Cikkíró kerestetik! Tetszenek a cikkek az újságokban és kipróbálnád te is a tehetségedet? Nem tetszett valamelyik cikk, és szerinted te jobbat tudnál alkotni? Van egy téma, ami érdekli a többieket és tudnál róla újat, érdekest mondani? Akkor ne késlekedj! Vedd fel a kapcsolatot velünk, és írj te is cikket! Kontakt:
[email protected]
Béta Verzió
Az OE NIK hallgatói lapja Kiadja: OE NIK HÖK Felelős kiadó: Hegedűs Zoltán Alapító főszerkesztő: és ügyeletes ugribugri tündérmackó
Kelemen Katalin Főszerkesztő: Varga Virág (Wolio) Tördelő: Nagy Gábor Attila (Atis) Korrektor: Incze Gáspár (Sicambria) Címlap: Horváth Viktor (csivi)
Tartalomjegyzék: Django, a webes keretrendszer
4. oldal
I(P)ara
5. oldal
Könyvajánló
6. oldal
Meglátások a ZH-krol és a vizsgákról
7. oldal
Múlt s jelen egybefonódott távlatai
8. oldal
Jogvédők a Torrent ellen
9. oldal
A billentyűzetet hergelik: Dávid Bettina (Betti) Ducsai Zsolt fabal Koncz Balázs (K. Balázs) Kovács Viktor Kőnig Dániel (Colos) Incze Gáspár (Sicambria) Varga Virág (Wolio) Véső Tamás (GoreX)
Fallout: New Vegas
Nyomdai munkálatok: Count Press Nyomda Szerkesztőség:
[email protected] Web: http://beta.nikhok.hu
10. oldal
Egy pesti srác emlékei 1956-ról 12. oldal Szakkollégium
13. oldal
Film nem-ajánló
14. oldal
Interjú Dr. Berek Lajossal
16. oldal
Mi a baj a jó fiúkkal
18. oldal
Bináris Sudoku
19. oldal
Hópelyhek kalauza
20. oldal
BÉTA VERZIÓ V6.1
Django, a webes keret rendszer Napjainkra rendkívül nagy szerepe lett a webalkalmazásoknak. A Django egy nyílt forráskódú, magas szintű Python alapú keretrendszer, melyet egy amerikai cég weboldalainak kiszolgálása céljából hoztak létre 2005ben. Azóta folyamatos fejlesztés alatt áll, mostanra az egyik legfejlettebb és legismertebb keretrendszer lett. A Django tehát egy Python programozási nyelven írt „eszköztár”, amely segítségével weboldalakat készíthetünk Python nyelven – felhasználva a keretrendszer által nyújtott eszközöket, szolgáltatásokat. A Django elsődleges célja, hogy megkönnyítse a bonyolultabb, adatbázis alapú weboldalak készítését. Ennek megvalósításához két legfontosabb elve és programozási mintája a Don’t Repeat Yourself és a Model-View-Control. Előbbi elv megvalósításához a Djangoban írt weboldalak ún. alkalmazásokból kell, hogy álljanak; míg az MVC modellhez a keretrendszer az egyes alkalmazások belső felépítését szabályozza.
mát, vagyis az adattáblákat, a szükséges külső kulcs és egyéb megszorításokat. Mivel nincs szükség SQL lekérdezések írására és a Django beállítástól függően képes többféle adatbázis-kezelő rendszerrel dolgozni, bármikor kicserélhetjük egy projektünket kiszolgáló adatbázisszervert anélkül, hogy a programkódon változtatni kellene. A keretrendszer másik különleges szolgáltatása, hogy a felépített modelljeinkhez automatikusan készített adminisztrációs felületet biztosít, melyet bizonyos mértékig testre is szabhatunk. Ez az automatikusan generált felület egyedülállónak tekinthető, más keretrendszerek ilyen funkcionalitású és egyszerűen kezelhető felületet nem kínálnak. Meg kell említeni azonban azt is, hogy a felület testreszabhatósága korlátos, így nem valósítható meg benne minden feladat. Ilyen esetekben természetesen lehetőségünk van saját adminisztrációs felületet készíteni.
Az egyes alkalmazások gyakorlatilag egy-egy Python modulnak felelnek meg. Egy Django projektbe korlátlan számú alkalmazást „beköthetünk”. Az alkalmazások rendelkeznek minden olyan információval, amely az adott modul működéséhez szükséges. Például egy fórum alkalmazás definiálja a fórumhoz szükséges adatmodelleket, a megjelenítéshez szükséges nézeteket, és a nézetek által generált sablonokat is. Ennek a felépítésnek köszönhetően elérhető az, hogy egy jól megírt fórum alkalmazás minimális változtatással bármelyik Django projektben használható.
A Django az említett két legfontosabb jellemzőjén kívül számos szolgáltatást kínál. Rendelkezik saját URL-kezelő alrendszerrel, mely segítségével átláthatóan menedzselhetjük, hogy melyik URL megnyitásakor melyik nézet fusson le. A keretrendszer saját template alrendszert hoz magával, mely az MVC modell-elvű programozás megvalósításához járul hozzá. A Django ezeken kívül rendelkezik egy kiterjedt gyorsítótár alrendszerrel
Az alkalmazások újrafelhasználhatóságán túl a Django egyik legnagyobb „fegyvere” az objektumalapú adatkezelés. A weboldalon elérhető összes adat egy-egy objektumként fogható fel, melyet a fejlesztés során definiálnunk kell. A meghatározott objektumokat a Django beépített adatbázis-kezelő eszközén keresztül érhetjük el a saját belső utasításokkal és lehetőségekkel, így tehát – amellett hogy a lehetőségünk adott – nincs szükségünk bonyolult SQL vagy egyéb lekérdezések írására. Az adatok objektumként való kezelése, valamint az előzetesen történő pontos meghatározásuk teszi lehetővé a Django két nagyon jelentős funkcióját. A létrehozott osztálydefiníciók alapján a Django képes automatikusan létrehozni az adatok tárolásához szükséges adatbázis-sé4
2011. JANUÁR is, amely működhet memória alapokon (memcache), vagy egyéb gyorsítótár rendszerek segítségével.
keretrendszert. A Djangoról angolul átfogó ismertetőt a hivatalos weboldalán, a www.djangoproject.com-on olvashattok, míg magyarul a www.django.hu blogon ismerkedhettek a keretrendszerrel.
A Django tehát egy komplex keretrendszer, mely nagyban segíti és gyorsítja a webfejlesztők munkáját. Bátran ajánlom mindazoknak, akik szeretnének megismerni egy dinamikusan fejlődő, könnyen tanulható, modern
Ducsai Zsolt
I(P)ara Az internet. Az egyre növekvő virtuális tér az emberek mindennapjainak részévé vált. Ezen a hálózaton keresztül végezhetjük a legkülönfélébb tevékenységeket: informálódhatunk a napi hírekről, megnézhetjük az időjárást, kereshetünk állást, válthatunk kötelező biztosítást, chatezhetünk a haverokkal, és a játékosok is a világhálón keresztül bonyolíthatják le virtuális háborúikat.
meglepő módon a legnagyobb ütemben Ázsiában kell kiszolgálni az egyre növekvő felhasználói bázis igényeit, míg a legkevesebb címet Afrika és Dél-Amerika igényli. A 2011-es év vége felé új protokoll használatára lesz szükség, a megoldást a már 1994-ben elfogadott IPv6 jelenti. Az IPv5 egy kísérleti nem IP alapú valós idejű ST (stream protokoll) volt, amely azonban sosem terjedt el, ezért kapta az új megoldás a v6-os sorszámot. A korábbi megoldás helyett az új címek a 32 helyett már 128 bitesek lennének, tehát az új cím hat darab, egymástól pontokkal elválasztott, 8 bites számból állna, melynek mindegyike 0-255 közötti értéket vehet fel, így a kiosztható címek száma a 232-ről 2128-ra nőne. Mivel az új rendszer más csomagküldő formátummal bír, a két rendszer nem kompatibilis egymással, ezért fontos a megfelelő felkészültség az átállásra. Mivel az egész internet azonban nem tud egyszerre átállni az új rendszerre, ezért meg kellett oldani, hogy a két verzió egymástól függetlenül működhessen a neten, vagy akár egy gépen belül is. Erre lehetőséget ad a kompatibilis címzés, ekkor az Ipv4 cím közvetlenül átalakítható v6-os címmé, illetve különböző alagutak alkalmazása. Ugyan akkor használható a Dual Stack IP csomag is, ami a két protokoll-t egy időben támogatja, ily módon a két különálló hálózati rendszer nincs hatással egymásra.
