Civilek Háromszékért Szövetség. Civil Jelentés. Döntéshozatali átláthatóságért és tisztaságért Kovászna megyében!

Civilek Háromszékért Szövetség

Civil Jelentés

Döntéshozatali átláthatóságért és tisztaságért Kovászna megyében!

Partner:

Támogatók:

Civil Jelentés

CIVIL JELENTÉS: INTÉZMÉNYI ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL KOVÁSZNA MEGYÉBEN

CIVIL JELENTÉS: INTÉZMÉNYI ÁTLÁTHATÓSÁG ÉS TÁRSADALMI RÉSZVÉTEL KOVÁSZNA MEGYÉBEN Bevezető A közigazgatási hivatalok átláthatóságról készült civil jelentés abból az igényből született, hogy rávilágítsunk a közintézmények társadalmi szerepére, tevékenységük számonkérhetőségére. Napi tapasztalataink azt sugallják, hogy Kovászna megyében hiányosságok mutatkoznak a kormányzati szervezetek adatszolgáltatási tevékenységében, a közösség iránti elkötelezettségében; ugyanakkor egyre nagyobb szükség van a civil szféra kontroll-szerepének erősítésére, a helyi hatalommal való kapcsolat rendszerének kiegyensúlyozására. Az elképzelést konkrét formába öntve a Civilek Háromszékért Szövetség, vagy röviden CIVEK, 2013 áprilisában sikeresen pályázott a Civil Fejlesztési Alaphoz, és a Civil Társadalom Fejlesztéséért Alapítvány anyagi támogatásának köszönhetően beindulhatott a „Civil Jelentés” projekt megvalósítása. A felmérés során 45 helyi polgármesteri hivatalt, egy megyei szintű, négy nem központosított állami intézményt és egy szociális intézményt vizsgáltunk meg. A vizsgálat tárgyát a döntéshozatali átláthatóság és a közérdekű információkhoz való hozzáférés képezte. Ellenőriztük a közmeghallgatások helyzetét, az érintettek (civil szervezetek, cégek, intézményvezetők) döntéshozatalba való bevonásának mértékét, a lakossággal való kapcsolattartás minőségét, a véleményeztetés milyenségét, a lakossági tájékoztatás eszközeit, a tájékoztatás részletességét és gyakoriságát, hivatalos honlapok tartalmát, az információk közzétételét és elérhetőségét, a közbeszerzési dokumentumok nyilvánosságát, illetve az alapkezelési kritériumrendszerek meglétét. Munkánk során a 2001/544 sz. és a 2003/52 sz. törvények előírásaira támaszkodtunk. A polgármesteri hivatalok és az állami intézmények átláthatósága mellett azt is megvizsgáltuk, hogy mennyire élnek a civil kontroll szerepével a civil szervezetek, mennyire vannak tudatában a törvény nyújtotta lehetőségeknek, és mennyire használják ki azokat. Ezt kérdőíves vizsgálat útján valósítottuk meg, 103 civil szervezet lekérdezésével. A Civil Jelentés féléves munka eredményét foglalja össze. A dokumentum részterületekre bontott elemzéseket tartalmaz, az intézmények közszolgálati szerepének javítására vonatkozó ajánlásokat, illetve minden fejezet összegzéssel, következtetésekkel zárul. Bízunk benne, hogy a Civil Jelentés hasznos eszközzé válik mind a civil szervezetek, mind pedig a polgármesteri hivatalok és más, a közigazgatás intézményeiben dolgozók számára. A megfogalmazott javaslatok alkalmazásával erősödhet a döntési folyamatok átláthatósága Kovászna megyében, gördülékenyebbé válhat a közérdekű információkhoz való hozzáférés, és ez által a közösség tájékozottabbá válhat. Egy átlátható, jól működő intézményi kapcsolatrendszerben erősödik a civil öntudat és növekszik a bizalom a kormányzati szervezetekkel szemben. Ebben a pozitív légkörben civil szervezetek és polgármesteri hivatalok partnerként tekinthetnek egymásra, együttműködhetnek a közösség építésében és fejlesztésében.

3

A Civilek Háromszékért Szövetség rövid bemutatása A CIVEK 2006 decemberében alakult, tizenöt háromszéki civil szervezet összefogásával. Jelenleg a szövetségnek 45 rendes és kilenc tiszteletbeli tagja van. A szövetség küldetése, hogy erősítse a háromszéki civil szervezeteket, és biztosítson számukra egy reprezentatív érdekképviseletet. A Civilek Háromszékért Szövetség operatív irányítását egy kilenctagú vezetőtanács látja el, a mindennapi feladatok ellátását pedig két irodai alkalmazott végzi. A szövetség székhelye Sepsiszentgyörgyön található, a Csíki utca 47. szám alatt. A szervezet fontosabb tevékenységei: Érdekképviselet – civil érdekérvényesítés gyakorlása a helyi polgármesteri hivatalokkal, hivatalos fórumokkal szemben. Képzések szervezése tagszervezetek számára. Tájékoztatás – levelezőlista, civil portál működtetése. Kapcsolatépítés hasonló szervezetekkel, helyi, országos és nemzetközi szinten. Civil Nyílt Nap szervezése a civil szervezetek tevékenységének széleskörű népszerűsítése, két rendezvény keretében: Civil Sétány és Civil konferencia. 2 %-os kampány szervezése a háromszéki civil szervezetek javára, a 2%-os adófelajánlás kapcsán. Háromszéki Civil Katalógus kiadása. A katalógus 200 háromszéki civil szervezet adatait tartalmazza. Három-négyévente frissül a tartalma. „Civil Kerekasztal” működtetése a különböző társadalmi szegmensek közötti hatékonyabb párbeszéd kialakítása érdekében. Regionális civil fórumok szervezése a civil kapcsolatok erősítéséért. Hatékony kommunikáció kialakítása a médiával. A szakmai partner bemutatása: Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) Székhelye: Marosvásárhely (540430, Marosvásárhely, Dévai utca 3). A Civil Elkötelezettség Mozgalom 2007-ben alakult Marosvásárhelyen, alapítói elkötelezett emberjogi aktivisták és értelmiségiek, akiknek szilárd meggyőződésük, hogy a romániai, azon belül pedig az erdélyi társadalom mai állapotának és hozzáállásának gyökeres megváltoztatásához elsősorban tudatosításra, nevelési programokra, valamint érdekérvényesítő, jogérvényesítő képesség kialakítását célzó tevékenységekre van szükség. A szervezet szándéknyilatkozata Szervezetünk alapfeladata a magyar kisebbség jogainak védelme. A CEMO célja, hogy aktívan és hatékonyan hozzájáruljon a társadalom jogokra épülő felfogásának megerősítéséhez és támogatásához, amelyet érdekérvényesítés (advocacy), jogérvényesítés, közösségfejlesztés és civil nevelés révén kíván megvalósítani. A CEMO ma a következő kulcskérdésekre összpontosít: a magyar közösség részvételére a rájuk vonatkozó döntésekben (empowerment), a romániai magyar kisebbség jogainak - különös tekintettel az anyanyelvhasználatra- érvényesítése, a hazai törvényi előírásokban kisebbségekre vonatkozó kötelezettségek, valamint a nemzetközi egyezmények betartására. Küldetésüket, három különálló, de egymással szorosan összefüggő eszközrendszeren keresztül valósítja meg: 1. Érdekérvényesítés / Jogérvényesítés Program 2. Kétnyelvűség Program 3. Tréning és nevelés Program

4

A Civil Jelentés munkatársai és partnerei Ezúton mondunk köszönetet a munkacsoport tagjainak és mindazoknak, akik tudásukkal, tapasztalatukkal vagy támogatásukkal hozzájárultak a „Civil Jelentés” projekt megvalósulásához: Bereczki Kinga (elnök, CIVEK), és Furus Levente (vezetőségi tag, CIVEK): a projekt anyagi alapjának megteremtése, közreműködés a jelentés tartalmi és formai kidolgozásában, a jelentés véglegesítése; Barabás Ferenc (irodavezető, CIVEK): projekt-koordinátor, az adatok begyűjtése és feldolgozása, a tevékenységek irányítása; Opra Zsófia Szende (programvezető, CIVEK): asszisztens, a projekt pénzügyi kezelése, népszerűsítés, terjesztés; Toró Attila, (arculattervező, Digital Studio): arculati elemek kidolgozása, a reklámtermékek (banner, szórólap) kivitelezése; Szigeti Enikő (Civil Elkötelezettség Mozgalom, CEMO – Marosvásárhely): tanácsadói szerepkör. A projekt kivitelezése során részt vett a transzparencia törvény szakmai elemzésében, a kutatás módszertanának előkészítésében, a kérdőívek összeállításában, feldolgozásában, a jelentés megírás módszertanának az összeállításában, a jelentés összeállításban; A Pro Pectus Egyesület, a Zöld Nap Egyesület és az Erdélyi Magyar Ifjak kézdivásárhelyi szervezete munkatársainak lelkes segítsége adatgyűjtéskor.

5

2.1 MUNKAMÓDSZEREK BEMUTATÁSA — 11 2.2. KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK IGÉNYLÉSÉNEK ÜGYMENETE — 13 2.2.1 A vizsgálat eredményei — 14 2.2.2 Következtetések — 23 2.3 AZ IGÉNYELT KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK ELEMZÉSE – 24 2.3.1 Városi polgármesteri hivatalok — 26 2.3.1.1 Intézményi átláthatóság városi polgármesteri hivataloknál — 26 2.3.1.2 Civil szervezetek támogatási rendszerének átláthatósága városi polgármesteri hivataloknál — 28 2.3.2.1 Intézményi átláthatóság vidéki polgármesteri hivataloknál — 30 2.3.2.2 Civil szervezetek támogatási rendszerének átláthatósága vidéki polgármesteri hivataloknál — 34 2.3.3 Kovászna megye tanácsa — 35 2.3.3.1 Intézményi átláthatóság Kovászna megye tanácsánál — 35 2.3.3.2 Civil szervezetek támogatási rendszerének átláthatósága Kovászna Megye Tanácsánál — 36 2.3.4 Kovászna Megye Szociális és Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatósága — 36 2.3.4.1. Intézményi átláthatóság a Kovászna Megye Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóságánál — 36 2.3.5 Nem központosított intézmények — 37 2.3.5.1 Intézményi átláthatóság Kovászna megye nem központosított intézményeinél — 37 2.3.6 Következtetések — 38 2.4 HONLAPOK VIZSGÁLATA — 38 2.4.1 A módszer bemutatása és a kutatás eredményei — 38 2.4.2 Következtetések — 47 3.1 A kérdőíves felmérés eredményei — 44 3.2 A felmérés eredményei — 46 3.3 Következtetések — 51

6

I. Közigazgatási átláthatóság Romániában Az átláthatóság alapelvei az Európai Unió (EU) kezdeményezésére, az európai integráció egyik alapszerződésében – az Amszterdami Egyezményben kerültek megfogalmazásra 1997-ben. Az 1999ben hatályba lépett szerződés előírja, hogy jogszabályok kidolgozásakor a hatóság konzultáljon az érintett szereplőkkel, a közösség képviselőivel. Az 1998-ban elfogadott Aarhusi Egyezmény, amely környezeti ügyekben az információhoz való hozzáférésről, a nyilvánosságnak a döntéshozatalban történő részvételéről és az igazságszolgáltatáshoz való jog biztosításáról szóló megállapodás, megalapozza az átláthatóság irányelveit az Európai Unióban. Mivel Románia 2007 óta EU tagállammá vált, biztosítania kell minden állampolgárának az információhoz való hozzáférést és a döntéshozatal átláthatóságának jogát. Románia Alkotmánya1 31. szakaszának 1. és 2. bekezdése elismeri ezt az alapvető jogot, amely biztosítja a közigazgatás átláthatóságát Romániában. A közigazgatási átláthatóságot két törvény biztosítja Romániában: a 2001/544 sz. törvény2, amely a közérdekű információhoz való szabad hozzáférésről szól, és a 2003/52 sz. törvény3, amely a döntéshozatali átláthatóságról szól. E két törvény megalapozza azt a jogi hátteret, amely szerint egy demokratikus államban a közösség és a kormányzat központi vagy helyi intézményei megvitathatnak bármely közérdekű problémát és döntést. A 2001/544 sz. közérdekű információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény bemutatása A 2001/544 sz. törvény a közösség és a közigazgatási szervek közötti kapcsolat működését írja elő, hiszen biztosítja bármely fizikai vagy jogi személy szabad és korlátlan hozzáférését a közérdekű információkhoz. E törvény mindkét fél számára, új lehetőségeket nyitott meg, mert egyfelől a közösség megtudhatja – első ízben 1989 után –, hogy mi történik az állami intézményekben, másfelől pedig a közhatóságok is lépéseket tehetnek az átlátható és szervezett, a közösséggel együttműködő tevékenység felé. Intézmények, amelyek a 2001/544 sz. törvény hatáskörébe esnek A 2001/544 sz. törvény 2. szakasz a) pontjának értelmében bármely közintézmény vagy közhatóság, vagy akár állami tulajdonban levő vállalat, amely közpénzből működik Románia területén, kötelezett a törvény betartására. A törvény hiányossága, hogy nem határozza meg pontosan, melyek ezek az intézmények. Az alábbi listában összeírtuk, mely szervezetek esnek a törvény hatálya alá: Központi közigazgatási szervek: 1. Minisztériumok 2. Más központi szervek, amelyek a minisztériumok és a kormány alárendelt szervei 3. Nem központosított intézmények 4. Autonóm adminisztratív hatóságok

