C kötet. Tartalomjegyzék:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2006. január 19-i ülésére beterjesztett anyagok II./C kötet Tartalomjegyzék: Beszámoló a Tornyai János Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről.................................................................................................................................2 Beszámoló a Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről ................................................................30 Beszámoló az Eötvös József Szakközépiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről...............................................................................................................................42 Beszámoló Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről.....................................................................................................63

II./C kötet 2. oldal

Iktatószám: 06-1088/2006. Címzett:

Tárgy:

Az anyagot készítette:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Beszámoló a Tornyai János Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről

Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoport

Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes jegyző

Véleményezésre megküldve:

Valamennyi Bizottságnak

Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Juhászné Wolf Edit igazgató


Iktatószám: 06-1088/2006.

Tárgy: Beszámoló a Tornyai János Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének

Helyben

Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 674/2005. (11. 10.) Kgy. számú határozata értelmében a Tornyai János Általános Iskola benyújtotta a kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készített beszámolóját, melyet a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői véleményeztek. Az előterjesztés csak az összefoglaló anyagot tartalmazza, a mellékletek az Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoportnál megtekinthetők. Kérem az előterjesztést megvitatni és elfogadni szíveskedjék.

Hódmezővásárhely, 2006. január 19.

Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester


Beszámoló a Tornyai János Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről BEVEZETÉS Elvárások a 21. század iskolájától, az élethosszig való tanulás nagy kihívás minden pedagógus, tanuló számára. Ennek a kihívásnak való megfelelés alakítja át mai oktatási rendszerünket „kompetencia alapú oktatássá”. Nézzük milyen magyarázatát, találjuk meg ennek a fogalomnak: „A személyiség komplex rendszere szempontjából a kulcskompetenciák a rutinok, készségek, képességek hierarchikus rendszerét, valaminek a végzésére való, aktív képességet jelentik.” ¾ Kompetencia – képességek, ismeretek, adottságok és attitűdök rendszere ¾ Kulcskompetenciák – ismereteknek, képességeknek, attitűdöknek egy átadható, többfunkciós csoportja. Szükségesek és hasznosak bármely egyén és a társadalom egésze számára (tanulás – munkavállalás). Ebből következik mi az iskola feladata: ¾ Az iskola feladata: a kötelező iskolázás időtartama alatt a kulcskompetenciák kifejlesztése annak érdekében, hogy az egyén kialakítsa saját tanulási stratégiáját és ezzel a tanulás örömszerző tevékenységgé váljék számára. A kompetenciák fejlesztésére tettük e tanévi tervező munkánk hangsúlyát, bár ezek, ha jól belegondolunk eddigi tartalmi alapú tanulásnál, valamint a cselekvésen alapuló tanulásnál is jelen voltak, hiszen személyiség fejlesztést ezek nélkül nem lehet végezni. Az országos mérések számok tükrében segítik a fejlesztési területek súlypontozását. Illetve rávilágítanak a megszerzett képességekre. Munkánk tervezésénél figyelembe vettük eredményeinket, helyzetelemzést végeztünk az intézkedési terv megalkotása előtt. I. Helyzetelemzés 2003-2004 és 2004-2005. tanévi munka tapasztalatai alapján A Tornyai János Általános Iskolában évek óta megfigyeltük, hogy a tanulók egy része felső tagozatba kerülve tanulási problémákkal küszködik. A tanuló csoportok sok esetben jókra és nagyon gyengékre tagolódnak, hiányzik a jól húzó közepes kategória. Mindezt figyelembe véve terveztük pedagógiai programunkban azt, hogy iskolánkban egyenrangú feladat a tehetséggondozás és a felzárkóztatás. A kettős feladat eredményes megvalósítására törekedve keressük a megfelelő módszereket és gyűjtjük a tapasztalatokat. Úgy látszik, hogy a tehetséggondozás terén eredményeink nagyon jók, tehetséges tanulóink szép eredményei és a kompetenciamérés esetén is a jók teljesítménye erről tanúskodik. Gond van viszont a gyengébben teljesítők fejlesztésével, mely megfogalmazásra került a minőségbiztosítási koncepció készítésekor is: a tanulás tanítása, tanulási képességek javítása, legfontosabb feladatunk egyike. Induláshoz kérdőíves módszert választottunk, melyből kiderült, hogy tanulóink nem megfelelő időt töltenek tanulással, és nem elég intenzíven, nem jó módszerrel tanulnak. Szükséges változtatás: 1.) Tanulási viszonyok formálása, hatékony tanulási módszerek elsajátítása. Ennek érdekében megjelölt feladatok: • Szakirodalom tanulmányozása, felkészülés az adott témakörben • Önképző körök megszervezése, tanulási módszerekkel való intenzív foglalkozás, tanulási viszonyok formálása


• Egyéni foglalkozások, szakkorrepetálások Tantestületi szintű feladatok: • Egész tantestületet érintő továbbképzés: A tanulás tanítása témakörben elmélet és gyakorlat-két nap- Oroszlány Péter tanulás módszertani szakértő vezetésével. Ez a képzés a szemléletváltást és új alkalmazható módszerek megismerését szolgálta. • Felülvizsgáltuk a nevelők szakmai képzettségét, továbbképzések lehetőségét biztosítottuk a fejlesztő pedagógia terén: • Hasznos tanácsokat és szakirodalmi ajánlásokat kaptunk az intézményünkben folytatott belső audit keretében is. • Évek óta használjuk a bemeneti méréseket, ezzel is segítve az első osztályosok alapozását, egyéni fejlesztésük megvalósítását. Tapasztalataink jók, a követő mérések mutatják a fejlesztés területeit. Úgy gondolom, hogy tudatos felkészülés és önképzés, továbbképzések, belső mérések és azok szélesítése és rendszeres elemzése, alapja lehet annak a cselekvési programnak, mely a kompetencia alapú ismeretszerzést és azok alkalmazni tudását fogja segíteni. Az országos méréseket követően az érintett nevelők minden tanulóra vonatkozóan értékelést végeztek. Elemezték a feladattípusokat, azok nehézségi fokát, illetve a tanulók teljesítményét az adott területen. Az értékelésről a tanév végi értekezleten tájékoztattuk a nevelőtestületet. A tervező munkát minden érintett nevelő ennek ismeretében végezhette. 2. További konkrét feladatok: • • • • • • •

Minden központi mérés után a mérések teljes körű elvégzése, elemzése Kompetencia alapú feladatok gyakoroltatása Minden esetben vizsgálni a fejlesztés megfelelő módját: nívócsoport, vagy egyénre szabott fejlesztés, vagy vegyes csoport / a szórás mértéke lehet az alapja/ Az 1. szintalatti és az 1. szinten teljesítő tanulók névszerinti felzárkóztatása, egyénre szabott fejlesztése Dyslexiás és dysgráfiás tanulók kiszűrése, szakemberek bevonása-felzárkóztatás Minden tanítási órán az elvárandó feladatok megoldásában súlypontozás,stratégia készítés, annak gyakoroltatása Továbbképzések rendszeres vizsgálata, célszerű területek támogatása I.A) Az iskola kompetenciamérés eredményeinek összehasonlítása

Kompetenciaterület szövegértés matematika

Elért pontszám

Nagyvárosi átlagpontszám

2003 492 490

2003 511 508

2004 522 524

2004 513 510

Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) 2003 2004 -5,45 17,4 -17,9 24,1

Az iskola pontszáma az előző évi méréshez képest mindkét kompetenciaterületen nőtt. Az intézmény tanulói a nagyvárosi átlagpontszám felett teljesítettek matematikából és szövegértésből is. A Hozzáadott Pedagógiai Érték (HPÉ) mutató jelentősen javult


- pozitív lett -, tehát az iskola a tanulók szociális helyzetéből elvártakhoz képest jobb eredményt ért el, jelentősen javítva ebben a tekintetben a 2003. évi eredményen. Az Országos kompetenciamérés matematika tantárgyból iskolánkra kivetített eredményéből látható, hogy teljesítményünk az országos átlag körül mozog. Ha figyelembe vesszük a kiválasztás érintettjeit, egyéni értékelésünket, a csoportbontásokat, úgy gondoljuk, hogy tennivalónk ugyan bőven akad, de megkezdett fejlesztő munkánk folyamatosan a célok megvalósítását szolgálják. Célunk, hogy minél több feladattípus megoldásában elérjük legalább az országos szintet. Javítsuk tanulóinkban azokat a képességeket, amely által értelmezi és érti a matematika szerepét a világban. Képes úgy használni matematikai tudását, hogy ez által saját életének valós szükségleteit helyesen oldja meg. / vásárlás, utazás, háztartás, személyes pénzügyek stb. Tudja rendszerezni a környezetéből, a médiából érkező rengeteg információt, tudjon azokból válogatni, értelmezni, feldolgozni saját fejlődése, haszna érdekében. A mindennapi életből vett problémák megoldásakor, megszerzett matematikai műveltségét eredményességgel tudja felhasználni. Célcsoport: 1-8. évfolyam tanulói Felelősök: tanítók, tanárok, napközi vezetők Határidő: munkatervek, egyéni tervek szerint, folyamatos Ellenőrzésért felelős: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség vezetők, BECS Ennek érdekében az alsós munkaközösség (mint alapozók) és a felsős matematika tantárgygondozó csoport kijelölte azokat a területeket, amelyek kiemelten fejlesztésre szorulnak. A tanulóink matematikai ismereteit és a matematikai problémamegoldó képességet kívánjuk fejleszteni. Megállapítottuk, hogy helyi tantervünk tartalmazza az ezekhez szükséges tananyagot. Fontos azonban a még több új típusú feladat megoldása, az ismeretek gyakorlatban való biztos alkalmazásának gyakoroltatása. A kiemelt feladatokat minden kollega naponta kívánja órai munkájába beépíteni. /konkrét intézkedési terv/ Az olvasás szövegértés vizsgálatának összetevői: Hagyományosan három szövegtípusba sorolták be a felmérés szövegeit: elbeszélő, magyarázó és a dokumentum. A szövegmegértés szempontjai: információ visszakeresés, következtetések levonása, értelmezés. Ennek ismeretében kell hatékonyabba tenni tanórai tevékenységeinket minden területen. Cél: A szövegértés fejlesztése az iskolai képzés szintjeinek megfelelően. Az életkornak megfelelő tempójú, minél teljesebb megértést biztosító olvasás elsajátítása, a néma olvasásértés fejlesztése, az országos kompetenciamérésben elért eredményeinkhez képest. Irodalmi, nyelvtani ismeretek megalapozása, a hatékonyság növelése. A siker kritériuma, hogy az osztályok, által elért átlageredmény elérje, illetve meghaladja az országos átlagot. Célcsoport: 1-8. évfolyam tanulói Felelősök: osztálytanítók, tanárok, napközi vezetők egyéni fejlesztési tervük alapján. Határidő: munkatervek, egyéni tervek szerint, folyamatos


Ellenőrzésért felelős: igazgató, igazgatóhelyettes, munkaközösség vezetők, BECS I. B) Országos kompetencia mérések iskolai értékelése A kompetenciamérés iskolánkban 1 tanuló hiányzása miatt 58 tanulót érintett. Az országos elbírálásra a megadott szempontok alapján 20 tanuló dolgozatát küldtük el a többi tanuló dolgozatát mi értékeltük. Matematika A felmérést tartalmazó füzet matematika kompetenciát mérő része 48 feladatot tartalmazott. A mérés az általános iskolai tananyagot átölelve, főleg a mindennapi élethez köthető feladatokon keresztül vizsgálta a tanulók képességeit. Évfolyam

Iskolai átlag

8. évfolyam 6. évfolyam

65,8% 48,5%

I. blokk legjobb dolgozata 97,21% 95,15

I. blokk legrosszabb dolgozata 31,25% 30,2

Iskolai átlag 62,4% 54,15%

II. blokk legjobb dolgozata 95,83% 95,81%

II. blokk legrosszabb dolgozata 27,08% 27,02%

A táblázatot értékelve megállapítható, hogy az alap képességeket elsajátították a tanulók. A dolgozatok javításakor látható volt, hogy a tanulóknak elsősorban a feladatok mennyiségével volt gondja. A legtöbb tanulónak az alábbi feladattípus megoldásával voltak nehézségei: • Az átmérő és az átló közötti összefüggés felismerése • Oldatok koncentrációjának számítása • Mértékváltás • Szövegelemzés • Hatjegyű számok osztása • Szöveges indoklások megfogalmazása • Képlet átalakítás • Egyenes arányosság alkalmazása • Átlagszámítás • Elvonatkoztatás • Behelyettesítés Magyar nyelv és irodalom Évfolyam

Iskolai átlag

6. évfolyam 8. évfolyam

54% 65%

I. blokk legjobb dolgozata 76,67% 78,79%

I. blokk legrosszabb dolgozata 10% 33,33

Iskolai átlag 62% 54,83

II. blokk legjobb dolgozata 74,19% 83%

II. blokk legrosszabb dolgozata 19,36% 26,67%

A feladatokat és a tanulók válaszait áttekintve kitűnt melyek voltak a tanulók számára nehézséget jelentő feladattípusok. • Szómagyarázat • Ismeretlen szakszövegből szakkifejezések kigyűjtése • Mondat értelmezés • Véleményalkotás


• • • •

Figyelmetlen feladatértelmezés Mondatelemzés Grafikonelemzés Adatgyűjtés

A feltárt hiányosságok elemzése után az érintett szaktanárok feladatbankot állítottak össze mely minden évfolyamban tanuló diák számára tartalmaz gyakorlati feladatokat. I.C ) Kompetenciafejlesztési feladatbank I. Matematika: A kompetenciafejlesztés érdekében a matematika munkaközösség feladatbankot készített. A feladatbank minden évfolyam számára használható. Külön dossziéban fénymásolt lapokon és füzetben található. A feladatokat több helyről válogattuk: -

Korábbi kompetencia felmérésekből IQ tesztekből Logikát fejlesztő könyvekből Szakköri feladatgyűjteményekből Hétköznapi életből: periodikából, lexikon, szakácskönyv… Szerepelnek közöttük saját készítésű feladatok is.

A feladatbank összeállításánál figyelembe vettük a tantárgyi koncentrációt: pl. földrajz, fizika, kémia, háztartástan… A feladatbank összeállításában örömmel vettek részt a tanulóink is. II. Magyar nyelv és irodalom: A 2003-2004-es tanévben elvégzett mérés tanulságai alapján a következők feladattípusokat ajánljuk gyakorlásra: • A tankönyvcsaládhoz tartozó- néma olvasásértést, mérő feladatlapot használata. • Elsősorban ismeretterjesztő szövegek, életrajzok részletei, természettudományos ismeretközlő szövegek olvasása. • A vázlatírás-gyakoroltatása: egy-egy mű szerkezetének elemzésekor • Szövegalkotás. • A lényeg kiemelése: a kulcsszó keresése. • Tantárgyi koncentráció • Bemutató olvasás szempontok megadásával • Fontos a véleményalkotás, a reflexió képessége II.A 2005-2006-os tanévben a következő intézkedési tervet valósítjuk meg. II.A)INTÉZKEDÉSI TERV KOMPETENCIAFEJLESZTÉSRE


CÉL

FELADAT

FELELŐS, HATÁRIDŐ

ELLENŐRZÉS

Helyzetelemzés

Az intézmény humán igazgató erőforrásainak és 2005. szeptember tárgyi eszközeinek 10. felmérése

Kulcskompetenciák beépítése a tanítási órákba

Tanmenetekbe, munkatervekbe kell építeni a fejlesztés elemeit

minden pedagógus 2005. szeptember 12.

igazgató igazgatóhelyettes

Fejlesztendő területek feltérképezése

Év eleji mérések a MIP programban foglaltak szerint

szaktanárok tanítók 2005. október 1.

munkaközösségvezetők

Tantárgygondozói csoportok egységes célkitűzései

Tanári műhelymunkák, eredményes fejlesztési utak, módszerek, közös értékek kialakítása

szaktanárok tanítók 2 havonta munkaközösségvezetők


Szövegértési kompetencia fejlesztése

„Olvassunk együtt” mozgalom hirdetése „Könyvmoly” pályázat szorgalmazása Iskolai levelezőversenyek beindítása

könyvtáros szaktanárok tanítók

igazgatóhelyettes

Tantárgyi tudásszint mérés

Félévi mérések MIP szerint, tapasztalatok, irányok

minden pedagógus 2006. január 25.

igazgatóhelyettes

Hatékony tanulási technikák elsajátítása, Önképzés

A tanulás tanítása Hospitálások számának növelése

minden pedagógus munkaközösségvezetők 2006. június 18.

igazgató


Differenciált oktatásra törekvés Esélyegyenlőség biztosítása

Kooperatív tanulási technikák alkalmazása a tanórákon

minden pedagógus munkaközösségvezetők 2006. június 18.

igazgatóhelyettes

Mérés –értékelési szakember bázis kialakítása

Továbbképzési tervben figyelembe venni

minden pedagógus 2006. március 15.

igazgatóhelyettes

Tehetséggondozás

Széleskörű szakköri tevékenységek, Versenyeztetés

szaktanárok 2006.június 18.


Fejlesztési eredmények

Év végi mérések értékelése

munkaközösségvezetők 2006.június 18.


Év eleji szervező munkánk elsődleges feladata volt a tanmenetek munkatervek kiegészítése. Cél a kulcskompetencia fejlesztése, bekerüljön konkrét feladatokkal a tanítási órákba. Ezáltal oktató munkánk többszörösen átgondolttá, nyomon követhetővé vált, hiszen minden pedagógus írásban is elvégezte a tanmenet kiegészítését. Tovább folytatódott a tanári műhelymunka. Közös gondolkodás, egységes értékek, megalapozása folyik. Olvasóvá, nevelés eredményessé válása érdekében több mozgalom és pályázat került kihirdetésre. Egyre több tanuló kapcsolódik be ebbe a munkába. Kollégáink eddig összegyűjtött hatékony tanulási technikákkal sajátítják el az ismereteket, de tovább folytatják az önképzést is. Sokszor alkalmazzák a kooperatív tanulási technikákat is. Év elején mindenki méréseket végzett, hogy mérhetővé váljon munkánk eredménye a félévi mérések után. Egész évi munkánkat áthatja az intézkedési tervben megfogalmazott fejlesztési feladat rendszer. Azok a kollegák akik a kompetencia mérésben érintettek voltak különösen nagy hangsúlyt fektettek az elért eredményeik elemzésére, feltárt hiányosságok összegyűjtésére, elemzésére, okokozati összefüggések keresésére. Tapasztalatok összegyűjtése után a félévi értekezleten beszámolót tartanak, amelyben kifejtik milyen új eljárásokat, módszereket alkalmaztak a tanítás folyamatában és egyben megjelölik a továbbhaladás útját. Vezetői munkám során igyekszem minél többet beszélgetni az érintett kollégákkal. Folyamatosan ellenőrzöm szakmai munkájukat óralátogatások alkalmával, milyen a tanulói eredményesség, írásbeli tevékenység. Év elejétől kezdve a kompetenciamérésben megjelenő típus feladatokat építik be a kollegák az órák menetébe, hogy a tanulók megismerkedjenek ezekkel az újszerű megfogalmazásokkal. Megfelelő gyakorlat után pedig tantárgyi felmérésekben is folyamatosan alkalmazható tudásként jelenjenek meg.


Az iskola vezetése kidolgozta látogatási és ellenőrzési tervét. Ebbe a tevékenységbe bekapcsolódnak a munkaközösség-vezetők, akik a félévi értekezleten számolnak be látogatási tapasztalatukról. II.B) Látogatási és ellenőrzési terv A 2005/2006-os tanévben az alábbi munkaterületeken kívánunk ellenőrzést végezni, látogatást tenni: -1. és 5. évfolyamon Célunk: a beilleszkedés megfigyelése, új kihívásokra való megfelelés -Kompetencia fejlesztés megvalósulásának vizsgálata: matematika órákon, magyar órákon. Érintett minden évfolyam. Kiemelt területek: dolgozatok javítása, értékelése. Tanulók írásbeli munkáinak áttekintése. -Napközi és tanulószoba Cél: tanulmányi munka hatékonysága, pedagógusok felzárkóztató tevékenysége. -Nyílt tanítási napok figyelemmel kísérése. Cél: óravezetés, felkészülés, kapcsolat a szülőkkel. A tervezett időpontok: minden hónap utolsó hetében: kedd és csütörtök. A tanév folyamán rendszeresen ellenőrizzük az ebédeltetés, udvari ügyelet időpontjait. A tanítási órák megfigyelésének és értékelésének szempontjaiból néhány, amely a kompetenciafejlesztés megvalósulására irányul. Az óra célja és tartalma: ⇒ Helyesen határozta-e meg a nevelő az óra oktatási és nevelési célját? ⇒ Beilleszkedett-e a tanóra az éves, illetve a témaköri tervezésbe? Az óra felépítése és szervezése ⇒ Az óra felépítése megfelelt-e a feldolgozott tananyagnak, az adott didaktikai feladatnak? ⇒ Sikerült-e kihasználni az óra minden percét tanulásra, munkára? ⇒ Milyen szervezeti formákat alkalmaz a nevelő a tanórán (frontális, csoportos, egyéni tevékenység)? ⇒ Szervezett-e differenciált munkát a nevelő? Az órán alkalmazott módszerek ⇒ Milyen módszereket alkalmazott a nevelő a bemutatásra, szemléltetésre (tanári magyarázat, nyomtatott taneszközök, szemléltetőeszközök, kísérlet, stb.) ⇒ Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ismeretek rögzítésére, a képességek fejlesztésére? (Ismétlés, koncentráció, vázlat készítése, részösszefoglalás és összefoglalás, az ismeretek gyakorlati alkalmazása, gyakoroltatás, az önálló tanulás módszerei, stb.)


⇒ Milyen módszereket alkalmazott a nevelő az ellenőrzésre és értékelésre? Az óra eredményessége ⇒ El tudta-e érni a nevelő a kitűzött didaktikai és nevelési célt? ⇒ Milyen jártasságok és készségek kialakítását, képességek fejlesztését segítette elő a nevelő? ⇒ Adott-e a tanóra valami pluszt a tanulóknak a tananyagon kívül? II. C) ÓRA LÁTOGATÁSI TERV OKTÓBER 24.

FÉL 2-3ÓRÁIG

3.A NAPKÖZI

OKTÓBER 25.

1. ÓRA 1.A

MATEMATIKA Ó.

JANOVICSNÉ FÖLDHÁZI ANETT

OKTÓBER 26.

3.ÓRA 7.A

TÖRTÉNELEM Ó.

DARIDÁNÉ PAPP ERIKA

NOVEMBER 7.

5.ÓRA

7.B

PETRIK SZILVIA

TÖRTÉNELEM Ó. KENDINÉ KISS ILONA

NOVEMBER 8. NÓRA

FÉL 2-TŐL-3 ÓRÁIG 1.B NAPKÖZI

BÁNVÖLGYINÉ DEZSŐ

NOVEMBER 9.

3.ÓRA

CSÁNYI RÓBERT

1.B

NOVEMBER 15. 1. ÓRA 1.B

INFORMATIKA Ó. MAGYAR Ó.

JUHÁSZNÉ WOLF EDIT

NOVEMBER 15. 2.ÓRA 1.B

TESTNEVELÉS Ó.

BOKOR JÁNOS

NOVEMBER 23.

1.ÓRA

4.A

MATEMATIKA Ó.

BANDULÁNÉ TÖRÖK ÁGNES

NOVEMBER 24.

4.ÓRA

8.B

TÖRTÉNELEM Ó.