De mi is az az internet? A „hálózatok hálózatának” története a ’60-as években kezdődött, az amerikai hadügyminisztérium a telefonhálózaton hozott létre egy csomagkapcsolt hálózatot kísérleti jelleggel. Ez a hálózat szivárgott át a civil szférába, oktatási és kutatási intézmények kapcsolódásával. Kidolgoztak egy több központú csomagkapcsolt hálókommunikációs rendszert (NCP), mely a mai TCP/IP elődje volt. Az 1970-es évek elején megjelent az első e-mail program, és ekkor használták az internet nevet is először. 1983-ban az addig szigorúan ellenőrzött ARPANET és MILNET-ből leválasztották a hadászati szegmenst, és megszületett a ma is ismert internet. Az internet jelenleg az IPv4 névtér használatával köti össze a hálózatokat, ez a jól ismert „192.168.0.1” formának megfelelő 32 bites cím. Ez a névtér véges, és hamarosan elérkezik az idő, amikor már nem lehet ebben a formában több címet kiosztani. Az IP-címek kiosztásáért felelős Number Resources Organization (NRO) mai figyelmeztetése szerint a rendelkezésre álló tartomány 95 százaléka már foglalt, és a szabad címek száma is egyre gyorsabb ütemben fogy. A „http://penrose.uk6x.com/” oldalon található egy visszaszámlálás, ami a kiosztható IP címek elfogyásáig tartó becsült időt mutatja. Nem
Bizonyos cégek, mint a Facebook már elérhető az új protokollal is, de a Google is bizonyos szolgáltatásait kísérleti jelleggel elérhetővé tette az új formátummal is, azonban a legtöbben még csak készülődnek az átállásra. név nélkül
5
BÉTA VERZIÓ V6.1
Olvass a sorok között Könyvajánló Allan Pease és Alan Garner: Szóbeszéd – a hétköznapi pszichológia sorozat egy újabb könyve. Amikor másokkal kommunikálunk, gyakran előfordulhat, hogy nem értjük meg egymást, esetleg elbeszélünk egymás mellett. Ilyenkor nem kedvelünk meg másokat annyira, mint amennyire megkedvelhettük volna őket. Esetleg más társaságot találhatunk és egy aprócska figyelmetlenség, vagy meg nem értés miatt, és lehet, hogy nem is találkozunk többször.
többnyire azt jelenti. Pontosan az ellentétét gondoljuk annak, amit előtte mondtunk. Lássunk egy hétköznapi példát erre: - Jól áll magán az új ing, de (nem)…
A társalgás művészete alcímű kötet elsősorban a metakommunikáció azon részére fekteti a hangsúlyt, ami a szavaink mögött rejlik. Pl.: „Egyedülálló vásárlási alkalom” = „Nem tudjuk eladni”. Elsőre kissé morbidnak hangzik, de a mondjuk a „Pompás kilátás a kikötőre” = „Orrfacsaró halszag” már a „nem kell látnom, hogy tudjam meg fogom szívni” kategóriát erősíti.
A „csak” szóval gyakran kicsinyíteni igyekszünk tetteink, vagy éppen szavaink jelentőségét. Gyakran hallani felelőtlen emberektől magyarázkodáskor: „De én csak 10 percig voltam távol ”. Gondoljunk bele, mennyivel másképp hangzik így a mondat: „De én 10 percig voltam távol”. A könyv második fele már konkrétan a társas érintkezést tárgyalja, úgymint hogyan fogadjuk konstruktívan a kritikát, vagy hogyan álljunk ellen a manipulációnak. Ez utóbbi jól jöhet, ha mondjuk olyan embereket kell lerázni, akik azt mondják: „Csak 10 percet kérnék az életéből” – ami egyébként minimum 2 órát szokott jelenteni – és nincs a közelben egy baseball ütő. Érdekes téma továbbá a „Hogyan figyeljük mások mondanivalóját”. Kevesen tudják, hogy dialógus közben nem illik ceruzával a kézben figyelni. Egy üzleti megbeszélés közben kimondottan frusztrálóan hathat, ha lejegyzeteljük beszélgető partnerünk valamelyik megjegyzését, amit esetleg bizalmas közlésnek szánt, valamit meg is törhetjük a gondolatmenetét.
Bár sokszor nem tudjuk, hogy hazudnak-e nekünk vagy sem, néhány nyelvtani kapcsolatból fényt deríthetünk erre-arra. Mivel nem mindenki van a toppon testbeszéd olvasásból – ami egyébként nagyon összetett, és a teljes megismerése akár évekbe is telhet – így bármikor nyugodtan támaszkodhatunk az ilyesmire. (Vajon most hazudok?) Nézzük csak meg, hogy a „csak”, illetve „de” szavak megtalálhatók-e a mondatban! A „de” szócska szaknyelven „klisé”,
A könyvesboltba tévedve érdemes megnézni még a „Testbeszéd”, a „Szálljunk le a döglött lóról”, és a „Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő” című köteteket is. K. Balázs 6
2011. JANUÁR
Meglátások a Zh-król és a vizsgákról Gondolataimba merülve, két zárthelyi írása közt született meg eme cikk, ami arról szól, hogy mi játszódhat le az emberekben zh és vizsga időszakban, hogy mire érdemes törekedni. A cikkhez saját tapasztalataimat használtam, így valószínű másban nem teljesen ilyen, sőt az is lehet, hogy egészen más gondolatokat ébreszt.
már eljutottál idáig, akkor tovább is mehetsz, ha eddig sikerült, ez után is fog. Persze nem lesz egyszerű, de nem szabad feladni. A sikerérzés fontos, erőt adhat, ahogy a szünet, a levegő felfrissíthet. Aztán ahogy visszatérsz a tanuláshoz és még mindig nem megy a feladat, de tán arra könnyebben rájössz, hogy más közelítésből is megpróbálhatod megoldani, és tán akkor összejön.
A számon kérés minden tantárgynál különböző, van olyan, amiből minden órán kell zárthelyit írni, de van olyan is, amiből csak 1-2. Ha hetenként van egy, az emberek nem túl vidáman, (mert hát nem sokan szeretnek dolgozatokat írni) de könnyebben fel tudnak rá készülni, mint amikor besűrűsödnek a dolgok és egy héten van 6-7 vagy több. Ilyen általában a félév közepén és a vége felé szokott előfordulni.
Szerintem, de erről sokaknak más véleménye van, a dolgozat előtti este, főként, ha reggel van, akkor nem érdemes nagyon sokáig fent maradni, egy részt, mikor már fáradt vagy, nem fog annyira az agyad, viszont másnap is fáradt leszel, ami nehezíti a tanultak felelevenítését, s legtöbbször ilyenkor a kávé és energiaital nem elég. Persze ilyen sűrűbb időszakokban, akkor is fáradtak leszünk, ha úgy mond, korán lefekszünk, de a folyamatos megmértetés, megterheli az embert, így az ilyenek után érdemes 1-2 nap szünetet tartani, ami persze nehéz, mert jön a vizsgaidőszak, ahol szintén sokat kell tanulni.
Az ilyen nehezebb időszakoknál szokott megtörténi, hogy befásulnak a tanulók, hogy csinálják a feladatokat és úgy érzik, egyre rosszabbul megy nekik, pedig tegnap még értették. Szerencsésebb esetben össze tudnak ülni másokkal, akik tudnak segíteni neki, emellett a beszélgetések többsége feszültség oldásnak is jó. Nem véletlenül állítják azt, hogy egyedül szinte lehetetlen elvégezni az egyetemet, mert te sem tudhatsz, érthetsz mindent, de vannak olyanok, akik valamit tudni fogják, és ha valamit nem értesz, elmagyarázzák és a kedveden is javíthatnak, ha úgy hozza a szükség. Így ajánlom mindenkinek, hogy ha még nem tette, akkor ismerkedjen bátran, mert főként csak jó származhat belőle.
