C. kötet. Tartalomjegyzék

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2005. szeptember 08-i ülésére beterjesztett anyagok I/C. kötet Tartalomjegyzék

Tájékoztató a Közlekedéstudományi Intézet KHT. „Gépjárművek levegőszennyeződését csökkentő intézkedések felmérése magyar városokban” című tanulmányáról

1

I/C. kötet 1. oldal

Iktatószám: 05-8030-3/2005. Címzett:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése

Tárgy:

Tájékoztató a Közlekedéstudományi Intézet KHT. „Gépjárművek levegőszennyeződését csökkentő intézkedések felmérése magyar városokban” című tanulmányáról

Az anyagot készítette:

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Műszaki Iroda

Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes jegyző

Véleményezésre megküldve:

Valamennyi Bizottságnak

Sokszorosításra érkezett:

2005. augusztus 29.

Napirend kapcsán meghívandó személyek:


Száma: 05–8030–3/2005. Tárgy: Tájékoztató a Közlekedéstudományi Intézet KHT. „Gépjárművek levegőszennyeződését csökkentő intézkedések felmérése magyar városokban” című tanulmányáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést a Közlekedéstudományi Intézet KHT. „Gépjárművek levegőszennyeződését csökkentő intézkedések felmérése magyar városokban” című tanulmányáról. A mellékelt felmérést a Közlekedéstudományi Intézet KHT. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megrendelésére készítette el. Célja a közlekedés okozta környezetterhelés csökkentésére közép- és hosszú távú stratégia kialakítása és kedvezőbb környezeti állapot eléréséhez szükséges kormányzati intézkedések kezdeményezése. Az Európai Unió korábban 2000. évben a CANTIQUE Project keretében készített hasonló felmérést arra vonatkozóan, hogy a közép- és kelet-európai városok mennyire készültek fel a közlekedés területén az Unió levegőtisztaság-védelmi követelményeinek teljesítésére, a környezetvédelmi intézkedések megvalósítására, továbbá milyen javaslataik vannak ezen a téren és milyen akadályait látják az intézkedések megvalósításának. Jelen felmérésre a korábbi felmérés megismétléseként került sor 2005. év elején. A városok közlekedési és levegőtisztaság-védelmi helyzetének jellemzése az alábbiakra terjedt ki: • •

gépjárműállomány és levegőminőség elemzésére, közlekedés által okozott levegőszennyezés csökkentésére tett intézkedésekre.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Környezetvédelmi Főosztálya a felmérésnél használt kérdőívet 33 város önkormányzatának küldte meg, a felkértek közül 32-en válaszoltak. A most megküldött felmérés a kérdőívekre adott válaszok feldolgozásával készült el. Az elkészített anyagot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Környezetvédelmi Főosztálya tájékoztatásul és további felhasználás céljával küldte meg az önkormányzatoknak, abban bízva, hogy a kiadványa jól hasznosítható gyakorlati ötletekkel szolgál a városok környezetbarát közlekedésfejlesztéséhez. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a jelen tájékoztatás szíves elfogadására. A melléklet, terjedelmére tekintettel az Önkormányzati Csoporttól igényelhető. Hódmezővásárhely, 2005. szeptember 08. Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester


MELLÉKLET





Bevezetés Az Európai Unió 2000-ben az ún. CANTIQUE Project keretében készített felmérést arról, hogy a közép- és kelet-európai városok mennyire készültek fel a közlekedés területén az Unió levegőtisztaság-védelmi követelményeinek teljesítésére, a környezetvédelmi intézkedések megvalósítására, milyen javaslataik vannak e téren, illetve milyen akadályokat látnak az Európában különböző helyeken már alkalmazott forgalomszervezés, helyi tömegközlekedést előnyben részesítő stb. megoldások alkalmazását illetően. A polgármesteri hivatalok munkatársai az akkori felméréshez értékes adatokat, véleményeket, javaslatokat adtak. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) számára igen fontos, hogy folyamatában ismerje a jelentős lélekszámú és forgalmú hazai városok a közlekedési környezetvédelem terén tett és a következő években végrehajtani tervezett intézkedéseit, és véleményét a környezeti állapotuk javítására vonatkozó, - közlekedéssel összefüggő - lehetőségekről, problémákról. Az ismeretek segítenek abban, hogy a minisztérium a közlekedés okozta környezetterhelés csökkentésére közép és hosszabb távú stratégiát alakítson ki, kezdeményező szerepet játszhasson a kedvezőbb környezeti állapot eléréséhez szükséges kormányzati intézkedések meghozatalában. Ezért 2005. év elején a GKM Környezetvédelmi Főosztálya megismételte a korábbi felmérést. A felméréshez a 2000. évben használt EU kérdőív némileg módosított, terjedelmében is korlátozott változata került felhasználásra (1. sz. melléklet), amely még így is meglehetősen sok beavatkozási területet ölel fel, eléggé tág lehetőséget nyújt a környezetvédelmi szervezési intézkedések terén. A városok közlekedési és levegőtisztaság-védelmi helyzetének jellemzése kiterjedt a gépjárműállomány és a levegőminőség elemzésére. Ezt követően a kérdőív a közlekedés által okozott levegőszennyezés csökkentésére tett intézkedésekre (a járműállomány korszerűsítése; üzemeltetési, a szolgáltatás minőségét javító intézkedések; forgalomszabályozási megoldások; környezetkímélő, nem motorizált közlekedési módok segítése; a gépjárműhasználat befolyásolása; területhasználat, városrendezés; közlekedést helyettesítő megoldások; a közlekedési eszközök megválasztásának befolyásolása a csúcsforgalom csökkentésére) kérdezett rá.. A felméréshez használt, városoknak megküldött táblázatos formában adott kérdőív segítséget kívánt nyújtani a válaszadáshoz azzal, hogy áttekintést adott a közlekedés környezeti ártalmainak mérséklését szolgáló lehetőségekről. Az első kérdéscsoport a város forgalmával, gépjárműállományával és környezeti állapotával kapcsolatos alapvető információkra kérdezett rá. Az ezekre adott válaszok lehettek statisztikán alapuló, vagy becsült adatok. A második és harmadik kérdéscsoport a helyi tömegközlekedés preferálására, környezeti teljesítményének javítására irányult. Negyedikként jelent meg a forgalom befolyásolása, a forgalomszabályozás és irányítás, ami szinte azonos jelentőségű a gépjárműállomány minőségével. Ide került egy alcsoportként a nem motorizált közlekedés és a városi áruszállítás szervezése.


Végül az utolsó kérdéscsoport az EU-ban "divatos", valóban nagyon fontos, de Magyarországon kevésbé használt "mobilitás management", azaz a közlekedési igények befolyásolása volt, ami általában hosszabb távú terveket és beruházásokat igényel. A kérdőív felsorolta mindazon tipikus intézkedéseket, amelyeket a városi közlekedés levegőszennyezésének csökkentésére Európában alkalmaznak. A kérdés ezekkel kapcsolatban a következő volt: • • •

melyeket valósítottak meg a felmérésbe bevont városokban, milyen költséggel és eredménnyel; melyek alkalmazását tervezik, mekkorára becsülik a megvalósítás költségét, milyen eredményt várnak; hosszú távon melyeket tartanak ígéretesnek, és mik az alkalmazásukat jelenleg nehezítő, kizáró körülmények (jogi, financiális, intézményi stb.).

Bár a felsorolás bőséges volt, mégsem teljes. Nem tért ki olyan intézkedésekre, mint az elkerülő utak építése vagy "városi fizető utak" rendszere, a parkolójegy tömegközlekedésre való igénybevétele, hétvégi családi tömegközlekedési jegyek, és nyilván még számos ötlet létezhet. A válaszokban vártuk ilyen, vagy hasonló ötletek ismertetését is, ha megvalósították, vagy tervezik. Az egyes kérdésekre adott válaszoknál lényeges különbséget jelentett, hogy a helyi tömegközlekedést önkormányzati (többségi) tulajdonú vállalat, vagy VOLÁN társaság végzi. Hasonlóképpen lényeges eltérések vannak mind a környezet állapotát, a levegőminőséget, valamint a lehetséges és értelmes intézkedéseket illetően a település nagyságától, földrajzi és egyéb helyzetétől függően. Volt, ahol tényleges adat, és volt, ahol csak becsült adat állt rendelkezésre. A GKM a kérdőívet 33 város önkormányzatának küldte meg. A felkértek közül 32-en válaszoltak. A válaszok feldolgozása megtörtént. Az anyag összeállítása a 2002. év utáni adatok felhasználásával történt.. A kiértékelés alapján látható, hogy a városok többsége jelentős erőfeszítéseket tett a megnövekedett gépjárműforgalom által okozott levegőszennyezettség csökkentése érdekében. Vannak területek, ahol a települések jó eredményeket értek el (forgalomcsillapított terület, illetve gyalogos zóna, sétáló utca, kerékpáros úthálózat, stb.), és vannak, ahol még mindig nem történtek jelentős változások (alternatív tüzelőanyagok, ill. javított üzemanyag minőség alkalmazása, lépcsőzetes munkakezdés, stb.). Az eredményes együttműködés a nagyobb városok környezetvédelmi szervezeteivel, a helyi tapasztalatok, gondok, észrevételek és javaslatok megismerése segíti a közúti gépjárművek környezetvédelmi kérdéseivel összefüggő kutatás-fejlesztést, a szabályok előkészítését, koordinálását. A tanulmány első – terjedelmesebb részében – az önkormányzatok által adott adatokat és válaszokat rendeztük egybe a kérdőív pontjainak sorrendjében. A második részben az egyes témák által a felmérésbe bevont településekre jellemző összegzést és tapasztalatokat adjuk közre.


I. A jelenlegi és jövőben várható közlekedési és levegőtisztaság-védelmi helyzet jellemzése Gépjárműállomány 1. A gépjármű állomány nagysága Ajka városban 10.218 db járművet tartottak nyílván 2004. évben. Baja: Bács Volán Rt. eszközállományára vonatkozóan:103 db. Békéscsaba: 2005.01.01-én 25.000 db volt a gépjármű állomány nagysága. Budaörs: Minden járműfajta együtt:14.457 db (2004), várhatóan növekszik. Cegléd: A gépjármű állomány nagysága: 12.576 db. Debrecen: Debrecen közigazgatási Debrecen város területén területén 216 123 187 472 Lakos 62 576 56 223 Személygépkocsi: 9 833 9 051 Tgk 507 491 Busz Dunaújváros: 15.716 db. Eger: 2004. évben 20.000 db (becsült érték). A tendencia növekvő. Érd: 28.000 db (tényleges adat). Győr: 39.075 db (2002). Gyöngyös: 11.823 db gépjármű. Gyula: 11.117 db, ebből 6.155 db katalizátor nélküli. A Volán aktuális jármű-állománya 38 db, ez az adat várhatóan azonos szinten marad. Hajdúböszörmény: 8.934 db, növekvő tendencia. Hódmezővásárhelyen a gépjárműállomány nagysága közel 18.000 db. Kaposvár: 1.000 lakosra vetítve 2002-ben 281 db; 2003-ban 296 db. Kecskemét: 48.925 db gépjármű. Miskolc: Az adóztatott gépjárművek száma 48.731 db (2004). Mosonmagyaróvár: 11.402 db (2004). Nagykanizsa: Nyíregyháza: 44.662 db (2003) Orosháza: 2003-ban 9.633 db. Összevetve az előző évivel, kismértékben növekvő tendenciát mutat. Ózd: Adattal nem rendelkeznek. Pécs: személygépkocsi (személygépkocsi:): 46.549 db, tehergépkocsi (tgk): 6.502 db, busz: 608 db (2004.12.31. állapot szerint). Salgótarján: 2003. évben: 50.670 db (megyei adat). Sopron: A gépjármű állomány nagysága 2005. januárjában 20.700 db. Ebből tehergépkocsi 3.700 db. Személygépkocsi mintegy 17.000 db, a szám növekvő tendenciát mutat. Szeged: Összes gépjármű 2002-ben 44.427 db, 2003-ban 58.855 db, 2004-ben 56.008 db (adóhivatal adatai) Székesfehérvár: 2002-ben 37.374 db, 2003-ban 38.949 db, 2004-ben 47.848 db. Szekszárd: 2004. év: 15.956 db (nő). Szolnok: 2005. január 1-én: gépjárművek: 24.648 db. 2000-től számítva átlag 3,5%-os évi növekedés a gépjárműállomány egészét tekintve. Szombathely: A gépjárműállomány nagysága:


ÉV db

2002. 23.913

2003. 25.687

2004. 32.416

2005. 32.628

Tatabánya: Vác: A gépjármű állomány nagysága 13.990 (tény adat). Veszprémben a gépjármű állomány nagysága az adóhivatal tájékoztatása szerint: Darab szám személygépkocsi 18.150 tehergépkocsi 2.774 autóbusz 185 vontató 92 motorkerékpár 341 pótkocsi 693 utánfutó 661 lakókocsi 41 Összesen: 22.937 A jövőben egyértelmű növekedés várható. Megnevezés

2. A gépjárműállomány életkora Ajka: Nincs adat (n.a.) Baja: Bács Volán Rt. eszközállományára vonatkozóan: 11-25 év. Békéscsaba: Nincs ilyen jellegű adat. Budaörs: Nincs információ. Cegléd: A gépjármű állomány életkora: átlag 9 év. Debrecen: n.a. Dunaújváros: n.a. Eger: Személygépkocsi 11 év, autóbusz 13 év (becsült éték). Érd: 8 – 10 év (becslés). Győr: n.a. Gyöngyös: n.a. Gyula: A Volán gépjármű-állományának átlagos életkora az összes jármű figyelembe-vételével: 9,2 év. Hajdúböszörmény: n.a. Hódmezővásárhely: A gépjárműállomány átlag életkora kb. 10 év, amely folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Kaposvár: Személygépkocsik: 12,3 év 2002-ben; tehergépkocsik: 13,2 év 2002-ben. (megyei statisztika) Kecskemét: 6-8 év (becsült). Miskolcon az állomány életkorát illetően a nyilvántartó program nem tud keresést végezni, becslés alapján azonban valószínűsíthető, hogy Miskolcon az országos átlagnál valamivel több az idősebb jármű. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: n.a.


Orosháza: Csak becsült adatokat tudtak közölni. Személygépkocsik esetében 8-9 évre becsülik az átlagéletkort, mely lassan javul. Tehergépkocsik esetében ez 7-8 év. Ózd: Az autóbuszok átlagos életkora 13,6 év. Pécs: 8,6 év. Salgótarján: 2003. évben: személygépjármű: 13 év, tehergépjármű: 10 év (megyei adat). Sopron: Az életkor növekvő. Szeged: n.a. Székesfehérvár: n.a. Szekszárd: n.a. Szolnok: n.a. Szombathely: n.a. Tatabánya: n.a. Vác: A gépjármű állomány átlagos életkora 12 év. Veszprémben ilyen jellegű adatbázissal az önkormányzat adóhivatali csoportja nem rendelkezik. Becslések szerint az átlag életkor 8-10 évre tehető.

3. Üzemanyag fajta szerinti megoszlás Ajka: n.a. Baja: Bács Volán Rt. eszközállományára vonatkozóan:benzin: 2,91%, diesel: 97,09%. Békéscsaba: n.a. Budaörs: n.a. Cegléd: Üzemanyag fajta szerinti megoszlás: 60% benzin 40% diesel. Debrecen: n.a. Dunaújváros: n.a. Eger: Benzin 69 %, diesel 30 %, gáz 1 % (becsült éték). Érd: Benzin-diesel, 60 %-40 % (becslés). Győr: n.a. Gyöngyös: 5.900 benzines (katalizátoros), 2.421 benzines, 3.502 diesel üzemű gépjármű. Gyula: A Volán 100 %-ban diesel-olajat használ. Hajdúböszörmény: n.a. Hódmezővásárhely: Üzemanyagfajta szerinti megoszlásuk: 88,3%-a benzin, 11,1%-a diesel, 0,6%-a egyéb (pl.: PB gáz). Kaposvár: Személygépkocsi 2003-ban: 88% benzin, 11% gázolaj, 1% egyéb üzemű. Tehergépkocsi 2003-ban: 79% gázolaj, 20% benzin, 1% egyéb (megyei statisztika). Kecskemét: Benzines üzeműek: 41.425 db. diesel üzeműek: 7.500 db (becsült). Miskolc: Üzemanyagfajta szerinti megoszlás nem állapítható meg a nyilvántartó szoftver segítségével, ez az adat valószínűleg megfelel az országos átlagnak. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: személygépkocsi: 87,1%, benzin, 12,3% diesel, 0,6% egyéb üzemű (2003). Tehergépkocsi: 83,3% diesel, 16,2% benzin, 0,5% egyéb (2003). Orosháza: gépjárművek üzemanyag fajta szerinti megoszlása benzin 73%, diesel 26%, egyéb 1%. Ózd: n.a. Pécs: Benzines: 25.058 (46%), diesel: 7.441, (14%). Többiről nincs pontos adat. Salgótarján: Benzin: 80 %, diesel: 19 %, egyéb: 1 % (megyei adat). Sopron: Az újonnan üzembe helyezett személygépkocsik zöme benzin üzemű csakúgy, mint a forgalomból kivont személygépkocsik. Szeged: n.a.


Székesfehérvár: n.a. Szekszárd: n.a. Szolnok: (környezetvédelmi osztálykódok szerint) benzin üzemű (78%): - nem katalizátoros vagy nem szabályozott katalizátoros: - szabályozott katalizátoros: diesel üzemű (22%): - EURO 2 - EURO 3 - EURO 4 - EURO 5

11.325 db 7.901 db 19.226 db 3.938 db 1.444 db 39 db 1 db 5.422 db

Tatabánya: n.a. Vác: Az üzemanyag fajta szerinti megoszlása: 70% benzin, 30% diesel. Veszprémben benzin, diesel, gázolaj üzemű járművek ilyen jellegű csoportosítását az adócsoport nem vezeti. Rendelkezésre bocsátott adatai: Megnevezés tiszta gázüzemű szabályozott katalizátoros nem szabályozott katalizátoros katalizátor nélküli Összesen:

Darab szám 29 7.635 334 8769 16.767

4. Járműfajta szerinti megoszlás Ajka Személygépkocsi: 8244 db Tehergépkocsi: 927 db Autóbusz: 149 db Vontató: 45 db Motorkerékpár: 179 db Pótkocsi: 391 db Utánfutó. 270 db Lakókocsi: 13 db Baja: BácsVolán Rt. eszközállományára vonatkozóan busz: 94,18%, tehergépkocsi: 1,94%, személygépkocsi: 2,91%, nehéz tehergépkocsi: 0,97%. Békéscsaba: 10-15% tehergépkocsi. Budaörs: személygépkocsi: 11.456 db, tehergépkocsi: 1.887 db, busz: 13 db, vontató: 57db, motorkerékpár (mkp.): 259 db, pótkocsi: 475, utánfutó: 276 db, lakókocsi: 34 db. Cegléd: személygépkocsi: 55%, kistgk.: 15%, nehéz-tehergépkocsi: 20%, autóbusz 10%. Debrecen határát átlépő járművek megoszlása: személygépkocsi + mikrobusz 81 %, kis- és középteher + szóló busz 11 %, nehéz teher + pótos + csuklós autóbusz: 8 %.


Dunaújváros: személygépkocsi: 81,1%, tehergépkocsi: 9,5%, autóbusz: 0,7%, vontató 0,7%,, mkp.: 1,0%, pótkocsi 3,7%, utánfutó 3,1%, lakókocsi 0,2%. Eger: n.a. Érd: személygépkocsi: 65 %, kistehergépkocsi: 20 %, nehéz tehergépkocsi: 12 %,, autóbusz : 3 % (becslés). Győr: Nincs 2002. utáni adat. Gyöngyös: Személygépkocsi 10.000 db, tehergépkocsi 1.369 db, autóbusz 185 db, vontató 139 db, motorkerékpár130 db. Gyula: A Volán járművei közül 37 db autóbusz (97,4 %) és 1 db nehéz tehergépkocsi (2,6 %). Hajdúböszörmény: személygépkocsi: 69,7%, tehergépkocsi: 10,5%, busz: 0,3%, vontató: 1,5%, mkp. 1,6%, pótk. 6,9 %, utánf.: 9,4%, lakókocsi: 0,1% Hódmezővásárhely: Járműfajta szerinti megoszlásuk: 73,4%-a személygépkocsi:., 10%-a nehéz tgk., 12%-a kis tgk., 0,5%-a autóbusz. Kaposvár. 2003-ban 83% személygépkocsi; 0,5% autóbusz; 3,5% motorkerékpár; 13% teherszállító és különleges célú gépjármű (megyei statisztika). Kecskemét: Tehergépjármű: 5.830 db, személygépjármű: 36.962 db, busz: 328 db, vontató: 315 db. Miskolc: Személygépkocsi 78,6%, autóbusz 1,3%, tehergépjármű 12,3%, motorkerékpár 0,9 %, egyéb 6,9%. Mosonmagyaróvár: személygépkocsi 79,0%, autóbusz 0,2%, tehergépjármű 11,0%, motorkerékpár 1,6%, egyéb 8,2%. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: Személygépkocsi 81,8%, nagy tehergépjármű 1,8 %, kis tehergépjármű 11,9%, autóbusz 1,0 % (2003). Orosháza: személygépkocsi 7786 68 % tehergépkocsi 1272 11 % pótkocsi, félp., utánfutó 1478 13 % autóbusz 18 0,2 % motorkerékpár 451 4 % lakókocsi 10 0,1 % lassú járművek, egyéb 445 3,7 % Ózd: n.a. Pécs: személygépkocsi: 46.549 (85,4%), tehergépkocsi: 6.502 (12%), busz: 608 (0,01%) db. Salgótarján: személygépjármű: 88%, kis tehergépjármű: 6%, nehéz tehergépjármű: 5%, busz 1% (becsült adat). Sopron: személygépkocsi: 55 %, kistehergépkocsi: 15 %, tehergépkocsi: 10 %, busz: 20 % (becsült adat). Szeged: 2002-ben személygépkocsi: 76,5%, autóbusz, tehergépjármű: 21,3 %, egyéb 2,2%. Székesfehérvár: személygépkocsi: 2002: 29.384 db, 2003: 30.716 db, 2004: 37.474 db, tgk. 2002: 4.692 db, 2003: 4.859 db, 2004: 5.761db, busz 2002: 244 db, 2003: 140 db, 2004: 471db. Szekszárd: személygépkocsi: 86%, tehergépkocsi: 12%, busz: 2% (becsült adat). Szolnok: személygépkocsi 20.523 db, autóbusz, 313 db, tehergépkocsi: 3.409 db, egyéb 403 db. Szombathely: Járműfajta szerinti megoszlás: szgk: 79%

kistgk: 9%

nehéztgk: 2%

busz: 1%

Tatabánya: n.a. Vác: A járműfajta szerinti megoszlás: 86% személygépkocsi, 13,5% tehergépkocsi, 0,5% busz.


Veszprémben a járműfajta szerinti megoszlás a következő: Megnevezés személygépkocsi tehergépkocsi autóbusz vontató motorkerékpár pótkocsi utánfutó lakókocsi Összesen:

% 79,1 12,1 0,8 0,4 1,5 3,0 2,9 0,2 100,0

A Balaton Volán Személyszállítási Rt. Veszprém Megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint a járműállomány darabszáma 2005. 01. 01-én: db szám

Átlagéletkor

Üzemanyag

helyi autóbusz

54

15,5 év

diesel

%-os részarány 34.4 %

helyközi autóbusz

91

10,5 év

diesel

57,9 %

személygépkocsi

8

5,5 év

benzin/diesel

5,1 %

kis tehergépkocsi

2

5,5 év

diesel

1,3 %

tehergépjármű

2

24,0 év

diesel

1,3 %

157

-

-

100,0 %

Jármű fajta

Összesen:

5. Személyszállítási teljesítmény megoszlás Ajkán a személyszállítás 85 % -át a személygépkocsival történő szállítás teszi ki. A tömegközlekedés 10 %. A maradék 5 % egyéb szállítóformával történik. Baja: tömegközlekedés 40%, gépjármű 40%, kerékpár 20%. Békéscsaba: tömegközlekedés 30%, személygépkocsi 55%, kerékpár 15% (becsült adat). Budaörs: tömegközlekedés: 39%, személygépkocsi közlekedés: 61%, kerékpár közlekedés 0% (2004, nem becsült adat). Cegléd: Személyszállítási teljesítmény megoszlás: tömegközlekedés 10%, személygépkocsi 65%, kerékpár 25%. Debrecen: n.a. Dunaújvárosban becsült adatok szerint a tömegközlekedés és a magán közlekedés (személygépkocsi, kerékpár) aránya 60 - 40 %. A hivatásforgalmi közlekedésben a kerékpáros közlekedés aránya magasnak mondható, pontos adat azonban nincs. Az arányok közötti csökkenő tendencia van a tömegközlekedés kárára, ez azonban nem jelentős mértékű. Hosszú sávon a kerékpáros és a tömegközlekedés lenne a kedvező, ehhez azonban jelentős mértékű beruházások kellenének (kerékpárút-hálózat bővítése, autóbusz közlekedés jelentős racionalizálása, stb.). Eger: tömegközlekedés 60 %, személygépkocsi 35 %, kerékpár 5 % (becsült). Érd: tömegközlekedés 60 %, személygépkocsi 40 % - kerékpár elenyésző (becslés). Győr: személygépkocsi 45,1 %, busz 39,9 %, kerékpár 15,0 %.


Gyöngyös: tömegközlekedés 15 %, személygépkocsi 80%, kerékpár 5%. Gyula: tömegközlekedés 0.16 %, személygépkocsi 35.70 %, kerékpár 64.14 %. Mivel a kerékpárok száma becsült adat, a százalékos részarány is tájékoztató jellegű. Hajdúböszörmény: tömegközlekedés. 2%, személygépkocsi 40%, kerékpár 48% (becslés). Hódmezővásárhely: személyszállítási teljesítmény megoszlás: személygépkocsi: 40%, tömegközlekedés: 20%, kerékpár: 40%. Kaposvár: tömegközlekedés 30%, személygépkocsi 69%, kerékpár 1 % (becslés). Kecskemét: tömegközlekedés 47%, kerékpár 11%, személygépkocsi 42% (becsült). Miskolc: Tömegközlekedés: a miskolciak 42%-a, a környéken élők 15%-a naponta használja a tömegközlekedést (napi 400.000 utas). A fennmaradó arányt szinte teljes mértékben a személygépkocsi teszi ki, hiszen a kerékpárral közlekedők aránya elenyésző (becslés), inkább sport céljából bicikliznek az emberek. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: személygépkocsi, utas személygépkocsi, vezető 19%

26% tömegközlekedés

9%

kerékpáros 11%

egyéb 5%

30% gyalogos

Orosháza: n.a. Ózd: Tömegközlekedés 60%, személygépkocsi 40%, kerékpár elhanyagolható mértékű (becsült adatok). Pécs: tömegközlekedés kb. 60% , egyéni kb. 40%. Salgótarján: n.a. Sopron: A személyszállítási részarány: tömegközlekedés 40%, személygépkocsi 55%, kerékpár 5% (becsült adat). Szeged: A szegediek helyváltoztatása (modalitás) közösségi közlekedéssel 35 % egyéni gépjárművel 22 % gyalog, kerékpáron 43 % (A Transman Kft. által 2000-ben végzett háztartásfelvétel adatai szerint )


Az egyes közlekedési ágak közötti %-os megoszlás Szegeden, 2000-ben. év Közösségi Magántulajdonú Kerékpár Gyaloglás közlekedés motoros gépjárművek 2000. 40,8 53,6 1,5 4,0 Székesfehérvár: autóbusz: 55%, személygépkocsi: 45%, a kerékpárosok részesedése elenyésző, 1 ezrelék alatti. Szekszárd: Nincs adat. Szolnok: Nem rendelkeznek adatokkal, becslés alapján a közlekedő létszám az alábbi: - tömegközlekedés: 50-70% - személygépkocsi: 30-50% - kerékpár: 1- 3% Szombathely: Személyszállítási teljesítmény megoszlás (becsült adat): Tömegközlekedés 35%

Személygépkocsi 40%

Kerékpár 25%

Tatabánya: Tömegközlekedés 55%, egyéb 45%. Vác: A személyi szállítási teljesítmény megoszlása: 90% személygépkocsi, 7% tömegközlekedés, 3% kerékpár. Veszprémben a Balaton Volán Személyszállítási Rt. Veszprém Megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint az autóbuszok 95%-ával tömegközlekedési szolgáltatást végeznek, helyi és helyközi viszonylatban. A maradék 5% marad a különjárati, ill. szerződéses tevékenységekre.

6. Személygépkocsik száma Ajka: 8.244 db (2004.) Baja: n.a. Békéscsaba: 21.500 db (becsült adat). Budaörs: 11.456 db. Cegléd: 8.920 db. Debrecen: 56.223 db. Dunaújváros: 12.747 db. Eger: 2004. évben a személygépkocsik száma: 19.361 db. Érd: 17.548 (tényleges adat). Győr: nincs 2002. utáni adat. Gyöngyös: 10.000 db. Gyula: 8.630 db, ez az Adócsoport nyilvántartásában levő összes gépjárművek 77 %-a. Hajdúböszörmény: 6.232 db. Hódmezővásárhely: n.a. Kaposvár: 20.128 db (statisztika). Kecskemét: személygépkocsi állomány: 36.962 db. Miskolc: 38.309 db (2004). Folyamatos növekedés tapasztalható. Mosonmagyaróvár: 9.011 db. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: 36.535 db 2003-ban. 2000. és 2003. között 15,3 %-kal nőtt.


Orosháza: 7.786 db. Ózd: n.a. Pécs: 46.549 db. Salgótarján: 2003. évben: 11.431 db. Sopron: személygépkocsik száma 17.000 darab. Szeged: 2002-ben 31.962 db, 2003-ban 45.272 db, 2004-ben 43.206 db (adóhivatal adatai). Székesfehérvár:- 2002: 29384 db, 2003: 30716 db, 2004: 37474 db Szekszárd: 13.834 db. Szolnok: személygépkocsi: 20.523 db. Szombathely: Személygépkocsik száma: 25.856 db. Tatabánya: n.a. Vác: A személygépkocsik száma: 12.063 (tény adat). Veszprém: 18.150 db (2004).

Levegőminőség 7. A levegőminőségre vonatkozó általános (jellemző) adatok Ajka város levegője szennyezett. Az Önkormányzat mindent megtesz (fásítás, az utak locsolása) a levegő minőségének javítása érdekében. 2003. novemberétől - 2004. novemberéig nem történt meg a tájékoztatási és riasztási küszöbérték túllépése. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Veszprémi Mérőállomása által küldött 2004. évi átlag adatok tájékoztató jelleggel, ami csak a mérőállomásra vonatkozik: 2004. év január február március április május június július augusztus szeptember

NOX uq/m3 24,6 27,6 15,3 10,9 11,4 8,9 5,6 5,5 9,4

NO uq/m3 3,3 5,7 0,9 0,9 1,1 0,8 1,4 1 1,2

NO2 uq/m3 19,5 18,6 13,9 9,6 9,8 7,6 3,4 3,9 7,5

SO2 uq/m3 6,3 4,5 7 8 19,3 18,7 15,3 12,4 6,8

O3 uq/m3 46,3 58 76,9 76,3 74,6 72,8 73,1 80,7 60,1

CO uq/m3 490 474,4 418,29 279,08 277,54 196,78 185,04 202,03 297,77

PM10 uq/m3 39,5 35,3 35,1 26,8 23,5 18,6 23 23,8 25,9

Baján a levegőminőségi értékelés szerint „jó” a levegőminőség a város centrumában. SO2 átlag: 0,55 µg NO2 átlag: 27,58 µg Ülepedő por átlag: 3,01 g/m2 Békéscsaba: a szennyezettség mértéke változó. Budaörsön a nagy forgalmú területek (autópálya, 1.sz. főút) szennyezett, többi terület jó minőségű. Cegléden a levegő minőségére vonatkozó általános (jellemző) adatok jók.


Debrecen város légszennyezettsége az egészségügyi határértékek alapján közepesnek mondhatók. Az alap-légszennyezettség éves értéke Debrecen belterületén: ug/m3

Debrecen 14,6 197,4 32,2 6,7 4,0

Kén-dioxid (SO2) Szén-monoxid (CO) Nitrogén-dioxid (NO2) Szilárd (TSPM) Szerves vegyületek (CH)

Fűtési félév (ff) és nem fűtési félév (nff) immissziós adatai SO2 NO2 Ülepedő por Szálló por

2001-2002 ff ug/m3 6,15 ug/m3 20,81 g/m2*30nap 4,77 ug/m3 59,32

2002-2003 ff 4,49 48,96 4,04 76,38

2002n ff 2,39 28,66 5,46 61,5

2003 nff 2,06 37,98 6,2 94,67

A fenti adatok alapján a kén-dioxid légszennyezés a városban alacsony volt, az ülepedő por szennyezés kis mértékben, a nitrogén-dioxid szennyezés jelentősen emelkedett. Szálló por mérés Debrecen városban egy mérőponton volt, és itt is jelentős emelkedés volt tapasztalható. Dunaújváros: n.a. Eger: Nagy forgalmú helyeken imissziós koncentrációra vonatkozó adatok nincsenek. Érd: n.a. Győr: 2004. évben Győr-városban a RIV mérőpontok közelében a levegő minősége: kén-dioxid: kiváló, nitrogén-dioxid: jó, ülepedő por: jó. A 2004. évi minősítés minden vizsgált szennyező komponens esetében megegyezik a 2003. évivel. Az órás és 24 órás határérték túllépéseket összevetve 2004. év kedvezőbb, melyet az elmúlt év meteorológiai viszonyai és a közlekedés korszerűsítése (Szent István út átépítése, „zöld hullám” kialakítása) együttesen eredményezett. Gyöngyös: n.a. Gyula: PM10 (10 mikronnál kisebb átmérőjű részecske) koncentráció 2004-ben az egyes hónapokban eltérő volt (szennyezett, megfelelő, jó), NO2 általában , SO2 mindig kiváló volt 2004-ben. Hajdúböszörmény. Mérsékelten szennyezett. 24 órás NOx koncentráció: 25,55 µg/m³. Hódmezővásárhely: n.a.


Kaposvár: Kén-dioxid (µg/m³) SO2

nem fűtési félév

fűtési félév

1997

2,39

5,47

1998

2,31

3,33

1999

1,7

2,54

2000

1

2,07

2001

2

2

2002

1,6

-

Forrás: ÁNTSZ, Somogy Megyei Intézete A nitrogén-dioxid koncentráció –ami nagy részben közlekedési kibocsátásnak vehető–egyetlen RIV állomáson (Fodor J. tér) 1998-2000 év közötti időszakban évente a mérések 11.5%-ában haladta meg a 24 órás határértéket (85,0 µg/m3). Egyes időjárási helyzetekben –felhős, szélcsendes időben– komoly határérték-túllépések tapasztalhatók, a maximális 24 órás értékek 2,4-szeresével lépte túl a határértékeket. Az átlagimmisszió is jelentős, a határérték 54%-a. Mindez a közlekedés hatását jelzi. Nitrogén-dioxid (µg/m3) NO2

nem fűtési félév fűtési félév

1997

28

30,49

1998

31,91

38,75

1999

26,27

33,13

2000

21

33,3

2001

22

22

2002

6,5

-

Forrás: ÁNTSZ Somogy Megyei Intézete

A többi mérőpont közül háromnál fordult elő határérték-túllépés, amelyek gyakorisága 1,5% alatti. Ezek a mérőpontok kevésbé forgalmas utak mentén találhatók. Összességében elmondható, hogy Kaposváron a nitrogén-dioxid szennyezettség alakulása csökkenő tendenciát mutat, míg a kén-dioxid szennyezettség igen alacsony értéken stagnál.


