CENTURIO program Beszámoló Hargita megye, Románia október Készítette: Lévai Olga I. Személyes adataim:

CENTURIO program Beszámoló

Hargita megye, Románia 2006. október 01-15.

Készítette: Lévai Olga

I. Személyes adataim: 1/14

Név: Állampolgárság: Cím: Tel.: Munkahely:

Lévai Olga magyar 5300 Karcag, Harmat u. 1. sz. Magyarország +36 06 59/311-260 +36 06 30/316-0561 Karcag Városi Önkormányzat, Polgármesteri Hivatal Igazgatási és Szociális Iroda, Lakás- és helyiséggazdálkodás lakásügyi ügyintéző, köztisztviselő

II. Külföldi gyakorlat helye, ideje:

Hargita megye, Románia 2006. október 01. napjától 2006. október 15. napjáig.

III. Gyakorlat során felkeresett intézmények, szervezetek, személyek: Hargita Megyei Tanács, Gazdasági menedzsment és nemzetközi kapcsolatok igazgatósága Igazgatónő: Mátéffy Mária

Cím: 530140 Csíkszereda Piata Libertatii 5.

Tel.: +40 (0) 266-207700

E-mail: [email protected]

Turisztikai Információs Iroda Web: www.szereda.ro Vezetője: György Piroska

Cím: 530210 Csíkszereda, Vár tér 1.

Tel.: +40-266-317-007

E-mail: [email protected]

Hargita Megyei Kulturális Központ Web: www.ccenter.ro Igazgatónő: Karda Emese

Cím: 530210 Csíkszereda, Petőfi S. u. 36.

Tel.: +40 (0) 266-372-044 +40 (0) 744-474704

E-mail: [email protected] [email protected]

Artera Ház, Web: www.artera.ro Alapítvány elnöke: Lőrincz Zsuzsa

Cím: Székelyudvarhely, Tel./fax: Kornis Ferenc u. 8. +40-266-210682

E-mail: [email protected]

Deáky Agroturisztikai Panzió, Web: www.erdelyiturizmus.hu Tulajdonos: Deáky András

Cím: 607205 Gyimesbükk, Str. Principala 40.

Tel.: (004)-0234-385621 (004)-0723-591410

E-mail: [email protected]

IV. A gyakorlat ideje alatt kísérők voltak: Hargita Megyei Tanács, Gazdasági menedzsment és nemzetközi kapcsolatok igazgatósága: Péterffy Ágnes, Miklóssy Enikő, Koszta Csaba, György Enikő, György Csilla, Kósa Melinda, Kopacz Jolán

2/14

Tanulmányi látogatások száma

Hargita Megyei Tanács, Csíkszépvízi Polgármesteri Hivatal, Gyergyóremetei Polgármesteri Hivatal, Szent Erzsébet Gimnázium, Artera Alapítvány, Kulturális Központ, stb.

Terepszemlék, helyszíni látogatások száma

Csíkszereda, Csíkszépvíz, Tusnádfürdő, Szent-Anna tó, Gyilkos tó, Békés szoros, Parajd, Korond, Gyergyószárhegy stb.

Meglátogatott közigazgatási intézmények száma

Hargita Megyei Tanács, Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal, Csíkszépvízi Polgármesteri Hivatal, Gyergyóremetei Polgármesteri Hivatal, Székelyderzsi Polgármesteri Hivatal

Konferenciák, szemináriumok száma

Villanyáram fogyasztás, Helyi közigazgatás működése, Helyi turizmus fejlesztési lehetőségei stb.

Egyéb programok száma

Koncert, múzeumok, képtár, templomok stb.

Résztvevő hivatalnokok száma a vendéglátó régió részéről

Mátéffy Mária, Péterffy Ágnes, Miklóssy Enikő, Koszta Csaba, György Enikő, György Csilla, Kósa Melinda, Kopacz Jolán

Egyéb résztvevők száma a vendéglátó régióból

Artera Alapítvány elnöke, Kulturális Központ Igazgatónője, Turisztikai Iroda Vezetője stb.

Hargita megye, Románia 3/14

9 17 5 6 9 8 7

A Centurio program gyakornokaként 2 hetet tölthettem Hargita megyében, Romániában. A gyakorlat ideje alatt betekintettem a helyi közigazgatás működésébe (Csíkszépvíz Polgármesteri Hivatal, Székelyderzs Polgármesteri Hivatal, Gyergyóremetei Polgármesteri Hivatal), megismerkedtem a turizmus, gazdaság, kultúra területeivel. Számos kulturális programon vettem részt. Betekintést nyertem a helyi oktatás világába (Csíkszépvízi Óvoda, Szent Erzsébet Gimnázium). Részese lehettem a hagyományok megőrzését oly nagyon tiszteletben tartó közegnek. Sok hasznos információval, tapasztalattal lettem gazdagabb, úgy mint magánember és mint köztisztviselő is. Beszámolómban szeretném bemutatni Hargita megye természeti szépségeit, turizmusát, az ott élő magyarok kultúráját. Az együttműködés területeit megvizsgálva szeretnék hasznos információkkal szolgálni azoknak, akiket foglalkoztat ez a gyönyörű vidék.

