COUNTRY SPECIFIC CONDITIONS

HU

COUNTRY SPECIFIC CONDITIONS A Biogázüzemek Jelenlegi Helyzete, És Elterjedésük Előtt Álló Korlátok És Akadályok MAGYARORSZÁGON

With the support of

Bio-metán technológiák fejlesztése a piaci elterjedés ösztönzése, helyi és regionális partnerséggel (Biometán Régiók) A projekt támogatója az Intelligent Energy – Europe program

Szerződés szám: IEE/10/130 Feladat szám: 2.1.2 Elkészítés időpontja: December 2011

A BIOGÁZÜZEMEK JELENLEGI HELYZETE, ÉS ELTERJEDÉSÜK ELŐTT ÁLLÓ KORLÁTOK ÉS AKADÁLYOK MAGYARORSZÁGON VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet (MGI)

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

Bevezetés Jelen dokumentum elkészítésének legfontosabb célkitűzései:  Tájékoztatást nyújtson a biogázüzemek jelenlegi helyzetéről valamint, hogy feltárja a beruházási, üzemeltetési döntések meghozatalához kapcsolódó akadályozó tényezőket.  Alapvető információkkal segítse elő, a regionális energia stratégia kialakítását 

hazánkban. Az elkészített szakmai anyag egyfajta összehasonlító dokumentumként szolgálhat, a ,,Biometán Régiók” (http://www.bio-methaneregions.eu) projektben résztvevő partnerországokban (Franciaország, Anglia, Wales, Belgium, Svédország, Dánia, Németország, Ausztria, Olaszország, Szlovénia és Horvátország) fennálló helyzet tekintetében.

Fontos megjegyezni, hogy a gyorsan változó jogszabályi és politikai környezet miatt, a dokumentumban szereplő információk megváltozhatnak, ill. egyes jogszabályok, rendeletek hatályon kívül helyeződhetnek. Ezen lényeges tényezők folytán szükséges, hogy a tisztelt olvasó tájékozódjon a legfrissebb változásokról.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

Az üzemtulajdonosok szervezeti formája

1.

1.1 A biogázüzem tulajdonosok szervezeti (jogi) formája több féle lehet, a következők a legjellemzőbbek: 

 



1.2

Földtulajdonosok, gazdálkodók, akik a helyben rendelkezésre álló saját, vagy más gazdálkodótól (forrásból) beszerzett állati trágyák energianövények, mezőgazdasági melléktermékek, ill. egyéb hulladékok feldolgozását és ártalmatlanítását kívánják elvégezni az üzemben. Élelmiszer feldolgozók és kiskereskedők, akik az anaerob lebontást alkalmazzák, a biológiailag lebomló hulladékok hasznosítására. Szennyvíztisztító üzemek, amelyek esetén elmondható, hogy az anaerob kezelés igen jelentős beruházást igénylő, de az egyéb szennyvízkezelési eljárásoknál környezetvédelmi szempontból hatékonyabb technológia. Közép-Európa első, biometán üzemanyag tankolására alkalmas töltőkútja, egy magyarországi szennyvíztisztító telepen került kialakításra. Szilárd hulladéklerakók esetében, a kommunális hulladékok hatalmas és növekvő tömege jelentős biogázforrásként szolgálhat. A depóniatelepeken képződő biogázt jelen project keretein belül bővebben nem vizsgáljuk. Magyarországon jelenleg több mint 20 helyen állítanak elő mezőgazdasági eredetű

biogázt, amelyek jellemző alapanyaga: állati trágya, növényi főtermék/melléktermék: silókukorica, cukorcirok stb.. A biogáztermelés másik szegmense a kommunális szennyvíztisztító telephez kapcsolt biogáz erőmű. Jelenleg kb. negyven üzem áll tervezés vagy kivitelezés alatt. Ezek nagytöbbsége az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Állattartó telepek korszerűsítése 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások című intézkedés révén nyertek támogatást. A biogáz üzemek megvalósítását több tényező is hátráltatja. A kötelező átvételi rendszer zöldáram átvételi ára sok esetben nem biztosít belátható időn belüli megtérülést, ha biogáz termelés során keletkező „hulladékhő” nem kerül felhasználásra.

1.3 Rendkívül fontos kihangsúlyozni, hogy minden a beruházás, üzemeltetésben érintett szervezet (személy) tisztában legyen, hogy a biológiai folyamat megköveteli az állandó felügyeletet és irányítást, azon oknál fogva, hogy maximalizálni tudjuk, az elérhető környezeti és gazdasági előnyöket, a biogáz rendszerek esetén. The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

2.

Rendelkezésre álló szakmai ismeretek, és képzési programok

2.1 A rendelkezésre álló képzett és tapasztalt szakemberek száma igen csekély a biogáztechnológiák területén, ahogy az általános, a szakterületet érintő speciális képzési lehetőségek is nagyban korlátozottak. Több üzemvezető együttes véleménye szerint a megfelelően képzett szakembergárda elengedhetetlen az üzem életében, akiknek a teljes építési és beüzemelési folyamatok során jelen kell már lenniük. A biogáz-kiserőmű speciális egymástól távoli szakmákat egyesítő létesítmény, amely megköveteli a különböző szakterületekkel bíró szakértők alkalmazását: energetikus, gépész biotechnológus, pénzügyi vezető. Tisztában kell lenni azzal, hogy nem minden technológiai szállító vállalja a kulcsrakész üzem építését, a biogáz-specifikus rész pedig nem elegendő a létesítmény beindításához. Létfontosságú előírás, az üzem környezetvédelmi engedélyének megszerzéséhez, az üzemeltető szakmai felkészültségének megléte. Megállapítható, mindenre kiterjedő környezet felügyelet elengedhetetlen az üzem életében. 2.2. A biogáz előállítás hazánkban nem új keletű dolog. Hazánkban az 1950-as évektől kezdve jelentős kísérletek folytak a mezőgazdasági melléktermékek elgázosítására. Ilyen korábbi kezdeményezés volt többek között a szécshenyi és a dömsödi biogázüzem is, amelyek mérési vizsgálati munkálataiban, a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet munkatársai is részt vettek. Magyarországon önálló, magyar nyelvű biogáz előállítással foglalkozó, szakmai könyvek száma igen csekély. Igaz ugyanakkor, hogy több új szakkönyv is tartalmaz ezzel kapcsolatos fejezeteket, azonban ezek többnyire a biogáz előállítás, felhasználás vagy üzemeltetés csak egyes résztényezőit ismertetik. Ezen probléma megoldásában segítséget nyújthat részben a ,,Biometán Régiók” pályázat keretében hozzáférhető szakmai anyagok széles tárháza. 2.3. Műszaki tanácsadásban, laboratóriumi elemzések és tanulmányok elkészítésében számos szervezet segítsége kérhető, beleértve a VM Mezőgazdasági Gépesítési Intézetet, a Magyar Biogáz Egyesületet stb. A ,, Biometán Régiók” pályázat része, egy a biogáztechnológiákkal foglalkozó, fejlesztő-gyártó cégek címjegyzékének összeállítása, amely dokumentummal, reményeink szerint képesek leszünk, a kivitelezési folyamat felgyorsítására. The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

3.

Megvalósítással kapcsolatos tényezők, korlátozások

3.1

A terület felhasználás tervezése

Magyarország legtöbb területén kevés tapasztalattal bírtak néhány éve még, az anaerob erjesztés területén. A helyi tervezési hatóság, ahova az engedélykérelmet benyújtották, nem rendelkezett speciális irányelvekkel a fejlesztési terv vonatkozásában. Ez az állapot azonban sokat javult, köszönhetően az új biogázüzemek megvalósulásának. Üzemet oda érdemes telepíteni, ahol a megfelelő mennyiségű és minőségű alapanyag rendelkezésre áll, egyébként a szállítási költségek könnyen ellehetetleníthetik a beruházást. A keletkező biogáz felhasználási módját a létesítés helyét körülvevő adottságok mérnöki, gazdasági elemzését követően racionális meghatározni. Összefoglalva az üzem létesítési helyének kiválasztásakor figyelembe kell venni:    

3.2

minél rövidebb legyen, az alapanyag szállítási útvonal, a blokkfűtőerőműben keletkező hőenergia hasznosításának helye, az elektromos hálózatra történő csatlakozás lehetősége ill. feltételei, lakott területtől megfelelő védőtávolság megléte.

