C. sz. módosítása

Komárom város szabályozási tervének és helyi építési szabályzatának 4/C. sz. módosítása Írta – Szerkesztette: Németh Iván TT/É1 08-0067 – OetU Kft., Musitz Róbert Tkö/11-0550 – KÜLÖNÚT Kft.

Dokumentum fájlneve: komarom_04_C_tervleiras_v07.docx Utolsó mentés időpontja: 2015.10.25. 20:08:00 / Németh Iván

jóváhagyott dokumentáció

Komárom településrendezési terveinek 4/C sz. módosítása


TARTALOMJEGYZÉK

2.1.1

Tájhasználat, tájszerkezet javaslata ................................................32

2.1.2

Természetvédelmi javaslatok ...........................................................32

2.1.3

Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok ........................................32

2.1.4

Biológiai aktivitásérték változása ....................................................32

2.2

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE ........................................................32

TARTALOMJEGYZÉK .................................................................................................... 2

3

KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK ...............................................................................33

ELŐZMÉNYEK ............................................................................................................... 3

4

KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK ...........................................................................33

HELYZETFELTÁRÁS ÉS TERVEZETT MÓDOSÍTÁS .......................................................... 4

5

KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK ..............................................................33

6

HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA 33

1

Termál fürdő................................................................................................... 5

2

Belváros/Kalmárköz .................................................................................... 10

3

Anadiag Kft. kérelme (Blaskó Dávid telke/Serföző köz) ...................... 12

7

SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ.............................................................................33

4

Szalai Noel kérelme .................................................................................... 14

9

KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS ......................................................................................33

5

Kombinát épület mögötti terület, Kresz park ......................................... 15

TERV .............................................................................................................................34

6

Lászlópack Kft. kérelme ............................................................................. 17

10

7

Gabriele Elisabeth Staffler kérelme ......................................................... 20

8

az új Duna híd melletti területek .............................................................. 22

10.1.1

Szerkezeti tervlap................................................................................34

9

Saxum Kft. kérelme ..................................................................................... 25

10.1.2

Szerkezeti terv leírása .........................................................................34

10

Csalava László kérelmei, Szőny ................................................................ 25

10.1.3

Jóváhagyó önkormányzati döntés tervezete...............................39

11 Csokonai Művelődési Központ melletti tömbfeltárás és "nem beépíthető terület" jel megszüntetése (Zapletál Zsolt telke /Bajcsy Zs. Kelemen László u./) .............................................................................................. 26 12

Well Done St. Moritz Kft. kérelme ............................................................. 29

MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT ...................................................................................... 32 TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATA .............................................................. 32 1

A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE ......................................................................... 32 1.1

2

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK ........................................................... 32

SZAKÁGI JAVASLATOK ..................................................................................... 32 2.1

TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK ...................................................................... 32

Településszerkezeti terv ..............................................................................34

10.1

11

Jóváhagyandó munkarészek...............................................................34

Helyi építési szabályzat és szabályozási terv ..........................................40

11.1

Jóváhagyandó munkarészek...............................................................40

11.1.1

Szabályozási terv ................................................................................40

11.1.2

Helyi építési szabályzat......................................................................40

Leírás

Utolsó mentés időpontja: 2015.10.25. 20:08

ELŐZMÉNYEK Komárom város képviselőtestülete 228/2014. (XI.25.) határozatának 1 1. pontjában elfogadta a 2013. január 1. óta érvényes új településtervezési metodika alapján készült Megalapozó vizsgálatot. Ugyanennek a határozatnak a 3. pontjában döntött több – a 3. mellékletben felsorolt – ügyben a rendezési terv teljes eljárásban történő módosításáról. Ezen - a jelen dokumentációban tárgyalt - ügyek egy részével kapcsolatban korábban már indult tervmódosítás a Komarno – Komárom tervezési együttműködését szolgáló HUSK/091/1.5/0005 kódjelű határ menti együttműködési projektben kidolgozott javaslatok folytatásaként. Ennek az un. 2. sz. módosításnak az előzetes véleményezése is megtörtént. Jelen módosítás – részben megváltozott program alapján – ezeket a témákat is tartalmazza később felmerült további módosítási javaslatokkal együtt. A módosítás során támaszkodunk a város fentiek szerint jóváhagyott megalapozó vizsgálatára és a 2010-ben jóváhagyott településrendezési tervének alátámasztó munkarészeire, köztük az örökségvédelmi hatásvizsgálatra.2 A tervlapok a polgármesteri hivatal által rendelkezésre bocsájtott földmérési alaptérképen készültek. Az előzetes tájékoztató dokumentáció alapján megtörtént az előzetes véleményezés. A kapott vélemények és javaslatok a dokumentáció „Egyeztetési dokumentumok” című füzetében szerepelnek. A legtöbb véleményező nem adott az egyes módosításokra vonatkozó konkrét véleményt, javaslatot. Témánként a helyzetfeltárás után dolgozza fel a dokumentáció a véleményeket, javaslatokat, ahol ilyenek érkeztek. Mivel jobbára nem nagy jelentőségű módosításokról van szó, ezért a dokumentációt úgy építettük fel, hogy a helyzetfeltárás után témánként következnek a tervek, majd a jogszabályi metodikának megfelelően összefoglaljuk a terv szakági tartalmát. A Megalapozó vizsgálatban szereplő, a területrendezési terveknek való megfelelőségre vonatkozó vizsgálatok alapján a módosítások nem ellentétesek a területrendezési tervekkel.

1

A határozat másolatát az Egyeztetési dokumentumok című önálló füzet tartalmazza.

41 → 3

3/41 Az egyes módosítások következtében szükséges – minden módosításnál önállóan jelzett – szerkezeti terv módosítást, mely a területfelhasználási egységek határának kismértékű módosítását jelentik módosításonként külön-külön nem mutatjuk be; a szerkezeti tervlap módosításán szerepeltetjük. Az előbbi tervdokumentáció véleményeztetése is megtörtént. A véleményeket a dokumentáció „Egyeztetési dokumentumok” című füzetében másolatban szerepeltetjük. A véleményezők közül a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és valamint a Megyei Főépítész tett egyeztetést igénylő észrevételt, illetve az Állami Főépítész a tervdokumentáció átdolgozását igénylő észrevételt: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ügyintézőjével folytatott telefonbeszélgetésben sikerült tisztázni a vélemény indokát adó félreértést; az egyeztetés visszaigazolásával kiegészítettük a hatóság eredeti véleményét. A Megyei Főépítésszel folytatott telefonbeszélgetésben tisztázódott, hogy az észrevételei azért születtek, mert a dokumentációban is hivatkozott Megalapozó vizsgálat nem jutott el hozzá, ezt a hiányt a polgármesteri hivatal munkatársai időközben pótolták. Az Állami Főépítésszel folytatott háromfordulós egyeztetés eredményeképpen az 1., 2., 5. sorszámú módosításokat átdolgoztuk, a 8. sorszámú módosításhoz pedig a polgármesteri hivatal munkatársai a főépítész asszony által – az illetékességgel kapcsolatos változások miatt – még nem ismert előzményt az 5. sz. módosítási dokumentációt benyújtotta. (A fenti pontosítások lehetővé tették a 790* övezet részletes előírásainak egyszerűsítését is.) Az 1., 2., 5., 8. sorszámú módosítások részletei jelen füzetben illetve a vonatkozó tervlapokon (lásd dátumot) szerepelnek. A záró dokumentációhoz, ha nem volt változás, a véleményezéshez készült tervlapokat nyújtjuk be. (A módosított tervlapok A1-es másolatban is, a véleményezéshez korábban már benyújtott, további módosítást nem igénylő tervlapok csak A3-as másolatban szerepelnek a záró véleményezési dokumentációban.) Az észrevételekre adott tervezői válaszokat illetve tájékoztatást az önkormányzat tárgyalta és elfogadta; határozata szerepel az „Egyeztetési dokumentáció” című füzetben. A véleményezési szakaszban a 3. és 10. sorszámú módosításokkal kapcsolatban érkezett a tervmódosítással érintettek részéről észrevétel. Előbbi kérésre a Serfőző köz mellett kijelölt be nem építhető sávot a lehetséges minimumra

Vonatkozó jogszabályi előírások: 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9. § (5), (6) bekezdés és 11. § (5), (6) bekezdés. 2

Komárom településrendezési terveinek 4/C sz. módosítása csökkentettük, utóbbi kifogás, miszerint a módosítás nem foglalkozott minden, az eredeti kérésben foglalt témával, a levelezés áttekintésével tisztáztuk; maga a kérelmező Csalava László jelezte, hogy nem minden terület van az ő tulajdonában. A záróvéleményezés során a megyei állami főépítész két kisebb korrekciót javasolt, ezeket a tervdokumentációban átvezettük. A jóváhagyás a Képviselő testület 2015. 10.22-i ülésén történt az Egyeztetési dokumentumok füzetben szereplő dokumentumok szerint.

1. ábra: Az egyes módosításokkal érintett területek elhelyezkedése


HELYZETFELTÁRÁS ÉS TERVEZETT MÓDOSÍTÁS A tervmódosításban feldolgozott ügyeket a képviselőtestületi határozata 2. mellékletében szereplő sorrendben és elnevezésekkel mutatjuk be az alábbiakban.

Leírás

1


Termál fürdő

Rendezés alá vont terület: A módosítás az 2. ábra szerinti területen lévő 0001*, 0002, 0003, 0568 és 0569* övezetek területét és a velük szomszédos közterületeket, illetve övezetek területét érinti, érintheti.

41 → 5

5/41 A korábbi előzetes véleményezés során a módosítási javaslattal kapcsolatban csak támogató vélemények érkeztek. Az eddig leírt, már korábban is véleményeztetett változások kiegészültek a fürdő területe és a tőle déli irányban lévő közterület közötti övezeti határ módosítási igényével. Az övezeti határvonalon a fürdő épületei mellett vendéglátó épületek is állnak, ezek közül több a kialakított teraszokat kívánja véglegesíteni, esetleg az emelet bővítésére is felhasználni. Az igény a határvonal néhány méterrel déli irányba való eltolásával kielégíthető. Ez esetenként meglévő parkolók elvesztésével jár, de a hatályos terv amúgy is a parkolók számának ezen a részen történő csökkentését, a fürdő főbejáratának parkosítását a hiányzó parkolóknak a terület más részein történő pótlását javasolta. Az előzetes véleményezéssel párhuzamosan folyó partnerségi egyeztetésekhez kapcsolódóan érkezett javaslat3 a mai fürdőterület nyugati sarkában lévő Hét Vezér Apartman hotel bővítési lehetőségeinek vizsgálatára. A javaslat vizsgálata alapján a megbízó úgy döntött, hogy a fürdő területét a szomszédos Selye János Gimnázium területének egy részével bővíti A rendezés várható hatásai: - A szerkezeti tervben a 0569* számú övezet [jelenlegi területfelhasználási besorolása; "Közlekedési épületek különleges övezet (Kkö)"] megszűnik és a szomszédos 0568* számú övezet [jelenlegi területfelhasználási besorolása: Különleges sportterület (Ksp)] részévé válik, a köztük lévő tervezett kiszolgáló út elhagyásával. A módosítás oka, hogy az önkormányzat a sportpályát egy műfüves pályával kívánja bővíteni, ugyanakkor az ide tervezett parkolót részben a fürdő területén belül, részben pedig a csillagerőd szomszédságában lévő önkormányzati tulajdonú területen kívánja megoldani a fürdő fejlesztésére készített tanulmányterv szerint.(3. ábra)

2. ábra: Hatályos szabályozás (színezett felületek nélkül). Részlet a 74-313-22, 74-313-24 szelvényekből. A tervezési terület határát a lila pontvonal jelzi.

A rendezés célja: A fürdő és fejlesztési területeinek a 0001, 0002 és 0003 övezeteknek egy övezetben (0001) való összevonása a fürdő fejlesztési elképzeléseinek szabadabb megvalósíthatósága érdekében. A 0568 és 0569 számú övezetek összevonása (0568) és a köztük lévő tervezett kiszolgáló út törlése a sportterület fejlesztése érdekében.