Szálló por (TSPM: összes lebegő portartalom) tekintetében a közlekedés nem elsősorban kibocsátóként fontos, ugyanis sokkal nagyobb mennyiségű az a por, amit a közlekedés fölkavar. Szálló por esetében az éves határérték 50 µg/m3, 24 órás határérték 100,0 µg/m3. Szálló port egy helyen, a 61-es út mellett mérnek. Az átlagimmisszió értéke magas: 95,49 µg/m3, tehát erősen megközelíti még a 24 órás határértéket is. Érdemes ezt összevetni azzal, hogy az ülepedő por átlaga ugyanazon a mérőponton kevesebb, mint ötöde a határértéknek. Ez arra utal, hogy azon a helyen valami a levegőben tartja a port. A gyakori határérték-túllépés mellett jól látszik a szeles időszakokban mért kiugróan magas érték: a vizsgált időszak alatt a maximális érték a határértéket 3,6-szeresen túllépte (357,00 µg/m3), az esetek 5%-ban pedig 2,5-szeres túllépések is előfordultak. Az ötfokú skálán Kaposvár város levegője a szálló por esetében 4. osztályúnak minősíthető. A szálló por igen magas értékéért nemcsak a közlekedés lehet felelős. Több budapesti mérés azt mutatja, hogy a szálló por értéke a forgalomtól távolabbi helyeken is eléri a forgalmas utak melletti értékek kétharmadát. Ha ezt Kaposvárra is feltételezzük, akkor a város egész területén a határérték rendszeres túllépésével számolhatunk. (A szálló por sokféle forrásból eredhet: építkezések, csupaszon lévő földfelületek, de olyan “hétköznapi” okból is, mint például az utakra felhordott és a forgalom által koptatott sár.) Az ülepedő por mennyisége egy mérőponton 20%-ban túllépte a megengedett határérték (16 g/m2*30 nap) mennyiségét. Az ülepedő por havi átlagértéke a határérték 50 %-a alatt marad a vizsgált időszakban. Ülepedő por (g/m2 30 nap) Ülepedő por

nem fűtési félév

fűtési félév

1997

5,8

2,39

1998

5,58

4,42

1999

7,03

4,8

2000

5,7

6,21

2001

7,8

5

2002

9,532

Forrás: ÁNTSZ, Somogy Megyei Intézete A szén-monoxid kibocsátásban több üzem is kiveszi a részét, legjelentősebbek a Kapos Atlasz Gépgyár Kft., Béke-Füredi Fűtőmű, Magyar Cukor Rt. gyára. A kibocsátás emelkedésének fő oka - a bevallási adatok elemzése alapján - hogy az évek folyamán javult a bevallási fegyelem. Ez a többi szennyező anyag tekintetében is elmondható. Kaposváron a levegő minőségének romlásában a legfőbb szerepet a közlekedés játssza, mivel a városon átmenő 61. sz. és 67. sz. főút nagy forgalmával egészségügyi, oktatási és egyéb intézményeket, valamint lakóterületeket érint. A belváros levegőminőségével kapcsolatban előrelépést jelentettek a forgalomszervezési intézkedések. Pl. a 2002. évben elkészült Bethlentéri körforgalom előnyös hatásaként – a gépjárművek szervezettebb mozgásából adódóan – kevesebb a szennyezőanyag kibocsátás.


Nagy előrelépést jelent a város centrum levegőtisztaságának szempontjából az átmenő forgalom fokozatos kizárása. (Kossuth tér, Ady E. u., Teleki u.) A közlekedés szennyező hatását nagymértékben csökkentette a várost kikerülő körgyűrű megépítése. A közúti közlekedés légszennyező hatása függ a gépjárművek egyedi kibocsátástól (műszaki állapotától), a közutak minőségétől és geográfiai, geometriai jellemzőjüktől, valamint a rajtuk áthaladó forgalom sűrűségtől. Alapvetően kijelenthető, hogy a főútvonalak mentén, azok 5 - 30 méteres környezetében a közlekedési források hatásai az elsődlegesek, és jelentősen befolyásolják azon a területen az NOx és CO terhelést. Ezen területeken kedvezőtlen meteorológiai helyzetekben, rövidebb periódusokban a feltüntetett értékeknél lényegesen magasabb, esetleg az egészségügyi határértéket is meghaladó koncentrációk alakulhatnak ki. Egyéb adatok alapján az is megállapítható, hogy az utak mentén kialakult levegőminőségi állapot, a szennyező anyagok koncentrációja nem egyenesen arányos az áthaladó gépjárművek számával. 50 %-os gépjármű forgalom csökkenés mindössze 25 - 30 % szennyező anyag koncentráció csökkenéssel jár. Valószínűsíthető, hogy az elkerülő út átadásával, és a forgalom egy részének átirányításával a város fő közlekedésű út levegő minőségében jelentős javulás nem lesz érzékelhető. Más a megállapítás eredménye ha a zaj- és rezgéshatásokat is vesszük figyelembe. Hosszú távon, de talán már középtávon is a teherforgalom minimálisra csökkentése, így az általuk okozott környezetkárosító hatás mérséklése várható az elkerülő út teljes hosszának átadásától. Az immissziót befolyásoló többi kibocsátó forrásról (mozgó és diffúz források) semmilyen használható adat nem áll rendelkezésre. Az országos adatok alapján jól látszik, hogy a városok levegőszennyezettsége ma már elsősorban közúti gépjárműforgalom miatt alakul ki. A 1990-es években az ipari hatások csökkenésével, egyértelműen a közlekedés vált a legnagyobb légszennyező forrássá, mégpedig jellemzően a települések helyi és átmenő forgalmával terhelt belterületein. Kaposvár éves átlag NO2 és SO2 szennyezettsége 60

µg/m³

50

40

NO2 koncentráció

30

SO2 koncentráció NO2 éves határérték

20

SO2 éves határérték

10

0 1998

1999

2000

2001

2002

év

Forrás: Dél-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség


Az ábra alapján is megállapítható, hogy összességében a nitrogén-dioxid koncentráció csökkenő tendenciájú. A 2001. és 2002. évben már nem regisztráltak 24 órás határérték túllépést sem. Az előző időszakban mért legnagyobb határérték túllépés, a határérték 2,4-szerese volt, a legmagasabb átlagérték pedig a 61-es főközlekedésű út mellett, a Fodor József téren volt mérhető. A mérési eredmények alapján várható, hogy a tehermentesítő útvonal teljes szakaszának átadásával a gépjármű forgalom okozta nitrogén-dioxid koncentráció, másrészt a város központjában a közlekedés eredetű kibocsátás és terhelés tovább fog csökkeni. Kecskemét: Légszennyezettségi adatok: (μg/m3) 2002/2003 nem fűtési SO2 1,72 NO2 53,43 Ülepedő por 10,8 Szálló por 86,42

fűtési félév; 4,74 57,73 9,18 81,82

2003/2004 nem fűtési 1 36 11 49

fűtési félév 1 42 7 48

A fenti adatok átlagértékek. Kecskeméten szakaszos mintavételezéssel történik a levegőszennyezettségi adatok meghatározása. Az NO2 tekintetében 34 alkalommal történt határérték-túllépés, a maximális mért érték 2004. augusztusában 141 μg/m3 volt. Az ülepedő por esetében 4 alkalommal mértek határérték feletti adatot, a maximális érték 2004. áprilisában 25 g/m2 x 30 nap volt. A minősítés 2004-ben: SO2 : kiválló NO2 : jó Ülepedő por: jó Szálló por: kielégitő/jó. A város levegője a szálló por tekintetében erősen szennyezett. Ennek oka alapvetően a talajszerkezet, az időszakos vízhiány, az uralkodó szélirány felőli területek alacsony zöldfelület borítottsága, valamint a földrajzi elhelyezkedés (Alföld). Miskolc: A városban négy monitoring állomás működik. (az M4 - Búza tér és az M5 – Martinkertváros állomások nagy forgalmú helyek). Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: A szennyezettség jellemzői és értékelése a város közigazgatási területén lévő 11 db RIV mérőhely, egy db monitoring állomás mérési adatai szerint történt. A szén–monoxid szennyezettség viszonylag alacsony. A szennyezettebb időszakok a fűtési félévek. A 2002-2003. évi fűtési félévben az átlag koncentráció 938 μg/m3, a 2003. évi nem fűtési félévben 663 μg/m3. Az éves átlag az éves határértékek 27 %-a. A leggyakoribb órás szénmonoxid átlagkoncentráció 2003-ban 450-650 μg/m3, határérték túllépés nem volt. Nitrogén-oxidok tekintetében a közlekedési utak 30-50 méteres sávjában időnként jelentős koncentrációk mérhetők. A 2002-2003. évi fűtési félévben az átlagkoncentráció 33 μg/m3 NO2 és 65 μg/m3 NOx volt. A 2003. évi nem fűtési félévben az átlagkoncentráció 25 μg/m3 NO2 és 40 μg/m3 NOx volt. A határérték túllépések gyakorisága mind a 24 órás, mind az órás határértékekhez viszonyítva 1,7 % körüli érték volt NO2, illetve 3,5 % NOx esetén. Kén-dioxid tekintetében a szennyezettség viszonylag alacsony, az éves átlag mindössze a határérték 12 %-a. A 2002-2003. évi fűtési félévben az átlag koncentráció 7,8 μg/m3, a 2003. évi nem fűtési félévben 4,3 μg/m3. A leggyakoribb órás kén-dioxid átlagkoncentráció 2003-ban 1,03,6 μg/m3 volt.


Nyíregyháza városára jellemző a magasabb porszennyezettség, amely részben természetes eredetű, részben a közlekedés okozza. A napi csúcsok a közlekedési csúcsidőben figyelhetőek meg. A 2002-2003. évi fűtési félévben az átlag koncentráció 47,5 μg/m3, a 2003. évi nem fűtési félévben 26,2 μg/m3. A 2003. évi szálló por átlagkoncentráció 39 μg/m3, a leggyakoribb órás átlagkoncentráció 10-32 μg/m3 között volt. A határérték túllépések gyakorisága a 24 órás határértékekhez viszonyítva 20,9 % volt, a szennyezettség viszont az éves határérték alatt maradt. Nyíregyháza város közigazgatási területén található mérőhelyek mérési adatai alapján megállapítható, hogy az éves átlagok az éves határértékeket nem haladták meg. Egyes kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között a 24 órás határértékekhez viszonyítva NO2 komponens tekintetében minimális, míg szálló por tekintetében jelentősebb határérték túllépés tapasztalható, ami nagyrészt az utóbbi komponens tekintetében természetes eredetre vezethető vissza. Orosháza: n.a. Ózd: A város területén elhelyezett imissziómérő pontokat az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség működteti. Az imissziós koncentrációval kapcsolatos adatokat csak külön kérésre, utólag (a mért értékek feldolgozását követően) kapják meg. Mért komponensek: NO2, SO2, (az észlelés egy mérőhelyen, a Vasvár u. 56. sz. alatt történik), ülepedő por (az észlelés a város három pontján történik). A 2002-ben készült Környezetvédelmi Intézkedési Terv értékelése szerint: • kén-dioxid koncentráció alapján: tűrhető, • nitrogén-dioxid koncentráció alapján: megfelelő, • ülepedő por mennyisége alapján: megfelelő volt a város levegőminősége. Pécs város a C levegőminőségi zónába lett sorolva a légszennyezettségi adatok alapján azért, mert a légszennyezettség egy vagy több légszennyezőanyag tekintetében a légszennyezettségi határérték és a tűréshatár között van.


Salgótarján: A 2003. év ÁNTSz által rendelkezésre bocsátott Regionális Immisszió Vizsgáló (RIV) hálózat mérési adatai:

2003. január SO2 NO2 Ülepedő por (g/m2*30 nap) 2003. február SO2 NO2 Ülepedő por (g/m2*30 nap) 2003. március SO2 NO2 Ülepedő por (g/m2*30 nap) 2003. április SO2 NO2 Ülepedő por (g/m2*30 nap) 2003. május SO2 NO2 Ülepedő por (g/m2*30 nap) 2003. június SO2 NO2 Ülepedő por (g/m2*30 nap) 2003. július SO2 NO2 Ülepedő por (g/m2*30 nap)

μg/m3 átlag immisszió

immisszió/éves H.É 4,96 0,09 50,59 1,0118 1,6 0,16

μg/m3 max. érték max./24 óH.É 17 106 4,1

0,136 1,25 0,26

7,86 64,76 1,77

0,157 1,62 0,18

19 154 4,5

0,152 1,8 0,28

2,52 51,69 6,18

0,05 1,29 0,62

9 120 13,6

0,07 1,41 0,85

1,49 25,44 4,6

0,029 0,636 0,46

4 68 7,5

0,032 0,8 0,47

1,07 29,23 12,91

0,02 0,73 1,29

3 86 20,2

0,024 1,01 1,26

1,67 14,93 3,25

0,033 0,373 0,33

6 23 4,3

0,048 0,27 0,27

1,02 31,6 4,81

0,02 0,79 0,48

2 74 10,9

0,016 0,87 0,68

Sopron levegő minősége jó. Alkalmanként a porszennyezés haladja meg a határértéket, határérték közeli az ózonszennyezés is. Szeged: A 21/2001. (II. 14.) Korm. és a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletek alapján nitrogéndioxidra intézkedési tervet dolgoztak ki (2004) a regionális környezetvédelmi hatósággal. A tervet a város közgyűlése elfogadta egy olyan határozattal, mely szerint, ha lesz rá anyagi forrása, akkor a tervet fokozatosan végrehajtja.


szennyező Zóna besorolás

SO2

NO2

CO

PM10

benzol

F

C

E

D

E

<50 40-60 2500-3500 14-40 2,5-3,5 Mikrogramm/m3 Kvalitatív értékelés: Közepesen szennyezett, ipari eredetű szennyezés nem mérhető, szinte teljes mértékben a közlekedés okoz szennyezést. Székesfehérvár: Számottevő romlás az elmúlt évek során nem volt tapasztalható, átlagosan elfogadható, de a nagyforgalmú csomópontokban (Budai-Várkörút, Mátyás K. k.) rendszeresen határérték feletti. Szekszárd levegőminősége jó, vagy mérsékelten szennyezett, de a forgalmas főközlekedési. utak mentén nagy gyakorisággal - főként nappali időszakban – szennyezettnek minősíthető. Szolnokon a levegő minőségére vonatkozó általános adatok: az Ady E. útra telepített mérőállomás 1996 óta folyamatosan méri a levegő szennyezettségét (helyileg ez a városcentrum pereme). Ezek alapján a levegő minősége NO2, SO2, NOX, CO tekintetében kiváló, ózon (O3) és szálló por (PH10) tekintetében jónak értékelhető. A legfőbb torlódási ponton, a Szabadság téren 2004. június és december között végzett mérések alapján a szálló por tekintetében szennyezettnek ítélhető a levegő minősége (51,8 mikrog/m3). Szombathely:Tatabánya: Az elmúlt hat évet vizsgálva, Tatabánya légszennyezettsége minden mért paraméter esetében javuló tendenciát mutat. A kéndioxid tekintetében 2005. évre további jelentős javulás várható, mivel a széntüzeléssel működő Bánhidai Erőmű 2004. december 28-ával megszűnt, valamint a Fűtőerőmű földgáztüzelésre tért át. Az ülepedő por csökkentésére 1998-ban bevezetett intézkedések eredményre vezettek, mivel határérték alá került a porterhelés (a 100 t/km2/év), szélcsendes időben időnként a szálló por határérték feletti. A közlekedésből származó légszennyezést a Ságvári Endre út (4 sávos út) mellett elhelyezett immissziós mérőkonténerben elhelyezett műszerek mérik. Az 1. sz. út Tatabányai átkelési szakaszán 1999. augusztus végén végeztek légszennyezés mérést, melynek adatai: NO2 = 26,45 μg/m3 Benzol = 37,6 μg/m3 Xilol = 27,7 μg/m3 Vácon levegőminőség kvalitatív értékelése: szennyezett. Veszprém: A levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001 (II. 14.) Korm. rendelet szerint az ország területét a légszennyezettség alapján zónákba kell sorolni. A zónák közzététele a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendeletben megtörtént. Veszprém a 4. zónába került, ahol a légszennyezettség nitrogén-dioxid tekintetében haladja meg a határértéket. A város ennek csökkentése érdekében elkészítette az intézkedési programot, melyet ez év végéig teljesít. SO2 Alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg

NO2 Határérték és tűréshatár közé esik

CO Alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg

Szálló por Felső vizsgálati küszöb és határérték között van

Benzol Alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg


8. A város átmenő forgalma Ajka város Önkormányzat kezelésében lévő utak 4 és 5 számjegyűek. Egy számjegyű út a 8. számú főút amely érinti a közigazgatási peremkerületet, melynek forgalom nagysága nagy. A belvárosi utak forgalma közepesnek ítélhető. Baja: n.a. Békéscsabán a forgalom nagysága nagy. Budaörs: 2004 (nem becsült adat): 10.000 jármű/nap (j/n) átlagos napi forgalom (ÁNF) lakott területen, M1-M7 autópálya bevezető szakaszán 80.000 j/n ÁNF. Cegléd: a 40-es út közepes forgalmú. Debrecenben a közlekedési légszennyezés csökkentésére fokozottan kell figyelni: forgalom szervezés, sebesség korlátozás, tömegközlekedés, műszaki ellenőrzések stb. egyetlen megoldás nem hatékony. Például a 35-ös számú főút belvárosi határszakaszán 2000. évhez képest közel 2,3-szeresére nőtt az átlagos napi forgalom. Dunaújváros belterületén egy és két számjegyű országos közút nincs, az átmenő forgalmat ennek megfelelően jellemezni nem tudják. A város határában lévő 1-es számjegyű - 6-os főforgalmi út - forgalomnagyságáról adatuk nincs. A meglévő városi forgalmi és főforgalmi útjaikon a ~ 3 M Ft-ból végrehajtott teherforgalom korlátozás jelentős eredményeket hozott, az elkerülhető, a szolgáltatás színvonalát nem csökkentő – tehát feleslegesnek mondható – teherforgalom jelentős mértékben lecsökkent. A forgalomszámlálási adatok alapján elhanyagolható a teherforgalom mértéke Dunaújvárosban. Ennek további bővítését tervezik, aminek a költsége ~ 1 M Ft körül várható. Ezt a forgalomszabályozást hosszá távon is ígéretesnek tartják. Egerben az átmenő forgalom nagysága kicsi, kb. 10 %. Érden igen jelentős átmenő forgalom van. Győr: 1-es, 14-es, 81-es, 82-es, 83-as, 85-ös utak forgalma nagy. Gyöngyös: 3. sz. főközlekedési (fkl.) út közepes forgalommal, 24. sz. főközlekedés út nagy forgalommal. Gyula: Az 1 és 2 számjegyű utak közül a 44. sz. Kecskemét - Békéscsaba - Gyula elsőrendű főút forgalma érinti a várost. A közút nyomvonalát az elmúlt években elkerülő útként módosították, az átmenő forgalom így a városon kívülre került, elősegítve a környezetvédelmi helyzet javítását. A főút átlagos napi forgalma 6.225 egységjármű/nap (E/nap), ebből a nehéz motoros forgalom 978 E/nap. Hajdúböszörmény: Nem önkormányzati kezelésben vannak, nincs adat. Hódmezővásárhely: 1 számjegyű út nem, 2 számjegyű út kettő a 45-ös és a 47-es érinti. A város átmenő forgalma nagy. Pl.: A legterheltebb útszakaszok a Szegedről érkező forgalom által igénybevett Szegedi út – Ady Endre utca útvonal 700-900 E/óra irányonként. Kaposvár: 61. sz. főút: Dunaföldvár-Dombóvár-Nagykanizsa – nagy, 66. sz. főút: PécsKaposvár – közepes; 67. sz. főút: Szigetvár-Kaposvár-Balatonlelle – nagy. Kecskemét: A város átlagos, hétköznapi átmenő forgalma a Közútkezelő Kht. fenntartású fő közlekedési utakra vonatkozó 2001. évi forgalomszámlálás alapján személygépjármű: 54.928 db, tehergépjármű: 24.902 db.


Miskolc: 3-as út forgalma nagy, 28.000 egységjármű/nap, erősen növekszik. 26-os út forgalma szintén nagy, közel 25.000 egységjármű/nap. Miskolc 3-as út 30000 25000 20000 egység15000 jármű/nap 10000 5000 0 1998.

1999. év

2000.

2001.

2002.

Mosonmagyaróváron a nehézgépjárművek átmenő forgalmának vizsgálata kritikus kérdést vet fel. Ismert, hogy Mosonmagyaróvár európai jelentőségű (és forgalmú) nemzetközi utak csomópontjainak ad helyet: itt alkot csomópontot a E65-E75 jelű nemzetközi főút (150 sz. országos út) a 10 sz. főúttal, mely a városban kapja meg (a 86-os út kereszteződésénél) az E60 sz. út (M1-es autópálya) forgalmát. Az átmenő forgalom mérséklésére hosszú évek óta tesznek kísérleteket, sajnos a város belső területeire korábban települt, nehézgépjárműveket foglalkoztató cégek jelenléte, valamint nemzetközi előírás (a pénzdíjas autópályára nem kényszeríthető a forgalom) ezt lehetetlenné teszi. Lehetőségeik szerinti forgalomszervezéssel próbálják csökkenteni az átmenő forgalom káros hatásait. Az M1-es autópályának már tervezési szakaszában, tehát kezdetek óta próbálják elérni az autópályatervek szerint a város déli részén lévő, építési engedélyben szereplő úgynevezett D-i csomópont megépítését. Az építésre ez idáig csak halasztó ígéreteket kaptak. Az új csomópont belépése alapvető javulást hozna: Az M1 autópálya Győr felől a város derekánál lévő 86-os főúttal alkotott csomópontig fizető üzemmódú. Amennyiben belép a déli csomópont, úgy a díjmentesen közlekedni kívánók már a város előtt felhajthatnának az M1-esre. Belépésével lényegesen csökkenne a környezet légszennyezése. A csomópont megvalósulásának elmaradása fejében egy környezeti hatásokat csak kissé mérséklő körforgalmú csomópontot kaptak, valamint a belvárosban egy hármas, egymással összehangolt forgalomirányító jelzőlámpás csomópont-rendszert, mellyel az érintett, balesetveszélyt jelentő átkelőhelyeket biztonságosabbá tették. A városba vezető, nem önkormányzati kezelésű főútvonalak forgalomnagysági adatai: Átlagos napi forgalom (ÁNF) a 2003. évi forgalomszámlálás adatai lapaján az 1. sz. főút városi átkelési szakaszának egy szelvényében 9.584 egységjármű/nap; 150. sz. főút városi átkelési szakaszának egy szelvényében 7.353 egységjármű/nap; 86 sz. főút városi átkelési szakaszának egy szelvényében 7.818 egységjármű/nap. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza átmenő forgalma a Debreceni útnál, a Kállói útnál, a Pazonyi útnál, a Nyíregyházi útnál és a Tiszavasvári útnál 10.000 egységjármű/nap-nál nagyobb.


Orosháza: A városon átmenő két számjegyű út a 47. sz főközlekedési út. Forgalma nagy intenzitással nő. A várost elkerülő út I-II üteme már elkészült, a III.-IV. ütem pedig ez évben indul. A közbeszerzési pályázat folyik (kiíró Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht.). Számszerű forgalmi adatot nem kaptak, a Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. a forgalmat nagynak ítéli. Ózdon átvezet a 25. sz. főközlekedési út, melynek forgalma csúcsidőszakban nagynak minősíthető. Pécs: 6.-os út legforgalmasabb szakaszain: 1500-1700 egységjármű/óra (E/óra) 66.-os út: 460-620 E/óra 58-as út: 1350-1480 E/óra 57-es út: 800-900 E/óra 6604-es út: 450-460 E/óra Salgótarján: 8500 egységjármű/nap (becsült adat). Sopron átmenő forgalma közepes. Szegeden az utóbbi években már több mint 200 ezer nehézgépjármű haladt át Szegeden a 300 600 ezer személygépjármű mellett. Röszkénél jelentős forgalomemelkedést (30 %) tapasztaltak. 2001. július 2002. július

Utas 440 000 560 000

Kamion 8 500 11 000

Autóbusz 3 200 4 200

Székesfehérvár: A 7. számú főúton az átmenő forgalom meghaladja a 12.000 E/nap értéket, a 8. sz. főúton ez 16.000 E/nap felett van. Szekszárd: Nagy (becsült adat). Szolnok: A Szent István Tisza-híd városon kívül történő felépítésével és 1992. évi forgalomba helyezésével a 4. sz. főközlekedési út teljes átmenő forgalma városon kívülre került. Ugyanakkor a régi Tisza-hídon kitiltásra került a teherforgalom, a többszámjegyű utak átmenő teherforgalma, és a személygépkocsik egy része is célszerű útvonalválasztás miatt már nem érinti a városközpontot. (Jászberény 32-es út, Kiskunfélegyháza 4625-ös út, Besenyszög 3225-ös út, Martfű 442-es út). A városközpont forgalmi terhelése a fentiek miatt ugrásszerűen csökkent, lényegesen javult a levegő minősége, majd az elmúlt 12 évben a városközpont forgalmi terheltsége (tehergépkocsik nélkül is) közelíti a régi Tisza-híd áteresztőképességének határát, de a tehergépkocsik kitiltása és a járműmotorok korszerűsödése miatt a levegő minősége jóval kisebb mértékben romlott. Szombathely: Nagy. Tatabánya: 2003. évi forgalmi adat: 5.850 egység jármű/nap. Közepes nagyságú forgalomnak minősíthető. Az M1-es autópálya díjasítását követően az 1. sz. főközlekedési úton megnövekedett a forgalom, ezért 2004. évben a zajárnyékoló fal I. üteme elkészült. (2,0 km). Gyalogátkelőhely hiánya miatt lakossági ellenállás volt. Vác átmenő forgalma nagy. Veszprém átmenő forgalma kicsi, a keleti tehermentesítő és a belső körgyűrűnek köszönhetően. A belváros forgalma a csúcsok idején nagy, amelyek a helyi mozgásokból adódnak.


9. A közlekedés %-os része a teljes emisszióból Ajka ipari város. Legnagyobb szennyezőnek az ide telepített ipar (Bakony Erőmű Rt.; Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Rt. (Mal. Rt.); Ajka Kristály Rt.) mondható. A közlekedésből származó emisszió esetén főleg az utak porosodása jelent problémát, amit a város locsoló kocsi vételével és alkalmazásával próbál kompenzálni. Baja: Ipar 15%, kommunális 15%, közlekedés 70%. Békéscsaba: 70% (becsült adat). Budaörs: n.a. Cegléd: Ipari 20%, kommunális 20%, közlekedési 60%. Debrecen: A légszennyezést is a légszennyező telephelyek, a források és az anyagok adataival jellemezhetjük. A jelenlegi szabályozás alapján elsősorban a jelentés kötelezett ipari pontforrások kibocsátási jellemzőit ismerik; a közlekedés és a (kommunális) tüzeléstechnika illetve a diffúz légszennyezés adatai számíthatók. t/év Kén-dioxid Szén-monoxid Nitrogén-oxidok Szilárd Szerves szénvegyületek Százalékosan %

Közlekedés 2197,9 17175,5 2477,3 437,1 100,8 84,93 %

Ipar 473,1 227,3 472,8 43,5 107,6 5,02 %

Tüzelés 68,2 2263,5 195,4 77,3 45,3 10,05 %

% 10,39 74,6 11,93 2,12 0,96 100 %

Az előbbi táblázat adatai alapján tovább növekedett a közlekedési eredetű légszennyezés abszolút és relatív értelemben egyaránt. Az összesített emmissziós aránya 85 %. Csökkent az ipari légszennyezés: 5 %, de növekedett a VOC (illékony szerves szénhidrogének) kibocsátása. Dunaújváros: n.a. Eger: A közlekedés % -os része a teljes emisszióból 60 %, kommunális 10 %, ipari 30 %. Érd: ipari 10 %, kommunális 20 %, közlekedési 70 %. Győr: A közlekedés %-os része a teljes emisszióból NO2 estén 70%, össz. (CO2-t is figyelembe véve) 42,95 %. Gyöngyös: n.a. Gyula: n.a. Hajdúböszörmény: A közlekedés okozta szennyezés aránya: 60%. Hódmezővásárhely: n.a. Kaposvár: 60-70% (becslés). Kecskemét: Közlekedési részesedés az emisszióból: 54,3 % (2003. ATIKÖFE, ÁNTSZ). Miskolc: A légszennyezettség kialakulásában jelentős szerepet játszanak az ipari és a lakossági kibocsátók, valamint a közlekedés. Az országos adatok alapján az NOx kibocsátásért elsősorban a közlekedés a felelős (közel 60%), csak másodsorban vehető figyelembe az iparból (alig 10%) és a lakossági tüzelésből (kb. 5%) származó emisszió. Az NO x vizsgálatok során tehát elhanyagolható a lakosság szerepe, hiszen a másik két iparág gyakorlatilag a teljes emisszió 70 %-át lefedi. Szilárd komponens tekintetében fordított a helyzet, mivel a legfőbb forrásként az ipar jelölhető meg, emellett a lakossági kibocsátások kb. 50%-kal kisebb részarányt (21%), a közlekedés pedig közel 15%-ot képvisel. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a.


Nyíregyháza: Az éves jelentések adatai és az egyes helyhez kötött légszennyező pontforrások mérési eredményei alapján megállapítható, hogy nem az ipari és mezőgazdasági termelés technológiai kibocsátásai idézik elő a város levegőjének mérsékelt szennyezettségét, azért elsősorban a közlekedés a felelős. Ez a közlekedés forgalmi adatai alapján – a járműösszetételt, a járművek korát, állapotát figyelembe véve – valószínűsíthető. Orosháza: n.a. Ózd: n.a. Pécs: % Ipari Lakossági Közlekedési SO2 94,0 5,9 0,1 CO 3,2 18,7 78,0 NOX 76,2 6,8 17,0 Salgótarján: n.a. Sopronban: a teljes emisszió mintegy 70 %-át a közlekedés teszi ki. Szeged: miután Szegeden gyakorlatilag nincs ipari eredetű légszennyezés, a közlekedés közel 100%-ban felelős a légszennyezésért nyáron. Ez fűtési szezonban természetesen kisebb, kb. 7080 %. Székesfehérvár: 2000: NO2 (t) közlekedés: 1.606, ipar 234. Szekszárd: ipari: 10%, kommunális: 35% , közlekedési: 55%. Szolnok: ipari – kommunális - közlekedési viszony: 5% – 10% - 85% (Becsült adat a város centrumára). Szombathely: n.a. Tatabánya: 30% ipari, 50% közlekedés, 20% kommunális (becsült arány). Az elkövetkező évek egyik legnagyobb kihívása lesz a közlekedésből eredő szennyezések csökkentése, mivel a szennyező üzemek, erőművek megszűnésével első számú szennyező forrás lett. Vácon a közlekedés %-os része a teljes emisszióból: kb. 70%. Veszprém környezeti levegőjét terhelő különböző forrásokból származó nitrogén-oxid kibocsátások a 2000. évben: NO2 kibocsátó tevékenység/forrás ipari tevékenység közlekedés

2000. évi összes NO2 kibocsátás (t) 32,2 640,5

Közlekedésből származó légszennyezőanyag kibocsátása a 2000. évben az emisszió kataszter alapján a 807. számú cellában (t/év) Cella száma: 807 Személygépkocsi forgalom Tehergépkocsi forgalom Autóbusz forgalom Összesített közúti közlekedés emissziója Vasúti közlekedés vonalas emissziója

Veszprém CO 2673,7

CH 473,2

NO2 325,3

SO2 1,7277

Pb Részecske CO2 0,0000 25,8 27632,1

444,0 76,7 3194,4

14,4 7,4 495,0

189,6 77,6 592,5

4,46 1,0078 7,2

0,0000 0,0000 0,0000

10,44

3,43

48,04

3,00

0,000

84,4 19956,5 7,0 3581,9 117,2 51170,5 0,403

Forrás: Közlekedéstudományi Intézet Rt. Levegőminőségi és Motortechnikai Tagozat.

2216,6


II. Intézkedések a közlekedés által okozott levegőszennyezés csökkentésére A járműállomány korszerűsítése 10. Új, kevésbé szennyező gépjárművek beszerzése Ajkán a helyi tömegközlekedést lebonyolító Somló Volán Rt. a helyi személyszállítási tevékenység minőségének javítása, a környezetterhelés csökkentése érdekében 2002-ben vásárolt utoljára autóbuszt. 2005. évben az Rt. nem tervezi további, a helyi személyszállításban részt vevő autóbusz vásárlását. Baja: n.a. Békéscsaba: A Körös Volán Rt. három éve csak EURO3 minősítésű autóbuszokat szerez be. Helyi forgalomban ez időszak alatt 7 db új járművet állítottak forgalomba, illetve ugyanennyit selejteztek le. Budaörs tömegközlekedését a 2004. decemberében megkötött szolgáltatási szerződések szerint a város a BKV Rt. igénybe vételével biztosítja az elkövetkező 8 évben. A BKV a szerződéssel érintett Budaörsre közlekedő járműállomány egy részét – a 40-es és a „Budaörs busz” viszonylatokon közlekedő autóbuszokat – korszerű, környezetkímélő járművekre cserélte. A közszolgálati járműállomány többi részét – 40gy, 40E, 140E, 88, IK-260-as típusokkal bonyolítják le. A BKV Rt. és Budaörs Város Önkormányzatának vezetői között már folynak a tárgyalások a helyi (városon belüli) tömegközlekedés kiterjesztésére, melyet szintén korszerű (EURO-3 motoros) kocsikkal kívánnak megoldani. Egyéb helyi, vagy helyközi szolgáltatást a Volán járatai és a Tesco buszok szolgáltatnak. Cegléd: A Volánbusz Közlekedési Rt. tervezi új gépjárművek beszerzését, de nem biztos, hogy Cegléd városa kap belőle. Debrecenben az autóbuszok járműtípus szerinti megoszlásában az elmúlt években jól érzékelhető eltolódás volt megfigyelhető a MAN típusú járművek irányába, melyek mind műszaki, mind esztétikai és környezetvédelmi szempontból korszerűbb megoldást jelentenek. A táblázatból látható a gázüzemű járművek számának növekedése is.