Szomszédos földbirtokosok és szomszédok

3.2.1 A szomszédos földbirtokosok és szomszédok kiterjedt jogokkal rendelkeznek, és elképzelhető, hogy magánkereset indításával lassíthatják vagy gátolhatják meg az üzem megvalósulását és működését. Általánosságban elmondható, hogy a helyi tervezési hatóságok (különösen, mivel kevés tapasztalattal rendelkeztek, amelyekre ítélet alapozható) kezdetben túlzottan szigorúan alkalmazták az előírásokat az üzemre vonatkozóan, és túl nagy távolságokat határoztak meg a legközelebbi házaktól vagy egyéb olyan ”érzékeny” helyszínektől, mint például az iskolák. Optimálisnak az a helyzet nevezhető, amikor az üzemtulajdonos rendelkezik a szomszédos területekkel is, amire több példát is találhatunk hazánkban is.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

3.2.2 Nyilvánvalóan jelentős fontosságú, hogy a szomszédok teljes mértékben tájékoztatva legyenek a fejlesztés munkálatainak előrehaladásáról. Kedvező lehet, ha a gyakorlatban megvalósítható, a szomszédoknak felajánlható helyszíni látogatás egy már meglévő és jól működő biogázüzemhez (amely a tervezetthez hasonló típusú). A várható szaghatásokkal és a biztonsági kérdésekkel kapcsolatban biztosítékokat kell adni, a későbbi problémák elkerülése végett. 3.2.3 Ha a helyszín a közúttól eltérő módon közelíthető meg, nyilvánvalóan fontos tisztázni, bármely harmadik fél tulajdonában lévő föld keresztezését. Fontos megvizsgálni, a közútkezelő hatóság előírásait az olyan fejlesztések tekintetében, amelyek szükségesek lehetnek a közutak vagy magánutak esetén. Amennyiben az ilyen fejlesztések előírják a harmadik féllel (szomszédos földbirtokos) való megállapodást, akkor az adott személyek, akár megakadályozhatják a teljes tervet, vagy igen magas árat kérhet a földért vagy a földhasználatért. Terepláthatósági fejlesztéseket írnak elő a helyszínre vezető út és a közút csatlakozásánál, ami tartalmazhatja, a telekhatárok felállítását akár száz méteren vagy hosszabban szakaszon is. Egy tervezési engedély feltétele lehet még, hogy az ilyen munkálatokat a biogáz-telepen történő munka megkezdését megelőzően hajtsák végre, ekkor a kivitelezőnek olyan pozícióban kell lennie, hogy ezeket a munkálatokat akár a saját földjén, akár a szomszéd földjén elvégezhessék (akár az engedélyükkel, akár földvétel alapján).

3.3

A környezetterhelés csökkentése (szag és zajhatások)

3.3.1 Az üzem pontos jellegétől és a nyersanyagoktól függően érdemes felismerni már a legelején, hogy elkerülhetetlen az üzemeltetéssel kapcsolatos szaghatások képződése, még ha csak alkalmanként is. A töltési és keverési folyamat, ill. melléktermékek tárolása során felszabadult szaganyagok légkörbe jutása nem jelentős. (Példának okáért, a biogázüzem közvetlenül lakóövezet mellé helyezése nem lenne tanácsos – még ha a tervezési engedély beszerezhető is lenne.) Figyelembe kell venni továbbá az adott területre jellemző uralkodó szélirányt. A magyarországi előírások szerint a biogáz levegőbe nem juttatható. A biogáz felesleget a gázfáklyán keresztül égethető el vésztüzeléssel. 3.3.2 A zajterhelés csökkenthető megfelelően elhelyezett és kialakított földhalmok vagy zajvédők (kerítések vagy olyan sűrű anyagból készült falak, mint például beton, The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

keményfa vagy üveg) felépítésével. Szintén megfelelő megoldás lehet, vizuálisan ”eltakarni” az üzemet a szomszédos földtulajdonosok elől a lehető legnagyobb mértékben, lehetőleg (természetes vagy mesterséges) terepi jellemzők alkalmazásával és/vagy a már meglévő vagy újonnan ültetett növényzet révén. Különböző kutatások szerint, a (kisebb szintű) zaj vagy szag érzékelése nem tekinthető annyira fajsúlyosnak, ha a forrás nem látható.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

4. Az üzemek engedélyezési eljárása A biogáz-erőművek létesítésének és működésének engedélyezési folyamata négy önálló, de egymástól nem független eljárásban történik. 1. Környezetvédelmi engedély 2. Építésügyi hatósági engedélyek 3. Hálózati csatlakozás 4. Magyar Energia Hivatal (MEH) engedélye A beruházó mind a négy eljárást külön-külön köteles megindítani négy különböző fórumon, melyből három hatóság (közigazgatási szerv), egy pedig magánjogi alany (cég). Mindazonáltal az egyes eljárások több ponton kapcsolódnak, egyes eljárások a másik eljárás szükséges előzményei: 4.1. Környezetvédelmi engedély 4.1.1 A környezetvédelem általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) értelmében ipari létesítmény létesítése során ún. környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében környezetvédelmi engedély, az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó tevékenységek tekintetében egységes környezethasználati engedély beszerzése szükséges. A törvény felhatalmazása alapján a környezeti hatásvizsgálat, illetve egységes környezethasználati engedély hatálya alá tartozó tevékenységeket a környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) határozza meg. A beruházás környezetvédelmi engedélyezésének előzetes tisztázása érdekében a beruházó a környezetvédelmi hatóságnál ún. előzetes vizsgálati eljárás lefolytatását köteles kezdeményezni, mely eljárásban a hatóság megállapítja, hogy az adott beruházás környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési, vagy más hatósági eljárás hatálya alá tartozik-e.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

4.1.2 A Rendelet az engedélyezés szempontjából a tevékenységeket három fő csoportba sorolja: (1) Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek (2) Egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek (3) A hatóság mérlegelésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek (kötelező előzetes vizsgálati eljárás). A biogáz-erőművek létesítésével összefüggésben az alábbi tevékenységekre tekintettel merülhet fel környezetvédelmi engedélyezési eljárás szükségessége: (2) Egységes környezethasználati engedély: a./ kommunális hulladékégető berendezések 3 tonna/óra kapacitás felett; b./ nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephelyek 50 tonna/nap kapacitáson felül; c./ hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25.000 tonna teljes befogadó kapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével; d./ létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással; (3) A felügyelet döntésétől függően környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek: a./ nem veszélyes hulladék ártalmatlanítása 3t/óra; b./nem veszélyes hulladék hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól. Mind az egységes környezethasználati engedély, mind pedig a – hatóság mérlegelésétől függő– környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása előtt ún. előzetes vizsgálati eljárást kell lefolytatni. c./ Illetékes hatóság A környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján az engedélyezési eljárás lefolytatására a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (továbbiakban: Felügyelőség) rendelkezik hatáskörrel. A Felügyelőség a rendelet alapján az eljárásába – szakkérdés felmerülésétől függően – a következő szakhatóságokat köteles bevonni: (1) ÁNTSZ, (2) Országos Tisztifőorvosi Hivatal, (3) Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal, (4) települési önkormányzat jegyzője, (5) Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, (6) körzeti földhivatal, (7) bányakapitányság, (8) állami főépítész. The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

