Teológusként S c h l e i e r m a c h e r az Istentől való v é g s ő függésként értelmezte a vallásos t a p a s z t a l a t o t , Jézust p e d i g úgy t e k i n t e t t e , m i n t a keresztény I s t e n - t u d a t egyedülálló, t e l j e s e n e m b e r i archetípusát és felülmúlhatatlan megteremtőjét. Bibliakutatóként ú g y gon­ d o l t a , h o g y m e g t u d j a m u t a t n i : ez a Jézus-kép összeegyeztethető az Újszövetségben ábrázolt történeti Jézussal. Történeti kutatásában S c h l e i e r m a c h e r Jézus életének történeti felvázolásához János evangéliumát használta, a m e l y e t kiegészített s z i n o p ­ tikus anyagokkal. S c h l e i e r m a c h e r n a k D a v i d F r i e d r i c h S t r a u s s válaszolt, elutasítva krisztológiáját és azt a módszert, a h o g y az evangéliumokat használta. Jézus élete című munkájának egy k o r a i kiadásában S t r a u s s a keresztény h i t n e k egy alapvető igazságát H e g e l filozófiájának segítségével értelmezte, a m e l y s z e r i n t a kereszténység az általános igazság reprezentánsa a b b a n az értelemben, h o g y az életet az abszolút s z e l l e m által változtatja m e g . E z t a hegeliánus, i d e a l i s t a interpretációt később f e l a d t a , s m i n d későbbi, m i n d korábbi munkáinak az a szemlélete m a r a d t m e g , a m e l y s z e r i n t az evangéliumok az ókeresztény gyülekezet messiási mítoszainak és legendáinak n y o ­ mán jöttek létre, és Jézus személyét e z e k b e n a k e r e t e k b e n helyezték e l . S t r a u s s nyomán az újszövetségi kutatók figyelme a forrásokra irányult, a z z a l az elgondolással, h o g y a forrás-kérdés megoldásával v i s s z a l e h e t j u t n i Jézusig. A kétforrás elméletet általánosan elfogadták, a m i János evangéliuma látens s z u p e r n a t u ­ ralizmusának cáfolatával függött össze. Jézus portréit leginkább a két-forrás e l m é l e t nyomán rajzolták m e g , s az ő morális tanítását hangsúlyozták. A 19. század liberális szemlélete szolgált a Jézus-kutatás első k o r s z a k a v é g é n e k és R u d o l f B u l t m a n n munkásságának hátteréül. Ettől k e z d v e v o l t szükség új k o r s z a k ­ r a . E liberális ábrázolások n e m - m e t a f i z i k u s a k . N e m a z t hangsúlyozzák, h o g y Jézus az e m b e r i elgondolás archetípusa. Inkább a Jézus életével k a p c s o l a t o s történeti kérdésekre összpontosítottak, a m e l y e k alapján egy történeti személy életéből e m b e r i létünkre vonatkozóan t a n u l h a t u n k . E liberális teológiai irányultság m e l l e t t észreve­ hetjük a z o n b a n a z t a törekvést is, a m e l l y e l Jézus történeti személyének és az evangéliumi szövegeknek a keresztény életre g y a k o r o l t hatását próbálták k i m u t a t n i . A l b r e c h t R i t s c h l ( 1 8 2 2 - 1 8 8 9 ) tekinthető a liberális Jézus-kutatás e g y i k k o r a i k é p v i ­ selőjének. A z üdvösséggel k a p c s o l a t o s keresztény t a p a s z t a l a t és a hagyomány Jézus­ ról szóló történeti tanúskodása R i t s c h l számára d i a l e k t i k u s v i s z o n y b a n áll e g y m á s ­ sal. „Ha K r i s z t u s istensége v a g y megdicsőült formájú uralkodása a j e l e n világ f e l e t t a keresztény h i t posztulátuma, a k k o r m i n d e z K r i s z t u s n a k ránk g y a k o r o l t hatásában is m e g k e l l hogy mutatkozzék. D e a ránk g y a k o r o l t hatás m i n d e n formájának feltétele a történeti Jézus személye." ( R i t s c h l : Megigazulás, 2 5 5 . ) R i t s c h l n e k ez a kötődése a történeti Jézushoz n e m egészen fér össze a z o k k a l az i s m e r e t e k k e l és információkkal, a m e l y e k e t művében közöl Jézusról. A történeti Jézus tudományosan meghatározható alakjának és a megdicsőült K r i s z t u s hatásának viszonyát a m i k o r u n k b a n k e l l meghatározni. W i l h e l m H e r r m a n n ( 1 8 4 6 - 1 9 2 2 ) u g y a n c s a k elutasítja a metafizikát, ám őfelfedezi a m e t a f i z i k u s érdeklődés g y a k o r l a t i motivációját: az e m b e r a z o n igényét, h o g y e b b e n a világban tájékozódni t u d j o n . A választ a vallás j e l e n t i , a konkrét h i t b e n kifejeződő vallás, s H e r m a n n számára a h i t a l a p j a szubjektív, mégpedig Jézus személyisége. Á m

H e r r m a n n a történelem és az e t i k a objektív a l a p j a i t i s megtalálta: „ A keresztény meggyőződés, a m e l y s z e r i n t I s t e n k a p c s o l a t b a lép v e l e , két objektív tényen n y u g s z i k , a m e l y e k közül az első Jézus történeti személyének ténye. E z t a tényt m i n t a valóság szerves részét r a g a d j u k m e g és érezzük e n n e k erejét... A m á s i k objektív tény, a m e l y e n az a keresztény meggyőződés n y u g s z i k , h o g y I s t e n k a p c s o l a t b a lép vele, az erkölcsi törvény benső követelése. I t t egy o l y a n objektív tényt r a g a d u n k m e g , a m e l y e t az élet történeti kutatásában m i n d i g érvényesnek k e l l t a r t a n i " ( H e r r m a n n : Közösség, 1 0 2 - 1 0 3 ) . „Jézus személyének történeti ténye", a m e l y e t „a valóság s z e r v e s részeként" r a g a d ­ h a t u n k m e g , még n e m történeti kutatás v a g y történeti kutatás eredménye. E z Jézus „belső élete", az az erő, a m e l y e t az Újszövetségből ismerünk. H e r r m a n n s z e r i n t az Újszövetség o l y a n hatással v a n ránk, a m i l y e t az első tanítványokra i s g y a k o r o l t . A „hatás" kifejezés többet j e l e n t , m i n t felszínes hatást. A h h o z az erőteljes l e n y o m a t h o z hasonlítható, a m e l l y e l az érme a pénzverdében készül. H o g y a n l e h e t ezt megérteni és b e i l l e s z t e n i a 19. századi német e g y e t e m e k tudományos gondolkodásának k e r e t e i közé? N e m lehet, ám a kérdés m a i s gondolkodásra késztet a történeti és i r o d a l m i realitások küzdelmei közepette. A d o l f H a r n a c k ( 1 8 5 0 - 1 9 3 1 ) az a tudós, a k i n e k munkásságában a liberális a n t i ­ m e t a f i z i k u s és történeti irányultság l o g i k u s k ö v e t k e z m é n y e megvalósul. H a r n a c k szándékát jól k i f e j e z i a b e r l i n i e g y e t e m e n t a r t o t t előadásainak címe: „ A k e r e s z t é n y s é g lényege". Történeti munkássága n e m m e t a f i z i k u s . H a r n a c k számára a kereszténység elsősorban életmód és n e m t a n r e n d s z e r . E z az életmód rendszerré t o r z u l t , a m i k o r a kereszténység gyökeret v e r t a h e l l e n i s t a világban. D e történeti kutatással újra m e g l e h e t találni a lényeget. H a r n a c k három címmondatban határozza m e g Jézus tanítá­ sának e r e d e t i lényegét. „Isten országa és a n n a k eljövetele" ( I s t e n országa m i n t morális közjó); „Az A t y a i s t e n és az e m b e r i lélek v é g s ő értéke" (Jézus tanításának ez a része határozza m e g az érték jelentőségét); „ A felülmúló igazság és a s z e r e t e t p a r a n c s a " (ez az a Jézustól származó keresztény tanítás, a m e l y új s z i n t r e e m e l t e a moralitást). M a r t i n K a h l e r munkássága tekinthető a Jézus K r i s z t u s megértésében egyaránt hibás két út közötti helyes útnak. E z a kettő a k l a s s z i k u s krisztológia és a liberális történetkutatás. K a h l e r alternatívája a kérügma. „ A z írások ősi igéje kérügmaként, az i s t e n i rendelkezés hírnököknek való átadásaként n y e r i e l j e l e n t ő s é g é t az egyház­ b a n . " ( K a h l e r : Az úgynevezett történeti Jézus, 131.). Jézus tudományos igényű kutatásának történetét döntően o l y a n k r i t i k u s o k befo­ lyásolták, a k i k n e m K a h l e r útját járták, h a n e m r a g a s z k o d t a k a liberális kutatók szigorúan történeti érdekeihez. Sőt, a 19. század kutatóinak történeti munkáját rossz történetkutatásnak tartották. Szerintük teljességgel történeti kutatásra v a n szük­ ség. A z i l y e n történeti kutatás I s t e n országa megítélésében szembekerül a z z a l , a m i t R i t s c h l és követői v a l l o t t a k . J o h a n n e s Weiss ( 1 8 6 3 - 1 9 1 4 ) és A l b e r t S c h w e i t z e r ( 1 8 7 5 1965) a z t mutatták k i , h o g y Jézusnak az I s t e n országáról v a l l o t t elképzelései össze­ fonódtak eszkatológikus-apokaliptikus várakozásokkal. W e i s s s z e r i n t Jézus tanítása I s t e n országáról eszkatológikus v o l t , S c h w e i t z e r p e d i g a z t m u t a t t a k i , h o g y az eszkatológia k u l c s o t j e l e n t Jézus egész életéhez. A z Újszövetség-kutatók első korszakának képviselői három alternatíva-együttes­ ről f o g l a l t a k állást. A z első alternatíva-együttest S t r a u s s munkája provokálta k i : s z u p e r n a t u r a l i s t a Jézus-értelmezés, v a g y szigorúan történeti megközelítés. B i z o n y o s i d e i g t a r t o t t , amíg e l j u t o t t a k a következtetésre, de a választás egyértelmű v o l t : a szigorúan történeti megközelítés. A második alternatíva-együttes a forrásokra v o n a t ­ k o z o t t : a n e g y e d i k evangélium v a g y a s z i n o p t i k u s o k ? E g y é r t e l m ű e n a s z i n o p t i k u s o -

k a t választották. A h a r m a d i k alternatíva a nem-eszkatológikus v a g y a mélyen esz­ katológikus Jézus kérdése v o l t . A z eszkatológikus Jézus k e r e k e d e t t felül.

A második korszak M o n d h a t j u k , h o g y az első k o r s z a k a k k o r ért véget, a m i k o r a kutatók teológiailag meghatározták a legkorábbi forrásokat, és a forráskritikától a f o r m a k r i t i k a irányába m o z d u l t a k el. H a n e m i s v a g y u n k képesek teljes bizonyossággal beszélni a történeti Jézusról, bizonyossággal szólhatunk az ősegyházról, a m e l y az evangéliumi egységek kialakulásáért felelős. R u d o l f B u l t m a n n v o l t az e g y i k e azon tudósoknak, a k i k egy­ részt a f o r m a k r i t i k a fejlődéséhez, másrészt az evangéliumok e g z i s z t e n c i a l i s t a értel­ mezéséhez kötődve megkérdőjelezték a történeti Jézus történeti kutatásának lehető­ ségét. A második k o r s z a k k e z d e t e R u d o l f B u l t m a n n a z o n tanítványaihoz köthető, a k i k ­ n e k n e m v o l t elég az, a m i Jézusból m e g m a r a d t , t u d n i i l l i k a m i t o l o g i k u s Jézus. E r n s t Käsemann 1953-ban indította e l e z t a k o r s z a k o t a n n a k kinyilvánításával, h o g y a történeti Jézus f i g y e l m e n kívül hagyásával n e m l e h e t n e kifejezésre j u t t a t n i az egyház tanítását a megdicsőült és megalázott Ú r azonosságáról. Ez veszélyesen közelítene a d o k e t i z m u s h o z . Käsemann Jézusa k i f e j e z e t t e n eszkatológikus személyiség, a z z a l együtt, h o g y Jézus újra értelmezte zsidó kortársai a p o k a l i p t i k u s várakozásait. 1 9 5 6 b a n Günther B o r n k a m m j e l e n t e t e t t m e g egy tanulmánykötetet A názáreti Jézus címmel, k i m u t a t v a , h o g y Jézus igehirdetésével, cselekedeteivel és történetével k a p ­ c s o l a t b a n sok o l y a n tudósítást találunk, a m e l y e t n e m törölt el az egyház húsvéti h i t e . B o r n k a m m Jézusát meghatározza az az új k o r s z a k , a m e l y szavai és c s e l e k e d e t e i által már betört a világba. Jóllehet B u l t m a n n f o l y t o n h a n g o z t a t t a a n n a k lehetetlenségét, szükségtelenségét, sőt illegitimitását, h o g y a történeti Jézus m i n t e g y mankót j e l e n t ­ sen a keresztény h i t számára, azért e l i s m e r t e a történeti Jézus és az egyház által h i r d e t e t t Jézus közötti kontinuitást. T a g a d t a , h o g y munkájában szétrombolta v o l n a ezt a kontinuitást. A z új k o r s z a k teológiai téren sikeres v o l t a d o k e t i z m u s elhárításában. B u l t m a n n tanítványai és a z o k követői évtizedeken át n e m folytatták ezt az áramlatot. A század elején a formakritikát azonosították a történeti Jézus iránti érdektelenséggel, a század közepén p e d i g a redakciókritikáról állították u g y a n e z t . H a az egyház által kialakított i r o d a l m i művek tanulmányozása alapján kevés bizo­ n y o s a t l e h e t is állítani a történeti Jézusról; az evangélistákról, a k i k „szerkesztették" a könyveket és az ő egyházukról m á r l e h e t v a l a m i b i z t o s a t m o n d a n i . A redakciókritikának képzelőerőre és ügyességre v o l t szüksége a n n a k érdekében, h o g y a sokszintű Jézus-hagyományt összeegyeztesse az őskereszténység életének h i p o t e t i k u s h e l y z e t e i v e l . Megkockáztathatjuk a z t az állítást, h o g y m i n d a z a s z a b a d ­ ság és i r o d a l m i készség, a m e l y e t a r ed akciókritika követői m e g t a p a s z t a l t a k és szükségesnek t a r t o t t a k , o t t v a n m i n d a történeti Jézus h a r m a d i k kutatási korszaká­ n a k hátterében, m i n d az evangéliumok o l y a n i r o d a l m i megközelítései mögött, a m e ­ l y e k az evangélistákat n e m szerkesztőknek, h a n e m teljes jogú szerzőknek t e k i n t i k .

A harmadik korszak A kutatás h a r m a d i k k o r s z a k a sokféle s z e r v e z e t i és intézményi k e r e t között jött létre. Eredményei nyilvánosan hozzáférhetők, és feltételezhetjük, h o g y a 2 0 . század művelt olvasói számára érthetők. A kutatást különböző tanítványok gazdagítják. E z a sok-

színűség elsősorban o n n a n ered, h o g y A m e r i k á b a n a '60-as é v e k i g s z i n t e kizárólag egyházi iskolákban és szemináriumokban tanították a Bibliát, azóta v i s z o n t valósá­ gos robbanás következett be e téren az úgynevezett világi intézményekben. A törté­ netírás s z e m p o n t j a i n a k megfelelően a világi történelem szintjén vizsgálják Jézus történetének o k - o k o z a t i összefügéseit. T u d a t o s a n v a g y öntudatlanul, a felvilágosodás racionalizmusának E r n s t T r o e l t s c h által meghatározott zárt r e n d s z e r e j e l e n t i a kiindulópontot. Kutatók f e l f e d e z h e t i k vállalkozásuk kreatív, i m a g i n a t i v - akár játé­ k o s - természetét, ám eredményeiket megfogható történeti kategóriák segítségével adják közre. R e i m a r u s , S t r a u s s , Weiss és S c h w e i t z e r műveihez hasonlóan a középpontnak az eszkatológiát tekinthetjük. N é h á n y kutató határozottan hangsúlyozza, h o g y Jézus a p o k a l i p t i k u s személyiség v o l t . A m a i Jézus-kutatók közül talán E . P. S a n d e r s képviseli leghűségesebben az eszkatológikus szemléletet. Abból a feltevésből i n d u l k i , h o g y Jézust az 1. századi j u d a i z m u s , jelesül a zsidó eszkatológia k e r e t e i között k e l l megértenünk. I s t e n jó. I s t e n irányítja a történelmet, és n e m v i s e l i e l végtelenségig a gonoszt. H a v a l a k i ért a jelekből, az t u d j a , h o g y I s t e n m i k o r pusztítja e l v é g l e g e s e n a gonoszt. A m a h e l y e t t , h o g y megkísérelné Jézus tanítását összefüggésbe h o z n i ezzel a szemlélettel, S a n d e r s Jézus cselekedeteire figyel, különösen i s a templomtisztítás­ r a , a m e l y a k ö z e l g ő megváltás dramatizált formájú próféciája v o l t . A t e m p l o m r e n d s z e r e és Jézus o t t a n i c s e l e k e d e t e a fontos N . T. W r i g h t számára is, a k i ezt úgy értelmezi, h o g y Jézus belevetíti önmagát és követőit I z r a e l n e k az üldözéssel és o l t a l o m m a l , száműzetéssel és hazatéréssel j e l l e m e z h e t ő történetébe. A t e m p l o m a rituális és társadalmi tisztaságot képviselte, az állatáldozatok színtere v o l t , v a l a m i n t a zsidóság nacionalizmusának központja és j e l k é p e . Jézus üzenete megtérésre való felhívást j e l e n t e t t I z r a e l n e k : megtérésre mindabból, a m i t a t e m p l o m képviselt, v a g y i s az exkluzivitásból, a tisztasági rögeszméből és a nacionalizmusból. Ezért Jézus a pászka ünnepéhez kapcsolódóan konfrontálódott a t e m p l o m m a l , a z t prófétálva, h o g y h a I z r a e l n e m tér m e g , a k k o r a t e m p l o m e l p u s z t u l és I s t e n t u l a j d o n ­ képpeni népének (Jézus követőinek) száműzetése végetér. I s t e n országa eljön e r r e a világra. W r i g h t a Jézus által használt a p o k a l i p t i k u s n y e l v e t metaforikusán érti, és a z t állítja, h o g y az 1. századi zsidóság n e m szó s z e r i n t értette e z t a m e t a f o r i k u s n y e l v e t , m i n t h a az a tér és idő által meghatározott v i l á g e g y e t e m v é g é r e u t a l n a , h a n e m a n n a k kifejeződéseként, h o g y Jézus teológiailag értelmezi a történelmet. Jézusról a z o n b a n sok n e m - a p o k a l i p t i k u s elbeszélés is f e n n m a r a d t . E r r e l e g m a k a c s a b b a n talán az a m e r i k a i Jézus-szeminárium résztvevői emlékeztetnek. A m i k o r 1 9 8 6 - b a n a szeminárium résztvevőit megszavaztatták arról, h o g y szerintük Jézus m é g a saját nemzedéke idejére várta-e a világvégét, a háromnegyed rész n e m m e l válaszolt. Érdekes, h o g y 1985-ben egy hasonló szavazáson m é g c s a k a fele s z a v a z o t t így, s z e m b e h e l y e z k e d v e a hagyományos a p o k a l i p t i k u s k o n s z e n z u s s a l . M i v e l magyarázható m i n d e z ? A történetek e g y i k m a g y a r á z a t á t a d i n a m i k u s irodalomtörténeti változások adhatják, h i s z e n az i r o d a l o m v a g y akár a történelem i s , különböző k o r s z a k o k b a n különbözőképpen h a t h a t . (Elsősorban a kelet-európai for­ malisták, m a j d T h o m a s K u h n , v a l a m i n t a m a i p o s z t m o d e r n gondolkodók l e h e t n e k segítségünkre e d i n a m i k u s paradigmaváltás megértésében.) A z evangéliumok i r o d a l ­ m i a n y a g a a p o k a l i p t i k u s , n e m - a p o k a l i p t i k u s és a n t i - a p o k a l i p t i k u s elemekből áll. B i z o n y o s kulturális k o r s z a k o k b a n e g y i k a s p e k t u s j o b b a n feltűnik a másiknál és v á l i k az egész rendező elvévé. Jézusnak a világvégével k a p c s o l a t o s s z a v a i n a g y o n p l a s z t i ­ k u s a n h a t o t t a k a 20. század elejének p e s s z i m i s t a N é m e t o r s z á g á b a n , a m i az egész Jézus-hagyomány elrendezésének a l a p j a l e t t . A z a n y a g n a k ez az elrendezése a

középponttól távolabb h e l y e z i e l a z o k a t a n e m - a p o k a l i p t i k u s részeket (például a H e g y i beszédet), a m e l y e k a liberális Jézus-felfogás szívét jelentették. E g y újabb k o r s z a k b a n aztán m e g i n t a n e m - a p o k a l i p t i k u s a n y a g v á l t plasztikusabbá, s került v i s s z a az új elrendeződés középpontjába. Á m a történeti kutatás formája f e n n m a r a d t . Történetkritikai kíváncsiságunkat csillapítani k e l l . A forrásokat tudományosan k e l l értékelni a n n a k érdekében, h o g y az új képnek legyen értelme. A kortárs Jézus-kutatás k i t e r j e s z t e t t e forrásait: a h e l l e n i zált G a l i l e a régészeti leleteitől k e z d v e a h e l l e n i s t a filozófián keresztül Tamás e v a n ­ géliumáig t e r j e d n e k ezek a források. A z evangéliumok forrásai új értelmet i s n y e r n e k : a Q-forrást különböző rétegekre b o n t v a e l e m z i k , s a legrégebbi rétegében bölcsesség­ mondásokat vélnek f e l f e d e z n i . Radikálisan megváltozott az a k o n t e x u s i s , a m e l y b e n a kutatás Jézust m e g kívánja érteni. E z t a k o n t e x t u s t már n e m egyszerűen az 1 . századi zsidóság j e l e n t i . B u r t o n M a c k és mások vándorló künikust látnak Jézusban, J o h n D o m i n i c C r o s s a n p e d i g egy vándorló zsidó künikust. E z e k a Jézus-képek összefüggésben állnak a z z a l a kortárs szemlélettel, a m i t a „gyanú hermeneutikáján a k " nevezhetünk, u g y a n a k k o r k a p c s o l a t b a n v a n n a k az 1. századi zsidó és h e l l e n i s t a élet bizonyos jellegzetességeivel i s . E z e n a p o n t o n szeretnék két n a g y o b b kérdéskört megvizsgálni: o l y a n i s m e r e t e l ­ méleti és lételméleti kérdéseket, a m e l y e k a Jézus-kutatás története során e x p l i c i t v a g y i m p l i c i t módon felvetődnek. 1. Kérdés, h o g y a Lessing-féle csúf árok a m i p o s z t - m o d e r n világunkban átalakít­ ható-e v a l a m i többé, m i n t egy mozgó v o n a l a történeti realitás között és aközött, a m i valóban reális. F e l t u d j u k - e f o g n i I s t e n t úgy, h o g y az ő teremtésének menetéhez v a g y u n k kötve? Legalább két tényezőt f i g y e l e m b e k e l l vennünk. A z e g y i k I s t e n és a világ viszonyá­ n a k újragondolása o l y módon, h o g y I s t e n transzcendenciája ne zárja k i az ő i m m a nenciáját. A p a n e n t e i z m u s az e r r e elvezető e g y i k út, a m e l y e t m a g a m először J o h n Macquarrie-től t a n u l t a m . I s t e n több, m i n t az ő teremtménye, de I s t e n n e m egészen más, m i n t az ő t e r e m t m é n y e . A másik tényező, a m i t f i g y e l e m b e k e l l vennünk, az az e m b e r i t a p a s z t a l a t újragondolása ezt az i m m a n e n s - t r a n s z c e n d e n s I s t e n t illetően. Talán leginkább K a r l R a h n e r kísérelt m e g ezzel az e m b e r i nyitottsággal közeledni I s t e n h e z . R a h n e r t r a n s z c e n d e n s módszere a római k a t o l i k u s gondolkodásba ágyazó­ d i k bele, de segítségére l e h e t azon protestáns teológusoknak i s , a k i k radikálisan megkülönböztetik I s t e n t és az ő világát, I s t e n t és az emberiséget. Teológiai vállalko­ zása célját így összegzi R a h n e r : „Valami egészen egyszerű dolgot szeretnék megosz­ t a n i az olvasóval. B á r m i k o r és bárhol éljen is az e m b e r , t u d a t o s a n és reflektálva v a g y öntudatlanul, m i n d i g k a p c s o l a t b a n v a n az e m b e r i élet k i m o n d h a t a t l a n titkával, a m e l y e t I s t e n n e k nevezünk." 2. A másik kérdés a b i b l i a i szöveg természetére v o n a t k o z i k . Divatossá vált az a kísérlet, hogy v a l a m i l y e n történeti feljegyzésre korlátozzák azt. Á m mindvégig t u d a ­ tosítani k e l l az evangéliumok i r o d a l m i természetét i s . N é h á n y e s e t b e n az i r o d a l m i j e l l e g e t úgy értelmezték, h o g y az megkettőzést j e l e n t a történelem újraírása által ( R e i m a r u s , S t r a u s s , W r e d e ) , más e s e t e k b e n ezt sajátos keresztény t a p a s z t a l a t n a k és tanúskodásnak fogták f e l ( H e r r m a n n , K a h l e r ) . K o r u n k b a n v i s s z a l e h e t térni, például, H e r r m a n n elgondolásához, a m e l y s z e r i n t az Újszövetség alapján úgy h a t ránk Jézus élete, a m i n t az e r e d e t i tanítványokra h a t o t t . Véleményem s z e r i n t m i n d e z érthetőbbé v á l i k az i r o d a l m i formák f i g y e l e m b e ­ vételével. A z evangéliumok i r o d a l m i termékek. O l y a n elbeszéléseket és párbeszéde-

k e t t a r t a l m a z n a k , a m e l y e k u g y a n c s a k i r o d a l m i termékek. E z az i r o d a l o m történeti t a p a s z t a l a t o k b a n gyökerezik és Jézusra, v a l a m i n t a l e g e l s ő tanítványokra m e g y vissza, de az Újszövetség egyházán keresztül egészen a m i k o r u n k i g nyúlik. A történeti kutatás segíthet az e r e d e t i körülmények helyreállításában, természetesen b i z o n y o s feltételek között. M i n d e n m a használatos t u d o m á n y á g hozzájárulhat e körülmények megvilágításához. A m i végül is m e g m a r a d , a z o k a tartós, állandósult kifejezések: n e m c s a k n y e l v i kifejezések, n e m c s a k általában az élettel k a p c s o l a t o s kifejezések, h a n e m az életet adó és nyelvteremtő történeti t a p a s z t a l a t o k kifejezései i s , a m e l y e k d a c o l n a k tárgyiasult és tárgyiasító kutatási eszközeinkkel. Arnos W i l d e r v o l t az az irodalmár és bibliakutató, a k i először összekapcsolta az i g a z i történeti és i r o d a l m i kutatást egy o l y a n k o r b a n , a m e l y b e n R u d o l f B u l t m a n n egzisztenciális megközelítése árnyékot v e t e t t a történeti kutatásra és n e m működött az i r o d a l m i képzelet s e m . H a d d idézzem W i l d e r t , a m i n t saját munkáját értelmezi, ezúttal az újabb, történelemellenes i r o d a l m i tendenciák fényében: ( A z evangéliumok) „részei és egészei n e m o l y a n m a g u k b a zárt egységek, a m e l y e k elkülönülnek az előzményekből következő aktualitásoktól. A »törtenetek v i l a g a « a meghatározó »események világának« e g y i k a r c a . A z evangéliumok i r o d a l m i olvasása f i g y e l e m b e k e l l h o g y vegye a z o k költőiséget, ám azok jelentését i s . M i n d e z együtt életre k e l t i a mögöttünk l e v ő történelmet. A z evangélistát és az olvasót m á r az evangélium leírása előtt és attól függetlenül egyaránt alakította m i n d a n y e l v n e k , m i n d az eseményeknek a z o n története, a m e l y a legrégibb hagyományba nyúlik v i s s z a . " (Jézus példázatai és mítoszok harca, 3 0 - 3 2 . ) . Fabiny

Krisztus

feltámadása. 1510

Katalin

fordítása

CSERHÁTI MÁRTA

Új távlatok Marcus J. Borg Jézus-könyvéről

A h a z a i könyvpiacról egészen a legutóbbi időkig hiányoztak azok a m ű v e k , a m e l y e k megkísérlik áthidalni a szakadékot a közvéleményben élő Jézus-kép és az Újszövet­ ség-kutatás eredményei között. E z a v i s z o n y az elmúlt 200 év során s o h a s e m v o l t problémátlan; , j ó " e s e t b e n a kölcsönös érdektelenség j e l l e m e z t e , g y a k r a n p e d i g a „babonás tömegek", i l l e t v e a „hihetetlen teológusok" viszálya. Amióta a század elején A l b e r t S c h w e i t z e r meggyőzően bizonyította, h o g y az a d d i g korlátlanul burjánzó Jézus-életrajzok az egyes szerzők önkényesen m e g r a j z o l t Jézus-képét állítják elénk, széles körben e l u r a l k o d o t t a kétely: a rendelkezésünkre álló források alapján talán n e m is lehet Jézus földi életéről h i t e l e s képet a d n i . E z a s z k e p t i c i z m u s az angolszász teológiát kevésbé érintette, m i n t a németet; s különösen az utóbbi néhány évtizedben egyre-másra születnek a történeti Jézus alakjával és jelentőségével foglalkozó írások. E n n e k a törekvésnek k é t nyilvánvaló o k a v a n : egyrészt a m i n d e n k o r i keresztény teológia n e m m o n d h a t l e arról, h o g y állításait a Jézusról való tudásához igazítsa és azon mérje le, másrészt t a r t o z i k az egyház t a g j a i n a k és a n e m hívőknek i s a z z a l , h o g y e z e k e t az i s m e r e t e k e t közkinccsé tegye, és igyekezzen a h i t és a tudomány sajnálatos szakadékát áthidalni. E n n e k a megújult érdeklődésnek a gyümölcse M a r c u s J . B o r g a m e r i k a i teológus Jesus: A New Vision című, 1987-ben m e g j e l e n t munkája n e m a hagyományos érte­ l e m b e n v e t t életrajz. Célja a m o d e r n Jézus-kutatás eredményeinek összefoglalása, s u g y a n a k k o r egy o l y a n Jézus-kép felvázolása, a m e l y fontos p o n t o k o n eltér az uralkodó tudományos nézetektől. E n n e k a könyvnek a gondolatmenetét szeretném a követke­ zőkben röviden b e m u t a t n i .

Három Jézus-kép Bevezetőjében B o r g m e g i n d o k o l j a , miért v a n szükség a földi Jézus újrafelfedezésére: csak Jézus alakjának és üzenetének újbóli megértése válhat az egyház megújulásá­ n a k forrásává. M a is ez a d t a r t a l m a t a tanítványságnak: Jézus természetesen több számunkra, m i n t példa, de kevesebb n e m lehet; őt követni a n n y i t j e l e n t , h o g y k o m o l y a n vesszük m i n d a z t , a m i t ő k o m o l y a n v e t t . B o r g s z e r i n t a n n a k a furcsa h e l y z e t n e k , h o g y a történeti Jézus s z e m é l y e m é g keresztények körében is kevéssé i s m e r t , az a magyarázata, hogy a köztudatban és a tudományos b e r k e k b e n élő elképzelések inkább homályba borítják alakját, m i n t s e m megvilágítják.

A köztudatban e l t e r j e d t elképzelés Jézust - elsősorban János evangéliumának tanúságtétele alapján - m i n t o l y a n i s t e n i u r a t m u t a t j a be, a k i földi pályája során i s elsősorban önmagát és megváltói szerepét h i r d e t t e m e g , s bár e m b e r i tulajdonságok­ k a l i s bírt, m é g i s elsősorban i s t e n i vonásai hangsúlyosak. O l y a n , e m b e r f e l e t t i képes­ ségekkel rendelkező i s t e n i lény, a k i n e k embersége tulajdonképpen c s a k látszat. E z t a népszerű képet csak egy hajszál választja e l a k o r a i kereszténység által d o k e t i z m u s n a k n e v e z e t t - és elítélt - eretnekségtől. E b b e n az elképzelésben a keresztény közösség húsvét utáni K r i s z t u s - t a p a s z t a l a t a vetítődik v i s s z a a földi Jézus életére. A n n a k , h o g y hívők és n e m hívők egyaránt e z t a nézetet osztják m a i s , e g y i k okát a b b a n kereshetjük, h o g y a bibliakutatás n e m t u d o t t v e l e s z e m b e n m e g g y ő z ő a l t e r n a ­ tívát f e l m u t a t n i . A húszadik század közepére az újszövetségi teológiában t e r e t n y e r t az a meggyő­ ződés - elsősorban a s z i n o p t i k u s evangéliumokra támaszkodva - , h o g y Jézus n e m önmagát, h a n e m I s t e n országát h i r d e t t e , s elsősorban „eszkatológikus próféta" v o l t . Ennél többet bizonyossággal n e m t u d h a t u n k , a források töredékessége n e m t e s z i lehetővé a földi Jézus alakjának megrajzolását, de ez n e m i s szükséges h i s z e n a döntő a kérügma, a k o r a i egyház igehirdetése. N e m csoda, h o g y ez a s z k e p t i c i z m u s n e m h o z t a lázba s e m a keresztények tömegeit, sem a teológusok új nemzedékeit, s e század utolsó h a r m a d á b a n e l i n d u l t a történeti Jézus-kutatás újabb hulláma. Képviselői n e m tartják a földi Jézus megismerését reménytelen vállalkozásnak: bár az evangéliumok elsősorban hitvallások, m é g i s konkrét személyekre visszaemlékező tanúságtételek. B o r g Jézus alakjának két lényeges, egymást kiegészítő és feltételező vonását e m e l i k i : bensőséges kapcsolatát a L é l e k világával és m é l y elkötelezettségét saját környe­ zete iránt.

Jézus és a Lélek B o r g Jézusnak a „Lélek világával" való intenzív kapcsolatából e r e d e z t e t i tanítását és c s e l e k e d e t e i t . E z a m a n e h e z e n érthető f o g a l o m a valóságnak érzékszerveinkkel f e l n e m fogható dimenziójára u t a l . A m o d e r n világszemlélet a valóságnak alapvetően csak a látható, a n y a g i vetületével számol, m í g régi k o r o k b a n a másik, láthatatlan világ sejtése n e m egyszerűen hittétel, h a n e m t a p a s z t a l a t v o l t . Egydimenziós világ­ szemléletünkkel sokszor n e m i s érzékeljük, m e n n y i r e áthatja a Bibliát e n n e k a másik világnak a t a p a s z t a l a t a . I z r a e l története a két v i l á g találkozási p o n t j a i n a k krónikája, eseményeké, m e l y e k b e n I s t e n L e l k e betör a földi világba. S ez n e m c s a k események, h a n e m i h l e t e t t személyek, közvetítők által is megtörténik; a prófétai elhivatás - P á l apostolnál i s ! - m i n d i g a másik világba v a l ó bepillantással kezdődik, s a küldetés pecsétje, Ézsaiás s z a v a i v a l : „ A z Ú r L e l k e v a n énrajtam." Jézus földi működése i s a L é l e k intenzív megtapasztalásával kezdődik - a k e r e s z teléskor - a m e l y e t az élményt próbára t e v ő megkísértés követ. Jézus k a p c s o l a t a a másik v i l á g g a l végig szoros m a r a d ; a külvilág számára ez a b b a n nyilvánul m e g , h o g y úgy tanít és cselekszik, „mint a k i n e k h a t a l m a v a n " . E n n e k a tekintélynek a z o n b a n n e m a h a g y o m á n y a forrása, m i n t más tanítók esetében. N y i l v á n v a l ó ez abból a szuverén írásértelmezésből, a m e l l y e l a tórához közelít. E n n e k az erőnek a j e l e n l é t é t m é g e l l e n f e l e i sem vitatják, eredetét v i s z o n t i g e n . E g y későbbi zsidó forrás úgy emlékszik m e g Jézusról, m i n t a k i „varázslást űzött és félrevezette I z r a e l t " .

Jézus és a kultúra (társadalom) Jézus intenzív istentapasztalatából a z o n b a n n e m m i s z t i k u s , k o n t e m p l a t i v életforma következik, h a n e m m é l y elkötelezettség és részvét az őt körülvevő' v i l á g iránt. E n n e k a világnak legjellemzőbb vonása, h o g y válságban v a n . A krízis o k a c s a k részben a római megszállás, a mélyebb o k a „konvencionális bölcsesség" társada­ lomformáló ereje, s v é g s ő képtelensége a r r a , h o g y a v i l á g b a j a i t o r v o s o l j a . B o r g a m i n d e n társadalom alapját k é p e z ő világszemléletet és életmódot n e v e z i k o n v e n c i o ­ nális bölcsességnek. Valóságlátását a j u t a l o m és büntetés kategóriái határozzák m e g : a bölcs élet pillérei a család, a v a g y o n , a tekintély és a vallásos teljesítmény. E gondolkodás k e g y e t l e n folyománya az a meggyőződés, h o g y a k i n e m bővelkedik e látható áldásokban, c s a k m a g á t hibáztathatja: a sikertelenség a bűn egyenes követ­ kezménye. A konvencionális bölcsesség szélcsendes időkben talán z a v a r t a l a n u l működhet, d e krízishelyzetben csődöt m o n d . A római megszállás ebből a szempontból a z t j e l e n t e t t e , h o g y az e l v i s e l h e t e t l e n adóterhek m i a t t a templomadót fizetni képtelen e m b e r e k tömegei váltak a u t o m a t i k u s a n tisztátalanná, azaz bűnössé. A zsidóság v e z e t ő köreinek válasza e r r e a válságra a „szentség politikája" l e t t : minél nagyobb a külsőnyomás, annál érzékenyebben k e l l v i g y á z n i a belső tisztaságra. „Szentek legyetek, m e r t én, az Úr, a t i I s t e n e t e k s z e n t v a g y o k " . A szentség t a r t a l m a p e d i g az elkülönülés. A zsidóság számára ez az elkülönülés e r e d e t i l e g , a b a b i l o n i fogság idejétől k e z d v e túlélési stratégiát j e l e n t e t t . Célja elkerülni az Ú r haragját csakúgy, m i n t az asszimilációt. ( T r a g i k u s módon mégis ez a gettópolitika v e z e t e t t a nép pusztulásához K r . u . 70-ben.) Jézus m i n d e n szava és t e t t e kihívás a konvencionális bölcsesség számára: tanítása meghívás egy másfajta valóságlátásra; az e m b e r i h e l y z e t diagnózisa, és a megválto­ zás útjának hirdetése. B o r g s z e r i n t Jézus valóságképe radikálisan eltér m i n d kortársai, m i n d a m a i e m b e r szemléletétől. Hasonlóan kortársaihoz, I s t e n v i l á g á t t e k i n t e t t e a végső, döntő valóságnak, de tőlük eltérően n e m a büntető és jutalmazó bíró képében. A m i k o r u n k emberétől p e d i g kétszeresen i s különbözik: m i a valóságot v é g s ő s o r o n közömbösnek, h a n e m ellenségesnek érzékeljük. S akár bíróként, akár h i d e g „kozmikus levesként" tekintünk a valóságra, a v é g e r e d m é n y u g y a n a z : a valóság n e m barátságos hozzánk, ezért a m i reakciónk n e m l e h e t más, m i n t az önvédelem. Jézus ezzel s z e m b e n a valóságot m i n t m i n d e n látszat ellenére k e g y e l m e s és együttérző lényt érzékelte. A természet k o z m i k u s nagylelkűséget sugároz („felhozza napját jókra és gonoszokra"). I n n e n e r e d Jézus működésének környezete számára legmegdöbbentőbb vonása: az, h o g y asztalközösséget vállal a bűnösökkel. S z e m b e n a szentség politikájával, az i m i t a t i o d e i t a r t a l m a nála az irgalmasság: „Legyetek irgamasok, ahogyan a t i M e n n y e i Atyátok is irgalmas". A széles út, meglepő módon, n e m a látványos, n a g y bűnök, h a n e m a konvencionális bölcseség útja, a m e l y a hagyományokkal szentesített, önmagukban talán pozitív e m b e r i értékekből bálványt csinál. Jézus sokszor túlontúl k e m é n y n e k tűnő s z a v a i ezért irányulnak a konvencionális bölcsesség négy bástyája: a család, a v a g y o n , a tekintély és a vallásos teljesítmény e l l e n . M i n d e g y i k I s t e n riválisává válhat, akár úgy, h o g y benne látjuk az élet értelmét, akár úgy, hogy hiányuk, v a g y elvesztésük félelme a g g o d a l o m m a l tölt e l . Jézusnál a h i t ellentéte az a g g o d a l o m , az I s t e n b e v e t e t t radikális b i z a l o m hiánya.

A k e s k e n y út, a gyógyulás útja n e m pusztán egy, a konvencionális bölcsességgel szembeszegezett másfajta életstratégia, h a n e m a szív megváltozása: „tisztítsátok m e g az edény belsejét...". M é g s e m világidegen eszkétizmust h i r d e t Jézus, h a n e m a konvencionális bölcsesség által legitimált életmódtól való megszabadulást. E z a jézusi kihívás m i n d i g a k e g y e l m e s és együttérző I s t e n tapasztalatának háttere előtt érthető m e g , s n e m újabb követelményrendszerként. H a a v é g s ő valóság i l y e n , a k k o r ez az i g a gyönyörűséges. I s t e n országába a z o k n a k nehéz b e j u t n i u k , a k i k a konvencionális bölcsesség követelményeinek i g y e k e z n e k m e g f e l e l n i , két úrnak szolgálnak, s ezért a vámszedők és a parázna nők megelőzik őket. Jézus n e m c s a k bírálja a szentség politikáját, h a n e m m e g i s jeleníti e n n e k a l t e r ­ natíváját tanítványai közösségében. Ez a vegyes összetételű, v a g y o n t a l a n , vándorló csoport p u s z t a létével megkérdőjelezi az elkülönülés politikáját: m i n d a z o k a korlátok és ellentétpárok, a m e l y e k a m a z t meghatározzák (zsidó-pogány, férfi-nő, g a z d a g - s z e ­ gény, igaz-bűnös) i t t jelentéktelenné válnak. A k ö z ö s s é g lételeme az öröm („böjtölhet­ nek-e?") étosza p e d i g az irgalmasság. M é g az I z r a e l számára legélesebb ellentét, a rómaiakkal s z e m b e n i i s relativizálódik az ellenség szeretetének p a r a n c s a nyomán. B o r g Jézus kereszthalálát i s a szentség politikája és az irgalmasság politikája végső összecsapásaként értelmezi. A jeruzsálemi v e z e t ő k úgy érzik, Jézus „elvtelen", ellenséget i s befogadó magatartása létében f e n y e g e t i a népet. K é t létmód h a r c a z a j l i k a k e r e s z t körül. A z e g y i k az én ( v a g y a m i ) biztonsága köré s z e r v e z i az életet, a másik Istenbe v e t i bizalmát.

Jézus ma B o r g két p o n t b a n r a g a d j a m e g Jézus jelentőségét a m a i k o r számára: személye erőteljes tanúbizonyság a Lélek világának valósága m e l l e t t a k k o r , a m i k o r a h i t sokszor c s a k hittételek elfogadását j e l e n t i . U g y a n a k k o r elénk tárja az I s t e n b e n gyökerező élet szabadságát. Jézus egyszerre I s t e n megjelenése a világban és az e m b e r i élet példája. E z az élet a z o n b a n elkerülhetetlenül k o n f l i k t u s h o z v e z e t a környező világgal, m é g h a ez a táradalmi környezet a „keresztényértékeket" d e k l a ­ ráltan a magáénak v a l l j a is. A szentség politikájának világi változata, a teljesítményközpontú, j u t a l o m r a és büntetésre a l a p o z o t t r e n d éppúgy a konvencionális bölcsesség logikája mentén szerveződik m a i s , m i n t e g y k o r . M a r c u s J . B o r g e b b e n a könyvében tulajdonképpen n e m tesz mást, m i n t k é t meghatározó s z e m p o n t s z e r i n t végigtekinti Jézus történetének az evangéliumokból jól i s m e r t m o z z a n a t a i t . M é g i s a r r a indít, h o g y a m á r i s m e r t n e k v é l t eseményeket új megvilágításban lássuk. M ű v é n e k címe éppen ezért találó: e g y s z e r r e u t a l a Jézus által h o z o t t új világlátásra és a r r a , h o g y nekünk i s m i n d i g újra f e l k e l l őt fedeznünk. Bár a könyv helyenként adós m a r a d a mélyebb teológiai reflexióval - különösen a Jézus halálához v e z e t ő o k o k a t értelmezve - , m é g i s hiányt pótolna, h a az utóbbi néhány év többnyire n e m keresztény szemléletű Jézus-könyve m e l l e t t ez a m ű i s elérhetővé válna a m a g y a r olvasók számára.

( M a r c u s J . B o r g : Jesus. A New Vision. S a n F r a n c i s c o , 1987, 2 1 6 1.)

Spirit,

Culture,

and the life

ofDiscipleship.

CSEPREGI ANDRÁS

A tágasság iskolája Kereszty Rókus O. Cist. Jézus-íaTikönyvéról

A tankönyvek többnyire p o n t o s a n meghatározott célt és egy szűkebb s z a k m a i o l v a ­ sóközönség érdeklődését s z e m előtt t a r t v a születnek, s elég aprólékosak, néha fárasz­ tóak i s ahhoz, h o g y a kedvére válogató olvasó is kézbe v e g y e azokat. Kereszty Rókus könyve pontos i s , aprólékos i s , állításai hátterét bőséges j e g y z e t a n y a g g a l m u t a j t a be: magán v i s e l i a z o k a t a sajátosságokat, m e l y e k e t „igényesebbek" elnéző legyintéssel a „szellem k i s h i v a t a l n o k a i n a k " munkáiban s z o k t a k e l m a r a s z t a l n i . U g y a n a k k o r se n e m száraz, se n e m fárasztó, h a n e m az olvasó figyelmét f o l y a m a t o s a n ébren t a r t v a m u t a t j a be azt a Jézus K r i s z t u s t , a k i n e k a megértéséért teológusok l a s s a n kétezer éve fáradoznak, u t a k a t jelöltek k i és n o r m á k a t f o g a l m a z t a k m e g , s a k i m é g i s m i n d e n nemzedék számára új és újra felfedezendő. „ K ö n y v e m e t elsősorban e g y e t e m i és főiskolai tankönyvnek szántam, de A m e r i k á b a n s o k a n használták l e l k i életük g a z d a ­ gítására v a g y prédikációs előkészületre" - írja a szerző. A több évtizedes kutatói és tanári m u n k a gyümölcse a tágasság és az egység élményével ajándékozza m e g az olvasót: a megértés lehetőségeinek sokféleségével találkozva a b b a n erősödhet m e g , h o g y róla is szól, a k i K r i s z t u s titkáról beszél, s a titokbanyaló elmélyülés saját, a d d i g r e j t e t t kérdéseit és lehetőségeit is felszínre h o z z a . A h a z a i k a t o l i k u s sajtó természetesen i s m e r t e t t e m á r a könyvet. A Mérleg recenzense „hézagpótló, kiegyensúlyozott és a kutatások m a i állásának megfelelő" munkának n e v e z i . Szabó F e r e n c SJ. a Távlatokban részletesebben b e m u t a t j a , s a z t is megjegyzi, h o g y „Magyarországon az utóbbi időben több o l y a n könyv j e l e n t m e g Jézusról, a m e l y e k v a g y a 'zsidó Jézust' mutatják be, tehát zsidó s z a k e m b e r e k s z e m ­ szögéből közelítik m e g Jézus K r i s z t u s t (így V e r m e s és L a p i d e ) , v a g y a k a t o l i k u s hittől távol álló, sőt a z z a l össze n e m egyeztethető'értelmezést' nyújtanak ( R e n a n , H e r b s t ) . Ezért i s o l y a n jelentős K e r e s z t y valóban k a t o l i k u s krisztológiája...". Akatolikus jelző i t t n e m szűkítő, h a n e m bővítő értelmű. „ E g y o l y a n m a i k a t o l i k u s krisztológia, a m e l y elzárkózna a protestáns teológusok nyílt és k r i t i k u s tanulmányozásától, n e m érde­ melné m e g a k a t o l i k u s , v a g y i s e g y e t e m e s n e v e t " - írja a szerző (217.) I l y e n módon az evangélikus olvasó számára különösen is érdekes K e r e s z t y Rókus munkája: a kortárs krisztológiai kísérletének tanulmányozása során tanúja l e h e t régi és újabb k a t o l i k u s és protestáns teológusok egyszer vitatkozó, másszor egymást erősítő, s m i n d a vitában, m i n d az egyetértésben termékeny találkozásainak. K e r e s z t y v é g s ő célja egy rendszerező krisztológia megalkotása. Átfogó krisztoló­ g i a i szintézist n e m sikerülhet maradéktalanul felépíteni, h i s z e n m i n d e n teológus munkáját korlátozzák környezetének és egyéni érdeklődésének határai, de egy k o r ­ látozott krisztológia n e m szükségképpen téves: h e l y e s l e h e t , h a legalább hallgatóla­ gosan a kinyilatkoztatás egészét megőrzi. A kísérlet helyességét két s z e m p o n t , egy

38

CSEPREGI ANDRÁS: A TÁGASSÁG ISKOLÁJA

objektív és e g y szubjektív kritérium s z e r i n t értékeli. A z objektív k r i t é r i u m n a k az a krisztológia felel m e g , a m e l y i k o l y a n igazságokat választ r e n d s z e r e alapjául, a m e l y e k a kinyilatkoztatásban i s alapvető jelentőségűek. E g y o l y a n m u n k a , a m e l y K r i s z t u s két természetéről v a g y a k r i s z t u s h i t és a társadalmi igazságosság összefüggéseiről szól: l e h e t j ó monográfia, de n e m j ó krisztológia. A szubjektív s z e m p o n t az a d o t t k o r b a n és kultúrkörnyezetben élő hívők és n e m hívők igényeiből és kérdéseiből i n d u l k i . I g a z a t a d T i l l i c h n e k , a k i rendszerét a m i n d e n k o r i teológia és filozófia korreláció­ j á r a építi, e g y kiegészítéssel: a teológus n e m f o g a d h a t j a e l készpénznek olvasói várakozását, s munkája c s a k a k k o r s i k e r e s , h a Krisztus-magyarázatának fényében olvasói megfogalmazhatják i g a z i kérdéseiket, és ráébredhetnek e d d i g talán m é g f e l s e m i s m e r t legmélyebb igényeikre. M i n d e z e k után saját kísérlete központi f o g a l m a ­ ként a görög koinóniát, illetőleg a l a t i n communiót választja, m e l y e t m a g y a r u l í g y ír körül: több személy bensőséges közössége, v a g y : s z e r e t e t b e n létrejött, és a személyek egyéni valóságát megalapozó, i l l e t v e tökéletesítő egység. A f o g a l o m n a k m i n d ontoló­ g i a i , m i n d egzisztenciális o l d a l a is v a n , központi jelentőségű az Újszövetségben és a későbbi teológiában, v a l a m i n t krisztológiai alkalmazása a m a i e m b e r központi kér­ désére a d választ (285k.). A rendszerező rész felépítése előtt egy hosszú fejezetben áttekinti a b i b l i k u s krisztológia kérdéseit, m a j d végigvezet a krisztológiai kísérletek történetén. P r o t e s ­ táns olvasó leginkább talán a b i b l i k u s rész olvasása során érezheti o t t h o n magát. E z az a terület, m e l y n e k kutatásában protestáns teológusok v o l t a k a kezdeményezők, s a h o l - a I I . Vatikáni Z s i n a t után - a k a t o l i k u s kutatókkal f e s z t e l e n együttműködés a l a k u l t k i . K e r e s z t y először tisztázza a módszertani kérdéseket, m a j d az alapkérdést, Jézus kereszthalálának és feltámadásának történetiségét, s az ü g y r e n é z v e központi szerepét. A továbbiakban a Jézus születéséről és gyermekkoráról, Jézus és az I s t e n Országa kapcsolatáról, végül a Krisztus-misztérium fokozatos megértéséről ír. Tudósi habitusára jellemző, a h o g y a r r a a protestáns és k a t o l i k u s kutatók között v i t a t o t t kérdésre k e r e s választ, h o g y születtek-e M á r i á n a k Jézus után újabb g y e r m e k e i ? A z alapinformációk elsorolása után í g y ír: a kérdés „a Szentírás és a k o r a i h a g y o m á n y alapján eldönthetetlen [...]. A k a t o l i k u s hívő számára a z o n b a n döntő érv az általános r e n d e s tanítóhivatal tanítása; (a Mária örök szüzességéről szóló tanítást) e m i a t t fogadja e l . " (61.). T i s z t e l e t b e n t a r t j a a fátylat, m e l y Jézus földi életének partikuláris részleteit e l t a k a r j a a szemünk elől, s m e r határozatlan l e n n i . T i s z t e l e t b e n t a r t j a a k a t o l i k u s teológus számára a d o t t határokat, s m e r a z o k között úgy m e g m a r a d n i , h o g y n e m k e r e s mindenáron „objektív" bizonyítékot; s végül vállalja a kétféle lojalitás feszültségét. E z az érzékeny mentalitás újra és újra j e l e n t k e z i k , a m i k o r o l y a n kérdéseket érint, a m e l y e k a k a t o l i k u s és protestáns teológiát m á i g elválasztják. A történeti áttekintés során a legjelentősebb teológusok krisztológiájának h a n g ­ súlyait m u t a t j a be. A p a t r i s z t i k u s k o r teológusairól az általuk m e g f o g a l m a z o t t taní­ tások, i l l e t v e az e r e t n e k eszmék és az o r t h o d o x g o n d o l a t o k harcának bemutatása révén szól. A középkori teológusok közül C l a i r v a u x - i S z e n t Bernátot, C a n t e r b u r y S z e n t A n z e l m e t és Aquinói S z e n t Tamást e m e l i k i . A reformáció krisztológiája című fejezetben b e m u t a t j a L u t h e r t és Kálvint, m a j d - m i n t liberális protestánsokat K a n t o t , H e g e l t és S c h l e i e r m a c h e r t . Külön fejezetet s z e n t e l a X X . századi protestáns krisztológiának, m e l y b e n B u l t m a n n a l , B a r t h - t a l és B o n h o e f f e r r e l f o g l a l k o z i k részle­ t e s e b b e n . Értékeléseiből csak néhány m o n d a t o t r a g a d o k k i : „ B u l t m a n n szándéka h e l y e s v o l t , de mítosztalanítási p r o g r a m j a , l o g i k u s a n végiggondolva, a kereszténység a l a p j a i n a k felszámolásához vezetne." (255.) „Barth a b i b l i k u s , p a t r i s z t i k u s és reformációs krisztológia elemeiből o l y a n kiváló szintézist a l k o t o t t , a m e l y e t m i n d e n új krisztológiának k o m o l y a n figyelembe k e l l v e n n i e . " (264.) „[Bonhoeffer krisztológiája]

C S E P R E G I ANDRÁS: A T Á G A S S Á G I S K O L Á J A

39

fontos híd a k a t o l i k u s és protestáns teológia között i s , h i s z e n az átlag protestáns teológia n e m i s m e r i a b o n h o e f f e r i tanítás két sarkkövét: az E g y h á z és K r i s z t u s azonosságát, és a K r i s z t u s létében való valóságos részesedés misztériumát." (270.) Külön tanulmányt érdemelne Luther-értékelésének részletes végiggondolása. L u t h e r t érezhetően s z e r e t i , teológiájának erejét és a b i b l i a i , v a l a m i n t a p a t r i s z t i k u s hagyományokhoz való hűségét e l i s m e r i , u g y a n a k k o r k o m o l y fenntartásokat is m e g ­ f o g a l m a z vele s z e m b e n . Kritikájában a z o n b a n n e m f e l e k e z e t i elfogultság, h a n e m szuverén ítéletalkotás v e z e t i : saját szűkebb egyházának k l a s s z i k u s és élő teológusa­ i v a l szemben g y a k r a n u g y a n i l y e n s z a b a d o n f o g a l m a z z a m e g fenntartásait. E z z e l az utolsó megjegyzéssel el i s j u t o t t u n k K e r e s z t y Rókus munkájának h a r m a ­ d i k , egyben fő fejezetéhez, a rendszerező krisztológiához. A z a l a p g o n d o l a t o t m á r i s m e r t e t t e m . A m i élményszerűvé t e s z i a fejezet olvasását, az a szerző szabadsága, m e l l y e l rendszerének építőköveit összeválogatja, s a h o g y a n régi teológiai meglátások és m a i t a p a s z t a l a t o k összetartozására rámutat. M a g y a r olvasók számára különösen k e d v e s az a néhány József Attilától, Tóth Árpádtól és más h u s z a d i k századi költőtől való verssor, a m i a teológiai g o n d o l a t o k közé ékelve e g y s z e r r e lazítja és mélyíti a mondanivalót. Munkája függelékében két friss kérdésre i g y e k s z i k vázlatos f e l e l e t e t a d n i : h o g y a n v i s z o n y u l K r i s z t u s a n e m keresztény vallásokhoz? és: h a léteznek más világegyete­ m e k és más égitesteken élő értelmes lények, h o g y a n v i s z o n y u l n a k K r i s z t u s h o z ? E z e k n e k a kérdéseknek a felvetésével m e g t e r e m t i a k a p c s o l a t o t a hagyományos, egyházias teológiai gondolkodás és az egyház tanítása iránt kívülről érdeklődők között. E g y már közülünk elköltözött, m a g y a r teológus s z e r i n t , rövid életünk során c s a k kihívó, gondolkodásunkat és beidegzettségeinket próbára t e v ő könyveket s z a b a d o l v a s n u n k . K e r e s z t y Rókus könyve i l y e n egészséges kihívás l e h e t a protestáns olvasó számára.