1. 31. szakasz – Az információhoz való jog (1) A személy jogát a bármely közérdekű információhoz való hozzáféréshez korlátozni nem lehet. (2) A közhatóságok a rájuk háruló hatáskörök szerint kötelesek biztosítani az állampolgárok tisztességes tájékoztatását a közügyekről és a személyes jellegű kérdésekről. 2. A 2001/544 sz. törvény teljes szövege megtalálható a jelentés 1-es számú mellékletében 3. A 2003/52 sz. törvény teljes szövege megtalálható a jelentés 2-es számú mellékletében 7

Helyi közigazgatási szervek: 1. Megyei tanácsok 2. Városi tanácsok 3. Polgármesteri hivatalok 4. Helyi és megyei közszolgáltatások és közintézmények A 2001/544 sz. törvény 2. szakasza a) pontjának meghatározásában nem szerepel: a Kormány, amely az Alkotmány 102. sz. (1) bekezdése szerint ellátja a közigazgatás általános vezetését, és a Prefektusok, amely az Alkotmány 123. sz. (1) és (2) bekezdése alapján képviseli a Kormányt helyi szinten. Mi a közérdekű információ? A 2001/544 sz. törvény 2. szakasza b) pontjának alapján közérdekű információ alatt bármely közhatóság vagy közintézmény tevékenységére vonatkozó vagy tevékenységéből eredő bármely információ értendő. A jelenlegi törvény 5. szakasza 4. bekezdésének alapján a következő információkat kötelező nyilvánossá tenni: a. Közhatóság vagy -intézmény szervezését és működését szabályozó jogszabályokat. b. Közhatóság vagy -intézmény szervezeti felépítését, főosztályainak feladatkörét, működési programját, ügyfélfogadási programját . c. Közhatóság vagy -intézmény vezetőségéhez tartozó személyek és nyilvános információk terjesztéséért felelős tisztviselő család- és személynevet. d. Közhatóság vagy -intézmény kapcsolatfelvételi koordinátáit, azaz: megnevezését, székhelyét, telefon- és faxszámait, e-mail-címét és honlapcímét. e. A pénzügyi forrásokat, a költségvetést és a könyvviteli mérleget. f. Saját programjaikat és stratégiáikat. g. Közérdekű dokumentumokat tartalmazó lajstromot. h. A törvény szerint kiállított és/vagy kezelt dokumentumkategóriák lajstromát. i. Közhatóság vagy -intézmény döntésének megóvási módozatait, amennyiben az illető személy úgy véli, hogy megsértették az igényelt közérdekű információkhoz való hozzáférési jogát. Ezen felsorolt információkat az intézmények kötelező módon a jelen törvény 5. sz. 4. bekezdése alapján közölniük kell: Az intézmény székhelyén vagy Románia Hivatalos közlönyében; A tömegtájékoztatási eszközökben; Saját kiadványokban; Saját internetes oldalon. Ugyanakkor, minden intézménynek hivatalból közölnie kell évente legalább egyszer egy tájékoztatót, amely tartalmazza a fent említett közérdekű információkat. Mi számít minősített, azaz nem közérdekű információnak? A jelenlegi törvény 12. szakaszának előírásai szerint minősítettek vagy hozzá nem férhetőek a következő információk: „a. A nemzetvédelem, közbiztonság és -rendészet területére vonatkozó információk, ha a törvény szerint a minősített információk kategóriájába tartoznak. b. A hatóságok tanácskozásaira vonatkozó információk, valamint azok, amelyek Románia 8

gazdasági és politikai érdekeire vonatkoznak, ha a törvény szerint a minősített információk kategóriájába tartoznak. c. kereskedelmi vagy pénzügyi tevékenységekre vonatkozó információk, ha azok közzététele a törvény szerint sérti a tisztességes konkurencia elvét. d. A törvény szerinti személyes adatokra vonatkozó információk. e. A bűnügyi vagy fegyelmi vizsgálat alatti eljárásokra vonatkozó információk, ha a vizsgálat eredménye veszélyeztetett, ha bizalmas forrásokat tárnak fel, vagy ha az elvégzett vagy folyamatban levő vizsgálat nyomán valamely személy élete, testi épsége vagy egészsége veszélyeztetett. f. Az igazságügyi eljárásokra vonatkozó információk, ha azok közzététele sérti a méltányos per biztosítását vagy a perben résztvevő bármely fél jogos érdekét. g. Azon információk, amelyek közzététele károsan hat a fiatalok oltalmazására vonatkozó intézkedésekre.” A fenti korlátozásokat figyelembe véve szélesíteni és pontosítani kell azon információk körét, amelyekhez az állampolgár szabadon és korlátlanul hozzáférhet, hiszen joga van tudni, hogy az adójából működtetett, közpénzből fenntartott intézmények mikor, miről, és hogyan döntenek. Hogyan lehet hozzáférni a közérdekű információkhoz? A jelenlegi törvény 6. szakaszának előírásai alapján bármely fizikai és jogi személy jogosult közérdekű információkat kérni és kapni. A törvény feltételei között a kérvény lehet akár szóbeli, akár írásbeli. Az írásos kérvényezéshez szükséges egy 2001/544 sz. törvény típus-nyomtatvány4, amely megtalálható az interneten is. Ez nagymértékben segíti a kérelmező munkáját abból a szempontból, hogy helyesen és megfelelően fogalmazza meg az írásos kérvényt. A kérvényezőnek nem kell megindokolnia, hogy miért kéri az információkat, hiszen bármely intézmény köteles ezeket az információkat megosztani az érintettekkel és az érdekeltekkel. Mi történik, ha a közhatóságok és közintézmények nem tartják be ezt a törvényt? A 2001/544 sz. törvény III. fejezetének 21. és 22. szakaszaiból kiderül, hogy nem létezik egy olyan hivatalos szerv, amely ellenőrzi a közhatóságokat, hogy alkalmazzák-e, illetve betartják-e törvény előírásait. A törvény szerint bárki, aki úgy érzi, hogy egy intézmény megsértette a közérdekű információhoz való szabad hozzáférési jogát, panaszt5 nyújthat be az intézmény vezetőségéhez, vagy panaszt intézhet a Törvényszék közigazgatási bíráskodásának osztályához. A törvényi előírások értelmében az ellenőrzés szerepe a közösségre hárul, azaz voltaképpen a civil szervezetekre, az állampolgárokra. Mivel a hétköznapi ember nem lép folyamatosan kapcsolatba a közhatóságokkal, a kontroll szerep rendszeres gyakorlása a civil szervezetekre hárul. 2003/52 sz. döntéshozatali átláthatóságról szóló törvény bemutatása A 2003/52 sz. törvény, a 2001/544 sz. közérdekű információhoz való szabad hozzáférésről szóló törvénnyel együtt biztosítja Romániában a közigazgatási átláthatóságot. A 2003/52 sz. törvény alapvető célja, hogy a közintézmények felelősségét vállaljanak az állampolgárokkal szemben azáltal, hogy bevonja a közösséget a közigazgatási döntéshozatal folyamatába, a jogszabályok kidolgozásába. 4. 2001/544 sz. törvény típus- nyomtatvány megtalálható a jelentés 3-as számú mellékletében 5. 2001/544 sz. törvény panaszlevél minta megtalálható a jelentés 4-es mellékletében

9

Bármely, a közösséget érintő döntéshozatal esetén az intézmény kezdeményezi, hogy a közösség és közigazgatási szervek képviselői vitassák meg a készülő döntést, a határozat negatív és pozitív

6. A közintézmények által közzétett éves jelentés mintája megtalálható a jelentés 5-ös számú mellékletében 10

II.Közhatóságok és közintézmények felmérése Kovászna megye rövid bemutatása A mai Kovszána megye az 1968-as területi újraszervezéskor alakult ki a régi Háromszék 7 vármegyéből, ekkor kapta a Kovászna nevet. Összterülete 3700 négyzetkilométer . Románia legkisebb megyéinek egyike, Erdély délkeleti részén helyezkedik el, a 25°32' és 26°18' keleti hosszúságok, valamint a 45°32' és a 46°18' északi szélességek között. Keleten és délkeleten Bákó, Vrancea és Buzău, 8 észak és északnyugaton Hargita, nyugaton és délen pedig Brassó megyék határolják . A megye két meghatározó folyóvize az Olt és a Feketeügy (az Olt legnagyobb mellékfolyója), legmagasabb pontja a Lakóca-tető, amely 1777 méter. A megye területén öt város (Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Kovászna, Barót, Bodzaforduló) és negyven község található; ezek 123 falut foglalnak magukba. Összesen 45 polgármesteri hivatal működik a területén. A polgármesteri hivatalokon kívül a közigazgatási egységekhez tartoznak még Kovászna Megye Tanácsa, a minisztériumi intézmények és országos hivatalok kirendeltségei. Lakosság szerint a legnagyobb város Sepsiszentgyörgy, a legnagyobb község pedig Zágon. 9

A megye népessége a következőképpen alakult az idők folyamán : Év

1948

1956

1966

1977

1992

2002

2011

Lakosság száma

157.166

172.509

176.858

199.017

233.256

222.449

210.177

Kovászna megye népessége az ország lakósságának 1,08 százalékát teszi ki, a népsűrűség 55,6 fő/km2. A lakosság 54%-a él városon. A legutóbbi népszámlálási10 adatok szerint, 204.060 lakos nyilatkozott Kovászna megyében a nemzetiségéről, ezek 73,7%-a magyarnak (150.468), 22,1%-a románnak (45.021), 4,1%-a romának (8267) vallotta magát, a maradék – kevesebb, mint 300 személy – más nemzetiséget jelölt meg11. 2.1 Munkamódszerek bemutatása A Civil Jelentés egyik fontos célkitűzése az, hogy felmérés készüljön a Kovászna megyében működő közhatóságok és közintézmények átláthatóságáról. Az állami intézmények átláthatóságát két törvény – a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 2001/544 sz. törvény és a döntéshozatali átláthatóságról szóló 2003/52 sz. törvény – szabályozza. Felméréseink az állami intézmények átláthatóságát érintő törvényes kötelezettségeit vizsgálták. Az állami intézmények átláthatóságát szabályozó törvények több mint egy évtizeddel ezelőtt születtek. Meggyőződésünk, hogy ez az időtartam elegendő volt arra, hogy egy intézményrendszer hatékonyan életbe léptessen szabályozásokat, törvényes előírásokat, amennyiben erre egyértelmű szándék mutatkozik, és amennyiben megfelelően működnek az intézményi- és a közösségi kontroll csatornái. A projekt munkacsoportja három szempont szerint vizsgálta az intézményes átláthatóságot szabályozó törvényes előírások, kötelezettségek betartását: 7. Kovászna Megye Tanácsának honlapja, www.kvmt.ro 8. Kisgyörgy Zoltán, Barangolás Székelyföldön 3. Kovászna Megye, Pallas Akadémia Kiadó, 2009 9. Az adatok a Nemzeti Statisztikai Intézet honlapjáról származnak: http://www.recensamantromania.ro/rezultate-2/ 10. 2011 11. http://itthon.transindex.ro/?cikk=20729 11

A közérdekű információk igénylésének ügymenete – közérdekű tájékoztatás, igénylésekre adott válaszadás határideje. Az igényelt információkhoz való hozzáférés minősége – a közérdekű tájékoztatás minősége, a válaszok pontossága, a kért információk átadásának módozatai. Az intézmények honlapjainak tájékoztató jellege – itt azt vizsgáltuk, hogy milyen mértékben teljesül a tájékoztatás átláthatósága internetes felületeken, hogyan és milyen mértékben használják az állami intézmények a világháló nyújtotta kommunikációs lehetőségeket, betartják-e a törvényes előírásokat, illetve mennyire áttekinthetőek a honlapok. Az adatgyűjtést 2013. augusztus 1. – szeptember 30. közötti időszakban végeztük. A kutatás során az alább felsorolt közintézményeket mértük fel: a) Kovászna megye összes polgármesteri hivatalát: 40 vidéki polgármesteri hivatalt: Árkos Barátos Bardóc Bereck Bodok Bölön Csernáton Dálnok Dobolló Előpatak

Esztelnek Gelence Gidófalva Hidvég Illyefalva Kézdialmás Kézdiszentkereszt Kézdiszentlélek Kökös Kommandó

Lemhény Maksa Málnás Mikóújfalu Nagyajta Nagybacon Nagyborosnyó Nagypatak OzsdolaRéty

Sepsibükszád Sepsikőröspatak Szentkatolna Szitabodza Torja Uzon Vargyas Zabola Zágon Zágonbárkány

öt városi polgármesteri hivatalt: Barót Bodzaforduló

Kézdivásárhely Kovászna

Sepsiszentgyörgy

12

b) négy nem központosított állami intézményt Megyei Környezetvédelmi Hivatal Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság

Megyei Munkaerő Ügynökség Megyei Pénzügyi Hivatal

c) Kovászna Megye Tanácsát d) Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatóságot (Kovászna Megye Tanácsának alárendelt intézménye) A következőkben bemutatásra kerül, milyen módszerekkel és eszközökkel vizsgáltuk a felsorolt intézményeket, a fennebb felsorolt három szempont szerint.

