~ bátorság; n(\vel~sére. kell nálunk, a csendől'ségnél
nagy sulY,t f,:~telru, mert a csendőrnek egyesekkel, vagy akar 10mE'gckkel szembeni v~"ső fellépése tulajdonképpen ncm I&;z E'gyéb, mint kéúlusa. . ;:cp?, akaro!c a l~punk 23. számáhan nH'gjelcnt t:&ik uO.lavallllllHlenaron vIlalkozUl, dc, azt hiHwlll ((ve.>","'n mél'lt'gélhetle azokat az cbhelő~éo·E'ket am~ Iyek a~ )Iy;:n fcgY"crh~l15zl1<~la(i . e~del~él 'ngyelelllhl' Jobeüll'k. Ugyams szoszennt l'zeket írja: "A gyahor/f/tbol/ eddig !telyes, és kimenefelébcJI üdvös volt, Cf//j-Lg/j felizgatott tÖlI/eUl/ek, - meZ.lj/wk lna{futartása erélyesebb fellépést I/eln követelt - szurOI/II/jal roló szétoszlatása. JI iért ','ellene ehhez kézi· tUSa? lIa nincs lilás vezJnys:a(.'11II1, millt ,,](ézituf;ál' l" s" l lCl./ra. · 'I", a esemZ"ontel"I spor I ' , IlUZ IleS::. II f asdasu I/k értelmében, kíll/életlen t1ÍlIladással akkéllt kell tÖlI/cgbell álló eliel/felét II/egtáll/adnill, hogil (Iz I/zo/llwl lwrckc;pfe/eIlIlJ váljék. Nelll li iszel1l , !togy VOI//l1 IH/ral/cs/wk s végrehajtó, kik II esendőrségi sz(/bál.llainkbun előírt feg!) verhasználatnál t(l II l/sílalldó köleles kiméletet szem elől lévesztenék, de viszont ez esetben sporlutasításunk>hivatkozott szakas.:aivlll kerülhet nek ellentétbe". Féll"L'értéf'ek eJkeriiléFe végetl nük."égesnek lartom bangozhltni, hogy a szuronyo~ putikának, mint c1öfőfegyvemt>k, a használala jön ilyen esetben IS el~ősorban számításba. A puskalusnak ütésre, vagy lökés1~ való hasZ'nálatá( azért említettem, mert a köriilmények annak ilyenmódon való használatát is indokolUá tehetik. Ene különben is módot nyújt n Szut. nevezetesen akkor, ba a csendőr és töbh ellenszegiilő között dula,kodá.sra kerül a sor, amikor is kénysZ{'rüségből, a cél elétése végett, de D fegyverhecsület megóvása szempontjából is, szükségcs, hogy cl csendőr fegyverét olyan módon használja, ahog-y n célt, vagyis a támadásra képtelen helyzetbe való belyezé.st, könnyebben elél'heti. Ha ezzel, mint a gyakorlratban előforduló eshetőséggel szJámolnunk kelJ, akkor !DZ is szükséges, hogy csendőreinket az ilyenmódon való fegyV'el-ha.sznála tra kiképezzük. Hégenle ezt Ll célt volt hivatva szolgálni a szuronyvívás, napjai.nkban a ikézitllSárra'k (köwlharcnak) a ;;zuronyharcban való kiképzési résre. (Kat. Sport. ut. A . fej.) . Tehát a lényeg nem ott van, hogy hajdanában l1szuron/jvívás"-:ruak neveztÜ'k, ma pedig l1szuronyharc"-nak, mert >lényegéhen mind la kéL kiképzési mód Ll szuronyos puskának a használa lát ,'olt és van hivatva szolgálni. Az utóbbi mindenpseÍl'e ,1 modern követehnényeknek megfelelőbben, dl' mind a k'el1ű harcJ'a képezte és kéjJC'zj n csC'ndőrt (ka toná1) . <\ zért, mert ,1 Kai. Sport r1 . azi mOlldja, llOg.\" a kézitu~a nem IllWs, mini (('st-It'stnt,k élpl-halál ltarl'a é, hooy az pll\'ufelünkt·t JUD r az első szúrással ~;PIlI /lIisíl~{ik JlH'g, miérl nem lpltdllt' 11 WJlwg('kd ,1 K at. Nport l ~t. halározványaibuJl tanull"ak ~zenllt ~zét ()szlatni IWJll érll'1l1. lI iHZl'Jl a Szut. kimondj", hogy 1,·1!p!tí kíIl16Ieltl'] kell eljámi a fl'gyverbaszuálatllwl " Uli U I·itu a \'iHzuJlyai uk azt kívitnják, il l"elldőr I'zekll!'k a figyplt'JIlllt'vÍ>!('lévC'l hélHznúlja a fl'g)' "CJ't 1. Iti llé~,Al'lll lizl'ri II I arról vau t'~ó, hugy haszIJaloJll-~.l Ít'gy vc rew cl , ~,lgy 1ll>~U. Illlelligl'lleiút kö",II'! "Jlllak JlJ<'gíléll'st', lJllgy Il lllyl'Jl 1',;gYVl'l"I h"HZIltdok. Ne\'~'h{J1pl"iPJl ti k('Yé~l l bL~ ...;~(llyp~ kardot, ,·agy 1'1-1I 1'0 Ily I,
lS,
i
,,(I.
