CODEX Értékpapírnyomda – Technikai, technológiai feltételek és anyagleadási segédlet Technikai feltételek FÁJL FORMÁTUM
Általános szabály, nyomdakész fájlokat kizárólag PDF formátumban fogadunk el (lehetőleg legalább PDF X-1a). Minél kevesebbszer konvertálja az anyagot, annál biztosabb a jó végeredmény. A fájlokat oldalakra bontva kérjük megírni, tehát a kész fájl egy oldala a valóságban is egy oldal méretű legyen. Oldalpárokat ne küldjön, kivéve, ha olyan borítóról van szó, amely az Ön által beállított és megtervezett gerincet vagy egyéb kiegészítőt tartalmazza. Az oldalakra legalább 5-5 mm kifutó kerüljön (gerincben természetesen nem szükséges). Kérjük, hogy az oldalak méretét egyértelműen határozzák meg oldalgeometria (trim size) segítségével. Egyéb nyomdai jelek (regisztráció, skálák) használatát kérjük kerülje! A tökéletes minőség elérése érdekében kérjük, ne használjon alacsony felbontású képeket (a minimális felbontás legalább 300 dpi legyen). Az egybetartozó anyagrészeket lehetőség szerint egy fájlba írja meg. Amennyiben ez nem lehetséges, úgy kérjük, hogy egy-egy fájl neve egyértelműen utaljon annak tartalmára.
FONTOK
A betűkészleteket minden esetben ágyazzák be a PDF-be annak írásakor (embed), vagy alakítsák görbévé a betűproblémák elkerülése érdekében.
SZÍNEK
Az anyagokat composite formában várjuk. Kérjük, csak akkor küldjön színrebontott anyagot, ha a gyártási vagy előkészítési technológia ezt kifejezetten megköveteli. A fájlok kizárólag a nyomtatásra kerülő színeket tartalmazzák (kivétel stanc, de azok direkt színek legyenek)! Az anyag ne tartalmazzon nem CMYK színtérben definiált színeket (kivéve természetesen a direkt színeket).
Technológiai feltételek KIFUTÓ (BLEED)
A vágáson kívülre eső, a gyártás során a vágás kövekeztében leeső területet nevezzük kifutónak. Ennek mérete lehetőleg 5 mm legyen legalább. (Táblaborítók esetén a tábla belsejére való visszahajlás miatt minimum 15 mm szükséges.) A gyártástechnológiából adódóan az olyan termékeknél, ahol a grafika bármilyen eleme (kép, tónus) egészen a lap széléig ér, ott szükséges ezeket a grafikai elemeket túllógatni a vágás vonalán. Kérjük, hogy az oldalak méretét egyértelműen határozzák meg oldalgeometria (trim size) segítségével. Egyéb nyomdai jelek (regisztráció, skálák) használatát kérjük kerülje!
STANCOLT ANYAGOK (BOOKLETEK, DOBOZOK)
100% Spot
FORMALAKK, PRÉGFORMA, STANCFORMA
100% Spot
www.codex.hu
®
TÖBB MINT CÍMKE
ECL – Extended CODEX Label
Értékpapírok | Egyéb hamisítás ellen védett termékek ECL® címkék | Különleges nyomdai megoldások
www.codex.hu
®
TÖBB MINT CÍMKE
ECL – Extended CODEX Label
Értékpapírok | Egyéb hamisítás ellen védett termékek ECL® címkék | Különleges nyomdai megoldások
Olyan munkák esetében, melyek a kötészeti feldolgozás során stancolásra kerülnek, különös figyelmet kell fordítani a stancolási információ megfelelő átadására. A stanckontúr lehetőség szerint ne külön fájlként, hanem az anyagba ágyazva jelenjen meg, és abban vektorosan szerepeljen. A stanckontúr minden esetben csak 100%-os direkt színt, pontosabban egy, a nyomás során nem használt színt tartalmazhat. Soha ne tegyük a stanckontúrt a négyszínbontás részévé! A stanckontúr mindig legyen felülnyomásra (overprint) állítva. Ez a beállítás bármilyen vektorgrafikus vagy oldalszerkesztő szoftverrel elvégezhető. A stanckontúr helyes beállításait a legkönnyebben Adobe Acrobat Professional segítségével ellenőrizhetjük. Nyissuk meg az elkészült PDF-et, majd válasszuk ki az Advanced menü Output Preview pontját. Akkor jártunk el helyesen, ha a stanckontúr színének eltávolításakor a kontúr helye egyáltalán nem látszik, és az adott szín kikapcsolása nem befolyásolja a nyomatra kerülő grafikát.
92% C 88% M 88% Y 80% K
Formalakk, prégforma, stancforma és minden egyéb olyan elemet, ami nem ténylegesen nyomtatandó, hanem csak valamilyen szerszám vagy formakészítéshez kellhet, azt kérjük minden esetben direkt színként (spot color) legyen leadva az állományban. Ne külön fájlban szerepeljen, hanem a nyomtatandó színkivonatokkal együtt legyen kompozitként megírva a PDF-ben az ellenőrizhetőség miatt.
- Hogyan adhatom le a digitális anyagokat? A teljesség igénye nélkül: – e-mail, FTP – CD/DVD – USB Flash Drive – külső HDD (IDE, SATA, Firewire) adathordozókon is, a lényeg, hogy az állományok az anyagleadási paramétereinknek megfeleljenek.
- Hogyan ellenőrizhetem a nyomás előtt álló munkát? A legjobb módszer, ha weboldalunkon található Anyagleadási paraméterek iránymutatásai alapján készíti el a kompozit (nem szeparált) PDF állományait. Azonban a nyomda ördöge nem alszik, így mindenképpen javasolt az általunk elkészített plotter (nem színhelyes, kilövés szerint elkészített nyomat) vagy a kilőtt digitális PDF állomány ellenőrzése és jóváhagyása!