Megnevezés

2001. év

2002. év

2003. év

2004. év

IKARUS 260 IKARUS 280 IKARUS 415 IKARUS összesen:

46 82 3 131 db 80,4%

38 82 3 123 db 74,5%

31 81 3 115 db 70,12%

33 74 4 111 db 65,6%

MAN SL200 MAN SG-SE200 MAN SG263 MAN BERKHOF METÁN MAN METÁN MAN összesen:

21 3

26

28

27

5 6

9 6

9 6

30 db 19,1%

37 db 22,2%

1 44 db 26,8%

1 43 db 25,4%

2

2

2

2 12

163

1 2 165

3 164

1 169

RÁBA PREMIER NEOPLAN METAN NABI EXEL MERCEDES Mindösszesen:

6

Járműállomány korszerűsítés történt Debrecen város trolibusz állományában is. Jelenleg 10 db GANZ SOLARIS típusú jármű került beszerzésre, alacsonypadlós kivitellel. Az új járműállomány fele, tehát 5 db felsővezeték nélkül, diesel aggregátoros megoldással is tud közlekedni. Az új járművek közlekedtetése által a 16-17 éves ZIU trolik kerültek ki a forgalomból. A villamos járműállomány egy részének cseréje 2000. év előtt történt. Ekkor 10 db új villamost vásárolt a város e járművek utastájékoztató rendszerrel felszereltek, a megállók egy részében információs rendszer is működik. Az elmúlt 4 évben a pálya jelentős szakasza került átépítésre, csökkentve ezáltal a villamos jármű okozta zajterhelést. A város részt vesz az Európai Unió 6. keretprogramjában kiírásra került CIVITAS II. programban, mely elsősorban a környezettudatos közlekedés-fejlesztést támogatja. A program keretében 2008-ig 7 db autóbusz átalakítása történik meg CNG üzeműre. Szintén a CIVITAS II. program keretében új, korszerű utas-információs rendszer kerül bevezetésre 23 db villamosmegállóban, melynek segítségével valós idejű jelzésképű táblák tájékoztatják az utasokat a következő jármű érkezéséig. A fejlesztés összhangban van a villamos vonalra kiépítendő AVL (automatic vehicle location= automata helyzetmeghatározó) rendszer kiépítésével, mely 18 db szerelvényt érint. Dunaújváros: A szolgáltató vállalat 33 db autóbusszal rendelkezik, ami a helyi tömegközlekedésben részt vesz. Az elmúlt egy évben 5 db modern, EURO 3 szabványú új autóbuszt állítottak forgalomba, 5 db leállított autóbusz helyére. Ez az állományban 15%-os cserélődést jelent. A meglévő autóbuszok környezetkímélő berendezésekkel üzemelnek, de az üzemanyag minőség területén a normál gázolaj üzemmód az uralkodó. Katalizátorok, gáz üzemű buszok sincsenek. A gépjármű - cserék 320 - 350 M Ft-ba kerültek, a szolgáltató folyamatosan szeretné az állományt korszerűsíteni, ennek azonban a mindenkori anyagi feltételek szabnak lehetőséget


Eger: Adózási kedvezmény biztosítása mellett lehetne fiatalítani a gépjármű állományt. Érd: n.a. Győr: Az új autóbuszok megfelelnek a mindenkori környezetvédelmi előírásoknak. Gyöngyösön 2005. évre 8 db autóbusz beszerzését tervezik, melyek EURO 3-as minősítésű motorral felszereltek. Az 5 db helyi járati fővonalukon EURO 1-es környezetvédelmi minősítésű autóbuszokat közlekedtetnek. Gyula: A jelenlegi gépjárművek motortípusai: 18 db EURO 1; 15 db EURO 2; 5 db EURO 3. Ezek a típusok az előírásoknak megfelelnek. Az évenkénti állománycserélődés 2 db EURO 3 minősítésű motorral rendelkező autóbusz beállításával történik. Hajdúböszörmény: Önkormányzattól független. Hódmezővásárhely gépjármű állományának folyamatos fiatalodása biztosítja a közlekedés által okozott légszennyezés csökkenését. A szolgáltató Tisza Volán Rt. is folyamatosan frissíti a buszállományát. Kaposváron 2002-től 2005. év elejéig a gépjárműállomány 10 %-a cserélődött le korszerű szabályozott katalizátorral szerelt járműre. Kecskemét: A Kunság Volán járműveinek kategóriába sorolása a következő (2003): Helyi közlekedés: Minősítés nélküli: 8 EURO 0 26 EURO 1 13 EURO 2 7 EURO 3 1 Összesen: 55 db Helyközi közlekedés Minősítés nélküli 36 EURO 0 4 EURO 1 39 EURO 2 20 EURO 3 3 Összesen: 102 db A járműpark korszerűsítése folyamatosan történik. Miskolcon a személygépkocsik állománycserélődése valószínűleg valamivel lassabban történik, mint az országos átlag. A Miskolci Városi Közlekedési Rt. (MVK Rt.) autóbusz-rekonstrukciós programjának keretében 2003-ban 68 új autóbusz beszerzésére került sor mintegy 3 milliárd forint bekerülési költségen, az idén további 35 új autóbusz beszerzését tervezik 2,5-2,8 milliárd forint értékben. A lakossági kommunális hulladék közszolgáltató AVE Miskolc Kft. járművei EURO 3-as motorral szereltek (egy-két régebbi jármű van, de ezeket folyamatosan cserélik). Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a.


Nyíregyházán az autóbusz-állomány környezetvédelmi szempontból vizsgált összetétele az alábbi: Nyíregyháza helyi autóbuszok környezetvédelmi megfelelősége (motortípus szerint 2005. február)

30

1

25 20 15

4 25 10

9

2

5 0

7 3 Év1

Év2

Év3

1 Év4

2 Év5

D10 (43 db)

Év6

6 Év7

2 Év8

Év9

5 1

10

5 3

1

Év10 Év11 Év12 Év13 Év14 Év15 Év16 Év17 Év18 Év19 Év20

Euro1 (23 db)

Euro2 (12 db)

Euro3 (9 db)

Orosházán az állománycserélődés folyamatos, a személygépkocsiknál az újonnan üzembe helyezett gk, javára változik a helyzet, de sajnos a régi gépkocsik kivonási üteme lassúbb. A busz közlekedésben szintén lassú, de folyamatos állománycserélődés folyik, a környezetkímélő motorokkal felszereltek irányában . Ózd: n.a. Pécs: Pécsi Közlekedési Rt. (PK. Rt.) 156 db-ból 60 db EURO 3-as rendszerű. A következő 8 évben a teljes állomány lecserélődik. A közszolgáltatók és a személygépkocsik állománycseréje országos átlag szerinti ütemben zajlik. Salgótarján: A Nógrád Volán Rt. az elmúlt időszakban 4 db VOLVO autóbuszt szerzett be, melyek korszerű, a környezetet kevésbé szennyező motortípussal rendelkeznek. Sopronban a Kisalföld Volán Helyi Üzletága működik, mint tömegközlekedési társaság. A teljes gépjárműparkjuk kb. 6-8%-át cserélik le új buszokra évente. Szegeden a Tisza Volán jóvoltából a buszpark jelentős hányada, becslés szerint több mint harmada) már CNG-t használ. A tendencia növekvő, ami köszönhető a DÉGÁZ és a Tisza Volán közti jó együttműködésnek (korszerű töltőállomás áll rendelkezésre). Közszolgáltatók: A DÉGÁZ és a DÉMÁSZ. Szerviz kocsijaik földgázhajtásúak. Székesfehérváron a helyi közlekedésben 66 autóbusz vesz részt. Ezek mindegyike a legkorszerűbb EURO 3-as dieselmotorral van felszerelve. Szekszárd: az anyagi lehetőségek függvényében történik a környezetbarát gépjárművek beszerzése (nincs adat). Szolnok: A Jászkun Volán Rt. évente átlagosan 12 új autóbuszt vásárol és helyez üzembe. Ez az autóbuszpark 5 %-a. Az új autóbuszok messzemenően kielégítik az Európai Unió szigorú környezetvédelmi és biztonsági előírásait: EURO 3 minősítésű motorok, alacsony zajkibocsátás, korszerű, a környezetet kevéssé károsító hűtő- és kenőanyagok, fékbetétek, stb. A problémát inkább az okozza, hogy az új autóbuszok száma – az ismert okok miatt – alacsony, ezért a régi, korszerűtlen, a környezetet kevéssé kímélő autóbuszok cseréjére a kívánatosnál sokkal lassabban kerülhet sor. A folyamatosan öregedő autóbuszpark esetében, minden karbantartási és javítási erőfeszítés ellenére, a károsanyag kibocsátás és a zajterhelés csökkentése nem a jogosan elvárt ütemben valósulhat meg.


Szolnok városban minden autóbusz környezetbarát motorral üzemel. Szombathelyen új autóbusz beszerzése az elmúlt két évben nem történt. Új beszerzés esetén a környezetvédelmi előírásoknak megfelelő gépjárművek kerülnek forgalomba helyezésre Tatabánya: Kevésbé szennyező gépjárművek beszerzése az elmúlt öt évben a lakosság részéről jelentős volt. Kétütemű járművekkel már alig lehet találkozni az utakon. Kis mértékben javult a személygépkocsik átlagéletkora. A helyi járatú tömegközlekedési járműveknél az elmúlt 10 évben megtörtént a D 10-es motorcsere. A motorcserék eredményeként naponta • NOx-ből 560 kg, • CO-ból 540 kg-al kevesebb káros anyag kerül Tatabánya légterébe. A meglévő autóbuszok magas életkora miatt új autóbuszok vásárlása szükséges. Üzemen kívüli buszok tárolására a Vértes Volán Rt. a szennyvíztisztítóval szembeni területen egy buszparkolót alakított ki, ezzel is csökkentve a lakóterületen történő légszennyezést. Újváros végén üzemelő buszpályaudvar 2006-ban áthelyezésre kerül a vasútállomás mellé, melynek eredményeként 15 millió Ft/év üzemanyagköltség megtakarítható. Vác: Új, kevésbé szennyező gépjárművek beszerzése évi kb. 4%. Veszprémben a Balaton Volán Személyszállítási Rt. Veszprém Megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint a társaság Veszprémi Területi Igazgatósága 2003-as évben 5 db autóbuszt vásárolt, melyből 3 db autóbusz helyközi, 2 db pedig helyi járati feladatokat teljesít. 2005 évben a Balaton Volán Rt. 5 db helyi járati csuklós autóbusz és 3 db elővárosi autóbusz beszerzését tervezi.


11. Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása Ajkán a Somló Volán Rt. alternatív tüzelőanyagot nem alkalmaz, s alkalmazását a közeljövőben nem tervezi. Baja: n.a. Békéscsaba: A Körös Volán Rt. alternatív tüzelőanyagot nem használ. Budaörs: Nincs információ. Jövőbeni alkalmazásuk, a szolgáltató jármű beszerzéseitől függ. Cegléd: Nem alkalmaz. Debrecen: A CIVITAS II. program keretében a Debreceni Egyetem komplex magvalósíthatósági tanulmányt készít a bio-üzemanyagok (biogáz és biodiesel) tömegközlekedési eszközökben történő alkalmazásáról. A tanulmány eredményeként a város megvalósítja a biogáz tisztításához szükséges infrastruktúrát, és a Hajdú Volán Rt., valamint a Hajdú-Bihar Megyei Állami Közútkezelő Kht. járművein a tesztelés is megtörténik. Dunaújváros: n.a. Eger: A hidrogén hajtású tömegközlekedés fejlesztés a távolabbi jövőben alternatíva lehet, melyet a magas beszerzési árak miatt adókedvezménnyel kellene támogatni. Érd: n.a. Győr: Az infrastrukturális feltételek nincsenek meg hozzá. Gyöngyös: n.a. Gyula: A Volán alternatív üzemanyagot nem alkalmaz. A Kempf és Társa Kft. tájékoztatása szerint a városban kb. 500 db gázautó közlekedik. Hajdúböszörmény: PB-gáz. Hódmezővásárhely: Alternatív üzemanyagok alkalmazása tekintetében megállapítható, hogy a PB-gáz üzemű autó száma jelentősen növekszik, egyéb alternatív megoldások terjedése nem jelentős. Kaposváron a tömegközlekedés járművei diesel üzeműek. PB gázüzemű járműveket a magánfuvarozók és magánszemélyek használnak. Számuk nem ismert. Kecskemét: Alternatív üzemanyagok közül a cseppfolyós PB gázüzemű gépjármű található, mintegy 6.000 db. (becsült adat). Miskolc: Az MVK Rt.-nél az alternatív tüzelőanyagokat vizsgálták, de nem alkalmazzák. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: A helyi tömegközlekedési szolgáltató nem alkalmaz (PB-gáz, földgáz, bio-diesel, metanol/etanol) alternatív tüzelőanyagokat. Orosházán alternatív tüzelőanyagot nem alkalmaznak. Ózd: n.a. Pécs: Kísérletek vannak konkrét rendszeres alkalmazásról nem tudnak. Salgótarján: n.a. Sopronban alternatív tüzelőanyagokat nem alkalmaznak. Szeged: A földgáz ellátás közel 100%-osnak tekinthető. Bio-diesel illetve átalakított motorral használható un. növényi olaj hajtásra volt és van ma is vállalkozói kezdeményezés Szegeden sikeres dán és német minta (Elsbett technológia) alapján. Sajnos a környezetvédelmi bizottság nem „vevő” az ötletre így hamvába halt a lehetőség bevezetésére. Székesfehérvár: n.a. Szekszárd: n.a. Szolnok: A részvénytársaság alternatív minőségű üzemanyag használatát nem tervezi. A magyar szabvány előírásait kielégítő üzemanyagot a MOL Rt.-től vásárolják. Szombathelyen alternatív tüzelőanyagot jelenleg nem alkalmaz a Szolgáltató (Vasi Volán Rt.). Tatabányán alternatív tüzelőanyagok alkalmazására kísérletek történtek, de bevezetésre nem került.


Vácon az alternatív tüzelőanyagok alkalmazása kb. 1%. Veszprémben a Balaton Volán járműveinek üzemeltetése jelenleg gázolajjal történik. Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása olyan nagyságrendű beruházást (motor és jármű átalakítás, tárolókiszolgáló létesítmények kiépítése) igényel, mely csak hosszabb távra szóló tulajdonosi döntés alapján lehetséges, így ilyen tüzelőanyag alkalmazását a társaság nem tervezi.

12. Javított üzemanyag-minőség alkalmazása Ajkán a Somló Volán Rt. javított üzemanyagot nem alkalmaz, alkalmazását a közeljövőben nem tervezi. Baja: n.a. Békéscsabán a buszok szabvány szerint normál és extra téli gázolajjal futnak. Budaörs: Típustól függetlenül kénmentes, city gázolajjal működnek a BKV Budaörsön üzemeltetett járatai. Cegléden tervezik alkalmazását, de az ár nagyon meghatározó. Debrecen: n.a. Dunaújváros: n.a. Eger: A helyi tömegközlekedést a Agria Volán Rt. látja el. Jellemző a forráshiány. Korszerű járművek és üzemanyagok alkalmazására közszolgáltatási szerződés keretében lehetne kitérni, de ez drágítja a tömegközlekedést, vagy növeli az Önkormányzat által szolgáltatónak fizetett díjat. Érd: n.a. Győr: Javított gázolajat használnak az autóbuszok igazodva az időjárás viszonyaihoz is (tél nyár). Gyöngyös: n.a. Gyula. A Volán javított minőségű üzemanyagot nem alkalmaz Hajdúböszörmény: n.a. Hódmezővásárhely: Az üzemanyagtöltő állomások fokozott figyelmet fordítanak a környezet terhelés csökkentésére, ezért extra minőségű üzemanyagfajtákat állítanak elő és népszerűsítenek. Kaposvár: n.a. Kecskemét: Kéntartalmú gázolaj és ólommentes benzin forgalmazása központi szabályozással biztosított, és a tömegközlekedést ellátó Kunság Volán autóbuszait ezzel üzemelteti. Miskolc: Az Miskolci Városi Közlekedési Rt.-nél történtek már kísérletek city gázolajjal (csökkentett kéntartalmú, ún. városi gázolajjal), azonban üzemeltetési gondok és a nagy finanszírozási igény miatt az üzemszerű alkalmazásra még nem került sor. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyházán a helyi tömegközlekedési szolgáltató normál gázolajat használ, nem alkalmaz (kénmentes benzin/gázolaj, alacsony végforrpontú, és aromástartalmú ún. city gázolaj) javított minőségű gázolajat. Orosházán javított üzemanyag-minőség alkalmazása nincs. Ózd: n.a. Pécs: Kísérletek vannak, konkrét rendszeres alkalmazásról nem tudnak.


Salgótarján: A Nógrád Volán Rt. Salgótarján helyi járati autóbusz-állományának megoszlása a beépített motorok füst emissziós minősítése alapján 2005. 03.01. Ssz.

Motortípus

Euro 0

1

RÁ BA

1

Összesen 2

3

D10 UTS 133

19 db

19 db

48,72%

2

D10 UTS 150

2 db

2 db

5,13%

3

D10 UT 180

1 db

1 db

2,56%

4

D10 UTS 184

1 db

1 db

2,56%

5

ECO TD 121

1 db

1 db

2,56%

6

D10 UTLL 190

1 db

1 db

2,56%

7

D10 UTSLL 190

6 db

15,38%

6 db

8

CUMMINS 92 C8.3-B240

2 db

2 db

5,13%

9

CUMMINS 92 C8.3-29010

1 db

1 db

2,56%

10

DAF LT 160 G

1 db

1 db

2,56%

11

VOLVO D7C 215*

1 db

1 db

2,56%

12

VOLVO D7C 275*

3 db

3 db

7,69%

23 db 6 db 6 db 4 db

39 db

100,00%

összesen

58,97 15,38 15,38 10,26 100,00 % % % % % Megjegyzés: A táblázatban szereplő valamennyi motortípus Diesel üzemű. * Korszerű, a környezetet kevésbé szennyező motortípus. Sopron: MOL gázolajat használnak üzemanyagnak. Ezt a gázolajat a MOL már javított üzemanyagként árusítja. Szeged: n.a. Székesfehérvár: n.a. Szekszárd: n.a.


Szolnok: A részvénytársaság javított minőségű üzemanyag használatát nem tervezi. A city gázolaj még kísérleti stádiumban van, de valószínűsíthető magas ára miatt nem tudják majd alkalmazni. Szombathelyen javított minőségű üzemanyagot jelenleg nem alkalmaz a Szolgáltató (Vasi Volán Rt.). Tatabányán a használt benzin/gázolaj minősége az üzemanyagtöltő állomásokon árusított minőségnek felel meg. Vác: Javított üzemanyag minőség alkalmazása 0%. Veszprémben a Balaton Volán Rt. a gépjárműveinek üzemanyagait az OMV, AGIP által forgalmazott minőségben szerzik be. A beszerzett üzemanyagok dermedéspontjának további növelése érdekében egyes esetekben a társaság téli időszakban, plusz dermedésgátló adagolását végzi. Egy esetben alkalmazták az Alpesi Diesel üzemanyagot, de ez jelentős üzemeltetési költségnövekedést vont maga után.

13. Egyéb megoldás Ajkán a teljes 143 db-os autóbuszos állományból 2004. évben 6 db un. „fekete motorral” közlekedő autóbuszos motorfelújításra került sor, melynek keretén belül a Somló Volán Rt. szakemberei a nagy környezetszennyezést okozó régi motorokat környezetkímélő D-10-es motorokra alakították át. Jelenleg a teljes autóbusz állományon belül 1 db autóbusz rendelkezik un. „fekete motorral”, melynek átalakítása 2005. évben megtörténik. Baján a hagyományos (fekete) Rába motorok cseréje Rába D 10 E1 minősítésű motorra az idei évben tervezett 1 db-bal befejeződik. Békéscsabán egyéb megoldást nem alkalmaznak. Budaörs: n.a. Cegléd: n.a. Debrecen: n.a. Dunaújváros: n.a.Eger: Az Agria Volán Rt. 1998-tól fokozatosan lecserélte a minősítés nélküli motorjait EURO-1 minősítésére. Az újonnan beszerzett autóbuszok megfelelnek az EU normáknak. 2005-től EURO-4 minősítésű autóbuszok beszerzését tervezi az RT. Érd: n.a. Győrben a kötött pályás tömegközlekedés megvalósításának vizsgálata a következő negyedévben kezdődik. Gyöngyös: n.a. Gyula: A Volán autóbusz-katalizátort nem használ. Hajdúböszörmény: n.a. Hódmezővásárhely. n.a. Kaposvár: n.a. Kecskemét: Nem alkalmazott. Miskolcon két villamos vonalon 35 db jármű üzemel (18 db Tatra típusú, ebből 6 db energia visszatáplálós, valamint 17 db SPG1 típusú, az ún. régi piros bécsi). Autóbusz katalizátort nem alkalmaznak, helyette inkább a járműcserében látják a megoldást. Az újonnan beszerzett járművek mindegyike EURO 3-as motorokkal rendelkezik, amennyiben az idei járműbeszerzés megvalósul, akkor az állomány fele már ilyen típusú motorokkal fog rendelkezni. Az MVK Rt.-nél az üzemanyag fogyasztást folyamatosan követik, a járművezetők érdekeltek a megtakarításban.


Egyéb megoldások: • negatív karakterisztikájú adagolórendszer alkalmazása; • füstölésmérések rendszeresítése; • zárt karbantartási technológia alkalmazása; • villamosközlekedés tudatos előnyben részesítése tarifa, járatsűrűség, reklám segítségével. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyházán a helyi tömegközlekedési szolgáltatónak nincs katalizátoros autóbusza, és a város nem tervezi közforgalmú menetrendszerű elektromos üzemű (villamos és/vagy trolibusz) közúti személyszállítás bevezetését. Orosháza: Egyéb megoldás nincs. Ózd. A helyi autóbuszjáratokat a Borsod Volán Személyszállítási Rt. (Miskolc) Ózdi Személyszállítási Üzeme üzemelteti, 26 db autóbusz közlekedtetésével. A járatok átlagos életkora 13,6 év, ez a füstgázemisszió szempontjából kedvezőtlen. A folyamatos felújításokkal törekednek a füstgázemisszió csökkentésére. Pécsen létezik városi koncepció kötöttpályás közösségi közlekedési rendszer kidolgozására. Salgótarján: n.a. Sopron: A Kisalföld Volán folyamatosan korszerűsíti az autóbuszok motorjait, jelenleg a korszerű Euro-3 jelzésű, rendkívül környezetkímélő motorokat használnak. Szeged: A helyi közösségi közlekedés járműparkja: SZKT, trolibusz, egyedi, csuklós, villamos, Tisza Volán autóbuszok, Euro, CNG. Elektromos tömegközlekedés fejlesztése: • új 7-es trolibuszvonal (2004), • tervek a 8-as troli jövőbeni meghosszabbítására. Székesfehérvár: n.a. Szekszárd: n.a. Szolnok: n.a. Szombathely: D10-es motorcsere. Tatabányán a trolibusz közlekedés kialakítására egy tanulmányterv készült, de továbbtervezése nem történt. A helyi járatú autóbuszokba katalizátor helyett D 10–es motorcsere történt. Vác: Volánbusz- új EURO 4-es motor alkalmazása. Veszprémben a Balaton Volán Rt., előnyben részesíti a korszerű, alacsony padozatú, nagyobb „befogadóképességű”, valamint a jogszabályi előírásokat teljesítő EURO normás motorkonstrukciós előírásokat kielégítő új járművek beszerzését. A Balaton Volán Rt. a használtan vásárolt gépjárművek esetében minden esetben, új korszerű motorral történő motorcserét hajt végre, így biztosítja a környezetvédelmi megfelelősséget, valamint a környezeti levegő, minél kisebb mértékű terhelését. A társaság más járművekvillamos, trolibusz, hibrid üzemű jármű- beszerzését nem tervezi. A társaság Veszprémi Területi Igazgatóságán üzemeltetett autóbuszok motorkonstrukciós megoszlása. Autóbusz motorkonstrukció Darabszám EURO 0 66 EURO 1 21 EURO 2 48 EURO 3 10 Összesen:

145


Üzemeltetési, a szolgáltatás minőségét javító intézkedések 14. Tömegközlekedés információs, utastájékoztató rendszerének fejlesztése Ajka: A Somló Volán Rt. saját honlapján (www.somlovolan.hu) folyamatosan menetrendi szolgáltatást nyújt az utazóközönség számára, melynek keretén belül lehetőség van a helyi és a helyközi menetrendek megismerésére, valamint az eljutásra a Volán Egyesülés által üzemeltetett országos menetrendi oldalra is. A honlap adatainak frissítése folyamatos, a menetrendi adatok naprakészek. Baja: n.a. Békéscsabán a járműveken megkezdték az elektromos viszonylatkijelzők felszerelését. Jelenleg Békéscsabán 12 buszban van már ilyen berendezés. Pályaudvari automatikus utastájékoztatás rendszere kidolgozás alatt van. Budaörs internetes honlapján, a helyi kábel-TV adásaiban, valamint a budaörsi nyomtatott kiadványokban rendszeresen tájékoztatják a lakosságot a menetrendről, és annak változásairól egyaránt. A BKV Rt. az autóbusz megállókban lévő táblákon helyezi el a menetrendi és egyéb tájékoztatókat, kielégítő módon. Az útépítésekkel összefüggő időszakos tömegközlekedési változásokról az érintett vonzáskörzet lakosságát külön szórólapokkal is tájékozatják. Az utas tájékoztató rendszerek fejlesztése, elsősorban a szolgáltató feladatkörébe tartozik. Cegléd: Folyamatosan korszerűsítik. Debrecen: n.a. Dunaújváros: n.a. Eger: A menetrendi tájékoztatók információ tartalmát és kezelhetőségét fejlesztette a szolgáltató. Bevezetették az Interneten történő utas tájékoztatást. Az előre tervezhető forgalmi akadályokról az érintett megállóhelyeken külön információs táblákkal tájékoztatják az utazó közönséget. Érd: n.a. Győrben az autóbusz-megállóhelyek jelentős részénél megoldott a korszerű utas és idegenforgalmi tájékoztatás az autóbusz menetrend, a járati útvonalak a várostérkép és az idegenforgalmi nevezetességek feltüntetésével. A következő cél egy integrált utas tájékoztató rendszer kialakítása Győrben az utasok még magasabb színvonalú kiszolgálása érdekében. Gyöngyös a tömegközlekedés információs, utas-tájékoztató rendszerét folyamatosan karbantartja. Fejlesztést jelentett a megállókban lévő un. sima lemezes tájékoztató táblák burkolt időjárásvédett táblákra történő cseréje. Az autóbusz pályaudvaron az utas-tájékoztatás biztosított: közvetlen információs szolgáltatás; hangosbemondó, nyomtatott formában összesítve és kocsiállásonként. Gyula: Utastájékoztatás az autóbusz-pályaudvaron, nyomtatott menetrendi tájékoztatók kihelyezése a megállókban, internetes menetrendi hozzáférés. Hajdúböszörmény: Hagyományos tájékoztatás. Hódmezővásárhely: A tömegközlekedés információs, utastájékoztató rendszereként minden buszállóban menetrend van kihelyezve, ingyenes kiadványok és szórólapok tartalmazzák a menetrendet, illetve a Tisza Volán Rt. honlapján is elérhetőek a helyi és távolsági menetrendek. Kaposvár: A MÁV Rt. és a Kaposvári Tömegközlekedési Rt. a távolsági buszpályaudvarnál korszerű utas tájékoztató rendszert épített ki. Kecskeméten a lakosság információszerzését az útvonalról, járatindulásokról a tájékoztató táblák és nyomatatott menetrend is segíti.


Miskolc: Az Interneten, a közönségszolgálati irodákon, különböző kiadványokon keresztül történik a tájékoztatás. A végállomások nagy részén külön kijelzőn látható a járatok következő indulási ideje. A járművek kötött menetrend szerint üzemelnek. A végállomási pontos indulási időpontok és a megállóhelyek között tervezett menetidő van meghirdetve, így a megállóhelyre érkezés várható időpontja kiszámítható. A város 428 db megállóhelyén mindegyikben van statikus utastájékoztatás (menetrendi tájékoztatás). Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: Autóbuszállomáson, végállomásokon, megállóhelyeken van kifüggesztett utastájékoztatás az érvényes menetrendről, továbbá az Interneten a menetrend megtekinthető, lekérdezhető. Orosházán a megállókban és az autóbusz állomáson a hagyományos utas tájékoztatók vannak kihelyezve, állandóan aktualizálva. A korszerű utas tájékoztatásra pályázni szeretnének a Körös Volán Rt.-vel együttesen, ha a kiírás megtörténik. Idegenforgalmat szolgáló tájékoztató táblákat 2003-ban helyeztek ki, valamennyi tömegközlekedési állomásra és a forgalmasabb gyalogos csomópontokban. Ózdon a tájékoztatás és információ adás a szokásos módon (menetrend kiadása, telefonos információ) történik. Pécs: A Pécsi Közlekedési Rt. fejlesztésének eredménye, hogy már 89 autóbuszban működik hangbemondásos utastájékoztatás, 30 új beszerzésű buszban pedig képernyőről is tájékozódhatnak az utasok a járat helyzetéről. Salgótarján: A Nógrád Volán Rt. az autóbuszokon elhelyezhető utas tájékoztató berendezések fejlesztése során – anyagi lehetőségein belül – a Vultron konfigurációs rendszerét tervezi kiépíteni (a BKV-nál 2004. évben közel 100 db-ot installáltak) az alábbiak szerint: • front számkijelző 16x28/10mm BUSE LED-DOT tábla • hátsó számkijelző 16x28/10mm BUSE LED-DOT tábla • oldalsó kijelző 16x98/10mm BUSE LED-DOT tábla • Vultron FLC-004 fedélzeti kontroller A fedélzeti kontrollert a Vultron VAS szoftvereivel lehet feltölteni, felújítani. A rendszer moduláris felépítése miatt az bármikor tovább bővíthető (digitális hang, beltéri tábla, GPS/GPRS modem). A megállóhelyi utas tájékoztatás színvonalának javítása érdekében az elmúlt időszakban 51 db MTE típusú megállóhely jelzőtábla került kihelyezésre. Sopronban a buszokon elektromos kijelző működik, mely az utasoknak fontos információkat szolgáltat. A végállomásokon és a megállókban az utasok tájékoztatása céljából menetrendek vannak kihelyezve. Szeged: Gyenge, korszerűtlen rendszer. Székesfehérvár: Az Alba Volán Rt. folyamatosan fejleszti az utastájékoztató rendszerét. Ebbe a folyamatba bekapcsolják a városi infotornyot, illetve a város honlapján is elérető a menetrend. Ebben az évben megkezdődik az autóbusz-pályaudvar átépítése. Az új pályaudvaron egy korszerű elektronikus utastájékoztató rendszer jön létre. Szekszárd: Az utazóközönség tájékoztatása a tömegközlekedési eszközökön, megállóhelyeken elhelyezett hirdetményeken, illetve a helyi médiákon keresztül történik. Ennek fejlesztésére a közelmúltban nem került sor. Szolnokon a megállóhelyi utastájékoztatás területén a jobban olvasható, az időjárásnak ellenállóbb és vandálbiztos tájékoztató táblarendszer beszerzése és kihelyezése folyik, ami 2005. végére befejeződik. A megállóhelyeken a GPRS alapú, számítógép vezérlésű valósidejű utastájékoztatási technológia feltételeinek megteremtését és bevezetését, pályázati támogatás esetén 2010 környékére irányozták elő.


A korszerű és hatékony – GPS, GPRS rendszerű, megállóhely-azonosítós, feliratos és szöveges – járműfedélzeti utastájékoztatást az elképzeléseik szerint 2006 végére valósítják meg. Szombathely: Regonális Operatív Program pályázat keretében kerül megvalósításra. Tatabánya: A Vértes Volán Rt. részese a Volán Egyesülés által üzemeltetett országos számítógépes menetrendi információs hálózatnak. Ezen túlmenően honlapjukon a városok helyi közlekedésének adatai, a távolsági közlekedés menetrendje, az utazási feltételek és az aktuális tarifákon túlmenően a cég által kínált szolgáltatások és idegenforgalmi információk is elérhetők. Vácon a tömegközlekedés információs, utas tájékoztató rendszerének fejlesztése folyamatos, javuló. Veszprémben az autóbusz-pályaudvar teljes rekonstrukciója elkészült, ami magába foglalta az információs rendszer megújulását is. Az utas tájékoztatás hangosbemondókon keresztül, számítógéppel irányított utas tájékozató rendszer segítségével történik a forgalmi irodából. A kocsiállásoknál, a váróteremben hagyományos táblás tájékoztató segíti az utasokat, ill. menetrendi tájékoztató kérhető számítógépes lekérdezéssel, az információs pultnál. Új fejlesztés, hogy 3 db kocsiállásnál egy 24 karakteres kijelző berendezést alakítanak ki. Menetrendi tájékozató kérhető még a Balaton Volán honlapjáról is, amely átszállási lehetőségekről is ajánlatot tesz. A honlap lehetőséget ad a külföldi utazók tájékoztatására is, ill. ezen túlmenően a Volán utazási irodája is a rendelkezésre áll. Emellett forgalmi jellegű tájékoztatást is kapnak a járművön utazók.

15. Tömegközlekedés előnybe részesítése Ajka városban (méretéből adódóan) nem jellemző, a forgalmi rend ilyen megfontolásból történő átalakítása nem várható. Baja: n.a. Békéscsabán nincs a jelzőlámpáknál külön buszjelzés. A budaörsi úthálózat forgalma, terhelése nem indokolja, de a tömegközlekedés által használt útvonalon a korszerűsítés során a rendelkezésre álló maximális útszélesség kialakítása nem is teszi lehetővé külön autóbusz forgalmi sáv működtetését. Ezzel együtt az autóbuszok a városban végig védett útvonalon közlekednek. Cegléden a város adottsága nem teszi lehetővé külön buszsáv kialakítását. Debrecenben a CIVITAS II.: A program keretében, a DKV Rt. vezetésével megvalósul a villamosok elsőbbségének biztosítása 2006-ig. Ez öt forgalmi csomópontot érinthet. Dunaújváros: n.a. Eger: Jelzőlámpáknál külön buszjelzés 1 db van a városban. Egyéb jármű forgalom kitiltása az autóbuszok által használt útvonalról kb. 500 m hosszban van. Érd: n.a. Győrben a tömegközlekedés előnyben részesítése érdekében az alábbi főbb elveket követik: • az autóbusz útvonalak kijelölésénél lehetőleg az autóbusz haladjon a fölérendelt útvonalon, • csomópontoknál a megfelelő kanyarodási ívsugár biztosítása, • megállóhelyek optimális, forgalom biztonsági követelményeknek megfelelő megválasztása, • tömegközlekedési útvonalak fokozott közlekedésbiztonsági ellenőrzése, útfelújításnál, útfenntartásnál elsőbbséget élveznek, • téli síkosság-mentesítésnél és hóeltakarításnál a tömegközlekedés által járt útvonal előnyben részesül, • buszsávok kialakítása, ahol ez lehetséges, • a tömegközlekedés elválasztása az egyéb gépjárműforgalomtól.


Gyöngyös: A tömegközlekedés előnyben részesítését példázza a belváros zsúfoltsága miatt a zeneiskolai megálló esetében az autóbusz elsőbbségét biztosító kiegészítő lámpa elhelyezése. A helyi járat menetrendjének összeállításánál figyelembe vették az igényekhez történő igazítást. Gyulán a tömegközlekedés előnyben részesítése érdekében a Volán egyeztetést végez a MÁVval és az önkormányzattal. Hajdúböszörmény: Nincs (a város és a közlekedés volumene nem indokolja). Hódmezővásárhely: n.a. Kaposvár: n.a. Kecskeméten a városközpontban a szűkös parkolási lehetőségek közvetetten ösztönzik a lakosságot a tömegközlekedési eszközök használatára. Miskolc: A városban egy helyen van buszzsilip és egy csomópontban autóbusz kiegészítő jelzés (a busz előnyben részesítése). Ahol lehet, ott az elsőbbségi viszonyok meghatározásánál az autóbusz útvonal elsőbbségének biztosítása a forgalomszervezés elsődleges szempontja. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyházán a tömegközlekedési eszközök csomóponti átjutását különleges eszközök jelenleg nem támogatják. Egy jelzőlámpánál van külön buszjelző. Orosházán a tömegközlekedési útvonalakat kiemelten kezelik a szolgáltatóval együttműködve, azok mindig elsőbbséget élveznek. Hamarosan felszereltetnek próbára a közlekedési jelzőlámpákra két helyen egy időjelzőt, mely kimutatja, hogy mennyi idő van hátra a zöld jelzésig. Ózd: A helyi adottságok nem teszik szükségessé. Pécs: Városi forgalomirányító rendszer korszerűsítése során 2006-ra egyes csomópontokban működni fog. Salgótarján: n.a. Sopronban a jelzőlámpáknál külön busz jelzés nincs, az elsőbbségadási viszonyokban a KRESZ előírásainak megfelelő a közlekedési kultúra. Szeged: KAC támogatással folyamatban lévő projekt alapján megoldódik. Székesfehérváron a tömegközlekedési járatok a város úthálózatán mindenhol védett útvonalon haladnak. Az úthálózat nem teszi lehetővé önálló buszsávok kialakítását. Szekszárd: Jelenleg nincs ilyen intézkedés. Szolnok: A tömegközlekedés előnyben részesítése (autóbuszsáv, jelzőlámpa, elsőbbségadási kötelezettség) kiváló módszer lenne a gyorsaság növelésére, a menetrendszerűség biztosítása érdekében. Sajnos, ezek feltételei a helyi adottságok (utak szélessége, a közlekedési sávok száma, a megállóhelyek elhelyezkedése) miatt rendkívül nehezen teremthetőek meg. Ugyanakkor a város néhány pontján lehetségesnek látják ilyen előnyök kialakítását. A város szűk keresztmetszete a Tisza-híd. Amíg másik közúti városi híd nem épül, addig minden ilyen jellegű elképzelés és törekvés csak igen korlátozott eredményeket hozhat. Szombathely: Elsőbbségadási viszonyok megválasztása. Tatabányán jelenleg a jelzőlámpáknál külön buszjelzés nem került alkalmazásra, azonban a tervek szerint 2006-ban átadásra kerülő új autóbusz pályaudvar zavarmentes megközelítése ún. buszzsilip alkalmazását teszi szükségessé. Vác: A tömegközlekedést előnyben részesítik. Veszprémben leginkább a forgalmas csomópontok körforgalmakká való átalakításával, lehetőségekhez mérten buszsávok kialakításával próbálják segíteni a buszközlekedést.