12. Minisztérium vagy országos hatáskörű szerv hozhatja létre. Egyszemélyi vezetés, hatósági feladat, helyi érdekektől függetlenül működik 12

2.2. Közérdekű információk igénylésének ügymenete Az intézményi átláthatóság egyik alapvető kritériuma a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés. Romániában a 2001/544 sz. közérdekű információkhoz szabad hozzáférésről szóló törvényi előírások értelmében bármely fizikai vagy jogi személy hozzáférhet közérdekű információhoz, ha megfelelő módon igényli azokat. Megjegyzés: A 2001/544 sz. közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvényt a továbbiakban közérdekű adatigénylési törvénynek nevezzük. Emlékeztető A 2001/544 sz. adatigénylési törvény 1. cikkely, 6. szakaszának (1) bekezdése alapján: „Bármely személynek joga van közérdekű információkat kérni és kapni közhatóságoktól és intézményektől, a jelen törvény feltételei között.” A közérdekű adatigénylési törvény a közérdekű információk szabad hozzáférésének feltételeit tartalmazza. Ezek röviden a következőek: abban az esetben, ha valaki írásban közérdekű információt igényel, a kérvénynek tartalmaznia kell a megszólított közhatóság nevét, az igényelt információt oly módon, hogy az azonosítható legyen az intézmény számára, valamint a kérelmező család- és személynevét. Az igénylési szándék megszületése után a kérelmezőt számos törvényesen rögzített és rendelkezésre álló segédeszköz támogatja az igény pontos megfogalmazásában, azaz létezik egy kérelem nyomtatvány, amely letölthető az internetről. Ez a nyomtatvány elvileg megtalálható – többékevésbé könnyen elérhető módon –minden állami intézmény honlapján (2001/544 sz. I. cikkely, 5. szakasz, (1) bekezdés, g. pont). Felmérésünk során közérdekű információkat igényeltünk írásban, a fent említett típusnyomtatványok felhasználásával. Kovászna megye etnikai összetételére való tekintettel a hatályban levő nyelvi jogokat szabályozó törvények értelmében – 2001/215 sz. közigazgatási törvény 76. cikke 2. bekezdésének alapján – kérvényeinket magyar nyelven is benyújthattuk. A magyar nyelvű kérvények leadásánál azonban akadályokba ütköztünk, mert a nyomtatványokat kizárólag román nyelven találtuk meg a világhálón. Következésképpen a román nyelven megfogalmazott általánosított közérdekű információk iránti kérelem nyomtatvány-mintát lefordítottuk magyarra, és ezt követően magyarul is megfogalmaztuk kérvényeinket. Megjegyzés: A közérdekű információkat igénylő kérvényeket a továbbiakban kérvénynek nevezzük.

13

2.2.1 A vizsgálat eredményei A következő oldalon megtekinthető az általunk megfogalmazott kérvény.

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK IRÁNTI KÉRELEM Címzett! Tisztelt Polgármester Úr/Igazgató Úr/Vezetőség! A jelen kérelmet a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 2001/544. sz. Törvény és utólagos módosításai előírásainak értelmében fogalmazzuk meg. A Civilek Háromszékért Szövetség meg akarja kapni a következő közérdekű információkat tartalmazó dokumentumokat: 1. Az utolsó 3 közmeghallgatás jegyzőkönyveit, 2003/52 sz. Törvény előírásai alapján. 2. A döntéshozatali átláthatóság, 2003/52 sz. Törvény II/12/(1) alapján közzétett 2010, 2011 és 2012-es éves jelentéseket. 3. Civil pályázatok elbírálási rendszer kialakításáról való megbeszélés/ülés jegyzőkönyvét, a 2011, 2012 és 2013-as pályázati kiírásokra, tartalmazza az elbíráló bizottság megalakításának módját, elbírálási kritériumokat. 4. Azon civil szervezetek listáját, amelyek 2011, 2012 és 2013-as évben nyílt pályázatokat nyertek kultúra, sport-ifjúság és szociális téren. Kérjük a szervezet neve mellé odaírni a nyert összeget/összegeket. 5. Sorolják fel azon civil szervezeteket, amelyek zárt és/vagy meghívásos pályázati rendszer során kaptak támogatást 2011, 2012 és 2013-ban. Kérjük, csatolják az ehhez kapcsolódó partnerségi szerződéseket. 6. A 2003/52 sz. Törvény II/6/(5) alapján, civil szervezetekkel való kapcsolattartással felelős tisztviselő munkaköri leírását. (Nem a tisztviselő személyes adatai, hanem ezzel a munkával járó felelősség és feladatkör érdekel bennünket.) Ha a fent igényelt dokumentumok tartalmaznak nem közérdekű információkat (pl. személyes adatok), kérjük, satírozzák ki. Kérjük, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőnek, a 2001/544 sz. Törvény II/12/(1) alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje el az alábbi címre. Kérjük a fent kérvényezett dokumentumokat elektronikus formátumban a következő e-mail címekre elküldeni: [email protected] és [email protected], törvény által megszabott 30 napos határidő betartásával. Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérjük, hogy postai úton küldjék az alábbi címre. Civilek Háromszékért Szövetség -CIVEK Cím: 520014, Sepsiszentgyörgy, Templom utca, 1A szám, Kovászna megye Email: [email protected], [email protected] Telefon : 0267-351959 Fax: +40-267-351959 Tisztelettel, Kérelmező 14

Keltezés

Kérvényeinket részben postai úton, részben pedig személyesen jutattuk el az érintett intézményekhez, a 2.2.1. ábra szerint:

2.2.1 ábra A fenti ábra mutatja, hogy a kérvények zömét postai úton, ajánlott levél formájában juttattunk el az intézményekhez. Olyan települések és intézmények esetében, ahol a polgármester, illetve az intézményvezető román nemzetiségű volt, magyar és román nyelven is elküldtük a kérvényt, következésképpen nyolc közhatósághoz intéztünk kétnyelvű kérvényt, a többi negyvenháromhoz magyar nyelvű kérvénnyel fordultunk. A kutatásnak egyik szempontja a válaszadási határidők ismerete és tiszteletben tartása volt, ez kiegészült a válaszadás nyelvhasználatával, figyelembe véve a nyelvi jogokat szabályozó törvényes előírásokat, amelyek szerint a magyar nyelvű kérvények esetén a válaszadásnak két nyelven, román és magyar nyelven kell megtörténnie (2001/215 sz. közigazgatási törvény 76. cikk, (2) bekezdése). A következőkben bemutatásra kerül, hogy hány válasz érkezett a törvényben szabályozott határidőn belül a megkeresett, összesen 51 intézmény részéről. Emlékeztető A 2001/544 sz. adatigénylési törvény 1. cikkely, 7. szakaszának (1) bekezdése alapján: „A közhatóságok és –intézmények kötelesek 10 napos határidőn belül vagy, az esetnek megfelelően, kérelem iktatásától számított legfeljebb30 napon belül írásban válaszolni a közérdekű információk iránti igénylésekre, a dokumentálási munkálatok nehézsége, bonyolultsága, volumene és a kérelem sürgősségének függvényében. Amennyiben az igényelt információ azonosításához és továbbításához szükséges időtartam meghaladja a 10 napot, a válasz legfeljebb 30 napon belül közlendő a kérelmezővel, azzal a feltétellel, hogy e tényről 10 napos határidőn belül írásban értesítsék.”

A fent bemutatott adatigénylési törvény előírásai alapján a kérvényekre leghamarabb tíz, legkésőbb 30 napon belül válaszolhatnak. A tíz napos határidőt összesen két intézmény tartotta tiszteletben, és tizenegy intézménytől érkezett válasz 30 napos határidőn, továbbá öt válasz érkezett pár nappal a határidő lejárta után. Volt olyan válaszlevél is, amelyet jóval a határidő lejárta után kaptunk kézhez, a válaszlevél dátuma viszont a harmincnapos határidőnek megfelelt. Egyetlen olyan válaszlevelet sem 15

kaptunk, amely tíz napon belül értesített volna arról, hogy a tíz napot meghaladó időtartam alatt érkezik meg a válasz, pedig a törvényes keret ezt is lehetővé teszi. Az alábbiakban a 2.2.2. ábrán szemléltetjük az intézmények válaszadási gyakorlatát.

2.2.2 ábra Az intézmények két fajta válaszadási lehetőség közül választhattak: elektronikus vagy postai levelezés. A kérvény megfogalmazói elsődleges lehetőségként az elektronikus válaszadást jelölték meg, hiszen a postai levelezés jóval költségesebb és időigényesebb megoldás. A válaszadás módja is rögzítésre került. A kérvényekben megfogalmazottak alapján az intézményeknek elsősorban elektronikus formában (e-mailben) kellett volna válaszolniuk, tekintettel arra, hogy az igényelt dokumentumok elektronikus továbbítása semmilyen akadályokba nem ütközhetett. A 2.2.3 ábrán látható, hogy a beérkezett válaszokból öt elektronikus formában, tíz postán és egy személyes úton érkezett be. Negatív példaként emeljük ki, hogy a személyesen eljutatott választ négy nappal a határidő után kaptuk meg, viszont a válaszlevél gondosan és jól kiszámítottan az iktatástól számított 30. napra volt keltezve.

2.2.3 ábra A harminc napos határidő elteltével a válaszküldők aránya nagyon alacsony volt, ezért a projekt munkacsoportja panaszlevelek megfogalmazása mellett döntött, hiszen a beérkezett információk nem voltak elegendőek a projekt célkitűzései, elemzési kritériumai szempontjából. A közérdekű információigényléshez hasonlóan a panaszlevelet is hivatalos módon kell megfogalmazni és továbbítani az intézmény vezetőségéhez. A panaszlevél-minta megtalálható és letölthető minden 16

közhatóság és -intézmény honlapjáról. A projekt munkacsoportja a román nyelvű panaszlevél-mintát lefordította magyar nyelvre, majd ezt követően kiküldött 45 panaszlevelet. Kilenc panaszlevelet a hiányos válaszadás miatt, harminchatot pedig a teljes válaszadás hiánya miatt kellett küldeni. A közigazgatási panaszlevél-minta megtekinthető a következő oldalon.

KÖZIGAZGATÁSI PANASZLEVÉL Címzett! Tisztelt Polgármester Úr/Igazgató/Vezetőség! A jelen panaszlevelet a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 2001/544. sz. törvény és utólagos módosításai előírásainak értelmében fogalmazzuk meg. A …… számmal rendelkező kérvényre, a Civilek Háromszékért Szövetség nem kapott választ a jelenlegi törvény által megszabott 30 napos határidőn belül. A következő információkat igényeltük: 1. Az utolsó 3 közmeghallgatás jegyzőkönyveit, 2003/52 sz. törvény előírásai alapján; 2. A döntéshozatali átláthatóság, 2003/52 sz. törvény II/12/(1) alapján közzétett 2010, 2011 és 2012-es éves jelentéseket; 3. Civil pályázatok elbírálási rendszer kialakításáról való megbeszélés/ülés jegyzőkönyvét, a 2011, 2012 és 2013-as pályázati kiírásokra, tartalmazza az elbíráló bizottság megalakításának módját, elbírálási kritériumokat; 4. Azon civil szervezetek listáját, amelyek 2011, 2012 és 2013-as évben nyílt pályázatokat nyertek kultúra, sport-ifjúság és szociális téren. Kérjük a szervezet neve mellé odaírni a nyert összeget/összegeket; 5. Sorolják fel azon civil szervezeteket, amelyek zárt és/vagy meghívásos pályázati rendszer során kaptak támogatást 2011, 2012 és 2013-ban. Kérjük, csatolják az ehhez kapcsolódó partnerségi szerződéseket; 6. A 2003/52 sz. törvény II/6/(5) alapján, civil szervezetekkel való kapcsolattartással felelős tisztviselő munkaköri leírását; (Nem a tisztviselő személyes adatai, hanem ezzel a munkával járó felelősség és feladatkör érdekel bennünket.) Ezennel kérjük a jelenlegi helyzet felülvizsgálását, mivel a közérdekű információhoz való szabad hozzáférési jogunkat megsértették. Továbbá, kérjük azon személy felelősségre vonását, aki felelős a közérdekű információk közléséért. Civilek Háromszékért Szövetség -CIVEK Cím: 520014, Sepsiszentgyörgy, Templom utca, 1A szám, Kovászna megye Email: [email protected], [email protected] Telefon : 0267-351959 Fax: +40-267-351959 Tisztelettel, Kérvényező neve

Keltezés 17

A 2.2.4 ábrán látható a panaszlevelek elküldésének módja:

2.2.4 ábra A közérdekű adatigénylési (2001/544 sz.) törvény előírásai alapján a panaszlevekre történő válaszadás határideje 15 nap. Emlékeztető A 2001/544 sz. adatigénylés törvény 2. cikkely, 21. szakaszának (3) bekezdése alapján: „Amennyiben az adminisztratív vizsgálat után a kifogás megalapozottnak bizonyul, a választ a kifogás benyújtásától számított 15 napos határidőn belül továbbítani kell a sértett személynek, és annak tartalmaznia kell mind az eredetileg igényelt közérdekű információkat, mind a vétkes ellen foganatosított fegyelmi büntetések megjelölését.” A következő ábra a panaszlevélre beérkezett válaszadások időpontját mutatja. Tizenhét intézmény válasza időben érkezett, hét intézmény pedig késéssel válaszolt.

2.2.5 ábra A panaszlevelek nyomán összesen huszonnégy intézmény küldte el válaszát, (három városi, húsz vidéki polgármesteri hivatal, illetve egy dekoncentrált intézmény). Egy érdekes jelenségnek lehettünk tanúi: a panaszlevelekre történő válaszadás jóval gyorsabbnak és hatékonyabbnak bizonyult, mint az eredeti kérvényre történő reakciók. Ez a huszonnégy válaszlevél nem tartalmazza a hiánypótlás céljával elküldött panaszlevelekre adott válaszokat. Arra a kilenc panaszlevélre, amelyet hiánypótlás céljával küldtünk ki, öt intézmény válaszolt, négy intézmény pedig nem. A visszajelzés formájaként az elektronikus válaszadást jelöltük meg. A panaszlevélben megfogalmaztuk, hogy az intézmények csak abban az esetben postázzák válaszaikat, ha nincs lehetőségük elektronikusan válaszolni. A válaszlevelek az alább bemutatott módon érkeztek: 18

2.2.6 ábra A 2.2.6 ábra szemlélteti, hogy a válaszadásnak alapvetően az elektronikus és a hagyományos postai úton történő továbbítás formáját használták. Végezetül, összesítettük a beérkezett válaszokat – a következő ábra szemlélteti az összes beérkezett választ, a visszajelzés módja szerint. A felmérésben szereplő 51 közintézményből 11 intézmény sem az első igénylésre, sem pedig a panaszlevélre nem válaszolt. Az alábbi grafikon ábrázolja az első körben kiküldött kérvényekre beérkezett válaszlevelek számát (16 válasz), és második körben, a panaszlevelekre beérkezett 24 visszajelzést, illetve a válaszadás módját.