PINTÉRNÉ SZUROVECZ IRÉN

Kiemelt területként kezeljük az 1. osztályok beszoktatását ill. beilleszkedését iskolai életünkbe. Ezért itt kezdtem a látogatást. Ezt követte az 5. osztályosok megfigyelése, ahol az alsó és felső tagozat közötti átmenetet kell zökkenőmentessé tenni. Örömmel tapasztaltam, hogy mindkét évfolyamon megfelelő munka, fejlesztés folyik. A meglátogatott kollégák mind szakmai rátermettségükről, szaktárgyi tudásukról adtak számot. Azok a pedagógusok, akiknek csoportjai részt vettek a mérésekben, mindannyian következetes munkát végeznek. Úgy gondoljuk, hogy ez a mérés eredményessége egészen visszanyúl az alsó tagozatra. 8 éven keresztül folyamatos fejlesztésben kell tanulóinknak részesülnie. Ez egy hosszú távú tervezés eredményeként jöhet létre. Ez arra ösztökéli az azonos tantárgyat tanítókat, hogy többet beszéljenek egymással, adják át tapasztalataikat, ismereteiket. Óralátogatások összegzéseként megállapítható, hogy elindult egy megújulási folyamat, amely új technikák alkalmazást vonja magával. Persze nem mindenki egyformán áll pozitívan e változások elé. Meggyőződéssel, gyakorlati ráhatásokkal ezt lehet befolyásolni. Alsó tagozatban komplexebb a személyiségfejlesztés. Életkori sajátosságból adódik ez. Nagyobb odafigyelést, empátiát igényel a serdülő gyermekekkel az ismeretátadás, tapasztalatszerzés. A


látott órák alapján megbizonyosodhattam arról, hogy kollégáim jól felkészülten végzik munkájukat. Látogatásaimról írásbeli feljegyzés készült, mellyel a kollégák is egyetértettek és jóváhagytak. Természetesen egész évben folytatom ezt a tapasztalatgyűjtést. Ezenkívül mindenki írásban beszámolt, arról a fejlesztési tevékenységről, melyet ebben a néhány hónapban végzett. II.D ) Iskolai munkatervünkben a következő ellenőrzési és mérési feladatokat tűztük ki megvalósításul Ellenőrzés, mérés Az iskolánkban folyó belső ellenőrzés a jogszabályokban és az iskola belső szabályzataiban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban és a házirendben meghatározott előírásoknak való megfelelést vizsgálja. A nevelő oktató munka ellenőrzését és a hozzákapcsolódó méréseket végezheti: a pedagógusok estében: az igazgató, az igazgatóhelyettes, a munkaközösség vezetők, tanulók estében: az iskola pedagógusai, valamint külső szaktanácsadók és szakértők. Az ellenőrzési és mérési terünkből néhány betervezett elemet emeltünk ki. Szeptember hónapban a kompetenciafejlesztésre irányuló munkafolyamatok beindítása a tervezésnek megfelelően megtörtént. Szeptember Az ellenőrzés ideje

Az ellenőrzés megnevezése

35. hét

Tantermek dekorálása

36. hét

Kompetenciafejleszt és

37. hét

Tanmenetek, foglalkozási tervek előkészítése, mindennapos testedzés programja, Úszásoktatás Munkaközösségi és diák-önkormányzati munkatervek összeállítása, MIP munkaterv

Az ellenőrzött dolgozó(k)

Az ellenőrzés kiemelt szempontjai Tanítók, Szakszerű, szaktanárok szemléltető anyagok, Ízléses dekoráció Minden ped. Kapcsolódás intézkedési terv tananyaghoz készítése tanítók, Tantervnek való szaktanárok, megfelelés. napközis Didaktikai és nevelők, fejlesztési testnevelők, szempontok tanítók, érvényesülése. tanárok Helyes munkaközösség időbeosztás (heti vezetők, és éves DÖK vezető óraszámok) Szakmai munka Iskolai munkatervvel való összhang, Oktatási és nevelési célok meghatározása

Az ellenőrzésért felelős vezető(k) DÖK vezető, igazgató, igazgatóhelyettes igazgató, igazgatóhelyettes munkaközösség vezetők, igazgatóhelyettes , igazgató, minőségi körök


38. hét

Naplók, törzslapok osztályfőnökök, Tanulói érkezés Igazgató felfektetése, napközis és távozás kitöltése, nevelők vezetése. osztálystatisztikák Tanulói adatok elkészítése, pontos kitöltése. helyettes Autómentes nap Záradékok pontos használata

OKTÓBER 40. hét

41. hét

41-42. hét

42. hét

43. hét

Október 6-i megemlékezés előkészítése, rádiós műsor

Megemlékezésér t felelős nevelők, igazgató helyettes Október 23.-i Az ünnepségért ünnepség felelős nevelők előkészítése felsős magyar szakosok Munkaközösségi Minden nevelő értekezlet Év eleji mérések alapján helyzetelemzés GYIV GYIV felelősök Nyilvántartás Intézményi MIP Partneri mérések H és T órák vezetése Pedagógusok a naplókban Tantestület Diákparlament

Dekoráció elkészítése, osztályok beosztása

igazgató, felsős mk. vezető

Műsor dekoráció előkészítése

és igazgatóhelyettes

A igazgató kompetenciafejles igazgatóhelyettes ztés főbb területei , munkaközösség vezetők A nyilvántartás igazgató pontos vezetése Becs csoport és egyeztetése a gyermekjóléti szolgálattal A igazgatóhelyettes tantárgyfelosztásn , igazgató, ak munkaközösség való megfelelés. vezetők A napló pontos vezetése.

NOVEMBER 44. HÉT

45-46. hét

ÓRALÁTOGATÁSOK

Pedagógusok Óralátogatások külön beosztás értékelésének szerint szempontjai szerint. Tanórai fegyelem Naplóellenőrzés Pedagógusok Tanórák, (osztály-, napközis Foglalkozások és tanórán kívüli pontos vezetése, foglalkozások Szaktárgyi naplói) érdemjegyek

munkaközösség vezetők igazgató igazgatóhelyettes igazgatóhelyettes


száma 47. hét

Névadó Bál

igazgató igazgatóhelyettes SZMK

DECEMBER 48. hét

Naplóellenőrzés (osztálynaplók)

49. hét

Karácsonyi ünnepség előkészítése Tankönyvrendelés Kompetenciamérés

50. hét

szaktanárok

Tanmenetek és tanítási órák megfelelése. Szaktárgyi érdemjegyek száma Az ünnepségért Műsor és felelősök a dekoráció pedagógusok. előkészítése munkaközösség A helyi vezetők tantervnek való osztályfőnökök megfelelés. Új tankönyvek bevezetésének indokoltsága

munkaközösség vezetők

igazgatóhelyettes DÖK vezető igazgató TK felelős

Betervezett feladatainkat sikerült megvalósítani, amik során az ellenőrzés is minden esetben megtörtént. II.E) A kompetenciafejlesztés tapasztalatai szakmai munkaterületenként Ezek összegzését kérte az iskolavezetése a munkaközösségektől az elmúlt hónapok eredményeire vonatkozóan. Mérések összehasonlítására majd a félévi mérések után kerül sor. A: Alsó tagozatos munkaközösség: Az alsó tagozatos munkaközösség a kulcskompetenciák kialakítását kisiskolás korban kezdi meg. A munkaközösségünk évfolyamonként dolgozta ki év elején a fejlesztési célokat, fejlesztési feladatokat, melyek a megfelelő tárgy tanmenetére, tanmenetéhez illeszkedett.

A következő kulcskompetenciák körére összpontosítottak: A kulcskompetenciák köre: Olvasás, írás és számolás Általános készségek: kommunikáció, problémamegoldás, érvelés, motiváció, kreativitás kezdeményezés, csapatmunka, tanulás képessége


Személyes kompetenciák: kíváncsiság, motiváció, kreativitás, kételkedés A fejlesztés állomásai az alapozó szakaszban Írásmozgás-koordináció Beszédhanghallás Relációszókincs Elemi számolási készség Tapasztalati következtetés Tapasztalati összefüggés-megértés Osztályok és viszonyok logikája Kombinálás Testi (fizikai) alapkészségek Tanulási motívumok

Nagy hangsúlyt fektetünk a megfelelő tanulási környezet kialakítására. Nem padsorokban helyezzük el a padokat és a székeket, hanem csoportokban. Így sokkal könnyebb megvalósítani, hogy ne csak frontális munkával dolgozzunk. Éves tervező munkához tarozott a tanév eleji mérés, melyeket párhuzamos osztályokban azonos feladatokkal írattak meg a tanítók, összehasonlítási lehetőséget kapva. A decemberi munkaközösségi megbeszélésen összegezték az eddigi tapasztalatokat. Kicserélték ötleteiket, feladat gyűjteményt alkottak, módszertani börzét tartottak. Ezek tapasztalatai a következők. Bevezetett feladatok: Az alapozó szakasz kezdetének feladatai ¾ Az iskolai tanuláshoz alapvető képességek célirányos fejlesztése. ¾ A tanulás iránti érdeklődés és motiváltság erősítése és továbbfejlesztése. ¾ Intenzív szókincsfejlesztés. ¾ Értő olvasás fejlesztése. ¾ Nyelvhasználat tudatosodási folyamat megindítása. ¾ Az olvasás és az írás megtanításának előkészítése. ¾ Az olvasás szövegértés képességének fejlesztése. ¾ Írástanítás, az íráshasználat fejlesztése. Bevezetett feladatok: Fejlesztési feladatok: - tájékozódás térben és időben, - megismerés, - ismeretek alkalmazása, - kommunikáció, - önismeret, - önértékelés - helyes tanulási szokások kialakítása.


Magyar nyelv és irodalom A kompetencia célja, hogy a készségeket és képességeket fejlesztve alkalmazásképes tudást alakítsunk ki a gyermekek továbbhaladásához. A beszédkészség, az olvasástechnika a szövegértés és íráskészség fejlesztése egyaránt kellő figyelmet kell, hogy kapjon. Munkatervünkben célul tűztük ki, hogy a felsorolt szakterületeket fejlesztjük, építjük. Artikulációs, beszédtechnikai gyakorlatok: nyelvpörgetők melyből már több közkedvelt is lett a gyerekek körében szívesen mondják: kórusban, kánonban különböző hangsúllyal, hangerővel. Hangadási, hangoztatási gyakorlatok egy alaplevegővel Szókincs fejlesztése, gyarapítás Beszédfejlesztési gyakorlatok Szövegértő olvasás fejlesztése Olvasástechnika fejlesztése Az olvasás technikájának fejlesztése az egyik legfontosabb feladat, csak megértett szöveget szabad gyakoroltatni s a tanulóknak tisztában kell lenni a gyakorlás céljával. A hangos olvasás gyakorlása során ügyelni kell a helyes kiejtésre, hangsúlyozásra. Célunk a gyerekeket az olvasás örömével megízleltetni és egyszer csak képessé tenni, hogy mély tartalmakat találjon meg a világban ezen keresztül. Meg kell találni minden gyereknél azt a mozzanatot, amitől előbb-utóbb a könyv felé fordul. Hangos olvasás gyakorlása az összegyűjtött módszerekkel, gyakorlósorokkal csoportosan és egyénenként Szövegértő olvasás fejlesztése „A szövegértés az írott szövegek megértése, felhasználása és a rájuk való reflektálás annak érdekében, hogy az egyén elérje céljait, fejlessze tudását, képességeit, és hatékonyan vegyen részt a mindennapi életben.” A szöveg megértése összetett gondolkodási folyamat. Feltétele a meglevő tudtás. A szöveg megértéséhez mindig szükséges a kisebb egységek a szavak, a mondatok, a mondattömbök, a bekezdések megértése. Nyelvtan és helyesírás Cél az anyanyelvi műveltség megalapozása. • A magyar nyelv rendszerére vonatkozó alapvető ismeretek megtanítása a felismerés és megnevezés szintjén. • A helyes szép beszéd és a helyesírás eszközszintű használatának kialakítása. • A gyakorlati tájékozottság, jártasság, készség szintjének kialakítása. Matematika „A matematikai műveltség magában foglalja az egyénnek azt a képességét, amely által értelmezi és érti a matematika szerepét a valós világban, jól megalapozott döntéseket hoz, saját életének problémáit helyesen oldja meg, és a társadalom aktív, együttműködő tagjává válik.” Matematika oktatás során akkor tudunk biztos alapokat kiépíteni, ha a képesség és készségfejlesztésen alapuló oktatást tartjuk szem előtt.


Cél: • • •

Az alkalmazásképes tudás fejlesztése és kialakítása Fejleszteni a gyermekképességeit, érzékennyé tenni a probléma Felismerésére, megoldására

Módszerek: tapasztalatszerzésen nyugvóak legyenek A differenciált munkaszervezés, a kooperatív munkaformák a kommunikációs képességet is fejlesztik. Meg kell adni a gyereknek a tévedés lehetőségét, hogy merjen hibázni és hibáiból tanulni. A megismerő képességek fejlesztése a tanórákon a cselekvő személyes tapasztalatszerzéshez a megfelelő eszközök biztosítása nélkülözhetetlen a probléma megoldó gondolkodás fejlesztéséhez Mérések mértékegységek Gyakorlati tapasztalások Műveletek értelmezése Probléma megoldó képességek fejlesztése Környezetismeret A környezetismereti nevelésnek olyan személyiségek formálása a célja, akiknek van korszerű környezeti világképük, kultúrájuk, akik harmóniában élnek a természettel, a környezetükkel, felelősen gondolkodnak róla és tudatosan cselekszenek érte. A tanító feladata, hogy észrevetesse a tanulókkal, hogy a környezetükkel és önmagunkkal való ismerkedés során lássák, hogy az ember és környezete kölcsönhatásban áll egymással. A tanítók erőfeszítései azonban csak akkor lehetnek gyümölcsözőek, ha ebben a családok, a szülők is partnerek. Az olvasóvá nevelés, a szókincsbővítés, a szép beszédre törekvés, valamint ezek következményeként a jó szövegértés, az alkalmazható tudás megszerzése ugyanis nagymértékben függ a szülői példamutatástól. Éppen ezért szülői értekezleten igyekeznek a szülőknek néhány ötletet adni. B. Felsős munkaközösség: Felsős munkaközösség kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos munkájának értékelése A tanmenetbe beépített kompetenciafejlesztési területek közül az alábbi területeket fejlesztésérre fektettek a felsős munkaközösség tagjai nagy hangsúlyt az eltelt időszakban: Olyan módszertani kultúra kialakítása a cél, amely megelőzi az olvasási problémákat, egyben felismeri a kudarc lehetséges okát. Az általános fejlesztési követelményekben nagy szerepe van a szövegelemző műveleteknek, feladatoknak. Kiemelt feladatként jelentkezik a könyvtárhasználat megismertetése, begyakoroltatása. Jelentősnek tartják a belépő új tantárgyak esetén a szaktanár szerepét abban, hogy bevezesse a tanulót a szaktárgy sajátos nyelvezetébe, szövegkörnyezetébe. Ezzel segítve a tanulmányi munka eredményességét, a kudarc megelőzését Az alábbi területeken jelölték meg a változtatás szükségességét: 1. A tanuláshoz való viszony áthangolása, formálása 2. Hatékony tanulási módszerek elsajátítása 3. A tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztése 4. Személyiségépítés


A kompetenciafejlesztés kiemelt területei a tanév folyamán: • Olvasási technikák tanítása gyakoroltatása • Szóbeli kifejező készség fejlesztése • A szöveggel végzett gondolati műveletek végzése • Könyvtárhasználat gyakoroltatása / megadott téma kikerestetése stb./ az alábbi módokon: • Íráskészség, lényegkiemelés fejlesztése (vázlatkészítés) • Beszédkészség fejlesztése (érvelés szóban, gyakorlatok referátum tartásához) • Matematikai képességek fejlesztésén belül: Ismert tartalmú utasítás megértése, új helyzetben kapott utasítások megértése, szóban kapott szöveges feladat megértése, adatok szerepének értése, összefüggések keresése, gyakorlati alkalmazás A munkaközösségi megbeszélések alapján mindenki a tantárgyának megfelelő eszközökkel a közösen kitűzött célokért dolgozik. Változatos módszertani eljárásokat alkalmaznak a tanórákon: differenciált munka, kooperatív tanulás, interaktív óraszervezés, csoportmunka, önálló munka. A fő fejlesztendő területek témakörei: • • • •

Szóbeli kézség fejlesztése Írásbeli kézség fejlesztése Olvasási kézség fejlesztése Szövegértés, szövegalkotás fejlesztése

Ennek eszközei voltak a tanév folyamán: Hangos olvasás fejlesztése Tanári bemutatás Szerkezeti vázlat készítése Tételmondatok keresése Tartalom mondása – kulcsszavak alapján Tankönyvi szöveg/szakirodalom/ hangos felolvasása, közös értelmezése Tanulói kiselőadások megadott szempontok alapján. Szóbeli feleletek szerepének fokozása Meghatározás, fogalom magyarázat pontos megtanulása. /memoriter/ Megfigyelés, gondolkodtató feladatmegoldás. Kislexikon, szakirodalom tanulmányozása Tankönyvi szöveg lényegkiemelése Videofilm megtekintése, szempontok szerinti jegyzetelés. Munkafüzet feladatának önálló megoldása, probléma megoldó képesség fejlesztése. Matematikai műveletek megoldása-gyakorlati feladatok A munkaközösségi megbeszélések alapján összegezhető melyek azok a kiemelt területek, amelyekkel minden tanórán foglalkoztak illetve, hogy az eltelt rövid idő alatt mely területek fejlesztésében láttak előremutató változásokat. A tanév elején a szaktárgyak sajátosságai szerint megtörténtek a tanév eleji felmérések és félévkor várhatók az újabb szaktárgyi mérések. A felső tagozaton tanító valamennyi pedagógus kollega elvégezte december elején a szakterületére


vonatkozó kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos elemző értékelését. Összevetette a tanév elején megfogalmazott és kijelölt feladatokat, célokat az eddig elért eredményekkel. A kollégák feltárták és elemezték saját tanított diákközösségükre vonatkozó hiányosságokat, meghatározták további fejlesztési területeiket Az elemzésekből egybehangzóan megállapítható állásfoglalásuk szerint a tanulással kapcsolatos legmeghatározóbb élmények még alsó tagozatban érik a gyermeket, amelyek hatása végig követheti iskolában eltöltött éveit. Bár az olvasás-tanításra nemcsak az első négy évfolyamon kell, fordítunk intézményesített figyelmet, az eredményes tanuló sikeréhez szükséges annak folytatása is szükséges. A szövegértés és a szövegértelmezés bizonyos szintjei csak később felső tagozaton valósíthatók meg. Megfigyelhető, hogy a tanulók a szövegelemző műveletek megoldásában járatlanok, így felszínesen oldják meg a feladatokat, egyben végig sem olvassák az utasításokat, néha magát a szöveget sem. Ennek egyenes következménye, hogy leszakadnak a többiektől, s ezzel fokozatosan minden téren hátrányos helyzetbe kerülnek. Pedig építkezni csak jó alapokra lehet, így a legfontosabb, hogy olyan szövegekkel dolgozzanak, amelyek megfelelnek a tanulók gondolkodási sajátosságainak. Tudatos munkával emelhető a gyerekek általános olvasásértési szintje, ami az ismeretközlő szövegek értelmezésében is megnyilvánul. Így az olvasásértéshez szükséges műveletek konzekvens tanítása, gyakorlása a felső tagozat feladata. C. Napközis munkaközösség: Kollégák beszámolói alapján az alábbi megállapításokat tesszük: Az idei tanévben kiemelt feladatunk a szövegértés- és a matematikai készségfejlesztés, amire már a napközis munkatervek elkészítésénél különös gondot fordítottunk Mindannyian az osztálytanítók tanmeneteinek és kompetencia fejlesztési terveinek megismerése után, azokkal összhangban terveztük a délutáni teendőket. • A cél elérése érdekében változatos feladatokat vezettünk be, pl.: az olvasás területén: -láncolvasás • -válogató olvasás • -dramatizálás • -könyvajánlás egymásnak • -rádiózó olvasás • -vázlat, lényegkiemelés- „egyperces beszéd” • -önálló szövegfeldolgozás • -szinonimagyűjtés • -kérdezz, -felelek • -memoriterek elmondása párban stb. • matematika területén: • -szabályjátékok • -„bumm-játék” • -rejtvények • -logikai játékok stb. Ebben a tanévben bevezettük – a napközis továbbképzésen tanultak alapján – az évszakok project módszerrel való feldolgozását, mely egész tanéven átível, mintegy keretbe foglalva délutáni munkát, számtalan lehetőséget adva a tanulók képességfejlesztésére. A munkaterveinkben kitűzött feladatokból mindannyian teljesítettük az időarányos részt, mely az egységes forma miatt könnyen nyomon követhető- zölddel kiemeltük az idevonatkozó részt, az eredmény, pedig tükröződik a tanítók által végzett felmérésekben.


Tapasztalataikat, elért sikereiket megbeszéljük munkaközösségekben, illetve munkaértekezleteken egyaránt.


III. BECS MÉRÉSEK EREDMÉNYEI III.A)BECS Munkaterv 2005-2006. Időpont 2005. szeptember

1.

Feladat Kompetenciamérés 2-8. osztályokban Matematikai alapismeretek, szövegértés Vélemények a mindennapos testnevelésről Partneri mérés Közvetlen partnerek mérése

Felelős BECS

2005. október, november 2005. október, november

2.

2005. november 2005. december 2005. december – 2006. január 2006. január

4.

Első osztályos bemeneti mérés

BECS

1. osztályos tanítók

5.

Partneri mérés Közvetett partnerek mérése A partneri mérés kiértékelése

BECS

Intézményvezető, BECS tagok BECS, Minőségi körök tagjai

7.

BECS

2006. február 2006. május

8. 9.

2006. május

10.

2006. június

11.

Kompetenciamérés 2-8. osztályokban Matematikai alapismeretek, szövegértés Beszámoló a partneri mérésről Vélemények a mindennapos testnevelésről Kompetenciamérés 2-8. osztályokban Matematikai alapismeretek, szövegértés A kompetencia mérés értékelése

2006. május

12.

3.

6.

Beszámoló a mindennapos testnevelés felmérésről

BECS

Felmérést segítők Tanítók, matematika és magyar szakos tanárok Intézményvezető, osztályfőnökök Intézményvezető, osztályfőnökök

BECS

BECS

BECS BECS BECS BECS BECS

Tanítók, matematika és magyar szakos tanárok Minőségi kör tagjai Intézményvezető, osztályfőnökök Tanítók, matematika és magyar szakos tanárok Munkaközösségvezet ők Testnevelők, osztályfőnökök

Időpont Folyamatos (szeptember hónapban) A fenti munkaterv alapján November 7-14-ig December 1-9.

Folyamatos (január hónapban)

Folyamatos (január hónapban)

Módszer Évfolyamonké nt feladatlapok Kérdőív és interjú Kérdőív és interjú Feladatlap Kérdőív levélben Beszámoló írása Évfolyamonké nt feladatlapok Kérdőív és interjú Évfolyamonké nt feladatlapok


III.B) BECS mérési eredményei Diagnosztizáló mérés 2005. szeptember alsó tagozat

100% 90% 80% 70% 60%

90% 84%

82%

86% 87% 79%

88%

85% 77%

71%

88% 75%

50% 40% 30% 20% 10% 0% 2.a

2.b

3.a

3.b

4.a

Matematika

Szövegértés

4.b

Diagnosztizáló mérés 2005. szeptember Matematika felső tagozat 80% 70% 67%

60% 50% 51%

65% 58%

55%

58%

40% 43% 30%

33%

20% 10% 0% 5.a

5.b

6.a

6.b

7.a

7.b

8.a

8.b


Diagnosztizáló mérés 2005. szeptember Szövegértés felső tagozat 90% 80% 70%

78%

60%

81%

84%

83%

8.a

8.b

76%

72% 66%

65%

6.b

7.a

50% 40% 30% 20% 10% 0% 5.a

5.b

6.a

7.b

A diagnosztikai mérések összehasonlítása során született eredmények a fenti diagramokon láthatók. A felmérések a gyerekek nyári szünet utáni tudásszintjét mérték. Természetesen a párhuzamos osztályok egyforma mérőlappal dolgoztak, hogy az eredmények összehasonlíthatóak legyenek. A megíratást nem előzte meg semmiféle ismétlés, gyakorlás, így kimutatható volt, hogy mekkora a már rögzült tudás, hol lesz nagyobb szükség az ismeretek hosszabb ismétlésére, gyakorlására. A fenti diagram csak az osztályok összehasonlítható eredményeit tartalmazza, azonban a munkaközösségek megállapították, hogy az esetleges gyengébb eredményeket az osztályokon belül elsősorban néhány tanulási nehézséggel küzdő gyermek gyenge teljesítménye okozza. Ezeknél a tanulóknál már előző tanévben is mutatkoztak a lemaradások, s ezt a nyári szünetben a gyakorlás hiánya csak fokozta. Jó néhány tanulónál tapasztalható volt az is, hogy a gyengébb teljesítményt nem elsősorban a képességek hiánya okozta, hanem az, hogy a gyerekek az első akadálynál gyakran megtorpannak és feladják („Nem értem!”). Pozitív hozzáállás nélkül nehéz a fejlesztés, mert gyakran nem használják ki a korrepetálási lehetőségeket sem. A munkaközösségek célul tűzték ki, hogy az egyes osztályokban törekednek a hiányosságok pótlására, a gyengébb tanulókat továbbra is korrepetálásokkal segítik, lehetővé teszik felzárkózásukat.


