CIVIS KURIR. Egy kétarcú város portréja. Kertségi Vízi-parádé. V mint VIZSLA. Egy álom megvalósulása. Kurucsó Péter január 30

CYANMAGENTAYELLOWBLACK

Példaértékû

2

K ü l d j e e l v é l e Kerényi m é n y é t ! szûrõprogram forradalma E-mail: [email protected]

5

Mindenki karácsonya

CIVIS KURIR D E B R E C E N I

K Ö Z É L E T I

8

2006. január 30.

Kurucsó Péter

L A P

Egy kétarcú város portréja

Budapesten bemutatták azt a száz oldalas tanulmányt, amit dr. Oláh Lajos felkérésére készített a DEMOS Magyarország Alapítvány. A tudományos alaposságú elemzésbõl kiderül, hogy kétarcú városban élünk. Az elkészült mûrõl, amely a Debrecen stratégiai auditja nevet kapta a keresztségben, az ötletgazdával beszélgettünk. Cívis Kurír: – Honnan jött az ötlet, hogy felkéri a DEMOS Alapítványt egy ilyen átfogó elemzés összeállítására? Dr. Oláh Lajos: – Ennek két oka van.

Egyrészt azért kellett végre egy objektív helyzetértékelés, mert Debrecenben folyamatosan azt halljuk, hogy minden fejlõdik, és minden csodálatos, az itt élõ emberek az érzik, valami baj van. Aki csak néhány napra látogat ide, az azt látja, hogy új épületek épülnek, a belváros megszépült, nem állítom tehát, hogy semmi sem változott. De aki itt él, az látja városunk másik arcát is. A sáros földutakat, a közvilágítás és csatornázás nélküli városrészeket, az állások hiányát, a roskatag középületet. Tisztán kell látnunk ebben a kérdésben, mert Debrecen helyzete sajnos politikai kérdéssé vált. CK: – És mi a másik ok?

OL: – Nem csak az igazságérzetünk miatt kellett elkészíteni az auditot, hanem azért is, mert Magyarország, és benne Debrecen hatalmas változások küszöbére érkezett. 2007-ben kezdõdik az Európai Unió következõ költségvetési ciklusa. Gyurcsány Ferenc Brüsszelben kiharcolta, hogy a jelenlegi összeg három és félszeresét kapjuk a 2007 és 2013 között támogatásként. Ennek a pénznek az elköltését a második Nemzeti fejlesztési terv határozza meg. Ennek értelmében Debrecen úgynevezett kiemelt fejlesztési pólus, ami azt jelenti, hogy a közösségi támogatások egyik legnagyobb haszonélvezõje lesz. (Folytatás a 3. oldalon)

Egy álom megvalósulása

3 5

„V” mint VIZSLA

5

Kertségi Vízi-parádé

2 0 0 6 .

j a n u á r

1



Debrecen napról napra Jeges ügyek A debreceniek többsége számára valószínûleg nem egészen világos, hogyan is áll a tócóskerti jégcsarnok ügye pillanatnyilag. Annak idején a város egy Derék utcai ingatlant adott el 176 millióért, hogy azon egy kft jégcsarnokot építhessen. Ugyanakkor 60 milliós tagi kölcsönnel megszerezte a jégcsarnok kft 25 plussz egy százalékos tulajdonrészét és évi 120 milliós bevételi garanciát vállalt. A számítás azonban egyelõre nem jött be, a társaság kb. 60 milliós veszteséggel zárta a múlt évet.Kovács László, az SZDSZ önkormányzati képviselõje úgy véli, felszámolási eljárást kellene kezdeményezni a cég ellen, Kósa Lajos polgármester azonban nem látja ilyen sötétnek a helyzetet. Szerinte húsz év alatt az önkormányzat száz százalékos tulajdonosa lehet a jégcsarnoknak, így nagyjából annyiba kerül a városnak a létesítmény, mintha hitelbõl maga építette volna. (A jelenlegi problémákat komplikálja, hogy a Debreceni Jégcsarnok Kft készfizetõ kezességet vállalt a Kaposvári Jégcsarnok Kft. 450 milliós kölcsönére.)

Mehetünk Nyíregyházára Még vagy másfél évet várni kell rá, hogy Debrecenbõl Görbeházán keresztül autópályán mehessünk Nyíregyházára, viszont már ténynek tekinthetõ, hogy a korábbi szándékot számunkra kedvezõen megváltoztatva megépítik azt a csomópontot, ami ezt lehetõvé teszi. Igéretük szerint a kivitelezõ Strabag Rt. mihelyt az idõjárás engedi, hozzákezd a megvalósításhoz szükséges alapok építéséhez, majd pedig a Debrecen, illetve Nyíregyháza felé vezetõ utak 2006 decemberére tervezett átadása után a következõ évben az átkötõ szakaszok felépítményeit is elkészítik.

Kátyúvonalak Az ingyenesen hívható „kátyúvonal” a 06-80-404-404-es zöld számon egész nap hívható, a kátyúk kijavítására azonban jónéhány napot is várni kell, mellékút esetében akár heteket is. (Mentségül szolgáljon, hogy nagy hidegben az útak foltozása nem is egyszerû feladat.) A szakemberek szerint Hajdú-Bihar útjainak 66 százaléka kifogásolható állapotban van, aminek oka nem kis részben az autópályaépítéssel áll valamilyen kapcsolatban, de éppen elég okkal szidhatják az autósok a Püspökladány-Sárrétudvari, a Hajdúszoboszló-Nagyhegyes, a VámospércsBagamér-Kokad-Létavértes közötti szaka-

Vélemények

2 0 0 6 .

szokat is. Akad kátyú bõven Debrecen utcáin is, például a Létai úton a közelmúltban javították a burkolatot, de ismét szép számmal van benne gödör most is.

A fiatalok védelmében Orvostanhallgatók osztogattak óvszert a közelmúltban Debrecen fõterén. A Fiatal Baloldal az illetékes miniszterrel is tárgyalást kezdett arról, hogy a fogamzásgátlókat támogassa a társadalombiztosítás és a középiskolákban legyenek óvszerautomaták. Úgy gondolják, ez jelentõs lépés lenne a fiatalok egészsének megõrzésében. Hiszen a felmérések szerint a lányok többsége még tizenhét éves kora elõtt létesít szexuális kapcsolatot, aminek egész életre szólóan súlyos következményei lehetnek nem kívánatos terhesség létrejötte vagy fertõzõ betegségek terjedése formájában. Ez utóbbi a fiúkat is fenyegeti. Az említettek mellett természetesen elengedhetetlen a fiatalok felvilágosítása, amiben talán éppen a korosztályhoz közel álló leendõ orvosok, egészségügyi fõiskolások teheti a legtöbbet.

Lakossági kérésre EU vizsgálat Marcin Libicki, az Európai Parlament petíciós bizottságának lengyel elnöke bejelentette, hogy az EP a debreceni nagyerdei építkezés körülményeinek a tisztázására ez év márciusában tényfeltáró küldöttséget utaztat Magyarországra - közölte az MSZP EP-delegációja. A bizottság a Tiszántúli Természetvédõk Társulásának négyezer debreceni polgár aláírásával megtámogatott beadványával foglalkozott Brüsszelben. A petíciót benyújtók azt kifogásolják, hogy az 1939 októberében természetvédelmi területnek nyilvánított és Magyarország uniós tagsága, 2004 júniusa óta kiemelten védett területként nyilvántartott debreceni Nagyerdõben környezetet károsító társasház és a hozzá vezetõ út építésébe kezdtek. A természetvédelmi elõírások megszegését szerintük sem közbiztonsági, sem egészségi szempontok nem indokolják s nincs közérdekû kényszerítõ indok sem, hogy az épületet és az utat a több értékes védett fa-, növény- és állatfajnak otthon adó területen építsék meg. Miután az engedélyezés jogi hátterét megalapozó dokumentumok a magyar hatóságoktól nem érkeztek meg, a parlamenti bizottság Dobolyi Alexandra (MSZP) képviselõ, bizottsági tag javaslatára nyitva hagyta az ügy megvitatását, a kérdésre a jogszabályi háttért tisztázó dokumentumok megérkezése után visszatérnek.

Mit szól a debreceni fejlesztésekhez?

A pesti barátaim szerint nagyot fejlõdött a város az utóbbi években. Igazuk van. Tényleg sok minden megváltozott, de ebbõl a városlakóknak kevesebb öröme származik, mint a turistáknak. Felépült például a látványfürdõ ahol összesen egyszer voltam. Szép, de megfizethetetlen. Annak az árából fel lehetett volna újítani a strandot, és a Termál-fürdõt is. Mind a kettõ elkeserítõen néz ki! Én úgy érzem az új beruházások nem értünk, debreceniekért készültek. Erdeiné V. Andrea asszisztens 2

K ü l d j e e l v é l e m é n y é t ! SMS-számunk: 70/387-8258

Láthatóan hatalmas léptekben fejlõdik Debrecen. A beruházások nagysága és színvonala már a huszonegyedik századot jelzi. A munkám révén sokat járom a várost, és a környezõ területeket, és elkeserítõ, hogy a huszonegyedik századi beruházások mellett tizenkilencedik századot idézõ útviszonyok jellemzõek az egész városra.A város vezetõinek egyik legfontosabb feladatának tartom, hogy ezt a több évtizednyi lemaradást mielõbb megoldják. Sustyák János kárszakértõ