d./ Eljárásrendre vonatkozó fontosabb szabályok: A beruházó az eljárás megindítása érdekében a kérelmet mellékleteivel együtt 8 nyomtatott példányban köteles előterjeszteni, és 2009. október 1. napjától elektronikus adathordozón is köteles rendelkezésre bocsátani. A Felügyelőség ügyintézési határideje eljárásoktól függően az alábbiak szerint alakul: (1) előzetes környezetvédelmi vizsgálat: 33, illetve 45 munkanap (közmeghallgatásesetén); (2) környezetvédelmi engedély megszerzésére irányuló eljárásban (környezeti hatásvizsgálat): legfeljebb 3 hónap; (3) egységes környezethasználati engedély: 3 hónap. A Felügyelőség által lefolytatott eljárások szolgáltatási díja eljárástípusoktól függően az alábbiak szerint alakul a 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet alapján: (1) környezetvédelmi engedélyezési (környezeti hatásvizsgálati) eljárás, és egységes környezethasználati engedélyezést megelőző előzetes vizsgálat: 250.000,- Ft; (2) energiaipari tevékenységek egységes környezethasználati engedélye: - hulladékkezelés (kiv. az alábbi): 1.500.000,- Ft - nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephelyek 50 tonna/nap kapacitáson felül: 2.100.000,- Ft; (3) a Felügyelőség előzetes döntése alapján szükséges környezeti hatásvizsgálati eljárás: -hőenergiát termelő létesítmény (gőz és melegvíz előállítása) 50 MW kimenő teljesítménytől: 1.500.000,- Ft - nem veszélyes hulladék hasznosítása 10 ezer t/év kapacitástól: 1.200.000,- Ft; e./ Környezetvédelmi engedély helye az egész engedélyezési folyamatban: A környezetvédelmi engedélyezési eljárás az építésügyi hatósági eljárás szükségszerű előzménye, tekintettel arra, hogy a környezeti hatásvizsgálat alapján hozott döntését, illetve az egységes környezethasználati engedélyt már az elvi építési engedély iránti kérelemhez is csatolni kell. f./ Sajátos szakhatósági kérdés: településrendezési tervvel való összhang A Felügyelőség a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet alapján köteles az állami főépítészt szakhatóságként bevonni az engedélyezés alá eső létesítménynek a területrendezési tervekkel való összhangja tekintetében, ha az engedély iránti kérelem területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul. The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X. 6.) Korm. rendelet 7. sz. melléklet II./A,1.3. pontja értelmében az 50 MW feletti névleges teljesítőképesség feletti erőművek, országos és térségi jelentőségű elemnek, illetve az 5 MW teljesít_képességet meghaladó kiserőművek (azaz legfeljebb 50 MW teljesít_képességű) térségi jelentőségű elemnek minősülnek. Ennek értelmében valamennyi 5 MW teljesítményt meghaladó erőmű esetében szükséges az állami főépítész szakhatósági hozzájárulásának a beszerzése a területrendezési tervekkel való összhang tekintetében. Az állami főépítész „ szakhatósági hozzájárulásával” összefüggésben egyúttal szükséges rámutatni, hogy az országos területrendezésről szóló 2003. évi XXVI. törvény (9./B§), illetve a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény (23./D §) lehetőséget biztosít az állami főépítész részére, hogy a rendezési tervben nem szereplő országos, illetve térségi jelentőségű elemnek minősülő létesítmények tekintetében területfelhasználási engedélyt adjon ki, ami a 76/2009. (IV.8.) Korm. rendelet alapján legfeljebb 5 évig, illetve az engedélynek megfelelő területrendezési terv elkészültéig hatályos.

4.2.

Építési engedély és vezetékjog

a./ Az építésügyi engedélyezés alapja A villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: VET) értelmében erőmű (villamosmű), továbbá termelői vezeték építéséhez, üzemeltetéséhez és használatbavételéhez az építésügyi hatóság engedélye szükséges. Továbbá a VET alapján az építésügyi hatóság a hálózati engedélyesek mellett az 50 MWt meghaladó teljesítményű, valamint megújuló energiaforrást hasznosító erőművek részére termelői vezeték létesítése érdekében vezetékjogot engedélyezhet idegen ingatlanon. b./ Illetékes hatóság A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII.20.) Korm. Rendelet a villamosenergia-ipari építésügyi hatóságként a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalt, illetve annak területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságát (továbbiakban: Hatóság) jelöli ki.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

A Hatóság az eljárásába – adott szakkérdés felmerülésétől függően – az alábbi szakhatóságokat köteles bevonni: A Hatóság eljárásában továbbá bevonásra kerülnek az alábbi közművek, kezelők és üzemeltetők : (12) útkezelők; (13) vasutak üzembentartói; (14) vízgazdálkodási társulatok; (15) távközlési szolgáltató; (16) víz-csatornázási művek; (17) hálózati engedélyes; (18) gázszolgáltató/gázmű; (19) távh_szolgáltató; (20) KTV-internet szolgáltató; (21) közlekedési társaságok; (22) szén-hidrogén és kőolajszállító társaságok; (23) kéményseprőipari szolgáltató szerv. c./ Eljárásrend: ca./ Általános kérdések A VET az egyes építésügyi engedélyezési eljárástípusokat határozza meg, a részletes eljárási szabályokat a VET felhatalmazása alapján a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárások részletes szabályairól szóló 382/2007. (XII.23.) Korm. Rendelet állapítja meg. (1) Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal; (2) Nemzeti Közlekedési Hatóság különböző szervei; (3) fővárosi főjegyző; (4) környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség; (5) települési önkormányzat jegyzője; (6) Kulturális és Örökségvédelmi Hivatal; (7) tűzvédelmi szakhatóság; (8) állami főépítész; (9) Honvéd Vezérkar; (10) bányakapitányság; (11) Magyar Energia Hivatal.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

A beruházó a kérelmét 2 eredeti példányban, továbbá a szakhatóságok számától függően további 1-1 példányban köteles benyújtani. A Hatóság eljárására a VET 45 munkanapos ügyintézési határidőt állapít meg. cb./ Egyes engedélyezési eljárás: (1) Elvi építési engedélyezési eljárás A beruházó az építési engedély iránti kérelem benyújtása előtt a létesítmény műszaki megvalósíthatóságának, továbbá műemléki, régészeti, településképi, természet és környezetvédelmi követelmények előzetes tisztázása céljából a Hatóságtól elvi építési engedélyt kérhet. Elvi építési engedély alapján építési munka nem végezhető. Az engedély egy évig érvényes, ezen időtartamon belül a Hatóság, és a szakhatóság kötve vannak az engedélyben foglaltakhoz akkor is, ha időközben a jogszabályok, vagy kötelező hatósági előírások megváltoztak volna. Az érvényesség legfeljebb egy alkalommal további egy évvel meghosszabbítható, ha időközben nem következett be jogszabályváltozás. Amennyiben a tevékenység környezeti hatásvizsgálati eljárás, illetve egységes környezethasználati engedély hatálya alá tartozik, az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a környezetvédelmi hatóságnak a környezeti hatásvizsgálat alapján hozott döntését, illetve az egységes környezethasználati engedélyt. (2) Építési engedélyezési eljárás Az elvi építési engedély alapján, vagy attól független tényleges építési tevékenység végzésére vonatkozóan a beruházó építési engedély iránti kérelmet nyújt be a Hatósághoz. A kérelemhez csatolni kell a környezetvédelmi hatóság határozatát, engedélyét. Ha a kérelem benyújtását megelőzően a Magyar Energia Hivatal (MEH) engedélye már rendelkezésre áll, azt is csatolni kell. Az építési engedély kiadásának nem előfeltétele a MEH engedély (összevont kiserőművi engedély), mindazonáltal a kivitelezés kizárólag ez utóbbi engedély jogerőre emelkedését követően kezdhető meg. (3) Üzembe helyezési eljárás Az elkészült létesítménynek az együttműködő villamosenergia-rendszerhez csatlakozása érdekében a beruházó üzembe helyezési eljárást folytat le a villamosmű műszakibiztonsági követelményeirő l szóló 8/2001. (III. 30.) GM rendeletben foglaltak szerint. A műszaki-biztonsági szempontú üzembe helyezési eljárást a beruházó, az üzemeltető (ha a beruházótól eltérő személy az engedélyes), a tervező és a kivitelező, illetve ezek megbízottjai folytatják le. Az eljárás tűzvédelmi szemle szakaszába a területileg illetékes tűzvédelmi hatóságot kötelesek bevonni. Az üzembe helyezési eljárás időtartama legfeljebb 180 nap lehet. A jogszabályban előírt műszaki-biztonsági rendelkezések felügyeletét a Hatóság látja el. The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

