ttk-tAikAt4A44A
C4-1."
e2e(7
FOLYOIRAT-SZEMLE. VA 1- 41- 41SFILOZOFIAI JEGYZ FINER.
Irta CZAK6 Alf13R6. Ezek a sorok tulajdonkepen egy vallasfiloz6fiai folyeiratszemle helyet foglaljak le, amelynek megirasat61 ket koralmeny tartott vissza. Az egyik az, bogy a vallasfilozofiai elmelkedes szempont, jab61 legerdekesebb angol, amerikai es francia foly6iratokt61 a haboras korillmenyek miatt el voliunk zarva, a masik pedig szerz6nek anon meggy6z6deseb61 ered, hogy e teren az egyszerii ismertetes annyira felesleges es kialonOsebb ertekkel nem biro munka, bogy azt a bibliografiai rovat cimjegyzeke is kell6kepen p6tolhatja: Ellenben sziiksegesnek latszott ramutatni, hogy a vallasfilozofia korebe vag6 ismertetett dolgozatok mennyiben titik meg a merteket, melyet ilyen iranyu ertekezesekt61 joggal elvarhatunk, tehat bogy akar tartalmi szempontb61 fejlesztest, akar formai szempontb61 megfelel6 filozofiai kOntost mutatnak-e egyreszt, masreszt, hogy mennyiben. alkalmasak a tovabbelmelkedesre es vallasbolcseleti munkassagunk kiegeszitesete. Ilyen sze1leramel keszilltek .a kozolt of ismerteteshez fliz6d6 jegyzetek, mialtal sikerillt talán 6ket a holt anyaghalmaz korebol kiemebai s a vallasfiloz6fiai elmelkedes eleven vilagaba beilleszteni. Kulonosen fontos ez utobbi rnegjegyzestink a vallaspszichologiai ertekek;eseknel, ezek inkabb csak adatokat szolgaltatnak a kes6bbi feldolgozashoz. Az of ismertetes kozill az els6 harom a vallaspszichologia, a 4. és 5. a szorosan vett vallasfiloz6fia torteneti keretebe tartozik.
A) Valleapszichologiai ismertetesek.
A: Hellwig: Deutscher Volksglaube vor Gericht. ArchiVfiir Religionswissenschaft. Hrsg. von R. Wunsch. 1915. p. 287-300. Az ertekezes tulajdonkepen csak harom torvenyszeki eset ismertetese (I. Kurpfuscher and Hexenglaube ; II. Eine Leichenschandung aus Vampyrglauben III. Diebstahl eines Prozesstalismans), melyben az ismertet5 tenyek
Folyoirat-8zentle.
413
kohstatalasanal egyebre nem jut. Mi azonban epen vallaspszichologiai szempontbol kivanjuk a jegyzakanyvileg hitelesitett s mar ezert is komolyabb figyelemre melt6 adatokat targyalni. Meg. jegyezzlik azonban, hogy az alapos vallaspszichologiai feldolgo%as szamara eleg adat nines feltiintetve, pl. szerzonk figyelmet kikerillte a felek vallasi viszonyainak megtudakolasa, ami mint latni fogj uk — epen felfogasunk alapjan, mely a jelen esetben a pozitiv vallasok visszafejleszta hatasanak egyik 'Ada* latja, killonos fontossaggal bir. Az els6 jegyzOkonyv tanfistiga szerint a nep azt hiszi, hogy a barmot az allatorvos azert nem tudja meggyogyftani, mert boszorkany rontotta. meg.
A boszorkany a nephit szerint olyan hatalraat kepvisel, mely az emberi ex.& meghaladja, de vannak olyan ferfiak, akik bizonyos eszkOzok segelyevel kieroszakoljak a gonosz hatas megtoreset. Ezek a varazslok. A kuruzslo, akihez cikkiink parasztja fordult, nemcsak kuruzslO, hanem varazslo is. A kuruzs16 a varazslOtO1 abban kiilonbozik. hogy az elso a hamisan valasztott gyogyito eszkozokkel termeszetes uton veli a termeszetes okkal biro betegseget meggyogyitani, mfg a varazslo a baj °kat madasabb eravel biro lenyeknek tulajdonitja, s az eszkoz, melyet a baj elharitasara hasinal, nem termeszetes modon hat, hanem az a szemelyi kivalasztottsaganal fogva termeszetellenes mOdon kikenyszeriti az eredmenyt.. Mar most a jelen esetet veve figyelembe az eljaras a kovetkezeo lehet : vagy 1. allatorvost hivnak Zs a gyOgyitast egeszen rabizzak vagy 2. kuruzslohoz fordulnak, skit orvosnak tekintenek, meg pedig olyannak, aki a hivatasosnal olcsObb vagy jobban ert a mestersegehez ; vagy 3. varazslOhoz fordulnak, akinek ereje es tekintelye van reaolvasassal vagy rafuvassal gyogyitani ; vagy 4. vallasosan fogjak fel a bajt s remelik, hogy az Isten majd meggyogyitja, az allatot (ide tartoznak a Szent Vendel tiszteletere fizetett rnisek)„ vagy 5. allatorvost is hivatnak, de amellett az "sten segitseget is kikerik. Az elsa ket eljarasi mod termeszetes ; a harmadik a. koercitiv (Leuba terrainologiaja szerint), a negyedik vallasos, az otodik tipikusan vallasos. Valoszinii, hogy a vallasos fella& az eralitett parasztban nem hianyzott s ha mégis el benne a boszorkanyokban val6 hit,. akkor itt a vallasnak es babonanak olyan sajatsagos vegyulekeral van szo, melynek kOzelebbi megvizsgalasa a vallas lelektani mivoltara elenk fenyt vet. Nyilvanval6, bogy a vallas az emberi ele27
414
Folyoirat-szemle.