I. Táj, térség, turizmus általános jellemzése 1) Táj és térség Hargita megye Belső-Erdély keleti peremén, a Keleti-Kárpátok ölelésében fekszik. Határa kelet felé a Keleti-Kárpátok vonulata, amelyet párhuzamosan követ a Görgényi havasok és a Hargita vulkáni vonulata. A két vonulat között a Gyergyói, Felcsíki, Alcsíki medence sorakoznak egymás után, az egykori Csíkszék. A Hargita nyugati oldalán a korábbi Udvarhelyszék. Északra a Kis-Küküllő mentén az egykori Marosszék, délen a mai Kovászna megye, a korábbi Háromszék a határa. Területe 6639 négyzetkilométer, az ország területének 2,8 százaléka. A terület közel 60%-át hegyvidék alkotja. A Hargita vulkánizmusa ma mofetta-stádiumban van, amely nagy mennyiségű széndioxid gáz feltörésével jár.

2) Székelyföld Hargita megye, Székelyföld (Erdély) legjelentősebb magyarok lakta vidéke. Az Ázsiából hozott kultúra erősen fennmaradt a székelyek életében. Népművészetükben a mai napig megtalálhatjuk az ősi vallások egyes motívumait, de egyedülállóak a számos helyen fellelhető rovásírásos emlékek is. A középkorban a Székelyföld területe úgynevezett székekből állt, melyek a következők voltak: Marosszék, Udvarhelyszék, Csíkszék és Háromszék. A székekben élő székelyek legfontosabb feladata mindig is a magyar állam keleti határainak védelme volt. A területről a történelem folyamán több alkalommal is tömegesen vándoroltak el a székelyek, ezeket az "elcsángált" népcsoportokat csángóknak nevezik. A főbb csángó népcsoportok a Tatros folyó völgyében élő gyimesi csángók, a Brassó környékén élő barcasági csángók, és a Kárpátokon túl élő moldvai csángók. A második világháború után hozták létre a területen a Magyar Autonóm Tartományt, melyet az 1968-as közigazgatási átszervezéskor beolvasztottak a román megyerendszerbe. Ezek szerint az egykori Marosszékből Maros megye, Udvarhely- és Csíkszékből Hargita megye, Háromszékből pedig Kovászna megye lett. Székelyföld fő turisztikai vonzerejét az egyedülálló, más vidékeken elvétve látható székelykapuk, a történelmi műemlékekben gazdag városok, az 1800 méteres hegycsúcsok, fenyvesek, csodás hegyi tavak, védett lápok, és az itt élő székelyek híres vendégszeretete jelenti. Az ide látogató otthon érezheti magát, mert ha magyar, a Székelyföldön mindenütt anyanyelvén fogadják.

3) Hargita megye turizmusa A természeti adottságoknak köszönhetően kifejlődött turisztikai ipar a megye egyik nagy 4/14

lehetősége. Tulajdonképpen szinte az egyedüli versenyesélye. A több mint 1000 nevesített ásványvíz-forrás, borvíz forrás, a parajdi sóbánya és sósfürdő, a tiszta hegyi levegő, a mofetták kihasználására számos országos és helyi fürdő, kezelő létesítmény épült fel megfelelő elszállásolási lehetőségekkel. A gyógyulni, kikapcsolódni vágyókat teljes felszereltséggel várják. Természeti tájak közül a leginkább felkeresettek: Szent-Anna-tó, amely az egyetlen vulkáni eredetű tó a mai Románia egész területén, a Gyilkos-tó pedig a legnagyobb olyan tó az országban, amely egy természetes úton létrejött gátnak köszönheti a létét, és amely világviszonylatban is ritkaságnak számít. A 70-es évek végén, a 80-as évek elején fölépült szállodák (Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson, Tusnádfürdőn) nagyon jó feltételeket biztosítanak (többségük kétcsillagos) az átutazó idegenforgalomnak. A helyiek elmondása alapján azonban a korábban túlzsúfolt megyei üdülőtelepek és hagyományos gyógyászati telepek - Borszék, Tusnád, Gyilkostó - az utóbbi években az átutazó nyári forgalmat kivéve néptelenek. A megye lehetőségei elsősorban a gyógyturizmus felé mutatnak. Kevés áttervezéssel és kellő marketinggel viszont nagyon rövid idő alatt és jó eséllyel fektethetnek hangsúlyt a más természetközeli idegenforgalmi ötlet megvalósítására is. Ilyen lehet pl. a vadászturizmus, vagy a vándorturizmus. A megyében van Európa egyik legjelentősebb barnamedve állománya, farkasok, vaddisznók, hiúzok, siketfajdok élnek erdeikben. Többségük védett faj, de a szabályok betartásával évente szervezhetők a szafarik mintájára teljes programot kínáló, csoportos fotóvadászatok. A turistának, aki élményszép tájat és az időben messze nyúló kultúrtörténeti emlékeket keres, annak is érdemes ide ellátogatni.