(4) Üzemeltetési engedélyezési és használatbavételi engedélyezési eljárás A Hatóság a kivitelezés és üzembe helyezési eljárás befejezését követően: - közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték, közvetlen vezeték és azok tartószerkezetén elhelyezett, illetve külső kezelőterületű átalakító vagy kapcsoló berendezés tekintetében üzemeltetési engedélyezési eljárás keretében vizsgálja, hogy - a tényleges megvalósulás a jogerős engedély szerint történt-e meg; - az üzembe helyezés során betartották-e a külön jogszabályban foglalt követelményeket; - erőmű, illetve belső kezelőterű átalakító vagy kapcsolódó berendezés tekintetében használatbavételi engedélyezési eljárás keretében vizsgálja, hogy - az építési munkát az építési engedélyben foglaltak szerint végezték el; - az építmény az építési engedélyben megjelölt rendeltetésnek megfelelő és biztonságos használatra alkalmas állapotban van-e; - az érintett közművek, kezelők és üzemeltetők hozzájárultak-e. Az építési engedély alapján megépített erőművet a jogerős használatbavételi engedély birtokában lehet használatba venni. cc./ Építésügyi hatósági eljárások illeték és igazgatási-szolgáltatási díj vonzata: A Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal egyes műszaki biztonsági közigazgatási eljárásnak és igazgatás jellegű szolgáltatásának a díjairól szóló 129/2005. (XII.29.) GKM rendelet határozza meg - többek között - a Hivatalnak a sajátos energiaellátási építmények engedélyezésével összefüggő eljárási díjait. A kapcsolódó díj tétel (egyéb sajátos energiaellátási építményfajták létesítési és használatba vételi engedélyezése): 48 000 Ft. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján az építésügyi hatósági eljárás illetékvonzata az alábbiak szerint alakul új, nem lakóépület építési engedélye esetén: (1) önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20.000,- Ft; (2) 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterület_ önálló rendeltetési egységenként 100.000,- Ft. Műtárgy építése esetén - ha mérete alapterületben kifejezhető - minden megkezdett 100 m2- ként 10.000,- Ft, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 1.000.-Ft. A használatba vételi engedély kiadása iránti eljárásban az építési engedélyre irányadó eljárási illetékekkel megegyező mértékű eljárási illetéket kell fizetni.

4.3

Hálózati csatlakozás

a./ A létesítendő erőmű által megtermelt villamos energia továbbítása érdekében elkerülhetetlen az átviteli és elosztó hálózathoz történő csatlakozás. The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (továbbiakban: VET), valamint az annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet (VET Vhr.) szabályai alapján a beruházó, mint leendő rendszerhasználó a csatlakozás érdekében hálózati csatlakozási igénybejelentést tesz a területileg „ illetékes” hálózati engedélyesnél, akivel ún. hálózati csatlakozási szerződést köt. Ezen szerződés alapján a hálózati engedélyes – csatlakozási díj fejében – a szerződésben meghatározott csatlakozási pont(ok)ra hálózati csatlakozás kiépítését vállalja, a szerződésben meghatározott feltételek mellett és határidőig. A kivitelezés és az eredményes üzembe helyezési eljárás lefolytatását követően kerül sor a hálózathasználatiJóváhagyott csatlakozási terv alapján, az alábbi dokumentumok csatolása mellett kerülhet sor a hálózati csatlakozási szerződés aláírására: - 30 napnál nem régebbi cégkivonat; - jogerős környezetvédelmi határozat a külön jogszabályok által meghatározott esetekben; - jogerős építési engedély a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivataltól; Az Elosztói Szabályzat az elosztói engedélyes eljárása tekintetében eljárási határidőt nem állapít meg. A hálózati csatlakozási szerződés megkötésének folyamata az egyik hazai hálózati engedélyes gyakorlata alapján az alábbiak szerint zajlik: beérkezik az ügyfél igénybejelentése az elosztói engedélyes 30 napon belül előzetes ajánlatot ad (műszaki követelmények, jogszabályi feltételek ismertetése) – regionális különbségek csak az adott terület műszaki sajátosságaiból adódhatnak az ügyfél szándéknyilatkozatot ad be az elosztói engedélyes által ismertetett követelmények teljesítésére az elosztói engedélyes 30 napon belül végleges ajánlatot ad az ügyfélnek, beleértve a csatlakozási pont megjelölését az ügyfél a végleges ajánlat által előírt dokumentumokat benyújtja (beleértve: csatlakozási terv) az elosztói engedélyes 30 napon belül tervzsürit folytat le, és sikeres tervzsüri esetén bekéri az alábbi dokumentumokat: építési engedély, környezetvédelmi engedély, cégkivonat az ügyfél beküldi a kért dokumentumokat 30 napon belül hálózatcsatlakozási szerződés megküldése Az engedélyezés folyamatában a hálózati csatlakozási szerződés a MEH engedély szükséges előzménye. The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

c./ Hálózati csatlakozás kivitelezése: szerződés, valamint azzal együtt az üzemviteli megállapodás és mérlegköri szerződés megkötésére, ami a közcélúhálózat-használat megkezdésének feltétele. b./ Hálózati csatlakozási szerződés megkötése: A hálózati csatlakozási szerződés megkötésének folyamata a jelenleg hatályos, a Magyar Energia Hivatal által jóváhagyott Elosztói Szabályzat (Elosztói Szabályzat – Mellékletek: 9. pont) alapján a következő: A csatlakozási szerződés megkötésének folyamata a beruházó igénybejelentésével indul, amely alapján az elosztói engedélyes köteles előzetes tájékoztatást adni – a csatlakozási szerződés megkötéséhez szükséges dokumentumok megjelölésével – a beruházónak. A beruházó az elosztói tájékoztatás alapján – amennyiben 120 KV-os hálózatra csatlakozik, megvalósíthatósági tanulmány elosztói engedélyes általi jóváhagyását követően – csatlakozási tervet köteles készíteni, amit az elosztói engedélyes – 120 KV-os hálózatra csatlakozás esetén a rendszerirányítóval (MAVIR) együtt – hagy jóvá. A hálózati csatlakozási szerződés megkötését követően a MEH engedély birtokában a beruházó ún. kiviteli tervet készít, amit az elosztói engedélyes hagy jóvá. Az elosztói engedélyes által jóváhagyott kiviteli terv alapján kerülhet sor a hálózati csatlakozás kiépítésére. A kivitelezést követően – az ellátási szabályzatokban, szabványokban és a területileg illetékes elosztói engedélyes üzletszabályzatában rögzítettek szerint – kerül sor az üzembe helyezési eljárás lefolytatására. d./ Hálózathasználati szerződés: A közcélúhálózat-használat megkezdésének feltétele – a hálózati csatlakozási szerződés birtokában kiadott MEH engedély alapján – a kivitelezést követően megkötött hálózathasználati szerződés és mérlegköri(tagsági) szerződés megkötése. e./ Hálózati csatlakozás költségei: „Eljárási költség” – eltekintve a megvalósíthatósági tanulmány, illetve csatlakozási terv előkészítésének vállalkozói díjától – a csatlakozás kivitelezésével összefüggésben, ún. „ csatlakozási díj” formájában merül fel. A VET vonatkozó rendelkezései értelmében a hálózati engedélyesek a hálózatok üzemeltetése és hálózatokhoz való hozzáférés biztosítása során kötelesek előnyben részesíteni a széndioxidkibocsátás-mentes technológiával, továbbá a megújuló energiaforrásokból, hulladékból, illetve kapcsoltan villamos energiát termelőket. A megújuló energiaforrások preferenciájával összhangban a VET a megújuló energiaforrást hasznosító új termelőkapacitások létesítésével összefüggésben a közcélú hálózat műszaki átalakításából (hálózati csatlakozás és hálózat megerősítése) származó költségek – részleges – viselésére kötelezi a hálózati engedélyeseket. A költségviselés The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

mértékét és arányát a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló 117/2007. (XII.29.) GKM rendelet határozza meg. A rendelet alapján főszabály szerint az erőmű csatlakozása esetén fizetendő csatlakozási díj a hálózati engedélyessel kötendő megállapodás tárgyát képezi, melynek során a hálózati engedélyes a legkisebb költség elvének figyelembe vételével köteles eljárni, és a csatlakozási díj összege – ha a létesítés kizárólag az erőmű csatlakozását teszi lehetővé – nem haladhatja meg a hálózatbővítési beruházás aktivált értékét. Ha az erőmű a villamosenergia termeléshez legalább 90%-ban megújuló energiaforrást használ, a csatlakozási díj nem haladhatja meg a beruházás aktivált értékének 50%-át. Továbbá a termelő mentesülhet a csatlakozási díj fizetési kötelezettsége alól, ha a hálózati csatlakozáshoz szükséges eszközöket – a hálózati engedélyes által előzetesen egyeztetett és jóváhagyott kiviteli terv alapján – saját beruházásban valósítja meg.

4.4.