16. Járatgyakoriság és járműméret optimalizálása Ajka: A Somló Volán Rt. menetrendi szakemberei folyamatosan vizsgálják a járatok gazdaságosságát, kihasználtságát. A járati bevételek, az utasszámlálási adatok, a különböző fórumokon (Internet, e-mail, levél, fax, újságcikk) keresztül érkező utas-igények folyamatos figyelembevétele mellet kerül sor az igény és a kiszolgálás összehangolására. Ez egy folyamatos feladat, melynek eredménye a menetrend-változásokon keresztül figyelemmel kísérhető. Baja: n.a. Békéscsaba helyi forgalomban 20 csuklós és 9 szóló busz közlekedik. Csúcsidőben szükség lenne a csuklósok számának növelésére. Csúcsidőn kívül, pedig a szólók száma kevés, illetve azok kapacitása is nagy. A forgalomhoz történő jobb igazodás több eltérő méretű busz forgalomtartásával lenne megoldható, amire nem áll rendelkezésre elegendő forrás. Csuklós buszokból az utóbbi időben az eddigieknél nagyobb befogadóképességűt szereztek be. Budaörs és a BKV Rt. vezetése évente egyezteti a lakossági igények kielégítését szolgáló menetrendi- és járatbővítéseket, és a megegyezésnek megfelelően, a szükséges mértékben módosítják a szerződéseket. Jelenleg is folynak ilyen tárgyalások, a 88-as buszjárat időszakos sűrítése, és a járat vonalának kibővítése tárgyában. A járművek optimális méretének megállapítása a BKV Rt. feladata, erre nincs rálátásuk. Cegléden A közlekedési igényeknek megfelelően alakítják, változtatják a járműméreteket. Debrecen: n.a. Dunaújváros: n.a. Egerben a tömegközlekedési hálózat racionalizálása folyamatban van. A menetrend felülvizsgálatával jelenleg a város teljes területére vonatkozóan átfogó, új menetrend tervezet készül. Az Agria Volán Rt. 2004. szeptember 30-án végeztetett utasszámlálást. A szolgáltatás jellemzése a hasonló városokat összehasonlítva lényegesen jobb volt Egerben. A csúcsidőben a járatsűrűség 2 perc, üzemidő 21 óra. A férőhely kibocsátás és az utazási igények összhangban vannak, sőt az átlagos férőhely kihasználtság alacsonyabb, mint több hasonló nagyságú városban. Érd: n.a. Győr helyi autóbusz-közlekedés üzemeltetését szerződés alapján a Kisalföld Volán Rt. látja el. A járatgyakoriság és a jármű méret optimalizálása az utasforgalmi adatok alapján kerül meghatározásra. Gyöngyösön figyelembe veszik a város közlekedési igényét, és ahhoz igazítják a helyi járat útvonalait, pl: Tesco áruház megnyitásával egy időben a helyi járatot módosították. Gyula: n.a. Hajdúböszörmény: Jó, az igényekre alapozott. Hódmezővásárhely: Az autóbusz járatgyakoriság és járműméret optimalizálása folyamatos. Kaposvár: A tömegközlekedést biztosító cégek évente vizsgálják felül a változó igények és pénzügyi helyzetük függvényében a járattervüket. Kecskeméten járatsűrítés történik a csúcsforgalmi időszakban, valamint a városrészek képviselőin, illetve a közgyűlésen keresztül a lakosság részt vehet a járatok gyakoriságának, rendjének befolyásolásában. Miskolc: Az MVK Rt. évente végeztet utasfelmérést és utasszámlálást, amelyek eredményét figyelembe veszik a menetrend elkészítésekor vagy módosításakor (rendszeres az utazási igények változásainak követése). Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a.


Nyíregyháza: A csökkenő utasforgalom ellenére a járatsűrűséget úgy tudják megtartani, ha növelik a szóló autóbuszok arányát (2005. januárban 55 szóló, 33 csuklós). A város tervezi egy olyan rugalmas közlekedési rendszer létesítését, amely a rokkantak, mozgássérültek, fogyatékosok és idősek közlekedési igényeit alacsony többletköltséggel, jó hatékonysággal képes kielégíteni. A rendszert úgy alakítja ki, hogy az eszközök – járművek, diszpécseri szolgálat – más célokra is felhasználhatók legyenek, így azok kihasználása optimalizálható, a hasznok több területen jelentkeznek. Cél az is, hogy a ritkán lakott térségek tömegközlekedési ellátása ugyanezzel a járműparkkal történjen. Orosháza évente felülvizsgált középtávú megállapodás keretei között működik együtt a tömegközlekedést szolgáltató Körös Volán Rt.-vel a színvonalasabb és környezetkímélőbb tömegközlekedés biztosítása és fejlesztése érdekében. A megállapított vonal- és járatszámok a felmért szükségleteket hivatottak szolgálni az ésszerűség és az önkormányzat teherbírásának mértékéig. Az utazási igényhez folyamatosan egyeztetve alakítja a Körös Volán Rt. a járatgyakoriságát, és a méretét optimálisan igyekszik meghatározni. Ózdon a járatgyakoriság meghatározásánál az igény és kiszolgálás összhangjára törekszenek, a lehetőségeiken belül. Mindezek áttekintésére, szükség szerinti módosítására, a menetrendi egyeztetésekre, a menetjegyek árának évenkénti megállapításával egyidejűleg kerül sor. Pécs: PK. Rt folyamatosan alkalmazkodik az igényekhez. Salgótarján: A Nógrád Volán Rt. 2004. nyarán felkérte a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) Kht.-t Salgótarján Megyei Jogú Város helyi autóbusz-közlekedés racionalizálási tervének kidolgozására. Salgótarján helyi autóbusz-hálózatán több esetben történt utasforgalom felmérés. A KTI legutóbb 2000-ben végzett hasonló felmérést. Az elmúlt négy évben jelentős változások történtek, így indokolt volt az újabb felmérés, amelyre szeptember 15.-én szerdán, szeptember 18.-án szombaton és szeptember 19.-én vasárnap került sor a teljes üzemidő mindenegyes helyi járatán végrehajtott keresztmetszeti számlálás formájában. A felmérés szerint a 2000. március 29.-én (szerda) mért 43.863 fős utasszám 2004. szeptember 15.-én (szerda) 37.653 főre csökkent. Az utasszám csökkenés következtében a járatok alacsony kihasználással közlekedtek, ezért 2005. január 1.-vel a városi közlekedés menetrendjében járatracionalizálásra került sor. Az indított járatok száma a következők szerint alakult: munkanap 564 db szabadnap 337 db munkaszüneti nap 277 db A feladat ellátásához szükséges járműállomány optimalizálása során az autóbusz-állomány 41 db-ról 39 db-ra csökkentésre került. Sopronban a járatok gyakorisága, a járműméret az utasforgalomhoz van igazítva, csúcsidőben sűrűbbek a járatok, ekkor több csuklós busz is üzemel. Csúcsidőn kívül csökkentik a járatsűrűséget, kevesebb csuklós busz jár, ezzel elkerülve az üresjáratokat valamint kímélve a környezetet. Szegeden az 1999. évi után 2005-ben terveznek teljes körű utasszámlálást. Székesfehérváron új autóbusz-hálózat és menetrend kialakítása van folyamatban, a tanulmányterv 2004-ben elkészült, idén menetrendtervezet készítését tervezik. Szekszárd: Lakossági igények alkalomszerűen érkeznek a járatok menetvonal-, illetve indulási idejének módosításával, valamint új járatok indításával kapcsolatban. A helyi tömegközlekedést lebonyolító Gemenc Volán Rt. és Szekszárd Polgármesteri Hivatala az igények jogosságát megvizsgálja, és ennek megfelelően hozza meg a szükséges intézkedéseket.


Szolnok: A fizetőképes, valós igények és a kiszolgálás összhangjának javítása, a járatgyakoriság és járműméret optimalizálás a Jászkun Volán Rt. alapvető érdeke. Ezért rendszeresen vizsgálják, mérik, elemezik és értékelik a járatok kihasználtságát, elsősorban rendszeres teljes körű vagy részleges utasszámlálással, másodsorban a munkatársaik helyszíni vizsgálódásával, a gépjárművezetők jelzései alapján. Számos lehetőséget (internet, utasfórumok) biztosítanak az utasok jelzéseinek, igényeinek gyűjtésére. Legutóbb 2004-ben a Közlekedéstudományi Intézet Kht. végzett utasszámlálást a városban. Ennek eredményei alapján optimalizálják (módosítják) a menetrendet, illetve az adott járat sajátosságaihoz igazítják a szükséges járműméretet is. Ilyen vizsgálatok nyomán növekedett a korábbi években a járműpark és nőtt a csuklós autóbuszok aránya, illetve ezek eredményeként vált lehetővé a közelmúltban az autóbuszok számának csökkentése és a szóló autóbuszok arányának növelése is. Napjaink és a közeljövő feladata az utazási igények változása alapján a midi autóbuszok rendszerbe állítása. Szombathely: A meglévő járműpark figyelembevételével a jelentkező igények teljesítése (járműméret, menetrend módosítások). Tatabánya: A térségben több esetben végrehajtott utasszámlálások lehetővé tették a járműgyakoriság (menetrend) optimalizálását, ill. a piacon megjelenő autóbusz típusválaszték növekedése (9,5 m-től 13,5 m-ig) a szállítási kapacitás kihasználtságának javulását eredményezi. Vác: A járatgyakoriság jó, járműméret optimalizálás nincs. Veszprémben ill. az elővárosok tekintetében a járatgyakoriság, és a járműméret az utasforgalomtól függ. Két csúcsidőszak különíthető el - reggeli- ill. délutáni csúcs – melyek csúcsonként több mint 2 óra hosszat tartanak. A helyi járat gyakoriságban a tízperces nyomkövetés a mérvadó, ennél jobban sűríteni a járatokat már nem lehet, mert a nagyobb átszálló helyeken torlódást okozhat. Így a csúcsidőszakokban egyes vonalakon csuklós, vagy nagyobb befogadóképességű szóló buszokat indítanak el. A 90-es évek elején a Győri Széchenyi Főiskola együttműködésével készült el a teljes utas számlálás mely a ma is érvényben lévő menetrend gerincét adta. Azóta a folyamatos utas elégedettségi vizsgálatok eredményei alapján történnek menetrendi változtatások. A menetrendekkel, járatokkal kapcsolatos panaszokat minden alkalommal kivizsgálják, és jogosságuknak megfelelően teljesítik. Szállított utasok száma 2003-ban

helyi helyközi

: 23.020 eFő : 10.194 eFő

Szállított utasok száma 2004-ben

helyi helyközi

: 22.372 eFő : 9.850 eFő

17. Közlekedési módok összekapcsolása, átszállások könnyítése Ajka: A menetrendi egyeztetések a Somló Volán Rt. kiemelkedő feladatai közé tartoznak, mely során össze kell hangolni a helyi, helyközi és a vasúti személyszállítási tevékenység menetrendjeit, az utas-igények kielégítése céljából. Baja: n.a. Békéscsabán helyi forgalomban általában csak 30 percnél nagyobb követés esetén vizsgálják a csatlakozásokat. Csatlakoznak helyközi buszokhoz és vonatokhoz is, de nem minden esetben. A Budaörsre közlekedő BKV járatok menetrendje figyelembe veszi az átszállási pontokon a kapcsolódó járatok menetrendjét. A várakozó utasok kényelmének kiszolgálására a már meglévő buszvárókon kívül minden megállóba terveznek fedett buszvárót telepíteni. Cegléd: n.a.


Debrecen város tömegközlekedési hálózatán több átszállási lehetőség is biztosított, ezáltal lehetőség nyílik a közlekedési módok, eszközök megválasztására. A menetrend kialakításánál, a jármű méretének megválasztásánál szerepet játszik a lakossági igény kiszolgálása, természetesen az anyagi lehetőségek figyelembe vételével. Dunaújváros: n.a. Eger: A településszerkezeti terv tartalmazza a belvárosi autóbusz-pályaudvar áthelyezését a vasútállomás térségében, és ehhez kapcsolódóan új intermodális csomópont megvalósítását a tömegközlekedési alágazatok egymásra szervezésével, valamint turista buszok és személygépjárművek elhelyezésének biztosításával. Érd: n.a. Győr: A MÁV – Volán menetrendek összehangolása évente megtartott menetrendi egyeztetéseken történik. A helyi és helyközi autóbusz járatok menetrendjének összehangolását a Kisalföld Volán Rt. helyi és helyközi üzemeltetést végző szakszolgálatai végzik. Gyöngyösön a közlekedési módok összekapcsolásánál - vasút, helyi- távolsági buszközlekedés -, figyelembe vették a csatlakozási- átszállási igényeket. Teljes megoldást a különböző közlekedési ágak egy helyre koncentrálása jelentene. Gyula: n.a. Hajdúböszörmény: A helyi járatok megszervezésekor figyelembe lettek véve a közúti- vasúti személyszállítási menetrendek. Hódmezővásárhely: Autóbusz és a vasút közötti menetrend összehangolása. Kaposvár: A tömegközlekedési vállalatok minden év végén egyeztetnek a következő évi menetrendükről az optimalizálás érdekében. Kecskemét: A helyi és helyközi buszok, valamint a reggeli és esti csúcsforgalomban a vonatok menetrendje is össze van hangolva a nagyobb fokú mobilitás végett. Miskolc: A menetrend összeállításakor az MVK Rt.-nél figyelemmel kísérik a MÁV vonatok közlekedését. A késő esti és kora hajnali járatok indulásait a vonatok érkezéséhez és indulásához igyekeznek hangolni. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyházán újabb, közvetlen járatok indítása helyett a jó átszállásos közlekedést részesítik előnyben. A kihasználatlanul közlekedő ipartelepi járatok számát csökkentik, vagy nyári időszakban szüneteltetik. Orosházán a menetrendi egyeztetések során elsődleges cél, hogy mind vasúton, mind a közúti személyszállításban az átszállási lehetőség biztosított legyen. Helyi járatok a munkába és iskolába való eljutást célozzák meg, illetve az új élményfürdő mint kiegészülő célállomás, megközelítése szezonálisan sűrűbb járattal történik. Ózd: n.a. Pécsen a helyi járatok és a vasútállomás közötti összhang kialakult. Salgótarján város területén a MÁV állomás, a helyközi (távolsági) autóbusz-állomás és a Fő téri helyi járati megállóhely egymáshoz közel helyezkedik el, az átszállás egy-két percen belül megoldott. A Fő téri helyi járati megállóhelyen munkanapokon 13-14 ezer fő a le-, illetve felszálló utasok száma. A salgótarjáni helyközi autóbusz-állomás 1976-ban épült, azóta jelentősebb felújítás az épületen nem történt. Ebből adódóan műszaki állapota leromlott, a jelenlegi forgalmi és utas elvárásoknak nem felel meg. Az autóbusz-állomás felújítására Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Nógrád Volán Rt.-vel együtt, a Regionális Fejlesztés Operatív Program (ROP) keretén belül pályázatot nyújtott be. Sopron: A Kisalföld Volán, a GySEV Rt. és a Kisalföld Volán Helyközi Üzletága között szoros az együttműködés, minden menetrendváltozás előtt konzultációkat tartanak, melyek során a menetrendeket úgy alakítják ki, hogy az átszállást minél jobban megkönnyítsék az utasok számára.


Szeged: Csomópontok átépítésénél az átszállások megkönnyítése (közös busz-villamos megálló). Székesfehérvár: Piac téri autóbusz-pályaudvar rekonstrukciója, MÁV Rt.-vel és Alba Volán Rt.-vel közösen Regionális Közlekedési Központ megvalósítása 2007-2013 között, új autóbuszhálózat és menetrend kialakítása. Szekszárd: A helyi tömegközlekedést, valamint a távolsági közlekedést lebonyolító Gemenc Volán Rt., illetve a vasúti közlekedést lebonyolító MÁV Rt., a közlekedési módok összekapcsolása és az átszállások megkönnyítése érdekében, a lehetőségek függvényében állítja össze éves menetrendjét. Az éves menetrend módosítási tervezetek elkészítése során az érintett lakossági igények, javaslatok, észrevételek is figyelembevételre kerülnek. Szolnok: A menetrendi egyeztetési kötelezettségének a Jászkun Volán Rt. eleget tesz. A városi tömegközlekedés Szolnok városban olyan gyakoriságú, hogy egyrészt a vasút és a helyi, másrészt a helyközi és a helyi tömegközlekedés kapcsolódása ezt az egyeztetést kevéssé igényli. A vasút – a város mérete miatt – a tömegközlekedésbe nem kapcsolható be. Az elővárosi és a helyközi menetrendszerinti autóbuszjáratok a városi közlekedés szerves részét képezik azzal, hogy a város határától kezdve a város számos pontján megállnak és helyi közlekedésre, helyi bérletekkel és jegyekkel igénybe vehetőek. Szombathely: Menetrendi egyeztetések évente, helyi menetrendi járatindítások össze-hangolása. Tatabánya: Menetrendi egyeztetések a vasút- és a tömegközlekedés között nincs. Vácon a közlekedési módok összekapcsolása jó, az átszállás optimalizálva van. Veszprémben a Balaton Volán tájékoztatása szerint menetrendi egyeztetés történik a MÁV-val, illetve más Volán társaságokkal, amely az átszállást, illetve továbbutazást segíti. A budapesti szervezetként működő Volán Egyesülés az országos menetrend összehangolásával, kommunikációs kapcsolatok fenntartásával foglalkozik.

18. Tömegközlekedési eszközök elválasztó sávjai Ajka városban (méretéből adódóan) nem jellemző, a forgalmi rend ilyen megfontolásból történő átalakítása nem várható. Baja: n.a. Békéscsabán nincs külön buszsáv. Budaörs: Nincs. Cegléd: n.a. Debrecenben több helyen biztosítja a tömegközlekedés elsőbbségét a jelzőlámpás csomópontban a külön buszjelzés, illetve a kialakított buszsáv. Dunaújváros: n.a. Egerben a tömegközlekedési eszközök elválasztottsága jelenleg nem biztosított. Hosszú távon ígéretesnek látszik egy, a közlekedés többi résztvevőjétől fizikailag elválasztott sávon, autóbuszhálózat működtetése. Érd: n.a. Győrben nem tudnak az autóbuszoknak külön forgalmi sávokat kijelölni, mivel az útjaik döntő többségben 2*1 forgalmi sávos kiépítettségük miatt erre nem alkalmasak. Gyöngyös: n.a. Gyula: n.a. Hajdúböszörmény: Nincs (a város és a közlekedés volumene nem indokolja). Hódmezővásárhelyen a tömegközlekedési eszközöknek nincsenek elválasztott sávjai. Kaposvár: n.a. Kecskemét Nincs intézkedés. Miskolcon egy útvonalon, a város központjában (Kazinczy utca – Szemere utca) van autóbusz forgalmi sáv.


Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyházán a többsávos, nagy forgalmú utakon önálló buszsáv kialakítására hely hiányában nincs lehetőség, de az igény erre már több esetben felmerült. Tervezik a közforgalmú autóbuszjáratok átvezetését a városmagban kialakítandó gyalogos övezetben. Orosházán tömegközlekedésre külön sáv nincs biztosítva. Ózd: A helyi adottságok nem teszik szükségessé. Pécs: Közlekedésfejlesztési koncepcióban tervezik, konkrét megvalósítás nincs. Salgótarján: n.a. Sopronban nincsenek busz sávok kialakítva, ezt a forgalom nagysága nem indokolja, valamint az utak szélessége sem teszi lehetővé. Szegeden néhány utcában van buszsáv. 2004-től a Tisza Lajos körút felújított szakaszán az elkülönített villamos által használt útfelületet és megállókat használják az autóbuszok is. Székesfehérvár: n.a. Szekszárdon nem áll a tömegközlekedési eszközök rendelkezésére elválasztott sáv. Szolnok: n.a. Szombathely: n.a. Tatabányán a Köztársaság úton 1 km hosszan van kialakítva külön buszsáv, melynek bővítésére a közeljövőben lehetőség nincs. Vácon a tömegközlekedési eszközöknek nincsenek elválasztott sávjai. Veszprémben 2005. nyarára készül el az autóbusz-pályaudvar bővítése, ahol leszállító sávok kerülnek kialakításra. Tervezési stádiumban van az autóbusz-pályaudvar környéke forgalmi rendjének átépítése. A környéken két körforgalom kiépítését tervezik, mely a buszközlekedést könnyíti meg. A két körforgalom közötti szakaszon buszsávok kialakítását tervezik.

19. Közlekedési szövetség létrehozása Ajka városban a tömegközlekedési feladatot egy szolgáltató, a Somló Volán Rt. látja el, közlekedési szövetség létrehozására nincs szükség. Baja: n.a. Békéscsaba: Közlekedési szövetség létrehozásának lehetőségét Békéscsabánál lényegesen nagyobb települések esetében célszerű vizsgálni. Mivel Budaörs nem saját vállalkozásban működteti a tömegközlekedést, a BKV Rt.-n keresztül csatlakozik a Budapesti Közlekedési Szövetséghez. A városvezetés távlati elképzelése – a lakosság sokszor hangoztatott igényének megfelelően – a Metró-kapcsolat kiépítése. Ez azonban a főváros metróépítési szándékaival jelenleg sajnos nem találkozik. Elővárosi fejlesztés: 2007-től indul a városon keresztülmenő vasútvonalon a félórás követési idővel közlekedő személyvonatok közlekedtetése. A budaörsi vasútállomáson a csatlakozó autóbuszjáratok megállóhelyét a város 2004-ben már kiépítette, a járatok összehangolása az érintett felekkel folyamatban van. Tervezi továbbá a város a budaörsi MÁV vasútállomástól kiépíteni az elővárosi vasúti nyomvonalat Budaörs-Nyugat Ipartelepig, illetve tovább, Budakeszi felé. Ennek megvalósítása azonban kizárólag EU pályázat elnyerése esetén lehetséges. Cegléd: n.a. Debrecen: n.a. Dunaújváros: n.a.


Egerben közlekedési szövetség jelenleg nincs, de a létrehozására szükség lenne. A vasút szerepe Egerben alacsonyabb, mint a többi nagyvárosban, viszont a helyközi autóbuszokról a helyi autóbuszokra történő átszállók aránya viszonylag magas. A közlekedési szövetségnek a kínálat összehangolási tevékenységére feltétlenül szükség lenne, mert a város külső területei önálló helyi viszonylattal nem szolgálhatók ki gazdaságosan. Érd: n.a. Győrben a közlekedési szövetség létrehozását fontosnak tartják, azonban jelenleg Magyarországon ennek nincsenek meg a jogszabályi lehetőségei. Jelenleg igen élesen elkülönül az állam és az önkormányzat feladata. 2004-ben fejeződött be Győr agglomerációs közlekedésének vizsgálata, amely kimutatta, hogy létjogosultsága lenne egy „agglomerációs közlekedési” szövetség létrehozására. A helyzetet Győr esetében jogilag tovább bonyolítja, hogy ebbe a szövetségbe célszerű lenne bevonni Szlovákia nagymegyeri részét is. Gyöngyös: n.a. Gyula: n.a. Hajdúböszörmény: Nincs. Hódmezővásárhelyen nem működik Közlekedési Szövetség, azonban az Önkormányzatnál felállításra került a Közlekedési és Környezetvédelmi Bizottság. Kaposvár: n.a. Kecskeméten nem jött még létre ilyen szövetség. Miskolc: A Miskolci Városi Közlekedési Rt. tagja a Volán Egyesülésnek. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza esetében is javasolt. Létrehozásához egységesíteni kellene az utazási kedvezményeket, a tarifa szintet és a munkába járással kapcsolatos utazási kedvezményeket, valamint az ehhez járó árkiegészítés folyósítását. Kezdeti lépés a külterületi járatok létrehozása, szakaszhatáros díjszabás alkalmazása. Orosházán közlekedési szövetség létrehozását nem tervezik. Ózd: n.a. Pécs: n.a. Salgótarjánban a jelenlegi utasforgalom mellett (az utasok döntő többsége a város területén és a város környékén autóbusszal utazik) szövetség létrehozása nem indokolt. Az autóbusszal végzett menetrend szerinti személyszállításról szóló 2004. évi XXXIII-as törvény alapján a helyi személyszállítás helyközi járattal történő lebonyolítása feltételeinek rögzítése céljából Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata 2004. december 20-án megállapodást kötött a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Közúti Közlekedési Főosztályának vezetőjével. Sopronban nincs ilyen jellegű közlekedési szövetség. Szeged: Nincs konkrétum. Székesfehérváron fontosnak tartják, hogy a város minél előbb bevonásra kerüljön a MÁV Rt. elővárosi programjába. Székesfehérvár csatlakozni kíván a jövőben megalakuló Budapesti Közlekedési Szövetséghez. Szekszárd: Nincs. Szolnok: A közlekedési szövetség megteremtésére Szolnok „kisvárosnak” tekinthető. Szombathelyen közlekedési szövetség nincs. Tatabányán közlekedési szövetség nem lett létrehozva. Vácon közlekedési szövetség nincs. Veszprémben a Balaton Volán Rt. és a MÁV Rt. megfelelő együttműködéssel összhangba tudja hozni az átszállásokat, késések esetén a bevárásokat, így más, közlekedési szövetség létrehozását nem tartják fontosnak.


Forgalomszabályozási megoldások 20. A torlódási pontok felszámolása Ajka: A kétirányú forgalomra alkalmatlan utak egyenirányítása. Tényleges költsége: 201.888. Ft. A négyágú csomóponti területek körforgalmi csomóponttá történő átalakítása táblásítása, festése. Ténylege költsége: 510.000. Ft. Nagyforgalmat lebonyolító út szélesítése, közbenső csomóponti ágak körforgalommá történő átalakítása. Tervezett költsége: 1 MFt. Nagy teherbírású autók (7.5 t feletti teherbírás) kitiltása kis teherbírású utakról. Ténylege költsége: 980.000. Ft. Baja: n.a. Békéscsabán 2004-ben 2 utca pár egyirányúsítása megtörtént. Budaörs Város területén jelenleg 16 körforgalmi csomópont üzemel. 2005. évben további két körforgalom átadása tervezett. A település szerkezetéből adódóan a Város területén körülbelül 20 utca került egyirányúsításra. A következő 3-4 évben a tervezett beruházások megvalósulásától függően, további 20 utca válik egyirányúvá. Cegléden az egyirányú utcák kialakítását folyamatosan igény szerint a városközpont irányából kiindulva végzik. A nagy forgalmú csomópontok átépítését anyagi fedezet hiányában nem tudják elvégeztetni. Debrecen: n.a. Dunaújváros: n.a. Eger: A településszerkezeti tervben keleti tehermentesítő út tervezett az észak-déli irányú hálózati elemek tehermentesítésére, a torlódási pontok felszámolására, az országos mellékutak színvonalasabb kapcsolatainak biztosítására. A tehermentesítő út megépítésével a város belső úthálózatát terhelő átmenő forgalom csökkenése várható, ami főként a jelenlegi országos mellékutak belső szakaszain jelentkezik. A belváros megközelítését a város kelet-nyugat irányú nyomvonalainak a keleti tehermentesítő úttal megvalósítandó kapcsolatai biztosítanák. A nyomvonal megépülésével párhuzamosan az országos mellékutak belső szakaszai visszaminősülnének, a kapcsolatot a főút- és mellékút-hálózathoz az új nyomvonal biztosítaná. Ezáltal a 25-ös sz. főút átkelési szakaszának forgalom csökkenése, a csomópontok jelenlegi kapacitás hiányának megszüntetése is lehetségessé válhat. Ezzel összhangban a város számos pontján tervezett a csomópontok fejlesztése. Érden a torlódási pontok felszámolása folyamatban van, 1,7 Mrd Ft. Győrben a lehetséges egyirányúsításokat elvégezték. 2000 óta 15 fontos közúti csomópont lett átépítve. Az intézkedések következtében a csomópontok és a közöttük fekvő útvonalak szolgáltatási színvonala nagymértékben javult. A várakozási idők csökkentek, a csomópontok használhatósága a tömegközlekedés, a kerékpárosok és a gyalogosok számára is előnyösen változott. Gyöngyös: n.a. Gyula: Az egyre növekvő gépjárműpark és -forgalom nagysága miatt a városban több helyen várhatóan forgalomtechnikai korszerűsítéseket kell végrehajtani, melyek megvalósítását a város pályázati úton kapott pénzből kívánja megvalósítani. Napirenden van körforgalom kialakítása a város központi részén, új taxiállomás létesítése, a gyalogos és kerékpáros forgalom korszerűsítése, csomópontok átalakítása plusz forgalmi sávok kiépítésével, a parkolási rendszer átépítése, információs pontok kialakítása, forgalom elől elzárt utca kialakítása, valamint a meglévő burkolatok felújítása, korszerűsítése. A várható költségek nagysága mintegy 1,6 Mrd Ft. Az utcák egyirányúsítása a város több pontján - főleg a szűk beépítésű utcákban, valamint a parkolási gondokkal küszködő helyeken - igényként jelentkezik. Az egyirányúsítások felülvizsgálata folyamatban van, a munkát forgalomtechnikai szakemberek, tervezők végzik el. Hajdúböszörmény: Nincs (a város és a közlekedés volumenéből adódóan).


Hódmezővásárhely: A torlódási pontok felszámolása a Közlekedés Fejlesztési Terv alapján van ütemezve, folyamatos, de sajnos erősen korlátozzák az anyagi lehetőségek. Kaposváron 2003-ban egy körforgalmú csomópont kialakítása történt meg. Kecskeméten jelenleg 8 körforgalmi csomópont van, ezek száma a közlekedési koncepció elfogadása után várhatóan növekedni fog. Azokban a szűk utcákban, ahol a forgalom nem teszi lehetővé a tranzitforgalmat, vagy az érintett utcák túlterheltek, ott az utcák egyirányúsítására kerül sor. Miskolc: Közép és hosszú távú közlekedés fejlesztési tervek tartalmazzák a torlódási gócpontok felszámolására vonatkozó közútfejlesztéseket és elképzeléseket (például Búza tér, Győri kapu). A fejlesztési elképzelések között van körforgalom, alagút, egyirányúsítás, stb. Az utóbbi években jellemzően a nagyobb beruházásokkal, építkezésekkel kapcsolatban (nagyobb áruházak, bevásárló központok, benzinkutak) került sor a város több pontján sávbővítésekre és jelzőlámpák felállítására, hiszen ezek költségét főként a beruházók állták. A városban az egyirányú utcák és körforgalmak lehetőség szerint úgy kerülnek kijelölésre, kiépítésre, hogy nagyobb forgalom esetén is biztosítsák a közlekedés gördülékenységét. Mosonmagyaróvár: Kijelölt vasúti átjáró 2 db, kijelölt vasúti gyalogos átkelőhely 1 db, kijelölt közúti gyalogos átkelőhely 94 db, körforgalmú csomópont 3 db, tervezett: 1 db. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza a torlódásos belvárosi csomópontok áteresztő képességének növelése érdekében lehetőség szerint törekszik a sávkiosztás módosítására, az önálló balra kanyarodó irányok egy fázisba sorolására. A jelzőlámpás csomópontoknál a csúcsidőszaki 120 sec. periódusidejű program módosítására, új 90 sec. periódusidejű program beépítésével a kisforgalmú időszakra a sorfelállások, várakozási idők csökkentésére. Körforgalom bevezetését, a kiszolgáló utcák egyirányúsítását csak indokolt esetben a környező közlekedéshálózati elemek egyidejű vizsgálatával végzik Orosháza: Torlódási pontoknál körforgalmat építettek 3 helyen. Tervezés alatt áll egy – a rendezési tervben is szereplő – új és egy vasúti átkelővel kombinált körforgalmú csomópont is. Ózdon az elmúlt néhány évben négy új körforgalom létesült, amely jelentős mértékben csökkenti a torlódásokat. A 25. sz. főközlekedési út bevezető szakaszánál további körforgalom létesítését tervezik. A városközpontot elkerülő útszakasz megépítésével párhuzamosan az elmúlt években a tehergépjármű forgalom (a célforgalom kivételével) a sűrűn beépített városközponti területről kitiltásra került. Pécsen a városi forgalomirányítási rendszert az állami és a városi útkezelő közösen üzemelteti. Az irányítóközpont cseréje jelenleg folyamatban van, részegységeinek korszerűsítésére pályázatban készülnek. Salgótarjánban 2004-ben a városközpont egyik forgalmas utcája, az Alkotmány út került egyirányúsításra, melynek következtében a forgalom folyamatossá vált és a parkolóhelyek száma 52-vel nőtt. Egyéb jelentős forgalomtechnikai változások 2004-ig: • 4 db körfogalom építése (Nógrád Megyei Állami Közútkezelő Kht..) • egyirányúsítások, ill. egyirányúsítások megfordítása A parkolási problémák megoldására terveik között szerepel egy mélygarázs építése melyet a városközpontba kívánnak telepíteni. Egyéb torlódási pontok felszámolását jelzőlámpák telepítésével (tervezett 210-es elkerülő út megvalósulása esetén), illetve egyirányúsításokkal kívánják megoldani. Az Önkormányzat nem tervezi újabb körforgalmi csomópont létesítését. Sopronban a torlódási pontokat körforgalmak építésével kívánják megszüntetni. Szeged: 2004-ben átadott Bécsi körúti körforgalom.


Székesfehérvár: Forgalombiztonságot és kapacitást növelő beavatkozásokat terveznek az alábbi helyszíneken. A többségre tanulmány-, illetve engedélyezési terv van (Mátyás király krt. – Várkörút csp., Széchenyi-Váralja - Csikvári u csp., Nagyszombati út - Budai út csp., Kisteleki u. – Géza u., Szabadságharcos út-Mészöly Géza u., Mátyás király körút – Szabadságharcos körforgalom, Széchenyi u. – Horvát István u. jelzőlámpás körforgalom, Deák F.-Horvát I. csomópont körforgalom és Lövölde úti balra, Kanyarodó sáv az Erzsébet útnál, Kelemen B. útPalotai út körforgalom, Budai út – Nagyszombati út jelzőlámpás csomópont, 8. sz. főút – Mártírok útja és 8. sz. főút – Seregélyesi út körforgalom, Sóstó újtelep II. ütem-7. sz. főút csomópont, Havranek u. - Fecskepart u. körforgalom), József-Rákóczi körforgalom, Rákóczi Gáz u. körforgalom, Királysor-Géza körforgalom, Királysor-Budai út körforgalom, József u.Budai u. körforgalom, Szekfű Gy. u. -Mikszáth K. u. körforgalom. Szekszárd: A városközpont tehermentesítése és az itt meglévő torlódási pontok felszámolása végett tehermentesítő út került megépítésre, valamint a nagy forgalmat lebonyolító kereszteződésekben (több utcás kereszteződés), körforgalom megépítését tervezik. Szolnokon a legutóbbi közlekedés fejlesztési beruházás a Szabadság téri körforgalom kiépítése volt, mellyel a város a legsúlyosabb mértékű torlódási pontot kívánta felszámolni, de ez csak részleges eredményt hozott. Az átalakítást követően a járműoszlop hossza jelentősen nem csökkent, de a sebessége jelentősen nőtt. A körforgalom kapacitása a reggeli és a délutáni csúcsok esetén telítődött. Részmegoldást jelent egy új Tisza-híd építése Szolnok keleti részén. Szombathely: Körforgalmú csomópontok létesítése, egyirányúsítás. Tatabányán, a Gellért téren csúcsforgalmi időszakban előfordul torlódás, a térre a Kossuth útról érkezők alá vannak rendelve a Dózsa Gy. út – Dankó P. út főiránynak. A megoldás érdekében a Gellért térre körforgalmi csomópontot terveztünk, melynek engedélyezési eljárása folyamatban van. Vácon a torlódási pontok felszámolása megindult, folyamatban van. Három körforgalom elkészült, egy tervezés alatt van. Veszprémben az elmúlt időszakban 5 db körforgalom épült meg: Jutasi út – Munkácsy út, Jutasi út – Aulich út, Haszkovó út – Március 15. út, Budapest úti Balaton Pláza, Almáldi út – Cholnoky út kereszteződéseiben. Az engedélyezési tervek elkészültek a Budapest út – Jutasi út kereszteződésében a körforgalom kiépítésére, ill. tervezés alatt van a Jutasi út – Kopácsi úti körforgalom. A Kopácsi úti körforgalom a buszpályaudvar átépítése során kerül kialakításra, segítve ezzel is az autóbuszok közlekedését.

