civil szervezet krízisben?

C I V IL S ZEMLE WWW.civilszemle.Hu

Xii. évfolyam 3. szám

nnELMÉLETILEG

Demokrácia és civil társaDalom

(KövérÁgnes)

25 év civil társaDalom és mozgalmak

magyarországon. gonDolatok kövér ágnes vitainDító tanulmánya kapcsán

nnKÖZÖSSÉGEK

(SzabóMáté)

ÉS CIVIL TÁRSADALOM

civil szervezet krízisben?

(PintérDánielGergő)

a milla tünDöklése és bukása nnTÁRSADALOM

(VásárhelyiÁrpád)

ÉS ÁLLAM

az ormánsági nonprofit szektor szerepe

a területfejlesztésben (ZsigmondTibor–TésitsRóbert)

2015/3n n n n n

C IVIL S ZEMLE

WWW.CIVILSZEMLE.HU

XII.ÉVFOLYAM3.SZÁM

Szerkesztôbizottság /EditorialBoard BeliaAnna,HarsányiLászló,KirschnerPéter,KutiÉva, MarschallMiklós,MiszlivetzFerenc,NagyÁdám

Szerkesztôség /Editors Felelôs szerkesztô /Executive Editor NáraiMárta Rovatszerkesztôk /Editors CsongorAnna(Társadalomésállam /SocietyandState) KákaiLászló(Elméletileg /Theoretically) PéterfiFerenc(Közösségekésciviltársadalom /Community

andCivilSociety)

SebestényIstván(Világ-nézet /InternationalReview) Képszerkesztô/Image Editor GönczôViktor Online szerkesztô /Online Editor BodLevente Cikkjavaslatokat,ötleteket,véleményeketa[email protected]címrevárunk. Elôfizethetôawww.civilszemle.hucímen

Kiadó CIVIL SZEMLE ALAPÍTVÁNY www.civilszemle.hu 1137Budapest,Pozsonyiút14. Tel./fax:(+36-1)221-8099 E-mail:[email protected] Felelôskiadó:NizákPéterkuratóriumielnök KészültaPharmaPressNyomdában Felelôsvezetô:DávidFerenc ISSN1786-3341

TARTALOM ■■ ELMÉLETILEG

KövérÁgnes:Demokrácia és civil társaDalom SzabóMáté:25 év civil társaDalom és mozgalmak magyarországon.

gonDolatok kövér ágnes vitainDító tanulmánya kapcsán

■■ KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

PintérDánielGergő:civil szervezet krízisben?

VásárhelyiÁrpád:a milla tünDöklése és bukása ■■ TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM

ZsigmondTibor–TésitsRóbert:az ormánsági nonprofit szektor szerepe

5 29 35 59 73

a területfejlesztésben ■■ SZERZÔINK

95

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 3

Fotó /GönczôViktor

ELMÉLETILEG

Demokrácia és civil társaDalom Kérdésekésösszefüggésekmagyarországikontextusban*

Kövér Ágnes Ez a tanulmány azokat a magyarországi folyamatokat igyekszik nyomon követni és dokumentálni, amelyek az elmúlt évtizedekben alakították és újraformálták a magyar nonprofit /civilszektortársadalmi /politikaikörnyezetét,ésértelemszerűenmagátaszektort,mindeközbenkísérletetteszarra,hogyefolyamatokatademokráciaésciviltársadalom elméleti összefüggéseinek keretében konceptualizálja. Arra a kérdésre keresi a választ,hogyaciviltársadalomnakvan-eszerepe,éshaigen,akkormilyenademokratizálódási folyamatok megindulásában, formálódásában és a demokrácia stabilizálásában. Erreakérdésrenemegyszerűmegadniafeleletet,márcsakazértsem,mertakérdésben vizsgáltkétegymásravonatkoztatottfogalomnaksemazértelmezése,pontosdefiníciója,sempedigegymáshozfűződőkapcsolatanemegyértelmű. Mindemellettfigyelmetfordítunkazokraafélelmekre,amelyekazelmúltévtizedtörténéseire úgy tekintenek, mint amiben „harmadik demokratizálódási ellenhullám” (Montero1998)folyamataifedezhetőkfel.Ugyanakkormegkívánjukmutatniaciviltársadalomellentmondásos„képességét”arra,hogyademokráciastabilizálásánakésmegerősítésénekágenselegyen. *JelentanulmányazangolnyelvenaNonprofitPolicyForum6.,(2.),187–212.ISSN(Online)2154–3348.számában megjelent publikáció magyarra fordított aktualizált változata. E tanulmány korábbi és rövidebb változata angol nyelven„CapturedbyStateandChurch:CivilSocietyinDemocraticHungary”címmelmegjelentKrasztev,Péter– Van Til, Jon (eds.) (2015): Hungarian Patient: Social Opposition to an Illiberal Democracy kötetben (Budapest– NewYork:CEUPress,81–90.)

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 5

ELMÉLETILEG Definíciók a munkahipotézishez A civil társadalom fogalmat jelen dolgozat munkahipotézise elsősorban – de nem kizárólagosan–annakszűkebbértelmébenhasználja,amennyibenaformalizáltnonprofitcivilszervezeteket1 értialatta.Elméletikontextusbanakifejezésszélesebbértelemben is alkalmazásra kerül, miszerint: a civil társadalom egy olyan aréna, amely a társadalmi mozgalmakat,azutcaimegmozdulásokat,proteszteketésaközösségidiskurzusoknyilvánostereitismagábanfoglalja(Fioramonti–Fiore2010). A demokrácia fogalmának meghatározására Phillip Schmitter RED „Really Existing Democracy”–valóbanműködődemokrácia–fogalmáthasználjuk,melynekkritériumai akövetkezők: a) önmagátdemokráciánaknevezi:azazazönkonstrukcióirányábólvalómegközelítés; b) másdemokráciákelismerikdemokráciaként:azazazelismeréskövetelménye; c) a politikatudomány által alkalmazott procedurális demokrácia sztenderdeknek megfelel,mintpéldáulszabadválasztások,államhatalmiágakelválasztása,demokratikusintézményekstb.(Schmitter2010;2011). Atanulmányvégénlátnifogjuk,hogyezameghatározásmennyireleszelegendőa civiltársadalom–demokráciaösszefüggésekmegközelítőlegesleírására.

a civil társadalom kérdéses szerepe a demokratikus átmenet folyamatában és a demokrácia stabilizálásában Ha a szakirodalmat vizsgáljuk a demokrácia és civil társadalom összefüggéseinek megvilágításacéljából,ellentmondásoséshomályosválasztkapunkkérdésünkre.Politológusokéstársadalomtudósok2 nagyonkülönbözővéleménytalkottakaciviltársadalom szerepérőlademokratikusátalakulásfolyamatában,különösenademokráciákharmadik hullámának 3 vonatkozásában. Néhány szerző úgy látja, hogy a demokratikus átalakulásnak kezdeményezője, vagy elindítójaaciviltársadalom,amely„központihelyetfoglalel–méghakésőniskerültfelismerésre – az elméleti diskurzusokban és a közéletben a XX. század végén” (Patrik 1996:8).HasonlómegállapításrajutSeligman,amikoraciviltársadalom„napjainkbantörténő újrafelfedezéséről” beszél (Seligman 1992:3). Philip Schmitter (2011) úgy jellemzi a civiltársadalmat,mintcsoportok,szervezetek,társaságoksokféleségét,amelyekapolitikai testen belül folyamatosan szerveződnek, professzionálisan működnek, ellenőrzik és beavatkozásukkalbefolyásoljákaközösségidöntésifolyamatokat.Schmitterjellemzésea civil társadalmat a demokrácia „post-Dhal”-i 4 evolúciójának hajtómotorjaként írja le. EbbenakoncepcióbanazindividuumokacivilszervezetekbenfolytatotttevékenységükönkeresztülaRED(ReallyExistingDemocracies),avalóbanléteződemokráciák,hatékonyállampolgárakéntkerülnekújraértelmezésre. A közép-kelet-európai demokráciák vonatkozásában néhányan (Sztompka 1991; Roniger1994)úgyvélik,aciviltársadalomlényegesvoltazállamigyámkodáslerombolásá-

6

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3.

ELMÉLETILEG ban,azonban„kevésbéhasznosademokráciakonszolidációjasorán”(Roniger1994:210). Mígmásszerzőkszerintaciviltársadalomlegfőbbszerepesokkalinkábbademokráciák stabilizálásában, mintsem kivívásában van (Diamond 1994; Montero 1998). Ugyanakkor vannakszerzők,akikkifejezettentagadják,hogyaciviltársadalomnak,vagymozgalmaknakszerepükvoltazállamszocializmusösszeomlásában(Sajó1996;Kotkin2009). Aciviltársadalomdemokráciátkivívó,vagystabilizálószerepévelkapcsolatbanegyéb kétségekisfelmerülnek,különösenaharmadikdemokratizálódásihullámúgynevezettúj demokráciái tekintetében. Suleiman (2013) szerint e demokráciák tekintetében ugyanis nem következik feltétlenül a civil társadalom jelenlétéből a demokrácia megvalósulása. A civiltársadalomlehetöncélú,antidemokratikus,anyagielőnyökretörekvőésnempolitikai, társadalmi-gazdasági célokat szolgáló (Suleiman 2013:247), és ezt bizonyítja is néhányafrikaiországpéldáján. Way (2014) szerint a civil társadalom nem mindig jó a demokrácia számára. Sok országban(példáulLengyelország,Dél-AfrikaésDél-Korea)acivilcsoportokegyarántkritizáltákazönkényuralmatésademokráciátis.Agyengedemokratikusnemzetiintézmények háttere előtt a civil tevékenység növelheti a társadalom töredezettségét, mely következésképpaláássaademokratikusfejlődést(Berman1997).Amikortúlhangsúlyozzukaciviltársadalomjelentőségét,akkoregyúttalalulértékeljükazoknakapolitikaiintézményeknek a fontosságát, amelyek valójában meghatározóbbak a demokrácia szempontjából. Ugyanakkor nehéz azonosítani azokat az ok-okozati összefüggéseket, amelyek az erős civil társadalmat és a konszolidáltan működő demokráciát összekötik (Encarnación2003).EzzelszembenFioramontiésFiori(2010)elemzéseaciviltársadalom ésademokráciakölcsönösinterdependenciájátéskorrelációjátbizonyítja.Roniger(1994) megfogalmazásaszerintaciviltársadalomkötődikademokratizálódásifolyamathoz,dea civiltársadalmatnemlehetazonosítaniademokráciávalésatársadalmiigazságossággal. Másszempontbólvonjákkétségbeaciviltársadalomdemokráciakeletkeztető,vagy stabilizálóhatásátazokaszerzők,akikszerintakétvizsgáltjelenségugyanabbanatársadalmi térben, ugyanannak a történeti /tradicionális és szociokulturális hatásegyüttesnek azerőterébenalakulki.Mindkettőt,aciviltársadalmatésademokráciátismegbéníthatják a társadalom szövetébe mélyen beágyazódott nem kívánatos gyakorlatok, politikai tradíciók,mintakliensrendszer,acentralizált,hierarchikusintézményistruktúrákésszervezeti gyakorlatok, a korrupció és az elmélyült társadalmi egyenlőtlenségek. Különösen Közép- ésKelet-Európaországaibanvannaktradícióiezeknekagyakorlatoknak,melyek akadályozzák mind a civil társadalom, mind a demokrácia erősödését (Hooghe –Stolle 2004; Heinrich–Fioramonti 2007). Az „új demokráciákat” gyakran jellemzik úgy, mint amelyek megrekedtek egy átmeneti kategóriában, vegyítve a proceduális demokráciát „illiberális” aspektusokkal (például elnöki rendeleti hatalom, a politikai és polgári jogok korlátozása, a média függetlenségének szűkítése, vagy megszüntetése) (Montero 1998:118).Mindezekanézetekaggodalmatfejeznekkiaharmadikhullámbankeletkezett demokráciákkalkapcsolatban–ígyavoltállamszocialistaországokvonatkozásábanis–, és úgy láttatják őket, mint amelyek egy demokratizálódási „ellenhullám” (Huntington 1991)keretében5,azúj-autoriterizmusirányábasodródnak.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 7

ELMÉLETILEG Egymásikmegközelítésagazdaságisikerességtartományátvonjabeavizsgálódások körébe.Ademokrácia–gazdaságisikeresség–civiltársadalomháromszögénekanalíziseis kétségeseredményekrevezet,haviszonyaikatboncolgatjuk.Alacsonyállampolgárirészvételésgyengeciviltársadalomjellemezhetiazerős,gazdaságilagsikeresdemokráciákat is,mintaztajapán,franciaésspanyolpéldamutatja(Suleiman2013).AgazdaságiteljesítőképességésfejlődéselszakadnilátszikazerősciviltársadalomjelenlététőlDél-Koreábanis,aholagazdaságisikeraciviltársadalomelnyomásánakerőterébenépültfel.Ezzel ellentétbenBanglades,aholtöbbezerNGOésjogvédőszervezet,valamintszociálisszolgáltató társaságok tömegei működnek, a világ egyik legszegényebb országa maradt (Suleiman 2013). Ha a civil társadalmat a demokrácia fokmérőjeként használjuk, akkor zavarbaejtőeredményrejutunk…AhogyanebbenazösszefüggésbenClausOffemegjegyezte,„Pandoraszelencéjeteliparadoxonokkal”(Offe1991:874):agyengeciviltársadalomakadályozzaademokráciamechanizmusait,azonbanaciviltársadalomnemerősödhetmegelőzetesdemokratikusgyakorlatokéstapasztalatoknélkül(Sztompka1991).

állam, kormányzat – civil szektor kapcsolatok Aciviltársadalomésademokráciaösszefüggéseinekvizsgálatasorán– mielőttmég ahazaihelyzetelemzésétmegkezdenénk–fontosfigyelmetfordítanunkaciviltársadalom–állam kapcsolatrendszerének kérdéseire. A civil társadalom – állam kapcsolatrendszertmegvizsgálvaaztlátjuk,hogymindkétszereplőfontostényezőjeésmeghatározója ademokráciának,ugyanakkorkapcsolataikminőségeésszerveződésiformájaönmagábanvéveisademokráciamasszívtartalmialkotója. Klasszikusanakapcsolatazállamésaciviltársadalomközöttszemlélhetőúgy,mint szembenálló erők egymásnak feszülése. A civil társadalmat ebben az összefüggésben egyalulrólfelfeléenergiákathajtómotornaklátjuk,amelyademokráciaérdekébenkorlátozzaazállamautoritertendenciáitésacivilaktivizmusonkeresztülapolitikaiéspolgári jogok védelmét látja el. Ebből a nézőpontból a civil társadalmat a bármiféle politikai és állami visszaélés elleni fellépés helyeként és eszközeként értelmezzük (Fioramonti–Fiori 2010:26). Tulajdonképpen ez a civil társadalom kontroll funkciója, melyet a mindenkori hatalomésképviselőifölöttgyakorol.Itta„gyengébb”–mivelnemrendelkezikalegitim hatalomgyakorlásállamiéspolitikaieszközeivel,forrásaivalésakényszeralkalmazásának jogávalsem–gyakorolhatalmatazerősebbállam /kormányzatfölöttanyilvánosságeszközével alkalmazott ellenőrzésen és elszámoltatáson keresztül. Cserébe a kormányzat civildemokratikuslegitimációtnyer.Efunkciómegvalósulásánakacivilfüggetlenségésa forrásokpluralizmusaelengedhetetlenfeltétele. Azállam–civiltársadalomkapcsolatrendszerazonbanszemlélhetőpartnerségkéntis, aholaszereplők–méghaegyenlőtlenhelyzetbőlis–kölcsönösenfelelősekközösértékek, célok megvalósításáért, társadalmi javak előállításáért. Ebből a nézőpontból az állam–civil társadalom kapcsolat egymással komplementer, egymás tevékenységét kiegészítő jellegű. Pontosabban, sokféle állami feladat megvalósításában és állampolgár-

8

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG közeli, állampolgárbarát ellátásában lehet kölcsönös egymásra utaltság közöttük. Bár a kapcsolatokezenszemléletébensemkétségesafelekközöttiegyenlőtlenhatalmihelyzet,mégisacivilszervezetekazállampolgárijogok,azállamifeladatokellátóiként,értelmezőikéntésmegrendelőikéntiskonstituálódnak,ésígyazállamiszolgáltatásokésjóléti funkciókelőhívóikéntmagukiskonstruáljákazállamot. Afentikételtérőszemléletegyfajtakombinációjakéntlehetértelmezniegyharmadik típusúkapcsolatrendszertis,melyetbeemelő, korrekciósmechanizmusként isláthatunk. Ebbenafunkcióbanaciviltársadalomazoknakacsoportoknakajogérvényesítését,illetveaszolgáltatásokhoz,ellátásokhozvalóhozzájutását,érdekképviseletétlátjael,amelyek azérdekérvényesítésfőpolitikaiéspolitikánkívüliáramaibannemvagycsakkorlátozottanképesekhallatnihangjukat,ésképviselniérdekeiket.Lényegébenegyrétegelt,eltérő helyzetűcsoportokbólállótársadalomolyankommunikációstereaciviltársadalom,ahol függetlenülahatalomhozvalóviszonyintenzitásátólmegjelenhetnekheterogénérdekek, és legitim képviseletet nyerhetnek a szerveződés szabadságának tartományában, csoportérdekkéntmegfogalmazódva.Ezamezőfelöleliazérdekképviseleti,advokációfunkciót,korlátozvaezzelahatalomgyakorlóinak„kapuőr”szerepét,azazpéldáularrakényszeríti őket, hogy megosszák a forrásokat a szorosan rajtuk kívül eső csoportokkal. Ugyanakkorezutóbbi,bármásformában,demegvalósulhatazállam–civilegyüttműködés másodikként tárgyalt formájában, azaz az állami szolgáltatások megszervezése, kikényszerítése,átvállalásasoránis. A jól működő demokráciákban az állam–civil társadalom kapcsolatok mindhárom fentvázoltolvasatajelenvanvalamilyenformában,országonkénteltérősúllyalésaránybanazegyeselemektekintetében. Néhaazonbanazállam–civiltársadalomkapcsolatokerősenmérgezőnekisbizonyulhatnak,nyilvánvalóanagyengébbfélkárára.Különösenazún.újdemokráciákban,ahola különböző állami machinációk és manipulációk megkísérlik megszerezni a civilek által nyújtott demokratikus legitimációt, anélkül, hogy cserébe a függetlenséget és a forráspluralizmust biztosítanák vagy tolerálnák, és alávetnék magukat a civil kontrollnak. Ilyenek lehetnek azok a kísérletek, amelyek kooptálni próbálják a civil társadalom vezető erőitazállamidöntéshozatalirendszerekbe,annakérdekében,hogycsökkentsékerejüketésfüggetlenségüket.Aciviltársadalommegosztásaésegyrészénekmegbélyegzése, zaklatása,hitelességükaláásásakülönfélemechanizmusokkal,vagycsakegyszerűenlojalitásukkikényszerítése,vagymegvásárlása,vagyfolyamatosállamifüggőségbentartásuk, akárabelépésilehetőségekjogiszűkítése,aforrásokelérésénekmindnehezebbététele útján, mind olyan eszközök, amelyek az önszerveződő civil erény helyett a kormányok általtámogatottklientúracivilségetsegítik(Fioramonti–Fiori2010). Ugyanakkor a civil társadalom is lehet negatív hatással a felemelkedő demokrácia állami intézményrendszerére, különösen akkor, amikor zajos civil (vagy civilizálatlan6) masírozásokésutcairandalírozásokássákaládemokratikusintézményekstabilitását. Avoltállamszocialistaországokbankülönösenmélyengyökerezikazállam–civiltársadalomkapcsolatrendszerademokratikuspolitikaikultúragyengeségében,acivilrészvételhiányzótradíciójábanésanyilvánosésprivátterekkapcsolatánaksajátostermésze-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 9


ELMÉLETILEG tében. Egyértelmű, hogy a civil társadalom nem a demokrácia szinonimája és nem is vezetszükségszerűendemokráciához 7. Mindazonáltalaztistudomásulkellvennünk,hogyaciviltársadalomnemhelyettesítheti, és nem semmisítheti meg az államot, hanem (ahogyan ez korábban kifejtésre került)inkábbannakellenőrzését–korlátlanságánakkorlátját–teremtimeganyilvános felelősségésszámonkérésintézményeiáltal.Aciviltársadalomésademokratikusállam oda-visszahategymásra.Aciviltársadalomfenntarthategyalkotmányosdemokráciátés egyben megerősítést nyerhet tőle az interakció és a csere intézményesített formáin keresztül,amijóeséllyelmegelőzhetiahatalomésaközösségiforrásokmonopolizálását.

Hazai kontextusok: a kezdetek Magyarországon a késői nyolcvanas években lényegében nem volt civil társadalom, vagylegalábbisolyanciviltársadalomvagymozgalom,amelyfőcéljaéstevékenységea demokráciáért folytatott harc lett volna. A „mindent felölelő totalitárius despotizmus, amelya››civiltársadalom‹‹koncepciót–mintolyat,amiazállamonkívülvan–olytetszetőssétette,lényegébőleredőennemengedettsemmiolyatlétezni,mintaciviltársadalom” (Kotkin 2009:8). A civil társadalom nem csupán az önszerveződés képességét kívánjameg,hanemolyanállamiforrásokmeglététis,amelyekvédelmezikazegyesülés szabadságát, a polgári jogokat és a magántulajdont. Az államszocializmus lehetetlenné tetteezeknekakritériumoknakamegvalósulását. Ténykéntkelltehátelkönyvelnünk,hogysemcivilmozgalom,semtömegtámogatás nem sorakozott fel azon relatív kisszámú ellenzéki vezető mögött, akik részt vettek az átalakulásifolyamatszívétképezőkerekasztal-tárgyalásokon.Lehet,hogykiábrándítóan hangzik, de a civil társadalomnak jelentéktelen hatása volt a tárgyalásokra, mely az új alkotmányos rendhez vezetett. Magyarország 1989-ben alig látott utcai demonstrációkat,vagytömegmobilizációtésa„magyarellenzékinkábbelszigeteltnekéskislétszámúnak” mondható. A magyar kerekasztal-tárgyalások – 300 ülés, 500 résztvevő, három hónap – inkább az összeomlófélben lévő despota rezsim „önalkudozási” folyamatának tekinthetők (melyek az állampárt körében már évek óta tartottak) (Sajó 1996; Kotkin2009). Magyarországonademokráciamintegyváratlan,vagyakármondhatnikinemérdemelt ajándékként került beiktatásra, amelyet a meggyengült és változtatni kész államszocialista pártelit kezdeményezett. Semmiképpen sem tekinthető úgy, mint bármiféle civil mozgalom eredménye, vagy következménye. A „bársonyos forradalom” kifejezés nemcsupánazátalakuláserőszakmentesjellegérereflektál–amimindenképpenelőnykéntértelmezendő–,hanematömegakarathiányzó–bárkimeneteléttekintvesokszor nehezenkontrollálható–manifesztumairais.Későbbmegszámlálhatatlanhátrányeredt atömegbázishiányából,apolgárirészvételésaközösségitárgyalásoseljárásokelmaradásából, és abból, hogy adósság maradt a szabadság és demokrácia immanens vágyá-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 11

ELMÉLETILEG nak, valamint a despotikus hatalomgyakorlás gyűlöletének individuális szinten történő megértéseésközösségikifejezése. Mindazonáltal, az átalakulás első időszakától kezdve, élve a megnyílt lehetőséggel, gyorsannövekedettacivilszervezetekéscsoportokszáma,melyetazújtörvényhozásis támogatott. A harmadik szektor nagy reményekkel emelkedett fel 1989 után, és még nemlehetetttudni,hogyezafejlődésegyállam–civilpartnerségi,párbeszédetfolytató kapcsolattánövikimagát,vagyazállamikontrollújabbformáitvalósítjameg(Kuti1999). Paradoxmódonmindkettőbekövetkezettazelkövetkezőévtizedekben,aközelmúltban pedigváratlanfordulatotvettegyharmadikirányba.Acivilszervezetekjórésztazállam által(kisebbvagynagyobbmértékben)kontrolláltforrásokfüggvényeivéváltakésjellemzőenmindvégigazokismaradtak.Mégiskialakultazelsőkétévtizedbenegydecentralizáltforráselosztásacivilönkormányzatiságkereteiközött,melymögöttafüggetlencivil társadalomállami /politikaivíziójaáltalvezéreltjogalkotáshúzódottmeg,éslétrejöttegy partnerségi /párbeszéd kapcsolat a regnáló kormányzatokkal (Kuti 2008a). A függetlenség képzetét erősítette a civilek számára elérhető források pluralizmusa is, ami negatív megbélyegzésnélküli(neutrális)viszonyulástjelentettakülföldi(azállamikontrolltnélkülöző)ésaprivátszférábólérkeződonorokhozis.Ezekarendszerváltástkövetőenkialakultkoraimintázatokkerültekátalakításraradikálisan2010után.

a nagy kiábrándulás és „visszarendeződés” Ademokratikusátalakulásszisztematikus,azonbanelőrenemlátott(Sztompka1991) kudarcaiésnemkívánatosmellékhatásai,mintpéldáulagazdaságinehézségek,társadalmi polarizáció, a túlélő és újra feléledő kliensrendszer, és az általános kiábrándulás a demokráciábólésaválasztásokból(Huntington1991),közrejátszottademokrácialegitimációjánakgyengülésébenésademokratikusértékek„varázstalanodásában”(Schmitter 2011:400).Azautoritarizmus„kiskörei” 8 régi /újformákbanegyremélyebbenszövikáta társadalmat,azantidemokratikus 9 nézetekegyrenyíltabbanésegyregyakrabbanjelennekmegaközbeszédbenéstermékenytáptalajratalálnakazemberekfejében,gondolkodásában.Aszélsőségesgondolatokésnézetek,valaminta„civilizálatlantársadalom”10 megjelenésétvisszakövethetjükegészenarendszerváltáslegkorábbiidőszakáig.Egészen napjainkig azonban nem sikerült komoly tömegbázisra szert tenniük ezeknek a nézeteknek. A sikeresen túlélő és újraéledő klientúra rendszerek, hálózati tőkék11 és a jól ismert nepotizmus,megújultakéslendületetkaptakapolitikaésaciviléletmindennapjaiban,és ezek a mély folyamatok aggasztóbb eredményre vezettek a demokrácia minőségét tekintve,mintmagukaszélsőségesnézetek–amelyeketrészbenajogüldözött,részben pedig lassan belesimultak a politikai paletta tolerálhatónak minősített színeibe. Azok a társadalmi és állampolgári tudások, melyek az államszocialista, sőt az azt megelőző korok’hatalom–alattvaló’mintázataithordoztáka„sikeresműködésről”,mindacivilek,

12

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG mind a hatalom birtokosai oldalán masszív szocializációs tartalomként voltak és vannakjelen. Az állami forrásokért, valamint a konzultációs pozíciókért folyatatott versenyben alkalmazotteszközök„szürkezónája”12 nemvoltismeretlen2010előttsem.HaDiamond (1994)kategorizálásátakarnánkalkalmaznia2010előttiállapotokra,akkoraztmondhatnánk, hogy az állam–civil társadalom kooperációjában a pluralisztikus és a korporatív elemek keveredtek. A legtöbb szervezet – különösen a kisebbek – egy pluralisztikus, kompetitív és nem hierarchikus rendszer részesei voltak, mely nem volt különösebben semelismerve,semtámogatva,dekontrollálva,vagyteljesenignorálvasemazállamáltal. Másrészt a nagyobb, vagy ernyőszervezetek vonatkozásában inkább egy korporatív, hierarchizált és nem kompetitív modell volt jellemző az állammal történő együttműködésre. Ezek a szervezetek stratégiai együttműködési megállapodásokat kötöttek állami intézményekkelállamipolitikákmegvalósításacéljából,ésezáltalmonopóliumraigyekeztekszerttenniegy-egyterületenéslényegébennyíltanvagyburkoltankiszorítottakmás szervezeteket vagy érdekcsoportokat a forrásokért és a befolyásért folyó versenyből. Valójábanazonbancsaknagyonritkánkaptakvalódicselekvésilehetőségeketacivilszervezetekazilyenegyüttműködésimegállapodásokkeretében,melyekinkábbszimbolikus térfoglalás, befolyásnövelés és forrásszerzés célzatúak voltak a civilek részéről, míg a hatalomvalódicéljanemelsősorbanafeladat- ésforrásátruházás,haneminkábbacivil legitimációmegteremtésevolt. Ugyanakkormegkelljegyezni,hogy2010előttaszervezetek„szürkezónás”lobbitevékenységénekelsősorbanforrás- ésbefolyásszerzőcélzatavolt–aminekavégpontján valamilyenszakmaiügyszolgálataésperszeaszervezetsikerestúlélésiszándékavolt–, és nem politikai vagy ideológiai színezete. A rendszerváltást követő politikai csatározásokbóligyekeztekacivileklehetőségszerintkimaradni,ésezértmindvégigfüggetlennek, politikamentesnekdemonstráltákmagukat.Ebbőladódóanalobbitevékenységekinkább azállamigazgatáshozésazottbetöltöttpozíciókhoz,ésnempolitikaipártokhozkapcsolódtak. Mindemelletttöbbféleviszontagságisnehezítetteazerősésfüggetlenciviltársadalom kialakulását az elmúlt évtizedekben, melyek közül a klientúra rendszer újraéledése csakazegyikvolt.

a civil önkormányzatiság és pluralizmus Legalább ennyire lényegi probléma a civil szervezeteket a kezdetektől sújtó magas fokú forrás függőség. Bár a civil szervezetek alapításáról és finanszírozásáról szóló jogi környezet13 megnyugtatóan szabályozta a szervezetek alapításának és regisztrációjának rendjét, és a Nemzeti Civil Alap (NCA)1 4 felállításával a civil önkormányzatiság és kormányzatikooperációkereteiközöttkerültszabályozásraaközösségiforrásokszétosztása15,méghaatámogatásokjuttatásának(beleértveazeurópaiuniósforrásokatis)masi-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 13

ELMÉLETILEG nériájanemismindigvoltteljesentranszparensmár2010előttsem.(Sikerrelműködteka márkorábbanvázolt„szürkezónás”lobbistratégiák.) Azonban a 2010 utáni átalakulások legitimmé emelt utakat nyitottak a nyíltan elfogult támogatási eljárásoknak, amelyekben a nemzeti értékek „szükséges helyreállítása” nevében az elsősorban nemzeti és tradicionális értékeket valló szervezetek kerültek támogatásra,kizárvaamásságotmegjelenítő,akritikaiés„watchdog”hangokathallató nézőpontokat.Aleggyakrabbantámogatáshozjutószervezetekneveibenazújnarratíva vezényszavaiismétlődnek:nemzet,haza,polgári,tradíció,anya16,asszony,illetveahatárontúlimagyarok,hit,vallásstb.Megindultaciviltársadalom„lecserélése”,amiéppenaz államtól való közvetlen forrásfüggőség következtében jórészt meg is tudott valósulni. Ennek a folyamatnak a kibontakozása több fázisban és több eszköz igénybevételével történt. Az egyik ilyen eszköz a közvetlen államigazgatási hatáskörbe rendelt forrásosztás lehetőségénekmegteremtése,kiterjesztése.Egyértelműennyomonkövethetjükaváltozásokirányátésazújpreferenciákatazokbanacivilönkormányzatiságszervezetrendszerét megkerülő, közvetlen minisztériumi, illetve miniszteri hatáskörbe utalt egyedi civil támogatásokkörében,amelyek2010utánkerültekkiosztásra.Példáula49/2011.(III.30.) számú kormányhatározat 525 szervezetnek nyújtott pár százezer forint és akár több százmillióforintközöttiazonnalitámogatást,különféleminisztériumokközvetlenjuttatásainak formájában, és ezek között a szervezetek között egyértelműen felismerhető a fentleírtnyíltrészrehajlás.Ezaforráselosztásipolitikanyilvánvalóvátetteazállami,közigazgatásihatalomtólvalófüggőségetésmárlátszatrasemkíséreltmegfüggetlen,elfogulatlanrendszertmegvalósítani. Aciviltársadalom„újrarendezésének”másikeszközeacivilszervezetekszámárarendelkezésre álló állampolgári és állami források elosztásáról gondoskodó, a civil önkormányzatiságelvénszerveződőNemzetiCivilAlapfelszámolásavolt.AzNCAutódjaként, a2011.évi175.törvénnyel17 létrehozottNemzetiEgyüttműködésiAlap(NEA)összetételébenésműködésébenmárnyomokbansemjelenikmegacivilönkormányzatisággondolata. A NEA Tanácsa, mely az Alap céljainak megvalósítására vonatkozó elvi, irányító és koordináló döntéseket hozza, 9 tagból áll, melyből 3 főt a civil kapcsolatokért felelős minisztersajáthatáskörébenkérifel,háromtagjátazOrszággyűlésilletékesszakbizottságajelöliki18,míg3tagjátciviljelöltállításirendszerenkeresztülbejelentkezettszervezetek képviseletére jogosult elektorok közvetlenül választják meg. Világosan látható, hogy nominálisan nem áll rendelkezésre a civilek számára elegendő szavazat az önálló civil döntések meghozatalára. Még érdekesebb képet kapunk, ha megvizsgáljuk a Tanács összetételét,amelyegyértelműenmegerősítiazelfogultságróltettkorábbimegállapításunkatésazalternatívvagykisebbségiértékeketképviselőszervezetekésazokképviselőinekteljeskörűkizárásáról19.Ugyanerreazeredményrevezet,haaKollégiumoktematikaicsoportosításánakkontextuáliskereteitésakollégiumtagjainakösszetételétvizsgáljuk.Csakegypéldátbemutatva:vizsgáljukmegaMobilitásésAlkalmazkodásKollégium általtámogathatóciviltevékenységiköröket.Ezek:azélet- ésvagyonbiztonság,aközbiztonság,polgárivédelem,önkéntestűzoltás,mentéséskatasztrófa-elhárítás,közrendés

14

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG közlekedésbiztonságvédelme,szabadidő,hobbiéssport,anőkésférfiakesélyegyenlőségének védelme. E Kollégium elnöke a Katolikus Diáksportért Alapítvány kuratóriumánakelnöke,alelnökeaMagyarItal- ésÁruautomataSzövetségtagja,aSzéchenyivárosért Egyesület elnöke; tagjai között 3 sportegyesület képviselőit láthatjuk; az Erdélyi Körök Országos Szövetségének elnökét; egy nyíltan kormánypárti televízió politológusát, aki egybenegycivilszervezetfelügyelőbizottságitagja;egykormánydelegáltat,akirőlsemmi sem derül ki a nyilvános adatok alapján; és a COMPASS Európai Ifjúsági Közösségért Egyesület alkalmazottját. Elgondolhatjuk, hogy az ebben a kollégiumban megítélésre kerülőnőkésférfiakesélyegyenlőségétszorgalmazószervezetekmilyenpotenciállalrendelkeznek támogatás elnyerésére. Ez különösen akkor aggályos, ha megfontoljuk, hogy az Európai Unió milyen jelentős hangsúlyt helyez a „gender mainstreaming” politikák megvalósítására. A NEA döntéseinek átláthatósága és nyilvánossága is felszámolásra kerül a civil törvény 2013. évi módosításával, mely szerint: „A kollégium, illetve a Tanács a támogatási döntésrőlzártülésendönt”,annakellenére,hogyetörvény69. §(1)bekezdéseszerinta „Tanácsésakollégiumoküléseinyilvánosak.”Talánnemszorulmagyarázatra,hogymiért pontatámogatásidöntéseküléseineknyilvánosságabírkülönösfontossággal. A felszámolás sorsára kerülő sokszínűség és pluralizmus, amely kirekeszti az újító életstílusokat és identitásokat, az eltérő véleményeket és diskurzusokat képviselő civil csoportokat nyilvánvalóan tetten érhető és néhány esetben sajátos helyzeteket állított elő.A2003-ban 20 alapítottSokszínűMagyarországPolgáriKör 21,amelyszándékaszerint a jobboldali vagy középjobb szimpatizáns LMBTQ 22 embereket kívánta civil szervezetbe szervezniaszélesebbpolgárikörökmozgalomkereteinbelül,„nyilvánvalóprovokáció”ként került megbélyegzésre. Később ezt az álláspontot módosítani igyekeztek, miután meggyőző tények kerültek felszínre arról, hogy nem csak heteroszexuális emberek támogatjákajobboldalt.ASokszínűMagyarországPolgáriKörazonbanmégisfeloszlott egyévesműködéstkövetően,mivelnyilatkozatukszerint:kezdeményezéseiketignoráltaa politikaijobboldal(HVG.hu2013).

civil szervezetek és a politika határterületeinek összemosása Nem kérdéses, hogy az erős legitimitással rendelkező kormányzó párt 2010 után megkezdteátépíteniaciviltársadalom–államegyüttműködést,éskövetkezésképpenaz egészciviltársadalmat.Voltazonbanegymásikfolyamatis,amelylényegéttekintvekialakítottegykorábbankevésséismertéshasználtmintázatot,amineklényegeacivilszervezetekésapolitikaicselekvésekérintkezésiterületeinekösszemosása,ésezáltalacivil politikaivá,apolitikaicivillététele.Ennekazeljárásnakakiépítésemár2002utánmegkezdődött,azzalatudatosépítkezéssel,amelyakáravidékilegkisebbfalvakigelérve,az akkoraválasztásokatelveszítettpártvezetéséveléskezdeményezéséreszerveznikezdte az úgynevezett polgári köröket. Ezek a polgári körök egy új stratégia részesei voltak, melystratégiacéljarészbenazvolt,hogymegszervezzeésellenzékbeniséletbentartsa