( K e r e s z t y Rókus O . C i s t . : Jézus Krisztus. Krisztológiai alapvetés. István Társulat, 1995, 4 1 8 1., A z e r e d e t i : Jesus Christ. Fundamentals N e w Y o r k , 1991.)

Budapest, Szent of Christology.

F A B I N Y TAMÁS

A názáreti testvér keresése Zsidó szerzők Jézus-könyvei

„Jézust ifjúkoromtól fogva a legnagyobb testvéremnek éreztem. Hogy a keresz­ ténység őt Istennek és Megváltónak tekintette és tekinti, azt mindig a legkomolyabb ténynek tartottam, amelynek elfogadására őérte és önmagamért törekednem kell. Ennek az elfogadni-akarásnak az eredményéből nyújtok itt át egy keveset. A hozzá való testvérien őszinte viszonyom mind egyértelműbb és tisztább lett, s őt ma egyértelműbben és tisztábban látom, mint valaha. Minden korábbinál bizonyo­ sabb vagyok abban, hogy számára jelentős hely van kijelölve Izrael hitének történetében, ezt a helyet semmilyen megszokott kategóriával nem lehet körülírni." ( M a r t i n Buber)

A Credo j e l e n számában több kortárs szerző Jézus-könyvéről o l v a s h a t u n k . A z a m e ­ r i k a i M c K n i g h t kutatástörténeti áttekintése segít a z o n előzmények megértésében, a m e l y e k megalapozták a h a r m a d i k k o r s z a k (the third quest) műveit. A z e n n e k jegyében s o r r a megjelenő monográfiákat már n e m az első k o r s z a k azon o p t i m i z m u s a j e l l e m z i , h o g y Jézus életrajza b i z o n n y a l megírható, ám n e m i s a második k o r s z a k s z k e p t i c i z m u s a , a m e l y s z e r i n t a történeti Jézus és a kérügmatikus (az egyház által h i r d e t e t t ) K r i s z t u s n e m f e d i egymást. E h a r m a d i k k o r s z a k órási történeti, nyelvészeti és szociológiai kutatómunkával egy m i n d e n korábbinál színesebb Jézus-kép m o z a i k ­ kockáitpróbálja m e g egymás mellé i l l e s z t e n i . Á m ebbe a képbe néha zavaróan vibráló színek i s belekerülnek. A m a g y a r könyvpiacon m i n d e n korábbinál n a g y o b b mérték­ b e n j e l e n n e k m e g tudományos igényesség h e l y e t t csupán k a s s z a s i k e r r e t ö r e k v ő úgynevezett Jézus-könyvek i s . E z e k e t jóindulattal a blöff, keményebb s z a v a k k a l a „teológiai pornográfia" kifejezéssel minősíthetjük. M e g k e l l ezektől különböztetnünk a z o k a t a szintén b e s t - s e l l e r n e k szánt könyveket, a m e l y e k tudományos értéke és irányultsága u g y a n megkérdőjelezhető, de legalább i t t - o t t elgondolkodtató, újszerű s z e m p o n t o k a t nyújtanak. A z olvasónak az az érzése, h o g y a nemzetközi méretekben 2

3

4

1

2

3

4

M a r t i n Buber: Zwei Glaubensweisen. Manasse Verlag Zürich, 1950. 11. B o l y k i János: A zsidó Jézus. Valóság, 1996/1., 97. Ilyenek az ezoterikát és a Bibliát ötvözni kívánó kiadványok, vagy például az a teljességgel tudo­ mánytalan könyv, amely szerint 30 éves kora eló'tt és golgotai tetszhalála után Jézus Indiában élt volna. I l y e n jellegű a Holt-tengeri tekercsekkel és azok állítólagos egyházi eltorzításával foglalkozó ugyancsak szakszerűtlen könyv. Ilyen például: K a r l Herbst: Avalódi Jézus. Egy teljesen más Isten-kép. Elpídia. Budapest, 1995; és H a n n a Wolf: Jézus a pszichoterapeuta. Jézus emberkezelése, m i n t a m o d e r n pszichoterápia modellje. Egyházfórum. Budapest, 1995. (Herbst könyve sokszor önkényes Jézus-értelmezésével a hagyomá­ nyos egyházi tanítást provokatív módon kétségbe vonja, W o l f pedig saját pszichoterápiái tapasztala­ t a i t veti egybe - sokszor kétségtelenül eszméltetó' módon - az evangéliumok Jézusra vonatkozó t u ­ dósításaival.)

s z i n t e már áttekinthetetlen mennyiségű s z a k i r o d a l o m b a n némely szerző ú g y próbál­ j a önmagára felhívni a f i g y e l m e t h o g y v a l a m i l y e n egészen meghökkentő állítással r u k k o l elő. E z e k r e a c s a k rövid i d e i g f i g y e l m e t keltő művekre a l k a l m a z z a E r n s t K ä s e m a n n s z e l l e l m e s e n A p C s e l 5 , 9 mondását: „íme, azok, a k i k a férjedet eltemették, az ajtó előtt állnak, és k i v i s z n e k téged" - v a g y i s e g y i k elmélet g y o r s a n felváltja és „eltemeti" a másikat, a d i v a t o s n a k tűnő teóriák n e m sokáig m a r a d n a k életben. Ismét népszerűvé vált a Jézus-kutatás, ám a k ö n y v e k dömpingjében valódi f i g y e l m e t , c s a k i s a tudományos igénnyel megírt monográfiákra érdemes s z e n t e l n i . 5

A z elmúlt két-három évben négy o l y a n Jézus-könyv i s m e g j e l e n t m a g y a r u l , a m e l y ebbe a kategóriába sorolható, ráadásul m i n d a négyet zsidó szerző j e g y z i ! M i n d e z azért is f i g y e l m e t érdemel, m e r t a zsidó h a g y o m á n y 19 évszázadon keresztül v a g y h a l l g a t o t t Jézusról, v a g y többnyire méltatlanul n y i l a t k o z o t t róla. ( A Jézussal lénye­ gében kortárs szerzők ábrázolásai három c s o p o r t b a sorolhatók: az evangéliumok pozitívan mutatják be a Názáretit, a történetíró J o s e p h u s F l a v i u s alapjában semle­ gesen, a T a l m u d p e d i g negatívan.) Valóságos k o p e r n i k u s z i f o r d u l a t o t j e l e n t tehát az a tény, h o g y zsidó szerzők e l f o g u l a t l a n u l , sőt saját hagyományukba b e i l l e s z t v e ábrá­ zolják Jézust. Érdemes m e g j e g y e z n i , h o g y amíg külföldi teológiai e l e m z ő k m o s t f i g y e l n e k fel e r r e a „héber hullámra", M a g y a r o r s z á g o n m á r száz éve i s j e l e n t e k m e g jelentős Jézus-tanulmányok zsidó kutatók tollából. 6

7

8

A kutatás sokszínűsége A z elemzésünk alapjául szolgáló négy „zsidó Jézus" csak h a z a i könyvkiadásunkban került i l y e n szorosan egymás mellé. N e m c s a k e r e d e t i megjelenésük időpontjában, h a n e m történeti és teológiai szemléletükben i s jelentősen különböznek egymástól. J o s e p h K l a u s n e r m a már k l a s s z i k u s n a k számító Jézus-könyve e r e d e t i l e g 1 9 2 2 - b e n j e l e n t m e g Jeruzsálemben, héber n y e l v e n . D a v i d F l u s s e r esszéisztikus kötete 1968b a n látott napvilágot a n g o l n y e l v e n . A makói születésű, B e l g i u m b a n k a t o l i k u s teológiát t a n u l t , m a j d a zsidóságba v i s s z a t é r ő V e r m e s Géza A n g l i á b a n t e t t s z e r t világhírre, s Jézus-könyve 1973-ban j e l e n t m e g , egy trilógia első darabjaként. A p u b l i c i s z t i k u s a b b szerzőnek számító P i n c h a s L a p i d e p e d i g 1979-ben, Züricben a d t a k i a zsidó-keresztény megbékélés és közeledés jegyében született téziseit Jézusról, a m e l y a protestáns U l r i c h L u z reflexióival együtt j e l e n t m e g . A négy mű tehát b ő fél évszázadot fog át, s a „legfrissebb" m a g y a r kiadás is tizenöt év késéssel láthatott c s a k napvilágot! Eltérést m u t a t a négy s z e r z ő megközelítése is: K l a u s n e r k l a s s z i k u s 9

10

11

1 2

5

6

7

8

9

1 0

1 1

1 2

Idézi Nemeshegyi Péter: A valódi Jézus keresése. Távlatok 1995/6. 840. lap Fabiny Tamás: Elveszett és megtaláltatott? Jézus személye és tanítása - a zsidóság tükrében I — I I I . Lelkipásztor 1994. 82-85; 123-126; 163-167; 2 0 6 - 2 1 1 . Jürgen Moltmann kifejezése, v.o. Gerlóczi Ferenc: Az ács titka. Élet és irodalom. 1995. december 22. 48. v.o. Heller Bernát: Az evangéliumi parabola viszonya az agádához. Bölcsészdoktori értekezés. Buda­ pest, 1884; Huber Lipót: A T a l m u d . Különös t e k i n t e t t e l az Újszövetségre. Budapest, 1897; H u b e r Lipót: Az újkori és a modern zsidók Jézus Krisztusról és a kereszténységről. Magánkiadás, 1933. Joseph Klausner: Jézus élete, tanítása és korának viszonyai a zsidó, görög és római források alapján. Logos, Budapest, 1993. 390. David Flusser: Jézus. Az ókori zsidó történelem és irodalom tükrében. Múlt és Jövó", B u d a p e s t Jeruzsálem-New York. 1995. 187. Vermes Géza: A zsidó Jézus. Ahogy egy történész az evangéliumokat olvassa. Osiris, Budapest, 1995. 333 lap. A trilógia második része (Jesus and the W o r l d of Judaism), 1983-ban, 3. része pedig (The Religion of Jesus the Jew) 1993-ban j e l e n t meg. Pinchas Lapide - U l t r i c h Luz: A zsidó Jézus. Zsidó tézisek, keresztény válaszok. Logos, Budapest, 1994.191.

történész, a k i h a l l a t l a n biztonsággal k e z e l i forrásait; F l u s s e r teológus, a k i zsidó és keresztény szemelvényeket e g y f o r m a nyitottsággal elemez. Utóbbiakat elsősorban redakciótörténeti kiindulással; V e r m e s már könyve alcímében is t u d a t o s a n történész­ nek v a l l j a magát, de művében legalább a n n y i r a nyelvészként is bemutatkozik; a diplomáciától a filozófiáig sok területen o t t h o n o s a n mozgó L a p i d é t művei alapján elsősorban publicistának l e h e t t e k i n t e n i , a k i a b i b l i a i forrásokat elsősorban hatás­ történeti szempontból vizsgálja. Talán az eltérő szándékból és különböző műfajokból következik, h o g y meglepően ritkán h i v a t k o z i k egymásra a négy szerző. E z a z o n b a n a zsidó Jézus-kutatás sokszínűségét is m u t a t j a . V a l a m e n n y i e n építenek v i s z o n t századunk protestáns Újszövetség-kutatásának eredményeire. A történet-kritikai szemléletet V e r m e s t e s z i leginkább magáévá: a történeti Jézus és a kérügmatikus K r i s z t u s b u l t m a n n i szétválasztása m i n t e g y kapóra jön számára, h o g y történészként szigorúan a földi Jézus működésére összpontosítson. E n n e k j e g y é b e n - trilógiája h a r m a d i k részében is - ismételten hangsúlyozta, h o g y a N i c e a i H i t v a l l á s túlnyomó része m á r n e m Jézus e r e d e t i zsidó világát, h a n e m egy más kultúrkör, a h e l l e n i z m u s szóhasználatát és filozófiáját tükrözi. V e r m e s ezen a téren Kláusnert követi, a k i a Jézus temetéséről szóló elemzését ezzel a m o n d a t t a l zárja: „Ezzel befejeződik Jézus élettörténete és megkezdődik a kereszténység története." A történet-kritikai mód­ s z e r t kevésbé érvényesíti Flusser, a k i - p a r a d o x módon - s o k keresztény teológussal s z e m b e n védi m e g az evangéliumok megbízhatóságát, hangsúlyozva, h o g y „a Jézusról szóló őskeresztény híradások n e m a n n y i r a megbízhatatlanok, a h o g y a z t m a g y a k r a n feltételezik. [...] A s z i n o p t i k u s evangéliumokban ábrázolt Jézus a történeti Jézus, n e m p e d i g a »kerügmatikus Krisztus.«" 13

14

15

M i az o k a és a célja a zsidóság megélénkült érdeklődésének Jézus iránt? Módszer­ t a n i l a g L a p i d e úgy legitimálja ezt a kutatást, h o g y h a a keresztény tudósok évszáza­ d o k óta f o g l a l k o z n a k a héber B i b l i a kutatásával, a k k o r az Újszövetség zsidó kutatói i s közreműködhetnek a földi Jézus m a i kutatásában. Ez azonban csak a keret. T a r t a l m i l a g e kutatás célja kettős. Egyrészt a z t i g y e k e z n e k k i m u t a t n i , h o g y az egyházban az évszázadok során k i a l a k u l t Jézus-kép s o k k a l inkább a n n a k a Pál a p o s t o l h o z köthető, hellenizálódásnak a vonásait m u t a t j a , a m e l y alapvetően és önkényesen eltért a zsidó hitvilágtól. A zsidó - elsősorban g a l i l e a i - környezet aprólékos és színes megrajzolása a r r a szolgál ezért, h o g y a N á z á r e t i t visszahelyezzék oda, saját világába. A másik cél n e m i l y e n erőteljesen, h a n e m s o k k a l szelídebben fogalmazódik m e g : Jézust, I z r a e l tékozló fiát - szeretnék h a z a v e z e t n i a zsidóságba. K l a u s n e r történeti, V e r m e s elsősorban n y e l v i , F l u s s e r p e d i g teológiai érvekkel i g y e k ­ s z i k k i m u t a t n i azt, a m i t L a p i d e tézisszerűen f o g a l m a z m e g : I z r a e l népe n e m utasí­ t o t t a e l Jézust (csak egy szűk, v e z e t ő réteg, a m e l y n e m t a r t h a t o t t igényt a választott nép képviseletére), v a l a m i n t Jézus s e m v e t e t t e e l soha az ő népét. E z e k e t a téziseket p e d i g a keresztény teológus, L u z is elfogadja, e l i s m e r v e , h o g y Jézus n e m c s a k életében v a l l o t t a , h o g y ő elsősorban I z r a e l népének e l v e s z e t t j u h a i h o z küldetett, de zsidóságát, mindhalálig m e g i s t a r t o t t a . A pogányok felé való nyitás már elsősorban P á l apostol­ n a k köszönhető. A zsidó-keresztény és pogány-keresztény szembenállás fájdalmassá­ gával együtt h a s z n o s n a k t e k i n t h e t i a zsidóság a keresztényeknek ezt a nyitását, h i s z e n ezáltal a pogány világgal ismertették m e g I z r a e l Istenét. 16

1 3

1 4

1 5

1 6

Vermes, i . m . , 2 1 . Klausner, i . m . , 313. Flusser, i . m . , 4 - 5 . Lapide/Luz, i . m., 22.

A z évtizedekkel ezelőtt írt K l a u s n e r m é g e n n e k ellenkezőjét v a l l o t t a : „ ( J é z u s ) történetei és tanításai m a függetlenek zsidó népétől. A zsidó nép n e m f o g a d t a e l tanítását." L a p i d e téziseit a m a i keresztény teológus is el t u d j a f o g a d n i . 17

Jézus kora E z e k a monográfiák inkább történeti, m i n t teológiai munkák. Teológusok - m i n d zsidó, m i n d keresztény o l d a l o n - következtetéseket v o n h a t n a k le a kutatás eredmé­ nyéből. Megkerülni semmiképpen s e m tudják a z o k a t . A történeti érdeklődés az elmúlt évtizedekben különösen is megerősödött. E z együttjár a z z a l , h o g y az evangéliumok anyagából s o k k a l inkább építenek a s z i n o p t i k u s o k r a , m i n t Jánosra, mondván, h o g y a z o k b a n m a g u k az események olvashatók, n e m az a z o k r a irányuló teológiai reflexiók. N e m véletlen, h o g y az újszövetségi szociológia l e t t a kutatás „húzóágazata". V a l a m e n n y i szerző i g e n g a z d a g történeti beágyazottságban r e n d s z e r e z i az a n y a ­ got. A z olvasó előtt feltárul a k o r a b e l i zsidóság sokszínűsége, a m i n e m c s a k a f a r i z e ­ usok, szaddúceusok és zélóták különösen K l a u s n e r által b e m u t a t o t t ellentéteiben m u t a t k o z o t t m e g , h a n e m a z o k b a n a különbségekben i s , a m e l y e k e t főleg V e r m e s és F l u s s e r emel k i a g a l i l e a i , a jeruzsálemi és a h e l l e n i s t a szórványzsidóság tekinteté­ ben. G a l i l e a a zélóták és a m i s z t i k u s o k hazája v o l t , i n n e n i n d u l t e l a k o r m e g a n n y i m o z g a l m a , lázadása, u g y a n a k k o r i t t működött a legtöbb Jézushoz hasonló vándor­ prédikátor, gyógyító és csodatevő. V e r m e s több o l y a n k o r a b e l i személyiséget b e m u t a t , a k i n e k tevékenysége párhuzamban áll Jézuséval ( H a n i n a b e n Dósza, Hóni, a körhú­ zó). M a már nyilvánvaló, h o g y határozottan különbözött egymástól a g a l i l e a i és a júdeai nyelv, szokás és életstílus. A s z i n o p t i k u s és a Jánosi hagyomány e b b e n i s eltér: a n e g y e d i k evangéliumban Jézus hazája inkább Júdea, az első három könyv s z e r i n t , v i s z o n t G a l i l e a . V e r m e s s z e r i n t Jézus g a l i l e a i származása n e m c s a k p o l i t i k a i l a g , h a n e m vallásilag is gyanússá t e t t e a zsidó vezetők elsősorban főpapi körében. J o s e p h u s s z e r i n t i s a zsidó vezetők testvérharca n y o m t a rá a bélyegét Júdeára, a m e l y országrész valóságos rablóbarlang l e t t : a h o l n a g y o b b c s a p a t verődött össze, máris királyt választottak. Jézus a z o n b a n n e m e z e n elokelő(sködő) rétegek körében é r e z t e magát o t t h o n , h a n e m a nehézsorsú g a l i l e a i p a r a s z t o k környezetében.

Az Újszövetség és más források A zsidó kutatóktól m e g t a n u l h a t j u k , h o g y az Újszövetség m e l l e t t más forrásokat i s figyelembe l e h e t és k e l l vennünk. J o s e p h u s művei m e l l e t t f i g y e l n i k e l l a r a b b i n i k u s i r o d a l o m r a és a qumráni közösség i r a t a i r a i s . E z utóbbinak közismerten V e r m e s a legnagyobb szaktekintélye, h i s z e n ő a d t a k ö z r e a H o l t - t e n g e r i t e k e r c s e k h i t e l e s a n g o l fordítását is. Számos h e l y e n h i v a t k o z i k ezért o l y a n esszénus zsoltárokra, a m e l y e k új megvilágításba h e l y e z i k az őskereszténységet i s . Bravúrosan a l k a l m a z z a a r a b b i n i ­ k u s forrásokat. E z e n a téren a z o n b a n néhány megjegyzést k e l l tennünk. Először: A t a l m u d i i r o d a l o m k o r a az evangéliumokénál s o k k a l n e h e z e b b e n m e g ­ határozhatók s i g e n valószínű, h o g y számos e s e t b e n 3 . - 4 . századi r a b b i n i k u s idéze­ t e k k e l kíván cáfolni v a g y megkérdőjelezni evangéliumi állításokat. (Arról p e d i g a l i g h a n e m h a l l a n i sem a k a r , h o g y u g y a n e z e n k o r ősegyházi hagyományát mérték­ adónak fogadjuk e l , h i s z e n a 2. század elején (!) élt I g n a t i u s t is szinte e l b o r z a d v a 1 7

1 8

Klausner, i. m., 377. Vermes, i. m., 76.

1

idézi. Másodszor: V e r m e s n e m m é r egyenlő mértékkel. A m i k o r az evangéliumok megbízhatóságáról v a n szó, a k k o r előszeretettel h i v a t k o z i k a m o d e r n írástudomány szigorú értékítéletére, a r a b b i n i k u s szövegek „történet-kritikai" vizsgálatát v i s z o n t n e m v é g z i el. H a r m a d s z o r : V e r m e s j o g g a l t i l t a k o z i k az e l l e n , h o g y a zsidó i r o d a l m a t az Újszövetség szolgálóleányának tekintsük, u g y a n a k k o r nála s z i n t e m e g f o r d u l ez a v i s z o n y , s a r a b b i n i k u s szövegeket legtöbbször az evangéliumi állítások megcáfolá­ sára v a g y korrigálására használja f e l . F l u s s e r ezzel s z e m b e n - talán n a g y o b b jóindu­ l a t t a l - evangéliumi s z a k a s z o k alátámasztására idéz g y a k r a n a Talmudból v a g y qumráni szövegekből. U g y a n ő a görög i r o d a l o m (például az aiszóposzi fabulák) kiváló ismerőjének b i z o n y u l , sőt, feltűnő biztonsággal és r o k o n s z e n v v e l idéz az óegyházi íróktól i s , például: a Didachéból v a g y a Tizenkét pátriárka végrendeletéből. (Közben p e r s z e az a cél i s szeme előtt lebeg, h o g y ezen művek zsidó g y ö k e r é r e i s rámutasson.) F l u s s e r n e k ez az i r o d a l m i érdeklődése j e l l e m z i egy másik k ö n y v é t i s , a m e l y e t teljes egészében a jézusi és a r a b b i n i k u s példázatok összehasonlításának s z e n t e l t . 20

21

Jézus személye Elérkeztünk a legfontosabb kérdéshez: k i c s o d a Jézus e n é g y zsidó szerző számára? N e m egységes a véleményük. K l a u s n e r számára ő - a század elejének liberális teológiájának szellemében - elsősorban erkölcsi zseni: „a m a g a s r e n d ű erkölcs n a g y tanítója és szép példázatok szerzője. O a legtisztább erkölcs hirdetője." A z e m e l k e d e t t , m a g a s z t o s és e r e d e t i jézusi erkölcstan dicsérete után e z e k k e l a s o r o k k a l zárul K l a u s n e r könyve: „ H a egyszer eljön az idő, a m i k o r az erkölcsi tanítás l e v e t i m i n d e n m i s z t i k u s és csodás leplét, a k k o r Jézus erkölcstana e g y i k e lesz a zsidó i r o d a l o m legkiválóbb k i n c s e i n e k . " 22

23

V e r m e s Géza részletesen e l e m z i Jézus különböző címeit: próféta, Úr, messiás, e m b e r f i a , I s t e n f i a . Nyelvészeti, összehasonlító i r o d a l m i és történeti érvekkel a z t i g y e k s z i k bizonyítani, h o g y ezek n e m az egyház által később használt jelentésekkel értendők Jézusra, h a n e m a kifejezések tágabb értelmében. ( L e g i n k á b b m é g Jézus prófétai szerepét fogadja el, a m e l y - s z e r i n t e n e m véletlenül - kevés hangsúlyt k a p o t t a későbbi hitvallásokban.) Jézus végül is számára n e m több és n e m k e v e s e b b , m i n t az 1 . századi G a l i l e a k a r i z m a t i k u s judaizmusának j e l l e g z e t e s a l a k j a , „minden részlet a Jámborok, az ókori h a s z i d o k t i s z t e l e t r e méltó társaságába h e l y e z i őt." 24

F l u s s e r s z e r i n t Jézus tanítása az eszénusokéhoz i s közel állt, c s a k éppen a z o k g y a k r a n igazságtalan s z i g o r a és elzárkózása nélkül. S z á m á r a Jézus a s z e r e t e t szelíd forradalmára, a k i „a Hillél iskolájából való s z e r e t e t - f a r i z e u s o k h o z állt a legközelebb, n o h a n e m v o l t f a r i z e u s ; továbbment náluk, az ellenség, a bűnös iránti feltétlen szeretetig." 25

L a p i d e Jézussal k a p c s o l a t o s bizonyságtétele s z e r v e s e n i l l e s z k e d i k az ő zsidó-ke­ resztény kiengesztelődési elméletébe. Sajátos szóösszetétellel „futurisztikus messiás­ n a k " n e v e z i őt: n e m v o l t I z r a e l Messiása, életében n e m i s t e k i n t e t t e m a g á t a n n a k ám eljövendő Messiásként i g e n i s szóbajöhet. E z e n a p o n t o n p e d i g í g y találkozhat a

1 9

Vermes, i . m . , 271. ^ ' V e r m e s , i . m . , 57. Flusser: Die rabbinischen Gleichnisse u n d der Gleichniserzähler Jesus. Peter L a n g . B e r n , 1981 Klausner, i . m . , 378. Klausner, i . m . , 379. Vermes, i . m . , 283. Flusser: i . m . , 78-79. 2 1

2 2

2 3

2 4

2 5

zsidó és a keresztény reménység: a k i b e n a keresztények a visszatérő U r a t várják, az a zsidók Messiása i s l e h e t . L a p i d e M o l t m a n n egy merész meghatározását i d é z v e r a j z o l j a m e g a zsidók és a keresztények közös Jézusának alakját: „Jézus k e r e s z t r e feszítése által l e t t a pogányok üdvözítője. Á m parúziájában Izrael Messiásaként i s megmutatkozik majd." 2

N é g y zsidó szerző Jézus-könyve: e g y s z e r r e i z g a l m a s , eszméitető, vitára i n g e r l ő és kiengesztelődést munkáló olvasmányok. A történettudomány, az i r o d a l o m , a nyelvé­ szet és a teológia segítségével fejezik a z t k i , a m i t a festészet eszközével C h a g a l l már korábban m e g r a g a d o t t : Jézus a par excellence zsidó, a k i közösséget vállal népével és együtt szenved vele. A k i b e n m i n d e n k i testvérre találhat. E z t a g o n d o l a t o t f o g a l m a z t a m e g megragadó erővel M a r t i n B u b e r és tanítványa, S c h a l o m b e n - C h o r i n i s . Várjuk, h o g y a négy Jézus-könyv mellé ötödiknek talán h a m a r o s a n odatehetjük utóbbinak Bruder Jesus címen írt igazán e r e d e t i könyvét i s . 2 7

És még v a l a m i t várunk. H o g y e zsidó monográfiák m e l l e t t , az azokból t a n u l t a k megőrzésével, talán keresztény történészek és teológusok legalább e n n y i r e h i t e l e s Jézus-könyveit is kézbe vehetjük minél előbb.

D a v i d Flusser: Jézus. Az: ókori zsidó történelem és irodalom B u d a p e s t - Jeruzsálem - N e w Y o r k . 1 9 9 5 . 187 1. J o s e p h K l a u s n e r : Jézus élete, tanítása és korának források alapján. Logos, B u d a p e s t . 1 9 9 3 . 3 9 1 1 .

viszonyai

tükrében.

M ú l t és Jövő,

a zsidó, görög és római

P i n c h a s L a p i d e - U l r i c h L u z : Azsidó Jézus. Zsidó tézisek, keresztény válaszok. B u d a p e s t . 1994. 1 9 1 1 .

Logos,

V e r m e s Géza: A zsidó Jézus. Ahogy egy történész az evangéliumokat B u d a p e s t . 1995. 333 1.

Osiris,

2 6

2 7

olvassa.

Lapide/Luz, i . m . , 56. lap; v.o. J. M o l t m a n n : K i r c h e aus der K r a f t des Geistes. Kaiser, München, 1975. 16. Schalom ben-Chorin: B r u d e r Jesus. Der Nazarener i n jüdischer Sicht. Paul L i s t Verlag. München, 1967.

SOMKUTI GABRIELLA

Pogány Miatyánk M i Atyánk, k i vagy a mennyekben, a l e l k e k b e n és a tagadásban, szenteltessék m e g a Te n e v e d , de n e l e g y e n cégér háborúkban; jöjjön e l a Te országod, b e n n e l a k n i : remény, megvalósulása álom; l e g y e n m e g a Te a k a r a t o d , miképpen a m e n n y b e n , úgy a földön is. E kívánságtól t e k i n t s el U r a m , L á s d be, h o g y m i c s a k e m b e r e k v a g y u n k , a Te gyarló teremtményeid. A m i m i n d e n n a p i kenyerünket a d d m e g minékünk m a , de n e adj felesleget, m e r t a jólét eltávolít Tőled s p e r s e l y e s hitünket gőggé varázsolja. Bocsásd m e g a m i vétkeinket, a k k o r i s , h a újra vétkezünk, miképpen m i is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, a r o s s z a t akaróknak, a gáncsot vetőknek, m a g u n k h o z hasonló szegény bűnösöknek. És főleg n e vígy m i n k e t a kísértésbe, m e r t rossz vágyakra felel a vérünk, elpattanó húr az a k a r a t s az örvénybe v a k o n belelépünk de szabadíts m e g a gonosztól, a m e l y a bensőnkben l a k i k , s m á r j o b b a n féljük őt, m i n t a pokol bugyrait; m e r t T i é d az ország, a h a t a l o m és a dicsőség, m i n d e n Tiéd, a m i t a teremtésben nekünk adtál, de v i s s z a v e t t e d egy n a p o n , F i a d által, a k e r e s z t e n azóta m i n e m n y u g h a t u n k , örök éjszakába v e r s e n y t f u t u n k , m o s t és mindörökké, ámen.

N A G Y LÁSZLÓ BESZÉLGET LÁSZLÓ GYULÁVAL

A valóság szebb...

Thomas Mann írta a József-trilógiában, hogy mélységesen mély a múltnak kútja. Van úgy, hogy elmegyünk mellette, van úgy, hogy nem nézünk a mélyére, de az a víz, ami ebből a kútból újra és újra előkerül, az életet jelenti számunkra, akár tudomásul vesszük azt, akár nem. Ha megállunk és belenézünk, milyen mélyre látunk történel­ münk kútjába? A múltban és a múltból élünk. A beszédünk többezer éves. S z a v a i n k messze múltból jöttek, ezért értjük m e g egymást. A m i r a j t u n k v a n , a ruhánk, a m i előttünk v a n , az asztal, szék, könyv, épület, az m i n d - m i n d v a l a h o g y a múltból érkezik a j e l e n b e és a j e l e n e n át a jövendőbe, amiről m é g s e m m i t sem t u d u n k . H o g y a n él bennünk a m a g y a r múlt? H á t ez a legnehezebb kérdés, m e r t v a g y álmodozunk, v a g y n a g y o n szigorúan, reálisan, könyörtelen önboncolással figyeljük a z t , h o g y m i is az a múltból, a m i él bennünk, a m i éltet m i n k e t és a m i a j ö v ő felé m u t a t . N e m lenne s z a b a d beletévednünk a s z a v a k csábításába, v a g y a g o n d o l a t o k szépségébe, h a n e m n y u g o d t a n f i g y e l v e a z t k e l l e n e néznünk, h o g y k i k is v a g y u n k ? M i az, h o g y magyarság? M i t is j e l e n t múltunk? M i a jövendőnk? C s u p a olyankérdés, a m i r e n a g y o n nehéz felelni, h a őszinték v a g y u n k és reálisan nézünk m a g u n k b a . S z e n t Ágoston j u t eszembe, akitől a m i k o r azt kérdezték, h o g y m i az idő, a z t f e l e l t e : amíg n e m kérdezték, a d d i g t u d t a m , de m o s t , h o g y válaszolnom k e l l , n e m t u d o k f e l e l n i . H á t a magyarságunkkal i s í g y v a g y u n k : a lélegzetvételünk, a szívünk verése, i z m a i n k pattanása, egész létünk m i n d o l y a n , m i n t a többi emberé és mégis úgy érezzük, h o g y egészen más. C s a k a miénk. E g y s z e r Juhász F e r e n c kért, h o g y az Új írásban feleljek e r r e a kérdésre, és a k k o r visszanézve a múltba, megpróbáltam elmagyarázni, h o g y miként n y e r t b e n n e m t a r t a l m a t az a szó, h o g y m a g y a r : Sajnos a r r a jöttem rá, h o g y a k k o r n y e r t igazán t a r t a l m a t , a m i k o r bántották a m a g y a r t . A k k o r ellenállásként szinte f e l g e r j e d t b e n n e m : hát én m a g y a r v a g y o k , h a g y j a n a k n e k e m békét, én i s békét h a g y o k m i n d e n k i n e k . A d y n a k n a g y o n i g a z a v a n a b b a n , h o g y nekünk Mohács k e l l ahhoz, h o g y m e g t a n u l j u k , k i k v a g y u n k . A magyarságnak, úgy érzem, e g y i k lételeme e m b e r v o l t u n k minél tisztább és h a r m o n i k u s a b b megélése. H i s z e n e m b e r v o l t u n k k a p c s o l bele a v i l á g életébe, a többi e m b e r életébe és ez teszi széppé létünket. Széchenyi Istvánnak n e m v o l t i g a z a a b b a n , h o g y egyedül v a g y u n k . N e m v a g y u n k egyedül. Népzenénken, nyelvünkön, múltun­ k o n keresztül Eurázsia k e l e t i része r o k o n u n k . D e h a az 1100 évünkbe nézünk, a k k o r Eurázsia n y u g a t i része is r o k o n u n k . Legalább a n n y i r a m a g y a r az, a m i közös velük, m i n t a m e n n y i r e m a g y a r az, a m i náluk n i n c s m e g és nálunk m e g v a n . N e m s z a b a d m e g f o s z t a n i m a g u n k a t az emberiség ősi, csodálatos kincsétől, műveltségétől, kultúrájától, irodalmától, muzsikájától. H a

például M o z a r t o t h a l l g a t o m , úgy h a l l g a t o m , m i n t a m a g a m é t . I g e n , az e n y é m i s . H a l l g a t o m Bartókot, m i n t a magamét. T é n y l e g az enyém i s . Bartókot más i s úgy h a l l g a t j a , m i n t h a az övé l e n n e . í g y j u t u n k e l oda, a h o l n i n c s alapvető különbség köztünk és a többiek között. Talán csak a n y e l v és a történelmi hagyomány, a m i a z o n b a n inkább az iskolázottság kérdése. Professzor úrnak a kettős honfoglalásról szóló feltevése meghatározó. Sokak gondol­ kodásába épült be, akkor is, ha vannak, akik nem fogadják el. Hogyan alakult ki ez a teória? A z e g y i k v o l t , később a Szovjetunióban tovább tanuló h a l l g a t ó m a z t írta: h o g y a m i n t t u d j u k , a kettős honfoglalás p o l i t i k a i meggondolásból született. E z gyalázatos h a z u g ­ ság. É n azért f o g a l m a z t a m m e g , m e r t rábukkantam b i z o n y o s d o l g o k r a , a m i k ezt a megfogalmazást s z i n t e megkövetelték, de a k k o r is úgy m o n d t a m , m i n t feltevést. A kettős honfoglalás s e m m i t n e m változtat azon a képen, a m i t m o s t ünneplünk. Á r p á d 1100 éves honfoglalását. Csupán a n n y i t , h o g y a m i k o r Á r p á d és társai e l f o g l a l ­ ták a Kárpát-medencét, a k k o r i t t m a g y a r u l beszélő elég n a g y népességet i s találtak. Tehát n e m c s a k m a g y a r o k a t . E z l e n n e az első honfoglalásnak a tanítása. Miből származik? E g y véletlen v e z e t e t t rá e n g e m e r r e az útra. M e g k e l l e t t v o l n a írnom a népván­ dorlás és a honfoglalás korának történetét. K ö n n y e d é n v á l l a l t a m , h i s z e n a kollégák összegyűjtötték m á r a h u n l e l e t e k e t , a germán, az avar, a szláv, a m a g y a r l e l e t e k e t . Szóval térképek v o l t a k előttünk, a m i k bemutatták az e g y k o r i népességet. G o n d o l t a m , h o g y könnyen megírom. Igenám, de h a az e m b e r v a l a m i t ír, a k k o r m i n d e n szavának, m i n d e n árnyalatának aranyfedezete k e l l , h o g y l e g y e n . N e m intézhetjük e l úgy a d o l g o k a t , h o g y előttem már megírták, tehát í g y v o l t . N e m , n e m . A z o k i s e m b e r e k v o l t a k , én is az v a g y o k . Tehát tévedhetünk. N e m l e h e t h i v a t k o z n i másra, csak az elérhető legrégibb forrásra. Elővettem hát a forrásokat s csodák csodájára jónéhány ellentmondást találtam bennük. A k u t a t ó k nagyjából ismerték őket, de e g y é r t e l m ű v é akarták t e n n i a különböző értelmű forrásokat, és az e g y i k v a g y a másik m e l l e t t döntöttek. A többit elhanyagolták. E z t n e m szabad. Tudomásul k e l l v e n n i , h o g y m i n d a n n a k , a m i t régen írtak, valóságértéke l e h e t , legfeljebb n e m u g y a n a z o k r a a d o l g o k r a v o n a t k o z n a k , h a e l l e n t m o n d a n a k egymásnak. Tehát n e m s z a b a d az i l y e n ellentmondásokat lesöpörni az asztalról! N o s i l y e n ellentmondásokat találtam példá­ u l a legköztudottabb dologban, a m a g y a r törzsek kérdésében. A m i t v a l a m e n n y i e n t u d u n k : hét törzs v o l t , m e g is őrződtek f a l u n e v e i n k b e n . M e g y e r , Kér, K e s z i , Kürt, G y a r m a t , s t b . H o n n a n t u d j u k ezt? A m a g y a r krónikákból? N e m . A m a g y a r krónikák e g y szót s e m szólnak törzseinkről. E z t K o n s t a n t i n u s z császár, a Bíborbanszületett j e g y e z t e föl úgy ötven évvel a honfoglalás után, h o g y „a m i n a p nálam j á r t Bulcsú és Tormás." Ú g y írja, m i n t h a i t t ülnének és ú g y beszélgetnének. N y i l v á n tőlük h a l l o t t a a z t , a m i t rólunk t u d o t t . A m e l l e t t a császári levéltárból, a m e l y i k a hadvezérek, p o s t a m e s t e r e k , kereskedők, k é m e k jelentéseit csodálatos g a z d a g s á g g a l ötvözte. N o s tehát ő t u d o t t a hét törzsről, u g y a n a k k o r a krónikák n e m . A z egész kérdést még bonyolítja az, h o g y Csallány D e z s ő barátom, a kiváló régész, a k i v e l s o k a t v i t a t k o z t u n k , de a munkásságát becsülöm, megvizsgálta, h o g y a törzs­ n e v e s helységeink körül m i l y e n fajta régészeti emlékek v a n n a k . M a g y a r o k - e v a g y a v a r o k ? C s a k a v a r t talált, m a g y a r t s e m m i t . É n m e g kiderítettem, h o g y a késő a v a r o k a t o n u g o r o k n a k hívták. Á z o n u g o r b i r o d a l o m e g y i k törzseként n y i l v á n az o n u g o r K a g á n n a k e g y i k fia v e z e t t e ide őket. A z o n u g o r K a g á n p e d i g A t t i l a leszárma­ z o t t j a v o l t , v a g y legalábbis a h u n f e j e d e l m e k leszármazottja. Tehát í g y került az Árpádokhoz i s az A t t i l a hagyomány.

N o s i t t v a n mindjárt az ellentmondás. V a g y egy másik. U g y e a nyelvészeink kiderítették, h o g y a krónikáinknak n i n c s i g a z a , m e r t m i f i n n u g o r o k v a g y u n k . Króni­ káink s z e r i n t p e d i g hát Szkítiából jöttünk, és szkíta utódok v a g y u n k . M o s t k i n e k v a n igaza? A nyelvészeink kötik az ebet a karóhoz, h o g y a nyelvünk nagyrésze f i n n - u g o r rokonságú. A z t hangsúlyozom, h o g y rokonság. N e m azonos, h a n e m r o k o n , és í g y n e m b i z t o s , hogy a f i n n u g o r o k közül származunk, csak a nyelvünk r o k o n . E g y i k híres f r a n c i a nyelvtudós m o n d t a a z t , h o g y n i n c s o l y a n nép, a m e l y i k legalább egyszer n e cserélte v o l n a nyelvét. H a p e d i g í g y v a n , a k k o r a kérdőjel megerősödik. V a g y i s , h o g y m i közünk v a n nekünk a f i n n u g o r népességhez? V a g y Szkítiából jöttünk? A króniká­ i n k n a k van-e i g a z u k , v a g y a nyelvészeknek? Meggyőződésem az, h o g y m i n d a kettő­ n e k i g a z a v a n . N e k e m újabban meggyőződésemmé vált, h o g y k é t m a g y a r történelem v a n . M o s t n e m a kettős honfoglalásról beszélek, bár az i s i d e t a r t o z i k . A z e g y i k 6 7 0 - 6 8 0 táján k e l e t k e z e t t az o n u g o r o k bevándorlásával. N e m véletlen az, h o g y m i n k e t a világ n y e l v e i n az onugorokról n e v e z n e k el ( U n g a r n , H u n g a r y stb.). M a g y a r ­ n a k talán csak a törökök hívnak bennünket. I l y e n ellentmondásokat k e l l e t t m e g f o g a l m a z n o m , e g y e z t e t n e m és m i n d e z t az e g y e t e m e n , hallgatóim előtt t e t t e m , úgy, h o g y beszámoltam n e k i k hétről hétre k u t a ­ tásaim eredményéről. G y a k r a n megtörtént, h o g y előttük korrigáltam azt, a m i t előző­ l e g f e l v e t e t t e m . Híre t e r j e d t , és megkértek, h o g y f o g a l m a z z a m m e g a kettős honfog­ lalás tételét, a m i n e m más, m i n t leegyszerűsítve az, h o g y Á r p á d m a g y a r j a i , a k i k föltehetőleg törökös uralom a l a t t v o l t a k , a m i k o r a Kárpát-medencébe érkeztek, i t t részben már m a g y a r o k a t találtak. Döntő lépés v o l t , h o g y a k o r a b e l i elrendeződéssel foglalkozó különféle térképeket egymásra vetítettem. K n i e z s a István készített egy térképet M a g y a r o r s z á g népeinek elhelyezkedéséről a X I . században. E r r e a térképre vetítettem rá Á r p á d m a g y a r j a i temetőjének térképét. H i s z e n a k k o r m é g t e l e p e k e t n e m ismertünk. E g y része üresen m a r a d t , m e l y n e k h e l y n e v e i p e d i g m a g y a r o k v o l t a k . Rávetítettem az a v a r térképet. A z fedte a m a g y a r nyelvhatárt. Tehát a z o k o n a h e l y e k e n , a h o l Á r p á d m a g y a r j a i n e m t e l e p e d t e k m e g , már éltek a késő a v a r o k , az o n u g o r o k . A h e l y n e v e k p e d i g m a g y a r o k v o l t a k . Tehát kénytelenek v o l t u n k k i m o n d a n i , hogy ezek m a g y a r u l beszéltek. N a g y erővel támadt föl a szakmán belüli ellenkezés. Én e z e k e t elbírtam, m e r t h i s z e n a viták n a g y o n f o n t o s a k . Sőt a d v o c a t u s d i a b o l i j a v o l t a m önmagamnak. M e g ­ kíséreltem én m a g a m megcáfolni feltevésemet. A z az igaz, a m i t A n o n y m u s írt. E z így is v a n , de csak Árpádra vonatkozóan, és n e m az első honfoglalókra. Elővettem az e g y k o r i forrásokat, az orosz őskrónikát, a bizánci forrásokat, a n y u g a t i forrásokat. E z e k n e m h o g y megcáfoltak v o l n a , h a n e m még inkább igazolták feltevésemet a kettősségről. Kénytelen v o l t a m f e l v e t n i a kérdést, h o g y a n l e h e t az, h o g y a m a g y a r krónikák erről n e m t u d n a k ? És a k k o r rájöttem, h o g y a m a g y a r krónikák igenis t u d n a k róla, h i s z e n főcímként szerepel Á r p á d második honfoglalása, c s a k h o g y Ők az első honfoglalást a h u n o k idejére t e s z i k . Éppen a m i n a p került k e z e m b e a Hármas Kistükör 1852-es kiadása, a h o l a r r a a kérdésre, h o g y h o n n a n jöttünk, azt a választ k a p j u k : Szkítiából, először a h u n o k k a l , aztán az a v a r o k k a l , aztán Árpáddal. Tehát régebben már tanították ezt. V o l t a k i k i m u t a t t a , h o g y a kettős honfoglalás elvét előttem már mások is megfogalmazták, elsősorban n e m régészeti, h a n e m n y e l v i alapon. Professzor úr szerint kat megfogalmazzák,

a kis népeknek mint a nagy

miért van nagyobb nemzeteknek?

szükségük arra,

hogy

múltju­

A z é r t , m e r t k i s népek. E g y s z e r egy kiváló barátom, Fehér G é z a m o n d t a , h o g y a k i s e m b e r e k kezébe n e m a d n a h a t a l m a t , m e r t azok túl akarják teljesíteni önmagukat.

Hát e z e k v a g y u n k m i i s , úgynevezett k i s népek. Szükségünk v a n a múltunkra, h o g y bizonyítani t u d j u k azt, h o g y m i n e m s e n k i k v a g y u n k , h a n e m v a g y u n k v a l a k i k . A k i s népek tényleg szenvedélyesen k e r e s i k a múltjukat, néha a legendákat, máskor a valóságot. H á t m i igyekszünk a valóságot k e r e s n i . A megmaradásnak az egyik módja ez? Ú g y g o n d o l o m , h o g y s o k k a l j o b b módja, m i n t a h a m i s legendák költése. A megközelí­ t e t t valóságról legfeljebb az derül k i , h o g y n e m a teljes valóság, h a n e m m é g más i s hozzátartozik. H i s z e k a b b a n , h o g y h a a valóságot k u t a t j u k , az szebb, m i n t bármilyen legenda. Mi volt a jellemző az ősi magyarok hitére? E g y i d e i g úgy gondolták - és a m a g y a r néprajz vértanúja, Diószegi V i l m o s gyönyörű könyvben írta m e g - , h o g y a m a g y a r o k ó'si hitvilága a sámánizmus v o l t . E z z e l s z e m b e n n e k e m más a fölismerésem. V é l e m é n y e m s z e r i n t a m a g y a r o k ó'si hitvilága a világosság és a sötétség k o z m i k u s harcában fogalmazódott m e g , m i n t például a perzsáknál is, és a k e l e t i népeknél általában. F u r c s a és i z g a l m a s módon ezt a középkori S z e n t L á s z l ó l e g e n d a falfestményei őrizték m e g . S z e n t László m i n d i g hófehér l o v o n , hófehér ezüst páncélban, világos, k i c s i t p i r o s arcszínnel, ragyogó koronával küzd, a k u n p e d i g sötét l o v o n , sötét kaftánban, sötét sapkával a fején, sötét arccal. Mindkettő s e b e z h e t e t l e n hős. A k u n t c s a k a h o r g a s inánál, az Achilles-inánál l e h e t megsebezni. O t t e j t e t t e el a m e g m e n t e t t m a g y a r lány. Persze v o l t a k táltosaink is - nagyszerű m u n k á k születtek róluk - , de m é g s e m v o l t a k többek, m i n t a m o l y a n kuruzslófélék. A sámánizmus n e m v o l t vallás, csupán h i e d e l e m . E z a h i e d e l e m p e d i g elsősorban a gyógyításhoz kapcsolódott. M e l l e t t e p e d i g m e g v o l t a sámánoktól független világmagyarázat, a m e l y i k boldoggá t e t t e az a b b a n élőket. Professzor úrnak hogyan ad erőt unitárius Istenhite? Szegény nagyanyám, I s t e n n y u g o s z t a l j a , zsoltáros a s s z o n y v o l t . T ő l e h a l l o t t a m elő­ ször P á l apostol s z a v a i t : m i n d e n t megpróbáljatok, és a m i j ó , a z t megtartsátok. E z az elv m a j d n e m unitárius hitvallásom i s l e h e t n e . N e m m o n d o k s e m m i n e k e l l e n t , előbb megnézem, h o g y m i az, a m i abból használható, és m i az, a m i n e m . A régi krónikákat is így nézem. E z v e z e t e t t e n g e m életem során, és az, a m i m é g inkább meghatározott: sziklaszilárd I s t e n - h i t e m . H o g y a n segített h i t e m a munkámban? N e m t u d o m megfo­ g a l m a z n i . C s a k a z t t u d o m , h o g y m i n d e n áldott este úgy f e k s z e m le, h o g y imádkozom.