4) Népviselet A székelyeknél még erősen élnek a hagyományok. Falusi lakodalmak, farsang, húsvét, búcsúk. Ezeken az alkalmakon előkerülnek a népviseletek, amelyeket nagy szeretettel hordanak ilyenkor a fiatalok is. A székely férfi népviselet legközismertebb ruhadarabja a szorosan testhez álló, fehér posztónadrág, a székely harisnya. A harisnyához zsinórszegésű, félkemény szárú fekete csizma illik és sima kézelős, csukott gallérú fehér vászon- vagy gyolcsing. Az ingre fekete, szürke mellényt öltenek. Szokásos főrevaló nyáron a fekete kalap, télen a betűrt tetejű vagy alul visszahajtott báránybőr sapka. A székely női viselet legfőbb darabja a kétrészes felsőruha, a rokolya és a mellény. A harangaljú rokolyához selyemből, illetve gyolcsból lerakott kötényt viselnek. A kötényeket írt virágmintával hímezik. A székely női viselethez csizma tartozik. A lányok fejkendőt nem hordanak, hajukat általában két ágba fonják, és mindkét ágra szalagból csokrot kötnek.

Székely népviselet és székely-kapu

1) Csíkszereda

II. A gyakorlat főbb célállomásai

A gyakorlat ideje alatt Csíkszeredában kaptam szállást, a magyar szállodalánchoz tartozó 5/14

Fenyő hotelban. Kísérőinken keresztül megismertem Hargita megye székhelyét, Hargita Megye Tanácsát és a város számos intézményét. A 2 hét alatt nagyon jó kapcsolat alakult ki a Hargita Megyei Tanács dolgozóival, akik felváltva kísértek a különböző programokra. Bunta Levente, Hargita Megyei Tanács Elnöke

Gazdasági menedzsment és nemzetközi kapcsolatok igazgatósága Balról jobbra: Péterffy Ágnes, Ábrahám Margareta, Miklóssy Enikő, Mátéffy Mária, Koszta Csaba, Lévai Olga (én) György Enikő, György Csilla, Kósa Melinda

Elérhetőség: Hargita Megyei Tanács, Gazdasági menedzsment és nemzetközi kapcsolatok igazgatósága

Igazgatónő: Mátéffy Mária

Cím: 530140 Csíkszereda Piata Libertatii 5.

Tel.: +40 (0) 266-207700

E-mail: [email protected]

Csíkszereda az egykori Csíkszék és Csík vármegye központja, ma Hargita megye székvárosa, 665 m a tenger szintje fölött, az Olt folyó bal partján. A Nagy-Somlyó hegy nyugati lábánál fekszik.

Csíkszereda építészeti nevezetességei - A Mikó-vár, ami napjainkban a Csíki Székely Múzeum otthona. A legenda szerint a várat Szent László király idejében építette egy Mikó nevű székely vezér, de mivel az épület elpusztult, 16111621-ben hídvégi Mikó Ferenc csíki főkapitány, mint erődített várkastélyt építteti újra. A várat az 1661-es török büntetőhadjárat idején újra lerombolták. 1714-ben gróf Steinwille István császári tábornok a mai formájában újjáépíttette. Ettől kezdve az épület katonai szerepet töltött be. Az épület érdekessége a két gótikus ablakocska a déli oldalon. 1979-től kezdődően a vár udvarán minden nyáron többnapos Régizene-fesztivált rendeznek. A fesztivál programjához tartozik, hogy egy este a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyban is tartanak előadást, és állandó program az ilyenkor megrendezett csíksomlyói orgonahangverseny is. - A várral szemben impozáns klasszicista épület található, mely a régi megyeháza volt, most a Városi Polgármesteri Hivatal épülete. 1886-ban épült. - Mellette a park fölé emelkedő ortodox templom, mely 1934-ben épült. A park körül az új városközpont helyezkedik el, 1970 és 1990 között alakították ki a régi városrész lebontásával. - A város sétálóutcáján - Petőfi utca - végighaladva, Tapolca és Szék útja találkozásánál áll a város legszebb épülete, a Márton Áron püspök nevét viselő Gimnázium. - Csíkszereda a téli sportok, különösen a jégkorong városa. A Vakár Gyuláról elnevezett csarnokban számos jégkorong meccset tartanak. - Három borvízstrandja van: a város központjában levő Hamerock-strand, a Szeredai-fürdő, és a legnagyobb, Zsögödfürdő. Közigazgatásilag a városhoz tartozik még a város határain kívül eső Hargitafürdő. - Szintén a városban található Nagy Imre festőművész szülőháza és a ház udvarán épült galéria. A kommunista időszakban a város megyeszékhelyi funkciót kapott és ezzel megkezdődött a város és a környék gyors urbanizálása illetve iparosítása. Sorra épültek a többemeletes tömbházak, megbontva a régi városképhez tartozó épületek sok évszázados összhangját. A sok helyi nagyvállalat közül főleg a helyi traktorgyár (HART) és a ma is országos hírnévnek örvendő Csíki 6/14

sörgyár (CIUC S.A.) kaptak kiemelkedő szerepet.

