EME Horváth Réka
Hargita megye európai integrációs stratégiája Bármely tapasztalt szakember számára kihívást jelent, ha felkérik, készítse el egy adott megye integrációs stratégiáját. Számomra, a frissen végzett egyetemistának is nagy kihívást jelentett ez a lehetőség. Először volt alkalmam kipróbálni, hogy azt az elméleti tudást, amit Európaszakosként megszereztem, hogyan lehet felhasználni a gyakorlatban. Ebből a kihívásból és lehetőségből született meg annak idején, 1999-ben, Hargita megye európai integrációs stratégiájának első változata amelyet 2000 májusában mutattam be a megyei önkormányzat által szervezett integrációs szemináriumon. A jelenlegi írás ennek az előadásnak szerkesztett változata. Nem szándékszom magát a részletes stratégiát bemutatni, hanem csak nagy vonalakban felvázolom Hargita megye európai integrációs stratégiájának egy lehetséges kiindulópontját. A tanulmány első részében az integrációs stratégia szükségességéről írok, a másodikban a régiók szerepéről az EU-ban, a harmadikban pedig kitérnék a területfejlesztés, a mezőgazdaság és a környezetvédelem azon kérdéseire, amelyek a tagságra való felkészülés szakaszában fontosak. Mindezek előtt fontosnak tartom a régió fogalmának körüljárását, hiszen ez sok félreértést szokott okozni. Nem létezik a szakértők által egyöntetűen elfogadott régió-definíció. Az, hogy az Európai Unió különböző országaiban mit értenek régión, annak milyen tulajdonságai vannak, az ország felépítésétől függ, attól, hogy az illető föderális állam vagy sem. Az ARE, amelynek Hargita megye is tagja, európai regionalizmusról szóló nyilatkozata így definiálja a régiót: „1. A régió egy területi entitás, amely közvetlenül az állam alatti szintnek felel meg, és saját kormánnyal rendelkezik, amelynek saját politikai hatalma van. 2. A régiót elismeri az alkotmány vagy az a törvény, amely garantálja autonómiáját, identitását, hatásköreit és megszervezésének módozatát. 3. A régió saját alkotmánnyal rendelkezik, vagy egy autonómia-statútummal, vagy egy olyan törvénnyel, amely az állam legmagasabb jogi struktúrájának része, és amelyben meghatározzák felépítését és hatásköreit. A régió statútumát részvétele nélkül nem lehet megváltoztatni. Egy adott államon belül a régióknak különböző státusuk lehet a történelmi, politikai, szociális vagy kulturális sajátosságoknak megfelelően. 4. A régió saját politikai identitás kifejezője, sokféle politikai formát ölthet, és demokratikus óhajának megfelelően olyan szervezési típust választhat, amely felé preferenciája mutat. A régió adminisztrációs apparátusát nemcsak személyzettel, hanem saját javakkal is ellátja, és elfogadja reprezentációs emblémáit." Az Európai Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusának Chartája a regionális közösségeket olyan állam alatti entitásokként definiálja, amelyeknek saját hatásköreik és választott testületeik vannak. Ha uniós szinten elfogadott régió-definíció nincs is, létezik egy az EUROSTAT által kidolgozott ötszintű nagyság szerinti területi osztályozási rendszer. A NUTS-rendszert azért alakították ki, hogy a tagországok regionális gazdasági egységeinek összehasonlítására szolgáljon, és egyúttal a strukturális alapokból származó támogatások odaítélésének alapját is jelenti. A NUTS három regionális és két helyi szintet határoz meg, amely kategóriákba az államok saját maguk jelölik meg az odatartozó területeket. Mivel a tagországok struktúrája általában két regionális és egy helyi szintből áll, a statisztikai összehasonlíthatóság kedvéért mesterséges területi egységek összehasonlítására is sor került. Ami Romániát illeti a 1997/199-es törvény, amellyel a Helyi Autonómia Regionális Chartáját ratifikálta, kimondja, hogy az Európai Charta 4. és 5. cikkelyében meghatározott regionális hatóságokon, érvényben lévő törvényeinek megfelelően, a helyi adminisztráció megyei hatóságát érti, tehát itt a régiónak a megye felel meg. A
