Cinecittà (e con questo termine va inteso il cinema italiano) iniziò a parlare ungherese nel

Quando Cinecittà parlava ungherese Amikor a Cinecittà magyarul beszélt inecittà (e con questo termine va inteso il cinema italiano) iniziò a parlare ungherese nel 1925–’26, quando un attore ed un’attrice ungheresi (Mihály Viktor Várkonyi e Mária Korda, allora moglie del regista e futuro produttore Sándor Korda) giunsero in Italia per interpretare insieme due film, L’uomo più allegro di Vienna (1925) di Amleto Palermi e Gli ultimi giorni di Pompei (1926) di Carmine Gallone. Da quel momento il cinema italiano è caratterizzato da un interesse sempre crescente per l’Ungheria o, per meglio dire, per ciò che si riteneva fosse ungherese, in ciò aiutato dalla diffusione in Italia, fin dagli anni ’20, di una certa letteratura ungherese che dava del proprio paese un’immagine che oggi, senza esitazione alcuna, si può definire profondamente distorta se non addirittura falsata, e che contribuiva a diffondere sul paese magiaro tutta une serie di miti e stereotipi, fra i quali quello della donna ungherese. A questo primo tempo seguì poi l’arrivo in Italia dell’attrice Kató Nagy, interprete del film pre-neorealista Rotaie (1929) di Mario Camerini (in cui il futuro maestro della commedia all’ungherese aveva il coraggio, in pieno fascismo, di affrontare le conseguenze della crisi economica del 1929), ma solo a partire dagli anni ’30 si assiste ad una vera e propria attività di ungheresi nel cinema italiano (alcuni direttori della fotografia e lo sceneggiatore Ákos Tolnay) mentre, in quel momento, per quanto riguarda gli interpreti, lavorarono in Italia solo l’attrice Klára Tabódy (nel 1935–’36) e la soubrette Erzsi Pál /nel primo film di AntonioDe Curtis, in arte Totò, Fermo con le mani (1937) di Gero Zambuto/: ma, allo stesso tempo, esordiva come operatore alla macchina una futura presenza fissa (come direttore della fotografia) del cinema italiano anche dopo la seconda guerra mondiale: il budapestino Gábor Pogány. All’inizio degli anni ’30 è poi ascrivibile l’inizio di quella che il critico italiano Francesco Bolzoni ha definito la commedia all’ungherese (meglio nota anche come commedia dei telefoni bianchi, visto il colore predominante del telefono usato nei film), il cui prototipo è costituito dal film La segretaria privata (1931) di Goffredo Alessandrini, e che avrà il suo maestro in Mario Camerini, che regalerà al cinema italiano alcuni autentici capolavori del genere (Gli uomini che mascalzoni (1932), Il Signor Max (1937), I Grandi Magazzini (1939).

C

1 A m i ko r a C i n e c i t t à m a g y a r u l b e s z é l t

Il genere avrà un primo periodo d’oro fra il 1932 e il 1935, conoscerà una breve battuta d’arresto durante la guerra d’Etiopia (1935-’36) e riprenderà poi in pieno dal 1937 in poi per continuare, ormai come tentativo di recupero quasi disperato di un genere a quel punto in piena decadenza, durante la seconda guerra mondiale, momento in cui dovrà fare i conti sia con il cosiddetto film calligrafico sia con i primi esempi del nascente neo-realismo. Nel 1933 comincia poi un’altra tendenza della moda ungherese nel cinema italiano, cioè la cosiddetta Ungheria di Cinecittà. Visti i precedenti, la tendenza poteva iniziare solo con l’esposizione del mito della donna ungherese, che viene contrabbandato dal film Pàprika (1933) di Carl Boese, e continuare poi, attraverso tutta una serie di stereotipi, fino al 1943 (di quell’anno è infatti l’ultimo film della serie, La carne e l’anima, diretto dal regista russo-bianco Wladimiro Strichewskij). Pur con tutti i possibili limiti legati allo stereotipo (o agli stereotipi di partenza, come ad esempio quello per cui nel paese magiaro si poteva ambientare tutto ciò che non poteva e non doveva accadere in Italia), anche l’Ungheria di Cinecittà (come si permette di chiamarla chi scrive) darà al cinema italiano due autentici capolavori del genere, Mille lire al mese (1939) di Max Neufeld /remake del film ungherese Havi 200 fix (1936) di Béla Balogh, con cui si inaugura una moda nella moda, quella del rifacimento di film ungheresi da parte del cinema italiano, destinata anch’essa a durare fino al 1942/ e Centomila dollari (1940) di Mario Camerini. Gli anni’40 (e in particolare quelli della seconda guerra mondiale) vedono anche l’arrivo in Italia di alcuni registi (László Kish, Géza Radványi, Ákos Ráthonyi e László Vajda) e di alcuni attori e attrici (Pál Jávor, Károly Kovács, Erzsi Simor, Mária Tasnády-Fekete) per partecipare alle ultime battute di un cinema che ormai sta lentamente ma inesorabilmente scomparendo, e la cui esistenza è coincisa temporalmente con parte di quella del fascismo. E tuttavia, questo cinema della commedia all’ungherese, dell’Ungheria di Cinecittà e dei miti ad essa connessi, fa un regalo al cinema successivo: non a caso, è proprio lo sceneggiatore ungherese Ákos Tolnay ad interpretare, per la prima ed ultima volta come attore, il ruolo dell’ufficiale tedesco di origine austriaca che vuole disertare nel capolavoro del cinema italiano che lancia definitivamente il neo-realismo, Roma città aperta (1945) di Roberto Rossellini. Cinecittà, quindi, parlò ungherese per vent’anni, dal 1925 al 1945, e i prodotti di questo periodo, invece di essere liquidati come un cinema del passato e, soprattutto, di un passato che si deve dimenticare, vanno al contrario studiati per ricostruire un lato spesso e volentieri ignorato dei rapporti storicoculturali italo-ungheresi.

inecittàban, és ezalatt az olasz filmipart értjük, elõször 1925–26-ban hangzott el magyar szó, amikor egy magyar színész és egy magyar színésznõ (Várkonyi Mihály és Korda Mária, aki akkoriban a rendezõ és késõbb producer Korda Sándor felesége volt) Olaszországba érkeztek, hogy együtt szerepeljenek két filmben: Amleto Palermi Bécs legvidámabb embere (L’uomo più allegro di Vienna, 1925) és Carmine Gallone Pompei végnapjai (Gli ultimi giorni di Pompei, 1926) címû filmjében. Ettõl az idõszaktól kezdve jellemzi az olasz filmipart egyfajta Magyarország (illetve magyarnak vélt dolgok) iránti növekvõ érdeklõdés, amelyben a húszas évektõl kezdve szerepet játszott egy bizonyos magyar irodalom elterjedése is Olaszországban. Ezek révén terjedt el az országról, és különösen a magyar nõkrõl egy olyan kép, valamint születtek mítoszok és sztereotípiák, melyeket ma bátran torznak, sõt hamisnak nevezhetünk. A fent leírt kezdeteket követte elõbb Nagy Kató Itáliába érkezése, aki Mario Camerini Sínek (Rotaie, 1929) címû pre-neorealista filmjében szerepelt (Mario Camerini az a rendezõ, aki a commedia all’ungherese, azaz a magyaros komédia mestereként merte a fasizmus alatt is az 1929-es gazdasági válság következményeit boncolgatni), majd a harmincas évektõl kezdõdõen magyarok sokaságának bekapcsolódása az olasz filmiparba. Meg kell itt emlékeznünk néhány operatõrön túl Tolnay Ákos forgatókönyvíróról, Tabódy Klára színésznõrõl (1935–36-os évek), s Paál Erzsi szubrettrõl (aki Antonio De Curtis, mûvésznevén Totò, elsõ filmjében, a Gero Zambuto rendezte El a kezekkel / Fermo con le mani, 1937 címû filmben szerepelt). Erre az idõszakra tehetõ annak a Pogány Gábor budapesti operatõrnek a feltûnése is, aki késõbb a második világháború utáni olasz filmipar állandó szereplõjévé válik. A harmincas évek elejére tehetõ annak a mûfajnak a születése, melyet Francesco Bolzoni nyomán commedia all’ungherese (magyaros komédia) néven is emlegetnek. (A mûfaj ismertebb neve fehér telefonos komédiák, mely elnevezés a filmekben elõforduló készülékek jellemzõ színére utal.) Ennek mintapéldánya Goffredo Alessandrini Magántitkárnõ (La segretaria privata, 1931) címû filmje volt, ám Alessandrini Mario Cameriniben látta mesterét, aki a mûfaj legjobb alkotásaival ajándékozta meg az olasz filmtörténetet: A férfiak milyen gazemberek (Gli uomini che mascalzoni, 1932), Max úr (Il Signor Max, 1937), A nagyáruházak (I Grandi Magazzini, 1939). A commedia all’ungherese 1932 és 1935 között éli elsõ fénykorát, majd az etiópiai háború (1935–36) alatti megszakítás után 1937-ben kezdõdik a második fénykora, s egészen a második világháborús megújulási kísérletekig tart. Ekkorra azonban a már hanyatlófélben lévõ mûfajnak nemcsak a külsõségek mozijával (film calligrafici), hanem a születõ neo-realizmussal is szembe kell néznie. 1933-ban veszi kezdetét az olasz moziiparban a magyar divat egy másik megjelenési formája, mégpedig az úgynevezett Cinecittà Magyarországa (Ungheria di Cinecittà - a szerzõ elnevezése). Figyelembe véve az elõzményeket, ez se kezdõdhetett másként, mint a magyar nõ mítoszának felvonultatásával, amely Carl Boese Pàprika (1933) címû filmjében jelenik meg elõször, s folytatódik egy egész sor sztereotípiával 1943-ig (ebben az évben készült el a fehérorosz rendezõ, Wladimir Strichewskij filmje, a Test és lélek (La carne e l’anima).