Ul
teni. Ha a parallc~nok arra haláruzza cl ma ""át, hogy szuronnyal oszlatja fel a lömC'get, akk,)!""ezt l'l rendel i. A végrehajtás részleleibe már c>:'ak nehewJl érvény('sítheti bl'folyását, itt az egye~ egj-éllt'k (ci'l'ndőrök) 'szC'repe lép előtérl)l'. 1Iie;lőll <.I parancHnok döntene a fl'gyverha;;ználal felett, a ~Zllt, határozványai értelmében az !'gyéb kény:-;z('rí(1) l'<-zközökl't IU'1l a l ka Imazni. Jlyell ,'.-P( 1Jl'1l ('~U ],'111'1 il hallgtiúly abból a ,zl'mpuntbúl, hogy kím6h-«'."·1l járjon 1'1, nwrt hi"zPIl ha már fpgy,'prt ha"zl1ál a ('sapat, akkor ki~"é kétel' :-;íWrepl't .iátHzik a kímpld. 1 'gyani" fl'lfogáx dolga, hogy kíméll'lJll'k ne,'('zziik azt, hugy valakit karonszúrnak, \'ag)' llll'Ubl>. ~I jn;11l , hogy milyen fegyvert használ. Mindez különben a Kat. Sport rt. hat,írozványaivnl sem fog ellenkezni, mel't n t'mlítp(( U(;lt'ílás célja a harcban való fölényl·.... spgrl' \·aló 11l'\-l·lés. Az alaki gyakorlatok ('"ak t'z( a célt ~Zlllg-.íl.iúk. A kézitllsában minden jó, ami II fölényI hizt(\~ítja. ('*8. p.) 'l~ehát, ha a cst'ndőr 11 Kat. Sport 1"(.-],(\1 ta.nultakat il gyakorlgl's n Kal. Sporl 1'1. "klat;Í."L IJll'rt (')\ Sl'lll l'gyéb, lllint a;. !"lIlh,'r l'mk'r 1-111'11 Ilarcra való oktatás, llL'Vl'lé". Hogy il l't'gYI'é'J"ha,,~nú}al(\k l"('nd,'z,'I.ll'n 1"'1II'~. gl'I ~Zl'lllbl'Jl a kalonal ::51'01"1 ll. hala!"" '
ui lll, 1l"1ll is ,'11IIékl'z(I:11I meg, 1ll\!-lY 1l1l>rték1Jl'Jl áll l'h l'gy I"lfq!;yn'rzl'll,
Akarat.;zabarkíg-, kifpj('zőbben: II:karat " SZ~I'!;'ti ('mheri c.;;pleb·é, és e cseleb'és mia~tJ, ,fe)el.ossel!':-,e ~, <'zámadást{otellel tal tows párhu~!Ilbaalhtasana) a kel,dés mlwya abból sarjad ki, ,aJ.lon olyan . ~eny-e az en;"er. ~ki sZ'1badon határozza el magát a ]01'a ,ag-? a l'o~szra. valal.1inek m~.gt.e,:ésére ;'agy ~eg Inetf sérI'. a,ag,. llOgy len~:ugozo\t, kenYsze~ ,a ,a 0ó 31'11ak engedelmeskedo, t~hat akaratnelkuh bab,e, HooT mic,odák azok az el'ok. amelyek az pmbert el~la,; tar~i.ásra, cselek,ésl'p indítják s ,ég-ül. }lOgy mlll9 jogon yonhatja felelősségre PIP' valr! .mas, cselekme; llnéd au emhel't az államban te~tet oJtot tal'~adalom. . l\Iinden eruheri cselekvésben, az oly egyszerű ben i~. négy tényező egybeha!