Magyar Energia Hivatal (MEH) Engedélye

a./ Engedélyezési kategóriák A VET alapján az engedélyezési eljárás menete a létesíteni és működtetni kívánt villamoserőmű teljesítőképességétől függ: a Magyar Energia Hivatal (MEH) engedélyét csak 0,5 MW-t teljesítmény elérő és meghaladó erőművek esetében kell beszerezni, így tehát az ezen teljesítményt el nem érő, többnyire saját energia-ellátást biztosító biogázerőművek esetében ezen engedélyt nem kell beszerezni. Az engedélyköteles kategórián belül a 0,5 MW és 50 MW közötti teljesítőképességű erőművek (továbbiakban: kiserőmű), és az 50 MW-ot elérő, vagy meghaladó erőművek alkategóriáját lehet megkülönböztetni: kiserőművek esetében a MEH a kiserőmű létesítésére és a villamos-energia termelésre vonatkozó engedélyt egy eljárásban (egyszerűsített engedélyezési eljárás) összevontan adja ki (kiserőművi összevont engedély), míg az 50 MWot elérő, vagy meghaladó erőművek esetében külön létesítési, illetve az erőmű kivitelezését és próbaüzemét követően külön működési engedélyt ad ki. Tekintettel arra, hogy a biogázerőművek technológiai sajátosságaiból eredően az 50 MWot elérő, vagy meghaladó teljesítményű erőmű létesítése ismereteink szerint nem valószínű, így az 50 MW feletti teljesítményű erőművek engedélyezésének részleteire nem térünk ki. Az engedély iránti kérelemhez a hálózati engedélyessel kötött hálózati csatlakozási szerződést, mint előfeltételt kell csatolni.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

b./ Kiserőművi összevont engedély A kiserőművi összevont engedély mind a létesítésre, mind pedig a villamosenergiatermelésre feljogosítja a kérelmezőt meghatározott időre, mely határozott idő meghosszabbítható. A kiserőművi összevont engedély a kivitelezés előfeltétele, kizárólag a jogerőre emelkedést követően kezdhető meg a kivitelezés. A kérelmező által szolgáltatott adatok alapján a MEH az engedélyben meghatározza a kivitelezés határidejét, ami kérelemre meghosszabbítható az eredeti határidőtől számított legfeljebb 3 év időtartamra. A kiserőművi összevont engedély esetében külön működési engedélyt nem kell beszereznie a kérelmezőnek, mindazonáltal a tervezett üzembehelyezést legalább 2 hónappal megelőzően köteles az engedélyes az üzembehelyezésről értesíteni a Hivatalt, valamint az átviteli rendszerirányítót. c./ Eljárásrendre vonatkozó fontosabb szabályok: A VET Vhr. alapján a MEH előtti engedélyezési eljárásban a kérelmező a kérelmet írásban, és elektronikusan szerkeszthető formában is köteles eljuttatni a Hivatalhoz. Az engedélyezési eljárás során a MEH ügyintézési határideje: 3 hónap. A kiserőművi összevont engedélyezési eljárás igazgatási és szolgáltatási díja a 91/2007. (XI.20.) GKM rendelet alapján (teljesítő képességtől függően): (1) 0,5 – 5 MW teljesít_képességű erőmű esetében: 500.000,- Ft (2) 5 MW fölött – 20 MW teljesítőképességű erőmű esetében: 1.000.000,- Ft (3) 20 MW fölött – 50 MW teljesítőképességű erőmű esetében: 2.500.000,- Ft d./ A MEH engedély helye az eljárásban A MEH engedélynek szükségszerű előzménye a jogerős környezetvédelmi és építésügyi engedély, valamint a hálózati csatlakozási szerződés létrejötte. A kiserőművi összevont engedély nélkül a kivitelezés nem kezdhető meg.

4.5

Állati hulladékokra vonatkozó előírások

Az előírások azokra az üzemtulajdonoskra vonatkoznak, akik az alapszubsztrátum összeállításkor különböző állati hulladékok felhasználását is számításba vesznek. A 71/2003 (VI.27) FVM rendelet az állati eredetű hulladékokat három csoportba sorolja, amelyel felhasználhatóságára, kezelésének módjára eltérő előírások vonatkoznak. Gázosításra a 2. és a 3. osztályba besorolt anyagok engedélyezettek.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

A biogázüzem részegységei

5.

Az üzem legfontosabb részei:     

   



nyersanyagtároló: (előállításához szükséges mezőgazdasági termény tárolására szolgáló nyitott vagy zárt építmény), daráló (feladat a nyersanyag aprítása, a homogenizálási folyamat megkezdése), előtároló, keverő (a felaprított nyersanyag összekeveredik az üzemben alkalmazott hígfázisú nyersanyagokkal), hőcserélő (szubsztrát hőmérsékletének beállítása), főfermentor (rugalmas vagy merev tetejű gáz és víztömör anyagból készült hermetikusan zárt tartály, melyben a szerves anyagok erjedése, lebomlása végbemegy), utófermentor (a fermentorral megegyező anyagú, fűtésű és keverésű osztatlan terű tartály. Itt valósul meg a fermentáció második szakasza), végterméktároló (az utófermentorból kikerülő kierjedt fermentlé tárolására szolgáló víztömör tartály), gáztároló (a biogáz átmeneti - felhasználás előtti - gázhalmazállapotban történő, technológiai célú tárolására szolgáló (puffer) berendezés), gázfáklya (az üzemszerű működés mellett felesleges - vagy a nem üzemszerű működés során keletkező - biogáz elégetésére szolgáló berendezés, mely megakadályozza, hogy a biogáz elégetlenül a környezetbe jusson), gázmotor (a termelt biogázt gázmotorban elégetve villamos energiát nyerünk, ami a közcélú villamos hálózatba táplálható be).

5.1. A biogázüzemek számos alkotóelemből állnak össze és mindegyik részegységüknek meg kell felelni, a vonatkozó szabványoknak és rendelkezéseknek. Kritikus fontosságú az alkotóelemek teljes integrációja annak érdekében, hogy a rendszer hatékonyan, biztonságosan, és megfelelő „szomszédként” működjön.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

5.2 A legtöbb biogáz-nyersanyagtárolónál fennáll a kellemetlen szagok kibocsátásának lehetősége így kritikus fontosságú a nyersanyagok helyes kezelése, ami lehetőleg „negatív nyomás” alatt lévő zárt térben történjen. A nyersanyag minél előbb légmentesen záró tárolóba kerül, mint például az erjesztő tartályba, annál kisebb az esélye a kellemetlen szagok kialakulásának. 5.3 Az erjesztő egyértelműen a biogáz-létesítmény legmeghatározóbb alkotóeleme, ugyanakkor ez a fizikailag legnagyobb alkotórészek egyike is. Nagyon fontos, hogy az erjesztő megfelelően legyen beállítva, jól karbantartsák és a kialakítási paramétereknek valamint az alkalmazott nyersanyagnak megfelelően töltsék fel. A keletkező biogázt az erjesztőből ”lefejtik”, és létfontosságú, hogy a folyamat megfelelően irányítva legyen. Fennállhaz a robbanás lehetősége a gáz és a nyomás felgyülemlése miatt csakúgy, mint a gyúlékony gázok begyulladása is, de megfelelő biztonsági rendszerek alkalmazása esetén ez elkerülhető. A gázösszegyűjtési, ellenőrzési, tárolási és felhasználási rendszereket megfelelő szakemberek bevonásával szükséges kialakítani. 5.4 Ahol jelentős mennyiségű hidrogén-szulfid képződésére számítanak az erjesztési folyamat révén, normális eljárás a biogáz tisztítása annak kazánban, motorban, vagy turbinában történő elégetését megelőzően. Ezt a folyamatot, a kén korróziót okozó összetevőinek eltávolítására fejlesztették ki. 5.5 Amennyiben a gázt a gázhálózatba kívánják befecskendezni, a gázforgalmazó hálózati operátorral való együttműködés szükséges, és javasolt minél előbb felvenni a kapcsolatot az érintett szervezettel. Pontos szabványok (MSZ 1648: 2000) gondoskodnak a biometán gázhálózatba kerülésére, ahol a metánon kívül csak nagyon alacsony koncentrációjú gázok jelenléte engedélyezett. 5.6 Amennyiben az előállított gáz elektromosságot fejleszt, világosan megadott fontos biztonsági előírások állnak rendelkezésre, amelyeket magára a generátorra és a táphálózati csatlakozásokra kell alkalmazni (ami lehet magánvezeték vagy a nyilvános hálózat). A nyilvános hálózatra történő csatlakozásokat az érintett villamos áramszolgáltató hálózatkezelőjével kell elvégezni és megtárgyalni.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

Feldolgozható alapanyagok

6.