C

2

3 Quando Cinecittà parlava ungherese

A m i ko r a C i n e c i t t à m a g y a r u l b e s z é l t

A sablonosság minden korlátja ellenére (amelyek egy része belülrõl fakadt, hiszen a magyar környezet lett a helyszíne a filmvásznon mindannak, ami Olaszországban nem történhetett meg), a Cinecittà Magyarországa két remekmûvel is gazdagította az olasz filmtörténetet: Max Neufeld Havi ezer líra (Mille lire al mese, 1939) címû filmjével, és Mario Camerini Százezer dollár (Centomila dollari, 1940) címû filmjével. Az elõbbi Balogh Béla Havi 200 fix (1936) címû magyar filmjének az átdolgozása, s egyben az elsõ esete a magyar divaton belül annak a szintén 1942-ig tartó szokásnak, hogy magyar filmekbõl olasz változatok készülnek. A negyvenes években (és fõleg a világháborús idõszakban) néhány magyar rendezõ (Kish László, Radványi Géza, Ráthonyi Ákos és Vajda László) és színész (Jávor Pál, Kovács Károly, Simor Erzsi, Tasnády-Fekete Mária) is érkezett Olaszországba, hogy személyesen is részesévé váljon annak a lényegében már hanyatlófélben lévõ filmgyártásnak, amely idõben a fasizmussal mutat átfedést. Az elkövetkezõ idõszak filmes világa is örökölt valamit a magyaros komédiától és a Cinecittà Magyarországtól: Tolnay Ákos magyar forgatókönyvíró (aki életében akkor elõször és utoljára dolgozott színészként) alakítja a Roberto Rossellini fémjelezte Róma nyílt város (Roma città aperta, 1945) címû elsõ olasz neorealista filmben azt az osztrák származású német tisztet, aki megpróbál dezertálni. A Cinecittà tehát 20 éven keresztül, 1925-tõl 1945-ig beszélt magyarul, és talán érdemes ezen idõszak produktumait nem egyszerûen a régi korok filmjeiként félresöpörni, és fõleg nem elfelejtendõ dologként kezelni, hanem úgy tanulmányozni õket, mint az olasz-magyar kultúra történetének gyakran méltatlanul elfelejtett emlékeit.

Alessandro Rosselli

à t t i c e n i C

Magyar stílusú olasz filmkomédiák az Örökmozgóban Commedie cinematografiche italiane all’ungherese al Cinema Örökmozgó mûvészet-, irodalom- és filmtörténetben többnyire külföldi alkotások magyar mûvekre gyakorolt hatásáról szokás beszélni. A harmincas-negyvenes években azonban ennek fordítottja történt. Elõbb a magyar bestseller- és színmûirodalom, késõbb a magyar filmkomédiák hatottak az olasz filmgyártásra. A harmincas évek elején, magyar irodalmi hatásra születtek meg az olasz filmgyártásban a „mesék az írógéprõl” típusú szerelmi karriertörténetek. Ezek prototípusa Goffredo Alessandrini filmje A magántitkárnõ (La segretaria privata, 1931), mely Szomaházy István Mesék az írógéprõl címû bestsellerének filmváltozata. A közös irodalmi gyökerekbõl táplálkozó magyar és olasz filmgyártás párhuzamosan fejlõdött, s mind az olasz, mind a magyar film kedvelt történetei tipikus XX. századi mesék, a magánélet utópiái a szerelmi boldogságról, a karrierrõl és a jólétrõl. Szomaházy regényét elsõ alkalommal Korda Sándor filmesítette meg 1916-ban, a hangos korszakban azonban az olasz feldolgozás megelõzte Gaál Béla emblematikus filmjét, A meseautót (1934), mely akárcsak Alessandrini filmje, vezérigazgató és titkárnõ házassággal végzõdõ szerelmérõl szól. A II. világháború éveiben az amerikai filmek kiszorulása miatt a magyar filmek egyre nagyobb számban jutottak be az olasz filmpiacra. Több mint ötven magyar filmet játszottak az olasz mozik, s ezeken kívül jó néhány a Velencei Filmfesztivál programjában szerepelt. A harmincas és negyvenes években készült magyar filmvígjátékok, melyeket az 1945 utáni magyar filmkritika és filmtörténetírás értéktelen giccsnek nyilvánított, Olaszországban rendkívül népszerûek voltak, nemcsak a közönség, hanem a filmesek körében is. Az olasz alkotók utánozni kezdték a magyarokat, s az olasz filmgyártásban a magyar filmkomédiák hatására külön mûfaj született melyet Francesco Bolzoni, olasz filmtörténész nyomán “la commedia all’ungherese” néven emlegetnek. Ezekben az években tizenhárom magyar film olasz remake-je készült el, több mint harminc film játszódott Magyarországon, vagy szólt magyar szereplõkrõl, és számos magyar rendezõ, forgatókönyvíró, operatõr és színész dolgozott az olasz filmgyártásban. Olaszországban a filmtörténészeket már évtizedek óta foglalkoztatja a magyar hatásra készült magyar stílusú olasz filmkomédiák titka. Ezzel szemben Magyarországon még a filmszakma köreiben is teljesen ismeretlen a magyar szellemi export e sikertörténete. Fordulópontot jelent e téren Alessandro Rosselli az olasz filmgyártás magyar vonatkozású tényanyagát a teljesség igényével feldolgozó, magyarul

A

4



is megjelent kötete (Amikor a Cinecittà magyarul beszélt 2005. Szeged), mely a magyar olvasók számára is lehetõvé tette hogy megismerjék a magyar filmkultúra olasz filmekre gyakorolt hatásának eredményeit. A sorozat ötlete a fenti kötet hatására született, célja, hogy a magyar közönség ne csak olvashasson a magyar stílusú olasz komédiákról, hanem láthasson is közülük néhányat. Szerepelnek a sorozatban magyar filmek olasz remake-jükkel együtt, olasz változatok önmagukban, mivel magyar eredetijük elveszett. Bemutatunk magyar filmesek közremûködésével készült olasz filmeket. Megismerheti a magyar közönség az olasz filmek mitikussá vált helyszínét a Cinecittà Magyarországot (ahol minden megtörténhet, ami Olaszországban nem), és az olasz filmek többnyire könnyû erkölcsûnek ábrázolt magyar nõ alakját (akivel olyan dolgok történnek, amilyenek olasz nõvel soha). A Cinecittà Magyarország mellett a Hunnia Itália is helyet kap a sorozatban, levetítjük azokat a magyar filmeket, melyek részben Olaszországban játszódnak. Az Olasz Kultúrintézet és a Magyar Nemzeti Filmarchívum által a Cineteca Nazionale – Centro Sperimentale di Cinematografica közremûködésével megrendezett programban bemutatásra kerülõ húsz filmet a Cineteca Nazionale – Centro Sperimentale di Cinematografica és a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyûjteményébõl válogattuk.

ell’arte, nella storia della letteratura e del cinema, si è soliti parlare soprattutto di influenze straniere sulle opere ungheresi. Tuttavia negli anni ’30-’40 del secolo che si è appena concluso avvenne il contrario. Dapprima la letteratura teatrale e i bestseller ungheresi, e in seguito le commedie cinematografiche magiare, ebbero una grande influenza sulla produzione cinematografia italiana. All’inizio degli anni ’30 fu su influenza della letteratura magiara di allora che proliferarono nella produzione cinematografica italiana le storie d’amore e di carriera del genere ”favole sulla macchina da scrivere”. Il prototipo di questi film fu La segretaria privata (1931) di Goffredo Alessandrini), trasposizione cinematografica del bestseller di István Szomaházy Favole sulla macchina da scrivere. Le produzioni cinematografiche ungherese ed italiana, che si nutrivano di fonti letterarie comuni, si svilupparono parallelamente: le storie preferite dai film di entrambi i Paesi erano tipiche favole del XX secolo, utopie della vita privata sulla felicità, sulla carriera e sul benessere. Il romanzo di Szomaházy fu dapprima trasposto in un film da Sándor Korda nel 1916, mentre nel periodo del sonoro il suo adattamento italiano precedette l’emblematico film di Béla Gaál, Signora 10.000 (A meseautó/L’auto da favola, 1934), che, proprio come il film di Alessandrini, narra dell’amore tra un direttore generale e la sua segretaria che si conclude con il matrimonio.

N

A causa dell’esclusione dei film americani, negli anni della seconda guerra mondiale i film ungheresi giunsero sul mercato cinematografico italiano in un numero sempre maggiore. Nei cinema italiani furono presentati più di 50 film magiari, e un consistente numero di essi fu programmato al Festival del Cinema di Venezia. Le commedie cinematografiche ungheresi realizzate negli anni ’30 e ’40, che dopo il 1945 la critica e la storiografia del cinema ungheresi bollarono come opere kitsch, prive di valore, in Italia furono eccezionalmente popolari, non solo presso il pubblico ma anche nell’ambito della cerchia ristretta degli addetti ai lavori. Gli autori di cinema italiani iniziarono ad imitare i loro colleghi ungheresi, e, su influsso delle commedie cinematografiche ungheresi nella cinematografia italiana, nacque un nuovo genere che, riprendendo la definizione dello storico del cinema italiano Francesco Bolzoni, viene citato come “commedia all’ungherese”. In quegli anni furono realizzati 13 remake italiani di film ungheresi. Più di 30 film vennero ambientati in Ungheria o trattarono di personaggi ungheresi, e numerosi registi, sceneggiatori, operatori e attori ungheresi lavorarono nell’industria cinematografica italiana. In Italia ormai da decenni gli storici del cinema si occupano del segreto delle commedie cinematografiche italiane in stile ungherese, realizzate su influenza ungherese. In Ungheria, invece, nel mondo del cinema, questo caso di successo nell’esportazione all’estero dello spirito magiaro risulta totalmente sconosciuto. In questo campo il volume di Alessandro Rosselli (Amikor a Cinecittà magyarul beszélt 2005. Szeged), pubblicato anche in lingua ungherese, che tratta in maniera esaustiva delle corrispondenze ungheresi nella cinematografia italiana, rende possibile anche presso i lettori ungheresi la conoscenza dell’influsso esercitato sui film italiani dalla cultura cinematografica magiara. L’idea di questa retrospettiva è stata stimolata dal predetto volume, e il suo scopo è far sì che il pubblico ungherese non legga soltanto delle commedie italiane all’ungherese, ma abbia anche la possibilità di vederne alcune. Nella rassegna figurano pellicole magiare insieme ai loro remake italiani, oppure versioni solo italiane, in quanto la versione originale ungherese è andata perduta. Presentiamo film italiani realizzati con la collaborazione di cineasti ungheresi. Il pubblico ungherese potrà conoscere il luogo divenuto mitico dei film italiani, ovvero l’Ungheria di Cinecittà (dove può accadere tutto ciò che in Italia non è possibile), nonché la figura della donna ungherese, il più delle volte rappresentata nei film italiani come di facili costumi (alla quale capitano cose che a una donna italiana non capitano mai). Accanto all’ Ungheria di Cinecittà, nella rassegna diamo spazio anche all’ Italia versione Hunnia, presentando quei film ungheresi ambientati in parte in Italia. I venti film della restrospettiva organizzata dall’Istituto Italiano di Cultura e dalla Cineteca Nazionale Ungherese, in collaborazione con la Cineteca Nazionale – Centro Sperimentale di Cinematografia, sono stati scelti dalle collezioni della Cineteca Nazionale – Centro Sperimentale di Cinematografia e della Cineteca Nazionale Ungherese.