- Milyen állományokat tud fogadni a nyomda? Gyakorlatilag szinte mindenfajta állományt képesek vagyunk fogadni, azonban – tekintettel a számítástechnikában rejlő hibalehetőségekre – kompozit (nem szeparált) PDF állomány az, amit a megrendelőktől a legszívesebben fogadunk. Mivel a PDF állományok zárt állománynak tekinthetők, nem fordulhat elő olyan eset, hogy például a leadott szövegállomány áttördelődik a különböző betűkészletek miatt. Természetesen amennyiben a megrendelőnek nem áll módjában PDF állományokat leadni, nyitott állományokat is fogadunk, azonban ebben az esetben gépóradíjat számolunk fel, illetve a megrendelőnek kell jóváhagynia az általunk elkészített anyagot. Anélkül az nem kerülhet legyártásra.
- Hogyan készíthetek PDF állományt? A PDF állományok elkészítésének többféle módja van, sokan az állományból PostScriptet írnak, majd abból generálnak PDF-et. Az új programok (Quark 7-10, Adobe CS3-6) esetén javasoljuk, hogy a PDF-et közvetlenül a programból exportálja. Mind a két módszer megfelel, azonban míg a PostScriptből történő helyes PDF file elkészítéséhez szükség van a helyes PS driverre is, a PDF exportálásához elegendő néhány paraméter megfelelő beállítása. A beérkező állományokat minden esetben ellenőrizzük, a véletlenül benne maradt hibákról tájékoztatjuk a megrendelőt.
- Mit nevezünk „Elektronikus imprimatúrának”? Az elektronikus imprimatúra egy PDF állomány, amit a hozzánk beérkezett anyagokból az ellenőrzés és digitális montirozás során készítünk. A megrendelő a saját képernyőjén tudja ellenőrizni a kilőtt állományt, a jóváhagyást e-mailben visszaküldve, így nem kell személyesen befáradni a nyomdába nyomásindulás előtt. Természetesen igény szerint készítünk plottert is (színes, de nem színhelyes, kilövés szerint elkészített nyomatot), amelyet kézbe véve lehet az ellenőrzést elvégezni, még egyszer utoljára átolvasva az anyagot, mielőtt az nyomásba kerül. Sokan eltekintenek ezektől az „utolsó ellenőrzési lehetőségektől”, azonban ne felejtsük el, hogy ha már egy anyag lemezre lett világítva, onnantól már anyagi vonzata is van minden egyes javításnak, ami a megrendelőt terheli.
Állományhibák Szeretnénk arra koncentrálni, hogy megelőzzük az esetlegesen hibásan, vagy nem a legtökéletesebben leadott anyagokat, ezzel is időt és nem utolsósorban költséget és bosszúságot megspórolva az egyre inkább rövidülő gyártási folyamatokban. E miatt kívánunk segítséget nyújtani PDF írási segédletünkkel, valamint az elkészült PDF-ek ellenőrzését támogató PDF ellenőrzési segédletünkkel. Sajnos a PDF-ek komplexitása miatt ezekkel sem mindig könnyű kiszűrni, vagy javítani a leggyakoribb állományhibákat, ezért célszerű ezekkel tisztában lenni, és a forrásfájlban megszüntetni ezek okait.
Probléma 1. Alacsony felbontás
Hatása lehet
Javítható
Többletráfordítás
Jóváhagyás szükséges
Pixeles nyomat
Nem
Igen
2. Kifutó hiánya
Vágási probléma
Nem
Igen
3. Nem beágyazott font
Karaktervesztés
Nem
Igen
4. Felesleges segédjelek
Vágási probléma
Nem
Igen
Stancolási probléma
Nem
Igen
6. Nem beazonosítható oldal
Rossz oldalsorrend
Nem
Igen
7. Vágásközeli tartalom
Vágási probléma
Nem
Igen
8. Rossz színbontás
Nyomtathatósági gond
Igen
Van
Igen
9. Nem definiált vágás
Mérethelyességi eltérés
Igen
Van
Igen
Mérethelyességi eltérés
Igen
Van
Igen
11. Nem megfelelő színtér (RGB)
Eltérő szín
Igen
Van
Igen
12. Nem megfelelő színtér (ICC)
Eltérő szín
Igen
Van
Igen
13. Rossz felülnyomás (fekete, stanc)
Nyomtathatósági gond
Igen
Van
Igen
14. Vékony léniák 4 színből vagy RGB-ből
Nyomtathatósági gond
Igen
Van
Igen
15. Túl nagy szín összkitöltés
Nyomtathatósági gond
Igen
Van
Igen
5. Rossz stanckontúr szeparáció
10. Rossz oldalméret
Javíthatatlan anyag, nem megfelelő termék készíthető belőle
Javítható anyag, de elképzelhető, hogy eltér majd a megrendelő elvárásaitól
Nyomtathatóság érdekében korrekcióra szoruló anyag
1. ALACSONY FELBONTÁS
Alacsony felbontású képnek tekintjük a 150 dpi alatti felbontású képeket. Ezek azért kerülendőek, mert hiába mutat jó eredményt egy 72 dpi felbontású monitoron egy képanyag, ha a nagyfelbontású (akár 2400 dpi) nyomatokhoz már nem tartalmaz elég információt a részletekről. Ilyen esetekben figyelhető meg az úgynevezett pixelesedés, ami nagyban tudja rontani a késztermék élvezhetőségét. Fontos a megfelelő képanyag kiválasztása, ugyanis ha egy kép eleve nem tartalmaz elegendő részletet (például az internetről letöltött képek esetén), hiába állítjuk át a felbontását képszerkesztő programban, az eredmény nem lesz jobb minőségű!
2. KIFUTÓ HIÁNYA
A kifutó hiánya vágási problémákat okozhat az olyan grafikák esetében, amelyek teljesen a lap széléig érnek. Ebben az esetben ugyanis nagyobb területet kell megnyomtatni, és azt kisebbre vágni, hogy elkerülhető legyen a vágási pontatlanságból adódó esetlegesen kivillanó fehér (nyomatlan) rész megjelenése. Kérjük, hogy a kifutó meglétét mindig ellenőrizze a kész PDF-ben, és állítsa be az állomány oldalgeometriáját a megfelelő trimbox méretbeállításokkal. A javasolt kifutó mérete 5 mm legyen, táblaborítók esetén pedig 15 mm! Tipp: már a kiadvány készítésének elején állítsa be kiadványszerkesztő programjában a megfelelő mértékű kifutót (bleed-et), hogy azzal együtt tudjon tervezni, és ne utólag kelljen vele foglalkozni.