A biogáz előállítására legáltalánosabban használt nyersanyagok   

trágya és hígtrágya tejsavó vágóhídi hulladék (3.oszt. és bendő-,béltartalom, vér)

    

konzervipari hulladékok növénytermesztési zöldhulladékok éttermi hulladékok (ételmaradék használt zsiradékok) élelmiszeripari hulladékok szennyvíziszap

6.1.

Különböző forrásokból származó élelmiszer hulladékok

Magyarországon a helyi hatóságok feladata a település hulladékának összegyűjtése és ártalmatlanítása. Az Európai Unió olyan szigorú műszaki követelményeket irányoz elő a hulladéklerakókra vonatkozóan, amelyek révén, amennyire lehetséges, megakadályozhatja és csökkentheti a környezetre, különösen a felszíni vizekre, a talajvízre, a talajra, a levegőre, és az emberi egészségre gyakorolt negatív hatásokat. Az irányelv célja, hogy megakadályozza vagy csökkentse a hulladéklerakás kedvezőtlen környezeti hatásait. Az állati eredetű melléktermékekről szóló rendelkezések előírják az élelmiszeripari hulladékok sterilizálását. A tartályban történő komposztálás úgy vállalható fel, hogy az megfeleljen a sterilizálási előírásoknak, de a folyamat a karbonkibocsátás szempontjából nem hatékony, és a végtermék gazdasági értéke is korlátozott. Az anaerob iszapkezelés, miközben kissé tőkeigényesebb, sokkal jobb megoldást kínál a karbonmérleg és a végtermékek lehetséges hasznossága szempontjából. A hulladékkezelő hatóságoknak kielégítően kell kezelniük a hulladékot, mielőtt az a hulladéklerakóra kerül. E követelményt leginkább annak a szükségessége mozdítja előre, hogy a helyszínen történő bomlás során biológiailag lebontható elemek és metán ne juthasson a légkörbe. Környezetvédelmileg és gazdaságilag is fontos lenne, az élelmiszeripari hulladékok külön való gyűjtése majd egy biogázüzemben való felhasználása. Angliában már találhatunk erre kezdeményezést, néhány helyi hatóság vonatkozásában. The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

Alkalmazott élelmiszeripari hulladék lehet: cukorrépaszelet, tejsavó, sütési zsiradék, repcepogácsa, burgonyahéj, burgonyafeldolgozási maradék, napraforgó pogácsa, törköly (sör, szőlő, pálinka), konzervipari hulladékok, vágóhídi hulladékok, bendőtartalom, száraz kenyér, glicerin, stb. 6.2. Kommunális hulladékok 6.2.1 A hulladékkezelő hatóságoknak kielégítően kell kezelniük a hulladékot, mielőtt az a hulladéklerakóra kerül. E követelményt leginkább annak a szükségessége mozdítja előre, hogy elkerülhető legyen, a helyszínen történő bomlás és a metán légkörbe való jutása. A hulladékgazdálkodási feladatok legjobban kistérségi szinten láthatók el. Régiók, vagy megyék hulladékait feldolgozni képes üzemek a szállítási költségek nagysága miatt, vállalkozási, kistelepülési, netán lakossági kapacitású beruházások pedig a létesítéssel járó hatósági elvárások teljesítése, valamint a fajlagos beruházási költségek erőteljes emelkedése miatt nem lehetnek versenyképesek 6.2.2 A „maradék hulladék” jellege azonban általában nem jelenti annak könnyű feldolgozását és rothasztását. A „maradék” kifejezés a kiinduló városi hulladékfolyam azon részére vonatkozik, amely gyakorlatilag nem hasznosítható visszanyerés vagy elkülönített komposztálás/anaerob rothasztás révén. Az ilyen maradék hulladékot feldolgozó biogázüzemekkel kapcsolatban pillanatnyilag hazánkban csak korlátozott tapasztalat áll rendelkezésre, de Németországban nemrégiben kifejlesztett „száraz” rothasztó rendszerek jelentős lehetőséget jelenthetnek.

6.3. Feldolgozó ipari szerves hulladékok (beleértve a vágóhidi hulladékokat) A vágóhidak száma igen jelentős mértékben csökkent az elmúlt évek során, és úgy tűnik, hogy ez a folyamat folytatódik, mivel a higiéniai szabványok és költségek nőnek, valamint a gazdasági körülmények kedvezőtlenül alakulnak az ezzel foglalkozó vállalatok vonatkozásában. Számos egyéb olyan élelmiszer-feldolgozási művelet létezik, amely lehetőséget nyújt a biogázüzemek számára, jelentős mennyiségű nyersanyag biztosítás révén, valamint, némelyikük már rendelkezik saját működőképes anaerob rothasztó üzemmel.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

6.4

Állattenyésztési hulladékok

A 71/2003 (VI.27) az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól FVM rendelet, az állati eredetű hulladékokat három csoportba sorolja, amelyek felhasználhatóságára, kezelésének módjára eltérő előírások vonatkoznak. Gázosításra a 2. és a 3. osztályba besorolt anyagok engedélyezettek. A gázelőállításhoz alkalmazni kívánt anyagokat hőkezelés mellett mentesíteni kell a különböző csontmaradványoktól és egyéb szervetlen anyagoktól is.

6.5. Biogáz üzemi felhasználásra termelt növények, ill. azok melléktermékei A német biogázrendszer egyik előnye az átvételi árba épített ösztönző rendszer. A bázisárra pozitív listás energianövények (silókukorica) vagy ipari melléktermékek hasznosítása esetén a hőfelhasználás mértékétől és hatékonyságától függően emelt átvételi árat kapnak az üzemeltetők. A hazai mezőgazdasági biogázüzemekre leginkább a vegyes receptúrájú szubsztrátum a jellemző, ami állati trágyát (esetlegesen sűrített szennyvíziszapot) és valamilyen energianövény (silókukorica, silócirok) együttesét alkalmazza.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

7. A biogáz felhasználás lehetőségei Az energia felhasználás tekintetében a biogáz különböző szektorokban, különböző módokon fontos szerepet játszik. Biogáz használható villamos energia előállítására, hőtermelésre vagy vegyes tüzelésű CHP (Combined Heat and Power - kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés) erőművekben is. Tisztított és sűrített biogáz közlekedési üzemanyagként alkalmazható vagy a gázhálózatba is betáplálható.

7.1

Kombinált áramtermelő és hőerőmű (CHP)

A legelterjedtebb megoldás, a biogáz blokkfűtőerőműben (való elégetése, villamos és hő energia előállítása (kogeneráció) céljából. A biogáz tüzelőanyagként kerül alkalmazásra egy belsőégésű motorhoz, amely egy áramtermelő generátor hajtásával egyfázisú, ill. háromfázisú váltakozó áramot állít elő. A villamos energia, a kötelező átvételi rendszer keretében az országos hálózatra kerül betáplálásra, a hőenergia hasznosítására, a korlátozott szállíthatóság végett, valamilyen lokális felhasználási lehetőséget szükséges alkalmazni. Az eljárás során keletkező nagymennyiségű hulladékhő hasznosítása, nagymértékben befolyásolja az eljárás gazdaságosságát. A biogáz üzemek fő jellemzője a folyamatosság. Olyan esetekben (pl. üzemzavar, karbantartás), amikor az kiserőmű nem kapcsolódhat a hálózatra, akkor a megtermelődő biogáz a gázfáklyán elégetésre kerül. A biogázelőállítás hőigényének ellátása, a legkönnyebben a folyamat során keletkező hőenergia egy részének felhasználásával megoldható. A téli fűtési felhasználás mellett a keletkező energiát nyáron egy speciális rendszer (abszorpciós hűtő) segítségével légkondicionált vagy egyéb jelentős hűtési igénnyel bíró épület vagy folyamat esetén alkalmazhatjuk. A legjobb megoldás, hogy elkerüljük a gáztárolás magas költségeit, ha az üzem közvetlen környezetében található egy hő-és / vagy hűtési igénnyel bíró egység, amely közel állandó energiaigénnyel bír.

