C kötet

I/C kötet 1. oldal

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2010. június 3-i rendes ülésére beterjesztett anyagok I./C kötet Hódmezővásárhely és Kistérsége Fogyatékosügyi Koncepciójának elfogadása ........................ 2

I/C kötet 2. oldal

Iktatószám: Címzett:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Tárgy:

Hódmezővásárhely és Kistérsége Koncepciójának elfogadása

Az anyagot készítette:

Bálint Gabriella főigazgató Kiss Ildikó szakellátási igazgató Debreczeni László szakmai vezető Bereczki Hajnal gyógypedagógus

Fogyatékosügyi

Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes

Véleményezésre megküldve:

Sokszorosításra érkezett:

Valamennyi bizottságnak

2010.05.25

Napirend kapcsán meghívandó személyek:

I/C kötet 3. oldal

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesterétől Tárgy: Hódmezővásárhely és Kistérsége Fogyatékosügyi Koncepciójának elfogadása

Tisztelt Közgyűlés! Az 1993. évi III. törvény 92.§ (3) előírja a megyei önkormányzatok, illetve a 2000 lélekszám feletti települések számára, hogy szociális szolgáltatástervezési koncepciót készítsenek a település sajátosságait, lehetőségeit és alapvető igényeit figyelembe véve. Ennek az alapkoncepciónak kell meghatározni a fő szakmai, gazdasági irányokat. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város, és a kistérségi Önkormányzatok kiemelten fontos ügynek tartják a fogyatékkal élők sorsát, társadalmi helyzetét, ebből kifolyólag érdekeiket figyelembe véve, véleményüket meghallgatva hozzák meg döntéseiket, határozataikat. Az alapkoncepció a szociális ellátórendszer vázát képezi, amelyre ráépül a fogyatékkal élők speciális ellátása, megközelítve, illetve megvalósítva a konkrét feladatokat, melyek az egészségügy, az oktatás-képzés, a kulturális élet, sport és szabadidő hasznos eltöltése, valamint a szociális ellátó rendszer egész területén merülnek fel igényként. Jelen koncepció, az ellátórendszer jelen állapotára vonatkozó felmérésével és a hiányosságok feltárásával, a közeli és távolabbi konkrét célok kitűzését kívánja elősegíteni. Mellékelten előterjesztem a Hódmezővásárhely és Kistérsége Fogyatékosügyi Koncepciójáról szóló anyagot, hogy a benne leírtakat megvitatni, elfogadni szíveskedjenek. Hódmezővásárhely, 2010. május 21.

Dr. Lázár János sk. polgármester országgyűlési képviselő

I/C kötet 4. oldal

Tárgy: Hódmezővásárhely és Kistérsége Fogyatékosügyi Koncepciójának elfogadása

HATÁROZATI JAVASLAT

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése – Hódmezővásárhely és Kistérsége Fogyatékosügyi Koncepciójáról szóló anyagot megtárgyalta és elfogadta.

Hódmezővásárhely, 2010. június 03.

Dr. Lázár János sk. polgármester

A határozatot kapja: 1.) Dr. Lázár János polgármester 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző 3.) Almási István alpolgármester 4.) Dr. Kószó Péter alpolgármester 5.) Kiss Andrásné főtanácsos 6.) Bálint Gabriella főigazgató 7.) Irattár

I/C kötet 5. oldal

Hódmezővásárhely és Kistérsége Fogyatékosügyi programja

2010

I/C kötet 6. oldal

Tartalomjegyzék 1. Fejezet: Bevezető 1.1. A Fogyatékosügyi program létrejöttének indokai 1.2. Az Országos Fogyatékosügyi Program alapelvei és stratégiai céljai 1.3. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás az Európai Uniós csatlakozás után 1.4. A Fogyatékosügyi Program elkészítésének stratégiai célja 1.5. A Fogyatékosügyi Program elkészítésénél alkalmazott munkamódszerek 1.6. A Madridi Nyilatkozat 2. A fogyatékos személyek társadalmi helyzete, a fogyatékosság gyakorisága 3. A Kistérség településeinek bemutatása 2. Fejezet: A fogyatékkal élők szociális ellátórendszerének bemutatása 2.1. A fogyatékkal élő személyek ellátásának, életviteléhez szükséges feltételeknek jogszabályi háttere 2.2. SWOT analízis 3. Fejezet: A fogyatékkal élők szociális ellátórendszerének szereplői 3.1. Intézmények bemutatása 3.2. A Kistérség Civil szervezeteinek bemutatása 4. Fejezet: A fogyatékkal élők szociális ellátó rendszerének hiányosságai 4.1. Hódmezővásárhelyen és térségében a fogyatékkal élők ellátórendszereinek hiányosságai 5. Fejezet: A fogyatékosügyi programban megfogalmazott stratégiai és fejlesztési céljok 5.1. A Fogyatékosügyi Program stratégiai céljai 5.2. Megvalósulás előtt álló beruházások 5.3. Középtávú célok, beruházások 6. Záró Gondolatok

I/C kötet 7. oldal

1. Bevezető

“Nem tudom mi a sorsod, de egy dolgot tudok: csak azok lesznek igazán boldogok, akik keresték és megtalálták, hogyan lehet másokat szolgálni.” (Albert Schweitzer)

I/C kötet 8. oldal

1 .1. A Fogyatékosügyi program létrejöttének indokai Az 1993. évi III. törvény 92. § (3) előírja a megyei önkormányzatok, illetve a 2000 lélekszám feletti települések számára, hogy szociális szolgáltatástervezési koncepciót készítsenek a település sajátosságait, lehetőségeit és alapvető igényeit figyelembe véve. Ennek az alapkoncepciónak kell meghatározni a fő szakmai, gazdasági irányokat. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város, és a kistérségi Önkormányzatok kiemelten fontos ügynek tartják a fogyatékkal élők sorsát, társadalmi helyzetét, ebből kifolyólag érdekeiket figyelembe véve, véleményüket meghallgatva hozzák meg döntéseiket, határozataikat. Az alapkoncepció a szociális ellátórendszer vázát képezi, amelyre ráépül a fogyatékkal élők speciális ellátása, megközelítve, illetve megvalósítva a konkrét feladatokat, melyek az egészségügy, az oktatás-képzés, a kulturális élet, sport és szabadidő hasznos eltöltése, valamint a szociális ellátó rendszer egész területén merülnek fel igényként. Nehezítő tényező a különféle fogyatékosok megítélése, elfogadása, a nekik szükséges segítségnyújtás megfelelő formájának meghatározása. Közismert, hogy a látási fogyatékost meglátva az átlagember karját nyújtja és átvezeti az útkereszteződésben; a kerekesszékben ülőt segíti a bevásárlásban; a lépcsőn feljutásban, de az értelmi fogyatékosok elfogadása, számukra a megfelelő módon és elégséges mértékben nyújtott segítség adása komoly problémát vethet fel. Elsősorban az emberek felvilágosítására, tudatformálására lenne szükség ahhoz, hogy a fogyatékos ember is megkapja mindazt a segítséget, mely az önálló életvitele, az önbecsülése kialakításáhozszükséges lenne. Mindehhez a velük foglalkozó emberek – pedagógusok, gondozók – és a közvetlen hozzátartozók kiemelt támogatására és a fogyatékosok érdekvédelmére van szükség. Jelen koncepció az ellátórendszer jelen állapotára vonatkozó felmérésével és a hiányosságok feltárásával, a közeli és távolabbi konkrét célok kitűzését kívánja elősegíteni.

I/C kötet 9. oldal

1.2. Az Országos Fogyatékosügyi Program alapelvei és stratégiai céljai Az utóbbi időben igen jelentős változások indultak el a fogyatékos személyek elfogadottsága, társadalmi integrációja, támogatása és szociális ellátórendszerének átalakítása érdekében. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 1999. január 1-én lépett hatályba. A korszerű alapelveken, és a fogyatékos személyek jogainak meghatározásán túl az esélyegyenlősítés célterületei között jeleníti meg a szociális ellátásokat is, így például a támogató szolgálatok, lakóotthoni formák kiépítését, valamint a bentlakásos intézmények átalakítását a humanizált, modernizált intézményi ellátás biztosítását. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény kiemelt területként kezeli az információ, a kommunikáció hozzáférhetőségének megteremtését a fogyatékos emberek számára. A törvény szellemének megfelelően a munkaügyi tárca fontos feladatának tekinti, hogy a fogyatékos emberek, családtagjaik, segítőik számára biztosítsa az akadálymentes hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos embereket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak. A Kormány 1065/2008. (X.14.) számú határozatában az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot kérte fel arra, hogy a fogyatékkal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2007. évi LXXXIV. törvény végrehajtását segítse. A törvény végrehajtására az Országgyűlés az Országos Fogyatékosügyi Programot és a Kormány középtávú intézkedési tervet fogadott el. A Program, mind elveiben, mind pedig céljaiban meghatározza az önkormányzatok kötelező feladatait, a fogyatékkal élő személyek esélyegyenlőségének, önrendelkező képességének, önálló életvezetésének, a társadalmi életben való aktív részvételének társadalmi feltételeit. Alapelvek: • a prevenció elve: a társadalomnak mindent meg kell tenni a fogyatékosságot okozó balesetek és betegségek megelőzése érdekében. Fontos, hogy a fogyatékos személy a lehető legkorábban kapja meg azt a segítséget, amely lehetővé teszi személyiségfejlődését. • a normalizáció elve: a fogyatékos személyek számára a következőket jelenti: lehetővé tenni, hogy a fogyatékos emberek olyan egzisztenciát érjenek el, mely lehetőség szerint a normális életfeltételekhez közelebb áll. Cél: olyan pedagógiai eszközök kidolgozása, melyek hatására a fogyatékosok életkörülményei, viselkedési formái és lehetőségei a lehető leginkább illeszkedhetnek az adott kultúra és társadalom megszokott, elfogadottnak tekintett mintáira. • az integráció elve: az ép és sérült emberek kölcsönös megbecsülésben és támogatásban élnek, és ugyanazon tisztelet és elfogadás a részük, mint a társadalom többi tagjainak. • az önrendelkezés elve: a fogyatékos emberek megmaradt képességeik és lehetőségeik keretein belül szabadon rendelkeznek életük alakításáról. Az önállóság kiterjed a személyes mozgás, az idő, a tulajdon feletti önrendelkezésre, és ha eljuttatjuk őket akadályoztatottságuk ellenére olyan személyes önállóságba, amellyel önmaguk meghatározhatják szükségleteiket. • a hátrányos megkülönböztetés tilalmának és az előnyben részesítés kötelezettségének elve: a fogyatékos személy nem részesülhet hátrányos megkülönböztetésben, rá nézve

I/C kötet 10. oldal

•

•

sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Miután az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal – állapotából fakadóan – kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy előnyben részesüljenek. A rehabilitáció elve: a fogyatékos embereket képessé kell tenni arra, hogy érdemi erőfeszítéseket tehessenek állapotuk és képességeik javítására, vagy azok romlásának megállítására, lassítására. A fogyatékos személyek és a közszolgálati intézmények kölcsönös garanciákat tartalmazó rehabilitációs szerződéseket kötnek, egyéni rehabilitációs tervet készítenek. „Az emberség a rehabilitáció elvének egyes számú normája”, az egész rehabilitációs folyamat értelme, célja maga a fogyatékossággal élõ ember. A rehabilitáció folyamata alkalmazkodjon az egyén szükségleteihez és igényeihez, szolgálja a megmaradt képességek legmagasabb szintű hasznosulását, az érintettek vegyenek aktívan részt a rájuk vonatkozó rehabilitációs folyamatokban. A személyhez fűződő jogok védelmének elve: felül kell az általános szabályok érvényesülését a fogyatékos személyek vonatkozásában, különösen a gyámságra és a gondnokságra vonatkozó szabályozást.

A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtése többirányú és hosszabb időtávú feladat. Az országos stratégiai célok a következő fő pontok köré csoportosulnak: I. Fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemléletkedvező irányú megváltoztatásával kapcsolatos célok. Biztosítani kell, hogy az előítéletek lebontása érdekében anti-diszkriminációs műsorok, kampányok induljanak a médiában. Továbbá biztosítani kell, hogy kiadványok készüljenek a fogyatékos személyek kedvezőbb társadalmi megítélése érdekében. Elő kell segíteni, hogy a kultúra, a művészet vagy a tudomány területén tehetséges fogyatékos fiatalok bekapcsolódhassanak a Nemzeti Kiválóság Programba. Bővíteni kell a sajátos nevelési igényű tanulókat befogadó közoktatási intézmények körét, biztosítva az egyéni tanulási igényekhez jobban alkalmazkodó módszerek alkalmazását. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő iskolákat fel kell készíteni a sajátos nevelési igényű gyermekek oktatásával kapcsolatos módszertani feladatok ellátására. Az oktatás valamennyi szintjén a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő tananyagok összeállításával kell lehetővé tenni a fogyatékosságokról szóló ismeretek elsajátítását. A tanító- és tanárképző intézményekben elérhetővé kell tenni az integrált oktatási formák, a fogyatékos gyermekekkel való kommunikációs és oktatási módszerek elsajátításának lehetőségét. Szemléletformáló programokkal ösztönözni kell a turisztikai szolgáltatókat és a turisztikai létesítmények fenntartóit, hogy szolgáltatásaikat egyenlő eséllyel hozzáférhetővé tegyék. II. Fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása Felül kell vizsgálni és a fogyatékos emberek szükségleteinek megfelelően át kell alakítani a lakások, lakóházak, így a társasházak, az önkormányzati és más fenntartású bérlakóházak akadálymentesítéséhez kapcsolódó támogatási eszközöket. A fogyatékos személyt otthonában gondozó hozzátartozó részére a munkaerő-piacra való visszatérést segítő kísérleti foglalkoztatási programokat kell kidolgozni. Az alacsony iskolai végzettségű, kistelepülésen élő fogyatékos emberek számára is elérhető felnőttképzési programokat kell kidolgozni. Biztosítani kell a képzésben részt vevő oktatók


speciális pedagógiai ismereteinek bővítését, valamint az oktatáshoz szükséges, az egyenlő esélyű hozzáférés előírásainak megfelelő tárgyi feltételeket és infrastruktúrát. A fogyatékos személyek internet-hozzáférésének, munkavállalási esélyeinek javítása érdekében ki kell dolgozni a fogyatékos személyek részére történő kedvezményes számítógépvásárlás pénzügyi rendszerét. A fogyatékos emberek szükségleteinek figyelembevételével felül kell vizsgálni és át kell alakítani a gyógyászati segédeszközökhöz és az önálló életvitelt segítő egyéb eszközökhöz való hozzájutás feltételeit és szabályait. Pályázati programokkal kell biztosítani a különösen nehezen beszerezhető és alternatív kommunikációs eszközök regionális szinten történő kölcsönzési lehetőségét. A személyi segítést nyújtó szolgáltatások (ideértve a házi segítségnyújtást, házi gyermekfelügyeletet, illetve a támogató szolgáltatást) fejlesztésével biztosítani kell a fogyatékos személyeket ellátó családtag rekreációjának lehetőségét. A sportoló fogyatékos emberek, valamint az integrált sportegyesületek számának növelését célozva pályázatokkal kell támogatni a fogyatékos emberek sportszövetségeinek, illetve a fogyatékos embereket integráló sportszövetségeknek a fejlesztését. Olyan programokat kell indítani, melyek célja felkelteni és ösztönözni a fogyatékos tanulók, fiatalok körében az egészséges élet iránti igényt (pl. sportos életmódra, egészséges táplálkozásra ösztönzés; kábítószer prevenció). Képzési programokat kell indítani a fogyatékos személyek sportjában tevékenykedő szakemberek számára a fogyatékosságokkal kapcsolatos ismereteik bővítése érdekében. Az Európai Unió és az Európa Tanács ajánlásainak és normáinak megfelelően el kell készíteni a fogyatékos személyeket ellátó, nagy létszámú bentlakásos intézmények átalakításának hazai ütemtervét és a kivitelezés költséghatékonyságának elemzését tartalmazó irányelveket, különös tekintettel a felszabaduló épületek újrahasznosítására, a szükséges átalakításokra, a szolgáltatások feltételeinek javítására és bővítésére, a gondozási módszerek korszerűsítésére. III. Fogyatékos személyek társadalom életében való aktív részvételének elősegítése Biztosítani kell, hogy készüljenek prevenciós célú oktatófilmek, dokumentumfilmek, tájékoztató kiadványok, melyek célja, hogy a fogyatékos személyek megismerjék személyhez fűződő jogaikat, azok érvényesítésének lehetőségeit, valamint felismerjék a hátrányos megkülönböztetés helyzeteit. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. §-ának fa)-fb) és fd) pontjai alapján valamennyi tárcának ki kell dolgoznia a saját vagyonkezelésében működtetett, közszolgáltatást nyújtó épületeire az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának ütemezését, gondoskodva egyúttal az annak megvalósításáért felelős szervezeti egység kijelöléséről. El kell készíteni a tömegközlekedési rendszereknek a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben előírt határidőig történő egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételének részletes ütemtervét. Gondoskodni kell a közszolgáltatások internet-alapú hozzáférhetőségét biztosító, az Európai Unió fogyatékosságügyi irányelveit figyelembe vevő speciális megoldások hazai alkalmazásáról. Támogatni kell a hazai kutyakiképzés kapacitásának növelését, valamint meg kell alkotni a vakvezető-, jelző-, asszisztens-, és terápiás kutyák alkalmazásának és kiképzésük minőségi követelményeinek szakmai szabályait.


Gondoskodni kell a fogyatékos személyek nyílt munkapiaci munkavállalását ösztönző szolgáltatási programok kidolgozásáról. A foglalkoztatási rehabilitációhoz való hozzáférés biztosítása érdekében ki kell dolgozni az aktív korú, betegség vagy baleset következtében megváltozott munkaképességű személyeknek az egészségügyi rehabilitációt követő elemi és szociális rehabilitációt biztosító szolgáltatások rendszerét. A támogatott döntéshozatal modelljét alapul véve át kell alakítani a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt álló fogyatékos személyek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályokat a kirekesztettségük megszűnése érdekében. A humán-erőforrás menedzserek és referensek képzésével fel kell készíteni őket a fogyatékossággal élő, illetve a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkavállalással kapcsolatos nehézségeinek leküzdésében, való segítségnyújtásra, a szükséges koordinációs, közvetítői feladatok ellátására. IV. Rehabilitációval kapcsolatos célok Az életkorhoz kötött egészségügyi szűrővizsgálatokhoz kapcsolódóan a fogyatékosságok felismerésére és a fogyatékos állapotokból eredő helyzetek kezelésére vonatkozó továbbképzési programokat kell indítani a védőnők és házi gyermekorvosok körében. Meg kell alkotni a kora-gyermekkori diagnosztika és fejlesztés működtetésének a meglévő ellátórendszerek összehangolására alapozott szabályait és a rendszer felállításához szükséges ütemtervet. El kell készíteni az autizmussal élő személyek komplex (foglalkozási, szociális és pedagógiai) rehabilitációjára, valamint az autizmus diagnosztizálására alkalmas intézményrendszer koncepcióját. A speciális ellátási szükségletű fogyatékos emberek szakszerű és teljeskörű egészségügyi ellátása érdekében modell-programok keretében kell kidolgozni ellátásuk szakmai és minőségi protokolljait, valamint a többlet-szükségletből eredő magasabb költségek finanszírozásának szabályait. A szakképzésbe bekapcsolható fogyatékos fiatalok esetében a képzés és pályaorientáció intézményrendszerének fejlesztésével meg kell teremteni a képzés, a rehabilitáció és a foglalkoztatás összhangját. A fogyatékos személyekkel kapcsolatos napi gyakorlati munkában részt vevő szakdolgozók (gyógypedagógusok, szociális munkások, rehabilitációs szakemberek) számára a mentális kiégésüket (burn-out) megelőző rekreációs és szakmai programokat kell indítani. 1.3. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás az Európai Uniós csatlakozás után „Mit gondolsz, mi a helyesebb, ha embertársaid egyéniségében a hibákat, ütközőpontokat keresed, vagy az, miképpen tudod megérteni őket, s amennyire jellemük befogadja, megpróbálsz összehangolódni velük a saját törvényeik szerint?” (Szepesi Mária) Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyik feltétele, hogy az állampolgárok – köztük a fogyatékossággal élő emberek – számára megteremtődjön az esélyegyenlőség a társadalmi élet


minden színterén: a fizikai és kulturális környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkaalkalmak, a kulturális és társadalmi élet, valamint a sport és a szórakozás területén is. A város vezetésének minden döntésében érvényesülnie kell a jogkövetési norma elvének, intézkedéseivel harmonizálni kell épp úgy a hazai, mint a közösségi jog elveivel. Kiemelt prioritásként a minőségi szolgáltatások egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. A fogyatékossággal élő emberek számára megszervezendő hatékony ellátórendszer kialakításához szükség van helyi, kistérségi és regionális szinten szerveződő civil szervezetekre, amelyek a klasszikus érdekvédelmi feladatok ellátása mellett aktívan szerepet vállalnak az államtól átvállalt közfeladatok megvalósításában, valamint együttműködő partnerei kívánnak lenni a területen dolgozó valamennyi állami és nem-állami szereplőnek. Biztosítani kell az esélyegyenlőséget az intézményes ellátások szolgáltató jellegének erősítésével, az intézmények kiépítésével, korszerűsítésével és átalakításával, illetve a lakókörnyezeti és az integrált formában történő ellátásszervezés erősítésével. Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően Hódmezővásárhely Többcélú Kistérségi Társulás komoly munkát indított el és feladatának tekintette a fogyatékkal élő polgárainak támogatását, ahhoz, hogy emberi jogaikban, méltóságukban hiány ne essék. Olyan ellátás biztosítása volt a cél, amely életvitelükben, megélhetésükben, rehabilitációjukban előrelépést jelent. Hódmezővásárhely évszázadokra visszanyúló hagyományaival, erőteljes kulturális gyökereivel befogadja és aktívan integrálja a fogyatékkal élő polgárait, a kultúra, a sport, a meglévő olvasókörök, kulturális és oktatási intézmények segítségével folyamatosan segíti beilleszkedésüket. A fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemléletkedvező irányú megváltoztatásával kapcsolatos célok. A kultúra, a művészet vagy a tudomány területén tehetséges fogyatékos fiatalok bekapcsolódhattak a Nemzeti Kiválóság Programba, a Magyar Speciális Olimpiai Szövetség tevékenységébe, valamint a Magyar Speciális Művészeti Műhely Egyesület aktivitásaiba. Bővítésre került a sajátos nevelési igényű tanulókat befogadó közoktatási intézmények köre, és megvalósult az egyéni tanulási igényekhez jobban alkalmazkodó módszerek alkalmazása, valamint a gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő iskolák módszertani feladatok ellátása. A fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javítása Hódmezővásárhelyen és térségében A fogyatékos emberek szükségleteinek megfelelően nagytöbbségben, átalakításra kerültek az önkormányzati fenntartású intézmények. A fogyatékos személyek internet-hozzáférésének biztosítása a városi könyvtár, az oktatási és szociális intézmények segítségével megtörtént. További cél a kedvezményes számítógépvásárlás pénzügyi rendszer kidolgozása a fogyatékos személyek részére. Megvalósult a személyi segítést nyújtó szolgáltatások (ideértve a házi segítségnyújtást, házi gyermekfelügyeletet, illetve a támogató szolgáltatást) fejlesztése, aminek segítségével biztosítottuk a fogyatékos személyeket ellátó családtag rekreációjának lehetőségét. Létrejött a sportoló fogyatékos embereket képviselő sportegyesület, az ezen személyeket integráló egyesület fejlesztése pályázatok segítségével történik. Vodafone projekt – az épek és akadályozott személyek sport általi integrálása.


Elindultak olyan programok, amelynek céljuk felkelteni és ösztönözni a fogyatékos tanulók, fiatalok körében az egészséges élet iránti igényt (pl. sportos életmód, egészséges táplálkozás, ösztönzés, kábítószer prevenció). - Egészséges Vásárhely Program. A fogyatékos személyek sportjában tevékenykedő szakemberek a fogyatékosságokkal kapcsolatos ismereteik bővítése érdekében helyi valamint központi képzési programokon vettek részt. Az Európai Unió és az Európa Tanács ajánlásainak és normáinak megfelelően elkezdődtek a fogyatékos személyeket ellátó bentlakásos és nappali intézmények átalakításai és a kivitelezés költséghatékonyságának elemzését tartalmazó irányelvek, különös tekintettel a felszabaduló épületek újrahasznosítására, a szükséges átalakításokra, a szolgáltatások feltételeinek javítására és bővítésére, a gondozási módszerek korszerűsítésére. Létrejött a bentlakásos intézmény melletti lakóotthon, megépült pályázati pénzből a Csodaház Foglalkoztató Napközi. A fogyatékos személyek társadalmi életében való aktív részvételének elősegítése Kiadásra kerültek a hatósági bizonyítványok közforgalmú személyszállítási utazási kedvezmény igénybevétele céljából a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 9. § -a alapján. A cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt álló fogyatékos személyek foglalkoztatása a kirekesztettségük megszűnése, integrálásuk, szociális és társadalmi fejlődésük érdekében történik. Sikerült megvalósítani a munkarehabilitációs jellegű szociális foglalkoztatást. A rehabilitációval kapcsolatos célok Továbbképzési programok elindítása a védőnők és házi gyermekorvosok körében az életkorhoz kötött egészségügyi szűrővizsgálatokhoz kapcsolódóan a fogyatékosságok felismerésére és a fogyatékos állapotokból eredő helyzetek kezelésére. - Egészséges Vásárhely Program. Megvalósul az autizmussal élő személyek komplex foglalkozási, szociális és pedagógiai rehabilitációja. - Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola. A szakképzésbe bekapcsolható fogyatékos fiatalok esetében városi szinten a képzés és pályaorientáció intézményrendszerének fejlesztésével egy időben valósul meg a képzés, a rehabilitáció és a foglalkoztatás. - Kalmár Zsigmond HISZK Tagintézmény. Nagyon fontos cél a fogyatékos személyekkel kapcsolatos napi gyakorlati munkában részt vevő szakdolgozók (gyógypedagógusok, szociális munkások, rehabilitációs szakemberek) számára a mentális kiégésüket (burning-out) megelőző rekreációs és szakmai programok megvalósítása. 1.4. A Fogyatékosügyi Program elkészítésének stratégiai célja: • Hozzásegíteni a fogyatékkal élő embereket egy minőségében értékesebb élethez a szükségletek kielégítésével. • A szervezés és tervezés összehangolásával dinamikusabb, rugalmasabb és individuális ellátás biztosítása. • Nagy létszámú bentlakásos intézmények leépítése kitagolással (speciális lakóotthonok létrehozása). • Az ellátások megszervezésénél figyelembe kell venni a professzionalitás elvét. Minden ember a megfelelő helyen kapja meg az ellátást. Az idős embert a lehetőségekhez mérten otthonában tartson meg a rendszer, (házi segítségnyújtás fejlesztése), míg a


• • • • • • • • •

fogyatékkal és betegséggel élők számára a lakóhelyükhöz közeli ellátást kell biztosítani. A munkahelyek, középületek akadálymentesítésével, a fogyatékkal élők részére is elérhetők legyenek. Egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása a városban (Támogató Szolgálat igénybevétele). Új munkahelyek, különösen védőmunkahelyek (szociális foglalkoztatók) kialakításával a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem aktív résztvevőjeként kíván Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város fellépni. A jelenleg működő HÓDFÓ Szociális Foglalkoztató további bővítésével minél több csökkent munkaképességű ember foglalkoztatása. A civil szervezetek és egyházak szorosabb bevonása a fogyatékkal élők szociális ellátásába. A szükséges fejlesztések oly módon való tervezése és megvalósítása, hogy mindezek megalapozottak és szervesen illeszkedik a meglévő igényekhez. Pályázati lehetőségek kihasználása a humánerőforrás és eszközfejlesztés terén. Hatékony kommunikáció kialakítása a fenntartó, az intézmények, az egyházak és civil szervezetek között. Többszöri folyamat-elemzéssel a rendszer gyenge pontjainak időbeli észlelése, a tervezés aktualizálása és a párhuzamos ellátások kiküszöbölése.