3

Lásd: Egyeztetési dokumentumok

A fürdőterület fejlesztésére vonatkozó tanulmányterv igazolta, hogy a hatályos rendezési terveknek a fürdőterület kibővítésére vonatkozó javaslata helyes volt. A jelenlegi 0001*, 0002 és 0003 számú övezetek területét együttesen kezelő terv ugyanakkor azt is jelezte, hogy kedvezőbb megoldásokat tesz lehetővé, ha a fürdő fejlesztési területe egy övezetbe kerül. Nyilvánvalóan célszerű ugyanakkor a Sport utca és a Bem utca közötti, valójában a Csillag erőd irányú átjárás biztosítása, ehhez nem szükséges azonban egy út kiszabályozása, az átjárás biztosítását elő lehet a részletes szabályokban is írni. Nem tartjuk ugyanakkor kedvezőnek, hogy a Csillagerőd mellett, illetve közvetlenül az oda vezető út mellett nagyszámú parkoló elhelyezése történik

Komárom településrendezési terveinek 4/C sz. módosítása ezért a Sport utca 797/1 hrsz. szakasza mellett javasoljuk az új parkolók kialakítását. A tanulmánytervi koncepció emiatt nem sérül; az új mesterséges tavacskától északra lévő tervezett zajvédő dombnak a tavacskához közelebb tolásával kialakítható a 797/1 hrsz. mellett egy a korábbival azonos területű parkolósáv, ami a fürdő területe felöl így takarásba kerül. A fürdő terület déli övezethatárának módosítás lényegében a jelenlegi állapotot legalizálja. A fürdő területének bővítése nyugati irányban – a Megalapozó vizsgálatban a fürdő konkurencia vizsgálatában írtaknak megfelelően – a fürdő fejlesztési lehetőségeit bővíti, úgy, hogy a Selye János Gimnázium fennmaradó területe kielégíti a vonatkozó szabvány előírásait. Az iskola szomszédságában található a Czibor Zoltán Városi Sporttelep, amely a legnagyobb pálya igényű sportfoglalkozások lebonyolítására is alkalmas. Dr. Ströcker Renáta jegyző asszonytól kapott adatszolgáltatás szerint a gimnáziumban 22 osztályterem van, a tanulók száma 350. Az iskola honlapja szerint az iskolában, egy osztályban 6 évfolyamos, két osztályban 4 évfolyamos képzés van jelenleg, vagyis az osztályok száma 14. Az MSZ 24203-3 magyar szabvány középfokú oktatási intézményekre vonatkozó előírásai szerint a szükséges telekméret 25 m2/tanuló. A szabvány alapelőírása szerint a jelenlegi tanulószámra 350*25= 8750 m2 területet kell biztosítani. Az iskola telkének jelenlegi mérete 22.635,515 m2. Az alaptérkép szerint a telek beépített területe 2807, 36 m2. Az iskola javasolt övezethatár módosítás utáni területe 12.586,91 m2 marad, közel másfélszerese a szabványban előírt értéket. A meglévő beépítettség az új övezetre viszonyítva 22,3 %; a hatályos szabályozás mellett 340 m2 beépítési tartalék van. A 0,7-es telekkihasználtsági mutató is lehetővé tesz még bizonyos bővülést, mivel a meglévő beépítés csak részben meríti ki a megengedett három szint magasságot. A fürdőhöz csatolandó terület valamivel meghaladja a 10.000 m2-t. Terv A korábban készült beépítési javaslatot kiegészítettük az újonnan a fürdő területéhez csatolt területrész beépítési javaslatával (3. ábra). Ezen a részen a fürdő területén belüli elavult faházak kiváltását javasoljuk egy a területen keresztül vezető parkoló útról feltárva. A tanulmányterv alapján az övezet intenzitási mutatóit is felülvizsgáljuk. Az egyesített övezet területe 162.163 m2, a hatályos terv szerinti 0,25-ös

jóváhagyott dokumentáció telekkihasználtsági mutató alapján cca. 40.000 m2 hasznos szintterületű építmény építhető; ez az alapterület az alapvetően zöldfelület dominanciájú területen bőven elegendő; növelésére nincsen szükség. A beépítési százalék növelésére sincsen szükség; a hatályos szabályozás szerinti cca. 24.000 m2 terület is még hosszú időre kielégíti a várható igényeket. A vázlatterv szerinti legmagasabb építmény a tervezett új szálló 15 méteres építménymagassággal, földszint + 3 szinten. Ennek érdekében a szabályozási jel vonatkozó paramétereit módosítjuk. Kedvezőtlennek tartanánk ugyanakkor, ha a Csillag-erőd közelében is megjelenne ilyen magasságú épület, ezért a részletes szabályozási előírásokban az övezet keleti határa mentén lévő 30 méteres sávban elhelyezhető építmény magasságát legfeljebb 8,40 méterre és legfeljebb 2 szintre korlátozzuk. Az állami főépítésszel folytatott egyeztetésnek megfelelően ezt a sávot a szabályozási terven is jelöljük a terv jelkulcsának egyidejű bővítésével: „megengedett legnagyobb építménymagasság korlátozása övezeten belül”. A fentieknek megfelelően tehát: - A szerkezeti terv módosítása során elmarad a Sport utca melletti KÖu területfelhasználási egység és területe beleolvad a szomszédos Ksp területbe. A fürdő területén a jelenleg is meglévő Kfü területfelhasználási egységek egybeolvadnak és kiegészülnek az iskolától átvett telekrésszel. - A szabályozási tervben a 0569* számú övezet megszűnik, területe beleolvad a 0568 számú övezetbe. A fürdő fejlesztési területén a 0002 és 0003 számú övezetek megszűnnek és területük beleolvad a 0001 számú övezetbe, melynek hatályos övezeti jele: Kfü0,25/S/15/65-/7,5/3-// helyett a tervezett övezeti jel: Kfü0,25/T/15/65-/15/4-// lesz. - A KÉSZ 5. sz. mellékletében a 0001 számú övezet részletes előírása várhatóan a következőkkel egészül ki: „Az övezet fejlesztése, átépítése, új telekrend kialakítása során a Sport utca (756 hrsz) és a Csillaerőd közötti átjárást legalább egy 6 méter széles gyalogossétány kialakításával biztosítani kell. Az övezet keleti határa mentén elhelyezkedő 30 méter széles sávban legfeljebb 8,40 méter építménymagasságú, legfeljebb 2 szintes épületet lehet építeni.” A módosítás kapcsán az állami főépítésszel folytatott konzultációkon pontosítottuk a telepszerű beépítés leírását a KÉSZ-ben; a 83. § (4) pontját kiegészítettük: „Egy övezetben több telek vagy tömbtelek, új-tömbtelek is lehet.” Továbbá a KÉSZ 1.sz. mellékletét kiegészítettük a tömbtelek definíciójával: „Újtömbtelek: olyan több épülettel beépített, vagy beépíthető építési telek, ahol az épületek, építmények és a működésükhöz feltétlenül szükséges berendezések elhelyezéséhez szükséges terület úszótelekként kialakítható; és

Leírás


ahol a telek többi, nem beépített része közterület, vagy az úszótelkeken lévő építmények zavartalan használatát biztosító közös használatú terület. Újtömbtelek esetében a beépítés intenzitására vonatkozó övezeti szabályokat (telekkihasználtság, beépíthetőség, zöldfelület az új-tömbtelek egészére – mely magában foglalja az úszótelkek területét is – kell figyelembe venni.” - A területet érintő úthálózat besorolása nem változik, a közművekkel kapcsolatos igények a városi léptékhez képest csak minimális mértékben növekednek, a korábbiakhoz képest újabb, jelentős környezeti hatású létesítmény elhelyezésére nem nyílik lehetőség, ezért az alátámasztó munkarészeket nem kell a tervfelülvizsgálat részeként elkészült alátámasztó munkarészekhez képest átdolgozni. A tervezett parkolókat jelölő ikonokat a fentiek szerint módosítottuk a szabályozási terven. Az örökségvédelmi fejezetben részletezettek szerint a világörökség várományos és műemléki érintettségű területek mérete jelentősen csökkent; a tervezési területen belül már nincsen védett ingatlan.

41 → 7 7/41



3. ábra: Komáromi Gyógyfürdő bővítése tanulmányterv, átnézeti helyszínrajz, Járomi Irén és Kiss Gyula (Kiss és Járomi Építésziroda Kft.) terve 10282/2011) A szerzők adatszolgáltatása kiegészítve a nyugati oldalon az iskolától átvett terület beépítési javaslatával.

Leírás


41 → 9 9/41

4. ábra: Módosított szabályozás. Az érintett területet lila pontvonal határolja.


2


Belváros/Kalmárköz

Rendezés alá vont terület: A módosítás a 5. ábra szerinti 0580. övezet területét és a szomszédos övezeteket és közterületeket érinti, érintheti.

5. ábra: Hatályos szabályozás. Részlet a 74-313-21 és 74-313-22 szelvényekből.

A rendezés célja: Az Asztalos Béla utca és az Igmándi út között egy sajátos beépítés van; a tömbbelsőben kis alapterületű üzletek sora épült fel földszintes magas tetős kiépítéssel. A padlásokat általában raktárként használják, az egyébként egyszerű tömegű üzletsor sok álló tetőablakkal épült ki. Egyes üzlettulajdonosok a tetőtér beépítésével, emeletráépítéssel kívánják az üzleteiket bővíteni.

6. ábra: Képek a Kalmár köz belsejéről és Czuczor Gergely utcai oldaláról, illetve az Igmándi út és a bazársor közötti területről..

Leírás


A rendezés várható hatásai:

41 → 11 11/41

A bazársor üzleteinek önálló helyrajzi számuk van, és egyenként akarnak bővülni. Siklósi főépítész úr a kis úszótelkek ellenére nem látja kizártnak a bazársor emeletráépítését a Czuczor Gergely utcai és a Táncsics Mihály utcai oldalon. A környező többszintes beépítéshez valóban jobban illene az emeletes tömeg, de a kis úszótelkeken egyenként szinte megoldhatatlan, azonban az úszótelkek összevonásával, az épület társasházzá alakításával és például a tömbbelső felé függőfolyosós alaprajzi kialakítással sok hozzáragasztott lépcső nélkül is kulturáltan megoldható az emeletráépítés ezért a szabályozás módosításával megadható erre az esély. Az úszótelkes kialakítású épületekhez természetesen telken belül nem lehet a parkoló számot bővíteni, viszont a tömbbelsőben jelenleg is van mintegy 18 parkoló, számukat az Igmándi út felé eső területen cca. 26 parkolóval lehet bővíteni. Mivel az emeletráépítéssel lakás-szállás használatot terveznek várható a parkolók külön idejű használata; a szabályozásban ezért megengedhető, hogy az övezeten belüli közterületi parkolók felét az emeletráépítésnél a parkolási igény kielégítésénél figyelembe vegyék, ha az új rendeltetés valóban lakás-szállás lesz. (Ezt a hatályos parkolási rendelet jelenleg is megengedi.) Terv Az előző bekezdés tartalmazza a tervmódosítás programját. A függőfolyosó a Czuczor Gergely utcai szárny tömbbelső felé néző, északi oldalán helyezhető el. A formai és méret adottságok miatt legalább két lépcsőház szükséges az emelet megközelítéséhez. Mivel nem várható, hogy a kis üzletek közül valamelyik terhére el lehet helyezni a lépcsőházat, ezért a szabályozás módosításával a jelenlegi kontúron kívül biztosítunk helyet a lépcsőház és a függőfolyosó elhelyezésére is; a szabályozási vonalak és az övezethatár értelem szerinti módosítjuk. A két övezetet értelemszerűen "jelentős mértékben átépülő területnek minősítjük. Az 580-as övezet hatályos övezeti jele Vt1/K/K/K-/4,5/1-//K. Az övezeti jelet a javaslatnak megfelelően módosítjuk: Vt2/K/K/K-/8,1/2-//K értékre. Az övezet sorszáma 580* lesz; a KÉSZ 5. melléklete kiegészül: „580. Az övezetben lévő épületek utcára néző szárnyai; a Czuczor Gergely utcára, illetve Táncsics Mihály utcai szárnyak – egy-egy szárny egészét tartalmazó ütemezéssel – emeletráépítéssel bővíthetők, a tömbbelső tetőterei beépíthetők, de a tömbbelsőben az épületek magassági méretei nem növelhetők.” Az

átjárók helyén "közterület, vagy közhasználatra megnyitott magánterület űrszelvény feletti megengedett beépítése, közhasználatú út épületen keresztül" jelöléssel lehetővé tettük a tömbbelsőbe vezető átjárók felett is az emeleti szint beépítését. A szerkezeti tervben a területfelhasználási egység határvonalát pontosítjuk.

7. ábra: Javaslat a Kalmár köz utcai szárnyainak emeletráépítésére és a tömbbelső kialakítására.



3

Anadiag Kft. kérelme (Blaskó Dávid telke/Serföző köz)

Rendezés alá vont terület: A módosítás az 9. ábra szerinti 0278, és 0279. övezetet és a szomszédos közterületeket érinti.

9. ábra: Hatályos szabályozás. Részlet a 74-314-14 és 74-314-32 szelvényekből.

A rendezés célja: 8. ábra: Módosított szabályozás. Az érintett területet lila pontvonal határolja.

A Széchenyi utca 12. (hrsz. 4570) alatt a lakásuk címén bejelentett kft. a saját telke és a szomszédos ingatlanok hátsó kertjében különleges értékesítési rendszerrel nagyon hatékony kertészeti tevékenységet folytat. Időközben a Serfőző köz melletti 4568 hrsz. telket a szabályozási tervben szereplő szabályozási vonal figyelembe vételével megosztották úgy, hogy a Serfőző köz mellett kialakult egy U alakú „magánút telek” és ennek szárai között egy másik telek. E két telek jelenlegi tulajdonosa is Blaskó Dávid, aki az „Egyeztetési dokumentumok” füzetben lévő levele szerint a rendezési terv olyan módosítását kéri, amely a 4567/3 és 4567/4 hrsz. telkek egyesítését és azon lakóépület építését lehetővé teszi. A hatályos szabályozás a 4567/4 telek beépítését lehetővé teszi, ha a helyi építési szabályzat szerinti feltételek a lakóépület használatbavételéig megvalósulnak. A kérelmező azonban nem akarja ezeket a feltételeket teljesíteni. A kérelmében írtak megvalósíthatósága érdekében a tervezett utakat törölni kellene a szabályozási tervből.