3. NEM BEÁGYAZOTT FONT
A korrekten be gyazott (embeded) sz veg a nyomtat s sor n is korrekten jelenik meg! Amennyiben semmilyen talak t st nem igényel az anyag akkor a g rb v alak tott sz veg is haszn lhat !
A korrekten beágyazott (embeded) szöveg a nyomtatás során is korrekten jelenik meg! Amennyiben semmilyen átalakítást nem igényel az anyag akkor a görbévé alakított szöveg is használható!
Mivel a feldolgozás és rácsrabontás során a PDF-et a RIP programnak pontosan kell értelmeznie, ezért nagyon fontos, hogy a PDF állomány az ehhez szükséges minden információt tartalmazza. Ezen információk közül az egyik nagyon fontos a használt betűkészletekre vonatkozó információ. Mivel a PDF-et zárt állománynak tekintjük, ezért annak tartalmaznia kell beágyazva minden, az értelmezéséhez szükséges információt. A fontbeágyazásnak két alternatívája van, amit a PDF írásakor kell kiválasztani. Részleges beágyazásnak azt nevezzük (subset), amikor csak a ténylegesen felhasznált karakterek kerülnek beágyazásra, illetve a teljes betűklészlet beágyazása is lehetséges. A harmadik lehetőség, mellyel nagy biztonsággal el lehet kerülni a fontproblémákból eredő hibákat, az a szövegek görbévé alakítása a kiadványszerkesztést követően. Ebben az esetben a szövegek nem karakterek, hanem mint vektoros objektumok kerülnek kódolásra az állományban.
4. FELESLEGES SEGÉDJELEK
A kiadványszerkesztő programok által a PDF írás során opcionálisan felrakott néhány segédjel az íves ofszet technológia esetén teljesen felesleges, mivel a gyártás során nem oldalanként, hanem ívenként történik a nyomtatás, így a festék terhelés és a passzer állításra is nyomdánk saját segédjeleket használ, melyek eltérnek a szerkesztőprogramok által felajánlottaktól. Ezek a felesleges jelek inkább károsak, hiszen megjelenésükkel sokszor fontos millimétereket vesznek el az oldalak kifutóiból, melyek feltétlen szükségesek a gyártástechnológia szempontjából. Tipp: PDF írásnál kikapcsolhatóak az automatikus jelek használata (Marks and Bleeds). A vágójeleken kívül (Crop marks) ne használjon egyéb jeleket!
Codex_Cegismerteto_2016_05_borito.pdf 1 2016.07.13. 18:28:15
C
M
Y
CM
MY
CY
CMY
K
6. NEM BEAZONOSÍTHATÓ OLDAL evaluation form_vendors_2015_codex.pdf 3 2015.11.16. 15:48:45
Nehezen beazonosíthatóak az oldalak (ezáltal veszélyeztetve a megfelelő oldalsorrendet), ha a kiadvány nem tartalmaz oldalszámokat és a leadott állományok nevei alapján nem pontosan egyértelmű egy adott oldal pontos elhelyezkedése a kiadványban. Ezért, ha nem egy PDF állományban adja le a teljes kiadvány összes oldalát, akkor fokozottan ügyeljen a fájlok egyértelmű elnevezésére! Például belív 15-38.pdf, belív 39-45.pdf.
100% Spot
100% Spot
www.codex.hu
®
TÖBB MINT CÍMKE
ECL – Extended CODEX Label
Értékpapírok | Egyéb hamisítás ellen védett termékek ECL® címkék | Különleges nyomdai megoldások
www.codex.hu
®
TÖBB MINT CÍMKE
ECL – Extended CODEX Label
Stancolt termékek esetén fontos, hogy a stancszerszám készítéséhez szükséges stanckontúr megfelelően illeszkedjen a grafikához, de egyszerűen is ellehessen választani az állományban, hiszen a nyomtatáskor nem szabad semminek megjelennie a nyomaton a stanckontúr elemeiből. Ezt úgy lehet a legkönnyebben biztosítani, ha a stanckontúr elemeit egy elkülönített (a nyomtatásnál nem használt) direktszín csatornára tesszük. Fontos továbbá, hogy a kontúr elemei felülnyomottra (overprintre) legyenek állítva, így biztosítható, hogy a stancot tartalmazó szeparáció lekapcsolása után sem marad ott negatívból a stanckontúr. Tipp: ellenőrízze az elkészült PDF-ben lévő stanckontúr beállítását az Adobe Acrobat Pro Output Preview-ban történő, a stanckontúrt tartalmazó színcsatorna lekapcsolásával.
Értékpapírok | Egyéb hamisítás ellen védett termékek ECL® címkék | Különleges nyomdai megoldások
5. ROSSZ STANCKONTÚR SZEPARÁCIÓ
92% C 88% M 88% Y 80% K
evaluation form_vendors_2015_codex.pdf 3 2015.11.16. 15:48:45
1
? 2
? 3
Helyes oldalszám
? Oldalszám hiánya
7. VÁGÁSKÖZELI TARTALOM
A képeken a piros vonalak a vágások helyét mutatják. Jól látszik, hogy az egyik esetben túl közel vannak a tartalmi elemek a vágások pozícióihoz. Ebben az esetben fenn áll a veszélye annak, hogy a technológiából adódó 1-2 milliméteres vágási ingadozások miatt levágódik néhány fontos oldalrészlet. Érdemes tehát a nem kifutásra szánt lényeges tartalmi elemeket legalább 3-4 milliméternyire elhelyezni a leendő vágások helyétől.
8. ROSSZ SZÍNBONTÁS
Mivel a színek helyes szeparációját elsősorban a gyártandó termék paraméterei határozzák meg, ezért leginkább akkor fordul elő nem megfelelő színbontás, ha a kapott állomány nem a megrendelésben meghatározott színcsatornákat tartalmazza. Tehát a legalább egy direkt színnel (Pantone-nal) is nyomtatandó termékekhez leadott állomány nem megfelelő, ha abban minden elem CMYK értékekre van bebontva. Ugyanakkor az sem megfelelő, ha egy CMYK-val nyomtatandó anyag állományban véletlenül direktszín csatorna maradt. Továbbá gyakran előforduló hiba még az egyszínes (például csak fekete szöveget tartalamazó) termékek esetében, hogy az állományban marad valamilyen CMY színkitöltéssel rendelkező elem. Tipp: az elkészült PDF-et leadás előtt érdemes mindig Adobe Acrobat Professional program Output Preview eszközével megvizsgálni, hogy valóban megfelel-e az elvártaknak.
