2016. 04. 24.
Coming soon…
Makroökonómia 11. hét
Amint a monetáris politikáról eddig tudunk
• Ha az árak és bérek tökéletesen rugalmasak, akkor a monetáris politika reálváltozókat nem tud módosítani (Y, C, I, stb.), csak az árszínvonalra hat. • Klasszikus dichotómia: nominális változók módosítása nem változtatja meg a reálváltozók pályáját! • Viszont rövid távon van árragadósság!
Akkor és most…
• 40 pontos vizsga
• Múlt héten: pénzkínálat • Ezen a héten: pénzkereslet
• Csak egyszer lehet megírni! • Minimumkövetelmény: 40% (16 pont)
• Pénzkereslet
Pénzkereslet
Keynesi likviditás preferencia elmélet I.
• Május 23. hétfő, 10 óra • Május 27. péntek, 14 óra • Június 2. csütörtök, 12 óra
• Többféle változata létezik • Közös:
• Magyarázat, hogy miért tartanak pénz a gazdasági szereplők, és hogyan módosítják magatartásukat, ha változik a pénzkínálat? • Jövedelem (+) és kamat (-) magyarázó változó – általában.
• Különbség:
• Melyik pénzfunkciót használják ki a szereplők? • A pénzkeresletet megadjuk vagy levezetjük?
• Keynes-féle függvény • Baumol-Tobin-féle függvény
• LM görbe
• Pénz fizetési eszköz funkcióját szeretnék használni (vásárlás) • Tranzakciós pénzkereslet
• Pénzkereslet pozitívan függ a tranzakciók számától, ami megfeleltethető a GDP-nek. • A gazdasági szereplők nem a GDP-vel egyező mennyiségű pénzt tartanak, mert a pénz forog.
1
2016. 04. 24.
Keynesi likviditás preferencia elmélet II.
• Vagyontartási átmentése)
eszköz
• Spekulációs motívum
funkcióját
szeretnék
használni
(vagyon
• Vannak más alternatívák (ingatlan, pü-i eszköz, stb.), ezekkel hozamot (i – nominális kamat) realizálhat. • Amelyik jobb vagyontartási eszköz, abban tartja a teljes vagyonát.
• Minél nagyobb a kamat, annál több gazdasági szereplő dönt úgy, hogy az alternatíva jobb aggregált pénzkereslet a kamat negatív függvénye • Minél nagyobb a jövedelem, annál nagyobb a pénzkereslet aggregált pénzkereslet a nominális jövedelem pozitív függvénye
A Baumol-Tobin modell I.
• Eddig: tranzakciós pénzkeresletet magyaráztuk, a gazdasági szereplők csak felhasználták a pénzt (fizettek vele) • Az újdonság: már vannak optimalizáló ágenseink célokkal és korlátokkal vezetjük le a függvényt • Egy olyan gazdaságban, ahol csak készpénzzel lehet fizetni, az emberek azért tartanak maguknál pénzt, hogy ne kelljen állandóan a bankba járni pénzt felvenni. • A gazdasági szereplő előnyöket és hátrányokat mérlegel optimalizál. (Bankba járás költségei + elveszített kamat) • Cél: pénztartással kapcsolatos teljes költség minimalizálása
Keynesi likviditás preferencia elmélet III. • •
=
ó
= (
ó
)→
+
= 0,2 ,
Likviditás preferencia
á ó
(PY: pozitív)
, → = (kamat: negatív; PY: á ó = pozitív) • Megfigyelések alapján levezetve • Reál pénzkínálatot és –keresletet feltételezünk •
• Átosztunk P-vel, tehát kereslet csak Y-tól és r-től függ • És mivel árragadósság van, P „amúgy sem számít”
A Baumol-Tobin modell II.
• Periódus elején Y jövedelem bankszámlára. • Csak készpénzzel lehet fizetni, ennek felvételi költsége alkalmanként F összeg. • N alkalommal megyünk bankba. • A gazdasági szereplő minden alkalommal ugyanakkora pénzösszeget emelhet le a számlájáról, periódus végére mindent elkölt. • A pénz a bankban %-os kamat mellett kamatozik. • Ezen feltételek mellett a gazdasági szereplőnek kell eldöntenie, hányszor érdemes bankba menni ahhoz, hogy a „pénzzel való rendelkezés” költségei minimálisak legyenek.