Turisztikai Iroda Jelenleg a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal épületében található. Tevékenységük nagyon sokrétű. A világhálón is megtalálhatóak és helyi újságokban, szórólapokon, kiadványokban hirdetik az iroda tevékenységét. Elsődleges feladatuk: turisztikai információ szolgáltatása az érdeklődők részére. Ez történhet e-mailben, telefonon és személyes megkeresés alkalmával. A leggyakrabban e-mailben érdeklődnek. Sok külföldi odalátogatás előtt kér segítséget szállás kereséssel, programokkal, látnivalókkal kapcsolatban. Leggyakrabban a félpanziós ellátást keresik, de sokan töltenek el egy hétvégét a falusi környezetben megbúvó faházakban is. Szállásfoglalással az iroda már nem foglalkozik. Legtöbben 1 hétre vagy egy hosszú hétvégére látogatnak a megyébe. A leglátogatottabb programok: csíksomlyói búcsú, régizene-fesztivál, pityóka-fesztivál. Mivel egyre inkább épül ki az úthálózatuk, sokan jönnek autóval, busszal. Vonattal is minden nagyobb helység megközelíthető. A helyi és helyközi tömegközlekedés is rohamosan fejlődik. Épülnek az utak, sok helyen látható útfelújítás. Az iroda országos és külföldi turisztikai irodákkal is napi kapcsolatban áll. A Csík-Info turisztikai tájékoztatót szerkesztik. Elérhetőség: Turisztikai Információs Iroda Web: www.szereda.ro Vezetője: György Piroska

Cím: 530210 Csíkszereda, Vár tér 1.

Tel.: +40-266-317-007

E-mail: [email protected]

Kulturális Központ A központ igazgatónője Karda Emese igen sokat foglalkozik a kultúra megőrzésével és hirdetésével, országos és nemzetközi szinten is. A programjaik széles körűek. Leghíresebb rendezvényeik: Régizene-fesztivál: Meghitt a hangulata, a Mikó várban kerül megrendezésre. Az előadók száma egyre gyarapodik. Lassan kárpát-medencei zenei fórummá növi ki magát. Európa több országából (Magyarország, Franciaország, Anglia stb.) jönnek előadóművészek. A Kulturális Központ keretében gyakran látogatnak - konferenciák alkalmával Magyarországra is. Szeretnének minél több megyével kapcsolatot kiépíteni és közös programokat szervezni. Elérhetőség: Hargita Megyei Kulturális Központ Web: www.ccenter.ro Igazgatónő: Karda Emese

Csíkszereda címere

Cím: 530210 Csíkszereda, Petőfi S. u. 36.

Tel.: +40 (0) 266-372-044 +40 (0) 744-474704

Hargita Megye Tanácsa, Fehér ház

Polgármesteri Hivatal

E-mail: [email protected] [email protected]

Mikó-vár

2) Csíksomlyó Csíkszereda keleti része, a Kis-Somlyó hegy kúpja alatt. Századokon át a székely művelődés, szellemi élet, a katolikus hitélet fellegvára volt. A temploma és kolostora helyére új, gótikus stílusú kőtemplom épült és 1444-ben IV. Jenő pápa az újjáépítendő, de még el nem készült 7/14

templom javára adakozóknak búcsút engedélyezett. Egyes feltételezések szerint a templomban található a Mária-szobrot Hunyadi János készíttette, mert a törökök feletti győzelmét Mária közbenjárásának tulajdonította. A szobor hársfából készült, 227 cm magas, válláról palást csüng le, fejét hármas korona ékesíti, jobb kezében királyi jogart, baljában a koronás Kisjézust tartja, aki jobb kezét áldásra emeli. A somlyói Máriát hívják Segítőnek, Csodákkal ékeskedőnek, Csíki Csodálatos Boldogasszonynak. A mostani templom 1802-1825-ben épült későbarokk stílusban. A templom homlokzatán a kegyszobor hasonmása látható. Csíksomlyó ma is híres zarándokhely. A búcsújárás kezdete a csodatevő szobornak köszönhető. Mária adott erőt és bátorságot a hitüket védő gyergyói és csíki székelyeknek, hogy 1567 pünkösd szombatján diadalt arathassanak a protestáns hitet erőltető János Zsigmond seregei felett. Napjainkban a csíksomlyói pünkösdi búcsú egyre inkább az összmagyarság ünnepe, vallási hovatartozásra való tekintet nélkül. A templom mai orgonája híres hangversenyorgona. A Kis-Somlyón további egyházi műemlékekkel találkozhatunk: Szent Antal-, Salvator- és Passió vagy Szenvedő Jézus-kápolnákkal. A Kis-Somlyó alatt fedett borvízkút található. A Kis-Somlyó tetejéről páratlan panorámában lehet részünk. Belátható innen egész Csík, a Hargita és a Nagy-Hagymás is. A Kis-Somlyó tetején a Salvator-kápolna melletti faházban a kápolnákat vigyázó remete lakik.