9. NEM DEFINIÁLT VÁGÁS
A vágás helyének pontos meghatározása elengedhetetlen az állományokban, hiszen kifutással együtt a leadott grafikai anyag nagyobb, mint a végleges vágott méret, ezért nem mindegy, hogy a vágás ezen belül hol történik. A vágás meghatározásának alapvetően két módja létezik. Az egyik esetben egy rajzolt vágójellel lehet jelezni a vágás helyét, de ez kevésbé szerencsés többek között (a 4. pontban leírt), a segédjelek esetenként „kifutást csökkentő” volta miatt. Praktikusabb a PDF-hez mint metaadat hozzáfűzni a megfelelő trim box beállítását, mely egyértelműen képes jelezni a vágás helyét. Ezt a beállított trim box méretet a nyomdai PDF workflow szoftverek is képesek értelmezni, és segítségével mindig a megfelelő pozícióba berakni automatikusan a vágójeleket. Tipp: a tördelőprogramban a dokumentum (page) mérete mindig egyezzen meg a végleges vágott mérettel, így egyszerűen biztosítható a megfelelő trim box beállítás.
10. ROSSZ OLDALMÉRET
Nem megfelelő oldalméretnek tekintjük azokat az állományokat, ahol a fájlban meghatározott végleges vágott méret eltér a számunkra leadott megrendelésben szereplőtől, illetve természetesen a 9. pontban (Nem definiált vágás) leírtak esetén is, ha nem lehet egyértelműen megállapítani a vágás pontos helyét a kiadványban.
11. NEM MEGFELELŐ SZÍNTÉR (RGB)
A nyomdagépek CMYK színrendszerben működnek, ezért a nyomtatandó képeknek is ilyen CMYK színrendszer szerinti kódolásúaknak kell lenniük. A fényképezőgépek és monitorok RGB színrendszerben dolgoznak, ezért a véglegesen leadott anyagban a képeket át kell konvertálni RGB színtérből CMYK-ba. Mivel a két színrendszer által megjeleníthető színek eltérnek egymástól, ez a konverzió jellemzően színváltozással járhat, ezért nagyon fontos, hogy a konvertálás ne a nyomdában történjen, hanem a képszerkesztés kezdeti fázisában, hogy a színek beállítása a megfelelő színtérben történjen. Tipp: a színkonverziónál mindig figyeljen a helyes színprofil beállításokra! Egy rosszul beállított ICC színprofil nem megfelelő színbontást eredményezhet! Lásd a 12. pontban Nem megfelelő színtér (ICC) leírtakat.
A színtéren kívül eső színek RGB – CMYK konvertálásnál
12. NEM MEGFELELŐ SZÍNTÉR (ICC)
Nem megfelelő a színtér, ha a színbontás során nem a nyomtatási technológiának, vagy nem a nyomtatás során használt papírnak megfelelő ICC színprofil alapján történt. A megfelelő színprofilokról bővebb információt talál honlapunk Colormanagement/ICC Színprofilok menüpontja alatt. Gyakori hiba, hogy a Photoshop alapértelmezett beállításait megtartva a U.S. Web Coated (SWOP) színprofillal történik a színbontás, amely így nem európai szabványok szerint készül, és nem várt színeltéréseket eredményezhet. Tipp: megfelelően kalibrált monitoron nézve az állományt a megfelelő színprofillal nagyon jó megközelítéssel lehet szimulálni a nyomtatás színeit, ezáltal még a retusálási fázisban korrigálni lehet a képeket a lehető legjobb megjelenés érdekében.
ISO Coated v2 (ECI).icc
U.S. Web Coated v2 (ECI).icc
13. ROSSZ FELÜLNYOMÁS (VÉKONY LÉNIÁK, STANC)
Felülnyomott (overprinted) tulajdonságúnak nevezünk egy grafikai elemet, ha az a vele átfedésbe kerülő (alatta levő) egyéb objektumok kitöltését nem befolyásolja. Ha valami nem felülnyomott, akkor „kiüti” (knock out) maga alól a többi objektumot. Mindkét eset lehet jó is és rossz is, ami az adott szituációtól, illetve a kívánt vizuális hatástól is függhet! Azonban nagyon fontos, hogy a papírnyúlás miatt a nem felülnyomott elemek illeszkedése pontatlan is lehet, ezért célszerű az alacsonyabb fokozatú fekete szövegeket, vékony léniákat, vonalkódot stb. mindig felülnyomottra állítani, ha azok valamilyen egyéb objektumot fednek! Ugyanakkor kerülendő a „fehér színű” objektumok felülnyomottra állítása, ugyanis ebben az esetben azok eltűnnek nyomásnál! Stanckontúr esetén különösen fontos, hogy a stanc elemei minidg overprintre legyenek állítva! Tipp: a nem várt esetek elkerülése érdekében minden esetben kapcsolja be grafikai programjában az Overprint Preview megjelenítési módot, amely képes szimulálni a felülnyomási beállítások végeredményét.
14. VÉKONY LÉNIÁK 4 SZÍNBŐL VAGY RGB-BŐL
Az ofszetnyomtatás során az egyes színkivonatok (CMYK) a nyomógépben egymást követő műveletek során kerülnek a papírra, ezért fokozottan kell ügyelni az egyes színek egymáshoz való tökéletes illeszkedésére, valamint a technológia sajátosságaiból adódóan nedvesség is éri a nyomatot, így bizonyos képrészek fokozottan érzékenyek lehetnek a színilleszkedésre és az esetleges papírnyúlásokra. Ilyen elemek a vékony léniák több színből (CMYK színek egymásra nyomva), illetve több színből álló felületekben lévő negatív vékony vonalak. Tipp: kerülje a jobb nyomtathatóság érdekében a 0,2 pt-nál vékonyabb léniák használatát több színből vagy negatívba beforgatottan, különösen a több színűből álló vékony rajzolatú, vagy alacsony fokozatú betűk esetén.