à t t i c e n i C Balogh Gyöngyi

6

7

Quando Cinecittà parlava ungherese


AAKKE-E-JJEIEIKK EM R Z S EM R LA O Z S ÉS LA K O IÁ ÉS ÉD K M IÁ O LMKKOMÉD MMAAGGYA YARR FIFILM LILIAANNII A IT E K A A IT E EM K R A O R EM R LO O E R I LO ES E ER EDIEIE UUNNGGHHERESI CCOOMMMMED 2007. szeptember 27. csütörtök, 18.30 óra / giovedì 27 settembre 2007, ore 18.30

2007. szeptember 27. csütörtök, 20.30 / giovedì 27 settembre 2007, ore 20.30

HAVI 200 FIX 200 FISSI AL MESE

MILLE LIRE AL MESE HAVI EZER LÍRA 1936

rendezõ/regia: BALOGH BÉLA , forgatókönyv/sceneggiatura: VADNAI LÁSZLÓ,

regia/rendezõ: MAX NEUFELD, sceneggiatura/forgatókönyv: LUIGI ZAMPA ,

operatõr/fotografia: VIDOR ANDOR, zene/musica: ROZSNYAI SÁNDOR

fotografia/operatõr: ERNST MÜHLRAD, musica/zene: FELICE MONTAGNINI,

szereplõk/interpreti: JÁVOR PÁL (KÓRODY GÁBOR), BÁRSONY ERZSI (SZABÓ MAGDA),

interpreti/szereplõk: ALIDA VALLI (MAGDA), OSVALDO VALENTI (ING. GABRIELE CORODI),

URAY TIVADAR (DEMETER KÁLMÁN), PÁGER ANTAL (TAVASZI MÁTYÁS), FÜLÖP MAGDA, ZALA KAROLA, MAKLÁRY ZOLTÁN, SALAMON BÉLA.

RENATO CIALENTE (IL DIRETTORE GENERALE DELLA RADIO UNGHERESE/A MAGYAR RÁDIÓ VEZÉRIGAZGATÓJA), UMBERTO MELNATI (MATTEO), NINÌ GORDINI CERVI, GIUSEPPE PIEROZZI, ANNA DORÈ, AMINA PIRANI MAGGI, MARIA POLESE, FAUSTO GUERZONI, VASCO CRETI, ARISTIDE BAGHETTI.

A Magyar Nemzeti Filmarchívum kópiája/copia della Cineteca Nazionale Ungherese, 35 mm, 68’, fekete-fehér/bianco e nero, magyar hang olasz szinkrontolmácsolással/in lingua ungherese con traduzione simultanea in italiano.

Cselekmény: Kórody Gábor, az állástalan fiatal mérnök és Szabó Magda, a szegény vidéki úrilány évek óta jegyesek. Váratlanul teljesül régi álmuk: Magda ismerõse révén Gábor állást kap egy budapesti autógyárban, s végre összeházasodhatnak. A reményekkel teli fiatal pár Pestre utazik, a pályaudvaron azonban Gábor összetûz egy úrral, aki történetesen Demeter Kálmán, ugyanaz az autókirály, akitõl az állást kapta, s akinek kegyétõl és szeszélyeitõl a sorsa függ. A régen várt állást és a boldogságot elveszíteni nem akarja, ezért barátját, Tavaszi Mátyást, a hebehurgya patikust küldi maga helyett vizitbe az igazgatóhoz, míg õ a gyárban dolgozik. A csalás végül leleplezõdik, de a gyárigazgató megbocsát a tehetséges fiatalembernek. Trama: Gábor Kórody, giovane ingegnere disoccupato, e Magda Szabó, povera signorina di provincia, sono fidanzati da anni. All’improvviso si avvera il loro sogno: grazie ad un conoscente di Magda, Gábor trova lavoro presso una fabbrica di automobili di Budapest e finalmente si possono sposare. La coppia piena di speranze parte per Budapest, ma alla stazione Gábor finisce per scontrarsi con un uomo, Kálmán Demeter, magnate dell’automobile, dal quale ha ricevuto il lavoro, e dalla cui simpatia ed umore dipende il futuro di Gábor. Dal momento che non intende perdere il lavoro e la felicità ambiti da tempo, manda all’incontro con il direttore il suo amico farmacista Mátyás Tavaszi, mentre egli continua a lavorare in fabbrica. L’inganno alla fine viene scoperto, ma il direttore della fabbrica perdona il giovane di talento.

8

1939

à t t i c e n i C


Copia della Cineteca Nazionale in Roma/a Cineteca Nazionale (Róma) kópiája, 35 mm, 83', bianco e nero/fekete-fehér, in lingua italiana con traduzione simultanea in ungherese/ olasz hang magyar szinkrontolmácsolással.

Trama: Mentre fervono i preparativi per il collaudo di una stazione televisiva a Budapest, un giovane ingegnere giunto in città per prestare servizio come esperto elettronico, per un equivoco ha un alterco con uno sconosciuto e lo prende a schiaffi. Lo sconosciuto altro non è che il direttore generale della Radio ungherese che ha promesso alla fidanzata dell'impulsivo ingegnere di assumerlo. La ragazza, presa dal panico, prega allora un comune amico di sostituirsi al fidanzato almeno per breve tempo. Le cose non vanno così lisce come la fanciulla vorrebbe perché il direttore generale vuole assistere personalmente ai lavori di collaudo del nuovo assunto. Da qui una serie di equivoci, di malintesi, di frenetiche fughe e altrettanto frenetiche sostituzioni di persona e corteggiamenti insistenti del direttore nei riguardi della ragazza. Finalmente, dopo varie complicazioni, il nodo si scioglie, la verità viene a galla e tutto si sistema nel migliore dei modi. Cselekmény: Miközben serényen folynak egy budapesti televízió stúdiópróbájának az elõkészületei, egy fiatalember érkezik a városba, és mint tapasztalt elektronikus készül segíteni a próbamunkálatokban. Félreértés miatt heves szóváltásba keveredik egy ismeretlennel, akit felpofoz. Kiderül, hogy a férfi a Magyar Rádió fõigazgatója, aki a lobbanékony mérnök menyasszonyának megígérte, hogy alkalmazni fogja a mérnököt. A fiatalember menyasszonya kétségbeesésében megkéri közös barátjukat, hogy helyettesítse a võlegényét, legalább egy rövid idõre. A dolgok nem mennek olyan egyszerûen, ahogy a lány szeretné, mert az igazgató személyesen akar részt venni az új alkalmazott próbamunkájánál. Innentõl félreértések, viharos események sorozata következik, õrült személycserék és az igazgató kitartó udvarlása színesíti a történetet. Végül különféle komplikációk után fény derül az igazságra és minden a lehetõ legjobban oldódik meg. 9 A m i ko r a C i n e c i t t à m a g y a r u l b e s z é l t

2007. október 3. szerda, 18.30 / mercoledì 3 ottobre 2007, ore 18.30

2007. október 4. csütörtök, 18.30 / giovedì 4 ottobre 2007, ore 18.30

PÉNTEK RÉZI RÉZI PÉNTEK

TERESA VENERDì PÉNTEK TERÉZ 1938

1941

rendezõ/regia: VAJDA LÁSZLÓ, író/scrittore: TÖRÖK REZSÕ (PÉNTEK RÉZI REGÉNY/ROMANZO),

regia/rendezõ: VITTORIO DE SICA , sceneggiatura/forgatókönyv: VITTORIO DE SICA , GHERARDO

forgatókönyv/sceneggiatura: MARTONFFY EMIL, operatõr/fotografia: EIBEN ISTVÁN,

GHERARDI, MARGHERITA MAGLIONE, FRANCO RIGANTI, ALDO DE BENEDETTI [NON ACCREDITATO/A FÕCÍMEN NEM SZEREPEL], fotografia/operatõr: VINCENZO SERATRICE, musica/zene: RENZO ROSSELLINI, interpreti/szereplõk: VITTORIO DE SICA (IL DOTT. PIETRO VIGNALI/DR. PIETRO VIGNALI), ADRIANA BENETTI (TERESA VENERDÌ), IRASEMA DILIAN (LILLI PASSALACQUA), ANNA MAGNANI (LOLETTA PRIMA), GUGLIELMO BARNABÒ, OLGA VITTORIA GENTILLI, ELVIRA BETRONE, GIUDITTA RISSONE, VIRGILIO RIENTO, ANNIBALE BETRONE, NICO PEPE, CLAURA AUTERI PEPE, ZAIRA LA FRATTA, ALESSANDRA ADARI, LINA MARENGO.

zene/musica: SÁNDOR JENÕ, szereplõk/interpreti: TURAY IDA (PÉNTEK RÉZI), PÁGER ANTAL

(DR. GERLESZEGI GERLE GÉZA/IL DOTT. GÉZA GERLE GERLESZEGI), ERDÉLYI MICI (LELEMÉNYI PIRI), EGRY MÁRIA (ZSÁMBÉKI EDIT), JUHÁSZ JÓZSEF, GÓZON GYULA, RAJNAY GÁBOR, MEDGYASZAY VILMA, VÍZVÁRY MARISKA, ORSOLYA ERZSI. A Magyar Nemzeti Filmarchívum kópiája/copia della Cineteca Nazionale Ungherese, 35 mm, 72’, fekete-fehér/bianco e nero, magyar hang olasz szinkrontolmácsolással/in lingua ungherese con traduzione simultanea in italiano.

Cselekmény: Dr. Gerleszegi Gerle Géza, a budai leányárvaház egészségügyi felügyelõje feleségül akarja venni a gazdag Zsámbéki Editet, hogy adósságaitól megszabaduljon. A szorult helyzetében kitervelt érdekházasságnak egyetlen akadálya Leleményi Piri táncosnõ, Gerle barátnõje, aki botránnyal fenyegetõzik. Ekkor toppan be Gerle hitelezõk által megszállt gellérthegyi villájába az árvaházi növendék, Péntek Rézi, aki titokban már régóta szerelmes az egészségügyi felügyelõbe. A naiv, esetlen, csupa szív teremtés megjelenését meghazudtoló talpraesettséggel oldja meg a szeretett férfi problémáit. Trama: Il Dott. Géza Gerle Gerleszegi, ispettore sanitario dell’orfanatrofio femminile di Buda vuole sposare la ricca Edit Zsámbéki, per liberarsi dei propri debiti. L’unico ostacolo al matrimonio di interesse, progettato in una situazione di ristrettezze, è Piri Leleményi, ballerina amica di Gerle, la quale minaccia uno scandalo. É allora che entra in scena nella villa di Gerle assediata dai creditori, l’orfanella Rézi Péntek, che ormai da tempo è segretamente innamorata dell’ispettore sanitario. La ragazza dall’aria ingenua, piena di cuore, risolve con un inatteso modo di fare spigliato i problemi del suo amato.