2.2.7 ábra Emlékeztető A 2001/215 sz. közigazgatási törvény 76. cikk, (2) bekezdése alapján: „Azokban a területiközigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, az illető személyek akár élőszóban, akár írásban anyanyelvükön is fordulhatnak a helyi közigazgatási hatóságokhoz, a szakapparátushoz és a helyi tanács alárendelt szervezeteihez, válaszra pedig román nyelven és anyanyelvükön egyaránt jogosultak.”

2.2.8 ábra 19

A vizsgálat kiterjedt a válaszadás során használt nyelvre is, ugyanis a felmérésben az anyanyelv- használati jogok alkalmazása is szempontként szerepelt. A 2.2.8 ábra a válaszlevelekben használt nyelveket mutatja be. Ennek alapján 14 magyar, 18 román és nyolc kétnyelvű választ összesítettünk. A továbbiakban az intézményeket a következő kategóriák szerint mutatjuk be: Kovászna megyei városi polgármesteri hivatalok, vidéki polgármesteri hivatalok, dekoncentrált intézmények, Kovászna Megye Tanácsa és Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság. Városi polgármesteri hivatalok Kovászna megyében öt város szintű település van: az itt működő állami intézményekhez – polgármesteri hivatalokhoz – küldtünk kérvényt. A következőkképpen válaszoltak: egy válasz érkezett határidőn belül, egy érkezett röviddel a törvényes határidő lejárta után, két polgármesteri hivatal csupán a panaszlevélre reagált – ezektől az intézményektől az eredetileg elküldött igénylésre semmilyen választ nem érkezett, – egy polgármesteri hivatal pedig teljes mértékben mellőzte a törvényes határidőt és huszonkilenc napon belül válaszolt a panaszlevélre.

2.2.9 ábra Ismételten, a válaszadás módjaként az elektronikus válaszadást jelöltük meg.

2.2.10 ábra 20

Négy polgármesteri hivatalhoz magyar nyelven megfogalmazott kérvényt küldtünk, hiszen a vezetőség és a városlakók többsége magyar nemzetiségű, egy polgármesteri hivatalhoz pedig román és magyar nyelvű kérvényt postáztunk, mert a városi lakosság több mint 90%-a román nemzetiségű. A válaszlevél román nyelvű volt. A törvényes előírások szerint, ha magyar nyelvű levéllel fordulnak állami intézményekhez, akkor az intézménynek két nyelven kell válaszolni (2001/215 sz. közigazgatási törvény 76. cikk, 2. bekezdés). A magyar nyelven megfogalmazott kérvényekre a törvényes előírásokat az öt közintézményből, egyetlen polgármesteri hivatal tartotta be, kettő magyarul, egy pedig román nyelven küldte el válaszait. Vidéki polgármesteri hivatalok A negyven Kovászna megyei vidéki polgármesteri hivatalnak elküldött közérdekű adatigénylésre hat intézmény válaszolt a törvény által megszabott 30 napos határidőn belül, ezek között található az a két hivatal, amely példamutatóan tíz napon belül válaszolt. Négy válasz érkezett kevéssel a határidő lejárta után, harminc intézmény pedig egyáltalán nem küldött választ. A panaszlevelek kipostázását követőn húsz intézmény reagált, ezek közül hat hivatal a megszabott 15 napos határidő letelte után. Tíz intézmény a panaszlevelekre sem válaszolt. Érdekes jelenség, hogy a panaszlevekre – amelyekre a törvény által megszabott határidő 15 nap – kétszer annyian válaszoltak, mint az első körben kiküldött közérdekű adatigénylés esetén (itt a válaszadási kötelezettség jóval megengedőbb: harminc nap)

2.2.11 ábra Ismételten, a válaszadás módjaként az elektronikus válaszadást jelöltük meg.

2.2.12 ábra 21

A negyven vidéki polgármesteri hivatalhoz elküldött kérvények között hatot két nyelven – magyar, illetve román nyelven – fogalmaztunk meg. A többi harmincnégy polgármesteri hivatal magyar nyelvű kérvényt kapott. A harminc beérkezett válaszlevél közül kilenc magyar, tizenöt román, három pedig kétnyelvű volt, két e-mail érkezett, amelyekben nem volt válasz, csak az igényelt dokumentum, csatolva. Emlékeztető A 2001/215 sz. közigazgatási törvény 76. cikk, (2) bekezdése alapján: „Azokban a területiközigazgatási egységekben, amelyekben a lakosság több mint 20 százaléka valamely nemzeti kisebbséghez tartozik, az illető személyek akár élőszóban, akár írásban anyanyelvükön is fordulhatnak a helyi közigazgatási hatóságokhoz, a szakapparátushoz és a helyi tanács alárendelt szervezeteihez, válaszra pedig román nyelven és anyanyelvükön egyaránt jogosultak.”

Nem központosított intézmények A vizsgált négy nem központosított intézményből háromtól kaptunk választ, kettő 30 napos határidőn belül válaszolt, egy válasz pedig a panaszlevélre felelt. Az időben érkezett válaszok közül két intézmény hiányosan küldte el válaszát, következésképpen panaszlevél elküldésére volt szükség, a válaszlevél időben érkezett. A másik két intézményhez pedig azért kellett panaszlevelet küldeni, mert nem tartották be a törvényes határidőt.

2.2.13 ábra Az alábbi ábra a válaszadás módját mutatja.

2.2.14 ábra 22

A nem központosított intézmények esetén egy intézmény kétnyelvű igénylést kapott, a többi három pedig magyar nyelven kapta a dokumentumot. A három beérkezett válaszból egy intézmény magyarul, a másik pedig románul, továbbá a harmadik - a törvényes előírásokat egyedüliként betartva – két nyelven válaszolt. Kovászna Megye Tanácsa és a Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatóság Mindkét intézmény, Kovászna Megye Tanácsa és alárendelt intézménye, a Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatóság az előírt 30 napon belül válaszolt kérvényünkre: előbbi két nyelven, utóbbi pedig magyarul. Mindkét intézmény postai úton jutatta el válaszait. Kovászna Megye Tanácsa panaszlevelünkre is időben válaszolt. 2.2.2 Következtetések Ebben a részben két szempontot vizsgált a munkacsoport: a közérdekű információigénylés ügymenetének határidőhöz kötött törvényes előírások betartását, illetve az anyanyelvhasználatot szabályozó törvények alkalmazását. Felméréseink alapján a következő hiányosságok kerültek felszínre: Határidők betartása szempontjából a közintézmények ügyfélszolgálati tevékenységében nem működik elég hatékonyan a közérdekű tájékoztatás (a vizsgált közintézmények mindössze 3,9%-a válaszolt az előírt tíz nap alatt, 31,3%-a pedig a harminc napos határidőn belül). Az alacsony válaszadási arány alapján kijelenthető, hogy a közérdekű adatigénylés esetén (állampolgár, civil szervezet kezdeményezése esetén) kicsi az esély arra, hogy a kérelmező a törvény által előírt határidőn belül választ kapjon. Ha többszörösen megkeresi az intézményt ugyanabban az ügyben (például panaszlevéllel), akkor nagyobb eséllyel kaphat választ. Bár az anyanyelvhasználat nem szerves része az adatszolgáltatási kötelezettségnek, kiemeltük a válaszadás nyelvét, mert fontos eleme az ügyfélközpontú információ-szolgáltatásnak. A válaszadó közintézmények jelentős része (84,4%-a) nem tartja be a közigazgatási 2001/215 sz. törvényt, amelynek 76. cikkelye 2. bekezdésében előírja, hogy kétnyelvű válaszra jogosult az személy, aki magyar nyelven intéz kérést egy közintézményhez. Összegzésként elmondható, hogy Kovászna megyében a kormányzati szervezetek zöme csak ismételt megkeresésre teljesíti a törvény által előírt közérdekű adatszolgáltatási kötelezettségét – és azt is hiányosan. Javaslatok a közérdekű információigénylés ügymenetének javítására: - Információs szolgáltatás működtetése a közintézményekben egy kijelölt helyen, ahol egy felkészült személy felel a közösség képviselőivel való párbeszédért, a közösség tájékoztatásáért, munkaidejének meghatározott részében, rendszeresített formában (pl. XY személy naponta 10.0011.00 között a 15-ös irodában rendelkezésre áll információszolgáltatás ügyében); - Vidéki közintézmények esetén, ahol a szűkösebb költségvetés, az alkalmazottak alacsony létszáma nem teszi lehetővé az információs szolgáltatások folyamatos működtetését, ott ez megoldható gyakornokok, illetve önkéntesek bevonásával; 23

- Tájékoztatási kampányok alkalmazása a lakosság, a civil szervezetek, és nem utolsó sorban a közintézmények dolgozóinak folyamatos felkészítése érdekében, hogy kezdeményező, konstruktív módon viszonyuljanak az információs igények kielégítésének ügyéhez. 2.3 Az igényelt közérdekű információk elemzése A projektnek ebben a szakaszában negyven hivatalos válasz tartalmát dolgoztuk fel, olyan információkat, amelyeket közérdekű adatigénylés formájában gyűjtöttünk össze Kovászna megye közintézményeitől. Ez a szakasz talán a legfontosabb a három közül, hiszen azt vizsgáltuk, hogy a megkeresett közintézmények megfelelő információt közöltek-e, és megfelelő módon, megfelelő mértékben tették-e azt. Ezek a kutatások kiemelten fontosak, mert arra világítanak rá, hogy a közintézmények hogyan tekintenek a közösség tagjai által megfogalmazott igénylésekre, milyen komolysággal, becsületességgel végzik tájékoztatási kötelességüket. Mivel különböző hatáskörű közintézményeket mértünk fel, csoportosítanunk kellett a hivatalokat, és a hatáskörükhöz/munkakörükhöz illő kérésekkel fordultunk hozzájuk. A következő intézménykategóriákat különböztettük meg: Városi polgármesteri hivatalok Vidéki polgármesteri hivatalok Nem központosított intézmények Kovászna Megye Tanácsa Kovászna Megyei Szociális Ellátás és Gyermekvédelmi Vezérigazgatósága A városi és vidéki polgármesteri hivatalok esetében két területet mértünk fel: az intézményi átláthatóságot, illetve a civil szervezetek támogatási rendszerének átláthatóságát. Intézményi átláthatóság területén ugyanazokat a kérdéseket fogalmaztuk meg a kormányzati szervezetek felé, mert a számonkérhetőség szempontjából nincs különbség vidéki, városi, megyei és nem központosított hivatal között. Azért kerülnek mégis külön bemutatásra, mert kapacitás, költségvetés és személyzet szempontjából a közintézmények különböznek egymástól; másfelől a nem központosított intézmények nem támogatnak civil szervezeteket. A Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatósága csak szociális szakterületen működő civil szervezeteket támogatnak. Megjegyzés: A 2003/52 sz. döntéshozatali átláthatóságról szóló törvényt, a továbbiakban átláthatósági törvénynek nevezzük. A következő hat közérdekű információt igényeltük a városi, vidéki és megyei közintézményektől, az intézményi átláthatóság területén: Az utolsó három közmeghallgatás jegyzőkönyveit; A döntéshozatali átláthatóság (2003/52 sz. törvény) végrehajtásáról közzétett 2010-es, 2011-es és 2012-es éves jelentéseket; A civil társadalommal való kapcsolattartásért felelős tisztviselő munkaköri leírását. Ezen a területen a nem központosított intézményektől csak a felsoroltak közül csak a második és harmadik pontban felsorolt dokumentumokat igényeltük tekintettel arra, hogy ezek az intézmények csak rendkívüli esetben szerveznek közmeghallgatásokat.

24

Emlékeztető A 2003/52 sz. átláthatósági törvény 2. cikkelyének, 10. szakasza alapján: „A nyilvános ülés gyors jegyzőkönyve, amely tartalmazza a tagok szavazatát is – azok esetek kivételével, amikor titkos szavazatot határoztak – kifüggesztendő az illető közhatóság székhelyén és közzéteendő a saját honlapon.” A 2003/52 sz. átláthatósági törvény 2. cikkely, 12. szakasz, (2) bekezdése alapján: „A döntéshozatali átláthatósára vonatkozó évi jelentés nyilvánosságra hozandó a saját honlapon, a saját székhelyen a közönség számára hozzáférhető valamely felületen való kifüggesztéssel vagy nyilvános ülésen való bemutatás révén” A 2003/52 sz. átláthatósági törvény 1. cikkely, 6. szakasz, (5) bekezdése alapján: „Az érdekelt személyek a javasolt a jogszabálytervezetre vonatkozó javaslatainak, sugallatainak és véleményeinek átvételére a közhatóság vezetője az intézmény keretéből kijelöli a polgári társadalommal való kapcsolattartásért felelős személyt” A civil szervezetek támogatásrendszerének átláthatósága szempontjából: - Civil pályázatok elbírálási rendszerének kialakításáról szóló megbeszélés/ülés jegyzőkönyvét, a 2011-es, 2012-es és 2013-as pályázati kiírásokra, továbbá az elbíráló bizottság megalakításának módját, és az elbírálási kritériumokat. - Azon civil szervezetek listáját, amelyek a 2011-es, 2012-es és 2013-as évben nyílt pályázatokat nyertek a kultúra, sport és ifjúság, valamint szociális téren, illetve a támogatásként nyert összegeket. - Azon civil szervezeteket, amelyek zárt és/vagy meghívásos pályázati rendszer során kaptak támogatást 2011, 2012 és 2013-ban és az ehhez kapcsolódó partnerségi szerződéseket. Kovászna Megye Tanácsához intézett levelünkben csak azon civil szervezetek listáját kértük, amelyek kultúra és sport-ifjúság területén kaptak támogatást, ugyanis szociális téren a civil támogatást a tanács egyik alárendelt intézménye, Kovászna Megyei Szociális Ellátás és Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatóság kezeli. Ennek értelmében a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatóságtól csak a szociális téren támogatott civil szervezetek listáját kértük. A következőkben csoportokra bontva mutatjuk be a válaszadás helyzetét.