tet kiegeszito es nOvel6 tenyez6khoz tartozik. Ami a hatalmamb61 kiesik, de az eletemhez kell, azt idegen hatalom segelyevel velem elerni. Hogy a varazslohoz fordultak, az is termeszetes es erthet6. A-varazslo kOnnyebben és hozzaferheto konkret modon adja cudtonctra, hogy keresem meghallgatast talal. Az egyszerfibb lelekre ez a teny nagyobb hatassal van, mint az imadsaggal jaro bizonytalan remenykedes. Hogy pedig epen a milveletlenebb emberekben a vallasi kepzetek mellett a babona es varazslas is fennmarad, az a vallasi gondolattartalom primitiv felfogasab61 es e felfogasb61 fakado elferditesbOl konnyen ertheto. Halottcsonkitas vcimpirhitbOl. Nagyon elterjedt a hit (nemet viszonyokDM van szo!), hogyha valamely esaladban az egyik halalesetet siirii egymasutinban masok is kovetik s a halal °kat a hozzitartozOk nem ismerik, akkor az elsO halott vampirkent hazta maga utan hozzlitartozoit.
Hogy a halott a masvilagon tovabb el e hit minden nepnel, meg a legprimitivebbnel is mindig eleven volt. A halottat fegyverrel, ruhaval, elelmiszerrel lattak el nylIvan azert, hogy másvilagi eleteben minden sztikseges eszki5zzel el legyen latva. Emellett a szeretet-szolgalat mellett azonban feltek is a halottol, azt hittek, hogy az nagyobb erOvel rendelkezik s ezert hozzatartozoinak Artalmara lehet. Innen vannak a kalonboz6 OvOintezkedesek : a halottakat koporsojukhoz szogezik, lakasukat elhagyjak, arcuk szinet megvaltortatjak stb., hogy a visszatero halott rajuk ne ismerjen. Ez a régi babona tisztult alakban megvan a pozitiv vallasokban is. A keresztenyseg egyik alaptanitasa a masvilagi elet, hol a szentek a katholikus felfogas szerint imadkoznak ertiink, tehat iigyeinket tamogatjak es eloresegitik. Ez a hit az anyagi tamogatasra is kiterjed (Paduai Szent Antal-kultusz). Nem lehetetlen, hogy a babonara hajle nepben epen ennek a hitnek elferditese erOsitheti meg azt a gyantit, hogy a halott, mely eleteben nemcsak jo, hanem igen sokszor rossz is volt, most is rossz hatassal van hozzatartozoira. S ha a veletlen is tampontot nyitjt ennek a babonanak, akkor minden feltetel megvan arra, hogy az- egyszerfibb emberben megerosodjek es szeles korben elterjedjen. fine tehat, ez itjkori babonat ismet iigy foghatjuk fel, mint a vallassal rokon forresbol taplalkozo jelenseget, mely a vallitsi kepzetek elferditeseb61 er6sOdik es fejlodik ki. Az emlitett ket pelda is megerosit abban as nezetiinkben, hogy a babonat, varazs-
Folyoirat-szemle.
415
latot, spiritizmust stb. kozOs neven jeloljiik es a vallast megemlitve benne : pszeudovallcis-nak nevezzuk. (V. O. szerzOnek : A vallas lelektana c. miivet. Pécs, 1915, p. 279-293.) Talizmcinok. Egy asszony ferjet eltemettek . A rongy, mellyel a halottat megmostak, nehany napig a tEilban maradt, melybol a szomszedassszony ellopta. Mondjak, hogy mindenfele visszaelest kiivet el vele. Ilyen rongyot csavar a birOsag ele kerulo vadlottak dereka kore, midltal biro. zavarba ion s a vadlottat vagy felmenti vagy csak nagyon enyhen biinteti meg. Az egyik tanfivallomas szerint az asszony a hatis meger6sfteseill, a birdskodas napjan a sopriit forditva timasztotta az ajtafelfahoz és az evOkanalat a vadlott Allvitnyara forditva tette rd. Fontos, hogy a 'aidlottat felmentettek.
