CLASS ACTION AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON TÁRCZY EDIT ZSUZSANNA

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp. 503-521

CLASS ACTION AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON TÁRCZY EDIT ZSUZSANNA∗

I. Bevezetés Az Európai Unió közösségi fogyasztóügyi politikai stratégiája a kiskereskedelmi belső piac ösztönzésére koncentrál, azzal a céllal, hogy 2013-ra a fogyasztók és a kiskereskedők ugyanolyan biztonsággal vásároljanak a határon átnyúló ügyleteik során, mintha azokat saját országukban bonyolítanák le. A cél elérése érdekében az Európai Közösségek Bizottsága 2008 novemberében kibocsátotta a kollektív fogyasztói jogorvoslatról szóló Zöld Könyvét, melyben hangsúlyozza, hogy elsődleges célja a határon átnyúló ügyletek biztonságossá tétele a fogyasztók és a kiskereskedők számára. E cél eléréséhez pedig kulcsfontosságúnak tartja, hogy a gazdasági élet említett szereplői megfelelő jogorvoslati lehetőséggel rendelkezzenek. Azonban – a felmérések alapján – a fogyasztók több mint háromnegyede csak saját, nemzeti jogorvoslati eszközeiben bízik. A Könyv hangsúlyozza, hogy a több fogyasztót érintő helyzetek során felmerülő problémák esetére kíván megoldást találni, mivel ezek okozhatnak igazán jelentős torzulást a piacokon. A Bizottság Zöld Könyve óta számos tagállam – különösen Németország – attól tart, hogy a hatékonyság növelése közben teret nyerhet az Unióban is az amerikai típusú class action. Magyarországon tavaly készült el a class action átvételére irányuló törvényjavaslat, ami módosítani kívánja a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt (továbbiakban: Pp.). Ez a tanulmány arra keresi a választ, hogy a class action megoldást jelenthet-e a kollektív fogyasztói igények érvényesítése során felmerülő problémákra, valamint, hogy az átvételére irányuló magyar javaslat – jelenlegi formájában – képes-e megfelelő módon bevezetni a class action-t – csoportos kereset elnevezéssel – a hazai jogrendszerbe.

∗

DR. TÁRCZY EDIT ZSUZSANNA doktoranda Miskolci Egyetem ÁJK, Kereskedelmi Jogi Tanszék 3515 Miskolc-Egyetemváros

504

Tárczy Edit Zsuzsanna

II. Class action az Európai Unióban 1. Kollektív keresettípusok A kollektív keresetre nézve több kifejezés is létezik. Használatos a group action, a mass action, a collective action és a class action is. A collective action kifejezés a legtágabb –, tulajdonképpen ez a legjobb választás a kollektív kereset megjelölésére – ez az a gyűjtő-fogalom, ami magába foglalja a másik hármat is. Ugyanakkor a collective action és a group action is kifejezetten a kontinentális forma nevei, míg a class és a mass action amerikai születésű kereset-típusok. Utóbbi kettő abban különbözik egymástól, hogy a class action esetében a felperes/vagy az ügyvédje a bíróság hozzájárulását kéri ahhoz, hogy felléphessen egy csoport azonos helyzetű sértett nevében. Ehhez három kritérium meglétét kell bizonyítania: – az alperessel szemben létezik jogi igény, – létezik – viszonylag – nagyobb számú sértettek csoportja, melynek tagjait hasonló módon érte sérelem és eseteik tény-, illetve jogalapja megegyezik a hozzájárulást kérő ügyvéd által képviselt személy ügyének tény-, illetve jogalapjával, – végül, a felperes/ügyvéd rendelkezik használható tervvel és jogosultsággal ahhoz, hogy megfelelően képviselhesse a csoport többi tagját. A költségeket az adott ügyet képviselő ügyvédek állják, e mellett írásbeli megállapodást kötnek a kérelem eredményességére nézve. A kártérítés megítélése esetén az összeg bizonyos – bíróság által meghatározott – százaléka az ügyvédet illeti meg, ami a díjának számít, és ami fedezi azokat a kiadásokat, melyet a class action pénzügyi alapja nem előlegezett meg. Ez utóbbi ugyanis általában megelőlegezi a szükséges kiadásokat, pl. a szakértői díjat. Ha a kereset nem sikeres, és nem kerül sor a kártérítés megítélésre, a class action kérelmezőinek nem kell kifizetniük az ügyvédi díjat. A mass action-nál a felperes ügyvédje felkutatja az azonos helyzetű sértetteket, majd – a beleegyezés kérése nélkül – összekapcsolja a kereseteket és egyként nyújtja be azokat, remélve, hogy a bíróság nem utasítja vissza kérelmét.1

1

Class actions and Mass tort. Elérhető az alábbi honlapon: http://www.leesfield.com/PracticeAreas/ class_actions_mass_tort.asp (utolsó lekérdezés: 2010. január 2.)

Class action az Európai Unióban és Magyarországon

505

A kollektív mechanizmusok között is több típus különböztethető meg az Európai Unió tagállamaiban. Így létezik reprezentatív, közös érdekű és csoportos kereset, valamint próbaper is. A legelső benyújtása során a fogyasztói szövetségek és az adminisztratív szereplők (pl. az ombudsmanok) kérelmezik a fogyasztói jogokkal ellentétes cselekedetek megszüntetését, illetve a fogyasztói szerződésekben szereplő, visszaéléshez vezető, vagy törvényellenes rendelkezések eltörlését. Közös érdekű keresettel a fogyasztói szövetségek lépnek fel, ha a fogyasztók közös, általános érdekét sérti valamely konkrét anyagi jogi rendelkezés, vagy általános magatartási norma megszegése. A próbaper során egy egyéni ügyiratot ismertetnek, és a meghozott döntés valamennyi bejegyzett, egyéni kérelemre nézve érvényes lesz.2 2. A Zöld Könyv3 Melyek tehát azok a problémák, melyek akadályozzák a hatékony jogorvoslati rendszer működését a határon átnyúló – és a tagállamok területén tárgyalt – ügyek esetében? Az első szembeötlő problémák a jogorvoslati eljárások jellegéből fakadnak. A magas perköltség, a kockázat, az eljárások hosszadalmas és bonyolult volta miatt a fogyasztók nem bíznak a sikerben, és a fontosabb ismeretek hiánya elbizonytalanítja őket. A problémák második körét – mint majdnem minden hatékonyságot nélkülöző jogintézmény esetében – az jelenti, hogy a vitarendezési mechanizmusok széttagoltak az egyes tagállamokban. Ez különösen igaz az alternatív lehetőségeknél, ráadásul előfordul, hogy a fogyasztó számára csak bizonyos ágazatokban nyílik lehetőség alternatív vitarendezési megoldás választására. Az eddig felsoroltak igazak az egyéni és a kollektív jogorvoslatokra is, de ez utóbbinál még további problémák is fellelhetőek. Így pl. meg kell említeni