III.C) Bemeneti mérés eredményei Feladatok

2001-2002

2002-2003

2003-2004

2004-2005

2005-2006

1.a

1.b

1.a

1b

1.a

1.b

1.a

1.b

1.a

1.b

Figyelemkoncentráció

92%

79%

92%

84%

87%

92%

66%

60%

81%

79%

Elemzőképesség

66%

65%

68%

58%

66%

71%

82%

76%

60%

73%

Alak-és méretlátó képesség

79%

89%

58%

78%

67%

63%

93%

94%

78%

78%

Vizuális funkciók

95%

88%

75%

83%

90%

88%

95%

95%

86%

45%

Szókincs vizsgálata

95%

90%

81%

90%

90%

77%

94%

91%

91%

98%

Matematikai relációk

95%

82%

81%

84%

88%

79%

100%

65%

94%

93%

95%

98%

95%

97%

98%

98%

100%

98%

99%

97%

98%

97%

96%

96%

97%

98%

98%

91%

98%

99%

87%

82%

79%

83%

73%

69%

96%

98%

84%

84%

91%

90%

88%

96%

84%

87%

86%

90%

98%

100%

Térirányok értelmezése Tízes számkörben történő számlálás Fogalomismeret, összetett gondolkodási művelet Összefüggések felismerése


A bemeneti mérés tapasztalatai: A legjobb eredményt Bódai Zsófia és Halász Péter Szilárd érte el, mindketten az 1. a osztály tanulói, 98%-kal., az elérhető 47 pontból 46 pontot szereztek meg. A leggyengébb eredményt Olasz Viktória érte el az1. a osztályban és Balogh Gergő Csaba az 1. b osztályban 68%-kal, 32 pontot szereztek. Az iskolánkban használatos százalékos értékelés alapján a tíz feladatból kilencben az eredmény azt bizonyítja, hogy iskolaérett gyerekek kerültek intézményünkbe. Egy feladatnál, amelyik a vizuális funkciók fejlettségére következtet- globális észlelés területén, az eredmény 45% volt. Másik gyengébbnek minősülő feladatsor az elemző képességet mérte,- kis eltérésekkel bemutatott ábra párokról kell eldönteni, mi a különbség. Az osztályok eredménye 60%, illetve 73%. Az alsós munkaközösség értékelése alapján a tanítók feladata, hogy ezeket a képességterületeket fokozottan fejlesszék figyelembe véve a gyerekek egyéni képességeit. Használják ki az egyes tantárgyakban rejlő lehetőségeket. Lehetőséget kell biztosítani a gyengébb tanulóknak az egyéni fejlesztésére – korrepetálások keretében, valamint differenciált óraszervezéssel. IV. Szakmai megújulási törekvéseink Iskolánk 5 éve továbbképzési tervében helyesen határoztuk meg azokat a képzési területeket, amelyek prioritást kaptak ebben a tanévben is. Ezek a területek összecsengenek a kompetenciafejlesztés során előtérbe kerülő új, korszerű ismeretekkel, tartalmakkal. Az alábbi táblázat összefoglalja a tanév során megszerzett tudásanyagot, ismereteket, azok sokszínűségét és tartalmát. IV.A) A kompetencia fejlesztés megvalósítását alábbi szakmai megújulást jelentő továbbképzések elvégzése segítette tantestületünkben: Továbbképzés megnevezése

A továbbképzést elvégző A továbbképzést végző kollégák száma kolléga szakterülete Korszerű nevelési, 3 fő Igazgató, tanügyigazgatási, Igazgatóhelyettes/ minőségbiztosítási szakon biológia-földrajz szakos szerzett szakvizsga tanár/ 1 fő tanító Tanulás tanítása c. képzés 33 fő Valamennyi tanár, tanító Tanulás tanítása akkreditált 2 fő Rajz- földrajz szakos képzés tanár-felsős munkaközösség-vezető Életvezetési készségek és 15 fő Igazgatóhelyettes, ismeretek képzés interaktív munkaközösség-vezető és tanítási módszer akkreditált valamennyi osztályfőnök képzés kolléga, 1fő napközivezető Mentálhigiéné akkreditált 1 fő Igazgatóhelyettes/ képzés biológia-földrajz szakos tanár/ Gyermekközpontú napközi 1 fő napközivezető otthon Fejlesztőpedagógia 120 órás 1 fő tanító képzés


Tanítók Nyári Akadémiája Mestersége tanító –tanítók Nyári Akadémiája Apáczai Tk kiadó által szervezett technika tanítás és kézműves foglalkozás Táncpedagógus szakon általános pszichológiai és pedagógiai ismeretek megújítása Kompetenciamérés a matematikában Városi Pedagógiai Napok

2 fő 2 fő 9 fő

tanító Igazgató 1 fő tanító Minden napközis kollága , 1 fő könyvtáros tanár

1 fő

napközivezető

2fő

tanító

33 fő

Valamennyi tanár, tanító

IV.B) A kollégák önképzésük során több szakirodalmat fedeztek fel, amely gyakorlati segítséget adott a mindennapi munkánkban. A pedagógus kollégák fejlesztő munkáját az alábbi szakirodalmak tanulmányozása segítette: • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan. Tanári kézikönyv Tanítás-tanulás szakmódszertani folyóirat számai Csendes Éva: Véleményem szerint... A kritikai gondolkodásra, önálló véleményalkotásra nevelés programja Csendes Éva: Életvezetési ismeretek és készségek Szaktantárgyakhoz kapcsolódó szakirodalmak, szaktanári könyvek. ( vizuális kultúra, földrajz, hon-és népismeret, mozgókép-és médiaismeret) 735 játék és gyakorlat MOZGÁSOS TANULÁS 1-4.osztály /Dialóg-Campus Kiadó/ Czakó Anita, Dr Hajdu Sándor, Novák Lászlóné, Scherlein Márta: Matematika 3. program Hernádi Sándor: Az olvasás bűvészete Varga Domokos: Nem születtünk szülőnek www.kompetenciameres.hu Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról Esztergályos Jenő: Oktatójátékok kisiskolásoknak Robert Fisher: Hogyan tanítsuk gyermekeinket gondolkodni? Robert Fisher: Tanítsuk gyermekeinket gondolkodni játékokkal Szivárvány c. folyóirat Szautner Jánosné Szigeti Gizella által írt Tanulási zavarok korrekciója kisiskolás korban I.,II. és III. száma Nebuló Képességfejlesztő feladatgyűjtemény kisiskolásoknak 1., 2.és3. Iskolapszichológia 2, 4 20, 21, 24 és 27. száma Dr. Szitó Imre: A tanulási stratégiák fejlesztése című kiadványa


V. Összegzés Tantestületünkben megindult egyfajta szemléletváltás, melynek középpontjában a kulcskompetenciák állnak. A pedagógus kollegák felismerték, hogy új kihívások jelentek meg mindennapi munkájukban és az alábbiakban összegezték ezeket: • • • • • •

a tanuló tanulási képességének fejlesztése a tanuló önálló tevékenységére alkalmas tanulási környezet létrehozása a tanulói motiváció fejlesztése az „iskolába kívülről behozott” előzetes tudás felhasználása együttnevelés mást és másképpen kell tanítani

Megfogalmazódott, hogy a fentiek megvalósítása érdekében a kollegáknak milyen irányba kell megváltozni ahhoz, hogy a szövegértés és a megértési folyamatok hatékonyabbá váljanak. A hatékony szövegértés és a hatékony megértést támogató pedagógus jellemzői Párbeszéd a szöveggel Visszajelzés az olvasottakra Az információk nyomon követése Jóslás a meglévő információk alapján Tevékeny jelentésteremtés, befogadás A később szerzett információkkal A jelentést változtató, korrigáló megértés

Párbeszéd a gyerekkel A tanári tevékenység mérlegelése és a tanulói tevékenységre való reagálás Az egyéni és csoportos tanulási folyamatok nyomon követése Előfeltevések a tanulók megértéséről, az esetleges problémákról Tevékeny jelenlét térben, időben, lélekben Visszatekintés, más módon való megközelítés újraértelmezés, ellenőrzés Érzékenység a változásra

Az iskolában a fejlesztőtevékenység folyamatos. munkánkat:

A következő gondolat tartalma hatja át

„A tananyag forrása maga a gyermek. Az ő tudásából merítve épül, s a gyermek javát kell, hogy szolgálja"

(Ruth Charney) Juhászné Wolf Edit sk. igazgató


Tárgy: Beszámoló a Tornyai János Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről

HATÁROZATI JAVASLAT

1.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Tornyai János Általános Iskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készült beszámolóját a COMMITMENT Pedagógiai Intézet szakértői véleménye alapján A. változat: elfogadja, A. változat: nem fogadja el, és az alábbi intézkedések megtételét tartja szükségesnek: ……., a teljesítés határideje: …….


Dr. Lázár János sk. polgármester A határozatot kapja: 1.) Dr. Lázár János polgármester 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző 3.) Közoktatási Bizottság 4.) PH Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoport 5.) Érintett intézmény 6.) Irattár



Tárgy:



Beszámoló a Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről





Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Fehér Ferenc intézményvezető



Tárgy: Beszámoló a Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről


Helyben

Tisztelt Közgyűlés!

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 688/2005. (11.10.) Kgy. határozat értelmében a Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola benyújtotta a kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készített beszámolóját, melyet a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői véleményeztek. Az előterjesztés csak az összefoglaló anyagot tartalmazza, a mellékletek az Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoportnál megtekinthetők. Kérem az előterjesztést megvitatni, és elfogadni szíveskedjék.




Beszámoló a Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről

Eddig megvalósult intézkedések - Továbbképzést szerveztünk (2005. június és augusztus) valamennyi kolléga számára a kooperatív oktatás és a projekt módszer elméletének és gyakorlatának elsajátítására. - Valamennyi munkaközösség áttekintette, módosította a továbbképzések, az érettségi vizsgák tapasztalatai, a kompetencia fejlesztés szükséglete alapján a tanmeneteket. Valamennyi tantárgy tanmenete átvilágításra került. Megvitatásra került adott tantárgyat oktatók közösségi szintjén, hogy az egyes tantárgyi témák milyen formában nyújtanak lehetőséget a kompetencia fejlesztésre. - Valamennyi tantárgynak felelőst választottunk munkaközösségi szinten, abból a célból, hogy még inkább koncentráltan jelenhessen meg a tantárgyi fejlesztési szándék. - Három tantestületi értekezleten elemeztük értékeltük a kompetencia fejlesztés lehetőségeit. Munkaközösségi szinten is megvitatták a kollégák, hogy az új módszerek hogyan alkalmazhatóak az egyes tantárgyak esetében. A megbeszélés eredményeként cselekvési terv készült. - „Módszertani kosarat” alakítottunk ki (amely természetesen folyamatosan bővül), amelyben valamennyi kolléga azokat a feladatokat, dolgozatokat, játékokat helyezi el, amelyek hatékonyan szolgálják az új szemlélet megvalósítását. - A pedagógus továbbképzési keret felhasználását módosítottuk. Az adott rendelkezésre álló forrás 70 %-át (minimum) csoportos, a tantestület összes tagját érintő oktatásra fordítjuk. (Így valósult meg a kooperatív tréning is) - A 2004-es feladatlapokat kijavították a szaktanárok. A tapasztalatok megvitatásra kerültek munkaközösségi szinten. - Elindult a kompetencia fejlesztés igénye nem csak a matematika és magyar, hanem más órákon is. Pl. osztályfőnöki órán a kollégák játékos formában szövegértési feladatokat oldatnak meg. - A teljesítmény értékelési rendszerbe beépült az új módszerek alkalmazásának igénye is. Pl. kooperatív órát min. 10 %-ban kell tartani az összes tantárgyi óraszámból. A kooperatív órát piros, erre a célra készített bélyegzővel kell jelölni, a projekt módszer alkalmazását zölddel a naplóban.


- A kompetencia mérésben közvetlenül érintett kollégákkal megbeszéltük a mérés Tapasztalatait, a fejlődés lehetőségeit. - Továbbra is folytatja a vezetőség az órák látogatását. Új elemként a kompetencia fejlesztésének kérdése kiemelt dimenziót kap. További feladatok - Fel vettük a kapcsolatot a Commitment Pedagógiai Intézettel. A január 30-i egész napos nevelési értekezletünk keretében a kollégák felkészítést kapnak a kompetencia fejlesztés még hatékonyabb alkalmazásának módszertanában. Határidő: 2006. január 30. Felelős: igazgató - Ki kell alakítanunk a tanulók ösztönzési rendszertét, hiszen a feladatlapok javításának tapasztalata alapján jórészük nem veszi komolyan a felmérést. Határidő: 2006. február 10. Felelős: igazgató - Az egyéni kompetencia fejlesztési tervek teljesülését ellenőrizni szükséges. A kollégáknak írásbeli jelentést kell leadniuk, melyeket személyes megbeszélések követnek. Határidő: 2006. április 28. Felelős: igazgató - A tapasztalatok alapján fel kell kutatnunk, meg kell határoznunk, hogy melyek azok a tankönyvek, segédanyagok amelyek leginkább szolgálják a kompetencia fejlesztést. Határidő: 2006. május 31. Felelős: tankönyv felelős, munkaközösség vezetők

Munkaközösségek tervei Társadalomtudományi 1. a munkaközösség tanterveinek és tanmeneteinek átvizsgálása az új érettségi követelményrendszer figyelembe vétele alapján 2. ha kell, akkor a tananyag átcsoportosításával, súlyozásával a középszintű érettségi anyag kiemelése, nagyobb arányú, új típusú, változatos feladatsorokkal való gyakoroltatása 3. az év eleji mérések kiterjesztése a 9. évfolyamról a többi évfolyamra is 4. a hozzáadott érték mérése 5. rendszeressé kell tenni a felzárkóztató korrepetálásokat a 10. – 12. évfolyamon is 6. nagyobb arányban lehet használni a tananyag csoportos feldolgozását 7. támaszkodni kell az IKT-ra, be kell vonni a tanítási órák gyakorlatába interaktív feladatok adásával 8. játékos feladatokkal kedvet lehet csinálni az olvasáshoz, önálló munkához 9. be kell vonni a tanulókat a diákíró mozgalomba – vers, novella, napló írás


10. iskolai diák-faliújság szerkesztésére pályázatot lehet kiírni 11. tanítási órákon életközeli szituációkon a kommunikáció különböző formáit lehet gyakorolni 12. még nagyobb mértékben kell támaszkodni az irodalmi alkotások megfilmesített változatainak tanulmányozására, közös feldolgozására, értelmezésére 13. történelmi személyiségek életútjának, emberi-erkölcsi példaadásának bemutatása a nyomtatott szövegek, illetve filmek segítségével 14. az új érettségi követelmények nagy hangsúlyt fektetnek a szövegértésre, ezért a mindennapi munkában is sokkal gyakrabban kell szövegértéses feladatokat megoldaniuk a tanulóknak – évente legalább 4-5 ilyen jellegű, önálló munkára épülő feladat formájában 15. még nagyobb arányban támaszkodhatunk a tantárgyak közötti kapcsolatokra /irodalom órán a történelem és művészeti tárgyakra és fordítva/ A 2005-2006-os tanév tapasztalatai munkaközösségi szinten átdolgoztuk a helyi tanterveket és az egyéni tanmeneteket az új típusú érettségi követelményeinek megfelelően a közös feladatbankban gyűjtjük azokat a feladatlapokat, anyagokat, amelyeket a munkaközösség tagjai kidolgoztak és használnak folyamatosan végezzük az év eleji felméréseket és ezek értékelését az ezekre támaszkodó korrepetálásokat megszerveztük gyűjtjük és folyamatosan, nagyobb számban használjuk a szövegértéses feladatsorokat minden kolléga részt vett a kétszintű érettségire felkészítő továbbképzéseken illetve a kooperatív-foglalkozásokat megismertető továbbképzésen nagyobb arányban alkalmazzuk a tananyag csoportos feldolgozását minden kolléga – a lehetőségekhez képest- egyre gyakrabban alkalmazza a tananyag egyes részeinek feldolgozásához, szemléltetéséhez az IKT-t, az Internetet, a pp-t bővítettük és használjuk a CD és a DVD adta lehetőségeket /irodalmi alkotások megfilmesített változatai, játékfilmek, oktatófilmek/ az első kétszintű érettségi tapasztalatait közösen megbeszéltük és ezeket a tapasztalatokat alkalmazzuk az idei érettségikre való felkészítésben /tanulói önállóság fejlesztése, szóbeli kifejező készség fejlesztése, források, irodalmi művek idézeteinek beépítése a feleletbe, az írásművek külalakja/ Természet tudományi Rövid távú intézkedési terv: - Változtatni kell a tananyag megközelítésén. Alkalmassá kell tenni a tanulók figyelmének lekötésére. (Érdekes problémák, konkrét éltből vett helyzetek) - Gyakorlat közeli problémákat, feladatokat kell felkutatni, megoldatni. Hosszú távú intézkedési terv: - Tanulási módszereinken kell változtatni. A frontális munka helyett előtérbe kell helyezni a kooperatív tanulást, csoportmunkát, projektmunkát. - A rövid távú intézkedési tervnek megfelelő tankönyv, feladatgyűjtemény felkutatása és alkalmazása, szükség esetén saját feladatok írása.


A szövegértési és matematikai kompetenciák fejlesztéséhez elvégzendő feladatok. ¾ A hozzánk, kilencedik osztályba érkező tanulók nagyon változatos és rendkívül szélsőséges tudással, motiváltsággal és érdeklődéssel bírnak, ezekkel tisztába kell kerülnünk nagyon korán, hogy a fejlesztendő területekre tudjunk összpontosítani. Ezért nagyon fontos, hogy a nálunk új képzésbe lépő tanulók szintfelmérő dolgozatot írjanak. Az ezen rosszul teljesítő tanulók számára korrepetálást, felzárkóztató foglalkozást tartunk. ¾ Az elméleti ismeretek elsajátításában (főleg fizika, biológia, kémia, földrajz) az eddiginél is nagyobb hangsúlyt fektetünk arra, hogy a tankönyvből egyes, erre alkalmas tananyagrészeket a tanulók önállóan dolgozzanak fel. ¾ Szorgalmazni fogjuk még több kiselőadás tartását, amelyben az egyes tantárgyak kiemelkedő magyar tudósainak életútját és munkásságát dolgozhatják fel a tanulók. Figyelünk arra, hogy minden előadás valóban előadásszerű legyen, önállóan, fejből. ¾ Meghatározott témák önálló feldolgozása anyaggyűjtéssel (Internet, könyvtár, sajtó), beszámolók készítése, ismertetése ¾ Gyakoroltatjuk a statisztikai táblák, grafikonok, diagramok értelmezését. ¾ Az elméleti jellegű tananyagokból írt dolgozatokban növelni fogjuk a nem csak lexikális ismereteket számon kérő feladattípusok arányát. ¾ A számítási feladatok megfogalmazásánál törekedni fogunk arra, hogy a feladatok változatos szerkezetűek legyenek és mindenképpen kapcsolódjanak a hétköznapi életben fellelhető problémákhoz. Ez a fizikában, kémiában teljesen, a matematikában majdnem teljesen megoldható. ¾ A szöveges feladatok mellett rajzos, képes feladatokat is szerepeljenek a dolgozatokban. ¾ A feladatok közé felveszünk olyan típusúakat is, amelyekben meg kell határozni, hogy a teljes megoldáshoz milyen hiányzó adat megadása szükséges, illetve megoldott feladatból kell visszakövetkeztetni arra, hogy mik voltak a kiinduló adatok. ¾ Egyes dolgozatokban lehetőséget fogunk biztosítani arra, hogy a feladatok áttanulmányozása után a tanulók dönthessenek arról, hogy az azonos súlyú feladatok közül melyiket nem kívánják megoldani. ¾ A dolgozatokban nem a hagyományos egyre nehezedő sorrendet alkalmazzuk, hanem a tanulókat rákényszerítjük a választásra. ¾ Szükség van évfolyam szintű számonkérésekre, amelyek visszajelzést adnak a kollegáknak az elvégzett munkáról. ¾ Mind a matematika, mind a fizika, mind a kémia órákon nagy hangsúlyt fektetünk a hétköznapjainkban használt mértékegységek alapos elsajátítására, hogy a tanulók magabiztosan tudják átváltani és használni őket. ¾ A fizika, kémia órákon a kísérleteket tanulócsoportokban végeztetjük. A kooperatív tanulás módszerét használva törekedni fogunk arra, hogy a tanulók egymást segítve legyenek képesek megfogalmazni kísérletek során mért mennyiségekből megfogalmazni az általános természeti törvényeket. ¾ A természettudományos szemlélet kialakítása és az érdeklődés felkeltése és szinten tartása is további lehetőséget biztosít a szövegértés javításában, ugyanis a különböző újságok, Élet és Tudomány, National Geographic, Búvár, sportújságok és a napilapok sportrovatainak rendszeres olvasása is a szaknyelv értelmezését teszi lehetővé és ez egyben a folyamatos önképzés és szinten tartás lehetősége is.