Nagy Boldogasszony Temploma, Csíksomlyó

Mária szobor

3) Hargitafürdő Fürdőhelység Csíkszeredától 14 km-re található. A fürdőt 1950-ben felszámolták, csak a iszapfürdő működik, ahol reumatikus betegségeket kezelnek. A helység egész évben látogatott a turisták által. A kialakított sípályák és felvonók télen a környék síparadicsomává alakítják a fürdőhelységet. A környéken menedékházak és szálloda várja a kikapcsolódni vágyókat. A település közelében fekszik Zsögödfürdő, a Csíki medence legismertebb termálfürdőivel. A környező fenyvesekben sétálva szedhetünk áfonyát is. helyi

4) Parajd Fürdőhelység, amely sóbányájáról és magas sókoncentrációjú fürdőjéről vált ismertté. A város határában kialakult sóhegy a helyi látványosságok közül a legfontosabb helyet foglalja el. A felszínen képződött sókristályok a napfény csillogásában lenyűgöző látványt nyújtanak. A tényleges sóbánya 1792 körül létesült, addig csupán felszíni fejtéssel foglalkoztak, melynek nyomai ma is látszanak a sóhegy oldalában, amelyet védett képződménynek nyilvánítottak. A kitermelt só helyén hatalmas csarnokok alakulnak ki, melyek közül az egyiket megnyitották a látogatók és gyógyulni vágyók számára. A bánya levegője száraz és tiszta, mivel a só magába szívja a nedvességet és megöli a kórokozókat, hőmérséklete pedig egyenletes, a légúti megbetegedésben szenvedők kiváló kezelési lehetősége. 8/14

A 120 méteres mélységbe autóbusz szállítja a betegeket illetve a látogatókat, ahol hatalmas földalatti terem várja az érkezőket. A bányában jól felszerelt játszótér, asztalitenisz, focipálya, sakk, büfé és sok más szórakozási lehetőség segít abban, hogy az ott eltöltött idő minél tartalmasabb legyen. Itt található egy ökumenikus templom is, ahol az oltár természetesen sóból készült, valamint itt rendeznek különböző hangversenyeket, koncerteket is. A kitermelt sót ma teherautóval hozzák a felszínre, ahol a sómalomban megőrlik és vasúton vagy országúton szállítják a megrendelőknek. A bánya mellett létesült sósfürdő is kedvelt helye a környékbelieknek és a túristáknak, ugyanis a tömény sóoldattal rendelkező strand vizében lehetetlen elsüllyedni, a fürdőzők úgymond lebegnek a vízen. A növekvő idegenforgalom tekintetében a településen gyors tempójú a faluturizmus kifejlődése. A városban szálloda, menedékház, vendéglők, kemping, szabadidőközpont áll a turisták rendelkezésére.

Sóbánya bejárata, Parajd

Sóbánya belső csarnoka, Parajd

5) Tusnádfürdő Csíkszeredától 30 kilométerre az 1968-ban városi rangra emelt telep egyetlen nagy üdültető, gyógykezelő üzem. A 70-es években kiemelt jelentőségű beruházásokkal építették szinte teljesen újjá az 1845-ben alapított fürdőtelepet. A zárt katlan szubalpesi klímája, tiszta levegője megnyugtató pihenést biztosít és hosszú kirándulásokra csábít a környékre. A javasolt utakról a helybéli szállodák személyzete ad pontos eligazítást. Tusnádfürdőn az első fürdőházakat 1845 után kezdték el építeni, de gyógyvizeit már a XVI. századtól ismerik, bár a kezdeti időszakokban az ásványvizet csak fogyasztásra használták. A borvizek gyógyító hatását 1866-ban ismerték el nemzetközileg is. 1890-ben megépült a Stefánia szanatórium, 1900-ban kialakították a mai Csukás-tó kezdetleges formáját. A tavon nyáron strand és csónakázási, télen korcsolyázási lehetőség. A környék leghíresebb panoráma-kilátója a Nagy-Piliske keleti nyúlványából kiemelkedő Felső-Sólyomkő (824 m), amelyhez turistaút vezet. 1953 után modernizálási folyamat veszi kezdetét, új szállodák (Csukás, Olt, Tusnád), üzletházak, vendéglők, és villák épültek. A település gyógyvizeit főleg szív és érrendszeri panaszok, gyomor- és reumatikus bántalmak kezelésére alkalmazzák. Lenyűgöző látvány a város fölé magasodó Csomád-hegy kráterében, fürdőhelységtől 25 kmre található Közép-Európa egyedi krátertava a Szent Anna-tó, Románia egyetlen vulkanikus krátertava. A tó a Csomád hegycsoport ikerkráterének egyikében, 950 méter magasan fekszik. Alakja megközelítően szabályos kör, felülete 19 hektár, legnagyobb mélysége 11 méter. Természetvédelmi terület, tehát különös rendszabályok vigyázzák a környezet ökológiai tisztaságát. A tó fölötti teraszon turistaház és kisvendéglő üzemel. Megközelíthető jól jelzett turistautakon. A tónak nincs forrása, a légköri csapadék táplálja. Vize a déli kráterfalon át lassan szivárog, időszakos forrásokat képezve a Zsombor-patak mentén. A Szent Anna-tavától nem messze található a Mohos-tó, valamint védett területen a tőzegláp, amelyet egy széles nyereg választ el a tótól. Ezen a nyergen épült a menedékház és kemping valamint az 1070 m magasságban épült Sepsibükszádról érkező műút. A Mohos-láp flórája kutatás tárgya, de élményt adó látvány is. 9/14