2

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Véleménye. A kollektív keresetek szerepének és rendszerének meghatározása a fogyasztókkal kapcsolatos közösségi jog területén 5. terminológia, 7.2.1.2.3 pont. Elérhető az alábbi honlapon: http://epa.oszk.hu/00800/00877/01676/pdf/C_2008_162_0001_0019.pdf (utolsó lekérdezés: 2010. január 2.) 3 Zöld Könyv a kollektív fogyasztói jogorvoslatról; COM (2008) 794 végleges. Elérhető az alábbi honlapon: http://ec.europa.eu/consumers/redress_cons/greenpaper_hu.pdf (utolsó lekérdezés: 2009. november 15.).

506


a megfelelő finanszírozás hiányát, illetve a fogyasztóvédelmi szervezetek szakértelem – és forráshiányát is. Mindezen hiányok, illetve akadályok megszüntetésére a Bizottság négy lehetséges megoldást ismertetett és felhívta az érdekelteket arra, hogy fejtsék ki véleményüket. Az első alternatíva nélkülözi az Unió fellépését, pusztán a már létező – illetve a majd a jövőben átveendő – nemzeti és közösségi eszközöket veszi alapul. Ennél a megoldásnál természetesen azonnal szembeötlik a probléma: az imént felvázolt hibák így megmaradnak, és a fogyasztók továbbra sem hajlanak majd határon átnyúló ügyletek lebonyolítására. A második lehetőség a tagállamok közötti együttműködésre épít, két lépésben. Elsőként a kollektív jogorvoslati rendszerrel rendelkező tagállamok megnyitják az említett rendszereket más tagállamok fogyasztói előtt, második lépésben pedig a többi tagállam létrehozza saját kollektív jogorvoslati mechanizmusát. Annak érdekében, hogy ezek a jogi eszközök ne különbözhessenek egymástól a piacra – és a fogyasztók esélyeire – káros mértékben, az Unió ajánlást bocsátana ki, melyben rögzítené a legalapvetőbb értékeket, melyeknek a tagállami rendszereknek meg kellene felelniük. Ennél az alternatívánál a Zöld Könyv megemlít egy eszközt, melynek segítségével megvalósítható lenne az imént ismertetett megoldás. A szóban forgó eszköz a kollektív jogorvoslati mechanizmussal rendelkező tagállamok között létrehozható együttműködési hálózat lenne, a kollektív jogorvoslatra irányuló kereset indítására jogosult intézmények között. Ennek keretében a tagállamok illetékes szervei segítséget nyújtanának a más tagállamban lévő fogyasztóknak a megfelelő intézmények megkereséséhez. A Bizottság javaslata értelmében a hálózat munkáját megkönnyíthetné az Európai Fogyasztói Központok Hálózata, viszont ez jelenleg csak peren kívüli, egyedi jogvitákkal foglalkozik, így jelentősen át kell alakítani. Magyarország – a Zöld Könyvhöz fűzött észrevételében – jelezte, hogy szabályrendszere szempontjából ez az opció a legmegfelelőbb, valamint hozzáfűzte, hogy támogatja az említett Hálózat fejlesztését. A harmadik megoldási lehetőség a kötelező és a nem kötelező szakpolitikai eszközök kombinációja. Ezen keresztül látja megvalósíthatónak a Bizottság a fejezet elején említett problémák felszámolását. Ehhez azonban szükséges, hogy az EU ösztönözze tagállamait kollektív fogyasztói alternatív vitarendezési mechanizmusok létre hozására. A tagállamok részéről a Bizottság elvárja, hogy terjesszék ki a kis értékű követelésekre vonatkozó eljárások körét, a hatékonyság növelését és stabilizálását tartva szem előtt.


507

A Bizottság szükségesnek tartja továbbá a fogyasztói együttműködésről szóló rendelet módosítását, a következőkben: – a rendelet biztosítson az illetékes hatóság számára olyan jogkört, mely alapján az – a Közösségen belüli jogsértés megállapítását követően – kötelezheti a kereskedőt a kártérítésre; – jelenleg a rendelet „Közösségen belüli jogsértések” alatt a fogyasztók kollektív érdekeit sértő cselekményt ért. Ezt ki kellene bővíteni úgy, hogy a fogalom kiterjedjen a több fogyasztó egyéni érdekeit sértő cselekményre is. Mivel a nagyon alacsony értékű követelések esetében a sértettek általában nem indítanak pert, ezért a Bizottság javasolja, hogy a tagállamok biztosítsanak hatóságaik számára jogkört arra nézve, hogy lefölözhessék a jogsértést elkövető kereskedő hasznát. Mindezeken túl – még mindig a szakpolitikai eszközök kombinációjánál maradva – a Zöld Könyv felveti, hogy a vállalkozások – mivel ügyfeleik elégedettsége fontos számukra – fejlesszenek ki önszabályozó intézkedéseket, illetve fejlesszék tovább a meglévőket. Így pl. alakítsanak ki panaszkezelési rendszereket, alávetve független felügyeleti vagy ellenőrzési szabványoknak. Végül negyedik lehetőségként a Bizottság a kollektív bírósági fogyasztóvédelmi eljárás kialakítását jelöli meg, valamennyi tagállam vonatkozásában. Kiemelt problémaként kezeli a finanszírozás kérdését, mivel egyrészt a fogyasztók vonakodnak részt venni egy kollektív keresetben a költségek miatt, másrészt az őket képviselő szervezetek finanszírozása sem megfelelő. Az egyes eljárások során felmerülő költségek kifizetése – és azok megtérülésének hiánya – komoly akadály a jogérvényesítések területén. Ráadásul a „a vesztes fizet” elv alkalmazása miatt előfordulhat, hogy az összeg még nagyobb lesz a procedúra végére. A probléma felszámolására javasolja a Bizottság az illetékek alóli mentesítést, vagy a jogi költségek felső határának rögzítését, utóbbi esetében pedig három lehetséges megoldást is megjelöl: – a kártérítés egy részét a szervezeteknek kell juttatni, vagy – bank/állami szerv kölcsönt nyújthatna a költségek előzetes finanszírozásaként, vagy – egy harmadik magánfél általi finanszírozás lehetne a megoldás. Az eljárási rendszer kialakítása kapcsán a Zöld Könyv három területre hívja fel a figyelmet. Először is hangsúlyozza, hogy mindenképpen meg kell előzni a megalapozatlan követeléseket, ez a feladat egyaránt érinti a bírót, a fogyasztói képviseletet ellátó szervet és a hatóságokat is. Másodszor javasolja – a képviseleti keresetek lefoly-tatására – a perbeli legitimáció biztosítását a