Ha lesz labdarúgó EB, lesz állami pénz a stadionra Tíz-tízmilliárd forint jut a vidéki helyszínek fejlesztésére Kósa Lajos debreceni polgármester borúlátó kijelentései ellenére az állam részt vesz az Európa-bajnoki meccsek rendezésére alkalmas labdarúgó stadion építésében – feltéve, hogy hazánk Horvátországgal közösen beadott pályázatát hirdeti ki gyõztesnek az UEFA, és Debrecen elkészíti a létesítmény terveit. Dr. Rónai György, a debreceni MSZP szóvivõje szerint a polgármester kétkedése és kifogásai pusztán a Fidesz választási kampányának részei. Mint azt Ábrahám Attila, a Nemzeti Sport Hivatal elnöke elmondta, amennyiben Magyarország nyeri Horvátországgal közösen a 2012-es Európa-bajnokság rendezési jogát, a magyar állam 66 milliárd forintot költ közvetlenül futball-beruházásokra. Ebbõl az összegbõl tíz-tízmilliárd forint jut a vidéki stadionok – Debrecen, Gyõr, Székesfehérvár – bõvítésére és modernizációjára. Emellett természetesen felgyorsulnak a rendezvényhez szorosan kapcsolódó beruházások, azaz az autópálya-építések, vasút-korszerûsítések és szállodafejlesztések. Debrecen esetében, mivel a város vállalta egy tizenötezer férõhelyes stadion megépítését, az álam ennek kibõvítését fogja finanszírozni, hogy az UEFA elõírásainak megfelelõen 30-35 ezer fõ befogadására is alkalmas legyen. Kósa Lajos mindezek dacára arról beszél, hogy 66 mil-

liárd forint csupán a budapesti Puskás Stadion korszerûsítését fedezi. Érthetetlen a polgármester kétkedése, hiszen a 10 Mrd

összeg a korábban tervezett debreceni stadion (3Mrd) árának több mint háromszorosa. A polgármester emellett azt is kifogásolta, hogy a városnak 300 millió forintértékben kell terveket készítenie, amelyek használhatatlanok lesznek, amennyiben mégsem Magyarország nyeri a pályáza-

tot. A debreceni MSZP álláspontja szerint olyan, moduláris szerkezetû tervet kell készíteni, amely lehetõvé teszi a bõvítést tizenötrõl harmincötezer férõhelyre, és lehetõleg az Európa-bajnokság után a feleslegessé váló lelátószakaszok visszabontására is legyen mód. Dr. Rónai György szerint elképzelhetetlen, hogy az önkormányzat szakértõi ne gondoltak volna erre a megoldásra. Ezért a debreceni álláspontja szerint Kósa Lajos polgármester legutóbbi panaszai a választási kampánynak szólhatnak. A Fidesz számára vélhetõen nehéz lehet beismerni, hogy állami támogatással az Európa-bajnokságra alkalmas stadion épül Debrecenben. Ahogyan az is kezd kínossá válni, hogy a mai napig érvényes dokumentáció nélkül, pusztán látványtervekkel a kezükben követeltek újabb és újabb pénzeket a stadionépítésre.

Plakátrongálások Debrecenben Az SZDSZ után a hajdú-bihari szocialisták is feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen, mert megrongálták plakátjaikat jelentette be az egyik megrongált plakát elõtt tartott sajtótájékoztatóján Rónai György, a párt debreceni szervezetének szóvivõje.. Közlése szerint Debrecenben és egész Hajdú-Bihar megyében egyetlen éjszaka alatt azonos módszert alkalmazva leszaggatták és átfestették az MSZP plakátjainak többségét. “Kerényi Imre utcai harcra biztató szavai meghallgatásra találtak, a Fidesz puskaporszagú hangulatkeltése eredménnyel járt” - tette hozzá a politikus. Emlékeztetett rá, hogy Debrecenben nem ez az elsõ eset, hogy az MSZP plakátjait megrongálták. A korábbi válasz-

tások során nagy számban tették tönkre a hirdetéseket az ellenkezõ véleményt elviselni képtelen vandálok. Korábban, az MSZP õszi identitáskampánya során is, a

nyomdában sokszorosított fekete négyzetekkel ragasztották felül a szocialista hirdetéseket.

j a n u á r



K ü l d j e e l v é l e m é n y é t ! E-mail: [email protected]

Aktuális

Debrecen stratégiai auditja – egy kétarcú város portréja OL: – Kiderült, hogy Debrecenben nagyon nagy a baj. A helyzet drámai: a váCK: – Tehát minden jobb lesz 2007-tõl? ros nemzetközi és országos összehasonlíOL: – Az rajtunk múlik. A pénzek fel- tásban is lemaradt, nagyon súlyos probhasználására az EU-ban két minta létezik: lémákkal küzd. Más városok, mint Pécs, a görög és az ír. A görögök hatalmas fej- Szeged vagy Székesfehérvár eközben szélesztési pénzekhez jutottak hozzá csatla- pen fejlõdnek, tehát Kósa Lajos polgárkozásuk után, azonban ebbõl nem fejlesz- mester állításával ellentétben nem az ortettek, nagy részét a napi kiadások fede- szággal van a baj, csak Debrecen tart rossz zésére, rossz beruházásokra költötték. irányba. A városban mára már tulajdonképpen csak az mûködik, amire a korEnnek meg is lett az mány pénzt ad. Az önkormányzat és a eredménye. A görög gazfelelõsségi ködaság a mai napig el van tartozó maradva az Unió átlagáaki itt él, az látja városunk rébe területek nem tól, magas a munkanélmásik arcát is. mûködnek, küliség és a költségvetévárosvezetés si egyensúllyal is gondok elfáradt, tulajdonképpen ötletük sincs vannak. Az írek ezzel szemben tudatosan meg- arra, hogyan kellene a debreceni gazdahatározták azokat a fejlesztési irányokat, ságot felpörgetni. Ck: - Melyek azok a konkrét problémák, amik mentén elképzelték az ország felmelyek a városvezetés elhibázott döntéseinek tudhatók be? OL: - Kósa Lajos tulajdonképpen Orbán Viktor gazdaságpolitikáját valósítja meg kicsiben: elijeszti a külföldi befektetõket, és a tisztességes versenyben helytállni képes hazai vállalkozásokat is. Rendkívül alacsony a külföldi tõke aránya Debrecenben, és exportra is alig termelnek valamit az itt mûködõ cégek. Alacsony a vállalkozói kedv, korszerûtlen a termelés szerkezete. Szomorú tény, de igaz: Debrecen tizenöt évvel a lendülését. Nem akartak mindent egyszerre fejleszteni, hanem meghatároztak há- rendszerváltás után egy lépést sem tett rom-négy stratégiai területet, ahol utána az Európai Unióhoz való felzárkózás érvalóban világszínvonalút alkottak. Ennek dekében – a lemaradás gyakorlatilag nem is látszik az eredménye. Az ír gazdaság a csökkent. Debrecen számára jelenleg két mai napig virágzik, a munkanélküliséget kitörési pont kínálkozik: a világszínvonafelszámolták. Sereghajtókból osztályelsõk lú egyetemére alapozott tudásalapú gazdaság és a várost idén elérõ autópálya. lettek az Európai Unióban. Debrecenben sajnos hiányzik ez a fajta Megjegyezném, hogy mindkettõt az álhosszú távú tervezés. Építhetünk évente lami támogatásnak köszönheti a város. CK: - A gazdaság súlyos problémái mitízmilliárdért egy-egy újabb Kölcseyt vagy jégcsarnokot, de ez lyen kihatással vannak az emberek életétovábbra sem fog új be- re? OL: - Az Audit adatai világosan megmuegy átlagos család számára itt a tatják, hogy a gazdalegmagasabbak a megélhetés költségei. sági elmaradottság a mindennapi életben is fektetõket idecsábítani, és alig teremt érezteti hatását. Debrecenben magas a semunkahelyeket, miközben évente száz- gélybõl élõk száma, a munkát, boldogumilliókkal terheli meg a városi költségve- lást keresõk számára a város nem vonzó: évente 1000-1500 ember vándorol el, a latést. Az Audit egy pontos helyzetértékelés, kosságon belül a fiatalok aránya drasztiamire alapozva megkezdõdhet végre a kusan csökken. A valóban létfontosságú városi beruházások nem valósulnak meg: közös gondolkodás Debrecen jövõjérõl. CK: – És mit mond az Audit, hogy ál- a magyarországi nagyvárosok közül itt a legrosszabb a csatornázottság, nem épüllunk ma? (Folytatás az 1. oldalról)

nek bérlakások. Az is kiderült, hogy a magyar nagyvárosok közül egy átlagos család számára itt a legmagasabbak a megélhetés költségei. Szintén súlyos mulasztások vezettek oda, hogy a Nagyerdõ ellenére is itt a legalacsonyabb a zöldterületek aránya. Ezek ismeretében az elvándorláson sem csodálkozhatunk. CK: – Ilyen komor kép láttán azt hiszem, jogosan merül fel a kérdés: hogyan képzeli el a pozitív irányba való elmozdulást? OL: – Engem egy dolog mindig optimizmussal töltött el: Debrecen polgárai nagyon akarják a sikert, és készek is tenni szeretett városuk fejlõdéséért. Ezt bizonyítják az elmúlt hónapok történései is. „A Mi Debrecenünk” program keretében a város jövõjérõl szóló sikeres esszépályázatot rendeztünk, és folyamatosan egyeztettünk a debreceni gazdasági élet szereplõivel, egyetemi professzorokkal és a debreceni polgárokkal arról, hogy miként lehetne Debrecent kimozdítani a holtpontról. Rengeteg jó, kreatív ötletet kaptunk a továbblépéshez, programunk megalkotáshoz. Ezért vallom: ilyen aktív, együttgondolkodó és együttmûködõ emberekkel Debrecen nem veszíthet! CK: – Kósa Lajos szerint Debrecen szándékos lejáratása a tanulmány célja, hiszen Debrecenben kifejezetten jók a munkanélküliségi mutatók. OL: – Nézze, én megértem a polgármester urat, õ most, a Fidesz országos kam-

pányának egyik vezéralakja, így nem is igen mondhat mást. Soha nem állítottam, hogy Kósa Lajos csak rossz dolgokat tett a városban, mert igenis vannak területek, ahol Debrecen tudott fejlõdni. De ha szerinte nem probléma a munkanélküliség a városban, ha szerinte van elég állás, akkor azt ne velünk beszélje meg, hanem próbálja az itt élõket meggyõzni errõl. Szerintem nagyon komoly intézkedésekre van szükség, hogy új munkahelyeket hozhassunk létre. Az elmúlt hónapokban, az „A mi Debrecenünk” programjain mindenhol ezt nevezték a legfontosabb feladatnak a polgárok. Szeretnék ezért majd négyszemközt leülni Kósa Lajossal, hogy megbeszélhessük a feladatokat. Az Audit értelme ugyanis éppen az, hogy a propaganda helyett végre elkezdjünk közösen gondolkodni Debrecen jövõjén. Azon, hogy mitõl lesz ez a város egy sikeres európai régióközpont. P.C.