A leírtakkal a munkaközösség tagjai egyetértenek, mindenki látja a változtatás szükségességét. A mai tanulókhoz teljesen másképp kell szólni, közelíteni, mint akár 10 évvel ezelőtt. Ma már a régi módszerek hatástalanok. Ezt érzi mindenki nap mint nap. Ezért folyamatosan állunk át egy más megközelítésére a tananyagnak. Sajnos ehhez központi segítséget nagyon keveset kapunk. Kellenének új szellemben íródott tankönyvek, feladatgyűjtemények, módszertani segédletek. Addig is amíg ez megvalósul, mi magunk gyűjtünk feladatokat, járunk továbbképzésekre, tapasztalatokat cserélünk, óralátogatásokat szervezünk. Idegen nyelvi Logikai és szövegértési készségek: A nyelvtanításban nem választható el élesen a logikai készség fejlesztése más készségektől, mert ez részét képezi a nyelven és nyelvről való gondolkodásnak. A nyelvoktatás úttörője a legmodernebb készségfejlesztésre épülő pedagógiának, és számtalan jobbnál-jobb tankönyv és más forrásanyag áll a rendelkezésünkre a mindennapok folyamán. Az idegen nyelvek oktatásában a fő hangsúlyt a kommunikációs készség kialakítására helyezzük, de elengedhetetlen a többi alapkészség fejlesztése is. Éppen ezért olyan modern tankönyveket használunk, amelyek a négy alapkészséget (olvasás, írás, beszéd és hallás utáni értés) egyformán fejlesztik. A tankönyveken kívül a tanulóknak van munkafüzetük és a nyelvtani tudnivalókat összefoglaló füzetecskéjük és egy táblázat is, amely segíti az órai és az otthoni munkát. Az előbb említetteken kívül kiegészítjük és színesebbé tesszük a tananyagot videó filmekkel (+ az ehhez készült munkáltató füzet), interaktív tananyagokkal (CD-ROM, Internet). A hallás utáni szövegértést nagyban segítik a tankönyvekhez készült hangkazetták és CD-k. Minden leckéhez tartozik 3-4 magnós feladat is. Az új típusú érettségire az ehhez kiadott könyvekből és hanganyagokból készültünk fel, a diákok a társalgási témakörökhöz önállóan is gyűjtöttek anyagot – amihez a jól felszerelt könyvtárunk és az Internet nyújtott segítséget. Eredeti (autentikus) szövegeket a célnyelven írt újságokból és folyóiratokból, regényekből és novellákból ollóztunk össze, ezzel is gyakoroltatva a szövegértést. Legfőbb típusfeladataink: gap-filling (kihagyott szavak pótlása), összekevert mondatok vagy bekezdések sorba állítása, kérdés-felelet, igaz-hamis állítások, rövid válaszok, a szöveg tartalmának elmondása vagy leírása. Sokat segített a kommunikáció fejlesztésében az angol nyelvet tanulóknak a Global Volunteer-ök jelenléte az elmúlt két tanévben. Több önkéntes beszélt németül és franciául is, így ezeken a nyelveken is beszélgethettek velük – ezt ki is használtuk. Iskolánkban idén francia lektor is tevékenykedik, így a franciául tanulók is hasonló esélyeket kapnak a beszédkészségük fejlesztésében. A szakiskolai tanulók számára nehéznek bizonyult az az angol tankönyv, amit a szakközépiskolában használunk, ezért idéntől az ő igényeiknek és képességeiknek megfelelő tankönyvre tértünk át mind angol, mind német nyelvből, ami játékosabb, egyszerűbb nyelvezetű, ugyanakkor ami a készségfejlesztésnek is jobban megfelel. Tudjuk, hogy a verbális előadásnál hatékonyabb a vizuális élményekkel alátámasztott előadás, ezért óráinkon gyakran használunk projektort (van hordozható zsúrkocsink), szemléltető


tárgyakat, flashcardokat, képeket. A frontális óravezetés helyett előnyben részesítjük a csoportmunkát (heterogén csoportokban), a pármunkát és az önálló kis előadásokat. Óráinkon a tankönyvek specifikálta feladatok sok esetben automatikusan a kooperatív technikák alkalmazását is vonják maguk után. A Szakiskolai Fejlesztési Program keretein belül elindítottuk a szakiskolai osztályokban a projektmódszer alkalmazását. Csoportonként 9-10. osztályokban 22 ilyen nagyobb alkalom lesz, amit a program szakértői és a vezetőség is figyelemmel kísér. Más osztályokban is készíttetünk a diákokkal projekteket a különböző témakörökhöz, amit a társaikkal értékeltetünk, és mi is értékeljük. Jól felszerelt nyelvi laborunk van, ahol lehetőségük van a diákoknak az önálló, a párban történő és a tanárral folytatott beszélgetésre is. Mondataik rögzítése és visszahallgatása szintén lehetséges. A laborba januárban egy interaktív tábla is felkerül a falra, számítógéppel kiegészítve, így ez a tanterem multimédiás teremként fog funkcionálni – ezzel is hatékonyabbá téve a nyelvtanulás folyamatát. Már évek óta tartunk a tanév végén szintvizsgákat mind a szakközép-, mind a szakiskolában. A szakiskolában szóbeli szintvizsga van, ami egy általános témakörben történő beszélgetésből és egy szituációból áll. A szakközépiskolások évfolyamonként azonos időben írják az azonos írásbeli dolgozatot. Ez két rövid szövegértési feladatból, egy húsz kérdéses feleletválasztós tesztből és egy levél megírásából áll. Ennek a vizsgának a célja, hogy felmérjük, hol állnak tanulóink a felállított mércéhez képest, és felkészítsük őket az érettségin várható feladat típusokra. Az ő szóbeli vizsgájuk is hasonló a szakiskolásokéhoz, kiegészítve azt képleírással is. Idéntől teljes egészében az új típusú érettségi kompetenciaalapú követelményrendszerét fogjuk érvényesíteni a szintvizsgákon. Új feladataink, hogy felvegyük a listening (hallás utáni szövegértés) mérését is a vizsgába. Minden évben tartunk az iskolán belül szövegértési versenyt minden tanított nyelvből, a 9-10., 11-12. és 13-14. évfolyamok számára. Rendeztünk már szavalóversenyt is angolból, amelynek sikere volt a diákok körében. Franciát tanuló diákjaink minden évben részt vesznek a városi francia szavalóversenyeken és az Ismerd meg Franciaországot! című vetélkedőn. Ezeken kívül részt veszünk a város más középiskolái által szervezett szövegértési, esetleg kultúrtörténeti versenyein is, valamint a megyei szakmai megmérettetéseken. Ebben a tanévben terveink között elsősorban a városi szövegértési, levélíró versenyeken való részvétel szerepel. Intézkedési terv 2005/2006: 1. Továbbra is részt kívánunk venni a Global Volunteer programban. Idéntől megváltozott koncepcióval dolgozunk: kevesebb osztályban ugyanazokat a témákat taníttatjuk évfolyamonként, így lehetőség van arra, hogy a tanárok a lehető legjobban kidolgozzák az óraterveket ezzel maximálisan kihasználva a lektorok adta lehetőséget. 2. A szintvizsgákat teljesen összhangba hozni az érettségi kimenettel. 3. A módszertani kosárban (lsd. saját int. terv) lévő feladatbankot teljessé kell tenni. 4. A tanártovábbképzésekre tanárainkat el kell küldeni. 5. Az újonnan bevezetett könyveket értékelnünk kell, és ha beváltak, továbbra is azokat kell rendelni. 6. Óralátogatásokat teszek januárban és tavasz végén. A szintvizsgákra és egyéb vizsgákra is bemegyek, és képet alkotok a munkafolyamatokról. 7. Az év elején minden tanár kezébe tanári kézikönyv került, amiben modern szellemű óratervek vannak, melyek segítik a pedagógus munkáját.


8. A felhasznált segédanyagokat (kazetta, CD, videó, internetes interaktív anyagok) szorgalmazom, és ellenőrzöm a használatukat. 9. A Sulinet honlapján lévő webtanár oldalt propagálom, mert az internettel való tanítás hasznos ismereit mutatja be. (A szövegértési kompetencia egyik legjobb módja az internetes weblapok böngésztetése) Szakmai elméleti Eddig megvalósított feladataink: Az eredményes szövegértési, számolási képességek, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érdekében a munkaközösség tagjai tanítási módszereikben növelték a csoportfoglalkoztatás, egyéni munka arányát, használják a tömegkommunikációs és informatikai eszközöket a tanórákon. Negyedévente tantárgyi értékelést tartanak, ahol megbeszélik tapasztalataikat illetve azokat a lehetőségeket, melyekkel eredményesebbé tehető adott tantárgy elsajátíttatása. Részletezve: -

-

Tantárgyanként évfolyam szintű dolgozatokat íratunk, értékeljük a tapasztalatokat. A feladatlapok összeállítása újszerű, gyakorlatias, kompetenciamérésre alkalmas. Tanórákon rendszeresen használunk szakmai folyóiratokat, egyéb szakmai anyagokat melyekből fénymásolatok alapján a tanulóknak kérdések alapján értelmezni kell az olvasottakat. Tanórán a frontális módszer helyett heterogén csoportok kialakításával gyakran alkalmazunk csoportmunkát, melyben a tanulók kérdések, különböző szempontok alapján feldolgoznak egy-egy anyagrészt, majd elmagyarázzák társaiknak. Szorgalmazzuk tanítványaink körében, hogy előre kiadott témaköröket dolgozzanak fel akár egyénileg, akar társakkal, majd tanórán mutassák be osztálytársaiknak. Minden tantárgyból biztosítunk évfolyamszintű korrepetálást. A dolgozatok javítása nem csak a szakmai ismeretek értékelésével történik, hanem nyelvhelyességi hibákra is felhívjuk a figyelmet. Új anyagot feldolgozó órán feladatokat kell megoldani a tanulóknak, majd abból kiindulva juttatjuk el a felismeréshez és új ismeretekhez. Kifejlesztjük tanulóinkban az önálló vázlatírás képességét, a tankönyv és szakmai anyagok alapján egyénileg vázlatot írnak, majd megbeszéljük azokat. Ahol lehetőség adódik /pl kereskedelmi és vendéglátó-ipari ismeretek/ szituációs játékokkal dolgozzuk fel a tananyagot, mely lehetőséget ad a problémamegoldó képesség bemutatására, tájékoztat a beszédkészségükről, erősíti közöttük a kommunikációt mivel kooperatív módon kell a feladatot megoldaniuk. Rendszeres házi feladat feladásával ellenőrizzük az elsajátítás szintjét, órán megbeszéljük a problémákat. Azoknál a tantárgyaknál, ahol számításokat kell elvégezniük a tanulóknak, változatos, gyakorlathoz kötődő ismeretek alkalmazását és probléma megoldását igénylő feladatok segítségével fejlesztjük tanulóink képességeit. Az iskolai projektnapra szakmai bemutatkozással is készülnek tanulóink


Hosszabb távra szóló, folyamatos feladataink: - Tanulói tevékenység, aktivitás fejlesztése változatos tanári módszerek alkalmazása, csoportmunka, projektórák. - Gyakorlatközpontú szemléletmód alkalmazása. - Tanulók sikerélményhez juttatása. - Lemaradók felzárkóztatása. - Szemléltető anyagok, szakmai anyagok alkalmazása tanórákon. Gyakorlati A diákok szövegértés, és a matematikai kompetenciáit fejlesztő technikák a következő helyeken érhetők tetten: A szakma törzsanyagát képező standard receptek elsajátítása zömében írott szöveg alapján történik, (szakácskönyvekből). Számonkérése tesztlap jellegű forma kitöltésével, mely algoritmizáltatja az étel készítésének lépéseit – történik, verbálisan. Az interriorizáció mélységét a gyakorlati végrehajtás mutatja. Ennek értékelése: minden gyakorlati foglalkozás lényege, kidolgozott értékelési szempontok alapján zajlik. A matematikai, logikai kompetenciák arányérzékként érhetőek tetten, jelennek meg a tanított tárgy során. Az étel készítésekor a megfelelő arányokat megtestesítő anyaghányad betartása a készülő étel fokmérője. Ezért ellenőrzése, számonkérése evidens: a tanuló önkontrollja, az adott mennyiség egységnek megfelelő mérőeszköz (mérleg, űr – mérő eszközök) használatával történik. Az élethosszig tartó tanulást szolgáló kompetenciák fejlesztése . A tankönyvek megválasztása a számonkérés megtervezése, a tananyag csoportok feldolgozhatóságának működtetése ,a szaktanár tanulásszervezési gyakorlatának és pedagógiai módszertani eszköztárának folytonos karban tartása, fejlesztése, továbbképzése elengedhetetlen feladat. Olvasás és szövegértést Matematikai képesség fejlesztése: Határozza meg az étel kalkulációját! Melyik alapanyagból mennyi szükséges. Tudja kimérni a felhasznált alapanyagokat! Tudja kiszámolni az ételek kalóriáját! Szövegmegértési képesség fejlesztése: Értse meg a megadott receptet! Írja le az étel műveleti sorrendjét! Tudjon a vendéggel kommunikálni! Képes legyen a vendég rendelését befolyásolni! Értse meg az ételre vonatkozó élelmiszer biztonsági előírásokat! Kövesse figyelemmel a folyóiratokban megjelent új technológiákat! Intézkedési terv Az órán felmerülő problémákat közösen vagy egyénre lebontva oldjuk meg. Gyakorlat során a szakoktató köteles segíteni az új ismeretlen feladatot megoldásában. fejleszteni a következő módszerekkel: - Egyéni és csoportmunkában a szakmai lapokban olvasható vendéglátással kapcsolatos cikkek olvasása és közös értelmezése,megbeszélése keretében - A felsorolt alapanyagok alapján ételek elnevezését megfogalmazni, ami étlapra, illetve menükártyára kerül /az étel nevében benne kell lenni az alapanyagnak, a konyhatechnológiának , az étel kiegészítőnek/pld. Mártásnak/ és a köretnek is - Az italok címkéjén szereplő információk átadása a vendégnek


A kereskedelmi gyakorlat tanítása során különösen jól számolási készség fejleszthető a, amire egy kereskedőnek nagyon nagy szüksége is van. Az általános iskolából kikerülő gyerekek az alapműveleteket sem képesek számológép nélkül elvégezni. Ezért fejben számolással kell gyakorolni úgynevezett tréninggyakorlatokkal,melyek lényege, hogy különböző műveleteket kell elvégezni egymás után fejben és a végén egy gyerektől kérdezem az eredményt véletlenszerű kiválasztással. Célja a közös gondolkodás, önálló munkával. A mértékegység átváltások is jól szolgálják ezt a célt, melyek az adminisztrációs feladatoknál fordulnak elő. Például kartonra megadott árakat kell átváltani egység árakra és fordítva. Elszámolások készítésénél a folyamatelemzés mint pénztárelszámolás vagy leltár szolgálja ezt a célt. A százalékszámítások a kereskedelem területén nap mint nap előfordulnak,célszerű fejben számoltatni ezt is mert jól tudja a hibakeresésben is hasznosítani a későbbi munkája során is. Olvasási készség és szövegértési feladatok: Az áruk használati utasításai és összetételének feldolgozása, értelmezése a hasonló vagy helyettesítő áruk céljából / azonos rendeltetés eltérő tulajdonság értelmezése / Termékjelölések gyűjtése önálló munkában közös feldolgozással. - Az áruk jelölésének önálló összegyűjtése, közös feldolgozása. Az eltérő jelölések használatával fejlesztjük a kifejező készségét. - A csomagoló anyagok környezetvédelmi megfelelőssége, elemzése, további kezelése. - A viselkedéskultúra meghatározott témaköreinek önálló feldolgozása - Internet,könyvtár,- szakkönyvek,- szaklapok stb. segítségével, beszámolók készítése. A tanulók egymás beszámolóit feldolgozzák és ismertetik az osztállyal. Az élelmiszer biztonság érdekében bevezetjük a HACCP rendszert, követelményeit megismerik és alkalmazzák a tanulók az iskola tankonyhán és tanétteremében. A fenti témaköröket nem változtatjuk, mert a követelményeknek megfelel. A munkaközösségünk 2006. december 14-én jóváhagyta módosítás nélkül. Hódmezővásárhely, 2006. január 3. Fehér Ferenc sk. igazgató


Tárgy: Beszámoló a Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szaközépiskola és Szakiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről


1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Corvin Mátyás Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készült beszámolóját a COMMITMENT Pedagógiai Intézet szakértői véleménye alapján A. változat: elfogadja, B. változat: nem fogadja el, és az alábbi intézkedések megtételét tartja szükségesnek: ……., a teljesítés határideje: …….


Dr. Lázár János sk. polgármester

A határozatot kapja: 1.) Dr. Lázár János polgármester 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző 3.) Közoktatási Bizottság 4.) PH Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoport 5.) Érintett intézmény 6.) Irattár



Tárgy:



Beszámoló az Eötvös József Szakközépiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről





Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Dr. Nagyné Bánfi Judit intézményvezető


Iktatószám: 06-1810/2006. Tárgy: Beszámoló az Eötvös József Szakközépiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről


Helyben

Tisztelt Közgyűlés!

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 687/2005. (11.10.) Kgy. határozata értelmében az Eötvös József Szakközépiskola benyújtotta a kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készített beszámolóját, melyet a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői véleményeztek. Az előterjesztés csak az összefoglaló anyagot tartalmazza, a mellékletek az Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoportnál megtekinthetők. Kérem az előterjesztést megvitatni és elfogadni szíveskedjék.




Beszámoló az Eötvös József Szakközépiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről Intézményünk feladatai a Commitment Pedagógiai Intézet javaslatai alapján 1. Elemezni a 2004. évi mérés eredményét, és ha szükséges, módosítani az intézkedési tervet. A kollegák kijavították valamennyi tanuló által elkészített olvasás-szövegértési és matematika készségét mérő dolgozatát. A kijavított dolgozatok alapján minden egyes tanuló képességszintekre történő besorolását a rendelkezésre álló szoftver nem tette lehetővé. A tanulói képességszinteket „A kompetenciamérés 2004” címmel megjelent elemzés néhány példafeladata alapján próbáltuk valószínűsíteni. Így csak megoldottsági százalékokat lehetett megadni, amiből az iskolánk tanulóinak feladattípusonkénti erősségeit és gyengeségeit sikerült meghatározni. A szaktanárok az alábbi megállapításokat tették: a) Olvasás-szövegértés: Az itt maradt füzetek (58) esetében 8 feladatot (szintenként 2-2) tudtunk értékelni képességszintek szerint. 1. képességszinten a tanuló egy vagy több egymástól független információ azonosítására képes egy szempont alapján úgy, hogy az információk explicit formában vannak jelen a szövegben. Képes a szövegbeli információk közötti egyszerű kapcsolatok felismerésére, valamint a szöveg főbb témájának és a szerző szándékának azonosítására ismert téma esetében. Háttértudására támaszkodva képes a szöveg egy jellemzőjének értékelésére. Az ide tartozó feladatokat a tanulók 82%-a oldotta meg. 2. képességszinten a tanuló több szempont alapján egy vagy több információt képes azonosítani, és átlátja a szövegben a szembetűnő, hasonló információkat. Képes egyszerű szövegbeli kapcsolatok felismerésére, egyszerű kategóriák kialakítására és alkalmazására, illetve alacsonyabb szintű következtetések levonására a szöveg egy vagy több részéből. Felismeri a szöveg legfőbb gondolatát, tudja értelmezni a szöveg egy meghatározott részét, és – ismert téma esetében – képes a szöveg főbb témájának és a szerző szándékának azonosítására. Háttértudására támaszkodva képes a szöveg egy jellemzőjének értékelésére. Az ide tartozó feladatokat már kevesebben (63%) oldották meg. 3. képességszinten a tanuló képes az információk közötti kapcsolat megtalálására több szempont figyelembevételével. Átlátja a szövegben a szembetűnő, hasonló információkat, képes a kért információ azonosítására, valamint annak kikövetkeztetésére, hogy mely információ tartozik relevánsan a feladathoz. Képes összefüggéseket felismerni és megérteni a szöveg egy részletére vagy egészére vonatkozóan, következtetéseket tud levonni a szöveg egy vagy több részéből, és a szövegrészeket egységbe tudja rendezni. Háttértudása segítségével képes egy szó, kifejezés vagy mondat értelmezésére, valamint a szöveg egészének vagy részletének értelmezésére egy kevésbé hétköznapi ismeretanyag vonatkozásában. Képes a szöveg egy jellemző tartalmi vagy formai jegyének értékelésére. Tud reflektálni a szövegre saját tudása, tapasztalata és gondolatai alapján. Az ide tartozó feladatokat a tanulók 41%-a oldotta meg. Ezen a szinten a következő feladattípusokban születtek rossz eredmények: - több állítás közül az igaz, illetve a hamis állítás azonosítása - az információk közötti kapcsolat megtalálása - hasonló információk felismerése - reflektálni a szövegre saját gondolatai alapján


- sok adatot, információt tartalmazó (dokumentum típusú) szövegben összefüggések felismerése, információkeresés és-értelmezés. 4. képességszinten a tanuló képes a szövegbe mélyen beágyazott információk azonosítására és elrendezésére, amelyek közül némelyik nem szó szerint szerepel a szövegben. Képes olyan információk visszakeresésére, amelyek több kritériumnak felelnek meg; ki tudja következtetni, hogy mely információ tartozik relevánsan a feladathoz, és képes a hasonló jellegű információk közül a megfelelő kiválasztására, azonosítására. Képes bonyolult összefüggések feltárására egy számára ismeretlen szövegben, képes a szövegrész és a szöveg egésze közötti kapcsolatok felismerésére, azonosítására; következtetések levonására a szöveg egy vagy több részéből, illetve a következtetések magas szintű értelmezésére. Tudja értelmezni a teljes szöveget, egy adott szövegrészt a szöveg egészének tükrében, a két- vagy többértelmű szövegrészeket, a várttal ellentétes elgondolásokat egy hosszabb és bonyolultabb szövegben. Háttértudására támaszkodva képes egy összetett szöveg tartalmi és formai jegyeinek kritikai jellegű megítélésére, a nyelvi árnyalatok értelmezésére, a szöveg egészének vagy részletének kritikai szempontú értékelésére, a szöveggel kapcsolatos hipotézisek felállítására. Az ide tartozó feladatokat oldották meg a legkevesebben (33%). Tipikus probléma volt: - több információ azonosítása több szempont alapján - a szövegrészből levont következtetés - véleményalkotás, indoklás, hipotézis a szöveg alapján - fontossági sorrend megállapítása - logikai összefüggések felismerése - nyitott mondat folytatása - a nyelvi árnyalatok stiláris értelmezése és a szöveg tartalmával való összekapcsolása Csak 19 tanuló érte el a 4. képességszintet, de voltak olyanok is, akik a legkönnyebb feladatot sem tudták teljesíteni. Előfordult, hogy néhány tanuló nem tudta megoldani az 1. képességszinthez tartozó feladatot, de a 3. szinthez tartozót pedig igen. Ez azért történhetett meg, mert a 8 feladat közül 5 feleletválasztós, tehát 25% esélye volt a helyes megoldásnak, és az ilyen típusú feladat még a 4. szinten is előfordult. Tehát nem biztos, hogy pontos képet kaptunk a tanulók teljesítményéről. Az összteljesítményüket rontotta, hogy sokan lassan dolgoztak, és nem jutott idejük az utolsó vagy utolsó előtti szöveg feldolgozására. Vannak teljesen érintetlen feladatsorok, itt az 1. szinthez kapcsolódó kérdéseket sem válaszolták meg a tanulók. A felmérés nem a tantervi követelmények teljesítését mérte, és rámutat egy alapvető problémára: a gyerek gyenge teljesítményének egyik oka (bármely tárgyból) a nem megfelelő szövegértő olvasás is lehet. Ezért erre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a tanórákon. Gyakoroltatni kell a különböző szövegtípusokban való tájékozódást, az olvasási és a feladatmegoldó technikákat, hogy magasabb képességszint feladatait is meg tudja oldani. Több hasonló szövegtípussal és feladattal kell találkoznia a gyereknek, hogy megfelelő rutin alakuljon ki az érettségire, és könnyebben boldoguljon a mindennapi életben. A 2004-es kompetenciamérés külön vizsgálta a tanulók családi hátterét is, ebből az derült ki, hogy a szülők végzettsége, anyagi háttere nagyban befolyásolhatta az eredményt. Ezért állapították meg, milyen az iskola hozzáadott értéke, azaz az intézmény a szociális háttér ellenére milyen teljesítményt tud kihozni a tanulóból. b) Matematika:


A felmérés alapvetően nem a tantervi követelmények teljesítését mérte, hanem azt, hogy a diákok mennyire képesek a tanultakat aktivizálni, valódi problémákat, helyzeteket megoldani. A felmérés a tanulóknak azokat a képességeit vizsgálja, amelyek megmutatják, mennyire tudják matematikai műveltségüket felhasználni a mindennapokban. A szaktanárok alapvető okként megfogalmazták, hogy: - kevés volt diákjainknak a rendelkezésre álló idő; - néhány feladat nehézségi foka meghaladta a tanulók képességét; - nincs rutinjuk az ilyen típusú feladatok megoldásában, járatlanok a gyors és helyes döntéshozatalban. A tanulók az 1. képességszinten jól oldották meg a feladatokat, tudták a jól ismert matematikai műveleteket, tényeket, tulajdonságokat előhívni, alkalmazni, egyszerű számításokat elvégezni. Teljesítés: kb. 90%. Hasonló a teljesítményük a 2. képességszinten. E szinthez tartozó feladatokban helyesen ismerték fel a szabályszerűségeket, a tanult számítási stratégiák alkalmazását, matematikai utasítások követését, azok végrehajtását. Így pl. táblázatból, grafikonról leolvasott adatokkal az egyszerű műveleteket jól elvégezték. Teljesítés kb. 75%. A 3. képességszinten lévő feladatokat a tanulók 35%-a oldotta meg helyesen. Ők a feladatok szövegéből kiválasztott információkat megfelelő módon értelmezték, a megoldáshoz helyesen választották meg az ismert stratégiákat. Ezen a szinten a diákok képesek voltak arra, hogy egy kevésbé összetett valós problémát lefordítsanak a matematika nyelvére. Általában problémát jelentett a 81. ÜVEGEDÉNYEK című feladat. A jó megoldáshoz fel kellett volna ismerni a víz mennyisége és a különböző alakú edények magassága közötti arányt. A 82. TÉGLATEST című feladatban egy szokatlan módon megrajzolt téglatest-háló alapján kellett a téglatest éleit meghatározni. A megoldáshoz jó térlátásra lett volna szükség, amellyel diákjaink zöme nem rendelkezik. A 4. képességszintű feladatokkal a három osztályból csak néhány tanuló foglalkozott sikeresen. Ők tudtak a megoldásban helytálló matematikai érveket, indoklásokat megfogalmazni, illetve az állítások helyességét mérlegelni. Az ilyen szintű feladatok olyan problémákkal foglalkoznak, melyeknek megértése, illetve az eredmények értelmezése átlag feletti matematikai képességeket igényel. Teljesítés kb. 3%. A 80. KÁBÍTÓSZER-FOGYASZTÁS című feladatban oszlopdiagramra vonatkozó szöveges értékelést kellett matematikai érvekkel alátámasztani. Ez szinte minden tanulónak komoly problémát jelentett. A 85. HŐMÉRSÉKLETELTÉRÉS című feladatban a jó matematikai képességek mellett szükség volt arra is, hogy földrajzi ismereteikre támaszkodva a hőmérsékletközéphőmérséklet eltérésének grafikonról történő leolvasása alapján a középhőmérsékletre vonatkozó kérdésekre válaszolni tudjanak. A kompetenciamérésben meghatározott képességszinteket figyelembe véve az elért eredmények megtartása, illetve javítása érdekében a következő célokat tűzzük ki: o törekedjünk arra, hogy a 3. képességszint követelményeit teljesítők aránya növekedjen (az összetett feladatokkal a különböző témakörökben megismert összefüggések felismerését, életszerű feladatokkal – vásárlás, utazás, lakásfelújítás, kirándulás-tervezés, pénzügyek intézése – a praktikus matematikai ismereteket fejlesztjük). o kiemelt figyelmet fordítsunk a testek térfogatára és felszínére vonatkozó feladatok megoldására,


o matematika, fizika, földrajz, történelem és szakmai órákon foglalkozzunk grafikonok, oszlopdiagramok elemzésével, gyakoroltassuk az érvelést, az indoklásokon alapuló feladatmegoldásokat. o az értelmező olvasás fejlesztése érdekében hangosan olvastassuk fel a feladatokat egy-egy tanulóval, tanítsuk meg arra őket, hogy legyenek képesek a szövegből a szükséges információkat kiemelni, o tanítsuk meg a diákokat a gyors döntéshozatalra, a feladatsorok oly módon történő összeállításával, hogy a megadott feladatok közül meghatározott számú feladatot kelljen kiválasztaniuk. 2. A munkaközösségi és egyéni tervekben a módszerek bővítésére, a tanórai munkába való beillesztésre is ki kell térni. Kollegáinknak ahhoz, hogy e módszertani bővítést elvégezhessék, szakmai segítségre van szükségük. Ezért kértük fel a Sulinova Kht. két szakértőjét, hogy nevelési értekezleten adjanak tájékoztatást a hatékony kompetenciafejlesztő eljárásokról, módszerekről. A továbbképzést január hónapra tervezzük, így ezt követően az egyéni fejlesztési tervek bővítése, illetőleg a tanórai munkába való beillesztése megvalósulhat. (Határidő az intézkedési terv kiegészítésében). Az iskolánk pályázatot adott be – KOMPiskola – kompetencia-alapú iskolai képzés megvalósítása és terjesztése a hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakközépiskolában címmel a HEFOP 3.1.3. sz. pályázatra. (A pályázat értékelése folyamatban van.) 3. A mérés elemzése során azonosítani kell az érintett pedagógusokat. A 2004-es kompetenciamérésről kiadott részletes (200 oldal) tanulmány elemzése során megállapítottuk, hogy a kompetenciafejlesztés valamennyi szaktanár feladata. Ezért egy adott osztály tanulóinak sikere vagy sikertelensége nem köthető csak a matematika vagy a magyar tanár nevéhez. A mérésben szereplő feladatok alapján olyan következtetések vonhatók le, hogy pl. a fizika, földrajz vagy biológia tanár is fektessen súlyt az oktatás során a kompetenciafejlesztésre annak érdekében, hogy bizonyos matematikai feladatok megoldására a tanulók képesek legyenek. 4. Legyen a pedagógus-értékelés fő alkotó része a kompetenciamérés eredményessége. Természetesen a pedagógus értékelésekor figyelembe vesszük a kompetenciafejlesztésben végzett tanórai munkáját, a tanulók számonkérésekor alkalmazott kompetenciafejlesztő módszereit, a dolgozatok eredményeit. Az iskolavezetés és a munkaközösség-vezetők az óralátogatásokon kiemelten figyelik a kompetenciafejlesztő módszereket. A munkaközösség-vezetők a tanév végén a nevelőtestületi értekezleten beszámolnak a munkaközösségi tagok kompetenciafejlesztő tevékenységéről. A szakértők Juhos Józsefné és Hézső Zoltánné az olvasás-szövegértési kompetenciafejlesztésre készített egyéni fejlesztési tervüket kifogásolták, ezért a kollegák ezt átdolgozták. Az idegen nyelvi munkaközösség is új, minden pedagógus által elfogadott és megvalósítandó fejlesztési tervet készített, mivel a szakértő hiányosnak ítélte. A matematikai 2004-es eredményromlás okai: A mérésben részt vett tanulók kevésbé kreatívak, problémamegoldó képességük is gyengébb. Ezek a tanulók olvasás-szövegértés kompetenciamérés során is gyengébb teljesítményt nyújtottak, ami szintén közrejátszhatott abban, hogy a 2004-es matematika kompetenciamérés az előző évinél alacsonyabb átlagpontszámú volt.


Hézső Zoltánné által készített fejlesztési terv, amely megfogalmazza a humán munkaközösség tagjai által is megvalósítandó fejlesztési törekvéseket. Az eredményes tanulás érdekében (minden tárgy esetében) felmérjük, hogy milyen tudással és érdeklődéssel rendelkeznek a tanulók az adott tananyaggal kapcsolatban. Diagnosztikus értékelést végzünk különböző intelligencia teszttel. Intelligenciatesztek jellege lehet: - Teszt, mellyel konkrét ismereteket, elemi szintű tudást, esetleg műveltségi jellegűeket kérünk számon; - Ide sorolhatónak tartjuk a szókincspróbákat, az elemi életvezetési ismereteket. Prezentációs stratégiáink: I. A magyarázat hatékonyságát nagy mértékben növelhetik a hasonlatok, analógiák. Ilyenkor az ismeretlent az ismerthez hasonlítjuk, hogy elősegítsük a megértést. A tanulók sémáira is támaszkodunk így. II. Reproduktív kérdések alkalmazására törekszünk: a) Látens tudást felidéző kérdések, melyek a releváns ismereteket tárja fel. A felidézés elősegíti, hogy az újat a már ismerthez kapcsolja. b) Gondolkodtató, problémamegoldó kérdések. Itt tulajdonképpen hipotéziseket kell felállítani oksági összefüggésekre vonatkozóan. c) Személyes állásfoglalás kialakítására ösztönző kérdések a tananyaggal kapcsolatban. III.

Vizuális szemléltetés lehetőségek szerinti alkalmazása. A lényegkiemelő vázlat segíti a tanulókat abban, hogy a hallott információt magukban elrendezzék, rendszerezzék. Használható az írásvetítő arra is, hogy bizonyos szövegeket elmondás helyett elolvastassunk, ügyelve arra, hogy ne érje a tanulókat egyszerre kétféle egymástól eltérő vizuális és auditív információ.

IV. Juhos Józsefné fejlesztési elképzelései a kommunikáció, valamint az ön- és társismereti órákon: A két tantárgy speciális, a humán tagozatosok tantárgya. A kommunikáció ebben az esetben a non-verbális csatornák feltérképezését, használatát és értelmezését jelenti. Az év végére a tanulók megtanulják a kongruens közlés kelléktárának ismeretét. Ehhez alkalmazzuk a Gestaltpszichológia kelléktárát, a Gordon-képeket és sok-sok szemléltető anyagot az általános lélektan kelléktárából. Ezeket kell értelmezni, magyarázni. Ugyanígy folyamatosan értelmezzük és magyarázzuk az idegen és/vagy szakszavakat. Ennek módjai: a tanár közli a szó jelentését; a tanulókkal közösen rakjuk össze, illetve házi feladatként utánajárnak, tesznek sok-sok kis „felfedezőutat”, mikrokutatásokat végeznek. Fontos, hogy ne minden tudást kapjanak készen, tanulják meg, mi hol keresendő. A kompetenciamérés azt vizsgálja, hogy a tanulók képesek-e a tudásukat alkalmazni, további ismeretszerzésre felhasználni, vagyis birtokában vannak-e annak az eszköztudásnak, amely további fejlődésükhöz nélkülözhetetlen, ezért a kommunikáció, valamint az ön- és társismeret foglalkozásokon az életszerű problémák, helyzetek megoldására törekszünk. A foglalkozások gyakorlatai, amit a gyerekek a hétköznapokban „játéknak” neveznek, a mindennapok jellemző helyzeteire és problémáira koncentrálnak, és a hétköznapi életből


ismert gyakori feladatokat szimulálnak. Mindkét tárgynak tantervi jelleggel ez a feladata, így – talán nem túlzás – de azt kell mondanunk, eleve a kompetencia-fejlesztést kell szolgálnia minden órának. Ezeket az ún. strukturált gyakorlatokkal oldjuk meg. A gyakorlatok egy részét szóban ismertetjük, másik része írásos formában kerül a tanulók elé. Ilyenkor, a szövegértési gyakorlat elbeszélő, magyarázó és dokumentum típusú szövegeihez kapcsolódó feladatok megoldásakor a tanulóknak műveletek sorát kell végrehajtaniuk a konkrét információ visszakeresésétől a szöveg értelmének átfogó megértésén át a szöveg tartalmára és formájára való reflektálásig. A gyakorlatok egy-egy lelki jelenséget, kommunikációs szituációt szimulálnak (pl. konfliktus, versengés, féltékenység, együttműködés, frusztráció, a jövőre való beállítódás, motiváció, gondolkodási struktúrák, én-központúság, időbeli általánosítás, projekció, sztereotipizálás, előítélet, stb.). A foglalkozásokon elvégezzük a gyakorlatokat, a diákok elmondják érzéseiket, gondolataikat, ezekre a többiek reflektálnak. A sajátélményű csoport-foglalkozások Magyarországon az 1990-es évek eleje óta vannak terjedőben. A cél a személyiség egyre tökéletesebb megismerése és fejlesztése; a gyakorlatokban való részvételre senkit nem lehet kényszeríteni, a csoportfoglalkozások minden év elején egy titoktartási esküvel kezdődnek. A titok persze nem az órai gyakorlatokra, hanem a másikról megszerzett információra vonatkozik. Ezt a szabályzatot felolvassuk, értelmezzük. Ezzel indul a szövegértési kompetencia-fejlesztés. Amit minden gyakorlat ismertetésénél figyelembe veszünk: Az utóbbi évtizedben sokat változott az olvasásról alkotott felfogás, de a köztudatban még elsősorban az „olvasási technika elsajátítása” jelentésben szerepel. Ritkán hangsúlyozzák, hogy az olvasástanulás egy folyamat, és annak csak egy része a helyes olvasási technika elsajátítása, amely a szövegértés, -értelmezés alapját képezi. A tanulási folyamat azonban nem állhat meg itt: a következő lépcsőfok a szövegértési képesség kialakítása, fejlesztése. A szövegértés tehát olyan komplex folyamat, amely magában foglalja az egymásra épülő olvasási és szövegértési technikák alkalmazásán túl a szövegekre történő reflektálást és az olvasó tapasztalatainak integrálását is. Ezért – bár ezt csak az egyszerű gyakorlatoknál tehetjük meg – a tanulókkal olvastatjuk el és közösen értelmezzük a szöveget, ami ritkán táblázatot, felsorolást jelent. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy nemcsak nyomtatott szöveg létezik. Egymás mondanivalójának értelmezése ezeken a foglalkozásokon azért is érdekes, hogy nyilvánvalóvá váljék a fenomenológia régi igazsága. Ezt hamar meg kell, hogy tapasztalják a tanulók. A célt ezeken a foglalkozásokon az egymás meghallgatásával, a vélemények értelmezésével és akár cáfolásával érjük el. Van még egy nagyon fontos dolog: nem csinálhatunk csak olyan gyakorlatokat, amilyeneket az életkori sajátosságok lehetővé tesznek. Ezért az ún. „játékosság”, a gyakorlati megvalósítás, az ismétlés, a szabályalkotás gyakoroltatása. Az idegennyelvi munkaközösség által elkészített új fejlesztési terv: Helyzetelemzés A szakközépiskolákban a tanulók 25%-a tartozik az első szintű, illetve a szint alatti csoportba. Iskolánkban a helyzet kedvezőbb, mivel nálunk ez a szám 10% és szint alatti nincs is. Anyanyelvi olvasott szöveg értésénél lényegesen nehezebb az idegen nyelvű szöveg megértése, hiszen ez feltételezi az adott nyelv bizonyos szintű megértését és azon képességek meglétét, melyek az anyanyelvi szöveg megértéséhez is szükségesek. Az órai feladatok célja


A tanulók képesek legyenek a mindennapi életben előforduló, különböző fajtájú autentikus szövegeket önállóan elolvasni, és az olvasási céloknak megfelelő mélységben megérteni. A feladatok megoldásához a tanulónak képesnek kell lennie az értési céloknak megfelelő stratégiák alkalmazására is. 12. évfolyam végére tanulóinkat képessé kell tenni arra, hogy a szöveg gondolatmenetének lényegét megértsék és az egyes, fontos részinformációkat is kiszűrjék. Fontos, hogy a szövegek autentikusak legyenek, tematikusan megfeleljenek a korosztály élettapasztalatainak és általános érdeklődéseinek, a fokozatosság elvét betartva. A szöveg megértésének két útja van. Az egyik a globális út, amikor az egésztől a részletek felé haladva értelmezi a szöveget. A másik az analitikus, amikor a résztől az egész felé haladó értelmezés során a nyelvi megfogalmazásból (szavakból szerkezetekből, mondatokból) kiindulva jut el a szöveg megértéséhez. A kétfajta megközelítés kiegészíti egymást, és mindkettőnek van létjogosultsága mind az anyanyelven, mind az idegen nyelven. A szöveg értelme mindig az olvasó aktív erőfeszítése nyomán válik világossá. Az érettségi vizsga autentikus szövegekhez kapcsolódó, globális, szelektív és részletes szövegértést mérő feladatokat tartalmaz. A szövegek autentikusak, azaz valódi, tájékoztató, szórakoztató vagy egyéb célból írt sajtó, internet stb. szövetek . Szükség esetén (kismértékben) szerkesztettek. Ez jelenthet terjedelmi változtatást (rövidítést), vagy esetenként kisebb nyelvi (elsősorban lexikai) egyszerűsítést. A szövegek általában brit, amerikai vagy egyéb angol nyelvterületről származnak, de származhatnak magyarországi angol nyelvű kiadványokból, és képviselhetik a „nemzetközi angol” nyelvet is. A szövegek kiválasztásában irányadó a korosztály feltételezhető érdeklődési köre és elvárható műveltsége, ismeretei. Bizonyos elért szint fölött az anyanyelven megszerzett olvasási készségek elvileg átvihetők az idegen nyelvre. Ha azonban a nyelvtanuló valójában anyanyelvén is keveset olvas, akkor lehet, hogy technikai problémái is vannak, hiányoznak a megfelelő olvasási stratégiái, és ezekhez a nehézségekhez adódnak még nyelvtudásának hiányosságai. Ebben az esetben a nyelvórán még tudatosabb erőfeszítésre van szükség az alapvető motiváció és a megfelelő gyakorlási lehetőségek kialakítása érdekében. Fontos a szövegek megválasztása, de ugyanilyen fontos, hogy a tanár mindig adjon valamilyen, a tanulók nyelvi szintjéhez alkalmazkodó feladatot is. A nyelvtanuló maga is szokja meg, hogy kérdéseket tesz fel, és megkeresi a válaszokat a szövegben. A tanulás során elengedhetetlen a szótárhasználat megtanítása. Nem azért, hogy a tanuló minden új szót kiszótározzon, hanem azért, hogy megtanuljon jól, gyorsan, eredményesen szótárazni. Az a diák, aki rendszeresen használ a nyelvi szintjének megfelelő értelmező szótárt, jobb esélyekkel fog neki a szövegértési feladatok megoldásának. Ez annak ellenére érvényes, hogy az új érettségin látszólag nincs jelentősége a szótározási készségnek, hiszen éppen a szövegértés részben nem használható szótár. A valóságban azonban több feladattípusnál is segít, ha a tanuló bizonyos alapvető szótárhasználati készséggel rendelkezik. Az olvasásban igen nagy szerepe van a receptív szókincsnek, és ez többszöröse az aktívan megtanulandó szavaknak. A megfelelő receptív szókincs megszerzéséhez középszinten nem elég a tankönyvre támaszkodni, ehhez rendszeresen eredeti szövegek olvasására van szükség. Ilyen autentikus célok lehetnek az általános tájékozódás, az információszerzés, a hétköznapi életvitellel kapcsolatos feladatok, a tanulás, művelődés, a munkavégzés, a szórakozás. A rendszeres olvasás a szókincsfejlesztés leghatékonyabb eszköze. A megfelelő szókincs elsajátításán túl elengedhetetlen, hogy a tanuló rendelkezzék néhány alapvető olvasási stratégiával, pl. tudjon ismeretlen nyelvi elemek jelentésére a szövegből következtetni. Legyen tisztában azzal, hogy különböző szövegkörnyezetekben ugyanaz a szó más-más jelentést, jelentésárnyalatot, pozitív vagy negatív értelmet kaphat.


A szöveg megértését különböző feladattípusok felhasználásával gyakorolhatjuk: - feleletválasztás Meg kell tanítani a diákoknak, hogy célravezető először magát a szöveget gyorsan elolvasni, a feleletválasztós kérdésből pedig előbb csak a kérdést figyelembe venni, a megadott válaszlehetőségek nélkül. A kérdések ismeretében aztán figyelmesen újra kell olvasni a szöveget, illetve annak releváns részeit. - Szöveg-kiegészítéses feladatok Az egész szöveg végigolvasása a szöveg-kiegészítéses feladatoknál is fontos, elmulasztása az egyik leggyakoribb hibaforrás. Mindig figyelembe kell venni a szövegkörnyezetet. Nem elég, ha egy kifejezés illeszkedik az előtte lévő szöveghez, az utána következő résznek is meg kell felelnie mind tartalmilag, mind nyelvileg. - szövegrészek megfelelő sorrendbe rakása Az összekevert szövegek sorrendbe rakásánál is fontos a tartalmi elemeken (pl. az események időbeli sorrendjén) túl a szövegkohéziót jelző nyelvi eszközök figyelembevétele is (pl. és, aztán, emiatt, következésképpen, például, ezzel ellentétben, stb.) Fontosnak tartjuk elmélyíteni a speciális megoldási hangsúlyok megtanítását a további feladattípusok esetén is: - igaz – hamis állítás - egymáshoz rendelés pl. cím és szöveg - kérdés – felelet - hiányos mondatok kiegészítése az olvasott szöveg alapján. Ehhez olyan tankönyveket kell használnunk az órákon, amelyek autentikus szövegekre épülnek, illetve nagyon fontos kiegészítésként az internet, idegennyelvű brossúrák, folyóiratok, újságok rendszeres alkalmazása a nyelvi órákon. Mivel a vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő, így a nyelvi órákon is nélkülözhetetlenek: - utasítások (pl. használati utasítások) - tájékoztató szövegek (pl. műsorfüzet) - levelek - újságcikkek - ismeretterjesztő szövegek - publicisztikai írások - elbeszélő szövegek - (modern) szépirodalmi szövegek. A felkészítés során az alapszinten lévő tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a szövegben a lényeget, a szöveg célját megértsék, eseménysorokat kövessék, a kulcsinformációkat megértsék. Haladó szinten elvárható a tanulóktól, hogy a gondolat menetét megértsék, véleményeket, érvelést kövessék, és az egyes részinformációkat kiszűrjék. Az olvasott és a hallott szöveg értése között számos közös vonás van, így az előző részben megfogalmazottak jó része itt is helytálló. Lényeges különbség azonban, hogy a hallott szöveg értése – idegen nyelven – még az olvasásnál is komplexebb nyelvi tevékenység. Az első számú feladat az, hogy a készség tanítását a tanulmányok kezdetétől be kell építeni a tanmenetbe. Ez a gyakorlatban egyrészt azt jelenti, hogy maximalizálni kell az órán az angol nyelv használatát (kizárólag angol nyelven történő óravezetős), másrészt pedig azt, hogy gondoskodnunk kell megfelelő speciális kiegészítő anyagokról, és azokat rendszeresen használni is kell. A legfontosabb az extensive listening fogalmával való megbarátkozás. Ez azt jelenti, hogy rá kell szoktatnunk diákjainkat arra, hogy ne akarjanak mindig minden szót megérteni egy adott szövegből. Hívjuk fel tehát a tanulók figyelmét arra, hogy feladatuk kizárólag a kérdések/feladatok megválaszolására/elvégzésére korlátozódik, és nyugtassuk meg őket, hogy a


feladat biztosan megoldható a szövegben esetleg előforduló ismeretlen szavak, itt-ott hallható erősebb háttérzaj, több beszélő egyidejű megszólalása vagy a helyenként gyorsabb beszédtempó ellenére is. A vizsgán az alábbi szövegfajták fordulhatnak elő, így a nyelvi órákon a felkészüléshez felhasználandók: - közérdekű bejelentések, közlemények - rögzített telefonos szövegek (pl. üzenetrögzítő) - utasítások - médiaközlemények - beszélgetések, telefonbeszélgetések - műsorrészletek - riportok, interjúk - beszámolók - általános érdeklődésre számot tartó témáról szóló ismeretterjesztő szövegek. Hallott szöveg esetén fontos, hogy alapszinten felismerjék a témát, megértsék a lényeget, a kulcsfontosságú szavakat, és kiszűrjék a legalapvetőbb adatszerű információkat. Az érettségi vizsgához közeledve a tanulók képesek legyenek bonyolultabb gondolatmeneteket nagy vonalakban követni, és egyes tényszerű részinformációkat is megérteni. A mellékletben különböző általunk használt feladattípusokat mutatunk be különböző készségszinteken angolból és német nyelvből is. Angol és német nyelv tantárgyakból a kompetenciamérésre épülő fejlesztési tervet az adott szakos tanárok közösen dolgozták ki. A fejlesztési tervvel egyetértenek, munkájuk során a megvalósításra egységesen törekednek. II. Beszámoló az Eötvös József Szakközépiskola intézkedési tervében meghatározott feladatok időarányos teljesítéséről 1. Matematikából, magyar nyelvtanból, szakmai orientációs tárgyakból, valamint idegen nyelvből heterogén csoportokat alakítottunk ki, így lehetőséget biztosítottunk arra, hogy a jobb képességű tanulók segíthessék a gyengébb társaikat (pl. tanulópárok kialakítása). A tanév elején a szaktanárok közreműködtek abban, hogy a diákok elsajátítsák az adott tantárgy tanulásához szükséges technikákat. Különösen nagy segítség a humán szakterületen tanuló diákoknak a Tanulásmódszertan tantárgy. 2. A tanév első tanítási óráin matematikából és olvasás-szövegértésből a 9. évfolyamon felmérést végeztünk, amelynek eredményei alapján matematikából, nyelvtanból, idegen nyelvből felzárkóztató foglalkozásokat tartanak kollegáink. Az alacsony létszám a foglalkozásokon lehetővé teszi az egyénre szabott fejlesztések megvalósítását. Az év eleji felmérő dolgozatok eredményéről a munkaközösségek a nevelőtestület előtt beszámoltak. 2.1. Olvasás – szövegértés A szöveg Szántó Tibor: A tipográfia nyelve – magyarázó jellegű szövegtípus. Közösen választottuk a magyar szakos kollegákkal. Tudatosan nehéz szövegre törekedtünk. A szöveghez hét feladat tartozott, összesen 38 pontot lehetett elérni. Lehet, hogy a mérés nem kellően hiteles, hiszen a tanulók számára nem volt tétje a felmérésnek. Így lehet, hogy azok a feladatok, melyeket nem oldottak meg, nem azért


lettek nem megoldva, mert nem tudta, hanem azért, mert nem volt kedve vagy ideje megcsinálni. Értékelés: A feladatok típusait tekintve két feladatinformáció visszakeresés volt – 1. és 6. feladat. Négy feladatban az értelmezés volt a lényeg, tehát mennyire értette meg a szöveget – 2.-3.4.-7. feladat. Egy feladat a kapcsolatok, összefüggések felismerésére/felismertetésére koncentrált – 5. feladat. Mindegyik feladat a nyílt végű feladattípushoz tartozott. Ennek a típusnak mindkét altípusával találkozhattak a gyerekek – rövid, tömör és hosszabb kifejtést igénylő válaszadással is. A szöveg hossza és összetettsége, a téma ismertsége és a tanulók témában való jártassága is befolyásolta a feladatok nehézségét, mivel az értelmezés szintje túlment a szöveg szó szerinti értelmezésén, vagyis nagy mértékben támaszkodott a tanulók háttértudására. A négy osztályt tekintve a legjobb eredmény a 9. A osztályból került ki – 19 pont – 47%, a legrosszabb eredmény a 9.B osztályból – 0 pont – 0%. A „leglelkesebbek” a 9.D osztály tanulói voltak. A legtöbben közepes eredményt hoztak, 13-23%, ez pontokban kifejezve 5-10 pontot jelent. A négy osztály százalékos aránya/eredménye: 20%. Amit a felmérés alapján fejleszteni kell: - egyéni véleményalkotás, megnyilatkozás - érvelő típusú szöveg megfogalmazása - lényegkiemelés, összegzés - cím és szöveg egymáshoz rendelése - kulcsszavak keresése, felismerése - vázlatírás - több szempont alapján több információt azonosítani - információk visszakeresése a szövegből - a szöveg alapján következtetés levonása, indoklás és önálló vélemény megfogalmazása - összefüggések felismerése – ez ment a legtragikusabban! Összefoglalva ez azt jelenti, ha szintet kell meghatározni, akkor elmondható, hogy a 3. és 4. szinthez tartozó kompetenciáknak nincsenek birtokában a tanulók. Inkább az 1. és 2. szint kompetenciáit birtokolják. A szöveg valóban nagyon nehéz volt. A tapasztalat szerint a feladatok megoldásához szükséges megoldási stratégiákat sem ismerik a tanulók. Ragaszkodnak a régi, jól bevált módszerekhez, amelyek nem biztos, hogy mindig célra vezetőek. Új módszerekkel időt és pontokat nyernének! Például: látványos volt, hogy úgy oldották meg a feladatokat, hogy az elsővel kezdték és ameddig volt erejük és idejük, addig jutottak el. Ez nagyjából az első három feladat megoldását tette ki. Tehát úgy kellene dolgozniuk, hogy először a feladatokat kellene átfutniuk és megismerniük, majd mérlegelni – melyik fog menni és melyik nem. Értelemszerűen azzal kezdeni, ami megy. Először mindig a szöveget olvasták el a tanulók, utána kezdtek a feladatok megoldásához. Ennek a sorrendjén is lehet változtatni, mert, ha már ismeri a feladatokat, célirányosan fogja olvasni a szöveget. Tehát fejleszteni kell a tanulók tanulási módszereit és feladat megoldási stratégiáit is. 2.2. Matematika Az első feladatcsoport a számolási készséget mérte alapvető számolási feladatokkal. Az 1/a feladat kapcsán arról kaphattunk képet, hogy zárójelek használatában mennyire jártasak a tanulók.