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 15


ELMÉLETILEG ahelyijobboldaliszimpatizánsköröket,ugyanakkorahelyiciviléletmotorjáváésgenerálóiváiskívántakválni,nyíltanelkötelezettpolitikaiésideológiainézetekkel. Eddigapontigaciviltársadalomgenerálisattitűdjeésegybentörekvéseapolitikától való függetlenség és a neutralitás megtartása volt: ügyek szolgálata és nem politikai ideológiák kiszolgálása. Ezek a polgári körök azonban sikeresen mosták össze a civil (közösségteremtő és szervező, kulturális indíttatású, hagyományőrző) törekvéseket az ideológiaiésnyíltanpolitikaimotivációkkal.Bárcivilszerveződésekésnempolitikaipártszervezetekvoltakapolgárikörök,mégisszervezésüketéskoordinációjukatpártfeladatkéntláttaelapolitikaipártegyikprominenstagja(aki2010utánjelentősállamigazgatási pozíciót töltött be a közelmúltig). Ahogyan a házelnök23 megjegyezte 2014-ben a Civil Ház fennállásának 10. évfordulóján: a polgári körök elindításának ötlete példa nélküli innovációvolt,mégeurópaiszintenis 2 4. Apolgárikörökcivilszervezetkéntvalóbejegyzéseszinteazonnalmegkezdődött.Az OrszágosBíróságiHivataladatállományábanvégzettkutatásaimeredményeként25 látható,hogy2002és2014között91polgárikörkerültegyesületkéntbejegyzésre.Aszervezeteketamegnevezésükalapjánlehetettalegegyszerűbbenazonosítani,mivelebbena 91 esetben egyértelműen tartalmazza a név a „polgári kör” kifejezést. Más esetekben, amikor a név nem ad egyértelmű iránymutatást, komolyabb kutatást kellett végezni annak érdekében, hogy egyértelműen kideríthető legyen, hogy polgári körről van szó. A honlapokfelkeresése,atörvényszerintkötelezőennyilvánosságrahozandóévesjelentésekéspénzügyibeszámolókmegtekintéseésfelkutatásacsakrészbennyújtottsegítséget,miveleszervezetektöbbségénekhonlapjanincs,csakúgy,mintahogyannyilvános pénzügyibeszámolójukésatevékenységükrőlszólójelentésüksem.Mégisarraelegendő voltegyilyenkutakodás,hogynyilvánvalóváváljon,hogyamásnéven–ésnempolgári körként–bejegyzettszervezetekegyjórészeisebbeakategóriábatartozik,ésszámuk többszázratehető. AnévalapjánbeazonosíthatószervezetekesetébenazonbanjólláthatóazOBHadataiból,hogyeszervezetekfelét2010utántöröltékanyilvántartásbólaszervezetképviselőjénekkérésére.Joggaltehetjükfelakérdést,hogymitörténtezekkelaszervezetekkel. További kutatások fényt derítenek erre a kérdésre is. A szervezetek nyomon követése arraamegállapításravezetett,hogyeszervezetekalapvetőenpolitikaicélokatszolgáltak aválasztásoksorán,majdvezetőiketésképviselőiketazországoséshelyipolitikalegkülönbözőbb funkcióiban fedezhetjük fel a nyertes választásokat követően. A nyomon követhetőfolyamatbólcsaknéhánypéldátvizsgáljunkmeg.Eger:azEgriVégvárakPolgári Körök elnöke országgyűlési képviselő lett; Szeged: A Klepesberg-telepi Polgári Kör komoly kampányt folytatott a város polgármesteri pozíciójáért, sikertelenül, azonban egyéniválasztókörzetbőlországgyűlésiképviselőkerültkiinnét;Nyíregyháza:aZöldövezetiKözösségiÉletAlapítványelnökeamegyeiközgyűléselnökévéváltegynyíltanápolt jó kapcsolattal a később koalíciós partnerré vált keresztény párttal; az egyik budapesti polgárikörbüszkénhirdetiahonlapján,hogyrésztvettahelyijobboldaliképviselőjelölt kampányábanaXI.kerületben,vagyegymásik,X.kerületipolgárikörtesziközhírréhonlapján,hogyugyanennekapártnakvoltaktívsegítőjeahelyikampányában.Ezekazese-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 17

ELMÉLETILEG tek csak illusztrálják azt a folyamatot, ahogyan a civil szervezetek politikai cselekvésbe fordultakát,éstalánmáraztisjobbanlehetérteni,hogymiértisszűntmegezekneka szervezeteknek a jelentős része 2010 után. A nyertes választásokat követően ugyanis többénemvoltszükségezekrea„civilszervezetekre”. Feltehetjükakérdést,hogyacivilszervezetekköntösébebújtatottpárttevékenységről van-eszó,vagyacivil –politikahatárterületeinekelmosásáról,ésazamúgysemegyszerű határterületikérdésekmegjelenéséről.Valójábanapolgáriköröklegitim,létezőéskorábbankielégüléstnemnyertigényekreésszükségletekreadtakválaszt,civilközösségigondolatokraésprogramokraépülőformában.Azonbanlátnikell,hogyapolgárikörökszervezésénekegyikcéljaapolitikaitartalmakközösségi-civilköntösbeöltöztetésevolt.Eza stratégiaátmenetilegtagadjaéskivonjaapolitikumotacselekvésből–civillétranszformálvaazt(Mouffe2005). Az emberek, akik már belefáradtak a politikusok versengéseibe hajlamosak arra, hogybeleolvadjanakanemzetésnépbiztonságosfogalmaiba(Mouffe2005).Apolitikumháttérbeszorításasokféleelőnnyeljár,hanemisademokráciára,deakedvezményezett pártra és annak vezetőjére nézve. Ebben az összefüggésben ugyanis az adott pártvezetőjemárnemegypártvezetőjetöbbé,hanemazegészegységes(vagyannak hazudott) nemzetnek lesz az örökös vezetője. A pártpolitikai tartalmak elmosásával a pártbázis tömegbázissá változik, amely megsokszorozza a pártvezető legitimációját és kimozdítjaőtamegkérdőjelezhetőéskontrollálhatókategóriából. Apártésacivilszerveződésekösszemosásajólszolgáljaapártdemokráciavisszaszorításátis.Atömeg,atömegbázisugyanismindigottállavezetőmögött(ésrendszeresenvonulis),ésazapárthozképestjóvalnagyobbkorpusz.Ígyapártműködéseisháttérbeszorul,hiszenadolgoknemottdőlnekel.Lényegébenezzelamódszerrelacivilség átpolitizálásra került, a párt pedig depolitizálódik és súlyát veszti, és ezzel a hatalom a kedvezményezettekegyegészenszűkkörénekkezébenkoncentrálódik.Azigazánnagy veszélyaz,hogynemcsaka„vezető”pártja,hanembármilyenpártveszítajelentőségéből.Ergo,apluralista–többpártrendszerreépülőrendszer,ademokráciamaga,hiszena hatalom legitimitása a közvetlen tömegbázisra épül és nem a demokratikus intézményekre.LényegébeneztajelenségetismerhetjükfelaCÖFáltalszervezettbékemenetek kormánypolitikamellettidemonstrációiban.Ezekavonulásokegyamúgyiserősdemokratikus legitimitással rendelkező (kétharmados parlamenti többség) kormányzat döntéseitkívánjáktovábblegitimizálniatömegbáziserejével.Valódicéljukazonbanagyenge éscsekélymértékűellenzékiésnemtetszéstkifejeznimerőhangokteljeseltörlése,ésaz eltérő vélemények képviselőinek megfélemlítése, egyszersmind a külföldi „vigyázó szemek”előttierődemonstráció.

ellenségkép: a jó és a rossz civilek CarlSchmittnek(1995)apolitikairólalkotottkoncepciójanyújtjaazegyetlenértelmes értelmezési keretet a 2010 utáni időszakban újra és újra előbukkanó ellenség és barát

18

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG megkülönböztetések explicit és kiélezett formában, azaz az intenzitás kritériumnak is megfelelőenalkalmazottpolitikaiközösségkovácsolásstratégiájára.Ezastratégiatökéletes ellentéte a befogadás, elfogadás, tolerancia, sokszínűség értékein alapuló európai értékrendnek. Az autoritás megerősítése és a „nemzet egységesítése” az ellenség és barát megkülönböztetésén keresztül történik, és az ellenség ebben az összefüggésben nemlehetmás,mintaMásik,aMások(idegenek,idegenszívűek),akiknemMIvagyunk. AMIkategóriája,azaz,hogykiabarát,pedigönkényesenalakítható.Apluralizmusésaz eltérőhangokelutasításaarraanézetreépül,hogymindenalternatívvéleményanemzet legjobb érdekeinek elárulását valósítja meg. A „nemzet legjobb érdeke” pedig nem vethetőalávitának,vagyvalódiközösségieszmecserének.Akritikaihangokésazalternatív gondolatok kizárása és ellenséggé minősítése drámai formában bekövetkezett a civiltársadalomvonatkozásábanis.Nemcsakaztörtént,hogybizonyosszervezeteknem jutottak többé támogatáshoz a pénzelosztás új rendszerében, hanem a külföldi, nagy nemzetközi szervezetek által támogatott, vagy jogvédelmet és demokráciát pártfogoló országok által létrehozott alapokból részesülő – és függetlenségüket megőrizni tudó – szervezetek komoly támadásokat voltak kénytelenek elszenvedni. Tevékenységük már sem nem minősül jogvédelemnek, sem nem watchdog funkciónak, hanem „idegen hatalom katonái” által végzett gyanús nemzetellenes tevékenységnek. Ők „nem civilek mártöbbé”,ésaminősítésalegmagasabbpolitikai /államipozícióbólfogalmazódikmeg. Ezönmagábanisegyújcselekvésimintázatazállam–civiltársadalomkapcsolatrendszerben. A hatalom legmagasabb képviselői ugyanis jogosultnak érzik magukat arra, hogy definitív meghatározásokat tegyenek a civil társadalommal kapcsolatosan, olyanokat, amelyekkívülesnekajogésaszakmainézőpontokhatárain.Ebbenazállam–civiltársadalomkapcsolatrendszerbenegyértelműenésexplicitmódonazállamameghatározó, ésnyílthatalmipolitikávalavatkozikbeafolyamatokba. Sajnálatos módon a civil társadalom egy részének megbélyegzése, és büntetőjogi tényállásokkal való gyanúba keverése a nyilvánosság előtt – az amúgy is sokszor bizalmatlansággal körülvett civil társadalmat egészében érintette és érinti. Beláthatatlan következményei lehetnek annak a társadalom széles köreiben megerősödő nézetnek, hogycsaka„gyermekeketgyógyító”civilekajócivilek,mígacivilséghatalmatkontrollálóéselszámoltatószerepétvállalószervezetekarossz(gyanús)civilkategóriábankerülnekértelmezésre.

összegzés és újraértelmezés Jelenmunkaaciviltársadalomésademokráciaközöttiösszefüggéstkívántamegvizsgálniazzalazelőfeltevéssel,hogyegyerősciviltársadalomjelenléteademokráciabiztosítékaegytársadalomban,ergo,aciviltársadalomgyengülése,vagyfelszámolásaademokráciaeltűnésétisjelenti.Azelméletimegközelítésekésamagyarországitapasztalatokcsak részlegesen és ellentmondásos formában igazolták ezt a feltevést. A civil társadalom és demokrácia–báregyértelműenösszefüggéstmutat,mégisúgytűnikezazösszefüggés

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 19


ELMÉLETILEG nemtisztánok-okozati(bárezsemkizárható),inkábblazakonjugálókapcsolat,ésmintha mindkétvizsgálttényezőmáserőkhatásáravagybefolyására,inkábbosztanáegymássorsát. Ilyen más erők lehetnek például a politikai rendszerek társadalompolitikai realitásai (különösen Kelet- és Közép-Európában) – a klientúra rendszer tradíciója, a hierarchikus autoritás struktúrák, a korrupció és az egyre mélyebb társadalmi egyenlőtlenségek – felmérhetetlengátatemelnekmindademokrácia,mindaciviltársadalommegerősödéseelé. Azerősésélénkciviltársadalomlehetbeszédesésrobusztusindikátoraademokráciának,ademokráciapedigszükséges–elengedhetetlen– peremfeltételeaciviltársadalomnak.Ugyanakkorazisjólláthatóamagyarországifolyamatokból,hogyaciviltársadalomnemrendelkezikazzala„képességgel”,hogybiztosítékotnyújtsonademokratikus működésekre, vagy stabilizálni tudja a demokráciát. Ez csakis akkor történhet meg, ha ebbenafolyamatban„összjátékban”vanmásintézményekkel,társadalmi,politikaiakaratokkal. A magyarországi példa jól mutatja, hogy a civil társadalom a forrásfüggősség, a politikai–ideológiai koncepcionalizálásnak való kitettség okán nem képes ellenállni az állam /politika„szirénénekének”,vagynyíltautoritertörekvéseinek. Apéldák,amelyeklétezőféldemokratikuskormányzatigyakorlatokigazolásaérdekében menetelő civil mozgalmakat írnak le, azokra a megállapításokra emlékeztetnek, melyeketSuleiman2013-bantettazafrikairészvételikormányzáseljárásainakelemzése kapcsán.Ezekazaktusoknemalétezőhatalmistatusquoellenőrzésétvagymegkérdőjelezésétszolgálják,hanemannakfenntartását,olyanmódon,hogykozmetikázotttársadalmikonszenzusthazudnak,ésezzellegitimáljákafejlődés- ésmodernitásellenes,valamint a liberális szabadságjogokat megtagadó politikákat (Hearn 2001; Lewis 2002; Suleiman2013:248). Aciviltársadalom–demokráciaösszefüggésvizsgálatasoránazonbannehézkijelenteni,hogya„lojális”vagygyengeciviltársadalmatfenntartórendszerekegyáltalánnem lehetnek demokráciák. E tekintetben a demokrácia fogalmának újraértelmezéséhez kell folyamodnunkésamunkahipotéziskénthasználtSchmitter-féleREDfogalomújragondolásához. Csakúgy, mint a legtöbb demokrácia meghatározás a schmitteri fogalom is a demokrácia úgynevezett bináris értelmezési keretében (azaz, hogy egy rendszer vagy demokrácia, vagynem)mozog,amelynemadkielégítőmagyarázatotaciviltársadalom– demokráciaösszefüggéseire.Ademokráciákválságárólésalehetségesellendemokratizálódási hullámról napjainkban folyó kiterjedt diskurzus sok tekintetben újraértelmezi a demokráciahagyományosfogalmát.MollerésSkaaning(2013)azautokráciakéttípusát: azártautokráciátésaválasztóiautokráciát,mígademokrácianégytípusát:aminimalistademokráciát,aválasztóidemokráciát,apolyarchiátésaliberálisdemokráciátkülöníti el 26.Aszerzőkaminimalistademokráciátésaválasztóiautokráciátademokráciákúgynevezettszürkezónájábasorolják,amelyekvalójábanademokráciahatárán(vagyinkább azontúl)vannak.Hasonló„szürkezónás”demokráciánaktekintiLevitskyésWay(2010)a kompetitív autoriter rezsimeket 27, de a Zakaria (1997) által leírt illiberális demokrácia is ebbe a kategóriába tartozik. Ezeket a demokráciatípusokat a Freedom House polgári szabadságjogokindexmutatójávalislehetmérni,amelybenazegyesülésiésszervezkedésijogokerősindikátorkéntszerepelnek.Áttételesenbár,dekimutathatóaciviltársada-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 21

ELMÉLETILEG lomszabadságánakésfüggetlenségénekarányaazegyesdemokráciatípusokban,ésúgy tűnikaciviltársadalomfüggetlenségétfenyegető,dedemokratikuselemeketistartalmazórendszereketelsősorbana„szürkezóna”országaiközélehetsorolni. Érzékenyebb és pontosabb megközelítést enged – különösen a civil társadalommal valóösszefüggésszempontjából–aLindberg–Coppedge –Gerring –Teorell(2014)V-Dem (Variety of Democracies) a demokrácia változatai címû projekt, amely 400 demokrácia indikátorraldolgozik,ésebbőlaciviltársadalom(12.kérdéskör)további12alkérdéskidolgozásávalalakítjakiaciviltársadalom–demokráciaindexet.Elemzésekugyanmégnem születtekennekakérdéskörnekafeldolgozására,azazonbanjóllátszik,hogyebbenaz esetben is egy árnyalt és többrétegű demokrácia fogalom alkalmazása működőképes. Az azonban mindenképpen megállapítható, hogy az úgynevezett szürke zónában lévő rendszerek,ahováazilliberálisdemokráciaissorolható(Moller–Skaaning2013)igyekezneknyomástgyakorolniaciviltársadalomszereplőire. Az új despotizmust megalapozó kormányzatok többféle módon kísérlik meg elhallgattatniacivilszektort:jogiakadályokatéskorlátokatállítanakacivilszerveződésekelé, megnyirbáljákarendelkezésükreállópénzügyiforrásokat,rendszeresenbotrányostámadásokatintéznekcivilszervezetekellenazért,hogyaláássákaciviltársadalomésképviselőibecsületétésmegbízhatóságátanyilvánosságelőtt,éskísérletettesznekarra,hogy kiszorítsákakritikushangúszervezeteketazáltal,hogyanyagijavakkalésegyébformábancsakakormánypártiszervezetekettámogatják(Demes–Forbring2007:178). HamegakarjukérteniaciviltársadalomésademokráciajelenlegiállapotátMagyarországon,akkornemelsősorbanacivilségerejét,vagygyengeségétkellfigyelembevennünk,hanemaztazállapotot,amelymélyenhorgonyozzaamagyarviszonyokatakliensrendszer és hálózati tőke, valamint a nepotizmus tradícióiba (Sik 1995). Ez a tanulmány azokatafolyamatokatvizsgálta,amelyekazelmúltévtizedbenazúgynevezetterős,neoweberi állam (G. Fodor–Stumpf 2008) égisze alatt, az újonnan felfedezett illiberális demokrácia koncepció keretei között (Tusnádfürdő Speech 2014) alkotják jelen korunk társadalmi és politikai realitásait. Az idősebb demokráciáknak évszázadaik voltak arra, hogykifejlődjönbennükalegalábbtöbbé-kevésbéfüggetlencivilszektor,amelymegfelelőtávolságottartaközpontikormányzattól,betöltiaszolgáltatásilyukakatvagykorrigálja a jogvédelem hiányosságait tevékenységein és akcióin keresztül, miközben a polgárok civiltudatosságáterősíti,ésrészvételiigényétkielégíti.Magyarország,úgytűnik,beleragadtamúlttörténelmifosszíliájábaésnemvégezteelanélkülözhetetlentanulásifolyamatot,amitöbbekközöttahhozvolnaszükséges,hogyértékelnitudjaazokatalehetőségeket,amelyeketademokratikuselvekésrendszerekbiztosítanitudnak.

irodalom Bar-Nir,Dorit–Gal,John(2011):WhoHasthePower?TheRoleofNPOsinLocalAuthorities.Voluntas, 22.,(1.),1–25. Berman,Sheri(1997):CivilSocietyandtheCollapseoftheWeimarRepublic.WorldPolitics,49.,(3.),401–429. BibóIstván(1947):Amagyartársadalomfejlődésésaz1945.éviváltozásértelme. http: //mek.oszk.hu /02000/02043 /html /326.htmlLetöltve:2014.szeptember23.

22

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG Coelho,Joseph(2012):VehiclesforTransformation,orToolsfortheStatusQuo?CivilSocietyandInternationalStatebuildinginKosovo.TheWesternBalkansPolicyReview,2.,(2.),Summer/Autumn.1–26. http: //www.kppcenter.org/WBPReview2012-2-2-Coelho.pdfLetöltve:2013.szeptember22. Csóka,István(2000):BetweentheGovernmentalandCivilSectorsinHungary. TheInternationalJournalofNot-forProfitLaw,3.,(1.),http: //www.icnl.org /research /journal /vol3iss1 /art_1.htmLetöltve:2014.január3. Dahl,RobertA.(1989):DemocracyanditsCritics.NewHaven:YaleUniversityPress. Demes,Pavol–Forbrig,Joerg(2007):CivicAssociationandDemocraticPowerShifts:OnStrategiesandResources.In: Forbrig, Joerg–Demes, Pavol (eds.): Reclaiming Democracy. Civil Society and Electoral Change in Central and EasternEurope. Washington:TheGermanMarshallFundoftheUnitedStates.175 –190. Diamond,LarryJ.(1994):TowardDemocraticConsolidation.JournalofDemocracy, 5.,(3.),4–17. Encarnación, Omar G. (2003): The Myth of Civil Society: Social Capital and Democratic Consolidation in Spain and Brazil. NewYork:Palgrave. Fioramonti, Lorenzo–Fiori, Antonio (2010): Civil Society after Democracy: The Evolution of Civic Activism in South AfricaandKorea.JournalofCivilSociety,6.,(1.),23–38. Flyvbjerg,Bent(1998):HabermasandFoucault:thinkersforcivilsociety.BritishJournalofSociology,49.,(2.),210–233. Froelich, Karen A. (1999): Diversification of Revenue Strategies: Evolving Resource Dependence in Nonprofit Organizations.NonprofitandVoluntarySectorQuarterly,28.,(3.),246–268. Fukuyama,Francis(2015):WhyisDemocracyPerformingSoPoorly?JournalofDemocracy,26.,(1.),11 –20. G.FodorGábor–StumpfIstván(2008):Neoweberiállamésajókormányzás.NemzetiÉrdek,2.,(3.),5–26. Gagyi,Ágnes–Ivancheva,Mariya(2013a):Introduction.In:Saleri,Sara–Valera,Alessandro(eds.): CivilsocietyinCentral and Eastern Europe: what’s left of it? European Alternatives. www.euroalter.com Letöltve: 2013. szeptember 24. 4–5. Gagyi,Ágnes–Ivancheva,Mariya(2013b):TheriseandfallofcivilsocietyinEast-CentralEurope.In:Saleri,Sara–Valera, Alessandro (eds.): Civil society in Central and Eastern Europe: what’s left of it? European Alternatives. www.euroalter.comLetöltve:2013.szeptember24.6–14. Glasius,Marlies(2009):UncivilCivilSociety.In:Anheier,HelmutK.–Toepler,Stefan(eds.): InternationalEncyclopediaof CivilSociety. NewYork:Springer.3.,1583–1588. Habermas,Jürgen(1996):BetweenFactsandNorms.Cambridge:PolityPress. Habermas,Jürgen(2001):ThePostnationalConstellation.Cambridge,Massachusetts:TheMITPress. Hadzi-Miceva, Katerina (2008): Legal and Institutional Mechanisms for NGO-Government Cooperation in Croatia, Estonia,andHungary.TheInternationalJournalofNot-for-ProfitLaw,10.,(4.),August. http: //www.icnl.org /research /journal /vol10iss4 /art_1.htmLetöltve:2013.szeptember10. Hagen,Koo(2002):CivilSocietyandDemocracyinSouthKorea.TheGoodSociety,11.,(2.),40–45. Havel,Vaclav(1988):Anti-politicalpolitics.In:Keane,John(ed.):CivilSocietyandtheState.London:Verso.381–398. Havel,Vaclav(1993):HowEuropeCouldFail.NewYorkReviewofBooks,18.November.1993.3. Hearn, Julie (2001): The ‘uses and abuses’ of civil society in Africa. Review of African Political Economy, 28., (87.), 43–53. Heinrich, V. Finn–Fioramonti, Lorenzo (2007): CIVICUS global survey of the state of civil society. Volume 2: Comparativeperspectives.Bloomfield: KumarianPressBooks. Hooghe, Marc–Stolle, Dietlind (2004): The Roots of Social Capital: Attitudinal and Network Mechanisms in the RelationbetweenYouthandAdultIndicatorsofSocialCapital.ActaPolitica,39.,422–441. Howard, Marc Morjé (2002): The Weakness of Civil Society in Post-Communist Europe. Journal of Democracy, 13., 157–169. Huntington,SamuelP.(1991):Democracy’sThirdWave.JournalofDemocracy, 2.,(2.),12–34. Huntington,SamuelP.(1996):DemocracyfortheLongHaul.JournalofDemocracy,7.,(2.),3–13. HVG(2013):HetiVilággazdaság.2013.július2.www.hvg.huLetöltve2013.július2. Kotkin,Stephen(2009):UncivilSociety:1989andtheImplosionoftheCommunistEstablishment.NewYork:Modern Library. Kuti, Éva (1996): The nonprofit sector in Hungary. Johns Hopkins Nonprofit Sector Series 2. Manchester–New York:ManchesterUniversityPress. KutiÉva(1998):„Hívjuktalánnonprofitnak…” NonprofitKutatások7.Budapest:NonprofitKutatócsoport. Kuti,Éva(1999):DifferentEasternEuropeanCountriesatDifferentCrossroads. InternationalJournalofVoluntaryand NonprofitOrganizations,140.,(1.),51–60. KutiÉva(2003):Kinekapénze?Kinekadöntése? Nonprofitkutatások12.Budapest:NonprofitKutatócsoport.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 23

ELMÉLETILEG Kuti,Éva(2004):CivicserviceinEasternEuropeandCentralAsia. NonprofitandVoluntarySectorQuarterly,33.,(4.), 79–97. KutiÉva(2008a):Stratégiaicselekvéseninnen,illúziókontúl.CivilSzemle,(4.),5 –43. Kuti Éva (2008b): Associations et fondations hongroises. Revue Internationale De L’economie Sociale, 87., (309.), 47–63. Kuti,Éva(2010a):Theneedforacomprehensivefundraisingapproach.AdvancesinManagement,3.,(2.),26–32. Kuti,Éva(2010b):Policyinitiativestowardsthethirdsectorundertheconditionsofambiguity.In:Gidron,Benjamin– Bar,Michal(eds.):Policyinitiativestowardsthethirdsectorinaninternationalperspective.Dordrecht,Heidelberg, London,NewYork:Springer.127–158. Kuti, Éva (2011): Government-nonprofit sector relations in Hungary. In: Phillips, Susan D.–Smith, Stephen Rathgeb (eds.):Governanceandregulationinthethirdsector.London–NewYork:Routledge.142–163. Kuti, Éva (2013): Third sector complexity as a source of paradigm multiplicity. Voluntary Sector Review, 4., (3.), 309–314. Levitsky, Steven–Way, Lucan (2010): Competitive Authoritarianism: Hybrid Regimes After the Cold War. New York: CambridgeUniversityPress. Lewis,David(2002):CivilsocietyinAfricancontexts:Reflectionsontheusefulnessofaconcept. Developmentand Change,33.,(4.),569 –586. Lindberg, Staffan I.–Coppedge, Michael–Gerring, John–Teorell, Jan (2014): V-Dem: „A New Way to Measure Democracy”.JournalofDemocracy, 25.,(3.),159–169. MiszlivetzFerenc(2012):Ademokráciaésaciviltársadalomátalakulásaaglobálistérben.CivilSzemle,1.,63–82. Moller, Jorgen–Skaaning, Svend-Erik (2013): The Third Wave: Inside the numbers. Journal of Democracy, 24., (4.), 97–109. Montero,AlfredP.(1998):AssessingtheThirdWaveDemocracies.JournalofInteramericanStudiesandWorldAffairs, 40.,(2.),117–134. Mouffe,Chantal(2005):Onthepolitical. NewYork:Routledge. Offe, Claus (1991): Capitalism by Democratic Design? Democratic Theory Facing the Triple Transition in East Central Europe.SocialResearch,58.,(4.),865–892. Patrick, John J. (1996): Civil Society in Democracy’s Third Wave: Implications for Civic Education. Bloomington, Indiana:Smith Research Center Indiana University. http: //files.eric.ed.gov/fulltext /ED406297.pdf Letöltve: 2014. augusztus22. Putnam,RobertD.(1993):MakingDemocracyWork.Princeton:PrincetonUniversityPress. Roniger, Luis (1994): Civil Society, Patronage and Democracy. International Journal of Comparative Sociology, 35., (3–4.),207–220. Sajó,András(1996):TheRoundtableTalksinHungary.In:Elster,Jon(ed.):TheRoundtableTalksandtheBreakdownof Communism.Chicago:TheUniversityofChicagoPress.69–98. Seligman,AdamB.(1992):TheIdeaofCivilSociety.Princeton,NewJersey:PrincetonUniversityPress. Sik, Endre (1995): Network Capital in Capitalist, Communist, and Post-Communist Societies. Kellogg Institute, http: //kellogg.nd.edu /publications /Letöltve:2013.augusztus11. Sloat, Amanda (2005): The Rebirth of Civil Society. The Growth of Women’s NGOs in Central and Eastern Europe. EuropeanJournalofWomen’sStudies,12.,(4.),437–452. Schmitt,Carl(1995):TheConceptofthePolitical.Chicago–London:ChicagoUniversityPress. Schmitter,PhilippeC.(2010):Twenty-FiveYears,FifteenFindings.JournalofDemocracy,21.,(1.),17–28. Schmitter,PhilippeC.(2011)TheFutureOf‘Real-Existing’Democracy.SocietyandEconomy,33.,(2.),399–428. Suleiman,Lina(2013):TheNGOsandtheGrandIllusionsofDevelopmentandDemocracy.Voluntas, 24.,241–261. Sztompka, Piotr (1991): Dilemmas of the Great Transition: A Tentative Catalogue. Kraków: Jagiellonian University. http: //www.people.fas.harvard.edu /~ces/publications /docs /pdfs /CEE_WP19.pdfLetöltve:2014.június11. Taekyoon,Kim(2008):TheSocialConstructionofWelfareControl:AsociologicalReviewonState–VoluntarySector LinksinKorea.InternationalSociology,23.,(6.),819–844. Tocqueville,Alexis(1969):DemocracyinAmerica.HarperPerennialModernClassics. TusnádfürdőiBeszéd.(2014):Tusnádfürdő.2014.július26. http: //mandiner.hu /cikk /20140728_orban_viktor_a_munkaalapu_allam_korszaka_kovetkezik_beszed tusvanyos_2014Letöltve:2014.július27. Voorpostel,Marieke–Coffé,Hilde(2012):TransitionsinPartnershipandParentalStatus,Gender,andPoliticalandCivic Participation.EuropeanSociologicalReview,28.,(1.),28–42. Way,Lucan(2014):CivilSocietyandDemocratization.JournalofDemocracy,25.,(3.),35–43.

24

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG Whitehead, Laurence (1997): Bowling in the Bronx: the uncivil interstices between civil and political society. Democratization,4.,(1.),94–114. Zakaria,Fareed(1997):TheRiseofIlliberalDemocracy.ForeignAffairs,November/December.22–43.

jegyzetek 1A2011.éviCLXXV.Tv.2.§.6.pontjaszerint:civiltársaság,aMagyarországonnyilvántartásbavettegyesület– a párt,aszakszervezetésakölcsönösbiztosítóegyesületkivételével,aközalapítványésapártalapítványkivételével– azalapítvány. 2 Példaként említhető: Huntington (1991; 1996) Seligman (1992), Havel (1993), Putnam (1993), Diamond (1994), Habermas(1996;2001),Montero(1998),Schmitter(2011). 3 Ezakifejezésademokratizálódásifolyamatoknakahetvenesévekközepén,aportugálforradalommalmegindulóharmadikhullámátjelenti.Azelsőhullám1828–1926közétehető,amikoraválasztójogelérhetővéváltmindenfehérférfiszámára.Mussoliniszínrelépésévelveszikezdetétazelsőellenhullám,amikorademokráciákszáma29-ről12-reesettvissza1943-ig.Amásodikhullám1943–1962közétehető,amikoraSzövetségesekgyőzelmévelvégetértII. világháborútkövetőenademokráciákszáma36-ranövekedett,majd30-raesettvissza1962 utánakövetkezőellenhullámban.Aharmadikhullám1974-benkezdődöttelPortugáliában,majdLatin-Amerika demokratizálódásifolyamataithoztamagávalanyolcvanasévekben,1986–88-banpedigazázsiaiésacsendesóceáni országok demokratizálódásához vezetett, és végül a Szovjetunió összeomlását követően Kelet-Európa demokratizálódásához(Huntington1991). 4 Ademokráciarendszere(polyarchia)–RobertDahlnézeteszerint–képesvolttöbbszörismegújítaniönmagát atörténelemsorán,sajátosforradalmievolúcióformájában.A„demokrácia”szónagyonkülönbözőjelentésekkeléstársadalmigyakorlatokkaltelítődöttatörténelemkülönbözőidőpontjaiban,amelyaszólényegiértelmének teljes átalakulását hozta magával. Az első átalakulási forma a demokráciák méretét érintette. Történetileg nagyonkicsinyállamokrólgondolták,hogyképesekdemokráciátfenntartani.Későbbezagyakorlaterősenátalakultésaterületiképviseletkiterjesztésévelaföderalizmustisképesvoltmegteremteni,amelyvisszavonhatatlanulmegtörteaméretrevonatkozóakadályokat.Amásodikforradalmiátalakulásademokráciamértékétérintette.Akoraidemokráciákapolgárság(állampolgárság)korlátoltkoncepciójáraépültek,szigorúankorlátozvaa tagságot a férfiakra, a szabadokra, a nem alávetettekre és nem szolgákra, a felnőtt korúakra, az írástudókra, vagyjólképzettekre,vagyamegfelelőadótfizetőkrestb.Azidőksoránezekakorlátozásokátalakultakésmára asztenderdkritériumszerintmindenfelnőttállampolgártmagábanfoglalademokrácia,függetlenülatársadalmi,nemi,vagyaképzettségiállapotától.Aharmadik,adahliforradalomademokráciakiterjedésevonatkozásábantörtént.Ademokráciákcsaknagyonkorlátozottkormányzatipolitikákkalvagyállamifeladatokkalfoglalkozhattak,melyekelsősorbanakülsővédelemreésabelsőrendreterjedtekki.Azidőksoránakormányzatokegyre szélesebb körű szabályozási körrel bírtak, elosztási, újraelosztási feladatokkal – olyannyira, hogy a bruttó hazai termék egy jelentős része vagy elfogyasztásra kerül általa, vagy átmegy a folyamatain (Dahl 1989; Schmitter 2011).Apost-dahliforradalmiátalakuláskifejezésPhilipSchmitteráltalalkalmazottfogalom. 5 Huntingtonszerintademokratizálódásiellenhullámkialakulásábanakövetkezőelemekjátszanakdöntőszerepet:1.ademokratikusértékekgyengeségeazelitcsoportokésaközösségértékrendjében;2.súlyosgazdasági hanyatlás,vagynehézségek,melyekkiélesítikatársadalmikonfliktusokat,ésmelyekegyreerősödőközpontosítókormányzatipolitikákkalkerülnekellensúlyozásra;3.akonzervatívközéposztály,vagyfelsőosztálykizárólagos preferenciája;4.társadalmiéspolitikaipolarizáció;5.„ellen-hógolyó”effektus,akörnyezőországokközüladespotikushatalmakmintázatainakkövetése(Huntington1991:17–18). 6 Uncivilsociety–nemcivilizáltciviltársadalomkifejezés–elterjedtanonprofit–civilszakirodalomban.Whitehead (1997)akövetkezőkénthatározzamegakifejezést:1.annakazelkötelezettségnekahiánya,hogyajogáltalelőre megalkotott szabályok keretei között működjenek; 2. a civilizáltság szellemének hiánya, az interperszonális viselkedés negatív (durva) jellemzői. Kotkin (2009) akkor használja ezt a kifejezést, amikor a kommunista nómenklatúratagjairólbeszél.ACivilTársadalomNemzetköziEnciklopédiájábanpedigGlasius(2009)hajlikarra, hogy ezt a fogalmat a szélsőjobboldali csoportok és mozgalmak kontextusában emlegesse, különösen azok ideológiaivelejáróitekintetében,mintidegengyűlölet,rasszizmus,nacionalizmus,antidemokratizmusstb. 7 Jó példát ad erre Irán, ahol a civil társadalom újraformálta az államot, azonban ennek az új képződménynek kevésközevanademokráciához(Roniger1994).