Leírás


41 → 13 13/41

(Jelenleg az egyesíteni szándékozott telek a Serfőző köz 3 méter széles szakasza mentén fekszik. A köz azon szakaszával, amely jelenleg is feltár egy lakóingatlant és 6 méter széles 1,97 méter hosszú telekhatáron csatlakozik.) A rendezés várható hatásai: A kérelem szerinti módosítás – a tervezett útszabályozás törlése és a 0278. és 0279. övezetek egyesítése és előírásainak megváltoztatása – esetén a 0278. és 0279. övezetekben lévő többi telek tulajdonosa elesik a későbbi telekalakítás lehetőségétől, ezért a kérelemnek megfelelő módosítás elfogadása esetén célszerű beszerezni az esetleges kártérítési igényükről lemondó nyilatkozatukat. Terv A polgármesteri hivatal az összes érintett meghívásával egyeztetést tartott, ahol az érintettek támogatták Blaskó Dávid kérelmét, támogatásukról írásban nyilatkoztak. Ennek megfelelően a szabályozás az alábbiak szerint módosul; - megszűnik a 0279. övezet, területe beleolvad a 0278. övezetbe, - értelemszerűen megszűnnek a 0279. övezet körüli utak helyét kijelölő szabályozási vonalak, de tekintettel arra, hogy a tervezési terület szomszédságában is tapasztalhatók olyan telekosztások, amelyeket a hatályos szabályozás lehetővé tesz és maga a kérelmező is a korábbi telek osztásával kialakult telken kíván építkezni, így be nem építhető területek kijelölésével biztosítjuk – az ingatlan tulajdonosok későbbi szándékváltozása esetére – a telekosztás későbbi megvalósíthatóságát anélkül, hogy a szabályozás érdemben korlátozná a beépítést. - megszűnnek a telekalakítási javaslatok. Mivel magánutak nyitásával a kisebb telkek kialakításának lehetősége továbbra is megmarad, ezért az övezeti jel tartalmát nem módosítjuk. A terület szomszédságában az örökségvédelmi lehatárolások módosultak; ezek a változások át vannak vezetve a szabályozási terven. A műemléki védettségű kórház (egykori Gyürky kastély) szomszédságában lévő 3 telek a műemléki környezet része.

10. ábra: Módosított szabályozás. Az érintett területet lila pontvonal határolja

A terület infrastrukturális kiszolgálása nem változik, a hatályos szakági tervek módosítására nincsen szükség. A szerkezeti terven a területfelhasználási egységek határát kell pontosítani.


4

Szalai Noel kérelme

Rendezés alá vont terület: A módosítás a 11. ábra szerinti 3061 hrsz. teleknek helyet adó 0699. övezet területét és a tőle keletre tervezett gyűjtő út területét érinti.

jóváhagyott dokumentáció Ezen a szakaszon nincs telekbejárat, hosszú távon is elfogadható, hogy nem lesz sávbővítés, leálló sáv. A Török Ignác utcai csomópont megfelelő kialakíthatósága érdekében a 3061 hrsz. telek sarkát lesarkítjuk. A hatályos terv közlekedési alátámasztó munkarészében a 1.2.3.7.3. Mintakeresztszelvények III. Helyi gyűjtőutak lap tartalmaz 16 méteres mintakeresztszelvényt, amelyik ezen a rövid szakaszon alkalmazható a zöldsáv 18 centiméteres szűkítésével (12. ábra) A Török Ignác utcai csomópont kialakítása az alábbi vázlat szerint történhet. (13. ábra)

11. ábra: Hatályos és módosított szabályozás. Részlet a 74-313-42 szelvényből. Az érintett területet lila pontvonal határolja.

A rendezés célja:

12. ábra: Mintakeresztszelvény a hatályos dokumentáció 1.2.3.7.3. Mintakeresztszelvények III. Helyi gyűjtőutak tervlapról.

A 3061 hrsz. tulajdonosa kéri az ingatlanját részben érintő gyűjtő út szabályozási szélességének olyan módosítását, hogy az út területének kiszabályozása után a maradék telek beépíthető legyen. A rendezés várható hatásai: Miután a tervezett gyűjtő út ezen szakaszára nem néznek telekbejáratok így a lokális szabályozási szélesség csökkentése 22 méterről cca. 16 méterre a járda csak egyik oldalon való megtartásával nem okozza a tervezett út működésképtelenségét. A szűkület közlekedési tervének részletes kidolgozásának eredményétől függően valószínűleg lehetséges a kérés teljesítése. Terv A tervezési területen lényegében semmi sem változik, a tervezett gyűjtő út szabályozási szélessége szűkül le egy cca. 50 méteres szakaszon. Az útszűkületet a költségtakarékosság indokolja.

13. ábra: A tervezett új ág bekötése a Török Ignác utcai csomópontba.

Leírás

5


41 → 15 15/41

Kombinát épület mögötti terület, Kresz park

Rendezés alá vont terület: A módosítás a 14. ábra szerinti területen lévő 0648. és 0652. övezeteket valamint a szomszédságukban lévő utak területét és esetleg a szomszédos övezeteket érinti.

15. ábra: A volt méntelepi épület az Igmándi út felöl.

A rendezés várható hatásai: A szomszédos óvoda is bizonyítja, hogy a helyi védelem alatt álló épületek bővítése lehetséges. A tervezés során biztosítjuk a BAÉ érték megtartását és a magán tulajdonban lévő 31/36 hrsz. gépjárművel való megközelíthetőségét. Terv

14. ábra: Hatályos szabályozás. Részlet a 74-313-23. szelvényből

A rendezés célja: Az önkormányzat megvásárolta az egykori Méntelep központi épületét (15. ábra) és az újrahasznosítás során (például múzeum céljára) az épületet a mögötte lévő park irányába bővíteni kívánja. A rendezés célja az övezetek olyan átalakítása, amely a bővítést lehetővé teszi.

Az önkormányzati fejlesztési projekt megvalósíthatóságának biztosítása a tervezési feladat. Miután mind a szóba jöhető területek, mind pedig az épület önkormányzati tulajdonban van a tervnek a megvalósíthatósághoz a BAÉ értékkel kapcsolatos előírásoknak való megfelelőség megoldása a legfontosabb feladata. Ezen a helyszínen kézenfekvő, hogy a 0652. közpark övezet egy részének beépíthető területté való minősítését az Igmándi út melletti, jelenleg a szabályozás szerint az út részét képező, de az alaptérkép szerint önkormányzati tulajdonú ligetes zöldfelület ténylegesen is – a méretei miatt – közkertté való minősítésével biztosítsuk a szerkezeti tervi BAÉ érték pótlást. Az Igmándi út ugyan főforgalmi út, a 14-es főút része, de a tényleges szabályozási szélessége sehol sem éri el a 40 métert; 18, sőt 12 méteres szűkületek is vannak. A szerkezeti terv közlekedési javaslata a 14-es és 1-es út belső szakaszainak teherforgalom alóli mentesítésével számol. Ennek a fejlesztésnek az első szakasza a déli elkerülő út nyugati üteme már meg is épült és ebben a kormányzati ciklusban tervezik az új Duna híd építését. Mindezek alapján valószínűleg hosszú távon is elegendő az út jelenlegi kiépítettsége, de a közpark területének kiszabályozásakor 27 méteres szabályozási szélességgel számolunk; a mintakeresztszelvény közepén tervezett 4 méteres zöldsáv és a kétol-



dali 3-3 méteres zöldsáv biztosítja az osztályozók, buszöblök, parkolósávok elhelyezhetőségét ma még nem látható útépítési igények esetén. Az erre a nyomvonalra tervezett kerékpárút a közparkon keresztül is vezethető. A két új közkerti övezet sorszáma 0797 és 0798. Területük: 2716,86 m2 és 3122,70 m2; összesen: 5839,56 m2. Mindkettő övezeti jele: Zk0/S/2-2000. Az önkormányzat a teljes növekményt fel kívánja használni a 0648. övezetnek a 0652. közpark övezet terhére való növelésére. Az övezet területének növelését egyelőre konkrét program még nem támasztja alá, de indokolja az is, hogy nagyobb méretű telken több esély van az értékes növényzet megtartására. Mivel a bővítés nem a meglévő épületre való ráépítéssel, hanem új épületrészek építésével fog történni, ezért indokolt a megengedett legnagyobb építménymagasság meghatározása. A hatályos terv szerinti övezeti jel: Vt1/S/40/20-/K/3-//2200. Az új övezeti jel a ~8300 m2-re nőtt övezetben: Vt0,9/S/30/40-/12,5/3-//2900. A nagyobb telekméret mellett a meglévő növényzet kímélése érdekében a beépíthetőséget 30 %-ra csökkentettük, ezzel a telekkihasználtsági mutató is 0,9-re csökken, a minimális zöldfelület méretét pedig 40 %-ra növeltük. Ezekkel a mutatókkal a jelenlegi cca. 1500 m2 összes szintterület további cca. 6000 m2 szintterületű épülettel bővíthető; bármilyen a város léptékének megfelelő középület program elhelyezhető a telken. A hatályos terv „2.2.1. Komárom szabályozása” című füzetében háromszintes középület ajánlott legnagyobb építménymagassága 12,5 méter; ezt az értéket szabályozzuk az új övezeti jelben. A minimális telekméretet úgy szabályozzuk, hogy a fejlesztési koncepció alakulása esetén két telket lehessen alakítani az övezetben; a meglévő épület védett volta, a megközelítési lehetőségek alapján több telek alakítását nem lehet lehetővé tenni. Így a 0652. övezet területe 10.000 m2 alá csökken; a területfelhasználást az OTÉK vonatkozó előírásainak betartása miatt közparkról közkertté kell átminősíteni. A módosítással a megengedett legkisebb telekméretet 2000 m2-re csökkentettük; a szomszédos terület új hasznosítása szükségessé teheti ennek az övezetnek a differenciált használatát is. mérete (m2)

hatályos területfelhasználási besorolás

5389,56 főút

értékmutató 0,5

tervezett területfelhasználási besorolás értékmutató

BAÉ közkert Zk

változás

BAÉ 6

2,96

Az önkormányzat a növekményt a 0652. közpark övezet méretének csökkentésére és városközponti vegyes területbe való sorolására használja: településköz5389,56 közpark 6 ponti vegyes 0,5 -2,96 Khu Vt BAÉ változás:

0

A szabályozás pontosítása egyúttal kiterjed a 0649. övezetre is; a 31/36 hrsz telek méreteinek módosulása nem várható, ezért az övezethatárt a jelenlegi telekhatárokhoz igazítjuk, és ennek megfelelően a megengedett legkisebb telekméretet 1000 m2-re, a telekkihasználtsági mutató 0,8-ra a beépíthetőséget 40 %-ra módosítjuk; így a jelenlegi beépítettség cca. 30 %-kal növelhető. Ez az övezet a tömbteleknek a közterületi részéről közelíthető meg gépjárművel, illetve alternatívaként a 0798-as övezeten keresztül is megmarad a jelenlegi megközelítési lehetőség. A 0648 és 0649 övezetek között megtartjuk a kialakult helyzetnek megfelelő közlekedési területet parkolás céljára. Ennek a kis zárványnak a szomszédos tömbtelek közterületi részéről. illetve az Igmándi út felöl való megközelíthetőségét az Állami Főépítésszel való egyeztetésnek megfelelően „gépjármű bejárat helye” jellel egyértelmesítjük, egyúttal a jelmagyarázatot a jellel kiegészítjük.

Leírás


6

Lászlópack Kft. kérelme

41 → 17 17/41

Rendezés alá vont terület: A módosítás a 17. ábra szerinti 1287. övezetet és a vele szomszédos övezeteket érinti

17. ábra: Hatályos terv. Részlet a 74-314-42. szelvényből. A bővítési területet piros nyíl jelöli.