A vizsgáknál azért jobb, mert te veheted fel őket, bár meg vannak határozva az időpontok még is több szabadságod van befolyásolni, hogy mikor mész vizsgára, szerintem érdemes megpróbálni úgy felvenni őket, hogy kettő között legyen pár nap szünet, emellett, hogy ha nem sikerül a vizsgád, akkor legyen lehetőséged, még egyszer elmenni, szóval nem érdemes az utolsó vizsga alkalmakra jelentkezni. A vizsgák általában nehezebbek a zárthelyieknél, tágabb témakört foglalnak magukba, de ha jól csinálod, nem sűrűsödnek úgy be, így pihentebben tudsz rájuk készülni, ami mint már említettem fontos dolog.
Bár előfordulhat, hogy még is egyedül leszel, mert a dolgok nem úgy alakultak. A barátaid sem értik vagy érnek rá éppen és csak azok az apró sikerérzések adnak kis erőt, mikor meg tudsz oldani egy nehezebb feladatott, de van, amikor még az se megy, s bár dühös elkesergésedben még mindig falod a sorokat, de információ már nem sok jut el az agyadig.
Remélem néhányatokat tudtam tanáccsal szolgálni ezzel a cikkel, mindenkinek sok sikert kívánok a zárthelyikhez és a vizsgákhoz.
Ilyenkor kell szünetet tartani, elmenni, sportolni, vagy csak sétálni egyet, levegőzni és elgondolkodni, hogy ha
Wolio
7
BÉTA VERZIÓ V6.1
Múlt s jelen egybefonódott távlatai Mit is gondolnék vagy gondolna más, ha eszébe jut a modern tánc vagy színház. Ki dús emlékek tárházát, ki távoli képként merengő csalfa távolságát érzi e szavak mögött.
szemeket a néző elé tárul mindaz, melyet Muszorgszkij barátja elvesztésére írt műből színpadi darab kerekedett. A barátja képeiből rendezett tárlat képeit emelte zenei magaslatokba. Melyek égi országként foglalnak magukban magányt, bút, feledést, gondtalanságot s befejezésül végső következtetésként keretet adva eme csapongó érzelem sokaságnak. S eme magaslatokból melyek rendíthetetlen építőkövekként tartották mindazt, melyet a koreográfus által elképzelt víziókat a modern tánc mozzanatait felhasználva színpadi előadásba öntötte.
A budapesti Vár Színházban került megrendezésre a Tánclépések című két felvonásos darab. Az első felvonás két részre tagolódik, melyek az „És vissza” és a „Komor testek egy változékony térben” címet viselik. Az utóbbit a nemzetközi hírű, kiváló koreográfus, Joseph Tmim álmodta színpadra, míg a darab első részének megvalósítását Zachár Lóránd igazgatta. A második rész Mogyeszt Petrovics Muszorgszkij: „Egy kiállítás képei” címet viselik. A zenei érzelemattitűdöt megvalósító mozdulatokért Földi Béla a felelős. A modern tánc és a klasszikus zene összefonódását as�szisztálni nem lehet egyszerű feladat. Az emberi lélek határtalan mélységei pszichoanalitikus szempontok alapján három szintre osztható. Tudat, tudatalatti és tudattalan. Mikor elnyeli kiszikkadt testünket a pihenés lágy nyugodalma, álomba merülünk. Mikor álmodunk, a tudatalattink a tudattalan hatalmas tengeréből hív elő testet öltött eseményeket és megannyi elrugaszkodott történést. Tökéletes harmóniát képezve lelkünk érzelmi állapotával. Miért is írt le gondolatom ily vargabetűt? Mikor egyenesen is lehetne utazni a gondolatok vizionált valóságában? A valóság sokszor gátat támaszt s elnyomja mindazt, ami túlmutat a fizikán, a szem által látott téren és időn. Úgy értve, ha levetjük gátját eme dolgoknak, s kapjuk fonalát valami idegennek, gondolataink emlékképekként kapnak helyet képzeletünk furcsa utcakövén. S hagyva szárnyalni képzeletünk, megannyi csodás dolog elevenedik meg előttünk. Vigyorogva a csillogó színházban, leoltott lámpák alatt.
Ezáltal egy egységet alkotó megkomponált műként kerekedett a közönség szeme elé. Általában minden témához csapódott vélemény új látásmódot ad. A darabot körbetáncoló elemek új megfogalmazásként hatnak, s újabb megfogalmazást kerítenek „A kiállítás képei” című darabnak. Mint diákok nem az a történés, mellyel mindennap találkozunk vagy hallunk. Gondolva egyéni zenei ízlésekre és látásvilágra. De néha-néha érdemes rászentelni életünkből egy estét. Megtapasztalva egy teljesen más világot és ezzel is bővítve látásvilágunkat.
Egyszer csak eszeveszett gyorsasággal vág át a hegyes talajon a telített érzelmekkel túlfűtött élmény. Zenei megrázkódtatás zsongja körbe magát. Az ember csak ül, s tovább ül. Olyan ember, ki nem ilyen zenéhez szokott füllel járja utcák sokaságát, üli végig tanórák hadát. Becsukott szemmel vizionált valóságot lebegtet a távolság. Lenge szellőként fújnak ismeretlen érzések cirógató hullámai. Ez lenne, mikor önmagad átadod a zenének? Mikor ereidben érzed a dallamok lüktetését? De nem maradhat így a pillanat, felnyitva
fabal 8
2011. JANUÁR
Jogvédők a Torrent ellen
Háború, vagy szélmalomharc? Forr a világ bús bittengere, ó magyar. Nagyszabású razziát tartott a rendőrség október elején a hazai adatközpontokban. Az Artisjus közleménye szerint Kovács Ákos nemrég megjelent albuma volt az indok, de maga Ákos nyilatkozta azt, hogy a nevét csak ürügyként használták fel. Nyilatkozatával elég nagy port kavart, az eredeti cikkre a Vastagbőr blog tételesen reagált. Érdemes elolvasni, ha képbe akarunk kerülni a zenésztársadalom és a hallgatók közt húzódó gondolkodásbeli szakadékkal. Szerintem teljesen elbeszélünk egymás mellett. A kérdéskört több szempontból tudjuk értékelni, de ez nem megy úgy, ha a zenészek tolvajnak nevezik a letöltőket, és a letöltők is örülnek, hogy milyen jól kiszúrtak az illetővel. Szögezzük le: a zene nincs ingyen. Ha valaki rajongónak mondja magát, de egy forinttal se támogatja az előadókat, akkor hogyan várhatnánk el a minőséget, az újabb és újabb kiváló albumokat?
már ilyen bolt Magyarországon, akkor igaza van. De milyen boltok ezek? Olyanok, mint a floppy: elavultak. Elavult technológiákra és elavult gondolkodásmódra alapulnak. Magas árakkal, a felhasználókat elriasztó, a platformfüggetlen felhasználást megakadályozó másolásvédő technológiákkal nem lehet hosszútávú sikereket elérni. Hogy átérezzük a nem felkapott zenészek helyzetét is, megkérdeztem Varga B. Tamás véleményét is a témáról. „A CD értékesítés másodlagos. Itt elsősorban arról van szó, hogy ha elmaradnak a tiszteletdíjas fellépések, ha mindenki útiköltségért lép fel, és ha semmi egyéb támogatást nem kap az alkotó, akkor elmaradnak a dalok. A befutott zenészek sincsenek könnyű helyzetben, de őket legalább adják a tévék, rádiók. Ebből jogdíjuk van, és ez is visszaforgatható egy új albumra.
A probléma ott van, hogy a zenére is egy komplett iparág telepedett rá, és a boltban megvásárolható album árának csak a töredéke jut el az alkotókhoz. A digitális terjesztés korában feleslegessé válnak a közvetítők és maga az adathordozó is, ami miatt négyezer forint körüli ár van a borítón. Botrányosan sok. Meg kell nézni a hazai és a külföldi fizetéseket, és azt látjuk, hogy míg a fizetésekben többszörös különbség van, addig az árakban szinte beértük Nyugat-Európát. Több kutatás szerint a vevők maximum ezerötszáz-kétezer forintot tartanának elfogadható árnak.
Sok esetben, amikor látom, hogy rossz anyagi helyzetben van egy közösség, még útiköltséget se kérek. De van olyan, ahol tudom, hogy van pénz, és még nem hogy tiszteletdíjat nem ad, de a benzinpénzt is úgy kell kiimádkozni belőle. És akkor jön a kérdés: „Mi az, hogy 65Ft+Áfa/km?” Ekkor el kell mondanom, hogy ebben az időm, és az autóhasználat is benne van, valamint a bevett szokás szerint 50 Ft-tól 85 Ft-ig szoktak számolni a fellépők. És közben még te érzed magad rosszul.”