Baumol-Tobin: pénztartás grafikusan Y/N
Átlagos pénztartás: Y/2N
2
2016. 04. 24.
Baumol-Tobin: Költségek grafikusan
Baumol-Tobin levezetés
Pénzpiac
• N-szer megy bankba, átlagosan tartott pénz:
• Reálpénzállomány kínálata:
• Emiatt elmulasztott kamat: • Pénzfelvétel költsége: • Összes költség: +
• Reálpénzállomány kereslete:
• Költség minimalizálása: Összes költség deriválása N szerint: • Ebből optimális pénzfelvétel: • Átlagos pénztartás:
=
• Pénzkeresleti függvény:
2
Pénzpiac
=
=
,
=
• Egyensúly:
=
Árszínvonal megnő: M^S/P balra Jövedelem megnő: M^D jobbra fel
A vizsgált gazdaság fogyasztói szektorának pénzkeresleti magatartását leginkább a Baumol-Tobin modell alapján jellemezhetjük. Tudjuk, hogy a gazdasági szereplők 138720 jövedelemmel rendelkeznek (nominális GDP), a kamat 5 %, valamint ismert, hogy a pénzfelvétel 48 egységnyi költséggel terhelt. A fenti információk alapján töltsük ki a táblázatot! Hányszor vesznek fel pénzt a gazdasági szereplők? 2
Mekkora a pénzfelvétel költsége?
Mekkora a pénztartás alternatívaköltsége?
Mekkora a pénztartás teljes költsége? +
1. feladat
A vizsgált gazdaság fogyasztói szektorának pénzkeresleti magatartását leginkább a Baumol-Tobin modell alapján jellemezhetjük. Tudjuk, hogy a gazdasági szereplők 138720 jövedelemmel rendelkeznek (nominális GDP), a kamat 5 %, valamint ismert, hogy a pénzfelvétel 48 egységnyi költséggel terhelt. A fenti információk alapján töltsük ki a táblázatot! Hányszor vesznek fel pénzt a gazdasági szereplők?
Mekkora a pénzfelvétel költsége?
Mekkora a pénztartás alternatívaköltsége?
Mekkora a pénztartás teljes költsége?
2
96
1734
1830
14
14
157
157
432
432
98
340 720
= ( , )
Nő a pénzkereslet, ha: • F megnő • Y megnő • i csökken
1. feladat Pénzkínálat csökken: M^S/P balra
= ( , )
672
247,7143
7536
22,0892
98
4704
340
16320
720
34560
20736
35,3878 10,2
8,0278 4,8167
+
919,7143
4739,3878 7558,0892 16330,2
20744,0278 34564,8167
3
2016. 04. 24.
2. feladat
2. feladat
2. feladat
Az alábbi ábra olyan gazdaságban mutatja a gazdasági szereplő induló jövedelmét, ahol a gazdasági szereplők pénzkereslete mögött meghúzódó ösztönzők megfelelnek a Baumol-Tobin modell feltételeinek.
a) Rajzoljuk be az ábrába a gazdasági szereplők pénzkeresletének időbeli alakulását, ha a gazdasági szereplők ebben a gazdaságban csak egyszer vesznek fel pénzt számlájukról. Mutassuk meg, hogy mekkora ebben az esetben az átlagos pénzkereslet!
a) Rajzoljuk be az ábrába a gazdasági szereplők pénzkeresletének időbeli alakulását, ha a gazdasági szereplők ebben a gazdaságban csak egyszer vesznek fel pénzt számlájukról. Mutassuk meg, hogy mekkora ebben az esetben az átlagos pénzkereslet!
b) Rajzoljuk be az ábrába a gazdasági szereplők pénzkeresletének időbeli alakulását, ha a gazdasági szereplők háromszor vesznek fel pénzt a számlájukról. Mutassuk meg, hogy mekkora lesz ebben az esetben az átlagos pénzkereslet!
c) Rajzoljuk be az ábrába a gazdasági szereplők pénzkeresletének időbeli alakulását, ha a gazdasági szereplők ötször vesznek fel pénzt a számlájukról. Mutassuk meg, hogy mekkora lesz ebben az esetben az átlagos pénzkereslet!