Az 1/b feladatban meg kellett állapítani a helyes műveleti sorrendet, ha a feladatban számok szorzása, összeadása és kivonása szerepel zárójelezés nélkül. Az 1/c, 1/d és az 1/e feladatban a törtekkel kellett műveleteket végezni. A második feladatban egyenletet kellett megoldani. Összevonást, rendezést, mérlegelv alkalmazását kértük számon. A harmadik feladatban a nemek szerinti megoszlás és az iskolai létszám adatokból kellett megadni a fiúk és a lányok létszámát. A szöveg értelmezése alapján százalékokat kellett számolni. A negyedik feladatcsoportban tesztkérdések segítségével 50-50%-ban geometriai illetve algebrai alapfogalmak ismeretét mértük. Az ötödik feladatban négyzet területéből oldalát és kerületét kellett meghatározni. A hatodik kicsit nehezebb térgeometriai feladat volt. Öt darab, egyenként 3cm élű kockából álló test felszínét és térfogatát kellett kiszámolni. A mérési eredmények táblázatba foglalva a következők: A feladatra kapott pontok aránya az összes pontszám százalékában A osztály B osztály C osztály Összesen 1. feladat 55 41 55 50 2. feladat 40 37 56 45 3. feladat 44 46 66 53 4. feladat 66 65 78 70 5. feladat 26 44 49 42 6. feladat 2 5 12 7 Összesen 42,93 40,24 53,57 45,95 7 tanuló írt 80% feletti dolgozatot – A-ból 1, B-ből 2, C-ből 4 tanuló – . 30% alatt A osztályból 11-en, B osztályból 14-en, C osztályból pedig 4-en, összesen 29-en teljesítettek. Megállapítható, hogy lassan és sok hibával számolnak, geometriai ismereteik is hiányosak. Térszemléletük és problémamegoldó gondolkodásuk fejlesztésre szorul.

%

Osztályok teljesítménye

A osztály B osztály C osztály

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1. feladat

2. feladat

3. feladat

4. feladat

5. feladat

6. feladat


3. A szaktanárok a tanmenetekben meghatározták a fejlesztési koncepciókat. 4. A nevelőtestületi továbbképzésre a Sulinova Kht. két szakértőjét kértük fel, hogy külön a matematika, illetőleg az olvasás-szövegértési képességek fejlesztésének módszereiről adjanak tájékoztatót a szaktanároknak. Itt feltétlen ki kell térni arra, hogy a matematika és a magyar órákon kívül milyen eszközökkel lehet a matematikai eszköztárat, illetve az olvasásszövegértés képességét fejleszteni. 5. Az iskolavezetés elkészítette az éves ellenőrzési tervét, ennek alapján végzik a munkaközösség-vezetőkkel együtt a tanítási órák ellenőrzését. A látogatásról feljegyzést készítettek és az érintettekkel értékelték a tanítási órákat. 6. A 2005/2006-os tanévre elkészített beiskolázási tervet kiegészítettük azzal a továbbképzéssel, amelyen Bacsó Ilona magyar szakos kolleganőnk vett részt. Ezt a Csongrád Megyei Pedagógiai Szak- és Szakmai Szolgáltató Intézet szervezte „Olvasás-szövegértési kompetenciafejlesztés„ címmel. Németh Ildikó matematika szakos kolleganő saját költségen vett részt a DIDAKTOMP BT. által Budapesten megrendezett továbbképzésen, melynek címe: „A matematikakompetencia és fejlesztése a matematika órákon és a matematika órákon kívül”. A magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, az idegen nyelvszakos (angol és német), biológia, kémia, testnevelés és a szakmai tantárgyakat tanító tanárok részt vettek „Felkészítés a kétszintű érettségire” címmel meghirdetett akkreditált továbbképzéseken, amelyeken segítséget kaptak a kompetenciafejlesztéshez is. 7. A 12. évfolyamon szervezett és rendszeresen megvalósuló érettségi felkészítések, tehetséggondozó foglalkozások is hozzájárulnak a fejlesztési tervekben megfogalmazott feladatok megvalósításához, hiszen az új típusú érettségi is kompetencia-alapú tudást igényel. 8. Tanulóink az alábbi tanulmányi versenyeken vettek részt 2005. szeptember 1. és november 30. között. Így: „Édes Anyanyelvünk” Országos Nyelvhasználati Verseny 1 fő Curie Környezetvédelmi Emlékverseny 9 fő Tehetséggondozó Levelezéses Tanulmányi Verseny 27 fő OKTV (magyar irodalom) 1 fő OKTV (angol nyelv) 5 fő OKTV (biológia) 20 fő OKTV (német nyelv) 8 fő OKTV (kémia) 1 fő Savaria Országos Történelem Tantárgyi Verseny 7 fő Állatvédelmi pályázat 6 osztály Nemzetközi Kenguru Matematika Verseny 41 fő Cultura Nostra Történelmi Verseny 3 fő Implom József Helyesírási Verseny 2 fő Ezekre a tanulmányi versenyekre a diákokat külön foglalkozásokon készítették fel a kollegák. A versenyek feladatai hasonló típusúak, mint a kétszintű érettségi vizsga feladatsorai. A versenyek feladatsoraiban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az olvasásszövegértési és a matematikai kompetenciák alkalmazásai. Iskolánk által szervezett versenyek, vetélkedők feladatait is úgy állították össze, hogy ezek megoldása is fejleszti az olvasás-szövegértési, illetve matematikai kompetenciákat (pl.


„Ismerd meg Vásárhelyt!” városismereti verseny; Eötvös Junior Kupa; környezetvédelmi vetélkedő; közgazdász vetélkedő). A kutató munkát igénylő pályázatok száma növekszik. A tanulók a tanórákon egyre több olyan házi feladatot kapnak (a könyvtári kölcsönzés mellett), amelyek elkészítése során a könyvtár használata előtérbe kerül. 9. A Városi Pedagógiai Napokon Kordás Józsefné matematika tanár által tartott 10. évfolyamos matematika óra kiemelten foglalkozott az adott témára vonatkozó kompetenciafejlesztő módszerekkel. A 9. évfolyamon íratott olvasás-szövegértési feladatsort – amely a 2004. évi országos kompetenciamérés feladataiból került kiválasztásra – megírattuk a 10.c osztályban és a 12.b osztályban is. A 12.b osztályos tanulók ezzel a feladatsorral 2004-ben 10. évfolyamosként már találkoztak. Összehasonlítva az akkori és a mostani eredményüket, megállapítható, hogy átlagosan 10%kal javult az olvasás-szövegértési készségük, a 4. képességszinten, ahol korábban 0%-ra teljesítettek, most ez 13%-ra sikerült. Sajnos az olvasási- és információkeresési technikákat nem alkalmazzák helyesen, annak ellenére sem, hogy erre a szaktanár többször felhívta a figyelmüket. Ez továbbfejlesztendő, ugyanúgy, mint az önálló véleményalkotás képessége. A 10.c osztályban a felmérés hét kérdéséből a tanulók általában az első négy kérdést válaszolták meg, a többit pedig üresen hagyták. Tapasztalat, hogy a szövegből a tanulók szó szerint keresték vissza az információt, nem tudták a lényeget önállóan megfogalmazni. A felmérés azt is igazolta, hogy a jövőben érdemjegyre kell íratni az ilyen felmérő dolgozatokat is, mert a tanulók egyébként nem veszik komolyan. Kovácsné Velenczei Magdolna szaktanár a 11.a osztályban az őszi szünetben házi feladatként adta a 2005-ös magyar érettségi írásbeli olvasás-szövegértési feladatsort, amelyet órán közösen értékeltek is. Problémát jelentett a kép és a szöveg közötti összefüggés megkeresése, valamint az önálló véleményalkotás, indoklás megfogalmazása. Ezeket kell a jövőben nagyobb hangsúllyal gyakoroltatni. III. Az Eötvös József Szakközépiskola 2005-/2006-os tanévre készített intézkedési tervének kiegészítése A kompetenciafejlesztés módszereivel foglalkozik a nevelőtestület az éves munkatervben meghatározott nevelési értekezleten. Az előadók: a Sulinova Kht. szakértői. Felelős: Dr. Nagyné Bánfi Judit Határidő: 2006. január 25. Figyelemmel kísérjük a tankönyvi ajánlatokat, bemutatókat, és a Pedagógiai programban megfogalmazott tankönyvválasztás figyelembevételével szükség szerint választunk kompetenciafejlesztő tankönyveket. Felelős: a munkaközösség-vezetők és Pap Éva tankönyvfelelős Határidő: 2006. január 31. Olvasás-szövegértésből és matematikából próbamérést végzünk a 10. évfolyamon a korábbi kompetenciamérés feladataiból. Felelős: Baloghné Kovács Ágnes és Orbán István mk.-vezető Határidő: 2006. február 15.


Az iskolavezetés tagjai és a munkaközösség-vezetők óralátogatási tervet és szempontsort készítenek az óralátogatásokhoz, amelyekben az olvasás-szövegértés és a matematikai kompetencia fejlesztését vizsgálják. A szempontsorhoz felhasználjuk az egyéni fejlesztési terveket és a szakértő által ajánlott módszereket, feladatokat. Az óralátogatásokat követően közösen értékeljük a látott órákat, az értékelést írásban is rögzítjük. Felelős: Dr. Nagyné Bánfi Judit Határidő: 2006. február 1. Az új módszerek megismerését követően a munkaközösségek és a kollegák is bővítik, kiegészítik az egyéni fejlesztési terveket, ennek alapján végzik a tanórákon a kompetenciafejlesztést. Felelős: munkaközösség-vezetők Határidő: 2006. február 15. A 2006/2007-es tanévre vonatkozó beiskolázási tervben olvasás-szövegértési és matematikai kompetenciák fejlesztését szolgáló továbbképzésekre iskolázunk be kollegákat (elsősorban nem magyar és matematika szakos tanárokat.) Felelős: Dr. Nagyné Bánfi Judit Határidő: 2006. március 31. A helyi tanterveket felülvizsgáljuk, és szükség szerint - a tapasztalatok ismeretében átdolgozzuk. Felelős: Dr. Bozó Franciska és Váradi Istvánné Határidő: 2006. április 30. IV. A munkaközösségek hozzájárulása az intézkedési tervhez Társadalomtudományi munkaközösség: - A szövegértés kompetencia kiemelt fejlesztése, az alapvető szövegtípusok (elbeszélő, magyarázó, dokumentum) megfelelő arányú szerepeltetése magyar nyelv és irodalom órákon. - A szövegértés kompetencia fejlesztése, főként a dokumentum és a magyarázó típusú szöveg gyakoroltatása történelem órákon. - Segítjük a többi munkaközösség munkáját a szövegértés kompetenciát fejlesztő feladatok, módszerek megismertetésével. - A matematika kompetencia fejlesztésére is nagy hangsúlyt fordítunk, ezért rendszeresen kérjük matematika szakos kollegáink segítségét. - A tanórákon gyakoroltatott feladatok és dolgozatok feladatai között megfelelő arányban jelen kell lenni a legfontosabb műveleti szinteknek (információ visszakeresés; kapcsolatok, összefüggések felismerése; értelmezés). - Januárban meghívott előadó segítségével új típusú szövegértési és matematikai kompetenciát fejlesztő feladatok megismerése, elsajátítása, alkalmazása. - Ezután a magyar illetve történelem szakos kollegák közös feladatbankokat hoznak létre ilyen feladatokból, amelyeket mind tanórákon, mind számonkérésnél hangsúlyozottan használnak. - Elemeztük a 9. évfolyamon íratott kompetenciamérés eredményeit, a tapasztalatok alapján felzárkóztató foglalkozásokat tartunk.


-

-

Februárban 10. évfolyamon is próbamérést készítünk, majd ezt is elemezzük. Az elemzések után a gyengébb eredményt hozó feladattípusokra még nagyobb figyelmet fordítunk. Februártól a munkaközösség-vezető és helyettese óralátogatásokkal és dolgozatok példáinak ellenőrzésével figyelemmel kíséri a munkaközösség tevékenységét. Március és május végén munkaközösségi foglalkozások, ahol a munkaközösség-vezető és helyettese a munkaközösségi tagokkal értékeli az óralátogatásokat, javaslatokat tesznek a továbbképzés elősegítése érdekében. Ez lesz az alapja az év végi munkaközösség-vezetői beszámolónak. A feladat fontosságára tekintettel lehetőség szerint olyan továbbképzéseken veszünk részt, melyek módszertani útmutatókat adnak a kompetenciafejlesztéshez. Az iskolánk által beadott – KOMPiskola – kompetencia-alapú iskolai képzés megvalósítása és terjesztése a hódmezővásárhelyi Eötvös József Szakközépiskolában tárgyú HEFOP 3.1.3. sz. pályázatban négy kollegánk is aktív szerepet vállalt. (A pályázat értékelése folyamatban van.)

Természettudományi munkaközösség: A kompetenciamérés (olvasás-szövegértés, matematika) alapvetően nem a tantervi követelmények teljesítését méri, hanem azt, hogy a diákok mennyire képesek a tanultakat aktivizálni, valódi problémákat, helyzeteket megoldani. A matematika kompetenciamérés a tanulóknak azokat a képességeit vizsgálja, amelyek megmutatják, mennyire tudják matematikai műveltségüket felhasználni a mindennapokban. Ezek figyelembe vételével minden természettudományos tantárgy lehetőséget nyújt ezeknek a kompetenciáknak a fejlesztésére. Az iskola eredményeinek megtartása érdekében fontos, hogy a munkaközösség minden tagja érezze a feladat fontosságát. – Minden tantárgy keretében fejleszthető a tanulók szövegértése. – A matematika kompetenciamérések feladatait célszerű minden munkaközösségi tagnak áttanulmányozni: saját tantárgyának tanítása során ezek illetve ezekhez hasonló feladatok is kapjanak helyet a tanítási órákon. A könyvtárban elhelyezésre kerül a 2002, 2003 és 2004-es évi kompetenciamérések egy-egy füzete (és javítókulcsa). – A matematikai kompetenciák fejlesztése kiemelt feladat kell legyen a matematika órákon. A matematika tanárok a kompetenciamérésre és a kétszintű érettségire jellemző feladatsorokat gyűjtenek össze, amelyek a tanítási órákon, számonkérésnél és a tanulók otthoni felkészülése során is használhatók. Fontos, hogy a 10. évfolyamos tanulók az országos mérést megelőzően találkozzanak az előző évi mérési lapok feladataival; arra is ki kell térni, hogy a mérés során rendelkezésükre álló időt hogyan osszák be. A feladatok önálló és közös megoldása is segíti a felkészülést. Javasoljuk, hogy nem szakszerű helyettesítések esetén egy-egy matematika vagy olvasásszövegértés feladatsor önálló megoldásával a tanulók hasznosan töltsék el a tanítási órát. – A fizika tantárgy keretében – 10. évfolyamon – március-április hónapban a szaktanárok egykét tanítási órán a korábbi mérések fizika jellegű feladatait megbeszélik a tanulókkal. – Munkánk hatékonyságának javítása érdekében fontos egymás munkájának segítése (nem csak azonos szakosok közt). – A II. félévben a munkaközösség-vezető (és helyettese) óralátogatásokat végez az iskolavezetéssel közösen. – 2006. februárjában próbamérést végzünk matematikából a 10. évfolyamon. – Lehetőség szerint részt veszünk kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos továbbképzéseken.


Közgazdasági munkaközösség: • A kompetenciafejlesztés lépcsőfokaként elkészültek a tanmenetek olyan formában, melyek tartalmazzák a tanítási órán a kompetenciák fejlesztési lehetőségét. •

A tananyag feldolgozása során a munkaközösség minden tagja törekszik a változatos feladatokkal való lényeg-megvilágításra, a pontos fogalom-meghatározásra, az olvasott szöveg minden tekintetben való megértetésére. A matematikai kompetencia fejleszthető pl.: - statisztikai feladatok megoldásával; - grafikonok elemzésével; - képletek alkalmazásával; - kapott eredmények elemzésével; - adatok táblázatba rendezésével; - játékos esettanulmányok analizálásával, stb. Az olvasás-szövegértés fejleszthető pl.: - eltérő tartalmú fogalmak pontos értelmezésével; - szemelvények feldolgozásával; - bizonylatok kitöltésével; - jogszabályok paragrafusainak értelmezésével, stb.

•

A számonkérés során többféle kérdéstípust alkalmazunk, mint pl.: - kiegészítendő állítás; - igaz, hamis állítás indoklással; - számításos feladatok szöveges elemzése; - esettanulmány értékelése, véleményalkotás, stb.

•

A munkaközösség-vezető és a szakmai igazgatóhelyettes a kompetenciafejlesztés folyamatossága érdekében heti 1-1 óra látogatását tervezi. Az óralátogatás fő megfigyelési szempontja a fejlesztés eszköztárának felhasználására irányul. Az óra megtekintését közös megbeszélés, értékelés követi.

•

A munkaközösség tagjai igyekeznek a témához kapcsolódó szakirodalmat megismerni, előadásokat meghallgatni, továbbképzésen részt venni.

•

A fejlesztési tervet törekszünk egységesen megvalósítani, az abban megfogalmazott célkitűzéseket elfogadjuk. Az esetlegesen felmerülő problémákat megbeszélve közösen keresünk megoldást.

Humán munkaközösség: A munkaközösség minden tagja fontos és megoldandó feladatnak tartja a kompetenciafejlesztést. A humán szakterületen oktatott tárgyak, mint pl. tanulásmódszertan, kommunikáció többek között ezen problémakör megoldásait tűzi ki célként és feladatként. Ezen kívül minden további tantárgy esetében arra törekszünk, hogy a tanulók fejlesszék szókincsüket, koncentrációs képességüket, a jegyzetelés gyakorlottságát, alakítsák ki helyes olvasási szokásaikat. Tudják használni az értelmező szótárt, lexikont, az egyéni tanulást segítő számítógépes programokat. Munkánkat nehezítő tényező, hogy nem minden tantárgy esetében íródott tankönyv. Az egyes témakörök feldolgozása során változatos módszerekre, munkaformákra törekszünk. Az oktató munka során az írás, olvasás, szóbeli előadás készségei fejleszthetők, pl.: - a tananyaghoz kapcsolódó tanulói kiselőadásokkal;


-

házi dolgozatokkal; az alapfogalmak definiálásával; fogalmak közötti kapcsolatok leképezése különböző diagramokkal, pl. folyamatábrával ok-okozati összefüggések bemutatása.

A munkaközösség tagjai törekszenek a témához kapcsolódó tervszerű anyaggyűjtő munkára, amellyel ismereteiket kiegészíthetik, valamint az oktatási módszereinek számát és minőségét növelhetik. A felmerülő problémákat igyekszünk közösen megbeszélni és megoldani. A kompetenciafejlesztéssel kapcsolatos továbbképzéseken részt veszünk. A munkaközösségvezető óralátogatásokat végez. Idegennyelvi munkaközösség: Az órákon a munkaközösség minden tagja törekszik arra, hogy változatos feladatokkal dolgozzuk fel az adott tananyagot. Az angolórákon elsősorban az idegen nyelvi kompetencia fejlesztése dominál, de a tantárgy jellege lehetőséget ad arra, hogy – bár különböző mértékben, de – hozzájáruljunk az egyéb kompetenciák (pl. szövegértési, matematikai) fejlesztéséhez is. A matematikai kompetencia fejlesztése történhet a szervezési feladatok kapcsán, illetve a tananyaghoz, a gyakorlatokhoz kapcsolódóan is. Szervezési feladatokat illetően gondolunk pl.: - az óra elején történő jelentésre, amikor is a tanulók jelentik a hiányzók nevét és létszámát. Rákérdezhetünk arra, hogy a hiányzók számának levonásával mennyi a csoport aktuális létszáma; - a dátum elhangzásakor feltehető a következő kérdés: Hány nap van még hátra a hónapból? A gyakorlatok között is több olyan található, melyek során szükség van matematikai ismeretekre és azok fejlesztésére. Ezek közül mellékelünk, és ismertetünk néhányat. - A 14 feladat a múlt idő gyakorlására szolgál. A tárgyak feltalálásának időpontját ismerve a tanulóknak mondatokat kell alkotniuk arról, hogy az adott tárgyak léteztek-e 100 évvel ezelőtt. - Az 5. feladatban a tanulóknak az órával kapcsolatos kifejezéseket kell használniuk, mely során a magyartól eltérő logikai panel miatt – számítási feladatokat is el kell végezniük. - A 6. feladat példaként szolgál arra, hogyan használhatunk menetrendeket, s egyéb táblázatokat, grafikonokat az adott kompetencia fejlesztésére. -

A szövegértési kompetencia fejlesztéséhez különböző feladattípusokat használunk fel a nyelvi órákon: o feleletválasztás, o szöveg-kiegészítéses feladatok, o szövegrészek megfelelő sorrendbe rakása, o igaz-hamis állítás, o egymáshoz rendelés pl. cím és szöveg, o kérdés-felelet, o hiányos mondatok kiegészítése az olvasott szöveg alapján.

-

A tankönyvek kiválasztásánál fontos, hogy autentikus szövegekre épüljenek, illetve fontos kiegészítésként az internet, idegen nyelvű folyóiratok, újságok, brossúrák alkalmazása is.