Az MP3 korszakot, ami bár egy évtizede kezdődött, még mindig nem tudják hova tenni a hazai zenészek. Ákosnak nincsenek friss információi: ma az emberek már nem a hifit, hanem a fülbe dugható lejátszójukat használják a legtöbbet. Érthető, hogy a legtöbbünknek már csak ritkán van szüksége lemezekre, amik a helyet foglalják, előbb-utóbb tönkremennek, és az előállításuk amúgy se egy környezetkímélő folyamat. Ha 500 és 1000 forint között veszünk meg egy nulla másolási költséggel rendelkező terméket, akkor a művész bevétele jelentősen nőhet.
Mi a helyzet az MP3 letöltésekkel? „Dolgozom az ügyön. De azt ugye tudod, hogy az első tízben úgyis lesz egy, aki meg se áll az első torrentig.” Ingyenes letöltés valószínűleg mindig lesz. De a lényeg, hogy aki támogatni tudja a kedvenc előadóját, az gyorsan, és a lehető leghatékonyabban tudja ezt megtenni. Szemléletváltás, új üzleti modellek kellenek, és reméljük, hogy a tehetségek megtalálják a számításukat a zenei pályán a nehezítő körülmények ellenére is.
És akkor még a számonkénti vásárlás lehetőségéről nem is beszéltünk. Ha valaki erre azt mondja, hogy van
Sicambria 9
BÉTA VERZIÓ V6.1
Fallout: New Vegas Két évvel ezelőtt feltámasztottak egy legendát, méghozzá elég szép eredménnyel. A Fallout 3 meglehetősen szép kritikákat kapott a nemzetközi sajtótól. Most megérkezett a következő poszt- apokaliptikus csomag a Fallout New Vegas személyében.
Sikerült még a második részből visszahozni jó pár ellenséges kreatúrát (pl.: gekkók), illetve amennyiben nem kapcsoljuk be a rádiót, az alapmuzsika nagyon erősen a második részre hajaz.
Az alapkoncepció nem változott szinte semmit az előző részhez képest, viszont nagyon sok új pluszt sikerült hozzáadniuk. Mindezek ellenére sokkal inkább tűnik egy hatalmas kiegészítésnek a játék, mint önálló egyednek. A Fallout univerzuma egy nukleáris holokausztot átélt Amerikában játszódik, és mindehhez hozzá adva egy retro-futurisztikus világszemlélet. Az új rész Las Vegas romjain és annak környezetében a Mojave sivatagban játszódik. Két nagy erő feszül egymásnak: a magukat Új kaliforniai köztársaságnak nevező szervezet, valamint a Caesar’s Legion, amely egy a római császárság egy poszt apokaliptikus torz tükörképe. Mindkét fél a terület kizárólagos ura akar lenni, amely nem tetszik a jelenleg hatalmon lévő kaszinó bárónak (Mr. Housenak), szóval az ellentétek kiélezettek.
A történet szerint te egy csomagszállító vagy, amelyből viszonylag sok van a pusztaságban. Nem tudod mit szállítasz, de legalább megölnek érte. Ez viszonylag érdekes. A játéknak négy befejezése van, de megint elkövették azt az orbitális hibát, amit a Fallout 3-nál, miszerint a fő történetszál befejezése után nem tudunk szabadon kolbászolni a pusztaságban. Az előző résznél belátták, hogy mekkora bakot lőttek és orvosolták egy későbbi DLC-ben, így remélhetőleg itt is ez lesz a metódus.
A történetben viszonylag sok csavar lelhető fel, amely elég, hogy megtartsuk érdeklődésünket iránta. Egyéb iránt erre a részre mondhatjuk, hogy visszatért a nagy elődhöz, mivel az előző részben egy teljesen saját pusztaságot alkottak viszonylag kevés történeti kötődéssel, ugyanakkor visszatér a Fallout 2-ből sok minden. Például Marcus a szupermutáns, aki a második rész végén eltűnik valahova, itt most előkerül és még küldetést is ad, valamint az NCR frakció is erre utal.
Mikor először kilépünk a pusztulatba az első változás az előbbi részhez képest, hogy itt sokkal több a növényzet és ez nem csak látványelem, hanem minden növényt le lehet szüretelni, hogy később mindenféle tárgyakat, drogokat, ételeket, italokat készítsünk belőle. Ez talán az egyik legnagyobb fejlesztés a játékban a régebbi részhez képest, hogy a gyűjthető szemét nem csak gyűjthető szemét, hanem alapanyag. Például: egy fegyverjavító készlethez vagy plazmapuskához. A munkapad végre nem csak arra használatos, hogy 5 szemétből készülő fegyvert gyártsunk, hanem bármire. Valamint megjelent a reloading bench, ahol a töltényhüvelyeket tölthetjük újra, valamint a tábortűz, ahol főzőcskézhetünk. Szót kell még itt ejteni a „hárdkór” módról, amely nagymértékben realisztikussá teszi a pusztaságban való bolyongást, mivel az eddigi két 10
2011. JANUÁR állapotjelző mellé (életerő, sugárzásszint) kapunk még három másikat (étel-, ital-, fáradtság jelzőt), ala Sims.
Anyós látogatóba megy a vejéhez. – Meddig marad anyuka? – kérdezi a veje. – Hát fiam, ameddig szívesen láttok. – Jaj, anyuka, hát már a kávét se tetszik megvárni!
Maga a játéktér körülbelül másfélszerese az előző résznek, és végre eltűntek a – szerintem – idegesítő metróalagutak. Mint ahogy az előző részben is volt a játék sava-borsa, itt is a felfedezés és felfedezhető helyszínekből nincs hiány, sőt. Itt említeném a mellékküldetéseket is, amelyek (rengeteg van) között van olyan, amely hangulatosabb, mint maga a fő sztori szál. Megtehetjük persze azt is, hogy csak végigrohanunk a fő szálon, de akkor a játék negyedét sem fedezzük fel.
Programming is like sex: One mistake and you have to support it for the rest of your life.
Nagyon hangulatosan sikerült ábrázolni a Mojave sivatagot és a romos Las Vegas-t annak ellenére, hogy az előző részhez képest nem nagyon sikerült grafikai újításokat bevezetni. Ez nem azt jelenti, hogy a játék ronda volna, hanem azt, hogy szinte pontosan ugyanúgy néz ki, mint a Fallout 3 (Bár némely karakterre nagyobb felbontású textúra került és néhány tereptárgy is szebb lett). Bár a játékban fellelhető néhány ocsmányabb bug, és az indokoltnál többször fagy le, ennek ellenére tejesen játszható (azért mentsetek gyakran). A karakteralkotási rendszer maradt a régi S.P.E.C.I.A.L. szerint. A harcrendszer is maradt a régi attól eltekintve, hogy minden fegyvernek van valamilyen képesség vagy főjellemző követelménye.
Im Hoersaal hatte man eine neue Lautsprecheranlage installiert. Der Professor sprach zur Probe ins Mikrofon: ‘Koennen Sie mich auch auf den hinteren Sitzreihen hoeren?’ Ein Student aus der vorletzten Reihe blickte kurz aus einer lebhaften Unterhaltung auf und rief: ‘Jawohl, Herr Professor, aber es stoert uns nicht im Geringsten!’
Zsákos Bilbó és Frodó beszélgetnek: - Mostanában nagyon unatkozom - mondja Frodó. - Talán keresned kéne valami hobbit...
- Uram, ön mindig jobb kézzel szokta megkeverni a kávéját? - Igen. -Érdekes, mert az emberek általában kiskanállal szokták...
Bemegy a szexis diáklány a professzor irodájába, becsukja az ajtót maga mögött, leül a székre, miniszoknyájából kivillannak a combjai. - Professzor úr, bármit megtennék, hogy átmenjek a vizsgán! A professzor végigméri. - Bármit? A lány előrehajol, érzékien búgja: - Igen, bármit! - Akkor próbáljon meg tanulni.