KOztudomes6., hogy amuletteket es talizmanokat majdnem minden nepnel hordtak. A kett6 kort az a killonbseg van, hogy mfg az amulett csupan vedekezesre szolgal; addig a talizman offenziv jellegii. (V. o. reszletesen : Die Religion in Geschichte and Gegenwart. Bd. I. p. 447-459.) Az amulettek a kereszienysegben is fennmaradtak. Tiltva volt ugyan a pogOny szokasokat atvenni, de azt senkisem tilthatta meg, hogy olyan jelvenyeket hordjon a hivO, melyek specialis kereszteny jelensegekre emlekeztettek, mint amino pl. a kereszt, barany, hal stb. A modern kereszteny de meg a zsidok is maguknal hordjak Paduai Szent Antal kis szob-• rat, rendszerint a penztarcajukban, mert az szerencset hoz es pedig penzilgyi szerencset varnak tole legtObben. A meg mindig szokasban levy hoher kotelenek Orizgetese is ide tartozik. Az amulettek és talizmanok teljesen egyformak lehetnek, rendeltetesok mégis ktilonbozo, inert a talizmannak varazs16 jellege van. A szobanforgo esetben a talizman hasznalata nem vallasos jellegii, de a vallasos talizmanokkal azonos celt szolgal. Mindenesetre igaz marad. Leuba felfogasa, hogy az ember a fizikai es lelki esetben val6 ktizkodeseben felhasznalni iparkodik mindazon hatalomfajokat, amelyeknek a letezeseben hisz.* (A psychological study of religion. New-York 1912. p. 3.) Ilyen cell szolgal a talizman, mely eredetileg a varazslok eszkoze, de a legfejlettebb vallasokban is megmaradt tisztultabb magyarazattal, melyet a nepies felfogas mindinkabb régi, Os eredeti ertelmere szallit le. H. Berkusky: Totengeister and Ahnenkultus in lndonesien. (Ai Arehiv id. koteteben.) logy a halottak szellemei illatokban tovabb elnek, azt szerzOnk a primitiv ember hiteben a kovetkez6 okoknak tulajdonftja : Aki meghalt, 2:*
416
Fokoirat-szende. on4.4.•
ahhoz a meglevoket ergs pozitiv vagy negativ erzelmi kotelekek ffiztek s ha annak halal& meg bizonyos szempontb61 rendklviili modon tortent, akkor a halalat kovet6 betegsegeket vagy szerencsetlensegeket neki tulajdonitjak. Ha sirja korul allat tartozkodik, vagy annak nyomai fellelhet6k, akkor a primitiv emberben felmeriil az a gondolat, hogy a halot. es az allat kozott titokzatos, de refills vonatkozas van. Ebbed a gondolatb61 fejlodott az a hit, hogy a halott szelleme az allatban tovabb 61. Persze az id6beli koincidencian kfval az is kell, hogy az allat hangja a halaleset altal keltett lelki hangulatba beleilleszkedjek. Indoneziaban el6szor a tigrist és a krokodilust tartottak olyan allatnak, melyben a halott szelleme tovabb el, inert ezek emberaldozatot kivannak ; a tobbi allat csak analogigs k6vetkeztetes alapjan szerepelt. A klval6 szellemek allatjait elOszor fele tisztelettel kerulik, kesobb azonban aldozatot mutatnak be nekik s iparkodnak szemelyes erdekeik celjaira felhasznalni. Ez a hit az Archipelagus minden nagyobb szigeten elterjedt. Mivel az allatindividuum felismerese ugyanazon faj illatjai kort lehetetlen, azert az allatokr61 figurakat keszftettek, amelyekben a halott szelleme legalabb is ideig-6raig ellakhatik. Ezeket a szobrokat a mez6n vagy a haz kOzeleben azon cellal allftjak fel, hogy a bennok lake szellemek vedenceiket megovjak. Kozep-Celebesben minden halottrol fakepet csinalnak, amelyet killon hizik6ban oriznek ; iinnepek alkalmaval ezeket a kozseghazin osszegyiijtik 6s nekik aldozatot mutatnak be. A halott szelleme lakhatik koponyikban, csontokban, 616 emberekben is. Ezek megszallottak es ezeknek a szaja altal sz61 az Os a tobbiekhez, hogy azokat a fenyegetO veszelyt61 megovja. Az olyan gyermekekbe, akik valamely halotthoz hasonlitanak, a halott lelke beleszall, be101iik varazslOk lesznek, akik hipnotikus allapotba juthatnak, mikor is a halott lelke sz61 A halott csontjait, kopopyijat imadsaggal es aidozatokkal tisztelik. Ha ez hiabaval6, akkor. ketseges, hogy a halott szelleme Meg benne van, vagy egyaltalaban benne volt. A halottaknak aldozatokat mutatnak be, hogy pl. jó aratasuk legyen. Az igorrotok falvaiban az anitoknik (azaz olyan halottaknak, akik nagyapik voltak) fat allitanak fel s epidemics ideben, rossz aratasoknal vagy haborti idejen a falu nepe annal osszegy61, hogy konyorg6 eneket intezzen hozzajuk. Nemely videken a halottak emberi mivoltar61 annyira megfeledkeztek, hogy termeszeti szellemeket csinaltak beloliik. A nagyon re3en elhtinyt Osok termeszeti szellemekke vagy istenekke valnak. Watar szigeten van egy hegy, melyen ket szellem lakik : egy oregember es egy Oregasszony ; ezek orkodnek az emeberek folott s a hagyomanyos erkolesok athig6jat megbiintetik. Fontos (velemenyiink szerint), hogy a kozepso Celebesen az &ilk szellemeinek ket fajtajat ismerik : ezek az angga es lamoa. Az utobbiakat az egesz tOrzs tiszteli és csak a varciz816 ictjdn lehet vela kozlekedni.
Polyoirat-szemle.
