Tartalom I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ............................................................................................. 7 1. A SZERVEZETI - ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT /SZMSZ/ CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA ..... 7 2. A SZERVEZETI - ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE.................................................................................................................. 9 3. AZ SZMSZ IDŐBELI, TERÜLETI ÉS SZEMÉLYI HATÁLYA .................................................. 9 II. AZ INTÉZMÉNY AZONOSÍTÓ ADATAI ............................................................................... 11 III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ......................................................................... 12 1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE ............................................................................................ 13 1.1. Felelőssége, feladata: ........................................................................................... 13 1.2. Jogköre: ................................................................................................................ 15 1.3. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje .......................................................... 16 1.4. Feladat és hatáskör átruházásának rendje .......................................................... 16 1.5. Az óvodavezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend ............... 17 2. A VEZETŐ - ÉS A SZERVEZET TAGJAINAK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE .................... 18 IV. INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK ............................................................................................. 19 1. NEVELŐTESTÜLET ........................................................................................................ 19 1.1. Véleményező, javaslattevő, és egyetértési jogköre: ............................................ 19 1.2. A nevelőtestület döntései és határozatai............................................................. 20 1.3. A vezető és a nevelőtestület közötti feladatmegosztás szabályai ....................... 20 1.4. Titoktartási kötelezettség ..................................................................................... 21 2. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ................................................................................... 21 2.1. A munkaközösség feladata, döntési és véleménynyilvánítási jogköre ................ 21 2.2. A munkaközösség vezetőjének jogai és feladatai ................................................ 22 3. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG ......................................................................................... 23 3.1. Az alkalmazotti kör jogai: ..................................................................................... 24 4. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG .................................................................................................... 24 1
4.1. A szülői közösség jogköre: .................................................................................... 24 4.2. Óvodánkban működő Szülői Szervezet felépítése: ............................................. 25 5. GYERMEKKÖZÖSSÉGEK ............................................................................................... 26 V. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS ÁLTALÁNOS FORMÁI.................................................. 27 1. BELSŐ KAPCSOLATOK .................................................................................................. 27 1.1. A vezetők közötti kapcsolattartás rendje: ............................................................ 27 1.2. A nevelőtestület együttműködésének, kapcsolattartásának rendje: .................. 27 1.3. Az alkalmazotti kör kapcsolattartásának rendje: ................................................. 28 1.4. A Szülői közösséggel való kapcsolattartás rendje ................................................ 28 1.5. Az óvoda csoportjainak kapcsolattartási rendje .................................................. 29 2. KÜLSŐ KAPCSOLATOK ................................................................................................. 30 2.1. A kapcsolattartás formája és módja .................................................................... 31 VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE ............................................................................... 32 1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOK .................... 32 2. AZ INTÉZMÉNYI ALAPDOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉS .................................................................................................................. 33 3. A NEVELÉSI ÉV RENDJE ................................................................................................ 34 3.1. A nevelési év helyi rendje: .................................................................................... 34 3.2. Az intézmény nyitva tartása: ................................................................................ 34 VII. AZ ALKALMAZOTTI KÖR MUNKARENDJE, MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK ...................... 36 1. AZ ÓVODAVEZETŐ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE............................ 36 1.1. A vezető munkarendjének szabályozása: ............................................................. 37 2. ÓVODAPEDAGÓGUSOK ............................................................................................... 37 2.1. Az óvodapedagógusok munkarendje: .................................................................. 37 2.2. Az óvodapedagógusok munkaidejének kitöltése ................................................. 38 2.3. Pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje: ........................................... 40 2.4. Óvodapedagógus munkaköri leírás minta ........................................................... 41 3. GAZDASÁGI VEZETŐ, ÓVODATITKÁR........................................................................... 45 2
3.1. A gazdasági vezető munkarendje: ........................................................................ 45 3.2. Gazdasági vezető, óvodatitkár munkaköri leírás minta: ...................................... 45 4. PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS .......................................................................................... 48 4.1. A pedagógiai asszisztens munkarendje: ............................................................... 48 4.2. Pedagógiai munkaköri leírás minta ...................................................................... 48 5. DAJKA .......................................................................................................................... 50 5.1.A dajka munkarendje: ........................................................................................... 50 5.2. Dajka munkaköri leírás minta............................................................................... 50 VIII. AZ INTÉZMÉNYI BELSŐ ELLENŐRZÉS ............................................................................ 55 1. BELSŐ ELLENŐRZÉS CÉLJA ........................................................................................... 55 2. BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE ........................................................................................ 55 2.1. A belső ellenőrzés területei: ................................................................................. 56 2.2. A belső ellenőrzés fajtái: ...................................................................................... 56 2.3. Az értékelés módja: .............................................................................................. 56 2.4.A vezetői belső ellenőrzés szempontjai ................................................................ 57 IX. AZ INTÉZMÉNY HASZNÁLATI RENDJE ............................................................................. 58 1. AZ INTÉZMÉNY TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK .............................................. 58 1.1. A helyiségek és berendezésük használati rendje ................................................. 58 1.2. A számítástechnikai eszközök és fénymásolók használatának rendje: ................ 59 1.3. Biztonsági rendszabályok: .................................................................................... 59 1.4.Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje .................................................... 59 1.5.Karbantartás és kártérítés ..................................................................................... 60 2. AZ INTÉZMÉNYBE VALÓ BELÉPÉS ÉS BENN TARTÓZKODÁS RENDJE ........................... 60 2.1. Alkalmazottak benntartózkodásának rendje: ...................................................... 60 2.2. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával ...................................................................................................................... 60 2.3. Szülők benntartózkodásának rendje: ................................................................... 61 2.4.Szolgáltatók benntartózkodása: ............................................................................ 62 3
3. DOHÁNYZÁS RENDJE ................................................................................................... 63 4. TELEFONHASZNÁLAT ................................................................................................... 63 X. A GYERMEKEK FELVÉTELÉNEK ÁTVÉTELÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE, AZ ÓVODAI JOGVISZONY KÖTELEZETTSÉGEI................................................................................................................ 64 1. ÓVODAI JOGVISZONY .................................................................................................. 64 1.1. Mikor részesülhet a gyermek óvodai ellátásban? ................................................ 64 1.2.Az óvodaköteles gyermek felvételének eljárásrendje .......................................... 65 1.3. Az óvodai jogviszony megszűnése ........................................................................ 66 1.4. Óvodánk felvételi eljárás rendje........................................................................... 66 2. A GYERMEKEK MULASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK .................................... 68 2.1. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó szabályok 68 2.2. Az igazolatlan mulasztás következményeinek meghatározása ............................ 69 2.3.A gyermekek érkezésének és távozásának eljárásrendje ..................................... 69 3. TANKÖTELEZETTSÉG .................................................................................................... 70 XI. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ – ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ELJÁRÁSOK RENDJE ..................................... 72 1. BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK .......................................... 72 1.1. A gyermekbalesetek megelőzési feladatai, ill. balesetek esetén teendő intézkedés rendje ........................................................................................................ 73 1.2. Gyermekbalesetek jelentése ................................................................................ 74 1.3. Felnőtt balesetek .................................................................................................. 75 2. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS ........................................................................ 76 2.1. Betartandó szabályok ........................................................................................... 76 2.2. A testi nevelés rendje ........................................................................................... 77 2.3. Kirándulások, séták, egyéb programok, rendezvények látogatása esetére szóló biztonsági előírások ..................................................................................................... 77 3. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK............................................................................................. 78 3.1. Bombariadó .......................................................................................................... 78 3.2. Tűzeset ................................................................................................................. 79 4
3.3. Belvíz .................................................................................................................... 79 3.4. Egyéb nem várt esemény esetén: ........................................................................ 80 XII. TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, ÉTKEZÉS, GYERMEKVÉDELMI FELADATOK .......................................................................................... 81 1. A TÉRÍTÉSI DÍJFIZETÉS RENDJE:.................................................................................... 81 1.1. Étkezés.................................................................................................................. 83 2. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE ............................................. 83 XIII. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, RENDEZVÉNYEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA 85 1. AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS RENDEZVÉNYEI:............................................................... 85 2. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEI........................................................ 85 2.1. Egyházi ünnepek:.................................................................................................. 85 2.2. Hagyományteremtő programok:.......................................................................... 86 2.3. Kirándulások: ........................................................................................................ 87 3. A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................ 87 XIV. MELLÉKLETEK ............................................................................................................... 89
5
Laura Vicuna Római Katolikus Óvoda
Szervezeti és Működési Szabályzata 2013
KÉSZÍTETTE: VARGA GYÖRGYNÉ ÓVODAVEZETŐ
6
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A SZERVEZETI - ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT /SZMSZ/ CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA
A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) alapján a Laura Vicuna Római Katolikus Óvoda, (2146 Mogyoród Dózsa György út 39.) mint köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban SZMSZ-ben) állapítom meg.
A szervezeti és működési szabályzat célja:
A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény, valamint a végrehajtási rendeletben foglaltak érvényre juttatása, az intézmény jogszerű működésének biztosítása, a zavartalan működés garantálása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, a gyermekek és pedagógusok közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapjai, törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek, a működtetést meghatározó egyéb dokumentumok:
2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (továbbiakban: Nkt.) és a módosításáról szóló 2012.évi CXXIV. törvény
2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
1999.évi XLII. Törvény a nemdohányzók védelméről
20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: R) 229/2012.(VIII.28.) Korm. Rendelet A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról továbbiakban: VR)
7
368/2011.(XII.31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr)
1993.évi XCIII. törvény a munkavédelemről
335/2005.(XII.29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 1995.évi LXVI. törvény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
44/2007.OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és polgári védelemről
2012.évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt)
1997.évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
2007. CLII. törvény Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről
2012.évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyílvántartási rendszerről
62/2011.(XII.29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól
2011.évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról
28/2011.(VIII.3.) NGM rendelet a költségvetési szervnél belső ellenőrzési tevékenységet végzők nyilvántartásáról és kötelező szakmai továbbképzésről 296/1997.(IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról
8
2. A SZERVEZETI - ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT ELFOGADÁSA, JÓVÁHAGYÁSA, MEGTEKINTÉSE Az SZMSZ-t az óvoda vezetője készíti el, és a nevelőtestület véleményezés után fogadja el. Ezen dokumentum elfogadásakor a nevelőtestület át nem ruházható döntési jogkörét gyakorolja. Az Intézmény alapdokumentumait, köztük a Szervezeti és Működési Szabályzatot mellékleteivel együtt az intézmény valamennyi alkalmazottja, szerződéses munkatársa, valamint az óvodával jogviszonyban álló gyermekek szülei megtekinthetik a helyben szokásos módon történő nyilvánosság biztosítása mellett.
3. AZ SZMSZ IDŐBELI, TERÜLETI ÉS SZEMÉLYI HATÁLYA Az SZMSZ időbeli hatálya: Az A/D/1/2013.(VI 20.) határozatszámon elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzata kötelező mellékleteivel együtt az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján és határozatlan időre szól. Felülvizsgálata: évenként, ill. jogszabályváltozásnak megfelelően. Módosítása: az óvodavezető hatásköre, kezdeményezheti a nevelőtestület A kihirdetés napja: 2013. június 20.
Az SZMSZ területi hatálya: az óvoda területére (székhely intézményre) az óvoda által szervezett – a Pedagógiai Program végrehajtásához kapcsolódó- óvodán kívüli programokra az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira.
Az SZMSZ személyi hatálya kiterjed: az óvodával jogviszonyban álló minden alkalmazottra az óvodába járó gyermekekre, 9
az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, ill. azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában. a szülőkre (azokon a területeken ahol érintettek).
10
II. AZ INTÉZMÉNY AZONOSÍTÓ ADATAI Elnevezése: Laura Vicuna Római Katolikus Óvoda Székhelye: 2146 Mogyoród Dózsa György út 39. E-mail cím:
[email protected] OM azonosító jele: 032816 Jogállása: Önálló egyházi jogi személy Fenntartó: Segítő Szűz Mária Leányai Don Bosco Nővérek Alapító szerv: Váci Egyházmegye Ordinátusa Alapító Okirat kelte: 1994 Működési köre: Mogyoród és vonzáskörzete Gyermekcsoportok száma: 3 (három) csoport Engedélyezett gyermeklétszám: 75 fő
11
III. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE
Fenntartó
Intézményvezető
Gazdasági vezető, Munkaközösség vezető
Nevelőtestület Pedagógiai munkát segítők Pedagógiai asszisztens, Dajkák
A szervezeti egységek, és a vezetői szintek meghatározásánál, azt az alapelvet érvényesítjük, hogy az intézmény feladatait a jogszabályi előírásoknak és a tartalmi követelményeknek megfelelően, magas színvonalon lássuk el. A munkavégzés a racionális és gazdaságos működtetés, valamint a helyi adottságok, körülmények, és igények figyelembevételével történjék.
12
Az intézményben 1 fő óvodavezető kerül, az érvényes szabályozás szerint a fenntartó által megbízásra. Az óvodavezető a Mogyoród Dózsa György út 39. szám alatti székhely intézményben tartózkodik. Az óvodában – az óvodavezető közvetlen irányítása mellett – 1 fő gazdasági vezető működik. Az óvodai nevelés megvalósítói az óvodapedagógusok, 6 fő. (óvodavezetőt is beleszámítva, a jogszabályban meghatározott, és a fenntartó által jóváhagyott óraszámban) A nevelő-oktatómunkát 1 fő pedagógiai asszisztens és csoportonként dajkák segítik (4 fő) Engedélyezett létszám: 11 fő.
1. AZ INTÉZMÉNY VEZETŐJE Az intézmény vezetőjét a Segítő Szűz Mária Leányai Don Bosco Nővérek képviselője, mint fenntartó bízza meg határozott időre. Az intézmény vezetője irányítja és koordinálja az intézményben folyó mindennemű munkát, és személyében felel az intézményben lévő tevékenységekért, történésekért, a megtett és elmulasztott intézkedésekért, vagyis egyszemélyi felelősséggel áll az intézmény élén. Döntéseit a Fenntartóval egyeztetve hozza meg, felelős a döntések végrehajtásának megszervezéséért, a végrehajtásért és a végrehajtás ellenőrzéséért. Az óvoda vezetőjének különös kötelessége, hogy a köznevelésről szóló végrehajtási rendelkezéseit, a közoktatási rendszer működésére vonatkozó, illetve működését szabályozó egyéb jogszabályokat megtartsa, megtartassa, gyakorolja a munkáltatói jogokat. A munkakör rendeltetése: óvodai nevelés
1.1. Felelőssége, feladata: Felelős: az intézmény szakszerű és törvényes működésért; a nevelő és oktató munka irányításáért és ellenőrzéséért; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért; szabályzatok elkészítéséért, beterjesztéséért a továbbképzési terv, beiskolázási program elkészítéséért, elfogadtatásáért 13
a nevelőtestület vezetéséért az intézmény ellenőrzési, mérési, értékelési rendszerének működéséért; a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért; a nevelő-oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; a gyermekbalesetek megelőzéséért, a megelőző tevékenység irányításáért; a gyermekek és a közalkalmazottak rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért; a Szülői Szervezettel való együttműködésért; az ésszerű és takarékos gazdálkodásért; a pénzeszközök jogszabályban meghatározott módon történő felhasználásáért, a bizonylati fegyelem betartásáért. dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.
Feladata: a vallásos, nemzeti és óvodai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséről való gondoskodás; a rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; az intézményben folyó vallásos nevelés megszervezése, annak folyamatos ellenőrzése vallásos programok, képzések szervezése a dolgozóknak, szülőknek kapcsolattartás a helyi egyházi szervezetekkel munkáltatói jogok gyakorlása a mindenkori jogszabályoknak megfelelően Képviseli az intézményt külső szervek előtt; jogkörét-jogszabályi előírásoknak megfelelően – esetenként vagy a feladatok meghatározott körében átruházhatja helyettesére, vagy más alkalmazottjára. Ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, a vezető részére előírt feladatokat. Elkészíti az intézmény működésére vonatkozó szabályzatokat Elkészíti a továbbképzés végrehajtására a középtávú, öt évre szóló továbbképzési programot, illetve a továbbképzési program végrehajtására az egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet. Gondoskodik annak jogszerű elfogadtatásáról és végrehajtásáról. Előkészíti és a nevelőtestület elé terjeszti az éves munkára, a nevelési év munkatervére és az óvoda belső munkarendjére vonatkozó javaslatokat, illetve megszervezi és ellenőrzi azok szakszerű végrehajtását. 14
A munkaidő elrendelés és nyilvántartás törvényi előírásait betartja és betartatja. Az intézmény alkalmazottainak élet- és munkakörülményeit figyelemmel kíséri. Vezeti a nevelőtestületet. Irányítja és ellenőrzi a nevelő- oktató munkát. Ellátja a jogszabályban meghatározott tanügy-igazgatási feladatokat. A gazdasági vezetővel együtt elkészíti az intézmény éves költségvetését Biztosítja a rendelkezésre álló költségvetés alapján –a fenntartóval, és a gazdasági vezetővel egyeztetve – az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Együttműködik a szülői szervezettel. A nevelő-oktató munkáról minden nevelési év végén átfogó értékelést készít a fenntartó számára. A jogszabályban meghatározott esetekben intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell.
1.2. Jogköre: A magasabb vezető döntési, intézkedési, és utasítási joggal rendelkezik. Az utasítási és intézkedési jogkör kiterjedését minden dolgozó esetében a munkaköri leírás tartalmazza. A vezető egy-egy feladatra alkalmi jelleggel is adhat utasítási és intézkedési jogot. Az intézmény vezetője egyszemélyi felelősséggel vezeti az intézményt, ellátja a jogszabályok maradéktalan figyelembevételével a jogszabályokból és a jelen Szabályzatból rá háruló, az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat.
