Bartha Attila (MTA TK / CEU CPS):
Adózás és nemzetközi szolidaritás Magyarországon Capital Flight Watch Report, National Chapter, Hungary
„Offshore, adózás, szegénység és szolidaritás”. Workshop a Demokratikus Jogok Fejlesztéséért Alapítvány (DemNet) szervezésében a Tax Solidarity Week alkalmából Budapest, 2013. november 27.
Adózás, szolidaritás, tőkeáramlás és nemzetközi fejlesztés
Gazdasági fejlettség és költségvetési helyzet A magyar adórendszer néhány sajátossága A magyar nemzetközi fejlesztési politika kapcsolódása
A magyar üzleti világ, adóparadicsomok és az offshorediskurzus Magyarországon
Szabályozási kérdések: pénzmosás, az adózás és a tulajdonlás átláthatósága, viszonyulás az európai és a globális szabályozáshoz a területen
Összegzés és ajánlások
Gazdasági fejlettség és költségvetési helyzet
Elhúzódó stagnálás utan csak 2013 derekától mutatkozik szerény pozitív növekedés, a hosszabb távú növekedési potenciál is mérsékelt (EC, OECD)
Az erőfeszítések és a 2006 óta lényegében állandósuló fiskális korrekciós lépések ellenére még mindig magas, a GDP 80 százalékát közelítő államadósság (jócskán meghaladva a hasonló fejlettségű új EU-tagállamok átlagát)
Alacsony beruházási ráta, mérsékelt fogyasztói bizalom
A pénzügyi szektor különösen megsínylette a válság periódusát
→ A közeljövő gazdasági kilátásait a rövid távon várható szerény növekedés ellenére számos bizonytalanság terheli
A régió átlagánál szignifikánsan alacsonyabb növekedési teljesítmény 2007-2012 között, rövidtávon szerény javulás Real GDP growth rate in Hungary and the EU new member states (EU NMS-12, in average) 2007-2015 (% change on previous year) 8.0 Hungary
6.0
EU NMS-12
4.0 2.0 0.0 -2.0 -4.0 -6.0 -8.0 2007
2008
2009
2010
2011
2012
* European Commission : Autumn forecast 2013
2013* 2014* 2015*
A 2006 óta lényegében állandósuló fiskális korrekciós lépések ellenére még mindig magas, a GDP 80 százalékát közelítő államadósság
90
0
General government gross debt (% of GDP) General government deficit/surplus (% of GDP)
80 -2 70 -4 60
50
-6 2007
2008
2009
2010
2011*
2012
*2011: the structural balance is shown; i.e. without the one-off revenue item from private pension funds
General government balance/ GDP
General government gross debt / GDP
General government balance and gross state debt in Hungary, 2007-2012 (% of GDP)
A magyar adórendszer néhány sajátossága A teljes adó/GDP arány (2011-ben 37%) kicsivel az EU-átlag alatt (38,4%), a hazai összes adóterhelés 2007 (40,4%) óta csökkenő trendet mutat A TB-járulékok mellett meghatározó a közvetett adózás szerepe (az EU-ban a harmadik Bulgária és Románia után), a kiugró 27%-os ÁFAkulcs mellett jelentős a HIPA súlya is A vállalkozói szektor adóterhelése ezt leszámítva mérsékelt, a közvetlen adók szintje is alacsony EU-összehasonlításban, de utóbbiak nélkülözik a szolidaritási elemet, a progresszivitást Instabilitást hoztak az adózásba az utóbbi időben kivetett szektorális különadók, illetve bizonyos új adók (például a népegészségügyi termékadó, baleseti adó, kulturális adó, online szerencsejátékok adója) → A magyar adórendszer problémája nem az összes adóterhelés, hanem belső arányai; nem szolidáris és nem kiszámítható
A magyar adózásban meghatározó a közvetett adók és a társadalombiztosítási járulékok szerepe Structure of tax revenues in Hungary, 2011
VAT
23.0% Excise duties and consumption taxes Other indirect taxes
35.5%
Personal income tax 8.9%
Corporate income tax
Other direct taxes 2.2% 3.3%
13.8%
13.3%
Social contributions
A magyar nemzetközi fejlesztés néhány sajátossága