C: 0% M: 0% Y: 0% K: 100%
C: 100% M: 100% Y: 100% K: 100%
15. TÚL NAGY FESTÉK ÖSSZFEDETTSÉG
Íves ofszet technológiánál az egymásra nyomtatott színkivonatok (CMYK) százalékos összkitöltési aránya idális esetben nem jó, ha meghaladja a 280%-ot. A több mint 300%-os összfedettségnél pedig már súlyos nyomtathatósági problémákat okozhat. Ezért kérjük, hogy kerülje az ilyen jellegű képelemek használatát. Amennyiben nagy felületen van szükség mély fekete nyomtatására, úgy javasoljuk hogy ezeket a felületeket K:100% + C:40% fedettséggel lássa el. Tipp: az egyes felületek színbontását (összfedettségét) egyszerűen ellenőrízheti a kész PDF-ben az Adobe Acrobat Pro programban a Tools/Print Production/Output Preview eszköz segítségével.
PDF írási segédlet A Portable Document Format (PDF) az Adobe Systems által kifejlesztett, dokumentumok tárolására alkalmas fájlformátum. A nyomdaiparban a PDF egyik speciális szabványváltozatát (PDF/X) használjuk, amely alkalmas a
nyomdakész állományokat oly módon kódolni, hogy azok technikailag és technológiailag is megfeleljenek a nyomdaipari feldolgozási folyamatoknak.
PDF/X szabványok PDF/X változat
Tartalma
Felhasználása
PDF/X-1a (2001)
CMYK + Spot
Colormanagement nélküli munkafolyamatokhoz (csak CMYK értékek)
Acrobat 4.0 / PDF 1.3
Átlátszóságot nem tartalmazhat, egyrétegű.
PDF/X-3 (2002)
CMYK + Spot, kalibrált RGB, Lab
Colormanagementet használó munkafolyamatokhoz
Acrobat 5.0 / PDF 1.4
Átlátszóság megengedett, többrétegű.
PDF/X-4 (2007)
CMYK + Spot, kalibrált RGB, Lab
Colormanagementet használó munkafolyamatokhoz
Acrobat 7.0 / PDF 1.6
Átlátszóság megengedett, többrétegű.
PDF ÍRÁS
Újabb Adobe termékek (InDesign CS3-tól) esetén már nincs szükség PostScript formátum közbeiktatással történő PDF disztillálásra, mivel az újabb program verziók már közvetlenül képesek tökéletes PDF előállítására, valamint a nyomdai feldolgozó RIP szoftverek fejlődése is hibamentesebbé tette a „közvetlen PDF-ek” feldolgozását. Ezért a következőkben csak ezt a módját részletezzük a PDF írásnak. Adobe InDesign CC esetében a PDF írást vezérlő felület a File > Export… menüpont alatt érhető el a PDF mentése során. A továbbiakban ezen ablak fontos beállításait vesszük sorba.
Kompatibilitás Egyéb
3: Interactive Elements Fontos, hogy a PDF ne tartalmazzon semmilyen interaktív elemet (hang, videó, hiperhivatkozás), mivel ezek nyomtatás esetén nem használhatóak.
1
Ajánlott beállítások (General): 1: Standard Mivel a PDF/X-4 kifejezetten nyomdaipari felhasználásra kifejlesztett és alkalmas PDF formátum, ezért elsősorban ezt javasoljuk, mivel ez esetben a választható paraméterek automatikusan leszűkülnek, így a nyomdai feldolgozáshoz felesleges és az azt akadályozó PDF tartalmak véletlenül se kerülhessenek a kész állományba (pl.: hiperhivatkozások, könyvjelzők). 2: Pages Alapesetben az oldalakat semmiképpen ne oldalpárban (spread) hanem különálló oldalanként írja meg a PDF-ben. Oldalpárt csak különleges esetben adjon le (borító).
2
3
Ajánlott beállítások (Compression): 4: Compression Color Images Az indokolatlanul nagy állományméretek (és a feldolgozhatóság megkönnyítése) miatt célszerű a képek felbontását korlátozni, hogy ne tartalmazzanak 450 dpi (ppi)-nél nagyobb felbontású képeket.
4 5
5: Compression Többféle tömörítési algoritmusból is választhat a képek tömörítéséhez. A veszteséges JPEG tömörítés helyett javasoljuk inkább a veszteségmentes ZIP-algoritmus használatát.
Ajánlott beállítások (Marks and Bleeds): 6: Crop marks Az automatikus jelek közül kérjük kizárólag a vágójeleket (Crop marks) válassza ki! A vágójeleket a program az oldalbeállításoknál definiált trim box mérethez igazítja, ezért különösen fontos ennek pontos beállítása. 7: Offset A vágójelek távolságát (a vágás vonalától) lehet itt definiálni. Mértékének 3 mm-t javasolunk állítani, hogy elkerülhető legyen a túl közeli vágójelek belógása a késztermékbe.
6 7
8
8: Bleed A kifutó (Bleed) nagyságát tudjuk itt megadni, ami a termék vágása során szükséges „ráhagyást” állítja.
Ajánlott beállítások (Output): 9: Color Conversion Célszerű ebben a fázisban minden színt átkonvertálni a cél színtérbe (Convert to Destination), hogy elkerülhető legyen a véletlenül, például RGB-ben hagyott képek PDF-be kerülése. 10: Destination A kimeneti színterünket leíró ICC színprofilt állíthatjuk be itt. Fontos, hogy mindig az adott termék gyártási technológiájához és az adott nyomathordozónak (papírnak) megfelelő színprofilt kell használnunk! 11: Profile Inclusion Policy PDF/X-4 szabvány esetén a kimeneti színtér ICC színprofilja kötelezően beágyazódik az állományba.