7.2

Betáplálás földgázhálózatba

7.2.1 A biogáz többféle összetevőből álló gázelegy, amelynek összetétele és szennyező anyagainak sokfélesége a termelési helytől és a lebontásra kerülő alapanyagok összetételétől függ. A gáz tisztításában szerepet játszó legfontosabb összetevők a következők: szén-dioxid (CO2), kénhidogén (H2S) és a vízgőz (H2O). A biometán (a The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

biogáz tisztításával – fajlagos energiatartalmának növelésével – előállított jellemzően földgázhálózati minőségű éghető gáz) a biogáz felhasználás egyik jelentős ága lehet, figyelembe véve a nemzetközi tapasztalatokat. A jelenleg használatos tisztítási technológiák a következők: vizes mosás, nyomásváltásos adszorpció, genoszorb mosás, vegyszeres abszorpció (MEA, DEA, Siloxa, stb.), membránszeparáció, kriogén eljárás. A biogáz földgáz minőségre történő tisztítása során a biogáz természetes összetételéből adódó egyes gázkomponenseket a szén-dioxid leválasztó rendszerbe történő bejutás előtt el kell távolítani. A biometánnak Magyarországon az MSZ 1648:2000-es szabványnak kell megfelelnie, a földgázrendszerben való alkalmazhatósághoz. 7.2.2 A földgázhálózatba a biometán két formában táplálható be, teljes értékű cseregázként (a minősége gyakorlatilag meg kell egyezzen a hálózatban szolgáltatott földgáz minőségével), vagy adalékgázként (a minősége elmarad a hálózatban szolgáltatott földgázétól, így csak korlátozott mennyiségben táplálható be). Elengedhetetlen, hogy a gázvezeték elérhető távolságon belül legyen, és már a kezdet kezdetén felvegyük, a gázvezeték hálózat üzemeltetőjével a kapcsolatot, a későbbiekben felmerülő problémák leredukálása végett. Európában már számos földgázhálózati betáplálási projektet találhatunk, azonban Magyarországon még nem valósult meg ez a technológia egyelőre.

7.3

Hajtóanyagcélú felhasználás

7.3.1 A biometán földgáz hálózati betáplálásának és további hasznosításának egyik lehetséges módja a CNG (compressed natural gas – sűrített földgáz) üzemű gépjárművekbe történő üzemanyag célú tankolás. A biogáz ilyen formában alkalmas lehet autóbuszok, mezőgazdasági gépjárművek vagy akár vonatok motorhajtóanyagaként történő hasznosításra is. Ennek elterjedését hátráltatja a drága beruházás, ill. a földgáz üzemű gépjárművek hiánya. A metánt már napjainkban is alkalmazzák a közlekedésben CNG és LNG (liquefied natural gas - cseppfolyósított földgáz) formájában is. 7.3.2 A biometán tárolása igen költséges, ugyanakkor nagyon fontos, hogy mindig rendelkezésre álljon a megfelelő mennyiségű üzemanyag, az üzemeltetett gépjármű flottához. Ezt a körülményt nehéz biztosítani, ha csak az üzemanyag felhasználás mellett, nem történik párhuzamosan hálózatra való betáplálás is. The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

7.3.3. Magyarországon egyelőre az Észak-zalai Víz- és Csatornamű Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ZALAVÍZ ZRT.) szennyvíztelepén állítanak elő biometánt, amit a saját járműparkjuk üzemeltetésére hasznosítanak.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

8.

A kierjedt fermentlé hasznosítása

8.1

Biotrágyaként való alkalmazás

8.1.1. A kierjedt fermentlé folyékony és a szilárd része is potenciális értékkel bír - mint biotrágya - amelyek alternatívát kínálhatnak a műtrágyák kiváltására. A fermentlé a folyamatos üzemelésű reaktorokból naponta kerül elvételre, felhasználásig a végterméktárolóba kerül, amelyet a jelenlegi gyakorlat alapján a mezőgazdasági területek tápanyag-utánpótlására hasznosítanak. Az anyag minőségét annak kémiai, biológiai és fizikai tulajdonságai határozzák meg, amelyek az alkalmazott alapanyagoktól és a technológia körülményeitől jelentősen függnek, így adott esetben a biogáz üzemi fermentlé tulajdonságai az átlagos paraméterektől jelentősen eltérhetnek. Szakértők szerint kedvezőbben alkalmazható a talaj szervesanyag-utánpótlására, mint az istállótrágya a következő tényezők okán: - az anaerob kezelés során az értékes nitrogéntartalom megőrződik, - az elfolyó anyag savassága csökken, a pH-értéke 7-ről 8ra emelkedik, - a folyamatban a foszfor- és a káliumtartalom a növények számára könnyen felvehető állapotba kerül, - a gyommagvak csírázóképessége csökken, - a termék kevesebb kellemetlen szaganyagot tartalmaz és könnyen vízteleníthető, - az anaerob fermentáció során az emberre veszélyes patogén baktériumok jelentős része elpusztul, - térfogata és a környezetet szennyező anyagok koncentrációja is számottevően csökken stb. Az alkalmazhatóságot jelentősen korlátozza, hogy a kierjedt fermentlé hatalmas mennyiségben keletkezik (biogáz-üzemenként 12-60 ezer m3/év évente), aminek alapvető alkotója a víz. Egy hektár szántóterületre 170 kg nitrogén mennyiségnek megfelelő fermentlé helyezhető ki. 8.1.2. A nyitott végterméktarolókban fontos, hogy egy vastag kéreg alakuljon ki a felszínen, ami megakadályozza az ammónia légkörbe kerülését. Az ilyen végterméktarolóknál a fermentlé kizárólag a tároló padlószintjére engedhető be, hogy az áramlás ne törje fel a kérget.  A kijuttatás előtt jól össze kell keverni a tárolt fermentlevet, hogy a kivált részek 

bekeveredjenek. A nyitott lagúnákat úgy kell elhelyezni, hogy ne legyenek kitéve a szélnek,egyéb párologtató hatásnak.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

  

A kijuttatott anyagot azonnal be kell dolgozni a talajba. Az injektáló kijuttatók ebből a szempontból előnyösek. A kijuttatás legjobb időjárási viszonyai: magas páratartalom, alacsony hőmérséklet és szélcsend. A savak hozzáadásával kialakuló savas kémhatás csökkenti az ammónia felszabadulást. felsorolásból azonnal kitűnik, hogy a tárolás során az egyik legnagyobb problémát a fermentlé N tartalmának csökkenése (ammónia formájában) jelenti.

A nyitott lagúnák a tárolást nehezítik, ezért újabban a biogáz üzemekbe már zárt végterméktarolókat telepítenek. Ennek többfajtája létezik: földmedrű zárt végterméktároló zsák, beton végterméktároló gáztömör vagy ponyvás fedéllel. 8.1.3 Jelentősen növeli a biogáz-üzemek biztonságát, ha a bekerülő alapanyagok előpasztőrözésen mennek keresztül. Azonban egy ilyen higiénizáló egység használata a jelenlegi szabályozás szerint csak azoknál az anyagoknál szükséges, amelyek nagy kockázatúak. A kórokozók kikerülésének csökkentése szempontjából nagyobb jelentőségű lenne a fermentációt követő pasztőrözés, azonban gazdasági szempontból ez szinte kivitelezhetetlen. Meg kell azonban jegyezni, hogy a biogáz üzemekből kikerülő kierjedt fermentlé 100-ad, 1000-ed annyi kórokozót tartalmaz, mint a sertés hígtrágya, tehát jelentősen kisebb közegészségügyi, környezeti kockázatot jelent ennek az anyagnak a mezőgazdasági alkalmazása, mint a kezeletlen sertés hígtrágyáé. Az új technológiák alkalmazása (szerves trágyák biogáz üzemekben való feldolgozása) nem eredményezheti a kórokozók, betegségek új terjedési útvonalát az állatok, az emberek és környezet között. 8.1.4 A fermentáció végén visszamaradó nagy mennyiségű kierjedt fermentlének a mezőgazdasági területek tápanyag-utánpótlására való alkalmazását a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól szóló 90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet hatálya alá vonták, így a kihelyezés engedélyköteles. Azonban nehézséget jelent az engedély megszerzése során, hogy a biogáz-üzemi kierjedt fermentlé egyetlen jogszabályban sincs pontosan definiálva ezért ennek az anyagnak a besorolását mindig az adott talajvédelmi hatóság végzi el. Előfordulhat, hogy emiatt a fermentlé illetékességi területenként másmás megítélés alá esik. A biogáz-üzemek működését alapvetően a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet határozza meg. E rendelet a biohulladék anaerob lebontásával képződő anyagot szilárd lebontási hulladéknak nevezi el, azonban a nedves fermentáció végén The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