1.5. A Fogyatékosügyi Program elkészítésénél alkalmazott munkamódszerek • Adatgyűjtés • KSH elemzések • Meglévő adatok • Irodalom felhasználás Gyulavári Tamás – Kötzei György: Európai Szociális Jog Kiadó: Osiris Budapest 2000 Szociális – igazgatás – szerkezet Kiadó: SZOFA Alapítvány Debrecen 2003 Az értelmi Fogyatékossággal élő Személyek Emberi Jogai, Nemzeti Jelentés Kiadó: ÉFOÉSZ Budapest 2002 Egyeztető ülés Egészségügyi, Szociális, Népjóléti és Családvédelmi Bizottsággal Intézmény vezetőkkel Civil szervezetek képviselőivel Kerekasztal Egyeztető Fórum Egyéni szakmai konzultációk •

1.6. A Madridi Nyilatkozat (2002. március, részlet) „A FOGYATÉKOSÜGY EMBERI JOGI KÉRDÉS. A fogyatékos embereket ugyanazok az emberi jogok illetik meg, mint minden más állampolgárt. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata kimondja: minden ember szabad és egyenlő méltóságában és jogaiban. E cél teljesülése érdekében minden közösség ünnepelje a közösségeken belüli sokféleséget, és törekedjen biztosítani, hogy a fogyatékos emberek élvezhessék az emberi jogok teljes körét: a különféle nemzetközi egyezmények, az EU


Szerződés, valamint a különböző nemzeti alkotmányok által elismert állampolgári, politikai, szociális, gazdasági és kulturális jogokat.” 2. A fogyatékos személyek társadalmi helyzete, a fogyatékosság gyakorisága Magyarország Európa közepén helyezkedik el, a Kárpát-medencében. Területe 93 036 négyzetkilométer, amivel az országok méret szerinti rangsorában a középmezőnyben található. Népességszáma a 2001. évi népszámlálás adatait figyelembe véve 10 198 315 fő a következő megoszlással: 0-14 évesek: 1 694 936 fő (azaz: 16,61%), 15-29 évesek: 2 264 902 fő (azaz: 22.2%). A 30-59 évesek: 4 156 918 fő (azaz: 40.76%), valamint 60 év felett: 2 081 559 fő (azaz: 20.41%). Magyarország népessége:

0‐14 év 15‐29 év 30‐59 év 60 év felett

A 2001. évi népszámlálás adatai szerint 577 006 fő fogyatékos ember él Magyarországon, a népesség 5,7 százaléka. Az 1990. évi népszámláláshoz képest a fogyatékos emberek létszáma és aránya jelentősen emelkedett. A létszámnövekedés azzal is összefügghet, hogy 2001-ben a fogyatékos emberek - többek között a jól előkészített és végrehajtott kommunikáció eredményeképpen - többen vállalták fogyatékosságukat, mint 1990-ben. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy a fogyatékosság mind pontosabb meghatározása következtében többen vannak tisztában egészségi állapotuk fogyatékos jellegével. Csupán ezt az adatot viszont nem tekinthetjük önmagában, hiszen a fogyatékkal élő lakosságnak közel 2 400 000 rokona, ismerőse, barátja és szakember segítője van. A majd 2 és fél millió állampolgár pedig a lakosság közel 30%-át jelenti. Magyarország népessége, közülük fogyatékos és ezek részaránya (%): Év Népesség Fogyatékosok Részaránya % 10 198 315 577 006 5,66 2001 (Központi Statisztikai Hivatal adata)


fogyatékkal élők (5,6%) nem fogyatékkal élők

A fogyatékos népességen belül továbbra is a mozgássérülteké a legnépesebb csoport. A fogyatékossággal élők között minden tizedik ember az értelmi fogyatékos személyek közé tartozik. A fogyatékos férfiak és nők fogyatékosságtípus szerinti megoszlása némileg különbözik egymástól, a férfiak körében magasabb az értelmi fogyatékosok, alsó, felső végtag hiányából adódó fogyatékosságúak és az egyéb festi fogyatékosok aránya, a mozgássérültek, gyengénlátók hányada viszont a nők között nagyobb

. A népesség fogyatékosság típusa és nemek szerint 2001-ben: % Fogyatékosság típusa Fogyatékosok száma Férfi Nő arányban Mozgáskorlátozott 251 560 43,6 121 715 129 845 (MK) Látássérült (LS) 83 040 14,4 34 947 48 093 Értelmi fogyatékos 56 963 9,9 31 408 25 555 (Ért.F) Hallássérült, 60 865 10,5 31 636 29 229 beszédhibás (HS) Egyéb 124 578 21,6 63 162 61 416 Összesen 577 006 100 282 868 294 138 (Központi Statisztikai Hivatal adata)


300000 250000 200000 Összesen

150000

Férfi

100000

Nő

50000 0 MK

LS

Ért F

HS

Egyéb

Egy társadalom erkölcsi-jogi és mentális állapotát jól jellemzi az, hogy miképpen tudja segíteni különböző okokból, például egészségügyi állapot miatt hátrányos helyzetbe került tagjainak munkavállalását, munkaerőpiacon történő elhelyezkedését. A fogyatékos emberek társadalomba történő beilleszkedését, más emberek által történő elfogadottságát jelentős mértékben elősegíti, ha dolgoznak, ha megélhetésüket munkából származó jövedelemből tudják biztosítani. Természetesen a fogyatékosság jellege, súlyosságának foka erőteljesen befolyásalja a munkavállalás lehetőségét, ennél is fontosabb azonban, hogy egy adott országban milyen a foglalkoztatottság mértéke, a munkanélküliek aránya, a munkaerőpiac általános helyzete. A fogyatékkal élők társadalmi helyzetét vizsgálva elmondható, hogy a munkanélküliség jelensége sújtja az aktív korú sok esetben szakmával, vagy magasabb iskolai végzettséggel rendelkező abszolút munkaképesek körét is. Kevés a szociális foglalkoztatók száma és befogadóképessége, ill. az ott foglalkoztatottak azok a rászoruló, megváltozott munkaképességűek, akiknek létfenntartásához elengedhetetlen az innen származó jövedelem. A népesség fogyatékosság és gazdasági aktivitás szerint, 2001: Gazdasági aktivitás

2001 Összesen fogyatékos

nem fogyatékos 37,8 4,2 29,8 28,2

9,0 Foglalkoztatott 36,2 2,0 Munkanélküli 4,1 76,7 Inaktív kereső 32,4 12,3 Eltartott 27,3 (Központi Statisztikai Hivatal adata) Magyarország ma már az Európai Unió aktív tagja. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 26. cikke elismeri a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük, valamint a közösség életében való részvételük biztosítását célzó


intézkedésekre. E csoport tagjai ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint bármely más európai polgár. Az EU felismerte: a fogyatékkal élők jogainak biztosítása csak úgy lehetséges, ha kiemelt figyelemmel kezeljük az őket érintő sokrétű problémákat. Az elsődleges cél, hogy a fogyatékkal élők betölthessék állampolgári szerepüket, és elláthassák az ehhez kapcsolódó feladatokat. Hasonlóan fontos, hogy döntési lehetőségeikben, életük irányításában ugyanakkora szabadságot élvezhessenek, mint nem fogyatékos társaik. Az e téren indított kezdeményezéseknek a hozzáférés, a társadalmi befogadás és az egyenlő bánásmód biztosítását kell célul tűzni. Minden rászoruló számára rendelkezésre álljon a tartós ápolás és a támogató szolgáltatások igénybevételének lehetősége. Ezen felül az EU figyelmet fordít a fogyatékosság jelentette terhek csökkentésére, a habilitáció és rehabilitáció biztosítására, a fogyatékosság szociális és gazdasági következményeinek enyhítésére, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek kiküszöbölésére. A kiemelt feladatokat e területen a társadalmi kirekesztés csökkentése, az akadályok és korlátok megszüntetése, a mobilitás elősegítése, valamint az információs technológia nyújtotta lehetőségek kiaknázása jelenti. Ismeretes, hogy az értelmi sérültek feladattartó képessége gyengébb, időben és térben valamint tartalmában korlátozott. A piacgazdaság elvárásának úgy, mint abszolút minőség és határidő csak kevesen tudnak megfelelni. Az alacsony iskolai végzettség, a sérülésből adódó elvárt teljesítmény hiánya, a lehetőségek korlátozott mennyiségi és minőségi mutatói, gyakorlatilag meghatározzák az iskola befejezése utáni, un. felnőtt lét természetesen elvárt elemeit úgy, mint a munka – jövedelem – otthon. Az említettek hiányában torzul az ÉN kép, az önbecsülés, deformálódik a személyiség, mely már alapvetően sérült képletet mutat. Hiányzik a pozitív visszajelzés, felgyorsul a leépülés folyamata, mely kihat a sérültet nevelő család működésére is. Az értelmileg akadályoztatott felnőtt korúak gyakorlatilag a szociális ellátórendszer „örökös tagjai „úgy, mint szociális járadékosok, intézeti, vagy intézményi ellátottak, a családok örök gyerekei, vagy az is előfordul, hogy a szomszédoktól eltitkolt szégyenfoltok. Nem elegendő a törvényi szabályozás, hisz tökéletesek a benne megfogalmazottak csak nem számolnak az emberi tényezővel, a stigmák, az intolerancia erős szembefordulásával. A társadalmi tudatformálás lehetőségei nincsenek harmonizálva a gyors integrációs törekvésekkel, a fogyatékos lét pozitív értékeinek bizonyítási lehetőségeivel. Itt ismét összefüggés mutatkozik a dolgozni vágyó és törekvő sérült ambíciói és a megvalósítás eszközei között. A súlyos fogyatékosokat gondozó családok helyzete a legnehezebb, hiszen ha gyermekét otthon kívánja ellátni az egyik szülőnek minden esetben otthon kell maradnia, minek következtében kiesik a munkavállalás lehetőségéből, a kétkeresős családmodellre épülő háztartás anyagilag összeomlik, vagy erősen perifériára szorul. A felnőtt fogyatékos nevelés, gondozás és ellátás nem korlátozódhat csak a fogyatékos személyre, hanem a család komplex gondozása szükséges. Az Országos Fogyatékosügyi Program adatai szerint a fogyatékos személyek 16%-a egyedül, vagy más fogyatékos személlyel él közös háztartásban, 23%-a lakik másodmagával (nem fogyatékos személlyel), 49%-a három vagy annál nagyobb létszámú háztartásban él, míg megközelítőleg 12%-a intézetben kapott elhelyezést. A Központi Statisztikai Hivatal feldolgozása szerint a következő a felosztás: Fogyatékkal élők száma Magyarország 577 006

Csongrád megye 24 590

Nem intézetben élő fogyatékosok száma Magyarország Csongrád megye 531 195 21 662

Intézetben élő fogyatékosok száma Magyarország Csongrád megye 45 811 2 928


600000 500000 400000 300000

Magyarország Csongrád

200000 100000 0 Fogy. élők Nem int. Int.élők száma élők száma száma

Kimutatások szerint a halmozottan sérült gyermekek és fiatalok kb: 45%-a csonka családban él, a fizikai és lelki teher miatt a szülők 30%-a rokkant nyugdíjas. A nemzetközi arányszámokat figyelembe véve (a veleszületett fogyatékosok aránya a populáció egészét tekintve annak 3%-a) Csongrád megyében a fogyatékos lakosság száma és összetétele a következőképp alakul: Lakosság száma Csongrád Ebből fogyatékkal élők Fogyatékkal élők száma megyében összesen fogyatékosság tipusa szerint 433 344 24 590 Mozgássérült 7 733 Alsó, felső végtag hiánya 561 Egyéb testi fogyatékos 1 155 Gyengén-látó 2 651 Egyik szemére nem lát 757 Vak 357 Értelmi fogyatékos 2 524 Nagyot-halló 1 999 Siket, siket-néma, néma 402 Beszédhibás 302 Egyéb 6 149 Fogyatékosok összesen: 24 590 (Központi Statisztikai Hivatal adata) Csongrád megye népessége, közülük fogyatékos és ezek részaránya (%):


fogyatékkal élők (5,6%) nem fogyatékkal élők

A fogyatékosnak született személyeken túl különböző mértékben számolni kell a betegségből, balesetből adódó szerzett fogyatékosság miatt akadályozott személyekkel is. Ide tartoznak az időskori diabetes és hályog problémák, a baleset miatti mozgássérültek. Az Országos Fogyatékosügyi Program szerint a veleszületett fogyatékosok aránya 32%, míg a tartós betegség által előidézett fogyatékosságban szenvedők aránya 43%. Elmondható, hogy a fogyatékkal élők körében jelentős számban vannak jelen az idős emberek. Mindennek oka, hogy nagy részük nem veleszületetten sérült, hanem életkora előrehaladtával betegség vagy baleset következtében vált azzá. A 60 évnél idősebbek aránya 38% (ez kétszerese a népesség egészében képviselt aránynak). A legnagyobb célcsoportot jelentő értelmi fogyatékosok belső megoszlása – a nemzetközi adatokat figyelembe véve – a következő: Megnevezés Enyhe értelmi fogyatékos Középsúlyos értelmi fogyatékos Súlyos értelmi fogyatékos Összesen:

Fogyatékosság típusa szerinti összetétel % 80.0 12.0

2001.1.31.-i népesség adatok alapján, fő 9.960 1.494

8.0 996 100.0 12.450 (Csongrád Megyei Fogyatékosügyi Program)


3. A Kistérség településeinek bemutatása Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Hódmezővásárhely az Alföld délkeleti részén, a Békés-Csanádi hátság és a Tisza melléki szikes, agyagos rétség találkozásánál fekszik. A két egymástól eltérő természeti környezet határán kedvező feltételek alakultak ki a megtelepedésre. A régészek a város határában közel hatezer éves településnyomokat találtak. A feltárt kultúr rétegek az ember szinte megszakítás nélküli ittlétét bizonyítják. A neolitikum a földbe süllyesztett kunyhók és gabonatároló edények, hálónehezékek, a termékenység-kultuszra utaló "Kökénydombi Vénusz" és más leletek alapján rekonstruálható. A régészet sorra feltárta a rézkor, bronzkor, vaskor és a népvándorláskor emlékeit is. A felszínre került különböző korokból származó leletek a Tornyai János Múzeum állandó régészeti kiállításán tekinthetők meg. A VIII. század végén főleg nomád néptöredékeket és a bolgárok elől menekülő földművelő és állattartó szlávokat találtak az itt letelepedő magyarok. Anonymus krónikája szerint a Körös- Tisza-Maros között Ond és fia Ete nemzetsége telepedett meg. A tatárjárás előtt ezen a területen már 7 templomos falu létezett. A tatárdúlás után újabb falvak nőttek ki a földből, melyek a török pusztításnak estek áldozatul. E falvak területeit később Hódmezővásárhelyhez csatolták, ezzel a város határa óriásivá növekedett. A régészek közel 20 középkori falunak, illetve templomnak a helyét találták meg. A várossá fejlődés a XV. század közepére tehető, amikor Hód, Vásárhely, Tarján és Ábrány egykor különálló kis falvak összeolvadtak és létrejött az Alföld egyik jellegzetes nagyhatárú mezővárosa. Az 1437-ben Hódvásárhelynek nevezett település a város akkori földesurának, Hunyadi Jánosnak az oklevelében, mint uradalmi központ szerepelt. A Csongrádról Csanádra vezető útvonal melletti fekvése kedvezett a kereskedelemnek. A középkorban a piacok és állatvásárok biztosították fejlődését. Mint földesúri mezőváros (oppidum) a középkori Csongrád vármegye területén feküdt. A megye egy része 1542 után török fennhatóság alatt állt. A Duna-Tisza közötti rész a Török Birodalomhoz, a tiszántúli rész, így Hódvásárhely is Erdélyhez tartozott. Az 1552-es hadjárat után egész Csongrád megye a török kezére került. Az 1566-os török-tatár támadás feldúlta az egész vidéket. A török kiűzésének idején 1693-ben ismét török-tatár csapatok dúlták végig a vidéket, amelynek a város is áldozatul esett. Az elmenekült lakosság csak 1699-ben települt vissza. A 150 éves török uralom gyér népességet és elvadult tájat hagyott maga után. A lakosság a pusztai legelők és a vízjárta rétségek előnyeit kihasználva főként rideg állattartásra rendezkedett be. A távoli külföldi piacokra lábon elhajtott magyar szürke marha jelentős jövedelmet biztosított. A Rákóczi-szabadságharc idején gróf Bercsényi Miklós a város ura. Az udvar 1701-ben elkobozta az uradalmat és Schlick Lipót császári generálisnak juttatta. A szabadságharc évei alatt visszaszerzett várost Bercsényi 1709-ben a kuruc generális Károlyi Sándornak adta haszonbérbe. A bécsi udvar a szatmári béke után nem ismerte el Károlyi birtokjogát és csak 11 évvel később, vásárlás útján sikerült visszaszereznie. Ettől kezdve, 1722-től egészen 1818-ig, a földesúri joghatóság megszűnéséig a gróf Károlyi család birtokában maradt a város. Hódmezővásárhely az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc idején, hátországi szerepben ugyan, de bekapcsolódott az országos eseményekbe. Kossuth Lajos 1848. október 3-án második toborzó körútja során jutott el városunkba. Ekkor kapta a hírt a honvédsereg pákozdi ütközetéről. A hír hatására az összegyűlt tömeg lelkesedése sokszorosára növekedett. A vásárhelyi nemzetőrök részt vettek a délvidéki szerb támadás visszaverésében.


A Tisza szabályozását követően, az 1860-as években kiszáradtak a környező tavak és erek. A belterület laposabb részeit fokozatosan feltöltötték, új betelepülőkkel gyarapodott a város. Hódmezővásárhely 1873-ban szakadt ki a megyéből, és nyerte el az önálló törvényhatósági jogot. Ettől kezdve mutatkoztak meg az urbanizáció első jelei. Szembetűnően növekedett a népesség. 1890-ben 55475 főnyi lakosságával Hódmezővásárhely az ország negyedik legnépesebb városa. A századforduló körül alakult ki a városközpont mai képe. Ártézi kutak, lendületes építkezés, útburkolások, csatornázások jellemzik ezeket az évtizedeket. A lakosság 70%-a földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott. Sajátos településszerkezet alakult ki, nagy határra kiterjedő tanyarendszerrel. Az állattenyésztés továbbra is meghatározó volt a népesség megélhetése szempontjából. A paraszti állattartást a gazdaságosság jellemezte. Jövedelmező volt a minőségi lótenyésztés, mely részben exportcikk volt, részben a mezőgazdaság igényelte. Emellett a piacra kerülő baromfi és tojástermelés is fellendült. Az állattartásról fokozatosan tértek át az extenzív gabonatermesztésre, amely a város létének alapját képezte. A gabonatermesztésen nyugvó mezőgazdaság jelentős számú bérmunkást foglalkoztatott. Az Osztrák-Magyar Monarchia feldarabolásához vezető világháború megakadályozta a városfejlődést és minden téren veszteségeket okozott. A háborús nélkülözések, emberáldozatok, társadalmi feszültségek Vásárhelyen is tüntetésekhez vezetett. A Horthy-kor első évtizedében jó piaca volt a mezőgazdasági termékeknek. Bár a világháború és a megszállás erősen megviselte a város gazdaságát, a jó minőségű búzaértékesítési lehetőségei nőttek. Mint húzóágazat fellendült a sertéstenyésztés, nőtt a baromfiexport. Megjelent a kovács- és bognáripar, téglagyártás, kocsigyárak. Ipari középüzemek tucatjai próbálkoztak. A nagy gazdasági világválság a kezdeti fellendülést tönkretette. Növekedett a munkanélküliség. Keveset javított helyzeten a néhány nagyobb üzem. A világválság lezajlása után az 1930-as évek második felében ismét gazdasági fellendülés következett be. 1940-re baromfitenyésztő mintaközség lett Vásárhely. Jelentősen nőtt a ló export. A második világháború ismét közbeszólt. A szovjet csapatok 1944. szeptember 25-én eljutottak a körtöltésig. Az elöljárók és a módosabb polgárok többsége elmenekült. A városon október 8-án hömpölygött át a háború. A házakban, emberéletben nem esett nagy kár, de a gazdasági fölszerelésekben óriási volt a veszteség. Az 1960-as évek végén nagyüzemek jöttek létre. A munkaerő teljes foglalkoztatottsága ugyan megtörtént, de a korszerűtlen ipar drágán termelt. A politikai és gazdasági csőd az 1980-as évek végére bontakozott ki. 1990-es rendszerváltás után Hódmezővásárhely megyei jogú város lett, a helyhatósági választás után kialakította önkormányzatának szervezetét. 1997-ben a magyar városok közül elsőként Hódmezővásárhelyt tüntették ki az Európa Tanács Európa Díjának Becsületzászló fokozatával. Ezzel a díjjal ismerték el a vásárhelyiek tevékenységét az uniós eszme, a testvérvárosi kapcsolatok ápolásában, az infrastruktúra fejlesztésében és a környezetvédelemben. Hódmezővásárhely jelene Új szennyvíztisztító telep létesült, kialakulóban van egy, a város nagyobb létesítményeit, intézményeit összekapcsoló informatikai hálózat. Megvalósult a város kórházának rekonstrukciója, a kakasszéki gyógyintézet felújítása. Hódmezővásárhely jövőbeni fejlődése körvonalazódni látszik, a városban fedett uszoda, bel- és külterületi utak, belvárosi rekonstrukció, valamint új szálló építésével. Hódmezővásárhely idegenforgalmi szempontból nagy természeti kincse az a termálvízkészlete, amely a városi strandfürdőt táplálja és oly sok


vendéget csábít nyaranként a városba. A városban nyugdíjas lakópark építése vált lehetővé, sikeres pályázat által. Nemcsak infrastrukturális fejlődés, hanem kulturális és művészeti fellendülés is kezdetét vette. Nagyon fontos a város polgárainak megadni a kellemes és kulturált szórakozás és kikapcsolódás lehetőségeit. Nagy jelentőséggel bír a Hódmezővásárhely - Algyő közötti utóútszakasz négysávossá tétele, valamint a várost elkerülő és a nehézgépjármű-forgalomtól, ezáltal tehermentesítő autóút megépítése. Ezek által a város is bekapcsolódhat a Közép-Európán keresztül húzódó autópálya-rendszerbe. A város további eredményes és kitartó munkával és erőfeszítéssel elérheti, hogy a Dél-alföldi régió egyik legkiemelkedőbb és legdinamikusabban fejlődő településévé válhat, amelyre méltó módón büszkék lehetnek a város polgárai. A város minden külföldi és belföldi turista számára vonzó. Múzeumok, templomok, díszkutak, szobrok, parkok és egy termálvizes strandfürdő várja az idelátogató vendégeket. Mártély Község Földrajzi fekvés: Mártély község az Alföld déli részén, Csongrád megyében található, a Holt-Tisza partján. Környező városok Mindszent és Hódmezővásárhely, amelyhez korábban közigazgatásilag tartozott. Jelenleg önálló önkormányzattal rendelkezik a mintegy 1300 fős község. Az idegenforgalom az 1960-as évektől indult fejlődésnek, köszönhető ez annak is, hogy ártéri területe - gazdag növény- és állatvilágával - a Kiskunsági Nemzeti Park része lett 1971-től. Valamint a vasúthálózat fejlesztésével a település bekapcsolódott a Budapest-Makó közötti közvetlen forgalomba. Napjainkban Mártély már jelentős turisztikai központtá nőtte ki magát, ám problémát jelent, hogy a part menti üdülőterület közigazgatásilag Hódmezővásárhelyhez tartozik. Így az idegenforgalomból származó jövedelem nem a község gazdasági fejlődését segíti elő. Ennek kiküszöbölésére próbálkozások történnek a falusi turizmus kiépítésével. Múlt, lakosság: Régészeti feltárásokból, melyet Farkas Sándor végzett a Nemzeti Múzeum megbízásából 1891-ben, nyilvánvalóvá vált, hogy a környék már a honfoglalás idején is lakott volt. Az első írásos dokumentumok Szent István király idejéből származnak, melyek arról tanúskodnak, hogy a települést István a Zalavári Apátságnak ajándékozta 1024-ben, Zenthadryanmartyr néven. Az apátság tulajdonába került földbirtok népe felett csak a király vagy az apát által kijelölt bíró ítélkezhetett. Mártélynak ezt az egyházi jellegét a többi egyházi földbirtokokon lévő falvakéval együtt Szent László királytól kezdve Zsigmondig minden uralkodó igyekezett megerősíteni, sőt László alatt a világi adóztatástól is mentesültek. A község neve a különböző történelmi korokon keresztül folyamatosan változott, a török hódoltság ideje alatt már Marther–re rövidült, mai nevét 1808-ban kapta. 1241-ben az országot három irányból érte a tatárok támadása, a fősereg Batu kán vezetésével Erdély – Szeged felől érkezve végigdúlta a környéket. Mártély sem kerülhette el sorsát. A feldúlt falvak jó része sohasem települt újjá. A falu azonban a tatárdúlás idejét kivéve folyamatosan lakott hely. Az egyházi birtokon az aránylag jobb bánásmód miatt a rendnek sem kellett attól tartania, hogy a lakosság elhagyja a települést. A falu egészen a török hódoltság bekövetkeztéig az apátság birtoka maradt. 1553-ban a királyi adóösszeíró Csongrád megyében mindössze tizenhét lakott helységet jegyez, az elpusztult községek száma tizenegy. Mártélyt a lakott és adózó községek között tüntették fel. A falu népességének nagyságára is következtethetünk abból, hogy 1557-ben huszonöt házat írtak össze.


Az 1567-es írások jobbágyfaluként említik a települést, majd az 1600-as években lakatlan. 1649-ben Mártély, mint szerbek lakta falu ismert, azonban 1686-ban egy tatár támadás a szerb lakosságot szétszórta. Egy 1695-ös felmérés szerint a Tiszától Gyuláig terjedő terület Szentes kivételével nem volt lakott terület. 1723-tól gróf Károlyi Sándor birtokába került a község. Az 1828. évi összeíráskor a lakosság létszáma 156 fő, 35 család. 1851-ben az adófelmérésben Mártélyon 281 főt található. 1885-ben már 50 ház állt. A lakosság száma lassan emelkedett, 1913-ban 2647 lakos élt a mártélyi határrészeken. A lassú békés fejlődést az első világháború akasztotta meg, melyben 57 ember halt hősi halált. Majd 1919-ben a Vörös Hadsereg offenzívája, mely a románok kiszorítására irányult, szintén áldozatot követelt a falutól. A menekülő románok 56 embert lőttek le. 1949-ben a 3690/1949. Korm. számú rendeletben a belügyminiszter Mártély községgé alakulását rendelte el. A lakosság száma ekkor 2110 fő volt. 1960 után megváltozott az élet. A nagyüzemi módszerek bevezetése sok parasztember munkáját feleslegessé tette. A fiatalabbak a környező városok ipari létesítményeiben találtak munkát, ennek következtében igen sokan elköltöztek a településről. Mártély 1964-ben üdülőfaluvá vált, kiépült az üdülőterület, innentől kezdve folyamatosan fejlődött a falu. Új községháza készült, távolabb a régi faluközponttól, és körülötte épültek fel a község új házai. A terület benépesülése innentől kezdve vett igazi lendületet Nemzeti összetétel: A nemzetiségre utaló családnevek jelzés értékűek. Pl.: rácz, polyák, tatár, székely, olasz, tóth, cigány… Vallási, felekezeti megoszlás: Az őslakosok katolikusok voltak. Az 1860-as évektől a katolikus lakosság elszegődött a tanyavilágba béresnek, ahol majdnem mindenki református volt. Így kezdődött a két felekezet keveredése, mely napjainkban is folyamatosan tart. Egy 1995-ös felmérés szerint 17 család vallotta magát katolikusnak. Mártély község 1950 óta közigazgatásilag önálló. A községet 1949-ben villamosították. Vízmű és gázszolgáltatás 1994-től van a községben. A vasúti közlekedés 1893-ban indult. A pénz- és hiteléletet a Székkutas és Vidéke Takarékszövetkezet látja el 1985-től. 1855-ben egyházi iskolát alapítottak, majd ez a község kezelésébe került, 1950-ben új, modern iskola épült. Önkormányzati intézmények: - Általános Művelődési Központ (óvoda, 8 osztályos iskola, konyha, Községi könyvtár, Faluház) - Gondozási Központ által ellátott szakfeladatok: - Nappali Szociális Ellátás keretében működik az Idősek Klubja, - Házi Segítségnyújtás - Tanyagondnoki Szolgálat - Szociális étkeztetés - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás - Anya- Csecsemővédő Intézmény - Kommunális Közmű Beruházó és Üzemeltető Intézmény


Mindszent Fekvése: Mindszent a Tisza bal partján, a Kurca torkolatánál, változatos felszínű és tagoltságú tájon, Szentes és Hódmezővásárhely között félúton fekszik. Címere: A címerpajzs egyenes állású, alul kerek behajlással csúcsban végződik. A pajzsmező kék színe a levegőt, az eget, a vizet idézi, melyek a tisztaság, az igazságosság és hűség jelképei. A két hal, a szigony pedig az alapító hét halászcsaládra is utalva az ősi halászatot jelképezi. A szélesebb hullámvonalú ezüst pólya a kanyargó Tiszát, a keskenyebb a Kurcát jelenti, mint a város földrajzi adottságát a két folyó találkozásánál, és a halászat, valamint a kompátkelés színterét. Története: A régészeti leletek szerint már az ókorban lakott volt. A honfoglaló magyarság is megszállta Csongrád megye e részét. Erre leletek is utalnak, de Szer (Pusztaszer) közelsége (6km) is bizonyossá teszi ezt. Írásos emlék Mindszent ikerközségét Apor néven, mely beépült Mindszentbe (és plébániát) 1332-ben említi először az egyházi tizeddel kapcsolatban. Tiszai átkelőhelyét 1515-ben említik először oklevelek. A történelem folyamán többször elpusztult település mindig a visszatelepülőkkel élt tovább. Római katolikus templom: A többször újraépült templomát mindig "mindenszentek"- nek ajánlották. A város nevét templomáról nyerte. A török hódoltság idején sok csapás érte Mindszentet. A lakosság nagy része elmenekült, a veszélyhelyzet után mindig visszatelepült, így túlélte a templom a lakossággal együtt a török megszállást, amit 1675-ben Rómába küldött jelentés és korabeli török adójegyzékek igazolnak. Csak a törökök kiűzése (1686) után nyílt meg a nagyobb fejlődés a község számára. Ebben döntő szerepe volt Hodosy Imre katolikus lelkésznek, aki 1702-ben került Mindszentre. Újraszervezte a plébániát és a községi közigazgatást. Ettől kezdve fokozatosan gyarapodott a lakosság. A XVIII. században előbb gróf Károlyi Sándor gyámkodott, majd 1733-tól gróf Erdődy György személyében új földesura lesz Mindszentnek. 1804-ben az uradalmat gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini Károly őrgróf özvegye vette meg. Később fiának, Pallavicini Eduárdnak (1787-1839) adományozta. 1839-ben Pallavicini Alfonz (1807- 1875) őrgróf örökli a birtokot, 1875-től Pallavicini Sándor (1853-1933) őrgróf úrra szállott, (utána fia, Pallavicini Alfonz (1883-1958) Mindszent díszpolgára 1945-ig volt a birtokos), akiket Mindszent lakói nagy tisztelettel és hálával öveztek. 1893-ban megnyílt a vasút. A 19. századi változások jelentős hatással voltak Mindszent fejlődésére is. Az Iskolasor: A Pallavicini Sándor őrgróf alapította Károly óvoda 1902-ben, a Lányiskola 1903-ban, a Fiúiskola pedig 1905-ben épült. A három épület szép iskolasort alkot a település főterén, ma is kellemes színfoltja a városnak. Az óvodában premontrei apácák működtek, akik az akkori


állami óvodákat megelőzve napközi otthont és bölcsődét szolgáltak együttműködve a község elöljáróságával. A Városháza: 1928-ban épült a községháza (ma városháza), melyhez szintén a Pallaviciniek adományozták a területet. 1884-től 1950-ig a Tiszántúli járás, majd a Mindszenti járás székhelye, melyhez Derekegyház, Mágocs, Mindszent és Szegvár községi jegyzőségei tartoztak. Népcsoportok: 2001-ben a város lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát. Székkutas Székkutas község történelmének áttekintése 50 évvel ezelőtt 1950. január 1-ével a BM. 5203-35-8/1949.I.8 szám alatt kiadott rendelete értelmében községünk Vásárhelykutas néven önállóvá vált. Kivált Hódmezővásárhely közigazgatása alól. Területe akkor 22815 Kh volt és a lakosság száma 4095 fő. E területnek, mint a vásárhelyi "Nagypuszta" más területeinek is, már korábban is voltak önállósodási törekvései, de azok nem jártak eredménnyel. A tanácsházát ideiglenesen a régi közigazgatási kirendeltség épületében helyezték el, de 1951ben megépült az új tanácsháza a község mai központjában. A közigazgatási felügyeletet ideiglenesen a városi tanács látta el. Egy fél évnek kellett eltelni mire megjelent a rendelet, hogy a község a szentesi járáshoz fog tartozni. A község nevét az akkor újonnan választott tanács Székkutasra változtatta. 1979-ig a lakosság háromnegyede külterületen élt, tanyavilágon élt, mára ez az arány szinte megfordult. Székkutas mai arculatának kialakítását nagyban befolyásolta az 1952 '53-ban elkészült mintafalu terve. 1958-'59-ban elkészült a 47-es főút jelenlegi útvonala, majd az ezt követő időszakban a jelentősebb községi szintű építkezések a főút mellé összpontosultak. A sportpályát még Kiss Pál, akkori polgármester adományozta a sportot kedvelőknek, de az ifjúsági házat és a tekepályát már 1957- '58-ban építették. 1962- '63-ban épült az Alföldi operának becézett és saját korában nagyon korszerűnek számító Művelődési ház. 1975-ben felépült az ABC áruház, majd rá egy évre a Posta új épülete, és ezzel teljesen áthelyeződött Székkutas központja az "új" 47-es mellé. 20 évvel ezelőtt felépült a tornaterem, 1981-ben átadták az új iskolát, majd '85-ben az egészségházat. A fejlődéssel együtt nőtt a falu önállósága, amivel párhuzamosan a '60-as évek végén beindított Székkutas Hódmezővásárhely - Székkutas Volán buszjárat, szorosabbra fűzte a falusiak és városiak közötti kapcsolatot. A faluban az ipar is rohamosan fejlődött a '60-as évek végén. A tsz-ek gépesítésével párhuzamosan a gépállomás szakosított gépjavításra, majd majorgépesítésre és villamosításra tért át. Még később a HÓDGÉP részeként mezőgazdasági gépeket gyártott és a község legjelentősebb komoly munkaerőt foglalkoztató ipari üzemévé vált. Egy elhibázott döntés értelmében a HÓDGÉP a székkutasi gyáregységét a '70-es évek végén eladta az Új Élet Mezőgazdasági Szövetkezetnek, ezzel egy komoly munkahelyet megszüntetve Székkutason. Ennek káros hatása napjainkban is érezhető. A község iparát ezen kívül a Herbária, 1-2 ipari szövetkezet és néhány egyéni kisiparos jelentette. A termelés ilyen gyors fejlődésével egy időben a község az élet más területein is igen komoly fejlődét mondhatott magáénak. A felnövekvő nemzedék oktatását nevelését a községben működő iskola mellett nyolc külterületi tanyai iskola látta el, így: Csicsatér, Öthalom, Feketehalom, Kakasszék,