417
A tengeri dajakoknak van egy singalang burong nevii isteniik, aki .egykor emberkent elt a foldon, 6 tanitotta meg az embereket a madarak :enekenek ertelmezesere, 6 a Bator emberek ved6szelleme. Aldozatokkal tisztelik. «Az indiai szigeteknek csak egy nepenel n6tte ki magit annyira a tobbi szellem Mott egy Os szelleme, hogy a legnagyobb es leghatalmasabb istensegge lett*. Del-Luzonban a bikoloknak van egy fOisteniik Gugurang, as torzs hOsenek istenne \Tilt lelkex. Ezen istensegt61 jot t minden Jo, ez adott az embereknek esOt es napsugarat, kilidott nekik vedoszelLmeket, akik 6ket sziikseg vagy veszedelem idejen megsegitsek.
Berkusky ertekezeset abbol a szempontb61 vizsgaljuk, bogy vajjon csakugyan vallassal, illetoleg vallasfejl6dessel van-e itt dolgunk. LatszOlag itt a vallas az animizmusb61 fejlodott. Az animizmus vallasfejlOdesi semaja : Lelek 1. Termeszeti szellemek tisztelete. 2. Halottak tisztelete. Politheizmus Monotheizmus tgyanis legalabb fobb vonasaiban megvan s szerz6nk hozzafizi, bogy egy nepnel ez a fejlodes mar a politheizmus es monotheizmus fithidalasan van, amennyiben az 6sok szellemeb61 egy fois ten kiemelkedett. Az ketsegtelen, hogy az animizmus itt vallast jelent, mert bar killonbseget szoktunk tenni a szellemekben val6 hit es t szellemek imadasa kOzott, itt az utObbi feltetel is megvan, mert az ember vedelmet keres ezen hatalmaknal, veliik osszekottetesbe es rokonsagba lep es kultuszban reszesiti. A lelkek kultuszaban letez6 harmas momentum is kimutathato : 1. a halal utani szertartasok ; 2. az Osok tisztelete es 3. a nagy aldozati unnepek. (V. o. Tiele's oKompendium der Religionsgeschichte.»1912. p. 11.) A tulajdonkepeni erkolcsi momentumot az animizmus nem tudja megmagyarazni es megis ott, ahol az istenseg monotheisztikus for1 aban mutatkozik, ez a jelleg megvan es teljesen kiili5nbozik a fejl6desill feltuntetett, de voltakepen teljesen egymas mellett eszlelt animisztikus jelensegeknel. A Watar szigeti ket oregrol, kik hagyomanyos erkolcsokre val6 orkodestkkel annyira kivalnak az- 6sok szellemei koziil, nem tudjuk, hogy az Osok szellemeib61 fej16dtek-e. Gugurang pedig, mint szerz6nk maga is elismeri, a hinduizmus hatasa alatt fejlOdhetett s val6Szinffleg fejl6dott is annal g nepnel, melynek kultfiraja mar a spanyolok hoclitasa idejen legtnagasabb volt a kornyez6 nepek kultaraja kort. ValOszin-6, bogy
418
Folyoirat-szemle,
amint a kulttira az idegenekkel val6 erintkezesbol erosOdott es fejlodott, 6gy ezen erintkezes a hinduizmus gondolatvilaganak a bejuthatasat is elosegitette, mely a nepies talajon is idegenszeru vallasi alakulast eredmenyezett. Tulajdonkepen tehat azt kellett volna vizsgalat ala venni, hogy a hinduizmus mikor es mennyiben befolyasolhatta az indiai szigetek vallasi viszonyait. Igy barmenynyire igazat latszik adni a feltdetes szemlelet Ty for animizrnusanak, nines semmi okunk benne a Lang-fele elmelet ellen instanciat latni. Az ertekezes vallaspszicholOgiai szempontb61 kevesbbe hasznAlhat6 etnologiai ertekezesek nivojan nem emelkedik feliil. K. Six: P. Denis Mesland, ein junger Freund Descartes's aug dein Jesuitenorden. (Zeitschrift fiir kath. Theologie. Innsbruck. XXXIX. Bd. I. Heft.) A filozofiatortenet szempontjabol, de fOleg vallaspszichologiai szempontb61 erdekesK. Six S. J. ertekezese Descartes es egy fiatal jersuita viszonyar61. A vallaspszichologia egyik, eddig nem melte,nyolt torteneti feladata abban all, ramutatni, hogy egyreszt vallasi gondolatok mennyiben hatottak termekenyitOleg filoz6fiai nezetek kiepitesenel, masreszt ugyanazok mennyiben befolyasoltak a kovetkezetes gondolkozast. A kozepkori filoz6fiatortenet ilyen vallaspszichologiai vizsgalodas nelkiil meg nem erthet6. De az 6jkorinal, sift a leg6jabbkori gondolkoda megertesenel is szamottev6 tenyez6 vallasi allapotuk megismerese. Gondoljunk Kantra, a protestantizmus filozofusara, amint Paulsen nevezi ; vagy olvassuk el Kant ismerteteset a protestans Paulsennel s a vele egyenrangii gondolkodonak minositheto és a philosophia perennisre esktiv6 Willmannal. Paulsen sok szimpatiaval viseltetik Kant irant mar csak .azert is, mert a protestans vallas tudomanyos formajanak fejl6desere igen vagy befolyassal volt, Willmann pedig mar ebb61 a szernpontb61 is tu,domanytalannak minositi filozaajat. A jelen ertekezes is tanulsagos, mert megtudjuk bel6le, hogy mikent velekedett DescarteSr61 a hivatalos Egyhaz leghivebb kepvise16testillete, a jersuita rend, azutan azt, hogy Descartes menynyibe vette az egyhazi emberek velemenyet, mely f6leg filozofiajanal a vallassal kapcsolatos problemainak elbiralasanal mutatko 7 zik. Nem csekely mertekben mutatkozik be a hivo Descartes, aki a hit igazsagait filoz6fiailag nagyon is a priori elfogadta s az Altalanos ketelkedes korebol kizarta. Szergnk ertekezese formailag is tanulsagos adatokat szolgaltat a vallaspszichologianak. Eszre lehet venni, hogy a szobanforg6 jersuitat nem mint valami elve-
Folyoirat-ezemle.