A költségvetés titkai Nagy a titkolózás Debrecen város 2006-os költségvetése körül. A városvezetés a tõle megszokott módon csõd-közeli helyzetet emleget, de ez távol áll a valóságtól, hiszen rendelkezésre áll még az Európa kulturális fõvárosa pályázatban szerepelt önrész 15 milliárd forintja. A végleges büdzsérõl semmit sem lehet tudni. Annyi azonban bizonyos, hogy éves költségvetésének húsz százalékát, tízmilliárd forintot költ a város a Kölcsey Központra. 2006 „annus mirabilis”, csodálatos év lehet Debrecen számára. Decemberben eléri városunkat az M35-ös autópálya, hatalmas fejlesztések indulnak be és fejezõdnek be a Debreceni Egyetemen. Az Európai Unió és a kormány majd húszmilliárd forintos segítségével a sok viszontagságot átélt csatornázási program is beindulhat végre-valahára. És úgy tûnik, a debreceni városi költségvetés is szabadon szárnyalhat. Bár Kósa Lajos idõrõl idõre az önkormányzatok csõdjét vizionálja, Debrecen nem áll rosszul anyagilag. Elég, ha arra gondolunk, hogy Debrecen a közelmúltban meg akarta venni a miskolci vízmûvet, ami csõd-közelben nem nevezhetõ épp szokásosnak. A pénzbõség részben a balszerencse következménye is. A tavaly meghirdetett Európa kulturális fõvárosa pályázatok közül Debrecené tartalmazta a legnagyobb önerõt. Mivel a pályáza-

ton Pécs városa nyert, 15 milliárd forint szabadon felhasználható fejlesztési forrása van a városnak. Kérdés, hogy mik Kósa Lajos és a várost vezetõ Fidesz céljai. A választási kampány elvileg egy bõkezû, osztogató költségvetést sejtet, ám elképzelhetõ másik forgatókönyv is. Könnyen lehet, hogy a kormány „önkormányzatokat kivéreztetõ” politikáját megszorításokon és lefaragásokon keresztül fogja a városvezetés a polgárokkal éreztetni. Ez azonban nem volna túl hiteles. Rossz vért szülhet ugyanis, ha valaki az esetleges megszorítások kapcsán egymás mellé teszi a megtakarításokat és a folyamatban lévõ ingatlan-beruházások (Kölcsey Központ, városi uszoda) költségét. Ez a két épület önmagában tizenhárommilliárd forintjába kerül a debrecenieknek. Öszehasonlításképp: a debreceni költségvetés teljes fõösszege ötvenmilliárd forint körül alakul, egy évi teljes beruházási keret mintegy négymilliárd forint. Egyelõre csak találgathatunk. A készülõ költségvetésrõl még semmi sem szivárgott ki a polgármester környezetébõl. De akár az osztogató, akár a nadrágszíj-meghúzó változat mellett döntsön is Kósa, a küldöttgyûlésnek nem sok ideje lesz mérlegelnie. Városi képviselõink a tervezetrõl a költségvetési szavazás elõtt négy nappal fognak értesülni, ennyi idejük marad a több száz oldalas gazdasági dokumentum tanulmányozására. Ez pedig eleve lehetetlenné teszi a javaslatok érdemi vitáját. Mire föl ez a nagy sietség? Mit tervez Kósa Lajos a költségvetéssel? Február közepén megtudjuk. 2 0 0 6 .

j a n u á r

3




Filmvilág – CD – egészség FILM Félhomály Színes, feliratos angol misztikus thriller, 2005 Fõszereplõk: Demi Moore, Kate Isitt, Hans Matheson, Henry Ian Cusick, James Cosmo, Therese Bradley, Joanna Hole, Beans El Balawi Író-rendezõ: Craig Rosenberg 102 perc A hitchcocki krimi stílusát idézõ thrillerben a sikeres, misztikus-regény írónõ Rachel Carson (Demi Moore) élete darabokra hullik szét, mikor hétéves fia egy véletlen szerencsétlenség folytán vízbe fullad. Az írónõ legjobb barátja egy elhagyatott házat bérel ki számára egy távoli, skót halászfaluban, ahol kipihenheti magát és megpróbálhatja feldolgozni az átélt traumát. Ám Rachel csendes menedékhely helyett hírtelen egy szörnyû gyilkosság közepén találja magát, amely démonokkal és különös látomásokkal az õrület határára kergeti, ahol már nincs határ a valóság és az irreális világ között …

ÊÊÊÊÊ

Üvegtigris 2. Színes magyar vígjáték, 2005 Fõszereplõk: Rudolf Péter, Reviczky Gábor, Csuja Imre, Gáspár Sándor, Szarvas József, Horváth Lajos Ottó Rendezte: Rudolf Péter Producer: Pataki Ági, Kovács Gábor

kegyelmû barátait komoly veszély fenyegeti. Érzik, hogy itt az idõ, cselekedni kell! De nem teszik, mert mindig közbejön valami: egy esküvõ, egy temetés, egy meteor, egy térkép, egy gazdáját beköpõ Trabant, egy aligátor vagy egy körhinta. Lali ebben a részben is igyekszik megszelídíteni az Üvegtigrist és a világot - de a Tigrist nem lehet… A történet elsõ olvasatra talán nem hordoz magában különösebb borzongató izgalmakat: egy útszéli büfékocsi egyáltalán nem ambiciózus tulajdonosa, Lali különös, idõben és térben is megfoghatatlan világban él öt barátjával, aki a maguk módján próbálnak boldogulni - és a maguk módján vallanak ezek a próbálkozások rendre kudarcot. Ám helyzetük és õk maguk attól lesznek izgalmasak, hogy Laliék akkor sem adják fel életmódjukat, ha a külvilág szemében már megbuktak. Mert az õ szemükben a külvilág lényegtelen, sajátos öntörvényû világukban jól érzik magukat és nem is akarnak szembesülni azzal, hogy rég letértek arról a pályáról, amelyen a világ közben halad. Az elmúlt öt év sikereit követõen minden jel arra mutatott, hogy a Tigris történetét folytatni kell. A tinnyei tóparton 2005 nyarán újra felépült az Üvegtigris és újra megjelentek a sokak által szeretett figurák. Jött Gaben a terveivel, Csoki a még jobban felturbózott Babettá- jával, Róka a seftes kacatjaival, Cingi az új hangszerével. Természetesen várta õket Lali, aki még jobban berendezkedett Tigrisével a tájban és Sanyi, aki… Nos nem lett sokkal eszesebb és nem lett sokkal tisztább sem, ám aki továbbra is száz százalékosan Sanyi…

ÊÊÊ

Mianyánk kivan

Ha minden jól megy, a dolgok gyakran rosszra fordulnak. Az Üvegtigrisnél akkor is rosszra fordulnak, ha elõtte se ment jól. Lalit a büfést és simlis, félbûnözõ vagy csak fél-

Színes, feliratos spanyol vígjáték, 2005, Fõszereplõk: Marisa Paredes, Carmen Maura, Verónica Forqué, Mercedes Sampietro, Bettiana Blum, Gustavo Salmerón, Unax Ugalde, Hugo Silva, Paco León, Daniel Hendler, Raul García, Tito Valverde, Homar, Jorge Perugorría Rendezte: Manuel Gómez Pereira 107 perc Ofelia, Magda, Reyes, Helena és Nuria érett asszonyok. Csak egy dolog közös

Desperado: Fáj Betti, Zsolti és Zoy! immár a harmadik kislemezt másolják Csak egy perc címû, jó néhány hónapja bearanyozódott albumukról. Most te is megnyerheted a Fáj címû maxi lemezüket. Nincs más dolgod, mint a feltett kérdésre elküldeni neveddel és címeddel együtt a helyes választ, a [email protected] címre. A trió - szinte már a hagyományokat követve ezúttal is a hivatalos Desperado-weboldalon indított szavazást arról, hogy a rajongók és a csapat zenéjét kedvelõk melyik dalt szeretnék legközelebb viszonthallani a rádiók mûsorán és a klubokban. Ennek során pedig a nemrég kislemezen is napvilágot látott Fáj címû felvétel kapta a legtöbb szavazatot. A szakításról, a szerelem és a remény elmúlásáról szóló felvé-

4

2 0 0 6 .

tel négy változatban kerül a rádiókhoz és a DJ-hez. A lemez a radio light verzióval indul, ami az ezt követõ gyors ütemû radio edit egy lágyabb, középtempós verziója. A Fáj címû maxi két remixet tartogat a diszkó(so)k számára: a lemezen hármas számmal jelzett club edit mellett bonus trackként felkerült ugyanis a korongra az Erõs vs. Spigiboy dancemix névre hallgató verzió is.