Szökehalom, Csajág, Hatablak, Kispuszta. Ezek 1-2 tanerős iskolák voltak és osztatlan tanítás folyt. Ezekből alakul a mostani 8 évfolyamos általános iskola. Óvoda már korábban is működött a régi Népházban. 1947- '48-ban egy ONCSA házból átalakítással 2 termes óvoda készült, ahol 2 óvónő foglalkozott a 3-6 éves gyerekekkel. Ma már a kibővített óvodában, négy csoportban foglalkoznak a kicsinyek nevelésével. Az 50-es évek elején alakult sportkör tevékenysége korábban sokkal eredményesebb volt, mint manapság. Szélesebb tömegeket tudtak mozgósítani és a tömegsportban több országos szintű eredményt értek el. A futballisták megnyerték az országos Traktor-kupát. Székkutas szülöttjeként Szenti Jusztina olimpián is képviselte hazánkat. A sportpályán széleskörű társadalmi részvétellel épült az ifjúsági ház, a tekepálya, az országban elsőnek lett kivilágítva a futballpálya és végül így épült a tornacsarnok is. Az egészségügy helyzetére jellemző, hogy a korábbi külterületi orvosok helyett két SZTK körzeti orvos látta el korábban külön saját kis rendelőjében, ma már korszerű egészségházban. Jelenleg is két háziorvosi körzet működik. A fejlődés során fogorvosi rendelő is létesült, és laborvizsgálatot is végeznek, és fizikoterápiás ellátás is folyik. A fentiek mellett állandóan működött és a körülmények javulásával ma is jól működik az anya és csecsemővédelem. A szakorvosi ellátást, valamint a szükséges korházi kezelést a hódmezővásárhelyi rendelőintézet és városi kórház látta el, és látja el ma is. A gyógyszerellátást 1933 óta önálló gyógyszertár biztosította. Ma a privatizált gyógyszertár a korszerű egészségházban működik. A község kommunális ellátásának fejlődésére jellemző, hogy a központ villamosítása a '40-es évek végén megtörtént és későbbi építkezésekkel egyidejűleg tovább fejlődött. Ma már a külterület villamosítása terén is vannak eredmények. Az ivóvíz ellátás fokozatosan fejlődött és érte el, hogy ma az egész községben a megépült törpe vízmű és a kiépült vezetékhálózat biztosítja a jó minőségű ivóvizet. Az 1985. október 11-én, Székkutason ünnepélyes keretek között meggyújtották a vezetékes földgázt. Ezt, a község fejlődése szempontjából komoly eseményt a polgármesteri hivatal falán egy emléktábla hirdeti. A lakosság nagymértékű közreműködésével megépült a földgázellátó hálózat, mely a családok többségének megkönnyíti a fűtést. A belterület majdnem minden utcájában kétoldali kiépített járda van és néhány kivétellel aszfaltburkolatú út is. A felsorolt jelentős fejlődéssel együtt megváltozott a lakosság szociális és társadalmi szerkezete is. 1950-ben a lakosság 20%-a élt a községben és 80%-a külterületen, tanyákon. Ez az arány a '80-as évek végére megfordult. A belterületen épült új utcák korszerű házai egyértelműen mutatják a lakosság anyagi körülményeinek javulását, bár a belterületre szorult és otthoni gazdálkodásra kényszerült családoknak egyre inkább szűknek bizonyulnak a tanyákhoz viszonyítva kis telkek. Minden háztartásban van rádió és televízió, elterjedtek a különböző elektronikus háztartási és szórakoztató eszközök és egyre több családban jelenik meg a számítógép. A családok több mint felének van személyautója, ami az emelkedő üzemanyag árak mellett lassan ismét luxuscikknek számít. Az utóbbi évek eseményeként általánosnak lehet mondani a telefonnal való ellátottságot, sőt egyre többen rendelkeznek mobil telefonnal is. A község vezetésének célja, hogy fejlesztésekkel biztosítsa a Székkutasiak jó közérzetét, megélhetését helyben. A munkahelyteremtő vállalkozások támogatása mellett fontos szerephez jut a természetes környezet megóvásának. A még kiaknázásra váró területek: gyógynövénytermesztés és a falusi turizmus. A jövőkép megtervezésében és megvalósításában fontos szerep jut még a meglévő és újonnan szerveződő gazdasági, politikai, egyházi és kiemelten a civil szervezeteknek.


2. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás fogyatékkal élők szociális ellátórendszerének bemutatása


2.1. A fogyatékkal élő személyek ellátásának, életviteléhez szükséges feltételeknek jogszabályi háttere A tudatosság növelése Magyarországon a fogyatékos személyek jogait átfogó módon „a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról” szóló 1998. évi XXVI. törvény szabályozza. Az Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 100/1999. (XII.10.) Országgyűlési határozatban, a négy stratégiai célkitűzés egyike „a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemléletkedvező irányú megváltoztatása.” Egészségügyi ellátás Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről és az 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól a fogyatékosságra tekintet nélkül, diszkriminációmentesen állapítják meg a jogokat és kötelezettségeket. Rehabilitáció A rehabilitáció átfogó szabályát a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény tartalmazza. Eszerint a rehabilitáció az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése. Egyes ágazatok: - Oktatás és képzés területe: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény - Foglalkoztatás területe: a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény - Szociális ellátás területén: a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény, a szociális ellátásokról az 1993. évi III. törvény alapján. Támogató (segítő) szolgáltatások A fogyatékos személyek támogató szolgálatáról átfogó módon a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény rendelkezik. Eszerint támogató szolgálat a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, a mindennapi szükségletei kielégítését célzó – személyes közreműködés által megvalósuló – szolgáltatás. Ennek megvalósítására jött létre a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III.törvény 65/C.§ a szolgálatról. Egyenlő hozzáférés Az akadálymentes fizikai környezetről átfogó módon a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 1998. évi XXVI. törvény rendelkezik. A konkrét teendőket az Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 100/1999.(XII.10.) Országgyűlési határozat fogalmazza meg. Oktatás A fogyatékosság felismerésétől kezdődően a felnőttoktatásig - rendelkezések között, de számos pozitív diszkriminációs elemet is tartalmazó módon és a Gyermekek jogairól szóló ENSZ Egyezménnyel összhangban – alapvetően négy törvény szabályozza. - a közoktatásról szóló 1993.évi XXXIX. törvény - a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény - a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény A közös jogi és tartalmi szabályozás a fogyatékos és az ép gyermekek egyenlőségéről, emberi egyenértékűségéről vallott pedagógiai felfogást is kifejezi.


Foglalkoztatás Az esélyegyenlőségi törvény alapján a fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiánában védett foglalkoztatásra jogosult. Fontosabb jogszabályok: - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény - a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény - a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló 30/2000. (IX. 15.) GM rendelet. A jövedelem szinten tartása és szociális biztonság A szociális biztonsághoz való jogot az Alkotmány biztosítja: A Magyar Köztársaság állampolgárainak joguk van a szociális biztonsághoz; öregség, betegség, rokkantság, özvegység, árvaság, és önhibájukon kívül bekövetkezett munkanélküliség esetén a megélhetésükhöz szükséges ellátásra jogosultak. Az ellátáshoz való jog a társadalombiztosítás útján és a szociális intézmények rendszerével valósul meg. Családi élet és személyes integrálás Az alapvető szabály vonatkozásában a legmagasabb szintű jogszabály a Magyar Köztársaság Alkotmánya, amely biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyel, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési, vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Kultúra A kulturális életben való közreműködés jogát a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló 1998. évi XXVI. törvény meglehetős általánossággal tartalmazza. Az Országos Fogyatékosügyi Programról szóló 100/1999.(XII.10.) Országgyűlési határozat az alábbi feladatokat tartalmazza: „A fogyatékos emberek egészségének megőrzését, az önmegvalósítást, a sikerélményt, valamint a közösség életében történő aktív részvétel kiteljesítését segíteni szükséges. Olyan programok kerüljenek bevezetésre, amelyek támogatják a fogyatékos emberek aktív szabadidős (pl.: mozgás, képzőművészeti, színjátszó csoportok), sport, művészeti és rekreációs tevékenységét, különös tekintettel a hazai és nemzetközi sportesemények szervezésére, az azokon való részvételre, a speciális sportolási segédeszközök beszerzésének támogatására.” Pihenés és sport A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló 1998. évi XXVI. törvény az alábbiakban határozza sportolással kapcsolatos jogokat: a fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a sport célú létesítmények látogatását. A fogyatékos személy számára – a sportolási lehetőségek megteremtéséghez – a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni. A fogyatékos szabadidő- és tömegsportját a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport Közalapítvány, verseny- és élsportját a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány támogatja. 2000 évben létrejött a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége. Vallás A Magyar Köztársaság Alkotmányában (1949. évi XX. törvény) megfogalmazott elv szerint az egyház az államtól elválasztva működik.


Az egyházak egyre nagyobb szerepet vállalnak a közoktatási, a gyermekvédelmi és szociális ellátás területén. Legjelentősebb a fogyatékos személyek ápoló-gondozó otthonainak működtetése. A fogyatékossággal élő személyek szervezete A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló 1998. évi XXVI. törvény hozta létre az Országos Fogyatékosügyi Tanácsot. A Tanács dolgozza ki az Országos Fogyatékosügyi programot és figyelemmel kíséri annak végrehajtását. A civil szervezetekre vonatkozó jogszabályok a következők: A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény. Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény. A közhasznú szervezetekről szóló 1997.évi CLVI. Törvény. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló 1998.évi XXVI. Törvény. Összegzés: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségéről szóló 1998. évi XXVI. törvény fontos mérföldkő Magyarországon a fogyatékosügy területén. A törvény előre mutató - a fogyatékos személyek jogainak (akadálymentes környezet, hozzáférhető kommunikáció, akadálymentes közlekedés, támogató szolgáltatás) - valamint az esélyegyenlősítés célterületein (egészségügy, képzés – oktatás, foglalkoztatás, lakhatás, kultúra, sport) Lényeges az „emberi jog” alapokon nyugvó fogyatékossági támogatás a kormányzati-civil párbeszédet lehetővé tevő Fogyatékosügyi Tanács a komplex rehabilitáció kiépítésére-életre hívott Fogyatékosok Esélye Közalapítvány valamint a tennivalókat 10 évre algoritmizáló Országos Fogyatékosügyi program. Összességében megállapítható, hogy a fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlősége alapvető ENSZ szabályainak magyar jogrendszerbe történő átültetése megtörtént. Tény azonban, hogy a magyar jogrendszer magyar valóságba való átültetése, már nem megy nehézségek nélkül. 2.2. SWOT elemzés Erősségek Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata területén a pénzbeli ellátásokat a törvény által előírt módon biztosítja. A törvény által kötelezően működtetendő intézményeket fenntartja és működteti. Szoros kapcsolat alakult ki a civil szervezetekkel, amelyek szolgáltatásaikkal szervesen beépültek a rendszerbe. A szakosított ellátás területén elkezdte működését a Szivárvány Szakosított Szociális Otthon mellett újonnan épült lakóotthon 8 fő kitagolásával.

Gyengeségek A középületek és hivatalok akadálymentesítése részben megoldott. A súlyos beilleszkedési és magatartászavarral küzdő gyermekek megfelelő ellátása hiányos. A felnőtt fogyatékosok részére nincs elegendő védőmunkahely. A szakmai harmonizáció a megyei önkormányzat és a város között további komoly együttműködést kíván. A rendszerben dolgozó szakemberek tovább képzésének és különböző szakmai fórumokon való részvételének financiális hiánya. A működési normatíva elégtelensége.


A Szivárvány Szakosított Szociális Otthon a fogyatékosok kulturális és sport életének területén kiemelkedő sikereket ér el országos és nemzetközi szinten. A társintézmények együttműködése kiemelkedően jónak mondható. Az Aranyház nappali ellátást biztosíthat minden rokkantsági csoporthoz tartozó rászorult részére igény szerint. A Kagylóhéj Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat munkájával a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő, szociálisan is rászorult családok segítése és támogatása is megoldottá vált. A városban országosan elismert magas szakmai színvonalon biztosított az enyhe fokban sérült, tanulásban akadályoztatott tanulók oktatása 1-8 évfolyamig. (Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó). A Csongrád Megyei Önkormányzat fenntartásában működő Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon által szintén országos elismertséggel biztosított Hódmezővásárhely M.J.V., és vonzáskörzetének sajátos nevelési igényű, középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelése, oktatása 3 éves kortól. (óvóda, általános iskola, készségfejlesztő speciális szakiskola) A városban fellelhető a korai gyógypedagógiai és fejlesztő felkészítés is a megyei fenntartású intézményben, valamint a Csodaházban. A városban működő minden intézmény, amely fogyatékkal élők ellátását végzi szociális ellátás terén épp úgy, mint oktatás területén, terepintézménye a SZTE Egészségügy Főiskolai Karának illetve a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolának. A tömegkommunikáció képviselőivel együttműködve és annak eszközeit felhasználva a sérült embereket el- és befogadó társadalmi tudatformálás útján pozitív sikereket könyvelhet el a város. (VTV-ben minden hónap utolsó csütörtökén fél órában a fogyatékosok civil szervezetei szólalhatnak meg, jeltolmácsok nyújtanak

A feladatok nehézségéből adódóan a szakemberek mentálhigiénés felkészítése, támogatása jóval összetettebb és szervezettebb formában kellene, hogy történjen, mint jelenleg. A foglalkoztatások színesebbé tételéhez speciális szakember hiánya, annak anyagi terhe miatt. (pl: néptánc oktatás)


segítséget a Közgyűlések közvetítésénél a hallássérült lakosság számára.) A városi Németh László Könyvtár pályázat útján a „hangos könyvtár” beindításához megnyert egy Internetes olvasó programot. 215 főt befogadó HÓDFÓ Szociális Foglalkoztató működik a városban, amely folyamatos pályázatírással emeli dolgozói létszámát. Lehetőségek A Megyei Jogú Város Csongrád megye közötti szakmai kapcsolat erősítése a fogyatékos ügyben (közös pályázati lehetőségek összehangolása) A pályázati lehetőségek helyi szinten való minél nagyobb kihasználása. Speciális napközi otthon létrehozása, ahol azok a gyermekek részesülhetnének szakirányú ellátásban, akiket sérültségük miatt a jelenlegi intézmények egyike sem tudja befogadni. A média bevonása a társadalmi befogadás terén tett feladatokba. Kislétszámú (6-8 fős) óvodai csoport kialakítása mozgásában akadályozott, de ép értelmű gyermekek számára. (akadálymentes környezet, személyi és tárgyi feltételek). A felnőtt fogyatékosok benntlakásos intézményeiben a nagy létszámú otthon mellett további lakóotthonok építése. Városi szinten több olyan rendezvény szervezése vagy támogatása, ahol a sérültek és az épek megismerhetik egymás értékeit. Több speciális foglalkozatás beindítása külső szakember bevonásával az anyagi háttér biztosítása mellett. (pl: néptánc, képzőművészet). A Szivárvány Szakosított Szociális Otthon a megyében vagy a régióban működő társintézmények közti szoros szakmai kapcsolat helye is lehet. Az olvasókörök és civil szervezetek bevonásával nagyobb rálátást lehet biztosítani a lakosság részére a fogyatékkal élők életére. Szükségesnek tartjuk az intézmények megismerését a civil szervezetek részéről, amelyet az intézmények nyitottságával érhetünk el.

Veszélyek A sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai integrációja a speciális, egyéni nevelési oktatási feltételek megléte nélkül („rideg integráció”) A halmozottan sérült, súlyosan fogyatékos gyermekeket nevelő családok többszörösen is hátrányos helyzetűvé válása, társadalmi kirekesztettsége. Mindemellett a családokban a gyermek súlyos fogyatékosságát feldolgozni nem tudó szülő szenvedélybetegségének kialakulásának veszélye. Pesszimista jövőkép kialakulása, családok széthullása. A társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem kudarcaként könyvelhető el az akadálymentesítés lassú megvalósítása, a kellő integrált intézményi struktúra és/vagy védőmunkahelyek ki nem alakítása. Mindezek elmaradása csökkenti az idősek és fogyatékkal élők önálló életvitelét, a rehabilitációs esélyeket a fogyatékkal élők számára.


3. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás fogyatékkal élők szociális ellátórendszerének szereplői


3.1.Intézmények bemutatása Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Szivárvány Szakosított Szociális Otthon és Lakóotthon (6800 Hódmezővásárhely, Klauzál u. 185/A., telefon: 06/62/238-351, 06/62/238-352) A Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Szivárvány Szakosított Szociális Otthona és Lakóotthona szakosított és integrált személyes gondoskodást nyújtó intézmény. Részben önálló, gazdaságilag pedig a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ integrált intézménye. Az ellátotti létszám 2009. december 31- én: 115 fő+8 fő lakóotthon. Az intézmény a gondozott teljes körű ellátása, ápolása-gondozása mellett biztosítja szükség szerinti foglalkoztatását, egyéb habilitációs, rehabilitációs jellegű ellátását, valamint 2009 áprilisától a lakók munkarehabilitációs foglalkoztatását. A széleskörű foglalkoztatások nem csak ismereteik fenntartását, bővítését biztosítják a lakók számára, de önbecsülésüket, alkalmazkodási készségüket, erkölcsi értékrendjüket, személyiségüket is erősítik. Foglalkozási típusok környezetismereti foglalkozás, beszélgető kör, szabadidős tevékenységek, foglalkozás, manuális foglalkozás, sakkfoglalkozás/fafaragás, táncfoglalkozás, zenekari foglalkozások, könyvtár, kulturális foglalkozások, sportfoglalkozások, mozgásterápiás foglalkozás. Bízunk benne, hogy a Szakértői Bizottság hivatalos felállásával a továbbiakban már nem kerülünk olyan helyzetbe, hogy az elhelyezésre várók ne tudják férőhelyeiket elfoglalni az alapvizsgálat és szakértői javaslat hiányában. Kihívás elé állít az a tény is, hogy sajnos még mindig nem profiltiszták az intézmények, továbbra is nehézséget jelent az ellátotti kötelességek érvényesítése, a Házirend és fegyelem betartatásának összehangolása. Meglehetősen nagy gondot és problémát jelent intézményünk számára, hogy az ellátottak készpénzvagyona nem terhelhető ily módon még a jelentős készpénzvagyonnal rendelkező ellátottak helyett is a fenntartó fizet az ellátásért. 2010. március 01-től az Értelmi Fogyatékosok Nappali Intézménye kialakításra került az intézményen belöl, mely 15 fő felnőtt értelmi fogyatékosnak biztosít nappali ellátást. INPUT

OUTPUT Személyi feltételek: A dolgozói létszám 52 fő

ebből a szakmai létszám 42 fő: (ápoló, fejlesztő pedagógus, szociális és mentálhigiénés szakember, szociális ügyintéző). egyéb (gazdasági, műszaki, ügyviteli, fizikai) 8 fő, lakóotthon 2 fő (szociális segítő). Nappali intézmény 1fő coordinator 3 fő segítő Férőhely: 116 fő+8 fő+15 fő

Az intézmény fenntartója: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Az intézmény szakmailag önálló, gazdaságilag a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Gazdasági Igazgatóságához tartozik. Ellátottak köre: 124 fő+15fő Bentlakásos Intézmény lakói kor szerint: 19 – 80 év Nemek szerint: Férfi: 74 Nő: 49


Tárgyi feltételek:

Fogyatékosság típusa:

- akadálymentesített épület, - orvosi szoba, - ápolási feladatokat ellátó szobák, - multifunkcionális foglalkoztatási termek, - ebédlő, - mosoda, varroda.

- enyhe értelmi, közép és súlyos értelmi fogyatékosság. Feladatellátás módja: - ápoló-gondozó feladatok, - rehabilitációs jellegű foglalkoztatás, - mentálhigiénés egyéni gondozás. Az intézmény alapítási éve: 2000 Szociális foglalkoztatás kezdetének éve: 2009 Nappali ellátás: 2010

Eredmények

Hiányosságok

- Jó szakmai munka.

- Intézmény építészeti adottságaiból eredő hiányosságok (fűtésrendszer, szellőztetés).

- Országos szinten is elismert több területet felölelő szakmai foglalkoztatás (sport, zene, színjátszás). - Nyitott szemlélet. - Fenntartó, önkormányzat, civil szervezetek támogatása.

- Szakemberek képzése nem fed le minden szakterületet. - Jogszabályváltozások miatt kialakuló feszültségek (létszám, végzettségek). - Egyre szűkülő költségvetés, mely a szakmai munkát is visszavetheti.

- Családias, otthonos légkör. - Konfliktuskezelés, kiégés miatt nem - Lakóinkat a város és a lakosság is elfogadta. megfelelő. - Szülők részéről bizalom, elfogadás. - Elnyert pályázatok sportegyesületünk, alapítványunk és az intézmény részére. - Szoros együttműködés, szakmai eszmecsere a társintézményekkel. - Oktatási intézményekkel való együttműködés. -Nappali ellátás biztosítása.

- Intézmény állaga romlik. - Jogszabályváltozások miatt nem megfelelő a szakmai létszám. - Anyagi források csökkenése, kevés kiírt pályázat. -Tervezzük az egyházakkal való szorosabb együttműködést.

Kiss Ildikó szakmai vezető


Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Csodaház Foglalkoztató Napközi (6800 Hódmezővásárhely, Endre Béla u. 2. telefon: 62/233-125) A nappali szociális ellátás célja, feladatai Célja: A halmozottan sérült gyermekek, fiatalok részére nappali ellátás keretében, lehetőség biztosítása a napközbeni tartózkodásra, társas kapcsolatokra, egyéni és csoportos szakterápiás foglalkozásokon való részvételre, valamint az alapvető higiéniai szükségleteik kielégítésére, az ellátottak napközbeni étkeztetésének megszervezése. Feladata: A szolgáltatást igénybe vevők számára az igényeknek megfelelő gondozás biztosítása, szociális, egészségi, mentális és fizikai állapotuknak megfelelő életritmust biztosító közösségi szolgáltatások szervezése. Szakirányú terápiás foglalkozások (korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés) biztosítása: gyógypedagógiai-logopédiai, konduktív pedagógiai, gyógytorna, hidroterápia, fényterápia. Hódmezővásárhely és vonzáskörzetében még megoldatlan volt a súlyosan halmozottan sérült gyermekek intézményes nappali ellátása és ennek folyamatos biztosítása. A program bemutatása, szolgáltatáselemek, tevékenységek bemutatása Minden embernek, így a halmozottan sérült gyermekeknek, fiataloknak is szüksége van egy olyan napközi intézményre, ahol kedve, vágyai szerint élhet, amely egyénekre szabottan, szükségleteik szerint van kialakítva, és ahol megkaphatják mind azt a segítséget, képzést, szakirányú terápiát, ami zavartalan jobb életviteléhez elengedhetetlenül szükséges.Egy barátságos, jól felszerelt, kialakított, biztonságos helyre, ahová jó érzés betérni, mindennapokat szívesen eltölteni. 1. Napi háromszori étkezés igényelhető. Szükség szerint a speciális diéták (csökkentett szénhidrát, tejcukor-mentes, pépes) ételek biztosítása is megoldott, amennyiben az ellátott állapota ezt igényli. Az étkezések helye a csoportszobák. 2. Személyi tisztálkodásra, fürdésre, mosásra - higiéniás balesetek esetén - a lehetőség biztosított. A tárgyi feltétel biztosított, mozgássérülteknek alkalmas fürdők, kapaszkodókkal ellátva állnak rendelkezésre. 3. Szakterápiás foglalkozások (korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés) nyújtása egyéni és csoportos fejlesztés formájában. Gyógypedagógiai, logopédiai foglalkozások: a csoportos foglalkozások a hét minden napján mindkét csoportszobában, különböző témákban, órarend alapján. Az egyéni gyógypedagógiai és logopédiai foglalkozások is minden nap- minden gyermeknek szükség szerint, az egyéni órarendjük és a Szakértői Bizottság javaslata alapján. Gyógypedagógiai tanácsadás – szükség szerint. Forgalmi naplóban rögzítésre kerül. 4. Szórakozási, kulturális programok teszik színessé a napokat. Kirándulások szervezése. Ünnepekről megemlékezések formájában elevenítjük fel a történéseket. Az intézmény helyiségeit az aktuális dekorációkkal díszítjük. Egyházi ünnepekről sem feledkezünk meg, bensőséges hangulatú karácsonyi és húsvéti ünnepségeket tartunk. Vidám farsangi mulatsággal búcsúztatjuk a telet. 5. Egészségügyi ellátás. A szakorvos, védőnő (gyermekorvos, ortopéd szakorvos, neurológiai szakorvos) ellenőrzi egészségüket, javaslatokat tesz, elrendeli a szükséges gyógymódot. Helye az épületben kialakított orvosi rendelő. Gyermekorvos kéthetente, védőnő kéthetente látja el gyermekeinket. Neurológiai és ortopéd szűrővizsgálatra félévente kerül sor. 6. Hivatalos ügyek intézésének segítése. A szülőknek segíteni a szükséges formanyomtatványok beszerzésében, kitöltésében. Igazolások kiállítása. Kapcsolatfelvétel segítése a hivatalos szervek felé.


7. Tanácsadás szakemberek bevonásával. Gyógypedagógiai tanácsadás és konduktív pedagógiai tanácsadás. Jelentkezés alapján, szükség szerint. A halmozottan sérült gyermekeket és szüleiket érintő szolgáltatásokról, juttatásokról, eseményekről való tájékoztatás. 8. Nyitott napok szervezése az érdeklődő látogatók számára. Évente kétszer tartunk nyitott napot, ahol a kistérség lakói, leendő, szakmabeli dolgozók, gyermekorvosok, szülők megismerhetik szolgáltatásainkat 9. Speciális önszervező csoportok támogatása, működésének, szervezésének segítése. Pl. a megalakult Szülői Munkaközösséggel folyamatos kapcsolattartás, értekezés, információ átadás. Megbeszélések szervezése, közös programok, kirándulások szervezése. 10. Szülők belső képzése a Hajléktalanok Nappali Intézményében szervezendő különböző képzéseken. Kapcsolódunk a HEFOP 4.2 és HEFOP 2.2 programokhoz, mely programok segítik a szülők munkahelyi re-integrációját, valamint az intézményben dolgozó szakemberek szakmai továbbképzését. 11. Gyermekek szállításának segítése, megszervezése A kistérségi Támogató Szolgálattal, napi rendszerességgel segíteni és megoldani a gyermekek reggeli és délutáni szállítását. 12. Korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés Az intézmény rendelkezik OM azonosító (201144) számmal és a fenti két oktatási feladatot látja el. A szakmai program következményei, eredményessége, szerepe és hatásának értékelése Hódmezővásárhely MJV és a Kistérség Szociális Szolgáltatásszervezési Koncepciójában is kiemelt célként szerepel az időskorúak és a fogyatékkal élők ellátása. Az intézmény létrehozásával hozzásegítjük a sérült gyermekek hozzátartozóit és szüleiket, hogy hosszú távon megoldottá váljon gyermekeik gondjainak orvoslása. Előzetes felméréssek bizonyították, hogy igény volt arra, hogy a családoknál élő gyerekek napközbeni foglalkoztatását lehetővé tegyük. Mivel a tartós intézeti életforma jelentősen blokkolhatja a személyiség fejlődését, ronthatja az intellektuális állapotot, szegényíti az érzelemvilágot, gátat szabhat a szociális kompetenciák megszerzésének, és nemkívánatos viselkedésformák kialakulását eredményezhetik. Ezért olyan napközbeni ellátási forma kialakítását tűztük ki célul, ahol humánus környezetet, egészséges életvitelt, családias hangulatot biztosítunk ellátottaink mindennapjaiban. Fontos, hogy intézményünk a gyermekeket nem emeli ki a megszokott, szeretetteljes családi környezetből, hanem azt kiegészítve segíti a család mindennapjait. Az új ellátási, képzési formával nagymértékben hozzá járulhatunk a prevencióhoz, amely nem mindig kap megfelelő hangsúlyt. Elkerülhető a későbbi folyamatos, bentlakó intézményes ellátás, teljesebb értékű emberként élhetnek, a családjuk tehermentesebbé válhat. A szülők munkát vállalhatnak, elhelyezkedhetnek a munkaerő piacon, így segélyeket is kevesebben veszik igénybe. Az intézmény 20 fő, súlyos és középsúlyos halmozottan sérült személyt befogadó nappali intézmény, amely az ellátást igénybe vevő részére életkorának, egészségi állapotának és önellátása mértékének megfelelő ellátást biztosít, a kliens egyéni igényeinek minél szélesebb körű figyelembe vételével, fokozott odafigyelést, biztonságos fejlesztés megadásával. Az ellátottak részére egyéni- gondozási terv készül. Minden évben, minden gondozottnak, a szakemberek, a gondozók és a szülők közreműködésével, egyénre szabott, komplex sérülés-specifikus fejlesztési tervet állítanak össze.