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 25

ELMÉLETILEG 8 EztakifejezéstBibóIstvántólveszem,sajnálatosanellentétesértelembenazeredetimegfogalmazással,ami„a szabadságkiskörei”(Bibó1947)volt. 9 Ittazokraademokratikusrendszerellenes(anti-system)nézetekregondolunk,amelyeknyíltantámadnakalapvetődemokratikusértékeketéselfogadjákarasszizmustésdiszkriminációt. 10 “Uncivilsociety”lásd6.lábjegyzet. 11 A hálózati tőke fogalom magában foglal bármilyen személyes network-öt, és annak bármilyen elvek szerinti, sokcélúhasználatát.Másszavakkal,ahálózatitőkemagábanfoglaljaahosszútávúönzetlenrokonikapcsolatokat,kiegyensúlyozottreciprocitásokat,tartóséssokcélúpatrónus–kliensviszonyokat,instrumentálisbartereket, valamintkorruptcsereügyleteket(Sik1995). 12 Azokagyakorlatok,amelyekaminisztériumokfolyosóinaklátogatását,pozícióbanlévőköztisztviselőkkeltörténőevés-ivástvalósítottakmeg,előnyöketremélveaszervezetszámáraa„jókapcsolatból”. 13 Avonatkozókorabelijogszabályok,melyektöbbségemamárnemhatályos:atársadalmiszervezeteklétrejötténekhatóságimegállapítása,jogiszemélyiségükelnyerésénekbiztosításaállaminyilvántartásbavétellel(Azegyesülésijogrólszóló1989.éviII. törvény–hatályonkívül);alapítványoklétrejötténekhatóságimegállapítása,jogi személyiségükelnyerésénekbiztosításaállaminyilvántartásbavétellel(APolgáriTörvénykönyvrőlszóló1959.évi IV. törvény–hatályonkívül);társadalmiszervezetekmegszűnésénekhatóságimegállapítása,jogiszemélyiségük megszüntetéseazállaminyilvántartásbóltörléssel(Azegyesülésijogrólszóló1989.éviII. törvény);alapítványok megszűnésének hatósági megállapítása, jogi személyiségük megszüntetése az állami nyilvántartásból törléssel (A PolgáriTörvénykönyvrőlszóló1959.éviIV. törvény);közhasznúszervezettéminősítés(Aközhasznúszervezetekrőlszóló1997.éviCLVI.törvény–hatályonkívül);kiemelkedőenközhasznúszervezettéminősítés(Aközhasznúszervezetekrőlszóló1997.éviCLVI.törvény–hatályonkívül);törvényességifelügyeletgyakorlásaatársadalmi szervezetekműködésefelett(Azegyesülésijogrólszóló1989.éviII. törvény);törvényességifelügyeletgyakorlása azalapítványokműködésefelett(APolgáriTörvénykönyvrőlszóló1959.éviIV. törvény). 14ANemzetiCivilAlapprogramrólszóló2003.éviL.törvény–hatályonkívül;ésetörvényvégrehajtásárakiadott 160 /2003.(X.7.)kormányrendelet–hatályonkívül. 15 A hazai civil szervezetek szabályozásáról és struktúrájáról lásd Kuti Éva munkásságát (Kuti 1996; 1998; 2003; 2004;2008b,2010a;2010b;2011;2013). 16 Anőszervezetekközülelsősorbanazanyaságothangsúlyozószervezetekjutnakelőnyhöz,illetveazok,amelyek a „nő” kifejezés helyett az „asszony” kifejezést részesítik előnyben. Az „asszony” kifejezés nyilvánvalóan a nő férjhezmenésutánistátusza,ésennekhangsúlyozásaa„nő”fogalmáhozkötődőfüggetlenségnekésautonómiánakarejtetttagadásátisjelenti. 17 2011. évi 175. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról. 18Amipraktikusanakormányzópártáltalikijelöléstjelentaparlamentikétharmadosaránymiatt. 19 ATanácsösszetétele:ElnökeaCivilÖsszefogásFórum(CÖF)alapítójaésCivilÖsszefogásKözhasznúAlapítvány (CÖKA)elnöke,amelyakormányzatipolitikáktámogatásacéljábólvonulóún.BékeMenetkitalálójaésfőszervezője.Elnökhelyettesekatolikushitoktató,pedagógiaiegyesületelnöke,tagjaipedig:1.ÚjIfjúságiSzemleAlapítványkuratóriumitagja,PalócvilágAlapítványkuratóriumielnök,IfjúságszakmaiTársaságAlapítványképviselője; 2. MagyarÖttusaSzövetségképviselője;3.Közép-európaiCserkészparkAlapítványképviselője;4.Cukorbetegek EgriEgyesületeképviselője;5.KecskemétiPiaristaDiákSportEgyesület(munkavégzésreirányulójogviszonyban), EurópaJövőjeEgyesületprojektmenedzser,Bács-KiskunMegyeiCivilSzervezetekEgyesületeelnökségitag,EurópaiSikerekKözhasznúEgyesületképviselője;6.AsszonyokaNemzetiEgységértMozgalomképviselője. 20 AzelsőFidesz-kormányregnálásánakidején. 21 Apolgárikörökrőlakésőbbiekbenmégszóesik.EzekazakkorahatalombólkikerültFideszáltalkezdeményezetthelyi„civil”szervezetekvoltak. 22LMBTQjelentése:Leszbikusok,Melegek,BiszexuálisokésTranszneműek. 23 KövérLászló,aFideszalapítótagja. 24 http: //www.fidesz.hu /hirek /2014-08-26/a-polgari-korok-elobbre-vittek-a-nemzet-eletet / 25Akutatás2014tavaszánfolyt,amikormégnemfejeződöttbeacivilszervezetekadatainakésdokumentumainakfeltöltéseazOBHelektronikusrendszerébe.Ahatáridőazadatokfeltöltésérea2011.évi81.törvényszerint 2014.december31.volt.Ekkoramegközelítőleg67ezercivilszervezetbőlcsak35 500szervezetnyújtottbeéves jelentéstésbeszámolót,ésezeknekcsupánazegyharmadakerültdigitalizálásraeddigazidőpontig.Ezkb.tízezer szervezetet jelent (http: //www.birosag.hu /allampolgaroknak /civil /tarsadalmi-szervezetek-es-alapitvanyoknevjegyzeke).

26

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG 26 Azártautokráciábannincsenekszabadválasztások,ahatalomátörökítésemásmódokontörténik(örökléssel, kinevezéssel); a választói autokrácia többpártrendszerű, rendszeres választásokat tartanak, de a választások kimenetelenemkétséges,azazazellenzékneknincsvalódiesélyearra,hogyhatalomrakerüljön;aminimalista demokráciakizárólagosfeltételearendszeresszabadválasztásokmegtartása,amelyekteretbiztosítanakapolitikai versengésben elérhető hatalom megszerzésére, a választásoknak bizonytalan kimenetele van. Tehát az ellenzék is megszerezheti a hatalmat. A választói demokrácia megköveteli a választások feddhetetlenségét is. A polyarchiaaszólásésgyülekezésiszabadságjogaitadjaafeddhetetlenválasztásokhoz;mígaliberálisdemokrácia a jogrendet, a demokratikus elszámoltathatóságot (Moller–Skaaning 2013), és pl. demokratikus államot (Fukuyama2015). 27Ademokráciaésateljesautoriterrezsimközöttirendszerek,amelyekrészlegesenmindkétrezsimelemeittartalmazzák,deegyértelműennemademokráciafeléfejlődnek.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 27


ELMÉLETILEG

25 év civil társaDalom és mozgalmak

magyarországon. gonDolatok kövér ágnes vitainDító tanulmánya kapcsán Szabó Máté Holisállunkmaaciviltársadalomtiltakozótevékenységében,azújésarégitípusú ellenzékiségviszonyában,honnétindultunkéshováérkeztünk;ideakartunkeljutni,avagy valahovamáshova?–ilyenésehhezhasonlókérdésekjutnakeszébeegymozgalomkutatónak Kövér Ágnes írásáról. 25 év civil-politikai mozgalmiság és ellenállás az új magyar demokráciában, mit ért el, miben alakította és formálta az új magyar demokráciát, és mennyiben formálódott át saját maga ennek a demokráciának a képére? Nyilvánvaló, hogya25évtörténetévelcsakmegindult,denemértvégetacivilek,amozgalmakésa tiltakozások helykeresése az új magyar demokráciában, és lesz még mit beszélgetni, vitatkozniakövetkezőgenerációknakis! Véleménykülönbség, netán konfliktus – a pluralizmus állandó sajátossága, tehát önmagábanezmégnemislennebaj!Persze,hogyamicivil,azönmagábanmégnemjó vagy jobb, mint az állami, kormányzati, avagy a másik civil felfogás, álláspont, és nem lehetmentesacivilektevékenységeafelelősségelemeitőlsem!Tehátakormányzatoknakigenisvanjogaellenőrizni,sőtakárbüntetni,ésehhezakárújnormákatalkotnicivil tevékenységekkel kapcsolatosan, feltéve, ha ezek nem fojtják meg a pluralizmust, nem teszik veszélyes üzemmé a civil szervezeteket, nem veszélyeztetik a demokratizálódás elérteredményeit.Akonfliktus,akonszenzus,akooperációaciviléspolitikaicsoportok, netánkormányzatiszervekközöttsosemlehetteljesenproblémátlan.Atiltakozás,mozgalom,civilségmindig„kilóg”ajogrendszerbőlésabürokratikuskultúrábólegykissé,de

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 29

ELMÉLETILEG ez nem teszi még önmagában sem negatívvá, sem pozitívvá, sem értékelhetetlenné, sempedigjogifelelősségnélkülivé. Acivilkultúraésaciviltársadalomdemokratikuspotenciáljaállamilag,alkotmányosan és a demokratikus politikai kultúrában a védendő értékek közé tartozik, és kétséges esetbennemazadóhivatali,hanemademokratikuspolitikailogikátkellvelükkapcsolatosan érvényesíteni egy frissen demokratizálódott országban, ahol a civil társadalomnak igeniskomolyfunkcióivannakademokratikusaktivitás,arészvétel,azellenőrzés,apolitikainevelés,akonszenzusteremtés,azállampolgárikultúrakialakításaszempontjából– és még más vonatkozásokban is –, amelyeket Kövér Ágnes vitaindító tanulmánya az adottkeretbenszélesenértelmezve,dekoncentráltanmutatbeanemzetköziszakirodalombanelemzettesetek,folyamatokéselemzésiszempontokszéleskörétfelvonultatva.

tendenciák a magyar civil társadalom és tiltakozás egygenerációs fejlődésében A civil társadalom mai helyzetének megértéséhez kiindulópont, ahogyan Kövér Ágnesírásaisbemutatja,aválságbanlévőkelet-európaiszocialistarendszerekésintézményeikanyolcvanasévekben,ésezekmárnálunksemvoltakképesekacivilkezdeményezések,mozgalmakéstiltakozásokteljeskiiktatására,holotterreelégerőforrásállta rendelkezésükre. Lazulás, liberalizálódás, reformok a jellemzők ekkor Magyarországon. 1985körülszintemindencsoportrendelkezikvalamilyennyomtatottperiodikával,létrejön a „második nyilvánosság”. Tüntetések szerveződnek, először állami új intézmények (1989–1990)–derégiajogállamelőttikultúraegyüttélése,átmenetiidőszak,azelsőszabad választásokig, de mint a taxisblokád megmutatta, még azután is. Ralf Dahrendorf (1991)szerinttalánarendszerváltásutánmég60évkellazigazicivilkultúra,társadalom kialakulásához–tehátszükségesmégmaisatürelem!Ataxisblokádamagaellentmondásosságával egyvalamire jó volt: megerősítette az erőszakmentes rendszerváltozás útját.Amiakilencvenesévekbennagyjábólfennismaradtatiltakozások,mozgalmakés civilekterületén.Nemromán–bolgár–albán–jugoszlávút,amiazerőszak,etnikaikonfliktus,denemiskeletnémet–csehszlovák,aholazutcaitüntetésekfelforrósodásaajellemző, nálunk az intézményes és intézményeken kívüli politikák kölcsönhatása jellemzi a rendszerváltás és a konszolidáció időszakát – ezt a taxisblokád sem szakítja meg, hisz megegyezéssel, és persze jogi-politikai vitákkal ér véget a polgári engedetlenségről stb. (Szabó2007: 25 –44). 2000,defőképp2006utánújtípusúmozgalmikezdeményezések,globalizációkritika, aprofesszionáliszöldmozgalmak,ugyanakkor,mintmindenüttakeletiblokkban,aszélsőjobboldalisteretnyer,aMIÉP–MagyarGárda–Jobbikváltássalhatékonypolitikaimozgalom, majd mára jelentős politikai párt alakul ki. Globalizálódó és europaizálódó mozgalmiéscivilszektorjönlétre,aholaszélsőbaljóvalgyengébb,mintmáskeletiországokban,aszélsőjobbviszontpermanensenerősödik,főként2006után.EgyikoldalonaGay Pride, a másik oldalon az azt megzavarni kívánó szélsőséges csoportok; ellentétük jól mutatjaakialakulópolarizációtaposztmodern,nagyvárosikultúrákésazeuropaizálódás

30

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG ellen fellépők között, például EU-zászló égetése a Jobbik rendezvényén, illetve az EU zászlaja, mint az Orbán-kormány ellenes tüntetők egyik kedvelt szimbóluma (Szabó 2007:127–169). Ebbenazátalakulásifolyamatbanmegkerülhetetlen2006ősze,amiönmagábanigen komplex, sok jelentést és folyamatot, újraértelmezést eredményező konfliktus. A 2006 körülkiéleződőrendőrség–tüntetőkviszonyismét,nemkevéstanulásifolyamatutána „közrendvédelmipartnerség”kereteiközöttfejlődik,ami2006őszénmegszakadt.Egyik oldalonerőszakostiltakozások,TV-székházostrom,amásikoldalonajogállamikereteket félretevő rendőri fellépés, nyilvánvalóan a baloldali kormányzat és a jobbközép–szélsőjobb tiltakozó csoportok konfliktusának hátterében lehetetlenné tette a minimális konszenzus kialakulását a közrendvédelem fenntartásában (Szabó 2007:169–192). A 2010– 2015. közötti időszak tiltakozások, mozgalmak és civilek vonatkozásában is visszatérést jelentettbizonyoskorábbitendenciákhoz,perszeújalapokon,mintpéldáulazinterneten, a virtuális közegben szerveződött tiltakozások előtérbe kerülése, a professzionális rendezvényszervezés, a másik oldalon, a rendőrségnél pedig egyre finomodó rendezvénybiztosításimegoldásokkeresése.Azerőszakmentességmellettfelerősödött,éstulajdonképpenmostkapottlábraigazánMagyarországonapolgáriengedetlenségikultúra(Szabó2014). Megintújratermelődnekahatározottpolitikaiarcéllelrendelkezőpolitikaimozgalmak, aMilla,aSzolidaritás,azLMPésmászöldpártiszimpatizánsokésazegy-egytémában fellépő, szektoriális civil, bár politikai üzeneteket hordozó mozgalmak, mint az egyetemisták, az internetadó, avagy a korrupció ellen fellépők (Mikecz 2012, Krasztev–van Til 2013; Petőcz 2014). De vannak a kormányzathoz közel álló civilek és tiltakozók (CÖF, Békemenet)ésazzalszembenállók.Kifogásolhatóazelőbbieksúlyaakormányzatáltal rendelkezésrebocsátottforrásokelosztásában,ahogyanKövérírásaismegállapítja.Részbenakormányzatiforráselosztásitérnyerésésazautonómiafelszámolásánakakísérlete állnak a Norvég Alap civilügyének hátterében, ami egy még lezáratlan jogi és politikai konfliktusjelenleg,azonbanilyen,akormányzatnakacivilszférábatörténőautoriterbeavatkozásakénttörténőértelmezésenemzetközilegiseléggéelterjedtajogösszehasonlítóelemzésszerint(Mappingof…2014). Másik sajátosság, amelyet Kövér Ágnes írása eredetien, a pártdemokrácia, a belső demokráciakiküszöbölésénekegyikmechanizmusakéntisértelmez,aszervezettszereplőkésafélig-meddigcivil,illetvefor-profitkampányszervező„átmenetikampányszervezetek” hibridjeinek kölcsönhatása a magyar politikában, jelesül a pártrendszerben, ahol gyakorinak tekinthetők a civil szférából kiemelkedő szereplők átmeneti vagy hosszabb távú sikerei a politikában, gondoljunk az egykori tiltakozó mozgalom, a Fidesz vagy a Jobbik,akáraChartaszerepére.Apolitikabeszippanthatjaacivileket,báreznemszükségszerűtendencia(Metz2014).Ugyancsaktermékenykölcsönhatásrautalhatunkaglobálisésfőkéntazeurópaitrendekésabelsőtársadalmi-politikaidinamikavonatkozásában; a szélsőjobb, a globalizáció kritikája, az internetes rendezvényszervezés, ami a bürokratikus szervezetek szerepét aláássa, egyaránt ilyen nemzetközi-európai „külső” trendek,amelyeknálunkismeghonosodtakamagukmódján.Amagyarpolitikaikultúra

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 31

ELMÉLETILEG és politikai rendszer tehát nyitott a nemzetközi tendenciák felé, fogadókész és képes arra,hogyezekkibontakozásánakteretengedjen(Szabó2000;2004a;2004b). A globalizáció, az európai jogállami intézmények és a civil társadalom, valamint az európaijogállamiságviszonyademokratizálódásszempontjábólnemjelenikmegebben avitaindítóírásban.SajnosazEUkérdéskörévelegyüttezkívülmaradtavitaindítótanulmányhorizontjánaszubregionális,lokálisszintekelemzésévelegyütt.Atöbbszintűpolitikával rendelkező világban pedig Magyarországon is nagyon fontos a lokális–szubregionális, az európai és a globális szint kölcsönhatásainak elemzése a civil társadalom és a demokrácia viszonyának értelmezésében. Gondoljunk a globális-regionális diffúzió, forrásmobilizáció, virtuális kommunikáció globális, és a formálódó európai jogvédelmi és emberi jogi rendszer, valamint támogatások szerepére a magyar civil társadalomban és politikában, a globális demokráciatámogató szervezetek és a civil társadalom közötti együttműködés elemzésére, az NGO-k szerepére a nemzetközi politikában (Szörényi 2010;2014).

elméleti és kutatás-módszertani szempontok Hogyan, és honnét tanuljunk a civil társadalom és a demokratizálódás kérdéseiről? Kövérírásaigenszélesenésinformatívanmutatjabeazelméletiéskutatásitapasztalatok, hipotézisek és modellek sokféleségét a központi témakör, civil társadalom és demokratizálódásszempontjából.Bárénhiányolokegy,ademokráciaésciviltársadalom viszonyábanazathéniókorésJean-JacquesRousseauótaklasszikustémát;aközvetlen demokrácia–civil demokrácia témáját. Jóllehet ez ma Magyarországon ebben a formában talán nem annyira aktuális, de felvillantása a demokratizálódás és civil társadalom viszonyában szerintem nélkülözhetetlen, még ha belátható időn belül talán nem is lesz komolynépszavazásnálunk,ésutoljáracsak2008-banvolt.Azótavalaminmindigmegbuktak a népszavazások, amiknek másutt, például a klasszikus és megkerülhetetlen Svájcban,nagyszerepükvanacivilmegnyilatkozásokban.EU-szintenismárkialakultaz európai népi kezdeményezés gyakorlata (Sasvári 2015), de vajon továbbfejlesztette-e a vártmódonazeurópaidemokráciát? Kövérjóllátja,hogylehetnevalamititthontanulniatémaszempontjábólazösszehasonlító,különféledemokráciaésciviltársadalomindexekből,ezeknekmamárnagyirodalmukvan.Összességébenénazonavéleményenvagyokezekrőlacivilésdemokrácia indexekről szóló kiterjedt nemzetközi vitákról, illetve ezekkel kapcsolatos elméleti-módszertaniálláspontomaz,hogylehetugyanempirikusbázisról,változókról,indikátorokról beszélni,deaminősítésaciviltársadalomésademokráciaviszonyárólazadottösszehasonlítóindexvonatkozásábanegyországról,szubrégiórólvagyrégiórólkérdéses–mint ahogyanaFreedomHouseesetében,mondjuka2013.és2014.évijelentésközöttieltérés,mikorisMagyarországkiesikastabildemokráciákV4kategóriájábólésleesikaBalkánszintjére–,devilágosanlátszik,hogyreálfolyamatokatkvalitatívésértékekreorientáltan, igenis normatív és nem empirikus alapon minősítenek, akkor is, ha jelzőszámok

32

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


ELMÉLETILEG létrehozásáramindenféle,úgymondmatematikaialapúkalkulációkathasználnakazilyen indexek. A látszólag teljesen clean empíria helyett a demokrácia és a civil társadalom viszonyábanszubsztantívésminőségiindikátoroknakkellenenagyobbszerepetadni,és nem valamiféle, az elméletet és empíriát megbízhatóan szintetizáló „csodaindexben” reménykedni. Hogyan függnek össze, avagy válnak el egymástól a parlamenten belüli és a parlamentenkívülipolitikaiéscivilstratégiák?Haatüntetésekadatbázisábaneltudjukválasztaniapártokésacivilszervezetekáltaltámogatottakat,ésbetudjukazonosítaniatámogatópártokat,akkorebbőlérdekesdolgokatlehetmeglátniahosszabbtávúelemzésben apártdemokráciaésacivildemokráciaviszonyáról.Ekettőazéremkétoldala,amelyek elválnak és összefüggnek. Feltérképezhetők lennének néhány nem túl bonyolult táblábanacivilszektorszerkezeténekésváltozásainak,illetveaköz- ésamagánélettémáinak eltérőorientációiacivilekközött.Ilyenirányú,elsődlegesenminőségi-analitikusindikátoregyüttesekrőlérdemeslenneelgondolkodni,hogyazokelemzésehosszabbtávonhatékonyanésheurisztikusanfelhasználhatólegyen,széles,denemparttalanulszéleskeretbe kerüljenekakülönbözőképpösszefonódófolyamatok.

irodalom Dahrendorf,Ralf(1991):BetrachtungenüberdieRevolutioninEuropa.Stuttgart:DVA. KrasztevPéter–vanTil,Jon(szerk.)(2013):Tarkaellenállás.Budapest:Napvilág. MappingofExistingInitiativestoAddressLegalConstraintsonForeignFundingofCivilSociety. (2014):International CenterforNot-for-ProfitLaw.01.07.2014. MetzRudolfTamás(2014):Avezérek„régi-új”eszköze.Apolitikaimozgalmakfunkciójaademokráciában. PolitikatudományiSzemle,XXIII.,(1.),105 –131. MikeczDániel(2012):Újpártok,változómozgalmak.In:BodaZsolt–KörösényiAndrás(szerk.): Vanirány?Trendeka magyarpolitikában. Budapest:MTATKPTI.ÚMK.65–84. PetőczGyörgy(2014):Békesosevolt.AzLMPegytörténete.Budapest:Aura. SasváriNóra(2015):HogyansegítiarészvételtazEurópaiPolgáriKezdeményezés?CivilSzemle,XII.,(1.),63–77. SzabóMáté(szerk.)(2000):Globálisciviltársadalom? Budapest:Villányiútikonferenciaközpont. Szabó Máté (2004a): Globális demokrácia, globális civil társadalom, új médiumok. Magyar Tudomány, XLIX., (2.), 151 –163. SzabóMáté(2004b):Globalizáció,europaizálódás,civiltársadalomMagyarországon. PolitikatudományiSzemle,XIII., 1–2.,159 –181. SzabóMáté(2007):AtiltakozáskultúrájaMagyarországon.Budapest:RejtjelKiadó. SzabóMáté(2014):Azellenzékimozgalmakreneszánsza?Újtendenciákapolitikaimozgalmakéstiltakozásokfejlődésében(2010 –2014).CivilSzemle.39.,(2.),49–67. SzörényiAndrás(2010):Atársadalmidiplomácia(publicdiplomacy)újraértelmezésea21.században. KülügyiSzemle, IX.,(4.),137–158. SzörényiAndrás(2014):Anemállamiszereplőkbefolyásánaknövekedéseésannakokai. KülügyiSzemle,XIII.,(4.), 181 –202.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 33


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

civil szervezet krízisben? Akommunikációskeretjelentőségeaválságmenedzsmentben*

Pintér Dániel Gergő

bevezetés Magyarország egyik legnagyobb nonprofit vállalatának, a Gyermekrák Alapítvány KözhasznúSzervezetnek 2014tavaszánaszemélyijövedelemadóbólszármazó1százalékosbevételeakorábbiévekhezképestkevesebb,mintegyharmadáraapadt,köszönhetőenegytöbbhónaponáttartóbotránysorozatnak(Hasszán2014a).Ajelentősfinanciálisdeficitetéskomolypresztízsveszteségetegyarántkiváltóokelsőrearánytalannormaszegésnektűnhet:előzőévőszénazalapítványelnöke,BaloghIstvántöbbszörismagáncélúutazásrahasználtaaszervezetmentőautóját,melyrőlazIndexhosszabb,videóvalis kiegészítettanyagotközölt(Csonka2013a).Azoknyomozóriportnemcsakfelerősítette aterheltmúlttalrendelkezőalapítványellenikritikushangokat,demegteremtetteanyilvánosátvilágításigényét,amireafelkészületlenszervezet–több,lényegespontonhibás –válságkommunikációvalreagált. JelencikkfókuszábanBaloghIstván,aGyermekrákAlapítványelnökeáltalszervezett sajtótájékoztatóáll,melynekelsődlegescéljavolt,hogyazalapítványtésazőszemélyét értvádakattisztázza,ésaműködésizavarleküzdésétszolgálóhíreket,üzeneteket,információkat szélesebb körben terjessze. Az elnök azonban nemcsak a gyors, hiteles és *JelentanulmányazIntegráltérvelésOTKAK-109456.sz.pályázatkeretébenkészült.Atanulmánykorábbi,rövidebb változata „Nyilvános önmegsemmisítés a gyakorlatban: a Gyermekrák Alapítvány válságkommunikációjának PR-tanulságai” címmel megjelent a Magyar Kommunikációtudományi Társaság folyóiratában, a Jel-Kép 2015 /2.számában.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 35


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM összehangolt kommunikációt mulasztotta el, de az őt ért támadásokat következetesen egy kategóriarendszerben kezelte az alapítvány megítélésével. Ezek összemosása és a személyeskedőretorikavégülnagybanrontottaaválságmenedzsmentsikerénekhatásfokát,éselmélyítetteaszervezetetértkrízist. Ez az esettanulmány egyfajta „állatorvosi ló” is egyben: kitűnően megmutatja, hogy PublicRelations szempontbólmekkorabajtörténhet,haazalanyreputációsveszteségtől valófélelmepánikbavagygörcsösségbeváltát.Akövetkezőkbenkéthipotézismentén elemzek:egyrészrőlamellettérvelek,hogymegfelelőértelmezéséskörülhatárolttartalom nélkül a média közvetítésével egy jelentéktelen incidens is országos méretű üggyé szélesedhet(Nyárádi–Szeles1999).Eztatovábbiakban kommunikációskeretnek fogom hívni,utalvaahipotézistlegjobbankezelőmeggyőzésitechnikára(Scheufele1999).Másrészről azt szemléltetem, hogy a brandet ért támadás nyilvános összetévesztése a brandbendolgozókszemélyévelvégzeteslehetazadottválságszituációtársadalmimegítéléseésazintézményarculataszempontjából.BáraGyermekrákAlapítvánnyalkapcsolatbanapolitikaterületéretartozóvéleményekismegjelentekasajtóban,fontosleszögezni, hogy ez az elemzés a szervezet tevékenységét nem kívánja megítélni, és csakis kommunikációsszempontbólfoglalkozikvele. Az elemzés során kiemelt hangsúlyt fektetek a framingre, mely a közösség egyes témák iránt érzett felelősségében és megítélésében végbemenő változás során érhető tetten(Iyengar–Simon1999).Aválságkommunikációgyakorlatiterületénekéskutatásának rövid áttekintése után bemutatom a Gyermekrák Alapítvány válságig vezető útját, részletesen szemléltetem a krízisszituációt mélyítő menedzsmenthibákat, és röviden összefoglalomazokataPublicRelationsalapelveket,amiketegyműködésizavarokkalküzdőszervezetnekfeltétlenülérdemesszemelőtttartania.Ismertetem,hogyakrízishelyzeteksoránatárgyalásipozíciókhibásmegválasztásaazegyiklegfontosabbkudarctényező lehet.Bemutatomaválságigvezetőutat,kitérekamédiakezelésénekáltalánosintézményialapelveire,majdaválsághelyzetetmélyítőtartalmielemekre.Acikkmásodikfelében, amédiaelemzéstkövetőenösszegzemasajtótájékoztatónelhangzott,súlyosanaránytévesztettbeszédlegfőbbpontjait,ésazonosítomaGyermekrákAlapítványválságkommunikációjánakhiányzó,demégiskulcsfontosságúalapelemeit,melyekjelentősenrontották Balogh István és az újságírók együttműködésének hatékonyságát. Végül az elkövetett kommunikációsésszervezésihibákkövetkezményeitfoglalomössze,ésajövőbenelőforduló,hasonlóhelyzetekkivédéséreésmegelőzéséreteszekmegoldásijavaslatot.

krízis–kommunikáció–tudomány Bár számos eltérő szakirodalmi meghatározása van, a klasszikus definíció szerint a krízist olyan váratlan, negatív, elsöprő erejű eseménynek vagy eseménysorozatnak tekinthetjük,amelytöréspontkéntjelentkezikegyszervezetvagytársadalmi,fogyasztói, gazdasági csoport életében: megszakítja a normál, üzemszerű működés folyamatát, magasfokúbizonytalanságotszül,negatívkövetkezményeketvetítelőrevagyegyenesen

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 37

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM fenyegetést jelent a szervezet reputációját, elsődleges céljait, sőt akár létezését illetően (Coombs2010a). A normál gyakorlattól eltérő működés maga után vonja, hogy a szervezetnek egy speciális, az ilyen helyzetek kezelésére alkalmas működésmódra kell áttérnie: új, csak ebbenazesetbenfellépőigények,szerepek,felelősségikörökjelennekmegaszervezetben. Ideiglenesen átalakul a szervezeti hierarchia, sajátos menedzsmentfolyamatok és ehhez illő kommunikációs csatornák jönnek létre, melyek biztosítják a gyors, határozott és fordulatot elérő szándékú döntéseket. Ezek a döntések az érintettek és a szervezet köztiinterakcióbankulminálnak.Aválságkommunikációcélja,hogycsökkentseaproblémáshelyzetrőlkialakultképzetekésavalóság,delegalábbisavalóságintézményireprezentációjaközöttikülönbséget.Afolyamatkeretébenaműködésizavarleküzdésétszolgáló hírek, üzenetek, információk továbbítása történik a média és a közvélemény, valamintacélcsoportszámára.Mivelazimázsésareputációvédelméreisirányul,ezértérdemesegyfajtalehetőségkéntfelfogniésproaktívanirányítani(Barrera2014). Aválságkommunikációprofesszionalizálódásánakésönállószakterületkéntvalóazonosításának legfőbb oka eredetileg a vészhelyzetek és katasztrófák elkerülhetetlensége volt. A kommunikációtudomány egyik legfiatalabb diszciplínájaként a két világháború közöttjelentmeg,amikoraváltozótechnológiaiésszociopolitikaikörnyezetmiattegyre nagyobbhangsúlytkezdtekfordítaniazegyescégekhírnevére.Azelsőjelentősszakmai lépésazAmerikaiEgyesültÁllamokbólindulómenetrendszerintirepülőjáratokkatasztrófáiravonatkozott:alegelsőhelyszínreérőkármentőcsapatnakelőírásszerintkötelességevoltletakarnialégitársaságemblémájátavállalatreputációjánakmegőrzéseérdekében.Afogalomaztánanyolcvanasévekbenkezdettletisztulni,amikornyilvánoskatasztrófákegészsorasokkoltaaközvéleményt,többekközöttacsernobiliatomerőmű-robbanás, a Challenger űrhajó felrobbanása, a Protex kémiai üzem vízszennyezése Nantesban,aHeinzbébiétel-mérgezésAngliábanésapárizsivonatbaleset. Ezzelpárhuzamosanagyártásautomatizálásifolyamatokegyretudatosabbhasználatávalazüzemekbenzártláncútermelésirendszereketterveztekésműködtettek,ígykezdetbenaválságokéskatasztrófákszervezetikezeléseisazintézményenbelülifolyamatkéntkezelteaválságokat(Fink1986).Ekkoribankezdettkülönválniaválságmenedzselés autonóm problémája a katasztrófákat és elsősorban a humán tevékenység okozta veszélyhelyzeteketvizsgáló„ipariválságmenedzsment”problémájától.Azutóbbihuszonötévbenfokozatosanváltottákfelazártrendszerűmodelleketatipikusannyitottrendszerű modellek, ahogy a válság folyamatát egyre inkább a környezetébe ágyazottan lehetettvizsgálni. Akétezresévekbenaztánaválságkommunikációmindazállami,mindavállalkozói, mindacivilszférábanintézményesült:bizonyosméretéstársadalmijelentőségfölöttaz intézményekkülönhumánésanyagierőforrásokatallokálnakastratégiaikommunikáció tervezéséreésakrízisekmenedzselésére(Seeger2007).Akríziskommunikációmódszertanánakkomplexebbéválásaésnövekvőjelentőségerészbenakommunikációtechnológiafejlődésénekisköszönhető;nagyhírértékemiattegyregyakoribbtémákaválságesemények a közösségi és a globalizálódó tömegmédiában is (Schultz et al. 2011). Éppen

38

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM ezértakülönbözőszervezeteknekmanapságmárolyanPublicRelationsterveketcélszerű készíteni, amelyek krízisforgatókönyveket, ún. Vörös Könyveket is tartalmaznak, melyeksegítségévelnemcsakmegelőzni,decsökkenteniéskezelhetővétennipróbálják abrandjüketvagyacélcsoportotérintőpotenciálisveszélyeket(Barton1994). Akríziskommunikációelmélete–bárahogylátszikfeljebb,agyökereitagyakorlatban kell keresnünk – az empirikus kutatások és az elméletfejlesztés révén az utóbbi évtizedekben is megőrizte autonómiáját, saját kutatási kérdéseit, miközben több diszciplína irányábólépítkezőteoretikusaigazdagítottákmódszertanát,perspektíváitésmodelljeit, válságkommunikációs esettanulmányok százai pedig tapasztalati bázisát növelték (Coombs 2010a, 2010b). Ugyanakkor a válságkommunikáció ma már a Public Relations szakma lapjain kívül a vezető kommunikációtudományi folyóiratok – Journalism and Mass Communication Quarterly, Communication Studies, Journal of Communication, QuarterlyJournalofSpeech stb.–fókuszábanisnépszerűtémakéntszokottmegjelenni (Benoit1997). A Public Relations területére vonatkozó átfogó vizsgálat szerint (An–Cheng 2010) számosválságkommunikációselméletetismerelatudományosközösségésalkalmaza szakma;aleggyakoribbaka„középszintű”elméletek.EzekközülkiemelkedikaTimothy Coombs nevéhez köthető SCCT (szituációs válságkommunikációs elmélet, Situational Crisis Communication Theory, a cikkek 20,0 százaléka), valamint a tematizálás felől építkező Howell–Miller-féle ICT (Issue and Crisis Management, 18,6 százalék). Jelentős s zerephez jut még az imázs-helyreállításra fókuszáló Ulmer–Sellnow-féle IRT (Image Restoration Theory, 10,0 százalék) és az apológiaelmélet (Apology Theory, 8,6 százalék). Akríziskommunikációún. védőbeszédelmélete (ApologiaTheory)szerintakrízisnyilvánosság kritikus helyzetben a szervezet vétkességét fogja képviselni, ezért a szervezet reakcióját a reputáció és az imázs megvédését szolgáló szervezeti védőbeszédként kell kezelni (Fearn-Banks 2011). Az imázs-helyreállítási elmélet (Image Restoration /Repair Theory, IRT) a védőbeszéd elmélettel szemben kevéssé retorikai, mint inkább szervezeti kommunikációs alapokon nyugszik (Coombs 2010a). Ez a modell elsősorban azokra a kommunikációslehetőségekre–tagadás,kitérésafelelősségelől,valamintatámadójellegcsökkentése–összpontosít,amelyekafenyegetettreputációjúszervezetvagyegyén rendelkezéséreállnakegykritikushelyzetben(Coombs2010a;2010b).AzICT(Issueand CrisisManagement)alapvetőenapolitikábanisbevetttematizációsfogásokatalkalmazza, vagyis a káresemény interpretálása során a szervezet a különböző kommunikációs csatornák témakialakító és témastrukturáló funkcióját használja ki oly módon, hogy a célközönségszámáraminéljobbszínbenábrázolhassaaszerepét(Howell2014).AfentiekkelellentétbenaSituationalCrisisCommunicationTheorykülönlegessége,hogynema fókuszbanlévőbrandre,hanemközvetlenülabefogadókrakoncentrál,leginkábbarraa kérdésre keresi a választ, hogy kire helyezhető a felelősség a befogadó nézőpontjából? AzSCCTazérdekeltekkrízisselkapcsolatoskiindulásipercepcióiraésreakcióiraépít,valamint arra, hogyan alakítják a lehetséges krízisválaszok e percepciókat és reakciókat (Coombs2010a).