Így a végén összegzésül mindenkinek csak ajánlani tudom a játékot, akinek van fölösleges 60-70 órája, hogy belekezdjen egy játékba. Nagy szabadon bejárható terület, szerencsejáték, összeesküvés, választható frakciók, lassított felvételben szálló agyvelő a naplementében egy poszt nukleáris világban, ennyi elég a boldogsághoz. Colos 11
BÉTA VERZIÓ V6.1
Egy pesti srác emlékei 1956-ról A forradalom kitörése előtt egy hónappal ünnepeltük a 14. születésnapomat. Gyerek fejjel még nem is sejtettem, hogy milyen nagy események vannak készülőben.
Ezekben a napokban a mi környékünk még viszonylag nyugodt volt, ki tudtunk menni az utcára. Körülöttünk az élet a megszokott formában zajlott, az iskolába járás nem hiányzott. Barátaimmal csatangoltunk az utcákon. Emlékszem, hogy repülőgépekről kidobott röpcédulák szálltak a levegőben. A falakon plakátok jelentek meg az alakuló pártok hirdetéseivel. A rádió híreiből és a felnőttek elcsípett szavaiból kiderült, hogy az országunkat megszálló orosz csapatok elhagyják Budapestet. Mindenki nagyon lelkes volt, bizakodva tekintett a jövőbe. Ez az állapot csak november 4-ig tartott, akkor ugyanis az Üllői úton vonuló tankok dübörgésére ébredtünk, ágyúlövések zaja hallatszott. Rettenetes volt.
Szigony utcai lakásunk alig kétszáz méternyire volt az Üllői úttól, ablakai a Klinika kertjére néztek. Nyolcadikos tanuló voltam a közeli Jázmin utcai Általános Iskolában. Iskolatársaimmal majdnem minden délután asztaliteniszeztünk az iskola egyik tantermében. Október 23-án is sokáig játszottunk, majd amikor hazaértem édesanyám nyugtalanul fogadott, mert már hallani lehetett a rádióban, hogy megmozdulás zajlik a városban. Édesapám – aki Budán dolgozott egy asztalosműhelyben – még nem érkezett haza. Este tízkor édesanyám aludni küldött minket kilenc éves húgommal együtt. Ágyam az Üllői út irányába nyíló ablak közelében volt. Már akkor távoli lövések zaja szűrődött be a szobánkba. Mint később kiderült, ez a Bródy Sándor utcai Magyar Rádió épületénél zajló események hangja volt. Nem tudtunk elaludni. Még ébren voltunk, amikor apám tizenegy óra körül hazaérkezett és elmesélte, hogy rengetegen vannak az utcán. A tömeggel eljutott a Kossuth térre, ahol Nagy Imre a Parlament ablakából beszélt a tömeghez, elvtársaknak szólítva őket. Erre nagy füttykoncert volt a válasz, mert az emberek számára nem volt pozitív kicsengése ennek a megszólításnak.
Bár arra nem emlékszem, hogy aznap, vagy másnap házunk felett aknák kezdtek süvíteni és becsapódások rémisztő döreje hallatszott. A ház lakói úgy döntöttek, hogy a pincében biztonságosabb lesz. Mint később megtudtuk, az oroszok az Illés utcai Füvész-kertből lőtték aknával a Kilián laktanyát. A célt tévesztett aknák repeszei házunk udvarában is szétszóródtak. (Ezt mi gyerekek összegyűjtöttük, mint érdekességeket.)
Legnagyobb örömünkre másnap nem kellett iskolába menni, azonban ez kétes öröm volt, mert az események drámai fordulatot vettek. Az előző napi békés tüntetés véres lövöldözésekbe torkollott.
Miután az üzletek zárva voltak – a házból egyébként sem tudtunk kimenni, mert nem volt biztonságos – minden család a tartalékaiból élt. Nagy szerencsénkre apám – számomra mai napig érthetetlen megérzésből – nagyobb mennyiségű szárazkolbászt hozott haza pár héttel korábban. Édesanyám vidéki rokonaink malacai számára gyűjtötte a száraz kenyérhéját, amit időnként papírzsákokban feladtunk számukra. Ez a szárazkol12
2011. JANUÁR bász és a zsebembe tömködött száraz kenyérhéja mentett meg az éhezéstől, mivel nagyétkű kamasz voltam.
Amit akkor láttunk, egy életre meghatározó emlék lett. Az Üllői út romokban hevert, szinte nem volt egy ép ház sem. Az úttestet teljes szélességében törmelék borította, kilőtt harckocsik, kiégett teherautók, halott orosz katonák tetemei hevertek mindenfelé.
A pincében töltött pár nap alatt a ház lakói összetartó közösséggé formálódtak. Gyerekként is érezhető volt ez a jótékony hatás a félelem és a kényelmetlen körülmények ellenére.
Lassan megindult az élet. A halottakat elvitték, a romok eltakarítása megkezdődött. Minden élelmiszerért sorba kellett állnunk. Az 56-os forradalom megtorlásáról, mártírjairól jóval később, már felnőttként szereztem tudomást.
A veszélyhelyzet dacára voltak, akik felmerészkedtek az utcára. Tőlük hallottuk, hogy hova csapódott be akna, hogy az utcánkban az Üllői felől végig tankok állnak. A harcok befejeztével egyre többen mentünk ki az utcára. Barátaimmal kíváncsian jártuk a környéket.
Sicambria
Szakkollégium megköszönni továbbá Nagy Gabriellának (ÓE-NIK SZTI), Gaál Pálnak (ÓE-KVK) és Fend Péternek (ÓENIK) a segítségüket a tanfolyamok megtartásában.
Egy rövid összefoglaló a Galamb József Integrált Projekt Szakkollégium tavaszi félévéről: Kockanap 2010. március 26. 16:00 – 2010. március 27. 16:00
A tanfolyamok végén a hallgatók értékelték a tanfolyamokat és az oktatókat, ezek szinte kivétel nélkül igen kedvezőek voltak.
Az idén először megrendezett (hagyományteremtő) eseményen szakkollégiumunk aktívan részt vett a szervezésben, főleg a szerelési munkálatokban, illetve tagjaink apróbb feladatokat vállaltak magukra. A 24 órás versenyen a csapatok több apró programozási feladattal versenyeztek egymással. A megmérettetés vége felé (már a hajnali órákban is) a csapatok tagjain láthatóak voltak a kifáradás jelei. Hát nem is csoda. Ki bír ki 24 órát egyfolytában, úgy hogy mellette még keményen dolgoznia is kell? Így nem csoda, hogy a hajnali órákban jó néhány álmos és üveges tekintettel találkoztunk – ha épp nem a babzsákokon aludtak.
Szakkollégiumunk terveink szerint hamarosan újra tanfolyamokat indít, ilyen és ehhez hasonló témakörökben. OFACE Szakkollégiumunk közösségi oldala április elején indult el a WWW.OFACE.HU címen, melyre minden ÓE hallgatót szeretettel várunk. Ezt az oldalt, és a hozzá kapcsolódó munkákat három hallgató készítette: Erőss Adrienn (KGK), Gaál Pál (KVK) és Véső Tamás (NIK). A projektet 2009 őszén az ÓE-KGK-n sikerrel mutatták be a TDK-n is. Az oldal egyébként hamarosan megújul és megszépül ismét, a korábbi tapasztalatok alapján. (terveink szerint tananyagok, illetve egyéb, az egyetemi élettel kapcsolatos információk is felkerülnek rá)
Tanfolyamok /MOBIL-NFC, Webszerkesztés – Webprogramozás (PHP) / A nyári vakáció beköszöntével szakkollégiumunk tagjai a jól megérdemelt pihenés helyett gyorstalpaló tanfolyamokkal kezdték a nyarat. Ezeket a tanfolyamokat a NIK-en szerveztük. Mindkét tanfolyamra túljelentkezés volt, végül a jelentkezési sorrend döntötte el, kik lettek azok a szerencsések, akik bejutottak a tanfolyamokra.
