C1 ÍRÁSBELI MINTAFELADATSOR Cigány (lovári) Olvasáskészség 1.
Maximális pontszám: 20
Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd annak alapján válaszoljon magyarul a kérdésekre! Zhutipe Nyeve Romane Organizacienge O Programo misto e Romengi Participacia (RPP), ande Budapeshta, ando „Open Sociaty Institute/Nyílt Társadalomért Intézet” kerel butyi kathar o 1997-to bersh. O RPP zhutil le romen ando Centralno-Europa. Zor del le romen te shaj maren pen misto majbari integracia ande Europake thema. E RPP-eski shtrategia pe duj riga sikavdyol: a.) kathar e jekh rig, o RPP zurarel o romano na-profitesko sektoro ande regia, kodolesa, ke dela zhutipe misto le romane NGO (NSHO: Na Statoske/Civila Organizacii) misto kodo, ke trubuj lenge te keren profesionalne butya (kompjutero, fakso, telefono). Ande kadala romane organizacii le romane butyarnenge o NGO kerel treningura, hoj lokhes-lokhes te zhanen te paruven, te zhutinen le romenge problemi ando gav, ando foro kaj von beshen. b.) Kathar e kaver rig sama len pe kodo te keren projektura romane organizacienca saven si motivacia thaj ambicia, te keren maj bare konferencii po nacionalno nivelo thaj te lel sama pe sogodi so avela e romenca vi pe internacionalno nivelo. O RPP kerel nyeve NSO (Na Shtatoske/Civila Organizacii) so si patyivisarde kathar le roma thaj keren butyi romenca misto le roma. O Programo kamel te del motivacia misto e romengi participacii, te shunavel pes e romengo glaso mashkar savorre manusha thaj pe shpecialno statoske inshtitucii. O Programo si te zhutil thaj te zorarel le romen, hoj korkore te len sama thaj te den grizha misto pengo trajo, thaj o stato te dikhel len egalo kodole manushenca, kon lenca kethane trajon ando them. Ande kadala bersha kadi nasul situacia so si pel roma, avela kathar e bute bershengo rasizmo. Ando Centralno-Europa adyes bari diskriminacia, segregacia thaj butivar vi rasistikane pecipe resen le romen. Ando 1999 -to bersh, e Europaki Komisia kerdas jekh dokumento pa kodola thema save andre kamen te ushtyaven ande Europaki Unia, kado shaj ginavas kothe: „ande but thema save kamen te aven ande Europaki Unia si bari diskriminacia pel roma, na numa ande ekonomijako, no vi ando socialno trajo”. O dokumento vi kodo phenel, hoj ande kodola thema si biputyaripe, naj lashi e sastyimaski grizha thaj si segregacia pe shkolaki sistema. Ande kadala thema khanchi chacho chi kerdas e themeski politika, hoj te paruvel e romengi kerki situacia. Chi zhangle te ferisaren le romen kathar le rasistikane tragedii. Si vi kasave thema save vorba vazden pa le roma thaj kamen te vazden lengo trajo vi pe thanesko/lokalno, vi pe themesko, vi po nacionalno nivelo, numa ande kado momento e Europako maj teledikhlo minoriteto (le roma) dur si kathar e chachi politika, thaj kadi si e maj bilashi demokracia adyes. Akanak o RPP, zhutisarel maj but sar shtarvardesh romane organizacien ande kadi regia. Ande kadala dyesa zhutisaren romane organizacien ando Ungriko Them, ande Slovakia, ando Cheho, ande Romania, ande Serbia, ande Bulgaria, ande Albania, ande Makedonia thaj ande Polska. Kado zhutipe dela shajipe thaj zor te puterdyon Romane Centrura kothe kaj but roma beshen. Kodola Centrura grizhisarena penge romen po lokalno thaj po nacionalno nivelo. But Organizacii save line love kathar o RPP kerde relacia/kontakto mashkar l e but romane organizacii ande pengo them, anda kodi te keren maj intenzivo butyi ande romengi problema. O RPP zhutinel e nyeve romane organizacienge te potyinen lengo kompjutero, telefono, fakso. Del shajipe te keren seminarura. participacia- részvétel o nivelo-szint, színvonal e inshtitucia-hivatal
Olvasáskészség 1.