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 39


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Ezen elméleteket áttekintve jól látszik, hogy két alapvető kategóriát különböztethetünk meg a kríziskommunikáció rendszerbe foglalása szempontjából: közlőcentrikus és befogadó központú modelleket. Előbbiek segítségével valamilyen retorikai megfontolásokrévénlétrehozottüzenetekönmagábanvettsikerességét,egészbenvetthatékonyságáttudjukmonitorozni,éskevésbéazüzenetrévénlétrejöttváltozást.Utóbbiakakrízisről alkotott percepciókból eredeztetik az üzenet megformálásához szükséges szempontokat,ezértakrízisrőlalkotottpercepciókésítéletekváltozásánakrészletgazdagabb megragadásáraképesek,hiszenvanviszonyításialapjuk. Ajelencikkbentárgyaltválságeset,aMagyarGyermekrákAlapítványkülsőkommunikációjánakkomplexitása,valamintaközlőreésbefogadókraegyarántvonatkozóhipotézis miatt mindkét irányból, azaz nemcsak a közlőcentrikus, de a befogadó központú modellekfelőliscélszerűmegvizsgálniazesettanulmányt.Mivelakorábbanbemutatott SCCT-nek(SituationalCrisisCommunicationTheory),azICT-nek(IssueandCrisisManagement), az IRT-nek (Image Restoration Theory) és az AT-nek (Apology Theory) egyaránt vannakolyanaspektusai,amelyekfontoskutatásiszempontotbiztosítanakehhezacikkhez,ezértegyolyanelemzésimegközelítéstválasztottam,melynemcsakfelhasználja,de reményeimszerintreflexívenintegráljaisafentimodellekösszesrelevánselemét. Ahogyabevezetőbenisemlítettem,cikkemetahumáninterakciókegyikmeggyőzésitechnikája,aFramingTheoryfelőlfókuszálom,melyetaválságkommunikációterületét kutatókisegyregyakrabbanalkalmaznakírásaikban(An–Gower2008),hiszenazelméletmindatematizálásaktusát,mindazimázsfogalmát,mindaválságszituációjellegzetességeit és azok interpretálásának retorikáját kezelni tudja. Bár a legtöbb szerző a Framing Theoryt alapvetően a média témastrukturáló és szelekciós mechanizmusaira alkalmazzaaválságbemutatásakapcsán(Pan–Kosicki1993),énezzelszembenún. stratégiaiframe -et(Schultzetal.2011)használok,melynagyobbhangsúlytfektetaválságbanlévőszervezetkrízismenedzsmentjére,szituációkezeléséreésPR-szempontúkárenyhítőkommunikációjára.Akommunikációterületénazesemények,információk,üzenetek keretezéseakártömegekvéleményétisnagybanbefolyásolhatja.Aspeciális,keretezési módszerekaviselkedésivagyhozzáállásbelieredményekrehivatkoznak,annakkövetkeztében,hogyegyadottinformációdarabothogyankeretezünkaközbeszédbenésennek akeretezésnekmiahatásaacélcsoportranézve.Mielőttazonbankitérnékajólmegválasztottválságkommunikációskeretjellegzetességeire,akövetkezőfejezetekbenrészletesen bemutatom, hogyan lett Magyarország egyik legsikeresebb civil szervezetéből a fennmaradásáértküzdő,kétestársadalmimegítélésűalapítvány.

a válságig vezető út 1996tavaszánBaloghIstvánhároméveskisfiánálrákotdiagnosztizáltak.Azaggódó apa, látva a magyarországi egészségügyi infrastruktúra kilátástalan helyzetét, 1997-ben úgydöntött,hogyfeladjahivatását,ésmindenidejétarászorulógyermekekéshozzátartozóikmegsegítésérefordítja.MégebbenazévbenpecsétkerültaGyermekrákAlapít-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 41

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM ványalapítóokiratára,ésmegkezdtékkaritatívtevékenységüket,amelyazévekmúltával országos,majdnemzetköziszintűhírnévretettszert.Aszervezethonlapjánhangsúlyozza, hogy 16 éves működése során egyetlen hozzájuk forduló rászoruló beteg kérését semutasítottákvissza,fennállásukótapedignemcsakegyspeciáliskórházfelépítésére spóroltak, de több tízmillió forint anyagi támogatást nyújtottak a segítséget kérőknek. Emellettvitaminokkal,táplálék-kiegészítőkkel,gyógyszerekkelésegyébadományokkalis támogattákabeteggyermekeketéscsaládjukat(gyermekrak.hu2015). Az alapítvány azonban, jótékony és közhasznú tevékenysége mellett, számos esetben került perbe a sajtóval, pénzügyeit, működésének kétes körülményeit is többször vizsgálták(Csonka2013b).Aszervezetgazdálkodásalegelőször2001-benkeltettefelaz adóhatóságérdeklődését.Akkorazderültki,hogybevételeinekcsupántöredékétfordította gyógyításra, ráadásul két évig feltehetően jogtalanul kampányolt az 1 százalékos felajánlásokért(index.hu2001).Azelmúltévekbenamagyarmédiagyakranvolthangos azalapítványtérintőkülönbözővisszaélésekgyanújátóléselmaradtsegítségnyújtásoktól (Hasszán 2014b). Ingatlanbotrány körüli nyilatkozatháború (Spirk 2014), helyreigazítási perek,oknyomozóriportoktucatjai,az EgyenlőBánásmódHatóság vádjai(nepszava.hu 2011), valamint a Jobbik Magyarországért Mozgalom támadásai (sokkaljobb.hu 2013) határozták meg a szervezet külső kommunikációját, mely nagyban rontotta nyilvános társadalmimegítélésétis. Azországosméretűbotránytvégülegyelsőlátásrabagatellnektűnőhibarobbantottaki:azIndexegy2013.december17-énmegjelentcikkébenközölte,hogyBaloghIstván többször is magáncélú, a KRESZ-szabályokat megsértő utazásra használta az alapítvány mentőautóját(Csonka2013a).Akonfliktusokkalésellentmondásokkalterheltkommunikációselőzményeketfigyelembevévenemcsoda,hogyariportújraaszervezetreirányítottaamédiafigyelmét,és2014januárjábanismételtenelkezdtekmegjelenniazalapítványitranszparenciátkövetelő,ésazelnökszemélyesalkalmasságátvizsgálóoknyomozó riportok. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint „végre elérkezett az idő, hogy ténylegesenabeteggyermekekgyógyításátsegítseaGyermekrákAlapítvány,nemmindenfélehumbug,ámdejólhangzócélokmeghirdetésével”(mon.hu2013).A Fidesz ifjúságiszervezete,a Fidelitas ennélmesszebbrement,amikorúgyfogalmazott:„ennélmár nincs lejjebb, szánalmas ügyeskedők egy karitatív ügy mögé bújva verik át a jóhiszemű adakozókat”. Nyilatkozatukban azt követelték a kormánytól, hogy szüntesse meg az „alapítványmaffiát”. A Jobbik eztannyivalegészítetteki,hogy „azadományokjórészét valójában nem a beteg gyermekek kezelésére fordítják, hanem saját luxus életvitelük megteremtésére.Beteggyermekeknevébenszélhámoskodnialeggusztustalanabb,leghitványabbdolog,amelyazonnalivizsgálatértkiált.” (Rab2014) Jelen írás elsősorban a Gyermekrák Alapítvány ezen vádakra adott válságreakcióját hivatottelemezni,azelnökáltalkezdeményezettsajtótájékoztatótartalmátéskörülményeit vizsgálva. Mielőtt azonban részletesen belemennénk a válsághelyzetet érintő menedzsmentproblémákba és a rosszul megválasztott PR-stratégia és kommunikációs keret nyomán fellépő reputációveszteség következményeibe, érdemes kiemelni, hogy a szervezetet érintő támadások két, egymástól élesen elkülöníthető kategóriába osztha-

42

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM tók.AzelsőkategóriábaaGyermekrákAlapítványgyanúspénzügyeiészavarosgazdálkodásanyománfellépő,teljeskörűátvilágításigényetartozik,mígamásodikkategóriábaahűtlenkezeléskérdésköre,vagyismagánakazelnöknekahitelességétérintőkérdések.Ahhoz,hogysikeresválságkommunikációtfolytathassonaszervezet,eztakétkategóriátelengedhetetlenegymástólfüggetlenülkezelni,hiszenazénmárkamáspozicionálásimechanizmusokatigényel,mintegyintézményesültbrand(Liar2005).Mivelakétvád másérdek- éscélcsoportokatérint,ígyasikerérdekébenolyankommunikációskeretet tanácsosválasztani,melymegfelelőképpenkezeliabipolárisésdifferenciáltsemlegesítő üzeneteket és menedzsmenttechnikákat. Amennyiben egy vezető – nevezzük a brand arcának – a komplett brandre vonatkoztatva reagál a saját személyét ért vádakra, és egyetlen homogén kommunikációs stratégiában próbálja gondozni a válságot, a különbözőkategóriájútámadásokkönnyenfelerősíthetikegymást.

a válsághelyzetet mélyítő menedzsmentproblémák Amennyiben a kommunikációs előzményeket is figyelembe vesszük, a szervezet mentőautójának KRESZ-szabályokat megsértő használata nyomán fellépő sajtótámadásokésnegatívtársadalmimegítéléselsősorbana kognitívkonfliktus kategóriájábaesik (Nyárádi–Szeles 1999). A konfliktustípus legfőbb jellegzetessége, hogy egy egyénnek egyadotttémávalkapcsolatbaneltérővéleményevan,éseztamásikfélnemhajlandó figyelembe venni, vagy gyökeresen ellentétesen lát. Jelen esettanulmány során Balogh Istvánaz,akiavalósfüggőségiviszonyoktólésatöbbségivéleményektőleltérőengondolkodik: a magyar sajtó működésével, szerepével és felelősségével kapcsolatos álláspontjavédelmekornemveszifigyelembe,hogyahazaimédiábandolgozók–ésközvetítésükkelatársadalomjelentősrésze–nemosztozikazelnökalapvetőnézeteiben.Hipotéziseimbizonyításáhozelőszörcélszerűmegvizsgálni,hogymelyekazokazintézményi folyamatok,amelyeketaGyermekrákAlapítványnakfontoslettvolnatudatosítaniaaválságot kezelő Public Relations stratégia és az összes érintettet bevonó kommunikációs keretmegválasztásában. AzIndex2013.decembericikkétkövető keményválság (Nyárádi–Szeles1999)nemcsakszétnyitottaazún. bizalmiollót (Nyárádi–Szeles1999)aközhasznúalapítványésaz elsődlegescélcsoportnaktekinthetőújságírókközött,deazönkéntesfelajánlásokonalapulóműködésimodelltisveszélyeztette.Azelsőhiba,amitaszervezetelkövetett,hogya cikkrecsaknem40naposcsúszássalreagált,agyors,összehangoltreakcióhiányapedig –avádmegalapozottságátólfüggetlenül–mindenesetbenvisszatetszéstkelt.Asajtótájékoztató és videoriport között eltelt idő nemcsak azt jelentette, hogy az alapítvány önként kiadta a kezéből a válságszituáció proaktív alakításának lehetőségét, de teret engedetttovábbikapcsolódó,negatívhangvételűmédiatermékekmegjelenésénekésa társadalmispekulációknak. Mindeztermészetesenmegelőzhetőlettvolnaegyazonnalfelállóválságstábbal,dea standardszervezetidokumentáció,amegbízottszakemberek,ésakrízisbekövetkezte-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 43


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM korrögvestelőhúzhatókríziskommunikációsforgatókönyv,azún.„VörösKönyv”hiánya tovább rontotta a szituáció sikeres kezelésének esélyeit (Anthonissen 2009). Ha ehhez hozzávesszük,hogyBaloghIstvánmáraválságotmegelőzőévekbeniskifejezettenrossz kapcsolatot ápolt a sajtóval, az alapítvány működése pedig jóindulattal sem tekinthető transzparensnek,könnyenbeláthatjuk,hogyazintézményifelkészületlenségnegatívattitűdváltásteredményezhetakülönbözőérdekcsoportokban. A Public Relations – és így a válságkommunikáció – egyik legfontosabb alaptétele, hogy a személyes kommunikáció, bizalomépítés és hitelesség szempontjából egyaránt nagymeggyőzőerővelbír(Nyárádi–Szeles1999).Baloghazonban,kétkivételtőleltekintve,azáltalaszervezettsajtótájékoztatóignemnyilatkozott.Azemlítettesetekbenishatározottanelzárkózottavádakraadottválaszokrészleteskifejtésétől.Emenedzsmentproblémák áttekintése során akár azt a konklúziót is levonhatnánk, hogy nyilatkozás vagy helyreigazításikérelemelőttnemártismerniaszervezetünkbenrejlőkommunikációsés humánerőforráspotenciált,deamédiahírközvetítő,véleményformálószerepétésmanipulatívlehetőségeitsemszabadelhanyagolni(Nyárádi–Szeles1999).

stratégiaválasztás és a public relations alapelvei krízis esetén MiutánáttekintettükaGyermekrákAlapítványjelencikkszempontjábólrelevánsbelsőfolyamatait,érdemespárszóbanösszefoglalniazokatazexternáliskommunikációval kapcsolatos alapelveket, melyek a megfelelő értelmezési keret kiválasztásánál döntő jelentőséggel bírnak. A legtöbb szakértő egyetért abban, hogy jóval célravezetőbb az adottvezetőnekkiállniaközvéleményelé,ésakárjelentősmédiafigyelemmellett,nyilvánosanreagálniavádakra,mintsemarravárni,hogymikorderülnekkiegyébösszefüggések, háttérinformációk az esetet illetően (Anthonissen 2009). Mivel egy válság a média számárakülönösennagyhírértékkelbír,ígyakezelésistratégiátérdemeskörültekintően, néhányalapszabálybetartásávalmegválasztani. Avezetőinyilatkozatok,valamintaválságokaivalésazadottszervezetfelelősségével kapcsolatosmegszólalásoksoránfontosaspektusnakszámítatényekkörültekintőismerete,ahiggadtság,amegfelelőbelsőkommunikációsmenedzserigárdaésazintézményről kialakított kép védelme. Ezek a tervezési szempontok, az eltérő esetektől függően, kiegészülhetnekmégjogi,érdekvédelmiésbizalmikérdésekkelis.A transzparencia mellett azt is érdemes szem előtt tartani, hogy válság esetén a kommunikációs tervezés fókuszanemaszervezetfókusza,minta„hétköznapi”PublicRelationsesetében,hanem amédiaésaközvéleményfókusza,vagyisakimenőüzeneteket–önösérdekeinkmellett–érdemesatársadalomelvárásaihozigazítani.Ugyanamédiaáltalánoshatásmechanizmusaiaválsággalkapcsolatoshírekkapcsánisérvényesülnek,debizonyoshangsúlyok eltolódhatnak(Nyárádi–Szeles1999).Éppenezértkiemeltenfontosaszinergia:aszervezetvezetőiasikerespozicionálásérdekébenkénytelenekegyüttműködniamédiaképviselőiveléstudatosítanimagukban,hogynemegyenrangúfelekkéntjelennekmegavál-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 45

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM ságkommunikáció folyamatában: a vádlott és az újságírók között egyoldalú függőségi viszonyvan. Akoncentráltmédiapiaconkomolyhírversenyfolyikakülönbözőcsatornákésorgánumokközött,aminemcsakaszenzációhajhászásirányábatoljaelamédiát,dekrízisek esetébengyorsfigyelőrendszertisjelent.Ennekköszönhetően,néhányórávalabotrány kirobbanásátkövetően,akára mainstreamben isteretkaphatnakazellenlábasok,önjelöltszakértőkésakrízisbenérintetthétköznapiemberektörténetei.ÉppenezértBalogh Istvánnak,amédiávalvalókapcsolattartássorán,nemlettvolnaszabadmásokathibáztatni,nagyérzelmeketkimutatni,félrevezetniaközvéleménytvagyhazudni,mertaGyermekrákAlapítványrakoncentrálódófigyelemmiattjóvalnagyobbvoltareputációveszteségkockázata.

a megfelelő kommunikációs keret kiválasztásának szempontjai Ahogyanabevezetőbenemlítettem,akeretezésaktusaköréfókuszálomesettanulmányomat,hiszenazelméletenbelülmindatematizálásaktusát,mindazimázsfogalmát,mindaválságszituációjellegzetességeitésazokinterpretálásánakretorikájáttárgyalni tudom. A kommunikációs előzmények, az Alapítvány menedzsmentproblémái és a legfontosabbmédiakezelésiszempontokegyüttesfigyelembevételeszükségesaválságkommunikációskeretkiválasztásához.Mielőttazonbankonkrétanmegvizsgálnánk,hogy Balogh István hogyan értelmezte a mentőautó KRESZ-szabályokat megsértő használata nyománfellépőelszámoltatásiszituációt,definiáljuka framinget.Alapvetőenahírközlési /információátadó keret az, ami meghatározza a célcsoport egyes témák iránt érzett felelősségét és megítélését (Tewksbury–Scheufele 2009). Tulajdonképpen azt is mondhatnánk, hogy a frame a befogadóban kialakult képekkel kapcsolatos asszociációkat befolyásolja, egyrészről a közlés módja szerinti pszichológiai, másrészről pedig a közlés körülményei szerinti szociológiai eszközökkel. Összefoglalva tehát leginkább egy esemény,személyvagybrandmegítélésébenbekövetkezettváltozáskénthatározhatjukmeg akommunikációskeretezést(Tewksbury–Scheufele2009). Ezameggyőzésitechnikateszilehetővé,hogyaválságeseménytaszámunkrakedvezőkontextusbanábrázoljukamédiaésközvetítveatársadalomszámára.Szavak,képek, üzenetek, események kiválasztásából, a semlegesítő közlés körülményeinek kialakításábóláll,amelyáltalaválságegysorelemeimplicitmódonkerülmegvilágításba.Akommunikációskeretaztaválságaspektusthozzaelőtérbe,melyekreavádoltszervezetkommunikátorairányítaniszándékozikafigyelmet,akritikuspontokatpedigháttérbeszorítja.Aframeakríziseseménytvalamilyennarratívsémának,forgatókönyvnekmegfelelően mutatjabe,ígysegítveazintézményiüzenetcélbajutásátésacélcsoportpozitívattitűdváltását.Areprezentálásbanegyarántfontosaközönség,akinekszól,aforrás,akitőlaz üzenet érkezik, és az a kontextus, amiben elhangzik egy kijelentés. Balogh Istvánnak tehát olyan közös értelmezési keretre lett volna szüksége, amely minden érintettet bevonugyan,deképeskezelniazeltérőcélcsoportokraszegmentáltüzeneteket,szétvá-

46

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM lasztani a második fejezetben ismertetett vádkategóriákat, és kialakítani a megértést segítőkörülményeket.

szituációkezelés: a sajtótájékoztató Ahogy a bevezetőben már említettem, az Index 2013. december 17-én napvilágot látottcikkenyománfellépőválságcsaknemmásfélhónapigszabadonterjedt,éskontrollálatlanulalakítottaaközvéleményt.AGyermekrákAlapítványvégül2014.január28-án tettemegazelsőhivataloslépéstamentőautómagáncélúhasználatanyománkialakult helyzet tisztázására, és – számos beteg gyermek családja jelenlétében – megszervezte azt a sajtótájékoztatót, amely ahelyett, hogy semlegesítette volna a vádakat, inkább továbbmélyítetteakrízist,ésnegatívanbefolyásoltaazintézményéselnökenyilvános megítélését(noltv.hu2014). Bár az Alapítványnak több mint negyven nap állt rendelkezésére a felkészülésre, a koncepcióátgondolatlanságátjólmutatja,hogyazeseményenszótkapottazintézmény könyvvizsgálója,ügyvédje,elnöke,többmunkatársaésnéhányanatámogatottcsaládokbólis,profibelsőPublicRelationsszakembervagysajtószóvivőazonbannemvoltjelen. Balogh István, köszöntőjét követően, rögtön átadta a szót Keszler Annának, aki – az egyik rákos gyermek édesanyjaként – moderátori feladatokat látott el a tájékoztatón. Beszámolójában kitért arra, hogy milyen szülőként átélni fia daganatos betegségét, és mennyitköszönhettekazalapítványnak.Asajtótájékoztatónezutántöbbalkalommalis felszólaltak a hasonló sorsú családok „beépített” résztvevői. Ezek a demonstrációk az eredeti vádakat tekintve teljesen irreleváns és átlátszó szánalomra apellálási törekvések voltak. A válságkommunikáció funkciótlanságát az is tovább erősítette, hogy Balogh István nemazalapítványotthonáulszolgáló,Rákóczitériépületbe,hanemaMagyarÚjságírók Országos Szövetségének székházába hívta az újságírókat, ahol a „legjobb védekezés a támadás” elvét követve választotta meg stratégiáját. A tájékoztató mottója igen beszédes:„Nemcsakarákellenkellküzdenünk!”–voltolvashatóakonferenciateremhátterében(noltv.hu2014). Az elnök a régóta várt sajtótájékoztatót, mindenki általános meglepetésére, nem a szervezet működésére, a célcsoport bizalomvesztésére és a támadások tisztázására hegyezte ki, hanem a komplett magyar újságíró szakma torzításaira. Balogh István ugyanisbeszédébenhangsúlyozta,hogyegyedülamédiamunkásoktehetnekarrólalejáratókampányról,melyazalapítványmegszüntetését,személyesenazőmegalázásátés az egész magyar civil szféra tönkretételét célozza. Így logikusan a „magyar újságírás temploma” a legmegfelelőbb helyszín a konfliktus elsimítására (Rab 2014). Gondoljunk csakbele,hogyezaszimbolikushelyszínválasztásmilyenüzenetetsugallazokszámára, akikneképpajóindulatátkelleneelnyerni:asaját„otthonukban”kapnakkioktatástszakmai felelősségükről és kompetenciáikról, ráadásul éppen attól az embertől, akinek magyarázatairahetekótavárnak!

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 47


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Eztaszereptévesztéstmisemillusztráljajobban,minthogyasajtótájékoztatónkiosztották a média képviselőinek a „Vádak, rágalmak és az igazság” címmel ellátott dokumentumot,melybenazIndexáltalkészítettvideókövetkezményeitistaglalták.Eznem egy,amegértéstsegítőésalegsúlyosabbvádakatsemlegesítőinformációkattartalmazó hagyományossajtóanyagvolt,hanemegyolyanmappa,amibenBaloghék–azújságírók helyett–60kérdéstisfeltettek,ésírásban,hivatalosdokumentumokkal,nyilatkozatokkal,határozatokkalalátámasztvarögtönmegisválaszoltákazokat(Rab2014).Azegyébkéntigencsakinformációgazdagdossziéhiteltelenségétjólmutatja,hogymégazelnök „Gyermekrák” című könyve is belekerült, de a vaskos terjedelem mellett a kérdésekre adottválaszokisproblémásnakbizonyultak,hiszenmárasajtótájékoztatóntöbbetkönynyedénmegtudtakcáfolniajelenlévőújságírók. Azalapvetőtárgyalásipozícióttehátaválságkirobbanásakorúgylehetneillusztrálni, hogyazegyikoldalonálltegytársadalmiszempontbólelszámoltathatóközhasznúszervezet, aminek a jogtiszta működésével kapcsolatban vélt vagy valós kételyek merültek föl,amásikoldalonpedigademokráciakapuőreinektekinthetőújságírók,akikválaszokatszeretnénekkapniegyszélesebbolvasóibázistérintőkérdésre.Eztaszituációtfordítjakiéspróbálja tematizálni, valamintazalapítványelőnyérefordítaniBaloghIstvánegy olyanmesterségesenkialakítottkommunikációskeretsegítségével,melybenő–mintegy tanárkéntésacivilszféravédelmezőjeként–felléparosszulképzett,butaésrosszindulatúmédiamunkásokellen,ésmegmutatja,hogyankelleneetikusanvégezniükmindennapimunkájukat. „Devan-ejogaegyújságírónakmondottszemélynekarra,hogygyermekekéletével játsszon?…Önöknemtörhetnekpálcátfelettünk,nohaelértékazt,hogyazalapítványrólbeszéltazország.Miértis?Mertmilliárdokatadtunkazországnak,éstartalékoljuka pénzt,amelybőlegyszerkórházatfogunképíteni.” Ígyhangzikelakérdésésamagyarázat egyszerre az elnök szájából a sajtótájékoztatón (hvg.hu 2014), mely jól illusztrálja, hogyBaloghmimódonpróbáljaazintézményfelelősségétésazőtértvádakatamédia képviselőinek vállára helyezni. Az általa választott frame-ben olyan narratívát alkalmaz, mely szerint a Gyermekrák Alapítvány nem hibázott, védtelen áldozat, és az újságírók voltakazok,akikhatalmaskártokozva,következetesenfélretájékozattákésmegbotránkoztattákazegészországotazIndexcikkétkövetőhetekben. Avalóságilyenmértékűtorzításávaltehátazelnökakezdetikognitívkonfliktusmellé beemelegy szerep- ésegy célkonfliktust is.Előbbiazérintettfelekhatás- ésfelelősségi köre közötti dilemmát, utóbbi pedig magának az eseménynek az értelmezése és célja körülifélreértéseketjelöli(Nyárádi–Szeles1999).Ezekutánérthető,hogyasajtótájékoztatón az elsődleges célcsoportnak számító médiamunkásokban negatív attitűdváltás következikbe.Azonbannemazőverbálismegtámadásukésakommunikációsfókusznak a vádakról az újságíró szakma felelősségére való áthelyezése volt a legsúlyosabb hiba,amitazelnökelkövetett. BaloghIstvánugyanisegyolyankommunikációskeretetalkalmazott,amiaszemélyét ért támadásokat következetesen egy kategóriarendszerben kezelte az alapítvány megítélésévelésaszervezetgazdálkodásakörülfelmerültkérdésekkel,amiaválságmélyülé-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 49

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM sénekszempontjábólkumulatívhatássaljárt.Akétvádtípusösszemosásanemcsakazért veszélyes,mertnemteszilehetővéaheterogénsemlegesítőüzenetekegyidejűeljuttatását,hanemazértis,mertaszemélyestámadásokraadott,hevesemberireakciókkönynyedén rányomhatják bélyegüket a komplett branddel kapcsolatos véleményekre és a GyermekrákAlapítványtársadalmimegítélésére. Azelnökasajtótájékoztatósoránvégigazzalahibáselőfeltevésselélt,hogyamédiatámadásokcéljaazőszemélyeslejáratása,ellehetetlenítéseésazalapítványtönkretétele, nempedigaszakszerűműködésésorvosiellátásbiztosítása(noltv.hu2014).Erreatorz értelmezésre építi fel az általa választott frame-et, melyben ahelyett, hogy szűkítené, csak tovább tágítja az eredeti vád hatókörét és saját támadási felületét. A mentőautó indokolatlanhasználatánakközpontikérdésemellettugyanisasajtótájékoztatónönként éskéretlenüliskitérazegészcivilszférahelyzetére,deavitatotttémákközébeemeliaz alapítványelmúlt16évesszakmaimunkájátésaztis,hogyazIndexegytitokzatospolitikaimegrendelőnekdolgozik(Rab2014).ABaloghIstvánáltalválasztottválságkommunikációskerettehátroppantfókuszálatlan,kontraproduktívésfunkciótlanvolt;nemszolgálta az alapítvány Public Relations érdekeit, nem semlegesítette, hanem erősítette a szervezetetéselnökötcélzótámadásokat,rosszulpozicionáltaacélcsoportotéshibásan kezelteasajtótájékoztatóüzenetét.

a válsághelyzetet mélyítő tartalmi elemek Ahogy a korábbiakból látszik, az esettanulmány fókuszában álló sajtótájékoztatót végigmeghatározta,hogyBaloghIstvánnemvetttudomástavalódivádakról.Azeltérő álláspontokközelítésehelyettinkábbelvontértékekrehivatkozott,valamintaszervezet pénzügyeivel,betegemberekkeléskifordítotttényekkelpróbáltabefolyásolniaválságszituáció alakulását. Természetesen egy rosszul megválasztott kommunikációs keretet jóvalnehezebbugyan,demeglehettölteniérdemiésazaktuáliscélttámogatótartalommal, ez azonban a Gyermekrák Alapítvány válságkezelő csapatának ezúttal nem sikerült. Akudarcegyiklegfontosabboka,hogyBaloghIstvánláthatóanszélsőségekbengondolkodottésrosszulmértefelerejét.Asajtótájékoztatósoránvégigkiabált,hevesgesztusok kíséretében személyeskedett és lenézően beszélt az újságírókkal (noltv.hu 2014), pedigakrízisszélesebbtársadalmimegítéléseleginkábbéppeneszakemberekinterpretálásátólfüggött.Azelnöknemcsakélesenbíráltaamegjelenttudósítókat,dehazugnak, éstöbbízbenalkalmatlannakisnevezteőket. „Katasztrófa,amitcsináltakazIndexmunkatársai!”„Tesséklegközelebbfelkészültebbneklenni!Erremégvanideje,deezegymásik téma.”„Hogyönnemaszámokembereazmondjuktermészetes,denemiskell,hogy azlegyen” (noltv.hu2014)–ilyenésehhezhasonlómondatokhangzanakelBaloghIstvánszájából,akiakétóráseseményalattszámosalkalommaljöttkiasodrábólvagyesett drámaitúlzásokba.AzIndex„leleplező”videójátpéldáulmagábólkikelveígykommentálta: „Az én rettenetes kényelmetlenségemre bűn az, hogy beleültem egy autóba, ame-

50

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM lyiknekazéngarázsombólarendőrpalotábakellettmenni?Bűnaz,hogyénbeültemegy olyan autóba, amelyik az én lakásomból a gumiszerelőhöz vagy a szervizbe ment? Ha bűn,akkormegkövetemmagam.Hamutszórókafejemreésmegtépemaruháimat.Az a bűn, hogy tönkre akartak tenni egy olyan szervezetet, amely a legtöbbet tett az országnak. Ne higgyenek azoknak, akiknek az újságírói minőségét én megkérdőjelezem!” (noltv.hu2014). Ennek a retorikának természetesen komoly negatív hozadéka volt az eseményről készültcikkek,videoriportoktekintetében,akontrolltvesztettemberugyanisigenroszszulmutataképernyőn.Aválságkommunikációazonalaptételetehát,hogyareputációs veszteségtőlvalójogosfélelemsosemválthatátidegességbe,pánikba(spindoc.hu2014), jelentősentorzultasajtótájékoztatósorán. A támadó stílus következményeit tovább erősítették az elnök szavai és a tények közötttátongónyilvánvalószakadékokis.Baloghazeredetivádalólpusztánnéhány,az Index videójából kivett képkockával próbált kibújni, ráadásul többször ellentmondásba keveredettasajtómunkatársainakkiosztott „Vádakrágalmakésazigazság” címűdokumentumbanfoglaltakkal.Azeseményenbemutatottköltségvetésnemfeleltmegavalóságnak,azelnöktiszteletdíjátésmunkakörétleíróállításoktöbbpontoniszavarosakvoltak,ráadásulazaktuálisrendőrségieljárássalkapcsolatbanisferdítésenértékőtazújságírók(hvg.hu2014). Ha a súlyosan aránytévesztett, érzelmek által túlfűtött retorikához hozzávesszük Balogh István érvelési hibáit és az általa választott kommunikációs keret irreleváns elemeit, jogosan merülhet fel a kérdés: vajon mi értelme van egy válságban lévő, nagy médiafigyelemövezteszervezetnekolyananyagotkiadnia,amelybenkönnyencáfolható hazugságokszerepelnek?Továbbá,hamárleírtákésközreadtákezeketanyilvánvalóferdítéseket,akkormiértnemkészültekfellegalábbúgybelőlük,hogyminélkisebbtámadási felületet adjanak a sajtó munkatársainak? A rosszul megválasztott kommunikációs keretmellettazilyenjellegűhibákésszakmaifelkészületlenségcsakmégtovábbrontottákazelnök,ésközvetveazalapítványhitelességét.

a sajtótájékoztató jogi, anyagi és társadalmi következményei BaloghIstvánrólésaGyermekrákAlapítványrólasajtótájékoztatótkövetőenmegjelentcikkekjólszemléltetikakontraproduktívválságkommunikációkövetkezményeitésa kétvádkategóriátegyüttkezelőkommunikációskeretsikertelenségét.2014.január28-án aHVGezzelacímmelaposztrofáltaaMÚOSZszékházábanzajlotteseményeket: „NekimentazIndexújságírójánakaGyermekrákAlapítványelnöke” (hvg.hu2014).ANépszabadságOnlineszerint „KikeltmagábólaGyermekrákAlapítványelnöke” (noltv.hu2014). AHír24 „kiborulásról” ír(hir24.hu2014),míga444.huszerint „Márasajtószabadságot védiaGyermekrákAlapítványelnöke” (Hasszán2014a).Amegjelenttartalmaknemcsak súlyosreputációveszteségetokoztakésrontottákazelnökmegítélését,deaszervezettel kapcsolatostársadalmiattitűdöknegatívirányúelmozdulásátiselősegítették.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 51


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Amédiatámadásaitkövetően,2014januárjában–SzilágyiGyörgyjobbikosképviselő feljelentésénekköszönhetően–nyomozásisindultaBaloghvezetteszervezetellen,hűtlenkezelésgyanújával(Szilágyi2014).ÁprilisbanaFővárosiFőügyészség felhívástintézett aGyermekrákAlapítványkuratóriumához,ésindítványozta,hogyazalapítványvagyonfelhasználásáramindenesetbenkuratóriumihatározatokalapjánkerüljönsor.Azügyészségszerintazzal,hogyapénzügyidöntéseketegyedülBaloghIstván,akuratóriumelnökehozta,amihezatestületcsupánutólagosjóváhagyásátadhatta,aGyermekrákAlapítvány megsértette a vagyonfelhasználására vonatkozó eljárási szabályokat. „Az ügyészi felhívás mellett a főügyészség a kuratórium működésében észlelt kisebb súlyú jogszabálysértésekmiattisfigyelmeztetteaszervezetet.Avizsgálatszerintelsősorbanabeszámolásikötelezettségrevonatkozójogszabályihatáridőkpontosbetartásávalvoltgond,de felhívtákaszervezetfigyelmétarrais,hogyműködésétazalapítványicélokmegvalósítását közvetlenül szolgáló tevékenységre korlátozza. Egyebek mellett figyelmeztették az alapítványt arra is, hogy ne használják magáncélra a szervezet gépjárművét” (index.hu 2014c).2014októberébenaztánahűtlenkezelésvétségénekgyanújamiattindítotteljárásbangyanúsítottkénthallgattakiaBRFKKorrupciósésGazdaságiBűnözésElleniFőosztálya BaloghIstvánt(police.hu2014).Arendőrségközleményealapjánazelnökhuzamosabbideje,napirendszerességgelmunkábajárásraésmagánügyeiintézéséreishasználta azautót,amiveljelentősvagyonihátránytokozottazalapítványnak.Eztkövetően,október15-énmégfelröppentahír,hogyBaloghelhagyjaazországotéskülföldremenekül (index.hu2014c),majdahónapvégénaVIII.kerületiÜgyészség,bizonyítékokhiányában, végülmegszüntetteBaloghgyanúsítottijogállását(index.hu2015). Bár a jogi eljárások csaknem egy év alatt lezárultak, a botrányokba keveredő és következetesenrosszulkommunikálóalapítványmégiselveszítettetámogatóinakkétharmadát,ezzeltöbb,mint150milliósveszteségetkönyvelveel(index.hu2014b).A2006és 2009közöttiidőszakbanalegtöbb,2010és2013közöttamásodiklegtöbbegyszázalékosfelajánlástbegyűjtőszervezet2014-benahetedikhelyrecsúszottvisszaatoplistán, és a 2013-as 221,8 millió forinthoz képest csupán 70,3 millió forintot kapott az eseményeketkövetőadó-egyszázalékokból(nol.hu2014).

a gyermekrák alapítvány válságkommunikációjának tanulságai Jelenesettanulmányannakbemutatásáravállalkozott,hogymekkorareputációskárokatokozhatsajátmagánakegycivilszervezet,harendreugyanazokatakommunikációs hibákatkövetiel,amédiátpedignemegyüttműködőfélnek,hanemellenlábasnaktekinti, és nem megfelelő krízismenedzsmentet folytat. Első látásra bagatell hibának tűnhet, hogyBaloghIstvánmagáncélrahasználtaaGyermekrákAlapítványmentőautóját,azonban az intézmény médiatámadásokra adott válságreakciója ékes példája annak, hogy megfelelőértelmezésnélkülakáregyilyenjelentéktelenincidensisországosméretűbotránnyá szélesedhet. Ennek megelőzése szempontjából a jól megválasztott kommunikációskeretdöntőfontosságúlehet.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 53

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Bár a Gyermekrák Alapítvánnyal kapcsolatban a politika területére tartozó véleményekismegjelentekasajtóban,aszervezettevékenységénekmegítéléséreezazelemzés nemvállalkozottéscsakisazthivatottbemutatni,hogyaframeakkorhatékony,hanem tágítja, hanem szűkíti a vádak hatókörét; élesen körülhatárolja a válságszituációt; csökkentiatámadásifelületet,nempedignöveli;ésamegértéstsegítőkörülményeketalakít ki. Nemcsak bevonja az összes érdekeltet, de képes kezelni az eltérő célcsoportokra megfelelőenszegmentáltüzeneteket.Figyelembevesziakommunikációselőzményeket, aszervezetmenedzsmentjénekjellegzetességeitésaPublicRelationsalapelveit.Akommunikációskeretnektovábbáazisfeladata,hogyinformációátadássoránafókuszt–a kritikuspontokháttérbeszorításával–negatívtartalomrólpozitívrairányítsaát,ésúgy tematizáljaaproblémakört,hogyközbenminimalizáljaareputációsveszteséget. Második hipotézisem szerint a brandet ért támadás nyilvános összetévesztése és közös kategóriarendszerben való kezelése a brandben dolgozók személyével végzetes lehet az adott válságszituáció társadalmi megítélése; a brand arcának reputációja és az intézményarculataszempontjából.EnnekbizonyításaésaGyermekrákAlapítványsajtótájékoztatójánakelemzésesoránszámosrészkonklúzióraisbukkantam.Akrízisbenérintettszervezetneksemvárni,semfelkészületlenülanyilvánosságeléállninemérdeke.Egy ennyire sokakat érintő kérdésben nem feltétlenül kifizetődő a „legjobb védekezés a támadás”elve,ésstratégiaiszempontokatmellőző,egyszemélyes„hadjáratot”semérdemesfolytatni.Ahevesérzelmektőltúlfűtött,személyeskedő,tiszteletlenvagyellenséges reakciók, saját erőnk túlbecsülése és a másokra mutogatás nem fordulhatnak elő a médiával való kapcsolattartásban. Amikor ilyen intenzív figyelem övezi tevékenységünket, semmiképpen ne használjunk „off the record” kijelentéseket, ne palástoljunk el tényeket,delegfőképpen:nehazudjunk! Az elkövetett hibák elismerése és a kompenzálási törekvések ismertetése mellett viszontérdemesválságstábfelállításávalésprofesszionálissajtószóvivőfoglalkoztatásával enyhíteni a krízisen. Amennyiben a Gyermekrák Alapítvány az összes általam javasolt alapelvetbetartottavolna,aztermészetesenmégmindignemfeltétlenüljelentettevolna azt, hogy sikeresen megússza a válságot. A kommunikációt párhuzamosan kísérő jogi vagy bűnügyi eljárások során ugyanis bármikor napvilágot láthatnak olyan információk, amelyek elpalástolásában már a legjobb válságmenedzsment specialisták sem tudnak segíteni. Mivel minden válság lehetőség is egyben, ilyen esetben nem érdemes foggalkörömmel ragaszkodni a hatalomhoz: végső soron nagyban elősegítheti egy szervezet működését,haazelhiteltelenedettvezetőlemondtisztségéről.Elvégre,ahogyaz Amerikai Public Relations Szövetség küldetésnyilatkozatában írja: „jobb ma egy nyilvános temetés,mintaszekrénybenrejtegetniacsontvázat–ésaszagsemterjengolyansoká” (Nyárádi–Szeles1999:292).