EME HARGITA MEGYE EURÓPA] INTEGRÁCIÓS STRATÉGIÁJA
151
1998/15 l-es törvény végrehajtási szabályzata a fejlesztési régiót jelöli ki a NUTS2 kategóriába, abba, amelybe a francia és olasz régiók és az osztrák Bundeslandok tartoznak. Ennek a tanulmánynak nem célja, de érdekes és tanulságos volna megnézni, hogy két önmagát egységes nemzetállamnak valló ország, mint Franciaország és Románia régiói között milyen óriási különbségek vannak. Ezek után térjünk vissza integrációs stratégiánkhoz. Az mindenki számára egyértelmű, hogy egy felvételre váró országnak rendelkeznie kell integrációs stratégiával, amely szükségszerűen elég általános, és nem tudja figyelembe venni az egyes megyék, régiók speciális érdekeit. Hargita megyének felkészültnek kell lennie az egyesült Európában való létre, és ezért megyei szinten sok mindent tehet. Ideális esetben a megye európai integrációs stratégiájának a megye fejlesztési stratégiáját kell kiegészítenie, illetve a fejlesztési tervet kell úgy összeállítani, hogy a megye szükségletein kívül figyelembe vesszük az EU-s fejlesztési, természetvédelmi és egyéb követelményeket, valamint az uniós pénzforrásokat. Az általam elkészített európai integrációs stratégia megpróbálta figyelembe venni az EU által támasztott olyan követelményeket, amelyek helyi alkalmazására, illetve amelyekre való felkészülésre a megyei tanács hatással lehet. A régiók szerepét az EU-ban két szempont szerint tárgyalhatjuk: az uniós döntéshozatalban játszott szerepük, illetve a regionális politika szemszögéből. Itt most csak az előbbit tárgyalom. Az Unió döntéshozatali mechanizmusában a régiók csak közvetett módon vesznek részt. Egyrészt a Bizottság és a Tanács mellett működő bizottságokon keresztül. Ezeknek a bizottságoknak egy része regionális kérdésekkel foglalkozik, de az illető tagállamtól függ, hogy a bizottságokban állami tisztségviselő vagy a régiók képviselője vesz részt. Másrészt a regionális és helyi közösségek képviselőiből álló Európai Régiók Bizottságán keresztül. Románia előreláthatólag 12 képviselővel rendelkezik majd ebben a bizottságban. Rendkívül előnyös lenne a megyének, ha saját képviselője ülhetne a Régiók Bizottságában. Ehhez azonban kemény országos szintű lobbimunkát kell kifejtenie, hogy több romániai megye is rábízza képviseletét. Lobbizni nemcsak országos, hanem uniós szinten is kell. Több olyan szervezet és szövetség is létezik az EUban, amely a különböző országok régióit fogja össze, ilyen például a már előbb említett ARE. A különböző szervezeteken kívül a régióknak saját reprezentációjuk is van Brüsszelben. Ez azért is nagyon fontos, mert az állam és a régiók között a regionális politikát illetően ellentétek merülhetnek fel. Mivel nemcsak akkor lesz szükség ilyen képviseletre, amikor Románia EUtaggá válik, hanem a felkészülés szakaszában is, már most elő kell készíteni és minél hamarabb felállítani Hargita megye brüsszeli képviseletét. Az irodát létre lehetne hozni Kovászna megyével együtt is, ami a költségek csökkentését vonná maga után. Az irodának a következő feladatai lennének: figyelemmel kísérni az Unió különböző szerveinek tevékenységét; a megyei és a helyi tanácsok és a polgármesteri hivatalok EU-s információkkal való ellátása; a megyét érdeklő különböző lehetőségek feltérképezése; az uniós törvénykezés figyelemmel kísérése és az új rendelkezéseknek az érintettekhez való továbbítása; a megyei befektetési lehetőségek és a turizmus népszerűsítése, a megyei és uniós cégek kapcsolatfelvételének elősegítése; a megyét érdeklő tanulmányok kidolgozása; különböző megyei projektek finanszírozásának felkutatása. Ennek az irodának a finanszírozásához a következőknek kellene hozzájárulniuk: a megyei és helyi tanácsoknak; a polgármesteri hivataloknak; a képviselt vagy különböző szolgáltatásokat kérő cégeknek; a kereskedelmi kamarának. Mielőtt rátérnék a tanulmány harmadik részére, kitérek a helyi közigazgatás és az Európai Unió jogrendszerének kapcsolatára. Az uniós jog nem határozza meg a helyi közigazgatás feladatait, de befolyásolja azok végrehajtását. Az acquise communautaire jó néhány olyan rendel-