à t t i c e n i C


Trama: Il direttore sanitario di un orfanotrofio femminile, fidanzato con una graziosa fanciulla della buona borghesia, ha una relazione con un'attrice di varietà, gelosa e possessiva. Durante una sua visita all’orfanotrofio, conosce una ragazzina dal temperamento romantico e fantasioso che, per essere stata da lui difesa in una sgradevole circostanza, s’infatua dell’uomo e, fuggendo dall'orfanotrofio, si fa ospitare a casa sua e s'insinua nella sua vita privata. Si fa passare per la sorella del medico, affronta la gelosa canzonettista e riesce ad allontanarla, successivamente fa naufragare il fidanzamento del medico con la sua ragazza e infine ottiene l’amore del dottorino che la sposerà. Cselekmény: Az árvaház orvos igazgatója jegyben jár egy jómódú polgári családból származó lánnyal, de közben szerelmi viszonyt folytat a féltékeny és önzõ revüszínésznõvel is. Az árvaházban az egyik látogatása során megismerkedik egy temperamentumos, romantikus és különös leánnyal, akinek védelmére kel, mikor az nehéz helyzetbe kerül. A lány azonnal beleszeret, megszökik az intézetbõl, és a férfi házában kap szállást, akinek habozás nélkül beleavatkozik a magánéletébe. Az orvos a húgaként kezeli, de a lány többre vágyik. Szembeszáll a féltékeny revüszínésznõvel, akit végül sikerül eltávolítani a házból, majd az eljegyzést is felbontatja a doktor menyasszonyával. Mindezek után a férfi természetesen beleszeret a lányba, és feleségül veszi.

10



2007. október 5. péntek, 18.30 / venerdì 5 ottobre 2007, ore 18.30

2007. október 6. szombat, 18.30 / sabato 6 ottobre 2007, ore 18.30

AZ EMBER NÉHA TÉVED L’UOMO TALVOLTA SBAGLIA

LA FORTUNA VIENE DAL CIELO A SZERENCSE AZ ÉGBÕL JÖN 1937

1942

rendezõ/regia: GAÁL BÉLA , forgatókönyv/sceneggiatura: VADNAI LÁSZLÓ,

regia/rendezõ: ÁKOS RÁTHONYI, sceneggiatura/forgatókönyv: SERGIO PUGLIESE, ALESSANDRO

operatõr/fotografia: GERGELITS FERENC, zene/musica: BUDAY DÉNES,

DE STEFANI [A

szereplõk/interpreti: TÕKÉS ANNA (ILLÉS ANNA), GÓZON GYULA (PADRE DI ANNA),

musica/zene: GINO FILIPPINI, interpreti/szereplõk: VERA CARMI (ANNA ILLES), ROBERTO VILLA

CSORTOS GYULA (PAP ISTVÁN ÜGYVÉD/ISTVÁN PAP AVVOCATO), PÁGER ANTAL (PÁKAY ANDRÁS), DAJKA MARGIT (ZIZUS), MAKLÁRY ZOLTÁN, HUSZÁR KÁROLY.

(ANDREA), SANDRO RUFFINI (GIOVANNI PAP AVVOCATO/ÜGYVÉD), ANNA MAGNANI (ZIZÌ), FRANCO COOP (PADRE DI ANNA/ANNA APJA), GUGLIELMO SINAZ, ROMOLO COSTA, GIULIO BATTIFERRI, CLAUDIO ERMELLI, FAUSTO TOMMEI, NICOLA MALDACEA, AMEDEO TRILLI, DANIELLA DREI.

A Magyar Nemzeti Filmarchívum kópiája/copia della Cineteca Nazionale Ungherese, 35 mm, 77’, fekete-fehér/ bianco e nero, magyar hang olasz szinkrontolmácsolással/in lingua ungherese con traduzione simultanea in italiano.

Cselekmény: A szép Illés Anna a rádiógyár öregedõ ügyvédjének, Pap Istvánnak a menyasszonya lesz, hogy apja tönkrement rádióboltját megmentse. A gazdag võlegény platinabrosst ad Annának eljegyzési ajándékul, de azt egy zsebtolvaj kaparintja meg, majd Zizushoz, az utcalányhoz kerül az ékszer, aki a rádiógyár érettségi banketten lerészegedett igazgatójának, Pákay Andrásnak a lakásán ejti ki a retiküljébõl. Másnap reggel Pákay semmire sem emlékezvén ügyvédjét, Pap Istvánt kéri meg, hogy adja le a talált ékszert a rendõrségen. Az ügyvéd felismeri a brosst és szakít hûtlennek hitt menyasszonyával. Végül kiderül Anna ártatlansága, és a võlegény megbocsátana, de Anna és Pákay ekkor már valóban szeretik egymást. Trama:La bella Anna Illés si avvia a fidanzarsi con István Pap, avvocato della fabbrica di radio, ormai un po’ avanti con gli anni, per poter così salvare il negozio di apparecchiature radiofoniche del padre che ormai è sulla via del fallimento. Il ricco fidanzato come dono di fidanzamento, regala ad Anna una spilla di platino, di cui viene però derubata; dopodiché ka spilla finisce nelle mani di una ragazza di strada, Zizus, la quale nel corso del banchetto della fabbrica di radio per la festa della maturità, la lascia cadere nell’appartamento dell’ormai ubriaco direttore András Pákay. Il giorno dopo Pákay, non ricordandosi nulla, incarica István Pap di consegnare alla polizia il gioiello trovato. L’avvocato riconosce la spilla e rompe con la sua fidanzata ritenendola fedifraga. Alla fine la verità verrà a galla, e quindi il fidanzato perdonerebbe Anna, ma lei e Pákay ormai si amano per davvero.

FÕCÍMEN NEM SZEREPEL/NON ACCREDITATO], fotografia/operatõr:

RENATO DEL FRATE,


Trama: La storia é ambientata in Ungheria. La graziosa fidanzata di un avvocato viene derubata di un prezioso gioiello regalatole da lui e, quando costui viene a sapere che le è stato sottratto in un cinema, si precipita a sporgere denuncia senza sapere che il ladro ha abbandonato il gioiello sul tavolino di un locale notturno dove è stato trovato da una cantante che pensa le sia piovuto dal cielo. Da qui tutta una serie di equivoci, bisticci, incomprensioni varie che portano alla rottura del fidanzamento e al nascere di un nuovo idillio tra la fanciulla derubata e un giovane industriale ritenuto, a torto, il vero responsabile dei malintesi sorti. Cselekmény: A történet Magyarországon játszódik. Egy ügyvéd menyasszonyától a moziban elrabolnak egy értékes ékszert, amelyet a férfi ajándékozott neki. Amikor az ügyvéd tudomására jut az eset, azonnal feljelentést tesz a rendõrségen. A tolvaj egy éjszakai lokál asztalán felejti az ékszert, amit egy énekesnõ talál meg, aki azt hiszi, égbõl pottyant ölébe az ajándék. A helyzet a félreértések és meg nem értések láncolatát indítja el, amely a fiatal jegyespár szakításához vezet. A történet végére új románc szövõdik a kirabolt lány és a fiatal gyáros között, akit igazságtalanul vádoltak a félreértések okozásával.

12

à t t i c e n i C 13



KE-JEI A EM R Z S LA O EK LM FI R YA ELVESZETT MAG PERDUTI TI A D N A I ES ER H G N U LM FI REMAKE ITALIANI DI 2007. október 7. vasárnap, 18.30 / domenica 7 ottobre 2007, ore 18.30

LA ZIA SMEMORATA A SZÓRAKOZOTT NAGYNÉNI

MADDALENA ... ZERO IN CONDOTTA MAGDALÉNA... MAGATARTÁSBÓL ELÉGTELEN 1940

regia/rendezõ: LÁSZLÓ VAJDA, sceneggiatura/forgatókönyv: CESARE MEANO, LÁSZLÓ VAJDA,

ANDREA DI ROBILANT, GUGLIELMO EMANUEL, fotografia/operatõr: ALBERTO FUSI, musica/zene: ELDO DI L AZZARO interpreti/szereplõk: DINA GALLI (ZIA GIULIA/GIULIA NÉNI), NELLY CORRADI (MARIA GIUSTI), OSVALDO VALENTI (PAOLO RAVELLI), CARLO CAMPANINI (MORETTI AWOCATO/ ÜGYVÉD), ALANOVA, UMBERTO SACRIPANTE, CLAUDIO ERMELLI, GUIDO NOTARI, LUIGI ERMINIO D’OLIVO. versione originale ungherese/az eredeti magyar változat: IZA NÉNI (1933) Copia della Cineteca Nazionale in Roma/a Cineteca Nazionale (Róma) kópiája, 35 mm, 65', bianco e nero/fekete-fehér, in lingua italiana con traduzione simultanea in ungherese/ olasz hang magyar szinkrontolmácsolással.

Trama: A causa di un equivoco, un avvocato gelosissimo è convinto che la sua fidanzata abbia trascorso due giorni in un rifugio d’alta montagna con un ingegnere di sua conoscenza. Per chiarire la propria posizione e stabilire quindi quale sia la verità, l’ingegnere propone all’amico e alla fidanzata di costui di cercare la ragazza che nel rifugio si era fatta passare per la fidanzata dell’avvocato. Al gruppo si aggiunge una invadente e bizzarra zia che si intromette in ogni cosa provocando equivoci a non finire. Alla fine la verità viene fuori, si scopre che la misteriosa ragazza non era affatto la fidanzata dell’avvocato, ma ormai è troppo tardi perché i due giovani calunniati, frequentandosi, si sono accorti di essere attratti l’uno dall’altra, e chi ci rimette le penne è proprio l’avvocato geloso e sospettoso. Cselekmény: A féltékeny ügyvéd egy félreértés következtében meg van gyõzõdve arról, hogy a menyasszonya mérnök ismerõsükkel töltött el két napot a hegyekben, egy menedékházban. Tisztázni szeretné saját helyzetét és kideríteni az igazságot, ezért azt javasolja a menyasszonyának és a mérnöknek, hogy keressék meg azt a lányt, aki a menedékházban az ügyvéd menyasszonyának adta ki magát. Egy kellemetlenkedõ és furcsa nagynéni csatlakozik hozzájuk, aki mindenbe beleüti az orrát, amivel sorozatos félreértéseket okoz. A végén kiderül az igazság, hogy a titokzatos lány nem az ügyvéd menyasszonya volt, de ekkor már késõ, mert a megrágalmazott fiatalok idõközben egymásba szerettek, a féltékeny és gyanakvó ügyvéd pedig hoppon maradt.