54

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM irodalom AGyermekrákAlapítványhonlapja:http: //gyermekrak.hu / An, Seon-Kyoung–Cheng, I-Huei (2010): Crisis Communication Research in Public Relations Journals: Tracking ResearchTrendsOverThirtyYears.In:Coombs,W.Timothy–Holladay,SherryJ.(eds.)(2012): TheHandbookofCrisis Communication. Oxford:Wiley-Blackwell.65–89. http: //dx.doi.org /10.1002 /9781444314885.ch3 An,Seon-Kyoung–Gower,KarlaK.(2008):Howdothenewsmediaframecrises?Acontentanalysisofcrisisnews coverage.PublicRelationsReview,35.,(2.),107–112. http: //www.sciencedirect.com /science /article /pii /S0363811109000113?np=y[Letöltve:2015.augusztus5.] Anthonissen,PeterFrans(2009):CrisisCommuncation–ThePRstrategiesofcrisishandlingandreputationmanagement. London:KoganPage.42–58.http://www.institutik.cz/wp-content/uploads/2012/03/ Crisis-Communication-Peter-Anthonissen.pdf[Letöltve:2015.augusztus5.] Barrera, Andria (2014): When Public Scrutiny Requires Crisis Communications. Gutenberg Communications. http: //gutenbergpr.com /blog /?p=1170[Letöltve:2015.augusztus5.] Barton,Laurence(1994):CrisisManagement:Preparingforandmanagingdisasters.TheCornellHotelandRestaurant AdministrationQuarterly. 35.,(2.),59–65.http: //dx.doi.org /10.1177/001088049403500219 Benoit,WilliamL.(1997):HughGrant’simagerestorationdiscourse:Anactorapologizes. CommunicationQuarterly. 251–267.http: //dx.doi.org /10.1 080 /01463379709370064 Coombs,W.Timothy(2007):OngoingCrisisCommunication:Planning,Managing,andResponding. LosAngeles:Sage Publications. Coombs,W.Timothy(2010a):ParametersforCrisisCommunication.In:Coombs,W.Timothy–Holladay,SherryJ.(eds.) (2012):TheHandbookofCrisisCommunication.Oxford:Wiley-Blackwell.17–53. http: //dx.doi.org /10.1 002 /9781444314885.ch1 Coombs,W.Timothy(2010b):CrisisCommunicationandItsAlliedFields.In:Coombs,W.Timothy–Holladay,SherryJ. (eds.)(2012):TheHandbookofCrisisCommunication. Oxford:Wiley-Blackwell.54–64. http: //dx.doi.org /10.1 002 /9781444314885.ch2 CsonkaAnna(2013a):Sajátmentőbenülvekerülikiadugót.index.hu http: //index.hu /belfold /2013 /12/17/sajat_mentoben_ulve_keruli_ki_a_dugot_a_gyermekrak_alapitvany_elnoke/ [Letöltve:2015.augusztus5.] CsonkaAnna(2013b):MireéshogyanköltaGyermekrákAlapítvány?index.hu, http: //index.hu /belfold /2013 /12 /18/gyermekrak_2._resz/[Letöltve:2015.augusztus5.] Fairhurst, Gail T.–Sarr, Robert A. (1996): The art of Framing: Managing the Language of Leadership. San Francisco: Jossey-Bass. Fearn-Banks,Kathleen(2011):CrisisCommunications:AcaseBookApproach.(FourthEdition)NewYork /London:Taylor&FrancisGroup /Routledge.214–252. Fink,Steven(1986):Crisismanagement:Planningfortheinevitable. NewYork: AMACOM. FüggetlenHírügynökség(2011):ElmarasztaltaazEgyenlőBánásmódHatóságaGyermekrákAlapítványt. nepszava.hu http: //nepszava.hu /cikk /427362-elmarasztalta-az-egyenlo-banasmod-hatosag-a-gyermekrak-alapitvanyt [Letöltve:2015.augusztus5.] Goffman,Erving.(1974):FrameAnalysis:AnEssayontheOrganizationofExperience.NewYork:Harper&Row.247– 299. http: //is.muni.cz /el /1423 /podzim2013 /SOC571E /um /E.Goffman-FrameAnalysis.pdf [Letöltve: 2015. augusztus5.] HasszánZoltán(2014a):MárasajtószabadságotvédiaGyermekrákAlapítvány.444.hu http: //444.hu /2014 /01 /28/mar-a-sajtoszabadsagot-vedi-a-gyermekrak-alapitvany/[Letöltve:2015.augusztus5.] Hasszán Zoltán (2014b): Hiába várnak a Gyermekrák Alapítvány támogatására a gyermekonkológiai központok. 444.hu http: //444.hu /2014 /02 /10/hiaba-kert-nem-kapott-tamogatast-a-gyermekrak-alapitvanytol-a-sote-ii szamu-gyerekklinkaja /[Letöltve:2015.augusztus5.] HasszánZoltán(2014c):ElvesztetteafelajánlásokésatámogatókkétharmadátaGyermekrákAlapítvány.444.hu http: //444.hu /2014 /09 /16 /elvesztette-a-felajanlasok-es-a-tamogatok-harmadat-a-gyermekrak-alapitvany/ [Letöltve:2015.augusztus5.] Hír24(2014)KiborultaGyermekrákAlapítványelnöke.hir24.hu http: //www.hir24.hu /belfold /2014 /01 /28 /rakos-gyerekek-eletevel-jatszik-a-sajto /[Letöltve:2015.augusztus5.] Howell, Gwyneth V. J. (2014). Issues and crisis management: James Hardie Industries. In: Sheehan, Mark–Xavier, Robina(eds.):PublicRelationsCampaigns.Oxford: OxfordUniversityPress.184–200.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 55

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM hvg.hu(2014):NekimentazIndexújságírójánakaGyermekrákAlapítványelnöke. http: //hvg.hu /itthon /20140128_balogh_gyermekrak_alapitvany[Letöltve:2015.augusztus5.] Index(2001):VádakésvizsgálatokaGyermekrákAlapítványügyében.http: //index.hu /belfold /gyermekrak3 /[Letöltve:2015.augusztus5.] Index(2014a):Ügyészség–BaloghtörvénytelenüldöntöttaGyermekrákAlapítványpénzeiről. http: //index.hu /belfold /2014 /04 /24 /ugyeszseg_balogh_torvenytelenul_dontott_a_gyermekrak_alapitvany_ penzeirol /[Letöltve:2015.augusztus5.] Index(2014b):NagyotbukottaGyermekrákAlapítvány. http: //index.hu /belfold /2014 /09 /16 /nagyot_bukott_a_gyermekrak_alapitvany/[Letöltve:2015.augusztus5.] Index(2014c):MenekülazországbólaGyermekrákAlapítványelnöke? http: //index.hu /belfold /2014/10 /15/menekul_az_orszagbol_a_gyermekrak_alapitvany_elnoke / [Letöltve: 2015. augusztus5.] Index(2015):MárnemgyanúsítottaGyermekrákAlapítványvezetője. http: //index.hu /belfold /2015/01 /16 /gyermekrak_balogh_istvan_hutlen_kezeles_megszunt_nyomozas / [Letöltve: 2015.augusztus5.] Iyengar, Shanto–Simon, Adam (2007): News Coverage of the Gulf Crisis and Public Opinion: A Study of AgendaSetting,Priming,andFraming.CommunicationResearch,(20.),365–383. http: //dx.doi.org /10.1177/009365093020003002 Kim, Hyo J.–Cameron, Glen T. (2011): Emotions Matter in Crisis: The Role of Anger and Sadness in the Publics’ ResponsetoCrisisNewsFramingandCorporateCrisisResponse. CommunicationResearch,38.,(6.),826–855. http: //dx.doi.org /10.1177/0093650210385813 Liar, Sullivan–Cheney, George (2005): Marketization and the Recasting of the Professional Self: The Rhetoric and EthicsofPersonalBranding.ManagementCommunicationQuarterly,18.,(3.),307–343. http: //dx.doi.org /10.1177/0893318904270744 MTI(2013):Emmi–elérkezettazidő,hogyténylegesenabeteggyermekekgyógyításátsegítseaGyermekrákAlapítvány.mon.hu http://www.mon.hu /emmi-elerkezett-az-ido-hogy-tenylegesen-a-beteg-gyermekek-gyogyitasat-segitse-agyermekrak-alapitvany/2438980[Letöltve:2015.augusztus5.] nol.hu(2014):ElvesztettetámogatóikétharmadátaGyermekrákAlapítvány. http: //nol.hu /belfold /elvesztette-tamogatoi-ketharmadat-a-gyermekrak-alapitvany-1486701 [Letöltve:2015.augusztus5.] NolTV(2014):KikeltmagábólaGyermekrákAlapítványelnöke.noltv.hu http: //www.noltv.hu /video /5285.html[Letöltve:2015.augusztus5.] NyárádiGáborné –SzelesPéter(1999):PublicRelationsI. Budapest:PerfektKiadó.278–295. Pan, Zohngdang–Kosicki, Gerald M. (1993): Framing analysis: An approach to news discourse. In: Political Communication. 10.,(1.),55–75.http: //dx.doi.org /10.1 080 /10584609.1 993.9962963 police.hu (2014): Gyanúsítottként hallgatták ki. 2014.1 0.11. http: //police.hu /hirek-es-informaciok /legfrissebbhireink /bunugyek /gyanusitottkent-hallgattak-ki[Letöltve:2015.augusztus5.] RabLászló(2014):GyermekrákAlapítvány–kiakarjamegsemmisíteni?nol.hu2014.01.28. http: //nol.hu /belfold /gyermekrak_alapitvany_ki_akarja_megsemmisiteni_1440967[Letöltve:2015.augusztus5.] Scheufele, Dietram A. (1999): Framing as a Theory of Media Effects. Journal of Communication, 103–122. http: //dx.doi.org /10.1111 /j.1 460-2466.1 999.tb02784.x Schultz,Friederike–Kleinnijenhuis,Jann–Oegema,Drik–Utz,Sonja–vanAttaveldt,Wouter(2012):Strategicframingin the BP crisis: A semantic network analysis of associative frames. Public Relations Review, 38., (1.), 197–107. http: //www.sciencedirect.com /science /article /pii /S0363811111000944[Letöltve:2015.augusztus5.] Schultz,Friederike–Utz,Sonja–Göritz,Anja(2011):Isthemediumthemessage?Perceptionsofandreactionstocrisis communication via twitter, blogs and traditional media. Public Relations Review, 37., (1.), 97–107. http: //www.sciencedirect.com /science /article /pii /S0363811111000944[Letöltve:2015.augusztus5.] Seeger, Matthew W. (2007): Best Practices in Crisis Communication: An Expert Panel Process. Journal of Applied CommunicationResearch, 34,(3.),232–244.http: //dx.doi.org /10.1 080 /00909880600769944 sokkaljobb.hu(2013):FeljelentésttettaJobbikaGyermekrákAlapítványbotrányaimiatt. http: //www.sokkaljobb.hu /content /feljelent%C3%A9st-tett-jobbik-gyermekr%C3%A1k-alap%C3%ADt v%C3%A1ny-botr%C3%A1nya-miatt[Letöltve:2015.augusztus5.]

56

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM spindoc.hu(2014)Neszívdúgymellre!–AGyermekrákAlapítványkríziskommunikációjáról. http: //spindoc.blog.hu /2014 /01 /29/ne_szivd_ugy_mellre_a_gyermekrak_alapitvany_kriziskommunikaciojarol [Letöltve:2015.augusztus5.] SpirkJózsef(2014)FloridábanisvanházaagyermekrákosBaloghnak.index.hu http: //index.hu /belfold /2014 /03 /19/floridaban_is_villaja_van_a_gyermekrakos_baloghnak / [Letöltve:2015.augusztus5.] Sturges, David L. (1994): Communicating through Crisis: A Strategy for Organizational Survival. Management CommunicationQuarterly, 7.,(3.),297–316.http: //dx.doi.org /10.1177/0893318994007003004 SzilágyiZsolt(2014):Jobbik:BaloghIstvánnemtisztáztaaGyermekrákalapítvány„viseltdolgait”. http: //www.szilagyigyorgy.jobbik.hu /content /jobbik-balogh-istv%C3%A1n-nem-tiszt%C3%A1ztagyermek r%C3%A1k-alap%C3%ADtv%C3%A1ny-%E2%80%9Eviselt-dolgait%E2%80%9D[Letöltve:2015.augusztus5.] Tewksbury,David–Scheufele,DietramA.(2009):Newsframingtheoryandresearch.In:Bryant,Jennings–Oliver,Mary Beth(eds.)Mediaeffects:Advancesintheoryandresearch.3rded.Hillsdale,NJ:Erlbaum,17–33. http: //www.researchgate.net /publication /224818365_News_framing_theory_and_research [Letöltve:2015.augusztus5.]

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 57


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM

a milla tünDöklése és bukása Vásárhelyi Árpád

bevezetô AzEgymillióanamagyarsajtószabadságértFacebook-oldal2010.december21-énjött létreabbólacélból,hogyasajtószabadságértésaszabadsajtótkorlátozómédiatörvény ellen küzdjön, illetve nyilvánosságot biztosítson a szabadságjogokért és esélyegyenlőségértharcolószervezetek,aktivistákszámára.AFacebook-oldalkörülkialakultegyaktív, jogtudatospolgárokbólállócsoport1.AMillaEgyesületaktuálislétezéséről,illetveesetleges megszűnéséről ellentétes információk állnak rendelkezésre; egy dolog ugyanakkor biztos:alakulásaótamindtevékenysége,mindmegnyilvánulásaijelentőspályátfutottak be,melyetúgyislehetnejellemezni,hogya„semmibőlacsúcsra,majdismétasemmibe”.Ezhasonlatoslehetbármely„termék”életciklusára,azzalakülönbséggel,hogyitta másmódonvalótovábbélésmeglehetősenkétes. Atanulmánycélja,hogytörténetiváltozásainkívülbemutassaaMilla,mintcivilszervezetteleológiai,morfológiaiésstrukturálisaspektusait.Aszervezetcélkitűzéseiisjelentősen szélesebb spektrumot fednek le, mint csupán a médiatörvény módosításának ellenzése: úgy definiálhatjuk, hogy a szervezet nevében egyrészt gyökereit, másrészt részben teleológiáját fedezhetjük fel: a létszám megjelölése az elérni kívánt mobilitási szintet, a sajtószabadság fogalma pedig az első önállóan definiált politikai célt testesíti

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 59

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM meg,melyacsúcsonjelentősenkiterjedt.AMillaelmúltévekbenkifejtetttevékenységét –amegalakulásésazeffektívmegszűnéskivételével–kétnagyobbmérföldkőjelzi:egyrésztaválasztóimozgalommá–jogiszemélykéntegyesületté–alakulás„Együtt2014” néven 2,másrésztaMillarészvételévellétrejött„Együtt2014”választóimozgalompárttá alakulása3. Mindkét eseményt jelentős cezúraként értékelhetjük, habár ugyanannak a szervezkedésifolyamatnakarészei:egyszéleskörűösszefogásonalapuló,versenyképes ésütőképes„demokratikus”ellenzékialternatívaszisztematikusfelépítése,melynekcélja aregnálókormányleváltása.AMillagazdasági,kulturáliséspolitikaiköveteléseittekintve negligálóálláspontotfoglalel,önálló,részletekbemenőpolitikaiprogramja2013őszéig nemalakultki,illetvenemkerültmegalkotásra.Önállóelitetmagábólkiemelninemvolt képes: céljainak megvalósításához 2013 őszére jellemzően pártok képviselőit, illetve korábbikormányokképviselőitkívántafelhasználni,illetveazokattámogatni.AMillakorai elkülönüléseapolitikaipártrendszertőlegyreinkábbmegszűnt.Központielemméváltaz Orbán-kormánytól a politikai palettán balra elhelyezkedő – korántsem egységes, és gyakran együttműködésre is képtelen – pártok és szervezetek egységbe tömörítése. A Milla,minttársadalmimozgalomintegritásameglehetőseninstabil,ésvesztétisleginkábbennektudhatjukbe.Magukaszervezőkishivatkoznakrá,hogyezaszervezetiformajelentősfluktuációvaljár. 4 Álláspontunk szerint Magyarországon a gyűjtőpártisági és „gyűjtőmozgalmi” optimum eléréséhez tömegpárti attitűdöket szükséges hordozni. Mint ahogyan Enyedi– Körösényiismegjegyzik,az1950-esévektőlaszázadelsőfelébenkialakulttömegpártok isfokozatosanátalakultak:gyűjtőpártokkáváltak(Enyedi–Körösényi2001:115).Magyarországon ugyanakkor létezik továbbra is az a régi beidegződés, mely a pártok és a civil mozgalmaksikerétéspolitikaibefolyásolásiképességétazáltalukmobilizálttömegalapjánítélikmeg. AMillapolitikaitérenmutatotttevékenységeegyjellemzőenvirtuálismozgalomirányábólmozgottaszervezettebb,centrálisabbéskonkrétpolitikaihatalommegszerzését célulkitűzőpártstruktúrairányába.AMillahelyeamagyarországipártokésmozgalmak rendszerébenugyanakkoramainapigvitatott.

a civil szervezetek és a milla helye a törésvonalak „tengerében” magyarországon Habáratörésvonalaknak(cleavage)leginkábbaszervezetekstrukturálisszempontjából van jelentőségük, ugyanakkor jelentős kihatással vannak a morfológiai tulajdonságaikrais.LipsetésRokkanrámutatottarra,hogyapolitikaitagoltságacsoportkonfliktusokeredményekéntjönlétre(Lipset–Rokkan1967),ezenkívülpedigarra,hogyapártok és a társadalmi csoportok között közvetlen kapcsolat van (Lipset 1996). A csoportok közöttitörésvonalakrólakkorbeszélhetünk,haazatársadalomszerkezeti,normatív-kulturáliséspolitikai-szervezetiszintmindegyikébenjelenvan(Bartolini–Mair1990).Szükséges ezen kívül az is, hogy a konfliktusok hosszú távon is fennmaradjanak, mert ezek átmenetiség esetében nem okoznak valós törésvonalat. Mindazonáltal a politikai és a

60

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM társadalmitagoltságnemazonosfogalmak,ígyatörésvonal-fogalomapolitikaimegosztottság meghatározott típusát jelenti (Enyedi–Körösényi 2001). A törésvonalak sokfélék lehetnek, azok teljes és végleges felsorolása szinte lehetetlen, ugyanis a társadalmi berendezkedésváltozásával,atechnikafejlődésével,azegyesetnikumoktovábbitagolódásávalújabbtörésvonalakjöhetneklétre. Álláspontunkszerintatörésvonalaknemcsakapolitikaipártokravonatkoztathatóak, hanem minden politikai célú vagy indíttatású szervezet leképezhető ezeken keresztül, függetlenül a szervezeti formától. A kutatás során kiemelten vizsgált mozgalom az „Egymillióanasajtószabadságért”,„becenevén”Milla,azonszervezetekegyike,melynek tevékenységealapjánfolyamatosanbesorolhatóvalamelyiktörésvonalmentén,ugyanakkortevékenységénekkezdeteitőlegészenavégéigezszintefolyamatosanváltozik. Vanolyanidőszaka,melytevékenységealapjáncsupánegytörésvonalmenténértelmezhetőpozíciótfoglalel(példáulazalakulástkövetőidőszakban),későbbugyanakkor többtörésvonaltekintetébenisérintettévált.Ebbőlkifolyólagelmondhatjuk,hogyminél sokoldalúbb és szélesebb tematikájú politikát folytat egy szervezet, annál nagyobb az esélyearra,hogytöbbtörésvonalesetébenisérintettéválik. Ebbőlkövetkezik,hogyapolitikaipártokjelentősentöbbcsoportkonfliktusbanérintettek,mintacivilszervezetek.Egyespártokpolitikájukatpedigkifejezettenacsoportkonfliktusaikszámánakéskiterjedésénekalapjánhatározzákmeg.Bizonyoscivilszervezetekpozíciójánaktörésvonalakmenténvalómeghatározásaigennehézkes,ugyanakkor állítjuk, hogy ennek ellenére besorolható. Attól, hogy egyes single-issue mozgalmak helye nem határozható meg sem az ismert urbánus-népi, sem pedig a munkavállalómunkáltató(tőkés-munkás)törésvonalakmentén,mégnemjelentiazt,hogynealakult volnakiLipsetésRokkantanulmányaótaolyanújtörésvonal,melyekalapjáneznelehetneelvégezhető. Alapjaibanelmondhatjuk,hogyhalétezikapolitikaiszervezeteknekadarwinievolúció elmélethez hasonló fejlődése, akkor az a teljes szervezetlenségtől a szervezettség magas fokáig tartó útnak tekinthető 5. Ugyanakkor ennek az útnak is vannak jelentős állomásai (milestones), melyeken egy-egy szervezet nem biztos, hogy képes vagy akar túllépni.Egyesszervezetekugyanakkorbizonyosmérföldköveketegyáltalánnemkívánnakahátukmögötttudni.Nincsenekkialakultszervezetistruktúráik,abázisdemokrácia területénisannakkezdetijeleitmutatják,asajátmaguknakkialakítottközegbenéshierarchiában kívánnak működni. Így nem kívánnak párttá alakulni, nem céljuk a politikai hatalomkonkrétmegragadásavagymás,apolitikaihatalombanvalórészvételkieszközlése,kiharcolása.Ezkülönösenasingle-issuemozgalmakranézveigaz.Másszervezetek továbbhaladnakaformalizációútjánésazaddigmégnemvagycsakinformálisanlétező boardformálisaniskiépül. Bártársadalmimozgalmakesetébeninkábbszabály,mintsemkivételabázisdemokratikus működési mód hangsúlyozása, pártoknál ez korántsem általános. Példaként említhető a magyar Lehet Más a Politika (LMP), mely ilyen irányú orientációjának a nyugat-európaizöldpártokhetvenes–nyolcvanasévekbeliindulásakorkövetettgyakorlatajelenthetettmintát.Szervezetifilozófiájukapárthonlapjaszerint„ahierarchiamini-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 61

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM malizálása, a minél hatékonyabb részvétel”. A pártnak mozgalmi múltjából adódóan mérsékelt a hierarchizáltsága és az operatív vezetés struktúrája is ennek megfelelően alakul. Vannak ugyanakkor olyan mozgalmak, melyek a továbblépés kérdésében őrlődnek fel(ilyenpéldáulaMillais),mertamagukáltalfelállítottgátakmegakadályozzákőketa magasabbszintelérésében.Ennekokalehetmindaképesség,mindazakarathiányais. AMillaesetébenmindkettőrőlbeszélhetünk:tagjainakjórészenagymértékbenragaszkodikanemrégmúltjukbólfennmaradtmozgalmijellemzőkhöz,ígyabázisdemokráciához,aflashmobjellegűtiltakozásokig,illetvenemakarjanövelniabelsőhierarchiamértékét és szintjeinek burjánzását sem. A tagság elsöprő többsége viszont nem is profi politikus,ígyőketnemmozgatjaolyankényszersem,melyahivatásszerűenpolitizálókat jellemzi:nincsszükségükahatalommindenárontörténőmegragadására,befolyásolására. AMillaesetébenszinténugyanezlátható:aszervezetnagytöbbségenemakartszakítani abázisdemokráciaadtacivilmozgalmikeretekkel,nemakarthierarchizáltpártszervezetbenrésztvenni.Ezvégülodavezetett,hogyaMillaEgyesület2014.április7-énkimondta saját feloszlását 6. Ugyanakkor Juhász Péter feljebb kívánt lépni az evolúciós lépcsőn: az Együtt–PM keretében előbb képviselőjelölt lett, majd listán parlamenti mandátumot szerzett. Ezzel ugyanakkor véget is vetett – legalábbis részben – a rendszerváltás utáni másodiklegnagyobbellenzékicivilszerveződéslétének.

milla: a kezdetektől AMilla–abevezetőbenrészletezett–megalakulásátkövetően–először2011.január 14-énés27-éntízezres,március15-én,majdoktóber23-ánpedigtöbbtízezrestömegdemonstrációkat szervezett a jogállam mellett, a kiépülő tekintélyelvű rendszer ellen. A Millaamindenkorihatalomtóléspártoktólfüggetlenülműködik 7.AMillajelenformációjáttekintveegyesület,habárerrőlatanulmányírásakorellentétesinformációkjelentek meg.Azönmagátmozgalomkéntdefiniálótömörüléskorábbanelzárkózottapárttáalakulástól 8. Néhánymondatotmegérdemelaszervezetelnevezése,illetveöndefiníciójais.Amozgalomnevetekintetébenegyértelműenmegállapítható,hogyannakelsőfelenemtükrözi valós szervezettségét, második fele pedig aktuális politikai célkitűzéseit sem. Az „Egymillióan”kifejezéslegfeljebbaszervezetteleológiájánaktekinthető,mivelamozgalomegyiknyilvánosrendezvényénsemnyilvánultmegilyennagyságrendűreprezentáltság,illetveaktuálisanaszervezetFacebook-lapjátiscsupánmintegy113ezrenkövetik 9. Másrészről a szervezet célkitűzései is jelentősen szélesebb spektrumot fednek le, mint csupánamédiatörvénymódosításánakellenzése.Maiállapotaalapjánúgydefiniálhatjuk, hogyaszervezetnevébenegyrésztgyökereit,másrésztrészbenteleológiájátfedezhetjük fel: a létszám megjelölése az elérni kívánt mobilitási szintet, a sajtószabadság fogalma pedig az első önállóan definiált politikai célt testesíti meg, mely azóta jelentősen kiterjedt.

62

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM a milla célkitűzései, tendenciái, szervezetében lezajló folyamatok Alakulása óta a Milla nyilvános célkitűzése jelentősen megváltozott, csakúgy, mint pártpolitikáját jellemző státusza is. Mint ahogyan azt a bevezetőnkben is említettük, a szervezet céljaként kommunikált tematika igen hamar jelentős fordulatot vett, és számottevően kibővült: 2012-re már egyértelműen megállapítható, hogy nem csupán a médiatörvény módosításának visszásságai ellen emeli fel szavát, hanem kormányváltást akar,melyetkommunikációjábanrendszerváltásnakhirdet.Nyilvánvalóazis,hogynehezenmegállapítható,hogyaszervezetetJuhászPétersingle-issuemozgalomkéntkívánta már kezdetekben létrehozni, vagy a kezdeti téma kiválasztásakor már világos lett volna az, hogy egy alapvetően kormányváltást megcélzó szerveződésről lenne szó, melynek aktuálpolitikaitémafelvetésétjelenítimegasajtószabadságértvalóküzdelem. Külön áttekintést érdemel a Milla célrendszerének viszonya más társadalmi-politikai csoportokcélrendszereihezképest.AMillakoraielkülönüléseapolitikaipártrendszertől egyreinkábbmegszűnt.Eztatendenciátlegjobbana2013.október23-iMűegyetemtéri tüntetéseemeliki.Akorábbiönállóirányvonalmeghatározásaegyreinkábbkoordinációs szereppé válik: központi elemmé vált az Orbán-kormánytól a politikai palettán balra elhelyezkedő–korántsemegységes,ésgyakranegyüttműködésreisképtelen–pártok ésszervezetekegységbetömörítése.Hozzátehetjük,hogyebbenakérdésbenarendezvény többi résztvevőjétől – köztük a politikai pártoktól különösen – egyáltalán nem különülel.2013őszéigugyanakkormegállapítható,hogyezenszervezetektekintetében sokkal gyakrabban került felszínre a legnagyobb közös osztó, mint a legkisebb közös többszörös:közöshalmazkéntlegfeljebbazOrbán-rezsimleváltásadefiniálható.Arészt vevő pártformációk egymáshoz képest ugyanakkor jelentősen különböző pozíciókat foglaltak el a népszerűséget mérő közvélemény-kutatási listákon. Ehhez kapcsolódik, hogy e szervezetek országos szervezettségi szintje is számottevően eltér. Mindezekből kifolyólagindividuálispolitikaicéljaikistúlmutatnakafentebbmáremlítettOrbán-rezsim leváltásán:azországgyűlésbevalóbejutástólazegyedülikormányzásigterjednek. Amennyiben úgy tekinthetünk a Millára, mint egy olyan szervezetre, mely liberális gazdaságpolitikáttűzkimegvalósításánakcéljául–ésmelyetlegfeljebbazEgyütt2014., és főleg Bajnai Gordon nyilatkozatain keresztül érhetünk utol –, akkor a mai többségi kormánypolitika alapján megállapíthatjuk, hogy ugyan társadalmi és politikai céljait tekintveazOrbán-kormánytólbalra,ugyanakkorgazdaságpolitikaicélkitűzéseittekintve attóljobbrahelyezkedikel.Fellelhetőekakilencvenesévekemberijogicélzatúaspektusai is,melyeketakkoribanleginkábbaSzabadDemokratákSzövetségeképviselt,éstematikájukban is hasonló prioritásokat és értékeket fogalmaznak meg: alkotmányosság, szabadságésadiszkriminációtilalma. A Milla a tömegkommunikációs eszközök széles spektrumának csupán egy szűk részét használja kommunikációra, habár mivel rendezvényei résztvevői köre jelentősen bővebb aktív tagjainak és szervezőinek létszámánál, erre nagymértékben rá van utalva. Célkitűzéseikkommunikációjánakésdokumentációikközzétételénekleginkábbazolcsón működtethetőéselérhetősocialmediaadfelületet.Céljaitéspriorizálttematikájátszinte

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 63

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM csakegymédiumonkeresztülközvetítetteaMilla,melyazinternetesplatformotjelenti. Ennekkonkréteszközeitugyanakkorszéleskörbenalkalmazza:aFacebook,ablogok,a honlapok, a videók mind-mind kommunikációs eszközeivé váltak. Ugyanakkor két komolyváltozásjelentősenmódosítottaamédiumokhasználatistruktúráját:egyrészta tömegek megmozdítása, mely érdekessé és hírértékűvé tette a Millát az audiovizuális hírközlésicsatornáktekintetébenis,valamintjelentősenbővítettezenaMillapártokhoz való közeledése, mivel a pártokhoz közel álló médiumok is teret adnak megnyilvánulásaiknak.Hozzákelltenni,hogyeznemváltoztatottaMillaalapvetőkommunikációscsatornáin:amozgósításfőeszközetovábbraisakezdetektőlhasznált–ésalétalapotjelentő – Facebook-platform, mely a Minimum+ –Milla Média blog struktúrájú honlappal10 egészül ki. Ugyanakkor ennek tekintetében is változást hozott a 2013. év: korábban a szervezetahttp: //nemtetszikarendszer.blog.hudomainalatttalálható,szinténblogstruktúrájúhonlapothasználta,melynekMinimum+-ravalóváltásaszinteegybeesettaMilla „pártosodásának”kezdetével,habárezazösszefüggéscsakfeltételezhető,denembizonyítható.AFacebook-platformszintekizárólagoshasználataviszontbeishatároljaazta személyikört,melyrészéreaMillaáltalközöltinformációkelérhetővéválnak:ugyanúgy, ahogyan ez teret nyit egy bizonyos érdeklődői csoport felé, másrészről elzár attól más csoportokat. Így jellemzően kevéssé nyit az idősebb generációk felé, melyek a magyar társadalomelöregedésébőladódóanjelentőshányadátképviselikegylehetségesválasztói bázisnak. Mivel a Milla propagandáját szinte kizárólag csak Facebook-platformján keresztülterjeszti,ígyazjelentősenbehatároljaaztakört,melyetezzelelérhet:olyantársadalmicsoportokrólvanszó,amelyekazinternetetnapiszintenhasználják,internetes sajtóbóltájékozódnak,éshajlandóakbizonyosadataikatnyilvánosanmegosztani.Ezegy elsőértékelésalapjánnagyonszéleskörneklehetnetekinthető,deannakhatáraitelérve szintelehetetlennétesziapotenciálisválasztóibázisbővítését.Önmagábanmáranapi internetes információs használat is meghatározza a Milla potenciális bázisát: jellemzően városi, magas iskolázottságú, nagy mennyiségű információt fogyasztó, érdeklődő és mozgósíthatótársadalmicsoportotjelent. Különmegemlítendő,hogyamegmozdulásokpropagálásánakhatásfokátemelendő aszervezetegyrésztmindenegyesrendezvényétsajátéssajátos,könnyenidentifikálható jelszóvallátjael,másrészrőlkiemelteseményeitnépszerűsítendővideoklipeketkészíttet11. Videómegjelenéseihezgyakranhasználjafelnépszerű–depártpolitikáhozkevésséköthető–művészek,tudósok,publicisták,írókésszakemberekmegnyilvánulásait,melyekkelhatékonyannyomatékosítjamondanivalóját12.Ezenvideoklipekközpontjábanjellemzően a rendezvények egyedi jelszavai állnak. A jelszavak nemcsak tematikájukban, hanem morfológiájukban is különböznek: egyesek a rendezvény teleológiáját, mások a szervezetproteszt-üzenetétjelenítikmeg13. Érdemesmegvizsgálniaztis,hogyanalakulnakaMilladöntéshozatalifolyamatai:így van-eacsoportonbelülacélokkialakításáraelkülönültvezetés,avagy’agytröszt’,illetve milyenmódonalakítjákkiacéljaikat.Abázisdemokráciánalapulóstruktúrábóladódóan1 4 nagyonmagasazad hocdöntésekaránya,melyaszervezetkommunikációjábólisleve-

64

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM zethető.Ezegyrésztabbóladódik,hogynincsegyolyanfixtagikör,melyfolyamatosan– hosszú távon, éveken keresztül – részt venne a mozgalom szervezésében, másrészről nincsenek a szervezetben kialakult, stabil érdekérvényesítési csatornák sem, melyek következetesenugyanolyan–vagylegalábbishasonló–iránybaterelnékadöntéshozatalimechanizmusokat15.AbázisdemokráciaaMillaesetébenkonkrétanaztjelenti,hogy adöntéskorjelenlévőkdöntenek:vagyishaajelenlévőkszemélyedöntésrőldöntésreváltozik,akkoradöntésmagasemleszkonzekvensakorábbidöntésekhezképest. AMillacélrendszeréttekintvefolyamatosbelsővitákésváltoztatásokérhetőktetten. Akezdetektőlegészen2012októberéigacéleléréseaklasszikuscivilmozgalmieszközökhasználatábannyilvánultmeg:mozgósítás,tömegrendezvények,tömegenkeresztüli politikai nyomásgyakorlás. A Milla pártpolitikához való közeledésével célrendszere is átalakult:márnemtekinthetőcsupánsingle-issueszervezetnek,hanemkifejezettenpolitikai hatalmat magához ragadni kívánó, kormányváltást célul kitűző mozgalommá vált. Ugyanakkorafennállóhatalomellenzésenemterjedtkiapolitikairendszerésberendezkedés negligálására, még akkor sem, ha kommunikációjában célként a rendszerváltást jelöli meg. Ez a szlogenként használt „rendszerváltás” nem tekinthető az alkotmányos berendezkedés megváltoztatására irányuló törekvésnek, mely abból a szempontból is fontos,hogyaszervezettovábbraisabüntetőjogilegalitásterületénbelülmozog.Ugyan abázisdemokráciánalapulószervezetekbenaszervezettfrakciókjelenlétenemjellemző, aMillánbelülnemannyirastrukturált,mintsemösztönösenelkülönülőirányzatokérhetőektetten.Alegnagyobbtörésvonalazonkörökközöttalakultki,amelyekaszervezet jövőjétapártpolitikaterületénképzeltékel,ellentétbenazokkal,akikcivilmozgalmárokként a pártoktól távol gondolták politikai tevékenységük terét. Mivel ahogyan frakciók, úgyazegyesvonulatokhoztartozóemblematikusszemélyekishiányoznakaMillából,így atörésvonalakáltalokozottelkülönültkörökvezetőisemidentifikálhatók.AMillaszervezetének a választók számára nehezen interpretálható döntése, mely szerint ugyan a mozgalommegtartjacivilidentitását,deannaktízrésztvevőjetagjalettazEgyütt2014. választásipártnak,kifejezettenarraatörésreutal,melyakülönbözőkörökálláspontjára vezethetővissza.Feltehető,hogyannakérdekében,hogyaszervezetnelegyenszakadás áldozata, kompromisszumos megoldásként született ez az öszvér megoldás. A kérdés viszont az, hogy a potenciális választók értették – vagy érteni vélték – ezt a döntést, avagymegosztóelemnektekintették? Kezdetekben nem volt világos, hogy a tömeg által biztosított nyomásgyakorláson kívül a Milla milyen módon kívánja politikai érdekérvényesítését realizálni. Ez az elmúlt mintegy egy év folyamán folyamatosan cizellálódott: kifejezetten a választásokon való részvételésgyőzelemlettazazartikulálteszköz,mellyelaMillaélnikíván,méghacivilségét és politikai pártoktól való függetlenségét folyamatosan hangoztatja, ugyanakkor, mintahogyankorábbanisemlítettük,azartikuláltcélokazidőelőrehaladtávalváltoztak. Egyrésztjelentősenkiterjedtazoknakatémáknakaszáma,melyekaMillakommunikációjábanésegybenpolitikaicéljaibanismegjelentek,másrésztnemváltozottatematika természete:alapvetőennempozitív,hanemnegatívüzeneteketfogalmazmeg,aklasszikusellenzékiretorikuseszközöketfelhasználva.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 65

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM AMillacélrendszere–ésrészbeneszközrendszere–legközelebbaSzolidaritásmozgaloméhozállközel.Nemvéletlenazsem,hogyekétszervezetközöttiösszetartásjelentősennagyobb,mintazEgyütt2014.választásipártmástagjaiéscsatlósaiesetében.Társadalmibázisukistalánalegközelebbállegymáshoz.