EME 1 5 2
MŰHELY
kezést tartalmaz, amely az integráció előtt és az integráció után hatással lehet a helyi közigazgatások működésére. Az első csoportba tartoznak a Románia Európai Megállapodásának rendelkezései, a második csoportba az Amszterdami Szerződés európai állampolgárságot szabályozó rendelkezései, a harmadik csoportba pedig a helyi közigazgatások feladatait érintő elsődleges és másodlagos joganyag, főleg a köztevékenységeket és közszolgáltatásokat érintő rész. Ami Románia Európai Megállapodását illeti, íme néhány szemelvény a régiókat közvetlenül érintő területekről: - az EU és Románia közötti gazdasági együttműködés többek között a regionális fejlesztésre és a turizmusra fog koncentrálni (68/2cikkely); - az EU és Románia közötti együttműködésnek egyik célja a helyi, regionális és határokon átnyúló, levegő és vízszennyezés elleni harc (81/2 cikkely); - a környezetvédelem területén az együttműködés regionális szinten is zajlik; - a közlekedés területén folyó együttműködés fontos részét képezi a romániai közlekedési infrastruktúra fejlesztése; ebbe természetesen beletartozik a helyi közigazgatás tulajdonában lévő infrastruktúra is (83/2 cikkely); - a szociális együttműködés területén a helyi szintű munkahelyteremtés elősegítése is részét képezi Románia Európai Megállapodásának. A megállapodás különböző cikkelyei lehetőségeket biztosítanak a régióknak, és alapját képezhetik a megye érdekei melletti lobbizásnak is. A tanulmány befejező részében először is a területfejlesztésről, területrendezésről kell beszélni. 1999 májusában Potsdamban a területrendezésért felelős uniós miniszterek elfogadtak egy a területrendezést érintő keretegyezményt, amelynek a címe: Közösségi területfejlesztés sémája - az EU területének kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődéséért (SDEC), amely az acquise communautaire része. Az SDEC a Közösség, a tagállamok, a hely és regionális hatóságok azon politikájának irányító keretét képezi, amelynek területi hatásai vannak. Az SDEC hét olyan közösségi politikát nevez meg, amely hatással van a területre: versenypolitika, transzeurópai hálózatok, strukturális alapok, közös agrárpolitika, kutatás, technológia és fejlesztés, az Európai Befektetési Bank hitelpolitikája. A dokumentum több, a területrendezési szakembereknek szóló célt nevez meg, meghatározza az európai területrendezés céljait, amelyeket minden szinten figyelembe kell venni. A régióknak az SDEC többek között a következőket javasolja: - a közlekedési infrastruktúrák integrált fejlesztése; - olyan stratégiák kidolgozása, amelyek lehetővé teszik a területek fenntartható fejlesztését; - a vidék azon lehetőségeinek feltérképezése, amelyek biztosítják a megújítható energiaforrások extenzív felhasználását. Az SDEC egy olyan komplex dokumentum, amely, mint címe is mutatja, sokkal több, mint a területrendezés alapelveinek katalógusa, mert a területfejlesztésre vonatkozó irányelveket tartalmazza. Olyan fejezeteket foglal magában, mint például: az európai területfejlesztés fontos kérdései, valamint fő jellemzői és irányvonalai, programok és célok egy integrált területrendezésért. Az SDEC jó példa arra, hogyan kapcsolódhat össze a megye területfejlesztése az európai integráció kérdésével. Egyértelmű, hogy olyan elvekről és célokról van szó, amelyeket akkor kell figyelembe venni, amikor a szakemberek elkészítik Hargita megye fejlesztési tervét, és nem szabad azt megvárni, hogy amikor Románia EU-tag lesz, módosítsák a már elkészített területrendezési, területfejlesztési terveket. Nemcsak a megyei területfejlesztésnél, hanem a városinál és a vidékinél is figyelembe kell venni az SDEC-ben lefektetett alapelveket.