25

2.3.1 Városi polgármesteri hivatalok 2.3.1.1 Intézményi átláthatóság városi polgármesteri hivataloknál Elsőként az intézményes átláthatóságot vizsgáltuk, mégpedig azáltal, hogy elkértük az utolsó három közmeghallgatás13 (nyilvános ülés) jegyzőkönyvét. Az alábbi ábra mutatja a kapott válaszok helyzetét.

2.3.1 ábra Mint látható, mindössze két polgármesteri hivatal küldött információt, illetve irányított olyan weboldalra, ahol megtaláltuk a jegyzőkönyveket. Egy polgármesteri hivatal azt válaszolta, hogy nem tartottak közmeghallgatásokat, kettő pedig egyszerűen nem válaszolt erre a kérdésre. Az intézményi számon kérhetőséget elemezve elkértük az utolsó három év (2010, 2011, 2012) döntéshozatali átláthatóság végrehajtásáról szóló éves jelentéseket is. Két polgármesteri hivatal kivételével elküldték, vagy megfelelő utasítás nyomán megtaláltuk ezeket a jelentéseket. A közintézmények legtöbbször egy, a rendelkezésükre álló mintát – az általánosított éves jelentést 14 – használják a jelentés megírásához. Az általánosított jelentés három szempontot mér fel: jogszabálykidolgozási eljárásokat, döntéshozatali eljárásokat, illetve olyan eseteket, amikor a közhatóságot perbe fogták, megírásánál különböző mutatókat használnak. Ezekből kiválasztottunk nyolc olyan mutatót, amit az átláthatóság szempontjából fontosnak tartottunk, és település szerint csoportosítottuk a következő táblázatokban. Azokat a polgármesteri hivatalok, amelyek nem továbbítottak 2003/52 döntéshozatali átláthatóság végrehajtásáról szóló jelentéseket, nem tüntettük fel az alábbi táblázatokban.

13. 2003/52 sz. átláthatósági törvény, I./2/i): nyilvános ülés- a közigazgatási hatóság keretében lebonyolított, bármely érdekelt személy számára hozzáférhető ülés 14. A közintézmények által közzétett éves jelentés mintája megtalálható a jelentés 5-ös számú mellékletében 26

27

Megjegyzések:

x-szel volt megjelölve a jelentésekben

0-t írtunk oda is, ahol az eredeti jelentésben nem volt írva semmi, vagy vonal (–) volt húzva.

Utolsóként az intézményes átláthatóság terén azt kértük, hogy továbbítsák a civil társadalommal kapcsolattartásért felelős tisztviselő személy munkaköri leírását. A fenti táblázatokból (2.3.2, 2.3.3 és 2.3.4), amit az döntéshozatali átláthatóságra vonatkozó jelentésekből ollóztunk ki, az derült ki, hogy egyetlen városi polgármesteri hivatalnál neveztek ki civil társadalommal való kapcsolattartásért felelős személyt. Ugyanakkor egyetlen polgármesteri hivataltól sem érkezett az olyan válasz, amely azt jelezte volna, hogy az illető intézményben nincs kijelölve kapcsolattartó személy, ami ellentmond az intézmények által kiállított jelentéseknek. Mind az öt polgármesteri hivatal válaszolt: három elküldte a munkaköri leírást, kettő pedig a polgármesteri rendeletet, amellyel kinevezték az illetékes személyt. 2.3.1.2 Civil szervezetek támogatási rendszerének átláthatósága városi polgármesteri hivataloknál A második vizsgált területen civil szervezetek támogatási rendszerének átláthatóságát vettük szemügyre. Háromféle információt kértünk: - Civil pályázatok elbírálási rendszer kialakításáról való megbeszélés/ülés jegyzőkönyvét, a 2011, 2012 és 2013-as pályázati kiírásokra, az elbíráló bizottság megalakításának módját, és az elbírálási kritériumokat - Azon civil szervezetek listáját, amelyek 2011, 2012 és 2013-as évben nyílt pályázatokat nyertek kultúra, sport-ifjúság és szociális téren. Továbbá, a nyert összeget/összegeket - Azon civil szervezeteket, amelyek zárt és/vagy meghívásos pályázati rendszer során kaptak támogatást 2011, 2012 és 2013-ban és az ehhez kapcsolódó partnerségi szerződéseket. Elsőként a következő három információt igényeltük: a civil pályázatok elbírálási rendszerének kialakításáról szóló megbeszélés/ülés jegyzőkönyvét kértük, a 2011, 2012 és 2013-as pályázati kiírásokra, továbbá az elbíráló bizottság megalakításának módját, és az elbírálási kritériumokat. Az alábbi ábrán látható a kapott válaszok megoszlása az igénylés alapján:

2.3.5 ábra Megkeresésünkre egyetlen város polgármesteri hivatala küldött jegyzőkönyveket, három polgármesteri hivatal részleges választ adott, egy pedig azt válaszolta, hogy ezek a jegyzőkönyvek nem nyilvánosak. Részleges válasznak minősítettük azokat a feleleteket, amelyekben határozatokat, pályázati támogatás- rendszer szabályzatát, vagy pályázati kiírást küldtek. A munkacsoport azon gyűlések mozzanataira volt kíváncsi, ahol kialakították, elfogadták, megszavazták a pályázati kritériumrendszert, valamint arra, hogy milyen módon jelölték ki az elbíráló bizottságot. 28

Megkeresésünk második mozzanataként azon civil szervezetek listáját igényeltük, amelyek támogatásban részesültek nyílt – azaz kiírás, felhívás alapú – pályázati rendszerben az utóbbi három évben. Továbbá azt kértük, hogy közöljék az elnyert összegeket is. Az alábbi (2.3.6) ábrán láthatóak a válaszok:

2.3.6 ábra Négy polgármesteri hivataltól kielégítő választ kaptunk, továbbították a nyertesek listáját és az elnyert összegeket. Hiányos válaszként könyveltük azokat az eseteket, amikor a válaszban határozatszámokat soroltak fel és a honlapjukra irányítottak, ahol határozatok formájában megtaláltuk a támogatott civil szervezeteket. A honlapon néhány 2013-ban meghozott határozat kivételével a határozatok nincsenek megszámozva, és csak csoportosítva érhetők el. Végül azon civil szervezetek listáját igényeltük, amelyek zárt/meghívásos pályázati rendszerben nyertek támogatást. Továbbá kértük, hogy csatolják az ilyen jellegű támogatáshoz tartozó partnerszerződés másolatát. A következő ábrán megtekinthetőek a válaszok:

2.3.7 ábra Egy polgármesteri hivatal kivételével választ kaptunk erre a kérésre is, két polgármesteri hivatal közölte, hogy nem támogat zárt/meghívásos rendszerben civil szervezeteket, kettő pedig csatolta a kért partner szerződéseket. 29

2.3.2 Vidéki polgármesteri hivatalok 2.3.2.1 Intézményi átláthatóság vidéki polgármesteri hivataloknál Vidéki polgármesteri hivatalok esetén is két területet: az intézményi, illetve a civil szervezetek támogatási rendszerének átláthatóságát vizsgáltuk. Összesen harminc válasz érkezett a negyven vidéki polgármesteri hivataltól, ebből két polgármesteri hivatal megbeszélésre hívott, egy pedig értesített, hogy hamarosan továbbítják a kért dokumentumokat. Ennek megfelelően huszonhét választ-csomagot dolgoztunk fel. Első körben az utolsó három közmeghallgatás jegyzőkönyveit igényeltük. A lenti ábrán megtekinthetőek a válaszok:

2.3.8 ábra A következő válaszokat kaptuk: tíz polgármesteri hivatal küldött jegyzőkönyveket, hét polgármesteri hivatal azt írta, hogy nem szerveztek közmeghallgatásokat az utóbbi három évben, hat intézmény nem válaszolt erre a kérdésre, négy pedig nem küldött jegyzőkönyveket arra hivatkozva, hogy senki sem jelent meg a közmeghallgatáson, ezért nem írtak jegyzőkönyvet. Azaz a vizsgált vidéki polgármesteri hivatalok kevesebb, mint egyharmada küldte el az igényelt dokumentumokat. Második pontban, az utóbbi három év döntéshozatali átláthatóság végrehajtásáról szóló éves jelentéseket igényeltük az utóbbi három évre. A városi polgármesteri hivatalok esetéhez hasonlóan nyolc transzparencia-mutatót emeltünk ki, és csoportosítottuk azokat település, illetve évszám szerint. Olyan esettel is találkoztunk, hogy részlegesen küldtek adatokat, azaz nem mindhárom évre szólót. Azokat a polgármesteri hivatalokat, amelyek nem továbbítottak döntéshozatali átláthatóság végrehajtásáról szóló jelentéseket, nem is tüntettük fel az alábbi táblázatokban.

30

31

Megjegyzések: n.a. - nincs adat x-szel volt jelölve a jelentésben 0-t írtunk oda is, ahol az eredeti jelentésben nem volt írva semmi, vagy vonal (–) volt húzva.

II.3.9A döntéshozatali átláthatóság végrehajtásáról szóló éves jelentés kivonata 2010-es évre

32

Megjegyzések: n.a. - nincs adat x-szel volt jelölve a jelentésben 0-t írtunk oda is, ahol az eredeti jelentésben nem volt írva semmi, vagy vonal (–) volt húzva.

2.3.10 A Döntéshozatali átláthatóság végrehajtásáról szóló éves jelentés kivonata 2011-es évre

33

Megjegyzések: n.a. - nincs adat x-szel volt jelölve a jelentésben 0-t írtunk oda is, ahol az eredeti jelentésben nem volt írva semmi, vagy vonal (–) volt húzva.

2.3.11 A döntéshozatali átláthatóság végrehajtásáról szóló éves jelentés kivonata 2012-es évre

Az utolsó dokumentum, amit kértünk, az a civil társadalommal való kapcsolattartásért felelős személy munkaköri leírása volt. A válaszok az alábbi ábrán láthatóak:

2.3.12 ábra Tizenkét polgármesteri hivatal küldött megfelelő dokumentumot, nyolc polgármesteri hivatalnál nem volt kijelölve erre a célra személy, négyen pedig nem válaszoltak erre a kérdésre. További három választ hiányosnak ítéltünk, mert nem küldtek munkaköri leírást. Általános hiányosság, hogy a polgármesteri rendeletet küldték el, amely nem tartalmazza a munkaköri leírást. Egyes hivatalok pedig csak részletet küldtek a munkaköri leírásból.

2.3.2.2 Civil szervezetek támogatási rendszerének átláthatósága vidéki polgármesteri hivataloknál A városi polgármesteri hivatalok vizsgálatához hasonlóan elsőként a civil pályázatok elbírálási rendszer kialakításáról rendelkező megbeszélés/ülés jegyzőkönyvét, a 2011-es, 2012-es és 2013-as pályázati kiírásokat, továbbá az elbíráló bizottság megalakításának módjáról és az elbírálási kritériumokat leíró dokumentumokat igényeltük. Az alábbi ábrán láthatóak a válaszok.

2.3.12 ábra 34

Egyetlen polgármesteri hivatal kivételével minden intézmény válaszolt erre kérdésre. Megállapítható, hogy a vidéki polgármesteri hivatalok nagy része (19 a 40-ből) nem támogat civil szervezeteket. Az a hét polgármesteri hivatal, amely támogat civil szervezeteket, hiányos választ küldött: tőlük egyetlen jegyzőkönyvet sem kaptunk. A közintézmények elküldték a kritériumrendszert, a pályázati felhívást, a pályázati szabályzatot, viszont egyetlen közintézmény sem említette, hogy mikor és milyen módon döntötték el a civil szervezetek támogatási rendszerének kritériumait. Második kérésünkben igényeltük azon civil szervezetek listáját, amelyek az utóbbi három évben támogatást nyertek nyílt pályázati rendszerben. Abból a hét vidéki polgármesteri hivatalból, amely civil szervezetek támogatására elkülönített pénzügyi alapokkal rendelkezik, háromtól megfelelő választ kaptunk, vagyis elküldték a nyertes szervezetek listáját, mellécsatolva a nyert összeget/összegeket, négy pedig hiányos választ adott, vagyis nem közölte a civil szervezetek által nyert összegeket. Az utolsó pontban, azon civil szervezetek listáját kértük, amelyek zárt/meghívásos pályázati rendszerben nyertek támogatást. Tizenhét polgármesteri hivatal nem működtet civil szervezetek tevékenységét finanszírozó zárt támogatási rendszert, hat pedig nem válaszolt erre kérdésre. Három polgármesteri hivatal kielégítően válaszolt, csatolták a partnerszerződéseket. 2.3.3 Kovászna Megye Tanácsa 2.3.3.1 Intézményi átláthatóság Kovászna Megye Tanácsánál A következő információkat igényeltük a megye tanácstól: Az utolsó három közmeghallgatás jegyzőkönyveit A döntéshozatali átláthatóság (2003/52 sz. törvény) végrehajtásáról közzétett 2010, 2011 és 2012es éves jelentéseket. Civil társadalommal való kapcsolattartásért felelős tisztviselő munkaköri leírását Első kérésünkre azt a választ kaptunk, hogy az utóbbi három évben nem szerveztek közmeghallgatásokat, ezért nem továbbítottak jegyzőkönyveket. Második kérésünkre a hivatalok továbbították a 2003/52 sz. törvény végrehajtásáról szóló éves jelentéseket is. Az alábbi táblázat szemlélteti a beküldött jelentésekből összeállított kivonatot.