ásái észlelheti, v.izsgál? szemünk: a célél, az indíté, ok,,!. az akaratet es a veghez~ "HeH. , Cél a c~eleb'ésben, Ne"ll eg'J'é~, mint valamel,' dO!,og-: ,ak \'a~,,:\- eseruénynek elgondolasa., rnely tehat kuls~ vagy bebő. hat:'rozott, "agy hatal'oza!Ja~. e/.,"ysze,:n "azy bon'olult. Mini kepzet, gyakran homalyos: alIg ,ejthetően' húzódik mrg- az ember r'Splekvé"éhpn. Tlyenk,'1' i'sztö.uösen.helső, szervi 5Itb. ösztönöikb ől csplek~zün.k. Az utánzás ösztöne a pélrln, hefolyásának (,lJg€(} s annak nyomán csplekszik. Ha a fiziológiai \"agy szellprni llailmn benuük ugyanaz, az id egen ('selt·k\"ést utánoz:ru.k; bár töbhnyil'!'. mint halvány n';\80lbtát. GyaJ..'1·an tévedünk n, cél tartalma. köveikezn éllyei, az el.>ré,ére szolgáló eszközök és prőnk elp/!,rn. ('ő;ége tekintetében. A törLéneImet az éjet tmüLó"'pstprének hi)'(1&otiiik. és m élgsem követjük tanusóg'aiL Kpvés ember, ki Lel ipsen megérti embertársát. még ha rokon is az "a!!'\' jóharát. mert emberi é,·:t.és- és gonriola!vl1ága, érdeke különböznek egymá8étól. Dp, ha a cél tisztán áll is plőttünk, npm törrkedb.:(ünk feléje indító 01: -- rnoiiyum - nélkűl. Ez a lnotivUl!l él'z';sbrn. cselrkvési kedvben leli I!'YökeréL "Kprh'ben, ID!>I" Sninoza m('zhatár07..ása s7.RrinL a cspIf'b'ésre szol2"áló kénp~ség felfokozása. A hdv nnveli az. pJ~t öntudatát. Élpltllni1ag fokozott yérlr\rlul,;,b' elernyede'rnl., a~ i,lpgmoleku1,ík megé1r\nkülésé_ " .. l vagy ~egn)'U['va,~avaJ v"n e!-rvhpkötvp. tg-y va~,,:\'unk a~ ,s,'l1.,,:e!rk es a !udá~. a hatAlom. a 1rr~sti1pi. a iets'l.pnl",a:r.\'''~. fl ~zel'plem é~ az el'killcs kl'r] v é1'zésé\pl.,J.ol,.,,,.,. PJnPlkpdp(t a 1""1/"'1Jlai ha oh pl'őinkpt .7"_ 1,"lrJ,'hnk, fol, meh'ekri arlrlit! kellően mpg;~me"ni fl'l:,:.fekeITll ,npn,. turl1,nn~. A katonák s7.ahad ,lalo 1'1sa k0!l~p'I!!Je. kJ!arfohha le-;zi a rneupl,elést a han::rh"n '·e.llo ,el'o tud,atállak ff'lisnlPl'é~ mep-nl'vendezt€!i. " rh 1Iam e~ a SZOYPg emf'li a kedelyt. Ellenben menckülni
.a
tilt
. k ti "I J 'lIséo' érzri,' "lől. I11C1'i ,.!,;illk. knl'tJ;H1"Jwrlynk a, ('~ t.,' r.(,J'(lhiJ~(1J:,,:·t1 i .. J"I1I,. [\1 '11r1!'11 I~d ('z'L,!,.I.: 11,1 r,:,,"Z'L\: I. ( ,,' " , fú.id a l ~J II U, J \ l! J," ~Z:I,J,;I! JII h~, iOI'('k\e,u111, ",l J o, N'dl1l'lIlr'n~('h"-'lPJ k,aJt",Ir:,". 11 rh. il J11ll\~' (' ."!'lú.,i;'l;l nyílvúnnl: a n,íívJ,1I rrns6h II ,JO k ba TI 'l s!l1tl~oJzO( .. J'l,'] ( :u:oz·i., hl! n, /.('0 II ri" JJ; od [, ., Iru II bll i "iszon el'zes Wil, l .' ' l ~. lásS'í lankaszl.HI e. lHI11g'AoI'Ja lnJ'" " l C·'! J'c'lo"l!e'tte,k !ovúhhi "- 1'('111 ('14(' II {ve~ j , tl. /.('01,,10... . ' ' rzé " ~cl ('gyhr 11('1ll ('so etlypzo.l" :1'" 1;'I~tal't HelPl :1"'le~'fol;'losabb' ('l ('111 i el'pjc a lelpkn .. k. ~Ti. !It fl,(I/(f. "Z" ... ~'('nO'f' s pzel' ' l "".. rt!"'ll,olr·lllk .. ,Izp"! ,'J.