21. Forgalom szabályzó rendszerek Ajka: Az önkormányzat kezelésében lévő utak csomópontjában nincs forgalomirányító jelzőlámpa rendszer. Baja: n.a. Békéscsabán nincs. Budaörs: Az e pontban felsorolt rendszerekkel az Önkormányzat nem rendelkezik. A forgalom ilyen jellegű szabályozása távlati tervekben sem szerepel. Forgalmi ráterhelési modellek egyes beruházásoknál, tervezői szinten jelentkeznek. Cegléd: n.a. Debrecen: Jelenleg a Signels-Net távfelügyeleti rendszerrel összefogott, összehangolt vonali irányítású forgalomszabályozó rendszer működik a város területén, kiegészítve, a helyi forgalomfüggő csomópontok szabályozásával.


A CIVITAS II. program keretében kidolgozásra kerül egy komplex közlekedésfejlesztési koncepció, mely összhangban van a forgalomirányító központ fejlesztésével. A tanulmány tartalmaz egy új jelzőlámpa fázistervet (signal plan), melyben megvizsgálásra kerül a jelzőlámpák hatékonyabb összehangolása. A megvalósítás 2008-ig megtörténik. Az új városi forgalomszabályozó rendszer Debrecenben kivitelezés alatt áll. A rendszer első fázisa szabályozni és monitorozni fogja a forgalmi jelzőlámpákat és a forgalomszámláló detektorokat. A forgalomszabályozó rendszer kiépítésével megvalósul Siemens Sitraffic Central forgalomirányító központ által összehangolt központi irányítás, valamint hálózati összehangolás, forgalomtól függő programválasztó logikával (TASS). Dunaújváros: n.a. Egerben forgalomszabályzó rendszerek nincsenek, a jövőben feltétlenül szükség lenne rá, de az Önkormányzatnak nincs anyagi fedezete a számítógépes rendszer és modell bevezetésére és alkalmazására. Érd: n.a. Győrben központi forgalomirányító berendezés működik, mely a jelzőlámpás csomópontokat felügyeli, meghibásodás esetén a karbantartó személyzetet értesíti, valamint forgalom függőprogramválasztást végez. Gyöngyös: n.a. Gyula: A Közútkezelő útjain: a 44. sz. főút elkerülő szakaszán egyrészt a forgalombiztonság növelése, másrészt a torlódások csökkentése érdekében két körforgalmú csomópont épült (134+274 km és 137+142 km). A városi kezelésű utakon forgalomszabályozó rendszert nem alkalmaznak. Hajdúböszörmény: Nincsenek forgalomszabályozó rendszerek. Hódmezővásárhelyen forgalomszabályzó rendszer nem üzemel. Kaposvár: Közlekedésfejlesztési koncepció elkészítése folyamatban. Kecskeméten 25 db lámpás csomópont üzemel jelenleg, melyekből 23 hurokdetektoros, illetve személyhívásos rendszerű (gyalogos). Miskolc önkormányzati úthálózatán 1983 óta működik egy forgalomirányító központ, amely jelenleg 28 csomópontot irányít, azonban ebből csak kettő forgalomfüggő (detektoros), a többi fix programmal működik. Az elmúlt évben a távfelügyeleti rendszer került kialakításra 24 csomópont bekötésével. Az Önkormányzat és az Állami Közútkezelő Kht. által üzemeltett két lámparendszer egy központba került, a közös üzemeltetés elindítása megtörtént (így már a közös fejlesztés lehetősége is adott). Az utóbbi időben több közlekedési jelzőlámpánál is beüzemelésre kerültek a piros és a zöld jelzés közötti váltás idejét mutató visszaszámláló kijelzők Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyházán a város kezelésében lévő közúthálózaton hét jelzőlámpás csomópont van. A többi jelzőlámpás csomópont a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Állami Közútkezelő Kht. kezelésében van, amelyek az országos útvonalak városi szakaszainak forgalomirányítását biztosítják. A Közútkezelő Kht. országos közúthálózaton fekvő jelzőlámpás csomópontjainak üzemeltetése telefonos távfelügyeleti rendszerben történik, melyekre a városi jelzőlámpás csomópontok is be vannak kötve. A távfelügyeleti rendszer lényege, hogy az önállóan üzemelő – gyakran igen távol elhelyezkedő – csomópontok számítógépes kapcsolattal elérhetők, azokról a működésükkel kapcsolatos fontos információk közvetlenül lekérdezhetők. A közlekedési rendszerben tervezett változtatások vizsgálatát közlekedési modellekkel végzik. A közlekedési hálózatokat szakaszokból és csomópontokból álló gráf formájában a közúti és tömegközlekedési hálózati modellben írják le. A város területét zónákra, körzetekre osztják, az utasok és járművek pontok – pl. a lakóhely és munkahely – közötti mozgását ezekre a körzetekre vonják össze. A zónákat - melyek között a forgalom áramlását a forgalmi modellben megadják -


megfelelő finomságú felbontásban kell meghatározni, hogy a modell minél jobban közelítse a valóságot. A számítógépes programrendszer a közlekedési hálózatok paraméterezett leírásával a hálózatokat leképezi és megfelelő algoritmusok segítségével a körzetek közötti áramlatokat a hálózatra terheli. A program futásának eredményeként a hálózatok szakaszain folyó forgalom nagyságát és egyéb jellemzőit kapják. A hálózatban az új elemek beépítésével a tervezett hálózati átalakítások hatása is vizsgálható. A nyíregyházi modellezési feladatokhoz külső vállalkozó bevonásával TRIPS programrendszert alkalmaztak. Orosházán forgalomirányító jelzőlámpa öt csomópontban van, melyek összehangoltan működnek, a Közútkezelő Kht.-val közös csomópontokban és üzemeltetés finanszírozással. Ózd: n.a. Pécs: Összehangolt, forgalomfüggő számítógépes irányítás jelenleg is működik. Salgótarjánban minden jelzőlámpa számítógép által vezérelt, melyeknek van nappali és éjszakai programja is. Sopron saját útjain központi irányítású, nem számítógépes, de számítógépre köthető jelzőlámpa rendszer működik. Az állami tulajdonú utakon forgalomfüggően vannak a rendszerek kialakítva. Szegeden komplex rendszer nincs, jelzőlámpa távfelügyeleti rendszer (SFR) üzemel. Székesfehérváron új útbaigazító és információs táblarendszer forgalomszervező hatásával kívánják a forgalmat a preferált útvonalakon tartani. A táblarendszer terve elkészült, a kivitelezés folyamatban van. Szekszárd: Nincs. Szolnok: Összehangolt forgalomirányítási módszerrel működnek a főbb közlekedési útvonalakon kiépített forgalomirányító jelzőlámpás csomópontok. 2 útvonalon 3-3 csomóponttal illetve 2 rövid útvonalon 4 illetve 3 csomóponttal. Ezeknél korszerűbb forgalomszabályozási rendszer kiépítését nem tervezik, mert a forgalom levezetése ezt még nem igényli Szombathely: Összehangolt jelzőlámpa rendszer, forgalom által vezérelt jelzőlámpás csomópontok. Tatabánya: Forgalomszabályozó rendszer nem működik. Vácon számítógépes forgalomszabályozó rendszer nincs. Veszprém belső területein összehangolt jelzőlámparendszer üzemel, központi számítógépes vezérléssel. A forgalmas csomópontok detektoros érzékelővel ellátottak.

22. Zöldhullám, jelzőlámpák összehangolása Ajka: Az önkormányzat kezelésében lévő utak csomópontjában nincs forgalomirányító jelzőlámpa rendszer. Baja: n.a. Békéscsaba: A Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht. útjain megoldott. Budaörs területén a jelzőlámpák kezelése a Pest Megyei Állami Közútkezelő Kht. (PEMÁK) feladatkörébe tartozik. Jellemzően napi háromféle programban, helyenként detektoros, vagy bejelentkezéses üzemmód alkalmazásával a jelzőlámpák hangolása maximális szinten megvalósul. A hangolást a PEMÁK rendszeresen felülvizsgálja. Cegléd: n.a. Debrecen: jelenleg: egy-egy hangolt útszakasz, programváltó órával tervezett: hálózati szintű összehangolás (közös időalapon) forgalomtól függő programválasztó logika Dunaújváros: n.a.


Egerben a jelzőlámpás csomópontok tervezése, fejlesztése, kiépítése a források adta lehetőségek szerint történik. Érd: n.a. Győrben a jelzőlámpás csomópontok száma 42 db, melyből 30 db összehangolt rendszerben működik. A 12 db egyedi csomópontból 8 forgalomtól függő programmal működik. Gyöngyös: A 3. számú főközlekedési út városon átvezető szakaszának csomópontjaiban működő jelzőlámpák összehangoltan működnek (a főirányokban zöldhullám). Tervezik a 24-es számú főközlekedési út csomópontjainak összehangolt működtetésének bevezetését. Gyula: A Közútkezelő tájékoztatása szerint a 4219 jelű Furta - Gyula összekötő út (Vértanúk útja) belterületi szakszán a telepített két forgalomirányító jelzőlámpa összehangolt üzemben működik (ezt az információt a Városgazdálkodás is megerősíti), ezzel a lehetőség szerinti minimumra csökken a járműmegállások száma, a várakozások időtartama. Az összehangolt berendezések egyben a megyei jelzőlámpa felügyeleti rendszerbe is be vannak kötve, így a meghibásodások miatti üzemszünetek minimalizálhatók. Hajdúböszörmény: Egy működő jelzőlámpás kereszteződés van a városban. Hódmezővásárhelyen a jelzőlámpák összehangolása megtörtént (Zöldhullám) pl.: Szántó K. J. utcán. Kaposvár: Zöldhullám a 67-es út városi átkelési szakaszán van. Kecskemét: A zöldhullám a "Nagykörúton" már megvalósult, és a tervek szerint a "Kiskörúton" is megtörténik a lámpák teljes összehangolása. Miskolcon jelenleg 3 önkormányzati és 3 a Közútkezelő Kht. által felügyelt útvonalon van zöldhullám, ezeken a jelentősebb útszakaszokon megoldott a jelzőlámpák összehangolása. Mosonmagyaróvár: n.a.Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: A nagykörúti és a kiskörúti berendezések fix program szerinti működnek, a programok periódusideje 120 sec. Ezekben a csomópontokban detektorok nincsenek beépítve. A forgalomhoz történő jobb alkalmazkodás érdekében utóbbi időben létesült csomópontokban forgalom által befolyásolt vezérlést alkalmaznak. A forgalom érzékelésére a burkolatban elhelyezett hurokdetektorok szolgálnak. A detektoros csomópontok vezérlése forgalomfüggő. A csomóponti vezérlő berendezésekben beépített programok a fázisok sorrendjét és a minimális zöldidőket tartalmazzák. A tényleges zöldidők kivezérlése az aktuális járműforgalom alapján, a fázisok zöldidejének nyújtásával történik. Orosházán a zöldhullám biztosított. (47. számú főközlekedési út mentén). Ózd: Jelzőlámpák a városban nem jellemzőek, illetve nem indokolt a működtetésük. Pécsen zöldhullám jelenleg a 6-os út és az 58-as út teljes városi átkelési szakaszán működik, kiterjesztve fontosabb, csak önkormányzati utakat érintő csomópontokra is. Salgótarjánban a jelzőlámpák 2 csomópont esetében vannak összehangolva, a többi lámpa esetében a túl nagy távolság miatt nem lehetséges az egybekötés. Sopronban zónánként vannak a jelzőlámpák zöldhullámra összehangolva. Szegeden új nem létesült, régiek működnek. Székesfehérváron az állami kezelési utakon 2004-ben elkészült az összehangolt jelzőlámpás irányítási rendszer. A belső úthálózaton inkább a forgalom korlátozása a cél, ezért csak a tömegközlekedési járatok útvonalán van összehangolás, a járatok sebességéhez igazítva. Szekszárdon a forgalomirányító jelzőlámpák egymással összehangoltan működnek, ahol van rá lehetőség, ott zöldhullám működik. Szolnokon összehangolt forgalomirányítási módszerrel működnek a főbb közlekedési útvonalakon kiépített forgalomirányító jelzőlámpás csomópontok. Szombathely: Egy-egy útszakaszon. Tatabányán a Győri út – Köztársaság út – Összekötő úton a jelzőlámpák összehangolt rendszerben működnek. Vácon a jelzőlámpák összehangolása megindult.


Veszprémben egy-egy útvonalon lévő csomópontok jelzőlámpái vannak összehangolva. Ilyen összehangolt zöldhullámban működik a belvárosi lámpasor. A járművek közlekedését elősegíti egy számlálós kijelző, amely a piros, ill. a zöld jelzés hátralévő idejét mutatja. Detektoros érzékelővel üzemel a Budapesti út – Cholnoky út kereszteződése.

23. Útkarbantartási munkák hatékony irányítása Ajkán az útfelbontások engedélyezése előre meghatározott időpontban lehetőleg félpályás útlezárással, vagy útátfúrással történik. Az útjavítási munkák végzése csúcsforgalom ideje alatt csak kisforgalmi utak szakaszait érinti. Nagyforgalmi utak javítási munkái forgalomirányítás mellett egy sávon történik. Baja: n.a. Békéscsabán nem teljesen megoldott. Budaörs: A különböző cégek által végzett útfelbontásokat, útjavítási munkákat, beruházásokat az útlezárások rövidítése érdekében időben összehangolják, a megfelelő tájékoztatásról gondoskodnak. Cegléden az útkarbantartási munkákat egy kivitelező végzi, így összehangolást nem igényel. Debrecenben a különböző cégek által végzett útfelbontások, útlezárások koordinálását a város területén, a területileg illetékes útüzemeltető végzi. Dunaújváros: n.a. Eger: Útfelújítás, rekonstrukció a közműtulajdonosokkal egyeztetve szervezetten történik. Érd: Folyamatos, új intézmények – 540 MFt évente. Győrben előrelépés szükséges a közmű meghibásodások miatti útfelbontás és helyreállítás terén a helyreállítás gyorsaságának fokozására. Az előre tervezhető útfelbontásoknál a szükséges koordinációt a Győr Megyei Jogú Város Útkezelői Szervezet végzi. Kritikus esetekben az útfelbontásokat éjszaka végzik az autóbusz üzemidő vége után, és a helyreállítás az autóbusz üzemkezdetre megtörténik. Gyöngyös: n.a. Gyula: A Városgazdálkodás a külső cégek által végzett útfelbontásoknál a gépjárművek feltorlódásának elkerülése érdekében a lehető legrövidebb időtartamra ad útfelbontási engedélyt. A Városgazdálkodás az útjavítási munkálatokat (kátyúzás) április, október hónapokban végezteti el, mert ezekben a hónapokban az idegenforgalmi szezon forgalomra gyakorolt hatása még nem érezhető. Hajdúböszörmény: Megfelelő. Hódmezővásárhelyen az útkarbantartási munkák hatékony irányítását a Polgármesteri Hivatal Műszaki Irodájának Városüzemeltetési Csoportja végzi. Kaposvár: Egyeztetés a közműkezelőkkel, a közmű rekonstrukciók összehangolása (2004. Hársfa u. víz- és gázvezeték csere). Kecskeméten a különböző cégek által végzett munkák összehangolására minden évben koordinációs egyeztető tárgyalást tartanak, melyre az összes közműszolgáltatót meghívják. Az útfelbontások időben mindig megelőzik az útjavítási munkálatokat. A felújított vagy frissen aszfaltozott utakat a beruházástól számított 5 éven belül csak indokolt esetben lehet felbontani. A kátyúmentesítést egész évben folyamatosan végzik. Az útelzárásokat a forgalom legkevesebb mértékű zavarása mellett engedélyezik. Miskolc: A közmű üzemeltetők 5 éves időtartamra előre megadják a rekonstrukciós munkákat (utcánként megjelölve) egyeztetésre. Az évente pontosított lista alapján a párhuzamos bontások elkerülhetők, a munkák sorrendiségének meghatározása általában megfelelően működik. Az útfelbontásokat és útjavítási munkákat lehetőleg nyáron végzik, amikor kisebb a forgalom. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: - n.a.


Nyíregyháza: Az önkormányzati tulajdonú utak, járdák, parkolók és egyéb közterület kezelői feladatait a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság látja el. A helyi közutak kezelése az alábbi feladatokat foglalja magába: a./ igazgatási jellegű feladatok, b./ üzemeltetés, c./ fenntartás, d./ ellenőrzés és vizsgálat. E feladatokat a helyi közutak kezelője a szolgáltatási osztályának megfelelő gyakoriságú közútkezelési műveletek elvégzésével teljesíti. A különböző külső cégek által végzett útfelbontások engedélyezését, részben az útjavítási munkák időpontjának megválasztását, útlezárások rövidítését a munkák szervezésével végzi. Orosházán annak érdekében, hogy lehetőleg elkerüljék az út felbontási és karbantartási munkák torlódását, a közterület igénybevételéért a kivitelezők a helyi rendeletben foglaltak alapján fizetnek, ösztönözve ezzel a munkálatok gyors befejezésére. A helyi (önkormányzati) utak üzemeltetését és karbantartását az Önkormányzat Városgazdálkodási Rt. végzi éves szerződés keretében. Ózdon az útkarbantartási munkák összehangolása, az útfelbontások, útjavítások időpontjának megválasztása a helyi utakat kezelő szakcég feladata. Pécsen az állami és az önkormányzati utakon saját kezelő szervezetek végzik az útkarbantartási és üzemeltetési munkákat, ez biztosítja a megfelelő összehangolást. Salgótarján: Az út nem közlekedési célú igénybevételéhez november 15. és március 1. közötti időszakra nem adnak ki hozzájárulást, figyelemmel az útüzemeltetési feladatok ellátására, illetve közlekedésbiztonsági szempontokra. Elsőbbségben részesítik a félpályás útlezárást a teljes lezárással szemben, mivel a város domborzati adottságai következtésben gyakran nincs lehetőség a forgalom elterelésére. Sopron: A 39/2001 önkormányzati rendelet értelmében a Polgármesteri Hivatal minden év elejéig burkolatbontási tervet állít össze, mely során össze tudjuk hangolni a különböző közművek bontási munkálatait. Szeged: Helyi rendelet szerint. Székesfehérvár: n.a. Szekszárdon az útkarbantartási munkálatoknál lehetőség szerint a kevésbé forgalmas időszakokban engedélyezik a kivitelezést (csúcsforgalmon kívüli időpontok). Szolnok: A karbantartás jellegű beavatkozásokat a Rethmann Rt. végzi szerződés szerint, az Önkormányzat útellenőrének megrendelése alapján és ellenőrzése mellett. A forgalomtorlódásos utakon a burkolat megerősítési munkáknak köszönhetően nem jellemző a karbantartás igénye, kisebb forgalmú helyeken az útkarbantartás általában munkaidőben történik. Útfelbontások és lezárások közterületfoglalási engedély birtokában végezhetők, melyet az Önkormányzat illetékes ügyintézője a megfelelő feltételek (pl időszak) hozzárendelésével ad ki. Szombathelyen évente egyeztetnek a közműkezelőkkel, a tervezett munkák koordinálása érdekében. Útjavítási munkák időpontjait is egyeztetik, ill. optimalizálják. Az út- híd lezárások időtartamait a munkák szervezésének koordinálásával minimalizálják. Tatabányán az önkormányzati kezelésű utak kátyúzási feladatait tavasszal, az év első negyedévében végeztetik el. Az útfelbontásokra kiadott terület igénybevételi, illetve útbontási engedélyben meghatározott határidők alapján végzik el a kivitelezők az út helyreállítási munkákat. Vác: Az útkarbantartási munkák hatékony irányítása nem valósult meg.


Veszprémben az úthálózatok karbantartása, javítása a Városüzemeltetési Iroda, új utak építése a Városfejlesztési Iroda feladatköre. Az útkarbantartási munkák a költségvetés által megszabott pénzügyi keretek között előre tervezett módon szerződések alapján történnek. A karbantartási munkákat általában szakaszolva, a forgalom minél kisebb korlátozása mellett végeztetik, a lakosság sajtón és rádión keresztül történő tájékoztatása mellett. Télen, november 15. és március 15. között csak veszélyelhárítás, meghibásodások megszüntetése történik.

24. Sebesség korlátozás Ajkán sebesség korlátozás csak néhány terület egységen történik. Baja: n.a. Békéscsabán csak indokolt esetben alkalmaznak „Sebességkorlátozás” jelzőtáblát. Változtatható jelzésképű táblával nem történik sebesség korlátozás. Budaörs területén 2 db digitális kijelzésű sebességmérő folyamatosan üzemel. További eszközök beszerzését tervezik. A Város lakóövezeteiben 30-as zóna kialakításával, veszélyes csomópontjaiban sebesség korlátozó táblákkal szabályozzák a forgalmat. Cegléd: n.a. Debrecen: n.a. Dunaújváros: n.a. Eger: Jelenleg egy helyen változtatható jelzés képű táblával. Forgalmasabb útszakaszokon időszakos módosítással. Érd: n.a. Győrben változtatható jelzés képű táblát nem alkalmaznak. Gyöngyös: n.a. Gyula: Változtatható jelzésű táblák nincsenek kihelyezve. Időszakos módosítások minimális esetben működnek, elkülönítve a nappali és éjszakai forgalom sebességét. A korlátozások túlnyomó többségben állandó hatályúak; főleg oktatási-nevelési intézmények, játszóterek, lakótelepek környezetében, valamint szűk beépítettségű utcák esetében kerülnek alkalmazásra. Hajdúböszörmény: A közlekedés jellegéből adódóan nem indokolt. Hódmezővásárhely: a sebességkorlátozás fix táblák kihelyezésével van megoldva. Kaposvár: n.a. Kecskeméten időintervallumos sebességkorlátozást valamint csökkentett sebességű övezeteket (városrészeket) jelöltek ki. Miskolcon két útszakaszon táblával (városi főútvonalon) 60 km/h sebesség engedélyezett. Régebben volt ajánlott haladási sebességet mutató, változtatható jelzésképű tábla, ma már azonban nem működik. A sebesség korlátozás időszakos módosítása Miskolcon nem jellemző. Mosonmagyaróvár: A sebességkorlátozás bevezetése Mosonmagyaróváron (de más városban is) nem csupán műszaki/szakmai kérdés, mivel messzemenően figyelembe veszik a lakossági igényeket. Egyébiránt a kérdés inkább közlekedésbiztonsági vonzatú, mivel a jelentősebb mértékre csökkentett sebesség nem minden sebességtartományban hat kedvezően a károsanyagkibocsátásra. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: A közelmúltban korszerűsített 41. sz. főút hangolt forgalmi jelzőlámpáinál társított jelzővel a piros jelzés fázisidejének visszaszámlálása történik, amely egyenletesebb forgalomáramlást eredményezett. Egyéb változtatható jelzésképű tábla nincs. Időszakos módosítás csak hagyományos módszerekkel lehetséges. Orosháza: Több sebességkorlátozást vezettek be a szűk és nem túl jó minőségű utak miatt, illetve a lakó pihenő területek védelmére. Ózdon sebességkorlátozásra a város két területén került sor a lakó-pihenő övezeteknél.


Pécsen sebességkorlátozás az egész történelmi belvárosban, ill. a funkcionálisan elkülönült lakóterületeken van érvényben. Változtatható jelzésképű táblák vezérlésére hamarosan képes lesz a városi forgalomirányítási központ. Salgótarján: Sebességkorlátozás bevezetésénél eddig kizárólag közlekedésbiztonsági szempontok motiváltak, a közlekedés által okozott emisszió eddig nem játszott szerepet. Sopronban változtatható jelzésképű táblát nem használnak. A szabványos KRESZ táblákkal viszont több úton, zónában maximalizálják a haladási sebességet 20, illetve 30 km/órában. Szeged: T20, T30 övezetek, néhány új lokális korlátozás főleg balesetveszélyes helyszíneken. Székesfehérváron bővül a lakó-pihenő övezetek száma. 2010-ig tervezik a Belváros gyalogoszónává fejlesztését, és a belváros környezetében 30 km/h sebességcsökkentés bevezetését. Szekszárdon az indokolt - nagy gyalogosforgalom által érintett - területeken állandó sebességkorlátozás van érvényben. Szolnokon sebességkorlátozással kevés úton szabályozzák a forgalmat, és az minden esetben állandó jelzésképű táblával történik. Időszakos jellegű vagy változtatható jelzésképű tábla alkalmazását nem tervezik, mivel Szolnok forgalma azt nem indokolja. Szombathelyen változtatható jelzésképű táblával, vagy időszakos módosítással sebesség korlátozás nincs. Tatabányán változtatható jelzésképű tábla nincs. Vácon változtatható jelzésképű táblával, időszakos módosítással sebességkorlátozás nincs. Veszprémben a belső körgyűrűn, a Haszkovó út – Hold út közötti szakaszon 40 km/h a sebesség korlátozás, a zajterhelés csökkentése miatt. A Jutasi lakótelep, a Kádártai út két oldalán a lakövezetekben, Kádártán, Gyulafirátóton a 30-as övezet érvényes, a Kopácsi út, Buhim út, Fenyves utca által behatárolt területen a 20-as övezet érvényes, a Cholnoky városrész társasházi részén, az Egry lakótelep egyes részein a lakó- pihenő övezetnek megfelelő sebesség határok érvényesek.

25. Forgalmi információs rendszer Ajka: Kerülő utak bevezetésére nincs szükség, az átmenő forgalom rövid időn belül átmegy a városon. A parkolási lehetőségekről információs táblarendszerrel értesül a városba látogató. Baja: n.a. Békéscsabán a parkolási lehetőségek jelzése megoldott. Kerülőutak kijelzése nem jellemző. Budaörs területén a leírt információs rendszerek nincsenek bevezetve, másrészről az e pontban megfogalmazott forgalom befolyásolási eszközök kialakítása nem csak Önkormányzati feladatkör. A forgalom ilyen típusú szabályozása csak a gépjármű fedélzeti információs és navigációs rendszerek nagymértékű elterjesztésével, fejlesztésével valósítható meg. Cegléd: n.a. Debrecen CIVITAS II.: A 4. számú főútról bejövő járművezetőket egy változtatható jelzésképű információs tábla (VMS) fogja segíteni a városi közlekedésben. A VMS információt szolgáltat a város jelenlegi forgalmi helyzetéről, a parkolóhelyek telítettségéről és a P+R lehetőségről. A Főnix Csarnok mellé szintén kihelyezésre kerül egy VMS, mely tájékoztatja az autósokat a Csarnok parkolójának P+R (park and ride)-ként történő felhasználási lehetőségéről és a parkoló aktuális kihasználtságáról. Dunaújváros: n.a. Eger: Jelenleg nincs, későbbiekben ki kellene építeni. Érd: n.a. Győrben forgalmi dugók előrejelzésére alkalmas információs rendszer még nincs, bevezetéséhez Uniós és állami pályázati pénzeket látnak szükségesnek. A belvárosban üzemelő parkolóház kapacitásának alakulását előrejelző készülékek mutatják.


Gyöngyös: n.a. Gyulán a parkolási lehetőségek időben előjelezve vannak, a KRESZ által előírt jelzőtáblák ki vannak helyezve. A város egy kerülőúttal rendelkezik, mely út a kellő információs rendszerrel el van látva. Hajdúböszörmény: Nincs (forgalmi dugók, nagy forgalmú zónák sincsenek). Hódmezővásárhelyen forgalmi információs rendszer a Kossuth térre felállított információs tábla formájában működik. Kaposvár: Kerékpárút a Deseda tóhoz kerékpársáv a járdán Berzsenyi u., Állomány u., kerékpársáv úttesten Arany J. u. Kecskemét: Parkolók táblával történő előjelzése. Miskolcon nem működik komplex forgalmi információs rendszer, a helyi kereskedelmi rádiók adnak rendszeresen tájékoztatást az aktuális közlekedési információkról. Jelenleg két bevásárlóközpont parkoló épületében és egy belvárosi parkolóházban működik a foglaltságról és a szabad helyekről információt adó kijelző. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyházán jelenleg nincs lehetőség a forgalmi dugók, parkolási lehetőség előjelzésére, kerülőút kijelzésére a nagy forgalmú zónákba történő behajtás előtt. Orosházán az elkerülő út egyik felének megléte miatt csökkent a forgalom, mely tovább fog csökkenni, ha befejeződik a 47. sz. főközlekedési út további üteme. A központot egyébként is elkerüli az átmenő forgalom. Előjelző táblák irányítják az átutazókat. A városban a parkolási rendszer még kiszolgálja az igényeket, nincs parkolási előjelzés. Ózd: n.a. Pécs: Perifériák beszerzése még bizonytalan, korszerűsített központ képes lesz a kezelésre. Salgótarján: n.a. Sopron Olyan információs rendszer, mely digitálisan kijelezné a forgalomtól függő ajánlott haladási sebességet, kerülőutat, parkolási lehetőséget, nincsen. Szegeden jelenleg nincs. Székesfehérvár: n.a. Szekszárd: Nincs. Szolnokon nincs kialakítva a gépkocsivezetőket a közúton tájékoztató információs rendszer (tábla, fényújság, jelzőberendezés stb.). Amíg a forgalom nagy része az egyetlen városi Tiszai átkelőn zajlik, addig nincs értelme (nincs lehetősége) másfelé terelni a forgalmat. Szombathely: Nincs kiépítve. Tatabányán forgalmi információs rendszer nincs, mivel az utak áteresztő képessége megfelelő. Vácon forgalmi információs rendszer nincs. Veszprémben forgalmi információs rendszer nincs, csak statikus táblákkal történik a tájékoztatás.

Környezetkímélő (nem motorizált) közlekedési módok segítése 26. Gyalogos zónák Ajkán a gyalogos sétány, a gépkocsik számára tilos terület a városközpontban, a bevásárló központban van. Egy helyen tervezi a város ezen kívül bevezetni. Becsült értéke: 980.000.-Ft. Baján sétáló utca a Baja belvárosában lévő Eötvös utca. Békéscsabán egy sétálóutcát alakítottak ki. Ezen kívül még egy kialakítása van tervbe véve. Budaörsön jelenleg két ilyen utca van. A hosszú távra tervezett városközponti rehabilitáció során további utcák bevonására kerülne sor.


Cegléden tervezik gyalogos zónák kialakítását, de jelenleg a zónák mellet központi parkoló kialakítására nincs lehetőség. Debrecen: A Konferencia Központ megépülését követően elkészül a Központ gyalogos övezetben történő bevonására irányuló kiviteli terv a CIVITAS II. program keretében. A városközpontban jelenleg egy 25.000 négyzetméter gyalogos zóna található, amelyet kizárólag tömegközlekedéssel lehet megközelíteni (villamos). Dunaújváros belterületén gyalogos zónát a Városháza térségében terveznek, ez a tér körzetében ismert környezetszennyezést mutató adatok ismerétében jelentős eredményt hozhat. A tér közlekedő útjai közül egynek a lezárása 30 M Ft-ba fog kerülni, mert a környezet közlekedését ehhez kapcsolódóan át kell alakítani. Ebbe a költségbe a tér belső részének az átalakítása nem értendő bele. Hosszú távon több gyalogos zóna kiépítése is cél lehet, ennek forrásait azonban meg kell teremteni, nem valószínű, hogy ezekre sor kerül. Eger: A korlátozott forgalmú, belvárosi területre történő behajtások ellenőrzési rendszerének fejlesztése tervezett rövid és középtávon, beléptető kapuk kialakításával. Érd: n.a. Győrben, a belvárosban összefüggő sétáló – gyalogos övezet lett kialakítva. Gyöngyösön öt évvel ezelőtt lett kitiltva a gépjármű forgalom a város Fő teréről, újabb gyalogos zóna kialakítása nem szerepel a közeljövőben megvalósítandó tervek között. Gyula: n.a. Hajdúböszörmény: Nincs. Hódmezővásárhelyen gyalogos zóna a Szegfű és az Andrássy utcán lett kialakítva. Kaposvár: Lakóövezetek kijelölése tömbbelsőkben és lakótelepeken – kertváros – sebességkorlátozás 30 km/h. Kecskemét: Gyalogos zónákat a történelmi városközpontban jelöltek ki. Miskolcon a város központjában lévő sétáló utca és környéke (Széchenyi utca, Városház tér, Erzsébet tér, továbbá a környező terek és mellékutcák) tekinthető gyalogos zónának. A Diósgyőri Vár mellett és Tapolcán vannak még a gépjárműforgalom elől lezárt területek. Mosonmagyaróvár: Az önkormányzat minden évben akciót szervez az „Autómentes Nap" rendezvényeire. Az általában szeptember hónapban megrendezett rendezvény a családok részéről nagy népszerűségnek örvend, mivel teljes napi elfoglaltságot jelentenek az ekkor tartott sportversenyek, programok, elméleti és gyakorlati KRESZ-vetélkedők, gyermekkerékpárversenyek, melyre a résztvevők természetesen gépkocsi nélkül érkeznek. Erre a teljes napra az egyik gyűjtő utat lezárják a forgalom elől. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: A városmag fokozottabb védelmét szolgáló közlekedési rendszer kialakítása során forgalom elől elzárt gyalogos utcák és korlátozott forgalmú övezet kijelölése történik, ahol az egyéni közlekedés áthaladásának megtiltását, a parkolási rendszer szigorítását, a kerékpáros és gyalogos terek bővítését és a közforgalmú autóbuszjáratok a városmagon történő átvezetését tervezik. Orosházán gyalogos zóna nincs kijelölve. Ózd: n.a. Pécs: 1992-től folyamatosan bővülnek a forgalom elől részben vagy teljesen elzárt területek a történelmi belvárosban. 3 forgalomcsillapított övezet, 3 sétálóutca, Jókai tér (gyalogoszóna). Salgótarjánban egyetlen olyan utca van, ahová gépkocsival áruszállítás esetén is csak engedéllyel lehet behajtani. Az engedéllyel történő behajtás is kizárólag korlátozott időszakban lehetséges. Sopronban forgalomtól elzárt gyalogos út jelenleg csak a Füredi sétány, de törekszenek több forgalomtól elzárt övezet kialakítására. Szegeden új nem létesült, a meglévők (pl. Oroszlán u.) védelmének fokozása folyik süllyedő oszloppal (folyamatban lévő beruházás).


Székesfehérvár: Történelmi értékek, műemlékek védelme, gyalogoszóna bővítése, az átmenő forgalom kizárása fizikai zárásokkal, behajtással korlátozott területek növelése. Szekszárdon jelenleg egy forgalom elől részlegesen elzárt utca van (majdani sétálóutca). Az utca végleges lezárására (jelenleg a tömegközlekedési, valamint a külön engedéllyel rendelkező gépjárművek hajthatnak be) a belváros ez évi rekonstrukciójának megtörténtét követően kerül sor. Szolnokon sétálóutca nincs, részlegesen sorolható ide a Hild János tér és környezete, ahol járművek részére kiépített út nem található. A településszerkezet miatt gyalogos zóna kialakítása az elképzelések között nem szerepel. Sétálóutak találhatók a Tisza és a Zagyvaparton, valamint a Tiszaligetben, nem városias környezetben. Szombathelyen gyalogos zóna a Belváros. Tatabányán gyalogos zónák nincsenek. Vácon a forgalom elől elzárt gyalogos zóna nincs. Veszprémben egyrészt jelentős a gyalogos forgalom a lakó, pihenő övezetekben, másrészt a belvárosban. A város Kossuth L. utcai sétáló utcáján a gyalogos forgalom lényegében akadálytalan. Jelenleg a buszpályaudvarig, piacig lehet gyalogosan eljutni. Tervezik a sétáló utca meghosszabbítását a nemrégiben megépült Balaton Plázáig. A Vár út engedéllyel megközelíthető gyalogos felület.