419
tend embert, hanem mint csak a hivatalos egyhazi tudomanynak lelkes hivet akarja bemutatni, aki talán puszta kivancsisagb61 er{leklodott D. irAnt. Egy vaskosabb hibajara ebb61 a szempontb61 is ramutatunk. Descartes a La -Fleche-i iskolaban 8-9
evig erintkezett jersuitakkal, de egyetlen egy sem kozeledett bOlcseletehez. De ket fiatalabb jersuita P. Antoine Vatier és P. Denis Mesland jObaratai s reszben kovet6i is lettek. Vatier nyfltan elfogadta; Descartes Mediticioit, ami miatt allasabel el is mozditottak (peregrinw opinions!), tigyhogy innen kezdve abbanhagYta filozOfiai tanuimanyait es aszketikus irodalomma.l foglalkozott( !). Mesland tobb levelet irt Descartesnak, melyeknek tartalmara csak Descartes vala.szaibel kovetkeztethettink. Retsegtelen, hogy nagyon becstilte jersuita baratjat s sa.jmilta miclon azt Martinique szigetere rendeltek misszionariusnak. Ami Mesland es D. viszonyat illeti, az a kovetkezOkben osszegezhetO. I. Mesland nagyon megkedvelte a 1VIeditaciokat, sokszor elolvasta s iparkodott azokat iskolas formaba foglalni. Nagyon tetszett neki az tij filozofia mathematikai mOdszere. Ismetelten es D.-nal is ereisebben hangstilyozza, hogy csak elmeleti modszertani ketelkedesred lehet sz6, nem pedig metafizikai, meg kevesbbe praktikusrol. Az erzeki megismerest nem tartja hamisnak, csak figy akar viselkedni, mintha hamis voina, mfg igazsight teljesen be nem bizonyftjak. II. FE,lotte jellemzelk a nehersegek, melyeket Mesland Descartes filozefiaja ellen timasztott. M. kifogasOlja az ideologikus bizonyftast es utal arra, hogy Isten lehet legjobban mindenhatesaganak hatasaib61 lehet bebizonyftani. Mivel a skolasztikusok tobbsege az optimisztikus istenfoga1om ellen van, M. is kifogasolja a ne gyedik rneditacionak egyik ezen tanra nezve litszelag kedvez6 m egjegyzeset. A szubstancia es akcidensek viszonyara nezve is nehersegei voltak M.-nak. Descartes es tasanak fiitemaja az Eucharistia koriili vital voltak. Mesland le velvalDescartes felt nagyon az egyhazi cenzuratel, azert hangsitlyorta Vatierhez frt egyik leveleben, hogy bolcselete a hittel nem ellenkezik, a tr,nszszubstanciaci6 vele me gmagyartizhate, mfg a kalvinistak epan ezen dogmanak az iskolas filozOfiaval val6 osszeferhetetlensegere hivatkoznak. A nehozseg lenyege, melyre D. nem tudott elegge kielegito valaszt adni, e helyen erdektelen. Fontosahb rank nezve, hogy a problemat maga D. erdemesnek tartotta a vele vale foglalkortisra s midOn a theologusok valaszaval nem voltak megelegedve (irigyeknek nevezte Oket D.), Igy felelt : #Provoco ab illis ad pios et orth odoxos Theologos, quorum me iudiciie et censurae
libentiesime submitto.n
Descartes killiinben annyira ohajtotta a wallas dolgait megmagyarazni, a kov. jellegzetes sorokat frta : oMais j'ose dire que, si les hommes ehogy stoient un peu plus accutumer qu'ils ne sont a ma facon de philosopher,
420
Poiyoirat-szemle-
On pourroit lcur faire entendre un moyen d'expliquer ce mystere, qui fermeroit la bouche aux ennemis de nostre religion, et auquel 278 ne pour, roient contredire.
Meslandt Martinique szigetere ktildtek. Santa Fe-ben halt meg 1672-ben. Prdekes, bogy misszi6ba ktildeteset sokan Agy fogjak fel, mint buntetest a Descartes-fele filozofia iranti szimpatiijaert.. Az ertekezes froja ezt nem tartja valoszinfinek, mi pedig nem tartjuk valOszinfinek az 6 ellenarguinentaci6jat. Hogy a jersuitak k6zt novendekkorukban sokan kerik a missziokba val6 kiildetest s M. is kerte, eppen nem argumentum. Rppen mivel sokan kerik és fiatal korukban kerik, nem lehet e jelenseget azonositani az, Brett kor meghatarozott iranyban megindult tevekenysegevel. ertekezeshez csatolt level ugyan arr61 tanuskodik, hogy sajat kerelmere kiildtek misszi6ba, de azt is megtudjuk az emlitett levelb61, hogy Amerikaban is komolyan foglalkozott filozofiaval. Tehat aligha van igaza a jersuitak tiirelmesseget vedeni akar6 szerz6nknek, aki Igy fejezi be ertekezeset : Oh er sich wohl Manchmai an seine jugendliche Begeisterung fur Descartes erinnerte? Jedenfalls schien es ihm unendlich grosser und wichtiger, den armen Heidenvolkern Amerikas das Licht des Glaubens und Wohltat der Gesittung zu vermitteln, als fiber philosophische Streitfragen zu disputieren. Ennek cafolata a kovetkez6 oldalon kozolt levelben megtalalhat6. B) Vallasfilozofiai ismertetesek. J. Rather: Der eleatisehe Gottesgedanke und das ontologische Argument. (Philos. Jahrbuch der Gorres-Gesellschaft. 28, Band.