Tusnádfürdő

Szent-Anna tó

6) Gyilkos tó, Békás szoros A Gyilkos-tó és a hozzá tartozó település 900 m magasan fekszik a Görgényi-havasokban, 26 km-re Gyergyószentmiklóstól. A 12 m mélységű tó Románia legnagyobb természetes torlasztava, amely 1837-ben egy hegyomlás következtében keletkezett. A tó jellegzetessége a vízből kimeredező fenyőcsonkok sokasága, amely a valamikori erdő jelenlétére utal. A Békási-szoros 4 km-re található, a Keleti-Kárpátok leglátványosabb, 5 km hosszú hegyi átjárója. A keskeny utat 300 m magas sziklafalak szegélyezik, melyekről apró vízesések hullnak alá. A szoros legszebb sziklafalai a Kis-Cohárd (1350 m), Nagy-Cohárd (1510 m), Gyilkos-tető (1385 m), Likas-tető (1676 m), és az Oltárkő, amely 1200 m magas függőleges sziklafal, az alpinisták és a fényképészek kedvelt célpontja. Panzió, menedékházak, villák, kemping, sípályák, csónakkölcsönző és ózondús levegő áll a rezervátumot látogatók rendelkezésére. A szorostól 20 km-re található a Békási víztározó, 35 km hosszú, 6000 ha-os területtel, 90 méteres mélységgel és 127 m magas völgyzáró gáttal.

Gyilkos tó

7) Korond Hargita megye egyik legnagyobb községe, a fazekas-mesterség központja, Székelyudvarhelytől 28 km-re, a Firtos-hegy lábánál. A vidék vulkanikus eredetére utal a számos borvízforrás, a só és az agyag jelenléte. Kevés a megművelhető föld, ezért Korond hírneve leginkább a helyi fazekasságból, taplókészítésből és szénégetésből ered. A község főutcája egy állandó kirakodóvásár (főleg a nyári hónapokban), az országút mentén mindennap kipakolják a helyiek az eladó holmit (fazekas tárgyak, csergék, faragott dísztárgyak, emléktárgyak, taplódíszek, stb.), különleges helyi látványosságot biztosítva az átutazóknak. A helyi fazekasmesterek kezdetben máz nélküli edényeket gyártottak, majd a vásárlók igényeit követve áttértek a mázas edények gyártására is. Az edények fő nyersanyaga a pala, amit főleg ősszel és télen bányásznak, valamint a kaolin és a kvarchomok. A taplófeldolgozás szintén a helyiek mestersége közé tartozik, amely mesterség mára csak itt, Korondon maradt fenn. A községben található fazekasmúzeum, ahol a település mesterei által készített egyszerű, illetve a helyi jellegzetes motívumokkal díszített agyagedények vannak kiállítva. 10/14

A településen virágzó faluturizmus, helyi különlegességek, látnivalók, panziók, vendéglők. Betekinthettem az Ilyés-Vitézy Mihály fazekasház fazekasai munkájába, azon belül a vázafestésbe.

Állandó kirakodóvásár, Korond

Korondi kerámia

8) Székelyudvarhely Hargita megyében nagyságrendben a második, Csíkszereda megyeszékhely mellett. Közel 700 éves kisváros, az egykori Udvarhelyszék és a jelenlegi régió legkiemelkedőbb gazdasági, kereskedelmi, sport és kulturális központja. Jelenleg Székelyföld "legmagyarabb" városa, ahol a lakosság több mint 80 %-a magyar anyanyelvű. A mai Polgármesteri Hivatal, volt Vármegyeháza az egykori Alsó-Piactér legimpozánsabb épülete. 1895-96-ban épült eklektikus stílusban Stehl Ottó építész tervei szerint. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében műemlék-épületként szerepel. A sokszor emlegetett kisvárosi hangulat fontos eleme a főtéri középkori városmag, amelyet talán zsúfoltsága miatt is "Küküllőparti Athén"-nak neveztek. A XX. század küszöbén már fürdőés iskolavárosként emlegetik. A környék friss levegője, a közeli Hargita hegység, a Szejke-fürdő és a gyógyhatású iszap valamint ásványvizek messzi távolról vonzzák ide a turistákat, akik a nagyvárosok zajától menekülve kikapcsolódásra vágynak. Itt található a híres néprajzkutató Orbán Balázs sírja. Megtekinthető a szabadtéri Székely-kapu Múzeum is. 16 db. Székely-kaput láthatunk, amelyek közöl a legrégebbi 1818-ban épült. A város legrégibb műemlék-épülete a XIII. századi Jézus Szíve kápolna a város déli kijáratánál. A múlt században a város számos gyógyhatású sósfürdővel rendelkezett, sajnos mára azonban ezeknek nyoma veszett, csak a kápolna környékén levő források utalnak a valamikori fürdők jelenlétére. Múzeuma gazdag történelmi, természetrajzi és néprajzi anyaggal rendelkezik.