Félévenként készül beszámoló arról, hogy hogyan valósult meg a mindennapokban a fejlesztési terv, a beszámoló alapján, ha kell, változtatnak, kiegészítik egymást. Átfogó rövid és hosszú távú célokat tűzünk ki. Meghatározzuk az egyéni fejlesztési tervet, a munkacélokat és a felelősöket. Félévente megtartott értekezleteken minden fiatalt értékelünk. Műhelymunka keretében nagy hangsúlyt kapna a fejlesztő, szinten tartó szakterápiás foglalkozások, sport és egyéb programok, illetve az úgynevezett „szabadidős” tevékenységek. Intézményünk szakember-teamjéhez tartozik még egy belgyógyász szakorvos, aki hetente lát el háziorvosi teendőket. Meghatározott rendszerességgel védőnő is látogatja, ellenőrzi a növendékek egészségi és higiénés állapotát. Egy ortopéd szakorvos és neurológus szakorvos szintén a team tagjai. A szakorvosok évente két alkalommal az intézményben tartanak szakorvosi vizsgálatot, amelyen a szülők és a gyerekek gondozói, valamint az intézmény szakemberei is részt vesznek. A szükséges segédeszközökre javaslatot tesznek, azokat vényre felírják. INPUT Dolgozói létszám: 10 fő + 2 fő külsős (megbízási szerződés alapján) Gyógytornász, gyógypedagógus Egyéb: Gyermekorvos, védőnő, ortopéd szakorvos, neurológus Szakképzettségi arány: 100% Férőhely: 20 fő Tárgyi feltételek: • Akadálymentesített (mozgáskorlátozottak) • 2 csoportszoba • (a csoportszobák légkondicionáltak) • 4 egyéni terápiás fejlesztő helység • Melegítő konyha • Egyéb kiszolgáló helységek Orvosi rendelő

OUTPUT Az intézmény fenntartója: HTKT Gazdálkodása: Az intézmény szakmailag önálló, de gazdaságilag a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Gazdasági Igazgatóságához tartozik. Ellátottak köre: 20 fő 3 éves 24 évesig Megjelenő fogyatékossági típusok: Súlyosan halmozottan sérültek Feladatellátás módja: • Nappali szociális ellátás – 853 266 (TEÁOR:8531) • Oktatási feledat: Korai fejlesztés, Fejlesztő felkészítés (TEÁOR 8560) OM azonosító:201144 • Neurológiai és ortopéd szűrővizsgálatok Férfi: 7, Nő: 9 Az intézmény alapításának éve: 2006 Korai fejlesztés, Fejlesztő felkészítés 2007


EREDMÉNYEK • Maga az intézmény létrejötte: lehetőség a súlyosan halmozottan sérült gyermekek nappali szintű ellátására. A gyermek a családi környezetben marad, nem otthonban nevelkedik. • Oktatási feladatok ellátása: gyermekek helyben kapják meg a fejlesztéseket (korai fejlesztés, fejlesztő felkészítés), így a fejlesztő foglalkozásokra nem kell más intézménybe átszállítani. • Szűrővizsgálatok: ezek rendszeressége, a felírt eszközök készítésének szervezése. Ezek is helyben történnek. • Az intézmény felszereltsége, szakmai munka: városi és országos szinten is a jól felszerelt intézmények közé tartozik, magas szintű szakmai munka folyik. • Pályázatokon elért sikerek, pályázati aktivitás.

HIÁNYOSSÁGOK • Még több szakember alkalmazása: figyelembe véve a gyermekek adottságait • Nincs megoldva a 24 év feletti korosztály nappali szintű ellátása: további pályázati lehetőségek figyelése, pályázatok benyújtása. • Gyermekek egyéni segédeszköz állománya szegényes: még több fejlesztő segédeszköz, pl. állító gépek, kerekes székek, speciális babakocsik beszerzése szükséges. • Gyermekek napközben mobilizálása: nincs saját lifttel rendelkező kisbusz, jelenleg az egyetlen Támogató Szolgálatos kisbusz szállítja őket, amely más rászorultakat is szállít. • Környezetünkben adott gyógyvíz lehetőségének kiaknázása: fedett medencés részleg kialakítása. • Határainkon túl élő magyar gyermekeknek is időszakosan lehetővé tenni a fejlesztő foglalkozásokat: ennek jogi hátterének megteremtése. Debreczeni László szakmai vezető

Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Támogató Szolgálat (6800 Hódmezővásárhely, Endre Béla u. 2, telefon: 62/233-125) Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése 2004. novemberi ülésén elfogadta a Szociális Gondozási Központ Szakmai Programjának módosítását. A támogató szolgáltatás 2005–től került bevezetésre. A Támogató Szolgálat a Szociális Gondozási Központhoz integráltan, annak szakmai egységeként kezdett működni Szakmai program kidolgozása a 1993. évi III. tv. a 1/2000 ( I. 7.) SzCsM rendelet, a 9/1999.SzCsM rendelet alapján történt. 2007.07.01 – től a Kapcsolat Központnak és így a Támogató Szolgálatnak is a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás lett a fenntartója. 2009. január 01-től a támogató szolgáltatás nem kötelezően ellátandó Önkormányzati feladat, a Szolgálat 2008. évben sikeresen pályázott a „Támogató szolgáltatást, a közösségi ellátást és az alacsonyküszöbű szolgáltatást működtető szolgáltatók befogadása és állami támogatása” 2008. július 31-én megjelentetett SZOC-BF-08-A/K/T ESZA kódszámú pályázati kategóriára. Ennek alapján 3 évre szóló 2011.12.31. működéshez jutott, mely működést nem önkormányzati, hanem minisztériumi támogatás finanszíroz. 2009. január 01-től, telephelyváltás is történt; az Arany János utcáról a Gondozási központból, az Endre Béla utcára a Csodaház Foglalkoztató Napközibe költözött a szolgálat. A szolgáltatás bemutatása


A Támogató Szolgálat működését az 1993. évi III. tv. 65/C §(többszörösen módosított), 2007. évi CXXI. tv, a módosított 1/2000. (I. 7) SzCsM rendelet, valamint a 9/1999.(XI. 24.) SzCsM rendelet illetve a 29/1993 Kormányrendelet szabályozza. Szolgáltatásainkban ennek megfelelően járunk el. A Szolgálat speciális alapellátási feladat keretében igyekszik elősegíteni a fogyatékkal élők integrációját a szociális szféra család – és gyermekvédelmi hálózatába, illetve a közösségi programokban való részvétel lehetőségét kívánja biztosítani. A fogyatékkal élő személy saját lakókörnyezetében történő segítése, életvitelének megkönnyítése, teljesebbé tétele; kiemelt fontosságú a különböző közszolgáltatások elérésének segítése, vagy a kapcsolati háló fenntartásában, erősítésében való segítségnyújtás (barát-, rokonlátogatás), valamint lakáson belüli speciális segítségnyújtás biztosítása, az ügyfél önállóságának megőrzését szem előtt tartva. Személyi segítés: Személyre szabott, tervszerű, a fogyatékkal élő igényeinek megfelelően alkalmazott komplex gondozási tevékenység, melynek elemei a következők: • Fizikai ellátás, • Mentális gondozás, • Egészségügyi ellátás (ápolási feladatok, életmód tanácsadás stb.) • Foglalkoztatás (fizikai és szellemi aktivitás megtartása). A szolgáltatás elemeit, mélyebb részleteit, továbbá rendszerességét, a fogyatékkal élő (az ügyfél) állapota, határozza meg. A lakáson történő ellátás mellett szállításoknál speciális kísérőként is látna el feladatot a kollégák. Emellett az ellátottak ügyeinek intézése szintén a napi feladatok része. Információnyújtás, tanácsadás: A fogyatékkal élő személyek vagy hozzátartozóik részére információt nyújtunk magáról a szolgálatunkról, szolgálatatásainkról, az őket érintő eseményekről, szolgáltatásokról, az igénybe vehető szociális transzferekről, civil szervezetekről. A szolgáltatást jelenlegi formájában telefonon, ill. személyesen veszik igénybe ügyfeleink. Szállító szolgálat: Ez a szolgálatatásunk az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét biztosítja a fogyatékkal élők számára. Eseti vagy rendszeres jelleggel vehető igénybe. (Helyi és vidéki szállítások). Ügyfeleink közül 73 fő nő, 46 fő férfi, a nők aránya csaknem kétszeres. Összesen 119 fő. Feladatok: z Törvényi szabályozásnak megfelelő működés. z Hatékony, jó szakmai színvonalon végzett szolgáltatások. z A személyi segítők dokumentációjának ellenőrzése. z Az ellátotti dokumentáció ellenőrzése. z Kapcsolattartás társ szociális intézményekkel, civil szervezetekkel. z Együttműködés a Családsegítő Szolgálat családgondozóival. z Humán- erőforrásképzés – támogató szolgálati szakképzéseken való részvétel biztosítása. z A kollégák képzésének, önképzésének ösztönzése. A Szolgálat elérhetősége: Cím: HTKT Kapcsolat Központ, Támogató Szolgálat, 6800, Hódmezővásárhely, Endre Béla u. 2. Tel: 06-62/233-125, 06-30/867-2974 E-mail: [email protected]


INPUT Személyi feltételek: - intézményvezető: 1 fő /végzettség: Felsőfokú szociális alapvégzettség/ - személyi segítő: 2 fő /végzettség: gyógypedagógiai asszisztens 1 fő, szociális gondozó és ápoló 1 fő/ - gépjárművezető 1 fő /végzettség: B kategóriás jogosítvány PÁV III/ Tárgyi feltételek: -A támogató szolgálatnak a Csodaház Foglalkoztató Napközi ad otthont. -Az épület belső kialakítása az európai uniós előírásoknak megfelelően, akadálymentesített. -Az iroda számítógéppel, internetkapcsolattal, telefonnal rendelkezik, ügyfélfogadásra pedig, az iroda melletti tárgyalót használhatja a - Szolgálat. -Gépjárműbiztosítás. -Akadálymentesített gépjármű (emelőlift), kerekesszék rögzítő rendszer.

OUTPUT Fenntartó: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Ellátottak köre: Hódmezővásárhely vagy a Kistérség valamely települése szerinti szociálisan rászoruló egyén. Szociálisan rászorulónak minősül az ügyfél, amennyiben rendelkezik a következőket igazoló dokumentumok valamelyikével: Fogyatékossági támogatás Vakok személyi járadéka Emelt összegű családi pótlék Az ellátások köre: Személyi segítés: Személyre szabott, tervszerű, a fogyatékkal élő igényeinek megfelelően alkalmazott komplex gondozási tevékenység, melynek elemei a következők: • Fizikai ellátás, • Mentális gondozás, • Egészségügyi ellátás (ápolási feladatok, életmód tanácsadás stb.) • Foglalkoztatás (fizikai és szellemi aktivitás megtartása). A szolgáltatás elemeit, mélyebb részleteit, továbbá rendszerességét, a fogyatékkal élő (az ügyfél) állapota, határozza meg. A lakáson történő ellátás mellett szállításoknál speciális kísérőként is látna el feladatot a kollégák. Emellett az ellátottak ügyeinek intézése szintén a napi feladatok része. Ezen túlmenően feladatok közé tartozik a kapcsolattartás különböző civil szervezetekkel, és a szociális szféra többi szereplőjével. Információnyújtás, tanácsadás: A fogyatékkal élő személyek vagy hozzátartozóik részére információt nyújtunk magáról a szolgálatunkról, szolgálatatásainkról, az őket érintő eseményekről, szolgáltatásokról, az igénybe vehető szociális transzferekről, civil szervezetekről. Szállító szolgálat: Ez a szolgálatatásunk az alapvető szükségletek kielégítését segítő szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét biztosítja a fogyatékkal élők számára.


EREDMÉNY

HATÁS

A Támogató Szolgálat, a törvényi előírásoknak megfelelően, a jogszabályok által előírt keretek közt, magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtva végzi tevékenységét. Ezáltal biztosítottá válik a fogyatékossággal élő személyek szolgáltatásokhoz, közszolgáltatásokhoz való hozzájutása. Biztosítottá válik a fogyatékos személyek lakáson belüli, speciális, egyéni szükségleteket figyelembevevő segítése, biztosítottá válik a fogyatékos ember személyi (higiénés, életviteli, életfenntartási) szükségleteinek kielégítése. A kistérségekben élő fogyatékosok is hozzájutnak a szolgáltatásokhoz, mérséklődik a települési hátrány. A fogyatékos személyek függetlenné, önállóvá válásának, önálló életvitelének elősegítése, a közösségi, társadalmi életben való aktív részvétel előmozdítása.

A fogyatékosokat nevelő családok terhei csökkennek. (A hozzátartozókra kevesebb feladat jut, az ügyintézések valamint személyszállítások szempontjából, több ideje és energiája marad egyéb kötelezettségeire; a rászoruló állapota ugyanis gyakran anyagi többletterhet is jelent a családnak; és a hozzátartozó így könnyebben tud a munkaerőpiacon boldogulni (munkavállalás, vagy másodállás tekintetében) Az ellátásban részesülő személyek közszolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés révén, megőrzik vagy szinten tartják egészségi állapotukat, alapvető szükségleteik kielégítése gördülékenyebb, teljesebb. Az olyan ügyfelek pedig, akik a szolgálat segítségével valamely nappali szociális ellátási formát veszik igénybe, szociábilisebbé válnak, elkerülhetik az izolációt; ez összességében segíti a társadalmi integrációs törekvéseket. Zoltai Csaba szakmai vezető

Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Kovács-Küry Időskorúak Otthona (6800 Hódmezővásárhely, Serház tér. u. 6. Telefon: 62/244-811) Telephely megnevezése: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Kovács-Küry Időskorúak Otthona, nem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Tevékenységi körének megnevezése: ápolást-gondozást nyújtó intézmény - idősek otthona. Az 1993.évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról meghatározása szerint: Ha az életkoruk, egészségi állapotuk, valamint szociális helyzetük miatt a rászorult személyekről az alapszolgáltatások keretében nem lehet gondoskodni, a rászorultakat állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított ellátási formában kell gondozni. Az idősek otthonában a meghatározott gondozási szükséglettel rendelkező, de rendszeres fekvőbeteg-gyógyintézeti kezelést nem igénylő, a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy látható el. Idősotthoni ellátás napi 4 órát meghaladó, illetve a külön jogszabályban meghatározott egyéb körülményeken alapuló gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható. Beutalási körzete: Hódmezővásárhely Többcélú Kistérségi Társulás közigazgatási területe, úgy mint: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város, Mártély Község, Mindszent Város, Székkutas Község közigazgatási területén élő, állandó bejelentett lakással rendelkező magyar állampolgárok.


Az intézményben élők között előforduló fogyatékosságok fajtái és száma: Mozgássérül Látássérült Hallássérült Veleszületett Mentálisa Összesen t fogyatékkal élő n leépült 27 fő 7 fő 10 fő 6 fő 32 fő 82 fő A szolgáltatás biztosítására meglévő intézményi háttér: Intézményünk működése több mint 100 éves múltra tekint vissza. 1893-ban Kovács Ferenc és Küry Terézia vásárolta meg a régi ingatlant a szegények intézményes gondozása érdekében. Intézményünk 1950-től Szociális Otthonként működik, az új épület átadására 1989. január 04.én került sor. 2004. december 04.-én vettük fel a Kovács-Küry Időskorúak Otthona nevet. 2006.07.01-től a Kapcsolat Központ integrált intézményeként működünk. A fenntartó 2007.06.30.-ig a Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata, majd 2007.07.01-től a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás. A 200 férőhelyes otthonban 100 fő fennjáró és 100 fő betegszobás otthonlakónak lett kialakítva biztonságos elhelyezést nyújtó bentlakásos ellátás. A fennjáró lakók szobái 1 és 2 ágyasnak, a betegszobák 4 ágyasnak lett kialakítva. A szobák elhelyezése az emeleten és a földszinten azonosak. Az 1993.évi III törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról 68/A.§ rögzíti, hogy 2008 január elsejét követően csak négy órát meghaladó gondozási szükségletet igazoló szakvélemény alapján nyújtható. Ennek következményeként az intézményen belüli elhelyezések átstrukturálódtak, így a fennjáró részen kialakított kétágyas szobákban többségében betegszobai ellátást biztosítunk. Az eredetileg betegszobai résznek kialakított négy ágyas szobákban a súlyos, mozgásképtelen, ágyban fekvő lakóinkat gondozzuk. A földszinten két tágas aulában biztosítva van a Tv nézés lehetősége, a fennjáró részen társalgó és teakonyha áll a lakók rendelkezésére. Az emeleti részen van imaszoba, Tv szoba, valamint a fennjáró részen társalgó és teakonyha. A szolgáltatás célja és feladata: Az Időskorúak Otthonában élő időskorúak gondozása az Egészségügyi Minisztérium 1971. évi /Eü.K.13/, az 1993. évi III. törvény, és az I/2000. (I.17.) sz. SzCsM. rendelet alapján történik. Az intézmény lakóinak teljes körű pszichoszociális jólét biztosítása a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. tv. által biztosított emberi jogok megteremtésével. Az Időskorúak Otthonának szakmai vezetője felelős az Otthon működéséért, az Otthonban folyó gondozásért. Az intézmény alapfeladata az időskorúak teljes körű ápolása-gondozása. Komplex gondozás biztosítása az ellátottak számára, melyen a gondozási elemek együtt és egyszerre történő alkalmazását értjük. Az ellátott egyéni állapota szabja meg mikor, melyik kerül előtérbe a gondozás során. A feladatellátás szakmai tartalmát a módozatok együttes alkalmazása biztosítja. Az intézményünk az 1993. évi III. tv. alapján, szakmailag tiszta profilú. A személyes gondoskodás biztosítása során a szolgáltatást oly módon nyújtjuk, hogy a szolgáltatást igénybe vevő alapvető alkotmányos jogai maradéktalanul és teljes körűen érvényesüljenek, különös tekintettel: - az élethez, - emberi méltósághoz, - testi épséghez, - a testi, lelki egészséghez való jogokra.


A fogyatékkal élők ellátási színvonalának megtartása és fejlesztése érdekében a szakdolgozók rendszeres szakmai továbbképzéseken vesznek részt, ahol megismerkednek a készségfejlesztési technikák fejlődésével kapcsolatos új módszerekkel. A mentálhigiénés képzések közül fontos a másság elfogadására irányuló tréningeken való részvétel. Az ellátási színvonal emelése érdekében szükség lenne a tárgyi környezet megújítására és korszerűsítésére irányuló pályázatok kiírására. INPUT Dolgozói létszám: 63 fő Szakképzettségi arány: 98% Fogyatékkal élők egyéni gondozását végző mentálhigiénés asszisztens 4 fő A férőhelyek 200 fő otthonlakónak nyújt biztonságos elhelyezést. 73 otthonlakó fennjáró, önellátásra képes, 127 fő otthonlakó betegszobai ellátást igényel. A lakók szobái 1 és 2 ágyasak, a betegszobák 4 ágyasak. Az emeleti részen van Tv szoba és imaszoba, a fennjáró részen társalgó és teakonyha, valamint fodrász helyiség, ahol hetente felváltva a fodrász és a pedikűrös végzi munkáját.

EREDMÉNYEK Az intézmény a mozgásukban akadályozottak részére a teljes akadálymentesítést biztosítja.(lift rámpa, kapaszkodók, széles ajtók, küszöb nélküliség). A mozgáskorlátozottak 50%-a számára elektromos kerekes székek biztosítása. Gyógyászati segédeszközök (bot, járókeret, kerekesszék) biztosítása. Hallókészülékek biztosítása és karbantartása. Rendszeres szűrővizsgálatok: látásvizsgálat, hallásvizsgálat, ortopéd szűrés.

OUTPUT Fenntartó: HTKT Gazdálkodása: - állami normatíva, befizetett térítési díjak, önkormányzati támogatás. A 200 fő otthonlakó közül sérült 50 fő Feladatellátás módja: integrált intézményi elhelyezés, egyéni és csoportos gondozás. Átlagéletkor: férfiak 75 év, nők 81 év Ellátási körök: általános, krónikus betegek és mentálisan leépült betegek. Férőhely: általános és krónikus betegek részére nyújt elhelyezést, valamint a mentálisan leépült otthonlakóink ellátására alkalmas részleg van kialakítva. Az intézmény alapításának éve: 1893 Szociális Otthon 1950-től. Az új épület átadása 1989-ben történt. Különböző szolgáltatások induló éve: - általános ellátás a kezdetektől működik, a-mentálisan leépült lakók ellátását 2004-től biztosítjuk. HIÁNYOSSÁGOK Törvényi háttér megszorításai: gyógytornászok foglalkoztatása, dietetikus foglalkoztatása, foglalkoztatás szervezők alkalmazása. Gyógyászati segédeszközök kiírásának szigorítása. A gondozási feladatok korszerű ellátásához betegemelő, fürdető ágy. Idős, gyengén látó mozgásképtelen lakóink részére hordozható hangos könyvtár biztosításához szükséges eszközök. Mentálisan leépült lakóink biztonságos ellátásához speciális berendezési tárgyak (él nélküli bútorok), mozgás érzékelő bejárati ajtók, kapuk. A tárgyi környezet felújítása, korszerűsítése. Angyal Jusztina szakmai vezető


Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Szociális Gondozási Központ (6800. Hódmezővásárhely, Arany János u. 8. Telefon: 62/242-085) Az intézmény rövid bemutatása, célja, feladata, szolgáltatások Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 85/B. § (2) bekezdése szerint integrált intézmény, amelynek önálló szervezeti egysége az alapszolgáltatásokat működtető Szociális Gondozási Központ. Cél: Az idősellátás gyakorlatának modernizálása, a szociális munka módszereinek alkalmazása, a tudományos és technikai eredmények beépítése, a szolgáltatást nyújtók tapasztalatainak megosztásával, azon ismeretek elsajátítása, amelyek hozzájárulnak egy sikeresebb, hatékonyabb – az új évezred eredményeihez jobban igazodó – szolgáltatás megvalósításához, az ellátásokat igénybe vevők megelégedésére. A Szociális Gondozási Központ feladata: a szolgáltatást igénybe vevő, gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása, amelynek mértékét és módját, mindenkor a segítségre szoruló ember egészségi – pszichés – szociális állapota alapján határozza meg, úgy hogy az egyén individuális szabadsága a lehető legteljesebb mértékben érvényre jusson. Szolgáltatások: Házi segítségnyújtás: Házi segítségnyújtás keretében a szolgáltatást igénybe vevő személy saját lakókörnyezetében biztosítja az önálló életvitel fenntartása mellett az ellátást. Segítséget nyújt ahhoz, hogy az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális szükséglete biztosított legyen saját környezetében, életkorának, élethelyzetének, egészségi állapotának megfelelően. A Házi Gondozó Szolgálat a gondozást 14 fő gondozónővel, valamint 13 fő társadalmi segítővel biztosítja. A társadalmi segítő az 1/2000.(I.7) SzCsM rend.25.§(3) c),d), j) pontja szerinti feladatot (háztartási feladatok, személyi higiéné biztosítása) végzi. A gondozónők feladata a gondozási feladatok mellett, az étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás adminisztrációja, valamint a térítési díjak beszedése. Házi segítségnyújtást biztosítunk 2007 decemberétől két külterületen – Erzsébet, Kútvölgy – tiszteletdíjas gondozók bevonásával a külön jogszabályban meghatározott feladatokat látják el a szolgáltatást igénybe vevők körében. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére az önálló életvitel fenntartása mellett felmerülő krízishelyzetek elhárítása céljából nyújtott ellátás. - Segítségnyújtás folyamata: A 24 órás diszpécser szolgálat – amelyet a Kovács – Küry Időskorúak Otthona portaszolgálata lát el – fogadja a segélyhívásokat. Segélyhívás estén – a segítséget kérő nevének, címének és az egyéb rendelkezésre álló információnak a közlésével – a fogadó személy telefonon értesíti az ügyeletet teljesítő gondozónőt, aki 30 percen belül a helyszínre érkezik, és a krízis helyzetnek megfelelő segítséget nyújt. Ez az ellátási forma biztonságérzetet nyújt az ellátottak számára. Késlelteti azt az időpontot, amikor a gondozott a végleges intézményi elhelyezést igényelni fogja. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás2010 január 01.-től pályázati finanszírozásos 2009. november 06-án benyújtott pályázat nyertes, ennek eredményeként 3 évre működési támogatást nyert az intézmény.


Étkeztetés: Étkeztetés keretében azoknak a szociálisan rászorultaknak a legalább napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodni, akik azt önmaguk, illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani, a helyi rendeletben meghatározott szociális rászorultság figyelembe vételével. Szolgáltatásokat igénybe vevő fogyatékkal élők: Mozgássérült 26 fő

Látássérült 2 fő

Hallássérült 0 fő

Értelmi sérült 14 fő

Halmozottan sérült 0 fő

Összesen 42 fő

Jogszabályi háttér: 1993. évi III. tv. 115.§, 119/C §, 3/2008.(II.12.) Kgy rendelet 8. §. Az étkezés történhet: helyben fogyasztással, saját részre történő elhordással, társadalmi segítő által történő házhozszállítással. Az étkeztetést, 2006 júniustól Hódmezővásárhely külterületein is biztosítjuk. Célunk az alapszolgáltatások – étkeztetés és házi segítségnyújtás – külterületen történő megszervezésével az ott élők területi hátrányainak enyhítése, a szociális alapszolgáltatásokhoz az egyenlő hozzáférés esélyének megteremtése. INPUT

OUTPUT

Az intézmény személyi és tárgyi feltételei Személyi feltételek: 14 fő szociális gondozó és ápoló 1 fő vezető gondozó 2 fő szociális segítő részmunkaidős fogl. Tárgyi feltételek: Az épület akadálymentesített (fizikai), az előírt szabályoknak megfelelően a mozgáskorlátozottak számára kialakított biztonságos közlekedés. Étkeztetés: a feladat ellátáshoz szükséges infrastruktúrát a fenntartó biztosítja. Házi segítségnyújtás szolgáltatás kapcsán a feladat ellátáshoz szükséges eszközöket a fenntartó biztosítja. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében a működéshez szükséges műszaki rendszer, rendelkezésre áll, karbantartása rendszeres. Az ügyeletes gondozó saját felszerelése körében mobiltelefon, készenléti táska. A feladatellátáshoz szükséges eszközöket a fenntartó biztosítja.

Az intézmény fenntartója: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ gazdálkodása: a HTKT Kapcsolat Központhoz tartozó Szociális Gondozási Központ telephely nem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Minden vonatkozó pénzügyi tevékenységet a HTKT Kapcsolat Központ Gazdasági Igazgatósága végzi. Megjelenő fogyatékossági típusok: (látás, értelmi, hallás, mozgás, halmozott) feladatellátás módja: alapszolgáltatás, otthonközeli ellátás átlagéletkor: férfi: 49 év, nő: 66 év ellátási körök: szociális alapszolgáltatás keretébe tartozó étkeztetés, házi segítségnyújtás, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ellátotti létszám: étkeztetés: 216 fő, házi segítségnyújtás: 118 fő, jelzőrendszeres hsny.: 53 készülék Az intézmény alapításának éve: 1982 Különböző szolgáltatások induló éve: Házi segítségnyújtás: 1982 Étkeztetés: 1982 Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: 2002


EREDMÉNYEK Elért eredmények, pozitív illetve negatív változások az Európai Uniós csatlakozás óta: Pályázati lehetőség uniós forrásokra. Szociális alapszolgáltatások fejlesztése a Hódmezővásárhelyi Kistérségben /beadott pályázatok./

HIÁNYOSSÁGOK Szükséges intézkedések, változások tendenciák. Rövid, hosszú távú célok: Komplex feladatközpontú ellátás. Az alapszolgáltatásokkal minél nagyobb lefedettség elérése az ellátási területen. Szolgáltatások iránti igényfelmérés 2 évenként. Pályázat figyelés. Infrastruktúra fejlesztése pályázati forrásból /info kommunikációs akadálymentesítés./ Humán – erőforrás-képzés /pályázat./ Együttműködés a fogyatékkal élők civil szervezeteivel. Gálné Szőke Margit szakmai vezető


Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Családsegítő Szolgálat (6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 54., Telefon: 62/249-489) Az intézmény rövid bemutatása, célja, feladata: Alapellátást nyújtó intézmény. A családsegítő szolgáltatás célja a működési területen élő egyének, családok, közösségek érdekeinek képviselete, szociális, mentális problémáinak, szükségleteinek feltárása, e problémák kezelésében és megoldásában való közreműködés, valamint a krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok segítése a krízishelyzet megszüntetésében. Kiemelt prevenciós feladata a családok védelme. Fő munkamódszer a komplex családgondozás, mely rendszerszemléletű, a család belső, konfliktusos viszonyainak rendezését segítő folyamatos, együttműködő kapcsolattartás. Ennek érdekében figyelemmel kíséri a működési területen élő lakosság szociális helyzetét, a feltárt szükségleteket elemzi, saját kompetencia határain belül ezeket kezeli, illetve javaslatot tesz kielégítésük módjára, új szociális ellátások bevezetésére. A felderítő munkában támaszkodik, oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális intézményekre, társadalmi, karitatív szervezetekre, egyházakra. A családsegítő szolgálat megelőző tevékenységének körében a veszélyeztetettség és a krízishelyzet felderítése érdekében észlelő- és jelzőrendszert működtet. 2009 évben a szolgálat új telephelyre költözött az Andrássy út 54. szám alá, ahol egy felújított és akadálymentesített épületrészben kezdhette meg a munkát. Az épület könnyen megközelíthető, a közelben tömegközlekedési megállóhely található, valamint autóbuszállomás. Szolgáltatások: Tájékoztatás és felvilágosítás különböző szociális ellátásokról, segélyezési formákról, szociális intézményekről, különböző dologi adományokról, karitatív szervezetekről Ügyintézéshez segítségnyújtás különböző nyomtatványok (kérelmek, beadványok) kitöltése, önéletrajz megírása, iratszerkesztés stb. Pszichológiai és jogi tanácsadás (életvezetési, lelki, kapcsolati, munkaügyi) Konfliktuskezelő (mediációs) tanácsadás Különböző adományok közvetítése (ruha, lábbelik, takarók, lehetőség szerint élelmiszer) Adósságkezelési tanácsadás Háztartásgazdálkodási tanácsadás, háztartás költségvetésének a kidolgozása, közvetítés a szolgáltatók és ügyfelek között Gerontológiai tanácsadás Különböző tematikájú foglalkozások és csoportok szervezése − Álláskeresési klub − Háztartásgazdálkodási Klub − Kommunikációs tréning


INPUT Az intézmény személyi feltételei: 1 fő szakmai vezető 3 fő adósságkezelési tanácsadó 7 fő családgondozó Tárgyi feltételei: 3 fogadó helyiség, dolgozószobák a családgondozóknak, mellékhelyiségek, vizesblokk. Az épület az alábbi akadálymentesítéssel rendelkezik: Lift, rámpa, kapaszkodók, kerekesszék méretéhez megfelelő ajtószélesség, mozgáskorlátozott vizesblokk, küszöbnélküliség. EREDMÉNYEK Akadálymentesített épület, szolgáltatások elérhetőbbé fogyatékkal élők számára is.