Maximális pontszám: 20
Megoldás:
1.Hol működik, és miben erősíti a romákat az RPP? - Budapesten, a Nyílt Társadalomért Intézet”-ben - nagyobb integráció érdekében Európa országaiban
2 pont
2. Mutassa be a Program a Romák Részvételéért (RPP) stratégiáját! - erősíti a roma non-profit/civil szektort a régióban - az NGO a roma munkatársaknak tréningeket tart - megtanítja őket segíteni a helyi romáknak - együtt dolgoznak roma szervezetekkel - konferenciákat szerveznek nemzetközi szinten
5 pont
3. Az Európa Bizottság 1999 évi dokumentuma hogyan jellemzi a romákat? - diszkrimináció éri a romákat - munkanélküliség van ezekben az országokban - az egészségügyi gondoskodás nem megfelelő - jellemző az iskolai szegregáció - semmi valódit/hatékonyat nem tett az ország politikája a változás érdekében - nem tudták megóvni a romákat a rasszista tragédiáktól
6 pont
4. Hány roma szervezetet segít most az RPP? - több mint 40 szervezetet
1 pont
5. Milyen céllal jönnek létre a Roma Centrumok? - helyi és nemzetközi szinten - gondoskodnak a romákról
2 pont
6. Az RPP által nyújtott támogatást mire használják az új szervezetek? - fizeik a számítógépet - a telefont - a faxot - szemináriumokat szerveznek
4 pont
Olvasáskészség 2.
Maximális pontszám: 10
Olvassa el figyelmesen az alábbi szöveget, majd egészítse ki értelemszerűen a megadott szavakkal / szókapcsolatokkal! A megfelelő szó /szókapcsolat betűjelét írja a táblázatba a példa (0) szerint! Egy kifejezés csak egyszer használható fel. Felhívjuk figyelmét, hogy a megadott kifejezések közül kettőre nincs szükség. Nyevo shajimo le indijake shejange Ande Indijake chorre gava thaj forura chi loshan 0………. familija te shej rakhadyol. Kadi bibaxt le sheja ande jekh intrego 1………. phiraven penca: but zhene mashkar lende „e Nakush” anav xutyilen. Lengo dad thaj lengi dej perdal kado anav hatyaraven le 2………, hoj majfeder shaves kamlinesas, ke ande marati shib e Nakusha kodo phenel: „Na-kamlini”, „Na-manglini” Akanak maj but sar 3……….. shela sheja xutyilde nyevo shajimo po nyevo trajo ande Satara, kaj le sheja shaj paruvenas penge anava. Pe kado baro dyes but aktivishti sas, kon anda kodo marenpe, hoj le sheja t’aven egalni le 4…………. E shtatistika kodi sikavel, hoj le dada thaj le deja vi pe maj but butya le shaven inkren angluneske ande India. Te le sheja kerdyon, butivar keren 5…………. abortacija, inke vi kade, hoj le krisa chi mukhen kado lenge. Le dada thaj le deja inke vi adyes kade dikhen le shaves, hoj voj rodela maj palal le love thaj o 6………….. Le shejan chi anda kodo chi kamen ande familija, ke te romeste zhana anda kado but love trubul te potyinen. Satara bushol kodo than kaj o baro dyes inkren. E Satara keccavo than si ando them, kaj leg maj cerra zhulya trajon. Pa kado dyes andre 7…………., hoj chi kamen e diskriminacia mashkar le sheja thaj mashkar le shave. Po baro dyes, kaj nyevo anav denas le shejange, 285 sheja sas: sas mashkar lende vi jekhe 8…………. babuka thaj vi bishe bershengi terni shej. Jekh terni shej, e Ashmita anav alosardas peske, so kodo phenelpe ande shib hindi: „zurales cappeno” Jekha kavera shake lako amal 9………….., hoj sosko anav te alosarel: -„Mure nyeve anavesa kamos losh te dav vi mure amalenge. But vrama avla zhi kaj le manusha sityona muro nyevo anav thaj aba chi phenena mange: „e Nakusha” phendas e 10………. bershengi Kiran. A B C D E F G H I J K L M
ande manro manushenca zhutisardas sikadine trajo zhalas duj dudumenca deshushove le deja shavenca bersheski Megoldás:
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
A
F
C
H
L
K
B
E
M
D
J
II. Íráskészség
Íráskészség 1.