2.3.14 A döntéshozatali átláthatóság végrehajtásáról szóló éves jelentés kivonata a 2010-es, 2011-es, 2012-es évekre

Végül, de nem utolsó sorban a hivatalok a civil társadalommal való kapcsolattartásért felelős tisztviselő munkaköri leírását is továbbították. 35

2.3.3.2 Civil szervezetek támogatási rendszerének átláthatósága Kovászna Megye Tanácsánál A következő információkat igényeltük ezen a területen: - A civil pályázatok elbírálási rendszerének kialakításáról szóló megbeszélés/ülés jegyzőkönyvét a 2011-es, 2012-es és 2013-as pályázati kiírásokra, az elbíráló bizottság megalakításának módját, és az elbírálási kritériumokat - Azon civil szervezetek listáját, amelyek a 2011-es, 2012-es és 2013-as évben nyílt pályázatokat nyertek a kultúra, illetve sport és ifjúság terén. Továbbá kértük az elnyert összeget/összegeket is. - Azon civil szervezeteket, amelyek zárt és/vagy meghívásos pályázati rendszer során támogatást kaptak 2011-ben, 2012-ben és 2013-ban és az ehhez kapcsolódó partnerségi szerződéseket. Az első pontban hiányos információkat kaptunk, azaz csak azon határozatokat, amelyekben kinevezték az elbíráló bizottságot, illetve eldöntötték, hogy ki kap támogatást, és a kritériumok listáját, viszont arról az ülésről, ahol megszavazták a pályázati kritériumrendszert nem kaptunk jegyzőkönyvet. A második pontra válaszoltak, hiszen válaszukban olyan honlap-címeket közöltek, ahol megtaláltuk a nyertes civil szervezetek listáját. A harmadik pontban a zárt és/vagy meghívásos pályázati rendszer során támogatott civil szervezetek listáját igényeltük. A Megyei Tanács képviselője közölte, hogy ilyen támogatási rendszerben nem támogatnak civil szervezeteket.

2.3.4 Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatóság 2.3.4.1. Intézményi átláthatóság a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóságánál A következő információkat igényeltük ezen a területen: A legutóbbi három közmeghallgatás jegyzőkönyveit; A döntéshozatali átláthatóság (2003/52 sz. törvény) végrehajtásáról közzétett 2010-es, 2011-es és 2012-es éves jelentéseket; A civil társadalommal való kapcsolattartásért felelős tisztviselő munkaköri leírását. Az első két pontra azt a választ kaptuk, hogy nem szerveznek közmeghallgatásokat, illetve nem írnak éves jelentéseket, mert Kovászna Megye Tanácsának alárendelt intézményeként működnek. Ez azt jelenti, hogy nincsenek tudatában annak, hogy a 2003/52 sz. átláthatósági törvény előírásai rájuk is érvényesek.

Emlékeztető A 2003/52 sz. átláthatósági törvény 4. szakasz, b) pontja alapján: „A jelen törvény előírásait betartani köteles közigazgatási hatóságok az alábbiak: a helyi közigazgatási hatóságok: a megyei tanácsok, a polgármesterek, a helyi vagy megyei érdekű közintézmények és közszolgálatok”

A harmadik pontban igényelt információt, azaz a civil társadalommal való kapcsolattartásért felelős tisztviselő munkaköri leírását a kérésnek megfelelően csatolták válaszukban. 36

2.3.5 Nem központosított intézmények 2.3.5.1 Intézményi átláthatóság Kovászna megye nem központosított intézményeinél A projekt során négy nem központosított intézményt vizsgáltunk. Mivel a nem központosított intézmények egy minisztériumi vagy országos hatáskörű szerv helyi kirendeltsége, a helyi, regionális érdekektől függetlenül működő szerv, amely nem támogat helyi civil szervezeteket. Ennek megfelelően csak az intézményes átláthatóságot vizsgáltuk ezeknél a szerveknél. A következő dokumentumokat kérvényeztük a négy nem központosított intézménytől: A döntéshozatali átláthatóság (2003/52 sz. törvény) végrehajtásáról közzétett 2010-es, 2011-es és 2012-es éves jelentéseket. Civil társadalommal való kapcsolattartásért felelős tisztviselő munkaköri leírását Az első pontban igényelt információra pozitív választ kaptunk, vagyis csatolták a kért dokumentumokat, illetve olyan internetes felületre irányítottak, ahol megtaláltuk az éves jelentéseket. Ezen jelentésekből szűrtünk ki információkat és csoportosítottuk az alábbi táblázatokban.

37

Második pontban kértük a civil társadalommal való kapcsolattartásért felelős tisztviselő munkaköri leírását. A három válaszból egy sem volt kimerítő, mert egy intézmény azt válaszolta, hogy nincs civil társadalommal való kapcsolattartásért felelős személy, csak közérdekű információkkal foglalkozó személy. Ennek a személynek a munkaköri leírásából továbbítottak egy részletet. A másik két intézmény nem küldött munkaköri leírást arra hivatkozva, hogy a civil társadalommal való kapcsolattartásért felelős személy betartja az átláthatósági törvény (2003/52 sz.) előírásait. 2.3.6 Következtetések Ebben a fejezetben a közintézmények által megfogalmazott válaszlevelek tartalmi pontosságát, valamint az érdemi válaszadás folyamatát vizsgáltuk. A felméréseink eredményei alapján megállapítható, hogy Kovászna megye hivatalainak képviselői önkényesen és egyoldalúan – a törvényes előírásokat mellőzve döntik el, hogy közérdekű adatigénylés esetén mely kérdésekre válaszoljanak, illetve melyeket tagadják meg (két közintézmény válaszolt teljes körűen, vagyis csatolta az általunk igényelt dokumentumokat, vagy indokoltan visszautasította a kérést). Továbbá az is kijelenthető, hogy közérdekű információigénylés esetén a kérelmező nagy valószínűséggel nem kap teljes körű, érdemi választ a kérésére. Valószínűsíthető, hogy az utóbbi tizenkét évben kevés ilyen jellegű számonkérés fogalmazódott meg a civil társadalom részéről. Ennek következtében a közintézményekre a civil társadalom részéről gyakorolt nyomás gyenge, így közintézményeink a törvény által előírt kötelezettségeiket hiányosan teljesítik. Javaslatok: - Nyílt ülések online közvetítése (Temesváron már van példa erre); - Jegyzőkönyvek közzététele román és magyar nyelven, a közintézmény székhelyén, illetve honlapján; - A tisztviselők rendszeres továbbképzése, valamint tapasztalatcserék szervezése annak érdekében, hogy a közintézmények dolgozói pontosabban és lelkesebben végezzék munkahelyi feladataikat; - A civil szervezetek meghatalmazása képzések, civil fórumok, vagy akár versenyek formájában arra, hogy hatékonyabban betölthessék társadalmi kontroll-szerepüket helyi és regionális szinten.

2.4 Honlapok vizsgálata A kutatás során 51 közintézményt mértünk fel: 45 polgármesteri hivatalt, négy nem központosított megyei intézményt, Kovászna Megye Tanácsát, illetve a Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Vezérigazgatóságot. A felmérés célja az volt, hogy felszínre hozzuk az állami intézmények átláthatóságát, megvizsgáljuk a transzparencia-törvény alkalmazását. 2.4.1 A módszer bemutatása és a kutatás eredményei Az állami intézmények weboldalai az intézményes átláthatóság egyik fontos felületét képezik. A mai felgyorsult világban az intézményekkel történő levelezés és személyes ügyintézés mellett a weboldalak fontos ügyfél- tájékoztatási felületekként kell, hogy működjenek, hiszen az internet az egyik legfontosabb kommunikációs eszköz napjainkban. A honlapokat 2013. augusztus- szeptember folyamán vizsgáltuk. 38

A honlapokon a következőket vizsgáltuk: 1. Van-e működő honlapja a közintézményeknek 2. Van-e magyar nyelvű változata a honlapnak A 2001/544 sz. törvény 5. szakasza 1. bekezdésének előírásai alapján a következő közérdekű információknak kötelezően meg kell jelenniük a honlapokon: 3. A közhatóság vagy -intézmény szervezését és működését szabályozó jogszabályok 4. A közhatóság vagy -intézmény szervezeti felépítését, főosztályainak feladatkörét, működési programját, ügyfélfogadási programját leíró dokumentumok 5. A közhatóság vagy -intézmény vezetőségéhez tartozó személyek és nyilvános információk terjesztéséért felelős tisztviselő család- és személynevei 6. A közhatóság vagy -intézmény kapcsolatfelvételi koordinátái, azaz: megnevezése, székhelye, telefon- és faxszáma, e-mail-címe és internetes címe 7. A pénzügyi források, a költségvetés és a könyvviteli mérleg 8. Saját programjaik és stratégiáik 9. Közérdekű dokumentumokat tartalmazó lajstrom 9.a. A döntéshozatali átláthatóságról szóló 2003/52 sz. törvény alapján előállított éves jelentések 10. A törvény szerint kiállított és/vagy kezelt dokumentumkategóriák lajstroma 11. A közhatóság vagy -intézmény döntésének megóvási módozatai, amennyiben az illető személy úgy véli, hogy megsértették az igényelt közérdekű információkhoz való hozzáférési jogát A következőkben bemutatásra kerülnek a kutatás eredményei:

2.4.1 ábra Az 51 vizsgált közintézmény honlapjai közül kettő nem működött. A további vizsgálatokat a működő 49 honlapon végeztük.

2.4.2 ábra

Számszerint 49 honlapból csak 26-nak van magyar nyelvű változata. 39

2.4.3 ábra

2.4.4 ábra

A vidéki polgármesteri hivatalokra jellemző, hogy csak a működési program, a polgármester, az alpolgármester és a jegyző neve szerepel, feladatkörök pontosítása nélkül. Az ügyfélfogadási program is hiányzik legtöbb helyen. Amennyiben a négy szempont egyike (szervezeti felépítés, főosztályainak feladatköre, működési program, ügyfélfogadási program) szerepelt a honlapon, úgy könyveltük el, hogy teljesítette ezt a pontot, de hiányosan.

2.4.5 ábra

A vizsgált honlapok nagy része teljesíti az 5. pont kritériumait, viszont azokon az oldalakon, ahol nem volt külön kinevezve nyilvános információk terjesztéséért felelős tisztviselő, de szerepelt a titkár vagy a jegyző neve, ezeket a személyeket elfogadtuk t nyilvános információk terjesztéséért felelős közalkalmazottaknak.

2.4.6 ábra A honlapok többségén megjelennek az elérhetőségi koordináták, viszont ezen alapvető információk nem találhatók meg 16 intézmény honlapján. 40

2.4.7 ábra Ez a szempont igen fontos, hiszen a hatóságok közpénzből gazdálkodnak, így a közösségnek fontos tudni, hogyan és milyen célokra használják fel az adófizetők pénzét. A fenti ábráról látható, hogy a megvizsgált intézmények több mint fele nem teszi közzé saját honlapjukon a pénzügyek kezelését.

2.4.8 ábra Jellemző, hogy az intézmények által pénzügyileg támogatott közösségi programokról szóló tájékoztatás (falunapok, kulturális események) létezik, viszont stratégiai terveket, majdnem egyáltalán nem találunk.

2.4.9 ábra Visszatérő jelenség, hogy a vizsgált honlapokon létezik a „Közérdekű információk" menüpont, viszont a címen túl nincs feltöltött tartalom. A közérdekű információk más menüpontok alatt, az oldalon szétszortan találhatók meg. A felhasználó minden egyes pontját meg kell vizsgálja a webes felületnek ahhoz, hogy megtalálja a keresett információt. Az utolsó három év jelentéseire voltunk kíváncsiak, tehát a 2010-es, 2011-es és 2012-es döntéshozatali átláthatóságról szóló jelentéseket kerestük. A vizsgálat során egy 2010-es jelentést és egy 2012-es jelentést találtunk egy-egy vidéki polgármesteri hivatal honlapján, de mindkettő hiányos volt (nem a szabványos minta szerint volt megírva) 41

2.4.10 ábra Törvény szerint kiállított dokumentumok kategóriába tartoznak a jogszabályok és a határozatok, vagyon- és szándéknyilatkozatok, jegyzőkönyvek, típus-nyomtatványok, egyszóval minden hivatalos dokumentum, amit a közintézmény kezel. A vizsgált intézmények 47%-a nem osztja meg a honlapon ezeket a dokumentumokat.