508


fogyasztói szervezetek és az ombudsmanok részére. Harmadszor kitér az eltérő tagállamban élő fogyasztókat érintő esetekre, melyeknél nincs egységes szabály arra nézve, hogy melyik állam joga alkalmazandó. Ezért a Bizottság ösztönzi az alkalmazandó jog kijelölését.4 Magyarország kritikával illette ezt az alternatívát, jelezve, hogy egy igényérvényesítési rendszer akkor lenne hatékony az egész Unió területén, ha a kialakítása során figyelembe veszik valamennyi tagállam eljárásjogi hagyományait. Ez azonban szinte lehetetlen. Ráadásul egy ilyen rendszer megalkotása olyan mértékű beavatkozás, mely nem indokolt.5 Az Európai Unió Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága – 2008. augusztus 26-án kibocsátott dokumentumában – maga is foglalkozott a fogyasztói igényekkel és a problémák forrásai közül a következőket emelte ki: – a jogi ismeretek hiánya jellemzi a fogyasztók többségét. Ez a kollektív igények esetében fokozottan igaz, – ezen túl, a fogyasztók nem tudják, hogy egy szolgáltatás, vagy termék mikor minősül hibásnak, – mivel a tagállamok többségében nem létezik a fogyasztói igényeket tartalmazó információs rendszer, így a sértettek általában nem tudják, hogy kollektíve is felléphetnének ugyanazon termékkel, vagy szolgáltatással kapcsolatos sérelem esetén. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy tipikusan a motiváció is hiányzik, a következők miatt: – a fogyasztók gyakran tartózkodnak a keresetindítástól, mivel a költségek gyakran meghaladják a várható előnyöket, – a társadalmi fásultság is hozzájárul az egyéni fellépések hiányához, – számos esetben a sérelmet szenvedettek úgy érzik, a vállalatok – melyek ellen fel kellene lépniük – túlságosan erősek, és ezért esélyük sem lehet ellenük a bírósági eljárás során. További problémát jelent az eljárások hossza. A Főigazgatóság említett dokumentumában lévő felmérés szerint pl. Spanyolországban a választottbíróság átlagosan négy hónap alatt hozza meg végső döntését. Mindezeken túl az

4

Zöld Könyv a kollektív fogyasztói jogorvoslatról i. m. 4., 8-16. o. Zöld Könyv a fogyasztói kollektív igényérvényesítésről; COM (2008) 794 végleges – Magyarország észrevételeié. Elérhető az alábbi honlapon: http://ec.europa.eu/consumers/redress_cons/responses/ MS_HUNGARY_hu.pdf (utolsó lekérdezés: 2009. november 15.).

5


509

eljárások nemcsak hosszúak, hanem rendkívül formálisak is, a fogyasztó általában túl bonyolultnak találja az előírt alaki követelmények teljesítését.6 3. A class action – pro és kontra A class action-tól való félelmet az táplálja, hogy – ahogy arról már volt szó – a Bizottság Zöld Könyvében foglalkozik a költséggel kapcsolatos problémával és javaslatokat fogalmazott meg a megoldására nézve. Ezek közül a harmadik fél általi finanszírozás már létezik Ausztriában és Németországban, ahol magánszemélyek átvállalják az eljárási költségkockázatot és a per megnyerése esetén egy százalékos összeget kapnak. Ennek eredményeként pedig tulajdonképpen sikerdíjhoz jutnak, ami az Államokban is létezik. Ha pedig a költség alóli mentesítés mellett köteleznék el magukat a tagállamok, az számos megalapozatlan keresethez vezetne, ami a class action tipikus vonása. Összességében tehát úgy tűnik, hogy ha sikerülne is megoldani az eljárás során felmerülő költségekkel kapcsolatos problémákat, – márpedig ez elengedhetetlen egy hatékony jogorvoslati rendszer kialakításánál – megnyílna az út a class action előtt. A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez nem áll szándékában, csupán hatékony jogorvoslati rendszert kíván kiépíteni. Ezt alátámasztandó, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság – 2008-ban közzétett véleményében – az európai csoportos kereset bevezetését javasolta, mivel így „védhetőbbé válnának a fogyasztók, és megerősödne a gazdaság kínálati oldali szereplőinek bizalma, és így fokozódna a kereskedelem az Európai Unión belül.” A vélemény egyértelműen kifejti, hogy a bevezetendő kereset nem lehet azonos az amerikai class action-nal.7 Valóban, a félelmet keltő class action-t számos kritika érte és éri jelenleg is. A legfontosabbak: – mivel az Államokban a döntést esküdtek és bírák hozzák, ezért – az összetétel jellege miatt – gyakran előfordul, hogy némelyik bíróság mindig a kérelmezők javára dönt – meglehetősen kedvező módon –

6

DG SANCO – Study regarding the problems faced by consumers in obtaining redress for infringements of consumer protection legislation, and the economic consequences of such problems – Final Report. Elérhető az alábbi honlapon: http://ec.europa.eu/consumers/redress_cons/finalreport-problemstudypart1-final.pdf (utolsó lekérdezés: 2009. december 3.). 7 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Véleménye. A kollektív keresetek szerepének és rendszerének meghatározása a fogyasztókkal kapcsolatos közösségi jog területén i. m. 4.4 pont.