Maximális pontszám: 20
Írja le gondolatait idegen nyelven az egyik témáról úgy, hogy minden irányítási szempontra térjen ki! (Az irányítási szempontok sorrendjét nem kell betartania.) Fontos, hogy összefüggő szöveget hozzon létre. Tartsa be a levél formai előírásait (dátum, megszólítás, üdvözlő formula, aláírás)! Terjedelem: 20-22 sor Kérjük, hogy a feladat megoldása során – a titkos adatkezelés érdekében – ne használja saját adatait!
I. Írjon fogalmazást angolul, amelyben kitér az alábbi kérdésekre! Ön dönti el, hogy melyik kérdéseket fejti ki részletesebben, és melyekre ad rövidebb választ. Fontos, hogy a fogalmazás egységes szöveget alkosson, ezért kérjük, hogy az egyes gondolatkörök közötti átmenetet biztosítsa. Ügyeljen arra, hogy ne lépje túl az előírt terjedelmet! 1. 2. 3. 4. 5.
Fontosnak tartja-e az életben a becsületességet? Mennyire tartja magát becsületesnek? Szokott-e,– és ha igen miben – csalni vagy hazudni? Mennyire becsületesek a környezetében élő emberek? Milyen lenne az élet egy csak becsületes emberekből álló világban?
Vagy: II. Írjon fogalmazást, amelyben kitér az alábbi kérdésekre! Ön dönti el, hogy melyik kérdéseket fejti ki részletesebben, és melyekre ad rövidebb választ. Fontos, hogy a fogalmazás egységes szöveget alkosson, ezért kérjük, hogy az egyes gondolatkörök közötti átmenetet biztosítsa. Ügyeljen arra, hogy ne lépje túl az előírt terjedelmet! 1. Mennyire tartja fontosnak a nemek közötti egyenlőséget? 2. Megvalósul-e a gyakorlatban (a családban, az iskolában, a munkahelyen), és min kellene vagy lehetne változatni ezzel kapcsolatban? 3. Milyen tipikusan férfi illetve női szerepek vannak? Mennyire vállalhatja ezeket át a másik nem képviselője? 4. Vannak-e olyan foglalkozások, amelyek betöltésére csak az egyik nem alkalmas? 5. Milyen korunk férfi illetve női ideálja?
Íráskészség 1.
Maximális pontszám: 20
Mintamegoldás I: Drago Feride! Akanak iskirisarav tuke so gindyinav pala e patyiv. Ande amari familia muri mami pe kodi sityarelas mure dades, te avel patyivalo manush sakonenca. Anda kadi muro dad kana terno shavo sas, but vrama beshelas mashkar le phure te shunel lendar, hoj sosko si o patyivalo manush thaj soski si e patyivali krisi. Le gaveske phure roma lashe jilesa phenenas leske sogodi, so von aba zhanenas pala e romani patyivali krisi. Kade muj-mujestar sityonas le terne ke naj slobodo te choren jekhavrestar, naj slobodo te xoxaven, vaj xoxamne armaja te den. Le phurenge te sikaven patyiv, te naisaren lenge, te zhutinen len bi-dumako. Te kanden e vorba penge dejange, le phure phralenge. Numa o lashipe te sityon jekhavrestar. But avelas te phenav ande kado skurto lil sa so ande amari romani tradicia phenelpe pala e chachi romanyi patyiv. Kana avesa amende na bister te pushes man pala kadi tema! Kana barilem atunchi kathar muro papu, kathar muri mami, thaj kathar muri dej thaj dad sityilom, sa so akanak zhanav pala e patyiv. Me kade gindyinav, ke na numa e romani krisi, de vi o Del zhutinel man thaj mura familia ande kodi te zumavas sako dyes patyivalo trajo te tarjisaras na numa khere mashkar e familia, de vi pe butyako than. No, si kasave situacii feder ande butyate kana angle sikavdyon cine xoxajipe, te inkras e pacha. Majfeder e vrema thaj e butyako konflikto, o sidyaripe kerel o majbaro mamujipe mashkar le manusha. Ande muro krujalipe le manusha patyivale si, kodi krisi inkren so vi me. Anda kadi pacha si mashkar amende. Na kamav kasave manushenca te inkrav amalipe save chi pinzharen thaj chi inkren e patyiv. Ande luma numa patyivale manusha te zhuvenas, atunchi chi avenas kasave vasne le love ande amaro trajo, chi avenas maripe, chi avenas kasave nasvale kathar o shtreso le manusha, sar so akanak si. Ash Devlesa muri shej, thaj te avela tut vrema ale amende, lashe jilesa azhukaras tut! Tyiri lala, e Zafira! Zalaegerszeg, 2016. marciushi 4.