A milla szervezete, képviselete, hatalmi struktúrája, valamint helye, szerepe a társadalomban A Milla szerveződési formája, döntéshozatali struktúrája a bázisdemokráciára épül, ezértegyértelműéskövetkezetescselekvésivonalatnehezentudkiépíteni,cselekvéseit inkábbazad hocjellegjellemzi.Erreutaltöbbekközöttagyakranmegváltoztatottkommunikációs tartalom egy-egy konkrét témában, illetve egy-egy nyilvánosságra hozott álláspontrövididőnbelültörténőfelülvizsgálata,megváltoztatása.Gondoljunkcsakarra, hogy szinte rendezvényről rendezvényre újabb és újabb álláspontot alakít ki arról, hogy pártokszervezettmódonrésztvehetnek-eamanifesztáción,pártokhivatalosképviselői megnyilvánulhatnak-easzínpadon,illetvetámogathatják-enyilvánosanrendezvényeiket. Azáltalunkvizsgáltmintegyegyévesperiódussoránezekregyökeresenkülönböző–és gyakran egymásnak ellentmondó – példákat találunk. Míg a 2012. októberi tüntetésen kifejezetten kérték a pártokat a távolmaradásra, illetve arra buzdították őket, hogy „magánemberként” vegyenek részt a Szabadsajtó útjai manifeszten, addig egy évvel későbbmárkifejezettenapártokvoltakafőszereplőiarendezvénynek,ésaMillaszinte csak egy keretet adott a pártok megszólalási lehetőségét biztosítva. Ugyanakkor azt is megkelljegyeznem,hogymár2012őszénsemjelentmegezaszabályteljesenvegytisztán:azelőadókközöttugyanisszerepeltazaTamásGáspárMiklósis,akiaZöldBaloldal nevezetű, jellemzően antiglobalista, baloldali beállítottságú szervezet szinte egyetlen országosszintenismertvezetője. AMilla,minttársadalmimozgalomintegritásameglehetőseninstabil.Ittmegintcsak a bázisdemokráciára, mint szerveződési formára kell utalnunk. Maguk a szervezők is hivatkoznak rá, hogy ez a szervezeti forma jelentős fluktuációval jár16. Ebből pedig nyilvánvalóankövetkezik,hogyintegritásasérülékeny,sőt:identitásaisjelentősenkönnyebbenváltozhatésváltozikis. A Milla szerveződési struktúráját tekintve teljesen ad hoc jellegű. A mozgalomban való részvételnek nincsenek kialakított szűrői, az igazából feltétel nélkülinek tekinthető. Külön megemlítendő, hogy a tagok (vagy helyesebben: résztvevők) előzetesen jellemzőennemismertékegymást,csupánazinternetesplatformhasználatasoránismerekedtekmeg,ésalakítottákkiinterperszonáliskapcsolataikat.Elmondhatóazis,hogyabázisdemokráciánalapulóstruktúrákjelentősentöbbésnagyobbvolumenűvitátgenerálnak, mintahierarchikusrendszerek.MagukaMillaszervezetébenrésztvevőkismegemlítették,hogyazokmaradtakmegaMillamagjánaklenni,akikkibírtákavitákat,ésezenkívül voltmégenergiájukazaktivistamunkátfolytatni,illetvekapcsolatrendszerükönkeresztül másokatismozgósítani 17.Amozgalombanjellemzőennincsenekjelenhivatásospolitiku-

66

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM sok vagy más közéleti emberek, ezért elmondható, hogy a szervezet nem rendelkezik olyan közéleti húzó nevekkel, akik úgymond „elviszik a hátukon” a szervezetet. Ebből következőlegaMillánaknemcsaksaját„brandet”kellettépítenie,hanemnyilvánosszereplőiket is fel kellett építeniük. Mindezidáig ez utóbbiban a Milla nem tudott jelentős sikereketfelmutatni:JuhászPéterenkívülnemtudunkaktuálisanegyetlenegyolyanemblematikusszemélytmegemlíteni,akinekneveaMillávallenneösszekapcsolható.Habára Milla aktivistáit tekintve találunk köztük diákokat, állástalan újságírókat, vállalkozókat, alkalmazottakat, értelmiségieket is, mégis széles körű társadalmi beágyazottságról nem beszélhetünk, habár a Milla magát kulturális és szociológiai értelemben véve is nagyon heterogéntársaságnaktekinti 18. A szervezet kevéssé rendelkezik hierarchizált-centralizált struktúrával, így inkább önigazgatórendszerrőlbeszélhetünkaMillaesetében.Ugyanakkorazennekkörébenkialakulóvitákszintefolyamatosanfelszínrekerülnek.Szervezeticélmodellelamozgalomjellemzően nem rendelkezik. Céljai között inkább a szövetségi modell kialakítása jelenik meg.Helyiszervezetekkialakításáravalótörekvésszinténnemfedezhetőfel,habáregyes vidékirendezvényekesetébenaMillahelyitevékenységenyomonkövethető. AszervezeteredendőenaSzolidaritásmozgalommalműködöttrendezvényeitekintetében együtt, de ez inkább egy ad hoc, mintsem egy előre egyeztetett és organikus közösségnek lenne tekinthető. Az együttműködések tekintetében jelentős fordulatot hozott az elmúlt egy év: a Milla, ahogyan saját maga fogalmaz: „beszállt a politikába, mely inkább úgy értelmezhető, hogy kiegyezett a politikai pártok és profi politikusok egy bizonyos körével annak érdekében, hogy képviselethez juthasson. Ez az új felállás kevésbé tekinthető hálózatnak, mint inkább különböző entitások együttműködésének, melyalegkisebbközöstöbbszöröselvénalapul.AzEgyütt2014.immárválasztásipárttá alakult, melyben a Milla képviselői is teret nyertek. Nagy valószínűséggel elmondható, hogy az Együtt 2014. szövetségei rendszerét tovább kívánja az elkövetkezendőkben bővíteni,ésennekvégsőhatáraiegyelőrenemismertek.Ugyanakkorelmondható,hogy egyespotenciálisszövetségesek–átmenetilegvagyvéglegesen–kikerültekabbólakörből, melyeket a Milla együttműködésre alkalmasnak jelölt meg, habár politikai tekintetbenezekaszervezetekisaregnálókormányzattólbalraelhelyezkedőnektekinthetők. AnyagijavaktekintetébenaMillakevéssémondhatótehetősnek.Eztettenérhetőa demonstrációkonáltalábanhasználttranszparensekésazinternetenkívülimédiafelületekhasználatánakhiányából,ahangosításésaszínpadiberendezésekszegényességének mivoltábólis.Demonstrációrarendszeresencéladományokatgyűjt,melyekkelalkalmankéntnyilvánosanelisszámol19. Manifeszt ellenfelek tekintetében a Milla a Fidesz szatellitszervezetei által szervezett Békemenetetsajátdemonstrációiravalóreakciónaktekinti 20.Ennekigazolásaugyanigen komolyvállalkozáslenne,egyidőbeliegybeesésmindenképpenmegfigyelhető:aBékemenetidőbenvalóbanaMillalegsikeresebb(legnagyobbrészvétellelszervezett)rendezvényeitkövetőenvagyazzalegyidőbenkerültmegrendezésre.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 67

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM Habár saját programmal nem, de elmondása alapján követeléssekkel rendelkezik a Milla 21,ezalapvetőenmeghatározzaatársadalmimozgalomhelyét,szerepét,funkcióját az össztársadalmi struktúrában, konfliktusokban és viszonyrendszerben. A mozgalom megnyilvánulásaialapjánelmondható,hogyolyanemberekvesznekjellemzőenéselsősorban részt a Milla demonstrációin, akik az Orbán-kormány leváltását kívánják. Ezen a halmazonbelülugyanakkornehézdifferenciálni,mertmindún.civilmozgalmárok,mind pedigmásszervezetekhez,illetvepártokhoztartozóaktivistákképviseltetikmagukat.A pártokhoz kapcsolódó személyek száma, különösen a Milla pártpolitikai szövetségesi politikájánakmegindításaóta,nőtt. Különösenérdekes,hogyhogyanreagálamozgalomjelentkezéséreapolitikairendszer, illetve egyes összetevői. A kormány leváltását szorgalmazó választók alapvetően pozitívanértékelikaMillatevékenységét.Ezabbóliskövetkeztethető,hogyaktív60–80 fősmagjánáljelentősennagyobbtömegetvoltképesaMillaalkalmankéntdemonstrációira mobilizálni. Ezekben a körökben működésüket integrativitás övezi: ez is lehetett annakaszövetségipolitikánakazalapja,melyetaMilla2012októberébenmeghirdetett. UgyanakkoraMillaegyes–akormánypártoktólbalraelhelyezkedőpolitikaiszereplőkkel szemben–kirekesztőenlépfel:ennekfőokakéntaztjelölimeg,hogyazáltalakirekesztettpolitikaitáborokozottolyanhelyzetet,amelyaregnálókormánysikeréhezvezetett, ígyközvetettenfelelősakialakulthelyzetért.Afennállóhatalomjogi(különösenbüntetőjogi)eszközökkelalapvetőennemszankcionáljaaMillademonstrációstevékenységét, habármédiamegjelenéseineklehetőségétsajátmódszereiveléslehetőségeiközöttkorlátoznipróbálja. Igen nehezen lehet olyan hagyományokat megnevezni, melyeknek a Milla folytatója lehetne.Magyarországonacivilszerveződésekcsakarendszerváltáskörnyékénéledtek újra, és egy-két kivételtől eltekintve politikai érdekérvényesítési erejük csekély maradt. EnnektekintetébenaMillakomolyelődökkelmagyarországitekintetbennemrendelkezik.Nagyságrendjét,éskülönösenrendezvényeinekrendszerességéttekintveugyanakkor mindenképpen új kurzust teremtett: a rendszerváltás óta civil szervezet ilyen nagyságrendű,egymásutántöbbszörrendszeresenismétlődőrendezvénytnemvoltképesmegszervezni.

Demonstrációk, tüntetések, rendezvények AMillacivilszervezetitevékenyégéneklegfőbbmegnyilvánulásiformájaademonstrációk,illetvetüntetésekszervezéseéslebonyolítása,melynyilvánvalóanazzalacéllaltörtént,hogytömegmozgósításerejévelpróbáljapolitikaibefolyásátésérdekérvényesítési képességétnövelni.AMillaszervezettségifokánakcsúcsáta2012.október23-ibudapesti rendezvényévelérteel,éseztkésőbbsemvoltképestúlszárnyalni. AMillaátalakulásáttöbbmérföldkőjelzi: •egyrésztaválasztóimozgalommá–jogiszemélykéntegyesületté–alakulás„Együtt 2014”néven 22 ;

68

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM •másrésztaMillarészvételévellétrejött„Együtt2014”választóimozgalompárttáalakulása 23 ; •harmadrésztaMilla„elveszése”azEgyüttszervezetében; •negyedrésztaMillamintcivilszervezetmegszűnése,ésazakörülipolémiák. Mindegyikeseménytjelentőscezúrakéntértékelhetjük,habárugyanannakaszervezkedésifolyamatnakarészei:egyszéleskörűösszefogásonalapuló,versenyképesésütőképes„demokratikus”ellenzékialternatívaszisztematikusfelépítése,melynekcéljaaregnáló kormány leváltása, majd ennek a támogatottságnak a pártpolitikai téren történt „aprópénzreváltása”. A Milla 2012. október 23-án tartotta fennállása talán legnagyobb szabású rendezvényét. Mint minden demonstrációját, ezt is komoly „számháború” jellemezte 2 4 : a média nagy része többtízezres rendezvénynek jellemezte, míg a hivatalos szervek mintegy húszezerfőretettékarésztvevőkszámát,valamintaMilla2012.március15-imanifesztációjánaklétszámáhozhasonlónakjellemezték25.Hozzákelltenniugyanakkor,hogyaMilla rendezvényeinek esetében a létszámnak nem önmagában, hanem politikai ellenfeleivel összehasonlítva van jelentősége, mivel a nemzeti ünnepek alkalmával szervezett megmozdulásaik párhozamosan kerültek megrendezésre a Fidesz szatellitszervezetének Békemenet elnevezésű rendezvényével, mely jelentősen nagyobb számú résztvevőt tudotteddigmindenalkalommalmobilizálni 26,ugyanakkorszervezési(anyagi)forrásaiis jelentősen nagyobbak. A létszám viszont nem mindig határozza meg a manifesztáció jelentőségét:annakellenére,hogyaBékemenet2012októberébenisnagyobblétszámmalzajlott,mintaMillatüntetése,mégisBajnaiGordonismételtpolitikaiszerepvállalása töltöttemegalapokcímoldalait,nembeszélveakülföldimédiumokbantörténttudósításokról 27.

összegzés Alapvető különbségek fedezhetők fel a politikai formációk extern kommunikációjában:mígapártkéntszerveződöttLehetMásaPolitika(LMP)ésaPárbeszédMagyarországért(PM)pártkéntszerveződik,ugyanakkormozgalomnakkívánlátszani.Ezfeltehetőleg annak tudható be, hogy Magyarországon a gyűjtőpártisági optimum eléréséhez tömegpárti attitűdöket szükséges hordozni 28. Következtetve a fentiekben hivatkozott Enyedi és Körösényi (2001) megállapításából elmondhatjuk, hogy egyik gyűjtőpárt sem lehet sikeres, ha nem tud felmutatni olyan tulajdonságokat, melyek a párttagság széles kiterjedésére,nagyfokúmobilizálásiképességreéskülönösentömegrendezvényekmegrendezéséreutalnak.Pedigapártoktagságáravonatkozótendenciaarendszerváltásóta egyirányba mutat: folyamatosan és megállás nélkül csökken (Körösényi–Tóth–Török 2003:199). AMillailyenirányútevékenységeegyjellemzőenvirtuálismozgalomirányábólmozgottaszervezettebb,centrálisabbéskonkrétpolitikaihatalommegszerzésétcélulkitűző pártstruktúrairányába,méghaaznemisasajátbelsőhierarchiájánakkialakítását,hanem

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 69

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM más pártok hierarchiájába való beilleszkedését jelenti. Ennek jelei utolérhetők a Milla választásipártbanvalórészvételénektekintetében,melyszerepeeddiga2013.október 23-idemonstrációbancsúcsosodottki 29.AMillahelyeapártokésmozgalmakrendszerébenamainapignemvilágos.Ennekokakéntleginkábbabázisdemokráciánalapulódöntéshozatali mechanizmusa jelölhető meg, mely egységes cselekvési stratégiát csak igen szűk keretek között enged meg. Ráadásul a Milla egyes centralizálási törekvései nem vezettek eredményre: a szervezetet a korábbi elnök- és társelnök-struktúra helyett egy kibővített elnökség irányította, mely nem volt képes abban sem egységesen határozni, hogyaMillapárttáalakuljon-evagysem,illetvehogyazEgyütt2014pártformációjában pártkénthogyanvegyenrészt.Aválasztóknehezentudjákértelmeziaztapolitikaiszerepvállalást, mely egyrészről fenntartja a pártrendszeren kívüli civil mozgalom látszatát, másrészrőlpedig–ugyannemszervezetként,hanemönállótagokcsoportjaként–részt veszazújonnanalakulópártlétrehozásában.Az,hogyaMillaönállóidentitásátazEgyütt pártjába történt beolvadással elveszítette, kétségtelen. Megjelentek olyan nyilatkozatok ésvéleményekis,melyekarrautalnak,hogyaMillamintcivilszervezetönmagábansohasem létezett, hanem csupán egy olyan „trollcsapat” volt, melynek célja, hogy Juhász Péteralapítótpolitikaiálláshoz–képviselőséghez–juttassa30.Nyilvánvalóazis,hogyaz ilyenéseffélenyilatkozatokatfenntartássalszükségesvizsgálnunk,deugyanakkormégis adegyfajtaszínezetetésértelmezésiiránytmindannak,melyetaMillamintegynégyéves történeténeknevezhetünk.Arrólistöbbféleinformációkering,hogyönmagábanaMilla mintjogiszemélymegszűnik-e,vagymegszűnt-e,melyekközöttelégnehézeligazodni, hiszenmégaMillaEgyesülethonlapjánisegymássalellentétesinformációkjelennekmeg akárnéhányórakülönbséggel 31.Abbanviszontbiztosaklehetünk,hogyaMillatömegmozgatóéstömegszervezőtevékenységemegszűntlétezni,ésmaradványaiimmárparlamentiellenzékipártszervezeteksoraibantalálhatóakmeg.

irodalom Bartlett,Jamie–Birdwell,Jonathan–Krekó,Péter–Benfield,Jack–Gyori,Gabor(2012): TheriseofpopulisminEurope canbetracedthroughonlinebehaviour…PopulisminEurope:Hungary.London:DEMOS http: //www.demos.co.uk /publications /populismineuropehungary Bartolini,Stefano–Mair,Peter(1990):Identity,Competition,andElectoralAvailability:TheStabilisationoftheEuropean Electorates1885–1985. Cambridge:CambridgeUniversityPress. EnyediZsolt–KörösényiAndrás(2001):Pártokéspártrendszerek.Budapest:OsirisKiadó. Körösényi András–Tóth Csaba–Török Gábor (2003): A magyar politikai rendszer. (Átdolgozott új kiadás) Budapest: OsirisKiadó. Lipset,SeymurMartin–Rokkan,Stein(1967):CleavageStructures,PartySystemsandVoterAlignments:Introduction. In:Lipset,SeymurMartin–Rokkan,Stein(eds.): Partysystemsandvoteralignments.Cross-Nationalperspectives, NewYork:TheFreePress.1–64. Lipset,SeymurMartin(1996):Homopoliticus.Apolitikatársadalmialapjai. Budapest:OsirisKiadó. MikeczDániel(2013):Azegyetemfoglalás,mintakcióformaésfelszabadítotttér.Replika,84.,105. MikeczDániel(2013):Újpártok,változómozgalmak.Aradikálisjobboldalésazalternatívmozgalmakpártosodása. In:BodaZsolt–KörösényiAndrás(szerk.): Vanirány?Trendekamagyarpolitikában. Budapest:MTATKPolitikatudományiIntézet.ÚMK.65–82. SzabóMáté(szerk.)(2000):Globálisciviltársadalom? Budapest:Villányiútikönyvek.

70

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM SzabóMáté(szerk.)(2005):Civiltársadalom:elméletésgyakorlat.Budapest:RejtjelKiadó. SzabóMáté(2010):Kiőrziazőrzőket? Budapest:KairoszKiadó. SzabóMáté(2011):Emberijogok–alapvetőjogok? Budapest:KairoszKiadó. Internetes hivatkozások TanulmányunkMillárólszólófejezetéhezmintegy152cikket,ésáltalábanakövetkezőonlinesajtóthasználtukforrásként: index.hu;hvg.hu;nol.hu;168ora.hu;atv.hu;mno.hu;magyarhirlap.hu;hetivalasz.hu;nepszava.hu;hirado.hu;444.hu Egyéb honlapok, melyek tartalma felhasználásra került facebook.com;minimumplusz.hu;nemtetszikarendszer.blog.hu

jegyzetek 1http: //nemtetszikarendszer.blog.hu /2012 /10 /18/beszallunk_a_politikaba(letöltve:2013.1 0.25.) 2 http: //www.168ora.hu /itthon /bajnai-gyurcsany-bekemenet-konya-peter-milla-szolidaritas-dk-egyutt-2014 (letöltve:2013.1 0.28.) 3 http: //www.atv.hu /belfold /20130308_partta_alakult_az_egyutt_2014(letöltve:2013.1 0.28.) 4 http: //www.atv.hu /egyeb /20121026_a_millanak_van_egy_zsarolasi_potencialja(letöltve:2013.1 0.28.) 5 Eztlegfőképptalána2014.évimagyarparlamentiválasztásokeredményéveltudnánkszemléltetni,amikoris– többek között – a szervezettség magasabb foka vezetett el a sikerhez: a Fidesz–KDNP formáció elmondhatja magáról, hogy versenytársainál jelentősen magasabb szintű szervezettséget (és nem utolsósorban összetartó erőt)tudottfelmutatni. 6 http: //www.millaegyesulet.hu(letöltve:2014.04.1 3.) 7 http: //www.facebook.com /sajtoszabadsagert /info(letöltve:2013.1 0.25.) 8 http: //nemtetszikarendszer.blog.hu /2012 /10 /18/beszallunk_a_politikaba(letöltve:2013.1 0.25.) 9 2013.november16-iadat(113 054fő) 10 http: //www.millamedia.hu / 11http: //www.youtube.com /watch?v= GSP81Che1X0(letöltve:2013.11.20.),illetve http: //www.youtube.com /watch?v= rrpA62WFIzk(letöltve:2013.11.20.) 12 http: //www.youtube.com /watch?v=DObtpxIZblQ,http: //www.youtube.com /watch?v= WRd1Pb-rZ-8, http: //www.youtube.com/watch?v= jTLo9uyre20, http: //www.youtube.com /watch?v= jKQ7AvhmnpQ, stb. (letöltve:2013.11.20.) 13 Amárciusitüntetésremozgósító„Azértavízazúr”kifejezésinkábbapolitikaiüzenetet,míga2012.októberi „Légyjelen!”szlogeninkábbateleológiáttestesítimeg. 14http: //www.atv.hu /egyeb /20121026_a_millanak_van_egy_zsarolasi_potencialja(letöltve:2013.1 0.28.) 15 http: //www.atv.hu /egyeb /20121026_a_millanak_van_egy_zsarolasi_potencialja(letöltve:2013.1 0.28.) 16 http: //www.atv.hu /egyeb /20121026_a_millanak_van_egy_zsarolasi_potencialja(letöltve:2013.1 0.28.) 17 http: //www.atv.hu /egyeb /20121026_a_millanak_van_egy_zsarolasi_potencialja(letöltve:2013.1 0.28.) 18http: //www.atv.hu /egyeb /20121026_a_millanak_van_egy_zsarolasi_potencialja(letöltve:2013.1 0.28.) 19 http: //nemtetszikarendszer.blog.hu /2012/10/31 /elszamolas_oktober23(letöltve:2013.1 0.25.) 20 http: //www.atv.hu /egyeb /20121026_a_millanak_van_egy_zsarolasi_potencialja(letöltve:2013.1 0.28.) 21 http: //www.atv.hu/egyeb/20121026_a_millanak_van_egy_zsarolasi_potencialja(letöltve:2013.1 0.28.) 22http: //www.168ora.hu /itthon /bajnai-gyurcsany-bekemenet-konya-peter-milla-szolidaritas-dk-egyutt-2014 (letöltve:2013.1 0.28.) 23 http: //www.atv.hu /belfold /20130308_partta_alakult_az_egyutt_2014(letöltve:2013.1 0.28.) 24 http: //www.hirado.hu /Hirek /2012 /10 /26 /09 /Kumin_Nem_veletlen_a_francia_sajto_ferditese.aspx (letöltve:2013.1 0.28.) 25http: //www.magyarhirlap.hu /belfold /bajnai-nepfrontos-belepoje(letöltve:2013.1 0.28.) 26 http: //www.atv.hu /egyeb /20121026_a_millanak_van_egy_zsarolasi_potencialja(letöltve:2013.1 0.28.) 27http: //hetivalasz.hu /vilag /a-magyar-ellenzek-talalt-egy-anti-orbant-56191(letöltve:2013.1 0.28.) http: //hvg.hu /itthon /20121023_Orban_Bekemenet_Bajnai_szovetseg /print(letöltve:2013.1 0.25.)

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 71

KÖZÖSSÉGEK ÉS CIVIL TÁRSADALOM 28 EzzelpárhuzamosságotmutataFideszvs.Békemenetformációis:azért,hogyaFideszvalódigyűjtőpárttáválhassonéshosszútávonúgyműködhessen,szükségesaz,hogytömegpártitulajdonságokkalruházzafelmagát, habársajáttagságánakszámaelenyésző. 29 2013. október 23-án a Milla közös rendezvényen szerepelt az Együtt 2014 Mozgalom, a Párbeszéd Magyarországért(PM),aMagyarSzocialistaPárt(MSZP),aMagyarLiberálisPárt(Liberálisok),SzabadEmberekMagyarországért(SZEMA),aDemokratikusKoalíció(DK),aSzabadelvűPolgáriEgyesület(SZPE),aModernMagyarország Mozgalom(MOMA)szervezetekkelaMűegyetemrakparton,mígaMagyarSzolidaritásMozgalom(Szolidaritás) önállórendezvénytszervezettaSzéchenyi(Roosevelt)téren. (forrás:http: //www.facebook.com /sajtoszabadsagert,https: //www.facebook.com /SZOLIDARITASmozgalom, mindkettôletöltve:2013.1 0.24) 30 http: //pestisracok.hu /trollcsapat-voltunk-a-sosem-letezett-milla-tortenete /(letöltve:2014.1 0.22.) 31 http: //millaegyesulet.hu /

72

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM

az ormánsági nonprofit szektor szerepe a területfejlesztésben Zsigmond Tibor–Tésits Róbert

bevezetés Hazánknonprofitszektoraarendszerváltásótaelteltidőszakbankomolyváltozásokonmentkeresztül.Fejlődésehatásakéntnapjainkrajelentőstényezővéváltaterületfejlesztésben. Szerepkörük legfontosabb aspektusa a kapcsolatteremtés az állami, a piaci szektor,valamintatársadalomtagjaiközött,emellettkiemelendőfontosságúarendelkezésükreállóhelyismeretéskapcsolatitőkeis(Bucher2010). AjelenírásvizsgálttérségeazOrmánság,aDrávaegykoriárterébenfekvő,környezetétől egyedi néprajzával és jellemzően református vallásával elkülönülő terület. Közigazgatási egységet nem alkot, területe a Sellyei járásnak feleltethető meg leginkább, de a vele határos járásokban is találhatók ormánsági, vagy az ormánságihoz hasonló problémákkalküzdőtelepülések.Ezajellemzőentörpe- ésaprófalvastérségegyikeazország legelmaradottabbterületeinek.Arégiónésországonbelüliperiférikushelyzete,valamint összetett társadalmi-gazdasági problémái – többek között kedvezőtlen demográfiai folyamatok,fejletlenműszakiéshumáninfrastruktúra,munkanélküliség–olyankomplex fejlesztésiprogramokatigényelnek,amelyekbenahelyitársadalomszerepvállalásakulcsfontosságúlehetamegvalósíthatóságszempontjából. AzOrmánsághátrányoshelyzetébőlkifolyólagegyikeazországlegkutatottabbtérségeinek. Ezen kutatások a nonprofit szektor helyzetét is vizsgálták. Általánosságban elmondható, hogy az ormánsági társadalmi aktivitás jelentősen elmarad a régiós és

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 73

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM országos átlagtól is. A helyi társadalom ugyan nem nélkülözi a tenni akaró és tudó embereket, a lakosság jelentős hányadának bevonása komoly nehézségekbe ütközik (Kispéter2009). AzOrmánságfelzárkóztatásáramárarendszerváltástmegelőzőidőszakbanisvoltak törekvések, azonban a programok, ha értek is el sikereket, hosszú távon nem voltak képesekfenntartanieredményeiket.ArendszerváltozásutánazOrmánságerősödőnegatívtendenciáiegyreinkábbszükségessétettékazújmegközelítéstésahelyitársadalom bekapcsolódásátafejlesztésbe.Acivilszerveződések1990-benlétrehoztákazOrmánság Alapítványt,amelykomplexfejlesztésiprogramotdolgozottkiatérségfelzárkóztatására (Kovács –Lantos 1994). Az Ormánság Alapítvány fontos eredménye, hogy hidat tudott képezniahelyitársadalomésakutatókközött.Aprogramegyikpontjakéntlétrejöttaz Ormánsági Fejlesztési Társulás, amely a közös, jobbító szándékok érvényesülése érdekében a térség településeinek képviselőit, gazdálkodó egységeit, intézményeinek vezetőit fogja össze (Kovács 1994). Ez a társulás nyerte el 2006-ban az INTERREG (Európai Unió tagállamainakhatárainátnyúlógazdaságiésszociálisegyüttműködésekfejlesztéséreindítottközösségikezdeményezés)III /a(Szlovénia /Magyarország /HorvátországSzomszédsági Program)pályázatát.Anyertesmunkaszolgáltalapjáulaz„Ős-DrávaProjekt,akörnyezetbaráttájgazdálkodásfeltételeinekmegteremtéseazAlsó-Drávavölgyében”címetviselő, atérségbenazutóbbiévtizedektalánlegnagyobbhatásúfejlesztésiprogramjának. Arendszerváltozástkövetőévekbenacivilésnonprofitszervezetekszámajelentősen megnőtt.Aszervezetszámnövekedéséneklegfontosabbtényezőikéntapolitikaikörnyezet átalakulását, a betiltott szervezetek újjászervezését, a gazdasági és tulajdonosi szerkezet megváltozását,azalternatívszolgáltatóiszerepkörmegjelenését,anonprofitszektorforrásszerző lehetőségeit, valamint a globalizálódó világ új kihívásait emelhetjük ki (Bocz 2009).Az1990-esévekmásodikfelébenazaddigarendszerváltozástólacivilszektortjellemzőgyorsszervezetszám-növekedésleállt,egyfajtakonszolidálódásindultmeg.Márnem annyiraaszervezeteklétevagynemlétealegfontosabbjellemző,sokkalinkábbaszektoronbelülvégbemenőbelsőfolyamatok,átrendeződésekameghatározóak(Osváth2007). Azezredfordulónaközelgőeurópaiunióscsatlakozásújfajtamegközelítésthozotta vidék problematikája szempontjából. Az Unióban tapasztalható tömeges vidékre költözésavidékmegszépülésével,újjárendezésévelésgazdaságifejlődéséveljár.Ezzelegyidőbenhazánkbanisegyreinkábberősödikavidékésazelmaradotttérségekfelzárkóztatása,ámamígezafolyamatazUnióbanavidékfejlődésétvonjamagával,addighazánkban a világgazdaságba való integrálódás során a vidék eddig tapasztalható előnyeinek megszűnésévelcsupánavárosésvidékközöttiszakadékleküzdéseacél.Aleghátrányosabbhelyzetűtérségekbenlehetőségetteremthetafelzárkózásraazerőforrásokegyütteskiaknázása,valamintacivilekegymássalésazönkormányzatokkalvalóegyüttműködése. Kulcsfontosságú továbbá az Európai Unió által nyújtott lehetőségek és támogatásokigénybevételeésakooperációmásuniósországokkal(Ritter2000). Azezredfordulótkövetőévekbenfolytatódottaz1990-esévekderekánkialakulttendencia a civil szervezetek számának változását illetően, a mennyiség helyett a minőség kerültelőtérbe.Fontossáváltajelenlegiműködésükésannakhatásainakismerete,ennek

74

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM tudatában előrevetíthető a jövőbeni szerepük. A civil szervezetek jelentős része nem ismeri fel a kooperáció nyújtotta előnyöket, nagyon nagy hányaduk szinte egyáltalán nem tart fenn kapcsolatot más szervezetekkel sem a szektoron belül, sem azon kívül (Osváth 2007). A kapcsolatok hiányának leggyakoribb oka, hogy alapvető feladataikat önállóanisképesekellátni,akooperációjellemzőenakonkrétügyekvagynagyobbprojektek esetén jelenik meg, és csupán a kisebb civil szervezetekre jellemző a helyi hatalomtólvalóegyoldalúfüggés.Gyakoriakazönkormányzatokáltalkonkrétcélokmegvalósításáralétrehozottcivilszervezetek,többpályázatiforráscsakakkorérhetőelazönkormányzatok számára, ha legalább egy, a társadalmi támogatást jelző civil szervezettel közösen nyújtja be pályázatát. Ezek a szervezetek azonban gyakran csak papíron működnek,civilrészvételnélkül.Avalódicivilszervezetektámogatásáhozhasznoslenne a pályázati eljárások egyszerűsítése (Ragadics–Varga–Füzesi 2007). Az európai uniós csatlakozástkövetőidőszakbananonprofitszektorterületfejlesztésbenbetöltöttszerepe változásonmentát,melynekhatásáraazegyesfunkciókésazokjelentőségeisfelértékelődött. Az összekötő szerep, valamint a birtokukban lévő helyismeret, és a kapcsolati tőkenélkülözhetetlennétesziőketahelyiproblémákmegoldásában(Bucher2008). Az évtized végére a civil szektor, minőségi változásának hatására, egyre komolyabb tényezővé vált a területfejlesztésben. Hazánk jogi kerete adott ahhoz, hogy szerepük tovább erősödjön, ennek ellenére a tendenciák nem ezt mutatják. Míg az országos és regionálisterületekenfejlődésbenvannak,megyeiszintenvisszaszorulnak,kistérségiszintenpedigalacsonynakmondhatóaszerepvállalásuk.Aterületfejlesztésegyesszintjeiés a nonprofit szektor közeledése megindult, azonban tényleges partnerségről még nem beszélhetünk (Bucher 2010). Napjainkban a civil szervezetek legnagyobb része helyi hatáskörbenműködik,ígytermészetesegyüttműködésipartnereazönkormányzatlehet. Azönkormányzatokésacivilszervezetekkapcsolataigenváltozatosképetmutat,nem lehetáltalánosképetkirajzolniazegyüttműködésiképességrőléshatásairól.Atársadalmi kooperációmérhetőségéreszolgálófogalomaciviltőke,amelyegyikértelmezésszerint inkábbkapcsolatitőke.Lényegébenatársadalmihálózatokerőforrásakéntszolgál,kizárólagahálózatokonkeresztülhozhatólétre.Hasznosításaaztjelenti,hogyáltalaahálózatok,közösségekéstársadalmak–máserőforrások(emberiésgazdaságitőke,természeti erőforrások) felhasználásával együtt – kölcsönösségen alapuló együttműködések révén olyan célokat érhetnek el, amelyek realizálása, fenntartása társadalmi tőke nélkül nem, vagycsakjelentősáldozatokáránlehetséges.Mérésérekétátfogószemléletmódlétezik: az egyik a társadalmi csoportok és csoporttagok számán, a másik a társadalmi szintű bizalomésacivilszerveződésekkiterjedtségénalapul.Azazonoshatáskörbenaműködésbőladódóközösérdekekfelismeréseelősegíthetiafeladatokleghatékonyabbellátását.Acivilszervezetekönkormányzatokműködésétsegítőfeladataiból(példáulszolgáltató,kommunikációs,forrásteremtőfunkciók)képzettmutatókmérhetővéteszikacivil szervezetek hasznosságát az önkormányzatok szemszögéből (Sebestény 2011). A nonprofitszervezetekerősödésétvizionáljaaNemzetiVidékfejlesztésiKoncepció,ezzelegy időbenaszektorjelentősebbbevonásátterveziafejlesztésiprogramokba.Avidékicivil szervezetekszerepköreazonbanmégmindigkérdéses.A„stabil,aktív,nyitott”szerveze-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 75


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM teklehetnekleginkábbalkalmasakaterületfejlesztésbevalóbekapcsolódásra,ezekatervezésentúlahelyilakosságbevonásábanisaktívszerepetjátszhatnak(Varga2011). Ajelenvizsgálatcélja,hogyfeltárvaacivilaktivitástbefolyásolótényezőket,bemutassaazormánságinonprofitszektorszerepétaterületfejlesztésben.Azíráskiemeltszerepetszánaterülettársadalmiésgazdaságiproblémáifigyelembevételévelalegfontosabb kielégítetlen szolgáltatási igények bemutatásának. Ismerteti a meghatározó szereplők gazdaságihelyzetét,valamintfeltárvaaszektorszereplőinekkapcsolatrendszerét,javaslatokatteszazegyüttműködésektekintetébenkialakultterületikülönbségekmérséklésére.

kutatási módszerek Az együttműködések vizsgálata során egyaránt felhasználtunk szekunder és primer forrásokat. A másodelemzésre kerülő folyóiratcikkek értékelő elemzésével feltártuk a rendszerváltástól napjainkig terjedő időszakban a civil társadalom és önkormányzatok együttműködésihelyzeténekváltozásátésazerreirányulókutatásokfőbbirányvonalait. AszekunderstatisztikalegfőbbforrásaaKözpontiStatisztikaiHivatalTájékoztatásiadatbázisa, valamint a 2011-es népszámlálás volt. A kiválasztott adatok segítségével sikerült feltárniazormánságinonprofitszektorhelyzetétésbefolyásolótényezőitazezredfordulótólnapjainkig.AzOrmánság-lehatárolásproblematikájánakáthidalása,valamintazŐsDrávaProgramaktualitásamiattavizsgálatcélterületeazŐs-DrávaProgramakciótérségének 43 települése. Ennek megfelelően a tájékoztatási adatbázis településsoros adatai közülanonprofitszektorra,atelepülésektársadalmiésgazdaságihelyzetére,valaminta településekenelérhetőszolgáltatásokravonatkozóadatokkerültekfelhasználásra.Segítségünkre volt továbbá az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs rendszer„REMEK”adatbázisának2004és2011közöttiidőszakáravonatkozótámogatásokatésprojekteketbemutatótelepülési,aNemzetiFoglalkoztatásiSzolgálat2015májusáravonatkozó,településsorosmunkanélküliségi,valamintaCivilInformációsFórumtérségbenműködőcivilszervezetekrevonatkozóadatai.1 Aprimerkutatássoránstrukturáltinterjúkéskérdőívesfelmérésekkészültek.Atérség nonprofit szervezeteinek kiválasztása során fontos tényező volt, hogy tevékenységükatelepülésfejlesztéscélkitűzéseibeilleszkedjen,valamint,hogyhatáskörükkiterjedjen járási vagy megyei szintre. A felállított kritériumoknak kilenc felelt meg a térségben, közülük nyolcat sikerült bevonni a vizsgálatba. A kérdések a szervezetek működésére, forrásaira, fontosabb projektjeire és együttműködési partnereire, az Ős-Dráva Program megítélésére és a programban való szerepvállalásukra vonatkoztak. Az interjúkérdések ugyanakkor a program helyi elfogadottságára, együttműködéseire koncentráltak, illetve megvalósításának további tényezőit helyezték a középpontba. További interjúalany volt az Ős-Dráva Program egyik munkatársa, akit a jelenlegi helyzetről, a jövőbeli elképzelésekről,aprogramhelyitámogatottságárólésafontosabbegyüttműködésipartnerekről kérdeztük. A Baranya Megyei Önkormányzat munkatársának az Ormánság nonprofit szektorahelyzetéről,azegyüttműködésektapasztalatairól,valamintakapcsolatokfejlesz-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 77

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM tésérőltettünkfelkérdéseket.Akérdőívesfelmérésigyekezettfeltárniazönkormányzatokkapcsolatátanonprofitszektorral,azonbanazönkormányzatokhajlandóságaakérdőívkitöltésérealacsonyvolt.Azeredményekbenmégisszerepetszánunkaválaszoknak, ugyanis a kapcsolati rendszer bemutatása új nézőponttal bővül általuk. A kérdőív az önkormányzatok együttműködési partnereire, valamint az Ős-Dráva Programban betöltöttszerepükrevonatkozvatartalmazottkérdéseket.

eredmények A kielégítetlen szolgáltatási igények hatása a civil aktivitásra Ajogikeretekfontosabbváltozásaiésatérségtársadalmi-gazdaságiproblémáimelletta szolgáltatásiigényekisfontosszerepetjátszanakanonprofitszektoralakulásában.Amellett, hogyazintézményiellátottságközvetvehatássalvanatársadalmiaktivitásra,alegjelentősebbhiányosságoknagybanmeghatározzákaszektorszereplőinekjellemzőtevékenységeit. Egyesintézményekjelenlétepozitívösszefüggéstmutatatelepülésenműködőnonprofitszerzetekszámával.Ennekokaiközöttaközösönkormányzatihivataloktámogató hatása mellett szerepet játszik az intézmények által biztosított munkahelyek hatására helybenmaradó,vagyideköltözőmagasabbiskolaivégzetséggelrendelkezőlakosságés a rá jellemző nagyobb társadalmi szerepvállalási hajlandóság is. Az Ormánságban ilyen hatássalalegjellemzőbbenamáremlítettközösönkormányzatihivatalmellettaziskola ésaháziorvosiszolgáltatásjelenlétepárosul.Továbberősítieztahatást,hogyáltalában kettővagyesetlegmindháromegyszerrevanjelen.ErrejellemzőpéldaCsányoszró,Drávafok,Felsőszentmárton,Kémes,SellyeésVajszló. A térség közlekedési viszonyait alapjaiban határozza meg a határmentiség. A rendszerváltozás előtti politikai szembenállás miatt a határszakasz mentén zsáktelepülések sora alakult ki, emellett a kedvezőtlen fekvés az infrastruktúra fejlesztését is jelentősen hátráltatta.Azazótamegváltozottpolitikaiviszonyokellenéreezatényezőjólészlelhető a kialakult helyzeten. A közutak minősége a legtöbb esetben még napjainkban is igen rossznakmondható,alezajlottszámosútfelújításhatásanemigazánértékelhetőatérség nagy részében. Jelentős probléma továbbá a legközelebbi nagyváros, Pécs elérése is, amelyalegközelebbitelepüléseknélistöbbmint30kilométer,számosesetbenazonban az 50 kilométer feletti távolság sem ritka. A tömegközlekedés szerepe létfontosságú a térség életében, ugyanis a lakosság anyagi lehetőségei következtében a személygépjárművelrendelkezőkarányaazországosátlagnálalacsonyabb.Ahelyköziautóbuszjáratok általazösszestelepüléselérhető,azonbanajáratoksűrűségealegtöbbválaszadószerint nem kielégítő. Ehhez hozzáadódik az is, hogy a nagyobb települések elérése a legtöbb esetbencsupánátszállássalvalósíthatómeg.Abuszközlekedésjelenlegihelyzeteazértis jelentősprobléma,mertazelmúltévtizedbenmegszűntatérségtöbbtelepülésétisérintőSellye–Villányvasútvonal,ígyaSzentlőrinc–Sellyevonalonfekvőtelepülésekkivételéveleznemjelentalternatívát(1.ábra).

