Jelentése • codex = fatábla (latin)
Jelentése • codex = fatábla (latin) • Kézzel írott középkori könyv, amely a 4. században jelent meg.
• Ám a 11. századig nem volt papír!
• Csak pergamenre írták, mert papirusz nem volt alkalmas könyv készítésére.
• Pergamen?
• A pergamen (magyarul hártya) az ókor óta az írás rögzítésére használt cserzetlen, szőrtelenített állati bőrből készült fehérített, vékonyított, általában kétoldalas írásra alkalmas lap.
Kecskebőrből készült pergamen
• Kötése általában bőrrel bevont, fém kapcsokkal összefogott két fatábla (innen származik a neve).
• Az értékesebbeket néha arannyal, ezüsttel és drágakövekkel díszítették.
• Egy-egy kódex nem egyszerű lapokból (folio), hanem levélpárokból, bifoliumokból állt.
• Számos lap egymásba hajtogatásával, középen átvarrással egybeerősítve készültek az ívek.
• A kezdeti időkben nem volt sem tartalomjegyzék, sem oldalszámozás, nem voltak fejezetek, bekezdések, sem hasábok – az egész egyetlen folyamatos szövegnek tűnt.
• A szöveget iniciáléval, lapszéldísszel, miniatúrával élénkítették.
• Itáliától Németalföldig léteztek kódexkészítő műhelyek, céhek.
• Itáliától Németalföldig léteztek kódexkészítő műhelyek, céhek. • Idővel emelkedett az igényes, művészi kódexek száma és színvonala. Mindez több ember összehangolt munkájának eredménye volt:
• a másoló: scriptor
• a másoló: scriptor • a szöveget részekre tagoló, címeket kiemelő rubricator,
• a másoló scriptor • a szöveget részekre tagoló, címeket kiemelő rubricator, • a kódex aranyozását végző illuminátor,
• a másoló scriptor • a szöveget részekre tagoló, címeket kiemelő rubricator, • a kódex aranyozását végző illuminátor, • az iniciálékat festő miniator,
• a másoló scriptor • a szöveget részekre tagoló, címeket kiemelő rubricator, • a kódex aranyozását végző illuminátor, • az iniciálékat festő miniator, • a korrektor,
• a másoló scriptor • a szöveget részekre tagoló, címeket kiemelő rubricator, • a kódex aranyozását végző illuminátor, • az iniciálékat festő miniator, • a korrektor, • és a könyvkötő
• Magyarországon a 16. századig, a könyvnyomtatás elterjedéséig virágzott a kódexírás.
• Írásos munkákban az iniciálé a mű, a fejezet vagy a paragrafus első betűje, amely általában nagyobb a szöveg többi karakterénél.
• Az iniciálé szó a latin initialis szóból származik, melynek jelentése elöl álló, kezdet.
• Az iniciálék gyakran több sornyi magasak
• a középkori kódexek és a korai nyomtatott könyvek fejezeteinek vagy bekezdéseinek élén figurákkal vagy jelenetekkel gazdagon díszítettek.
L
• Az iniciálék többféleképpen is igazodhatnak a szöveghez. Íme a leggyakoribb megoldások:
Az iniciálé elhelyezkedhet a szöveg első sorával megegyező alapvonalon, a szöveggel megegyező margó mellett.
Lehet az iniciálé a bal margónál, a szöveg pedig bekezdéssel.
Állhat az iniciálé a margó mellett úgy, hogy nagyobb betűmagassága miatt néhány soron keresztül belóg a paragrafusba, a szöveget jobbra tolva.
• A nyomtatás korai történetében a szedők üresen hagyták az iniciálék helyét, hogy később a miniatúrafestők megfesthessék a képeket.
• A scriptor (másoló) a szöveg írása közben a képek, iniciálék számára üresen hagyta helyet, ahová estenként odaírták a kép tárgyát, majd megrajzolták a kontúrokat.
• A scriptor (másoló) a szöveg írása közben a képek, iniciálék számára üresen hagyta helyet, ahová estenként odaírták a kép tárgyát, majd megrajzolták a kontúrokat.
• Ezt követte először a nagyobb felületek, majd a finom részletek (kezek, arcok) megfestése, végül az aranyozás, melyhez aranyport vagy laparanyat használtak.
• A fedőfestékes technika (különösen aranyozással együtt) időigényes és drága volt, ezért főleg reprezentatív pergamenkódexekhez használták.
• A humanizmus szó a studia humanitatis (az emberre vonatkozó tanulmányok) kifejezésből származik, amely a reneszánsz idején a görög-római kultúra tanulmányozását jelentette.
• Olyan gondolkodói beállítottság, amely a természet rendjében az ember fontosságát hangsúlyozza.
• A humanizmus a középkori világnézettel szembenálló újkori eszmerendszer akart lenni, amely az úgynevezett itáliai reneszánsz mozgalmával kezdődött.
• A görög munkák megismerésével, a kéziratok összegyűjtésével, miután könyvtárakat és múzeumokat hoztak létre, elérkezett a könyvnyomtatás hajnala.
Francesco Petrarca (1304–1374) akit a humanizmus alapítójának tartunk, az embert az önálló döntés és gondolkodás képességével rendelkező racionális és érző lénynek tekintette
Az észak-európai humanizmus legjelentősebb képviselője Rotterdami Erasmus (1469–1536) volt, aki a keresztény filozófia és az ókori humanizmus összekapcsolódását szerette volna létrehozni.
A humanizmus magyar képviselője: Janus Pannonius azaz magyar nevén Csezmicei János volt. Leghíresebb epigrammája, az ókori műfajnak teljesen megfelelő, összesen négy sorból álló hexameterben írt epigrammája a Pannonia dicsérete címet viseli.
JANUS PANNONIUS (1434-1472) Pannónia dicsérete „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, általa híres e föld!” (Berczeli Anzelm Károly fordítása)
• A humanista gondolkodás szerint az embernek vannak olyan, csak sajátosan őrá jellemző minőségei és képességei, amelyek produktumai – történelmi események, irodalmi művek, gazdasági rendszerek – nem vethetők alá az általánosan elfogadott tudományos magyarázatok objektív elemzéseinek.
Vége