510


és így a fogyasztók előnyben részesítenek bizonyos fórumokat a többiekkel szemben a kereset benyújtásakor, – a bíró és az esküdtek számos alkalommal ítélnek meg magas összegű, büntető célú kártérítést, ami kiegészíti a kompenzációs célú kártérítést. Előbbi a tagállamok többségében nem létezik, – az ügyvédek díjazása – az Unió tagállamainak többségében tiltott – általános járulékos rendszer szerint történik. E szerint az ügyvédek maguk is lehetnek kérelmezők és hozzájárulnak a kérelem eredményéhez. Ezeken túl gyakori, hogy a class action kérelmezői egyenként alacsony összegű kártérítéshez jutnak az eljárás lezárása után.8 A már ismertetett feltételek közül – nagyobb létszámú csoport esetében – általában a „hasonló módon érte sérelem” kitétel teljesül a legnehezebben, létének hiánya pedig gyakran csak akkor derül ki, mikor az egyéni igényeket megpróbálják összefogni. Ha mégis sikerül benyújtani a keresetet, felmerül a kérdés: melyik felperes ellenőrizze a – a károsultak magas számából következő – nagyobb létszámú ügyvédi kör tevékenységét? Tipikusan egyik felperes sem érzi magának ezt a feladatot. Ugyanakkor nem véletlen, hogy ez a keresettípus elterjedt, hiszen a jogi eljárások mind komplexebbé válásával folyamatosan csökken az egyéni keresetek száma és a class action rendelkezik néhány vonzó pozitívummal is. Először is, míg az Unióban komoly gondot okoz a költség kérdése, addig a class action rendelkezik – ahogy arról már volt szó – néhány előnyös vonással e téren: – a költségeket az adott ügyet képviselő ügyvédek állják, e mellett írásbeli megállapodást kötnek a kérelem eredményességére nézve, – a kártérítés megítélése esetén az összeg bizonyos – bíróság által meghatározott – százaléka az ügyvédet illeti meg, ami a díjának számít, és ami fedezi azokat a kiadásokat, melyet a class action pénzügyi alapja nem előlegezett meg. Ez utóbbi ugyanis általában megelőlegezi a szükséges kiadásokat, pl. a szakértői díjat, – ha a kereset nem sikeres, és nem kerül sor a kártérítés megítélésre, a class action kérelmezőinek nem kell kifizetniük az ügyvédi díjat, így a kockázat kicsi. Ezek után, tényleg veszélyes lenne beengedni a class action-t a tagállamok jogrendszereibe?

8

James R. Copland: Class Actions. Elérhető az alábbi honlapon: http://www.pointoflaw.com/ classactions/overview.php (utolsó lekérdezés: 2009. december 31.).


511

A tagállamok fele jelenleg nem alkalmaz kollektív jogvédelmi eszközt, a másik fele pedig csak kísérleti jelleggel működteti azokat, ráadásul – ahogy erről már volt szó – a kollektív kereset több típusa is létezik az Unió területén. A sokféleség és a kiforratlanság mellett a legnagyobb problémát – és egyben a bírósági eljárásokkal szembeni bizalmatlanságot is – a költség kérdése okozza. A class action viszont e téren a legerősebb, jelentősen csökkenti – a kereset elutasítása esetére – a teljes anyagi csőd kockázatát. Az ügyvédek ellenőrzésének hiányát pedig könnyen meg lehetne oldani egy megállapodás útján, melynek létrehozását akár kötelezővé is lehetne tenni a felperesek számára. Felmerül még a forum shopping veszélye, vagyis, hogy a felperesek csak bizonyos fórumokhoz fogják benyújtani kérelmeiket, mivel azok mindig a javukra döntenek majd, ráadásul túlzó mértékű kártérítést megítélve számukra. Mind a forum shopping, mind a túlzó mérték kivédhető, mivel a class action-nal kapcsolatos amerikai eljárásoknak egy vonása nem honosodhat meg: az esküdtszék. Ugyanakkor nem is valószínű, hogy alkalmazásra kerülne, hiszen a tagállamok többsége nem ismeri és nem is alkalmazza ezt az intézményt. Egyébként érdemes kitérni arra is, hogy az Államokban sem mindig esküdtszék jár el class action esetén, az esküdtszék bevonása az adott eljárásba függ a kereseti igény jellegétől. Szövetségi szinten viszont az alkotmány hetedik kiegészítése garantálja az esküdtszékhez való jogot civil jogi ügyekben.9 Ha felmerülne, hogy egy bíró nem ítélhet meg megfelelően egy nagyobb számú személyi kört és magas összegű kártérítési igényt érintő class action-t, akkor megoldásként meg kellene határozni, hogy az említett két kritérium – az érintettek száma és a kérelmezett összeg – milyen fokáig ítéljen egy, és mily szám/összeghatártól ítéljen több bíró. Az eddigiek alapján, bár a class action alkalmazásának természetesen vannak veszélyei, de igen előnyös a költséggel kapcsolatos oldala, ezért érdemes megfontolni az alkalmazását. III. Class action a tagállamokban és Magyarországon 1. Class action az egyes tagállamokban A class action az Európai Unió néhány tagállamában is létezik. Belgiumban évente számos alkalommal több száz sértett indít eljárást ugyanazon személy, 9

The International Comparative Legal Guide to Class and group actions 2010. Anthony J. Anscombe–Alison Williams (Sedgwick, Detert, Moran & Arnold LLP): USA (Chapter 26), Global Legal Group Ltd; London; 2010., 154. o.