Ha tetszünk, jelölj be bennünket a Facebook-on is: http://www.facebook.com/#!/pages/Galamb-JozsefIntegralt-Projekt-Szakkollegium/158752027473242?r ef=ts
Szeretném megköszönni a hallgatóknak, hogy jó kérdéseikkel és a feszített tempó ellenére is kiváló órai teljesítménnyel hallgatták a tanfolyamokat.Szeretném
GoreX
13
BÉTA VERZIÓ V6.1
Film nem-ajánló Példátlan Példaképek (Role Models) Ezt a filmet nem ajánlom senkinek. Ha egy mód van rá, kerüld el jó messzire. Az imdb-n egy megmagyarázhatatlan folyamat eredményeként 7.1 ponton áll (összeesküvést sejtek), de ez ne tévesszen meg senkit. Csupán a következő esetekben érdemes megfontolni a megtekintését:
hozzá úgy, hogy összetűzésbe kerülnek a hatósággal és megrongálnak egy szobrot . Ez az Egyesült Államokban is vandalizmusnak minősül, úgyhogy a bíróságon kell felelniük a tetteikért, a büntetésük pedig az, hogy vigyázniuk kell 1-1 gyerekre. Világos, nem? Nem?
1. Valaki fegyvert fog a fejedhez, és erélyesen felszólít, hogy nézd végig. (Valójában ez még a határeset kategóriába tartozik.) 2. Valamilyen szekta tagja vagy, ahol a vezeklés egyetlen elfogadható formája az önkínzás, és te valami igen súlyos bűnt követtél el, teszem azt tömegmészároltál vagy népirtottál. 3. Borzasztóan ütős tudatmódosító hatása alatt állsz és csupán a villódzó képek látványa euforikus állapotba juttat. De tegyük fel, hogy ezek egyike sem áll fenn, és te mégis meg szeretnéd nézni. Talán pont azért mert mondtam, hogy ne! Mert ez így működik, ilyen lázadó generáció a miénk. De mindegy is, a lényeg, hogy eltökélt szándékod, hogy megnézd ezt a szutykot. Ez esetben jó híreim vannak: nyugodtan továbbolvashatod a cikket, nem kell spoilerektől tartanod, vagy hogy lelövöm a poénokat, esetleg a történet csattanóját, ilyen dolgokkal ugyanis a forgatókönyvíró és rendező (David Wain) nem terheli az agyadat. Az igazat megvallva még története sincs. Nem szól semmiről, mondanivalója pedig pont annyi, mint bármelyik kovbojok dalszövegnek a kevésbé népszerűek közül. (Remélem most nem bántottam meg a kovbojos srácokat.) Halványan érződik ugyan a készítők kiforratlan erőlködése ez ügyben, néhány elcsépelt klisét felfedezhetünk az elfogadásról és az áldozatokról, de egyáltalán nem életszerű vagy őszinte. Most már rátérek a konkrétumokra is, nehogy felkészületlenül kapjátok az arcotokba a gyalázatot. Tehát a szituáció: van két idiótánk. Eddig még rendben is volnánk, sok klasszikus kezdődött ezzel a felállással. Egyikük legyen Stifler (Seann William Scott – Amerikai Pite) a másik Mike (Paul Rudd – Jóbarátok). Itt egész más a nevük, de ez most teljesen lényegtelen.
Akkor hadd summázzam az eddig elhangzottakat: a film gyakorlatilag egy olyan programot mutat be, amelynek keretein belül bűnözőkre bízzák kiskorú gyerekek felügyeletét ideiglenesen. És ez a nonszensz agyrém, kérem szépen, ez az alapszituáció. Ez a film eszenciája, e körül fejlődnek az események. Bravó Mr. David Wain! Néhány gondolat erejéig nyugodtan ízlelgessük magunkban, hogy ez mekkora ostobaság.
Szóval Stiflernek, de főleg Mikenak derogál az aktuális alibi munkájuk, és ezt kifejezésre is juttatják, még-
Ha ezzel megvolnánk folytatom a gyerekekkel. Stifler padavanja egy afroamerikai kis puttó. Az ő személy14
2011. JANUÁR ében egy igen szofisztikált humorforrással találkozhatunk, ugyanis kicsi és káromkodik. Ez azért is figyelemre méltó, mert a környezetében amúgy senki nem csinál ilyet, az anyja pedig egy csodálatos asszony, aki szeretettel és odafigyeléssel neveli a kis férget, ergo érthetetlen hol szedte össze ezt az alpári stílust. Nem is vesztegetnék rá több szót.
Ismerkedés a diszkóban - Van autód? - Igen. - Az jó! És milyen színű? - Kék. - Az szép! És hány személyes? - Kettő. - Hűha! És hány köbcentis? - Hatezer. - Ahh... hú, az nem semmi! És milyen gyártmányú? - IFA.
A másik kölök, Mike padavanja pedig egy gyökér. Az ő figuráját – feltételezem – egy eszményi kocka/ nerd okostojásként hivatott a film megjeleníteni. Természetes ez is epic fail. Hősünk kockasága ebben a remekműben úgy realizálódik, hogy egy súlyosan értelmi fogyatékosnak tűnő társaság elkötelezett tagja. Szokásuk ezeknek ugyanis, hogy egy parkolóban összegyűlnek förtelmesen kivitelezett, ótvar, ál-középkori jelmezekben és... és ott vannak. Igen. Effektíve nem szerepjátszanak, nincs egy következetes szabályrendszer, nem is wowoznak, csak elvegetálnak, mint az óvodások a homokozóban. Na meg néha azt játsszák, hogy most háború van, de erről nem szívesen beszélek, mert annyira szánalmas, hogy én szégyellem magam. Nem tudom, hogy a valóságban létezik-e ilyen horror, de ha igen, akkor Isten irgalmazzon mindnyájunknak, mert az Apokalipszis már nem lehet túl messze.
- Honnan ismered meg az Unixos rendszergazdát a tekepályán? - ??? - Onnan, hogy tarol.
20 év múlva... - Anyu, hogy udvarolt apu neked?? - Bökdösött Facebookon :D
Az input oldalról még fontos információ, hogy Mike rendelkezik egy csinos barátnővel, akivel még az első néhány percben némi műbalhé és műveszekedés után szakítanak. További érdekesség, hogy szemtanúi lehetünk, ahogy Jane Lynch alakításában megelevenedik a filmtörténet legirritálóbb női mellékszereplője. A forgatókönyvíró innentől kezdve kizárólag sablonokkal dolgozik, úgyhogy aki ezek után nem tudja levezetni a teljes cselekményt a befejezésig, az megérdemli, hogy végigszenvedje ezt a másfél órás gyötrelmet.
A férj emésztési zavarban szenved és emiatt nagyon nyűgös: – Jaj, nem tudom, mit kellene szednem, hogy ne fájjon a hasam. – Igyál minden reggel két pohár meleg vizet, az majd segít! – javasolja a felesége. – Ezt teszem már húsz éve – dörmögi a férj –, csak te kávénak hívod!
És most következzenek a pozitívumok: Ha a film közben netán elszundítanál fél órára, akkor sem veszíted el a fonalat. Az egyik jelenetben látható egy félmeztelen nő. Ennyi. De tudom most már tuti, hogy mindannyian meg fogjátok nézni, úgyhogy lassan be is fejezem. A film 2008-ban készült, úgyhogy a mozik közelében már nem kell a felbukkanásától tartanunk, de ha rám hallgattok a torrent arányotokat sem rontjátok vele. Ha könnyed szórakozásra vágytok, ajánlom helyette J. H. Holland tanulmányát a rekombináció folyamatáról sztochasztikus genetikus algoritmusok esetén.
Élt egyszer egy fiatalember, aki már gyermekkora óta arra vágyott, hogy író legyen. Egyszer azt mondta az anyjának - Olyan nagy író leszek, hogy az egész világon mindenhol olvassák majd a műveimet, és minden írásom mély érzelmeket vált majd ki az olvasókból, zokogni fognak, sikoltani, üvölteni, vonítani a dühtől és a fájdalomtól... Ez a férfi ma a Microsoftnál dolgozik és hibaüzeneteket ír.