14


à t t i à c t e t i n c i e C n i C


1940 regia/rendezõ: VITTORIO DE SICA, scrittore/író: LÁSZLÓ KÁDÁR, IMRE ÉRI-HALÁSZ (MAGDÁT KICSAPJÁK SZÍNDARAB/PIÉCE TEATRALE) [A FÕCÍMEN NEM SZEREPEL/NON ACCREDITATO], sceneggiatura/forgatókönyv: FERRUCCIO BIANCINI, fotografia/operatõr: MARIO ALBERTELLI, musica/zene: NUCCIO FIORDA, interpreti/szereplõk: VITTORIO DE SICA (CARLO HARTMAN), ROBERTO VILLA (STEFANO), CARLA DEL POGGIO (MADDALENA), VERA BERGMAN (ELISA), EVA [IRASEMA] DILIAN, AMELIA CHELLINI, PAOLA VENERONI, GUGLIELMO BARNABÒ, ARMANDO MIGLIARI, ARTURO BRAGAGLIA. versione originale ungherese/az eredeti magyar változat: MAGDÁT KICSAPJÁK (1938), Copia della Cineteca Nazionale in Roma/a Cineteca Nazionale (Róma) kópiája, 35 mm, 83', bianco e nero/fekete-fehér, in lingua italiana con traduzione simultanea in ungherese/ olasz hang magyar szinkrontolmácsolással.

Trama: L’insegnante di corrispondenza commerciale in una scuola femminile un giorno, a titolo d’esempio, ha la cattiva idea di scrivere una lettera ad un ipotetico destinatario e il cui nome è preso da un libro di testo. Un’allieva impicciona spedisce tale lettera che viene recapitata al destinatario, che realmente esiste e che dirige un’azienda in Austria. Il giovane, lusingato da tale missiva e dal mistero che la circonda, si mette in viaggio per l’Italia e, giunto alla scuola, fa di tutto per conoscerne l’autrice. La faccenda minaccia di trasformarsi in uno scandalo che comprometterebbe la professoressa, all’oscuro di tutto, se la vera responsabile d’ogni cosa, l’allieva scapestrata e turbolenta, non si autoaccusasse alla direttrice. Con le sue moine e i suoi interventi riesce inoltre a far incontrare i due, l’austriaco e la professoressa, che, naturalmente, si innamorano l’uno dell’altra. Cselekmény: Egy lányiskolában a kereskedelmi levelezést oktató tanárnõnek támad egy nem túl szerencsés ötlete. Mintaképpen levelet ír egy képzelt címzetthez, akinek a nevét a véletlenszerûen felütött szöveggyûjteménybõl veszi. Az egyik minden lében kanál diákja azonban feladja a levelet, mely megérkezik a címzetthez, aki történetesen egy létezõ személy, az egyik bécsi cég fiatal vezetõje. A cégvezetõ nagyon hízelgõnek találja a levelet és rögtön elutazik Olaszországba, hogy felkeresse a tanárnõt az iskolában. Az ügybõl botrány kerekedik, a tanárnõ közel kerül ahhoz, hogy nyilvánosan kompromittálódjék, de ekkor a szeszélyes és nyughatatlan diáklány magára vállalja tettét az iskola igazgatónõje elõtt. A diáklány ezek után igyekszik az osztrák férfit a tanárnõjével összehozni, õ maga pedig a cégvezetõ fiatalember olasz unokafivérének oldalán keres vigasztalódást. 15 A m i ko r a C i n e c i t t à m a g y a r u l b e s z é l t

EKBEN LM FI Z S LA O K ZE ÉS N ZÍ S R MAGYA ANO LI A IT A EM IN C EL N I ES ER H ATTORI UNG 2007. október 13. szombat, 16.30 / sabato 13 ottobre 2007, ore 16.30

2007. október 14. vasárnap, 16.30 / domenica 14 ottobre 2007, ore 16.30

OGNI GIORNO È DOMENICA MINDENNAP VASÁRNAP

DUE CUORI KÉT SZÍV 1944

1943

regia/rendezõ: MARIO BAFFICO, scrittore/író:JÁNOS VASZARY (EGY NAP A VILÁG, SZÍNDARAB/PIÉCE

regia/rendezõ: CARLO BORGHESIO, scrittore/író: PIERO BALERINI, sceneggiatura/forgatókönyv:

TEATRALE) [A FÕCÍMEN NEM SZEREPEL/NON ACCREDITATO], sceneggiatura/forgatókönyv:

CARLO BORGHESIO, PIERO BALERINI, NINO STRESA, TOMASO SMITH, fotografia/operatõr: LUIGI FIORIO, EDOARDO LAMBERTI, BERTAZZINI, musica/zene: GIOVANNI FUSCO, interpreti/szereplõk: ERZSI SIMOR (ANNA SERRATI), KÁROLY KOVÁCS (ANDREA DALMONTE), OSVALDO GENAZZANI (GIANNI SERRATI), NINO CRISMAN (IL FIDANZATO DI ANNA/ANNA VÕLEGÉNYE).

GIANNI

CALVI, MICHELANGELO MURARO, fotografia/operatõr: CARLO NEBIOLO, ALBERTO FUSI, musica/zene: ENNIO PORRINO, interpreti/szereplõk: GIULIANA PINELLI (ANNA), RENATO BOSSI (GINO), EMILIO BALDANELLO (IL SIGNOR EMILIO/EMILIÓ ÚR), OLGA SOLBELLI (MARTA), ERMINIO SPALLA (STEFANO), SILVIO BAGOLINI, NUTO NAVARRINI, RENATO MALAVASI, SILVIA MANTO, CARLO NEBIOLO, MAGDA MALDINI. versione originale ungherese/az eredeti magyar változat: EGY NAP VILÁG (1943) Copia della Cineteca Nazionale in Roma/a Cineteca Nazionale (Róma) kópiája, 35 mm, 72', bianco e nero/fekete-fehér, in lingua italiana con traduzione simultanea in ungherese/ olasz hang magyar szinkrontolmácsolással.

Trama: Una ragazza impiegata in un cinematografo conosce un militare in licenza e se ne innamora, ma il giovane deve ripartire e durante un’azione di guerra viene ferito. Ricoverato in un ospedale, gli viene amputata una gamba. La fanciulla, che attende sue notizie invano, cade in una profonda depressione e accetta quindi la corte di un maturo compagno di lavoro, convinta che il militare sia deceduto. L’interessamento, però, di un amico comune fa sì che i due innamorati si ritrovino e, anche se l’uomo si presenta alla ragazza minorato, lei è ben felice di rivederlo e di riaccoglierlo fra le sue braccia. Cselekmény: Egy velencei moziban dolgozó lány megismerkedik egy eltávozáson lévõ katonával és beleszeret. A fiatalembernek azonban vissza kell térnie a seregéhez. Megsebesül, kórházba kerül, és amputálják az egyik lábát. A lány hosszú ideig nem kap hírt felõle, ezért úgy gondolja, hogy szerelme elesett. Szomorúságában végül elfogadja idõsebb munkatársa udvarlását. Közös barátjuk azonban megtalálja a módját, hogy a két szerelmes újra találkozzon. A lány nagyon örül a viszontlátásnak, és bár a férfi már nem teljes értékû, nem akarja elhagyni, boldogan ölelik át egymást.

Copia della Cineteca Nazionale Ungherese/a a Magyar Nemzeti Filmarchívum kópiája, 35 mm, 81', bianco e nero/fekete-fehér, in lingua italiana con sottotitoli in ungherese/olasz hang magyar felirattal.

Trama: Anna Serrati vorrebbe aiutare il fratello, il quale ha rubato dei soldi, e siccome non riesce ad ottenere un aiuto economico dal fidanzato direttore di banca, si reca in montagna, per incontarsi con Andrea Dalmote, ingegnere capo della ditta del fratello. La bellezza di Anna incanta l’ingegnere, il quale le chiede la mano. Non appena viene a sapere il motivo reale della sua visita e del suo fidanzato, accetta un incarico in Congo, che in un primo momento aveva rifiutato per poter mettere su famiglia. Anna lascia il proprio fidanzato e prova a convincere l’ingegnere capo, del quale nel frattempo si è innamorata, che lei non intende approfittare della sua fiducia. Andrea è irremovibile, ma all’ultimo momento scende dal treno e i due innamorati finalmente si ritrovano. Cselekmény: Anna Serrati segíteni szeretne fivérén, aki sikkasztott, de miután bankigazgató võlegényétõl nem tud pénzt szerezni, elutazik a hegyekbe, hogy fivére cégének fõmérnökével, Andrea Dalmotéval találkozzon. A fõmérnököt elbûvöli Anna szépsége, és megkéri a kezét. Ám amikor tudomást szerez a lány eredeti szándékáról és võlegényérõl, elvállalja a kongói megbízatást, melyet korábban családalapításra való hivatkozással visszautasított. Anna szakít võlegényével és megpróbálja meggyõzni a fõmérnököt, akibe idõközben beleszeretett, hogy nem akart visszaélni a bizalmával. Andrea hajthatatlan, de végül az utolsó pillanatban mégis leszáll a vonatról, és a két szerelmes egymásra talál.