így váltak

OUTPUT Az intézmény fenntartója: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Az intézmény szakmailag önálló, gazdaságilag a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Gazdasági Igazgatóságához tartozik. Ellátottak köre: rendszeres szociális segélyben részesülők, adósságkezeltek, idősek, lakhatási problémákkal küzdők stb. 250-300 fő, ebből sérült: 6 fő Megjelenő fogyatékossági típusok: Mozgásfogyatékos: 2 fő Értelmi fogyatékos: 4 fő Az intézmény alapításának éve: 1999

HIÁNYOSSÁGOK a Nem teljes körű az akadálymentesítés. Nincs a infokommunikációs akadálymentesítés: Blaire-írás, indukciós hurok, vezetősáv hiánya. Simon János szakmai vezető

Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat (6800 Hódmezővásárhely, Andrássy út 54., Telefon: 62/249-489, 80/820-015) A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat elviekben már 1997 novemberében, intézményes formában azonban 1998. április 01-én kezdte meg működését Hódmezővásárhelyen Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Gyermekjóléti Szolgálat néven, 1 vezetővel és 3 családgondozóval. Társulás formájában csatlakozott az ellátáshoz Mártély és Székkutas községek önkormányzata, illetve a későbbiekben Algyő település is, utóbbi kizárólag helyettes szülői ellátásra. A gyermekjóléti szolgáltatás rendhagyó módon, a legtöbb nagyobb településsel szemben tehát nem a már meglévő családsegítő szolgálathoz integrálódott, hiszen a településen önálló családsegítő nem működött. Ezt a feladatot a város sajátos, de jól működő struktúrában részben a Polgármesteri Hivatal Népjóléti Irodáján, részben a Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézményen keresztül látta el. A családsegítő intézményes felállása egy sikeres pályázatnak köszönhetően valósult meg, a Szolgálathoz integrálva 1999 – ben. Az új intézmény neve Kagylóhéj Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat lett. Szintén ebben az évben új intézményegységgel bővültünk. A Nevelési Tanácsadó és Logopédiával történő fúzió után nevünket és szakmai önállóságunkat megtartva Pedagógiai és Szociális Szolgáltató Központként látjuk el feladatainkat.


Egy újabb költözést (2003) követően foglaltuk el a jelenlegi helyünket (Bajcsy-Zs. u. 70). A város szociális intézményeinek átvilágítása (2005) után döntött arról a fenntartó, hogy Kapcsolat Központ néven valamennyi szociális intézményét egy központi vezetés alá összevonja. Ezt követően Mindszent város társulásával 2007. július 1-től kistérségi társulásként Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ és Családsegítő Szolgálat elnevezéssel működik az intézmény. A Gyermekjóléti központ 2009. március 1-ével új, akadálymentesített telephelyre költözött, az Andrássy út 54. szám alá. Szolgálatunk szakmai tevékenysége A gyermekjóléti alapellátások körében: • a gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, családban történő nevelésének elősegítése, • a kialakult veszélyeztetettség megelőzése és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése, valamint a gyermekek családból történő kiemelésének megelőzése • segíteni a pedagógusok gyermekvédelmi munkáját, megoldásokat keresni a gyermek és szülője, illetve a gyermek és az iskola közötti konfliktushelyzetek rendezésére, • hivatalos ügyek intézésében segítséget nyújtani, • egyéb szervezési és szolgáltatási feladatok ellátása, • helyettes szülői hálózat szervezése, helyettes szülők szakmai segítése. A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ szolgáltatásai: • ingyenesen hívható telefonszám: 06/80/820-015 • ingyenes jogi tanácsadás • ingyenes pszichológiai tanácsadás • ingyenes fejlesztőpedagógiai és logopédiai szolgáltatás A Kagylóhéj Gyermekjóléti Központ speciális szolgáltatásai: -utcai, lakótelepi és iskolai szociális munka -kapcsolattartási ügyelet -kórházi szociális munka -készenléti szolgálat (30/6371569) -természetbeni juttatások Intézményünk 2009 márciusában új, akadálymentes telephelyre költözött, ahol közel hatszáz gyermek és családjuk segítését, támogatását látjuk el gyermekjóléti alapellátás keretében. Felmérésünk alapján közülük: Látási fogyatékos: 3 fő Hallási fogyatékos: 0 fő Mozgásfogyatékos: 5 fő Értelmi fogyatékos: 34 fő Beszédfogyatékos:

9 fő

Eddigi eredmények: A Gyermekjóléti Központ pályázati forrásból „HÍD” címmel szociális havilapot jelentetett meg a Csongrád Megyei Mozgáskorlátozottak Együtt Könnyebb Ifjúsági Egyesületével, illetve Szülői klubot is szervezett.


Mindkettő kimondottan a fogyatékkal élőkkel történő együttműködést célozta, és noha a pályázati források megszűnésével ugyan befejeződtek a programok, az éveken át tartó partneri kapcsolatnak köszönhetően azonban megmaradt a párbeszéd az Intézmény, illetve szervezett között, amelynek a mai napig csak előnyeit élvezzük, akár a napi munkavégzés szintjén is. Jelenlegi helyzet: Az intézményi összevonás egyik legfontosabb hozadéka, az intézményi átjárhatóság. Ennek köszönhetően a Gyermekjóléti Központon keresztül a rendszerbe kerülő, fogyatékkal élő kliens, azonnal, szinte „kapun belül” van, a számára megfelelő és szükséges ellátást tekintve. Ez ugyan elsősorban a mozgáskorlátozottak (Csodaház), és értelmi fogyatékosok esetében releváns, de a Szolgálat működése alatt felhalmozott kapcsolati tőke eredményeképpen más profilú szolgáltatások felé is könnyebben közvetít. Tervek: Az eredmények kapcsán említett programok beindítását ismét tervezzük, mint ahogy szabadidős programok megvalósítását is. (pl. táboroztatás). Túri Csaba szakmai vezető Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Egyesített bölcsődei Intézmény (6800. Hódmezővásárhely, Hóvirág utca 7. Telefon: 62/241-261) A szolgáltatás célja, feladat: Az Egyesített bölcsődei Intézmény Hódmezővásárhely Kistérségi Társulás közigazgatási területén 3 tagbölcsődében 205 férőhelyen biztosítja a kisgyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását, nevelését. Tagbölcsődék jellemző adatai: Oldalkosár utcai bölcsőde Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Oldalkosár utca 6. Tel.: 62/ 245-107 Férőhely: 70 fő Teleki Pál utcai bölcsőde Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Teleki Pál utca 10. Tel.: 62/245-270 Férőhely: 35 fő Hóvirág utcai bölcsőde Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Hóvirág utca 7. Tel.: 62/241-261 Férőhely: 100 fő A tagbölcsődékben teljes integrációban kerülhetnek ellátásra a speciális szükségletű gyermekek. A bölcsődék személyi, tárgyi feltételei megfelelőek, a fejlesztő tevékenységeket más intézmények szakemberei végezhetik. Az ellátás során biztosítjuk a fejlesztés napirendbe való beillesztését, illetve a helyiséget. Ezáltal tehermentesíthetjük a szülőt és a gyermeket a késő délutáni foglalkozások alól. 2008 júniusában a Hóvirág utcai bölcsőde pályázatot nyújtott be, férőhelybővítésre és a meglévő férőhelyek felújítására, a Délalföldi Operatív program keretében meghirdetett „Szociális alapszolgáltatások és gyermek jóléti alapellátások komplex-, valamint bölcsődék önálló fejlesztése” című kiíráshoz, melyben vállalta, hogy az ellátási területről jelentkező speciális szükségletű gyermekeknek teljes integrációban napközbeni ellátást nyújt.


Sajátos nevelési igényű gyermek a bölcsődei korai fejlesztésben, gondozásban, vagy fejlesztő felkészítésben a 6. életévének betöltését követő augusztus 31.-ig vehet részt. Sajátos nevelési igényű gyermek habilitációs céllal a bölcsődébe abban az esetben vehető fel és gondozható: /1997. évi XXXI. törvény 42.§ 2. bekezdés/ a. – szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében erre javaslatot tesz b. –a bölcsődei gondozás során nem veszélyezteti sem maga, sem társai testi épségét Az egészséges gyermekcsoportban 1-2 sajátos nevelési igényű gyermek helyezhető el, ellátása 2 egészséges gyermek gondozásához szükséges személyi feltételek biztosításával oldható meg. Személyi feltételek: - Csecsemő és gyermekgondozónő /felkészítő továbbképzésen vesz részt/. - Gyógypedagógus hetenként a szükséges óraszámban végzi a korai fejlesztés feladatait. - Gyermekorvos megbízási szerződéssel, vagy részmunkaidőben. Tárgyi feltételek: Teljes integrációban a szükséges eszközöket az ép bölcsődei csoport mozgás- és játékfejlettségi szintje határozza meg. Ezen felül a sérülésnek megfelelő eszközöket, játékokat kell biztosítani úgy, hogy minden gyermek játszani tudjon azokkal. Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Védőnői Szolgálat (6800 Hódmezővásárhely, Lázár u. 10. Telefon: 62/221-060) A Népegészségügyi Program kiemelt célkitűzése, hogy a felnövekvő generáció számára biztosítani kell az egészséges fejlődés feltételeit a fogantatástól kezdve a felnőtt korig. E fontos szempontot figyelembe véve valósul meg a terhesek gondozás városunkban. A várandós gondozás célja a gyermeket váró nő egészségének megőrzése, a magzat egészséges fejlődésének és születésének elősegítése, a veszélyeztetettség és a szövődmények megelőzése illetve minél korábbi időben történő felismerése. A korszerű diagnosztikai eljárásoknak köszönhetően egyre nagyobb biztonsággal kiszűrhetők az esetleges rendellenességek már az édesanya várandóssága idején. Ilyen vizsgálatok például a következők: -ultrahang vizsgálat (a terhesség 11-12. hetében) -vérvétel „AFP szűrés”( a terhesség 16. hetében) -genetikai tanácsadáson való részvétel a 35 év feletti várandósoknak A leggondosabb odafigyelés, törődés valamint orvosi és védőnői vizsgálatok ellenére is adódhatnak problémák a születés előtt és szüléskor is. Városunkban, 2009-ben a koraszülöttek száma összesen 22 fő, ez az élve születettek 5,3%-a (ez a mutató 2008-ben 7,7 % volt.).


Újszülöttek kor-súly szerinti megoszlása 2009 416 450 400 350 300 250 200 150 100 50 0

Összes születésszám Ebből koraszülött

22 2009

Köztudott, hogy az alacsony születési súly nagyon sok későbbi egészségügyi probléma okozója lehet. Természetesen vannak kivételek is. Így a koraszülöttek közül is lesznek egészségesek szerencsére, viszont a normál súllyal születettek közül is lehetnek fogyatékosok. A Védőnői Szolgálat nyilvántartása alapján, Hódmezővásárhelyen összesen 26 főnél diagnosztizáltak fogyatékosságot, az alábbi megoszlás szerint: mozgássérült hallássérült látássérült értelmileg sérült halmozottan sérült Összesen: mozgássérült hallássérült látássérült értelmileg sérült halmozottan sérült

0-3 év 1 fő 1 fő 1 fő 5 fő 8 fő 7-18 év 1 fő 3 fő 7 fő

4-6 év 2 fő 1 fő 1 fő 3 fő 7 fő

Összesen: 11 fő Összesítve: - 4 fő mozgássérült, - 1 fő hallássérült, - 2 fő látássérült, - 4 értelmileg sérült, - 15 fő halmozottan sérült. Egy-egy gyermeknél, ahol a fejlődés menete eltér az átlagostól, szakember segítségét ajánljuk fel a családnak: pl.: fejlesztő pedagógus, gyógytornász, logopédus, pszichológus. A fogyatékkal élők mindennapjait segítik azok az intézmények, melyek munkájukkal a beilleszkedést, tanulást, készségfejlesztést támogatják. A családok érdekében a társintézményekkel -Csodaház, Aranyossy Ágoston Iskola és Nevelési Tanácsadó, Kozmutza Flóra Iskola- való kapcsolattartás folyamatos és partneri. Rendszeresen kérünk és kapunk egymástól információt, amely segíti a szakembereket.


Intézményeink két telephelye akadálymentesített és mozgáskorlátozottak részére illemhely és mosdó helyiség is kialakításra került. Hiányosságként említhető, hogy az Agyag utcai telephely, mozgáskorlátozottak számára nem megközelíthető. Szeretnénk – elsősorban pályázat segítségével – megszüntetni a hiányosságokat az akadálymentesítés terén. A továbbiakban is nagy hangsúlyt fektetünk már az iskolai felvilágosítás és egészségnevelés során, az alkohol, a drog, a dohányzás káros hatásainak valamint az egészséges táplálkozás előnyeinek ismertetésére. Már ebben a korban tudatosítani kell, hogy az egészség fontosságára, a szülők sokat tehetnek azért, hogy a felnövekvő nemzedék is egészséges legyen. Vigchert Ferencné szakmai vezető Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Hajléktalanokat Ellátó Egyesített Intézmény (6800 Hódmezővásárhely, Csomorkányi u. 17. Telefon/fax: 06/62/233-123) Az intézmény bemutatása: Az intézményben folyó szakmai munka, a jogszabályokban meghatározott keretek között történik. Az Átmeneti Szálló, az Éjjeli menedékhely és a Nappali Melegedő egy épületben található, garantálva ezzel is a szolgáltatások komplexitását. Az ellátottak gondozása, a szociális munka módszereinek alkalmazásával folyik. Ellátás formája Műk. engedély típusa Férőhelyek Nyitva tartás Éjjeli Menedékhely határozatlan 20 fő mindennap16 órától másnap 8 óráig Átmeneti Szállás határozatlan 22 fő folyamatos 24 órás Nappali Melegedő határozatlan 30 fő hétköznapokon 8-16 óráig Bővített szolgáltatásként működik: Orvosi rendelő, Csomagmegőrző Információnyújtás, tanácsadás a nap bármely órájában igénybe vehető a fenti nyitvatartási rend alapján. Az intézmény általános feladatai: - veszélyeztetettség megszűntetése, - krízishelyzet feloldása, - a kliens kiegyensúlyozott személyiség fejlődéséhez szükséges feltételek megteremtése, - munkalehetőségek felkutatása, - textíliával történő ellátás és a személyi higiénia feltételeinek megteremtése, - információnyújtás a szociális problémák megoldásának lehetséges és meglévő formáira, - igény szerint pszichológus segítségével pszichés gondozás biztosítása, - egyéni esetkezelés, önsegítő csoportok szervezése, - ingyenes jogi tanácsadás, - segítségnyújtás albérlet keresésében, - előtakarékosság lehetőségeinek megteremtése. Az igénybevehető szolgáltatások bemutatása: ●Az Éjjeli Menedékhely biztosítja az éjszakai pihenésre, a személyi tisztálkodásra, az étel melegítésére, étkezésre, a betegek elkülönítésére, a közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. Biztosítja az ellátást igénybe vevő tisztálkodáshoz szükséges textíliáját, személyes ruházatának tisztításához szükséges feltételeket, a részére nyújtandó elsősegélyhez szükséges felszerelést, szociális munkás alkalmazásával a szociális információt, az ellátást igénybe vevő jogosultságaira vonatkozó tanácsadást. Éjjeli Menedékhely: 20 fő éjszakai


alvására alkalmas hálóterem, a kiszolgáló helyiségekkel, személyenkénti fémszekrényekkel, takaró, párna, ágynemű igény szerint biztosítva.

zárható

●A hajléktalanok Átmeneti Szállása biztosítja az éjszakai pihenésre, a személyi tisztálkodásra, az étel melegítésére, étkezésre, a betegek elkülönítésére, a közösségi együttlétre szolgáló helyiségeket. Mindezeken felül biztosítja az ellátást igénybe vevő ágyneműjét, annak mosatását, a tisztálkodáshoz szükséges textíliát, személyes ruházatának tisztításához szükséges feltételeket, személyes használati tárgyainak biztonságos megőrzését, a nyújtandó elsősegélyhez szükséges felszerelést. Biztosított az igénybe vevők szociális és mentális gondozása. Ilyen: az egyéni esetkezelés, szociális csoport munka, közösségi szociális munka, az átmeneti szállóról történő kijutáshoz személyre szabott segítség, az intézményen belüli közösségi élet szervezése, a szocioterápia, a családi- és társadalmi kapcsolatok ápolásának segítése, a hivatalos ügyintézés segítése. Átmeneti Szállás: 22 férőhely (10 női, 12 férfi), 4-5 ágyas hálószobákkal, társalgóval, konyha helyiséggel, ételmelegítés, hűtőszekrény, mikrohullámú-sütő használattal, nemenként elkülönített, akadály-mentesített fürdőszobával, WC-vel, mosókonyhával biztosítja a bent élők ellátást. ●A Nappali Melegedő lehetőséget biztosít a hajléktalan személyek részére a közösségi együttlétre, a pihenésre, a személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására, az étel melegítésére, tálalására, elfogyasztására. Nappali Melegedő: 30 férőhely, melegítő konyha, mosogató, edényzet, 30 fő nappali tartózkodására alkalmas ebédlő, fürdőszoba, WC, mosóhelyiség, mosógép, akadálymentes megközelítés biztosításával. Bővített szolgáltatások Orvosi rendelő: Az ellátottak, elsősorban a hajléktalan személyek háziorvosi ellátását biztosítja. Különös tekintettel a preventív szűrések elvégzésére. Célja: az egészségügyi ellátás kliens közelebbivé tétele az intézményen belül működő orvosi rendelőben. Az orvosi rendelő, heti két alkalommal az intézmény nyitvatartási idején belül működik. Csomagmegőrző: Az érték- és vagyonmegőrzési szabályzat alapján működik. Az intézmény nyitvatartási ideje alatt az ellátottak értékeinek biztonságos elhelyezésére teremt lehetőséget, 35 férőhellyel, egyénileg zárható, naponta 8-16-ig ingyenesen igénybe vehető. Az intézményben jelenleg valamilyen fogyatékossággal élők száma: Mozgássérült

látássérült hallássérült

1 fő Jelenleg Beilleszkedése nincs. problémamentes. Csendes, visszahúzódó, lakó

Értelmi sérült

Pszichiátriai Összesen beteg 1 fő 1 fő középsúlyos 6 fő 9 fő Beilleszkeértelmi Beilleszkedésük dése nem fogyatékos lassú, nehézkes. problémaBeilleszkedése Sok mentes, de ez problémamentes. odafigyelést lsősorban Tolerancia kü igényelnek szöbe alacsony Problémás nem a fogyatékoslakók. ságának tudható be.


INPUT Személyi feltételek: - szakmai vezető: 1 fő - szakmai koordinátor 1 fő - szociális ápoló-gondozó 3 fő - szociális és mentálhigiénés munkatárs 4 fő - takarítónő 1 fő Tárgyi feltételek: - Modern új épület. - Az épületben a lakószobákon kívül, étkező, melegítőkonyha, mosó-szárító helyiség, informatika és könyvtárszoba található. - Az épület akadálymentesített, rokkant WCvel rendelkezik. -

OUTPUT Fenntartó: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Gazdaságilag a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Gazdasági Igazgatóságához tartozik. Férőhelyek száma: 72 fő Ellátottak köre: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás ellátási körzete

EREDMÉNY Elégedett, ennek következtében egészségesebb, motiválhatóbb ellátottak. A rendezett körülmények rendezettebb ellátottakat eredményeznek. Az intézményhez való személyes kötődésük erőteljes, ami egyrészt jó, másrészről nemkívánatos tendencia. A sikeres pályázatok révén az eszköztár folyamatosan bővül. Az intézmény lakói közül egyre többen vesznek részt a közmunkaprogramban.

HATÁS Az új épület lehetővé teszi, hogy rendezetten tisztán lehessen tartani, és ez a környezet a lakók önmagukkal szembeni higiénés igényeit is növeli. A modern épület megszüntette a zsúfoltságot. A rendezett környezetből, a városban rendezetten megjelenő lakók, növelik az intézménynek és lakóinak, a lakosság körében történő elfogadottságát, ezzel elősegítik az intézmény és a város hírnevének erősítését.

Korsós Sándor szakmai vezető

HTKT Kapcsolat Központ, Időskorúak Nappali Intézményei 6800 Hódmezővásárhely, Arany János u. 8.; Szerencse u. 6.;Királyszék u. 92.; 6630. Mindszent, Iskola u. 72-76. Tel, Fax: 06/62-242-085; 246-358; 249-762; Mindszent: 62/226-089 Az intézmény rövid bemutatása, célja, feladata, szolgáltatások Az intézmény célja: Önmaguk ellátására részben képes, idős, krónikus betegséggel küzdő, vagy szociálisan rászorult emberek részére olyan segítség nyújtása, amely igazodik szükségleteikhez; egészségi-, pszichés és szociális állapotukhoz.


Az intézmény alapfeladata: A nappali ellátás lehetőséget biztosít a saját otthonukban élők részére a szociális, egészségi, mentális, állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító szolgáltatások igénybevételére, közösségi programok szervezésére, közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, személyes ruházat tisztítására, szükség szerint egészségügyi alapellátás megszervezésére, hivatalos ügyek intézésének elősegítésére, életvitelre vonatkozó tanácsadásra, speciális önszerveződő csoportok támogatására. Külön szolgáltatásként: Az intézmény igény szerint napi egyszeri étkezést biztosít azoknak a szociálisan rászorultaknak, akik koruk és egészségügyi állapotuk miatt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel erre nem képesek biztosítani. Az ételt helyben fogyasztják el az azt igénylők. A szolgáltatást a helyi rendeletben meghatározott szociális rászorultság figyelembe vételével biztosítjuk. Az intézmény szolgáltatásai: 1. Fizikai ellátás (személyi higiéné biztosítása) 2. Mentális segítségnyújtás (egyéni esetkezelés, életvezetési tanácsok, családi kapcsolatok ápolása) 3. Szabadidős programok szervezése (kézműves foglalkozások, könyvek, folyóiratok, hangoskönyv, filmek megtekintése, hagyományőrző programok, „jeles napok” megünneplése, kirándulás, kiállítás szervezése a klubtagok kézműves munkáiból) 4. Segítségnyújtás hivatalos ügyek intézésében (, képviselet) 5. Egészségügyi ellátás (ellátáshoz való hozzájutás megszervezése, egészségnap havi rendszerességgel) 6. Segítségnyújtás szociális ellátások igénybe vételéhez 7. Közösségi programok szervezése 8. Speciális önszerveződő csoportok támogatása, működésének segítése. Az idősek számára szakmai tartalommal megtöltött programokkal törekszünk a motiváció fenntartására, élethelyzetükből adódó hátrányaik csökkentésére. Megemlékezünk a jeles napokról, az ünnepekről, alkalmanként a társintézményekkel együttműködve. Fogyatékkal élők nappali ellátást nyújtó intézményével közös programokat egymás felé, elfogadják egymást. INPUT

OUTPUT

Időskorúak nappali ellátását biztosító intézmény személyi feltételei: Hódmezővásárhely, Arany J. u. 8. dolgozói létszám: 1 fő nappali ellátásvezető /szociálpedagógus/ 1 fő gondozó /szociális gondozó és ápoló/ 1fő szociális és mentálhigiénés munkatárs heti 4 órában (pedagógus végzettséggel) Hódmezővásárhely, Szerencse u. 6 1 fő nappali ellátás vezető /szociálpedagógus/ 1 fő gondozónő /szociális ápoló-gondozó/

Az intézmény fenntartója: Hódmezővásárhely Többcélú Kistérségi Társulás Gazdálkodása: Hódmezővásárhely Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Gazdasági Igazgatóságához van integrálva Ellátási körök: Hódmezővásárhely közigazgatási területe Hódmezővásárhely, Arany J. u. 8. Férőhely: 30 fő Ellátottak köre: 27fő, ebből sérült 4 fő.


1 fő szociális- és mentálhigiénés munkatárs Megjelenő fogyatékossági típusok: heti 4 órában /pedagógus végzettséggel/ -1 fő látássérült -3 fő mozgássérült Hódmezővásárhely, Királyszék u. 92. Átlagéletkor: 1 fő férfi fogyatékkal élő, 1 fő nappali ellátás vezető /szociális életkora 52 év asszisztens/ 3 fő nő fogyatékkal élő, átlag életkora 68 év 1 fő gondozónő /szociális gondozó és ápoló/ Különböző szolgáltatások induló éve: 1 fő szociális- és mentálhigiénés munkatárs 1982. Nappali Ellátás heti 4 órában /pedagógus végzettséggel/ 2010.01.01-től az étkezés külön szolgáltatásként vehető igénybe. Mindszent Iskola u. 72-76. Az intézmény alapításának éve:1982 1 fő nappali ellátás vezető /szociális munkás/ Hódmezővásárhely, Szerencse u. 6 1 fő gondozónő /szociális gondozó és ápoló/ Férőhely: 20 fő Ellátottak köre: 20 fő Megjelenő fogyatékossági típusok: Tárgyi feltételek az intézményekben: Az intézményekben a klubtagok részére A szolgáltatást igénybe vevők között rendelkezésére áll étkező, közösségi jelenleg nincs fogyatékkal élő. együttlétre alkalmas helyiség, valamint Átlagéletkor: férfiak: 71 év, nők: 65 év fürdőszoba zuhanytálcával, és nemenkénti Különböző szolgáltatások induló éve: WC. Az intézményben a fizikai 1992-től nappali ellátás, 2010.01.01-től az akadálymentesítés megoldott, rámpa vezet étkezés külön szolgáltatásként vehető fel a bejáratig, süllyesztett küszöbök, a igénybe. mosdókban kapaszkodó van felszerelve, Az intézmény alapításának éve:1992 kerekesszékes ellátottak által is Hódmezővásárhely, Királyszék u. 92. megközelíthető. Az intézményekhez rendezett udvar tartozik. Férőhely: 20 fő A feladatellátáshoz szükséges tárgyi Ellátottak köre: 19 fő feltételeket a fenntartó biztosítja. Megjelenő fogyatékossági típusok: A tárgyi feltételek a vonatkozó A szolgáltatást igénybe vevők között jogszabályoknak megfelelőek. jelenleg nincs fogyatékkal élő. Átlagéletkor: férfiak: 63 év, nők: 70 év Különböző szolgáltatások induló éve: 1995-től nappali ellátás, 2010.01.01-től az étkezés külön szolgáltatásként vehető igénybe. Az intézmény alapításának éve:1995 Mindszent Iskola u. 72-76. Férőhely: 20 fő Ellátottak köre: 20fő, ebből sérült 10 fő. Megjelenő fogyatékossági típusok: -2 fő látássérült -3 fő mozgássérült -3 fő hallássérült -2 fő értelmi sérült Átlagéletkor: férfi :78,5 év, nő:69 év Különböző szolgáltatások induló éve: nappali ellátás 2004 évtől, 2010.01.01-től az étkezés külön szolgáltatásként vehető igénybe. Az intézmény alapításának éve: 2004


EREDMÉNYEK Kiegyensúlyozott munkakapcsolat a Támogató Szolgálattal 2005. évtől. Fogyatékkal élő klubtagok szállítását a szolgálat biztosítja. Részvétel a civil szervezetek mozgáskorlátozottak, valamint a vakok és gyengén látók-rendezvényein. Kapcsolat a társ intézményekkel: „Csodaház” Foglalkoztató Napközi és a Szivárvány Szakosított Szociális Otthon nyílt napon való részvétel. Fogyatékosok Nappali Intézményével (FONI). 2008. februártól „Együtt az idősekért” Alapítvány, mely az időskorúak szociális ellátását hivatott segíteni.

Feladatellátás módja: 1) Nappali ellátás keretében: fizikai ellátás mentális segítségnyújtás szabadidős programok segítségnyújtás hivatalos ügyek intézésében egészségügyi ellátás 2) Szociális étkeztetés HIÁNYOSSÁGOK Szorosabb kapcsolat kialakítása fogyatékkal élőket ellátó intézményekkel. Közös program szervezése, ennek rendszeresítése. Fogyatékkal élők fogadása, felvétele az intézménybe. Alapítvány segítségével civil pályázatok benyújtása. Célok: Pályázatok figyelése Eszközök és infrastrukturális fejlesztés, épületkorszerűsítés pályázati forrásból.

Gálné Szőke Margit szakmai vezető Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Kapcsolat Központ Időskorúak ápolást-gondozást nyújtó Otthona - Mindszent (6630 Mindszent, Kőrösi Cs. S. u. 1.Telefon/Fax: 62/527-039) Az intézmény rövid bemutatása, célja, feladata, szolgáltatások Az Időskorúak Otthona szolgáltatását igénybe vevő, gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás biztosítása, amelynek mértékét és módját mindenkor a segítségre szoruló ember egészségi-, szociális és pszichés állapota alapján határozzuk meg úgy, hogy az egyén individuális szabadsága a lehető legteljesebb mértékben érvényre jusson. A szakosított ellátás lehetőséget biztosít az önmaguk ellátására nem, vagy segítséggel képes személyek napi háromszori étkeztetésére, ruházattal, textíliával való ellátására, mentális gondozásra, egészségügyi ellátásra valamint a lakhatásra, feltéve, hogy ellátásukat más módon megoldani nem lehet. Az intézmény alapfeladata az időskorúak teljes körű ápolása-gondozása. Komplex gondozás biztosítása az ellátottak számára, melyen a gondozási elemek együtt és egyszerre történő alkalmazását értjük. Az ellátott egyéni állapota szabja meg mikor, melyik kerül előtérbe a gondozás során.


INPUT Az intézmény személyi feltételei: 1 fő szakmai vezető 1 fő intézményvezető ápoló 1 fő gazdasági ügyintéző 1 fő mentálhigiénés munkatárs 5 fő ápoló-gondozó 1 fő takarító 1 fő mosónő Tárgyi feltételei: Öt háromágyas, 3 kétágyas szobával és egy egyágyas szobával rendelkezik. A közösségi ellátásra a társalgó hivatott, az ebédlő megfelel az étkeztetés biztosítására. A vizesblokkok nemenkénti elkülönítése megoldott. Az épület akadálymentesítése megtörtént. EREDMÉNYEK Működés fenntartása, biztosítása Színvonalas szakmai munka Gyógyászati segédeszközök (bot, járókeret, kerekesszék) biztosítása. Rendszeres szűrővizsgálatok: látásvizsgálat, hallásvizsgálat, ortopéd szűrés.