512


vagy személyek ellen. Ugyanakkor ezeket nem tekinthetjük a klasszikus értelemben vett class action eljárásoknak, mivel a procedúrák során csak annyi történik, hogy több sértettet összeköt ugyanazon sérelmet okozó személy, vagy ugyanazon tett. De ezen túl mindegyik felperes maga ismerteti igényét a bíróság előtt, és minden felperest saját megbízott képvisel. A gyakorlat megmutatta, hogy a felperesek számát korlátozni kell, ugyanis több alperes panasszal élt, mondván: lehetetlen megfelelő védelemről gondoskodni ilyen – nagyszámú ellenfél esetén. Ráadásul a belga polgári eljárásjogi alapelvek az individuális jelleget részesítik előnyben, azaz minden érintett maga köteles gyakorolni jogait, és fellépni érdekei védelmében.10 Bulgáriában a class action – nal kapcsolatos estek száma alacsony, évente kb. egy – két csupán. Az ilyen típusú keresetek a fogyasztó-védelem területéhez tartoznak, és egy bíró bírálja el ezeket, akire nézve a jog nem állapít meg speciális feltételeket. A kapcsolódó esetek alacsony száma miatt nem alakult ki jelentős bírói gyakorlat és nem merült fel a forum shopping veszélye sem.11 Finnországban a Class Action Törvény 2007. október 1-jén lépett hatályba. A törvény hatályát szűken állapították meg, mivel csak olyan civil jogi eseteknél lehet benyújtani ilyen keresetet, melyek fogyasztó és vállalkozás között merülnek fel, és ezen kívül még a Fogyasztói Ombudsman hatáskörébe is tartoznak. Ez utóbbi feltétel azért szükséges, mert az eljárás elején – a szabályok alapján – a csoport tagjai az Ombudsman elé viszik egyéni igényeiket, aki ezt követően a class action eljárásban képviseli a csoport tagjainak érdekeit. Csak ő járhat el class action eljárásban. A Finn Eljárásjogi Kódex tartalmaz rendelkezéseket azokra az esetekre nézve, melyeknél egy keresetet több alperessel szemben nyújtanak be, vagy több keresetet nyújtnak be ugyanazon személlyel/személyekkel szemben. Ilyenkor kötelezően „egyesítik” a kereseteket, azaz ugyanaz a bíróság bírálja el valamennyit. A bíróság egy bírót jelent, három bíró akkor jár el, ha az ügy bonyolultsága megköveteli. A finn eljárásjogban létezik az ún. „pilóta-eset”. Ennek során több hasonló, vagy azonos keresetet nyújtanak be – egyidejűleg – ugyanazon

10

The International Comparative Legal Guide to Class and group actions 2010. Werner Eyskens–Nanyi Kaluma (Allen & Overy LLP): Belgium (Chapter 7), Global Legal Group Ltd; London; 2010., 33. o. 11 The International Comparative Legal Guide to Class and group actions 2010. Radi Georgiev–Hristo Hinov (Kalaidjiev, Georgiev & Minchev): Bulgaria (Chapter 9), Global Legal Group Ltd; London; 2010., 44., 45. o.


513

személlyel/személyekkel szemben, de a keresetek más-más bíróság előtt vannak. Ekkor egy keresetet választanak ki és bírálnak el.12 Olaszországban a kollektív kereset három típusa ismert: – kumulatív kereset: ekkor több felperes külön – külön meghatalmaz egy jogi képviselőt, hogy képviselje érdekeit az egyéni eljárás során, viszont minden eljárás ugyanazon alperes ellen folyik; – reprezentatív kereset: fogyasztóvédelmi szervezetek rendelkeznek azzal a jogosultsággal, hogy eljárást indítsanak fogyasztók érdekében (tehát nemcsak tagjaik érdekében). Ugyanakkor nem jogosultak kártérítést igényelni, csak a jogellenes cselekedet megszűntetését kérhetik; – class action. Egy előzetes eljárás keretében a bíróság dönt a class action megengedhetőségről. Jóváhagyás esetén felhívást intéz, melyben tájékoztatja a lehetséges érdekelteket, hogy csatlakozhatnak a keresethez, továbbá meghatározza, hogy pontosan kik tehetik ezt meg. A végső döntés ellen fellebbezni lehet az ítélet közzétételét követő egy éven belül. A másodfokú bíróság hatáskörébe tartozik, hogy – döntéséig – felfüggesztheti az első fokú ítélet végrehajtását.13 Portugáliában class action útján eljárást indíthatnak: – egyének (amennyiben rendelkeznek politikai és polgári jogokkal), – lényeges érdekeket védő egyesületek és alapítványok, – helyi hatóságok, területükhöz tartozó állandó lakosaik érdekében. A kereset beérkezését követően az érdekelt feleket felhívják, hogy csatlakozzanak a keresethez – a bíróság által megállapított határidőn belül – valamint, hogy nyilatkozzanak arról, hogy kívánják-e, hogy a felperes képviselje őket. Amennyiben nem kívánják a képviseletet, a végső döntés nem vonatkozik majd rájuk. A felperes általi képviselet visszautasítható a bizonyítási szakasz végéig. Amennyiben nem határozhatóak meg az érdekelt felek, a felhívásban a bíróság figyelembe veszi: – a jellegzetes körülmények és vonások által meghatározott tárgykört, – a földrajzi területet, ahol a felek élnek, – a csoportot, vagy a közösséget, melyeknek a felek tagjai. 12

The International Comparative Legal Guide to – Class and group actions 2010. Tanja Jussila–Christoffer Waselius (Waselius & Wist): Finland (Chapter 13), Global Legal Group Ltd; London; 2010., 73., 75. o. 13 The International Comparative Legal Guide to Class and group actions 2010. GianBattista Origoni–Daniele Vecchi (Gianni, Origoni, Grippo & Partners): Italy (Chapter 16), Global Legal Group Ltd; London; 2010., 97., 99. o.

514


Átlagosan egytől két évig terjedő időtartamot vesz igénybe, míg a kérelem a bíróság elé kerül. A bíróság döntése ellen fellebbezni lehet az általános szabályok szerint.14 Az Egyesült Királyságban amennyiben felmerül több, összekapcsolódó kereset, a bíróság kibocsáthat egy ún. group litigation order-t (kb. = csoportperlési végzés), de csak akkor, ha nincs egyéb, hatékonyabb mód az igények elbírálására. A Civil Igazságszolgáltatási Tanács – melynek feladata a civil jogi eljárásokkal kapcsolatban változtatások beterjesztése a kormány elé – 2008 júliusában közzé tette „Az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása a class action útján” elnevezésű jelentését. Ebben javasolta a class action bevezetését, melyet a group litigation order mellé szánnak, alternatív lehetőségként. A Tanács a class action-t szánta általános kollektív keresetnek. A kormány a jelentésre adott válaszában – 2009 júliusában – javasolta, hogy a class action-t csak akkor vezessék be, ha bizonyítják ennek szükségességét és megvizsgálják a többi alternatívát is.15 2. A magyar javaslat A csoportos kereset – és így a class action – bevezetésére irányuló T/11332. számú javaslat megalkotása összhangban áll a 2009 decemberében kihirdetett, Polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvénnyel (továbbiakban: Új Ptk.), mely két helyen is említi a class action – t szabályozó – megalkotandó – jogszabályt. Először a termékszavatosság szabályainál, majd a termékfelelősség normáinál találkozunk azzal a lehetősséggel, hogy a két említett jogintézménnyel kapcsolatos igény a csoportos perlésre irányadó szabályokat alkalmazva is érvényesíthető – külön törvény rendelkezései szerint.16 A csoportos kereset alkalmazásának lehetőségével kerül majd be a magyar polgári eljárásjog rendszerébe a class action. Ez a keresettípus kifejezetten a nagyobb számú sértetti kört érintő perekre vonatkozik, vagyis megszünteti azokat a problémákat, melyekkel egy egyéni kereset benyújtójának szembe kell néznie. Ezek közül a költségekről már volt szó, de még ott van mellette egyrészt a jogi ismeretek hiánya, másrészt a lelkierő kérdése is, hiszen teljesen más pszichikailag, ha a felperes egyedül néz szembe az alperessel, és 14