Íráskészség 2.
Maximális pontszám: 10
Fejtse ki a véleményét az alábbi szöveg alapján! Terjedelem: 12-15 sor
Ande Peshta ando VIII-to krujalo but zelenyimatange bara kerde, save le manusha kethane grizhisaren. Pe kherengo balkono shaj dikhas paradajka, ropaj, petrezhejmo. O pushipe kodo si, hoj le foroski mel thaj posh pajesa tele shaj thovas pala kadala zelenyimata? Te xasa kadala, chi avasa nasvale? So shaj keren inke kodola manusha, kon ande kasave khera beshen kaj naj bar thaj saste zelenyimata kamenas te xan sako dyes?
Mintamegoldás:
Muro Drago Amal! Vi me dikhlem ando VIII-to krujalo le cine bara, pala soste iskirindan mange. Le manushenge mishto perel te dikhen ekh cerra zeleno krujalipe pasha pende te zhanen te len ekh cino kotor andaj natura. Vi le forosko manush kamel te bararel shukar luludya taj zelenimata, vi atunchi, te naj les chacho than pe kado. Soski losh si, kana phenas tyo shavoro ande kodi paradajka dindarel andre, so tu barardan! Shaj ke ando foro nashtig muntunas amen kathar e mel, ke naj vuzho chi o palyi, chi o ajero, chi e phuv. Me kodi gindij, pe amari bibaxt aba e intrego planeta melalyi-j, na numa le forura. Palaj kaver rig kade zhanav, kadi mel tele shaj thovas pal le zelenyimata. Seroj man, kana ando Chernobil sas e katastrofa, e media kodi phenelas, ke shaj xas sogodi, shaj das vi le shavorenge, feri mishto-mishto te thovas len tele palyesa. Vi kade but mirgo xas, ke vi ande kodo xamasko si nasul materia, so andel bolti kinas. Chi zhanas, so si andre, thaj so kerel amenge nasvalipe. Maj mishto-j te na gindinas sa pala kadi, ke atunchi khanchi chi tromas te xas. Le zeleni bara, balkonura losh den kodolenge, kon grizhin le luludya, zelenimata, zhutin le foroske manushenge, majcerra te shindyon kathar e natura. Pe kasavo than te beshos, vi me keros ekh cinyi bar, mure shavoren thaj unokon andre los andej butyi, te pinzharavav lenca kodi losh, kana si tu variso, so tu barardan tyire shajatone vastenca. Barvalyi t’avos, kinos ekh bar varikaj na dur kathar e Peshta, kothe phiros avri te hodyinyij th aj te kerav baraki butyi. Mishto perelas mange kodi butyi, ke ande kaver vrama sa pasha e meselya, vaj po kompjuteri kerav butyi. Ba sunuj, najma kattyi love, te kinav mange bar, sar chi kodole manushen naj, kon pel balkonura keren pengi bar. Inke shaj loshal kodo manush, kas si balkono. Zumav vi tu te keres tuke ekh cino zeleno than, kothe kaj beshes, ando etazhosko kher! Patya mange, ke chi bunusa les! Maj iskirin mange, soski kerdyilas tyiri bar. Azhukarav tyo lil! Te aves sasto taj baxtalo! Tyiri amalica, e Flora Budapest, 2016. 07.06