NEMESKÜRTY ISTVÁN

„E talpon áll létünk, alkotmányunk" Honfoglalás, magyarság, kereszténység

A honfoglaló magyarság t u d t a , m i l y e n szellemi-vallási környezetben óhajt m e g t e l e ­ p e d n i . T u d n i a k e l l e t t a keresztény Európáról. És n e m csak a bizánci k a p c s o l a t o k m i a t t . A z evangéliumi h i t e l v e k már Etelköz táján beszivárogtak a m a g y a r s á g t u d a ­ tába. László G y u l a j o g g a l tételezi f e l , h o g y a keresztény szókincs m é g Á r p á d h o n f o g ­ lalása előtt került a m a g y a r n y e l v b e . Kétségtelen, h o g y a megtelepedés utáni első évszázad kalandozásoknak n e v e z e t t hadjáratai n e m tekinthetők az evangéliumi tanítás utáni vágyakozás megnyilvánu­ lásainak. Tény mégis, h o g y a magyarság, t u d v a , hová települt, b e i l l e s z k e d n i készült s z a b a d o n választott új környezetébe, l e g y e n az a feudális világrend v a g y a keresztény vallás. Tudták, h o g y ez az alkalmazkodás a megmaradás feltétele, ezért i s m a r a d t u n k m e g egyedül m i a k o r vándorló népei közül. E z a z o n b a n n e m csupán l o g i k a i felismerés v o l t , h a n e m érzelmi h a j l a m is a kereszténység iránt. Közismert, h o g y az ősi m a g y a r hitvilág rokonítható v o l t a kereszténységgel. H a István király, e g y i k pillanatról a másikra, h a t a l m i könyörtelenséggel kényszerítette a pogány m a g y a r s á g o t a h i t felvételére; h a a Péter király halála után kitört társadalmi nyugtalanságok tényleg csupán pogány lázadások v o l t a k - a k k o r m i magyarázza, h o g y V a z u l f i a i , a Kijevből hazahívott András és az a d d i g lengyelföldön v i t é z k e d ő Béla habozás nélkül, módsze­ r e s e n építette tovább István király művét? A keresztény kultúra v é g l e g e s m e g g y ö k e ­ reztetése n e m l e t t v o l n a elképzelhető egy mást óhajtó, lázongó k ö z v é l e m é n y ellené­ ben. András király a maga-alapította t i h a n y i k o l o s t o r templomába t e m e t k e z e t t , s o t t n y u g s z i k mindmáig, Béla p e d i g a szintén általa létesített szekszárdi bencés k o l o s t o r templomában... A m i n t Deér József írta: „a magyarságnak s e m m i e s e t r e s e m a k e r e s z ­ tény h i t e l v e k k e l gyűlt m e g a baja, m e r t ezek számára érthetők és elfogadhatók v o l t a k . " (Pogány magyarság, keresztény magyarság, 1938.) Egyszóval tehát a honfoglaló magyarság a keresztény hitbe is t u d a t o s a n „költözött be". A hagyomány is ezt s u g a l l j a . A z 1358-ban elkészült Képes Krónika

szerint:

„Az Ú r tehát v i s s z a a d t a a m a g y a r o k n a k Pannóniát, m i n t a h o g y a n I z r a e l f i a i n a k Mózes idejében örökségül adta...Kánaán v a l a m e n n y i országát." Persze mondható, h o g y ez a felfogás a középkori u d v a r i papság utólag kialakított, s t e r j e s z t e t t nézete. Á m d e mégis érdekes, h o g y az első l u t h e r i szellemű m a g y a r prédikátorok e g y i k e , a W i t t e n b e r g e t megjárt F a r k a s A n d r á s 1 5 3 8 - b a n rendíthetetlenül v a l l j a : a m a g y a r ­ ságot I s t e n a k a r a t a vezérelte új hazájába:

52

N E M E S K Ü R T Y ISTVÁN: „E T A L P O N Á L L L É T Ü N K , A L K O T M Á N Y U N K '

A k e g y e l m e s i s t e n r a j t o k kónyórüle: Üközikbe a d a oly g o n d o l a t o t , H o g y ük keresnének a n a p n y u g a t felé Országot m a g o k n a k , h o l letelepednének Ókét a n a g y i s t e n i t t m i n d megszállítá, M i n t a zsidó népet Kánaánnak földében M i n t látható, a m a g y a r történelmi hagyomány egyértelműen t u d a t o s elhatározás­ n a k , m e g t e r v e z e t t cselekvésnek t a r t j a a honfoglalást, m e l y I s t e n akaratából, a törzsszövetség vezetőinek g o n d o s a n kimunkált t e r v e alapján történt. A m a k a c s u l továbbélő Attila-mítosz is e n n e k bizonysága; hiába i r t o g a t j a könyörtelen b u z g a l o m ­ m a l a tudomány: Anonymustól Kézain át Zrínyi Miklósig és A r a n y Jánosig vallják ezt költők és krónikások. N e f i r t a s s u k a h u n - m a g y a r rokonságot - h o g y a h u n mondák h a t o t t a k a magyarságra, az természetes, h i s z e n a m a g y a r s á g a h u n b i r o d a l o m b a tagolódva élt! - elég m o s t a z t leszögezni, h o g y e n n e k t u d a t a jelölte k i a honfoglalás helyét, a Kárpátmedencét és a d t a a (képzelt?) létjogosultságot a h e l y birtokbavételé­ r e . ( A t t i l a öröksége.) Mindebből a millecentenárium évében c s a k a n n y i lényeges - de az n a g y o n ! - h o g y (bár kétségtelen tény: besenyők és más s z t y e p p p e i népek zaklatták az etelközi m a g y a r o k a t és ez i s o k l e h e t e t t a továbbmozdulás időpontja tekintetében) a honfoglalás n e m egy h a r c i a s népcsoport előli f e j v e s z t e t t menekülés eredménye, m e l y n e k során m i n t e g y véletlenül csöppentünk n a g y l i h e g v e m a i hazánk területére. Rendkívül kártékony ez a tudományosnak álcázott mese, kiválóan a l k a l m a s n e m z e t i önérzetünk pusztítására, kisebbrendűségi érzéseink fokozására. A m a i ifjúságnak a z t tanítják, h o g y viharfújta bogáncsként r a g a d t u n k m o s t a n i hazánkban. P e d i g írott források hiányában elég a j ó z a n észt használni. Elképzelhető-e, h o g y egy h a n y a t t - h o m l o k menekülő népcsoport a s s z o n y o k k a l , g y e r e k e k k e l , betegekkel,öregekkel, gulyástul, nyájastúl, kézműves-műhelyestül m e ­ neküljön? És a n a g y rohanásban n a p o k i g tárgyaljon az a k k o r m é g szintén n e m keresztény k i j e v i n o r m a n o k k a i , a k i k hajóikon úsztattak o d a Skandináviából? É s hová l e t t e k a z o k a népek, m e l y e k b e a menekülők beléütközni kényszerültek? És miért éppen e g y égbenyúló hegykoszorún át vergődtek, h a a n n y i r a menekültek? És mikép­ p e n lehetséges, h o g y évtizedekkel korábban családok, c s o p o r t o k , felderítők települtek m e g a későbbi végleges hazában? A honfoglalás tehát egy vezérkari előkészítettségű h a d m ű v e l e t v é g e r e d m é n y e . Más kérdés, h o g y a rég t e r v e z e t t áttelepülés időpontjának eldöntésében akár besenyő támadás, akár természeti katasztrófa (szárazság, legelőhiány) s z e r e p e t játszhatott. A r r a a kérdésre sincs válasz, h o g y a J u l i a n u s által 1235 táján a Volga-könyöknél megtalált m a g y a r o k a t miért n e m emésztették e l a fránya besenyők (ez a m o n g o l o k ­ n a k 1 2 4 1 után sikerült!). M i é r t várták t u d a t o s a n , m i n t tervszerűen hátrahagyott népcsoport, a négyszáz éve továbbköltözött magyarság üzenetét, ráadásul nyelvünket őrizve, h i s z e n J u l i a n u s megértette őket? A magasfokú civilizációval rendelkező magyarság épp i l y e n t u d a t o s a n készült a kereszténység intézményes felvételére. (És m i n d a r r a , a m i ezzel j á r t . ) A legrégibb időkből o l y a n érzelmi gazdagságú, költői ihletettségű vallásos szövegeink v a n n a k , h o g y a z o k c s a k őszinte élmény hatására k e l e t k e z h e t t e k . J o g g a l állíthatjuk tehát, h o g y a h o n t f o g l a l t , állammá szerveződött m a g y a r s á g n e m z e t i léte eggyé f o r r o t t a kereszténységgel. Őseink számára m a g y a r n a k és k e r e s z ­ ténynek l e n n i egyet j e l e n t e t t , beleértve a kereszténység fogalmába a más feleke-

N E M E S K Ü R T Y ISTVÁN: „E T A L P O N Á L L L É T Ü N K , A L K O T M Á N Y U N K "

53

z e t e k e t és népeket szívesen befogadó magatartást i s . E z a t u d a t o l t o t t a a felelős­ ségérzetet a reformáció korának magyarságába, h o g y k e s e r v e s körülmények között és ellenére is segítsen kialakítani a m a g y a r i r o d a l m i n y e l v e t , és keresztény m a g y a r kultúráját a török hódoltságban i s megőrizze. Bár m a r a d t a k remekmű-töredékek a középkori m a g y a r nyelvből: az ábécéskönyvek, a bibliák, a zsoltárok, az erkölcstanító költemények a reformáció v í v m á n y a i . A m a g y a r állami létnek és a m a g y a r n e m z e t n e k a keresztény evangéliumi taní­ tással és h i t t e l való azonossága a második világháború után megszűnt. A z t i s mondhatnánk: betiltották. Kereszténynek l e n n i a hívők tudatában i s f e l e k e z e t i magán-üggyé vált. M á r a már kisebbséggé váltunk a hazában, keresztény m a g y a r o k . M é g i s őriznünk k e l l ezt az immár csak pislákoló lángot. B e r z s e n y i Dániel m é g halálos komolysággal írta, m e r t p u s z t a költői fordulatnál többre t a r t o t t a , h o g y A z erkölcs-alkotó t e r e m t népet, A z erkölcs m i n d e n polgártestnek l e l k e , E t a l p o n áll létünk, alkotmányunk. E z e n függ m i n d egyes, m i n d köz-szerencsénk; M i n d e n népek, k i k e t csak esmérünk, M o s t és a múlt történeteiben, A z erkölccsel nőttek s v i s z o n t f o g y t a k . . . C s a k a m a g y a r s z u n n y a d mély rögzésben... C s a k a győzők pálmáit bámulja. (Kazinczy Tehát: „e talpon áll létünk,

Ferenchez,

1809, 12. 31.)

alkotmányunk."

M i n d e z t p e d i g a honfoglalással teremtettük m e g . E l ő r e elhatározott cselekvés­ ként, t u d a t o s a n lépve át a nomádságból a b b a a f e u d a l i z m u s b a , a m i akkor a haladás csúcsát j e l e n t e t t e . M o s t m i t tegyünk? A z evangéliumi h i t e t k e l l újra lángragyújtani. Reményt k e l t számunkra, h o g y kétezer esztendővel ezelőtt írástudatlan halászok k i s csoportja k e z d t e t e r j e s z t e n i a h i t e t , m e l y a l i g kétszáz év a l a t t hódított m e g egy a k k o r i világbirodalmat. A z a p o s t o l o k n a k sikerült. M i r e várunk?

1996, Krisztus

feltámadásának

ünnepén

FRIED ISTVÁN

A korai kereszténység pannóniai emléke

A p e s t i evangélikus egyház lelkésze, Ján Kollár 1 8 4 1 - b e n h o s s z a b b külföldi utazásra i n d u l t , a l i g t i t k o l t a n a z z a l a céllal, h o g y a régi szlávok n y o m a i t fölfedezze o t t , a h o l h a j d a n éltek, de a h o l a j e l e n k o r r a elveszett emlékük. Voltaképpen a Sláuy dcera ( A dicsőség - a szlávság - leánya) című szonett-eposzának költői látomását s z e r e t t e v o l n a útja fölfedezéseivel i g a z o l n i . Kollár utazásából 1 8 4 3 - b a n b i b l i a i cseh n y e l v e n m e g j e l e n t e t e t t útirajz l e t t , a m e l y n e k történeti - nyelvészeti tételei - az impozánsnak mondható apparátus ellenére - inkább egy merész képzelőtehetségű költő vízióinak b i z o n y u l t a k , m i n t h i g g a d t a n és óvatosan m é r l e g e l ő tudományos kutatás eredményé­ n e k . Mindazonáltal a kortársak n e m tértek n a p i r e n d r e a K o l l á r által s u g a l m a z o t t a k fölött, t u d n i i l l i k afölött, h o g y bajor és észak-olasz területek h a j d a n a szlávok l a k h e l y e i v o l t a k , h a n e m továbbgondolták, vitatták v a g y elfogadták, m i n d e n e s e t r e számon tartották. Ú g y fogták föl, m i n t a kora-középkori v a g y népvándorlás-kori Európa m é g föltáratlan fejezetéhez járuló adalékot. A z nyilvánvalónak t e t s z e t t , h o g y a kortárs m a g y a r (és részben n é m e t ) történetírás n e m f o g a d t a e l K o l l á r szuggesztívan m e g r a j ­ zolt téziseit; s például H o r v á t István délibábos etimológiákkal v i t a t t a K o l l á r n a k u g y a n c s a k délibábos megállapításait. U g y a n a k k o r érdekes epizódja K o l l á r p e s t i éveinek és általában magyarországi k a p c s o l a t a i n a k , h o g y 1 8 4 1 - b e n előbb n é m e t n y e l v e n , m a j d 1 8 4 2 - b e n m a g y a r r a fordítva m e g j e l e n t hírlapi beszámolója arról: miképpen fedezte föl a Dunántúlon, Z a l a megyében az e g y k o r i szláv állam pannóniai székhelyének r o m j a i t , a k o r a i pannóniai kereszténység becses emlékét. AGemeinnützige Blätter hasábjain közreadott e r e d e t i írást a Religio és Nevelés fordításban közölte, szerkesztői magyarázó-értelmező j e g y z e t e k e t fűzve hozzá. A m i f i g y e l e m r e méltó, h o g y K o l l á r az általa f o g a l m a z o t t német n y e l v ű írásban i s közös szláv-magyar történelemről, szláv-magyar k o r a i kereszténységről szól, m a g y a r történetírók műve­ i r e (is) h i v a t k o z v a . S bár Kollárt az 1840-es esztendőkben többféle támadás érte, az a tény, h o g y cikkét egy m a g y a r folyóirat m a g y a r r a fordítva publikálta, a r r a v a l l , h o g y n e m hiányoztak a tevékenységét méltató m o z z a n a t o k s e m pesti éveinek histórikumából. T u d j u k , h o g y útjára elkísérte Dolezsalek A n t a l ( v a g y a h o g y műveiben n e v e z t e magát: A n t o n J o s e p h D o l e z s a l e k ) , a pesti V a k o k Intézetének 1833 és 1 8 4 6 között igazgatója. ( E n n e k az intézetnek v o l t 1829 óta zenetanára Füredy László, a k i n e k szerzeményei n e m c s a k a p e s t i evangélikus egyház és a V a k o k Intézete ünnepélyein csendültek föl, jó n e v e t s z e r z e t t kompozícióival a r e f o r m k o r i Pest-Budán. L a t i n u l , németül, m a g y a r u l és szlovákul is t u d o t t ; talán e n n e k i s köszönhető, h o g y K o l l á r munkatársává f o g a d t a . Elképzelhető, h o g y D o l e z s a l e k P e s t r e érkezése előtt már k a p c s o l a t b a n v o l t a k egymással, és így talán Füredy r é v é n barátkozott össze Dolezsa­ l e k Kollárral.)

S bár Dolezsalek p e s t i tartózkodása a l a t t n e m t a n u l t m e g m a g y a r u l , egyes a d a t o k s z e r i n t m a g y a r u l k i a d o t t írásait F ü r e d y László fordította. A z intézeti-igazgató szük­ ségesnek érezte, h o g y c i k k e i a m a g y a r sajtóban, például a Nemzeti Újságban v a g y a Honderűben is napvilágot lássanak. E z e k közé a k i s e b b értekezések k ö z é t a r t o z i k a Honderű 1847. évfolyamának 1 5 3 - 1 5 4 . lapján m e g j e l e n t e t e t t c i k k : Az első keresztény egyház romjai Szalauárott. Több kérdés vetó'dik föl a c i k k olvastán. M i é r t D o l e z s a l e k n e k Pestről Bécsbe távozása után közölte a Honderű az írást? A k k o r r a készült e l a fordítás? V a g y netán D o l e z s a l e k munkája? M i é r t publikálta 1847-ben(!) az 1841-es esztendő krónikájába tartozó esemény elbeszélését? Talán az út következményeinek bemutatása l e t t v o l n a a szerző célja? A n n y i bizonyos, h o g y az 1842-es m a g y a r nyelvű Kollár-publikáció után öt esztendővel ismét előkerült Pannónia történetének ez az epizódja, ezúttal a z o n b a n a n n a k az intézményi v a g y h i v a t a l o s reagálásnak leírásával, a m e l y a k o r a i m a g y a r műemlékvédelem történetébe t a r t o z i k . A z indítás a Kollár-beszámolóból i s m e r t tényt eleveníti föl: „1841-ben a tót i r o d a l o m b a n i s m e r e t e s Kollár I . ev. lelkésszel Olaszországba indulván, K e s z t h e l y e n értésünkre e s e t t Zalamegye'rendéinek azon határozata, m e l l y a Keszthelytől 1 1/2 órányira fekvő Z a l a v á r f a l u m e l l e t t i nevezetes r o m o t l e r o m b o l ­ t a t n i , s a nyerendő anyagtömeget útjavításra fordíttatni rendelé. M i e z e n hír'hallá­ sára tüstént a n e v e z e t t helységbe i n d u l t u n k . . . " . A továbbiakban D o l e z s a l e k elbeszéli, k i m i n d e n k i v o l t segítségükre a b b a n , h o g y a munkát beszüntessék. Gáspár S a l e s i u s n a k , a „zalapáthi b e n e d i k t i n u s alapítvány adminisztrátorá"-nak „historiailag" kimutatták, m i s z e r i n t a szétdúlásra ítélt r o m „Magyarhon' első keresztény templomának" maradványa, „melly 1 0 0 0 év előtt ( 8 4 0 ben) P r i w i n szláv fejedelem által építtetett, 850-ben L u i t p o l d s a l z b u r g i érsek által szűz Mária' tiszteletére fólszenteltetett, első lelkésze D o m i n i k b e n e d e k r e n d b e l i v o l t , m e l l y b e n az első s z e n t m a r t i r e l t e m e t t e t e t t , m e l l y b e n A d a l v i n s a l z b u r g i érsek 8 6 5 . évben a karácsonyi s z e n t ünnepeket ülé, m e l l y idő tájt a németek a t e m p l o m körül a pogányok'háborgatásai e l l e n i védelmül v o n t várat M o s z b u r g n a k , sajátkép M o o r b u r g n a k , a M o o r német szótól, m i n t h o g y mocsáros h e l y e n f e k s z i k , n e v e z e k , s m e l l y b e 870-ben M e t h o d i u s szláv apostol a szlávgörög i s t e n t i s z t e l e t e t bevivé." A z adminisztrátor meghatódik a két l e l k e s utazó érvelésétől; s bár a romokból n y e r t köveket a m e g y e útépítésre szánta, a m u n k a abbahagyását r e n d e l t e el. A két utazó az ügyről Deák F e r e n c n e k küldött l e v e l e t , tájékoztatván a kérdésről. A továb­ b i a k b a n Dolezsalek elbeszéli, miként r a j z o l t a le a r o m o k a t , miképpen rekonstruálta a várat, a m e l y a pogány támadások e l l e n i védekezésül is szolgált; h o g y a n állította össze képzeletben az e g y k o r v o l t t e m p l o m o t azokból a kövekből, a m e l y e k a környéken éppen a romokból k i t e r m e l v e használtattak föl, például a zalaapáti zárda építésekor. A z apátsági irattárban k u t a t v a találtak e g y kéziratot, a m e l y „az apátság legrégibb időktőli leírását t a r t a l m a z z a " , igazolván feltevéseiket. E n n e k közreadását D o l e z s a l e k mellőzi. Itáliából hazatérve, József nádor segítségét kérte Dolezsalek, j á r n a közben Z a l a m e g y e rendéinél, „hogy a r o m m i n d e n további pusztítástól megóvassék". A nádor, k i n e k felesége (Mária D o r o t t y a ) és K o l l á r ( v a l a m i n t a p e s t i és b u d a i evangélikus egyház) között létezett k a p c s o l a t , m e g t e t t e a szükséges intézkedéseket. I l y e n értelmű feleletet k a p o t t D o l e z s a l e k (és K o l l á r ) D e á k Ferenctől i s . D o l e z s a l e k további t e r v e k e t szőtt: a zalavári szentély helyére „ e g y kápolnát" t e r v e z t e t „byzanti stílben", P a n József építészt megbízva a munkával, h o g y 1 8 5 0 - b e n m a j d méltóképpen ünnepelhessék m e g „az első magyarországbeli keresztény t e m p l o m ' fölszentelésének ezerévi jubileumát." D o l e z s a l e k buzgalmában Kopácsy József hercegprímáshoz, m a j d Z a l a m e g y e főispáni

helytartójához, gr. Festetics Leóhoz f o r d u l , m i n d k e t t e n „segédkezet" ígérnek a t e r v megvalósításához. S D o l e z s a l e k cikkének befejezéséül az ökumenikus g o n d o l a t j e g y é ­ b e n szól, e g y b e n Magyarország v a l a m e n n y i népének közös történelmi örökségét látva az évszázadok a l a t t rommá l e t t szentélyben. M i n d k é t g o n d o l a t i g e n jelentős, egy esztendővel a f o r r a d a l o m előtt, a reformországgyűlések munkálatainak közepette. S h a D o l e z s a l e k e z t a c i k k e t közreadta, ez feltehetően n e m K o l l á r beleegyezése nélkül történt; és í g y elképzelhető, h o g y a k a t o l i k u s D o l e z s a l e k összefogva az evangélikus lelkész Kollárral, valóban össze a k a r t a k a p c s o l n i a m e g e m l é k e z é s t a megbékéléssel. „Mellyik jámbor, érző, s h a z a f i lelkességű szív n e m d o b o g n a föl m a g a s z t o s u l v a azon n e v e z e t e s h e l y e n , h o l az i s t e n i kereszténység' első szikrája e h a z a ' földjére leesett, s h o n n a n s u g a r a i t M a g y a r h o n ' m i n d e n vidékébe e l t e r j e s z t e t t e , boldogítva m i n d e n rendüeket s m i n d e n vallásfelekezetüeket!" A z e d d i g n e m i g e n e m l e g e t e t t és még a szlovák-magyar k a p c s o l a t o k kutatói által is e l f e l e j t e t t c i k k több o l y a n tényt m u t a t föl, a m e l y némileg átszínezi az e d d i g használt megállapításokat. M é g a cseh származású, M a g y a r o r s z á g r a 3 4 éves korában érkező D o l e z s a l e k i s „hazá"-ról beszél, ahogy „hazánk"-ról szólt n é m e t nyelvű cikkében Kollár. U g y a n c s a k külön hangsúlyozandó kapcsolatfölvételük D e á k F e r e n c c e l , a k i szintén felmérte a történelmi emlék jelentőségét, és m i n d e n t m e g t e t t a közös sorsról tanúskodó m o n u m e n t u m megmentésében. Jóllehet D e á k F e r e n c i g e n kevéssé r o k o n ­ s z e n v e z e t t Kollárnak a szláv i r o d a l m i kölcsönösséget hirdető eszméivel, D o l e z s a l e k és Kollár m e l l é állt ebben a kérdésben. N e m kevésbé érdekes, h o g y D o l e z s a l e k tervével s z e m b e n ellenvélemény n e m h a n g z o t t e l ; igaz, 1 8 4 8 / 4 9 eseményei kény­ szerűségből levették a napirendről a kérdést, Kollár 1 8 4 8 - b a n Bécsbe távozott, D o l e z s a l e k 1849-ben, szintén Bécsben, m e g h a l t . A történeti kutatást m i n d a m a i n a p i g f o g l a l k o z t a t j a egyfelől a N a g y - M o r v a B i r o d a l o m elhelyezkedése, j e l l e g e , kiterjedése, másfelől a pannóniai szlávok nyelvé­ n e k , í g y a magyar-szláv n y e l v i érintkezések első korszakának problémaköre. Teljesen nyugvópontra n e m j u t o t t a kutatás, újabb m e g újabb elméletek születnek a szláv állam lokalizálásával k a p c s o l a t b a n . P r i b i n a , illetőleg a helynév M o s a p u r c szintén a vizsgálódás tárgyai. Kollár (és D o l e z s a l e k ) - n e m lévén „szak"-történészek - elsősor­ b a n a meglátogatott h e l y és az a d d i g i i s m e r e t e k , m e g források tanulmányozása után írták l e inkább élménybeszámolójukat, m i n t történeti értekezésüket. A z előbbit igényelte az a tény, h o g y s o k a k által o l v a s o t t újságban publikálták útjuknak e z t az epizódját. A m i t talán a kortársak észre s e m v e t t e k , az a s z l á v - m a g y a r összefogás v o l t o l y a n k o r s z a k b a n , a m e l y b e n inkább a szembenállás v o l t j e l l e m z ő . Ú g y t e t s z i k , h o g y elsősorban a szó legtágabb értelmében v e t t kultúra területén a z o n b a n találkozhattak az érdekek, a m e l y e k a politikában inkább a konfrontálódást eredményezték. E z é r t Kollár n é m e t r e és m a g y a r r a fordított c i k k e m e g Dolezsaleké i g e n fontos h e l y i értékkel r e n d e l k e z i k , kapcsolattörténeti érdekű, a közös történelemhez forduló közös f i g y e l e m d o k u m e n t u m a i . Megérdemlik, h o g y ne feledkezzünk m e g róluk. Irodalom Dolezalek, A n t o n Joseph: Ansichten über die Erziehung, Ausbildung u n d Versorgung der Blinden. Pesth 1841.; J . K-r;. Chronologisch-historische Nachricht über die Ruinen von Salavár, u n d die ersten Anfänge des Christenthums i n Pannonién. Gemeinnützige Blätter zur Belehrung und Unterhaltung 1841.92. sz.; W. K.: Szalavár'omladékáról és a'keresztény hitnek Pannoniában (most Magyarország' Dunán túli részében) elsó' terjedéséről, idó'számlálási 's történeti adatokból. K - r . J. után. Religio és Nevelés 1842.1:190-112,121-123. hasáb; Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái: Dolezsalek és Füredy címszó; Sziklay László Ján Kollár magyar kapcsolatai Pesten. I n : Tanulmányok a csehszlovák-magyar i r o d a l m i kapcsolatok koréból. Szerk.: Zuzana Adamová, Karol Rosenbaum, Sziklay László. Budapest, 1964,139-175.

VEÖREÖS I M R E

Kétarcú évek: 1945-1948 Látkép és emlékezés

1945. május 7. a második világháború v é g e . Világtörténelmi határkő'. Számunkra i l y e n határkő' 1945. április 4., m e l y körüli n a p o k b a n az utolsó n é m e t k a t o n a i s e l h a g y t a az országot. Győrött, a h o l a családommal együtt éltem, ez az esemény előbb történt. A n a g y h e t i igehirdetéssorozat elsőkét esetéjén még prédikáltam az öregtemp­ l o m szószékén, i s t e n t i s z t e l e t közben közelről ágyúdörgés m o r a j l o t t . A z e g y i k különö­ sen erős detonációra többen elhagyták a t e m p l o m o t . Szerdán, március 28-án délben a szovjet c s a p a t o k átkeltek a Rábán, előzőleg a németek felrobbantották a h i d a k a t . A lelkészcsaládokkal az egyházi épület óvóhelyére költöztünk, o t t f o l y t l e a nagypéntek délelőtti i s t e n t i s z t e l e t : Ézsaiás 53-ról prédikáltam. A z n a p délután m e g j e l e n t a b u n ­ k e r b e n az első szovjet k a t o n a , t o r z o n b o r z c s u v a s v a g y k i r g i z , k i t u d j a , m i l y e n nemzetiségű l e h e t e t t . És l e c s a t o l t a a karórámat. A nőket felköltöztettük a t e m p l o m padlására, r e j t e t t nyíláson át létrával, s o t t v o l t a k két hétig. A történteket n e m f o l y t a t o m - az egész ország t e l e v o l t hasonló e s e t e k k e l , rossz végződésűekkel is. A p o r püspököt a k k o r lőtték l e a hozzánk közel fekvő püspökvárban, a m i k o r védelmezte az odamenekült nőket a rájuk törő részeg szovjet katonáktól. A második világháború végét n e m l e h e t e t t egyértelműen ünnepelni a t a v a l y i félszázados évfordulón. A m b i v a l e n s három év következett a n e m z e t és az egyház számára. A z emlékezésen ( k o r a b e l i gyorsírással készült j e g y z e t e i m alapján) kívül látképet is szeretnék a d n i . E h h e z segítséget az irodalomjegyzékben f e l s o r o l t írásművek nyúj­ tanak.

Felszabadulás? Megszállás? A történelmi f o r d u l a t a háború v é g é n a n e m z e t n e k n e m j e l e n t e t t e g y é r t e l m ű felsza­ badulást. H i s z e n az e g y i k , a német megszállást e g y másik, a s z o v j e t megszállás követte. M i n d a z o k a t , a k i k állásukat, lakásukat, házukat, földjüket, műhelyüket m o s t veszítették e l , n e m n y u g t a t h a t t a m e g az az érvelés, h o g y történelmi igazságszolgál­ tatás m e g y végbe. A n y u g a t i határon túlra kitelepített v a g y kitelepült tízezrek, m e g a Szovjetunióba h u r c o l t számtalan e m b e r - köztük T o l n a , B a r a n y a , S o m o g y m e g y é ­ b e n élő német evangélikusok - szívében életre szóló sebet h a g y t a k az igazságtalanság és önkény intézkedései. A „guggolva i s kibírjuk" tünékeny álmodozása, a megdőlt régi világ iránti n o s z t a l g i a e l f e l e d t e t t e a korábbi üldözéseket, a H o r t h y r e n d s z e r sötét f o l t j a i t , a „hárommillió k o l d u s " országát.

A demokratikus Magyarország csírája A z idők köde e l t a k a r egy másik képet. A d e m o k r a t i k u s M a g y a r o r s z á g óhaja és k e z d e t e valóság v o l t . A koalíciós kormány intézkedéseinek n a g y része a z t a célt szolgálta, h o g y Magyarországon az a d o t t körülmények között d e m o k r a t i k u s államélet a l a k u l j o n k i világnézeti és vallásszabadsággal, széles körű önkormányzattal és választójoggal, s z a b a d választásokkal, a társadalmi előjogok megszüntetésével, a társadalmi egyen­ lőség és egészséges - magán-, szövetkezeti és állami s z e k t o r r a o s z t o t t - v e g y e s g a z ­ dálkodás irányában t e t t lépésekkel. E törekvéseknek tulajdonítható, h o g y az újjáépí­ tés eredményes l e t t . A negyvenötös demokraták n a g y érdeme, h o g y szovjet és h a z a i k o m m u n i s t a erőszakoskodások, törvénytelenségek, túlkapások ellenére is m e g m a r a d t a lakosság­ b a n a demokrácia h i t e l e és a jövőbe v e t e t t b i z a l o m . A m a g y a r történelemben s o h a n e m v o l t o l y a n p e z s g ő p o l i t i k a i élet, m i n t az 1945-től 1948 derekáig tartó években. A választópolgárok 1945 őszén a b u d a p e s t i , m a j d a nemzetgyűlési választásokon j e l e n ­ tős vereséget mértek a megszállók által támogatott kommunistákra, a k i k 1 9 4 7 - b e n i s c s a k a K i s g a z d a Párt előzetes szétverésével és csalásokkal t u d t a k 22%-os ered­ ménnyel legerősebb párttá válni. A választók háromnegyede ellenük s z a v a z o t t . A barátinak t e k i n t e t t n y u g a t i h a t a l m a k részéről az ország közönyt és érdektelenséget t a p a s z t a l t . A z 1945 tavaszán a szovjet katonák elől N y u g a t r a menekült m a g y a r o k közül többen a k a d t a k , a k i k a negyvenötös demokratákban k o m m u n i s t a szimpatizán­ s o k a t láttak, és a diktatúra c i n k o s a i n a k nevezték a s z e r e p e t vállaló írókat, p o l i t i k u ­ s o k a t és tudósokat, még Kodály Zoltánt és Illyés Gyulát i s , m e g Keresztúry Dezsőt, a k i 1 9 4 5 - 1 9 4 7 között vallás- és közoktatásügyi m i n i s z t e r v o l t . A f e g y v e r e k e l h a l l g a ­ tása után az i r o d a l m i és művészeti élet felvirágzását jól fejezte k i N e m e s N a g y Á g n e s visszatekintő mondása: „Három esztendő irodalma - a szabadság irodalma". Ennek is vége l e t t 1 9 4 8 - b a n a f o r d u l a t évében.

Az egyházi élet t a v a s z i pezsgésbe fogott - én ezt i s m e r e m közelről - evangélikus földön. A fellélegzés általános v o l t . Akárhová nézünk a z o k b a n az években, a z t látjuk: az egyház élni a k a r . „Egyhá­ z u n k b a n ébredés v a n " - állapította m e g Túróczy Zoltán a háború utáni évekre vonatkozóan. Számsorok tanúskodtak erről: 1944/45-ben 6 6 evangélizáció v o l t az ország evangélikus gyülekezeteiben (az „evangélizáció" szó l e t t általánossá), 1947b e n 129 gyülekezeti evangélizáció m e n t végbe, ez a szám 1 9 4 8 - b a n 164-re e m e l k e d e t t . Benépesültek a k o n f e r e n c i a t e l e p e k és újak is létesültek. Előveszem szolgálati naplóimat és igehirdetési vázlataimat. A dunántúli evangé­ l i k u s egyházkerület lelkésze v o l t a m 1 9 4 0 - 1 9 4 8 között. Munkaterületem: Győr köz­ pontból k i i n d u l v a az egyházkerület m a g y a r nyelvű gyülekezeteiben 4 - 5 n a p i g tartó „Gyülekezeti n a p o k " - a t t a r t a n i . A z „evangélizáció" szót n e m használtam, igehirdető­ n e k t a r t o t t a m m a g a m , n e m többnek. Másrészt a m o l y a n teológiai, s z e l l e m i titkár v o l t a m a püspök m e l l e t t . T e r v e z e t e k e t , fogalmazványokat készítettem részére, többek között a Dunántúli belmissziói mun­ kaprogram összeállítását és egyes előadásait. 1945. május 10: tanévnyitó. I s t e n t i s z t e l e t ( m e n n y b e m e n e t e l ünnepén, munkaszü­ n e t i n a p o n ) . A következő héten 17 hittanóra középiskolákban, a katonaként a k k o r m é g N y u g a t o n l e v ő vallástanító lelkész h e l y e t t . Június 1 6 - 1 7 : diákok c s e n d e s n a p j a .

A u g u s z t u s 21-28-án a vallás- és közoktatásügyi minisztérium a p a n n o n h a l m i bencés apátságban Észak-Dunántúl h a t megyéje részére népművelési konferenciát t a r t o t t . A r é s z t v e v ő k között egy k o m m u n i s t a v o l t . Ú g y néztünk rá, m i n t v a l a m i csodabogárra. A z előadók orvosok, pedagógusok, alispán, főispán, polgármester, bencés tanárok, személyemben evangélikus lelkész. A résztvevők tanítók, tanítónők, népművelési titkárok, pártkiküldöttek. A z ebédet a bencés r e n d a d t a . K e l e m e n K r i z o s z t o m főapát, a győri bencés gimnáziumban e g y k o r i igazgatóm étkezés előtt s z e l l e m e s üdvözletet m o n d o t t . F i n o m iróniával célzott rá, h o g y a nevezetes p a n n o n h a l m i bencés b o r r a l n e m t u d j a kínálni a vendégeket, m e r t e z t „mások" elfogyasztották. A m i n i s z t e r i titkár előadásához szóltam hozzá a népművelés alapjairól. „ A közelmúltban erősen j e l e n t ­ k e z e t t az állami totalitás elve. A z állam a nevelést saját kezébe a k a r t a v e n n i . Németországban az iskolaügy egészen állami f e l a d a t l e t t . Nálunk M a g y a r o r s z á g o n az utóbbi években éppen az iskolán kívüli népművelésben j e l e n t k e z t e k hasonló irányba mutató j e l e k . A 'totális állam' jelszó teljesen e l l e n k e z i k a demokráciával. A kultuszminisztérium elgondolását, m i s z e r i n t a népművelés a társadalom s z a b a d öntevékenysége, örömmel üdvözlöm. A leghatározottabban c s a t l a k o z o m a főapát úr t e g n a p i felszólalásához, és hangsúlyozom, h o g y az egyház a változó világban örök célok felé h a l a d , és erről n e m térhet l e semmiféle p o l i t i k a i párt szekértolójául." Diákparlamentet r e n d e z t e m 1945. július 1-én felsős gimnazistáknak a középosz­ tály hivatásáról pályák s z e r i n t . Cédulámon szaktémák s z e r e p e l n e k és a z o n tanítvá­ n y a i m nevei, a k i k e r r e érdeklődésük s z e r i n t vállalkoztak. Közülük h á r o m név m a i s ismerős: az ideális tanárt, mérnököt Dóka Zoltán, a k a t o n a t i s z t e t K o n o k Tamás Párizsban élt neves festőművész, a lelkészt Bárány G y u l a i s m e r t e t t e . E g y megjegy­ zést is olvasok: a h o l e m b e r e k k e l k e l l d o l g o z n u n k , o t t az evangéliumra i s szükség v a n , h o g y átváltoztassa őket. E g y k e d v e s f i a t a l társaság j á r t hozzám a k ö v e t k e z ő tanév­ b e n , h e t e n t e , kéthetente. Felsős gimnazisták v o l t a k , négyes létszámunkról a régi római k o c s i v e r s e n y e k után quadrigának nevezték m a g u k a t . Köztük v o l t Dóka Zoltán is, a k i pár évvel később érettségizett. S z e r e t e t t a szentírási ígérői életközeli, tág látóhatárú beszélgetést f o l y t a t n i , ez m á r a k k o r s e j t t e t t e vonzalmát a lelkészi pálya iránt. A történelmi f o r d u l a t h i t b e l i értékelésére j e l l e m z ő a diák-csendesnap témája: „Csak az Úrnak n a g y k e g y e l m e , h o g y m é g n i n c s e n végünk". A terméketlen fügefáról szóló jézusi példázatot vettük v é g i g ( L k 13, 1-9). Cselekvő kereszténységre hív, h o g y I s t e n k e g y e l m e újabb lehetőséget a d o t t a háború vérzivatara után. I s t e n leckéje címmel arról írtam a Harangszóban, h o g y az átélt eseményekben I s t e n próbára t e t t e lelkipásztorok és hívek hitének teherbíró képességét. Többről v a n i t t szó, m i n t p r e s b i t e r e k öngyilkosságáról, lelkipásztorok n y u g a t r a meneküléséről, keresztény e m b e r e k teljes kétségbeeséséről a nehéz p e r c e k b e n . M i n d e g y i k ü n k n e k m e g v a n az alapos o k a az I s t e n előtt való k o m o l y bűnbánatra. I s t e n leckéjének tanulsága az i s , h o g y az egyház n e m a d h a t j a e l magát semmiféle p o l i t i k a i r e n d ­ s z e r n e k . Egyházunknak értékes felügyelői esnek k i , m e r t túlságosan beleártották m a g u k a t szélsőjobboldali politikába. N y i l a s p a p o k n e m térhetnek v i s s z a gyülekeze­ tükbe. I s t e n a r r a is f i g y e l m e z t e t , h o g y n e m h a l l g a t o t t - e egyházunk o l y a n társadalmi kérdésekben, a m e l y e k b e n prófétai h a n g o t használni kényelmetlen l e t t v o l n a . A tanúiság az, h o g y az egyház m e r j e n egyház l e n n i . A z egyház felelős vezetőinek kiállásához k o m o l y hátteret biztosíthat a gyülekezetek vezetőinek tisztánlátása és magatartása. A m a i időkre is érvényes: j a j l e n n e egyházunknak, h a a reakció felleg­ várába húzódna, de j a j l e n n e a k k o r i s , h a egy tál lencséért eladná felséges jogát, h o g y I s t e n igéjét képviselje a m i n d e n k o r i m a g y a r életben!

A k ö z l e k e d é s i akadályok és a közbiztonság hiánya ellenére m e g r e n d e z e t t a l k a l o m ­ ról szóló r i p o r t b a n o l v a s s u k : „ A győri vasárnapi i s k o l a i vezetői t a n f o l y a m o t 1945. n o v e m b e r elejéről e l h a l a s z t o t t u k . H a m a r o s a n rá k e l l e t t jönnünk, h o g y a r e n d s z e r e s vonatjáratok megindulására hiába várunk, ezért a konferenciát a d v e n t első hetében m e g t a r t o t t u k . Száz kilométernél messzebbre n e m küldtünk meghívót, mégis Pécsről is v o l t résztvevőnk. Jöttek azután Sopronból, Faradról, Magyarkeresztúrról, Tatáról, Csikvándról, Potyondról, Lebenyből, Börcsről. A z állandó résztvevők száma 9 0 v o l t . A vidékieket a közvetlen közelben lakó családoknál helyeztük e l , m e r t késő este n e m biztonságos a h a z a m e n e t e l . A dolgozó v a g y tanuló győriekre t e k i n t e t t e l a t a n f o l y a m o t m i n d e n n a p délután 4 - 8 - i g t a r t o t t u k . A győriek n a g y részét közös szálláson helyeztük el. N é h á n y bátor győri hazakíséréséről g o n d o s k o d t u n k . Egyiküket-másikukat p i s z t o ­ lyos i d e g e n e k [szovjet katonák] m e g i s riasztották útközben; hála I s t e n n e k , s e m m i baj n e m történt. A z esti »kalandoknak« n e m az l e t t a k ö v e t k e z m é n y e , h o g y e l m a r a d ­ t a k a tanfolyamról, h a n e m egyszerűen másnap beköltöztek Ők i s a közös szállásra." (Új Harangszó, 1945. dec. 3 0 . ) A fővonalakon n a g y késéssel már jártak a v o n a t o k , a m i k o r a dunántúli egyházke­ rület püspöke október közepén kétnapos lelkészkonferenciát, a h a r m a d i k n a p o n egyházkerületi közgyűlést r e n d e z e t t a b a l a t o n p a r t i , gyenesdiási egyházi épületben, K a p e r n a u m b a n : „Jól i s m e r e m az utazási és élelmezési nehézségeket, m e l y e k a családi korból való távozást áldozattá t e s z i k . T u d o m a z t i s , h o g y u t u n k r a a g g o d a l o m kísér, s az b i z o n y o s kockázattal jár. Meggyőződésem s z e r i n t a z o n b a n mindnyájunknak szük­ ségünk v a n o l y a n konferenciára, m e l y K r i s z t u s lábához telepít, hozzánk intézett parancsát megszólaltatja, s megígért erejének részesévé tesz." K a p i Béla egyházfeje­ d e l m i h a n g j a m é g m o s t is fülemben cseng, s b a r o k k o s stílusa őszinte főpapi lelkületet h o r d o z : „Bizalommal és s z e r e t e t t e l hívok m i n d e n k i t : jöjjetek, h o g y megerősödjünk a n n a k szolgálatában, a k i nélkül szolgálatunk hiábavaló." Balatonszentgyörgy és K e s z t h e l y között v o l t v o n a t f o r g a l o m , de késés m i a t t a helyiérdekű n e m várta be a csatlakozás idejét. I l y e n k o r f u v a r o s s a l (!) l e h e t e t t jönni K e s z t h e l y i g . E g y személy díja: 80 Pengő. A részvételi díj 225,- P e n g ő . Természetben hozandó: 3 n a p r a 75 d k g kenyérliszt, 50 d k g f i n o m l i s z t , 10 d k g zsír v a g y olaj. C u k r o t v a g y cukorpótlót m i n d e n k i saját használatára h o z z o n . V i n n i k e l l e t t párnahuzatot, lepedőt és m e l e g takarót. Előadásom kijelölt témája: A z egyház és a gyülekezet h o l n a p i képe. Részletek gyorsírásos jegyzeteimből: „Az egyház arcát két evilági t é n y e z ő alakítja: a történelem külső erői.és az egyház belső erői. A külső történelmi erők alakító hatására példa német gyülekezeteink f o l y a m a t b a n levőkitelepítése. E n n e k k ö v e t k e z m é n y e n e m c s a k számbeli csökkenés, h a n e m minőségi változás i s . E d d i g népek egyháza v o l t u n k Magyarországon. Ezután kevés kivétellel a m a g y a r nép egyháza leszünk Dunántúlon. A másik tényező: az egyház belső látása és e n n e k megvalósítása ránk t a r t o z i k , és teljes felelősséggel ránk z u h a n . Egyház és gyülekezet h o l n a p i képe m i n t megvalósí­ tandó f e l a d a t - erről beszéljünk." „Isten gyülekezet élére állított bennünket, de félre is állíthat. A kövekből is t e r e m t h e t f i a k a t . A z Alföldről j ö t t a hír, h o g y p a p nélkül j o b b a n v é g e z t é k el a szolgálatot a gyülekezet k a r i z m a t i k u s t a g j a i . Ennél n a g y o b b ítélet a l i g h a l e h e t r a j t u n k . "

Párizsi béketárgyalások A második világháborút k ö v e t ő béketárgyalások színhelye P á r i z s , a L u x e m b o u r g ­ p a l o t a (1946. július 27-től október 18-ig). M i n t a m a g y a r békedelegáció t a g j a és a sajtóküldöttség vezetője, részt v e t t r a j t a Boldizsár Iván újságíró. M a j d n e m m i n d e n ­ n a p írta naplóját, a m e l y 1 9 8 2 - b e n m e g i s j e l e n t . A m i k o r elérkezett a m a g y a r béke­ szerződés tárgyalásának n a p j a , o t t ült egyedül a m a g y a r delegátusok közül, m e r t T r i a n o n h o z hasonlóan - a vitában a m a g y a r delegáció t a g j a i n e m v e h e t t e k részt. J e g y z e t t m i n d e n felszólalást. Szót persze n e m kérhetett. Á l t a l á b a n az egész béketár­ gyalás idején az e g y e t l e n p o n t , m e l y b e n a Szovjetunió a három n y u g a t i győztes n a g y h a t a l o m m a l m e g t u d o t t e g y e z n i , T r i a n o n érintetlenül hagyása v o l t . E h a n g u l a t következtében az év végén, 1 9 4 7 első felében háborús félelemben éltek az e m b e r e k Párizsban is, a hírekre figyelők B u d a p e s t e n i s . „Vasfüggöny e r e s z k e d e t t le Európa k e l e t i felére. Emögött a v o n a l mögött f e k s z e n e k Közép és Kelet-Európa ősi fővárosai. Varsó, B e r l i n , Prága, Bécs, B u d a p e s t , Belgrád, B u k a r e s t , Szófia, m i n d e z e k a híres városok és a népesség körülöttük szovjet övezetben található, és v a l a m i l y e n formában szenvedő a l a n y a i n e m c s a k a szovjet befolyásnak, h a n e m M o s z k v a n a g y és n ö v e k v ő ellenőrzésének is." ( C h u r c h i l l f u l t o n i beszéde 1946. március 5.) A 200 000 szlovákiai m a g y a r kiutasítására t e t t csehszlovák j a v a s l a t 1946. október 2-án lekerült a napirendről.A m a g y a r o k kitelepítése a k k o r e l m a r a d t . Á m Szlovákiá­ b a n 1 9 4 5 - 1 9 4 6 - b a n , 1 9 4 6 - 1 9 4 7 - b e n , a 1 9 4 7 - 1 9 4 8 - i i s k o l a i évben i s zárva m a r a d t a k a m a g y a r iskolák. „Bármily nehéz a m a g y a r o t t h o n o k légköre, a szülő kötelessége a tanító és az i s k o l a helyettesítése - írja a k k o r S z a l a t n a i Rezső. - A z a n y a az e s t i órában képes rá, hogy felolvasson gyermekének egy éneket a János vitézből, egy részletet a Toldiból. A z a p a előveszi gyermekét, és m a g a o k t a t j a , m i n t A r a n y Jánost az a p j a , a k i p a r a s z t volt." „Mindenki t u d j a : kisebbségi létben m e g t a r t a n i az e r e d e t i nemzetiséget, a l e g n a ­ gyobb önmegbecsülést és önérzetet j e l e n t . " T r i a n o n súlyosbított megismétlése t e k i n t ránk ebben a vallomásban. 100 000 m a g y a r t telepítettek át Magyarországra, a Magyarországról önként kitelepült szlovákok helyére. M o s z k v a i látogatása alkalmával N a g y F e r e n c miniszterelnök két a l k a l o m m a l , összesen m i n t e g y nyolc órát töltött Sztálinnal (1946. április). H i á b a m u t a t o t t rá, h o g y Romániában másfél millió m a g y a r él a határ közelében, Sztálin h a l l g a t o t t . Megértés­ re N a g y F e r e n c n y u g a t i utazása során s e m talált. Abékekonferencián p e d i g V i s i n s z k i j szovjet delegátus a legkönyörtelenebb vádbeszédet t a r t o t t a M a g y a r o r s z á g e l l e n ( H a ­ as György: Második Trianon).

Az emigráció C s a k disszidensekről v o l t s z a b a d beszélni. A N y u g a t r a távozás g o n d o l a t a e n g e m n e m kísértett m e g soha. A z anyanyelvű igehirdetés és írótollam a hazához kötött. A táj is: természetjáró v o l t a m . D e n e m i s g o n d o l k o d t a m a „menekülésről". A szülőföld n e m e n g e d e t t . V i s z o n t megértettem a z o k a t , a k i k kényszerűségből e l m e n t e k . Márai Sán­ dor: Föld! Föld!... című, Emlékezések alcímű könyvében, m e l y először 1972-ben j e l e n t m e g Torontóban, megrendítő tárgyilagossággal írja le, a m i i t t h o n történt 1 9 4 5 után. 1946 telén egy külföldi csoportos meghívás módot a d o t t az írónak, h o g y Svájcban, Olaszországban és Párizsban járjon, de hazajött. N e m sok idő múlva írja: „ A k o m m u n i s t á k , más egyéb sürgős tennivalóik közepette, k e z d t e k f i g y e l n i írókra, a k i k - kényszerítő o k nélkül, önként - h a l l g a t t a k . És ez a

baljós figelmesség e n g e m is szemügyre v e t t . [...] E z v o l t az idó', a m i k o r megértettem, h o g y e l k e l l m e n n e m Magyarországról, m e r t n e m e n g e d n e k s z a b a d o n h a l l g a t n i . " Esztendőbe t e l t , m í g elkövetkezett a távozás n a p j a . 1 9 4 8 nyarán e g y i r o d a l m i gyűlés ürügyén meghívást k a p o t t , h o g y családjával együtt néhány h e t e t töltsön Svájcban. E l i n d u l t az A r l b e r g expresszel egy életre szóló száműzetésbe a m a g y a r földről, a m a g y a r nyelvbe.

Új kezdet az evangélikus lelkészi karban A l e l k i ébredés és a teológiai megújulás együtt h o z t a létre a lelkészkonferenciákat. A viszontagságos körülmények között 1945 októberében a dunántúli evangélikus püs­ pök által egybehívott lelkészkonferenciáról a gyenesdiási K a p e r n a u m f a l a i között már szóltam. 1946. a u g u s z t u s végén a dunántúli evangélikus egyházkerület Lelkész­ egyesülete t a r t o t t hasonló összejövetelt K a p e r n a u m b a n . J e l l e m z ő a második világhá­ ború utáni h i t b e l i felfogásunkra előadásom címe: A z egyház bűnei. A M E L E , a M a g y a r h o n i Evangélikus Lelkészek Egyesülete 1 9 4 7 tavaszán, R a f f a y Sándor püs­ pök után „forradalmi módon" harminc-egynéhány éves lelkészeket választott vezető­ ül: Scholz Lászlót elnöknek, e n g e m alelnöknek. M i k e t t e n nyáron már kéthetes országos lelkésztovábbképző szemináriumot rendeztünk S o p r o n b a n , teológiai taná­ r o k bevonásával, n a g y érdeklődés m e l l e t t . N o v e m b e r elején Foton szolgáltam a M E L E teológiai konferenciáján. A nyíregyházi gyülekezet m e l l e t t környékére i s kiterjedő, 17 lelkész szolgálatával végzett evangélizációt megelőzte a T i s z a i E v a n g é ­ l i k u s E g y h á z m e g y e lelkészegyesületének négynapos konferenciája. Igehirdetési előkészítőket d o l g o z t u n k fel. A z o k b a n az években reformtörekvések j e l e n t k e z t e k egyházunkban. Régi szolgá­ l a t i vázlataimat r e n d e z v e látom, h o g y 1946 novemberében a dunántúli egyházkerület lelkészegyesületének közgyűlése „Elvi alapvetés a reformkérdések tárgyalásához" címmel tíz vitaindító p o n t o t f e j t e t t e m k i . A z e g y r e feszültebbé v á l ó egyházpolitikai h e l y z e t v e z e t e t t a h h o z a beadványhoz, a m e l y e t m i n t a M E L E ü g y v e z e t ő alelnöke írtam: „[...] a legutolsó hónapokban világos és félreérthetetlen h a n g o k törtek f e l lelkészi karunkból, a m e l y e k határozottan kívánták, h o g y egyházunk k e r e s s e m e g a p o l i t i k a i reakciótól m e n t e s hitvalló álláspontot, a korszerű és időszerű állásfoglalást" - hangsúlyoztam. „Veöreös I m r e beadványával k a p c s o l a t o s a n igazán csak Túróczy Zoltán és Szabó József tanúsított megértést" - állapítja m e g F a b i n y T i b o r egyháztör­ ténész e z e k r e az é v e k r e vonatkozóan, a k i n e k m ű v é r e egyetértően u t a l o k részletezés h e l y e t t . A beadvány következtében K a p i püspök meghívására n é g y f i a t a l lelkész köztük m a g a m is - részt v e t t 1948. április 1-én a püspöki értekezleten. Scholz László, a M E L E elnöke gyógyüdülésen Svájcban tartózkodott. A n e k i küldött értesítésemre válaszképpen közli március végén Locarnóból, h o g y h e l y e s l i beadványomat. A z a véleménye: „...a r e f o r m o k a t belső ügyként v é g r e k e l l h a j t a n u n k ; elég sajnos h o g y m o s t külső erők adnak lökést neki; ezt I s t e n figyelmeztetésének vesszük, de továbbra is belső, egyházi s z e m p o n t o k s z e r i n t kívánunk r e f o r m o t az egyházban." R e f e r a n d u m o m b a n - ahogy K a p i püspök előzetesen n e v e z t e - vázoltam, h o g y egyházunk és az állam viszonyának kérdésében döntő h e t e k előtt állunk. Káros v o l n a , h a egyházunk n e m l e n n e egységes egyházpolitikai álláspontjában. J e l e n l e g feszült­ ség v a n az egyházi vezetőség többsége és a lelkészi k a r a z o n része között, a m e l y egyházi r e f o r m o k a t sürget. Beszédem végén megismételtem álláspontunkat: „Politi­ k a i reakciótól m e n t e s hitvalló magatartásra v a n szükség." A püspökök részéről j e l e n v o l t a k : K a p i Béla, O r d a s s Lajos, Túróczy Zoltán, Szabó József. A lelkészek részéről

p e d i g Benczúr László, Groó G y u l a , Gyöngyösi V i l m o s és én. „Erről az akcióról - írja F a b i n y T i b o r " - 1 9 4 8 - b a n jóformán s e m m i t s e m t u d o t t az e g y h á z i közvélemény. ( M a is bizonyára i s m e r e t l e n egyháztörténeti adalék s o k a k számára.) P e d i g h a minderről a lelkészi k a r szélesebb rétege 1948 tavaszán tudomást s z e r z e t t v o l n a , s o k a n j ó z a ­ n a b b u l fogadták v o l n a a bekövetkezett eseményeket." A tanácskozást K a p i püspök b i z a l m a s n a k nyilvánította, ezért az egyházi sajtóban n e m a d h a t t u n k róla hírt.