The International Comparative Legal Guide to Class and group actions 2010. Tito Arantes Fontes–João Pimentel (Uría Menéndez): Portugal (Chapter 21), Global Legal Group Ltd; London; 2010., 125-127. o. 15 The International Comparative Legal Guide to Class and group actions 2010. Alison Brown–Ian Dodds-Smith (Arnold & Porter (UK) LLP): England and Wales (Chapter 11), Global Legal Group Ltd; London; 2010., 62., 64. o. 16 2009. évi CXX. törvény Polgári törvénykönyvről 5:153. § (5) bek., 5:537. § (5) bek.


515

más, ha ezt több, azonos érdekű társsal teszi – különösen, ha az ellenérdekű fél esetleg egy gazdaságilag jelentős hatalommal bíró vállat. Tavaly novemberben került először az Országgyűlés elé a szóban forgó javaslat, mely először azt rögzíti, hogy mikor lehet csoportos keresetet indítani. Szükséges: – egy erre irányuló kérelem és – egy olyan jellegű jogvita, mely jelentős számú természetes vagy jogi személy jogát érinti, – további feltétel, hogy a perben közösen érvényesíteni kívánt jog lényegileg hasonló ténybeli alapokon nyugodjon, valamint, hogy – objektíven meghatározhatóak legyenek azok a tények vagy jellemzők, amelyek a jogvitában érdekelt csoport tagjait leírják, vagy – külön törvény felhatalmazása szükséges. A keresetlevél benyújtását követően – negyvenöt napon belül – az illetékes megyei bíróság dönt a csoportos keresetindítás megengedhetőségéről. Csoportos kereset esetén kötelező a jogi képviselet – valamennyi felperesnek egy jogi képviselője van –, az ügyvédi megbízási szerződés pedig – többek között – tartalmazza a perköltség viselésének szabályait és a jogi képviselő díjazásának szabályait is. A felperesek között pertársaság jön létre.17 A végső javaslat december 16-án érkezett az Országgyűlés Hivatalába. Ez csak csekély mértékben tért el a novemberi változattól: – a keresetlevelet a bíróság azonnal, de legkésőbb tizenöt napon belül köteles megvizsgálni. Ez a határidő korábban nyolc nap volt; – ha a bíróság jóváhagyja a keresetindítást, a jóváhagyó végzésnek tartalmaznia kell csoportos keresethez való csatlakozáshoz nyitva álló határidőt, amelyet a csoportos keresetet indító személy kérelme alapján 30-120 nap között kell meghatározni. Ez korábban 60-120 nap volt.18 A javaslatot az Országgyűlés ugyan elfogadta februárban, de – a köztársasági elnök hozzájárulásának hiányában – nem lépett hatályba.

17

Önálló képviselői indítvány – 2009. évi … törvény a polgári perrendtartásról szóló 1952 . évi III. törvény módosításáról 347.§ (2) bek., 348. §, 348/A. § (1) bek., 348/B. §, 348/E. § (2) bek. Elérhető az alábbi honlapon: http://www.parlament.hu/irom38/11332/11332.pdf (utolsó lekérdezés: 2010. április 28.). 18 T/11332/6. számú Egységes javaslat A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. évi törvény módosításáról szóló T/11332. számú törvényjavaslat zárószavazásához 348/E.§ (1) (3) bek. Elérhető az alábbi honlapon: http://www.parlament.hu/irom38/11332/113320006.pdf (utolsó lekérdezés: 2010. április 24.).

516


3. A magyar javaslattal kapcsolatos problémák és a szükséges lépések A javaslattal és a class action – nal kapcsolatos vélemények összességében nem magát a jogintézményt, vagy annak bevezetését támadják, hanem inkább a bevezetés módját, a javaslat hiányosságait. Dr. Réti László – a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke – levelében rámutatott, hogy a csoportos perlés intézmény befogadásával a jogalkotás egy régi adósságát törlesztené, azonban a javaslat készítői nem gondoskodtak arról, hogy az érdekegyeztetés megtörténjen. Márpedig ez elengedhetetlen, hiszen a class action a társadalom egészét közvetlenül fogja érinteni. Továbbá, a javaslat nem tartalmaz ügyfélvédelmi garanciákat és mindent a bíróság mérlegelési jogkörébe utal.19 Ezeken kívül, a javaslat nem veszi figyelembe a közösségi jogalkotás irányvonalait, és egyéb problémákat is felvet. Pl.: – csoportos keresetindítás – feltéve, hogy a csoportos keresetindítást a bíróság engedélyezi – az elévülést a jog-vitában érdekelt csoport valamennyi tagja esetében megszakítja (347. § (4) bek.). Ez a megfogalmazás nem elég pontos, nem derül ki belőle, hogy mi volt a jogalkotó célja; – a bíróságra hárulna annak eldöntése, hogy engedélyezi-e a csoportos keresetindítás megengedhetőségét, illetve – ilyen jellegű keresetindítási lehetőségre – ahogy erről már volt szó olyan jellegű jogvita esetén van lehetőség, mely jelentős számú természetes vagy jogi személy jogát érinti. Mindkét esetben a bíróságra hárul a mérlegelés kötelessége, melynek teljesítéséhez azonban semmilyen szempontot nem kapott a jogalkotótól. Ez pedig a bírói gyakorlat által kialakított szabályokhoz vezethet. A class actiontól való idegengedés egyik oka annak amerikai származása és jellege, így nehezen érthető, hogy a javaslat miért engedi meg, hogy a bírói gyakorlat pótolja majd a jogalkotó mulasztásait. A fenti véleménnyel összhangban, az államfő kijelentette, hogy a törvényjavaslat előkészítetlen, rendelkezései elnagyoltak és visszaélésre adnak lehetőséget: nem tisztázottak – többek között – a felperesi csoporton belüli viszonyok és a döntéshozatali szabályok, és a perbeli képviselet szabályai sem,

19

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének levele. Elérhető az alábbi honlapon: http://www.bpugyvedikamara.hu/files/54/54036.pdf (utolsó lekérdezés: 2010. április 24.).