Kizárólagos jog- és hatásköre: Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörre. Írásbeli beszámolási kötelezettsége nevelési évente kiterjed a fenntartó felé. Képviseleti joga: az intézmény, mint jogi személy teljes körű képviselete. Munkáltatói jogokat gyakorol
15
1.3. A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje A munkáltatói jogkör kategóriái: kinevezési jogkör (kinevezés, megbízás, alkalmazás, felmentés, elbocsátás, áthelyezés, nyugdíjazás) bérgazdálkodás a gazdasági vezetővel együttműködve (éves költségvetés, bér, pótlékok) munkairányítói jogkör (minősítés, kitüntetési, jutalmazási javaslat, helyettesítés, munkavégzés irányítása, ellenőrzése, munkaköri leírás elkészítése), munkaköröktől eltérő feladatok (a törvény szerint) időleges ellátására való utasítás, szabadság engedélyezése, munkavédelmi, tűzvédelmi feladatok ellenőrzése, munkavégzésre alkalmas állapot ellenőrzése.) belső kontrollrendszer működtetése
1.4. Feladat és hatáskör átruházásának rendje Az intézményben a munkáltatói jogkört az óvodavezető gyakorolja. A kinevezési (megbízási) munkáltatói jogkört az óvodavezető valamennyi, az intézménnyel jogviszonyt létesített alkalmazottak vonatkozásában fenntartja magának.
Az intézményvezető át nem ruházható hatáskörei: gyakorolja a munkáltatói jogokat dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörébe egyeztetési kötelezettség terheli az alkalmazottak foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében A jogköreinek egy részét esetenként, vagy meghatározott jogkört az általa kijelölt személyre átruházhatja. A vezető képviselet jogkörét az alábbi esetekben ruházza át: betegség, tartós távollét, vagy más akadályoztatása esetén kivéve, ha a fenntartó másként nem rendelkezik. Az intézmény képviselőjeként járhatnak el az egyéb kijelölt személyek a következők szerint: Az intézményvezető egyedi felhatalmazása alapján a felhatalmazásban meghatározott ügyben és időtartamig jogosult az intézmény képviselőjeként eljárni. Az egyéb kijelölt személyek a fenntartó előtt az adott területük ügyében jogosultak külön felhatalmazás nélkül eljárni, és képviselni az intézményt
16
Az intézményvezető átruházza az alábbi jogköröket:
A képviseleti jogköréből: Felhatalmazott személy, döntést nem igénylő szakmai fórumokon helyettesíti
A munkáltatói jogköréből: A nevelőmunkát közvetlenül segítő és az egyéb feladatot ellátó alkalmazottak közvetlen irányítását, az általa kijelölt rangidős óvodapedagógusra. Külső szervhez vagy személyhez küldendő iratot kiadmányként csak a kiadmányozási joggal rendelkező személy írhat alá. A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. A kiadmányozási jog jogosultja az óvoda vezetője. Az óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható. A kiadmányozási jog átruházása nem érinti a hatáskör jogosultjának személyét és személyes felelősségét. Az óvoda vezetője kiadmányozási jogot biztosít a gazdasági vezetőnek.
1.5. Az óvodavezető akadályoztatása esetén érvényes helyettesítési rend Az intézmény vezetője a Szervezeti Működési Szabályzat alapján köteles gondoskodni arról, hogy akadályoztatása esetén ki látja el a szükséges feladatokat, különös tekintettel arra, hogy az intézmény nem rendelkezik óvodavezető helyettessel. Az Óvodavezető helyettesítése Az intézményvezetőt szabadsága és betegsége vagy tartós távolléte alatt, valamint hivatalos távolléte esetén gazdasági, és munkaügyi eljárásokban a gazdasági vezető, pedagógiai ügyekben a rangidős óvodapedagógus helyettesíti. (Megjegyzés: tartós távollétnek minősül a két héten túli időtartam)
Helyettesítés rendje: Óvodavezető Gazdasági vezető Legmagasabb szolgálati idővel rendelkező óvodapedagógus
17
Az óvodavezető a gazdasági vezető, és a rangidős óvodapedagógus egyidejű távolléte esetén a helyettesítés az óvodavezető által adott megbízás alapján történik. Intézkedési jogköre az intézmény működésével, a gyermekek biztonságának megóvásával összefüggő azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
2. A VEZETŐ - ÉS A SZERVEZET TAGJAINAK KAPCSOLATTARTÁSI RENDJE Az óvodavezető Mogyoród Dózsa György út 39.szám alatt tartózkodik, vezetői és óvodapedagógusi munkakörét is ezen helyszínen látja el. A csoportos óvodapedagógusokkal napi, rendszeres kapcsolatban áll. Így az óvodavezető a szükséges szakmai és egyéb információkat naprakészen tudja átadni, és fogadni. A nevelőmunkát segítő alkalmazottakkal az intézményvezető, vagy az általa kijelölt személy napi, vagy szükség szerinti kapcsolatot tart. A rendkívüli eseményeket az alkalmazottak minden esetben az óvodavezetőnek kötelesek jelenteni. Egyéb kapcsolattartási formák: közös ünnepek, lelkigyakorlatok, egyházközségi ünnepek, falu rendezvények. A nevelőtestületen belüli rendszeres szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett értekezleten, illetve szükség szerint szakmai megbeszéléseken valósul meg. Az alkalmazotti közösség értekezlete (munkatársi értekezlet) biztosítja az óvodapedagógusok, valamint az óvoda többi dolgozója közötti együttműködést. Naponta folyamatos szakmai információcsere az alkalmazottak között, mely kizárólag a gyermek érdekében történik.
18
IV. INTÉZMÉNYI KÖZÖSSÉGEK 1. NEVELŐTESTÜLET A nevelőtestület az óvoda pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a közoktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelőtestület tagja minden óvodapedagógus, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazott. A nevelőtestület legfontosabb feladata a nevelési program létrehozása és egységes megvalósítása – ezáltal a gyermekek magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező, javaslattevő, és egyetértési jogkörrel rendelkezik minden, az intézményt érintő ügyben.
1.1. Véleményező, javaslattevő, és egyetértési jogköre: a pedagógiai program és módosításának elfogadása Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend elfogadása nevelési év munkatervének jóváhagyása, a Feladat ellátási terv véleményezése, átfogó értékelések és beszámolók elfogadása, intézményvezetői programok szakmai véleményezése, nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása, saját feladatainak és jogainak részleges átruházása, munkaközösségek számának és formájának létrehozása, beiskolázási terv elfogadása, a jogszabályokban meghatározott más ügyek. az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az óvodavezető helyettes megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt.
az intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, 19
az intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, külön jogszabályban meghatározott ügyekben
1.2. A nevelőtestület döntései és határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában –a jogszabályokban meghatározottak kivételével –nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki s nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt. A nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az óvodavezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestületből e feladattal megbízott kolléga hitelesíti. A döntések az óvoda belső anyagokat tartalmazó iktatott iratanyagába kerülnek.
1.3. A vezető és a nevelőtestület közötti feladatmegosztás szabályai Az intézmény nevelőtestülete konzultatív testület, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az óvodavezető ezt szükségesnek látja. A nevelőtestület tagjai közötti munkamegosztást a feladatok megjelölése adja. A vezető az értekezleteken beszámol a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. Az intézmény vezetője és a nevelőtestület közötti kapcsolattartás folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak nevelőtestületi megbeszéléseket. Az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban értekezleteket tart, melyről írásban emlékeztető feljegyzés készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. Az óvodavezető és az óvodapedagógusok együttesen felelnek azért, hogy a dolgozók, a gyermekek és a szülők az őket érintő információkat időben megkapják, megismerjék
20
1.4. Titoktartási kötelezettség A nevelőtestület tagjainak munkájával, személyzeti ügyeivel, a gyermekek elbírálásával kapcsolatos adatok, a tanácskozások vitaanyaga, a hivatali titok fogalomkörébe tartoznak. A hivatali titok megőrzésére fegyelmi felelősség kötelezi a nevelőtestület minden tagját.(SZMSZ 1.sz mell. Adatvédelmi Szabályzat)
2. SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK A pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezése, szervezése és ellenőrzésére szakmai munkaközösséget hoznak létre.. Szakmai, módszertani kérdéseket dolgoznak ki, kidolgozása, intézményben folyó nevelőmunkát segítik. A szakmai munkaközösség, tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség vezetőt választ, akit az intézményvezető bíz meg. . A munkaközösség vezető beszámolási kötelezettséggel bír az óvodavezető felé A munkaközösség vezető kötelező óraszámába heti 1 óra beszámítható, melyet a munkaközösségi feladatok ellátására fordít. .Óvodánkban egy szakmai munkaközösség-vezető bízható meg pótlékdíjazás mellett.
2.1. A munkaközösség feladata, döntési és véleménynyilvánítási jogköre
Feladata: a munkaközösség gondoskodik a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktatómunkájának szakmai segítéséről fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató, nevelő munkát, szervezi a pedagógusok továbbképzését, támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, összehangolja az egyes intézményi követelményrendszert, felméri és értékeli a egyes csoportok fejlettségi szintjét.
21
Döntési jogkör: a szakmai munkaközösségek meghatározzák működésük rendjét, elfogadják a munkatervet. a munkaközösségek éves terv keretén belül meghatározzák az adott tanévben működésüket. az éves tervük kapcsolódik az óvoda éves munkatervéhez. szakmai munkaközösség hozható létre 5 fő kezdeményezésére dönt a nevelőtestület által átruházott feladatokról dönt a továbbképzéseken való részvételről dönt a házi bemutatók szervezéséről
Véleménynyilvánítási jogkör: a nevelést segítő eszközök, játékok kiválasztásáról a pedagógiai program módosításáról, elfogadásáról
2.2. A munkaközösség vezetőjének jogai és feladatai A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösségek vezetőjét az óvodavezető bízza meg a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján. A munkaközösség vezetők az óvoda vezetőségéhez tartoznak.
Feladatai: Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a szakmai munkáért, részt vesz a szakmai munka ellenőrzésében, értékelésében értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé 22
összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről
Jogai: munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, javaslatot tesz. A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az
3. ALKALMAZOTTI KÖZÖSSÉG A munkavégzésükkel kapcsolatos kötelességeiket és jogaikat a Munka Törvénykönyve mellett az Nkt. szabályozza. Az alkalmazottak egy része nevelő-oktató munkát végző pedagógus, a többi dolgozó az nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők. A pedagógus az óvodai nevelőmunka ellátása során a gyermekkel összefüggő tevékenységgel ka A pedagógusok alkotják az intézmény nevelőtestületét. A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog:
hogy személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, emberi méltóságát és személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék, a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat, szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítsa
A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény tartalmi munkáját, melyeknek tevékenységével a Szervezeti és Működési Szabályzat önálló fejezete foglalkozik.
23
3.1. Az alkalmazotti kör jogai: Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját és közösségét azokon a rendezvényeken, amelyekre meghívót kap. Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg az intézménnyel aktív jogviszonyban álló minden személyt és közösséget. Az elhangzott javaslatokat és véleményeket a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az írásban kifejtett javaslattal, véleménnyel kapcsolatos álláspontját a javaslattevővel, véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésekben csak úgy rendelkezhet, ha a hatályos jogszabályok szerint az egyetértésre jogosult személy, vagy közösség az intézkedéssel ténylegesen egyetért. A döntési jog a rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok biztosítanak. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben –testületi jogkör esetén a testület abszolút többség (50%+1 fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van.
4. A SZÜLŐI KÖZÖSSÉG A közoktatási törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői közösséget hoznak létre.
4.1. A szülői közösség jogköre: A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. 24
Figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet, az e körbe tartozó ügyek tárgyalásán részvételi joga van Véleményezési jog: Pedagógiai Program Véleményezési, javaslattételi jog: Házirend, SZMSZ a munkaterv nevelési év rendjét meghatározó részét illetően, a gyermekek fogadásának és a vezető intézményben való tartózkodásának rendjét a jogviszonyban nem állók benntartózkodási rendjét, a kapcsolattartás formáját a rendszeres egészségügyi felügyelet ellátását illetően.
Egy csoport szülői közösségével, annak minden tagjával a gyermekközösséget vezető óvónő közvetlen kapcsolatot tart. A szülői közösségek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a Szülői Szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A Szülői Szervezetet az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői közösség véleményét és javaslatait. A Szülői Szervezet elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel.
4.2. Óvodánkban működő Szülői Szervezet felépítése: Minden csoportból 2-3 fő kerül a Szülői Szervezetbe, ők képviselik az adott csoportot. .Maguk közül megválasztják az elnököt. Az évente megtartandó ülésekről az óvodavezető gondoskodik. A Szülői Szervezet az intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a megválasztott elnökkel juttatja el az intézmény vezetőjéhez.
25
5. GYERMEKKÖZÖSSÉGEK Az óvoda alaptevékenységét csoportkeretben végzi. Az intézménybe felvehető gyermekek maximális létszáma az Alapító Okiratban meghatározott. A csoportok vezetéséért a csoportban dolgozó óvónők együttesen felelnek.
A gyerekek csoportba való beosztását a Házirend, illetve a Pedagógiai Program alapján határozzuk meg. Az óvodai felvétel szabályait az eljárásrend tartalmazza A gyermekcsoport létszámalakulása: Az intézménybe felvehető gyermekek maximális összlétszámát a mindenkori hatályos Alapító Okirat tartalmazza .(Jelenleg:75 fő) A csoportok minimális illetve maximális létszámát a Nkt. határozza meg.
26
V. A KAPCSOLATTARTÁS RENDJE ÉS ÁLTALÁNOS FORMÁI
1. BELSŐ KAPCSOLATOK
1.1. A vezetők közötti kapcsolattartás rendje: Az intézmény vezetője, a munkaközösség vezető és a gazdasági vezető kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket., melyről írásban jegyzőkönyv, vagy emlékeztető készül. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető bármikor összehívhat.
1.2. A nevelőtestület együttműködésének, kapcsolattartásának rendje: A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében számos értekezletet tart a nevelési év során. A kötelező értekezletek rendjét az intézmény éves munkaterve rögzíti. Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, és az intézmény vezetője szükségesnek látja.
A nevelőtestület értekezletei: Ha a szülői szervezet kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestület határozatképes, ha tagjai kétharmada jelen van.
A nevelési év tervezett értekezletei az alábbiak: tanévnyitó értekezlet, 2-3 nevelési értekezlet, témáját az éves munkaterv tartalmazza, tanévzáró értekezlet.
27
1.3. Az alkalmazotti kör kapcsolattartásának rendje: A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést.
A kapcsolattartás formái: értekezletek, tájékoztatók, megbeszélések, fórumok, intézményi összejövetelek, lelkigyakorlatok, egyházközségi programok az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait a munkaterv tartalmazza
A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni.
1.4. A Szülői közösséggel való kapcsolattartás rendje A Szülői munkaközösség tagjai figyelemmel kísérik a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet, és ha szükségesnek tartja a fenntartót. A gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben tájékoztatást kérhet az óvoda vezetőjétől, és az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. Nevelési év rendjét a törvényben meghatározottak alapján munkatervben határozza meg a vezető, amit ismertet a szülői szervezet tagjaival. A szülői szervezet egyetértése kell a házirend és a szervezeti működési szabályzat elfogadásához, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, az óvoda és a család kapcsolat kialakításának módjában. A vezető minden, szülők által szervezett ülésen részt vesz. A szülők jogait és kötelességeit a Ktv.13.§., 14.§.határozza meg, és a Házirendhez került csatolásra. Az óvodapedagógus és a szülők kapcsolattartási formáit a Pedagógiai Program határozza meg.
28
Az intézmény, a csoportvezető óvodapedagógusok a gyermekek fejlődéséről a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. A szóbeli tájékoztatás mellett a gyermek fejlődéséről a csoportos óvodapedagógus évente egy alkalommal írásos tájékoztatást ad a szülőnek.
A szülői értekezletek rendje: A tanév első szülői értekezletén a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. Ekkor bemutatják a csoportban oktató-nevelő munkát végző óvodapedagógusokat, a nevelő-oktató munkát segítő dajka nénit, átadásra kerül a Házirend.
Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, és a szülői közösség képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.
A csoportok a szülői közösségek számára a nevelési programunkban meghatározottak alapján tartják a szülői értekezletet, a fogadó órákat. Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az óvodavezető, a csoportvezető óvodapedagógus és a szülői szervezet képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására.
A szülői fogadóórák rendje Az óvodapedagógusok a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a gyermekekről a szülők számára. A fogadóórák időpontját előre egyezetik a szülővel. A szülő is kérheti a fogadóóra megtartását.
1.5. Az óvoda csoportjainak kapcsolattartási rendje Az óvoda csoportjai kapcsolatban állnak egymással. A közös programok, ünnepek élményszerzések, közös udvari játéktevékenységek során szorosabbá válik a csoportok közötti kapcsolat. Az éves munkaterv és a havonta elkészülő esemény terv tartalmazza részletesen ezeket a programokat.
29
2. KÜLSŐ KAPCSOLATOK Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, az iskolába lépés érdekében, valamint egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel, nevezetesen a következőkkel:
a fenntartóval, a fenntartó által finanszírozott többi közoktatási intézménnyel, a gyermekek egészségügyi ellátásáról gondoskodó társintézményekkel, a gyermekvédelmi hatóságokkal, a Nevelési Tanácsadóval, élelmezést ellátó telephellyel a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, közművelődési intézményekkel, a község által fenntartott többi intézménnyel, a katolikus intézményekkel. szakértői bizottságokkal, a gyermek–egészségügyi és nevelési tanácsadó szolgálattal, egyéb szervezetekkel, hatóságokkal: (rendőrség, bíróság stb.). az Egyházközséggel a plébánossal a szakszolgálat munkatársaival helyi önkormányzat
30
2.1. A kapcsolattartás formája és módja A vezetők és az intézmény képviseletével munkaköri leírásban vagy munkatervben megbízott dolgozók munkakapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival az alábbi módokon: közös értekezletek tartása, ünnepélyek rendezése, szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, intézményi rendezvények látogatása, hivatalos ügyintézés levélben vagy telefonon. egyházközségi programokon való részvétel Tájékoztatás, beszámolók a különböző értekezletek, fórumok, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadó órák.