9 10 11
Ajánlott beállítások (Advanced): 12: Subset fonts A fontkészletek beágyazását vezérelhetjük itt oly módon, hogy megadjuk a használt karakterek arányával azt a limitet, ami felett teljes beágyazása történik a fontkészleteknek. A limit alattiak pedig részlegesen (subset) ágyazódnak be PDF állományunkba. 0% esetén minden használt betűtípus beágyazódik. 100% esetén pedig minden font subsetként ágyazódik be.
Ajánlott beállítások (Security): Mivel a titkosított (jelszóval védett) PDF fájlok szoftveres feldolgozása nem lehetséges, ezért a PDF/X-4 szabvány tiltja ennek használatát. E miatt egyéb PDF formátum használata esetén is kerüljük ezeket a védelmeket!
Megjegyzés: A fenti beállítások segítséget kívánnak nyújtani ofszetnyomtatási technológiához megírt PDF-ek helyes elkészítéséhez. Azonban természetesen a fenti beállításoktól eltérő módon megírt PDF-ek is lehetnek nyomdai feldolgozásra alkalmasak.
12
PDF ellenőrzési segédlet A nyomdai anyagleadás folyamatában nagyon fontos szerepe van az elkészült PDF állományok ellenőrzésének, mivel a nyomdák jellemzően szoftveres úton ellenőrzik a bejövő anyagokat, elsősorban technológiai szempontból. Az ellenőrzés azért fontos, mert az automatikus ellenőrző programok a PDF szerkezetéből adódóan időnként akár félrevezető eredményeket is adhatnak, mivel minden munka más és más, és a PDF-ek belső szerkezete is nagyon sokféle lehet. Ennek ellenére a napjainkban kényszerűen felgyorsult folyamatok miatt egyre kiemeltebb szerep jut az automatikus ellenőrző és javító szoftver megoldásoknak, amely bizonyos gyakori állományhibák felderítését nagyban meg tudják könnyíteni. Ehhez az ügyfelek által is leggyakrabban rendelkezésre álló szoftver megoldás az Adobe Acrobat Professional (Adobe Reader nem alkalmas nyomdai ellenőrzésre!). Ennek a „View > Tools > Print Production” menüpontja alatt találhatók azok az eszközök, melyek segítségünkre lehetnek kifejezetten a nyomdai PDF-ek viszgálatában, javításában.
1: Output Preview Eszköz vizuális ellenőrzéshez.
PREFLIGHT ELLENŐRZÉS
A kész PDF-ek automatikus ellenőrzését az Acrobat Preflight moduljában (nem része az Acrobat Readernek) tudjuk elvégezni különféle előre beállított ellenőrzési szempontok (preflight profilok) segítségével. Ezen a felületen módunk van előre telepített profilok futtatására, amelyek megvizsgálják a PDF (és annak objektumainak) tulajdonságait az előre beállított feltételek szerint. A profilok lefutása után egy eredménylistát kapunk, amiből megállapítható, hogy a PDF pontosan mely paraméterei térnek el a profilban beállítottaktól. Mivel a PDF tulajdonságai függnek a majdani nyomdatermék paramétereitől (színek száma, papírtípus, nyomtatási technológia), ezért több profil közül választhatunk, mindig az adott termék paramétereinek leginkább megfelelőt kiválasztva. 1: Imported Profiles Mivel a Preflight profilokban az ellenőrzési feltételek és vizsgálatok testre szabhatóak, ezért lehetőség van saját egyedi profilok létrehozására, illetve mások által elkészített profilok importálására is. Az Imported profile részben jelennek meg ezek a külső forrásból beemelt profilok (fontos a programok verzió kompatibilitása).
1 2
2: Preflight Szoftveres ellenőrzés profilok segítségével 3: Run Ennek a gombnak a megnyomására indul el a kiválasztott profil szerinti ellenőrzés. „Analyze” esetén a javítást (fixup) is tartalmazó profilok is csak vizsgálatot végeznek, míg az „Run” gomb esetén a profilba foglalt előzetes beállítások alapján automatikusan javítódik is a PDF állomány.
1
2
2: Prepress Profiles Különféle nyomtatási technológiáknak és szabványoknak megfelelő standard preflight profilok találhatóak itt. Azok a profilok, amelyek előtt a villáskulcs ikon aktív, azok képesek bizonyos (PDF-ben talált) hibákat automatikusan is kijavítani. 3
A Preflight eredményekről minden esetben egy listát kapunk, ami tartalmazza az észlelt eltérés súlyosságát is (error, warning, information). Ezenkívül akár a hibás objektumot is képes megmutatni nekünk, kijelölve azt a vizsgált PDF állományban. Mivel vannak olyan feltételek, amiknek egy nyomdai PDF-nek kötelezően meg kell felelnie, míg más feltételek vizsgálata esetleg csak a jobb nyomtathatóság, illetve szebb nyomdatermék végeredmény miatt történik. Nagyon fontos azonban, hogy a szoftveres ellenőrzés nem válthatja ki teljes egészében a vizuális, és ember által végzett ellenőrzést, mivel a PDF állományok szerkezeti bonyolultsága és a nyomdatermék sokfélesége miatt is nehéz tökéletes Preflight profilt létrehozni. Valamint vannak olyan speciális technológiai feltételek, amiket nehezen vagy egyáltalán nem lehet ilyen módon ellenőrizni. Ezért, ha adott Preflight profilok nem jeleznek hibát egy adott PDF állományban, az még nem feltétlen jelenti azt, hogy az adott PDF tökéletes, és nem tartalmaz semmilyen állomány hibát!
VIZUÁLIS ELLENŐRZÉS (OUTPUT PREVIEW)
A PDF állományok ellenőrzésének szintén egy nagyon fontos eszköze az Output Preview, mivel a Preflight ellenőrzés mellett itt vizsgálhatjuk meg az elkészült PDF állományunkat elsősorban a megfelelő színezeti értékek szempontjából. 1: Simulate A színhelyes megjelenítést vezérlő beállítások. Lásd részletesebben a Colormanagement használatánál. 2: Show Kiválaszhtató, hogy milyen tulajdonságokkal rendelkező objektumokat jelenítsen meg az Acrobat (csak kép, csak szöveg, csak ICC profilos CMYK stb.). Nagyon hasznos bizonyos „hibás” tulajdonságú elemek kiszűrésénél. 3: Separations Az állomány színkivonatait egyesével lehet ki- és bekapcsolni. Bizonyos színbontásokkal kapcsolatos gyakori hiba egyszerűen kiszűrhető ennek segítségével. Például a fekete szövegek vagy stancformák nem felülnyomásra állítása, vagy a direkt színek be nem bontása is ellenőrizhető.