Kitörőben a vihar A z 1948. április 11-től k e z d v e szerkesztésemben megjelenő Új Harangszó április 1 8 - i számában „Ordass püspök megtámadott n y i l a t k o z a t a " címen f o g l a l k o z t a m az O r d a s s Lajos püspököt ért első sajtótámadással. A püspökkel az Új H í r e k című l a p m u n k a ­ társa f o l y t a t o t t beszélegtést, a m e l y e t teljes terjedelmében idéztem. A püspök m e g n y i ­ latkozását két b u d a p e s t i p o l i t i k a i n a p i l a p élesen elítélte - fűztem hozzá. „Ordass püspök húsvéti újságnyilatkozata a n n a k a tárgyilagos és megbékélésre kész h a n g n a k a folytatása, m e l y e t a nagyhét előtti n a p o k b a n egyházunk több megnyilatkozása képviselt" - írtam, u t a l v a Szabó József és K a p i Béla püspök kijelentéseire. A május 9 - i számunkban u g y a n c s a k k i e m e l t betűkkel „ K a p i püspököt m a r a d á s r a kéri az egyház" címen i s m e r t e t t e m , h o g y K a p i Béla az egyházkerület vezetősége előtt h i v a t k o z o t t két évvel ezelőtt b e j e l e n t e t t n y u g a l o m b a vonulási szándékára. E g é s z s é g i állapotának romlása további várakozást n e m tesz lehetővé. N é v nélkül célzott Tú­ róczy Zoltánra, a k i utódjaként „az egyház és állam meginduló tárgyalásaiban egyhá­ z u n k részéről e g y i k tanácskozó" fél lehet, és v é g e z h e t i „az egyházunkon belül szük­ séges r e f o r m o k és megújhodási munkálatok irányítását." M i n d k é t cikkemért a m i ­ niszterelnökség sajtófőnöke B u d a p e s t r e r e n d e l t , és súlyos szemrehányást t e t t . M i n d ­ ez az egyház e l l e n i támadások felerősödésére m u t a t . 1948 június 14-én a M E L E országos értekezletén B u d a p e s t e n előadást t a r t o t t a m „Egyházpolitikai magatartásunk" címmel. A z egyházpolitika az egyház és állam viszonyának aktuális megoldása - m o n d t a m . I . A z egyházpolitika e l v i irányvonalai: legdöntőbb a teológiai s z e m p o n t ; magatartásunkban I s t e n igéje az irányadó; ez a hitvalló út vállalását j e l e n t i ; az egyházpolitikai út kialakítása m i n d i g c s a k az a d o t t h e l y z e t r e érvényes. I I . A z egyházpolitika irányvonalai a m a i h e l y z e t b e n : A m a g y a r ­ országi szocialista társadalmi átalakítással k a p c s o l a t b a n v a n e g y igenünk és v a n egy nemünk. A világnézeti szándékra n e m e t m o n d u n k . U g y a n í g y a kényszerre és az erőszakra is. Továbbá n e m s z a b a d e n g e d n i , h o g y o l y a n e m b e r e k határozzák m e g az egyház ellenállását, a k i k ezt azért t e s z i k , m e r t pár hónap m ú l v a várják a „ m e g v á l t ó " atombombát. A z egyházpolitikai állásfoglalást n e m földbirtokok elvesztése határoz­ hatja meg, h a n e m a h i t . A z előadás végén az iskolaüggyel f o g l a l k o z t a m . Iskoláinkat a történelem folyamán Istentől k a p t u k áldott lehetőségként az evangélium szolgálatára. Ezért n e m a d h a t j u k oda. H a mégis e l v e s z i k tőlünk - a m i n t előreláthatóan a h o l n a p i országgyűlésen történik - , I s t e n ítéleteként vesszük iskoláink vallási hiányosságai m i a t t ; keressük a megváltozott h e l y z e t b e n a g y e r m e k e k , f i a t a l o k lelkéhez, szellemiségéhez v e z e t ő nehezebb u t a k a t , s a megtörtént tény előtt szomorúan m e g h a j l u n k . M a i v i s s z a t e k i n ­ tés alapján m o n d h a t j u k : ez í g y is történt egyházunk püspökei és felügyelői részéről. A z előadást követőnapon, 1948. június 15-én a m a g y a r országgyűlés n a g y szótöbb­ séggel k i m o n d t a a f e l e k e z e t i iskolák államosítását. E m e eseménnyel lezárult az a m b i v a l e n s időszak, a m e l y a háború végén, 1 9 4 5 áprilisában v e t t e kezdetét.

H a Isten igéjének fényében próbáljuk felmérni a négy évtizedes időszakot, m e l y a hároméves átmeneti idő után az egyház sorsa l e t t , emlékezetem újra és újra W. Lüthi b e r n i lelkész prédikációját vetíti elém. E. Thurneysen bázeli p r o f e s s z o r r a l együtt 1949 júniusában kéthetes látogatást t e t t e k Magyarországon a református egyházban. T h u r n e y s e n előadása m é l y hatást g y a k o r o l t ránk, evangélikus teológiai gondolkodókra i s . A szabad kegyelemről szólt. Lüthi a kovászról szóló jézusi példázatról t a r t o t t igehirdetést: „Hasonló a m e n y n y e k országa a kovászhoz, a m e l y e t fog az asszony, b e l e k e v e r három mérce l i s z t b e , a m í g végül az egész m e g k e l " ( M t 13, 13). „Gondot vesz le vállunkról az I s t e n . A z t a b a l g a gondot, h o g y a keresztény h i t idejét múlta, h o g y az e v a n g é l i u m lejátszott l e m e z [...] I s t e n országa leszállt a földre és egyesült vele. A m e n n y e k országa t e s t és vér, e m b e r , zsidó l e t t Jézus K r i s z t u s b a n . S m i n t a kovász az egész tésztát m e g k e l e s z t i , úgy v a n Jézus s z e r i n t a m e n n y e k országa i s . N e m n y u g s z i k , m í g az egész földet át n e m h a t j a . Az egészet!" A prédikátor háromféleképpen is értette ezt. Először i s bejárja a Föld összes népeit. Másodszor az egyes e m b e r r e v o n a t k o z t a t t a m i n t egész e m b e r r e . „Végül áthatja a m e n n y e k országa m i n d a z o k a t a területeket, a m e l y e k e n keresztények forgolódnak, a művészet és tudomány területeit, a technikát, a gazdasági életet, a társadalmi r e n d e t és politikát." Lüthi egyszer f a l u n kenyérsütés tanúja v o l t : „ A p a r a s z t g a z d a m a g a v é g e z t e : férfinak való m u n k a az a javából. L á t t a m , h o g y a n merült mindkét k a r j a könyékig a tésztába, h o g y a n döfte, húzta, tépte, d a g a s z t o t t a . " H o l az a férfi - kérdezi Lüthi - , a k i n e k k a r j a i elég erősek, h o g y a m e n n y e k országát ebbe a tésztába elegyít­ sék (az igehirdető a Föld összes lakosára célzott, élőkre, h o l t a k r a , a jövőben élőkre). E z a férfiú K r i s z t u s . M e g k e l l e t t h a l n i a , nagypénteken mégis m e g d a g a s z t o t t . [...] „ A húsvét titkában K r i s z t u s feltámadt, és attól fogva m i n d a m a i n a p i g h a t a l m a s munkában áll." D e m i l y e n szerep j u t nekünk? J o b b l e t t v o l n a ezt a kérdést n e m f e l t e n n i . M i v a g y u n k u g y a n i s az a szívós és gonosz tészta. ( A Bibliában az élesztő a r o s s z n a k a képe.) S o h a n e m s z a b a d elfelejtenünk, hogy Jézus K r i s z t u s m i a t t u n k és érettünk h a l t meg. I s t e n országa terjedéséhez mégis cselekvőleg hozzájárulhatunk. Valóságos csoda ez! E g y kereskedő m o n d t a : N e m költök s o k pénzt papírreklámra, az én reklámom m a g a az árum. K r i s z t u s néha o l y a n k o r is felhasznál bennünket, a m i k o r egyáltalán n e m érezzük, h o g y a kereszténységnek jó reklámai v a g y u n k . A legdöntőbb a z o n b a n , a m i a világ átalakításában ránk vár, a hit. „ A z z a l k e z d t e m , h o g y I s t e n l e v e t t a vállunkról egy gondot, t u d n i i l l i k az I s t e n országa g y ő z e l m é é r t való a g g o d a l m a s k o dást. E g y g o n d o t a z o n b a n m e g h a g y o t t nekünk: Hiszünk mi ebben? H i s z e k , segíts a hitetlenségemen! ( M k 9, 24) N ö v e l d a hitünket! ( L k 17, 5) B o l d o g o k , a k i k n e m látnak és h i s z n e k . ( J n 20, 2 9 ) " Jézus óta a kovász mozgásban v a n , erjeszt, m é g h a ez n e m látható i s , v a g y c s a k n a g y o n b i z o n y t a l a n j e l e i látszanak. A példázatot meghamisítaná, h a v a l a k i l a s s a n ­ ként többséget nyerő egyházra v a g y az egész világot c s e n d b e n átalakító k e r e s z ­ ténységre értelmezné. A z i s b i z o n y o s , hogy eszkatológikus szempontból I s t e n u r a l m a t i t o k . D e teológiánkkal n e gyengítsük le e n n e k az igehirdetésnek az átütő erejét, a m e l y r e 1996-ban i s n a g y o n rászorulunk. Egyházunk m a összehasonlíthatatlanul

gyengébb h e l y z e t b e n v a n , m i n t a m a bizonyos h á r o m évben az ébredés és teológiai megújulás idején.

Irodalom Boldizsár Iván: Don - Budapest - Párizs. Budapest, 1982. Borbándi Gyula: M i n e k az emlékéve 1945? in: Magyar Nemzet. 1995. április 12. Dérer Miklós: Churchill vészharangja. Magyar Nemzet, 1996. március 2. Fabiny Tibor: Az evangélikus egyház, i n : Amagyar protestantizmus, 1918-1948. Tanulmányok. Budapest, 1987. Idézetek: 158-161. Haas György: Második Trianon. Ismertette „Trianon másodszor" címen Tóbiás Áron. M a g y a r Nemzet, 1996. január 6. Lüthi, Walter: Jézus példázata a kovászról. Új Harangszó, 1949. augusztus 7. Márai Sándor: Föld! Föld!...Emlékezések. Budapest, 1991. Idézetek: 299-300. Spiegel-Schmidt, Friedrich: Befreier - Befreite - Sündenblöcke, in: Suevia Pannonica. A r c h i v der Deutschen aus U n g a r n . 1995. 4-9. Szalatnai Rezső: Két hazában egy igazsággal. Budapest, 1982. Idézetek: 353., 355.

SOMKUTI GABRIELLA

A Keletinél is keletebbre „Jézus szeret téged" falon a firka hirdeti, szeret még i t t , a Garay-utcában i s , h o l n i n c s fűszálnyi zöld s kutyapiszok mellett k i s g y e r e k k u p o r o g a lépcsőn szeretni i t t is t u d , h o l káromkodás ágyaz a v á g y n a k s a nehézszagú este úgy gyűri m a g a alá a várost, m i n t részeg férj únt asszonyát s z e r e t n i h o g y a n képes az e r r e őgyelgő e m b e r t , k i n e k világa a sörösüveg két i z z a d t hórukk között, s a csillagfényes égre gyermekkorában h a nézett; m i l y e n szeretet az, m e l y i t t is kezét nyújtja, n e m félve piszoktól és bűztől, n e m kérdve, h o g y k i vagy, de jól t u d v a , h o g y m i lehetnél, m é g i t t , a Garay-utcában i s .

F R E N K L RÓBERT

Tíz éves a Testvéri Szó

Testvéri szó a M a g y a r o r s z á g i Evangélikus E g y h á z m i n d e n tagjához Hálát a d u n k Istennek, hogy m a is munkálkodik közöttünk. Mégis szólásra késztet bennünket egyházunkért hordozott felelősségünk, mert annak életében válságjeleket látunk. 1985 novem­ berében testvéri beszélgetést kezdtünk, hogy felmérjük a válság okait, és keressük a k i b o n t a ­ kozást. Egyházunk felelős vezetői ugyanis az eddigi bírálatokra n e m reagáltak megfelelően. Beszélgetéseink eredményeit - most és a jövőben is - azzal a szándékkal bocsátjuk közre, hogy másokban is ébresszük a felelősséget, és m i n d a n n y i a n együtt keressük egyházi életünk meg­ újulásának útját. 1. Valljuk, hogy - az egyház legfőbb kincse Jézus Krisztus evangéliuma, s h a ezt tisztán h i r d e t i k , m a is Isten ereje (Róm. 1, 16). Hatékonyan munkálja és t e r e m t i az ember megbékélését Istennel; - az egyház létének forrása is, célja is egyedül az evangélium. Egyrészt azért v a n egyház, m e r t a Szentlélek az evangélium által hitet ébreszt az emberek szívében, és őket e h i t által gyülekezetté, Krisztus testévé, testvéri közösséggé köti egybe. Másrészt azért v a n egyház, hogy a Szentlélek eszközeként m i n d e n embernek szolgáljon az evangéliummal; - az egyháznak belső élete kialakításában és a világban való szolgálatában is egyedül az evangélium adhat helyes mértéket és irányt. Elhibázottnak látjuk, hogy a diakóniai teológia az egyház küldetésében a diakóniát egyenran­ gúnak tartja az evangélium hirdetésével, és így teszi lehetővé a diakónia eloldását annak forrásától, az evangéliumtól. A diakónia ilyen értelmezése egyúttal torzítja és el is erőtleníti az evangéliumot. Mindezeken túl a diakóniai teológia abszolúttá tétele és kényszere korlátozza, sőt megszünteti az egyház életének belső szabadságát. A teológiai p l u r a l i z m u s letörése szellemi kiskorúságra vezet, lehetetlenné teszi a nyílt teológiai eszmecserét és megmérgezi a testvéri szeretet légkörét. Az evangéliumból fakadó diakónia viszont nélkülözhetetlen jellemzője az egyház életének, a testi-lelki elesettséget gyógyító szeretetmunka értelmében. És abban az értelemben is, hogy az egyházban senki sem u r a l k o d i k másokon, hanem m i n d e n k i önfeláldozó szeretettel a többiek javára él és szolgál. 2. Valljuk, hogy az egyház alapvetően a gyülekezetekben él. E n n e k megfelelően - minden közegyházi tevékenységet a gyülekezeti m u n k a felől k e l l értelmezni és kialakítani; - törekedni k e l l arra, hogy a gyülekezetek az igével és a szentségekkel élő, eleven testvéri közösségek legyenek; - keresni k e l l a bomló népegyházi keretekből új életformák felé vezető u t a k a t ; - újra át k e l l gondolni egyházunk szervezeti felépítését. Szükségesnek t a r t j u k a jogi szervezet egyszerűsítését és decentralizálását, v a l a m i n t azt, hogy az elöljárók megválasztása m i n d e n fokon egyháztól idegen szempontok befolyása nélkül, meghatározott időre és visszahívhatóan történjék. 3. Egyházunk jelene és jövője szempontjából rendkívül fontosnak t a r t j u k - a szekularizáció elvi és gyakorlati vizsgálatát. Ezzel a világjelenséggel, amely hazánkban sajátosan fonódik össze az ideológiai ateizmussal, szembe k e l l néznünk, hogy az eddig e l m u ­ lasztott segítséget megadhassuk egyházunk népének. Egyházunknak ragaszkodnia k e l l ahhoz, hogy a keresztények részt vehessenek a világ megismerésének egyetemes emberi törekvésében; - annak vizsgálatát, hogy a keresztények hogyan küzdhetnek hitelesen a háború és az erőszak ellen; - lelkészképzésünk l e l k i és tudományos színvonalának emelését, a teológiát végzett nők és a levelező tanfolyamot végzettek szolgálatának rendezését; - a misszió az evangélizáció és az ökumené mai f e l a d a t a i n a k vizsgálatát és helyes megoldását;

- a nemlelkészek felelős szolgálatának kiszélesítését a gyülekezetek és a közegyház életében; - a testvéri kapcsolatok m i n d e n irányú megújulását egyházunkban. O l y a n légkört k e l l k i a l a ­ kítanunk, amelyben az őszinte testvéri bírálat természetes jelenség. Törekednünk k e l l a r r a , hogy növekedjék közöttünk a kölcsönös tisztelet és testvéri szeretet a lélek szabadságában. Egymás pásztoraivá kell lennünk, hogy senki ne maradjon magára; - egyházunk jogának újbóli realizálását, hogy más felekezetekhez hasonlóan legyen saját középiskolája. 4. Valljuk, hogy az egyház Istentől n y e r t felelősséget hordoz az egész t e r e m t e t t világért és benne azért a népért, amelynek p o l i t i k a i keretei között él. Politikai felelősségét az egyház I s t e n igéjének hirdetésével, intézményeinek tevékenységével, v a l a m i n t az egyes keresztények társa­ dalmi, közéleti szolgálatán keresztül gyakorolja. Az egyház identitását sértőnek t a r t u n k m i n d e n olyan törekvést bárhol a világon, amely az egyházat és annak hivatalos képviselőit az aktív politikai életbe, a hatalom gyakorlásába közvetlenül akarja belekényszeríteni, p o l i t i k a i dönté­ sekre, állásfoglalásokra készteti. A p o l i t i k a i életben való részvétel m i n d e n kereszténynek beleértve az egyház tisztségviselőit - m i n t állampolgárnak egyéni szabadsága és felelőssége. 5. Javasoljuk, hogy mielőbb legyenek olyan országos megbeszélések, amelyeken - önkéntes jelentkezés alapján - egyházunk bármely tagja részt vehet, s amelyeken egyházunk említett és más kérdéseivel testvéri légkörben, szabadon, felelős módon foglalkozhatunk. Egyházunk életének nyomorúságai, a m a g u n k vétkei és mulasztásai ellenére reménységünk Jézus, akié m i n d e n hatalom m e n n y e n és földön, a k i a küldetést adja, s a k i övéivel v a n m i n d e n napon a világ végezetéig. Saját kezű aláírások Budapest, 1986. márciusában

Tíz évvel ezelőtt, 1986 tavaszán került nyilvánosságra, a t i z e n k i l e n c evangélikus egyháztag - tíz lelkész és k i l e n c n e m lelkész - által aláírt, a Testvéri Szó n e v e t v i s e l ő i r a t . A történet 1985 n o v e m b e r 13-án kezdődött F o t o n , a Zászkaliczky-kúrián, i t t gyűltek össze először a későbbi aláírók, h o g y azután több együttlét vitáján keresztül e l j u s s a n a k a végső szövegig. 1

A tíz éves évforduló, f i g y e l e m b e v é v e , h o g y az e l t e l t időszak n a g y o b b része m á r a rendszerváltozás utáni periódust j e l e n t i , nyújt b i z o n y o s távlatot. B á r m e n n y i r e erős emóciók fűznek az i r a t h o z , a történethez, n e m a n o s z t a l g i a v e z e t . A szerény t á v l a t a d t a lehetőséggel úgy szeretnék élni, h o g y az iratkészítés némely o l y a n mozzanatára t e k i n t e k vissza, a m e l y e k k i h a t o t t a k a továbbiakra, a m e l y e k b e n m á r későbbi problé­ mák j e l e n t k e z t e k . A z évforduló módot a d a r r a i s , h o g y időszerű kérdésekkel f o g l a l ­ k o z z a m a Testvéri Szó alapján. Először szeretném reflektorfénybe állítani az a k k o r i e g y i k fő célkitűzést: dialógust k e z d e n i az egyházban. A tevékenységében korlátozott, az állami p o l i t i k a pórázára fűzött, a n y a g i l a g kiszolgáltatott, erkölcsileg m é l y r e süllyesztett egyházban. Dialó­ g u s t a h i e r a r c h i a különböző s z i n t j e i n álló lelkészek között. - M á r a z z a l is nehéz v o l t szembesülni, h o g y a n erősítette f e l a szociálfeudalista pártállami g y a k o r l a t a p r o t e s ­ tantizmustól i d e g e n hierarchiát az evangélikus egyházban: lelkészek és n e m lelké­ szek, egyházi e m b e r e k és az állami p o l i t i k a képviselői között. Tíz év után, bár már hosszú é v e k óta n i n c s e n e k korlátok, a l i g v a n dialógus az egyházban. Jószerivel a Z s i n a t az e g y e t l e n hely, a h o l a különböző egyházi c s o p o r t o k véleménye kifejeződik, a h o l a különböző felfogások megütközhetnek. A m e n n y i r e pozitívum és j e l z i az út járhatóságát a Z s i n a t n a k ez a legjobb értelemben v e t t közéletisége, a n n y i r a élesen r á v i l á g í t az egyébkénti dialógusok hiányára. A z egyházi élet szabadságának a lehetősége érvényesül, a hasonszőrűek v a g y legalábbis a nézeteikben közelállók a l k o t n a k egyesületeket. A z esetek többségében a nemzedéki

1

F r e n k l Róbert: így éltem át. Adalékok a közelmúlt egyháztörténetéhez. H i t e l I I I . évf. 19. szám. 1990. szeptember 19.

v a g y a baráti szálak, o l y k o r a közelálló p o l i t i k a i vélekedés o l y a n h e l y z e t e t t e r e m t e ­ n e k , a m e l y biztosítja a csoport egészségesnek n e h e z e n n e v e z h e t ő egyöntetűségét. K e v é s az átjárás - legfeljebb egy-egy személyiség r é v é n valósul m e g - a c s o p o r t o k között. A z egyházi egyesületek, c s o p o r t o k missziói f e l a d a t a a l i g érvényesül. A felfogá­ sunktól, hagyományainktól i d e g e n befelé fordulás v e s z é l y e f e n y e g e t . A m i mégis biztató, reménykeltő az, h o g y a legjobb értelemben v e t t egyházi kötődés a l u t h e r i teológiához, a magyarországi evangélikus tradíciókhoz és elsősorban a ragaszkodás a Szentíráshoz általában jellemző. A n n á l n e h e z e b b e n érthető és elszo­ morító a dialógus hiánya. Talán a b i z o n y t a l a n identitás, a múltbeli szükségszerű megalkuvásoktól való megkésett elhatárolódás motiválja. A Testvéri Szó hatása, a t a r t a l o m m e l l e t t időzítésében és tömörségében r e j l e t t . M i n d a szöveg t a r t a l m a , m i n d stílusa konszenzusteremtő v o l t . Súlyos megállapításai n e m személyek e l l e n irányultak, h a n e m a megújulást célozták. Diagnózisa kemény, de p o n t o s v o l t , az ajánlott terápia legalábbis tárgyalási a l a p l e h e t e t t . A m i az időzítést i l l e t i : 1986 t a v a s z a az evangélikus egyházban i s , a m a g y a r társadalomban i s sajátos időszak v o l t . A z egyházban K á l d y Zoltán betegsége t e r e m ­ t e t t egyfajta bizonytalanságot, u g y a n a k k o r h a m a r kirajzolódott, h o g y a vezetést gyakorló másik püspök ( N a g y G y u l a ) irányításával, állami nyomásra a negatív tendenciák felerősödhetnek. A centralizáció, az Á l l a m e g y h á z ü g y i H i v a t a l közvetlen beleszólása - akár a n a p i ügyekbe - méginkább gyakorlattá válhat. A z államban, i l l e t v e a tényleges h a t a l m a t gyakorló pártban utolsó virágkorukat élték a konzervatív erők, a változatlanság hívei. E b b e n a h e l y z e t b e n megnőtt jelentősége a Testvéri Szónak. A z időzítés t u d a t o s v o l t : az 1985 n o v e m b e r i első összejövetelt követően azért i s t e l t e l közel fél év az i r a t nyilvánosságra hozataláig, m e r t n e m a k a r t u k vállalni a z t a vádat, h o g y kihasználtuk K á l d y Zoltán betegségét, h i s z e n az e r e d e t i szándék éppen a v e z e t ő püspök dialógusra késztetése v o l t . E z már o l y a n e l e m , a m e l y meghatározta a m o z g a l o m további sorsát és következményei máig h a t n a k . N a g y o n egyszerűen kifejezve többen a Testvéri Szó közösség meghatározó lelkész személyiségei közül n e m tudták megérteni K á l d y betegségének következményeit. N e m h i s z e m , h o g y bárki m e g tudná m o n d a n i , m i történt v o l n a az evangélikus egyházban, h a K á l d y Zoltán n e m b e t e g s z i k m e g . M i l e t t v o l n a a Testvéri Szó sorsa, h o g y a n z a j l o t t v o l n a le a rendszerváltozás, m i és h o g y a n változott v o l n a az egyház­ ban? E lelkészek stratégiája a püspök felfogására (diakóniai teológia) egyes személyi­ ségjegyeire - i n d u l a t o k , egyoldalú, h a t a l m i lezárása a netán előforduló vitáknak épült. Egyszerűen n e m tudták megérteni, h o g y K á l d y h i r t e l e n eltűnt a porondról. N e m r i t k a jelenség ez a történelemben, a politikában. A Testvéri Szó üzenete, stratégiája a megújulást célozta, n e m v a l a m i e l l e n irányult, m é g h a nyilvánvaló v o l t i s , h o g y m á r a válságjelek hangsúlyozása a bevezetőben, irritálja az egyházvezetését. - A z említett lelkészek taktikája a püspök hatalmának a megtörését a k a r t a elérni. E z é r t i s vélték úgy, h o g y n e m k e l l a szöveget túlzottan cizellálni, n e m c s a k egy n y i l a t k o z a t o t k e l l k i a d n i , h a n e m f o l y a m a t o s a n k e l l bombázni a h a t a l m a t újabb és újabb i r a t o k k a l . Többen először n e m is a k a r t a k a föld fölé jönni, h a n e m egyházi szamizdatszerűen d o l g o z n i . K á l d y betegségét követően, lényegében m i n d m á i g a püspök n y o m a i t k e r e s i k az egyházban, t e l j e s e n más h e l y z e t b e n , utódain k í v á n v a számonkérni, a m i t r a j t a n e m sikerült. E h h e z szükséges a „semmi s e m változott" n e h e z e n é r t e l m e z h e t ő tétel hangoztatása. É s e n n e k bizonyítását szolgálta és szolgálja O r d a s s L a j o s személyisé-

gének felhasználása. A görcsös i g y e k e z e t b u r k o l t a n és nyíltan a z t i g y e k s z i k s u g a l l n i , h o g y az egyházkormányzás a Káldy-korszakkal f o l y a m a t o s , l á m n e m rehabilitálta O r d a s s t . Miután többek törekvése - h o g y a külföldi egyházi vezetőket szembefordít­ sák a h a z a i egyházzal, k u d a r c o t v a l l o t t - , i m m á r a Lutheránus Világszövetség i s ( O r d a s s alelnöke, K á l d y elnöke v o l t bizonyos időszakban a s z e r v e z e t n e k ) tűz alá került. 2

1995-ben a z s i n a t i törvényalkotás f o l y a m a t a m e g t e r e m t e t t e a független e g y h á z i bíróságokat és a rehabilitációs törvényt. E z t k ö v e t t e O r d a s s L a j o s püspök e g y h á z i rehabilitálásának újabb formája, a m e l y e t többen szükségesnek t a r t o t t a k a h h o z , h o g y valóban elmondható l e g y e n , a rehabilitáció a szó teljes j o g i , erkölcsi és p o l i t i k a i értelmében megvalósult. M a g a m m i n d i g a z t v a l l o t t a m , h o g y O r d a s s Lajos e g y h á z i rehabilitációja i f j . F a r s a n g Árpádnak 1 9 8 3 - b a n K á l d y Zoltánhoz írt levelével v e t t e kezdetét, H a r m a t i Béla 1988-as Deák téri igehirdetésében csúcsosodott k i és 1 9 8 9 / 9 0 b e n az illetékes presbitériumok határozataiban realizálódott. Véleményemhez h o z ­ zájárult, hogy a n y o l c v a n a s években már a Szépfalusi István által s z e r k e s z t e t t Ordass-önéletrajz i s közkézen f o r g o t t . 1989-ben állami oldalról i s megtörtént a jogsértés elismerése, a m i azért v o l t jelentős, m e r t ellentétben az 1948-52-es esemé­ n y e k k e l , 1958-ban n e m formális j o g i m e c h a n i z m u s t kényszerített az állam az egy­ házra, n e m j o g i , h a n e m adminisztratív félreállítás történt a p o l i t i k a i erőszak nyomá­ sára. Ezért is v o l t o l y a n vélekedés, h o g y az egyház részéről n e m j o g i rehabilitációra v a n szükség, ez m á r 1 9 5 6 - b a n megvalósult, h a n e m Déli Kerületi, i l l e t v e Országos Presbitériumi döntésre. M a g a m úgy v é l t e m , h o g y a rendszerváltozást követően O r d a s s Lajos életművét, az erkölcsi z s e n i t és az egyházépítő püspököt k e l l a m a i nemzedék számára m e g i s ­ m e r t e t n i . N e m v a g y o k rá büszke, legfeljebb a minimálisan elvárhatónak v o l t t e k i n t ­ hető, h o g y 1987 októberében egyházkerületi felügyelői beiktatásomkor, beszédemben hangsúlyt f e k t e t t e m a r r a , h o g y O r d a s s Lajos és K é k e n András konfirmáltak. L é n y e ­ gesebb, h o g y később munkatársuk l e h e t t e m , h a O r d a s s n a k fájdalmasan rövid i d e i g is, de történelmi k o r s z a k b a n , 1 9 5 7 - 5 8 - b a n . E z é r t t u d o m személyesen i s , m i l y e n ember, m i l y e n e g y h á z v e z e t ő v o l t és a z t is, h o g y méltatlan hozzá, h o g y évek óta f o l y a m a t o s a n n a p i p o l i t i k a i törekvések eszközévé kívánják t e n n i . E l k e l l i s m e r n i , h o g y v a n n a k , a k i k n e k őszinte belső igénye, e g y b e n e l v i felfogása v o l t a közelmúltban megvalósult teljes rehabilitáció szükségessége. Igazságukat, tisztességüket a z z a l i s e l kívánom i s m e r n i , h o g y elégtételt nyújtok e g y k o r i v i t a p a r t ­ n e r e m n e k , a k i e z t az álláspontot képviselte. É n v i t a t t a m , említett v é l e m é n y e m alapján. Igaza v o l t , egyszerűen azért i s , m e r t l á m megtehető v o l t ez az út és h a ez j o g i , erkölcsi, egyházi, p o l i t i k a i értelemben i s t i s z t a h e l y z e t e t t e r e m t , elhatárol a múlttól, n e m h a g y kétséget törekvéseinkről, a k k o r ez a h e l y e s álláspont. M i n d a z , a m i t én szeretnék O r d a s s életművével k a p c s o l a t b a n , épülhet erre, véleménykülönbségünk eleve n e m v o l t kizáró j e l l e g ű . 3

Annál szomorúbb - és így kapcsolódik ismételten a történet a Testvéri S z ó m o z g a l m o n belüli vitákhoz - , h o g y néhányan továbbra i s tőkét kívánnak kovácsolni a püspök meghurcoltatásából. E n n e k jegyében igénylik azok elítélését, a k i k m é g élnek és 1958-ban az Országos Presbitérium t a g j a i v o l t a k . D e f o l y i k a k ö z v é l e m é n y félretájékoztatása i s . A Deák-téri gyülekezet elnöksége - a gyülekezet lelkipásztora v o l t eltávolításakor a püspök - kész v o l t a rehabilitációs eljárást kezdeményezni. A 2

3

Keresztyén Igazság, 29. szám, 1996 tavasz ifj. Fabiny Tibor: Rehabilitálta-e az Evangélikus Egyház Ordass Lajost? Válasz F r e n k l Róbertnek. Egyház és Világ. I I . évf. 15-16. sz. 1991. szept. 20. 29-33.

család kérésére - ők kívántak beadvánnyal élni - a gyülekezet elállt ettől. M o s t ez i s k r i t i k a tárgya: J e l l e m z ő , h o g y n e m v o l t egyházi kezdeményezés", - a „miért c s a k m o s t ? " k r i t i k a i s j ó esetben tájékozatlanságot t a k a r . D e a fő kérdés n e m i s O r d a s s . Ezért is s z o r u l háttérbe életműve, a l a k j a . O r d a s s n e m a k a r t a , h o g y az egyház a föld alá m e n j e n . N e m a k a r t m á r t í r egyházat. Önmagára n é z v e t a r t o t t a kötelezőnek a hitvalló magatartást. Bizonyára, h a élne, n a g y o n m e g ­ válogatná, k i v e l d o l g o z i k együtt, k i t támogatna v e z e t ő beosztás elérésében, ezt t e t t e 1 9 5 7 - b e n i s , de n e m ítélkezne, n e m büntetne, a k k o r s e m t e t t e . O r d a s s c s a k ürügy a rá e g y r e hiteltelenebbül hivatkozóknak. A c é l p o n t nyilvánvalóan a n n a k kimondatása, h o g y K á l d y Zoltán püspöksége - törvénytelen v o l t . A továbbiakban, h o g y a Lutherá­ n u s Világszövetség 1984-es választása, K á l d y L V S Z elnöksége i s törvénytelen v o l t . A z élet, a történelem már c s a k i l y e n . E g y m á s m e l l e t t m e g á l l ó és n e m egymást k i z á r ó igazságok, h o g y : 1. O r d a s s Lajos megválasztásától haláláig egyházkerülete törvényes püspöke v o l t . 2. K á l d y Zoltán megválasztása törvénysértő v o l t , m e r t n e m üresedett m e g a püspöki szék, mégis az a d o t t k o n t e x t u s b a n törvényesen, teljes felelősséggel v é g e z t e püspöki szolgálatát, ez visszamenőlegesen n e m hatálytalanítható. H a n e m l e t t v o l n a püs­ pök, a k k o r n e m terhelné felelősség mindazért, a m i t j o g g a l i l l e t k r i t i k a , a m i b e n túlteljesített állami elvárásokat és teljes bizonytalanság l e n n e az egyházban, például törvényes-e azok szolgálata, a k i k e t ő s z e n t e l t lelkésszé. N i n c s i l y e n b i z o n y ­ talanság. A korábbi püspökök szolgálata m a m á r n e m a p o l i t i k a , h a n e m a történe­ l e m kompetenciájába t a r t o z i k . Fájlalom, h o g y lelkészek az elmúlt évtizedben kivonták m a g u k a t a közegyházi szolgálatból, m e r t máig is úgy v é l e m , másként a l a k u l t v o l n a egyházunk megújulása, h a a m e g b e t e g e d e t t püspök, m a j d f a n t o m j a e l l e n i h a r c h e l y e t t a megnyílt lehetősé­ g e k k e l élés vált v o l n a meghatározóvá m i n d e n k i számára az egyházban. E h h e z segítséget nyújthatott a Testvéri Szó'öt fejezete. A z első a teológiai a l a p v e ­ tés, a diakóniai teológia elutasítása, a diakónia vállalása. M a új t a r t a l m a t k a p ez a szakasz. A t e s t i - l e l k i elesettséget gyógyító s z e r e t e t - m u n k a óriási igényként j e l e n i k m e g egyházban és társadalomban. I g a z t a l a n állítás l e n n e , h o g n e m m o z d u l t u n k gyülekezetekben és intézményekben ez irányban, de m é g n e m érte e l a diakónia iránti elkötelezettségünk a diakóniai teológia iránti k r i t i k a e g y k o r i hevületét. A második szakasz az egyház szervezetével f o g l a l k o z i k . Szellemisége kétségkívül j e l e n v a n a Z s i n a t o n . A z egyházközségekről a l k o t o t t törvény n a g y o b b mozgásteret nyújt, m i n t a m e l y e t m a gyülekezeteink kitöltenek. A t ö r v é n y e k megindították az alulról építkezést és a decentralizálást. A j o g i s z e r v e z e t egyszerűsítését egyelőre a Z s i n a t n e m t e t t e magáévá. Továbbra is m e g s z a v a z t a a t e l j e s kiépítettségű négyszintű egyházszervezetet, a m e l y feltétlenül idejétmúlt. A meghatározott időre történő vá­ lasztás is m e g b i c s a k l o t t a püspöki szolgálatnál, a m e l y e t a nyugdíjkorhatárig tartó c i k l u s b a n képzelnek e l . - E z e k a döntések is j e l z i k , h o g y a konzervatív gondolkodás n e m okvetlenül és n e m c s a k a pártállami irányításból adódott. P e r s z e úgy is felfogha­ tó, h o g y négy évtized rombolása után nehéz t a l p r a állni. A h a r m a d i k szakasz a működéssel k a p c s o l a t b a n f o g a l m a z m e g igényeket. A szekularizációval a k i l e n c v e n e s években j o b b a n szembesülünk, m i n t korábban, a m i ­ k o r a s z o c i a l i z m u s elfedte ezt a veszélyt. Több p o n t m a c s a k r a j t u n k múlik, megnyíltak a k a p u k . Annál szembeszökőbb, h o g y m i l y e n erőssé vált egyházunkban a k l e r i k a l i z m u s és a h i e r a r c h i z m u s , ezért n e m t u d u n k megfelelően élni a megnyílt lehetőségek-

D o k u m e n t u m o k . Az Ordass-rehabilitáció Keresztyén Igazság 29. szám, 1996 tavasz

k e l , ezért vélik többen úgy, h o g y c s a k a struktúra változása r é v é n változhat m e g a korszerűtlen működés. A n e m lelkészek szolgálata - bármennyire n a g y az igény e r r e , részben a lelkészhiány, részben a sokszínűség értékei m i a t t - n e h e z e n valósul m e g az egyházi élet hétköznapjaiban. ( A z őszinte testvéri bírálat m é g néni vált termé­ szetes jelenséggé.) A n e g y e d i k fejezet a p o l i t i k a és egyház kérdéskört e l e m z i . A z 1990-es I V . törvény szétválasztotta az államot és az egyházat, m e g t e r e m t e t t e a j o g i garanciáit a Testvéri Szó elképzelésének. (Érdekességként említhető' - h a t u d j u k is, h o g y ez főként néhány lelkész p o l i t i k a i szereplésével függött össze - , h o g y a Z s i n a t e l a k a r t a t i l t a n i a lelkészeket, az egyházi tisztségviselőket; v o l t a k , a k i k az egyháztagokat i s , a p o l i t i k a i életben való részvételtől. A Testvéri Szó - a k k o r - e z t a keresztény e m b e r szabadsága és felelőssége körébe u t a l t a . M a i s o d a t a r t o z i k . ) A z ötödik fejezet, az egyházi fórumok igénye, a n n a k idején megvalósult és s z e r e p e t játszott az átalakulásban. M a m á r c s a k a Z s i n a t elégíti k i ezt az igényt. 1986 második felében a g o r b a c s o v i p o l i t i k a kötelezővé vált M a g y a r o r s z á g o n i s . E n n e k hatása érvényesült az egyházakkal k a p c s o l a t o s magatartásban. M e g v á l t o z o t t a Testvéri Szó h i v a t a l o s megítélése. Ettől az időtől k e z d v e e g y é r t e l m ű v é vált, h o g y legális k e r e t e k között k e l l minél többet megvalósítani a Testvéri Szóból. 1989 n y a r a , az Á E H megszűnése, m a j d a társadalmi-politikai rendszerváltozás után ez c s a k n e m evidencia lett. Jól tükrözi ezt, h o g y egy c s o p o r t által ez idő tájt k i a d o t t K i á l t ó Szó címet v i s e l ő i r a t és a m e g h i r d e t e t t Megújulási M o z g a l o m t e l j e s e n v i s s z h a n g nélkül m a r a d t . Időszerűtlen v o l t , feledésbe merült. Kétségkívül 1 9 8 5 - 1 9 8 6 - b a n k e l l e t t b i z o n y o s bátorság a részvételhez a Testvéri Szó m o z g a l o m b a n . 1986 tavaszán, a nyilvánosságra lépés után az aláíró lelkészek és n e m lelkészek egzisztenciája is kérdésessé vált. A z u t á n más irányt v e t t e k az események. A z állam a r e f o r m p o l i t i k a jegyében m e g e g y e z é s t s z o r g a l m a z o t t az e g y h á z i r e f o r m o k híveivel, a mérsékeltnek szánt r e f o r m o k üteme 1990-ig f o k o z a t o s a n g y o r s u l t . A Testvéri Szó m e g s z a b t a a r e f o r m o k irányát, az államot engedményekre késztette, m i n d személyi kérdésekben, m i n d e g y e b e k b e n . í g y kerülhettek korábban félreállított lelkészek felelős, v e z e t ő állásokba, í g y n y i t h a t t a m e g - még a rendszerváltozás előtt - k a p u i t a F a s o r i Gimnázium. M é g 1990-ben i s reméltem, h o g y a különböző egyházi c s o p o r t o k h o z tartozók v a l a m e n n y i e n maximálisan vállalnak t e r h e k e t , részt v e s z n e k a megújulásban, az „immár r a j t u n k múlnak a d o l g o k " gondolkodás jegyében. H a a többség - I s t e n n e k hála - így is t e t t , m i n d a z o k távolmaradása fáj, a k i k r e szükség l e t t v o l n a , szükség l e n n e , tehetségük, tudásuk alapján. Ú g y vélem meghatározóan a Testvéri Szónak köszönhető, h o g y a M a g y a r o r s z á g i Evangélikus Egyház felkészülten v á r t a a rendszerváltozást. A z i r a t a z o k g o n d o l k o ­ dását i s befolyásolta, megváltoztatta, a k i k részben v a g y egészben elutasították. A Testvéri Szóval i n d u l t m e g az egyházban az i g a z i változás. E n n e k ereje, hatása a k k o r és azóta még jelentősebb l e h e t e t t v o l n a , h a a radikálisabban gondolkodók, 1 9 8 6 - b a n és 1990-ben n e m húzódnak v i s s z a . E g y r e inkább úgy látom, h o g y az 1 9 4 8 - 1 9 8 9 közötti k o r s z a k lezárása és az új időszámítás k e z d e t e az egyházban a Z s i n a t 1997-es befejezése után lehetséges. A z átmenet tehát j ó egy évtizedet igényelt, 1 9 8 6 - 1 9 9 7 között, a Testvéri Szó megjelené­ sétől a Z s i n a t végéig. L e h e t , h o g y ez i s túlzott bizakodás.

ANDORKA RUDOLF

Felzárkózás a fejlett társadalmakhoz , vagy tartós elmaradottság? M i t tehetnek a magyarországi evangélikusok?

Szeretettel köszöntjük a szerzőt abból az alkalomból, díjat kapott! (Szerk.)

hogy március

15-én

Széchenyi­

Korábban s e n k i s e m számított rá, h o g y 1990-ben összeomlik M a g y a r o r s z á g o n az úgynevezett s z o c i a l i s t a r e n d s z e r , tehát a termelőeszközök állami tulajdonán és központi tervezésen-irányításon alapuló gazdasági, és az egypárti diktatúrán alapuló p o l i t i k a i r e n d s z e r . A piacgazdaságra és a p a r l a m e n t i demokráciára való áttérés lehetősége érthetően eufórikus érzéseket váltott k i belőlünk. A z eufóriát néhány év a l a t t kiábrándulás követte. A m o d e r n gazdasági v i s z o n y o k r a és a demokráciára való áttérés s o k k a l n e h e z e b b n e k b i z o n y u l t és s o k k a l tovább látszik t a r t a n i , m i n t 1 9 9 0 - b e n reméltük. N a g y o n jellemző, h o g y a Kelet-Európával foglalkozó nemzetközi s z a k i r o ­ d a l o m b a n a „transition" (átmenet) kifejezést k e z d i felváltani a „transformation" (átalakulás) kifejezés, a m i b e n az j u t kifejezésre, h o g y az átmenet esetében t u d j u k , h o g y m e r r e m e n n e k ezek az országok, az átalakulás esetében n e m látjuk b i z t o s a n az út végét. 1

Másutt ( A n d o r k a , 1995a, 1995b) részletesebben k i f e j t e t t e m , ezért i t t c s a k össze­ f o g l a l o m : h o g y a n látom a szocialista r e n d s z e r örökségét. E z a r e n d s z e r alapjában v é v e kísérlet v o l t az ország gyors modernizálására a szovjet m o d e l l másolásával. A szovjet m o d e l l a gazdaságra, azon belül is az iparosításra h e l y e z t e a fősúlyt. M i n d e n mást, a m i ezt közvetlenül n e m szolgálta ( p l . a lakásépítést, a k ö r n y e z e t v é d e l m e t ) e l h a n y a ­ golt. M i n d e z t egy totalitárius - későbbi s z a k a s z a i b a n nálunk autoritáriussá puhuló p o l i t i k a i r e n d s z e r révén kívánta elérni. A m e g h i r d e t e t t ideológiai cél a s z o c i a l i s t a , később a k o m m u n i s t a társadalom megvalósítása v o l t , a h a t a l m i e l i t az idők folyamán egyre inkább a g y o r s gazdasági fejlődés és jövedelem-növekedés ígéretére próbálta 2

1

2

Az 1947-tól 1990-ig fennálló rendszert - saját képviselőinek öndefiníciója alapján - szocialistának nevezem. Ezzel n e m akarom kétségbevonni, hogy másfajta szocialista rendszer is elképzelhető. Hasonlóképpen kapitalistának nevezem a magántulajdonon és piacgazdaságon alapuló rendszert, noha tudjuk, hogy a múltszázadi „vadkapitalizmustól" nagyon is különböznek a m a i fejlett piac­ gazdaságok. Totalitáriusnak nevezik az olyan rendszert, amely a társadalom tagjai életének m i n d e n mozzanatát, még a gondolkodását (tehát a vallását) is meg kívánja határozni, autoritáriusnak nevezik azt a rend­ szert, amely n e m tűri a p o l i t i k a i ellenzékiséget, különben nem szól bele a társadalom tagjainak ma­ gánéletébe, gondolkodásába. A szocialista rendszer Magyarországon 1947 és 1963 között totalitárius jellegű volt, ezután lassan és visszaesésekkel „puhult" az a u t o r i t a r i z m u s irányába, bár a totalitárius jellegzetességek egy részét végig megtartotta és a t o t a l i t a r i z m u s h o z való visszatérés sohasem v o l t k i ­ zártnak tekinthető (lásd Ceaucescu Romániája).