27. Park & Ride, Bike & Ride Ajka: A MÁV Állomás előtti területen biztosított. Jelzős táblarendszer tájékoztat a lehetőségekről. Egyéb területen nem tervezik. Baja: n.a. Békéscsaba: Nincs Budaörs: Ezek kialakítása a tervezett elővárosi vasút, vagy METRO beruházáshoz kapcsolható. Cegléd: n.a. Debrecen: CIVITAS II.: A program keretében közel 100 db nyilvános kerékpártároló kerül kihelyezésre, mely egyben Bike & Ride funkciót is betölthet. Elkészül egy kerékpáros közlekedés fejlesztésére irányuló tanulmány is, meghatározza a fejlesztés főbb irányát. A Főnix Csarnok mellé kihelyezésre kerül egy VMS, mely tájékoztatja az autósokat a Csarnok parkolójának P+R (park and ride)-ként történő felhasználási lehetőségről és a parkoló aktuális kihasználtságáról. Dunaújvárosban P+R rendszert nem terveznek, a város adottságaiból eredően nem is szükséges ennek a bevezetése. Eger: A P+R, B+R rendszerek megvalósítására elsősorban a tervezett intermodális csomópont kiépítésével nyílhatna lehetőség. Érd: P+R folyamatban van. Győr: P+R parkolók vannak kialakítva a belvárosi fizető zóna külső peremén, melyekről a Belváros központi része 5-10 perces gyaloglással elérhető. Gyöngyös: n.a. Gyula: n.a. Hajdúböszörmény: Nincs. Hódmezővásárhely: n.a. Kaposváron nincs erre lehetőség. A kerékpár inkább sport eszköz, mint közlekedési. Kecskeméten P+R rendszer nem működik. Miskolcon egyelőre nincsenek ilyen rendszerek. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a.


Nyíregyháza: A P+R (parkolj és utazz) parkolók feladata a kombinált közlekedési módok lehetővé tétele. Az útját személygépkocsival kezdő autós az alkalmas helyen elhelyezett parkolóban hagyva az autóját, a kapcsolódó nagykapacitású tömegközlekedéssel folyatatja útját. A P+R használata nyilvánvalóan önkéntes, az autós döntését az utazási idő, kényelem, és az utazási költségek befolyásolják. A város méretéből és településszerkezetéből következően jelenleg a városon belül nem található olyan úticél és kiindulópont, amelyek között utazva a közúti és tömegközlekedés költségeinek különbsége összevethető volna az időkülönbséggel és kényelemmel. A P+R parkolók létesítésének a távolsági közlekedéshez kapcsolódóan, illetve középtávon lehet szerepe. Így jelenleg a vasútállomás és az autóbusz pályaudvar kiszolgálására létesítendő parkolóhelyek szolgálhatnak P+R parkolóként. A B+R (kerékpározz és utazz) gondolata a kerékpáros és tömegközlekedés összekapcsolását jelenti. A tömegközlekedési szolgáltatások kiterjeszthetők azáltal is, hogy a megállók megközelítése egyszerűbbé, vagy gyorsabbá válik. Ahol a tömegközlekedési eszközök megállóit – főként a ritkán lakott településrészeken – nagyobb távolságról kell megközelíteni, ott a kerékpárral történő odautazás kedvező lehet a kombinált utazásra hajlandó utasoknak. Ehhez azonban gondoskodni kell a kerékpárok megbízható őrzéséről. A B+R parkoló lényegében olyan önkiszolgáló módon, vagy személyzettel ellátott kerékpár-megőrzők, amelyek a városmagtól távoli tömegközlekedési megállók közvetlen környezetében találhatók és – elsősorban – a reggeli és délutáni munkaforgalmat szolgálják ki. Orosházán nincs ilyen rendszer, nem indokolja a forgalmi struktúra és a telítettség sem. Ózd: n.a. Pécsen a város nyugati szélén lévő kereskedelmi központ parkolója az autóbusz végállomás közvetlen közelében alkalmas a P+R használatra. Hasonló parkoló épül a város keleti oldalán lévő végállomás mellett, az épülő déli autóbusz végállomás pedig 2 meglévő nagy parkoló közelében lesz. Salgótarján: n.a. Sopronban P+R rendszer a GySEV pályaudvar előtt lett kialakítva, mely létjogosultságát a nap 24 órájában telt parkolók bizonyítják. B+R rendszer nincsen. Szegeden tervezik a rendszer megvalósítását. Székesfehérváron a leendő Regionális Közlekedési Központ mellett P+R parkolóház kialakítását tervezik Szekszárd: n.a. Szolnokon a településméret miatt sem P&R, sem B&R kialakításának nincs indokoltsága, nem is tervezik. Szombathely: Nincs. Tatabányán P+R, kerékpározz és utazz lehetőség nincs. Vácon Park & Ride, Bike & Ride nincs, tervezés alatt. A Veszprém – Szentkirályszabadja közötti, ill. a Veszprém – Kádárta között kiépült kerékpár utak a kerékpáros közlekedés feltételeit megteremtik.

28. Kerékpáros utak és létesítmények Ajkán önálló kerékpárút szakasz jelenleg 3,5 km van. Tervezik további kerékpár utak építését, melynek első szakaszában 1,4 km épülne meg. Becsült költsége: 50 MFt. Második szakasza 2,3 km, becsült költsége 130 MFt. Jelenleg önálló kerékpártárolóval nem rendelkeznek. Építését nem tervezik. Baján az önálló kerékpárutak hossza: 7,1 km. Járdán kijelölt nincs. A kerékpártárolók száma: 53 db. Békéscsabán a kerékpárút hálózat kiépítése az átlagosnál jobb.


Budaörsön jelenleg körülbelül 300 méter járdán és önálló úton vezetett kerékpárút van. Az elfogadásra váró új Település Szerkezeti Terv a Kistérségi Regionális Kerékpárút-hálózat kapcsolódási pontjait figyelembe véve megközelítőleg 20-25 km gerinchálózat kiépítését tartalmazza, melyet a jelenleg készülő beruházásoknál már figyelembe vettek. A tervezett hálózat nagyjából fele-fele arányban tartalmaz önálló és járdán vagy kisforgalmú lakó utcában vezetett nyomvonalat. Az eddig kiépült útvonalakhoz nem kapcsolódik kerékpártároló. Cegléden a kerékpárút hálózatot folyamatosan bővítik az anyagi lehetőségek függvényében. Debrecen: n.a. Dunaújvárosban a városi kerékpárút hálózatban első lépésként a meglévő felújítását kell megvalósítani, ami a 8, 1 km hosszú hálózatra vonatkozik. Ennek költsége ~ 60 M Ft, ami azt jelenti, hogy ezt a feladatot csak több év alatti folyamatos munkával lehet elvégezni. Új kerékpárút építését nem tervezik a közeljövőben, de hosszútávon szükséges lesz. Egerben kerékpárút hálózat kialakítása szükséges, jelenleg a kiépített kerékpárutak nem alkotnak hálózatot. Érden kerékpáros létesítmények kialakítása folyamatban van. Győrben 23,06 km kiépített kerékpárút van, melynek továbbfejlesztését tervezi a város. Gyöngyös rövid távú tervei között szerepel a Gyöngyöst Mátrafüreddel összekötő kerékpárút továbbépítése Mátraháza felé, első lépcsőben Sástóig. Gyula kerékpárút szempontjából a megye egyik legjobban ellátott települése. A megyében egyedül itt van kétoldali, kétirányú kerékpárút a Vértanúk útján. A mai állapotban a 4219 j. út Vértanúk úti szakasza (68+790-69+392 km), valamint a 4234 j. Szeghalom-Vésztő-Gyula összekötő út gyulai bevezető szakasza (Dobozi út) kerékpárúttal ellátott országos közút. Korábban a 44. sz. főút csaknem teljes átkelési szakaszán megépült a párhuzamos kerékpárút, amely útszakasz az elkerülő út megépítése után az önkormányzat tulajdonába került (Csabai út, Vértanúk útja, Szent István út, Temesvári út). Városgazdálkodás: A város kerékpárút ellátottsága belterületi vonatkozásban átlagosnak mondható. Több út mellett a tervezettől eltérően csak töredék szakaszon van kiépítve kerékpárút. Vannak olyan belterületi részek, ahol nincs kerékpárút, de a kialakítás feltétlenül szükséges, indokolt volna. Hajdúböszörmény: Önálló utak: ~ 3,5 km kiépített, ~ 1,5 km kivitelezés előtt áll. A városi közutakon nincs korlátozás kerékpárra. Járdán kijelölt nincs. Kerékpártárolók: lakossági igényeknek megfelelő kapacitású. Hódmezővásárhelyen a kerékpárutak járdán kijelölt területtel, illetve önálló utak kialakításával létesültek. Kerékpártárolók a nagy forgalmú helyeken kerültek kihelyezésre. Kaposvár kerékpár utakkal közepesen ellátott város: Margit templom-Sportcsarnok-Deseda tó, Margit templomtól a Berzsenyi utcán keresztül a Vár utcáig, további bővítését tervezik pályázati forrásból. Kecskemét: A város területén 24,6 km kiépített kerékpárút található, mely bővítése évente pályázati forrásokból történik. Miskolcon egy önálló kerékpárút van, az Avasi lakótelep és Tapolca között. A rendezési tervben háló szinten van terv kerékpárutakra, amelyek közül a Tiszai-pályaudvar és Lillafüred közötti út kiviteli terve engedélyezés alatt áll. Az utóbbi időben több oktatási intézményben is felállításra kerültek kerékpártárolók, amelyeket az Autómentes Napon megrendezett „mozgósítási” versenyeken nyertek az iskolák. Mosonmagyaróváron a kerékpárutak hossza 4,6 km. Tervezett 450 m. Nagykanizsa: n.a.


Nyíregyháza kerékpárút infrastruktúrája jelenleg hat, egymással össze nem kötött szakaszból áll. A meglévő hálózati elemekhez kapcsolódóan különböző ütemezéssel az alábbi beavatkozások kezdődtek el: • Közlekedésbiztonsági szempontból végrehajtandó beavatkozások, valamint a forgalomtechnikai kialakítás egységesítését szolgáló beavatkozások. • Forgalmi igények által indokolt beavatkozás, ahol a jelentkező kerékpáros és gyalogos forgalom meghaladja a jelenleg rendelkezésre álló út kapacitását, ezért a meglévő keresztmetszet szélesítése szükséges. • A sérült, töredezett burkolati elemek javítása, hiányzó burkolati jelek pótlása, átvezetés építése a kerékpáros nyomvonalak folyamatossá tételéhez. A hálózati fejlesztések sorrendjének meghatározásakor a forgalom lebonyolítására alkalmas összefüggő hálózat lehető legrövidebb időn belüli kialakítását tűzték ki célul, az alacsony költséggel megvalósítható beruházások előnyben részesítésével. A javasolt kerékpárhálózat kialakításakor a jelenlegi keresztszelvényekbe több helyen csak elválasztás nélküli gyalog- és kerékpárút beillesztésére van lehetőség. A kerékpáros közlekedés fejlesztésében fontos szerep jut a kerékpáros parkolási lehetőségek javításának is. A megfelelő kiépítésű, összefüggő kerékpárút hálózat jelentősebb forgalmat vonzó létesítményei mellett szükséges kerékpártárolók kialakítása. Ezek hiányában a munkába és iskolába járó forgalom és az ügyintézés indokú helyváltoztatások számottevő növekedése nem várható. Orosházán az országos közutak bejövő szakasza mentén részben kiépültek a kerékpárutak, melyeknek a városközpontban még hiányzó összekötőszakaszait tervezik, kiépítésüket pályázati forrásokra is alapozva. A településen belüli kerékpárút hálózat építésére már eddig is jelentős összeget fordított a város, melynek folytatására az érvényes Rendezési Tervben (városrendezési és szabályozási) biztosítják a lehetőséget. Ózd: n.a. Pécsen kerékpáros utak és létesítmények terén szegényes körülményeket tudnak biztosítani. Salgótarjánban jelenleg egy kerékpárút van, mely a 21. számú fő közlekedési út mentén a Salgótarjáni Ipari Parkba vezet. Sopronban a kerékpáros forgalom nem túl jelentős felfejlesztésén dolgoznak. Ennek értelmében a jelenlegi 4,4 km kerékpárutat a jövőben további 12 km kerékpárúttal szeretnék bővíteni. E kerékpárút építések folyamán több kerékpárforgalmi létesítményt kívánnak elhelyezni. Szegeden új kerékpárutak létesültek (Feketesas u., Budapesti krt.). Székesfehérvár: Kerékpárosok közlekedésének biztonságos megoldásával ösztönözni a közlekedőket a kerékpárhasználatra (Kisfalud-Dinnyés, Palotai út mellett a Belváros és feketehegy között, Csíkvári u. - Balatoni u. a hosszúsétatér és Sóstó ltp. között, Vásárhelyi u.Sóstó Ipari Park, Sárkeresztúri u. a Hosszúsétatér és Sóstó Ipari park között, Belváros). Szekszárd: A D-i városrész főútvonala mellett, a járdaszélesítéssel több km-es kerékpárút került kialakításra. A város többi területén a kerékpárút kialakítása nem történt meg. Kerékpártárolók közintézmények, illetve egyes nagy forgalmú kereskedelmi egységek bejáratának közelében vannak elhelyezve. Szolnokon a településméret miatt fontos a kerékpárutak hálózatának bővítése (mert az utazási célok nagy része kerékpárral is elérhető) és az egészséges életmód miatt is egyre többen ülnek kerékpárra. 2004-ben a kerékpárút hálózat 4 km-rel bővült és kistérségi összefogás keretében tervezik megvalósítani a Szolnoktól Martfűig terjedő kerékpárutat. Szombathelyen a város összefüggő kerékpárút hálózatának tervezése megtörtént, megvalósítására a pénzügyi lehetőségek függvényében kerülhet sor.


Tatabányán az elmúlt években megépült a Síkvölgyi temetőhöz vezető gyalog- és kerékpárút, a Búzavirág úti Ipari Parkba vezető kerékpárút. A tavalyi évben készült el a kistérségi kerékpárút Tatabánya városi szakaszának terve, mely a várost behálózza, összeköti a meglévő kerékpárutakat. Vácon a regionális kerékpárút megvalósult, a városi belső hálózat tervezés alatt. Veszprém város teljes területére vonatkozóan elkészült a Kerékpár út koncepció, mely meghatározott ütemezéssel kívánja az egész város területének kerékpárút hálózatát kialakítani.

29. Autómentes, illetve forgalomcsillapított lakóövezetek Ajka városban sebességkorlátozási övezetek bevezetése azon a 6 db egység területrészen történt, ahol önálló területek vannak. Költsége: 860.000 Ft. További újabb területeken tervezik autómenetes lakóövezetek létrehozását. Költsége: 680.000 Ft. Baja: Újvárosi lakótelep, Bara lakótelep 20 km/h korlátozás, Petőfi sziget pihenő terület 30 km/h korlátozás. Békéscsabán egy sétálóutcát alakítottak ki. Ezen kívül még egy kialakítását tervezik. Budaörs lakó utcáinak, illetve a forgalmasabb átkelési szakaszok többségében sebességkorlátozó táblák kerültek elhelyezésre. A város területén közel 50 darab, 90 %-ban épített (nem mobil kiszerelésű) forgalomcsillapító küszöb működik. Ezek száma a jövőben növekedni fog. Cegléd: Jelenleg a lakótelepek lakó pihenő övezetté lettek nyilvánítva. Debrecen: n.a. Dunaújvárosban autómentes lakóövezet kialakítása nincs tervben, a városrészek beépítettségéből eredően ezt technikailag nem is tudják megvalósítani. Korlátozott sebességű területek kialakítására van forgalomtechnikai javaslatuk a korábbi évekből (Barátság városrész területe, Kertváros területe, Estváros területe), de ezek megvalósítása még nem történt meg. A következő felülvizsgálat során tervezik ezeknek a javaslatoknak az aktualizálást. A bevezetés a felsorolt területeken ~ 10 M Ft-ba kerülne, de ezektől a beavatkozásoktól jelentősebb, környezet szennyezést csökkentő eredményt nem várnak Egerben a lakóövezetek területének védelme, forgalom csillapítása a járműállomány növekedési ütemével összhangban folyamatosan történik. Érd: n.a. Győrben autómentes övezet jelenleg nincs, azonban forgalomcsillapított lakóövezetek találhatók. Gyöngyös eddig két alkalommal vett részt az ún. „autómentes nap" rendezvényen, melyekkel kapcsolatosan megállapították, hogy kedvező volt a fogadtatás a városlakók és a közúton közlekedők részéről. Gyöngyösön jelenleg két helyen van kijelölve lakó-pihenő övezet, illetve szintén két helyen korlátozott sebességű zóna. Tervezés alatt áll újabb lakó-pihenő övezetek kijelölése a város déli részén. Gyulán több helyen (iskoláknál, lakó-pihenő övezetben) a gépjárművek sebességének csökkentése érdekében forgalomtechnikai küszöb lett elhelyezve. Az önkormányzat véleménye és a lakosság szerint is a forgalomtechnikai küszöbök funkciójuknak megfelelően jól működnek. Hajdúböszörmény: 20 km/h-s sebességkorlátozás, fekvőrendőr: lakó és pihenő övezetekben (5 lakóövezet). Hódmezővásárhely: Forgalomcsillapított lakóövezetként a Hódtó városrészt említik meg, ahol 30 km sebességkorlátozás és/vagy fekvőrendőr került kialakításra. Kaposváron a történelmi városrész forgalomtól elzárt, sétáló övezetté alakítása és a város központját jelentő Kossuth tér átépítése megtörtént. A belváros a tervek szerint tovább bővül forgalomtól elzárt területekkel (pl. Ady E. u.). Több tömbházas területen alkalmazzák a 30 km/hás sebességkorlátozás lehetőségét.


Kecskeméten a "Nagykörúton" belülre a tehergépjárművek csak célforgalom esetén történő behajtása megengedett. A sűrűn lakott, lakó és pihenő övezetekben 20 és 30 km/h sebességkorlátozás van életben, ennek érdekében fekvőrendőrök kerültek elhelyezésre. Miskolcon öt kijelölt lakó és pihenő övezet található, valamint 22 fekvőrendőrökkel forgalomcsillapított utca. Mosonmagyaróváron a forgalomcsillapításos belvárosi terület nagysága kb. 13,5 ha, utcák száma 20, tér 1. A terület behajtási korlátozás alatt álló terület, a behajtási engedélyek száma 550-600 db közötti. Ún. sebességcsillapító útbordával vagy -zsámollyal ellátott utcák száma 12. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyházán jelenleg négy területen van kijelölt forgalomcsillapított övezet. Mind a négy lakópihenő övezet. Rövidtávon a meglévő lakó-pihenő övezetek lehetséges kiterjesztése mellett két új területen korlátozott sebességű övezet kijelölését, a be-, illetve kilépési pontokon „Zóna 30 övezet”, illetve „Zóna 30 övezet vége” táblák elhelyezését és a figyelemfelkeltés céljából további bejárati küszöbök építését tervezik. A területen belül a csökkentett maximális sebesség túllépésének megakadályozására a szabad, kereszteződés nélküli szakaszokon 80-100 méterenként, illetve arányos elosztással fizikai korlátozó eszközök (küszöb, elhúzás, stb.) elhelyezése szükséges. Az övezeten belül tilos főútvonalat kijelölni, ezért az elsőbbségadással szabályozott kereszteződéseket egyenrangú kereszteződésekre kell megváltoztatni. Ugyanakkor nem javasoljuk forgalomcsillapítás bevezetését a főútvonalakon, a tömegközlekedési eszközökkel járt utcákon és a nagy állandó teherforgalmat bonyolító területeken. Több helyen található vonali forgalomcsillapítás, melyek vagy a teherforgalom behajtását tiltják egy útvonalra, vagy bizonyos intézmények környékén (iskolák, óvodák), nagy gyalogosforgalmú helyeken (zebráknál), valamint baleseti „gócpontokon” a sebességet korlátozzák. A Nagykörúton belüli területre általános, „Tehergépkocsival behajtani tilos” van elrendelve, s a behajtási tilalomról a körút nagyforgalmú jelzőlámpás csomópontjaiban lévő „Besorolás rendje” táblákra matricázott tiltó jelzés ad tájékoztatást. A kisforgalmú sugárirányú utak kereszteződéseiben csak a tilalmi tábla van elhelyezve. Orosházán alkalmazzák a forgalomkorlátozást, és négy fekvő rendőr van jelenleg elhelyezve. Ebben az évben újabb sebességcsökkentő bordák kihelyezésének előkészítése van folyamatban, iskoláknál és lakóövezetekben. Ózd: A város két területén került sor lakó-pihenő övezet kialakítására, ennek megfelelő sebességkorlátozással. Fekvőrendőrök beépítésére ezeken kívül is több helyen sor került, sűrűn lakott területek lakóútjain, a sebesség csökkentése érdekében. Pécsen sebességkorlátozás az egész történelmi belvárosban, ill. a funkcionálisan elkülönült lakóterületeken van érvényben. Salgótarjánban több korlátozott sebességű övezet is ki van jelölve, egyéb városrészeken lakópihenő övezet is található. Fekvőrendőr egy utcában került elhelyezésre. Sopron lakó övezeteinek jelentős része valamint főbb látványosságainak környezete forgalomcsillapított övezet, utca, mint például a történelmi belváros (20 km/h), Lövérek (lakó és pihenő övezet, 20km/h), Ady Endre utca (30km/h), Höflányi utca (30km/h), stb. A forgalomcsillapított övezetek, utcák száma a lakossági , valamint a forgalmi igények szem előtt tartásával évről évre nő. Szeged: Folyamatosan új T30-as övezetek kijelölése. Székesfehérvár: Belváros környezetében csak a célforgalom jelenjen meg. A sűrűn lakott területeken elsősorban a gyalogosforgalom élvezzen előnyt. Belső forgalmi gyűrű kialakítása. A 7,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépjárművek csak áruszállítás miatt hajthatnak be a védett területre, meghatározott útvonalon.


Szekszárdon autómentes lakóövezet nem található, azonban számos forgalomcsillapított lakóövezet van, ahol 20, 30, 40 km/h sebességkorlátozás van érvényben, illetve sebességcsökkentő bordák kerültek kialakításra. A városközpont több útszakaszára a 7,5 tonnát meghaladó össztömegű tehergépjárművek kizárólag áruszállítás céljából hajthatnak be, és számos kis utcából a tehergépjármű forgalom kitiltásra került. Szolnokon autómentes övezet nincs, forgalomcsillapított lakóövezet a Széchenyi városrész É-i oldalán került kialakításra 30 km-es sebességkorlátozással 2004-ben. A középtávú közlekedési koncepcióban szereplő célkitűzések szerint a következő néhány évben további 4 kijelölt terület forgalomcsillapítása fog megtörténni. Sebességcsökkentő küszöb („fekvő rendőr”) a városban jelenleg csak néhány helyen került telepítésre, a forgalomcsillapításra kerülő övezetekben további telepítések várhatók. Tehergépkocsi behajtási tilalom van érvényben Szolnok főutcáján és a városközpontban melyet a Szent István híd megépítése tett lehetővé, ugyanis azzal áthajtási tilalom hatálya alá került a régi Tisza híd. További tehergépkocsi-mentes területeket a közlekedési koncepcióban tervezett tehermentesítő utak kialakítását követően lesz mód létrehozni. Szombathely: Autómentes, illetve forgalom csillapított lakóövezetek a lakópihenő övezetek. Tatabánya: Forgalomcsillapított övezetek forgalomcsillapító küszöbbel: Madách utca, Béke utca, Dózsakert utca, Vadász utca, Sárberki lakótelep. Vácon autómentes lakóövezet nincs, 20 km sebességkorlátozás és fekvő rendőr van. Veszprémben a 24. kérdésnél leírtak itt is elmondhatók a forgalomlassítások tekintetében. Autómentes övezet a Kossuth L. sétáló utca, az Erzsébet sétány, ill. a Vár út.

A gépjárműhasználat befolyásolása 30. Parkolás gazdálkodás, parkolási rendszerek Ajka város területén a parkolási rendszert az Ajkait Kft. üzemelteti. Két parkoló övezet lett kialakítva. Az első övezetben a parkolás díja 400 Ft, a második övezetben 200 Ft. Baja: A város területén kijelölt fizető várakozóhelyek „korlátozott várakozási övezetbe” tartoznak. Parkoló automaták kerültek kihelyezésre, és parkoló bérletrendszer is működik. Fizetőparkoló övezetbe tartozik a teljes belváros. Parkolási díj: „A” díjosztály 140 Ft/óra, „B” díjosztály (5,50 m-nél hosszabb és 3500 kg felett) 420 Ft/óra. Napijegy: „A” díjosztály 700,Ft/nap, „B” díjosztály 2.000 Ft/nap. Békéscsabán két fizető parkoló övezetet alakítottak ki. Várakozási díjak (A díjak 25%-os áfát tartalmaznak)

1. Parkoló szelvény díja: I. parkolási övezet Személygépkocsi, motor Autóbusz, tehergépkocsi Napi jegy

II. parkolási övezet

120 Ft/óra 85 Ft/óra 360 Ft/óra 270 Ft/óra A mindenkori óradíj 5 órára eső értéke


2. Díjövezetben lakók lakossági bérlete:

Első és második személygépkocsi Harmadik és további gépkocsi Ingyenes használatot biztosító bérletjegy önköltségi ára

I. parkolási övezet


ingyenes 2 030 Ft/év 530 Ft/alkalom

ingyenes 2 030 Ft/év 530 Ft/alkalom

3. Bérletek díja (személygépkocsi és motorkerékpár):

33 % mérsékletű lakossági 33 % mérsékletű közületi teljes árú lakossági teljes árú közületi



2 600 Ft/hó 4 800 Ft/hó 4 200 Ft/hó 7 300 Ft/hó

1 900 Ft/hó 3 500 Ft/hó 3 200 Ft/hó 5 300 Ft/hó



540 Ft

540 Ft

4. Kezelési költség:

esetenként

Budaörs területén 2004. év során közel 400 db parkolóhely került kialakításra. A kiépített parkolóhelyek számát a jövőben tovább bővítik. A Város parkolási rendelete - mely fizető zónák kialakítását is tartalmazza – jelenleg készül. Cegléd: n.a. Debrecen: A védett belváros 40.000 négyzetméter utcai parkolási lehetőséget, 2.600 parkolóhelyet foglal magában. A városi polgárok a nagyobb bevásárló központoknál találhatnak nyilvános parkolási lehetőséget. 2005-re várható azoknak a területeknek a kibővítése, ahol a parkolás szabályozott. A parkolási díjak területenként eltérőek. A központi zónában (a parkolóhelyek 90 %-a) kétszer többe kerülnek a díjak. A konferencia központnál építés alatt álló garázs 2005 végére közhasználatra nyitva áll. A Főnix Csarnok parkolási kapacitása jelentős, amelyet ritkán használnak ki, ha a csarnokban nincs rendezvény, ezért indokolt annak P+R-ként történő használata. Dunaújváros: Tervezi a város a korlátozott idejű várakozási területek bevezetését, a jelenlegi fizetőparkoló rendszer megszüntetésével. Az átalakítás költségei 3 M Ft-ba kerülnek. Hosszútávon eredményes lesz-e, azt nem tudják, az eredményességhez a közlekedési kultúrának is meg kellene változnia a városban. Egerben a parkolás-gazdálkodási koncepció kidolgozása folyamatban van. Mélygarázsok kialakítására tanulmánytervek készültek. Érd: n.a. Győrben a fizető parkolók rendszere négy zónából áll, melyek a centrális zóna, az I., II. és III. parkolási övezet. Az övezetek a Belváros sétáló – gyalogos részét gyűrűsen veszik körül. A központhoz legközelebb a centrális övezet helyezkedik el, mely az I. övezetből lett kiemelve 2003. július 1-től. Parkolási díja 280 Ft/óra, a parkolóhelyek száma 250 db. A centrális zónához csatlakozik keleti és nyugati oldalon az I. parkolási övezet, melynek díja 180 Ft/óra, a parkolóhelyek száma 354 db. A Belvárostól távolodva a II. övezet következik, 100 Ft/óra parkolási díjjal. A parkolóhelyek száma 479 db. A terület külső részén a III. övezet található, összesen 917 db parkolóhellyel. A parkolási díj 80 Ft/óra. A hierarchia utolsó láncszemei a fizető zóna külső peremén elhelyezkedő szabad parkoló területek, melyekről a Belváros központi része


5-10 perces gyaloglással elérhető. A Petőfi híd alatt 150 db, a Dunakapu tér – Móricz Zs. rakpart melletti alsó rakparton 600 db, a Vas Gereben út mellett 80 db, a Bisinger sétány végénél 100 db gépkocsi díjmentes parkolására van lehetőség. A belváros területen összesen kb. 2.000 db fizető és kb. 930 db nem fizető (szabad) parkolóhely található. 2004. év tavaszán készült el a Jókai utcában a parkolóház, mely 2004. május óta próbaüzemmel működik. A 4 térszint alatti és 10 térszint feletti szinten, valamint az épület tetőszintjén összesen 260 db parkolóhely van. A folyamatosan üzemelő épületben 8-18 óra között az I. parkolási övezetnek megfelelő 180 Ft/ó díjat, 18-8 óra között pedig 30 Ft/ó díjat kell a parkolásért fizetni. A város egyéb területein rendeletben szabályozzák a közterületi gépjárműtárolást. Gyöngyösön tervezés alatt áll a város parkolás-gazdálkodási rendszerének kidolgozása. Gyulán fizető parkoló és nem fizető parkolási rendszer működik. A fizető parkolók a városközpontban a következő megosztásban üzemelnek: 1. zóna: hétfő - péntek 8.00-18.00, szombat 8.00-13.00; 2. zóna hétfő - vasárnap 8.00-18.00. A díj egységesen 120 Ft/óra. A fizető parkolóhelyek bérlettel is igénybe vehetőek, ennek költségei: Kedvezményes Teljesárú Lakossági Közületi Lakossági Közületi 1 hónapra 1 650 Ft 2 970 Ft 3 300 Ft 5 940 Ft Fél évre 7 920 Ft 14 300 Ft 19 800 Ft 35 640 Ft 1 évre 14 300 Ft 26 400 Ft 39 600 Ft 71 280 Ft Heti bérlet 1 320 Ft 1 320 Ft 1 320 Ft 1 320 Ft Bérletcsere 500 Ft 500 Ft 500 Ft 500 Ft Lakóhelyi 500 Ft Hajdúböszörmény: Egy fizető parkolási rendszer, a parkoló gazdálkodás most van kialakulóban. Hódmezővásárhelyen a parkolás egységesen 80.-Ft-ba kerül óránként (pl.: Zrínyi u.). Kaposvár: Fizetőparkoló a belvárosban 1.300 db van. Ingyenes parkolók a bevásárlóközpontoknál és a belvárosban 2 helyen, korlátozott idejű parkolási zóna nincs. Kecskeméten a belvárosban három parkolási övezet van kijelölve, így például a "Kiskörúton" belül a legdrágább a parkolás. Miskolcon automata készülékes parkolási rendszer működik (pénzérmés, bérletes, chipkártyás és mobiltelefonos fizetési lehetőségekkel), amelyben különböző zónákba soroltak a parkolásra használható területek. A parkolási idő annál rövidebb, azaz a fizetendő összeg annál magasabb, minél közelebb akar valaki parkolni a város központjához. Mosonmagyaróvár: Nagykanizsa: Nyíregyházán – hasonlóan a többi magyarországi nagyvároshoz – a parkolási helyzet a város közlekedésének egyik jelentős problémája. A személygépkocsi ellátottság, ill. mobilitás gyors növekedését nem követte a parkoló felületek kiépítése. A parkolóterületeken a foglaltság napi lefolyása nem mutat jelentős eltéréseket. A legnagyobb – 100%-os vagy azt majdnem elérő – kihasználtságú időszak a délelőtti órákban tapasztalható, délután ennél valamivel könnyebben lehet parkolóhelyet találni. A kihasználtság a díjfizetési időszakra számítva 72 és 79 százalék között mozog. A parkolások hosszának összetételét vizsgálva szintén nem mutatkoznak markáns különbségek az egyes zónák között. A parkolások több mint ötven százaléka csupán egy félórán keresztül tart, az átlagos parkolási idő 73 és 94 perc között van a három vizsgált fizető parkolóban. A legnagyobb arányban jegy váltása mellett veszik igénybe a parkolókat, az összes várakozás 41%-a így történik. A díjfizetés 24%-ban különböző bérletek megváltásával történik, ezek közül legjellemzőbb a mindhárom parkolási övezetre érvényes bérlet használata, a bérletes parkolások több mint 70%-át ez teszi ki.


Orosházán az üdülőterületen az élményfürdő szomszédságában lévő parkoló fizetőrendszerrel működik, melytől távolabb ingyenes nagy befogadóképességű parkoló található. Ózdon fizető parkolók a sűrűn lakott, forgalmas városközponti területeken kerültek kialakításra, korlátozott idejű zóna nincs, a forgalom és igénybevétel nagysága nem teszi szükségessé. Pécsen zónás, 3 lépcsős díjfizetős parkolási rendszer üzemel, a zónákban való várakozás díjai országos összehasonlításban közepesnek mondhatók. Salgótarján fizető parkolói a városközpont frekventáltabb területein lettek kialakítva, a parkolási díjak átlagosnak mondhatóak. Korlátozott idejű zónák jelenleg nincsenek, de terveik között szerepel a fizető parkolók kibővítése és zónákba, övezetekbe sorolása, illetve a 20. pontban említett mélygarázs építése. Sopron Város fizető parkolási rendszerét a Soproni Városüzemeltetési Kft. végzi. Sopronban 5 darab zóna van. Maximális parkolási idő Kiemelt zóna I. zóna II. zóna III. zóna IV. zóna

2 óra

2 óra 3 óra 4 óra időkorlát nélkül

Parkoló szelvény díja (Ft/óra)

Kiemelt zóna I. zóna II. zóna III-IV. zóna

személygépkocsi, motorkerékpár 280 220 160 80

autóbusz 380

Szegeden a Belvárosban épített parkolóház működtetése kudarcba fulladt, az autósok még ingyen sem csalogathatók be. A SZEPARK fizető parkolási rendszert üzemeltet. Székesfehérvár: Parkolási lehetőségek bővítése forgalomcsillapított területek kialakításával, csomópontok és útszakaszok átépítésével. Parkolóházak építése a Várkörút mellett, a Skála melletti parkolóban, az Alba Regia Hotel mögött, a Piac téren. Szekszárdon korlátozott idejű parkolási zóna nem található. A városközpontban és annak körzetében a fizető parkoló rendszer működik, mely két különböző díjszabású zónára van felosztva. Szolnokon 2001. óta van fizető parkolás. 2 díjzónában 3.100 db parkolóállással, 77 db jegykiadó automata telepítésével került kialakításra és azóta is újabb területek lettek bevonva a rendszerbe. A fizetés időbeli hatálya munkanapon 7-17 óra, szombaton 7-12 óra. Lakossági bérlet váltható 1.500 Ft/hónap összeggel, mely a szűkebb környezetben lakók számára biztosítja a kedvezményes díjazású parkolást. A fizető parkolási rendszert az önkormányzat megbízása alapján a Rethmann Rt. üzemelteti. A parkolási rendszer Szolnokon megszokottá vált, a rendszer módosítására nincs indok, újabb területek bevonása a fizető övezetbe lassabb ütemben, de szinte folyamatosan történik. 2 db mélygarázs üzemel a városban (egy nyílt mindenki számára elérhető és egy korlátozott elérhetőségű). A városközpontban, illetve annak peremterületein más beruházásokkal összefüggésben és önálló közlekedési létesítményként is a mélygarázsok és parkolólemezek elterjedése várható egyetlen hatékony megoldásként.