2-8 Heft.) Xenophanes szerint egyetlen egy Isten van, aki az istenek és emberek kOzt legnagyobb, sem alakjira, sem gondolataira nezve nem hasonlit ahalandOkhoz. Egyreszt szellemi, misreszt testies (golyoalakti), sz6val ellenmonchis van a fogalmaban. De ez az ellenmonchis onnan van, hogy Isten annyira folotte all a halandoknak, hogy a rola valo beszed sem allhat egyebb61, mint ellenmonclasb61. X. iste, nfogalminak tiizetesebb megismerese vegett sziikseges utanajarni, hogy szerinte milyen momentum lenyeges benne. A .De Melisso irat szerint X. az IstenrOl a xecirtarov dvat-t tartotta, nem a dolgokra, hanem sajat lenyegere valO tekintettel. Tehat Isten az abszohit hatalom. Masutt Fv xa2 niiv-nak nevezi. Isten mindenekben megvan, de megsem a dolgok Osszege, hanem a dolgoktO1 killonbOz6. Tehat Isten maga a let. X. gondolatmenetet a kovetkezOkben lehetne visszaadni Empirikus teny, hogy valami van, tehat let van. Ez a let,
Folyoirat-szemle.
421
minden dologban kozos, de ugy, hogy egyiknek sines meg magaban, mert a dolgok keletkeznek es elmdlnak. Van tehit egy let, A let, melyben a dolgok reszesedve birjak csak lettiket. Ez a iv xal nav xal xedriarov a letrealitas teljessege, az abszolnt let. 2. Parmenides tovabb vezeti X. gondolatat. Erdekes, hogy ahol X. az Istenr61 beszel, ott 6 csak a letet emlegeti. Egeszen tanit6janak a szellemeben szol az egysegr61, orokkevalosagr61, teljessegr61, oszthatatlansigr61. Parmenidesnel a let csak hasonlft a goly6hoz s e hasonlattal bens6 meghatarozottsagot es egynemilseget akar* kifejezni. A test es gondolkodas kort nines alapvet6 ellentet, egyik a masikara visszavezethet6. A sziiksegszerii let gondolata gondolati sztiksegesseg. Absolutuma inkabb pantheisztikus, mint theisztikus Xenophanes-szel ellentetben. igy a kat nagy elcata alapgondolata az abszoldt letnek es meghatarozasainak kovetkeztetese a tapasztalat ala es6 letb61, az altalanos letfogalombol. Igy valnak az ontologikus argumentum kepvisel6ive. Szerzonk felsoroija az miltett argumentum foreprezentaloit es elleneit es reszletesen bemutatja az ontologikus ery naluk jelentkez6 formijitt. Igy Anzelmet es kritikusat Aquin6i Tamast, Descartes-ot, Sp;nozett, Leibnizot, Kantot. Kutatasait abban osszegezi, hogy az eleattik felismertek azt a gondolatot, hogy az abszoldt lenynek, az istensegnek letezese, barmely let exisztenciajanak a tenyebol kovetkezik. Ez a let naluk a gondolkodas. Denken and Sein ist eines. Anzelm csak az eleatak ;ondolatitra tart vissza. Intulcidja helyes, de hibtit kovetett el, mic16n fogalmak szillogisztikus egymasutanjaban bizonyftist akart adni, mfg abban, amit akart, olyan kOzvetlen megismeresr61 van szo, melt' kOvetkeztetesbe nem foglalhat6. Az a gondolat, hogy letezik egy Absolutum, mert egyaltaltin valami letezik, kozvetlen megismeres, korrelativ fogalmak osszefilggese. Kant kritikaja halalra sebzi az ontologikus ervet, amennyiben az mint kbvetkeztetes van formulazva, de nem latta meg benne az argumentum eleven erejet, intufciojat, azt a gondolatot, hogy a leny fogalmabol minden tovabbi nelkiil kovetkezik az abszoldt leny fogalma.
Megjegyzeseinket a kovetkezokben foglaljuk ossze Xenophanesr61 Aristoteles mondja, hogy semniit sem mondott vilagoSan. ,F,evocodw2s . . oot9-ev desaacqvurev . amivel nyilvan azon ellenmodasokra celzott, melyek benne vannak s amelyek talán alkalmassa teszik bizonyos belemagyarazasokra, de vilagosan — legalabb a fontebb kivonatolt ertekezes alapjan elmondhatjuk -- nem allithato rola, hogy az ontologikus ery egyik elsiS bajnoka lett volna. Killonben is Aristoteles szerint Xenophanes paraszti gondolkozasii ember, aki maga sem ertette at, amit mondott : 000 xal 7rdp2rav thg 'dvz-es pexpov arpoexorepoy, Hew,codus xa 17appevi4s 8k peiLlov 15:1Z7tcov Zoexi 7rou Aireev. (Aristoteles Thai peva ra vtio-exa A, e. Ed. Didot II. 476)
422
Folyoirat-szemle.