képződő fermentlé híg, iszapszerű anyag, vagyis nem sorolható a szilárd lebontási maradék fogalomkörébe. A rendelet az anaerob bontás végén keletező maradék anyagok (szilárd, folyékony), hulladékok kezeléséről, hasznosításáról külön nem rendelkezik. Az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól szóló 71/2003. (VI.27) FVM rendelet szerint a szerves trágyák és talajjavítók: állati eredetű anyagok, amelyeket növények táplálására, a talajok kémiai tulajdonságainak és biológiai aktivitásának fenntartására és javítására használnak, ezek magukban foglalhatják a komposztot vagy biogáz termelésből származó rothadási maradékot. A 90/2008. (VII.18.) FVM rendelet a különböző anyagok (trágyák, hulladékok) termőföldön történő felhasználásának engedélyezését talajvédelmi terv készítéséhez köti. Ez alól kivétel a szervestrágya (ez alól pedig kivétel a hígtrágya). Egyszerűsített talajvédelmi tervet kell készíteni a szennyvíziszap-komposzt és a mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön való elhelyezésekor. Azonban az engedélyezési gyakorlat szerint a biogáz-üzemi kierjedt fermentlé termőföldön való elhelyezését (amit az engedélyekben biozagynak, illetve fermentált anyagnak neveznek), a nem mezőgazdasági eredetű, nem veszélyes hulladék kategóriába sorolták, és ennek megfelelően a költségesebb és részletesebb talajvédelmi tervhez kötik. A hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet pontosan besorolja a biogáz üzemi végterméket: állati és növényi hulladék anaerob kezeléséből származó kirothasztott anyag EWC 190606. Sajnos azonban ezen definíció alapján a biogáz-üzemi végtermék továbbra sem sorolható be a fent említett rendeletek kategóriái közé sem, fenntartva a biogáz üzemeletetőben és a hatóságokban a bizonytalanságot. 8.1.5 Nagy gondot kell fordítani a műtrágyák, ill. a kierjedt fermentált anyag esetén az időzítésre, az alkalmazott technológiára, módszertanra és a kijuttatatási arányra. A fermentlé hasznosítását csak megfelelő időjárási és talajviszonyok mellett szabad csak megkezdeni. A kijuttatatást nem lehet a téli hónapokban elvégezni, ezért szükséges egy közel 6 hónapos tárolásra felkészülni. A tárolás alatt jelentős kiülepedéssel lehet számolni, így javasolható szeparálással, ill. előülepítéssel (vagy a kettő együttes alkalmazásával) kezelni az anyagot.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

8.2. Talajjavító A fermentlé szilárd fázisa, funkcionálhat talajjavítóként is, a megmaradt szerves szén által. Abban az esetben, ha az alapanyag mentes volt a különböző szennyezőanyagoktól, akkor a fermentlé szabadon felhasználható a növénytermelés egészében. Kismértékű szennyezőanyag tartalommal bíró alapanyag esetén, a kierjedt anyag felhasználható nem élelmiszer célú növények termesztésekor. Néhány alapanyag esetén azonban, a fermentlé szigorúan csak hulladéklerakók napi fedőréteg kialakítására vagy közvetlenül égestére alkalmazható. A fermentlé legnagyobb hátránya az alacsony szárazanyag-tartalom, amely lényegesen megnöveli a kijuttatási költséget, így elmondható több magyarországi üzemtulajdonos egyöntetű véleménye alapján, hogy az anyag gazdaságosan csak öntözőrendszerrel juttatható ki.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

9.

Munkabiztonsági kérdések

9.1.

Munkavédelmi kérdések, konstrukció

A biogázüzem egy zárt rendszer, az abban keletkező biogáz zárt rendszerű hasznosításra kerül, így az üzemvitel kellő gondossága mellett a kiszolgáló személyzetre és a környezetre veszélyt nem jelent. A technológiát szállító szakcég által ajánlott rendszabályok betartásával a balesetek kizárhatók. A biogázüzem területe robbanásveszélyes, ezért a nyílt láng használata és a dohányzás tiltott. A biogázüzem dolgozóinak az 57/ 2005.(XI.30.) BM rendelet szerinti tűzvédelmi szakvizsgával kell rendelkezniük. A biogázüzem dolgozóit a munkábalépés előtti tűzvédelmi oktatáson túl félévente szükséges tűzvédelmi továbbképzésben részesíteni. A biogázüzem "A" vagy "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségeiben hasadó-nyíló felületet kell kialakítani a vonatkozó előírásoknak megfelelően, kivéve, ha a helyiség beépített tűzjelző és tűzoltó berendezéssel van ellátva, továbbá a helyiségben megfelelő gázkoncentráció érzékelő van elhelyezve A biogázüzem teljes területén - kivéve az "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó valamint a szabadtéri területeket - beépített tűzjelző berendezést indokolt kiépíteni. Az üzem létesítése, átalakítása, használata során meg kell tartani a villamos és villámvédelmi berendezésekre vonatkozó hatályos előírásokat. A túlfeszültség elleni védelemről gondoskodni kell.

9.2

A biogáz üzem robbanásveszélyességi zónái

0-s zónába indokolt sorolni a biogáz üzem azon zárt tereit, ahol biogáz folyamatosan vagy hosszú - ideig, vagy gyakran van jelen 1-es zónába indokolt sorolni olyan tereket, ahol a biogáz normál üzemben várhatóan alkalmanként fordul elő 2-es zónába indokolt sorolni olyan tereket, ahol a biogáz normál üzemben várhatóan nem fordul elő, de ha mégis előfordul, akkor csak rövid ideig marad fenn. A fentiekben meghatározott zónák típusa és kiterjedése - a szellőzés fokozatának és üzembiztonságának valamint a beépített, automatikus működésű gázveszélyt jelző berendezések létesítésének függvényében - változtatható. A fenti zónabesorolásra vonatkozó ajánlást a tervező által - a vonatkozó hatályos előírásoknak megfelelően The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

elkészített, a robbanásveszélyességi zónák besorolását tartalmazó dokumentációalapján kell bizonyítani. Amennyiben a biogáz letárolásra és/vagy palackozásra kerül, a technológia során alkalmazandó tűz- vagy robbanásveszélyes készülék, gép, berendezés beépítéséhez, használatához tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítványt kell beszerezni.

The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

10.

Összefoglaló

Gyakorlati tapasztalat, hogy az egyes üzemek engedélyezési eljárásainak esetén nincs két egyforma eljárás, az engedélyek körülményes és hosszadalmas beszerzése okán. Az engedélyek beszerzésének ideje gyakran kétszer-háromszor hosszabb időt vesz igénybe, mint maga az építési-beruházási folyamat. Jelen megállapítás, egységesen jellemző az Európai Unió tagországaira is. Átlagosan megállapítható, hogy 2-4 év között időtartamara tehető uniós szinten, az átlagos engedélyezési procedúra véghezvitele.

Felhasznált irodalom/Hasznos dokumentumok/Weboldalak

http://www.kormany.hu/hu/nemzeti-fejlesztesi-miniszterium/klima-es-energiaugyiallamtitkarsag/hirek/nyilvanos-magyarorszag-megujulo-energia-hasznositasi-cselekvesitervenek-vegleges-valtozata - Magyarország Megújuló Hasznosítási Cselekvési Terve A 2020-ig terjedő megújuló energiahordozó felhasználás alakulásáról www.biogas.hu - Magyar Biogáz Egyesület honlapja – mezőgazdasági és környezetvédelmi előírások Somosné Nagy Adrienn ( 2010): A biogáz szerepe a vidékgazdaságban c. tanulmány Energia Klub, Dr. Lengyel Attila Ügyvédi Iroda (2010): Megújuló alapú energiatermelő berendezések engedélyezési eljárása Dr Bukovics István (2008): Ajánlás a biogáz kezelő létesítmény létesítésénrek és üzemeltetésének tűzvédelmére. Munkavédelmi tippek 2008/2

The sole responsibility for the content of this document lies with the authors. It does not represent the opinion of the European Communities. The European Commission is not responsible for any use that may be made of the information contained therein The sole responsibility for the content of this report lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union. Neither the EACI nor the European Commission are responsible for any use that may be made of the information contained therein.

The sole responsibility for the content of this publication lies with the authors. It does not necessarily reflect the opinion of the European Union.