Szombathelyen három zónás fizető parkolási övezet van kialakítva. Tatabányán az idei évben elkészült a Tatabánya Centrum környékének parkolási rendszere, melyben korlátozott övezet, illetve fizető övezet került kijelölésre. A megvalósításról a Képviselő Testület a későbbiekben hoz döntést. Vác: A parkolás gazdálkodás, a parkolási rendszer fejlett. Veszprémben jelentős gondot okoz a parkolás. Nagyobb parkolók: Cserhát lakótelep, Hotel parkoló, Ady E. úti Levendula parkoló, Erzsébet sétány, Szeglethy úti mélygarázs, kisebb befogadó képességű parkolók: Gizella udvar, Óváros tér. Előkészítési munkák alatt áll a Vérellátó melletti, ill. a Skála Áruház melletti parkolóház kialakítása. A parkolók mindegyike fizető parkoló, automatából váltott parkolójeggyel, bérlettel vagy kártyával, melyet 700-tól 1700-ig kell fizetni, a hétvégén a parkolás ingyenes. A parkolók zónák szerint vannak megkülönböztetve. A parkolási rendszer üzemeltetése, ellenőrzése a VESZPARK feladata.

31. Városi logisztika, szállítási központok Ajka: Áruszállítás szervezés, koncentrált rakodóhelyek nincsenek kialakítva a városban. Az ipari park területén az üzemek megközelítése elkerülő úton történik, így a 8-as útról Ajkára jövő bekötőút tehermentesítése megoldott. Baja: n.a. Békéscsaba: Nincs Budaörs: Az 1. sz főút mentén a városközpontban az ingatlanok megközelítése szerviz útról történik. Áruszállítás szervezés és koncentrált rakodóhelyek kialakítása esetenként előfordul, de a forgalmi mutatók, a parkolási lehetőségek és a főút szerviz utas kialakítása miatt további beavatkozás nem szükséges. Új létesítmények kialakításakor az áruszállítás az ingatlanon belül oldandó meg. Cegléd: n.a. Debrecen: n.a. Dunaújváros: n.a. Eger: Városi logisztika, szállítási központ jelenleg Eger város közigazgatás területén nincs kiépítve. Nagy probléma a történelmi belvárosban az áruterítés, ezért a jövőben szükséges citylogisztikai projekt elindítása. Érd: n.a. Győr belvárosában koncentrált rakodóhelyek lettek kialakítva, de külön önkormányzati áruszállítás szervezés nincs. Gyöngyös: n.a. Gyulán több helyen lehetőség van arra, hogy az áruszállító gépjárművek az üzletek mögötti kiépített területen rakodjanak, megkönnyítve ezzel a kiemelt útvonalak forgalmát, valamint a parkolási lehetőséget. Hajdúböszörmény: Kis számban. Hódmezővásárhelyen az áruszállítás szervezésénél példa, hogy a Szegfű és Andrássy utcán a főutakról az üzletek hátsó részére történik a szállítójárművek terelése. Kaposvár: n.a. Kecskeméten áruszállítás szervezés nincs, az ipari park, illetve a nagy bevásárlóközpontok területén van koncentrált áruforgalom. Miskolcon főként a sétáló utcaként üzemeltetett Széchenyi utcán (a belváros fő kereskedelmi zónája) az üzletek hátsó részére terelődik az áruszállítás, továbbá egyes helyeken a szállítási időszak korlátozása is jellemző. Bizonyos utcák tekintetében van időkorlátozás, egyes kereskedelmi egységeknél van koncentrált rakodási hely kijelölve vagy kialakítva, de a város egészét tekintve koncepció vagy szabályozás nincs.


Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyházán jelenleg áruszállítás szervezés, koncentrált rakodóhelyek, főutakról üzletek hátsó részére terelés nem történik, de tervezik a Nagykörúton belüli általános teherforgalmi tiltás rendszerének szigorítását. Orosháza: A városi ipari park és az északi ipartelep úgy helyezkednek el, hogy a főközlekedési utakra közvetlenül csatlakoznak. A befektetők már alakítottak ki logisztikai irányultságú és egyéb szállítási funkciójú telepeket. Ózdon szállítási központ nincs. A rakodóhelyek főutakról történő elterelése a KRESZ táblák útján történik. Pécs: n.a. Salgótarjánban nagyobb bevásárló létesítmények (TESCO, Spar) saját úttal, árurakodási területtel rendelkeznek. A kisebb üzletek az árurakodást parkolókból és kijelölt rakodási területről oldják meg. Sopronban az Ipar körúton találhatóak koncentrált rakodóhelyek. Ezek a GySEV Rt. logisztikai központja, és a Vámudvar. Az iparterületen több nagy cég telephelye található, ahonnan az áru közületekbe való szállítása folyik. Szeged: Az Önkormányzatnak nincs ráhatása. Székesfehérvár: City logisztika fejlesztése, Városi Logisztikai Központ 2004-ben megnyílt, áruházláncok helyi logisztikai központjai az ipari parkokban kerülnek megépítésre, a városon belüli szállítás kisebb teherautókkal történik. Szekszárd: Nincs. Szolnok városban található néhány közepes méretű koncentrált gyűjtő-terítőhely illetve a koncentrált rakodóhelyeknek tekinthető bevásárló központok áruforgalma korlátozás nélkül zajlik, igaz hogy ezek jellemzően nem a városközpontban vannak. „Régió” méretű és jelentőségű logisztikai központ kialakítása ipartelepi övezetben megkezdődött, ennek teherforgalma a városközpontot szintén nem érinti. Új építésű vagy rendeltetési mód változása során létrejövő rendeltetési egységek árufeltöltési követelményeit az OTÉK előírásai alapján írják elő. Szombathely: Vasútról közútra történő átrakodáshoz ki van alakítva, üzletek áruszállításának nincs kidolgozott rendszere. Tatabányán logisztikai szállítási központ nincs. Vácon áruszállítás szervezés, városi logisztika nincs. Veszprémben 2004. évben épült a város déli részén, Balatonfüred irányában egy logisztikai központ, mely élelmiszerszállítással foglalkozik. A város északi részénél, Márkó irányába található az ELEKTRONICS logisztikai központja.

32. Közszolgáltatást végző járművek működési idejének, útvonalának szervezése Ajkán a hulladékszállítást 2004. évben az „AVAR AJKA” Városgazdálkodási Kft. Végezte. A begyűjtési útvonal a Kft-vel közösen lett meghatározva. A belvárosi utak tisztítását 2004. évben szintén Kft. végezte el. Baja: n.a. Békéscsaba: Megoldott. Budaörs: Nincs információ. Cegléd: Jelenleg összhangban van. Debrecen: A közszolgáltatást végző járművek, előre elkészített, a Polgármesteri Hivatallal egyeztetett ütemterv alapján, az ütemtervben szereplő időrend és útvonalterv alapján végzik a munkájukat.


Dunaújváros: A közszolgáltatást végző szervezet a szállítást szervezett útvonalterv szerint végzi, amely folyamatosan igazodik a forgalmi körülményekhez, változásokhoz, vagy a közlekedési rendszer álalakításához. Ez hosszú távon is érvényes marad, gyakorlatilag többlet költséget a szervezés a munkavégzésben nem jelent. Eger: Jelenleg szervezetten működik. Érd: Folyamatban van. Győrben a hulladékszállítást az Önkormányzat saját cége (KOMSZOL Kft.) végzi előre meghatározott terv (útvonal, idő) alapján. Gyöngyös: n.a. Gyula: A városnak állandó útvonalterve nincs, így a fenti tevékenység útvonalterve a pillanatnyi állapotokhoz igazodóan, műszak előtti eligazításokon kerül meghatározásra. A munkák gyakoriságát és mennyiségét az éves költségvetés nagymértékben meghatározza. Hajdúböszörmény: Van, de nem önkormányzati szervezésű. Hódmezővásárhely: Hulladékszállítás és úttisztítás elfogadott ütemterv alapján történik, egyedi esetben külön megrendelésre is. Kaposváron a hulladékszállítást végző közszolgáltató állandóan optimalizálja a járatai útvonalát, melynek folyamatos ellenőrzése is megtörténik. Kecskeméten a köztisztasági szolgáltatásban (hulladékgyűjtés) részt vevő járművek útvonala, járatgyakorisága, a szolgáltatás elvégzésének ideje (mely napon) megtervezett, a lakosság által jól ismert rendszerben történik. Miskolc: Az AVE Miskolc Kft. a szállítási osztály diszpécserei által kidolgozott szállítási járatterv alapján végzi a kommunális hulladék begyűjtését. A tömegközlekedési útvonalakon kiemelt figyelemmel történik az úttisztítás, tavaszi nagytakarítás, megrendelések alapján különböző gyakorisággal útseprést, locsolást is végeznek. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyházán a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatást a Városüzemeltetési Közhasznú Társaság végzi. A közszolgáltatást végző járművek működési idejének, útvonalának szervezésével a vegyes (nem elkülönítve gyűjtött) hulladékot a nagyvárosias és a kisvárosias lakóterületen hetente legalább kétszer, egyéb lakóterületen legalább egyszer szállítja el. Orosháza: Megoldottnak tekinthető. Ózdon a közszolgáltatást ellátó járművek összehangoltan, szervezett útvonalterv alapján végzik a munkájukat. Ezt a környezetvédelmi szempontok mellett a gazdaságossági szempontok is szükségessé teszik. Pécs: Megoldott. Salgótarjánban a hulladékszállító és egyéb kommunális gépjárművek a reggeli csúcsforgalom előtti időszakban végzik munkájukat. Sopron: A közszolgáltatást végző járművek működési idejének, útvonalának összeállításánál a levegőszennyezés mérséklését, az üzemanyag gazdálkodási szempontokat a legmesszebbmenőkig figyelembe veszik. Az útvonalakat úgy állítják össze, hogy az üzemanyag felhasználást csökkentsék, ezáltal a lakossági hulladékszállítást, valamint az úttisztítás végző gépjárművek a kipufogó gázukkal minimális mértékben terhelik a környezetet. Szeged: A Szegedi Környezetgazdálkodási Kht.-hoz tartozik. Székesfehérváron a hulladékszállítás a járműpark és a lakossági szerződött igények figyelembe vételével optimalizált útvonalon történik Szekszárdon erre kidolgozott szoftverrel végzi a közszolgáltató Alisca Onyx Hulladékgazdálkodási Kft. a járatszervezést.


Szolnok hulladékszállítási tevékenységét a Rethmann Rt. végzi az önkormányzattal kötött szerződés alapján, mely minden évben aktualizálásra kerül. Akár a működési idő, akár a járatok útvonalának megszervezése, kijelölése esetén az egyik legfontosabb szempont az útvonalak bejárhatósága. A megszokott munkaidőtől való eltéréssel üzemel az úttisztítási szakterület (főleg reggel és hétvégén) valamint téli időjárási körülmények között a hóeltakarítással és síkosság mentesítéssel foglalkozó részleg. Szombathely: Hulladékszállítás, közterület takarítás útvonalai megszervezve, optimalizálva. Tatabánya: Szolgáltató útvonal terve alapján. Vácon a közszolgáltatást végző járművek működési idejének, útvonalának szervezése megvalósult. A Veszprémi Kommunális Rt. közszolgáltatás keretei között látja el a hulladékszállítást, út, parkoló, járda, buszmegálló kézi takarítását, az utak gépi tisztítását, ill. a téli síkosság mentesítést. A hulladékszállítás, a gépi takarítások a hajnali, reggeli órákban zajlanak, hogy a forgalom ne legyen akadályozva a reggeli csúcs idejében. A kézi takarítások teljes munkaidőben történnek. A téli síkosság mentesítés ügyeleti beosztással történik. A város utcái kategóriákba van sorolva, melyek alapján meghatározható a takarítások, síkosság mentesítések gyakorisága.

33. A városi szállítások idejének szabályozása Ajka: Az önkormányzat ezzel a témával még nem foglalkozott. Baja: n.a. Békéscsaba: Nincs. Budaörs: Nincs információ. Cegléd: n.a. Debrecen: n.a. Dunaújváros: Nincs szabályozva, jelenleg nem is szükséges. Hosszútávon foglalkozni kell a kérdéssel, és véleményük szerint a bevezetés után lényeges környezeti, közlekedési javulás várható. Egerben a korlátozott forgalmú belvárosi területeken időben szabályozott a szállítási lehetőség, egyéb területen nem korlátozott. Érd: Folyamatban van. Győr: Kísérlet történt rá, azonban nem lehet betartatni. Gyöngyös: Gyula: Hajdúböszörmény: Nincs. Hódmezővásárhely: Kaposváron a belváros területén a behajtási engedélyek szabályozzák az áruszállítás időpontját. Kecskeméten a városi szállítások ideje szabályozására nincs helyi rendelkezés. Miskolcon az éjszakai időszakban egyes útvonalakról a tehergépkocsi forgalom kitiltott. Adott létesítményekre vonatkozó zajkibocsátási határértékek megadásakor a szállítási tevékenység csak a nappali órákban engedélyezett. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a.


Nyíregyházán a Nagykörúton belül, a behajtási korlátozások egyértelművé tétele érdekében a meglévő területhatárok megtartásával, a rendszer módosítását tervezik: • A teljes tilalom helyett 3,5 tonna össztömeg korlátozás elrendelése. • A „Kivéve áruszállítás” és a „Kivéve célforgalom” behajtási lehetőségek megszüntetése, helyette 700-1800 időkorlátozás alkalmazása. • Az összes körúti csomóponton a szükséges tájékoztató előjelzések kihelyezése. A javasolt forgalmi rend módosítások (mely egyrészt enyhítés, másrészt szigorítás) bevezetése a teherforgalom csillapítását kedvezően befolyásolja, mert • egyértelmű lesz a zónába behajtani szándékozók számára, hogy a súlykorlátozás milyen kategóriára vonatkozik és melyik napszakban érvényes, • az áruszállítókat a környezetet kevésbé terhelő kistehergépkocsik használatára, illetve az éjszakai árukiszolgálás megszervezésére ösztönzi, kényszeríti, • a KRESZ szabályok betartásával megszünteti a területet indokolatlanul terhelő átmenő teherforgalmat. A területhatáron következetesen kirakott előjelzések pontos tájékoztatást adnak a zónába történő behajtások feltételeiről. Orosházán a szállítások idejét még nem szabályozzák. Ózdon ilyen irányú ösztönzés nincs, illetve erre nem látnak lehetőséget. Pécs: n.a. Salgótarjánban szükségesnek tartják és tervezik egy ilyen irányú koncepció megalkotását, jelenleg azonban nincs erre vonatkozó szabályozás. Sopronban az áruszállítás alapvetően este vagy kora hajnalban történik, ezzel üzemanyagot spórolva. A lakossági és pihenő övezetekbe a tehergépkocsik csak engedéllyel hajthatnak be, ezáltal szabályozni tudják a csúcsforgalmi, illetve az azon kívüli szállítást. A gyalogos övezetekbe áruszállítás céljából behajtani csak este lehet, ezzel a csúcsidőn kívüli szállításra való ösztönzés itt is megtalálható. Szeged: A táblázás erre ösztönöz, de betarthatatlan. Székesfehérvár körül 2005. végére kiépül a főúthálózat. Ezt követően az áruszállítás és nehéztehergépkocsi forgalom a gyűrűn belüli városi hálózaton jelentős súly- és időbeni korlátozást kap. A tervezés folyamatban van. Szekszárd: A 26. pontban jelzett a forgalomtól részlegesen lezárt utcában, az áruszállítás időpontja korlátozásra került (2x2 óra időtartamban), máshol Szekszárdon ilyen korlátozás nincs. Szolnokon nincs ilyen jellegű szabályozás, a szállítási vertikum gyakorlatilag önmagát szabályozza. A városcentrumban kialakuló forgalmi torlódásokat jellemzően nem az áruszállítás okozza, hanem a személygépkocsi forgalom. Az áruszállítás (ha van választási lehetőség) elkerüli a csúcsforgalmi időszakokat. Egyfajta ösztönzése a csúcsidőn kívüli áruszállításnak maga a fizető parkolási rendszer is, mert előtte és utána díj fizetés nélkül történhet a megállás árufeltöltés céljából. Szombathely: Nincs. Tatabánya: Nincs, illetve nem jellemző. Vác: A városi szállítások idejének pillanatnyilag nincs szabályozása. Veszprémben jelenleg nincs ösztönzés a csúcsforgalmon kívüli szállításra. Nagy szerepet játszik a város közlekedési rendszerében a külső elkerülő út, a belső körgyűrű, mely a belváros forgalmát lecsökkenti, ill. az áruszállításokat a célforgalmak kivételével megszünteti. A Rákóczi utcán 1700-900 várakozni tilos, 900-1700 megállni tilos, a Szeglethy út 5-7 számnál 1700-2200 várakozni tilos, 2200-1700 megállni tilos, kivéve a tényleges rakodási időt.


34. Áruszállító gépjármű park irányítási rendszerek. Ajka: Az önkormányzat ezzel a témával még nem foglalkozott. Baja: n.a. Békéscsabán nem megoldott. Budaörs: Az e pontban említett rendszerek alkalmazása, az áruszállítást végző vállalkozások, magánszemélyek feladata. Cegléd: n.a. Debrecenben egy Internet alapú autó-megosztási szolgáltatás kerül kifejlesztésre a CIVITAS II. program keretében. A szolgáltatás Debrecen Megyei Jogú Város honlapján kap helyet. A vendéglátás és a PR feladatok a városi Tourinform Iroda feladatkörébe tartoznak. A Tourinform szolgáltatások széles körben ismertek és elfogadottak, ezért az iroda lesz a tevékenység központja. A honlapon kialakított „opció” segítségével az utazni szándékozók egyfajta hirdetést tehetnek fel az utazási céljukról és elérhetőségükről. Ezáltal elérhető, hogy az azonos úticélú személyek közös gépjárművet használjanak. Dunaújváros Egerben a városon belüli szállítások összehangolása jelenleg nem megoldott. Megoldást citylogisztikai projekt jelentene. Érd: n.a. Győr: A városon belüli szállítások összehangolását fontosnak tartanák, azonban kialakítására jelenleg nem látnak lehetőséget. Gyöngyös: n.a. Gyula: n.a. Hajdúböszörmény: Nem önkormányzati feladat. Hódmezővásárhely: n.a. Kaposvár: n.a. Kecskemét: Nincs intézkedés. Miskolc: Külön ilyen rendszer nincs, csak a gazdaságossági szempontok szorítják rá a szállítókat az ilyen tevékenységre. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyházán nem jellemző a városon belüli szállítások összehangolása az üres futások csökkentése érdekében. Orosházán nincs ilyen törekvés, a város nagyságrendje ezt még nem igényli. Ózdon ilyen irányú ösztönzés nincs, illetve erre nem látnak lehetőséget. Pécs: n.a. Salgótarján: n.a. Sopronban az áruszállítás önszervezően működik, a szállítók jól felfogott érdeke az üres futások csökkentése, az üzletekbe való áruszállítások összehangolása. Az üres futások minimalizálása közvetlen anyagi érdekük, a szállítások összehangolása úgyszintén. Az üres járatok megszüntetésével üzemanyagot spórolnak meg, a szállítások összehangolásával elkerülik az üzleteknél való feltorlódást, az egymás kirakodására várás hosszú idejét. Szeged: Nincs ráhatása az Önkormányzatnak. Székesfehérvár: n.a. Szekszárd: Nincs. Szolnok Önkormányzata nem működtet áruszállító gépjárműparkot. Ilyen módon eszközök nem álnak rendelkezésükre a városon belüli szállítások összehangolására vagy üres futások csökkentésére. Szombathely: Nincs.


Tatabánya: Nincs, illetve nem jellemző. Vácon áruszállító gépjármű park irányítási rendszer nincs. Veszprém: E kérdéskör tekintetében nincs információja az Önkormányzatnak, hatáskörén kívül esik.

Területhasználat, városrendezés 35. A kereskedelmi, ipari, lakó és szolgáltató területek elosztása Ajka város szélén a városrendezési terv megalkotása során kialakításra került az Ipari park, mely lehetővé teszi, hogy a szállító járművek ne haladjanak át a városon. Emellett a nagyobb gyárak estében az önkormányzat meghatározta a megközelítési útvonalat. Baja: n.a. Békéscsabán nem készült ilyen terv. Budaörsön a készülő új Településszerkezeti terv figyelembe veszi ezeket a városrendezési szempontokat. Cegléd: A városrendezési terv különböző övezeteket határol el a közöttük lévő minimális közlekedési igénnyel. Debrecen: n.a. Dunaújváros: n.a. Eger: A településszerkezeti tervben a funkciók keverése lenne kívánatos, jelenleg spontán módon történik. Érd: Folyamatos, 15 M Ft. Győrben a városfejlesztési tervek készítésnél (területfelhasználás) figyelmet fordítanak arra, hogy a városon belül minimalizálják a gerjesztett belső gépjárműforgalmat. Az átmenő forgalom számára pedig elkerülő utak nyomvonal helyeit jelölik ki az országos és megyei rendezési tervekkel összhangban. Gyöngyös: Gyula: Hajdúböszörmény: A rendezési terv átdolgozás alatt. Hódmezővásárhely: A Városrendezési Terv elkészítése a közlekedés messzemenő figyelembevételével történt. Kaposvár: Szerkezeti terv van, szabályozási terv kidolgozás alatt. Kecskemét: A város - az elfogadás előtt álló - település rendezési tervében szabályozza a különböző rendeltetésű területek elhelyezkedését, további bővítési lehetőségeit. Miskolc szabályozási terve pontosan kijelöli a különböző területek határait, természetesen figyelembe véve a gerjesztett gépjárműforgalmat is. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyházán a közlekedésfejlesztési koncepció általános célkitűzései: • A környezetet legkevésbé terhelő közlekedési hálózat-rendszer kialakítása. • A városmag fokozottabb védelmét szolgáló közlekedési rendszer kialakítása. • A környezetbarát közlekedési módok elősegítése, a személygépkocsi-használat – elsősorban városon belüli – előretörésének meggátolása. • A terület funkciójának megfelelő közlekedés biztosítása. • A város, illetve a koncentrált kereskedelmi, és ipari területek elérhetőségének javítása.


A Közlekedésfejlesztési koncepció készítése során a közlekedési rendszerben tervezett változtatások vizsgálatát közlekedési modellekkel is elvégezték. A számítógépes programrendszer futásának eredményeként a hálózat szakaszain folyó forgalom nagyságát és egyéb jellemzőit kapták meg. A hálózati modellben közúti szakaszok hosszát, a csomópontok helyét, a tömegközlekedési hálózat viszonylatai és megállóinak geometriai elhelyezkedését térképről, digitalizálással vettek fel. A város és környezete egyes területeit lehatárolva, a forgalmat forgalomfelvételek adatai alapján állították elő. A város fejlődése, a gazdasági növekedés és a társadalmi változások következtében változó forgalom nagyságát, jellegét, összetételét forgalom-előrebecslési eljárások segítségével prognosztizálták. A jövőbeni közlekedési igényeket befolyásoló tényezők, a jövőben várható lakó, kereskedelmi ipari és egyéb fejlesztések a fenti ábrán láthatók. A gépjármű-ellátottság szintjét statisztikai adatok és a nyilvántartott gépjárművek adatai alapján vették figyelembe. A város átlagos gépjármű-ellátottsága a hasonló városokhoz képest alacsony, de a motorizáció mértéke egyes területeken lényegesen magasabb a városi átlagnál. A fejlődés jellemzően a kertvárosi területeken gyorsabb, a lakótelepi, és városi körzetekben kevésbé intenzív. A területi fejlesztésekből származó többlet-forgalmat a terület felhasználás módjától függően vették figyelembe. A közúthálózaton közlekedő járművek által elfogyasztott üzemanyag mennyisége nagymértékben függ a forgalom körülményeitől, a megállások gyakoriságától, a menetsebességtől, a várakozások hosszától, stb. Ezeknek a tényezőknek egy része – például a várakozási idő, a menetsebesség - megjelenik a járművek utazási sebességében, míg más tényezők – pl. a gyorsítások száma – csak részletes mérések alapján határozhatók meg. A közúti járművek üzemanyag-fogyasztását ezért empirikusan, városi körülmények között végzett fogyasztásmérések eredményeinek felhasználásával lehet meghatározni. A szakaszokon a forgalom által kibocsátott szennyezőanyag mennyisége a forgalom nagyságból, a menetjellemzőkből és a komponensekre érvényes fajlagos értékből számítható. Orosházán a város szabályozási terve már évtizedek óta egyik elsőrangú szempontként kezeli a gépjárműforgalom terhelés egyenletes megosztása lehetőségének biztosítását.


Ózd: A város rendelkezik városrendezési tervvel, amely a közlekedésszervezési és környezetvédelmi szempontokat is figyelembe véve készült el. A rendezési tervben le vannak határolva a kereskedelmi, ipari, lakó és szolgáltató területek. Pécs: Működik. Salgótarján a völgyváros egytengelyű településszerkezetének kialakulásában egyértelműen a földrajzi fekvés játszotta a legnagyobb szerepet . A domborzati adottságokból következően a hegyek között húzódó város főútvonala (21. számú főközlekedési út) és a vasútvonal (Hatvan Salgótarján) szinte kettészeli az egyébként sem széles települést. Az ipar az 1900-as évek elejére már elfoglalta a vasút melletti szabad területeket. Sajátosnak mondható, hogy az egykori szénbányák környékére települt bányászkolóniák területei ma lakóterületként funkcionálnak, gyakran elkülönülve a város központi, frekventáltabb területeitől. A városközpontra és a város tengelyén "sorba kötött" lakótelepekre is jellemző a többszintes beépítés. A mellékvölgyekben és domboldalakon azonban a családi-házas beépítés is elterjedt. A kereskedelmi, szolgáltató és igazgatási funkciók a városközpontban koncentrálódnak, mely egyben közlekedési csomópont szerepet is betölt. Ide fut be a 21. számú főközlekedési út és halad tovább Szlovákia irányába, melybe szintén a városközpontban csatlakoznak bele a 2206 és a 2303 számú nagy forgalmat bonyolító utak. Itt található a buszpályaudvar és a vasútállomás is. A kialakult helyzeten igen nehéz változtatni a domborzati és morfológiai szempontok miatt is, azonban a dinamikus fejlődés és az új, modernebb, méreteiben is meghatározóbb kereskedelmi és szolgáltató központok megjelenése újabb területeket követel. A rendezési terv a város széthúzására törekszik, melyre nagyon jó példa a Salgótarjáni Ipari Park déli, várostól elszeparáltan történt kialakítása, melynek eredményeképpen az ipari terület kiszolgálásából adódó forgalom alig közelíti meg a várost. A legnagyobb környezet-terhelési problémát (levegő, por, zaj) elsősorban a forgalom jelenti, mivel a 21. számú főközlekedési út - mely az Észak-Magyarországi régió egyik legnagyobb tranzitforgalmát bonyolítja - a városközponton halad át. A tehermentesítő út két üteme már elkészült, a harmadik ütem megvalósítása 2005. nyarán elkezdődik. Sopronban a kereskedelmi, ipar és lakó területek minél jobb elhatárolására törekszenek. Ennek szellemében hozták létre az ipari parkot, ahová máris számos közszolgáltató, üzlet költözött ki a belvárosból. A lakó területeken nagyrészt csak kisebb élelmiszer üzletek, cukrászdák találhatók. A ruházati és egyéb üzletek is koncentráltan, a város egy-egy területein helyezkednek el. Szeged: RszT felülvizsgálata. Székesfehérvár: Cél, hogy minden városrészben kialakuljon egy kisebb kereskedelmi és szórakoztató központ, ezzel csökkenhet a város belső forgalma. Szekszárdon igen jól elkülönülten helyezkednek el egymástól a különböző funkciójú területek. Tömegközlekedéssel ezen területek átjárhatósága viszonylag jól megoldott. Szolnok városrendezési terve a közgyűlés által jóváhagyva, a vonatkozó építési szabályzatok alkalmazásával és betartásával segíti elő az „élhető” város kialakítását. A középtávú közlekedési koncepcióban megfogalmazott távlati célok átvezetésre kerültek a városrendezési tervbe. Szombathelyen a kereskedelmi, ipari, lakó és szolgáltató területek elosztása az Általános Rendezési Tervben van szabályozva. Tatabánya: Nincs, illetve nem jellemző. Vác: Az új Településszerkezeti Terv és a Helyi építési Szabályzat elkészült. Veszprémben az ipari parkok, nagyobb szolgáltató és kereskedelmi központok a város perifériás részein kerültek kialakításra.


Közlekedést helyettesítő megoldások 36. Távmunka-végzés, elektronikus ügyintézés Ajka: Az önkormányzatnál még nem megoldott. Baja: n.a. Békéscsabán nem jellemző. Budaörsön egyelőre erre nincs lehetőség. Cegléden jelenleg nincs. Debrecen: n.a. Dunaújváros: n.a. Eger: Távmunka-végzésről nincsenek adatok, ezt befolyásolni, egyenlőre nem lehet. Önkormányzati és más hatósági ügyek internetes intézése Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalánál 2006. május 6-ig bevezetésre kerül. Érd: n.a. Győrben az Önkormányzat elektronikus ügyintézésének kialakítása jelenleg is folyamatban van pályázati források bevonásával. Gyöngyös: n.a. Gyula: n.a. Hajdúböszörmény: Részben. Hódmezővásárhely: Távmunka-végzés, elektronikus ügyintézés, lehetőségeinek megteremtése kívánatos, azonban ehhez el kell érni egy megfelelő infrastrukturális színvonalat, amely csak jelentős anyagi fedezettel valósulhat meg. Kaposváron az Önkormányzatnál részben már megvalósult az E-közigazgatás című programban (pl. adatlapok letöltése). Kecskeméten az elektronikus ügyintézés előkészítés alatt áll, csak korlátozottan működik. Miskolcon most kerül beüzemelésre egy olyan informatikai rendszer, ami lehetővé teszi az önkormányzati (hatósági) ügyek elektronikus intézését. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: Lehetőség van az önkormányzati ügyek internetes intézésére úgy, hogy az Elektronikus Ügyfélszolgálat igénybevételével kitöltött űrlap elektronikus úton küldhető el a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal számára. Orosházán hatósági ügyintézés még nem lehetséges Interneten. Ózdon az önkormányzati hatósági ügyek telefonon történő intézésére lehetőség van. Az interneten történő bejelentkezésre lehetőség van (az országosan kialakított hálózaton keresztül), a tényleges ügyintézés azonban a jogszabályi előírások (pl. személy megjelenés szükségessége egyes ügyekben), valamint egyéb feltételek hiánya (pl. elektronikus aláírás) miatt jelenleg nem lehetséges. Pécs: n.a. Salgótarjánban az önkormányzati munka gyorsítása érdekében postai úton történő kézbesítés helyett gyakran e-mail-ben továbbítják a leveleket és adatokat, illetve információszerzés céljából gyakran látogatják a városi és egyéb cégek, intézmények honlapjait és más web-lapokat. A nagyobb méretű fájlokat FTP kapcsolaton keresztül továbbítják. Sopronban az e-mail-en illetve MATÁV-os zöld számon történő bejelentés már bevált gyakorlat, az Interneten keresztüli önkormányzati és más hatósági ügyek internetes elintézésének rendszere kidolgozás alatt van. Szeged: Nincs információ. Székesfehérvár: Az elektronikus ügyintézés terén a város az élen jár. 2004-ben az Okmányirodán indult el az e-ügyintézés lehetősége. A rendszer folyamatosan bővül, jelenleg a háttérfejlesztések zajlanak. (hálózatépítés, adatbázisok létrehozása, térinformatika stb.)


Szekszárd Megyei jogú Város Önkormányzatánál az Okmányiroda kapcsolódott be az elektronikus ügyintézési rendszerbe, egyenlőre csak az ide tartozó ügyeket lehet ebben a formában elintézni. Szolnokon elektronikus (internetes) ügyintézés jelenleg még nincs. Országos program keretében Szolnok Önkormányzata is foglalkozik a lehetőség kiépítésével, melynek keretében az ügyfél elektronikus úton benyújthatja a kérelmét, tájékozódhat az ügyének állásáról és megkaphatja a határozatot. Ennek jelenleg legfőbb akadálya a technikai háttér hiánya, a működési rendszer kidolgozatlansága és személyi feltételek hiánya. Távmunka-végzésbe pályázat útján a város néhány cége bekapcsolódott, jelenleg a távmunkát végzők száma becslés alapján 15-20 fő. Jellemző távmunka-végzési területek: könyvelés, adatbevitel, adatfeldolgozás. További bővülése nehezen prognosztizálható. Szombathelyen távmunka-végzés: nincs, az e ügyintézés: kidolgozás alatt van, bevezetése 2006ban várható. Tatabánya: Nincs, illetve nem jellemző. Vácon a távmunka-végzés, az elektronikus ügyintézés tervezés alatt van. Veszprém: Ez évben Európai Uniós pályázati lehetőségen nyert az önkormányzat pénzforrást az elektronikus ügyintézési mód kialakításához. Első lépésben a panasz bejelentési, egyszerű kérelemmel elindítható ügyek intézése kerülne bele e körbe. Az ehhez szükséges formanyomtatványok már elkészültek.

37. Tele-vásárlás, házhozszállítás Ajka: Az önkormányzatnál még nem megoldott. Baja: n.a. Békéscsaba: Színházjegynél nem megoldott. Mozinál lehetséges. Egyéb üzletek esetében nincs információ. Budaörs: A különböző vállalkozásoktól, szolgáltatásoktól függően a világháló széleskörű lehetőséget nyújt erre. Cegléd: A városban nincs. Debrecen: n.a. Dunaújváros: n.a. Egerben az országos átlagnál alacsonyabb a tele-vásárlás, házhoz szállítás. Érd: n.a. Győr: Nem foglalkozott vele az Önkormányzat. Gyöngyös: n.a. Gyula: n.a. Hajdúböszörmény: n.a. Hódmezővásárhely: Tele-vásárlás, házhozszállítás lehetőségeinek megteremtése kívánatos, azonban ehhez el kell érni egy megfelelő infrastrukturális színvonalat, amely csak jelentős anyagi fedezettel valósulhat meg. Kaposvár: Van rá lehetőség, az önkormányzati rendszertől független. Nincs adat. Kecskemét: Bevezetés alatt, csak néhány intézmény illetve vállalkozás biztosítja ezt a szolgáltatást. Miskolcon az ún. tele-vásárlás gyakorisága az országos átlagnál nem nagyobb, a házhozszállítást szinte minden nagyobb áruháznál igénybe lehet venni. Az Interneten történő árurendelés egyre nagyobb teret nyer (egyes mozikban a jegy akár sms-ben is megrendelhető). Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a.


Nyíregyházán az áruk, színház- és mozijegy stb. internetes rendelése jelenleg még nem számottevő. Orosháza: Helyileg erre működő példát nem ismernek. Ózd: Az internetes vásárlási lehetőségeknek a biztosítására az Önkormányzatnak nincs ráhatása. Pécs: n.a. Salgótarján: A vásárlásnak ez a formája városon belül - a városi illetékességű cégek esetében még nem terjedt el, azonban az internetes megrendelések (könyvek, CD lemezek) száma nő a lakosság körében. Sopron: Az internetes rendelés az országos adatoknak megfelelően Sopronban is emelkedőben van, hiszen ezzel otthonról, könnyedén lehet vásárolni, ami egyrészt kényelmes, másrészt jelentősen üzemanyag takarékos módja az áruvásárlásnak. Szeged: Nincs információ. Székesfehérvár: n.a. Szekszárd: Nincs. Szolnok: A telefonon történő megrendeléssel vagy internetes megrendeléssel történő vásárlásnak Szolnokon nincs gyakorlata. Ennek oka egyrészt az internetet használók alacsony aránya, a telefonos megrendelés biztonsági kockázata az áruházak számára nagy, nincsenek nagy távolságok és a kereskedelmi egységek gépkocsival még viszonylag könnyen elérhetők. Szombathely: Szervezett formában nincs. Tatabánya: Nincs, illetve nem jellemző. Vácon a tele-vásárlás, házhozszállítás megindult. Veszprém: E kérdéskör tekintetében nincs információ, kívül esik az önkormányzat hatásköréből.