517

különösen arra az esetre nézve, ha az ügyész vagy közigazgatási szerv kezdeményezi az eljárást.20 Mindezeket figyelembe véve milyen további lépések szükségesek egy hatékonyan működő modell kiépítéséhez? A csoportos kereset bevezetése fontos lépés a magyar jogalkotás részéről, hiszen egy, a hazai jogrendszertől idegen típusú kereset kerül majd alkalmazásra, ráadásul nagyobb számú sértett esetében. A vonatkozó törvény javaslata jelenlegi formájában azonban több hátránnyal járna, mint előnnyel. Mindenképpen pontosítani kell, hogy a bíróság mikor adhat helyt a csoportos kereset megindításának, illetve, hogy mit kell érteni „jelentős számú természetes vagy jogi személyen”. Utóbbi esetben ez megoldható tételes számok (minimum – maximum) megadásával, illetve úgy is, hogy a minimum és a maximum mellett a jogalkotó meghatározza az elszenvedett kár mértékének függvényében a sértettek számának minimumát és maximumát, mely határok közé eső sértetti szám „jelentős számúnak” minősül.21 Előbbi esetben – a csoportos keresetindítás megengedhetőségénél – a jogalkotó megadhatja a figyelembe veendő szempontok pozitív listáját, illetve a kizáró indokok negatív listáját, esetleg egy szürke listát is, melyen szereplő körülmények esetén a bíróság mérlegelheti, hogy figyelembe veszi – e őket, vagy sem, és azt is, hogy milyen előjellel. A javaslat nem szól a felperesek között létrejövő pertársaság belső viszonyairól, ez a hiányosság is kritikaként fogalmazódik meg többek részéről.22 Pl. a javaslat szól a képviseletről, de csak annyiban, hogy kötelező, és valamennyi félnek egy képviselője van. Azonban arra már nem tér ki, hogy hogyan jelöljék ki a pertársaság tagjai a bíróság előtt eljáró jogi képviselőt. Hasonlóan hiányzik az eljáró képviselőre vonatkozó szabály azoknál az eseteknél, mikor az ügyész, társadalmi szervezet, vagy közigazgatási szerv kezdeményezhet csoportos keresetindítást. Bár valóban szükséges néhány alapvető szabály megfogalmazása, de nem kell teljes részletességgel szabályozni a pertársak kapcsolatát, inkább csak 20

Dr. Csabai Virgínia: Érvek pro és kontra: A csoportos kereset Magyarországon. Elérhető az alábbi honlapon: http://www.jogiforum.hu/hirek/22851 (utolsó lekérdezés: 2010. április 28.). A Magyar Ügyvédi Kamara szintén üdvözölte a bevezetés tényét, de azt is leszögezte, hogy jelenlegi formája elfogadhatatlan, kidolgozatlan és elhamarkodott. Az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek a csoportos keresetindításról szóló törvényt. Elérhető az alábbi honlapon: http://www.jogiforum.hu/hirek/22693 (utolsó lekérdezés: 2010. április 28.). 21 Pl. ha a kár mértéke 100000 és 500000 Ft közé esik, akkor jelentős számú személynek minősül a sértettek azon csoportja, mely tagjainak száma 25 és 70 fő közé esik. 22 Ld. Csabai Virgínia: i. m.

518


azokat az elemeket, melyek majd megjelennek a bírósági eljárás során – pl. a képviseletet. A pertársaság belső viszonyainak további elemeit a résztvevők maguk határozhatnák meg. A javaslat egyik szabálya, hogy a csoportos keresetindításnak helyt adó jogerős ítélet nyilvánosságra hozatalát követő egy éven belül a jogvitában érdekelt csoport olyan tagja, aki a perben félként nem szerepelt, bejelentheti a bíróságnak, hogy nem kívánja, hogy a jogerős ítélet joghatálya rá kiterjedjen.23 Ez a határidő túl hosszú, ha figyelembe vesszük, hogy a csoportos keresetet kifejezetten nagyobb számú sértetett érintő ügyekre nézve kívánják bevezetni, és valószínűleg nagyobb összegű kártérítésre kerül majd sor elbírálásuk során. Nem lenne méltányos a csoport többi tagjával szemben, ha ilyen hosszú ideig bizonytalanságban lennének az ítélet hatályát illetően. Ehhez hasonló okból túl hosszú a határidő abban az esetben, mikor jogerős ítélet nyilvánosságra hozatalát követő két éven belül a jogvitában érdekelt csoport olyan tagja, aki a perben félként nem szerepelt kérheti a bíróságtól annak megállapítását, hogy a jogerős ítélet joghatálya rá is kiterjedjen. Előbbi határidő – az egy év – esetében a javaslat novemberi változathoz fűzött indoklás azzal érvelt, hogy ez a szabály az egyének magánautonómiájának tiszteletben tartása miatt született meg, ha pl. az adott fél – sajátos helyzete miatt – önálló jogérvényesítést lát szükségesnek.24 Az egy év helyett rövidebb határidő is szerepelhetne, de – figyelembe véve az indoklást – kivételként lehetőséget lehetne adni az adott félnek, hogy kérelmezze a bíróságtól a határidő meghosszabbítását számára, de ekkor bizonyítania kellene azt a tényt, vagy körülményt, mely alapján a hosszabbítás engedélyezése indokolt lenne az ő esetében. Ekkor esetleg az is elfogadható lehetne, hogy – szintén az indoklást alapul véve – a fél valószínűsíti csupán – és nem bizonyítja –, hogy helyzete romlani fog, ha bizonyos időn belül nem tudja magát kivonni az ítélet hatálya alól, viszont ezt még jelenleg nem tudja biztosan megállapítani. A bíróság dönthetne a hosszabbításról, de a hosszabbítás tartamát a törvénynek kellene meghatároznia, hiszen a bíróság mérlegelési jogköre már így is túlságosan tág a csoportos keresettel kapcsolatban, és nélkülözi a szükséges törvényi szempontokat, kritériumokat.