A rendezés célja: Az 1287. övezet a Lászlópack Kft. tulajdonában álló üzem területe. A kft. tevékenységét bővíteni kívánja és kéri a telephelye és az 1-es út közötti területnek az ipari övezetbe való átsorolását. A rendezés várható hatásai: A már Almásfüzitő területén lévő kiszolgáló útról feltárt, fejlődő iparterület bővítési igényének biztosítása a város gazdasági érdeke. A terven véderdőként szereplő szomszédos övezet a természetben szántóföld. A biológiai aktivitás veszteség pótlásáról gondoskodni kell. Célszerű az 1-es úttól északra lévő területek egészén a korábbi tervből a hatályos tervbe átöröklődő tervezett területhasználat felülvizsgálata; a véderdők nagy része a valóságban szántóföldként működik. (18. ábra) 16. ábra: Módosított szabályozás. Az érintett területet lila pontvonal határolja.


jóváhagyott dokumentáció ben.” Jelen esetben a 18. ábra tanulsága szerint Almásfüzitő irányában a közigazgatási határon jelenleg is vannak beépítésre szánt területek; fizikailag már nem lehetséges „beépítésre nem szánt területekből álló gyűrű” létrehozása. Ez a helyzet természetesnek tekinthető, hiszen a korábbi rendezési tervek – például a Megalapozó vizsgálatban az előzménytervek között felsorolt településcsoportos ÁRT városfejlesztési koncepciója (1978, Óvári Marianne és társtervezői) – azzal számoltak, hogy Almásfüzitő 1995-ig Komárom része lesz. Terv A beépítésre szánt terület növelésének beépítési vizsgálatához a módosítási kérelem nem tartalmaz információkat, így az nem a tervezési feladat része; nyilván program hiányában nem készülhet környezetalakítási javaslat sem.

18. ábra: Részlet a hatályos szerkezeti tervből és a tényleges területhasználatot bemutató ortofotóból.

Előzetes vélemények és vizsgálatuk: Az Előzetes tájékoztatóra adott véleményében a KEM Kormányhivatala Földhivatalától kapott állásfoglalás érinti a tervet. A Földhivatal hivatkozik a termőföld védelméről szóló CXXIX. törvény (Továbbiakban Fvt.) termőföld védelmére vonatkozó előírásaira. A törvényi előírások szerinti vizsgálatot az alábbiak szerint végezzük el: Az 1287. övezet bővítését a tulajdonos az alaptérkép szerinti 0403/21 hrsz szántó irányába tervezi. Az ingatlan fajlagos aranykorona értéke a Megalapozó vizsgálathoz kapott földhivatali adatszolgáltatás szerint 20 AK/ha. A Megalapozó vizsgálatban található számítások szerint a komáromi szántók átlagos, fajlagos aranykorona értéke 16,33 AK/ha, az összes termőföldé 14,29 AK/ha. A 0403/21 termőföld tehát az átlagosnál jobb minőségű; az Fvt. 6/B (2) beépítésre szánt területté csak akkor minősíthető, ha „hasonló körülmények és feltételek fennállása esetén átlagosnál gyengébb vagy átlagos minőségű termőföldeken” nem kerülhet sor. Ez esetben a sajátos körülmény az, hogy egy meglévő üzem bővítése a szándék, amelyik nyilvánvalóan csak az üzem szomszédságában lévő ingatlanon történhet. A véleményező előírása szerint a szándékot a Komáromi Járási Földhivatallal egyeztettük. Az egyeztetés szerint a meglévő telephely bővítési szándéka elegendő indok a helyhez kötöttségre. Az Állami Főépítészi Irodája véleményében felhívja a figyelmet, hogy az Étv. 7. § (3) c) pontja szerint „a települések beépítésre szánt területeinek összességét – ott, ahol az fizikailag lehetséges – beépítésre nem szánt területekből álló gyűrűvel kell körülvenni, a települések összenövésének elkerülése érdeké-

A hatályos szerkezeti terv alátámasztó munkarészeiben szereplő közműfejlesztési javaslat tartalmazza, hogy „a tervben szereplő új beépítésre szánt területek meghaladják a terv 10 éves távlatában feltételezhetően megvalósuló fejlesztések tényleges területigényét, így a szokásos, területarányos közműfejlesztési igények alapján nem lehet a reálisan a közműfejlesztési igényeket tervezni; a megvalósuló fejlesztési igényeket a bázis szempontjából részben fedezi a gazdasági szervezetek cserélődése”. Ezt a szakmai álláspontot igazolják a Megalapozó vizsgálatban lévő munkarészek; a város nem lakossági vízfogyasztása 2007-től 2012-ig cca. 40 %-kal csökkent (78. o. 20. diagram), hasonló a helyzet a villamosenergia és a gázfogyasztás esetében is (82. o. 64. és 65. ábra) még ha a gázfogyasztás esetében a fogyasztás csökkenése nem is egyenletes tendenciájú. A tervezési terület mintegy 7800 m2 –es bővítése a hatályos szerkezeti terv területi mérlege szerint az ipari gazdasági területek (3.004.134 m2) 0,26 %-os bővítését jelenti; nyilvánvaló, hogy nem igényli a közműbázisok városi szintű fejlesztését. A bővítési terület szomszédságában van a városi szennyvíztisztító telepe, illetve délre a MOL óriási gazdasági területe, így nyilvánvaló, hogy a közművek fő hálózati elemeinek fejlesztésére sincs a tervezett módosítás miatt szükség. A telephely megközelítése jelenleg az Almásfüzítő területére eső kiszolgáló útról történik, ez a telephely bővítése után sem fog változni. A Megalapozó vizsgálat részletesen feldolgozta a területrendezési tervek vonatkozó előírásait. A módosuló területfelhasználású telekrész sem a 2013-as OTrT-ben sem a 2011-es megyei tervben nem települési terület; előbbiben vegyes területfelhasználású térség, utóbbiban erdőgazdálkodási térség. A vegyes területfelhasználású területet a megyei területrendezési tervben a 2003. évi XXVI. törvény 6.§ (1) c) pontja szerint: „a vegyes területfelhasználású térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy vegyes területfelhasználású térség kategóriába kell sorolni”. Az OTrT hatályos változata előtt készült megyeterv - figyelmen kívül hagyva a tényleges, meglévő állapotokat - sorolta a területet erdőgazdálkodási területbe. A módosulás a

Leírás


hatályos településszerkezeti tervben a megye terv lehatárolásának megfelelő – a Duna és a vasútvonal közötti részen lévő – erdőterületekhez (285.566 m2) képest csak 2,7 % (7794 m2) a módosuló terület mérete. Így a módosítás megfelel a 2003. évi XXVI. törvény 6.§ (2) a) pontjának: „(2) A kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriákon belül a települési területfelhasználási egységek kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni;”

41 → 19

gazdálkodási terület Khu

19/41

A fentieknek megfelelően a tervezési terület kibővül a hatályos terv szerinti 1252-es övezet területével, ahol az övezet területéből kialakul az új 1380 számú övezet Evö0//0—szabályozással. A területhasználat módosításait a szerkezeti terven is át kell vezetni.

erdőövezetek

1. táblázat: Erdőövezetek a Duna és a vasútvonal közötti területen Komárom keleti határa közelében.

száma területe (m2)

1289

1290

1319

1320

1328

1329 1337

1339 összesen:

20 192 58 516 28 394 75 843 17 093 20 237 7 989 57 302

285 566

Az átsorolás a tervezett területfelhasználás biológiai aktivitásának módosulásával jár a 9/2007. (IV:3.) ÖTM rendelet előírásai szerint:

2. táblázat: A BAÉ változás ellensúlyozása Módosuló területfelhasználású terület mérete (m2)

7 794

hatályos területfelhasználási besorolás értékmutató véderdő Evő

tervezett területfelhasználási besorolás értékmutató

BAÉ 9 7,01

ipari Gipz

terület

változás

BAÉ

0,4

0,31

-6,70


Az önkormányzat támogatja a Lászlópack fejlesztési szándékait; a BAÉ érték kiegyensúlyozását a hatályos tervben különleges hulladékgazdálkodási (hulladékkezelők és –lerakók) területként szereplő 1262. övezet egy részének véderdőbe sorolásával ellensúlyozza.(080/36 hrsz)4 7 528

különleges hulladék-

0,1

véderdő Evő

9

6,70

Éppen az előző 4/B jelű tervmódosítás foglalkozott új komposztáló terület kijelölésével, mely során költségtakarékosság okán a tervezett temető területéből jelölt ki az önkormányzat új területet egy EU-s támogatású regionális hulladékgazdálkodási projekt keretében kialakítandó komposztáló telep céljára. A módosítás során a most érintett 1262. övezet besorolása nem változott meg; remélve, hogy kedvezőbb költségvetési 4

kondíciók esetében sikerül a későbbiekben a komposztáló telepet erre a beépített területektől távolabbi helyszínre áthelyezni. Erre a most tervezett csökkentés után is van lehetőség; a csökkentett 1262. övezet önkormányzati tulajdonban lévő része 14.568 m2, nagyobb, mint a komposztáló elhelyezésére készült engedélyezési terv szerinti 10.135 m2.



7

Gabriele Elisabeth Staffler kérelme

Rendezés alá vont terület: A módosítás a 21. ábra szerinti 0141. övezetet és a tőle északra lévő közterületet érinti.

21. ábra: Hatályos szabályozás. Részlet a 74-311-34 szelvényből 20. ábra: A BAÉ érték kiegyensúlyozása miatt a módosításba bevont terület új szabályozása. Az érintett területet lila pontvonal határolja.

A rendezés célja: Az 5889, 5865, 5864 hrsz. tulajdonosa kéri a tervezett útszélesítés törlését. (A hatályos terv a szabályozást a korábbi tervből vette át, a tulajdonos akkor vásárolta a telke, amikor már a jelenlegi szabályozás volt érvényes.) A rendezés várható hatásai: E legfeljebb négy telek feltárását biztosító rövid útszakaszon – más koppánymonostori területekhez hasonlóan – az út szabályozási szélessége csökkenthető. A meglévő telekviszonyokat jobban figyelembe vevő szabályozás a feltárás költségeit csökkenti. Terv:

Leírás


A Batsányi János utca jelenlegi, kitaposott nyomvonala is igénybe veszi az 5889 hrsz telek nyugati sarkát; ennek kiszabályozása a továbbiakban is szükséges. Az érintett telkek északi telekhatárára kerülő övezethatárral az utca megmaradó szabályozási szélessége 8,28 m. A Szinnyei Merse Pál utca – Batsányi János utca csomópontjának rossz geometriája, a szűk szabályozási szélesség és az út bevágásban való vezetése miatt nyugatról keletre egyirányú utat tervezünk itt 4,5 méteres pályaszélességgel (lásd 22. ábra).

41 → 21 21/41

23. ábra: A Szinnyei Merse Pál utca – Batsányi János utca csomópont környezetének tervezett új szabályozása. A lila pontvonal a módosítással érintett területet határolja le.

22. ábra: A Szinnyei Merse Pál utca – Batsányi János utca csomópontjának jelenlegi állapota és a tervezett csomóponti kialakítás.

Az építési hely tervezett határvonalát és az „újonnan beépítésre szánt területet” jelölő sraffozás határvonalát is a módosuló övezethatárhoz igazítjuk.

Az övezet tervezett lehatárolásának megfelelően módosul a szerkezeti terven is a területfelhasználási egység lehatárolása. A módosítás minimális mértéke miatt az előbbi csomóponti terven, mint közlekedési alátámasztó munkarészen túl más szakági alátámasztó munkarész kiegészítése a hatályos tervhez képest nem szükséges. A Megalapozó vizsgálat részletesen feldolgozta a területi tervek vonatkozó előírásait. A vizsgálat kiegészítése ezzel a területtel kapcsolatban nem szükséges. A szerkezeti terven a területfelhasználási egység határát kell pontosítani.


8

az új Duna híd melletti területek

Rendezés alá vont terület: A módosítás a 24. ábra szerinti 0790., 0097. és 0103. övezeteket érinti.

jóváhagyott dokumentáció Ez a közvetlen megközelítési lehetőség felértékeli a csomópont közelében lévő ipari parki ingatlanokat, ugyanakkor 0790-es övezet formája nem kedvez olyan telekrendezésnek, mely eredményeképpen több kisebb telek alakulna ki. E két szempont alapján lett a módosítás célja a bevásárlóközpont övezet kialakítása. A komáromi Belvárossal való konkurálás elkerülésére célszerű ugyanakkor az élelmiszer és napi cikk árusítására szolgáló árusító területet korlátozni; szakáruház létesítését előnyben részesíteni. A korábban a Puskás Tivadar utca és a Koppány vezér út között kiszabályozott gyűjtőút szerepű út nem tette lehetővé a 0103-as övezet keleti irányú észszerű léptékű bővítését. Az új hálózati kapcsolatok mellett ez az út értelmét vesztette, így az önkormányzati tulajdonú terület gazdasági célú hasznosítása az önkormányzat szándéka. A 0097. véderdő övezet Koppány vezér út menti részén megtörtént a korábbi hulladéklerakó rekultivációja, ez nem érinti a 0103. övezet bővítésére szánt területrészt. Mivel a rekultivációs terv nem tartalmazza a korábbi hulladéklerakó kontúrját, ezért a két övezet tervezett határa mentén néhány talajfeltárást javaslunk, amennyiben az előzetes tájékoztatásra kapott adatszolgáltatások nem tartalmaznak információt a korábbi hulladéklerakó pontos kiterjedéséről. Mivel a hídra vezető út töltésen fog haladni, az ipari parki övezetek út felöli határa mentén, az övezeten belül erdősáv kötelező ültetésének előírását tervezzük. A rendezés várható hatásai:

24. ábra: Hatályos szabályozás. Részlet a 74-313-12 szelvényből.