A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, a faliújságon ezek kifüggesztésre kerülnek. / A kapcsolattartás helyszíneit az óvoda biztosítja. A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi- alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az intézmény a törvényi előírásoknak megfelelően a nevelési év során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart az éves munkatervben rögzített feladatokról, eseményekről a faliújságon, ill. az általános munkaidőn túli időpontokban szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával.
Egyéb szervezetek, intézmények: Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat NSE AUDIT Kft - könyvelés, bérszámfejtés Munkaegészségügyi szolgáltatás (Dr. Hézinger Lajos)
31
VI. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI RENDJE
1. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSÉT MEGHATÁROZÓ ALAPDOKUMENTUMOK A törvényes működést az alábbi hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg:
Az Alapító Okirat Tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit, biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését.
Szervezeti és Működési Szabályzat Az óvoda működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
Pedagógiai program A Laura Vicuna Római Katolikus Óvoda szakmai működését meghatározó pedagógiai program az Óvodai nevelés országos alapprogramjára épül.
A Pedagógiai program tartalmazza az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi szakmai alapjait a nevelés-oktatás célját,tartalmát, konkrét feladatait nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermekek képességeinek fejlődését, differenciált fejlesztés lehetőségét a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet a szülők és az óvoda kapcsolattartási formáit az óvoda partnerkapcsolatait az óvodai élet megszervezésének elveit
32
Éves Munkaterv A Pedagógiai Programban meghatározott célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve, az időpontok és a határidők kitűzésével, felelősök megjelölésével. A terv elfogadásának időpontja: minden év szeptember 15.-ig. A munkatervet a nevelőtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti, fogadja el.
Házirend A szülői és gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezések megállapítása. A házirendet az óvodavezetője készíti el, a nevelőtestület fogadja el, és a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol. A házirend az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi gyermekére és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.
Esélyegyenlőségi Terv Az önkormányzati intézkedési terve, fejlesztési terve alapján készült önálló intézményi intézkedési dokumentum.
2. AZ INTÉZMÉNYI ALAPDOKUMENTUMOK NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉS Az óvodavezető által hitelesített másolati példányban kihelyezésre kerül: a Pedagógiai Program a Szervezeti és Működési Szabályzat a Házirend a szülő részére átadásra kerül,
A következő helyekre kerülnek kihelyezésre a dokumentumok: a szülők számára kialakított faliújságon A szülők az óvodavezetőtől, vagy a csoportvezető óvónőktől kérhetnek szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról.
33
Az intézmények eredményességéről, felkészültségéről, személyi feltételeihez (személyes adatokat nem sértve) kapcsolódó legfontosabb információkról a szülőket tájékoztatni szükséges, melynek érdekében indokolt ezen adatok nyilvánossá tétele.
3. A NEVELÉSI ÉV RENDJE A nevelési év szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31-ig, a szorgalmi idő május 31-ig tart.
3.1. A nevelési év helyi rendje: A nevelési év helyi rendjét, a nevelőtestület határozza meg és rögzíti a munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. Az éves munkaterv tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: A nevelés nélküli munkanapok időpontját, amelyről a fenntartót és a szülőt a nevelési szünnap előtt 7 nappal írásban kell tájékoztatni. Az előre tervezett nevelőtestületi értekezlet időpontját. Ez lehetőség szerint a nevelési szünnapokon történik. A nyári zárás időpontját, amelyről minden év február 15-ig a szülőket tájékoztatni kell A nyílt napok megtartásának rendjét és idejét.
A napirend kialakítását a házirendben kell szabályozni., úgy, hogy a szülők az óvodai tevékenység zavarása nélkül hozhassák, vihessék haza a gyermekeiket.
3.2. Az intézmény nyitva tartása: Az intézmény hivatalos nyitva tartása:
6.30– 18h-ig
Óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel:
6.30 – 17h-ig
Az óvoda 5 napos (hétfőtől péntekig) munkarenddel üzemel.
34
Eltérő az óvodai munkarend, a gyermekek fogadásának rendje abban az esetben, ha a munkaszüneti napok rendje is eltérően alakul. Az óvodák dolgozóinak munkarendjét a mindenkori éves munkatervek tartalmazzák. A nevelési év szeptember 1-től augusztus 31-ig tart, két részből áll:
szeptember 1 – május 31-ig szorgalmi idő, június 1 – augusztus 31-ig nyári élet
Az óvodák egyéb rendelkezések szerint is zárva tarthatnak, melyről a szülők legalább 7 nappal előbb hirdetés, illetve email útján értesítést kapnak. Az ügyeleti rend megszervezése a Házirendben olvasható. A gyerekek fogadása a nevelési programnak megfelelően, az óvodapedagógusok által szervezetten történik, a gyermekek fogadásának időpontjától az elvitelükig. A gyerekek szakszerű felügyeletének megszervezéséről a nyitva tartás időtartama alatt az óvodavezető gondoskodik. A gyermekek napirendjét a csoport óvónőinek a csoportnaplóban kell rögzíteni. A nyári időszakban kell elvégezni az óvodák szükség szerinti felújítását, tisztasági festést, nagytakarítását. A nevelés nélküli munkanapok száma évente meghatározott.
35
VII. AZ ALKALMAZOTTI KÖR MUNKARENDJE, MUNKAKÖRI LEÍRÁS MINTÁK Az intézmény zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával –az intézményvezető állapítja meg. Az alkalmazottak munkaköri leírását az óvodavezető készíti el. Minden alkalmazottnak az intézményben be kell tartania az általános munka és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést, folyamatos tájékoztatást, dokumentálást az intézménnyel szerződött külső szakember látja el.
Az alkalmazottak napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az intézményvezető állapítja meg. Az alkalmazott köteles munkaideje kezdetekor pontosan, munkára kész állapotban a munkakörének megfelelő helyen megjelenni.
A munkavállalóknak a munkából való távolmaradását előzetesen jelenteni kell, hogy feladatának ellátásáról, helyettesítéssel gondoskodni lehessen! A lemaradás elkerülése érdekében az óvodapedagógust hiányzása esetén – szakszerűen kell helyettesíteni.
1. AZ ÓVODAVEZETŐ INTÉZMÉNYBEN TARTÓZKODÁSÁNAK RENDJE Az intézmény hivatalos munkaidejében, felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Ezért az intézmény vezetője vagy általa megbízott személy látja el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített vezetői helyettesítési rend jelöli ki az ügyeleti feladatokat ellátó személyt.
Az óvoda zavartalan működése érdekében az alkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az óvodavezető állapítja meg.
A nevelőtestület tesz javaslatot – a törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével – a napi munkarend összehangolt kialakítására, változtatására és az alkalmazottak szabadságának kiadására. A vezető a kötött munkaidejét a csoportjában tölti. (Fenntartó által megállapított és jóváhagyott napi 4óra) Munkarendjét nevelési évenként a csoportnapló tartalmazza. A vezetői feladatokat a kötött óráján felül látja el.
36
A nevelőmunkát segítő alkalmazottak, valamint az egyéb dolgozók munkarendjét, a távollevők helyettesítési rendjét az óvodavezető állapítja meg, és hagyja jóvá. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni az óvoda zökkenőmentes működését.
1.1. A vezető munkarendjének szabályozása: Heti munkaidő: 40 óra Kötött óraszáma: Heti 20 óra(napi 4 óra csoportban) Óvodavezető hivatalos munkaideje: 8-tól - 16 óráig tart (törzsmunkaidő). Hivatalos fogadóórája: minden 2. hétfőn 13-16 óráig,illetve, szükség szerint egyeztetés után Elérhetőség: Székhely, Mogyoród Dózsa György út 39 Kötött óraszámát az éves munkatervben rögzített gyermekcsoportban és időben látja el. Munkaköri leírás minta óvodavezető részére: Fenntartó adja ki
2. ÓVODAPEDAGÓGUSOK
2.1. Az óvodapedagógusok munkarendje: Az óvodapedagógusok jogait és kötelességeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelező órákból, valamint a nevelő-oktató munkával, vagy a gyermekekkel, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A munkabeosztások összeállításánál alapelv, az intézmény zavartalan működése és az óvodapedagógusok egyenletes terhelése.
A pedagógusok munkarendje az éves munkatervben, valamint a dolgozók számára jól látható helyen található.
Legfontosabb pontjai: A gyerekekkel a nyitva tartás ideje alatt óvodapedagógus foglalkozik. 37
Munkarendjük változhat: szorgalmi időben, nyári szabadságolás ideje alatt, tavaszi, téli szünet ideje alatt, illetve munkanap áthelyezésekor. Befolyásolja: hiányzások (gyerekek, intézményi dolgozók) egyéni kérések figyelembe vétele, továbbképzéseken való részvétel, továbbtanulás.
Hivatalos távollét miatt kieső órák elszámolásának rendje: Hivatalos távollétnek minősülnek - amely alatt a munkáltató a pedagógust az óvodai foglalkozások alól mentesíti- az alábbiak: a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken és az oktató-nevelő munkával összefüggő értekezleten történő részvétel, gyermekek kísérése a munkáltató kirendelése alapján országos és regionális sport- és kulturális versenyekre,egyházi szervezésű programokra, óvodák között zajló sportversenyekre, amennyiben ezek a nevelési napokra esnek és időtartamuk legalább 4 munkaóra.
2.2. Az óvodapedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: A kötött munkaidőben ellátott feladatok (heti 32 óra)- kötelező óraszám A kötött munkaidőn kívül ellátott feladatok ( heti 8 óra) A kötött munkaidőben (heti 32 óra) ellátott feladatok az alábbiak: a gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai, nevelési, segítő, fejlesztő, gondozói feladatok ellátása munkaközösség vezetői feladatok ellátása differenciált képességfejlesztő foglalkozások megtartása előkészítő és befejező tevékenység időtartama (eszközök előkészítése, tornaszer, tanszer, felvételi, mulasztási napló napi vezetése, egyeztetési kötelezettségek) tervezett séták , kirándulások szervezése, lebonyolítása 38
A kötött munkaidőn kívül (heti 8 óra) ellátott feladatok a következők: Az intézményben végezhető pedagógiai feladatok meghatározása helyettesítéssel kapcsolatos feladatok ellátása részvétel a csoport tevékenységeiben , élményszerzéseken, rendezvényeken munkaközösségben való részvétel, feladatvégzés kötelező dokumentumok vezetése (csoportnapló, felvételi mulasztási napló vezetése, személyiséglapok, jelenléti ív) mérések, fejlesztések elvégzése, dokumentálása, programok rendezvények, események szervezése, megvalósítása, tehetséggondozás, pályázatra, versenyre felkészítés, kíséret, felügyelet biztosítása, egyéni fejlesztéssel kapcsolatos feladatok gyermek-, és ifjúságvédelmi feladatok szülői értekezletek, fogadóórák megtartása részvétel értekezleteken, megbeszéléseken nevelés nélküli munkanapon elrendelt szakmai jellegű munkavégzés részvétel az intézmény belső szakmai ellenőrzésében felelősi feladatok ellátása (rendezés, leltár, rendben tartás) csoportszobák rendben tartása, dekorációjának kialakítása foglakozásokhoz, játékhoz, fejlesztéshez való felkészülés, eszközök elkészítése (szemléltető eszközök, feladatlapok, egyéb eszközök) heti projekttervek egyeztetése (váltótárs, dajka néni, szülők) társadalmi munka
A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában.
Az intézményen kívül végezhető pedagógiai feladatok meghatározása foglakozásokhoz, játékhoz, fejlesztéshez való felkészülés, eszközök elkészítése (szemléltető eszközök) mérési eredmények rögzítése heti projekttervek összeállítása 39
részvétel továbbképzéseken, szakmai előadásokon, konferenciákon dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való részvétel óvodán kívüli rendezvényeken való részvétel, kíséret, felügyelet családlátogatás kapcsolattartás, egyeztetés partnerekkel beszerzések, vásárlások óvodai csoport, intézmény részére adományok beszerzése, átvétele óvodai kirándulások, ünnepélyek, szabadidős tevékenységek előkészítése, lebonyolítása
A fentieken túl az óvodavezető eseti feladatokat adhat, kizárólag pedagógiai témában.
2.3. Pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje: A munkaidő – nyilvántartás vezetésének szabályai A munkaidő és a pihenőidő nyilvántartását, a jelenléti ívet (bérszámfejtés alapja) minden dolgozó köteles folyamatosan, naprakészen vezetni. A pihenőidőről és egyéb ok miatt kivett időről naponta minden alkalmazott köteles vezetni a kiadott nyilvántartást, melyet hónap végén, ill. alkalmankénti ellenőrzésre át kell adni az ellenőrzést végző részére.
A nyilvántartás vezetésével kapcsolatos felelősség A nyilvántartás vezetésével kapcsolatban felelősség terheli: az intézményvezetőt a gazdasági vezetőt óvodapedagógust
40
2.4. Óvodapedagógus munkaköri leírás minta Az óvodáskorú gyerekek testi-lelki-szellemi gondozása, nevelése, fejlesztése. A cél eléréséhez szükséges feladatok, főbb tevékenységek tételes felsorolása: Pedagógiai-szakmai feladatok (a 2011.évi CXC Köznevelési törvény előírásai alapján)
A gyermekekkel kapcsolatos pedagógiai, segítő, fejlesztő, gondozó feladatok ellátása, Az óvónő pedagógiai munkáját a Pedagógiai Programnak és az éves munkatervnek megfelelően, önállóan, teljes körű felelősséggel látja el, melyre írásban, tervszerűen is felkészül
Tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozik a gyerekekkel, annak tudatában, hogy modell, mint, esetleg példakép számukra.
Kötött munkaidejét kizáróan a gyerekek között tölti el. Ezen idő alatt feladata a rábízott gyerekek testilelki gondozása, nevelése, fejlesztése, oktatása, életkoruk és egyéni fejlettségi szintjük figyelembevételével.
Felelős a rábízott gyerekek testi épségének megőrzéséért a Pedagógiai Program „Az óvoda egészségvédő programja” fejezete figyelembevételével. Ennek érdekében csoportját egyetlen pillanatra sem hagyhatja felügyelet nélkül.
Körültekintően gondoskodik a balesetveszélyes helyzetek elkerüléséről (csoportszoba, udvar, utcai séta, kirándulás). Baleset esetén az SZMSZ előírásainak megfelelően jár el. Biztosítja a nyugalmat, a szeretetteljes légkört a gyermekcsoportban.
Megszervezi és megteremti a nyugodt, tartalmas játékhoz szükséges feltételeket (hely, idő, eszköz).
A játékidő rovására nem szervez más tevékenységet.
41
A nevelési évben kétszer (bemeneti, kimeneti mérés) felméri a csoportjába tartozó gyerekek neveltségi és fejlettségi szintjét. Éves pedagógiai munkáját ehhez viszonyítva tervezi, szervezi, bonyolítja. Évente legalább kétszer kitölti a „fejlettségmérő lapot”, mely a gyerek aktuális fejlettségi állapotát tükrözi. Ennek alapján készíti el a gyerek fejlesztési tervét. A gyermekek fejlődését nyomon követi, meghatározott időszakonként ezt írásban is rögzíti. Tapasztalatairól tájékoztatja váltótársát, valamint egyeztet a gyerekek szüleivel a képességfejlesztésről. Amennyiben indokolt, tanácsot, segítséget kér az óvodavezetőtől, a gyermekvédelmi felelőstől vagy a családsegítőtől, egyéb specialistáktól. Differenciált neveléssel, egyéni fejlesztéssel gondoskodik arról, hogy valamennyi gyermek a szükségleteinek és az értelmi képességeinek megfelelő bánásmódot, fejlesztést kapjon.
Tanügy-igazgatási, adminisztratív teendők
Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának tartalmát ismeri, annak elveit munkája során betartja. A Helyi Pedagógiai Program és az éves munkaterv elkészítésében, esetleges módosításában aktívan részt vesz, mint a nevelőtestület tagja. Ezek tartalmát jól ismeri, azonosul vele, és megvalósítását magára nézve kötelezőnek tekinti. A szervezeti és működési szabályzatban (SZMSZ), valamint az óvoda házirendjében megfogalmazottakat betartja, és betartatja a vele kapcsolatban álló gyerekekkel és azok szüleivel. Az intézmény minőségirányítási feladatait ismeri és teljesíti, a minőségi munka fejlesztésében aktívan részt vesz. Hivatásából eredő kötelessége a rendszeres szakmai önképzés, a megújulás, a műveltségbeli fejlődés. Ennek érdekében folyamatosan képezze magát. Évente legalább kétszer szülői értekezletet szervez. Nyomon követi a gyerekek hiányzását, naprakészen vezeti a mulasztási naplót. Az igazolatlan hiányzásról, mulasztásáról haladéktalanul tájékoztatja a szülőt, a gyermekvédelmi felelőst, majd az intézmény vezetőjét. Hatósági írásos megkeresésre pedagógiai szakvéleményt ír (a nevelési tanácsadó, szakértői vagy rehabilitációs bizottság, bíróság számára; gyermekelhelyezés ügyében). Nyilvántartja és kezeli a gyerekek kötelező egészségügyi dokumentumait, segítséget nyújt az óvodaorvos és a védőnő szűrővizsgálatainak elvégzéséhez. Az érintettekkel (nevelőtárs, szülő, óvodavezető, fejlesztőpedagógus, pszichológus, logopédus, gyerekorvos stb.) történt egyeztetés alapján szakvéleményt ad a tanköteles gyerekekről. Naprakészen vezeti az intézmény kötelező dokumentumait, ellenőrzésre, határidőre átadja az ellenőrzést végző személynek. 42
A pedagógiai munkával kapcsolatos különleges elvárások A katolikus intézményben dolgozó pedagógusok mindenkor kötelesek elfogadni, betartani a Magyar Katolikus Püspöki Kar által kiadott Etikai Kódex előírásait, elvárásait. Munkájukat ennek tükrében kell végezniük. Nem alkalmazhat testi fenyítést, lelki terrort, illetve olyan fegyelmezési módot, amellyel korlátozza vagy sérti a gyermek emberi méltóságának jogát. A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, s ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, a lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), való kényszerítés, levegőztetés vagy étel elvonása, csoportszobából való kiküldés, elkülönítés, a játékidő lerövidítése büntetésből vagy rossz szervezés miatt (például felesleges sorakoztatás, várakoztatás, videóztatás).
A gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni tilos. Dajkára, illetve más, 18 évnél idősebb személyre bízni őket csak rövid időre, csak indokolt esetben, a vezető engedélyével lehet. Amennyiben a kötött munkaidő alatt bármilyen baleset történik az óvónő távollétében, a felelősség változatlanul őt terheli. Dajka, szakképzetlen személy, szülő, ilyen esetben nem vonható felelősségre.
Az óvodapedagógus jogai és kötelességei (a közoktatási törvény alapján): A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyeket a jogszabályok számára előírnak, biztosítanak.
Az óvodapedagógus hatásköre: A törvényi szabályozás, illetve intézményvezetői megbízás szerint.
Az óvodapedagógus jogai: A nevelőtestület tagjaként döntési, véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik a törvényi előírás szerint.
43
Az óvodapedagógus felelőssége:
Személyekért: Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Az óvoda nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására. Szervezi, irányítja a gyermekek egészséges testi és mentálhigiénés környezetének alakítását. A gyermekek óvodai munkájáról a szülőknek tájékoztatást ad. A hivatali titoktartás kötelező.
Vagyon: Felelős az intézményben lévő berendezések rendeltetésszerű használatáért. Szervezi és végrehajtja a rábízott beszerzéseket.
Pénzügyi döntések: Az intézmény pénzügyeit érintő kérdésekben csak az intézmény felelős vezetőinek döntése után intézkedhet.
Tervezés: Elkészíti a csoportra/gyerekekre vonatkozó terveket, azokat határidőre átadja, illetve megvalósulásukat rögzíti a pedagógiai programban és az éves munkatervben megfogalmazottak szerint. A tervezésben maximálisan biztosított a pedagógus módszertani szabadsága.
Technikai döntések: Betartja és betartatja a tűz- munka és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Megtartja és megőrzi az egészséges és biztonságos munkakörülményeket.
Bizalmas információk: Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni .A személyiségi jogokat érintő, iratkezelés és adatvédelem alá eső információkkal a törvény szellemében jár el, betartja az adatvédelmi, adatbiztonsági, iratkezelési eljárásrendet. 44
3. GAZDASÁGI VEZETŐ, ÓVODATITKÁR Az óvodában a gazdasági, ügyviteli, adminisztrációs feladatok ellátását végzi. Munkáltatója az óvoda vezetője, feladatát az óvodavezető utasítása alapján végzi. A feladatkörébe utalt teendőket a munkaköri leírás tartalmazza. Önálló intézkedési jogkörrel nem rendelkezik. Anyagi, fegyelmi felelősséggel tartozik, titoktartásra kötelezett.
3.1. A gazdasági vezető munkarendje: Heti 40 óra, naponta 7-15 óráig, illetve szükség szerint az óvodavezető beosztása szerint.
3.2. Gazdasági vezető, óvodatitkár munkaköri leírás minta: A munkakör célja: Az intézmény működésével kapcsolatos gazdasági, munkaügyi, tanügyi feladatok , és adminisztrációk ellátása.
A munkakör szerinti feladatok:
Iratkezelés, ügyintézés: érkeztetés, szortírozás, iktatás, továbbítás, feldolgozás, ügyintézés, válaszadás, biztonságos megőrzés, leltározás, selejtezés.
45
Amennyiben az ügyintézés szóban, telefonon történik, az eredeti iratra rá kell vezeti az intézkedés lényegét, dátumát és az intézkedésben részt vevők nevét. Az irat átvételét igazolja, amennyiben a személyesen postázott iratok átvételekor az átadó ezt külön kéri. A kézbesítőokmányon (postakönyv, illetve kézbesítőkönyv) elismeri aláírásával és a dátum megjelölésével az átvételt. A névre szóló levelet nem bonthatja fel más, csak a címzett, vagy az általa megbízott munkatárs. Az intézményvezető hosszabb távollétében az ő nevére érkezett levelet csak telefonon történő egyeztetés után bonthatja fel. Az átvett iratokat az iratkezelési rendszernek megfelelően szortírozza, aszerint hogy a dokumentum bontható, nem bontható, iktatandó, vagy nem kell iktatni, egyéb nyilvántartásba kell-e venni. Amennyiben az irat faxon, illetve e-mailen érkezik, gondoskodik arról, hogy készüljön másolat a papíralapú tartós tárolás érdekében. Valamennyi hivatalos levelet az óvodavezető felé kell továbbítani, kivéve, ha az névre szóló. Az iktatást a beérkezés napján, de legkésőbb a következő munkanapon elvégzi. Soron kívül kell iktatni a sürgős, a határidős, az expressz küldeményeket és táviratokat. A intézménybe beérkezett, illetve az intézményben keletkezett iratokat, dokumentumokat úgy vezeti be az iktatókönyvbe, hogy az tartalmazza az iktatószámot, a beérkezés időpontját, az ügyintéző nevét, az irat tárgyát, a mellékleteinek számát, az elintézés módját, a kezelési feljegyzéseket, valamint az irat hollétének, tárolásának a helyét, hogy bármikor elővehető legyen. Az iktatókönyvben sorszámot üresen hagyni, lapokat összeragasztani, olvashatatlanul írni, az írást olvashatatlanná tenni tilos. Javítani csak áthúzással lehet, úgy, hogy az eredeti szöveg olvasható legyen. A javítást dátummal és kézjeggyel kell igazolni. Amennyiben az összetartozó iratok az ügy lezárása után véglegesen egy helyen maradnak, úgy ezt az iktatókönyvben jelzi. A jelölés a kezelési feljegyzések rovatban az irat új számának jelölésével történik. Érdemes a válaszlevél iktatásával azonos időben csatolni az előzményeket, illetve azok iktatószámát és fellelhetőségi helyét egy külön rovatban feljegyezni. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján lezárja. Számítógépes iktatás esetén külön szabályozni kell a törlési, hozzáférési, javítási jogosultságot. Meghívókat, sajtótermékeket, propaganda céljából készült kiadványokat nem kell iktatni. Amennyiben egy naptári évben az iktatott dokumentumok száma meghaladja a háromszázat, évente névés tárgymutatót kell készíteni.
46
Az intézményi dokumentumok (szabályzatok, munkatervek, bemutatóra vázlatok, pedagógiai szakvélemények) levelezések legépelése.
Nyilvántartásokkal kapcsolatos feladatok: Kezeli az intézmény munkavállalóinak személyi anyagát, bérek nyilvántartását. Az éves statisztikák elkészítéséhez adatok kigyűjtése, különböző szempontok szerinti rendszerezése. Az óvodai törzskönyv vezetése. A KIR- rendszer nyilvántartásának folyamatos figyelemmel kísérése, vezetése A gyerekek étkezési befizetésének és lemondásának egyeztetése, nyilvántartása Az ingyenes, az 50%-os és a 100%-os befizetések rendszerezése, havonta ennek nyomon követése, a határozatok, nyilatkozatok begyűjtése, ezek ellenőrzése, valamint naprakész adatszolgáltatás. A közlönyök, rendeletek, határozatok, a Magyar Államkincstár (MÁK) kiadványainak tanulmányozása, értelmezése és figyelemmel kísérése. A munkatársak alkalmazásával és kilépésével, valamint a béremeléssel és a jutalmazással kapcsolatos nyomtatványok, űrlapok kitöltése. A munkaerő változásait követő nagykönyv vezetése (belépés, kilépés). A munkaruha-nyilvántartás vezetése. A jelenléti ív előkészítése, hó végi lezárása. A pedagógusok kötelező óraszámának kiszámolása és nyilvántartása. A túlórák, helyettesítések, hiányzások adminisztrálása és jelentése a bérszámfejtő felé. A szabadságok (éves rendes szabadság, fizetés nélküli szabadság) jelentése. A társadalombiztosítási (tb) ügyek intézése, betegállomány, gyes-, gyed- határozatok elkészítése, adminisztrálása és nyilvántartása. Az adóügyekkel kapcsolatos adatszolgáltatás előkészítése és továbbítása a könyvelő irodába.(adójóváírás, családi pótlék, 1%) Az óvoda költségvetésével kapcsolatos számláinak, megrendelőinek, szerződéseinek lefűzése, megőrzése. Ellátja a pénztárosi feladatokat, a mindenkori érvényes pénzkezelési szabályzat alapján. Az átutalások naprakész nyilvántartása, továbbküldése a kifizetőhely felé. A szigorú elszámolású nyomtatványok nyilvántartása. Elszámolás anyagi felelősséggel. 47
Az óvoda működéséhez szükséges eszközök megrendelése, beszerzése, az óvodavezetővel való egyeztetés után (tisztítószer, irodaszer). A kis értékű, illetve nagy értékű eszközökről leltár vezetése. A szoba és egyéb helyiségek leltárainak elkészítése. Az éves és az alkalomszerű leltározás előkészítése, megszervezése, lebonyolításának adminisztrálása. Selejtezés előkészítése, lebonyolítása. az információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli(SZMSZ 1. mell. Adatvédelmi Szabályzat)
4. PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS A pedagógiai asszisztens az óvodapedagógusok közvetlen munkatársa. Feladata a gyermekekkel kapcsolatos gondozás, szervezés, a fejlesztőmunka segítése az óvoda pedagógus kérése alapján.
4.1. A pedagógiai asszisztens munkarendje: Heti 30 óra, naponta 9-15 óráig, illetve szükség szerint az óvodavezető beosztása szerint.
4.2. Pedagógiai munkaköri leírás minta A munkakör célja: A családi nevelés és a pedagógiai, gondozói, segítő fejlesztőmunka kiegészítése. Az óvodáskorú gyermekek testi – szellemi - lelki gondozása, felügyelete, segítése. A hiányzó alkalmazottak helyettesítése nem pedagógusok esetében munkaköri leírás szerint, pedagógusok esetében pedig gyermekfelügyelet és a gyermekek biztonságáról való gondoskodás az érintett csoportban és munkaterületen a vezető, illetve az óvodapedagógus kérése szerint
Pedagógiai-szakmai, segítő, fejlesztő feladatai: A gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik. Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről a pedagógusok iránymutatása szerint. Tudásának és szakmai felkészültségének maximumát adva foglalkozik a gyermekekkel, annak tudatában, hogy modell, minta, esetleg példakép számukra. 48
Munkavégzésében alapvető szempont az óvoda házirendjének, a csoportok heti és napirendjének betartása, figyelemmel kísérése. Foglalkozásokon óvodapedagógus irányításával segíti a csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében, egyes gyermekeknek egyéni segítséget nyújt, hogy a foglalkozáson megfelelően tudjanak tevékenykedni. Ügyel a folyosói rendre, a WC rendeltetésszerű használatára, a kézmosásra, a gyermekek étkezésére. Részt vesz a tízórai, az ebéd és uzsonnáztatás lebonyolításában. Az udvari levegőztetésnél, sétánál segít a gyermekek öltözködésében, az udvari rend megtartásában, játékot kezdeményez. Ellenőrzi, figyelemmel kíséri az egészséges életmód, higiéniás előírások betartását. Sétánál, óvodán kívüli foglalkozásoknál, kirándulásoknál segíti a gyermekek utcai közlekedését, a programokon való kulturált részvételt. A délutáni foglalkozásokon a pedagógus útmutatása szerint segít a szervezett foglalkozások előkészítésében, levezetésében. Csendes pihenő alatt és szabadidejében szemléltető eszközöket készít, azokat karban tartja, előkészíti a következő napokra. Segít a gyermekek hazabocsátásánál. Szükség szerint közreműködik a gyermekek orvosi vizsgálatánál, vizsgálatra vagy haza kíséri a gyermeket, ha erre utasítást kap. Kisebb baleset esetén elsősegélyt nyújt, de erről mindenképpen értesíti a beosztott pedagógust vagy vezetőt. Körültekintően gondoskodik a balesetveszélyes helyzetek elkerüléséről. Baleset esetén az SZMSZ előírásainak megfelelően jár el. Ismeri az intézmény alapdokumentumait. Munkáját minden esetben az említett dokumentumok alapján és a pedagógusok útmutatása szerint végzi.
A pedagógiai munkával kapcsolatos különleges előírások
Nem alkalmazhat testi fenyítést, lelki terrort, illetve olyan fegyelmezési módot, amellyel korlátozza vagy sérti a gyermek emberi méltóságát. A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, s ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, a lelki terror, a megszégyenítés, étel elfogyasztására való kényszerítés, levegőztetés vagy étel elvonása, csoportszobából való kiküldés, elkülönítés, a játékidő lerövidítése büntetésből. A gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni tilos. Dajkára, illetve más, 18 évnél idősebb személyre bízni őket csak rövid időre, csak indokolt esetben, a vezető engedélyével lehet.
49
A tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni, ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták A gyermekekkel kapcsolatos bizalmas információknak tekinthető kérdésekben (gyermek egészségügyi állapota, fejlettségi szintje, szociális helyzete, családjának sajátos problémája) illetéktelen személyeket tilos tájékoztatni.
5. DAJKA A dajka mindazokat a feladatokat végzi, amely szükséges a gyermek egész napos óvodai ellátásához, az óvodai nevelési célok eléréséhez.
5.1.A dajka munkarendje: Heti 40 óra, 6.30-14.30-ig, 8.30-16.30.-ig, 10-18 óráig, a havi munkarendi kimutatásban leírtak szerint.
5.2. Dajka munkaköri leírás minta A munkakör célja: Az étkeztetéssel kapcsolatos feladatok ellátása Az óvodáskorú gyerekek gondozásának segítése óvónői irányítással. A gyerekek közvetlen környezetének tisztán tartása, takarítása az ÁNTSZ és a HACCP előírásainak megfelelően.
A dajka felelőssége: Személyekért: Az intézmény alkalmazotti körének tagjaként alakítója és részese a jó munkahelyi légkörnek. Az óvoda nevelőtestületével és technikai dolgozóival összhangban szervezi munkáját, törekszik az egymást segítő emberi kapcsolatok kialakítására. Részt vesz a gyermekek egészséges testi és mentálhigiénés környezetének alakításában. A hivatali titoktartás kötelező. 50
Vagyon: Felelős az intézményben lévő berendezések rendeltetésszerű használatáért.
Technikai döntések: Betartja és betartatja a tűz- munka és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Megtartja és megőrzi az egészséges és biztonságos munkakörülményeket.
Bizalmas információk: Az intézmény belső életére vonatkozó értesüléseit köteles hivatali titokként megőrizni. A személyiségi jogokat érintő, iratkezelés és adatvédelem alá eső információkkal a törvény szellemében jár el, betartja az adatvédelmi, adatbiztonsági, iratkezelési eljárásrendet.
Gyerekekkel kapcsolatos feladatok: Magatartását, viselkedését az Etikai Kódexben leírtak határozzák meg. Szorosan együttműködik az óvónőkkel, segíti megvalósítani az intézmény pedagógiai célkitűzéseit. Nyugodt hangvétellel, érthető, tiszta, nyelvtanilag korrekt beszéddel segédkezik az óvoda egész napos nevelőmunkájában.
Hozzájárul a gyerekek kulturált viselkedésének és a csoport szokásrendjének kialakításához, személyes példáján keresztül is (türelmes és udvarias kommunikációval, igényes nyelvhasználattal). Részt vesz a gyerekek gondozásában. Tevékenyen segít az étkeztetésnél, az öltöztetésnél, kézmosásnál, vécéhasználatnál. Ameddig szükséges, maga is magyarázza, tanítja a helyes viselkedést (például öltözködés sorrendje, ruhák összehajtása, cipők párosítása, kulturált étkezés, kanálfogás, kézmosás technikája, vécépapír használata). Ha munkája során balesetveszélyt észlel, köteles elhárítani, megelőzni, jelezni. A tisztítószereket elkülönítve, biztonságosan, a gyerekektől elzárt helyen tárolja. Délelőtt, az óvónővel egyeztetve, szükség szerint a gyerekcsoportban tartózkodik (torna, festés, vágás, varrás, sütés). Kísérőként segít a gyerekekre felügyelni az utcai séták, kinti foglalkozások, kirándulások ideje alatt. Amikor a gyerekek nem tartózkodnak a csoportszobában, gondoskodik az alapos szellőztetésről. A megbetegedett, lázas, elkülönített gyerekre vigyáz, nyugtatgatja, amíg az orvos vagy a szülő meg nem érkezik. A hányás, hasmenés nyomait eltakarítja, a gyermek ruháját elkülönítve adja át a szülőknek. 51
A tisztaság megőrzésével, az ÁNTSZ előírásaival kapcsolatos feladatok: A gyerekek környezetének esztétikai rendjének érdekében naponta elvégzi a csoportszoba és a hozzá tartozó öltöző, mosdók, gyermekvécék takarítását, portalanítását, porszívózását, az egészségügyi előírásoknak megfelelően. Az intézmény egyéb területeit (bejárat, előtér, személyzeti iroda, fejlesztőszoba, felnőtt wc, konyha) munkarendje szerint tisztán tartja. A csoportszoba növényeit ápolja, szükség szerint lemossa, átülteti. Az időszakos nagytakarítás során – évente minimum 3-szor (augusztusban, decemberben és áprilisban) – különös gonddal végzi el a fertőtlenítést, a bútorok, játékok, csempék, csövek, ablakok, ajtók lemosását. Amennyiben indokolt, a különböző részfeladatokat (például ajtómosás vagy járvány idején fertőtlenítés) gyakrabban is elvégzi. Feladata a textíliák mosása, vasalása, javítása, megvarrása (például függönyök, törülközők, terítők, babaruhák). Legalább háromhetenként gondoskodik a gyerekek ágyneműjének le- és felhúzásáról. Járványos időszakban, tetűvel való fertőzöttség idején az óvónő kérésére gyakrabban is. Elvégzi a fektető ágyak lerakását, felszedését. Ágyazáskor ügyel arra, hogy minden gyerek kizárólag a saját ágyába feküdjön. Az ágyakat bepiszkolódásuk esetén kisúrolja, fertőtleníti.