Aristotelesr61 tudjuk, hogy X. az egre tekintven egynek mondta az Istent : . . . el; rciv iLlov ocipavov dno#Was rb r eival ncre z-61) Veciv (Arist: u. o.). De nines eldontve maigivsem, hogy szemelyes istenfogalma volt-e vagy pantheista volt, amely kerdessel Cousin foglalkozott filozaai toredekeiben. (V. o. P. Janet et G.Seailles, Histoire de la philosophie. Les problemes et les Ecoles. p. 802.) Pedig az ontologikus ery szempontjabol ennek a kerdesnek fontossiga van. Valoszinli elOttem, hogy X. pantheista volt, tulajdonkepen pedig nein is filozofus, hanem theolOgus. (V. o. Willmann, Geschichte des Idealismus2 II. Bd. p. 232-233), aki azt Olitotta, hogy <(.A. fOldb61 van minden es oda ter is vissza.» (Id. Willmann i. m. I. p. 142). Xenophanesben és Parmenidesben is indiai the,olOgia szOlal meg, ez a tetehik is, hogy a letez6 egy és a gondolat er gondolkozas nem mellette van, hanem beleje esik, a Veda bOlcsesseget ismetli csak, amint azt Willmann kiinutatta. (I. Bd. p. 231.) Egyebkent az ontologikus ery letargyalt jelensegnek -tekinthet6. SzerzOnk megjegyzeset, melyet helyesnek tartu.nk, Willmann fejezte ki elOszor abban a formaban (id. mu II. k. p. 381), de legvilagosabban es legtokeletesebben Lotze mutatta ki tulajdonkepeni jelent6seget. Az ontologikus ervnek eredeti, Anselm-fele fogalmazasa egy más fogondolatot latszik elarulni , mely kifejezeset keresi., Mert mi volna, ha valoban az elgondolt legtokeletesebb mint elgondolt kevesebb volna, mint bArmely val6sag? 1Vliert nyugtalanitana benniinket ez a gondolat? Azert, mert kozvetlen bizonyossag, hogy a legnagyobb, legszebb, legertekesebb nem pusztan gondolat, hanem valOsagnak kell lennie, mert magaban yew elviselhetetlen volna az idealr61 azt gondolni, hogy olyan k6pzet, melyet a gondolkodas a munkajaban megteremt ugyan, amelynek azonban a valOsagban nines late, nines hatalma, nines ervenyessege. Ware das.G-rosste nicht, so ware das Grosste nicht, and es ist ja unmoglich, dass das Grosste von allem Denkbaren nicht ware. (Lotze, Mikrokosmus5 III. k. p. 561.) J. Thome, KantsStellung zu den Gottesbeweisen in seiner vorkritischen Periode. Philosoph. Jahrbuch der Gorres-Gesellschaft. 28. Bd. 3. Heft. 1915. SzerzOnk Kant allisfoglabisat az istenervekkel szemben azert minOsiti erdekesnek, mert szerinte Kant tragediaja itt mutatkozik legfeltiinObben. Kant mint racionalista kezdi palyafutasitt es teljesen bizik az emberi esz erejeben ; aztan mindjobban empirikus es szkeptikus vontisok hatolnak bele a gondolatvilEigabit,.a,rra torekszik, hogy vallasos meggyOzO-
Folyoirat-szemle.
423
d.esenek intellektualisztikus igazolfisat adja, azt veli, hogy tudott olyan istenervet nyujtani, mely a legszigortibb koveteleseknek is eleget tesz — und muss zuletzt rein stolzes Gebaude selbst niederreissen und dutch seine Kritik der Bahnbrecher des Atheismus werden ! Jelen ertekezes Kantnak harom kritika elOtti miivet tartja szem elOtt : Die allgemeine Naturgeschichte und Theorie des Himmels (1755), Principiorum primorum cognitionis metaphysicae nova dilucidatio (1755), Einzig moglicher Beweisgrund zu einer Demonstration des Daseins Gottes (1762-63). Az els6ben Ogy nyilatkozik Kant, hogy elismeri teljes erteket azoknak a bizonyitekoknak, amelyeket a viligepillet szepsegebOl es tokeletes rendjebOl emelnek egy legfObb boles .6soknak. Ha minden rgeggyOzOdesnek nem mondunk ellen, akkor engedniink kell ezen ellenmondast nem tiirO erveknek. Eppen azert van Isten, mert a termeszet meg a kaoszban is csak szabaly es rend szerint jarhat el. Kant ezen irataban melyseges istentudattal biro ember, aki a vallasos meggyOzOdest tobbre becstili a tudomanyos hipotezisnel. A Nova Dilucidatio a metafizika alapelveivel foglalkozik. Benne fij istenbizonyitekot ad a dolgok lehetOsege alapjtin. Más bizonyitekokhoz megjegyzeseket ffiz s itt taltiljuk a kovetkezo erdekes mondast : A causa sui fogalom ertelmetlen «quoniam eausae notio natura sit prior notione causati et haeo illa posterior.