2. feladat
2. feladat
b) Rajzoljuk be az ábrába a gazdasági szereplők pénzkeresletének időbeli alakulását, ha a gazdasági szereplők háromszor vesznek fel pénzt a számlájukról. Mutassuk meg, hogy mekkora lesz ebben az esetben az átlagos pénzkereslet!
Átlagos pénzkereslet:
Átlagos pénzkereslet:
3. feladat
c) Rajzoljuk be az ábrába a gazdasági szereplők pénzkeresletének időbeli alakulását, ha a gazdasági szereplők ötször vesznek fel pénzt a számlájukról. Mutassuk meg, hogy mekkora lesz ebben az esetben az átlagos pénzkereslet!
Az általunk vizsgált gazdaság reprezentatív fogyasztója minden periódus elején hozzájut 11520 egységnyi jövedelemhez. A jövedelem a gazdasági szereplő bankszámlájára érkezik. Az itt tartott összegre a bank 6%os kamatot fizet. A fogyasztó nem rendelkezik bankkártyával, így számára a készpénz tölti be azokat a funkciókat, amelyeket a pénztől szokásosan elvárunk, így ha a fogyasztó terméket és szolgáltatást kíván vásárolni, kénytelen elmenni a bankba és pénzt felvenni a bankszámlájáról. A pénzfelvételt 60 egységnyi tranzakciós költség terheli (függetlenül a felvett pénz mennyiségétől). A fogyasztó – hogy könnyebbé tegye életét- bizonyos rutinokhoz ragaszkodik: bár többször vesz fel pénzt a bankszámlájáról, a felvett összeg mindig ugyanakkora, a felvett pénzt egyenletesen költi és nagyon ügyel arra, hogy a periódus végére a teljes jövedelmét elköltse. Azt azonban ő is érzi, hogy a tranzakciós költségen, hogy a tranzakciós költségen kívül annak is van bizonyos költsége, hogy a felvett pénz után már nem kap kamatot. a) A fenti feltételek mellett hányszor vesz fel a gazdasági szereplő pénzt a bankszámlájáról, ha a célja a pénztartással kapcsolatos költségek minimalizálása? b) Átlagosan mekkora lesz a gazdasági szereplő által tartott pénzmennyiség?
Átlagos pénzkereslet:
4
2016. 04. 24.
3. feladat
LM görbe (Liquidity-Money Curve)
= 11520 =? = 0,06 = 60
a)
=
b)
=
∗ ∗
=
,
∗ ∗
= 2,4~3
• Azon , kombinációk halmaza, amelyek egy gazdaság pénzpiacán egyensúlyt biztosítanak.
LM görbe levezetése
• Pozitív meredekségű • eltolódhat • •
↑→
↓→
↑→
↓ (adott jövedelem mellett csökken a kamat) ↓
• Exogén módon csökken a pénzkereslet
= 2400 ( ↑) ( ↓)
4. feladat Az alábbi ábra egy gazdaságban mutatja a pénzpiac jelenlegi állapotát. Vezessük le a gazdaság LM görbéjét!
4. feladat Vezessük le a gazdaság LM görbéjét!
5. feladat Az alábbi ábra egy gazdaságban mutatja a pénzpiac aktuális állapotát és azon jövedelem-kamatláb kombinációkat, amelyek mellett a pénzpiac egyensúlyban van. Mutassuk meg, hogy mi történik a gazdaság LM görbéjével, ha növekszik a pénzkínálat!
5
2016. 04. 24.
5. feladat Mutassuk meg, hogy mi történik a gazdaság LM görbéjével, ha növekszik a pénzkínálat!
6. feladat Az alábbi ábra egy gazdaságban mutatja a pénzpiac aktuális állapotát és azon jövedelem-kamatláb kombinációkat, amelyek mellett a pénzpiac egyensúlyban van.
Mutassuk meg, hogy mi történik a gazdaság LM görbéjével, ha a fiskális politikai döntéshozó növeli a kormányzati kiadások nagyságát!
6. feladat Az alábbi ábra egy gazdaságban mutatja a pénzpiac aktuális állapotát és azon jövedelem-kamatláb kombinációkat, amelyek mellett a pénzpiac egyensúlyban van.
Mutassuk meg, hogy mi történik a gazdaság LM görbéjével, ha a fiskális politikai döntéshozó növeli a kormányzati kiadások nagyságát!
6