OUTPUT Az intézmény fenntartója: Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás Gazdálkodása: önállóan gazdálkodó Ellátottak köre: 21 fő, sérült: 6 fő Megjelenő fogyatékossági típusok: (értelmi: 1, látás: 2, hallás: 0, mozgás: 2, halmozott: 1) Átlagéletkor: férfi: 75,7 év, nő: 80,8 év Férőhely: 21 Az intézmény alapításának éve: 2000

HIÁNYOSSÁGOK Az épületben a helyiségek nem mindegyike felel meg a jogszabályi előírásoknak. Nem teljes körű az akadálymentesítés. Tendenciák: a 4 órát meghaladó gondozási szükséglet miatt egyre rosszabb állapotban kerülnek be az intézménybe az ellátottak. Rövid távú cél a működés fenntartása és a határozatlan idejű működési engedély megszerzése. Lénárt Miklós szakmai vezető

Hódfó Szociális Foglalkoztató (6800 Hódmezővásárhely Szent István u. 77. Telefon, Fax: 62/241-058; 62/241-058) A rehabilitációs foglalkoztatás célja és feladatai A rehabilitációs foglalkoztatás célja a fogyatékkal élő, az egészségi problémákból eredően a munkavégzésben akadályozott embereknek az esélyegyenlőség megteremtése. Fontos cél a megváltozott munkaképességű emberek számára a foglalkoztatás biztosítása, mely az orvosi rehabilitáció után következhet. A foglalkoztatásuk elősegíti a társadalomba történő visszaintegrálódásukat, a közösséghez való tartozás segíti az önbecsülésük megőrzését, mely javítja mentális és fizikai állapotukat. A munkaviszony nem csak személyiségük fejlődésére, hanem egész életükre pozitív hatással van, hisz a rendszeres életvitel jótékonyan hat egészségi állapotukra is. Csongrád megyében szinte Hódmezővásárhelyen a legnagyobb a munkanélküliség. Ezeknek a megváltozott munkaképességű embereknek, akiknek legnagyobb része családot nevel, esélye sincs más munkalehetőségre. Az itt keresett pénzt nem csak saját, hanem családjuk életminőségét is javítja, gyermekeik megfelelő mintát kapnak, kevésbé hátrányos helyzetből indulnak.


A munkának, különleges meghatározó szerepe van minden ember életében, amit a rehabilitációs foglalkoztatás során fokozott figyelembe kell venni. - Kiemelten fontos feladatunk, célunk, hogy a sokféle fizikai és pszichés sérüléssel élő, Feladat-ellátási helyek típusa

Tanulók létszáma (ezer fő) Nappali képzésben

Felnőttoktatásban

Összesen

Ebből fogyatékos

Óvoda 325,6 325,6 0,2% 5,7 Általános iskola 886,5 2,8 889,3 6,3% 56,7 Szakiskola 123,4 3,5 126,9 1,6% 2,0 Speciális szakiskola 8,4 8,4 100% 8,4 Gimnázium 193,4 45,5 238,9 0,3% 0,8 Szakközépiskola 245,4 44,7 290,1 0,2% 0,8 Összesen 1 782,7 96,5 1 879,2 3,9% 74,4 különböző képzettségű, életkorú, egzisztenciájú emberek közösséghez való tartozását megvalósítsuk és munkavégzésre képes kollektíva alakuljon ki. - Folyamatosan dolgozzuk ki a teljesítmény mérés elvét, mellyel a dolgozók teljesítményét motiváljuk, önmagukhoz képest való fejlődésüket mérjük /precizitás, kreativitás, gyorsaság stb./ - Kiemelt célunk, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók a betanító képzés után, képességeik keretein belül, értelmes és értékes munkát tudjanak végezni. A rehabilitációs foglalkoztatás feladatai A megváltozott munkaképességű embereknek az orvosi rehabilitációt követően egészségi állapotuknak és szakképzettségüknek megfelelő munka biztosítása.Non-profit szervezetként vállalkozási tevékenység keretében munkavállalóink foglalkoztatásával eladható, értékesítésre alkalmas terméket gyártunk, ill. szolgáltatást végzünk. Tevékenységünk egyik legfontosabb eleme, hogy a megváltozott munkaképességű dolgozók teljesítőképességének megfeleljen a végzett szolgáltatás, ne csak a piaci igényeknek. Ennek megfelelően inkább egyedi, nem normaszinthez köthető, tömegtermékek előállítása a legideálisabb, mert ezek felelnek meg leginkább a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatásának, rehabilitációjának. A létszám alakulása: 2010. március 31-én 209 fő ebből megváltozott munkaképességű dolgozó 189 fő. Chappon Adrienn vezető A fogyatékossággal élő diákok a közoktatási intézményekben A legfrissebb adatok szerint, közel 75 ezer fogyatékos személy jár Magyarországon a közoktatási intézményekben, amely a tanulók közel 4 %-át jelenti. Tanulólétszám az egyes közoktatási intézményekben, a 2004/2005-ös tanévben A fogyatékossággal élő diákok oktatásának általános jellemzői


1. A fogyatékosok egyik meghatározó iskolai jellemzője az, hogy iskolai végzettségük lényegesen alatta marad az épekének. A népszámlálási adatok szerint „a fogyatékos emberek iskolai végzettsége – a társadalom egészéhez hasonlóan – 2001-ben magasabb volt, mint 1990-ben, azonban az iskolázottsági mutatóik sokkal rosszabbak, mint az átlagnépességé. A 7 éves és idősebb népességben a fogyatékosok többmint 70%-a rendelkezik, legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel, a nem fogyatékos népességnek pedig csak a fele. A fogyatékosok 15%-a érettségizett, 5%-a diplomás, míg a nem fogyatékosok esetében, ezek az arányok 23% és 10%. Az értelmi fogyatékosok egyharmada fejezte be az általános iskolát, és 6%-uk ennél magasabb végzettséget is szerzett, ez nyilvánvalóan az értelmi fogyatékosság helytelen diagnosztizálását mutatja.” (Nagy 2005, 10) 2. A fogyatékossággal élő diákokat oktató iskolák alapvető vonása, hogy az összes fogyatékos, de különösen a nem értelmi fogyatékosok esetében, az iskolarendszer Magyarországon többnyire erősen specializált és izolált intézményekben képzi a fogyatékosokat. A vakok, a gyengénlátók, a siketek, a nagyothallók, valamint a mozgássérültek számára külön-külön iskolák léteznek az alapfokú képzésben. Ugyanakkor az izolált iskolák – miközben az oktatási feladatokat megfelelő, sőt kiváló színvonalon képesek ellátni – éppen a fogyatékossággal élő diákok társadalmi beilleszkedése szempontjából gyakran akadályokat állítanak az érintettek elé. A társadalom egészétől elkülönítetten nevelt tanulók ugyanis nehezen ismerik ki magukat, nehezen igazodnak el a szűk fogyatékos szubkultúra határain kívül, az épek társadalmában. Társadalmi előmenetelükben sokoldalúan megsínylik azt, hogy kora gyermekkoruktól csak a normál társadalomtól elkülönített élethez szoktak hozzá. 3. A fogyatékossággal élő diákok iskoláztatásának harmadik jellemzője, hogy nem terjed ki, az összes fogyatékosra. A súlyosan és halmozottan fogyatékos gyerekek esetében például „a családok a beiskolázás időpontjában azzal szembesülnek, hogy gyermekük számára nem biztosított az iskolarendszerű szolgáltatások egyetlen változata sem. Az iskolarendszerű ellátás hiánya nem csupán azt jelenti, hogy a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerek nem kerül automatikusan kortárs közösségbe, és nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges szolgáltatásokat, hanem mindenekelőtt azt, hogy a nap nagy részében a szakszerű felügyelet számukra nem hozzáférhető. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Aranyossy Ágoston Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény és Nevelési Tanácsadó (6800 Hódmezővásárhely, Szék utca 5. Tel/Fax: 06-62/245-193) Intézményben tanuló gyermekek száma: 8 fő óvodás, 72 fő iskolás – összesen: 80 fő Fogyatékossággal élő gyermekek száma: 80 fő Ebből állami gondozott: 3 fő - Hátrányos helyzetűek száma: 53 fő - Halmozottan hátrányos helyzetűek száma: 24 fő - Fogyatékossággal rendelkezik valamennyi. A fogyatékosság típusa: Autista: 13 fő, Beszédfogyatékos: 1 fő, Értelmileg akadályozott: 7 fő, Mozgássérült: 3 fő, Tanulásban akadályozott: 56 fő Lépések, melyeket az oktatási intézmény megtett ezen tanulók segítésében:


Speciális ellátás, eltérő tanterv szerinti oktatás, speciális szakemberek, komplex terápiák, egyéni fejlesztések. Az intézmény koncentrált szakembergárdát foglalkoztat, akik rendelkeznek a sérülés jellegének megfelelő szakképesítéssel. A szakszolgálati feladatokat utazó gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok, pszichológusok, logopédusok látják el. Az intézmény mindkét épülete részben akadálymentesített. Központi épület: csak a földszint, mellékhelyiségek nélkül. Szakszolgálat épülete: az épületbe való bejutás nem akadálymentesített. Az akadálymentesítés mindkét épületben elengedhetetlen. Reális esélye, csak a fenntartó pályázatával és támogatásával lehetséges. Tervezett, megvalósítandó célok: Dinamikus fejlesztés a szakszolgálati ellátásban, elsősorban a korai fejlesztés, a preventív ellátás területén. Az óvoda csoport differenciálása a sérülés mértéke, jellege szerint. Óvodai csoport a nem beszélő, illetve diagnosztizált beszédfogyatékos gyermekek számára. Szabó Gáborné Igazgató Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon (többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény) (6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út 34-36.Tel. Fax: 62/246-074) Székhely: 6800 Hódmezővásárhely, Kutasi út 34-36. Szentesi tagintézmény: Rigó Alajos Általános Iskola, Szakiskola, a Kozmutza Flóra Általános Iskola, Szakiskola Tagintézménye, 6600 Szentes, Deák Ferenc u. 52-54. Csongrádi tagintézmény: Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon Csongrádi Tagintézménye, 6640 Csongrád, Kereszt tér 1 Székhely: Intézményében tanuló gyermekek száma: 149 fő Fogyatékossággal élő gyermekek száma: 149 fő Ebből állami gondozott: 14 fő Hátrányos helyzetű 52 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 11 fő. Valamennyien fogyatékosok is. A fogyatékosság típusa: (értelmi, látás, hallás, mozgás halmozottan sérült*) - középsúlyos fokban értelmi akadályozottság, gyakran társuló fogyatékossággal: mozgásbeli akadályozottság, hallássérülés, pervazív fejlődési zavar - súlyos, halmozott fogyatékosság Gyógypedagógiai intézményünk „bemenet szabályozott”. A szegregáltan oktatható, különböző fokban fogyatékos – súlyosan, halmozottan fogyatékos, középsúlyos fokban sérült – gyermekek, tanulók nevelése- oktatása- fejlesztése folyik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján.


Az iskola szakember ellátottsága: Dolgozói létszám: 108,25 fő, melyből: o pedagógus (gyógypedagógus): 36,6 fő –benne 4 fő nev. tanár, 1 fő logopédus, 2,5 fő konduktor o nevelőmunkát segítők: 33 fő o egyéb szakmai létszám: 2,5 fő o gyermekotthoni létszám: 13 fő o gazdasági, technikai létszám: 23,25 fő az intézmény részben akadálymentesített (1 épületegység) Távlatokban tervezzük az akadálymentesítést, feljárók akadálymentesítését házilagosan kiviteleztük. Szentesi tagintézmény: Intézményében tanuló gyermekek száma: 170 fő Fogyatékossággal élő gyermekek száma: 170 fő Ebből állami gondozott: 15 fő Hátrányos helyzetű 65 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 15 fő. Valamennyien fogyatékosok is. A fogyatékosság típusa: (értelmi, látás, hallás, mozgás halmozottan sérült*) - enyhe fokú értelmi akadályozottság - középsúlyos fokban értelmi akadályozottság, gyakran társuló fogyatékossággal: mozgásbeli akadályozottság - gyermekvédelmi szakellátást biztosítunk (otthont nyújtó és különleges gyermekotthoni ellátás, nevelőszülői hálózat) Gyógypedagógiai intézményünk „bemenet szabályozott”. A szegregáltan oktatható, különböző fokban fogyatékos – enyhe és középsúlyos fokban sérült - gyermekek, tanulók nevelése- oktatása- fejlesztése folyik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján. Az iskola szakember-ellátottsága: Dolgozói létszám: 104 fő, melyből: o pedagógusok (gyógypedagógus) létszáma: 37,5 fő – benne szakoktatók, 2 fő logopédus, 1 fő konduktor o nevelőmunkát segítők létszáma: 6 fő o egyéb szakmai létszám: 2 fő o gyermekotthoni dolgozók létszáma: 38,5 fő o nevelőszülői hálózat létszáma: 4 fő o gazdasági, technika létszám: 16 fő Az intézmény részben, a földszinti feljárók akadálymentesítése történt meg házilagos kivitelezéssel Tervezett, megvalósítandó célok: - a súlyosan, halmozottan sérült gyermekek fejlesztő iskolai oktatásának beindítása - gyógypedagógiai óvodai csoport szervezése Csongrádi tagintézmény: Intézményében tanuló gyermekek száma: 38 fő Fogyatékossággal élő gyermekek száma: 38 fő Ebből állami gondozott: - fő Hátrányos helyzetű 12 fő, halmozottan hátrányos helyzetű 13 fő. Valamennyien fogyatékosok is.


A fogyatékosság típusa: (értelmi, látás, hallás, mozgás halmozottan sérült*) - enyhe fokú értelmi akadályozottság, középsúlyos fokban értelmi akadályozottság, gyakran társuló fogyatékossággal: mozgásbeli akadályozottság Lépések melyeket az oktatási intézmény megtett ezen tanulók segítésében: Gyógypedagógiai intézményünk „bemenet szabályozott”. A szegregáltan oktatható, különböző fokban fogyatékos – súlyosan, halmozottan fogyatékos, középsúlyos fokban sérült gyermekek, tanulók nevelése- oktatása- fejlesztése folyik a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság javaslata alapján. Az iskola szakember ellátottsága Dolgozói létszám: 15, 75 fő o pedagógusok (gyógypedagógus) száma: 11,5 fő – benne 1 fő logopédus o nevelőmunkát segítők száma: 2 fő o egyéb létszám: 2,25 fő Az intézmény nem akadálymentesített. - nem tervezzük az akadálymentesítést, mert a tanulólétszám nagyon alacsony, az ingatlan pedig városi, melyben közösen működik az iskola egy rehabilitációs céggel Tervezett, megvalósítandó célok: Közoktatási rendszerünkben hangsúlyozottan előtérbe került az integráció kérdése. A cél az, hogy ehetőség szerint minél több sajátos nevelési igényű gyermek nevelkedjen integráltan. Az integrált nevelést pozitív diszkriminációval támogató normatívák versenyhelyzetet teremtettek a gyógypedagógia területén is. Mindhárom intézményegység vonatkozásában: A „szegregált” intézményes oktatásunknak, nevelésünknek, fejlesztésünknek e sokszínű világban kell megtalálni, ill. megőrizni helyét és szerepét. A sajátos feltételeket igénylő gyermekeink többsége, oktatási szükségleteik következtében a teljes integrációra, együttnevelésre nem alkalmas. Ilyen körülmények között továbbra is kiemelt célunk kell, hogy legyen a különböző fejlesztési területekre specializált gyógypedagógiai szaktudás intézményi bázisának fenntartása, erősítése a szakmai tudás folyamatos minőségi fejlesztésével. Az új kihívásokra, elvárásokra és igényekre az újabb megoldásokat keresve kell reagálnunk. A sérülés mértékét figyelembe véve gyógypedagógiai intézményünk kiemelt feladata: o az egyéni képességekre alapozó komplex személyiségfejlesztéssel az értelmileg akadályozott gyerekek felkészítése a segített felnőttkori életlehetőségre, a társadalomba való beilleszkedésre o tanulásban akadályozott gyermekek esetében az önálló életre felkészítést kell megcélozni, hogy reális eséllyel tudjon bekapcsolódni a társadalomba. A nevelést – oktatást - fejlesztést egységként, intézményegységenként kell kezelnünk, melyben a képességelőnyök folyamatos fejlesztésével és a hátrányok kezeléséből adódó egyéni bánásmóddal érhetünk el optimális eredményt. A sajátos nevelési igényből adódó jelentős egyéni különbségek- heterogenitás- miatt nagymértékű differenciálás szükséges. Cél, hogy minden gyermek az önmagához mért legmagasabb szintre jusson! A gyógypedagógusaink szakmai kompetenciáit tovább kell bővíteni (a tanulók sajátos nevelési igényéből adódó egyéni nevelési szükségletek ellátása érdekében). Az SNI gyerekekkel való foglalkozás eredményessége érdekében a megfelelő motivációs rendszer kiépítése mellett a „kiégés elleni” tréninget is kell szervezni. A kulturális és szociális integrációt szolgáló programokat meg kell őrizni, illetve tovább kell erősíteni - rendezvényeink nyitottságával- közös szabadidős, sport-és kulturális programokkalközös kirándulásokkal. Az előítéletek lebontása, társadalmi tudatformálás érdekében megfelelő információkat közvetíteni a fogyatékosságról, pozitív képet erősíteni „szegregált” gyógypedagógiai intézményünkről. (intenzív PR tevékenység)


Tanulóink életkörülményeit, valamint dolgozóink munkakörülményeit folyamatosan, a pénzügyi lehetőségek függvényében fejleszteni, javítani kell. Gyermekvédelmi szakellátott növendékeink számára biztosítani a lehető legoptimálisabb feltételeket (szakmai és tárgyi, jogszabályokban biztosított ellátást. Növendékeink jelentős része hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű. Kiemelt feladat kell, hogy legyen a gyermekvédelmi tevékenység, az általános prevenció, a veszélyeztetettség felismerése utániteendők, adatszolgáltatás, kapcsolattartás egyéb családsegítő, gondozó szervekkel. A gyermekek mellett a szülőkkel, családokkal kiemelten kell foglalkoznunk a hatékonyság érdekében. A székhelyintézmény vonatkozásában: o a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyermekek növekvő száma miatt szükséges további - belső kivitelezéssel, átalakítással megoldható – akadálymentesítés a főépületben o a többszörös akadályozottsággal élő növendékek számára fejlesztésükhöz, illetve életvezetésük segítéséhez beszerezni speciális eszközöket o a művészeti nevelés (feltételeinek megteremtésével) o „szülőklubos” foglalkozások ismételt szervezése o tovább folytatni a fogyatékos személyek nyílt munkapiaci munkavállalásra felkészítő MHGY-programot A szentesi és csongrádi tagintézmények vonatkozásában: o a jó kapcsolat ápolása a gyógypedagógiai társintézményekkel és nyitást a többségi óvodákban, iskolákban tanuló gyermekek felé, egymás megismerése, elfogadása és befogadása érdekében. Még több kapcsolódási pont keresése a helyi intézmények rendezvényein való részvételre, közös programokra. o az eddiginél fokozottabb PR tevékenység folytatása a társadalmi kirekesztettség szemléletbeli okainak mérséklésére (előítéletek, téves információk) o még tartalmasabb, sokrétűbb szakmai szolgáltatások nyújtása o saját mérési, értékelési rendszer kidolgozása, melynek alapján eltérő szükségletű, heterogén csoportot alkotó növendékeink o egészségtudatos magatartást erősítő programok szervezése - kiemelten az iskolai agresszió megelőzésére, hárítására – egészségügyi intézményekkel a kapcsolat erősítése o utókövetés, nyomonkövetés tagintézményi rendszerének kimunkálása o gyermekvédelmi tevékenység erősítése o a szülőkkel való kapcsolatok erősítése, kapcsolattartási formák bővítése, szülősegítő szolgáltatások bevezetése o kapcsolatépítést újabb érdekvédelmi szervezetek irányába A szentesi tagintézményben a hitoktatás feltételeinek megteremtésével a felekezeti jog gyakorlásának biztosítása.Fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy fogyatékos (tanulásban és értelmileg akadályozott) gyermekeink változó szükségleteihez, képességeihez igazodó, esélyegyenlőséget növelő minőségi szolgáltatások jelentőségét nevelőtestületünk korán felismerte. Véleményem szerint ez létérdekünk és egyben meghatározó értékrendünk is! Medgyesi Istvánné intézményvezető


Hódmezővásárhelyi Integrált Szakképző Központ Szakiskola és Szakközépiskola Kalmár Zsigmond Tagintézmény (6800 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zs. E. u. 7-9.Tel/Fax: 62/222-447) Intézményben tanuló gyermekek száma: 2010. március 2-i adatok: 907 fő tanul nappali tagozaton (valamint 58 fő felnőtt esti tagozaton) Fogyatékossággal élő gyermekek száma: sajátos nevelési igényű tanulóink száma: 99 fő Ebből állami gondozott: 1 fő Hátrányos helyzetű tanulónk összesen 278 fő, ebből halmozottan hátrányos helyzetű 111 fő. Halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanuló 22 van jelenleg, hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű 11 fő. Látássérült 1 fő, hallássérült 1 fő, enyhe értelmi fogyatékos 68 fő, halmozottan sérült 1 fő (mozgás és értelmi) A Szociális területen gyermekjóléti szolgálat (együttműködés, jelzőrendszer), családsegítő szolgálat (együttműködés, jelzőrendszer), Népjóléti Iroda (étkezési támogatás, tankönyvtámogatás, gyermekvédelmi támogatások), gyámhivatal (együttműködés), gyámhatóság (iskolai mulasztások kapcsán elsősorban), gyermekpszichiátria, gyermekosztály, védőnői szolgálat szolgáltatásait veszik igénybe. Lépések melyeket az oktatási intézmény megtett e tanulók segítésében: Főként pályázatok kapcsán tudunk olyan forrásokhoz jutni, mellyel konkrét segítséget nyújthatunk a fogyatékkal élő diákjainknak. Ilyen pályázatok például az utóbbi időben az IPR, a HEFOP és a TÁMOP3.3.2. Tanulóbarát osztálytermeket alakítottunk ki, megszerveztük a felzárkóztatást, a speciális szakiskolai oktatást, a speciális tanulói igényeket szem előtt tartva igyekszünk minden segítséget megadni ahhoz, hogy minden tanulónk képességeihez mérten szakmát szerezhessen, és ezzel esélyt kapjon a munkaerőpiacon való elhelyezkedéshez. Az iskola szakember ellátottsága: 1 fő gyógytestnevelő, 1 fő főállású fejlesztő pedagógus és logopédus, 3 fő gyógypedagógus, 8 fő fejlesztő pedagógus tanúsítvánnyal rendelkező többségi pedagógus (és 1 fő utazó fejlesztőpedagógus az EGYMI részéről) összesen 13 (+1) fő Az intézmény akadálymentesítése nem megoldott. Az infrastrukturális fejlesztés fenntartói hatáskörben van. Tervezett, megvalósítandó célok: Szeretnénk minél hatékonyabb és modernebb oktató munkát végezni. Igyekszünk minél szélesebb körű szakmaválasztékot biztosítani, igazodva a növekvő számú sajátos nevelési igényű fiatalok képességeihez. Készségeiket, képességeiket minél jobban megpróbáljuk fejleszteni. Tervezzük terápiás lovaglás bevezetését kísérleti jelleggel, hiszen a diákjaink zöme az Aranyossy Általános Iskolából érkezett, és ott megszerették ezt a tevékenységet, hasznos lenne folytatni. Tanulmányi kirándulást tervezünk 2010 júniusára a budapesti Ability Parkba, ahol diákjaink egy kis része (a halmozottan hátrányos helyzetűek közül 40 fő utazására van lehetőség) megtapasztalhatja a különböző fogyatékosságok nehézségeit. Jó lenne az akadálymentesítés is, hiszen nem csak diákjaink lépcsőznek egy tanítási nap akár 15-20 emeletet is, de a pedagógusok is, ami az álló munka mellett igencsak megterhelő fizikailag, főleg az idősebb korosztály számára. Pap András tagintézményvezető


HISZK Gregus Máté Tagintézmény (Hódmezővásárhely Kaszap u.29. Tel/Fax: 62/535-480, 62/535-481) Intézményben tanuló gyermekek száma: 558 fő Fogyatékossággal élő gyermekek száma: 3 fő Ebből állami gondozott: 0 fő Hátrányos helyzetűek száma: 109 fő, halmozottan hátrányos helyzetűek száma: 19 fő, ebből bármilyen fogyatékossággal rendelkezők száma: 1 fő. (2010. február 25-i adatok alapján) A fogyatékosság típusa: hallás Lépések melyeket az oktatási intézmény megtett ezen tanulók segítésében: A szurdopedagógus segédanyagot állított össze a hallássérült tanulók órai megsegítéséhez, melyet nemrég minden tanárkolléga megkapott. 9. osztályos HHH-s nagyothalló diák részére javasoltuk a tanodai foglalkozás igénybevételét TÁMOP pályázat keretében. Az iskola szakember ellátottsága 1 fő szurdopegógus nem az iskola alkalmazásában, fejlesztőpedagógus. Nagy Zsuzsa tagintézményvezető KÁROLY óvoda és bölcsőde (Mindszent, Szabadság tér 4. Tel/Fax: 62/225-076 e-mail: [email protected]) Az intézményében tanuló gyermekek száma (2009. okt. 1.-jei állapot szerint): 210 fő Fogyatékossággal élő gyermekek száma: 1 fő Ebből állami gondozott: 1 fő Hátrányos helyzetűek száma, halmozottan hátrányos helyzetűek száma, ebből bármilyen fogyatékossággal rendelkezők száma: HH-s gyermek (2009. okt. 1 állapot szerint): 95 fő HHH-s gyermek (2009. okt. 1. állapot szerint): 20 fő Ebből fogyatékossággal rendelkező: 0 fő A fogyatékosság típusa: (látás, hallás, mozgás, halmozottan sérült*) enyhe értelmi fogyatékos Lépések, melyeket az oktatási intézmény megtett e tanulók segítésében: gyógypedagógus fejleszti, integrált formában történik az óvodai nevelése. Az iskola szakember ellátottsága (fogyatékossággal élők támogatása szempontjából, pl. fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, gyógytornász, stb.): 1 fő főállású pszichológus dolgozik intézményünkben, a fejlesztőpedagógust, gyógypedagógust, logopédust a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás biztosítja számunkra. Ezen felül 2 fő szakvizsgázott óvodai gyógytestnevelő óvodapedagógusunk van. Intézményünk nem akadálymentesített. Mindenképpen szeretnénk megvalósítani az épületeink akadálymentesítését- ez a terv részét képezi intézményünk Esélyegyenlőségi Programjának is- , pályáztunk is ennek megvalósítására (sikertelenül), és tekintettel önkormányzatunk forráshiányos gazdálkodási helyzetére, pályázatból szeretnénk megvalósítani a jövőben is. Tervezett, megvalósítandó célok:


-

A 108 éves Székhely épület teljes rekonstrukciójának keretén belül az épület teljes akadálymentesítésére is sor kerülne kedvező pályázat során. Korom Éva Andrea intézményvezető

Szegvár – Mártély ÁMK Mártélyi Általános Iskolája (Mártély, Fő utca 45 – 47. Tel/Fax: 62/528-060 e-mail: [email protected]) Az intézményében tanuló gyermekek száma (2009. okt. 1.-jei állapot szerint): 130 fő Fogyatékossággal élő gyermekek száma: 0 fő Ebből állami gondozott: 0 fő Hátrányos helyzetűek száma, halmozottan hátrányos helyzetűek száma, ebből bármilyen fogyatékossággal rendelkezők száma: HH-s gyermek (2009. okt. 1 állapot szerint): 48 fő HHH-s gyermek (2009. okt. 1. állapot szerint): 15 fő Ebből fogyatékossággal rendelkező: 0 fő Az iskola szakember ellátottsága (fogyatékossággal élők támogatása szempontjából, pl. fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, gyógytornász, stb.): 1 fő gyógytestnevelő tanár. Intézményünk nem akadálymentesített. Mindenképpen szeretnénk megvalósítani az épületeink akadálymentesítését- amennyiben ezt a jövőben anyagi lehetőségeink megengedik. Giliczéné Molnár Irén igazgató ÁMK Gregus Máté Általános Iskola Cím:6821 Székkutas, József A.u.1. Tel/Fax: 62/593-070

e-mail:[email protected]

Intézményében tanuló gyermekek száma:146 Fogyatékossággal élő gyermekek száma: 0 Ebből állami gondozott: 0 fő Hátrányos helyzetű:57 fő, ebből halmozottan 8fő Az iskola szakember ellátottsága (fogyatékossággal élők támogatása szempontjából,pl. fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus, pszichológus, gyógytornász,): 3 fő 1 fő fejlesztő pedagógus. 1 fő gyógypedagógus, 1 fő logopédus (utazó) Az intézmény akadálymentesített. Tembel Tibor igazgató ÁMK Napöziotthonos Óvodája Cím: 6821 Székkutas, Murgács K. u. 20. Tel/Fax: 06/302780171 email: [email protected] Intézményében tanuló gyermekek száma: 60 Fogyatékossággal élő gyermekek száma: 0 Hátrányos helyzetűek száma 20, halmozottan hátrányos helyzetűek száma 3, ebből bármilyen fogyatékossággal rendelkezők száma. Az intézmény akadálymentesítését pályázat útján tervezzük. Valtner Jánosné óvodavezető


3.2. A Kistérség Civil szervezeteinek bemutatása: HÍD Közhasznú Alapítvány A HÍD Közhasznú Alapítványt a Csongrád Megyei Bíróság 2009. augusztus 28-án 1454. sorszám alatt vette nyilvántartásba A jogerőre emelkedés időpontja: 2009-09-18 Az Alapítvány székhelye: 6800 Hódmezővásárhely, Királyszék u. 49. Az Alapítvány nyílt: bármely bel- és külföldi természetes és jogi személy csatlakozhat, ha az Alapítvány céljaival egyetért, és azt anyagilag támogatja. Adószáma: 19561493-1-06 Számlaszáma: 10918001-00000063-46430013 Célja szerinti besorolása: szociális tevékenység A kuratórium tagjai: Sipter Olga – az alapítvány képviselője Bálint Gabriella Fülöp József Célja: a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő gyermekek, fiatalok és felnőttek lehető legteljesebb mértékű társadalmi integrációjának segítése az egyéni problémák és a fogyatékosság súlyosságának figyelembe vételével, a társadalmi környezet bevonásával. E célok megvalósítása érdekében az alábbi közhasznú tevékenységet végzi: - Indokolt esetben a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élők szociális, rehabilitációs érdekének képviselete, érvényesítése, védelme. - Ezen célcsoport minél sokrétűbb, magasabb szintű képzésének, iskoláztatásának támogatása. - Együttműködés hazai és külföldi szervezetekkel, önkormányzati, társadalmi, karitatív szervezetekkel, melyek tevékenysége az egészségkárosodott, hátrányos helyzetű emberek esély egyenlőségét, szükségleteinek kielégítését szolgálják, elsősorban az oktatás, a munkavállalás és a rehabilitáció terén. - Sportversenyeken való részvétel támogatása. Olyan programok szervezése, lebonyolítása, ill. rehabilitációs feladatok ellátása, melyek az egészség megőrzését, valamint a prevenciót szolgálják. Az Alapítvány sok olyan konkrét projektet kíván tovább vinni, amiket a Csongrád M. Mozgáskorlátozottak „Együtt könnyebb” Ifjúsági Egyesület (1996-2010) indított: -

Sérült gyermekeket nevelő családok sorsának figyelemmel kísérése, segítése. A Csodaház (sérült gyermekek napközi otthona) munkájának, projektjeinek támogatása. Együttműködés a helyi önkormányzattal a sérült, hátrányos helyzetű embereket érintő témákban, programokban. A „révész” munka újraindítása. Sipter Olga képviselő


Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete, Hódmezővásárhelyi Körzeti Csoport 6800 Hódmezővásárhely, Arany János u. 8. ARANYHÁZ Tel: 06-62 / 242-085 Aranyház Tóth Károly, elnök: 62 / 636-272 E-mail: [email protected] Az intézmény rövid bemutatása, célja, feladata, szolgáltatások: Az Egyesület működési területe: Hódmezővásárhely és környéke. Az Egyesület célja, hogy ellássa tagjai egyéni és kollektív érdekvédelmét, ezen belül módot nyújtson tagjainak érdekeik kifejezésére, lehetőséget teremtsen azok érvényesítésére és ellássa érdekképviseletüket. Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban történő végrehajtására. E tevékenységet kiemelkedően közhasznú szervezet formájában végzi, nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül szolgálja.Az Egyesület elsősorban a működési területén élő vak, aliglátó vagy gyengénlátó (a továbbiakban együtt: látássérült) személyek érdekeinek védelmét és képviseletét, életviteli nehézségeik és problémáikkal kapcsolatos ügyek intézését vállalja fel.Képviseli és védelmezi a látássérültek érdekeit más szervek előtt, szükség esetén segítséget nyújt a jogsérelmek orvoslásához, életviteli nehézségek leküzdéséhez. Feladata, szolgáltatások: • Kapcsolatfelvétel és együttműködés a látássérültek érdekében eljáró hazai és nemzetközi szervezetekkel és szakemberekkel. • Kapcsolatfelvétel és együttműködés a hasonló célkitűzéseket megvalósító intézményekkel, szervezetekkel. • Felvilágosító tevékenység, rendszeres tájékoztatás szervezése mind a tagok, mind a közvélemény felé. • Elősegíti a működési területén élő látássérültek rehabilitációját, oktatását, művelődését és társadalmi integrációját. • Figyelemmel kíséri és elősegíti a működési területén élő felnőtt korban megvakult személyek elemi rehabilitációját, társadalmi integrációját. Az Egyesület - céljai megvalósítása érdekében – együttműködésre törekszik: • Az állami, önkormányzati, egyházi és társadalmi, kiemelten a fogyatékosügyi, a szociális, az egészségügyi, az oktatási-nevelési és a művelődési szervekkel. • Minden segítőkész, az együttműködést vállaló civil szervezettel, intézettel, intézménnyel, gazdálkodó szervezettel és személlyel. INPUT Az intézmény személyi és tárgyi feltételei Az Egyesület működési területén a tagok önkéntes elhatározása alapján az Elnökség kistérségi Körzeti Csoport létrejöttét és működését engedélyezheti. Minden olyan közigazgatási területi egységben létrehozható kistérségi Körzeti Csoport, ahol ötven vagy ennél több tag él és legalább 10 tag a kistérségi Körzeti Csoport megalakulását elhatározza, vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön megválasztják. A hódmezővásárhelyi körzeti csoport elnöke: Tóth Károly. A hódmezővásárhelyi körzeti csoport adminisztrátora: Szabó Gabriella. Vezetőségi tagok: Otlokán Mihály, Borvári István. Pártoló tag: Hős József (Mozgáskorlátozottak helyi csoportja).