legitimációját a l a p o z n i , ténylegesen a z o n b a n saját hatalmának megőrzése v o l t a legfőbb célja. E n n e k a r e n d s z e r n e k a gazdasági csődje v o l t a leglátványosabb. A f e j l e t t k a p i t a ­ l i s t a országoktól m i n k e t elválasztó távolság a gazdasági fejlettség és az életszínvonal terén n e m csökkent, h a n e m nőtt, a visszaesést az 1970-es é v e k közepétől csak a növekvő külföldi eladósodással l e h e t e t t ideig-óráig elkerülni. A gazdasági problémáknál súlyosabbnak t a r t o m a z o k a t a károkat, a m e l y e k e t a r e n d s z e r az „emberi tényező" területén o k o z o t t . A h a t a l m i e l i t t u d a t o s „zárt szám" ( n u m e r u s clausus) politikával fogta v i s s z a az érettségiig és a felsőfokú diplomáig eljutó f i a t a l o k számát, így a z o k számaránya nálunk a l e g a l a c s o n y a b b a k közé t a r t o z o t t Európában. A z oktatást és a tudományos kutatást ideológiai t a b u k bénították. Ennél is látványosabban m u t a t j a a humánszféra súlyos állapotát a hallandósági mutatók romlása az 1960-as évek közepe óta. E n n e k következtében a születéskor várható átlagos élettartam m a Magyarországon v a l a m i v e l rövidebb (férfiaknál 6 5 , nőknél 7 4 é v ) , m i n t C e y l o n b a n v a g y Venezuelában. M i v e l a halandóság romlása a 4 0 - 5 9 éves életkorban a legsúlyosabb, a 4 0 éves életkorban várható élettartam m u t a t j a a legvilágosabban a válságos h e l y z e t e t : az 1960-as é v e k közepe óta a férfiak várható életéveinek száma az 1960-as évek közepi 33 évről m á r a 28 évre rövidült és ezzel az 1930-as érték a l a t t áll. M i v e l a halandóság az életszínvonalnak és az élet minőségének talán l e g s z i n t e t i k u s a b b mutatója, e l m o n d h a t j u k , h o g y a visszaesés s o k m i n d e n n e l összefügghet, a m i a s z o c i a l i s t a k o r s z a k o t j e l l e m e z t e : a szegénységgel, a túlhajszoltsággal, az önkizsákmányoló életmóddal, az állandó idegességgel, a tár­ s a d a l m i k a p c s o l a t o k rendkívüli ridegségével, az egészségügyi ellátás rossz működé­ sével s t b . H a még mélyebben próbáljuk a r e n d s z e r csődjének o k a i t k u t a t n i , a k k o r széles körű és f o l y a m a t o s a n súlyosbodó anómia és elidegenedésválságról beszélhetünk ( A n d o r k a , 1994). E r r e u t a l a szocialista k o r s z a k egészében f o l y a m a t o s a n n ö v e k v ő öngyilkossági arányszám és a l k o h o l i z m u s , a l e l k i problémák, betegségek gyakorisága ( K o p p . , S k r a b s k i , 1992), a kábítószerfogyasztás megjelenése. Szociológiai adatfelvételekben közvetlenül is rákérdeztünk az anómia és elidegenedés megnyilvánulásaira: az élet értelmetlenségének érzésére, az illető egyén saját értéktelenségének érzésére, a jövőperspektíva hiányára, végül az értékek és viselkedési, erkölcsi normák m e g r e n ­ dülésére. S o k a n , és 1978 óta e g y r e többen a d t a k anómiára és elidegenedésre utaló válaszokat. A z anómia szociológiai értelmezésére támaszkodva a z t m o n d h a t j u k , h o g y i g e n súlyos érték- és normaválság a l a k u l t k i a szocialista k o r s z a k b a n . E n n e k a válságnak o k a i t - s z e r i n t e m - a r e n d s z e r totalitárius és késóh>b autoritár i u s jellegében kereshetjük. E z a r e n d s z e r u g y a n i s a r r a törekedett, h o g y a társadalom t a g j a i alávetettnek érezzék m a g u k a t , h o g y l e r o m b o l j a a társadalomban a h i v a t a l o s ideológiától eltérő (közöttük elsősorban a vallási értékeket és normákat, miközben képtelen v o l t saját értékeit és normáit ( a m e l y e k n e k lényege az v o l t , h o g y a szocializ­ m u s t építő párt érdekeinek szolgálata a legfőbb érték és p a r a n c s ) e l f o g a d t a t n i . A szovjet modernizációs m o d e l l tehát azért v e z e t e t t k u d a r c h o z , m e r t demokrácia és m o d e r n mentalitás nélkül kívánta az országot modernizálni. Sikerült-e 1990 óta e kedvezőtlen tendenciákat megfordítani? E l i n d u l t u n k - e azon az úton, a m e l y a fejlett piacgazdasághoz, a d e m o k r a t i k u s társadalomhoz és p o l i t i k a i r e n d s z e r h e z vezet? A m o d e r n gazdaság és társadalom irányába megyünk-e? A m o d e r nitás fogalmát a társadalomtudományi i r o d a l o m b a n s o k a n használják, s o k a n félre­ értelmezik és s o k a n bírálják. Ú g y g o n d o l o m , hogy a f o g a l o m , a h o g y a z t német szociológus kollégák értelmezik (Zapf, 1994) jól használható a r r a , h o g y segítségével

vizsgáljuk, m i történt a m a g y a r társadalomban. A m o d e r n i t á s e z e n értelmezés s z e r i n t j e l e n t i : 1. a magántulajdonon alapuló hatékony piacgazdaságot és m a g a s életszínvo­ n a l a t ; 2. az o l y a n kiegyensúlyozott társadalmi s z e r k e z e t e t , a m e l y b e n a középrétegek v a g y polgári rétegek erősek és egy jóléti r e n d s z e r m e g v é d i a társadalom hátrányosabb helyzetű rétegeit a társadalom többi részétől v a l ó leszakadástól; 3. a m a g a s i s k o l a i végzettséget, műveltséget, jó egészségi állapotot; 4. a p o l i t i k a i demokráciát; végül 5. a m o d e r n és c i v i l polgári kultúra, mentalitás, normák és értékek széles körű érvénye­ sülését. Kérdésünket úgy f o g a l m a z h a t j u k m e g : sikerült-e 1 9 9 0 - b e n a modernizáció m i n d az öt dimenziójában előrelépni? A z 1992 óta évente v é g z e t t úgynevezett M a g y a r H á z t a r t á s i P a n e l adatfelvétel alapján - a m e l y n e k során u g y a n a z t a kétezer háztartást évről-évre f e l k e r e s i k és jövedelmeik, foglalkoztatásuk, életkörülményeik stb. után érdeklődnek (Sík, Tóth, 1 9 9 2 , 1993, 1995; Tóth 1994) - próbáltam válaszolni a f e n t i kérdésre ( A n d o r k a , 1996). Röviden a következőképpen l e h e t összefoglalni az a d a t o k alapján levonható következtetéseket: 1. A gazdasági visszaesés és a jövedelemcsökkenés, v a l a m i n t az elszegényedés a vártnál s o k k a l súlyosabb v o l t , de 1994-ben már túljutottunk a depresszió mély­ pontján, l a s s a n m e g i n d u l t a gazdasági növekedés és ezt előbb-utóbb szükségsze­ rűen követi az átlagos jövedelmek emelkedése i s . 2. 1990 után úgy tűnt, h o g y a társadalom középrétegei t a r t a n i tudják az átlaghoz viszonyított pozícióikat j ö v e d e l m ü k e t . 1994-ról 1995-re a z o n b a n új t e n d e n c i a j e l e i t l e h e t felfedezni: éppen a középrétegek v e s z t e t t e k a legtöbbet, miközben a l e g m a ­ g a s a b b jövedelmű réteg n e m csak relatív, h a n e m abszolút értelemben is erősen növelte jövedelmét, a legszegényebb réteg p e d i g az átlaghoz viszonyítva kissé javította pozícióját. Felmerül a kérdés, h o g y ez a t e n d e n c i a n e m a „latinamerikanizálódás" felé m u t a t - e , ahol egy kisszámú, i g e n g a z d a g és nagyhatalmú elitből, k i s és gyenge középrétegből és h a t a l m a s elszegényedett tömegből áll a társadalom. 3. 1 9 9 0 körül m e g i n d u l t az érettségit nyújtó középiskolákba és az egyetemekre-főiskolákra járók számának növekedése, az oktatás t a r t a l m a és minősége j a v u l n i k e z d e t t . A z egészségi állapot területén legalább a n n y i t m o n d h a t u n k , h o g y a h a l a n ­ dóság romlása megállni látszott. A z 1995-ben b e v e z e t e t t súlyos elvonás az oktatás és az egészségügy állami költségvetési támogatásából a z o n b a n a z z a l fenyeget, h o g y a k e d v e z ő változásoknak ezek a csírái e l h a l n a k . M i n d az oktatás, m i n d az egész­ ségügy színvonala r o m l a n i k e z d . 4. A p o l i t i k a i demokrácia j o g i k e r e t e i megvalósultak, de az i n t é z m é n y e k működése m é g távolról s e m tökéletes. Például az „ingadozó" szavazók aránya, a k i k e g y i k választástól a következőig megváltoztatják pártpreferenciájukat, i g e n m a g a s , és ez p o l i t i k a i földcsuszamlások veszélyét r e j t i magában. E n n e k p e r s z e e g y i k o k a , h o g y a pártok p o l i t i k a i p r o g r a m j a távolról s e m kristályosodott k i . M i n d e z és m é g s o k más működési probléma tükröződik a b b a n , h o g y széles körű az elégedetlenség a d e m o k r a t i k u s intézmények működésével s z e m b e n . A m i k o r egy 1994. évi n e m z e t ­ közi adatfelvételben (Rose, H a e r p f e r e , 1994) megkérdezték, m i t szólna a h h o z , h a a p a r l a m e n t e t feloszlatnák és a pártokat betiltanák, a megkérdezett m a g y a r o k 3 0 százaléka a z t válaszolta, h o g y ezt helyeselné; 70 százalék p e d i g , h o g y helytelení­ tené. A 30 százaléknyi „antidemokrata" kisebbség u g y a n , de f i g y e l m e z t e t ő tény, h o g y a m a g y a r társadalomnak i l y e n jelentós kisebbsége egyetértene a p o l i t i k a i demokrácia alapvető intézményeinek eltörlésével. 5. N a g y o n kevés támpontunk v a n a n n a k megítélésére, h o g y a m o d e r n polgári értékek és viselkedési szabályok tért hódítottak-e. A z anómiával és elidegenedéssel k a p ­ csolatos kérdések ismételt feltétele az 1 9 9 0 . és 1 9 9 4 . évi adatfelvételekben a r r a e n g e d következtetni, h o g y a h e l y z e t legalább n e m r o m l o t t . U g y a n a k k o r a z t látjuk,

h o g y a m i n d e n n a p i gazdasági ügyletek területén i s hiányzik a m o d e r n gazdaság olajozott működéséhez szükséges gazdasági e t i k a , és a p o l i t i k a i életben a szereplők némelykor v a j m i kevéssé látszanak e l f o g a d n i a d e m o k r a t i k u s p o l i t i k a íratlan erkölcsi szabályait. Hozzá k e l l a z t is t e n n i , h o g y az értékek és normák, a kultúra és a mentalitások i g e n l a s s a n , inkább c s a k nemzedékről-nemzedékre változnak. Összegezve a f e n t i következtetéseket a z t l e h e t m o n d a n i , h o g y a m a g y a r társadalom legalább bizonyos vonatkozásokban m e g i n d u l t a m o d e r n társadalom irányába, d e fennáll a n n a k a veszélye, h o g y letér erről az útról. T r a g i k u s l e n n e , h a ismét e l m u ­ lasztanánk azt a lehetőséget, h o g y valóban f e j l e t t m o d e r n társadalommá váljunk. M i t t e h e t n e k a magyarországi evangélikusok és a Magyarországi Evangélikus E g y ­ ház a n n a k érdekében, h o g y m o s t mégis sikerüljön a modernizáció? Mindenekelőtt világosan kettéválasztanám az egyház teendőit és az egyes evangélikusok f e l a d a t a i t . Előrebocsátanám, h o g y n a g y o n h e l y t e l e n l e n n e a r r a az álláspontra h e l y e z k e d ­ nünk, hogy n e m tehetünk s e m m i t , mondván, h o g y a bűnös világ d o l g a i tőlünk távol állnak. Sohasem felejtkezhetünk m e g arról, h o g y Jézus és tanítványai n e m v o n u l t a k k i a társadalomból a pusztába, m i n t a kumráni közösség, h a n e m n a g y o n aktívak v o l t a k az őket k ö r ü l v e v ő társadalmi környezet alakításában. Másik előrebocsátandó észrevételem, h o g y m i , m a g y a r evangélikusok társada­ lomtörténeti o k o k m i a t t m i n d i g az ország iskolázottabb és műveltebb egyházi közös­ ségei közé t a r t o z t u n k és a korszerű új g o n d o l a t o k felé m i n d i g nyitottságot m u t a t t u n k . A m i az i s k o l a i végzettséget i l l e t i - ez m a i s í g y v a n . Tehát átlagon felüli a lehetőségünk és kötelességünk a modernizáció előmozdításában. A z egyház nyilván n e m vállalhat gazdasági szerepet. A keresztények szerepválla­ lása a gazdasági életben, általában a m u n k a világában n a g y o n kívánatos, m e r t i g e n n a g y szükség l e n n e a keresztény értékeket vállaló, normákat k ö v e t ő - „protestáns etikájú" - állampolgárokra. A jövedelem egyenlőtlenségek kérdésében az egyháznak is f e l k e l l a szavát e m e l ­ n i e . F e l k e l l hívnia a f i g y e l m e t a r r a , h o g y a kereszténység számára e l f o g a d h a t a t l a n az, h o g y a társadalomnak egy kisebbsége szélsőségesen gazdag, egy másik n a g y része p e d i g n y o m o r o g . A tág értelemben v e t t szegények - alacsony jövedelműek, kiszolgál­ t a t o t t a k , betegek, fogyatékosok - gondozásában, segítésében p e d i g t á g t e r e v a n az egyházi diakóniának. A z utolsó években megnőtt az evangélikus iskolák száma. E z e k n a g y s z e r e p e t játszhatnak a jól képzett, keresztény elkötelezettségű fiatalság felnevelésében. N e m h i s z e m azonban, h o g y az evangélikus oktatási-nevelési tevékenységnek az evangéli­ k u s iskolákra k e l l szorítkoznia. S o k evangélikus tanít különféle állami iskolákban, és munkájukkal ezek színvonalátjavíthatják. A m ú g y i s jó lenne, h a az egyházi iskolák n e m különülnének e l az államiaktól, h a n e m - például a Teológia és az állami e g y e t e m e k között i s - intenzív együttműködés a l a k u l n a k i . A p o l i t i k a i életben az egyházak e g y i k fontos f e l a d a t a lenne, h o g y h í v e i k figyelmét felhívják a r r a , h o g y a d e m o k r a t i k u s p o l i t i k a i r e n d s z e r b e n való együttműködés többek között a választásokon való részvétel - s z i n t e erkölcsi kötelesség. Vétek h a g y n i , h o g y a p o l i t i k a i f o l y a m a t o k közreműködésünk nélkül sodródjanak, e s e t l e g i g e n rossz irányba. A keresztény állampolgárnak a munkahelyén, lakóhelyi közössé­ gében, s z a k m a i szervezetében - sőt esetleg pártjában - képviselnie k e l l a keresztény értékeken és erkölcsön alapuló véleményét. Végül a keresztény egyházaknak és m i n d e n t a g j u k n a k elsődleges f e l a d a t u k , h o g y az egész társadalom számára válaszokat kínáljanak az élet végső v a g y egzisztenciális

kérdéseire, m i n t például: M i az élet értelme? H o n n a n jöttünk, h o v a megyünk? H o g y a n k e l l élnünk? M i l y e n erkölcsi normákat kövessünk? M i l y e n értékek fényében döntsük e l , h o g y a n viselkedjünk életünk konkrét döntési h e l y z e t e i b e n ? Szociológiai értelmezés s z e r i n t ( a m e l y természetesen n e m térhet k i a transzcendentális kérdések­ r e , m e r t ez a teológia és a filozófia f e l a d a t a ) ez a vallás funkciója m i n d e n társada­ l o m b a n . T u d j u k , h o g y a m o d e r n társadalmak multikulturálisak a b b a n az értelemben, h o g y több vallás és vallási funkciókat ellátó g o n d o l a t r e n d s z e r , több egyház és m o z g a ­ l o m kínál válaszokat ezekre a kérdésekre. N e m követelhetjük m e g mindenkitől, h o g y a m i evangélikus értékeinket és erkölcsi szabályainkat fogadja e l . A z t a z o n b a n n e m c s a k megtehetjük, de m e g is k e l l tennünk, h o g y a társadalom m i n d e n t a g j a - más vallások és g o n d o l a t r e n d s z e r e k követői és m é g inkább a közömbösek és a választ keresők - számára egyenrangú párbeszéd formájában közvetítsük a z o k a t az értéke­ k e t , a z t az erkölcsöt, a végső kérdésekre a d o t t a z o n válaszokat, a m e l y e k e t Jézus életéből és tanításaiból vezettünk l e és a m e l y e k e t n y i l v á n m i m a g u n k a l e g j o b b a k n a k tartunk. Hozzátehetjük, h o g y a m i az értékeket i l l e t i , azok nagyrészt a z o n o s a k az európai társadalmak és az európai kultúra évszázados értékeivel. M e g f o g a l m a z h a t j u k az értékeket úgy, h o g y azok az e m b e r i méltóság tiszteletbentartásából vezethetők l e , és az e m b e r i j o g o k b a n konkretizálódnak. Hozzátesszük persze, h o g y az e m b e r e k iránti s z e r e t e t keresztény értéke a r r a i n t , h o g y j o g a i n k m e l l e t t kötelezettségeink i s v a n n a k . H i v a t k o z h a t u n k a n a g y f r a n c i a f o r r a d a l o m hármas jelszavára: „Szabadság, egyen­ lőség, testvériség". M i n d e g y i k e t megtalálhatjuk, legfeljebb kissé eltérő m e g f o g a l m a ­ zásban (testvériség h e l y e t t s z e r e t e t v a g y szolidaritás) Jézus tanításaiban és a keresz­ tény gondolkodóknál. Hozzá k e l l persze tennünk, h o g y a három érték egyenrangú, n e m h e l y e s az e g y i k e t főértéknek nyilvánítani és v a l a m e l y i k másikat e l v e t n i , például n e m l e h e t a z z a l egyetérteni, h a csak a szabadságot mondják értéknek, az egyenlőség­ ről és m é g inkább a szolidaritásról p e d i g h a l l g a t n a k . A z t g o n d o l o m , h o g y a keresztény egyháznak, a teológusoknak és az evangélikus „közembereknek" n a g y erőt k e l l e n e a m a i M a g y a r o r s z á g o n a r r a fordítaniuk, h o g y közérthetően, a m o d e r n társadalom nyelvén és f o g a l m a i v a l fogalmazzák m e g a v é g s ő kérdésekre, az értékekre és az etikára vonatkozó válaszokat. E z z e l k a p c s o l a t b a n M o r e i G y u l a (1995) kritikáját idézem: „a keresztény (és más n a g y ) vallások h a g y o ­ mányos n y e l v e n e m a l k a l m a s a r r a , h o g y a m a i e m b e r ezen a n y e l v e n , v a g y i s régi vallási életből örökölt s z a v a k k a l , kifejezésekkel, g o n d o l a t m e n e t e k k e l , stíluselemek­ k e l , g e s z t u s o k k a l j e l k é p e k k e l és szertartásokkal őszintén t u d j o n beszélni a lényegről" (16.). A z „egyháznak, lényegi önmeghatározása s z e r i n t , n e m c s a k képesnek k e l l l e n n i e a keresők számára optimális lehetőségeket k i d o l g o z n i , h a n e m kötelessége i s , h o g y kivétel nélkül m i n d e n , bármely kultúrában élő e m b e r számára érthetően és s z a v a h i ­ hetően, differenciáltan, az a d o t t tér és az a d o t t i d ő követelményeihez a l k a l m a z v a f o g a l m a z z a m e g a kereszténységnek a lényegre vonatkozó mondanivalóját" (92.). Tisztában v a g y o k vele, h o g y a véges erővel rendelkező M a g y a r o r s z á g i Evangélikus Egyház és evangélikusok számára n a g y o n nehéz f e l a d a t o k a t f o g a l m a z t a m m e g . A z t s e m m e r n é m állítani, h o g y erőfeszítéseink b i z t o s a n s i k e r e s e k l e s z n e k , a m a g y a r társadalom valóban fejlett, m o d e r n , d e m o k r a t i k u s , i g a z i európai társadalommá f o g válni. D e a f e l a d a t elől n e m s z a b a d kitérnünk.

Irodalom Andorka Rudolf: A magyar társadalom: a múlt öröksége, a rendszerváltozás problémái és a lehetséges jövőbeni fejlődés 2005-ig. Valóság, 1995. 2. 6 0 - 9 1 . és 3. sz. 37-54. Andorka Rudolf: Politikai rendszerváltozás és a társadalom modernizációja. Protestáns Szem­ le. 1995. sz. 125-150. Andorka Rudolf: Deviáns viselkedések Magyarországon - általános értelmezési keret az elidegenedés és anómia fogalmak segítségével. Münnich Iván, Moksony Ferenc, szerk.: Devianciák Magyarországon. Budapest, Közélet Kiadó, 1995. 32-75. Andorka Rudolf: Politikai rendszerváltás és a társadalom modernizációja. Magyar Szemle. 1996. 2. sz. 121-128. Kopp Mária - Skrabski Árpád: Magyar lelkiállapot. Budapest, Végeken, 1992. Morei Gyula: Ajövő biztosabb, m i n t a múlt. Budapest, Egyházfórum, 1995. Rose, R. - Haerpfer, Ch.: N e w Democracies Barometer I I I : L e a r n i n g from w h a t is happaning. Glasgow, University of Strathelyde, Center for the Study of Public Policy, 1994. Sík Endre - Tóth István György (szerk.): Jelentés a Magyar Háztartás Panel I . hullámának eredményeiről. Budapest, B K E Szocialógia Tanszék és T Á R K I , 1992. Sík Endre - Tóth István György (szerk.): Egy év után...Jelentés a Magyar Háztartás Panel I I . hullámának eredményeiről. Budapet, B K E Szociológiai Tanszék és TÁRKI, 1993. Sík Endre - Tóth István György (szerk.): Társadalmi páternoszter 1992-1995. Jelentés a Magyar Háztartási Panel 4. hullámának eredményeiről. Budapest, B K E Szociológia Tan­ szék és TÁRKI, 1995. Tóth István György (szerk.): Társadalmi átalakulás 1992-1994. Jelentés a Magyar Háztartás Panel I I I . hullámának eredményeiről. Budapest, B K E Szociológia Tanszék és TÁRKI, 1994. Zapf, W.: Modernisierung, Wohlfahrtsentwicklung und Transformation. Berlin, Sigma, 1994.

I Y F \ T t S - l V T V n •DYRERIY.V ORA PI i 1 LI PPT 'W.LVVE.W. N ^ N - r e r v i r r j N \ , * R F - D C v . . i v A \ ANYA"

Philipp

Melanchton.

1526.

SZELÉNYI IVÁN

Kapitalisták nélküli kapitalizmus A posztkommunista társadalom elméletének vázlata

A Magyar Tudományos Akadémián 1995. január 25-én elhangzott székfoglaló előadás rövidített változata. Köszöntjük a szerzőt akadémiai rendes taggá választása alkal­ mából! (Szerk.) Múlt év szeptemberében az Európai Szociológiai Társaság konferenciáján a d t a m elő a p o s z t k o m m u n i s t a társadalom új h a t a l m i elitjének összetételével k a p c s o l a t o s új hipotéziseimet. A z o t t elmondottakból i n d u l o k k i , az o t t k i f e j t e t t feltevéseket próbá­ l o m e l h e l y e z n i tágabb elméleti és történeti k e r e t b e n , s b e m u t a t o k néhány s t a t i s z t i k a i adatot, a m e l y e k összefüggenek a hipotézisekkel.

A posztkommunista menedzserizmus sajátosságai S z e p t e m b e r i előadásomban a r r a a kérdésre k e r e s t e m a választ: v a n - e bármi o l y a n strukturális jelenség, m e l y a p o s z t k o m m u n i z m u s t megkülönböztetné a p i a c i k a p i t a ­ l i z m u s m a i nyugat-európai v a g y észak-amerikai változatától, v a l a m i n t az államszo­ cializmustól? Az 1989 utáni időszakban gazdasági és p o l i t i k a i h a t a l m a t gyakorló új e l i t termé­ szetét t e k i n t v e négy hipotézist f o g a l m a z o k m e g : 1. A p o s z t k o m m u n i s t a és az államszocialista gazdasági e l i t között n a g y m é r v ű k o n t i ­ nuitás mutatható k i a m e n e d z s e r i és t e c h n o k r a t a pozíciókban; 2. A p o l i t i k a területén v i s z o n t számottevő személycsere történt; 3. A t e c h n o k r a t a - m e n e d z s e r i e l i t m i n d ez i d e i g n e m v o l t képes nagyburzsoáziává átalakulni, gazdasági hatalmát t e c h n i k a i szakértelmével s n e m magántulajdoná­ n a k nagyságával i g a z o l j a ; 4. a p o s z t k o m m u n i s t a új h a t a l m i e l i t három csoportból áll: domináns frakcióját a t e c h n o k r a t a - m e n e d z s e r e k , v a l a m i n t az új politokrácia alkotják, őket egészíti k i a humán-társadalomtudományi értelmiség szűk - az előbb említett k é t körhöz személyi szálakkal kapcsolódó - felső rétege. 1. A p o s z t k o m m u n i s t a átalakulás talán legszembeötlőbb, s l e g s p e c i f i k u s a b b j e l l e m ­ zője az államszocialista és a posztkommunista gazdasági elit kontinuitása. A k i l e n c v e n e s évek közepén a gazdaság p a r a n c s n o k i pozícióiban a z o k a t találtuk Csehországtól Lengyelországon keresztül M a g y a r o r s z á g i g , a k i k már a n y o l c v a n a s évek során is a gazdasági vezetésben s z e r e p e t játszottak. E három országban e g y 1993-ben végzett felmérésünk t a p a s z t a l a t a i s z e r i n t a háromezer, éves forgalmát

t e k i n t v e l e g n a g y o b b gazdasági vállalkozás vezérigazgatóinak m i n t e g y 7 0 - 9 0 szá­ zaléka már 1989 előtt is m e n e d z s e r i pozícióban v o l t . E g y i k országban s e m érte e l a legnagyobb vállalatok vezetőinek körében a két százalékot a z o k n a k az arányszá­ m a , a k i k 1988-ban már magánvállalkozók v o l t a k , s hasonlóan szerény a z o k n a k az arányszáma, a k i k 1988-ban állami v a g y pártfunkcionáriusokként tevékenykedtek. 2. A gazdasági e l i t i l y e n mérvű reprodukciója ellenére Közép-Európában számottevő elitváltás történt 1989 után. 1993-as felmérésünk tanúsága s z e r i n t például az 1993-as p o l i t i k a i e l i t n e k m i n t e g y a fele 1 9 8 8 - b a n csak b e o s z t o t t értelmiség v o l t . V a g y i s míg a gazdaságban az elit-reprodukciók, a d d i g a politikában az e l i t - c i r k u ­ láció v o l t a meghatározó jelenség. Magyarországon az 1988-ban e l i t pozíciót elfog­ lalóknak m i n t e g y e g y h a r m a d a 1 9 9 3 - b a n m é g n e m érte el a 60 éves k o r t , v a g y i s kényszernyugdíjas v o l t . E z e n n e m változtatott drámaian a s z o c i a l i s t a pártok választási győzelme 1993-ban Lengyelországban, i l l e t v e 1994-ben Magyarorszá­ g o n . A szocialista pártok p o l i t i k u s káderállománya új v o l t , k e v e s e n v o l t a k közülük a k o m m u n i s t a apparátus vezető tisztségviselői, jórészük a n y o l c v a n a s évek f i a t a l technokráciájából került k i , s o k a n közülük műszakiak, agrármérnökök, közgazdá­ szok. N e m állja k i tehát az e m p i r i k u s vizsgálat próbáját se a „hatalomátmentés", se a „politikai k a p i t a l i z m u s " hipotézise: a p o l i t i k a i h a t a l o m e g y k o r i b i r t o k o s a i n a k jórésze elsüllyedt, s a l i g v a n közöttük o l y a n , a k i p o l i t i k a i hivatalát v a g y tőkéjét magánvagyon szerzésére t u d t a felhasználni. 3. U g y a n a nagyvállalati menedzser rétegnek sikerült m e g s z e r e z n i e a gazdasági h a t a l m a t , de a rendelkezésemre álló a d a t o k s z e r i n t számottevő magánvagy ónra, mármint oly nagyságú v a g y o n r a , m e l y alapján kellő pontossággal nagyburzsoázi­ ának l e h e t n e őket n e v e z n i - legalábbis egyelőre - nem sikerült szert tennie. C s e h ­ országban és Lengyelországban a l e g n a g y o b b háromezer vállalat m e n e d z s e r e i n e k 80 százaléka állította, h o g y se saját magának, se közvetlen családtagjainak n i n c s semmi „üzleti vagyona". Magyarországon az i l y e n választ adók arányszáma 5 0 százalék v o l t , de m é g a m a g y a r t u l a j d o n n a l rendelkező m e n e d z s e r e k n e k is a túlnyomó része v a g y csak k i s alvállalkozásoknak v o l t a t u l a j d o n o s a , v a g y h a n a g y o b b vállalatokban r e n d e l k e z e t t részvénytulajdonnal, a k k o r t i p i k u s a n a t u l a j ­ d o n szerény hányadát sikerült idáig m e g s z e r e z n i e . N e m c s a k a nagyvállalati m e ­ n e d z s e r e k n e k n i n c s a z o n b a n nagyburzsoázia nevet kiérdemlő vagyona, másoknak sincs: a p o s z t k o m m u n i z m u s b a n ez a társadalmi osztály - legalábbis egyelőre m é g — nem létezik. 4. Bár a technokrata-menedzseri réteg a n a g y túlélő, az 1989-es változás n a g y n y e r t e s e , hatalma távolról sem korlátozatlan, privilégiumai mérsékeltek. M i n d e ­ nekelőtt a p o s z t k o m m u n i s t a technokratáknak és m e n e d z s e r e k n e k piaci v i s z o n y o k között k e l l működniük, jövedelmezőség, p i a c i verseny, a fogyasztói döntések m o z ­ gásterüket lényegesen behatárolják. Erősen korlátozza a technokrácia mozgás­ szabadságát a nemzetközi pénzügyi rendszer, s általában a világpiac működése. A z o k b a n a vállatokban, m e l y e k b e n számottevő külföldi beruházás v a n , a m e n e ­ d z s e r i réteg éppen a n n y i r a függ a külföldi tulajdonosoktól, m i n t a m e n e d z s e r e k bármely más tőkés vállalkozásban. V a n a z o n b a n a m e n e d z s e r i h a t a l o m n a k egy sajátosan p o s z t k o m m u n i s t a korlátja is. A p o s z t k o m m u n i s t a átalakulás j e l e n l e g i fázisában a korábbi állami t u l a j d o n átalakulása összetett f o l y a m a t . A p o l i t i k a i prioritásként k e z e l t privatizáció g y a k r a n , mégha csökkenti i s az állam t u l a j d o n o s i szerepét, a z t távolról s e m szünteti m e g . A nagyvállalati szférában b o n y o l u l t kereszttulajdonlási v i s z o n y o k a l a k u l n a k k i , s az államnak a d i r e k t e n v a g y i n d i r e k t e n m é g m i n d i g állami t u l a j d o n b a n m a r a d t b a n k o ­ k o n , illetőleg a privatizációs ügynökségen keresztül számottevő befolyása v a n a

\

gazdaság működésére. A z új hatalmi elitnek a maguába tehát m i n d e n valószínűség s z e r i n t éppen a n n y i r a beletartozik az újpolitokrácia, m i n t a technokrata-menedzseri réteg. Továbbá az új t e c h n o k r a t a - p o l i t o k r a t a u r a l o m legitimációja - m e l y a szakér­ t e l e m r e f e k t e t e t t o l y n a g y hangsúlyt - különösen fontossá t e t t e a véleményformáló elit értelmiség beépülését, felvételét az új h a t a l m i e l i t b e . A z új hatalmi elitnek három komponense van: a technokrata-menedzserek, a politokrácia és a véleményformáló elit értelmiség. 1993-as felmérésünk a d a t a i valóban a z t mutatják, h o g y gazdasági helyzetének objektív mutatóit t e k i n t v e a nagyvállalati m e n e d z s e r i rétegek és a p o l i t i k a i és a kulturális e l i t i g e n c s a k hasonló egymáshoz, hasonló színvonalú lakásokban élnek, hasonló az esélyük, hogy egyéb i n g a t l a n t u l a j d o n n a l v a g y értékes vagyontárgyakkal rendelkezzenek. í g y j u t o t t a m a r r a a következtetésre, h o g y h a a k o m m u n i z m u s széthullása utáni Kelet-Európa társadalmi struktúrájának d i f f e r e n c i a specifikáját keressük, a k k o r talán a legfontosabb, h a erről a társadalmi alakulatról, m i n t posztkommunista menedzserizmusról beszélünk. A p o s z t k o m m u n i s t a m e n e d z s e r i z m u s a kapitalizmus­ ba való átmenet egy történetileg sajátos stratégiája. E n n e k a stratégiának a lényege, h o g y a s z o c i a l i s t a t u l a j d o n v i s z o n y o k n a k magántulajdonosi viszonyokká való átalakí­ tását - tulajdonos polgárság hiányában - a kései államszocializmus t e c h n o k r a t a - m e ­ nedzser rétege végzi el. E b b e n fő szövetségese az új politokrácia, de e stratégia s i k e r e s működése feltételezi, hogy az egymással összefonódó t e c h n o k r a t a - m e n e d z s e r réteg és politokrácia m e g n y e r i a véleményformáló e l i t értelmiség támogatását i s . Leg­ alábbis ideiglenesen, amíg egy t u l a j d o n o s nagyburzsoázia nem jön létre. A t á r s a d a l o m csúcsát tehát egy - e három rétegből összefonódó - h a t a l m i e l i t f o g l a l j a e l . A z ebbe való bejutáshoz n e m a n n y i r a gazdasági tökére, m i n t inkább értelmiségi szaktudásra, -kulturális tőkére, i l l e t v e jó személyes k a p c s o l a t o k r a - v a g y i s szociális tőkére v a n szükség.

Menedzserek a posztkommunizmusban és a fejlett piacgazdaságokban N o s , m é g h a elfogadható is az a feltevés, h o g y a j e l e n l e g i kelet-európai gazdasági r e n d s z e r meglehetős pontossággal leírható p o s z t k o m m u n i s t a menedzserizmusként, megkülönbözteti-e ez a kelet-európai új kapitalizmusokat a kapitalizmusok más létező formáitól? A p o s z t k o m m u n i s t a m e n e d z s e r i z m u s tételemet bírálók l e g g y a k r a b b a n a z t kifogásolják, h o g y a „menedzserizmus" univerzális jelenség, v a g y i s a p o s z t k o m m u ­ n i s t a m e n e d z s e r i z m u s hipotézisével n e m sikerült a p o s z t k o m m u n i s t a társadalom d i f f e r e n c i a specifikáját megtalálnom. [...] A p o s z t k o m m u n i s t a m e n e d z s e r i z m u s a tőkés gazdaságba való átmenet stratégiája, tehát a kelet-európai k a p i t a l i z m u s k o r a i szakaszában figyelhető meg. Deklarált célja a m é g n e m , v a g y m é g c s a k kevéssé létező személyes magántulajdon létrehozása. A t e c h n o k r a t a - m e n e d z s e r e k a p o s z t k o m m u n i s t a átalakulás során nem a tulajdo­ nos polgárság helyét foglalják e l , m i n t a p o s z t k a p i t a l i s t a m e n e d z s e r i z m u s elmélete s z e r i n t a f e j l e t t k a p i t a l i z m u s b a n , legyőzött ellenfelük az államszocializmus uralkodó rendje. Éppenséggel a t u l a j d o n o s polgárság létrehozatalán s z o r g o s k o d n a k v a g y leg­ alábbis deklarált céljaikat t e k i n t v e e r r e törekszenek. A p o s z t k o m m u n i s t a társada­ l o m s z e r k e z e t megkülönböztető sajátossága, h o g y hiányzik belőle a nagypolgárság. A p o s z t k o m m u n i s t a m e n e d z s e r i z m u s egy tőkés gazdaság logikáját sincs tehát i t t arról, amiről m o n d j u k J a m e s B u r n h a m írt a Menedzserek

tükrözi, szó forradalma

című könyvében. N e v e z e t e s e n , hogy a menedzserizmus valamiféle posztkapitalista f o r m a , netán a k a p i t a l i z m u s és a s z o c i a l i z m u s között levő h a r m a d i k állapot, vagy harmadik út lenne. A p o s z t k o m m u n i s t a m e n e d z s e r i z m u s , m i n t a k a p i t a l i z m u s b a való átmenet stratégiája, h a s i k e r e s lesz, a k k o r a k a p i t a l i z m u s b a vezető' útnak b i z o n y u l m a j d , s n e m a k a p i t a l i z m u s alternatívájának és semmiképpen s e m a meghaladásá­ nak. A k l a s s z i k u s menedzserizmus-elméletek az új u r a l m i r e n d b e n a h a t a l o m b i r t o k o ­ s a i t szűkösen értelmezték, m i n t a m e n e d z s e r e k e t , esetleg m i n t a technokratákat. A p o s z t k o m m u n i s t a m e n e d z s e r i z m u s hipotézise ezzel s z e m b e n az új hatalmi elitet komplex képződményként látja, m e l y n e k a m a g v á t a t e c h n o k r a t a - m e n e d z s e r e k és a politokrácia alkotják, de a m e l y szintén t a r t a l m a z z a a véleményformáló értelmiségi e l i t legjelesebb t a g j a i t i s . E b b e n az értelemben tehát a menedzserizmus inkább mentalitást, a hatalom gyakorlásának sajátos logikáját j e l e n t i , s n e m egyszerűen a „menedzserek hatalmáról" szól. M é g a z t i s m e g merném kockáztatni, h o g y a m e n e ­ d z s e r i z m u s logikáját M i c h e l F o u c a u l t „pasztorális hatalmát" e g y sajátos alfajaként értelmezzem. A z t is mondhatnám, h o g y a p o s z t k o m m u n i s t a m e n e d z s e r i z m u s m i n t ­ egy a kései kádár-korszak p a t e r n a l i s t a uralmának - a m i t S z a k o l c z a y Á r p á d n e v e z e t t szellemesen „pasztorális h a t a l o m n a k " - egy t e c h n o k r a t a n y e l v e z e t r e lefordított vál­ tozata.

Értelmiség, kispolgárság, technokrácia: az osztályszövetségek történeti változatai a kései szocialista és posztkommunista Kelet-Európában Szociológusként a legdöntőbb kérdés számomra: v a n n a k - e , s h a i g e n m i b e n írhatók le a p o s z t k o m m u n i s t a társadalom struktúrájának sajátosságai. Célom, h o g y ezt a társadalmi szerkezetet történeti folyamatként j e l l e m e z z e m . K i k a z o k a sajátos - a múlt társadalmi küzdelmei során kollektív aktorrá szerveződő - szereplők, a k i k e n n e k a társadalomnak a kulcsfontosságú h a t a l m i pozícióit elfoglalják. A m o s t előadottak új k ö n y v e m n e k az a l a p g o n d o l a t a i . - I d e i g l e n e s e n címe h a d d l e g y e n : Kapitalizmus kapitalisták nélkül. A kelet-európai társadalmak szerkezetéről ez l e n n e a h a r m a d i k k ö n y v e m , de úgy is mondhatnám: ez a harmadik kötete egy n a g y o b b , e társadalmak struktúraváltozásait történeti folyamatként é r t e l m e z ő mű­ n e k . A z első kötet címe: A z értelmiség útja az osztályhatalomhoz v o l t ; a másodiké: A harmadik út? Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz a h a t v a n a s évek végének, a h e t v e n e s évek elejének a terméke, m a úgy mondanám: reflexió a „nagy reformkísérletre". A könyv kiindulópontja, h o g y a s z o c i a l i z m u s k l a s s z i k u s , sztálini m o d e l l j e a k a r i z ­ m a t i k u s vezér halála után legitimációs válságba került. A z államszocializmus k l a s s z i k u s modelljét akár ú g y is leírhatnánk, m i n t egy v a l a m e l y e s t racionalizált rendi struktúrát. E társadalmat azért n e v e z e m r e n d i jellegűnek, m e r t térrendszeré­ n e k kialakításában meghatározó szerepe a politikai tőke birtoklásának v o l t . A h h o z , h o g y v a l a k i a s z o c i a l i z m u s k l a s s z i k u s korszakában a társadalmi h i e r a r c h i a csúcsára t u d j a felbirkózni magát, be k e l l e t t lépnie a k o m m u n i s t a pártba, s ezen túl is m e g k e l l e t t szereznie a p o l i t i k a i főnökök bizalmát, személyes hűségével, i l l e t v e a megfelelő világnézet nyomatékos hangoztatásával. Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című könyvem elemzése e n n e k a döntő mértékben r e n d i államszocialista struktúra bomlásának e l e m z é s é v e l indít. A z u r a l -

kodó bürokratikus rend legitimitása a k a r i z m a t i k u s v e z e t ő halálával gyengének bizonyult, s ezért az e g y k o r i sztálini bürokrácia k u t a t n i k e z d e t t a legitimáció új formái után. A h r u s c s o v i k o r s z a k legkézenfekvőbb megoldása az v o l t , h o g y a r e n d s z e r a tudományos racionalitással próbálta i g a z o l n i magát; v a g y i s , h o g y az uralkodó bü­ r o k r a t i k u s rend nyissa meg sorait az értelmiség, különösképpen a n n a k t e c h n o k r a t i k u s rétegei felé. K ö n y v e m b e n azt állítottam, h o g y a h a t v a n a s évek során a bürokrácia valóban „nyitott" i l y módon, s a reformértelmiség n e m i s h a g y t a ezt a nyitást válasz nélkül. Tudományos s z o c i a l i z m u s , a tudományos-technikai f o r r a d a l o m , az emberarcú s z o c i a l i z m u s , a sztálinista kontraszelekció megszüntetése, a megfelelő e m b e r e k n e k a megfelelő h e l y r e történő kinevezése v o l t a k a z o k az ideológiai premisszák, m e l y e k az értelmiség széles köreit megnyerték a „nagy r e f o r m " eszméjének. A h a t v a n a s évek során a bürokraták e g y e d u r a l m a gyengült, s nőtt a technokraták szerepe, e n n y i b e n v o l t az értelmiség „útban az osztályhatalomhoz". A bürokratikus uralkodó r e n d a z o n b a n két v a s a t t a r t o t t e g y s z e r r e a tűzben. A z értelmiséggel való kiegyezés, a s z o c i a l i z m u s e g y t e c h n o k r a t i k u s modelljének a m e g ­ valósítása a bürokrácia és a társadalom közötti k i e g y e z é s n e k csupán e g y i k stratégiája v o l t . A másik stratégia inkább az alacsonyabb rétegek, különösképpen a munkásság és a parasztság felé n y i t o t t . A bürokrácia számára az értelmiséggel való h a t a l o m ­ megosztás alternatívájának a munkások és a p a r a s z t o k p i a c i tevékenységét engedő koncessziók tűntek. „Kettős kompromisszumról" v o l t szó tehát, m e l y során a bürok­ rácia egyrészt az értelmiség, másrészt a munkások-parasztok felé nyitott. Az első lényege a s z o c i a l i s t a kontraszelekció enyhítése, j ó l k é p z e t t s z a k e m b e r e k kinevezése fontos pozíciókba, s a kultúrpolitika bizonyosfokú liberalizációja v o l t ; a második fő intézményévé az úgynevezett második gazdaság vált. 1968 után a bürokratikus uralkodó r e n d reformkészsége i g e n c s a k m e g i n g o t t . A z uralkodó r e n d belsőleg differenciálódott, szétszakadt egy „régi gárdára" és egy „új e l i t r e " , v a g y „új technokráciára". M í g az új e l i t f o l y t a t n i s z e r e t t e v o l n a a r e f o r m f o l y a ­ m a t o t s az értelmiséggel éppen kiépülő szövetségi politikát, a „régi gárda" ellenállt. A harmadik út? című könyvem erről szól. A n y o l c v a n a s évek elejére már én i s megértettem, h o g y az értelmiség és a bürokrácia összefonódására épülő értelmiségi h a t a l m i p r o j e k t m e g b u k o t t . A z értelmiség Csehszlovákiában már 1 9 6 8 - b a n , M a g y a r ­ országon és Lengyelországban a h e t v e n e s évek közepére-végére úgy ítélte m e g , h o g y a bürokratikus r e n d n e m fogja m e g o s z t a n i h a t a l m á t v e l e , a r e n d s z e r n e k belső, a pártonbelüli r e f o r m j a reménytelen. A z ellenzéki értelmiségi e l i t e g y r e n a g y o b b szám­ b a n vállalja a r e n d s z e r r e l való konfrontációt, s a n y o l c v a n a s évek közepére, de 1 9 8 8 - r a már feltétlenül leszámolt az emberarcú s z o c i a l i z m u s n a k v a g y a s z o c i a l i z m u s és k a p i t a l i z m u s közötti esetleges v a l a m i l y e n h a r m a d i k útnak a gondolatával. Ideáljává 1 9 8 8 - 1 9 8 9 - r e a liberális k a p i t a l i s t a piacgazdaság vált. A n y o l c v a n a s évek elején a z o n b a n úgy tűnt, h o g y a bürokratikus uralkodó e l i t a második gazdaságban történő nyitással egy o l y a n stratégiát talált, m e l y működőképes alternatívája az értelmiség­ gel v a l ó hatalom-megosztásának. Főként M a g y a r o r s z á g o n úgy tűnt, az uralkodó e l i t m i n t e g y m e g e g y e z e t t a társadalommal: az uralkodó r e n d m e g t a r t j a p o l i t i k a i m o n o ­ póliumát, s cserébe m e g e n g e d i a gazdaságban a családi üzemből építkező magángaz­ daságok kiépítését. M e g i n d u l t az a f o l y a m a t , a m i t „szocialista polgárosodásnak" n e v e z t e m . E z n e m k i s mértékben az államszocializmus idején félbeszakított s most újonnan beinduló polgárosodási f o l y a m a t v o l t , m e l y főként a korábbi kisvállalkozói családból származók számára b i z o n y u l t kívánatos és lehetséges mobilitási útnak. E n n e k alapján j u t o t t a m a r r a a következtetésre, h o g y megkezdődött a társadalmi t e r e k visszarendeződése, egy a s z o c i a l i z m u s t megelőző, analóg, kettős társadalmi struktúrához. M í g a két világháború között a domináns félfeudális r e n d i s z e r k e z e t e t

egészítette k i egy másodlagos polgári szemléletű osztályszerveződés, a d d i g a n y o l c ­ v a n a s évek elején a p o l i t i k a i tőkére épülő szocialista p a t r o n u s - k l i e n s v i s z o n y o k h o z képest k e z d e t t a második gazdaság, a p i a c i ügyesség, kispolgárosodás e g y alternatív mobilitási csatornát j e l e n t e n i . E k o r s z a k társadalmi terét három dimenziós térként ábrázoltam, m e l y b e n a meghatározó a h a t a l o m és a privilégiumok megszervezésében a p o l i t i k a i tőke birtoklása m a r a d t , de ez kiegészül az értelmiségnek t e t t koncessziók nyomán felértékelődött kulturális tőkével, i l l e t v e a második gazdaság térnyerésével m o s t újonnan megjelenő gazdasági tőkével. H a a posztsztálini korai szocializmus idején, m o n d j u k a h a t v a n a s években úgy tűnhetett fel, h o g y az értelmiségnek esélye l e h e t a r r a , h o g y a bürokratikus uralkodó r e n d megossza vele a hatalmát, a d d i g a posztsztálini kései szocializmusban, vagyis a n y o l c v a n a s években ú g y tűnt, a szocialista vállalkozók l e h e t n e k az átalakulás f ő n y e r t e s e i , e n n e k az évtizednek ők voltak az „új osztálya", m e l y c s e n d b e n , n e m a barikádokon, s n e m i s a p o l i t i k a i nyilvánosság előtt, h a n e m a m i n d e n n a p o k gazdasági gyakorlatában - úgy tűnt - e g y győztes f o r r a d a l m a t t u d o t t végrehajtani, m i n t e g y kiürítve a bürokratikus uralkodó r e n d h a t a l m i monopóliumát. A párt m e g m a r a d t , de a n y o l c v a n a s évek közepére-végére irrelevánssá vált. 1989 során a társadalmi t e r e k szerveződésének logikájában s az egymással harcoló társadalmi szereplők relatív erőviszonyaiban döntő változás következett be. A z 1989-es rendszerösszeomlást csak sok tényező egymásrahatásaként t u d j u k m e g ­ érteni. Szerepet játszott b e n n e a d i s s z i d e n s értelmiségiek „diszkurzív f o r r a d a l m a " , a „szocialista vállalkozók csendes f o r r a d a l m a " , de m a a z t h i s z e m a legfontosabb ténye­ zője az államszocialista e l i t e n belüli erőviszonyok átalakulása v o l t . M i n t e g y kétévtizedes küzdelem után az „új elit", a technokrácia - legyőzte a „régigárdát". M a g y a r o r ­ szágon ez 1989 februárjában következett be. A Magyarországon 1 9 8 9 februárjában h a t a l o m r a j u t o t t technokrácia n e m a k a r t és n e m is t u d o t t már a régi módon u r a l k o d n i : kész v o l t a r r a , h o g y gyökeresen átalakítsa a társadalom és a gazdaság szerkezetét. A társadalmi t e r e k szerveződési logikáját illetően ez a z t j e l e n t e t t e , h o g y a koráb­ b a n domináns p o l i t i k a i tőke m o s t devalválódott. Önmagában a korábbi k o m m u n i s t a pártbeli tagság m o s t s z i n t e hátránynak tűnt; ahhoz, h o g y e g y e g y k o r i párttag k a r r i ­ erjét töretlenül f o l y t a t n i t u d j a , n a g y o b b szaktudásával k e l l e t t kompenzálnia korábbi párttagságát, i l l e t v e elég ügyesnek k e l l e t t l e n n i e a h h o z , h o g y a korábbi p o l i t i k a i tőkéjét m o s t társadalmi, i l l e t v e k a p c s o l a t i tőkeként t u d j a k a m a t o z t a t n i . N e m kétsé­ ges azonban, hogy a p o s z t k o m m u n i s t a társadalmi térben meghatározóvá a kulturális tőke vált. M a a társadalmi h i e r a r c h i a csúcsára jutásnak l e g f o n t o s a b b kritériuma a kulturális tőkével rendelkezés, a gazdaság szférájában a szakértelem a legfőbb legitimációs elv, a politokrácia v a g y az e g y k o r i ellenzéki értelmiségiekből, i l l e t v e a kései kádári technokrácia f i a t a l a b b tagjaiból rekrutálódik. A társadalmi h i e r a r c h i a csúcsára kerüléshez p e r s z e rendkívül fontos m i n d a gazdaságban, m i n d a politikában (de akár a kultúra és a tudomány döntéshozatali pozícióiban i s ) a megfelelő kapcso­ l a t r e n d s z e r . Apolitikában különösen fontos a korábbi baráti körök k a p c s o l a t r e n d s z e r ­ hálózata. A gazdaságban n e m elhanyagolható a pártállam idején kiépített - a k k o r párttagtól párttagig, m a baráttól barátig szövődő - személyi háló. A posztsztálinista kései államszocializmus társadalmi t e r e i h e z hasonlóan a poszt­ k o m m u n i s t a társadalmi tér is három dimenziójú: i t t a z o n b a n a meghatározó dimenzió a kulturális tőke, az e z t kiegészítő dimenzió az e g y k o r i p o l i t i k a i tőkében gyökerező k a p c s o l a t i tőke, s továbbra i s c s a k h a r m a d l a g o s , módosító hatású a t u l a j d o n v a g y a gazdasági tőke.

Legjobb tudomásom lényegesen különbözik a sabb különbség, a m i a h a n e m a történelemből megkülönbözteti.

s z e r i n t ez a társadalmi s z e r k e z e t - legalábbis egyelőre f e j l e t t polgári társadalmak struktúrájától. E z az a legfonto­ p o s z t k o m m u n i z m u s t n e m c s a k a f e j l e t t kapitalizmustól, i s m e r t más k a p i t a l i z m u s b a v a l ó átmeneti stratégiáktól i s

A m i k o r 1 9 8 6 - b a n m e g í r t a m A szocialista vállalkozók című könyvemet, úgy gon­ d o l t a m , h o g y a s z o c i a l i s t a vállalkozók, a posztsztálini kései államszocializmus f u r c s a , szocialista kispolgárai „győztek". M a n e m í g y g o n d o l o m . A z u g y a n kétségtelen, h o g y 1989 n a g y vesztese az államszocialista uralkodó r e n d „régi gárdája" v o l t ; 1989 n e m a szocialista vállalkozók, h a n e m a szocialista m e n e d z s e r e k győztes f o r r a d a l m a . Tény, h o g y az e g y k o r i s z o c i a l i s t a vállalkozók között v a n n a k s i k e r - s z t o r i k , v a n n a k a k i k kicsiből n a g y r a nőttek, a gazdaság kisvállalati s z e k t o r a f i g y e l e m r e méltó d i n a m i z ­ m u s t m u t a t . A s z o c i a l i s t a vállalkozók, m i n t kollektív történelmi a k t o r o k mégis inkább a vesztesek oldalán találhatók. A második gazdaság - amiből többségük építkezett összeomlott (különösen a mezőgazdaságban), m a s o k a k számára a kisvállalkozás a munkanélküliség alternatívája, n e m a felfelé való mobilitás csatornája. Elképzelhető, h o g y társadalmunk fejlődését a történelem u g y a n Íratlan, mégis vastörvényei terelték ebbe az irányba, amiről a z t s e m m o n d o m , h o g y rossz irány. A társadalmi változás a z o n b a n többnyire alternatívákban írható le a l e g p o n t o s a b b a n . A z , h o g y v a l a m e l y társadalom egy konkrét történeti h e l y z e t b e n a m a g u k a t felkínáló alternatívák közül m e l y i k e t választja, a z t n e m természeti törvényekhez hasonló determináló erők, h a n e m a különböző társadalmi erők harcának a történelmi körül­ ményektől függő k i m e n e t e l e határozza m e g . A z t i s m e g j e g y e z n é m , h o g y ezek a társadalmi küzdelmek m a m é g távolról s e m fejeződtek be: n e m t u d h a t j u k , h a K e l e t Európa m a i p r o t o - k a p i t a l i z m u s a átalakulna f e j l e t t tőkés piacgazdasággá, a n n a k m i k is lennének a jellemzői; a k a p i t a l i z m u s o k sokféleségéből m e l y i k h e z áll közelebb intézményi, t u l a j d o n j o g i és társadalmi struktúrája. A h a t a l m i e l i t jövő-víziója termé­ szetesen e j ö v ő alakítása szempontjából n a g y o n f o n t o s , de azért e f o l y a m a t o k b a a társadalomnak is lesz m é g beleszólása.

SZENTPÉTERY PÉTER

Hol a határ? Egyház, szekta, kultusz, álvallás, valláspótlék

Szekta A z elmúlt években s o k a t f o g l a l k o z t a k és f o g l a l k o z n a k m o s t i s az úgynevezett s z e k t a kérdéssel. M a g á t a „szekta" szót gyűjtőfogalomként használják. A s z e k t a szót régeb­ ben a l a t i n „secare" igéből származtatták. A z a z , s z e k t a m i n d e n o l y a n közösség, a m e l y kiválik a n a g y többség vallásából, a szó e r e d e t i értelmében „kivágja" m a g á t a közös­ ségből, i l l e t v e v a l a m i l y e n tanítást kivág és hangsúlyoz a többi rovására. - M a inkább a „sequor", „követni" igéből v e z e t i k le. A z a z , a s z e k t a vezetője o l y a n egyéniség, próféta, látnók, a k i t a t a g o k feltétlen engedelmességgel követnek. M i n d k é t meghatározásban sok igazság v a n , a kettő r e n d s z e r i n t e g y s z e r r e érvényesül. 1

Evangélikus keresztényekként az Ágostai Hitvallás jól i s m e r t egyházfogalmából k e l l k i i n d u l n u n k : „ A z egyház a s z e n t e k gyülekezete, a m e l y b e n az evangéliumot tisztán tanítják és a szentségeket h e l y e s e n szolgáltatják k i . " Bonhoeffer i s f i g y e l m e z ­ t e t a r r a , h o g y az ősgyülekezetben m i l y e n f o n t o s v o l t a t a n f e g y e l e m . A k i „nem m a r a d m e g a K r i s z t u s tanításában, a b b a n n i n c s b e n n e az Isten...". (2 J n 9). N e m a bűnös életű e m b e r t , h a n e m egyedül a tévtanítót n e v e z i a n t i k r i s z t u s n a k (7. v ) . A z i l y e t m é g köszönteni s e m s z a b a d (10. v.). Egyedül rá v o n a t k o z i k G a l 1, 9: „... h a v a l a k i n e k t e k más evangéliumot h i r d e t , m i n t a m e l y e t e l f o g a d t a t o k , átkozott legyen!" U g y a n a k k o r n i n c s t a n f e g y e l e m gyülekezeti f e g y e l e m nélkül: P á l felrója a k o r i n t h o s z i a k n a k , h o g y szakadásokat idéznek elő, anélkül, h o g y a gyülekezetben f e g y e l m e t gyakorolnának ( l K o r 5, 2) 2

Kérdésünk tehát, h o g y m i t enged m e g a tisztán és igazán hirdetés? M i v a n a k k o r , h a a tisztán és igazán h i r d e t e t t evangéliumba v a l a m i l y e n szennyeződés kerül? M i k o r k e l l a z t m o n d a n u n k : m i n d e n t beszennyez és m e g r o n t ? A r r a i s l e h e t g o n d o l n i , h o g y m a már a válasz n e m o l y a n egyszerű és nyilvánvaló, m i n t az őskereszténység, v a g y akár a reformáció korában. A következőkben - a teljesség igénye nélkül - néhány példa segítségével próbáljunk m e g közelebb kerülni hozzá. A „szekta" szó használata a kereszténységben mindenképpen pejoratív. A m a r x i s ­ t a - l e n i n i s t a ideológia i s előszeretettel használta az uralkodó iránytól eltérő, főleg „emberarcú(bb)" c s o p o r t o k k a l s z e m b e n . F r i e d r i c h - W i l h e l m H a a c k ( 1 9 3 7 - 1 9 9 2 ) , a k i hosszú időn át v o l t a B a j o r Evangélikus E g y h á z s z e k t a - és világnézeti megbízottja („szekta-pápaként" - S e k t e n p a p s t - e m l e g e t i k ) félig népszerűen, félig tudományosan a következőképpen járja körül a f o g a l m a t : 1

2

v.o. S. J.: Igaz-e, hogy... a szabadulást a szekták hozzák? Szekták és új vallások. Hitvédelmi füzetek/ 6 Agapé, Szeged 1994 12kk Dietrich Bonhoeffer: Nachfolge, Chr. Kaiser, München 1937 213 20. jegyzet

Szektáról o t t beszélünk, a h o l egy csoport v a g y közösség az a p o s t o l i h i t r e építő keresztény h i t , misszió egyházaival s z e m b e n a k ö v e t k e z ő igénnyel lép f e l : „Jobb" v a g y „tökéletesebb" ismeretük v a n Jézus K r i s z t u s személyéről, üzenetéről és cselekedeteiről. E z é r t elutasítják az egyháznak „az őskereszténység napjaitól" m e g t e t t útját, m i n t h a m i s v a g y tökéletlen u t a t . Jellemzőjük tehát: 1. A z Újszövetségénél állítólag j o b b és tökéletesebb információval r e n d e l k e z n e k . 2. Misszionálják a másképpen hívőket. 3. Megtagadják a kereszténység történetét, a z t , a m i k o r az általuk „felfedezett", h i r d e t e t t „tökéletes" információ m é g n e m v o l t hozzáférhető. E s e t l e g a n n y i t azért m e g j e g y e z n e k , h o g y „egyeseknél m i n d i g m e g v o l t a tökéletes megismerés i g a z i világossága". A z Ágostai Hitvallás V I I . c i k k e alapján a z o n b a n a z t i s látnunk k e l l , h o g y h a m i s az „igaz egyház, igaz keresztények" - „hamis s z e k t a , h a m i s keresztények" szembeál­ lítás. H i s z e n szektás képzetek, „elhajlások" az i g a z i e g y h á z a k híveinél, sőt papjainál, igehirdetőinél is bármikor előfordulhatnak. 3

A pejoratív értelemben a z o n b a n n e m feltétlenül maradandó. S z o k t a k a r r a h i v a t ­ k o z n i , h o g y a kereszténység e r e d e t i l e g zsidó s z e k t a v o l t . ( A f e n t i e k e t „megfelelő" módosítással a kereszténységre i s l e h e t a l k a l m a z n i . D e h a m é g s e m t e l j e s e n , az azért v a n , m e r t a teremtés és Jézus K r i s z t u s közötti idő, különösen i s Á b r a h á m népének története az üdvtörténet elválaszthatatlan, kikerülhetetlen része. A m i p e d i g a kereszténységben/kereszténységből k i a l a k u l t közösségeket i l l e t i , teológiai és szociológiai értelemben a s z e k t a n e m feltétlenül u g y a n a z , e r r e példa az Oktatáskutató Intézet felmérése: „Szekták. A 'neoprotestáns' elnevezés o l y a n vallásfelekezeteket t a k a r , a m e l y e k e t egykor, a m i k o r Magyarországon m e g j e l e n t e k - sőt esetenként m é g m a is - t r a d i c i o ­ nális egyházi körök v a g y állami h i v a t a l n o k o k 'szektáknak' s z o k t a k hívni. E l f e l e d v e , h o g y a p r o t e s t a n t i z m u s a reformáció k o r a óta d i n a m i k u s a n változik, és a m i m a s z e k t a , abból h o l n a p r a hagyomány válik." 4

A f o g a l m a k k a l azonban nagyon k e l l (kellene, k e l l e t t volna) vigyázni: Aneoprotestánsok között is v a n n a k hagyományosak, m i n t a baptisták, metodisták v a g y az adventisták és o l y a n o k , a k i k újak nálunk, v a g y világszerte (például a ' m o r m o n o k ' v a g y az 'egyesítők'.) f)

A m a g a m részéről - persze s o k a k k a l együtt - e l h a m a r k o d o t t n a k , e l f o g a d h a t a t l a n ­ n a k t a r t o m az 1990. évi I V . - A l e l k i i s m e r e t i és vallásszabadságról szóló törvény szóhasználatát: „Az egyház, vallási közösség (a továbbiakban: egyház)..." A k k o r már h e l y e s e b b l e t t v o l n a v é g i g m e g t a r t a n i a kettős szóhasználatot, v a g y a továbbiakban vallási közösséget említeni. Mégiscsak képtelenség, h o g y az egyesítők ( M o o n - s z e k t a ) , a szcientológusok v a g y a m o r m o n o k ugyanúgy használhassák e z t az elnevezést ( e r e d e t i l e g idház = s z e n t h á z ). A z állam p e r s z e a tanítást n e m vizsgálhatja, c s a k b i z o n y o s a l a k i feltételek meglétét és a törvények t i s z t e l e t b e n tartását követelheti meg.