à t t i c e n i C

16

17



2007. október 17. szerda, 18.30 / mercoledì 17 ottobre 2007, ore 18.30

2007. október 18. csütörtök, 18.30 / giovedì 18 ottobre 2007, ore 18.30

CARMELA

INFERNO GIALLO SÁRGA POKOL 1942

1942

regia/rendezõ: FLAVIO CALZAVARA , scrittore/író: EDMONDO DE AMICIS (VITA MILITARE,

Titolo utilizzato dalla distribuzione ungherese/magyar forgalmazási cím: FEHÉR EMBEREK,

REGÉNY/ROMANZO), sceneggiatura/forgatókönyv:

regia/rendezõ: GÉZA RADVÁNYI, sceneggiatura/forgatókönyv: EDOARDO ANTON, UGO BETTI,

CORRADO ÁLVARO, FLAVIO CALZAVARA, ITALO CREMONA, fotografia/operatõr: GÁBOR POGÁNY, musica/zene: FRANCO CASAVOLA, interpreti/szereplõk: DORIS DURANTI (CARMELA), PÁL JÁVOR (CARLO SALVINI), [DOPPIATORE ITALIANO DI PÁL JÁVOR/JÁVOR PÁL OLASZ SZINKRONHANGJA : EMILIO CIGOLI] ALDO SILVANI (IL DOTTOR GIULIO CAVAGNETTI/DR. GIULIO CAVAGNETTI), ANNA CAPODAGLIO (LA MADRE DI CARMELA/CARMELA ANYJA), EGISTO OLIVIERI, BELLA STARACE SAINATI, ENZA DELBI. A Magyar Nemzeti Filmarchívum kópiája/copia della Cineteca Nazionale Ungherese, 35 mm, 79’, fekete-fehér/bianco e nero, olasz hang magyar felirattal/in lingua italiana con sottotitoli in ungherese

Trama: Nella vita monotona dell’isola siciliana, l’unico avvenimento a portare un po’ di novitá è il cambio degli ufficiali dell’esercito. Carmela, affranta a causa di una delusione amorosa, crede di riconoscere in Carlo Salvemini, ufficiale appena giunto, il suo vecchio amore. Anche questi ufficiale sull’isola, ma trasferito altrove, nonostante le promesse mai era tornato da lei. La ragazza viene ritenuta matta da tutto il paese, e il sindaco stesso è propenso a farla mandare in manicomio, ma Carlo, dall’animo buono, resta al suo fianco e l’aiuta a farle dimenticare la delusione subita. Cselekmény: A szicíliai sziget egyhangú életében a katonaság idõnként cserélõdõ tisztjei hoznak némi változatosságot. Carmela, a szerelmi csalódásában megtébolyodott lány az újonnan érkezett Carlo Salviniben egykori kedvesét véli felfedezni, aki szintén katonatisztként szolgált a szigeten, de máshová vezényelték, s bár megígérte, soha nem tért vissza. A lányt az egész falu bolondnak tartja, a polgármester is elmegyógyintézetbe küldené, a jóérzésû Carlo azonban kitart mellette, és türelemmel segíti, hogy kiheverje a megrázkódtatást.

à t t i c e n i C

GÉZA RADVÁNYI [A FÕCÍMEN NEM SZEREPEL/NON ACCREDITATO], fotografia/operatõr: ALBERTO FUSI, musica/zene: ANTONIO VERETTI, interpreti/szereplõk: PÁL JÁVOR (PIETRO/PÉTER), MÁRIA TASNÁDY (MARIA), FOSCO GIACHETTI (FRANCESCO), OTELLO TOSO (GIORGIO), PIETRO SCHAROFF, LIA CORELLI, HARRY FEIST, JONE SALINAS. A Magyar Nemzeti Filmarchívum kópiája/copia della Cineteca Nazionale Ungherese, 35 mm, 90’, fekete-fehér/ bianco e nero, olasz hang magyar felirattal/in lingua italiana con sottotitoli in ungherese.

Trama: In una lontana isola del Pacifico, un gruppo di medici bianchi tra i quali anche Péter, di origine ungherese, lotta non solo contro la febbre gialla che sta decimando la popolazione locale ma anche contro la loro avversione a farsi curare. Inaspettatamente arriva la bella e giovane moglie del medico ungherese, Mária, che non riusciva più a sopportare la solitudine. Francesco, il responsabile del presidio sanitario, si innamora della giovane donna, ed un giorno le confessa il suo amore. Mária però ama suo marito e respinge le avances di Francesco. L’imbarazzante situazione si risolve con l’attacco da parte degli indigeni, in seguito al quale Francesco viene ferito a morte. Mária, che aspetta un bambino, dopo la terribile notte si ammala gravemente e perde la ragione, tuttavia dopo il parto riacquista velocemente la propria salute fisica e mentale. Cselekmény: A Csendes-óceán távoli szigetén egy maroknyi fehér orvos, köztük a magyar származású Péter, küzd a bennszülötteket tizedelõ gyilkos kór, a sárgaláz és a gyógyításnak ellenálló bennszülöttek maradisága ellen. Váratlanul megérkezik a magyar orvos szép fiatal felesége, Mária, aki nem tudta tovább elviselni az egyedüllétet. Francesco, az egészségügyi állomás vezetõje, beleszeret a fiatalasszonyba, s egy nap bevallja neki szerelmét. Mária azonban a férjét szereti és elutasítja Francesco közeledését. A kínos helyzetnek a bennszülöttek támadása vet véget, melynek során Francesco halálosan megsebesül. Mária, aki gyermeket vár, a szörnyû éjszakán átélt izgalmaktól súlyosan megbetegszik, elméje elborul, a gyermek megszületése után azonban hamarosan visszanyeri egészségét és lelki egyensúlyát.

18



ZA GGII MMÍTÍTOOSSZA ZÁ S R ZO ZÁ S S R LA O ZO Õ S N LA R O Õ YA N G A R M YA A G A ÉS M ” A G ZÁ ÉS S ” YARROORRSZÁG -MAAGGYA TÀ-M ESEE „C ECITITTÀ ERES AA UUNNGGHHER N „CININEC N O D N N LA O EL D D O LA N EL A D LI O A N IT A O LI IT A TÀ”” EE ILIL MMITO IT ECITITTÀ ERIAIA DDII CCININEC “L “L’U’UNNGGHHER 2007. október 19. péntek, 18.30 / venerdì 19 ottobre 2007, ore 18.30


PÀPRIKA

CENTOMILA DOLLARI SZÁZEZER DOLLÁR 1933

1940

regia/rendezõ: CARL BOESE, sceneggiatura/forgatókönyv: BOBBY E. LÜTHGE, ORESTE BIANCOLI,

regia/rendezõ: MARIO CAMERINI, sceneggiatura/forgatókönyv: MARIO CAMERINI, GASPARE

fotografia/operatõr: REIMAR KUNTZE, musica/zene: FRANZ WACHSMANN [WAXMAN],

CATALDO, LUIGI ZAMPA, RENATO CASTELLANI [A FÕCÍMEN NEM SZEREPEL/NON ACCREDITATO], fotografia/operatõr: ALBERTO FUSI, musica/zene: ALESSANDRO CICOGNINI, interpreti/szereplõk: AMEDEO NAZZARI (WOODS), ASSIA NORIS (LILY ZILAY), MAURIZIO D’ANCORA (PAOLO), LAURO GAZZOLO (STEFANO ZILAY), CALISTO BERTRAMO (BARTON), ERNESTO ALMIRANTE (MICHELE ZILAY).

interpreti/szereplõk: ELSA MERLINI (ILONKA), RENATO CIALENTE (PAOLO), ENRICO VIARISIO

(MASSIMO BONELLI), EVA MAGNI (LIDA BONELLI), SERGIO TOFANO, GIANFRANCO GIACHETTI. Copia della Cineteca Nazionale in Roma/a Cineteca Nazionale (Róma) kópiája, 35 mm, 80', bianco e nero/fekete-fehér, in lingua italiana con traduzione simultanea in ungherese/ olasz hang magyar szinkrontolmácsolással.

Trama: Ilonka, che per il suo carattere sanguigno viene chiamata semplicemente Paprika, si reca a Roma presso la casa della sua vecchia compagna di scuola ed amica Lida, perché vorrebbe conquistare Paolo, cognato dell’amica. Travestita da cameriera, vorrebbe far innamorare il misogino e timido uomo, che ha sacrificato la sua vita allo studio delle rane, ma egli non si preoccupa minimamente dei tentativi della ragazza. Di fronte a ciò, Massimo, marito dell’amica, il quale non biasima i rapporti extraconiugali, comincia ad assediare la bella cameriera. Dopo molti fraintendimenti Ilonka raggiunge il suo scopo ed la confessione d’amore avviene in ungherese: “Szeretlek” (Ti amo). Cselekmény: Ilonka, akit heves természete miatt egyszerûen csak Paprikának neveznek, azért érkezik régi iskolatársa és barátnõje, Lida római házába, mert szeretné meghódítani barátnõje sógorát, Paolot. Szobalánynak öltözve akarja magába bolondítani a nõgyûlölõ és félszeg férfit, aki eddigi életét a békák tanulmányozásának szentelte, de az ügyet sem vet a próbálkozásaira. Ezzel szemben Massimo, a barátnõ férje, aki nem ítéli el a házasságon kívüli kapcsolatokat, ostromolni kezdi a csinos szobalányt. Egy sor félreértés után Ilonka végül eléri célját, s magyarul hangzik el szerelmi vallomása: „Szeretlek”.

Copia della Cineteca Nazionale in Roma/a Cineteca Nazionale (Róma) kópiája, 35 mm, 83', bianco e nero/fekete-fehér, version originale italiana con traduzione simultanea in ungherese/olasz hang magyar szinkrontolmácsolással.

Trama: Un miliardario americano incontra in Ungheria una giovane centralinista di albergo e se ne innamora. Sapendo che è fidanzata, offre all’innamorato un premio di 100 000 dollari se la ragazza acconsentirà a cenare una sera con lui. La cena ha luogo ma la ragazza, temendo di essere mal considerata dall’americano, strappa l’assegno. La mattina dopo la ragazza si reca in municipio per le nozze, ma il miliardario irrompe nel locale e, tra lo sgomento dei parenti e del promesso sposo, fugge con la graziosa fanciulla. Cselekmény: Az amerikai milliomos Magyarországra érkezve megismerkedik a hotel telefonos kisasszonyával, akibe azonnal beleszeret. Amikor megtudja, hogy menyasszony, százezer dollárt ajánl fel a võlegénynek, hogy a lánnyal vacsorázhasson. A vacsora estéjén azonban a telefonos kisasszony attól tartva, hogy rossz hírbe keveredik, eltépi a csekket. Másnap reggel elmegy a városházára, az esküvõjére. Ám a milliomos beront a terembe, és a rémült rokonok és a võlegény szeme láttára megszökteti a lányt...