Kovács Viktor
15
BÉTA VERZIÓ V6.1
Interjú Dr. Berek Lajossal Interjú Dr. Berek Lajos ny. mk. ezredes egyetemi tanárral, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Katonai Gépész-, Műszaki és Biztonságtechnikai Mérnöki Intézet igazgatójával
nöki rendszer volt, kikerültem egy csapathoz, hat évig szakmai beosztásokban dolgoztam. Utána a ZMKA katonai vezető szakán tanultam tovább. Ezt kiváló eredménnyel elvégezve itt tartottak oktatónak az Akadémián. A tanulmányok mennyi ideig tartottak? Négy évig tartott a főiskola és három évig voltam a Zrínyin. Igazából a katonai felsőoktatás megelőzte a bolognai rendszert, ott már a háború előtt is kétszintű volt a képzés. Így, miután végeztem, 1981-től vagyok oktató a katonai felsőoktatásban. Először a Harcászati és Hadműveleti Tanszéken, később tanszékvezető, főigazgató, a ZMNE és a Bolyai egyesülésével én lettem az alapító dékán. Hét évig vezettem a kart, de utána azt gondoltam, hogy a gépkocsimon kívül már nem szeretnék mást vezetni, s csak egyetemi tanár szeretnék lenni. Olyan sok adminisztrációs teher járt a vezetői munkával, ami elvette a tanítástól az időt? Igen, pontosan. Csodálatos hét év volt, sok kihívással. Átéltünk nagyobb leépítéseket is, amit úgy érzem sikerült minél kevesebb vérveszteséggel megoldani. Sok ügyes-bajos, nem kifejezetten az oktatással kapcsolatos feladata van egy vezetőnek. Egy polgári intézményben is, de a katonai vonalon különösen.
Sicambria: Tanár úr, először is köszönöm, hogy elfogadta a felkérésünket. Hogyan került kapcsolatba a katonai pályával? Dr. Berek Lajos: Igazából véletlenül, 1968-ban az érettségi előtt megkerestek bennünket a kiegészítő parancsnokságról, hogy Budapesten meg lehet nézni a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolát. Vittek bennünket vonattal, teljes ellátás, két napig ott vagyunk, jöhetünk vissza és igazolt az iskolából a hiányzás. Néhányan jelentkeztünk, egy jó kis kirándulásnak gondoltuk Budapesten, de utána komolyra fordult a dolog. Én még közgazdasági technikumban érettségiztem, pénzügyi tagozaton, mert Nyíregyházán ez az iskola volt. Igazából a műszaki terület érdekelt, bankban, biztosítónál nem akartam dolgozni. Elérkezett a jelentkezés ideje, a természettudományok területén jó voltam, de a szakmai tárgyak annyira nem kötöttek le. Így jelentkeztem a főiskolára, ahova első körben, már az érettségi előtt felvettek vegyvédelmi szakra, s radiokémikusként végeztem. Akkor még az üzemmér-
A protokoll miatt? Rengeteget kellett menni követségekre, a katonai attasék meghívására. Több szervezetnek hivatalból tagja az ember, azoknak a munkájában is részt kell venni. E sok feladat ellenére sem hagytam abba az oktatást. Úgy éreztem, hogy a vezetői munka hátráltatott a szakmai továbbfejlődésben is. Nem tudtam annyit publikálni, a hallgatók felkészítésével foglalkozni, tananyagot fejleszteni. A másik indok meg az, hogy ott állt mögöttem egy felkészült, ambiciózus oktatói gárda, s az idő előtti lemondásommal négy-öt fiatal kollégának előmeneteli lehetőséget biztosítottam. Én is örömet leltem az utána következő egy évben, amikor csak a hallgatókkal kellett foglalkoznom. A Bánki Donát karral való együttműködésről beszéljünk egy keveset. Mikor indult, hogy alakult? Igazából a ’90-es évek elején indult, de nem csak a 16
2011. JANUÁR És pont a Neumann karnak készített szobrot? 2001 körül Révkomáromban a Selye János Egyetemnek készítettem egy bronz mellszobrot a névadóról. Ennek az avatásán ott volt Rudas Imre, a főiskola rektora (akkor még BMF), akit még korábbról a Bánkival való kapcsolatunk révén ismertem. (a ZMNE és a Bánki közös képzése révén – a szerk.) Akkor tudta meg, hogy nekem van egy ilyen beütésem. Később megkérdezte, hogy készítenék-e egy szobrot a Budapesti Műszaki Főiskolának, én meg mondtam, hogy örömmel. Neumann János halálának 2007-ben volt az 50. évfordulója. Ennek a tiszteletére egy emlékkonferenciát rendeztek a Bécsi úton, s a konferencia indításaként avattuk fel a szobrot. Akkor még az aulában, majd kikerült a mostani helyére. Neumann Jánossal egy időben önszorgalomból megmintáztam Keleti Károly szobrát. A Google keresőben találtam egy fantasztikusan jó rézkarcot Keleti Károlyról, és ahogy megismertem az életét, kedvet kaptam arra, hogy elkészítsem. Az egyetem aztán megvásárolta ezt a szobrot tőlem. Tavaly Bánki Donát születésének 150. évfordulója volt júniusban, júliusban pedig Kandó Kálmán születésének 140. évfordulója, és megrendelték tőlem ezt a két szobrot is. Így került ez a 4 szobor egymás mellé, és ott van Rejtő Sándornak is az alapja.
Bánki karral. Akkor Budapesten öt műszaki főiskola működött párhuzamosan, a Bánki Donát, a Bólyai János, a Kandó Kálmán, a Könnyűipari és az Ybl Miklós főiskolák. Létrehoztunk egy szervezetet, a Budapesti Politechnikumot, és azt mondtuk, hogy ez az öt műszaki főiskola egyesíti erőit: pályázatokon indulunk, közös szakokat indítunk. Ezen közös feladatok megoldása terén felhasználjuk minden iskolának az erősségét. Ennek során alapítottuk a Biztonságtechnikai mérnöki szakot is. Megnéztük, hogy ki miben erős. A képzést pedig közösen csináltuk, például az építészettel, épületbiztonsággal kapcsolatosat az Ybl; a fizikával, mechanikával, statikával kapcsolatosakat a Bánki; az elektronikával kapcsolatosakat pedig a Kandó.
Akkor várható, hogy teljessé válik ez a sor? Igen, én bízom benne, hogy az ötödiket is én készíthetem el. Megvallom őszintén én az elhelyezésüket nem így képzeltem el, ezért különbözőek a posztamensek is, méretükben, formájukban is. Én úgy gondoltam, hogy a füves partoldalon csináltunk volna egy sétányt padokkal, és a sétány mellett bizonyos távolságra, fel a kerítésig, a Doberdó útig ott lett volna szétszórtan elhelyezve az öt névadó. Köszönöm az interjút! Sicambria
Talán kevesen tudják, hogy a sikeres katonai, oktatói életút mellett egy komoly művészt is tisztelhetünk Önben. Mesélne egy kicsit a szobrászatról? Ez nem tanult területem, habár nagy tisztelettel és szeretettel emlékszem vissza általános iskolai rajztanáromra, aki festő és grafikus művész volt. Később Margittai Jenő volt tanárom a Nyíregyházi Főiskolán a rajz tanszék vezetője lett. Tőlük nagyon sokat tanultam képzőművészetről, rajzról, de én azt hiszem, hogy ez az embernek a génjeiben is benne van. Először fával kezdtem, aztán jött a bronz, végül a kő, most meg már mindegyik. Mint kiderült a családunkban több ilyen alkotó ember volt, aki akár szobrászattal, vagy festészettel próbálkozott, és igen szép emlékek és alkotások maradtak utánuk. 17
BÉTA VERZIÓ V6.1
Mi a baj a jó fiúkkal? „kérsz egy kólát?” és a „van kedved táncolni?” már vér cikinek számít. Pláne, ha ezt egy olyan női társaságban sikerül szegénynek elsütnie, ahol a hölgyek bóknak tekintik, ha nyomdafestéket nem tűrő szavakkal minősítik őket rossz kislánynak. Na igen, ezzel már el is jutottam a második teóriáig, miszerint az a baj a jó fiúkkal, hogy unalmasak. Mindig mindent ugyanúgy és ugyanakkor csinálnak. Ja és persze ugyanazzal. Ami alapvetően nem is lenne baj, de sajnos tény, hogy a többségük tényleg úgy viselkedik, mintha nélkülözne minden kreativitást vagy bármi nemű hajlamot a változatosságra. Lássuk be, ez elég frusztráló tud lenni már egy hét után is, hiszen a hosszú kapcsolatok nem működhetnek anélkül, hogy néha-néha egy csipetnyi új infót tudjunk meg a másikról, ami vagy érdekes vagy sem, de mindenképp leköt minket egy ideig. Enélkül még a legjobb barátságok is hamar kihűlnek. Csak ez nem olyan szembetűnő, mint a fiúk ügye, akik ugye egy érett nő gondolatainak általában legalább a felét kiteszik, ha nem többet.