Kulturális Központ, Artera Alapítvány Az alapítványt 1999-ben alapították, elnöke: Lőrincz Zsuzsa sok program szervezését bonyolítja le. Az erdélyi népművészet és sajátos mesterségek hagyományait ápolja, ünnepi játékok, alkotótáborok, sokadalmak szervezésével népszerűsíti és új tehetségek felkutatásával biztosítja folytonosságukat. Évente megrendezésre kerül: -Máréfalvi Mirákulum, amely egy zenés-táncos szabadtéri előadás. -Mesefalu Székelyföldön: játékos népművészeti-előadóművészi alkotótábor kicsiknek, felnőtteknek és családoknak, beavatás a hagyományos mesterségek titkaiba, színjátszás, sütés-főzés, közös játékok, vetélkedők, kirándulások. -Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok, nemzetközi kulturális és népművészeti találkozó, táncszínház, koncertek, kiállítások. -Míves Emberek Sokadalma, nemzetközi népművészeti rendezvény, kézműves mesterség bemutatók, bútorfestés, egész napos szórakoztató programok: íjászat, zenebohóc, lovaglás, táncház, játszóház, erdélyi ízek konyhája. 11/14

Az ide látogatók ilyenkor aktív részesei lehetnek a helyi szokások megismerésére törekvő rendezvényeknek. Megismerik a legendákat, hagyományokat, szokásokat, népviseletet, népmeséket, népdalokat. Nagyon sok látogatót vonz. Elérhetőség: Artera Ház, Web: www.artera.ro Alapítvány elnöke: Lőrincz Zsuzsa

Cím: Székelyudvarhely, Tel./fax: Kornis Ferenc u. 8. +40-266-210682

Polgármesteri Hivatal, Székelyudvarhely

Székely-kapu szabadtéri kiállítás, Szejke-fürdő

E-mail: [email protected]

Artera Alapítvány elnöke: Lőrincz Zsuzsa

9) Székelyderzs A település unitárius vártemploma a székelyföldi művészettörténeti irodalom egyik legtöbbet emlegetett építménye. A székelyderzsi templom az egyetlen Székelyföldi Világörökségi Műemlék. Két szakaszban, a XIII-XIV. században, valamint a XV-XVI. század fordulóján épült. Nagyon szép a templom nyugati gótikus karzata, a kőrácsos ablaka és a csúcsíves bejárata. A diadalív falában egy rovásírásos tégla van elhelyezve, mely 1929-ben került elő. Az északi fal freskói összefüggő képsorban a Szent László-legendát ábrázolják, melyet 1419-ben festettek. A templomban megtekinthetők a Petky család reneszánsz faragású sírkövei. A falu lakói a bástyák között a fal mentén tárolókat alakítottak ki, és a mai napig itt tárolják a falu gabonáját.

10) Gyergyószárhegy Gyergyószárhegy, a Szármány-hegy déli oldalán, 6 km-re fekszik Gyergyószentmiklóstól. Megközelíthető vasúton illetve országúton. Kialakulását a XII. századra tehetjük. A település élete összefonódott a Lázár-család történetével. A részben restaurált Lázár-kastély 1532-ben épült és 1632-ben reneszánsz stílusban bővítették. Itt töltötte gyermekkora egy részét Bethlen Gábor.1499-ben Lázár András pápai bullát kért a helybeli kolostor alapításához. Az 1600-as években Szárhegy a Székelyföld egyik fontos katonai és közigazgatási központjának számított. 1665-ben, Lázár István egy darab területet a Ferencrendi szerzetesek számára bocsájtott, ahol kápolnát is építtetett nekik. A Lázár-kastélyt több alkalommal is felégették. A Lázár-kastély dombra felkúszó négyszögű építményként tárul a látogató tekintete elé. Négy sarokbástyája közül háromnak az alaprajza négyszögű, egynek pedig hatszögű. A bejáratot a déli falba beépített kapu alkotja. A belső udvarba belépő látogató tekintete rögtön a renovált lovagterem házára és az Asszonyok-házára esik. Az udvar közepén lévő négyszögű építmény az egykori várbörtön. A nyugati falon az 1532-es dátum, valószínűleg a fal keletkezési időpontjára utal. A falfestmények restaurálását 1987-ben kezdték el az UNESCO támogatásával. A restaurálási munkálatok ma is folytatódnak, végső cél, hogy a kastély újra régi szépségében csillogjon, legyőzve az idők pusztítását, hiszen a kastély az erdélyi reneszánsz építészet egyik legjelentősebb építménye. A kapubástya termében található festmények, a festett kazettás lovagterem bútorzata, fejedelmi pompája, a szoborpark (több mint ötven alkotás), a művésztelep épületében berendezett népművészeti termek mind-mind felejthetetlen élményt jelentenek a látogatónak. 12/14

A kastély emeleti termében képzőművészeti kiállítás tekinthető meg. A kolostor és a templom mai alakját 1875-ben nyerte el, amikor egy tűzvész után újjáépítették. Művelődéstörténeti érdekesség az elmúlt századokból a szárhegyi népi foglalkozásnak egy sajátos ága, a súrolópor-készítés. A községben turisztikai szolgálat működik. Több mint 30 családi házban összkomfortos vendégszobák várják a turistákat. A szolgáltatások igen változatosak, a szállás mellé félpanziót vagy teljes ellátást biztosítanak. A kastélyban minden évben képzőművészeti tábort és népművészeti találkozót szerveznek.

