Bűzhatással kapcsolatos hatósági tapasztalatok Uramné Lantai Katalin Levegőtisztaság- és Zajvédelmi osztályvezető ÉMI-KTF Miskolc 2014. június 5.
Korábbi szabályozás A 21/2001-es levegő védelméről szóló rendelet vonatkozó részei 5. § (1) Tilos a környezeti levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést vagy határértéken felüli légszennyezettséget okoz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. Bűzzel járó tevékenységre vonatkozó szabályok 14. § Bűzzel járó tevékenység során az elérhető legjobb technika alkalmazásával meg kell akadályozni, hogy a lakosságot zavaró bűz kerüljön a környezetbe. Az elérhető legjobb technika alkalmazását, az egyedi határértéket, illetőleg a lakosságot zavaró bűzzel járó tevékenység korlátozását vagy betiltását a közegészségügyi hatóság állásfoglalása alapján a környezetvédelmi hatóság hatósági határozatban írja elő.
Jelenleg hatályos szabályozás A levegő védelméről szóló 306/2010 (XII. 23.) Kormányrendelet bűz: szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja; 30. §( 1) elérhető legjobb technika. (2) szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése. a bűzzel járó tevékenység korlátozása, felfüggesztése vagy tiltása. (3) szagegység/m3-ben kifejezett egyedi kibocsátási szagkoncentráció határérték írható elő. A szagkoncentráció meghatározására az MSZ EN 13725:2003 szabványt kell alkalmazni.
Nincs határérték!!!!
Bírságolás 9. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez A levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaságvédelmi bírságok mértéke 25.
Gazdasági tevékenység keretében végzett, lakosságot zavaró bűzhatást okozó technológia vagy berendezés üzemeltetése; 200 000 Ft
26.
Nem gazdasági tevékenység keretében végzett, lakosságot zavaró bűzhatást okozó tevékenység folytatása, technológia vagy berendezés üzemeltetése; 50 000 Ft
Bizonyítás
Bűzmérésre vonatkozó előírások 6/2011. (I. 14.) VM rendelet a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról 15. § (4) Bűzkibocsátó források esetén a kibocsátó forrás szagkibocsátását, az alkalmazott szagcsökkentő berendezés, illetve szagcsökkentő rendszer hatásfokát időszakosan, a felügyelőség döntésétől függően évente vagy két évente olfaktometriás méréssel kell ellenőrizni.
Pillanatnyi állapotot tükröz, az adott időjárási körülmények között
Az erre alapozott hatósági döntés bíróságon megtámadható
Külföldi szabályozás Szagimmisszió meghatározása és megítélése Szagimmissziós irányelv –GIRL- Németország
Lakó / vegyes terület 0,10
Kisipari / iparterület
Falusias terült
0,15
0,15
Általában jelentős terhelésként kell értékelni, ha az összterhelés IG a megadott immissziós értékeket meghaladja. Immissziós értékek esetében a bűzös órák számának relatív gyakoriságáról van szó.
Jogszabályi konfliktusok • Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK rendelet 26. cikke szerint a közösségi előírásoknak történő megfelelés érdekében legfeljebb 36 hónap türelmi idő adható a támogatott üzemeknek. • A felszínalatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Korm.rend. (B) határértéknek való megfelelés. • Ha vízbázis védőidomra esik, akkor korlátozható a kihelyezés.
Pl. szűrőmező használata helyett trágyatároló tartályok létesítése Koncentrált bűzforrás
Konfliktusforrások Állattartás Háztáji
Nagyüzemi
Helyi állattartási rendeletek hatályon kívül helyezése
Nőtt a panaszok száma. Ipari tevékenységek
Kisipar autófényező, kávépörkölő, éttermek, kifőzdék, büfék
Nagyipar felületkezelő üzemek, kohászati üzemek szennyvízkezelés vegyipar
Hatáskör megosztás a felügyelőségek és a járási kormányhivatalok között. OÉSZ védőtávolság szabályozás nincs az OTÉK-ben.
Állattartó telepekre vonatkozó előírások • A bűzhatás csökkentése érdekében a sertéstartás során minél gondosabb vízgazdálkodással, a technológiai fegyelem betartásával a hígtrágya keletkezésének minimalizálására kell törekedni. • A trágya kijuttatását a tároló medencéből a cellulóz nyárfás területre a kora reggeli órákban kell végezni. • A hígtrágya kihelyezés megvalósítása esetén, figyelembe kell venni a szélirányt, szélsebességet, hőmérsékletet. A bűzhatásra érzékeny lakott településekhez képest széllel szemben kell végezni a hígtrágya kiöntözést. A kijuttatást száraz, szeles időszakban kell végezni, a kora reggeli órákban, kerülve a vasár- és ünnepnapokat. • A hígtrágya fedését, talajba forgatását 24 órán belül el kell végezni.
Állattartó telepekre vonatkozó előírások • A tevékenységet úgy kell végezni, hogy a technológia minden eleme alkalmas legyen arra, hogy a lakosságot megalapozott panaszbejelentést okozó bűz ne érje. Megalapozott lakossági panaszbejelentés esetén, a telephelyen folytatott tevékenység az engedélytől eltérő tevékenységnek minősül. • A sertéstelepen keletkező hígtrágya bűzszennyezésének megszüntetése érdekében a hígtrágyát szagmegkötő adalékanyaggal kell kezelni, a használati utasításban előírt mennyiségben. A készítmény felhasználásáról (a vásárlási számlák mellékelésével) üzemnaplót kell vezetni. • A telephely körüli védőerdő gondozását, elszáradt fák pótlását biztosítani kell.
Negatív példa
Negatív példa
Pozitív példa
Pozitív példa
Negatív példa
Pozitív példa
Pozitív példa?
Pozitív példa
Kohászati üzem esete IPPC engedélytől eltérő tevékenység miatt kötelezés
Sorozatos lakossági bűzpanaszok,
Hosszas bírósági eljárás Többszöri bizonyítás igazságügyi szakértő bevonásával Időbeli eltérés, nincs folyamatos hatósági jelenlét
Felügyelőségi tájékoztató mérések,
Nem szabványos olfaktometria, nincs bizonyító ereje
Hatósági kollégák tapasztalatai,
Pillanatnyi állapot, nincs bizonyító ereje
Füstgáz lecsapódás
Műszaki megoldási lehetőségek
Biogáz hasznosítás gázmotorokkal 1 kg szervesanyag lebontásakor 750 -1000 l gázhozamra lehet számítani. A rothasztóba betáplált szervesanyagra vonatkoztatva ez az érték 400 - 500 l/kg. Az átlagos összetételű biogáz fűtőértéke 23.500 kJ/m3 (5500 kcal/m3).
Köszönöm a figyelmet!