III. Közvetítés Közvetítés 1.
Maximális pontszám: 15
Foglalja össze az alábbi szöveget idegen nyelven – a megadott szempontok alapján – 8-10 sorban úgy, hogy összefüggő szöveget hozzon létre!
Ön egy magyar környezetvédelmi intézet munkatársa. Intézetük ismeretterjesztő lapjában sok érdekes cikket közölnek. Ezeknek a magyar nyelvű értekezéseknek a tartalmát kell Önnek idegen nyelven összefoglalnia, hogy társintézményeiknek továbbítani tudják. Foglalja össze a megadott szempontok szerint az alábbi magyar szöveg tartalmát idegen nyelven! Kis híján kudarcba fulladt a spanyolországi Zaragozában a „Víz és a fenntartható fejlődés” címet viselő világkiállítás: a rendezvény megnyitóját majdnem elmosta a környékbeli hegyeket elárasztó, heves esőzések miatt megáradt Ebro folyó. Az eset azt is jelezte, hogy a víz világszerte napjaink egyik legnagyobb gondja. A kiállítást, melyen több mint száz ország és egy sor nemzetközi szervezet vett részt, végül is nem kellett elhalasztani. Az érdeklődés óriási volt, a kapuknál már jóval a nyitás előtt hosszú sorok kígyóztak. Pedig a bejutás nem volt olcsó, az egynapos felnőtt belépő 35 euróba került. A négy hónapig tartó kiállítás látogatóinak számát hét millióra becsülik. Lenyűgöző, hogy hányféleképpen lehet bemutatni az élet egyik legmindennapibb, de legfontosabb kellékét. A tematikus pavilonokban tudományos előadások peregtek hatalmas képernyőkön, máshol molekulamodellek segítségével magyaráztak el nehezen érthető elméleteket. Az egyik bejáratnál a Vöröskereszt tartott bemutatót arról, miként lehet ihatóvá tenni a vizet válságos helyzetekben. Máshol azt szemléltették működő lakás- és városmakettekkel, hogyan lehet vizet spórolni a háztartásokban. Az országpavilonok többsége amolyan vizes témába oltott turisztikai propaganda célját szolgálta. A legnépszerűbbeknek azok bizonyultak, ahol nemzeti étterem is várta a belépőt, habár az árak meglehetősen borsosak voltak. A magyar pavilon – mely a felmérések szerint az ötödik leglátogatottabb volt –, elsősorban a termálvizekre és fürdőkre épített. A legnagyobb népszerűségnek azonban itt is a csípős paprikakrémmel megkent, ingyenes falatkákat osztogató pult örvendett. 1. Milyen esemény zajlott Zaragozában és milyen volt az esemény látogatottsága? 2. Milyen témákkal foglalkoztak a kiállításon? 3. Mi tudtunk meg a magyar pavilonról?
Közvetítés 1.
Maximális pontszám: 15 Mintamegoldás
Ande Zaragoza kerde jekh lumaki-ekspozicia „O paji thaj o opre inkerdo baripe”. O paji si ande amaro trajo e maj vasni problema. But zhene kamle te dikhen e ekspozicia, e bileta/o tiketo na sas lesni: jekh manush 35 euro potyindas pe jekh dyes. E ekspozicia shtar shon sas puterdyi, tela kadi vrama efta miliova manusha dikhle kadi ekspozicia. But pavilonura sas ande save zhantrikane tematikasa vorbisavenas pala e pajeski problematika. Kaj o jekh vudar o Lolo Trushul (organizacia) kodi sikavelas, hoj kana phari katastrofa vaj maripe si ande luma, atunchi so te keren le pajesa te shaj pijen andral. Kavera manusha kodi sikavenas khereske-maketonca, hoj sar shaj labjaras maj cerra paji ande amare khera. Le themenge pavilona majfeder turistikani propagandasa sikade o kontakto le pajesa. Feder kothe zhanas maj but zhene kaj vi nacionalno restoranto sas, thaj shaj zumavenas vi le xabena. Sas vi jekh ungriko pavilono, vi kathe but zhene avile te dikhen e ekspozicia, anda kado ashpekto mashkar le thema po panzhto than sas o ungriko pavilono. Kathe maj feder fajolas le manushenge e loli paprikasa kerdo kremo, so churindo gunzh del thaj bi-lovengo shaj zumavenas le manusha.