A rendezés célja: Az új Duna híd építéséhez készült építési engedélyezési tervezésével párhuzamosan készült és tárgyalásos eljárással jóváhagyott 5. sz. tervmódosítás már tartalmazott erre a területre a jelenlegivel azonos módosítási javaslatot, azonban az állami főépítész állásfoglalása szerint a tárgyalásos eljárásban nem voltak jóváhagyhatók, mivel „nem voltak szoros összefüggésben az új híd megépítéséhez szükséges útépítési változásokkal”. Így most önálló módosításként kerül sor a 0790. gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató övezet különleges bevásárlóközpont övezetbe sorolására, illetve a 0103., szintén gazdasági; kereskedelmi-szolgáltató övezet kibővítésére a hidravezető útig a 0097. véderdő övezet terhére. Mindkét javaslat az 1-es, 13-as utak csomópontjának változása és az ehhez kapcsolódó úthálózati változások miatt vetődött fel. Az 1-es úti körforgalomból az ipari park egy új közvetlen feltárási lehetőséget kap.

A módosítások lehetőséget teremtenek az ipari park területének, köztük az önkormányzati tulajdonú területeknek gazdaságosabb hasznosítására. A véderdő besorolású 0097. övezet területének csökkenése miatt a biológiai aktivitás érték csökken. A csökkenést ellensúlyozza az 5. tervmódosításkor „megmaradt” BAÉ többlet; a két módosítás csak adminisztratív okokból (a híd építésének ütemes előkészítése kiemelt nemzeti érdek) vált ketté, a fentiek szerint ez a módosítás is a megváltozott közlekedési viszonyok következménye. Terv Az előző leírás tartalmazza a módosítás részletes leírását. Itt is bemutatjuk az 5. sz. módosításhoz készült táblázatot (3. táblázat) és ábrát (25. ábra), amely bemutatja a területi mérleg és a BAÉ akkori változását; jelen módosításban az adminisztratív okokból kettévált módosítás első részében elért BAÉ többletet (17,18) figyelembe vesszük a mostani hiány kiegyensúlyozására.

Leírás


3. táblázat: A tervezési területi mérlege és biológiai aktivitás értéke a korábban hatályos terv és a 5. módosítás szerint. A színezett övezetek lehatárolása, területe az 5. módosítással változott.

41 → 23 23/41

Területi mérleg és BAÉ számítás Komárom településrendezési terveinek 5. módosítása tervezési területén hatályos terv BAÉ módosítás szeBAÉ szerint mutató BAÉ rint mutató BAÉ övezetek sorszáma tervezési terület övezetei beépítésre szánt területek falusias lakóövezetek 191 148 147 145 146 Gksz övezetek 102 212 103 210 213 214 215 763 új: 790 nem beépítésre szánt területek mezőgazdasági kertes övezetek 192 207 véderdő övezetek 96 95 részben 208 209 97 új: 789 vasúti terület

Duna utak autópályák, autóutak, főutak egyéb utak

(m2) 941 703 394 716 43 474 16 614 2 455 11 842 8 526 4 038 351 242 95 670 43 397 96 295 14 798 45 780 8 637 34 516 12 149 -

(/hektár)

11 933 2 201 9 733 215 092 12 508 9 258 64 220 23 598 105 508 25 426 211 94 25 121 88 026 206 508 175 027 31 481

2,4

289,01 24,48 10,43

0,4

14,05

5

264,53 5,97

9

193,58

0,6

1,53

6

52,82

0,5 0,6

8,75 1,89

(m2) 941 703 391 758 43 262 16 614 2 455 11 842 7 516 4 835 348 495 48 330 43 397 96 295 17 778 45 780 8 637 34 516 12 149 41 613

(/hektár)

16 574 2 845 13 729 232 760 4 491 9 258 51 225 37 885 123 353 6 549 25 426 211 94 25 121 88 026 187 161 147 875 39 286

2,4

306,19 24,32 10,38

0,4

13,94

5

281,86 8,29

9

209,48

0,6

1,53

6

52,82

0,5 0,6

7,39 2,36

25. ábra: Az ábra az övezetek területének az 5. sz. tervmódosításkor történt változásait mutatja be a tervezési területen (lila határvonal) belül; a szürke felületek a módosult övezetek korábbi kiterjedését jelölik, a piros vonalak az új övezeti határvonalak. A barna felület a vasút területe; az övezetek határai közötti többi terület a Duna változatlan területe kivételével közlekedési terület. Az övezeti sorszámokkal lehet azonosítani a 3. táblázat sorait.

A jelen módosításban történő változások az alábbiak szerint (4. táblázat) változtatják meg a területi mérleget és a BAÉ értéket: 4. táblázat: A tervezési területi mérlege és biológiai aktivitás értéke a hatályos terv és a módosítás szerint. Területi mérleg és BAÉ számítás Komárom településrendezési terveinek 4/C-8. módosítása tervezési területén

Komárom településrendezési terveinek 4/C sz. módosítása hatályos terv szerint övezetek sorszáma tervezési terület övezetei beépítésre szánt területek Gksz övezetek 103 790

(m2) 261 261 137 908 137 908 96 295 41 613

BAÉ mutató

BAÉ

(/hektár)

0,4

116,54 5,52 5,52

módosítás szerint

jóváhagyott dokumentáció BAÉ mutató

BAÉ

(m2) 261 259 159 187 117 574 117 574

(/hektár)

41 613 102 072 102 072 102 072

1,5

0,4

102,80 10,94 4,70

Kbe övezet 790 nem beépítésre szánt területek 123 353 111,02 véderdő övezetek 123 353 9 111,02 97 123 353 4/C-8. módosítás miatti BAÉ változás 5. sz. módosítás során a tervezési területen keletkezett BAÉ többlet BAÉ változás összesen

9

6,24 91,86 91,86 - 13,74 17,18 3,44

A szerkezeti terven a területfelhasználási övezetek lehatárolásának változását átvezettük. A szabályozási tervben az övezetek határa változik és a hídra vezető út mentén kijelölünk egy 15 méter széles beültetési kötelezettséggel érintett területet. A 0103-as övezet bővítését is újonnan beépítésre szánt területként jelöljük. A 0790-es övezet övezeti jele megváltozik; a hatályos övezeti jel: Gksz0,9/S/50/20-/12/3-//2000, a tervezett övezeti jel: Kbe1,0/S/40/34-/12/3//2000. Az övezet az előbbiekben részletezett okokból a KÉSZ 5. mellékletében részletes szabályozási előírásokkal egészül ki: „ Az övezet "telepszerű" beépítési móddal is beépíthető. Kiskereskedelmi célú hasznosítás esetén az élelmiszer, napi cikk árusítására szolgáló elárusító terület csak legalább 22.000 m2 területű telken engedhető meg, mértéke nem lehet nagyobb 1500 m2-nél. 40 %-nál kisebb zöldfelület esetén azt háromszintes növényállománnyal kell kialakítani.”

A BAÉ változás bemutatásán kívül más alátámasztó munkák készítésére nincs szükség; a hatályos tervhez képest nincs számottevő módosulás az infrastrukturális ellátások terén. A hatályos Megalapozó vizsgálat bemutatta az egész város, így ezen terület területi tervekhez való viszonyát is. Az OTrT szerint a terület települési térség, így a területfelhasználási változásoknak nincs akadálya. A tervezési területet tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete és világörökségi és világörökségi várományos terület övezete. Mindkét esetben a konkrét szabályozási tartalom meghatározását a településrendezési terv feladatává teszi az OTrT. Mindkét övezettel kapcsolatban az előzménytervek már részletesen meghatározták a szabályozási tervi konzekvenciákat; Tájképvédelmi szempontból a város Duna part látványát tartottuk kiemelt feladatnak és a Herkályi erdő megtartását. Mivel a koppánymonostori partszakasz magas part, így a parttól távolabbi, a monostori erődnek helyet adó domb mögötti területnek nincsen meghatározó tájképi jelentősége. A tervezési területet a világörökség várományos monostori erőd területétől a folyamatban lévő Duna-híd beruházás töltésen vezetett útja is takarja, így szintén nincs lényeges befolyása a várományos területre. A terven átvezetett új örökségvédelmi adatszolgáltatások szerint a tervezési területet jogszabályban kijelölt, hivatalos nyilvántartásokban szereplő örökségvédelmi területek sem érintik. A hatályos örökségvédelmi hatástanulmány a tervezési területen keresztül feltételezi a limes utat, ezért javasolja a régészeti védelmet. Ezt a javaslatot „régészeti érdekű területként továbbra is szerepeltetjük a szabályozásban. A limes út feltételezett nyomvonala egyébként a tervezési területen lévő övezetek változással érintett részét nem, vagy alig érinti.

26. ábra: Tervezett új szabályozás. A lila pontvonal a módosítással érintett területet határolja le.

Leírás

9


Saxum Kft. kérelme

A kérelem szerinti tervmódosítás 16. sorszámmal átkerült az egyszerűsített eljárással jóváhagyásra kerülő módosítások közé.

10 Csalava László kérelmei, Szőny Rendezés alá vont terület: A módosítás a 27. ábra szerinti területen az 1133. övezetet érinti.

41 → 25

25/41 Ennek alapján a tulajdonosi kérés teljesítésének alapvető akadálya nincsen. A KÉSZ-ben található területhasználatok közül üzemi állattartás építményei a Mezőgazdasági major (gazdasági) övezet (Gmg) területen építhetők. Elvileg szóba jöhetne az Általános mezőgazdasági terület (Má) övezet is, azonban itt a jelenleg is meglévő intenzitású beépítés az általános szabályok szerint nem valósítható meg, arra vonatkozóan a tulajdonosok kérelme pedig nem tartalmazott információt, hogy a terület birtokközpontként kijelölhető legyen. (Az egész – lényegében két meghatározó tulajdonos kezében lévő – övezet területe nem éri el a 100 hektárt, így önmagában nem alkalmas birtokközpont háttérbirtokaként.) Az övezeti jel többi mutatója a jelenlegi övezeti jelben szereplő értékekkel megtartható. Előbbieknek megfelelően a tervezési terület infrastrukturális igényei nem változnak, a hatályos tervek alátámasztó munkarészeinek módosítására nincsen szükség. A területhasználat módosítását a szerkezeti terven átvezetjük.

27. ábra: Hatályos szabályozás. Részlet a SZT 74-314-34. szelvényből.

A rendezés célja: A kérelmezők a területük olyan átsorolását kérik, ahol állattartási épületek építhetők. A rendezés várható hatásai: A területnek a kérelmezők igényei szerinti övezeti besorolása. Terv Az 1133-as övezet tulajdonosai javaslatának teljesítésével kapcsolatban a legfontosabb kérdés, hogy az állattartás esetén a meglévő és tervezett lakóterületeket nem éri e határértéket meghaladó légszennyezés. Ezzel kapcsolatban kézhez kapott állatorvosi állásfoglalás szerint nem lehet a hasznosítás jellege alapján általános védőtávolsági előírást tenni; ez függ a tartott állatok számától és a tartás technológiájától.



11 Csokonai Művelődési Központ melletti tömbfeltárás és "nem beépíthető terület" jel megszüntetése (Zapletál Zsolt telke /Bajcsy Zs. - Kelemen László u./) Rendezés alá vont terület: A módosítás a 29. ábra szerinti területen a 0554., 0555. övezeteket, a köztük tervezett utat és esetleg a szomszédos övezeteket érinti.

jóváhagyott dokumentáció Ez a tömb a belváros egyik legterheltebb tömbje; a tömbbelsőben szinte 100 %-osan beépített telkek mellett ötletszerű beépítések vannak zavaros működési körülményeket eredményezve. A hatályos szabályozás az építési helyek kijelölésével a nagytávú továbbépítésnek kívánt az eddigieknél határozottabb keretet meghatározni. Ennek keretében tett javaslatot a tömbbelső feltárására. A „be nem építhető terület” kijelölése a tervezett feltáró út és az Igmándi út között egy a későbbiekben kialakítható gyalogos passzázs helyét kívánta biztosítani. (Hasonló példát mutat a 30. ábra.)

30. ábra: A javaslatban szereplő tömbfeltárás, intenzívebb kereskedelmi hasznosítás jó példája Herzog & De Muron építészek tervezte Fünf Höfe Münchenben. A projektet 1999-2003 között építették meg. 29. ábra: Hatályos szabályozás. Részlet a SZT 74-313-21. szelvényből

A rendezés célja: A módosítást az 1516 és 1523 hrsz. telkek tulajdonosa kezdeményezte; kéri a telkeken keresztül kijelölt „be nem építhető terület” szabályozást törölni.