A kistérségi Körzeti Csoport önálló név alatt fejthet ki tevékenységet, a területén működő állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel közvetlen kapcsolatot létesíthet, az Egyesület Elnökségének egyetértésével, támogatásával. Az Elnökség a kistérségi Körzeti Csoport képviselője részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki.A körzeti csoport működési helye az Aranyház, ahol a Mozgáskorlátozottak helyi csoportjával közös irodahelyiségben működik, és végzi tevékenységét. A körzeti csoport tulajdonát képezi: • 1 darab adományból származó számítógép konfiguráció, • 1 darab lézernyomtató, amely felajánlás útján került a csoport tulajdonába. • Braille írógép, • Braille tábla • Vak-sakk. A körzeti csoport nem rendelkezik Internet kapcsolattal, és mobil telefonkészülékkel sem. Ennek oka az egyesület alacsony költségvetése. A körzeti csoport fogadóórái rendszeresek, minden héten, csütörtökön délután 14 és 17 óra között várják az érdeklődőket az irodahelyiségben. OUTPUT Az intézmény fenntartója: A Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), és ennek ernyőszervezete: a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete (VAGYCSOME). Gazdálkodása: Éves szinten: • 60 000 forint, működési költségre, a megyei egyesülettől. • A helyi Önkormányzattól egy program megrendezésének költségtérítése. (helyszín biztosítása, vendéglátás) • ellátottak köre: 60 fő látássérült személy. Megjelenő fogyatékossági típusok: (értelmi, látás, hallás, mozgás, halmozott) Az Egyesület rendes tagja lehet: az a 14. életévét betöltött személy, aki az Egyesület működési területén lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és vaknak, aliglátónak vagy gyengénlátónak minősül. Tagfelvétel szempontjából az a személy, akinek látáscsökkenése a Masche- táblázat szerint a 67%-ot eléri vagy meghaladja, de a 95%-ot nem éri el, gyengénlátó, az pedig, akinek látáscsökkenése a 95%-ot eléri, vagy azt meghaladja, vaknak minősül. Aliglátónak tekintendő az a személy, aki még 10%-os látásmaradvánnyal rendelkezik. Az aliglátókra a vakokra vonatkozó előírásai irányadók. Feladatellátás módja: • Rendszeres ügyfélfogadási idő, minden héten csütörtök du. 14-17 óráig. • Tagsággal kapcsolatos ügyek lebonyolítása (tagdíj befizetés, tagfelvétel az egyesületbe). • Tájékoztatás a látássérülteknek, az őket érintő ügyekben, rájuk vonatkozó rendeletekről, törvényekről. • Továbbirányítás a különböző szervekhez, hivatalokba (népjóléti iroda, Magyar Államkincstár). • Segítségnyújtás űrlapok, kérvények kitöltéséhez (üdülési csekk). • Fiatalkorú látássérültek felkarolása, támogatása, irányítása. • Rendezvények, kirándulások szervezése a látássérültek igényei szerint.


Átlagéletkor: 62 év, férfi: 27, nő: 33 ellátási körök: • nyugdíjasok, • rokkantnyugdíjasok, • látási fogyatékosságuk alapján, fogyatékossági támogatásban részesülők, férőhely: A tagfelvétel, létszám szempontjából nincs korlátozva. Az intézmény alapításának éve: • Országos szervezetünk: a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége, 1918.-ban alakult. • Megyei egyesületünk: a Vakok és Gyengénlátók Csongrád Megyei Egyesülete, 1949.-ben alakult. • Körzeti csoportunk, a Hódmezővásárhelyi Körzeti Csoport, 1979.-ben alakult. Különböző szolgáltatások induló éve • Vakok személyi járadéka: országos szinten, 1974.-ben indult. • Utazási kedvezményre jogosító tagsági igazolvány: országos szinten 1983.-ban került bevezetésre. • Fogyatékossági támogatás: országos szinten 2001. július 1.-vel került bevezetésre. EREDMÉNYEK elért eredmények, pozitív illetve negatív változások az Európai Uniós csatlakozás óta Negatív változások: • Az integrált oktatás területén, nehéz megvalósítás. • Védett munkahelyek megszűnése. • Munkahelyteremtés nehézségei, nincs munkahely. • Továbbtanulási lehetőségek beszűkülése. • A mindennapi segédeszközök magas ára (Braille karórák) • Az OEP támogatás hiánya a látássérültek segédeszközeire. (Kizárólag a fehér botot támogatja.) • A Posta épülete, látássérültek számára nem akadálymentes. Pozitív változások: • Az Internet széles körű elterjedése, látássérültek körében is. • Képernyő olvasó szoftverek megjelenése, terjedése (Jaws). • Képernyő nagyító szoftverek megjelenése és elterjedése (Magic). • Intelligens (hangos tájékoztatás) közlekedési jelzőlámpák felszerelése a gyalogos átkelőhelyeken. • Beszélő segédeszközök, nagyító készülékek köztudatba való eljutása. • Akadálymentesítés látássérült emberek számára is. (hangos utastájékoztatás állomásokon) • Domború térképek megjelenése az oktatásban. • GPS elterjedése a látássérültek körében, ami nagy segítség a tájékozódásban. • A Csongrád Megyei Bíróság épületeinek akadálymentesítése folyamán kikérték a látássérültek véleményét is, helyszíni bejárást biztosítva számukra. HIÁNYOSSÁGOK A pénzügyi támogatás évről-évre csökken. A minimális pénzügyi alapokért, lobbizni kell. Rövid, hosszú távú célok


Szükséges intézkedések, változások tendenciák Városunkban az Európai Uniós fejlődésnek köszönhetően köztéri dombormű készül, amely a régi és új épületek bemutatását teszi lehetővé tapintható formában, látássérült embereknek. A beruházás a helyi Rotary Club és Hódmezővásárhely Önkormányzatának támogatásával valósulhat meg. • Munkahelyteremtés, foglalkoztatás, védett munkahelyek visszaállítása. • Az érdekvédelem területén, további aktív részvétel. • Tagság szervezése, toborzása, kistérségben élő látássérültek felkutatása. • Kapcsolatfelvétel különböző intézményekkel. • A meglévő kapcsolatok további ápolása, helyi Önkormányzat, Dr. Kószó Péter Alpolgármester Úr segítségével. • A társszervezetekkel (Mozgáskorlátozottak, SINOSZ) való jó kapcsolat ápolása, szorosabbá fűzése. • A körzeti csoport kulturális életének színesítése, rendezvények szervezése. Tóth Károly elnök JOHANNITA SEGÍTŐ SZOLGÁLAT HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI SZERVEZETE HU-6800 Hódmezővásárhely, Malom utca 30. A több mint 900 éve alapított Johannita Lovagrend hitvalló, ispotályos, karitatív tevékenységét operatív szervezetei, a Johannita Segítő Szolgálatok végzik a világ számos országában. Ezen szervezetek működésének fő célja a protestáns intézmények munkájának támogatásán túl, a szükséget szenvedő embertársaink megsegítése, vallási és etnikai megkülönböztetés nélkül. A Magyar Johannita Segítő Szolgálat központja Budapesten van és jelenleg határokon belül hét, határainkon túl négy szervezettel működik.


Alapítás A Johannita Segítő Szolgálat hódmezővásárhelyi alapszervezete 1993-ban alakult még néhai Kószó Pál nyugalmazott főorvos kezdeményezésére, németországi kapcsolatrendszerének segítségével. Kapcsolataink Hagyományosan jól működik a kölcsönös érdekeken nyugvó, segítő kapcsolatrendszer Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város vezetőivel és önkormányzati testületével, a városi egyházi és civil szervezeteivel és a környező települések hasonló intézményeivel, és természetesen a Jeruzsálemi Keresztelő Szent Jánosról elnevezett Ispotályos Lovagrend katolikus ágával, a Máltai Szeretetszolgálattal. Külkapcsolataink közül a legfontosabb a németországi Lauf ad Pegnitz és Obernzenn Bajortartományi kisvárosokban működő Johanniter Unfall-Hilfe szervezeteivel és annak vezetőivel, különösen Lorand Szüsznerrel kiváló az együttműködés. A Johanniter Unfall-Hilfe segélyszállítmányai a Johannita Segítő Szolgálat Hódmezővásárhelyi szervezetének (1997-2009) év 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009

szállítmányok száma 17 13 24 27 27 14 18 26 42 24 20 15 9

bruttó tömeg (kg) 41.230 38.700 164.395 103.363 125.535 37.200 45.400 66.495 99.908 67.255 38.391 31.575 29.145

Német Johannitáktól érkezett segélyadomány: szállítás: 9 alkalom tételszám: 33 db összsúly: 29.145 kg össz.eszmei becsült érték: ~ 20 millió forint A szállítmány egy alkalommal a német Johanniták saját, a többi nyolc a szegedi ROADWAY Kft. szállítása alapján érkezett. Tranzitszállítmány két esetben volt. Segélyszállítmány összetétele az alábbi megoszlásban: Élelmiszer: Használtruha: Szekrény: Asztal: Szék:

4.960 kg 6.800 kg 23 db 2 db 66 db


Iskolapad: Állvány+polc: Kórházi ágy: Matrac: Vizsgálóágy: Betegemelő: Kerekesszék: Kerekes járóka: Gyermek kerékpár: Fonal: Mogyorókrém

30 db 40 db 40 db /a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórháznak/ 20 db 2 db 7 db 1 db 5 db 2 db 50 kg 9,2 tonna

Adomány szétosztása Összesen száznyolcvan, ebből magánszemély (család) százhatvanhárom, a többi a szokott módon intézmények, olvasókörök, alapítványok, polgármesteri hivatalok, kórház, közhasznú dolgozók, Romák Egyesülete, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Védőnői Szolgálat, Hódkuckó Nagycsaládosok, Gyermekjóléti Központ, Hadirokkantak, Baráti Szövetsége lettek kiszolgálva. Külföldi kiszolgálásunk a kisperegi ikrek részére, illetve jelentős tételként a székelykeresztúri unitárius egyházközségnek lett kiszállítva. 303 db tétel, 5.800 kg bruttó súly, 7.123 EURÓ, kb 2.000.000.-Ft eszmei értékben.) Kisebb tételben Bereckre a Gábor Áron Alapítvány részére.

Kölcsönzési munkánk A házi ápoltak gondozása érdekében eszközeinket továbbra is ingyen biztosítjuk a németektől érkező és a korábban kiadott, illetve részünkre visszaszállított tételekből.


Ez évben házi ápolás érdekében harmincöt esetben intézkedtünk. Előfordul, hogy azonnali igényeket készlethiány miatt későbbi időben tudunk teljesíteni. Ilyenkor a helyzetet a helyi kórház és szociális otthon segítségével oldjuk meg. Főleg segédeszközökből merül fel hiány (pl.: szoba WC, rokkant kocsi, infúziós állvány, oldalrács, kapaszkodó), mivel ezeket a kórház és szociális otthon sem tud minden esetben rendelkezésre bocsátani, kölcsönadni. Kölcsönzésre az igény egyre növekvő, de sajnos minimális mennyiség jön a németektől, valamint vissza a kölcsönzőktől.

Szállításainkat kamion ki- és berakásait, mint az elmúlt években hasonlóan ugyanazok az emberek, vállalkozók segítségével végezzük, illetve oldjuk meg. Munkánk elengedhetetlen szükséglete a telefonhasználat, aminek költségét a szervezet elnöke, valamint személyem rendezte. Raktározási lehetőségeink, a régi raktárainkban a Szám-Adó KFt, Városi TV épülete, a segély anyagok elhelyezésének nagyon megfelelő hely. Átmeneti szükségmegoldás, plusz feladatok jelentkeznek pl. a huszonnégy tonnás járművekkel történő szállítások esetén. Azonban ezekben az esetekben is megtaláltuk a gyors, megbízható ügyintézési megoldásokat, pl. parkolóban történő fel- és lerakodások. Látható a német szállítások számának jelentős csökkenése, aminek az a fő oka, hogy Magyarországot levették a segélyezendő országok közül. A Polgármesteri Hivatal segítsége nélkül az adományokat nem tudtuk volna behozni, mert az elmúlt két évben már a szállítások költségét a német fél már nem tudja finanszírozni. Megemlékezés Itt szeretnék megemlékezni halottainkról: az alapító Dr. Kószó Pálról nyugalmazott városi főorvosról, Földházi Imre mentőtisztről, és Boér Albert mentőtisztről. A két mentős barátunk jelentős önkéntes munkát vállalt nagy rendezvények egészségügyi ellátásában, és legkülönbözőbb katasztrófa helyzetekben. Sajnos nagyon fiatalon hagytak itt bennünket, emléküket örökre megőrizzük. Dr. Kószó Péter Johannita Segítő Szolgálat elnöke


Magyar Máltai Szeretetszolgálat Hódmezővásárhely

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat rövid bemutatása: Általános adatok: Név: Magyar Mártai Szeretetszolgálat Cím: 6800 Hódmezővásárhely, Zrínyi u. 9. Levelezési cím: 6800 Hódmezővásárhely, Martinovics u. 21. Tel.: +36-463-7826 A Szeretetszolgálat húsz éve alakult a városunkban. Elsősorban ruhaosztást és ünnepek körül élelmiszerosztást végez a rászorulók részére. Ezek jórészét adománygyűjtés során sikerült megoldani. Az Önkormányzat támogatására is számíthatott. Tíz éve megalakult az ifjúsági csoport, ami elsősorban a fiatalokra fókuszált. Egy sikeres pályázattal, amit Túri Csaba segítségével dolgoztunk ki beindítottuk városunkban a hétvégi gyermekétkeztetést. Azoknak a családoknak a gyermekei részére, ahol anyagi gondot jelentett a hétvégi meleg étel. Nagy segítségünkre volt még Kiss Andrásné főtanácsos asszony. Összedolgoztunk az egész program időszak alatt. A Családsegítő (Kagylóhéj) végig segítette a programot. Hétvégeken ő is részt vett az ebédeltetés segítésében, szervezésében. Most adódik lehetőségünk az ő munkáját is külön megköszönni. A gyermekétkeztetés a városunkban példaértékűen működik. Illetve a megmaradt ételekkel a hajléktalanokat segítik. Erre nem is láttam példát más városban. Ezt nagyon jó megoldásnak tartom és kitűnően működik. Minden elismerésem a koordinátornak. Szolgálatunk irodavezetője Kovács István lemondott és a leltár átvétele május hónapban lesz. Köszönjük a Városnak, hogy a lejárt szerződésű irodahelyiségek használatát meghosszabbította. Az iroda zárva tartása hónapok óta ezért van. Májustól ismét nyitva lesz szombati napokon 10-12 óráig. A Máltai Szolgálatnál nyitva tartás alatt 8-10 fő jelent meg hetente. Városunk lakosságától elég sok ruhanemű érkezett így az igényeket ki lehetett szolgálni. Az ellátottak életkora: nagy családosok, hajléktalanok, illetve néha iskolákból pedagógusok által ajánlott, küldött gyermekek célruházatért (pl. télikabát, cipő, nadrág). Valamint a Kozmutza Flóra iskolából vidékről járó nagyon szegényesen ellátott diákotthonos növendékek részére összeállított célruházat. Az egyesület személyi feltételei: A tagok száma nagyon kevés: 10 fő. Aktív karitatív munkát végez jelenleg 3 fő.


Változások: az Európai Uniós csatlakozás óta szinte nem érkezik külföldi ruhaszállítmány az a Máltai Szeretetszolgálat részére Áfa megfizetési kötelezettség miatt. A Kecskeméti Régióközpontból Rigóné Kis Éva vezető és Rémán Csongor koordinátor segíti a munkánkat. Mindent elkövetek, hogy ruhaosztásban rövid időn belül kielégíthessük azt az igényt, ami a városunkban élő rászorultaknak szükségük van. Szellemi fogyatékosokról Én úgy látom városunkban és a kistérségben 6-10 éven belül megnő a szellemi fogyatékos felnőttek száma. Kevés lesz a szociális otthoni férőhely. Mivel a szülők egy része is gondnoki ellátást igényel. Kevés lesz a hivatásos gondnok. Szorgalmazni kellene, hogy a postán legyen egy piktogramos ablak ahol „segíthetek” munkatárs ül. Ő jelbeszél, Braille betűket ismer, illetve bármiben segítségére van egy rászoruló embernek, aki esetleg nem tud írni, olvasni. A városházi ügyintézés is gond bizonyos embereknek. Nem szívesen vallják be, nem tudnak olvasni, nem értik mit is akarnak tőle. Ezért sokszor bizalmasa elkíséri, és ezt nem ingyen teszi! Egy „segíthetünk szoba” megoldaná ezt a problémát számukra (piktogrammal az ajtón). Én úgy látom, hogy az országban is több alapítvány próbálkozik szociális foglalkoztatók működtetésével mezőgazdasági területen. Mert a szellemileg középsúlyos fogyatékosok, autisták túl közel állnak az állatokhoz, növényekhez. A speciális iskolákban 4. osztályos kortól nagyon sok iskola tananyagában szerepel a növények ismerete gondozása, állatokkal való ismeretség, gondozás. Nagyon sokan otthoni ismeretekkel is rendelkeznek. És fogyatékosságukból adódóan, hogy minél konfliktus mentesebben éljenek térre, nagy helyre szükségük legalább napi 4 órában. Nagyon jó példa volt a Kútvölgyön működő kezdeményezés, Tóth István vezetésével. Amíg a Szivárvány Szociális Otthon lakói kint laktak. Szociális foglalkoztató Kht. vagy hasonló működésben bió termelés mezőgazdasági területen. Például a peperei gyümölcsösök felvásárlása esetén, mivel sok az idős tulajdonos ott, akik szívesen eladnák, illetve sok a gondozatlan terület. Az Aranyágban is van egy gyümölcsös, ami a megyéhez tartozik. A Szivárvány Otthon lakóinak egy része ott tanulta a kertészkedést. Az is jó volna, ha a városhoz tartozna. Közel van az otthonhoz és könnyedén kijuthatnának a növendékek. Jelenleg a Kozmutza Flóra iskolához tartozik. A megtermelt termékek értékesítésének a feltételét kidolgozni, később már foglalkoztatási ágazatot is létrehozni, ami az ő speciális helyzetüknek megfelel. Fontosnak éreznék magukat és napi elfoglaltságot jelentene. Megfelelő szakemberrel pályázatot keresni ezek kivitelezésére. Meg kellene oldani, hogy a város egy bizonyos szórakozóhelye (disco pl.) egy napon a fogyatékosok számára biztosítson szórakozási lehetőséget. Mostani helyzetben nem küldik ki, de kinézik ezeket a fiatalokat. Így csak a piacon való séta marad nekik. Én a volt növendékeket megkérdeztem és nagyon örülnénk neki, nem is igényelnék a hétvéget. A hét bármely napja jó volna e városi programnak. Az utóbbi 5 évben a szellemileg fogyatékos emberek egyre agresszívebbek és ezt látják a szüleiktől a gyermekek. Az ellátásra kerülőknek nagy térre, lekötöttségre lesz szükségük, hogy hasznosnak érezzék magukat.


Fontos lesz, hogy a városunk szakmai vezetői hosszútávon átlátható képet kapjanak a szellemi fogyatékkal élők számáról, annak alakulásáról, hogy fel tudjon készülni ezen nem ritkán családok ellátására, segítésére. A Kozmutza Flóra iskolának is a fent említett okok miatt a városi rendszerbe kellene tartoznia. A nagyon jól működő országosan is elismert oktatási rendszerbe. A Magyar Máltai Szeretetszolgálatunk a jövőben is felajánlja a segítségét, hogy minél eredményesebben sikerüljön ezt a nem kis feladatot igénylő szakmai programot kidolgozni és megvalósítani. Asztalosné Albert Éva Magyar Máltai Szeretetszolgálat hódmezővásárhelyi csoport vezetője „SEGÍTŐKÉZ” MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK EGYESÜLETE 6630 Mindszent, Vörösmarty u. 3. sz. Egyesületünk tevékenysége megalakulásától napjainkig: Városunkban 7300 fő él, és nagyon sokan mezőgazdasági munkából éltek, ezért van az, hogy sok az idősek között a mozgássérült és a leszázalékolt. Egyesületünk 1996-ban alakult, majd 1998. január 01-től közhasznú szervezet lett. Tagjaink mozgássérült felnőttek, de van gyermek tag is. Bátran mondhatom, hogy tagjaink, a vezetőség munkájával maximálisan meg vannak elégedve, hiszen a kéthetente tartott klubfoglalkozásainkon, fogadóóráinkon igen nagy létszámmal vesznek részt. Segítünk, nyomtatványokat kitölteni. A vezetőség, önkéntes munka elvégzésével járul hozzá, a társadalmi problémák orvoslásához, segítségre szoruló társaink gondjainak megoldásához. A vezetőség, és a tagjaink között, nagyon jó a kapcsolat. A vezetőség mindig részt vesz úgy a szakmai továbbképzéseken, mint konferenciákon, előadásokon. Egyesületünk. LÁT-vizsgával rendelkező ügyintézővel látja el városunkban térítésmentesen ezt a feladatot is, mely nagyon sok személyt érint (lakás, fürdőszoba akadálymentesítése). Együttműködési szerződésünk van a mártélyi, szatymazi Mozgáskorlátozott Egyesületekkel, bármiben segítünk egymásnak, de itthon, Mindszenten is nagyon jó a kapcsolat a társszervezetekkel. Jó a kapcsolatunk a helyi Polgármesteri Hivatallal is, viszonzásul segítséget nyújtunk szinte minden városi rendezvényen. Szeretnénk a továbbiakban is ezt a jó kapcsolatot fenntartani a civil szervezetekkel is. Jó az együttműködés a központtal (MEOSZszal), sok segítséget kaptunk tőlük. Egyesületünk rendelkezik önálló klubhelyiséggel, melyet a helyi önkormányzattól kaptunk használatra. Bérleti díjat nem fizetünk, hanem rendbetételért, az épület állagának megóvásáért, karbantartásért, bocsátották a rendelkezésünkre, melynek nagyon örülünk. Szinte minden évben, pályázatok beadásával próbáljuk újítani a berendezést, és az épület fenntartását biztosítani. Így megteremtettük a családias hangulatot, a kényelmet a tagjaink részére. Itt tudnak névnapozni (bográcsos), főzni. Bevételi forrásunk csak a tagdíjból, fejkvótából, pályázatból, valamint az adó 1 %-ból származik, elég kevés pénzből gazdálkodunk. Szeretném tájékoztatni Önöket, hogy nem csak jogi szociális segítséget nyújtunk, hanem kulturális programokkal szépítjük meg tagjaink életét. Évente, több alkalommal szervezünk kirándulásokat, pl. gyógyfürdőbe, önköltséges alapon. Tartunk orvosi előadásokat, egészséges termékek bemutatóját. Évente egyszer közgyűlésen beszámolót tartunk az éves munkánkról, melyet szívesen hallgatnak meg. Eddig sok adományt kaptunk a Máltai és a Vöröskereszt Szeretetszolgálattól –


ruhaneműket -, de ezek a források szépen elapadtak. Nem tudjuk, miért nem kapunk. Jó volna, ha újból kaphatnánk, sok a kisnyugdíjas is Mindszenten, kevés a munkahely, de szeretném megemlíteni, hogy városunkban van egy rehabilitációs munkahely, melyet a szentesi KONTAVILL üzemeltet, nagyon jó volna, ha még sok ilyen munkalehetőséget teremtő cég telepedne le Mindszenten. Én úgy gondolom, egyesületünk minden nehézség ellenére is igyekszik a törvényes keretek között sikeresen működni. Ez alatt a 12 év alatt bebizonyítottuk, hogy azt a pozitív irányú szemléletváltást, amely tükrözi, hogy a segítségnyújtás össztársadalmi feladat. A fogyatékosság nem csupán egészségügyi probléma, hanem a családok, a sérült emberek mindennapi megpróbáltatásainak, nehézségeinek tekinthető. Képesek vagyunk összefogással, a negatív diszkrimináció kizárásával elősegíteni egy sokszínű, de mégis egységes mozgalommal az esélyegyenlőség megteremtését. Ezért szeretnénk több előadást, konferenciát meghallgatni, továbbiakban minden társszervezettel tartani a jó kapcsolatot. Köszönöm, hogy beszámolhattam az egyesület munkájáról. Mindszent, 2010. május 10. Bozó Istvánné elnök „EGYÜTT-EGYMÁSÉRT A FIATALOKKAL” MOZGÁSKORLÁTOZOTTAK EGYESÜLETE - Mindszent Egyesületünk 1999-ben alakult 25 fővel, abból a meggondolásból, hogy egy más, rugalmasabb és ifjúságot felkaroló, illetve előtérbe helyező szervezetet hozzon létre. A vezetőség: elnökből, annak helyetteséből, és gazdasági vezetőből állt. Külön csoport foglalkozott a gyermek- és ifjúsági korosztály gondjaival, problémáival. Ők voltak az „Ifjúsági csoport”. Akkor még hat főből állt. Megalakulásunk után első lépésünk a közhasznúságba vétel, a MEOSZ-tagság, majd a Civil Műhelybe való felvétel volt. Ezt azért is tartottuk szükségesnek, mert a kiírt pályázatok zöme civil tagsághoz volt kötve. Jogi személlyel rendelkező közhasznú szervezet vagyunk, nem folytatunk politikai tevékenységet, párt-semlegesek vagyunk. Célunk: a fogyatékkal és mozgáskorlátozottsággal élő sorstársaink érdekképviselete, életvitelének segítése, és rendszeres információ átadása. Kerestük a kapcsolatokat más civil szervezetekkel, támogatókkal, szponzorokat kerestünk. Közben Egyesületünk létszáma egyre szaporodott, jelenleg 150 fő. Héttagú vezetőségi tagságunk van. Az akkor elnök Kiss József volt, aki igen aktívan vezette a csoportot, a vezetőség segítségével. Mindenki társadalmi munkában végezte, és végzi még ma is a reá bízott feladatot. Kezdetben igen nehéz volt az emberekkel elfogadtatni állapotukat, és át kellett segíteni őket a mindennapos nehézségeken. Sorstársaink ezeket az akadályokat minél előbb leküzdötték, mert egy-egy biztató szó, vagy kedves mosoly hamar átsegítette Őket, és minket is a mindennapos nehézségeken. Sajnos, közben Kiss József elnök 2008. Február 10-én elhunyt, így feleségét, Magdit választotta meg a tagság elnöknek, mivel már azelőtt is igen sokat segített férjének. Rátermettsége, és vállalkozó szelleme miatt megfelelt. Nagy lelkesedéssel teszi azóta is a feladatát, és a vezetőség tagjaira is mindenkor számíthat. Másik nagy feladatunk tagjaink és a lakosság minden hozzánk forduló, mozgásában sérült tagjának a lakásban állapotának megfelelő környezetének kialakítása, elősegítése. Ezt állami támogatás formájában tudjuk megtenni. Egyesületünkben vizsgázott LÁT-ügyintézők (lakás-átalakítási támogatás) vannak, akik személyesen gondoskodnak a kérelmező, és rászoruló támogatáshoz jutásáról. Ők azok, akik már mostanra nem csak a tagjainknak, hanem a város lakosságának is segítenek.