Semmi. Vagyis elvileg semmi. Hisz melyik nő ne akarna egy helyes, rendes, figyelmes és kedves pasival járni? Hát sok nem. Pontosabban ez így nem igaz, mert szinte mindegyik nő azt állítja, hogy ilyet keres, viszont ha körbenézek, látom, hogy nem ezt a típust választják. Szándékosan nem. És hogy miért nem? Erre nekem több elméletem is akad…
Ennyi már pont elég ahhoz, hogy egy nő egy kissé izgalmasabbnak tűnő, némileg rosszfiús srácot vegyen célba. Sajnos az a tévhit, hogy minden rossz fiút meg lehet szelídíteni, még mindig nagy népszerűségnek örvend a nők körében. Ez persze nem igaz, de melyik nő nem szeretne egy igazi vadállattal az oldalán feszíteni, hogy bezzeg ő neki sikerült az, ami a többieknek nem? Ez eddig érthető is, hisz mindenki szeretne kiemelkedni a tömegből, de ennek az árnyoldalait már nem igazán veszik figyelembe. És már jön is a sírás-rívás, hogy megcsalt az a szemét vagy megalázott vagy elhagyott vagy bla bla bla. Na és itt jön egy újabb probléma, nevezetesen a nők elképesztően önámító hiszékenysége, mert emelje fel a kezét, akinek nincs olyan nő ismerőse, aki ennek ellenére visszafogadta azt a disznót, amikor az virágcsokorral somfordált vissza? :)
Az egyik legalapvetőbb probléma a „jó fiú” titulust kiérdemlő egyedekkel kapcsolatban, hogy a nők nagy része nem is tartja őket igazi férfinak. Mert nem elég határozottak (lehet, hogy figyelembe veszik a nő kívánságait?), nem elég céltudatosak (lehet, hogy csak nem pofátlanok?), nem elég erősek (talán ők ésszel oldják meg a problémákat az izom helyett) és nem túl érdekfeszítőek (mert a nem veszélyes hobbi ugye ciki egy férfi esetében). Ó és persze nehogy kifelejtsem, hogy ha netán nem egy vámpír karizmájával rendelkező (akarom mondani, hogy nem gyönyörűen szép) illetőről van szó, akkor szegény srác igazán el is áshatja magát, úgyse néznek rá a lányok. Szomorú. Az is, hogy ekkora jelentősége van a külsőnek és az is, hogy a külső mellé minimum egy óriási arc kell vagy valami eredeti duma (ez manapság elég nehéz, hogy ennyi szuperszerelmes szemetet kapunk mindenféle csatornán), mert a
Ördögi kör. De az emberek többsége nem is törekszik arra, hogy kilépjen belőle. A legtöbb nővel szerintem az a gond, hogy nem bírja elviselni az őszinteséget, pláne nem az igazságot. A kettő együtt meg aztán végképp kicsapja a biztosítékot az
18
2011. JANUÁR emberek többségénél, legyen az nő vagy férfi. A nők szeretik hallani, hogy mennyire szeretik őket, hogy mennyire szépek és okosak, hogy mennyire kívánják őket, és hogy mennyire nem tudnak nélkülük élni. Még akkor is, ha nem igaz. Emiatt eszükbe sem jut (vagy annyira mélyen elnyomják magukban, mintha nem is jutott volna), hogy a szeretett férfi esetleg nem mond igazat nekik. És mivel a jó fiúk épp azért kapták ezt a jelzőt, mert jól viselkednek, ergo nem is nagyon hazudnak, így sok nőnél már ezzel el is vágják magukat végleg.
Ezennel a teóriáim sorának végére jutottam, de megoldással nem szolgálhatok. Próbálkozni lehet persze azzal is, hogy a jó fiúk lesznek kicsit rosszabbak vagy a nők bírhatnák jobban az igazságot. Az illúzió viszont sajnos nagy úr, még ha köztudottan múlandó is. Amíg tart, addig a fellegekben érezzük magunkat, és a jóhoz ugye könnyű hozzászokni. Persze mindenki tudja, hogy minél magasabbra repül, annál nagyobbat zuhan majd. Na de kit érdekel, amíg tart, ha épp tart? Betti
Bináris sudoku 0110 0101
0111
1001
0011
0011
0010
0010
1001
1001
1000 0001
0100
0001
0011 0101
0111 0111
0010
1000
0101
1001
0001 0001
0100
0010
1001
1001
1000
0011
0100
0100 0100 0100 0101
0110 0011 0111
0110
19
0011 0001
0111 0010
1000 0111
0001
0110
0100
0010
0001 1000
1001
0101 0110
0010
0111
1000
0110
Hópelyhek kalauza Eljött a tél. Újra. Már egy kis havat is kaptunk mutatóba. A hópelyhek csak úgy omlottak tegnap este, mintha el akarnának lepni mindent ezzel a hirtelen jött invázióval. A hatalmas sereg apró tagjai teljesen egyformának tűnnek mes�sziről. Vajon tényleg azok is? Természetesen nem, mint ahogy a természet alkotta jelenségek általában. Közelebbről szemügyre véve a kis jószágokat feltűnik, hogy alakjuk és méretük rendkívül különböző. Vannak persze fellelhető szabályszerűségek, amiket már régen felfedeztek előttünk. Például Johannes Kepler 1611ben publikált egy tanulmányt On the Six-Cornered Snowflake címmel, ami az első tudományos megközelítésű értekezés volt a hópelyhekről. Kepler annak az okát kutatta, hogy vajon miért mindig hatszög alakú szerkezetben rendeződnek el a hókristályok? Megválaszolni ugyan nem tudta a kérdést, mivel atomi megközelítéssel még nem volt módja tanulmányozni a kicsiny fagyott képződményeket. Mindenesetre elindított egy érdekes kérdést a tudományos kutatás útján. Descartes is foglalkozott a pelyhek alakjának tanulmányozásával, már amennyire ez szabad szemmel lehetséges volt akkoriban. Az ő megfigyelései már említenek „sapkás-oszlopokat” és 12 oldalú egyedeket is. 1665-ben Robert Hooke pedig már vázlatokat is rajzolt Micrographia című művében a hóparányokról, ahogy azokat a mikroszkópon keresztül látta. Ez volt az első képekkel illusztrált könyv, ami felfedte a hókristályok szerkezetének valódi bonyolultságát és rámutatott a szembetűnőbb szabályszerűségekre.
A tudományos megközelítések mellett akadt esztétikai indíttatású is. Wilson A. Bentley, amerikai farmer és mikrofotográgus, több mint 5000 képet készített élete során különböző hópelyhekről. Azt vallotta, hogy nincs két egyforma hókristály. Több mint 2000 darab fényképet publikált 1931-ben a Snow Crystals című híres könyvében, mely a mai napig fennmaradt. A Bentley Múzeumban, állandó kiállítás keretein belül, rengeteg kép tekinthető meg. Akit érdekel a munkássága, néhány képet a weblapon is talál: snowflakebentley.com. A legérdekesebb kutató szerintem mégis a japán Ukichiro Nakaya, aki eredetileg atomfizikusnak tanult. Ő volt az első, aki igazi, szisztematikus tanulmányt végzett a hópelyhekkel kapcsolatban. Részletes megfigyeléseket végzett az összes fagyott csapadékfajtáról, egyértelműen azonosítva és katalogizálva az összes nagyobb hókristály típust. Nakaya az összeset fotózta, nem csak a legszebbeket és legszimmetrikusabbakat, mint Bentley. Ebben a mesterségesen előállított pelyhekről szóló tanulmányban egyértelmű jellemzés található a kristályok morfológiájáról különböző környezeti hatások mellett. Nakaya munkája 1954-ben lett publikálva egy gyönyörű könyvben Snow Crystals: Natural and Artificial címmel. Nagyon sok embert foglalkoztatott és foglalkoztat a mai napig is ezeknek a pöttömnyi hólabdáknak a rejtélye, ezt ékesen bizonyítja a rengeteg témában fellelhető könyv, amelyek nagy része természetesen fotóalbumok formájában jelent meg. Mindenesetre, ha valaki még több érdekességet és fényképet szeretne, én mindenképp a www.SnowCrystals. com oldat ajánlom kezdésnek. :) Betti