bennük: mindegyikük egy felnõtt fiúgyermek édesanyja. Fiaik vonzó madridi fiatalemberek, akik nagy kanállal habzsolják az életet a spanyol fõváros nyüzsgõ bárjaiban, hoteljeiben, edzõtermeiben. A mit sem sejtõ mamák hirtelen intrikák és titkok szenvedélyes világába csöppennek mulatságos szituációkba keveredve, ám nem is gondolnák, hogy a sors milyen meglepetést tartogat számukra. Fiaik ugyanis házasodni készülnek - mégpedig egymással, Spanyolország elsõ meleg házasságkötése keretében. A közös esküvõn végül összeérnek a szálak, de addig is rengeteg lehetetlen és váratlan akadályt kell leküzdeniük. Reyesnek például azt kell eldöntenie, hogy kirúgja-e a kertészt, vagy inkább elcsábítsa? Ofelia gondolatait legfõképp bobtail-ja köti le. Nem könnyû ugyanis feldolgoznia sem az eb eltûnését, sem a megtalálását. Magdának

egy kisebb munkahelyi lázadással kell elbánnia, mely az esküvõi elõkészületeket veszélyezteti. Nuria tévedésbõl rossz férfit csókol meg, Helena pedig bírói pályafutásának legnehezebb ügyére készül. És mindemellett ott van még a legnagyobb kihívás, a fiúk rendhagyó esküvõjének lebonyolítása… A Mianyánk kivan fõ cselekménye egy hétköznapi esemény, egy esküvõi szertartás körül forog. Valójában azonban ez a történet a szerelemrõl, a birtoklásról, és az érdekekrõl szól, és legfõképp az emberi kapcsolatokról. Rengeteg humorral, spanyol sztárparádéval, a film XXI. századi anya életét mutatja meg, akik modernek, függetlenek, és képesek tönkretenni a fiaik életét egy hétvége alatt, mire véget ér a film.

ÊÊÊÊ

Egészséges, biztonságos MAGYAR élelmiszerek Európának!

„Hátrányból elõnyt” teremteni! Talán ez is lehetne a mottója a „Korszerû magyar agrárpolitika, mai teendõk, 10 éves távlatok” címû debreceni kezdeményezéssel indult mezõgazdasági programalkotásnak. Az anyagot jegyzõ, elismert szakemberek és érdekképviseleti vezetõk ui. felismerték, hogy a – kétségkívül szegénységünkbõl fakadó – kedvezõ környezetterhelési mutatók (mûtrágya-felhasználásunk a nyugat-európai szint felét sem érik el) még javunkra fordíthatók. Ezért is – hiteles adatok birtokában – követelik az anyag szerzõi, hogy az agrárgazdaság visszakerüljön a gazdaságpolitika prioritásai közé. Az ajánlások között kiemelt helyen szerepel az ún. érzékeny területek védelme, a követelmények és támogatások egyensúlyának szigorú betartásával, s hogy a termelõ tevékenység mai környezetterhelését, annak jó arányát, meg kell tartani! Az elõzõ kettõvel egyenrangú prioritásként jelölik meg a vidéki táj állapotának, a termõföld képének a nyugati szomszédainkhoz hasonlóvá formálását (8-10 éven belül). Ezek megvalósítása nagyon jelentõs foglalkoztatási, turisztikai érdek, de a népegészségügyi sikereknek is fontos feltétele. A szakmai anyag jelentõs teret szentel a mezõgazdaság termelési szerkezetének javítása, a hatékonyság növelése érdekében igényelt kormányzati intézkedéseknek. – A 7 lépéssel összhangban – egyik legfontosabb elem – az állatállomány növelése. – A gabonaágazatban – Ausztriával, Szlovéniával együttmûködve – különleges áruként az ún. „Pannon búza” termelésének megszervezése. – A kertészet fejlesztése a TÉSZEK, a kertészeti eszközök kiemelt támogatásával (a termálvíz hasznosítása önálló programot igényel az NFT keretében). – Az eszközhiány (versenyképességünk leggyengébb láncszeme) felszámolása az AVOP támogatási keretösszegének növelésével, a forgóeszköz-felzárkóztatás a tõkepótló hitelkonstrukció fenntartásával. Teljes az egyetértés abban, hogy a kedvezõtlen adottságú támogatási rendszert át kell alakítani. (E jogcím forrását az NVTn belül mintegy kétszeresére indokolt emelni.) Az agrárpiac stabilizálása versenyképes termelõi szervezetek létrehozását igényli, s meg kell határozni a rendtartási teendõket. A kereskedelmi etika hiánya igényli –

több uniós tagállam mintájára – a kereskedelmi láncok beszállítói arányainak, feltételeinek törvényi szabályozását. A magyar agrárpiac védelmének kiemelkedõ eleme az élelmiszerbiztonság, államilag támogatott agrármarketinggel. Éppen a már jelzett csekély környezetterhelési mutatók miatt is a „Kiváló Magyar Termék” védjegy nagyságrendekkel nagyobb támogatását szorgalmazzuk. Túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy a hazai, magyar alapanyagból elõállított termékek „csaknem kiállják a bio-minõsítés próbáját”. Ezt széles körben, a kommunikáció szintjén is népszerûsíteni kell, s hirdetni, hogy egészséges magyar élelmiszert kínálunk Európának. Végül az anyag az eu-s források várható alakulását prognosztizálja, s hangsúlyozza, hogy a KAP reform folyamatában, ma már, mint tagoknak, igen fontos az érdekérvényesítõ képességünk. A költségvetési nagyságrendek azt mutatják, hogy a támogatottság folyamatosan és jelentõsen emelkedik majd. Mozgásterünk elsõsorban a felhasználás szerkezetében és ezáltal a hatékonyságban van. Az EU támogatások erõteljes növekedése mellett azonban az agrárköltségvetésben közel 100 Mrd forintos nagyságrenddel csökkent a magyar hozzájárulás. További szigorítások az ágazat és a vidék leépüléséhez vezethetnek, így semmiképpen sem támogathatók. A korszerû magyar agrárpolitika nem nélkülözheti az EU agrárrendszereit mûködtetõ intézmények vonatkozásában sem az esélyegyenlõség biztosítását, ingyenes vagy „névleges díjú szolgáltatásokkal a gazdatársadalom rendelkezésére” kell állni. A szakmai anyag még formálódik, az érintettek, az aláírók azt szeretnék, hogy ami velünk történik, jobb és kiszámíthatóbb legyen. Azt szeretnék, ha kezdeményezésünk olyan erõvé válna, melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. A több száz aláíró, az ország minden tájáról jelentkezõ támogatás e vonatkozásban is biztató, s az utóbbi idõben megnyilvánuló kormányzati szándék is azt mutatja, hogy civil kezdeményezésünk, javaslataink nem kerülhetõk meg a jövõben sem. Dr. Forgács Barna

j a n u á r




Mindenrõl–mindenkinek

„Otthon, itthon, Debrecenben, Magyarországon” Beszélgetés Kurucsó Péterrel

árkot”. te 1milliárd Ft- nem is beszélve. Ez bizony – A magyar szokásokat ismerve, fel kell csõd a javából, melyet mi, debreceni adótenni az obligát kérdést: milyen lesz a fizetõk fogunk kifizetni. kampány hangneme? – Ezekre nincs szüksége a városnak? – Részünkrõl higgadt, felelõsségteljes, – Nem vitatjuk, hogy az említett beruvalós adatokkal, tényekkel dogozó, érde- házások egy részére szükség van kisebb, mi vitában nyitott, és ügyünk iránt elkö- olcsóbb takarékosabb kivitelben. De vantelezett. Egyik párttal sem fogunk ölre nak ezeknél fontosabb dolgok is. Az itt menni, ócsárlásba, élõk elemi érdeke pélpocskondiázásba nem Kósa Lajos polgármester dául a munkahelytebocsátkozunk, de leremtés, a bérlakások hûtjük a mindennap elkeni saját felelõsségét, építése, a panelházak mást mondó, populisfelújítása, az utak mita ígérgetõket, hamis „prófétákat”. Ígé- nõsége, utcák tisztasága, a külvárosok égerem, hogy mi nem fogjuk a magyart ma- tõ gondjainak enyhítése stb. A fontosságyar, az apát fia ellenébe forradalomra gi sorrendet kellene betartani, és nem ész – Milyen „készültségi fokon” állnak a buzdítani. Egyébként: a stílus maga az nélkül elkölteni a város pénzét! debreceni szocialisták, Elnök úr? ember – mondják a bölcsek. – Mi van a Nagyerdõ tervezett „felújí– Az alapvetõ teendõket már elvégez– A párt és kormány eddig meghirde- tásával” kapcsolatban? tük. (Jelöltállítás, népszerûsítõ kiadvány- tett sokoldalú, jó politikája mellett, mit – Ennek ismét botrányszaga van. Nemok terjesztése, személyes találkozók a helyeznek elõtérbe Debrecenben? csak a Kartács-utcai társasház építkezés körzet lakóival, rendezvényeken, kisebb – Fel kell világosítanunk a lakosságot engedélyezése borzolja a kedélyeket, hagyûléseken. Szervezzük a szavazóköri de- arról, hogy Debrecen nem „bûnös város”, nem pl. a volt TSZ üdülõ helyén és körlegáltjainkat, akik a választás tisztaságá- ahogy ezt a Fidesz beállítja, leplezve ez- nyékén építendõ akármik is óriási ellentra felügyelnek majd, és a kopogtató cé- által az utóbbi idõk rossz városi pénzügyi mondásokat takarnak. dulák gyûjtõit is. Utóbpolitikáját, félreveA Fidesz egyik legsúlyosabb antidemokbihoz ezúton is kérem a stílus maga az ember zetve a hiszékeny la- ratikus lépése volt, midõn önkormányzaa rokonszenvezõket, jekosságot. A kormány lentkezzenek Széchenyi nem bünteti az ellenúti székházunkban vagy a Kapcsolat Há- zék által vezetett várost. Legkevésbé pénzzában - Kálvin tér 8. ügyekben. Kiszámoltuk: a jelenlegi kor– A három jelöltet illik megnevezni. mányzat autópályával együtt, tízszer töb– Az egyes számú országgyûlési körzet- bet juttatott Debrecennek, mint az elõbben Dr. Oláh Lajos jogász, a kettesben Dr. bi, Fideszes kormány. Kósa Lajos polgárRónai György orvos, a hármasban Dr. For- mester elkeni saját felelõsségét, és nyagács Barna agrármérnök indul. Dr. Oláh katekert kommunikációval igyekszik megLajos megyei elnöktõl feltétlen gyõzel- magyarázni, Debrecen csõdközeli helyzetmet várunk Pósán László fideszes városi be kerülését. De nem csoda, hogy nagy elnökkel szemben. A másik két körzetben bajban vagyunk, hiszen az un. nagyberuis nagyon tisztes helytállást, és az egyik- házások (Fõnix, repülõtér, jégcsarnok, Kölnél esetleg gyõzelmet is. Egyébként: „ak- csey, stb.) végül mind többe került a terkor mondd, hogy hopp, ha átugrottad az vezett összegnél, a fenntartásukról –éven-