A közlekedési választások befolyásolása (időpont, útvonal) a csúcsforgalom csökkentésére 38. Iskolák, munkahelyek, üzletek nyitási/zárási idejének szabályozása Ajka: n.a. Baja: n.a. Békéscsabán nincs ilyen szabályozás. Budaörs: n.a. Cegléden nem tervezik. Debrecen: n.a. Dunaújváros: n.a. Eger: Lépcsőzetes iskolakezdési időpontok bevezetése tervezett. Érd: n.a. Győrben csak az önkormányzati működtetésű intézményeknél látnak esélyt arra, hogy lépcsőzetés munkakezdéssel a csúcsidejű autóbusz-terhelést csökkenteni lehessen. Azonban bevezetésének számos akadálya van: pl. vidéki iskolás gyerekek iskolába – és haza szállítása rendkívül körültekintő helyközi autóbusz és MÁV menetrend egyeztetést igényel. Több utazási lehetőség szükséges. Gyöngyös: n.a. Gyula: n.a. Hajdúböszörmény: Nincs (a város és a közlekedés volumene nem indokolja). Hódmezővásárhely: n.a. Kaposvár: Nincs szabályozva. Kecskeméten a nyitási, zárási idő szabályozása (munkahelyek, üzletek) előírtan nem jellemző.


Miskolcon az iskolák esetében az elmúlt évben is voltak tárgyalások, kezdeményezések a kezdési/befejezési időpontok szabályozására, azonban az intézmények igazgatói ismét elzárkóztak az ötlettől. A különböző üzletek működési engedélyének kiadásakor a nyitva tartást (22 óráig) a kérelmező kívánsága szerint kell, hogy megadják (a vonatkozó jogszabály alapján), ezért így nem lehet elsődleges szempont a közlekedés befolyásolása. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: A csúcsforgalmi zsúfoltság és az utakon kialakult torlódás kezelésének ez lenne a leghatékonyabb eszköze. Lépcsőzetes tanításkezdés esetén a forgalmi torlódások kisebb mértékűek és egyenletesebbek lennének. Orosházán az üzletek nyitva tartása, a munkahelyi és az iskolai tanítás kezdési időpontjai helyi rendeletek által szabályozottak. Eszerint pl. a tanítás az iskolákban lépcsőzetes időeltolódásokkal kezdődik. Ózdon a város nagyságrendje illetve a munkába járásból adódó forgalom nem indokolja a nyitási, zárási, munkakezdési idők szabályozását. Pécs: n.a. Salgótarján: n.a. Sopronban az önkormányzati tulajdonú iskolák, cégek, a Polgármesteri Hivatal nyitási-zárási idejének meghatározásánál fontos szempont volt, hogy az alkalmazottak, tanulók jóval a munkakezdés/becsengetés előtt is bemehessenek az iskolákba/munkahelyekre, ezáltal elkerülve a reggeli/esti csúcsforgalmat. Szegeden megkezdték a lépcsőzetes iskolakezdés leépült rendszerének felülvizsgálatát. Székesfehérvár: n.a. Szekszárd: Nincs. Szolnok: A munkaidőt, nyitvatartási időt egyetlen intézménynél vagy munkahelynél sem a csúcsforgalom figyelembevételével állapítják meg. A csúcsforgalmi helyzet 10-20 perces menetidő növekedést okozhat, amely nem szolgáltat kellő indokot nyitvatartási idő megváltoztatására. Rugalmas munkaidő alkalmazására van példa, de ennek sem mindig közlekedéssel összefüggő okai vannak. Szombathely: Nem megoldott. Tatabányán Az önkormányzat iskola, munkahelyek, üzletek nyitását – zárását közvetlenül nem szabályozza. A 4/1997. (I. 22.) sz. Korm. rendelet alapján az üzlet tulajdonosok kötelesek az önkormányzatnak bejelenteni a nyitvatartási időt. Lakossági panaszbejelentés és annak kivizsgálása után lehetséges a nyitvatartási időt hatóságilag módosítani. Vác: Van nyitvatartási és zárási idő szabályozás. Veszprémben az iskolák, munkahelyek munkaidő-beosztásával kapcsolatos külön szabályozás az önkormányzat részéről nincs. A nagyobb csúcsok elkerülésében jelentős szerepe van a bevásárlóközpontok 0-24 óráig terjedő nyitva tartásának.


Összefoglalás

I. A jelenlegi és várható közlekedési és levegőtisztaság-védelmi helyzet jellemzése Gépjárműállomány 1. A gépjármű állomány nagysága 2003. végén 3.305.457 gépjárművet tartottak nyilván Magyarországon, melynek 68 %-a (2.243.183 db) városokban üzemelt. Az országos járműállományra jellemző növekedés különböző mértékben - az általunk vizsgált városokra is jellemző volt. Bár a városok által közölt adatok nem teljesen összehasonlíthatóak (különböző évek adatait adták meg, egyesek megyei adatot közöltek), az mindenképpen jól látszik (2. sz. melléklet), hogy az elmúlt öt évben jelentősen nőtt a gépjárművek száma, és a városok szerint jelentős további növekedés várható. Szombathelyen például a 2002. évi 23 917 db gépjárművel szemben 2005ben már 32 628 db-ot tartottak nyilván, a növekedés 3 év alatt több mint 36%-os volt. 2. A gépjármű állomány életkora A gépjárműállomány életkoráról kb. az önkormányzatok fele közölt adatokat, és annak nagy része is becsült adat. Az átlagos életkor 9-10 év körül alakul, Cegléden és Gyulán 9, Vácon 12 év. Egerben a személygépkocsik átlag életkora 11, az autóbuszoké 13 év. Orosházán a személygépkocsik átlagéletkorát 8-9 évre, a tehergépjárművekét 7-8 évre becsülik. Ózdon az autóbuszok átlagos életkora 13,6 év. 3. Üzemanyag fajta szerinti megoszlás Az egyes városokban a gépjárművek üzemanyagfajta szerinti megoszlása a vizsgált időszakban eltérő volt, amiben szerepet játszik az is, hogy a városokban különböző a járműfajta szerinti összetétel. Általánosságban a benzin üzemanyagot használó járművek arányát 60-88% körülire, míg a diesel üzeműek arányát – mely az elmúlt 5 évben fokozatosan emelkedett – 12-40% közöttire becsülik. A személygépkocsik közel 90 %-a benzin üzemű volt, míg a busz és tehergépjármű forgalomban a diesel üzemanyag használata volt jellemző. Gáz üzemanyagot általában 1%, vagy az alatti mértékben alkalmaztak. Közel a városok fele azonban még mindig nem rendelkezik ilyen jellegű adattal. Országos szinten 2002. végén a személygépkocsik 88,3%-a benzin üzemű, az autóbuszok 91,2%-a, a tehergépkocsik 79,9-a gázolaj üzemű volt. 4. Járműfajta szerinti megoszlás A járműfajta szerinti megoszlásról nehéz egy átlagot adni, mert az egyes városok rendkívül eltérő bontásban adták meg az adatokat, így azok nem összehasonlíthatóak. A gépjárművek döntő többségét mindenhol a személygépkocsik teszik ki. Arányuk a közölt adatok szerint Cegléden 55%, Dunaújvárosban 81%, Érden 65%, Hódmezővásárhelyen 73%, Nyíregyházán 82%, Salgótarjánban 88%, Szekszárdon 86%, Szombathelyen 79%, Vácon 86%. Országosan 2002. végén a gépjárművek 78,6%-a volt személygépkocsi.


5. Személyszállítási teljesítmény megoszlás A személyszállítási teljesítmény megoszlását az egyes városokban az 5. sz. melléklet tartalmazza. A városok által adott vélemény szerint a tömegközlekedés részaránya Dunaújvárosban, Egerben, Ózdon, Pécsen és Szolnokon a legmagasabb, Ajkán, Cegléden, Gyöngyösön, Gyulán, Hajdúböszörményben, Hódmezővásárhelyen, és Vácon a legalacsonyabb, ahol részesedését 30% alattira becsülik. A kerékpár használat leginkább a síkvidéki településeken (Cegléd, Gyula, Hajdúböszörmény, Hódmezővásárhely) jellemző. 6. Személygépkocsik száma 2002. végén Magyarországon 2.629.534 db személygépkocsit tartottak nyilván, melynek 88,3%a benzin, 11,2%-a gázolaj üzemű volt. A gázüzemű és vegyes üzemű gépkocsik aránya az 1%-ot sem érte el. A személygépkocsik száma az előző évihez képest 5,9%-kal nőtt. 2002-ben 238.222 db személygépkocsit helyeztek forgalomba, melyből 160 238 db új jármű volt. Az általunk vizsgált városok személygépkocsi állományáról, az 1999. évi és a jelenlegi felmérés adatairól a 4. sz. melléklet ad áttekintést. Eszerint csaknem minden városban jelentősen megnőtt a személygépkocsik száma, és a legtöbb helyen az önkormányzatok véleménye szerint folyamatos növekedés várható. Tekintettel arra, hogy az önkormányzatok által megadott adatok nem egységesek, a változás mértékére vonatkozóan arányszámokat nem képeztünk.

Levegőminőség 7. A levegő minőségére vonatkozó általános (jellemző) adatok A levegő minőségére vonatkozóan a felkért önkormányzatok többsége érdemi választ adott. A városok nagy részénél az ipari és háztartási levegőszennyezés jelentősen csökkent, így legtöbb helyen a közlekedés játssza a legnagyobb szerepet a levegő minőségének romlásában. Bár egyes városokban az elkerülő szakaszok kiépítése, a gyalogos zónák kiterjesztése a gépjárműforgalom és légszennyezés csökkenésével járt, nagyon sok város levegője erősen szennyezett, elsősorban a szálló por szempontjából (Pl. Ajka, Debrecen, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Vác). Szálló por tekintetében a közlekedés nem elsősorban kibocsátóként fontos, sokkal nagyobb mennyiségű az a por, amit a közlekedés fölkavar. Ez ellen az önkormányzatok locsolással, növényzet-telepítéssel próbálnak védekezni. 8. A város átmenő forgalma Az átmenő forgalom nagysága az egyes városokban jelentős eltérést mutat. Mosonmagyaróváron a nehézgépjárművek átmenő forgalmának vizsgálata az önkormányzat véleménye szerint kritikus kérdést vet fel, mivel európai jelentőségű (és forgalmú) nemzetközi utak csomópontjainak ad helyet. Itt alkot csomópontot a E65-E75 jelű nemzetközi főút (150 sz. országos út) a 10 sz. főúttal, mely a városban kapja meg (a 86-os út kereszteződésénél) az E60 sz. út (M1-es autópálya) forgalmát. Az átmenő forgalom mérséklésére hosszú évek óta tesznek kísérleteket, sajnos a város belső területeire korábban települt, nehézgépjárműveket foglalkoztató cégek jelenléte, valamint nemzetközi előírás (a pénzdíjas autópályára nem kényszeríthető a forgalom) ezt lehetetlenné teszi.


Lehetőségeik szerinti forgalomszervezéssel próbálják csökkenteni az átmenő forgalom káros hatásait. Az M1-es autópályának már tervezési szakaszában, a kezdetek óta próbálják elérni az autópályatervek szerint a város déli részén lévő, építési engedélyben szereplő úgynevezett D-i csomópont megépítését. Az új csomópont belépése alapvető javulást hozna. Az M1 autópálya Győr felől a város derekánál lévő 86-os főúttal alkotott csomópontig fizető üzemmódú. Amennyiben belép a déli csomópont, úgy a díjmentesen közlekedni kívánók már a város előtt felhajthatnának az M1-esre. Belépésével lényegesen csökkenne a környezet légszennyezése. Szolnokon a Szent István Tisza-híd városon kívül történő felépítésével és 1992. évi forgalomba helyezésével a 4. sz. főközlekedési út teljes átmenő forgalma városon kívülre került. Ugyanakkor a régi Tisza-hídon kitiltásra került a teherforgalom, a több számjegyű utak átmenő teherforgalma, és a személygépkocsik egy része is célszerű útvonalválasztás miatt már nem érinti a városközpontot. (Jászberény 32-es út, Kiskunfélegyháza 4625-ös út, Besenyszög 3225-ös út, Martfű 442-es út). A városközpont forgalmi terhelése a fentiek miatt ugrásszerűen csökkent, lényegesen javult a levegő minősége, majd az elmúlt 12 évben a városközpont forgalmi terheltsége (tehergépkocsik nélkül is) közelíti a régi Tisza-híd áteresztőképességének határát, de a tehergépkocsik kitiltása és a járműmotorok korszerűsödése miatt a levegő minősége jóval kisebb mértékben romlott. Orosházán a városon átmenő két számjegyű út a 47. sz. főközlekedési út forgalma nagy intenzitással nő. A várost elkerülő út I-II üteme már elkészült, a III.-IV. ütem pedig ez évben indul. A közbeszerzési pályázat folyik (kiíró Békés Megyei Állami Közútkezelő Kht.). 9. A közlekedés %-os része a teljes emisszióból A városok a közlekedés részesedését a teljes emisszióból igen magasra becsülik, a levegő szennyezettségéért elsősorban a megnövekedett gépjárműforgalmat teszik felelőssé. (Baja: 70%, Békéscsaba: 70%, Cegléd: 60%, Debrecen: 85%, Eger: 60%, Érd: 70%, Hajdúböszörmény: 60%, Kaposvár: 60-70%, Sopron: 70%, Szeged: 70-80%, Vác: 70%).

II. Intézkedések a közlekedés által okozott levegőszennyezés csökkentésére A járműállomány korszerűsítése 10. Új , kevésbé szennyező gépjárművek beszerzése Az autóbusz állomány korszerűsítése a vizsgált városokban a VOLÁN vállalatoknál, évek óta tartó folyamat. Az új autóbuszok messzemenően kielégítik az Európai Unió szigorú környezetvédelmi és biztonsági előírásait: Euro-3 minősítésű motorok, alacsony zajkibocsátás, korszerű, a környezetet kevéssé károsító hűtő- és kenőanyagok, fékbetétek, stb. A problémát az okozza, hogy az új autóbuszok száma – anyagi források hiánya miatt - sokszor nem éri el a kívánt szintet, ezért a régi, korszerűtlen, a környezetet kevéssé kímélő autóbuszok cseréjére a szükségesnél sokkal lassabban kerülhet sor. A folyamatosan öregedő autóbuszpark esetében, minden karbantartási és javítási erőfeszítés ellenére, a károsanyag kibocsátás és a zajterhelés csökkentése nem a jogosan elvárt ütemben valósulhat meg.


11. Alternatív tüzelőanyagok alkalmazása A vizsgált városok többségében alternatív tüzelőanyagot nem alkalmaznak. PB gázüzemű járműveket Hajdúböszörményben, Hódmezővásárhelyen, Gyulán, Kaposváron, Kecskeméten üzemeltetnek. Szegeden a földgáz ellátás közel 100%-osnak tekinthető. Bio-diesel illetve átalakított motorral használható un. növényi olaj hajtásra volt és van ma is vállalkozói kezdeményezés Szegeden sikeres dán és német minta (Elsbett technológia) alapján. A környezetvédelmi bizottság azonban nem érdeklődött iránta, így nem volt lehetőség a bevezetésére. Debrecenben a CIVITAS II. program keretében a Debreceni Egyetem komplex megvalósíthatósági tanulmányt készít a bio-üzemanyagok (biogáz és biodiesel) tömegközlekedési eszközökben történő alkalmazásáról. A tanulmány eredményeként a város megvalósítja a biogáz tisztításához szükséges infrastruktúrát, és a Hajdú Volán Rt., valamint a Hajdú-Bihar Megyei Állami Közútkezelő Kht. járművein a tesztelés is megtörténik. 12. Javított üzemanyag minőség alkalmazása Az önkormányzatok véleménye szerint a városok többségében javított üzemanyagot nem használnak, a Volán társaságok az üzemanyag szükségletüket a MOL Rt. által forgalmazott minőségben szerzik be. Budaörsön típustól függetlenül kénmentes, city gázolajjal müködnek a BKV Budaörsön üzemeltetett járatai. Miskolcon a Miskolci Városi Közlekedési Rt.-nél történtek már kísérletek city gázolajjal (csökkentett kéntartalmú, ún. városi gázolajjal), azonban üzemeltetési gondok és a nagy finanszírozási igény miatt az üzemszerű alkalmazásra még nem került sor. Cegléden tervezik az alkalmazását, de az ár nagyon meghatározó. Pécsen is vannak kísérletek, de konkrét, rendszeres alkalmazásról nem tudnak. 13. Egyéb megoldás A helyi tömegközlekedés javítására, a járműállomány korszerűsítésére vonatkozó egyéb megoldásokra sok városban rendszeressé vált a korszerű autóbusz vásárlás, katalizátor felszerelés, szűrőberendezés alkalmazása, füstölés mérés, EURO előírások alkalmazása. Ajkán a teljes 143 db-os autóbuszos állományból 2004. évben 6 db un. „fekete motorral” közlekedő autóbusz motorfelújítására került sor, melynek keretén belül a Somló Volán Rt. szakemberei a nagy környezetszennyezést okozó régi motorokat környezetkímélő D-10-es motorokra alakították át. Jelenleg a teljes autóbusz állományon belül 1 db autóbusz rendelkezik un. „fekete motorral”, melynek átalakítása 2005. évben megtörténik. Egerben az Agria Volán Rt. 1998-tól fokozatosan lecserélte a minősítés nélküli motorjait EURO1 minősítésére. Az újonnan beszerzett autóbuszok megfelelnek az EU normáknak. 2005-től EURO-4 minősítésű autóbuszok beszerzését tervezi az Rt. Miskolcon autóbusz katalizátort nem alkalmaznak, helyette inkább a járműcserében látják a megoldást. Az újonnan beszerzett járművek mindegyike EURO 3-as motorokkal rendelkezik, amennyiben az idei járműbeszerzés megvalósul, akkor az állomány fele már ilyen típusú motorokkal fog rendelkezni. A Miskolci Városi Közlekedési Rt.-nél az üzemanyag fogyasztást folyamatosan követik, a járművezetők érdekeltek a megtakarításban. Egyéb megoldások: negatív karakterisztikájú adagolórendszer alkalmazása; füstölésmérések rendszeresítése; zárt karbantartási technológia alkalmazása; villamosközlekedés tudatos előnyben részesítése tarifa, járatsűrűség, reklám segítségével. Sopronban a Kisalföld Volán folyamatosan korszerűsíti az autóbuszok motorjait, jelenleg korszerű Euro-3 jelzésű, rendkívül környezetkímélő motorokat használnak.


Szegeden az elektromos tömegközlekedést fejlesztik (új 7-es trolibuszvonal 2004-ben, tervek a 8-as troli jövőbeni meghosszabbítására).

Üzemeltetési, a szolgáltatás minőségét javító intézkedések 14. Tömegközlekedés információs, utastájékoztató rendszerének fejlesztése Az üzemeltetés, a szolgáltatás minőségét javító intézkedések közé tartozik a tömegközlekedés információs, utas-tájékoztató rendszerének fejlesztése. A városoktól érkezett információk szerint az utas-tájékoztató rendszer jól működik, sokoldalúvá vált. Ez érvényesül az állomásokon, megállóhelyeken és a járműveken egyaránt. Sok város az internetes honlapján keresztül, a helyi kábel-TV adásaiban, valamint a nyomtatott kiadványokban rendszeresen tájékoztatja a lakosságot a menetrendről, és annak változásairól. Az előre tervezhető forgalmi akadályokról az érintett megállóhelyeken külön információs táblákkal tájékoztatják az utazókat. Békéscsabán a járműveken megkezdték az elektromos viszonylatkijelzők felszerelését. Jelenleg Békéscsabán 12 buszban van már ilyen berendezés. A pályaudvari automatikus utastájékoztatás rendszere kidolgozás alatt van. A Pécsi Közlekedési Rt. fejlesztésének eredménye, hogy már 89 autóbuszban m ködik hangbemondásos utastájékoztatás, 30 új beszerzés buszban pedig képerny r l is tájékozódhatnak az utasok a járat helyzetér l. Veszprémben az autóbusz-pályaudvar teljes rekonstrukciója elkészült, ami magába foglalta az információs rendszer megújulását is. Az utas tájékoztatás hangosbemondókon keresztül, számítógéppel irányított utas tájékozató rendszer segítségével történik a forgalmi irodából. A kocsiállásoknál, a váróteremben hagyományos táblás tájékoztató segíti az utasokat, ill. menetrendi tájékoztató kérhető számítógépes lekérdezéssel, az információs pultnál. Új fejlesztés, hogy 3 db kocsiállásnál egy 24 karakteres kijelző berendezést alakítanak ki. 15. A tömegközlekedés előnybe részesítése A városokban a tömegközlekedés előnyben részesítése – bár Európában a települési közlekedéspolitika fontos része – általában nem jellemző. Ennek oka, hogy vagy a forgalom nagysága nem indokolja, vagy pedig a város adottsága, az utak szélessége nem teszi lehetővé külön buszsáv kialakítását. Egyes városokban vannak példák a tömegközlekedés előnyben részesítésére, de azok szűk körűek. Egerben jelzőlámpáknál külön buszjelzés 1 db van a városban. Egyéb jármű forgalom kitiltása az autóbuszok által használt útvonalról kb. 500 m hosszúságú útvonalon van. Gyöngyösön a tömegközlekedés előnyben részesítését példázza a belváros zsúfoltsága miatt a zeneiskolai megálló esetében az autóbusz elsőbbségét biztosító kiegészítő lámpa elhelyezése. Győrben a tömegközlekedés előnyben részesítése érdekében az alábbi főbb elveket követik: az autóbusz útvonalak kijelölésénél lehetőleg az autóbusz haladjon a fölérendelt útvonalon, csomópontoknál a megfelelő kanyarodási ívsugár biztosítása, megállóhelyek optimális, forgalom biztonsági követelményeknek megfelelő megválasztása, tömegközlekedési útvonalak fokozott közlekedésbiztonsági ellenőrzése, útfelújításnál, útfenntartásnál elsőbbséget élveznek, téli síkosság-mentesítésnél és hóeltakarításnál a tömegközlekedés által járt útvonal előnyben részesül, buszsávok kialakítása, ahol ez lehetséges, a tömegközlekedés elválasztása az egyéb gépjárműforgalomtól.


16. Járműgyakoriság és járműméret optimalizálása A tömegközlekedést biztosító vállalatok menetrendi szakemberei folyamatosan vizsgálják a járatok gazdaságosságát, kihasználtságát. A járati bevételek, az utasszámlálási adatok, a különböző fórumokon (Internet, e-mail, levél, fax, újságcikk) keresztül érkező utas-igények folyamatos figyelembevétele mellett kerül sor az igény és a kiszolgálás összehangolására, a járműgyakoriság és járműméret változtatatására. 17. Közlekedési módok összekapcsolása, átszállások könnyítése A helyi és helyközi autóbusz vállalatok és a MÁV Rt. képviselői rendszeresen folytatnak egyeztetést a lakossági igények kielégítése érdekében. A menetrendi egyeztetések során elsődleges cél, hogy mind a vasúti,, mind a közúti személyszállításban az átszállási lehetőség biztosított legyen. 18. Tömegközlekedési eszközök elválasztott sávjai A vizsgált városokban a tömegközlekedési eszközöknek általában nincs elválasztott sávja vagy azért, mert az út nem alkalmas rá (Győr, Nyíregyháza), vagy a helyi adottságok nem teszik szükségessé (Ózd, Sopron). Kivételt képez Debrecen, Miskolc, Szeged és Tatabánya, ahol rövid szakaszokon van buszsáv. Kialakítását Nyíregyházán és Veszprémben tervezik. 19. Közlekedési szövetség létrehozása Néhány városban, mint Eger, Győr, Nyíregyháza, fontosnak tartanák közlekedési szövetség létrehozását, de az jelenleg még nem működik. Székesfehérvár csatlakozni kíván a jövőben megalakuló Budapesti Közlekedési Szövetséghez, amely a fővárosi agglomerációban Budaörs és Érd közlekedési viszonyait is segíteni fogja.

Forgalomszabályozási megoldások 20. A torlódási pontok felszámolása A torlódási pontok felszámolása, mérséklése érdekében a városi önkormányzatok többirányú intézkedéseket tettek. Ezek eredményei között található a torlódási pontok, balesetveszélyes csomópontok jelzőlámpás szabályozása, körforgalmú csomópontok kialakítása, kétirányú forgalomra alkalmatlan utak egyirányúsítása, utak szélesítése, sávbővítés, sávkiosztás módosítása, körgyűrű kialakítása, tehermentesítő, városközpontot elkerülő utak építése, egyes belvárosi utakról a forgalom teljes, vagy időszakos kitiltása. E témakörben az önkormányzatok további intézkedéseket kívánnak tenni. 21 Forgalomszabályzó rendszerek Összehangolt, forgalomfüggő, számítógépes körzeti irányítás, számítógépes tervező rendszer, forgalmi ráterhelési modell alkalmazása a vizsgált városokban nem jellemző. Debrecenben kivitelezés alatt áll az új városi forgalomszabályozó rendszer. A rendszer első fázisa szabályozni és monitorozni fogja a forgalmi jelzőlámpákat és a forgalomszámláló detektorokat. A forgalomszabályozó rendszer kiépítésével megvalósul Siemens Sitraffic Central forgalomirányító központ által összehangolt központi irányítás, valamint hálózati összehangolás, forgalomtól függő programválasztó logikával.


22. Zöldhullám, jelzőlámpák összehangolása A legtöbb városban megvalósult a jelzőlámpák összehangolása, amivel jelentősen csökkent a járműmegállások száma, a várakozások időtartama. Nyíregyházán a forgalomhoz történő jobb alkalmazkodás érdekében az utóbbi időben létesült csomópontokban forgalom által befolyásolt vezérlést alkalmaznak. A forgalom érzékelésére a burkolatban elhelyezett hurokdetektorok szolgálnak. A detektoros csomópontok vezérlése forgalomfüggő. A csomóponti vezérlő berendezésekben beépített programok a fázisok sorrendjét és a minimális zöldidőket tartalmazzák. A tényleges zöldidők kivezérlése az aktuális járműforgalom alapján, a fázisok zöldidejének nyújtásával történik. Veszprémben a járművek közlekedését elősegíti egy számlálós kijelző, amely a piros, ill. a zöld jelzés hátralévő idejét mutatja. 23. Útkarbantartási munkák hatékony irányítása A városokban törekszenek arra, hogy az útkarbantartási munkák a lehető legkisebb fennakadást okozzanak a közlekedésben. Ennek érdekében útfelbontások engedélyezése előre meghatározott időpontban, lehetőleg félpályás útlezárással történik. Az útjavítási munkák végzésénél igyekszenek elkerülni a csúcsforgalmi időszakot. A különböző cégek által végzett útfelbontásokat, útjavítási munkákat, beruházásokat az útlezárások rövidítése érdekében időben igyekszenek összehangolni. Sok helyen előrelépésre lenne szükség a közmű meghibásodások miatti útfelbontás utáni helyreállítás gyorsaságának fokozásánál. 24. Sebesség korlátozás A városokban általában nincs sebességkorlátozás változtatható jelzésképű táblával, vagy időszakos módosítással. A nagy gyalogosforgalom által érintett területeken, a lakó pihenő övezetekben, a történelmi belvárosban, a sebességkorlátozást állandó táblák kihelyezésével oldják meg. A maximális haladási sebességet több helyen 20, 30, 40 km/h-ban határozzák meg. Budaörs területén 2 db digitális kijelzésű sebességmérő folyamatosan üzemel. További eszközök beszerzését tervezik. Nyíregyházán a közelmúltban korszerűsített 41. sz. főút hangolt forgalmi jelzőlámpáinál társított jelzővel a piros jelzés fázisidejének visszaszámlálása történik, amely egyenletesebb forgalomáramlást eredményezett. 25. Forgalmi információs rendszer A forgalmi dugók előrejelzésére alkalmas, az ajánlott haladási sebességet, kerülőutat mutató információs rendszer a városokban általában még nincs. Néhány helyen a parkolóházaknál működik a foglaltságról és a szabad helyekről információt nyújtó kijelző. Debrecenben a 4. számú főútról bejövő járművezetőket egy változtatható jelzésképű információs tábla (VMS) fogja segíteni a városi közlekedésben. A VMS információt szolgáltat a város jelenlegi forgalmi helyzetéről, a parkolóhelyek telítettségéről és a P+R lehetőségről. A Főnix Csarnok mellé szintén kihelyezésre kerül egy VMS, mely tájékoztatja az autósokat a Csarnok parkolójának P+R (park and ride)-ként történő felhasználási lehetőségéről és a parkoló aktuális kihasználtságáról.


Környezetkímélő (nem motorizált) közlekedési módok segítése 26. Gyalogos zónák A gyalogos zónák kialakítása hosszú évek óta tartó folyamat. Gyalogos zónák régebben elsősorban a belvárosokban, történelmi, műemléki városrészekben voltak. A növekvő gépjárműforgalommal egyidejűleg azonban egyre nagyobb az igény a sétáló utcák és terek, városok környéke, mint gyalogos zónák kialakítására. Ezt bizonyítja az egyes önkormányzatok által évenként megszervezett „Európai Autómentes Nap" sikere is. A rendezvény a családok részéről nagy népszerűségnek örvend, mivel az ekkor tartott sportversenyek, programok, elméleti és gyakorlati KRESZ-vetélkedők, gyermekkerékpárversenyek egész napi elfoglaltságot jelentenek. 27. Park & Ride, Bike & Ride A Park & Ride, valamint a Bike & Ride rendszer kiépítése, fejlesztése a városokban folyamatosan megy végbe. A gépjármű parkolóhelyek általában vasútállomások, autóbusz pályaudvarok mellett, a belvárosi fizető zóna külső peremén találhatók. A kerékpárok megbízható őrzése még nem nagyon alakult ki. Kerékpártárolók általában oktatási intézmények, közintézmények, illetve egyes nagy forgalmú kereskedelmi egységek bejáratának közelében vannak elhelyezve. Debrecenben a CIVITAS II. program keretében közel 100 db nyilvános kerékpártároló kerül kihelyezésre, mely egyben Bike & Ride funkciót is betölthet. 28. Kerékpáros utak és létesítmények A legtöbb városban a kerékpárút hálózatot folyamatosan bővítik az anyagi lehetőségek függvényében. 29. Autómentes, illetve forgalomcsillapított lakóövezetek A nagyobb városokban mára már általánosan elterjedtek az autómentes, illetve a forgalomcsillapított lakóövezetek. Több városban „lakó-pihenőövezeteket” alakítottak ki. A tapasztalat az, hogy e célokat KRESZ-táblával történő jelöléssel, illetve „fekvőrendőr” elhelyezésével is törekszenek elérni.

Gépjárműhasználat befolyásolása 30. Parkolási gazdálkodás, parkolási rendszer A parkolás gazdálkodás megoldásai (fizető és nem fizető parkoló) a városok belső terhelésének mérséklését szolgálják. Mivel a gépjárművek száma az utóbbi években rendkívüli módon megemelkedett, a belvárosok túlterhelésének mérséklésére az önkormányzatok fokozott mértékben alkalmazzák a fizető parkolási módokat. A fokozódó zsúfoltság megelőzése, mérséklése érdekében mindinkább terjed a parkolási lehetőségek bővítése, a felszíni területek igénybevétele mellett a felszín alatti parkolók és parkolóházak építésével is.


Az önkormányzatok a városok területén általában két-három, Sopronban öt parkolási zónát jelöltek ki. A díjzónás rendszerek a városközpont és környéke zsúfoltságának mérséklését, valamint a járműforgást kívánja szolgálni. 31. Városi logisztika, szállítási központok Az áruszállítás a nagyobb áruházaknál, bevásárló központoknál szervezetten történik. Több városban igyekeznek a főúthálózatról az üzletek mögötti kiépített területre terelni a rakodást, megkönnyítve ezzel a kiemelt útvonalak forgalmát, illetve a parkolást. Van, ahol a belvárosban az áruszállítást időkorlátok közé szorítják. Egyes városokban a belterületen az áruszállításnál súlykorlátozás van érvényben. Székesfehérváron 2004-ben megnyílt a Városi Logisztikai Központ, az áruházláncok helyi logisztikai központjai az ipari parkokban kerülnek megépítésre, a városon belüli szállítás kisebb teherautókkal történik. Veszprémben 2004. évben épült a város déli részén, Balatonfüred irányában egy logisztikai központ, mely élelmiszerszállítással foglalkozik. A város északi részénél, Márkó irányába található az ELEKTRONICS logisztikai központja. 32. Közszolgáltatást végző járművek működési idejének, útvonalának szervezése Ez szinte minden városban megoldottnak tekinthető. A közszolgáltatást ellátó járművek összehangoltan, szervezett útvonalterv alapján végzik a munkájukat. Ezt a környezetvédelmi szempontok mellett a gazdaságossági szempontok is szükségessé teszik. 33. A városi szállítások idejének szabályzása A vizsgált városokban a szállítások idejét általában nem szabályozzák, kivételt képeznek a korlátozott forgalmú belvárosi területek, a lakó és pihenő övezetek. 34. Áruszállító gépjárműpark irányítási rendszerek Az áruszállító gépjárműpark irányítási rendszerek általában kívül esnek a városi önkormányzatok hatáskörén. Alkalmazásuk az áruszállítást végző vállalkozások, magánszemélyek feladata. A szállítók érdeke az üres futások csökkentése, az üzletekbe való áruszállítások összehangolása. Az üres járatok megszüntetésével üzemanyagot spórolnak meg, a szállítások összehangolásával elkerülik az üzleteknél való feltorlódást, az egymás kirakodására várás hosszú idejét.

Területhasználat, városrendezés 35. A kereskedelmi, ipari, lakó és szolgáltató területek eloszlása A városok a kereskedelmi, ipar és lakó területek minél jobb elhatárolására törekszenek. A lakóövezetekbe ágyazott ipari vagy ipari jellegű területeket fokozatosan felszámolják. Az Ipari Parkok a városok szélére kerültek, ami lehetővé teszi, hogy a szállító járművek ne haladjanak át a városon. Ezzel a város légszennyezése jelentősen csökkenthető.


A közlekedési igény befolyásolása 36. Távmunka-végzés, elektronikus ügyintézés A táv-munkavégzésről, a városi önkormányzatok kevés információval rendelkeznek. Több önkormányzatnál az elektronikus ügyintézés vagy előkészítés alatt áll, vagy már működik is. Székesfehérváron és Szekszárdon az Okmányiroda kapcsolódott be az elektronikus ügyintézésbe. Veszprém önkormányzata ebben az évben Európai Uniós pályázaton nyert pénzforrást az elektronikus ügyintézési mód kialakításához. Első lépésben a panasz bejelentési, egyszerű kérelemmel elindítható ügyek intézése kerülne bele e körbe. Az ehhez szükséges formanyomtatványok már elkészültek. 37. Tele-vásárlás, házhozszállítás A tele-vásárlás, a házhozszállítás mértékéről a városok önkormányzatai megfelelő információval nem rendelkeznek, mivel azokról a nagyobb áruházak és a vásárlók adhatnának információt.

A közlekedési választások befolyásolása (időpont, útvonal) a csúcsforgalom csökkentésére 38. Iskolák, munkahelyek, üzletek nyitási/zárási idejének szabályozása Ezzel a szabályozással kapcsolatban több városi önkormányzat részéről van kezdeményezés. Orosházán például az üzletek nyitva tartása, a munkahelyi és az iskolai tanítás kezdési időpontjai helyi rendeletek által szabályozottak. Eszerint a tanítás az iskolákban lépcsőzetes időeltolódásokkal kezdődik. Szegeden is megkezdték a lépcsőzetes iskolakezdés leépült rendszerének felülvizsgálatát. Általában azonban a tömegközlekedési vállalatok alkalmazkodnak az utasforgalmi igényekhez. Több város jelezte, hogy a jövőben foglalkozni kíván ezzel a kérdéssel a zsúfoltság mérséklése érdekében.


Mellékletek 1. sz. melléklet: Kérdőív a közlekedés által okozott levegőszennyezés csökkentését szolgáló intézkedések felméréséhez 2. sz. melléklet: Véleményadásra felkért magyarországi nagyobb városok listája és a városi önkormányzatok címadatai 3. sz. melléklet: A gépjárműállomány nagysága 4. sz. melléklet: A személygépkocsik száma 5. sz. melléklet: Személyszállítási teljesítmény szerinti megoszlás







C. kötet. Tartalomjegyzék

Recommend Documents