2.4.11 ábra Az utolsó pontban, lényegében az 544 sz. törvény III. fejezetét (21. és 22. szakaszok) tartalmát kell feltüntetni, valamint az általánosított formanyomtatványokat (panaszlevél mintákat). Az intézmények 61%-a nem tölti fel ezeket a saját honlapokra. Példamutató honlapok: Kovászna megye tanácsa (www.kvmt.ro): Kétnyelvű (román és magyar) verzió Az általunk vizsgált tizenegy információ megtalálható a honlapon Megtalálható a honlapon az intézmény hivatalos közlönye, amelyet havonta adnak ki Általános hiányosságok: Nem átlátható az oldal, ezért időigényes megtalálni az információkat Alapvető információk hiányoznak (olyan oldal is van, ahol nincs feltüntetve a vezetőség neve és elérhetőségei) A pénzügyi források dokumentumai nehezen érthetőek egy átlagember számára A hivatalos dokumentumok nem a megfelelő menüpont alatt találhatóak Egyes menüpontok alatt nem szerepel semmi információ (pl. közérdekű információk lajstroma, határozatok) 42

2.4.2 Következtetések Ebben a fejezetben a közintézmények weboldalait vizsgáltuk az átláthatóság szempontjából. Akárcsak a közérdekű információigénylés vizsgálatakor megfigyelhető, hogy a közintézmények a közérdekű tájékoztatásra kevés figyelmet szánnak, nem fektetnek kellő hangsúlyt azok megjelenítésére. A nyomon követett weboldalak a jelenleg hatályban levő átláthatóság törvényi előírások hiányos alkalmazásáról tanúskodnak, hiszen a 2001/544 sz. törvény által előírt alapvető információkat nem jelenítik meg a jelenleg legolcsóbb, legpublikusabb felületen. Az elemzés rávilágított arra is, hogy a közintézmények adatközlési gyakorlata több ponton ütközik a törvény által előírtakkal. Kevés releváns információt tesznek közzé honlapjaikon, és úgy tűnik, elrejtőzni kívánnak az állampolgárok elől vagy maguk döntik el mi közérdekű információ és mi nem tartozik az állampolgárokra, a törvényes kötelezettségek mellőzése mellett. Eljárásrendjüket, szervezeti felépítésüket, a működésükre vonatkozói információkat csak ritkán hozzák nyilvánosságra honlapjaikon. Javaslatok: - Ügyfél-centrikus, hétköznapi emberek számára is érthető web felület kialakítása; - Magyar nyelv használata a weboldalon, hivatalos dokumentumok magyarra fordított változatainak feltöltése; - Áttekinthető, jól strukturált menüpontok alá kell szervezni az információt, a felhasználó logikája, nem pedig a honlapszerkesztő elképzelései szerint; - A honlapnak a közösséggel való kapcsolattartás fő eszközévé kell válnia: ehhez kell egy kijelölt személy, aki az elektronikus kommunikációt irányítja, és aki rendszeresen frissíti az oldalt; - A hatóságok hozzanak létre ügyfélkaput honlapjaik felületén.

43

III. Civil szervezetek felmérése Az előző fejezetben a közigazgatási átláthatóság fontos szereplői – az állami intézményeket vizsgáltuk. Ebben a fejezetben az átláthatósághoz szükséges másik fontos szereplőt – a közösséget, illetve annak szervezeti képviselőit mutatjuk be. A munkacsoport kérdőíves módszert használt a Kovászna megyei civil szervezetek felmérésére. A kérdőíves felmérés során a civilek hozzájárulását elemeztük, az intézményi átláthatóság összefüggésében. Megjegyzés: A civil szervezeteket a következőkben szervezetnek nevezzük. 3.1 A kérdőíves felmérés eredményei A módszer bemutatása Abból a feltevésből kiindulva, hogy minél közvetlenebbek a kérdések, annál inkább tárgyhoz tartozó, lényeges válaszokat kapunk, a munkacsoport összeállított egy kérdőívet nyolc kérdéssel. A kérdőívet a következő oldalon mutatjuk be.

Tisztelt Civilek! A következő felmérés a CIVEK által készülő Civil Jelentéshez szükséges. A projekt célja, hogy növelje a közérdekű döntéshozatali átláthatóságot Kovászna megyében, amit a 2003/52 sz. Törvény biztosít. Ezért a CIVEK, az országban elsőként, Civil Jelentést készít Kovászna megyei helyi, regionális és állami intézmények átláthatóságáról és a civil szervezetekről, a projektet a FDSC támogatja. A Civil Jelentésben nem fognak konkrét nevek, szervezeti adatok megjelenni, általánosan kerülnek bemutatásra. A gyűjtés során kapott adatokat bizalmasan kezeljük. A felmérésben részt vevő szervezetek a kérdőív kitöltésével hozzájárulnak az állami intézmények és a civil szervezetek közötti együttműködés serkentéséhez, a fennálló kapcsolatrendszer jobbításához, továbbá válaszaik segítségével sikerül majd feltárni a Kovászna megyei állami intézmények átláthatóságát, a helyi közösséget érintő helyi, regionális és állami intézmények döntéshozatali folyamatok jellegét, erősségeit és hiányosságait. Civilek Háromszékért Szövetség – CIVEK Sepsiszentgyörgy, 2013.07.29

Partner:

Támogatók:

44

Kérdőív Egyesület neve (nem kötelező): Település/Helység: Működési szakterület: Kitöltés időpontja (ÉÉÉÉ/HH/NN): Karikázza be a megfelelő választ! 1.

Az Ön szervezete ismeri-e a közérdekű információhoz való szabad hozzáférésről szóló 2001/544 törvényt? IGEN NEM 2. Az Ön szervezete nyújtott-e be kérvényt/kérvényeket közérdekű információkat igényelve (2001/544 törvény) helyi, regionális és állami intézményeknek az utóbbi 3 évben? NEM Ha IGEN: Mi volt az információ igénylés tárgya? Kultúra Szociális terület Környezetvédelem, sport Helyi költségvetés Civil szervezetek támogatása Egyéb: Milyen intézménytől igényelték az információt? 3. Az Ön szervezete kapott-e választ a benyújtott kérvényre/kérvényekre? Ha IGEN, meg voltak-e elégedve a válasszal: IGEN NEM Ha NEM, nyújtottak-e be panaszt az intézménynek: IGEN NEM 4. Az Ön szervezetét hívták-e meg az utóbbi 3 évben, hogy vegyen részt szakmai konzultáción, a közösséget érintő határozatok meghozatala esetén helyi döntéshozatali üléseken (polgármesteri hivatal, megyei tanács, más állami intézmény)? Ha IGEN, hányszor: 1-szer kevesebb, mint 5-ször több, mint 5-ször NEM 5. Az Ön szervezete nyújtott-e be szakmai javaslatot helyi közösséget érintő döntéshozatal esetén? IGEN NEM 6. Az Ön szervezete tervezi-e, hogy a jövőben használni fogja a közérdekű információk igénylésére vonatkozó eszközöket? IGEN Ha NEM, miért? 7.

Milyen feltételek mellett lenne hajlandó folyamatos nyomást gyakorolni a helyi, regionális és állami intézményekre? Megfelelő képzés után, miután megismerik a törvénykezési hátteret Ha tudná biztosra, hogy pozitív következményei lesznek a nyomásgyakorlásnak Egyéb:

8.

Az Ön szervezete kapott-e támogatást helyi, regionális vagy állami intézményektől az utóbbi 3 évben? Ha IGEN, milyen célra: Kulturális események szervezése Fiatalság nevelése/tréningek/képzések Infrastrukturális fejlesztésekre Környezetvédelmi akciókra Szociális- és öreggondozásra Oktatás és nevelés Egyéb: NEM

Köszönjük szépen a közreműködését.

45

Célul tűztük ki magunk elé, hogy legalább száz Kovászna megyei szervezethez juttassuk el a fenti kérdőívet. A munkacsoport segítségére állt egy hasznos eszköz, a Háromszéki Civil Katalógus 2012es kiadása, amelyet Civilek Háromszékért Szövetség állított össze, és amelyben 169 Kovászna megyei civil szervezet elérhetősége szerepel. Az adatgyűjtés három formában zajlott: személyes és telefonos kérdőívezéssel, valamint elektronikus levelezés útján. Az adatgyűjtési folyamatban három kézdivásárhelyi civil szervezet is besegített, a Pro Pectus Egyesület, az Erdélyi Magyar Ifjak kézdivásárhelyi szervezete és a Zöld Nap Egyesület. 3.2 A felmérés eredményei A felmérés során 103 kitöltött kérdőívet sikerült begyűjtenünk. Ebből 58 szervezetet személyesen kerestünk meg, 10 szervezet telefonon keresztül válaszolt, 35 szervezet pedig elektronikusan küldte el a kitöltött kérdőívet. A következő táblázatban a 103 civil szervezettől érkezett válasz.

3.1 ábra Az első, „igen/nem” jellegű zárt kérdésben megkérdeztük a szervezeteket, hogy ismerik-e a közérdekű adatigénylés 2001/544 sz. törvényét. Az alábbi ábra mutatja a válaszok megoszlását. Kiderült, hogy a vizsgált civil szervezetek 63%-a ismeri a közérdekű adatigénylés törvényét. Ez nem is meglepő, hiszen ez a törvény már tizenkét éve érvényben van.

3.2 ábra A második kérdés szorosan kapcsolódik az elsőhöz, hiszen azt kérdezi, hogy igényeltek-e a szervezetetek közérdekű információt állami intézményektől az utóbbi három évben. Mint kiderült, a szervezetek 83%-a nem igényelt közérdekű információt, és 17%-a, vagyis tizenhét szervezet nyújtott be kérvényt az utóbbi három évben. 46

Ennek a kérdésnek alá volt rendelve két másik kérdés is, Az első arról szólt, hogy milyen jellegű közérdekű információt igényeltek. Itt hat opció volt megjelölve: - kultúra, - szociális terület - környezetvédelem-sport - helyi költségvetés - civil szervezetek támogatása - szabadon hagytunk helyet más válasznak is „egyéb” címszó alatt. A válaszadók közül egy-egy bejelölte a kultúra és szociális területet, két-két szervezet jelölte a környezetvédelem-sport, illetve a helyi költségvetést, négy szervezet a civil szervezetek támogatásáról érdeklődött, egy szervezet, építkezéssel kapcsolatosan érdeklődött. A többi hat szervezet számos téren igényelt közérdekű információt. Ezek közül a legtöbb kérvény kultúra és szociális területtel kapcsolatosan került benyújtásra. A második alárendelt kérdés pedig az volt, hogy a szervezet milyen állami intézménytől kérte az információt. A válaszadók többsége a helyi polgármesteri hivatalokhoz intézték kérvényeiket, egy igénylés a Megyei Közpénzügyi hivatalhoz volt intézve és három szervezet Kovászna Megye Tanácsához fordult kéréssel.

3.3 ábra A harmadik kérdés kizárólag azoknak a szervezeteknek szólt, amelyek nyújtottak be kérvényt/kérvényeket. A kérdés az volt, hogy kaptak-e választ a benyújtott kérvényekre. Ha igen, további alárendelt kérdésre „igen/nem”- el kellett válaszoljanak, meg voltak-e elégedve az állami intézmények válaszaival.

3.4 ábra 47

Arra is rákérdeztünk, hogy ha nem kaptak választ, intéztek-e panaszlevelet az illető intézmény vezetőségéhez. A tizenhét szervezet közül, amely igényelt közérdekű információt, tizenöt kapott választ, két szervezet pedig nem. Az a két szervezet, amelynek adatigénylésére nem érkezett válasz a megkeresett közintézmények részéről, panaszlevelet továbbított az intézménynek. Abból, a tizenöt szervezetből, amely kapott választ, csak kettő nem volt megelégedve a kapott válasszal.

3.5 ábra A negyedik kérdés a szervezetek és a helyi, regionális és állami intézmények közötti kapcsolatra vonatkozott: Állami intézmény kezdeményezésére civil szervezetek részvettek-e közös konzultáción az utóbbi három évben? Itt négy válasz lehetősége volt megjelölve: „nem”, „igen, egyszer”, „igen, kevesebb, mint ötször” és „igen több mint ötször”. A lenti ábra mutatja, hogy 55%-a a válaszadóknak nem kapott meghívást konzultációra vagy döntéshozatali ülésekre. 31% a szervezeteknek részt vett konzultációkon kevesebb, mint öt alkalommal, 7% egyszer, és 7% pedig több mint öt alkalommal vett részt konzultáción az utóbbi három évben.

3.6 ábra A negyedik kérdés a szervezetek és a helyi, regionális és állami intézmények közötti kapcsolatra vonatkozott: Állami intézmény kezdeményezésére civil szervezetek részvettek-e közös konzultáción az utóbbi három évben? Itt négy válasz lehetősége volt megjelölve: „nem”, „igen, egyszer”, „igen, kevesebb, mint ötször” és „igen több mint ötször”. A lenti ábra mutatja, hogy 55%-a a válaszadóknak nem kapott meghívást konzultációra vagy döntéshozatali ülésekre. 31% a szervezeteknek részt vett konzultációkon kevesebb, mint öt alkalommal, 7% egyszer, és 7% pedig több mint öt alkalommal vett részt konzultáción az utóbbi három évben. 48

Az ötödik kérdés arra összpontosított, hogy élnek-e jogaikkal a civil szervezetek, azaz helyi, közösségi ügyek esetén tesznek-e gyakorlati lépéseket, nyújtanak-e be szakmai javaslatokat a helyi közhatóságoknak? Az alábbi grafikon mutatja, hogy a válaszadók 69%-a nem tett javaslatot közhatóságoknak helyi döntéshozatal esetén.