EME HARGITA M E G Y E EURÓPAI INTEGRÁCIÓS STRATÉGIÁJA
153
A tartós területrendezés, a környezetvédelem és a közös közlekedési politika összefügg egymással. A legfontosabb környezetet érintő jogi szabályozások, amelyek hatással vannak a területrendezésre, a következők: - 79/409/CEE irányelv a madarak védelméről, amely speciális védelmi zónákat teremtett, és amely a NATURA 2000 hálózat nagy részét képezi; - habitat irányelv 92/43/CEE, amely a környezetvédelem legfőbb eszközét képezi; - a hulladékokat érintő rendeletek 91/156/CEE és 91/689/CEE; - a környezetvédelem területén létező joganyag nagy része a vizekre vonatkozik, ezek az irányelvek hatással vannak a területrendezésre, területfejlesztésre; - a levegőszennyezés elleni küzdelem egy sor olyan irányelvet hozott létre, amelyek célja az ember egészségének védelme és a környezetvédelem. A különböző elemek levegőbeli koncentrációinak határértékei közvetlenül befolyásolhatják a különböző tevékenységeket. Ezen irányelvek szabályozásai hatással vannak a területrendezésre, mivel emissziós jegyzékeket és a levegő minőségét jellemző térképeket is tartalmaznak; - 65/337/CEE irányelv, amely főleg az infrastrukturális beruházások esetében írja elő a környezetre gyakorolt hatások előzetes felmérését. Ezeket a szabályozásokat a Hargita megyei területfejlesztésnél is figyelembe kell venni. Az európai jogrendszer alapján olyan tájékoztatókat lehet összeállítani, amelyek tartalmazzák azokat a határértékeket, követelményeket, amelyeket mind a területrendezés, mind a környezetvédelem témakörében tiszteletben kell tartani. Figyelembe véve azt, hogy az acquis communautaire átvétele a csatlakozási folyamat során megy végbe, ezeknek a tájékoztatóknak a létrehozása igen sürgős. A helyi hatóságokra hatással lévő irányelvek között az előbb felsoroltakon kívül meg kell említenünk: - levegőkeret-irányelvet - 96/62/EC; - a városi használtvíz-irányelvet - 91/271/ECC; - az ivóvíz-irányelvet - 1980,1981,1991 - a hulladékkeret-irányelvet - 75/442/ECC - , amelyet a 91/156/ECC egészít ki, tartalmazván a hulladékmenedzsment alapelveit és definícióit; - a szennyezés-, megelőzés- és ellenőrzéskeret-irányelvet - 96/61/EC. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az AGENDA 2000 szerint az új beruházások meg kell hogy feleljenek az acquis communautaire-nek, és a bizottság közleménye szerint a csatlakozásra váró államoknak ezt az elvet már a tárgyalások idején is alkalmazniuk kell. Az Európai Unió javasolta, hogy a tagállamokban derítsék fel, írják össze azokat a területeket, ahol a levegőszennyezés mértéke meghaladja az uniós normákat. Ezt a felmérést minél hamarabb meg kell kezdeni Hargita megyében, és egyúttal javaslatot is ki kell dolgozni ennek megszüntetésére. Hasznos lenne, ha elkészülne a megyében egy olyan adatbázis, amely tartalmazná a különböző szabályozásokat és határértékeket, az ennek megfelelő megyei adatokat és az ezek alapján kidolgozott akcióterveket. A környezetvédelem területén a LIFE program biztosít forrásokat; ebben a programban Románia 1999 óta vesz részt. A LIFE programokról való információk szórása, valamint a projektek megírásához szükséges szakmai segítség biztosítása a Megyei Környezetvédelmi Ügynökség feladata, esetlegesen a megyei tanács segítségével. Környezetvédelem és infrastruktúra területén az ISPA program is biztosít pénzalapokat, bár a kedvezményezettek a kormányok, így a megyék nem versenyezhetnek projektekkel az ISPA-nál. Amit a megye tehet, az egy országos szintű lobbi, amelynek nyomán Hargita megye érdekeinek megfelelő elemek is bekerülhetnének az országos programba.