Kurucsó Péter az MSZP Debrecen városi szervezetének elnöke. Fiatalember. Harmincnyolc éves. Szorgalmas, kitartó, rokonszenves, aki három menedzseri diplomával rendelkezik. Elõtte áll a jövõ. Gazdasági, politikai egyaránt. Már fiatal korában megtanult küzdeni, helytállni, a nem mindennapi kihívásoknak megfelelni. Cselgáncsban országos bajnok volt. Most ismét kemény munkával telnek napjai, választásokra készül az ország, benne Debrecen is.

NEW DEBRECEN 1. „VÁROSRENDEZÉSÜNK” Egy dolgozathoz több könyvet kellett újraolvasnom. Ezek közül kettõ különös aktualitással bírt s így „melléktermékként”, kérdésfeltevésekre késztetett. (Balogh István: Civisek társadalma, 1946, és Kõszeghy Attila: New Debrecen, 2003.) Eltûnõdtem, hogy napjainkban – sablonosan, konjunkturálisan és agyba-fõbe – „civisezzük” Debrecent, mely jelzõ csak és határozottan egy bizonyos korszakban illette meg kis városunkat. Fejõdése az utóbbi idõben más irányt vett. Sokat szenvedett Debrecen és sok szépet, követendõt hozott létre, tehát kellõ szigorral és tisztelettel vizsgáljuk meg mai állapotát. A kérdések nem általánosak, csak egy „szûk” terület, a városrendezés, a városépítészet néhány témakörét érintik. Városunk kialakulásának történetét, benne településszerkezetét, ennek okát s mibenlétét több munkában és rajzban láthatjuk – melyeket a mai fejlesztéséhez is irányadónak tekinthetjük, tekinthetnénk. „Legutóbb” Zoltai Lajos és Borsos Miklós tanulmányában, közleményében.

A jelenlegi látszatot viszont egyesek „korszerûsítésnek”, „fejlõdésnek” próbálják felfogni. Nézõpont kérdése. Ám nem mindegy ama nézõpont „pontja”! Mert lehet, mondjuk történelmi ez a pont, lehet szakmailag következetes, s lehet a zseb felõl nézendõ is. Ám e zseb nem üveg! Az rendben lenne, hogy a nézõpontok különbözõek. Természetes. Össze össze is csapnak. Ez is rendben van. De a végén – normális esetben – kikeveredhetne a kompromisszumos változat, amely haladóbb a korábbinál, szakmailag helytállóbb, és tisztább, s legfõképpen spekulációktól mentesek! Tehát a város lakossága, „az emberek” érdekeit alapvetõen szolgálná. Akkor most essék szó néhány konkrét dologról. Válogatva a fontosabbak közül. Az ifjúság szóhasználata szerint: „nagyon csípte a szememet” az, ami a Nagyerdõ (a város „tüdeje”!) körül történik. Csak címszavakban: a nyulasi, „Kartács-össztûz” építkezési engedélyeinek megnyitása, amely „felégetheti” a környezõ erdõt. Ez nem vízió! A pusztítás kezdete. A világon mindenütt ezzel kez-

tuk kategorikusan elutasította a népszavazás kiírását a Nagyerdõ terveivel kapcsolatban. Ez a fennen hirdetett demokrácia debreceni értelmezése. Arrogáns csõdje. Az MSZP tovább harcol a Nagyerdõért (is). – Van a pártnak átfogó terve Debrecen távlatos fejlesztésére? – Van. Pontosabban befejezés elõtt van a szakemberek által gondosan elõkészített „A mi Debrecenünk” program. Ez meghatározza a prioritásokat (a fent jelzett, elhanyagolt témákat is beépítve) és EU komfortos is. – Végül: ez a lap eljut Debrecen minden háztartásába. Mit üzen a város lakóinak? – Tiszteljék az Embert, szabadságát, s egymást. Közügyekben – mint ez a mostani választás is – ne indulatból döntsenek. Ne higgyenek a reménytelenséget terjesztõknek, a szélsõséges érzelmeket korbácsolóknak. Ne engedjük elvenni a politikusok által mindennapi hitünket, mosolyunkat. Ne osszák meg hamis szembeállításokkal családjaink egységét. Higgyünk magunkban és embertársainkban. Mindenekelõtt a család erejében. Emlékezzenek Tamási Áron szép szavaira: „Azért vagyunk a világban, hogy valahol otthon legyünk benne”. Otthon, itthon, Debrecenben, Magyarországon. Lámpás

Városkép, városrendezés, társasházak (folytatásos várostörténet) dõdött. Vagy: a Nagyerdõ „grandiózus” beépítésének tervezete. (Ez az egyik legveszélyesebb „buli”) Amit errõl a különbözõ politikai és szakmai szóvivõk mondanak az tömény ellentmondás, de leginkább sumák. Nem erdõbarát, nem ízlésbarát, nem kisemberbarát. Bizonyos, hogy a civilszervezetek és a figyelõ szakemberek állandó bírálata tüzében ez lesz. Ezért kellene tiszta vizet önteni a pohárba, mit akar itt a város? Kitenni az asztalra. És véleményezze mindenki, aki akarja és azt tessék figyelembe venni. És elszámolni. Mint ahogy el kellene számolni a hírhedt „tehermentesítõ” utakkal is. (Keleti-nyugati). Ezzel e rémálommal, ami semmit sem old meg, de a telek-spekulánsok elõtt tág teret nyit. S ami ellentmond a város történelmileg kialakult „irányvonalának” is. Ennek a „tehermentesítõ útnak” az anomáliája már eddig is sok zavart kevert. Néhány példa. A Városvédõ Egyesület 2001 február 9-én az út megépítése ellen tiltakozott az Önkormányzatnál Hiába. Az érintett térségek épületeinek

limitálását sem fogadták el. (Újabb nyitás a spekulánsok számára) Vagy: a telekspekuláció alá a védett épületeket is feloldotta az Önkormányzat. A Városfejlesztõ Bizottság 2001. június 21-i ülésén a társasházépítõ lobby leromboltatott két Bem-téri védett épületet. Továbbá, kivett a védelem alól további 16 lakóépületet. Ugyanezen ülésen a Városvédõ Egyesület utcatér szabályzást javasolt és tiltakozott a belváros átépítésével kapcsolatban is. De tiltakozott a pallagi lakópark létesítése ellen is. Az Önkormányzat Fideszes többsége félresöpört minden javaslatot. (Pedig szavakban hogy kérik a civilszervezetek segítségét, mûködését, miegyéb. Paszuly!) S míg a jelentõs Csonka templomunk inog, repedezik a dübörgõ autó-kamion rengeteg következtében, a mellette lévõ büfében igyunk meg egy pohár „sesztakerti vinkót”. „Tehermentesítésül és erõsítésül”, mert a városrendezés rémtörténetét következõ számunkban folytatjuk. N.L.

Hol-Mi? Kíváncsiak vagyunk, olvasóink tudjáke, hol és mirõl készítettük a mellékelt fotókat? A helyes megfejtõk között 5 db egyenként 5000 Ft értékû könyvcsomagot sorsolunk ki. A megfejtéseket a Kapcsolat Háza, 4024 Debrecen, Kálvin tér 8. címre küldjék el február 10-ig. 2 0 0 6 .