23

T/11332/6. számú egységes javaslat 348/G. § (3) bek. Szintén kifogás tárgya a csoportos keresetindítást kezdeményező társadalmi szervezet perköltség-ellentételezése, melyet a javaslat a perérték legalább 5%-nak és legfeljebb 10%-nak megfelelő összegként határoz meg. T/11332/6. számú egységes javaslat 348/C. § (4) bek. 24 Önálló képviselői indítvány – 2009. évi … törvény a polgári perrendtartásról szóló 1952 . évi III. törvény módosításáról – Részletes indoklás Pp. 348/G. §.


519

IV. Összegzés A class action megítélése többségében negatív jellegű, vagy legalábbis erősen megosztja az érintetteket. Ugyanakkor egy megfelelően működő kollektív jogorvoslati rendszer kiépítése elengedhetetlen, ha az Unió megbízható jogorvoslati lehetőségeket kíván garantálni a határon átnyúló ügyletek esetében. A csoportos kereset – vagyis tulajdonképpen a class action – átvétele a magyar polgári eljárásjogba – és általában a magyar jog-rendszerbe – jelentős lépés. Ezzel ugyanis egy alapvetően kontinentális jellegű jogrendszer egy amerikai jellegű jogintézménnyel akarja pótolni hiányosságait és próbál lépést tartani a fogyasztói társadalom fejlődésével. A csoportos keresethez fűződik ugyanakkor az egyéni keresetekkel kapcsolatos problémák megoldásának reménye is. A vonatkozó törvény azonban még nem megfelelő. Mindenképpen meg kell oldani a minél szélesebb körű érdekegyeztetéseket, és a szükséges módosításokat is, mert ezek nélkül a csoportos kereset nem megoldás lesz, hanem maga is problémák forrásává válik majd.

Bibliográfia The International Comparative Legal Guide to Class and group actions 2010. Anthony J. Anscombe–Alison Williams (Sedgwick, Detert, Moran & Arnold LLP): USA (Chapter 26). Global Legal Group Ltd. London, 2010. The International Comparative Legal Guide to Class and group actions 2010. Alison Brown–Ian Dodds-Smith (Arnold & Porter (UK) LLP): England and Wales (Chapter 11), Global Legal Group Ltd. London, 2010. The International Comparative Legal Guide to Class and group actions 2010. Werner Eyskens–Nanyi Kaluma (Allen & Overy LLP): Belgium (Chapter 7), Global Legal Group Ltd. London, 2010. The International Comparative Legal Guide to Class and group actions 2010. Tito Arantes Fontes–João Pimentel (Uría Menéndez): Portugal (Chapter 21), Global Legal Group Ltd. London, 2010. The International Comparative Legal Guide to Class and group actions 2010. Radi Georgiev – Hristo Hinov (Kalaidjiev, Georgiev & Minchev): Bulgaria (Chapter 9), Global Legal Group Ltd. London, 2010. The International Comparative Legal Guide to Class and group actions 2010. Tanja Jussila–Christoffer Waselius (Waselius & Wist): Finland (Chapter 13). Global Legal Group Ltd. London, 2010.

520


The International Comparative Legal Guide to Class and group actions 2010. GianBattista Origoni–Daniele Vecchi (Gianni, Origoni, Grippo & Partners): Italy (Chapter 16), Global Legal Group Ltd. London, 2010. James R. Copland: Class Actions http://www.pointoflaw.com/classactions/overview.php Dr. Csabai Virgínia: Érvek pro és kontra: A csoportos kereset Magyarországon http://www.jogiforum.hu/hirek/22851 Zöld Könyv a kollektív fogyasztói jogorvoslatról; COM (2008) 794 http://ec.europa.eu/ consumers/redress_cons/greenpaper_hu.pdf Zöld Könyv a fogyasztói kollektív igényérvényesítésről; COM (2008) 794 végleges – Magyarország észrevételei http://ec.europa.eu/consumers/redress_cons/responses/ MS_HUNGARY_hu.pdf Class actions and Mass tort. http://www.leesfield.com/PracticeAreas/ class_actions__mass_tort.asp DG SANCO. Study regarding the problems faced by consumers in obtaining redress for infringements of consumer protection legislation, and the economic consequences of such problems. Final Report. http://ec.europa.eu/consumers/redress_cons/ finalreport-problemstudypart1final.pdf Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság Véleménye. A kollektív keresetek szerepének és rendszerének meghatározása a fogyasztókkal kapcsolatos közösségi jog területén. http://epa.oszk.hu/00800/00877/01676/pdf/C_2008_162_0001_0019.pdf Önálló képviselői indítvány – 2009. évi … törvény a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról. http://www.parlament.hu/irom38/11332/11332.pdf T/11332/6. számú egységes javaslat a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. évi törvény módosításáról szóló T/11332. számú törvényjavaslat zárószavazásához. http://www.parlament.hu/irom38/11332/11332-0006.pdf A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének levele. http://www.bpugyvedikamara.hu/files/54/54036.pdf Az államfő visszaküldte az Országgyűlésnek a csoportos keresetindításról szóló törvényt. http://www.jogiforum.hu/hirek/22693 Edit Tárczy Class action in the European Union and in Hungary Summary The European Commission published a Green Paper in November 2008, which dealt with the collective legal redress possibilities. The main goal was to guarantee the safety for the consumers during cross – border transactions. Is seems necessary, because – according to the surveys – consumers trust in only their national legal redresses.


521

There are some problems, which cause this, like the cost, the risk and the lenght of the procedures. The Green Paper suggested alternatives to solve these, and this was, when class action emerged. Class action is an American action, but it is applied in some member states of the Union too, like Belgium, Bulgaria, Finland, Itay and Portugal. Most of the competent persons and organizations say that the introduction of the class action to all member states is a bad idea, but there are some advantages of the class action, like the lower costs, or the fee of the lawyers, for example. In Hungary the Parliament accepted a bill, which would amend the Third Act of 1952 (code of civil procedure) and introduce the class action, named as group action. This bill hasn’t entered into force. There are some problems with this bill, like it entrusts many questions to the judge to decide these. So, the discretionary power of the judge would be bigger than usual in the countries of the continental civil law. The legislator must give standpoints for the judge to decide the questions, and must regulate more thoroughly some other questions, like the joinder of the plaintiffs. Class action can be a good solution for the problems in the Union and in Hungary too. But, for the appropriate result, there must be changes in its present model.

CLASS ACTION AZ EURÓPAI UNIÓBAN ÉS MAGYARORSZÁGON TÁRCZY EDIT ZSUZSANNA

Recommend Documents