Lázár-kastély, Szárhegy

11) Gyimesek A Gyimesek vidéke rendkívül sok látványossággal kecsegtet. Itt élnek a gyimesi csángók. Látogatást tettem a Szent Erzsébet Gimnáziumban, ahol betekintést nyertem a középfokú oktatás mindennapjaiba. Az ezer éves határnál a Rákóczi vár romjaitól néhány méterre található a Deáky Panzió, amely mesébe illő környezetben helyezkedik el. A panzióban számos férőhely áll a turisták rendelkezésére. Bejelentkezéstől függően szervezi a panzió tulajdonosa Deáky András a különböző programokat a helyi vidékkel és hagyományokkal megismerkedni vágyók számára. Idegenvezetést, lovas-kocsis kirándulást, székely táncokkal és nótákkal történő megismerkedést kínál az ide látogatóknak. Az interneten is megtalálható. Deáky András célja az ezer éves határ környezetének megóvása, az egykori, roskadozó bakterház felújítása és minél több turista, kiránduló odacsábítása. Elérhetőség: Deáky Agroturisztikai Panzió, Web: www.erdelyiturizmus.hu Tulajdonos: Deáky András

Cím: 607205 Gyimesbükk, Str. Principala 40.

Tel.: (004)-0234-385621 (004)-0723-591410

Gyimesek

E-mail: [email protected]

Deáky agroturisztikai panzió

III. Lehetséges jövőbeli projektek, összefoglaló értékelés

13/14

Az ott élő emberek nagyon segítőkészek és együttműködőek voltak. Véleményem szerint minél szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni velük. A megyéjüknek a turizmus a legjelentősebb jövedelemforrása és ezért megpróbálják egyre inkább fejleszteni környezetüket és új lehetőségeket kiépíteni. Nagyon nyitottak a kapcsolatok teremtése felé. A Csíkszeredában található Hargita Megyei Turisztikai Irodával felvéve a kapcsolatot eljuttathatnánk számukra a mi szórólapjainkat, nevezetességeink leírását és Ők is elküldhetnék nekünk az övéjüket. Így tudnánk kölcsönösen ajánlani a turistáknak az oda illetve idelátogatást. A csíkszeredai Kulturális Központ számos kulturális konferenciát szervez, amelyen részt vehetnénk és Magyarországra is hívhatnánk Őket. Bemutathatnánk mi is a hagyományinkat és nevezetességeinket, hogy kedvet kapjanak még többen ide látogatni. A székelyudvarhelyi Artera Alapítvánnyal is ki lehetne szorosabb kapcsolatot építeni, részt venni a rendezvényeiken és példát véve tőlük mi is hasonló programokat szervezhetnénk. A meglátogatott intézmények, hivatalok vezetői, dolgozói rendkívül érdeklődőek voltak. Mindenhol kaptam névjegykártyát és én is megadtam az elérhetőségeimet. A Centurio program főbb céljait is bemutattam a kívülálló intézményvezetőknek. A megyénk nevezetességeiről és sajátosságairól is beszámolhattam. Jász-Nagykun-Szolnok megyében is lehetne szervezni a kintihez hasonló kulturális programokat, ahol minden korosztály megtalálhatná a neki tetsző foglalkozásokat, kirándulásokat. Hagyományőrző játékokkal, táncházakkal csábíthatnánk ide a kirándulókat. Az interneten, szórólapokokon, képeslapokon, különböző dísztárgyakon hirdethetnénk a mi egyedi, különleges sajátosságainkat. A turisták idevonzása lenne a legfontosabb feladat. Kedvet kell kapniuk az Alföld síkságának, a világon egyedülálló szürke gulyának, gémeskutainknak, kunhalmainknak a megismerésére. Szafari jellegű kirándulások alkalmával megismerhetnék jellegzetes növény és állatvilágunkat. Nomád sátorozásokat szervezhetnénk számukra. A Tiszán és Tisza-tavon szervezett hajókirándulásokkal még több lehetőséget biztosítani számukra a kikapcsolódásra. Az itt töltött esték alkalmával koncerteken, fesztiválokon, vetélkedőkön vehetnének részt. Megismerkedhetnének a helyi kézművességgel, fazekassággal, népművészettel. A saját maguk által elkészített tárgyakat hazavihetnék, ezzel is népszerűsítve kultúránkat, tovavíve hírünket. Úgy gondolom a még szorosabb együttműködésnek nem lenne akadálya. E-mailen könnyen ápolhatnánk a kapcsolatot és kiépíthetnénk egy még összetartóbb, kölcsönös együttműködést.

14/14