Állandóan képezzük magunkat, úgy az elnök, mint a vezetőség. Jelenleg a LÁT-támogatást is már számítógépen kell feladni a MEOSZ-központba, és az Egyesület honlapjára is folyamatosan feltesszük a különböző programokat, híreket (ez az összekötő Gyovai Jánosné feladata). Több hagyományőrző rendezvényt is megrendezünk évente (farsang, aratás, szüret), ami már városi szintre, és vidéki civil szervezetek részvételére is kiterjed. Fogyatékossági támogatások kérelmét, és a szükséges dokumentumok beszerzését, másolását végezzük az arra rászorulóknak. Igény szerint segítünk gyógyszer-felíratással, kiváltásával, beteglátogatás, takarítás és mindenféle ügyintézésnél is. Már több NCA-pályázatot is beadtunk, ami többször sikeres volt, anyagiakban, és így nyertünk számítógépet is. Van „elektorunk”, aki a pályázati és egyéb rendezvényeken részt vesz az érdekünkben. Sajnos, nincs állandó (saját) klubhelyiségünk, ami nagyon hiányzik, mert így bérelt helyiségben tudunk csak találkozni, és az ügyeket intézi. A MEOSZ Hapinet program keretén belül beiskoláztunk 3 fiatal számítógép-kezelői tanfolyamra, akik sikeres vizsgát tettek. Közülük ketten a mai napig munkahellyel rendelkeznek. Vezetőségi tagjaink közül többen is elvégezték a számítógépes alaptanfolyamot, de van, akinek ez nem elég, és folytatja a továbbképzést. Egyesületünk vagyona a tagsági díjból, valamint a MEOSZ által adott állami támogatásból áll. Tapasztalatunk az évek múlásával egyre több, és ezek segítségével haladunk előre munkánkban, és tudunk egyre többet segíteni sorstársainkon. Ezt a munkát csakis elhivatottsággal lehet végezni, és az emberek szeretetével, legyen az bárki. Cserébe elég egy mosoly, egy kedves köszönöm, vagy tekintet, nekünk így kerek az életünk, és így vagyunk boldogok, hogy embertársainkon tudtunk egy kicsit segíteni! Kiss Józsefné elnök „Mert az élet forgatagában mi csak porszemek vagyunk, de élünk létezünk, és létünkért minden nap minden áron megküzdünk. A sérült ember is lehet egész ember, mert nem sajnálni, Hanem az életre biztatni kell…”(Gyovai Jánosné) PAJZSMIRIGY BETEGEK CSONGRÁD MEGYEI EGYESÜLETE Mindszent A Pajzsmirigy Betegek Egyesülete azért jött létre Magyarországon elsőként, hogy az ebben a betegségben szenvedők képviselve legyenek megyei, országos és nemzetközi szinten. Az Egyesület Közhasznú szervezetként van bejegyezve. Cél szerinti besorolás; szociális tevékenység. Céljaink között szerepel: Érdekvédelmi képviselet Pajzsmirigy Betegek Rehabilitációja /Egészségügyi Minisztériummal kapcsolatban vagyunk/ Jogi felvilágosítás, Tanácsadás /már működik/ Információ és tanácsadói szolgálat létrehozása /részben/ Kapcsolatfelvétel és együttműködés a pajzsmirigy betegek érdekében eljáró hazai és nemzetközi szervezetekkel, szakemberekkel /Alapszabály szerint/ Orvosi felvilágosító előadás /Folyamatos/ Kulturális tevékenység /Folyamatos/ Együttműködési szerződés más betegeket segítő szervezetekkel /Folyamatban/ A vezetőség önkéntes munkában végzi feladatát


-

A társadalom tájékoztatása: VTV, Rádió7, Délvilág, Mindszenti Hírek, Szuperpress, szórólap. Minden érdeklődő betegtársat várunk tagjaink sorában. Támogatást, adományt folyamatosan fogadunk. /Alapszabály/ Eredmények Rendszeres összejövetelek /Mindszent, Hódmezővásárhely/ Adománygyűjtés, tartós élelmiszer /Hódmezővásárhely/ Ruhaadomány; Máltai Szeretetszolgálat /Hódmezővásárhely/ Adományt kapunk a budapesti Béres Alapítványtól; Béres csepp formájában Orvosi előadás; Dr. Jójárt István Endhrocin főorvos előadásában Kulturális program; Mindszent /Gyermeknap, Tiszai Guinness rekordkísérlet, II. Civil Nap/ Karácsonyi ünnepség; Hódmezővásárhely: Arany Ház Ünnepi műsort adtak a Református Iskola tanulói Jó kapcsolatban vagyunk az Országgyűlési Képviselőnkkel Beadványunk van folyamatban egy kihelyezett Szociális Foglalkoztató működésére jó kapcsolatot ápolunk a helyi Önkormányzattal, Civil Tanáccsal, Civil Szervezetekkel, orvosokkal PAJZSMIRIGY BETEGEK CSONGRÁD MEGYEI EGYESÜLET 2009 ÉVI MŰKÖDÉSI EREDMÉNY Év elején a Máltai szeretetszolgálat ruha és élelmiszer adományát tudtuk osztani a tagságnak. Minden hónapban összejöveteleket tartottunk Mindszenten és Vásárhelyen, Elnökségi üléseket negyedévente Vásárhelyen tartotta a vezetőség. A HÉRA Alapítványnál minden tag három db energiatakarékos égőhöz jutott Pályázat útján.A 10 %-os önrészt az Alapítvány felé Szabó József Alpolgármester Fizette meg az egyesület helyett. A Budapestről való szállítást a Város Önkormányzata térítésmentesen vállalta.Köszönjük! Januártól májusig a Civil Akadémiára jártunk tovább képzőre HMVHELY: Tavasszal tartottuk a Közgyűlésünket, szerény körülmények között. Beadvánnyal éltünk a Mindszent Város Képviselő testület felé a HÓDFÓ kihelyezett részlegének megvalósításáért, a megváltozott munkanélküli emberek munkába állása érdekében. Ugyan ekkor adtuk be a helyiséggel kapcsolatos igényt és kifogást a Johannita Adomány elosztásával kapcsolatos észrevételünket. A Testület tárgyalta. Áprilisban Dr. Valkusz Zsuzsanna Főorvosnő, a Szegedi Klinika Endokrinológia Szaktekintélye meghívásunknak eleget téve, színvonalas előadást tartott Mindszenten, ezt követően kérdésekre válaszolt. Vendégünk Dr. Ávéd János Mindszent Főorvosa Volt. A Szegedi Esélyek Háza Rendezésére voltunk hivatalosak, bemutatkozó Pavilonban vártuk Információval és szórólappal az érdeklődőket. Kerekasztal megbeszélésén a lehetőség volt a megváltozott munkalehetőségről a Három megyei régió Munkaügyi központ vezetőjétől, a SZEFO Szegedi munkáltatótól, hasznos információkat kapni lehetőségekről, egy főre a Minisztérium milyen összeggel támogat egy Megváltozott ember munkába állását. A Zöld Szikla és Természetvédő Alapítvány Kulturális Fesztiváljára voltunk Hivatalosak júniusban, Információ sátorban kaptak az érdeklődők felvilágosítást az Egyesület működéséről. Főzőversenyre is beneveztünk, első díjat kapott a Gulyás Helyben gyúrt csipetkével főzve.2010-ben júniusban újra sor kerül a rendezvényre. szintén pályázunk a Gasztronómia rendezésére. Nyáron került sor a Jótékonysági Anna Bál megrendezésére, ahol Bál Szépe és Férfi Szépe választás is volt. A magas terembérlet miatt nem sok bevétellel dicsekedhetünk. 2010.ben a Birka Csárdában szintén megrendezésre kerül július 24-én, JÓTÉKONYSÁGI Címen, amiből a tagokat gyógyfürdőben szeretnénk térítésmentesen elvinni. Együttműködési szerződést kötöttünk a mozgáskorlátozottak Csongrád Megyei Kiemelkedően Közhasznú Egyesületével. A Svéd Munkacsoport meghívására a Parlamentben Képviseltük az egyesületünket, ahol lehetőség


volt a Civilek működésével és munkalehetőségéről való eszmecserére. Pályázatot adtunk be Rokkantak Világnapja alkalmából kerékpár túrára a beteg emberek egészsége érdekében. A Sport Bizottság elutasította formai hiba miatt a Pályázatot Mindszenten.2010-ben a Vásárhelyi Közalapítvány felé adjuk be a Rokkantak Világnapjára az Egészséges élet a betegek számára címmel. A Paprika Fesztivál megrendezésén egyesületünk a tartósítószer nélküli Pritamin paprika bemutatására vállalkozott. Nagy siker volt és ezért a termék bemutatására meghívtak bennünket a Szegedi Paprika Háromnapos Rendezvényére. Még nagyobb siker volt. A Hódmezővásárhely és Kistérsége Napokon az egyesületünk a Gasztronómiát választotta. Nyersanyag költséget Pályázat útján nyertünk Köszönet Fébert Andreának érte. Vásárhely 18 tag és 7 magánszemély, kb. 500 főre sütött, estig volt kínálgatás, Közel 200 dicséret ékesíti a vendégkönyvünket. A Szerencsejáték ZRT Budapest 100 ezer forint Adománnyal támogatta a Működésünket és a Programunkat. Köszönet érte. Karácsonyi rendezvényünk jól sikerült a tagok gyermekei és unokái Karácsonyi versekkel színezték az Ünnepünket. A Tagság 50 %- a jelent csak meg a rossz időjárás miatt. Az Önkéntes Pont munkáját a Közgyűlés csak kizárólag a tagok részére végzi, igény szerint. Jó kapcsolatot tartunk a Mindszent Város Önkormányzatával az Országgyűlési Képviselővel Dr. Lázár Jánossal, a SINOSZ Vásárhelyi Szervezetével, a Vese betegekkel. Most tárgyalunk a Rokkant nyugdíjasok Egyesületével. Jogi Felvilágosítást, tanácsadást Dr. Kis András továbbra is térítésmentesen végzi. Vele szintén szerződésben állunk. Könyvelőnk Angyalné Seres Éva, aki térítésmentesen végzi az egyesület könyvelését. 2010-ben az 1% Személyi jövedelemadót gyűjtjük, a NCA Pályázatokat, a Karácsonyi Sándor, a Vásárhely Közalapítvány pályázatait Teljesen ki szeretnénk használni. Várjuk a beígért Johannita Segítő Szolgálat adományát a fuvar költségét az egyesület tagsága adta össze. Beteglátogatást, személyi információt, adományt, időseket, családokat, gyerekeket az alapszabályban foglaltak szerint képviseljük és segítjük. A Hódmezővásárhelyi tagság hely igénye 2010-ben az Arany Házban lesz. Az intézmény vezetőjével megállapodást kötöttünk havi egyszeri összejövetelre, térítésmentesen. A Vezetőség minden tagja társadalmi munkában legjobb tudása szerint végzi feladatát. A tagság egész évben kitartóan támogatta a vezetőség munkáját. Csak velük tudtuk ezeket az eredményeket elérni. Jenei Jánosné elnök Székkutasi Mozgássérült Csoport A Székkutasi Mozgássérült Csoport tagja a Csongrád Megyei Egyesületnek. A Csongrád Megyei egyesület 1981-ben alakult meg. Székkutasi csoport jelenlegi vezetője, mint alapító tag dolgozott, végezte munkáját vezetőségi tagként Hódmezővásárhelyen. A nagy igény miatt 1989-ben alakult meg a Székkutasi Mozgássérült Csoport 19 fővel. Jelenleg 104 tagja van. A csoport célja: A mozgásukban korlátozottak segítése, támogatása, összefogása. Ez abban valósul meg, hogy a Csoport Vezetőségéhez fordulóknak segítséget nyújtson az ügyeik és céljaik eléréséhez a Mozgássérült rendeletek alapján. Másodlagos cél a kulturális és közös szórakozás megszervezése. Ezért minden évben működési tervet készít a vezetőség. Ennek alapján működik a csoport. Kulturális programjaink közt szerepel egy évben: Nőnap, Anyák napja, Augusztus 20, és Karácsony megünneplése. A csoport lehetőségéhez mérten kirándulást is szervez, fürdőbe, vagy pl.: megyei találkozókra is.


Jelenleg a Székkutasi Csoport segíti, a Megyei Egyesület által szervezett Ki Mit Tud találkozót, amit Székkutason rendeznek meg május l5-én. Szűken valahogy ilyen a csoport éves munkája. A csoport egyre nehezebb helyzetben van, hogy a megszorítások ide is elértek. Kérésükre ezt tudjuk szűken elmondani magunkról. Bere László a Csoport Vezetője Delfin Computer Informatikai Zrt A Delfin Zrt. leányvállalatánál az IM Informatikai Magániskolánál 2003-ban, 2004-ben illetve 2005-ben zajlottak a látássérülteknek informatikaoktatás, illetve ECDL vizsgákra való felkészítés. A tanfolyam az iskola által elkészített képzési program alapján zajlott 360 órában, és kb 9 hónapig, heti 2x5 órában. A képzés célja, a tematikában meghatározott teljes egységes ECDL ismeretanyag elsajátítása, hiszen a látássérültek informatikai oktatása rendkívül fontos, mivel növeli önállóságukat, ezáltal javítja életminőségüket. A képzés 5 modulból állt, amelyek a következők voltak: gépírás, operációs rendszerek, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, információ és kommunikáció. A csoportlétszáma 10 – 16 fő között volt, összetétel szempontjából vak-gyengénlátó, férfi – nő, 21-68 éves korig. A tanfolyam ingyenes, a részvétel feltétele a látássérült státusz volt. A tanfolyamon résztvevőoktatók: gépírás oktató, látó oktató (követi a tematikát, valamint az oktatáson a hallgatók munkáját, látja a visszajelzéseket, segít), illetve a nem látó oktató (személyes tapasztalataival segít, kiegészíti a látó oktató munkáját). A hallgatók minden feladatot a billentyűzettel oldanak meg, egeret nem használnak, így a gépírás elengedhetetlenül szükséges. A gépírás modul az oktatás legelejére került, hiszen amíg nem tudnak eligazodni a billentyűzeten, nem lehet megkezdeni a tényleges oktatást. Az oktatás során minden résztvevő rendelkezik fejhallgatóval, esetenként hangszóróval, képernyőolvasó szoftverrel. Az esetlegesen felmerülő problémákat közösen megbeszélték, illetve lehetőség volt egyéni illetve csoportos gyakorlásra. Az éles vizsgát megelőzően házi vizsgát tettek a résztvevők, illetve szóbeli ismeretellenőrzés az órák elején az előző órákon elhangzott és kiadott tananyagból. Ahhoz, hogy a résztvevők az ECDL Start vizsgákat teljesítsék nagyfokú elhivatottságra, elszántságra, kitartásra, illetve az oktatók részéről empátiára, türelemre és biztató szavakra volt szükség. Végül kiemelnék a visszajelzésekből egyet: Kedves Gabi és Lajos! Nagyon szépen köszönöm az elmúlt hónapok fáradságát, amit velem és velünk töltöttetek el! Maximálisan törekedtetek arra, hogy (magamról beszélek) buta fejembe beletöltsétek ezt a szép és nagyon érdekes tudományt. Nagyon részletesen, többször is elmagyarázva adtátok elő az éppen aktuális anyagot. Vannak köztünk olyan tanulótársak is, akik sajnos semmit sem látnak és ők is tudták végezni a feladatokat. Ez Nektek is köszönhető, az ő szorgalmuk mellett. Magamról annyit: örülök, hogy jelentkeztem erre a tanfolyamra, mert az internetes és emailos részét tudom majd hasznosítani is, természetesen a szövegszerkesztés résszel együtt. Az elkövetkezendő időkre minden jót kívánok egészségben és munkában is! „Add a kezed - Mozgássérültek Egyesülete”- Mártély Nem kívánt a programban szerepelni és bemutatkozni.


4. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás fogyatékkal élők szociális ellátó rendszerének hiányosságai


4.1 Hódmezővásárhelyen és térségében a fogyatékkal élők ellátórendszereinek hiányosságai A WHO megfogalmazása értelmében: „Az egészség nem csupán a betegség vagy valamilyen fogyatékosság hiánya, hanem a testi, lelki és szociális jólét harmonizációja, megléte.” Ebből adódóan a sérült emberek legnagyobb és mindent meghatározó fogyatékossága az egészséghiány. Ez nem feltétlenül jelenti a betegség meglétét, de feltételez egy másságot, amely a megjelenő organikus elváltozások mellett elsősorban a mentális zavarokat vonhatja maga után. Az egészség leggyakrabban használt jellemzője; a testi (szomatikus), társadalmi (szociális) és lelki (pszichikai) jóllét állapota. A betegség, ha az egészséges szervezetben működési zavar, eltérés, rendellenesség áll fent – ami a szervezet összehangolt egyensúlyát megbontja. A fogyatékosság állapot (status), mely az egész személyiség szintjén mutat funkcionális zavart, biológiai károsodást. A Fogyatékosügyi Program elsőként a sérülések kialakulásának megelőzésére fekteti a hangsúlyt, melynek lehetősége adott a megalakult EVP bevonásával: • szűrővizsgálatok, • szélesebb körű tájékoztatás, • diagnosztikai eszközök korszerűsítése, bővítése; • veszélyeztetett csoportok kiszűrése, • szakemberképzés. Nélkülözhetetlen a kialakult fogyatékosságok: • korai felismerése, • több ismertanyag beépítése az orvosegyetemi és felsőfokú egészségügyi és szociális képzésbe, • az egészségügyi, szociális, oktatásai és egyéb intézmények speciális igényekhez igazodó át- és kialakítása (tárgyi és személyi feltételek biztosítása), • könnyen hozzáférhető tájékoztató anyagok biztosítása a speciális feladatokat ellátó intézmények és intézetek ellátási körének lehetőségeiről és a beutalás feltételeiről, • hatékonyabb kommunikáció az érdekképviseleti csoportok, és az egészségügyi és szociális szervezésért felelős személyek között, • a különböző fogyatékosságokhoz igazodó szaktanácsadói teamek létrehozása (orvos, gyógypedagógus, pszichológus, rehabilitációs szakember) segítségükkel egyénre szabott ellátási-program készítése, a megvalósításban a háziorvosok bevonása, az ily módon ellátottak folyamatos életút követése. A fogyatékkal élőknél felmerülő, általános problémák: • A célcsoportok felkutatása még mindig nehézkes. • A fogyatékkal élő gyermekek jogait a Gyermekvédelmi törvény külön nem szabályozza, e csoportnál hiányos a jelzőrendszer. • Védőnői szerepek megerősítése. • A folyamatosan növekvő mélyszegénység a fogyatékkal élők családjában. • Pozitív elmozdulás az akadálymentesítésben (mozgáskorlátozottak), de hiátusok vannak a siketek, vakok, értelmi fogyatékosok vonatkozásában, nincs körülírt akadálymentesítés.


• A folyamatosan szűkülő források, a speciális szakemberek alkalmazását nehezítik. • A sérült gyermekek szülei is sérülnek, a beteg gyermekek ellátására nincs hatékony felkészítés. • A másság tiszteletének kialakítása az integrált oktatás nagy feladata, a fogyatékkal élők szüleit és szervezeteiket vonják be a szakmai képzésekbe. • A munkanélküliség az egészséges közösségben is gyakran kezelhetetlen, így a hátrányos helyzet – foglalkoztatás hiánya a fogyatékkal élőknél hangsúlyosabb. • Fontos lenne a ventillációs tér kialakítása a szakmák között, az interprofesszionalitás felmerülő igénye. • A védett munkahelyek kialakításának nincs módszertana. A fogyatékkal élőknél felmerülő helyi problémák: • Szorosabb együttműködés a megyei fenntartású Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthonnal, • A városi intézményrendszer teljes akadálymentesítése (Pályázati források segítségével). • Fogyatékkal élők munkavállalási lehetőségei beszűkültek, szükségesnek látjuk minél több védett munkahely létesítését. (Pályázati források bevonásával) • Védett munkahely megteremtése előtt piacot kell keresni és piacképes termékeket kell előállítani. (pl. Kórháznak, bentlakásos intézményeknek textíliák varrása.) • Akadályozott fiatalok életszakaszokon keresztüli nyomon követése, támogatása. • Fogyatékkal élők családjának komplex segítése. • Oktatási intézményeknél (már az óvodás kortól) az ép gyermekekkel megismertetni a különféle fogyatékkal élők segédeszközeit, mindennapjait. • Civil szervezetekkel az együttműködés fejlesztése. • Egyházak szerepvállalásának megerősítése. • Korai ellátás kapacitáshiánya. • Beszédfogyatékos óvodások száma egyre növekszik. • „Révészkedés” hiánya az egészségügyben. • Pedagógiai Tanácsadó Szolgálat létrehozásával a pedagógusok, szociális, egészségügyi szakemberek e témakörben való tanácsadása, segítése. • Akadályozott fiatalok szórakozó és találkozó helyének hiánya. • Sérült fiatalok alkotásaiból kiállítások, bemutatók szervezése. • Fogytékosügyi Tanács életre hívása (pályázatok írása, a helyi összefogás és a program megvalósításának koordinálása, ellenőrzése).


5. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város valamint a Hódmezővásárhelyi Többcélú Kistérségi Társulás, Fogyatékosügyi programjának stratégiai és fejlesztési céljai


5.1. A Fogyatékosügyi Program stratégiai céljai -

Hozzásegíteni a fogyatékkal élő embereket egy minőségében értékesebb élethez a szükségletek kielégítésével. A szervezés és tervezés összehangolásával dinamikusabb, rugalmasabb és individuális ellátás biztosítása. Fogyatékosügyi Tanács felállítása: céljainak, feladatainak, működési feltételeinek meghatározása A munkahelyek, középületek akadálymentesítésével, a fogyatékkal élők részére is elérhetők legyenek. Átlátható jövőkép megteremtése a fogyatékkal élők számára speciális szakiskolák és képzések kialakításával. Új munkahelyek, különösen védőmunkahelyek (szociális foglalkoztatók) kialakításával a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem aktív résztvevőjeként kíván Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és a kistérségi települések közösen, harmonikusan fellépni. A jelenleg működő HÓDFÓ Szociális Foglalkoztató további bővítésével minél több csökkent munkaképességű ember foglalkoztatása. Az ehhez szükséges piacok felmérése, lehetőség szerinti bővítése. A civil szervezetek és egyházak szorosabb bevonása a fogyatékkal élők szociális ellátásába. „Esélyegyenlőség Napja” rendezvény városi szinten való szervezése a civil szervezetek, az intézmények és az Önkormányzat összefogásával. A szükséges fejlesztések oly módon való tervezése és megvalósítása, hogy mindezek megalapozottak legyenek és szervesen illeszkedjenek a meglévő igényekhez. Pályázati lehetőségek minél nagyobb mértékű kihasználása a humán erőforrás, eszköz fejlesztés és rekonstrukció terén, valamint a már meglévő projektek fenntartására, fenntarthatóságára. A Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város és a Dél-Alföldi Régió Csongrád megye közötti szakmai kapcsolat erősítése, közös pályázati lehetőségek kihasználása. Többszöri folyamat-elemzéssel a rendszer gyenge pontjainak időbeli észlelése, a tervezés aktualizálása és a párhuzamos ellátások kiküszöbölése. Szükségesnek tartjuk az intézmények nyitottságát a civil szervezetek felé a megismerés és segítségnyújtás terén. (új „révész” program elindítása) Nyomonkövetés és utógondozás fontossága, megvalósítása, monitoring.

5.2. Megvalósulás előtt álló beruházások - Varga Tamás Általános Iskola teljes felújítása, melynek keretében az épület teljes mértében akadálymentessé válik mozgássérültek közlekedése tekintetében. - A Kertvárosi Bölcsőde DAOP. 4.1.3./C 2 F pályázat útján történő felújítása, új 40 férőhelyes épületszárny kialakítása, új munkahely létesítése 10 fő számára, teljes integrációban történő ellátás az SNI – s gyermekek részére intézményi szinten történő korai fejlesztés megvalósítása segítő szakemberek bevonásával. - Az Oldalkosár utcai bölcsőde DAOP. 4.1.3./B pályázat útján történő épületfelújítása emeletátépítéssel 25 férőhely bővítése és 8 fő új munkahely teremtése. - A Gondozási Központ infrastrukturális fejlesztése valósul meg a DAOP - 2008 - 4.1.3 D Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások fejlesztése pályázat keretén belül. Ez egy kétfordulós pályázat, az első forduló benyújtásának időpontja: 2008.06.23. A második forduló projektfejlesztés 2009. 04. 10-től. - TIOP Agóra Program, a belváros rehabilitációjának keretein belül a Bessenyei Ferenc színház és a hozzá csatlakozó épületrendszer, szolgáltató, szórakoztató, kulturális központ


akadálymentesítése. Külön említésre méltó, hogy nem csak a nézőtér lesz akadálymentes, hanem a színpad is, ami jelen pillanatban országosan sem elterjedt. - Tornyai János Város Rehabilitációs program keretein belül az Az Alföldi Galéria épületébe lift kerül, így a mozgáskorlátozottak is feljuthatnak az emeleti kiállító termekbe. A Tornyai János múzeum felújításával és bővítésével az épület akadálymentessé válik. A Rapcsák András út Tornyai János múzeumig lévő szakaszának sétáló utcává történő átalakításánál figyelembe veszik az akadálymentesítés szempontjait, s eszerint alakítják ki a közlekedést. - A Kálvin János tér útkereszteződésének körforgalmi csomóponttá alakításánál a gyalogos forgalom akadálymentessé válik. - A Szt. Antal u. -Hódi Pál u.-Deák Ferenc u. járda burkolatának felújításával a gyalogos közlekedés itt is akadálymentessé válik. 5.3. Középtávú célok, beruházások - A városban lévő jelzőlámpák átalakítása: hangadással működővé. - A megépülő élményfürdő akadálymentesítése. - További oktatási, szociális, egészségügyi intézmények akadálymentesítése. - Németh László Városi Könyvtár akadálymentesítése. - Erzsébet Kórház további épületeinek akadálymentesítése. - A Megyei Jogú Város Csongrád megye közötti szakmai kapcsolat erősítése a fogyatékos ügyben (közös pályázati lehetőségek összehangolása) - Speciális napközi otthon létrehozása, ahol azok a gyermekek részesülhetnének szakirányú ellátásban, akiket sérültségük miatt a jelenlegi intézmények egyike sem tudja befogadni. - A média bevonása a társadalmi befogadás terén tett feladatokba. - Kis létszámú (6-8 fős) óvodai csoport kialakítása mozgásában akadályozott, de ép értelmű gyermekek számára. (akadálymentes környezet, személyi és tárgyi feltételek). - A felnőtt fogyatékosok benntlakásos intézményeiben a nagy létszámú otthon mellett további lakóotthonok építése. - Városi szinten több olyan rendezvény szervezése vagy támogatása, ahol a sérültek és az épek megismerhetik egymás értékeit. - Több speciális foglalkozatás beindítása külső szakember bevonásával az anyagi háttér biztosítása mellett. (pl: néptánc, képzőművészet). - A Szivárvány Szakosított Szociális Otthon a megyében vagy a régióban működő társintézmények közti szoros szakmai kapcsolat helye is lehet. - Az olvasókörök és civil szervezetek bevonásával nagyobb rálátást lehet biztosítani a lakosság részére a fogyatékkal élők életére. - Szükségesnek tartjuk az intézmények megismerését a civil szervezetek részéről, amelyet az intézmények nyitottságával érhetünk el.


6. Záró Gondolatok „Minden ember arra gondoljon, bármikor előfordulhat, hogy az ő szerettei közül is valaki fogyatékossá válhat. Ennek tudatában fogadja el, tolerálja és segítse a fogyatékkal élőket.” Imre Istvánné, mentálhigiénés asszisztens Angyal Jusztina szakmai vezető, Kovács-Küry Időskorúak Otthona. # Ne a látszat alapján ítéljék meg a fogyatékkal élőt és ne csodabogárként tekintsenek rájuk. Adják meg számára a lehetőséget arra, hogy megmutathassa képességeit, értékeit, és ha kell, segítsék Őt ebben. A sajnálat, a szánalom a legrosszabb, ami az ép és a sérült egészséges, emberi kapcsolatának a legnagyobb gátja lehet. Hosszú évek tapasztalata alapján mondom, hogy egy - bármilyen - fogyatékkal élő embernek jóval többet kell bizonyítania, letenni az asztalra ahhoz, hogy Őt is elismerjék és egyenrangú emberként kezeljék. Az elmúlt időszakban sokat változott pozitív irányba a mássággal élők társadalmi megítélése, de azért még akad tennivaló bőven ezen a téren, vannak még megoldásra váró feladatok szép számmal. Összefogással, pozitív hozzáállással, őszinteséggel és türelemmel - ha nem is máról holnapra - mindezek megoldhatók. Albert Schweitzer szerint: "Oszd meg szellemi lényedet azokkal, akik veled úton vannak, közölj magadból annyit, amennyit tudsz és fogadd el, mint valami fenséges ajándékot, ami tőlük feléd visszaérkezik." Sipter Olga „HÍD”-Alapítvány # „A fogyatékkal élők érdemi támogatása, erős érdekérvényesítéssel.” Imre Sándorné Gondozás Központ # „Társadalmi szintű szemléletváltás szükséges, hogy a csodálkozó és szánakozó tekintet helyett az EMBERT lássák bennünk.” /név nélkül/ Gondozási Központ # Meglátni az embert a fogyatékosság, a betöltetetlen szükséglet mögött, és minél természetesebb módon válni részévé a rászorulók életének; olyan eszközként, ami hatékony támaszt nyújt mindennapjaikban. Ez szakmai hitvallásunk. Zoltai Csaba Támogató Szolgálat # „Szőke, kék szemű vagy barna, alacsony, vagy izmos. Más és más. Emberek. Mosolygós, huncut, durcás, kíváncsi, vagy akaratos. Más és más. Gyerekek.


A mi gyerekeink. Általuk váltunk szülőkké. Mi ezt is Tőlük kaptuk, a kis karjuk ölelésével, a ragaszkodással a meleg szemükben. Más és más. Fogadjuk el Öket így is és szeressünk mindent, amit kaphatunk Tőlük. Ez már ugyanolyan! SZERETET! Búzás Ildikó édesanya, Csodaház # Csak egy kérdés: - Te cserélnél Velük? Bármelyikükkel, akár csak egy napra is? Akkor egy kérés: - Próbálj Velük a legnagyobb szeretettel, együttérzéssel, segítő szándékkal lenni, hiszen ezzel tudod könnyebbé, boldogabbá tenni életüket. Ne felejtsd! - Ők is emberek. Lelkük van. Érzelmekben sokkal gazdagabbak, mint mi. Szeretet adj nekik, amikor csak tudsz! Debreczeni László szakmai vezető Csodaház # ELFOGADÁS, SZERETET, TISZTELET és MEGBECSÜLÉS. Kívánom és kérem, hogy mindenki annyi szeretetet adjon nekik, mint amennyit fogyatékossággal élő embertársainktól kapunk. Tiszta, érdekek nélküli önzetlen szeretetet! Kiss Ildikó szakmai vezető, szakellátási igazgató Szivárvány Szakosított Szociális Otthon # „A szociális munkában erkölcsi kötelességet látunk, ezt a szó szoros értelmében szigorú kötelességnek nézzük. Azt gondoljuk, hogy lelketlen emberek volnánk, ha a rászorulókat föl nem karolnók, és úgy érezzük, hogy nem vagyunk igaz emberek, ha ezt nem teljesítjük. E misszió szellemét jellemzi a komoly, kitartó munka! Munka és nem elérzékenyülés és megsóhajtás, munka s nem kedélyhullámzás és ötlet, munka és nem dilettantizmus, munka mely figyelmet, erőt, időt, megfeszülést és utánajárást szán rá a társadalmi célokra, munka mely anyagi és erkölcsi erők kiváltásával s áldozatok meghozatalával tud célokat megvalósítani.” (Prohászka Ottokár: A szociális munka lelkülete) Bálint Gabriella főigazgató Kapcsolat Központ

C kötet

Recommend Documents