3

4

5

v.o. Friederich-Wilhelm Haack: Erkaufte Hoffnung - Die C h r i s t l i c h e n Sekten. J u n g e münchener Reihe, Evangelischer Presseverband für Bayern 1990. 26 K o z m a Tamás, Nagy Péter Tibor, Szigeti Jenő, Tomka Miklós: Felekezeti megoszlás Magyarországon - Zárótanulmány, Oktatáskutató Intézet, Budapest, 1994. 77

u.o.

Ágostai hitvallású evangélikusként tehát azt k e l l m o n d a n o m , h o g y a „keresztény egyház" kifejezés tautológia: h a egyház, a k k o r keresztény, h a n e m keresztény, a k k o r n e m egyház. M i t m o n d h a t u n k a k k o r az unitarizmusról, h i s z e n Jézus n a g y tanítóvá, prófétává való „lefokozása", feltámadásának tagadása n e m nevezhető az evangélium t i s z t a hirdetésének. (Természetesen e l k e l l ismernünk, h o g y az u n i t a r i z m u s a m a g y a r történelem és kultúra szerves része.) Tegyük hozzá, h o g y hasonló nézetekkel az „igazi" protestáns egyházakban is g y a k r a n találkozhatunk. A z adventistákat, „szombatistákat" korábban egyértelműen szektának tekintették, n o h a náluk a trinitárius h i t h e z és a k o m o l y a n m e g é l t kereszténységhez járulnak b i z o n y o s - a történelmi egyházak számára e l f o g a d h a t a t l a n - tanítások. 6

Szektakérdés A v i t a nálunk különösen i s az 1993-as költségvetés kapcsán lángolt f e l , a m i k o r négy közösséget - J e h o v a tanúi, Krisna-hívők, M o o n - s z e k t a , szcientológia - „destruktív szektának" nyilvánítottak, és megvonták tőlük a költségvetési támogatást. A t é m á h o z e k k o r s o k a n hozzászóltak, világnézeti alapállásuk, rövid v a g y hosszú t á v ú érdekeik s z e r i n t . N a g y o n figyelemreméltónak t a r t o m a következő v é l e m é n y t : „...a szekták m i n t intézmények korántsem destruktívabbak v a g y antiszociálisabb a k , m i n t számos más, teljes elismerést élvező társadalmi intézmény. A l i g h a j u t n a eszébe v a l a k i n e k is kétségbe v o n n i például a család v a g y m o n d j u k a h a d s e r e g erkölcsi a l a p j a i t , jóllehet m i n d e n k i b i z o n y o s l e h e t a b b a n , h o g y e z e n intézmények k e r e t e i között számos i l l e g i t i m e m b e r i k a p c s o l a t , h a t a l m i függőség, törvény- és erkölcstelen­ ség valósul m e g napról n a p r a . I l y e n összehasonlításban a szektákat m é g különöseb­ b e n veszélyeztetett v a g y másokat veszélyeztető intézményeknek s e m t a r t j u k . A közösségiség, az egyesülés önmaga ellentétébe fordulásának veszélye mindenképpen fennáll, de a veszély mértéke semmiképpen s e m i n d o k o l j a a z t a magatartást, h o g y m i n t e g y »elore« válaszoljon az esetleg bekövetkező anomáliákra, o l y a n anomáliákra a z o n b a n , a m e l y e k nagyságrendje n e m h a l a d j a m e g más, köztiszteletben álló intéz­ mények anomáliáit." 7

Való igaz: ahhoz, h o g y v a l a k i erkölcstelen l e g y e n és s o k a k a t tönkretegyen, n e m szektát k e l l alapítania elsősorban; egy fantomcég i l y e s m i r e s o k k a l „alkalmasabb". A probléma továbbra i s a „szekta" meghatározása. A z említett n é g y közösség valójában négy különböző típust képvisel. A „ s z e k t a " az őesetükben éppen o l y a n gyűjtőfogalom, m i n t a vallási közösségekre az „egyház", h a a k a r j u k , m i n d e n belefér. N é z z ü k m e g tehát egy k i c s i t közelebbről a német evangélikus egyházak ismertetője alapján: A J e h o v a tanúi s z e k t a , azaz o l y a n közösség, a m e l y a keresztény hagyományhoz jelentős Biblián kívüli kinyilatkoztatást köt hozzá, és általában elutasítja az ökume­ n i k u s k a p c s o l a t o k a t . O k t e l j e s e n . A z államnak m e g f i z e t i k az adót, eleget t e s z n e k a tankötelezettségnek, u g y a n a k k o r elutasítják az állam jelképeit, a (fegyveres és fegy-

6

7

Ilyen a szombat megünneplésének központi tanítássá tétele, arra való hivatkozással, hogy a vasár­ napot Nagy Constantinus vezette be 321-ben. I g n a t i u s antiochiai püspök (+ 117) a magnésziaiakhoz írott levelében (9, 1) megemlíti, hogy a keresztény h i t r e tért zsidók sem a szombatot, h a n e m Krisztus napját ünneplik. - Dán 8, 14 magyarázata, hogy Jézus 1844-ban megkezdte a mennyei szentély meg­ tisztítását. - J e l 12, 17 érteimébén ők „a többi gyülekezete". Jel 14, 6-12-ben a fenevad a pápaság, bélyege pedig a vasárnap megszentelése, rájuk azonban a 12. v. vonatkozik. Rüdiger H a u t h : Adventiste Münchener Reihe, Evangelischer Presseverband für Bayern, 1994. 56 és H a n d b u c h Religiöse Gemeinschaften V E L K D , Gütersloher Verlagshaus 1993. 233kk Kiss Endre: A mindennapi t u d a t és a szekták, Egyház és Világ 1993. június 18k, 19

v e r t e l e n ) k a t o n a i szolgálatot, és n e m v e s z n e k részt a választásokon. A vérátömlesz­ tést is „kannibalizmusnak" n e v e z i k . 8

A K r i s n a - t u d a t N e m z e t k ö z i Társasága n e o h i n d u i s t a m o z g a l o m , közösség. A h i n ­ d u i z m u s esetében nehéz szektáról beszélni, h i s z e n n i n c s o l y a n szilárd t a n r e n d s z e r e , a m e l y h e z képest az eltérést nyilvánvalóan k i l e h e t n e m u t a t n i . E l é g h a b i z o n y o s a l a p e l v e k e t elfogad. Bár szigorúan szabályozott életük, a h a j n a l i négykor kezdődő meditáció, a furcsa ruházat, életidegenség a többség számára taszító l e h e t , a d m i n i s z t ­ ratív fellépést mégsem i n d o k o l . Igaz, h a c s a k r a j t u k múlna, szívesen bevezetnék a kasztrendszert. 9

A z E g y e s í t ő „Egyház", i s m e r t e b b nevén M o o n - s z e k t a a kézikönyvben ifjúsági vallásként ( J u g e n d r e l i g i o n ) szerepel, a kifejezést H a a c k v e z e t t e be 1 9 7 4 - b e n , a z o k r a az új vallási m o z g a l m a k r a v o n a t k o z t a t v a , a m e l y e k elsősorban a 1 8 - 3 5 éveseket kívánják m e g n y e r n i . E s z e r i n t a K r i s n a - h i t és a szcientológia i s i d e t a r t o z i k . A k o r e a i „tiszteletes" (1919-) önmagát Jézus műve beteljesítójeként ( n e g y e d i k ) , házasságát „a Bárány mennyegzójeként" ( J e l 19, 6 k k ) h i r d e t i . A t a g o k t ó l feltétlen engedelmességet követel, az állandó agymosástól személyiségük t o r z u l , korábbi k a p c s o l a t a i k m e g s z a ­ k a d n a k . E z n a g y o b b f i g y e l m e t érdemel, m i n t a tömeges „esküvők" a találomra kiválasztott társakkal, legutóbb a múlt év nyarán 36 ezer pár 163 országból. 1 0

11

A szcientológia a pszicho-szervezetekhez ( p s z i c h o k u l t u s z o k h o z ) t a r t o z i k , a m e l y e k különböző eredetű pszichotechnikákat a l k a l m a z n a k a t a g o k életének megváltoztatá­ sára és szabályozására. M o s t csak a n n y i t említsünk, h o g y az alapító L . R. H u b b a r d „Etikájának" célja i g e n különös: „az ellenséges szándékokat e l k e l l távolítani a környezetből." H a p e d i g ez megtörtént, az „idegen szándékokat", azaz, a csoportétól eltérőket i s e l k e l l távolítani. í g y lesz lehetséges m i n d e n k i számára a haladás. Hová?! 12

A szekták, k u l t u s z o k , különféle vonzó és kevésbé vonzó vallási közösségek létét egy d e m o k r a t i k u s államban kénytelenek v a g y u n k tényként e l f o g a d n i . H i s z e n m i n d ­ a d d i g , a m í g mások életét, t e s t i épségét, egészségét n e m veszélyeztetik, c s a k v a l a m i ­ féle cenzúrával, „gondolatrendőrséggel" l e h e t n e fellépni ellenük. A más s z e r v e z e t e k ­ ben elkövetett bűn, erkölcstele»ség a z o n b a n n e m f e d h e t i e l , n e m bagatellizálhatja e m b e r e k „vallásos" tönkretételét. E z természetesen a (keresztény) egyházakra, kép­ viselőikre i s v o n a t k o z i k . H a p e d i g k i f e j e z e t t e n törvénybe ütköző visszaélés n e m mutatható k i , az egyházaknak a k k o r is rá k e l l m u t a t n i u k a Szentírással összeférhe­ t e t l e n tanításokra. Ú g y látszik, h o g y a „szektakérdés" k o m o l y g o n d o t okoz az e g y k o r i s z o c i a l i s t a országokban, különösen a v o l t Szovjetunióban. E g y h á z i konferenciákon állandóan előkerül. Tegyük hozzá, h o g y nálunk - úgy tűnik - m i n t h a jelentőségénél n a g y o b b publicitást k a p n a . A z Oktatáskutató Intézet említett felmérése i s ezt támasztja alá: „ A M a g y a r G a l l u p Intézet 1993 áprilisában véletlenszerűen kiválasztott felnőtte­ k e n vizsgálatot végzett, a m i n e k e g y i k kérdés-blokkja éppen a k i s e b b egyházak társadalmi ismertségére v o n a t k o z o t t . A vizsgálat n a g y o n t a r k a , sokszínű képet 8

9

1 0

1 1

1 2

H a n d b u c h (ld. 6. jegyzet) 243 és 288k i.m. 617kk i.m. 8 1 9 k k Az igaz család és én - S u n N y u n g Moon tiszteletes, Világbéke Szövetség, Pesti Vigadó 1995. novem­ ber 10. 9 - i t t 360 000 szerepel, hibásan. A beszéd a másnapi M a g y a r Hírlapban egész oldalas fize­ tett hirdetésként is megjelent. H a n d b u c h (ld. 6. jegyzet) 859k, 875 A könyv minden közösséggel kapcsolatban g y a k o r l a t i tanácsokat ad. Lényegében m i n d e n t elárulnak az egyházi helyiségek esetleges rendelkezésükre bocsátására adott válaszok (kivételesen, semmi esetre sem, n e m jön számításba, n e m lehetséges, stb.).

m u t a t o t t . A z agresszív hitterjesztést végző J e h o v a Tanúit s o k k a l többen i s m e r i k , m i n t az o r t o d o x o k a t v a g y az unitáriusokat. A z állandó támadások kereszttűzébe került krisna-tuáatú hívők ismertségének - úgy tűnik - nagyszerű szolgálatot t e s z a körülöttük támasztott polémia." - így azt is említsük m e g , h o g y a M o o n - s z e k t a i g a z i híveinek száma n e m éri el az e z r e t , és ebben a „tiszteletes" múlt év n o v e m b e r 10-én a Vigadóban t a r t o t t n a g y beszéde s e m h o z o t t döntő áttörést. A (különböző fokozatú) Krisna-hívők száma s e m éri e l a kétezret, szimpatizánsaikkal, adományozóikkal együtt h a tízezer. - A felvilágosítás a z o n b a n n e m m a r a d h a t e l . 13

14

Álvallás, valláspótlék A z imént m o n d o t t a k m á r átvezetnek egy s o k k a l jelentősebb problémához, az o k k u l ­ t i z m u s h o z és ezoterikához ( o c c u l t u s - e l r e j t e t t , e l t i t k o l t , eszóterc - belső, belseje v a l a m i n e k , A p C s e l 16, 24; Z s i d 6, 19 - b e a v a t o t t a k n a k való). Ezekről m o s t c s a k jelzésszerűen h a d d szóljunk, h i s z e n se szeri, se száma az i l y e n „irodalomnak". L e h e t az o k o k a t k u t a t n i , h o g y miért v a n e k k o r a éhség az i l y e s m i r e . A n n y i t talán e l m o n d ­ h a t u n k , hogy s o k a n a tételes vallásokban n e m találnak megnyugvást. A z egyház, h a k o m o l y a n veszi küldetését, n e m ígérhet gyors meggazdagodást, földi boldogságot, betegségektől, balesetektől m e n t e s , sikeres életet: „ A világon nyomorúságotok v a n , de bízzatok: én l e g y ő z t e m a világot" ( J n 16, 3 3 ) . U g y a n a k k o r : „ H a m e g m a r a d t o k énbennem, és beszédeim m e g m a r a d n a k t i b e n n e t e k , a k k o r bármit a k a r t o k , kérjétek, és m e g a d a t i k n e k t e k " ( J n 15, 7). Kéréseink feltétele, korlátja - de mindennél n a g y o b b ígérete és dicsősége tehát: m e g m a r a d n i , k i t a r t a n i K r i s z t u s m e l l e t t . Szekta, k u l t u s z , a g y k o n t r o l l stb. m e g e g y e z i k a b b a n , h o g y a m a g a módján m i n d ­ e g y i k kézzelfoghatóan garantálja a boldogulás útját: „ A tények a z t mutatják, h o g y c s a k egy csoport f o g l a l t szilárdan állást a K i r á l y s á g m e l l e t t , és csak ez t e t t k o m o l y erőfeszítéseket a K i r á l y s á g széles körű kihirdetésére, egyidejűleg vigyázva a r r a , h o g y n e k e v e r e d j e n e v i l á g p o l i t i k a i ügyeibe. E z a c s o p o r t J e h o v a Tanúi. Közöttük v a n K r i s z t u s 'testvéreinek' a maradéka i s . " 15

„ A D i a n e t i k a módszerén keresztül teljesen megváltozott az életem. K e z d e t t ő l fogva v o l t a k nyereségeim és s i k e r e i m a D i a n e t i k a alkalmazásánál. M e g o l d o t t a m problémákat és félreértéseket, és o l y a n t e s t i , s z e l l e m i és l e l k i állapotot értem e l , a m i t éveken át próbáltam meditáció és egyéb filozófiák tanulmányozásával elérni." 16

„Szintemre m e g y e k , és elképzelek egy sikeres hívást. A z eredmények figyelemre méltóak. M i n d e n hónapban kitűzöm m a g a m elé, h o g y X dollárt produkálok, e g y r e m a g a s a b b r a és m a g a s a b b r a h e l y e z e m a mércét, és m i n d i g el is érem." 17

Bár az ufók n e m ígérnek örök boldogságot, sőt g y a k r a n gyötrik az e m b e r e k e t , s o k e m b e r n e k nyújtanak elfoglaltságot. A Szentírás n e m beszél az e m b e r i h e z hasonló más civilizáció(k)ról. A z esetleges egyéb hatalmakról p e d i g t u d n i k e l l , hogy „...jön a 18

1 3

1 4

1 5

1 6

1 7

1 8

Felekezeti (ld. 4. jegyzet) 58k l d . 11 jegyzet Túlélés egy új földre, I n t e r n a t i o n a l Bible Students Association (évszám nélkül) 116 Miért? M . S. E. Budapest 1993 szórólap (Chick Corea jazzmuzsikus) Jose Silva és P h i l i p Miele: A g y k o n t r o l l - Silva módszerével (Ford.: Dr. Dómján László, Domjánné Harsányi K a t a l i n és Dómján Gábor) Budapest, 1990 (1977) 115. L d . pld. Viszkok András: Titokzatos simogatás - a „nagy meglepetés" Szarvason. ,A...harmadik lebénulás alkalmával spirálszerü fényt láttam - emlékezett a hölgy. - A hasam fölött jelent meg, úgy pörgött, akár egy forgószél. Lassan m e n t bele a hasamba. Elöntött a melegség, egy az egyben töké­ letesen leizzadtam. Miután eltűnt, feleszméltem." Ufómagazin 1996 február 22k

vég, a m i k o r átadja az u r a l m a t ( t i . K r i s z t u s ) az I s t e n n e k és A t y á n a k , a m i k o r eltöröl m i n d e n fejedelemséget, m i n d e n h a t a l m a t és erőt" ( l K o r 15, 2 4 ) . A horoszkópok s z i n t e m i n d e n népszerű l a p h o z hozzátartoznak. A rádióban regge­ lenként s e j t e l m e s e n búgó női h a n g h i r d e t i : „ A z asztrológia ősi tudomány, a m e l y m e g m u t a t j a jövőnk örömteli és nehéz p i l l a n a t a i t . Részletes h e t i horoszkópjáért hívja a 06/... telefonszámot. A hívás díja percenként 88 F t + Á F A . " A különböző igényeket k i k e l l elégíteni: „Hány szerencsétlen házasságot n e m kötöttek v o l n a m e g , h a a házasulandó f e l e k előzetesen megkérdezték v o l n a egy jól képzett asztrológus véleményét." A N e w A g e sajátos egyvelege mítosznak és tudománynak, az új k o r hitében a h i n d u i s t a - b u d d h i s t a és más k e l e t i vallásos elképzeléseknek k i e m e l t h e l y e t k e l l k a p ­ n i u k . I s t e n s e m a k a r h a t mást: 19

„Felismerni a K o r s z e l l e m e t , az aktuális tanító(ka)t, és optimálisan v i s z o n y u l n i . Lehetőleg n e m k e r e s z t r e feszíteni. A h e l y e s viszonyulás a z t j e l e n t i , h o g y az emberiség fejlődését motiváló feltételrendszert f i g y e l e m b e vesszük. Könnyebb árral együtt úszni, m i n t ellenében. E z érdekünk is, h i s z e n I s t e n n e m e l v e n n i a k a r j a s z a b a d ­ ságunkat, h a n e m növelni. Rámutat m u l t u n k gyümölcsére, a k a r m á r a és a s z a b a d továbblépés optimális irányait megjelöli, tájékoztat. A többi már a m i d o l g u n k . . . "

20

Kereszténység és reinkarnáció összeférhetetlen. Gál P é t e r e z t többek között a j o b b o l d a l i l a t o r példájával illusztrálja: Jézus n e m a z t írja elő n e k i , h o g y „egy a l a c s o n y a b b ­ rendű állatnak v a g y esetleg egy kitaszított és beteges e m b e r n e k a testében születve szenvedje le t e t t e i n e k 'karmáját', h a n e m a mennyország feltámadt életét adja n e k i rögtön a megbocsátás n a g y i s t e n i ajándékának j e g y é b e n . " 21

Figyelmeztetés H a n e m is kívánhatjuk, h o g y a szektás, o k k u l t , e z o t e r i k u s i r o d a l o m m a is u g y a n a r r a a s o r s r a j u s s o n , m i n t Efézusban ( A p C s e l 19, 1 8 - 1 9 ) , a k k o r is m e g k e l l f o n t o l n u n k a következőket: „Ha egy l i t e r Coca-colába egy csepp méreg cseppen, m e g e n g e d e d - e a g y e r m e k e d ­ n e k , h o g y m e g i g y a ? P e d i g 1:1 000 0 0 0 talán az arány. A n n y i j ó v a n b e n n e . N e öntsük k i a z t a sok jó Colát! M e n n y i r e véded g y e r m e k e d t e s t i egészségét? U g y a n e z t a mércét használod a szívével-lelkével k a p c s o l a t b a n i s ? " 22

Szomorú v o l t látni, h o g y a „Nulladik típusú találkozások" népszerű műsorvezető­ j é n a legkorszerűbb orvostudomány sem segíthetett. ( H o l v o l t a k az interjú alanyok?!) A z is s o k a t elárul, h o g y a „világhírű" parafenomén, U r i G e l l e r s e m v o l t képes az eltűnt F a r k a s H e l g á t megtalálni. A h a t á r t o t t k e l l m e g v o n n u n k , a h o l v a l a k i K r i s z t u s h e l y e t t mást, g y a k r a n saját magát teszi m e g közvetítőnek, i l l e t v e a h o l - többnyire f i n o m a n , r a v a s z u l , a l i g észre­ vehetően - megismétli az eritis sicut Deus ( o l y a n o k l e s z t e k m i n t I s t e n ) kísértését. S o h a s e m lehetünk tehát elég óvatosak. A karizmák közül m i n d m á i g l e g g y a k r a b b a n

1 9

2 0

2 1

2 2

R. H . Laars: A m u l e t t e k , Talizmánok, Horoszkópok - Negyedik típusú találkozások - Határtudomá­ nyok 1992/7 (Ford. Herbert Egon) (1932) 33 Borza István: A vízöntő' korában vagyunk - Időszámítás és szabadság Ufó...(ld. 18. jegyzet) 5 Gál Péter: A New Age keresztény szemmel. Lámpás, Abaliget, Szegletkő', Budapest, (1994) 223 Draskóczy Gábor: Új korszak (New Age) a gyermekszobában, Vetés és aratás 34/1. (1996) 15-18, 18

a n y e l v e k e n szólás és a gyógyítás adományát e m l e g e t i k , p e d i g a l e l k e k megkülönböz­ tetésére is legalább o l y a n n a g y szükség v a n ( l K o r 12, 10). A Katolikus Egyház Katekizmusa nagyon határozott: „Mindenfajta jövendölés elvetendő: a Sátánhoz v a g y a démonokhoz való fordulás, a halottidézés és m i n d e n más p r a k t i k a , a m e l y h a m i s a n a z t h i r d e t i , h o g y képes 'lerántani a leplet' a jövendőről. A horoszkópok, az asztrológia, a tenyérjóslás, a kártyavetés, a j e l e k értelmezése, a jövőbelátás médiumok felhasználása m i n d a r r a törekszik, hogy h a t a l m a l e g y e n az idő, a történelem és v é g s ő s o r o n az e m b e r f e l e t t ; e m e l l e t t művelői a r r a vágyódnak, h o g y m a g u k h o z szelídíthessék a r e j t e t t h a t a l m a ­ k a t . E l l e n t m o n d a n a k a n n a k a szerető félelemmel teljes t i s z t e l e t n e k és imádatnak, m e l l y e l egyedül I s t e n n e k t a r t o z u n k . " 2 3

A sajnálkozás és elítélés m e l l e t t a z t is látnunk k e l l , h o g y a szekták, k u l t u s z o k , álvallások, valláspótlékok k i f e j e z i k az egyházzal s z e m b e n i kritikát i s . í g y például a már többször említett felmérés, a m e l y Jól követhetően k i m u t a t j a a felekezeten kívüliek arányának e g y e n l e t e s emelkedését; a k a t o l i k u s részarnyúak némi i n g a d o ­ zását, de egészében azonos s z i n t e n történő hullámzását; a református részarány inkább csökkenő, s e m m i n t állandó szintjét és az evangélikus részarány hullámzáso­ k o n át érvényesülő csökkenését." 4

E z e k a megállapítások mindenképpen önvizsgálatra k e l l , h o g y indítsanak. M é g tisztábban, még i g a z a b b a n k e l l hirdetnünk az evangéliumot. Közben p e d i g s z e r e t e t t e l és határozottan óvni, f i g y e l m e z t e t n i a „tetszetős i d e g e n tanítások", praktikák veszé­ lyeire. 20

2 ; i

2 4

2 5

A Katolikus Egyház K a t e k i z m u s a , Szent István Társulat, Budapest, 1994 (1993) 424 Felekezeti (ld. 4. jegyzet) 10 l d . Ökumenikus Tanulmányi Füzetek 12. szám, 1995. december, „Őrizkedjünk az idegen tanítások­ tól". A Tanulmányi Központnak a szekták, új és álvallások problémáival foglalkozó négy füzetét (2., 4., 9., 12.) egybekötve ismét kiadták a Károlyi Gáspár Református Egyetem támogatásával, 1996. „Minden vallás egyház? - tájékozódás a m a i vallási pluralizmusban" címmel.

WISZKIDENSZKY ALIZ

„Alaktalan testemet már látták szemeid..." A fogamzásgátlásról az ó'skortól napjainkig

A családtervezés k o r u n k lényeges kérdése. Felelősségük tudatában levő szülők azok­ b a n a családokban is m é r l e g e l i k a születések megfelelő időpontját, a h o l több g y e r ­ m e k e t a k a r n a k . Célja, h o g y t e r v e z e t t g y e r m e k e k szülessenek és nevelődjenek. A családtervezés biológiai és társadalmi szempontból is gyűjtőfogalom. E g y i k eszköze a születésszabályozás, m e l y kétirányú l e h e t : a reprodukció irányába ható és a születéskorlátozást szolgáló. H a a m a i e m b e r e z t a szót h a l l j a : születéskorlátozás, elsősorban az a b o r t u s z j u t eszébe - az esetek n a g y többségében - és c s a k utána g o n d o l ( h a egyáltalán g o n d o l ) az u g y a n c s a k i d e tartozó fogamzásgátlásra. Valóban, 2 - 3 ezer évvel ezelőtt m é g n e m vált el élesen egymástól ez a két fogalom. S z o r a n o s z ( 9 8 - 1 3 8 ) , az a n t i k v i l á g l e g n a ­ gyobb nőgyógyásza v o l t az, a k i elkülönítette a fogamzásgátlókat ( a t o k i o n ) az a b o r t i v szerektől ( p h t o r i o n ) . Sok közvetett bizonyíték v a n a r r a , h o g y már a primitív k o r o k e m b e r e i s élt a születéskorlátozás módszereivel ( p a t t i n t o t t és c s i s z o l t kőeszközeivel m é g k i s e b b műtéti beavatkozást i s végrehajtott), de a z t n e m t u d j u k , h o g y ezeket m i k o r űzték vallási, m i s z t i k u s v a g y babonás célból és m e n n y i b e n állt mögöttük n e m i perverzitás, i l l e t v e a születéskorlátozás t u d a t o s szándéka. A tudományos a l a p o k o n n y u g v ó k u t a ­ tás kezdetét a X V I I . század második felétől számítjuk. E g y a r n h e m i orvos ( J o h a n n H a m ) felfedezte a s p e r m i u m o t , L e e u w e n h o e k ( 1 6 3 2 - 1 7 2 3 ) mikroszkópjával p e d i g m e g i n d u l h a t t a k a vizsgálatok, az a d d i g csak t a p a s z t a l a t o k o n alapuló módszerek igazolására v a g y elvetésére. A XLX. században az a n t i k o n c i p i e n s e k k e l k a p c s o l a t o s kutatás mindinkább kísérleti síkra terelődött. A X X . század a hatásos antikoncepció megvalósulásának százada. A z emberiség e l j u t a korábban m é g álomszerűnek tűnő lehetőséghez: a nők tabletták bevételével eredményesen szabályozhatják a fogamzást. A keresztény Európában a XLX. század előtt s e h o l s e m alkalmazták a fogamzás­ gátlást széles körben. E n n e k több oka v o l t . A vallási kötöttségek, a h i t k i h a t o t t az e m b e r e k gondolkodásmódjára, életvitelére. A z egyház befolyása az élet m i n d e n területén érvényesült. Tanításában a m a g z a t elpusztítása v a g y a fogamzás m e g a k a ­ dályozása bűnnek számított. A népességet járványok, különböző katasztrófák t i z e d e l ­ ték, az egészségügy a l a c s o n y színvonala m i a t t g y a k o r i v o l t a csecsemő- és g y e r m e k ­ halandóság. Tehát a társadalomnak is az v o l t az érdeke, h o g y minél több g y e r e k szülessen, máskülönben könnyen a népességfogyatkozás - sőt kihalás - f e n y e g e t e t t v o l n a . A nők e g y e t l e n e l f o g a d o t t hivatása az anyaság v o l t , a m i t n a g y megbecsülés övezett; a h o g y L u t h e r i s m o n d t a : „Az anyaság dicsősége j o g g a l födi el az a s s z o n y o k gyengeségét, m e r t súlyosabb annál!" Házasságban é l ő nőknél elképzelhetetlen v o l t ,

h o g y a születéskorlátozás v a l a m e l y eszközével éljen. í g y ezen módszerek alkalmazása elsősorban a házasságon kívüli szexuális életre korlátozódott. A X V I I I . század végén kezdődtek m e g a z o n társadalmi, gazdasági és egészségügyi változások, a m e l y e k a X X . század közepére szükségessé és lehetővé tették a f o g a m ­ zásgátlás módszereinek elterjedését. 1 8 8 2 - b e n A l e t t a Jacobs ( N é m e t o r s z á g ) elsőként indított klinikáján „családtervezési tanácsadást". A születéskorlátozásban az e m a n ­ cipáció n a g y fegyverét látta. „ A fogamzásgátlás j o b b , m i n t az a b o r t u s z ! " E z t a m o n d a t o t E l i s e - O t t e s e n J e n s e n írta jelszóként az 1 9 3 3 - b a n alapított, S v é d Szexuális Tanácsadó N e m z e t i Szövetsége n e v e t viselő Intézete fölé. O azon század eleji neves propagandisták közé t a r t o z o t t , a k i k az antikoncepció m e l l e t t szálltak síkra, hangsúlyozva az ezen a téren f o l y t a t o t t tudományos kutatások és széles körű felvilágosító munkák fontosságát. S e m ő, s e m kortársai n e m v o l t a k könnyű h e l y z e t b e n , m e r t a fogamzásgátlásnak a k k o r még több v o l t az ellenzője, m i n t a támogatója. A k o r maradiságára példa, h o g y m é g 1 9 3 5 - b e n is így ír egy i s m e r t m a g y a r nőgyógyász az a k k o r i korszerű antikoncipiensekről ( k o n d o m , c e r v i x s a p k a , pesszárium): „ M é l t á n csodálatos, hogy még nagytekintélyű nőgyógyászok i s a k a d n a k o l y a n o k , a k i k a z t kívánják, h o g y ezen v é d e k e z ő eljárások tudnivalóit e g y e t e m i előadásainkon tanítsuk.. . n e m c s a k saját hallgatóinknak, h a n e m az e g y e t e m bármely szakos női hallgatóinak i s demonstrálják!" 1

A z a z o n b a n egyre többek számára v á l t világossá, h o g y nyíltan is f o g l a l k o z n i k e l l a kérdéssel, és a szigorú tiltások s e m tarthatók f e n n tovább. 1930-ban X I . P i u s pápa bár e l v i l e g megerősítette a t r i d e n t i z s i n a t határozatát ( m e l y gyilkosságnak minősített m i n d e n abrotív és preventív tevékenységet), de hozzájárult a fogamzás megelőzésé­ n e k „természetes" módszereihez. X I I . P i u s a z o n o s u l t elődje enciklikájával, világosan látva, h o g y „bizonyos e s e t e k b e n vitán felül áll a családtervezés és a t u d a t o s szüle­ tésszabályozás szükségessége. [...] E g y e s e s e t e k b e n a terhesség ( m o s t v a g y egyálta­ lában) n e m kívánatos. E g y g y e r m e k világrahozatala h i b a l e n n e " . 2

1968-ra a születésszabályozás a m o d e r n élet e g y i k elfogadott tényezőjévé vált, a m i t n a g y o n s o k a n a gazdasági és szociális fejlődés e l e n g e d h e t e t l e n feltételének t e k i n t e t t e k . A fogamzásgátlás egyszerű, megbízható eszközei eddigre m á r általáno­ s a n elérhetővé váltak. A gazdaságilag f e j l e t t országok több esetben e z e k n e k az eszközöknek a terjesztésétől, a népszaporulat csökkentésétől tették függővé m é g a h a r m a d i k világnak adandó gazdasági segélyt v a g y a n n a k mértékét is. L . B . J o h n s o n , az Egyesült Á l l a m o k elnöke e gondolkodásmódnak a d o t t kifejezést 1 9 6 5 - b e n , a m i k o r az Egyesült N e m z e t e k összejövetelén k i j e l e n t e t t e , h o g y a „fogamzásgátlásba f e k t e t e t t öt dollárnak n a g y o b b h a s z n a v a n , m i n t a gazdasági fejlődésre költött száznak." 3

1968. július 25-én j e l e n t m e g V I . Pál pápa születésszabályozásról írt enciklikája a H u m a n a e V i t a e , a m e l y erős és m e g o s z t o t t v i s s z h a n g o t k e l t e t t n e m c s a k a római egyházon belül, h a n e m általában az egész n y u g a t i világban is. A pápa enciklikájának előkészítését egy szakértői bizottságra bízta, a m e l y b e n egyházi személyeken kívül erkölcsteológusok, orvosok, népszaporodási szakértők is részt v e t t e k . M i v e l a f o g a m ­ zásgátlás erkölcsileg megengedhető eszközeire vonatkozó vélemény n a g y o n megosz­ t o t t v o l t , V I . Pál ebben a kérdésben a döntést saját magának t a r t o t t a f e n n . M i u t á n a véleménykülönbségeket n e m sikerült áthidalni, a bizottság két zárónyilatkozatot a d o t t át a pápának. A z e g y i k az úgynevezett „kisebbségi n y i l a t k o z a t " a h a g y o m á n y 1

2

3

dr. Seregély György: Fogamzásgátlás. Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1981. Friedrich E . F R H R . V. Gagern: A házastársi szeretet szövetség. Szent István Társulat. A z Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 1987. Béla Somlai: Emlékezetes esemény; az enciklika, amely megosztotta az Egyházat - 1 9 8 9 .

tekintélyére épült, m e l y a fogamzásgátlást „önmagában v e t t r o s s z n a k " t e k i n t i . A „többségi n y i l a t k o z a t " ezzel s z e m b e n azt hangsúlyozta, h o g y a „szülői f e l a d a t felelős, r u g a l m a s és ésszerű gyakorlása megkívánja a fogamzás korlátozását", h a a házas­ társak „...a házasság belső értékeit őrizni és gyarapítani akarják, a k k o r szükségük v a n a fogamzás korlátozásának b i z t o s és e m b e r i l e g elfogadható eszközeire." A pápa a z o n b a n a kisebbség véleményét t e t t e magáévá, m e l y újra c s a k a természetes f o g a m ­ zásgátlást f o g a d t a el, e l v e t v e m i n d e n mesterséges módszert, indoklásként h o z v a fel, h o g y „míg az első esetben a házasok a természet által nyújtott törvényes lehetőséggel élnek, a másik esetben megakadályozzák, h o g y a fogamzás a természet r e n d j e s z e r i n t megtörténhessék." E z z e l s o k k a t o l i k u s h í v ő - de s o k v e z e t ő bíboros s e m a z o n o s u l t . A pápai körlevelet megelőző bizonytalanságot a v é l e m é n y e k és a g y a k o r l a t éles m e g ­ oszlása követte, m e l y a m a i n a p i g n e m változott. A k ö z e l m ú l t b a n A z élet evangéliuma címmel j e l e n t m e g pápai e n c i k l i k a ebben a témában. 4

5

D e m i i s az o k a e n n e k a bizonytalanságnak? A z egyházak v é l e m é n y é n e k megfo­ galmazásában mértékadó s z e m p o n t a Szentírás és a hitvallási i r a t o k . A B i b l i a korában n e m v o l t kérdéses a születésszabályozás, tehát közvetlen útmutatást e r r e a Bibliában n e m találunk. Magáról a fogamzásgátlás tényéről is csupán egy h e l y e n o l v a s h a t u n k , a Teremtés 3 8 . fejezetében. O n a n t , Júda fiát kötelezi az ősi k e l e t i és zsidó levirátus szokása. E n n e k értelmében m e g k e l l e n e termékenyítenie T á m á r t , e l h u n y t fivére g y e r m e k t e l e n özvegyét; „De Onán t u d t a , h o g y az utód n e m az övé lesz. Ezért a m i k o r b e m e n t a bátyja feleségéhez, a földre v e s z t e g e t t e a m a g o t , h o g y n e támasszon utódot a bátyjának. D e az Ú r r o s s z a l l o t t a , a m i t t e t t , ezért őt is megölte." ( 1 M ó z 3 8 , 9 - 1 0 ) I t t a fogamzásgátlás egy ősi törvény t u d a t o s m e g s z e g é s é t eredmé­ n y e z t e . D e még a levirátus szokásáról más h e l y e n is o l v a s h a t u n k (5 M ó z 2 5 , 5 - 6 ) , a d d i g a fogamzásgátlásról n e m , s e m az Ószövetségben, s e m az Újszövetségben. A m i r ő l a z o n b a n szó v a n , az a házastársi hűség, s z e r e t e t . Tehát hangsúlyozni k e l l , h o g y h a keresztény e m b e r a fogamzásgátlás tényét e l i s fogadja, és él vele, a k k o r a z t mindenképpen a „minden t e k i n t e t b e n t i s z t a házasság és szeplőtlen házasság" ( Z s i d 13, 4) k e r e t e i n belül t e g y e , és n e m a saját önző k é n y e l m e kiszolgálása céljából. A fogamzásgátlás m e l l e t t szólók érvként hozhatják f e l , h o g y az orvostudomány eredményeit I s t e n n a g y ajándékának tekintjük, m e l y e k következtében például jár­ ványok és népbetegségek n e m t i z e d e l i k az emberiséget. H a u g y a n e z a tudományos fejlődés t e s z i lehetővé, h o g y a szülők m a g u k döntsék e l , hány g y e r m e k gondját és terhét bírják el, a k k o r a fogamzásgátló eszközök igénybevétele s e m l e h e t bűn. D e ez n e m a z t j e l e n t i , hogy m i n d e n módszer kritikán felül áll. A lehetőségek sokfélesége ellenére a velük s z e m b e n támasztott g y a k o r l a t i köve­ t e l m é n y e k azonosak: -

l e g y e n megbízható használata legyen könnyen elsajátítható l e g y e n olcsó, m i n d e n k i számára könnyen hozzáférhető l e g y e n higiénikus, n e l e g y e n illúziórontó n e z a v a r j a a c o i t u s t és a n n a k spontaneitását l e g y e n ártalmatlan és mellékhatásmentes a p a r t n e r e k r e n é z v e n e befolyásolja a későbbi fogamzó képességet n e károsítsa a későbbi - kívánt - terhességet, m a g z a t o t és g y e r m e k e t , m é g öröklési szempontból sem.

4

u.a. u.a.

5

E z e n feltételek közül talán m i n d e n k i számára az elsődleges s z e m p o n t a megbíz­ hatóság. E l f o g a d o t t eljárás, h o g y a hatásosságot az ú g y n e v e z e t t P e a r l - i n d e x - s z e l ( R a y m u n d - P e a r l 1930-ban felállított képlete) adják m e g : „X" terhesség/100 női év. (Az asszonyév 1 évet j e l e n t a n ő termékeny éveiben. 100 nő egy éve így 100 női év.) M e g k e l l j e g y e z n i , h o g y c s a k három módszer v a n , a m i 100%-os hatású ( v a g y i s a Pearl-index=0): -

teljes megtartóztatás a férfi heréinek eltávolítása ( n e m v a s e c t o m i a ! ) a nő mindkét petefészkének eltávolítása ( n e m a kürtök lekötése!) (Az utóbbi kettő tulajdonképpen n e m fogamzásgátló módszer, m i v e l i l y e n műtétet a m a i m o d e r n társadalomban k i m o n d o t t a n fogamzásgátlás céljából n e m végeznek!) M i n d e n más esetben létrejöhet terhesség. A sterilizáció m i n t műtéti beavatkozás, szövődmény kockázatával j á r és más k e l l e m e t l e n mellékhatások i s felléphetnek ( p l . menstruációs z a v a r o k , i m p o t e n c i a ) . Ezenkívül e l l e n t m o n d a reverzibilitás követelményének, a m e l y egyaránt kötelező m i n d e n fogamzásgátlóra. E z t az igényt n e m c s a k a humanitás diktálja, h a n e m egész­ ségügyi felfogásunk is megköveteli, beleértve a tanácsadással vállalt felelősséget. N e m férhet kétség ahhoz, h o g y e g y e t l e n e m b e r t sem tehetünk v é g l e g meddővé, tehát sohasem j a v a s o l h a t u n k v a g y a l k a l m a z h a t u n k o l y a n s z e r t , a m e l y n e k reverzibilitása n e m 100%-os. A z orális tabletták hormonkészítmények. M i v e l ezeket általában f o l y a m a t o s a n , hosszú időn keresztül szedi egy nő, ez a z t j e l e n t i , h o g y f o l y a m a t o s a n , hosszú időn keresztül saját hormonháztartásába a v a t k o z i k be. A z orális a n t i k o n c i p i e n s e k szedése - többek között - növelheti a p u l m o n a l i s e m b o l i a , m y o c a r d i a l i s i n f a r c t u s , a g y t h r o m bosis, agyvérzés, h y p e r t o n i a előfordulását. E g y e s nőknél a n n a k a veszélye i s fennáll, h o g y h a g y e r m e k e t s z e r e t n e , a tabletták szedése után gyógyszeres kezeléssel k e l l a fogamzóképességet helyreállítani. A z a n t i k o n c i p i e n s e k k e l s z e m b e n n e m c s a k egészségügyi, h a n e m e t i k a i követel­ mény is támasztható, m e l y n e k a l a p j a az élet feltétlen tiszteletéből fakadó meggyőző­ dés. Általában az a b o r t u s s z a l k a p c s o l a t o s viták e g y i k s a r k a l a t o s p o n t j a az e m b e r i élet kezdetének meghatározása. Hollandiában különböző szakmák képviselőinek t a r t o t t a k kollégiumot erről a kérdésről; a jogász v a l l o t t a : számára c s a k a már megszületett élő csecsemő a személy; a biológus k i t a r t o t t nézete m e l l e t t , m i s z e r i n t az élet a b b a n a p i l l a n a t b a n e l i n d u l t , m i h e l y t egyesült a s p e r m i u m és a petesejt, tehát n i n c s o l y a n fogalom, h o g y „előembrió", a m e l y értéktelenebb l e n n e , m i n t az embrió v a g y az újszülött; az e t i k a i o l d a l képviselői a z t az álláspontot képviselték, h o g y a megtermékenyítés pillanatától a szülésig számos fokozat v a n , m e l y e k alapján eldönt­ hető, m i k o r tekinthetjük e m b e r n e k a m a g z a t o t . N a p j a i n k r a a biológia i g a z o l t a , h o g y a p e t e s e j t és az ondósejt találkozása az a p i l l a n a t , a m i k o r helyreáll az e m b e r r e j e l l e m z ő kromoszómaszám, m e g i n d u l a fehérjeszintézis, a m e l y azután folytatódik a méhen belül és méhen túli életben is... h a hagyják. Tény a z o n b a n , h o g y ez a k e z d e t i szakasz, az „osztódó pete", m é g csak a m o l y a n absztraktció a legtöbb e m b e r számára. A személyes k a p c s o l a t hiánya kétségkívül k e d v e z az élet tényének f e l n e m ismerésé­ b e n . Ez a z o n b a n csak az e m b e r e k számára v a n így. I s t e n figyel ránk, számon t a r t m i n k e t a fogantatás pillanatától, h i s z O a l k o t t a az e m b e r t az anyaméhben: „Te a l k o t t a d veséimet, te formáltál anyám méhében...Csontjaim n e m v o l t a k r e j t v e előt­ t e d , a m i k o r t i t k o n formálódtam...Alaktalan t e s t e m e t már látták s z e m e i d , könyved­ b e n m i n d e n m e g v o l t írva, a n a p o k i s , a m e l y e k e t n e k e m szántál, bár még e g y sem v o l t m e g belőlük." (Zsolt. 139, 1 3 - 1 6 ) . A z Újszövetség k i f e j e z e t t e n n e m f o g l a l k o z i k az

e m b e r i élet kezdetével, de figyelemre méltó Lukács evangéliumában, az a n g y a l Máriának n e m c s a k Jézus születését, h a n e m fogantatását i s j e l z i : „íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz..." ( L k 1, 31). H a tehát e l f o g a d j u k az e m b e r életének fogantatással való kezdetét, a k k o r k i k e l l zárnunk a z o k a t az a n t i k o n c i p i e n s e k e t , m e l y e k a p e t e beágyazódását gátolják, tehát abortívumok: i l y e n e k az i n t r a u t e r i n eszközök (spirál, h u r o k ) és egyes orális tabletták is. A n n a k ellenére, h o g y Róma egyedül a természetes fogamzásgátlást fogadja e l , kevés a z o k n a k a száma, a k i k megfelelő i s m e r e t e k k e l r e n d e l k e z n e k . A m a i s m e r t módszer lényegesen különbözik attól, m e l y évekkel ezelőtt ismertté v á l t naptári r i t m u s néven. E z dr. K y u s a k u O g i n o (Japán 1 9 2 4 ) és dr. H e r m a n n K n a u s ( A u s z t r i a 1929) kutatásain a l a p u l t . E n n e k m a g a s hibahányadosa n a g y o n s o k házaspárnak kedvét szegte. A k i m a k o m o l y a n f o g l a l k o z i k a természetes családtervezéssel, az m á r n e m ajánlja az O g i n o - K n a u s módszert. A z azóta e l t e l t 60 év a l a t t s o k a d a t v á l t ismertté azokról a változásokról, a m e l y e k a nők szervezetében a h a v i c i k l u s o k termékeny időszakában lejátszódnak. A z ovulációs k í s é r ő j e l e k f o l y a m a t o s a n , r e n d ­ szeresen megfigyelhetők. Értelmezésük táblázatok segítségével egyszerűsíthető l e . A z ovuláció idejének közelében néhány napos önmegtartóztatás, a n e m i érintkezéstől való tartózkodás szükséges. Jó l e n n e , h a h a z á n k e b b e n i s i g y e k e z n e felzárkózni Európához, és minél többen ismernék m e g ezt a lehetőséget. Elsajátítása kitartást, p o n t o s megfigyelést, önfegyelmet és önzetlenséget kíván. M e g a d j a az együtműködés, az együttes családtervezés és az együttes felelősségvállalás lehetőségét. F i g y e l e m b e k e l l v e n n i a z o n b a n , h o g y a természetes fogamzásgátlás alkalmazása három dolgot mindenképpen megkíván: b i z o n y o s intelligenciát, tartós k a p c s o l a t o t és a p a r t n e r e k között nyílt párbeszédet. T u d j u k , h o g y ezek a feltételek n e m m i n d i g teljesülnek. És ez n e m c s a k vallásosság és h i t kérdése. H i s z e n o l y a n o k i s élnek szexuális életet, a k i k m é g magukról sem t u d n a k g o n d o s k o d n i , n e m h o g y gyermekük­ ről. M i t tehetünk például a z o k k a l a k i s - és gyerekkorúakkal v a g y s z e l l e m i l e g fogya­ tékosokkal, a k i k talán m é g a n e m i a k t u s , és a gyermekszületés közti k a p c s o l a t o t s e m i s m e r i k , de élnek n e m i életet!? A z e m b e r e k i g e n sokszor n e m j ó és rossz, h a n e m rossz és m é g rosszabb között választhatnak, a m i k o r a z t i s nehéz eldönteni, h o g y m e l y i k a „még". A nyílt párbeszéddel is g o n d o k v a n n a k , m é g házastársak között i s . Általában a fogamzásgátlás megoldása hallgatólagos megegyezéssel a n ő J o g a " , a n n a k t e l j e s t e r h e , felelelőssége az övé. P e d i g az eredményes fogamzásgátlás alapszabálya, h o g y a leghatásosabb módszer m i n d i g az, a m e l y e t a p a r t n e r e k a legkövetkezetesebben használnak. E z p e d i g egyben azt is j e l e n t i , h o g y a védekezés n e m az e g y i k v a g y a másik fél kizárólagos f e l a d a t a . M á r a megfelelő a n t i k o n c i p i e n s kiválasztása is ( a l a ­ p o s a n m e g v i z s g á l v a az egészségügyi és e t i k a i k ö v e t e l m é n y e k n e k ) összmunkát igé­ n y e l n e . Először természetesen a férfi és n ő részéről - és n e m csupán a nő részéről, m i n t sok férfi g o n d o l j a - másodszor a s z a k e m b e r e k részéről, a k i k tudásukkal, tanácsaikkal segíthetnék a hozzájuk b i z a l o m m a l (!?) forduló párokat. E h h e z p e r s z e szükséges az e m b e r e k gondolkodásmódjának megváltozása, szexuális kultúránk fejlesztése. E z p e d i g n e m m e g y e g y i k napról a másikra. Ezért i s l e n n e h a s z n o s az időben, lehetőleg m á r iskoláskorban e l k e z d e t t , és minél a l a p o s a b b felvilágosító m u n ­ k a , a m i n e m merülhet k i az eszközökről és módszerekről nyújtott tájékoztatásban, h a n e m a r r a i s oda k e l l figyelni, h o g y ezek a lehetőségek n e m e g f o n t o l a t l a n , felelőtlen k a p c s o l a t o k r a csábítsák az ifjúságot. E l k e l l o s z l a t n i a z o k a t a téves nézeteket, a m e l y e k - sajnos - s z i n t e közhelyekké váltak a f é r f i - n ő k a p c s o l a t o t illetően. H a l l g a s -

s u n k Y e s u d i a n szavára: „Csak h a t i s z t a a férfi szeme, képes észrevenni a nőben az örök anyát; c s a k azután h a l m o z z a e l k e g y é v e l a nő a férfit." Szükséges és fontos l e n n e , h o g y az evangélikus egyház is határozottan állást foglaljon ezekben a kérdésekben. Élenjárhatna az oktatás, a felvilágosítás területén. Tudatosítani k e l l az e m b e r felelősségét n e m c s a k mások, h a n e m saját életéért i s . Testünk egészsége n a g y k i n c s , m e l y e t Istentől k a p t u n k : „Vagy n e m tudjátok, h o g y testetek..., a b e n n e t e k levő Szentlélek t e m p l o m a , s ezért n e m c s a k a m a g á i t o k é v a g y t o k ? M e r t áron vétettetek m e g : dicsőítsétek tehát I s t e n t t e s t e t e k b e n . " ( 1 K o r 6, 1 9 - 2 0 ) . Ezért kötelességünk megőrizni - lehetőségünkhöz mérten - , n e m s z e n n y e z ­ hetjük, r o m b o l h a t j u k . Éljünk a Szentlélek „gyümölcseivel" m a g u n k és embertársa­ i n k javára, a m e l y e k a „szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás". ( G a l 5, 2 2 - 2 3 ) 6

Végül ne felejtsük el: a gyermek

Isten ajándéka,

akár tervezték a szülők, akár n e m .