Praktikusan létezett nemzetközi fejlesztési politika az államszocialista periódusban: ‘technikai és tudományos kooperáció’ a fejlődő szocialista országokkal (pl. Angola, Etiópia, Kuba, Laosz, Vietnam): oktatási ösztöndíjak, mezőgazdasági-élelmiszeripari technológiai fejlesztések, ez azonban a kilencvenes évek elején megszűnt Magyarország OECD-csatlakozásával 1996-tól indult újra a folyamat, azóta formálódik a modern nemzetközi fejlesztési politika A hivatalos fejlesztési támogatás (Official Development Assistance, ODA) nagyságára, az ODA/GNI-arányra a hivatalos vállalás 2010-re 0,17%, 2015-re 0,33%.. .. bár ezt aligha éri el Magyarország, az utóbbi években mérsékelt, de folyamatos növekedést tapasztalhattunk: a 2011-es 0,11%-os ODA/GNI-arány átlagos az új EU-tagországok között, viszont a 2012re becsült 0,10% visszalépés
Adóparadicsomok, a magyar üzleti világ és az offshore-diskurzus
Bár Magyarország nem adóparadicsom az OECD-lista szerint, a Tax Justice Network pénzügyi titkossági indexe (Financial Secrecy Index, FSI) szerint Magyarország pénzügyi tikossági értéke 47 (a 0-100 közötti skálán, ahol a magasabb érték kisebb transzparenciát jelent), vagyis a magyar pénzügyi környezet bizonyos elemei nem gátolják kellően az illegális tőkemozgásokat
Az offshore pénzügyi központok szerepe határozottan megjelenik a magyar politikai diskurzusban: e diskurzus fontos aktorai az oknyomozó újságírók, de a politikai pártok (pl. az LMP kezdeményezései) is, és reagál a kormányzati politika (pl. NFÜ) is
A diskurzus fontos eleme a feltételezett adóelkerülés, de a fejlődő országok iránti szolidaritás értelmezési kerete nem merül fel
Magyarország köztes offshore pozícióban: vélelmezhető tőkemenekülés Ciprus, Seychelle, Svájc, Panama stb. felé, de bizonyos magyar települések rejtett offhore célpontok is lehetnek
→ Az offshore-probléma tudatosulása egyértelműen kimutatható a magyarországi diskurzusban, de reflektálatlan a globális szolidaritásra
Szabályozási kérdések: pénzmosás, az adózás és a tulajdonlás átláthatósága, viszonyulás az európai és a globális szabályozáshoz
A 2013. évi LII. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról meghozatala után a MONEYVAL 42. plenáris ülésén 2013 szeptemberében Magyarország kikerült a pénzmosás szempontjából fokozottan figyelt országok köréből
Továbbra is problémák az üzleti adatszolgáltatás szabályozásában, az üzleti adatok hozzáférhetőségében és transzparenciájában:
Bár a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálata biztosítja bizonyos cégadatok lekérhetőségét, ingyenesen elektronikusan
nem elérhetők az éves mérlegadatok;
nem elérhetők a részletes tulajdonosi adatok;
továbbá a magyar pénzügyi beszámoló nem követeli meg az országról országra történő jelentést (a több országban is működő cégektől)
→ Magyarország e területen a szabályozási irányelvek formális teljesítésére (compliance) törekszik, a globális szolidaritás, a fair és transzparens adózás szabályozási progressziójában ugyanakkor nem kezdeményező
Összegzés és ajánlások
Magyarország köztes pozíciójú, átmeneti ország: igyekszik adaptálódni a nemzetk pénzügyi szabályozási kihívásokhoz,
de a helyi aktorok zöméből egyelőre hiányzik a globális szolidaritás elvét internalizáló, globálisan fair adózásra törekvés
Javaslat: a szabályozási erőfeszítések mellett a költségmentes nyilvánosság erősítése az üzleti adatoknál (országról országra történő jelentés elve, részletes tulajdonosi adatok nyilvánossága)
Javaslat: nyilvánosság a kapcsolódó értékelő szakpolitikai tanulmányoknál is (pl. az Országos Kriminológiai Intézetet, OKRI tanulmánya „A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása magyarországi kockázatának értékelése” témában)
Javaslat: a magyar nemzetközi fejlesztési stratégia integrálja a tőkemenekülés és a fejlődő országokban történő adóelkerülés elleni küzdelem elvét
Javaslat: folyamatos oktatással, képzéssel, a globális szolidaritás témakörében publikált minőségi kutatási eredmények közzétélevél a progresszív szabályozási változásokhoz támogató környezet kialakítása
KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Bartha Attila (MTA TK/ CEU CPS), Budapest, 2013. november 27.