Ellátja az eseti, nem rendszeres feladatokat, többek között az óvoda udvarának takarítását, kertjének gondozását, locsolását, télen a hó eltakarítását, valamint azokat az időszakos feladatokat, amelyekkel az intézményvezető megbízza.
A gyerekekkel kapcsolatos egyéb előírások
A gyerek személyiségi jogainak megsértését jelenti, és ezért szigorúan tilos a testi fenyítés, lelki terror (megfélemlítés, megalázás, csoport előtti megszégyenítés), az étel elfogyasztására való kényszerítés, a levegőztetés és az étel megvonása. Szükség szerint felügyel a gyerekek tevékenységére. Tilos a gyerekeket felnőtt felügyelete nélkül hagyni. Ez vonatkozik az öltözőre és a mosdóra is. A gyerekekre egyedül (altatási időben, illetve az óvónő 2-3 perces távolléte esetén) csak a vezető engedélyével vigyázhat. A gyerekek érdekében kötelező jelleggel jelezni kell az óvodavezetőnek, ha az óvónő rendszeresen, a megengedett néhány percnél hosszabb ideig hagyja a rábízott gyerekeket a dajkára. 52
A tudomására jutott hivatali titkokat köteles megőrizni. Ebbe a körbe tartoznak az intézmény működésével összefüggő belső problémák, az óvoda szempontjából belügynek számító témák, szakmai vagy munkaügyi viták. A gyerekekkel kapcsolatos témákban a szülőket nem tájékoztathatja, nem informálhatja. Amennyiben a szülő érdeklődik, udvariasan irányítsa a gyerek óvónőjéhez vagy az intézmény vezetőjéhez.
Étkeztetéssel, konyhával kapcsolatos feladatok: Az ételszállítótól átveszi a reggelit (délelőtt), uzsonnát és az ebédet. Ezután ellenőrzi az ételek minőséget és a szállítással kapcsolatban a HACCP-előírások betartását. Negatív tapasztalatát jelzi a vezetőnek, és az elkészült jegyzőkönyvet tanúként aláírja. Az átvett ételeket az egészségügyi szabályoknak megfelelő módon tárolja, és közvetlenül az elfogyasztás előtt – ha szükséges – hűti vagy felmelegíti a megfelelő hőmérsékletre, majd kiadagolja. Tálalás után ételmintát vesz. Ez vonatkozik a szülők által szabályosan behozott élelmiszerekre is (születésnapi torta, sütemény). Az ételmintás üvegeket, tárolót feldátumozva, 72 órán át, az erre a célra rendszeresített hűtőszekrényben tárolja. Az idő letelte után gondoskodik a fertőtlenítő hatású kifőzésről. A szülők által behozott élelmiszereket csak abban az esetben veheti át, ha a tanúsítványt vagy a sütemény alkotórészeinek, elemeinek vásárlási igazolását leadják.
Délben a dajkák által kihordott edények, evőeszközök, poharak mosogatását megkezdi, a higiéniai előírások szerint:
A fehér edények mosogatása az előtisztítás után: fertőtlenítés, öblítés, szárítás. A fekete edényeket külön kell elmosni. A zöldségek, gyümölcsök lemosása szintén egy erre kijelölt mosogatóban történik. Mosogatás után valamennyi mosogatót naponta cseppmentesen áttörli, hetente egyszer kisúrolja, fertőtleníti. A mosogatáshoz használt eszközöket (konyharuha, mosogatószivacs) fertőtleníti áztatással vagy kifőzéssel. Fokozott figyelmet fordít a tálalóasztal, a vágódeszkák, kések, szeletelő gép, mikrohullámú sütő, hűtőgépek és a tűzhely tisztaságára (havonta 2-szer). Naponta kitakarítja a konyhát, legalább kétszer felmossa a kövezetét. Havonta egyszer átmossa a konyhabútorokat, leolvasztja és fertőtleníti a hűtőt, súrolással elvégzi az evőeszközök, műanyag bögrék alapos tisztítását. 53
A nagytakarítás alkalmával a konyhai üvegfal, ajtók, csővezetékek, fűtőtest lemosását is elvégzi. Az ebédeltetéssel kapcsolatos teendőit 2-re elvégzi, majd takarítja a konyha és egyéb helyiségeket. (heti munkarend szerint)
54
VIII. AZ INTÉZMÉNYI BELSŐ ELLENŐRZÉS
1. BELSŐ ELLENŐRZÉS CÉLJA
Segítse az intézmény vezetését a döntések előkészítésében, illetve szakmai megalapozásában, utasításai, rendelkezései meghatározásában, végrehajtásában, belső tartalékok feltárásában, a mulasztások, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzésében, a belső rend és fegyelem megszilárdításában, a takarékosság érvényesítésében. Az intézményen belüli belső ellenőrzési rendszer kialakításáért, szabályozottságáért és hatékony működéséért az óvodavezető felelős.
2. BELSŐ ELLENŐRZÉS RENDJE Az ellenőrzési tervet az óvodavezető készíti el, a nevelőtestület részére nyilvánosságra hozza. Az ellenőrzési terv, írásban rögzített, a pedagógiai munka eredményessége és az intézmény zavartalan működése érdekében ellenőrzi, értékeli az alkalmazottak munkáját, különös tekintettel az óvodapedagógusokét.
Belső ellenőrzést végezhet: az óvodavezető, és az általa megbízott személy Az óvoda vezetője a felelősségi területén kötelezően, szakmai téren a tájékozódás szintjén végzi ellenőrzési feladatait
Az ellenőrzés kiterjed: a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre.
55
2.1. A belső ellenőrzés területei: szakmai, pedagógiai tevékenység ellenőrzése, pedagógiai dokumentáció ellenőrzése az adminisztrációs munka ellenőrzése, tisztasági ellenőrzés pénztár ellenőrzés a nevelő-oktató munkát segítők munkájának ellenőrzése (dajkák, pedagógiai asszisztens).
2.2. A belső ellenőrzés fajtái: tervszerű, előre megbeszélt szempontok szerinti ellenőrzés spontán, alkalomszerű rendkívüli
Rendkívüli ellenőrzést kezdeményezhet: az óvodavezető fenntartó a nevelőközösség bármely tagja a szülő vagy szülői közösség
2.3. Az értékelés módja: egyéni értékelés az ellenőrzött tevékenység után – szóban, összegző értékelés írásban, kisebb közösség munkájának értékelése az ellenőrzött tevékenység után, általános tapasztalatok értékelése a nevelőtestület előtt.
56
2.4.A vezetői belső ellenőrzés szempontjai szakmai, pedagógiai tevékenység ellenőrzése a pedagógiai program és az éves munkaterv végrehajtásának ellenőrzése, a pedagógusok ezzel kapcsolatos tevékenységének vizsgálata, a nevelő-oktató munka tartalmának és színvonalának viszonyítása a követelményekhez, a csoportnaplók, fejlődési naplók, felvételi és mulasztási naplók folyamatos vezetésének ellenőrzése, A feladatok teljesítéséről, az intézkedések végrehajtásáról a dolgozók rendszeres és eseti beszámoltatása. Mennyiségi vagyonnyilvántartás vezetésének ellenőrzése. A térítési díjak beszedésének ellenőrzése. A munka-és balesetvédelmi, valamint a tűzvédelmi oktatás ellenőrzése, Az irattár ellenőrzése. A nevelő-oktató munkát segítő dolgozók munkájának ellenőrzése. A gyermekvédelmi munka ellenőrzése.
57
IX. AZ INTÉZMÉNY HASZNÁLATI RENDJE
1. AZ INTÉZMÉNY TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles. a közösségi tulajdont védeni, a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, az óvodarendjét és tisztaságát megőrizni, az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, a tűz– és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, a bejárati ajtót kulcsra zárni a házirend szerint a kapu nyitvatartási rendjét betartani a házirend szerint a zárak meghibásodását azok használóinak kötelessége jelenteni az óvodavezetőnek , aki intézkedik azok megjavításáról.
1.1. A helyiségek és berendezésük használati rendje Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitva tartási, – és munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják, olyan módon, hogy ne veszélyeztesse a nevelő-oktató tevékenységet, és az intézmény egyéb feladatainak ellátását. Ha az alkalmazottak nyitva tartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az óvoda helyiségeit, ezt az óvodavezetőtől írásban kell kérvényezniük a használat céljának és időpontjának megjelölésével. Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelési eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. A hivatalos ügyek intézése az gazdasági vezető irodájában történik. Itt található zárt szekrényben, és számítógépen kódolva a dolgozók nyilvántartása, személyi anyaguk. A számítógépes nyilvántartáshoz csak az óvodavezető, és a gazdasági vezető juthat hozzá.
58
A gyerekek az óvoda helyiségeit és ezek berendezéseit csak pedagógus és dajka felügyeletével használhatják –a házirend betartásával.
1.2. A számítástechnikai eszközök és fénymásolók használatának rendje: Az óvodavezető irodájában elhelyezett számítógép, nyomtató használatára jogosult az óvodavezető, a gazdasági vezető, és az a személy, aki használati szándékát jelezte a vezető felé. A fénymásolók használatára az óvodavezetőkkel való egyeztetést követően minden óvodapedagógus jogosult, amennyiben az anyag az óvodai nevelési, működési feladatokhoz kapcsolódik. Az informatikai eszközök használatánál követelmény – takarékossági szempontok betartása. A gépek kíméletes, szakszerű használata. Működési zavar esetén a használó köteles azonnal értesíteni az óvodavezetőt.
1.3. Biztonsági rendszabályok: Az intézményi és személyi vagyonvédelem miatt a bejárati ajtót az illetékes dajka, köteles zárva tartani. Vagyonvédelmi okokból ugyancsak zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt az iroda helyiségeket. A dajkák feladata, hogy az udvar bejárati ajtaja és kapuja zárva legyen. Az épületet nyitó és záró dolgozó köteles az épület riasztóberendezését felelősséggel kezelni. Hibás riasztás esetén a megadott telefonszámon az ügyeletest értesíteni kell a jelszó, a neve, lakcíme bemondásával. Az épület kulcsaiért és a riasztó kódért megőrzési felelősséggel tartozik. A dolgozók által használt elektromos berendezéseket munkavégzés befejezése után kötelesek áramtalanítani.
1.4.Az intézmény helyiségeinek bérbeadási rendje A nevelési intézmény anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat, melynek egyik fő formája az ingatlan vagyon bérbeadása. Az intézmény bérleti szerződésiben ki kell kötni az épületben tartózkodás idejét, a rendeltetésszerű használat módját és a bérlő kártérítési kötelezettségét. A bérbe vételért. az önköltségszámítás szerinti bérleti díj, közüzemi díj megfizetésére kötelezett. 59
1.5.Karbantartás és kártérítés A csoportszobák, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért az óvodavezető felel. A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a hibát észrevevő köteles a vezetőnek azonnal jelenteni, aki saját hatáskörben intézkedik a hiba elhárítása ügyében. A hibás eszközöket le kell adni javításra szakembernek a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről ő tájékoztat. Az intézményben, annak felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak meg kell téríteni. (Munkavédelmi szabályzat)
2. AZ INTÉZMÉNYBE VALÓ BELÉPÉS ÉS BENN TARTÓZKODÁS RENDJE
2.1. Alkalmazottak benntartózkodásának rendje: Az intézmény valamennyi alkalmazottja köteles munkakezdésre átöltözve, munkaterületén munkaképes állapotban megjelenni.. A benntartózkodás idejét az éves munkarend, a heti munkaidő, a kötelező óraszám határozza meg. Az intézményt napközben elhagyni a vezető, vagy megbízott személy tudtával teheti meg oly módon, hogy a gyermekek egyedül nem maradhatnak, a munkaterülete rendje biztosított.
2.2. Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával
Idegenek az épületben nem tartózkodhatnak, csak engedéllyel. Az óvodába belépő személyeket az ajtót nyitó dolgozó köteles az óvodavezetőhöz vezetni, aki intézkedik, vagy egyenesen a keresett személyhez kíséri. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját.
A gyermekeket kísérők a Házirendben meghatározottak szerint használhatják az épületet. Idegen egyedül nem tartózkodhat az épületben. 60
Az óvodavezető engedélyezheti
óvoda iránt érdeklődők látogatását fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos szerv látogatását főiskolai, egyetemi hallgatók látogatását, az óvodás gyermekekkel történő vizsgálatot.
A gyermekeket kísérő szülők kivételével, az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az őt fogadó alkalmazottnak vagy az óvodavezetőjének jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka a belépőket a vezetőhöz kíséri. A fenntartói, képviselői, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel, vagy távolléte esetén az erre kijelölt személlyel történő előzetes egyeztetés után történik.
Az alkalmazottak családtagjainak benntartózkodási módja:
Lehet véletlenszerű, spontán vagy szükségszerű, egyeztetett- az-az eset, amikor az alkalmazott hozzátartozója intézményi rendezvényeken van jelen, ill. elhelyezése nem megoldható. A benntartózkodóra is érvényesek az intézményben is megállapított szabályok, szokások. A benntartózkodás a munkarend megzavarása nélkül, a vezetővel egyeztetve történjen.
2.3. Szülők benntartózkodásának rendje: A szülő az óvoda nyitvatartási ideje alatt hozza és viszi haza gyermekét. Erről nyilatkozik a csoportvezető óvónőknél meghatározott nyomtatványon (szülői/gondviselői nyilatkozat, eseti nyilatkozat.) Ezen túlmenően a szülők és egyéb hozzátartozók benntartózkodásának módját, lehetőségeit az intézmény helyi programja tartalmazza, a házirend szabályozza. Érkezéskor és távozáskor kötelesek a bejárati kiskapu tetején található reteszt zárni. A benntartózkodással a munkarend zavarása nélkül vannak jelen.
Szülő az óvodában a gyermek beadása és hazavitelén túl a következő feltételekkel tartózkodhat: 61
az óvoda nyitott, ezért szülő bármikor, az óvónővel, vagy óvodavezetővel egyeztetve bent tartózkodhat a csoportban vagy az épületben úgy, hogy a csoport napi tevékenységét ne zavarja ezen túl az óvoda által szervezett családi programokon, az óvónők által tanév elején meghirdetett és elfogadott ünnepségeken, a szülők számára szervezett fórumokon részt vehet, az óvoda, a csoportok által meghirdetett munkadélutánjain, nyílt napjain részt vehet hivatalos ügyek intézése céljából, fogadóórán, vagy hivatali időben az óvodavezetőnél, ill. a gyermek fejlődéséről, nevelési problémákról az óvónővel, időpontot egyeztetve.
2.4.Szolgáltatók benntartózkodása: Azok az intézménnyel kapcsolatban álló szolgáltatók (gyermekorvos, védőnő, fényképész, ételszállítók, postás stb.) akik rendszeresen, ill. alkalomszerűen tartózkodnak az intézményben, az óvodavezetővel történő egyeztetés útján a munkarend zavarása nélkül tehetik ezt. (előzetes időpont egyeztetés, időtartam, szolgáltatás tárgya.).
Alkalomszerű belépés: azok a személyek teszik, akik ritkán, alkalomszerűen látogatják az intézményt pl. képviselő,riporter, ellenőrzést végző személyek). Előzetes megbeszélés alapján az óvodavezetővel, távollétében a helyettesítés rendje szerint történő megbeszélés alapján. A személyzeti bejárón érkező személyt óvodai dolgozó kíséri a keresett intézményvezetőhöz, egyedül nem járkálhat az intézményben. Ugyanígy történik a távozáskor történő kikísérés is.
A fenntartó képviselői a megbízott szakértők, bármikor ellenőrizhetik az óvoda gazdálkodását, törvényes működését. Az egyeztetett időpont esetén az óvodavezető, váratlan ellenőrzés vagy látogatás esetén, ha a vezető nincs az épületben, akkor az SZMSZ szabályozása szerinti helyettesítési rend szerint történik a fogadásuk, tájékoztatásuk. Ilyenkor a vezető mielőbbi tájékoztatása szükséges.
62
3. DOHÁNYZÁS RENDJE Az óvoda egész területén –épületben, udvaron - és az intézmény bejáratának 5 méteres körzetében tilos a dohányzás. A dolgozók kötelesek figyelmeztetni a dohányzási tilalomra az óvodába érkezőket, a szülőket. A tilalmat táblák is jelzik. Az intézményben nincs dohányzó alkalmazott.
4. TELEFONHASZNÁLAT Az óvodából csak indokolt esetben lehet magán célból telefonálni, és azt is lehetőleg a déli időben. A telefonálási díjat köteles mindenki kifizetni.
Telefonhoz hívni csak sürgős esetben lehet a dolgozót.