A módosítási kérelem polgármesteri hivatallal közös vizsgálatakor a tervezett tömbfeltáró út helyének módosítása is felvetődött; az 1524 hrsz. telek nem köztulajdonban van, ugyanakkor az 1526 hrsz. utcai szárnya átjárható. A rendezés várható hatásai: Új beépítési javaslat alapján az építési helyek és a tömbfeltárás helyének felülvizsgálata, újraszabályozása.

Leírás


41 → 27 27/41

Terv Az indítványozó tulajdonában lévő 1516 és 1523 helyrajzi számú telkekre nem készít(tet)ett hasznosítási javaslatot; célja a hatályos tervben egy későbbi passzázs helyét biztosító korlátozás megszűntetése, annak ellenére, hogy a vele folytatott tárgyaláson jeleztük, hogy ez a megközelítési lehetőség az 1516-os telek hasznosítási lehetőségeit bővíti. Az önkormányzat – miután a tömbre vonatkozóan a sok tulajdonos és határozatlan szándékaik miatt – nincs határozott fejlesztési projektje, a telektulajdonos szándékával ellentétes korlátozás megtartását nem támogatta. Az önkormányzati tulajdonú területekre a városi főépítész készített beépítési vázlatot. (31. ábra) A tömb beépítése nagyon heterogén (32. ábra),

32. ábra: A tömb telek és beépítési struktúrája

ezért lehetetlen olyan szabályozást készíteni, amely a jelenlegi divergáló tulajdonosi szándékok mellett; konkrét program nélkül bármilyen jövőbeni programra működőképes lesz, minőségi változás csak egy a sok tulajdonos egyeztetett szándékainak is megfelelő, biztos finanszírozással rendelkező tömb rehabilitációs tervtől várható. Ma egy ilyen terv készítésére nem motiváltak az érintettek; ennek hiányában a javasolt szabályozás alátámasztására rögzítjük a szabályozás azon elemeit, amelyek egy későbbi tömb rehabilitációig meghatározzák a tömbben az építési tevékenységet: - A tömb nyugati, József Attila utcai teleksora viszonylag egységes beépítésű; egyetlen épület (1514 hrsz) kivételével a földszintes magas tetős épületek állnak az utcai telekhatáron, jobbára ikerházas beépítéssel. Az épületek – koruknak megfelelően – a földszintes kiépítéshez képest nagy építménymagasságúak, az utcasarkokon is áll épület. A helyi védelmi rendelet az utcai térfal karakterét meg kívánja tartani, szerves fejlődéssel, a zártsorúsodás és az emeletráépítés megengedésével a kisvárosi karakter lényege megtartható úgy hogy az épületek bővíthetők legyenek; ebben az övezetben indokolt a hatályos szabályozás megtartása. Hasonló a helyzet a Kelemen László utca Igmándi út felöli végén az utca északi oldalán a 0556* övezetben. - Az előbb említett 0553-as övezetben és másutt sem jó, ha az oldalhatáron álló szárnyak is földszintesnél magasabbra épülnek. A kialakult telekszerkezetben a kis telkek nem alkalmasak a földszintesnél magasabb zártudvaros beépítésre. Az oldalhatáron álló épületszárnyak csak akkor lehetnek félnyereg tetősek, ha az oldalhatár másik oldalán is félnyereg tetős épület áll, vagy állhat, egyébként a kis udvarokat nagyon beárnyékolják a tűzfalak. - A két, a telek mélységében szinte teljesen beépült épület (1515/2 és 1519 hrsz) és a többi túlépítés adottság, bontásuk nem reális. Ezért és a tömb egé-

31. ábra: Beépítési javaslat a tömbbelsőre.

Komárom településrendezési terveinek 4/C sz. módosítása szére érvényes program hiánya miatt az építési helyeket meghatározó vonalakat a tömbben töröljük; az alapvető szabályokon túli építési feltételeket a tényleges építési igények felmerülésekor kell meghatározni. - Nincs olyan kereskedelemfejlesztési nyomás, mely – a rendszerváltás körüli időszakhoz hasonlóan – alapvetően meghatározná a tömbrekonstrukció programját. A belvárosi fekvés miatt nem meghatározó a lakó használat sem, ezért a 0554 és 0555 övezetek összevonásával kialakított új 0554-es övezetet is vegyes településközponti vegyes szerepkörbe soroljuk át. - A két önkormányzati tulajdonú telek (1515/1 és 1526 hrsz) összevonásán túl nem valószínű további telkek összevonása átjárók passzázsok megnyitása, ezért a magántulajdonú telkeken töröljük az „új épülettel nem beépíthető terület” kijelölést. Mivel az 1524 hrsz-ú csak kiegészítő funkciójú épülettel beépített telek igénybevétele nélkül a tömböt nem lehet értelmesen felosztani, ezért a 0554 és 0555 övezetet egyesítjük. Az 0524 és 1525 helyrajzi számú nagyon keskeny, hosszú telkek csak a tömbbelső felöl történő megközelítéssel építhetők be minőségi módon. Ezért a tömbbelső feltárását az önkormányzati tulajdonú telkek felhasználásával továbbra sem zárjuk ki, de ennek pontos helyét nem rögzítjük csak a jelenleg is rendelkezésre álló átjárási lehetőségeket a 1515/1 és a 1526 ingatlanokon keresztül. Az előbbi alkalmas lehet egy közhasználatra megnyitott magánút indítására, mellyel a mai 1524 és 1525 hrsz ingatlanok feltárhatók anélkül, hogy a tömbbelső felöli részüket az önkormányzati tulajdonú telkekkel kelljen egyesíteni. - A jelenlegi kultúrház nem képes ellátni a város igényeinek megfelelő szinten a funkcióját; a hely adottságai miatt nincs értelme itt bővíteni; a város óriási üres térkinccsel rendelkezik (erődök), és vannak jó helyen lévő beépítetlen ingatlanjai is erre a célra. - A tömbbelsőben nagyobb méretű (20-nál több) parkoló csak az önkormányzati tulajdonban lévő telkeken képzelhető el, de a tömbbelső minőségi hasznosítását egy nagyobb felszíni parkoló lerontja ezért nem engedhető meg. A szép öreg fák miatt felszín alatti parkoló kialakítása sem kedvező, ezért nagyobb fejlesztés esetén a gépjármű tárolásáról máshol kell gondoskodni; a hatályos szabályozás 500 méteres rágyaloglási távolságra több parkolás fejlesztési lehetőséget is tartalmaz, de ezek megvalósítása belátható távlatban csak pályázati forrás segítségével lehetséges. A fenti szabályozási elemek segítségével a 31. ábra szerinti beépítés megvalósítható, illetve részletesebb tervezés alapján más, hasonló beépítések is lehetségesek. Előbbiek szerint tehát a szabályozási tervben az 0554 és 0555 övezetek egyesítésével kialakuló új 0554-es övezet övezeti jele Vt1/KE/40/30-/9,6/3-15/26 lesz. Az KÉSZ 5. melléklete az alábbi előírással egészül ki: 554 Az övezet telkein az oldalhatáron álló épületszárnyak csak akkor lehetnek földszintesnél magasabbak, ha az oldalhatár másik oldalán álló épület tűzfalát takarják. Az oldalhatáron álló új épületszárnyak

jóváhagyott dokumentáció tetőidoma nyeregtető legyen, kivéve, ha az oldalhatár túloldalán álló épület félnyereg tetős. A tömbbelsőben egy telken legfeljebb 20 férőhelyes felszíni parkolót lehet létesíteni. A parkoló mérleg kiegyensúlyozható 500 méteren belül a tömbben lévő ingatlanokat a tulajdoni lapra rájegyzettek szerint is szolgáló gépjárműtárolóval.

A területfelhasználás változását a szerkezeti terven is átvezetjük.

33. ábra: A módosított szabályozás. Az érintett területet lila pontvonal határolja.

Leírás

12


Well Done St. Moritz Kft. kérelme

Rendezés alá vont terület: A módosítás a 34. ábra szerinti 0731 és 0732 övezetek területét esetleg a szomszédságukban lévő 0733* és 0734 övezetek területét érinti.

A rendezés célja:

41 → 29 29/41

A Kft. bővíteni kívánja tevékenységét a 809. hrsz. alatti, kereskedelmi szolgáltató gazdasági övezetben lévő ingatlanán, mely korábban is üzemi terület; az egykori Édesipari Társulás telephelye volt. A Well Done Kft. – honlapja szerint – háztartási vegyi termékeket gyárt és értékesít. A bővítés első ütemeként kérte a jelenlegi telephelyén a beépíthetőség 25 %-ról 50 %-ra emelését. A további bővítéshez a kft. által megvásárolt 807/19, 20, 21 és 22 hrsz. ingatlanokat is igénybe kívánja venni, melyek jelenleg lakóterületi övezetben vannak. A jelenlegi üzemi terület mérete 19 097,41 m2 a tervezett bővítés mérete 29 911,43 m2. (35. ábra)

35. ábra: A jelenlegi üzemi területet a tele kitöltés -, a bővítés céljára megvásárolt területet a sraffozás jelöli. 34. ábra: Hatályos szabályozás, részlet a 74-314-13. szelvényből.

Komárom településrendezési terveinek 4/C sz. módosítása A bővítés formája nem kedvező gazdasági hasznosításra, a bővítési területet egy korábban tervezet út is keresztezi. A tervezett út telke és az északi irányban szomszédos 807/15 hrsz. ingatlan önkormányzati tulajdonban van. A rendezés során itt, a Csillagerőd és lakóterületek szomszédságában lévő helyszínen meg kell találni azt a megoldást, amelyik legjobban megfelel a különböző érdekeknek. Ennek érdekében a kérelmező és az önkormányzat között tárgyalások folynak annak érdekében, hogy telekcserék révén a gyógyfürdőhöz, a Csillagerődhöz vezető út ne üzemi terület legyen, ugyanakkor az üzem bővítése megvalósulhasson. A Megalapozó vizsgálathoz kapott örökségvédelmi adatszolgáltatások, valamint a műemléki környezetre vonatkozó szabályozás változása miatt mind a világörökség várományos terület, mind a műemléki környezet lehatárolása a hatályos terven szereplőnél kevesebb területet fog érinteni. (Lásd az Egyeztetési dokumentumok füzet végén.) Az adatszolgáltatás szerint az üzem területe és környezete régészeti lelőhely.

jóváhagyott dokumentáció 36. ábra: A telekcsere eredménye: A WellDone eredeti telke a sárga sraffozott terület. A WellDone által megvásárol terület a piros kitöltés kivételével az összes többi terület. Az önkormányzattal történt megállapodás szerint a narancssárga kitöltésű területrészt elcserélik az önkormányzat tulajdonában lévő piros kitöltésű területrésszel (12.196 m2 azonos területű telekrészek). A többi területből a kék sraffozású terület lakóterület marad, a piros sraffozású rész a megnövelt gazdasági övezet része lesz a piros kitöltött területtel együtt.

A rendezés várható hatásai: A kérelmező kft.-nek téves információja volt a telke beépíthetőségéről, amely a hatályos szabályozás szerint valójában 25 % helyett 40 %, így a folyamatban lévő építési szándékait meg tudja valósítani a szabályozás módosítása nélkül. A beépíthetőség további emelését itt a tervezett és meglévő lakóterületek szomszédságában a területbővítés tervezése során vizsgálható. A telekcsere lehetőségek kitárgyalása és az erre vonatkozó szerződés megkötése után tisztázott bővítési terület lakóterületből kereskedelmi- szolgáltató gazdasági területbe fogja sorolni a módosítási tervjavaslat. Ennek során az is elképzelhető, hogy a 0733* zöldterület övezet déli határa is kis mértékben módosul; területe csökken a szomszédos beépítésre szánt területek javára. A BAÉ e miatti csökkenését a terület véderdőbe sorolásával lehet ellensúlyozni. A véderdő besorolást a szomszédos Csillag erőd indokolja, továbbá az is, hogy a közeljövőben nem várható a jelenlegi nagyméretű övezet parkszerű kialakítása. A módosításhoz a szerkezeti terv és a szabályozási terv módosítása is szükséges. Terv A belvárosi fekvés és a Csillagerőd szomszédságát figyelembe véve az önkormányzat telekcserét ajánlott a WellDone Kft.-nek. A telekcsere egyrészt azt a célt szolgálja, hogy a belvárosi utca mellett ne ipari épületek legyenek, másrészt, hogy a WellDone gazdasági célú hasznosítású területének egyszerű formája legyen. Többszöri egyeztetést követően alakult ki a 36. ábra szerinti telekcsere.