j a n u á r

5




DECEMBERTÕL

DECEMBERIG

A Konyhai Statisztikai Hivatal jelentése Igazak-e Központi Statisztikai Hivatal nyilvánosságra hozott adatai életszínvonalunk alakulásáról? Ez manapság olyan kérdés, amit nem lehet számokra hivatkozva megválaszolni, mert mifelénk már az is pártszimpátiától függ, hogy valaki a kétszer kettõt négynek avagy ötnek, esetleg háromnak tartja. Nincs más lehetõségünk tehát, annak kell – kellene – hinni, amit a saját pénztárcánkat vizsgálgatva tapasztalunk. Hajdanában, nagyanyánk, sõt talán már inkább a dédi korában természetes volt, hogy az asszonyok háztartási naplót vezettek fillérnyi, krajcárnyi pontossággal beírva, mikor mire mennyit adtak ki a férj által kiutalt ellátmányból. Ez mára kiment a divatból, leginkább a véletlennek köszönhetõ, hogy sikerült egy ilyen fehér hollót találni Debrecenben, akinek birtokában számokkal telerótt kockás füzetek sokasága õrzi az egykori árak emlékét a 2 forintos kolbásztól és 80 filléres újságoktól kezdve. Természetesen nyugdíjas házaspár asszonyáról van szó, aki aktiv pénzügyi ténykedése utáni nosztalgiaként még havi, sõt évi összesítéseket is készít. Arra kaptunk lehetõséget tõle, hogy a négy évvel ezelõtti és az éppen magunk mögött hagyott decemberi adatokba kukkantsunk bele. GÁZÁREMELÉS VOLT, DE… A családi költségvetéseknek az elmúlt négy évben talán legtöbbet emlegetett tétele volt a gáz ára. A két szobás lakás fûtése, plusz a fõzés, vízmelegítés egy takarékos idõs házaspár esetében sem jelentéktelen. 2001 decemberében az alapdíjjal együtt 6410 forint volt a számla, négy évvel késõbb pedig 8379-et kellett volna fizetni. Csakhogy mivel „kisfogyasztó”-nak számítanak, ebbõl az állam 2479 forintot átvállalt, a kockás füzetbe tehát csak 5900 került a kiadási rovatba. Az áramdíj esetében nincs ilyen támogatás, hogy a négy évvel ezelõtti 3802 helyett legutóbb 3685 volt a decemberi fogyasztás ára, abban komoly szerepet játszhatott, hogy az energiafaló ezer éves Lehelt sikerült egy új „A” kategóriásra cserélni. Túlzás lenne azért azt gondolni, hogy a rezsiköltségek egytõl egyig csak kisebbedtek, a telefonszámla szinte duplájára nõtt, az ország távoli sarkaiban élõ gyerekeknek pedig inkább személyesen viszik el az ajándékcsomagokat – hetven felett lévén az utazás már régen ingyenes -, mintsem ezer forinton felüli összegekkel gazdagítsák a postát S tulajdonképpen a „muszáj” kiadások közé számítandó a gyógyszerek ára is, ami a házaspár esetében négy év alatt ugyancsak megduplázódott. Igaz, többségében nem ugyanazokat a szereket írja fel az orvos, de a régóta szedettek se lettek olcsóbbak, sõt: 56 helyett 99, 179 helyett 428, 736 helyett 881 forint, nem is szólva a recept nélkül kaphatókról. Bár ezekbõl keveset fogyasztanak, õk gyerekkorukban még úgy tanulták. És ha nem is fûbenfában, de gyümölcsben-zöldségben rengeteg orvosság rejtõzik, azok ára viszont inkább lefelé mozgott, legfeljebb – ahogy a néni magyarázza – egy kicsit járni kell utána, mert ostobaság lenne az áruházban kétszázért megvenni azt az almát, aminek kilójáért a piacokon legfeljebb százat kérnek. EGYIK SZEMÜNK SIR Statisztikusok szerint a magyar háztartások kiadásainak legnagyobb tételét – ha csökkenõ aránnyal is – még mindig az élelmiszer jelenti. A havi összesítések tanúsága szerint az átlagosnál valamivel nagyobb nyugdíjjal rendelkezõ házaspár 2001 decemberében 27 ezer 654 forintot költött ennivalóra, négy évvel kérõbb 32 ezer 113-at. Ezen belül húsra 4452, illetve 5068, kenyérre 1144, illetve 1055, tejre 2970, illetve 1318 forintot. Ezeket a számokat nézve azonban egyik szemünk sír, hiszen tudjuk, hogy a tej árát az import nyomta le. Ez pedig azzal jár, hogy a hazai gazdák jövedelme alaposan megcsappant, a pékek sem éppen mostanában válnak dúsgazdaggá, a 99 forintos csirkefar-hát meg egyenesen a madárinfluenza riadalomnak „köszönhetõ”. Azt viszont minden tapasztalt háziasszony vallja, amíg tojást tud venni, addig nagy baj nincsen, nos, a tojás 2001 decemberében is, most is 15 és 21 forint között ingadozik a debreceni piacokon. Jobban vagy rosszabbul élünk, mint négy évvel ezelõtt? A hivatalos statisztikusok nyilván hamarosan szolgálnak adatokkal, amiket vagy elhiszünk vagy sem. Az emberek közérzetét ugyanis – ezt is az öregek állítják sok évtized személyes tapasztalatai alapján – csak egészen kis részben határozzák meg az anyagiak. (Anna) 6

2 0 0 6 .

Az Ígéret Földje? Érdekes kettõsség jellemzi Debrecen kommunikációját. Ez egyrészt Kósa Lajos folyamatosan vissza-visszatérõ víziójáról, a kormány által politikailag ellehetetlenített önkormányzatok törvényszerûen bekövetkezõ gazdasági csõdjérõl szól. Persze mindezt - jó politikusi szokás szerint - nem egy pszichiáter bõrkanapéján fekve beszéli ki magából, hanem mint elhivatott látnok, és jövõkutató a fellelhetõ összes médiamegjelenés lehetõségét kihasználva, a „számmisztikához” kevésbé értõ átlagember idegeit borzolja az általa megálmodott sötét jövõ árnyával. Másrészt, a mega-beruházások bûvöletében élve,(gondoljunk csak az Aquaticumra, a Fõnix csarnokra, a Kölcsey konferencia központra, esetleg az elhíresült „Üveghegy” meg nem valósult tervére!) egy sikercsapat vezette település képe bontakozik ki, amely dacolva az õt körülvevõ gazdasági romlással, jobbnáljobb befektetései révén, példát mutatva élére állhat a többi, - eddig vakon botorkáló - önkormányzatnak, és mint „Mózes

a népét” vezetheti õket az Ígéret földjére. Hogy is van ez? Akkor most tönkre megyünk, vagy a mennyekbe? Attól félek, a valóság a sorok mélyén rejtõzik. Az elmúlt héten nyilvánosságra került Jégcsarnok-ügy mindenki számára világossá tehette, valami nem stimmel a város beruházásai körül! Azt hiszem, nem vagyok egyedül, aki úgy érzi, ideje lenne már tiszta vizet önteni a pohárba. Érthetetlen – vagy nagyon is érthetõ? – az a titkolózás, ami a város költségvetését jellemzi. Az elmúlt években az önkormányzat Debrecen összes költségvetési intézményét úgymond kiszervezte a város irányítása, ellenõrzése alól. A létrejött Vagyonkezelõ Holding már az önkormányzattól függetlenül, teljes szabadságot élvezve sáfárkodik a rábízott vagyonnal. A költségvetési eredményeket firtató érdeklõdõknek készen áll az elõre gyártott válasz. „Nem önkormányzati szerv, ezáltal üzleti titok tárgyát képezi a fõkönyv.”Így a nagyérdemû hoppon marad. Jobb híján meg kell elégednie a kö-

dös, és néha zavaros magyarázkodással. A bevett gyakorlat szerint az elmúlt év eredménye, - vagy eredménytelensége sem publikus. Nem tudható mekkora mínusszal zárt az Aquaticum. Nem tudja a városlakó milyen mélyen, kell a zsebébe nyúlnia a Fõnix-csarnok veszteségei miatt, mint ahogy azt sem tudjuk, miért fizetünk 100 milliókat egy „noname” légitársaság fenntartásáért, esetleg miért is kellett háromszor megtervezni az egyszer majdcsak elkészülõ stadiont újabb százmilliókért. Így bizony nem csak bennem merül fel a gyanú. Kósa Lajos víziója a csõd közeli önkormányzatokról nem más, mint elterelõ hadmûvelet városunk pénzügyi veszteségeinek valós okairól. Mindnyájan, akik ebben a városban élünk részvényesei, ezáltal valamilyen mértékben tulajdonosai is vagyunk egy több mint 200 ezer fõt számláló gazdasági társaságnak, amelynek neve Debrecen. Aki egy kicsit ismerõs a vállalkozások világában, tisztában van vele, hogy egy gazdasági társaság minden részvényesét ugyanazon jogok illetik meg, függetlenül részvényei számától. Magyarán a „cég”, jelen esetben Debrecen, vezetõinek kötelessége tájékoztatni minden részvényest, azaz debreceni lakost, a vállalkozás pénzügyi helyzetérõl. Ezért kérem Kósa Lajost, a több mint 200 ezer debreceni lakos tulajdonába álló „Debrecen gazdasági társaság” vezetõjét, hogy az elmúlt év valós gazdasági eredményeirõl beszámolni szíveskedjen. Nem mesét kérünk, és nyögvenyelõs, kínos magyarázkodást, mint legutóbb a Jégcsarnok Kft. esetében is.. Nem akarunk „Ez nekünk miért is kell…” kezdetû mondatokat hallani. A „Debrecen-részvény” tulajdonosai a valóságot akarják végre tudni. Víziók, és az álmok helyett a tényeket! Az önkormányzati beruházások mekkora nyereséget, esetleg veszteséget könyveltek el a 2005-ös évben. Ennek mik az okai, kik a felelõsei. Jók voltak e az üzleti tervek? L a s s a n mondom, hogy mindenki értse! Csak egy felsorolást szeretnénk! A beruházás neve, éves pénzügyi mérlege, ami egy pozitív, „ne adj isten” negatív elõjelû szám. Nem többet! Ebbõl mindenki láthatja majd, különösebb víziók nélkül, merre tart a város. vézé

Soha se mond, hogy soha Mi ez a fejetlenség a Fidesz háza táján? Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok. Bocsánatkérések. Rögtön másnap: meghazudtolás. Rogán, Deutsch, Révész Máriusz tõlük szokatlan szerepben „bûnbánnak.” Szegény választópolgár végre már fellélegzik: vége. De nem. Orbán kezdi elölrõl. Csak a Financial Times botrányt nézzük meg közelebbrõl. Noha a brit gazdasági napilap felajánlotta a vita befejezését, Orbán Viktor a Nap-keltében kijelentette : „Olyan mondatokat adnak a számba, amit soha nem mondtam. Hogy idegen tõkérõl beszélek. Soha ilyen mondatot nem fognak találni semmilyen beszédemben.” Csak emlékeztetõnek egy idézet az exminiszterelnöktõl: „ 1994 és 98 között a megelõzõ szocialista kormányzás idején a stratégiai vagyon egy részét áron alul eladták. A magyar gazdaság kitettsége az idegen tõkének így jelentõsen nõtt.” (Orbán Viktor, Évértékelõ beszéd, 2003. február 6., Pesti Vigadó) Igen, „még van elrendezni való.”