à t t i c e n i C

20




2007. október 22. hétfõ, 18.30 / lunedì 22 ottobre 2007, ore 18.30

BALLO AL CASTELLO BÁL A KASTÉLYBAN

FINISCE SEMPRE COSÌ MINDIG IGY VÉGZÕDIK 1939

Titolo utilizzato dalla distribuzione ungherese/magyar forgalmazási cím: SZERELMI RIADÓ,

1939 Titolo utilizzato dalla distribuzione ungherese/magyar forgalmazási cím: AKITÕL MINDENT

regia/rendezõ: MAX NEUFELD, sceneggiatura/forgatókönyv: CARLO DELLA PORTA ,

ELLOPTAK… ÓH, TE SZEGÉNY

fotografia/operatõr: VACLAV VICH, musica/zene: ARMANDO FRAGNA ,

sceneggiatura/forgatókönyv: ENRIQUE T. SUSINI, DAROL FISCHBACKER, fotografia/operatõr: ARTURO

interpreti/szereplõk: ALIDA VALLI (GRETA L ARSEN), CARLO LOMBARDI (PRINCIPE GIORGIO/ GYÖRGY HERCEG), ANTONIO CENTA (TENENTE KARINSKY/KARINSKY FÕHADNAGY), SANDRA RAVEL (RITA VALENTINI), GIUSEPPE PIEROZZI (PETROVICH), CORRADO DE CENZO (NICOLA), VASCO CRETI (SEBASTIANO LARSEN), GUIDO NOTARI, LUIGI ERMINIO D’OLIVO.

GALLEA, musica/zene: EZIO CARABELLA, interpreti/szereplõk: VITTORIO DE SICA (ALBERTO MILLER), NEDDA FRANCY (ELISABETTA), ROBERTO REY (RENATO), NOËLLE NORMAN (MARIZA KALMAY), PINA RENZI (LA SIGNORA KALMAY / KALMAYNÉ), ASSIA DE BUSNY (FLORIKA), EUGENIA ZARESKA, ALFREDO ROBERT, EUGENIO DUSE, CARLO CHERTIER.

A Magyar Nemzeti Filmarchívum hiányos nitró kópiájáról másolt DVD/DVD masterizzato dalla copia mancante in pellicola della Cineteca Nazionale Ungherese, 77’, fekete-fehér/bianco e nero, olasz hang magyar felirattal/in lingua italiana con sottotitoli in ungherese.

Trama: L’ambientazione del film è un non precisato Principato del Centro-Europa, che potrebbe essere anche l’Ungheria. La protagonista della storia è Gréta, giovane ballerina principiante, che per un banale errore viene scambiata per l’amante del principe Giorgio e per questo viene promossa a prima ballerina. Il tenente Karinsky, invaghito della ragazza, crede ai pettegolezzi ed interrompe ogni rapporto con lei. Gréta, alla quale piace il giovane ufficiale, per vendetta lascia credere che ha un rapporto intimo con il principe. Con il passare del tempo, grazie al suo talento, riesce veramente a fare carriera. Alla fine le incomprensioni vengono chiarite e la ragazza riconquista il suo vecchio amore. Cselekmény: A film helyszíne egy pontosan meg nem határozható közép-európai hercegség, mely akár Magyarország is lehetne. A történet fõhõse Gréta, a fiatal kezdõ balerina, akit egy félreértés miatt György herceg szeretõjének hisznek, ezért elsõ balerinává léptetik elõ. A lányba fülig szerelmes Karinsky fõhadnagy hisz a pletykáknak, és megszakítja vele a kapcsolatát. Gréta, akinek szintén tetszik a fiatal tiszt, bosszúból azt a látszatot kelti, hogy intim viszonya van a herceggel. Idõközben tehetségének köszönhetõen tényleg karriert csinál. Végül a félreértések tisztázódnak, és a lány visszaszerzi szerelmét.

ALBERTÓ! regia/rendezõ: ENRIQUE T. SUSINI,

A Magyar Nemzeti Filmarchívum hiányos nitró kópiájáról másolt DVD/DVD masterizzato dalla copia mancante in pellicola della Cineteca Nazionale Ungherese, 35 mm, 50’, fekete-fehér/bianco e nero, in lingua italiana con sottotitoli in ungherese/olasz hang magyar felirattal.

Trama: Un compositore che vive in provincia ed è organista in una chiesa ungherese ha inviato in visione a Budapest ad un autore di operette, suo parente, alcune canzoni. Il poco scrupoloso autore capisce che le canzoni sono valide e le inserisce in una sua operetta d’imminente esecuzione. Venuto in città, il giovane musicista scopre l’appropriazione indebita ai suoi danni e cerca di far nascere uno scandalo, ma poi vi rinuncia dopo aver capito che l’uomo che gli ha rubato le sue canzoni è in piena e profonda crisi sentimentale e professionale. Cselekmény: Egy magyar zeneszerzõ, aki vidéken él és egy templomban orgonistaként dolgozik, elküldi néhány dalát budapesti rokonának, aki operettszerzõ. A kicsit se aggályoskodó szerzõ jónak találja a dalokat, és beépíti az éppen készülõ operettjébe. Amikor a fiatal zeneszerzõ Budapestre érkezik, felfedezi darabjainak jogtalan eltulajdonítását és botrányt akar csapni, de letesz róla, miután rájön, hogy a férfi, aki felhasználta szerzeményeit, mély érzelmi és szakmai válságban szenved.

à t t i c e n i C



23

BBEN EK EN LM FI EK R LM YA FI G A R M YA A G A G M ZÁ A S R G ZO ZÁ S S OOLA LASZOR ESII ERES LM UUNNGGHHER L'L'ITITAALILIAA NNEIEI FIFILM 2007. október 25. csütörtök, 18.30 / giovedì 25 ottobre 2007, ore 18.30


EGY ÉJ VELENCÉBEN UNA NOTTE A VENEZIA

AZUREXPRESS AZZURRO EXPRESS 1933

1938

rendezõ/regia: CZIFFRA GÉZA , forgatókönyv/sceneggiatura: VASZARY JÁNOS,

rendezõ/regia: BALOGH BÉLA , író/scrittore: SZÁNTÓ ARMAND, SZÉCSÉN MIHÁLY (BUDAPEST-WIEN,

operatõr/fotografia: EIBEN ISTVÁN, zene/musica: ANGYAL LÁSZLÓ (JOHANN STRAUSS MOTÍVUMAI

OPERETT/OPERETTA), forgatókönyv/sceneggiatura: PACSÉRY

ALAPJÁN/SULLA BASE DEI MOTIVI DI JOHANN

STRAUSS), szereplõk/interpreti: SIMON ZSUZSA (ELLEN HARRIMAN), TARJÁN GYÖRGY (GRÓF ANTONIO GRIVELLI/CONTE ANTONIO GRIVELLI), CSORTOS GYULA (ELLEN APJA/IL PADRE DI ELLEN), VEREBES ERNÕ, BALLA LICI, GOMBASZÖGI ELLA, GÓZON GYULA, FENYÕ EMIL, TINO PATTIERA. A Magyar Nemzeti Filmarchívum kópiája/copia della Cineteca Nazionale Ungherese, 35 mm, 69’, fekete-fehér/ bianco e nero, magyar hang olasz szinkrontolmácsolás/in lingua ungherese con traduzione simultanea in italiano.

Cselekmény: Ellen Harriman, az unatkozó milliomoslány võlegényét cserbenhagyva követi Velencébe Antonio Grivelli grófot. Az eladósodott fiatalembernek, akinek palotájában mindennapos vendég a végrehajtó, levélben milliomoslányt ajánlanak feleségül, de eltépi az írást. Ellennek kezébe kerül a levél egyik fele, azt hiszi, hogy róla van szó, s a gróf csak érdekbõl udvarol neki. Közben megérkezik Ellen apja, s megvásárolja a Grivelli palotát leányának és leendõ vejének. A grófnak mégsem kell kiköltöznie, mert õ veszi nõül Ellent, aki kiengesztelõdik, amikor megtudja, hogy a levélben nem róla volt szó. A film magyar és német verzióban is elkészült a német verzió címe Eine Nacht in Venedig, rendezõje Robert Wiene. A külsõ felvételeket Velencében forgatták. Trama: Ellen Harriman, milionaria annoiata, lascia il fidanzato per poter seguire a Venezia il conte Antonio Grivelli. Il giovanotto indebitato, nel cui palazzo fa quotidiana visita l’ispettore per la riscossione dei debiti, riceve per lettera una proposta di matrimonio con una donna milionaria, ma strappa la lettera. Una parte della lettera finisce tra le mani di Ellen la quale pensa che si riferisca a lei, e che il conte le faccia la corte solo per interesse. Nel frattempo arriva il padre di Ellen che acquista per la figlia ed il futuro genero, il palazzo di Grivelli. Il conte però non deve trasferirsi poichè è lui che sposerá Ellen, la quale si è tranquillizzata non appena ha scoperto che non è di lei che si parlava nella lettera. Il film fu prodotto anche in versione ungherese e tedesca con il titolo Eine Nacht in Venedig, per la regia di Robert Wiene. Gli esterni furono girati a Venezia.


LÁSZLÓ, operatõr/fotografia: EIBEN ISTVÁN, zene/musica: DE FRIES KÁROLY, szereplõk/interpreti: PÁGER ANTAL (RÁK TAMÁS), SZELECZKY ZITA (ERNA), BÁSTI LAJOS (BÁNÁTH DÉNES), TOLNAY KLÁRI (TERI), KÖPECZI-BOÓCZ LAJOS, FÓNAY MÁRTA, PETHES SÁNDOR, ZALA KAROLA, SITKEY IRÉN, BÁRDY GYÖRGY. A Magyar Nemzeti Filmarchívum kópiája/copia della Cineteca Nazionale Ungherese, 35 mm, 71’, fekete-fehér/ bianco e nero, magyar hang olasz szinkrontolmácsolás/in lingua ungherese con traduzione simultanea in italiano.

Cselekmény: Rák Tamás, az ifjú tanár a legénybúcsújának estéjén megakadályozza egy fiatal lány, Teri öngyilkosságát, és pénzt ad neki, hogy elutazhasson a nagynénjéhez. Másnap Velencébe indul nászútra feleségével, Ernával. A vonat folyosóján Terivel találkozik, aki tévedésbõl ugyanerre a vonatra szállt, ráadásul a jegyét is elvesztette. A következõ állomáson leszállnak, hogy jegyet vegyenek a lánynak, és emiatt lemaradnak a vonatról. A magára hagyott, bosszús feleség Velencében egy útitársát, Bánáth Dénest mutatja be a rokonoknak férjeként. Késõbb Tamás is megérkezik Terivel. Sok félreértés után Teri és Dénes egymásba szeretnek, és Tamásék is kibékülnek. Trama: La sera del suo addio al celibato, il giovane insegnante Tamás Rák impedisce il suicidio di una giovane ragazza, Teri, e gli dà dei soldi affinché possa andare dalla zia. Il giorno dopo parte in viaggio di nozze per Venezia con la moglie Erna. Nel corridoio del treno incontra Teri, che per sbaglio ha preso lo stesso treno e inoltre ha anche perso il biglietto. I due scendono alla stazione successiva per poter acquistare il biglietto e così perdono il treno. La moglie, lasciata sola sul treno, in un impeto di vendetta, giunta a Venezia presenta ai propri parenti come proprio marito Dénes Bánath, suo compagno di viaggio. Più tardi arrivano anche Tamás e la ragazza. Dopo molti qui pro quo Teri e Dénes si innamorano e anche Tamás fa pace con la moglie.