·'rJl I ,l,'lt·l:ban ,1.1, ".'''' 'J I kJrrJI·J,·(, l l k'r. lJ . '!. m~l' a InO'zsrn"e J J g'y"rm~, ." ('''VC mcze;:e " • Ch . ~ • k k'l I' l ' k f "'. k" 1 . T ocke ~zcJ'int az ('lll b cr\' t en('- Izpr (-'IH' . mcg ezre11l. +' l' I" I' I jó vag'y balS:lrsit L a neve ee;; (on l . (l " . ". ' . Az energikus. céltudatos c.. elekves elsosorl,lan. lap1idkozá~sal. nlozgá~sal és nYllg-alo}l1 nl 9-1 harnlol11kl~Sal1 .. dze!! testet kíván. ÉP !esflJen ep lelek! A 1.!'I<J',J!1r nevelőcszköz erre a munka, legyen az ukar. tesh, aka" ~l!lcllePli. me!'! igénybe veHzi. foglal,kozlat..la, pn:rprlplnH',sé t(\Szi az iZ1lIokat és ideg-ekpt es, edZI maga! az akaratot i5. ,.A munka baJzsa~1a. a vernek. a munka f(')'I'ása az erénynpk" - mondJa !Terder. ". A." akaratfe:ilp.~ztés má.,i k t'szkozE' az oktat as, Ug'y'S mint elméll'ti . felvilágosítás. úgyis mint gyakorl"ti példaadás. Elsősol'ban a család. "az olt,holl az., :ll"'ly n'egierernti az embert. Ott nevelodnek ~e)}ne a ,ta,rsanaImi erények és bűnök. AkaratalakJto hatasahoz hozzájárul a társaság befolyá~a, l1lf'lyben élünk. A társas éj'intkezés észrevétleni.il erősili vagY" gyengHi, nE'mesíti vagy meg-r'ontja akaratunkat. Egy tottprős. sz(.)'g-almas, tiszta :iellem már puszta jplenJétével is nevel. Tév('>S a "nil admirari". semmit se csodál.i! Ellen· kezőleg. akaratunk PS jellemünk fe.ilesztésének nincs valamply kitiízött eszménynél alkalmasabb segédt>szköze. Themistokle!'\ MiHiades babérait látta mag-a előtt PS Thukydides könnyekben tört ki a lelkesedéstől, ]1,időn neki Herorlotos történeti mllvét f('lolvasia. Nag-y emberek teLte. szava, gondolata. öröme és szen"edése. törekvése é~ bukása századokkal halálu k után i!'\ foglalkoztat:iák az pJllbel'iségel. A tudomány és vallás vértanui hosszú idők mulva. azután is példakélliiJ szolg'álnak, hog'y hálátlan, rövidlátó, vagy fanalikus kortársaik őket féJl'eisnlerlék és üldözték. A marlirok vére - mond.ia TerluJlianu!'\ az egyház mng'"\'H. Hozzátehetjük, az ig'azság-é általában. Az akarat Do",iiiv nyilvánulásaként. mint a C'sPlekvés negyrdik és utolsó tényezője: a l'éohezl'itl'l jelentkezik. Az a tevékenység, meJy a célt a képzelet, hől a ,alóságba ülteti át. Ennél vttgy csak szellC'll1ilegtevékenykedünk. mint a sze11l1élődésnél. vagy tt'~tileu, mint pl. valamely tárgy ft'leltlelésénél. yag:,' mindkél irányban, mint a legtöbb bonyolultabb ('sclp>kvésnr'l Ehhez a tevékenységhez szorosan hozzáilleszkedik il c~e!~kvés kivihetőségének és következményeinek a kriLl.!
\1'