Keselyûpolitika Negyvenkét halottja és egyetlen túlélõje van a szlovák katonai repülõgép katasztrófájának, amely január 19-én csütörtökön az esti órákban zuhant le Borsodban, Hejce község közelében. A Szlovák, és a Magyar mentõk, légügyi Hatóságok, és a Katasztrófavédelem szakemberei emberfeletti küzdelmet folytattak a kármentesítésben, melyet a mostoha terep, és idõjárási viszonyok szinte lehetetlenné tettek. Lamperth Mónika a magyar kormány nevében együttérzésérõl biztosította szlovák kollégáját, illetve részvétét fejezte ki az elhunytak családtagjainak és hozzátartozóinak. Január 20-án Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke, és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök táviratban fejezte ki részvétét a Szlovák elnöknek. Minden embert megérintett, és mélyen megrázott a katasztrófa híre, hisz eddig a hasonló tragédiák elkerülték országunk határait. Most szembesültünk vele, hogy a tökéletesnek, és biztonságosnak hitt technika mellett is milyen védtelenek, és kiszolgáltatottak vagyunk. Miközben összeszorult szívvel vártuk az újabb híreket tudatosult bennem a történelem folyamán oly sokszor beigazolódott tézis. Nagy világégések, és katasztrófák árnyékában születik az emberség, az együttérzés, és sajnos rendre megjelennek a halál vámszedõi, a keselyûk is. Úgy tûnik nincs ez másként most sem. Míg a két szomszédos ország lakói, és az azonnal helyszínre sietõ kormány tagjai iszonyodva nézték a katasztrófa szörnyû képeit, és a mentõcsapat tagjai mínusz tíz fokos fagyban, embertelen körülmények közt kutattak újabb túlélõk után, és sokszor ölbe hozták le a megcsonkított, összeégett áldozatokat a hegyoldalról, addig Simicskó István, a Fidesz politikusa, az Országgyûlés honvédelmi bizottságának alelnöke a negyvenkét áldozat halálából próbált politikai tõkét kovácsolni. Megdöbbentõ érzéketlenség jellemzi a szerencsétlenség kapcsán megnyilatkozó „fiatal” politikusunkat, aki a részvétnyilvánítás helyett, még a mentés befejezése és a hivatalos vizsgálat megkezdése elõtt a Magyar Légtérfigyelõ rendszer, és a Magyar kormány felelõsségét firtatja a bekövetkezett katasztrófáért! Nyilatkozatában (Forrás: HírTV, január 20.) felveti a kérdést, „...levonja-e a Honvédelmi Minisztérium a következtetéseket?” Nem kell hozzá nagy fantázia, hogy kitaláljuk mire is gondolt Simicskó. Azonban ideje lenne, ha õ és politikustársai is feltennék ugyanezt a kérdést maguknak, majd a kellõ konzekvenciák levonása után, abbahagynák a kegyeletsértõ keselyû-politikát! vézé

j a n u á r




Mindenrõl–mindenkinek

Rejtvény

Recept Almával töltött karaj A megfejtést küldje el a Kapcsolat Háza, 4024 Debrecen, Kálvin tér 8. címre. A helyes megfejtõk között könyvcsomagot sorsolunk ki, a nyertesek nevét a következõ számunkban közöljük. A megfejtést 2006. február 10-ig kérjük beküldeni. Nyereményeiket szintén a Kapcsolat Házában vehetik át.

Hozzávalók: 4 szelet karaj 3 db alma 1 csokor petrezselyem 2 ek. mustár 20 g vaj 60 dkg póréhagyma 4 ek. almalé 30 g mazsola kakukkfû, fehérbors Elkészítése: A karajszeleteket kiklopfoljuk. Az almát és a petrezselymet felaprítjuk, majd összekeverjük hozzáadva a mustárt, és a húsba töltjük. Azért, hogy a töltelék ne eshessen ki a hússzeletekbõl, fogvájó-

Elõzõ havi nyerteseink: 1. díj: Dobos Marietta Debrecen, Mészöly Géza utca 2. díj: Komlósi Sándor Debrecen, Abonyi utca 3. díj: Somogyi Ferenc Debrecen, Faraktár utca Jó szórakozást kívánunk!

val összetûzzük. Majd 10 g vajon megpirítjuk a töltött hússzeleteket. Ráöntünk 1,5 dl vizet, és 15 percig pároljuk. 2 almát szeletekre vágjuk, a póréhagymát karikákra vágjuk és a maradék vajon megpároljuk. Ráöntjük az almalét, hozzáadjuk a mazsolát, és még 5 percig pároljuk. Az aranybarnára sült karajszeleteket a póré-almás körettel és burgonyapürével, esetleg rizzsel tálaljuk. Elkészítési idõ: 1 1/2 óra

Horoszkóp Kos 03. 21.–04. 20. Mindenkinek örül, akivel csak találkozik, s természetesen mindenkit elbûvöl. Felemelõ románcban lehet része, ha akarja. Új megvilágításban látja személyes ügyeit, s ez hozzásegíti a helyes döntések meghozatalához. Bika 04. 21.–05. 21. Tele van ragyogó ötletekkel, káprázatos elképzelésekkel. Az intelligens kommunikációt nagyra értékeli, többre tartja a külsõségeknél. Napirendje zsúfolt, minél több emberrel akarja tartani a kapcsolatot. Ikrek 05. 21.–06.21. Felerõsödnek ambíciói. Erõsen foglalkoztatják az otthoni teendõk, a személyes kapcsolatok és a magánéleti boldogság. A csillagok beszédessé teszik, sok információt, ötletet szerez. Szükségét érzi a társasági sikernek is.

Rák 06. 22.–07. 22. A szülei több türelmet és érdeklõdést várnak Öntõl. Vigyázzon, ne bántsa meg õket! Ajándékokkal sem tudja ellensúlyozni, ha elrontja a kapcsolatukat. Oroszlán 07. 23.–08. 23. Elképzelései átalakulóban vannak. Nem baj, ha megvitatja a gondjait, de hogy mi legyen az elsõ lépés, arról még ne döntsön. Szûz 08. 24.–09. 23. Megérzi, hogy valaki nem nagyon kedveli. Az illetõnek egykor sokat segített. Nem ritka eset ez. Ha valaki szívességet kér a másiktól, idõvel gyakran egyre többet vár el tõle.

Mérleg 09. 24.–10. 23. Döntések, választások elõtt áll. Ne engedje, hogy mások befolyásolják, élje a saját életét. Akármirõl is van szó, egyedül hozza meg a döntést. Mindenki meg fogja érteni.

Bak 12. 22.–01. 20. Hasznot húzhat mindenféle szellemi tevékenységbõl. Alaposan dolgozza fel a szerzett információkat. Átmeneti egészségi problémák adódhatnak, amelyekkel szembe kell néznie.

Skorpió 10. 24.–11. 22. Napok óta töpreng munkahelyi konfliktusa megoldásán. Ne bújjon el a problémák elõl. Kérdezõsködjön, mielõtt olyan szakterület dolgaival foglalkozna, amihez nincs képesítése.

Vízöntõ 01. 21.–02. 19. A levegõjegyû Vízöntõben most sok csillag idõzik, ezért saját elemében lehet. Ön alkotó és gondolkodó egyén, bõven tudja alkalmazni szellemi képességeit. Kedvese elkápráztatja, s Ön is nagy hatást gyakorol rá.

Nyilas 11. 23.–12. 21. Az ambíciói kissé lehetetlennek tûnnek, de Ön bízik bennük és saját képességeiben. Ha peres ügye van, egy lépéssel közelebb kerül a

Halak 02. 20.–03. 20. Kommunikációs képességével elbûvöli társait. Használja ezt arra, hogy érzelmi támogatást szerezzen, vagy hogy elérje más, fontos célját. Kedveséhez mélyen vonzódik, összhangban vannak egymással.

megoldáshoz.