A mobiltelefon használata a gyerekekkel való együttlét alatt, a csoportszobában, illetve az udvaron nem megengedett, ilyenkor a készüléket csendes üzemmódban kell tartani. Magánügyben csak a nevelőmunka zavarása nélkül, munkaközi szünetben vagy a legszükségesebb esetben lehet használni a telefont, megnézni az esetleges üzeneteket. Rövid magánbeszélgetésre is ekkor kerülhet sor, de ebben az esetben is ki kell menni a csoportszobából, hogy a gyerekek ne hallják a beszélgetés tartalmát
63
X. A GYERMEKEK FELVÉTELÉNEK ÁTVÉTELÉNEK ELJÁRÁSI RENDJE, AZ ÓVODAI JOGVISZONY KÖTELEZETTSÉGEI Az óvoda, mint köznevelési intézmény a gyermek 3 éves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a – nemcsak a körzetében lakó- gyermeket is, aki a 3. életévét a felvételtől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a településen vagy a felvételi körzetben, a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető.
1. ÓVODAI JOGVISZONY
1.1. Mikor részesülhet a gyermek óvodai ellátásban? Három éves kortól mindaddig, amíg a gyermek eléri az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget.
Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden, a körzetében élő hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesített, és még van üres óvodai férőhely. (fenntartói engedéllyel)
A gyermek igénybe veheti az óvodát, amikor:
a felvételhez szükséges kort betöltötte teljesen egészséges az étkezési térítési díjat befizette megbízhatóan szobatiszta
64
1.2.Az óvodaköteles gyermek felvételének eljárásrendje Az óvoda köteles felvenni, átvenni azt a gyermeket, aki köteles óvodába járni (5 éves), ha lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található.
A szülő az óvodai nevelésben történő részvételre jogszabály alapján kötelezett gyermekét köteles beíratni a hirdetményben meghatározott időpontban. A napi négy órában óvodai nevelésre kötelezett gyermek (5 éves) szülője, amennyiben gyermeke az óvodakötelezettségét külföldön teljesíti, köteles arról a beiratkozás idejének utolsó határnapját követő tizenöt napon belül írásban értesíteni a gyermek lakóhelye, annak hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt. 2013. december 31-ig a gyermek abban az évben, amelyben az ötödik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. 2014. január 1-jétől a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni. A jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Az óvodai felvételről, átvételről az óvoda vezetője május hónapban dönt az óvodához eljuttatott kérelmek alapján, döntéséről írásban értesíti a szülőt. A férőhelyszámok – a csoportonkénti 25 főhöz szükséges számítása alapján az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról az óvodavezető dönt, a szülők kérését, az óvodapedagógus véleményét figyelembe véve. Az óvodai csoportokat úgy kell megszervezni, hogy a csoportok száma ne lépje túl a maximális létszámot.
Az óvodai felvételről határozatban értesíti az óvoda a szülőt.
Ha az óvodába jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyerekek számát, helyhiány miatt elutasító határozatban értesíti az óvodavezető a szülőt, illetve a szakosztályhoz továbbítja az így elutasított gyerekek jelentkezését.
65
1.3. Az óvodai jogviszony megszűnése
ha a gyermeket másik óvoda átvette, az átvétel napján (ebben az esetben a gyermek kimaradását a szülőnek írásban be kell jelentenie jelezve, hogy gyermeke melyik óvodába távozik), ha a jegyző a szülő kérelmére engedélyt adott a gyermek óvodából történő kimaradására, az étkezési térítési díj felszólításra történő befizetésének elmulasztása esetén 2014. 09. 01.-ig, ha a gyermeket felvették az iskolába, a nevelési év utolsó napján. megszűnik az óvodai elhelyezés – a köznevelési törvény 74. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével –, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul tíznél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülőt legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire.
A gyermek óvodai jogviszonyának megszűnéséről az óvoda, írásban értesíti a gyermek állandó lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzatot
1.4. Óvodánk felvételi eljárás rendje A fenntartó által jóváhagyott jelentkezési határidőt legalább 30 nappal a jelentkezés előtt nyilvánosságra hozzuk.
A jelentkezés a gyermek és a szülő személyes megjelenésével történik. A jelentkezési időpont előtt, nyílt napok keretében, lehetőséget biztosítunk az óvodai élet megtekintésére. A felvételnél figyelembe vesszük a család vallásos életét, illetve azt, hogy a szülők vállalják-e a nevelési programunkban megfogalmazott keresztény, katolikus nevelést. A testvér gyermekek előnyt élveznek. A létszám beteltét követően a jelentkező gyermekeket az óvoda vezetője előjegyzésbe veszi, és megüresedő hely esetén jelentkezési sorrendben telefonon értesíti a szülőket. A felvételről a törvényi előírások értelmében az intézmény vezetője, túljelentkezés esetén a fenntartó dönt.
66
Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról, a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett, az óvodavezető dönt. A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele a nevelési évben folyamatos. Az intézmény vezetője a gyermek felvételéről és az elutasításáról a szülőt mindenkor érvényben lévő jogszabályok szerint 15 munkanapon belül értesíti. Az óvodába történő felvétel a beiratkozással, a felvételi adatlap kitöltése után válik érvényessé. Más óvodából történő átjelentkezés esetén a korábbi óvodából a gyermek az óvoda igazolását hozza magával az óvodánkba történő beiratkozáskor.
Az óvodai nevelésre kötelezett gyermek felvétele, átvétele esetén indokolás nélkül értesíti az előző óvoda vezetőjét is.
A jelentkezéshez szükséges személyi okmányok:
a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót (születési anyakönyvi kivonata, annak igazolására, hogy betöltötte a harmadik életévét) lakcímet igazoló hatósági igazolványt a gyermek Taj kártyája a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát a gyermek oltási könyve, annak igazolására, hogy a kötelező oltásokat megkapta megkeresztelést igazoló okmány-keresztlevél Örülünk a plébánosi ajánlásnak
67
2. A GYERMEKEK MULASZTÁSÁVAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK A felvételi és mulasztási napló a csoportba beírt gyermekek adatait és hiányzásait rögzíti. Naprakész vezetéséért a csoportban dolgozó óvodapedagógusok a felelősek. A gyermek hiányzását a pedagógus a mulasztási naplóba jegyzi be, hónap végén összesíti, csatolja a hiányzás igazolását bizonyító orvosi igazolást.
2.1. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó szabályok Ha a gyermek az óvodai foglalkoztatás alól távol marad, mulasztását igazolni kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja. A szülő köteles a hiányzás idejét, okát bejelenteni személyesen vagy telefonon.
A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha:
a szülő gyermekét bármely okból nem kívánja óvodába hozni, és ezt előzetesen bejelentette az óvónőnek /a beóvodázási támogatáshoz igazolt hiányzás az orvos által igazolt napokra érvényes./ ha a szülő nyilatkozatban jelzi, nem igényel felügyeletet (nyári, téli zárás) ha a gyermek beteg volt, és azt orvosi igazolással, ambulánslappal igazolja, a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.
A házirendben vannak szabályozva a gyermekek mulasztásának távolmaradásának igazolására vonatkozó rendelkezések.
Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Már az első alkalommal történő mulasztáskor köteles a csoportvezető óvónő a szülőt tájékoztatni a mulasztásról. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan hiányzás következményeire. Ha az értesítés eredménytelen marad és a gyermek ismételten igazolatlanul mulaszt, az óvoda a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. Ha a nevelési évben igazolatlanul 10 napnál többet mulaszt, a 11 naptól az óvoda vezetője értesíti az általános szabálysértési hatóság
Beteg gyermek az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. 68
Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időszakát is. Ennek elmaradása esetén a pedagógus nem veheti be a gyermeket, a többi kisgyermek egészségének védelme érdekében.
Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha
a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába, a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja,
a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.
Az öt éves gyermek három napon túli távolmaradását csak az óvodavezető engedélyezheti.
2.2. Az igazolatlan mulasztás következményeinek meghatározása Ha a távolmaradást a szülő nem igazolja, a mulasztás igazolatlan. Ha a gyermek tankötelesként vesz részt óvodai nevelésben, és egy nevelési évben tíz napnál többet mulaszt, az óvoda vezetője – a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Kormányrendeletben foglaltakkal összhangban – értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat az óvoda bevonásával haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a gyermeket veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, továbbá a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat.
2.3.A gyermekek érkezésének és távozásának eljárásrendje A napirend megismerése a szülők számára fontos feladat, ugyanis az óvodába érkezés és az onnan való távozás rendjét meghatározza. 69
Az óvoda rugalmas napirendet követ, követi a helyi szokásokat, rendezvényeket, időjárási viszonyokat. A napirend szervezését a csoportvezető óvodapedagógusok végzik, a napirendtől való jelentős időbeli eltérést az óvodavezető engedélyezheti. Óvodaköteles gyermek esetében 830-ig kérjük, hogy érkezzenek meg a gyermekek az óvodába. A gyermekek a nyitás kezdetétől folyamatosan érkezhetnek, de a csoportok heti és napirendjének zavartalansága, valamint nevelőmunkánk eredményessége érdekében kérjük, hogy legkésőbb 9h- ig hozzák be gyermekeiket. A csoport napirendje minden hirdetőtáblán megtalálható.
A gyermekek nevelése szervezett napirend alapján történik, mely az jelenti, hogy az óvodapedagógus a foglalkozásokat, a gyermekek játékához, mindennapi tevékenységéhez tervezi és kapcsolja. Zavarja tehát a napirendet, ha egy későn érkező gyermek átvételével meg kell szakítania a gyermekek foglalkozását.
3. TANKÖTELEZETTSÉG Az óvodás gyermek fejlődéséről, fejlettségéről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. A tájékoztatás formája, ideje a Pedagógiai Programban van rögzítve.
A tankötelezettséget a Nkt. határozza meg:
45.§ (2) A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. 45.§ (4) A tankötelezettség kezdetéről az óvoda vezetője, ha a gyermek nem járt óvodába az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság, az óvoda, az iskola vezetője vagy a szülő kezdeményezésére az iskolaérettségi vizsgálat alapján a szakértői bizottság dönt. 70
Az óvodavezető tanköteles életkorba lépéskor a gyermek fejlettségével kapcsolatban igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, javasolja a gyermek további óvodai nevelésben való részvételét javasolja, hogy a gyermek iskolai élet megkezdéséhez való fejlettségét szakértő, rehabilitációs bizottság mondja ki javasolja, hogy a szülő vigye el a gyermekét nevelési tanácsadóba.
71
XI. AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ – ÓVÓ ELŐÍRÁSOK ELJÁRÁSOK RENDJE
1. BALESETEK MEGELŐZÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az óvodapedagógus közoktatási törvényben előírt feladata, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket életkoruknak megfelelő szinten átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék. Az intézményi munkavédelem szolgálja az alkalmazottak és a gyermekek biztonságos munkafeltételeit, a veszélyek, ártalmak megszüntetését, a baleset-megelőzést. E feladatokat az intézmény érvényes, elfogadott Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza. A megjelölt feladatok végrehajtásáért elsődleges felelősséggel az intézmény vezetője tartozik, ill. az intézményben megbízott munkavédelmi vezető.
Ezért az óvodavezető különösen kiemelt feladata, hogy az épületben és az udvaron biztosított legyen a balesetmentesség, a dolgozók balesetvédelmi oktatásának megtartása, baleset esetén a szükséges intézkedések, jelentés, jegyzőkönyv elkészítése.
Az óvoda csak minőségi jellel ellátott játékot vásárolhat. (A gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 24/1998 (IV. 29.) IKIM-NM együttes rendelet). A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert rendeltetésszerűen használni.
Az óvodapedagógus által foglalkozásokra készített és használt pedagógiai eszközei csak a védő-óvó előírások betartásával vihetők be a csoportba. Így:
az anyaga környezetbarát legyen, textilnél mosható, tisztítható; a festék, a ragasztó a gyermek egészségére ne legyen káros; ne legyenek rajta szúrós, éle, kiálló felületek; ne legyenek apró, könnyen lenyelhető alkotórészei; ne rongálja a gyermek ruháját, könnyen kimosható legyen; ne irritálja a bőrt.
72
A játszóudvar, torna és játékeszközök épségét balesetmentes használhatóságát a karbantartó, csoportos dajka, óvodapedagógus rendszeresen ellenőrzi. A balesetveszélyes eszközöket, állapotot köteles jelezni az óvoda vezetőjének, vezető helyettes óvónőnek és a veszélyforrás megszűnéséig a berendezés, eszköz használatát megtiltani.
Az óvoda épületének állapotában bekövetkezett balesetveszély esetén a fenntartó köteles gondoskodni az épület karbantartásáról.
1.1. A gyermekbalesetek megelőzési feladatai, ill. balesetek esetén teendő intézkedés rendje Az óvónők feladata, hogy az épületben és az udvaron, ill. óvodán kívül biztosítsák a gyermekek számára a balesetmentességet. Baleset megtörténte esetén azonnal gondoskodnak a kisgyermek ellátásáról (mentőhívás, kötözés, hazavitel, elkísérés) ill. jelentik a történteket az óvodavezetőnek. Az óvónők feladata a szülők értesítése is.
A dajkák tegyenek meg mindent a biztonságos, egészséges környezet megteremtéséért, megóvásáért. Baleset esetén felügyeletet lát el a csoport többi gyermekét illetően, gondoskodik a gyermek elkülönítéséről, vagy a szülőt értesíti. Abban az esetben, ha a csoportban egy óvónő van, ő kíséri el mentővel a gyermeket.
Az óvoda vezetője teljes felelősséggel tartozik a gyermekek és alkalmazottak testi épségének megőrzéséért, a biztonságos és egészséges környezet megtartása érdekében. Baleset esetén – mérlegelve az eset súlyosságát – azonnal értesíti a mentőket, rendőrséget, vagy a tűzoltókat, s azonnal intézkedik a baleset okainak megszüntetése érdekében. Vizsgálatot kezdeményez, hogy történt-e személyes mulasztás, amely hozzájárult a balesethez. Vizsgálat után a felelősségre vonást kezdeményezi. A vétő, mulasztó ellen javaslatot tesz. Ugyanakkor javasolja a gyermekek balesetbiztosításának minél nagyobb számú megkötését. Ellenőrzéssel tartja fenn a biztonságot, a balesetvédelmet.
Minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermekek életkorának megfelelően – ismertetni kell egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és elvárható magatartásformát.
73
A gyermekbalesetek megelőzése érdekében az óvónők a gyermekeket balesetmegelőző oktatásban részesítik.
A nevelési tervükben évszakonként rögzítik azokat az óvó-védő szabályokat, amelyek betartása kötelező: az óvoda épületében, játszóudvaron séták során kirándulásokon utazáskor rendezvényeken
Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus kötelessége az elsősegélynyújtás. Ha a balesetet vagy a veszélyforrást dajka észleli, köteles azonnal intézkedni, a veszélyforrásra pedig, az óvodavezető, figyelmét haladéktalanul felhívni. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi. Minden balesetet köteles jelenteni az óvoda vezetőjének, részt venni kivizsgálásban és a jegyzőkönyv elkészítésében,
Súlyos a gyermekbaleset, ha a sérült halálát, valamely érzékszerv elvesztését, vagy jelentős mértékű károsodást, életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (végtagok, - részeik elvesztése), beszélőképesség elvesztését, feltűnő torzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.
1.2. Gyermekbalesetek jelentése A gyermekbaleseteket a törvény által előírt elektronikus nyomtatványon nyilván kell tartani. A három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni. Ennek során fel kell tárni a kiváltó és közrehajló személyi, tárgyi és szervezési okokat.
74
Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet telefonon, vagy személyesen azonnal be kell jelenteni az intézmény fenntartójának. A nevelési intézményeknek lehetővé kell tenni a szülői szervezetek képviselője részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásába.
Minden gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló balesetek megelőzésére.
1.3. Felnőtt balesetek A baleset az azt észlelő dolgozó köteles jelenteni az óvodai intézkedésre jogosult vezetőjének és részt venni a sérült ellátásában. A felnőtt balesetekről jegyzőkönyv készül, amelynek kivizsgálását a munkavédelmi ellenőr végzi. Az óvodavezető feladata a munkavédelmi szabályzat megléte (külső cég készíti), a szabályok betartásának ellenőrzése, a felnőttek oktatása. Felnőtt baleset esetén is a vezetőt kell értesíteni az elsősegélynyújtás, illetve az esetleges mentő kihívása után. A megfelelő dokumentálásról, a balesetek jelentéséről, a hivatalos nyomtatványok beszerzéséről a törvénynek megfelelően a munkavédelmi felelős gondoskodik. (Munkavédelmi szabályzat)
75
2. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS
2.1. Betartandó szabályok A gyermekek egészségügyi ellátása a mindenkor érvényes egészségügyi törvény szerint történik. Védőoltás, gyógyszer adása tilos! Betegségre gyanús, lázas gyermek nem látogathatja az óvodát. Napközbeni megbetegedés esetén a szülőket azonnal értesíteni kell. A szükségnek megfelelően a beteg gyermeket el kell különíteni.
A felnőttek egészségügyi vizsgálatáról az erre vonatkozó szabályzat szerint kell eljárni.
A felelős a feladattal megbízott munkatárs. (gazdasági vezető)
Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályzatot szigorúan be kell tartani (fertőtlenítés, mosogatás, ételminta vétel, ételek hőkezelése).
Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályok betartása szigorúan kötelező minden dolgozónak és szolgáltatást igénybe vevőnek.
Az óvodában megbetegedő, lázas gyermeket a szülőnek az értesítéstől számított, legrövidebb időn belül haza kell vinnie. Az óvónőnek addig gondoskodnia kell a gyermek elkülönítéséről, a láz csillapításáról, ha szükséges, orvosi ellátásról. Lábadozó, gyógyszeres kezelés alatt álló gyermek az óvodát teljes gyógyulásig nem látogathatja. A gyermek, betegség után csak orvosi igazolással jöhet ismét óvodába.
Fertőző betegség esetén az óvodát azonnal értesíteni kell. A további megbetegedések elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a tisztaságra, fertőtlenítésre.
Az óvoda tálalókonyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be.