3.7 ábra A hatodik kérdés közvetlenül rákérdezett arra, hogy tervezik-e a közérdekű adatigénylés törvényt használni a jövőben. Mint kiderül az alábbi ábráról, a szervezetek 89%-a azt felelte, hogy igen. Egy alárendelt kérdés is csatolva volt: ha nem-el válaszolnak, akkor indokolják meg azt. Tizenegy szervezet adott negatív választ erre a kérdésre, ezek közül két válaszadó nem indokolta meg válaszát. Kilenc szervezet az alábbi indokokat sorolta fel: „Nem tudom még” „Azért mert Romániában csak átlátszónak tűnnek a dolgok, de nem azok” „Nincs szükség" „Az APIA biztosítja a nekünk szükséges információkat” „Tevékenységünk nem keresztezi az állami intézményeket” „Nincs rá szükség egyelőre” „Mert eddigi tapasztalataink alapján úgy véljük, ebben az országban senki sem veszi komolyan a civil szervezeteket” „Nem ismerjük az eszközöket, hogy milyen típusú közérdekű információt lehet igényelni”, „Átszervezés van folyamatban”

3.8 ábra 49

A hetedik, ugyancsak zárt kérdésben azt kérdeztük meg, hogy milyen feltételek mellett hajlandóak a szervezetek állandó nyomást gyakorolni állami intézményekre. Három válaszadási lehetőséget jelöltünk meg: „Megfelelő képzés után, miután megismerik a törvénykezési hátteret”, „Ha tudná biztosra, hogy pozitív következményei lesznek a nyomásgyakorlásnak” és helyet hagytunk más véleményekre is „Egyéb” cím alatt. A lenti grafikon mutatja a válaszok megoszlását. A válaszadók 44% az első opciót (Megfelelő képzés után, miután megismerik a törvénykezési hátteret), 37% a második opciót (Ha tudná biztosra, hogy pozitív következményei lesznek a nyomásgyakorlásnak), 8% mindkét előző opciót választotta, 2% pedig nem válaszolt erre a kérdésre. Kilenc szervezet kifejtette véleményét, ezeket a lentiekben lehet tanulmányozni: „Nem tartom járható útnak a nyomásgyakorlást” „Ha szükségesnek és célravezetőnek találja” „Folyamatos nyomás. Mi ez? Civil diktatúra? Tárgyalással nem megy?” „Ha a nyomásgyakorlás ésszerű és etikus” „Képviselet által, személyesen nem” „Ha több szervezet kapcsolódna, egyedül nem” „Törvényes jogaimat ismerve és kihasználva bármilyen formában” „Csak abban az esetben, ha megfelelő költségvetéssel rendelkezhetnénk, szakértőket alkalmazhatnánk, és programjainkat komolyan venné az eredeti román társadalom” „Nem szeretne. Nem érthető a kérdés, hogy milyen okból kellene nyomást gyakorolni. Szorosabb együttműködésre, transzparensebb információáramlásra, párbeszédre hajlandóak lennénk a szervezet köreit illető témákban, amennyire erre lenne egy szervezett fórum”

3.9 ábra A nyolcadik, egyben utolsó kérdés az volt, kaptak-e támogatást állami intézményektől. A 3.9-es ábra mutatja, hogy a szervezetek 75%-a kapott támogatást állami intézménytől az utolsó három évben. Ennek a kérdésnek volt alárendelve még egy kérdés: hogy milyen célra kaptak támogatást. A lehetőségek a következők: - Kulturális események szervezése - Fiatalság nevelése/tréningek/képzések - Infrastrukturális fejlesztésekre - Környezetvédelmi akciókra - Szociális- és öreggondozásra - Oktatás és nevelés - Egyéb 50

Többségük (26 szervezet) a kulturális események szervezésére, 4-4 szervezet pedig sportesemények, illetve a fiatalság nevelésére/képzésére nyert támogatást. Négy szervezet szociális- és öreggondozásra nyert támogatást. További három szervezet saját kiadványokra kapott támogatást. Harminckét szervezet több lehetőséget is megjelölt, többségük a kulturális események szervezése mellett szociális gondozást, illetve oktatást és nevelést jelöltek meg. Senki sem jelölte be az infrastrukturális fejlesztéseket és nagyon kevés - számban nem is jegyeztük- szervezet jelölte be a környezetvédelmi akciók lehetőséget. 3.3 Következtetések Ebben a fejezetben a civil társadalom szerepét vizsgáltuk a közigazgatási átláthatóság viszonylatában. A fenti vizsgálat alapján megállapíthatjuk, hogy a civil kontroll szerepe, amit a két törvény (2003/52 sz. és 2001/544 sz.) biztosít, nem teljesül Kovászna megyében. Ezt bizonyítja, hogy a szervezetek csak 17%-a használja ki a közérdekű adatigénylés nyújtotta lehetőségeket, 69%-a nem nyújtott be javaslatot közintézménynek az utóbbi három évben, helyi döntéshozatal esetén. Javaslatok civileknek: - Az információigénylés, számonkérés mindennapi dolog egy demokratikus államban, nem kell tartani az állami intézményektől, hanem gyakorolni ezt a jogot; - Javasolt tájékoztató jellegű képzéseket kell szervezni a civilek felvilágosítása érdekében, hogy az átláthatósági törvények nyújtotta lehetőségeket kihasználhassák; - Érdemes olyan kiadványokat szerkeszteni és terjeszteni a civilek körében, amelyek az intézményi átláthatóság, a kormányzat és a közösség sikeres párbeszédéről számolnak be; - A társadalmi részvételről, a kormányzat-civil párbeszédről szóló jó gyakorlatokat érdemes díjazni, akár éves rendszerességgel is; - Közösen fellépni és együtt igényelni közérdekű adatokat; - Megismerni más országok tapasztalatait és azokat beépíteni a civil szervezetek gyakorlatába. IV. Összegzés A részfejezetek végén megfogalmazott következtetések alapján a jelentést egy végső összegzéssel zárjuk. Az átláthatóság a hivataloknak a közösséggel való kommunikációján alapul. A 2001/544 sz. adatigénylési törvény által a közintézmények kezdeményezhetik e dialógust, olyan gyakorlati eszközöket biztosítva, mint például kérés típus-nyomtatványok elérhetővé tétele. Akár felső utasításra, akár a párbeszédre való nyitottság okán történik ez, a kormányzat kezdeményező szerepe kulcsfontosságú. A kutatás eredményei arra világítanak rá, hogy Kovászna megyei közintézményei különböző módon értelmezik a közösség iránti kötelezettségeiket, a törvényes előírások betartását. Elemzésünk során rámutattunk több olyan helyzetre is, amikor az információáramlás szabadsága nem érvényesül. A közigazgatási átláthatóság Kovászna megyében még „gyerekcipőben jár”. Ennek okai a következők: - Kevés olyan pozitív példa akad a közintézmények között, amikor kimutatható az átláthatóságra és a közösséggel való párbeszédre való törekvés; - Az átláthatósági törvények külső, EU-s nyomásra, nem pedig közösségi igényre épülnek; 51

- A közintézményekben dolgozók reaktív mentalitása, azaz „a közösség van értünk és nem mi a közösségért”- típusú, kiváró gondolkodásmód; - A civil társadalom passzivitása a közintézményekkel szemben, a rendszeres, aktív számonkérés hiánya: ennek oka a „civil kurázsi” hiánya; - A civil szféra szereplőinek tapasztalatlansága az intézményi átláthatóság biztosítása terén. A közintézmények számonkérhetőségét erősítené, ha léteznének olyan társadalmi szervezetek, amelyek a kormányzat működését kísérnék figyelemmel: ezáltal megvalósulhatna a hatékony, partnerségen alapuló társadalmi kontroll. Kijelenthető, hogy Kovászna megyében nincs ilyen szervezet, és az általunk vizsgált civil szervezetek között sincs olyan, amely kontrollszerepet vállalna ezen a téren. Civil kontroll nélkül nincs demokrácia, illetve intézményi átláthatóság. A közszféra szereplői által elkövetett törvénybe ütköző cselekedeteknek ritkán van jogi következménye, hiszen a laza intézményi- és civil kontroll okán nem érzik a rájuk háruló felelősség súlyát. Az adatigénylési (2001/544 sz.) és átláthatósági (2003/52 sz.) törvények életbelépése óta még mindig nem alakult ki annak a gyakorlata, hogy a közintézmények érdemi választ adjanak a közösség által felvetett kérdésekre. Még nem alakult ki annak a gyakorlata, hogy bármely információ-igénylésre érdemi választ kell adni. Ennek oka egyfelől a civil kurázsi hiánya, másfelől pedig a közintézményi kontrollmechanizmusok kezdetleges jellege. Ezzel magyarázható, hogy a törvény által szabályozott kötelezettségüket hiányosan végzik – például nem válaszolnak időben a kérvényekre, beadványokra; nem adnak érdemi válaszokat; információ-szegény a weboldaluk. Az is megállapítható, hogy a közintézmények önkényesen kezelik a közérdekű információk fogalmát. Javaslatok: - Alakuljanak olyan civil szervezetek, amelyek kizárólag a közintézmények tevékenységét kövessék (demokratikus számonkéréssel foglalkoznának); - A közintézményeknek kezdeményezniük kell a közösséggel való párbeszédet: küldjenek ki jogszabálytervezeteket civil szervezeteknek, működtessenek civil fórumot a saját honlapjukon. A civil szervezetek átláthatóságát azzal lehetne javítani, ha éves jelentéseik, beszámolóik, kiadványaik közzétételre kerülnének a társadalmi kommunikáció különféle csatornáin: saját honlapjukon, a sajtóban, illetve nyomtatott formában, ezzel is példát mutatva a közintézményeknek. A civil szervezeteknek, mint a demokratikus társadalom harmadik pillérének fejleszteniük kell kontrollszerepüket, képzések szervezésével, illetve a döntéshozatali folyamatokba való bekapcsolódás, határozottabb kiállás által. Fontos, hogy a törvény által biztosított eszközöket használják ki, a kontrollszerep fenntartására pedig saját megfigyelő (monitoring) rendszert építsenek ki. Az információs társadalom adta lehetőségekkel élve megvalósítható a hatékony, rendszeresített kommunikáció a helyi társadalom és a civil szervezetek között.

52

III. Mellékletek 1 -es számú melléklet: 2001/544 sz. törvény 2 -es számú melléklet: 2003/52 sz. törvény 3 -as számú melléklet: 2001/544 sz. törvény típus- nyomtatvány 4 -es számú melléklet: 2001/544 sz. törvény panaszlevél minta 5 -ös számú melléklet: 2003/52 sz. törvény alapján közzétett éves jelentés minta

53

KÖZÉRDEKŰ INFORMÁCIÓK IRÁNTI KÉRELEM CÍMZETT! Tisztelt Polgármester Úr/Igazgató Úr/Vezetőség! A jelen kérelmet a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésrõl szóló 2001/544 sz. törvény és utólagos módosításai előírásainak értelmében fogalmazom meg. Kérek egy másolatot a következő közérdekû információkat tartalmazó dokumentumokat: 1. .….. 2. …... 3. …… …...

Ha a fent igényelt dokumentumok tartalmaznak nem közérdekű információkat (pl. személyes adatok), kérjük, satírozzák ki. Kérem, hogy abban az esetben, ha az igényelt adatoknak csak egy részét tekinti megismerhetőõnek, a 2001/544 sz. törvény II/12/(1) alapján azokat az adatigénylés részbeni megtagadásával együtt küldje el az alábbi címre. Kérem a fent kérvényezett dokumentumokat elektronikus formátumban a következő e-mail címekre elküldeni: ……, törvény által megszabott 30 napos határidő betartásával. Ha az igényelt adatokat bármely okból nem lehet e-mailben megküldeni, akkor kérjük, hogy postai úton küldjék az alábbi címre. A kérvényezõ neve Cím Telefon E-mail Fax Tisztelettel, Kérvényező neve

Keltezés

KÖZIGAZGATÁSI PANASZLEVÉL CÍMZETT! Tisztelt Polgármester Úr/Igazgató Úr/Vezetõség! A jelen panaszlevelet a közérdekû információkhoz való szabad hozzáférésrõl szóló 2001/544. sz. törvény és utólagos módosításai elõírásainak értelmében fogalmazzuk meg. A …… számmal rendelkezõ kérvényre nem kaptam választ a jelenlegi törvény által megszabott 30 napos határidõn belül. A következõ információkat igényeltem: 1. … 2. … …

Ezennel kérem a jelenlegi helyzet felülvizsgálását, mivel a közérdekû információhoz való szabad hozzáférési jogunkat megsértették. Továbbá, kérem azon személy felelõsségre vonását, aki felelõs a közérdekû információk közléséért. A kérvényező neve Cím Telefon E-mail Fax Tisztelettel, Kérvényezõ neve

Keltezés

Fogalom-meghatározások glosszáriuma: • Normatív akta/határozat = valamely közhatóság által kibocsátott vagy elfogadott, általános alkalmazású okirat • Törvényesen létrehozott társulás = bármely polgári, szakszervezeti, munkaadói szervezet vagy bármely más polgári képviseleti asszociatív csoport • Gyorsjegyzőkönyv = azon írásos dokumentum, amelyben összefoglalva feljegyzik valamely ülés résztvevői által kifejezett szempontokat, valamint a vita eredményét • Határozattervezet = a normatív akta/határozat elfogadás előtti szövege • Ajánlás = a közhatóságok által a döntéshozatali vagy a jogszabály-kidolgozási folyamatban érdekelt bármely személytől kapott, szóban vagy írásban kifejezett bármely szempont, sugallat, javaslat vagy vélemény • Nyilvános ülés = a közigazgatási hatóság keretében lebonyolított, bármely érdekelt személy számára hozzáférhető ülés

Civilek Háromszékért Szövetség Federaţia Organizaţiilor Civile din judeţul Covasna 520014 Sepsiszentgyörgy, Templom utca 1A szám Tel./fax: 0267 351 959 e-mail: [email protected] web: www.civek.ro