2 0 0 6 .

j a n u á r

7




Fókuszban

Jégre vittek minket! Biztos sokunknak emlékezetes a „Begendik-Kósa reptér-biznisz”, ahol Kósa Lajos nagyvonalúan lemondott a Debrecent megilletõ több mint 400 millió forintos bánatpénzrõl. Ezt, a régmúlt homályába veszõ fiaskót követte, -és követi most is- a többi, hasonlóképp megmagyarázhatatlan tranzakció, ahol bizony számolatlanul „tapsolják el” pénzünket városunk vezetõi. Imponáló az a cinikus magabiztosság, ahogy a Gyurcsány-kormányt teszi felelõssé Kósa Lajos, Debrecen nehéz, és egyre nehezebbé váló anyagi helyzetéért, miközben a városi beruházások jó része a „Tévedések vígjátéka” címet is kaphatná! Gondoljunk csak az elmúlt idõkben már kétszer is megtervezett, és most harmadjára is tervasztalra kerülõ Loki-stadionra. Itt óvatos becslések szerint is legalább 300 millió forintunk bánja, hogy mertünk nagyot álmodni. Vagy nézzünk a Pásti utcán éktelenkedõ szemétgödörre ahol már állnia kéne egy üzletháznak, de nem áll! A város annak a Hatvan Ingatlanfejlesztõ Kft.-nak adta el az ingatlant, ami korábban Sásdi Andrásnak, a Fidesz egykori közgyûlési frakcióvezetõjének a cége volt. A Hatvan Ingatlanfejlesztõ megszûnt, azonban, a jogutód, a RégióInvest 2004 Kft. sem teljesítette a szerzõdésben vállalt beépítési kötelezettségét. Így a város – joggal! – perelhette volna vissza az ingatlant. Nem tette! Inkább lehívta a bankgaranciát. Buktunk megint legalább 60 milliót. Aprópénz! Mit nekünk! Merjünk még álmodni! München-Debrecen repülõjárat. Újabb 100 millió forintos veszteség. Mivel a Kölcsey-centernek irodaházzal való utólagos kiegészítése elhibázott üzleti tervek alapján történt, ezért értékesíthetetlen. A KEVIÉP nem is tudta eladni a betervezett 3 ezer négyzetmétert. Nem baj! A polgármester javaslatára a város

megvette. Jó lesz majd a néprajzi gyûjtemény bedobozolt anyagának! Csak 2 milliárd forint! Hagy szóljon! A sportszeretõ, nyitott szemmel járó városlakó számára nem újdonság, hogy városunk hatalmasságainak egyik kedvenc idõtöltése a jégkorong. Talán ennek köszönhetõ, hogy ennek, a városunkban eddig kevésbé népszerû sportnak „katedrálist” emeltek? Nem tudni. 2004. májusában a jégcsarnok átadásra került. Az eddig megszokott módon ön-

kormányzatunk itt is sajátságos finanszírozási formát hozott létre. Ugyanis egy magánvállalkozás adta a technológiát, a város a telket biztosította, és tagi kölcsönt nyújtott a létrejött Debreceni Jégcsarnok Kft-nek. Majd bevételi garanciát is vállalt évi 120 millió forint értékben. Mindezek ellenére az önkormányzatnak mégis csak 25 százalékos részesedése van a Jégcsarnok Kft-ben! Pedig mindezt a mi pénzünkbõl építették! Az üzemeltetõ cég kifejezetten – bár azt is mondhatnám a fenti tapasztalatok tükrében, hogy a megszokott módon! – rosszul sáfárkodott a rábízott vagyonnal. Így a 2005. évet várhatóan több mint

63 milliós veszteséggel zárja. A cég 434 millió Ft. beruházási hitellel és 20 millió forint folyószámlahitellel adós, de tartozik a városnak a 176 millió Ft értékû telek részleteivel és a 60 millió Ft. tagi kölcsön törlesztésével is. Nem javítja a Debreceni Jégcsarnok Kft. megitélését az sem, hogy kézfizetõ kezességet vállalt a szintén Fideszes városvezetésû Kaposvári Jégcsarnok Fejlesztõ és Üzemeltetõ Kft-nek nyújtott 450 milliós bankkölcsön visszafizetésére. Ezek után egy újabb huszáros vágásra készül Kósa Egy rejtélyes befektetõ, megveszi a Debreceni Jégcsarnok Kft. 75 százalékos üzletrészét. Ezek után a város – számomra érthetetlen módon! - a befektetõtõl veszi meg az üzletrészt, amely így 100%-ban önkormányzati tulajdonúvá válik. Majd csarnokot – telekkel együtt – a CIB Ingatlanlízing Rt-nek nettó 700millió forintért eladja. A Jégcsarnok Kft. A bevételbõl kifizeti az adósokat, miközben 20 évre lízingelni kívánja az egész létesítményt! Számoljunk! Éves lebontásban durván 60 millió Ft az üzemeltetési költség, és legalább 40 millió Ft. a lízing díj. A mai árakon számolva 20 év alatt újabb 2 milliárd Ft-ot jelent! Ezek után nem kétséges számomra: JÉGRE VITTEK MINKET, DEBRECEN LAKÓIT! vézé

Országos politika Az MSZP a felzárkóztatási program mellett tette le voksát Támogatja a kormánynak a magyar gazdaság felzárkózási programját tartalmazó törvényjavaslatát a szocialista párt - jelentette ki Burány Sándor, az MSZP frakcióvezetõ-helyettese a képviselõcsoport évadnyitó ülésén. Itt az ideje, hogy minden párt egyértelmûen állást foglaljon a gazdaság jövõbeni pályájáról és az euró bevezetésérõl – fogalmazott Az MSZP-frakció támogatja a kormánynak azt a törvényjavaslatát, amely a magyar gazdaság felzárkózási programját tartalmazza - közölte az MSZP frakcióvezetõ-helyettese. Úgy tûnik, eljött a tiszta beszéd ideje azon az oldalon is, ahol eddig ez nem volt jellemzõ - mondta Burány Sándor. Minden pártnak, minden frakciónak egyértelmûen állást kell foglalnia az ország házában arról, hogy a magyar gazdaság jövõbeni pályáját, a konvergencia- programot és az euró bevezetését milyen dátumokkal és milyen feltételekkel akarja támogatni - fogalmazott a politikus, hozzátéve, hogy a javaslatot a kormány néhány napja nyújtotta be. Az egésznapos frakcióülés a miniszterelnök, Hiller István pártelnök és Lendvai Ildikó frakcióvezetõ felszólalásával kezdõdött. Gyurcsány Ferenc a konvergenciaprogramon kívül a politikai évad feladatairól beszélt, és azokról az elképzelésekrõl, amelyek a következõ Gyurcsány-kormány munkájának alapját képezik - fogalmazott a frakcióvezetõ. Mindemellett a választás technikai kérdéseivel is foglalkoztak a frakcióülésen - tette hozzá Burány Sándor.

Olvasóink írták Jó napot kívánok. Én egy három kiskorú gyereket nevelõ anyuka vagyok. Én Gyeses, férjem 50 ezerért dolgozik. Saját lakás nincs, van albérlet havi 40 ezerért + rezsi. Felemelték a családi pótlékot, elvették a nevelésit, étkezés ingyen – eddig is ingyen evett a gyerekem. Mennyivel támogat bennünket nagycsaládosokat a kormány 2006ban. Talán eddig túl sokat kaptunk? Tisztelettel: egy szomorú anya

Örülök a Cívis Kurír nagyobb terjedelmének, de felháborító, hogy levették az MSZP plakátját a Bolyai út–Thomas Mann út sarkán. V.SZ.

Kedves anyuka! Szeretnénk érzékeltetni a kormány döntéseinek pozitív hatását egy konkrét példán keresztül:

Kedves B.CS. Következõ számban kérem vázolja már fel, hogyan csilingelhetne a 2, 3, 4 villamos 10 milliárd forintból? Érdeklõdéssel várom a megválaszolhatatlan kérdésemre a válaszát. Szabó János

Tisztelt V.SZ.! A problémáról tudunk, az MSZP az SZDSZ után szintén feljelentést tett plakátrongálás miatt. Egyébként errõl olvashat jelenlegi lapszámunkban is.

Kedves Szabó Úr! Természetesen a villamospálya építésnek nem igazán vagyunk szaktudói, mindössze érzékeltetni akartuk, hogy mennyi mindenre lehet még elkölteni 10 milliárd forintot. Egy biztos. Csilingelhetne belõlle több villamos is Debrecen utcáin. Amennyiben a villamos építés költségeire vonatkozó konkrét adatai vannak, úgy azokat szívesen fogadjuk.

Háromgyermekes anyuka gyesen, nettó 50 ezret keresõ férjjel. Éves megtakarítás: 199.800.- Ft Havi megtakarítás: 16.650:- Ft. Nagyon tetszik a lap. Mindig átolvasom. A filmvilág oldalon több filmet, dvd-t is be lehetne mutatni rövidebb terjedelemben üdvözlettel egy filmkritikus N.F. Kedves N.F.! Igyekszünk eleget tenni kérésének, de sokszor - az Ön érdekében is - elõtérbe kell helyeznünk a debreceni társadalmi, gazdasági problémákra rávilágító írásainkat.

CIVIS KURIR 8

Tisztelt Cívis Kurír! Mély alázattal kérjük Õnöket, vegyék figyelembe kérésünket. Több, a városhoz írt levél után semmi de semmi megértést nem tapasztaltunk érdekünkbe. Budai Nagy Antal több ezer ház tulajdona nevében kértük ne engedjék, hogy hajlétalanná váljunk, mert a sok nehéz kocsi közlekedése miatt - több száz pótkocsi kamion dübörög az utcánkban - repednek a házak. Hajléktalanok leszünk, hová menjünk lakni??!!!! El leszûnk a többi hajléktalannal. Úgye ezt akarják Õnök is mint a tisztel Kósa Lajoska. Mindent elbitorolt, még a szegény emberektõl a piacot is. Mi Õnökre akarunk szavazni ezek után is. B. Nagy Antal több ezer lakója. Az újságba várjuk válaszukat. Tisztelt Levélíró! Mivel elérési címet nem közölt, ezért kérjük, hogy Ön vagy képviselõjük keressen fel minket a Kapcsolat Háza, Debrecen, Kálvin tér 8. szám alatt, ahol részletesen is megbeszélhetjük problémájukat. Csak névvel és címmel ellátott levelekbõl közlünk!

Fõszerkesztõ: Dr. Oláh Lajos l Szerkesztõség: Kapcsolat Háza, Debrecen, Kálvin tér 8. Telefon/fax: 52/533-950, sms: 70/387-8258 E-mail: [email protected] Bihar Megyei Területi Szövetsége. Nyomda: Inform Média Kft., Debrecen, Balmazújvárosi út 11. l Megjelenik 80 000 példányban. ISSN: 2.9.1/967-1/2005.

2 0 0 6 .

l

Kiadja: MSZP Hajdú-

j a n u á r


CIVIS KURIR. Egy kétarcú város portréja. Kertségi Vízi-parádé. V mint VIZSLA. Egy álom megvalósulása. Kurucsó Péter január 30

Recommend Documents