37. ábra: A WellDone telephely jelenlegi – az alaptérképen még nem látható beépítése

Leírás


41 → 31 31/41

A WellDone Kft.-nek nincsen konkrét fejlesztési programja, így a kialakuló telephelyre beépítési javaslatot, közmű kapacitás vizsgálatot nem lehet készíteni. A telekkihasználtság az övezeti átsorolás miatt némileg csökken; nincs szükség a hatályos terv közműves alátámasztó munkarészeinek felülvizsgálatára. A WellDone szóbeli adatszolgáltatás kiegészítése szerint a jelenlegi dolgozó létszám ~ 50 fő két műszakban, a teherforgalom napi 5 teherautó. Ha a telekmérettel arányosan nő a forgalom, akkor is megfelelő a jelenlegi 1-es úti útcsatlakozás. Az előzetes véleményezésben szereplő feltételezéssel szemben a telekcsere során kialakuló telek nem teszi szükségessé a 0733* számú parkterület csökkentését, így nem kell foglalkozni a BAÉ változásával sem. A WellDone Kft. a magas raktár technológiájú újabb épületének építése során alig fért bele a hatályos terv szerinti 8 méteres megengedett építménymagasságba, és hosszabb távon új irodaépületet is szándékozik építeni a Mártírok útja felöli oldalon, ezért indokolt a megengedett építménymagasság 8 méterről 12,5 méterre- és a megengedett szintszám 3 szintre emelése. (Ezt az építménymagasságot ajánlja a hatályos terv 2.2.1. Komárom szabályozása című kötete három szintes középületek esetében és a szomszédos lakóterületeken is ennyi a megengedett legnagyobb építménymagasság.) A jelenlegi állapotban is a telek Mártirok útjai határán helyezkedik el a dolgozói és a vendégparkoló. Ennek az előtérnek (lásd 37. ábra) a megtartása azért is indokolt, mert a vasúti átjáró közelsége miatt kerülni kell a főúton való visszaduzzasztást, ezért a teherforgalom számára is kedvezőbb, ha a porta előtt már a saját telken van felállási lehetőség. A jelenlegi helyzet megtartásának biztosítására az építési hely Mártírok útja felöli határát rajzosan is szabályozzuk nagyjából a jelenlegi kerítésvonalnak megfelelően az utcai telekhatártól 20 méterre. A nagyobb előkert kiszabályozása összhangban van a Mártírok útja északi oldalán a Bem utca és a vasút közötti szakaszon kialakult beépítésekkel is.



MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT5 Komárom város képviselőtestülete 228/2014. (XI.25.) határozatának 1. pontjával jóváhagyott megalapozó vizsgálat kiegészítésére az eltelt rövid idő figyelembe vételével nincs szükség. A jóváhagyott Megalapozó vizsgálat a város honlapján elérhető. (http://mail.komarom.hu/varostervek/V%C3%81ROSTERVEK/01%20MEGALAPOZ%C3%93%20VIZSG%C3%81LAT/ )

TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATA HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ALÁTÁMASZTÓ JAVASLATA6 A Helyzetfeltárás fejezetben szereplő számozás szerinti egyes módosítási javaslatok után a Terv fejezetekben utalunk arra, hogy hol milyen alátámasztó munkarész elvégzésére volt szükség; ebben a fejezetben az ott hivatkozott alátámasztó munkarészeket szerepeltetjük, foglaljuk össze.

1 A KÖRNYEZETALAKÍTÁS TERVE Egyes módosításokhoz (1., 2., 11.) alaprajzi vázlatokkal alátámasztott beépítési vázlatokat tartalmaz a dokumentáció annak érdekében, hogy a módosuló szabályozás és a fejlesztési szándékok összhangban legyenek.

1.1

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK

jóváhagyott dokumentáció miatt szükséges a szerkezeti tervben a területfelhasználási egységek lehatárolásának korrekciója, de ezek a változások nem érik el azt a nagyságrendet, amely befolyásolná a településszerkezetet.

2 SZAKÁGI JAVASLATOK 2.1 2.1.1

TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK Tájhasználat, tájszerkezet javaslata

A tervezett módosítások nem tájszerkezeti jelentőségűek. 2.1.2

Természetvédelmi javaslatok

Az 5. és 11. módosítások területén vannak szép idős fák. Az építészeti tervezés során törekedni kell a megtartásukra. 2.1.3

Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok

A BAÉ kiegyensúlyozása miatt véderdővé, illetve közkertté nyilvánított területek meglévő növényzetét védi az új besorolás. 2.1.4

Biológiai aktivitásérték változása

Az 5., 6. és 8. módosítás kapcsán van szükség a BAÉ kiegyensúlyozására. Az egyes módosításoknál tárgyaljuk a BAÉ pótlás módját.

2.2

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE

A tervezett módosítások nem településszerkezeti jelentőségűek. Az egyes módosítások tervezési fejezeteiben jeleztük, hogy az övezeti határok módosulása A 314/2012. (XI.8.) szerint: 5. § (3) Az 1. és a 2. mellékletben meghatározott tartalom elemei összevonhatók, átcsoportosíthatók, indokolt esetben egyes elemei elhagyhatók, illetve azokat a település méretének, sajátosságainak, a településhálózatban betöltött szerepének, valamint az adott témakörnek megfelelő részletezettséggel kell kidolgozni. 16. § (4) A településszerkezeti terv módosítását igénylő helyi építési szabályzat készítése vagy módosítása esetén a településrendezési eszközök közös megalapozó vizsgálatra alapozva, együtt készíthetők és közös alátámasztó javaslatot is tartalmazhatnak. (5) Helyi építési szabályzat ... készítése vagy módosítása esetén a megalapozó vizsgálatot és az alátámasztó javaslatot – amennyiben korábban készült – az időközben bekövetkező változásokra tekintettel kell aktualizálni. Abban az esetben, ha nem készült 5

korábban e rendelet szerinti megalapozó vizsgálat és alátámasztó javaslat, azt el kell készíteni. (6) Amennyiben a településrendezési eszköz módosítása nem a település egészére készül, úgy a megalapozó vizsgálatot a településfejlesztés és településrendezés várható hatása szerinti területre kell elvégezni, a szerkezeti összefüggések bemutatásával. 6 A 314/2012. (XI.8.) szerint: 3. melléklet szerinti tartalommal. A 16. § (4) szerint: A településszerkezeti terv módosítását igénylő helyi építési szabályzat készítése vagy módosítása esetén a településrendezési eszközök közös megalapozó vizsgálatra alapozva, együtt készíthetők és közös alátámasztó javaslatot is tartalmazhatnak.

Leírás

41 → 33


33/41

A tervezett módosítások nem érintik nagyságrendjük miatt számottevően Komárom zöldfelületi rendszerét.

9 KÖRNYEZETI

3 KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK

Az előzetes tájékoztatásra adott válaszokban a véleményezők a módosítással kapcsolatban környezeti vizsgálat készítését nem tartották szükségesnek.

Szerkezeti jelentőségű módosítások nem történnek.

4 KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK A tervezett módosítások nem teszik szükségessé a hatályos terv közműves munkarészeinek felülvizsgálatát.

5 KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK A módosítások közül az állattartás fejlesztési szándéka miatti 10. módosítás teheti szükségessé a továbbtervezés során a levegőtisztaság védelme érdekében a technológia vizsgálatát. A többi módosítás előreláthatóan nem jár a környezeti állapotok jelentős megváltozásával.

6 HATÁLYOS TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG BEMUTATÁSA A módosítások a hatályos terv minimális korrekcióját igénylik.

7 SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ A hatályos tervfelülvizsgálat szabályozási koncepciója továbbra is érvényes; a módosítások miatt nincs szükség a megváltoztatására.

Külön jogszabály szerint: 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól 43., 44. § ; 2/2005-(I.11.) Korm. rendelet egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról. 7

ÉRTÉKELÉS7



TERV 10 Településszerkezeti terv 10.1 10.1.1

Jóváhagyandó munkarészek Szerkezeti tervlap

A módosított Szerkezeti terv 1.1.1. V.12. tervlapot lásd külön. 10.1.2 10.1.2.1

Szerkezeti terv leírása A területfelhasználás

Az 1-es tervmódosítás során a hatályos terv szerint is a termálfürdőt szolgáló övezetek területe egy övezetté lesz összevonva a köztük lévő kiszolgáló út megszűntetésével. Az összevont terület bővül a szomszédos különleges oktatási központ területből hozzávetőlegesen egy hektárral. A szomszédos sportterület mellett a hatályos tervben parkolás céljára kijelölt közlekedési övezetet az önkormányzat szándékainak megfelelően újra a sportterülethez lesznek csatolva, megszűntetve a köztük lévő kiszolgáló utat. A 2-es módosítás során a Belvárosban úszótelekszerűen kialakított Kalmár közi pavilonokat tartalmazó övezetek lehatárolását lesz korrigálva minimális mértékben, annak érdekében, hogy a pavilonok utcai szárnyaira emeletet lehessen építeni. A 3-as módosítás során egy a hatályos tervben a telekalakítási lehetőségek érdekében kiszolgáló utcákkal feltárt telekcsoport esetében a feltáró utak megszűnnek, az érintett övezetek összeolvadnak és ennek megfelelően a érintett területfelhasználási egységek lehatárolása minimális mértékben változik.

A 6-os módosítás során a Lászlópack Kft. gazdasági övezetben lévő ingatlanát a szomszédos véderő területek terhére az 1-es útig bővítjük. A BAÉ érték kiegyensúlyozása érdekében az önkormányzat csökkenti a tulajdonában lévő hulladékgazdálkodási övezet területét és véderőt alakít ki. A 7-es módosítás során egy koppánymonostori lakóterület lehatárolása változik minimális mértékben az útlejegyzési terhek csökkentése érdekében. A 8-as módosítás során az új Duna híd építése érdekében történt 5. tervmódosításban felvetett javaslatok szerepelnek; az önkormányzati tulajdonú ipari parki gazdasági területek bővítése az új, hídra vezető útig az ott kijelölt véderdő terhére, valamint egy szabálytalan formájú gazdasági övezet átminősítése különleges bevásárlóközpont övezetté. A 10-es módosítás során az egyéb ipari övezet változik a tulajdonosok kérésére mezőgazdasági major övezetté, ahol elhelyezhetők állattartási épületek. A 11-es módosítás során a József Attila utca – Kelemen László utca – az Igmándi út és a Bajcsy Zsilinszky utca által határolt tömbbe tervezett tömbfeltáró kiszolgáló út kiszabályozása szűnik meg. A 12-es módosítás során a Well Done Kft. telephelyét is magába foglaló kereskedelmi szolgáltató övezet területe nő a szomszédos lakóterület terhére. 10.1.2.2

A tájrendezés és természetvédelem

A tervezett módosítások közül a Méntelepi park területének csökkenése hathat kismértékben a városi tájra; a szomszédos önkormányzati épület bővítése szükségessé teheti a fák egy részének kivágását. A Lászlópack telephelybővítése esetében a bővítés a valóságban szántóföld terhére történik; még nem történt meg a rendezési tervek szerinti véderők kialakítása. A BAÉ kiegyensúlyozása miatt tett módosítások adminisztratív jellegűek érdemi hatásuk a tájra nincsen.

A 4-es módosítás során egy tervezett gyűjtő út egy rövid szakasza ~16 méterre szűkül költségtakarékosság okán.

10.1.2.3

Az 5-ös módosítás során az egykori Méntelep területén lévő önkormányzati tulajdonú épület településközponti vegyes övezete a szomszédos – szintén önkormányzati tulajdonú bővül. A park övezete területének csökkenése miatt közkertté minősül. A változás miatt a BAÉ érték egyensúlyban tartása érdekében a szomszédos Igmándi út (14-es főút) területéből a széles zöldfelületet önálló közkert övezetbe soroljuk.

10.1.2.4

A zöldfelületi rendszer

Az előző fejezeteknek megfelelően a tervezett módosításoknak nincsen szerkezeti jelentőségű befolyása a város zöldfelületi rendszerére. Az örökségvédelem

A Megalapozó vizsgálathoz (késve) kapott, majd a jelen módosítás során pontosított örökségvédelmi adatszolgáltatásokat átvezettük a szabályozási terven, mivel az előzetes véleményezés során a Forster Központ „Tudományos

Leírás


Állásfoglalás” című dokumentumában előírta az 2010-ben jóváhagyott örökségvédelmi hatástanulmány kiegészítését. A hatástanulmány készítése óta az örökségvédelem területén érdemi változás a Brigetio castrum körüli katonaváros területén – az árvízvédelmi töltés átépítése miatt – feltárt fürdő kivételével nem történt. Jelentős szervezeti és jogszabályi változások voltak viszont az örökségvédelem területén. Ezek kapcsán egyrészt elkészült a limes világörökség várományos terület komáromi részeinek kijelölése és változtak a műemléki és régészeti vonatkozású területek lehatárolásai. Ezeket a változásokat az Örökségvédelmi hatástanulmány IV. Védettségek című kötetében átvezetjük és értelemszerűen a szabályozási terven is. (A frissített kötetet a dokumentáció tartalmazza.) Az új lehatárolások átnézeti lapját az alábbiakban bemutatjuk, és jelezzük a legfontosabb észrevételeinket. Az egyes tervezési területek örökségvédelmi vonatkozásait az előző „TERVEZETT MÓDOSÍTÁSOK” című részben módosításonként tárgyaltuk. Összességében megállapítható, hogy a módosításoknak nincs számottevő befolyása a város védett örökségére.