78

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 1.ábra.AzOrmánsághelyzeteésafontosabbközlekedésiútvonalak

Forrás: SajátszerkesztésGoogleMapsalapján.

Atársadalmiszolgáltatásokközülaszociálisellátássalkapcsolatosproblémákjelentek megleggyakrabbanaválaszokközött.Ezekközüliskiemelkedikazidősekésfogyatékkal élőkgondozása,valamintabölcsődeiellátáskérdése. Az időskorúak és fogyatékkal élők ellátása a legtöbb településen megoldott. Az idősek nappali ellátását végző intézmények Sellye és Vajszló mellett Drávafokon és Csányoszrón is működnek,tartósbentlakásosotthonazonbancsakSellyénműködik.Afelsoroltakonkívüli települések nagy részében házi segítségnyújtásban részesülnek az arra rászorulók, amely a KSH2013.évrevonatkozóadataialapjáncsakDrávagárdony,DrávatamásiésKastélyosdombó településekennemelérhető.Ugyanazígyelénktárulóképalapjánnemtűnikindokoltnaka szolgáltatásmegemlítése,azonbangyakoriemlítésébenazisszerepetjátszhat,hogyavizsgáltvagyavelükkapcsolatbanállószervezetekközültöbbisérintieztatevékenységikört. Abölcsődeiellátásaszülőkmunkavégzése,vagyegyébtényezőkmiattszükségessé váltnappalifelügyeletetbiztosítjaaháromévalattigyermekeknek.AzOrmánságmunkanélküliségimutatóialapjánjelentősprobléma,hogyazellátáshiányajelentőshátráltató tényezőkéntjelenikmeganőkfoglalkoztatásában.Avizsgált43településközülegyiken sem működik bölcsőde, amely a legtöbb központi funkciót ellátó település, Sellye és Vajszlóesetébenlennealeginkábbindokolt.AlegközelebbiilyenfeladatkörtellátóintézményekBarcson,Szigetváron,SzentlőrincenésSiklósontalálhatóak,ezekazonbanatérséglakosságánakcsakviszonylagkishányadaszámárajelentenekvalósalternatívát. Azegészségügyiellátásszinténegyikeatérségetérintőlegkomolyabbproblémáknak. Amegyére,valamintalegkisebblakosságszámútelepülésekrevonatkozóadatokalapján azOrmánságbanélőkszületéskorvárhatóélettartamaazországosátlagalábecsülhető. Ennekokaiközöttazellátásmennyiségiésminőségijellemzőimellett,aszenvedélybetegekmagasarányaisszerepel.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 79

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM A házi- és gyermekorvosi ellátás mennyiségi oldalát figyelembe véve jónak számít, ugyanis2013-banazegyorvosrajutólakosokszáma1349,ugyanezenértékazországos átlagszerint1557volt.Ugyanezalapjánamegfelelőellátásbiztosítottnaktűnik,atérség településszerkezete miatt a vizsgált települések több mint 80 százalékában nincs jelen házi- vagy gyermekorvosi praxis, így a szolgáltatás helybeni elérhetősége csupán heti néhánynaprakorlátozódik(KSHTájékoztatásiadatbázis). MentőállomáscsupánSellyéntalálhatóavizsgálttérségben,mivelazonbankorábban egysemműködött,ezjelentőselőrelépésnekszámít.Aproblémahasonlóanaházi- és gyermekorvosiellátáshoznemkifejezettenamentőállomásrajutólakosságszámmalvan, sokkal inkább a közlekedési viszonyok által meghatározott nehézségekkel. A térségben kórház nem működik, a legközelebbiek Szigetváron, Siklóson és Pécsen találhatók. Járóbeteg-szakellátásügyébenkedvezőbbahelyzet,ugyanisSellyeésVajszlóisrendelkezikilyenszolgáltatással. 2.ábra.Atérséglegfontosabbszolgáltatásainakintézményiellátottsága2013-ban

1. Adorjás, 2. Baranyahidvég, 3. Besence, 4. Bogdása, 5. Csányoszró, 6. Drávafok, 7. Drávaiványi, 8. Drávakeresztúr, 9. Drávasztára, 10. Endrőc, 11. Felsőszentmárton, 12. Hirics, 13. Kákics, 14. Kemse, 15. Kisszentmárton, 16. Lúzsok, 17. Markóc, 18. Marócsa, 19. Nagycsány, 20. Okorág, 21. Páprád, 22. Piskó, 23. Sámod, 24. Sellye, 25. Sósvertike, 26. Vajszló,27.Vejti,28.Zaláta29.Cún,30.Drávacsehi,31.Drávacsepely,32.Drávapalkonya,33.Drávapiski,34.Kémes, v35.Szaporca,36.Tésenfa37.Drávagárdony,38.Drávatamási,39.Kastélyosdombó,40.Lakócsa,41.Potony,42.Szentborbás,43.Tótújfalu Forrás: SajátszerkesztésGoogleMapsalapján.

Említésrekerülttovábbáaválaszokközöttaszenvedélybeteg-támogatószolgálathiánya. Szakirodalmak sora foglalkozik a társadalmi és gazdasági problémák, és az általuk kialakultdepresszióésaszenvedélybetegségekgyakoriságaközöttfennállópozitívkapcsolattal(Uzzoli2009).Atérségviszonyainakismeretébentehátnemmeglepőazemlí-

80

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM tettproblémanagyarányúelőfordulásaatérségben,amelymielőbbibeavatkozástkíván mind a gyógyítás, mind pedig a megelőzés terén. Összességében tehát elmondható, hogy az Ormánság társadalmi szolgáltatásai hagynak kívánnivalót maguk után, annál is inkább,mertalegtöbbtelepülésesetébenelérésüketnagybanbefolyásoljaaközlekedés helyzeteis,amelyjelenlegleginkábbnehézségkéntjelentkezik(2.ábra).

Az ormánsági nonprofit szektor mérete és szerepköre Bár a kielégítetlen szolgáltatási igények és a térség elmaradottsága jelentős motiváló tényezőkéntszolgálnakaszervezeteklétrejöttéhezésműködéséhez,atársadalmiakadályok gátatszabnakaszektorkiszélesedésének.Avizsgálttelepüléseken2013-banösszesen103 nonprofit szervezet működött, amely 1000 főre vetített átlagban 6,4-es értéket jelent, ez elmaradarégiósátlagtól(7,0).Atérségnonprofitszektorábólkiemelkednekaközösönkormányzatihivatalokszékhelyei,amelyekbizonyosközpontiszerepkörüknyománrendelkeznekazormánságiátlagnálmagasabbankvalifikálttársadalmiréteggel.IlyentelepülésekCsányoszró,Drávafok,Felsőszentmárton,Kémes,Lakócsa,Sámod,Sellye,VajszlóésZaláta.Azitt működőnonprofitszervezetekközötttalálhatunktöbbolyatis,amelyekasajáttelepülésüköntúlazegésztérségéletérekihatássalvannak.Akedvezőpéldákkörnyezetükregyakorolt hatásanyománszámosmástelepülésenismegindultaszektorfejlődése.Kiemelkedikezek közülBogdása,DrávasztáraésTésenfa,amelyekjelentősenmeghaladjákatérségetjellemző átlagosszervezetszámot.A3.ábrátfigyelveszembeötlőalegalsókategóriáhoztartozótelepülések magas aránya. A vizsgált 43 község közül 14-ben, azaz közel az egyharmadában nemtalálunknonprofitszervezetet.Ezenkörtmeghatározóhányadbanatérséglegkisebb lélekszámú és legkedvezőtlenebb elhelyezkedésű települései alkotják. Ezeket a falvakat a problémákfeltárásasorántöbbesetbenisnegatívpéldakéntemeltükki,ígymutatjákafeltártproblémákésanonprofitszektorméreteközöttiösszefüggést.Akialakultnegatívkép azonbannemmindenesetbenálljamegahelyét.Abejegyzésésaszervezetektényleges működésihelyegyakrannemazonos.Ennekegyikjelentősokaazegyesönkormányzatok eltérőviszonyulásaaszektorszereplőihez.Amásikjellemzőokaszervezetekmunkatársaihoz köthető lakó- és munkahelyváltozással járó áthelyeződés, amely a települési helyett inkábbajárásivagymegyeihatókörűszervezetekrejellemző.Ahelyzetettovábbárnyaljaaz is,hogytöbbtelepülésenisműködikolyantársadalmicsoportosulás,amelybíróságibejegyzéshiányábanastatisztikábannemjelenikmeg(3.ábra;KSHTájékoztatásiadatbázis). AzOrmánságnonprofitszektorátjellemzőencivilszervezetekalkotják.2013-ban86százalékvoltazarányukazegyébnonprofitszervezetekkelszemben.Aszervezetformaszerinti besorolástaCivilInformációsPortáladataialapjánvégeztük.Bárazadatbázisnemminden esetben bizonyult naprakésznek, a jelen vizsgálat adataival pontosítva reális képet fest a szektorszervezetiformáinakhelyzetéről.Avizsgáltadatokalapjánatérségbenismegfigyelhető az egyesületek számának fölénye az alapítványokkal szemben, az országos átlaghoz képestjelentősebbkülönbséggel.AKSHnonprofitregisztereszerintazormánságinonprofit gazdaságitársaságokezerfőrevetítettarányaközelkétszereseazországosátlagnak.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 81

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 3.ábra.Aregisztráltnonprofitszervezetek1000főrejutószáma

1. Adorjás, 2. Baranyahidvég, 3. Besence, 4. Bogdása, 5. Csányoszró, 6. Drávafok, 7. Drávaiványi, 8. Drávakeresztúr, 9. Drávasztára, 10. Endrőc, 11. Felsőszentmárton, 12. Hirics, 13. Kákics, 14. Kemse, 15. Kisszentmárton, 16. Lúzsok, 17. Markóc, 18. Marócsa, 19. Nagycsány, 20. Okorág, 21. Páprád, 22. Piskó, 23. Sámod, 24. Sellye, 25. Sósvertike, 26. Vajszló,27.Vejti,28.Zaláta29.Cún,30.Drávacsehi,31.Drávacsepely,32.Drávapalkonya,33.Drávapiski,34.Kémes, 35.Szaporca,36.Tésenfa37.Drávagárdony,38.Drávatamási,39.Kastélyosdombó,40.Lakócsa,41.Potony,42.Szentborbás,43.Tótújfalu Forrás: SajátszerkesztésaKSHTájékoztatásiadatbázisadataialapján.

A szervezetek tevékenységi kör szerinti csoportosítása a szervezeti forma szerinti bemutatásnál lényegesen nagyobb nehézségbe ütközik. A naprakészség tekintetében márkorábbanvitatottCivilInformációsPortáladataitöbbszervezetesetébenhiányosnak is bizonyultak. Megfelelő adatok hiányában a tevékenységi körök arányainak becslése nem lehetséges. Az bizonyos, hogy a térség problémái és kielégítetlen szolgáltatásai jelentősenrányomjákbélyegüketatevékenységikörökhelyzeténekalakulására.Akutatásaink során gyűjtött információk alapján a térség szervezeteinek leggyakoribb tevékenységi körei a szociális ellátás, kultúra, településfejlesztés, valamint a térség nonprofit szektoránakhagyományaibóleredőenasportésszabadidő. A nonprofit szektor foglalkoztatási helyzetét az egész országban alacsony szám jellemzi,afizetettfoglalkoztatottakkalrendelkezőszervezetekarányasosemhaladtamega 18 százalékot (Bocz 2009). Az Ormánság nonprofit szektorának csak egy szegmensét vizsgáltuk,ígyateljesszektorravonatkozóértékekrecsakkövetkeztethetünk.Azalapján, hogyavizsgáltakatérséglegnagyobbszervezeteiközétartoznak,valamint,hogyatérséget jellemző gazdasági helyzet is ezt valószínűsíti, a foglalkoztatás helyzete az országos átlagnálkedvezőtlenebbnekszámít.Aszektorhumánerőforrásánakmásikjelentősforrása az önkéntesség. A térség szervezeteinek élőmunka-bevonási helyzetét javítja a kisebb méretűközösségekésabelsőkapcsolatirendszerkiterjedtsége.Jelentőshátráltatótényezőkéntjelenikmegazonbanalakosságnagyrészétjellemzőérdektelenségaszervezetek

82

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM működésekapcsán.Aszervezetekhumánerőforrásigény-kielégítésénekmódjátalegtöbb esetbenakorábbiprogramokbanésprojektekbenrésztvevőemberekbevonásajelenti.

A nonprofit szektor meghatározó szereplőinek gazdasági helyzete A nonprofit szervezetek gazdálkodásának fő alapelve, hogy a tevékenységük során keletkezettbevételüket,eredményüketazalapítódokumentumbanmeghatározottközcélú tevékenységre fordítják. Hazánkban a nonprofit szervezetek legfontosabb bevételi forrásaiazállamiésmagántámogatásokmellettazalaptevékenységből,valamintapiaci tevékenységbőlszármazópénzek.Abevételekfontosdifferenciálótényezőiaszervezettípusokésatevékenyégikörök.Magyarországon2013-banazegyszervezetrejutóbevételekettekintveanonprofitgazdaságitársaságokbevételetöbbminttizenötszöröseaz alapítványok, és több mint húszszorosa az egyesületek hasonló értékeinek. Az egyes tevékenységikörökegyszervezetrejutóbevételeinekösszevetésébenatelepülésfejlesztés kerül a harmadik helyre, értéke több mint másfélszerese a szociális ellátásénak, és közelkétszereseakultúratevékenységcsoporténak(KSHSTADAT). Azormánságinonprofitszektorgazdálkodásajóltükröziatérségáltalánosgazdasági helyzetét.Aszervezeteklegfőbbbevételeiállamitámogatásokbóljönnek,amelyekmértékébenazutóbbiidőbencsökkenéstapasztalható.Aszektorszereplőinekalaptevékenységbőlszármazóbevételeakedvezményezettekanyagihelyzetemiattnagyonalacsony. A hiány kiküszöbölésére megoldást jelenthet az alaptevékenység piaci bővítésének irányába történő elmozdulás, ez azonban csak néhány tevékenységi körben jelent valós alternatívát.Azalap- ésapiacitevékenységforrásainakalacsonyarányamiattönfinanszírozószervezetekgyakorlatilagnincsenekjelenatérségben.Avizsgáltnyolcszervezet tükrözi a felvázolt tendenciákat. A magántámogatások elhanyagolható mértéke miatt nagyrészt állami támogatásokból működő szervezetek közül csupán kettő végez piaci tevékenységet.EnnekbevételiarányaaFenntarthatóOrmánságNonprofitKft.esetében alegjelentősebb,mégiscsupán10százalékkörülmozog.Önfinanszírozószervezetavizsgálatbabevontakközöttnemtalálható. Atérségnonprofitszektorátérintőjelentősproblémaaszervezetekpályázatiforrásoktól való nagyfokú függősége. Az interjúalanyok többsége a pályázathiányos időszakokban a megszűnés szélére kerül, és csak a hosszabb távú projektjeik folytonossága miatt menekülnek meg. A pályázati források aránya a válaszadó szervezetek bevételei közöttgyakran65–70százalékotiskitesz.

A nonprofit szektor belső kapcsolatrendszere Anonprofitszektorszereplőineksikerességenagybanfüggaszervezetekkapcsolatrendszerének kiterjedtségétől. A szektoron belüli együttműködések mellett fontosak a politikai, gazdasági és igazgatási szervekkel kialakított kapcsolatok is (Kákai 2009). Az

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 83

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM együttműködéseketolyanfontostényezőkiselősegítik,mintaterületiség,amegegyező hatókör,aközösproblémákéscélok,valamintazerőforrásokösszehangolásánakelőnyei. Aszámoselőnynekazonbanvanellenoldalais.Azegyüttműködésekethátráltathatjákaz értékrendek különbözőségei, valamint a szervezetek működési sajátosságainak összeegyeztethetetlensége (Sebestény 2011). Fontos tényező az együttműködések kapcsán a bizalomis,amelyazelőzőekbenismertetetthelyzetáltalnemcsakatársadalmiaktivitás, hanemaszervezetekkapcsolatkialakításiszokásaitisnagybanmeghatározza. Az ormánsági nonprofit szervezetek kapcsolatrendszere nagyon változatos képet fest.Akiterjedtkapcsolatihálóvalrendelkezőszervezetekmellettjelentősaránybantalálhatunk együttműködésektől elzárkózó szervezeteket is. A szektor szereplőinek nagy hányadacsupánatelepülésönkormányzatávalműködikegyütt.Azvizsgáltszervezetek mindegyikeegyetértabban,hogyazegyüttműködésekkulcsfontosságúakmindaműködés,mindakitűzöttcélokeléréseérdekében,azonbanegyesszervezetekegyüttműködésekterénnyújtottaktivitásanémiképpellentmondennek.Vizsgálatunksoránaszervezetek más nonprofit szervezettekkel és települési önkormányzatokkal kialakított legfontosabbegyüttműködéseirekérdeztünkrá. Az együttműködések általános motivációi, mint a területiség, a közös problémák megléte,valamintazerőforrásokegyesítéséneklehetőségeszintemindenesetbenmegjelent. Szerepelt a válaszok között azonban még egy olyan, amely több interjú során is fontosszerepetkapott.Aszemélyeskapcsolatokfontosságaugyanmagátólértetődőnek tűnhet,azonbanatérségfentebbvázoltviszonyaiközött(példáulrelatívezártkisközösségek)ezatényezőjelentősenfelértékelődik(főlegazegyüttműködésekgátlófaktoraiként).Pozitívhatásaiközülalegmeghatározóbbabizalom.Atérségszervezeteineknagy részét a fentebb már említett, kapcsolatoktól elzárkózó magatartás jellemzi, amelynek egyik meghatározó oka a bizalmatlanság. A helyzet feloldásához elengedhetetlenek a személyikapcsolatok,vagyakialakultpartnerséggelszerzettpozitívtapasztalatok.A vizsgáltszervezetekreugyannemjellemzőezafajtaelzárkózómagatartás,azonbanaszemélyeskapcsolatokjelentőségéreszámosesetbenkonkrétpéldákkalisfelhívtákafigyelmet.Aszervezetekugyannememlítették,azadatokösszegzésébőlazonbanmegállapítható, hogy a működés által felölelt idő és az így szerzett tapasztalatok is meghatározó tényezőkakialakítottkapcsolatokhatékonyságaéseredményességeszempontjából. Az együttműködések hátráltató tényezőiként sokkal inkább a térség helyzetére jellemző elemek jelentek meg. Ilyen például a már említett személyes kapcsolatok, vagy esetünkbenéppenazellentétek.Azegészországotjellemzőpolitikaitényezőkjelentőségemellettakialakultérdekellentétekéspozícióharcokismeghatározószerepettöltenek be az együttműködések gátló faktorai között. Az ellentétes érdekcsoportok leggyakrabban még a kézzel fogható és előre látható előnyök esetében is elzárkóznak az együttműködésektől,ezzeljelentősenhátráltatvaazegyesprogramoksikerességétésa térségfejlődését.UgyanezaproblémanemkizárólagosanazOrmánságotjellemzi,deaz itteniviszonyokközöttjelentősenfelerősödikahatása.Meghatározóhátráltatótényezőkéntjelenikmegatérségetjellemzőérdektelenség,amelynekhatásáraaszereplőkegy részeanyilvánvalópozitívumokellenéreisinkábbelzárkózikakooperációktól.Jellemző

84

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM problémamégatérségegyüttműködéseikapcsánazegyesszervezetekalacsonyismertségeatérségenbelül.Bárafentiekbenfelvetettgátlótényezőkhözképestkisebbhatást fejtki,mindenképpenérdemesmegemlíteniegyolyanproblémát,amelyegyilyenrelatívekisészártközösségesetébenmeglepővolt. Azegyüttműködésiviszonyokattekintvemegállapítható,hogyaműködésükhelyéül szolgálótelepülésekjelentősbefolyásolótényezők.Ahelyiönkormányzattaljókapcsolatot ápoló szervezetek elsődleges partnere a korábban körjegyzőségekhez, mára közös önkormányzati hivatalokhoz kapcsolódó települések lesznek. A fentiekben említett tényezőkokánazonbantöbbesetbeniskimondottanrosszviszonytápolnakaszervezetekahelyiönkormányzatokkal.Ilyenhelyzetbenakörnyezőtelepülések,vagyazegyüttműködésipartnerségükbenkiemelkedőnekszámítónagyobbtelepülésekadjákazelsődlegesalternatívát. Anonprofitszektorszereplőinekegymássalvalóegyüttműködésiviszonyaittekintve apozitívakmelletttöbbnegatívpéldávalistalálkozhatunk.Ittisigaz,hogyazegyüttműködések terén aktív szervezetek leggyakrabban a közvetlen környezetükkel működnek együtt.Akörnyezőtelepülésekenműködőcivilekmellettaleggyakoribbpartnerekatérségnagyobbszervezetei,amelyekszerteágazókapcsolatihálójukrévénaleginkábbsegítik a terület egészét átfogó célok elérését. A negatív példák esetében a legjellemzőbb problémaabizalmatlanság,amelyjelentősenleszűkítialehetőségeket. Avizsgáltszervezetekazáltalukmeghatározónakvéltegyüttműködéseikismertetése mellettértékeltékisezeketapartnerségésazeredményességszempontjából.Azértékeléseksoránalegtöbbesetbennemódzkodtakalegmagasabbpontszámotadni,amely, figyelembevéveakérdésfeltevést,nemszámítmeglepőnek.Ugyanakkor,mígazegyes szervezetek egymás között kialakított kapcsolatai a legtöbb esetben választás kérdése, addigaszervezetekműködésihelyéülszolgálótelepülésekönkormányzatainakesetében mármásahelyzet.Amárismertetetthátráltatótényezőkellenéreugyanistöbbesetben megkerülhetetlenazegyüttműködés,ennekhatásaaszervezetekáltaladottalacsonyabb értékekenismeglátszik. Az Ormánság együttműködési helyzetének feltárásához fontos az önkormányzatok szemszögét is megvizsgálni. Együttműködési partnereinek legfontosabb bázisa a közös önkormányzatihivatalokáltalösszetartozótelepülésekbőláll.Azegyüttműködésekszerepeebbenazesetbenaforrásokösszehangolása,azönkormányzatokáltalellátottfeladatokkoordinálása,valamintaközöspályázatilehetőségekkiaknázása.Azönkormányzatok szempontjábólanonprofitszervezetekkelkialakítottegyüttműködéseknemnevezhetőek éppenkulcsfontosságúnak.Avizsgáltönkormányzatoktöbbségeegyetértugyanabban, hogyanonprofitszektorraltörténőegyüttműködésszükségesésszámoselőnnyeljárhat, ámamagatartásukmástmutat.Avizsgálatbasikeresenbevontönkormányzatokszinte kivételnélkülcsupánaközvetlenkörnyezetükbenműködőszervezetekkeltartanakfenn kapcsolatot,ésaztsemértékelikmindenesetbensikeresnek.Mivelavizsgálatbabevont településeknagyrészeazalacsonyabbnépességűekközétartozik,általánoskövetkeztetést nem vonhatunk le. A nagyobb települések önkormányzatairól, mint például Vajszló vagy Sellye, a nonprofit interjúk során pozitívabb kép alakult ki, azonban mivel mind a

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 85


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM kérdőíves,mindazesetlegesinterjúsválaszadástelutasították,azőnézőpontjukkalsajnos nem lehet árnyaltabbá tenni az így elénk táruló, nem túl kedvező képet. A válaszadó önkormányzatokegyüttműködésimotivációiésfelsorolthátráltatótényezőinemsokban különböznek a nonprofit szervezetekétől. Mivel azonban az ő működésükben kevésbé hárulkulcsszerepazegyüttműködésekre,másszemszögbőllátjákatényezőkszerepének mértéket.Amáremlítettfaktorokmellettsokesetbenmegjelenikaszakmaifelkészültséghiánya,amelyjelentősenhátráltatjamindazegyüttműködéseklétrejöttétéshatékony működését,mindpedigaszervezetekfunkcióinakbetöltését.Ennekhátterébenatérséget jellemző társadalmi és gazdasági problémákkal is összefüggő szakemberhiány is áll. Ehhez a negatív attitűdhöz gyakran társul a szervezetek alacsony tájékozottsága, amely szinténgátatszabazegyüttműködésekkialakulásánakésfejlődésének. A kialakított együttműködések fenntarthatóságáról mind a szervezetek, mind az önkormányzatokjóvéleménnyelvannak.Alegtöbbesetbenúgygondolják,hogyhoszszabb távon is szükségesek és fenntarthatóak. Több szervezet jelenleg is a lehetséges partnerekszámbavételétvégzi,sőtegyesesetekbenmárkonkrételképzelésekésmegállapodásokisszülettekezügyben. ÖsszességébenazOrmánságbelsőkapcsolatrendszereanonprofitszektorszemszögébőlnemtekinthetőtúlságosanfejlettnek.Akapcsolatokkialakításánakkedvezőviszonyaésszámoselőnyeellenéreatérségetjellemzőproblémák,valamintmás,együttműködésthátráltatótényezőkjelentősenrányomjákbélyegüketakialakulthelyzetre.A vizsgálatunksoránazonbanszámosjópéldávalissikerültmegismerkednünk,aholazegyüttműködéseknemcsakmegfelelőpartneriviszonnyal,hanemeredményességgelisjártak. Mivelavizsgáltszervezetekmégfiatalnakmondhatóak,akedvezőesetekszámaaközeljövőbengyarapodhat.Azmindenképpenkijelenthető,hogyatérségmeghatározószereplőinek együttműködése a közös területiség, a közös problémák, valamint az erőforrásokmegosztásábanrejlőlehetőségekmiattkulcsfontosságútényezőlehetazOrmánságleszakadásánakmegállításábanésfejlődésipályáraállításában.

Az ormánsági nonprofit szervezetek területfejlesztésben betöltött szerepe Anonprofitszektorterületfejlesztésbenbetöltöttszerepeavárakozásokkalellentétben gyengüléstmutat.Enneklegjelentősebbokaazállamiintézkedésekhatásáraerősödőcentralizáció.Anonprofitszervezetektöbbfontosfunkciótisbetöltenek:kapcsolatteremtésa lakosság,valamintazállamiéspiaciszereplőkközött,azintézményibizalommegerősítése, innovatívésmultiplikálószerep,szellemitőkeéslobbitevékenység,intézményikapacitások növelése,problémaérzékenységésrendszerszemléletűgondolkodás,forrásteremtőszerep, rugalmas működések okozta előnyök (Bucher 2008). Az ormánsági nonprofit szektor bemutatásának fontos eleme a területfejlesztésben betöltött szerepének vizsgálata. A kutatásbabevontszervezetekválaszai,valamintatérségáltalánoshelyzeténekismeretébenmegállapítható,hogymennyibenképesekbetölteniafentemlítettfunkciókat.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 87

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM Alakosságésazállami,valamintapiaciszereplőkközöttikapcsolattartófunkciótmár javarészt érintette kutatásunk a nonprofit szektor kapcsolatrendszerének bemutatása alkalmával. Ezt a kiemelten fontos funkciót, a vizsgálatakor kifejtett tényezők miatt, a szektorszereplőineknemsikerültmaradéktalanulellátni.Aszerepbetöltésénekakadályozótényezőiközöttaszervezetekenkívültöbbesetbenjelenvannakahelyipolitikaszereplőiésatelepüléseklakosaiis.Előbbiakapcsolatoktólelzárkózómagatartása,utóbbiaz érdektelenségemiatt.Érdemesmegemlíteniazonban,hogyaszektorszereplőiközülvannakolyanok,akikeltudjáklátniezafunkciót,jellemzőenazoknálaszervezeteknélfigyelhetőezmeg,amelyekmáralapításukótajelentősenkötődnekahelyiönkormányzathoz. Amásodikkéntvizsgáltfunkcióatársadalmikontrollazintézményekműködésében. Ennekellátásanagybanösszefüggakapcsolattartásképével,ígyazottfelvázoltnegatív kép és a meghatározó okok sem térnek el jelentősen. Az azonban fontos különbség lehet,hogyakapcsolatteremtővelellentétbenatársadalmikontrollszerepénekbetöltése jobban jellemzi a helyi politika működését kritikus szemmel vizsgáló szervezeteket. Ez azonban sok esetben a lakosság intézményekbe vetett bizalmának csökkenését vonja magaután,semmintazeredetilegafunkciócéljátszolgálóbizalomnövelést. Meghatározómégazinnovatívésmultiplikálószerepük,amelyképessétesziőketaz egyesproblémákegyediésrugalmaskezelésére(Bucher2009).AzOrmánságotjellemző, egymásterősítőtársadalmiésgazdaságikörnyezetbenezafunkcióerőteljesenfelértékelődik.Akutatásunksoránszerzetttapasztalatokaztmutatják,hogyazinnovatív(újszerűproblémakezelésreirányuló)gondolkodásjelenvanaszektorban,azonbanalegtöbb szervezetnekmégmindenképpenvanhováfejlődniezenatéren.Amennyibenezmegtörténik,úgyabeavatkozásokmultiplikálóhatásaisjobbanérzékelhetővéválik. Az Ormánság területén a nonprofit szféra szellemi tőkemozgósító hatása és lobbitevékenységehatalmasjelentőséggelbír.Kapcsolataikrévénaszervezetekegyiklegfőbb feladata a helyi lakosság bevonása a programokba, ezzel segítve azok sikerességét. A térségviszonyaitismerve,afunkcióellátásátjelentősenmegnehezíti,vagygyakranelis lehetetlenítiazottélőkközönye.Mivelazonbanalakosságegyrészeképespartnerlenni aszektorszereplőinekilyenirányútevékenységében,valamintazáltalukkiváltotthatásta legtöbbesetbenpozitívumkéntértékeltékazinterjúksorán,láthatóvávált,hogyafunkcióellátásanemcsakelméleti,hanemgyakorlatiszintenisazormánságinonprofitszektoregyiklegkiemeltebbfeladata. Ötödikfunkciókéntaterület- éstelepülésfejlesztésbenműködőintézményekteljesítőképességénekkitolásakerültemlítésre,anonprofitszervezetekerőforrásaisegítségével.Avizsgálttérségbenezaszerepkörkevésbéjelenikmeg,egyrészrőlazegyüttműködéseketjellemzőkép,másrészrőlaszektorszereplőinekerőforráshelyzetemiatt.Pozitív példaként leginkább a települési hatókörben működő és a helyi politika szereplőivel jó kapcsolatotápolószervezetekjelenhetnekmeg,eztafeltételezéstazönkormányzatikérdőívekválaszaierősítikmeg.Aproblémaérzékenységésarendszerszemléletűgondolkodásatérséglegtöbbszervezeténektevékenységérejellemző,eznélkülözhetetlenfeltétel akiterjedtebbhatókörükbenvalóeredményességhez.Atelepülésiszintenműködőkesetébenvalószínűlegmárkevésbémeghatározóezazattitűd.

88

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM AzOrmánságfejlesztésérebevonhatóforrások,valamintasikerespályázatoktekintetébenelengedhetetlenülfontosanonprofitszektor.Aszámos,általukpályázhatómellett ugyanisazönkormányzatokrészérekiírtakközöttisnagyaránybantalálhatókolyanok, amelyekbenapozitívelbírálásfeltételekéntszerepelaszektorvalamelyszervezetéveltörténőegyüttműködés.Jólbizonyítjaeztaz,hogya2004-eseurópaiunióscsatlakozástól 2011-igelteltidőszakbanatérségetérintőhúszlegnagyobbtámogatástelnyerőprojektbőlhatnonprofitszervezeteknevéhezköthető.Fontosmegemlíteni,hogyugyanebben azidőszakbanalegnagyobbszervezetszámmalrendelkező,valamintalegtöbbpályázati forrástbevonótelepülésekközöttpozitívkapcsolatálltfenn,amelybenjelentősszerepet játszik,hogymindkétmutatóesetébenanagyobblakosságszámmalrendelkezőkélveznekelőnyt.Sellyeéskörnyéke,valamintalegtöbbközösönkormányzatihivatalszékhelye, atöbbimutatóhozhasonlóanerőteljesenmegjelenik.Anegatívpéldáktöbbségébenaz egyestársadalmi-gazdaságiproblémákkalleginkábbsújtotttelepülésekközülkerültekki. Anonprofitszektorméretévelkapcsolatosösszefüggéstjelentősenárnyalja,hogyegyes szervezetekforrásteremtőszerepüketnemcsupánaműködésükhelyéülszolgálótelepülésekre korlátozzák. A forrásbevonás sikerességének lakosságarányos képét vizsgálva már más a helyzet. A nagyobb települések többsége itt is kiemelkedik, azonban több olyanpozitívpéldátisláthatunk,amelyekazabszolútértéketfigyelembevévenemjelentek meg. Ilyen például Okorág, Besence és Páprád. Ez azt bizonyítja, hogy a nonprofit szektorforrásteremtőszerepkörébenjelentősterületikülönbségekjelennekmeg.Árnyaljaazonbanaképet,hogyaszervezetszámottekintverosszabbhelyzetbenlévőtelepülések pályázataiban gyakran közreműködnek az Ormánság nagyobb szervezetei, így a szektor szerepe ezekben az esetekben is tevékeny részese a forrásbevonásnak (TeIR REMEK;4–5.ábra). Azutolsókéntemlített,rugalmasműködésseljáróelőnyök,mintpéldáulabürokrácia gátlótényezőinélküllehetővéválómégszélesebbkörűhelyismeret,agyorsdöntéshozás, valamint a kihívásokra történő azonnali válaszadás, olyan tényezők, amelyek az Ormánságviszonyaiközöttnagyjelentőséggelbírnak.Ennekelőnyeitazonbanleginkább azokaszervezetekképesekkiaknázni,amelyekkiterjedtkapcsolatokkalrendelkezneka saját hatókörükben, e nélkül ugyanis ez a helyzeti előny nem von maga után eredményességet. Összességébentehátkijelenthető,hogyaszektorkapcsolattartófunkciójameghatározzaalegtöbbtovábbiszerepkörellátásánaklehetőségét.Azormánságiegyüttműködésiviszonyokismeretébenmegállapítható,hogyaterületfejlesztésbenbetöltöttfunkcióik ellátásábantovábbifejlődésszükségesameghatározottcélokeléréseérdekében.

Az Ős-Dráva Program és a nonprofit szektor kapcsolata AzŐs-DrávaProgrameredeticélkitűzéseiszerintegykomplex,atermészeti,társadalmiésgazdaságiszférátegyarántérintőolyanterületfejlesztésikoncepció,amelyhosszú távonafenntarthatófejlődésfeltételeitteremthetimegBaranyaésSomogymegyedéli

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 89

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM részén. Olyan vidékfejlesztési stratégia, amelynek fő célja, hogy a Dráva különböző hasznosítási lehetőségeit számba véve, az Ormánság vízellátását javító rendszert alakítson ki, lehetőséget teremtve a jelenlegi helyzetből való kitörésre. További célja a térség kulturálishagyományainéstermészetiadottságainalapulógazdálkodásimódmegteremtésével a fenntartható gazdasági fejlődés előmozdítása, a társadalmi-kulturális élet újjászervezése, valamint a helyi adottságok segítségével a térség turisztikai fejlesztése. A program alapjául az Ormánságfejlesztő Társulás Egyesület 2006-os nyertes pályázati munkájaszolgál.Atájgazdálkodásmellettkomplextársadalmiésgazdaságifejlesztéscéljávalíródottmunkamegvalósításaforráshiánymiattnehézkessévált.Akövetkezőévekben jelentős átalakuláson esett át a program, melynek hatására a kormány vette át a megvalósításirányítását.Amenedzsmentbentörténtváltozásokmellettatervekisátalakultakbizonyosmértékben,amimiattakészítőkszerintjelentőseneltávolodtakazeredetiprogramtól. 4.ábra.Ahazaiésunióstámogatásokösszegea2004 –2011időszakban(ezerFt)

1. Adorjás, 2. Baranyahidvég, 3. Besence, 4. Bogdása, 5. Csányoszró, 6. Drávafok, 7. Drávaiványi, 8. Drávakeresztúr, 9. Drávasztára, 10. Endrőc, 11. Felsőszentmárton, 12. Hirics, 13. Kákics, 14. Kemse, 15. Kisszentmárton, 16. Lúzsok, 17. Markóc, 18. Marócsa, 19. Nagycsány, 20. Okorág, 21. Páprád, 22. Piskó, 23. Sámod, 24. Sellye, 25. Sósvertike, 26. Vajszló,27.Vejti,28.Zaláta29.Cún,30.Drávacsehi,31.Drávacsepely,32.Drávapalkonya,33.Drávapiski,34.Kémes, 35.Szaporca,36.Tésenfa37.Drávagárdony,38.Drávatamási,39.Kastélyosdombó,40.Lakócsa,41.Potony,42.Szentborbás,43.Tótújfalu Forrás: SajátszerkesztésTeIRREMEKadataialapján.