à t t i c e n i C


25



MAGDOLNA

NÁSZÚT FÉLÁRON VIAGGIO DI NOZZE A METÀ PREZZO 1941

1936

rendezõ/regia: NÁDASDY KÁLMÁN, író/scrittore: HARSÁNYI ZSOLT (MAGDOLNA , REGÉNY/ROMAN-

Olasz forgalmazási cím/titolo utilizzato dalla distribuzione italiana: NON PARLIAMO D’AMORE,

ZO), forgatókönyv/sceneggiatura:

rendezõ/regia: SZÉKELY ISTVÁN, forgatókönyv/sceneggiatura: LÁSZLÓ ALADÁR,

BÉKEFFY ISTVÁN, operatõr/fotografia: MAKAY ÁRPÁD, zene/musica: POLGÁR TIBOR, szereplõk/interpreti: LÁZÁR MÁRIA (MAGDOLNA), LEHOTAY ÁRPÁD (ZOLTÁN, A FÉRJE/ ZOLTÁN, IL MARITO), SOMLAY ARTÚR (SZILÁGYI ÁKOS), PETROVICS SZVETISZLÁV (DETKY PÁL), TURAY IDA (KLÁRI), KAMARÁS GYULA (TIMÁR PÉTER), VASZARY PIRI, BENKÕ GYULA, ÁRPÁD MARGIT. A Magyar Nemzeti Filmarchívum kópiája/copia della Cineteca Nazionale Ungherese, 35 mm, 95’, fekete-fehér/ bianco e nero, magyar hang olasz szinkrontolmácsolással/in lingua ungherese con traduzione simultanea in italiano.

Cselekmény: Magdolna még mindig lánykori szerelmét, Szilágyi Ákos zeneszerzõt szereti, de nem tudja elhagyni kislányát, Klárit. Férje halála után Detky Pál, a sikeres író udvarol neki, ám a magányhoz szokott, zárkózott asszony elutasítja a férfi közeledését. Olaszországba utazik a férfi elõl, de az utána megy. Olaszországban megtörténik mindaz, ami Magyarországon nem történhetett meg: az asszony nem tud tovább ellenállni a férfi csábításának. A Budapesten is folytatódó viszonyuknak Klári féltékenysége vet véget. Az asszony eszpresszót nyit, s a tehetséges, de bátortalan ifjú mérnököt, Timár Pétert bízza meg a tervek elkészítésével. A fiatalember szenvedélyesen beleszeret az érett asszonyba, ám végül Klárihoz pártol. Magdolnának most is fontosabb lánya boldogsága, s rezignáltan félreáll. Trama: Magdolna è ancora innamorata del suo amore dei tempi dell’adolescenza, il compositore Ákos Szilágyi, ma non è capace di lasciare la figlia Klári. Dopo la morte del marito, è il noto scrittore Pál Detky a farle la corte, ma la donna abituata alla solitudine e ad essere chiusa in sé stessa respinge le attenzioni dell’uomo. Per sfuggirgli va in Italia ma egli la segue. In Italia avviene ciò che non è potuto avvenire in Ungheria, la donna non riesce più a resistere all’uomo e cede alle sue lusinghe. Al loro rapporto, che prosegue anche a Budapest, pone fine la gelosia di Klári. La donna apre un caffè ed affida i lavori di progettazione al giovane ingegnere Péter Timár, talentuoso quanto timido. Il giovanotto si innamora appasionatamente della donna matura ma alla fine sceglie la giovane Klári. Anche adesso per Magdolna è piú importante la felicitá della figlia e quindi, rassegnata, si fa da parte.

operatõr/fotografia: EIBEN ISTVÁN, zene/musica: GYÖNGY PÁL, szereplõk/interpreti: ÁGAY IRÉN (KOVÁCS KATÓ), JÁVOR PÁL (KEREKES PÁL), KABOS GYULA ,

ERDÉLYI MICI, DÉNES GYÖRGY, LÁNCZY MARGIT, KÖPECZI-BOÓCZ LAJOS, KELETI LÁSZLÓ. A Magyar Nemzeti Filmarchívum kópiája/copia della Cineteca Nazionale Ungherese, 35 mm, 65’, fekete-fehér/ bianco e nero, magyar hang olasz szinkrontolmácsolás/in lingua ungherese con traduzione simultanea in italiano.

Cselekmény: Az Árkádia Játékáru Gyárban az a hír terjed, hogy elbocsátják azokat a nõi alkalmazottakat, akik férjhez mennek. A cég két alkalmazottja, Kovács Kató és Kerekes Pál, bár nem házasok, igénybe veszik a nászutasok olaszországi úthoz járó félárú kedvezményét. Utazásuk azonban nem felhõtlen. A konfliktusok forrása, hogy a nászutasoknak közös hálószobát adnak, melyet a lány nem hajlandó megosztani a fiatalemberrel. Mikor Kató megtudja, hogy a cégüknél nincs semmiféle házasodási tilalom, az olaszul nem tudó, mit sem sejtõ Kerekest az anyakönyvvezetõ elé viszi, s az álházaspárból valódi lesz. A film külsõ felvételei Olaszországban készültek. Trama: Nella fabbrica di giocattoli Árkádia si sparge la notizia che le lavoratrici che si sposeranno, verranno licenziate. Due dipendenti, Kató Kovács e Pál Kerekes, sebbene non siano sposati, approfittano dello sconto del 50% sui viaggi di nozze per recarsi in Italia. Il loro viaggio però non è privo di problemi. I conflitti sorgono per il fatto che ai neo-sposi danno una camera da letto in comune, che la ragazza non è disposta a dividere con l’uomo. Quando Kató scopre che nella ditta non c’è nessun divieto a sposarsi, porta all’anagrafe l’ignaro Kerekes, il quale non parla italiano, e così la finta coppia diviene una coppia vera. Gli esterni del film furono girati in Italia.

à t t i c e n i C



27

M A R M G A O R R G P / O A R P M / A M A M R M G PPRROOGRA 2007. szeptember 27. csütörtök, 18.30 óra

giovedì 27 settembre 2007, ore 18.30 HAVI 200 FIX / 200 FISSI AL MESE

2007. október 17. szerda, 18.30

mercoledì 17 ottobre 2007, ore 18.30 CARMELA

2007. szeptember 27. csütörtök, 20.30

2007. október 18. csütörtök, 18.30

giovedì 27 settembre 2007, ore 20.30 MILLE LIRE AL MESE / HAVI EZER LÍRA

giovedì 18 ottobre 2007, ore 18.30 INFERNO GIALLO / SÁRGA POKOL (FEHÉR EMBEREK)

2007. október 3. szerda, 18.30

mercoledì 3 ottobre 2007, ore 18.30 PÉNTEK RÉZI / RÉZI PÉNTEK 2007. október 4. csütörtök, 18.30

giovedì 4 ottobre 2007, ore 18.30 TERESA VENERDÌ / PÉNTEK TERÉZ 2007. október 5. péntek, 18.30

venerdì 5 ottobre 2007, ore 18.30 AZ EMBER NÉHA TÉVED / L’UOMO TALVOLTA SBAGLIA 2007. október 6. szombat, 18.30

sabato 6 ottobre 2007, ore 18.30 LA FORTUNA VIENE DAL CIELO / A SZERENCSE AZ ÉGBÕL JÖN 2007. október 7. vasárnap, 18.30

domenica 7 ottobre 2007, ore 18.30 LA ZIA SMEMORATA / A SZÓRAKOZOTT NAGYNÉNI 2007. október 12. péntek, 18.30

venerdì 12 ottobre 2007, ore 18.30 MADDALENA ... ZERO IN CONDOTTA / MAGDALÉNA... MAGATARTÁSBÓL ELÉGTELEN 2007. október 13. szombat, 16.30

sabato 13 ottobre 2007, ore 16.30 OGNI GIORNO È DOMENICA / MINDENNAP VASÁRNAP 2007. október 14. vasárnap, 16.30

domenica 14 ottobre 2007, ore 16.30 DUE CUORI / KÉT SZÍV

2007. október 19. péntek, 18.30

venerdì 19 ottobre 2007, ore 18.30 PAPRIKA 2007. október 20. szombat, 18.30

sabato 20 ottobre 2007, ore 18.30 CENTOMILA DOLLARI / SZÁZEZER DOLLÁR 2007. október 21. vasárnap, 18.30

domenica 21 ottobre 2007, ore 18.30 BALLO AL CASTELLO / BÁL A KASTÉLYBAN (SZERELMI RIADÓ) 2007. október 22. hétfõ, 18.30

lunedì 22 ottobre 2007, ore 18.30 FINISCE SEMPRE COSÌ / MINDIG IGY VÉGZÕDIK (ÓH, TE SZEGÉNY ALBERTÓ!) 2007. október 25. csütörtök, 18.30

giovedì 25 ottobre 2007, ore 18.30 EGY ÉJ VELENCÉBEN / UNA NOTTE A VENEZIA 2007. október 26. péntek, 18.30

venerdì 26 ottobre 2007, ore 18.30 AZUREXPRESS / AZZURRO EXPRESS 2007. október 27. szombat, 18.30

sabato 27 ottobre 2007, ore 18.30 MAGDOLNA 2007. október 28. vasárnap, 18.30

domenica 28 ottobre 2007, ore 18.30 NÁSZÚT FÉLÁRON / VIAGGIO DI NOZZE A METÁ PREZZO (NON PARLIAMO D’AMORE)

A sorozat filmjei az Örökmozgó Filmmúzeumban láthatók/Il film della retrospettiva saranno proiettati al Cinema Örökmozgó (1074 Budapest, Erzsébet krt. 39.) Jegyek ára/Prezzo del biglietto: 800 HUF. Jegyrendelés/Per prenotazioni, telefonare al numero: 342-2167 28

Cinecittà (e con questo termine va inteso il cinema italiano) iniziò a parlare ungherese nel

Recommend Documents