* Bizonyiteka pantheizmusra vezet, csak a szavak killsOsege szol a theizmus mellett. Harmadik irataban reszletesen foglalkozik az Isten letet bizonyitO ervekkel. EisO bizonyiteka a termeszetfolotti tenyeibOl van (taumatologikus bizonyftek), aztan a pusztan lehetsegesnek ertelmi fogalma,b61 tisztan filozOfiai bizonyitekokat ad (ontologikus bizonyitekok); es pedig a lehetsegesbOl mint okbOl az Isten letezesere mint kovetkezmenyre ; majd a lehetsegesbOl mint kovetkezmenybOl Isten letezesere mint okra. Vegiil ket bizonyftekot ad a letezo tapasLtalati fogalmabol : t. i. a kontingencia es a kozmologikus (teleologikus) bizonyitekot. Kant ezekbOl kettOt fogad el s azokat igy ertekeli : «Sobald es auf logische Ormauigkeit und Vollstandigkeit ankommt, so ist ...der ontologische der bessere; verlangt man aber Fasslichkeit fur den gemeinen richtigen Begriff, Lebhaftigkeit des Ein-druckes, Schonheit and Bewegkraft auf die moralischen Triebfedern der menschlichen Natur, so ist dem kosmologischen Beweis der Vorzug zuzugestehen .. es ist durchaus notig, dass man sich vom Dasein Gottes itherzeuge, es ist aber nicht ebenso notig, das man es demonstriere. Mindezen frasait Kantnak szerzOnk azert talalja fontosaknak, mert -ezek mutatjik, hogy a talaj, amelyben racionalis theolOgia eptil, mindinkabb supped es scjteti a kesObbi katasztrOftit. Erdekesek szerzonk zaroszavai : Ma midon flair elOiteletmentes tavolban szemlelhetjfik a Kant-fele kritikat, tudjuk, bogy a konigsbergi az akkori tiszta fogalmakkal dolgozo metafizikEit es azzal egyiitt az apriorikus istenbizonyitekokat rontotta le, nem pedig a bizonyitek alapjat ; hanem .ezzel egy fij es mégis régi, empirikus alapon nyugv6 metatizikahoz vezetO
424
Folyoirat-szemle.
utat szabadda tette, amely lehetOve teszi, hogy Isten letet hattirozottsaggal bebizonyitsak.
Nem ertjtik a szerz6t, hogy miert beszel katasztrofakrOl es tragediAkrol, mikor ilyen megnyugtato konkluziOkhoz jut. De terminolOgiai t tilzasai nein maradnak erthetetlenek elOttiink, ha tekintetbe vessztik azt a Jaelyet, melyet a philosophia perennis hivei tilzott intellektualizmusukkal az ((agnosticizmus atyamesterenek* es az mtheizmus hirdetOjenek» hivatalosan biztositottak. Nem tagadhatjuk, hogy a Kant-fele filozofia leglObb mertekben theolOgiaellenes, sot ergs ellentele a tomizmusnak. Az egyhaz és a theolOgiai korok t6bb izben nyilatkortak rola és a tanulni vagyo ifjOsagot gondosan elzarjak el6le, vagy legalabb is gondoskodnak arrol, hogy csak ortodox szajb61 halljak a kantianizmus meltatasat. (Tanulsagos esetkent lehetne itt megemliteni a fribourgi kath. egyetem nemet professzoraival tortent banasmodot.) Az ellentet meg inkabb kielesedett, mid6n egyfe161 a kath. egyhazban egyedili helyes filozofava ismetelten meg ismetelten a tomizmust tettek meg, masreszt protestans korokben Kantot, mint a protestantizmus filozofusat tiintettek fel. (Paulsen, Philosophia militans, 1908.) TiTjabban egyreszt a berlini vallaskongresszuson (1910), mely jOreszt a protestantizmus jegyeben folyt le, kiilon tan ulmanyban meltattik Kantnak a protestans theologia fejlOdese erdekeben tett szolga,latait, mig a liberalizmusabol vegleg kiabrandult Willmann hatalmas munkajaban minden tudomanyos jelleget megtagadott tole. A katholikus modernizmus ellen iranyulo papai irat, a Pascendi encyklika, es szeantalan kommentarja pedig a hivatalos egyhazi tekintellyel is kilzd a kantizmus ellen. NagyjAban ezen adatok magyarazzak meg azt a jelenseget, hogy kath. teolOgus es tomista filozofus tollabOl ritkAn kapunk higgadt es elfogul. atlan hangon in ertekezest KantrOl. Foglalkoznak vele, inert ez kikeriilhetetlen, de a korlelhetetlen ellensegkent. feltiintetett filozOfus targyalasanal meg korantsem vannak abban az ((elOiteletmentes tavolsagban», melyet szerzonk emlegetett. denesetre annyit megjegyezhetiink, hogy Kant fejl6d6 egyeniseg volt, de hogy e fejlOcieseben szilard magkent hogyan maradt meg a szt1.16i hazbol magaval hozott vallasossag es Kant kovetkezetesen hogyan tett annak eleget, azt szerzOnk nem mutatta meg, pedig Kant egyenisegenek helyes megitelesenel eppen erre lett volna sziikseg. (V. o. ilyen szempontbol Paulsen ertekes tanulmanyat : Kant, der Philosoph des Protestantismus. I. m. p. 31-83.).