EME 1 5 4
MŰHELY
Azt mindnyájan tudjuk, hogy a közös mezőgazdasági politika a Közösség kizárólagos hatáskörébe tartozik. Azt is tudjuk, hogy az uniós jogrendszer több mint 40 százaléka a mezőgazdaságot szabályozza. Az európai és román szabályozásnak megfelelően az állami intézmények felelősek az uniós jog átvételéért. A megyei és városi hatóságok viszont fontos szerepet játszhatnak a megyei szereplöknek az uniós piacra való felkészítésében. Szükség lenne egy olyan adatbázis kiépítésére, amely tartalmazza a mezőgazdaságra és az állattenyésztésre vonatkozó szabályozásokat, a különböző standardokat, és ezt el kellene juttatni az érdekeltekhez, továbbá ki lehet dolgozni olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik alkalmazásukat. Ugyanakkor, mivel a mezőgazdaság átalakítása egyébként is fontos feladata a megyei hatóságoknak, azt úgy kellene végrehajtani, hogy megfeleljen az európai normáknak. Ezért hasznos volna egy olyan tanulmány elkészítése, amely egyrészt tartalmazza, milyen mezőgazdasági termékeket termelnek a megyében, másrészt pedig, hogy ezekre milyen uniós normák vonatkoznak. így össze lehetne hasonlítani a Hargita megyei helyzetet az uniós követelményekkel, konkrétan fel lehetne mérni a tennivalókat, és a különböző szereplők közötti feladatmegosztás is egyértelmű lenne. Ugyanakkor egyértelművé válna, melyek azok a termékek, amelyek exportképesek, és melyek azok, amelyek megfelelő befektetések segítségével azokká válhatnak. Konklúzió helyett három dologra hívnám fel a figyelmet. Először is szükséges lenne elkészíteni egy alapos értékelést a megyéről integrációs szempontból, amely tulajdonképpen azt vizsgálná, mennyire teljesíti Hargita megye a koppenhágai kritériumokat (természetesen azokat, amelyeknek megyei szinten van értelmük). Ehhez viszont szükség van olyan statisztikai adatokra, amelyek EU-konformok legyenek és olyan adatokat is tartalmazzanak, mint például a megyei GDP, a megyei vállalatok milyen országba milyen értékben mit exportálnak és mit importálnak, a Hargita megyei ipar, mezőgazdaság, szolgáltatási szektor súlya a megyei GDP-ben. Ezekre az adatokra komoly megyei, városi fejlesztési terv kidolgozásához is szükség van, amely már konkrét intézkedéseket tudna javasolni a megyei tanácsnak. Harmadsorban pedig, minél hamarabb létre kellene hozni legalább a környezetvédelem és a mezőgazdaság, állattenyésztés területén a fentebb említett két adatbázist.