76
Az intézmény minden dolgozója köteles alkalmazás előtt teljes körű munka alkalmassági-, azt követően évente időszakos és szükség szerint sor kívül munka alkalmassági vizsgálaton megjelenni, munkaköre ellátására való alkalmasságát a munkáltató által megnevezett orvossal igazoltatni.
2.2. A testi nevelés rendje A mozgás, mint a gyermek alapvető szükséglete a Pedagógiai Program fontos eleme.
Az óvodában jelen van az óvodapedagógusok által szervezett mozgás, valamint a törvényben megengedett külső óraadó által tartott mozgásjavító torna, amelyet megbízással óvodapedagógusi végzettséggel rendelkező személy tart. A mindennapos testnevelés az udvari játék előtt minden nap délelőtt és délután, lehetőleg a szabadban legyen megtartva. Biztosítani kell a gyermekek részére a sport versenyeken való részvételt életkoruknak megfelelően. Biztosítani kell a kirándulásokat, gyalogtúrákat, sétákat. Biztosítani kell a szabad mozgást az udvaron. Nagy területen, a biztonsági előírásoknak megfelelő, képességfejlesztő udvari játékokkal.
2.3. Kirándulások, séták, egyéb programok, rendezvények látogatása esetére szóló biztonsági előírások Az óvodában a gyermekek számára szervezett kirándulásoknak, sétáknak, egyéb rendezvényeken való részvételnek be kell épülni az éves tervbe, amit az óvodavezető az éves terv ellenőrzésével és elfogadásával jóváhagy.
A csoportok a heti élményszerzések, séták tervezett helyét a heti tervben rögzítik. A szülőkkel szülői értekezleten meg kell beszélni ezeket a programokat. A szülők dönthetnek a programok költségeinek vállalásáról, és a gyermek csoport kísérésében való részvételéről.
77
Amikor az óvodát elhagyják a gyermekek, 10 gyermek mellé kell 1 pedagógust biztosítani. Közlekedési eszközökön való utazás alkalmával dönthet az óvodapedagógus úgy, hogy dajka nénit vagy szülőt is visz magával.
3. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK
Rendkívüli eseménynek minősítjük azt az esetet, amikor a megszokottól eltérő, élet és/vagy balesetveszélyes helyzet áll elő, vagy teremtődik pl. bombariadó, tűzriadó, gázömlés-szivárgás, elektromos vezetékek meghibásodása, közlekedési baleset, kisgyermek veszélyeztetése, belvíz, hóakadály egyéb természeti esemény.
3.1. Bombariadó Tudomásul vétel után – az intézmény nyitva tartása alatt – azonnal értesítendő az intézményben tartózkodó óvodavezető. Akadályoztatása esetén az SZMSZ –ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni.
Bombariadó esetén az óvodavezető intézkedhet.
A tennivaló megtervezése: abban az esetben alkalmazható, ha van idő az esemény végiggondolására és a probléma megoldására (érdekeltek összehívása).
Az épület kiürítéséről, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt.
Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik a menekülési útvonal irányában.
A tanév elején a dolgozókkal és a gyerekekkel – életkorúknak megfelelően – ismertetjük és gyakoroltatjuk a riasztás esetén történő teendőket. Próbariadót évente egyszer szükséges tartani. 78
A kiürítésben minden dolgozó köteles részt venni. A foglalkoztatók kiürítése, a gyermekek biztonságba helyezése a legfontosabb és elsődleges feladat. A gyerekeket fegyelmezett, zárt oszlopban kell levezetni oly módon, hogy a csoporthoz tartozó felnőtt vezeti és zárja a sort.
A gyermekeket a másik óvodába kísérjük át. A gyors kiürítés érdekében minden bejáratot ki kell nyitni. Kulcsok: óvodavezető, ügyeletes nyitós-zárós dolgozó. Utolsóként felnőtt hagyhatja el az épületet! Kiürítés után az épületben senki nem tartózkodhat! A bombariadóról, a hozott intézkedésekről az óvodavezető azonnal telefonon ill. rendkívüli jelentésben értesíti a fenntartót.
3.2. Tűzeset
Az intézményvezető saját hatáskörben felelős a megelőző és mentő tűzvédelmi előírásokból adódó feladatok ellátásáért. A tűzvédelmi feladatokat az érvényes Tűzvédelmi Szabályzat tartalmazza. A szabályzat előírásainak betartásáért az intézményvezető tartozik teljes felelősséggel. A szükséges intézkedések megtételére a rendkívüli események szabályozása szerint kell eljárni.
3.3. Belvíz ha munkaidőben történik, akkor a jelenlévő vezető irányításával a pince kiürítése, az értékek mentése minden dolgozó kötelessége munkaidőn túl, ha zárva az óvoda és nem tartózkodik bent senki (elsősorban nyári szünetben) a vezető intézkedik a kár megszüntetésére, a vagyon védelmére, ezért szükség szerint berendelheti rendkívüli munkára a dolgozókat a vezető a szakértőkre támaszkodva, dönt a gyermekek biztonságos elhelyezéséről az épület védett szárnyában az otthon lévő szülőket értesíti és kéri a gyermek otthontartását 79
3.4. Egyéb nem várt esemény esetén: rendkívüli időjárás esetén is kinyit az óvoda és fogadja a gyerekeket, ill. a fenntartó utasításának megfelelően jár el az intézményvezető az ügyeletet elsősorban a közelben lakó dolgozók berendelésével oldjuk meg ha a gyermeklétszám csoportonként csökken, összevont csoportokkal működünk 10 fő felett az óvodában egy ügyeletes csoport látja el a feladatot, a többi dolgozót szabadságoljuk
Ha a gyermek a 17 órai zárás után még az óvodában marad, úgy az ügyeletes óvónő köteles a gyermek felügyeletét biztosítani mindaddig, amíg a szülők érte nem jönnek, ill. addig intézkedik, érdeklődik a szülők távolléte felől.
Teendők: ha van a családnak vagy a munkahelynek telefonja, akkor először értesítjük ha nincs elérhetőség, úgy legalább 20 percet várni az óvodában ha még mindig nem jelentkeznek, akkor közelben lakás esetén hazakísérjük a gyermeket óvodavezető értesítése és utasításainak megfelelő intézkedés megtétele, azaz értesíteni kell a Területi Gyermekvédelmi Hivatalt
Gyermekbántalmazás esetén, (ha a gyermeken látható nyomai vannak)
Teendők: a szülővel megbeszélni az esetet, az óvónő és gyermekvédelmi felelős folyamatosan megfigyeli a gyermeket, súlyosságnak megfelelő mérlegelés, a következő bántalmazásnál a Gyermekjóléti Szolgálat értesítése levélben, intézkedés kérése
80
HITOKTATÁS Óvodánk katolikus, keresztény, szalézi nevelési alapelvek szerint működő intézmény. Az alkalmazotti kör megismerte, és elfogadta az Etikai Kódex előírásait, és magára nézve kötelező érvényűnek tartja. Pedagógiai Programunkban kiemelt feladat a hitre nevelés, mely tervezett, szervezett formában történik, naponta, éves terv szerint.
A hitre nevelésért felelős:
óvodavezető óvodapedagógusok szalézi nővérek közül a mindenkori kijelölt nővér a fenntartó
Az óvodánkba járó gyermekeket arra neveljük, hogy az evangéliumi szeretet jegyében tanulják meg tisztelni, szeretni a másik embert, fogadják el társaik egyéniségét, viselkedését, tudják kifejezni magukat keresztény módon, gyakorolják a krisztusi megbocsátást és alázatot, legyenek képesek alkalmazkodni. Az esetleges konfliktusokat, a durvaságot mellőzve, szeretettel, békésen oldják meg.
Ezen törekvésünk sikerének érdekében, kérjük a szülőket, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben.
XII. TÉRÍTÉSI DÍJ BEFIZETÉSÉRE, VISSZAFIZETÉSÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK, ÉTKEZÉS, GYERMEKVÉDELMI FELADATOK
1. A TÉRÍTÉSI DÍJFIZETÉS RENDJE:
A személyi térítési díjat 1 hónapra előre kell fizetni, de legkésőbb tárgyhó 15. napjáig, ezért minden hónapban a térítési díj befizetés napját úgy határozzuk meg, hogy a jelzett időig a befizetés megtörténjen. 81
A térítési díjszedés időpontját a csoportok faliújságára kifüggesztjük. A díjat az óvodatitkári irodában fizethetik be a szülők. A gyermeke hiányzása esetén a szülőnek kell lemondani az étkezést (szóban vagy telefonon), ill. érkezés előtt visszajelezni szükséges. A le- és visszajelentéseket, ha de. 10 óráig megteszik, akkor másnapra megoldott a le és a megrendelés. A lemondott étkezési napok díját a következő havi befizetésnél tudjuk jóváírni. Be nem jelentett vagy későn jelentett hiányzás esetén a térítési díj visszafizetésére, jóváírására nem tarthatnak igényt.
Az óvodából véglegesen távozó gyermek szülője részére (elköltözik a család) az utolsó óvodában töltött napon kerül kifizetésre a túlfizetés. Iskolába menő gyermekek esetében június 30.-án történik a túlfizetés kifizetése, míg az iskolába menő, de nyári ügyeletben még járó gyermekek esetében a kifizetés az utolsó óvodában töltött napon lehetséges, ill. augusztus 31.-én, mivel óvodai jogviszonyuk ekkor szűnik meg.
A befizetés módja a szülő által választott, banki utalással, vagy kézpénzes formában lehetséges.
Pótbefizetésre minden hónapban egyszer van lehetőség.
A térítési díjat, mint bevételt számítógépes adatfeldolgozás rögzíti.
Az óvodában a gyermekek szociális helyzetüknek megfelelően a törvény által illetve az önkormányzat rendelete alapján térítési díjkedvezményben részesülhet.
Az étkezési térítési díjból kedvezmény illeti meg:
a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülőt a tartósan beteg gyermeket
a 3 vagy több gyermeket nevelő családban élőt
a család jövedelme alapján ún. rászorultsági kedvezmény kérhető
Első esetben a kedvezményt a Polgármesteri Hivatal Szociális Osztályán kell igényelni. 82
Második esetben orvosi szakvélemény szükséges.
Mindkét esetben a határozatot intézményünkhöz be kell nyújtani.
Három vagy több gyermekes család esetében az étkezési kedvezményre jogosító nyilatkozatot külön forma nyomtatványon intézményünkhöz kell benyújtani, a szükséges iratokat csatolva.
Negyedik esetben a jövedelemről szóló igazolások alapján az Óvodavezető dönt.
1.1. Étkezés A gyermekek napi háromszori étkezésének (tízórai, ebéd, uzsonna) megszervezése az óvoda feladata. Az óvodában elfogyasztott ételekből ételmintát 48 órán át őrizzük meg. Egész napos kirándulások esetén a csoportvezető óvónők leegyeztetik az üzletvezetővel az elvihető tízórai, ebéd és uzsonna tartalmát. Más kirándulások esetén mindig úgy indulnak el a csoportok, hogy a tízórait elfogyasztják, és későbbi ebédig visszaérkeznek az óvodába. Folyadékról minden esetben gondoskodni szükséges, mely a csoportot kísérő felnőtt pedagógiai munkát segítő alkalmazott kötelessége.
2. GYERMEKVÉDELMI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK RENDJE Óvodánkban megbízás és feladatkijelölés alapján gyermekvédelmi felelősök látják el e tevékenységet. Éves munkatervet készítenek, ill. évente legalább egyszer írásos beszámolóban számolnak be nevelőtestület előtt a végzett munkájukról. Nevelési év közben eljárnak a helyi nevelési programban rögzítettek szerint. E feladatvégzésért pótlékot nem állapított meg a törvény. A szülőket a nevelési év kezdetekor szóban és írásban tájékoztatja a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről. A szülők tájékoztatása céljából, ki kell függeszteni a faliújságra a Gyermekvédelmi Intézmény elérhetőségét, a gyermekjogi képviselő nevét, székhelyét, fogadási rendjét.
83
Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében, ennek során együttműködik a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A törvény szerint minden dolgozó kötelessége a gyermekek védelme, a jelzőrendszer működtetése, a gyermekbántalmazás megelőzése.
Ha az óvoda a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól.
Az óvónő, illetve a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott az óvoda vezetője útján köteles az illetékes Gyermekjóléti Szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek –más vagy saját magatartása miatt- súlyos veszélyhelyzetbe került, vagy kerülhet.
Az óvoda minden dolgozója titoktartási kötelezettséggel tartozik, a családok, gyermekek személyiségi jogainak védelme érdekében.
Az óvoda vezetője felelős a gyermekvédelmi feladatok ellátásért, megszervezéséért, a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek megteremtéséért.
84
XIII. ÜNNEPEK, MEGEMLÉKEZÉSEK, RENDEZVÉNYEK RENDJE, HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA Óvodai programunk egyik sajátossága a család bevonása az óvodai életbe. A szalézi szellemiség fontos alapelvként várja el ezt az intézménytől. Ebben a megközelítésben is jelentőséggel bír a rendezvények, ünnepségek-ünnepek szervezése, hagyományok ápolása, megőrzése.
A programban írtak alapján a következő alapelemeket emeljük ki: valamennyi szervezett rendezvény során érzelmileg gazdagodjanak a gyermekek, közös programok szervezésével a „mi” tudat erősítése, a szabadidős programok szervezésével a kultúraközvetítés felvállalása, ezáltal az óvoda erőforrásainak gyarapítása, a család és az óvoda kapcsolatrendszer kiteljesítése a sokféle rendezvény, tevékenység által. a család, mint biztonságot nyújtó hely a gyermek számára jó együtt lenni szalézi szeretetben és vidámságban
1. AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS RENDEZVÉNYEI: KPSZTI konferencia lelkigyakorlat
2. AZ INTÉZMÉNY HAGYOMÁNYOS RENDEZVÉNYEI
2.1. Egyházi ünnepek:
Veni Sancte Októberi rózsafüzér Adventi lelki est Adventi várakozás 85
Betlehemezés Vízkereszt Balázs áldás Hamvazó szerda Nagyböjti lelki nap Húsvét Hálaünnep Te Dum Óvodás Szentmisék
2.2. Hagyományteremtő programok: Szüreti felvonulás Ismerkedő est- új szülők bemutatása Mikulás Karácsony Farsang Apák napja Anyák napja Gyermeknap Búcsú az óvodától Bátorság próba az iskolába indulóknak Évszakok kiállítása Névnapok, születésnapok megünneplése
86
2.3. Kirándulások: Február: Veresegyház- Medvepark Február: Fővárosi Nagycirkusz Március: Budapest-Nemzeti Múzeum Március: Gödöllő-városi piac Április: Gödöllő-vasúti pályudvar Április: Fót-Templom, Gyermekváros Április: Budapest-Közlekedési Múzeum Május: Madarak-fák napja Május: Gyermeknapi kirándulás
3. A HAGYOMÁNYÁPOLÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK
A nemzet és az intézmény hagyományainak ápolása, megőrzése, ezek bővítése az alkalmazottak és a gyermekközösség minden tagjának kötelessége.
A helyi hagyományőrzésben való részvétel a közösségi élet formálását, a közös cselekvés örömét szolgálják, a gyermekeket az egymás iránti tiszteletre nevelik.
Kiemelt feladatok: A katolikus és nemzeti ünnepélyek, megemlékezések megtartása a gyermekek keresztény értékrendhez való közeledését nemzeti identitástudatát és hazaszeretetét mélyítse. A közösségi élet formálását szolgáló egyéb helyi hagyományok ápolása. A közös ünnep, cselekvés a gyermekeket egymás megbecsülésére és tiszteletére nevelje. A rendezvények, ünnepélyek lelkiekben gazdag, megfelelő színvonalú előkészítése,
87
a gyermekek – az életkori sajátosságok, képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő felkészítettségének biztosítása, Tájékoztató a honlapunkon az intézményi működéséről, a pedagógusokról és a gyerekekről, a kiemelkedő eseményekről. Az intézményi szintű ünnepélyeken és rendezvényeken a pedagógusok részvétele kötelező az alkalomhoz illő öltözékben. Az éves munkaterv tartalmazza a nevelési év eseményeit. Az intézményvezető minden hónapban elkészíti a havi kulcsesemény tervet, mely pontosan rögzíti a tevékenység helyét, idejét, felelősét. Minden hónapban a nevelőtestület megbeszélésen dönt a nagyobb szervezési kérdésekről, feladatelosztásról, felelős.
88
XIV. MELLÉKLETEK
LAURA VICUNA RÓMAI KATOLIKUS ÓVODA ADATVÉDELMI SZABÁLYZATA 2013
INTÉZMÉNY NEVE: Laura Vicuna Római Katolikus Óvoda INTÉZMÉNY CÍME: 2146 Mogyoród Dózsa György út 39.