„Minden újszölött g y e r m e k a z t hozza hírül, I s t e n m é g n e m veszítette e l b i z a l m á t az e m b e r e k iránt." (Tagore)

Ifjú pár 1493. 6

F r e n k l Róbert: Szociáletika - életvédelem. Az „Élet Evangéliuma" kezdetű pápai enciklika nyomán. Credo 1995/1-2, 3 5 - 3 9 . lapok

VÉGH JÁNOS

Albrecht Dürer , a reformáció festője (1471-1528)

„Ars s i n e s c i e n t i a n i h i l est", azaz a művészet s e m m i t s e m ér a tudomány nélkül t a r t j a e g y késó'-középkori mondás. N o s , ez a m o n d a t Dürer t e v é k e n y s é g é r e i s érvé­ nyes: a szeretetteljes alaposságon, körültekintésen, valóságmegfigyelésen kívül ép­ p e n a rendelkezésre álló eszközök n a g y o n t u d a t o s használata j e l l e m z i m i n d e n a l k o ­ tását. A l i g több m i n t ötszáz évvel ezelőtt, 1491 körül készített az a k k o r m é g f i a t a l Dürer egy r a j z o t , a m e l y n e k szíve mélyéből kiszakadó, éppen ezért kissé r e n d s z e r t e l e n v o n a l a i n egészen új d o l g o k j e l e n t e n e k a művészet e d d i g i fejlődésében. Saját arcának megörökítése o l y a n szenvedélyes őszinteséggel sikerült, m i n t előtte m é g s e n k i másnak. Ö n m a g á t az a k k o r festők gyakorlatához képest i g e n s o k s z o r f e s t e t t e és r a j z o l t a m e g , e b b e n nyilván saját személye iránti őszinte, n e m i s német, inkább olasz művé­ szethez i l l ő érdeklődés vezette. Önarcképeinek koronája az 1500-as évszámot v i s e l ő müncheni, m e l y n e k n e m e s e n stilizált, szigorúan s z i m m e t r i k u s elrendeződése arról

Turbános önarckép 1493 körül

Önarckép prémes kabátban 1500.

tanúskodik, h o g y alkotóját i t t m á r n e m a l k a l m i ötlet v e z e t t e , h a n e m h o s s z a s a n mérlegelte, a l a p o s a n érlelte a kompozíciót. A mellkép ikon-szerűsége K r i s z t u s f e j r e emlékeztet. A kortársak a z t érezhették, h o g y a k i ezt festette önmagáról, az m i n d e n ­ képpen Őhozzá a k a r hasonlítani. A z üdvösségre törekvő e m b e r szándékán kívül a művész feladatával k a p c s o l a t o s elképzelése i s kifejezésre j u t i t t : az alkotó, tehát a semmiből v a l a m i t létrehozó festő a t e r e m t ő I s t e n h e z érezte m a g á t hasonlónak. E z a hasonlóság n a g y tisztesség bárkinek, de felelősséget i s j e l e n t , ám a m e s t e r a n n a k tudatában v o l t , sőt törekedett e r r e . K o m o l y erőfeszítéseket t e t t - saját m a g a , de e g y s z e r s m i n d a többi német művész előnyére - a n n a k érdekében, h o g y az alkotó a b b a n a társadalmi megbecsülésben részesüljön, a m i a reneszánsz Itáliában m á r természetes v o l t . E z z e l párhuzamosan m i n d e n t m e g t e t t azért, h o g y k i i s érdemeljék ezt. Intenzív pedagógusi munkájának köszönhetően Nürnbergnek, a német fejede­ lemségek legfontosabb művészeti központjának m i n d e n festője a hatása alá került, sőt Svábfóldig, Elzászig j u t o t t tanítványaiból. ( N e m a l a p t a l a n u l szokták a német művészeti könyvek a 16. század első negyedét egyszerűen „Dürer korá"-riak n e v e z n i . ) Nagyhatású pedagógusi tevékenységével az Alpoktól északra a k k o r m é g m e g l e ­ hetősen i s m e r e t l e n m o d e r n olasz művészet befogadásának e g y e n g e t t e az u t a t . T a n u ­ lóéveinek befejezése után - elsőként a k o r a b e l i német festők közül - Velencébe u t a z o t t , és így már f i a t a l o n m e g i s m e r k e d e t t a k o r szenzációjával, az a n t i k eredmé­ n y e k felhasználásával k i v i r u l t reneszánsz stílussal. M e g i s m e r k e d e t t v e l e , de n e m k e z d t e másolni a kezébe kerülő alkotásokat, a h o g y a tehetségtelen és önállótlan egyéniségek szokták t e n n i . A n n y i ­ r a n e m , h o g y v e l e n c e i útja után készített „Apokalipszis" című f a ­ m e t s z e t - s o r o z a t a a középkor-vég csillapíthatatlan nyugtalanságá­ n a k j e l l e g z e t e s e n n é m e t terméke. A z a nyugtalanság, a m i a k o r né­ metségénekvallásos kielégületlenségéből táplálkozott, különösen m a g a s r a c s a p o t t az 1500-as év közeleledtével: a félévezred forduló­ j á n s o k a n a v i l á g v é g e bekövetkez­ tét várták. A pusztulást hozó l o v a ­ sok rohanását, a k i k elől hiába pró­ bálnak ügyetlenül elmenekülni az e m b e r e k , a h o l ellenállhatatlanul áldozatul esik, a sárkány fogja kö­ zött vergődik m é g a nagyhatalmú császár is.

A négy apokaliptikus

lovag 1498 körül

s

Dürer f a m e t s z e t - s o r o z a t a r e ­ mekül tolmácsolta e z t az érzést, mégpedig b i z o n y o s , h o g y a v e l e n c e i élmények hatása a l a t t : a m i n a g y ­ szerűt megérzett az olasz r e n e ­ szánszban, a z t egy n é m e t problé­ m a , egy gótikus s o r o z a t m i n d e n ed­ diginél szebben z e n g ő kifejezésére fordította. E z v o l t az e l s ő k e d v e l t és utánzott m e t s z e t - s o r o z a t a i o

k

a

t

közül; talán valóban a fekete-fehér v o n a l a k n y e l v e v o l t az, a m e l y i k e n a l e g j o b b a n , a legmaradandóbban t u d j a k i f e j e z n i magát. A z o k m i n d e n b i z o n n y a l tévednek a z o n b a n , a k i k őt r e m e k g r a f i k u s n a k , de n e m elég jó festőnek minősítik. Saját korának művé­ szetére a l e g n a g y o b b hatást m i n d e n esetre valóban férfiasan erőteljes n y o m a t a i v a l t e t t e , messze N é m e t o r s z á g határain túl i s . A z A p o k a l i p s z i s a n y a g i l a g i s s i k e r t h o z o t t , és ez több fametszet-sorozatáról, rézmetszetéről i s elmondható. E g y egyszerre, m i n t e g y raktárra elkészített és évek akár évtizedek múltán is f o r g a l o m b a hozható - g r a f i k a i széria t e l j e s e n függetlenné t e t t e őt a megrendelőktől. Jól látjuk a dúsgazdag f r a n k f u r t i kereskedővel, Jákob H e l l e r r e l f o l y t a t o t t levelezéséből, m i l y e n g o n d o t j e l e n t e t t ez n e k i ; a számára készült oltár egyébként egy tűzvész áldozata l e t t , de e g y k o r i ragyogását meggyőzően őrzik a vázlatok, köztük a csodaszép Imára k u l c s o l t k e z e k . A z a n y a g i előnyökön kívül legalább o l y a n fontos l e h e t e t t a nevelő, a szépet és jót, tudást és h i t e t egyaránt állandóan t e r j e s z t e n i törekvő Dürer számára, h o g y ezzel a módszerrel e g y s z e r r e m i n d i g r e n g e t e g e m b e r h e z t u d o t t szólni. N y i l v á n így k e l l magyaráznunk azt a tényt, h o g y pályája második felében eltér a hagyományos festő-karriertől, és n e m készíti már a z o k a t a szárnyasoltárokat, a m e ­ l y e k k o l l e g á i döntő többségének m i n d e n n a p i kenyerétjelentették. A z 1510-es években készült rézmetszetek közül m i n d e n b i z o n n y a l a legbecsesebb a „Lovag, halál és az ördög" címet viselő. Afőalakban a k o r ideálját, a keresztény lovagot látjuk, a k i szilárd elhatározással h a l a d előre az összeszűkülő, e g y r e n e h e z e b b e n járható sziklaösvé­ n y e n , m a g a b i z t o s a n h a g y v a az útfélen a riasztó ördögöt és az inkább c s a k utálatos halált, h o g y e l j u s s o n céljához, a m a ­ g a s r a épült - tehát bízvást I s t e n birodalmával azonosítható várhoz. M i n t városának, sőt az egész németségnek, úgy Dürernek i s óriási é l m é n y t j e l e n t e t t L u t h e r . M i n d e n k i örült fellépésének, bátorságot merítettek a régi teológia képviselőivel való szembeszállásából, megkönynyebbültek az általa h i r d e t e t t új vallásosság tételeit h a l l v a , és rettegtek, amikor a w o r m s i bi­ r o d a l m i gyűlés időszakában a z t hitték, h o g y a császár az életére tör, m i n t Z s i g m o n d százegyné­ hány évvel azelőtt H u s z Jánosé­ r a . E n n e k figyelembevételével érthetjük m e g a „Németalföldi útinapló" híres idevonatkozó passzusának a hangvételét, a m e l y megérdemli, h o g y né­ hány mondatát szó s z e r i n t idéz­ zük: Lovag, Halál és Ördög 1513.

A négy apostol 1526.

102

V É G H JÁNOS: A L B R E C H T DÜRER

„...hírét v e t t e m A n t w e r p e n b e n , h o g y M a r t i n L u t h e r t h i t s z e g ő módon elfogták [...] akár él, akár megölték - a m i t n e m t u d o k - , a keresztény igazságért s z e n v e d e t t [...] Te, u r a m [...] a z t a k a r o d , h o g y a m i n t a Te F i a d n a k Jézus K r i s z t u s n a k p a p o k által k e l l e t t m e g h a l n i a , h o g y feltámadjon a halálból, és a m e n n y b e m e n j e n , ugyanúgy történjék a Te követőddel, M a r t i n L u t h e r r a l , a k i n e k a pápa pénzével hitszegő és vétkes módon az életére tör, és a k i t Te f e l fogsz m a g a s z t a l n i . " A szöveg különös pátoszát n e m szándékosan, de n a g y o n hatásosan fokozza az előtte és utána k ö v e t k e z ő szövegek józan, s z i n t e üzleties h a n g n e m e , a n a p i étkezések árának, sőt a borravaló összegének fillérre p o n t o s feljegyzései. U g y a n e n n e k a gondolkodásnak köszönheti létét az a két tábla - talán e g y szár­ nyasoltár részei, a m e l y n e k középső, a l i g h a n e m a M a d o n n á n a k s z e n t e l t képe a reformáció bevezetése nyomán aktualitását veszítette - , a m e l y e t „ N é g y a p o s t o l " címen ismerünk. Hitvallással érnek fel, ábrázoltjaik az új h i t v é d e l m é n e k a vallási v i h a r o k k a l is szembenéző, villámló szemű, fenséges őrei, egy magasabbrendű szel­ l e m i t a r t a l o m t i s z t e l e t e t parancsoló képviselői. Fenségesen t o r n y o s u l n a k s z e m e i n k előtt, a r c u k összeszedett komolyságát jól erősíti ruházatuk ünnepélyes redőzete. ( A z aktábrázolást n e m ismerő középkori szobrászat s o k a t t e t t a ruharedők jelentőségé­ n e k növeléséért, h i s z e n e n n e k fontos szerepe v o l t a figurák mondanivalójának köz­ vetítésében. I t t e n n e k reneszánsz komolyságú változatát látjuk.) Nekünk, m a g y a r o k n a k külön ^ ^ ^ ^ . büszkeség forrása l e h e t , h o g y ez a nagyszerű művész legalább erede­ tét illetően hozzánk t a r t o z i k . Békés megyében, G y u l a közvetlen közelé­ b e n v o l t az az Ajtós nevű középkori f a l u , m e l y n e k nevét apja, a kiván­ dorló f i a t a l ötvösmester németre fordította, és így csinált belőle veze­ téknevet. Békés m e g y e említése azért lényeges, m e r t o t t soha s e m v o l t k o m o l y számú német betele­ pült, a német kutatás s o v i n i s z t a szárnya p e d i g - n e m tudván megbé­ kélni azzal, h o g y a l e g n a g y o b b né­ m e t festő apja Magyarországból költözött Nürnbergbe - a z t állította, h o g y ő idetelepült németek leszár­ mazottja lett volna. Ez bizonyosan n e m í g y v o l t , e n n e k ellenére se a k a r j u n k Dürerből távolba s z a k a d t hazánkfiát csinálni, magyarságá­ n a k túl n a g y jelentőséget tulajdoní­ t a n i . O már német anyától szárma­ z o t t , német környezetben nőtt f e l , önmagáról t e t t apró megjegyzései­ n e k bizonysága s z e r i n t mindenkép­ p e n németnek érezte magát. M i c s a k a r r a lehetünk büszkék, h o g y ősei a p a i ágon m a g y a r o k v o l t a k - de e r r e legyünk i s , mindenképpen.

Kézvázlat a Heller-oltárhoz 1508.

Csend Szigeti Jenővel beszélget Tóth Ildikó

Mit jelent

a

csend?

Acsendről egy képjut eszembe. L á t t a m v a l a h o l egyjapán festőmúlt századi tusrajzát. E g y gyönyörű szép, h e g y e k k e l körül ölelt t a v o n egy csónak, a csónakban egy e v e z ő lapát, az evező lapát végén egy madár ül. E z a csönd. E b b e n b e n n e v a n a n y u g a l o m - e b b e n a szóban b e n n e v a n az, h o g y oda t u d u n k f i g y e l n i a r r a , h o g y m i v a n belül. Az emberi

lélekben mit jelent

a

csend?

A z i g a z i zaj, az n e m kívül v a n , n e m egy gépteremben h a l l j u k az i g a z i zajt. A z i g a z i zaj n a g y o n sokszor a szívünkben v a n , a m i k o r eltűnik belőle a n y u g a l o m , a m i k o r szembekerülünk önmagunkkal, a m i k o r s z a l a d u n k önmagunk elöl, a m i k o r a g y o n h a j ­ s z o l j u k m a g u n k a t . E z soha n e m kívül levő dolog, m i n d i g belülről jön. A szívnek az a beteges állapota, a m i k o r menekül. E z a zaj. A c s e n d , e n n e k az ellentéte, a m i k o r „közös nevezőre" j u t u n k önmagunkkal, a m i k o r m e g n y u g s z u n k , a m i k o r le t u d j u k t e n n i a t e r h e i n k e t . Ezért t a r t o z i k össze a csend és a h i t , a csend és az I s t e n b e v e t e t t b i z a l o m . A csendben

hogyan

találhatjuk

meg

Istent?

Ú g y g o n d o l o m , h o g y I s t e n n e k a s z a v a m a i s o l y a n , m i n t a próféták idejében v o l t . E s z e m b e j u t Illés története. Illés szembekerült önmagával, k i c s i t értelmetlennek érezte az életét. Menekült Acháb király elöl, és mégis k i m e n t a pusztába m e g h a l n i . E z már egy ellentmondásos magatartás; h i s z e n , h a menekülök, a k k o r az életemet védem, h a m e g m e g a k a r o k h a l n i , a k k o r m e g m i n e k menekülök? S e b b e n az állapot­ b a n , a m i k o r n e m v o l t közös nevezőn önmagával Illés, a k k o r találkozott hosszú-hosszú út után a Hóreben az I s t e n n e l . E b b e n a h e l y z e t b e n h a l l o t t óriási n a g y h a n g o k a t , látott h e g y e k e t tépő szeleket, látott földrengést, h a t a l m a s n a g y természeti j e l e k e t , s ezek­ b e n - a B i b l i a így m o n d j a - n e m v o l t az I s t e n . H a n e m a m i k o r v é g k é p p csalódott, a k k o r egy h a l k , szelíd h a n g o n szólította m e g őt az I s t v e n . M i is így v a g y u n k . A d y E n d r e szavát idézem. A z Ú r érkezése című versét: M i k o r elhagytak, M i k o r a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul Átölelt az I s t e n .

N e m harsonával, H a n e m jött néma, igaz öleléssel, N e i n jött szép tüzes n a p p a l o n , D e háborús éjjel. V a l a m i i l y e s m i a c s e n d n e k a lényege. A m i k o r o d a t u d o k figyelni az I s t e n Szavára - ez a lélek csöndje. Az emberi kapcsolatokban a csend milyen szerepet játszhat? Erősítheti vagy talán gyengítheti azokat? S o k arcú a csend. N e m csak egyféle. A némaság az n e m csend. H a e g y e t l e n h a n g n e m h a l l a t s z i k , az m é g n e m csend. A csend az, a m i k o r két e m b e r együtt v a n , egymásra g o n d o l , talán egymás kezét fogja, talán egymás szemébe néz; és a szavaknál többet m o n d az, h o g y együtt v a n n a k , h o g y közösséget a l k o t n a k , h o g y c s e n d b e n v a n n a k . A csend feltétlenül hozzátartozik e m b e r i k a p c s o l a t a i n k h o z . A túlbeszélt k a p c s o l a t o k m i n d i g gyanúsak l e s z n e k . G o n d o l j u n k egy hétköznapi esetre. V a l a k i n a g y o n m e g a k a r győzni valamiről e n g e m . L e h e t , h o g y először e l h i s z e k n e k i m i n d e n t , de az ötvenedik, századik, ötszázadik, ötezredik m o n d a t után e g y r e gyanúsabb lesz, e g y r e j o b b a n megszűnik a b i z a l o m . M e r t a b i z a l o m h o z az a csend szükséges, a m i két e m b e r t igazán összekapcsol. A z a csend, a m i k o r k i m o n d o t t s z a v a k nélkül i s rá t u d o m bízni a másikra magam. Hogyan lehet megtanulnunk hallgatni, meghallgatni a másik embert? A z t h i s z e m , h o g y a hallgatásnak és a meghallgatásnak egy t i t k a v a n : e n g e m érdekel a másik ember, b i b l i a i szóval úgy lehetne m o n d a n i , h o g y s z e r e t e m a másik e m b e r t . A s z e r e t e t , az az érdeklődésnek egy n a g y o n érdekes formája. H a s z e r e t e m a másik e m b e r t , h a érdekel a másik ember, h a fontos lesz számomra, h o g y m i t m o n d , a k k o r t u d o m megérteni azt, h o g y m i t is j e l e n t az ő szava. A z ő szavára h a l l g a t o k , ő p e d i g az enyémre, a k k o r kerülünk közel egymáshoz. Ú g y g o n d o l o m , h o g y g y a k o r o l n i k e l l e n e azt, h o g y mielőtt véleményt m o n d u n k , próbáljuk végiggondolni a másik fejével azt, amiről v é l e m é n y t f o g u n k m o n d a n i . Próbáljunk g o n d o l a t b a n s z e r e p e t cserélni. E z n a g y o n fontos l e n n e a társadalom egészében és a m i n d e n n a p o k b a n is. N a g y o n érdekes kísérletről o l v a s t a m . Lelkipásztorokat vizsgáltak m e g az E g y e ­ sült Államokban, o l y a n lelkipásztorokat, a k i k különböző lelkigondozói kérdésekre a d t a k választ. N a g y o n sokszor szüksége v a n e m b e r e k n e k a r r a , h o g y m i n d e n n a p i g o n d j a i k a t , b a j a i k a t v a l a k i v e l megbeszéljék. E z e k a lelkipásztorok p r o f i módon fogadták az e m b e r e k e t . Szépen leültették e g y süppedő székbe, és elmondták a z t a m o n d a t o t , a m i t m e g t a n u l t a k : „Kérem, öntse k i a szívét, i t t , m e r t megszűnt az idő, n y u g o d t a n beszéljen, n y u g o d t a n m o n d j a e l , m i bántja." T i t o k b a n a kísérletet végzők mérték a z t az időt, a m e n n y i t h a l l g a t n i t u d a lelkipásztor. T u d n i i l l i k a tanácsadásnak n e m az az i g a z i érételme, h o g y én a másik e m b e r n e k v a l a m i o k o s a t t u d j a k m o n d a n i , h a n e m , h o g y m e n n y i r e t u d o m beszéltetni és aktívan végighallgatni. Megfigyelték a kísérlet vezetői, h o g y n a g y o n sok lelkipásztor, a m i k o r h a l l g a t o t t , a k k o r m a t a t o t t , keresgélt különböző könyvekben, v a g y a Bibliában l a p o z o t t , h o g y m i t is fog válaszolni. Több száz kísérletnek az l e t t az eredménye, h o g y 2 p e r c az, a m i t a lelkipásztorok hallgatással t u d t a k tölteni, amíg n e m szólaltak m e g . E z rendkívül kevés idő. T u d n i ­ i l l i k h a egy e m b e r e n segíteni a k a r o k , h a m e g a k a r o m h a l l g a t n i , a k k o r lényegesen több időre v a n szükségem. N e m egyszerűen e g y közlés a beszélgetés, tehát én

e l m o n d o m , h o g y m i t a k a r o k . A közlés v a l a m i n e k a megfogalmazódása, belső kiérlelődése után következik. A b e s z é l g e t é s éppen azt j e l e n t i , h o g y h a g y o k időt a másiknak, csöndben m a r a d o k a d d i g , a m í g a másik m e g t u d j a f o g a l m a z n i a m a g a g o n d o l a t a i t , érzéseit, vágyait, míg elrendeződnek b e n n e a dolgok. A z i g a z i j ó tanács n e m a b b a n v a n , a m i t én m o n d o k utána n e k i . A z igazi j ó tanács az, h a megerősítem a z t a jó építményt, a m i t magában felépített az illető, és segítek l e b o n t o g a t n i a r o s s z a t . N e m kívülről jönnek a megoldások, h a n e m belülről. V a l a h o l i t t v a n a c s e n d i g a z i értelme. A 20. század végi e m b e r túl informált világban él, és ez a z t j e l e n t i , h o g y n i n c s időm végiggondolni a d o l g o k a t . M i n d i g h e l y e t t e m g o n d o l k o d n a k . Mások szorongatják a bölcsek kövét, másoknak v a n véleményük és én mások v é l e m é n y é t v e s z e m át, h o g y esetleg panelként összerakjam, m i n t a dominót, v a g y a kirakós játékot összerakja az ember. Mások véleményéből a saját véleményemet. H o l o t t a m i emberségünkhöz az is hozzátartozik, h o g y l e g y e n véleményünk, a m i t m a g u n k találtunk fel, a m i bennünk született. A csendhez ez az út vezet, a c s e n d r e ezért v a n szükségünk. E z é r t v a n szükségünk a r r a , hogy h a l l g a t n i , m e g h a l l g a t n i t u d j u n k . M e r t a meghallgatás aktív csend. Néha szükségünk v a n passzív csendre i s , a m i a z t j e l e n t i , h o g y p i h e n e k , e l e n g e d e m m a g a m . N e m k e l l állandóan másodpercre kész válaszokat h o r d o z n i , h a n e m e l e n g e d h e t e m m a g a m ; h o g y szóljon a környezetem. Talán k i m e g y e k a termé­ szetbe; h a l l g a t o m , h o g y nőnek a fák, h o g y s u s o g a szél, felnézek az égre és csöndben v a g y o k . S így feltöltekezem új energiákkal, új lehetőségekkel. Végső s o r o n ez a csönd az, a m i b e n I s t e n n e l találkozik az ember. Illés csöndje n e m a némaság csöndje v o l t . Illés csöndje, az I s t e n r e figyelés csöndje v o l t . A z I s t e n r e figyelés csöndjét k e l l m e g t a ­ lálni az e m b e r n e k . A 2 0 . századi e m b e r sokszor azért n e m találja, m e r t r o h a n . E l r o h a n I s t e n elől. Hogyan Hogyan

szervezheti úgy a napját a 20. század végi ember, hogy mégis megtalálja kell átértékelnie mindennapi teendőit?

Istent?

I t t értünk el az i g a z i kérdéshez, h o g y a g y a k o r l a t b a n mindebből m i t l e h e t használni. Ez n a g y tanulmány l e n n e , m o s t c s a k néhány jótanácsot próbálok a d n i . Előszöris, m i k o r reggel az e m b e r k i n y i t j a a szemét, a k k o r szánjon öt p e r c e t a r r a , h o g y végig­ g o n d o l j a ez előtte álló n a p o t . H a h í v ő ember, a k k o r a következőképpen: „Istenem! A m a i n a p r a felébresztettél e n g e m , szeretnék örülni e n n e k a n a p n a k . T u d o d , m i vár rám, de számomra sok d o l o g i s m e r e t l e n . A d d I s t e n e m , h o g y jól e l t u d j a m r e n d e z n i a n a p o m a t , hogy az e m b e r e k k e l találkozzak, és Őket emberként t u d j a m s z e r e t n i , h o g y elérjem a céljaimat." H a p e d i g napközben e g y p i l l a n a t r a m e g i n g o k , a k k o r m i n d i g g o n d o l j a k vissza e r r e a beszélgetésre. N e m árt, h o g y h a az e g y i k dolgomtól a másikhoz m e g y e k , a r r a g o n d o l o k , h o g y „Köszönöm I s t e n e m , h o g y ezt sikerült megvalósítanom", v a g y „Bocsásd m e g n e k e m I s t e n e m , h o g y n e m úgy sikerült m i n d e n , a h o g y e l t e r v e z ­ t e m . A d j erőt, h o g y kijavítsam." Azután, h a v a n egy k i s időm - m o n d j u k délben - , megállok, végiggondolom a n a p o m a t , és a r r a g o n d o l o k , hogy: „Istenem! Segíts n e k e m , h o g y a továbbiakban i s m e g t u d j a m t e n n i a z t , a m i rám vár!" A m i k o r p e d i g eljön az este, a k k o r számot k e l l a d n o m . G o n d o l j a m v é g i g a n a p o m a t , és m o n d j a m azt, h o g y „Istenem, köszönöm, h o g y adtál erőt; köszönöm, h o g y m a v e l e m voltál; köszönöm, h o g y ez sikerült; köszönöm, h o g y t a n u l h a t t a m sok m i n d e n t ; h o g y m a találkozhattam egy k e d v e s e m b e r r e l ; de U r a m a j d erőt a másféle e m b e r e k elviseléséhez. Taníts türelemre, h a v a l a m i n e m sikerült, taníts a z t kijavítani." Tehát így I s t e n színe előtt I s t e n n e l végig beszélgetve k e l l a n a p o t lezárnom. A k k o r t a n u l n i f o g o m a csöndet. M e r t m i n d e n dolgom, k i m o n d o t t s z a v a m mögött o t t v a n a csönd. T u d n i i l l i k a csöndre n e m

úgy v a n szükség, m i n t némaságra, h a n e m úgy, h o g y m i n d e n c s e l e k e d e t e m mögött o t t l e g y e n . E z t hívja a B i b l i a úgy, h o g y imádság. Szándékosan n e m m o n d t a m , csak a végén ezt a szót. M e r t a 20. század végi e m b e r v a l a m i b e t a n u l t i m á t ért imádság a l a t t . P e d i g a B i b l i a s z e r i n t i imádság n e m a sok szó, h a n e m a belső csend.

A beszélgetés a Kossuth

SOMKUTI GABRIELLA

Végül csak figyelni kell Ha

figyelsz,

a zúgásból k i h a l l o d a sóhajt, tűzvészből szikrát l o p h a t s z , az éj v a k s z e m e i t kezeddel k i t a p i n t h a t o d ; ha

figyelsz,

szakadék f e l e t t m e g l e l e d a pallót, m a d a r a k röptében az eget; I s t e n i s eljön, h a n a g y o n

figyelsz,

h a l e f i z e t t e d m i n d ez éveket, s e l d o b v a m á r a súlyukat a r r a figyelsz, a m i elvégeztetett hajszálra függesztve a sziklatömböket, alája fekszel bátran,. n e m f i g y e l v e az időre, megadod magad, figyelve

m á r v a l a m i másra.

rádióban hangzott el, 1995. szeptember 1-én.

JÁNOSY ISTVÁN

Magnificat O t t ültem a c h a r t r e s i dóm karzatán, m e l l e t t e m ült a befonotthajú g y e r m e k l e á n y és dúdolta a M a g n i f i c a t dallamát: „Trónjukról letaszítá m i n d az erőseket és f e l m a g a s z t a l t kétkezi páriát, s az éhezőket jóllakatta, s g a z d a g o k a t üresen bocsátott". S vállamra h a j t o t t a szőke szép fejét és sírva m o n d t a : „Ezért k e l l megszületnie kis magzatomnak i t t a keblem alatt, h o g y ne l e g y e n többé g a z d a g és szegény, s m i n d e n e l t i p o r t lelkű b o l d o g u l j o n . D e a h a t a l m a s o k őt felfeszítik, s ez n e m elég, ez n e m elég! de meghamisítják... n a i v hitét." S én csak tűnődve zúgattam az orgonát, s játszottam J o h a n n S e b a s t i a n dallamát, s ő csak énekelte a M a g n i f i c a t dalát, s vállamra h a j t o t t a szőke szép fejét. 1996. február 4.

KULTURÁLIS FIGYELŐ

Tükör Emlékkönyv Prőhle Károly tiszteletére Tanítványok. Tanítványai köszöntik a 85 éves Prőhle Károly professzort, aki - velünk együtt - maga is Tanítvány. Szerk.: Fabiny Tamás. Evangélikus Teológiai Akadémia, Bp., 1996. A gyűjteményes kötet címe és alcíme telitalá­ lat a fedéltervvel együtt. Ezt Borsos Miklós rajza díszíti: négy férfi balatoni kerítóhálót t a r t kezében. Prőhle Károly Lukács Evangé­ liumának magyarázata előszavában írta 1965-ben (nemrégiben megjelent reprint k i ­ adásban): „Igyekeztem minél egyszerűbben és szemléletesebben megmutatni annak ere­ deti értelmét, a m i t Jézus mondott és tett [...] Jézus a Mester és a világot megtartó Üdvözí­ tő." Egyik tanártársa méltán írja a Lelkipász­ torban most megjelent köszöntésében: „Azt hiszem, az e/só', amit mondanunk kell, az, ami minden előadásából kitűnik: őt Jézus ismere­ te és szeretete vezette és tartja meg most is ebben a hivatalban." Az ünnepi kötet elősza­ vában Reuss András rektor vallja: „Közelében sok nemzedék találkozott azzal az élménnyel, hogy tanítványok vagyunk. N e m egyszerűen a teológiai tanár Prőhle Károlyé, hanem azé, akinek ő maga mindig tanítványa akart lenni és tanítványa volt, Jézusé." Ennek a recenziónak ezt a címet adtam: Tükör. A kötet ugyanis többszörös tükör. Tük­ röződik benne Prőhle Károly életművén kívül a hazai evangélikus teológia jelen helyzete, a teológiát művelők egy részének érdeklődési iránya, kútforrásai és szakírói teljesítőképes­ sége, sőt negatívan az elmúlt évtizedek teoló­ giai apálya.

A tanulmányokat a kötet három fejezetbe sorolja: gyakorlati, bibliai és rendszeres teo­ lógia. Ahogyan Prőhle Károly is e három tan­ széket váltotta előadói munkájában. „Meglepő az az önkritikus h a n g - o l v a s s u k az egyik gyakorlati teológiai tanulmányban - , amelyet Romano G u a r d i n i fogalmazott meg: 'Lehet, hogy a liturgiái aktus, s vele együtt az, amit liturgiának nevezünk, annyira történel­ m i kötöttségű — a n t i k vagy középkori vagy barokk - , hogy azt tisztesség okán teljesen fel kellene adnunk?"'(27.) A lehetséges megoldá­ sokkal zárul ez a dolgozat. Ugyancsak a gya­ k o r l a t i teológia köréből idézünk: „Statisztika­ ilag k i m u t a t o t t tény, hogy egy rádiós beszédre hat-hét percen túl csak nagyon kevesen ké­ pesek igazán odafigyelni [...] Ha tetszik, ha nem, az emberek többsége az újságok főcíme­ in tájékozódik, villámhíreket hallgat, pár má­ sodperces reklámoknak 'hisz"'(53.) Az újszerű felismerések sorából kiemelem Jézus szóképeinek iróniáját, paradox igazsá­ gait: például: szálka és gerenda, M t 7, 3; L k 6,41 (91.). Megint az újszövetségi teológia kö­ réből: „Bultmann, m i n t vérbeli exegéta, nem tagadja, hogy Jézus igehirdetésének, esetleg a palesztinai hagyományból származó nyo­ mai megtalálhatók Pál leveleiben, és igyek­ szik is lelkiismeretesen számba venni ezeket. De mindezt elhanyagolhatónak tekinti" (101-102). Egy másik bibliai tanulmány rá­ m u t a t az idehaza kevésbé ismert újszövetséges teológus, Leonhard Goppelt időálló érde­ meire (127.). A legtöbb tanulmány a kötetben a rend­ szeres teológiát gazdagítja. M a már hazánk-

ban 56 egyház, felekezet, vallási közösség kér­ te bírósági nyilvántartását. Ebben a vallási pluralizmusban az egyház és a teológia sajá­ tos öröksége, rábízott kincse a Krisztusról szóló evangélium, a mindenkihez szóló igaz­ ság - hangsúlyozza a „minden vallásnak iga­ za van" felfogással vitatkozó dolgozatíró. Két tanulmány is foglalkozik Luthernek Erasmus-szal vitatkozó, legnagyobb teológiai mélységekbe ereszkedő művével. A szolga akarat-ról szólóval. Ez a nem könnyű olvas­ mány dialektikus, de magas hőfokú feszültsé­ gében eggyé váló igazságot hirdet. L u t h e r rá­ mutat: Isten munkálja a bűnös megtérését és megmentését éppúgy, m i n t megkeményíté­ sét. Hogy kiben melyik művét valósítja meg e kettő közül, az az ő kiválasztásán múlik. „Is­ ten ébreszti az emberekben a rosszat" mondja k i merészen a reformátor. De nekünk bele kell kapaszkodnunk hittel irgalmas ke­ gyelmének az evangéliumába, örömhírébe. „Huszadik századi hasonlattal élve - fejezi be a tanulmányíró - Luther számára a h i t az az egyetlen lehetséges képernyő vagy vetítővá­ szon, amin az Isten hiteles képe, igazi arca kirajzolódhat" (185.). A kiragadott szemelvényekből is tükröző­ dik, amit az egész könyv árnyaltabban láttat, hogy a m a i teológiai helyzet egyházunkban jobb, m i n t amit a közelmúlt évtizedeinek alagútja után gondolhattunk. Az egyes dolgo­ zatok értéke különböző, az összkép azonban pozitív. A lelkészi kar többsége a „csendesek" táborába tartozott a pártállam idején. (Schulek Tibor fordította így az egyik héber kifeje­ zést az ószövetségi zsoltárokból: „a föld csen­ desen élői". Lásd Veöreös Imre: A harmadik egyházi út. Bp. 1990. 74-75.) Többen foglal­ kozhattak akkor teológiával, m i n t akik ön­ cenzúrával publikáltak. Sokan a teológiai k u ­ tatást dolgozószobájukba temetkezve végez­ ték, még a külföldről postán érkező irodalmat is megszűrték vagy elkobozták a határon. A könyv tükre megmutatja, milyen teoló­ giai témákkal foglalkozott az utóbbi években a 28 szerző. A dolgozatok tárgya változatos képet nyújt. A felhasznált irodalom lajstroma is sokat elárul, főképpen ott, ahol a tájékozott olvasó észreveszi, nemcsak felsorolt, hanem fel is dolgozott teológiai művekről van szó. Örvendetes, hogy néhai Groó Gyula gyakorla­

t i teológiai tanárt több jegyzet is említi. Saj­ nálatos, de az elmúlt évtizedek hazai egyházi légköréből érthető, hogy a 20. század legna­ gyobb protestáns teológusa, Paul Tillich, alig szerepel kútforrásként. Ugyanígy az evangé­ likus Észak, a lundi teológia sem. A tükörképet vizsgálva azt is nyomban láthatjuk, hogy - egy bekezdést kivéve (154.) — az egyházunkban hivatalossá és kötelezővé tett úgynevezett diakóniai teológia a hata­ lomváltozással egyidőben, észrevétlenül meg­ szűnt. Míg létezett, színből sokan, szívből va­ lószínűleg igen kevesen vallották. Felette k r i ­ tikát gyakorolni idehaza n e m lehetett. Jó tá­ jékozódási pontnak sem volt számítható. Teológiai elemzését és abszurd voltának fel­ mutatását Vájta Vilmos elvégezte az emigrá­ cióban. Egyesek által nyilván az egyház téve­ sen felfogott politikai érdekéből művelt, lát­ szólag biblikus alapokra helyezett teológia immár lehet teológia- és egyháztörténeti k u ­ tatás tárgya. Megmaradt nyomában a mély újszövetségi fogalom: diakónia, szolgálat. E n ­ nek jegyében szerkesztettem a Diakónia ér­ telmiségi folyóiratot. Az egyház vezető püspö­ kének saját írásain kívül n e m kapott hangot ez a szinte tévtanításnak mondható gondolati rendszer. A mai fiatalok korlátok nélkül írhatnak. A kötet legfiatalabb lelkészszerzője korunk szellemi áramlatai közepette vizsgálja a ke­ reszténységet: hol állunk? A teológiai önvizs­ gálat leleplezi számos előítéletünket. „Egy előítéletünket azonban feltétlenül vállalnunk kell. M i még hiszünk abban, hogy létezik igaz­ ság, amely [...] a valóságra utal. [...] maga ez a megtartó valóság akarja közölni magát, akar találkozni velünk. M e g kell hát jelöl­ nünk azt az igazságminimumot, amely kifeje­ zi munkánk t a r t a l m i kiindulópontját. Ezt leg­ szívesebben így fogalmaznám meg: Hisszük, hogy a Názáreti története értünk történt" (199200.). Prőhle Károly 38 éves aktív tanári ide­ jén és nyugdíjasán folytatódó előadói munká­ jával megszámlálhatatlan szellemi, lelki ajándékot adott tanítványainak. Mindebből valami visszasugárzik rá e kötetből. Megren­ dülten vette át az emlékkönyvet 85. szüle­ tésnapján a Teológiai Akadémia rektorától. Veöreös Imre

Communio Vájta Vilmos: Communio. Krisztus és a szen­ tek közössége Luther teológiájában. Magyar Luther Könyvek 1. Magyarországi Luther Szö­ vetség, Budapest, 1993. 102 l. Vájta profeszor könyvének bevezetőjéből k i ­ derül, hogy az újabbkori ökumenikus teológi­ ában állandó párbeszéd tárgya lett az egyház természetének kérdése. Thomas F. Torrance skót református teológus még az ötvenes évek végén jegyezte meg, hogy az igazi ökumeni­ kus teológia nagy feladata éppen az egyházról szóló hitelvi-teológiai kérdések tisztázása lesz - még akár dogmatörténeti szempontból is - , m e r t szerinte az óegyházi zsinatok teoló­ giai, krisztológiai és szentháromságtani mun­ kálkodásai n e m értek el az ekkléziológiai részhez. Ez a feladat az újkor ökumenizmusára maradt. Az egyháztani vizsgálódásokat azonban nemcsak ez a tisztán teológiai meg­ fontolás mozgatja napjainkban, hanem, má­ sodik szinten, egyházias érdek is. Az ökume­ nikus mozgalomnak folyamatosan szembe­ sülnie kell azzal a ténnyel, hogy a különböző felekezetek különböző és jórészt rögzített egy­ háztanokkal, hagyományokkal csatlakoztak a mozgalomhoz. Emiatt aztán az ökumenikus szempont érvényesítésével sokszor szembe­ kerül a saját felekezeti identitás megőrzése. Ebben a problematikában úgy tűnt, hogy k i u t a t kínál a nem-teológiai, elsősorban szo­ ciológiai szempontok előtérbe helyezése. így, most már Vájta Vilmos könyvének konkrét témájánál maradva, a communio, a koinonia tárgyalásakor - különösen is a hatvanas évektől - szinte meghatározóvá lett a Ferdi­ nand Tónnies-tol átvett szociológiai megkü­ lönböztetés a Gemeinschaft és a Gesellschaft: (az organikus közösség és az organizált közös­ ség) közti megkülönböztetés, illetve ezek kölcsönviszonyának vizsgálata és összevetése az ekkléziológiával (jegyezzük meg, hogy Tönnies ezt a megkülönböztetését nem terjesztette k i az egyházra!). Avery Dulles amerikai jezsu­ ita teológus, kiváló könyvében, Az egyház modelljei-ben (The Models ofthe Church, 1976), szintén e szociológiai megkülönböztetés men­ tén mutatja be az egyháznak azt a modelljét, a m i t ő közösségnek nevez. A n a g y kérdés azonban az, hogy vajon nem lett-e i l y módon, Jaques Ellul kifejezésével élve, „szociológiai obszesszió" áldozata az öku­ menikus teológia, m i n t ahogy - sajnos - nem­

régiben ezt Konrad Raiser E V T főtitkár leg­ utóbbi budapesti megnyilatkozásában is hall­ hattuk, a k i szerint az egyház jövőjének kér­ dése tisztán szociológiai trendek függvénye. Vájta professzor úr könyve az előbb felve­ tett három problémára remekül megfelel. Mindenekelőtt az ekkléziológia kérdésének oly módon való felvetésére, hogy annak - úgy­ mond - elsőbbséggel kell bírnia k o r u n k öku­ menikus teológiájában. A l u t h e r i teológiához viszonyuló vizsgálódások alapján, határozott nem a válasz. A válasz talán meglepő, mert él bennünk egy kép a reformációról, miszerint az elsősorban egyházreform volt. Ez a kép azonban felemás, és önmagában torz is. N y u ­ godtan mondhatjuk, hogy a hangsúlybeli elté­ rések ellenére, valamennyi reformátor hatá­ rozottan azon a meggyőződésen volt, az egy­ háztan csak a keresztény alapigazságok, az axiomatikus sola-k után következhet. Az öku­ menikus teológia eme fent említett törekvésé­ nek korrekciója - éppen egy ökumenikusán elkötelezett hittudós részéről - rendkívül fon­ tos és tanulságos. Vizsgálódásai megerősítenek bennünket abban, hogy az ökumenikus elkötelezettség (nyitottság) és a felekezeti identitás (konfesszionalitás) feszültsége teremtő feszültség is lehet, ahelyett, hogy olcsó egyházdiplomá­ ciává süllyedne. L u t h e r egyháztana a kifej­ tésben sajátosan l u t h e r i , de megalapozásá­ ban feltétlenül biblikus és kitekintésében egyetemes. Még a polémikus vonatkozásokat sem kell eltüntetnünk, hogy ezt belássuk, ha­ nem egyszerűen érzékelnünk kell L u t h e r mondanivalójának valódi hangsúlyait. A lel­ ki-benső és testi-külső kereszténység megkü­ lönböztetése (de nem szétválasztása!) olyan hermeneutikai kulcs, amely a Krisztussal és az egymással való közösségünk valamennyi tematizálható kérdését felnyitja (egyháztag­ ság, szolidáris közösség, egyházfegyelem, úrvacsorai közösség, keresztség, eszkatológia, a szentek tisztelete és az etikai kitekintés). Váj­ ta professzor nagy érdeme, hogy resndkívül jól tagoltan vezet végig ezeken a kérdéseken. A m i a szociológiai obszessziót illeti, gon­ dolom, a fentiekkel már válaszoltam is erre a problémára. Luther, klasszikusan és teológiailag, a keresztény közösséget a Krisztus éle­ tében a h i t által, a Szentlélek valóságában való részesedésnek tartja, amelynek elsőren­ dű vonatkozásai eszerint a hitben és nem a

szociológiai alakzatban vannak. Ugyanakkor Vájta professzor eloszlatja azt az egészen Melanchthonig visszamenő' ellenvetést is, hogy L u t h e r platonica societas-t csinált volna az egyházból, és ezzel - szándéka ellenére - k i ­ szolgáltatta a világi hatalomnak. Ez a tanul­ mány arról győz meg minket, hogy - mégha Kálvinétól elütó', és következményeiben való­ ban máshova vezető' hangsúlyokkal is! L u t h e r nem mellőzte a testi-külső keresz­ ténységet - csak nem adott neki primátust! Jó lenne erre figyelni ma is. Végül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy klasszikus teológiai könyvet t a r t u n k a kezünkben. Megírásának módja, t e m a t i k a i fegyelmezettsége, tiszta és világos stílusa pél­ damutató. Meg kell t a n u l n u n k így teológizálni. Rendkívül fontosnak t a r t o m továbbá, hogy Vájta Vilmos könyve nem polémikus - örök kísértés ez ha Lutherről (vagy Kálvinról, vagy

Knoxról stb.) írnak. Kétségtelen, ők maguk, a reformátorok, polémikus korban éltek és polémisták is voltak. Vájta professzor azonban nem a polémiát kettőzi meg (vagy mondja fel), hanem határozottan fogalmaz, és felmutatja Luther integratív értékeit. Ezt is megtanul­ hatjuk tőle. S végül, a könyv puszta fényéről. Hazai protestantizmusunkat immár öt évtizede a teológiai irodalom apálya jellemzi. Csak saj­ nálhatjuk az elvesztegetett évtizedeket, mert nagyszerű párbeszédekből, komoly gondola­ tokból m a r a d t u n k k i . Most visszaad valamit ebből ez a könyv. Illesse köszönet a L u t h e r Szövetséget, hogy vállalkozott a kiadásra, és illesse köszönet Vájta professzor urat. Talán a legjobban úgy köszönhetjük meg, hogy elol­ vassuk a könyvet. Szabó István

H e r m e n e u t i k a az úton levő egyház számára Ulrich Luz: Evangélium és hatástörténet: A Máté-evangélium értelmezése a történelem­ ben. Hermeneutikai Füzetek, 8. Budapest, 1996. A Berni Egyetem Újszövetség-professzora, U l r i c h Luz nemrég megjelent hermeneutikai gondolatait máris olvashatjuk magyar fordí­ tásban. Az E K K Máté-kommentárjának szer­ zője eredetileg angolul jelentette meg sok éve folyó Máté-kutatásainak - az írásmagyarázat alapelveihez kapcsolódó - összegzését. (Matthew in History: Interpretation, Influence, and Effects. 1994). U l r i c h Luz - tanítói és kutatói munkássá­ ga alapján (ld. Bevezetés, 5-8. 1.) - (önkriti­ kával illeti a német történetkritikai bibliaku­ tatás jelenét. A történetkritikai módszer kor­ látai című 1. fejezetben (9-24.1.) összefoglalja, hogy m i e módszer célja: a szöveg múltbeli jelentésének lehető legobjektívebb meghatá­ rozása (pl.: 12. 1.). Luz professzor szerint a módszer legfőbb korlátja abban áll, hogy „nem járulhatott hozzá az igazság alapvető teoló­ giai kérdésének meghatározásához" (14.1.). A jelenben élő olvasót pedig nem csak az érdek­ l i , hogy a bibliai szöveg a megírójának és az első olvasóinak m i t jelen tett, hanem, hogy m i t jelent most nekünk.

Luz professzor kihívó tétele szerint a bib­ l i a i szövegek „a történelem során újra és újra jelentést, új jelentéseket teremnek" (19.1.). A fő probléma, a m i t ez a tétel felvet, hogy „vajon lehetséges-e különbséget tenni egy bibliai szöveg igaz és helytelen értelmezése között" (24.1.). Tételéből fakadóan - az E K K kommentár­ sorozat profiljának is megfelelően - Luz nagy jelentőséget tulajdonít a szövegek hatástörté­ netének. Gadamer és mások munkásságára építve ő is vallja, hogy a „hatástörténet leírja azt az árkot, amely a múlt és a jelen között húzódik meg, és világossá teszi, hogy minden interpretáció magán viseli az értelmező törté­ nelmi helyzetének jegyeit" (27. 1., 2. fejezet: Hatástörténet: a megértés új dimenziója, 2 5 38.1.). M t 10 alapján Luz professzor remekül be­ mutatja, hogy egyes - az ekkléziológia számá­ ra eredendően fontos - szövegek hogyan ha­ tottak, illetőleg n e m hatottak az egyház tör­ ténelme során (3. fejezet: Vándorló radikáli­ sok, letelepedett közösségek és a ma egyháza, 39-53.1). A hatástörténet kutatásának jelen­ tőségét így foglalja össze: „Sokkal lényegremutatóbb feladat rákérdezni a szöveg irány­ adó jelentésére, m i n t rámutatni erre vagy arra az alkalmazásra" (48. 1.). Máté egyház-

felfogását ébresztőén állítja szembe az egyhá­ zak mai ekkléziológiáival. A 4 , fejezet egy konkrét egzegetikai, illetve hatástörténeti példán keresztül veti fel a fő kérdést: milyen kritériumok alapján dönthe­ tünk a különböző értelmezési lehetőségek kö­ zött. M t 16, 18 értelmezéstörténete (Ki volt Péter: igaz keresztény vagy az első pápa?, 54-68.1.) alapján Luz azt vallja, hogy fontos az eredeti jelentésnek való megfelelés (66.1.), de ezt a kritériumot k i k e l l egészíteni azzal a kérdéssel, hogy egy adott értelmezés megfe­ lel-e a Biblia egészének üzenetével. Ezt a k r i ­ tériumot pedig - Ágostonnal is egyetértve Luz így fogalmazza meg: „közelebb visz-e az adott értelmezés vagy aktualizálás a szere­ tethez?" (67.1.). Luz fejtegetéseinek summáját az 5. feje­ zetben találjuk meg: A hatástörténet és az igazság kérdése (69-89.1.). A szerző középutat keres a relativitás és az abszolút igazság kö­ zött. Szerinte Jézus története párbeszédre hív fel, s az erre az alapra építő teológia „nem lehet normatív, előíró jellegű" (83. 1.). Ulrich Luz professzor azonban nem is a mindent relativizáló toleranciára akarja építeni hermeneutikáját (93. 1, Epilógus: A bibliaértel­ mezés változásai Európában és Amerikában, 90-94.1.). Szerinte is „létezik személyi identi-

tásunk mögött és felett álló igazság. Az Isten szó ilyen igazságot jelöl" (93.1.). U l r i c h Luz provesszor felelős gondolkodó, a k i az egyház közösségében, s annak javára keresi azt az utat, a m i „az abszolút igazság­ nak a kontextuális helyzetekben való megtes­ tesülése" (94.1.). Könyve olyan kérdéseket vet fel, amelyekkel minden mai, igényes bibliaol­ vasónak előbb-utóbb birkóznia kell. L u z pro­ fesszor egyes téziseivel lehet vitatkozni, de senki sem kerülheti meg azt a feladatot, hogy az i t t található kérdésekre válaszokat kell keresni. M i n d e n kereszténynek van „hermeneutikája", akkor is, ha n e m gondolna erre. Jó, ha tudatosítjuk, hogy milyen nézeteket v a l l u n k a Szentírásról. Ebben sokat segíthet ez a könyv - éppen gondolatébresztő, helyen­ ként provokatív jellegével. A H e r m e n e u t i k a i Füzetek sorozatának eddigi tagjai mellé illő odatennie e legújabb kötetet is minden lelkipásztornak, presbiter­ nek, vallástanárnak, diáknak - mindenkinek, a k i t éget a kérdés: hogyan magyarázhatom a Szentírást a X X I . század emberének. Köszö­ net a sorozatszerkesztőnek, dr. Fabiny Tibor­ nak a kötet igényes kiviteléért és Lukács Ta­ másnak a világos, magyaros fordításért. Ballá Péter-