4: Total Area Coverage (TAC) Megmutatja, hogy egy adott pontban mekkora a színkivonatok összeadódó fedettsége. Ez azért fontos, mert például ofszet nyomtatási technológia esetén a 300%-os összfedettséggel (TAC) rendelkező felületeknél már festék lehúzódási, és festékszáradási problémák jelentkezhetnek a nyomtatást követően. 5: Total Area Coverage (TAC) Színtén az összfedettség vizsgálatához használható segítségül, de nem egy pont TAC értékét mutatja meg, hanem bekapcsolásával mint egy szűrő, a teljes oldal felületét vizsgálja. A limitként beadott %-os értéknél nagyobb TAC-vel rendelkező felületeket zöld kiemelő színnel mutatja meg. Íves ofszet nyomtatás esetén érdemes az összefedettségi értéket lehetőleg 280% alatt tartani.
Colormanagement A colormanagement elengedhetetlen része egy biztos és szabályozott gyártási folyamatnak. Ezért egy átfogó, ICC színprofilokon alapuló munkafolyamattal dolgozunk, ami biztosítja, hogy az eredmény mindig az elvárt minőségű legyen. Az egységes szabványok alapján kalibrált rendszereink nemcsak a gyártás folyamán biztosítják a folyamatos színegyezőséget, hanem már a gyártás előtt pontosan megjósolhatóvá teszik a készterméken megjelenő végeredményt.
ICC Színprofilok Standard színprofilok Nyomdánk az ISO12647-2 szabványon alapuló, és az ECI (www.eci.org) szervezet által kiadott standard ICC színprofiloknak megfelelő színkezelési munkafolyamatokkal dolgozik. A nyomdakész anyagokat ezért kérjük, hogy Önök is az alábbi ICC profilok figyelembevételével készítsék elő a lehető legjobb minőség elérése érdekében.
Íves ofszetnyomtatás ISO Coated v2 (ECI)
Fényes és matt műnyomó papírok
PSO Uncoated ISO12647 (ECI)
Mázolatlan papírok
Xeikon Digitális ISO Coated v2 300% (ECI)
Műnyomó tekercspapírok
PSO LWC Improved (ECI)
Javított LWC, MWC papírok
PSO LWC Standard (ECI)
Hagyományos LWC papírok
SC Paper (ECI)
SC tekercspapírok
PSO MFC Paper (ECI)
MFC papírok
Colormanagement használata Felgyorsult világunk és az egyre pontosabb színreprodukálási igényeknek való megfelelés elengedhetetlenné teszi egy megfelelően beállított és kalibrált colormanagement munkafolyamat használatát megrendelő és nyomda között. Az eltérő szoftver rendszerek és a különféle elven működő eszközök közötti átjárhatóságot biztosítja a színek esetében az ICC színprofilokon alapuló technológia.
ICC színprofilok használata A színprofilok gyakorlatilag a színreprodukálásban használt eszközök (fényképezőgép, monitor, nyomtató, nyomdagép) színtani viselkedését írják le. Egyúttal lehetővé teszik a bemeneti eszközön beolvasott (fényképező), és egy más elven működő eszközön (nyomdagép) történő kimenet számára egy konkrét szín átváltását is olyan módon, hogy a színezet közben nem változik. Leegyszerűsítve ez azt jelenti hogy minden olyan szoftver esetén be kell állítanunk a megfelelő színprofilt, amely részt vesz a színek feldolgozásban, és színkommunikációban (Photoshop, InDesign, Acrobat).
ICC Profil ICC Profil ICC Profil
ICC Profil
ICC Profil
Megfelelő kimeneti ICC színprofil kiválasztása Nyomdai reprodukálás esetén mindig fontos, hogy beállítsuk programjainkban az adott nyomtatási technológiának és nyomathordozónak (papír) megfelelő ICC színprofilt. Mivel az ofszet nyomtatás az ISO 12642-2 szabványnak megfelelő paraméterekkel történik, ezért az ennek megfelelő szabványos színprofilokat kell használnunk. A szabvány ICC színprofilokat papírtípusok szerint megtalálja itt. ISO Coated v2 (ECI)
Fényes és matt műnyomó papírok
PSO Uncoated ISO12647 (ECI)
Mázolatlan papírok
Colormanagement beállítások Minden olyan professzionális szoftverben, amely alkalmas nyomdai előkészítésre, hozzáférünk az operációs rendszer által kezelt colormanagement beállításokhoz. Ezeknél a beállításoknál az ICC színprofilok kiválasztásán túl egyéb olyan beállításokat is módosíthatunk, amelyek lényegesen befolyásolhatják az állományaink színbontását, illetve a monitorunkon megjelenített képek színezetét. Természetesen a megjelenítési beállítások elsősorban akkor érvényesülhetnek a monitorunkon megfelelően, ha a monitor be van kalibrálva mérőműszer (spektrofotométer) segítségével. Adobe szoftvereknél (Photoshop, InDesign, Illustrator) a központi colormanagement beállítások elérhetőek az Edit > Color Settings… menüpont alatt.
Ajánlott beállítások: 1: Working space RGB A munkaterület színprofilja, ha RGB színmódban dolgozunk. Általában ez Adobe RGB vagy sRGB. 2: Working space CMYK A munkaterület színprofilja, ha CMYK színmódban dolgozunk. Ide kell beállítanunk a kimenetnek megfelelő (nyomtatási technológia) ICC színprofilt. Fontos, hogy mindig az adott termék gyártási technológiájához és az adott nyomathordozónak (papírnak) megfelelő színprofilt kell használnunk! 3: Color Management Policies CMYK „Convert to Working Space” beállítás használata esetén a CMYK színteret használó elemeink a munkaterületre beállított színprofil szerint konvertálódnak át.