Közvetítés 2.
Maximális pontszám: 15
Fordítsa le az alábbi szöveget magyarra! Ande Kína kana inke socializmo sas thaj ande familia rakhadyolas jekh shavoro, atunchi o parto phenelas, hoj kaj ande savo shtatosko oficialno kher trubun te grizhin les. E cineski dej numa jekh shon shaj barardyas le shavores, nashtig delas les chuchi. Pala jekh shon trubundas e dej te ingrel le shavores ande jekh gazhengo kher thaj palpale gelas pej butyako than butyi te kerel. Sar e butyi mukhelas zhalas te dikhel peske shavores ande sako kurko jekhvar, vaj sako dujto kurko jekhvar. Kadi sistema naj problema le manushenge ande Kína, ke kodi phenen, hoj majfeder zhanen te bararen le cinen kodola manusha saven diploma si pala kadi thaj feder hatyaren karing, sar von. Sar amen kana ande shkola ingras amare shavoren, thaj ande shkola sityaren lenge e matematika vaj gramatika. Kodi phenen, hoj kodi si e lashi familia savi zhanel te potyinel jekha lasha zulya kaski profesia kodi si, hoj te bararel le cine shavoren. Ando angluno shon chi kerdyol zuralo kontakto mashkar e dej thaj mashkar lako cino, kade chi dukhal zurales te shindyol lestar. Kodola kínaika manusha save kathe beshen ando Ungriko Them thaj chi rakhen lasho than le cineske, atunchi avri bishaven le cines ande Kina, thaj kothe e mami vaj varikon kathar e familia sama lel po cino. Ande Kína chi den phurikane love, kade mishto si kana le terne sako shon potyinen le phurenge vaj la familiake.
Mintamegoldás: Kínában a szocializmus időszakában amikor a családba egy gyermek született, akkor a párt mondta meg/döntött arról, hogy hol melyik hivatalos állami intézményben/házban kell gondozni. Az újszülött édesanyja csak egy hónapig nevelhette a gyermeket, nem szoptathatta. Egy hónap múlva az anyának el kellett vinnie a gyermeket egy intézetbe és visszament a munkahelyére dolgozni. Ahogy a munka engedte meglátogatta a gyermekét hetente egyszer vagy kéthetente egyszer. Ez a rendszer nem jelent problémát Kínában, mert azt mondják, hogy jobban tudják nevelni a kicsiket azok az emberek, akiknek diplomájuk van erről, és jobban értenek hozzá, mint ők. Mint ahogy mi tesszük, amikor az iskolába visszük a gyermekeinket, és az iskolában tanítják nekik a matematikát és a nyelvtant. Azt mondják, hogy az a jó család, aki fizetni tud egy olyan hölgyet, akinek az a szakmája, hogy nevelje a kicsi gyermekeket. Az első hónapban nem alakul ki erős kapcsolat az anya és a kicsi között, így nem fáj nagyon, ha elszakad tőle. Azok a kínai emberek, akik itt élnek Magyarországon és nem találtak jó helyet a kicsinek, akkor kiküldik a kicsit Kínába és ott a nagymama vagy valaki a családból vigyáz a kicsire. Kínában nem adnak nyugdíjat/öregségi pénzt így jó, amikor a fiatalok minden hónapban fizetnek az öregeknek vagy a családnak.