Életutak bizonyságtétele Nem voltam egyedül. Beszélgetések az evangé­ likus közelmúltról. Szerk.: Mirák Katalin, Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövet­ ség, Budapest, 1995. 302 l. Vallomással kell kezdenem ezt a recenziót. A MEVISZ-re hosszú éveken keresztül úgy te­ kintettem, m i n t evangélikus fiatalok lelkes csapatára, akik olyannyira tudatosan ragasz­ kodnak ifjúságukhoz, hogy talán sohasem akarnak felnőtté válni. Sok imponáló kezde­ ményezésüknek örültem, de fogyatékossá­ gukként könyveltem el a gyökerek ismereté­ nek, a „történeti tudat"-nak a hiányát. Most azonban tiszteletteljelenthetem, hogy a MEVISZ „nagykorú" lett, s az én egykori vélemé­ nyem pedig elavult. A Nem voltam egyedül kötet arra késztet, hogy egykori bizalmatlan­ ságomért megkövessem őket, és ünnepélye­ sen bejelentsem: döntő (alulról felfelé irányu­ ló) áttörés történt hazai egyháztörténetírá­

sunk történetében. Tabuk, tekintélyek, frázi­ sok és „panelek" dőltek meg. Dávidok győztek a góliátok felett. E győzelmi kiáltás, m i n t L u t h e r is írja, az evangélium hangja. Végre, valahára a múlt hiteles hangja(i) szól(nak) hozzánk, még akkor is, ha csak részlegesen és töredékesen. És a m i a leginkább nagyszerű: e hang nemcsak az egyes emberek hangja, ha­ nem az evangéliumé. Egybeolvad az életútról szóló történelmi vallomás és az evangélium hangja. A vállalkozás olyan hiányt pótol, s olyan méretű feladatra vállalkozik, hogy a megva­ lósítás szükségszerűen csak részleges és töre­ dékes lehet. A „tudományosság", az „objekti­ vitás" nevében azonnal számos kérdést zúdít­ hatnánk (és zúdítottak is) a kezdeményezők­ re, a szerkesztőkre: miért éppen (csak) „ezek" vannak i t t a névsorban, miért maradtak k i mások? K i k lesznek még a beígért további kötetekben? N e m önkényes-e a szelekció? És

nem szelektív-e az emlékezet? Nincs-e valami „érdemteológia" a szerkesztők koncepciójá­ ban? N e m túlságosan fiatalok-e a kérdezők ahhoz, hogy elkerüljék a hamis kép kialakítá­ sát? Nincs-e v a l a m i „hübrisz" a kérdezőkben, vagy akár néha a válaszolókban is? Egyálta­ lán: nem kerültek-e kötetbe nem odavaló sze­ mélyek? Azután az összeállítás formáját (mű­ faját) is illethetnénk (és illeték is) kérdések záporával: „interjúkötet?", „monográfia?", „mártirológia?", „szentek galériája?" Ne keressünk feltétlenül rosszindulatot i l y értetlenkedések, bizalmatlanságok és ta­ pogatózások mögött. A kötet megjelenése ese­ mény és történés. Szelet és port kavar. És mindenek felett nyugtalanít. Tehát jó. M e r t talán az evangélium nem arra való, hogy „nyugtalanítson" bennünket? Hogy kizök­ kentsen minket az önmagunk által kialakí­ tott, kényelmes, megszokott képből, hitecskénkből, vallásoskodásunkból? M i állandóan bezárjuk magunkat, Istenünket, Jézusunkat egy képbe és aztán abban hiszünk: Isten azért tör be újra és újra világunkba, hogy figyelmez­ tessen, ne önmagunkban, ne a saját hitünk­ ben, hanem csak őbenne higgyünk! Azoktól, akik a könyv műfajával, formájá­ val „labdázgatnak" csak annyit kérnék, hogy figyeljünk a formától elválaszthatatlan tarta­ lomra! És ezt a formától elválaszthatatlan t a r t a l m a t úgy hívják - bár a szót elkoptatták, de ne féljünk kimondani - , bizonyságtétel. Ha az előszót, az interjúkat figyelmesen (újra) olvassuk, vagy elbeszélgetünk a szerkesztők­ kel, megtudhatjuk, hogy a megkérdezettek többsége milyen tartózkodó, szemérmes vagy bizonytalan volt: vállalja-e az interjút. (Hol van i t t a „hübrisz"? Meggyőződésem, hogy a megkérdezettek azért és csak azért álltak kö­ télnek, mert úgy ítélték meg, i l y módon is tanúságot tehetnek Urukról. „Hollók útján etetett minket a m i mennyei Atyánk" vallja Kendeh György (161.1.). Böröcz Sándor pedig így szól: „nemcsak az árulás, hanem az isteni kegyelem természetébe is mélyen pillanthat­ t u n k bele." (110. 1). Ezek az emberek nyílt Istenközeiben, az „éles" valóságban jártak, m i pedig kipárnázott kényelemben és „bizton­ ságban" zárjuk el magunktól ezt a valóságot. A cím Ordass Lajos püspöknek arra a pré­ dikációjára utal, a m i t akkor mondott el, ami­ kor nyolc éves elhallgattatás után 1956 őszén újra hirdethette Isten igéjét. A megkérdezet­ tek egy része: Boleratzky Lóránd, Bottá Ist­ ván, Kendeh György, Scholz László Ordass Lajos közvetlen munkatársa volt, s az elmúlt

hét-nyolc évben immáron szervezett keretek között is azon fáradoznak, hogy átadhassák egyházunknak ennek az örökségnek az erejét. Néha talán már nem is voltunk messze attól, hogy áttörjön ez az erő, hogy az ordassi „meg­ állás" egy valódi megújulás forrása legyen, de aztán a felülről vagy oldalról jövő nivelláló manőverek meghiúsították ezt. Az örökség persze sokaknak kellene, de csak homlokzati díszként, ornamentumként. Annak ereje, kö­ vetkezménye - a kereszt - nem kell, m e r t az „idejétmúlt" és kényelmetlen. Ennek illuszt­ rálására álljon i t t egy megállapítás: „Az úgy­ nevezett hitvalló vagy szenvedő egyházi ma­ gatartás 1995 végén anakronisztikus" (Evan­ gélikus Elet, 1996. január 2 1 . országos fel­ ügyelői jelentés). A szerkesztők szemmel láthatóan a r r a is ügyeltek, hogy ne csak egy zárt kör szócsövei legyenek, hiszen kötetben elmondja életútját az egyéni passiójáról a közelmúltban ismertté vált Böröcz Sándor, de elmondja az evangeli­ zációs vagy missziós irányhoz tartozó Józsa Márton, Laborczi Zoltán vagy Tekus Ottó is. És nemcsak a magasságokat és mélységeket megjáró, vagy az evangéliumot széltében és hosszában szóró életpályákról h a l l u n k , h i ­ szen vallanak a kevésbé látványos és drámai életutak is, m i n t például: Bencze Imréé, Nagybocskai Vilmosé vagy Sulyok Imréé. Nemcsak a nagy passiók, hanem a csendes hűség és helytállás is „ábrázolhatja nekünk a Krisztust." Az összkép tehát nem homogén, de nem is kell annak lennie. A kérdezők (Cserháti Péter, Fabiny Ta­ más, Hegedűs A t t i l a , Ittzés András, Mirák K a t a l i n , ifj. Zászkaliczky Pál) szándéka, indí­ téka v i t a t h a t a t l a n u l indokolt és tiszta. A kö­ zelmúlt, az elmúlt negyven év történetét akarják a számukra hiteles, személyes beszá­ molók alapján megismerni. Ha hazánk és egy­ házunk is erkölcsi válságban él, ne csodálkoz­ zunk azon, hogy fiataljaink etikai példaképre vágynak. Ez nem „érdem-teológia". Cserháti Péter kiérlelt keresztény hitről tanúskodó előszava szerint a könyv és folytatása egyút­ tal mindennapos hitküzdelmeinkben, az egy­ házunkban való megmaradásunkért folyta­ tott harcunkban is segítség kíván lenni. Két­ ségtelenül Krisztus az, a k i megváltott és meg­ t a r t bennünket, de hogy ebben az egyházban maradunk meg, az annak köszönhető, hogy e Krisztust kirajzoló életutak meggyőztek ben­ nünket, hogy minden látszat: képmutatás, hitetlenség, elvilágiasodás, karrierizmus, bü­ rokratizmus, demagógia, amyagiasság kicsi-

nyesség ellenére, ha rejtetten is, de él az egy­ ház a magyarországi evangélikusok között is. Luthertől megtanultuk: ecclesia abscondita, sancti absconditi (elrejtett egyház, elrejtett szentek). Önmaga ellentétének látszatában. Van tehát egyház, van hol megmaradnunk, i t t kell maradnunk! Ne csüggedj hát, kicsiny sereg! A kötet egyik értékes és kiemelendő szem­ pontja a keretre és az egyes részletekre vonat­ kozó tudományos igényesség. Erről tanúsko­ d i k a szerkesztő Mirák K a t a l i n bevezetője, az informatív függelék és az egyes állításokra vonatkozó gazdag - levéltári kutatásokon ala­ puló - dokumentáció is. Azok is haszonnal forgathatják a könyvet, akik „csak" történeti érdeklődésből forgatják azt. A Nem voltam egyedül tehát mintegy egyensúlyozni kíván az egyházi-hitvallásos és a tudományos-történeti szempont között. Ha folytatás is következik, m i n t erre minden re­ ményünk megvan, akkor a szerkesztőknek e két szempont közül valamelyik felé inkább el k e l l mozdulnia. Sokan (egyházunkon belül is, de főleg kívül) a történetiség, illetve a tudo­

mányosság szempontjait részesítenék előny­ ben, mondván: „hallgattassák meg a másik fél is", így lesz teljes a kép, „kerek" az igazság. E szemléletben racionálisan nézve sok igazság­ mozzanat van. Talán tényleg sok „érdekeset" tanulhatnánk a másik tábor képviselőitől is. Mindazonáltal - m i n d a n n a k fényében, a m i t m i n d ez idáig elmondtam, azt hiszem világos - , én a hitvallásos-egyházi teológiai szempon­ tot, az életúttal (és n e m csupán a könnyedén elszálló szavakkal!) valló bizonyságtétel-jelle­ get szeretném továbbra is jobban kidomborí­ tani. Miért? M e r t egyházi kiadó adja k i a könyvet, s így az missziós üzenetet közvetít­ het a világnak is. M e r t ma leginkább hitépí­ tésre v a n szükség. M e r t ma - egyházunkban is! — m i n t h a v a l a m i „hitfogyatkozás korában" élnénk, a m i sokkal ijesztőbb, m i n t bármiféle napfogyatkozás, vagy holdfogyatkozás! M e r t a tudásunkat kell a hitünk alá rendelni, és nem fordítva. Ebben m u t a t o t t példát a Nem voltam egyedül első kötete. Köszönet érte! ifj. Fabiny

Tibor

Kalandozások a kánonon kívül Az apostolok csodálatos cselekedetei. Apokrif iratok 1. Szerk. Dörömbözi János, Telosz Ki­ adó. Budapest, 1996. 230 l. A kötetről hallva már fel is készültem a csaló­ dásra. Tudom, milyen izgalommal fogadta a közönség Raffay Sándor úttörő apokrif-fordí­ tásait (1905), emlékszem, milyen várakozás­ sal vettem magam is kézbe az Ókeresztény írók sorozat 2. kötetét (Apokrifek, 1980), majd a Jézus rejtett szavait (1990), hogy valami újat olvashatok a Názáretiről vagy a Názáretitől, ám a kiábrándulás soha nem váratott sokáig magára. A z Újszövetség könyveihez képest ezek az iratok semmitmondóak voltak (vagy ugyanazt mondták, vagy kevesebbet). Titokzatosság ide vagy oda, az igazán izgal­ mas kérdések még mindig a kánonon belül merülnek föl. Az ismertetendő kötet ezt tisztességesen be is vallja: A d a m i k Tamás az utószóban nem teológiailag, hanem irodalomtörténeti szem­ pontból értékeli az apokrif apostolaktákat. Jelentőségük egyrészt abban áll, hogy m i n t epikus művek kiegészítik az a n t i k regényről alkotott képünket, másrészt bepillanthatunk

rajtuk keresztül az ókori „ponyvairodalomba" (bár a művek folklór, illetve lektűr jellegét egyesek vitatják). Az sem tagadható továbbá, hogy a műfaj jelentősen befolyásolta a későbbi keresztény irodalmat, így fontos láncszemet képez az Újszövetség és a középkori hagiográfia között. A gyűjtemény azonban teológiai- és ke­ gyességtörténeti szempontból sem érdekte­ len. A z aszkézis hangsúlyozása ezekben az apostoltörténetekben már a kereszténység hellenizálódásáról tanúskodik. Jellemző vo­ násai továbbá a műfajnak (és a kornak) a lenyűgöző személyiség középpontba állítása (ebben a mártíraktákkal m u t a t rokonságot), és a minél meghökkentőbb csodák iránti csil­ lapíthatatlan igény. Mindez teljesen elüt a lukácsi Apostolok Cselekedetei szemléletétől, s eredetét valószínűleg a népi vallásosságban kell keresnünk. ( N e m tagadhatjuk: ugyanez az igény ma is gyárt „csodákat" és „szenteket", ebben sem vagyunk jobbak eleinknél.) A m i az olvasmányosságot illeti, - az eddi­ giekből már bizonyára kiderült - ez a könyv legfőbb erénye. A fordítások nyelvileg színvo­ nalasak (hűségüket n e m vizsgáltam). Sajna-

lom, hogy az összeállítás sehol nem tünteti föl, hogy a hat fordító közül (Adamik Tamás, Boly k i János, Kapitánffy István, Pesthy Mó­ nika, Szepessy Tibor, Tóth Klára) k i m e l y i k szöveget fordította (ha már nem a Septuagin-

ta vagy a Magyar Bibliatanács fordítási mód­ szere volt a példakép). A kötet ízléses kiállítá­ sa is olvasásra csábít: ne álljunk ellen! Csepregi

Zoltán

Kiállítások Möns sacer Gyönyörű plakát tűnt föl Budapest-szerte a fenti felirattal, mely magyarul „szent hegyet" jelent. Pannonhalma ezer évét események so­ ra ünnepli késő őszig, ezeknek megnyitását hirdeti a plakát. A szent hegy elnevezés is régi és jelképes. Isten és a hegy kapcsolata többször előfordul a Bibliában: a Sinai hegyen kapja Mózes a kőtáblákat, hegyoldalon hangzik el Jézus he­ gyi beszéde, hegyen történik az Úr színevál­ tozása, dombtető volt a Golgota, Máté evan­ géliumában a mennybemenetel színhelye is hegy. A „Pannonhalma" elnevezés a nyelvújí­ tók találó terméke, addig Márton hegyének nevezték, a későbbi Tours-i püspök ugyanis a közelben született. Erre a hegyre települtek Európa védő­ szentjének, nursiai Benedeknek szerzetesei Géza fejedelem korában, hogy rendalapítójuk jelszavát - „ora et labora!" - beteljesítsék, és hozzálássanak egy messziről jött nép tanítá­ sához. M e r t ez a nép nemcsak hazát váltott (sőt hazákat Magna Hungáriától a Kárpát medencéig), de vallást, életmódot, gazdasági berendezkedést, mindent. Megviselt állapot­ ban lehetett. M i n t ahogy abban lehettek E u ­ rópa többi népei is, akiknél a nomád harcosok rátelepedtek a már korábban honos földmű­ velőkre. De azok a népek már túlestek az első megrázkódtatásokon. Mindegyiknek szüksé­ ge volt iskolára (még a birodalomalapító

frank király, Nagy Károly sem t u d o t t írni-ol­ vasni!). Fontos volt, hogy v a l a k i k mentsék a menthetőt, másolják a Bibliát, az egyház­ atyák műveit, a görög és l a t i n auctorokat, a mártírok legendáit; miközben az erkölcsöket is szelídíteni kellett a kereszténység érték­ rendje szerint. L a t i n kódexeket másolni, ará­ nyos, formás betűkkel; miniaturákat, iniciá­ lékat festeni nem lehetett másként, m i n t az alkotó egész lényének átadásával. N u r s i a i Benedek tehát rendet alapított. Meg kellett hirdetnie a munka parancsát, hogy az európai középkor kultúráját - iskolával, könyvtárral, példaadással - megalapozhassák, akik erre szánták az életüket. Pannonhalma azonban nemcsak Európa előretolt bástyája volt évszázadokon át, de a magyarság hegyen álló őrszeme is. Ezért t u ­ dott m i n d e n megpróbáltatás után újra meg újra felemelkedni. Bárki támadt is a szent hegyre, Isten mindig erősebbnek bizonyult az ellenségnél. Az ezeréves j u b i l e u m alkalmából ünnepi kiállítás nyílt a kívül-belül megújult szent hegyen, s ez nemcsak a kolostor, de a magyar oktatás folytonosságát is h i r d e t i . 900 négyzet­ méter terjedelmű termeiben mutatja be a minden vészen át megőrzött, megmentett em­ lékeket. Bozóky Eua

„Őseinket felhozád..." A honfoglaló magyarság A Nemzeti Múzeum kiállítása méltó az ezer­ százéves évfordulóhoz. Miközben a honfogla­ lás előzményeiről, lefolyásáról és következ­ ményeiről tájékoztat, úgy mutatja be az ősö­ ket, hogy tárgyaikat látva, szinte személyes ismerősöknek érezzük őket.

A kivilágított, óriási térképek az őshazá­ k a t mutatják, s a Kárpátok hágóihoz vezető úttalan utakat. Óhatatlanul Illyés Gyula Ár­ pád című verse j u t eszembe: miként menekül­ t e k Etelközből az „özvegy harcosok", akiknek

- távollétükben - asszonyait, gyerekeit, öre­ geit elpusztította a besenyő-bolgár támadás. Alig volt nő. A l i g egy csacsogó száj. A bosszúállás nem kegyelmezett. Vének se voltak. Minden elveszett. Árpád m e n t i a megmaradtakat, rohan elő­ re az ismeretlen zord hegyekbe, ködtakarta szakadékok felé; l a t i n , szláv, germán asszo­ nyokkal új népet teremteni és betódulni vele Európába. M i l y e n időszerű is ez a vers - ízlel­ getem emlékezetemben fölzengő sorait, pedig a költő 1956-ban megjelent kötetéből való. Megcsodálom közben a j u r t a mellett porosz­ káló kitömött lovacskát, tán a Szarmata sík­ ságról való, de származhat máshonnan is, a magyarok sokat kereskedtek, ám ( m i n t Illyés írja) olyan lovat kedveltek, amelyről földig ért a lábuk. Másik hatalmas térkép mutatja, merre találtak a régészek magyar sírokat a honfog­ lalás korából, és az ott jelölt tájegységek sze­ r i n t rendezték be a tárlókat is: egy-egy táj sírjainak leletei sorakoznak előttünk. Legsű­ rűbben találhatók a sírok az Alföldön. Erdély­ ben és a Dunántúlon többnyire a folyóvöl­ gyekben nyugszanak a holtak. László Gyula szerint „a temető halott fa­ l u . " Ezek a holt falvak adják a tárlók mérhe­ tetlen gazdagságát: ékszerek (karkötők, nyakékek, gyűrűk, hajkarikák, ingnyakdí­ szek, hajfonat-korongok) sorakoznak, szinte több v a n belőlük, m i n t a használati tárgyak­ ból, s a fegyverekből. Még a csizma keretét is aranyráma szegélyezte, nem szólva a nyereg­ ről, kantárról, szablyáról. Volt ízlésük, szeret­ ték a szépet. N e m kell szégyelnünk őseinket, m i n t holmi szegény rokont! Tudták, m i t tesz­ nek öltözékükre. Míves mesterek formálhat­ ták k i azt a rengeteg apró, inggombnál nem nagyobb aranydíszecskét, a m i nemcsak a nők, de a férfiak ruháit is díszítette. És hogy a kereszténységgel már Géza fejedelem idején is találkoztak, mutatja az a pár kicsi arany­

kereszt, a m i t asszonyok h o r d h a t t a k a nya­ k u k b a n , m e r t női sírban találták őket. - Ez m i n d igazi? N e m másolat? - kérdezi egy gyanakvó kisdiák (szerencsére sok tanár hozza el tanítványait), és nehezen hiszi el, hogy a nemesfém ezredévnél is tovább őrzi fényét. Hasonló kétellyel szemlélik Lehel kürtjét is: - Ez volt az? Vagy csak hasonló?! A j u r t a lakályos sok puha szőnyegével, nemes falával, heverőivel. Nyáron kelleme­ sen hűvös lehetett. Télen? Fűtésrendszere (a középen levő tűzhely fölött n y i t o t t a tető) még e század elején is használatos volt régi falusi házak füstös konyháiban. A k a d i t t földműves kunyhó is, alja földbeásva, ablakán bőr teteje zsup. Roppant érdekes a falu makettje: a la­ zán sorakozó házak között mindenütt fák vé­ d i k a kertet, a vetést, és gyümölcsöt is adnak. (Állítólag a középkori nagy járványok azért nem pusztítottak nálunk oly mértében, m i n t Nyugaton, mert a magyarság egész­ ségesebben táplálkozott.) A kiállítás mutatja: szüntelenül fejlődő nép volt ez a 3—400 ezer főt számláló, nomád­ harcos nép (de h a hosszabb időre megállt va­ lahol, már kapáltak, ástak, ültettek is az asszonyok), mozgékonysága g y a k r a n sodorta más népek közelébe, s akár kereskedett, akár harcolt velük, mindenképpen t a n u l t tőlük. Fürge volt, mozgékony, kíváncsi és me­ rész. M i n d i g „újakra" kész. Ahogy a költő mondta Árpádról: Akárhogyan is - még most sem beszél „szabadok leszünk!" - ez suhant talán a szívébe inkább, m i n t s e m az agyába, miközben megsarkantyúzta a mént, s a menetből egy sziklára kiállva j e l t adott: gyorsan! S nézte fürge szemmel, m i n t juhász, a k i m i n d e n ürüt ösmer, hogy tódul népe át - Európába. Bozóky Eua

Magyar írónők a Petőfi Múzeumban Bizonyára szebb az örömötök S harc nélkül jobban mertek sírni, Oh áldott az az asszonyok között, A k i verset t u d írni. (Ady) A kiállítás ismét felszínre hozta a régi vitát: Fontos-e, hogy nő vagy férfi az alkotó? Csak a mű fontos. A k k o r pedig miért választják szét nemek szerint a kiállítandókat? M e r t m i n d ­ két n e m más-más szempontból tükrözi a vilá­

got. E z t az eltérő látószöget érzékelteti kitű­ nően ez a kiállítás, amikor írószerszámok, képek, első kiadású könyvek m e l l e t t legyező­ ket, ruhákat, gyöngyöket, bölcsőket, varró­ szerszámokat, kesztyűket, főkötőket, tükrö­ ket sorakoztat fel. A k i gyűszűvel az ujján fogja a tollat, az mást is sejt a világból, m i n t az, a k i nem ismeri a gyűszűt meg a gyúródeszkát. A nők a mikrovilágot, a gyakorlati élet jellemző

apróságait ismerik jobban. Ahogy Illyés Gyu­ la felejthetetlen szépen írja az emberi hala­ dásról: „Nem a viharok, a mének, a diadalzengések, hanem a szitaszél veregetések, ha a liszt megtömörül; hanem a néma kitekintések a téli ablak függönye mögül; n e m a havasok, a jeges meredélyek, hanem a kézimunkázó vetések..." (Ditirambus a nőkhöz). De azért e szitaszél veregető verselő aszszonyokat millió szál köti a férfiakhoz, nem­ csak a szeretettekhez, hanem másokhoz is. A kiállítást nézegetve n e m ment k i a fejemből egy i t t nem szereplő francia hölgy, akinek lénye, hatása oly elevenen példázza, m i l y e n kicsi a világ. A X V I I . század végén Madame de Sévigné azzal enyhítette távolbaszakadt lánya m i a t t i bánatát, hogy hosszú leveleket írt neki, melyek nemcsak a kor fényes doku­ mentumai, de a francia próza remekművei lettek. Epistoláival példát adott egy bujdosó, árva magyarnak, Mikes Kelemennek. Sévigné asszonyt még más kapcsolat is fűzte Erdélyhez, de arról ő nem tehetett. Sze­ retett unokaöccse, akiért folyvást aggódik epistoláiban, ez idő tájt o t t képviselte Lipót császár főhatalmát, és - míg a kurucok k i n e m szabadították - ő t a r t o t t a tömlöcben gyer­ mekeivel együtt Petrőczy Kata Szidóniát, az első jelentős magyar költőnőt. Ezt az unokaöccsöt Rabutin generálisnak hívták; az általa keltett érzelmeket m i sem jellemzi jobban,

m i n t a lakosoktól kapott gúnynév: „Rabbá­ tőn" generális. I t t sorakoznak hát a kiállításon az első magyar írónők fellelhető tárgyai. Jellemző, hogy e protestáns nagyasszonyok felszerelé­ sében sokkal kevesebb a cicoma-eszköz, m i n t a későbbieknél. (Vagy nem m a r a d t meg, m e r t jobban rejtegették?!) A következő századok író-asszonyainak változatos a hagyatéka: imádságos-, énekes-, kéziratos könyvek, kufsteini emlékek (Teleki Blanka), kulcsok, órák, váltakoznak kevéssé ismert i r o d a l m i munkákkal. (Ugyan k i tudta, hogy Kazinczyné grammatikát írt, s hogy U j falussy J u d i t cseh nyelvről fordított 1712ben?) A X I X . - X X . század fordulóján megsoka­ sodnak az írónők, sőt századunk első felében ők lesznek a legolvasottabbak: Kaffka M a r g i t , Gulácsy Irén, Kosáryné Réz Lola, Tormay Ce­ cil, Tutsek Anna, Berde Mária, Várnai Zseni, Lesznai A n n a - például. Rajtuk kívül még jónéhányan voltak, akiket az akkori diáklá­ nyok óra a l a t t is olvastak...Egyed ül a kiváló tehetségű, szép erdélyi nyelven író Ignácz Ró­ zsát nem találtam, bármerre kerestem. Pedig a rendezők a már eltávozottakat illetően tel­ jességre törekedtek. (Akiállítás szeptemberig látogatható.) Bozóky Eva

Evangélikus középiskolák a történelmi Magyarországon A millecentenárium tiszteletére az Evangéli­ kus Teológia épületében készült kiállítás a teljesség igénye nélkül kívánja felidézni azt a máig ható szellemi örökséget, amelyet a Kár­ pát-medencében működő mintegy 25 evangé­ likus középiskola képviselt és képvisel a tudo­ mány, művészet és haladás iránt elkötelezett melanchthoni elvek alapján. N e m véletlen, hogy a lutheránus, vagy lutheránus iskolák­ ban nevelkedett értelmiség számarányánál jóval nagyobb mértékben vette k i részét nem­ zetünk társadalmi és kulturális életéből. A 16. században Európa-szerte jelentőssé vált evangélikus iskolaügy egyik sajátossága a világi műveltségért való felelősség. Már 1520-ban , A német nemzet keresztény ne­ mességéhez" címzett, majd az 1524-ben „Né­ metország összes városainak polgármesterei­ hez és tanácsosaihoz keresztény iskolák felál­ lítása és fenntartása végett" írt munkáiban Luther egyenesen felszólította a vezető társa­

dalmi rétegeket egy új, világi műveltség szor­ galmazására. E cél érdekében sürgette a könyvtárak és iskolák létesítését. A kiállítás rendezői, dr. Fabiny Tibor, az Evangélikus Országos Múzeum igazgatója és Benkő Andrea, a Petőfi I r o d a l m i Múzeum fő­ munkatársa megpróbálták a lehetetlent: gaz­ dag irodalmi és képzőművészeti anyaggal i l ­ lusztrálva k i s alapterületen áttekintést adni az evangélikus középiskolák mintegy fél évez­ redes történetéről. Méltatlanul elfeledett, vagy csak a tanít­ ványok, család emlékezetében őrzött tanárok, közismert nagyhírű tudósok, művészek arca néz újra ránk a tablókról, vitrinekből. Óhatat­ lanul az j u t eszünkbe, hogy a névtelenség homályába veszett kitűnő, nagy tudású pro­ fesszorok mindennapi áldozatos munkája nélkül hány nagy nevet nem ismernénk a magyar kultúrtörténetből. Reformátoraink munkásságának középpontjában ugyanis sa-

játos felismerés rejlett: nincs szentebb emberi tevékenység a nevelésnél. Semmivel sem „ér­ demelhetik k i " szerintük jobban az örök üd­ vösséget, m i n t azzal, hogy istenfélő', becsü­ letes és munkaszerető gyermeket nevelnek. A m a gyermekek, a tanítványok sem há­ látlanok. Élvezetes és megható olvasmány, miként emlékezik vissza Kiss József és M i k ­ száth Kálmán a Hét hasábjain szeretett rima­ szombati tanárukra, Baksay Istvánra. A ka­ tolikus és nem eminens nyíregyházi diák, Krúdy Gyula a legnagyobb szeretettel szól tanárairól, köztük Porubszky tanár úrról: „... rajtakapom magam, hogy néha csak azért szeretném kivágni a rezet írásaimban, hogy az öreg Porubszky ott Nyíregyházán meg le­ gyen velem elégedve". Érdekes szülői olvas­ mány Berzsenyi Dániel levele fiainak soproni tanárához. Kedves meglepetés a kiállítás lá­ togatója számára a rozsnyói paravánon a ke­

veset emlegetett kitűnő festő, Tichy Kálmán önarcképe, az aszódi v i t r i n b e n Petőfi somfa­ botja, a pesti gimnázium tárlójában Arany János névjegykártyája, melyen Piroska uno­ kája hiányzását igazolja 1877-ben. A figyel­ mes néző még sok böngésznivalót, nemcsak kultúr-, de kultusztörténeti különlegességet fedezhet fel, Gyóni Géza, volt szarvasi diák utolsó ceruzája, sírjáról való virágok megrá­ zóan vetítik elénk a költő tragikus sorsát. A kiállítás a Nemzeti Kulturális Alap anyagi támogatásával, múzeumok, gyűjtemé­ nyek, iskolák munkatársainak szellemi és fi­ zikai segítségével jött létre. (Evangélikus Teológiai Akadémia, 1147 Budapest, Rózsavölgyi köz 3. Megtekinthető július 10-ig, szombatos vasárnap kivételével.) Ratzky

Rita

Márai Sándor: K a s s a i polgárok A z Evangélium Színház

előadása

Az Evangélium Színház immár hatodik éve működik. Jóllehet a művészeti vezető-rende­ ző, Udvaros Béla és a színészek nagy többsége korábban már rangot vívott k i magának, a szakmai közvélemény és főleg a világi sajtó kevésbé vette észre a rendre színvonalas elő­ adásokat. A jelek szerint talán az egyházak körében támogatásra talál ez a nemes kezde­ ményezés. Jóllehet a darabok nem közvetle­ nül hitépítő jellegűek, hanem az igazi művé­ szet segítségével közvetítenek egyetemes em­ beri és keresztény értékeket. Márai Sándor veretes darabjának színpadra állítása nagy kihívást jelentett a társulatnak, tekintettel a dráma erős gondolati tartalmára és nehéz nyelvezetére. A csekély anyagi támogatás kö­ vetkeztében a díszleteket is egyszerűen és leleményesen kellett megoldaniuk. A Duna­ palota közönsége mégis nagyszerű élmény­ ben részesülhetett. Az előadások híre szinte szájról szájra járt, aminek következtében szinte m i n d i g telt ház előtt ment a darab. A Kassai polgárok a helytállás drámája. Egy város lakossága, igazi vészhelyzetben kö­ zösséggé formálódik. A m i k o r 1311-ben Omodé nádor hadai, Róbert Károly hallgatólagos beleegyezésével, megtámadják Kassát, több polgárát felkoncolják, a közösség az ellenállás

útját választja. János mester, a kőfaragó (Bitskey Tibor remek alakításában) képes k i ­ lépni a művészi lét védettségéből, és a felke­ lők vezetője lesz. Egyéni élete tele van küzde­ lemmel, viszonozatlan vággyal és töprengés­ sel, de a városért m i n d e n t megtesz. Pedig nem akar hős lenni. „A művész dolga, hogy veszély és válság pillanatában az ember lelki­ ismerete legyen" - hangzik a darabban Márai ars poeticája. Ez a lelki érzékenység és igaz­ ságérzet vezérli a kőfaragó szobrászt, vala­ m i n t az a tudat, hogy háza egy évszázada áll már Kassa főterén, ő otthon v a n abban a városban. Művészi eszközével, a vésővel, had­ ba is i n d u l Kassa függetlenségéért, és nyíltsi­ sakos küzdelemben megöli a betolakodót. Já­ nos mester és társai hősiessége megvédi a város jogát és függetlenségét. A személyes példaadás nyomán a közösség is magára talál: nemcsak felsorakozik János mester mögé, de a peres eljárás során egy emberként k i is áll mellette. Ezért egy művész személyes vállalása mellett a közösség helytállásának drámája is ez. Ez a közösség pedig a történelem színpa­ dán ekkor megjelenő és mindinkább izmosodó rend: a polgárság. Amelynek hivatástudata, nemzeti kötődése és önfeláldozása jól megfér

egymás mellett. Ebben a lelkületben egymás­ ra találhatnak azok is, a k i k korábban talán ellenfelek voltak, s a vezetők tartása termé­ szetes példává lesz mindenki számára. „A névtelen ember megszólalt, s azt mondta: jog!" - mondja a dráma egyik szereplője. A néző pedig saját korára gondol: talpra tud-e állni ma egy létében, nyelvében és hitében veszélyeztetett közösség? Vezetők és vezetet­ tek egymásra találnak-e? Létezik-e, szervező­ dik-e m a az a polgárság, amely a nemzet intellektuális tartópillére lehet? Vannak-e mai János mesterek?

A harcokban az ellenség sok házat fel­ gyújt, a templom is rombadől. De Kassa lakos­ sága elhatározza: újra felépíti Isten házát. A harang már szól. Hívja az élőket, temeti a holtakat és szétzúzza a villámokat. Az Evan­ gélium Színház léte és előadása: maga is ilyen harang. Hívja azokat, a k i k tiszta beszédre, nemes szándékra és követhető példára vár­ nak; temeti azokat a holtakat, akiket sokáig sem eltemetni, sem elsiratni nem volt szabad; szétzúzza a féltékenység, gyűlölet és megfé­ lemlítés villámait. Fabiny

Tamás

Gondolatok az új Szokolay-operáról Hadd kezdjem egy személyes vallomással: Is­ ten jótéteményének t a r t o m , hogy Szokolay Sándor immár csaknem három évtizede a csa­ ládunkhoz tartozik. Ezen idő alatt - a családi kapcsolatokon túl - kettőnk között „barátság" is szövődött, amely egyfajta szellemi-lelki ro­ konságból jött létre. Talán azért történt így, mert fiatal korában ő is pap szeretett volna lenni, én pedig teljes életemben nagy vonzó­ dást éreztem a zene iránt. Elfogultan szeret­ jük egymást. O prédikációim elsőszámú (na­ gyon szigorú!) „kritikusa", én pedig - termé­ szetesen szerényebben - zenéjéé. Rengeteget t a n u l t a m tőle, s remélem is, hogy még fogok. A Lövérekben tett sok közös séta közben — peripatetikusok módján - vitatjuk meg az egyes kérdéseket, amelyekről érdemes be­ szélni. Ezeknek a szellemi-lelki kirándulá­ soknak köszönhető, hogy hetedik (első ma­ gyar témájú és első Sopronban írt) operájáról a „hű tanú" elkötelezettségével és hitelességé­ vel szólhatok. Miért esett Margitra a választás? A magyar-ügy, ha tetszik a „Magyarok cse­ lekedete" nehéz téma. Szélsőségektől mente­ sen csak kellő történelmi távlatból lehet beszéni róla. Még 1848-tól sem vagyunk olyan messze, hogy március tüze, illetőleg a tűz márciusa, m i n t téma szóba jöhetett volna. A téma kiválasztásánál a legfőbb szem­ pontok a következők voltak: 1. Legyen meg a kellő történelmi távlat! 2. A magyarság egységét kifejező korban ját­ szódjék a történet! 3. Mondanivalója időszerű legyen!

4. Az üzenet vigasztaló jellegű és ne sokkoló legyen! 5. Ébressze föl a keresztények felelősségét a haza sorsa iránt! 6. Az egyetemes európai kultúrkör számára is érthető, érdeklődésére számot tartó legyen! Ilyen témánk nem sok v a n . Az első pont m i a t t például 1956, de még 1848 sem jöhetett szóba. Mivel a reformáció nemcsak Európát, hanem hazánkat is megosztotta, a második pont értelmében csak a X V I . század előtti időkből lehetett megzenésítésre alkalmas tör­ ténetet keresni. M i n t már oly sok esetben, a naprakész zeneszerzőt az időszerűség problé­ májának megoldása vezette Margithoz. M a ­ gyarságunkat alapjaiban megrendítő X X . századi történelmünk traumája a tatárjárás körüli időkre terelte a zeneszerző figyelmét, így született meg az új nemzeti opera: Magit, a hazának szentelt áldozat. Miért hozott hatalmas sikert a bemutató? Az 1995 december 21-i ősbemutatót de­ cember 25-én és 30-án két újabb előadás kö­ vette. A siker talán 30-án volt a legnagyobb. A h a r m a d i k előadásra ugyanis már plakátok nélkül is elterjedt a híre az új operának, úgy­ hogy ezen a napon telt ház előtt adták elő a darabot, amely nagy közönségsikert aratott. (Szilveszter előtti szombaton, délelőtt 11 óra­ kor 2500 ember az Erkelben!) Miért tolongtak az ajtók előtt több százan jegyhez jutás remé­ nyében, s miért jöttek el sokan azok közül is, a k i k az első két előadás egyikén vagy mind­ egyikén részt vettek? A nagy siker magyarázatául első helyen a mű csodálatos dallamosságát kell megemlíte-

nünk. Ennek az operának olyan egyszerű és tiszta a dallamvilága, hogy első hallásra érte­ n i , sőt szeretni lehet. A gregorián és pentaton dallamok szinte azonnal megérintenek. Az előadás közben többször is felcsattanó viharos taps jelezte, hogy ennek a zenei világnak szel­ lemisége és lelkisége elevenen él a szívünkben. A siker másik oka az opera mondanivaló­ jában rejlik. A művet akár szeretethimnusz­ nak is nevezhetnénk. „Nincs senkiben na­ gyobb szeretet, m i n t h a valaki az életét adja..." - tanítja Jézus. IV. Béla király leánya pedig ezt cselekedte egykor: életét szentelte a hazá­ ért. Ebből az operából Margit személyén ke­ resztül a szeretet valóban nagy erővel árad. Az igazi szeretet, amely a szeretet-nélküliség­ től szenved és még sem szűnik meg szeretni. Ahazát az emberekben, az embereket a hazá­ ban szereti! K i n e k nem indul meg erre a szíve, amikor szegény hazánknak és még szegé­ nyebb önmagunknak is „úgy kell a boldogság, m i n t egy falat kenyér"?! Miért késik a „szakma" elismerése? A Muzsika című szaklap még márciusi számában sem közölt a bemutatóról egyetlen sort sem. Szakmai féltékenység - mondhatná erre v a l a k i —, megszoktuk már. De szabad-e

megszoknunk ezt a legkiválóbbjainkat joggal sértő magatartást? Hogyan akarjuk behozni történelmi lemaradásainkat, ha változatla­ n u l mindenről lekésünk? Előttem vannak 1995 első felének lázas munkában eltöltött napjai. Emeleti szobájából csak étkezni jött le hozzánk. Szinte éjjel-nappal alkotnia kellett, hogy a bemutatóra elkészüljön. Aztán jött a hidegzuhany: az opera tervezett nyári bemu­ tatója, anyagiak hiánya m i a t t , elmarad. Ne akarja senki elhitetni velem, még ebben a nehéz anyagi körülmények közéjutott ország­ ban sem, hogy ne j u t o t t volna pénz a bemuta­ tóra! A k i k ebben a kérdésben döntöttek, vajon gondoltak-e arra, hogy elcsigázott népünknek milyen lelki vigaszt nyújthat egy nagy nyilvá­ nosság előtt zajló bemutató, mely által a kiadott milliók kamatostól megtérülnek, amennyiben a kért támogatást időben megadják?! A családdal együtt én is átéltem azokat a nem kevés feszültséggel járó heteket és hóna­ pokat, amelyekben a szerző - vállalva a meg­ aláztatást - a három, szerényebb körülmé­ nyek között megrendezendő decemberi előa­ dáshoz szükséges pénzt összegyűjtötte. Weltler Sándor

A C R E D O szervezésében kerül sor a b u d a p e s t i evangélikus értelmiségi k ö r ö k t a l á l k o z ó j á r a

1996. június 1-én, s z o m b a t o n 9-13 óráig a Deák téri Evangélikus Gimnázium dísztermében. Téma:

„Mi dolgunk a világon? Az egyház szerepe, mondanivalója ma" M i n d e n érdeklődőt szeretettel várnak.

Evangélikus Értelmiségi Műhely Deák tér

K e r e s z t y é n Értelmiségi K ö r Budahegyvidék

M a g y a r Lutheránusok Értelmiségi Társasága

Evangélikus E g y e t e m i és Főiskolai Gyülekezet

Credo Lutheran Workshop

Summary

Journal of the Hungárián Lutherban Church Editor: György Bárdossy Chairman of the Editorial Board: Róbert Frenkl Postal Address: H-1085 Budapest Üllői út 24. Published twice a year Price: 190 Ft

ces the monography w r i t t e n by the Hungári­ Several studies of the present issue of this án Catholic, Rókus Kereszty. Tamás Fabiny periodical are connected w i t h two important analyses the books w r i t t e n i n the past deca­ anniversaries. One of them is the 450th annides about Jesus by Jewish authors (Klausner, versary of M a r t i n Luther's death. His theoVermes, Flusser, Lapide) calling a t t e n t i o n to logy is analysed by Vilmos Vájta, a Hungárián w h a t Christian theologians can l e a r n from theologian living i n Sweden. Following Kirket h e m : the use of Rabbinic sources, a sociologigaard he finds the essence of Luther's theocal approach and a particular stress on the logy i n the corrective, which cannot stand Christian-Jewish rapprochement. against the normative and comprehensive character of theology. This corrective cannot Two studies focus on the recent past of the be understood i n an individualistic and subHungárián Lutheranism. Imre Veöreös looks jective way but always w i t h i n the framework back to the renewal coming after the Second of the church as a community. O n this ocassiW o r l d War, to those three years w h e n church on we also publish Anders Nygren's adress life was conducted i n relative freedom. He delivered on the statutory assembly of the places church events i n the historical and Lutheran World Federation i n 1947, i n which c u l t u r a l context of the time. Róbert Frenkl, as the author urged a shift from the slogan "back one of the signers of the "Brotherly Word" to Luther" to the imperative of "ahead w i t h published 10 years ago looks back at the cirLuther". Zoltán Csepregi investigates the rocumstances surrounding its b i r t h and the reots of the Hungárián historical pietism laying percussions. particular stress on Spener's Lutheranism. This document criticised the theology of A n outstanding Hungárián representative of diakónia and i t insisted on church reforms. this pietism is György Szeniczei Bárány. Pál This declaration had a very i m p o r t a n t role i n Szontagh introduces Luther the teacher. the changes of the churchlife i n the years to come. A t the same time he expresses regret The other i m p o r t a n t event is the HOOth t h a t the one-time signers have broken up i n t o anniversary of the Hungárián conquest. On two groups. Two studies by outstanding socithis ocassion we publish an interview w i t h ologists are also published. Rudolf Andorka Gyula László archeologist, one of the leading writes about the role of the church i n a society experts of the period. The histórián István struggling w i t h a loss of values; Iván Szelényi Nemeskürty deals w i t h the connection of naasks the question whether there has been a tion and Christianity i n his essay. The H u n shift i n the economic and political elité i n the garians of the Reformation period contributed new Eastern European socieites. Péter Szent­ to the preservation of the Hungárián languapétery writes about sects (including destrucge and Christian culture. Düring the four tive ones), cults, occultism; and the w a y they decades of the communist regime both the are evaluated i n the church. Aliz Wiszki­ nation and Christianity suffered. After the denszky deals w i t h the Christian view of changes of 1990 i t is not easy to restore and contraception. The a r t historical analysis of strengthen the broken relationship between János Végh discusses Dürer, whose drawings them. not only decorate thisissue, but his c a r v i n g of A special section is devoted to an introduca open gate is also the emblem of the present tion of the renewed interest i n the quest for periodical. the historical Jesus. A n American scholar, Edgar V. McKnight, surveys the three epochs The cultural section gives an account of a of the history of this research. Márta Cserháti number of newly published theological and discusses a book about Jesus w r i t t e n by the l i t e r a r y works, dráma and opera Performan­ American Borg anáAndrás Csepregi introdu­ ces as well as exhibitations.

Credo Evangelische Werkstatt

Aus dem Inhalt

Mehrere A r t i k e l der jetzigen N u m m e r der Zeitschrift läßt sich an zwei bedeutenden Jah­ resfeier binden. I m 450. Todesjahr von M a r t i n L u t h e r analysiert der ungarische, i n Schwe­ den lebende Theologe Vilmos Vajta die Theo­ logie des Reformators. Das Wesen ergreift er - nach Kierkegaard - i m korrektiv, das aber dem normativen, nach Vollkommenheit stre­ benden Charakter der Theologie nicht gege­ nüberstehen darf. Dieses Korrektiv d a r f nicht auf individualistische, subjektive A r t aufge­ faßt werden, sondern i m m e r nur i m Rahmen der Kirche als Gemeinschaft. Anläßlich der 450. Jahreswende veröf­ fentlichen w i r den Vortrag von Anders Nygren, gehalten i m Jahre 1947 i n der anstatt des Schlagwortes "zurück zu Luther", den i m p e r a t i v "vorwärts m i t Luther" zum Prog­ r a m m machen möchte. Zoltán Csepregi forscht den Wurzeln des ungarischen Historischen Pietismus nach, insbesonders nach der spennerer L u t h e r Re­ zeption. Der hervorragende ungarische Ver­ treter dieses Pietismus ist Szeniczei Bárány György. Pál Szontagh stellt uns Luther den Päda­ gogen vor. Die andere bedeutende Feier ist die 1100 Jahreswende der ungarischen Landnahme.

Zeitschrift der Evangelischen Kirche in Ungarn Leitender Redakteur: György Bárdossy Vorsitzender des Redaktionsausschusses: Dr. Róbert Frenkl Redaktion und Verlag: H-1085 Budapest, Üllői út 24. Bestellung bei obiger Adresse. Erscheint jährlich zweimal Preis des Einzelheftes: 190 Ft.

Aus diesem Anlaß veröffentlicht die Zeitsch­ rift ein Gespräch m i t dem Archäologen Gyula László, der prominenteste Kenner der Epoche ist. Der Historiker, István Nemeskürty ver­ bindet i n seinem Essay den Gedanken der Nation u n d des Christentums. Er schildert wieviel das U n g a r t u m i n der Reformationsze­ i t u m die Aufbewahrung der ungarischen Sprache u n d der christlichen K u l t u r getan hat. Während der 40 jähringen kommunistis­ chen Herrschaft l i t t sowohl der Nation als auch das C h r i s t e n t u m , und die Wiedeverstärk u n g und Verbindung der beiden v e r w i r k l i ­ chen sich nicht so leicht nach dem System­ wechsel i m Jahre 1990. Péter Szentpétery schreibt ein Referat über die destruktiven Sekten, K u l t e n u n d deren Beurteilung, Aliz Wiszkidenszky schre­ ibt über die christliche Beurteilung der Prä­ servative. Die kunsthistorische Analyse von János Végh stellt uns Dürer dar, dessen Zeichnungen nicht nur diese N u m m e r illust­ rieren, sondern, sein Stich, der ein geöffnetes Tor schildert, ist das ständige Emblem dieser Zeitschrift. Der k u l t u r e l l e Beobachter stellt zahlrei­ che theologischen und literarischen Werke, Theater u n d Opernvorstellungen und Auss­ tellungen vor.

Contents

Inhaltsverzeichnis

Gyula Groó: The Humanism of God Vilmos Vájta: Luther's Corrective Theology Anders Nygren: "Ahead w i t h Luther!" instead of "Back to Luther!" Zoltán Csepregi: Historical Pietism and Luther Pál Szontágh: Luther as Teacher Edgar V. McKnight: The Three Quests i n the Research about the Historical Jesus Márta Cserháti: Marcus J. Borg: Jesus András Csepregi: Kereszty: Jesus Tamás Fabiny: The Quest for the Brother of Nazareth László Nagy: Conversation w i t h Gyula László István Nemeskürty: "Our Existence and Our Constitution Stand on This Basis" István Fried: The Pannonian Memory of Early Christianity Imre Veöreös: The Two-Sided Years, 1948-50 Róbert Frenkl: The Brotherly Word Rudolf Andorka: Value and Direction Iván Szelényi: Has the Elite changed i n Eastern European Societies? Péter Szentpétery: Where is the L i m i t ? Aliz Wiszkidenszky: About Contraception János Végh: Dürer The Silence. A Conversation w i t h Jenó Szigeti Poems (István Jánosy, Gabriella Somkuti) Cultural Observer: Imre Veöreös, István Sza­ bó, Péter Ballá, Tibor Fabiny, Zoltán Csep­ regi, Éva Bozóky, Rita Ratzky, Tamás Fa­ biny, Sándor Weltler

Gyula Groó: Gottes H u m a n i s m u s Vilmos Vájta: Die korrektive Theologie von Luther Anders Nygren: A n s t a t t "Zurück zu Luther!", "Vorwärts m i t Luther!" Zoltán Csepregi: Der Historische Pietismus und Luther Pál Szontagh: L u t h e r als Pädagoge Edgar V. McKnight: Die drei Epochen der Jesu Forschung Márta Cserháti: Marcus J. Borg: Jesus András Csepregi: Kereszty Rókus: Jesus Tamás Fabiny: Die Suche nach dem Bruder von Nazareth László Nagy: E i n Gespräch m i t Gyula László István Nemeskürty: " A u f diesem Boden Ste­ hen unser Sein, unsere Verfassung" István Fried: Die pannonischen Gedenken des frühen Christentums Imre Veöreös: Die Jahre m i t zwei Gesichtern, 1948-50 Róbert Frenkl: Das Brüderliche Wort Rudolf Andorka: Wert und Richtung Iván Szelényi: Ob es i n den Ost-Europäischen Staaten einen Elitwechsel gab Péter Szentpétery: Wo ist die Grenze? Aliz Wiszkidenszky: Über das Präservativ János Végh: Dürer Ildikó Tóth: Die Stille. E i n Gespräch m i t Jenó' Szigeti Gedichte (István Jánosy, Gabriella Somkuti) Kulturelle Rundschau: Imre Veöreös, István Szabó, Péter Ballá, Tibor Fabiny, Zoltán Csepregi, Éva Bozóky, Rita Ratzky, Tamás Fabiny, Sándor Weltler

Ára: 190 Ft

A közeljövőben m a g y a r n y e l v e n i s m e g j e l e n i k J o a c h i m Scharfenberg: Bevezetés a lelkipásztori pszichológiába (Einführung i n d i e P a s t o r a l p s y c h o l o g i e ) című könyve.

A kötet könyvesbolti forgalomba csak korlátozott példányban kerül. A könyv b o l t i ára: 1.980 F t .

Lelkészek, hitoktatók, teológus hallgatók, tanárok, h a a könyvet közvetlenül a kiadótól rendelik meg, kedvezményesen, 990 Ft-ért juthatnak hozzá a műhöz. Előjegyzés: A S T R A , Siófok, Pf. 117. 8 6 0 1

Előjegyzését visszaigazoljuk, a könyvet megjelenés után utánvétellel postázzuk.

A z Ö k u m e n i k u s T a n u l m á n y i Központ a z a l á b b i pályázatot h i r d e t i m e g A pályázat témája „Az ökumenizmus alakulása a római katolikus egyházban a I I . Vatikáni Zsinat óta" (Figyelembe veendők: a I I . Vatikáni Zsinat ökumenikus határozatai összehasonlítva a korábbi római katolikus hivatalos állásponttal. A pápák megnyilatkozásai, X X I I I . János, V I . Pál, I . János Pál, I I . János Pál enciklikái, apostoli levelei és más dokumentumai; Keresztény Egység Pápai Tanácsa állásfoglalásai; az Ökumenikus Direktórium - 1993; a jelentősebb dialógusok eredményei; mértékadó ortodox, protestáns, római katolikus teológusok témával kapcsolatos megnyilatkozásai.) A kézirat szabvány gépeléssel nem lehet több 50 oldalnál, nem lehet kevesebb 20 oldalnál. Beküldési határidő: 1997. április 30. Apályázat beküldendő jeligével az Ökumenikus Tanulmányi Központ címére (1114 Budapest, Bocskai út 15.) A beküldött pályázatokat ökumenikus bizottság bírálja el 1997. június 30-ig. Pályadíjak: I . díj 50.000.- F t I I . díj 30.000.- F t I I I . d y 20.000.- F t . A díjnyertes tanulmányok közlési jogát az Ökumenikus Tanulmányi Központ fenntartja.

A H e r m e n e u t i k a i Kutatóközpont kiadványsorozata H e r m e n e u t i k a i Füzetek L Paradigmaváltások a bibliai hermeneutikában 2. Értelmezéstörténet m i n t egyháztörténet 3. Fabiny Tibor: Szóra bírni az írást 4. Northrop Frye: A Biblia igéző tekintete 5. Sörén Kierkegaard: Építő keresztény beszédek 6. Paul Ricoeur: Bibliai hermeneutika 7. Gerhard Ebeling: Isten és szó 8. U l r i c h Luz: Evangélium és hatástörténet 9. Walter Mostert: „Scriptura sacra s u i ipsius interpres" L u t h e r hermeneutikájáról 10. U l r i c h Luz (szerk.): A viszály könyve? Egy Biblia - sokféle értelmezés A kiadványok megrendelhetők a H e r m e n e u t i k a i Kutatóközpont címén: 1088 Budapest, Reviczky utca 4/c. Telefon: (36-1) 267-0165/109, Fax: (36-1) 118-1543, 267-0166

A Sajtóosztály Könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.) az alábbi új k ö n y v e k és e g y é b t e r m é k e k megvásárolhatók, levélben megrendelhetők Bibliák Újfordítású nagy Károli különböző méretben Christoph Klein: Fény az út végén 380. -Ft Csepreg 186.- Ft Cserháti Sándor: Filippi levél 485.- Ft Enekeskönyv kicsi 450.- Ft Énekeskönyv nagy 570.- Ft Jer, örvendjünk keresztyének 529.- Ft Karénekeskönyv I . 669.- Ft Karénekeskönyv I I . 569.- Ft Koráikönyv 682.- FI A megrepedt nádat nem töri el... 230.- Ft Szinopszis 1.580,- Ft Tájékoztató a magyarországi egyházakról 168.- Ft Túrmezei Erzsébet: Csodát virágzik a jelen 350.- Ft igéslapok - képeslapok igéstáblák oltári gyertyák réz gyertyatartók

5. 16.60.- ...200.180.- ...700.255.-... 1.230.-

ELŐKÉSZÜLETBEN Bonnhoeffer: Követés Luther négy hitvallása Scholz László: Érted is, amit olvasol? Veöreös Imre:

Az Újszövetség színgazdagsága

Ft Ft Ft Ft

A Magyarországi L u t h e r Szövetség k i a d v á n y a i Magyar L u t h e r Könyvek sorozat L Vájta Vilmos: Communio Krisztus és a szentek közössége L u t h e r teológiájában 2. L u t h e r Márton: Előszók a Szentírás könyveihez M a g y a r L u t h e r Füzetek sorozat 1. Újrakezdés. Dokumentumok a Magyarországi L u t h e r Szövetség életéből (1991-1993) 2. L u t h e r Márton: Nyílt levél a fordításról (1530) 3. L u t h e r Márton: Nyolc böjti prédikáció Wittenberg népének 1522. március 9-16-ig 4. L u t h e r Márton: Bűnbánat, Keresztség, Úrvacsora Három sermo a szentségekről (1519) 5. L u t h e r Márton: M i az evangélium?

„ A z egyház kincse valójában Isten dicsőségének és kegyelmének szent evangéliuma" (62. tétel, 1517). E mondattal fejezhető' k i a m i n d e n k o r i „lutheri" teológia tömör megfogalmazása. Evangélium és evangélikus: a „lutheránus" hívők jelszava és megjelölése m a r a d t . " Vájta V i l m o s „ A hont foglalt, állammá szerveződött magyarság nemzeti léte eggyé f o r r o t t a kereszténységgel. Őseink számára magyarnak és kereszténynek lenni egyet jelentett, beleértve a kereszténység fogalmába a más felekezeteket és népeket szívesen befogadó magatartást i s . " Nemeskürty István „Akárhová nézünk azokban az években, azt látjuk: az egyház élni akar. „Egyházunkban ébredés v a n " - állapította meg Túróczy Zoltán a háború utáni évekre vonatkozóan. Számsorok tanúskodtak erről: 1944/45-ben 66 evangélizáció volt az ország evangélikus gyülekezeteiben, 1947-ben 129 gyülekezeti evangélizáció ment végbe, ez a szám 1948-ban 164-re emelkedett." Veöreös I m r e „Szociológusként a legdöntőbb kérdés számomra: vannak-e, s ha igen, miben írhatók le a posztkommunista társadalom struktúrájának sajátosságai. Célom, hogy ezt a társadalmi szerkezetet történeti folyamatként jellemezzem." Szelényi Iván „ A hazai könyvpiacról egészen a legutóbbi időkig hiányoztak azok a művek, amelyek megkísérlik áthidalni a szakadékot a közvéleményben élő Jézus-kép és az Újszövetség-kutatás eredményei között... " Cserháti Márta