41 → 35 35/41



39. ábra: Világörökség várományos területek és védőterületük. Az erődök esetében a védőterületek mérete a korábbiakhoz képest jelentősen csökkent. Óriási területek lettek megjelölve a limes kapcsán; a MOLAJ területén például nagyobb területek, mint a régészeti védelem alatt álló területek. A kezelési terv valószínűleg még pontosítja a területek kijelölését; például a limes út maga és a koppánymonostori őrtornyok helye nincs megjelölve, ugyanakkor az ideiglenes katonai táborok igen.

Leírás


41 → 37 37/41

40. ábra: Régészeti védelem. A lelőhelyeket a kék foltok és a körülöttük lévő piros lehatárolások jelölik. Vannak olyan telkek, amik többszörösen védettek, a Vásártér – közel azonos lehatárolással háromszor is ki van jelölve lelőhelyként. A régészeti érdekű területekről nem kaptunk adatszolgáltatást, ezért a 2010-ben jóváhagyott örökségvédelmi hatásvizsgálatban megjelölt régészeti területek közül (fekete határvonalak) azokat, amiken belül az új adatszolgáltatás nem jelölt meg lelőhelyet, régészeti érdekű területként szerepeltetjük (kitöltés nélküli piros határvonalak).



41. ábra: Műemlékek és műemléki környezet A korábbiakhoz képes a műemléki környezet területe – a jogszabályi változások miatt; a műemlékekkel szomszédos ingatlanok ex lege kijelölésének megszűnése miatt – jelentősen lecsökkent. Az adatszolgáltatás tartalmaz néhány pontatlanságot; az önálló helyrajzi számú ingatlanon (016/13) álló 1849-es honvédemlékmű miatt nyilvánvalóan indokolatlan az egész Herkályi erdőt műemlékké nyilvánítani; a szőnyi római katolikus templom és plébánia maguk is műemlékek, az egykori Gyürky kastélyműemléki környezeteként való megjelölésük így nem szükséges. Megfontolásra érdemes ugyanakkor műemléki környezetté nyilvánítani: - a Monostori erőddel egyidős kőszállító vasút még meglévő felüljáró pilléreit és a vasúti töltést; - a Csillag erőd esetében legalább a várárkot, esetleg az erődhöz tartozó földvár még azonosítható bástyáit; - az Igmándi erő esetében a bejárat előtti parkot és azokat az ingatlanokat, amelyek hátsó kertje alatt van a szárazárok külső oldalán lévő contrescarpe. Célszerű lenne a Nepomuki Szt. János szobor részére önálló telket alakítani, hogy ne kelljen a fél Koppány vezér utcát műemlékké nyilvánítani.

Leírás

10.1.2.5

A közlekedés

Városszerkezeti jelentőségű változások nincsenek. 10.1.2.6

A közműellátás

A módosítások a hatályos terv közműfejlesztési koncepcióján belül kezelhetők. 10.1.2.7

41 → 39


A környezetvédelem

A módosítások közül a 10. módosításban szereplő változás vethet fel levegőtisztasági problémát az állattartás fejlesztési szándék miatt. A kérelmező által beszerzett állatorvosi nyilatkozat szerint az aktuális szabályozás szerint nincsenek általános védőtávolságra vonatkozó előírások a területet tervezett véderdő sávok veszik körül. Az övezettel szemben cca. 40 méterre a Tatai út másik oldalán külterületi jellegű szórványos lakóbeépítés van, Ószőny település végétől cca. 130 méterre van. Az Újszállás pusztai tapasztalatok azt mutatják, hogy korszerű technológiával szinte szagtalanul lehet nagy létszámú, zárttartású állattartási épületeket kialakítani.

10.1.2.11 A TELEPÜLÉS TERÜLETI MÉRLEGE10

39/41

A módosítások kis nagyságrendje miatt a területhasználati változásoknak nincs szerkezeti hatása. (Az utak beszámítására vonatkozó új szabályozás miatt a folyamatban lévő tervfelülvizsgálat során új területi mérleg fog készülni.) 10.1.2.12 A TERÜLETRENDEZÉSI TERVVEL VALÓ ÖSSZHANG IGAZOLÁSA A módosítások során – a minimális út terület korrekciókat leszámítva – nem történt új beépítésre szánt terület kijelölése. A Megalapozó vizsgálatban elkészült az egész város szabályozásának területrendezési tervekkel való összhangjának vizsgálata. 10.1.2.13 A BIOLÓGIAI AKTIVITÁSÉRTÉK SZÁMÍTÁSI EREDMÉNYE A BAÉ érték változásával járt az 5., 6. és 8. módosítás. A kiegyensúlyozó intézkedések leírása és a számítások a módosítások leírásánál található. A kiegyensúlyozó intézkedések figyelembe vételével összességében a BAÉ érték változásai megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. 10.1.3

Jóváhagyó önkormányzati döntés tervezete

Mindemellett az építési engedélyezések során fognak a szakhatóságok nyilatkozni a tényleges technológiák és állatlétszám ismeretében a szükséges védőtávolságokról. Az övezet mindenesetre a leggyakoribb ÉNy-i széljárás figyelembe vételével a lakóterületekhez képest szél alatt fekszik.

Szám: ...

10.1.2.8

Komárom Város Önkormányzatának Képviselőtestülete ... ülésén megtárgyalta az alábbi napirendet, melynek alapján meghozta határozatát:

A védőterületek és védősávok8

A módosítások miatt új védőterületek, védősávok kijelölésére nincs szükség. 10.1.2.9

A korlátozások9

A tervezett módosítások nem okoznak újabb korlátozásokat.

Komárom Város Jegyzője

Komárom Város Önkormányzata Képviselőtestülete .... (.... ....) számú határozata

A tervezett módosítások rövid-, középtávú fejlesztési szándékok miatt készültek.

Komárom Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (2) pontjában, illetve a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban R.) 32. § (6) bekezdésében előírt teljes eljárás lefolytatását követően megtárgyalta a Komárom Város Szerkezeti tervéről szóló, többször módosított 40/2010. (II.18.) számú határozatának módosítására vonatkozó javaslatot.

meghatározva a más jogszabállyal érvényesülő elemeket is meghatározva a más jogszabállyal érvényesülő elemeket is 10 314/2012. (XI.8.) Korm. rendelet 9.§ (8) A településszerkezeti terv részét képező területi mérleg számítása során a) a területfelhasználási egység területét a településszerkezetet nem meghatározó,

területfelhasználási kategóriába önállóan nem sorolt közterületek (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak) területével növelt területtel kell kiszámítani, b) eltérő területfelhasználási egységek találkozásánál az önálló kategóriába nem sorolt közterületet annak felező vonaláig kell az érintett egységekhez hozzászámítani, c) vonalas szimbólummal jelzett távlati közlekedési nyomvonal területét nem kell a számításnál figyelembe venni.

10.1.2.10 VÁLTOZÁSOK (BEAVATKOZÁSOK ÉS ÜTEMEZÉSEK)

8 9


jóváhagyott dokumentáció Szabályozási terv 2.1.1. V.7 74-313-24 szelvény

1. Komárom Város Önkormányzatának Képviselőtestülete az 1.1.1. Szerkezeti terv hatályos változatát az előterjesztés mellékletét képező szerkezeti terv változatnak (V.12) megfelelően módosítja. 2. Figyelemmel az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 8. § (3) bekezdésében foglaltakra, jelen határozat a határozat elfogadását követő 30. napon lép hatályba. A Képviselőtestület utasítja a Jegyzőt, hogy a Városfejlesztési és Építési Osztály bevonásával a szükséges intézkedéseket tegye meg. Felelős: Dr. Ströcker Renáta jegyző Határidő: értelem szerint

Szabályozási terv 2.1.1. V.8 74-313-42 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.6 74-314-13 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.6 74-314-14 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.7 74-314-32 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.7 74-314-34 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.6 74-314-42 szelvény A szelvényeket lásd külön. A módosítással érintett részleteik az előzőekben az egyes módosításoknál szerepelnek. 11.1.2

K.m.f.

Dr. Molnár Attila polgármester

Dr. Ströcker Renáta jegyző

11 Helyi építési szabályzat és szabályozási terv

Helyi építési szabályzat Komárom Város Önkormányzata Képviselőtestülete .../... .(... . ... .) önkormányzati rendelete a Komáromi Építési Szabályzatról (KÉSZ-ről) szóló 3/2010. (II.19.) rendelet módosításáról

Komárom Város Önkormányzata Képviselőtestülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában, illetve az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (1) bekezdésben és a 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva a Komáromi Építési Szabályzatról (KÉSZ-ről) szóló többször módosított 3/2010. (II.19.) rendeletet (a továbbiakban: R.) az alábbiak szerint módosítja: 1.§

11.1 11.1.1

Jóváhagyandó munkarészek Szabályozási terv

A szabályozási terv alábbi módosított szelvényei lépnek a korábbi változatuk helyébe: Szabályozási terv 2.1.1. V.7 74-311-34 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.10 74-313-12 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.8 74-313-14 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.8 74-313-21 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.6 74-313-22 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.7 74-313-23 szelvény

A R 83. (4) bekezdése az „Egy övezetben több telek, vagy tömbtelek, új-tömbtelek is lehet.” szöveggel egészül ki. 2.§ Az R. 1. sz. melléklete a „-Új-tömbtelek: olyan több épülettel beépített, vagy beépíthető építési telek, ahol az épületek, építmények és a működésükhöz feltétlenül szükséges berendezések elhelyezéséhez szükséges terület úszótelekként kialakítható; és ahol a telek többi, nem beépített része közterület, vagy az úszótelkeken lévő építmények zavartalan használatát biztosító közös használatú terület. Új-tömbtelek esetében a beépítés intenzitására vonatkozó övezeti szabályokat (telekkihasználtság, beépíthetőség, zöldfelület) az új-tömbtelek egészére – mely magában foglalja az úszótelkek területét is – kell figyelembe venni.” szöveggel egészül ki. 3.§

Leírás

41 → 41


41/41

A R. 3. sz. mellékletében az alábbi szelvények változat megjelölése a felsorolásnak megfelelően változik:

580 Az övezetben lévő épületek utcára néző szárnyai; a Czuczor Gergely utcára, illetve Táncsics Mihály utcai szárnyak – egy-egy szárny egészét tartalmazó ütemezéssel – emeletráépítéssel bővíthetők, a tömbbelső tetőterei beépíthetők, de a tömbbelsőben az épületek magassági méretei nem növelhetők. 790 Az övezet "telepszerű" beépítési móddal is beépíthető. Kiskereskedelmi célú hasznosítás esetén az élelmiszer, napi cikk árusítására szolgáló elárusító terület csak a legalább 22.000 m2 területű telken engedhető meg, mértéke nem lehet nagyobb 1500 m2-nél. 40 %-nál kisebb zöldfelület esetén azt háromszintes növényállománnyal kell kialakítani.

Szabályozási terv 2.1.1. V.7 74-311-34 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.10 74-313-12 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.8 74-313-14 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.8 74-313-21 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.6 74-313-22 szelvény

6.§

Szabályozási terv 2.1.1. V.7 74-313-23 szelvény

Záró rendelkezés

Szabályozási terv 2.1.1. V.7 74-313-24 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.8 74-313-42 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.6 74-314-13 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.6 74-314-14 szelvény

(1) E rendelet az elfogadástól számított 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni. (2) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon hatályát veszti. Komárom, ....

Szabályozási terv 2.1.1. V.7 74-314-32 szelvény

Dr. Molnár Attila polgármester

Szabályozási terv 2.1.1. V.7 74-314-34 szelvény Szabályozási terv 2.1.1. V.6 74-314-42 szelvény 4.§ A R. 5. sz. mellékletében a következő pont az alábbiak szerint módosul:

1 Élményfürdő építése esetén 14 méter magasságú élményelem létesíthető. Az épületek körül úszótelek alakítható. Az övezeten belül új telek, csak az egész övezetre kiterjedő beépítési terv alapján engedélyezhető. Az övezet fejlesztése, átépítése, új telekrend kialakítása során a Sport utca (756 hrsz) és a Csillaerőd közötti átjárást legalább egy 6 méter széles gyalogossétány kialakításával biztosítani kell. Az övezet keleti határa mentén elhelyezkedő 30 méter széles sávban legfeljebb 8,40 méter építménymagasságú, legfeljebb 2 szintes épületet lehet építeni.

5.§ A R. 5. sz. melléklete a következő pontokkal egészül ki: 554 Az övezet telkein az oldalhatáron álló épületszárnyak csak akkor lehetnek földszintesnél magasabbak, ha az oldalhatár másik oldalán álló épület tűzfalát takarják. Az oldalhatáron álló új épületszárnyak tetőidoma nyeregtető legyen, kivéve, ha az oldalhatár túloldalán álló épület félnyereg tetős. A tömbbelsőben egy telken legfeljebb 20 férőhelyes felszíni parkolót lehet létesíteni.

Dr. Ströcker Renáta jegyző

Záradék A rendeletet .... napján kihirdettem. Dr. Ströcker Renáta jegyző

C. sz. módosítása

Recommend Documents