INTÉZMÉNY OM AZONOSÍTÓ: 032816 INTÉZMÉNY FENNTARTÓJA: Segítő Szűz Mária Leányai Bon Bosco Nővérek
Készítette: Varga Györgyné Óvodavezető 89
A „Laura Vicuna” Római Katolikus Óvoda nevelőtestülete a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 43. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján – a törvény 70. §-ának (2) bekezdésében biztosított jogkörében – az intézmény szervezeti és működési szabályzata .....1... számú mellékleteként a következő adatkezelési szabályzatot fogadta el. I. Általános rendelkezések 1. Az adatkezelési szabályzat (továbbiakban: Szabályzat) célja: az alkalmazottak, valamint a gyermekek adatainak nyilvántartása, kezelése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, intézményi rendjének megállapítása, az ezekkel összefüggő adatvédelmi követelmények szabályozása. 2. A Szabályzat alapját képező jogszabályok: a a ak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet 3. A szabályzat hatálya: A Szabályzat hatálya kiterjed az intézmény vezetőjére, vezető beosztású alkalmazottjaira, minden dolgozójára, továbbá az intézménnyel jogviszonyban álló gyermekre. 4. E szabályzat alapján kell ellátni az alapnyilvántartást, valamint a dolgozó személyi iratainak és adatainak kezelését (továbbiakban együtt: adatkezelés), valamint a gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését (továbbiakban: gyermekek adatainak kezelése). 5. E szabályzatot megfelelően kell alkalmazni a dolgozói jogviszonyok megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. 6. A Szabályzatban használt fogalmakat a Függelék értelmező rendelkezései tartalmazzák. II. Az alkalmazottakra vonatkozó adatkezelés Kjt. 83/B–D, 5. számú melléklet 1. Felelősség az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért Az intézményben az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok kezeléséért az intézmény vezetője, a gazdasági vezető(más megbízott személy) személyügyi adatkezelésben bármely formában közreműködő alkalmazott, a alkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. Az intézmény vezetője felelős az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adatok védelmére és kezelésére vonatkozó jogszabályok, valamint e Szabályzatban rögzített előírások megtartásáért, illetve e követelmények ellenőrzéséért. 90
A vezető felelős azért, hogy az illetményszámfejtés körébe tartozó adatok intézményen belüli feldolgozása és továbbítása során az adatvédelmi rendelkezéseket betartsák. 2. Az alkalmazottak nyilvántartott adatai 2.1 A köznevelésről szóló törvény alapján nyilvántartott adatok: név, anyja neve, születési hely és idő, oktatási azonosító szám, pedagógusigazolvány száma, végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatok: felsőoktatási intézmény neve, a diploma száma, a végzettség, szakképzettség, illetve a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének ideje, munkakör megnevezése, munkáltatója neve, címe, valamint OM-azonosítója, munkavégzésének helye, jogviszonya kezdetének ideje, megszűnésének jogcíme és ideje, vezetői beosztása, besorolása, jogviszonya, munkaviszonya időtartama, munkaidejének mértéke, tartós távollétének időtartama. 2.2 A köznevelésről szóló törvény szerint nyilvántartott és kezelt adatok köre alapvetően megegyezik a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény 5. számú mellékletében meghatározott adatkörök adataival, ezért az alkalmazottak adatainak nyilvántartására a alapnyilvántartás szolgál a Szabályzat melléklete szerinti adatlapok formájában. 2.3 Az alkalmazotti alapnyilvántartás rendezetten tárolja és feldolgozza az alkalmazott jogviszonyával összefüggésben keletkezett és az azzal kapcsolatban álló adatait. 2.4 Az alapnyilvántartás adatkörén kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – adatszerzés nem végezhető, ilyen adat nem tartható nyilván. 2.5 Az intézmény külön törvény alapján nyilvántartja az alkalmazott bankszámlaszámát, valamint a magán-nyugdíjpénztári tagságával kapcsolatos adatokat. 2.6. A köznevelésről szóló törvény által előírt, de a Munka Törvénykönyve alap-nyilvántartási adatkörébe nem tartozó nyilvántartás vezetését a munkaköri leírással feladatkörébe utalt ügyintéző végzi, aki titoktartási kötelezettségre vonatkozó nyilatkozatot köteles tenni. 3. Az adatkezelésben közreműködők feladatai 3.1 Az intézmény alkalmazottainak adatkezelését a gazdasági vezető (továbbiakban: megbízott személy) végzi. Feladatkörén belül, munkaköri leírásának megfelelően, a rábízott adatokat kezeli. 3.2 A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében az adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. 3.3 A munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását a megbízott személy vezeti. 91
3.4 A személyi juttatásokról szóló nyilvántartást a megbízott személy vezeti, amelyből egy példányt a tárgyév zárását követően a személyzeti anyagok közé kell helyeznie. 3.5 A megbízott személy felelősségi körén belül köteles gondoskodni arról, hogy az általa kezelt, az alkalmazotti jogviszonnyal összefüggő adat és megállapítása az adatkezelés teljes folyamatában megfeleljen a jogszabályi rendelkezések tartalmának; a személyi iratra csak olyan adat, illetve megállapítás kerülhessen, amelynek alapja közokirat vagy az alkalmazott írásbeli nyilatkozata, írásbeli rendelkezése, bíróság vagy más hatóság döntése, jogszabályi rendelkezés, a jogviszonnyal összefüggő adat helyesbítését és törlését egyeztesse az intézményvezetővel, ha megítélése szerint a személyi iraton szereplő adat a valóságnak már nem felel meg, ha az alkalmazott nem általa szolgáltatott adatainak kijavítását vagy helyesbítését kéri, kezdeményezze az intézményvezetőnél az adathelyesbítés, illetve kijavítás engedélyezését, az alkalmazott írásbeli hozzájárulását bekérje az önkéntes adatszolgáltatás körébe tartozó adatok nyilvántartását megelőzően. 3.6 Személyügyi nyilvántartási feladatban működik közre minden olyan alkalmazott, aki az intézménynél tevékenysége során alapnyilvántartás adatkörével és a személyi irattal összefüggő adatot is kezeli. 4. Az alkalmazotti alapnyilvántartás vezetése, az adatok továbbítása 4.1 Az alkalmazotti alapnyilvántartás számítógépes módszerrel is vezethető. Ez esetben – a következő kivétellel – papíralapú adatlapot nem kell vezetni. A számítógéppel vezetett adatokat ki kell nyomtatni az alkalmazott adatainak első alkalommal történő felvételekor, ebben az esetben az érintett alkalmazott aláírásával igazolja az adatok valódiságát, áthelyezéskor, alkalmazotti jogviszonyának megszűnése esetén, valamint a betekintési jog gyakorlójának erre irányuló külön kérelmére (azokat az adatokat, amelyekre betekintési joga kiterjed). 4.2 A 4.1 pont alapján készített iratokat személyi iratként kell kezelni. 4.3 A számítógépes módszerrel vezetett alapnyilvántartásból az alkalmazotti jogviszony megszűnése és végleges áthelyezése esetén azonnal és véglegesen törölni kell az alkalmazott személyazonosító adatait. Statisztikai célokból a személyazonosításra alkalmatlan adatok továbbra is felhasználhatók. 4.4 Az oktatási azonosító szám az alkalmazott egyéni azonosítására szolgáló számjegy. Az egyéni azonosítót az intézmény nem változtathatja meg az alkalmazotti jogviszony fennállása alatt. Az oktatási azonosító számról az adatok megismerése végett a jogosultakon kívül másnak tájékoztatás nem adható. 4.5 Az adatokat védeni kell a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, megsemmisítés, jogosulatlan továbbítás és nyilvánosságra hozatal ellen. A számítógépen vezetett alkalmazotti alapnyilvántartás technikai védelmére vonatkozó szabályokat az informatikai szabályzat tartalmazza. 4.6 Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, a neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat a előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.
92
4.7 A közérdekű adatokon kívül az alkalmazott nyilvántartott adatairól – a 4.8 pont szerinti adattovábbítás kivételével – tájékoztatás nem adható. Az alkalmazott személyi anyagát az áthelyezéshez kapcsolódó eset kivételével kiadni nem lehet. 4.8 Az intézmény a nem nyilvános személyes adatokat csak jogszabályban meghatározott esetekben és célokra, illetve az érintett alkalmazott erre irányuló írásbeli kérelmére használhatja fel, vagy adhatja át harmadik személynek. 4.9 Az adattovábbítás a munkáltatói jogkör gyakorlójának aláírásával történik. Az illetményszámfejtő hely részére történő adattovábbítást a megbízott személy irányítja. 5. Az alkalmazott jogai és kötelezettségei 5.1 Az alkalmazott a saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet a személyi irataiba való betekintésről, az adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez történő megküldéséről. 5.2 Az alkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és kijavítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az intézményvezetőtől írásban kérheti. Az alkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. 5.3 Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásokról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvodavezetőt, aki 8 napon belül köteles intézkedni az adatok aktualizálásáról. 6. Személyi irat 6. Személyi irat minden – bármilyen anyagon, alakban és bármilyen eszköz felhasználásával keletkezett – adathordozó, amely az alkalmazotti jogviszony létesítésekor (ideértve az alkalmazotti jogviszony létrehozását kezdeményező iratokat is), felhasználása alatt, megszűnésekor, illetve azt követően keletkezik, és az alkalmazott személyével összefüggésben adatot, megállapítást tartalmaz. 6.2 Az álláshelyekre kiírt pályázatokra (álláshirdetésekre) beérkezett, valamint az elbírálás során keletkezett iratokat személyi iratként, de más ügyiratoktól elkülönítve kell iktatni és kezelni. 6.3 A személyi iratok körébe az alábbiak tartoznak: a személyi anyag iratai, a jogviszonnyal összefüggő egyéb iratok, az alkalmazotti jogviszonyával összefüggő más jogviszonyaival kapcsolatos iratai (adóbevallás, fizetési letiltás), az alkalmazott saját kérelmére kiállított vagy önként átadott, adatokat tartalmazó iratok. 6.4 Az iratokban szereplő személyes adatokra az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései vonatkoznak. 7. Személyi irat kezelése 7.1 Az intézmény állományába tartozó alkalmazottak személyi iratainak őrzése és kezelése, személyi számítógépes nyilvántartó rendszer működtetése a megbízott feladata. 7.2 A személyi iratokba a következő szervek és személyek jogosultak betekinteni: 93
a felettese, a minősítést végző vezető, feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv, munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság, az alkalmazott ellen indult büntetőeljárásban nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság, a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül, az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.
7.3 Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen Szabályzat, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet iratkezelési előírásai alapján történik. 7.4 Az alkalmazotti jogviszony létesítésének elmaradása esetén az alkalmazotti jogviszony létesítését kezdeményező iratokat vissza kell adni az érintettnek, illetve a személyi anyagot annak a szervnek, amely azt megküldte. 7.5 A személyi anyag tartalma: a alapnyilvántartás adatlapjai, a pályázat vagy szakmai önéletrajz, az erkölcsi bizonyítvány, az iskolai végzettséget és szakképzettséget tanúsító oklevél másolata, iskolarendszeren kívüli képzésben szerzett bizonyítvány másolata, a kinevezés és annak módosítása, a vezetői megbízás és annak visszavonása, a címadományozás, a besorolás iratai, alkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos iratok, a minősítés, az alkalmazotti jogviszonyt megszüntető irat, az alkalmazotti igazolás másolata. 7.6 A 7.5 pontban felsorolt iratokat (személyi anyagként) minden esetben együttesen kell tárolni. 7.7 A jogviszony létesítésekor a i alapnyilvántartást el kell készíteni. A megbízott személy összeállítja a személyi anyagát. Törvény eltérő rendelkezésének hiányában a személyi anyagban a személyi iratokon kívül más irat nem tárolható. 7.8 A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keltezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. 7.9 A személyi anyagnak „Betekintési lap”-ot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, a betekintés időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A „Betekintési lap”-ot a személyi anyag részeként kell kezelni. 7.10 A személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ában felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 40. §-ában foglalt eseteket.
94
7.11 A jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattározni kell. A jogviszony megszűnése után a személyi iratait az irattározási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. Az irattározás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását rögzíteni kell. 7.12 A személyi anyagot – kivéve, amellyel áthelyezés esetén átadták – a i jogviszony megszűnésétől számított ötven évig meg kell őrizni. A személyi anyag 50 évig nem selejtezhető. III. A gyermekek adatainak kezelése, továbbítása 1. Felelősség a gyermekek adatainak kezeléséért 1.1 Az intézmény vezetője felelős a gyermekek adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és jelen Szabályzat előírásainak megtartásáért, valamint az adatkezelés ellenőrzéséért. 1.2 Az arra kijelölt személy felelős a vezetői feladatmegosztás szerint irányítása alá tartozó területen folyó adatkezelés szabályszerűségéért. 1.3 A pedagógusok, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, a gyermekpszichológus, valamint az arra kijelölt személy a munkaköri leírásukban meghatározott adatkezeléssel összefüggő feladatokért tartoznak felelősséggel. 1.4 Az arra kijelölt személy (például: óvodatitkár) felelős a pénzügyi elszámolásokhoz kapcsolódó személyes adatok szabályszerű kezeléséért. 2. Nyilvántartható és kezelhető gyermeki adatok 2.1 A gyermekek személyes adatai a köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartások vezetése céljából, pedagógiai célból, gyermek- és ifjúságvédelmi célból, egészségügyi célból, társadalombiztosítási, szociális juttatás céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetők. 2.2 A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 41. § (4) bekezdése alapján nyilvántartott adatok: a gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma, a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok – felvételével kapcsolatos adatok, – az óvodai jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, – a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok, – kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok, – a gyermekbalesetre vonatkozó adatok, – a gyermek oktatási azonosító száma. 3. Az adatok továbbítása A gyermeki adatok a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvényben meghatározott célból továbbíthatók az intézményből: 95
a) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magángyermeki jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása az óvoda által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a gyermek szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b) óvodai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához, c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai egészségügyi dokumentáció, a gyermek- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek, e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére,
4. Az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendje 4.1 A gyermekkel kapcsolatos adatkezelésre és továbbításra jogosultak: az intézményvezető, a pedagógus feladatköre vagy megbízása szerint, a gyermekvédelmi felelős, a gazdasági felelős. 4.2 Az óvodavezető feladata a gyermeki nyilvántartásra szolgáló névsor vezetése. A névsort és a nyilvántartásokat biztonságos módon elzárva tartja, a hozzáférést csak az arra illetékes személynek biztosítja. 4.3 A gyermekvédelmi védelmi felelős kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat a jogszabályban meghatározottak szerint. 4.4 A gyermekvédelmi felelős kezeli a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermek rendellenességére vonatkozó adatokat, a 3. d) pontban írt adattovábbításra vonatkozó iratot. 4.5 A gazdasági vezető nyilvántartja és kezeli a kedvezményes intézményi étkezési díj megállapításához szükséges adatokat. 4.6 Az intézményvezető adhatja ki a 3. a), b), e), f) és g) pontban írt adattovábbításról szóló iratokat. Az irat előkészítőjét az intézményvezető jelöli ki. 4.7 Az adatkezelő az adatfelvételkor tájékoztatja a szülőt arról, hogy az adatszolgáltatás kötelező-e vagy önkéntes. A kötelező adatszolgáltatás esetében közölni kell az alapul szolgáló jogszabályt. Az önkéntes adatszolgáltatásnál fel kell hívni a szülő figyelmét arra, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. 4.8 Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. 4.9 A gyermekvédelmi felelős köteles gondoskodni az adatok megfelelő eljárásban történő megsemmisítéséről, ha azok nyilvántartása már nem tartozik a köznevelésről szóló törvényben és a jelen Szabályzatban leírt célok körébe. 96
5. Titoktartási kötelezettség 5.1 A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, a szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésére. 5.2 A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését. 5.3 A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. 5.4 A köznevelésről szóló törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetők. IV. Központi nyilvántartáshoz kapcsolódó adatkezelés és adattovábbítási kötelezettség 1. A pedagógusigazolvány A pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható. V. Záró rendelkezések 1. A Szabályzathoz értelmező rendelkezéseket tartalmazó függelék kapcsolódik. 2. A jóváhagyott Szabályzat egy-egy példányát az óvodatitkári irodában hozzáférhető szervezeti és működési szabályzattal együtt kell kezelni. Rendelkezéseiről az intézmény vezetője és helyettese ad tájékoztatást. 3. Az intézmény szervezeti és működési szabályzatának ...... számú mellékletét képező jelen Szabályzat a nevelőtestületi értekezlet elfogadása, valamint a fenntartó jóváhagyása után válik érvényessé. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
................................. óvodavezető
97
VI. Záradék 1. Az adatkezelési szabályzatot az intézmény nevelőtestülete a ......... év .................. hó ...... napján megtartott határozatképes értekezletén a szervezeti és működési szabályzat ...... számú mellékleteként elfogadta. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
.......................................... jegyzőkönyv-hitelesítő
...................................... óvodavezető 2. A szülői szervezet képviseletében nyilatkozom arról, hogy az adatkezelési szabályzat gyermekekre vonatkozó rendelkezéseit a szülői szervezet véleményezte. Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap
...................................... szülői szervezet képviselője
98
Függelék Értelmező rendelkezések az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. §-a alapján: érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat b) az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozó személyes adat, valamint a bűnügyi személyes adat közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez tiltakozás: az érintett nyilatkozata, amellyel személyes adatainak kezelését kifogásolja, és az adatkezelés megszüntetését, illetve a kezelt adatok törlését kéri adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele 99
adattörlés: az adatok felismerhetetlenné tétele oly módon, hogy a helyreállításuk többé nem lehetséges adatmegjelölés: az adat azonosító jelzéssel ellátása annak megkülönböztetése céljából adatzárolás: az adat azonosító jelzéssel ellátása további kezelésének végleges vagy meghatározott időre történő korlátozása céljából adatmegsemmisítés: az adatokat tartalmazó adathordozó teljes fizikai megsemmisítése adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatkezelővel kötött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskötést is – adatok feldolgozását végzi adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval
100
LAURA VICUNA RÓMAI KATOLIKUS ÓVODA SZERVEZETI - ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
Intézmény OM azonosítója: 032816
Varga Györgyné intézmény vezetője
Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: A/D/1/2013.(VI.20) határozatszámon
Véleménynyilvánítók:
elfogadta: nevelőtestület nevében névaláírás:
………………………………………….. Óvodai szülői szervet nevében névaláírás
…………………………………………………… Az alkalmazotti közösség nevében névaláírás
………………………………………………. A/D/1/2013.(VI.20)határozatszámon jóváhagyta:
……………………………………………………. intézményvezető
Ph.
………………………………………….. Fenntartó Ph. Hatályos: a kihirdetés napjától(2013.VI.20) 101
A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: az óvodavezető irodájában Verziószám: 2/2013 eredeti példány 2 db iktató szám: A/D/1/2013
102