-

A számonkérés során már az említett változatos feladattípusokat alkalmazzuk. A munkaközösség minden tagja továbbképzéseken, internet útján, a témához kapcsolódó előadásokon igyekszik a témához kapcsolódó ismereteket beszerezni és elmélyíteni. A munkaközösség-vezető óralátogatásokat tervez, melyek során ellenőrzi, hogyan valósul meg a kompetencia fejlesztése; az óra megtekintését közös megbeszélés, értékelés követi, ahol a kollegák az esetlegesen felmerülő problémákat megbeszélhetik. A munkaközösség minden tagja egységesen igyekszik megvalósítani a leírtakat.

Dr. Nagyné Bánfi Judit sk. igazgató


Tárgy: Beszámoló az Eötvös József Szakközépiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről


1.

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése az Eötvös József Szakközépiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készült beszámolóját a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői véleménye alapján A. változat: elfogadja, B. változat: nem fogadja el, és az alábbi intézkedések megtételét tartja szükségesnek: ……., a teljesítés határideje: …….


Dr. Lázár János sk. polgármester A határozatot kapja: 1.) Dr. Lázár János polgármester 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző 3.) Közoktatási Bizottság 4.) PH Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoport 5.) Érintett intézmény 6.) Irattár




Tárgy:

Beszámoló Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről






Sokszorosításra érkezett: Napirend kapcsán meghívandó személyek: Láng István igazgató



Tárgy: Beszámoló a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről


Helyben

Tisztelt Közgyűlés! Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 686/2005. (11.10.) Kgy. számú határozata értelmében a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola benyújtotta a kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készített beszámolóját, melyet a Commitment Pedagógiai Intézet szakértői véleményeztek. Az előterjesztés csak az összefoglaló anyagot tartalmazza, a mellékletek többi része az Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoportnál megtekinthető. Kérem az előterjesztést megvitatni és elfogadni szíveskedjék.




Beszámoló a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola által benyújtott intézkedési terv végrehajtásáról, és a kompetenciafejlesztésről A kulcskompetenciák fejlesztésénél abból a tényből indul ki, hogy a szakmák és a munka világában végbemenő állandó és gyors változás következtében ma már senki sem reméli, hogy egyszer megszerzett szakmai képesítése egész életen át elegendő lesz. A világ, a gazdaság, a technika, a szakmák, a munkatevékenységek változása, fejlődése egyre több kihívás elé állította a szakképzést és az általános képzéseket. Ahhoz, hogy végzős tanulóink a piacon jó szakemberként tudjanak dolgozni és megmaradni, egyre inkább fel kellett készülni a változásokra. A képzésnek és oktatásnak – mint a problémamegoldáshoz szükséges képességek közvetítőjének – segíteni kell a személyiség kibontakozását, (beleértve az egyéni problémák kezelésének képességét is), az alapvető szociális készségek kialakítását, a szakmai kompetencia megalapozását. Az Intézkedési tervünk kiértékelése és a további feladatok kitűzése Az intézkedési tervünkben vállaltuk, hogy részt veszünk a Tempus Közalapítvány „Út az érettségihez” pályázatán. A dokumentációt előkészítette és pályázat lehetőségét figyelemmel kísérte és kíséri Balogh Emese. A megnyert összeg 714 000 Ft. Volt egy továbbképzés Szegeden november 10-én, a pályázat megvalósításával kapcsolatban, ezen valamennyi érintett tanár részt vett. A benyújtott pályázat sikeres volt az alábbiak szerint: (1. számú melléklet). A Tempus Közalapítvány „Út az érettségihez” pályázatán való részvételre további tanárok és diákok jelentkeztek. (2. számú melléklet). Határidő. folyamatos. Felelős: Balogh Emese 2005. szeptemberében az ifjúságvédelmi felelős Balogh Emese és osztályfőnökök felmérték a fokozottan hátrányos, továbbá a veszélyeztetett tanulókat és nyilvántartásba vették őket. A tanulók szociális helyzetét figyelemmel kell kíséri, a nyilvántartásban a változásokat aktualizálni kell. A kompetenciamérés idején napra kész információk kellenek. Határidő. folyamatos. Felelős: Balogh Emese (3. számú melléklet) A legjobb képességű és a mezőgazdaság iránt érdeklődő tanulókat a szakmai tanulmányi versenyekre kell felkészíteni. Határidő. folyamatos. Felelős: Nádasdiné Dani Éva, Nagy János és Makra László A tanítási órák ellenőrzése folyamatos. Kidolgoztuk az órák ellenőrzésének szempontrendszerét, mely a szaktanároktól elvárt szemléletmódot tükrözi. Az ellenőrzés az igazgató, az igazgatóhelyettes, a gyakorlati oktatásvezető feladata. Korábbi intézkedési tervünkben havi legalább egy óra látogatása szerepelt.


Az óralátogatások dokumentálása az osztálynaplóban történt az óralátogatásokat rövid kiértékelés követte. Az óra látogatásokat tovább kell folytatni és a tapasztalatokat írásban kell rögzíteni. Az óralátogatásokhoz óralátogatási terv készült. (4. számú melléklet). Határidő: folyamatos. Felelős: igazgató, igazgató helyettes, gyakorlati oktatásvezető. A tanítási óra elemzésének szempontjai. (5. számú melléklet). A munkaközösség vezetők folyamatos szakmai útmutatással segítik kollegáik munkáját, óralátogatások és munkaközösségi megbeszélések során. A munkaközösségi megbeszéléseket legalább negyedévente kell tartani, és jegyzőkönyvet kell készíteni. Az óralátogatásokról feljegyzés készül és a dokumentálás a naplóból követhető. A megbeszélések során ki kell térni a tartalmi és módszertani újításokra. A változásokat a tanmenetekben is meg kell jeleníteni. Határidő: folyamatos. Felelős: Balla Éva, Vörösné Varga Melinda, Nagy János Felmérés készült a szülők körében, véleményüket kértük az iskolai munkáról, a szülői elégettség fokáról. A kiértékelés folyamatban van. Határidő: 2006. január 31. Felelős: Helyán Hanna A tanárok munkájának személy szerinti értékelésére a novemberi minőségi bérpótlék megállapításakor került sor. A minősítésben súlyozottan szerepelt a kompetencia felmérésben való részvétel, a tanári munkában érzékelhető szemléletváltozás. A 2004-es év kompetencia mérésében az alábbi tanárok érintettek: Vörösné Varga Melinda Aszalai Magdolna matematika tanárként, Drampel Tamásné és Bodrogi Anita idegen nyelv tanárként, Balla Éva biológia és kémia tanárként, Dani Imre történelem tanárként, Helyán Hanna, Nagy János, Pappné Somodi Ágnes, Makra László Jánvári Attila a mezőgazdasági szakma mérnöktanáraként. A második félév során a tanári munka értékelésekor az óralátogatások tapasztalatait, az új módszerek alkalmazását és az eredményességet kell alapul venni. Határidő: 2006. május 31. Felelős: igazgató. A tanári továbbképzés módosítása terveink szerint a HEFOP 3.1.3. pályázat keretén belül a következők szerint valósul meg. „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” pályázat során a pedagógusok választott moduljai a következők: Pedagógus neve Balog Emese

Választott kompetenciaterület idegen nyelv

Bodrogi Anita

idegen nyelv

Választott modulok kooperatív módszertanra épülő együttműködés (17) önismeretiszemélyiségfejlesztő kurzus tanároknak (19) szövegértő olvasás fejlesztése, olvasási problémák kezelése (30) tanulói differenciálás


dr. Hampel Tamásné

szövegértési-szövegalkotási

Paplukács-Géczi Emese

szövegértési-szövegalkotási

Szalma Andrea

IKT életpálya-építés

Vörösné Varga Melinda

matematikai-logikai IKT

heterogén csoportban (22) szövegértő olvasás fejlesztése, olvasási problémák kezelése (30) hatékony tanuló-megismerési technikák szövegértő olvasás fejlesztése, olvasási problémák kezelése (30) tanulói differenciálás heterogén csoportban (22) multimédiás szoftverek és eszközök alkalmazásának segítése (9) projektpedagógia, epochális oktatás (27) tanulói differenciálás heterogén csoportban (22) multimédiás szoftverek és eszközök alkalmazásának segítése (9)

A 3.1.3. pályázat címe: A nyelvi képzés erősítése és a továbbtanulás esélyeinek növelése a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskolában a kompetencia alapú oktatás intézményi adaptációval. A végrehajtáshoz a cselekvési ütemterv és logikai keretmátrix a következő:


Cselekvési és ütemterv:

Ütemezés 1. év I. negyedév II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév 2. év V. negyedév VI. negyedév

VII. negyedév VIII. negyedév

Tevékenység Projektindító Workshop. Közbeszerzési eljárás megkezdése. A központi továbbképzések megkezdése. Projekt honlap fejlesztés elindítása. Közbeszerzési eljárás lefolytatása. Az informatikai eszközök beszerzésének megkezdése. A központi továbbképzések folytatása. Belső képzések elindítása az intézményen belül. Projekt honlap fejlesztés befejezése, feltöltésének megkezdése. Az informatikai, multimédiás eszközök beszerzésének lezárása. A központi továbbképzések befejezése. Iskolán belőli képzés lezárása. Tanulói programcsomag vásárlása. A helyi tananyag fejlesztés megkezdése, projekttervek készítésének elindítása. Projekt honlap feltöltés. A helyi tananyag fejlesztés befejezése. Regionális szakmai konferencia megszervezése. Projekt honlap feltöltés. Az elkészült tananyagok kísérleti bevezetése, adaptálása az oktatási tevékenységbe. Projekt honlap feltöltése, aktualizálása. A tananyag adaptálásának folytatása újabb tanulócsoportok bevonásával. ToolBook e-tananyagfejlesztő szoftver beszerzése, képzés a tananyagfejlesztő szoftver használatára, és e-learning tananyagfejlesztés megkezdése. Projekt honlap feltöltés. Az e-learning tananyagok fejlesztésének befejezése, és kísérleti bevezetése iskolánkban. A projekt honlap folyamatos aktualizálása. Az e-learning tananyagok használatának folytatása. Záró konferencia szervezése. A projekt honlapján a projekt eredményeinek közzététele.


Logikai keretmátrix A beavatkozás területei Hosszú távú célkitűzések: A projekt hosszú távú célkitűzése(i) • a kompetencia alapú oktatás adaptálása • az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges készségek fejlesztése • a fiatalok hazai és európai munkaerőpiaci versenyképességének elősegítése Projekt célja: A projekt rövid távú célkitűzése(i): • az intézményvezető és 6 fő pedagógus továbbképzése • Az iskola pedagógiai programjának átalakítása • a kompetenciafejlesztés módszerének bevezetésével az oktatás hatékonyságának növelése • az érettségire való sikeres felkészítés elősegítése a kompetencia alapú módszertan alkalmazásával • a digitalizált eszközrendszer oktatásba való bevezetése • a szakmai tárgyak idegen nyelven történő oktatásának bevezetése a kompetencia alapú

Az elért eredmények mutatói A hosszú távú célkitűzések elérésének mutatói (indikátorai): • a pedagógiai módszertani eszköztár bővülése • a tanulók kulcskompetenciáinak fejlődése • növekszik a pályakezdők elhelyezkedésének aránya A projekt céljának elérését igazoló mutatók: • 24 pedagógus (6 + a saját belső képzésen részt vettek száma) alkalmazott módszertani kultúrája kiegészül a kompetencia alapú oktatás módszertanával Az intézmény oktatási módszertani eszközeinek száma 20%-kal növekedett • 10 sajátos nevelési igényű, 84 hátrányos helyzetű és 110 többségi tanuló kulcskompetenciája fejlődött • 204 tanuló használja a modern IT eszközöket

A mutatók forrásai

Feltételezések kockázatok

és

A mutatók forrása: • KSH • OM adatbázis

A mutatók forrása: • a projekt dokumentumai és jegyzőkönyve • az intézmény saját statisztikái • az oktatásba bevont új eszközök száma

Külső tényezők és feltételek, amelyek szükségesek a hosszú távú célkitűzések megvalósulásához; kockázatok: • a projektbe bevont pedagógusok intézményünkben való megtartása • a pedagógusok szakmai motivációja • a projektmenedzsment hatékony együttműködése Kockázat: • a beiskolázandó tanulók számának csökkenése


képzésre építve Várt eredmények A projekt által létrehozott fejlesztések és változások • a kompetencia alapú oktatás feltételrendszerének megteremtése • korszerű vezetési és menedzsment szemléletet elsajátított vezető • a képzettek multiplikátor hatásának következtében az iskola pedagógiai kultúrájának és pedagógiai programjának megújulása • 3 kompetencia területen az új eszközrendszer saját pedagógiai programba történő beillesztése • az iskola digitális eszközökkel való felszerelése • új szakmai kapcsolatok Tevékenységek A projekt keretében végrehajtandó tevékenységek: • a kompetencia alapú oktatásra felkészítő továbbképzés • a digitalizált technológiai háttér megteremtése, eszközbeszerzés • a kompetencia alapú oktatás gyakorlati alkalmazása, módszertani fejlesztés • pedagógiai program

A várt eredmények mutatói: • 6 fő pedagógus elsajátította a kompetencia-alapú pedagógia módszertanát 1 fő intézményvezető 60 vezetéstechnikai és menedzsment szemléletű továbbképzése megtörtént • 3 db új szemléletű tanmenet kifejlesztése • az iskola IT eszközeinek darabszáma 50%-al növekedett • 50%-al növekedett az Internetet használó pedagógusok és diákok száma

A mutatók forrása: • intézményi dokumentációk • bizonyítvány • tanmenetek, programtervek • jelenléti ívek, belső képzés dokumentációi • projektjegyzőkönyv • haladási napló • monitoring jegyzőkönyv

Külső tényezők és feltételek, amelyek szükségesek a projekt céljának eléréséhez; kivédendő veszélyek: • a projektbe bevont pedagógusok intézményben való megtartása • a pedagógusok szakmai motivációja • a projektmenedzsment hatékony együttműködése

Eszközök: A tevékenységek megvalósításához szükséges eszközök • megfelelő humánerőforrás • a modern technikai eszközök befogadására alkalmas tantermek biztosítása • tananyagfejlesztés • multiplikátor workshop

A tevékenységek megvalósulását igazoló információforrások: • időszaki és végső projektjelentések

Külső tényezők és feltételek, amelyek szükségesek a kívánt eredmények tervezett időben történő megvalósításához, kivédendő veszélyek:

költségek: menedzsment tárgyi eszköz pénzügyi források: pályázati támogatás

• a fenntartó támogató együttműködése • a résztvevő pedagógusok élet és munkakörülményeinek megváltozása


átalakítása • digitális eszközrendszer oktatásba való bevezetése • kapcsolatépítés A projekt elindításához szükséges előfeltételek: • a támogatás megléte • 6+1 pedagógus részt kíván venni a programban • a helyettesítés megoldható • a további években is kellő számú tanulót tudunk beiskolázni


A 2004/2005-ös tanév záró értekezletén Papplukács Géczi Emese ismertette a kompetenciaméréssel kapcsolatos szövegértési feladatokat. A 2005/2006-os tanév nyitó értekezleten Aszalai Magdolna foglalta össze a kompetenciamérésnek a matematikával kapcsolatos feladatait, a hozzáadott érték fogalmát. Elkészítettük iskolai szinten minden tanulóra kiterjedően a kompetenciamérést. Ebben valamennyi közismereti tárgyat oktató tanár részt vett. A mérést tanév végén megismételjük, és a tanévzáró értekezleten kiértékeljük az eredményt és a tapasztalatok ismeretében új célokat tűzünk ki. Határidő: 2006. tanévzáró értekezlet. Felelős: igazgató és a munkaközösség vezetők. A könyvtáros, Szalma Andrea korosztályonként könyvajánlatokat készített a fontosabb irodalmi művekről. Folyamatosan felhívja figyelmét a tanulóknak az érdekesebb cikkekre a szakmai folyóiratokban. (6. számú melléklet) Az iskola választásával kapcsolatos felmérést a 9. osztályosok körében végeztük el. A felmérés az alábbi eredményt hozta: (7. számú melléklet) Az iskolai könyvtárat pályázatokból gyarapítjuk. A könyvek segítséget adnak az új típusú érettségire való felkészüléshez és a kompetenciamérések feladattípusai megméréséhez. (8. számú melléklet) A tankönyvek felülvizsgálata megtörtént, a munkaközösségek lehetőségeket és olyan könyveket választottak, melyek leginkább oktathatók. (9. számú melléklet)

áttekintették

a

A folyóiratokat és a tantermeket felszereltük az oktatást segítő dekorációval. Elkészítettük és átadtuk az oktatást segítő iskolamúzeumunkat. A kompetenciafejlesztésről a városi szintű tanári továbbképzést követő nevelési értekezleten hallgattuk meg a beszámolókat. Témák és előadók szerint: Kompetenciafejlesztés, Aszalai Magdolna, Milyen a jó könyv?, Szalma Andrea, Matematikai kompetenciafejlesztés,Vas Katalin, Kompetenciafejlesztés szakmai vonatkozásai, Bodrogi Anita szövegértés és szövegalkotás, Idegen nyelvi kompetencia. (10. számú melléklet) A nevelési értekezletet a kooperatív tanítási módszereket bemutató tréning zárta. Az értekezletről, a részvételről jegyzőkönyv készült. (11. számú melléklet) A tanárok elkészítették egyéni fejlesztési beszámolójukat az intézkedési terv megvalósításáról, a továbbiakra egyéni fejlesztési tervet készítettek. (12. számú melléklet) Láng István sk. igazgató


Mellékletek 1. számú melléklet Az Út az érettségihez alprogram 1. pályázati körének nyertesei: Tantárgy Biológia, Kémia Történelem Matematika, Informatika Matematika, Informatika Angol Magyar nyelv és irodalom, Német Szakma

Tanár Balla Éva Dani Imre Vas Katalin Vörösné Varga Melinda Balog Emese Dr. Hampel Tamásné

Tanuló 3 fő 4 fő 3 fő 3 fő 2 fő 5 fő

Nádasdiné Dani Éva

1 fő

2. számú melléklet Az Út az érettségihez alprogram 2. pályázati körének nyertesei: Tantárgy Angol

Tanár Balog Emese Tatár Sándorné

3. számú melléklet Hátrányos, halmozottan hátrányos és veszélyeztetett tanulók Az intézkedési tervnek megfelelően 2005 szeptemberében felmértük a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és a veszélyeztetett tanulókat. A felmérés eredményeképpen kiderült, hogy 204 tanulónk közül 40 fő hátrányos helyzetű, azaz rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Ez a tanulólétszám 19%-a. További 28 tanuló (a tanulólétszám 14%a) halmozottan hátrányos helyzetű: - 24 tanulóra érvényes, hogy rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül és a szülő(k) iskolai végzettsége nem magasabb 8 általánosnál. - 4 tanulót állandó nevelésbe vettek. Veszélyeztetett tanulót a Kagylóhéj Gyermekjóléti Szolgálatnál jelenleg nem tartanak nyilván. Tanulók száma Hátrányos helyzetű tanuló Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló Veszélyeztetett tanuló Összesen Évfolyamok szerinti bontásban:

40 fő 28 fő 0 fő 68 fő

Az iskolai tanulólétszámhoz viszonyított arány 19 % 14 % 0% 33 %


Hátrányos helyzetű 9. o 10. o 11. o. 12. o. 13. o. 14. o. Összesen

6 13 6 10 0 5 40

Halmozottan hátrányos helyzetű 4 8 9 2 3 2 28

Veszélyeztetett 0 0 0 0 0 0 0

A szociális helyzet szerinti 6 kategória: 1. kategória: Édesapja érettségivel, édesanyja szakmunkásképzővel rendelkezik, 1 polcra való könyv van otthon, a diáknak vannak saját könyvei, de se autójuk, se számítógépük nincsen 4. kategória: Édesanyja érettségivel, édesapja szakmunkásképzővel rendelkezik, van számítógép és autó, de nincsen a diáknak saját könyve

2. kategória: Érettségizett szülők gyermeke, 2-3 polcra való könyvük, autójuk és számítógépük van otthon, továbbá a diáknak is vannak saját könyvei

3. kategória: Diplomás szülők gyermeke, könyvszekrényre való könyvvel, van számítógépük, autójuk és a diáknak is vannak saját könyvei

5. kategória: Édesapja érettségivel, édesanyja diplomával rendelkezik, 5-6 polcra való könyvük van, de se autó, se számítógép nincs, és a diáknak sincsen saját könyve

6. kategória: Szülei diplomások, 1000-nél több könyvvel, van a diáknak saját könyve, de nincsen se számítógép, se autó

A hat kategóriába iskolánk tanulói közül csak 77 fő sorolható be a következő megoszlásban: 1. kategória 2. kategória 3. kategória 4. kategória 5. kategória 6. kategória Összesen

9 fő 20 fő 4 fő 32 fő 11 fő 1 fő 77 fő

A többi tanulónk egyik kategóriába sem sorolható. Közülük a legtöbbre a következő állítások egyike igaz: -

mindkét szülő legmagasabb iskolai végzettsége 8 osztály, vagy annál alacsonyabb egyik szülő iskolai végzettsége 8 osztály, vagy annál alacsonyabb, a másik szülő szakmunkásképzőt végzett mindkét szülő legmagasabb végzettsége szakmunkásképző

4. számú melléklet


Óralátogatási terv Láng István igazgató 2006. január

5. 9. 13. 18.

1.óra 2. 3. 4. 5.

Vas Katalin Bodrogi Anita Dani Imre Jánvári Attila Csorba Sándor

Helyán Hanna igazgató helyettes 2006. január

2. 3.óra 19. 4.

Balog Emese Dr. Hampel Tamásné

Nádasdiné Dani Éva gyakorlati oktatásvezető 2006. január 12. 4-6. óra 18. 3-5. óra

Nagy János gyakorlat Makra László gyakorlat

A második félév óralátogatásai az órarend módosítása miatt nem tervezhetőek pontosan. A korábbi eljárást követve havi legalább egy óralátogatást kell tenni az iskolavezetés tagjainak.


5. számú melléklet A tanítási óra elemzésének szempontjai 1. Az óra célja, tartalma, feladatai -

Milyen ismeretek felelevenítésére ill. alkalmazására nyílt lehetőség az új anyag feldolgozása során? Hogyan sikerült a tanítási órán a tanulókkal elsajátíttatni a tényeket, jelenségeket, kialakítani az új fogalmakat. Feltárni az oksági összefüggéseket, Elvégezni a szükséges gyakorlatokat a nevelési feladatok megvalósítása érdekében?

2. Az óra felépítése és szervezése -

Milyen volt az óra jellege /típusa/? /didaktikai feladatokkal indokolni/ Miként módosult az óra logikai felépítése? Milyen szervezési formában valósultak meg az óra feladatai? Hogyan alakul az óra időbeosztása? /különböző didaktikai feladatok megoldására fordított idő aránya, feladatok fontossága, nehézségi foka/

3. Az órán alkalmazott tanítási módszerek Szemléltetés - Hogyan válogatott a szemléltetési lehetőségekből és miért? - Megfelelt-e a szemléltetés a feladatok megvalósításához? - Szükség volt-e a szemléltetési terv módosítására? Beszélgetés - Indokolt volt-e a beszélgetés alkalmazása az óra különböző didaktikai mozzanataiban? - Helyesek voltak-e beszélgetés kérdései? - Miként érvényesült e módszer alkalmazása során a fejlesztő hatás? - Megfelelt-e a beszélgetés a pszichológiai követelményeknek? Magyarázat - Hol volt szükség a magyarázat módszerének alkalmazására? - Sikerült-e vele elérni a célt? Ellenőrzés, értékelés - Megfelelt-e az ellenőrzés tartalma a tantervi követelményeknek? - Milyen tudásszinteken kerül ellenőrzésre a tanulók tudása? - Milyen módon és hogyan történt a tanulók ellenőrzése és értékelése az órák során - Milyen képességekről kívánt tájékozódni a tanár az ismeretek ellenőrzése során? - Megfelelt-e az érdemjegy a tanulói teljesítménynek?