2012-benkezdődöttaténylegesmegvalósítás.A2015tavaszánkészítettinterjúsorán kiderült,aprogramátkerültaBelügyminisztériumhoz,atovábbiakbanamegvalósítása víz- éstájgazdálkodáskialakításárakorlátozódik.

90

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM 5.ábra.Ahazaiésunióstámogatásokegyfőrejutóértékea2004 –2011időszakban(ezerFt)

1. Adorjás, 2. Baranyahidvég, 3. Besence, 4. Bogdása, 5. Csányoszró, 6. Drávafok, 7. Drávaiványi, 8. Drávakeresztúr, 9. Drávasztára, 10. Endrőc, 11. Felsőszentmárton, 12. Hirics, 13. Kákics, 14. Kemse, 15. Kisszentmárton, 16. Lúzsok, 17. Markóc, 18. Marócsa, 19. Nagycsány, 20. Okorág, 21. Páprád, 22. Piskó, 23. Sámod, 24. Sellye, 25. Sósvertike, 26. Vajszló,27.Vejti,28.Zaláta29.Cún,30.Drávacsehi,31.Drávacsepely,32.Drávapalkonya,33.Drávapiski,34.Kémes, 35.Szaporca,36.Tésenfa37.Drávagárdony,38.Drávatamási,39.Kastélyosdombó,40.Lakócsa,41.Potony,42.Szentborbás,43.Tótújfalu Forrás: SajátszerkesztésTeIRREMEKadataialapján.

A program eddigi céljait és a kivitelezés terveinek részleteit az Ős-Dráva Program Területfejlesztési programterve tartalmazza. A dokumentumban megjelenik a helyi lakosságbevonása,valamintahelyiszereplőkkeltörténőegyüttműködés,mintazeredményesség egyik alapfeltétele. A célterülethez, és az itt élőkhöz való közelség miatt a programirodaKémesenkapotthelyet.Ezpozitívanhatottahelyiismertségükre,amely napjainkra szinte százszázalékosnak mondható, vannak azonban még olyanok, akik hibásan a megvalósítás egy részével, vagy egy másik fejlesztés eredményeivel azonosítják. Az Ormánság nonprofit szervezetei nem tartoznak a program legmeghatározóbb együttműködésicélpontjaiközé,azonbancivilgyökerei,valamintaszektorterületfejlesztésbenbetöltöttfunkcióimiattfontoslehetfeltárniennekokát.Azáltalunkvizsgáltszervezetekközülcsupánkettőállkapcsolatbanaprogrammal,közülükazegyikaprogram civil támogatására létrehozott Dél-Baranyáért Alapítvány. Fontos megemlíteni, hogy az eddigiekbenmegvalósításrakerülőrészletekleginkábbatájgazdálkodáshozésaturizmushozkapcsolódtak,ígyazittvizsgáltszervezetekközülkevéstevékenységikörétérintették.Közülükkerültkiazegyikpozitívpéldais,azonbanezmégsemindokoljateljesmértékben a kialakult helyzetet, ugyanis az egybevágó célok megvalósításakor sem került sor minden esetben együttműködésre. A szervezetek által felsorolt hátráltató tényezők közülaprogramhibáskommunikációja,valamintkooperációravalótörekvéseinekhiánya

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 91

TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM jelenikmegleggyakrabban,tehátvalószínűsíthetőenapolitikaiésegyébérdekellentétek a leginkább meghatározó gátló tényezők. Összességében mindkét problémacsoportról elmondható,hogyjelentősenhozzájárultanegatívhelyzetkialakulásához. Aprogramátalakulócéljamiattahelyinonprofitszervezetektöbbségévelkialakított vagykialakítandóegyüttműködésekvalószínűlegveszítenekjelentőségükből,ígyjavulás csakazegyes,újcélokhozjobbankapcsolódótevékenységkörbenműködőszervezetekkelkapcsolatbanvárható.Azeddigitapasztalatokbólfelismerhető,hogyazilyenkomplex fejlesztési programokban bizonyos funkciók hatékony ellátásához a nonprofit szektor szereplőinélkülözhetetlenek,ezazonbancsakabbanazesetbenigaz,haezekaszereplőkrendelkeznekisazellátásukhozszükségeserőforrásokkalésképességekkel,valamint, hahajlandóságotismutatnakazegyüttműködésre.

következtetések Napjainkban az Ormánság nonprofit szektora a legtöbb mutató tekintetében elmaradazországosátlagtól.Ennekmeghatározóokaiatérségetjellemzőitársadalmiésgazdasági problémák. A települések közötti leggyakoribb differenciáló tényező a lakosságszámésazebbőladódóintézményiellátottsághelyzete.Aterületfejlesztésbenmeghatározó szerepet betöltő szervezetek többsége a térség több települését vagy akár egész területétlefedőhatókörbendolgozik.Gazdaságihelyzetükettekintvejelentősmértékűaz államitámogatásoktól,valamintapályázatiforrástólvalónagyfokúfüggés.Ennekmeghatározó oka az alaptevékenységük jellegéből, valamint a kedvezményezett csoportok helyzetébőladódóanleszűkülőpiacilehetőségek.AzOrmánságbelsőkapcsolatrendszerétalapjaibanhatározzákmegatérségetjellemzőáltalánosproblémák.Azegyüttműködéseket gátló tényező között gyakran megjelenik a lakosság jelentős részét jellemző érdektelenség,abizalmatlanság,valamintakialakultszemélyeséspolitikaiellentétek.Ez a tényező jelentősen hátráltatja a szektor területfejlesztésben betöltött szerepének továbbierősödését. A kialakult területi különbségek egyik legjelentősebb differenciáló tényezője a kapcsolatrendszer állapota, így az együttműködések fejlesztése kulcsfontosságú lehet ezek mérsékléseszempontjából.Ennekmeghatározóelemelehetanonprofitszervezetekszélesebbkörűnyitásaapartnerségekfelé,valamintazönkormányzatokrészérőlaszektor szereplőifeléirányulóbizalommegerősödése.Mindkéttényezőbenjelentősszerephárul apozitívpéldákkalszerzetttapasztalatokkamatoztatására.Ezekmellett,acélokhatékonyabb elérése érdekében sok esetben a térség együttműködési lehetőségeit gyakran meghatározószemélyeséspolitikaiellentétekfélretételéreisszükséglenne. Avizsgálateredményeiahelyiszereplőkszámáraújszemszögbőlmutatjákmegakialakulthelyzetmeghatározóokaitésafejlődéslehetségesirányait,emellettalapulszolgálhatazelmaradotttérségeknonprofitszektorralfoglalkozókutatásainak,valamintaz érintett járásokhoz kapcsolódó területfejlesztési tervek kidolgozásának és a források hatékonyelosztásának.

92

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


TÁRSADALOM ÉS ÁLLAM irodalom BoczJános(2009): AnonprofitszektorstrukturálisátalakulásaMagyarországon.Budapest:BudapestiCorvinusEgyetem,SzociológiaiésTársadalompolitikaiIntézet. BucherEszter(2008):Acivilszervezetekszerepeaterületfejlesztésintézményrendszerénekterületiszintjein.In:László Mária –BucherEszter(szerk.): Aterület-éstelepülésfejlesztéstársadalomföldrajzimegközelítésben.Pécs:Imedias Kiadó.69–80. BucherEszter(2009):ADél-Dunántúlirégiónonprofitszervezetei.TerületfejlesztésésInnováció,(3.),19–27. BucherEszter(2010):Civilszervezetekaterületfejlesztésben.ActaSociologica,(1.),151 –164. KákaiLászló(2009):Kikisvagyunkmi? Pécs:PubliconKiadó. Kispéter Zoltán (2009): Civil szervezetek az Ormánságban – innováció, integráció, indikáció. Acta Sociologica, (1.), 184 –194. KovácsKatalin(1994):„Asemmiágán…”(KistérségiprogramésösszefogásazOrmánságban). TérésTársadalom, (1–2.),211–219. Kovács Katalin–Lantos Tamás (1994): Térségfejlesztés ökologikus megközelítésben (Rendhagyó kísérlet az Ormánságban).Falu,Város,Régió,(9–10.),17–23. OsváthLászló(2007):Atérségicivilkapcsolatrendszerformálódásaésjellegzetességei.CivilSzemle,(1.),31–47. RagadicsTamás–VargaIvett–FüzesiZsuzsanna(2007):Civilegyüttműködésekakistelepülésiszíntereken. TérésTársadalom,(3.),117–128. RitterKrisztián(2000):Azönkormányzatitársulások,atelepülésköziegyüttműködésjelentőségeaterület- ésvidékfejlesztésben.TerületiStatisztika,(1.),17–29. SebestényIstván(2011): Ahelyiönkormányzatokésacivilszervezetekegyüttműködésénekdimenziói,akapcsolatrendszerfunkcionáliselemzésénekésméréséneklehetőségei. Pécs:PécsiTudományegyetem,Bölcsésztudományi Kar,InterdiszciplinárisDoktoriIskola. UzzoliAnnamária(2009): AterületiségszerepeazegészségügyiegyenlőtlenségekkialakulásábanMagyarországon. Budapest:OTKAEgyéniKutatásiPosztdoktoriPályázat. VargaEszter(2011):Civilszervezetekszerepeavidékfejlesztésben.Gazdálkodás,(4.),347–357. Internetes hivatkozások http: //www.afsz.hu /engine.aspx?page= full_afsz_stat_telepules_adatok_2015 http: //civil.info.hu / http: //www.ksh.hu /nepszamlalas /reszletes_tablak http: //www.ksh.hu /stadat http: //net.jogtar.hu / http: //www.osdrava.hu /szakmai-anyagok /teruletfejlesztesi-programterv/ http: //statinfo.ksh.hu /Statinfo/ http: //www.teir.hu /helyzet-ter-kep/ http: //www.teir.hu /rqdist/main?rq_app= um&rq_proc= mainuj _nd

jegyzet 1AstatisztikaiadatokfeldolgozásátOpenOffice.org(verziószám:3.3.0.)Calcprogrammalvégeztük.Akartogramok elkészítésébenazOpenOffice.orgDrawnyújtottsegítséget.

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 93


SZERZÔINK /AUTHORS kövér ágnes

Demokráciaésciviltársadalom.Kérdésekésösszefüggésekmagyarországikontextusban Atanulmányademokráciaésaciviltársadalomközöttisokoldalúéskomplexkapcsolatokatvizsgáljaakortárstársadalom- éspolitikatudományiszakirodalomtükrében.Válaszokat keres olyan kérdésekre, mint: vajon a társadalmi átalakulások nyolcvanas évek végén bekövetkezett hullámában a civil társadalom előfeltétele volt-e a demokratikus államberendezkedés kialakulásának? Netán a demokrácia stabilizálódásának biztosítéka? Vagyvajonademokráciaszolgál-eminimumperemfeltételkéntazerőséshatékonycivil társadalomszámára?Vajonkauzálisankapcsolódnak-eössze?Éshogyanhatnakegymásra, hogyan formálják egymást napjainkban? Vagy netán mindkettő alávetett más társadalmierőkalakítóhatásának?Atanulmányefentikérdésekreadhatóválaszokkutatása soránkonceptualizáljaazokatakihívásokatésveszélyeket,melyekkelamagyarciviltársadalom szembesült az elmúlt évtizedekben. A szerző által vizsgált és elemzett esetek mind a civil társadalom, mind pedig az alapjául szolgáló demokratikus struktúrák törékenységétszemléltetik. Kulcsszavak: demokrácia,civiltársadalom,közpolitika Dr. habil. Kövér Ágnes PhDazELTETársadalomtudományiKardocense,ahol2006ótaaSzociálisMunkaBAésMA,valamintaKözösségiésCivilTanulmányokMAprogramoktatója.2004és 2010 között két cikluson keresztül a Humán Szolgáltatók Országos Szövetségének elnökeként tevékenykedett.FulbrightoktatóiéskutatóiösztöndíjkeretébenaNewYorkUniversitykeretében folytatotttevékenységet(1998 –99),ezentúlmenőentöbbnemzetköziösztöndíjbanisrészesültaz OpenSocietyInstitute,aNATO,aCouncilofEuropeáltal.Többamerikaiegyetemvendégprofeszszorakéntoktatottazelmúltévtizedben.JelenlegazIllinoisÁllamiEgyetemchicagóikampuszán,és azIndianaiÁllamiEgyetementanítrendszeresen. JogidiplomátaJózsefAttilaTudományegyetemenSzegedenszerzett1981-ben,szociológiadiplomátazELTEBölcsészettudományiKarán1985-ben,azállam-ésjogtudományokkandidátusifokozatát1995-ben,mígszociológiahabilitációját2012-benszereztemeg. E-mail: [email protected]

ágnes kövér

DemocracyandCivilSociety:QuestionsandcorrelationsinHungariancontext The paper explores the complex and manifold interrelations between democracy and civilsociety,addressingcontemporaryandclassicalliteratureinbothfields.Answersare sought to questions raised by coeval social and political science: Is strong civil society prerequisite to democracy as a safeguard? Or is democracy, rather, the minimum preconditionforavitallyworkingcivilsociety?Aretheseentitiesconnectedinacausal relationship? Or are they both subject to other more decisive factors? This paper conceptualizes challenges and dangers that have impacted Hungary’s civil society over thepastdecades.Thecasespresentedillustratethefragilityofboththecivilsectorand

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 95

SZERZÔINK /AUTHORS thedemocraticstructuresthatunderlieitinHungary.Theboundariesbetweenstateand non-profits reveal pervasive paternalistic /cliental processes stemming from the period between the two world wars and pre-1989 experience of public-private relations and issue management. On the one hand, old regime strategies have survived and been maintainedbytheovertandunreflecteddependencyofthecivilsectoronthestate.On the other hand, the boundaries between church organizations and civil nonprofits presentapoliticallymis(non)managedprocessthathasresultedinafadingrolefornonchurchNGOsinthefieldofsocialservice.Thisprocesscanbetracedbacktoanunequal and biased treatment of service provider organizations in an allegedly sector-neutral environment. Both cases illustrate the significant dismantling of the civil sector and consequentdeteriorationofdemocracyinHungary. Keywords: democracy,civilsociety,publicpolicy Ágnes Kövér iscurrentlyprofessor(habil.)attheELTEUniversityFacultyofSocialScience,where sheteachesintheSocialWorkBAandMA,alsointheCommunityandCivilStudiesMAprogram. She served as President of the Hungarian Association of Nonprofit Human Service Provider Organizations. Ágnes Kövér served as a Fulbright scholar at New York University (1998 –99), and has been awardedfellowshipsfromsuchsourcesastheOpenSocietyInstitute,NATO,andtheCouncilof Europe.SheservesasvisitingprofessoratseveraluniversitiesintheUnitedStates,suchas:UniversityofIllinoisatChicago,IndianaStateUniversity. ÁgnesKövérreceivedherJ.D.fromtheJATEUniversityinSzegedin1981,herdegreeinSociology from ELTE University in 1985, and her PhD in Law and Political Sciences from the Hungarian AcademyofSciencesin1995aswellasherhabilitationinsociologyin2012. E-mail address: [email protected]

szabó máté

25évciviltársadalomésmozgalmakMagyarországon. GondolatokKövérÁgnesvitaindítótanulmányakapcsán Acivilkultúraésaciviltársadalomdemokratikuspotenciáljaállamilag,alkotmányosanés ademokratikuspolitikaikultúrábanavédendőértékekközétartozik,éskétségesesetbennemazadóhivatali,hanemademokratikuspolitikailogikátkellvelükkapcsolatosan érvényesíteniegyfrissendemokratizálódottországban,aholaciviltársadalomnakigenis komoly funkciói vannak a demokratikus aktivitás, a részvétel, az ellenőrzés, a politikai nevelés, a konszenzusteremtés, az állampolgári kultúra kialakítása szempontjából – és mégmásvonatkozásokbanis–,amelyeketKövérÁgnesvitaindítótanulmányaazadott keretben szélesen értelmezve, de koncentráltan mutat be a nemzetközi szakirodalombanelemzettesetek,folyamatokéselemzésiszempontokszéleskörétfelvonultatva. Kulcsszavak: civilkultúra,civiltársadalom,demokratikuspolitika

96

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS Szabó máté 1980-banszerezteadiplomájátazELTEÁllam- ésJogtudományiKarán.1984-tőlaz ELTEÁllam- ésJogtudományiKaránakPolitológiaTanszékéndolgozott,előszörtudományosmunkatárs,majdfőmunkatárs,1990-tőlegyetemidocensibeosztásban;1995-tőlegyetemitanár.1999tőlaTanszékvezetője,2010-igaPolitikatudományiIntézetigazgatója.1998-asmegalakulásaóta oktatazELTEÁJKPolitológiaiDoktoriiskolában.Rendszeresenveszrésztnemzetközikonferenciákon, angol és német nyelvű előadásainak többsége megjelent nemzetközi tudományos folyóiratokbanésszakkönyvekben.1987-benvédtemegapolitikatudományikandidátusidisszertációját. 1996-banpedigazMTAtudományokdoktoracímetkaptamegpolitológiából,mindkettőtatársadalmimozgalmakésapolitikaitiltakozáskutatásánaktémájában.Kétfőkutatásitémájaapolitikaelmélettörténetea19–21.századiUSA-banésNyugat-Európában,valamintatársadalmimozgalmakésapolitikaitiltakozása20–21.századbanMagyarországonésKözép-Európában.Etémakörökbentöbbmint300publikációjajelentmeg,főkéntmagyar,angolésnémetnyelven. 1988-banaMagyarSzociológiaiTársaságfiataltehetségekjutalmazásátszolgálóErdeiFerenc-díjjal tüntettekiazalternatívmozgalmakrólfolytatottkutatásait.2007-benmegkaptaaMagyarPolitikatudományiTársaságésaBibóIstvánDemokráciaAlapítványBibóIstván-díjátoktató- éskutatómunkája elismeréseként. 2007–2013 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, 2012. január 1-jétől pedig az alapvető jogok biztosa. Ombudsmanként hat év alatt mintegy negyven kiadványtjelentetettmegkörülbelül40ezerpéldánybanmagyarulésegyrészétangolul,aktívan résztvettahazaiésanemzetközi,főkéntazeurópaiemberijogimunkában. E-mail: [email protected]

máté szabó

25yearsofcivilsocietyandcivicmovementsinHungary. ReflectionsonthestudyofÁgnesKövér Civic culture and democratic resources of civil society are values to be defended by constitution and in democratic culture. In a new democracy, civil society functions to guaranteedemocraticparticipation,civiccontrol,andciviceducation,whilealsohelping to build consent and civic culture. In cases of conflicting issues of civil society, a constitutional,notabureaucratic,logicshouldbeappliedtotheresolutionofconflict.All theseissuesappearinÁgnesKövér’sstudy,openingadebateonissuesofcivilsociety. This study takes a broad perspective in the scholarly literature, and addresses a wide rangeofcases,processesandperspectives. Keywords: civicculture,civilsociety,democraticpolitics máté Szabó received his law degree at Eötvös Loránd University, Faculty of Law in Budapest in 1980 and got a job as a journalist. From 1984, he worked as a scientific associate in the Political ScienceDepartmentofEötvösLorándUniversity’sFacultyofLaw.Asof1990hecontinuedasan associateprofessor.In1987,hedefendedhisPhDonsocialmovementsinWesternEurope.Hewas awardedthedegree‘DoctorofPoliticalScienceonSocialMovementsinHungary’bytheHungarian AcademyofSciencein1996.2000–2010directoroftheInstituteofPoliticalScienceofELTEUniversityFacultyofLaw.Heisspecializedincivilsociety,socialmovementsandpoliticalprotestandthe theory of law and politics as well. He has published more than 300 scientific contributions in

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 97

SZERZÔINK /AUTHORS Hungarian, English, German and on several other languages. He is a regular participant at conferences on political science, law, and political sociology in Europe and around the world. Between 1991 and 2007, he received several fellowships from the Alexander von Humboldt Foundation in Hamburg, Berlin, Bremen, Mainz and Frankfurt an der Oder in Germany. He was a visitingfellowattheNetherlandsInstituteofAdvancedStudies,Wassenaar,in1995.In2000,hewas aresearchfellowattheEuropeanUniversityInstituteinFlorence,Italy.Hewaselectedtoparliamentary ombudsman of Hungary as Parliamentary Commissioner for Civil Rights by the Hungarian Parliament for six years, which position he has been holding since September 2007 to 2013. He participated during his mandate actively in human rights issues related to Hungary and Europe. Hepublished40volumesinHungarianandEnglishonhumanrightsincca40 000exemplars. E-mail address: [email protected]

pintér Dániel gergő

Civilszervezetkrízisben? Akommunikációskeretjelentőségeaválságmenedzsmentben Magyarországegyiklegnagyobbnonprofitvállalatának,aGyermekrákAlapítványKözhasznúSzervezetnek 2014 tavaszán a személyi jövedelemadóból származó 1 százalékos bevétele a korábbi évekhez képest kevesebb mint egyharmadára apadt, köszönhetően egy több hónapon át tartó botránysorozatnak és az azt hibásan kezelő válságkommunikációnak és krízismenedzsmentnek. JelencikkfókuszábanBaloghIstván,azalapítványelnökeáltalszervezettsajtótájékoztatóáll,melynekelsődlegescéljavolt,hogyazintézménytésazőszemélyétértvádakattisztázza,ésaműködésizavarleküzdésétszolgálóhíreket,üzeneteket,információkatszélesebbkörbenterjessze.Jelen esettanulmánysoránkéthipotézismenténelemzek:egyrészrőlamellettérvelek,hogymegfelelő értelmezés és körülhatárolt tartalom nélkül a média közvetítésével egy jelentéktelen incidens is országos méretű üggyé szélesedhet. Másrészről azt szemléltetem, hogy a brandet ért támadás nyilvánosösszetévesztéseabrandbendolgozókszemélyévelvégzeteslehetazadottválságszituációtársadalmimegítéléseésazintézményarculataszempontjából.Acikksoránkiemelthangsúlyt fektetekaframingre,melyaközösségegyestémákirántérzettfelelősségébenésmegítélésében végbemenőváltozássoránérhetőtetten.BáraGyermekrákAlapítvánnyalkapcsolatbanapolitika területéretartozóvéleményekismegjelentekasajtóban,ezazelemzésaszervezettevékenységét nemkívánjamegítélniéscsakiskommunikációsszempontbólfoglalkozikvele. Kulcsszavak: válságkommunikáció,intézményikommunikáció,civilszervezetek,PublicRelations, márkaépítés,krízismenedzsment Pintér Dániel Gergő jelenlegaMagyarTudományosAkadémiaSzámítástechnikaiésAutomatizálásiKutatóintézetPR-menedzsere,aBMEGTKFilozófiaTanszékoktatója,azELTETTKvendégelőadója, a Média 2.0 szakblog szerkesztője. Magyarország első kommunikációs szakkollégiumának alapítója,aMagyarKommunikációtudományiTársaságtagja,aKutatókÉjszakájaprogramsorozatának társszervezője. Mesterdiplomáját a BME GTK kommunikációs és médiatudomány szakán szereztekulturálisiparágakszakirányon,PhDabszolutóriumotpedigaBMETudományfilozófiaés Tudománytörténet Doktori Iskolában szerzett. Jelenleg disszertációján dolgozik; kutatási területei közéaválság- éstudománykommunikáció,illetveatudományszociológiatartozik. E-mail: [email protected]

98

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS Dániel gergő pintér

CrisisintheNGOSector:thesignificanceofframingincorporatemanagement By 2014 the revenue of the Hungarian Children Cancer Foundation Non-Profit Organisation derivingfromthe1%offeringsofcitizens’personalincometaxesdwindledtolessthanathirdof the rates in former years, which was due to a series of scandals relating to one of Hungary’s largest non-profit companies that lasted several months. This article focuses on the press conferenceorganisedbythepresidentoftheChildrenCancerFoundation,whichwassupposed to clear him and the institution of the accusations received, and besides, to spread further information aiming to tackle problems regarding the general operation of the institution. There aretwohypothesesthatserveasthebasisofmyanalysis;ontheonehand,Iarguethatviathe media even an insignificant event may turn into an issue of nationwide attention if it lacks an appropriate interpretation and has undefined contents. On the other hand, it is illustrated that failingtoidentifythedifferentnaturesoftheaccusationsreceivedbythebrandanditsemployees may have a negative impact on the judgement of the crisis situation and the reputation of the institution by the public. Framing is essential to my analysis, which may be observed in the changes of the public opinion regarding people‘s responsibility and attitude to certain issues. AlthoughthepressfeaturedsuchopinionsrelatingtotheHungarianChildrenCancerFoundation that belong to the domain of politics, the present analysis is not intended to adjudicate the activitiesoftheorganisationatall.Onthecontrary,theactionsoftheinstitutionareinvestigated onlythroughcrisiscommunicativeaspects. Keywords: crisis communcation, corporate communcation, public relations, branding, crisis management Dániel Gergő Pintér is a senior Public Relations manager, blogger and teacher interested in CommunicationCampaignManagementandCrisisCommunication.HereceivedhisMAdegreein culturalindustriesin2010atBudapestUniversityofTechnologyandEconomics(BME),Facultyof Sociology and Communcation. Currently he works as an External Communications Specialist for the Hungarian Academy of Sciences, as an Instructor at Budapest University of Technology and EconomicsandasaneditoroftheMedia2.0professionalblog.Heisalsoaco-organiserofthe EuropeanResearcher’sNight.HeisnowinhisfourthyearofthePhDProgramofBMEDoctoral School of Philosophy and History of Science. He has obtained the Certificate of Completion of Training(Absolutorium)andhehascompletedthecourserequirements,sonowheisworkingon histhesis.HismainresearchfieldisPublicUnderstandingofScience. E-mail address: [email protected]

vásárHelyi árpád

AMillatündökléseésbukása AzEgymillióanamagyarsajtószabadságértFacebook-oldal2010.december21-énjöttlétre abbólacélból,hogyasajtószabadságértküzdjön,illetvenyilvánosságotbiztosítsonaszabadságjogokértésesélyegyenlőségértharcolószervezetek,aktivistákszámára.Jelentanulmánycélja,hogytörténetiváltozásainkívülbemutassaaMilla,mintcivilszervezetteleoló-

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 99

SZERZÔINK /AUTHORS giai,morfológiaiésstrukturálisaspektusait.Aszervezetcélkitűzéseiszélesebbspektrumot fednekle,mintcsupánamédiatörvénymódosításánakellenzése,hiszaszervezetnevében egyrészt gyökereit, másrészt részben teleológiáját fedezhetjük fel: a létszám megjelölése azelérnikívántmobilitásiszintet,asajtószabadságfogalmapedigazelsőönállóandefiniáltpolitikaicélttestesítimeg.AMillaelmúltévekbenkifejtetttevékenységét–amegalakulásonésazeffektívmegszűnéskivételével–kétnagyobbmérföldkőjelzi:egyrésztajogi személykéntegyesülettéalakulás„Együtt2014”néven,másrésztaz„Együtt2014”választóimozgalompárttáalakulása.Mindkéteseménytjelentőscezúrakéntértékelhetjük,habár ugyanannak a szervezkedési folyamatnak a részei. A Milla politikai téren mutatott tevékenysége egy virtuális mozgalom irányából mozgott a szervezettebb, a konkrét politikai hatalommegszerzésétcélulkitűzőpártstruktúrairányába.AMillahelyeamagyarországi pártokésmozgalmakrendszerébenugyanakkoramainapigvitatott. Kulcsszavak: Milla,törésvonalak,single-issuemozgalmak,bázisdemokrácia Dr. vásárhelyi Árpád 2013 óta az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Politikatudományi DoktoriIskolájánakhallgatója.Elsődiplomáját2000-benszerezteolasznyelvésirodalomszakon, majd2012-benjogtudományitanulmányaitissikerrelzártaazELTEJogtudományiKarán.FőkutatásiterületeazolaszpártokéscivilszervezetektörténeteaII. világháborúután. E-mail: [email protected]

árpád vásárHelyi

RiseandfallofMilla OneMillionPeoplefortheFreedomofPressinHungary(“EgymillióanaSajtószabadságért”)wasestablishedasafacebook-grouponthe21stofDecember,2010,forfighting againstthemedialawandforcreatingaforumforpeopleandorganizationspromoting andsupportinghumanrightsandequality.Theaimofthisstudyistopresentthehistory of Milla, as well as to present the morphological, structural and teleological aspects of thiscivilmovement.ThegoalsofMillaarewaybroaderthanfightingagainstthemedia law: in its name we can find both the roots and the teleology of the movement; the number (million) shows the level of activity they wanted to achieve, and the press freedom is the first expressed political goal, which was extended at the top of their activity.Besideitsfoundationanddissolvation,thereweretwomainmilestonesinthelife ofMilla:thefirstonewaswhenthemovementbecamealegalperson,underthename “Együtt 2014” (“Together 2014”), the second one was when Együtt 2014 became a politicalparty.Botheventscanbeviewedasamaindemarcationline,althoughbothare piecesofthesameprocess:Milla’spoliticalactivitymovedfromavirtualmovementtoa more organized, centralized structure with the aim of claiming the political power for itself. Despite of this, the movement’s place amongst the Hungarian movements and partiesishighlycontested. Keywords: Milla,cleavages,single-issuemovements,basedemocracy

100

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


SZERZÔINK /AUTHORS Árpád vásárhelyi dr. iur, MA, student of the Doctoral School of Political Sciences of Eötvös Loránd University (Faculty of Law and Political Sciences) in Budapest, started in 2013. After finishingthestudiesinfieldofItalianLiteratureandLinguistic(FacultyofArts,EötvösLorándUniversity, Budapest) in 2000, awarded also the title of dr. iuris utriusque on the Faculty of Law (EötvösLorándUniversity,Budapest)in2012.Mainfieldofresearch:politicalleftpartiesandsocial movementsinItalyaftertheWorldWar II. E-mail address: [email protected]

zsigmonD tibor–tésits róbert

Azormánságinonprofitszektorszerepeaterületfejlesztésben Jelenírásáltalánoscélja,hogybemutassaazOrmánságnonprofitszektoránakterületijellegzetességeit. Ezen belül figyelmet fordít a napjainkra kialakult helyzetet befolyásoló tényezőkre, a nagyobb szervezetek ismertetésére, a térség kapcsolatrendszerének vizsgálatára,kiemeltenaszektorterületfejlesztésbenbetöltöttszerepére.Afeltárásatémához kapcsolódó tudományos munkák és az ormánsági települések helyzetét bemutató statisztikai adatok mellett empirikus eredményekre támaszkodik, amelyeket a szektor nagyobbszervezeteivelkészítettinterjúkésatérségtelepüléseinekpolgármestereiszámáracímzettkérdőívekszolgáltattak.Avizsgálateredményeibőlmegállapítható,hogya térségetáltalánosságbanjellemzőtársadalmiésgazdaságiproblémákhatásáraaszektor fejlettségiszintjeelmaradazországosátlagtól.Ezmegmutatkozikmindaszervezetszám, mind a gazdasági lehetőségek, mind pedig a kialakított kapcsolatrendszer szempontjából.Ezutóbbitényezőkülönösenfontos,ugyanisjelentősenhátráltatjaanonprofitszervezetekterületfejlesztésbenbetöltöttszerepénektovábbierősödését. Kulcsszavak: civil,Ormánság,Ős-Dráva,nonprofit,területfejlesztés zsigmond Tibor 1993-banszületettPécsett.2011-tőlaPécsiTudományegyetemTermészettudományiKaránakföldrajzszakoshallgatójakéntaterület- éstelepülésfejlesztésszakirányraspecializálódott.Szakdolgozatát2015-benvédtemeg,majdugyanebbenazévbenszereztemegazabszolutóriumotéstettsikeresállamvizsgát.Főkutatásiterületeanonprofitszektorterületfejlesztésben betöltöttszerepéhezkapcsolódik. E-mail: [email protected] Dr. Tésits Róbert 1995-ben a Pécsi Tudományegyetemen szerzett földrajz-angol szakos tanári végzettséget. 1998-ban a Földtudományok Doktori Iskolában PhD fokozatot kapott. Fő kutatási területeamunkaerőpiacterületiproblémái,atársadalmiésterületiegyenlőtlenségek.1998-tóla PTE Földrajzi Intézetének munkatársa, jelenleg habilitált egyetemi docens. 2005-ben vezetésével létrejöttaMunkaerőpiaciésEsélyegyenlőségiTanulmányokKözpontja. E-mail: [email protected]

CIvIl SzEmlE ■ 2015/3. ■ ■ ■ ■ ■ ■ ■ 101

SZERZÔINK /AUTHORS tibor zsigmonD –róbert tésits

Thenon-profitsector’sroleinregionaldevelopmentinOrmánság ThegeneralpurposeofthisessayistopresenttheregionalcharacteristicsofthenonprofitsectorinOrmánság,Hungary.Withinthis,itfocusesonthefactorsinfluencingthe situationtoday,thepresentationoflargerorganizationsandtheexaminationofrelations in the region, particularly its role in regional development. In addition to relevant statistical data related to the situation of Ormánság, this exploration is based on empiricalresults,whicharesupportedbyquestionnairesandinterviewsmadewiththe mayorsofthesettlementsanddirectorsofmajororganizations.Theresultsofthestudy concluded that the sector’s level of development due to the general characteristics of social and economic problems of the region, is below the national average. This is reflected in both the number of organizations and economic opportunities, as well as theestablishedrelationshipsystem.Thelatterfactorisparticularlyimportantbecauseit significantlyimpedesinfurtherstrengtheningoftheregionaldevelopmentroleofnonprofitorganizations. Keywords: civil,Hungary,non-profit,regionaldevelopment Tibor zsigmond wasbornin1993inPécs.From2011asageographystudentattheUniversity ofPécs,specializedinregionalandsettlementdevelopment.Hedefendedhisthesisin2015,and passed the state exam the same year. His main research interests are related to the non-profit sector’sroleinregionaldevelopment. E-mail address: [email protected] Róbert Tésits PhD habil, completed his higher studies at the University of Pécs in 1995, as a geographyteacher.SubsequentlyadmittedtotheDoctoralSchoolofEarthSciences,andreceived PhD degree. His research area is regional labor market issues, social and regional inequalities. He hasbeenworkingintheGeographicalInstituteoftheUniversityofPécssince1998.Currentlyheis anassociateprofessoratthesameplace,wherein2005hefoundedtheCentreforLabourMarketandEqualOpportunities. E-mail address: [email protected]

102

■ ■ ■ ■ ■ ■ ■


C IVIL S ZE MLE LEGYEN 2015-BEN ELÔFIZETÔJE a negyedévente megjelenô Civil Szemlének! RENDELJE MEG A CIVIL SZEMLÉT, melynek elôfizetési díja egy évre 3600 Ft Elôfizetés Civil Szemle, Erste Bank: 11600006-00000000-23902934 CIVIL SZEMLE szerkesztôsége www.civilszemle.hu Levelezésicím 1137Budapest,Pozsonyiút14.II /9. Kérjük,megrendelését(amelytartalmazzaanevet,postázásicímet ésabefizetésigazolását)– agyorsabbügyintézésérdekében– küldjebea

[email protected] e-mailcímre

KÉRJüK TÁMoGASSA SZEMÉLYI JöVEDELEMADóJA

1 százalékával a

C IVIL S ZE MLE folyóiratot kiadó Civil Szemle Alapítványt! Adószám: 18116629-1-41

Támogatását köszönjük! Honlapunk: Civil Szemle Alapítvány www.civilszemle.hu

1%

n n n n n n n n n nnn Az erős és élénk civil társadalom lehet beszédes és robusztus indikátora n a demokráciának, a demokrácia pedig szükséges – elengedhetetlen – n peremfeltétele a civil társadalomnak. Ugyanakkor az is jól látható a magyarn országi folyamatokból, hogy a civil társadalom nem rendelkezik azzal a n „képességgel”, hogy biztosítékot nyújtson a demokratikus működésekre, n vagy stabilizálni tudja a demokráciát. Ez csakis akkor történhet meg, ha n ebben a folyamatban „összjátékban” van más intézményekkel, társadalmi, n politikai akaratokkal. A magyarországi példa jól mutatja, hogy a civil társan dalom a forrásfüggősség, a politikai–ideológiai koncepcionalizálásnak való n kitettség okán nem képes ellenállni az állam/politika „szirén énekének”, n vagy nyílt autoriter törekvéseinek. (Kövér Ágnes) n nnn „A vezetői nyilatkozatok, valamint a válság okaival és az adott szervezet n felelősségével kapcsolatos megszólalások során fontos aspektusnak számít n a tények körültekintő ismerete, a higgadtság, a megfelelő belső kommunin kációs menedzseri gárda és az intézményről kialakított kép védelme. Ezek n a tervezési szempontok, az eltérő esetektől függően, kiegészülhetnek még n jogi, érdekvédelmi és bizalmi kérdésekkel is. A transzparencia mellett azt is n érdemes szem előtt tartani, hogy válság esetén a kommunikációs tervezés n fókusza nem a szervezet fókusza, mint a ››hétköznapi‹‹ Public Relations n esetében, hanem a média és a közvélemény fókusza, vagyis a kimenő üzen neteket – önös érdekeink mellett – érdemes a társadalom elvárásaihoz n igazítani.” (Pintér Dániel Gergő) n nnn „Az ezredfordulón a közelgő európai uniós csatlakozás újfajta megközen lítést hozott a vidék problematikája szempontjából. Az Unióban tapasztaln ható tömeges vidékre költözés a vidék megszépülésével, újjárendezésével n és gazdasági fejlődésével jár. Ezzel egy időben hazánkban is egyre inkább n erősödik a vidék és az elmaradott térségek felzárkóztatása, ám amíg ez a n folyamat az Unióban a vidék fejlődését vonja magával, addig nálunk a világn gazdaságba való integrálódás során a vidék eddig tapasztalható előnyeinek n megszűnésével csupán a város és vidék közötti szakadék leküzdése a cél. n A leghátrányosabb helyzetű térségekben lehetőséget teremthet a felzárkón zásra az erőforrások együttes kiaknázása, valamint a civilek egymással és az n önkormányzatokkal való együttműködése.” (Zsigmond Tibor–Tésits Róbert) n n n n Ára 900 Ft ISSN 1786334-1 n n n n n n n

civil szervezet krízisben?

Recommend Documents