4: Color Management Policies Ajánlott mindhárom jelölőnégyzetet bepipálni, mert így a program figyelmeztet bennünket, ha például képek megnyitásakor vagy beillesztésekor azok színtere különbözik a munkaterületünk színterétől. Esetleg hiányzik a színprofil belőlük, így nem lehet megállapítani, hogy történik-e színkonverzió akár akaratunk ellenére is. A fenti Color Settings ablaknál létrehozott beállításainkat elmentve (Save…), azokat beimportálhatjuk Adobe Bridgeprogramunkba, így központilag is kezelhetjük a képeink colormanagement konverzióit.
Colormanagement PDF íráskor Fontos, hogy a színekre vonatkozó beállításaink ne csak az állományunk szerkesztése alatt legyenek megfelelőek, hanem a PDF írásakor is. PDF mentéskor olyan speciális beállítások érvényesülhetnek, amelyek felülírhatják a színkezelésünk eddigi eredményeit. Ezért nagyon fontos, hogy ebben a lépésben is mindent megfelelően állítsunk be. Ezeket a beállításokat Adobe szoftverek esetében (InDesign, Photoshop, Illustrator) a PDF mentésekor megjelenő ablak Output szekciójában találjuk.
Ajánlott beállítások 1: Color Converison Ha itt a ‘Convert to Destination’ lehetőséget választjuk, akkor a PDF mentésekor az oldal minden elemét a kimeneti színprofil szerint (Destination) bontja be, akkor is, ha a szerkesztéskor ez nem történt meg.
2: Destination Kimeneti színprofil. Ide kell beállítanunk az adott kimenetnek megfelelő (nyomtatási technológia) ICC színprofilt. Fontos! Mindig az adott termék gyártási technológiájához és az adott nyomathordozónak (papírnak) megfelelő színprofilt kell használnunk! 3: Profile Inclusion Policy A színprofil állományba történő beágyazását dönthetjük itt el. (Bizonyos PDF/X szabványok használata esetén a színprofil kötelezően beágyazódik.) Alapvetően a színprofil beágyazása technológiailag nem feltétlen kötelező (ha egyébként az alkalmazott színprofil megfelelő volt), azonban ilyen esetben nem lehet a fogadó oldalon a színprofil megfelelőséget ellenőrizni a beágyazás hiányában. A színkommunikáció átláthatósága miatt célszerű a színprofilt beágyazni, hogy a fogadó fél ellenőrizni tudja azt, és nem megfelelőség esetén a beágyazott profilt felhasználja a színkonverziókhoz.
Színhelyes megjelenítés szerkesztéskor Természetesen akkor tudunk kihozni a kiadványunk adott gyártási paramétereinek (elsősorban papír) megfelelő lehetőségekből a legtöbbet a színezetekkel kapcsolatosan, ha már a szerkesztés folyamán folyamatosan látjuk és figyelemmel tudjuk kísérni a szerkesztésünk hatásait a nyomaton tapasztalható majdani végeredményre. Egy colormanagement szempontból megfelelően beállított Photoshop program esetén például egy adott képnél megtalálhatjuk azt a legideálisabb színbeállítást, amellyel a legtöbbet hozhatunk ki a képből az adott papíron. Fontos, hogy ne csak a színbontási beállításaink legyenek rendben, hanem programjainkban a megjelenítési beállításokkal is foglalkozzunk, Adobe termékek esetében (Photoshop, InDesign, Illustrator) a View menüpont alatt. Ajánlott beállítások 1: Proof Colors Legyen mindig kipipálva! Ebben az esetben a program nemcsak a színek bontását/kódolását végzi a beállított ICC színprofilunk alapján, hanem a monitoron történő megjelenítés is a színprofil szerint fog történni. (Megfelelően kalibrált monitor esetén.)
2: Proof Setup > Custom Ebben a menüpontban tudjuk a színhelyes megjelenítésünket testre szabni. Lásd következő kép.
Ajánlott beállítások: 1: Device to Simulate A szimulálandó kimeneti eszköz színtani viselkedését leíró ICC színprofilt kell itt megadnunk. Tehát mindig az adott nyomdatermék papírjának megfelelőt! 2: Display Options – Simulate Paper Color Mindig legyen kipipálva, ugyanis ennek hiányában a terméken a legfehérebb pont nem a nyomópapír fehér színezete lesz, hanem a monitor legfehérebb színe. Ez alapjaiban módosíthatja a színérzetünket.
A nyomdai PDF színhelyes megjelenítése Hasznos a PDF állományaink leellenőrzése minden szempontból. Nyomdába történő leadás előtt mindenképpen ajánlott. Adobe Acrobat Professional esetében is van lehetőségünk a színhelyes megjelenítés beállításaink testreszabására az adott termék papírjának megfelelő színprofil használatával (View > Tools > Print Production > Output Preview). Ajánlott beállítások: 1: Simulation Profile A színhelyes megjelenítéshez használt ICC színprofil. Fontos, hogy mindig az adott termék technológiájához és az adott nyomathordozónak (papírnak) megfelelő színprofilt kell kiválasztanunk!
2: Simulate Overprinting Megjelenítésnél a program figyelembe veszi az egyes objektumok, szerkesztésnél beállított felülnyomási tulajdonságait, ezért legyen bepipálva! Ezzel ellenőrizhető a végeredménynél a megfelelő objektum átfedése/kitakarások miatti nem kívánt hatások. 3: Simulate Paper Color Legyen bepipálva, ennek hiányában az Acrobat a legfehérebb színezetű pontként nem a nyomópapír fehér színét jeleníti meg, hanem a monitor legfehérebb színét! Ez nagyban módosíthatja a színérzetünket.
- Hogyan tudok ICC színprofilt installálni? Az ICC színprofilok egyszerű bináris fájlok. Ahhoz hogy az operációs rendszeren keresztül a programok és eszközök (Pho toshop, Acrobat, Monitor) használni tudják őket, a számítógép megfelelő rendszermappáiban kell lenniük. Microsoft Windows (NT, 2000, XP, Vista, Win 7) ICC Rendszermappa elérése: Windows > System32 > Spool > Drivers > Color Mac OS X (10.4-től) ICC Rendszermappa elérése: Library > Colorsync > Profiles