Önálló munka - Milyen az önálló tanulói munka, a nevelő és a tanulók közös munkája, valamint a nevelő munkájának aránya az órán? - Milyen képességeket akart fejleszteni a tanár a különböző önálló munkaformákkal és az hogyan sikerült? - Biztosította-e a tanár az önálló munka feltételeit? - Hogyan szervezte a munkát? /tanári, tanulói munka/ - Miként kapott visszajelzést a tanár az önálló tanulói munka folyamatáról és színvonaláról? - Megvalósítható-e a tanulói munka korrekciója? - Hogyan történt a munka értékelése? -

Csoportmunka A tananyag nyújtott-e lehetőséget a kooperatív tanulás alkalmazására? Milyen módon történt a csoportok szervezése? A csoportok tagjai megfelelően dolgoztak-e, arányos volt-e a feladatok elosztása? Az értékelés módja hogyan történt, egyénileg vagy csoportosan? Hatékony volt-e a módszer? Kulcsképességek fejlesztése Az alapképességek, általános képességek fejlesztése milyen módon történik? (logikus, elemző, strukturáló, koncepciózus, kreatív és problémamegoldó gondolkodás képessége, a kooperatív munkára való képesség) A horizontális képességek fejlesztése milyen módon történik? (az önálló információszerzés képessége, könyvtári keresés, Internet használat, szakmai folyóiratok, információk interpretálása) Szélességi elemek (a szakmában gyakran használt képességek, gyakorlati követelmények) megjelennek-e? Korszellemhez való viszony, ökológiai tudat alakítása hogyan történik?

4. A tanulók munkája és magatartása -

Milyen volt érdeklőse, figyelme? Milyen volt a tanítási óra hatékonysága a tanulók részvétele, és az elsajátított tudás alapján?

6. számú melléklet Ajánlott irodalom Összeállította: Szalma Andrea könyvtáros tanár Monográfiák: • • •

Karikó Sándor: Konformitás és nevelés (Bp. : Okker, [2005]) Nagy József: XXI. század és nevelés (Bp. : Osiris, 2000) Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan : tanácsok, módszerek, gyakorlatok a tanulási képesség fejlesztéséhez : középiskolásoknak (Bp. : Metódus-Tan, 2004)


• • • • • •

Czvik Éva - Sziszik Erika: Kísérleti tapasztalatok a kompetencia fejlesztéséről (Bp. : ELTE PPK Tanárképzési és -továbbképzési Közp. 2004) Zsolnai Anikó (szerk.): Szociális kompetencia - társas viselkedés : szöveggyűjtemény (Bp. : Gondolat, 2003.) Hans Berner: Az oktatás kompetenciái. Bevezetés az oktatásközpontú tervezés és a reflektív oktatás elméleti alapjaiba (Bp. : Aula, 2004) Csapó Benő - Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Bp. : Nemzeti Tankönyvkiadó. 2001) Csapó Benő (szerk.): Az iskolai tudás (Bp. : Osiris, 2002) Csapó Benő: Tudás és iskola (Bp. : Műszaki Könyvk., cop. 2004)

Internetes dokumentumok: •

Gergely Gyula: Kulcskompetenciák pedig nincsenek = Új Pedagógiai Szemle, 2004/11 (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2004-11-ta-gergely-kulcskompetenciak) • Dancsó Tünde: A szociális kompetencia megjelenése a Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladataiban = ÚPSz 2005/4 (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2005-04-ta-dancso-szocialis) • Kereszttantervi kompetenciák fejlesztése (ftp://ftp.oki.hu/matrix/MatrixKereszttantervi.pdf) • Gergely Gyula: A pedagógiai tevékenység komponensrendszere =ÚPSz 2002/5 (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2002-05-ta-gergely-pedagogiai) • Kulcskompetenciák meghatározása és kiválasztása

(http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=oecd-mihalykulcskompetenciak) • Formatív értékelés (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=integralt09-formativ) • • • • • •

Magyar nyelv és irodalom = ÚPSz 2002/12 (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2002-12-nv-03-magyar) Ambrus András: A problémamegoldás tanításának elméleti alapjai = ÚPSz 2002/10 (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2002-10-km-ambrus-problemamegoldas) Horváth Zsuzsanna: A szövegértés mint koherenciaképző a tanításban és a tanulásban (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=testveri-horvath-szovegertes) + melléklet: (ftp://ftp.oki.hu/testveri/horvath-szovegertes-melleklet.pdf) Élő idegen nyelv ÚPSz 2002/12 (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2002-12nv-04-elo) Nagy József: A kritikus kognitív készségek és képességek kritériumorientált fejlesztése ÚPSz 2000/7 (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2000-07-km-nagy-kritikus) Kárpáti Andrea: Az informatikai kompetencia fejlesztése ÚPSz 2001/07-08 (http://www.oki.hu/oldal.php?tipus=cikk&kod=2001-07-it-karpati-informatikai)

Egyéb találatok kaphatók a honlap keresőmezőjébe képességfejlesztés/készségfejlesztés keresőkérdés nyomán.

beírt:

kompetencia

vagy


7. számú melléklet

Kérdőív kiértékelése. 9. osztály. Miért választották iskolánkat. 2005. október 8. osztályos évvégi átlag: 3,63 (2 kitűnő tanuló)

1. Hol, (kitől) hallottál iskolánkról? A.

Az általános iskolai tanáraim tájékoztattak

B.

Olyan ismerősöktől, barátoktól akik ebbe az iskolába járnak

14

C.

Barátoktól, ismerősöktől, akik nem járnak ebbe az iskolába

5

D.

Szülőktől

2

E.

Részt vettem a városi nyílt napon

8

F. Újságból G. Szüleim részt vettek az általános iskolában szervezett középiskolák bemutatkozásán Egyéb………………………………………………………………………………… Pályaválasztási könyv internetről 2. Miért a mi iskolánkba jelentkeztél? A. a mezőgazdaságban dolgoznak a szüleim B. Szeretem az állatokat C. ha végeztem, könnyebben találok munkát D. az iskola külföldi kapcsolatai miatt E. jók a tanárok F. jó az iskolai légkör G. máskova nem lett volna esélyem H. az iskola szakmai hírneve

9

0 0 3 1

15 26 4 0 3 10 0 13

egyebek Ilyen mezőgazdasági alapokkal, sokkal könnyebb mezőgazdasági főiskolán továbbtanulni. Ilyen téren szeretnék elhelyezkedni. Úgy éreztem, a továbbtanulást itt szeretném megalapozni.

3. Mennyire szóltak bele szüleid iskolaválasztásodba? A. csak ők akarták, hogy idejöjjek B. megbeszéltük, közösen döntöttünk, én is akartam C. nem szóltak bele, én döntöttem el D. csak én akartam, szüleim ellenezték

1 1 1

0 13 15 2


Mit hallottál iskolánkról? Mióta elballagtak, sokra vitték. Itt tudom elsajátítani az állattenyésztést. Itt lehetek állatorvos. Nagyon jó gyakorlatok vannak és lehet lovagolni. Sok jót. Sok jót. Jó iskola, kicsit nehéz. Tökéletes képzést nyújtanak, ahhoz a szakmához, amiben dolgozni szereznék. Az országban itt kaphatjuk a legjobb mezőgazdasági képzést Jó az iskola, csak sokat kell tanulni. Jók a lehetőségek. Indul állategészségügyi szak. Ez a legjobb mezőgazdasági iskola Csongrád megyében. Hogy itt tudták az ismerőseim elsajátítani az állattartás és a növénytermesztés tulajdonságait. Hogy indul állattenyésztő szak és lehet, hogy lesz esély a lovaglásra. Tökéletesen megkapom azokat az alapokat, amelyek a céljaimban kitűzött szakmához feltételek. Hogy jók az iskolai tanítások. Sokat foglalkoznak állatokkal, és ez pont jó mert szeretem őket. Sok érdekes dolgot. Hogy jó iskola és sokat kell tanulni. Azt hallottam, hogy jó órák vannak és elég rendes tanárok. Azt, hogy nagyon jó a gyakorlati óra. (Több mindent is csinálhatnánk, és több helyre is mehetnénk!) Lehetőség nyílik arra, hogy gyakorlaton vegyünk részt, így megismerkedünk az állatokkal. Jó a közösség. Dísznövénykertész képzettséget is lehet szerezni. Lehetőség van kimenni gyakorlatra, és ezáltal megismerkedhetünk az állatokkal, és fontos információkat tudhatunk meg a mezőgazdaságról. Semmi különöset, csak azt, hogy mezőgazdasági és állattenyésztési iskola. Gyakorlaton tudunk részt venni. Állatokkal foglalkozik, ezért tetszett meg nekem. Jó mezőgazdasági suli. Mivel én mezőgazdász szeretnék lenni, mezőgazdasággal szeretnék foglalkozni, és azt mondták, hogy itt mezőgazdaságot tanítanak és azt is mondták, hogy jó az iskola és ez befolyásolta a döntésemet. Az állatokról többet megtanulhatok. Mert jók a tanárok és sok mindent meg lehet tanulni az állatokról és növényekről. Vas Katalin osztályfőnök


8. számú melléklet A kompetenciamérést segítő szakkönyvek: Vári Péter: Szintfelmérő feladatok az 5-6. és a 9-10. osztály számára Hans Berner: Az oktatás kompetenciái Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan (tanácsok, módszerek, gyakorlatok a tanulási képesség fejlesztéséhez középiskolában) Az új érettségire felkészítő könyvek: 15 Próbaérettségi magyar nyelv és irodalomból Középszintű magyar írásbeli érettségi I. Középszintű magyar szóbeli érettségi I. Középszintű magyar szóbeli érettségi II. Emelt szintű érettségi feladatok magyar nyelv és irodalomból Hortobágyi – Marosvári: Egységes érettségi fgy. Matematika III. Gerőcs László: Gyakorló és érettségire felkészítő fgy. Matematika I. Gerőcs László: Gyakorló és érettségire felkészítő fgy. Matematika II. Czapáry Endre: Gyakorló és érettségire felkészítő fgy. Matematika III. Dr. Urbán János: Kombinatorika Dr. Tallér József: A logika alapjai Batár Levente: Angol gyakorlatok - Középszint Rozgonyi – Borus Ferenc: Informatika középiskolásoknak mf. 9. számú melléklet A munkaközösségek által választott tankönyvek A pedagógusok tankönyvválasztásában fontos szerepet játszott, hogy a tankönyv megfeleljen a legújabb elvárásoknak. Szinte minden tantárgyat olyan tankönyvek segítségével oktatunk, melyek a feladatmegoldó készségre, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, az önálló véleménykifejtésre helyezik a hangsúlyt. Emellett a másik legfontosabb szempont, hogy megfelelő módon készítsék fel tanulóinkat az új típusú érettségire. Matematika: Kosztolányi József – Kovács István stb: Sokszínű matematika 9-12. (Mozaik Kiadó) A matematika tanárok 2002. óta használják ezt a tankönyvet felmenő rendszerben. Az idei tanévben már mind a négy évfolyamon ebből tanítanak. A tankönyv esztétikus külseje is arra ösztönzi a tanulókat, hogy szívesebben vegyék kézbe. Tele van színes ábrákkal, a kiemelt definíciók mellett a margón találhatók a fontosabb összefüggések. A feladatok nagy része, a mintapéldákat is beleértve, a gyakorlati élethez kapcsolódik. A sorozat több díjat is elnyert: IX. Budapesti Könyvfesztivál Budai Könyvdíj Szép Magyar Könyv 2001. Díj Szép Magyar Könyv 2001. Különdíj A matematika tanárok a tankönyv kiegészítéseként használják a Hortobágyi István, Marosvári Péter: Egységes érettségi feladatgyűjtemény. Matematika könyvet, mely az első olyan feladatgyűjtemény volt, amely alkalmas az új érettségire való felkészítésre, illetve a kompetenciák fejlesztésére. Továbbá a Bartha Gábor, Bogdán Zoltán: Matematika


feladatgyűjteményt, melynek feladatai alkalmasak az alapvető matematikai definíciók, összefüggések, szabályok begyakorlására. Magyar nyelv és Irodalom: Madocsay László: Irodalom Tankönyv és Szöveggyűjtemény 9-12. o. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Antalné Szabó Ágnes - Raátz Judit: Magyar nyelv és kommunikáció 9-12. o. Tankönyv és Munkafüzet (Nemzeti Tankönyvkiadó) A nyelvtan könyv az elméleti anyag gyakorlása mellett a következő szövegértési képesség fejlesztését célzó tevékenységformákra nyújt lehetőséget: Információk gyűjtése, könyvtári kutatás anyaggyűjtés, információk összehasonlítása, csoportosítása, rendszerezése. Vizuális kommunikáció elemzése, kép értelmezése szóban és írásban. A testbeszéd eszközeinek megfigyelése, értelmezése. Vitaindító, értékelés, állásfoglalás készítése. Szókincselemzés. A szövegértési szintek közül elsősorban az alábbiak érvényesülnek a feladatmegoldás során: Okokozati viszonyok megértése. A szerkesztésmód, felépítés által közvetített jelentések megértése. Grammatikai referenciális eszközök szövegbeli funkciójának megértése. Elsősorban az érettségire való felkészítés során használják a magyartanárok a Magyar irodalom középszintű érettségi – Szövegvizsgálat (gyakorló feladatlapok és megoldásaik), illetve a Magyar irodalom középszintű írásbeli érettségi – Mellette vagy ellene? (33 +1 érvelés és cáfolás) című könyveket, amelyek közül direkt szövegértési feladatsorokat tartalmaz a Szövegvizsgálat című könyv. Ez utóbbi a tanórák során is jó szolgálatot tesz, hiszen feladattípusai mind a középszintű érettségi szövegértési feladataihoz, mind a kompetenciamérés feladataihoz hasonlóak. Az órai anyag mellett, azt kiegészítve a szövegértési képesség fejlesztését célozva, ezt a könyvet is szokták használni a magyartanárok 9. osztálytól kezdve. A Madocsay László által írt Irodalom tankönyv kérdéseivel segíti a szerző és a téma viszonyának megértését. Mindennapi tapasztalatokkal, más olvasmányokkal, különböző forrású információkkal hasonlítja össze az olvasottakat, elősegíti a viszonyítást (pl. erkölcsi normákhoz, valósághoz, más korból, szerzőtől származó, más műfajú szövegekhez), a szerkesztésmód, felépítés (nyelvi kifejezőeszközök, stíluseszközök) által közvetített jelentések megértését. Alkalmas a következtetés, sorok közötti olvasás, implikáció, a mögöttes jelentés, alkalmi jelentés, szövegjelentés feltárását, a tény és vélemény elkülönítését célzó szövegértési szintek aktiválására. A tankönyv szedése, a lényegkiemelő színhasználat és az oldalt olvasható címszavas útmutató elősegíti az információk feldolgozását, a vázlat, tartalmi összefoglaló, kivonat készítését a tanulók számára. Biológia: Dr. Lénárd Gábor: Biológia I-III. Tankönyv és Munkafüzet (Nemzeti Tankönyvkiadó) A tankönyvek lényegre törően tartalmazzák az ismereteket, a kerettantervhez készültek. Jelentős a tankönyvek színes képanyaga is. A tananyag minél alaposabb feldolgozását, elsajátítását, gyakorlását sokrétűen segítik a fénymikroszkópos felvételek, rajzok, folyamatábrák, táblázatok, fényképek, grafikonok, térképek. A szöveg jól tagolt, az új fogalmak vastagon szedettek. A munkafüzet feladatai sokoldalú gyakorlásra adnak lehetőséget: táblázat kiegészítés, különböző tesztfeladatok, ábraelemzés, szövegértési feladatok, mondat kiegészítés. Az életjelenségek modellezése, vizsgálatok leírása fokozott gondolkodásra ösztönöz. Számolási feladatokat is tartalmaz.


Kémia: Dr. Siposné Dr. Kedves Éva: Általános kémia 9. o. (Mozaik Kiadó) Szerves kémia 10. o. (Mozaik Kiadó) A tankönyv sokkal több ismeretanyagot tartalmaz, mint amennyi elsajátítható heti 1 illetve 2 órában. A tankönyv sok színes ábrát tartalmaz anyagokról, kísérletekről, modellekről. Folyamatábrák, táblázatok, grafikonok segítik a megértést, feldolgozást. Lehetőséget adnak a problémamegoldó képesség fejlesztésére. A könyvben számolási feladatok vannak megoldásokkal illetve anélkül. Fizika: Hübér Magdolna: Fizika a szakképző iskolák 9-10. osztálya számára (Konsept-H Kiadó) Iskolánkban csak 9. , 10. osztályban tanítanak fizikát. Azért választotta a fizikatanár ezt a könyvet, mert nyelvezete egyszerű, de megfelel a szakszerű megfogalmazásnak. Az idegen szavak jelentését leírja. Nyelvezete olvasmányos, a hangsúlyos fogalmakat, törvényeket nyomdai eszközökkel kiemeli. Egyszerű kísérleteket is leír, amelyeket a diákok maguk is elvégezhetnek. Tudományos érdekességeket mesél el, amelyek a tanulókat lekötik, kedvet csinálnak a tankönyv forgatásához. Matematikai eszköztára a lehetőségekhez alkalmazkodva egyszerű, például alkalmaz grafikonokat a folyamatok időbeli lefolyásának, a fizikai mennyiségek egymáshoz való viszonyának bemutatásához. A törvényeket matematikai alakban leíró törvényeket matematikailag nem vezeti le, de példákat mutat a képletek alkalmazására és a gyakorló feladatok megoldásához. A gyakorló feladatok érdekesek, a mindennapi élethez kapcsolódnak. A tankönyv jó eszköz a tanuláshoz, a megszerzett tudás gyakorlásához, alkalmazásához. Ez a tankönyv diákbarát. Informatika: Rozgonyi-Borus Ferenc, Dr. Kokas Károly: Informatika középiskolásoknak, számítástechnika, könyvtárhasználat 9-10. o. (Mozaik Kiadó) Színes, szemléletes tankönyv. Az alapok összefoglalása található meg benne. Heti egy órában nem is jut idő másra. Mivel informatika órán sok feladatot kell megoldani, más forrásokból, illetve saját kútfőből kell ezeket kitalálni, mivel a könyv nem tartalmaz feladatokat. Történelem: Száray Miklós: Történelem I-II. 9-10. o. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Závodszky Géza: Történelem III. 11. o. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Salamon Konrád: Történelem IV. 12. o. (Nemzeti Tankönyvkiadó) A 9. és 10. osztályban a Száray Miklós-féle tankönyvből tanulnak a diákok. Ez a könyv szemelvényeivel kitűnő lehetőséget nyújt a feladatközpontú tanulói munka fejlesztésére. Forrásbőségével megfelel a kompetenciák fejlesztési elveinek. A 11. osztályban használt Závodszky-féle tankönyv kissé túldimenzionált, de a szövegértési - kritikai feladatok megoldását lehetővé teszi. A 12. osztályban használt, Salamon Konrád által írt könyv kellő mennyiségű forrást kínál, talán ezek változatossága nem felel meg minden esetben a kompetencia-alapú oktatás követelményeinek. Földrajz: Kereszty Péter: Lakóhelyünk, a Föld Tankönyv és Munkafüzet 9. o. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Dr. Bernek Ágnes: Társadalomföldrajz Tankönyv és Munkafüzet 10. o. (Nemzeti Tankönyvkiadó) Egy-egy leckét gyakran követ egy olvasmány, mely a témával kapcsolatos érdekességekről tudósit. Ezek az olvasmányok használhatók otthoni feldolgozásra, szövegértési feladatra. A könyvet ábrák, grafikonok teszik teljessé. A munkafüzet feladatai azt mérik, hogy a tanuló mennyit sajátított el a tankönyv olvasmányaiból. A leggyakoribb feladat táblázat kiegészítés, hosszabb- rövidebb kérdéskifejtés, fogalmak meghatározása.


Angol nyelv: John and Liz Soars: New Headway Elementary 9-10. o. Tankönyv és Munkafüzet (Oxford University Press) John and Liz Soars: New Headway Pre-Intermediate 11.-12. o. Tankönyv és Munkafüzet (Oxford University Press) A könyv feladatai olyan kompetencia területekre vannak felosztva, melyek az érettségi feladatokhoz tökéletesen igazodnak. Minden fejezetben külön rész foglalkozik az új nyelvtani szerkezet feldolgozásával, a szókincsfejlesztéssel, a hallás utáni és az olvasott szövegértéssel, valamint fogalmazási feladatok révén a szövegalkotással. A munkafüzet és a tankönyv feladatai között is nagy számban találunk kompetenciafejlesztő feladatokat. A legfontosabbak a szöveg kiegészítés, információkeresés, egy-egy mondat beillesztése hosszabb szövegbe, igaz-hamis álltások, címválasztás, véleményalkotás. A tankönyv képekben gazdag, melyek nem csak illusztrációk, de sokszor egy-egy feladat szerves részei is. A feladatok életszerűek, a mindennapi élethez kötődnek. A szerepjátékokban hétköznapi szituációkat kell eljátszaniuk a tanulóknak: vásárlás élelmiszer boltban, ruházati boltban, gyógyszertárban, rendelés étteremben, orvosi vizsgálat, szobafoglalás hotelben, telefonos beszélgetés, utazás vonattal és repülővel stb. A fogalmazási feladatok közül a levélírás van túlsúlyban. A tanulók megtanulnak különböző baráti és hivatalos leveleket írni, de megismerkednek a formanyomtatványok kitöltésével is. Egy-egy alkalommal külföldi nyelvtanulásra, illetve munkára kell jelentkezniük írásban, de írniuk kell könyv-, illetve filmismertetőt is. A könyv szerzői itt is a mindennapokban használható tudás megtanítására törekedtek. A könyv kiegészítéseként használjuk Magyarics Péter: Készüljünk az érettségire! Angol feladatsorok című könyvet és az idén megjelent New Headway tesztkönyvet, melyek még több kompetenciafejlesztő feladatot tartalmaznak, és hasznos segítséget nyújtanak az érettségire való felkészítésben is. Német nyelv: Hartmut Aufderstrasse: Delfin 1 Tankönyv és Munkafüzet (Hueber Magyarországi Képviselete) Start Maros Judit: Unterwegs Neu (Nemzeti Tankönyvkiadó) Mindhárom tankönyv az érettségi feladataira készíti fel a tanulókat. Fejezeteik kompetenciaterületekre vannak felosztva. Külön feladattípusok találhatók az olvasott szövegértés, a hallás utáni szövegértés, az önálló gondolatkifejtés, képleírás, párbeszédek gyakoroltatására.Szakmai tantárgyak: Szakmai tantárgyak: A szakmai tantárgyakat iskolánkban az FVM Kiadó könyveiből tanítjuk. Ezen a területen a pedagógusoknak lényegében nincs lehetőségük a tankönyvválasztásra, hiszen mezőgazdasági tankönyveket egyedül az FVM Kiadó forgalmaz, és egy-egy tantárgyhoz csak egyetlen tankönyvet gyártanak. Ezekben a tankönyvekben találhatók ábrák, grafikonok, táblázatok, melyek lehetőséget adnak a feladatmegoldó gondolkodás fejlesztésére. A kiadó ígéretet tett, hogy a következő tanévben többféle könyvből választhatunk majd, hiszen jelenleg folyik az új


tankönyvek kivitelezése. Az új könyvek valószínűleg jobban fognak alkalmazkodni a kompetencia-alapú oktatás elvárásaihoz. A szaktanárok írásos illetve szóbeli beszámolója alapján összeállította:

Balog Emese sk. tankönyvfelelős tanár Láng István sk. igazgató


Tárgy: Beszámoló a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről

HATÁROZATI JAVASLAT 1. Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakiskola kompetenciafejlesztés területén hozott intézkedéseiről készült beszámolóját a COMMITMENT Pedagógiai Intézet szakértői véleménye alapján A. változat: elfogadja, B. változat: nem fogadja el, és az alábbi intézkedések megtételét tartja szükségesnek: ……., a teljesítés határideje: …….


Dr. Lázár János sk. polgármester

A határozatot kapja: 1.) Dr. Lázár János polgármester 2.) Dr. Korsós Ágnes jegyző 3.) Közoktatási Bizottság 4.) PH Oktatási, Ifjúsági és Sport Csoport 5.) Érintett intézmény 6.) Irattár

C kötet. Tartalomjegyzék:

Recommend Documents